Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
A munkahelyhiány következményei a roma lakosságra Forrón
Konzulens oktató: Dr. Kozma Judit Egyetemi docens Szociológiai Intézet
A szerző: Beke Róbertné Szociális Munka BA Képzés Levelező tagozat
Miskolc 2014
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés ....................................................................................................................... 2 2. A magyarországi cigányság helyzete ........................................................................ 5 2.1. Általános egészségi állapot .......................................................................... 5 2.2. Demográfiai adatok ..................................................................................... 6 2.3. Az iskolázottság........................................................................................... 8 2.4. A foglalkoztatottság..................................................................................... 9 2.5. Kultúrájuk .................................................................................................. 10 3. Település-tükör ......................................................................................................... 11 4. A forrói cigány lakosság foglalkoztatásának jellemzői ......................................... 14 5. A forrói cigány lakosság életformája, családi, gyermekvállalási jellemzői ......... 15 6. Munkahely lehetőségek a községben és környékén ............................................... 16 6.1. A közmunka elsődleges szerepe ................................................................ 16 6.2. Egyéb megélhetési lehetőségek Forrón ..................................................... 17 7. Iskolánk ..................................................................................................................... 18 7.1. Továbbtanulás............................................................................................ 19 8. Vélemények ............................................................................................................... 30 8.1. A helyi kisebbségi önkormányzat tagja ..................................................... 30 8.2. A helyi szociális ügyintéző ........................................................................ 32 8.3. Az iskolapedagógus ................................................................................... 33 9. Összefoglalás ............................................................................................................. 35 10. Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 37 11. Idegen nyelvű összefoglalás ................................................................................... 39 12. Mellékletek .............................................................................................................. 40 1. sz. melléklet: Interjú vázlat a helyi kisebbségi önkormányzat tagjával folytatott beszélgetéshez ................................................................................... 40 2. sz. melléklet: Interjú vázlat a helyi szociális ügyintézővel folytatott beszélgetéshez .................................................................................................. 41 3. sz. melléklet: Interjú vázlat a helyi iskolapedagógussal ............................... 42
1
1. Bevezetés Dolgozatomban elsősorban a településemen élő tartós munkanélküli roma lakosság helyzetét szeretném ismertetni, azt hogy milyen hatással van a családok életére a kialakult helyzet és milyen túlélési lehetőségeket alkalmaznak.
A munkám során gyakran
találkozom hátrányos helyzetű családokkal, ismerem a problémáikat, látom milyen nehézségekkel küzdenek nap mint nap a munkahely hiány miatt. Ezért a témaválasztás is egyértelmű volt. Életem során én is megtapasztaltam, hogy milyen munkanélkülinek lenni, igaz ez az állapot esetemben csak rövid ideig tartott. Ez a személyes tapasztalat és a roma lakossággal kialakított kapcsolat vezetett ahhoz, hogy a nehézségeikkel mélyebben is foglakozzak és megpróbáljam bemutatni, hogy milyen módon tudnak a hátrányos helyzetükön javítani. Dolgozatom elkészítésében nagy segítség volt Kozma Judit, Csoba Judit és Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások című tanulmánya. Vizsgálatuk középpontjában szintén a mélyszegénységben élő családok álltak. Kutatásuk célja többek között a szegénység okainak feltárása és a túlélési stratégiák bemutatása volt.1 Sajnos az itt élő cigány családok felnőtt tagjai már évek óta nem, vagy csak rövid ideig tartó program segítségével jutottak, jutnak ma is munkához. Azt azonban már tudjuk, hogy ez utóbbi nem igazi segítség számukra, mert még arra sem elég, hogy az elmúlt évek alatt felhalmozódott, kilátástalan helyzetben felvett hitelekből kilábaljanak, a programok rövidsége miatt. Megfigyelhető, hogy az itt élő családok mindegyike kénytelen volt valamilyen hitel felvételéhez folyamodni, valamint az is bizonyos, hogy a felnőtt családtagok majdnem mindegyike élt és él a mai napig ezzel a lehetőséggel, mihelyst munkaviszonyt létesít.2 Nagyon fontos feladatnak tartom tehát a munkanélküliség megszüntetését. Ez azért lényeges, mert a munkanélküliség sohasem csak egy embert érint, hanem a közvetlen környezetét is, ezen belül elsősorban a családját. A munkanélküliségből adódó esetleges problémák a család minden tagjára kihatnak. Ezek a családok tehát segítségre szorulnak, de itt nem csak a felnőttekre hanem a gyermekekre is gondolok, akik még nem értik azonban
1
Kozma Judit - Csoba Judit - Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások, Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó 2004 2 Meg kell említenem, hogy ezek a hitelintézetek a legtöbb esetben a fent említett rövid időtartamú munkaviszonyra biztosítottak kölcsönt ezeknek az embereknek, ami szintén hozzájárul(t) az elszegényedésükhöz.
2
akaratlanul
is
részesei,
alanyai
lesznek
a
családon
belüli
konfliktusoknak,
megpróbáltatásoknak, nehézségeknek. A legtöbb esetben a segítő társas kapcsolatok nagyon szűk körben jelentkeznek, vagy ki sem alakulnak, mivel nagyon sokan a romák közül munkához sem jutnak. A kapcsolati háló kialakítása a romák esetében több irányból is akadályba ütközik. Jellemző, hogy a házastársak, élettársak közül sincs senkinek munkahelye és nem is volt. Ezért hiányoznak azok a munkahely adta lehetőségek, amit az esetleges volt kollégák, főnökök és az ő ismerőseik biztosítani tudnának. A másik ilyen irány a különböző tanfolyamok, képzések lehetőségei lennének, de a roma lakosság esetében kevésbé jellemző ezek igénybevétele. Mindezek hiányában viszont beszűkülnek a kapcsolati hálók kialakításának lehetőségei. Több kutatás bizonyítja azt, hogy a munkanélküliek
csoportjába tartozók sokkal
rosszabb testi és lelki állapotban vannak, mint az aktív dolgozó lakosság tagjai. A férfiakra elsősorban a dohányzás és az alkoholfogyasztás megnövekedése, míg a nőkre a szorongás, az érzékenység és a depresszió jellemző. Puporka Lajos és Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota címmel megjelent írása, lehetővé teszi, hogy képet kapjunk az országban végzett vizsgálatok eredményeiről.3 A munkahelyteremtés azért is lényeges véleményem szerint, mert ezek az emberek még nem tudják, nem tapasztalhatták, mennyi lehetőséget, összeköttetést jelenthet számukra egy tartósabb munkahely, arról nem is beszélve, hogy hosszútávon jelentősen javíthat az életszínvonalukon, az önbecsülésükön és a testi-lelki állapotukon. Dolgozatom elején település-tükör segítségével szeretnék betekintést nyújtani azok számára, akik az ország más területén élve nem tapasztalhatták az itt előforduló problémákat. Bár az országban mindenütt megtalálható a munkanélküliség, de úgy gondolom, hogy olyan terület kevés van, ahol ilyen sok embert érint. A folytatásban külön szeretnék foglalkozni a nők, a gyermekek és a férfiak helyzetével. Azért fontos, hogy külön vizsgáljam őket, mert mindhárom csoport másképp éli meg a munkanélküliség tényét, másféle áldozatot hoznak családjaikért és ezáltal a jövőre nézve is másak az elképzeléseik. A férfiak és a nők különböző stratégiákat követve segíthetnek családjaik munkabér kiesésének pótlására, amit persze a gyermekek követendő példaként sajátítanak el. Sajnos nagyon kevés azoknak a gyermekeknek a száma, akik a szüleik taktikázását, ügyeskedését a saját erejükből, a tanulás útján próbálják megszüntetni, de azért akad rá példa. Neményi 3
Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998 11-19. o.
3
Mária: Serdülő roma gyerekek identitás-stratégia című tanulmányában gyűjtötte össze, milyen elképzeléseik vannak a serdülő roma gyerekeknek a jövőre nézve, valamint, hogy hogyan formálja őket a szűkebb, tágabb környezetük, azonosulnak-e a kisebbségi csoporttal, vagy beilleszkednek a társadalomba.4 Több esettanulmány segítségével szeretném ismertetni az itt élő kisebbség helyzetét, amiből kiderül, hogy minden család más-más forrásokat használ annak érdekében, hogy a helyzetén javítson. Azt szeretném dolgozatomban bizonyítani, mennyire fontos lenne, hogy a roma lakosság tagjai is, függetlenül attól, hogy milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, a képességeiknek megfelelő munkához jussanak. Mint tudjuk, vannak a csoportnak olyan tagjai, akik a többször felkínálkozó képzési lehetőséggel élnek is, de sajnos ezek megszerzése után sem tudnak elhelyezkedni. A többségre viszont az jellemző, hogy részt sem vesznek az ilyen átképzési formán. Egyrészt azért, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elhelyezkedni később sem fognak tudni, másrészt azért, mert nem bíznak abban, hogy el tudják végezni az adódó képzést. Harmadrészt pedig, az idősebb korosztályban még élnek azok az emlékek, amik a munkavégzéshez kapcsolódnak és ők szívesebben dolgoznának, mint tanulnának. Ebben a témában Kemény István: Válság után című műve, remek összefoglaló képet nyújt a rendszerváltás után bekövetkező roma és nem roma munkanélküliek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogy az ország más-más területein milyen eltérések alakultak ki.5 Véleményem szerint olyan munkahelyek teremtésére lenne szükség, ahol az alacsonyabb társadalmi rétegek tagjai is el tudnak helyezkedni és ezáltal állandó jövedelmet tudnának biztosítani a családjaik számára. Ez a törekvés nem könnyű feladat, jelenleg nincsenek is meg hozzá a feltételek, és a több generációt érintő munka világába történő bekerülés (jobb esetben visszakerülés) is megoldandó probléma. Dolgozatom tartalmát tekintve nem fog megoldást találni arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk az alacsony iskolai végzettségű roma lakossággal, a munkanélküliség megszüntetése érdekében, viszont a probléma súlyosságára hívja fel a figyelmet.
4 5
Neményi Mária: Serdülő roma gyerekek identitás-stratégiái, Educatio 2007/1. Előítéletek Kemény István: Válság után, Esély 2003/2 66-74. o.
4
2. A magyarországi cigányság helyzete Ebben a fejezetben öt szempont alapján mutatom be a cigányság helyzetét a korábbi évek és a közelmúlt adatait vizsgálva. A leírásban kitérek az egészségi állapotukra, ismertetek demográfiai, iskolázottsági adatokat, valamint szó esik a foglakoztatásukról és kultúrájukról.
2.1. Általános egészségi állapot
A romák egészségi állapotát mindennél jobban tükrözi a mortalitási mutató, a roma férfiak 12,5 évvel, míg a roma nők 11,5 évvel élnek rövidebb ideig, mint az átlag emberek. Ezért olyan körülmények felelősek, mint pl: egészségtelen és hiányos táplálkozás, egészségtelen életmód, egészségtelen lakókörnyezet, az egészségügyi ellátáshoz való nehéz hozzáférés. Az egészség romlása és a betegségek kialakulása, egymásból következése tehát, egyértelműen köszönhető a rossz szociális helyzetnek (munkanélküliség vagy rosszul fizetett egészségtelen
munkahelyek, alacsony iskolázottság, rossz
lakáskörülmények, egészségtelen táplálkozás, gyakori megbetegedések, korai halálozás). Kutatások igazolták, hogy az össznépességhez képest jóval gyakoribbak a romák körében a tüdőbetegségek, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a vashiányos vérszegénység.6 A várandós kismamák körében gyakori, hogy orvosi és védőnői utasításra sem hajlandóak kórházi ellátást igénybe venni. Előfordul az is, hogy mégis elmennek vizsgálatokra kezelésekre, de ha több napot kell ott tartózkodniuk, mert az egészségi állapotuk megkívánja gyakran saját felelősségre hazaszöknek. Nincsenek tisztába az állapotuk miatt kialakuló következményekkel.7 A romáknál a kutatások szerint a leggyakoribb betegségek a légúti betegségek és a vesebajok. Említésre méltó még a körükben az agyér betegségek kialakulása. Roma nőknél gyakoribb a spontán és a művi abortusz. A depresszió a romák 75%-át érinti, ezen belül is általában a nőket.8 A felsorolt betegségek miatt tehát igen magas a romák körében a megváltozott munkaképességűek, a rokkantak száma.
6
Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998 11-19. o. 7 Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 8 Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998 11-19. o.
5
A roma lakosság egészségi állapotáról folyamatosan készülnek felmérések, kutatások, de ezek még mindig nem megfelelő számban. Azonban a meglévő adatokból is jó képet kaphatunk a romák egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi rendszerrel való kapcsolatukról és kommunikációjukról. A roma lakosságnak sokkal rosszabb az életminősége, rövidebb a születéskor várható élettartamuk és magasabb a megbetegedési arány is az egész lakossághoz képest. Mindannyiunk számára megdöbbentő az a tény, hogy átlagosan 10 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nem roma emberek. A legjellemzőbb betegségek körükben a daganatos megbetegedések, a tuberkulózis, hepatitisz, szív és érrendszeri problémák, dohányzás következtében kialakult problémák, alkoholos májzsugor, a csökkent látás és nem utolsó sorban az alultápláltság. Magasabb körükben a csecsemőhalandóság és a koraszülés is. Ennek a rossz egészségi állapotnak több oka van. Például az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz korlátozva férnek csak hozzá (gondolok itt arra, hogy sokan olyan területeken laknak az országban, ahol kevés a háziorvos, gyermekorvos, nehéz eljutni a szakrendelésekre, különböző vizsgálatokra, esetleg szanatóriumba). Én azonban úgy látom, hogy sokan azért sem jutnak el ezekre a helyekre, mert anyagilag nagyon nehéz helyzetben vannak és sok esetben még a napi étel előteremtése is gondot okoz számukra. A roma családok általában a lányokat már gyermekkoruk óta a házasságra készítik, de mégis a szexuális téma a családon belül tabunak számít. A felvilágosítás ezért nem a családon belül szerzik, hanem egyéb forrásokból, amik szintén hiányosak lehetnek. Az egészség megelőzése nem fontos számukra, de hozzá kell tenni nincs is rá módjuk, hogy egészségesen éljenek. A betegséget hamarabb összekapcsolják a halállal, ezért sokkal intenzívebben élik meg.
2.2. Demográfiai adatok A roma nemzetiségre vonatkozó adatok 1941-től állnak a rendelkezésünkre. 1941 és 2001 között hétszeresére nőtt az országban a roma nemzetiségű lakosok száma. Becslések szerint 2021-ben 306-378 ezer fő között lehet majd a számuk. Az emelkedésnek három oka lehet. A legfőbb ok a magas természetes szaporodás, de e mellett a nemzetközi vándorlásnak és az identitás vállalások emelkedésének a szerepe is fontos tényező. Kevésbé elképzelhető azonban, hogy nagy számú roma nemzetiségű bevándorló érkezett
6
volna az országba az utóbbi időkben. Az viszont tény, hogy 2001-től már gyakrabban vállalták fel hovatartozásukat a romák, mint 1990-ben.9 A vizsgálatok négy módszert alkalmaznak a roma népességet a nem roma népességtől való
megkülönböztetésre.
Beszélhetünk
cigány
anyanyelvűekről
és
cigány
nemzetiségűekről (önbevallás alapján, szigorúan statisztikai célokra lehet használni). De a megkülönböztetés történhet statisztikai adatfelvétellel (kérdezőbiztos véleménye alapján), vagy az egyének, háztartások lakókörnyezetének véleménye alapján. Fontos, hogy melyik vizsgálat eredményeit tekintjük. A mások által romaként azonosítottak és a magukat romának vallók számai különbözőek és nem mindegy, hogy a politikának hány embert kell számításba venni. Tehát lényegesebb, hogy mások szerint kik a romák, mert ez a szám magasabb. A gyermekszám és a halálozások száma a cigány lakosságnál sokkal magasabb, mint az ország népességénél összesen. Ebből kifolyólag, teljes népesség 16 százaléka, a cigány népesség 37 százaléka 15 éven aluli. A teljes népességben a 60 évesek és idősebbek aránya 5-ször akkora, mint a cigányoknál. A teljes népességben ez 21 százalék, míg a cigányoknál mindössze 4 százalék.10 Az 1990-es évek népszámlálási adataiból el megtudhattuk az ország demográfiai, társadalmi, vagyoni, iskolázottsági, foglalkoztatottsági helyzetét. Ezen felül azonban megtudhattuk a cigány lakosság számára és életkörülményeire vonatkozó adatokat. Ezek az adatok önbevalláson alapultak, tehát azt tekintették cigánynak, aki annak vallotta magát (kevesebb, mint 1,4 % az összlakossághoz képest). Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal 1993-ban végzett vizsgálatot, ahol olyan számlálóbiztosok segítségét vették igénybe, akik jó helyismerettel rendelkeztek és az életvitel szerint osztályozták a lakosságot. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy a magyar lakosság 3,9%-a cigány életvitelt folytatott. Ebben az évben egy másik kutatás is ezt a számot igazolta, amit Szelényi Iván és Donald Treiman vezetett. Az 1993-1994-es reprezentatív roma kutatás adatai, melyet az MTA Szociológiai Intézet végzett, teljes, életkortól független lakosságszámot mutattak. Ebben a vizsgálatban
9
Hablicsek László: A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések, Kisebbségkutatás, 2007.4. szám 10 Az MTA Demográfiai Bizottsága és a KSH Népességtudományi Kutató Intézet folyóirata, Demográfia: Kemény István: A magyarországi cigány népesség demográfiája 2004. 47.évf. 3-4 szám. 337.o.
7
azt tekintették cigánynak, akit a nem cigány lakosság annak tartott. Ezek a számok egy 1971-ben készített vizsgálat eredményeit támasztották alá.11
2.3. Az iskolázottság Tudjuk, hogy az emberek magasabb iskolázottságának a munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyek mellett egészségvédő szerepe is van. Nagyobb életesélyei vannak egy felsőfokú végzettségű egyénnek, mint egy iskolázatlan, analfabétának. A jobb életkörülmények, a kedvezőbb munkahelyek, a fizikailag kisebb terhelés és az egészségvédelmi információk tudatos egészségmagatartást eredményeznek. A korábbi években (1960-ban) a magyarországi cigány népesség iskolai végzettsége igen alacsony volt. A lakosság egyharmad része volt analfabéta, majd a rendszerváltás idején majdnem a romák fele végezte el az általános iskolát. Amivel sokat javítottak munkahelyi pozíciójukon, de foglalkoztatni így is csak a legalsó szinteken tudták őket, de kialakult egy törekvő réteg közöttük. Ez a felzárkózási folyamat a 80-as évek közepe felé megtorpant. A 90-es évek elején a nyolcosztályos és a szakmunkás végzettség drasztikus mértékben leértékelődött. Kemény István egy 1970-es tanulmányában azokat a gyerekeket említi, akik 14 éves koruk után nem tanulnak tovább. Megfogalmazza, hogy ebből kifolyólag önmaguknak és az egész országnak is jelentős gondot fognak okozni 20-30 év múlva.12 A cigány gyerekek a szocializmus idején csak olyan alacsony presztízs szintű szakmákat tanulhattak, mint a nehézipari és gépipari szakmák. A rendszerváltás után, mivel az ilyen szakmával rendelkezők munkahelyei fokozatosan bezártak, sok embernek megszűnt a munkaviszonya, munkanélküli lett. Nem volt szükség arra a szakképzési modellre sem, ami kitermelte az ágazatokban dolgozókat. Az utóbbi években a roma családok arra törekszenek, hogy a gyermekeik valamilyen szakmát megszerezzenek, amivel később könnyebben el tudnak helyezkedni, munkát tudnak találni. Felismerték, hogy az általános iskolai végzettségeknek már nincs olyan szerepe, mint a korábbi években. A roma családok egy részénél megfigyelhető, hogy gyermekeik - igaz kevés számban - a felsőoktatásban is megjelennek.
11
Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998, 5-10. o. 12 Kertesi Gábor: Cigány foglakoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, Esély, 6, 1995.4.sz. 9. oldalon idézi Kemény Istvánt
8
Napjainkban a foglalkoztatók olyan munkaerőt alkalmaznak elsősorban, aki megbízható, ismeri a vállalat felépítését, a problémamegoldó képességei jók, segíti a pontos információ áramlást stb. Ezek a magas iskolai végzettséggel rendelkezők. Az alacsony iskolai végzettségűeket olyan helyen alkalmazzák, ahol ezekre a készségekre nincs szükség és nincs szükség a tartós munkaerőre sem.
2.4. A foglalkoztatottság A rendszerváltást követő években a roma lakosság fokozatosan kiszorult a munkaerőpiacról, a fentebb említett alacsony iskolai végzettség miatt. A szocializmus évei alatt lassú ütemű emelkedés volt megfigyelhető esetükben. A munkahelyek alacsony szintű munkát, de tartós megélhetést biztosítottak a családok számára. Ebben az időben nem csak alkalmi, szezonális munkákból éltek. Bár a nők többsége a gyermekneveléssel, háztartásvezetéssel volt elfoglalva, a férfiak túlnyomó többsége dolgozott, annak ellenére, hogy szakmával nem rendelkezett. 1. táblázat Az 1993. év végén munkával nem rendelkező, munkaképes korú cigány férfiak aránya utolsó munkaviszony megszűnése előtt folyamatosan ledolgozott évek száma szerint, a különböző életkori csoportokban az adott életkori csoport százalékában
A folyamatosan ledolgozott
15-19
20-29
30-54
55-59
Összesen
1,5 év
21,4
27,4
85,2
91,2
78,4
legalább 5 év
_____
3,6
72,8
88,3
59,9
legalább 10 év
_____
_____
59,3
84,0
43,5
20 év
_____
_____
23,7
68,1
19,2
30 év
_____
_____
5,3
44,9
6,5
évek száma
Forrás: Kemény - Havas - Kertesi: Cigányfelvétel 1993/94
A cigányság társadalomba való integrálódása évtizedek alatt ment végbe, de a dezintegrálódásuk rövid idő leforgása alatt történt. Egyes kutatók szerint ez az újbóli integrálódás szintén évtizedeket fog igénybe venni.13
13
Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, Esély, 6, 1995.4.sz.
9
Nem elhanyagolható problémát jelent a foglalkoztatást vizsgálva, hogy a roma lakosság az ország legsűrűbben lakott területein él (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya megye). Olyan elöregedő, aprófalvas településeken ahonnan a tehetősebb nem cigány népesség elköltözik. Ezek a települések semmilyen fejlődést nem mutatnak, munkahelyek itt nincsenek.
2.5. Kultúrájuk A cigány népi, nemzeti kultúrát elsősorban a cigány értelmiség kezdte megalkotni. Lényeges hogy a gyermekeknek átadni kívánt információk, megfigyelések milyen mértékben általánosítanak. Valóban a cigány "népi kultúraként" rögzül, vagy egyszerűen csak azt mondjuk, hogy bizonyos közösségekben ez meg ez volt tapasztalható.14 A
cigány
csoportok
kulturális
rendszeréről
pontos
leírást
és
elemzést
a
társadalomantropológiai szemléletű művekben olvashatunk. Ezekben a művekben azt vizsgálják, hogy a csoportokat hogyan szervezik meg, tartják életben és hogyan biztosítják a megélhetést. Szuhay Péter Cigány kultúra című tanulmányában többek között megmagyarázza, hogy milyen a magyarországi cigány kultúra, valamint hogy milyen és "mi" a magyarországi cigányság. Első megállapítása, hogy a magyarországi cigány kultúra népi kultúra, ami a szóbeliségre támaszkodik. E mellett kisebbségi helyzetű, részben szegénységi kultúra, szubkultúra és törzsi, nemzetiségi kultúra.15 Az, hogy kit és kiket tekintenek Magyarországon cigánynak változó lehet. Van, aki etnikumként,
kulturális
csoportként,
nemzetiségként,
társadalmi
osztály-,
illetve
rétegenként, de van aki deviáns csoportként említi őket. A cigányságra a kettősség jellemző. Egyrészt a többségi társadalomba való beilleszkedés, másrészt a saját csoportjukhoz való tartozás. A kisebbség fennmaradásához szükséges, hogy ők is elfogadják a többség által megfogalmazott elvárásokat. Viszont saját értékrendet állítanak föl, erősítik csoportjukban az együvé tartozást, elhatárolódott rendszert alakítanak ki.
14
Szuhay Péter: Amit a cigányokról tudni kell - A cigányok etnográfiája http://www.romapage.hu/article89Amit-a-ciganyokrol-tudni-kell-A-ciganyok-etnografiaja 15 Szuhay Péter: Cigány kultúra: http://www.romapage.hu/article70-Cigany-kultura
10
3. Település-tükör Forró község Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű területén helyezkedik el, Észak-kelet Magyarországon. A szlovák határ mindössze 25 km-re található. A település, amit kettévág a 3-as számú főút, félúton helyezkedik el Miskolc és Kassa között. Területe 19,03 km2. A valamikori Buda-Kassa közötti hadi- és kereskedelmi útvonal egyik állomásaként már fontos szerepet töltött be. Az akkori útvonal forgalom minden bizonnyal előnyére szolgált a településnek, ma viszont az itt élőknek nem kevés bosszúságot jelent a megnövekedett gépjárművek száma. Rendszeres és gyakori buszjáratok szolgálják az utazó közönség igényeit, Encs és Miskolc irányába egyaránt, valamint a szomszédos 3 km-re található Encs városban vasútállomás is található. Sajnos természeti és esetleg jelentősebb építészeti látnivalóval nem rendelkezünk, ezért csak áthaladó idegenforgalomról beszélhetünk. Az infrastrukturális ellátottság teljes a településen. Minden út aszfaltozott, a kiépített járda biztonságos közlekedést tesz lehetővé a gyalogosok számára. A lakosság rendelkezésére áll 1984-től a vezetékes ivóvíz, 1997-től a vezetékes gáz és 2002-től a szennyvízcsatorna hálózat is. Forró községben jelenleg 2656 fő él, 1299 férfi és 1357 nő, lakás 758 található. A lakosság szerkezete, annak ellenére, hogy a fiatalok körében elvándorlási folyamat figyelhető meg optimálisnak mondható. A lakosság korcsoportonkénti megoszlása: 0-18 év: 733 fő 19-60 év: 1569 fő 61 év feletti: 354 fő Forró lakosságszáma az elmúlt évtizedben ha szerényen is, de emelkedő tendenciát mutat. A létszám növekedés elsősorban a kisebbségi népcsoporthoz tartozók körében tapasztalható. A 2011. évi kisebbségi önkormányzati választások során 933 fő regisztráltatta magát, mint cigány etnikumhoz tartozó személy. A rendszerváltásnak Forrón is egyértelműen a roma lakosság lett a legnagyobb vesztese. A munkahelyek megszűnése a biztos jövedelmek elvesztését idézte elő a népcsoportnál magas számban.
11
Településünkön jelenleg is magas az aktív korúak között a munkanélküliek száma. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 310 fő, rendszeres szociális segélyben (55 év felettiek) 8 fő részesül, de az önkormányzat közmunkásokat is foglalkoztat. Ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a településen nagy létszámú szociálisan rászoruló személy éli mindennapjait, olyan szerteágazó szociális problémákkal, mint például a téli tüzelő megvásárlásának gondjai, vagy a szükséges, sok estben elengedhetetlen gyógyszerek kiváltásának nehézségei. A település három legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, az Abaújtej Közös Vállalat és a Abaúj Takarék Takarékszövetkezet. Az előbbi átlagosan 100 dolgozót alkalmaz egy-egy pályázati program keretén belül, de nagy gondot jelent a közmunka hatékony megszervezése, lebonyolítása. Az emberek közül vannak, akik két évtizede nem rendelkeznek állandó munkahellyel, ezért nehezen találnak vissza a munka világába. A két fentebb említett foglalkoztatót tekintve elmondható, hogy több mint 200 embernek biztosít munkalehetőséget. Az említett foglalkoztatókon kívül még 72 vállalkozás is szerepel a munkahely lehetőségek között, viszont ezek a kisvállalkozások szinte alig tudnak néhány ember számára munkát biztosítani. A rendszerváltást követően településünkön is megtörtént a mezőgazdasági szerkezet átalakítása. A földterületeket a tulajdonosok egy része az encsi Agrárcenter Rt.-nek adta megművelésre, míg a másik része saját maga gazdálkodik rajta. A gyümölcstelepítés szinte egyedülálló volt térségünkben. Több mint 25 éve a település határainál került kialakításra Közép-Európa legnagyobb tüske nélküli szeder ültetvénye. Majd ezt követte a barackfák, málna tövek ültetése és a betelepített földterületek értékesítése. Viszont tíz-tizenöt éve folyamatosan csökkent a gyümölcsök felvásárlási ára, ennek következtében megszűnt a kereslet és a korábban rendben tartott gyümölcsösök tönkrementek, gondozatlanná, műveletlenné váltak. A tulajdonosoknak nem volt érdekük a területek megművelése, mert plusz jövedelemforrást nem jelentett csak saját fogyasztásra tudták felhasználni a terméseket: lekvárnak, befőttnek, pálinkának. Intézményhálózataink közé tartozik az önkormányzati fenntartású Napköziotthonos Óvoda, mely a szomszédos Fancsal községben található tagintézménnyel együtt működik és 118 gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodik. A forrói épületet 2006-ban UNIÓS forrásból bővítették és újították fel, ami már nagyon időszerű volt. Az óvoda udvara a Demján Sándor Alapítvány jóvoltából szintén megújult. Szép környezetben korszerű játékok biztosítják a 3-6 éves korú gyermekek testi és lelki fejlődését. 12
Magas oktatási színvonalú általános iskolával rendelkezünk, ami 300 gyermek befogadására alkalmas. Az osztályok 1-8 évfolyamig készítik fel a gyermekeket a középiskolai tanulmányokra. Az egészségügyi ellátás minden tekintetben kielégíti a lakosság igényeit. Rendelkezünk házi-, gyermek-, fogorvosi rendelővel és védőnői szolgálattal. A helyben dolgozó orvosok biztosítják a megfelelő ellátást és a lakosság életét nagyban megkönnyíti egy magán gyógyszertár működése. Az Idősek Napközi Otthona 20 férőhelyes, ami társulási keretek között működik a szomszédos településsel. A gondoskodás nem nyújt éjszakai ellátást csak napközbeni felügyeletet biztosít.
13
4. A forrói cigány lakosság foglalkoztatásának jellemzői A rendszerváltást megelőző években nem volt tapasztalható ekkora mértékű munkanélküliség a községünkben, mint napjainkban. Az itt élő roma lakosság felnőtt tagjaira jellemző volt, hogy különböző területeken dolgoztak (mezőgazdaság, ipar). Az iskolai végzettségek nem voltak magasabbak, mint manapság, mégis mindenki dolgozott. A szocializmus idején nem beszélhettünk nyílt munkanélküliségről, hiszen az állam a teljes foglalkoztatásra törekedett. A teljes foglalkoztatottság ára azonban az lett, hogy megjelentek az üzemen belüli munkanélküliek, vagy más néven, a kapun belüli munkanélküliek.16 A környező települések Termelő Szövetkezeteiben például akkoriban sok roma asszony helyezkedett el. Rendszeres munkavégzésüknek köszönhetően TSZ taggá váltak. Ennek köszönhetően a rendszerváltást követően tagi tulajdont szereztek. De ezzel nem tudtak élni, nem tartották azt meg, annak érdekében, hogy folyamatos bevételre tegyenek szert a föld bérbeadásából. A tulajdon részeiket értékesítették a gyors haszonszerzés reményében. Jelentős volt az ingázók száma is mindkét nemet figyelembe véve. Sokan dolgoztak a közeli ipari városokban (például Miskolcon, Ózdon stb.) segédmunkásként, betanított munkásként. Az 1950-es években Borsod-Abaúj-Zemplén Megye az iparfejlesztési politika célterülete volt. A nehézipar fellegváraként a környéken élő képzett és képzetlen lakosság számára nyújtott munkát, megélhetést, biztos jövedelmet. Ezekben az években, a családi pótlék ellátásokat is munkaviszonyhoz kötötték. Családi pótlék arra a hónapra járt, amelyben a biztosított huszonegy napot biztosításban töltött. Így rákényszerítették a családfőt a munkavállalásra. A rendszerváltást követően főleg azok a rétegek szorultak ki a munkaerő piacról, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek és ez főleg a roma lakosságra volt jellemző. Tömegesen váltak munkanélkülivé és hátrányos helyzetűvé a munkahelyüket elvesztők. Jelenleg községünkben a számukra elérhető munkalehetőség a közfoglalkoztatás. Egykét alkalmi vagy szezonális munkától eltekintve ez az egyetlen jövedelemszerző tevékenység. A közmunka programok adta lehetőségek azonban nem nyújtanak hosszú távon biztonságot. Ráadásul nem is fedik le a rászoruló lakosság teljes egészét, ezért állandó konfliktus helyzeteket idéz elő a programokban résztvevők kiválasztása.
16
Darók Ildikó: Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok című írásában a 49. oldalon magyarázza meg a kapun belüli munkanélküliséget
14
5. A forrói cigány lakosság életformája, családi, gyermekvállalási jellemzői A rendszerváltás előtti községünkben élő lakosokra elsősorban a háromtól több gyermeket nevelő, nagycsaládos életforma volt jellemző. Ma azonban, már ők is kevesebb gyermek nevelésére vállalkoznak, mint korábban. Az összlakossághoz képest viszonylag korán kötnek "házasságot" és korán vállalják első gyermekeiket. Mivel a lakhatási lehetőségeik korlátozottak, megfigyelhető, hogy egy háztartásban több generáció él együtt. Egészséges életmód folytatását, a betegségek megelőzését döntően befolyásolja a táplálkozás. Az itt élő családanyák nagy része a délutáni órákban főz, de a felnőtt családtagok naponta csak egyszer étkeznek. A gyermekek nagy részére - az őket ellátó egészségügyben dolgozók szerint - a túlzott elhízás, valamint az asztmás megbetegedések gyakorisága jellemző. Ami a szakemberek szerint a helytelen táplálkozásnak köszönhető. A gyermekek nem ismerik az intézmények által biztosított ételfajták nagy részét, ezért gyakori, hogy nem is fogyasztják el azokat. A családok egyszerű, olcsó ételek készítésével biztosítják az étkezést. Kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A légzőszervi megbetegedések oka is elsősorban a táplálkozásra vezethető vissza, de nagyban hozzájárul a szülők dohányzása és a lakások fűtésének módja is. Az 1970-es és 1980-as években településünkön is megindult a cigánytelepek felszámolása, a Cs (csökkentett komfortfokozatú) lakások építésével. Valójában azonban ezek új telepeket hoztak létre, viszont abban az időben ezek a lakások szebb és jobb körülményeket biztosítottak a lakóiknak, mint amiben korábban éltek. Napjainkban ezek a lakások felújításra szorulnának, de a benne élők - tekintve a jövedelmi viszonyaikat sajnos nem tudják ezeket megvalósítani. Állapotuk folyamatosan romlik. Azt gondolhatnánk, hogy a 2000-es években szociálpolitikai kedvezményekkel épült lakások sokkal jobb körülményeket biztosítanak számukra, de ez nem így van. Sajnos a legtöbb ilyen lakás nem az előírásoknak megfelelően épült, ezért ugyanolyan, vagy még rosszabb állapotú, mint az egykori Cs lakások. Persze ezeknek a felújítása sem megoldható a tulajdonosok (vagy használók) számára, hiszen jövedelmük annyira kevés, hogy a napi étel előteremtése is gondot okoz.
15
6. Munkahely lehetőségek a községben és környékén Ez a fejezet kitér a közmunka lehetőségének megvalósulására településünkön, ugyanakkor egyéb lehetőségeket is számba vesz, amelyek alkalmanként jövedelemhez juttatják a családokat. Szeretném bemutatni, hogy a szociális ellátásokon kívül az itt élő roma, többségében iskolázatlan lakosság, milyen forrásokból tudja eltartani önmagát. A kapcsolati tőkék, amivel persze nem mindenki rendelkezik, gyakran jól jönnek egy-egy új munkalehetőség felbukkanása kapcsán. A szorgalmasabb, élelmesebb emberek, akiket jó munkaerőként ismernek az egész községben, sokszor élvezhetik az időszakosan visszatérő munka kínálta lehetőségeket. Ezek a munkák, ha nem is folyamatosan, de legalább néha lehetőséget biztosítanak a váratlan kiadások enyhítésére. 6.1. A közmunka elsődleges szerepe
A közmunka szó értelmezése kapcsán nagyon sokféle jelentéssel találkozhatunk. Egyfelől büntetési tételként ismert, mivel a jogsértő egyénnek ingyen kell ledolgoznia büntetését a rá kiszabott közösségi munkában, másfelől önkéntes közhasznú munkát is jelent, amit civil szervezetek aktivistái végeznek. Harmadrészt a rendszerváltást követően munkanélkülivé vált lakosság munkaerő-piacra történő visszavezetése céljából jelent meg ismét Magyarországon. Napjainkban a közmunka, olyan foglalkoztatási programot jelent, ahol a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolódik és ezáltal a munkavállalási hátrányok mérséklődnek.17 A községünkben sok roma ember számára évek óta a közmunka az egyetlen jövedelemszerző lehetőség. Szaktudást nem igényel, képességeiknek megfelelő és könnyen elvégezhető tevékenységet biztosít. Nők és férfiak számára elérhető lehetőség, azonban elsősorban a nők számára jelent segítséget. Az anyák gyermekeik ellátása mellett meg tudják oldani a háztartás körüli feladatokat, jövedelemhez jutnak és a férfiak ennek következtében más városokba utazhatnak foglalkoztatás céljából. A férfiak így jobban mobilizálhatóak, heti munkát is vállalhatnak. 17
Interjúk és családlátogatások alkalmával végzett beszélgetésekből tudom, hogy az elmúlt év őszén indult program alkalmával, több roma embert érintett ez a felzárkóztatás. Azonban ezeknek az embereknek a többsége a három hónapos elméleti képzést megalázónak tartotta, mert olyan alapvető dolgokkal kellett foglalkozniuk, amit az általános iskola első osztályos tanulói ismernek meg. Felháborítónak nevezték és nem látták értelmét a képzésnek.
16
6.2. Egyéb megélhetési lehetőségek Forrón
Településünkön napjainkban jellemző még a nevelőszülői feladatokat ellátó családok számának növekedése. Sok család úgy gondolja egyrészt, hogy ez a feladat is egy jövedelemszerző lehetőség, de másrészt pótolhatja a saját gyermekek önálló életkezdése miatt kialakuló hiányérzetet, ürességet. Harmadrészt a nevelt gyermekek családban és nem intézményi, zsúfolt keretek között folytathatják életüket. Az évek óta fennálló tartós munkahelyhiány miatt az is megfigyelhető, hogy több család költözött el Budapestre a kedvezőbb munkahelyi lehetőségek reményében. Jellemzően azok a családok hagyták el a szülőfalujukat, akiknek már felnőtt gyermekeik vannak, látván, hogy a fiataloknak ezen a környéken semmi esélye az elhelyezkedésre, a szociális ellátásokból pedig nem lehet megélni, a számlákat nem lehet kifizetni. Először minden esetben a családok férfi tagjai próbáltak szerencsét, majd számításaikat megtalálva a többi családtag is csatlakozott. Számos esetben hagyták itt lakásaikat, amit alkalom adtán, tudván, hogy senki sem tartózkodik benne, ki is raboltak. Azok mertek belevágni ebbe a lakóhely változtatásba, akiknek valamilyen rokonuk már évek óta Budapesten lakik, és ezáltal segítséget, lakhatást, támogatást tudnak biztosítani számukra. A kisgyermekes családokra viszont ez a helyváltoztatás nem jellemző, talán azért, mert a szülők félnek a beilleszkedés nehézségeitől. A szezonális mezőgazdasági munkák, mint például a szomszédos településen működő gyümölcsfa csemetékkel foglalkozó vállalkozás a forrói romák egy kisebb részének nyújt megélhetést egész éven. Egy másik ilyen szezonális tevékenység az őszi időszakban a szüret. Szervezett, állandó munkás szállítással jutnak el a közeli Mádra, esetleg távolabb Tokajba a roma dolgozók. A rendszerváltás előtt sok roma járt a családokhoz alkalmi, ház körüli munkákat végezni (őszi betakarítás, kert gondozás). Ma azonban már kevesen vállalkoznak ilyen tevékenységre és a lakosság nagy része bizalmatlan is velük szemben. Összegzésül elmondható, hogy az itt élő roma emberek egy része kihasználja az adódó lehetőségeket, de az is látható, hogy mindez kevés százalékát jelenti a munkanélküli romáknak. Vannak, akik visszavezethetők lennének a munka világába, akarnak és tudnak is dolgozni, csak nem mindig van hol bizonyítaniuk.
17
7. Iskolánk A település-tükörben érintőlegesen tettem említést általános iskolánkról. 110 éve működik intézményünk. A kezdetektől nyolc évfolyamot lát el és 300 fő befogadására képes. A középiskolában történő továbbtanuláshoz szükséges alapok megteremtését biztosítja és fontos, hogy az ide járó gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek. 1999-től 2007-ig Művészeti Alapiskolaként is működött az intézmény. Festészet, dráma, színjátszás, néptánc tagozatok működtek itt, azonban megfelelő képesítésekkel rendelkező szakemberek hiányában ezeket a tevékenységeket meg kellett szüntetni. Ami sajnálatos, mert a gyermekeknek remek elfoglaltságot jelentett délutánonként, és a tehetségük is kibontakozhatott általa. 2010 óta levelező tagozaton felnőtt oktatás is történik az iskolában, azon emberek számára, akik nem végezték el a nyolc osztályt (2. táblázat). Ennek a lehetőségnek a biztosítása fontos, mert helyben történik a felzárkóztatás és így nyílik meg számukra az út a szakmatanulás, szakképzés elérése felé. Anyagi terhet nem jelent számukra az intézményhez való eljutás és a délutáni, koraesti órák alkalmazkodnak a családok időbeosztásához. Az intézményben a tanulói létszám évről évre csökken (2. táblázat).
2. táblázat Az elmúlt öt év tanulói létszáma Tanév
Tanulói létszám
Lányok száma
SNI száma
Bukottak száma
HH száma
HHH száma
2009-2010
247 fő
124 fő
8 fő
7 fő
212 fő
131 fő
Felnőtt tanulói létszám _____
2010-2011
245 fő
119 fő
8 fő
7 fő
206 fő
133 fő
_____
2011-2012
233 fő
112 fő
11 fő
5 fő
216 fő
141 fő
19 fő
2012-2013
223 fő
95 fő
9 fő
_____
206 fő
140 fő
15 fő
2013-2014
217 fő
96 fő
2 fő
5 fő
201 fő
140 fő
7 fő
Forrás: forrói Gárdony Géza Általános Iskola adatai, saját szerkesztés
A magas számú roma tanulók érdekében bevezették a magyar nyelven történő roma nemzetiségi oktatást is, ahol a roma kultúra hagyományaival, népük történelmével, monda, és mesevilágukkal, kiemelkedő művészeikkel és mesterségeikkel ismerkedhetnek meg a gyermekek.
18
Az intézmény erősségeihez tartozik, hogy pályázati lehetőségeket keresnek és használnak fel, saját fejlődésük érdekében. A pedagógusok továbbképzéseken vesznek részt, többféle tanítási módszerrel ismerkednek meg, amelyeket gyakorlati munkájukban is felhasználnak. SWOT analízisükben a nem szakos ellátottság, a szakember hiány gyengeségként jelentkezik. Térségünk jellemzőjeként sok a motiválatlan gyermek, magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma és gyakori a negatív családi minta is. Sajnos a munkanélküliség és a szülők kilátástalannak tűnő helyzete a lecsúszás veszélyével fenyeget. Az intézmény arra törekszik, hogy a szülőkkel és a partnerekkel még jobbá tegye a kapcsolatot, valamint, hogy a délutáni szakköröket színesebbé tegye és más intézményektől a jó gyakorlatokat átvegye. A szomszédos település iskoláinak elszívó hatása, valamint a férfi pedagógusok hiánya évek óta problémát jelent az intézményben.18 Az előbbi, a nem roma tanulók számának jelentős csökkenésében, az utóbbi a gyermekek fegyelmezésében jelent gondot.
7.1. Továbbtanulás A 2008/2009-es tanév intézményi adatai szerint, az akkori 8. osztályos diákok 30 fős létszámából 9 tanuló gimnáziumban, 9 szakközépiskolában, 12 pedig szakiskolában folytatta tanulmányait. A végzősök 60%-át vették fel érettségit adó iskolákba, de azt sajnos nem tudjuk, hogy a felvételt nyert tanulók közül hányan végeztek ténylegesen. Meg kell jegyeznem, hogy a roma tanulók aránya ebben az időben valamivel alacsonyabb volt intézményünkben, mint ma. A 2013/2014-es tanévben a nyolcadik osztályosok száma 17 fő volt. Érettségi bizonyítványt adó intézménybe 6 tanuló, szakmai bizonyítvány megszerzését nyújtó intézménybe 10 tanuló, egy tanuló pedig speciális iskolában folytathatta tanulmányait. Ma az iskola továbbtanulóinak többsége a közeli településekre, Encsre, Szikszóra illetve Abaújkérbe utazik autóbusszal. Sajnos azonban sok fiatal változtat iskolát, egyik helyről a másikra jelentkezik, az igazolatlan hiányzások, iskolakerülési problémák miatt.
18
A területi statisztika tartalomjegyzéke 2012, 15.(52) évfolyam, Pásztor István Zoltán - Dr. Pénzes János: Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet-Magyarországon a roma népesség arányainak tükrében 353-369.o.
19
Az is észrevehető, hogy az iskolaváltoztatások mögött az ösztöndíj lehetőségek húzódnak meg. A fiatalok olyan intézményt választanak, ahol anyagi segítséget is kaphatnak, ezzel is enyhítve a család iskoláztatásra fordított kiadásait. A legtöbb roma család jövedelme nagyon kevés és az iskoláztatás sokba kerül. Vannak olyan családok, akik nem taníttatják a gyermekeiket, mert nincs miből, ha mégis taníttatják, olyan iskolát választanak, ami a lakóhelyükhöz a legközelebb esik - ezzel is csökkentik az amúgy is megterhelő kiadásaikat - és gyermekeik képességeinek megfelel. Az elsajátított szakmák, a megszerzett bizonyítványok ellenére sok fiatal nem tud elhelyezkedni. Az iskolapadból kikerülve, a nagybetűs életbe lépve az első élményük a feleslegessé válás. Mivel ők még sohasem dolgoztak, ezért sokkal nehezebb számukra feldolgozni a munkanélküliség pszichés terheit, szemben azokkal akik rövid ideig aktív, hasznos tagjai lehettek a társadalomnak. Ezek a fiatalok tehát keresik azt az utat, ahol úgy érezhetik hasznosak családjaik és társaik számára. A községünkben élő roma szülők közül kevesen látják értelmét annak, hogy taníttassák gyermekeiket, mert elhelyezkedni nem tudnak, akkor sem, ha szakmát szereznek valamely intézményben. Családi motivációt a fiatalok alacsony százaléka kap, mert környezetükben a szülők sem tudnak elhelyezkedni, annak ellenére, hogy szakmával rendelkeznek. A családok életmódja szintén visszahúzó erő a tanulás tekintetében. Egy általános iskolát végzett kisebbségi fiatal számára nem ösztönző hatású, hogy a népes családból senki sem dolgozik. Csak azt látja, hogy mindenki otthon van, amiből következtetésként vonja le, hogy nincs szükség a munkájukra, értéktelenek, haszontalanok a társadalom számára. A következő esettanulmányokban olyan családokat szeretnék bemutatni, amelyeknél más és más szempontokra épül fel az értékrend. A háromféle életvitel az itt élő roma generációk jellemző családmodelljét szemlélteti.
1. esetleírás: A "szorgalmas" család.
A család 2001-től lakik jelenlegi lakásukban. A telken két különálló épület található, mindkettő kb. 70 m2 nagyságú. Az épületek szociálpolitikai kedvezmények igénybevételével készültek. Az utcához közelebb eső részben lakik a "szorgalmas" család. A hátsó épület üresen áll, soha nem lakott benne senki, csak valakinek a nevére felépült. Az üresen álló 20
épület miatt, alig van udvaruk, de egy pár gyümölcsfa megtalálható benne. Elhelyezkedését tekintve nem az úgynevezett "cigánysoron", hanem a község olyan részén épült, ahol nagyobb számban élnek "magyarok". A család öt személyből áll. Károly, a családfő 45 éves, pincér szakmával rendelkezik. 18 éves korától egy füzesabonyi vendéglátó helyen dolgozott pincérként 3 évig. Ez a vállalkozás azonban csődbe ment, ezért egy adódó lehetőséget kihasználva - más munkahely hiányában - egy évig építkezéseken vállalt segédmunkát. Károly kevésbé bírta a fizikai nehézségeket, így otthagyta az állást. Ettől a naptól kezdve nem tudott elhelyezkedni, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Ilona a feleség, 43 éves, varrónő szakmával rendelkezik. Szakmunkás iskola elvégzése után három évig dolgozott a szomszédos településen, az akkor még jól működő varrodában. Ezt követően gyermekgondozási segélyt igényelt, de ennek megszűnése után már munkanélküliként regisztrálták. Jelenleg is foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Ebben az évben közmunka program segítségével foglalkoztatta az önkormányzat három hónapon keresztül. Három gyermekük van, a legidősebb lány Kinga 21 éves, a Miskolci Egyetemen jog hallgató. Öccse Sándor 17 éves és kőműves szakmát tanul Encsen. A legkisebb lány pedig 8 éves és a helyi általános iskolába jár. A család jövedelme kb. 81.000,- Ft havonta. Ebbe beletartozik az önkormányzattól kapott két foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a lakásfenntartási támogatás, valamint a két gyermek családi pótléka. Közüzemi szolgáltatások közül áram és víz van a lakásban. Ezek 17.000,- Ft kiadást jelentenek egy hónapban. Kiadásként jelentkezik még a telefon és internet használatért számlázott díj, ami 9.000,- Ft. Sajnos hitel tartozása is van a családnak 2015. szeptemberéig, mert az elmúlt évben elromlott a mosógépük. Nem volt elegendő kézpénzük, hogy tudjanak a régi helyett újat venni, így ennek a havi törlesztő részlete 14.000,- Ft. Ezen kívül 6.250,- Ft havi bérleti díjat fizetnek az eszközkezelő felé, azért, hogy a saját lakásukban maradhassanak. A számlák kifizetése után 34.750,- Ft marad egy hónapra.
21
Ilona és Károly 1993-ban kötött házasságot. Ilona a községben élt szüleivel és testvéreivel és itt járt általános iskolába is, férje egy közeli faluból költözött Forróra. A család mindig törekedett arra, hogy beilleszkedjen a társadalomba, a nem roma lakosság közé. Viselkedésükre, életvitelükre nem jellemző az indulatosság, hangos szóváltás, a trágár beszéd, a kicsapongó életmód. A legidősebb lányuk születésétől kezdve fogyatékkal él, ugyanis donga lábbal született. Az évek során többször műtötték, de állapotán keveset tudtak javítani, az orvosok. Szorgalmának és kitartásának köszönhető, hogy jelenleg a Miskolci Egyetemen jogot hallgat. Születésétől meglévő betegsége megerősítette abban, hogy az egyetlen kitörési lehetőség számára a tanulás. Sok segítséget nyújt számára a kollégium is, ahol rengeteg támogatást kapnak a hozzá hasonló, jó képességű szorgalmas fiatalok: térítésmentes nyelvtanulási lehetőség, önkéntes munka általi tapasztalatszerzés. Az elsőként bemutatott család mindenképpen figyelmet érdemel. Annak ellenére, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak, milyen kevés anyagi javakkal rendelkeznek, mégis arra
ösztönzik
gyermekeiket,
hogy
tanuljanak.
Elmondható
tehát,
hogy
nem
elhanyagolható tényező a családi háttér, az otthoni motiváció. Fontos, hogy a szülők milyen mintát adnak át, milyen értékrendet képviselnek, mert gyermekeik nagy valószínűséggel ugyanezt fogják átadni utódaiknak. A legidősebb gyermek véleményem szerint abban a tekintetben szerencsés helyzetben van, hogy testén nem viseli a romákra általánosan jellemző sötétebb bőrszínt. Az ő esetben nem figyelhető meg a sztereotípia-szorongás. " A sztereotípia fenyegetésre adott válasz a sztereotípia-szorongás, amikor már maga a feltételezett sematikus, nem pedig személyre szóló megítélés is gátolhatja a sztereotípia által sújtott személy kibontakozását. A sztereotípia-szorongás tehát egy olyan önmagát beteljesítő jóslat, ami például roma gyerekek gyenge iskolai teljesítményében ölthet testet. Aki a sztereotípia torzító lencséjén keresztül látja önmagát, teljesítményével mintegy igazolni is fogja a sztereotípia létjogosultságát."19 Kinga elmondása alapján, mivel sokan nem tudják, hogy roma származású, nyíltan beszélnek, kritizálják, szidják jelenlétében a romákat. Ezekbe a beszélgetésekbe ő nem kapcsolódik be, kerüli az ilyen konfliktus helyzeteket. Romák között példa értékű az elsőként bemutatott család, mert életfelfogásukban fontos szempont a gyermekek taníttatása. Látják és tudják, hogy felértékelődött az iskolai
19
Neményi Mária: Serdülő roma gyerekek identitás stratégiái, Educatio 2007/1, 86.o.
22
végzettség szerepe és tehetséges gyermeküknek mindenképpen lehetőséget szeretnének biztosítani, hogy önálló életét megalapozza. Községünkben megfigyelhető, hogy magas a roma gyerekek körében az iskolai lemorzsolódás. Míg a fiúk esetében a lustaság, a tanulás értelmetlensége, a motiválatlanság a fő ok, addig a lányok esetében az anyaszerep. Tudjuk, hogy a roma társadalom férfi tagjainak álláspontja szerint a "férjhez ment" lányok legfontosabb feladata a gyermekek nevelése és a háztartás ellátása, a férfiaké pedig a család anyagi hátterének biztosítása. A jobb tanulmányi eredmény a roma lányok körében településünkön is megfigyelhető, viszont a korai családalapítás miatt csökken annak az esélye, hogy magasabb iskolai végzettséget szerezzenek. Ennek következményeként nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A következő esetleírásban egy olyan családot szeretnék bemutatni, ahol mindhárom gyermek iskolai teljesítménye kimagasló a romák körében.
2. esetleírás: A "hagyományőrző" család.
A "hagyományőrző" család 9 éve lakik a saját lakásukban, amit a szociálpolitikai kedvezményeket kihasználva építtettek egy vállalkozóval. A család, a község romák lakta részén él. Csak arra volt lehetőségük, hogy megvegyenek egy kicsi telket, így kertjük nincs csak egy kis udvaruk. A lakás 70 m2, egy előszoba, két szoba, egy konyha és egy fürdőszoba található benne. A család öt személyből áll. József, a családfő 43 éves, nehézgépkezelő szakmunkás végzettséggel rendelkezik. de nem dolgozik a szakmájában. Jelenleg egy vállalkozó foglalkoztatja hivatalosan, különböző ács munkák végzésére. Korábban is (10 évig) vállalkozó alkalmazta betanított munkásként, de nem hivatalosan. A közeli községbe járt be napi rendszerességgel és itt sajátította el az ács szakmát. Papírral ugyan nem rendelkezik erről, de szívesen végzi a tevékenységet. Krisztina a feleség, 37 éves csak nyolc osztállyal rendelkezik. Szakmája nincs, elhelyezkedni
évek óta nem tud, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
részesül. A gyermekek születése előtt két évig egy varrodában dolgozott betanított
23
munkásként. Férje a hagyományokhoz ragaszkodó ember és úgy gondolta, hogy felesége ne dolgozzon, vezesse a háztartást, nevelje a gyerekeket. A gyermeknevelési támogatás megszűnését követően már sehol nem tudott elhelyezkedni. Három lány gyermekük van 14, 13 és 11 évesek, mindannyian a helyi általános iskolában tanulnak. Mindhárman nagyon jó tanulók és egyértelműen megfogalmazták továbbtanulási szándékukat is. A legidősebb lány szeret sütni, főzni és cukrász szeretne lenni, a középső lány a rendőr szakmát szeretné választani, a legkisebb gyermeknek még nincs elképzelése a továbbtanulásról. A család összes jövedelme egy hónapban kb. 159-160.000,- Ft. Ezt az elmúlt évben kiegészítette a lányok ösztöndíja, ami februárban került kifizetésre és 140.000,- Ft-ot jelentett. Az édesapa két hónapja dolgozik a jelenlegi munkahelyén és havonta 100.000,Ft-ot
visz
haza.
Korábban
4
hónapig
közfoglalkoztatásban
is
dolgozott
az
önkormányzatnál, de ez megszűnt. A család a havi jövedelemből legelőször a villanyszámlát 10.000,- Ft, a vizet 6.500,- Ft, a telefont és az internetet 9.000,- Ft fizetik ki, a két személyi hitelt 8-8.000,- Ft pedig minden hónapban automatikusan levonják számlájukról. Ezek összesen 41.500,- Ft kiadást jelentenek esetükben. Váratlan helyzetekben a családtagok segítenek rajtuk kisebbnagyobb összegekkel.
A bemutatott családban a szülők, úgy gondolják, hogy a továbbtanulás a legfontosabb a három lány jövőjét illetően. Szerencsés helyzetben vannak a tekintetben, hogy mindannyian jó tanulók. Ennek meg van az eredménye is, hiszen így nagyobb eséllyel pályázhatnak ösztöndíjra, amit már több alkalommal meg is kaptak. A szülők arra biztatják gyermekeiket, hogy tanuljanak és szakmát szerezzenek, mert később könnyebb lesz számukra az elhelyezkedés. Életükben a családtagoknak, rokonoknak fontos szerepe van, mert egyrészt mintaadó az édesanya testvére rendőr - és biztos kapcsolati hálót jelent, másrészt ha szükség van rá anyagilag is tudják őket támogatni. A hagyományok, hogy a férj nem engedte feleségét dolgozni, talán anyagilag éreztethette hatását, de biztos, hogy a lányok tanulmányi eredményeit nagyban befolyásolta. Tehát elmondható, hogy a gyermekekkel töltött idő kamatozódott és ma is folyamatosan segíti a gyerekek előrelépését.
24
József szorgalmas, megbízható ember lévén mindig megtalálja a munkát és ennek köszönhetően őt is gyakran megkeresik a munkaadók. Akik alkalmazzák jó véleménnyel vannak róla és pontos, precíz segédmunkásnak tekintik. Ez a magatartás, szülői példa pozitív irányba befolyásolja a lányok munkához való viszonyát. Megtanulják, hogy szorgalmas, becsületes, kitartó munkával lehet beilleszkedni a társadalomba. Az édesanya munkaerő-piacon történő elhelyezkedését láthatjuk, hogy nagyban befolyásolta a lányok nevelésével töltött idő, valamint a képzetlensége. Ami most már behozhatatlan hátrányokat jelent, mert a lányok taníttatása fontosabb feladat. Tehát a család inkább a férj munkaerejét, lehetőségeit használja ki, ebből próbál megélhetést biztosítani, de bíznak abban, hogy előbb utóbb a feleségnek is lesz munkahelye.
Az utóbbi évtizedekben készült vizsgálatok alapján kijelenthetjük, hogy a cigány családokban az átlagosnál jóval magasabb a gyermekszám, mint a többségi magyar családokban. Janky Béla A cigány nők társadalmi helyzete és termékenysége című tanulmányában ír a roma nőkre jellemző korai gyermekvállalásról. Vizsgálja a gyermekvállalás és az iskolázottság közötti összefüggéseket. 20 Az első gyermekvállalás időpontja meghatározó lehet az anya jövőjét illetően. A cigány nők korábban kezdenek szülni, mint a nem cigány közösséghez tartozó nők. Ez a tanulmányi előmenetelük és a munkaerő-piaci elhelyezkedésük szempontjából is jelentős probléma. Ami a szocialista időszakban nem jelentett gondot, mivel a munkaerő hiánnyal küzdő szocialista gazdaság nagy számban igényelte az általános iskolai végzettségű fiatalok munkáját. Azonban napjainkban ez megváltozott, mivel valamilyen szakma elsajátítása és megszerzése fontos a munkaerő piacon való elhelyezkedéshez, nem elegendő az általános iskolai bizonyítvány megszerzése. Sőt sok esetben még a megszerzett szakmai bizonyítványok is kevésnek bizonyulnak. A kilencvenes években leértékelődött a legtöbb szakmunkás végzettség és az érettségi megszerzése jelentette a biztosabb belépőt a munkaerő piacra. A roma nőknél a középiskola elvégzése azonban már nem megengedhető, mivel a mai fiatal roma nők kétharmada 20 éves koráig megszüli első gyermekét, de tízből három 18 évesen már anya.
20
Janky Béla: A cigány nők társadalmi helyzete és termékenysége, 2005 Budapest, TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Pp. 136-148. o.
25
A korai családalapítás miatt a tanulásról lemondott nőknek esélyük sincs arra, hogy később stabil munkahelyük legyen.21 Az utóbbi időben a nők többsége reagált az új munkaerő piaci igényekre és változtatott gyermekvállalási szokásain, későbbre tolta az első gyermek születésének időpontját. Azt gondolhatnánk, hogy ez a fiatal cigány nők esetében is így van. A cigányok körében azonban több tényező is hátráltatja ezt az átalakulást. A családalapítás és a munkaerő-piaci esélyek gondjaival fiatalabb korban kell szembesülniük, saját családjuk és környezetük tapasztalatai alapján a roma fiatalok nagy része alulbecsli az iskolai végzettség fontosságát. Előbbre hozzák a gyermekvállalást a 18 éves kort megelőző évekre, a teherbeesést pedig nem késleltetik tudatosan. Durst Judit azt írja a Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben című tanulmányában, hogy az önállóság, az önbecsülés megszerzésének és a tisztelet kivívásának csak egyetlen módja van, ha a szülőknek engedelmességgel tartozó, kitörni vágyó lányok gyermeket szülnek.22 A harmadik esetleírásban a fiatalkorú gyermekvállalást mutatom be, a tanulmányok megszakítását, a párkapcsolatok alakulását.
3. esetleírás: A "gyüttment" család A "gyüttment" család a község szélén elhelyezkedő, a temető mellett épült lakások egyikében él. Tamás és Katalin egy közeli településről költözött falunkba 2002-ben. Lehetőségük volt rá, hogy építkezzenek, az akkori szociálpolitikai kedvezményeket kihasználva. Ma mégsem a saját lakásukban élnek előttem ismeretlen okok miatt, hanem egy idegenében, akit talán egyszer láttak életükben. A 72 m2-es családi házhoz kert és udvarrész is tartozik. A nem túl nagy kertben konyhakerti növények és gyümölcsfák vannak telepítve. A család kilenc személyből áll. Tamás a családfő 39 éves, hat osztállyal rendelkezik. Iskolai végzettség hiányában sehol sem tudott elhelyezkedni. Tamás ha van rá lehetőség és hívják alkalmi munkákat vállal, akár a közelben lévő országhatáron túlra is, ahol az építkezések száma magasabb és szükség van a segédmunkára. Ezek azonban nem túl gyakori lehetőségek, ráadásul a környező települések vállalkozói szeretik kihasználni az olcsó képzetlen munkaerőt. Tamás 21
Janky Béla: A cigány nők társadalmi helyzete és termékenysége, 2005 Budapest, TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Pp. 136-148. o 22 Durst Judit: Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben, Századvég, 22.szám: http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/22/durst.htm
26
júliusban
és
augusztusban
közfoglalkoztatottként
dolgozott,
de
szeptembertől
foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Élettársa Katalin 38 éves, tíz osztályt végzett. A szakmunkás iskolát nem fejezte be, tanulmányait megszakította, így szakmával, bizonyítvánnyal nem rendelkezik. Ez utóbbi beszerzése nem lényeges számára, mert egy-egy tanfolyamra jelentkezésnél az általános iskolai végzettségtől magasabb iskola hátrányt jelent. Munkaviszonya csak a közfoglalkoztatásból van, az is csak egy pár hónapot jelent. Az önkormányzattól foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül. Négy gyermekük van, három lány és egy fiú. A két kisebb gyermek Mária és Péter, még a helyi általános iskolába jár. A két idősebb lány megszakította a tanulmányait és a nyár folyamán gyermekeknek adtak életet. A legidősebb, nagykorú élettársi kapcsolatban él társával a szülőknél. Húga egyedül neveli gyermekét, de a fia érdekében kapcsolatot tart az apával. A szülők 122.250,- Ft jövedelmet próbálnak beosztani hónapról-hónapra, ebbe bele tartozik a két kisebb gyermekre és az egyik unokára kapott ellátás is. Hitele mindkét szülőnek van, a Katalinét 11 évig, a Tamásét pedig még nyolc évig kell fizetniük, ami havonta 23.000,- Ft kiadást jelent. A család összes kiadása havonta 50.000,- Ft körül mozog. A hitelük futamidejének a végét azért is nem tudják pontosan, mert általában valami váratlan dolog történik és ez az időpont kitolódik. Segítségre csak a családtagoktól esetleg a szomszédoktól számíthatnak. A szülők közül Katalin az, aki tavasztól őszig hamarabb megtalálja a módját annak, hogy kiegészítő jövedelemhez juttassa a családot. Elmondása alapján ő az, aki jobban aggódik a megélhetés miatt. Hársfa virágot, bodzát, szedret, sárgabarackot, diót, almát gyűjtöget, amit a környéken ismert felvásárló átvesz tőle. Többször előfordult már, hogy ezek a gyűjtögetések magán emberek kertjében történtek, ami miatt Katalin pénzbüntetést kapott. Tamás nem nézi jó szemmel ezeket a gyűjtögetéseket, mert fiatal korában ő már ült két évet börtönben és nem szeretné, ha Katalin is így végezné. Ráadásul, amióta megszületett a két unokája még jobban aggódik, mert egyiküknek Katalin a gyámja, ez veszekedéshez vezet kettőjük között.
A harmadikként bemutatott család minden tekintetben a község egyik legrosszabb helyzetben lévő tagjait mutatja be. Elmondható, hogy mindkét szülő nehezen kerül be az egyetlen számukra elérhető, legális munkahelyre, a közfoglalkoztatásba. A helybéli, törzsgyökeres kisebbségi vezetők, akiknek van némi beleszólásuk a foglalkoztatottak 27
felvételébe,
nem
elsősorban
a
"gyüttmenteket"
részesítik
előnyben
egy-egy
munkalehetőség alkalmával. A kisebbségi vezetők a büntetett előéletű személyeket nem szívesen támogatják. Katalint viszont annyira hajtja sokszor a pénztelenség, hogy sokszor ő is az illegális utat választja az életben maradáshoz, ami érthető esetükben, hiszen nincs más lehetőségük. A négy gyermek közül a két fiatalabb gyermeknek van még esélye arra, hogy iskolai tanulmányaikat folytatva könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerő-piacon. A lány gyermeknek elképzelései is vannak, de öccse már most kijelentette, hogy nem tanulni, hanem dolgozni szeretne. Az idősebb lányok sajnos nem érzik annak a súlyát, hogy mennyire eltávolodhatnak a gyermekszüléssel a munkától és később mennyire nehéz lesz visszakerülni oda. Azt az életformát követik, amit maguk körül látnak, a korai gyermekvállalást. Nem a hosszú távú lehetőségeket részesítik előnyben, hanem rövidtávra terveznek, ami biztosabb megoldásnak tűnik. A bemutatott esetleírások a községben élő roma lakosságra jellemző életformákat ismertetik. Betekintést nyújt, hogy a munkahelyhiány következtében az emberek milyen szociális ellátásokat tudnak igénybe venni. Ezek az ellátások azonban mindhárom esetben kevésnek bizonyulnak a megélhetéshez. A bemutatott családok más-más jövedelem kiegészítő lehetőséghez folyamodnak. Hitel tartozások mindhárom esetben előfordulnak, mert a szociális ellátások - tekintve ezek összegét - szükségessé teszik igénybevételüket. Megfigyelhető, hogy a törlesztő részletek kifizetése mindenhol gondot okoz. Ebből adódóan súlyosabb problémákat idéz elő, akár a családi ház elvesztésének lehetősége, akár a hitel tartozások futamidejének meghosszabbodása. A három esetleírást összehasonlítva két család esetében lényegesebb a gyermekek taníttatása. Vannak tőkéik, amiket okosan használva javítanak életminőségükön és ezáltal gyermekeik előrehaladását is jó irányba tudják befolyásolni. A harmadik család a lakhatási körülményeket is figyelembe véve sokkal rosszabb helyzetben él. A lakás tulajdonviszonyainak tisztázása még várat magára, ezért folyamatos nyugtalanságot, bizonytalanságot eredményez a felnőtteknél. A szülők közül senkinek sincs szaktudása és ezt a két idősebb lány is követi. Az egyetlen számukra elérhető közmunka lehetősége - az előítéletek miatt - szintén akadályba ütközik. Más értékrend szerint élnek, mint az előző két család. Fontosabb számukra a jelen megélhetését biztosítani, a bizonytalanabb, távoli jövővel szemben. Mégis megfigyelhető, hogy a család 28
sokat dolgozik. Sok esetben az édesapa végzi a ház körüli munkát, a háztartás vezetést, vigyáz az unokákra, ha az élettársa a gyűjtögetés miatt távol marad. A szoros családi kötelékek, a rokonok segítő szerepe szintén egyezik az eseteknél. A közelebbi-távolabbi családtagok közül mindig tud valaki segíteni, ha anyagi nehézségek adódnak. A szomszédok is segítő szándékúak, ha megtehetik ők is 2-3.000 Ft-ot tudnak nélkülözni. A családok bevallása szerint uzsora kölcsöne egyik családnak sincs, de elmondásuk szerint nem is vennék igénybe, inkább más lehetőségekhez folyamodnak.
29
8. Vélemények, megfigyelések A fejezetben arra keresem a választ - az érintetteket megkérdezve -, hogy ki hogyan látja a munkanélküliek helyzetét, mi az ami véleményük szerint a szegénységhez vezette ezt a csoportot. Az érintett réteg részéről fontosnak tartottam megkérdezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyik tagját, mert a leghamarabb ő szembesül problémáikkal. Hiteles, átfogó képet tud mutatni a helyzetükről. A községben élő szociális ügyekkel foglalkozó szakember és a helyi általános iskolában tanító pedagógus külső megfigyelések alapján alkotott véleményt a témával kapcsolatban.
8.1. A helyi kisebbségi önkormányzat tagja Az első fejezetben már említést tettem arról, hogy a község lakosainak száma kis mértékben évente emelkedik. A 3. táblázatból megtudhatjuk a népesség gazdasági aktivitását és nemek szerinti megoszlását 1990-ben. Jól látható, hogy a munkanélküliek és az inaktív keresők száma alacsony. A 4. táblázat vizsgált adatai ennél jóval magasabb számot mutatnak 2001-ben. 3. táblázat A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint Forrón 1990-ben Lakosság szám összesen 2195
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Inaktív kereső
Eltartott
883
33
458
821
16
155
336
17
303
485
Ebből férfi 548 1055 Ebből nő 335 1140 Forrás: KSH adatok, saját szerkesztés
4. táblázat A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint Forrón 2001-ben Lakosság szám összesen 2355
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Inaktív kereső
Eltartott
497
337
714
807
231
244
416
106
470
391
Ebből férfi 256 1147 Ebből nő 241 1208 Forrás: KSH adatok, saját szerkesztés
30
A megkérdezett illetékes ember a beszélgetés alkalmával megerősítette azt a tényt, hogy a községben évről évre nagyobb számban élnek roma lakosok. A 5. táblázat szemlélteti, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálás alkalmával mennyien vallották magukat roma nemzetiségűnek a községben. 5. táblázat Roma nemzetiség tagjainak száma Forrón
Év
Népesség összesen
Roma lakosság
2001
2355 fő
723 fő
2011
2485 fő
933 fő
Forrás: KSH adatok, saját szerkesztés
Elmondja, hogy a munkanélküliség elsősorban a roma nemzetiségű lakosokat érinti. A közmunka programok nem nyújtanak mindenki számára elérhetőséget, csak egy részük foglalkoztatható a létszám korlátozások miatt. Nem lehet igazságosan mindenkit foglalkoztatni, ezért sok a konfliktus a kisebbségi önkormányzat tagjai és a roma lakosság között. A családos emberek nem értik, miért kell a gyermek nélkülieket alkalmazni, hiszen nekik csak magukról kell gondoskodni, gyermekekről nem ezért könnyebb helyzetben vannak. Az itt élők csak egy-két lehetőséget tudnak kihasználni, mint például alkalmi munkák, ösztöndíjak, étel és ruha adományok. A roma nemzetiségi önkormányzat tagja megemlíti, hogy a korábbi években ingyenes jogi tanácsadásra is lehetőség volt havonta két alkalommal, az önkormányzat épületében. Napjainkban ez a lehetőség nincs, pedig néha szükség lenne rá. Szintén nagy segítség volt, hogy a környező településekre járó középiskolás gyermekek autóbusz bérlet árának a felét az önkormányzat havonta térítette. Ma már sajnos anyagi okokból ez a segítség is megszüntetésre került. A téli időszak mindenki számára nehéz a településen, a tüzelő megvásárlása miatt nem jut elegendő pénz a gyermekek gyógyszereinek kiváltására. Ennek enyhítésére az önkormányzat lehetőséget biztosít megelőlegezni a gyógyszerköltségeket, amit később a lakásfenntartási
támogatásból,
vagy
a
foglalkoztatást
helyettesítő
támogatásból
visszavonnak. A tél vége felé viszont ezek a lehetőségek is apadni kezdenek, hiszen akik gyakran betegeskednek, azok sok tartozást összegyűjtenek és ezeket nincs miből visszavonni.23 23
Az 1. számú melléklet tartalmazza a kisebbségi önkormányzat tagjával készített interjú kérdéseit, amelyből készítettem ezeket a megállapításokat.
31
8.2. A helyi szociális ügyintéző Az ügyintéző gyermekkorától kezdve itt él, a legtöbb ügyfelet évek óta ismeri. Tudja, hogy a község lakosságának 1/3 része roma nemzetiségű. Elmondja, hogy a rendszerváltás előtt több roma embernek volt biztos állása, sokan Miskolcra jártak be dolgozni. A gyárak bezárásával azonban, ezek a szakképzetlen emberek kiszorultak a munkaerő-piacról. Az idősebb korosztály, akik az elmúlt években mentek nyugdíjba még szerencsések, mert volt valamennyi szolgálati idejük, amit a nyugdíjba vonulás előtt figyelembe tudtak venni. Ma azonban a 30-40 éves korosztálynak és a fiatalabbaknak egyáltalán nincs munkaviszonya. A legnagyobb számban a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénylik, ami a munkahelyhiánynak köszönhető. Ezt követi a gyermekvédelmi ellátást és a lakásfenntartási támogatást igénylők köre. Az igénylés módját mindannyian jól ismerik, pontosan tudják, hogy melyek a feltételek. Krízis helyzetbe került családok rendkívüli segítséghez juthatnak, ez lehet anyagi, természetbeni (élelmiszer, tűzifa, ruhanemű). Az ilyen esetekről a szociális bizottság tagjai szükség estén rendkívüli ülésen döntenek. A szociális ügyintézők napi kapcsolatban vannak a kisebbségi önkormányzat tagjaival. Szükség van a közvetítő szerepükre, mert gyakran hiányosak az ügyfelek által leadott kérelmek, ugyanakkor az értesítésükben is segítséget nyújtanak. A két önkormányzat között az együttműködés zökkenőmentes, ami az ügyfelek és a községi önkormányzat között nem mindig mondható el. A jogosulatlanul felvett ellátások visszafizetése, a számlaszám változtatások gyakorisága, vagy a levonások körüli nézeteltérések gyakran vezetnek konfliktusokhoz. Az ügyintéző megállapítása szerint a roma nők sokkal rosszabb helyzetben vannak a településen, mint a férfiak. Míg a férfiaknak a különböző vállalkozások esetleg tudnak alkalmi munkát biztosítani, addig a nőknek semmilyen lehetősége nincs csak a közmunka. Ez a fajta munka a felvehető emberek számát tekintve nem fedi le a teljes lakosság igényeit. A valamikor Encs városában működő varroda sok roma nőnek biztosított munkalehetőséget és a környéken több ilyen hely is megtalálható volt. A gyárak és a gyümölcsös kertek sok embert foglalkoztattak, és a helyszínre való eljutás nem jelentett gondot. Napjainkban a tömegközlekedési eszközök bérleteinek megvásárlása is plusz anyagi megterhelésként jelentkezik a családok életében. Korábban a gyakori busz és vonat közlekedés, akár éjszakai műszakba is - a bányászokat bányász busz szállította biztosították a munkahelyekre való eljutást. Ilyen kezdeményezés ma is megfigyelhető, például Tiszaújvárosba a JABIL dolgozókat szintén a munkahelyi busz szállítja, viszont 32
ezeket a munkavállalókat (köztük sok roma férfit) csak rövid ideig alkalmazzák (amíg támogatást kapnak rájuk).24
8.3. Az iskolapedagógus
A megkérdezett pedagógus elmondta, hogy az iskolába járó gyermekeknek, véleménye szerint kb. 90%-a mondható szegénynek. Ami abban nyilvánul meg, hogy a felszerelések beszerzése évről- évre gondot jelent az itt élő családok számára. Az osztálypénz befizetések szintén problémát okoznak. A gyakori hiányzások főleg a téli időszakban figyelhetők meg. Ennek elsősorban a betegségek az okai, de a téli ruházat hiánya is előidézője lehet. Az is észrevehető, hogy a tanulók gyakran visszaesnek egy-egy betegségbe, mert a szülő csak egy doboz gyógyszert tud megvásárolni, a gyógyulás nem történik meg és felülfertőződnek a tanulók. A legtöbb gyermek motiválatlan az intézményben, ami elsősorban a 7-8. osztályos fiúkra jellemző. Egy feladat elvégzésére a gyermek válasza: " Minek csináljam meg, engem ez nem érdekel!" Ezeket a gyerekeket nehéz munkára ösztönözni. A szülők ilyen esetekben együttműködő magatartást tanúsítanak, de változás nem sok esetben történik. Az iskola a családokkal különféle programokat szervez. Ezek ügyességi és kézműves jellegű foglalkozások, ahol észrevehető, hogy a szülők szívesen bekapacsolódtak a tevékenységekbe. Jól érik magukat ezeken a foglalkozásokon, mert otthonukban az eszközök beszerzése nincs lehetőség (anyagi okok miatt) és itt segítő irányítást, megerősítést is kapnak a pedagógusoktól. A
pedagógusok
pályázati
lehetőségeket
kihasználva
szervezik
a
délutáni
tevékenységeket, ahol foglalkoznak a roma kultúrával, művészeti tevékenységekkel.
A három szakember vélemény teljesen megegyezik abban, hogy a probléma megoldása a munkahelyek biztosítása lenne. A konfliktusok, amelyek a közmunka programba való bekerülést megelőzik megszűnnének. Kevesebb lenne azoknak a száma, akik a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igényelnék. A családok anyagi biztonságban élnének, a légkör nyugodt lenne és a gyerekek látván szüleik előrelépési lehetőségeit energiát fektetnének a tanulásba. Életmódjuk egészségessé válhatna, mert a lelki nyugalom és az anyagi javak megszerzése 24
A 2. számú melléklet tartalmazza a szociális ügyintézővel készített interjú kérdéseit, amelyből készítettem ezeket a megállapításokat.
33
lehetővé
tenné,
gyógyszereiket
hogy
gyümölcsöt,
kiváltsák,
tüzelővel
zöldséget és
vásároljanak,
megfelelő
ruházattal
betegségek
esetén
rendelkezzenek.
A
megfogalmazott problémák kapcsán nem csodálkozhatunk azon, hogy ebben a kilátástalan helyzetben sokféle túlélési stratégiát dolgoznak ki a családok. Számukra a munkahelyek biztosítása az egyetlen megoldás.25
25
A 3. számú melléklet tartalmazza az iskolapedagógussal készített interjú kérdéseit, amelyből készítettem ezeket a megállapításokat.
34
9. Összefoglalás Szakdolgozatom készítése során először a település jellemzőit, sajátosságait mutattam be. Betekintést nyújtottam a korábbi évek és a jelenlegi munkalehetőségekre. Egyértelműen kiderül, hogy a közmunka programok fontos szerepet játszanak a roma lakosság életében. Sajnos azonban ezek nem biztosítanak folyamatos jövedelmet a családoknak és a munkaviszonyok rövidsége sem nyújt biztonságérzetet. Az egyre nagyobb számú roma lakosság megélhetési problémái évek óta megfigyelhetők. A szociális ellátásokat nagy számban kénytelenek igénybe venni, mert egyszerűen nincs más lehetőségük. Az is egyértelműen kiderült, hogy ezeket az ellátásokat minden estben kénytelenek kiegészíteni valamilyen módon, mert a jövedelmek összege nagyon csekély és a családok megélhetését sem biztosítja. Az itt élő romák egy része kénytelen kihasználni az adódó lehetőségeket még akkor is ha törvénybe ütköző. A helyi általános iskola lehetőséget nyújt a tanulók számára, hogy megfelelő alapokat szerezzenek és az intézménybe járók egyre jobban fejlődhessenek ki-ki a saját ütemének megfelelően. Mint minden iskolában itt is vannak jobb és rosszabb képességű gyermekek, akikkel személyre szabottan kell foglalkozni. Ehhez az iskola megpróbálja biztosítani a feltételeket és a megfelelő szakembereket. A roma családok a továbbtanuláshoz érve gyakran olyan iskolát választanak, ami közel van a lakóhelyükhöz és anyagi segítséget is tud nyújtani az elméleti oktatás mellett. Tehát az iskolaválasztást is nagyban befolyásolja a munkanélküliség. A családok tanuláshoz és iskolaválasztáshoz való viszonya is különböző. A szülők egy része a továbbtanulásban látja gyermeke előrejutását, munkavállalási lehetőségeit, más része viszont kevésbé tartja fontosnak. A szakmaválasztást többnyire nem az adott gyermek képességei határozzák meg, hanem a településhez közel lévő intézmények kínálatai. A községben élő roma családok lakáskörülményeire jellemző, hogy kb. 70 m2-es épületekben laknak, melyeknek az állapota (még ha új építésű is) és a felszereltsége nagyon szegényes. A bútorzat kevés, csak a legszükségesebb tárgyak találhatók benne. A legtöbb esetben több generáció kénytelen egy fedél alatt élni. Közüzemi szolgáltatások közül általában áram minden lakásban megtalálható, valamilyen formában. Az ivóvíz azonban sok helyen hiányzik. A családok a különböző problémák felmerülése alkalmával gyakran kérnek segítséget tőlem, ezért a megkérdezett emberek készségesen álltak a rendelkezésemre az interjú
35
készítése alatt. Nyíltan, őszintén beszéltek napi megélhetési gondjaikról, nem szégyenkeztek elmondani a teljes igazságot a jövedelemszerzési lehetőségeikről. A vizsgálatban szereplő családok esetei pontosan rávilágítottak arra, hogy községünkben alapvető probléma a munkahelyek hiánya. A családok életében jelenlévő napi gondok erre vezethetők vissza. Helyzetük kilátástalansága megmérgezi a légkört, elkeseredetté teszi mindennapjaikat. Szeretnének dolgozni, bizonyítani gyermekeiknek és a társadalomnak is, de sajnos nincs rá módjuk. A munkanélküliség anyagi, szellemi és lelki terhet is okoz az emberek számára. Kiégnek, motiválatlanná, bizalmatlanná válnak és fizikai állapotromlást váltanak ki náluk. A szociális ügyintéző kiemelte, hogy a téli időszak nagyon nehéz az itt élők számára. A roma lakosság nem csak a téli tüzelő beszerzésének gondjaival küzd ezekben a hónapokban, hanem a betegségek miatt felmerülő gyógyszerköltségek előteremtésével is. A helyi pedagógus aggodalma a gyermekek hiányzásaira mutat rá, ami a betegségeknek és a hiányos ruházatnak köszönhető. A munkahelyhiány miatt a szociális ellátórendszerben folyamatosan nagy számban jelen van a roma lakosság. Az iskolázatlanságuk miatt csak a közmunkaprogramban tudnak részt venni, de ez rövid ideig tartó lehetőséget biztosít. Esetükben a hosszú távú munka jelentené a megoldást, könnyen tanulható, egyszerűen végezhető feladatok végzésével. Megszűnne általa a bizonytalanság, lenne jövőképük és a társadalom számára is értékesnek érezhetnék magukat. Követendő példaként jelennének meg gyermekeik előtt, mert az elvégzett munka biztosítaná a megélhetésüket. Tervezhetnének, nem kellene különböző túlélési stratégiákat kidolgozniuk a plusz bevétel megteremtése érdekében. Felértékelődne az ember és a munkája. A munka olyan tevékenységgé válna számukra, amelyben fejlődhetne személyiségük, tudásuk, önbecsülésük. Ez a tevékenység töltené ki életük nagy részét, biztosítaná megélhetésüket, létfenntartásukat.
36
10. Irodalomjegyzék A területi statisztika tartalomjegyzéke 2012, 15.(52) évfolyam, Pásztor István Zoltán - Dr. Pénzes János: Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás ÉszakkeletMagyarországon a roma népesség arányainak tükrében 353-369.o.
Az MTA Demográfiai Bizottsága és a KSH Népességtudományi Kutató Intézet folyóirata, Demográfia: Kemény István: A magyarországi cigány népesség demográfiája 2004. 47.évf. 3-4 szám. 337.o. Darók Ildikó: Szegények, munkanélküliek, hajléktalanok című írásában a 49. oldalon magyarázza meg a kapun belüli munkanélküliséget
Durst Judit: Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben, Századvég, 22.szám: http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/22/durst.htm (2014.10.09.)
Forrói Gárdony Géza Általános Iskola adatai, Helyzetértékelés, TÁMOP - 3.1.4.B-13/12013-0001,,Köznevelés az iskolában"
Hablicsek László: A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések, Kisebbségkutatás, 2007.4. szám Janky Béla: A cigány nők társadalmi helyzete és termékenysége, 2005 Budapest, TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Pp. 136-148. o.
Kemény - Havas - Kertesi: Cigányfelvétel 1993/94
Kemény István: Válság után, Esély 2003/2 66-74. o. Kertesi Gábor: Cigány foglakoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, Esély, 6, 1995.4.sz. 9. oldalon idézi Kemény Istvánt
37
Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, Esély, 6, 1995.4.sz.
Kozma Judit - Csoba Judit - Czibere Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások, Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó 2004
KSH adatok 1990, A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, saját szerkesztés
KSH adatok 2001, A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, saját szerkesztés
KSH adatok 2001, 2011, Roma népesség száma, saját szerkesztés
Neményi Mária: Cigány anyák az egészségügyben, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 1998 Neményi Mária: Serdülő roma gyerekek identitás-stratégiái, Educatio 2007/1. Előítéletek
Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998 11-19. o.
Puporka Lajos - Zádori Zsolt: A magyarországi romák egészségi állapota, Roma Sajtóközpont, Budapest, 1998, 5-10. o.
Szuhay Péter: Amit a cigányokról tudni kell - A cigányok etnográfiája http://www.romapage.hu/article89-Amit-a-ciganyokrol-tudni-kell-A-ciganyoketnografiaja (2014.09.15.)
Szuhay Péter: Cigány kultúra: http://www.romapage.hu/article70-Cigany-kultur (2014.10.02.)
38
11. Summary In my thesis I would like to show the lifestyle of the long-term unemployed gypsy people who live in my village and how this situation influences the habits of their families. I also tell how they try to survive their trials. At work I often meet disadvantaged families, I know about their problems, I can see what difficulties they have to cope with because of their unemployment. That is why I decided to deal with these problems and I also try to highlight what kinds of possibilities they have to overcome their everyday troubles. I think that the most important task is eliminating unemployment. It is essential because this situation effects not only one person but also all members of the family. In my thesis first I introduce the problems of my village to those who live in other parts of our country and have never experienced similar ones. Unfortunately there are more and more regions where unemployment appears but there are only a few ones where it influences so many people’s lives. In the following three parts I present the situation of women, children and men because these groups have different attitude to unemployment, they make several kinds of sacrifice and they have different plans for the future. On the basis of several case studies I can describe the situation of this minority group. You can see that the different families have different sources to improve their living conditions. Men and women have different strategies to make more money which is a role model for their children. With this work I want to prove how important possibility would be for the gypsy people whether educated or uneducated - to get a job that matches to their skills. In my studies the cases clearly indicate how serious problem the lack of work is. A lot of everyday concerns of the families are rooted in unemployment. Gypsy population constantly requires social services because of it. A large number of them are uneducated so they can be involved in public jobs which is only a short-term possibility. We could solve this problem if we could create simple jobs which are trained easily and provide adequate wages for a long time.
39
12. Mellékletek 1. számú melléklet
1. Interjúvázlat a helyi kisebbségi önkormányzat tagjával folytatott beszélgetéshez 1. Mennyi a munkanélküliek száma kb. a községben véleménye szerint? 2. Mi lehet ennek az oka? 3. Kiket érint elsősorban a munkanélküliség és miért? 4. Miből élnek általában az emberek a településen? 5. Miből élnek a romák a településen? 6. Mi az, amivel javítani tudnak a helyzetükön? 7. Van-e alkalmi munka településen és ha van, akkor milyen jellegű? 8. Miben tudnak segíteni a rászorulókon a helyi kisebbségi önkormányzatok? 9. Kiket keresnek fel az emberek, ha krízis helyzetbe kerülnek? 10. Jellemző-e, hogy a község mely részén élnek a szegények? 11. Milyen hivatalos munkalehetőség van a településen és a környékén a roma lakosok számára? 12. Mennyi kb. az elhagyott, üresen álló lakóház a községben? 13. Véleménye szerint miért üresek ezek? 14. Milyen a fiatalok helyzete, azoké, akik elvégezték a középiskolát? 15. Van-e konfliktus a romák és a magyar lakosság között és ha van akkor milyen jellegűek ezek? 16. Vannak-e civil szervezetek, akik támogatni tudják a rászoruló családokat? 17. Mikor kérnek a leggyakrabban segítséget a rászoruló, szegény családok? 18. Az év melyik szakában kérnek segítséget elsősorban a rászorulók?
40
2. számú melléklet
2. Interjúvázlat a helyi szociális ügyintézővel folytatott beszélgetéshez 1. Véleménye szerint, a lakosságnak hány százaléka szegény a kb.? 2. Milyen mértékű ez a szegénység? 3. Mikortól figyelhető meg, hogy tömegessé vált a szegénység? 4. Mi alapján ítélik meg, hogy ki rászoruló egy kérelem elbírálása estén? 5. Van-e tudomása arról, hogy visszaélés történne a kérelmek kapcsán? 6. Melyik az az ellátás, amit a legtöbben igényelnek? 7. Mennyire tájékozottak az emberek az egyes ellátások igénybevételének módjáról? 8. Volt-e olyan, hogy kérelem nélkül kapott valaki segítséget és ha kapott kitől szereztek tudomást a krízis helyzetéről? 9. Milyen jellegű segítség volt ez? 10. Vannak-e konfliktusok az ügyintézők és az emberek között? 11. Ezek milyen jellegűek? 12. Milyen a kapcsolat a kisebbségi önkormányzat tagjai és a helyi önkormányzati dolgozók között? 13. Mi az, amin véleménye szerint változtatni kellene, hogy a község roma lakóinak könnyebb, jobb életkörülményei legyenek? 14. Véleménye szerint kinek rosszabb a helyzete a településen? A nőknek vagy a férfiaknak? Miért? 15. Véleménye szerint, mit lehetne tenni ennek megváltoztatása érdekében? 16. Jellemző-e a településre, hogy a családok elköltöznek? Mi ennek az oka?
41
3. számú melléklet
3. Interjúvázlat a helyi iskolapedagógussal 1. Mit gondol, milyen arányú a szegénység az iskolába járó gyermekek családjait tekintve? 2. Járnak-e rendszeresen iskolába a gyermekek? 3. Milyen gyakran hiányoznak az intézményből? 4. Mi az oka elsősorban a hiányzásoknak? 5. Tapasztalnak-e olyat, hogy a gyermekek éhen mennek iskolába? 6. Mennyire gyakoriak ezek? 7. Van-e kirívó magatartású gyermek az iskolában? 8. Mit tapasztalnak, mi ennek az oka? 9. Probléma esetén a szülők mennyire együttműködőek a pedagógusokkal? 10. Szervez-e az iskola közös programot a családokkal? 11. Milyen jellegűek ezek? 12. Mi a tapasztalata, milyen számban vesznek részt a szülők ezeken a programokon? 13. Van-e igény arra, hogy gyakrabban szervezzenek ilyen programokat? 14. Szerveznek-e osztálykirándulásokat az intézményben? 15. Van-e rá igény? 16. Mennyire engedik a szülők a gyermekeiket osztálykirándulásra? 17. Mi ennek az oka?
42
