A Szamos folyó környezeti állapota és a folyó mentén élő lakosságra gyakorolt hatásai

HURO/1001/065/1.3.1. „Clear Szamos” www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

A Szamos folyó környezeti állapota és a folyó mentén élő lakosságra gyakorolt hatásai

Utótanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO-ETE) monitoring bizottsága által elfogadott projektlista alapján támogatott, a Clear Szamos című, HURO/1001/065/1.3.1. számú projekthez

Készítette: A Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület megbízásából az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Pusztai Tamás

Nyíregyháza 2013

1


Tartalom

A program céljai:........................................................................................................3 A terület bemutatása:................................................................................................3 Foglalkoztatottság......................................................................................................5 Iskolázottság........................................................................................................... 6 A lakosok megoszlása iparágak szerint.................................................................. 7 Turizmus.....................................................................................................................9 Milyen lépéseket kell tenni a környezeti állapot fenntartására?...........................12 Hulladékgazdálkodás............................................................................................ 12 Szennyvíz.............................................................................................................. 15 Vízügyi fejlesztések a Szamos mentén:................................................................... 18 „Szamos mentén vizen és kétkeréken HUROVELO” HURO/0802/006 projekt:..18 „Környezetbarát szállítási alternatíva megvalósítási feltételeinek megteremtése a Szamos folyón ” - HURO/1001/105/1.1.3. GREENSOMESRIVER........................... 18 Krasznaközi tároló – Tunyogmatolcs:.................................................................. 18 A „Tavak és ligetek a határmentén, Szamos holtágak revitalizációja”............... 18 Közös utak a mozgássérültek érdekében SOMN................................................. 19 Miben segített a program?......................................................................................20 Felnőtteknek, szakembereknek szóló programok...............................................20 „Tiszta Szamos” nyitókonferencia.................................................................... 21 „Ne szennyezd a Szamost” – szakmai fórum....................................................21 A projekt fiataloknak szóló programjai:...............................................................22 „Ember és a Természet” - Környezetvédelmi vetélkedő..................................22 „Ne bánts a Szamost!” - Képzőművészeti pályázat......................................... 24 „A folyó és az ember” – Szakmai tábor fiataloknak......................................... 24 Felhasznált Irodalom:.............................................................................................. 27

2


A program céljai:

A lakosok megélhetése az őket körülvevő környezet állapotától függ. Különösen igaz ez olyan területekre, ahol az elsődleges bevételforrás a mezőgazdaságból származik. Mivel a Szamos magyarországi szakaszának települései – nyersanyag és képzett munkaerő híján – nem rendelkeznek az ipar számára vonzó adottságokkal, az itt lakók többsége számára egyedüli megélhetési forrást csak a helyileg előállított élelmiszer és a turizmus jelentheti. Kiemelten fontos, hogy az emberek felismerjék, megélhetésük kulcsa a természet jelenlegi állapotának megóvása, a fenntartható földművelés elterjedése. A program elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a folyó pusztuló természeti értékeire, amely a turizmus megtelepedését, illetve a termőterület romlása által a földművelést, az itt élő emberek megélhetését veszélyezteti. Megkíséreltük feltárni a tájképet rontó és potenciálisan veszélyeket rejtő szennyező forrásokat, különösképpen az illegális hulladéklerakókat. Szemléletformáló akciókkal kívántuk megértetni a lakosokkal, hogy érdekükben áll a szennyező források felszámolása és környezetük megóvása. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy a programba bevontakkal megismertessük azokat a helyi értékeket, amelyekre a Szamos vidéki emberek megélhetése épülhet. Népszerűsíteni kívántuk a fenntartható gazdálkodás gondolatát, hasznosságát és az ehhez vezető utat. A terület bemutatása:

Az elmúlt századok során az itteni emberek a természetből tartották fent magukat. Elsősorban állattenyésztés, növénytermesztés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat szolgált mindennapi megélhetési forrásul. Napjainkra az állattenyésztés, halászat szinte teljesen visszaszorult, és a növénytermesztés is jelentős mértékben vesztett korábbi jelentőségéből. Korábban a megtermelt árut az emberek feldolgozták, majd a környező városokba szállítva tovább értékesítették, ebből fedezve megélhetésüket. A múlt század közepétől egészen az 1990-es évek elejéig a korábban megszokott birtokrendszert termelő szövetkezetek váltották fel. A szövetkezetek intenzív mezőgazdaságot folytattak, amely jelentősen eltér a korábbi, hagyományos műveléstől. Az így eltelt évtizedek művelési szokásai miatt a táj átalakult, a szövetkezetek felbomlása után az eközben felnőtt népesség már teljesen más

3


ismeretekkel rendelkezett. Az emberek többsége elvesztette a termőfölddel való közvetlen kapcsolatát. Napjainkban ez az ország egyik legmagasabb munkanélküliségi rátájú régiója. Ez részben a területi elszigeteltségnek, illetve a lakosok alacsony iskolai végzettségének köszönhető, de számottevő súlya van annak, hogy a térség nem képes korábbi, mezőgazdasági terméket előállító és értékesítő funkcióját ellátni. A régió elszigetelt, amelyet a román-magyar határ megléte tovább növel. Ezen várhatóan Románia schengeni övezethez való csatlakozása segíteni fog, de ismereteink szerint ennek időpontja a mai napig nem tisztázott, így az elszigeteltség továbbra is meg fog maradni. Ez hátrányosan érinti a kereskedelmet és a turizmust is, bár napjainkban is jelentősnek mondható a határ menti forgalom. A települések sorsa azon múlik, hogy képesek lesznek-e a felnövő generációnak helyben munkát adni, vagy pedig az elvándorlás és a vidék elszegényedése tovább folyik. Szükséges volna, hogy az ilyen kis közösségek lehetőségeikhez mérten a leginkább önfenntartó módon gazdálkodjanak. Kiemelten fontos lenne, hogy a megélhetéshez szükséges javakat a lehető legnagyobb arányban helyileg tudják megtermelni, a keletkezett felesleget pedig képesek legyenek hatékonyan feldolgozni és értékesíteni. A kis falvak és a nagyobb települések számára egyaránt remek lehetőséget jelenthet a turizmus, mint megélhetési forrás. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket, hatékonyan be kell mutatni a környék turisztikai vonzerejét. Talán az elmúlt évtizedek viszonylagos zártsága az oka annak, hogy a terület gazdagnak mondható természeti értékekben. A Szamos vízminősége a 2000-es évek eleje óta folyamatos javulásnak indult. Ezt megelőzően a Szamos az ország egyik legszennyezettebb folyója volt [1]. A változás onnantól kezdve lett látványos, hogy a szennyvíz kezelésének uniós irányelveit mindkét országban elkezdték meghonosítani, elkezdődtek a települések szennyvizeinek tisztítása.

4


Foglalkoztatottság

Országosan az Észak – Alföldi régióban az egyik legmagasabb a munkanélküliség. A 2013. április havi munkaügyi adatok szerint megyénkben a munkaképes korú népesség 14,5%-a volt álláskereső [2]. Ez közel kétszerese az országos 8,3%-os átlagnak, a Szamos menti településeken pedig még a megyei átlagot is meghaladja: A Szamos menti települések munkanélküliségi mutatói a 2013/1 negyedévben

Település Cégénydányád Csegöld Csenger Fehérgyarmat Fülpösdaróc Géberjén Gyügye Kérsemjén Komlódtótfalu Nábrád Olcsva Olcsvaapáti Ököritófülpös Panyola Porcsalma Rápolt Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg Tunyogmatolcs

Nyilvántartott álláskeresők 76 146 765 733 26 51 34 78 15 149 113 65 347 94 489 32 112 61 34 120 78 60 240 361

Munkaképes korúak 417 434 3341 5512 204 379 156 221 82 625 453 187 1231 394 1712 93 366 246 302 473 195 257 1266 1703

5

365 napnál hosszabb ideje munkanélküli 10 21 153 206 6 1 7 24 4 36 67 10 183 18 109 4 22 3 8 26 12 9 97 143

Relatív mutató % 18,23 33,64 22 13,3 12,75 13,46 21,79 35,29 18,29 23,84 24,94 34,76 28,19 23,86 28,56 34,41 30,6 24,8 11,26 25,37 40 23,35 18,96 21,2


A Szamos menti települések munkanélküliségi mutatói a 2013/1 negyedévben

Település Vásárosnamény

Nyilvántartott álláskeresők 1106

Munkaképes korúak 6019

6

365 napnál hosszabb ideje munkanélküli 306

Relatív mutató % 18,38


Iskolázottság

A 2011-es népszámlálás adatai [4] szerint a lakosok közel fele mindössze 8 általános iskolát, vagy annál kevesebbet teljesített. A népesség mindössze alig több mint egyharmada rendelkezik érettségivel, vagy ennél magasabb végzettséggel. Ez meghatározza, hogy milyen iparágak képesek az adott területen megjelenni. Képzett munkaerő híján csak az alacsony hozzáadott értékkel bíró iparágak számára kedvező a terület. Ebből kifolyólag azok a fiatalok, akik magasabb képzettséget szereznek meg, nagyvárosokba költöznek, ahol szakmájukon belül képesek elhelyezkedni. Így az elvándorlás komoly problémát okoz, hiszen a falvak elnéptelenedése felgyorsul, miközben a megélhetés munkahelyek hiányában egyre nehezebbé válik.

7


A lakosok megoszlása iparágak szerint

A munkaerő megoszlása megyénkben hasonló az országoséhoz. Megfigyelhető, hogy már a megyei eredmények tükrében [4] is van némi eltérés: a mező- és erdőgazdálkodásból élők aránya másfél szerese (9%) az országos átlagnak (6%),

8


illetve a szállítás és raktározás (5%) is arányaiban több ember megélhetését fedezi az országos átlagénál (4%). Összességében elmondható, hogy a települések többségének boldogulását elsősorban a mezőgazdaság adja, amelyet a környező városokban a részben rá épülő feldolgozó ipar és szállítmányozás egészít ki. Az így előállított termékek kis hozzáadott értékkel rendelkeznek, amely kihatással van a régió gazdagságára is. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a felnövő értelmiség a nagyvárosokban keresi a boldogulást, így a vidéki kisvárosok – többek közt a képzett munkaerő hiánya miatt nem vonzóak az olyan jövedelmező iparágak, mint például az informatika, gyógyszergyártás számára. A megtelepedett feldolgozó ipar a közeli falvak lakosai számára is munkát ad. Az ilyen falvakban, helyben szinte kizárólag a mezőgazdaság és az önkormányzat által biztosított munka jelenthet ezen kívül megélhetést. Az utóbbi években a közmunkaprogram keretei közt számos településen indult meg az önkormányzat által szervezett mezőgazdasági termelés. A program több szempontból is sikeresnek mondható: • Megélhetést biztosít a lakosok számára. • Segít őket visszavezetni a munkába. • Megtanítja, leginkább a fiatal generációt a növénytermesztés alapjaira. Az így elsajátított tudást otthon is képesek hasznosítani, ami plusz bevételi forrást jelenthet számukra. • Az önkormányzatok némi többletbevételhez jutnak, a megtermelt javakat helyben képesek felhasználni, a települések, ha kis mértékben is, de a program segítségével önellátókká válnak.

9


Turizmus

A vidék egyik kitörési lehetősége a természeti és kulturális értékekre épülő turizmus. A Szamos régiónak minden adottsága megvan ahhoz, hogy számos családot legyen képes a turizmusából eltartani, de szükségesek olyan beruházások, amelyek az ide látogató turisták számára több napos programot nyújtanak. Napjainkban a turisztikai ágak közül a falusi, illetve gasztro turizmus a legjelentősebb a vidéken. A helyi termékek, étkek, illetve az elmúlt korok életét bemutató programok tárlatok, valamint a természet zavartalan nyugalma az, ami vonzóvá teszi e tájat. Sajnos az 1990-es évek eleje óta a folyó rossz vízminősége távol tartotta a vízi tevékenységeket kedvelőket. Mára a helyzet javulóban van: mindkét ország tagja az Európai Uniónak, a közösségi rendelkezések pedig jelentősen javították a folyó vízminőségét is. Átadásra került többek közt a Szatmárnémeti szennyvíztelep, így a kommunális eredetű szennyvíz már tisztított formában ömlik a folyóba. Törekvések vannak arra, hogy ismét hajózhatóvá tegyék a folyót [5], a szakmai tervek írására már sikeresen szereztek támogatást. A szabad vízi fürdőzési lehetőség, horgászat, kenu -, illetve csónak túrák az aktív pihenésre vágyókat képes több napra is a folyó partjára csalni, akik így – a szolgáltatások igénybe vételével – többletbevétellel szolgálhatnak szállásadóik számára. 1. ábr a: Für dőz ésr e is alk al ma s ho mo kpa d a Sza mos folyón

10


Ha rátekintünk az ezer lakosra jutó vendégéjszakák számának 2011-es alakulására [6], szembetűnik, hogy csupán néhány településen tapasztalható értékelhető vendégforgalom. Elmondható róluk, hogy vonzerejük valamilyen helyi értékre épül, ami képes elérni azt, hogy a látogatók egy napnál tovább maradjanak a településen. Kiépített szálláshellyel rendelkeznek, illetve lehetőség nyílik a helyben készült ételek és italok fogyasztására is. Mint látható, az ide látogatók jellemzően kevés 2. ábra: Szálláshelyek vendégéjszakái 1000 lakosra időt töltenek a területen, az vonatkoztatva a Szamos régióban [6]. 1: átlagos tartózkodási idő Vásárosnamény, 2: Panyola, 3: Tunyogmatolcs, 4: jellemzően 3 nap alatt van Fehérgyarmat, 5: Csenger még ezeken a településeken is. Érezhető a környék városainak központi szerepe, amit megfelelő stratégiával ki lehetne aknázni. Szervezett, tematikus utakkal, városi, esetleg helyben történő elszállásolással lehetne a környéket bemutató körutakat szervezni. Erre példa értékű kezdeményezés a Szatmár-Beregi Natúrpark [7], amely a helyi értékeket tematikusan mutatja be, összehangolja a települések közötti munkát. Az össze fogott községek és városok hatékonyabban képesek támogatásokhoz jutni, illetve programokat megvalósítani. Szükséges, hogy a lakosok tudatában legyenek a lakóhelyük értékeivel, ezeket képesek legyenek bemutatni. Ehhez már fiatal kortól kezdve olyan szemléletet kell, hogy elsajátítsanak, amelyben a helyi értékek, az ember és az őt körülvevő természet kapcsolatának fontossága kiemelt hangsúlyt kap. Szükséges volna, hogy a vendégek több éjszakát is eltöltsenek egy-egy településen, hiszen a bevételi források növelésének egyik leghatékonyabb formája, ha a látogatók helyben szállnak meg, helyileg előállított alapanyagokból készült ételt fogyasztanak, és itteni szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ennek érdekben számos

11


fejlesztés indult meg, hogy a belföldi, illetve külföldi látogatók számára még inkább vonzó legyen. Ezek pozitív hatása már most is érezhető, de hiányoznak azok a programok, amelyek egész évre ki tudnák terjeszteni a turista szezont. 1. táblázat: A Szamos menti települések néhány turisztikai mutatója [6] [7]

Település

Lakosok száma

Vendégéjszakák száma 1000 lakosra

Férőhelyek 1000 lakosra

Vásárosnamény Olcsva Szamosszeg Szamoskér Tunyogmatolcs Géberjén Fülpösdaróc Ököritófülpös Rápolt Porcsalma Szamosangyalos Csenger Olcsvaapáti Panyola Kérsemjén Nábrád Fehérgyarmat Cégénydányád Gyügye Szamosújlak Szamossályi Csegöld Szamostatárfalva Szamosbecs Komlódtótfalu

9296 775 2148 449 2678 552 324 2013 163 2827 593 4753 335 644 346 983 8532 700 279 441 772 680 346 376 118

1561,3 0 0 0 385 0 0 0 0 0 0 425,2 0 8,3 0 0 50 0 0 0 0 0 0 0 0

138,3 0 0 0 15,3 0 0 0 0 0 0 0 0 94,9 0 13,8 4,1 0 42,8 28,1 16,5 0 0 0 0

12

Átlagos tartózkodási idő 2,8 0 0 0 1,4 0 0 0 0 0 0 2 0 1,9 0 0 1,3 0 0 3,5 0 0 0 0 0


Milyen lépéseket kell tenni a környezeti állapot fenntartására?

Ahhoz, hogy előrelépés történjék a környezeti állapot javulásában, feltétlenül szükséges, hogy az emberi behatás a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen. Ez csak úgy valósulhat meg, hogyha a problémákat feltárjuk és a lakosság számára érthető módon kommunikáljuk. Az elmúlt 20 évben történt társadalmi változások ebből a szempontból kedvezőnek mondhatók, hiszen a hulladék és szennyvíz kezelésében jelentős előrelépések történtek, leginkább az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után. A Közösségi irányelvek szigorú környezetvédelmi intézkedéseket követelnek, amelyet nemcsak magyar, hanem román oldalon is igyekszenek betartani. Ezek szabályozzák többek közt a hulladék kezelésének módját, az újrahasznosítandó hulladék minimális arányát, illetve a kommunális és ipari szennyvíz kezelését is. Az intézkedések bevezetése folyamatos és jó ütemben halad, a legtöbb ilyen 2010-es évek végérére megvalósul. Hulladékgazdálkodás

Napjainkra Magyarország településeinek többségén a hulladék elszállítását és kezelését szervezett keretek közt oldják meg. Az egész megyében ezt a feladatot egy

központi szervezet, az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft. végzi. A Szamoshoz köthető magyarországi települések korszerű, úgynevezett B3 típusú tározókba 3. ábra: A hulladék piramis [9]

13


juttatják a keletkezett kommunális hulladékot [8]. Az ilyen lerakók „vegyes összetételű, jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakók” [9]. Ha rátekintünk a klasszikus hulladékpiramisra, azt láthatjuk, hogy a hulladék lerakása az egyik legkedvezőtlenebb megoldása a keletkezett szemét kezelésének. Mégis, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi évtizedekben a kommunális hulladékot természetben, gyakorlatilag minden kezelés nélkül tették le, a mai helyzet sokkal kedvezőbb a közelmúltéhoz. A régi, illegális lerakók problémája mai napig nem megoldott. Sokszor a települések határában, régi kübikgödröket használtak erre a célra. Ezek sok esetben az ártéren belül voltak elhelyezve, földút, vagy akár kiépített 4. ábra: Illegális lerakóhoz vezető lejáró vezetett ide. Mivel ma már a betonút a Szamos árterében hulladékot lerakókba szállítják, így ezen lerakókat nem használják. A felszámolásuk hatalmas költségekkel jár, hiszen jelentős mennyiségű, ismeretlen összetételű hulladékról van szó, amelyek gyakran egy adott területen szétszórva található meg. Ennek megfelelően ezek a mai napig nem számolták fel őket. Az itt lerakott szemét pedig a víz által bármerre eljuthat, a kikerült vegyszerek az idő múltával a talajvízbe kerülnek, ezen felül pedig a szilárd frakció is komoly veszélyeket jelenthet az élővilágra.

14


5. ábra: Illegális lerakó

A 2012-ben megjelent, 27 tagállam 2010-es adatain alapuló jelentés [10] szerint a hulladék kezelése a két országban az alábbiak szerint történik:

A szelektív hulladékgyűjtés a lerakásnál sokkal kedvezőbb megoldás. Nincsenek olyan lehetséges kockázatai, mint például a szemétégetésnek [11]. Emellett a

15


keletkezett hulladék visszakerül a rendszerbe, így nyersanyagot takarítunk, illetve az elhelyezés sem okoz problémát. A hulladék újrahasznosítása hazánkban és Romániában még az uniós átlag alatt van, de évről évre nagyobb arányban érhető el a lakosok számára. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal együtt viszont sok kedvező változás következett be. Egyre több helyen elérhetőek a gyűjtésre szolgáló konténerek, gyakoribbak a szemléletformáló kampányok, a palackokat és alumínium dobozokat pedig a nagyobb bevásárló központok is visszaveszik. A csomagolási hulladék újrahasznosítását Európai Uniós irányelv (94/62/EK) [12] biztosítja: • Csomagolási hulladék 60%-át • Fémhulladék 50%-át • Műanyag hulladék 22.5%-át • Fahulladék 15%-át Az irányelv teljesítését 2012. december 31-ig kell megvalósítani. Örömteli hír, hogy ezt már 2011. év végére sikeresen elértük. A lakosság több mint 60%-a számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, ez az arány fokozatosan nő. Habár a változások jó irányba indultak el, de a legfontosabb célt – a hulladék mennyiségének minimalizálását csak akkor érhetjük el, hogyha ennek fontosságát az emberekkel is megérttetjük. Szennyvíz

2015. december 31-vel bezáróan Európai Uniós elvárásoknak (91/271/EGK) [13] megfelelően Magyarország köteles a szennyvíz 2000 lakos egyenérték, vagy ezt meghaladó szerves anyag terheléssel rendelkező településeken a szennyvíz összegyűjtése és ártalmatlanítása.

16


6. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meglévő szennyvíz elhelyezési agglomerációi [14]

A Szamos régióban a szennyvíz elvezetése és annak ártalmatlanítása jelenleg a legtöbb helyen kiépített, illetve ahol ez gazdaságosan megoldható, ott kiépítés folyamatban van [14]. Problémát jelent, hogy az elszigetelt kis településeken, ahol a szennyvíztisztító nagy távolságra található, rendkívül költséges a rendszer kiépítése. Ezeken a helyeken a szennyvíz elszállítását Az 1990-es éveket követő időszakban a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés mértéke a vidéken jelentősen csökkent. [15] Az okok közt szerepel, hogy a termelőszövetkezetek felszámolását követően a földművelés, különösen az intenzív jellegű földművelés visszaszorult, így sokkal kevesebb műtrágyát használnak a földeken. Ennek köszönhetően a talajvíz nitrát szennyezettsége is csökkenő tendenciát mutat, az eutrofizációs folyamatok így lelassulhatnak. A talaj és a folyó vízminőségét manapság elsősorban a külföldről érkező szennyező hullámok okozhatják. Mivel a Szamos folyó Romániában ered és Magyarországon torkollik a Tiszába, így a folyót érintő szennyezésekért csupán e két ország tehető felelőssé. A korábbi években több, kisebb-nagyobb ilyen szennyezés érte a folyót, amelyet az élővilág mai napig próbál kiheverni: 1. 2000. január 31: Cianid. 2. 2000. március 10: Nehézfém

17


Romániának EU tagsága miatt szintén szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell a közeljövőben megfelelnie. Ez várhatóan csökkenteni fogja a Szamost terhelő szennyezések előfordulásának valószínűségét. Ahhoz, hogy a problémát orvosolni tudjuk, szükséges, hogy társadalmi igény legyen a hulladékok keletkezésének minimalizálására, illetve arra, hogy amit lehet, újra hasznosításra kerüljön. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy az érintett települések lakói a lehető leginkább megértsék ennek szükségességét. A „Tiszta Szamos” program pont ebben nyújtott segítséget.

18


Vízügyi fejlesztések a Szamos mentén: „Szamos mentén vizen és kétkeréken HUROVELO” HURO/0802/006 projekt [16, 17]

Célja, hogy a folyó menti települések töltéskoronája kerékpár által is járhatóvá váljon. A megvalósult projekt által Fehérgyarmat és Szatmárnémeti közötti töltésszakaszok koronájára került kerékpárút. Magyarországon megközelítőleg 27 km, Romániában pedig 22 km hosszan. Segítségével nemcsak az aktív turizmus számára vonzóbb a terület, de az árvízi védekezés költségei is csökkentek. „Környezetbarát szállítási alternatíva megvalósítási feltételeinek megteremtése a Szamos folyón ” - HURO/1001/105/1.1.3. GREENSOMESRIVER [16, 18]

A Szamos hajózhatóvá tétele pozitív hatással volna a turizmusra. Egy hajózható útvonal megléte, kikapcsolódási lehetőséget nyújt a pihenésre vágyók számára, valamint közelebb hozza a látogatókat a folyó természeti értékeihez. A projekt célja, hogy a Szamos természetbarát hajózhatóságának feltételeihez szakmai alapot nyújtson. A program során az ehhez szükséges szakmai, műszaki dokumentációk készültek el, valamint a folyó értékeit bemutató szemléletformáló kampányt folytattak. Krasznaközi tároló – Tunyogmatolcs [16,19]

A 20-30 évente levonuló rendkívüli árhullámok alkalmával a Szamos folyón jelentős mennyiségű víz tud hirtelen lezúdulni, komoly gondokat okozva ezzel az árvízi védekezésben. A megépülő tározó ezt a hirtelen jött víztömeget hivatott kezelni. Összesen 126 millió m3 víz visszatartására alkalmas, 51,1 km2 területen. Átlagos mélysége 2,47 m, teljes megnyitásakor 60-80 cm-rel képes csökkenteni a Szamos vízszintjét. Megépülése nyolc települést érint: Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka. A tározó létesítésekor földutak, vadmenekítő dombok épülnek, valamint az itt található csatornákat felújítják, ami kedvező hatással lesz a terület vízháztartására. A munkálatok várhatóan 2014. november 20-án fejeződnek be. A „Tavak és ligetek a határmentén, Szamos holtágak revitalizációja” [16]

A határ túloldalán az 1970-es években történt vízrendezésnek köszönhetően a Magyarországra érkező csatornák közül sokat megszüntettek, vagy a folyásirányukat változtatták meg. Ennek következtében a magyar oldalon jelentős vízhiány

19


keletkezett, számos meder kiszáradt. A projekt elsődleges célja, hogy a csatornák visszaállításával az eredeti vizes élőhelyek visszanyerjék korábbi állapotukat. Az első kör megvalósulása az INTERREG III/A CBC program keretein belül 20072008 között történt „Tavak és ligetek a határmentén, Szamos holtágak revitalizációja”, címmel. Itt egy számos szempontot figyelembe vevő terv elkészítése zajlott. Az így előkészített tervek segítenek a környék vízháztartásának normalizálásában, természetvédelmileg hasznosak és előkészítik a későbbi turisztikai beruházások megvalósulását. A második kör az ERFA alapú Közép-Európa Transznacionális Program, Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretei közt a „Tavak és ligetek a határmentén, a Szamos holtágak revitalizációja, BODEN I.” című pályázat segítségével valósult meg. Itt tényleges vízügyi beruházások valósultak meg: • Galambos zárógáti zsilip, Nagygéci tiltós áteresz, Rozsály-Zajtai zsilip felújítása (vasszerkezet és burkolat felújítás) • Kerékpárút kiépítése a Szamos-Túrközi zárógáton (Csengersima-Csegöld között 5,5 km és Zajta község területén 1,5 km) összesen 7 km hosszban • Géci-sűrű, Galambos, Garand-felső csatornák helyreállítási és rehabilitációs kotrása összesen 16km hosszban. Közös utak a mozgássérültek érdekében SOMN [16, 20]

A határokon átnyúló kapcsolatok egy jó példája a megvalósult program: a szatmárnémeti Fizikai Mozgássérültek Egyesületének tagjai, illetve Hermánszeg lakosai közötti kapcsolat keltette életre a projektet. Hermánszeg és Csegöld között egy 800 m hosszú útszakasz, valamint egy 1200 m hosszú kerékpárút építésével Hermánszeg elszigeteltsége megszűnt, Szatmárnémeti felől sokkal könnyebben megközelíthetővé vált a település. A program során a horgászparadicsom körül tanösvény, kerekes kocsival is bejárható út épült, ami jelentősen növelni képes a horgásztó turisztikai vonzerejét.

20


Miben segített a program?

A „Tiszta Szamos” program a korábban sikeresen lezajlott Szamos menti projektekkel összhangban igyekezett a társadalom számára bemutatni a folyó településeit érintő problémákat, illetve a vidék kitörési lehetőségeit. Olyan szemléletformáló kampányt valósított meg, amely során a különböző korosztályokat célirányosan megszólítva hatékonyan tolmácsolta a projekt fő üzenetét:

„A Szamos folyó mellett élők jövőbeni megélhetésének biztosítása (mezőgazdaság, turizmus), egészségük megőrzése (egészséges ivóvíz, termőföld) nagyban függ attól, hogy mennyire tudjuk megőrizni a Szamos folyó tisztaságát.” Az említett cél elérése érdekében a felnőttek számára szakmai előadásokat, fórumokat, a fiatalság számára pedig természetismereti vetélkedőket, képzőművészeti versenyeket, illetve tábort tartottunk. A Szamos árterének számos pontján került megszervezésre hulladékgyűjtés, a felszámolt lerakók helyén információs táblákat helyeztünk el. A képzőművészeti pályázatra beérkezett pályaművekből kiállítást szerveztünk, a projektről kisfilm, többnyelvű szóróanyag készült, eseményeinket a sajtótájékoztatók keretei között a nyilvánosság számára is feltártuk. Felnőtteknek, szakembereknek szóló programok

A projektben résztvevő szervezetek a felnőtt korosztály számára továbbképzéseket és szakmai fórumokat szerveztek a folyó által érintett magyarországi városokban: Fehérgyarmaton, Csengeren és Vásárosnaményban. Azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy a képzésre bevont szakemberek az itt megszerzett tudást és szemléletet továbbadva a társadalom egy szélesebb körét képes megszólítani, segítve a program üzenetének társadalmi beágyazódását. Az így megtett erőfeszítések ez által többszörösen megtérülnek. Az előadásokat olyan elismert helyi szakemberek tartották, akik a mindennapi munkájuk során szembesülnek a Szamos régiót érintő problémákkal.

21


„Tiszta Szamos” nyitókonferencia

7. ábra: Molnár Gábor előadása a Szamos folyót érő környezeti szennyezések kockázatairól

A Vásárosnaményban tartott konferencián bemutatásra kerültek a megvalósítandó projekt részletei. Az ezt követően megtartott előadás sorozatban a környék szakemberei ismertették a hallgatósággal a folyó jelenlegi biológiai állapotát, a Szamost érintő környezeti szennyeződések jövőbeni kockázatait, illetve a térség kitörési lehetőségeit. „Ne szennyezd a Szamost” – szakmai fórum

A szakmai fórumot három településen: Csengeren, Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban tartották meg. Az előadások témája illeszkedett a nyitó konferencián elhangzottakéhoz. Bemutatásra kerültek: • A Szamos folyóban rejlő, a gyakorlatban is hasznosítható lehetőségek • A folyó menti települések felzárkózásának lehetséges módjai • A területen zajló vízügyi fejlesztések, azok várható kedvező hatásai

22


• A fenntartható fejlődés fontossága, illetve a fejlődés megvalósulásának feltételei • A nemzetközi együttműködések előnyei

A projekt fiataloknak szóló programjai:

A fiatalokat olyan programokkal céloztuk meg, amely hozzájárul a helyi kisebb közösségek összekovácsolásához, nagyobb számú diákcsoportot von be, kreativitást igényel, valamint a tárgyi tudást is gyarapítja. „Ember és a Természet” - Környezetvédelmi vetélkedő

A vetélkedő két nyelven zajlott, egy elméleti és egy gyakorlati fordulóval. A megoldásokat interneten kellett beküldeni. Összesen 11 intézmény 23 csapata nevezett. A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok megismerjék a szülőföld által nyújtott lehetőségeket, közelebb kerüljenek az őket körülvevő természethez. A fiatal generációt bevonva a szemléletformáló kampányba segít abban, hogy a fenntartható gazdálkodás iránti igény is növekedhessen. Az elméleti fordulóra a nevezett 3 fős csapatok közül 17 küldött be megoldásokat. A feladatsorok haszna, hogy ezek megoldása során nem tantermi keretek között a diákok olyan szemléletmódra tesznek szert, amelyet saját szorgalmukból sajátítanak el. A feladatok megoldása közben önszorgalomból, érdeklődéssel keresik meg a feltett kérdésekre a választ, így a megszerzett tudást jobban a magukénak érzik, a későbbiekben hasznosítani is tudják.

23


8. ábra: Diákok a terepfeladat teljesítése közben Olcsván

24


A gyakorlati feladtat keretében a Szamos folyó mentén végeztek terepbejárást. Összesen 34 helyszínt látogatott meg a feladatot teljesítő 14 csapat. A terepbejárásra, a talált hulladéklerakók felszámolására csapatonként átlagosan 30 diák és felnőtt ment el, ami közel 500 fő bevonását jelenti. Amellett, hogy a területet 9. ábra: Tábla egy megtisztított lerakó helyén megtisztították, az ilyen akcióknak figyelem felkeltő és komoly közösség formáló ereje is van. A megtisztított lerakók helyére táblát helyeztek el, valamint a lerakó újra keletkezésének megakadályozása érdekében hulladék kommandók felállítását kezdeményezték. „Ne bánts a Szamost!” - Képzőművészeti pályázat

Három külön korosztály nevezhetett képzőművészeti alkotásaival. Összesen 16 intézményből, 142 darab pályamű érkezett be. A pályázat célja, hogy a művészet eszközeivel hívjuk fel a figyelmet a folyó veszélyben levő értékeire. Az elkészült művekből 2013ban a Víz Világnapja alkalmából kiállítás készült, amelyet először a szakmai konferencián mutattak be. Ezt követően vándorkiállítás formában a lakossági, önkormányzati tájékoztatók helyszínein is bemutatásra kerülnek. „A folyó és az ember” – Szakmai tábor fiataloknak

25


A pályázatok és vetélkedők nyertesei magyar és román részről - összesen 25-25 fiatal 7 napos táborozáson vehettek részt. A tábor Szatmárnémetiben, majd pedig Tivadaron került megszervezésre, ahol az 50 fiatalt tematikus szakmai programok várták: • Bemutattuk nekik a „Tiszta Szamos” program céljait, fő üzenetét. • Megismerkedtek az urbanizáció jelenségével a denevérek, mint egy példacsoport felhasználásával. • Ellátogattak a Szatmárnémetiben működő szennyvíztisztítóhoz, ahol a szennyvíztisztítás folyamatát, illetve annak fontosságát mutatták be nekik. • Megtisztítottak egy közel fél km hosszú partszakaszt a Szamosnál. • Meglátogatták a Túr tanösvényt, itt a vízparti közösségek értékeiről, azok sebezhetőségéről tanultak. • Előadásokat hallgattak meg a fenntartható közösségekről, majd ehhez kapcsolódóan feladatokat oldottak meg. • Megnézték a jándi Halvány tanösvényt, illetve a tarpai Szőlőhegy tanösvényt. • Ellátogattak a jándi szeszfőzdébe, ahol a vidék egyik kedvelt termékének, a pálinkának előállítási módját ismerték meg.

10. ábra: Diákcsoport a biogazdaságnál

26


• Megnéztek egy helyi biogazdaságot, betekintést kaptak a fenntartható, természet közeli gazdálkodásba. • Utolsó nap összegezték a látottakat, ezek alapján három csoportba tömörülve elkészítették egy-egy fenntartható település tervét, ezeket bemutatták, majd egymás közt megvitatták.

11. ábra: Esti csapatépítő program

A szakmai programok mellett kimondottan nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy olyan szabadidős tevékenységeket szervezzünk, ahol a diákok egységes közösséggé kovácsolódhatnak. A visszajelzések tanulsága szerint iskolákon és határon átnyúló barátságok köttettek. Az így szerzett tapasztalatokat a fiatalok rendkívül pozitívan élik meg, a program által átadni kívánt üzenetet élményekkel gazdagon őrzik meg.

27


Felhasznált Irodalom:

1. 2. 3. 4.

http://www.rivermonitoring.hu/rendszerleiras.php http://nfsz.munka.hu http://www.ksh.hu 2011. évi népszámlálás területi adatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. http://www.nepszamlalas.hu 5. http://www.greenborder.ro/obiectivehu.html#obiective 6. http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/idegenf.html?mapid=OGA001 7. http://www.szatmarbereg.hu 8. http://www.eakhulladek.hu/ 9. http://www.diossylaszlo.hu/files/Hulladekok_rendezett_lerakasa.ppt 10.http://europa.eu/rapid/press-release_STAT-1248_en.htm?locale=en#PR_metaPressRelease_bottom 11.PÉREZ, Javier García, Pablo Fernández-Navarro, Adela Castelló, María Felicitas López-Cima, Rebeca Ramis, Elena Boldob, Gonzalo López-Abente (2013): Cancer mortality in towns in the vicinity of incinerators and installations for the recovery or disposal of hazardous waste – Environment International 51. 31-44 12.http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/l 21207_hu.htm 13.http://neki.gov.hu/?TeruletKod=0&Tipus=content&ProgramElemID=53 14.http://neki.gov.hu/?TeruletKod=7&Tipus=content&ProgramElemID=742 15.www.fetikovizig.hu/WEB/.../WP5_Nyirseg_MHT_120306.pdf 16.http://www.fetikovizig.hu/WEB/FETIKOVIZIG/VIZIGINFO_Start.nsf/index_v2? OpenAgent 17.http://www.fetikovizig.hu/WEB/FETIKOVIZIG/VIZIGINFO_Start.nsf/0E23700B0 71951DAC1256BE400427611/47B509C197A8825BC1257AB40035F643 18.http://www.greenborder.ro/obiectivehu.html#obiective 19.http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/vasarhelyi/Szamos_Kraszna/_kozerheto/Szam_ Kraszn_kozerth.htm 20.http://www.fetikovizig.hu/WEB/FETIKOVIZIG/VIZIGINFO_Start.nsf/xfPalyazat. xsp?documentId=6AEF49FEBFA60FD7C12576F20035A19B

28

A Szamos folyó környezeti állapota és a folyó mentén élő lakosságra gyakorolt hatásai

Recommend Documents