MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR Egészségügyi gondozás és prevenció szak Védőnő szakirány
A roma és a nem roma várandósok közötti különbségek
Konzulens:
Készítette:
Prof. Dr. Peja Márta
Zigova Alexandra
Miskolc 2014
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés…………………………………1.oldal 1.1. Témaválasztás indoklása……………….1.oldal 2. Irodalmi áttekintés………………………..3.oldal 3. Hipotézisek……………………………….5.oldal 4. Kik a romák, és honnan származnak?........6.oldal 5. Anyag és módszer………………………...7.oldal 6. Eredmények ismertetése megbeszélése…9.oldal 7. Következtetések………………………... 20.oldal 8. Összefoglalás…………………………... 22.oldal 9. Irodalomjegyzék……………………….. 23.oldal
1. Bevezetés Dolgozatom fő témája a várandósok magatartása. Ezen belül szeretném bemutatni a roma és a nem roma várandós nők közötti viselkedésbeli, életmódbeli különbségeit. Célomul tűztem ki, hogy felmérjem, a roma nők valóban olyan hanyag módon állnak-e a várandóságukhoz, mint ahogyan azt az emberek általában állítják, valamint, hogy ezek az állítások, mennyire térnek el a nem roma várandósok viselkedésétől. Kutatás alapproblémájának tekintem, azt, hogy a roma várandósok nagy része teljesen más felfogással, érték rendel élnek, mint a nem roma nők, így az egészségügyi dolgozókkal való kapcsolatuk is különbözik. Következő alapprobléma, hogy a romák nagy része rossz szociális körülmények között él, így képtelenek arra, hogy betartsák a terheskultúra egyes pontjait. Ezért felmértem a 20 éves kortól a 30 éves korig terjedő roma és nem roma nők várandóságukhoz
való
hozzáállásukat,
és
valamint
az
eredményeket
összehasonlítottam. Tulajdonképpen egy képet szerettem volna kapni arról, hogy mennyire igazak, vagy nem igazak a különböző állítások, tehát, a nem roma származású várandós nők magatartásától mennyire térnek el a romák magatartásai.
1.1. Témaválasztás indoklása Szeretek emberekkel foglalkozni, figyelni őket, viselkedésüket megérteni, és a miértekre választ kapni, így olyan témát kerestem, ami a nők várandóság alatti viselkedését vizsgálja. Tekintettel arra, hogy mint leendő védőnő várandósokkal is fogok
foglalkozni,
felmértem
a
várandósok
viselkedését,
életmódját,
a
várandósgondozáshoz való hozzáállásukat. Roma és nem roma nők között végeztem a vizsgálatot, ugyanis a roma népcsoportról részben negatív vélemények terjednek. Bár igazán nyíltan nem mernek beszélni róla, de mégis hallani, hogy, a várandós roma
nők,
felelőtlen
módon
állnak
várandóságukhoz.
Szakdolgozatom
témaválasztásának legfőbb indoka a kíváncsiság, hogy megtudjam, ezek a vélemények mennyire igazak. Témaválasztásomkor tisztában voltam azzal, hogy ez 1
egy kényes téma. Felmérésemmel szeretném a roma nőkkel kapcsolatos véleményeket cáfolni, vagy igazolni. Kérdőíves felmérésemmel, és személyes interjúval közelebb szerettem volna kerülni a roma nőkhöz, hogy jobban belelássak életükbe, kíváncsi voltam a véleményeikre és gondolkodásmódjukra.
2
2.Irodalmi áttekintés A szakirodalomban kevés adat található ezzel a témával kapcsolatban. Mindössze hét könyvet találtam, amik felhasználhatóak voltak. A könyveken kívül weboldalakon próbáltam használható anyagokhoz jutni, viszont ott is csak az általam megszerzett könyvekből találtam részleteket. Ezért szakdolgozatomhoz hét könyvre tudok hivatkozni. Általam elolvasott szakirodalmak a következők: 1. Csongor Anna- Szuhay Péter: Cigánykultúra, cigánykutatások, Budapesti Könyvszemle 1992. 2. Havas Gábor- Kemény István: A magyarországi romákról Szociológiai szemle 5 1995. 3. Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003 Gondolat kiadó MTA Etnikai- Nemzeti Kissebségkutató Intézet Budapest, 2004 4. Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben Nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal 1998 5. Réteg Zita: A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai. Álláspontok és viták Szociálpolitikai Értesítő 1984. 6. Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. PANORÁMA. Budapest 1999. Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája című könyvében érdekesen magyarázza, hogy vajon miért nem tudják a roma várandós nők betartani a terheskultúrát. „Van, aki nemzetiségként, van, aki etnikumként, van, aki kulturális csoportként, van, aki társadalmi osztály, illetve rétegként, és van, aki egyszerűen deviáns társadalmi csoportként említi őket.” (Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája, Budapest, 1999) (6).
3
Mivel rossz szociális körülmények között élnek, így nehéz megoldani, hogy rendszeresen
megjelenjenek
tanácsadáson,
hogy
megvegyék
a
szükséges
vitaminokat. Teljesen más a világnézetük és a fontossági sorrend az életükben. Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben, című, könyvében, a roma nők egészségi állapotát, szexualitását, párválasztását, terhesség viselését írja le. Szó szerint idézi a roma nőket, és az egészségügyi dolgozókat, ahogyan a problémákat látják. Legvégül a két fél közötti kommunikáció javításának esélyeiről ír. A roma családokban a szülő és gyermeke között nincs megfelelő kommunikáció. Ebből kifolyólag a szülő nem készíti fel gyermekét a nemi életre, védekezés fontosságára. Mivel többen osztozkodnak egy helyiségen, így a szülők nemi élete sokszor a gyerekek előtt sem titok. Túl hamar szembesülnek ezzel, és így túl hamar kezdődik el az ő életükben is. A várandóság viselése fejezetnél elismeréssel ír a roma nőkről, hogy milyen jó a teherbíró képességük.
4
3. Hipotézisek 1. A roma nők nagy része nem ismeri a fogamzásgátló eszközöket, módszereket. 2. A roma nők nagy része nem tervezi előre a várandóságát. 3. A roma nők fiatalabb korukban esnek teherbe, mint a nem roma nők. 4. Figyelmen kívül hagyják a védőnő egészségnevelését, és nem járnak rendszeresen tanácsadásra. 5. Nagyobb számban fordul elő művi abortusz a nem roma nők körében, min a roma nőknél. 6.A roma, és a nem roma várandós nők közül, több roma nő dohányozik, vagy fogyaszt alkoholt, mint nem roma nő. 7. Kismama tornát a nem roma várandós nők nagyobb számban látogatják, mint a roma várandós nők. 8. A nem roma várandós nők, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a roma várandós nők. 9. A roma várandós nők közül kevesebben szednek magzatvédő vitaminokat, mint a nem roma várandós nők.
5
4.Kik a romák, és honnan származnak? Maga a roma megnevezés, a rom szó többes száma, ami azt jelenti, hogy ember. Nem is olyan régen, még azt nevezték romának, akit a társadalomban a többség annak tekintett. Egyáltalán nem kérdezték meg senkitől, hogy minek tartja magát. Ma már azt nevezzük romának, aki annak vallja magát. Ha valakiről azt gondoljuk, hogy roma, de ő azt állítja, hogy nem roma, akkor nem sorolhatjuk a romák közé. Viszont ez fordítva is igaz, hogy ha valaki nem roma, de a roma emberek között él, és nem roma származása ellenére mégis romának vallja magát, akkor őt romának kell tekinteni. Arról, hogy honnan is származnak valójában, rengeteg elmélet létezik. Tulajdonképpen egyik elméletet sem tudják bizonyítani. Vannak, akik azt állítják, hogy a fáraó leszármazottjai, vannak, akik azt, hogy Indiából származnak. Ami biztos, hogy vándorlás során jutottak el Európába. Vándorlásuk okáról is több elmélet létezik. Az egyik elmélet szerint a fáraó elűzte őket, mert nem volt belőlük haszna, mivel nem dolgoztak. Különböző mesterségekkel rendelkeztek. Voltak, akik edényeket készítettek, voltak, akik zenészek, jóslók voltak. Csak addig maradtak meg egy helyen, míg munkáikkal el nem látták az ottani népességet. Mikor már nem tudtak pénzt keresni, tovább álltak. Már akkor is voltak közöttük olyanok, akik deviánsan viselkedtek. Lovakat loptak, és kereskedtek velük. Még ma is vannak olyan romák, akik folytatják a vándorló életmódot. (Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003) (3.). Ezek az adatok bizonyítják, hogy egy kritérium alapján, a mai napig nem lehet pontosan meghatározni azt, hogy ki tartható romának.
6
5.Anyag és módszer Kutatásomat 20-tól 30 éves korig terjedő várandós nők körében végeztem. Kérdőívek és személyes interjúval mértem fel az életmódjukat, várandóságukhoz való hozzáállásukat. Helyszínül a várandós tanácsadásokat választottam Miskolcon. A kérdőíveket személyesen adtam át a célszemélyeknek, valamint kitöltésük alatt szükség esetén segítséget nyújtottam, és beszélgettem a várandósokkal. Összesen 100 várandós nőt kérdeztem ki, 50 roma és 50 nem roma származásút. A csoportosításuk az alapján történt, hogy megkérdeztem ki milyen származásúnak vallja magát. Kérdőívemben nyílt kérdések szerepelnek. Azért használtam nyílt kérdéseket, mert úgy gondoltam, hogy így saját szavaikkal fogalmazhatják meg válaszaikat. Szerencsére a kutatómunkám során nem volt semmi probléma. Senki sem sértődött meg a származásukkal kapcsolatos kérdésemre, és szívesen segítették munkámat. Sokat beszélgettem a várandósokkal, aminek köszönhetően sok plusz információt is megtudtam. Válaszaikra még magyarázatot is kaptam. Kérdések a következők voltak: 1. Életkor? 2. Legmagasabb iskolai végzetség? 3. Hányadik várandósági héten van? 4. Tervezett volt a várandóság? 5. Hányadik héten kereste fel először a védőnőjét? 6. Rendszeresen eljár várandós tanácsadásra? 7. Amennyiben nem jár el rendszeresen várandós tanácsadásra, mi az oka? 8. Milyen rendszerességgel fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, húsféléket? (ehhez táblázatot használtam, amiben a válaszadási lehetőségeket megadtam.) 9. Milyen fogamzásgátló eszközöket, módszereket ismer? 10. Várandósága előtt használt fogamzásgátlást? 7
11. Várandósága előtt, milyen fogamzásgátló módszert használt? 12. Szed magzatvédő vitamint? 13. Jelenleg, a várandósága alatt dohányzik? 14. Jelenleg, a várandósága alatt fogyaszt alkoholt, szeszes italt? 15. Várandósága miatt változtatott táplálkozási szokásain? Az eredmények nagy részét diagramokon ábrázoltam.
8
6. Eredmények ismertetése, megbeszélése Életkor életkor 14 17 18 19 21 23
roma várandósok száma 1 fő 22 fő 2 fő 3 fő 5 fő 17 fő
életkor 26 28 29 30
nem roma várandósok száma 16 fő 7 fő 21 fő 6 fő
Az 50 roma nő közözött a legfiatalabb 14 éves volt, és a legidősebb 23 éves. Az 50 nem roma nők között a legfiatalabb 26 éves volt, a legidősebb pedig 30 éves volt. A roma nők, hamarabb kezdenek el szexuális életet élni, sokkal hamarabb mennek férjhez, és szülnek. Egyik roma nő elmondása szerint, náluk már szégyen, ha egy nő 30 évesen megy férjhez, és szül gyerekeket. Az, hogy ha valaki túl fiatalon, szinte gyerekként válik anyává, nem szégyen náluk, de ők sem tekintik helyénvalónak. Egyik nem roma várandós szerint ez azért van, mert sokan élnek egy kis házban, és a gyerekeknek nincs külön területük a felnőttektől, így sajnos belelátnak szüleik intim helyzeteibe is, és mivel így nevelkednek, korán elkezdik a szexuális életet, ami az éretlenségük és tudatlanságuk miatt a korai várandósághoz vezet. A nem roma nők azért szülnek idősebb korukban, mert a munka, a továbbtanulás miatt, ezt megpróbálják kitolni, vagy pedig a megfelelő anyagi helyzetükre várnak.
9
Legmagasabb iskolai végzettség:
nem roma=20 fő
roma=30 fő nem roma=8 fő
roma=15 fő nem roma=22 fő R=5 fő
8 általános alatt
8 általános
szakmunkásképző
érettségi
diploma
Mint a diagramon is látható, minimum a 8 általánost mind a 100 várandós elvégezte. Csak 8 általánost végző nők, összesen 38-an vannak. Ebből 30 roma és 8 nem roma származású. A30 roma közül 2 meg is indokolta, azzal, hogy nem szerettek iskolába járni. Volt 1 roma nő, akit kiemelnék, mert ő hosszabban beszélt erről. Elmondása szerint, azért nem tanult tovább, mert a szülei nem engedték, mivel sokan vannak testvérek és rájuk kellett vigyázni. Náluk a családban, az a hagyomány, hogy ha betölti a nő a 16. életévét, akkor férjhez kell mennie, mert különben vénkisasszonynak fogják hívni. A többi roma várandósnál a következő mondatok hangzottak el, válaszként: „Nem érdekelt engem az iskola, akkor máson járt az eszem.” , „Szerelmes voltam, és nem bírtam ott ülni.” , „Nem szerettem a tanárokat, ők sem szerettek engem”. A nem roma nők közül 3-an mondták, azt, hogy rossz társaságba keveredtek, és inkább az iskola mellé jártak, dohányozni, alkoholt inni. Volt, aki azt mondta, hogy rossz tanuló volt mindig is, és inkább elment dolgozni. Meglepetés szerűen 22 roma nő azt mondta, hogy van érettségije. Ennek az ellenőrzésére nem volt lehetőségem, de felmerült bennem az, hogy nincs mindenki tisztában, hogy mit jelent az érettségi.
10
Az, hogy valaki iskolázott, vagy sem, leginkább attól függ, hogy milyen családban él. A fiatalkorúak nagy részénél előjön a lázadás, az iskola mellé járás, de nem mindegy, hogy a szülő ezt hogyan kezeli. A roma családokban ott rontják el, hogy nem foglalkoznak annyira a gyerek iskoláztatásával, nem nyujtanak számára semmiféle nevelést, példát, hiszen ők sem kaptak. Ez egy ördögi körforgás. Úgy vannak vele, hogy: „Hát most mit csináljak vele, ha megbukik mindig. Én is rossz tanuló voltam”. Ezzel a hozzáállással konkrétan megengedik a gyereknek azt, hogy ne járjon iskolába. Aztán kész is a végeredmény, hogy iskolázatlanok. Mivel nem tanulnak tovább, de dolgozni sem mennek el, így nem marad más, mint férjhez menni szinte még gyerek fejjel.
Tervezett volt a várandóság?
16 fő roma várandósok nem roma várandósok
45 fő
Az ábrán látható, hogy a romák között kevesebb volt a tervezett gyermekvállalás. 50 roma nő közül, mindössze 16-an tervezték előre várandóságukat, míg 50 nem roma nő közül 45-en. Azon roma várandósok bevallása szerint, akik nem tervezték a várandóságot, az oka, hogy ők Isten áldásának tekintik a gyermeket, és ezt szerintük nem szabad befolyásolni. Szavaikkal élve: „Ha jönnie kell, jöjjön”. A nem roma várandósok közül, 50-ből mindössze 5 fő nem tervezte, ők az anyagi helyzetük miatt. A roma várandósoktól többször is elhangzott az a kijelentés, hogy „nem probléma nálunk a gyerekvállalás, majd egy pohárral több vizet teszünk a 11
levesbe”. Mivel nem tudják használni, és nem is akarják, a fogamzásgátló módszereket, így családtervezésről náluk nem is beszélhetünk, viszont negatív családtervezésről sem, mivel mindegy hány gyerekük van, mindig örülnek a következőnek, és az esetleges művi abortusz választásának gondolata messze áll tőlük. A nem roma nők nagy része már inkább előre gondolkodik. Egyre idősebb korukban vállalnak gyereket, mivel a legjobb anyagi helyzetükben szeretnék, és amikor úgy gondolják, hogy, most már mindent meg tudnak adni gyermeküknek.
Művi abortusz, spontán abortusz, halva születés előfordulása 40 35 30 25 Roma
20
Nem roma
15 10 5 0 Művi abortusz
Spontán abortusz
Halva születés
A nem roma nőknél nagyobb számban fordul elő művi abortusz, mint a roma nőknél. Összesen 50 roma és 50 nem roma nő közül 27 romának, és 36 nem romának volt művi abortusza. A nem roma nők közül mind a 36 azzal magyarázta, hogy túl korai lett volna még a gyermekvállalás, valamint, hogy nem voltak olyan anyagi helyzetben, hogy felneveljenek egy gyereket. Spontán abortusz szintén a nem roma származású nőknél volt több. A 100 nőből 12 nem romának, és 2 romának volt spontán abortusza. Ennek okára nem tudtam választ kapni. Halvaszületés a szintén 100 nőből mindössze egynél fordult elő, aki nem roma származású. Elmondása szerint ennek oka baleset volt. A roma nőkre nem jellemző, 12
hogy a művi abortuszt választanák. Ők inkább megszülik a gyereket, bármilyen rossz körülmények között is élnek. A roma nők azzal magyarázták, hogy már nagyon sok gyerekük van, és már tényleg olyan a helyzet, hogy nem lehet több. Viszont akik mégis művi abortuszon esnek át, azok az abortusz után előfordul, hogy újra szülnek.
Magzatvédő vitaminok szedése 49 48 47 46 45 roma
44
nem roma
43 42 41 40 39 magzatvédő vitaminok szedése
A 100 várandós nőből 42 roma és 48 nem roma nő szed magzatvédő vitamint. Azok, akik nem szednek, nem igazán tudtak választ adni a miértre. Volt egy roma várandós, aki azt sem tudta mi az. Mint ahogyan a fogamzásgátló tabletta használatát sem, úgy a magzatvédő vitamin folyamatos szedését sem tudják betartani. A magzatvédő vitamint szedő 42 roma között is voltak, akik elmondták, hogy nem mindig veszik be, mert elfelejtik, vagy elhagyják valahol, viszont az 48 nem roma várandós között is voltak 14-en, akik szintén nem rendszeresen szedték, mert elfelejtették.
13
Dohányzás, alkoholfogyasztás
11 fő 38 fő roma nem roma
A 100 várandós nőből 11 nem roma és 38 roma dohányzott. Mindenkitől azt a választ kaptam, hogy nem tudnak leszokni róla. Tudatában vannak azzal, hogy ez ártalmas a magzatra nézve. A nem romák közül ketten voltak, akik azt mondták, hogy kevesebbet dohányoznak, mint várandóságuk előtt, de arra képtelenek, hogy egyáltalán ne dohányozzanak. Egy roma várandós volt, aki a napi egy doboznyi adagról képes volt leszokni annyira, hogy már csak napi kétszer dohányzik. Olyan válaszokat is kaptam a roma várandósoktól, hogy az ő édesanyjuk is dohányzott mikor várandós volt, és nekik sem lett semmi bajuk. A kérdezettek nagy része viszont elviccelte a kérdést, konkrét választ nem adtak.
Alkohol fogyasztás Erre a kérdésre mindkét csoport a nem választ adta, viszont voltak olyan várandósok a romák közül 5-en, és a magyarok közül 2-en, akikről úgy gondolom, hogy fogyasztanak csak nem merték bevallani.
14
Kismamatorna látogatása
2
roma magyar
38
Kismamatornára egyértelműen látható a diagramon, hogy a nem roma várandósok járnak többen. Az 50 roma várandós közül mindössze ketten válaszoltak igennel a kérdésre. Az 50 nem roma várandós közül 38-an járnak kismamatornára. Ők hetente járnak egyszer. Azoktól a nem roma várandósoktól, akik a nem járnak tornára, a következő válaszokat kaptam: „Nem érdekel”, „Nincs időm”, „Otthon szoktam tornázni”. Az egyik nem roma várandós azt mondta, hogy már egyszer részt vett kismama tornán, de úgy gondolja, hogy nincs semmi értelme, és nem is tetszett neki. Azoknak, akik járnak, nagyon tetszik. Elmondásaik szerint, megnyugtatja és kikapcsolja őket. Volt olyan várandós nem roma, aki azt hitte, hogy fizetős, és azért nem járt, de miután felvilágosítottam, hogy ingyenes, azt mondta, hogy akkor mindenképpen elmegy.
Fogamzásgátlók ismerete A fogamzásgátló eszközök közül a gumióvszert és a fogamzásgátló tablettát a romák és a nem romák közül egyaránt mindenki ismerte. Ezen kívül, a pesszáriumot 15
és az esemény utáni tablettát kaptam válaszul. A pesszáriumot 50 roma várandós közül 2-en ismerték, de nem használták még. Az 50 nem roma közül 26-an ismerték és ebből 18-an használták is. Az esemény utáni tablettát 38 roma és 50 nem roma várandós ismerte, és időnként mindegyikőjük használta is. A fogamzásgátló tablettát a romák közül 24-en használták, válaszaik szerint azonban 19-en lettek várandósok. Azzal, hogy hogyan kell használni nem voltak tisztában, többször is elmulasztották bevenni, ezért következett be a várandóság. Akik nem használják, azzal indokolták, hogy elfelejtenék bevenni, valamint hogy anyagilag nem engedhetik meg maguknak. Egyik várandós azért nem használja, mert állítása szerint a férjének nem tetszett, hogy használja, és bedobta a tűzbe. Tapasztalatom szerint a védekezési tanácsokat az egészségügyi dolgozók tanácsai ellenére sem fogadják meg. De akik pedig megfogadják, azok nem tudják betartani. Ennek oka a tudatlanság. Az egészségügyi dolgozó hiába magyarázza el nekik, hogy hogyan kell szedni, mégsem értik meg. „Ennek legfőbb akadálya a roma férfiak elutasító magatartásában rejlik”. ( Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben 1998, 34-35- oldal) (4.). A spirált azért nem használják, mert a méhben elhelyezkedő eszközöktől félnek. A gumióvszer használatával mindenki tisztában volt, valamint azzal is, hogy védettséget nyújt a szexuális betegségekkel szemben. A pesszáriumot ismerő 2 roma várandós elmondása szerint, csak hallottak róla, de még nem látták és nem szeretnék használni soha, mert félnek tőle. A maradék 48 roma várandós nem ismerte. A pesszáriumot ismerő 26 nem roma várandós közül 12 szintén nem tudja, hogy hogyan kell használni. Annak a 18 nem roma várandósnak, akik használták, a nőgyógyászuk ajánlotta, valamint közülük 4-nek az édesanyja javasolta. Az esemény utáni tablettáról ismerősöktől, barátnőktől hallottak, valamint a nőgyógyászuktól. A nem roma várandósok közül 50-ből 50-en ismerték, és 26-an használták is, de senki sem rendszeresen. Azért nem használták rendszeresen, mert sokszor elfelejtették. Leginkább más fogamzásgátló eszköz mellett használták, hogy plusz védelmet nyújtson. A 38 roma várandós, akik használták az esemény utáni tablettát, szintén nem rendszeresen, hanem amikor eszükbe jutott. Egy várandós volt
16
közöttük, aki azért használta, mert párja ellenzi a fogamzásgátló eszközöket, módszereket, és ezt titokban tudta alkalmazni.
Várandós tanácsadás látogatása 48,5 48 47,5 47 roma 46,5
nem roma
46 45,5 45 várandós tanácsadás rendszeres látogatói
A 100 várandós nő közül 94-en járnak rendszeresen tanácsadásra. Ebből 46 roma, és 48 nem roma. A maradék 4 roma, akik nem járnak el rendszeresen, azzal magyarázták, hogy nincs mindig idejük rá, mert sok munka van otthon, miután megkérdeztem, hogy mi az a sok munka, nem kaptam rá konkrét választ. A két nem roma várandós szintén ezzel a válasszal magyarázta, valamint, hogy nem szeretnek a váróteremben ülni, mert sokan vannak, hangoskodnak. Az egyikőjük a roma várandósokra panaszkodott, saját szavaival élve: „kulturálatlanok”. Egyik roma várandós még a nehéz anyagi helyzetével is magyarázta, hogy nincs pénze a buszra, és ő messze lakik a tanácsadás helyszínétől. Csak addig járnak tanácsadásra, míg az nem jelent számukra nehézséget. Mikor már tanácsolnak valamit vagy kérnek tőlük valamit, akkor visszahúzódnak, és próbálnak menekülni annak teljesítése elől. A legjobb példa erre, amikor megugrik a súlyuk és az orvos vagy a védőnő diétát javasol. Mivel nem akarnak diétázni, így nem mennek el tanácsadásra sem.
17
Várandóság viselése Ezzel a kérdéssel kapcsolatban, érdekes válaszokat kaptam. A roma nők saját magukat erős nőknek tartják. Úgy gondolják, hogy nekik a terhesség nem jelent nehézséget. A nem roma nőkről alkotott véleményük viszont ennek az ellenkezője. „A roma várandósok sokkal többet mozognak, guggolnak. Nem úgy vannak, mint a nem roma várandósok, hogy agyonkényeztetik magukat”. (Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügybe, Nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal 1998, 3739.oldal)(4). Nem keresik minden apró kis bajjal az orvost és a védőnőt. Az hogy ők többet bírnak, hozott dolog. Ez már genetikailag is bennük van. A nem roma várandósok ugyanígy vélekednek a roma várandósokról. Tisztában vannak azzal, hogy ők erősebbek, többet bírnak. Egyikük elmondta, hogy ő nem bírná várandósan azt az életformát, ahogyan élnek. Rengetegen vannak, zajonganak, mivel sokan vannak sok a munka is. Úgy gondolja, hogy amiért nagyon jó a romáknak, hogy nincs annyi betegségük ilyenkor. Mint például nem vizesedik be a lábuk, vagy nem vérszegények. Viszont a mellett, hogy erősebbek, azért sokat szenvednek, mert olyan körülmények között, amiben élnek nem lehet könnyű. Nincs víz, nincs fűtés a házakban. Talán azért is ilyen erősek, mert nincs mindig minden a kezükbe adva. (Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügybe, Nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal 1998, 37-39.oldal) (4).
Zöldség, gyümölcs, húsfélék, tejtermékek fogyasztása Zöldségek fogyasztása Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer Hetente többször Havonta egyszer Havonta többször
Roma
Nem roma
19 fő 7 fő 4 fő 20 fő -
23 19 8 fő -
18
Gyümölcsök fogyasztása
Roma
Nem roma
Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer Hetente többször Havonta egyszer Havonta többször
26 fő 5 fő 19 fő -
21 26 3 -
Tejtermékek fogyasztása Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer Hetente többször Havonta egyszer Havonta többször
Roma
Nem roma
3 fő 17 fő 30 fő -
25 fő 21 fő 4 fő
Húsfélék fogyasztása Naponta egyszer Naponta többször Hetente egyszer Hetente többször Havonta egyszer Havonta többször
Roma
Nem roma
50 fő -
17 fő 2 fő 31 fő -
A roma nők többször fogyasztanak húsféléket, mint a nem roma nők. Bevallásuk szerint, ha tehetik, csak húsféléket esznek. Már a gyerekeiket is egészen kis koruktól kezdve hússal, tésztával etetik. Legtöbbször pörkölt formájában fogyasztják. Gyümölcsök közül az almát és a banánt szeretik, és zöldségek közül a paradicsomot, paprikát fogyasztják leginkább. Ők nem igazán foglalkoznak az egészséges táplálkozással, elmondásuk szerint nem érdekli őket, valamint szerintük egészségesen táplálkoznak. A táplálkozásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból a roma származásúaknál felmerülhet, hogy a valóságnak megfelelőek-e az állításaik. Ezt igazolni nem volt lehetőségem.
19
7.Következtetések A fogamzásgátló eszközök, módszerek ismeretéről alkotott hipotézisem a következőképpen hangzott: A roma nők nagy része nem ismeri a fogamzásgátló eszközöket, módszereket. A kutatómunkám során, egyértelműen beigazolódott, hogy a roma nők is ismerik a fogamzásgátló eszközök nagy részét, viszont nem használják azokat, és használatukkal nincsenek tisztában. A gumióvszert, a fogamzásgátló tablettát, esemény utáni tablettát ismerik. A nem roma nők ismerik a fogamzásgátló eszközöket, módszereket, és használják is őket. Tehát az általam felállított hipotézis a fogamzásgátlók ismeretéről beigazolódott. Második hipotézisem szerint, a roma nők nagy része nem tervezi előre a várandóságot. Ez a hipotézisem szintén beigazolódott, mivel 50 roma nő közül, csak 16-an tervezték előre. Mivel a fogamzásgátló eszközöket nem használják, így nehéz is lenne előre tervezni. Voltak, akik fogamzásgátló használata ellenére is teherbe estek, így az is beigazolódott, hogy nem tudják betartani a helyes használatát. Harmadik hipotézisem, miszerint a roma nők fiatalabb korukban esnek teherbe, mint a nem roma nők, szintén beigazolódott, mivel a roma nők közül a legfiatalabb 14 éves volt, a nem roma nők közül pedig 26 éves volt. Ez az eredmény betudható annak, hogy a roma nők nagy része iskolázatlan, és mivel munkájuk sincs. így a házas élet nem jelent gondot. A második, mint okot tudnék felsorolni, hogy a fogamzásgátló módszereket, eszközöket nem használják. Negyedik
hipotézisem,
miszerint
figyelmen
kívül
hagyják
a
védőnő
egészségnevelését, és nem járnak rendszeresen tanácsadásra, megcáfolódott, mivel 50 roma nő közül 46-an rendszeresen járnak tanácsadásra. Az eredmény szinte egyforma az 50 nem roma várandósok számával, mivel közülük 48-an járnak rendszeresen. Az a négy roma, és 2 nem roma várandós, akik nem járnak rendszeresen, rossz anyagi helyzettel, és időhiánnyal magyarázták. Ötödik hipotézisem, miszerint nagyobb számban fordul elő művi abortusz a nem roma nőknél, mint a roma nőknél, beigazolódott, ugyanis, 50 romából, csak 27-nek,
20
és 50 nem romából 36-nak volt művi abortusza. A roma nők inkább megszülik a gyermeküket, akkor is, ha nem jó az anyagi helyzetük. Hatodik hipotézisem, miszerint a roma, és a nem roma nők közül, a roma nők dohányoznak többen a várandóság alatt is, szintén beigazolódott. 50 roma várandósból 38 és 50 nem roma várandósból 11dohányzott várandósága alatt. A dohányzó várandós roma nőknek nem hoz nagy változást a várandóság. Ugyanúgy élnek tovább, mint előtte, ezért ugyanúgy is dohányoznak, mint előtte. Akaraterejük is nagyon gyenge, ezért képtelenek leszokni róla. A dohányzó nem roma nőknél szintén a leszokás okoz gondot. Hetedik hipotézisem, miszerint kismama tornát a nem roma várandós nők nagyobb számban látogatják, mint a roma várandós nők, szintén beigazolódott, mivel 50 roma várandós közül csak ketten vesznek részt heti egy alkalommal. Az 50 nem roma várandós közül pedig 38-an. Lényegesen nagy az eltérés az eredmények között. Ennek oka az, hogy a roma nők szégyenlősebbek, és ezen kívül ott ahol nagyon nem muszáj, inkább nem jelennek meg. Nyolcadik hipotézisem, miszerint a nem roma várandósok több zöldséget, és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a roma várandósok, szintén beigazolódott. A roma várandósok leginkább húsféléket és tésztaféléket fogyasztanak. Kilencedik hipotézisem, miszerint a roma várandós nők közül kevesebben szednek magzatvédő vitaminokat, mint a nem roma várandós nők, szintén beigazolódott. A 100 várandós nőből 42 roma és 48 nem roma nő szed magzatvédő vitamint. Voltak, akik bevallásuk szerint, nem tudták, hogy az micsoda, bár én úgy gondolom, hogy tudták. Legtöbben elfelejtik szedni, vagy pedig nem tartják fontosnak.
21
8.Összefoglalás A felmérésem során sajnos beigazolódott, mind azon „állítás”, ami a romákkal, így a roma gravidákkal is kapcsolatos. Tehát nincs a körülményeket figyelembe vevő tudatos családtervezés náluk. A szexuális életet túl fiatalon kezdik, amit bizonyított a felmérésem, hogy fiatalabban is szülnek, mint a nem romák. Ha ismerik is, nem, vagy ritkán és helytelenül használják a fogamzásgátlókat. Várandóságuk alatt, nem vagy alig változtatnak az addigi egészségtelen életmódjukon. A várandósággal járó kötelezettségeiknek nem vagy csak ritkán tesznek eleget. Ezek a tények előre vetítik azt, hogy a majd megszületendő gyermekük nevelésében is lesznek gondok, életstílusukat, szokásaikat, igénytelenségüket tovább adják gyermekeiknek. Mindezek nagyrészt mindenki által ismert gondok, de a megoldásukban a legnagyobb részt a védőnőnek kell vállalnia. Mint leendő védőnő azt tervezem, hogy majd segítséget nyújtsak a romáknak a családtervezésben. Úgy gondolom sok-sok beszélgetéssel, türelmes és meggyőző felvilágosítással és szeretettel, ha lassan is, de el fogok érni javulást.
22
9.Irodalom jegyzék 1. Csongor Anna- Szuhay Péter: Cigánykultúra, cigánykutatások, Budapesti Könyvszemle 1992. 2. Havas Gábor- Kemény István: A magyarországi romákról Szociológiai szemle 5 1995. 3. Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003 Gondolat kiadó MTA Etnikai- Nemzeti Kissebségkutató Intézet Budapest, 2004 (12. oldal) 4. Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben Nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal 1998 (7-59. oldal) 5. Réteg Zita: A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai. Álláspontok és viták Szociálpolitikai Értesítő 1984. 6. Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. PANORÁMA. Budapest 1999. (12. oldal)
23
