DecadeWatch. Roma Aktivisták értékelése a Roma Integráció Évtizede Program elôrehaladásáról

DecadeWatch Roma Aktivisták értékelése a Roma Integráció Évtizede Program elôrehaladásáról 2005–2006

DecadeWatch Roma Aktivisták értékelése a Roma Integráció Évtizede Program elôrehaladásáról 2005–2006

Kiadványszerkesztő: Andy Haupert Országjelentések szerkesztése: Mona Nicoara Korrektúra: Tom Popper Kiadványszerkesztés: Kovács Judit • Createch Kft. Fordítás: G. Kárpáti Éva • Conf-art Bt. Nyomdai munkák: Createch Kft., Magyarország 2007

❙ 5

Országjelentés MAGYARORSZÁG Szerző Osztolykán Ágnes (független szakértő)

Közreműködő munkatárs Orsós Anna

A DecadeWatch kiadvány a Nyílt Társadalom Intézet és a Világbank támogatásával valósult meg.

❙ 7

Tartalomjegyzék ÁTTEKINTÉS DecadeWatch – Háttér A Roma Integráció Évtizede DecadeWatch Módszertan és folyamat DecadeWatch – Roma aktivisták helyzetértékelése a Roma Integráció Évtizede Program 2005–2015 elôrehaladásáról Mi is az a DecadeWatch? Mit értünk el eddig? Arccal előre: A Kormányok tevvivalója az Évtizedben 2008–2009 Országok teljesítményének összehasonlítása Összefoglaló a prioritási területek vizsgálatáról ORSZÁG ÖSSZEFOGL ALÓK Bulgária Horvátország Cseh Köztársaság Magyarország Macedónia Montenegró Románia Szerbia Szlovákia

9 11 11 11 12

17 17 18 19 21 24 31 32 34 36 38 40 42 44 46 48

A Roma Integráció Évtizede 2005–2015 DecadeWatch Monitoring jelentés keretében

50

Magyarország

57

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

69

Általános Magyarország

71 72

Áttekintés

❙ 11

DecadeWatch – Háttér A Roma Integráció Évtizede 2005. februárjában Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szerbia-Montenegró és Szlovákia miniszterelnökei és képviselőik az Évtized Nyilatkozat aláírásával elindították a Roma Integráció Évtizedét 2005–2015. A 2003-ban „Romák a bővülő Európában – A jövő kihívásai” címmel megrendezett konferencia eredményeire építve, kinyilvánítjuk, hogy kormányaink a diszkrimináció megszűntetéséért és annak érdekében fognak tevékenykedni, hogy a romák, és a társadalom többi része közötti elfogadhatatlan szakadék úgy csökkenjen, ahogyan azt az Évtized Cselekvési Tervekben célként megjelöltük. 2005–2015 közötti időszakot a Roma Integráció Évtizedének nyilvánítjuk, és kötelezettséget vállalunk arra, hogy támogatjuk a Roma közösségek teljes körű részvételét és bevonását az Évtized Program céljainak megvalósításába, ezen kívül pedig a Roma Évtized Cselekvési Tervek megvalósítása során szerezett tapasztalatok értékelése és a végeredmények mérése segítségével kimutatjuk az elért fejlődést. Ezúton hívunk fel más országokat is arra, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseinkhez. Ezen felül, a közreműködő országok Cselekvési Tervet készítenek az Évtized Program prioritási területeire vonatkozóan, melyek az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás, valamint megfelelő intézményi hátteret építenek ki az Évtized Programban vállalt kötelezettségek végrehajtására. Az Évtized Program elősegíti és biztosítja a Roma civil társadalom részvételét a Cselekvési Tervek elkészítésében és végrehajtásában, ide értve a megvalósítási folyamatok monitoring vizsgálatát is.

DecadeWatch Az Évtized meghatározó elve a romák részvétele a programban. Erre építve, a DecadeWatch egy olyan kezdeményezés, amelyben roma aktivisták és kutatók értékelik a Roma Integráció Évtizede Program (2005–2015) előrehaladását a 2005. februári meghirdetés óta eltelt időszakra vonatkozóan.

12 ❙ DECADEWATCH: ROMA AKTIVISTÁK ÉRTÉKELÉSE A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAM ELŐREHALADÁSÁRÓL

A DecadeWatch kezdeményezést a Nyílt Társadalom Intézet és a Világbank támogatja. Ez a támogatás magában foglalja a kutatási csoportok képzését és mentorálását, az egyes ország jelentések elkészítéséhez megfelelő módszertan kialakítását, az írásos anyagok szerkesztéséhez és a nyomdai kivitelezéséhez szükséges szakmai és technikai segítséget is.

Módszertan és folyamat Az országjelentéseket a programban közreműködő országok többségében roma civil szervezetek és szövetségeikhez tartozó roma aktivisták készítették, míg Horvátország és Montenegró esetében, közismert nem-kormányzati (NGO) szervezetek roma aktivistákkal együtt írták meg a riportot. Ez az első DecadeWatch helyzetkép az Évtized 2005–2006 közötti szakaszát tekinti át és az itt közölt információk alapjául azok a kutatások szolgálnak, amelyekre 2006-ban és 2007. elején került sor. Míg a hangsúly elsődlegesen a 2005. és 2006. év folyamán bekövetkezett előrehaladásra helyeződik, az elemzések gyakran foglalkoznak olyan intézkedésekkel és rendeletekkel, amelyeket az Évtized elindítása előtt hoztak meg, de jelenleg is érvényben vannak. DecadeWatch kezdeményezésben közreműködő csoportok gyakran használták fel saját tapasztalataikat a riportban, mivel többségük saját országában már hosszú évek óta vesz részt, a romákat érintő politikai intézkedések és azok hatásainak vizsgálatában. A kutatás során felhasznált anyagok tárgyát képezték a politikai irányelveket tartalmazó dokumentumok, törvények, független (kutatók által készített) jelentések és felmérések, valamint a civil társadalom és a kormányzat képviselőivel készített interjúk. A kutatás egy részletes kérdőív alapján készült, amely azokról a meghatározó fontossággal bíró inputokról gyűjtötte össze az információkat, amelyekkel az Évtized sikerre vihető: •

Cselekvési Tervek (indikátorok és célok) megléte és minősége a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési és beszámolási mechanizmusokkal együtt;

•

Az Évtized Program megvalósításához szükséges intézményi háttér kiépítése a roma részvétel biztosításával; valamint

•

A prioritási területekre (iii): oktatás (iv), foglalkoztatás (v), egészségügy (vi) és lakhatásra vonatkozó kormányzati rendelkezések, ide értve az adatokhoz való hozzáférést és azok gyűjtését, valamint az EU törvényeivel kompatibilis Antidiszkriminációs törvénykezést.

DecadeWatch csapatmunka eredményeként, intenzív és ismétlődő interakciók folyamatában jött létre. Első lépésben, a teamet alkotó közösség valamennyi tagja összegyűlt, hogy részt vegyen a módszertant kidolgozó workshopon, amelyre 2006. szeptemberében került sor. Az ezt követő hónapokban, a közreműködő országokban

ÁTTEKINTÉS ❙ HÁTTÉR ❙ 13

kutatási teamek alakultak, amelyek lefolytatták a kutatást és részletes jelentésben számoltak be az általuk találtakról. Ezután valamennyi elkészült jelentésből egy rövidített, hozzávetőlegesen 10 oldalas „ország fejezet” született, amely kifejezetten ennek a beszámolónak a céljára egységesített és összehasonlítható szerkezeti felosztást követett. A rövidített ország fejezeteket átnézték az egyes országokban illetékes, az Évtized Program koordinálását végző kormányhivatalok, melyek megtehették észrevételeiket és kiegészítéseiket. A végleges beszámoló, a közreműködő országokról szóló fejezetek, valamennyi üzenet, az országok teljesítményére vonatkozó pontozási eredmények megbeszélésre kerültek azon a szerkesztői találkozón, amelyre 2007. áprilisában került sor Budapesten. A jelen kiadvány „áttekintés” című fejezete összefoglalja a fenti találkozón elhangzottakat, amit a DecadeWatch egyik szakcsoportja készített. A pontozás magában foglalta az összes indikátorra kiterjedő vizsgálatot, továbbá egy közösen, minden team tag részvételével meghozott összehasonlítást, mely egy adott ország teljesítményét értékelte minden egyes indikátor tekintetében, az országokról szóló beszámolókból kapott információk alapján. Az egyes országok teamjeit kértük fel, hogy javasoljanak egy pontszámot, amit aztán közösen, valamennyi DecadeWatch csapattag megvitatott. DecadeWatch célja, hogy összehasonlítsa az országok teljesítményét nagyszámú indikátor segítségével, hogy így nyomon követhesse az előrehaladást és beazonosíthassa azokat a területeket, ahol az egyes országok egymás tapasztalatait hasznosíthatják. Erre a célra a DecadeWatch kialakított egy pontozási rendszert 0–4 között adható pontszámmal, ahol a legmagasabb pontszám 4, amely a legjobb szakmai gyakorlatért (best practice) adható, míg 0 a hiányzó kormányzati input-ot jelöli. A közbe eső pontszámok megkülönböztetik a kormányzati részvétel/aktivitás különböző fokozatait a romák integrációját előmozdító politikai döntések foganatosításában. Érdemes megjegyezni, hogy a 4 pont nem szükségszerűen jelent négyszer jobbat az 1 pontnál, de a 4 pont sokkal inkább jelzi a szintet, ami elérhető. A 0 és a 4 pont tükrözi a „ nem történik semmi” és a „néhány kezdeti lépés elindult” közötti különbséget – sokkal relevánsabb, különösen az Évtized elindulásának kezdetén, mint a 3 és 4 pont közötti különbség, ami egy már elkezdődött, vagy futó kormányzati program és egy integrált, átfogó politika közötti különbségre kíván rámutatni. The DecadeWatch pontozása egyszerű átlagot képez az indikátorokra vonatkozóan – anélkül, hogy súlyozná az egyes indikátorokat. Ahol az országok azonos pontszámot kaptak, ott egyformán értékelték őket. Különböző súlyozás alkalmazása, csak kisebb változásokat eredményezne az országok végső rangsorolásában, de nem változtatna azon ország csoportosításon, amit a jelentésben felsoroltunk. DecadeWatch pontozási módszertanának részletes táblázatait és leírását az „áttekintés” című fejezet végén olvashatják.


1. táblázat: DecadeWatch pontozás meghatározása PONTSZÁM

MEGHATÁZOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

0

Nem történt kormányzati intézkedés

1

Szórványos intézkedések, kezdeti lépések megtörténtek, de nincsenek rendszeres és módszeres lépések

2

Rendszeres lépéseket tesznek, de ezek nem szisztematikusak, vagy nem vezetnek programszerű megközelítéshez

3

Van kormányprogram, és folyamatban vannak intézkedések, de nincs integrációs politika

4

Integrációs politika folyik, a kormányzat meghozza, szabályozza és magáénak tekinti az intézkedéseket

DecadeWatch az első hozzájárulás az Évtized előrehaladási folyamatának felmérésére és a DecadeWatch csapata tisztában van az alkalmazott módszertan korlátaival. Először is, a DecadeWatch szándékosan csak annak az összegyűjtésére szorítkozik, hogy vannak-e foganatosított kormányzati intézkedések. A kimeneteli adatok korlátozott hozzáférhetőségének betudhatóan – a romákról, ha egyáltalán van, kevés az összetevőikre felbontott, országosan reprezentatív és rendszeresen gyűjtött adat és ez igaz a jelen beszámolóban vizsgált valamennyi ország esetében. A DecadeWatch nem elemzi, hogy ezeknek az intézkedéseknek van-e már valamilyen hatása. Ezt szem előtt tartva, a DecadeWatch érvelése, hogy az eredmények mérése, pl. a roma gyerekek beiskolázási számának és iskolalátogatási arányának növekedése vonatkozásában, talán elhamarkodott lehet az Évtized megvalósításának első két évét követően, mivel az erre irányuló intézkedések többségét úgy tervezték, hogy hosszú-, vagy középtávon fejtse ki hatását, a rövid távú befolyás helyett. Annak a felmérése, hogy két év elteltével az intézkedéseket életbe léptették-e, vagy sem, első leltárként megfelelő választás lehet, de hosszú távon a DecadeWatch a romákat illetően egyértelműen az összetevőikre felbontott adatok gyűjtése mellett foglal állást, amelyekkel a jövőben monitoring vizsgálatnak vethetők alá a kimeneti eredmények. Egy második korlátozás abban a tényben rejlik, hogy az indikátorok kiválasztása viták alapjául szolgálhat. Mindazonáltal, a DecadeWatch kiválasztotta azoknak az indikátoroknak a csoportjait, amelyek meghatározó szerepet játszanak az Évtized Program sikerességének és célkitűzéseinek megvalósításában: DecadeWatch amellett érvel, hogy az Évtized megvalósításának sikere a Cselekvési Tervek meglététől és minőségétől, valamint a megfelelő intézményi keretektől függ, továbbá attól, hogy a kormányok milyen politikai intézkedéseket léptettek életbe a négy prioritási területet illetően és ezeket mennyire szisztematikusan tervezték, illetve valósították meg. Harmadsorban a DecadeWatch felismeri, hogy a közreműködő országok különböznek méretükben, a területükön élő roma lakosság számát, továbbá gazdasági és politikai kapacitásukat illetően is. A maximálisan adható 4 ponttal, a DecadeWatch

ÁTTEKINTÉS ❙ HÁTTÉR ❙ 15

megkísérli az elérhető legjobb teljesítmény meghatározását, amihez a közreműködő országok saját tevékenységüket mérhetik, bármely adott indikátor esetében, öszszemérve a legjobb gyakorlattal. Emellett minden országban vannak hiányosságok. Ezek azonosításával az egyik országban fellépő hiányosság összehasonlíthatóvá válik a másik országban meglévővel, a DecadeWatch, bármely országról legyen is szó, kihangsúlyozza azokat a területeket, ahol további fejlődésre van szükség. Ez csak az első lépés. A DecadeWatch teamje továbbra is együtt dolgozik és együtt fog működni a kormányokkal, partner szervezetekkel és az Évtized intézményekkel –, hogy továbbfejlessze ezt a módszertant és olyan mechanizmusok kifejlesztéséhez járuljon hozzá, amelyekkel mérhetővé válik az Évtized sikeressége. A Roma Integráció Évtizede Program, egy példa nélkül álló, a romák integrációjának előmozdítását célzó kezdeményezés, amely megérdemli, hogy hatékony monitoring rendszerrel rendelkezzen.

❙ 17

DecadeWatch – Roma aktivisták helyzetértékelése a Roma Integráció évtizede Program 2005–2015 elôrehaladásáról

Mi is az a DecadeWatch? DecadeWatch az első összegző értékelése azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyeket kötelezettségként vállaltak a Roma Integráció Évtizede Program 2005–2015 megvalósítására. Mivel az Évtized Program célja, hogy a romák aktívan vegyenek részt az integráció folyamatában, a helyzetértékelést az Évtized Programban közreműködő tagországok roma civil szervezeteiből alakult NGO szövetségek és roma aktivisták készítették. A DecadeWatch jelen, „első körös” jelentése az Évtized Program kezdeti, 2005. elejétől 2006. végéig tartó szakaszát tekinti át, amelynek elkészítésével a roma aktivisták konstruktívan kívánnak hozzájárulni az Évtized sikeréhez.

Decadewatch folyamatában

Az első DecadeWatch jelentés a kormányzati (bemeneti) ráfordításokat értékeli, és nem foglalkozik a romák helyzetében bekövetkezett változásokkal. Mivel hiányoznak a következetes és szisztematikus kimeneti indikátorok és adatok, ez az első kísérlet csak a bemeneti oldalra összpontosít: Mit tettek a Kormányok az Évtized meghirdetése óta? A DecadeWatch olyan idikátorok sorát gyűjti össze, amelyek mérik (i) az Évtized Cselekvési Tervek meglétét és minőségét, ide számítva olyan adatok létezését is melyekkel az előrehaladás kimutatható,(ii) az Évtized megvalósításához szükséges intézményi háttér kiépülését, valamint azt, hogy (iii) a négy prioritási területre vonatkozó rendelkezések bevezetésre kerültek-e. Ez az első DecadeWatch kísérlet nem méri, hogy a program milyen kimeneti változással, vagy hatással volt a romákra. A kimeneti oldal szisztematikus monitoring vizsgálata – különösen az országok közötti összehasonlítás viszonylatában – jelenleg nem lehetséges a fennálló

….a kormányzat erőfeszítéseit

vizsgálja át az Évtizedet, a helyzetkép elkészítésével a roma aktivisták hozzájárulnak az Évtized sikeréhez

és nem a romákra vonatkozó politika hatékonyságát értékeli…


adathiány miatt. Ezen túlmenően, az Évtized mindössze megvalósításának második évében jár, így talán túl elhamarkodott lenne a kimeneti oldal értékelése. …azonosítja és feltérképezi a jó szakmai tapasztalatokat…

…és országok közötti összehasonlítást végez…

A közreműködő országokban a kormányzati lépések felmérésére, a DecadeWatch ország jelentései célul tűzik ki a jó szakmai tapasztalatok feltérképezését, hogy kihangsúlyozzák azokat az eredményeket, amelyekből az országok tanulhatnak. A DecadeWatch azokat a kormányzati intézkedéseket, programokat és rendelkezéseket is elemzi, amelyeket, az Évtized Programot megelőzően vezettek be, és amelyek még jelenleg is folynak, vagy érvényben vannak. DecadeWatch megkísérli az egyes országok kormányzati intézkedéseinek öszszehasonlítását, hogy egyfajta pillanatképet rögzítsen arról, hogy a kormányok betartották-e, és ha igen, milyen mértékben az Évtizedre vonatkozó ígéreteiket. Természetesen annak figyelembe vételével, hogy az országok különböznek méretükben, roma lakosság számát illetően, gazdasági fejlettségi szintjükben és így eltérő módon kell mérni erőfeszítéseiket is. Mindezek ellenére fontos, hogy mérjük a politikai akarat és proaktivitás fokát, továbbá azonosítani tudjuk az országokban a négy prioritási terület vonatkozásában meglévő jó szakmai gyakorlatokat, vagy az esetleges hiányosságokat.

Mit értünk el eddig? Az elmúlt két év jelentős fejlődést hozott…

A jelen értékelés jelentős fejlődést talál a közreműködő országok mindegyikében, bár ez egyeseknél nagyobb, másoknál kisebb mértékű, illetve bizonyos célterületeken jóval több intézkedést találunk, mint másutt. •

Összességében az Évtized Cselekvési Tervek és a szükséges intézmények működnek, a tevékenységek, ha eltérő mértékben is, de elindultak minden országban. Minden tagországban működik Évtized koordinációjáért felelős iroda, és ezek a szervezeti egységek fontos tapasztalatokat szereztek az elmúlt két év folyamán.

•

Az Évtized egy olyan szervezeti keretté vált a tagországokban, ahol úgy a kormányzat, mind a roma civil társadalom képviselői megvitathatják a roma integráció ügyeit, habár az Évtized Cselekvési Tervek többnyire nem váltak a kormányzati oldal politika formáló eszközévé.

•

Az Évtized 2005. februári meghirdetése óta, Románia, majd Bulgária vette át az elnökséget Magyarországtól. A legtöbb ország rendszeresen részt vesz és képviselteti magát az Évtized Nemzetközi Irányító Bizottsági ülésein. Montenegró és Szerbia kivételével, az országok befizették hozzájárulásukat az Évtized Pénzügyi Alapjába, amelyből az Évtized megvalósítását előmozdító szakmai segítségnyújtás és teljesítményt bővítő képzések költségeit fedezik.

•

Az Évtized Program célja, hogy a romák aktív közreműködői legyenek az országok által a romák integrációját elősegítő erőfeszítéseknek és a romák jelentései szerint, sokkal jobban meghallgatásra találnak, mint bármikor az Évtized kezdete előtt.

ÁTTEKINTÉS ❙ HELYZETÉRTÉKELÉS ❙ 19

Mindazonáltal, az egyes eredmények ellenére az Évtized még nem érte el azt a kritikus pontot, amely már garantálná a sikert. A legtöbb kormány úgy vélekedik, hogy a roma integráció kérdését projektekkel és elszórt intézkedésekkel kezelni tudja és nem átfogó programokban, vagy integráló politikai intézkedésekben gondolkozik. Bár az országok többségében az Évtized Cselekvési Tervek elfogadásra kerültek, úgy tűnik, hogy mégsem befolyásolják a kormányzati döntéshozatalt és a tervezési politikát olyan mértékben, amennyire az elvárható lenne. Gyakori, hogy az Évtized koordinációjáért felelős intézmények sok országban nem integrálódtak eléggé egy adott területért felelős minisztérium legfelsőbb döntéshozói szervezeti egységébe és nincs valódi programjuk, illetve a végrehajtáshoz szükséges hatalmuk és kapacitásuk. Végezetül, a Kormányok egyre inkább a roma integráció ügyében tett intézkedéseik összefüggésében említik az Évtized programot, de többet is tehetnének, ha az Évtizedet és a Cselekvési Terveket az elért fejlődésről számot adó, szisztematikus beszámolók elkészítésének eszközeként használnák. Az Évtized megvalósításának tekintetében az eddigi és talán a legnagyobb hiányosságot a romákra vonatkozó adatok hiánya okozza – az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás területein. Az adatgyűjtés szórványos, szabálytalan és országosan nem reprezentatív. Sok országban gyűjtenek adatokat az egyes programokban részvevő, vagy bizonyos szolgáltatásokat igénybevevő egyének etnikai hovatartozásáról pl. a foglalkoztatáshoz köthetően. Ez lehetővé teszi, hogy a programokban érintettek teljes létszámát megkapjuk, viszont nem tudjuk ezt az összlakosság viszonylatában értelmezni. Így, csak korlátozottan tudjuk hasznosítani őket. Korábbi felmérések eredményeként, melyeket olyan nemzetközi partnerszervezetek támogattak, mint a Világbank, Nyílt Társadalom Intézet, UNDP és az UNICEF, mára már sokkal többet tudunk a romák kirekesztéséről az egyes országokban, mint évekkel ezelőtt. Az Évtized Program elmúlt két éve folyamán azonban hiányzott a rendszeres és szisztematikus adatgyűjtés, ami pedig szükséges lenne a romák integrációjában bekövetkezett előrehaladás nyomon követésére. Az országosan reprezentatív felmérések lennének hivatottak az ehhez szükséges információkat biztosítani. Csak a szisztematikusan és rendszeresen gyűjtött, összetevőikre felbontott, országosan reprezentatív adatok teszik majd lehetővé a kormányok számára, hogy az Évtizedben elért erőfeszítéseik eredményeiről beszámolhassanak majd 2015-ben. A Cseh Kormány kitűnik politikai társai közül, mivel elismeri a jelenlegi korlátokat és elkötelezte magát egy monitoring és beszámolási keretrendszer kidolgozása mellett, amit 2007. végére készít el.

...gyakran, elszórt intézkedések formájában, amelyek még nem fejlődtek a roma integrációt előmozdító rendszerelvű politikává...

…és hatásukról beszámolva a roma integráció csak akkor lesz lehetséges, ha a kormányok jobb és összetevőikre felbontott adatokat gyűjtenek

Arccal előre: A Kormányok tennivalója az Évtizedben 2008–2009 A szisztematikus adatgyűjtés hiánya, valamint az a kudarc, hogy nem sikerült a kimeneti eredményekről hiteles beszámolási rendszert kialakítani, sürgetővé teszik, hogy kijelölésre kerüljenek a 2015-re kötelező érvénnyel teljesítendő célok. A DecadeWatch teamje együtt fog munkálkodni a kormányokkal és egyéb partnerekkel azért, hogy az Évtized prioritási területeire vonatkozóan számos indikátort és célt lehessen azonosítani és javasolni

Célok kijelölése 2015-re


…decentralizálni az Évtizedet…

Az előrehaladás értékelése mutatja, hogy amíg bizonyos kormányzati inputok már folyamatban vannak, az Évtized program tennivalói még következetesen és módszeresen nem fordítódtak le konkrét intézkedésekre. Alapvetően szükséges, hogy az Évtized beágyazódjon abba a tevékenyégi körbe, amit az önkormányzatok és a szakminisztériumok helyi szervei végeznek. Míg elsődlegesen a nemzeti kormányok elszámoltathatóak az Évtized folyamán végbe menő haladásáért, szükséges, hogy bevonják az önkormányzatokat az Évtized programba és decentralizálják politikai elkötelezettségüket a helyi szintekre, ahogy azt az Évtized nyilatkozatban kinyilvánították. A legtöbb országban az önkormányzatok a legfontosabb szolgáltatók az oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási szolgáltatások területén, így elsődlegesen ők kommunikálnak és kerülnek közvetlen kapcsolatba a roma közösségekkel. Ha nem ismerjük fel az önkormányzatok speciális szerepét és felelősségét az Évtizedben megvalósítandó eredmények vonatkozásában, az előrehaladás meg fog torpanni. Meg kell erősíteni az összefüggést a miniszterelnökök elköteleződése, a szakminisztériumok végrehajtási felelőssége és a helyi szinten jelentkező szükségletek között.

Két évre szóló működési tervek

A jelen értékelés azt találta, hogy a legtöbb országban az Évtized Cselekvési Tervek kihasználatlanul maradtak, olyan dokumentumként, amelyeket csak a politikusok forgatnak. Egyes országok eltérő fokozatú, rövidtávú működési terveket dolgoztak ki. A konkrét tevékenységek támogatása érdekében, fontos, hogy ez a gyakorlat elterjedjen valamennyi Évtized országban. A Kormányoknak ezért következő lépésként azt javasoljuk elfogadásra, hogy két évre szóló működési tervet készítsenek, melyekhez konkrét költségvetést rendelnek, valós kapacitást és elkötelezettséget biztosítva azok végrehajtásáért.

elfogadása

…meg kell erősíteni a koordinációs irodákat és építeni kell tapasztalataikra

…a projektektől a politika átalakítása felé kell elmozdulni...

A tagországokban működő, az Évtized koordinálását végző irodák mindenütt komoly tapasztalatot szerezetek az elmúlt két év folyamán és ők a legfőbb haszonélvezői az Évtized nemzetközi dimenziójának. A Nemzetközi Irányító Bizottság ülésein és más Évtized találkozók/workshopok alkalmával kapcsolatokat tudtak kiépíteni a társországok képviselőivel, ami elősegíti a jó gyakorlatok megosztását. Nagyon fontos, hogy az Évtizedet koordináló irodák tapasztalatai országos szinten hasznosuljanak, a szaktárcákkal együttműködésben. A kormányzati lépések túl gyakran csak szórványos intézkedésekre szorítkoznak, amelyeket gyakran teljes egészében vagy részben nemzetközi partnerszervezetek finanszíroznak. Csupán az élmezőnybe tartozók között akadnak olyanok, akik a program kihívásaira való válaszadást programok indításával, vagy integrációs politika kialakításával kezdték el. Nagyon fontos, hogy valamennyi tagország szakítson az elaprózott projektekben gondolkodó szemléletmóddal és szisztematikusan felépített politikát alakítson ki. Ugyanakkor, a Kormányoknak többet kell tenniük azért, hogy programjaik és politikájuk a romák integrációjának hatékony eszközeivé váljanak. Az efféle politizálás sikere nagyban összefügg azzal, hogy magukat a romákat, mint tanácsadókat, milyen mértékben vonják be a tervezési és megvalósítási folyamatokba, különösen az olyan programok esetében, melyek nagy létszámú lakosságot látnak el és ezért nincs specifikusan roma célcsoportjuk. A Kormányoknak szintén biztosítaniuk kell, hogy az Évtizedben elért eredmények ismertté váljanak a roma és a nem roma lakosság körében egyaránt, és bizonyosságot nyerjen, hogy valós előrehaladásról beszélhetünk.


Az Évtized egy Pán-európai kezdeményezés, amely elősegíti a romák –, Európa legnagyobb kisebbségének – integrációját, és az európai megoldás eszköze lehet a romák kirekesztésének felszámolásában. Az országoknak az Évtizedhez kötődő kötelezettség vállalásaikat be kell építeniük az Európai Közösséghez való csatlakozásuk és integrációjuk folyamataiba, a rendelkezésre álló mechanizmusok használatával. Ez első sorban az EU Strukturális és Előcsatlakozási Alapjainak igénybevételét jelenti a romák integrációjára, de ugyancsak vonatkozik a régebbi uniós tagállamokkal kialakítható hatékony partnerségre, az Európai Bizottság és más EU-s szervezetekkel történő együttműködésre, a romák integrációját előmozdító politika kidolgozására.

hasznosítsuk az EU-hoz való

A Kormányok gyakran úgy kezelik a roma integráció ügyét, mint egy lehetséges választási kötelezettséget. Fontos, hogy ez a szemlélet utat találjon a merészebb politikai vezetéshez az integráció és az egyenlő jogok tekintetében, innovatív módokat keresve a közvélemény átformálására. A kormányoknak úgy kellene ismertetniük az Évtized Programját, amit az valóban képvisel – vagyis a nemzeti érdekekbe és a jövő egész társadalmának fejlődésébe, valamint a tágabb európai és világgazdaságba történő befektetésként. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb Évtized tagállamban a Kormányok kicserélődtek a meghirdetés óta, egyes országok sikeresebben vitték tovább a kezdeményezést, mint mások. Az Évtized erőssége a hosszú távú kifutásban rejlik, ami túlnő az egyes kormányok ciklusain.

…és a politikai vezetés

csatlakozást és az integrációt…

mutassa meg...

Országok teljesítményének összehasonlítása Az összehasonlító értékelés kimutatja, hogy míg előrehaladás történik minden országban, ez egyenetlen és nincs olyan ország, amely következetesen jól teljesítene valamennyi indikátor esetében. Ez azt sugallja, hogy annak ellenére, hogy egyes országok megelőznek másokat az Évtized megvalósítására tett erőfeszítéseik terén, minden közreműködő országnak van mit tanulnia a másiktól.

Nincs olyan ország, amelyik

A teljesítményben meglévő különbségek, amelyeket ebben a jelentésben megvizsgáltunk, főként a Kormányok eltérő fokú viszonyulásához és erőfeszítéseihez köthetőek, hogy hajlandóak-e elmozdulni az elaprózott intézkedésektől – melyeket többnyire közösen, donorokkal együtt finanszíroznak – a szisztematikus, politikai döntések felé, adott esetben költségvetési támogatást is rendelve melléjük. A DecadeWatch értékelése szerint az közreműködő országok négy különböző csoportba sorolhatók:

a különbségek azzal

1.

Magyarország az Évtized tagországai között a legfejlettebb. Összesített pontszámát csupán csak az a tényező csökkenti, hogy 2006. végéig még nem hagyta jóvá hosszú távú Évtized Cselekvési Tervét. Ennek ellenére, Magyarország haladt legjobban előre az Évtized megvalósításának folyamatában, a prioritási területek többségének tekintetében is.

2.

Magyarországot tekintélyes távolságban követi egy népes csoport, melynek tagjai Bulgária, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Románia és Horvátország. Az ő pontjaik nagyon hasonlóak, és mind az öt ország vegyes teljesítményt mutat, amelyben egyaránt találunk példát a szisztematikus és a korlátozott kormányzati intézkedésekre a prioritások vonatkozásában.

következetesen jól teljesítene valamennyi területen

magyarázhatóak, hogy az egyes kormányok milyen mértékben terjesztik ki szisztematikus intézkedéseiket


3.

Macedónia és Szerbia kissé leszakad a többiek mögött, elsősorban azért, mert főként a donorok által társfinanszírozott intézkedéseket részesítik előnyben, ahelyett, hogy saját kormányaik kezdeményezéseit valósítanák meg az Évtizedben.

4.

Montenegró megmaradt az Évtized előtti állapotában, úgy elkötelezettségét, mind az intézkedéseit tekintve.

2. táblázat: Teljesítmények összehasonlítása SORREND

ORSZÁG

PONTSZÁM

1

Magyarország

2,29

2

Bulgária

1,84

3

Szlovákia

1,82

4

Cseh Köztársaság

1,76

5

Románia

1,72

6

Horvátország

1,70

7

Macedónia

1,37

8

Szerbia

1,24

9

Montenegró

0,63

táblázatban megadott pontszámok az összes indikátor figyelembe vételével számított átlagot mutatják. Pontszámok 0-tól (legalacsonyabb) 4-ig (legmagasabb) voltak adhatóak.

Megjegyzés: A

A DecadeWatch módszertanának megvannak a maga korlátai…

…de az indikátorokon múlik, hogy kimutathatóvá váljanak a szükséges inputok, amelyekkel az Évtized sikerre vihető

Nyilvánvaló, hogy bármely folyamatértékelésnek, ami azt veszi alapul, hogy a kormányok helyénvaló intézkedéseket tettek-e meg, megvannak a maga korlátai, mivel meghatároztuk, hogy nem tesszük vizsgálat tárgyává, hogy az intézkedéseknek van-e valamilyen hatásuk. További korlátot jelent, hogy az indikátorok kiválasztása vitára adhat okot. Mindazonáltal, a DecadeWatch kiválasztotta azoknak az indikátoroknak a csoportjait, amelyek meghatározó szerepet játszanak az Évtized Program sikerességének és célkitűzéseinek megvalósításában. DecadeWatch amellett érvel, hogy az Évtized megvalósításának sikere egyaránt függ a megfelelő intézményi keretektől, valamint attól, hogy a kormányok milyen politikai intézkedéseket léptettek életbe a négy prioritási területet illetően. A 2. táblázatban megadott rangsor az alábbiakban felsorolt indikátorok alapján alakult ki: •

Cselekvési Tervek (indikátorok és célok) megléte és minősége a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzési és beszámolási mechanizmusokkal együtt;

•

Az Évtized Program megvalósításához szükséges intézményi háttér kiépítése a roma részvétel biztosításával; valamint


•

A négy prioritási területekre: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatásra vonatkozó kormányzati rendelkezések, ide értve az adatokhoz való hozzáférést és azok gyűjtését, valamint az EU törvényeivel kompatibilis Antidiszkriminációs törvénykezést.

A legmagasabb pontszám 4, amely a legjobb szakmai gyakorlatért adható, míg 0 az, ahol hiányzik a kormányzati input. Ahol az országok azonos pontszámot kaptak, ott egyformán értékelték őket. Ahogy a III. táblázat mutatja, a közbe eső pontszámok megkülönböztetik a kormányzati aktivitás különböző fokozatait. Érdemes megjegyezni, hogy a 4 pont nem szükségszerűen jelent négyszer jobbat az 1 pontnál, de a 4 pont sokkal inkább jelzi a szintet, ami elérhető. A 0 és az 1 közötti különbség sokkal relevánsabb, mint a 3 és a 4 közötti különbség. A DecadeWatch pontozása egyszerű átlagot képez az indikátorokra vonatkozóan – anélkül, hogy súlyozná az egyes indikátorokat. Különböző súlyozás alkalmazása, csak kisebb változásokat eredményezne az országok rangsorolásában, de nem változtatna azon végső sorrenden, amit fentiekben már megadtunk. DecadeWatch pontozási módszertanának részletes táblázatait és leírását az „Áttekintés” című fejezet végén olvashatják. 3. táblázat 3: DecadeWatch pontozás meghatározása PONTSZÁM

M E G H A T Á Z O Z Á S O K Ö S S Z E F O GLALÁSA

0

Nem történt kormányzati intézkedés

1

Szórványos intézkedések, kezdeti lépések megtörténtek, de nincsenek rendszeres és módszeres lépések

2

Rendszeres lépéseket tesznek, de ezek nem szisztematikusak, vagy nem vezetnek programszerű megközelítéshez

3

Van kormányprogram, és folyamatban vannak intézkedések, de nincs integrációs politika

4

Integrációs politika folyik, a kormányzat meghozza, szabályozza és magáénak tekinti az intézkedéseket

Az országok pontozása megmutatja, hogy az Évtized megvalósítási folyamata átlagosan az 1 és 2 pont közé esik, ami arra utal, hogy a szórványos intézkedések és a kezdeti lépések dominálnak, de ezek még nem képeznek szisztematikus programot, sem integráló politikát. A legtöbb ország vegyesen mutat gyengeségeket és erősségeket, például Magyarország sokkal előrébb tart, mint a többi ország a politikai intézkedések foganatosításában és a prioritási területek túlnyomó részében. Közelebb állna a 3 pontszámhoz, ha a kormánya 2006. végéig elfogadta volna az Évtized hosszú távú Cselekvési Tervét. Ugyanez igaz Romániára is, ahol csak 2007-ben várható az Évtized Cselekvési Terveinek elfogadása. Macedónia előrébb tart, mint a legtöbb ország az Évtized intézményeinek létrehozása terén, így az erre vonatkozó indikátorok esetében magas pontszámokat ér el, de ezt még szisztematikus kormányzati politikára kéne átfordítania. A következő részek megmagyarázzák a pontozást és a sorrendet, betekintést engedve az Évtized prioritási területeibe és az egyes országok fejlesztéseibe.

Az összkép: szórványos intézkedések, kezdeti lépések és a kihívás, hogy mindebből politika formálódjon


Összefoglaló a prioritási területek vizsgálatáról Cselekvési Tervek

Az Évtized Cselekvési Tervek, a megjelölt indikátorokkal és célkitűzésekkel a legfőbb hozzáadott értékét képviselik az Évtizednek, mivel ezek az akciós tervek sokkal nagyobb megvalósítási teret biztosítanak, mint a korábbi nemzeti stratégiák, vagy roma integrációs programok, beleértve és figyelembe véve a megvalósítás folyamatáról készítendő, átlátható szerkezetű jelentést is. Amennyiben nem látható előre az évről évre változó szerkezet, az ilyen típusú terveket ideális esetben ki kell egészíteni egy rövidtávú, (éves vagy kétéves) kormányzati intézkedésekre vonatkozó prioritási működési tervvel. A Cselekvési Tervek vonatkozásában, a DecadeWatch vizsgálja, hogy van-e egy adott országnak elfogadott Évtized Cselekvési Terve (1.1 a táblázatban), vagy rövid távú működési tervei (1.2), van-e hivatalos jelentés tételi mechanizmus (1.3), tartalmaz-e a Cselekvési Terv kiindulási alap adatokat (1.4), történt-e kísérlet arra, hogy önkormányzati, vagy regionális szintű Cselekvési Tervek készüljenek (1.5). 4. tablázat: Cselekvési Tervek S O R R E N D O RSZÁG

PONTSZÁM

1.1

1.2

1.3

1.4

1.5

1

Cseh Köztársaság

2,30

3

4

4

1

0

2

Horvátország

1,60

2

2

0

2

2

2

Macedónia

1,60

1

4

0

0

3

4

Szlovákia

1,30

2

1

2

0

2

5

Szerbia

1,20

3

2

0

0

1

6

Bulgária

1,10

3

1

0

0

2

7

Magyarország

0,60

0

0

0

0

3

7

Montenegró

0,60

3

0

0

0

0

9

Románia

0,00

0

0

0

0

0

2006. végéig, a legtöbb ország, Magyarország és Románia kivételével, elfogadta 10 évre szóló Évtized Cselekvési Tervét. A Tervek minősége azonban eltérő a tiszta indikátorok, adat források, reális határidők tekintetében és célkitűzéseket csak néhány Cselekvési Terv, egyes területein azonosították, így kétségek merülnek fel, hogy ezek mennyire lehetnek hatékonyak a kormánypolitika irányításában. Sok országban még mindig zűrzavart okoz, hogy mi az Évtized Cselevési Tervek viszonya a korábbi nemzeti stratégiákhoz, illetve a roma integrációs programokhoz. Gyakran a hatóságok úgy döntenek, hogy nem úgy használják a Cselekvési Terveket, ahogy azokat az eredeti szándékok szerint kéne –, mint célkitűzéssel, időkerettel és beszámolási kötelezettséggel együtt járó tervek. Ugyanakkor, néhány ország az átfogó 10 éves terveket, a prioritásokat tükröző cselekvési és működési tervvé alakította át, néha még költségvetéssel is megtámogatva őket. Mások azon fáradoztak, hogy megnyerjék az önkormányzatok közreműködését az Évtizedben. Cseh Köztársaság és Szlovákia kivételével, 2006. végéig a közreműködő kormányok még nem adtak ki az Évtized megvalósítási folyamatáról beszámoló, hivatalos és nyilvános helyzet-


jelentést, habár Szerbia közzé tett egy jelentést 2007. áprilisában és Horvátország is ezt tervezi, még a 2007. folyamán. Jó szakmai gyakorlatok: A Cseh Kormány éves prioritási terve, amihez költségvetési támogatást is biztosítanak, elrendelve a megvalósításról szóló rendszeres beszámolási kötelezettséget, Macedónia 2005. évi működési terve, a hozzá kapcsolt önkormányzati szinten megvalósuló munkáról szóló kiegészítéssel, szerbiai helyi önkormányzatok által kidolgozott cselevési tervek.

Az Évtized egy együttműködési folyamatot alakított ki a kormányzati szervek és a roma civil társadalom között a Cselekvési Tervek elkészítésében és megvalósításuk felügyeletében, az egyes országok nemzeti koordinátorának vezetése és a közreműködő tagországok nemzetközi kooperációja mellett. Ami az Évtized intézményes felépítését illeti, a DecadeWatch értékelte, hogy van-e az adott országnak nemzeti koordinátora (2.1), milyen rangot tölt be (2.2), van-e a munkáját segítő iroda, megfelelő munkatársi gárdával (2.3). Szintén vizsgálat tárgyát képezte, hogy az adott kormányban van-e magas rangban roma tisztségviselő (2.4) és van-e olyan hivatalos konzultatív testület, amelyben a roma civil társadalom képviselői is közreműködnek (2.5). Ugyancsak értékelésre került, hogy a szakminisztériumokban van-e speciálisan az integrációt és az elérést segítő szervezeti egység (2.6), hogy az adott kormány képviselteti-e magát a Nemzetközi Irányító Bizottsági üléseken (2.7), valamint fizetett-e hozzájárulást az Évtized Pénzügyi Alapjába (2.8). 5. táblázat 5: Intézményi felépítés SO R R E N D O R S Z Á G

PONTSZÁM 2.1

2 .2

2.3

2.4

2.5

2.6

2.7

2.8

1

Magyarország

3,13

3

3

4

2

2

3

4

4

2

Szlovákia

2,94

3

4

3

3

0

3

4

4

3

Macedónia

2,88

3

3

1

3

4

1

4

4

4

Horvátország

2,75

3

4

2

0

4

2

3

4

4

Cseh Köztársaság

2,75

3

2

2

1

3

3

4

4

6

Bulgária

2,63

1

2

2

3

3

2

4

4

6

Románia

2,63

3

2

2

3

0

3

4

4

8

Szerbia

1,25

1

1

2

0

4

1

1

0

9

Montenegró

0,50

1

1

0

0

0

1

1

0

2005-ben minden Évtized tagországban nemzeti koordinátort választottak, gyakran miniszteri szinten, és a legtöbb országban a tisztséget változatlanul ugyan az a személy tölti be az Évtized meghirdetése óta. Kivitelt képez Bulgária, Montenegró és Szerbia, ahol már történtek személycserék. A napi operatív koordinációt főként magasabb rangú kormánytisztviselők látják el, tipikusan irodavezetők, akikkel megfelelő stáb dolgozik és viszi az Évtized és az ahhoz kapcsolódó ügyeket. Az Évtizedet koordináló irodák komoly tapasztalatra tettek szert az elmúlt évek alatt

Az Évtized intézményi felépítése


és országaik számára nélkülözhetetlen erőforrást jelentenek az Évtized megvalósításában. Ugyanakkor, bizonyos esetekben a roma aktivisták kétségbe vonják, hogy az Évtizedet koordináló szervezeteknek van-e valós hatalma és képessége a változások elindítására, és hatást tudnak-e gyakorolni a szaktárcákra akár befolyásolva, akár támogatva őket abban, hogy olyan fejlesztési és finanszírozási politikát alakítsanak ki, ami ténylegesen működni fog a roma integráció terén. Néhány esetben viszont léteznek olyan szakminisztériumok is, ahol külön önálló egység foglalkozik a csatlakozással és az integrációs ügyekkel. Ezek megfelelő kapacitással bírnak ahhoz, hogy kialakítsák és végre is hajtsák a politikai intézkedéseket. Eddig főként az oktatási minisztériumok ilyenek. Hivatalos konzultációs testületek, amelyekben a roma civil társadalom képviselői is helyet kapnak, legnagyobb rendszerességgel Horvátországban, Macedóniában és Szerbiában üléseznek, de befolyásuk a minisztériumi intézkedésekre eltérő mértékű. Jó gyakorlat: Magyarország és Szlovákia Évtized Koordinációs Irodája jó kapcsolatot ápol a szaktárcákkal, Macedóniában jól halad a roma civil társadalom bevonása.

Oktatás

Az oktatást, mint prioritási területet érintően a DecadeWatch folyamat értékelése vizsgálja, hogy van-e adat a romák oktatásáról (3.1), léteznek-e olyan intézkedések, amelyek elősegítik a roma gyerekek felvételét az óvodába (3.2), általános és középiskolába (3.3), felsőoktatásba (3.4), továbbá vannak-e a deszegregációt támogató intézkedések (3.5). 6. táblázat: Oktatás SORREND

O RSZÁG

PONTSZÁM

3.1

3.2

3.3

3.4

3.5

1

Magyarország

3,80

3

4

4

4

4

2

Románia

2,40

2

1

3

4

2

3

Szerbia

1,80

2

2

2

2

1

4

Bulgária

1,60

2

2

3

0

1

4

Szlovákia

1,60

0

3

3

2

0

6

Horvátország

1,40

1

1

3

2

0

7

Montenegró

1,30

2

1

2

0

2

8

Cseh Köztársaság

1,00

0

2

3

0

0

9

Macedónia

0,80

1

2

1

0

0

Az oktatás az a terület, ahol a Cselekvési Tervek a legkidolgozottabbak, leginkább meggyőzőek és ugyancsak ez az a terület, ahol a kormányok legnagyobb előrehaladást érték el, a szükséges politikai lépések és rendelkezések megtételével annak érdekében, hogy javuljanak a romák oktatási eredményei. A többi prioritási területtel ellentétben, az oktatás terén sok ország elmozdult a szórványos intézkedésektől a politikai program irányába. Az értékelés rámutat, hogy a Roma Oktatási Alap kulcs szerepet játszott a politikai irányelvek és programok kidolgozásának elősegí-


tésében, valamint azáltal, hogy anyagi támogatást, vagy társ-finanszírozást nyújtott számos ország tevékenységéhez. Valamilyen formája az óvodai/iskola előkészítő programoknak minden országban működik, főként ingyenes ellátásként, vagy egy éves iskola előkészítő formában. Néha olyan kísérő rendelkezéseket is találunk, amelyek kifejezetten a roma gyerekek felvételét segítik az óvodába, vagy a korai fejlesztő programokba. Valamennyi országban tesznek intézkedéseket, ha eltérő mértékben is azért, hogy elősegítsék az általános és középiskolába történő felvételt, ide értve a pedagógiai asszisztensek alkalmazását is. Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovákia a roma felsőoktatási hallgatók részére ösztöndíj programokat finanszíroz, vagy társ-finanszíroz. Ugyanakkor, nyíltan vagy hallgatólagosan, sok országban a romák oktatáshoz való hozzáférése továbbra is akadályokba ütközik, amin csak az fog változtatni, ha a kormányok szorgalmazzák az integrációt, jobban koordinálják az intézkedéseket, nagyobb mértékben és szisztematikusabban vonják be a romákat a politikai döntések meghozatalába és a szolgáltatások megtervezésébe. Jelentős különbségek mutatkoznak abban, hogy a kormányok milyen mértékben ismerik el a roma és nem roma gyerekek között létező iskolai szegregációt és, hogy milyen intézkedéseket, vagy politikai lépést vezettek be a probléma kezelésére. Magyarország példája iránymutatással szolgálhat a többi Évtized ország számára, hogyan lehet a külső forrásokból fedezett, vagy társ-finanszírozott kísérleti projektektől elmozdulni a deszegregáció felszámolását célzó kormányzati szintű stratégiai tervezéshez. Jó gyakorlat: Magyarország széles körű, integrációs politikai keretterve a romák integrált oktatásának elősegítésére.

A foglalkoztatást, mint prioritási területet érintően a DecadeWatch folyamat értékelése azt vizsgálja, hogy vannak-e adatok a romák foglalkoztatásáról és munkanélküliségéről (4.1), vannak-e a romák képzését és átképzését segítő programok és intézkedések (4.2), támogatott foglalkoztatási programok, a közmunka kivételével (4.3) és ön-foglalkoztatási programok (4.4). 7. táblázat: Foglalkoztatás SO R R E N D

ORSZÁG

PONTSZÁM

4.1

4.2

4.3

4.4

1

Magyarország

3,00

1

4

4

3

2

Horvátország

1,75

1

3

3

0

2

Szerbia

1,75

2

2

0

3

2

Szlovákia

1,75

0

2

2

3

5

Bulgária

1,25

2

2

1

0

5

Cseh Köztársaság

1,25

2

1

1

1

5

Románia

1,25

2

2

1

0

8

Macedónia

0,75

3

0

0

0

8

Montenegró

0,75

2

1

0

0

Foglalkoztatás


A romák foglalkoztatására irányuló politika és az ehhez kötődő intézkedések igen változatos képet mutatnak az Évtized országokban. Magyarország jár legelőrébb mivel számos átfogó, a foglalkoztatást segítő programot dolgozott ki azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, olyan irányelveket/intézkedéseket hozott, amelyek valóban elérik a romákat, mert célzottan nekik tervezték őket. A többi ország rendszeresen, vagy alkalmilag, egyedi intézkedéseket finanszíroz, amelyek gyakran nem kötődnek egyetlen programhoz, vagy integrációs irányelvhez sem. A meglévő intézmények és az érvénybe léptetett intézkedések gyakran csak igen korlátozottan érik el a roma közösségeket. A roma aktivisták szkeptikusak a felől, hogy a létező foglakoztatási és képzési programok, amelyek a foglalkoztatási központokon keresztül vehetők igénybe, mennyire működnek a romák számára. Miután sok országban hiányoznak a megfelelő adatok, gyakran nehéz megítélni azoknak a programoknak a hatékonyságát, amelyekkel nem specifikusan a romákat célozzák meg. Ön-foglalkoztatási programok működnek Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában, míg számos országban a romák foglalkoztatását főként közmunka formájában valósítják meg. Mivel a közmunka tipikusan átmeneti intézkedés, aminek nem lehet célja az állandó foglalkoztatás elősegítése, így a DecadeWatch pontozási módszertana nem veszi figyelembe az effajta intézkedéseket. Jó gyakorlat: A magyarországi foglalkoztatási és képzési programok, a szlovákiai és a szerbiai ön-foglalkoztatási programok, Macedóniában a foglakoztatási adatok gyűjtése.

Egészségügy

Az egészségügyet, mint prioritási területet érintően a DecadeWatch folyamatértékelése azt vizsgálja, van-e a romák egészségéről elérhető adat (5.1), léteznek-e intézkedések arra, hogy a romáknak legyen egészségügyi ellátásuk (5.2) (pl. a biztosítással nem rendelkezőket védi-e valamilyen rendszer), vannak-e speciálisan a romák részére indított programok (5.3) (pl. információs, egészségügyi felvilágosító, vagy (védő)oltási programok), alkalmaznak-e roma egészségügyi mediátorokat (5.4). 8. táblázat: Egészségügy S O R R E N D O R SZÁG

PONTSZÁM

5.1

5.2

5.3

5.4

1

Románia

2,75

3

1

3

4

2

Bulgária

1,50

2

2

1

1

3

Szerbia

1,25

2

1

2

0

4

Szlovákia

1,00

0

2

1

1

4

Magyarország

1,00

1

1

1

1

4

Montenegró

1,00

1

1

2

0

7

Cseh Köztársaság

0,75

1

0

1

1

8

Horvátország

0,50

1

0

1

0

8

Macedónia

0,50

0

1

1

0

A romák hozzáférése a minőségi egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatásokhoz kisebb előrehaladást mutat, mint azt az oktatásnál tapasztaltuk, mivel az országok intézkedései többségében elszórva, külső forrásból, vagy társfinanszírozásban működnek.


Románia tűnik ki a sorból, a roma egészségügyi mediátor program szisztematikus működtetésével. Néhány országban van ingyenesen igénybe vehető egészségügyi alapellátási csomag, ami biztosítás nélkül is igénybe vehető. Szlovákia esetében jogilag lehetséges a romák számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, de személyes beszámolók igazolják, hogy a gyakorlatban a hozzáférés továbbra is korlátozott. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor a romáknak nincsenek meg az állampolgárságot és lakhelyet igazoló papírjaik, amire főként az áttelepült, vagy menekült roma lakosság körében van példa a volt Jugoszlávia tagországaiban. Az itteni roma közösségek elérésére még nincs hivatalosan kidolgozott program. A Global Fund (Globális Alap) aids, tuberkolózis és malária elleni küzdelme a roma egészség fontos eszközévé válik: a Global Fund programok eredményeként gyakran indítanak oltási és a megelőzést is segítő kampányokat, kifejezetten romák számára. Jó gyakorlat: Romániában az egészségügyi mediátor program szisztematikus kiterjesztése, valamint a roma közösségeket elérő egészségügyi felvilágosító programok.

A lakhatást, mint prioritási területet érintően a DecadeWatch folyamatértékelése azt vizsgálja, vannak-e adatok romák lakhatásáról (6.1), vannak-e intézkedések a be nem jelentett lakóhellyel élők és az engedély nélkül létesített telepek ügyének kezelésére (6.2), a kommunális szolgáltatásokhoz való hozzáférés (6.3), minőségi szociális lakásokhoz való hozzáférés (6.4) elősegítésére. 9. táblázat: Lakhatás SO R R E N D

ORSZÁG

PONTSZÁM

6.1

6.2

6.3

6.4

1

Magyarország

1,75

1

3

2

1

2

Horvátország

1,50

2

2

1

1

3

Bulgária

1,25

2

1

1

1

3

Szlovákia

1,25

2

0

3

0

5

Cseh Köztársaság

1,00

1

1

1

1

6

Románia

0,75

2

0

1

0

7

Macedónia

0,50

0

1

1

0

7

Montenegró

0,50

1

0

0

1

7

Szerbia

0,50

2

0

0

0

Az Évtizedben közreműködő országok meglehetősen eltérő módon viszonyulnak a romák lakhatási körülményeinek javításához. Szlovákiában például, bevezettek egy olyan lakhatási programot, amivel kockáztatják a szegregáció elmélyítését és további fenntartását, például „alacsonyabb minőségi követelményű” házakat építenek a szegregált telepeken. Ezzel szöges ellentétben, Magyarország kísérletet tesz arra, hogy a lakhatási kihívásokat egy szélesebb összefüggésben kezelje, azzal, hogy összeköti a lakhatási, az infrastrukturális fejlesztéseket és a romáknak szóló foglalkoztatási

Lakhatás


programokat. Horvátország módszert dolgozott ki a roma telepek szisztematikus feltérképezésére és megkezdte legalizálásukat. Magyarország kivételével, az országok elszórt/vagy külső és társfinanszírozott intézkedéseket tesznek. Az illegális lakáshasználat, a tisztázatlan tulajdonviszonyok, az állampolgárságot igazoló dokumentumok és a bejelentett lakóhely hiánya a legtöbb országban továbbra is akadályként tornyosulnak a romák lakhatási viszonyait javítandó szándékokkal szemben. Szerbiában például egyes önkormányzatok saját kezdeményezésbe fogtak, míg a központi hatóságoknak még megoldást kell találniuk az állampolgársággal és lakóhely igazolással nem rendelkező romák ügyére. Jó gyakorlat: Magyarország lakhatási és szociális integrációs programja, a telepek szisztematikus feltérképezése Horvátországban, Bulgária lakhatási cselevési terve.

Antidiszkriminaciós törvénykezés

DecadeWatch szintén felmérte, hogy az Évtized országai rendelkeznek-e antidiszkriminációs törvényekkel (7.1). Nem okozott meglepetést, hogy az EU kompatibilis antidiszkriminációs törvények megalkotására, továbbfejlesztésére és elfogadására tett erőfeszítések terén azok az országok járnak élen, amelyek 2004. és 2007. között már csatlakoztak az Unióhoz. A jelölt országok leszakadtak. Komoly különbségek vannak annak a mértékében, hogy milyen antidiszkriminációs törvénykezést alkalmaznak a romákra, a legtöbbször érintett területek a foglalkoztatás és a közellátásokhoz való hozzáférés. 10. táblázat: Antidiszkriminaciós törvénykezés SORREND

ORSZÁG

PONTSZÁM

1

Magyarország

4,00

2

Bulgária

3,50

2

Románia

3,50

4

Szlovákia

2,00

5

Horvátország

1,00

5

Cseh Köztársaság

1,00

5

Szerbia

1,00

8

Macedónia

0,00

8

Montenegró

0,00

Jó gyakorlat: Magyarország, Bulgária és Románia antidiszkriminációs törvényei.

A szűkített vizsgálati körök miatt a DecadeWatch első kötete nem tér ki a kormányok tevékenységének vizsgálatára az olyan területeket érintően, mint a nemek közötti különbségek (gender) a szegénység visszaszorítása, és más, az Évtized Programban szereplő úgynevezett prioritási területeken átívelő témakörökre, de terveink szerint a következő alkalommal erre is sor kerül.

Ország összefoglalók


BULGÁRIA A kihívás Bulgária számára: elkötelezetten, politikai eszközként és beszámolási keretként használni az Évtized Programot

Bulgária kétszer kapott komoly nemzetközi figyelmet, 2005-ben, mint az Évtized meghirdetésének házigazdája, majd 2006-ban, amikor Romániától átvette az elnökséget. Ugyanakkor, az Évtized Program kihasználatlan eszköze maradt a belpolitikának a programban érintett valamennyi szaktárcánál. Ugyan az elmúlt években figyelemre méltó számban hoztak meg intézkedéseket a romák integrációjának előmozdítására, ezek gyakran nem az Évtized szándéka szerinti szisztematikus megközelítést követik. A kihívás Bulgária számára abban rejlik, hogy az Évtized megvalósítását eszközként használja arra, hogy integrációs politikai irányelveket dolgozzon ki, amelyekkel hatékony módon képes a romák társadalmi integrációját a politikai főáram részeként, közérdekként kezelni, igénybe véve erre az EU Strukturális Alapjait is.

Cselekvési Tervek

Bulgáriának részletesen kidolgozott Cselevési Tervei vannak, de ezeket a politikai döntéshozók nem használják hatékonyan, mint olyan kötelezettségvállalásra és beszámolásra alkalmas eszközt, amellyel Bulgária társadalmi integrációs programját támogathatnák. A megfelelő nemzeti stratégia dokumentumok gyakran hivatkoznak az Évtizedre, de nem mennek bele a Cselevési Tervek részletezésébe. A nemrégiben készült nemzeti oktatási stratégia egyáltalán nem említi meg az Évtized Cselevési Terveit. Bulgária sem fogadott el prioritási cselekvési tervet, vagy rövid távú működési tervet, egy átfogó lakhatási programot kivéve, amelyben említést nyer az Évtized Program iránti elköteleződés.

Oktatás

Bulgáriában egész sor olyan intézkedés van életben, amelyek elősegítik a romák oktatási eredményeinek javulását, de ezek még nem alkotnak egy átfogó integráló politikát. Az Oktatási Minisztérium némi késéssel létrehozta az Oktatási Integrációs Központot, de a késedelem eredményeként elestek a romák az oktatásra szánt költségvetési forrásoktól. Amíg a főáramba tartozó oktatási programok is felhasználhatóak a romák oktatatása érdekében, ezek a lehetőségek gyakran elvesznek, például az iskolai busz programot, amit országosan az Oktatási Minisztérium indított, nem használták ki a deszegregáció elősegítésére. Bulgáriában is kötelező a legalább egy éves iskola előkészítő program, de szóbeli beszámolók bizonyítják,hogy ez gyakran nem teljesül a roma gyerekek esetében, és nincsenek célzottan a romák iskola előkészítő programokon való részvételét biztosító kormányzati finanszírozású intézkedések sem. Ugyanakkor a Munkaügyi Minisztérium igen aktívvá vált egyes oktatási programokhoz való hozzáférés biztosításában, azzal, hogy támogatják a roma pedagógiai asszisztensek és a felnőttek részére szóló képzési programokat, valamint az ingyenes iskolai reggelit. A gyermekek után járó juttatások/pótlékok igénybevétele az iskolalátogatás feltétele, ezek folyósítása és monitoring vizsgálata mostanában szigorodott. Nincs a deszegregációról rendelkező kormánypolitika és erre való törekvés sem, ezt a területet számos külső forrásból finanszírozott mintaprojekt jellemzi. Ugyanakkor Bulgária 2006. évi Országos Beszámolója a Szociális Védelem és Társadalmi Integráció Nemzeti Stratégiájáról az oktatási deszegregációt célként említi meg, és konkrét célokat jelöl ki 2008-ra. Jelenleg szintén nincs olyan kormányprogram, amely a romák felsőoktatásba bekerülését segítené elő.

Foglalkoztatás

Az elmúlt két évben a Munkaügyi Minisztérium számos foglalkoztatási programot indított, amiben a romák is részt vettek, bár a programokat nem szükségszerűen roma célcsoportra tervezték. Specifikus mintaprojekteket finanszírozott az EU PHARE programja, míg nagyobb a főáramba tartozó programokat továbbra is állami költségvetési

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ BULGÁRIA ❙ 33

forrásokból fedezik. A mainstream programok közül figyelemre méltó kivétel a romáknak szóló alap készségeket (írás; olvasás) nyújtó program, amit 2006-ban vezettek be. Ezek az aktivitások még nem formálódtak egy összefüggő politikává, és nem tervezik őket specifikusan a roma közösség szükségleteihez. Eddig Bulgária viszonyulása a romák egészségügyi ellátásához főként szórványos intézkedésekből állt, bár nemrégiben fontos politikai változások történtek, amelyeknek pozitív hatásuk lehet a romák egészségi állapotára. Egy 2003-ban az EU PHARE Programja által finanszírozott tanulmány alapján, az Egészségügyi Minisztérium 15 mintaprojektet indíto tt azzal a céllal, hogy képzést nyújtsanak romákkal foglalkozó egészségügyi szakembereknek és informálisan roma mediátorokat alkalmaztak arra, hogy megkönnyítsék az egészségügyi intézmények és a roma közösségek közötti kommunikációt. A Nyílt Társadalom Intézet támogatásával 87 egészségügyi mediátort képeztek ki az elmúlt években, bár az egészségügyi mediátori foglalkozás még nem vált jegyzett munkakörré a bolgár egészségügyi rendszerben. Az elképzelések szerint 2007-ben a kiképzett mediátorok közül legalább 60 főt fognak főfoglalkozásban alkalmazni az önkormányzatoknál, amihez a Pénzügyminisztérium nyújt támogatást. Ezen felül a 2005-ben a Munkaügyi Minisztérium külön költségvetési sort jelölt ki a marginalizálódott, saját biztosítással nem rendelkező egyének egészségügyi kiadásainak finanszírozására. Ezt a pénzügyi keretet csak korlátozottan, a biztosítással nem rendelkezők vehetik igénybe, szigorú rászorultságot igazoló vizsgálatokat követően. Az Egészségügyi Minisztérium szintén számos országos programot indított el célzottan a hátrányos helyzetű csoportok, így köztük a romák számára, például a HIV fertőzés és az AIDS megelőzését célzó AIDSkontroll, amelyet az aids, a malária és a tuberkolózis elleni harcot folytató Globális Alap finanszírozott.

Egészségügy

A Bolgár Kormány 2006-ban Romaügyi Nemzeti Programot fogadott el, amely szakminisztériumok, civil szervezetek és ügynökségek által delegált szakértők közös erőfeszítésének az eredménye. A Romaügyi Nemzeti Program időkereti felosztása megegyezik az Évtizedével és arra hív fel, hogy infrastrukturális beruházásokra van szükség a romák által sűrűn lakott lakóhelyeken, alternatív helyekre kell áthelyezni egyes telepeket, állami költségen új, alacsony rezsivel üzemeltethető házakat kell építeni és változtatni kell a szegregált romák lakat területek térbeli szerkezetén. A program egyértelmű intézkedéseket tűz ki, indikátorokkal és költségvetési sorokkal, továbbá szilárd központi költségvetési kötelezettségvállalásra is számíthat. A program negyven százalékát az állam fogja állni. Mindazonáltal, még nem igazán látható a megvalósítás és az éves költségvetés biztosítása.

Lakhatás

2003-ban Bulgária elfogadott egy átfogó, a területre vonatkozó EU direktívákra épülő Antidiszkriminációs Törvényt. A törvény kiterjedt védelmet nyújt a diszkrimináció megnyilvánulásaival szemben, lehetővé téve, hogy a sértettek a szokásos bíróságokhoz, vagy egy jogegyenlőségi testülethez, az úgynevezett Antidiszkriminációs Bizottsághoz fordulhassanak jogorvoslatért. Az Antidiszkriminációs Bizottságot 2005-ben hozták létre, de ennek hatékony jogegyenlőségi szervként való működésére még várni kell.

Antidiszkriminációs törvénykezés

Kimagasló teljesítmény

Bulgária átfogó és EU-kompatibilis Antidiszkriminációs Törvénye és intézkedési, amelyek biztosítják az alapfokú (elemi) oktatáshoz való hozzáférést.


HORVÁTORSZÁG Horvátországgal szembeni kihívás: az elszórt intézkedéseket a romák társadalomba integrálását előmozdító politikává fejleszteni

Bár Horvátországban csak kisszámú roma kisebbség él Az Évtized programot a romák integrálását elősegítő eszközként ismerik el. A hatóságok intézkedések sorozatát vezették be, döntően az oktatás területén. Ezek az intézkedések gyakran elszórtak – ez a magyarázat arra, hogy Horvátország miért kapott alacsonyabb pontszámokat a közép-európia társ országokkal összevetve – A következő lépés, hogy a fenti intézkedéseket szisztematikusabb és egymásba kapcsolódó politikává integrálják. Horvátország rendelkezik olyan intézményi, politikaformáló kapacitásokkal és anyagi erőforrásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szórványos intézkedéseket rendszerelvű megoldásokká alakítsák át és előrelépést tegyenek a hatékony roma integráció megvalósítására.

Cselekvési Tervek

A kormány elfogadta az Évtized Cselevési Tervét, mind a négy prioritási területen. Hatókörüket tekintve a Cselekvési Tervek meglehetősen behatároltak, így irányadó funkciót töltenek be a megvalósításban és a beszámolást illetően, ez jelentőséggel bír a horvát Foglalkoztatási Iroda estében, amely egyes tevékenységeiről az Évtized Program keretén belül tesz jelentést. A hatóságok elfogadtak egy prioritási intézkedéseket tartalmazó éves tervet 2005-re, ami azért kicsivel több volt a hosszú távú terv „másol–beilleszt” változatánál. Összességében a kormányzat még nem készített és nyilvánosan nem tett közzé jelentést az Évtizedről, bár várható egy átfogó beszámoló kiadása a későbbiekben, még a 2007. év folyamán.

Oktatás

Horvátország számos rendelkezést léptetett életbe a roma gyerekek minőségi oktatásának biztosítása érdekében, de ez még nem képezi egy integrált politika részét. Például Horvátországban az iskola előkészítő oktatási program részeként, megközelítőleg 250 órás, ingyenes előkészítő program működik, meleg ebédet és a gyerekek szállítását is biztosítva. Sajnos, viszonylag csak kevés roma gyermek vesz részt a programban és sokkal kevesebb időre, mint más országok hasonló jellegű programjain, amelyek tipikusan egy éves időtartamúak. Ráadásul egyes roma kisebbségi óvodák/iskola előkészítők anyagi támogatást kapnak a kormányzattól, a Roma Oktatási Alaptól és a Nyílt Társadalom Intézettől is, ugyanakkor nincs részletesen kidolgozott stratégia a lemorzsolódás megelőzésére. A kormányzat meghirdetett egy ingyenes tankönyv programot minden általános iskolás gyermek számára a 2006/2007-es tanévtől kezdve. Támogatás vehető igénybe az iskolába való közlekedés és gyermekszállítás költségeihez is. Ezen túlmenően, az Oktatási Minisztérium pedagógiai aszszisztenseket finanszíroz, bár sem foglalkoztatásuk jogi keretei, sem képzésük nem megoldott még, így következésképpen csak rövid lejáratú, éves szerződésekkel alkalmazzák őket. A romák középiskolai részvételét megerősítő intézkedések közé tartozik a felvételinél alkalmazott elsőbbségi pontozási rendszer és a romáknak nyújtott intenzívebb szakképzési tanácsadás. Mindazonáltal, a horvát hatóságok még nem tettek lépéseket a meglévő oktatási szegregáció ellen, pedig már számos alkalommal jelentettek ilyen eseteket. Végezetül, az Oktatási Minisztérium ösztöndíjat biztosít a roma diákoknak, ingyenes kollégiumi férőhellyel, úgy a közép, mint a felsőoktatásban tanulók számára.

Foglalkoztatás

A horvát Cselevési Tervek fő elemeit összefüggő és jól kidolgozott intézkedésekre fordították le, melyek tartalmaznak a szakképesítést elősegítő képzéseket, támogatott

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ HORVÁTORSZÁG ❙ 35

foglalkoztatást és rövid távú közmunkát is. A horvát Foglalkoztatási Iroda rendszeresen jelentést készít arról, hogy hányan veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Míg eredetileg a tervezésnél a fenti lehetőségek haszonélvezőinek számát igen alacsonyan állapították meg, a tényleges használók száma, még ennél is kevesebb volt. Ez problémát jelez a roma lakosság elérésében. Foglalkoztatási szolgáltatások terén egy sor összetett és rendszeres tevékenységet találunk, melyek Nyilvánvalóan nyitva állnak a romák előtt is, de az nem világos, hogy a szolgáltatás biztosításában van-e valamilyen specifikusan a romák elérésére és szükségleteihez igazított elem, hogy ezek a főáramba tartozó tevékenységek a romák számára is működőképesek legyenek. Horvátországban nincs olyan szisztematikus politika, amely azzal a kihívással foglalkozna, hogy a roma lakosság egészségi állapotán miként lehet javítani, különösen azok esetében, akik zsúfolt telepeken élnek. A tevékenységek, ha vannak egyáltalán, a szórványos intézkedések szintjén maradnak. Például, nincs rendelkezés arról, hogyan jussanak egészségügyi ellátáshoz azok, akiknek nincs biztosításuk. A legtöbb, a romák egészségügyi helyzetén javítani kívánó intézkedés napjainkig helyi szintű felmérésekből, tanulmányok elkészítéséből és célzott településeken történő információgyűjtésből áll. Történtek erőfeszítések a roma lakosság védőoltással történő beoltására, különösen olyan területeken, ahol jelentős roma népesség él, valamint a telepeken is. Jelenleg roma egészségügyi mediátor rendszer még nem épült ki.

Egészségügy

A horvát hatóságok figyelemre méltó előrehaladást értek el a telepek legalizálása terén. A Nemzeti Kisebbségi Hivatal szerint, Medimurje megye 13 telepe közül 9 már legalizálásra került. Ezen felül, a 12 megye (az összesen 14 megyéből, amelyeket erre köteleztek) már tervekkel rendelkezik a roma közösségek lakhatási körülményeinek javítására, ami magába foglalja a telepek térbeli feltérképezését, részletes költség felmérést és a lehetséges finanszírozási források megjelölését. A Környezetvédelmi Minisztérium társ-finanszírozta a roma telepek fejlesztési terveit. Néhány, a romák lakhatási helyzetét javító intézkedés már életbe lépett, például egy EU PHARE program, amelyet a kormány társ-finanszírozott és adminisztrált, 2005 és 2006-ban infrastrukturális rekonstrukciót hajtott végre a Medimurje megyében található telepeken. Jelenleg nincsenek a romák számára szóló szociális lakásépítési rendelkezések.

Lakhatás

A horvát munkaügyi törvény módosításai, amelyeket 2004-ben fogadtak el, tartalmaztak bizonyos antidiszkriminációs védelmet az Európai Unió foglalkoztatási standardjainak megfelelően, de egy átfogó antidiszkriminációs törvény elfogadása, ami az összes szektorális területen védelmet nyújtana a faji megkülönböztetéssel szemben, még várat magára Horvátországban. Egy antidiszkriminációs stratégia már 2004 óta kidolgozásra került, de a jelen riport elkészültéig a kormány még nem fogadta azt el.



A telepek szisztematikus tárgyi feltérképezése 12 megyében és a telepek legalizálása Medimurje megyében.


CSEH KÖZTÁRSASÁG A Cseh Köztársasággal szembeni kihívás: az elszórt intézkedéseket a romák társadalomba integrálását előmozdító politikává fejleszteni

A Cseh Köztársaság egy korszerű stratégiai keretet dolgozott ki a roma integrációra az Évtized Cselekvési Tervek és más dokumentumok felhasználásával. A Cseh Kormány szintén bevezette az éves akciós tervek és jelentéstételi rendszert roma integrációs intézkedéseinek közzétételére. Mindazonáltal, viszonylagos gyenge teljesítményt ért el a társországokkal összehasonlításban, amit az a tény magyaráz, hogy a Cseh Köztársaság nem hasznosította ezeket a mechanizmusokat a szisztematikus lépések meghozatalára. Az oktatás területén meglévő néhány kivételtől eltekintve, az eddigi kormányzati lépések elszórt intézkedésekre korlátozódtak. Következő lépésként a Cseh Kormánynak a szórványos intézkedésektől el kell jutnia a romák integrációját elősegítő, szisztematikus politikához, mind a négy prioritási területen, ide értve az Európai Strukturális Alapok igénybevételét is, amit már eddig is sikerrel hasznosítottak a romák befogadását előmozdító rendelkezések bevezetéséhez.

Cselekvési Tervek

A cseh Évtized Cselekvési Tervek a kormány korábbi Romaintegrációs Koncepcióját vették alapul, amit a Cseh Köztársaság 2000-től dolgozott ki. Egy sor általános direktívát sorol fel az intézkedések meghozatalára, amit a különböző tevékenységi területek még részletesebb listája követ. Egyértelmű, specifikus határidőket szabnak a legtöbb felsorolt intézkedésre. A Cselekvési Tervekben megadott specifikus határidők többsége realisztikus, mivel meghatározásukat a már folyamatban lévő kormányzati tevékenységek időintervallumának figyelembevételével becsülték meg. Ugyanakkor, a legtöbb esetben, az Évtized Cselekvési Tervekben szereplő intézkedésekre, valamint a felelősségi körök felosztására vonatkozó megfogalmazások elég homályosak ahhoz, hogy a központi, helyi és regionális hatóságoknak elég időt biztosítsanak a tétlenségre.

Oktatás

A cseh hatóságok a nagyrészt külső, vagy társ-finanszírozásban megvalósuló, elszórt intézkedések gyakorlatát folytatják a romák oktatásának javítása terén, de már számos szisztematikusabb politikai rendelkezést is bevezettek. Például, vannak programok a lemorzsolódás megelőzésére, és a hátrányos helyzetű diákok támogatására, valamint támogatják a kisebbségi hallgatók integrációját a mainstream oktatási rendszerbe. Ezen túlmenően, a pedagógiai asszisztensek „intézménye” már régóta bejáratott a Cseh Köztársaságban. Ugyanakkor, a romák felsőoktatásba való bejutását segítő intézkedések finanszírozása külső vagy nem állami szervezetekre (NGO-ra) korlátozódik. Bár jelenleg már zajlik egy bírósági per az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, Strasbourgban arról, hogy Csehország oktatási rendszere diszkriminációs és szegregációs gyakorlatot folytat, a Cseh Kormánynak még el kell ismernie, hogy országa oktatási rendszerének vannak a romákat szegregáló dimenziói.

Foglalkoztatás

A romákat a veszélyeztetett csoportok közé sorolják, amelyek számára átfogó politikai intézkedéseket terveznek, és néhány célzottan roma-specifikus program helyi NGOkon keresztül központi költségvetésből, vagy az Európai Szociális Alapból támogatásban részesül. Több mint ígéretes, hogy a Cseh Kormány a romák foglalkoztatására átfogó politikát fog kidolgozni az Évtized keretén belül. Az Évtized Cselekvési Tervek azt sugallják, hogy a kormány foglakozni kíván a romák foglalkoztatási helyzetével, olyan NGO-k támogatásán keresztül, melyek célzott programokat indítanak. Bár a romák többsége regisztráltatja magát a munkaügyi irodáknál abból a célból, hogy megkaphassák a munkanélküli segélyt és az egyéb szociális jellegű juttatásokat, ténylegesen csak kevés roma vesz részt átképzési tanfolyamokon. Sokkal sikeresebbek a roma kliensekkel való kapcsolatépítésben azok a kormányzat, vagy donorok által finanszírozott foglalkoztatási programok, amelyeket NGO-k dolgoztak ki, és helyi szinten működtetnek. Összefoglalva,

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ CSEH KÖZTÁRSASÁG ❙ 37

a rövid távú közmunka projektektől eltekintve, a romák számára csak igen kevés egyéb foglalkoztatási lehetőség adott. Mikro-finanszírozású és kisvállalkozási hitelek gyakorlata létezik, de a romák nem tudják igénybe venni őket, mivel ezekhez gyakran olyan fedezeti garanciák szükségesek, amelyekkel az elszegényedett romák nem rendelkeznek. Az Évtizedben cseh egészségügyi programterv középpontjában főként a roma egészségügyi mediátor rendszer kiépítésé áll. Az Egészségügyi Minisztérium finanszírozott egy egészségügyi mediátor mintaprogramot, amit egy NGO dolgozott ki és aminek eredményeként képzési modulok születtek és 18 egészségügyi mediátort képeztek ki. A projekt 2007. májusában fejeződött be, de két helyi és egy megyei önkormányzat is jelezte szándékát, hogy az egészségügyi mediátorokat egészen az év végéig alkalmazná. Nincs olyan kormányzati program, amely egészségügyi ellátást nyújtana a biztosítással nem rendelkezőknek, bár a cseh egészségügyi rendszerben mindenki biztosított, aki alkalmazásban van, vagy regisztrált munkanélküli, a 18 év alatti fiatal vagy gyermek, valamint az édesanyák is, a gyermekük hatéves koráig. NGO-k becslése szerint, azoknak a száma, akik a fenti felsorolás alapján kimaradnak a biztosítottak köréből, igen alacsony. Hasonló módon, nincsenek olyan a kormány által finanszírozott a roma közősségek elérését célzó tevékenységek, mint a tömeges védőoltások, egészségügyi felvilágosító kampányok. Néhány NGO helyi szinteken kisebb közösségeket érintő tevékenységet folytat, mint ahogy a már említett egészségügyi mediátorok is ezt teszik, de ezek a szórványosan kifejtett erőfeszítések nem elégségesek a Cseh Köztársaságban élő romák szükségleteinek kielégítésére.

Egészségügy

Azt követően, hogy a romák gettósítása a Cseh Köztársaságban sok negatív publicitást kapott, a kormányzat belátta annak a szükségességét, hogy átfogó megközelítéssel kezelje a lakhatási ügyeket és kötelezettséget vállalt arra, hogy integrált szociális bérlakás koncepciót fog kidolgozni 2008-ra. Jelenleg a szociális lakásokhoz általában csak olyan feltételek mellett lehet hozzájutni, ha a kérvényezők foglakoztatásban állnak és nincs köztartozásuk, ami azt jelenti, hogy a romák többségét gyakorlatilag kizárták a szociális bérlakásokra való jogosultságból. A Regionális Fejlesztések Minisztériuma jelenleg is finanszíroz egy programot, amelynek keretében államilag támogatott lakások épülnek. Ezeket néha, mint „egyszerű lakásokat” emlegetik, a bérlőknek nyújtott meglehetősen silány kivitelezésre és közművekre utalva, bár nem tudható, hogy ezekből a lakásokból számszerűen mennyit kapnak a romák. Az Évtized Programról készülő kormányzati jelentések felismerik, hogy ebből a programból, annyi más lakhatási intézkedés és rendelkezéshez hasonlóan, hiányzik a végrehajtást megfelelően ellenőrző monitoring mechanizmus, amellyel a romákra gyakorolt hatás mérhető lenne. Jelenleg csak elszórt intézkedések léteznek a kommunális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakóhelyi regisztráció és az illegális telepek ügyeinek kezelése területén.

Lakhatás

A cseh törvény magában hordoz néhány a foglalkoztatásra vonatkozó antidiszkriminációs rendelkezést, de ezeket majd fel kell cserélje az Európai Unió Tanácsának Faji Direktíváival, melyek védelmet nyújtanak a foglalkoztatásban, az oktatásban, a lakhatás, valamint a közszolgáltatások területén megnyilvánuló faji diszkriminációval szemben. Egy átfogó antidiszkriminációs törvény tervezetét már elutasította a Cseh Szenátus, annak a ténynek az ellenére, hogy úgy a hazai, mind a nemzetközi csoportok ismételten sürgették az Európai Unió diszkrimináció ellenes intézkedéseinek mielőbbi átvételét.



A kormány éves prioritási tervei, melyekhez költségvetést rendeltek, és amelyeknek a végrehajtásáról rendszeresen és szisztematikusan beszámolnak.


MAGYARORSZÁG Magyarország előtt álló kihívás: a meglévő, átfogó roma integrációs politika valódi működtetése

Magyarország az Évtized elnökségét egy kritikus, a 2005-ös meghirdetésig tartó felvezető szakaszban töltötte be, így a Magyar Kormány meghatározó szerepet játszott abban, hogy az Évtized Program valósággá válhatott. Mind a mai napig, Magyarország kiemelkedik a többi Évtized ország közül, mivel a legmesszebb jutott a romák integrációját elősegítő irányelvek és programok bevezetésében, a prioritási területek többségében. Kiemelkednek az oktatás terén, az integrációt elősegítésére bevezetett eszközök és programok. Ugyanakkor számos szóbeli beszámoló bizonyítja, hogy ezeknek a programoknak még nincs igazán hatásuk. A Magyarország előtt álló kihívás abban rejlik, hogy további finomított szabályozással építkezzen meglévő politikájára, biztosítva, hogy azok ténylegesen a romák befogadását mozdítsák elő. Ezek olyan folyamatos és fenntartható erőfeszítéseket és kapcsolattartást feltételeznek, amelyekkel megváltoztatható az emberi gondolkodás, képezhetők és meggyőzhetők a helyi hivatalnokok és szolgáltatók. Ezen túlmenően, Magyarországnak biztosítania szükséges, hogy egészségügyi rendszere, amely jelenleg átfogó reform alatt áll, el tudja látni a szociálisan kirekesztett romákat is, például a roma egészségügyi mediátorok közreműködésének segítségével.

Cselekvési Tervek

Magyarország összpontszámát csökkentette az a tény, hogy az Évtized első két évében nem fogadta el az Évtized hosszú távú stratégiai tervét. Ugyanakkor, számos irányelvet és programot kezdeményezett, amelyek közvetlen összefüggésben állnak a kidolgozott Évtized Cselevési Terv tervezetével. A hosszú távú Évtized Cselevési Terv és a kétéves prioritási működési terv tervezetei az Évtized meghirdetése óta kidolgozás alatt vannak, és széleskörű konzultáció folyik róluk, még helyi szinteken is. Időközben, a kormányzat által irányított, „A romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program” 2004-ben került elfogadásra. A kormányzat az Évtized meghirdetése óta még nem készített és nyilvánosan nem tett közzé szisztematikus jelentést az Évtizedben megtett előrehaladásról.

Oktatás

Amíg a tankötelezettség elmulasztása és a lemorzsolódás mértéke a romák körében Magyarországon kisebb, mint a többi Évtized országban, az utóbbi években készült független jelentések egy sor más problémára hívják fel a figyelmet, amivel a romák az oktatási rendszeren belül szembesülnek, történetesen a szegregáció különböző formáira. A magyar oktatási rendszer 2002. óta folyó reformjának az elsődleges célja volt, hogy következetesen megszüntesse a mainstream iskolákban fellépő szegregációt. Az integrált oktatást szervezeti szinten támogatják a kormány által kidolgozott integrációs programok, valamint az antidiszkriminációs törvénykezés elfogadása és bevezetése, melyek egyértelműen tiltják a szegregációt. Az óvodai oktatás Magyarországon már 3 éves kortól igénybe vehető és az iskolai előkészítő 5 éves kortól válik kötelezővé. Az állami óvodák ingyenesek és azoknak a gyereknek a családja, akik rendszeres gyermektámogatási járulékot/segélyt kapnak ingyenes étkezést vehetnek igénybe. Az óvodák három éves kortól nem utasíthatják vissza a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét, a romákat beleértve. A gyakorlatban azonban ez a szabály ritkán érvényesül, mivel sok településen óvodai férőhelyhiány van. Magyarországon szintén vannak programok a romák általános-, középiskolai és felsőoktatásban való részvételének segítésére.

Foglalkoztatás

Magyarországon a munkaügyi központok egy számos foglalkoztatási és képzési programot működtetnek, ideértve a munkaerőpiacról kiszorultak részére szóló programokat is. Ezeknek a programoknak a többsége a romák számára is elérhető, illetve eleve nekik tervezték őket, bár az egyenlő esélyek politikájának szellemében a kormányhivatalnokok

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ MAGYARORSZÁG ❙ 39

vonakodnak ezt nyilvánvalóvá tenni. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy ezek a rendelkezések milyen hatással vannak a romákra a gyakorlatban, de szóbeli beszámolók bizonyítják, hogy ezen programok többségének valóban a Romák az elsődleges haszonélvezői. Az egészségügy a gyenge pontja a magyarországi roma integrációs programtervnek. A magyar Évtized Cselekvési Terv tervezete nem említ intézkedéseket, amelyekkel kiterjesztenék az egészségügyi ellátást és szolgáltatásokat azokra is, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. Magyarországon a jelenlegi egészségbiztosítás foglalkoztatáshoz, illetve a munkaügyi irodákban bejelentett regisztrált munkanélküliséghez kötött. Ezen felül, az egészségbiztosítás igénybevétele a lakóhely hivatalos bejelentéséhez is szorosan kötődik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartósan munkanélküli romáknak, akik illegális lakóhelyen élnek, vagy hajléktalanok, nincs hozzáférésük az egészségügyi ellátásokhoz. Másrészt, az Egészségügyi Minisztérium koordinált egészségügyi felvilágosító, tudatformáló programokat és információs kampányokat finanszíroz. Néhány mintaprojekt és közösségi program is elindult a mainstream és a roma média együttműködésében. Az egészségügyi mediátorok képzési programjai már öt évvel ezelőtt elindultak Magyarországon, és néhány kiképzett mediátort alkalmaztak is egyes megyékben, de a képzési program befejezésekor a végzett mediátorok állandó foglalkoztatását nem oldották meg, és azóta sem került sor az egészségügyi mediátor program országos kiterjesztésére. A Magyar Kormány által bemutatott Évtized Cselekvési Terv tervezet nem sorolja fel a célok között roma egészségügyi dolgozók képzését, bár nincsenek részletes hozzáférhető információk arról, hogy a politikai intézkedések tervezését és végrehajtását milyen módon képzelik el.

Egészségügy

A kormány elindított egy átfogó Lakhatási és Szociális Integrációs Mintaprogramot, amely a romák integrációjának támogatását a romák életkörülményeinek javításán keresztül kívánja elindítani ország legkülönbözőbb területein. A program nem csak a lakhatáshoz kötődő ügyekkel kíván foglalkozni, mint a tulajdonjogok tisztázása, az infrastrukturális fejlesztések, és a közművekhez való hozzáférés, hanem olyanokkal is, amelyek a foglalkoztatás és a közegészség problémakörébe tartoznak. Ezeknek a területeknek a segítésére, a program partnerként bevonja a helyi munkaügyi irodákat és egészségügyi intézményeket. Ugyan a program anyagi hatóköre és integrált megközelítési módja viszonylag kisszámú helységre korlátozta a program elindítását, az elkövetkező években várható program kibővítése. Egyéb, a magyar kormányzat által a romák lakáshelyzetének javítását célzó intézkedések közé tartozik az illegálisan létesített telepek legalizálását segítő program, amit 2006-ban indítottak el. A szociális bérlakások ügye nem képezi részét a központilag tervezett stratégiának, hanem az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

Lakhatás

A Magyarországon elfogadott Antidiszkriminációs Törvény erős védelmet biztosít, különösen az Egyenlő Bánásmódról és az oktatásról szóló törvényeken keresztül, illetve a Polgári Törvénykönyv újonnan elfogadott módosításai által. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság aktív szerepet vállal a diszkrimináció megelőzésében, míg a bíróságok a jogsértéseket nemcsak következetesen, hanem stratégiailag is szankcionálják. Mégis, sokszor ezek az intézkedések sem bizonyulnak megfelelően hatékony visszatartó eszköznek a potenciális foglalkoztatók esetében, a roma álláskeresők pedig általában igen keveset tudnak azokról a védelmi mechanizmusokról, amelyek rendelkezésükre állnak. A kormányzat széleskörű és integrált intézkedési keretrendszere a romák integrált oktatáshoz való hozzáférésének elősegítésére. Átfogó és integrált programok megtervezése, amelyekkel a romák életkörülményeit javítják a szegregált telepeken.




MACEDÓNIA Macedónia előtt álló kihívás: a kormányzat elkötelezettségét kormányzati intézkedésekre lefordítani

A kormányzat továbbra is elkötelezett az Évtized iránt Macedóniában, amit az Évtized intézményi rendszerének előrehaladott kiépítése, valamint a program önkormányzati szintű kiterjesztése evidensen bizonyít, mégis ezt az elköteleződést még szisztematikus kormányfinanszírozású intézkedésekre kell lefordítani. Macedónia viszonylagosan alacsony pontszámai a társországokkal összehasonlításban annak az eredménye, hogy ténylegesen a kormányzat csak korlátozott mértékben involválódott a programba, és ugyancsak korlátozott mértékű volt a központi költségvetés erőforrásainak felhasználása a roma integrációs intézkedésekre és programokra Ugyanakkor a partnerekkel történő összehasonlítás kedvező Macedónia számára, ha az Évtized program megvalósításához szükséges intézményi struktúra eddigi kiépítését vesszük figyelembe. Szükséges, hogy a kormányzat megújult erőfeszítéseket tegyen, támaszkodva a már kiépített és tapasztalatokat szerzett koordinációs szerkezetekre, rábírva a minisztériumokat, hogy következetesen rendeljenek erőforrásokat és szakértelmet a roma integrációs programokhoz, és kevésbé támaszkodjanak a külföldről, donorok által finanszírozott törekvésekre.

Cselekvési Tervek

Macedóniának van elfogadott Cselevési Terve mind a négy prioritási területre, ezek azonban némi gyengeségeket mutatnak a tartalmat, a célterületeket és a monitoring vizsgálathoz szükséges indikátorok vonatkozásában. Ugyanakkor a Macedón Kormány számára az elsődleges kihívás a megvalósítás előrehaladása, mivel a tervek bármely kiegészítését a folyamat közben is megtehetik, de még jobb lenne, ha a még részletesebb működési tervek elfogadásán keresztül, az anyagi szükségletek hozzárendelésével tennék ezt. A Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium keretén belül működő Évtized Koordinációs Iroda vezetésével és a roma civil társadalom bevonásával az Évtized koordinációs testülete példaértékű folyamatban, 2005-ben tervezetet készített az Évtized prioritási működési terveire, de sajnos eddig a terveket még nem hasznosították a végrehajtásban.

Oktatás

Az oktatás az Évtized prioritási területe, ahol a megvalósítás terén a legnagyobb előrehaladás mutatkozik, bár ezt erőteljesen a külső finanszírozás segíti. Míg a Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium biztosít némi anyagi hozzájárulást, de a legtöbb tevékenység a Roma Oktatási Alappal és más donorokkal közösen finanszírozott konstrukcióban működik. Néhány általános irányelv az Évtized Cselevési Tervekkel összhangban van, például az általános iskolai tanulmányokat megelőző kötelező előkészítő év 2006-ban történt bevetése. 2007-ben a hatóságok intézkedéseket vezettek be a roma gyerekek óvodai/iskola előkészítő oktatásának elősegítésére, ismételten Roma Oktatási Alap támogatásával. Vannak igénybe vehető támogatások a középiskolai tanulmányokat folytató roma diákok számára is, az Oktatási Minisztérium, a macedón Nyílt Társadalom Intézet és a Roma Oktatási Alap közös finanszírozásában indított ösztöndíj programon keresztül. Mindazonáltal, ezt nem kísérik további olyan intézkedések, amelyekkel szisztematikusan ösztönözni lehet a középiskolai részvételt, mint például a támogatott közlekedés, ingyenes iskolai étkeztetés, roma pedagógiai asszisztensek és iskolai mediátorok alkalmazása.

Foglalkoztatás

Macedónia krónikusan magas munkanélküliséggel küszködik, ami a társadalom valamennyi rétegét érinti, így komoly kihívást jelent ezen a téren fejlődést elérni

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ MACEDÓNIA ❙ 41

és a romák számára munkalehetőséget teremteni. Elviekben Macedónia rendelkezik azokkal az összetevőkkel, melyekkel segítheti a romák foglalkoztatását. Még viszonylag jó adatokkal is rendelkezik, amelyeket a Nemzeti Statisztikai Hivatal gyűjtött össze. Bár működnek az egész lakosságra kiterjedő foglakoztatási programok, specifikus intézkedéseket, amelyekkel ezekben a programokban a romák részvételét lehetne elősegíteni, még nem tervezetek. Ugyanakkor vannak olyan modellek, amelyekre építeni lehet: például a Európai Tanács Fejlesztési Bankja és a Nyílt Társadalom Intézet által finanszírozott mikro-finanszírozó szervezet, amely képzéseket és hiteleket nyújt a roma vállalkozóknak. Eddig a kormányzat még nem kezdeményezett ehhez hasonló programot, a Munkaügyi Minisztérium várhatóan a 2007. év folyamán mikro-hitel és ön-foglalkoztatási programokat fog indítani. Az egészségügy Macedónia leggyengébb pontja az Évtized megvalósításában és az Évtized Cselevési Terv egészségre vonatkozó fejezete a legkevésbé kidolgozott része a dokumentumnak. A macedón egészségügyi rendszer általános problémai a szolgáltatások minősége és hozzáférhetőségük, hatással voltak az Évtized megvalósítására. Nincsen olyan kormányzati programok, amelyek célzottan a romák egészségével foglalkoznának, de a mainstream programok némelyike, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium dolgozott ki, elérték a roma felhasználókat, ide tartoznak például azok a programok, amelyet az aids, a malária és a tuberkolózis elleni harcot folytató Globális Alap finanszírozott. Védőoltási kampányok szintén elérték a roma közösségeket, és úgy tűnik, hogy igen hatékonyak. Macedóniában nincsenek egészségügyi mediátorok. A romák számára a legnagyobb akadályt az egészségbiztosításhoz szükséges regisztráció jelenti, mivel nem rendelkeznek hivatalosan bejegyzett lakóhellyel és nem állnak foglalkoztatásban.

Egészségügy

Külső donorok és nem az állam által finanszírozott, szórványos akcióktól eltekintve, melyek segítették a közművekhez és szociális bérlakásokhoz való hozzáférést, a romák lakáshelyzete fejletlen terület maradt. Ezen túlmenően, Macedóniának az Évtized iránti elkötelezettsége ellenére, az országban továbbra is zajlanak roma kilakoltatások. Ugyanakkor, semmi sem utal arra, ami azt jelezné, hogy a kormányzat fokozná aktivitását a lakhatási kérdések területén. A kormányzat nemrégiben kezdeményezte egy olyan a lakhatással összefüggő stratégiai és jogi tervezet elkészítését, ami foglalkozna az engedély nélkül épített épületek legalizálásával és a romák lakókörülményeinek javításával. Ezen felül a hatóságok kezdeményezték városfejlesztési tervek elkészítését egyes roma telepeket érintően. A Közlekedési Minisztérium szociális bérlakások megépítését kezdeményezte, mások mellett a romák számára is, és vállalta, hogy anyagilag hozzájárul a szennyvízcsatorna kiépítéséhez a főként roma önkormányzattal rendelkező Shuto Orizari-ban.

Lakhatás

Macedónia nemrégiben elkészítette antidiszkriminációs törvényének tervezetét, de ez csak a nemek közötti (gender) és a fogyatékosságokhoz köthető diszkriminációval foglalkozik, és a jelen beszámoló elkészültéig még nem került elfogadásra.

Antidiszkriminációs

2005-ben elkészült Évtized működési terv, amit az Évtized Koordinációs Testülete dolgozott ki, a roma civil társadalom bevonásával, valamint a program kiterjesztése az önkormányzatok szintjére .

törvénykezés



MONTENEGRÓ A Montenegró előtt álló kihívás: kezelje az Évtizedet egy politikai keretrendszerként

Bár Montenegró társországokkal együtt csatlakozott az Évtized programhoz 2005ben, sok szempontból továbbra és az Évtized meghirdetési előtti állapotban maradt. Az Évtized koordinálását egy magasabb rangban lévő köztisztviselő végzi, de tisztázatlan, hogy támogatására van-e mögötte egy magasabb politikai szint. Úgy tűnik, hogy a szaktárcák nem tesznek intézkedéseket a roma integráció elősegítésére az Évtized keretrendszerében. Összefoglalva, Montenegró továbbra is főként külső donorok kezdeményezéseire és finanszírozásával megvalósuló intézkedésekre hagyatkozik a romák (ashkaliák és egyiptomiak (RAE)) integrálásának terén. A kormányzat felelősségvállalása az integrált programok és intézkedések meghozatalára és a szükséges költségvetési támogatás biztosítása, még várat magára. A kormány képviselői kijelentették, hogy a kormányzat arra számít, hogy az Évtized programok megvalósítási költségeinek 80 százalékát a külföldi donorok fogják finanszírozni. Kritikus, hogy az Évtized Cselekvési Tervben nem vették figyelembe a leghátrányosabb helyzetben lévő RAE közösségeket, akiket a volt Jugoszlávia területéről mindenhonnan kitelepítettek, valamint a visszatért menedékjogért folyamodókat, akiknek számos további súlyos akadállyal kell szembenézniük a közszolgáltatások igénybevételét illetően. A kormányzatnak politikai intézkedéseket kell hoznia ezeknek a csoportoknak az érdekében.

Cselekvési Tervek

Montenegró Évtized Cselevési Tervét sokkal inkább egy pro forma dokumentumként tervezték meg, mint sem egy olyan átfogó, részletes politikai irányelveket tartalmazó programként, amelynek a végrehajtásáért a kormányzat ténylegesen kötelezettséget vállal. Gyakran nem jelöltek meg egyértelmű felelőst a specifikusan kiválasztott feladatokért. Nem tettek kísérletet a Cselevési Tervek bármilyen módosítására azok elfogadása óta, és nem fogadtak el rövid távú prioritási akcióterveket sem. Mivel az Évtized csak kevéssé gyakorolt hatást a központi kormányzat döntéshozatali politikájára, az Évtized nem jelenik meg a helyi szinteken sem. A kormány még nem tett semmilyen szisztematikus erőfeszítést arra, hogy a helyi önkormányzatokat bevonja az Évtized megvalósítási mechanizmusaiba.

Oktatás

Nagyon kevés rendszerszintű kormányzati intézkedés történt arra, hogy segítsék a romák oktatását, az oktatás bármely szintjéről legyen is szó. A legtöbb intézkedés mintaprojektek formájában nyilvánul meg, melyeket külső donorok (társ)-finanszíroznak. Az óvodai oktatás nem kötelező Montenegróban, és bár néhány szórványos ösztönzőt életbe léptettek, megcélozva a RAE gyerekek számának növelését az óvodákban, az alapvető akadályok megmaradtak. A Szegregáció egy másik probléma, amivel a RAE gyerekeknek szembe kell nézniük a montenegrói oktatási rendszerben, különösen az olyan területeken, ahol nagy számban élnek eredetileg Koszovóból kitelepített menekültek. Az Oktatási Minisztériumnak deszegregációs terveket kell készítenie ezeknek az intézményeknek a részére. Egy 2005-ben hozott kormányzati intézkedés rendelkezett ingyenes tankönyvek kiosztásáról. 2006-ban pedig egy nagy ívű kétéves programoz, a Roma Oktatási Kezdeményezést indította el az Oktatási Minisztérium, a Roma Oktatási Alap finanszírozásával. A program célja, hogy átfogó integrációs modellek kidolgozását segítse az óvodákban és az iskolákban, öt helyen az országban. A projekt támogatást kíván nyújtani a RAE diákoknak is,ösztönözve őket a sikeres iskolai előmenetelre, miközben magukat az iskolákat és a tanári gárdát is támogatják abban, hogy hatékony eszközöket keressenek az integráció sikeres megvalósítására. Minden olyan intézkedés, amely a RAE diákok felsőoktatási tanulmányait segíti, teljes mértékben külső finanszírozásból valósul meg.

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ MONTENEGRÓ ❙ 43

Montenegró erőfeszítései, hogy a RAE kisebbség foglalkoztatási lehetőségeit programokkal segítse, megrekedt egy korai fázisban. Montenegró Foglalkoztatási Hivatala rendszeresen szervez az előítéletek kezelésével kapcsolatos képzéseket saját dolgozói számára, és kidolgoztak egy speciálisan a roma álláskeresők szükségleteit figyelembe vevő jelentkezési kérdőívet is. Felállítottak egy munkacsoportot, melynek célja, hogy szolgáltatásokat tervezzen azoknak az álláskeresőknek, akik speciális nehézségekkel küszködnek, beleértve a romákat is. Nincsenek az ön-foglalkoztatást elősegítő programok, melyek speciálisan a RAE kisebbséget segítenék; rendszeres ön-foglalkoztatási programok is csak azok számára igénybe vehetőek, akik egyes alapvető követelményeknek megfelelnek, de a RAE kérvényezők többsége ezeket nem tudja teljesíteni. A kitelepített és menekült státuszú RAE kisebbség foglalkoztatása törvényi korlátokba ütközik.

Foglalkoztatás

Egészségügy

Montenegróban nincsen integrációs politika a RAE-k egészségügyi ellátásnak javítására, azokat is ideértve, akik nem rendelkeznek bejegyzett lakóhellyel és állampolgársággal. Bár a kormányzatnak nem hoz a RAE kisebbség egészségügyi ellátásra intézkedéseket, és nincs egészségügyi mediátor képzési program, a montenegrói egészségügyi szakemberek rendszeresen szerveznek védőoltási és egészségügyi felvilágosító kampányokat a romák lakta településeken. A legtöbb ilyen akcióhoz nem áll rendelkezésre külön forrás, így a szakemberek gyakran önkéntes alapon vesznek részt bennük. Tevékenységük nyomán és a roma aktivisták becslése szerint, a RAE gyerekek több, mint 90 százalékát sikerült beoltani az elmúlt öt évben. Ezen felül, azoknak akik nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal és egészségügyi dokumentumokkal, a Vörös Kereszt és más segélyszervezetek biztosítják a támogatott orvosi ellátás igénybe vételét. Nincsenek kormányfinanszírozású és célzottan a romáknak szóló szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos felvilágosító és gondozási programok, de NGO-k és nemzetközi szervezetek rövid távú projektekkel pótolják ezt a hiányt. A montenegrói kormány a lakhatásról szóló, politikai intézkedéseket tartalmazó, dokumentumokat hagyott jóvá, amelyekben kitértek a RAE kisebbség szükségleteire is, de az életbe léptetett intézkedések csak szórványos lépésekre szorítkoztak. Például a szociális bérlakásokhoz való hozzáférést még elérhetővé kell tenni a RAE-k számára, rászorultsági alapon. Montenegróban a szociális bérlakáshoz jutás kritériumai és az eljárási mód nem világos, így nehéz megbecsülni, hogy a gyakorlatban az ilyen jellegű bérlakásokból mennyi jut a romákra. Ugyanakkor, a lakhatási rendelkezésekről szóló dokumentumok, még akkor is, ha többségükben csak a kinyilvánítás szintjén maradnak, bizonyos hatást fejtettek ki az önkormányzatokra, ami elodázta az illegálisan létesített telepek lakóira vonatkozó kilakoltatási terveket az elmúlt két évben. Néhány esetben a helyi önkormányzatok lépéseket tettek azért, hogy alternatív szállást biztosítsanak azoknak a roma bérlőknek, akik hajléktalanná váltak.

Lakhatás

Montenegrónak még el kell fogadnia egy átfogó, antidiszkriminációs törvénytervezetet, amely összhangban áll a területre vonatkozó jelenlegi nemzetközi normákkal.

Antidiszkriminációs törvénykezés Kimagasló teljesítmény

A kormány támogatása a Roma Oktatási Kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy átfogó integrációs modellek kidolgozását segítse az óvodákban és az iskolákban, öt helyen az országban.


ROMÁNIA Románia előtt álló kihívás: következetes előrehaladást elérni minden prioritási területen és stratégiai eszközként használni az Évtizedet

Románia előrehaladása az Évtizedben vállalt kötelezettségek megvalósításában vegyes képet mutat, ezzel magyarázható a közepes szintű pontérték. Egyfelől, 2006. végéig Románia még nem fogadta el az Évtized Cselekvési Terveit, és úgy tűnik, hogy nem használja az Évtizedet, mint a romák integrációját segítő politikai eszközt. Másrészt, Románia töltötte be az Évtized elnökséget 2005–2006. között, és ezen felül Románia komoly fejlődést ért el az oktatás és az egészségügy területén, számos intézkedést és programot életbe léptetve a két területen. Az előrehaladás kevésbé érzékelhető a lakhatás és a foglalkoztatás területein, ahol tovább kellene lépni a rendszerelvű politika és a hatékony programok kidolgozásának irányába, amelyek ténylegesen működő képesek a romák esetében.

Cselekvési Tervek

Romániának még el kell fogadnia az Évtized Cselekvési Terveket — ami 2007. közepére várható-, amely majd keretrendszert biztosít az ország roma integrációs politikájának további fejlesztéséhez. A kormányzat eddig még semmilyen középtávú prioritási akcióstervet sem hagyott jóvá, és az elnökségi időszakáról készített beszámoló kivételével, nem tett közzé az Évtized előrehaladásáról szóló jelentést sem. Bár Románia az Évtized korai vezetői közé tartozott, miután 2005. közepétől átvette Magyarországtól az elnökséget, úgy tűnik, hogy az Évtizedet saját országában még mindig nem tudta az előrehaladás eszközeként felhasználni. Mindezek ellenére, amikor az Évtized Cselekvési Tervei végrehajtásra kerülnek, igen fontos hozadékkal járnak. A roma integrációs politika koordináló szervezetében a Nemzeti Roma Ügynökségnél, úgy tűnik, hogy egyfajta verseny alakult ki az Évtized Cselekvési Tervek és azok között a kapcsolódó végrehajtási mechanizmusok között, amelyeket a Nemzeti Roma Stratégia jelölt ki, ami azt érzékelteti, hogy az Évtizedet még nem tartják olyan eszköznek, amellyel a stratégia végrehajtása biztosítható.

Oktatás

Románia számos érdemi politikai intézkedést hozott meg, amellyel a romák oktatási eredményeinek javításához járult hozzá, melyek közül kiemelkednek a felsőoktatásban, a szakképzésben és középiskolákban történő részvétel erősítését szolgáló rendelkezések, az ország egész területére kiterjedően. Történtek szórványos intézkedések is, az óvodai/iskola előkészítő programokon való részvétel elősegítésére, továbbá vannak szisztematikus programok az iskolalátogatás elősegítésére az elemi oktatásban, például ingyenes étkezések, támogatott taneszközök és ingyenes közlekedés biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára. A gyermekgondozási, családi pótlék típusú ellátások folyósítását, mostanáig szintén összekötötték az iskolalátogatással, abból az elgondolásból, hogy ösztönözzék az alacsony jövedelmű családokat –, nem csak a romákat- arra, hogy iskolába küldjék gyermekeiket. Egy alapkészségeket nyújtó felnőtt képzési program, mely a „Második Esély” nevet viseli, már elindult, és a tapasztalatok szerint főként fiatal anyák és olyan romák vesznek benne részt, akik korai életkorban morzsolódtak le az iskolából. Létrehozták a roma iskolai mediátor munkakört, a beiskolázás és az iskolalátogatás ösztönzésére, továbbá a roma gyerekek iskolai elkallódásának megakadályozására, de a kiképzett iskolai mediátorok száma még igen alacsony. A kormány saját maga is elismeri, hogy az oktatásban megnyilvánuló szegregáció rendszerszintű probléma Romániában. Az Oktatási Minisztérium közzé tett egy hirdetményt, miszerint elrendeli a deszegregációt a romániai iskolarendszerben és a minisztériumon keresztül EU PHARE finanszírozással deszegregációs projekteket indítanak.

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ ROMÁNIA ❙ 45

A romániai oktatásban meglévő, előremutató és változatos intézkedési csomagok nem tükröződnek vissza hasonló intézkedések formájában a foglalkoztatás területén. A Munkaügyi Minisztériumnak-, amely nem csak koordinálja a foglalkoztatási politikát, de gyakran csatornaként is szolgál a külső erőforrások elosztásában- még következetes irányelveket kell kidolgoznia a romák számára. Az úgynevezett állásbörzék nem csak kizárólagos információs forrásként szolgálnak a romák foglalkoztatásával kapcsolatos korlátozottan megszerezhető információkról, de úgy tűnik, hogy napjainkig Romániában ez az egyetlen működő, kifejezetten a romák foglalkoztatását célzó intézkedés. Ezeknek a vásároknak a sikere csak kis mértékben érezhető, mivel nem népszerűsítik őket megfelelő módon, így csak viszonylag kisszámú potenciális foglalkoztató és álláskereső látogatja őket. NGO-k kiegészítésként rámutattak arra, hogy a programot nem alakították megfelelően a roma felhasználók igényeihez, mivel a börzéken meghirdetett állások többsége magasabb végzettséget igényel, mint amivel a romák általában rendelkeznek. Nincsenek a romák részére elérhető ön-foglalkoztatási programok, és a mainstream programok valójában fenntartják a burkolt akadályokat a romák előtt.

Foglalkoztatás

Románia komoly eredményeket ért el a romák egészségi állapotának javításában az elmúlt években. Például az Egészségügyi Minisztériumnak van egy működő, Romaügyi Miniszteri Bizottsága. A Bizottság elnöke egy olyan államtitkár, akinek specifikusan a roma politika áttekintése a feladata. Az Egészségügyi Minisztérium szintén az egyetlen minisztérium, amely a központi büdzséből külön a roma ügyekre fordítható éves költségvetési forrásokkal rendelkezik. Románia vezet az országok között az egészségügyi mediátorok alkalmazása terén. A roma egészségügyi mediátorok „intézményét” Romániában a Romani CRISS nevű civil szervezet vezette be, egy mintaprojekt keretében, majd azt 2003-ban az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan is elismerte és átvette. Az egészségügyi mediátor rendszert fokozatosan elfogadásra került és az egészségügyi ellátó rendszer szerves részévé vált, és kitűzött cél, hogy az elkövetkező években számuk emelkedjen. Országos szintű, a tuberkolózis, valamint az aids leküzdésére létrejött Global Fund to Fight AIDS által finanszírozott TBC és malária ellenes kampányok néhány roma közösséget is elértek. Az elmúlt években az Egészségügyi Minisztérium védőoltási programokat indított, általában a Nemzeti Roma Ügynökséggel együttműködésben, és ezek a roma közösségekre is kiterjedtek.

Egészségügy

A Nemzeti Roma Stratégia részeként, központi kormányzati szinten számos intézkedést hoztak, kifejezetten a romák lakáshelyzetének javítására. A Közlekedési, Építésügyi és Turisztikai Minisztérium négy évre szóló szükségintézkedési tervezetet készített, főként a romák lakta területek rehabilitációjára. A minisztérium ugyancsak programot készített szociális bérlakások építésére, és olyan partnerségi finanszírozási rendszert alakított ki, amelyben magán és állami cégek, valamint NGO-k együtt kívánják javítani a közművekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést az olyan területeken, ahol nagyszámban élnek romák.

Lakhatás

Románia 2000-ben léptette életbe antidiszkriminációs törvényét, majd egymást követték a módosító csomagok, melyek szorosabb összhangba hozták a törvényt EU törvénykezésével.


Az egészségügyi mediátorok számának emelése, valamint az egészségtudatosságot kialakító programok folyamatos kiterjesztése A deszegregációt megerősítő intézkedések és mechanizmusok bevezetése az oktatási rendszerben.

törvénykezés



SZERBIA Szerbia előtt álló kihívás: központi kormányzat fejezze ki elkötelezettségét az Évtized iránt rendszer szintű, a kormányzat által finanszírozott intézkedésekkel

A központi kormányzat elköteleződésének mértéke az Évtized iránt Szerbiában tisztázatlan. Számos tevékenység tükrözi az Évtized vállalásait, de mint a mintaprogramokat általában, külső kezdeményezésre és forrásból finanszírozzák. Érzékelhető volt némi szétesés az Évtized koordinációjában, miután az előző koordinátor, aki miniszterhelyettesi posztot töltött be Szerbia és Montenegró federációs szintjén, lemondott a federáció felbomlását követően. Nemrégiben, létesítettek egy Évtized Titkárságot az Emberi Jogok és Kisebbségek Hivatalán belül, de az itt dolgozó stábot külső forrásból finanszírozzák, az Európai Újjáépítési Ügynökség (EAR) és az OSCE Missziójának támogatásával. Szerbia, Montenegróhoz hasonlóan, komoly kihívásokkal néz szembe, hogy biztosítani tudja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést azoknak romának az esetében, akiknek nincsen regisztrált lakóhelyük és állampolgárságuk – és eddig még nem is talált erre megoldást. Annak érdekében, hogy haladást érjenek el az Évtized céljainak megvalósításában, Szerbia központi kormányzatának egyértelműen sokkal intenzívebben kellene részt vállalnia a rendszerszintű politikai intézkedések kidolgozásában, és ezeket központi költségvetési forrásból kellene fedeznie.

Cselekvési Tervek

Eddig úgy tűnik, hogy az Évtized végrehajtásának a koordinációja csak kis mértékben valósult meg az érintett szaktárcák között. Mindazonáltal a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, és a Tőkebefektetések Minisztériuma nemrégiben önálló döntéseket hoztak arról, hogy munkacsoportokat hoznak létre az Évtized Cselekvési Terveinek végrehajtására. Bár a kormányzat 2005. januárjában elfogadta a cselevési Terveket az oktatás, foglalkoztatás,lakhatás és az egészségügy területein, ezek még sem bizonyultak a kormányzati intézkedések hivatkozási dokumentumaivá. Mai napig, a kormány nem fogadott el egyetlen az Évtized Cselekvési Terve alapján készült prioritási akcióstervet sem, bár 2005. nyarán az OSCE anyagi támogatást nyújtott ahhoz,- még az akkori Évtized Koordinátor felügyelete mellett-, hogy ilyen tervek kidolgozásra kerüljenek, tartalmazva az intézkedésekhez szükséges költségeket is.

Oktatás

A kormányzat még nem foglakozott egy hosszú távú, a romák oktatását érintő politikai program kidolgozásával, de néhány kivételtől eltekintve, különálló, donorok által, mint pl. a Roma Oktatási Alap és az EAR társ-finanszírozott intézkedésekre hagyatkozik. Az Oktatási Minisztérium és az Országos Roma Tanács megerősítő intézkedéseket hozott, hogy támogassa a romák középiskolai és felsőoktatásba történő bejutását, valamint tankönyveket biztosítson az általános iskolába járó roma gyerekeknek. Bevezetésre került az egy éves időtartamú, kötelező iskola-előkészítő program és az Oktatási Minisztérium anyagi támogatást kapott a Roma Oktatási Alaptól, hogy mintaprojektet indítson olyan intézkedések kipróbálására, melyekkel a roma gyerekek részvétele növelhető az óvodai/iskola-előkészítő programokban. Ugyancsak mintaprojekt keretében 2006–2007. folyamán 20 pedagógiai asszisztenst képzését és elhelyezését támogatja az EAR az OSCE-vel való együttműködésben.

Foglalkoztatás

Szerbiában jól működő közmunka szolgáltató hálózat alakult ki, amely számtalan foglakoztatási és képzési programot kínál. A többi országtól eltérően, itt felismerték, hogy az ilyen jellegű mainstream programok további kiegészítő intézkedéseket

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ SZERBIA ❙ 47

igényelnek, hogy valóban hozzáférhetővé váljanak a romák számára. Erre reflektálva Szerbia számos képzésre és átképzésre szervezetten biztosítja a romák részvételét, és megerősítő intézkedésekkel támogatja az ön-foglalkoztatást is. Ennek ellenére, ezeken a programokon való részvétel még így is alacsony. A részvételt komolyan akadályozó tényezők továbbra is megmaradnak az olyan romák esetében, akik informális telepeken laknak, bejelentett lakóhely és állampolgárságot igazoló papírok nélkül. A szerbiai hatóságok pro-aktív szerepet vittek az Évtized Cselekvési Tervek egészségügyre vonatkozó egyes céljainak végrehajtásában, nyílt együttműködést folytatva a civil társadalom és a helyi önkormányzat képviselőivel, a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében. Az Egészségügyi Minisztérium, NGO-kal és 45 szerbiai önkormányzattal együttműködve speciális roma egészségügyi programokat finanszíroz, amelyek az egészségügyi ismeretek, oktatásával, a reproduktív egészség, valamint a nők egészségével kapcsolatos felvilágosító tevékenységekkel foglalkoznak. Ugyanakkor a romák egészségügyi állapotáról nagyon kevés információ áll rendelkezésre, és a kormány még nem vetette be a roma egészségügyi mediátorok rendszerét.

Egészségügy

Roma lakhatási politika problematikus terület Szerbiában. A legtöbb tevékenységet helyi szinteken a vállalkozó szellemű önkormányzatok kezdeményezik, átfogó nemzeti politika hiányában. A kormányzat mozgósított bizonyos erőforrásokat közművek kiépítésére a roma telepeken, de nem történt előrelépés azoknak az ügyében, akik kiszorulnak közműszolgáltatásokból, mert nem rendelkeznek bejelentett lakóhellyel és állampolgársággal. A kormány pusztán elfogadta a működési irányelveket, amelyekkel a helyi önkormányzatoknak legalizálniuk kell a roma telepeket.

Lakhatás

Szerbia még nem fogadott el EU-kompatibilis antidiszkriminációs törvényt.

Antidiszkriminációs törvénykezés Kimagasló teljesítmény

Az önkormányzatok által kidolgozott helyi cselekvési tervek, és az Egészségügyi Minisztérium által finanszírozott roma egészség programok, melyek egészségügyi ismereteket nyújtanak, a reproduktív és a női egészség témakörében, melyeket NGO-kal együttműködésben valósítanak meg, körülbelül 45 önkormányzatban.


SZLOVÁKIA Szlovákia előtt álló kihívás: politikai kezdeményezések kidolgozása az integráció előmozdítására

Szlovákia fejlett intézményi kapacitással rendelkezik, melyek képessé kellene tegyék arra, hogy eleget tegyen az Évtizedben vállalt kötelezettségének, és már eddig is programok, és intézkedések sorozatát léptette életbe a romák jólétének javítására. Ugyanakkor, ezeket a tevékenységeket gyakran nem az integrációs politika vezérli, hanem úgy tűnik, hogy tolerálják, vagy elmélyítik a romák szegregálását. Szlovákia nagyobb előrehaladást ért el az oktatási rendszer és a foglalkoztatás terén, mint az egészségügy és a lakhatás területein meghozott intézkedéseivel.

Cselekvési Tervek

Szlovákiának van Cselevési Terve mind a négy prioritási területre, de ezek gyengeségeket mutatnak a tartalmat, a célterületeket és a monitoring vizsgálathoz szükséges indikátorok tekintetében. Az Évtized Cselekvési Tervek felsorolják azokat az állami intézményeket, amelyek felelősek az egyes folyamatok monitoring vizsgálatáért, de azt nem határozzák meg, hogy ezek, vagy esetleg más intézmények tartoznak-e közvetlen felelősséggel az intézkedések végrehajtásáért. A szlovák Évtized Cselekvési Tervek megszövegezése jól példázza a szlovák kormány mostanában, a romákkal szemben meghozott politikai döntéseinek számos reflexét: ide tartoznak a problematikus megfogalmazások, mint a „veleszületett hajlamok” a romák egészségi állapotával kapcsolatban. Szlovákia még nem fogadott el prioritási akciós terveket, de vannak belső, rövid távú stratégiák, amelyek az önálló szakminisztériumok munkájához szolgálnak útmutatásul, az Évtized négy kiemelt területén, valamint a minisztériumok éves jelentéseket írnak az Évtizedben elért előrehaladásról.

Oktatás

A szlovák kormány számos programot léptetett életbe az oktatási rendszer minden szintjén. A hatóságok kidolgozták az úgynevezett „nulladik osztály” intézményét, ami tipikusan egy éves iskola-előkészítő programot jelent, az általános iskolához kapcsolva. Ugyanakkor találunk iskola-előkészítő programokat a szegregált roma településeken is, melyek tipikus, a szegregációhoz köthető hiányosságokat mutatnak. A hatóságok szintén programokat dolgoztak ki, azzal a céllal, hogy a romák iskolalátogatását ösztönözzék. Például, a gyermekes családok szociális támogatását összekötötték a kötelező általános iskolai iskolalátogatással; támogatást nyújtanak az iskolai taneszközökhöz és étkezéshez; valamint 2006. májusáig a lemorzsolódást visszaszorító, egyéves mintaprojektet működtettek. Szlovákia szintén elfogadta a „roma pedagógiai asszisztensek” modelljét, amelyet néhány óvodai iskola-előkészítő programban, elemi iskolában és speciális oktatást nyújtó intézményben valósítottak meg. A pedagógiai asszisztenseket tipikusan rövid távú, egyéves időtartamra szóló szerződésekkel veszik fel, amelyeket vagy megújítanak, vagy nem, a finanszírozástól függően. Egyéb intézkedések körébe tartoznak a szakképzési és a „második esély” programok az olyan tanulók számára, akik nem fejezték be az elemi iskolát, valamint felsőoktatási ösztöndíjak biztosítása a Romaügyi Hivatalon keresztül. Szlovákiában a fő kihívás az iskolai szegregáció marad, bár a szlovák kormányzat az elmúlt években készségesebbnek mutatkozott a szegregációs ügyek kezelésére, és az integráció elősegítésére maga is számos intézkedés bevezetését kezdeményezte.

Foglalkoztatás

Az elmúlt időszakban a szlovák kormányzat foglalkoztatáspolitikai intézkedései a legtöbb esetben nem a romák helyzetét kívánták közvetlenül kezelni. Ehelyett a veszélyeztetett társadalmi csoportok szélesebb kategóriájára fókuszáltak, melyekbe beletartoznak a fogyatékkal élők, az idősek, a friss diplomás pályakezdők, így ezek hatását a romákra nem követték nyomon. A Szociális fejlesztési Alap, egy államilag finanszírozott pályáztatási ügynökség becslése szerint, az általuk adható összes támogatás megközelítőleg egyharmadát fordították roma programokra, de az nem világos, hogy ez a

ÁTTEKINTÉS ❙ ORSZÁG ÖSSZEFOGLALÓK ❙ SZLOVÁKIA ❙ 49

becslés csak közvetlenül a romákat célzó intézkedések finanszírozását, vagy azokat az összegeket is, figyelembe vette, amelyeket a kiterjesztett kategóriába tartozó csoportra fordítottak, amibe szintén beletartoznak a romák. A Munkaügyi Minisztérium nemzeti foglalkoztatási programokat dolgozott ki, ami kiterjed a szakképzésre, a támogatott foglalkozástatásra és a közmunka projektekre, amelyeket egyaránt állami forrásból és az Európai Szociális Alapból finanszíroznak. Mindazonáltal, a szakképzéseket, átképzéseket és a képesítést nyújtó tanfolyamokat gyakran nem igazítják a romák speciális szükségleteihez. Az NGO-k által szervezett kisebb projektek egyértelműen a roma célcsoportot célozzák meg, de ezeknek a hatóköre igen behatárolt. Ugyan ez igaz a romákat megcélzó ön-foglalkoztatási projektekre is, amelyeket általában a kormányzat működtet. A Szlovák kormány számos intézkedést és programot kezdeményezett a roma lakosság egészségi állapotának javításra. A Romaügyi Hivatal elfogadott egy projektet, amelynek célja, hogy az illegális szemét lerakóhelyekkel foglakozzon 50 telepen, és a Munkaügyi Minisztérium tisztasági blokkok építését finanszírozza (személyes higiénia és mosási lehetőség biztosítására) néhány roma településen. Némi előrehaladás történt az egészségbiztosítás területen is. 2006. szeptemberéig, a romák többségét, mint ahogy más hátrányos helyzetű embereket is, közvetett módon kizárták a szlovák egészségügyi alapellátásból, az orvosi szolgáltatásokért és gyógyszerekért fizetendő viszonylag magas minimális térítési díjak, valamint az állandó lakóhely bejelentési kötelezettség miatt, ami feltétele volt a regisztrációnak. Ezen akadályok közül többet is megszüntettek most, egy sor jogi módosítás életbeléptetésével, ami csak egy kisebb díjat hagyott meg a sürgősségi ellátásért. Egészségügyi mediátorok, mobil egészségügyi egységek, és nyolc kisebb egészségügyi központ létesült olyan területeken, ahol korlátozott volt az egészségi intézmények igénybevétele, annak a mintaprojektnek a keretében, amit az EU PHARE programjából finanszíroztak. Ez a program most kiválasztásra került, így folytatódni és bővülni fog, és az egészségügyi mediátorok a közegészségügyhöz tartózó regionális irodákban fognak dolgozni.

Egészségügy

A lakáspolitika nyugtalanító terület Szlovákiában, a roma települések szegregációjának mértéke okán is. Szlovákia számos programot fogadott el, a romák lakhatási körülményeinek javítására, de ezek megvalósítása, különösen a helyi hatóságok szintjén a legjobb esetben is behatárolt és problematikus. A szlovák kormány Romaügyi Hivatala kidolgozott és finanszírozott egy felmérést a roma telepek szociográfiai feltérképezésére, amit a megfelelő szaktárcák felhasználhatnak a roma közösségek számára tervezett politikai intézkedések megtervezésében. Új házak is épültek romák részére az elmúlt években, de gondot okoz ezeknek a házaknak a minősége, amit a kormány által a programnak adott elnevezés „Alacsonyabb norma szerinti építkezés” is tükröz. Ezt a programot azért is kritika érte, mert növelte a szegregációt azáltal, hogy új roma gettókat hozott létre, meglehetős távolságban a többségi lakosságtól. Az Évtized Cselekvési Terve megemlíti a telepek legalizálását és a tulajdonviszonyok tisztázását, de nem rendel anyagi támogatást ezekhez. Mindezek ellenére, némi elmozdulást érzékelhető ezen a területen, mivel néhány telepet legalizáltak, elsősorban a Romaügyi Hivatal kezdeményezésére.

Lakhatás

2004-ben Szlovákia elfogadta antidiszkriminációs törvénykezési csomagját, amelyben a hazai rendelkezéseket kívánták harmonizálni az Európai Unió e területre vonatkozó direktíváival Az elfogadott törvények nagymértékben követik az európai direktívák követelményeit, de ezek még meglehetősen ismeretlenek és tesztelésre szorulnak.


Intézkedések a romák iskola-előkészítő, elemi és középiskolai oktatásba történő bejutásának előmozdítására.

törvénykezés


Területeket átfedő/intézményi

Cselekvési Tervek

Van-e elfogadott, részletes Évtized Cselevési Terv, egyértelmű célokkal,határidőkkel és mérhető indikátorokkal?

Elfogadott-e a kormány bármilyen éves vagy kétéves prioritási cselevési tervet, becsült költség- és finanszírozási tervvel?

Van-e hivatalos, az előrehaladás folyamatáról beszámoló riport és jelentéstételi mechanizmus, amit a kormányzat nyilvánosan közzé tesz?

Tartalmaz-e a Cselekvés Terv alap adatokat, amelyekkel mérhetővé válik az előrehaladás a megvalósítási folyamat során?

Történnek-e erőfeszítések regionális vagy önkormányzati cselekvési tervek és/vagy az önkormányzatok bevonására az Évtizedben (pl. helyi cselevési tervek készítése)?

I.

1.

1.1

1.2

1.3

1.4

1.5

Kategória

Donorok által finanszírozott mintaprojektekkel vonják be az önkormányzatokat

Nincs kiterjesztése a programnak és nem vonták be az önkormányzatokat

A központi kormányzat szelektíven von be önkormányzatokat és/ vagy a kiterjesztést segítő aktivitásokat folytat

Pro-aktív és országos szintű kormányzati stratégia van az önkormányzatokkal történő partneri együttműködésre; Önkormányzati vagy regionális Évtized Cselevési Tervek készülnek

Vannak kiindulási adatok és követő adatok valamennyi fontos azonosított kimeneti eredménynél Vannak kiindulási adatok és követő adatok az azonosított kimeneti eredmények 70 százalékát megközelítően

Vannak kiindulási adatok és követő adatok az azonosított kimeneti eredmények kevesebb, mint 10 százalékában

Nincsenek kiindulási adatok

Az Évtized meghirdetése óta a központi kormányzat legalább egyszer formálisan bevonta az önkormányzatokat

A kormány rendszeresen készít és hoz nyilvánosságra átfogó beszámolókat, amelyek világosan kötődnek a Cselekvési Tervekben lévő célokhoz

A kormány rendszeresen készít és hoz nyilvánosságra beszámolókat, de ezek nem kötődnek ténylegesen a Cselekvési Tervekben lévő célokhoz

A kormány az Évtized meghirdetése óta évente egyszer beszámolót tett közzé az Évtizedben történt előrehaladásról

A kormány az Évtized meghirdetése óta egyszer tett közzé beszámolót az Évtizedben történt előrehaladásról

A kormány az Évtized meghirdetése óta nem tett közzé beszámolót az Évtizedben történt előrehaladásról Vannak kiindulási adatok és követő adatok az azonosított kimeneti eredmények 50 százalékát megközelítően

A kormány több mint egy részletes éves prioritási működési tervet fogadott el, valamennyi Évtized prioritási területen, a megvalósításról szóló teljes költség- és finanszírozási tervvel

A kormány legalább egy prioritási működési tervet elfogadott, valamennyi Évtized prioritási területen, becsült költség- és finanszírozási tervvel

A kormány legalább egy prioritási működési tervet elfogadott, valamennyi Évtized prioritási területen, de nincs becsült költségés finanszírozási terv

A tervek minden prioritási területre kiterjednek, teljes körűen felsorolt célokkal és/vagy határidőkkel

4

A kormány legalább egy prioritási működési tervet elfogadott, de nem valamennyi Évtized prioritási területen, nincs becsült költség- és finanszírozási terv

A tervek minden prioritási területre kiterjednek, kijelölt célokkal és/vagy intézkedésekhez rendelt határidőkkel

3

A kormány semmilyen prioritási működési tervet nem fogadott el

A tervek minden prioritási területre kiterjednek, de célok és/vagy határidők csak egyes intézkedésekre vannak

2

A tervek minden prioritási területre kiterjednek, de célok és/vagy határidők nélkül

1

A tervek nem terjednek ki minden prioritási területre; nincs cél/vagy határidő

0

Pontszám

A Roma Integráció Évtizede 2005-2015 DecadeWatch Monitoring jelentés keretében 50 ❙ DECADEWATCH: ROMA AKTIVISTÁK ÉRTÉKELÉSE A ROMA INTEGRÁCIÓ ÉVTIZEDE PROGRAM ELŐREHALADÁSÁRÓL

Intézményi

Van-e kormány által kinevezett Évtized Koordinátor?

Milyen rangot/tisztséget tölt be a jelenlegi nemzeti koordinátor?

Van-e az Évtizedet koordináló iroda, vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda?

A kormányon belül van-e magas rangú roma képviselet (főfoglalkozású köztisztviselők, vagy mandátummal rendelkező politikus?)

Létrehoztak-e egy hivatalos konzultációs testületet, hogy bevonják a roma civil társadalom képviselőit az Évtized nemzeti szinten történő végrehajtásába és monitoring vizsgálatába?

A szaktárcánál van-e speciálisan az eléréssel és az integrációval foglalkozó szervezeti egység, amely a roma integrációért is felelős?

2.

2.1

2.2

2.3

2.4

2.5

2.6

Kategória

Legalább egy roma miniszter van a központi kormányzatban

Van hivatalos konzultációs testület, amelyet legalább évente kétszer összehívnak az Évtized meghirdetése óta

Legalább egy roma miniszter helyettes/ Államtitkári posztot tölt be a központi kormányzatban

Van hivatalos konzultációs testület, amely az Évtized meghirdetése óta évente egy alkalommal találkozott

Több mint egy szaktárca külön szervezeti egységeket jelölt ki az elérési és integrációs ügyek bonyolítására

Van Évtizedet koordináló iroda/ vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda, ahol 2-5 fő csak az Évtized ügyeivel foglalkozik Vannak romák a magasabb rangú köztisztviselők között, vagy a központi kormányban (intézmény igazgatói szinttől felfelé) Az Évtized kapcsán rendszertelenül voltak hivatalos konzultációk a roma civil társadalom képviselőivel

Egy tárca külön szervezeti egységeket jelölt ki az elérési és integrációs ügyek bonyolítására

Van Évtizedet koordináló iroda/ vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda, ahol 1 fő csak az Évtized ügyeivel foglalkozik főállásban Vannak romák az alacsonyabb rangú köztisztviselők között, vagy a központi kormányban (intézmény igazgatói szint alatt) Az Évtized kapcsán egyszer volt hivatalos konzultáció a kormány és a roma civil társadalom képviselői között az Évtized meghirdetése óta Néhány tárca külön stábot jelölt ki az elérési és integrációs ügyek bonyolítására, de külön szervezeti egysége nincs

Nincsenek romák a központi kormányban és a köztisztviselők között

Nem volt az Évtized kapcsán hivatalos konzultáció a kormány és a roma civil társadalom képviselői között az Évtized meghirdetése óta

Nincs szaktárca, amely külön szervezeti egységet/ munkatársakat jelölt volna ki a nemzeti kisebbségek elérésére és integrációjára

Van Évtizedet koordináló iroda/ vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda, ahol 6-10 fő csak az Évtized ügyeivel foglalkozik

Minden szaktárca külön szervezeti egységeket jelölt ki az elérési és integrációs ügyek bonyolítására

Van Évtizedet koordináló iroda/ vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda, ahol több mint 10 fő csak az Évtized ügyeivel foglalkozik

Miniszterelnök helyettes, vagy e fölött

Nincs Évtizedet koordináló iroda/ vagy nemzeti koordinátor munkáját támogató iroda

miniszter

Miniszter helyettes vagy államtitkár

Kinevezett nemzeti koordinátor ebben a minőségében gyakran jelenik meg a nyilvánosság előtt és az Évtized Programot megfoghatóvá teszi a közvélemény számára

4

köztisztviselő

Kineveztek egy nemzeti koordinátort, aki ebben a minőségében számos alkalommal jelent meg a nyilvánosság előtt az Évtized meghirdetése óta

3

Nincs nemzeti koordinátor

Kineveztek egy nemzeti koordinátort, de ebben a minőségében csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt az Évtized meghirdetése óta

2

Volt kinevezett nemzeti koordinátor az eltelt idő túlnyomó részében, de voltak átmeneti zavarok, vagy a koordinátort hivatalosan nem nevezték ki

1

Nem neveztek ki nemzeti koordinátort, a pozíció szabad

0

Pontszám

ÁTTEKINTÉS ❙ DECADEWATCH MONITORING FRAMEWORK ❙ 51

Évtized prioritási területek

Oktatás

Monitoring és értékelés (rendelkezésre állnak rendszeresen gyűjtött, országosan reprezentatív adatok a kimeneti eredményekről, melyeket 5 éven belül gyűjtöttek)

II.

3.

3.1

3.2

A kormány fizetett-e hozzájárulást az Évtized Pénzügyi Alapjába?

2.8

Roma gyerekek részvételének elősegítése óvodai/ iskola-előkészítő, korai fejlesztő programokban/ szolgáltatásokhoz/ (óvodai/ napközis programok, szülőket támogató programok, tanórán kívüli foglalkozások stb.)

Programok

A kormány képviseltette-e magát a Nemzetközi Irányító Bizottsági üléseken az Évtized meghirdetése óta?

2.7

Kategória

Nincsenek a kormány által támogatott programok

Nincsenek adatok a romák beiskolázásáról és eléréséről

A kormány nem egyezett bele, hogy hozzájáruljon az Évtized Pénzügyi Alapjához

A kormány nem képviseltette magát egyetlen Nemzetközi Irányító Bizottsági ülésen sem az Évtized meghirdetése óta

0

Elszórt kormány- / vagy külső finanszírozású intézkedések vannak, amelyeket a kormány jóváhagy

Vannak bizonyos adatok a romák beiskolázásáról egyes évekből, de nincs rendszeres naprakész adatfrissítési folyamat az adatok országosan nem reprezentatívak

A kormány az Évtized meghirdetése óta tartott legutóbbi 3 ülésből 3-szor képviseltette magát

A kormány az Évtized meghirdetése óta a legutóbbi 3 ülésből 2-szer képviseltette magát

Van egy szabad előkészítési év

Vannak országosan reprezentatív beiskolázási és elérési adatok a romákról egyes évekből de nincs, naprakész adatfrissítési folyamat

A kormány beleegyezett, de még nem fizetett hozzájárulást az Évtized Pénzügyi Alapjába

2

1

Pontszám

Van egy szabad előkészítési év és elszórt kormányfinanszírozású intézkedések, hogy ezeken vagy más korai gyermekfejlesztő programokon, részt tudjanak venni

Vannak országosan reprezentatív beiskolázási és elérési adatok a romákról egyes évekből, melyeket rendszeresen frissítenek

A kormány az Évtized meghirdetése óta tartott valamennyi ülésen képviseltette magát

3

A kormány integrált politikai intézkedéseket hoz meg és kiegészítő anyagi támogatást nyújt a romáknak, hogy a korai gyermekfejlesztő oktatási programokban részt tudjanak venni

Évenként országosan reprezentatív adatokat gyűjtenek a romák beiskolázásáról és elérésükről

A kormány befizette hozzájárulását az Évtized Pénzügyi Alapjába

A kormány az Évtized meghirdetése óta tartott valamennyi ülésen és minden tematikus workshopon is képviseltette magát,

4


Roma gyerekek részvételének elősegítése az elemi és középiskolai oktatásban (pl. pedagógiai asszisztensek, mediátorok, roma gyerekek speciális korrepetálása tanórán kívül, vizsgák alatti támogatás és anyagi ösztönzők, mint ingyenes tankönyvek, hozzájárulás közlekedési költségekhez, iskolai étkezésekhez, ösztöndíjprogramok

Romák részvételének az elősegítése a felsőoktatásban (pl. ösztöndíj programok)

Deszegregációs politika

Foglalkoztatás


3.3

3.4

3.5

4.

4.1

Kategória

Nincsenek kimeneti adatok a romák foglalkoztatásáról

Nincsenek a kormány által támogatott deszegregációs tevékenységek

Vannak országosan reprezentatív (kimeneti)adatok a romák foglalkoztatásáról egyes évekből, de nincs, naprakész adatfrissítési folyamat

Vannak országosan reprezentatív (kimeneti)adatok a romák foglalkoztatásáról egyes évekből melyeket rendszeresen frissítenek

Évenként országosan reprezentatív adatokat gyűjtenek a romák foglalkoztatásáról

Van integrált, iskolai deszegregációs kormányprogram, számottevő anyagi támogatással Van hivatalos kormányprogram az iskolai deszegregációra, némi finanszírozással

Rendszeres a kormány által finanszírozott iskolai deszegregációs intézkedések vannak, de nincs program

Elszórt kormány- / vagy külső finanszírozású intézkedések vannak az iskolai deszegregációra, amelyeket a kormány jóváhagy

Vannak bizonyos adatok a romák foglalkoztatásáról egyes évekből, de nincs rendszeres naprakész adatfrissítési folyamat az adatok országosan nem reprezentatívak

Van integrált kormányprogram, számottevő anyagi támogatással

Van hivatalos kormányprogram, valamennyi finanszírozással

Rendszeresen vannak a kormány által finanszírozott intézkedések, de nincs program


Nincsenek a kormány által támogatott tevékenységek

4 Van integrált kormányprogram, számottevő anyagi támogatással

3 Van hivatalos kormányprogram, valamennyi finanszírozással


Nincsenek a kormány által támogatott programok

2 Rendszeresen vannak a kormány által finanszírozott intézkedések, de nincs program

1

0

Pontszám


Romák részvételének az elősegítése az ön-foglalkoztatási, vagy mikro-finanszírozási programokban

Egészségügy


4.4

5.

5.1

5.2

Romák részvételének az elősegítése a támogatott foglalkoztatást ösztönző programokban

4.3

Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés elősegítése kizárt csoportok számára, beleértve a romákat (pl. egészségvédelmi mechanizmusok a biztosítással nem rendelkezőknek)

Programok

Romák részvételének az elősegítése a képzéseken és átképzési programokon

4.2

Programok

Kategória

Elszórt kormány- / vagy külső társ-finanszírozású intézkedések vannak


Nincsenek a kormány által támogatott tevékenységek az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés előmozdítására


Van néhány adat a romák egészségügyi állapotáról egyes évekből, de nincs rendszeres adatfrissítési folyamat az adatok országosan nem reprezentatívak



Jelenleg nincsenek felmérések és más tevékenységek azzal a céllal, hogy alap információkat gyűjtsenek a romák egészségéről


1


0


Vannak országosan reprezentatív adatok a romák egészségügyi állapotáról egyes évekből, de nincs, rendszeres adatfrissítési folyamat




2

Pontszám





Vannak országosan reprezentatív, évente frissített adatok a romák egészségügyi állapotáról



Vannak országosan reprezentatív adatok a romák egészségügyi állapotáról egyes évekből, melyeket rendszeres frissítenek


4


3


Roma egészségügyi szakdolgozók foglalkoztatása (pl. roma egészségügyi mediátorok)

Lakhatás


5.4

6.

6.1

Legyőzi a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezés és illegális telepek problémáit (pl. bérlői/ bérlési szerződések elősegítése, kilakoltatások elleni intézkedések, telep feltérképezése, tervrajzok készítése)

Közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés

6.2

6.3

Programok

Speciális egészségügyi programok veszélyeztetett csoportoknak, amelyeknek a romák is haszonélvezői lehetnek (pl. információs, felvilágosító, egészségtudatosságra nevelő programok, védőoltások stb.)

5.3

Kategória





Van adat a romák lakhatási körülményeiről egyes évekből, de nincs rendszeres frissítés, az adatok országosan nem reprezentatívak



Nincs adat a romák lakhatási körülményeiről


1


0




Van hivatalos kormányprogram, valamennyi finanszírozással Rendszeresen vannak a kormány által finanszírozott intézkedések, de nincs program

Vannak országosan reprezentatív, évente frissített adatok a romák lakhatási körülményeiről


Vannak országosan reprezentatív adatok a romák lakhatási körülményeiről egyes évekből, melyeket rendszeresen frissítenek




Vannak országosan reprezentatív adat a romák lakhatási körülményeiről egyes évekből, de nincs, rendszeres adatfrissítés


4


3


2

Pontszám


Minőségi szociális lakáshoz való hozzáférés

Antidiszkrimináció

Van-e elfogadott az EU antidiszkriminációs törvénykezésével kompatibilis törvény és megfelelően érvényre jut-e?

6.4

7.

7.1

Kategória

Nincs EU- kompatíbilis antidiszkriminációs törvénykezés


0

A kormány dolgozik az EU-kompatíbilis antidiszkriminációs törvény létrehozásán


1

Van EU-kompatíbilis antidiszkriminá-ciós törvénykezés, de nincsenek esetek, amikor ezt a romákra alkalmaznák


2

Pontszám

Van EU-kompatíbilis antidiszkriminációs törvénykezés, és vannak esetek, amikor ezt a romákra alkalmazzák


3

Van EU-kompatíbilis antidiszkriminációs törvénykezés, amit szisztematikusan alkalmazzák a romákra


4


❙ 57

Magyarország 1.

INTÉZMÉNYES KERETEK

1.1

A magyar Cselekvési Terv kidolgozásának folyamata

A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és a Világbank szervezte a „Romák a bővülő Európában. A jövő kihívásai” 2003-ban lezajlott konferenciát követően, Medgyessy Péter Magyarország akkori miniszterelnöke vállalta, hogy létrehozza és működteti az Évtized Program Titkárságát a Roma Évtized Program előkészítő szakaszában (2003. szeptemberétől 2005. júniusáig). Már a konferenciát megelőzően is, Magyarország koordinálta az Évtized program előkészítő fázisait. Medgyessy a Kormány részéről Teleki Lászlót, akkori Roma Ügyekért Felelős Politikai Államtitkárt bízta meg a Roma Évtized Titkárságának megszervezésével és a program működési kereteinek kidolgozásával, valamint a magyar cselekvési terv (továbbiakban ÉCST) elkészítésével. Teleki közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatalban kezdte meg munkáját. Miután a kormány átalakításra került, 2003 májusában az Évtized Program és vele együtt a Titkárság az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalba került Dr. Lévai Katalin akkori tárca nélküli miniszter hatáskörébe. 2004. szeptemberében, további átszervezéseknek köszönhetően a Titkárság és a program átkerült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumba (továbbiakban ICSSZEM) ahol Dr. Göncz Kinga miniszter asszony látta el a nemzeti koor-

dinátori teendőket a Roma Évtized Program előkészítő szakaszában. Következés képen az ÉCST elkészítésének folyamatát az ICSSZEM-en belül a Roma Integrációs Főosztály irányította, Teleki László, akkori roma ügyekért felelős politikai államtitkár titkárságának koordinációja mellett, aki a Kormány roma szakértőjeként majd a 2006. választásokat követően, mint parlamenti képviselő közreműködött a programban. A ÉCST elkészítésében az Országos Munkacsoport (továbbiakban munkacsoport) fontos szerepet játszott. A munkacsoportban jelen voltak a releváns minisztériumok hivatalnokai, az adott minisztériumokban a roma ügyekért felelős romaügyi referensek, Ombudsmani, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, az Országos Cigány Önkormányzat, valamint a Központi Statisztikai Hivatal képviselői, kiegészülve a roma civil társadalom oldaláról a programba delegált fiatal roma civil vezetőkkel és Magyarország két meghatározó roma szervezetének, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Lungo Drom vezető képviselőivel. Amikor az ÉCST kidolgozásának folyamata elkezdődött, az Országos Munkacsoport a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról (továbbiakban Társadalmi Integrációs Program) szóló 1021/ 2004. (III.18.) 2004-ben elfogadott kormányhatározatot vette alapul. A kormányhatározat nem említi az Évtized Programot, de kijelöli és megfogalmazza a kormányzati teendőket a 2004–2006 közötti időszakra és az itt felsorolt intézkedések – a Magyar Kormány értelmezése szerint –, egybeesnek az Évtized célkitűzéseivel.


Az Országos Munkacsoport meghatározta az ÉCST célprogramjait. Amikorra az Évtized Titkárság 2004. szeptemberében megkezdte működését Magyarországon, az ÉCST vázlatát minden illetékes minisztériumnak megküldték jóváhagyásra, és úgy tűnik, hogy ezzel az Országos Munkacsoport minden tekintetben feloszlott. Az ÉCST véglegesítése a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságra testálódott, amely a minisztériumok közötti konzultációs testületként összehozta mindazon szakembereket, akik a magyar központi kormányzatban a roma ügyek területén dolgoztak. Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot eredetileg egy magas szintű képviseleti testületként hozták létre, azzal a céllal, hogy abban államtitkárok, miniszteri biztosok és főosztályvezetők közreműködjenek. A gyakorlatban azonban az elmúlt években a bizottság tagsága az úgynevezett roma referensekre és roma tanácsadókra szűkült le, akik nem rendelkeztek tényleges politikai és döntéshozói jogkörrel a kormányzati struktúrán belül. 2005 júniusában, az akkor még romaügyi államtitkár Teleki László és Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (továbbiakban SZMM) Roma Integrációs Főosztályának vezetője, társadalmi vitára bocsátotta az ÉCST tervezetét, hogy összegyűjtse az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb érintett partnerek észrevételeit. A helyi partnerek véleményét és észrevételeit beépítették az Évtized Program hosszú távú stratégiai tervébe, amelyet egészen a program befejezéséig nyomon követnek. 2006-ig az Évtizeddel kapcsolatos összes intézkedést a 1021-es kormányhatározat alapján készült 2004. és 2006. közötti szakaszra vonatkozó Társadalmi Integrációs Program határozta meg. 2007. januárjától ez ideig bezárólag, Magyarország hivatalosan nem fogadta el a magyar Cselekvési Tervet. A tervek szerint 2007. májusáig a Kormánynak a Roma Évtized Program hosszú távú stratégiai tervét el kellett volna fogadnia, majd ezt követően a programot Parlamenti jóváhagyásra kellett volna beterjeszteni. Az elmúlt két év során, a Tárcaközi Bizottság számos új, az Évtized Program végrehajtására vonatkozó tervezetet és cselekvési terv változatot tekintett át, de ezek közül a mai napig egy sem került kormányzati elfogadásra, vagy jóváhagyásra.

1.2

A Cselekvési Terv (tervezet) tartalma

A Magyar Kormány által közzé tett Évtized Program tervezet általános célokat és célprogramokat fogalmaz meg az Évtized Program négy átfogó prioritási területére: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatásra vonatkozóan, valamint további két, területeken átívelő témakörre: az egyenlő bánásmód és a nemek közötti társadalmi egyenlőség kérdésére koncentrál. A két prioritási terület kiválasztásával, a specifikus célok, intézkedések, végrehajtásért felelős szervezetek és az egyes célterületekre vonatkozó indikátorok részletes meghatározásával a tervezetnek az a határozott üzenete van, hogy az Évtized folyamán Magyarország feladatként azonosította a faji és a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenségek szisztematikus felszámolását. Másrészről viszont a Kormány által közzé tett Évtized Program tervezet számos tekintetben adós marad az Évtized Program Nemzetközi Irányító Bizottsága (továbbiakban NIB) által meghatározott kritérium rendszer alkalmazásával. A tervezetnek számos eleme homályos és bizonytalan, amit a dokumentum „Célfeladat”-ként sorol fel, túlnyomórészt nem más, mint különböző célok és általános intézkedések megfogalmazásai és egy konkrét esetben, az egészségügyi részben, olyan kormányprogramok, amelyek jelenleg is folynak. Az indikátorokat nem úgy tervezték, hogy mérjék a roma és nem roma lakosság közötti társadalmi különbségeket. Ehelyett a program sikerességét relatív növekedési vagy csökkenési mértékekben, abszolút számokban és százalékokban fejezik ki, hogy mennyi roma részesül az egyes programokból, adott intézkedésekből vagy szolgáltatásokból. Az adatok forrása ismeretlen, a dokumentum a roma integrációval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget „minden ötödik évben” rendeli el, ami alkalmatlan az elért fejlődés precíz mérésére és kimutatása, illetve az Évtized program folyamán a szakmapolitikai döntések szükségletek szerinti módosítására vonatkozóan sem elfogadható. A is túl általánosan fogalmazódik meg, hogy kik lennének az Évtized Program végrehajtásáért és a különböző tevékenységi területek monitoring vizsgálatának elvégzéséért felelős személyek A végrehajtást elvégző szervezetek, mint „ minisztériumok” kerültek megnevezésre, valós felelősségi kötelezettség nélkül. A monitoring vizsgálat a munkacsoport feladatkörébe került, amelynek kiosztották a feladatot,

MAGYARORSZÁG ❙ 59

hogy „éves jelentést készít a magyar cselekvési terv végrehajtásáról, abból a célból, hogy dokumentálhatóvá és monitoring vizsgálat tárgyává váljon a kitűzött célok és célprogramok megvalósításában elért fejlődés folyamata ... javaslatot tegyen a cselekvési tervek további módosítására vagy kibővítésére és ezen erőfeszítésekre a roma civil társadalom képviselőinek bevonásával kerüljön sor”. A dokumentum szerint a szóban forgó éves jelentést a NIB elé kellett volna beterjeszteni. Amint azt már a korábbiakban megjegyeztük, az Országos Munkacsoport az ÉCST tervezetének elkészítését követően megszűnt működni és ennek következtében Magyarországon nem készítettek és 2007 januárjáig nem nyújtottak be a NIB-nek az Évtized Program megvalósítási folyamatáról szóló hivatalos éves jelentést sem. A másik probléma a költségvetés. Az Évtized előzetes tervezetének előírása szerint „A magyar Országos Munkacsoport döntése alapján, a magyar cselevési tervet egy tízéves 2005–15-ig szóló stratégiai fejlesztési programnak kell tekinteni, és ezért ez nem tartalmaz költségvetési számokat és százalékos adatokat, mint indikátorokat”. A tervezet nem ad további magyarázatot arra, hogy azért mert a stratégia hosszabb távra szól, ez miért gátolja meg a végrehajtásához szükséges költségvetési számok megbecslését. A Magyar Kormány azt a nézetet vallja, hogy ha célzott roma programokat elkülönített költségvetési sorokról finanszírozza, azzal a roma ügyet még inkább eltávolítják a politikai főáram palettájáról. Következésképpen a kormány gyakran visszautasítja, hogy elkülönítve tüntesse fel nyilvános költségvetésben a célzottan, csak a roma lakosságnak szóló programok finanszírozására fordított összegeket. Ennek eredményeként a célzott költségvetési öszszegekre és intézkedésekre vonatkozó költségvetési sorok hiánya az Évtized Programban még nehezebbé teszi annak a felmérését, hogy ténylegesen van-e a romákra nézve pozitív hatása azoknak a nagy számban indított programoknak, amelyeket tág értelemben fogalmazva a hátrányos helyzetű csoportok számára terveztek.

1.3

Az Évtized koordinálása és végrehajtása

Strukturális változásnak tekinthető, hogy az új kormányzati ciklusban a Roma Évtized Program a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba Kiss Péter miniszter hatáskörébe került, tehát ő az új nemzeti koordinátor Magyarországon. Szakmapolitikai szinten továbbra is az Ürmös Andor vezette Roma Integrációs Főosztály felelős a programért a SZMM-en belül. Úgy a nemzeti koordinátor, mind a Roma Integrációs Főosztály főosztályvezetője aktívan részt vesznek az Évtized Program úgy hazai, mind nemzetközi fórumokon történő népszerűsítésében. 2005 folyamán az akkor roma ügyekért felelős politikai államtitkár Teleki László a munkacsoport nevében számos önkormányzatot keresett fel, külön erőfeszítéseket téve ezzel, hogy bemutatassa a programot, támogatókat toborozzon a kitűzött roma integrációs célok megvalósításához, továbbá, hogy visszajelzéseket szerezzen a hosszú távú Évtized stratégia helyi szintű fogadtatásáról. A Roma Integrációs Főosztály, amely a roma ügyek koordinálást látja el napi szinten, az egyike az összesen két olyan intézménynek, mely a magyar kormányzati struktúrán belül roma ügyekkel foglalkozik. A másik az Oktatási és Kulturális Minisztériumban működik. Az úgynevezett „roma referensek”, akik a különböző szakminisztériumokban kerültek kinevezésre a 2002. évi magyarországi választások után, vagy lefokozták, vagy eltávolították a minisztériumi rendszerből. Azon kevesek, akik közülük még mindig a közigazgatásban dolgoznak vagy tanácsadók, vagy egyszerű köztisztviselők. A megmaradt roma ügyi kormányzati tanácsadók a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságban tevékenykednek, amelynek az a feladata, hogy a hosszú távú ÉCST kidolgozza, majd annak elfogadása után a megvalósítást felügyelje. Egy másik szerv, amelynek az lenne a feladatköre, hogy kialakítsa a civil társadalommal történő konzultáció mechanizmusait, még mindig (2007. januárja óta) a megalakulás stádiumában van. Azok szerint a kormánytisztviselők szerint, akikkel ennek a jelentésnek az elkészítése okán interjú készült, a kialakítandó Roma Integrációs Tanács tagjainak egyik felét a különböző szakminisztériumokban dolgozó roma integrációval foglalkozó tanácsadók teszik majd ki, a másik felét pedig a civil szervezetek tagjai alkotják majd. A Tanácsnak az


lenne a feladata, hogy stabil tanácsadó testületként szolgálja a roma integrációs programokat és romapolitikát, ideértve a Roma Évtizedben megvalósuló projekteket is. A SZMM Roma Integrációs Főosztályának vezetője szerint a kormány külön szakértői csoport felállítását tervezi, amelyben közgazdászok, szociológusok és mások közreműködnének, hogy a romákat érintő politikai kérdésekben szakmai segítséget nyújtsanak a kormánynak.

2.

•

•

PRIORITÁSI TERÜLETEK •

2.1

Oktatás

A magyar adatvédelmi törvények tiltják az etnikai vagy faji alapon történő adatgyűjtés, hacsak az adatszolgáltató önkéntesen írásban nem adja ehhez az engedélyét. Mindazonáltal lehetőség van korlátozott módon olyan adatgyűjtésre, amely elfogadott etnikai vagy faji identitás témakörébe vág, bár a kormányzat nem kezeli ezeket az adatokat rendszerezetten. Ennek következtében, ami kevés adat a romák beiskolázottságáról rendelkezésre áll, az iskolák által vezetett nyilvántartásából származik, tanárok, iskolatitkárok érzékelésén alapszik, hogy kit tartanak kisebbséghez tartozó diáknak. Az adatokat az iskolák közvetlenül a Minisztériumnak küldik meg, de az ezeket nem következetesen gyűjtik az iskolarendszeren belül és nem is frissítik azokat rendszeresen. Ugyan az iskolába be nem iratkozott és a lemorzsolódó roma tanulók száma Magyarországon alacsonyabbnak tűnik, mint a többi Évtized Programban részvevő országé, az elmúlt években készült független vizsgálatok igen sok egyéb problémát emelnek ki az iskolarendszerben, amellyel a romáknak szembe kell néznie (Európai Roma Jogok Központja, (ERRC), Stigmata, Eumap, Access and Rights of People, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education). A legsúlyosabb problémák, amelyekről a jelentések szólnak: • szegregáció – elkülönült, többségében, vagy teljesen roma tanulókból álló osztályok létesítése az iskolákban ahol az oktatás színvonala nem éri el az átlagos szintet. • A roma tanulók úgynevezett „felzárkóztató” osztályokban történő elhelyezése, ahol korrekciós tantervet követnek, ami megakadályozza őket abban,

hogy valóban utolérjék nem roma társaikat és bekerülhessenek az általános tantervű osztályokba. a fegyelmezési szempontból problémás roma tanulók magántanulóvá nyilvánítása, ami a gyakorlatban nagy mértékben csökkenti tanulmányi teljesítményüket, valamint azt is, hogy egyáltalán befejezzék az iskolai tanulmányaikat. roma tanulók felülreprezentált létszáma a speciális – tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek fenntartott – iskolákban, akiket indokolatlanul nyilvánítanak fogyatékossá téves diagnózis és értékelés alapján. tanulók tömeges beiskolázása a zsákutcába vezető, rövid időtartamú szakiskolai képzésbe, ami nem nyújt olyan képzést és végzettséget, amely elősegítené a munkaerő-piaci integrációt.

2002. óta a magyar oktatási rendszer reformjának következetesen az elsődleges célkitűzése az iskolai szegregáció megszűntetése volt, amely része volt a győztes kormánykoalíció választási ígéreteinek. Ennek a célkitűzésnek a gyakorlati megvalósításához olyan politikára volt szükség, amely egyenlő esélyeket teremt, és korrekciós intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy azonos tanulási körülményeket biztosítson a hátrányos helyzetű csoportokból származó tanulóknak, ide értve a romákat is. Az integrált oktatás szervezeti szintű megteremtését kormányzati integrációs programok kidolgozása, valamint anti-diszkriminációs törvények elfogadása és érvényesítése segítette elő, amelyek egyértelműen tiltják a szegregációt. Az Oktatási Minisztérium vizsgálati szerve az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), továbbá az illetékes bíróságok egyaránt hatékonyan kezelték, illetve jártak el a deszegregációs ügyekben. Nemrégiben az illetékes megyei bíróság elrendelte egy Miskolc környéki iskola bezárását, amelybe csak roma tanulók jártak. Az intézkedés komoly szegregáció ellenes üzenetet közvetített úgy az oktatási intézmények, mind az igazságszolgáltatási szervezetek felé, (Amnesty International jelentése 2007, EUMAP, Equal Access). Mégis, egy egyedi probléma-megoldási eset valószínűleg nem képes olyan rendszerszintű változás elindítására, mint ami kormányzati programokkal érhető el. Sajnálatos, hogy ugyan a kormányprogramok a hátrányos helyzetű csoportok integrációját célozzák meg, jó szándékú és intelligens módon tervezettek, de eddig még rendszer szintű változásokat nem idéztek elő.


Magyarországon az iskolát előkészítő óvodai oktatás már 3 éves kortól igénybevehető, de kötelezővé csak 5 éves kortól válik. Az óvodai ellátás az állami (közoktatási) intézményekben ingyenes és azoknak a családoknak a gyerekei, akik rendszeres gyermekellátási segélyben részesülnek ingyenes étkezésre jogosultak. Természetesen így is vannak olyan egyéb költségek, amelyeket a szülőknek kell fedezniük, ilyen pl. a közlekedési, higiéniás eszközök, illetve az úgynevezett „oktatáson kívüli”, az óvodai vezetés által extra foglalkozásoknak ill. programoknak tekintett aktivitások költségei (évzáró előadások, kirándulások stb.) A rendelkezések, amelyeket 2003-ban hoztak, majd 2005-ben módosítottak, előírják, hogy az óvodák nem utasíthatják el a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek óvodai felvételét 3 éves koruktól fogva, de a gyakorlatban az ellátás nem biztosított, mivel sok helyen óvodai férőhely hiány van, vagy nincs elég óvoda, így a zsúfoltságra való hivatkozással gyakran visszautasítják a gyermekek felvételét. Mivel sok roma gyermek él telepszerű lakókörnyezetben, ahol nagyon messze vannak csak óvodák, a roma gyermekek között sokkal magasabb azoknak az aránya, akik 6 éves korukig egyáltalán nem részesültek iskola-előkészítőoktatásban, mint nem roma társaik körében. (EUMAP, Equal Access, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education). Miközben Magyarország összlakossága fogy, ezzel ellentétesen a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott területen élő romák száma folyamatosan növekszik. Az Oktatási Minisztérium tisztségviselői szerint, akikkel a jelentésünk elkészítése kapcsán készítettünk interjút úgy becsülik, hogy legalább 50–60 olyan kis és zsáktelepülés létezik, ahol egyáltalán nincsen óvoda, míg másik 40 olyan településen ahol van óvoda, viszont az a probléma, hogy nincs elegendő férőhely azoknak, akik jogosultak lennének. A Regionális Fejlesztési Operatív Program, amely része a Nemzeti Fejlesztési Tervnek, lehetőséget biztosít arra, hogy bővítsék az óvodai férőhelyek számát nyilvános pályázati úton, de nincs ez idáig adat arról, hogy ez a módszer milyen mértékben érinti a roma gyermekek bevonását az óvodai (így az iskola-előkészítési) oktatásba. Azokat a gyerekeket, akik 5 éves korukig nem jártak óvodába gyakran iskolai és óvodai szakemberekből álló bizottság elé viszik, hogy iskolaérettségi vizsgálatnak vessék alá őket és megállapítsák, hogy nem áll-e fenn

náluk valamilyen tanulási rendellenesség. (EUMAP, Rights of People and Equal Access) A helytelen diagnosztikai eljárások következtében a roma gyerekeket gyakran speciális iskolában helyezik el, ahol csökkentett tantervet követnek, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, ami nem nyújt számukra olyan végzettséget, amit a munkaerőpiacon hasznosítani tudnának. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy új értékelési módszertant fog kidolgozni az iskolaérettség vizsgálatokra vonatkozóan, de ez a reform még nem indult el. Bizonyos garanciát beépítettek a rendszerbe a kormányprogram részeként, mint pl. „Az Utolsó Padból” program (Európai Roma Jogok Központja, (ERRC), Stigmata, Eumap, Rights of People and Equal Access, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Stratégiai Jelentés) A Közoktatási törvényben szigorúbban határozzák meg a fogyatékosság körét, hogy kizárják az enyhe fokú tanulási nehézségeket és egyértelműen a szülőkre bízzák az iskolai elhelyezésre vonatkozó döntést. A roma családok gyakran nem rendelkeznek a szükséges információkkal az iskolai elhelyezési lehetőségeket illetően, és sokszor elég könnyen megfélemlíti őket a vizsgálóbizottság tagjainak szakértelme. Ennek eredményeként az olyan gyermekek, akiket tanulási nehézségekkel rendelkezővé nyilvánítanak, csak nagyon ritka esetben kerülnek be az általános tantervű iskolába. Egy másik látszólagos védelem, hogy a diagnózist felállító bizottságoknak bizonyos időközönként minden gyermeket újra kell értékelniük. Mivel azonban sem a felmérés metodikája, sem pedig a bizottság tagjainak összetétele nem változik két felülvizsgálat között, nem valószínű, hogy az újabb értékelés az előző diagnózis visszavonásához vezetne. (EUMAP, Rights of People). A Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása ösztönzőket vezetett be a speciális iskolák deszegregációjára az oktatási rendszeren belül, olyan módon, hogy az általános tantervű iskolák a normál finanszírozási fejkvóta dupláját kapják meg, amennyiben integrálnak egy amúgy speciális iskolába kerülő tanulót. A speciális iskolák ugyanakkor még mindig igen magas fejkvótát kapnak, így nem valószínű, hogy hajlandóak lemondani tanulóikról, hogy azok az általános tantervű iskolába kerülhessenek, így anyagi támogatástól essenek el és csökkenjen a létszámuk, vagy esetleg a bezárásig


is eljussanak.(Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education). Következésképpen, mint azt a kormányzat a ÉCST-ben is elismeri, a roma tanulók szegregációja az a terület, ahol további programokra van szükség. A magyar oktatási rendszerben a decentralizációs folyamat elősegítésére bevezetett fejkvóta finanszírozás negatív hatással volt a roma gyerekek oktatására. Az iskolák vezetőit arra ösztönözte, hogy megtartsák a lehető legnagyobb létszámot, és úgy akadályozták meg a nem roma tanulók elvándorlását más iskolákba, hogy a roma tanulókat úgynevezett „felzárkóztató”, vagy tisztán roma osztályokba szervezték, esetenként egy külön épületszárnyban helyezték el. A 2002. évi választási kampány ígéreteit követően a Magyar Kormány elfogadott egy programot a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására, így számos, a deszegregációt segítő ösztönzőt építettek be a központi finanszírozásba és az oktatást támogató rendszerekbe. Az iskolák és az önkormányzatok számára integrációs pályázatokat írtak ki, amelyeket „integrációs normatívának” neveztek (Mohácsi, Kormányzati Kezdeményezések? Szendrey, Rövid Összefoglaló) Szakmai támogatást és tanári továbbképzési programokat nyújt az újonnan felállított Országos Oktatási Integrációs Hálózat, valamint további támogatást jelent a tanórán kívüli, délutáni foglakozásokat biztosító tanulószoba jellegű „tanoda” hálózat program , amely elsősorban romák lakta települések közösségi házaiban működik. Ugyanakkor a döntés, hogy pályázzanak-e a deszegregációs támogatásra, tejes egészében az iskolai vezetésen és a helyi önkormányzaton múlik, a központi kormányzatnak csak kis befolyása van arra, hogy bátorítsa az intézményeket, ha azok vonakodnak pályázni, mert attól félnek, hogy politikai szempontból a helyi, nem roma szavazók részéről emiatt negatív megítélésben lesz részük. Egy másik kezdeményezés a deszegregáció előmozdítására egy egyszeri, egyösszegű 50 milliós pályázati támogatás (közel 200.000 Euro), amelyet helyi önkormányzatok kaphatnak, amennyiben hajlandók a saját közigazgatási területükön működő szegregáltan oktató intézmények felszámolására. Sajnos, az Oktatási Minisztérium tisztségviselői szerint, akikkel interjút készítettünk e jelentés megírása kapcsán, eddig összesen 7 db pályázatot nyújtottak be, és ezek közül csak kettő felelt meg a pályázati kiírásoknak. Úgy tűnik, hogy a

szegregáltan oktató iskolák megszűntetése olyan politikai teher, amely súlyosabb, mint ezen intézmények működtetésének az anyagi biztosítása. A helyzetet még inkább bonyolítja, hogy független jelentések állítása szerint, a deszegregációs támogatásért folyamodó intézmények némelyike egyszerűen csak újraszervezte az osztálystruktúrát, anélkül, hogy a roma és nem roma tanulókat közös integrált osztályokban helyezte volna el (Eumap, Equal Access, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education) A kormány nyilvánosan elismeri, hogy ehhez a programhoz megfelelő monitoring és értékelési módszer lenne szükséges, de eddig még ennek bevezetése nem történt meg. Az Oktatási Minisztérium bevezetett egy korai figyelmeztető rendszert, amelynek célja, hogy a kormányzati intézmények, oktatási szakemberek, civil szervezetek és a roma kisebbségi önkormányzatok jelezzék a diszkriminációs eseteket az oktatási rendszerben (Mohácsi, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education), de eddig ez a rendszer nem bizonyult a szegregáció elleni küzdelem hatékony eszközének. A kormány oktatási programjának egy másik eleme az úgynevezett integrációs és a képesség kibontakoztató normatíva, az egyiskolás települések támogatására irányuló pályázati lehetőség, olyan esetekben, ahol már fizikailag lehetetlen integrálni, mivel sokkal több roma gyerek van, mint nem roma, vagy a távolságok akkorák, hogy ezt lehetetlen kivitelezni.(Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education, Eumap, Equal Access). Az Oktatási Minnisztérium tisztségviselői szerint, akikkel interjút készítettünk e jelentés megírása kapcsán, kb. 50 olyan település van, amely jogosult lenne a pályázati támogatásra, ami azt célozza, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatást biztosítsa az ezeken a szegregált településeken. Roma tanulók részesülhetnek általános szociális támogatásban, amit a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokba tartozó tanulók általános és középiskolai tanulmányaik elvégzéséhez nyújtanak az egyenlő esélyek biztosítására. (Eumap, Equal Access, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education). Ebbe a támogatási formába tartoznak az ingyenes tankönyvek, családi kiegészítő támogatások, amelyek a tanévkezdés előtt kerülnek emelésre, iskolai étkezés térítése, illetve az ehhez történő hozzájárulások). Ezen kívül, számos oktatási intézményben a helyi roma közösségekből jövő szülőket mediátorként alkal-


mazzák, akik segítenek a kommunikációban és csökkentik a lemorzsolódást. Az Oktatási Minisztérium az Országos Foglalkoztatási Alappal közösen elhatározta, hogy kiszélesíti és támogatja ezt a kezdeményezést és biztatja az iskolákat, hogy állandó alkalmazottként erre kiképzett, iskolai mediátor végzettséggel rendelkező pedagógiai asszistenseket foglalkoztassanak. Az Oktatási Minisztérium tisztségviselői szerint, akikkel interjút készítettünk e jelentés megírása kapcsán, az elmúlt 4 év folyamán 62 pedagógiai asszistens részesült továbbképzésben, akiknek általános iskolai végzettségük volt, és a szakképesítés megszerzésével iskolai alkalmazásba kerültek. Célzottan Roma diákok részére szóló tanulmányi átlaghoz kötött ösztöndíjakat a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (továbbiakban MACIKA) biztosított, amelyet a Magyar Kormány hozott létre. A program azt a célt szolgálta, hogy az anyagi támogatás az iskolai költségeket fedezze, de gyakran a roma diákok családjuk megélhetéséhez járultak hozzá. Olyan pletykák is elterjedtek, hogy nem roma diákok is megprobálták az ösztöndíjakat megszerezni. Egy elhibázott döntést követően, amely azt céllozta, hogy a pályázóknak roma származásukat igazoltatniuk kell a helyi roma kisebbségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezetekkel, 2006ban a MACIKA ösztöndíjosztó funkcióját a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vette át. Az Oktatási Minnisztérium tisztségviselői szerint, a program struktúrájának teljes felülvizsgálata függőben van. A Minisztérium különböző, a tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjakat nyújt a kötelező általános iskolai oktatásban részvevő hetedik és nyolcadik osztályos tanulóknak, az érettségi vizsga előtt álló középiskolás, továbbá a különböző régiókban hiányszakmát tanuló diákoknak, hogy segítsék munkaerő-piaci integrációjukat. További ösztönzők, amelyeket az oktatási rendszerbe beépítettek, a tanárok részére mentorálásért adható díjazások, az úgynevezett „siker prémium”, amit azok a tánárok kaphatnak, akiknek a diákjai jó eredményeket érnek el. Egészében a tanárok többsége Magyarországon nincs felkészítve arra, hogy multikulturális környezetben oktasson, és nem szívesen tanít vegyes összetételű osztályokban. A egyetemeken folyó tanárképzés nagyon kevéssé segíti elő az integrált oktatásra való felkészülést, túlságosan is a tantárgyi tudásra fektetik a hangsúlyt, a különböző tanulási módszertanok megértése helyett (Eumap,

Equal Access, Roma Oktatási Alap (REF), Advancing Education). Kevés előrelépés történt az iskolai tanagyag reform területén. Bizonyos esetekben, amelyekre civil szervezetek és média hívta fel a figyelmet, az új tankönyvek némelyike erősíti azokat a sztereotípiákat, amik alapján a romákat bűnözéssel asszociálják és nehezen beilleszkedő csoportként írják le. Ezeket a tankönyveket viszszavonták a jelentések közzététele után. (Eumap, Equal Access). Intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a hátrányos helyzetű és kisebbségi tanulók felvételt nyerjenek az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzésbe, amennyiben felvételi eredményeik megegyeznek a teljes tandíjat fizető diákok teljesítményeivel. Az Oktatási Minisztérium 10.000 Ft (40 Euro) havi térítést nyújt azoknak a hallgatóknak, akik vállalják, hogy mentorként kisebbségi, vagy hátrányos helyzetű diákokat korrepetálnak.

2.2

Foglalkoztatás

Az adatvédelmi törvények miatt, a magyar hatóságok hivatalosan nem vezethetnek foglalkoztatási statisztikát etnikai, vagy faji származásra vonatkozóan. A romák foglalkoztatására vonatkozó hivatalos felmérések ezért nem állnak rendelkezésre. A regionális foglalkoztatási központok ennek ellenére úgy tűnik, hogy valamilyen módon számon tartják a kisebbségi hovatartozást az adatbázisukban, mivel a Munkaügyi Minisztérium tisztségviselői szerint, akikkel interjút készítettünk e jelentés megírása kapcsán, kb. 80–90.000 a regisztrált roma munkanélküliek száma és közülük 25–30.000 fő vesz részt valamilyen újra foglalkoztatást célzó programban. A nem hivatalos jelentések szerint, a munkaniélküliség mértéke a roma lakosság körében számottevően magasabb, mint a nem roma lakosság esetében. (UNDP, Faces of Poverty, ERRC, Tha Glass Box). Úgy tűnik, hogy Magyarország roma lakosságának kevesebb, mint egyharmada áll foglalkoztatásban, illetve jövedelme, legfőbb bevételi forrása származik munkaviszonyból. A nők esetében a munkanélküliség mértéke még magasabb, egyrészt a roma háztartásokra jellemző tradicionális munkamegosztási szokások miatt, másrészt általában az alacsony iskolai végzettséggel betölthető, a romák számára foglalkoztatást nyújtó


állások leginkább az „elférfiasodott” iparágakban, (építkezések, köztisztaság) állnak rendelkezésre. (Berliner Institut fur Vergleichende Sozialforschung, Economic Aspects). A munkaügyi központok számos különböző képzést nyújtanak klienseik számára. Természetesen azok, akik csak nyolc elemivel rendelkeznek, sokkal kevesebb képzési lehetőségből választhatnak, mint azok, akiknek van középiskolai vagy felsőoktatási végzettségük. Akik elveszteték a munkájukat, Magyarországon igen sok munkaerő-piaci átképzési programból válogathatnak. Ezek közül nagyon sok program nyitott a romák számára is, vagy kifejezetten az ő igényeikre alakították ki azokat, bár az egyenlő esélyek politikájának megfelelően, a kormánytisztviselők kerülik, hogy ezt egyértelműen kijelentsék. Nincs hivatalos adat arról, hogy ezek a szakmapolitikai intézkedések milyen mértékben segítik a romákat a gyakorlatban, de az anekdótai bizonyítékok szerint, az ilyen jellegű programoknak valóban, a romák az elsődleges kedvezményezettjei. Például a Munkaügyi Minisztérium tisztségviselői szerint, akikkel interjút készítettünk e jelentés megírása kapcsán, a „Lépj egyet előre” elnevezésű központi foglalkoztatási szakmai program, amelynek keretében megközelítőleg 10.000 főt képeznek, mintegy 3,5 milliárd Ft összköltségvetésből, kimondottan nem csak a romák számára szóló szakmai képzés, de a szándékok szerint, elsősorban a munkanélküli romák számára fog képzéseket nyújtani a következő években. Ugyanezek a tisztségviselők szerint, közel 40 úgynevezett munkaerő-piaci program létezik, melyek keretében képzés, foglalkoztatás, mentorálás, pszichoszociális támogatás és utókövetés is rendelkezésre áll. Lényeges, hogy a miniszteriumi adatok alapján a komplex munkaerő-piaci programokban résztvevő mintegy 4.000 fő közel 30%-a roma származású volt. Figyelemre méltó, hogy ennek a komplex programnak az esetében, a romák pont ugyanolyan jól teljesítettek, mint a nem romák, mert olyan a financiális feltételek voltak adottak, hogy a képzésben részesülő romák nem az általában szokásos keresetpótló juttatás nagyságrendű, hanem a minimálbért megközelítő összeget kapták. Ezt a minisztérium szakpolitikusai nagyon fontos felismerésként kezelik és ennek függvényében változtatásokat kívánnak eszközölni a foglalkoztatási törvényben, hogy abban anyagi ösztönzőkkel is fokozzák a képzéseken való részvételi hajlandóságot.

A képzéseken történő részvétel növelését szolgáló másik eszköz, a hatékonyabb információ áramlás biztosítása a 20 regionális munkaügyi központ és a hozzájuk tartozó, az ország számos pontján elhelyezkedő, 174 helyi kirendeltség között. A helyi kisebbségi önkormányzati hivatalok a helyi civil szervezetekkel karöltve közvetítői feladatokat tölthetnének be, hogy biztosítsák az információ cserét a roma közösségek és azon közigazgatási szervek között, melyek a képzéseket és a foglakoztatáshoz kötődő szolgáltatásokat biztosítják. Az információ áramoltatás szisztematikus kiépítésével a kormányzat számos helyi, regionális foglalkoztatási programot integrálhatna az országos foglakoztatási szakmapolitikai programba, amely könnyeben hozzáférhető a romák számára is. Kifejezetten a romák foglalkoztatását célzó programok száma még mindig alacsony Magyarországon, elsősorban azért, mert a Magyar Kormány a romák integrációját ösztönző programokat az átfogó, „mainstream” vezérelv megközelítésével kezeli. A Munkaügyi Minisztérium általunk megkérdezett tisztségviselői szerint, 39 foglalkoztatási projektből 11-t az Európai Unió Bizottságának EQUAL pályázataiból finanszíroznak, amelyek a romák munkaerő-piaci reintegrálását tűzik ki célul. Ezeket civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együttműködve konzorciumban valósítják meg. A programok a részvevők számára bizonyára pozitív eredményeket hoznak, de a teljes értékeléssel 2008-ig várni kell, mivel a legtöbb ilyen projektnek – mostani jelentésünk megírásakor – zárul le az előkészítő szakasza. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kísérleti jelleggel 2006-ban indított egy programot a roma közösségben létező üzleti tevékenységek támogatására. A program az értékelés szerint nem volt eredményes, de a Gazdasági Minisztérium most elindított egy programot, éves szinten 200 millió forinttal ( 800.000 Euro), amely roma vállalkozókat, illetve romákat foglalkoztató vállalkozásokat támogat. Ez persze egy jelképes összeg, de már három éve fut ez a program, és kb. 600 „roma vállalkozást” segített. (Gazdasági Minisztérium: A hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások és a roma vállalkozásfejlesztésért.) Magyarországon az antidiszkriminációs törvények, különös tekintettel az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv nemrégiben elfogadott újabb


módosításai, kitételeket fogalmaznak meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan is. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság fontos és hathatós szerepet tölt be a diszkrimináció megelőzésében és a bíróságok nem csak következetesen bűntetik a törvények megsértését, de stratégiailag is szankcionálnak. Mégis, ezek a megelőzést célzó intézkedések nem csökkentik eléggé a lehetséges munkáltatók jogsértéseit és a roma munkakeresők, általában nagyon keveset tudnak a számukra rendelkezésre álló védelmi mechanizmusokról. (ERRC, The Glass Box, Bodrogi és Danka, Diszkrimináció elleni eljárások, Farkas, Will the Groom...)

2.3

Egészségügy

A Kormány és az Országos Statisztikai Hivatal nem gyűjt egészségügyi adatokat etnikai hovatartozás szerint. Az a kevés adat, amely rendelkezésre áll, független, eseti tanulmányokból származik, melyeket igen eltérő, hetero-azonosságú roma témakörök alapján készítettek és úgy földrajzilag, mind tényleges kiterjedési köröket illetően korlátozott felmérések voltak. A legjobb ilyen tanulmányt a 2000–2001 között az Országos Alapellátási Intézet készítette, amely súlyos egyenlőtlenségeket tárt fel a roma és nem roma lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. A tanulmány megállapításai mára már idejüket múlták és nem vehetők alapul egy átfogó egészségpolitikai program megtervezésénél. A magyar ÉCST egészségügyre vonatkozó része felismeri, hogy szükséges lenne a megfelelő adatok megléte, de az adatgyűjtést minden ötödik évben kívánja elvégezni, és nem részletezi, hogy ezt milyen módon és módszerrel történne, vagy hogy egy ilyen korlátozott adatgyűjtés hogyan szolgálná az egészségpolitikai programok igényekhez igazítását az Évtized Program folyamán. A cselekvési terv tervezete nem szól arról, hogy tervezik-e az egészségügyi ellátás kiterjesztését azokra, akiknek nincs egészségbiztosításuk. Magyarországon az egészségbiztosítás jelenleg a foglalkoztatáshoz, illetve a munkanélküliek esetében a munkaügyi központoknál történő regisztrációhoz kötött. Továbbá az egészségbiztosítás függ a lakóhely szerinti bejelentkezéstől is, ami gyakorlatikag azt jelenti, hogy a tartósan munkanélküli, illegális lakóhelyen élő romák, illetve a hajléktalanoknak nincs hozzáférésük az egészségügyi alapellátás igénybe vételére.

A meglehetősen központosított és nem felhasználó-barát magyar egészségügyi ellátó rendszer jelenleg egy átfogó reform-átalakítás alatt áll, amely számos újítás bevezetését célozza. A magán biztosítói szolgáltatók megjelenése azonban nem valószínű, hogy hatással lenne a romák helyzetére, akiknek az állami ellátórendszerhez sincs hozzáférésük, és túlságosan szegények ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a magánbiztosítók által kalkulált szolgáltatások költségeit.(ERRC, Mentők) A magyar ÉCST egészségügyre vonatkozó részének prioritása az egészségügyi és szociális ellátásban fellelhető szabad kapacitások (betöltetlen állások) kihasználása a romák által sűrűn lakott területeken. Valóban, a magyar orvosok és egyéb egészségügyi szolgáltatók sokszor vonakodnak az egészségügyi pozicíók betöltésétől az ilyen lakóterületeken, részint előítéletes attitüdök miatt, másrészt a roma lakosságnak az átlag populációval összehasonlításban sokkal rosszabb egészségi állapotának betudhatóan, ami a részükről sokkal több munka elvégzésével járna. A Magyar Kormány évek óta keresi a megfelelő megoldást a problémára. A Kormány külön juttatásokat biztosít azon orvosok számára, akik prakszist, vagy állást vállalnak olyan lakóterületeken, ahol a szükségletek ellére sincs családorvosi ellátás, de átfogó szakmapolitikai döntés ez idáig nem született. Az ÉCST tervezet szerint, a kormányzat tervezi, hogy az egészségügyi képzést folytató intézmények képzési rendjébe illeszthető, anti-diszkriminációs gyakorlat megerősítését szolgáló programokat vezet be, többek között multikulturális, előítélet-mentességre tanító, roma kultúrát megismertető modulokat vezet be a nővérképzésben. Az ilyen programokra sűrgősen szükség lenne, mivel Magyarországról gyakran érkeznek jelentések a romákkal szembeni diszkriminációs esetekről, melyek az egészségügyi ellátás igénybevételekor történtek. A roma lakosságot közvetlenül érintő intézkeséseket illetően, az Egészségügyi Minisztérium az Országos Alapellátási Intézeten keresztül 266 millió forint (kb. 1 millió Euro) elköltéséről számolt be, melyet koordinált programok keretében egészségügyi oktatásra, többek között magas vérnyomással, cukorbetegség szűréssel, alkoholbetegek kezelésével kapcsolatos felvilágosító és tájékoztató kampányokra fordítottak. A közszolgálati és a roma média bevonásával zajlott egy kisérleti felvilágosító program a telepszerű körülmények között élők elérésére. A szájhigiénés modell-


program a Rádió C Egészségmagazin című műsorával együttműködve valósult meg.(SZMM, Nemzeti Fejlesztési Jelentés). 5 évvel ezelőtt az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezést indított egészségügyi mediátorok képzésére, (roma segéd egészségőr program), amely főleg Borsod, illetve Heves megyében került megvalósításra, de a képzés lezajlása után az egészségőröket nem foglalkoztatták, és azóta sem került sor az egészségügyi mediátor képzés országos kiterjesztésére. Az ÉCST tervezetében a Magyar Kormány a roma egészségügyi dolgozók kiképzését nem sorolja fel célként a programok között, és nem részletezi, hogy a felsorolt célfeladatok megvalósítását milyen módon kívánja végrehajtani.

2.4

Lakhatás

Magyarországon élő romák nagy része roma telepeken, a városok szélén, vagy a városokon belül, jól elkülöníthető szegregált területeken, jóval átlag alatti körülmények között él. Ezek a lakóközösségek gyakran nélkülözik az alapvető közműveket, nincs elektromos áramuk és vezetékes ivóvízük, sokszor az olyan alap infrastruktúra is hiányzik, mint a járda és az utak. Ezt súlyosbította, hogy a városi, állami bérlakások tömeges privatizációja, ami párosult a bentlakók jogi érdekvédelmének gyengülésével, beindította a nagyvárosok belső, gazdasági fejlesztésre kijelölt kerületeiben élő romák kényszer kilakoltatási hullámát. Így az új évezred első éveiben, roma családok százait lakoltatták ki, bírósági végzés nélkül. A családokat szó szerint kitették a jegyzői rendelkezés alapján, anélkül, hogy bármi féle kompenzációt, vagy alternatív lakhatási elhelyezést ajánlottak volna fel részükre.(Európai Unió Bizottsága, A Romák helyzetéről, ERRC, Lakhatási jogok) Mint a korábban tárgyalt célterületek esetében, a Magyar Kormány a romák lakhatására vonatkozóan sem rendelkezik országos adatokkal. Az utolsó olyan felmérés, amely a romák lakókörülményeíről adatokkal szolgált, 1993-ra datálódik. A szakmapolitika kialakításához a Kormányzat különböző, önállóan és független szakértők által készített tanulmányokat vesz alapul, melyek országos szinten nem reprezentatívak. Például 2001 első felében a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája minta felmérést végzett 3 észak-keleti megyé-

ben a nagyobb roma telepekre vonatkozóan. (Telepek és telepszerű lakóhelyek). Az említett felmérés alapján, a Kormány elindított egy átfogó „Lakhatási és Szociális Integráció Programot”, amely a telepeken élő lakosság életminõségének javítását célozza az ország teljes területén. Ez a program nem csak lakhatási problémákkal, a tulajdonjogok tisztázásával, az infrastrukturális fejlesztésekkel, a közmű és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdéseivel foglalkozik, de kiterjed a foglalkoztatási és a közegészségügyi elemekre is. Annak érdekében, hogy mindezeken a területeken haladást érhessenek el, a program partnerként öszszehozza a munkaügyi központokat és az egészségügyi intézményeket. Az oktatás, mint további célterület bekapcsolását, a Roma Oktatási Alap anyagi támogatása tette lehetővé. A program ambiciózus és széles körű, az integrációt szorgalmazó kiterjesztése a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a kezdetekhez képest, meglehetősen lecsökkent azoknak a településeknek a száma, ahol a program ténylegesen megvalósításra kerülhet. Így a Kormány által előzetesen 40 megkeresett település közül, végül 22 pályáztak az átlagban 150 millió forintos (kb. 600.000 Euro) támogatásra. A 22 település közül 9 került be a programba 2006. folyamán, amelyekhez 10 vagy 11 újabb település csatlakozik majd 2007. évben. (SZMM, Belső értékelési jelentés) A program előzetes, első fázisára vonatkozó értékelésében javaslatként fogalmazódik meg, hogy javítani kell a program irányításán. A következő változtatások foganatosítására van szükség: valóban az intergrációt kell prioritásként figyelembe venni a konfliktusok elkerülésében; a nagybani (tömeges) megközelítés helyett azoknak, akik megtervezik és megvalósítják az egyes helyi projekteket, esetről esetre kell haladniuk; a projekt haszonélvezőinek, vagyis a romáknak a bevonása elengedhetetlen a projekt tervezési folyamatába; rendszeresen és a projekt lezárásakor is monitoring és értéklési vizsgálatokat kell tartani. (SZMM, Belső értékelési jelentés) A Magyar Kormányzat egyéb, a romák lakhatási körülményeinek javítását célzó programjai közé tartozik az eddig illegálisan működő telepek legalizálása, amelyet 2006-ban kezdeményeztek. Másrészről viszont, a szociális bérlakás program nem része a központilag tervezett startégiának. Magyarországon a szociális bérlakások építése önkormányzati feladatkör. Az eddigi tapasztalatok azt


mutatják, hogy sokkal több szabályzásra lenne szükség ezen a területen, mivel az erre a célra fordítható erőforrások felhasználása körül gyakran merül fel korrupciós gyanú, az önkormányzatok sokszor döntenek a rendkívül alacsony minőségű házak, vagy lakások megépítése mellett, melyek nem felenek meg az érvényben lévő alapvető építési normáknak.

Felhasznált források

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ❙ 71

ÁLTALÁNOS Bell, Mark et al., Comparative Analysis: Developing Anti-Discrimination Law in Europe (2006). Letölthető: http:// www.migpolgroup.com/documents/3640.html. Council of Europe, Housing of Roma in Central and Eastern Europe: Facts and Proposals, készítette Samuel Delepine (2006). Letölthető: http://www.coe.int/t/dg3/romatravellers/documentation/housing/Housing ofRomaMay2006_ en.asp. Dzeno Association, Forced Out: The Problem of Roma Evictions in Europe (2006). Letölthető: http://www.dzeno. cz/docs/Evictions_Report_Eng.doc. Dzeno Association, The Position of Roma in Economy (2005). Letölthető: http://www.dzeno.cz/?r_id=234. EUMAP/Open Society Institute, Equal Access to Quality Education for Roma, Volume 1: Bulgaria, Hungary, Romania, Serbia (2007). Letölthető: http://www.eumap.org/topics/minority/reports/roma_education/report/vol1.pdf. European Commission, The Situation of Roma in an Enlarged European Union (2004). Letölthető: http://ec.europa. eu/employment_social/publications/2005/ke6204389_en.html. European Roma Rights Centre, Ambulance Not on the Way: The Disgrace of Health Care for Roma in Europe (2006). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2632. European Roma Rights Centre, Stigmata: Segregated Schooling of Roma in Central and Eastern Europe. A Survey of Patterns of Segregated Education of Roma in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Romania, and Slovakia (2004). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=1892. European Roma Rights Centre, The Glass Box: Exclusion of Roma from Employment (2007). Letölthető: http://www. errc.org/cikk.php?cikk=2727. European Roma Rights Centre, The Impact of Legislation and Policies on School Segregation of Romani Children: A Study of Anti-Discrimination Law and Government Measures to Eliminate Segregation in Education in Bulgaria, Czech Republic, Hungary, Romania and Slovakia (2007). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2743. Holtmaat, Rikki, Catalysts for Change? Equality Bodies According to Directive 2000/43/EC—Existence, Independence,and Effectiveness (2006). Letölthető: http://www.migpolgroup.com/documents/3642.html. Human European Consultancy and Migration Policy Group, Comparative Analyses on National Measures to Combat Discrimination, szerkesztette McColgan, Aileen et al. (2006). Letölthető: http://ec.europa.eu/employment_social/ fundamental_rights/pdf/pubst/stud/mapstrand1_en.pdf.


Network Public Health Program/Open Society Institute, Mediating Romani Health: Policy and Program Opportunities (2005). Letölthető: http://www.soros.org/initiatives/health/focus/roma/articles_publications/publications/romani health_20051201. Public Interest Law Initiative, Separate and Unequal: Combating Discrimination against Roma in Education. A Source Book (2004). Letölthető: http://www.pili.org/en/content/view/350/53/. Ringold, Dena et al., Roma in an Expanding Europe: Breaking the Poverty Cycle (Washington, D.C.: The World Bank, 2004). Letölthető: http://www.ingentaconnect.com/content/wb/1489/2004/00000001/00000001/art00001. UNDP, At Risk: Roma and the Displaced in Southeast Europe (2006). Letölthető: http://europeandcis.undp.org/ ?menu=p_cms/show&content_id=A3C29ADB-F203-1EE9-BB0A277C80C5F9F2. UNDP, Faces of Poverty, Faces of Hope: Vulnerability Profiles of Roma Population in Decade of Roma Inclusion Countries (2005). Letölthető: http://vulnerability.undp.sk/. United Nations, Millenium Development Goals (2000). Letölthető: http://www.un.org/millenniumgoals/. Zoon, Ina, On the Margins: Roma and Public Services in Romania, Bulgaria, and Macedonia (With a Supplement on Housing in the Czech Republic) (New York: Open Society Institute, 2001).

MAGYARORSZÁG 2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Letölthető: http://net.jogtar. hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV. www.ohchr.org/english/bodies/cescr/docs/E.C.12.HUN.3-Annex3.pdf. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról. Letölthető: http:// abiweb.obh.hu/dpc/index.htm. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai. Letölthető: http://www.mkogy.hu/irom37/9186/09186. pdf. http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/naric/kozokttv_angol.pdf. Bell, Mark et. al., Comparative Analysis: Developing Anti-Discrimination Law in Europe (2006). Letölthető: http:// www.migpolgroup.com/documents/3640.html. Berliner Institut fur Vergleichende Sozialforschung, Economic Aspects of the Condition of Roma Women (2006). Bodrogi Bea és Danka Anita, Magyarországi foglalkoztatási diszkriminációs ügyek peresítése. Letölthető: http://www. errc.org/cikk.php?cikk=2542&archiv=1. Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája, Telepek és telepszerű lakóhelyek: A KKF-1281/2002 szamú pályázat kutatási beszámolója a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztálya számára (2004). Delphoi Consulting, A Szegénység csapdájában – cigányok Magyarországon – szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (2003). Letölthető: http://www.delphoi.hu/download-pdf/romaszoc-eu.pdf. http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2017&archiv=1.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ❙ 73

Education Support Program/ Open Society Institute, Monitoring Education for Roma: A Statistical Baseline for Central, Eastern, and South Eastern Europe (2006). Letölthető: http://www.soros.org/initiatives/esp/articles_publications/ publications/monitoring_20061218. EUMAP/Open Society Institute, Equal Access to Quality Education for Roma, Volume 1: Bulgaria, Hungary, Romania, Serbia (2007). Letölthető: http://www.eumap.org/topics/minority/reports/roma_education/report/vol1.pdf. EUMAP/Open Society Institute, Rights of People with Intellectual Disabilities: Access to Education and Employment— Hungary (2005). Letölthető: http://www.eumap.org/topics/inteldis/. European Commission, The Situation of Roma in an Enlarged European Union (2004). Letölthető: http://ec.europa. eu/employment_social/publications/2005/ke6204389_en.html. European Roma Rights Centre, Ambulance Not on the Way: The Disgrace of Health Care for Roma in Europe (2006). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2632. European Roma Rights Centre, Housing Rights in Hungary (2005). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk =2247&archiv=1. European Roma Rights Centre, Stigmata: Segregated Schooling of Roma in Central and Eastern Europe. A Survey of Patterns of Segregated Education of Roma in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Romania, and Slovakia. Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=1892. European Roma Rights Centre, The Glass Box: Exclusion of Roma from Employment (2007). Letölthető: http://www. errc.org/cikk.php?cikk=2727. European Roma Rights Centre, The Impact of Legislation and Policies on School Segregation of Romani Children: A Study of Anti-Discrimination Law and Government Measures to Eliminate Segregation in Education in Bulgaria, Czech Republic, Hungary, Romania and Slovakia (2007). Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=2743. Farkas Lilla: Örökbe fogadja-e a vőlegény a menyasszony gyerekét? A Faji Irányelv, Magyarország és a magyar romák (Will the Groom Adopt the Bride’s Unwanted Child? The Race Equality Directive, Hungary and its Roma) Roma Rights 1–2/2003. Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=1386&archiv=1. A Magyar Kormány Roma Integráció Évtizede Program Nemzeti Cselekvési Terve (Társadalmi vitára bocsátott anyag). Letölthető: http://www.romaweb.hu/doc/evtizedprogram/ncst/romaevtized_cselekvesiterv.pdf. http://www.roma decade.org. 1021/2004.III.18. Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről. Letölthető: http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/en/bal/Ministry/departments/Dr_Marta _Fekszi_secretary/laszlo_szoke_state_sec/human_rights.htm. A Magyar Kormány a 2004–2006 közötti időszakra vonatkozó Társadalmi összetartozásról szóló első nemzeti cselekvési tervének módosítása. Letölthető: http://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs/2005/hu_en_pdf. A Magyar Kormány Nemzeti Cselekvési Terve a foglalkoztatásról 2004. Letölthető: http://ec.europa.eu/employment_ social/employment_strategy/nap_2004/nap2004hu_en.pdf.


A Magyar Kormány Nemzeti Fejlesztési Terve 2004–2006. Letölthető: http://www.rec.hu/sdconference/doc/NDP_ Hungary.pdf. A Magyar Kormány Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramja a gazdasági növekedés és a foglalkoztatásra vonatkozóan 2006. Letölthető: http://www.lex.unict.it/eurolabor/documentazione/altridoc/pnr2006/Ungheria06.pdf. Holtmaat, Rikki, Catalysts for Change? Equality Bodies According to Directive 2000/43/EC—Existence, Independence, and Effectiveness (2006). Letölthető: http://www.migpolgroup.com/documents/3642.html. Human European Consultancy and Migration Policy Group, Comparative Analyses on National Measures to Combat Discrimination, szerkesztette McColgan, Aileen et al. (2006). Letölthező: http://ec.europa.eu/employment_social/ fundamental_rights/pdf/pubst/stud/mapstrand1_en.pdf. Kadet, Ernő, „Creative Accounting: State Spending on Programmes for Roma in Hungary,” Roma Rights 23/2001. Letölthető: http://www.errc.org/cikk.php?cikk=1748&archiv=1. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, A hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatása. Letölthető: http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kkv/tamforras. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, A roma vállalkozásfejlesztésért – eredmények és tervek (2005). Letölthető: http://www.gkm.gov.hu/sajtoszoba/sajtoanyagok/2005_evi/2005november/roma_vallalk.html?query=Roma. Oktatási Minisztérium 2/2005 számú rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Letölthető: http://www.magyarorszag.hu/ kereses/jogszabalykereso. Oktatási Minisztérium, Statisztikai Évkönyv az oktatásról (2006). Letölthető: http://www.om.hu. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Belső értékelési jelentés a „Lakhatási és Szociális Integráció Programról” Első adatok és eredmények (2006). Szociális és Munkaügyi Minisztérium, A szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés 2006–2008. Letölthető: www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=13845. Mohácsi, Viktória, „Government Initiatives: Hungary’s School Integration Program,” Public Interest Law Initiative, Separate and Unequal: Combating Discrimination against Roma in Education. A Source Book (2004). Letölthető: http://www.pili.org/en/content/view/350/53/. Roma Education Fund, Advancing Education of Roma in Hungary (2007). Letölthető: http://romaeducationfund.hu/. Roma Education Fund, Expected Long-Term Budgetary Benefits to Roma Education in Hungary (2006). Letölthető: http://www.itweb.hu/partners/RomaEducationFund/documents/Kertesi-Kezdi-BudgetaryBenefits.pdf. Szendrely, Orsolya, Short Summary of the Hungarian Educational Integration/Desegregation Programme (2005). Letölthető: http://romaeducationfund.hu/. UNDP, Faces of Poverty, Faces of Hope: Vulnerability Profiles of Roma Population in Decade of Roma Inclusion Countries (2005). Letölthető: http://vulnerability.undp.sk/.

DecadeWatch (Évtized Helyzetkép) az első összegző értékelése azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyeket a résztvevő országok kötelezettségként vállaltak a Roma Integráció Évtizede Program 2005–2015 megvalósítására.

Mivel az Évtized Program célja, hogy a romák aktívan vegyenek részt az integráció folyamatában, a helyzetképet – amely 2005. elejétől, a Program meghirdetésétől, a 2006. végéig tartó szakaszt vizsgálja – az Évtized Programban közreműködő tagországok roma civil szervezetei, a belőlük alakult roma NGO szövetségek és roma aktivisták készítették.

Így a DecadeWatch kiadvány elkészítése egyben a roma aktivisták hozzájárulása a Roma Integráció Évtizede Program sikeressé tételéhez.

www.decadewatch.org

DecadeWatch. Roma Aktivisták értékelése a Roma Integráció Évtizede Program elôrehaladásáról

Recommend Documents