A MODULÁRIS OKTATÁS BEVEZE- TÉSÉNEK TAPASZTALATAI SZÖ- VEGÉRTÉS- SZÖVEGALKOTÁS KOMPETENCIA TERÜLETÉN

TÁMOP 3.1.4-2010. Kompetencia alapú oktatás Bibó István AGSZ

A MODULÁRIS OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI SZÖVEGÉRTÉS- SZÖVEGALKOTÁS KOMPETENCIA TERÜLETÉN TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0134 számú projektjének „ moduláris oktatási programok” megvalósítása

Az innovációs tevékenységbe bevont osztály: 10. a nyelvi előkészítő osztály

Készítette: Ács Erika szaktanár

Ez a dokumentum a kompetencia alapú programcsomagok és az SDT felhasználásával készült


A beszámoló alapját képezı, az innovációs tevékenységbe bevont osztály: 10. a nyelvi elıkészítı osztály (9-es tananyagot tanulnak). Iskolánkban a 2009/2010. tanévben két osztályban – a 9. b és 10. a – vezettük be a kompetencia alapú oktatást a szövegértés-szövegalkotás területén, megvalósítva ezzel a mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásának programját is. Hiszen a szövegértés-szövegalkotás „A” programcsomag alkalmazása folyamatos a két fent említett osztályban a tanév eleje óta, azaz nincs szétbontva a magyar nyelv és irodalom nyelvtanra és irodalomra. A tananyagot moduláris rendszerben dolgoztuk fel. A továbbiakban errıl az innovációs munkáról számolunk be, a megvalósításba bevont 10. a osztályban. A TÁMOP 3.1.4. projekthez kapcsolódó pályázati felhívás az alábbi modulértelmezést adja: „A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a téma szervezıdésének logikája eltérı modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerő…, A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is.” Mi a teljes tanévet az Educatio Kht. kompetenciafejlesztı oktatási program kerettantervének 9. évfolyamra megírt tanulói munkafüzetei (A csomag) alapján végeztük. Az Educatio honlapján átnézve a teljes oktatási programcsomagot, úgy láttuk, hogy az lefedi a gimnáziumi négy év tananyagának követelményét, ezért nem csak egy-egy modult integráltunk a saját tanmenetünkbe, hanem tankönyveket váltva, a teljes programcsomag megvalósítására törekedtünk. A kompetencia alapú oktatásban megismert új tanulásszervezési eljárások: a projektoktatás, a témahét, a tantárgytömbösítés és a moduláris oktatás. Ez utóbbiban szerzett tapasztalataink alapján a következıkben foglalhatjuk össze pozitív és negatív tapasztalatainkat.

2


A szövegértés-szövegalkotás területén alkalmazott moduláris oktatás elınyei:

1. A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják, nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevıként. 2. A kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztésére különösen alkalmas. 3. Oldott légkörő, élményszerő, változatos munkaformák alkalmazására ad lehetıséget. 4. A differenciálás lehetısége a gyerekeket sikerélményhez juttatja. 5. A tolerancia fejlesztését erısíti, igényli az egymásra figyelést, jelentıs osztályközösség formáló szerepe van. 6. Gyakorlatorientáltság jellemzi, a tudás alkalmazására helyezi a hangsúlyt. 7. Elhagyható az irodalomtörténet hagyományos idırendiségének kényszere, az egyes témák átfogóbb tudás megszerzésére adnak lehetıséget.

8. Szembesít a szépirodalmi szövegek megértésének esetleges nehézségeivel, de lehetıséget nyújt e nehézségek meghaladására is. 9. Egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására ad lehetıséget.

10. Minden modul egy elıre meghatározott szintre juttatja el a tanulókat. 11. Tanórán kívüli tevékenységre is ösztönöz.

12. Az élet különbözı területein hasznosítható tudás megszerzésére ad lehetıséget.

A tanév során a moduláris oktatáson belül azonban több nehézséggel is szembesültünk: 3


1. Számunkra a legnagyobb kihívást az értékelés nehézségei jelentették. A modulok felkínálta munkaformák- többségében csoport-, ill. páros munkák – nem mindig adnak lehetıséget az objektív értékelésre.

2. Az egyes feladatokhoz biztosított idıkeretet nem minden esetben lehetett betartani. Többnyire a feladat jellege több idıt igényelt volna.

3. Az egyes munkafüzetekben jó lett volna több vizuális elemet látni! Hiányoztak például a portrék.

4. Az elméleti összefoglalók sokszor elidegenítı hatásúak. A tizenéves diákok számára túlságosan nehéz szaknyelvet használnak.

A fenti felsorolásból is kitőnik azonban, hogy alapjában sikeresnek és hatékonynak tartjuk a moduláris rendszert, különösen a szövegértés-szövegalkotás számára írt modulrendszerő munkafüzetek tematikáját, változatos feladatsorait. Így utólag is jó döntésnek tartjuk, hogy a kötelezıen elıírt min. egy modul bevezetése helyett az oktatást teljes egészében modulrendszerben végeztük, s a kilenc tematikából ötöt teljes egészében, egy tematikát pedig részben feldolgoztunk.

A megvalósítás gyakorlata

4


A kompetencia alapú programcsomagok a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén 9. évfolyamra a következı tematikájú, ill. címő munkatankönyveket biztosítják:

1. Beavatás 2. Eposz és komikus eposz 3. A Biblia és az irodalom- A nyelvi tevékenység mint világalakítás és mint kapcsolattartás 4. A konfliktusos drámák – Az érvek típusa 5. Ars poeticák 6. Anekdotikus epikai hagyományunk 7. A nyelvtan alapfogalmai – A szerkezeti elemzés módszerei 8. A csavargó alakja a mővészetben 9. Gyakorlatias szövegértési feladatok

Az elsı tematika: Beavatás

A fejezet célja:

- elbeszélıi szövegek olvasása, értelmezése és bírálata - a beavatás mint archetípus ısi rítusokban és elbeszélésekben, a közösség és egyén viszonylatainak megismerése, a diákok önreflexiós képességének fejlesztése - beavatás, felnıttéválás és szocializáció kérdéseinek vizsgálata

5


A fejezet 7 modulból áll:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beavatás Kapcsolatok a szövegben Kosztolányi Dezsı: A kulcs Összehasonlító novellaelemzés Sylvia Plath: Beavatás Sánta Ferenc: Emberavatás Szabadon választott novella feldolgozása Elvégzett tevékenységek:

- kísértetfejezetek írása, a cselekmény újraírása más nézıpontból - befejezésvázlatok írása - beavatási szertartás kitalálása és eljátszása - elemzésvázlatok készítése

Tanulmányi követelmények:

-

rítus, szertartás, archetípus, mítosz fogalmának megismerése kimondott és ki nem mondott dolgok megkülönböztetése összehasonlító novellaelemzés szempontjainak megismerése összehasonlító novellaelemzés írása novellaelemzési szempontok megismerése novellaelemzı fogalmazás írása Idıkeret: 18-20 tanóra

Sikerkritériumok:

6


-

szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése elbeszélıi szövegek jelentésrétegeinek feltárása világos, önkifejezı szövegalkotás tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások felismerése értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése Értékelés:

- prezentációk értékelése (szereplıháló rajzolása, poszterkészítés, szituációs játékok) - mintavétel házi feladatból (pl. bírálat, kritikaírás) - novellaelemzı esszé, összehasonlító novellaelemzés (mind a kettıt megírták) Módszerek:

- pármunka, csoportmunka, - frontális megbeszélés - kooperatív tanulási módszerek alkalmazása

A megvalósítás tapasztalatai

Az elsı modul témája: a beavatás fogalma, rítusa, változatai és ezek mai megvalósulása különösen érdekelték a tanulókat. A ráhangolódás szakaszban (fürtábra készítés, különbözı témájú és mőfajú szövegek olvasása beavatási rítusokkal kapcsolatban) számos kérdés felmerült bennük, kíváncsivá tette ıket a téma iránt. Kiderült, hogy vannak személyes élményeik is a beavatással kapcsolatban. A jelentésteremtés szakaszban kiemelt szerepe volt a csoportmunkának, hiszen különbözı mőfajú szövegekben kellett a beavatás tematikáját megfigyelniük. Szívesen foglalkoztak a saját, mindennapi életüket meghatározó szertartásokkal. A modul végén visszatértünk a fürtábrához, s a megszerzett tudásunk birtokában gondolkodástérképpé egészítettük ki. Csomagoló papírra egy közös nagy ábrát is készítettünk, amely a fejezet ideje alatt az osztályteremben elhelyeztünk.

7


A második modulban a megszerzett ismeretek birtokában négyféle szövegkezdeten csoportmunkában dolgoztak a tanulók, majd kitalálták a lehetséges folytatásokat. Végül a reflektálás szakaszban közös beszélgetésben megfogalmaztuk, hogy mi a közös a szövegekben (téma, megfelelı kapcsolatok tartják össze ıket). Ugyanakkor a szövegkohézió fogalmával is megismerkedtünk

A harmadik modulban a Kosztolányi novellát dolgoztuk fel a téma szempontjából. A ráhangolódás szakaszban szókincsfejlesztés céljából különbözı játékokat játszottunk (most mutasd meg, szinonimagyőjtı verseny, szópárosítás). A novellát közösen olvastuk el, majd kérdéseket fogalmaztunk és győjtöttünk. Lényeges itt, hogy a diákok különbséget tudjanak tenni kimondott és ki nem mondott, kikövetkeztethetı dolgok között. Érdekes volt A kulcs c. novella mint beavatástörténet értelmezésére szervezett ötletbörze. Végül a novelláról mint beavatástörténetrıl közös vázlatot készítettünk. Megfogalmaztuk a tételmondatokat.

A negyedik modulban az összehasonlító novellaelemzés szempontjait ismertük meg, s azokat alkalmazva írtunk összehasonlító novellaelemzést. A diákok otthon elolvasták Ernest Hamingway Indián tábor c. novelláját, s az órán csoportmunkában kérdéssorok alapján feldolgozták. A végén prezentálták a megoldásaikat. Elıre tisztáztuk az értékelés módját (felelet jegyre + a tanulótársak is értékelnek). Házi feladat keretében szabad választás alapján a két megismert novellát szemponttáblázat alapján elemezték. Szituációs játékokat játszottunk: egy helyzet különbözı szemszögekbıl. Összehasonlító novellaelemzés otthoni megírása.

Az ötödik modul elıtt otthon elolvasták Sylvya Plath Beavatás c. novelláját. A novella feldolgozása csoportmunkában. Házi feladat volt a szöveg különbözı szempontú átírása. Házi feladat volt rövid terjedelmő kritika, bírálat írása. Otthon kellett elolvasni Sánta Ferenc Emberavatás c. novelláját is.

A hatodik modulban a Sánta-elbeszélés segítségével kiszélesítettük a beavatás fogalmát. Ennek során elıtérbe került a munka fogalma mint beavatás, beavatódás egyik lehetséges változata. A diákok maguk fogalmazták meg a felnıtté válás számukra tipikusnak tőnı jellemzıit. Csoportmunkában a novellából értékeket győjtöttek ellentétpárokkal. Házi feladatban átírták a szöveg egy részletét a feladatban megadott szempontok szerint.

8


A hetedik modulban Csehov: A csinovnyik halála és Mikszáth: Péri lányok szép hajáról c. novellákat olvastuk el. Novellaelemzési szempontokat győjtöttünk a munkafüzet segítségével. Gondolkodástérképet készítettünk. A reflektálás szakaszban kilépıkártyát írattunk, erre közösen elkészítettük a szempontlistát, amelyen rögzítettük a novellaelemzés értékelésének szempontjait.

A második tematika: Eposzok régen és ma

A fejezet célja - ismerkedés az Odüsszeia világával a 9. ének tükrében - az epikus hagyomány konvenciókincsének megismerése az Odüsszeia részletei és A helység kalapácsa alapján - a mőfaj- és stílusparódia eszközeinek feltárása A helység kalapácsában - az eposzi hagyomány megjelenése különbözı korok epikus mőveiben A fejezet 6 modulból áll

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az eposzi hagyomány – eposzindítások Az Odüsszeia 9. éneke Odüsszeusz és Polüphémosz Petıfi Sándor: A helység kalapácsa I. Petıfi Sándor: A helység kalapácsa II. Az eposzok utóéletébıl

Megvalósított tevékenységek

-

nehezen érthetı szövegek hangos olvasása skandálva olvasás megtanulása különbözı szövegek együttlátása (mőfaji jellemzık, motívumok, verselés) parodisztikus elemek és egymásra felelı szöveghelyek keresése

9


Tanulmányi követelmények

-

trójai mondakör, homéroszi eposzok, tájékozódás a mitológiai utalások között a homéroszi eposzok nyelve és konvenciókincse (eposzi kellékek!) a megismert mőfaji hagyományok mőködésének felismerése más mővekben mőfaj- és stílusparódia eszközeinek felismerése komikum fajtái, ironikus beszéd imitáció és intertextualitás paródiák írása, rövid, értelmezı szövegek írása Idıkeret: 17-18 óra

Sikerkritériumok

-

az Odüsszeia 9. énekének alapos ismerete az Odüsszeia kompozíciójának ismerete az eposz konvenciókincse lényeges elemeinek alapos ismerete A helység kalapácsának ismerete (felépítés, cselekmény, szereplık) az eposz- és stílusparódia eszköztárának ismerete a két olvasott mő között kapcsolatokat megfogalmazni Értékelési módok

- prezentációk értékelése (késıbbi korok eposzaiból) - órai csoportmunkák értékelése - kilépıkártyák értékelése Alkalmazott módszerek

- kooperatív pár-, ill. csoportmunka - e fejezet moduljaiban jelentıs szerepe volt a frontális tanári magyarázatoknak is, ill. a kérdezve kifejtés módszerének A megvalósítás tapasztalatai

10


Az elsı modulban a jellegzetes eposzi hagyományokat és az eposzindításokat vizsgáltuk. Elızetes győjtımunkában rekonstruáltuk a trójai háború történetét (névkártyákkal). A két homéroszi eposz indításának vizsgálata, ennek során megtanítottuk a két szerkezeti egységet, a propozíciót és az invokációt. A jelentésteremtés szakaszban megismerkedtünk még Vergilius, Zrínyi, Csokonai és Varró Dániel eposzainak bevezetı soraival. Csoportmunka után Prezentáció keretében a bevezetık ismertetése.

A második modulban az Odüsszeia 9. énekét vizsgáltuk. Szemléltetésre készített rajzos kártyákkal felidéztük, hogy mi történt az eposzban a 9. énekig. Házi feladatként a diákok elolvasták otthon a Szabó Árpád változatot és az eredeti szövegfordítást. Az Órán vizsgáltuk az eposz formuláris nyelvét és hasonlatait. Megismertük az eposzi jelzıket, eposzi hasonlatokat és a toposz fogalmát. A hexameter megértése , a skandálás nehézséget okozott. Tetszett a diákoknak a vendégbarátság intézménye.

A harmadik modulban Odüsszeusz jellemzése került a középpontba. Jellemtérképet készítettünk, 4-6 csoportokban dolgoztunk. Középpontban a következı kérdés állt: milyen vezetıje volt társainak Odüsszeusz?

A negyedik-ötödik modulban Petıfi: A helység kalapácsa c. eposzát elemeztük szakaszos szövegfeldolgozással. Az olvasottakat csoportmunkában dolgoztuk fel. A reflektálás szakaszban összegeztük a leglényegesebb információkat, a szereplık kapcsolatait vizuálisan is megjelenítettük a táblán névkártyák segítségével. Az órán 1015 soros rövid fogalmazást készítettek az eddigi megfigyelések összegzésére. Szakértıi mozaik technikával az olvasott részletek feldolgozása + prezentáció. Az eposz és eposzparódia összevetése egyéni munka után frontális megbeszéléssel. Cselekményvázlat elkészítése páros munkában. A reflektálás szakaszban drámajáték egyegy jelenetkártya alapján. A következı órán páros majd frontális munkában a stílusparódia jellemzıit győjtöttük össze. A modult elıre megadott témában fogalmazás írásával zártuk.

Az utolsó, hatodik modulban az Odüsszeia utóéletébıl emeltünk ki két példát. Theokritosz versét csoportmunkában dolgozták fel a tanulók. Odüsszeusz további sorsáról Dante Isteni Színjátékában olvashattak a tanulók házi feladatként. A modult tanári irányítással végzett közös beszélgetéssel zártuk, amely elıkészítette a fejezetzáró feladatlapok megoldását.

11


A harmadik tematika: A Biblia és az irodalom

A fejezet célja

-

a tanuló legyen képes értelmezni és azonosítani a nyelvi megalkotottság jellemzıit legyen képes saját megértési határait kontrollálni ismerje fel és alkalmazza a különbözı szövegfajtákat ismerje fel és alkalmazza a lírai és epikai alkotások közötti szövegkapcsolódási pontokat legyen képes felismerni a szövegek rejtett üzenetét legyen képes a szövegekkel kapcsolatos önálló kérdésfeltevésre tudjon megadott szempontok alapján különbözı szövegfajtákat alkotni legyen képes portfoliót készíteni és reflektálni saját alkotói folyamatára törekedjen szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban a helyes, logikus, nyelvileg árnyalt kifejezésmódra A fejezet 7 modulból áll

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A Biblia részei, keletkezése, nyelvei, helye kultúránkban A Teremtés és a törvény Ábrahám és Izsák A zsoltárok és utóéletük egy-egy példával A példabeszédek és utóéletük Egy modern evangéliumi parafrázis A Biblia és a képzımővészet A fejezetben végzett tevékenységek

- bibliai szállóigék eredeti helyének megkeresése - bibliai történetekhez, személyekhez, motívumokhoz irodalmi, képzımővészeti, zenei illusztrációk keresése, párosítása - bibliai történetek és parafrázisának összevetése - jellegzetes bibliai szövegtípusok és irodalmi mőfajok mai megfelelıinek keresése 12



- a tanuló legyen képes értelmezni és azonosítani a nyelvi megalkotottság jellemzıit a különbözı szövegekben - ismerje fel és alkalmazza a különbözı szövegfajtákat - legyen képes felismerni a szövegek rejtett üzenetét - legyen képes önálló kérdésfeltevésre - tudjon megadott szempontok alapján különbözı szövegfajtákat alkotni - legyen képes portfoliót készíteni, s reflektálni saját alkotói folyamatára

Idıkeret: 19 tanórát javasol a program, ennél mi lényegesen többet, kb. 25 órát szántunk rá

Sikerkritériumok

- szövegértési, szövegalkotási készségek fejlıdése - logikai, asszociációs készség mőködtetése - analógiás gondolkodásra való képesség

Értékelés

13


-

prezentáció, portfolió értékelése reflektálás, esszéírás drámajáték kilépıkártyák értékelése Felhasznált módszerek

-

egyéni és csoportmunka páros munka frontális munka szemponttáblázat alkalmazása szituációs játék megbeszélés, kikeresés, szemléltetés zenehallgatás győjtımunka vita, per fogalomlista készítése történetpiramis irodalmi körök kialakítása mozaiktechnika rövid esszé írása kilépıkártyák A megvalósítás tapasztalatai

A legsikeresebb modul e témakörben A Biblia és a képzımővészet modul volt. Talán az osztály érdeklıdésének és önállóságának, kreativitásának ez a modul felelt meg a legjobban. Szívesen foglalkoztam én is e munkával. Rendkívül gazdag, kreatív, szép portfoliók születtek. Az elkészített munkák megtekintése és bemutatása külön örömöt jelentett a diákoknak. Az albumokból végül egy állandó kiállítást rendeztünk az osztályteremben. Tapasztalatom szerint a bibliai történetek által felvetett etikai kérdésekre rendkívül érzékenyen reagáltak a kamaszok, szívesen megosztották egymással gondolataikat.

Az elsı modulban 2 tanórás keretben a Biblia részeivel, keletkezésével, nyelveivel foglalkoztunk, ill. tapasztalatokat szereztünk a Biblia kultúránkban betöltött szerepérıl. A „sugalmazott” szöveg jelentésének tisztázása páros, majd frontális munkában.

14


A második modulban a bibliai teremtéstörténetekkel és a Tízparancsolattal foglalkoztunk. Összevetettük a bibliai teremtéstörténeteket egymással, ill. más teremtéstörténetekkel. Az eredményeket szemponttáblázatban páros munkában rögzítettük. A Tízparancsolat vizsgálatakor a kinyilatkoztató beszédmód sajátosságait vizsgáltuk. A beszédmód sajátosságait megvizsgáltuk modern szövegekben is (törvények szövege). Szerepjátékkal megjelenítettük Bábel tornyának építését is, ahol azonban a hangsúlyt arra helyeztük, hogy milyen nyelvi elemek segítségével teremtjük meg a játék valóságát. A modul végén elkészített kilépıkártyák sok megszerzett új ismeretrıl tanúskodtak. A harmadik modulban Ábrahám és Izsák történetét dolgoztuk fel. Különbözı szempontok alapján a csoportok kooperatív formában közelítettek a történethez. A közzététel után csoportosítottuk a kimondott és a ki nem mondott ismereteket.

A negyedik modulban a zsoltárokkal és azok utóéletével foglalkoztunk. Páros munkában tanári kalauz segítségével részletesen elemeztük a 23. zsoltárt. Azonosítottuk a költıi képeket, a vers- és beszédhelyzetet. A bibliai zsoltárt összehasonlítottuk a XX. századi Weöres Sándor zsoltárral. A feladat kissé nehéznek bizonyult, ezért a többi parafrázist nem értelmeztük, hogy a diákoknak nevegye el a kedvét a késıbbi összehasonlító verselemzésektıl.

Az ötödik modul a példabeszédekrıl szólt. Ezzel kezdtük az Újszövetség tárgyalását, ezért elızetes házi feladat volt TTM- táblázatban összegyőjteni mindazt, amit az Újszövetségrıl már tudnak. Pókhálóábrával összegyőjtöttük, majd táblázatban rendszereztük mindazt, amit Krisztusról elızetesen tudnak a gyerekek. Máté evangéliumából a hegyi beszédet olvastuk el közösen. Vegyes csoportokban dolgoztuk fel a szöveg egyes részeit. A szólásokat, kifejezéseket megpróbáltuk mai nyelvre lefordítani. Házi feladatban mindenki megfogalmazta magának rövid esszé formájában, hogy mit is jelentenek számára az elhangzottak. A modulban még feldolgoztuk A tékozló fiú történetét mint példázatos szöveget. Csoportmunkában különbözı szemszögekbıl dolgoztuk fel a történetet. Az értékelés szempontjait elıre megbeszéltük. A tanulók különösen élvezték a vád- és védbeszédek elıadását. Ez utóbbiakat a kiemelkedı képességő irodalom iránt fogékony diákokra bíztam. A modult kilépıkártya megírásával zártuk.

15


A hatodik modulban Jónás könyvével ismerkedtünk meg: a Bibliában és Babitsnál. A bibliai Jónás könyvének elolvasása elızetes, otthoni feladat volt. Fogalomlista és történetpiramis készítése a próféta szóról, ill. a történetrıl pármunkában, majd irodalmi körökben részletesebb elemzést végeztek. A közzététel során mindenki jegyzetelt. Majd következı órán közösen felolvastuk Babits Mihály Jónás könyvét: a tanár és a diákok felváltva. A szövegeket csoportokban dolgoztuk fel, amely során összehasonlítottuk a két történetet. A munkát közzététel zárta, majd a csoportra vonatkozó önértékelı kérdıívet töltöttek ki a tanulók. A Jónás imáját frontális osztálymunkában beszéltük meg. A hetedik modulban egy modern evangéliumi parafrázist, Bodor Ádám: Egy rossz kinézéső ember c. novelláját ismertük meg. A ráhangolódás fázisban elıször a tanulók összegyőjtötték pármunkában mindazt, amit a novella mőfajáról tudnak, majd frontális munkában irányított beszélgetéssel megbeszéltük. A novellát felolvastuk, majd frontális munkában, irányított beszélgetéssel elemeztük, ill. a tankönyv táblázatait kitöltöttük. Megismerkedtünk a dekonstrukció fogalmával. Végül a modulban a Biblia és a költészet kapcsolatát lírai idézetekkel tekintettük át.

A nyolcadik modulban megtekintettük az elkészült portfoliókat, megismerkedtünk bibliai jelképekkel, s a modult tanórán kívüli „templomolvasással” zártuk.

A negyedik tematika: A konfliktusos drámák – Az érvek típusai

A fejezet célja

- a tragédia mőfajának megismerése, a drámai konfliktusok sokrétőségének felismerése - az olvasott és színpadon megjelenített mő különbségeinek, hasonlóságainak azonosítása - az érvelı beszédmőfajok megismerése - az érvelés alapjául szolgáló alapvetı logikai viszonyok felfedezése - érvelı szövegek (szónoklat, ünnepi beszéd, vita) alkotásának, elıadásának elsajátítása A fejezet 5 modulból áll 16


1. 2. 3. 4. 5.

A vita – Mítosz és drámai történet Két igazság harca. Kinek a tragédiája? Az Antigonéhoz kapcsolódó védı és vádbeszédek Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából – Antonius vádbeszédjének elemzése Modern beszédek, vitaverseny A fejezetben végzett tevékenységek

drámarészlet elemzésébıl az alaphelyzet kibontása a szereplık érveinek mai nyelven való megfogalmazása és ütköztetése az érvek típusainak azonosítása a darabban szembe nem kerülı szereplık érveinek szembesítése elhangzott érvelésvázlatának utólagos megalkotása szónoki beszéd kiötlése, elrendezése, formába öntése és elıadása ( invenció, diszpozíció, elokúció ) - drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása - különbözı típusú drámai mővek elemzésének képessége - különbözı mővészeti ágak közlésmódjának összehasonlítása

-


-

erkölcsi és jogi törvények különbözıségének felismerése a hatalomhoz való viszony különbözı stratégiáinak megkülönböztetése a hısiesség és önfeláldozás értelme, megítélése a hagyományok ırzésének, ill. felrúgásának következményei a tragédia mőfaji jellemzıi konfliktusos dráma érvelés, érvtípusok szónoki beszéd sajátosságai

Idıkeret: 19-20 tanóra

Sikerkritériumok

17


- a tanuló legyen képes azonosítani a konfliktusos dráma és a tragédia néhány jellemzıjét - a vita és meggyızés különbözı eszközeinek felismerése - érvek győjtése és alkalmazása köznapi témában - a szónoki beszéd jellemzıinek felismerése - szónoki beszéd írása egy szőkebb közösség számára - önálló vázlat készítése egy rövidebb ismeretterjesztı vagy tankönyvi szövegrıl Értékelés

-

prezentációk értékelése megértést, alkalmazást mérı házi feladatok értékelése vitaverseny, szónoki verseny ön- és csoportértékelése témazáró feladatlap Alkalmazott módszerek

-

kooperatív pármunka és csoportmunka szituációs játék miniesszé névlánc mozaiktechnika prezentáció pletykajáték pókhálóábra kreatív írás szerepjáték szövegfeldolgozás szakaszos olvasással A megvalósítás tapasztalatai

Az elsı modulban a vita mibenlétét jártuk körül pókhálóábra segítségével, ill. szituációs gyakorlatok eljátszásával. A diákok számára különösen érdekes volt a vita és a veszekedés közötti különbségek megfogalmazása. A fejezetben az Antigoné feldolgozása történt meg. A dráma elolvasása otthoni feladat volt. Elsı lépésként egyéni, majd páros, ill. csoportmunkával felelevenítettük amit a dráma és színház kialakulásáról tudnunk kell. Elızetesen felkészültek páran a thébai mondakör történeteibıl is, amit a többiekkel kiselıadás formájában ismertettek. A modul harmadik órájában a modul drámai alaphelyzetét elemeztük a prologosz

18


alapján. Megismertük az érvtípusokat, s azonosítottuk azokat Antigoné és Iszméné vitájában. Csoportmunkában gyakoroltuk az érvek önálló győjtését és az érvelés technikáját. A modult kisesszé megírásával zártuk, amelyet az érvelés hasznáról írtak.

A második modulban a konfliktusos dráma jellemzıit ismertük meg. Beszélgetés során tisztáztuk a konfliktus fogalmát, majd csoportmunkában a tanulók megvizsgálták Antigoné és Kreón párbeszédébıl kibomló konfliktust. Második lépésben Haimón és Kreón vitáját vizsgálták meg homogén csoportokban mozaiktechnika segítségével a diákok. Mindkét esetben az érvek összegyőjtése volt a legfıbb szempont. Harmadik lépésben a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplık érveit rekonstruáltuk. A zsarnokság természetrajzának prezentálásához kipróbáltuk a pletykajátékot nagy sikerrel. Célként fogalmaztuk meg, hogy a diákok különbséget tudjanak tenni az erıskező politika és a zsarnokság között. Véleményüket meg is kellett fogalmazni egy kétperces szövegben. Következı lépésben a drámai fordulat különbözı szintjeit rekonstruáltuk párban, megadott idézetek alapján. Tanári kalauz segítségével a diákok megfogalmazták a hübrisz fogalmát. A reflektálás szakaszában pármunkában megismerkedtek az Antigoné lehetséges értelmezéseinek változataival. Végül házi feladatként kiválasztottak egy értelmezést, s olvasói levelet fogalmaztak róla.

A harmadik modulban az Antigonéhoz kapcsolódó védı- és vádbeszédek elkészítése volt a feladat. A tanulók egy kicsit betekinthettek a logika tudományába, megismerkedhettek az érvényes következtetési módokkal, majd kialakíthatták saját álláspontukat arról, hogy a mindennapokban hasznos-e a logika? A modult vád- és védıbeszédek megírásával zártuk. Hat heterogén csoportot alakítottunk ki, minden hıshöz két csoport, egy védı és egy vádló csoport tartozott. Bírósági tárgyalásként a csoportok elıadták az elkészített beszédeiket.

A negyedik modulban a hatásos szónoki beszéd felépítését ismertük meg, Shakespeare Julius Caesar c. drámájának részleteibıl. Csoportmunkában idézetkártyák segítségével rekonstruálták a szöveg részeit. Házi feladatként a megadott témák közül választva szónoki beszédet kellett írniuk.

Az ötödik modult, a vitaverseny megrendezését idı hiányában kihagytuk.

19


Az ötödik tematika: Ars poeticák

A fejezet célja

- a költészet egy világosan elkülönülı, tematikus csoportjának megismerése - olvasói tapasztalat szerzése reprezentáns ars poeticákról, az ars poetica alakulástörténetérıl - költıi szerepek, költészetfelfogások elemzése, értelmezése, összehasonlítása - ars poetica-jellegő szövegek és képi ismerethordozók vizsgálata a hétköznapok, a munka és a populáris kultúra területérıl - gyakorlati szövegek alkotása - összehasonlító elemzés írása A fejezet 6 modulból áll

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Elıíró költészettanok Egy romantikus ars poetica Tágabb értelemben vett ars poeticák Egy irányzatos ars poetica és formai önellentmondásai Ady és Babits ars poeticája Ars poeticák a XX. sz. 30-as éveitıl a XX. sz. elejéig

Megvalósított tevékenységek:

a mőveket létrehozó-mozgató mechanizmusok felismerése mővek és az értelmezés korfüggısége ars poeticák összevetése egymással és szerzıik egy-egy mővével az egyes mő hogyan értelmezi saját mőfaját, milyen értelmet ad az ars poetica kifejezésnek - ars poetica átfogalmazása prózai receptekké, utasítássá és leírássá - az ars poetica didaktikus jellegének vizsgálata - az adott mőben az utasító, az érvelı-magyarázó és a leíró-elbeszélı szövegtípusok arányának, viszonyának vizsgálata

-

Tanulmányi követelmények:

20


-

a tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzıit legyen képes megkülönböztetni az ars poetica tágabb és szőkebb értelmét költıszerepek, költészetfelfogások, metaforikus jelentések felismerése tudjon megállapításokat tenni tartalom és forma, konvenció és innováció viszonyáról legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatosan kérdéseket feltenni összehasonlító elemzéshez legyen képes megfelelı grafikai szervezık segítségével anyagot győjteni, megadott szövegalkotási szempontokat hosszabb írásmőben érvényesíteni Idıkeret: 16-18 óra

Sikerkritériumok

-

szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése értékek,motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése önálló jegyzetkészítés különbözı stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különbözı rendeltetéső szövegekben Értékelés

-

prezentációk dicséretkártyák motivációs levél összehasonlító elemzés kritériumos értékelése Alkalmazott módszerek

-

pármunka, csoportmunka mozaik módszer kreatív írás folyamatábra zenehallgatás pókhálóábra névlánc grafikonelemzés szemponttáblázat, halmazábra esszéírás tanári kalauz

21


- házi dolgozat

A megvalósítás tapasztalatai

Az elsı modulban az ún. elıíró költészettanokkal ismerkedtünk meg. A ráhangolódás fázisban a szabálykövetés és az alkotói szabadság fogalmát pontosítottuk játékos formában, majd felidéztük az általánosító mondatok formáit és funkcióit. Elsıként Horatius Ars poeticáját olvastuk, majd Boileau versét, végül Arany János Vojtina ars poéticáját. Elıször négyfıs kooperatív csoportokat hoztunk létre, akik az idézetek alapján megfogalmazták, hogy milyen szabályokat, normákat tart követendınek Horatius. A XVII. századi és a XIX. századi ars poeticák vizsgálatával pedig azt ismertük fel, hogy Horatius hagyományt teremtett mővével. A modul végén kulcsszavas vázlatot készítettünk a füzetbe a tankönyv fogalom meghatározásából. Nagy érdeklıdést váltott ki Tristan Tzara verskészítéshez adott útmutatása. Többen ki is próbálták a módszert!

A második modulban egy romantikus ars poeticával, Petıfi Sándor: A természet vadvirága c. versével ismerkedtünk meg. A vers értelmezése során tapasztalatokat szerezhettünk arról, hogy a romantika idejére megváltozik a költıi mesterségrıl való gondolkodás: nem alkot követésre szánt szabályokat, nem hisz a szabályok általános érvényében, s nem akar tanító célzatú sem lenni. Nagyon jó feladat volt a vers metaforikus hálózatának megértését elısegítı ábra kitöltése. Csoportmunkában összevetettük az elıíró költészettanok és a Petıfi-vers költészetfelfogását. Petıfi Egy gondolat bánt engemet c. versét is feldolgoztuk, ezen a versen keresztül ismerkedtünk meg a tágabb értelemben vett ars poetica fogalmával (nem a költılétre, hanem az emberlétre vonatkozó kívánt szerepet fogalmaz meg). A modulhoz kapcsolódó házi feladat már elıkészítette a következı modul témáját.

A harmadik modul a tágabb értelemben vett ars poeticák kérdésével foglalkozik. A modul lényeges szerepe, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a mindennapi életben is alkotunk ars poetica jellegő szövegeket. A másik lényeges eleme a modulnak egy újabb Petıfi-vers értelmezése. A Dalaim c. vers a témaválasztás szabadságát hirdeti. A verset tanári kalauz segítségével a diákok páros munkában dolgozták fel. A negyedik ars poeticus Petıfi-vers a XIX. század költıi c. E vers értelmezésénél hangsúlyos szerepet kapott a vátesz –szerep. A verset négy fıs kooperatív csoportokban

22


különbözı szempontok alapján dolgozták fel, a végén mindegyik csoport három perces prezentációban ismertette a többiekkel elemzésének eredményét. Egymás munkáit értékelték a csoportok. Érdekes volt a diákok számára mindezek után a Petriverssel való ismerkedés (Petri György: Horgodra tőztél…). A metafora azonosításában még bizonytalanabbak itt még gyakorolhatták a metaforák felismerését. A reflektálás szakaszban a 30y zenekar Ül és vár címő számában ügyesen ismerték fel az ars poeticus vonásokat. A hétköznapi szövegrészletek sem okoztak nehézséget. Házi feladatként motivációs levelet írtak. A következı órán az összehasonlító verselemzést is gyakoroltuk két Arany János – vers összehasonlításával: Letészem a lantot és a Mindvégig címő ars poeticus versek elemzésével. A modul végén a költészet toposzokkal ismerkedtünk. A negyedik modulban egy olyan ars poeticát értelmeztünk, amely az elıíró költészettanok hagyományához kapcsolódik, s szimbolizmus programverseként is olvasható. A versértelmezést négy fıs heterogén csoportokban végeztük el oppozíciók felállításával. Megismerkedtünk a szinesztézia és a paradoxon fogalmával.

Az ötödik modulban Ady és Babits ars poétikus verseit értelmeztük. A ráhangolódás szakaszban hagyomány és újítás egymással párbeszédet folytató viszonyát vizsgáltuk meg. A modul során a legfontosabb feladat az összehasonlító verselemzésben tapasztalatok szerzése.

A hatodik modulban XX-XXI. századi ars poeticákkal ismerkedtünk. A modul középpontjában József Attila Ha lelked logikád… címő versének értelmezése állt. A verset csoportmunkában dolgoztuk fel, amit prezentáció követett. A tanulók jegyzeteket készítettek más csoportok közzétételérıl. Több költıi szerepértelmezésrıl is olvashattunk ebben a modulban. Házi feladatként négy verset olvashattak a József Attila utáni modern magyar költészetbıl. A kettéosztott napló technikájával reflexiókat kellett írniuk a szöveghez, majd órán csoportmunkában az egyik verset közösen elemezték az ars poétikus jellemzık szempontjából. A modult összehasonlító dolgozat otthoni megírása zárta.

Hatodik téma: Anekdotikus epikai hagyományunk

23


A fejezet célja

-

az anekdota szépirodalmi és nem szépirodalmi változatai közötti különbségtétel az anekdota szóbeli és írásbeli változatai közötti különbségtétel az anekdotához társított szemléletmód és világnézet bemutatása szépirodalmi mővek anekdotikus vonásainak, anekdotikus részleteinek felismerése egy hosszabb terjedelmő irodalmi szöveg – regény – elemzése írásbeli és szóbeli megnyilatkozás képességének fejlesztése

A fejezet 4 modulból áll

1. 2. 3. 4.

Klasszikus anekdoták – anekdotamesélı verseny Mikszáth és Móra anekdotikus novelláiból A mőfaj átváltozásai Krúdynál, Kosztolányinál, Örkénynél és Esterházynál Egy XIX. századi anekdotikus regény

Tevékenységek

- anekdotagyőjtés, anekdotamesélés - téma, hangnem, beszédhelyzet és mőfaj összefüggéseinek megfogalmazása, alkalmazása - kompozíciós egység és a bekezdések, fejezetek viszonyának felismerése - anekdotikus jellemzés eszközeinek azonosítása - elbeszélıi nézıpont és beszédhelyzet érzékelése - a regényekben nem exponált konfliktusok megfogalmazása, komor történetvariációk kitalálása - vitairat és kritika írása Tanulmányi követelmények

24


- a mővekben megjelenı csoportnormák, szemléletmód, szerepek és értékek felismerése és azonosítása - az elbeszélıi nézıpont azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott mővekben - az anekdotáknak az olvasott mővekben megjelenı tartalmainak, jelentéseinek megfogalmazása, elemzése - az olvasott regény esetében: a szereplık rendszerének bemutatása - a regény terének, idejének, szereplıinek és cselekményének azonosítása - a kompozíciós egységek felismerése Idıkeret: 12-13 tanóra

Sikerkritériumok

-

az anekdotikus szemléletmód , az anekdotahıs kellékei az anekdota egyszerő történetté sőrítése (rontása) anekdota, hír, tudósítás, beszámoló írása szövegértési technikák elsajátítása érvek felkutatása, állásfoglalás kialakítása különbözı mőfajú és típusú szövegek önálló olvasása és megértése összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan

Értékelés

- szóbeli értékelés, tanári reflexiók folyamatosan - fejezetzáró feladatlap - személyes véleményeket és ítéleteket tükrözı önálló fogalmazása

Alkalmazott módszerek

-

középpontban a szóbeli megszólalás, a beszélgetés különbözı írásbeli feladatok, írásmővek készítése pókhálóábra hangos olvasás kreatív írás, győjtımunka frontális, páros, csoport-, egyéni munka 25


-

szövegfeldolgozás mozaik technikával szemponttáblázat tanári kalauz szakaszos olvasás prezentáció A megvalósítás tapasztalatai

Az elsı modulban az anekdota fogalmát határoztuk meg. Több anekdotát páronként elolvastunk, kérdések alapján feldolgoztuk ıket. Anekdotamesélı versenyt rendeztünk. Az elıre győjtött anekdotákat csoportokban elıadták a diákok. Megadott szempontok szerint zsőrizték az elıadásokat.

A második modulban arra kerestük a választ, hogy milyen társasági-társadalmi közegben születnek az anekdoták, hogyan válnak irodalmi alkotások részévé. Mikszáth Kálmán otthon elolvasott novelláját feldolgoztuk differenciált csoportokban. A Ne nyitogassuk a történelmet c. novellát csoportonként meghatározott szempontok szerint értelmeztük. Móra Ferenc Tápéi diplomaták c. novelláját órán olvastuk el, elıre megadott szempontok alapján értelmezve. Az eredményeket frontálisan megbeszéltük tanári irányítással. Végül páros munkában szemponttáblázat segítségével összehasonlítottuk a két olvasott novellát. Házi feladatként egy további Móra Ferenc novella elolvasása és értelmezése volt a feladat. Az órákon megszerzett tapasztalatok hasznosítására volt szükség.

A harmadik modulban a tanulók tovább bıvítették-mélyítették ismereteiket az anekdotikus elbeszélésrıl. Megismerkedtek az anekdota egy-egy XX. századi alakváltozatával, érzékelték, hogy a közelmúltunkban is élı ez a hagyomány. Az olvasmányokból a tanulók számára kiderült, hogy az anekdotikus elbeszélés nemcsak kedélyesen lekerekítı történet, hanem a problémák végiggondolására késztetı, a társadalmi hazugságokat leleplezı mőfaj is lehet.

A negyedik modulban Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma c. regényét dolgoztuk fel. A modulban ajánlott négy óra kevésnek bizonyult: öt órán keresztül foglalkoztunk vele. Elızetes feladat volt a Mikszáth-regény elolvasása. Megfigyelési szempontok alapján készített jegyzeteiket a modul során végig használhatták. Vizsgáltuk az anekdotikusság szerepét a regényben, a Bevezetés és a Függelék szerepét, a cím

26


értelmezését, a szerkezetet és az elıadásmódot. Csoportmunkában feldolgoztuk, hogy mi mindent lehet elmondani anekdotikusan a korabeli világról. A modult kreatív írással zártuk a regény szereplıirıl különbözı nézıpontokból megjelenítve. A tematikát a feladatlap megoldásával zártuk.

Általános tapasztalatok megfogalmazása – az innováció újbóli tömör tartalmi leírása

A moduláris oktatás bevezetése során elsısorban együttmőködésen alapuló, kooperatív tanítási-tanulási módszereket alkalmaztunk. Az egyes tematikus modulokban különbözı korokban keletkezett, különbözı témájú, mőfajú irodalmi szövegekkel ismerkedtünk a 10. a osztályosokkal (28 fı). Lehetıség nyílott a differenciált képességfejlesztésre, új oktatási, tanulási stratégiák, módszerek, eszközök kipróbálására, az értékelés új módjainak, szempontjainak kipróbálására.

Az új eljárások során sikerült megvalósítani, hogy a tanulók nyitottsággal és kíváncsisággal közeledjenek a különbözı irodalmi mővek és kérdések, jelenségek felé. Mindeközben fejlıdött együttmőködési képességük, empatikus készségük, önismereti és önkifejezési képességük. Lehetıségünk volt arra, hogy a moduláris oktatás keretében több összefüggı tanítási órán keresztül mélyfúrásokat végezzünk egy-egy irodalmi kérdés alaposabb megismeréséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy alaposabban megértsék az egyes irodalmi mővek üzenetét, fogékonyabbá váljanak a befogadásban.

A modulok nyújtotta szövegalkotási feladatokat felhasználva jártasságot szereztek a tanulók különbözı típusú szövegek megírásában (miniesszé, motivációs levél, mőelemzés, érvelés stb.). A szóbeli megnyilatkozások során, a prezentációk közzétételekor, a különbözı szituációs játékokban felismerhették saját képességeik sokszínőségét. A moduláris oktatásban megjelenı másik fontos lehetıség, hogy a modulárisan építkezı tananyag elrendezése az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységet, az élet különbözı területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen, gyakorlati kipróbálást.

27


Személyes tapasztalatom, hogy a moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetıségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A hagyományos tananyagból számos elemet átemeltünk elsısorban a tanári kalauzok révén.

Részben tapasztalathiány, a moduláris oktatás újszerősége a magyarázata annak, hogy az utolsó három fejezet (munkafüzet) már nem került feldolgozásra. Részben viszont a felkínált modulok, feladatok annyira sokszínőek és érdekesek voltak, hogy a gyerekekkel együtt szívesen idıztünk egy-egy témánál – akár az elıírtnál egy kicsit tovább… A jövı tanévben az utolsó három fejezetet is integrálni fogjuk.

Cséby Zoltánné Ács Erika szaktanár

28


29

A MODULÁRIS OKTATÁS BEVEZE- TÉSÉNEK TAPASZTALATAI SZÖ- VEGÉRTÉS- SZÖVEGALKOTÁS KOMPETENCIA TERÜLETÉN

Recommend Documents