Ha transzferár-nyilvántartás mintánkra word formátumban tart igényt, kérem írjon egy e-mailt az
[email protected] címre, és mi örömmel elküldjük Önnek.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő önálló nyilvántartás
az Önkormányzati Kft., továbbiakban: Társaság, és az Önkormányzat, továbbiakban: Önkormányzat, között létrejött, hirdetési feladatok ellátására vonatkozó ügylet tárgyában
Tartalom 1.
Bevezetés ....................................................................................................................................................................... 3
2.
A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai ............................................................................................................. 3
3.
A szerződés tartalmának bemutatása ..................................................................................................................... 3
3.1.
A szerződéskötés időbelisége, hatálya ................................................................................................................... 3
3.1.1.
A szerződés megkötésének időpontja.................................................................................................................... 3
3.1.2.
A szerződés módosításának időpontja ................................................................................................................... 3
3.1.3.
A szerződés időbeli hatálya ....................................................................................................................................... 3
3.2.
A szerződés tárgyának jellemzői (minősége, mennyisége, jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei .......................................................................................................................................................................... 4
4.
Funkcionális elemzés ................................................................................................................................................... 4
4.1.
A Társaság által ellátott funkciók vizsgálata .......................................................................................................... 4
4.2.
Az Önkormányzat által ellátott funkciók vizsgálata ............................................................................................ 6
5.
A piac meghatározása és jellemzői .......................................................................................................................... 7
6.
Az összevont nyilvántartás készítésének indoka.................................................................................................. 7
7.
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere ............................................................................................... 8
7.1.
A kiválasztott módszer megnevezése (egyéb módszer esetén annak bemutatása) valamint a módszer kiválasztásának indokai ............................................................................................................................................... 8
7.1.1.
Összehasonlító árak módszere ................................................................................................................................ 8
7.1.2.
Viszonteladási árak módszere .................................................................................................................................. 9
7.1.3.
Költség és jövedelem módszer ................................................................................................................................ 9
7.1.4.
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer ........................................................................................................... 9
7.1.5.
Nyereségmegosztásos módszer .............................................................................................................................10
7.1.6.
Egyéb módszerek .......................................................................................................................................................10
7.1.7.
Az alkalmazott árképzési módszer ........................................................................................................................10
7.2.
Az összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka ...............................10
7.3.
Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása ........................................................................12
8.
A szerződés tárgyában folyamatban levő hatósági, bírósági eljáráshoz kapcsolódó kérdések ...............12
9.
A nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja ...........................................................................13
1.
Bevezetés
A Társaság és az Önkormányzat között létrejött megállapodás értelmében a Társaság hirdetési feladatokat végez az Önkormányzat megbízásából. A Társaság és az Önkormányzat az 1996. évi LXXXI. tv. (Tao.) 4.§ 23. bekezdése alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Tekintettel arra, hogy a Társaság a 2004. évi XXXIV. tv. 3.§ (4) alapján nem minősül kisvállalkozásnak, a Tao tv. 18.§ (5) bekezdésre figyelemmel kiadott 22/2009. PM rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségnek a jelen (22/2009. PM rendelet 4.§ leírt tartalmú) dokumentációval kívánunk eleget tenni.
2.
A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai Az ügyletben résztvevő felek neve
Az ügyletben résztvevő felek székhelye
A résztvevő felek adószáma
NÉV
CÍM
ADÓSZÁM
NÉV
CÍM
ADÓSZÁM
3.
A szerződés tartalmának bemutatása
3.1.
A szerződéskötés időbelisége, hatálya
3.1.1.
A szerződés megkötésének időpontja
A hirdetési szolgáltatás nyújtását magában foglaló szerződést DÁTUM-án kötöttök a felek. 3.1.2.
A szerződés módosításának időpontja
A szerződés nem került / DÁTUM-án került módosításra. 3.1.3.
A szerződés időbeli hatálya
A szerződés határozatlan ideig / DÁTUM-ig hatályos.
3.2.
A szerződés tárgyának jellemzői (minősége, mennyisége, jellege, terjedelme), a teljesítés módja és feltételei
Az Önkormányzat és a Társaság szerződése keretében megállapodott, hogy a Társaság a szerződésben
foglaltaknak
megfelelően
hirdetési
szolgáltatásokat
nyújt
az
Önkormányzat
megbízásából. Az ügylet feltételeinek pontos és részletes leírását a jelen nyilvántartáshoz csatolt, a felek között létrejött megállapodás tartalmazza.
4.
Funkcionális elemzés
A jelen funkcióelemzésben azt vizsgáljuk, hogy a Társaság által – a hirdetési feladatokhoz kapcsolódóan – végzett tevékenységek, az általa felhasznált erőforrások, és viselt kockázatai hogyan viszonyulnak egy olyan vállalkozás funkcióihoz, amely vállalkozás hasonló tevékenységet végez független megbízói részére. Az elemzés második részében arra keressük a választ, hogy az Önkormányzat – mint megrendelő – jelen ügylethez kapcsolódó funkciói mennyiben különböznek egy független, hasonló munkákat megrendelő szervezet által végzett tevékenységtől, felhasznált erőforrásaitól, viselt kockázataitól.
4.1.
A Társaság által ellátott funkciók vizsgálata
A Társaság tevékenysége nagyban hasonlít a független megbízók részére hirdetési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tevékenységére. Mind a Társaság, mind a független, hasonló területen működő társaságok foglalkoznak
marketingkommunikációs
programok
kidolgozásával
és
megvalósításával,
hirdetési
tanácsadással,
hirdetési kampányok tervezésével és lebonyolításával, a hirdetések elhelyezésével, hirdetési felületek bérlésével,
a szolgáltatás nyújtásához szükséges szakképzett munkaerő beszerzésével, az alkalmazottak tevékenységének összehangolásával, szervezésével,
a teljesítéshez esetlegesen szükséges alvállalkozók versenyeztetésével, megbízásával,
az elvégzett feladatok folyamatos ellenőrzésével,
adminisztrációs feladatok ellátásával (pl. számviteli, adózási, munkaügyi előírásoknak való megfelelés), stb.
A független vállalatok a Társaság jelen ügylethez kapcsolódó tevékenységével szemben végeznek még marketing tevékenységet, így részt vesznek pályázatokon és potenciális megbízóik körében hirdetik
magukat. E tevékenységeket a Társaság jelen ügylethez kapcsolódóan nem végzi, mivel az Önkormányzat és a Társaság között mindezek nélkül – a kapcsolt vállalkozási viszony miatt – is szoros az együttműködés. A Társaság és a független, hasonló tevékenységet végző vállalatok ügylethez kapcsolódó erőforrásfelhasználása is nagyban hasonlít egymásra. Mind a független feleknek, mind a kapcsolt vállalkozásnak végzett tevékenység esetében felmerülnek
közvetlen anyagköltségek (elsősorban irodai költségek),
közvetlen személyi jellegű ráfordítások (pl. szakemberek bére és juttatásai),
a
munka
elvégzéséhez
szükséges
szoftverek,
egyéb
eszközök
megszerzésének,
üzemeltetésének költségei,
a munka elvégzéséhez közvetlenül szükséges szolgáltatási díjak,
alvállalkozókhoz kapcsolódó esetleges költségek,
ügyviteli- és adminisztrációs költségek: o irodai anyagköltség, o az adminisztráció segítéséhez igénybevett külső szolgáltatások, o irodai- és egyéb általános használatú eszközök költségei, o az ügyvezetés és adminisztráció személyi jellegű ráfordításai, stb.
A végzett tevékenységek között bemutatott egyetlen lényeges eltérés, hogy a nyíltpiacon működő, független felek megbízásából hasonló tevékenységet végző vállalatoknak el kell látniuk marketing tevékenységet, míg a Társaságnak erre nincs szüksége a munka megszerzéséhez. Ennek megfelelően a Társaságnak marketing költségei sem merülnek fel. A végzett tevékenységek, a viselt költségek és más erőforrás-felhasználások mellett vizsgálnunk kell a munka elvégzéséhez kapcsolódó kockázatokat is: Ezen a területen nem jellemző az ár külföldi fizetőeszközben történő meghatározása, ezért sem a Társaság, sem a független marketing és hasonló tevékenységgel foglalkozó vállalkozások nem viselnek árfolyamkockázatokat. A független, hasonló tevékenységet végző vállalkozások folyamatosan harcolnak versenytársaikkal, újabb és újabb munkákat pályáznak meg, ahol a pályázat megnyerése nem minden esetben sikerül. Ennek megfelelően a hirdetési tevékenységet végző független cégek nagyobb piaci kockázattal szembesülnek, mint a Társaság, és a kapacitáskihasználtságukból eredő kockázataik is magasabbak. A fentiek összefoglalásaként elmondható, hogy a független hirdetési tevékenységet végző cégek tevékenységi köre minimálisan ugyan, de bővebb, költségei és kockázatai ennek megfelelően némileg magasabbak, mint a Társaságé.
4.2.
Az Önkormányzat által ellátott funkciók vizsgálata
Az Önkormányzat az ügyletben, mint megrendelő szerepel. A dokumentáció e részében azt vizsgáljuk, hogy az Önkormányzat, és egy hasonló hirdetési szolgáltatásokat megrendelő független szervezet mennyiben lát el eltérő tevékenységeket az ügylethez kapcsolódóan. A jelen, illetve egy hasonló ügylethez kapcsolódóan mind az Önkormányzat, mind a független megrendelők
végeznek adminisztrációs feladatokat: o a feladat definiálása, o a munka tervezése és leírása, o a feladat elvégzéséhez szükséges információk átadása, o a szerződés megkötése,
biztosítják a folyamatos rendelkezésre állást,
az elvégzett munka minőségét ellenőrzik, a teljesítést igazolják, stb.
A független megrendelők és az Önkormányzat tevékenysége közötti egyetlen eltérést a pályáztatási folyamatban találjuk: Mert míg az Önkormányzat törekszik a munka kapcsolt vállalkozással történő elvégeztetésére, és ennek megfelelően nem versenyezteti meg a potenciális vállalkozókat, addig a független szervezetek pályáztatással, illetve a beérkezett ajánlatok elbírálása alapján választják ki partnerüket. Ennek megfelelően a nyertes ajánlattevő kiválasztása, mint feladat jelenik meg a független szervezeteknél. Hasonlóan a 4.1. fejezetben foglaltakra, az Önkormányzat esetében is meg kell vizsgálnunk, hogy az ügylethez kapcsolódóan felmerült költségei mennyiben térnek el azoknak a szervezeteknek a költségeitől, amelyek hasonló ügyletben, hasonló pozícióban vesznek részt. Az Önkormányzat és a hasonló munkákat megrendelő független szervezetek erőforrás-felhasználása elsősorban adminisztrációs tevékenységükhöz kapcsolódik. Ennek megfelelően elsősorban ügyviteli és adminisztrációs költségeik merülnek fel, úgy mint
irodai anyagköltség,
az adminisztráció segítéséhez igénybevett külső szolgáltatások,
irodai- és egyéb általános használatú eszközök költségei,
az ügyvezetés és adminisztráció személyi jellegű ráfordításai, stb.
Az előző bekezdésekben már feltárásra került, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyból adódóan az Önkormányzat nem pályáztat, nem versenyezteti meg a potenciális partnereket. Ennek megfelelően az e tevékenységek végzéséhez kapcsolódóan független feleknél felmerült költségei sem merülnek fel, így tehát kijelenthető, hogy az önkormányzat erőforrás-felhasználása valamivel kisebb, mint a független, hasonló munkákat megrendelő szervezetek erőforrás-felhasználása.
A kockázatok összehasonlításából kiderül, hogy az Önkormányzat pontosan ugyanolyan kockázatokat visel, mint azok a szervezetek, amelyek független felektől rendelik meg hasonló munkák elvégzését. Pénzügyi kockázatról – megrendelőként – nem beszélhetünk, árfolyamkockázatot a felek szintén nem vállalnak. A hibás teljesítésből fakadó kockázat ezen a területen nehezen értelmezhető. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződés esetén a megrendelő (jelen esetben az Önkormányzat) a tevékenységek szűkebb körét látja el a független megrendelőkhöz képest, ennek megfelelően költségei némileg alacsonyabbak.
5.
A piac meghatározása és jellemzői
A Társaság tevékenységéhez hasonló szolgáltatások piaca liberalizált, versenyző piac, amelyen hatósági megkötésektől mentesen lehet árazni az egyes szolgáltatásokat. A Társasághoz hasonló cégek piacra lépésének korlátai alacsonyak, mivel a tevékenység sem magasan képzet munkaerő, sem speciális gépek rendelkezésre állását nem igényli. Ennek megfelelően a piacon egyszerre ezernyi kisebb társaság, és néhány nagy szereplő verseng a potenciális megbízók kegyeiért. Habár a Társaság szolgáltatásai jól helyettesíthetők más e piacon működő társaságok szolgáltatásaival, a munka elvégzésének a benne résztvevő szakemberektől való nagyfokú függősége miatt sosem fordulhat elő az, hogy két szolgáltató pontosan ugyanolyan módon teljesíti az adott felkérést. A hasonló szolgáltatások piacának méretére vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információval, azt azonban biztosan tudjuk, hogy e szolgáltatások piacának növekedése erősen összefügg az általános konjunkturális helyzettel.
6.
Az összevont nyilvántartás készítésének indoka
A 22/2009. PM rendelet 3.§ (2) és (3) bekezdése alapján a 3. pontban hivatkozott megállapodás alapján megvalósult hasonló megrendelésekre vonatkozóan összevont nyilvántartást kívánunk készíteni, mivel az ügyletek tárgya azonos, teljesítésük minden lényeges feltétele azonos, valamint aránytalanul nagy költséget okozna számunkra ennek a típusú nyilvántartásnak az elkészítése megrendelésenként. Mindez egybeesik a 22/2009. PM rendelet 2.§ (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére.
7.
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere
A jelen, szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás e részében a piaci ár meghatározására alkalmazható módszerek közül kiválasztásra kerül egy, amelynek segítségével e dokumentáció keretein belül meghatározzuk az ellenőrzött ügylet szokásos piaci árát, árrését, hasznát, vagy az ezekből számított piaci tartományt.
7.1.
A kiválasztott módszer megnevezése (egyéb módszer esetén annak bemutatása) valamint a módszer kiválasztásának indokai
A dokumentáció e részében megvizsgáljuk az OECD irányelvek által javasolt egyes módszereket, alkalmazási lehetőségüket, és ezek figyelembe vételével választjuk ki a szokásos piaci ár, árrés, haszon, illetve ezek tartományának meghatározására leginkább alkalmas módszert.
7.1.1.
Összehasonlító árak módszere
Az összehasonlító árak módszere használata esetén szokásos piaci árnak azt az árat tekintjük, amelyet független felek alkalmaznak összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor. Az összehasonlíthatóság akkor áll fenn, ha az összehasonlítandó ügyletek vagy az adott ügyleteket bonyolító vállalkozások közötti különbségek egyike sem érinti lényegesen a szabadpiaci árat, vagy meglehetősen
pontos
helyesbítések
végezhetők
az
ilyen
különbségek
torzító
hatásainak
kiküszöbölésére. Az összehasonlító árak módszere belső összehasonlító adatok felhasználásával nem alkalmazható, mert sem a Társaság nem végez összehasonlítható körülmények között hasonló tevékenységet független fél részére, sem az Önkormányzat nem vesz igénybe összehasonlítható szolgáltatást független féltől. Külső összehasonlító adatok felhasználásával biztosan meg lehetne határozni az ügylet szokásos piaci árát, ám független felek között létrejött hasonló szerződések egyes részleteiről nem rendelkezünk megbízható – és ellenőrizhető – nyilvános információval. Mindezekre tekintettel az összehasonlító árak módszerének alkalmazására nincs módunk.
7.1.2.
Viszonteladási árak módszere
A viszonteladási árak módszere szerint a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat nem értékesíti tovább a Társaságtól megvásárolt szolgáltatást független feleknek, a viszonteladási árak módszerének alkalmazására nincs módunk.
7.1.3.
Költség és jövedelem módszer
A költség és jövedelem módszer alkalmazása során a kapcsolt félnek, a kapcsolt ügyletben értékesített termék vagy szolgáltatás önköltségéhez adják hozzá a független ügyleteknél alkalmazott haszonkulcsot. A költség és jövedelem módszer a társaság felmerülő költségeiből kiindulva, azokat egy megfelelő költségarányos (bruttó) haszonnal növelve határozza meg a szokásos piaci árat. Tekintettel arra, hogy nem rendelkezünk arra vonatkozó információval, hogy összehasonlítható körülmények között független felek milyen bruttó jövedelmezőséggel végeznék a Társaság tevékenységét, a költség és jövedelem módszert nem tudjuk alkalmazni.
7.1.4.
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál. A jelen ügylet szokásos piaci árának meghatározására, az OECD transzferár irányelveiben leírt 1 ügyleti nettó nyereségen alapuló módszert (TNMM) kívánjuk alkalmazni. A módszer alkalmazása keretében azt vizsgáljuk, hogy a Társaság adott ügylethez kapcsolódóan elért jövedelmezősége megfelel-e a független, hasonló tevékenységű vállalatok jövedelmezőségének. Amennyiben a Társaság jövedelmezősége megfelel a hasonló tevékenységet végző vállalatok jövedelmezőségéből számolt iparági átlagoknak, abban az esetben nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ár megfelel a szokásos piaci árnak.
1
OECD: Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára 3.26-3.48
7.1.5.
Nyereségmegosztásos módszer
Azokban az esetekben, amikor az ügyletek szorosan összefonódnak, előfordulhat, hogy elkülönült kezelésük korlátokba ütközik. Ilyen esetekben független vállalkozásoknak megvan a lehetőségük közös vállalat létrehozására, és a nyereség társasági szerződésben foglalt arányok szerinti megosztására. A nyereségmegosztásos módszer célja, hogy kiküszöbölje a kapcsolt ügyletben teremtett vagy kikötött különleges feltételek nyereségre gyakorolt hatását. A módszer keretében először megvizsgálják az ellenőrzött ügyletből fakadóan, közösen elért nyereséget, majd gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban osztják szét a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. Tekintettel arra, hogy a módszer rendkívül nagy szubjektivitást tartalmaz és alkalmazását az OECD irányelvek
is
csak
a
funkciók
értékének
jó
számszerűsíthetősége
esetén
javasolják,
a
nyereségmegosztásos módszer alkalmazását elvetjük.
7.1.6.
Egyéb módszerek
Az egyéb módszerek abban az esetben alkalmazhatók az arm’s length ár, illetve ártartomány meghatározására, ha a 7.1.1-7.1.5. pontokban felsorolt módszerek nem vezettek eredményre. Esetünkben ezek használata nem válik szükségessé, mivel az ügylet szokásos piaci árának meghatározásához az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer rendelkezésünkre áll.
7.1.7.
Az alkalmazott árképzési módszer
Az alkalmazott árképzési módszer: ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer.
7.2.
Az összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka
A Társaság 3. fejezetben bemutatott ügyletén elért jövedelmezősége összehasonlítható a reklámügynöki tevékenység végzésével foglalkozó, cégek jövedelmezőségének iparági átlagával – amely kijelöl egy arm’s length tartományt -, és ilyen módon bizonyítható, hogy a Társaság és az Önkormányzat ellenőrzött ügylete keretében piaci árat alkalmaz. Az iparági átlag meghatározásához a nyilvánosan hozzáférhető DATAX adatbázis 2012. évi adatait használtuk, mivel úgy ítéljük meg, hogy az adatbázisban szereplő iparági átlagok és kvartilisek felhasználásával megbízhatóan meghatározható az egyes iparágakban elvárt – piaci – jövedelmezőség.
Az adatbázis a társasági adóbevallásoknak a KSH-nál lévő állományából készült. Az adatbázis létrehozása során többszázezer kettős könyvvitelt vezető magyar társaság adatai kerültek feldolgozásra. A törvényi szabályozás szerint az adóhatóságnál illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál található egyedi adóbevallások adatai nem hozhatók nyilvánosságra. A belőlük származatott adatok is csak akkor közölhetőek, ha legalább 3 különböző vállalkozás adatainak aggregálásából származnak. Emiatt az adatbázisban csak azokban az esetekben szerepelnek adatok, ha legalább 3 vállalkozás tartozott egy adott csoportba. Az adatbázisban az adóbevallást benyújtott vállalkozások mérlegadataiból statisztikai módszerekkel képzett mutatószámok szerepelnek a vállalkozások főtevékenysége szerinti – TEÁOR számonkénti – csoportosításban. A DATAX adatbázis rendszere ágazati (TEÁOR) hovatartozás és az árbevétel nagysága szerint bontja szét a vállalkozásokat. A szélsőséges értékek kiküszöbölésére az átlagszámítás során mindegyik csoportban (illetve ágazatban), minden egyes mutatószám esetén kihagyásra került az értékek legalsó és legfelső 10%-a (kerekítve), a csoport- illetve az ágazati átlag számítása pedig fennmaradó értékekből történt. (A kvartilisek számítása viszont az eredeti sokaságból történt.) Az átlagok és a kvartilisek számítása egy kétszakaszos folyamattal történt. Az első szakaszban az adott csoportba tartozó minden egyes vállalkozásnál a cég adóbevallásából kerültek kiszámításra a pénzügyi mutatószámok, a második szakaszban az így megkapott egyedi értékek átlagának kiszámításával álltak elő a csoportokat jellemző átlagok. Hasonlóképpen alakultak ki a kvartilisek is, a megfelelő statisztikai képletek alkalmazásával. A Társaság 3.2 fejezetben bemutatott tevékenysége piaci jövedelmezőségének meghatározásához az adatbázisból
a
7311-es
TEÁOR
számú
„Reklámügynöki
tevékenység”
megnevezésű
tevékenységcsoport végzőinek iparági adatait használtuk. A mutatószámok közül a Tevékenység haszonkulcsa I. mutatót választottuk. Tevékenység haszonkulcsa I.
Üzemi tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele
Az OECD iránymutatás elvei szerint, amennyiben a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége az adatbázisban kijelölt kvartilisek közé esik, úgy az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ár piacinak minősül.
7.3.
Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása
A 7.2. fejezetben bemutatottakból kiindulva feltételezhetjük, hogy ha a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége (Tevékenység haszonkulcsa I.) a DATAX által közölt kvartilisek közé esik, akkor az általa alkalmazott ár piacinak minősül. (A DATAX releváns adatait az 1. sz. Melléklet tartalmazza.) Habár a DATAX által összegzett adatokból sok helyen az derül ki, hogy a vállalkozások igen nagy számban veszteségesen működtek saját területükön (ez a magyar kisvállalkozások sajátossága), mégsem tartjuk elfogadhatónak a veszteséges ügyletek bonyolítását, hiszen ez ellentétes a közgazdasági racionalitással. A 4. fejezetben bemutatott funkcionális elemzés során nem tártunk fel olyan lényeges, megbízhatóan számszerűsíthető különbségeket, amelyek a jövedelmezőség szokásos piaci tartományának további kiigazítását indokolnák. Mindezekre figyelemmel úgy becsüljük, hogy a 3.2. pontban bemutatott ellenőrzött ügylet piaci jövedelmezősége
az 50 millió Ft-nál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0%-13,4% között mozog,
az 50-100 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,2%-6,0% között mozog,
az 100-500 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,3%-6,6% között mozog,
az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 0,0%-5,5% között mozog.
Amennyiben a Társaság adott ügyleten elért jövedelmezősége a fenti, árbevételének megfelelő piaci jövedelmezőségi tartományba esik, úgy kijelenthetjük, hogy az ellenőrzött ügylet során alkalmazott ár piaci. Abban az esetben, ha az elért jövedelmezőség eltér a fent bemutatott piaci jövedelmezőségi szinttől, abban az esetben azt az árat tekintjük piacinak, amelynek alkalmazása mellett a Társaság ellenőrzött ügyletéből fakadó jövedelmezősége a piaci tartományba esett volna.
8.
A szerződés tárgyában folyamatban levő hatósági, bírósági eljáráshoz kapcsolódó kérdések
A szerződés tárgyában nincs lezárt, vagy folyamatban levő hatósági vagy bírósági ügyről információnk, ennek megfelelően e dokumentációban nem tudjuk rögzíteni az eljáró hatóság vagy bíróság nevét és székhelyét, az eljárás ügyszámát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, valamint a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy megállapított szokásos piaci árat.
9.
A nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontja
A nyilvántartás DÁTUM-án került elkészítésre. A nyilvántartás módosítására nem / DÁTUM-án került sor.
1. sz. Melléklet A DATAX releváns adatai
ÁTLAGOS ÉRTÉKEK
7311 Reklámügynöki tevékenység 2012.
KVARTILISEK (OSZTÓPONTOK) vállalati csoportok
vállalati csoportok
teljes
0-50M 50-100M 100-500M 500M - ágazat Vállalkozások száma (db) Tevékenység haszonkulcsa I.
2899
185
236
89
-2,8%
2,6%
3,5%
2,2%
0-50 M 25%
50%
50-100 M 75%
100-500M
500 M -
25% 50% 75% 25% 50% 75% 25% 50% 75%
teljes ágazat 25%
50%
75%
3409 -1,7% -17,4% 2,2% 13,4% 0,2% 2,0% 6,0% 0,3% 2,2% 6,6% 0,0% 1,2% 5,5% -10,3% 2,1% 11,3%
Forrás: QD DATAX ágazati pénzügyi mutatószámrendszer
