MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása
A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye (2. rész) A hazai költségvetésből finanszírozott támogatásokon kívül a kormány az eddiginél jóval nagyobb összegű beruházást valósít meg a fogyatékossággal élők élethelyzetének javítására az Új Széchenyi Terv keretein belül és pályázatok útján közel 40 milliárd forinttal segíti a területet a korai fejlesztéstől kezdve a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésen keresztül az épületek felújításáig és korszerűsítéséig. Továbbá minden fogyatékossági csoport számára külön speciális pályázatok is rendelkezésre állnak a hatékonyabb segítés érdekében. Így nyilatkozott Soltész Miklós, az Emberi Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azon a megbeszélésen, melyet a CÉHálózat Egyesület elnökségével tartott ma délelőtt a minisztériumban. Fülöp Attila család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a normatív támogatást felváltó feladatfinanszírozás ellátásonkénti számszerűsített összege nem lesz kevesebb, sőt, egyes ellátások tekintetében még magasabb összegű forrással is tervezhetnek jövőre a civilek. Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma forrás: os.mti.hu
Utazási kedvezmények: úgy vennék el, hogy szinte minden maradjon Ha a diákok, a nyugdíjasok és a rokkantak vasúti kedvezménye megmarad, akkor nem lehet 20 milliárd forintot megtakarítani, ahogy azt Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár kedden a kedvezményrendszer átalakításáról előrebocsátotta. Az ügyben szakmai egyeztetés nem történt, igaz, még a részletek ismertetésére se került sor. A 38 utazási kedvezmény közül mindössze négy maradhat a jövőben, ezzel a lépéssel pedig 20 milliárd forintot spórolnának az új rendszerben - nyilatkozta kedden Völner Pál az InfoRádió Aréna című műsorában. Az infrastruktúráért felelős államtitkár szerint a diákok, nyugdíjasok és rokkantak kedvezményei maradnának változatlanok.
Völner nyilatkozatára a MÁV-Start Zrt. hivatalosan szerdán úgy reagált, hogy a kérdésben még folyamatos az egyeztetés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a vasúttársaság között. A hvg.hu névtelenséget kérő MÁV-os forrásból viszont úgy értesült, hogy a téma ugyan hónapok óta napirenden van, de szakmai egyeztetés valójában nem volt a Völnerbejelentés előtt. "Nem világos, hogy a politikus miért most beszélt erről a kérdésről, de az sem, hogyan jött ki nekik éppen 20 milliárd forintos megtakarítás" - mondta. Nagy változások aligha lesznek Az igénybe vett kedvezmények zöme (65-70 százaléka) épp a diák- és nyugdíjas utazásokhoz kapcsolódik. A MÁV-Start hivatalos 2011-es utasszám adatai szerint az évi 144 millió utasnak kevesebb mint 38 százaléka fizeti ki a teljes árú jegyet. Díjmenetesen 30 millióan utaznak, javarészt nyugdíjasok, de további 60 millió kedvezménnyel utazó többsége is diák vagy rokkant. Ha az ő kedvezményük megmarad, aligha jön ki a 20 milliárdos megtakarítás. A hvg.hu megkeresésére Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy ugyanazok az opciók léteznek a kedvezményrendszer átalakítására, mint háromnegyed évvel ezelőtt. A minisztériumban több különböző változatot is kidolgoztak, de egyelőre azért nincs döntés ebben a kérdésben, mert csomagban fogják azt meghozni a közösségi közlekedés reformjával egyidejűleg. Fónagy egy októberi interjúban kijelentette, hogy a kedvezményekről szóló döntés politikai lesz. Csak halasztják a döntést Az utazási kedvezmények drasztikus szűkítéséről már az idén is, többször is szó volt. Az NFM parlamenti államtitkára, Fónagy János áprilisban azt mondta, hogy a 65 év felettiek, a hat éven aluliak, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők kedvezményei megmaradnak, de elképzelhető, hogy ha nem szűkül a kedvezmények köre, akkor azokkal csak csúcsidőn kívül lehetne élni. Völner Pál ugyancsak tavasszal azt nyilatkozta, hogy majd nyáron lehet több információt tudni arra vonatkozólag, hogy milyen utazási kedvezmények szűnnek meg, alakulnak át. Június közepén, a 2013-as évi költségvetés első verziójából arra lehetett következtetni, hogy a kormány drasztikus változást készít elő a jegykedvezmény-rendszerben. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára pedig szeptemberben erősítette meg újfent, hogy a kormánynak felül kell vizsgálnia az utazási kedvezmények rendszerét. Az ígérgetésekből egyelőre semmi sem lett. Völner az InfoRádióban azzal kapcsolatban nem fogalmazott egyértelműen, hogy milyen kedvezményeket vonnak el. Nagyjából 30 kedvezményfajta megszüntetéséről és/vagy átalakításáról már valóban hónapok óta győzködik egymást az illetékesek. De nem látszik, hogy közelebb jutottak volna olyan kérdések megoldásában, mint a nagycsaládosok utazási kedvezménye vagy a múzeumlátogatáshoz (köztük a Szent Korona megtekintéséhez) kapcsolódó utazási kedvezmények megszüntethetősége. Minden kedvezményelvétel azonban valamilyen társadalmi csoportot sértene, ami biztosan feszültséget szül. Az átalakítás olyan értelmesnek tűnő konstrukciót is felülírhat, mint a MÁV-Start-kártya, mely a kártyakibocsátó és a vasút közös biznisze: általában munkáltatók veszik a munkavállalóiknak. Kérdés, hogy a jelenlegi kedvezménykulcsokkal ez a MÁV-nak mennyire rentábilis. (Áprilisban éves kártyából 4400, félévesből pedig 4000 volt forgalomban.) Futnak az ígéretek után
Völner szavai arra utalnak, hogy a kormány igyekszik "beérni" saját ígéreteit, mivel a Széll Kálmán-tervben vállalták, hogy 2013-ban 60 milliárd forintot spórolnak meg a tömegközlekedés átalakításával (nem csak az utazási kedvezményekkel), a tavaly decemberben Brüsszelnek a túlzotthiány-elleni eljárás miatt megküldött dokumentumban pedig azt vállalta a kormány, hogy csak az idén már 16 milliárdot spórol meg a kedvezmények visszavágásával. Mindezeknek azonban egyelőre nyoma sincs. Megint csak a szárnyvonalak Völner Pál a menetrendeket is átvizsgálná a megtakarítások növelése érdekében. Ez azért furcsa, mert korábban a kormány már végrehajtott efféle racionalizálást, ami azonban nem hozta a várt 12 milliárd forintos megtakarítást. Az újabb mellékvonal-bezárások kérdésének felbukkanása viszont azért érdekes, mert a Fidesz nemcsak hogy ez ellen kampányolt 2010ben, és hatalomra kerülését követően több, korábban bezárt vonalat nyitott meg újra, de legutóbb az idén nyáron utasított vissza az NFM minden erről szóló híresztelést. A probléma gyökere a vasúttársaság szemszögéből egyébként az, hogy az állam nem 100 százalékra egészíti ki a jegy árát. Már az Orbán-kormány idején elfogadott új támogatási rendszerben egy féláras jegy árát a teljes árúhoz képest csak 72,25 százalékig egészíti ki az állam, egy 90 százalékos kedvezménnyel váltható jegynél a helyzet még rosszabb: a kedvezményes jegyből és az állami kiegészítésből összeálló bevétel csak 52 százalék a teljes árhoz képest. Egy közlekedési szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 20 milliárd forintos megtakarítást érdemes a cég éves árbevételére vetíteni. A jegyeladásokból és állami költségtérítésből 220 milliárd forintja volt 2011-ben a MÁV-Startnak, a tervezett 20 milliárdos vágás így a vasúti személyszállító bevételeinek tizedét jelentené. Van szigorú, de működőképes kedvezményrendszer is A hvg.hu korábban részletesen foglalkozott a más országokban fellelhető utazási kedvezményekkel, elsősorban az osztrák példával. Ausztriában a rendszer filozófiája arra épül, hogy megszűnt az átfogó, szociálpolitikai alapon, alanyi jogon járó kedvezményrendszer, és helyette az állam a vasúti szolgáltatás fenntartását segíti. Ausztriában nem ad az állam fogyasztói árkiegészítést, az osztrák államvasút (ÖBB) állami finanszírozása ugyanis nem az utasokra, hanem a vasútvonalakra ad támogatást. Vannak olyan vonalak, amiket üzleti alapon kell működtetnie az osztrák vasútnak, és vannak, amiket a közszolgáltatási szerződés alapján, kisebb-nagyobb mértékben támogat az állam. A Hegyeshalom-Salzburg vonalat például teljes egészében üzleti alapon üzemelteti az ÖBB, az ország déli szárnyvonalainak a működtetéséhez viszont az államtól fix összeget kap egy közszolgáltatási szerződés részeként. Ausztriában vannak magán- és regionális szolgáltatók is, az állam velük is köthet ilyen szerződést. Ez az elv Ausztriában még akkor is működik, amikor egy-egy vonalszakasz túl drágának bizonyult vasúti közlekedésre, de az ÖBB egyik leányvállalatán keresztül megoldotta a vasúti végpontra a buszos ráhordást. Vagyis ez a modell nagy rugalmasságot tesz lehetővé a tervezésben. Az egyes vonalakra kötött közszolgáltatási szerződéssel az állam célja az, hogy ne terhelje indokoltnál nagyobb mértékben a saját büdzséjét, viszont azért olyan területeken is legyen közlekedési szolgáltatás, ahol ennek biztosítása üzleti alapon már nem érné meg, de a társadalmi mobilitás érdekében nem szabad róla lemondani. Annak eldöntésére és folyamatos ellenőrzésére, hogy az utasforgalom, illetve annak összetétele indokolja-e egyes vonalak támogatását, nagy segítséget nyújtanak az elektronikus utazási kártyák. Ezeket a különböző alapú kedvezmények igénybevételéhez kell használni. A kártyák nemcsak pontosan rögzítik
az egyének utazási szokásait, és azt, hogy milyen kedvezményre jogosultak, hanem arra is jók, hogy az adatok alapján adatokat nyerjünk a vonalak forgalmára, és ezáltal az üzleti tervezéshez. És itt jön a fontos különbség: a kedvezményeket az utasoknak az ÖBB adja, az állam alanyi jogon nem ad semmilyen kedvezményt egyetlen csoportnak sem. Ahhoz pedig, hogy valaki kedvezményt kapjon, meg kell vásárolnia a kártyát egy adott időszakra (egy évre), különben a teljes árú szolgáltatást kell az utasnak megfizetnie. forrás: hvg.hu
Érdemben az ombudsman sem segített a fogyatékkal élőkön További jogorvoslati utakat keres az az édesanya, akinek 14 éves, középsúlyos értelmi fogyatékkal élő, akut fogfájástól szenvedő kislányát csaknem féléves várakozási időre kötelezte a magyar állami egészségügy. Lapunk végigkövette a gyermek kálváriáját, melyet a rendszer bürokratikus akadályai is súlyosbítottak, az eset pedig korántsem egyedi. Éppen ezért határozta el az asszony még nyáron, hogy ügyüket nyilvánosságra hozza, s végigjárja a sokszor útvesztőnek látszó jogorvoslati lehetőségeket. Minden érintett, illetve illetékesnek vélt hivatalt, hatóságot és közjogi személyt felkeresett, s alig-alig kapott tájékoztatást, leginkább csak elutasítást. Közben a sürgős ellátásra szoruló gyermeket külföldön élő magyarok segítették, akik kifizették a kislány magánorvosi kezelését. Három fogát húzták ki az altatásban végzett műtét során. A kislány csaknem két hónapig szenvedett a fájdalomtól, de ha az állami egészségügyre kellett volna várnia, akkor még további négy hétig szedett volna fájdalomcsillapítókat. Senki sem tudja megmondani, mit élhetett át, de még az is nehezen megítélhető, mennyivel romlott egészségi állapota ez idő alatt, s milyen tartós egészségkárosodást jelent számára fogai elvesztése. Mindez egy korábbi ombudsmani állásfoglalás szerint alapjog-sérelemnek számít. Szabó Máté 2011-es, még az állampolgári jogok országgyűlési biztosként kiadott jelentése megállapította: a magyar állami egészségügyben sérül a fogyatékkal élők, és kiváltképp a fogyatékkal élő kiskorúak több joga is. Mint akkor írta: "a fennálló jogi helyzet ellentétes az egyenlő bánásmód követelményével, valamint az érintettek egészséghez, ezen belül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogával összefüggő visszásságot okoz. (...) A tényleges hozzáférés akadályozottsága okán a fogyatékossággal élő gyermekek esetében pedig megállapítható a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való alapvető jogának sérelme". Mindezekre hivatkozva nyújtott be a kislány édesanyja panaszt a ma már alapvető jogok biztosaként dolgozó Szabóhoz, kérve az egyedi és a tömeges alapjog-sérelem megállapítását. A napokban megérkezett a válasz, amely nem tartalmaz határozott állásfoglalást. Sőt, az ombudsman november 13-án kelt levele egy átlagos állampolgár számára értelmezhetetlen, vizsgálata pedig, úgy tűnik, tökéletesen következmény nélküli. Az alapjog-sérelem megállapítására sem megerősítés, sem cáfolat nem érkezett. Ehelyett Szabó Máté tájékoztatta az asszonyt: a panaszos eljárás körülményeiről részletes felvilágosítást kért a szaktárcától. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár erre reagálva semmitmondó, már az egy évvel
korábbi ombudsmani jelentésben is megtalálható közlését ismételte meg, hogy "az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkárság célul tűzte ki, hogy az általános anesztéziában végzett fogászati ellátásokhoz a szükséges feltételeket előteremtse." Magyarán a szaktárca újra elismerte, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek. Azaz a fogyatékkal élők, így a fogyatékos kiskorúak kizárólag altatásban végezhető fogászati ellátása ma Magyarországon nem megoldott. Azzal pedig, hogy az érintettek nem kapják meg, vagy legalábbis nem időben a szükséges ellátást, sérül az egészséghez való joguk. Erről azonban Szabó levele nem szólt, ehelyett ismertette az államtitkárság "szakmai álláspontját" arról, hogy az ellátásforma megfelelő finanszírozása érdekében "kódkarbantartás" szükséges, s csak ezt "követően lehet az érintett finanszírozási jogszabályok módosítását előkészíteni". Szócskáék szerint ez a munka el is kezdődött, bevonták az Egészségügyi Szakmai Kollégium Fog- és szájbetegségek tagozatát is, ám eredményekről nem szólt a tájékoztatás. Ezen felül Szabó levele csak azt jegyezte meg, hogy a fogyatékosok ellátását fogászati centrumok fogják végezni, méghozzá az egyetemi klinikákon, elsőként a Semmelweis Egyetemen. Mindez nemhogy nem állapítja meg, de semmilyen módon - feltehetően az ombudsmani jogkörök korlátozottsága miatt - nem is orvosolja a kislány, illetve a fogyatékkal élők jogsérelmét. Sőt, erre jelenleg gyakorlatilag esély sincs, hiszen noha a mai napig semmit sem tudni az ÁNTSZ ez ügyben zajló vizsgálatáról, az már biztos, hogy az intézmények szabálytalanul jártak és járnak el a fogyatékos gyerekekkel szemben. Az OEP finanszírozási szerződései szerint ugyanis ma Magyarországon 15 állami kórházban kell(ene) altatásos fogmegőrző kezelést végezni a fogyatékos kiskorúak számára, az ellátásban nincsen területi korlátozás, a társadalombiztosítás pedig nem csak foghúzást, hanem fogmegtartó kezeléseket is kifizet. Így értelmezhetetlen, hogy az intézmények miért nem végzik el a beavatkozásokat, miért van fél éves várakozási idő, s miért nem tesz egyetlen erre illetékes szerv sem semmit. forrás: nepszava.hu
Megállapodás a civil szociális szolgáltatókkal Megállapodott az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága a 66 civil szociális szolgáltatót képviselő CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért) képviselőivel, így a civil intézményfenntartók jövőre is megkaphatják a 21 milliárd forint állami támogatást - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a szaktárca szociális ügyekért felelős államtitkára. Soltész Miklós hozzátette: az egyeztetésre azért volt szükség, mert a jövő évi büdzsé fogyatékosügyi sorai átrendeződtek, emiatt pedig félreértések voltak, ezeket most sikerült tisztázni. Az államtitkár megerősítette, hogy a legsúlyosabb fogyatékossággal élők támogatása kismértékben nőhet is, és külön kiemelte az autistaszervezetek számára nyújtandó 95 millió forintos támogatást. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy az Új Széchenyi Terv keretében csaknem 40 milliárd forintra lehet pályázni a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, a korai
fejlesztés, az akadálymentesítés, valamint az intézmények felújítása, korszerűsítése céljából. A különböző fogyatékkal élők számára speciális pályázatokat is kiírnak - tette hozzá Soltész Miklós. A fogyatékkal élők által előállított termékek, illetve szolgáltatások megjelenítését a harmadik alkalommal megtartandó "segítővásáron" kívánják biztosítani december 7. és 9. között a Millenárison. A termékek piacra jutását másként is támogatni kívánják, akár a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül vevőként is - mondta el Soltész Miklós. Nelhübel Henriette, a csaknem ötezer, fogyatékkal élő embert képviselő CÉHálózat elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az államtitkárságnak, és bejelentette, hogy a költségvetés elfogadásáig felfüggesztik a december 5-re a Kossuth térre tervezett tiltakozó demonstrációjukat. forrás: weborvos.hu
Rehabilitációs, szociális ügyekről Debrecen – A szociális és rehabilitációs rendszer megújításának aktuális kérdései címmel – többek közt a rokkantakat, rehabilitációra kötelezetteket, valamint a hajléktalanokat érintő intézkedésekről – rendez szociális intézmények vezetőinek, munkatársainak, valamint az érintetteknek szóló fórumot november 22-én, csütörtökön a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A fórumot – mely 14 órakor kezdődik a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házának (Debrecen, Kossuth utca 1.) pódiumtermében – a hivatal főigazgatója, dr. Pósfai Gábor vezeti. forrás: haon.hu
Politikai támadásokra használták a fogyatékosokat Láthatósági mellényt kapott egy szerdai sajtótájékoztatón Soltész Miklós a fogyatékosokat segítő szervezeteket tömörítő CÉHálózat elnökétől. Az államtitkár a tárgyalást követően arról is beszélt: korábban voltak félreértések a számok körül, de olyan kritikák is, amelyeket "politikai szándék" vezérelt.
Volt egy olyan időszak, amikor sokaknak úgy tűnt, hogy az egyházi vagy civil fenntartású intézmények támogatása eltűnik – mondta el Soltész Miklós. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azonban szerdai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ezeknek a félreértéseknek most véget vetettek. Soltész közölte, hogy ezek az interpretációk abból adódhattak, hogy a civil támogatások rendszere a
jövőben átrendeződik, de a kormány szándéka egyértelmű: elismeri azt a hatalmas munkát, amelyet ezek a szervezetek végeznek. Az MNO kérdésére Soltész elmondta, hogy az általa is említett félreértések, rémhírek azért kaphattak szárnyra, mert a költségvetési tervezetben nem jelent meg külön civil sor, így aki nem ismeri az összes számot, az nem tudta, hogy azok így összeadódtak és nem jelentkeztek elvonásként. Említette, hogy a CÉHhálózat által képviselt „szelíd és szolid” tiltakozás azonban hatásos volt, hosszú távon legalábbis célravezetőbb az államtitkár szerint. Jelezte azonban, hogy megjelentek olyan kritikák is, amelyek mögött „mintha politikai szándék állt volna”, s megjegyezte azt is, hogy az ilyen bírálatokat megfogalmazóknak viszont ismerniük kell a költségvetés számait. 21 milliárdot folyósítanak Ennek megfelelően – folytatta Soltész – a jövőben is biztosítani kívánják azt a 21 milliárd forintot a fogyatékosokkal foglalkozók részére, mint eddig, sőt „adott területeken kis emelkedés is várható”. Kiemelte, hogy ez a kormány biztosított külön költségvetési soron 95 millió forintot a rászoruló autistákkal foglalkozó intézmények számára. Az államtitkár kitért arra is, hogy az Új Széchenyi Terv keretében több pályázatot is kiírtak, mintegy 40 milliárdos nagyságrendben a fogyatékosokkal foglalkozó civilek számára. „Ezeket a foglalkoztatástól a karbantartáson át egészen az infokommunikációs bővítésig fel lehet használta” – mondta. Nelhübel Henriette, a CÉHálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Érdekvédelmi Hálózat elnöke a tájékoztatón úgy fogalmazott: most már érzékelik, hogy a minisztériumban tudnak róluk, és elkerülendő, hogy a jövőben ne legyenek láthatatlanok, átadott egy láthatósági mellényt. Hozzátette azonban: úgy véli, hogy holnaptól ezt nem kell hordaniuk. Nelhübel ezzel arra utalt, hogy „Nem vagyunk láthatatlan polgárok” című lobbiakciójukkal kezdeményezték a tárcával a párbeszédet. A közel ötezer, fogyatékkal élő embert képviselő CÉHálózat elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az államtitkárságnak, és bejelentette, hogy a költségvetés elfogadásáig felfüggesztik a december 5-re a Kossuth térre tervezett tiltakozó demonstrációjukat. Dr. Bartholy Judit, a CÉHálózat elnökségi tagja arról beszélt, hogy büszke arra az érdekképviseleti módszerre, hogy csúnya szó nélkül, szelíden megjelentek és ezzel érték el céljukat, „és ezt a nem agresszív eszközt a kormány képviselői is észrevették”. A fogyatékkal élők által előállított termékek, illetve szolgáltatások megjelenítését a harmadik alkalommal megtartandó „segítővásáron” kívánják biztosítani december 7. és 9. között a Millenárison. A termékek piacra jutását másként is támogatni kívánják, akár a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül vevőként is – mondta el szerdán Soltész Miklós. Soltész Miklós korábban a kormány honlapján közzétett videofelvételen azt mondta: a kormány több tíz milliárd forint értékben támogatja afogyatékossággal élőket és az őket gondozókat az Új Széchenyi Terv már megjelent és hamarosan megjelenő pályázatai révén. Soltész szerint nem lehet széles társadalmi csoportokat tétlenségre kárhoztatni. Az államtitkár közölte azt is: jövőre átalakul a szociális intézmények finanszírozása. Nem lesz normatív támogatás, helyette feladatfinanszírozási összeget kaphatnak. Az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2013. januári átvételével, a jelenlegi rendszer átszervezésével, de újabb költségvetési kiadásokat nem
generálvabiztosítja az állam a sérült emberek, valamint a rászoruló gyermekek és idősek hatékonyabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb ellátását – jelentette ki a tervezet november 7-i országgyűlési vitájában az Emmi államtitkára. forrás mno.hu
Lezárult a hallássérülteket segítő Ráhangolás program Lezárult a száznegyvenöt hallássérült fiatal munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő, négy éve megkezdett Ráhangolás program - közölte a projektet koordináló Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) szerdán az MTI-vel. A szervezet közleménye szerint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által 91 millió forinttal támogatott, négyéves program keretében a szakemberek kidolgoztak egy tananyagot, és be is vezették négy régió oktatási intézményeiben a 7-12. évfolyamos hallássérült tanulók körében. Az évfolyamonként legalább 20 órás tananyagot az iskolák beépítették rendes tanrendjükbe, így a résztvevő 145 hallássérült fiatal 34 felkészült pedagógus segítségével ismerkedhetett meg és szerezhetett gyakorlati tapasztalatot különböző szakmákkal kapcsolatban. A foglalkozásokon az önéletrajzírás és a sikeres állásinterjú feltételei mellett nagy hangsúlyt fektettek az önismeret és a szociális kompetenciák fejlesztésére - olvasható a közleményben. Mint írták, a fejlesztésben kulcsszerepet kaptak a munkaerő-piaci mentorok, akik a tanulóknak munkahelyi kirándulásokat szerveztek, együttműködési lehetőségeket kutattak fel. A tanulók így közvetlenül megismerkedhettek egy-egy szakma előnyeivel, hátrányaival. forrás: informed.hu
"Nem tudunk jó szívvel drukkolni" Magyarország 2007-ben csatlakozott az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményéhez. Az egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtását egy bizottság kíséri figyelemmel, tagjai rendszeresen készítenek jelentéseket az egyes országok releváns teljesítményéről. A bizottsági tagság elnyerése komoly presztízzsel jár, ezért a tagállamok igyekeznek olyan jelölteket állítani, akik megfelelnek az egyezmény által kijelölt szakmai és erkölcsi normáknak. Hazánkban a jelölési folyamat most politikai zsákmánnyá vált, miközben a történések jól mutatják a magyar fogyatékosügy rendszerbetegségeit: a kóros politikai befolyást és a civil társadalom politikai hatalomnak való kitettségét. E rendszerbetegségek nem újkeletűek, nem a jelenlegi kormányzati ciklus szülöttei. Írásunk aktualitását az adja, hogy az új bizottsági tagok – így a magyar jelölt esetleges – megválasztásáról szeptemberben hoznak döntést a részes államok. A bizottságba való delegálás az adott tagállam kormányának feladata, ugyanakkor az egyezmény szövege szerint a kormányoknak “szorosan egyeztetniük” kell a fogyatékos személyeket képviselő civil szervezetekkel. Aki ismeri az egyzményt, pontosan tudja, hogy a
szoros egyeztetésre való felhívás valójában azt az elvárást jeleníti meg, hogy a jelöltnek a civil társadalomhoz kell kötődnie, és semmiképpen sem a kormányhoz vagy a politikai hatalom birtokosaihoz. A kormányok feladata ebben az esetben arra korlátozódik, hogy meghallgassák a civil szervezetek képviselőit, majd az általuk javasolt jelöltet a bizottsági tagságra felterjesszék, és megválasztása esetén sok sikert kívánjanak munkájához. Hazánkat korábban Könczei György professzor, ma az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának kutatója, jelenleg Gombos Gábor, pszichoszociális fogyatékossággal élő civil aktivista képviseli a bizottságban. Gombos Gábor megbízatása 2012. december 31-én jár le, ezért a kormánynak fontolóra kellett vennie a megüresedő helyre történő jelöltállítás lehetőségét. A magyar fogyatékosügyi civil szervezetek szövetsége, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa idejekorán jelezte, hogy ők elköteleződtek Gombos Gábor mellett, és azt javasolták a kormánynak, hogy a jelenlegi magyar delegált madátumának meghosszabbítására tegyen kísérletet. Véleményünk szerint erre minden okuk meg is volt, ugyanis Gombos munkáját a hazai és a nemzetközi fogyatékosügyi civil társadalom és szakma elismerése övezi. Fogyatékosságát nyíltan vállaló független, civil értelmiségi, aki politikai pártoktól és állami megrendelésektől tisztes távolságban tartotta és tartja magát. A nemzetközi emberi jogi mozgalom hétköznapi, szorgos munkása, a bizottság egyik legaktívabb tagja, akire mindannyian büszkék lehetünk. A magyar kormány úgy döntött, hogy nem kíván egyeztetni a civil szervezetekkel, és saját politikai jelöltjét állítja a posztra. Lovászy Lászlóra esett a választás, aki Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő közeli munkatársa. A tény az, hogy őt a civil szervezetek érdemi bevonása nélkül jelölték. Ez pedig az egyezmény megsértése. A kormány megsértette az egyezményt akkor, amikor jelöltjét, Lovászy Lászlót a civil szervezettekkel való előzetes egyeztetés előtt bemutatta New Yorkban, a bizottság új magyar delegáltjaként. Az egyezmény értelmében ugyanis csak olyan jelölt válhat a bizottság tagjává, akinek delegálását a szóban forgó tagállam fogyatékossággal élő embereket tömörítő civil szervezetei támogatják. Ezt követően a magyar kormány gúnyt űzött a civil szervezetekből, amikor azt várta tőlük, annak ellenére, hogy nem voltak és nincsenek döntéshelyzetben, az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) informális ülésén támogassák a kormány jelöltjét. Ehhez tudni kell, hogy hazánkban a mindenkori kormány és a fogyatékosságügyi civil szervezetek hagyományos egyeztető fóruma az Országos Fogyatékosügyi Tanács. A tanácsban többségben vannak a mindenkori kormány képviselői, elnöke a kormány érintett minisztere. Az OFT 2012. április 4-i t ülésén a kormány képviselője, Szőke László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi főosztályvezetője bemutatta a kormány jelöltjét, Lovászy Lászlót. A jegyzőkönyv tanúsága szerint hangsúlyozta, hogy „az Egyezmény egyértelműen rögzíti, hogy a kormány a jelölés kapcsán egyeztet a civil szervezetekkel. Most ezt történik. Az OFT civil oldalának véleménye döntő jelentőségű ebben a kérdésben is.” Az OFT titkára helyesen értelmezte az egyezménynek a civil szervezetekkel való egyeztetési kötelezettségre vonatkozó kitételét, azonban aligha jóhiszeműen, hiszen a jelölt bemutatása ekkor már megtörtént. Ugyanezen az ülésen jelen volt Lovászy László is, aki a jegyzőkönyv szerint elmondta: „fontosnak tartja, hogy a kormányzati jelölés esetén és az ENSZ Egyezmény – bár az nem rendelkezik kifejezetten ilyen előírással – kapcsán konzultációra kerüljön sor a civil szervezetekkel.” Ez az állítás nem igaz, hiszen az egyezmény egyértelműen egyeztetésre, a
civil szervezetek döntéshelyzetbe hozására ösztönöz, és semmiképpen sem teszi lehetővé, hogy egy döntés utólagos láttamozását egyenlő felek közötti egyeztetéssé kozmetikázzák. A hivatalos jegyzőkönyv szerint a civil tagok „egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy dr. Lovászy László jelölését az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságába támogatják.” Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített feljegyzés szerint „sorban egymás után felszólalva, valamennyi jelenlévő civil szervezeti képviselő elismerően méltatta Lovászy Lászlót, és teljes egyetértésben támogatták jelölését.” Összefoglalva: a fogyatékosságügyi civil szervezetek először elköteleződtek saját jelöltjük mellett, aki nem azonos a kormány jelöltjével; a kormány a civil szervezetekkel való egyeztetést megkerülve bemutatta saját jelöltjét New Yorkban; a kormány utólag kívánta legitimáltatni aspiránsát a hazai civil szervezetekkel; a civil szervezetek ezt a legitimációt megadták a kormánynak. * Tudomásunk szerint az OFT civil tagjai azért biztosították támogatásukról a kormány jelöltjét, mert féltek attól, hogy ha nem teszik, akkor a kormány rajtuk bosszút áll. A tagok mindegyike költségvetési forrásokból tartja fenn magát, a nagy érdekvédelmi szervezetek pedig kivétel nélkül a központi költségvetés támogatásaiból gazdálkodnak. Fontos tudnunk: e támogatások nem érinthetetlenek, az összegek évről évre alku tárgyát képezik. Ha a civil szervezetek szembe mennek a kormány javaslatával, akkor azt kockáztatják, hogy a következő költségvetési évben kevesebb támogatásból, vagy akár támogatás nélkül kénytelenek működni, röviden: saját megélhetésüket kockáztatják. Ennek súlyos következményei lehetnek: irodák bezárása, munkatársak elbocsátása, szolgáltatások megszüntetése stb. Ezt pedig, érthető módon, kevesen kockáztatnák. Biztosak vagyunk benne, hogy az OFT civil tagjai tisztában voltak azzal, hogy a kormány eljárása egyezményellenes, ahogyan azzal is, hogy a kormány jelölési eljárásának kétségbe vonása, új eljárás kezdeményezése, vagy saját jelölt bemutatása kihívná a kormány haragját. Ezért döntöttek úgy, hogy felmondják a szolidaritást saját jelöltjükkel, és támogatják Lovászy Lászlót. * Lovászy László tagságáról szeptember közepén szavaznak a részes államok. Mivel jelölté válása során véleményünk szerint a kormány megsértette az egyezményt, nem tudunk jó szívvel drukkolni megválasztásáért. forrás: anyit.blog
Debreceni fogyatékosok jártak az Országházban! Országházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a találkozón közölte: a szociális intézmények civil fenntartói jövőre is megkapják az idei 21 milliárd forintos támogatást.
A mintegy harmincfős csoport előtt Soltész Miklós kijelentette: ugyanaz a támogatási összeg, amely az idei költségvetésben szerepel, a jövő éviben is biztosan benne lesz. "Minden olyan összeg, ami a civil fenntartókra idén is megvolt, az a nagyságrendileg 21 milliárd forint, az a jövő évben is meglesz" - fogalmazott. A találkozó után a csoportot, amelynek tagjai a Fény Felé Alapítvány ellátottai és munkatársai voltak, körbevezették az Országházban. forrás: hajdupress.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában
A MEOSZ tagegyesületei és partnerei információi --- EGYESÜLETI INFORMÁCIÓK ---
-HÍREK-
Okosabbak vagyunk a csokitól? Egy amerikai szakember szerint minél több édességet fogyaszt egy adott ország, annál több Nobel-díjasa van. A kutató kollégái szerint a kutatás teljesen felesleges: a két dolog, vagyis a csokievés és a Nobel-díjasok száma között nincs semmilyen összefüggés. Csakhogy dr. Franz Messerli máshogy látja. A svájci születésű orvos, aki nem mellesleg a Columbia Egyetemen tanít, egy szállodai szobában kezdte először vizsgálni az összefüggést. „Épp nem volt semmi dolgom, és csak a saját magam szórakoztatására, a végén pedig nem akartam hinni a szememnek – mesélte a doktor. – Ott volt előttem a térkép, és világosan látszott, hogy a csokoládéfogyasztó nagyhatalmak, amilyen Svájc vagy épp Svédország, a Nobel-díjasok listáján is az élvonalban vannak. Azt már korábbi vizsgálatok is bebizonyították, hogy a csokoládéban lévő antioxidáns, az úgynevezett flavonoid jótékony hatással van a gondolkodásra és csökkenti az időskori elbutulás valószínűségét azzal, hogy javítja az agyi vérkeringést. „Azt kell hinnünk, hogy a csokoládéfogyasztás nem csak a kognitív funkciókat befolyásolja, de a bevitt mennyiségtől függően szerepet játszik a gének átörökítésében is, ezt alátámasztja az, hogy a legtöbb csokoládét fogyasztó országban igen sok az átlagnál okosabb ember” – magyarázta még Messerli. forrás: Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete
-RENDEZVÉNYEK-
Fogyatékkal élő gyerekek fesztiválja a színházban Az Arany János Általános Iskola és speciális szakiskola szervezésében kulturális fesztivált rendeztek Székesfehérváron. A Vörösmarty Színházban a sajátos nevelési igényű gyermekekből, és fiatal felnőttekből álló művészeti csoportok mutatkoztak be.
A Vörösmarty Színházban mintegy 25 produkciót láthatott hétfőn este a közönség: Fehérváron kívül érkeztek Celldömölkről, Tatabányáról, Várpalotáról és Vértesszőllősről is gyerekek. "Nagyon fontos és elismerendő, hogy az Arany János Iskola hagyományt teremtett a fesztiválből" - mondta Földi Zoltán önkormányzati képviselő a program megnyitóján. A sajátos nevelési igényű és ép gyermekek művészeti csoportjainak fellépésével, az esélyegyenlőség és befogadás jegyében rendezték meg már második alkalommal a programot a Vörösmarty Színházban. Mint Bartyik Mihályné az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola igazgatója fogalmazott a műsorban igyekeztek megmutatni, hogy a különböző sérült gyerekek is ugyanolyan értékes embere a társadalomnak, mint ép társai. forrás: Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete
Naponta új információk tucatjait olvashatja a www.meosz.hu Egyesületi hírek rovatában
