A roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében 2015. április 22.
Roma kultúra – etnográfiai megközelítés • A cigányság történeti – néprajzi kutatása a 19. század második felében lendült fel: Hermann Antal, József főherceg, Wlisloczki Henrik • Számos archaikus néprajzi jelenség rögzíthető a cigány közösségeknél, melyek korábban a magyaroknál is általánosak lehettek, de ott már nem gyűjthetők. • A cigány kultúra alapvetően népi kultúra. Kisebbségi helyzetben lévő, lokális kultúra.
• A cigányság mint minden etnikus alakulat időben és térben változik, nem egységes. • Az etnográfiai elképzelés szerint a cigányok helyzete etnikus hagyományaikból következik. • Magyarországi cigány csoportok etnográfiai-nyelvészeti meghatározása. (román nyelvű beások, magyar „romungro” cigányok, oláh cigányok) Foglalkozási és megélhetési különbségek. • Muzsikus cigány – vándorcigány sztereotípiák a 19. századból ismertek. • A 20. század második felében fölerősödtek a negatív elemek.
A roma kultúra és a Néprajzi Múzeum • A Néprajzi Múzeum cigány vonatkozású gyűjteményi elemei a kezdetektől jelen vannak az intézményben. • Egy néprajzi gyűjteménynek evidens módon kell tartalmaznia olyan mesterségek dokumentációját, amelyeket jobbára a 18. század vége óta cigány vagy roma kézművesek gyakoroltak, illetve készítettek. • A Roma Gyűjtemény a 20. század végén a 21. század első évtizedében önálló szervezeti egységként szerepelt. Jelenleg a képzőművészeti anyag a Múzeum tematikus gyűjteményeibe integrálódott
A Műtárgy gyűjtemény A műtárgy gyűjteményben többek között a hagyományos cigány mesterségek tárgykörébe tartozó tárgyegyütteseket gyűjtjük, munkaeszközöket és a tevékenység nyomán létrejött áruforgalomba kerülő végtermékeket, itt a fémművességtől a teknővájókon keresztül számtalan mesterséget regisztrálunk. A gyűjteménybe soroljuk a mindennapi, saját használatra készült darabokat, melyek akár a művészkedés, akár a barkácsolás kategóriájába tartoznak. Gyűjtjük a viseleti egységeket is, valamint a szokások és hiedelmek tárgykörébe tartozó tárgyiasult kulturális megnyilvánulásokat. (A gyűjtemény jelentősebb darabjai: piliscsabai romák által készített kovácsoltvas bútorok, a nagykanizsai teknővájók munkái, taranyi bádogosszerszámok, győri iszkápás-műhely, kisbajomi kosársorozat, különböző oláh cigány törzsek női és gyermekviseletei.)
Az Etnológiai Archívum gyűjteménye • 1. Cigány képzőművészek alkotásai: azoknak a roma alkotóknak (a szakmai közéletben sokszor naiv vagy autodidaktának is nevezett művészeknek) alkotásait gyűjtjük, akik képeikben és szobraikban a cigányság történeti múltját, ősi mesterségeit, hiedelemvilágát és életérzését örökítették meg. A mintegy 400 db-ból álló gyűjtemény az Archívumban kutatható, digitalizált. • 2. A magyar képzőművészet „cigány képe” azokat a 19. században és 20. sz. első felében készült kvalitásos és másodvonalbeli, a népszerű és tömegművészet műfajába sorolható alkotásokat gyűjtjük, melyek a társadalomban élő cigányképet fogalmazzák meg, sokszor zsánerképek és képzőművészeti toposzok, közhelyek formájában. • Ezek a későbbi képzőművészeti köznyelvet is befolyásolják, akár a cigány alkotók témaválasztását is. Grafikákat, festményeket, selyem- és gobleinképeket gyűjtünk, melyek egyszerre szolgálhatták a tudományos megismerést és leírást, és egyszerre válhattak a társadalom többsége számára mindennapi lakásdísszé. A gyűjtemény közel 50 alkotásból áll.
Orsós Teréz alkotásai
A Mozgóképtár Ebbe a gyűjteményi egységbe filmek, illetve videótanulmányok tartoznak, melyek elsősorban a hagyományos mesterségek, életút interjúk, közösségleírások, szokások és életformák dokumentálásának tárgyköréből válogatnak. Az 500 órányi forgatott anyagon kívül 40 kisfilmet állítottunk össze, illetve elkészült a Romák Közép- és Kelet-Európában című kiállítás filmje (44 perc), a Kései születés (a cigány értelmiségi mozgalom kibontakozásáról; 67 perc) és a Cigány-kép – Roma-kép (a magyarországi cigány képzőművészekről; 78 perc) dokumentumfilmek.
A Fényképtár Ebben az egységben elsősorban a Magyarországon, de más országokban is készült cigányokról szóló archív- és jelenkori fotóanyagot gyűjtjük és rendszerezzük, digitalizáljuk. Jelentősebb sorozatok: Kallós Oszkár cigány zenészek albumának képei, László Mária hagyatéka, több családi fotóalbum másolata.
A hagyományos kultúra elemei és a nők szerepe • Első országos cigány összeírásban (1783) nem szerepeltek nők! • Megélhetési formák, jövedelemszerzési megoldások: gyűjtögetés, böngészés, „Szedd magad”, mezőgazdasági alkalmi és bérmunka, szolgáltatás (zene, fuvar, meszelés), háziiparos (vályogtégla, kosárfonó, kovács), mezőgazdaság, kereskedelem. • A hierarchia csúcsa: az ember értékét az önállóság, a mások gazdaságától való függetlenség határozza meg. • A gazdálkodásban bekövetkező változások lassabban formálták a cigány közösségeken belül a nemek szerinti munkamegosztást. A hagyományos nagycsalád szervezeten és szokásjogon alapuló munkaszervezés is átalakul. • A 20. század végétől erőteljes társadalmi differenciálódás a cigányságon belül. A női szerepek átalakítása erősödik ezáltal.
Hagyomány a kulturális alrendszerekben: Lakáskultúra • A lakások használata és díszítettsége részben etnikus kulturális jellemző. • Az élet kereteit rendszerint külső körülmények alakítják. • A berendezés a környezetükben élő parasztokét utánozza. A falak festése díszesebb. A családi képek kultusza jellemző. Akár az egész rokonsági rendszer megjelenik nagyméretű keretbe applikált fotókon. • A gazdagság látszatának kultúrája is megjelenik a tehetősek otthonaiban.
Táplálkozás jellemzői • Saját cigány táplálkozáskultúra vagy hagyományőrző táplálkozási rendszer? • Ízlésük hagyománytisztelő, konzervatív. Készleteket ritkán gyűjtöttek, a szerezhető nyersanyagot dolgozták föl. • Nem alakult ki szigorú rendje a hideg – meleg étkezéseknek. • Hétköznap sűrű, krumplival, babbal telt egytálétel volt. Nők-gyermekek ehettek fedőről is. • Ínségeledelként bukkant föl: sündisznó, varjú, ürge, beteg állatok. Egyoldalú, zsírban, szénhidrátban gazdag táplálkozás. Krumplis ételek számtalan variációja ismert. • Pazarló ünnepi étkezések. A kövérség a jólét szimbóluma. A vendéget illik megkínálni és illik azt elfogadni.
• Az átalakuló lakáskultúra egyes hagyományos elemeket átmenetileg megőriz. Pl. az új házaknál is készítettek kis agyagból készített sütőkemencét (kuptor). A kovásztalan lepénykenyér (punyi vagy bokoli) sütése tűzvédelmi okokból bekerült a konyhába a gáztűzhelyre. • A sütőeszköz változása megváltoztatta a kenyérkészítés technológiáját: szódabirkabónát használtak, sütőport kevertek a tésztába, végül élesztőt is.
Öltözködés, viselet jellemzői • A viselet területén lehet a három magyarországi cigánycsoport közötti különbséget kimutatni. • Leghagyományosabb az oláh cigányok viselete. A 20. század első felében alakult ki. A viseletes falvak kivetkőzése elősegítette. Uniformizálódás és konzervativizmus jellemzi. A női haj levágásának tilalmát, a fej bekötésének szokását sokáig őrizték. • Romungró közösségek a polgári divatáramlatokat követték. Ruha és női nadrág viselése konfliktusokkal, de elterjedt. • A beás közösségek lassabban követték a modernizációt, a népviseletnek nevezett paraszti öltözködés rendjét.
Szokás és hiedelemrendszerek – belső értékrend • Népi orvoslás, terhesség – szülés - gyermekágy, párválasztás, halál – temetés – gyász, stb. A viselet, a viselkedési, kapcsolattartási normák. • Imák és átkok szüléshez kapcsolódó szerepe (szekszárdi oláh cigány, lovári) élő hagyománya – Gémes Balázs kutatásai alapján. Az átkok és imák szövege nem kötött. A kórházi szüléssel csak halasztódik a hazatérésig a rontáselhárító rítus. • A cigányok gyermekszeretőek, a gyermekáldást szerencsének tartják, attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van.
• Őcsényi beások párválasztási szokásai – érintetlenség hagyománya. Integrálódtak a falu közösségébe, átvették a viseletet is. Az ártatlanság bizonyítása a beás értékrend fontos eleme volt, mely a vegyes házasságokkal a kulturális átalakulással módosult. • A nő férje közösségébe kerülve kiszakad korábbi rokonsági rendszeréből. – csoportok közötti merev határvonalak. • Lokális párválasztás szabályozottsága erőteljes. • Rokonsági rendszer széles körének működtetése. A 19. században még az anya családnevét kapták a gyermekek.
A múzeumi munka célja • A múzeumi gyűjtemény formációs folyamatai a cigányok magyarországi megítélését, kulturális jellemzőjükről rögzült képet is bemutatják. • Az egzotikus, a kulturális másság jellemzőitől a hiteles és elemző kutatás dokumentálásáig terjednek a gyűjteményezési szempontok. • A cigány etnikai csoportok kulturális rendszereinek egyenértékűsége! • A belső értékrend megismerése az előítéletek ellen segít! • Csoportok közötti kulturális integráció erősítése!
Köszönöm a figyelmet!
