S Z E M L E A
BUTASÁG
S Z O C I O L Ó G I Á J A 1.
Rengeteg könyvet írtak m á r össze az emberi észről, de annál kevesebbet az emberi butaságról. K a n t m e g í r t a a Tiszta ész kri tikáját, de m á r Heine figyelmeztet, (hogy nem j ó annyit bírálgat n i az észt, mert a végén semmi sem m a r a d m a j d belőle. ( V á j j o n m i t irna az emberi értelemről ima az a Heine, ki „ismeretlen német költő"-ként szerepel a mai német tankönyvekben?) N a g y bölcselők rendszerint az emberi ész magasrendűségét hirdetik, de Platóntól kezdve m á r sok filozófus felismerte az em beri b u t a s á g tömegjelenségeit. í g y Descartes, egyszer azt a kije lentést tette ^hogy minden ellenkező látszat ellenére az ész mégis igazságosabban v a n elosztva a földön, mint a vagyon. , — i H o g y a n ? — álmélkodtak tanítványai. •— Ön nem látná, h o g y szellemiekben talán m é g n a g y o b b a különbség az emberek közt, mint a n y a g i a k terén? — I g e n á m ••—- felelte Descartes — d e a tapasztalat azt bizo nyítja, h o g y saját v a g y o n á v a l senki sincs megelégedve, de saját eszével mindenki. Descartes különben g y a k r a n hangoztatta, h o g y nem az a leg n a g y o b b b a j , h o g y o l y sok a b u t a ember a világon, hanem hogy mindenki okosnak tartja m a g á t . \Hasonló véleményen lehetett Berkeley, mikor azt irta, hogy few men thirik, but <M hatve opmkM (kevés ember gondolkozik, de mindenkinek van véleménye.) A nemrég elhunyt AMer Alfréd a r r a törekedett, 'hogy az alaesonyrendűség érzetét kiirtsa a lelkekfoől s lelki edzés utján nagy fokú önbizalomra nevelje az embereket. Gyönyörű elmélet, de gyakorlati alkalmazása veszéllyel is j á r h a t . Csöndes buta embe rekből nyilván k á r lenne h a n g o s butákat nevelni, politikusokkal szemben pedig egyenesen k á r o s az adlerizmus lelki gyógymódjá nak az alkalmazása. A mai politikusok jórészénél ugyanis nem az a b a j , h o g y kevés bennük az önbizalom, hanem ép' az, h o g y tulsok. Aimi hiányzik belőlük, amit .tudatosítani kellene bennük — talán v a l a m i megfordított adlerizmus segítségével ;— é p ' a z alacsonyrendűség érzete. Á m d e napjainkban ennek ellenkezője történik. M a m é g a technika vívmányai i s a b u t a s á g szolgálatában állanak s a hanghullámokat azért változtatják át elektromagnetikus hul lámokká, h o g y másodpercenként 300.000 kilométer sebességgel terjedhessen az éteren át a d e m a g ó g i a és a korlátoltság...
2. B i z o n y á r a nem véletlen, h o g y az emberi butaságról német nyelven jelent m e g eddig a legtöbb könyv. Természetes is, h o g y
Szemle
789
ahol bizonyos természeti és társadalmi jelenségek a legsűrűbben jelentkeznek, elsősorban ott igyekeznek természettudósok és szoci ológusok e jelenségek törvényszerűségeit megállapítani. A németek m á r 1494-ben könyvet irtak a butaságról (Seöastian Brcmt: Dos Narrensehiff), 1785-ben pedig egy hétkötetes m ű jelent m e g erről a kérdésről. (Christian Adétung: GeséhicMe der menschliehen Narrheit). A z utóbbi évtizedekben megjelent ilyen f a j t a könyvek közül legismertebb Mux Kemmerich: Aus der Géséhichte des menschliehen Dummheit (München, 1912.) c. munkája. E z a szerencsétlen német professzor túlságosan belemélyedhetett tárgykörébe, mert néhány évvel a b u t a s á g r ó l irt könyve megjelenése után hevenybutaságba (dementia acuta) esett s örültekbázában halt meg. 3. N e m r é g érdekes m a g y a r monográfia jelent m e g erről a kér désről. Szerzője: Ráth-Végh István, cime: Az emberi butaság Tcwlturtörténete (Bpesf, Cserépfalvi). A tudós szerző munkája bevezetőjében szükségesnek tartja hangsúlyozni, h o g y sem a m a jelenségeivel, sem politikai kérdésekkel nem akar foglalkozni, a n y a g á t a kultúrtörténet területéről gyűjtötte össze. N e m tudhat j u k , vájjon az áldatlan sajtóviszonyok kényszere következtében-e v a g y saját jószántából mondott le szerző az aktualitásról és a politikáról, v a g y i s azoknak a területeknek a feltárásáról, hol a l e g d ú s a b b és a legjellegzetesebb a n y a g leülhető az emberi b u t a s á g illusztrálására. B á r h o g y a n is áll: politikai és világszemléleti szempontokat ilyen természetű munkákból kikapcsolni majdnem lehetetlen. Szerzőnk is u g y jár, mint J o u i d a i n ur, Moliére ismert alakja, ki a prózát művelte, anélkül, h o g y tudta volna. R á t h - V e g István könyvének egyik legérdekesebb fejezete, mely íben az aranykultuszra s a primitív népek gazdálkodási szokásai r a vonatkozó kuriózumokat ismerteti. L e í r j a például, h o g y a n gaz dálkodik egy Óceáni sziget őslakossága. A K a r o l i n a szigetek közt v a n e g y Yáp nevű kis sziget, mely nek összlakossága mintegy 7—8000 bennszülött. E b b e n a miniatűr k i s országban is kifejlődött a tőkés gazdasági rendszer s az a leg érdekesebb, h o g y h o g y a n alakult ki a valutarendszerük. A sziget földjén semmiféle olyan á s v á n y v a g y fém nem található, mely alkalmas lett volna általános csereeszköz és értékmérő, szóval a ipénz szerepére. A yapiak u g y segítettek magukon, h o g y a tőlük 200 mérföldre fekvő Pelew szigetcsoport termékét, e g y m a l o m k ő nek alkalmas kőfajtát importáltak, természetesen óriási nehézsé gek árán. E z t a követ tették azután a valutává. Váltópénzül a „kisebb", e g y l á b átmérőjű kövek szolgálnak, a kő közepén furt lyukon át botot dugnak, v á l l r a veszik ,s u g y mennek a vásárba. D e a nagyobb értékű valuták,, a 10-20 l á b átmérőjű n a g y kövek egy általában nem alkalmasak a szállitásra, — ezek közepébe a k k o r a n a g y lyuk terpeszkedik, h o g y a b b a n néhány ember kényelmesen elfér s a boldog tulajdonos a szó szoros értelmében „beleülhet" a v a g y o n b a . Ezek az irdatlan n a g y kövek állandóan bizonyos helyen
790
Szemle
m a r a d n a k s átruházásuk csak jelképesen történik. P á r évtizeddel: ezelőtt n a g y v i h a r zúdult v é g i g a szigeten, a tenger ár kicsapott a p a r t r a s mikor visszahúzódott, m a g á v a l sodort a tengerbe né h á n y óriási valuta-követ. Y a p sziget l a k o s s á g a azonban nem esett kétségbe ,s e g y á l t a l á b a n nem vette tudomásul, h o g y valuta állomá n y á n a k egyrésze a tenger mélyére süllyedt. A n a g y értékű köve ket t o v á b b r a is valuta állományukhoz tartozónak tekintették, mint meglévő értékkel számoltak azokkal továbbra is és nem hagyták m a g u k a t befolyásoltatni a m a lényegtelen körülménytől, h o g y a valuta-kövek nem egy ház udvarán, h a n e m a tenger mélyén ta lálhatók. N o s , ez az érdekes ethnografiai adat száz politikai és közgazda s á g i cikknél élesebben világítja m e g a pénz fétis jellegéről szóló amaz elméletet, melyet e g y politikai irányzat hosszú évtizedek óta hirdet. B á r m e n n y i r e is nem tetszik m a j d R á t h - V é g h Istvánnak, könyvének nem e g y ilyen a d a t á t éppen a z a politikai és világné zeti irányzat veszi m a j d érvei arzenáljába, mely irányzattal szem ben ő m a g a , — mint az néhány odavetett megjegyzéséből („sza badgondolkodó, melyik sehogyan sem szereti, ha más is szabadon g o n d o l k o d i k " ) megállapítható, — nem sok rokonszenvet tanustit.
4. R á t h - V é g h István büszkén hivatkozik a r r a , (hogy anyagát megbízható kútfőkből merítette s n e m az útszélről gyűjtötte, „ahonnan azt b á r k i könnyű szerrel felszedheti". T á v o l áll tőlünk a szándék, h o g y r é g i foliánsokat böngésző tu dósok érdemeit lekicsinyeljük, de ahhoz h o g y régi idők történetét kutatva megállapíthassuk, h o g y mennyi butaságot követtek el eleink, szerintünk se különös leleményességre, se éles meglátásra nincs szükség. M a i szemmel nézve, a letűnt századok története csupa kuriózum, b á r h o v a nyúlunk, az emberi butaságot dokumen táló adatokkal találkozunk. E g y é b k é n t nem könnyű megállapitani, h o g y tulajdonképpen mit tekintünk b u t a s á g n a k . Különösen a múltra nézve igen nehéz eldönteni, h o g y bizonyos (cselekedetek indító oka butaságra, go noszságra v a g y önző, egyéni esetleg osztályérdekre vezethető viszsza. R á t h - V é g h István külön fejezetben t á r g y a l j a a cimkárságot, mint az emberi b u t a s á g ékes dokumentumát, kezdve a birmai ki rályok címétől, mely i g y hangzott: „Királyok királya, évszakok szabályozója, d a g á l y és apály irányítója, a nap öccse, huszonnégy esernyő tulajdonosa", végezve a német Titularbuchon, mely a min denféle rendű és r a n g ú személyiségekhez írandó levelek címzésére ad részletes és kimerítő útbaigazítást. Á m d e a cimkórság e g y m a g á b a n m é g nem szolgáihat a buta ság bizonyítékául, s e m azoknál, kik a címeket a m a g u k számára kötelező erővel biztosítják, sem azokra nézve, kik azokhoz alkal mazkodni kénytelenek. Kétségtelen: a deszpoták és diktátorok nem butaságból és nem is csupán hiúságból biztosítottak a m a g u k
Szemle
791
s z a m á r a különös, néha fantasztikus címeket, hanem azért, mert ismerték a tömegek lélektanát s jól tudták, milyen nagy jelentőség gel bírnak a cimek (presztízsük m a g a l a p o z á s a és biztosítása szem pontjából. É p p ily valószínű az is, h o g y az emberek egyrésze nem meggyőződésből, hanem mindenkor kényszer és ránevelés követ keztében adta meg a Cézárnak, ami a Cézáré. iMJax Kemmerich könyvében rengeteg adatot sorol fel annak bizonyítására, h o g y a z emiberek minden időben mennyire irtóznak a j a v u k a t szolgáló újításoktól s szerinte éhben a tényben nyilvá nul meg leginkább az emberi butaság. A z az ellenállás azonban, amit a tömegek uj gondolatokkal, uj eszmeáramlatokkal, de kü lönösen uj találmányokkal szemben tanúsítanak, igen gyakran nem az emberek b u t a s á g á r a , hanemi bizonyos érdekekre és hatal m i viszonyokra vezethető vissza. H a a X V I . században A n g l i á b a n szigorú büntetés terhe mellett tilos volt a kőszén használata, u g y az nem az emberek b u t a s á g a miatt történt, hanem nyilván azért, m e r t az akkori angol fakereskedők üzleti érdekeiket védték ezzel a tilalommal az uj tüzelőanyag versenyével szemben. iSzámtalan hasonló példát lehet felhozni m é g a r r a , h o g y a tőkés érdekek mennyi uj találmány felhasználásának tilalmát vitték keresztül idők f o l y a m á n önző érdekeik biztosítása céljából. Emellett természetesen más, lélektani oka is van az emberek újdonság-iszonyának. Vtámbéry Rusztem természettudományi m a g y a r á z a t á t igyekszik adni a mizoneizmm társadalmi jelenségének s szellemes tanulmányában (A Régi és az Uj küzdelme) kimutat ja, h o g y a természetben uralkodó konzervativizmusból ered a t á r sadalmi maradiság. H a elgondoljuk — irja V á m b é r y — h o g y a föld külső képe m á r tizenkétezer év óta változatlan, h o g y a h a r mincezer év előtti cromagnoni ember fizikai alkata a l i g különbö zik a maitól, h o g y a biogenetikai törvény szerint minden ember fejlődésében, a petétől a születésig, sűrűsödve ismétlődik az em beriség egész fejlődése, nem csodálkozhatunk azon, ha az élők vi l á g á b a n a tehetetlenség törvénye uralkodik. „Születésétől kezdve a z ember é p ' u g y , mint a természet konzervatív, ragaszkodik ia megszokotthoz s gyűlöli az ujat s mennél közelebb áll az ember a természethez, annál n a g y o b b benne a mizóneizmus". (Kezdetleges társadalmak és primitív emberek ujdonságiszonya ezek s z e r i n t k ö n n v e n magyarázható és érthető jelenség n e m a z e m b e r e k b u t a s á g á r a , h a n e m a t á r s a d a l o m b a n is u r a l k o d ó t e r m é s z e t i t é n y e z ő k r e vezethető vissza.
5. A z emberi civilizáció történetét böngészve kihalászni a mizoneizmusra v a g y a mai ember számára érthetetlen, különös m á s té nyezőkre visszavezethető jelenségeket s azokat, mint kuriózumo kat az emberi b u t a s á g dokumentumaiként feltüntetni, bizony nem valami n a g y érdem s főleg nem n a g y művészet, hiszen az egész civilizáció története mai szemszögből nézve nem egyéb, mint ku riózumok adattára. Szerintünk sokkal hasznosabb munka a mai
Szemle
792
társadalmi jelenségek vizsgálata s a kuriózumok felismerése olyan társadalmi jelenségekben, melyeket m a az emberek többsége még észszerűnek tart. M i é r t kell az emberi b u t a s á g bizonyítékainak feltárása végett a messzi múltba kalandozni, m i k o r a m a i társadalmi életben is lépten-nyomon találkozunk olyan jelenségekkel, melyek legalább is a n n y i r a ellentétben állnak a józan emberi ésszel, mint Yap-sziget őslakóinak szokásai v a g y a többi kuriózumok, melyeket Ohristian Adelungtól R á t h - V é g h Istvánig az efajta munkák szerzői etnográ fiai tanulmányokból s az ókori és középkori népek történetéből n a g y buzgalommal kihalásznak. Mindenesetre érdekes, h a R á t h - V é g h István megírja, h o g y Flinius idején gyógyszerül használták az aranyat, de ennél sokkal érdekesebb az a tény, h o g y a párizsi egyetem m é g a 18 század végén is, nemcsak h o g y tiltakozott a himlőoltás és a narkózis el len, hanem az ellen is ,hogy az orvosok az ősi szokásoktól eltérőleg öszvér helyett lóháton látogassák betegeiket. Mennél u j a b b keletű e g y ilyen, az emberi elmaradottságot és bornirtságot feltüntető kultúrtörténeti adat, annál érdekesebb és értékesebb számunkra. Természetesen az végzi a leghasznosabb munkát, aki napjaink eseményeiből gyűjti az úgynevezett kuriózu mokat. A szociográfiának egy külön á g a kellene, h o g y kifejlődjék az" ilyen adatok gyűjtéséből és módszeres feldolgozásából! 1
1
6. R á t h - V é g h I s t v á n ismerteti a középkori állatpereket és érde kes adatokat közöl arról, h o g y a n büntették e g y k o r az állatokat, minket azonban sokkal j o b b a n érdekel, h o g y a n büntetik m a az embereket. P á r a t l a n u l érdekes a boszorkányperek története s h o g y volt idő, mikor pokoli büntetéssel sújtották azokat, kik kísértetek kel társalogtak s szellemeket idéztek. D nincs-e m a is kísértetjárás E u r ó p á b a n ? N e m büntetik-e ma is azokat, kik bizonyos szellemeket idéznek ? 1700-ban egy Sámuel Stryk nevű német tudós könyvet irt a kisértetek j o g á r ó l (De jure spectrorum,. Halle, 1700.), melyben „tudományos" alapon tárgyalja a kísértetjárás nyomán keletkező jogkérdéseket. íme, egy „jogeset". Felmondhatja-e a bérlő laká sát, h a szellemek jelentkeznek benne? Felelet: A m e n n y i b e n a kisértetjárás elviselhető, például a szellemek csupán a h á z félreeső he lyén próbálkoznak szelídebb kopogással v a g y enyhébb üvöltéssel, a bérletet felmondani nem lehet. S ú l y o s a b b természetű kísértetjá r á s esetén a bérlő felmondhat s a háztulajdonos köteles a felmon dást elfogadni. Mindenesetre érdekes kortörténeti adat, jellemző nemcsak a korra, hanem a mindenkor alkalmazkodó j o g t u d o m á n y r a is. Á m d e szerintünk m é g ennél is érdekesebb, h o g y harmadfélszáz év múl va, m a a nürnbergi törvények szerint szintén felmondhatja l a k á sát a bérlő, h a a h á z b a — nem u g y a n szellemek, hanem — zsidók költöznek b e s a házigazda ilyen esetben szintén köteles a felmon-
Szemle
793
-dást elfogadni. R á t h - V é g h adatai szerint négy évszázadon át tartott a közép k o r i állatperek divatja, m i k o r komoly b í r á k „bűnöző" állatok f e lett Ítélkeztek. A z első Ítéletet 1266-iban hozták egy disznó ellen, az utolsóval egy kancát ítéltek h a l á l r a 1692-ben. Különös véletlen, h o g y u g y a disznó, mint a ló szerephez jutottak napjaink kultúr történetében is. I A disznóra vonatkozólag p á r évvel ezelőtt a Völkischer Beo bachter közirója Der Weg des deutschen Volkes cimű vezércikké ben szórul-szóra ezeket i r t a : „ D a s (Leittier des ganzen deutschen Volkes und überhaupt von allen nordischen R a s s e n w a r von jeher und ist auch noch heute d a s (Schwein." ( „ A német nép és általá b a n valamennyi északi faj vezérállata mindenkor a disznó volt és m a is a z " . ) U g y a n a k k o r Berlinben több, mint 200 előadást ért meg e g y színdarab, melynek főszereplője egy, a színpadon a m a g a tel j e s v a l ó s á g á b a n megjelenő disznó volt. i — A l o v a k r a vonatkozólag pedig nemrég jelent m e g a Berliner Tíagéblatt-foan a következő h í r : „ E i n Denkmal für die im W e l t k r i e g gefallenen Pferde. Heute w u r d e unter grossen Feuerlichkeiten ein D e n k m a l zur E r i n n e r u n g a n die im W e l t k r i e g e gefallenen P f e r d e enthüllt." ( M a leplezték le rmgy ünnepségek közepette a v i l á g h á b o r ú b a n elesett lovak emlé kére készült szobrot.")
•
7.
A z ilyen párhuzambaállitásokat a végtelenségig folytathatja bárki. Csak nyitott szemmel kell j á r n i s a h o g y R á t h - V é g h István m o n d j a : „könnyű szerrel az útszélről felszedni" a r a g y o g ó kortör téneti dokumentumokat, A z ember b u t a s á g o t jellemző kuriózu mokért m a valóban nem kell a messzi múltba kalandozni, néprajzi kutatásokat folytatni és avitt foliánsokat böngészni. T a l á n soha s e m volt oly időszerű, mint ma, Goethe s z a v a : Greift nur hinein ins volle {Menschemleben! Ein jeder lebt's, nicht vielen isfs bekannt, Und wo ihr s packt, da isfs interessant. Egyébként, aki kuriózumok gyűjtésével rendszeresen és komo l y a n a k a r foglalkozni, leghelyesebben teszi, h a naponta gondosan félrerak minden m a megjelenő újságból egy-egy példányt. E g é s z e n bizonyos, h o g y p á r év, esetleg m á r p á r hónap múlva minden h a sábon szenzációsnál szenzációsabb kuriózumokra akad. iHa igaz, h o g y a m a utópiája a holnap realitása, u g y az is áll, h o g y a mai realitás a holnap kuriózuma. (Turnowsky Sándor) l
HALÁSZ G Y U L A : ÉDES A N Y A N Y E L V Ü N K .
(Nyugat, Budapest, 1938.)
A z utóbbi esztendők tudományos nyelv-védő és nyelvtisztitó munkái, valamint a sajtó és az irók egy-egy nyelvvédő nekirugaszkodása után fölöttébb időszerű e kitűnő és szórakoztató könyv a magyar beszédet és írást elsekélyesitő hibákről s általánossá vált nyelvi tévedésekről. Szer zőt-munkája kiadására az a meggyőződése késztette, hogy a hibák ellen addig kell felvenni a harcot, amig nem késő. Helyesen állapítja meg, hogy
