A NŐK SZEREPE A PROTOKOLLBAN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI (EU-) MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A NŐK SZEREPE A PROTOKOLLBAN

Készítette: Törköly Erika

Budapest, 2003


Tartalomjegyzék:

Bevezetés .......................................................................................................................... 5 1. Protokoll és viselkedéskultúra ...................................................................................... 6 1.1. Alapfogalmak: ....................................................................................................... 6 1.1.1. Illem:............................................................................................................... 6 1.1.2. Etikett:............................................................................................................. 7 1.1.3. Protokoll.......................................................................................................... 7 1.1.4. A protokoll szükségessége.............................................................................. 7 1.2. A protokoll rövid története .................................................................................... 9 1.3. A viselkedés kultúrája.......................................................................................... 13 1.4. Nemzeti sajátosságok........................................................................................... 15 1.5. Egységesülő etikett .............................................................................................. 17 1.6. Viselkedéstechnika .............................................................................................. 19 2. A nők megítélése és szerepe általában, ennek változása az idők folyamán ............... 20 2.1. A nők helyzetének változása................................................................................ 20 2.2. Miben fejeződnek ki a nemek közötti egyenlőtlenségek? .................................. 23 3. Protokoll és a nők ....................................................................................................... 24 3.1. Köszönés.............................................................................................................. 25 3.2. Bemutatás, bemutatkozás..................................................................................... 26 3.3. Megszólítás .......................................................................................................... 26 3.4. Viselkedés az élet számos színterén .................................................................... 27 3.5. Protokoll írásban, a protokolláris levelezés ......................................................... 28 3.6. Hogyan segítsük a férfiakat udvariasságuk gyakorlásában?................................ 29 4. A társas érintkezés fontosabb szabályai...................................................................... 29 4.1. Megjelenés, fellépés, öltözködés ......................................................................... 29 4.2. Ajándékozás - Hivatali ajándék ........................................................................... 33 4.3. A névjegy használata ........................................................................................... 35 4.4. Meghívás, meghívók............................................................................................ 36 4.5. Rangsorolás.......................................................................................................... 37 4.6. Ültetési rend......................................................................................................... 38

3


5. A protokoll mint szakma............................................................................................ 42 5.1. Tulajdonságok, feladatok, kihívások: .................................................................. 42 5.2. Hogyan szervez meg egy protokollos egy delegációs programot?...................... 44 6. A nő mint protokollos ................................................................................................. 46 6.1. Mit gondol a protokollos nő?............................................................................... 46 6.2. Miben mások a nők és a férfiak e szakma szempontjából? ................................. 50 6.3. Hostessek, tolmácsok, idegenvezetők:................................................................. 50 7. A nő, mint kísérő ........................................................................................................ 52 7.1. A hölgyprogramok jelentősége............................................................................ 53 7.2. A hölgyprogramok megszervezése, időbeosztása ............................................... 54 8. Társadalmi nem, állam és a politika. Nők a közéletben. ............................................ 56 8.1. Nők a magyar közéletben .................................................................................... 57 8.2. A politikus nők..................................................................................................... 59 8.3. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézmények ....................................................... 63 8.4. Nők a diplomáciában: .......................................................................................... 64 Befejezés......................................................................................................................... 65 Felhasznált irodalom....................................................................................................... 66 Mellékletek ..................................................................................................................... 68 1.sz. melléklet: Ajándékok .............................................................................................. 69

2. sz. melléklet: Meghívó minták................................................................................. 70 3. sz. melléklet: szállodafoglalás ................................................................................ 71 4. sz. melléklet: vacsora, menü megrendelés .............................................................. 71 5. sz. melléklet: ellátás megrendelése......................................................................... 72 6. sz. melléklet: idegenvezető megrendelése............................................................... 73 7. sz. melléklet: hölgyprogram minta.......................................................................... 74

4


Bevezetés „Ha tudni akarod, hogy mi illik, vagy mi nem? Kérdezd meg a gyöngéd, nemes szívű nőt; Kőfallal keríti be őket az illem: Ez érzékeny nemet, s könnyen sérthetőt. Megtalálod őket, hol erkölcs az úr, Hol durvaság uralg: nincsenek sehol.” (Goethe) Protokoll és a nők? Mi jut erről eszébe az embernek? Ezen a területen a nők három szerepkörben jelenhetnek meg. A nő, mint protokollos, azaz, aki közvetlenül a szakmában dolgozik. A nő, mint kísérő, azaz a nő, aki a férje, párja oldalán válik a protokoll szereplőjévé. Talán ez a leggyakoribb eset, és ezzel is függ össze a harmadik szerep, a nők a közéletben. Mert annak köszönhetően, hogy a diplomácia és a politika is elférfiasodott szakma, a nők a legtöbb esetben „csak” kísérőként jelenhetnek meg. A történelem során kialakult, hogy a férfi a kenyérkereső a családban, a nő pedig az, aki a háztartást vezeti, neveli a gyerekeket, és biztosítja a családi fészek harmóniáját. Ebből a szerepkörből nagyon nehéz a nőknek kikerülni, és elfogadtatni a külvilággal, hogy képesek mindarra, amelyre a férfiak. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több nő tanul a felsőoktatásban, ezáltal egyre többen építenek karriert, és vágynak olyan babérokra, amelyek eddig csak a férfiaknak adatott meg. A fiatalabb generációk nőtagjai a férfiakéhoz mérhető munkahelyi sikereket, pályafutást kívánnak elérni. A kérdés, amit csak félve merünk csak feltenni az az, hogy a nők helyt tudnak-e állni egyszerre a munkahelyen, a háztartásban és marad-e még idejük családjukra nem beszélve önmagukról. Magyarországon is az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része dolgozott. És mellette igyekezett a háztartást is vezetni. Ha a férfiak is kivennék a részüket a háztartás vezetéséből, akkor a nőknek sokkal könnyebb dolguk lenne, de sajnos ez csak nagyon kevés esetben figyelhető meg.

5


1. Protokoll és viselkedéskultúra

Létezik valami ösztönszerű érzés az emberek többségében az iránt, hogy mi illő, és mi nem, de senki sem születik teljes tökéletességgel, hanem tanulással ez az érzék fejleszthető. 1.1. Alapfogalmak: Dolgozatom írásának megkezdése előtt arra gondoltam, hogy ez a rész lesz a legkönnyebb, mert általában a legegyszerűbb dolog az alapdefiníciók tisztázása. Ebben az esetben azonban nem így történt. Az illem, etikett, protokoll fogalomkört nagyon sok esetben összekeverik. 1.1.1. Illem: „Az ildomosság nem tételezi fel mindenkor a jóságot, önzetlenséget, hálát és nyájasságot; de legalább annak külső látszatát teremti meg, s az embert külsőleg oly tulajdonságokkal ruházza fel, melyekkel bensőleg kellene bírnia.”1 Az emberek közötti kapcsolatokat, a társadalmi érintkezést szabályozza. Az egyes országokban, kultúrákban tapasztalhatunk eltérő sajátosságokat. Az illem változó lehet koronként, vallási hovatartozás szerint. Az illemszabályok betartása kötelező minden ember számára, attól nemre, fajra, vallásra, korra való tekintet nélkül. Ugyan bizonyos kultúrákban találunk eltéréseket, de az alapszabályok betartása kötelező. Gyökere a jog egy részének, az erkölcsnek, a protokollnak, az etikettnek.2 A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.”

1

A művelt és udvarias ember (A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és

illemtankönyvekben); Szerkesztette: Fábri Anna: Mágus Kiadó; 2001; Budapest 2

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, KJK Kerszöv, 2003, Budapest, 21. old.

6


1.1.2. Etikett: A szó maga francia eredetű. Franciaországban, Versailles-ban keletkezett a francia abszolutizmus virágkorában. Magyar nyelven az „etiquette” szó először 1789-ben jelent meg, majd 1790-ben már Kazinczy is használta, amely húsz év alatt „etiketté” magyarosult. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Etikett: A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.” A meghatározásból egyetlen szó sem hagyható el, mert a mai nyelvhasználatban a szó a középkort, a fényes udvartartásokat, a királyi palotákat, az előkelő társadalmi osztályok ceremoniális magatartását

idézi.

Manapság

azonban

sokszor

értelmezzük

úgy,

mint

viselkedéskultúra, ebben az esetben azonban a társadalom minden osztályában, rétegében követelmény. 1.1.3. Protokoll A protokoll kifejezés a bizánci görög nyelvből származik. A „protosz” jelentése: első, „kolla” jelentése: enyv, ebből keletkezett a „protokollon” kifejezés, ami a pergamentekercsre rögzített előzéklapot (a mai könyvtári karton őse) jelentette, amelyre a tekercs adatait írták rá. Hogyan alakult ki a mai értelemben vett protokoll? Áttevődött a hivatalos kapcsolatok rendjének betartására. Így ma inkább a hivatalos, a diplomáciai és a politikai életben használatos. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: •

Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv

•

Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezések módját.

•

A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.

1.1.4. A protokoll szükségessége Valószínűleg sokszor gondolkodunk azon, hogy miért is van szükség ennyi szabályra, és miért nem viselkedhetnek úgy az emberek, ahogy csak szeretnének. Gondoljuk csak el, hogy mekkora káosz alakulhatna ki a nemzetközi életben. Ha minden fél betartja a

7


szabályok legalább nagy részét, akkor mindig tudják, hogy mire számíthatnak a másik féltől, és rengeteg konfliktust és kellemetlenséget előzhet meg. •

A protokoll eszközt jelent az idegenekkel való kapcsolatteremtésre, a kapcsolatok fenntartására, gyakorlására. Ezen szabályok még akkor is a segítségünkre lehetnek, ha az a bizonyos meglévő, vagy kialakulóban lévő kapcsolat negatív, hiszen ezek a kötött szabályok segítenek átlendülni a kellemetlenségeken.

•

A protokoll véd attól, hogy hibát, sértést kövessünk el, amely esetleg hátráltatná a kapcsolatot.

•

Taktikai eszközként is felhasználhatók a meglepetésre, a figyelemelvonásra, az időnyerésre, a tényleges tárgyalási szándék elrejtésére, vagy főleg a tárgyalási eredmény elérésére. Megteremti a kapcsolat körülményeit, amely gyakran a befolyásolás eszköze lehet.

Az utóbbi évtizedben a világ gazdasági-társadalmi fejlődése az emberi kapcsolattartás körülményeiben is jelentős változásokat eredményezett, amelyek elkerülhetetlenül vezetnek a protokoll megújulásához is. A protokoll alkalmazási területe megnőtt, korábban ugyanis elsősorban a diplomáciai körökben volt használatos. Ma azonban egyre bővebb az nemzetközi

kör, ahol felismerték a szükségszerűségét. A globalizáció és a

szervezetek

elterjedése

következtében

folyamatosan

színesedik

a

protokollszolgálat, továbbá a telekommunikáció viharos fejlődése új technikai és kulturális elemeket hozott a protokoll gyakorlatába. A telefon- és videokonferenciák azonban nem pótolják a sokrétűbb személyes kapcsolattartást. A protokollban rengeteg olyan formalitással találkozhatunk, amelynek jelentőségét első pillanatban nehéz megérteni, és elfogadni. Minden elemének megvan a saját mondanivalója, jelentősége van a helynek, az időnek, a programba iktatott eseményeknek, a kiválasztott résztvevő személyeknek. A különböző rendezvényeket nagyon nagy körültekintéssel készítik elő, és intézkedéseket készítenek elő az előre nem várható eseményeknek is. Minden rendezvény alkalmával találkozhatunk olyan előre nem látható eseménnyel, amikor ésszerű, rendkívüli és hatékony intézkedések szükségesek.

8


Ebben a rohamosan fejlődő világban természetesen nem ismerhetjük minden kultúra minden apró elemét, kérdezni azonban soha nem szégyen, sőt a partnernek általában tetszik, ha érdeklődnek kultúrája iránt, így szívesen mesél is róla. 3 1.2. A protokoll rövid története A viselkedéskultúra történelmi fogalom. Korunkban használatos viselkedési szabályok gyökerei több esetben a homályba vesznek. Az írásbeliség előtti korszakról csak legendák és mítoszok szólnak. Az írásbeliség a kezdetekben csak a társadalmi élet leglényegesebb adatait rögzítette, így abból a korból a viselkedési szokásokról csak a nyilvántartások és a törvények árulkodnak. Az időszámítás előtti korokból ugyan kevés illemtani vonatkozású munka maradt fenn, ám ezek is meggyőzően bizonyítják az illemszabályoknak a joggal és az erkölccsel való szoros összefonódását; például Manu törvényei az i.e. 2-3. évezred Indiájából. A törvényeken és az erkölcsi szabályokon túl minden klasszikus társadalomnak megvolt a maga illemkódexe is. A „Tévedni emberi dolog" szerzője, Theognisz (i.e. 6-5. század) tanítványa számára étkezési illemtant írt, s ennek előírásai gyakorlatilag ma is érvényesnek tekinthetők. Arisztotelész (i.e. 384-322) bölcs mondása nem véletlenül vált szállóigévé, hiszen mindmáig minden illemtan alapja: „Az ember (természeténél fogva) társas lény." - állította Hérakleitosz (i.e. 530-470). „Illőt, ha kérdesz, illő lesz válaszom" - tanította Euripidész (i.e. 480-406), néhány évszázaddal később pedig Marcus Fabius Quintilianus római szónok ezt: „Nem mindenütt szabad vagy illő ugyanaz a dolog." A görög kultúra meghatározó szerepet játszott a társadalmi fejlődés szempontjából. Minden mitológia meghatározta például az istenek sorrendjét, melyet a rangsorolás elődjének tekinthetünk. Mindig Zeusz volt az első, a jobbján ült Héra, a felesége és a tizenkét isten, amelyek közül Hermész és felesége volt az utolsó. Míg a görögök a diplomáciai küldetésben járóknak sérthetetlenséget biztosítottak, és tisztelettel vették körül őket, addig nem nagyon járultak hozzá az idegenekkel való érintkezés külső formáinak fejlesztéséhez. Azonban megvetették alapjait a hivatásos és jól felkészült irattárosok képzésének: a későbbi protokoll nagy hasznát látta ennek. 3


9


A Római Birodalomban fontos szerepet játszott a diplomáciai jog, és nélkülözhetetlen velejárója a diplomáciai protokoll. Róma a katonai hatalom mellett finanszírozta a kulturális fejlődést is, amely igen sokszínű, és visszatükröződik a viselkedéskultúrában. A Bizánci Birodalomban már alkalmaztak bizonyos diplomáciai fogásokat, fűszerezve formális protokolláris elemekkel. Szokássá vált, hogy a hivatalos rendezvényekről feljegyzéseket készítettek, mert e papirusztekercsek tartalmát később megtanácskozták, elemezték. A császárnak való jelentéstétel rendjét az udvari protokoll szigorúan előírta, és dokumentálta. VII. Konstantin Ceremóniakönyve (912) a követfogadásokon és kinevezéseken

túl

mindenre

kiterjedő

leírást

tartalmaz

a

bizánci

udvar

szertartásrendjéről a császár felkelésétől, fürdésétől az étkezésen és a kilovagláson át a gyászszertartásokig. A rangsor kérdése külön tudományágnak számított, ezt már az említett ceremóniakönyv is hangsúlyozta, hogy nem létezett általánosan használható protokollsorrend, minden esetben gondos tanulmányozás alapján állították össze. Korunk számára ennek az évezredes protokollnak a legfőbb tanulsága az, hogy a túlságosan bonyolult rendszer önmaga halálát okozhatja. Bizáncban ugyanis az újonnan kreált, tényleges hatalommal nem járó rangokat képtelenség volt beilleszteni az udvari hierarchiába, s ez állandó vitákhoz vezetett. A középkorban a Vatikán által meghatározott egyházi szertartások rendje hosszú ideig elegendő volt a társadalmi élet szabályozására, mert meghatározta a rangsort, a térdelés, a felállás, a kézcsók, a leülés, a meghajlás illetve az egymás követésének a sorrendjét. A lovagrendek megjelenésével is mindinkább előtérbe kerültek a viselkedéskultúra szabályai. A világi lovagrendek a király közvetlen kíséretéből szerveződtek. Alacsonyabb rendűek a helyi hatalmasságok katonái, a várlovagok. A világi lovagrendek jellemző vonásai az udvariasság, a nemeslelkűség, a nők tisztelete és védelme, a mértéktartás és a lovagi becsület mindenáron való megvédése. A lovagrendek szigorú szertartásrendre és hierarchiára épültek és ezt ma is szigorúan betartják.

10


A korai középkorban mindinkább elterjedő nemzetközi protokollban a követségek fogadása és a velük való bánásmód igen szigorú formaságokhoz volt kötve. Az államok túlnyomó része abszolút önkényuralmat gyakorló fejedelmek irányítása alatt állott, akik megkövetelték a tiszteletadás fokozott külső jeleit. Mivel a követségek - rendszerint igen nagyszámú küldöttségek - zömmel a háború és a béke kérdéseinek megtárgyalására érkeztek, a fogadó fél fegyveresekkel vette őket körül (hogy a fogadó ország népe, ellenséges érzületből, ne bántalmazhassa a delegációt, illetve, hogy a követség se tehessen kárt a fogadó uralkodóban). Ennek a szokásnak a maradványa az a napjainkban is szokásos szertartási mozzanat, hogy a követek megbízólevelének átadásához díszegységet vezényelnek ki. A bizánci protokoll szabályainak ismerete Velence közvetítésével terjedt el Európában, ahol az udvari etikettről szóló első értekezést Burgundia hercege, III. (Jó) Fülöp (13791467) írja. A 15. században a Velencei Köztársaságban súlyos büntetést, akár halált is helyeznek kilátásba azoknak, akik idegen küldöttségekkel érintkezni merészelnek. És ugyanebben a században - éppen Itália városállamaiban - kezdik felváltani az alkalmi követségek rendszerét az állandó követségek, mégpedig oly módon, hogy a követek missziója fokozatosan egyre hosszabb időre terjedt ki. Három évszázad telt el, mire az államfők rangsorolásából és a nagykövetek, követek, illetve legátusok, orátorok, nunciusok, komisszáriusok és prokurátorok egymást megelőzni kívánó tömegéből kialakult a mai diplomáciai protokollban is alapvető fontosságú diplomáciai rangsor. A követekkel való bánásmód szorosan összefüggött uralkodóik hatalmi helyzetével. Hazánkban Mátyás király uralkodásának idején (1458-1490) nagyon megszervezték az udvartartást, az állami kereteket, és az adózási rendszert is, mindennek a szervezett hatalomnak megfelelő külsőséget is kellett adni. Szigorú udvari rangsort alakítottak ki. A királyt a király anyja (Szilágyi Erzsébet) követte, majd a király felesége (Katalin, később Beatrix), őt követte a király fia (Corvin János). A további udvartartás rangsorában a kancellárok (a királyi pecsét őrei, királyi tanácsosi címmel), az alkancellárok, a cseh és osztrák kancellárok, a kincstartó (később ebből a funkcióból alakult ki a pénzügyminiszter tisztsége), az udvarbíró, a főudvarmester (az udvartartás feje, aki a ceremóniákért felelős, azaz a protokollfőnök), a kamarások, az udvarnokok, a testőrség, az apródok és az udvari papok következtek. Azonban a lista még így sem 11


teljes, még beszélhetnénk a sáfárról, aki a konyhafőnök volt, vagy az „alsóbb személyzetről”: az istállószemélyzetről, a kocsisokról, szekeresekről…stb. A központosított európai hatalmak kialakulásával az etikett is megerősödött, és hatásköre bővült. Spanyolországban a XVI. században olyan szigorú etikett szabályozta az udvari viselkedést, hogy egyes szabályok megszegéséért halálbüntetéssel lakolt az illetlen. A spanyol etikett külsőségekhez mereven ragaszkodó fény- és pompakeveréke a burgundi udvari ceremóniákból) fejlődött ki és II. Fülöp uralkodása (1556-1598) idején érte el csúcspontját. Apja, V. Károly egyike volt minden idők legnagyobb ceremóniamestereinek, s meg kell hagynunk, „az alma nem esett messze a fájától”. A spanyol etikett szertartásainak alapja a királyi személyiség felsőbbrendűsége. Egy jellemzés szerint: „Az uralkodó személye körüli szolgálat szigorú szabályozása, az előírások pontos megtartása, a mérhetetlen luxus az öltözékek és ékszerek, szőnyegek és baldachinok áradata a térdhajtások, meghajlások és megszólítási formák merev, áthághatatlan szabályai nemcsak a király személyének dicsőítését, hanem egyben a nép félrevezetését és megfélemlítését is jelentették." A madridi királyi udvarban a napi élet minden egyes mozzanatára külön hivatal vigyázott. Érdekes volt az étkezések ceremóniája. Ennek rendjére olyan méltóságok ügyeltek, mint a főtálalómester vagy a főgyümölcsmester (reszortja az volt, hogy friss és ízletes gyümölcs kerüljön a királyi asztalra), illetve a mai sommelier elődjének tekinthető főpincemester, továbbá a főmártogató, aki persze nem mártogatott, hanem az étkek

ízletességét

ellenőrizte.

Minden

fogást

külön-külön,

szertartásszerűen

megvizsgáltak - még a fűszereket is -, nemcsak az íz szempontjából, hanem elsősorban azért, hogy a koronás fő megmérgezését megakadályozzák. Az étkeket sorban felhordták az uralkodónak, aki némán rámutatott arra a tálra, amelyiknek tartalmából enni kívánt - a többit érintetlenül elvitték. Az egész étkezés néma csöndben, hangtalanul folyt le - merthogy ez is előírása volt a spanyol etikettnek. A francia etikett az illemtan és a protokoll fejlődésének komikus fejezete. Abban a királyi udvarban, ahol a jó modorhoz kötelezően hozzátartozott a raccsolás, a társaságbeli kellékekhez az időnként a parókába mélyesztendő tetűszurkáló pálcika, és ahol XIV. Lajos király még ujjaival nyúlt a tálba, mert az evőeszközök mai használata csak a 17. században kezdődött, elképzelhető, milyen ficamokat szenvedhetett ízlés és 12


viselkedés. „Egy bolond százat csinál" - jellemezhetnénk a francia etikett világának utánzásra, mi több, majmolásra hajlamos miliőjét. Ma már csak mosolyogni lehet a 17. század megtörtént esetein: amikor az uralkodó vendéghajjal fedte be kopaszodó fejét, az előkelő világ férfiúi egy csapásra elkezdtek parókát hordani. Amikor XIV. Lajos egy orrműtét után sebkötéssel az arcán jelent meg a nyilvánosság előtt, vagy harminc főnemes igyekezett a legkülönfélébb módokon utánozni az uralkodó szokatlan külsejét. Ha egy király bőrbetegsége miatt egyszer levágatta a haját, másnap nemcsak az udvaroncok és az egész udvar, hanem a meghívott előkelő férfisereg is kopasz fejjel jelent meg a fogadáson. A bálok, fogadások, vadászatok és fényes ebédek állandó tartozékai voltak a francia abszolutizmus udvari életének. A király a ceremóniák legapróbb részleteit is legtöbbször maga dolgozta ki; magánélete és hivatalos ténykedése reggeltől estig, mint sok felvonásos színpadi mű zajlott le. Az udvari etikett szertartásrendje nemcsak Madridban és Párizsban érvényesült, hanem folytatódott Bécsben és német földön, sőt II. Katalin orosz cárnő udvarában is. Az udvari ceremóniák, ünnepségek és ünnepélyek külsőségeinek pompája a felsőbbség hatalmát és tekintélyét növelte az alsóbb osztályok előtt, amelyek - járatlanok lévén az efféle szertartásokban - mindezt titokzatosnak, vonzónak és követendőnek látták. Kevésbé költekező formákban próbálták is átvenni az etikettet; az udvariasság és az illem külsőségeit mindinkább a hétköznapok racionalitásához igazítva és erkölcsi tartalommal megtöltve. Mai viselkedéskultúránk közvetlen alapjai így és ekkor, a polgárosodás folyamatában alakultak ki. A királyi udvarok és nagyúri szalonok erőltetett társasági szabályait a 18. századtól egyre inkább felváltja a szélesebb közönség által alakított közfelfogás.4

1.3. A viselkedés kultúrája „ A férfiak alkotják a törvényeket, a nők a szokásokat”5

4

Ottlik Károly: Protokoll; Protokoll '96 Kft.; 1993; Budapest A művelt és udvarias ember (A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben); Szerkesztette: Fábri Anna: Mágus Kiadó; 2001; Budapest 5

13


A 20. század a legtöbbet a polgári illemtanból mentett át világszerte. A korábbi társadalmakban érvényesült bonyolult illemszabályok egyszerűsödtek, a legújabb kor forradalmi változásai átalakították az erkölcsi normákat és így természetesen a viselkedés szabályait is. Eltűntek az írott vagy íratlan szabályok közül azok, amelyek az alárendelt osztályok viselkedését írták elő, s lassanként utat tört magának az egyenjogúság elismerése is. Kifejlődtek a társadalmi demokráciának megfelelő illemszabályok s megkezdődött ezek összegyűjtése, feldolgozása. Az egyik ilyen, bizonyos értelemben mindmáig klasszikusnak tekinthető gyűjtemény 1788-ban Hannoverben látott napvilágot Adolf Freiherr Knigge tollából „Umgang mit Menschen" címmel. „Az emberek közötti érintkezésről" magyarul is többször megjelent, harmadjára 1821-ben, amikor is így ajánlotta magát elődeinknek a korszakos mű: „Az emberekkel való társalkodásról”, illetve „Miképpen kellessék minden rendbéli emberekhez magunkat úgy alkalmaztatnunk, hogy a Világban boldogulhassunk." A könyv célja és tartalma a szerzői megfogalmazás szerint: „Szabályok nyugodt, szerencsés és hasznos életformák számára". Knigge munkája az akkori társadalmi szemlélet alapján az emberek viselkedésének összefoglaló ismerete a 18. század végén. Utazásai és az udvarnál változatos munkakörökben szerzett tapasztalatai alapján eleven és átfogó képet tudott nyújtani az akkori viszonyokról. E könyv rendkívüli hatással volt kora viselkedéskultúrájára. Sok kiadást megért, számos nyelvre lefordították. Bölcs szentenciáit széltében-hosszában idézték, habár szigorú szabályait a kortársak se vették mindig komolyan. Az egységesülő normákat világszerte a tánciskolák illemtankönyvei kezdték közvetíteni. Az angolszász világban, 1820-ban ismeretlen szerzőtől megjelent Hints on Etiquette (Viselkedési útmutató) az úriember, a gentleman fogalmát tette kiindulóponttá a társasági viselkedés meghatározásában, és ugyancsak „Az úriember" címet viselte a magyar Szabó István Andornak a jó társaság szabályairól írott könyve, amely 1923 és 1931 között öt kiadásban jelent meg. Századunk húszas éveiben világsikerré válik egy amerikai szerző, Emily Post „Etiquett" című munkája (1922) is, olyannyira, hogy a szerző unokája ma is folytatja a sorozatot.

14


Az utóbbi négy évtized diktatúrája nemcsak a szellemi életben vágott rendet, hanem jókora pusztítást vitt végbe a hétköznapi és a politikai protokollban is. Az erőltetett egyenlősdi eltüntette a társadalmi élet színeit, száműzte a kézcsókot, urizálásnak minősítette a jó modort és az „elvtárs" uniformizálásával jellegtelenné szürkítette a megszólítást. A „szocialista illemtan" jellegzetes példája Burget Lajos és Kovácsvölgyi Sándor 1959ben megjelent, „Hogyan viselkedjünk?" című könyve, amelynek felfogását jól szemlélteti egyetlen bekezdésnyi ideológiai alapvetése: „A mi

társadalmunkban a

demokrácia a hatalmas többség, a dolgozók osztályrésze, az elnyomás pedig csak a megdöntött uralkodó osztályoké s társadalmunk más nyilvánvaló ellenségeié. Úgy is mondhatjuk, hogy a demokrácia soha olyan széles körre nem terjedt ki, mint ma, és ezzel együtt a politika, az államügyekbe való beleszólás soha nem volt olyan nagy tömegek sajátja, mint ma." A rendszerváltást követően ismét létjogosultságot kaptak a társadalomban az európai, polgári értékek, a politika és a diplomácia protokollja, pedig még közelebb került a nemzetközi gyakorlathoz. A modern viselkedéskultúra elsajátítása iránt világszerte megnyilvánuló igény, reméljük, nem megy ritkaságszámba ezen túl Magyarországon sem. 1.4. Nemzeti sajátosságok „Föltehető, hogy Árpád népe Vereckénél bejövet még magával hozta Ázsia szűkszavúságát, a magába mélyedő, ennenmagától választ váró, visszhangot nem igénylő mély hallgatásokat, de miután épp itt találtak hazára, a népek országútján lassan megeredt a szavuk” / Örkény István / A jó modor, az illem követelményei általában nemzetköziek. Nem modortalan azonban a finn, ha nem kíván a terített asztalnál jó étvágyat, nem udvariatlan az a japán férfi, ha felesége előtt megy be valamely helyiségbe, s nem követ el illetlenséget a mexikói, ha késéssel érkezik egy protokolláris rendezvényre. Ezek az eltérések a honi etikett sajátságaiból adódnak.

15


A mohamedán vallás által kialakított hagyományok, a vallás által előírt magatartási, étkezési szabályok. Ezek közül a legfontosabb: vallásuk tiltja a sertéshús (sertészsír és a vele készült ételek), valamint a szeszes italok fogyasztását. A modern korban a sertéshústól való tartózkodás megmaradt; alkoholos italokat sokan isznak, de ezen belül bort nem. Tilos sertéshúsból készült ételeket és bort kínálni és ajándékozni. A többi szeszes italra vonatkozóan ajánlatos tisztázni, hogy isszák-e. Vallási hagyományaik miatt általában nem illik arab vagy török férfitől felesége vagy családja nőtagjai iránt érdeklődni. Kivéve persze azt, ha már régebbről ismerjük, tudjuk, hogy a vallást nem veszi szigorúan, vagy éppen már ismerjük a család nőtagjait. Ha összehasonlítjuk a világ különböző illemszokásait, azt látjuk, hogy az alapok csaknem mindenütt egyformák: különböző korok és némelykor ellentétes felfogások hagyományaiból a társadalmi fejlődésnek megfelelően alakultak. A cél hasonló: zavartalanná tenni az érintkezést az emberek között, részben meggyőzés, részben példa útján. Kötelezni az egyént, hogy figyelemmel legyen környezetére és a külvilágra. Ez a kötelezés, ha nem is éri el a jogszabályok kényszerítő erejét, ám mindenképpen irányítást jelent. Korunkban a technika és a közlekedés adta lehetőségek kézzelfogható közelségbe hoztak egymáshoz országokat és világrészeket.

Kiszélesült az emberi közösség

érintkezése nemcsak politikai, kulturális és gazdasági értelemben, hanem számos más vonatkozásban is. A világ kicsi lett, s ennek következtében sokkal jobban látni tarkaságát. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásának, bővítésének alapja nemcsak a nemzetközi tőkeáramlás, a külkereskedelem, az ipari együttműködés bővítése, hanem egymás jobb megértése, a népek közeledése is.

Ez nemcsak nyelvtudás kérdése. A társas élet nem torpan meg az országhatároknál. Különböző országok különféle emberei számára a közösségben kialakult érintkezés hasonlósága, a követendő társadalmi illem teszi megnyerővé a kapcsolatokat. Ám e hasonlóság

ellenére

léteznek

sajátos,

csak

egy-egy

országban

megszokott

illemszabályok, még ha a nemzetközi élet gyors fejlődésével mindinkább eltűnőben vannak is. A világ népei szokáskincsének csak kicsiny hányada tér el a mienktől, de az e

16


népekkel érintkezők számára fontos az egyes nemzeti viselkedésformák főbb sajátosságainak ismerete.

A külföldi tartózkodás a nyelvi, földrajzi és egyéb ismereteken kívül a sajátos helyi illemszabályokban való jártasságot is megkívánja. Gyakorlatlanságunk folytán nemegyszer igen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, arról nem is beszélve, hogy a helybeli szokások, konvenciók és rítusok áthágása komoly hátrányt okozhat hivatalos vagy magánügyeink intézésében, külszolgálati munkánk végzésében, külföldi vendég fogadásakor. 1.5. Egységesülő etikett „Nem illik elfeledni, hogy a magyar nyelv nem ismer nemi megkülönböztetést. Aki igazgatással, pénzkezeléssel foglalkozik az „igazgató” és „pénztáros”, akár férfi, akár nő.”6 Ma az etikett, a protokoll alapelemei, szabályai mindinkább egységesülőben vannak, a helyi szokások ugyanannak a többé-kevésbé általános szabálynak, illemtani normának a derivációi, egyelőre még módosult változatai. Az illem, az illendőség szokásai világszerte együtt járnak a társadalom fejlődésével, a kultúra és a civilizáció haladásával. Bár vannak mesterségesen teremtett öltözködési, étkezési, érintkezési szabályok (a régi világban csak az előkelő etikettformák őreitől kaphattunk felvilágosítást az egymás közti érintkezés, más szóval az illem szabályairól, mégpedig oly módon, hogy bizonyos fokig parancsolóan, szinte megfellebbezhetetlenül jelentették ki, hogyan kell öltözködni vagy táncolni), e normák legtöbbje mégis szervesen kapcsolódik a mindenkori kulturális színvonalhoz és fejlettséghez. Századok ködös homálya vagy egy-egy nép belterjes szokásrendje legtöbbször eltakarja egyik-másik illemszabály keletkezésének okát, mint ahogy a divathóbortokra is ritkán lehet elfogadható magyarázatot adni. Ám a társadalmi átalakulás és fejlődés nemcsak politikai, gazdasági és demokratikus értelemben változtatja, alakítja az emberek és a társadalom arculatát, hanem az élet egyéb vonatkozásaiban is. Ez a változás tükröződik az emberek érintkezésében és másokkal szemben megnyilvánuló viselkedésében is, olykor határoktól, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül.

17


Az úgynevezett jobb társaságok érintkezési szabályai nemzetköziek. A műveltség, a jó modor megléte vagy hiánya sokkal nagyobb válaszfalat emel - meglévőket pedig lerombol-, mint például a nemzetiség, valamely kultúrkörhöz tartozás. Egy igazán művelt magyar sokkal közelebb áll bizonyos szempontból egy földrajzilag tőlünk messze eső ország művelt fiához, mint saját, de műveletlen honfitársához. Hogy más példát ne említsek: ha ez a művelt magyar kimegy Londonba, ott semmi esetre sem kelt oly kínos feltűnést megjelenésével, étkezési szokásaival, mint amikor egy ugyanazon nemzetiségű, de modortalan ember kénytelen jól neveltek társaságában megjelenni. Ez a művelt magyar a legtöbb esetben bizonyára szívesebben fog - normális nemzetközi viszonyok közt - a vele egy műveltségi fokon álló külföldivel egy asztalhoz ülni, vele egy társaságban mutatkozni, mint olyan honfitársával, aki még a tisztességes érintkezés szabályait sem ismeri. E szabályok elsajátíthatók. Lényeges viszont az emberekkel való érintkezés sajátos követelményeket támaszt, amelyek nem tévesztendők össze valamely szakterületen megszerzett képzettséggel vagy tudással (etikettből, protokollból nem szerezhető diploma): a társas élet szokásainak és szabályainak ismerete az általános műveltséghez tartozik. Az előzékenységet, az udvarias magatartást meg lehet szokni - mindez tanítható és megtanulható. Egyes országokban évente etikett kalauzokat adnak ki e célból, regisztrálván az időközben végbement változásokat, elavult normákat, túlhaladt szokásokat és új tudnivalókat. Az Angliában, 1820-ban ismeretlen szerző tollából született Hints on Etiquette (Viselkedési útmutató) után több mint egy évszázaddal megjelent amerikai könyvnek, Emily Post már említett Etiquette-jének, valamint Amy Vanderbilt 1956-ban megjelent munkájának, a több mint 3 millió példányban vevőre talált Mindennapi Etikett-nek a kelendősége, sikere bizonyítja: világszerte élénk az igény a viselkedéskultúrára. A különböző nemzetiségű, vallású, nemű és neveltetésű emberek zöme igényli, és meg akarja tanulni a helyes társasági-társadalmi viselkedést. Számtalan példával lehet bizonyítani az etikett, protokoll szabálydzsungelében megnyilvánuló egységesülő tendenciákat, egységesítő törekvéseket. A világútlevél és a demokratizálódás, a vasfüggöny lebomlása és a csírájában ismét elkezdődő 6

A művelt és udvarias ember (A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és

18


polgárosodás mind több magyar előtt nyitja meg a külföldre kerülés útját. Külföldön többféle minőségben tartózkodunk: tartós külszolgálatban, alkalmi kiküldetésben, munkavégzés címén vagy meghívásra, továbbá magánemberként, mint rokonlátogató vagy turista. Magyarországon a közép-európai protokoll szabályait követjük. Ezek lazábbak az angol udvariasságnál, de szigorúbbak a dél-európai népek udvariassági követelményeinél, különösen, ami az öltözködést illeti. Az ezekhez való igazodást, az egyéniséget korlátok közé szorító társadalmi kötelmeket senki sem szereti igazán, márpedig életünk tele van ilyen kötelmekkel. Amikor ilyen kötelmek között kell cselekednünk, óhatatlanul rákényszerülünk arra, hogy viselkedjünk. Jellemünk és vérmérsékletünk szerint lehetünk idegesek, erőszakosak, türelmesek, mogorvák, tréfálkozók, mert az emberi magatartás végtelen számú lehetőséget kínál. Ezekben a viselkedési formákban az egyetlen közös cél, hogy bármiféle viszony - együttműködés, munkavégzés, érdekegyeztetés, érdekellentét-tisztázás, szórakozás, esetleg feloldhatatlan érdekellentét rendezése - érdekében képesek legyünk kapcsolatot teremteni egymással. E kapcsolatteremtés eszközrendszere a viselkedéstechnika. 1.6. Viselkedéstechnika Viselkedésünk, pontosabban illő viselkedésünk alapelvei történelmileg örök érvényűek. A magatartás, vagyis a másokhoz való viszonyunk a viselkedésen keresztül jut kifejezésre. A viselkedésbe beletartozik a társasági megnyilatkozás mindenféle formája és jelensége. A társadalmi érintkezés az átalakuló társadalomban szilárd jellemerőt kíván, amit meg kell követelnünk önmagunktól, ha megbecsült tagjai kívánunk lenni egy közösségnek. A protokollban dolgozót nem kell szüntelenül figyelmeztetni a helyes magatartásra: saját önszabályozó képessége, lelkiismerete segíti. Ugyanakkor mindenki találkozhatott már

a

lelkiismeret-furdalás

nyomasztó

érzésével,

amely

az

elmulasztott

kötelességteljesítés, negatív tartalmú, másokat sértő magatartás, a felelőtlenség következményeként jelentkezik.

illemtankönyvekben); Szerkesztette: Fábri Anna: Mágus Kiadó; 2001; Budapest

19


A magatartás jellemző az egyénre, hiszen a magatartás nem más, mint az ember viszonylag hosszú időszakban végrehajtott tevékenységének összessége. Az udvarias, becsületes, figyelmes, segítőkész ember a munkahelyén, a családban és embertársai körében is ilyen. A magatartás kialakulásában döntő szerepet játszanak: elsősorban a családi, valamint a társadalmi, munkahelyi körülmények szabta szokások, követelmények; a kultúra, kulturáltság; a pszichikai beállítottság és az erkölcsi tudat. A magatartást nemcsak a társadalmi szabályok betartása vagy figyelmen kívül hagyása jellemzi, hanem a szabályok alkalmazásának mikéntje is. A túlzás e téren lehet gúny vagy sértés, egy figyelmetlenül megadott udvariassági gesztus kifejezhet lenézést is. A szabályok formális betartása mellett is a magatartás sokféle árnyalata érezhető. A legkorrektebbeket illedelmességnek nevezzük. A viselkedésbe beletartozik a társasági megnyilatkozás mindenféle formája és jelensége. A viselkedéskultúra a mindennapi magatartás formáinak összessége, amelyben a magatartás erkölcsi és esztétikai normái külsőleg is kifejeződnek. Az erkölcsi normák a tetteink tartalmát határozzák meg, a viselkedéskultúra viszont azt tárja fel, hogy milyen módon valósuljanak meg a viselkedésben az erkölcsi követelmények, milyen legyen a viselkedés külső formája, mennyire vált az egyén mindennapi munkájának, életének szabályaivá, szokásaivá. 2. A nők megítélése és szerepe általában, ennek változása az idők folyamán „Tagadhatatlan tapasztaláson épült igazság, hogy a világ fia semmi ellen gyakrabban nem vét, mint azon való udvariasság ellen, mellyel a szépnemnek tartozik.”7 2.1. A nők helyzetének változása Legfontosabbnak

a

nők

gazdasági

szerepvállalásának

változását

tartom.

A

szociológusok szerint a nőknek le kell győzniük „önakadályozó” mechanizmusukat; azt a női kisebbrendűségi érzést, amit a szakirodalomban úgy hívnak, hogy „üvegplafon”:

7

A művelt és udvarias ember (A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben); Szerkesztette: Fábri Anna: Mágus Kiadó; 2001; Budapest

20


egy láthatatlan plafon, ami nem engedi a nőket még a vágy szintjén sem tovább emelkedni karrierjükben. Tehát van egy önkéntes visszavonulás is: „úgysem jutok tovább, úgy- sem fog sikerülni”. A gazdasági részvétel mindenesetre összefügg a nők családban elfoglalt szerepével. A hagyományos családban a nő az, aki a belső ügyeket intézi, ő a kincstáros, ő neveli a gyerekeket, és gondoskodik a család fenntartójáról. Biztosítja, hogy a családfőnek és a gyerekeknek mindenük meglegyen, ami feladataik (tanulás, munka) ellátásához kell, és azt a család dolga megadni. Ez a szerepkör egész embert, sőt, sokszor akár ennél többet is igénylő feladat, hiszen a gyereknevelésbe nemcsak a vele való foglakozás, de az iskolához szükséges kellékek beszerzése is igen fontos és időigényes feladat. Ide tartozik például a tornazsák saját kezű megvarrása, az uzsonna összekészítése, melyek apróságoknak tűnnek ugyan, de ezek nagyon is fontos feladatok. A családanyának tehát mindennél előrébb való dolog az iménti feltételek biztosítása. A nők életének jelentős részét a család ellátása foglalja el. Tanulmányaik befejeztével esetleg dolgoznak pár évig, míg férjhez nem mennek, de onnan a gyermekek kirepüléséig kizárólagos háztartásvezetők, munkahelyüket sok esetben azonnal otthagyják. Abban a pár évben, amit férjhezmenetelük előtt mégis ott töltenek, nem is juthatnak igazán fontos munkakörhöz, figyelembe véve a tényt, hogy rövid időn belül úgyis távoznak az állásukból. Amikor a gyerekek kirepülnek, a nők még munkavállaló korban vannak, de a kiesett évek és az elmaradt tapasztalatszerzési lehetőség jelenti az újabb akadályt a foglalkoztatásukban.

A női szerepek a társadalom adott fejlettségi szintjén, adott történelmi korszakában más-más követelmények, elvárások mentén alakultak, és ezzel összefüggésben a női szerep megítélése is változott, illetve változik. A nagycsaládos életforma elterjedésekor, az iparosodás korát megelőzően, a nők társadalmi élettere főként az otthon környékére terjedt ki, a ház körüli teendőkre és a gyermeknevelésre. Míg a férj a mezőgazdaságban vagy a céhekben dolgozott, a nőnek fontos feladata volt a gyermekek szocializációjának elősegítése, a család ellátása. Az iparosodás korszakában a nagycsaládok felbomlásával legtöbbször egy családmagot tartalmazó kis családok jöttek létre, gyakran több generáció együttélésével. A családszerkezet átalakulásával, a női pozíció a gyerekek minőségi szocializációjának megerősítése volt, főleg a jómódú rétegekben (iskoláztatás, előnyös házasságok

21


elősegítése). Az ipari forradalmakat követően a nők is dolgozni kényszerültek, főleg a munkás családokban, hogy a család minimális megélhetését biztosítani tudják. Különbség volt az egyes társadalmi rétegek családi szocializációjában. Ez főleg a második világháborút követően, a munkás -és középosztály gyerekeinél figyelhető meg (tekintélyelvű, illetve demokratikus nevelési szabályok). A nők tömeges munkába állásával felborult a női szerepben addig megszokott egyensúly a megnövekedett terhek miatt, mert egyszerre kellett eleget tenniük a tisztességesen dolgozó nő, és a gondoskodó anya, szerető feleség szerepelvárásainak

A második világháborút követő évtizedekben fennmaradt a nők fentebb említett szerepe, azonban a technikai, tudományos

vívmányok

mellett

beáramló

emancipálódottabb nyugati eszmék is beszivárogtak, és a nők kezdtek lázadni hátrányos munkáltatási körülményeik miatt. Mégis, csupán 1996-ban volt az első olyan munkáltatási per, melyet a női felperes nyert meg. Mostanra a legkülönfélébb módokon kapcsolódnak be a nők a társadalom mindennapi életébe. Talán a politika az a terület, ahol a férfiaknak leginkább sikerült bástyáikat tartaniuk

az

emancipációval

szemben.

A

japán

politikusfeleségek még a férjük melletti nyilvános eseményeken való megjelenést is kissé idegennek tartják. Kumiko Hashimoto, a miniszterelnök felesége például úgy nyilatkozott, hogy ha szeretne nyilvános partikra járni, akkor ezt minden további nélkül megtehetné, de ezzel szemben kifejezetten megkérte a protokoll osztály hivatalnokait, hogy csökkentsék azon események számát, ahol neki is kötelező megjelennie. Sőt a kérdésre, hogy nem zavarja-e a férje által válogatott, csupán férfiakból álló kormány összetétele, azt válaszolta: ,,Természetesen örülök, ha a kormányban női miniszterek is vannak, de ez egyáltalán nem jelentené szükségszerűen a nők státuszának javulását vagy romlását''.

22


Jelenleg tehát a nők szerepvállalása a társadalomban, a gazdaságban egyre emelkedik, igazából a nyolcvanas évektől kezdődött a teljes állásban munkát vállaló nők számának növekedésével azok munkavállalói öntudata, melynek következtében manapság már egyre magasabb számban töltenek be vezetői pozíciókat, és egyre hevesebben küzdenek az egyenlő teljesítményért nyújtott egyenlő kompenzációért. A

XX.

század

második

felében

kibontakozó

nőmozgalmak

egyenjogúsítási

törekvéseikkel tulajdonképpen a nemek közötti biológiai egyenlőtlenségekből származó társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakoznak. 2.2. Miben fejeződnek ki a nemek közötti egyenlőtlenségek? A női szerep a társadalmi részvétel tekintetében, nemi jellegénél fogva (terhesség, szülés, szoptatás) alárendelődik a férfi szerepnek. Ezek a szerepek hierarchiát képeznek. A női és férfi szerep tanulása és az ahhoz való alkalmazkodás kisgyermekkorban elkezdődik, először a játékos tevékenységek, majd a nemi szereppel való azonosulás révén, amely folyamat a nemi identitás kialakulásához vezet. A nők életében sokszor a családi élet és a karrier dilemmája okozhat szerepkonfliktust, az, hogy a két színtéren kijelölt feladatok közül melyiket részesítsék előnyben, melyik élvezzen elsőbbséget a másik rovására. A dilemma fennállásában közrejátszanak egyéni, személyközi és társadalmi tényezők: vagyis a tradicionális (a támogató, alárendelődő feleség és gondoskodó anya)-szerepet tekintse -e rá nézve belső parancsnak, vagy a modern női szerepet és azok tartozékait (a karrierépítés, szakmai előmenetel a fontosabb, mellette anya és feleség, a házassági kapcsolatban az egyenjogúságra törekvés). A családi élet, az anyaság és a karrier dilemmájának feloldása összefügg a házastársi kapcsolat minőségével. A házastársi kapcsolatban ugyanis problémákat okozhat, ha a feleségnek is van karrierje. A nem kiegyensúlyozott házasságban a karrierista feleség és anya feszültséget, szorongást él át, mert az anyaságra nem jut elég ideje, hátrányt szenved a gyerek szocializációja a szülői érzelmi támasz híján. Az, hogy a szakmaépítés és családi élet mérlegén mi lesz a fontosabb, a motivációktól és alap beállítottságtól is függ, valamint a házastársi kapcsolat minőségétől. A házastársi kapcsolattípusok lehetnek egyenlőségen alapuló házasságok, amelyben a nők munkavállalását segíti a családi munkamegosztás, létezik a tradicionális női szerepből következő női alárendelődés hagyományos mintája, és a nő dominanciájára 23


épülő férj-feleség viszony. Azonban a nők nagy részénél a szakmai előmenetelt a család szempontjai időnként háttérbe szorítják, mert a pálya kihívásait csak másodlagos feladatvállalásnak tekintik. Egyes női munkakörök eleve a női tulajdonságokra épültek, a munkahelyi pozíció, beosztás a munkaerőpiacon a nemi sajátosságoknak megfelelően szelektív. A társadalom a nőket a családi szerepeikkel összeegyeztethető pályák felé orientálta. Vannak tipikusan női (pl.: ápolónő, stewardess, óvónő, kozmetikus), és tipikusan férfias (pl.: asztalos, kőműves, szerelő) foglalkozások, munkakörök. A kérdés úgy vetődik fel, hogy a társadalom melyik munkát hajlandó díjazni. Az otthoni főzés női munka, nem jár érte fizetség, de ha mondjuk egy elegáns étteremben kell szép fizetségért megfőzni ezt a vacsorát, akkor máris megjelennek a férfiak mint séfek. A banki munka például a nyolcvanas években elnőiesedett pálya volt, aztán amikor a kilencvenes években nagy pénzek kerültek forgalomba, a férfiak vették át a vezetést. A társadalomban meghonosodott sztereotípiák a férfiakat karrierorientált, céltudatos pálya-elképzelések felé terelik, míg a nőknek passzív, visszahúzódó, a kihívások elől kitérő attitűdöt kölcsönöz. Manapság azonban már az is nagy előrelépésnek számít, hogy a nők is továbbtanulhatnak, valamint, hogy ha nem is egyenlő mértékű a férfiakéval, de nőtt a munkavállalás esélye is. 3. Protokoll és a nők „Mindig a nőé az elsőség a férfival szemben. A társadalomban a nő a rab, mely parancsol és kegyeket oszt – a férfi a király, ki szolgál és engedelmeskedik.” 8 Ebben a részben a legáltalánosabb protokoll szabályokat

kívántam

összefoglalni,

de

figyelembe véve szakdolgozatom témáját elsősorban nőkre kiélezve. Általánosságban elmondható, hogy a protokoll szabályok legtöbbször a nőket kedvezményezik, annak ellenére is, hogy a diplomáciai életben a férfiaknak sokkal nagyobb szerep jut.

8


24


3.1. Köszönés A köszönés a legáltalánosabb és leggyakoribb társadalmi érintkezési forma, ezért kifinomult szabályai vannak. Ami a formalitásait illeti, a legalapvetőbb kérdés, hogy ki köszön előre kinek. Az alapszabály szerint a férfi előre köszön a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnöknek, a belépő a bent lévőknek. Ehhez természetesen még azt is hozzá kell tenni, hogy kivételek, és furcsa szituációk mindig akadhatnak. Hazánkban is, mint a legtöbb kultúrában a napszakoknak megfelelően köszönünk. Nálunk azonban kialakult még egy igen sajátos köszönési forma a „Kezét csókolom”, amit előszeretettel alkalmazunk nők esetén. A köszönés formalitásai között megtaláljuk a férfiak részéről a kalapemelést is, amelynek alapszabálya, hogy a kalapot jobb kézzel emeljük a vállig, azonban ha jobbról találkozunk valakivel, akkor az egyszerűség kedvéért bal kézzel emeljük meg kalapunkat. Ha a találkozást megállás, majd kézfogás követi, akkor jobb kézzel kell kezet fogni, és bal kézzel kalapot emelni. A férfiaknak le kell venniük a kalapot zárt helyiségekben, míg a nőknek nem, ez alól kivételt képez, ha moziba vagy színházba mennek, mert az zavarhatja a mögöttük ülőket a kilátásban. A meghajlás szabályaihoz tartozik, hogy ez kijár a férfiaktól a hölgyeknek, a fiatalabbaktól az idősebbeknek, illetve a magasabb rangúaknak. A felállás szabályai nagyon hasonlítanak az előre köszönés szabályaihoz. Azaz a férfiak mindig felállnak, ha hölgyet köszöntenek; a fiatalabbak, ha idősebbet, és a beosztott, ha főnökét. Ebben az esetben is találkozhatunk érdekes szituációkkal. Például nevetséges lenne, ha egy vezető férfi felállna, ha a titkárnője belép az ajtón. Vagy egy másik példa, ha egy társaságba új vendégek érkeznek a hölgyeknek csak akkor kell felállniuk, ha náluk idősebb vagy magasabb rangú nő vagy férfi érkezik. A kézfogás szabályai pont ellentétesek az előre köszönés szabályaival, azaz aki előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt. A kézcsók a spanyol etikettből az osztrák udvartartáson keresztül honosodott meg nálunk. A kézcsókot csak a férfi kezdeményezheti, a nő a kezdeményezést saját szokásai, és belátása szerint fogadhatja el vagy utasíthatja vissza. A visszautasítás 25


egyszerűen a nő kezének a visszatartását jelenti, a férfinak ezt a visszautasítást minden esetben el kell fogadnia. A férfiakra vonatkozik továbbá az a szabály is, ha hölgyek társaságában egy hölgynek kezet csókol, akkor köteles minden hölgynek kezet csókolni. Kivétel, ha a hölgyek között a férfi az édesanyja is ott van, ekkor megengedett, hogy csak neki csókol kezet, vagy ha a társaságban fiatal hölgyek vannak (őket nem illik kézcsókkal köszönteni). Ugyanakkor, ha egy társaságban egy férfi elkezd kezet csókolni, ez más férfiakra nem kötelező. Azonban, ha egy nő egy férfi kézcsókját elfogadja, akkor el kell fogadnia a többiét is. A kézcsók ma jelkép, nem igazi csók, csak jelképes, arccal a kéz fölé hajlás, a nő kb. mellmagasságra emeli a kezét, a férfi pedig 45 fokos szögben fölé hajol.9 3.2. Bemutatás, bemutatkozás A bemutatás, harmadik fél segítségével történő megismerkedés: a bemutatásban általában három személy vesz részt: a két egymásnak bemutatandó személy, valamint az a harmadik, aki kettőjüket bemutatja, azaz mindkettőjüket ismeri. Kit mutatunk be először a másiknak? Az alapszabály szerint a fiatalabbat az idősebbnek, a férfit a nőnek, az alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak. De természetesen ez alól is vannak kivételek, ezekben a helyzetekben rögtönözni kell, és udvariassággal feloldani a helyzetet. Tapasztalhatunk a nagyvilágban régies, furcsa szokásokat. Az angol etikett szerint például a nőtlen férfit mutatják be a nőnek, a hajadont az asszonynak. A bemutatkozás szabályai a bemutatás szabályai szerint alakulnak. Be kell mutatkozni személyes találkozáskor, természetesen ismerkedésnél, azaz első találkozáskor. Ha a felek hosszabb idő után újra találkoznak, akkor is illő a rövid, emlékeztető bemutatkozás, ezzel elkerülhető néhány kellemetlen szituáció. A hivatalos jellegű találkozásokkor a név mellé hozzáteszik a hivatali beosztást is. A hivatalos bemutatkozás hivatalos kísérője a névjegy (ennek szabályiról a következő fejezetben foglalkozom). Nem személyes találkozáskor, telefonon is be kell mutatkozni, minden esetben.10

3.3. Megszólítás

9

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, KJK Kerszöv, 2003, Budapest, 108-112. old. Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, KJK Kerszöv, 2003, Budapest, 118. old.

10

26


A polgárosodás elterjedésével hazánkban is elterjedt, hogy a feleség a férjét „uram”-nak szólítja. Az asszonyom megszólítás azonban csak a XVI. században terjedt el. Az asszonyom megszólítás először a főrangúak körében terjedt el, majd a polgárság is átvette. A tegezés a magyaroknál ősi megszólítási és beszédforma volt. Tények bizonyítják azt is, hogy a XVI. században a tegezés általános volt születésre, társadalmi állásra és korra való tekintet nélkül. Manapság a nők esetében többféle megszólítási megoldás kínálkozik. Az „asszonyom” megszólítás egy bizonyos kor után mindenkit megillet, attól függetlenül, hogy férjezette az illető. „Kisasszonynak” szólíthatjuk az illető hölgyet, ha biztosak vagyunk benne, hogy még nem férjezett. Ha azonban nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor használjuk a „hölgyem” megszólítást, mert ezzel nem tévedhetünk, és nem sérthetünk meg senkit. Ha a hölgyet keresztnevén szeretnénk szólítani, erre formálisan engedélyt kell kérni.11 3.4. Viselkedés az élet számos színterén Az utcán a férfi a hölgyet a jobbján vezeti, és védi őt az esetleges kellemetlenségektől (pl.: Keskeny járdán a férfi az úttest felől kíséri a hölgyet, illetve a gyalogátkelőn az oldalirányú forgalomtól). A tömegben mindig a férfi megy elől, ezáltal is utat törve a hölgynek. Két hölgyet kísérve a férfi középen halad, két férfi a hölgyet középre veszi. Alapszabály szintén, hogy a férfi jobbján vezeti a feleségét, balján édesanyját vagy felesége anyját, vagy nőrokonát. Lépcsőn való haladás esetén alapszabály, hogy a férfi a nőt segítse. Ha a lépcső kellő szélességű, vagy a hölgy nem szorul segítségre, nem veszélyes a lépcső, vagy nem túl magas a cipősarka, akkor a férfi és a nő egymás mellett haladhatnak. Ha azonban a lépcső nem kellően széles, vagy tömeg van, akkor a férfi egy lépcsőfok eltéréssel kíséri a hölgyet, felfelé menetben a hölgyet kell előre engedni, lefelé pedig a férfinak kell előre menni, biztosítva az utat a nő számára. Színházban, koncerten, operában illik elegánsan megjelenni. A ruhatárban a férfi veszi le először a kabátját, ezt a hölgynek meg kell várnia, hogy ezt követően a férfi róla 11


27


is lesegíthesse a kabátot. Távozáskor pedig először a hölgyre segíti fel a férfi a kabátot, majd ezután veszi fel ő. Étterembe való belépéskor a férfi megy elől, azonban ha a pincér kíséri helyre a vendégeket, akkor őt a hölgy követi. Az asztalnál való helyfoglalásnál minden esetben először a hölgy választ, az étteremre való jobb rálátással, háttal a kijáratnak, nem szembe a toalettel. A férfi úgy ül le, hogy a nő az ő jobbján legyen, leülésnél segédkezik a hölgynek. Ha az asztaltól a hölgy bármilyen okból feláll, akkor a mellette ülő férfinak segítenie kell őt a szék elvevésében. A férfi feladata a rendelés, az italkóstolás és a fizetés. Az étlapból a hölgy után választ. A borból először annak töltenek, aki rendelte, majd a kóstolást követően a pincér elsőként a hölgynek tölt.12 „Ha a nők vendéglőben időznek, minél kevesebbet mutatkozzanak a folyosókon és lépcsőkön, sőt, ha lehetséges nem mennek ki egyedül. Az ilyen helyeken mindenféle ember fordul meg, a folyosókon s lépcsőkön járó-kelő nők kellemetlenségek s tolakodásnak teszik ki magukat.”13

A

nők

esetében

gyakori,

sőt

legtöbbször ajánlott a finom smink használata. A lekopott smink nem túl kellemes látvány, ezért a hölgyeknek ügyelniük kell sminkük megőrzésére. Ennek korrigálását nem az asztalnál kell megoldani, hanem a mosdóban. A szépítkezés nem tartozik az asztaltársaság többi tagjára.

3.5. Protokoll írásban, a protokolláris levelezés A protokolláris írásbeli érintkezés szabályainak biztosítaniuk kell, hogy az államok képviselői között az írásbeli érintkezés területén az egyenlőség, a kölcsönös 12

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, KJK Kerszöv, 2003, Budapest, 136-140. old. Wohl Janka: Illem. A jó társaság szabályai. Útmutató a művelt társaséletben; Írta egy nagyvilági hölgy; Athenaeum; 1891; Budapest

13

28


tiszteletadás és az udvariasság érvényesüljön. A protokolláris levelezés formája lehet személyes vagy és személytelen. Személyes levelezésnek tekintjük a meghatározott személyek közötti levélváltást, akár hivatalos, akár nem. Alapvetően levelek esetén nem tesznek különbséget férfiak és nők között. Azonban meg kell jegyezni, hogy akad néhány apróság, például a megszólításban. 3.6. Hogyan segítsük a férfiakat udvariasságuk gyakorlásában? Az előbb említett szabályok mindegyike a nőket kedvezményezi, őket helyezi előtérbe. Mindehhez azonban hozzá kell tenni azt is, hogy a mai „emancipálódottabb” világban a nők hajlamosak arra, hogy megelőzzék a férfiakat, ezáltal nem adnak nekik elég időt és lehetőséget arra, hogy ezeket a szabályokat betartsák. Több példát hallottam már arra is, hogy egyes hölgyek annyira komolyan veszik a nemek közti egyenlőséget, hogy egyenesen rossz néven veszik a férfiaktól, ha udvariasak próbálnak lenni velük. Az Egyesült Államokban például már lassan ott tart a helyzet, hogy egy nő feljelenthet egy férfit szexuális zaklatásért, ha előre enged egy hölgyet a bejáratnál. Véleményem szerint ezt azért nem szabadna ennyire komolyan venni, mert igenis jól esik egy nőnek, ha a férfiak udvariasak vele. Nekünk nőknek időt kell hagynia férfiaknak, például a ruhatárban, hogy lesegítsék a kabátunkat, vagy az asztaltól való távozáskor, hogy segítsék a székünk eltávolítását, vagy cigerettázás esetén tűzzel kínáljanak. 4. A társas érintkezés fontosabb szabályai 4.1. Megjelenés, fellépés, öltözködés „A fejérnépek a férjfiakban a tisztaságot és jóizlésű, de nem szeles ész szerént választott ruházatot szeretik, és hogy első tekintetekkel is észreveszik az öltözetben való kicsinyes hibákat.”14 „Első benyomást nem lehet még egyszer kelteni.” Ez a szlogen messzemenően igaz. Ahogy megjelenünk, az tükrözi önmagunkkal és másokkal szembeni igényességünket, a környezetünkhöz való viszonyulásunkat, a munkahely, a rendezvény, a résztvevők iránti megbecsülésünket. A hivatali megjelenés általában nem magánügy. A hivatal a tisztségviselőitől elvárja az adott munkahelyhez méltó megjelenést. Ide tartozik a testi, ruházati ápoltság, a piperecikkek kellő használata. Alapszabály, hogy mindig az alkalomhoz illően öltözzünk, az alul- vagy túlöltözöttség a tájékozatlanságot bizonyítja. A ruházat védelmi célt is szolgál, alkalmazkodjunk az időjárási viszonyokhoz, de ez ne

29


legyen „szemet bántó” stílusú sem színösszeállításban, sem szabásában, sem viseletében. A jó megjelenés csak részben a külsőségek hatása, emellett elengedhetetlen kellék a kultúrált magatartás, amely segíti az „első benyomás” pozitív létrejöttét. Amennyiben protokolláris megbízatás esetén olyan rendezvény szerepel a programban, amely elegáns megjelenést kíván, gondoskodni kell arról, hogy meghívás esetén illően tudjunk öltözni. Figyelembe kell venni a helyi, kialakult szokásokat! A ruházat kifejezheti egy kisebb – nagyobb közösséghez való tartozást, amit illik tudomásul venni. A külsőség fegyelmező és nevelő hatással is rendelkezik, ha következetesen alkalmazzuk. A férfiaknál az alapöltözék az öltöny, de hivatali öltözet során ma már elfogadott a jól harmonizáló színű zakó, nadrág kombinációja is. Öltönyben az emberek viselkedése mindig visszafogottabb. Ügyelni kell arra, hogy az anyaguk azonos, vagy nagyon hasonló legyen! A világos lábbeli használata – különösen a sportcipő! kerülendő, a tisztasága is fontos. Az ing legyen vasalt, a nyak és kézelő legyen hibátlan, tiszta. Emellett tegyen eleget az előírásoknak – lehetőleg fehér, világos vagy finom mintájú! Az öltözékhez színben nem harmonizáló ing tönkre teheti a megjelenést. Amennyiben nyakkendőt visel az illető, az ing felső gombja legyen begombolt, e nélkül viszont kigombolt ingnyak a javasolt. A kiegészítők / óra, ékszer, derékszíj stb. / harmonizáljanak az öltözékkel! Az öv, cipő azonos színű legyen. A zokni olyan hosszú szárral rendelkezzen, hogy a meztelen lábszár ne villanjon ki! A férfiaknál elvárás, hogy a zsebek ne legyenek kitömve, és ne csörögjön benne kulcs vagy aprópénz. Társaságban a textilzsebkendő használata az elvárt. Munka közben a zakó levethető, de tárgyaláskor, az irodából kilépve illő annak felvétele. A nyakkendő viselése egy férfi számára olyan alapvető kiegészítő, amely emeli az öltözék, de a viselője értékét is. A felsőruházat és a fejfedő színében és stílusában illeszkedjen a ruházat egészéhez! Azon ritka esetekben, ahol frakk (white tie) az elvárt viselet, minden esetben fehér mellénnyel, fehér keményített inggel, melynek gallérja egyenes, tört sarkokkal, fehér csokornyakkendővel, lakkcipővel viselendő. Napközben is előírhatják, ilyenkor fekete mellénnyel illő. Sokkal gyakoribb a szmoking (black tie), melynek szabálya, hogy fekete mellénnyel, keményített, puha lehajtott vagy egyenes gallérú fehér inggel, fekete

14

Adolf Knigge, Az emberekkel való társalkodásról, Budapest, 1811.

30


csokornyakkendővel, fekete cipővel megfelelő. Egyszerűbb alkalmi viselet férfiaknál a sötét öltöny nyakkendővel, vagy csokornyakkendővel, fekete fűzős cipővel vékony hosszabb szárú fekete zoknival. Kapható még olyan rendezvényre is meghívás, ahova a hivatali, vagy sportos öltözetet (casual), vagy egyenruhát írnak elő, vagy ajánlnak. A hölgyeknél a nőies eleganciát kell kombinálni a protokoll elvárásokkal. A jó ízlésű ember idegenkedik a hivalkodástól, és a kirívótól. Gyakran látni manapság lányokat, asszonyokat lehetetlenebbnél-lehetetlenebb kreációkban járni. Legjobb ruhadarabjaikat hordják, de nem a megfelelő összhangban. A csinos öltözet a művészien megkomponált képet juttatja eszünkbe, ahol minden a helyén van. Jó vagy rossz, ízlésről árulkodik nemcsak a jól összeválogatott ruha, hanem a gondozottság is. A tiszta gondozott ruha fontos része a megjelenésünknek.

De nem „csak a ruha teszi az embert”, ugyanis az öltözéken kívül ügyelni kell

ápoltságra

is.

Manapság a hölgyek igen sok pénzt költenek el fodrászra, mert a rendezett haj nagyon fontos, de vigyázat, mert ezzel is túlzásokba lehet esni, fontos, hogy ismerjük a jó ízlés határát, és rangunknak, hivatali beosztásunknak megfelelően visszafogott frizurát csináltassunk. Az asztalnál sohasem szabad fésülködni, szépítkezni, arra való a mosdó. Mint ezt már az éttermi viselkedésnél említettem, a fésülködés, és a smink megigazítása senki másra nem tartozik. A kozmetikai szerek közül még a parfümökről kell néhány szót említeni. Használatával vigyázni kell. A használatot a kiválasztás előzi meg. Az egyéniségnek legjobban megfelelőt próbáljuk kiválasztani. Fontos hogy ne váltogassuk, mert a régi beleivódik a ruhánkba, hajunkba és az új és a régi keveredése kellemetlen összhatású lehet. A mennyiséggel is csínján kell bánni. A parfümöt ott használjuk, ahol a bőr a legvékonyabb és az erek közelebb vannak a bőr felszínéhez, ezért ott hatékonyabban párolog a parfüm. Ezek a helyek a halánték, nyakszirt, a dekoltázs és a csukló. Agresszív, erőteljes, nehéz illatokat ne használunk 31


napközben, csak esti összejövetelekre. A férfiak is használhatnak parfümöt, nekik különösen fontos a kiválasztás. Az édeskés illat nem férfihoz illő, inkább a fanyarabb illatok a megfelelőbbek. A férfiak által használt mennyiség a hölgyekénél is kevesebb legyen. Nem fogadható el hivatali öltözékként a farmernadrág, a túl rövid szoknya, a túl mély kivágás, az átlátszó ruházat, a vastag pulóver, a papucs, a tornacipő. Kosztüm esetén a kosztüm felső lehet rövid ujjú, a szoknya-blúz összeállítás nem szerencsés, de ha mégis ezt szeretnénk viselni, akkor a blúz egyszínű, nem átlátszó, hosszított rövid ujjú vagy annál hosszabb ujjú, ingfazon legyen. Testközeli (nem feszül, nem túl bő) ruhát lehet viselni, de nem ún. nyári ruhát, hanem szintén egyszínű, egyszerű szabású, nem erősen dekoltált, nem túl feszeset. Ha ujjatlan, a ruha akkor egy blézerrel kell kiegészíteni. A szoknya illetve a ruha hossza térdközeli vagy midi legyen. A színek, ha világosak, akkor visszafogott tört színek. A formakosztüm vagy szoknya / nadrág - blézer kombináció az elfogadott öltözék egyes társaságoknál. Ne tiltakozzunk ellene, mert dekoratív is lehet, ha jól választott szín- és formavilággal tervezték. A blúz szintén feleljen meg az elvárásoknak, és színvilágában harmonizáljon, és legyen mindenkor gyűrődésmentes! Ékszer, bizsuk a női viselet fontos tartozékai, kiválasztásuk a jó ízlés próbakövét jelenti, kerüljük a túlzásokat, a csilingelő fülbevalót, karperecet, a sok gyűrűt! Igaz a régi mondás, hogy szép az, ami egyszerű, a kevesebb néha több. Az ápolatlanság sem jó benyomáskeltő, a túlzott „kikészítés” viszont a visszatetsző lehet – ilyen a túl hosszú köröm, a rosszul megválasztott smink és illatszer. A kiegészítőket – óraszíj, öv, táska, cipő, esernyő – a nőknél még szigorúbban ítélik meg, mint a férfi kollegák esetében. A legfontosabb, hogy bármilyen meleg van, harisnya nélkül nem lehet megjelenni, és a cipőnek elöl zártnak kell lennie. A cipő legyen mindig ép sarkú, tiszta, ne legyen kopogó fémsarkú, és színben harmonizáljon az öltözék egészéhez! A viselt harisnya egyszerű mintázatú legyen –kerülendő a fantáziamintás harisnya-, és gondoskodjunk pótlásról, mert nem túl elegáns, ha „fut rajta a szem”. A felsőruházat tekintetében azonosak a férfiaknál leírtakkal. Manapság a kalap viselete a divatot követi, formájában és színében a kabátot követi. Téli időszakban számít a kalap melegsége is, nyáron azonban csak dekorativitás határozza meg. Mint azt már korábban említettem köszönéskor a hölgyek nem emelnek kalapot, és zárt helyen is a fejükön tarthatják. Le kell venniük, ha asztal melletti étkezésre kerül a sor, vagy színházban, 32


moziban, koncerten és az operában is, mert másokat zavarhat a kilátásban. A kesztyű, télen a férfiaknál, nőknél is egyaránt az utcai viselet része, nyáron többnyire csak a nőknél jellemző. Kézfogásnál a férfiak az utcán lehúzzák a kesztyűt, a nők nem. De társaságban és étkezéskor minden esetben le kell venni. Azokon a rendezvényeken, amikor a férfiaknak a frakk az előírás, hölgyek viselete hosszú elegáns nagyestélyi, hozzá illő könyékig érő kesztyűvel és táskával. Kalapot csak a helyi szokásoknak megfelelően kell viselni. Ha a férfiaknak napközben zajló rendezvényre írják elő a frakk viseletét, akkor a hölgyeknek nem kell nagyestélyit viselniük, de elegáns lehetőleg hosszú ruha ajánlott. Abban az esetben, ha férfiaknak szmoking az előírt öltözék, akkor a nőknek nagyestélyinél egyszerűbb hosszú ruha vagy kisestélyi illik. Természetesen az a legfontosabb, hogy a férfi és hölgy partnerének öltözéke is harmonizáljon, azaz egyikük se öltözze túl a másikat. Valamint még arra ajánlatos nagyon odafigyelni, hogy a fővendéget sem illendő túlöltözni.15

„Az egész testnek meglegyen illendő állása. A fő szabadon emelkedjék a vállak közül. Semmi festett s erőltetett a helyzetben, a fordulásban ne legyen. A vállak a mellet öszve ne szoritsák vagy befelé ne nyomják, az egész test egyenesen álljon, mint a zöld fenyő.”16

4.2. Ajándékozás - Hivatali ajándék Ha ajándékozásról beszélünk a protokollban, akkor kiemelendő az állami ajándék szerepe. Ha Magyarországra érkezik egy delegáció, ajándékkal kedveskedünk nekik, a delegáció vezetőjének minden esetben, de legtöbbször a delegáció tagjai is kapnak, csak 15

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Állami Protokoll, Útmutató, 2001, Budapest, 87-91. old.

16


33


egy kicsit kisebb ajándékot. Viszont ha Magyarországról megy külföldre egy delegáció, akkor mindenkinek visznek ajándékot, nemcsak a fogadó delegációnak, általában ilyen esetekben még a gépkocsivezető is számíthat valami kisebb meglepetésre. Az ajándékozás során a protokollosnak nagy szerep jut, de ezt majd egy későbbi fejezetben kívánom részletezni. Az ajándék „átadásának” kétféle módja van: a protokollon keresztül, illetve ceremoniálisan. Ha a delegációk a protokollon keresztül „adják át” egymásnak az ajándékot, akkor ez annyit jelent, hogy eljuttatják egymásnak, például a szállodai szobába, vagy utána küldik a saját országába. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a névjegy mellékelése, hogy az ajándékozott tisztába lehessen azzal, hogy kitől kapja az adott ajándékot. Ceremoniálisan ajándékozni pedig azt jelenti, hogy a nyilvánosság előtt. A nyilvánosság itt nem azt jelenti, hogy ország világ előtt, hanem például díszvacsora keretein belül, ahol jelen van mindkét ország delegációjának a vezetője, vagy az államfő, vagy a miniszterek, vagy éppen ki a vendég. Személyesen adják át egymásnak az ajándékokat. Ebben az esetben nem szükséges a névjegy mellékelése. Ez a módszer manapság elterjedőben van. Milyen a jó ajándék? A jó ajándék mindig figyelmességet tükröz. Külföldi vendégeinknek a legjobb ajándék valami hazánkra jellemző dolog. Itt szeretnék néhány példát kiemelni: népművészeti tárgyak (szőttes, kerámia, asztalterítő); porcelán készlet (hazánkban híres porcelángyárak: Herendi Porcelán, Zsolnay Porcelán); könyvek, albumok Magyarországról; komolyzene hazai zeneszerzőktől, ételkülönlegességek (paprika, szalámi); tokaji borok, tájjellegű pálinka, képek Magyarországról, illetve egyéb hazánkhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások. Készítettem egy listát példákkal, amelyben megtalálhatók konkrét a gyakorlatból vett példák.(1. sz. melléklet). Ki kinek adja át az ajándékot? Általában a fővendéglátó adja át a fővendégnek (a magyar delegáció vezetője a külföldi delegáció vezetőjének, államfő államfőnek, miniszter miniszternek), de a lényeg az, hogy azonos rangúaknak kell lenniük. Itt a nemek között nem tesznek megkülönböztetést, ebben az esetben abszolút a betöltött rang számít. Például, egy nagykövet feleségének az ajándékot a másik nagykövet

34


felesége fogja átadni. Virágcsokor átnyújtásakor kicsit más a helyzet, mert virágot majdnem minden esetben hölgyeknek adunk, illetve nem túl szerencsés, ha a csokrot nő adja át nőnek. Érkezéskor és elutazáskor kedves gesztus a delegáció hölgytagjainak virágcsokrot adni. Azonban ügyelni kell a virág átadásának időpontjára, hogy a későbbiekben a vendéget ne zavarja, például le tudja rakni a szállodában. A virágcsokor összeállítására is ügyelni kell, mert egyes virágok (piros rózsa a szerelem jelképe, sárga rózsa az irigység) a régi hagyományok szerint valamit jelképeznek. Ajánlatos követni az aktuális divatot, de figyelni kell a vendéghölgy stílusára, illetve korára is. 17 4.3. A névjegy használata A névjegykártya az emberek közötti hivatalos érintkezés gyakorlati, tájékoztató jellegű segédeszköze: megkönnyíti a tájékoztatást, tájékozódást a másik személyét illetően, gördülékenyebbé teszi a hivatalos személyes kapcsolatokat, feleslegessé teszi a magyarázkodást, illetve bizonyos szigorúan meghatározott esetekben helyettesítheti a személyes találkozást – a protokoll szabályai szerint. A névjegykártya jelentősége ma már nemcsak a hivatalos, illetve kimondottan protokolláris, hanem a hétköznapi vagy baráti, ismerősök közötti kapcsolatokban is elterjedt. Az a jó névjegykártya, amely könnyen áttekinthető, nem kell bogarászni. A névjegykártya legyen jó minőségű, elegáns. A fontos információkat kivehetően és könnyen áttekinthetően kell tartalmaznia. A női és a férfi névjegykártya használat általában megegyezik. Hivatalos kapcsolatokban

hivatalos

névjegykártyát,

magánemberként

vagy

feleségként

értelemszerűen magán névjegykártyát használnak. Angliában például a hölgyek névjegye nagyobb, mint a férfiaké. Az Amerikai Egyesült Államokban a diplomáciai szertartások hagyományai szerint a házastársak közös névjegyén feltüntetik a lakcímet. A hajadonok és a nőtlen férfiak esetében ugyanez a helyzet. A nős férfiak esetében a lakcím azért nem szerepel a névjegyen, mert az előírások szerint a bemutatkozó névjegyküldéskor a feleséggel együtt küldött névjegyen ott van a cím. A férjezett, vagy elvált hölgyek esetében a "Mrs" jár, míg a "Miss" megjelölés csak a tizennyolcadik életévüket betöltött hölgyeknek dukál. Az amerikaiaknál a legmagasabb állami és kormányzati tisztségeket betöltő személyek esetében olyan névjegyeket használnak, amelyek csak a betöltött tisztség szerepel, név és cím nélkül. Ilyen névkártyákat használ az elnök, az alelnök, az igazságügy-miniszter,

17

Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll, KJK Kerszöv, 2003, Budapest, 178-188. old.

35


a kongresszus elnöke, nagykövetek, miniszterek és miniszter-helyettesek. Az amerikai diplomaták névkártyáin többnyire feltüntetik a családi- és keresztnevet, a rangot, de nem írják oda se a lakcímet, se a hivatalos címet. Érdekes szokás, hogy az átadott névjegykártyát behajtott sarokkal nyújtják át, ám a borítékban elküldött névjegyekre ez nem érvényes. Az illetéktelen névjegy-visszaélések elkerülésére sokan egy-két szót írnak az átadott kártyára. Furcsa hagyomány, hogy a személyesen átadott névjegyborítékra ceruzával illik megjegyzést tenni, míg a postán továbbított borítékra csak tintával szabad írni. Jó tudni még, hogy a diplomáciai életben a névjegy elküldése egyenértékűnek számít a látogatással, mégis illik a kártyát személyesen átadni. A kézhez kapott névkártyára 24-72 órán belül válaszolni kell. A házastársaknak a nőtlen diplomata a protokoll szerint egy-egy névjegyet nyújt át. Mindig a rangban alacsonyabb szinten álló fél ad először névkártyát. Azonos rangúak esetén a fiatalabb nyújtja át elsőként a névjegyét. Kétség esetén az az első, aki udvariasabb. 4.4. Meghívás, meghívók A meghívás előfeltétele minden társasági összejövetelen vagy hivatalos alkalmakon való részvételnek. A meghívás történhet személyesen, telefonon, levélben, vagy meghívóval. A protokollban fontos, hogy a szóbeli meghívást, írásbeli meghívás is kövesse, ugyanis a szóbeli meghívásnak csak annyi a funkciója, hogy az időpontot egyeztessék. A legelfogadottabb eszköz az összes közül a meghívó használata. A meghívónak tartalmaznia kell a meghívó nevét és hivatalos rangját; meghívási formulát; a meghívott nevét, rangját; a meghívás alkalmát, indítékát; a rendezvény jellegét; a meghívás idejét, helyét; a részvétel visszajelzését vagy a lemondást lehetővé tevő utalásokat;

az

öltözékre

vonatkozó

esetleges

kívánalmakat;

egyéb

hasznos

információkat. A meghívón a meghívó személy hivatalos rangja rendszerint megelőzi a nevét, bizonyos rangok esetén ki sem írják. Amennyiben a feleség is részt vesz a rendezvényeken, ketten szerepelnek meghívóként, ebben az esetben a feleséget a saját nevén (rang nélkül) tüntetik fel. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha valamely házaspár a meghívó fél, azaz az ő neveiket is hasonlóképpen kell feltüntetni. A mellékletekben megtalálható egy konzul és feleségének meghívója (2. sz. melléklet). A meghívási formula a nyelvtől függ, de mindig harmadik személyben áll. A részvétel visszajelzése, azaz a meghívás elfogadásának közlése kívánatos, ültetéses alkalmakkor

36


kötelező. A meghívón alkalmazott rövidítések francia nyelvűek, de más nyelveken készült meghívókon használható a saját nyelv is. Leggyakrabban használt rövidítések pl.: „R.S.V.P” (répondez s’il vous plait), azaz „választ kérünk”, vagy „p.m.” (pro memoria), azaz „csak emlékeztetőül”. 4.5. Rangsorolás A protokoll egyik alapvető, központi kérdése a rangsorolás. A protokoll rögzíti a rangsorolást nemzetközi, és belföldi viszonylatban is. „A rangsorolás magában foglalja az államférfiak, diplomaták, magas szintű küldöttségek, a társadalmi rendszer vagy az általános társadalmi élet alapján megkülönböztetett személyek helyének, mozgásának, egymás

követésének

vagy

egymásmellettiségének

rendjét

a

legkülönbözőbb

protokolláris, hivatalos vagy társadalmi alkalmakon.”18 A társadalmi élet sokszínűsége azonban nem teszi lehetővé abszolút szabályok megfogalmazását, ezért mindig nélkülözhetetlen az alkalom, a résztvevők hivatali és egyéb rangja és a helyi szokások ismerete. A rangsorolásnál érvényesülnek bizonyos alapelvek: a hivatalos rangsorolás nem a személyre vonatkozik, hanem az általa képviselt tisztségre, de ez természetesen nem zárja ki a személyes megbecsülést sem. A képviselt tisztség pedig szorosan kötődik az adott

ország

állami

szervezeti

funkcióihoz.

A

protokolláris

rangsorolás

megfogalmazását a Négyes szabály tartalmazza, miszerint a következő elemek közötti viszonyokat kell vizsgálni: a nemet, a kort, a rangot (beosztást), továbbá ezeken belül és ezek közötti különbségeket. A hölgyek rangsorolása két elvet követhet: ha a hölgy a saját hivatali beosztása alapján van jelen, akkor rangja szerint rangsorol, az esetben, ha feleségként van jelen, akkor férje rangján rangsorol. Ha a nő tölt be valamilyen rangot, akkor a tisztséget viselő nő férje felesége rangját követi, hacsak neki személy szerint nincsen magasabb rangja. Ezen a téren a magyar gyakorlat gyakran eltérést mutat, nem követi olyan szigorúan a szabályt. Abban az esetben, ha a vendég az államfő, aki nő, akkor a férje őt követi a rangsorban, azaz az ő rangján rangsorol. Ha például a vendégek között jelen van egy

18

Protkoll; Egyetemi jegyzet, 2002.

37


polgármester, aki nő, akkor a férje nem az ő rangján rangsorol, hanem a sor végén foglal helyet. Özvegyek megtartják házastársuk halála után őket megillető rangjukat. A férjes asszonyok a rangsorolásban megelőzik az elvált vagy egyedülálló asszonyokat. Az asszonyok a lányoknál feljebb rangsorolnak. Nyugalomba vonult, vagy választások következtében visszavonult közjogi méltóságok főszabály szerint a hivatalban lévő utódaik után rangsorolnak. Szabálynak tekinthető az is, hogy a házigazda családtagjai (gyermekei, szülei, rokonai, hacsak nem töltenek be személy szerint valamely tisztséget) általában az idegen meghívottak után rangsorolnak, ez természetesen a háziasszonyt nem érinti. A tolmács nem hivatali rangja alapján vesz részt a tárgyaláson, hanem ő technikai feladatot lát el. Így legyen akár férfi vagy nő a tolmács ülhet tolmácsfülkében, a delegáció vezetője mellett (ilyen esetben helyének nincs rangsorbeli értéke), ültetéses vendéglátásnál az asztal végén (ha az étkezés közben nincsen rá szükség). 19 4.6. Ültetési rend „ A finom életmód ellen van, ajánlott székünk elfogadásánál fennakadni. Ez azt jelentheti, hogy másoknál többnek kívánunk tartatni, s különböztetést kérünk. Mindjárt le ne üljünk, hanem, ha a jelenlevők elsőji vagy a dámák, kik mellett ülünk, leültek.” 20 Csak azokat az ültetési sémákat emelem ki, ahol a nők is részt vesznek, mert szakdolgozatom szempontjából ezt tartom szükségesnek. 1. Vegyes ültetés: (férfiak és nők), téglalap alakú asztal, a házigazda és a háziasszony az asztal középső részén ülnek (ún. francia rendszer):

e

19 20

3

a

Házigazda : b

4

f

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Állami Protokoll, Útmutató, 2001, Budapest, 49-51. old. Bilkei Pap Ferencz, 1816

38


6

d

2

: 1 Háziasszony

c

5

Jelmagyarázat: 1,2,3: férfiak a ,b ,c: nők 2. Vegyes ültetés: (férfiak és nők) téglalap alakú asztal, a házigazda és a háziasszony az asztal két végén ülnek (ún. angol rendszer): b

4

c

1

Házigazda

Háziasszony

a

3

d

2

3. Vegyes ültetés: a házigazda a díszvendégnek átengedi saját helyét, tehát őt ülteti szembe feleségével szembe az asztalfőre:

c

1

4

b

Háziasszony : 2

: a Díszvendég

d

3

A házigazda ez esetben ülhet az első nővendég jobbjára, de nagy figyelmességre vall azonban, ha az utolsó férfihelyre ül. 4. Vegyes ültetés „U” alakú (patkóalakú) asztalnál, a házigazda és a háziasszony az asztalfőn egymással szemben ülnek.

Háziasszony

39


g

5

c

1

:

2

d

6

h

7

8

i

f

9

11

12

10

k

m

1

n

4

b

: a Házigazda

3

j

e

14

13

Szokták alkalmazni azt a formát is, hogy a házigazda ül a külső asztalfőn és a háziasszony bent. Különösen akkor alkalmazzák ezt a módszert, ha a házigazdának pohárköszöntőt kell mondania, ugyanis ebben az esetben a házigazda a vendégek nagyobb számával fordulhat szembe, és senkinek sem kell hátat fordítania. 5. Vegyes ültetés: „U” alakú asztal, a házigazda és a háziasszony egymás mellett ülnek az asztalfőn.

d

3

b

1

Házi- Háziasszony gazda : :

a

2

c

4

5

a

f

6

7

9

8

g

h

j

i

10

11 l

13

12

k

n

m

14

15

16

Ha államfő ül az asztalfőn, ezt a változatot alkalmazzuk, tekintetbe véve azt az elvet, hogy az államfővel szemben senki sem ülhet.

40


Kerek asztal esetén elvben minden hely ugyanolyan értékű. Aránylag kis létszámú vendég esetén szoktuk alkalmazni, főleg abban az esetben. ha a rangkülönbségek csekélyek, és az alkalom maga meghittebb.21 Ültetési rend a gépkocsiban: A gépkocsiba való beszállási sorrend a rangsort követi. Hivatásos gépkocsivezető esetén a gépkocsiban lehetőleg a vendégek csak a hátsó üléseket használják. A főhely a menetirány szerinti jobboldal; második a baloldal. Amennyiben még egy személynek kell helyet foglalnia, a kettő közé ülhet harmadikként a hátsó ülésre, esetleg igénybe vesszük a gépkocsivezető melletti helyet. De általában melletti helyre vendéget nem ültetünk csak kísérő személyt vagy tolmácsot. Amennyiben maga a vendéglátó vezet, akkor a mellette lévő első ülés a főhely. Egy elnök fogadása ennél talán egy kicsit bonyolultabb. Ilyen esetekben külön autó szokott érkezni a reptérre az elnökért és a feleségért, vagy fordított esetben az elnök asszonyért és a férjéért. Ezek a gépkocsik rendszerint hat személyesek. A vezető mellé ül a biztonsági tiszt, a vezető mögé az idegenvezető, mellé a tolmács, és a jobb hátsó ülésre a vendég elnök, mellé pedig, a vendéglátó államfő, jelen esetben Mádl Ferenc köztársasági elnök. Abban a gépkocsiban, ahol a vendég elnök felesége ül, hasonló a helyzet. A vendég elnök felesége mellett Mádl Dalma asszony foglal helyet. Érdekes lehet, például Lettország esetében, ahol az államfő nő. Az előbbiekből következik, hogy az elnök asszony mellett fog helyet foglalni Mádl Ferenc, míg Mádl Dalma asszony mellett a lett elnök férje. Azokban az esetekben, ha Dalma asszonynak más elfoglaltsága lenne, akkor helyette az adott országból hazánkba akkreditált nagykövet felesége kíséri, vagy ha az adott országból nagykövet asszonyt akkreditáltak, akkor az ő férje. Viszont olyan eset is előállhat, hogy az adott nagykövetnek nincsen felesége, ebben az esetben a nagykövetségről kísér valaki.

21

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Állami Protokoll, Útmutató, 2001, Budapest, 52-57. old.

41


5. A protokoll mint szakma A korábbiakban ezt a szakmát nem tanították iskolában, egyetemeken. Manapság azonban egyre több egyetem kötelező kurzusaként szerepel, és egyre több önálló protokoll iskola alakul. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy aztán ennyi protokollos is lesz a szakmában, mert nem elég a szabályok sokaságát ismerni, azokat a gyakorlatban alkalmazni is tudni kell. A protokoll a globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok térhódításával egyre jelentősebb lesz, nem lesz ez másképpen hazánkban sem. Amint a későbbiekben említem, a protokollos szakmában egyre több nő is szerephez jut, pontosan az olyan tulajdonságaikból kifolyólag, amelyek elengedhetetlenek. 5.1. Tulajdonságok, feladatok, kihívások: A protokollos legfőbb ismérve, hogy mindenhol jelen van, de mindenhol a háttérben láthatatlan marad, és mozgatja a látható szálakat. Neki minden egyes mozzanatot át kell látnia, mindenki tőle fog kérdezni, és neki mindenre tudnia kell válaszolni. Természetesen a protokollos tapasztalatból, és rutinjából fakadóan nagyon sok mindent meg tud oldani. Azonban fel kell készülnie a váratlan helyzetekre is, ilyenkor egy jó nagy adag kreativitásra, és hidegvérre van szüksége. A protokollban dolgozók először különböző szabályozásokban, normaként, szakmai előírások, vezetői intelmek, idősebb munkatársak útmutatásai alapján ismerik meg a tőlük elvárt helyes magatartási formákat, később azonban már maguk is azonosulni tudnak a feladatokkal, így a munka elvégzése természetes cselekedetükké, tulajdonságukká, magatartásukká alakul át. Összegyűjtöttem néhány olyan tulajdonságot, amelyek elengedhetetlenek egy a protokollban dolgozó embernek: - tiszteletadás: udvariassági formákban megnyilvánuló gesztus. Alapvetően, mint emberek, de

a hivatalos beosztás, a társadalmi rang

szerint vagy a nemzetközi

szokásoknak megfelelően is cserében olyan tiszteletadást várhatunk el mi is másoktól, amilyet magunk tanúsítunk. - határozottság: véleményünk, kijelentéseink egyértelmű vállalása, elkerülve a dicsekvést, hencegést, saját személy szerepének eltúlzását, ugyanakkor az alábecsülést is. Optimális, ha a határozottság szerénységgel párosul. 42


- mértéktartás: legyen jelen minden megnyilvánulásban a hangerőtől az öltözködésen és a gesztikulációkon át az étel- és italfogyasztásig. Kerülni kell a túlzott hallgatagsággal, a társaságból való kilógással, a félrevonulással, illetve az erőszakolt hangadással, maguk másokra kényszerítésével keltett feltűnést. - jó ízlés: Ráérzéssel társulva minden helyzetben pótolhatatlan segítséget jelent. Többféle nemzedéki ízlés él együtt békétlenül. Az illedelmes ember régen tudja, hogy a „jobb-e a marhapörkölt, mint a natúrszelet" vagy „szebb szín-e a rózsaszín, mint a világoskék" jellegű ízlésbeli vitákban csakis a „nekem jobban tetszik" vagy „jobban ízlik" fordulatok használhatók. - tapasztalat: Tudatosításához szükség van mások viselkedésének megfigyelésére és magunkban való értékelésére. - nyugodtság, higgadtság: A magatartáskultúrához a szintén hozzátartozik. Egy vendéggel a protokollos még akkor sem áll le hangoskodni, ha a vendég valamire vagy a dolgozó személyére sértő megjegyzést tett. A higgadt jómodor szabályainak megtartása a protokollban dolgozóknak munkaköri kötelességük. - intelligencia: Tulajdonképpen az a válaszadó-, alkalmazkodóképesség, amellyel az egyén

környezetének

változásaira

reagál.

(általános

műveltség,

megfelelő

beszédstílus, politikai tájékozottság) - empátia: beleérző képesség, amely biztosítja az összhangot, és megkímél a kellemetlen szituációktól. - problémamegoldó képesség, kreativitás: a protokollos nap, mint nap kerül olyan szituációkba, amelyekre előre nem lehet számítani, éppen ezért ott helyben ad hoc jelleggel kell megoldania. A váratlan helyzeteket meg kell tanulni higgadtan, gyorsan lekezelni. - diszkréció: ez talán az egyik legfontosabb ismérve egy jó protokollosnak. A protokollos munkája során számtalan olyan információ birtokába kerülhet, amely például egy magas rangú vendég adataival van összefüggésben, ezeket az információkat meg kell tanulnia diszkréten kezelni. Amiről munkája során tudomást szerez, azt nem adhatja tovább semmi esetben sem senki másnak. - pontosság: ő szervezi az érkező vendég programját, melyet minden esetben percre pontosan kell elkészíteni. A program elkészítése azonban csak az első lépés, mert a továbbiakban ahhoz tartania is kell magát. - az emberi méltóság tiszteletben tartása - tolerancia és az esélyegyenlőség biztosítása 43


A protokollban dolgozók viselkedése mindig tükrözze azt a készséget, hogy a vendég kívánságainak magas fokú kielégítését kívánják szolgálni. A jó modor, a tapintatos viselkedés megkönnyíti az emberek együttélését. Még nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy egy protokollos alapismérve a kiváló kommunikációs készség, ugyanis neki minden helyzetben, mindenkivel meg kell tudnia találni a hangot. A másik kiemelendő dolog pedig a szintén elengedhetetlen nyelvtudás. Annak ellenére, hogy a legtöbb programon részt vesz a tolmács is, a protokollosnak is hasznos, ha minél több idegen nyelvet beszél, mert másképp ítélik meg a külföldi vendégek, és a kommunikáció sokkal gördülékenyebb. Végezetül a protokollosnak mindig megfelelően jól öltözöttnek és jól ápoltnak kell lennie. Vonatkoznak rá is a hivatali eleganciára vonatkozó szabályok. 5.2. Hogyan szervez meg egy protokollos egy delegációs programot? A protokollos feladata az adott országba érkező vendég programjának a megszervezése, előkészítése. Ez a szervezési szakasz sok munkát igényel, de tulajdonképpen, ha a program jól elő van készítve, akkor a lebonyolítási szakaszban már nincsen túl sok teendő, csak arra kell ügyelni, hogy semmilyen egyéb probléma ne merüljön fel. Előkészítés: Az érkező vendégnek, vagy delegációnak előzetesen információkkal kell szolgálnia a delegáció létszámáról és összetételéről (a vendégek rangját illetően), mert ez képezi a szervezés előfeltételét. Ez azért is nagyon fontos, mert ez alapján határozzák meg a fogadó delegáció számát és összetételét is. Meg kell állapodni a látogatás dátumában, valamint a költségviselésről, azaz hogy melyik fél milyen költségeket vállal. Az előkészítési szakaszban a protokollos dolga, hogy érdeklődjön az érkező vendégek koráról, ízléséről, hobbijáról, hogy a programot még színesebben össze tudja állítani.

Szervezés: A program összeállításának alapja, hogy minden információt összegyűjtenek. A hivatalos program (tárgyalások) ideje képezi a program vázát, az összes többi esemény ettől függ. A szervezési szakaszban történik a szállodafoglalás (3. sz. melléklet), fogadás a repülőtéren (a vendég rangjától függően kormányváró rendelése, gépkocsik,

44


gépkocsivezetők megrendelése, tárgyalóterem lefoglalása, ellátás megrendelése (4-5.sz. melléklet) tolmács biztosítása (hozzátartozó tolmács készülékekkel), további a tárgyaláshoz szükséges technikai eszközök, idegenvezető (6.sz. melléklet) biztosítása. A szervezési szakasz részét képezi az is, hogy a fogadó ország protokollosai egyeztetnek a küldő ország illetékes személyeivel a szabadidős, kulturális programokról, illetve az érkező vendég egyéb kívánságairól. Nem szabad megfeledkezni a hölgyprogramról sem, hiszen a vendég delegáció hölgytagjai számára is szükséges a program előzetes elkészítése. A szervezés záró mozzanataként elkészül a hivatalos program, forgatókönyv. Külön program készül a fővendégnek, illetve (hölgy)kísérőjének. A hölgy programja csak azokat a részeket tartalmazza, ahol a fővendégétől eltér (7. sz. melléklet) A protokollos egyik kiemelendő feladata az ajándékok beszerzése (még a szervezési szakasz folyamán), abban az esetben is, ha vendégek érkeznek, de akkor is, ha delegáció indul útra valamely országba. Mindehhez természetesen szépérzékre, illetve ilyen jellegű tárgyak ismeretére van szükség. Az ajándékozás célja, hogy örömet szerezzen annak, akit megajándékoznak vele. A diplomáciában a legtöbb esetben az ajándék nem személyre szól, hanem az országnak, amelyet az adott személy képvisel. Manapság egyre inkább elterjedőben van, hogy a magas szintű delegációk látogatása előtt a protokollosok tájékozódnak egymás ajándékozási szándékairól, így elkerülhetővé válnak a kellemetlen helyzetek. Bizonyos esetekben a protokollos tájékozódhat az érkező vendég hobbijáról, érdeklődési köréről, így lehetősége nyílhat személyes ajándék előkészítésére is. „A korábbi osztrák miniszterről tudtuk, hogy nagyon kedveli az antik könyveket. Napokig jártam az antikváriumokat és kerestem a régi latin vagy német nyelvű jogi szakkönyveket azért, hogy örömet szerezzünk a vendégnek.” 22 A protokollosnak azt is figyelembe kell vennie, hogy vendége nő vagy férfi, létezik számtalan olyan ajándék, amely univerzálisnak mondható, azaz ajándékozható nőnek és férfinak egyaránt. A virággal azonban kicsit más a helyzet, mert általában virágot nőnek ajándékoznak. Lebonyolítás:

45


Ha a szervezési munka eléggé körültekintő volt, akkor a lebonyolítási szakaszban már nem lehet sok probléma. Minden esetben kell tartani egy eligazítási a program megkezdése előtt, hogy a munkatársak és technikai személyzet is tisztában legyen a részletekkel. Annak ellenére azonban, hogy mindent körültekintően megszerveztek előre, adódhatnak váratlan helyzetek, amelyekben gyors és kreatív rögtönzésekre van szükség. A protokollosnak a lebonyolítási szakaszban mindig a háttérből kell figyelnie, és lehetőség szerint teljesíteni a vendég összes kívánságát. Utómunkálatok: A delegáció elutazása után a protokoll feladata a számlák igazolása, ellenőrzése, utókalkulációk végzése és a nyilvántartások vezetése. Az ő feladatuk, hogy nyilvántartsa, hogy a korábbi évek folyamán melyik ország képviselője milyen ajándékot kapott, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy valaki kétszer ugyanazt az ajándékot kapja. 23 6. A nő mint protokollos 6.1. Mit gondol a protokollos nő? Megkérdeztem három protokollost, hogy mi a véleményük a szakmáról, amiben dolgoznak, illetve a nők szerepéről a protokollban. A kérdések után az érdekesebb válaszokat tüntettem fel. 1. Mit jelent az Ön életében a protokoll? - „Két éve dolgozom a Belügyminisztériumban, mint protokoll előadó. Ezen időszak alatt rengeteget tanultam a szakmáról, de még mindig nem tudok eleget ahhoz, hogy vérbeli protokollosnak tartsam magam.” - „Azt, hogy egy feladat ellátásához milyen szabályokat kell ismerni és betartani, és betartatni.” - „Nagyon érdekes munka. Egyes programpontokat, igényeket, szükséges körülményeket figyelembe véve, egy gördülékeny, folyamatos dolgot összehozni, ami tökéletes, mint látnivalóban, mint szakmailag (amiért tulajdonképpen hazánkba látogatott a vendég), mint időben. Pedig itt 22

Dr. Vámos Lászlóné, Nyolc miniszter volt a főnököm, Protokoll a gyakorlatban, Szilvia és Társa Bt., , Budapest, 77. old. 23 Magyar Protokollosok Klubja: Országos Egyesület: Protokoll, Egyetemi Jegyzet, 2002, Budapest

46


csak

a

szakma

egyes

lehetőségeit

tudjuk

(a

költségvetés

meghatározottsága miatt) kihasználni. Behatároltak a lehetőségek. Gondolok itt a következőkre: külső helyszíneken ritkábban lehet rendezvényt megvalósítani, általában adott szakmai programon kívül nem igazán van lehetőség idő hiánya miatt kulturális, „országjáró” programot javasolni, hiszen jön és szinte már el is megy a vendég. De természetesen, ha ilyen igény adódik, próbáljuk a lehető legérdekesebben megtervezni a programot.” 2. Miben különbözik egy protokollos, ha nő, illetve ha férfi? Ebben a szakmában melyik nemet tudja jobban elképzelni? Miért? - „Sajnos a mi protokoll osztályunk abban a helyzetben van, hogy nincs férfi protokollosa. Én ezt a szakmát elsősorban női szakmának tartom, de egy férfi jelenléte bizonyos helyzetekben nagyon meg tudná könnyíteni a protokoll csapat helyzetét.” - „A nő sokkal komolyabban veszi a szabályok betartását és betartatását. A nők jobb protokollosok, mert rugalmasabbak és előbb találják meg a még lehetőség szerinti kiskapukat.” - „Nem találkoztam még protokollos férfival, úgyhogy nem tudok véleményt mondani. Bár szívesen beszélgetnék erről, meghallgatnám egy férfi kolléga tapasztalatait.” 3. Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó protokollosnak? - „Szerintem a jó protokollos nem esik pánikba, és nem tétlenkedik a felmerülő, nehezebben megoldható helyzetekben. Nyitott, segítőkész, türelmes, és ami nagyon fontos precíz a munkájában.” - „Szabályok ismerete, napi tájékozottság a protokoll aktuális szereplőinek körében, jó szervezőkészség, alkalmazkodó képesség, szót érteni a legalacsonyabbtól a legmagasabb szereplőig.” - „Szerintem a jellemzők a következők: talpraesett, jól kommunikál, precíz, tudja használni a fantáziáját (persze az adott lehetőségek és körülmények között), önálló (szintén a lehetőségek által megengedett

47


körben és mértékben), jó áttekinthető készség, udvarias, jól fogalmaz, kollektívában tud dolgozni.” 4. Protokoll és a nők? Mi jut eszébe erről? Milyen szerepben tudja elképzelni a nőket a protokollban? - „Amikor tudomásomra jutott, hogy létezik protokoll szakma csak nőket tudtam elképzelni ebben a szerepkörben. Nagyon sokszor úgy érzem magam, amikor egy delegációval vagyok, hogy itt Magyarországon az „anyjuk” vagyok. Én vagyok a kapocs köztük és az ország között.” - „A közszereplők női hozzátartozói (feleség, titkárnő, stb.) sokkal fontosabbnak tartják a protokoll szerinti érintkezést, ezért inkább a nők figyelnek ezekre a dolgokra, és állandóan szem előtt tartva az aktuális helyzeteket, „súgnak” a delikvenseknek, tanácsot adnak, útba igazítanak, felügyelnek, stb.” 5. Ön hogyan tudja összeegyeztetni a családját és a hivatását? - „Jelen pillanatban még nincs saját családom, így még nem nehéz összeegyeztetni a munkámat a magánéletemmel. Az biztos, hogy a munkaidőnk nem fejeződik be 16.30 órakor. Sokszor éjszakázunk, és másnap hajnalban ébredünk, de ezt mindannyian vállaltuk.” - „Nehezen! A protokoll események nem 8-4-ig zajlanak, ezért az esti, vagy éjszakai, hétvégi feladatok teljesítése kisgyerekes családoknál nehezebb a nő számára.” - „Néha nagyon nehéz, főleg kisgyerek mellett. De valahogy a párommal, nagyszülőkkel (hála istennek vannak és egészségesek, nélkülük, sok egyéb dolog mellett, nagyon nehéz lenne) közösen megoldjuk a felmerülő gondokat.” 6. Miért fontos a protokollban a hölgyprogram? - „A hölgyprogrammal a hazánkba hivatalos látogatásra érkező külföldi államfők hölgy hozzátartozóit tiszteljük meg azzal, hogy különböző kulturális programot szervezünk nekik. Szerintem ezek a programok is nagyon fontosak, hiszen ezen programok alapján alkotnak képet Magyarországról.” 48


- „A hivatalos programokon részvevő urak női hozzátartozóinak szabadidejének értelmes, kulturált és izgalmas eltöltése emeli az adott rendezvény színvonalát, a rendezvény szolgáltatásainak körét bővítve.” - „Megtiszteljük azzal a hazánkba látogató magas rangú vendégeket és feleségeiket, hogy az itt-tartózkodásuk alatt nem feledkezünk meg róluk sem. Élményekben és tapasztalatokban gazdagon térjen haza.” 7. Elmesélné a legpozitívabb élményét munkája során? - „Másfél éve történt, amikor az első miniszteri programot szerveztem egyedül. Kormányváróban fogadtuk a delegációt és utána autóval -a delegáció sorban- az Andrássy úti Kormányvendégház felé hajtottunk. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem érdemes ezt a szakmát választani. Minden percre-pontosan lepörgött a vendégek elégedettek voltak a szervezéssel. Mindenkinek kívánom, hogy saját szakmájában élje át ezt a boldogságot.” - „Mindig az okoz sikerélményt, amikor a rendező fél nem felkészült, vagy nem ismeri, vagy nem tudja alkalmazni a szabályokat, és egy gyors szervezéssel elé lehet menni a hibáknak. Pl. a parlamenti munkánál, amikor nem gondoltak a szervezők arra, hogy a reptéren nem lehet 3 főt és a hostesst egy kocsiba betenni, mert a középső helyre nem illik kiemelt személyt ültetni, stb.” 8. És a legnegatívabb? - „Amikor az első Média Hajónál a beszállásnál nem jutott eszünkbe Horn Gyula neve,( akkor már a rendszerváltás után kb. 1, másfél éve nem igen szerepelt a médiákban) csak azt tudtuk, hogy kiemelt szereplő, és hogy nem kérhető el a meghívója, viszont a mikrofonba be kellett mondani az érkezők neveit.” - „Ez az, amitől mindig lehet tartani, bármilyen dolog, ami miatt borul a program, szörnyű lenne – de ilyen szerencsére még nem történt.” A válaszok alapján talán a legmeglepőbb, hogy mindhárom hölgy úgy nyilatkozott, hogy a protokollos szakmát „női szakmának” tartják. Az alapvetően szükséges tulajdonságokról a válaszok megegyeztek, illetve abban is egyet értettek a megkérdezett 49


hölgyek, hogy ezt a hivatást nagyon nehéz összeegyeztetni a családi élettel és a gyerekneveléssel. Mind a hárman úgy nyilatkoztak, hogy a hölgyprogram is nagyon fontos része az egész programnak, sokat lendíthet a rendezvény sikerén. 6.2. Miben mások a nők és a férfiak e szakma szempontjából? A világon minden dolgozó nő számára gondot jelent, hogy megtartsa az egyensúlyt családja és munkája között. A nőtől minden társadalom elvárja a figyelmességet, az engedékenységet, a toleranciát, a háttérben maradást, a vendégszeretetet, a kedvességet – s ezek egyúttal mind igen előnyös tulajdonságok egy protokollos számára. A szívvel lélekkel végzett protokollos munkához bizonyos megszállottság kell. A női természetben benne van a gondoskodási hajlam, ezért igen alkalmas az apró részletek kidolgozására és ellenőrzésére. A hölgyekre jellemző, hogy az egyéniségük, a jellemük, sőt pillanatnyi hangulatuk kiül az arcukra. Erre nagyon oda kell figyelniük, mert ez sok esetben negatívum is lehet. A félelem, az aggódás, a türelmetlenség megváltoztatja a vonásaikat. A derűs, kedves, mosolygós nő sohasem csúnya. A nők attól szépek, ha van belső kisugárzásuk, ugyan lehet belső kisugárzása egy férfinak is, de ezt egy nő mindig jobban tudja érvényesíteni. A többi már csak a keret, a jó megjelenés, divatos öltözködés, a jó frizura vagy egy szép smink. A nőkben sokkal empatikusabbak. Ez a természet adta tulajdonság ebben a szakmában nagyon nagy előny lehet, hiszen az emberek akikkel dolgozik, legyen az munkatárs vagy vendég, de sokkal közvetlenebbnek érzi ezáltal a kapcsolatot. Köztudott az is, hogy a férfiak sokkal racionálisabbak, mint a nők. A nők precízebbek, több apró részletre képesek egyidőben ügyelni. 6.3. Hostessek, tolmácsok, idegenvezetők: Ők azok az emberek, akiknek ugyanúgy kell ismerni a protokoll szabályait, mint egy protokollosnak, sőt bizonyos szempontból ők is protokollosnak tekinthetők. Nekik is az a feladatuk, hogy a vendégnek teljesítsék minden kívánságát. Munkájuk nagyon fontos egy külföldi delegáció érkezése esetén, hiszen ezzel is befolyásolható egy külföldi vendég látogatásának sikere. Nekik is kell rendelkezniük azokkal az alapvető tulajdonságokkal,

mint

egy

protokollosnak:

intelligencia,

empatikus

készség,

alkalmazkodóképesség, kiegyensúlyozottság, problémamegoldó képesség, kreativitás, szervezőkészség, kapcsolatteremtő képesség, diszkréció, jó modor, megfelelő megjelenés.

50


A hostess szó hallatán sajnos sokan negatív dologra asszociálnak, mert hazánkban ezt a szakmát még manapság is kételkedve fogadják. Az valóban igaz, hogy sok helyen elferdült tartalmával lehet találkozni. Sokan úgy gondolják, hogy a hostess, az egy szép, csinos, fiatal lány, aki a rendezvény egyik sarkán mosolyog, és mindössze ez által emeli a rendezvény fényét. A hostessek igazi küldetése azonban teljesen más. Természetesen nem árt, ha az illető helyes, de nem ez az elsődleges szempont. Mint azt már a fentiekben említettem a hostess is protokollos, és neki is rendelkeznie kell bizonyos tulajdonságokkal. Pontos magyar megfelelőjét még nem találták meg, ezért használatos az idegen kifejezés. A hostess szó férfi megfelelője a host, de ebben a szakmában sokkal több hölgy dolgozik. Hostesseket általában nagyobb rendezvényeken, konferenciákon alkalmaznak, ahol már több emberre van szükség ahhoz, hogy az események gördülékenyen menjenek. A hostesseket általában egy protokollos irányítja, olyan szakember, aki átlátja az egész rendezvényt, a szervezés minden mozzanatát, és bármikor segítséggel tud nyújtani. A hostessek munkája nagy segítség, de olykor hátráltató is lehet. Ha van valaki, aki pontos információkkal látja el őket, akkor segítség, de ha csak részleges információk jutnak el hozzájuk, akkor hátráltathatják is a rendezvényt. Előnyt jelent, ha a hostess beszél idegen nyelve(ke)t, azonban a jó kommunikációs képesség elengedhetetlen. A jó megjelenés is nagyon fontos, rájuk is érvényesek a hivatali eleganciára vonatkozó szabályok. A legfontosabb azonban minden esetben a mosoly, és a kisugárzás. A tolmácsok kiválasztásánál nagyon körültekintőnek kell lennünk, mert személyének kiválasztásán, szaktudásán sok minden múlhat. A tolmácsolás nem csak akkor hasznos, ha a feleknél nyelvi hiányosság áll fent, hanem a tolmácsolás okozta késleltetés időt enged az alaposabb átgondolásra, a pontosabb megfogalmazásra. Személyét soha nem helyezheti előtérbe, feladata, hogy két ember között közvetítsen pontosan, tárgyilagosan, csak a lényegre szorítkozva. A tolmácsok annyiban különböznek a hostessektől, hogy nekik igazából nincsen szükségük kreativitásra. A tolmácsoknak mindig pontosan azt kell fordítaniuk, ami elhangzott, önálló gondolataik nem lehetnek. A protokoll szabályai minden esetben rájuk is vonatkoznak, így például az öltözködés szabályai is. A tolmács nem hivatali rangja alapján kap helyet a tárgyalásokon, hanem technikai feladatot lát el, helye mindig a vendéglátótól balra ül, egyéb esetekben pedig 51


oda tanácsos ültetni, ahol a legjobban tudja végezni a munkáját. Helyének nincs rangsorbéli értéke. A gépkocsiban való ültetéskor is ügyeljünk arra, hogy a tolmács a fővendég gépkocsijában jusson helyhez. Mert elég kellemetlen lehet, ha a delegációs kocsisor utolsó kocsijában kap helyet, akkor egyik helyszínről a másikra érkezve megvárakoztathatja a vendéget. A tolmácsokat illetően nincsen jelentősége annak, hogy az illető nő vagy férfi, ha a munkáját megfelelően végzi. Azonban adódhatnak olyan szituációk, ahol mégsem árt odafigyelni, a tolmács nemére. Például egy hölgyprogramra, ahol csak hölgyek vannak jelen, ajánlatos hölgy tolmácsot küldeni, mert a hölgyek egymás között sokkal felszabadultabban beszélgetnek, mint férfi jelenlétében. Az idegenvezetők a szabadidős, fakultatív programon jutnak szerephez, de az ő feladatuk is fontos, mert ahhoz járulnak hozzá, hogy az ő tolmácsolásukban a vendég megismerje egy kicsit az országot, várost. Rövidebb ideig találkoznak az adott vendéggel, így nekik rövidebb idejük van arra, hogy meggyőzzék a vendéget, delegációt a tudásukról, és valami plusszal hozzájáruljanak a látogatáshoz. Természetesen az idegenvezetőnek is nagyon jártasnak kell lennie a munkájában, és ezen a szinten már neki is tisztában kell lennie a protokoll alapvető szabályaival. 7. A nő, mint kísérő A diplomácia nem csak a férfiak kiváltsága. A történelem során is megfigyelhetjük számos

női

elismertségét

uralkodó

sikerét

és

(Szemiramisz

mezopotámiai királynő, Mária Terézia magyar és cseh királynő, II. Erzsébet Nagy-Britannia és Írország királynője vagy Indira Ghandi miniszterelnök). A diplomáciában azokra a hölgyekre, akik bármilyen diplomáciai funkciót töltenek

be

ugyanazon

szabályok

vonatkoznak, mint férfi társaikra.

52


Napjainkban, ha valaki azt említi, hogy „női protokoll”, akkor mindenkinek legelőször az a szituáció jut eszébe, amikor a nő, mint kísérő jelenik meg a diplomáciában, például, hogy a férj a nagykövet, államfő, diplomata, a hölgy pedig a felesége, élettársa vagy egész egyszerűen csak a kísérője. Sajnálatos módon ez a történelem során alakult ki így, és ebből a helyzetből a nők nagyon nehezen, vagy nem is tudnak kitörni. Manapság ugyan egyre gyakoribb a női nagykövet, a konzul, a tiszteletbeli konzul, vagy a női politikus, de számuk sajnos még mindig nem számottevő. (De ezt a 8. fejezetben részletesebben összefoglalom.) A külföldi vendég látogatása során egyes eseményeken részt vesz a vendég feleség vagy kísérő is, más programokon nem. Egyes programokban nem is vehet részt, például a hivatalos tárgyalásokon. Amikor hivatalos vendég érkezik, igyekezni kell a programjába legalább egy rövid városnéző programot beiktatni, mert az ideérkező vendégek többsége érdeklődik az ország kultúrája iránt, ahová érkezik. Sok esetben azonban a fővendégnek nem jut ideje rövid itt tartózkodása alatt városnézésre, illetve semmilyen szabadidős programra. Viszont, ha kísérőjével, feleségével érkezik nagyon fontos feladat, hogy az ő számára is készüljön program, amíg férje a hivatalos programon, tárgyaláson vesz részt. A hölgyvendég programjában általában szerepelnek a számára kötelező programok, úgymint fogadások, díszebédek, díszvacsorák. De helyet kapnak a fakultatív programok is. Ezek a programok leggyakrabban az illető hölgy ízlésvilágához igazodnak, lehet politikai, szakmai jellegű (pl.: látogatás karitatív szervezeteknél, vagy a vendég szakmájában dolgozó szakembereknél), kulturális jellegű (műterem, múzeumok) vagy kifejezetten speciális: például egy divatbemutató megtekintése. 7.1. A hölgyprogramok jelentősége Hazánkba érkező vendég felesége vagy kísérője majdnem olyan fontos funkciót tölt be, mint a fővendég. Ha a hölgy jól érezte magát itt tartózkodása alatt, akkor az emelheti az egész látogatás fényét, és mindez fordítva is igaz. Igaz, hogy a hölgyek más jellegű programon vesznek részt, mint a fővendég, de ezáltal ők más szemszögből is fogják látni

hazánkat, és a vendégszeretetünket. Amikor a fővendég este beszélget a

feleségével, és a hölgy tele van élményekkel, akkor jó irányba befolyásolhatja az adott két ország tárgyalását is.

53


7.2. A hölgyprogramok megszervezése, időbeosztása A hölgyprogramot is minden esetben előre meg kell szervezni, és el kell juttatni az érkező vendég protokollosainak. Felsőbb szintű vendég érkezése esetén, például egy államfő és felesége érkezése esetén előkészítő delegáció érkezik a fogadó országba, akikkel előre leegyeztetik a programot a megérkezés pillanatától, a távozás pillanatáig. Ez jó alkalom arra, hogy előre tájékozódjanak az érkező vendégek különböző, illetve különleges kívánságairól, étkezési szokásairól, az adott ország helyi szokásairól. Nem árt, ha minden eshetőségre felkészülnek. Jó tudni például az érkező hölgy kedvenc színét, a virágokat illetően. A helyi szokásokról azért érdemes informálódni, mert érdekes szituációk mindig adódhatnak. Például egy Kínából érkező vendégnek ne szabad fehér virágokból álló csokrot ajándékozni, mert Kínában a fehér a halál, gyász színe. Vagy egy arab országból érkező vendég menüsorába nem szabad sertéshúst tenni…stb. Általában az Európán kívüli országokra kell nagyobb figyelmet szánni, mert azért Európán belül nincsenek olyan nagy eltérések. Alapvetően azt az esetet kell figyelembe venni, hogy az államfő a férfi, mert ez a gyakoribb. Ilyen esetben az államfő feleségének kell hölgyprogramot szervezni. Ha nő az elnök a helyzet nem sokat változik, ilyenkor a férfi számára szerveznek „hölgyprogramot”. Az előre elkészült programot így pontról pontra átbeszélik, leegyeztetik. Az elnök programjában szerepelnek a hivatalos tárgyalások, valamint azok a programok, amelyeken férj és feleség együtt vesznek részt. A feleség programjában már csak az ő külön programjai vannak részletezve, a közös programokra csak utalás történik. (7. sz. melléklet) Hivatalos látogatás alkalmával a program a repülőtéren kezdődik, ahol az érkező vendégeknek kormányvárót biztosítanak. A repülőtéren az érkező (legáltalánosabb esetet figyelembe véve, hogy egy házaspár érkezik) vendégeket gépkocsi várja. Ez lehet külön gépkocsi, de lehet közös is, ha először a szállodába mennek. A feleségek számára is minden alkalommal biztosítani kell állandó kíséretet. Egy magyar példa szerint, ha a külföldi elnököt felesége is elkíséri, akkor hazánkban a köztársasági elnök felesége Dalma asszony, vagy az adott országból hazánkba akkreditált nagykövet felesége, vagy a hazánkból az adott országba akkreditált nagykövet felesége fogja kísérni. Hivatalos látogatás esetén mindenkor van díszszemle, 54


díszvacsora, koszorúzás, illetve leggyakrabban látogatás a Városházán. A díszszemlére a férj és felesége már külön érkeznek, csak az adott ország elnöke és Mádl Ferenc vonulnak végig a vörös szőnyegen, a feleséget Dalma asszony kíséri be a hátsó ajtón. Majd következik a delegációk bemutatása, ekkor már a feleség is a férje mellett áll. A delegációk bemutatását követheti egy négyszemközti beszélgetés, amelyen a két elnöki páron kívül csak a tolmács vesz részt. Majd ezt követően megkezdődnek a hivatalos tárgyalások, ezért értelemszerűen kezdetét veszi a hölgyprogram is. A hölgyprogramot illetően is előre kell tájékozódni, az előkészítő bizottsággal egyeztetni. A programot lehetőleg a vendég ízlésének megfelelően összeállítani. Az itthoni tapasztalatok alapján legtöbbször a hazánkba látogató hölgyek már határozott elképzeléssel rendelkeznek, vagy igen pontosan körül tudják írni, hogy mit szeretnének megtekinteni. A hölgyprogramot igyekezni kell úgy összeállítani, hogy az ne legyen túl megterhelő. Szinte egyetlen hölgyprogramból sem maradhat ki a városnézés, sőt ha ez lehetséges, akkor még jobb megoldásnak ígérkezik, ha a városnézésre a férj és a feleség együtt tudnak menni. Egy városnéző program kialakítása egyénfüggő, nagyon függ az adott vendég ízlésvilágától, érdeklődési körétől. Magyarország esetében egyetlen városnézésből sem maradhat ki a Budai Vár, a Mátyástemplom, a Halászbástya, a Nemzeti Galéria és a Szentháromság tér, mint Budapest legfontosabb látnivalói. Természetesen ezt még lehet fokozni, attól függően, hogy mennyi idő áll a rendelkezésre. Egyik legszebb nevezetesség a Parlament, kevés olyan magyar embert találni, aki ne lenne büszke az Országházra. Ha idő engedi, javasolható az érkező vendégeknek a Szent István Bazilika, az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Vajdahunyad vára is. A további program már a vendégen múlik, attól függően, hogy milyen kultúra iránt érdeklődik, még érdekes látványosság a Dohány utcai Zsinagóga, vagy a Gül Baba türbéje. A városnézésnek egy nagyon kellemes formája lehet a sétahajózás is, ugyanis a hajó fedélzetéről elég sok nevezetességet lehet látni a magyar fővárosból. Azért arról azonban sohasem szabad megfeledkezni, hogy a feszített tempójú városnézés is túlzás lehet. Mindig hagyni kell időt a vendégnek, hogy pihenjen, például

55


pihenésképpen meglátogatható egy híres cukrászda, vagy valamely tradicionális étterem. Államfő felesége esetén általában Dalma asszony ad ebédet, ahol részt vesz az állandó kíséret is, valamint a delegáció többi hölgy tagja is. A magasabb rangú vendégek feleségei általában valamely jótékonysági szervezet tagjai, ezért sok esetben kérik, hogy kísérjék el őket hasonló helyekre a fogadó országban is. Lehet ez gyermek kardiológia, nagyothalló gyermekek intézete, vakok intézete, öregek otthona, gyógytornász intézet…stb. Szintén hazai példák igazolják, hogy néha a vendégeknek lehetnek különös kívánságaik. Zsófia spanyol királyné például 1996-ban azt kérte, hogy kísérjék el őt a Pető Intézetbe, mert őt ez érdekli. Egy osztrák miniszter feleségének egyszer az volt a kívánsága, hogy szervezzenek neki egy találkozót egy neves kerámia művésszel, mert hazájában neki is ez volt a foglalkozása. Több hölgy vendég szokott érdeklődni a magyar népművészet iránt, amely minket, magyarokat olyan jóleső érzéssel tölt el. Ezért ajánlatos a hölgyeket elkísérni egy népművészeti boltba, esetleg egy nevesebb népi együttes bemutatójára. A divat iránt nagy érdeklődést mutató hölgyek divatbemutatókra szeretnek járni. Amit még érdemes lehet megmutatni a vendégnek az a Vásárcsarnok, ahol a magyar konyha remekeinek alapanyagai megtalálhatók. A hölgyek általában érdekesnek találják a gyárlátogatást világhírű porcelángyárainkba (Herendi, Zsolnay). 8. Társadalmi nem, állam és a politika. Nők a közéletben. „Ösztönösen felmérik a lehetőségeket, és már kislánykorukban ahhoz mérik a vágyaikat, amit a társadalom megenged számukra. A szocializációs út ma még evidencia a társadalomban. A közéletben egy mindig ráérő, protokollra kész, háttérországgal rendelkező személyre van szükség, ez pedig legtöbb esetben férfi, hiszen nem ő felelős a család körüli apró-cseprő intéznivalókért, a gyerekek ellátásáért.” – nyilatkozta Bethlen Anna, a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkárságának munkatársa, aki szerint a nők társadalmi szerepvállalásának kérdését két oldalról lehet megközelíteni. Meg lehet vizsgálni, hogy számban és minőségben hány nő van jelen a közéletben. Társadalmi akadályként tornyosul a nők elé saját, esetenként csekély hajlandóságuk is a felelősségteljes feladatok felvállalására. Hatalmas potenciál van a nőkben, amit a munkaerőpiac nem használ ki.

56


„Kikérem magamnak, a feleség nem oldalborda.”24

Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt. Nincs ez másként az EU tagállamaiban és a közösségi intézményekben sem. A nők közéleti szerepének növelésére számos tagállamban a pozitív diszkrimináció eszközét használják. A legfrissebb példa a francia paritásról szóló törvény, amely arra kötelezi a választásokon induló politikai pártokat, hogy listájukon érje el az 50%-ot a nők aránya, azaz a pártlistán minden második jelölt nő legyen. Ha egy párt nem tartja be ezt az előírást, akkor pénzbüntetéssel sújtják. 8.1. Nők a magyar közéletben „Ahol a nők jól érzik magukat, ott a férfiak is biztonságban vannak”25

A nők aránya riasztóan alacsony mind a magyar parlamentben, mind pedig a helyi önkormányzatokban. Jelenleg a 387 parlamenti képviselő 8,5%-a, mindössze 33 nő. A kizárólag képviselőnőkből álló női jogokkal foglalkozó albizottságtól eltekintve a parlamenti bizottságokban általában csak néhány képviselőnő van. Nem kedvezőbb a kép az önkormányzatokban sem. A polgármesterek 12,7 százaléka, az önkormányzati képviselők 22,9 százaléka nő. A 10 ezer lakosúnál nagyobb települések polgármesterei közül csupán 4,9 százalék nő, a képviselő-testületekben ugyanez az arány 14,4 százalék. A polgárosultnak számító Vas megyében például az önkormányzati képviselők 5,2 százaléka, azaz minden huszadik képviselő nő. A nők alacsony részvétele miatt az országos és helyi politikában egyáltalán nem érvényesülnek a speciális női érdekek. 1. sz. táblázat A nők parlamenti jelenléte az Európai Parlamentben és a Magyar Országgyűlésben 1994-1998 Az Európai

A Magyar

Parlamentben

Országgyűlésben

1994

146

43

1998

167

33

Nők száma

24 25

Lévai Katalin, esélyegyenlőségi miniszter, Népszabadság, 2003. augusztus 22. Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának a vezetője, Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember 30.

57


Százalékos aránya 1994

25,7%

11,11%

1998

26,7%

8,55%

Forrás: Une Europe pour les femmes, - valamint - Szerepváltozások, Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI-SZCSM, Budapest 1999, 43. o. Összehasonlításként láthatjuk az EU tagállamokra és Magyarországra vonatkozó adatokat. 2. sz. táblázat A nők aránya az EU-tagországok és Magyarország parlamentjeiben, 1999

Helyezés

Ország

%

1.

Svédország

42,7

2.

Dánia

37,4

4.

Hollandia

36,0

5.

Finnország

33,5

6.

Németország

30,9

10.

Ausztria

26,2

13.

Spanyolország

24,7

22.

Luxemburg

20,0

24.

Egyesült Királyság

18,4

42.

Portugália

13,0

43.

Belgium

12,7

47.

Írország

12,0

50.

Olaszország

11,1

51.

Franciaország

10,9

65.

Magyarország

8,5

79.

Görögország

6,3

Forrás: Gyulavári Tamás - Kiss Róbert - Lévai Katalin: Vegyesváltó, Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, 1999, 78. o. 58


A táblázat adatiból kitűnik, hogy az EU- tagállamok közül csak a görög parlamentben van kevesebb nő, mint a Magyar Országgyűlésben.26 8.2. A politikus nők A nők részvételéről a politikai döntési mechanizmusokban, vagyis a legalapvetőbb szinten, elsősorban az ad hiteles képet, hogy milyen arányban találhatók nők a parlamenti képviselők, a polgármesterek, az önkormányzati képviselők, valamint a különböző kormányzati szervezetek vezetői között. Az 1994-es választások eredményeképpen ugyan az előző ciklushoz képest nőtt a parlamenti képviselő nők aránya (7 százalékról 11,1 százalékra), ez azonban még mindig igen szerénynek mondható a népességen belüli arányokhoz képest, és európai összehasonlításban sem túl magas. Az EU tagországok 13,6 százalékos átlagához viszonyítva tulajdonképpen nem rossz ez a mutató, ám az átlag mögött ott van Dánia, Hollandia és Németország 30% körüli aránya is. „Előny, hogy a kormányülés után nem kell sorban állnom a mosdó előtt.”27

3.sz.táblázat A nők száma és aránya a Magyar Országgyűlésben, 1990-1998

1990

1994

1998

Száma

%

Száma

%

Száma

%

2

9,0

1

5,0

10

6,7

FKGP

3

6,8

2

7,7

4

8,3

KDNP

1

4,7

1

4,5

-

-

MDF

7

4,2

6

15,8

1

5,9

MIÉP

-

-

-

-

1

7,7

MSZP

5

15,1

22

10,5

14

10,5

FIDESZMPP

26

A nők részvétele a politikai életben és a közéletben. Európa Tanács szeminárium a nők és férfiak egyenjogúságáról. Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ, 1994)

27

Dávid Ibolya, volt igazságügyi miniszter, Délmagyarország, 2001. április 28.

59


8

SZDSZ

ÖSSZESEN 26

8,6

11

16,0

3

12,5

7,0

43

11,1

33

8,5

Forrás: Szerepváltozások, Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI-SZCSM, Budapest 1999, 43. o. Az önkormányzatokban 1990 és 1994 között hasonlóképpen emelkedett a nők aránya: 16 százalékról 20 százalék fölé a képviselők között, bár a női polgármesterek aránya továbbra is igen alacsony. A kistelepüléseken nagyobb a női testületi tagok aránya, míg a városokban kisebb, 14 százalék. ” Minél kisebb egy település, annál nagyobb az esély arra, hogy női polgármestere legyen.”28

4. sz. táblázat A megválasztott női polgármesterek és képviselőnők aránya a jelölő szervezetek szerint, 1994 (%) .

Polgármester

Képviselő

Független

11,3

22

MSZP

9,3

18

SZDSZ

8,6

16,9

MDF

4,3

13,6

KDNP

-

15,9

FIDESZ

-

15,2

FKgP

-

9,5

Egyéb párt

5,9

13

Non-profit szervezet

6,7

15

Közös jelölt

4,3

13,7

Összesen

10,4

20,2

Forrás: Szerepváltozások, Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI-SZCSM, Budapest 1999, 43. o.

28

Göncz Kinga, népjóléti államtitkár, Zalai Hírlap, 2002. december.3.

60


Az adatok jól mutatják azt az egyébként nemzetközi összehasonlításokban is tapasztalható jelenséget, hogy a politika csúcsaitól lefelé haladva egyre nagyobb számban kerülnek be nők a különböző választott testületekbe. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy személyesebb, közvetlenebb kapcsolat van a választók és a jelöltek között, különösen a kisebb települések esetében, s a választók többnyire nem a pártok többé-kevésbé ismeretlen jelöltjeire szavaznak pártszimpátiáiktól és beidegződéseiktől függően, hanem ismert jelöltek között választanak. A politikus nőknek természetesen a férfi választóikat is képviselniük kell, ám a speciális női érdekek képviseletének vállalását a választók is elfogadnák. A pártok ugyanakkor már a jelöltállításkor illetve -kiválasztásakor mérlegelik, hogy az adott körzetben lehet-e nagyobb esélye egy női jelöltnek (a választások tapasztalatai is erre késztetik őket), és mindeddig nem vállalkoztak arra, hogy kifejezetten "női programmal" jelöltet indítsanak. 5. sz. táblázat Nők a pártok egyéni választókerületekben indított jelöltjei között (1998) Összes egyéni

Női egyéni

jelölt

jelöltek

SZDSZ

175

18

MSZP

176

16

KDNP

163

14

FIDESZ

174

14

MDF

175

14

FKgP

158

9

.

Forrás: Szerepváltozások, Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI-SZCSM, Budapest 1999, 43. o. Az országgyűlési képviselő nők nagyobb része nem egyéni választókörzetek győzteseként jutott a parlamentbe, s mandátuma – esetleg képviselői jövője – sokkal inkább függ attól, hogy mennyire tud együttműködni frakciótársaival, pártja vezetőivel, mint attól, hogy mennyire eredményesen képviseli a női érdekeket. Mindez lényegesen

61


gyengíti a képviselők pozícióit, legalábbis ami a karakteresen női érdekekért való fellépést.29 Magyarországon a köztudatban a közéleti és politikai szerepvállalást többnyire még mindig a "parancsnoki" szereppel azonosítják, amelyre a nőket hagyományosan nem tartják alkalmasnak. Sikeres női közéleti szereplőnek mindenekelőtt azt tekintik, aki ún. "házvezetőnői" pszichológiával hozza a döntéseket, úgy irányít, ahogyan az otthoni élet rendje megkívánja. A politikai szférában azonban a döntések jelentős része informális fórumokon születik, a döntésekhez szükséges információ továbbra is zárt csatornákon áramlik, s ezekhez a női közszereplők férfi kollégáiknál lényegesen nehezebben férnek hozzá. Mindez azt is jelenti, hogy a közéletben sikerre törekvő nőknek ma még férfias szerepeket kell vállalniuk. Ezek a szerepek és az általuk meghatározott játékterek azonban a legtöbb nő számára nem kifejezetten vonzóak. Így nemcsak azért nehéz a nők számára a közéleti szerepvállalás erősítése, mert a férfiak tudatosan kiszorítják őket, hanem azért is, mert a nők nem szívesen alkalmazkodnak a férfi játékszabályok szerint zajló politikai élethez. A civil szervezetek megerősítésén, a női politikai lobbik kezdeményezésén és működtetésén túl a közvélekedés megváltoztatására is szükség lenne a nők szerepével kapcsolatban. Ez új közéleti szerepmintákhoz is elvezetne. A női érdekek megfelelő képviselete csak akkor valósulhat meg, ha a sikeres közéleti nőknek nem kell feladniuk női mivoltuk lényegét, hanem éppen nőként tudnak jól dolgozni, együttműködni férfi kollégáikkal. A másik oldalról nézve, a demokratikus közéletnek, a politikai testületeknek is csak a javát szolgálhatja, ha olyan felkészült, közéleti szerepvállalásra alkalmas nők jelennek meg a porondon egyre nagyobb számban, akik női életstratégiák, élethelyzetek tapasztalataival gazdagítják a meglehetősen elférfiasodott közéletet. Ehhez olyan közéleti légkörre van szükség, amely teret enged a sajátos női érdekek megjelenítésének, előítéletektől mentesen működik, ösztönzi a helyi, civil, szakmai, és érdekképviseleti szervezetek alakulását minél több területen, elősegíti az "átjárást" a civil szféra és az ún. nagypolitika fórumai között, és támogatja azokat a nőszervezeteket és mozgalmakat, amelyek lehetővé teszik a megújuló, modern női szerepekre való felkészülést. 29

Az Országgyűlés bizottságainak, albizottságainak tisztségviselői, tagjai és munkatársai. Országgyűlés Hivatala, Főtitkárság. 1997

62


„Attól, hogy egy nő miniszteri felkérést kap még nem feltétlenül kell férfivé válnia.”30

Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere szerint ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézni a politikában nőként és férfiként egyaránt. A pártján belül is meghatározó, befolyásos szocialista képviselőnő a különbséget leginkább abban látja, hogy a nőkben több empátia, nagyobb türelem van, hajlamosabbak az ésszerű kompromisszumokra. A képviselőnő ebből a szempontból is jónak tartaná, ha több nő lenne a parlamentben. „Férfi kollégáimhoz hasonló motívumok vezettek politikai pályára, már az egyetemen érdeklődtem a közélet iránt. Bár a hagyományos modell azt diktálná, hogy a férfi dolgozik, kenyeret keres, a nő pedig ehhez a biztonságos, harmonikus, idillikus hátországot biztosítja, neveli a gyermekeket; én azt gondolom, hogy nincsenek eleve női feladatok. Mi a jogi egyetemen találkoztunk a férjemmel, és amikor összeházasodtunk, kialakult köztünk egy olyan munkamegosztás, ami figyelembe vette mindkettőnk hivatását. Emiatt a gyermekvállalást is úgy oldottuk meg, hogy mindketten kivesszük belőle a részünket. Mivel én Budapesten dolgozom, de Kaposváron élek, így a mindennapi munkát – ami egy úgynevezett „normális” családban női feladat lenne – hét közben a férjem végzi. De a férjem nem áldozatként éli ezt meg, nem is szereti, ha a barátai ezzel ugratják. Hétvégén persze én is elvégzem, ami hagyományosan egy feleség feladata. Nagyon tisztelem azokat az asszonyokat, akik azt választják, hogy otthon maradnak, gyerekeket nevelnek; de azt tartom jónak, ha ez szabad választás eredménye.” 8.3. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézmények A nők hátrányos helyzetének leküzdése elképzelhetetlen a tagállamok kormányainak aktív szerepvállalása nélkül. A nyugat-európai országok általános gyakorlata, hogy az utóbbi

évtizedekben

létrehozták

a

nők

jogainak

garantálását

szolgáló

intézményrendszert. Számos országban - így például a szomszédos Ausztriában - külön minisztérium foglalkozik a nők jogaival. Emellett szinte minden EU-tagországban állami támogatással létrejöttek olyan irodák, amelyeket a legtöbbször Egyenlő Esélyek Bizottságnak (Equal Opportunities Committee) neveztek el. Ezek a bizottságok foglalkoznak a nőket ért sérelmekkel, kivizsgálják a diszkriminációs ügyeket, békéltető eljárást folytatnak a felek között, ajánlást fogalmaznak meg, szükség esetén akár pert is indíthatnak a sérelmet szenvedett nők nevében. Emellett ugyanilyen

30

Csiha Judit, privatizációs miniszter, Hajdú-Bihari Napló, 1996. január 30.

63


fontos feladatuk a közvélemény formálása, információs kampányok folytatása, a társadalomban meglévő előítéletek leküzdése. 8.4. Nők a diplomáciában: A diplomáciában sajnálatos módon még kevesebb hölgy van jelen, mint a politikában. Ez valószínűleg adódik abból is, hogy a diplomaták életét még nehezebb összeegyeztetni a családdal, mint a politikusokét, ugyanis a diplomáciában dolgozók gyakran külszolgálatot teljesítenek, és hazájuktól távol kell dolgozniuk éveken keresztül. A továbbiakban szemléltetem, hogy világszerte hány nő tölt be diplomáciai posztot, azaz nagykövet, főkonzul, konzul, külgazdasági attasé vagy tudományos és technológiai attasé. Nagykövetek között mindössze két hölgyet találunk: Osztrák Köztársaság Rendkívüli és meghatalmazott nagykövete: Barsiné Pataky Etelka, és Állandó EBESZ Képviselet Rendkívüli és meghatalmazott nagykövete: Berecz Marianne. Főkonzuli pozícióban szintén két hölgy van: München főkonzulja: Baranyi Mária, és Isztambul főkonzulja: Zimborás Károlyné. Az Olasz Köztársaság konzulja Rómában: Vujicsics Marietta. Valamint a Berni Nagykövetség, Konzuli Osztályán konzul: Tóth Erika. Szerencsére ezek a számok a külgazdasági attasékat illetően nem ennyire elszomorító, ebben az esetben ugyanis a hölgyek öt: Izrael: Dr. Szabó Stefánia; Németország, Berlin: Csatári Éva; Németország, München: Zöldág Zsuzsa; Olaszország: Róma: Dr. Mátyás Mirtill, és Szlovákia: Bratislava: Fülöp Andrea. A tudományos és technológiai attasék tekintetében négy hölgy nevét kell felsorolnom: Berlinben Bádonfai Judit tölti be ezt a pozíciót; Londonban Bálint Vera, Rómában dr. Hagymási Tünde és Tokióban Kanyár Gyöngyi. Valószínűleg eddig is mindenki tisztában volt azzal, hogy a diplomáciában nagyon kevés a hölgyek száma, de ezek az adatok megdöbbentőek. Mindenesetre lehet még reménykedni, hogy ezek a számok a közeljövőben nőni fognak. Egyre több nő tanul a felsőoktatásban, valamint az Európai Unió küszöbén is komoly elvárásnak tekinthető, hogy több nő kapjon szerepet a közéletben, így a diplomáciában is.

64


Befejezés Munkám során beigazolódott, hogy ebben a témában még nagyon sokat kell fejlődnie Magyarországnak, de az összes többi országnak egyaránt. Egyrészt azért, mert a történelem során kialakult társadalmi szerepek - férfiakat és nőket illetően – még napjainkban is behatárolják a nők lehetőségeit. Másrészt, a protokoll gyakorlatában is szükség van fejlődésre. Valójában nem csak a protokollosoknak elengedhetetlen a protokollban való jártasság, hanem az adott ország képviselőjének, a diplomáciában dolgozóknak egyaránt, sőt bizonyos szempontból az utca emberének is. A protokoll mindig is aktuális volt – bizonyos körökben – de napjainkban még több aktualitást nyert. A globalizáció hatására, és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének hatására egyre nagyobb szerephez jut, és kell is jutnia. A rendszerváltást követően hazánkban is előtérbe került a Nyugat felé nyitás, és az integráció gondolata. 2004. május 1.-jén pedig már az Európai Unió tagjaként kell Magyarországnak fogadnia a nap mint nap érkező delegációkat. Elengedhetetlen lesz, hogy fogadásuk gördülékenyen és szakszerűen történjen. Ehhez feltétlenül szükséges a protokoll szabályok részletes és alapos ismerete, de nagyon fontos a nemzetközi gyakorlat és a nemzeti kultúrák tanulmányozása is. Mindehhez szükség van nőkre is, mert bizonyítottak már az élet számos területén, így a protokoll területén is. Pontosan azokra a tulajdonságaikra van szükség, amiben mások, mint a férfiak.


Felhasznált irodalom

A művelt és udvarias ember (A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvű életvezetési és illemtankönyvekben); Szerkesztette: Fábri Anna: Mágus Kiadó; 2001; Budapest Bayer József: Hölgyválasz; 168 óra; XV. Évfolyam 45. szám 2003. november 6.; 32-35. old. Diplomáciai protokoll. Kézikönyv; Külügyminisztérium; 1992; Budapest Feltham, R. G.: Diplomatic Handbook; Longman; 1988; London and New York; 5th ed. Forgas J.: A társas érintkezés pszichológiája; Gondolat; 1989; Budapest Gandouin, Jacques: Good manners and protocol in Europe; Maxwell Communication; 1991; Oxford Görög Ibolya hivatalos honlapja; http://web.axelero.hu/gorog/ Görög Ibolya: Mindennapi maceráink. Bp, Athenaeum K. 2000 Görög Ibolya: Protokoll az életem; Athenaeum Kiadó; 1999; Budapest Kepes Ágnes (szerk.): Hostessek kézikönyve; Közgazdasági és jogi könyvkiadó; 1993; Budapest Kepes Hostess Iroda honlapja; http://www.kepeshostess.hu; (letöltés dátuma: 2003.19.19.) Knigge, Adolf: Az emberekkel való társalkodásról; fordította: Kiss János; 1811; Pest Köves J. Julianna: Illik tudni; K. u. K. Kiadó; 1997; Budapest Lomb Kató: Egy tolmács a világ körül; Gondolat; 1979; Budapest Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma: Protokoll útmutató; 2001; Budapest


Magyar Protokollosok Klubja: Országos Egyesület: Protokoll, Egyetemi Jegyzet, 2002, Budapest Országgyűlési képviselők életrajzai; http://www.mkhogy.hu/kepviselo/elet.htm (letöltés dátuma: 2003.10.03.) Ottlik Károly: Protokoll; Protokoll '96 Kft.; 1993; Budapest Ottlik Károly: Protokoll plussz; Protokoll '96 Kft.; 1995; Budapest Ottlik Károly: Protokoll. Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatából; Protokoll ’96 Könyvkiadó; 1993; Budapest Pease, Allan: Testbeszéd; Ford.: Walkóné Békés Ágnes; Park Kiadó; 1990; Budapest Pease, Allan-Garner; Szó-beszéd: Ford.: Dáczer Éva; Park Kiadó; 1992; Budapest Rendezvényszervezői kézikönyv; COMPEXPO Számítástechnikai, Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft.; 1995; Budapest Sille István dr.: Illem, etikett, protokoll; 1994; Budapest Sille István dr.: Illem, etikett, protokoll; KJK Kerszöv.; 2003; Budapest Szavak, jelek, szokások. A nemzetközi kommunikáció kézikönyve; Windsor Kiadó; 1998; Budapest Troubridge, Lady: The book of Etiquette; Cedar Book; 1979. Vámos Lászlóné dr.: Nyolc miniszter volt a főnököm (Protokoll a gyakorlatban); Szilvia és Társa Bt.; Budapest Vicky Randall-Georgina Waylen (szerk.): Társadalmi nem, politika és az állam; Jószöveg Műhely Kiadó; 2003; Budapest

67


Wohl Janka: Illem. A jó társaság szabályai. Útmutató a művelt társaséletben; Írta egy nagyvilági hölgy; Athenaeum; 1891; Budapest

www.illem.lap.hu ( a letöltés dátuma: 2003. 10. 05) www.hostess.lap.hu (a letöltés dátuma: 2003. 10. 05.) http://www.historia.hu/archivum/2001/0107tompos_kis.htm (a letöltés dátuma: 2003. 09. 29)

http://www.mfa.gov.hu/Kulugyminiszterium/HU/Miniszterium/Szervezeti_egyse gek/Feladatkor/protokoll_kialakul%C3%A1sa.htm (a letöltés dátuma: 2003. 10. 13.) www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/levai-kiss97.html (a letöltés dátuma: 2003.10.08.)

Mellékletek

68


1.sz. melléklet: Ajándékok

Ajánlott ajándék lista:

Szent István aranyozott érem

Államalapítási érem

Díszképek

Duna koncert cd

Aranydíszkép

Budapest c. album

Magyarország az EU szívében c. album

Hungarian dances cd

Millenium 2000 dupla cd

Kalocsai szendvicskészlet

Zsolnay készlet (6 db-os)

69


2. sz. melléklet: Meghívó minták

70


3. sz. melléklet: szállodafoglalás

……MINISZTÉRIUM Nemzetközi Főosztály

Cím: a szálloda neve, „…” részére Budapest Tisztelt Cím! „2003. november 24-25.” Között Budapesten kerül megrendezésre az …….. konferencia 27 ország részvételével. Előzetes megbeszélésünkre hivatkozva küldöm hivatalos megrendelőnket. Kérem szíveskedjen a külföldi résztvevők részére szállást biztosítani 2 ágyas, zuhanyzós szobákban az alábbiak szerint: „2003. november 23-24.” „2003. november 24-25.” „2003. november 25-26.”

15 szoba 25 szoba 11 szoba

ára: ára: ára:

Kérem, egyetértés esetén a fentiek visszaigazolását. Segítségét előre is köszönöm.

Budapest, „ 2003. november 19.”

Üdvözlettel: főosztályvezető

4. sz. melléklet: vacsora, menü megrendelés

71


……….MINISZTÉRIUM Nemzetközi Főosztály

Cím: az étterem neve, „…” részére Budapest Tisztelt Cím! Telefonon történt megbeszélésünkre hivatkozva küldöm hivatalos megrendelőnket. Kérem, szíveskedjen az …….. konferenciára érkező vendégeknek vacsorát biztosítani. Kérem Önt, hogy az alábbiak szerint az ellátásról gondoskodni szíveskedjen: Időpont: Létszám: Menü:

„dátum” „óra” max. 40 fő Erőleves Julienne Jércemell roston vegyes zöldségekkel Vegyes rétes

Ár: A számla kiegyenlítése átutalással történik, melyet kérem a megrendelő másolatával együtt címünkre elküldeni: „cím” Segítségét előre is köszönöm.

Budapest, „2003. november 24.”

Üdvözlettel: főosztályvezető

5. sz. melléklet: ellátás megrendelése ………. MINISZTÉRIUM

72


Nemzetközi Főosztály Cím: „…” részére Budapest Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy „dátum” között …….. Konferencia megrendezésére kerül sor 18 ország részvételével. Kérem szíveskedjen termeket, illetve ellátást biztosítani az alábbiak szerint: Időpontja: Érkezéskor kávé, üdítő, ásványvíz Széchenyi terem 50 fő 10:30-11:00 óra között Ásványvíz, üdítő, kávé, pogácsa 15:30-16:00 óra között Ásványvíz, üdítő, kávé Ebéd: 12:00-14:00 között Ebéd létszáma: 50 fő Helyszín: Fehér és Barna terem Menü: 1. menü Ár: Helyszín: Létszám: Büfé:

Kérem szíveskedjenek a termet „U” alakzatba rendezni, továbbá projectort, vászont, kisasztalt és egy technikus kollégát biztosítani. A számla kiegyenlítése átutalással történik, melyet kérem a megrendelő másolatával együtt címünkre elküldeni: „cím” Segítségét előre is köszönöm. Budapest, „2003. november 24.”

Üdvözlettel: főosztályvezető 6. sz. melléklet: idegenvezető megrendelése

73


………. MINISZTÉRIUM Nemzetközi Főosztály Címzett: idegenvezető neve, elérhetősége Budapest Tisztelt Cím! Telefonon történt előzetes érdeklődésünkre, ezúton szeretnénk megrendelni egy magyar nyelvű idegenvezetőt „dátum”, „óra”-ra, az alábbiak szerint szíveskedjenek biztosítani kollégát:

09:45 órára kérjük az idegenvezetőt az Andrássy úti kormány vendégházhoz (Cím) A budai vár megtekintése lenne a program (11:45) órára kell visszaérni a vendégházhoz A helyszínen kiszállva lenne az idegenvezetés (a delegáció tolmács fordít) A delegáció kísérője:

A számla kifizetése átutalással történik, melyet kérünk címünkre a megrendelő másolatával együtt elküldeni szíveskedjen. Segítségét előre is köszönöm. Budapest, „2003. november 24.”

Üdvözlettel: Főosztályvezető

7. sz. melléklet: hölgyprogram minta

74


…MINISZTÉRIUM PROTOKOLL FŐOSZTÁLY ÁLLAMI PROTOKOLL

………asszony, a ………. Köztársaság elnöke feleségének programja a Magyar Köztársaságban (2003. október…-október…)

………, a Magyar Köztársaság…….. meghívására 2003. október … és… között hivatalos látogatást tesz a Magyar Köztársaságban ..…, a Köztársaság (elnöke, miniszterelnöke, … minisztere). Útjára elkíséri felesége, ..… asszony is.

Állandó kísérő: 75


……….., ………..,

a………. magyar nagykövet felesége, a ……… minisztérium Protokoll Főosztályának munkatársa

Kíséretének tagjai: ……….,

nagykövetségi titkár,

……….,

a köztársasági elnök feleségének személyes asszisztense,

………..,

biztonsági tiszt

Tolmács: …….., …….. nyelven

Idegenvezető: ……….. A hölgyprogram részére a Köztársasági Őrezred … db hosszított gépkocsit, rendőrségi elő- és utánfutót, a … biztonsági tisztnek egy helyet a magyar biztonsági gépkocsiban, a ……… Protokoll további … db kisbuszt biztosít.

Október …,

76


Kedd 13.35-ig

Közös program

13.40

…… asszony, a Magyar Köztársaság ………. Felesége és ……. Asszony, a ……….. Köztársaság …….-ének felesége megkezdik külön programjukat. A városnézésen ………. idegenvezető mutatja be a nevezetességeket. Jelen van: ……….., ……….., ………..., ………..(T) valamint, ……….., ……….., ……….. Városnézés helyszínei: Séta a budai várban Halász-bástya Mátyás templom A vendégeket fogadja: …….. káplán Andrássy út Vajdahunyad vára Városliget 77


Kávézás a Gundel étteremben ……… asszony elköszön vendégétől. 15.30-tól

Közös program Koszorúzás

15.40

Városnézés Bazilika A vendégeket fogadja: ………, lelkész

16.15

Indulás a Gellért fürdőhöz

16.25

Érkezés a Gellért fürdőhöz 1111 Budapest, Kelenhegyi út 2-4.

A vendéget fogadja: ……… főigazgató, ………, szállodaigazgató Kávézás a Gellért fürdőben Gellért hegy 17.30

Indulás a szállásra

17.50

Érkezés a szállásra

18.40

Közös program A delegáció tagok indulása a díszvacsorára

18.50

Az elnöki pár indulása a díszvacsorára

Október …….., 78


Szerda Reggeli a szálláson 09.00

Indulás a Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthonához

09.25

Érkezés a Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthonához A vendégeket fogadja a bejáratnál: ………, igazgató Jelen van: ………, ………, ………, ………(T) valamint, ………, ………, ……… ………… asszony elköszön vendégétől.

10.20

Indulás a budapesti Vásárcsarnokhoz

10.40

Látogatás a Vásárcsarnokban

11.10

Indulás a Parlamenthez

11.20

Látogatás a Parlamentben. Belépés a VI-os kapun Idegenvezető: ……… 79


12.0

Indulás a ……… Nagykövetségre

12.10

Közös program

14.10

Fogadás

14.10

Indulás Szentendrére

14.30

Érkezés Szentendrére Városnézés

15.15

Látogatás a Kovács Margit Múzeumban

16.15

Kávézás a Szamos Marcipán Kft. Múzeum Cukrászdában

16.45

Indulás Szentendréről Budapestre

17.15

Érkezés a szállásra

19.15

Közös program Indulás a Mágnáskert étterembe

19.30

Vacsora

80


Október …. Csütörtök 8.45

Közös program Indulás Kecskemétre

Budapest, 2003. ………

81

A NŐK SZEREPE A PROTOKOLLBAN

Recommend Documents