Többet a Romákról (Roma információs füzet)
E Ellő ősszzó ó A roma családok helyzete, életkörülménye igen nagy eltérést mutat. Vannak, akik asszimilálódtak, rendszeresen dolgoznak, új házat építenek. Azzal, hogy a közoktatási intézményekben sokszor panaszkodnak, hogy ha emelkedik a roma gyerekek száma, együtt nő a problémás gyerekek száma is. A cigány gyermekek legtöbbjének jellemzői a hangos viselkedés, nyugtalanság, türelmetlenség. Az értékeikben is erős eltérés mutatkozik. A szeretet kifejezésének sajátos módja jellemzi őket. Ezen problémák már az óvodában előjönnek, és itt kell elkezdeni az oktatást. A cigány gyermekek szociális körülményeikből eredő hátrányok, elsősorban a beszédfejlődés terén tapasztalhatók. A kisebbséghez tartozó gyermekek identitásának, önazonosságának megőrzését kell megerősíteni. Mindezen problémákon úgy tudunk minél jobban felülkerekedni, ha mi is megismerjük, elfogadjuk a cigányok kultúráját, hagyományait. Ehhez először a közoktatási nevelőknek kell tapasztalatot szerezni, megismerni vándorlásuk történetét, művészetük értékeit, hogy a gyermekekkel is megismertessék. A saját kultúrájukon, hagyományaikon keresztül kell hatni a gyermekekre. Óvodákban cigány mesék, versek, dalok hallgatásával kell felébreszteni a cigány kultúra iránti pozitív érzelmeket, érdeklődést. Cél, hogy már óvodás korban megismertessük, elfogadtassuk velük kultúrájukat, és mi is elfogadjuk azt. Ebben a kis füzetecskében sok érdekes információt megtalálhat az olvasó, és ha felkelti az érdeklődését, reméljük mélyebben is utána jár a témának.
2
A A rro om má ák kE Eu urró óp pá áb ba an n Nagyon kevés forrás maradt fent a romák őshazájukból való elindulása és Európába érkezése közötti időszakról. A legelfogadottabb nézet szerint Indiából származnak. Valószínűleg már az 1300-as évek elején Európába kerültek. Ennek bizonyítéka egy 1303-as okmány, amely megemlíti, hogy öt falut a Marmarisban lévő konventhez csatoltak, melyből kettőben cigányok laknak. Bizonyos források szerint a romák a tatárok rabszolgáiként sodródtak a Kárpátok környékére. A XIV. század első részében Besszarábiában a foglyul esett tatárokkal együtt, azok cigány rabszolgáik is a románok rabszolgái lettek. Romániában a cigányok a XIX. század közepéig rabszolgaként éltek. 1945-ben Alexander őrgróf egy zarándokútjának leírásánál tesz említést egy Medon nevű városról, ahol 100 - 200 nádfedeles kunyhóból álló falut látott, melynek lakói olyanok voltak, mint hazájában a cigányok. A Balkán-félszigeten lévő romák valószínűleg a török hódítások elől akartak békésebb tájak felé menekülni. Megfigyelték, hogy a Medon melletti Gyppe cigányfalujának 300 háza 30-ra csökkent, amikor a hely török kézre került. Romák Magyarországon A cigányok családok szövetségéből álló törzsi közösségekben vándoroltak, csak a köztulajdont ismerték. Életüket szigorú belső törvények szabályozták. Céhek tagjaivá nem válhattak. Első írásos dokumentum megjelenésükről országunkban Zsigmond király oltalomlevele, majd később Izabella királyné és I. majd II. Rákóczi Ferenc pátensei. Ezekből kiderül, hogy iparűzésük hasznos volt az iparilag fejletlen térségekben. Valószínűleg első konfliktusaik a magyar néppel is innen erednek. Őket nem kötötték röghöz, fegyverkovácsként szegődhettek a nemzet szolgálatába. Többségük magyar anyanyelvűvé vált. Az 1760-as években Erdély felől is érkeztek csoportok. Az ő nyelvükre másfajta dialektus a jellemző. Újabb hullám megjelenése Erdélybe a XIX. század második felére tehető, az ekkor érkező emberek nyugat felé vándorolt tovább. Az ő nevük az oláhcigány vagy vlashiko-rom néven vált ismertté.
3
A századforduló tájékán elrománosodott nyelvű cigányok érkeztek a Bánátból. Ők magukat beáshnak, vagy vlaxo-rom-nak nevezik. Hazánkban az oláhcigányok őrzik legerősebben a nyelvet, a cigány kultúrát, népzenét, hagyományaikat, szokásaikat. Ők vajdák vezetése alatt érkeztek, erős törzsi-nemzetségi keretekben. Törzseiket évszázadokra vissza tudják vezetni. Anyagi jólétüket ló-kereskedéssel és fémmunkával teremtették meg. Legkésőbb érkeztek a szőnyeges és halász (máshár és colár) törzsek. Nyelvükben erősen érződik az erős román hatás. Két terv volt a cigányok letelepítésére. Az egyik, melyet József főherceg is támogatott, egy helyre, nagy tömegekben akarta letelepíteni a romákat és ott munkára fogni őket. A másik szerint a falvak szélén kell szétosztani és letelepíteni őket. A korszak folyamán már jól érzékelhető volt az előítélet. 1916-ban egy rendelet hatására hadizsákmánynak nyilvánították a cigányok lovait, bevonultatták őket a hadseregbe. Problémát jelentett, hogy kit tekintsenek cigánynak. A törvény nem tett eleget kor problémáinak megoldásra, mint például a munkaügyi és szociális gondok. Nyíltan kimondta, hogy nem tekinti teljes értékű állampolgárnak a cigányokat. Tovább nehezítette a romák megélhetését az 1931-ben kiadott rendelet, mely szigorította a vándoripari engedélyek kiadását, ezzel is nehezítve a munkavállalásukat. 1938-ban napvilágot látott egy belügyminisztériumi rendelet, melynek értelmében minden cigányt, gyanús egyénnek kellett tekinteni, megkezdődött az üldöztetésük. Később megkülönböztettek három féle cigány csoportot. Az első, akik már beilleszkedtek a társadalomba, a második, akik útban vannak a beilleszkedés felé, és a harmadik, akik cigány módon élnek. Kötelezővé vált a tankötelezettség a cigány gyermekekre is. Az iskolákban a pedagógusok sem tudták, milyenek is a cigányok, csak hallomásból ismerték őket. Cigány osztályok alakultak, felzárkóztatás címén. Gyakran értelmi fogyatékossá minősítették a cigány gyermekeket és a kisegítő iskolákba küldték. Párthatározat született a cigány telepek felszámolására. Ekkor épültek az úgynevezett „C” házak. Egy 1979-es párthatározat etnikai csoportnak minősítette a cigányságot. Más formában, de újjáéledtek a hagyományos cigány foglalkozások. A lókereskedőkből régiségkereskedők, a szőnyegesekből pulóverekkel kereskedő piacosok lettek. A muzsikusok a vendéglátói munkakörökben helyezkedtek el. Felülről vezérelt cigány szervezeteket alapítottak.
4
Megalakult a Cigányok Kulturális Szövetsége. Több cigány intézmény, szervezet jött létre. Gyermekeknek tábort szerveztek, foglalkoztak a továbbtanulásukkal, néprajzi gyűjtéseket finanszíroznak, felkarolták a cigány képzőművészeket. A cigányság foglalkoztatása az évek során rohamosan apadt. Megszűntek a nagyvállalatok, a munkásszállók. Hatalmas vándorlás indult meg családostul a fővárosba. Megszaporodtak az önkéntes lakásfoglalások. A fővárosi iskolákban problémát jelentett a sokszor még tizenévesen is alsó tagozatos tanulók növekvő száma. A rendszerváltás idején ismét magára maradt a cigányság. A munkanélküliség ekkorra már hatalmas méretekben volt jelen. Megnövekedett a hajléktalanok száma. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. 1993 júliusában elfogadta az országgyűlés az etnikai kisebbségek jogairól alkotott törvényt. 1994-ben alakultak kisebbségi önkormányzatok. Kimondták, hogy hazánkban az egyetlen etnikai kisebbség a cigányság. A cigányok 61%-a községekben lakik, 40%-uk ezer fő alatti kisközségekben. A cigányság magas munkanélküliségének egyik oka, az iskolázatlanság, másik pedig a lakóhely, mivel a legnagyobb részük, a leginkább munkanélküliséggel sújtott területeken lakik. Ide sorolható még, hogy leginkább az ipar azon ágaiban találtak munkát, amely a leghamarabb tönkrement. A továbbtanulásukat nehezíti, hogy a szülők anyagi helyzete igen komoly akadályt jelent, de sokszor a diszkrimináció is előtérbe kerül. De fontos szempont az otthonról hozott példa is, mely szerint a szülőknek sincs sokszor megfelelő iskolai végzettsége, és nem is értékelik azt.
5
A A rro om ma an ny ye ellv v A magyarországi romák nyelvi szempontból három nagy csoportba tartoznak. Egyik csoport a „muzsikus cigányok”, a romungrók. Ők magyarul beszélő magyarcigányok. Másik csoportjuk magyarul és cigányul is beszél. Ők az oláhcigányok, akik magukat romnak nevezik. A harmadik csoportba tartozók a román cigányok vagy beások, akik magyarul és románul beszélnek. A roma nyelvről, nyelvrokonságairól Az európai cigány nyelvjárásnak igen sok változata ismert. Ilyenek az oroszcigány, lettcigány, lengyelcigány, németcigány, cseh-, szlovák-, magyar- és vendcigány nyelvek. Magyarországon többségében lovárit beszélnek. Cigány nyelvnek az eredeti indoeurópai nyelvet nevezik. Ezt nem minden cigány csoport használja anyanyelvként. Legfontosabb indoeurópai nyelvcsaládok a görög, makedón, latin, a szláv nyelvek, az ind és az iráni nyelvek. A különböző nyelvek között gyakran szembeszökő hasonlóságokat lehet felfedezni. A hasonló szókincs oka a nyelvrokonság. A cigány nyelv történetére abból következtethetünk leginkább, hogy vándorlásuk során milyen jövevényszavak kerültek nyelvükbe. Ebből következtethetünk arra is, hogy milyen hatások érték a cigány nyelvet. A magyar nyelv is vett át szavakat a cigány nyelvből. Ilyenek például a kaja: étel; pia: ital. Van még néhány szó a magyarban, amely cigány eredetű, de elvesztette a cigány környezethez való kötődését. Ilyen például a magyar csaj szó, illetve a csávó mely eredetileg csak cigány lányt illetve fiút jelentett. A cigány eredetű szavaink nagy része nem az irodalmi nyelvben használt, inkább a tolvajnyelv sajátja. Cigány eredetű szavaink száma száz körül van. Napjainkban a magyarországi cigányok kétharmada nem beszéli a cigány nyelv egyetlen változatát sem. Anyanyelvük a magyar. A nyelv elsajátítása nagyban függ attól, hogy a kisgyermek milyen társadalmi környezetben nevelkedik.
6
A A rro om má ák kk ku ullttú úrrá ájja a A cigányok a vándorlás folyamán az ind alaprétegre építették rá más népek kultúrájának egyes elemeit, és így minden más néptől eltérő, különböző, sajátos cigány kultúrát hoztak létre. A roma kultúrát évszázadokon át a szóbeliség örökítette az írásbeliség hiányában. Egymás mellett találhatók meg a képzelet mitikus elemei és a valóság. Általában tartalmukra is a csodás hiedelmek és a megtörtént események kettőssége a jellemző. Népköltészet A roma irodalom is felosztható népköltészeti és műköltészeti művekre. Mindkettő a lírai és epikai művek együttese. A roma népköltészet epikai alkotásai közül legfontosabbak a mesék, lírai művek közül, pedig a köszöntők, varázsversek, altatók, keservek, tolvajdalok. Mesék A romák életében a mese az emberi problémák kibeszélésének a terepe. Ott keletkezik a helyszínen, megismételhetetlen. Megalkotásában az egész közösség részt vesz. A cigányoknál a mesélés, a mesemondás nem köthető kollektív munkaalkalmakhoz. Baranyából, Szabolcsból, a Nyírségből rengeteg férfi járt dolgozni Budapestre. (Fekete vonat). A hosszú vasúti utazások során gyakran mesékkel szórakoztattak egymást. Ezen vidék cigányainál sokáig élt a mesélés hagyománya. Gyakran mesemondó versenyeket rendeztek. A mesélésnek fontos feladata még, hogy legtöbbször gyerekeknek, gyerekekhez szól. Nemcsak szórakoztatta a roma anya a gyermekét, hanem a szokásokat is mese formájában kívánta átadni gyermekének, minél előbb megismerjék a hétköznapi szokásvilágot.
7
M Mű űv vé ésszze ette ek k Zene A cigányok őshazájukban vándorzenészek voltak. A zenélést Európába vándorolva sem hagyták abba. Magyarországon 1489-ben Beatrix királynénak cigányok muzsikáltak. 1525-ben II. Lajos király udvarában a lóversenyek szünetében ugyancsak cigányok muzsikáltak. A török seregbe is alkalmaztak cigányokat zenészként. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem táborában is muzsikáltak cigányok (Czinka Panna és apja). A Rákóczi - induló alapdallamát is tőlük származtatják. Egy- egy felkelő seregnél általában 24 zenészt alkalmaztak. Felerészben vonós, felerészben fúvós hangszereken játszottak. Lévai György nevű cigány kovács 1804-ben kért engedélyt a szolgabírótól hogy muzsikálhasson. 1848-ban Görgey tisztikara is cigányzenére mulatott az ütközetek után. Ott voltak a cigánybandák a forradalom és szabadságharc katonái között is. Még inkább segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig. A cigányzenészek sorában Dankó Pista is külön fejezetet érdemelne. Világjáró muzsikus és dallamszerző volt. Szülővárosában, Szegeden egyesület alakult emlékének ápolására, és 1999-ben szobrát is felállították. A verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, maguk a cigányzenészek pedig eljutottak zenekarukkal Európa legtöbb országába. Kialakult a cigányság arisztokráciája. Kevés maradt fent az eredeti cigánydalokból. (Cigánysiralom; Duj duj duj, desuduj) Kiemelkedő magyar cigányzenészek: Magyari Imre, Járóka Sándor, Berki László, Boros Lajos. Klasszikus zenét játszó cigány művészek: Rácz Aladár Kossuth- díjas cimbalomművész; Cziffra György zongoraművész; Kóté László hegedű-, és Banda Ede gordonkaművész. A többségi társadalom számára az eredeti cigány népzene megismerése csak az 1980- as évektől kezdődött el. Leghíresebbek: Kalyi Jag - Fekete tűz; Drom - Útközben; Rományi Rota - Cigánykerék; Temipe - Fiatalság; Amaro Szuno - A mi álmunk.
8
Táncok A tánc mindig is fontos eleme volt a cigányok kultúrájának. Számos táncot vettek át környezetüktől és számosat vett át környezetük tőlük. A tánc az önkifejezésük fontos eszközévé vált. A hetvenes- nyolcvanas években sorra alakultak a folklór-együttesek az országban. Gyorstánc: Táncolják párban és szólóban is. A férfiak általában szólóban táncolják, a nők csak kivételes alkalmakkor. Páros tánc: szereplői legtöbbször egy férfi és egy nő. Tánc közben folyamatosan figyelik egymást, mozdulataikkal beszélgetnek. Szertartása szerint a férfi mintha támadna, a nő pedig állná ezt. Tánc közben sosem érnek egymáshoz. A nő kicsiket lép, páros ritmusú lépéseket váltogat. Botoló: A botolónóták a botolótáncok kísérő zenéi. Két formája ismert, a két férfi által táncolt és az egy férfi egy nő által táncolt. Leginkább két férfi küzdelmének eljátszását jelenti egy lányért vagy asszonyért. A cigányok táncdallamaikat igen gyakran szájbőgő szólammal is kísérik. Ütőhangszeres effektusokat adnak kanállal, tapssal, kannával, stb. A táncdalok szövege általában vidám, csipkelődő. Az énekes „kiszól” a dalból, a táncosokat biztatja.
9
A A rro om má ák kn na ap pjja aiin nk kb ba an n A cigányok vallása általában katolikus. Ezt a vallást kényszerből vették fel, mert a keresztény egyházhoz való tartozás minden korban bizonyos fokú védettséget biztosított részükre A cigányok ritkán járnak templomba. A karácsonyi éjféli misét, áldozást, keresztelést fontosnak tartják. A cigány esküvő, temetés családi körben, pap nélkül a vajda vagy a legöregebb cigány jelenlétében történt. Imádkozni csak a Miatyánk-ot szokták. Vannak saját imáik, könyörgéseik. A nagypénteki böjtöt megtartják. Annak ellenére, hogy nem élnek mély vallásos életet, népdalaikban Istennel sűrűn lehet találkozni. Hisznek a holtak és élők szoros és megbonthatatlan kapcsolatában. Babonákkal átszőtt halotti szokásaikban a halott emlékének ápolásának kitüntetett szerepe van. Az oláh cigányok úgy beszélnek az elhunytról, mintha az továbbra is az élők sorában lenne. Ha bajba jutnak, segítségért gyakran halottaikhoz fohászkodnak. Hagyományaik szerint, a másvilágon a holtak ugyanúgy élnek tovább, mint a földön: esznek, isznak, dohányoznak s ugyanazzal foglalkoznak, mint életükben. A földi élet és a túlvilág között csak annyi hitük szerint a különbség, hogy a túlvilágon a nők nem szülnek. Mindenki olyan marad a túlvilágon amilyen volt, amikor odakerült. Például a sánta ott is az marad. Akit életében megoperáltak az nem számít teljes értékű embernek a túlvilágon. Ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy lehetőleg ne boncolják föl elhunyt hozzátartozóik testét. A cigány ételek jellegzetesek. Levest ritkán főznek. A húst igen kedvelik, ahol megtehetik, naponta készítenek sülteket, vagy pörköltet. A húsos káposzta a nemzeti eledelük. A vendéglátás szokása is indiai eredetű. Bárki megy hozzájuk, megvendégelik. Étellel, itallal kínálják, aminek visszautasítása sértésnek számít. A vendégségbe érkezőknek is illik köszöntőt mondani. Előbb mindig a vendégnek terítenek és csak azután a háziaknak. Az étel kiosztása az asszony dolga. Az italt azonban többnyire a férfiak kezelik. Ha nincs főtt étel, akkor szalonnával, kenyérrel, hagymával kínálják a vendéget. Ha nincs ital a háznál, azonnal érte küldenek egy gyereket még akkor is, ha erre a pénzt
10
kölcsön kell kérni. A vendég megkínálása mindennél fontosabb. Nagy készülődéssel várják az ünnepeket. Sok vendégre számítanak, sokat főznek. A pénz ilyenkor nem számít, csak az, hogy a vendégeknek legyen enni-, innivaló. Az ünnepek nem múlhatnak el ének és tánc nélkül. Ez az éneklés spontán alakul ki, mégis van benne valami hagyományos. Mindig a legjobb énekes, vagy a házigazda kezd bele egy lassú dalba, majd a többiek is kezdenek vele énekelni kissé nyújtva a dalt. A lassú dal után mindig egy gyors következik. Erre már táncolnak is, de aki táncolni megy, előbb rövid köszöntőt mond. A dalokhoz az énekes az ünnephez méltó új szöveget is improvizálhat, néha saját magát vagy az ünnepelt személyt is beleszőve. Létszám Magyarországon a romák alkotják a legnépesebb kisebbséget. Jelenleg 700-800 ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 1 millió fős lélekszámra utalnak. Az 1990. évi népszámlálás során 142 683 fő, a 2001. évi népszámlálás során 190 046 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez a szám mintegy negyede a feltételezett roma népességnek. A 2011. évi népszámlálás előtt kampány indult a roma lakosság számának meghatározása érdekében. A kampány neve „IDETARTOZUNK!” volt. Problémát jelent ugyanis, hogy sokan nem vállalják roma származásukat, így nehéz a cigányság pontos létszámának meghatározása. Pedig ahhoz, hogy megfelelő programok indulhassanak a roma integráció, felzárkóztatás területén, fontos lenne ismerni a célcsoport pontos számát. De az előítéletek, és a történelmi múlt miatt nagyon sokan inkább nem vállalják származásukat. Mindemellett megjelentek azok is, akik a pozitív diszkrimináció miatt annak ellenére vallják magukat a kisebbséghez tartozónak, hogy nem rendelkeznek cigány felmenőkkel. A Magyarországi romák három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak: a magyarul beszélő romungrókhoz, a magyarul és romani nyelven egyaránt beszélő oláh cigányokhoz, valamint a magyarul és az archaikus román nyelven beszélő beás cigányokhoz.
11
R Ro om ma a iin ntte eg grrá ácciió ótt sse eg gííttő ő k ko orrm má án ny yzza attii iin ntté ézzk ke ed dé ésse ek k Roma nemzetiségi önkormányzatok A roma érdekek képviseletének fontos intézménye a roma nemzetiségi önkormányzatok, akik helyi, megyei illetve országos szinten képviselik a nemzetiségi érdekeket, ápolják a hagyományokat, befolyásolhatják a döntéshozókat a romákat érintő kérdésekben. Fontos szereplői lehetnek a roma felzárkóztatásnak, és a roma integrációnak. De ugyanakkor csak bizonyos feltételek esetén alakulhatnak ilyen nemzetiségi önkormányzatok, ezért nem tudnak minden olyan településen működni, ahol roma emberek laknak. Civil szféra, egyesületek A cigányság dinamikusan fejlődő civil szerveződések és alapítványok kiterjedt hálózatával rendelkezik, ezek száma napjainkban több mint 600-ra tehető. Az egyesületek sok forrásra pályázhatnak. Az így megvalósított programok sokban hozzájárulnak a romák integrációjához. A programoknak új lendületet adhatnak az Európai Unió roma integrációs törekvései, a nemzeti romaintegrációs stratégiák. Roma Integráció Évtizede Program A Roma Integráció Évtizede Program 2005-2015 között a Világbank és az EU támogatásával valósul meg. A programban kilenc Közép-Kelet Európai ország vesz részt. Célja a diszkrimináció elleni küzdelem összehangolása, valamint a romák társadalmi integrációjának elősegítése. A Program többségi és a roma lakosság közötti partneri viszonyra nagy súlyt fektető, négy nagy prioritás mentén (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás) akcióterv formájában került kidolgozásra, melyet minden tagország önállóan hajt végre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) Az ÚMFT helyzetértékelése szerint a hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota lényegesen rosszabb a társadalom egészénél. A többszörös hátrány felszámolásához összehangolt, a
12
foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és kulturális területekre, a gazdaságra, a lakhatási feltételekre és a szociális intézményekre egyaránt kiterjedő programokra van szükség. Az operatív intézkedések kialakítása során figyelembe vették a települési, illetve a társadalmi szegregáció által leginkább sújtott lakókörnyezetek vagy a romák foglalkoztatási helyzetének komplex problémáit is. Az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat alapvetően az ÚMFT tartalmazza. Anti-diszkriminációs feladatok A romák esélyegyenlőségének biztosítását célzó kormányzati intézkedések körében az igazságügyi tárca 2001 októberétől működteti a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot. A Hálózat olyan jogsegélyszolgálat, amely kifejezetten azokra az ügyekre terjed ki, ahol az ügyfelet roma származása miatt érte jogsérelem. Az ügyvéd az ügyfél számára a megbízásnak megfelelő szolgáltatást ingyenesen nyújtja, az ügyféltől semmilyen juttatást nem fogadhat el. Civil Jogvédő Irodák A roma civil szervezetek által fenntartott Jogvédő tevékenységüket a pályázati források segítségével látják el.
Irodák
Jelen kiadvány az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok és az Európai Bizottság Állampolgársági Programjának a támogatásával jött létre. A kiadvány tartalma kizárólag a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesületének a felelőssége és nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság álláspontját. © Roma SOURCE a kiadás dátuma: 2012 július
13
