Ha transzferár-nyilvántartás mintánkra word formátumban tart igényt, kérem írjon egy e-mailt az
[email protected] címre, és mi örömmel elküldjük Önnek.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő önálló nyilvántartás
az Önkormányzati Kft., továbbiakban: Társaság, és az Önkormányzat, továbbiakban: Önkormányzat, között létrejött, utak építésére, fenntartására és javítására vonatkozó ügylet tárgyában
Tartalom 1.
Bevezetés ....................................................................................................................................................................... 3
2.
A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai ............................................................................................................. 3
3.
A szerződés tartalmának bemutatása ..................................................................................................................... 3
3.1.
A szerződéskötés időbelisége, hatálya ................................................................................................................... 3
3.1.1.
A szerződés megkötésének időpontja.................................................................................................................... 3
3.1.2.
A szerződés módosításának időpontja ................................................................................................................... 3
3.1.3.
A szerződés időbeli hatálya ....................................................................................................................................... 3
3.2.
A szerződés tárgyának jellemzői (minősége, mennyisége, jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei .......................................................................................................................................................................... 4
4.
Funkcionális elemzés ................................................................................................................................................... 4
4.1.
A Társaság által ellátott funkciók vizsgálata .......................................................................................................... 4
4.2.
Az Önkormányzat által ellátott funkciók vizsgálata ............................................................................................ 6
5.
A piac meghatározása és jellemzői .......................................................................................................................... 7
6.
Az összevont nyilvántartás készítésének indoka.................................................................................................. 8
7.
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere ............................................................................................... 8
7.1.
A kiválasztott módszer megnevezése (egyéb módszer esetén annak bemutatása) valamint a módszer kiválasztásának indokai ............................................................................................................................................... 8
7.1.1.
Összehasonlító árak módszere ................................................................................................................................ 8
7.1.2.
Viszonteladási árak módszere .................................................................................................................................. 9
7.1.3.
Költség és jövedelem módszer ................................................................................................................................ 9
7.1.4.
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer ........................................................................................................... 9
7.1.5.
Nyereségmegosztásos módszer .............................................................................................................................10
7.1.6.
Egyéb módszerek .......................................................................................................................................................10
7.1.7.
Az alkalmazott árképzési módszer ........................................................................................................................10
7.2.
Az összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka ...............................10
7.3.
Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása ........................................................................12
8.
A szerződés tárgyában folyamatban levő hatósági, bírósági eljáráshoz kapcsolódó kérdések ...............12
9.
A nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja ...........................................................................13
1.
Bevezetés
A Társaság és az Önkormányzat között létrejött megállapodás értelmében a Társaság útépítési, útfenntartási és javítási munkákat végez az Önkormányzat megbízásából. A Társaság és az Önkormányzat az 1996. évi LXXXI. tv. (Tao.) 4.§ 23. bekezdése alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Tekintettel arra, hogy a Társaság a 2004. évi XXXIV. tv. 3.§ (4) alapján nem minősül kisvállalkozásnak, a Tao tv. 18.§ (5) bekezdésre figyelemmel kiadott 22/2009. PM rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségnek a jelen (22/2009. PM rendelet 4.§ leírt tartalmú) dokumentációval kívánunk eleget tenni.
2.
A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai Az ügyletben résztvevő felek neve
Az ügyletben résztvevő felek székhelye
A résztvevő felek adószáma
NÉV
CÍM
ADÓSZÁM
NÉV
CÍM
ADÓSZÁM
3.
A szerződés tartalmának bemutatása
3.1.
A szerződéskötés időbelisége, hatálya
3.1.1.
A szerződés megkötésének időpontja
Az útépítési, útfenntartási és -javítási munkálatok végzését magában foglaló szerződést DÁTUM-án kötöttök a felek. 3.1.2.
A szerződés módosításának időpontja
A szerződés nem került / DÁTUM-án került módosításra. 3.1.3.
A szerződés időbeli hatálya
A szerződés határozatlan ideig / DÁTUM-ig hatályos.
3.2.
A szerződés tárgyának jellemzői (minősége, mennyisége, jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei
Az Önkormányzat és a Társaság szerződése keretében megállapodott, hogy a Társaság a szerződésben foglaltaknak megfelelően útépítési, útfenntartási és útjavítási feladatokat végez. Az ügylet feltételeinek pontos és részletes leírását a jelen nyilvántartáshoz csatolt, a felek között létrejött megállapodás tartalmazza.
4.
Funkcionális elemzés
A jelen funkcióelemzésben azt vizsgáljuk, hogy a Társaság által – az útépítési, útfenntartási és -javítási feladatok során – végzett tevékenységek, az általa felhasznált erőforrások, és viselt kockázatai hogyan viszonyulnak egy olyan vállalkozás funkcióihoz, amely vállalkozás hasonló tevékenységet végez független megbízói részére. Az elemzés második részében arra keressük a választ, hogy az Önkormányzat – mint megrendelő – jelen ügylethez kapcsolódó funkciói mennyiben különböznek egy független, hasonló munkákat megrendelő társaság által végzett tevékenységtől, felhasznált erőforrásaitól, viselt kockázataitól.
4.1.
A Társaság által ellátott funkciók vizsgálata
A Társaság tevékenysége nagyban hasonlít a független megbízók részére útépítési, útfenntartási és -javítási feladatokat végző vállalkozások tevékenységére. Mind a Társaság, mind a független, hasonló területen működő társaságok foglalkoznak
az elvégzendő munka egyes fázisainak megtervezésével és megszervezésével,
a munka elvégzéséhez szükséges engedélyek beszerzésével,
az alap- és segédanyagok, szerszámok és gépek beszerzésével,
a gépek üzemeltetésével, karbantartásukkal, javításukkal,
az anyagok helyszínre szállításával,
a feladat elvégzése során esetlegesen kitermelt törmelék elszállításával,
munkaerő beszerzésével, a munkások tevékenységének összehangolásával, szervezésével,
a teljesítéshez esetlegesen szükséges alvállalkozók versenyeztetésével, megbízásával,
az elvégzett feladatok folyamatba épített és végső minőségellenőrzésével,
adminisztrációs feladatok ellátásával (pl. számviteli, adózási, munkaügyi előírásoknak való megfelelés), stb.
A független vállalatok a Társaság jelen ügylethez kapcsolódó tevékenységével szemben végeznek marketing tevékenységet, így részt vesznek pályázatokon és potenciális megbízóik körében hirdetik magukat. E tevékenységeket a Társaság jelen ügylethez kapcsolódóan nem végzi, mivel az Önkormányzat és a Társaság között mindezek nélkül – a kapcsolt vállalkozási viszony miatt – is szoros az együttműködés. A Társaság és a független, hasonló tevékenységet végző vállalatok ügylethez kapcsolódó erőforrásfelhasználása is nagyban hasonlít egymásra. Mind a független feleknek, mind a kapcsolt vállalkozásnak végzett tevékenység esetében felmerülnek
közvetlen anyagköltségek (pl. építőanyag, üzemanyag, alkatrész, elhasználódó szerszámok,)
közvetlen személyi jellegű ráfordítások (pl. munkások bére és juttatásai)
a munka elvégzéséhez szükséges gépek megszerzésének, fenntartásának, üzemeltetésének költségei,
a munka elvégzéséhez közvetlenül szükséges szolgáltatási díjak,
alvállalkozókhoz kapcsolódó költségek,
ügyviteli- és adminisztrációs költségek: o irodai anyagköltség, o az adminisztráció segítéséhez igénybevett külső szolgáltatások, o irodai- és egyéb általános használatú eszközök költségei, o az ügyvezetés és adminisztráció személyi jellegű ráfordításai, stb.
A végzett tevékenységek között bemutatott egyetlen lényeges eltérés, hogy a nyíltpiacon működő, független felek megbízásából hasonló tevékenységet végző vállalatoknak el kell látniuk marketing tevékenységet, míg a Társaságnak erre nincs szüksége a munka megszerzéséhez. Ennek megfelelően a Társaságnak marketing költségei sem merülnek fel. A végzett tevékenységek, a viselt költségek és más erőforrás-felhasználások mellett vizsgálnunk kell a munka elvégzéséhez kapcsolódó kockázatokat is: Mind a független feleknek, mind a Társaságnak felmerülnek az ügylethez kapcsolódóan garanciális kockázatai, mivel a hibás teljesítésből származó többletköltségek mindig a kivitelezőt terhelik. Az építőipar e szegmensében nem jellemző az ár külföldi fizetőeszközben történő meghatározása, ezért sem a Társaság, sem a független útépítéssel és hasonló tevékenységgel foglalkozó vállalkozások nem viselnek árfolyamkockázatokat. A független, hasonló tevékenységet végző vállalkozások folyamatosan harcolnak versenytársaikkal, újabb és újabb munkákat pályáznak meg, ahol a pályázat megnyerése nem minden esetben sikerül. Ennek megfelelően a független építőipari cégek nagyobb piaci kockázattal szembesülnek, mint a Társaság, és a kapacitáskihasználtságukból eredő kockázataik is magasabbak.
A fentiek összefoglalásaként elmondható, hogy a független útépítéssel, -felújítással és -karbantartással foglalkozó cégek tevékenységi köre minimálisan ugyan, de bővebb, költségei és kockázatai ennek megfelelően némileg magasabbak, mint a Társaságé.
4.2.
Az Önkormányzat által ellátott funkciók vizsgálata
Az Önkormányzat az ügyletben, mint megrendelő szerepel. A dokumentáció e részében azt vizsgáljuk, hogy az Önkormányzat, és egy hasonló útépítési, -karbantartási, -felújítási munkákat megrendelő független társaság mennyiben lát el eltérő tevékenységeket az ügylethez kapcsolódóan. A jelen, illetve egy hasonló ügylethez kapcsolódóan mind az Önkormányzat, mind a független megrendelők
végeznek adminisztrációs feladatokat: o a feladat definiálása, o a munka tervezése és leírása, o a tevékenység engedélyeztetése, o a feladat elvégzéséhez szükséges adatok átadása, o a szerződés megkötése,
biztosítják a folyamatos rendelkezésre állást,
az elvégzett munka minőségét ellenőrzik, a teljesítést igazolják, stb..
A független megrendelők és az Önkormányzat tevékenysége közötti egyetlen eltérést a pályáztatási folyamatban találjuk: Mert míg az Önkormányzat törekszik a munka kapcsolt vállalkozással történő elvégeztetésére, és ennek megfelelően nem versenyezteti meg a potenciális kivitelezőket, addig a független vállalatok pályáztatással, illetve a beérkezett ajánlatok elbírálása alapján választják ki partnerüket. Ennek megfelelően a nyertes ajánlattevő kiválasztása, mint feladat jelenik meg a független vállalatoknál. Hasonlóan a 4.1. fejezetben foglaltakra, az Önkormányzat esetében is meg kell vizsgálnunk, hogy az ügylethez kapcsolódóan felmerült költségei mennyiben térnek el azoknak a vállalatoknak a költségeitől, amelyek hasonló ügyletben, hasonló pozícióban vesznek részt. Az Önkormányzat és a hasonló munkákat megrendelő független vállalatok erőforrás-felhasználása elsősorban adminisztrációs tevékenységükhöz kapcsolódik. Ennek megfelelően elsősorban ügyviteli és adminisztrációs költségeik merülnek fel, úgy mint
irodai anyagköltség,
az adminisztráció segítéséhez igénybevett külső szolgáltatások,
irodai- és egyéb általános használatú eszközök költségei,
az ügyvezetés és adminisztráció személyi jellegű ráfordításai, stb.
Az előző bekezdésekben már feltárásra került, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyból adódóan az Önkormányzat nem pályáztat, nem versenyezteti meg a potenciális partnereket. Ennek megfelelően az e tevékenységek végzéséhez kapcsolódóan független feleknél felmerült költségei sem merülnek fel, így tehát kijelenthető, hogy az önkormányzat erőforrás-felhasználása valamivel kisebb, mint a független, hasonló munkákat megrendelő vállalatok erőforrás-felhasználása. A kockázatok összehasonlításából kiderül, hogy az Önkormányzat pontosan ugyanolyan kockázatokat visel, mint azok a vállalatok, amelyek független felektől rendelik meg hasonló munkák elvégzését. Pénzügyi kockázatról – megrendelőként – nem beszélhetünk, árfolyamkockázatot a felek szintén nem vállalnak, ugyanakkor a hibás teljesítésből fakadó kockázat minden esetben felmerül. Különbséget talán egyedül az jelent, hogy a hibás teljesítés kijavítását könnyebb egy kapcsolt vállalkozással szemben elérni, mint független kivitelező esetén. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződés esetén a megrendelő (jelen esetben az Önkormányzat) a tevékenységek szűkebb körét látja el a független megrendelőkhöz képest, ennek megfelelően költségei némileg alacsonyabbak, kockázatai pedig a hibás teljesítésből fakadó kockázatok alacsonyabb szintje miatt szintén elmaradnak a független megrendelők kockázataitól.
5.
A piac meghatározása és jellemzői
Az útépítéssel, útfelújítással foglalkozó vállalatok egy tökéletesen versenyző liberalizált piacon működnek. Az útépítéssel foglalkozó vállalatok piacra lépésének korlátai mindig is alacsonyak voltak, mivel ez a terület sem magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatását, sem jelentős tőkebefektetést nem igényel. Ennek megfelelően a különféle e piacon működő vállalatok tevékenységei – és „termékei” – jól helyettesíthetők egymással. A piac méretére vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információval, azt azonban biztosan tudjuk, hogy az állami és önkormányzati beruházások szintjétől nagyban függ e piaci szegmens fejlődése.
6.
Az összevont nyilvántartás készítésének indoka
A 22/2009. PM rendelet 3.§ (2) és (3) bekezdése alapján a 3. pontban hivatkozott megállapodás alapján megvalósult hasonló megrendelésekre vonatkozóan összevont nyilvántartást kívánunk készíteni, mivel az ügyletek tárgya azonos, teljesítésük minden lényeges feltétele azonos, valamint aránytalanul nagy költséget okozna számunkra ennek a típusú nyilvántartásnak az elkészítése megrendelésenként. Mindez egybeesik a 22/2009. PM rendelet 2.§ (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére.
7.
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere
A jelen, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás e részében a piaci ár meghatározására alkalmazható módszerek közül kiválasztásra kerül egy, amelynek segítségével e dokumentáció keretein belül meghatározzuk az ellenőrzött ügylet szokásos piaci árát, árrését, hasznát, vagy az ezekből számított piaci tartományt.
7.1.
A kiválasztott módszer megnevezése (egyéb módszer esetén annak bemutatása) valamint a módszer kiválasztásának indokai
A dokumentáció e részében megvizsgáljuk az OECD irányelvek által javasolt egyes módszereket, alkalmazási lehetőségüket, és ezek figyelembe vételével választjuk ki a szokásos piaci ár, árrés, haszon, illetve ezek tartományának meghatározására leginkább alkalmas módszert.
7.1.1.
Összehasonlító árak módszere
Az összehasonlító árak módszere használata esetén szokásos piaci árnak azt az árat tekintjük, amelyet független felek alkalmaznak összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor. Az összehasonlíthatóság akkor áll fenn, ha az összehasonlítandó ügyletek vagy az adott ügyleteket bonyolító vállalkozások közötti különbségek egyike sem érinti lényegesen a szabadpiaci árat, vagy meglehetősen
pontos
helyesbítések
végezhetők
az
ilyen
különbségek
torzító
hatásainak
kiküszöbölésére. Az összehasonlító árak módszere belső összehasonlító adatok felhasználásával nem alkalmazható, mert sem a Társaság nem végez összehasonlítható körülmények között hasonló tevékenységet
független fél részére, sem az Önkormányzat nem vesz igénybe összehasonlítható szolgáltatást független féltől. Külső összehasonlító adatok felhasználásával biztosan meg lehetne határozni az ügylet szokásos piaci árát, ám független felek között létrejött hasonló szerződések egyes részleteiről nem rendelkezünk megbízható – és ellenőrizhető – nyilvános információval. Mindezekre tekintettel az összehasonlító árak módszerének alkalmazására nincs módunk.
7.1.2.
Viszonteladási árak módszere
A viszonteladási árak módszere szerint a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat nem értékesíti tovább a Társaságtól megvásárolt szolgáltatást független feleknek, a viszonteladási árak módszerének alkalmazására nincs módunk.
7.1.3.
Költség és jövedelem módszer
A költség és jövedelem módszer alkalmazása során a kapcsolt félnek, a kapcsolt ügyletben értékesített termék vagy szolgáltatás önköltségéhez adják hozzá a független ügyleteknél alkalmazott haszonkulcsot. A költség és jövedelem módszer a társaság felmerülő költségeiből kiindulva, azokat egy megfelelő költségarányos (bruttó) haszonnal növelve határozza meg a szokásos piaci árat. Tekintettel arra, hogy nem rendelkezünk arra vonatkozó információval, hogy összehasonlítható körülmények között független felek milyen bruttó jövedelmezőséggel végeznék a Társaság tevékenységét, a költség és jövedelem módszert nem tudjuk alkalmazni.
7.1.4.
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál. A jelen ügylet szokásos piaci árának meghatározására, az OECD transzferár irányelveiben leírt 1 ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert (TNMM) kívánjuk alkalmazni. A módszer alkalmazása keretében azt vizsgáljuk, hogy a Társaság adott ügylethez kapcsolódóan elért jövedelmezősége 1
OECD: Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára 3.26-3.48
megfelel-e a független, hasonló tevékenységű vállalatok jövedelmezőségének. Amennyiben a Társaság jövedelmezősége megfelel a hasonló tevékenységet végző vállalatok jövedelmezőségéből számolt iparági átlagoknak, abban az esetben nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ár megfelel a szokásos piaci árnak.
7.1.5.
Nyereségmegosztásos módszer
Azokban az esetekben, amikor az ügyletek szorosan összefonódnak, előfordulhat, hogy elkülönült kezelésük korlátokba ütközik. Ilyen esetekben független vállalkozásoknak megvan a lehetőségük közös vállalat létrehozására, és a nyereség társasági szerződésben foglalt arányok szerinti megosztására. A nyereségmegosztásos módszer célja, hogy kiküszöbölje a kapcsolt ügyletben teremtett vagy kikötött különleges feltételek nyereségre gyakorolt hatását. A módszer keretében először megvizsgálják az ellenőrzött ügyletből fakadóan, közösen elért nyereséget, majd gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban osztják szét a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Tekintettel arra, hogy a módszer rendkívül nagy szubjektivitást tartalmaz és alkalmazását az OECD irányelvek
is
csak
a
funkciók
értékének
jó
számszerűsíthetősége
esetén
javasolják,
a
nyereségmegosztásos módszer alkalmazását elvetjük.
7.1.6.
Egyéb módszerek
Az egyéb módszerek abban az esetben alkalmazhatók az arm’s length ár, illetve ártartomány meghatározására, ha a 7.1.1-7.1.5. pontokban felsorolt módszerek nem vezettek eredményre. Esetünkben ezek használata nem válik szükségessé, mivel az ügylet szokásos piaci árának meghatározásához az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer rendelkezésünkre áll.
7.1.7.
Az alkalmazott árképzési módszer
Az alkalmazott árképzési módszer: ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer.
7.2.
Az összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka
A Társaság 3. fejezetben bemutatott ügyletén elért jövedelmezősége összehasonlítható az útépítéssel és -karbantartással foglalkozó cégek beszámoló adataiból számolt jövedelmezőségi mutatókkal –
amelyek kijelölnek egy arm’s length tartományt -, és ilyen módon bizonyítható, hogy a Társaság és az Önkormányzat ellenőrzött ügylete keretében piaci árat alkalmaz. Az iparági átlag meghatározásához a nyilvánosan hozzáférhető DATAX adatbázis 2012. évi adatait használtuk, mivel úgy ítéljük, meg, hogy az adatbázisban szereplő iparági átlagok és kvartilisek felhasználásával megbízhatóan meghatározható az egyes iparágakban elvárt – piaci – jövedelmezőség. Az adatbázis a társasági adóbevallásoknak a KSH-nál lévő állományából készült. Az adatbázis létrehozása során többszázezer kettős könyvvitelt vezető magyar társaság adatai kerültek feldolgozásra. A törvényi szabályozás szerint az adóhatóságnál illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál található egyedi adóbevallások adatai nem hozhatók nyilvánosságra. A belőlük származatott adatok is csak akkor közölhetőek, ha legalább 3 különböző vállalkozás adatainak aggregálásából származnak. Emiatt az adatbázisban csak azokban az esetekben szerepelnek adatok, ha legalább 3 vállalkozás tartozott egy adott csoportba. Az adatbázisban az adóbevallást benyújtott vállalkozások mérlegadataiból statisztikai módszerekkel képzett mutatószámok szerepelnek a vállalkozások főtevékenysége szerinti – TEÁOR számonkénti – csoportosításban. A DATAX adatbázis rendszere ágazati (TEÁOR) hovatartozás és az árbevétel nagysága szerint bontja szét a vállalkozásokat. A szélsőséges értékek kiküszöbölésére az átlagszámítás során mindegyik csoportban (illetve ágazatban), minden egyes mutatószám esetén kihagyásra került az értékek legalsó és legfelső 10%-a (kerekítve), a csoport- illetve az ágazati átlag számítása pedig fennmaradó értékekből történt. (A kvartilisek számítása viszont az eredeti sokaságból történt.) Az átlagok és a kvartilisek számítása egy kétszakaszos folyamattal történt. Az első szakaszban az adott csoportba tartozó minden egyes vállalkozásnál a cég adóbevallásából kerültek kiszámításra a pénzügyi mutatószámok, a második szakaszban az így megkapott egyedi értékek átlagának kiszámításával álltak elő a csoportokat jellemző átlagok. Hasonlóképpen alakultak ki a kvartilisek is, a megfelelő statisztikai képletek alkalmazásával. A Társaság 3.2 fejezetben bemutatott tevékenysége piaci jövedelmezőségének meghatározásához az adatbázisból a 4211-as TEÁOR számú „Út, autópálya építése” megnevezésű tevékenység végzőinek iparági adatait használtuk. A mutatószámok közül a Tevékenység haszonkulcsa I. mutatót választottuk. Tevékenység haszonkulcsa I.
Üzemi tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele
Az OECD iránymutatás elvei szerint, amennyiben a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége az adatbázisban kijelölt kvartilisek közé esik, úgy az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ár piacinak minősül.
7.3.
Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása
A 7.2. fejezetben bemutatottakból kiindulva feltételezhetjük, hogy ha a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége (Tevékenység haszonkulcsa I.) a DATAX által közölt kvartilisek közé esik, akkor az általa alkalmazott ár piacinak minősül. (A DATAX releváns adatait az 1. sz. Melléklet tartalmazza.) Habár a DATAX által összegzett adatokból sok helyen az derül ki, hogy a vállalkozások igen nagy számban veszteségesen működtek saját területükön (ez a magyar kisvállalkozások sajátossága), mégsem tartjuk elfogadhatónak a veszteséges ügyletek bonyolítását, hiszen ez ellentétes a közgazdasági racionalitással. A 4. fejezetben bemutatott funkcionális elemzés során nem tártunk fel olyan lényeges, megbízhatóan számszerűsíthető különbségeket, amelyek a jövedelmezőség szokásos piaci tartományának további kiigazítását indokolnák. Mindezekre figyelemmel úgy becsüljük, hogy a 3.2. pontban bemutatott ellenőrzött ügylet piaci jövedelmezősége
az 50 millió Ft-nál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0%-14,2% között mozog,
az 50-100 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,3%-8,7% között mozog,
az 100-500 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,8%-8,3% között mozog,
az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,0%-6,1% között mozog.
Amennyiben a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége a fenti, árbevételének megfelelő piaci jövedelmezőségi tartományba esik, úgy kijelenthetjük, hogy az ellenőrzött ügylet során alkalmazott ár piaci. Abban az esetben, ha az elért jövedelmezőség eltér a fent bemutatott piaci jövedelmezőségi szinttől, abban az esetben azt az árat tekintjük piacinak, amelynek alkalmazása mellett a Társaság ellenőrzött ügyletéből fakadó jövedelmezősége a piaci tartományba esett volna.
8.
A szerződés tárgyában folyamatban levő hatósági, bírósági eljáráshoz kapcsolódó kérdések
A szerződés tárgyában nincs lezárt, vagy folyamatban levő hatósági vagy bírósági ügyről információnk, ennek megfelelően e dokumentációban nem tudjuk rögzíteni az eljáró hatóság vagy bíróság nevét és székhelyét, az eljárás ügyszámát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, valamint a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy megállapított szokásos piaci árat.
9.
A nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja
A nyilvántartás DÁTUM-án került elkészítésre. A nyilvántartás módosítására nem / DÁTUM-án került sor.
1. sz. Melléklet A DATAX releváns adatai ÁTLAGOS ÉRTÉKEK
4211 Út, autópálya építése 2012.
KVARTILISEK (OSZTÓPONTOK) vállalati csoportok
vállalati csoportok
teljes
0-50M 50-100M 100-500M 500M - ágazat Vállalkozások száma (db) Tevékenység haszonkulcsa I.
705
135
187
65
-2,7%
4,1%
4,2%
2,7%
0-50 M 25%
50%
50-100 M 75%
100-500M
500 M -
25% 50% 75% 25% 50% 75% 25% 50% 75%
teljes ágazat 25%
50%
75%
1092 0,2% -16,0% 2,4% 14,2% 0,3% 3,0% 8,7% 0,8% 3,0% 8,3% 0,0% 2,9% 6,1% -3,0% 2,7% 10,5%
Forrás: DATAX ágazati pénzügyi mutatószámrendszer
