A MEZİCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA FELÜLVIZSGÁLT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Mezıcsáti Általános Iskola

3450 Mezıcsát, Szent István út 35.

(49) 552-010 [email protected]

OM:

200713

A MEZİCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA

FELÜLVIZSGÁLT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 4 1.1. Az Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola rövid története.................. 4 1.2. Az intézmény legfontosabb adatai............................................................................................................ 5 1.3. Az intézmény társadalmi környezete........................................................................................................ 8 1.4. A mőködés feltételei................................................................................................................................. 8 1.5. Az intézmény általános céljai, feladatai ................................................................................................... 9 2. KAPCSOLATOK ....................................................................................................................................... 10 3. HELYZETELEMZÉS.......................................................................................................................... 10 3.1. Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája .......................................................................... 10 3.2. A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskolája és Alapfokú Mővészeti Iskolája .................................... 13 3.3. Mezıcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája mővészeti tagozata ...................... 17 4.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................ 19

5.

A MEZİCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................................ 20 5.1. Pedagógiai alapelveink........................................................................................................................... 20 5.2. Kiemelt nevelési feladataink .................................................................................................................. 26 5.3. A nevelési területek felülvizsgálata........................................................................................................ 34 5.4. Feladataink megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................ 40 5.5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei .......................................................................................................................................... 46 5.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai............................................................................................. 48 5.7. Az osztályfınöki munka tartalma és az osztályfınök feladatai.............................................................. 51 5.8. Kiemelt figyelmet igénylı tehetséges tanulók képességének kibontakoztatását segítı tevékenységek......................................................................................................................................... 53 5.9. Kiemelt figyelmet igénylı a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program ........... 57 5.10. Kiemelt figyelmet igénylı sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása a Mezıcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében............................................................................... 58 5.10.1. Részképesség zavarok ........................................................................................................................ 59 5.10.2. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók........................................................... 62 5.10.3. A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók ............................................................................ 63 5.10.4. Hallássérültek ..................................................................................................................................... 65 5.10.5. Beszédfogyatékosság.......................................................................................................................... 67 5.10.6. Az integrált oktatás módja.................................................................................................................. 68 5.11. Kiemelt figyelmet igénylı HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása .................................................. 71 5.12. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: ........................................................................ 71 5.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:..................................................................... 74 5.14. Az intézmény/tagintézmény közötti együttmőködés.............................................................................. 75 5.15. Az intézmény kapcsolatrendszere .......................................................................................................... 79

2


5.16. A Mezıcsáti Általános Iskola integrációs programja – az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések.... 82 5.17. Az intézmény egészségnevelési programja ............................................................................................ 92 5.18. Az intézmény környezeti nevelési programja......................................................................................... 99 5.19. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggı feladatok ....................................................................... 109 5.20. Drogprogram ........................................................................................................................................ 112 6. KÖTELEZİ TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE................................................................................. 114 6.1. Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája ........................................................................ 114 6.2. Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola............................................ 121 7.

KATASZTRÓFAVÉDELEM............................................................................................................ 129

8. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .......................................................................................... 136 8.1. A nevelı és oktató munka szakaszai .................................................................................................... 136 8.2. Az intézmény speciális nevelési - oktatásai kínálata............................................................................ 136 8.3. Az intézmény általános iskoláinak kerettanterve, óraterve, tantárgyi követelményrendszere. ............ 138 8.4. A Nemzeti alaptanterv szabályozása a helyi tantervvel kapcsolatban.................................................. 147 8.5. A nem kötelezı (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ................................................ 150 8.6. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek................................................................... 150 8.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása ................................................................. 151 8.8. Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei................................................................................ 152 8.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................... 154 8.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája, a magatartás és szorgalom ellenırzése és értékelése................................................................................................. 154 8.11. A tanulók írásbeli munkája - külalakjának értékelése .......................................................................... 160 8.12. A tanulói magatartás s szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei ............................. 161 8.13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelısségük:................... 167 8.14. Az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai....................................................................................... 170 8.15. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................... 171 8.16. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai .................................... 177 8.17. Mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések /A Mezıcsáti Általános Iskola Házirendje részletesen tartalmazza./ ....................................................................................................................... 178 8.18. A Mezıcsáti Általános Iskola intézménynek/tagintézményének helyi nevelési programjait, illetve helyi tanterveit, valamint szakmai programjait az alábbi mellékletek tartalmazzák. ........................... 179 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................. 180 9.1. A Mezıcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjával kapcsolatos intézkedések........ 180 9.2. Záradékok - Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás ............................................................................. 182 10.

MELLÉKLETEK............................................................................................................................... 190

3


1. BEVEZETÉS 1.1. A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola rövid története Mezıcsát Város Önkormányzat Képviselı-testülete az oktatási, nevelési, közmővelıdési alapfeladatai ellátásának szervezett fejlesztése érdekében az intézményeket integrálta. 2005. augusztus 1-jén létrehozta az Általános Mővelıdési Központot. Az Általános Mővelıdési Központot a korábbi nevelési, oktatási, közmővelıdési intézmények (Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola, Napközi Otthonos Óvoda, Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár) jogutódjaként jött létre. Az intézmény 2006. szeptember 1-tıl Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal bıvült. Az Általános Mővelıdési Központhoz 2007. július 1-én csatlakozott Tiszatarján Édes Gergely Tagiskolája, majd 2008. szeptember 1-tıl Tiszakeszi Széchenyi István Tagiskolája és Hétszínvirág Óvodája is tagintézményévé vált. A feladatellátás 2010. november 1-tıl bölcsıdei ellátással bıvült. 2011. szeptember 01-tıl a bölcsıdei ellátás megszőnt és az Általános Mővelıdési Központot Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolája pedig egyházi fenntartásba került. 2011. augusztus 01-tıl az intézmény vezetésével a fenntartó az ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola vezetıjét bízta meg. 2013. január 1-tıl önkormányzati fenntartásban maradt Napközi Otthonos Óvoda és a Hétszínvirág Óvoda, valamint a Kiss József Közösségi Ház és Könyvtár. Az Általános Mővelıdési Központot iskolái, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedig a KLIK állami fenntartásába kerültek. Az Általános Mővelıdési Központot többcélú intézmény, amelyben a PP (Pedagógiai Program) és a SZMSZ (Szervezeti és mőködési szabályzat) alapján az Általános Mővelıdési Központot igazgató irányításával a közoktatási tevékenységet folytató intézmény/tagintézmények egymással együttmőködnek, tevékenységüket összehangolják. Az Általános Mővelıdési Központból az újabb a törvényi szabályozásnak megfelelıen 2013 nyarán kivált az ÁMK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata. 2013. szeptember 01-tıl az intézmény neve Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolára változott az új alapdokumentum szerint. Rövidített neve: Mezıcsáti Általános Iskola, melynek tagintézményei a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája és a Mezıcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája. 2014 májusában a Mezıcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája kiválási szándékát jelentette be a KLIK Mezıcsáti Tankerületénél. A kiválással kapcsolatos eljárásrend eredményeképpen 2014. szeptember 01-tıl a Mezıcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolája önálló intézményként funkcionál. Így a Mezıcsáti Általános Iskolának egy tagintézménye maradt a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája tiszatarjáni telephellyel. A vezetése és a dolgozók továbbra is az intézmény mőködésének folyamatos fejlesztésével igyekeznek az elvárásoknak megfelelni, feladataikat eredményesen megvalósítani. Személyi és tárgyi eszközeinek felhasználásával Mezıcsát város és Tiszatarján község iskoláskorú gyermekei számára biztosítja a feltéteket az oktatáshoz. A köznevelési törvény részletesen szabályozza, hogy a közoktatási intézmények pedagógiai programjának milyen kötelezı elemeket kell tartalmaznia, a nevelés mely elemeire kell részletes szabályt alkotnia. Mivel integrált nevelési-oktatási intézményünk többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként mőködik, így a törvény által elıírt kötelezettségünknél fogva olyan nevelési-oktatási programot kellett alkotnunk, mely egységes szerkezetben tartalmazza az általános iskola és a mővészetoktatás nevelési-pedagógiai elképzeléseit kiegészítve a pedagógiai munkánkat segítı mőködésével. 4


Célunk, hogy ápoljuk a régi intézmények hagyományait és párhuzamosan a Mezıcsáti Általános Iskolára jellemzı, új hagyományokat teremtsünk. Így az intézményünk szolgáltatásait igénybevevı gyerekek egyre erısebb szálakkal kötıdnek közösségünkhöz. Ez annál is könnyebb, mivel a Mezıcsáti Általános Iskola olyan intézmények hagyományaira, munkájára épül, amelyek tevékenységét jó szakmai munka alapozhatta meg. Az új szervezeti formához igazodva a jövı újabb és újabb kihívásokra, megfelelésre kötelez mindannyiunkat. Megannyi szép és nemes cél megjelölése közepette fejlıdünk. Az Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola a FOLYAMATOS VÁLTOZÁS, FEJLİDÉS ÉS MEGÚJULNI VÁGYÁS jellemzi. Olyan közösség szeretnénk lenni, amelyben a változást saját elhatározásra, saját jövıképünk szerint, a lehetıségeket keresve hajtjuk végre.

1.2. Az intézmény legfontosabb adatai 1.2.1. Az intézmény neve székhelye Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola 3450 Mezıcsát, Szent István út 35. sz. 1.2.2. Az intézmény alapítója Az intézmény alapítója az Emberi Erıforrások Minisztériuma. Az alapítói jogkör gyakorlója: az emberi erıforrások minisztere 1.2.3. Az intézmény fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. 1.2.4. Az intézmény felügyeleti szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezıcsáti Tankerülete 3450 Mezıcsát, Szent István út 38. 1.2.5. Az intézmény mőködése felett törvényességi felügyeletet gyakorol Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezıcsáti Tankerület igazgatója. 3450 Mezıcsát, Szent István út 38. 1.2.6. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre Az intézmény jogi személyiséggel rendelkezı köznevelési intézmény a KLIK költségvetési szerv szervezeti egysége. 1.2.7. Az intézmény típusa Közös igazgatású összetett iskola, ezen belül Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola.

5


1.2.8. Az intézmény/tagintézmény Intézmény •

Mezıcsáti Általános Iskola Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola 3450 Mezıcsát, Szent István u. 35.

Tagintézmény •

Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája 3589 Tiszatarján, Eötvös körút 4.

1.2.9. Szervezeti Egységek •

Mezıcsáti Általános Iskola Titkársági csoport 3450 Mezıcsát, Szent István út 35.

1.2.10. Az intézmény alaptevékenységeit: az Mezıcsáti Általános Iskola SZMSZ-e határozza meg

6


1.2.12. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete:

MEZİCSÁTI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİ

Vezetıi tanács intézményvezetı, tagintézmény-vezetı

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola

intézményvezetı helyettesek

Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája

Mezıcsáti Általános Iskola Titkársági csoport szervezeti egység

Munkaközösség- vezetık

Pedagógusok, pedagógiai munkát segítık Technikai dolgozók

7


Mezıcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézmény közösségei • Nevelıtestületek • Nevelési Tanács • Fegyelmi Bizottság • Alkalmazotti közösség • Szakmai munkaközösség

1.3. Az intézmény társadalmi környezete A Mezıcsáti Általános Iskola mőködésével meg kíván felelni a fenntartói, környezeti elvárásoknak. Célrendszerét, tevékenységét ehhez igazítja. Mezıcsát Város Önkormányzat Képviselı-testülete az intézmény megalakításakor megfogalmazta elvárásait: gazdaságos mőködés, humán erıforrások ésszerő hasznosítása, gyermeklétszám településen tartása, nyitott intézményi élet, település igényeinek széleskörő kiszolgálása. A megalakult Mezıcsáti Általános Iskola mőködését kedvezı és kedvezıtlen körülmények befolyásolják. Kedvezınek tekinthetjük, hogy személyi és tárgyi feltételeink megfelelıek. A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola egységeinek dolgozói az elmúlt években végzett jó színvonalú munkájukkal kivívták környezetük elismerését. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek (épületek, eszközök, felszereltség) lehetıvé teszik az eredményes munkavégzést. A tárgyi feltételek továbbfejlesztésével a Mezıcsáti Általános Iskola valamennyi dolgozójának magas színvonalú tevékenységével a korábbiakhoz képest még eredményesebben végezhetjük munkánkat. Kedvezıtlen körülmények nehezítik feladataink megvalósítását: leghátrányosabb helyzető kistérség, a gyermeklétszám folyamatos csökkenése, a hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése nagy kihívást jelent mindnyájunknak. Összehangolt munkával, differenciált fejlesztéssel, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás eredményes eszközeivel, a szülıkkel való folyamatos kapcsolattartással el kell érnünk, hogy a mezıcsáti kistérségben élı gyermekek minél nagyobb számban a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola nevelési-oktatási intézményeibe járjanak. A mezıcsáti kistérség lakossága az oktatási-nevelési munka eredményes folytatását, a felmerülı problémák megoldását, a Mezıcsáti Általános Iskolán belüli együttmőködésbıl eredı elınyök kihasználását várja a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolától.

1.4. A mőködés feltételei 1.4.1. Személyi feltételek

Általános iskolai oktatás-nevelés Óraadó pedagógusok Alapfokú mővészetoktatás

Titkársági csoport

Gyermekek, tanulók létszáma

Pedagógusok létszáma

Egyéb dolgozók létszáma

423

50

12

7

0

177

6

0

0

0

3

8


1.4.2. Tárgyi, dologi feltételek

2

Osztályterem, szaktanterem, csoportszoba/iroda 39

1

6

2

3

Feladat ellátási helyek száma Általános iskolai oktatás-nevelés Alapfokú mővészetoktatás

Titkársági csoport

1.5. Az intézmény általános céljai, feladatai A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola egységei az elmúlt években kialakították sajátos arculatukat. Szakmai önállóságuk megırzésével, együttmőködésük elısegíti a gyermekek személyiségfejlesztését, a nevelı-oktató munka során jelentkezı problémák megoldását. 1.5.1.Alapelvek Intézményünk munkájának középpontjában a korszerő nevelés-oktatás biztosítása áll. Feladataink megvalósítása során együttmőködésre törekszünk az intézményhasználókkal, munkánkat segítı intézményekkel, szervezetekkel. 1.5.2. Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja a Mezıcsáti Általános Iskola eredményes mőködtetése: olyan nevelési-oktatási rendszer megteremtése, amely kielégíti a lakossági igényeket. Pedagógiai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki egészségének megóvása, személyiségük fejlesztése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll. Nevelı-oktató munkánk céljait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Az egységek szakmai önállóságuk figyelembevételével segítik egymás munkáját a feladatok megvalósítása során. 1.5.3. Feladatok A Mezıcsáti Általános Iskola vezetése gondoskodik arról, hogy az egységek rendelkezzenek céljaik eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézmény egésze, valamennyi egysége rendszeresen tájékozódik az intézményhasználók igényeirıl, ehhez igazítja céljait, feladatait. Az egységek feladataikat együttmőködés keretében valósítják meg. Sokszínő programkínálat, az egységek szakmai önállóságának támogatása közös értékrend alapján, racionális mőködtetésre törekedve. A nevelési-oktatási egységek célrendszerének megvalósítása érdekében végzett feladatok: • Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel, a kooperáció fejlesztésével. • Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók gondozása (logopédiai ellátás, felzárkóztatás, gyógytestnevelés, tehetségígérető gyerekek felismerése és gondozása). • A hátrányos helyzető, marginalizálódó családokból érkezı gyerekek, tanulók esélyegyenlıségének növelése az integrált intézmény által nyújtható szolgáltatásokkal.

9


2. KAPCSOLATOK Az intézményi eredményes együttmőködés alapja a Mezıcsáti Általános Iskolán belüli kapcsolatok rendszere, amely részleteit a SZMSZ-ben terveztük. Ennek területei: • az intézmény, és tagintézmény, valamint a szervezeti egység (titkárság) napi kapcsolata, amelyet az intézményvezetı irányít és szervez, • az azonos területen dolgozó, de más egységhez tartozó munkatársak együttmőködését elısegítı kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közremőködıktıl önállóságot vár el. A KLIK-el való kapcsolat elsıdleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielıbb beépíthetık legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytıl a tankerület felé áramló információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási-nevelési intézmény tevékenységének eredményeit, valamint a dolgozók, intézményhasználók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatok részleteit a Mezıcsáti Általános Iskola SZMSZ tartalmazza. Intézményünk érdekelt a kistérségi (esetenként azon kívüli) kapcsolatok megteremtésében és fenntartásában, amely egyrészrıl elısegíti az intézményi célkitőzések megvalósítását, másrészrıl tartalmi vagy technikai segítséget nyújt az adott szervezet egész települést vagy annak kisebbnagyobb csoportjait érintı feladatainak megoldásához. Mőködésünk és fejlesztésünk az együttmőködésekkel hatékonyabban biztosítható (pl.: közös pályázatok).

3. HELYZETELEMZÉS A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola évek során pályázati forrásokból származó jelentıs felújítások után költséghatékony, a modern energiagazdálkodás követelményeinek megfelelı, az esélyegyenlıséget biztosító, a kompetencia alapú oktatást teljes mértékben megvalósító, ezáltal az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat magas szinten fejlesztı területi integrált mővelıdési központtá válik. Közös pályázataink IPR és a TÁMOP 3.3.8 esélyegyenlıség alapú fejlesztések címő projekt. A komplex fejlesztéssel az intézményrendszer széttagolódása megszőnt. Megvalósul az integrált oktatás, illetve az IKT eszközökkel támogatott tanórán kívüli tevékenységek száma nı, javulnak a kompetencia-mérések egyéni eredményei, teljes körővé válik az inkluzív nevelés. Az intézmény/tagintézmény felújítása, az új eszközök beszerzése biztosítja a mőködés feltételeinek bıvülését, a taneszközök teljességét, az egyéni fejlesztéshez szükséges korszerő eszközöket, a sportoláshoz és a mővészeti oktatáshoz a hozzáférést. A fejlesztési eredmények biztosítják az esélyegyenlıség megvalósulását, a korszerő egyéni szükségletek szerinti szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Megvalósul mind az energia, mind humán erıforrás gazdálkodásban az optimális felhasználás.

Intézmény/tagintézmény helyzetelemzése

3.1. Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája Az intézmény társadalmi környezete Tiszatarján B-A-Z megye déli részén, a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. A település földrajzi helyzeténél fogva kiesik a fejlett iparú Tiszaújvárost Mezıcsáttal összekötı forgalomból, mint zsákutca, nincs átmenı forgalma. Településünk a megyében a hátrányos helyzető községek közé tartozik. Az ipari szerkezetváltás 10


miatt sok a közeli ipari városban dolgozó személy veszítette el munkahelyét, s a még mőködı vállalatok további létszámleépítései csak növelik községünkben a munkanélküliek számát. Az átalakuló mezıgazdaság, a helyi termelı szövetkezet is alig igényel munkaerıt. A munkahelyek elvesztése az utóbbi években sok családot hozott nehéz helyzetbe. Egyre többüknek okoz gondot a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. Az elszegényedés még inkább érinti az etnikai népesség körét. A jövı nemzedékért érzett felelısség vállalása körültekintı döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevık mindegyikétıl: a fenntartótól, a szakma képviselıitıl, és a szülıktıl. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az igényeknek, elvárásoknak. A gyermekek iskoláztatása egyre inkább létkérdés minden szülı számára, hiszen egy bonyolult, bizonytalanabb munkaerıpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításuk lehetıségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége az értékválság, a tudás leértékelıdése társadalmi tünet, nehéz feladatok elé állítja az oktatás folyamatában résztvevıket. A gyermeke iránt érzett felelısség, a tudásba, a tudást közvetítı pedagógusokba vetett hit és a szülık támogató segítsége lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, szülık által igényelt program megvalósításának. Az iskola programja szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülıi háttér nagyon eltérı anyagi és igény szinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak, s a minimális igénnyel szemben ellenállóknak is. Az iskola nevelı munkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Programunk összeállításánál mindezekre tekintettel voltunk. Tárgyi feltételek Az általános iskolai oktatás – nevelés egy helyszínen folyik Tiszatarján Eötvös Körút 4. szám alatti épületben. Az iskola épülete 5 tanterembıl, 2 szaktanterembıl két szertárból, nevelıi és tagintézmény-vezetıi irodából áll. Iskola épületbıvítés pályázat útján 2006-ban valósult meg, így tudtuk kialakítani a 2 szaktantermet. Az iskolaudvar talaja az ıszi esızések és a tavaszi hóolvadás idején sárral borított, egyébként poros. A tantermek természetes megvilágítása égtáji fekvésük miatt nem megfelelıek. Gyakran tanítás végéig világítani kell. Az elektromos vezetékek felújítása évrıl - évre folyamatos. A főtés korszerősítése folyamatban van. A tantermek bútorzata, tanulópadjai megfelelnek az elvárásoknak, a tanulói székek, padok, minden tanév végén felújításra kerülnek, de egyéb felszereltség terén még hiányosságok mutatkoznak. A tanítást segítı eszközök pályázati úton történı beszerzéseknek köszönhetıen folyamatosan bıvültek, melyek a korszerő oktatást és a szemléltetést segítik. Az iskola épülete folyamatos felújításra szorul. Szükséges a belsı javítási, karbantartási munkák folyamatos végzése. Az iskola épületét bıvíteni kellene, mert a technika tantárgy oktatásához nem áll rendelkezésre szaktanterem ezen kívül a testnevelés órák szükségteremként adott tornaszobában zajlanak. Az iskola környékének parkosítását folytatni kell, kerti padok elhelyezése indokolt lenne. A kézilabda mérető sportpálya aszfaltja életveszélyessé vált, helyreállítása a balesetek megelızése érdekében is sürgıs feladat. A pálya a szükséges felszerelések hiányában nem tölti be funkcióját. Az informatika oktatása informatikai szaktanteremben internet hozzáféréssel ellátott számítógépekkel történik. Három tantermünk interaktív táblával ellátott. Számolnunk kell az intézmény mőködéséhez, az oktatáshoz kötelezıen szükséges — a törvényben is elıírtak szerint eszközök beszerzésével. A felújítással, fejlesztéssel, a taneszközök beszerzésével kapcsolatos ütemezés évenkénti bontásban a fenntartó által elfogadott intézkedési terv alapján történhet. Az iskolai életet segítı tevékenységek, feltételek javítása: • Az óvodai nevelıkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, az iskolába lépı gyermekeket és azok szüleit ismerje meg az elsı osztályt tanító nevelı. • A gyermekek iskolai elımenetelérıl tájékoztatást adunk az óvodának, az iskolai elvárásokat tudatosítjuk a jelenlegi gyakorlat szerint. 11


• A helyi tanterv bevezetésérıl, a szülıkre háruló feladatokról a szülıket tájékoztatjuk, törekedve a szülıi házzal való kapcsolat erısítésére. • Fokozott gondot fordítunk a pedagógusok szakmai át – és továbbképzésére, melyeken való részvételt továbbképzésre rendelkezésre álló keretbıl támogatni szükséges. • A hagyományos tanulói felszereléseken kívül különleges, nagyobb anyagi terhet jelentı elvárásokat a szülıkkel szemben nem tervezünk. • A szükséges tankönyveket, segédleteket a tanév elejére minden tanuló számára egységesen rendeljük meg. • Az iskolai étkezésben résztvevık térítésdíját szintén az önkormányzat határozza meg. Személyi feltételek: A nevelı - oktató munka személyi feltételei biztosítottak az intézményben. A tantestület létszáma 12 fı, valamennyien szakképzett pedagógusok. A szakos ellátottság nem 100%-osan megoldott. A felsı tagozatban problémát jelent az egyes készségtantárgyak ellátása. A nevelı testület többsége ismeri a helyi viszonyokat, családok körülményeit, lehetıségeit, a tanulók képességeit és ennek megfelelı módszerek alkalmazásával végzi munkáját. A nevelık önképzése és továbbképzése a pályázati források hatására még tudatosabbá, tervszerőbbé, folyamatosabbá válik, mely a szakmai felkészülést fejleszti. A nevelı oktató munkát 1 fı technikai dolgozó segíti. Tanulói összetétel: Tanulóink létszámunk a 2014/15-ös tanévben 73 fı. Tanulócsoportok: 1-4. osztályos csoport: 4 5-6. osztályos csoport: 2 Eltérı tantervő összevont csoport: 1 Napközis, tanulószobás összevont csoport: 3 A tanulók szociális helyzetét tekintve sok a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanuló, akik különféle szociális támogatásokra - étkezési, térítési díj – jogosultak. Az iskoláztatás nagy terhet ró a szülıkre, fenntartóra egyaránt. Az fenntartó évek óta ingyen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket, s az étkezés, térítési díjához is bizonyos mértékben hozzájárul. Tanórán és tanórán kívül a nevelık megpróbálják segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt feladat a tehetséges, jó képességő gyermekek fejlesztése. A tehetséges tanulókat plusz feladatokkal fejlesztjük, kutató munkát végeznek, feladatmegoldó versenyeken szerepelnek, levelezı formában, tanulmányi- és sportversenyeken vesznek részt, összemérve tudásukat más iskolába járó gyermekekkel. A tagiskola irányítása, szervezeti felépítése: A tagiskola irányítását a tagintézmény-vezetı látja el. Az iskolavezetéshez tartoznak: a vezetıség tagjai: • Munkaközösség vezetı, • Szakszervezeti bizalmi • DÖK-öt segítı tanár A vezetıség tagjai észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásokkal segítik a vezetı munkáját. 12


Rendszeresen végzendı feladataikat, az intézmény mőködés rendjét az SZMSZ határozza meg és rögzíti. Éves feladataikat az iskolai munkatervbıl kiemelve saját programként készítik el. A Szülıi Szervezet évek óta segíti munkánkat. Minden osztályból két szülı képviseli az osztályközösséget. Az intézményvezetıje évente két alkalommal hívja össze a Szülıi Szervezetet. Tájékoztatást kapnak az oktató - nevelı munka helyzetérıl, programokról. A Szülıi Szervezet tagjai véleményükkel, javaslataikkal, segítik az iskola vezetés munkáját, részt vesznek és segítenek a tanórán kívüli programok, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Az intézmény kapcsolatrendszere: Intézményünk nem csak nevelı - oktató munka terén tevékenykedik, hanem felvállalja és vállalja, hogy a település fontos kulturális centruma is, hiszen a községi, állami ünnepélyek állandó résztvevıje, szervezıje és lebonyolítója - nagyon sokszor helyszíne is. Saját kulturális programjaink és rendezvényeink is vannak szép számmal, melyek nyitottak a szülık elıtt a közösség lakói elıtt is. Helyt adunk területi versenynek, az Édes Gergely Területi Kulturális verseny keretében. Korrekt az együttmőködés az óvodával, az egyházzal — védett idıt biztosítunk a hitoktatáshoz. Az iskola kapcsolatrendszerét szeretnénk továbbfejleszteni, még gyümölcsözıbbé tenni.

3.2. A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskolája és Alapfokú Mővészeti Iskolája Intézményünk a város legrégebbi nevelési-oktatási intézménye. Alapításuk éve: Épületeinkben mőködött idırendi sorrendben Református Iskola 1576 Katolikus Iskola 1865 Izraelita Iskola 1911 Népiskola 1927 Állami Általános Iskola 1948 A város négy különbözı helyén mőködı intézményben az általános iskolai oktatás mellett 19621969-ig szakmunkásképzés és 1963-1971-ig gimnáziumi oktatás is folyt. 1967-68-as tanévtıl eltérı tantervő tagozat is mőködik intézményünkben. A 8 tantermes iskola 1960-ban épült, 1964-ben bıvült 4 tanteremmel, 1987-ben ismét 4 tanteremmel. Az intézmény ekkor nyerte el jelenlegi arculatát. Az utóbbi bıvítés során az épület villamossági felújítása is megtörtént és bevezették a gázt is. A tornacsarnokunk 1985/86-os tanévben épült fel, amely a tanulók testmozgásának, versenyeinek a színhelye. Az 1963/64-es tanévben gimnáziumi képzés indult 1 osztállyal. 1971-ben átadták a gimnázium mai épületét, s ekkor iskolánkban 5 tanterem szabadult fel. Az 1982/83-as tanévben alakult ki a szükségtanterem hálózat a felszabadult pedagógus lakások osztályteremmé történı átalakításával. Ettıl az idıponttól az 1992/93-as tanévig, a Református Általános Iskola mőködésének megkezdéséig, valamint a 6 osztályos gimnáziumi képzés beindításáig a tanulói létszám fokozatosan csökken. A fenti okok folyamatos megléte miatt pedig tovább csökkent. Az egyház számára 1992-1996-ig került sor a termek és az épületrészek visszaadására. Ezért a tanulócsoportok elhelyezése körüli gondok újraéledtek. Így került sor szükségmegoldásként az 1993/94-es tanévtıl a bölcsıde épületének birtokbavételére. Ezáltal az intézményhálózat szétszórtsága még jobban fokozódott s még ez sem oldotta meg a tanulócsoportok elhelyezését. Szükségessé vált a tanári szoba felszámolása, illetve a pincehelyiség technika teremmé történı átalakítása az 1996/97-es tanévtıl. 1996-tól kezdte meg mőködését mazsorett csoportunk, akik azóta töretlenül haladnak elıre, öregbítve Mezıcsát, iskolánk hírnevét. Intézményünkben a kedvet és tehetséget érzı tanulók lehetnek tagjai a mazsorett csoportnak. Minden városi és iskolai rendezvényen nagy sikerrel 13


szerepelnek. Több országos megmérettetésen szerepeltek már és mindenhol kiemelt arany minısítést szereztek. 1996-ban alakult meg az Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány, amely intézményünk tehetséges gyermekeit segíti iskolai programjaink támogatása során. A hét fıs kuratórium lelkes munkája eredményeképpen alapítványunk fokozatosan bıvül a támogatottságot, illetve az alaptıke összegét illetıen. 1998/99-es tanévtıl intézményünkben mővészeti oktatás is folyik: zene- és képzı-iparmővészeti, valamint néptánc tagozaton. A zeneiskolás növendékek iskolai és városi rendezvényeket tesznek még színesebbé, körzeti hangversenyeken vesznek részt. A képzımővészeti tagozatra járó tanulók szinte valamennyi pályázaton nagyon jelentıs sikereket érnek el. A színvonalas munkákból kiállításokat szerveznek tanáraik. A Rozmaring néptánccsoportunk különbözı életkorú tanulókat tömörít. Szép színfolt kisvárosunkban a néptáncosok jelenléte. Örülhet az a szülı, akinek gyermeke szórakozását a tiszta, ısi népmővészetben találja meg. 2001-tıl intézményünk névadója: Egressy Béni költı, tanító, mőfordító, színész, énekes, zeneszerzı, honvédtiszt, de mindenekelıtt lelkes híve a magyar mővelıdésnek, szellemi fölemelkedésnek. Nemzeti kultúránk fáradhatatlan harcosától sokat tanulhatunk és az ı örökségét, ránk hagyott kulturális értékeit büszkén visszük magunkkal az Európai Unióba. Ettıl az idıponttól iskolánk neve: Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola. Iskolánk 2005. augusztus 01-tıl - Mezıcsát Város Önkormányzat által létrehozott nevelési-oktatásiközmővelıdési intézmények összevonása következtében az ÁMK intézményegysége lett. Ennek következtében az intézmény neve is megváltozott: ÁMK Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola. 2013. január 01-tıl fenntartó váltás következett be, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezıcsáti Tankerületének intézménye lettünk. Az intézmény elnevezése 2013. szeptember 01-tıl a hatályos alapdokumentumnak megfelelıen a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola névre változott, melynek rövidített neve: Mezıcsáti Általános Iskola. Egy tagintézményünk: Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája. Intézményünk a 2005/2006-os tanév végén egy új épülettel bıvült, amelyet 2006-ban adtak át. Ebben az új épületrészben 10 tanterem, könyvtár és irodahelyiségek kerültek kialakításra. Ezzel az épületrésszel egy modern, XXI. századi iskola használóivá váltunk. A hagyományok, az elıdök szellemisége iskolánkra, a benne dolgozókra, a tanulókra a mai napig is hat. Így gondolunk Dr. Mészáros Kálmán orvos, Egressy Béni zeneszerzı, Kiss József költı, valamint Dr. Kovács Mihály kétszeres orvosnagy, az elsı magyar nyelvő kémia tankönyv írójára. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern pedagógiai irányzatok befogadására. Tevékenységek Alapfokú általános oktatás: • általános iskolai nevelés és oktatás (1-8 évfolyamon) • cigány nemzetiségi nevelés és oktatás • gyógypedagógiai nevelés és oktatás • fejlesztı pedagógiai ellátás • általános iskolai napközis otthonos ellátás • iskolaotthonos ellátás • gyógytestnevelés • mővészeti oktatás (zene-, képzı- és iparmővészeti-, néptánc tagozat) • intézménymőködtetés 14


• integráció (SNI tanulók: 1-8 évfolyamon:13 fı- 10 tanulócsoportba integrálva) (Integrációs felkészítés-képességkibontakoztatás: 1-8 évfolyamon) Kiegészítı tevékenység: • választható óra • sportköri tevékenységek • tornacsarnok bérbeadása Személyi feltételek Tanulócsoportok száma: 40 Ebbıl:

17 általános iskolai csoport 14 mővészeti tagozatos csoport 4 napközis csoport 4 iskolaotthonos csoport 1 tanulószobai csoport

Az intézmény tanulóinak létszáma: 351 fı /ebbıl: HH-139 fı, HHH-113 fı/ Az intézmény dolgozóinak létszáma: 57 fı Pedagógusok létszáma: Intézményvezetı:

1 fı

Intézményvezetı-helyettes: 2 fı 1-4. osztály-tanító:

8 fı

5-8. osztály-tanárai:

13 fı /ebbıl: 1 fı részmunkaidıs/

5-8. osztály óraadó tanárai:

3 fı /pedagógus státuszon/

mővészeti tagozat tanárai:

5 fı /ebbıl: 1 fı részmunkaidıs, 1 fı óraadó – pedagógus státuszon/

napközis pedagógusok:

8 fı

fejlesztı pedagógus:

1 fı

gyógypedagógus:

1 fı

logopédus

1 fı óraadó

Pedagógus munkát segítık: pedagógiai asszisztens: 2 fı könyvtáros: 1 fı rendszergazda: 1 fı Technikai dolgozók:

iskolatitkár: 2 fı személyi ügyintézı: 1 fı gondnok: 1 fı takarító: 6 fı

15


A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola feladatai között legfontosabb helyet foglal el a korszerő alapismeretek nyújtása, az általános mőveltség megalapozása. A tehetséggondozás nagyon fontos terület intézményünkben. Ezt a célt szolgálja az emelt szintő képzés matematikából, valamint a mővészeti iskolában választható tanszakon folyó képzés. Minden tanévben szervezett formában a „Most mutasd meg” intézményi tehetségkutató versenyünk során keressük a legtehetségesebb tanulókat és közösségeket. A felmenı rendszerő verseny gyıztesei az Egressy-hét tehetségnapján mutatkoznak be. A személyiség széleskörő kibontakoztatását tartjuk szem elıtt a versenyekre, vetélkedıkre, pályázatokra való felkészítı munkával, melyeknek sok szép kézzel fogható eredménye van. Matematikából „Észkerék” elnevezéssel körzeti versenyt hirdetünk minden tanévben, melyre igen nagy az érdeklıdés. Az idegen nyelvek oktatása nyelvtanárokkal (angol, kifutóban a német) megoldott. Az oktatási szakemberek szerint ideális életkor a nyelvismeretek megszerzésére a 6-14 éves kor közé tehetı. A magas szintő idegen nyelvek ismerete is uniós követelmény és az iskolában teljesíthetı az alapszint. A számítástechnika oktatása megfelelı modern gépparkkal és szakképzett tanárral áll a tanulók rendelkezésére. Az informatikai ismeretek elterjedését segítı elektronikus tanulás már elérhetı. Kiemelt feladatunk a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulókkal való foglalkozás. Az iskolai integrációs program megalkotása segíti ezen tanulók beilleszkedését, személyiségük fejlıdését. Tornatermünk és a tornacsarnok vonzza a sportolni vágyókat. Sokszínő sportolási lehetıség van az iskolánkban. Ez az a terület, amelyet a legtöbb diák szeret. Mozogni mindenkinek kell, hiszen egészséges. A tömegsport fejlıdése fontos állomás Európa fejlıdésében is. Iskolánkban évek óta a DSE több szakosztállyal segíti ezt a munkát. Meggyızıdésünk, hogy a sportoló, erıs fiatalok könnyebben helytállnak az iskolai munkában, majd munkahelyükön, nyugodtabbak, vidámabbak, ezért emberi kapcsolataikban is sikeresebbek lesznek. Sokszínő tanórán kívüli tevékenységrendszerrıl gondoskodik az iskola diákönkormányzata a tanulók szabadidejének hasznos eltöltésére. Népszerőek a kirándulások, táborozások és – az iskola által használható – „faházas” üdülések: erdei iskolák. A legnagyobb hagyományırzı rendezvényünk a farsangi karnevál iskolánkban. Ez minden év februárjában kerül megrendezésre; kétnapos, külön az alsó tagozatos tanulóknak és külön a felsısöknek. Gazdag programja élményt jelent; gyermeknek, szülınek, vendégnek, pedagógusnak egyaránt. • kéréseire és az eredményes munka elismeréseként igénylik a megbecsülést. Az iskola pedagógiai hitvallása „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/ A mi iskolánk olyan, ahol: • a tanulók képességeinek és érdeklıdésének megfelelı oktatás folyik, • a nevelés funkcióinak /bevezetı, kezdı, alapozó, fejlesztı/ ellátása biztosított,

16


• fı cél: o a szilárd alapmőveltség átadása, az ismeretanyag tapasztalatszerzés útján történı átadása és az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése. o estileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjak nevelése, o növendékeink ízlésének, esztétikai érzékének, igényességének kialakítása, o közvetítendı érték: o a biológiai lét értékei/ az élet tisztelete: a természet- és környezetvédelme, az egészség értéke/ o az én harmóniájára vonatkozó értékek/önismeret, önmővelés, önnevelés, felelısség önmagunkért és másokért/, o a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek/ tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, kommunikációs kultúra/, o a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek/élethossziglan problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség/,

tanulás,

o humanizált társadalom- és világkép értékei/hazaszeretet, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, hazai és egyetemes emberi kultúra értékei/, • a tudás mellett az ember a legfıbb érték: erényeivel, hibáival, • nyitott, ıszinte, családias légkör uralkodik: gyermek, szülı, pedagógus, társadalmi segítı jól érzi magát, • a nevelıtestület, valamint a dolgozók felfigyelnek a társadalmi környezet elvárásaira,

3.3. Mezıcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája mővészeti tagozata Intézményünkben 1998. szeptember 1-tıl az általános iskolai oktatás mellett alapfokú mővészetoktatás is folyik. Fontosnak éreztük, hogy az iskolánkat választó gyermekek számára biztosítsunk olyan többletet, amely enyhíti hátrányukat a nagyobb városok gyerekeivel szemben. Célunk: olyan nevelési-oktatási program megvalósítása volt, amely megalapozza a mővészeti kifejezı készséget, mely a vizuális kultúra iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességének fejlesztésére a képzı- és ipar-, zene- és táncmővészeti ágakban való jártasságok kialakítására és gyakorlására irányul. Képzı- és ipar (grafika, festészet, kerámia, szobrászat)-, zenemővészeti (furulya, fuvola, klarinét, trombita, zongora) oktatás kezdettıl fogva folyik. A zenemővészeti tagozat oktatása 2004. szeptember 1-tıl gitár és hegedőoktatással bıvült. A táncmővészeti oktatás 2006. szeptember 1-tıl a helyi tanulókból álló Rozmaring néptánc együttes mezıkövesdi Százrózsás Alapítványi Iskolából való kiválással kezdıdött. Így a tanulók szabadidejének értelmes, hasznos eltöltése, társas kapcsolatok kialakítása és szélesítése helyben biztosított a mővészeti oktatás által. A kiválasztott és a gondozott tehetségek közösségben és a közösség elıtt végzett munkája hozzájárul a személyiségük kifejlıdéséhez, önazonosságuk – tudatuk kialakulásához, önbizalmuk, öntudatuk erısödéséhez, a társadalmi életében történı megnyilvánulásaik eredményességéhez.

17


A XXI. század társadalmának kihívásai; a kreativitás és a kezdeményezıkészség, a termékeny képzelıerı, az érzelmi intelligencia megteremtésének egyedülálló környezete, gyakoroltatásának színhelye a mővészeti tagozaton folyó oktató-nevelı munka. Iskolánk feladatának tekinti a társadalom perifériájára szorult szociális, szellemi és egyéb fogyatékosságban szenvedı gyermekek mővészeti nevelését: A 2014/2015-ös tanévben a mővészeti oktatásban résztvevı tanulóink száma 177 fı (október 1-jei állapot). Ez az iskolai tanulói létszám 50 %-a. Ebbıl: zenemővészeti ág képzı- és iparmővészeti ág táncmővészeti ág Mindösszesen:

37 fı 70 fı 70 fı 177 fı

A hátrányos helyzető gyermekek száma az illetı tagozat összlétszámához képest: zenemővészeti ág 41 % képzı- és iparmővészeti ág táncmővészeti ág

40 % 41 %

Az alapfokú mővészetoktatás olyan fejlesztıpedagógiát képvisel intézményünkben, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történı képességfejlesztésben van. A tananyag a különbözı mővészeti területek azon tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a képzı- és ipar-, a tánc-, és a zenemővészeti mőveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanuló értelmi, érzelmi és kifejezıképességének fejlesztésében. A mővészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlıdéséhez igazítja. Növendékeinknek lehetısége van valamennyi mővészeti ágban az elıképzı, alapfok, továbbképzı évfolyamok elvégzésére. A mővészetoktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel segítjük szakmai továbbfejlıdésükben, továbbtanulásukban. Hozzájárulunk a tanítási-tanulási folyamat eredményességéhez – a tanulók: • • • •

absztrakt-kreatív és vizuális gondolkodásának megteremtéséhez, emlékezetének, megfigyelıképességének és képzeletének fejlesztéséhez, az elemzés, képzelettársítás, szintetizálás képességének kialakításához, a gondolatok és érzelmek kifejezésének szándékához és sokszínőségéhez.

Mindezek hatnak egész személyiségükre, közösségi kapcsolataikra, visszahat általános iskolai tanulmányai eredményükre, érzelmi életükre, akarati erejükre, néhányuk esetében pályaválasztásukra is. Tíz növendékünk tanul(t) tovább mővészeti szakközépiskolában. A mővészeti tagozatunkon a lemorzsolódás elenyészı.

18


4.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Intézményünk a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola közös igazgatású összetett iskola. Fontos számunkra, hogy a gyerekek a közösségi szokásrendszerek, alapkészségek birtokában korszerő, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nyitottak vagyunk a különbözı adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezı gyermekek fogadására. Olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amelyek elısegítik testilelki, intellektuális fejlıdésüket életük e fontos szakaszában. Olyan intézményként kívánunk mőködni, ahol az ellátás összhangban van a gyermek szükségleteivel, megfelel a szülık igényeinek, és elégedett a fenntartó a település lakosainak ellátási minıségével, szolgálva a települések állampolgárainak minden korosztályát. Olyan többcélú nevelési-oktatási intézményt akarunk teremteni, amely az intézményben/tagintézményben azonos minıségő és eredményes szolgáltatást nyújt, amely hosszú távon rentábilisan fenntartható feladat ellátási helyeket foglal magában. Célunk, hogy az eddig önállóan mőködı, de most egy intézménnyé forrt intézményegységek (általános iskola, alapfokú mővészeti iskola) és tagintézmény az azonos szemlélet és pedagógiai módszerek átvétele mellett megtartsák sajátos, egyedi arculatukat, s tovább folytassák az eddig bevált jó gyakorlatot. Pedagógiai Programunk megvalósítása érdekében az egyes intézmények dolgozói szorosan együttmőködnek. A nevelı-oktató munka színvonalát a pedagógusok, szakalkalmazottak rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Mi az, amit szeretnénk? Szeretnénk olyan gyermekeket nevelni, akik szívesen, örömmel járnak a Mezıcsáti Általános Iskola intézményébe/tagintézményébe. Derősek, kiegyensúlyozottak, közvetlenek, szeretettel fordulnak társaik, és a felnıttek felé. Szeretnénk, ha nyitottak, érdeklıdıek lennének, ha megıriznék természetes kíváncsiságukat, ıszinteségüket, ha örömmel vennének részt minden, a Mezıcsáti Általános Iskola által nyújtott tevékenységben. Szeretnénk, ha kibontakozna önállóságuk, alkalmazkodó- és együttmőködı képességük, ha birtokában lennének olyan emberi tulajdonságoknak, egyéni képességeknek és ismereteknek, amelyek segítik az élethez való alkalmazkodást, a különbözı élethelyzetekben való eligazodást, a másság elfogadását.

19


5. A MEZİCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5.1. Pedagógiai alapelveink • Intézményünk célja olyan nevelési-oktatási rendszer mőködtetése, amely lehetıvé teszi az óvodától az általános iskola befejezéséig a gyermek sajátosságainak, egyéni fejlıdési ütemének megfelelı, differenciált, személyre szabott fejlesztését, a kompetencia alapú nevelés és oktatás megvalósítását, a képességek kibontakoztatását, és fejlesztését. • Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdı és a sajátos nevelési igényő gyerekek és tanulók integrált nevelésére, oktatására, az ehhez szükséges inkluzív környezet kialakítására. Ez a befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül minden intézményünkben/tagintézményünkben. Pedagógiai munkánk során kiemelt szerepet kap a toleráns magatartásra nevelés, a másság elfogadtatása. • Nevelési-oktatási rendszerünk egymásra épül, a gyermekek fejlıdésének követése folyamatos, így a óvoda-általános iskola átmenet zökkenımentessé válik. • A világban való eligazodás feltételezi az idegen nyelvek elsajátítását. Általános iskoláink a német(kifutóban) és az angol nyelv oktatás kínálják tanulóink számára. • Fontos, hogy az iskolában valamennyi diák legalább felhasználói szinten ismerje és használja az informatikai eszközöket. • Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt fordítunk a mindennapos testmozgásra, a szabadidı hasznos eltöltésére. • Kiemelt feladatunk a környezettudatos életmódra nevelés. • Fontosnak tartjuk a globális értékrend jelentıségének megértését és kialakítását, a gyermeki jogok deklarációját. • Feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsülése. Olyan tanulókat kell nevelnünk, akik megújulásra, önmővelésre képesek, akik, ha kell, életük végéig készek tanulni, mert ezt követeli felgyorsult, kitágult világunk,a tudományok gyors fejlıdése. • Pedagógiai munkánk alapja, hogy az iskola a család, pedagógus és szülı egymást erısítse a gyermek elırehaladása, egészséges fejlıdése érdekében. Sokféle kapcsolattartási lehetıséget kívánunk biztosítani a szülık és pedagógusok együtt munkálkodása érdekében. • Tovább kívánjuk ápolni belföldi és külföldi testvérkapcsolatainkat. • Célunk, hogy megırizzük hagyományainkat, értékeinket • Az alapfokú mővészetoktatás a mővészeti kifejezıképességet alapozza meg, illetve felkészít szakirányú továbbtanulásra. • Intézményünk a közoktatási törvénynek megfelelıen világnézetileg semleges. 5.1.1. Az általános iskolai nevelés alapelvei Felelısek vagyunk minden ránk bízott gyerek sikeres fejlesztéséért, ezért a következı fıbb célokat fogalmaztuk meg: 1. Az intézményben a pedagógiai kultúra átalakítása az egész intézményre kiterjedı, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan bevezetésével, a digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazásával történik. Ezek a korszerő tanításszervezési eljárások teszik lehetıvé, hogy a tanítványok elsajátítsák a mindennapi alapkészségeket, képességeket, egyéb kulcskompetenciák fejlesztése pedig megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Fontos feladat az iskola pedagógusainak felkészítése az új oktatási tartalmak és módszertani kultúra befogadására és fejlesztésére. 2. Világnézet-semleges oktatást és nevelést valósítunk meg, amelyben a nevelı végezheti munkáját a saját világnézete és értékrendje szerint anélkül, hogy annak elfogadására 20


kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót. A pedagógiai programban biztosítani kell az ismeretek, a vallási, ill. világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az intézmény pedagógiai programja, mőködése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. A Mezıcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében megteremtjük a feltételeit a fakultatív vallásoktatásnak a történelmi egyházak kérésére (jelenleg: katolikus, református). Ennek azonban alkalmazkodnia kell a kötelezı (óvodai foglalkozás, tanórai) foglalkozások rendjéhez. 3. Iskolánkban az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésével biztosítjuk minden tanulónknak az esélyegyenlıséget. 4. Fejlesztjük az együttmőködést és az önálló tanulást: a tananyagtartalomtól függıen kooperatív módszertani elemeket alkalmazunk, folyamatosan fejlesztjük a kritikai gondolkodást, projekteket indítunk. 5. Tantárgyi képességfejlesztı programokat adaptálunk és dolgozunk ki a kompetenciák fejlesztése érdekében. (Sport, tánc, környezetvédelem, hagyományırzést szolgáló kompetenciák) 6. Kiemelt hangsúllyal kezeljük a közösségfejlesztést, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók beilleszkedését, a másság elfogadását. 7. Multikulturális tartalmakat építünk be a helyi tantervbe, különösen a magyar, történelem, környezetismeret, természetismeret, rajz, ének tantárgyakba. Ehhez az iskolai könyvtár könyvállományát bıvítjük. 8. Az integrációban résztvevı tanulók preferált segítése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Teljesítményüket évi három alkalommal szövegesen értékeljük, és a szülıvel ismertetjük. A pedagógusok a hatékonyság növelése érdekében legalább évi három alkalommal értékelı esetmegbeszélést tartanak a tanulók fejlıdését vizsgálva, melyen a szülı, a tanuló, a szaktanár, az osztályfınök és a gyermekvédelmi felelıs is részt vesz. 9. Lehetıség szerint figyelemmel kísérjük pályaorientációjukat, segítjük a megfelelı iskolatípus kiválasztását, ill. lehetıség szerint felkészítjük ıket az érettségit adó középiskolába történı továbbtanulásra. (Ehhez segítséget kérünk a Tanodától is.) Ehhez igénybe vesszük a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezıcsáti Tagintézményének, valamint a Munkaügyi Központ pályaválasztási felelısének segítségét, és a környezı középiskolák vezetıivel együtt közös pályaválasztási szülıi értekezleteket szervezünk. 10. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a családdal való kapcsolattartásra, a szülık érdeklıdésének felkeltésére. Fontosnak tartjuk a családlátogatást, és az olyan programok szervezését, amelyeken részt vesznek a szülık, és megismerkedhetnek munkánkkal, gyermekük sokrétő tevékenységével. Nyílt napok, kirándulások, szabadidıs programok, ünnepélyek, projekthét alkalmával lehetıségünk nyílik a családokkal való kapcsolat kiépítésére, elmélyítésére. 11. Eredményre törekvı szaktárgyi munkát végzünk. Az eredményességre való törekvésben egyaránt fontosnak tartjuk a gyenge tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozást. A BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezıcsáti Tagintézményének segítı közremőködésével a lehetı legkorábban kiszőrjük a fejlesztést, felzárkóztatást, a speciális terápiás gondozást igénylı gyerekeket. Fejlesztı tevékenységünkben élni kívánunk a törvény által biztosított kötelezı órakereteken túl a nem kötelezı és a tanórán kívüli órakeret felhasználásával. Elsıdlegesen szerepet szánunk az alapkészségek fejlesztésének, azon kompetenciák kialakításának (a tanulás tanításának, a kommunikációs képességek fejlesztésének), amelyek nélkül az iskola alapozó funkcióját nem tudná ellátni

21


12. Az iskolai könyvtár rendeltetésszerő használatát és hatékony hasznosítását a tanórai és a tanórán kívüli ismeretszerzésben tantárgyközi feladatként kezeljük. Ilyen feladatnak tartjuk még a tanulás tanítását, a szövegértı olvasás tanítását, a kommunikációs képességek fejlesztését, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretnyújtást, az önálló ismeretszerzés tanítását és az élethelyzetek megfelelı kezelését. Az iskolai könyvtárak győjteményét úgy alakítja, hogy az oktatás, nevelés folyamatának komplex eszköztárává váljon, segítse az élethosszig tartó tanulás, a felnıttoktatás, idegennyelvtanulás és átképzések információ és dokumentumszükségletének (könyvtárközi kölcsönzés) kielégítését. Az iskolai könyvtár foglalkozásaival, versenyeivel (olvasópályázatok, szavalóverseny, rajzverseny, évfordulós versenyek, honismereti verseny, játszóház stb), rendezvényeivel elısegíti a gyerekek olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését. Biztosítja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását egyéni és csoportos foglalkozásokon. Tematikus könyvtári órákat szervez az osztályfınöki órák segítésére. (pl.: illem, környezetvédelem, várostörténet) 13. Idegen nyelvi kínálatunk az angol és a német nyelv. A német, és az angol nyelv oktatásában kiemelt szerepet szánunk a kommunikációs képességek fejlesztésének. 14. A korszerő mőveltséghez ma már hozzátartozik a technikai eszközök használata és ismerete, valamint a számítástechnika. Ezért anyagi lehetıségeinkhez képest, illetve pályázatok útján törekszünk a modern eszközök beszerzésére, alkalmazásuk megtanítására, hogy az információs társadalomban sikeresen eligazodjanak tanulóink. 15. A komplex mővészeti nevelésben kiemelt szerepet szánunk a rajz- és ének-zene tanításának, a tánc és dráma alkalmazásának. 16. A testi nevelést is az egészséges életmódra való felkészítés szolgálatába állítjuk. A mindennapos testedzésre a nem kötelezı tanórai és tanórán kívüli lehetıségek kiszélesítésével lehetıséget biztosítunk. Szorgalmazzuk a versenysportot is. 17. Nevelésünkkel a sokoldalú személyiség fejlesztését célozzuk meg. Ehhez jól kell ismernünk a gyermekeket és az ıket alakító szőkebb környezetüket. A családok egyetértésével látogatást teszünk az l. és 5. évfolyamosoknál. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk. Ezek közül kiemelt feladatnak tekintjük az önismeret, az empátia- hajlam és a legtágabb értelemben vett tolerancia fejlesztését, a másság elfogadását. Életkoruknak megfelelı legyen hazaszeretetük, környezeti kultúrájuk, konfliktusmegoldó képességük. Érzelmi életükbe megfelelı tartalommal épüljenek be a következı fogalmak: hazaszeretet, barátság, szeretet, udvariasság, becsületesség, tiszteletadás, segítségadás, lelkiismeretesség, felelısség, boldogság, hőség. Viselkedéskultúrájukkal feleljenek meg a polgárosodó társadalom igényeinek. Fogadják el annak normáit, ismerjék fel értékeit, hasznosságát és utasítsák el a negatív megnyilvánulásokat. Legyen igényük az értelmes, egészséges életvitelre, melyben kiemelt szerepe van a helyes napirendnek, étrendnek, a személyi és környezeti higiéniának, a rendszeres mozgásnak, a káros szenvedélyek elutasításának. Törekszünk az agresszió, a durva beszéd visszaszorítására. 5.1.1.1. Az iskolában folyó nevelı és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége 22


iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség - és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményben folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 5.1.1.2. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

23


Közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenırzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Havonkénti osztály/évfolyam szintő közösségi programok - Közös (közelebbi vagy - távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés - Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. - Mőalkotások bemutatása. A nevelı személyes példamutatása.

A nevelı részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. Havonk./oszt.,évf.köz.pr.

Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemzı munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. DADA program.

Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjai nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) •

rendelkeznek olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljenek, személyi kompetenciáik alkalmassá tegyék ıket a késıbbiekben a munkaerıpiacon való megjelenésre

•

ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Ennek érdekében elsı osztálytól kiemelt figyelmet fordítunk a szociális kompetencia fejlesztésére.

•

határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövıjüket és sorsukat illetıen.

Céljaink megvalósításának stratégiája 1. Az elsı osztályok kialakításánál a szülıi igényeken túl figyelembe vesszük a törvény meghatározta arányokat a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esetében, hogy egy osztályba tömörülésük ne fordulhasson elı. 2. 2008-tól a Mezıcsáti Egressy Béni Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolájában iskolaotthonos osztályok is mőködnek, amelyet a jövıben a Mezıcsáti Általános Iskola tagiskolájára is 24


szeretnénk kiterjeszteni. Ez a szülıi igényekkel összhangban van és lesz a jövıben is. 3. Minden tárgyból törekszünk a tanórákon és a nem kötelezı órákon is megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A tanórán kívüli oktatás csoportbontásban folyik. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. 4. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlıdı bukás, valamint tanulási nehézségek esetén egyéni foglalkozásokat, illetve fejlesztı foglalkozásokat is végzünk. 5. A fentieket egészíti ki a napközi otthon és a tanulószobai, TANODAI, valamint a TÁMOP 5.2.3-A-11/1/2011-001 "Legyen jobb a gyermekeknek" a Mezıcsáti kistérségben elnevezéső és a TÁMOP 3.3.8 Esélyegyenlıség alapú fejlesztés projekt is segítség. 5.1.2. A mővészetoktatás nevelésének alapelvei Pedagógiai Programunkban és tantervi irányelveinkben megfogalmazott értékek célja, hogy a tanulók által választott mővészeti ágak: képzı- és ipar-, zene- és táncmővészet oktatása során jártasságok kialakításával és gyakoroltatásával segítse elı a NAT-ban meghatározott, sokoldalúan mővelt személyiség fejlesztését. Pedagógiai alapelveink: A nevelés két tényezıje: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttünk aktív kölcsönhatás van. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzıi egyfelıl az igényesség, másrészt a növendékek jogainak tiszteletben tartása. Az egyes tanszakokon belül nyújtson speciális mővészeti ismereteket, járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Neveljünk az értékes zene, tánc, képzımővészeti alkotások befogadására, értésére és mővelésére, az érzelmi és esztétikai nevelés eszközeivel alakítsunk ki a kultúra iránt nyitott magatartást. Ösztönözzük tanulóinkat mővészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására, rendszeres hangverseny és kiállítás, valamint táncházi és néptánc találkozók-látogatásra, a rádió és televízió értékes mővészeti mősorainak meghallgatására, a mővészeti élet eseményei iránti érdeklıdésre. Neveljük tanulóinkat rendszeres, céltudatos, gazdaságos, koncentrált munkára, a korszerő módszerek és az innováció különbözı formáinak alkalmazásával segítsük elı tudásuk gyarapodását. A nevelı – oktató munka pedagógiai céljai és feladatai Az iskola elsıdleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás. Az alapfokú mővészeti nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeinket és gyarapítja ismereteinket. A zenemővészeti ág tanszakain folytatott képzés lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene, néptánc, népmővészeti alkotások ismerete a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, ırzésére, gyarapítására nevel. A program az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett, a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására lehetıséget biztosít. A képzés feladata, hogy az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a tanuló elsajátítsa a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségeket, 25


képessé váljon a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfajok sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Tanulóink többségének tudását olyan szintre kell fejleszteni, hogy képesek legyenek amatır muzsikálásra kamaraegyüttesekben vagy zenekarokban. Az átlagosnál jobb képességő növendékeinket fel kell készítenie közép – illetve felsıfokú intézményben való továbbtanulásra. Neveljen az értékes zene szeretetére. A képzı- és iparmővészeti oktatás feladata, hogy a látás kimővelése és tudatosítása mellett bıvítse a népi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenység fejleszti a kézügyességet és technikai érzékenységet, a vizuális megjelenítés készségét, képességét. A képzı- és iparmővészeti oktatás megismerteti a tanulókkal a vizuális kultúra ágait, sajátosságait. Célja a tanulók korának megfelelı vizuális mőveltség kialakítása, a készségek, képességek folyamatos fejlesztése. A táncmővészeti oktatás célja a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. A táncmővészeti oktatás feladata, hogy hozzájáruljon a kreativitás, improvizációs készség, képesség fejlesztéséhez, miközben fejleszti a tánctechnikai, elıadói mőveltséget. Megismerteti a növendékeket a múlt hagyományaival, a jelen táncmővészeti értékeivel, lehetıséget biztosít a táncmővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. A mővészetoktatás ösztönözze tanulóinkat hangverseny- és opera-, és kiállítás-látogatásra, néptánc találkozókra a rádió és televízió mővészeti mősorainak meghallgatására, értékes felvételek győjtésére. Motiválja növendékeinket a mővészeti tárgyú könyvek és ismeretterjesztı mővek olvasására.

5.2. Kiemelt nevelési feladataink Kompetenciai alapú oktatás-nevelés A kompetencia alapú oktatás bevezetése: Befogadó intézményként (iskola, mővészeti oktatás) olyan tanítási-nevelési programokkal kell dolgoznunk, amelyek kellıen rugalmasak, és a különbözı képességő gyerekek számára egyaránt hozzáférhetıek. Ilyen a kompetencia alapú oktatási-nevelési programcsomag. Ez a programcsomag az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Túlméretezett tananyag helyett reális tananyagmennyiséget dolgoz fel kiegészítve a sérülés-specifikus ajánlásokkal, tartalmakkal. Az egységes módszerek helyett differenciált módszereket alkalmaz. A kompetenciafejlesztések 6. és 8. évfolyamokon kiemelten (matematika és magyar órákon és egyéni fejlesztıkön) Valamennyi tantárgy esetében a szövegértés-szövegalkotás gyakoroltatására és a logikai összefüggések megláttatására figyelmet fordítunk. Passzív tanulói magatartás helyett a tevékeny, aktív tanulói magatartásra helyezi a hangsúlyt. A programcsomag elemei a gyerekek képességeihez, speciális sérüléseikhez optimálisan alkalmazkodva alkalmazható, változtatható. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amelyek lehetıvé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Erıs hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelı tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása jellemzi. A cselekvı, személyes tapasztalatszerzés, a jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. 26


A tevékenységek rendjét döntıen a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerő helyzetekbıl indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevı világ jobb megértését segítik. Hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A kooperatív csoportmunkák során lehetıség nyílik, hogy az SNI-s tanulókat társaik megpróbálják bevonni a közös feladatmegoldásba, és segítsék ıket a jó megoldás megtalálásában. A kooperatív tanulás négy alapelvének betartásával: építı egymásrautaltság, egyéni felelısség, egyenlı részvétel, egyidejő (párhuzamos) interakciók-, a sajátos nevelési igényő tanuló is az osztály szerves részét képezi. Az ilyen tanulásszervezéssel pozitív közösségtudatot, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthatunk ki az osztály egészében, ezzel segítve a sikeres integrációt. A differenciált rétegmunka, a csoport-és pármunka kialakítása elengedhetetlen feltétele az integráció sikerének. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavarokkal élı gyermek is megtanulja saját feladatait ellenırizni, munkájáról beszámolni és értékelni. A páros munka jól használható a (pillanatnyilag) hasonló szinten lévı gyermekek feladatmegoldásánál, ahol az egymás segítése dominál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jobb szinten van, akkor a tanulmányi kapcsolat a segítés céljával jön létre. Hatékony integráció csak jól mőködı team-munkával valósítható meg. A csoport tagjai az osztályban tanító pedagógusok, a gyógypedagógusok, a rehabilitációt segítı szakemberek és nem utolsó sorban a szülık. A hatékony tanítás érdekében célunk, hogy a tanulók személyiségét, pszichés funkcióit, képességeit megismerve, a kompetenciaterületek és a tanítás-tanulás folyamatát segítı módszerek elsajátítása, és a szükséges eszközök biztosítása keretében biztosítsuk a tanulók egyéni fejlıdését. A nevelés elemi szintjén minden kisgyermeknél, a sajátos nevelési igényő tanulóknál az iskolai nevelés különbözı szakaszaiban is nagy hangsúlyt kell kapnia a pszichés funkciókérzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet- folyamatai rendszeres gyakorlásának. Ezzel párhuzamosan a mozgás, beszéd, gondolkodás tanulásának, mert ezek a tanulási folyamatok teremtik meg – cselekvésbe ágyazva, hatékony motivációs és érzelmi ráhangolással – a képességek fejlıdésének lehetıségét. Különösen fontos a kisiskolás korban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a késıbbi sikeres tanulás elemi feltételei. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása külön figyelemmel: • • • • • • • • •

a tanár, a nevelı személyiségére, és felkészültségére, a gyermekek életkorának megfelelı, támogató pedagógusszerep kialakítására a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére a pozitív tanulási attitőd kialakítására, fenntartására a tanulási motiváció kialakítására, fenntartására a tanulási kudarcok megelızésére az egyéni képességek optimális fejlesztésére a kooperatív technikákra a tanulók felelısségvállalásának megalapozására, fejlesztésére az életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztésére o a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására o a tanár, szülı, gyerek kapcsolatra, illetve o az iskola-szülı viszonyra o az óvodában és iskolában felhasználható oktatási programok kidolgozására o az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozására, o a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezésére, a tanárok 27


támogatására és szakmai segítségének biztosítására (pl.: módszertani kurzusok, esetmegbeszélések, drámapedagógiai módszerek, fejlıdés lélektani kurzusok, hospitálások) Alapelveink: • • •

tevékenység-központúság, problémaközpontúság, felfedeztetı tanítási-tanulási gyakorlat módszertani sokszínőség, változatos munkaformák alkalmazása, koordináló, segítı, támogató tanári attitőd differenciálás, egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében o tehetséggondozás, hátránykompenzálás o életszerő, élet közeli ismeretek közvetítésére épülı fejlesztés o a fokozatosság, folyamatosság elve (a fenntarthatóság érdekében is) o a tudáshoz való egyenlı hozzáférés elve o a horizontális tanulás elfogadása, egymástól tanulás o a kompetencia-oktatással kapcsolatos elvek, képességfejlesztés, készségfejlesztés o a pedagógusok önképzésének elve

Feladataink: • •

• • • •

az életkori sajátosságoknak megfelelı tevékenységszervezés, módszerválasztás a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása o eredményes és hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása o az IKT-technikák alkalmazása, elsajátíttatása o a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba változatos oktatás-szervezési és munkaforma alkalmazása (projekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében érzékszervi tapasztalásra építı ismeretszerzés, készségfejlesztés – tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása fejlesztı értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében o az életkori sajátosságoknak megfelelı módszerválasztás o egyéni fejlesztés

Feladataink az esélyegyenlıség biztosítása érdekében: • • • •

az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában Szegregációmentes, együttnevelést biztosító környezet kialakítása az integráltan oktatható tanulók számára befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása Vannak olyan gyerekek, akiket csak szegregáltan lehet oktatni, számukra ezt biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket Pld. a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája.

Eszközei a feladatok megvalósítását munkavégzéshez elengedhetetlenek: •

segítı

erıforrások,

amelyek

a

mindennapi

programcsomagok

28


• • •

projektoktatás témahét moduláris oktatási programok tanári kézikönyvek, értékelı eszközök, speciális eszközök, fejlıdési mutatók

Eljárások a nevelı-oktató munka céljainak megvalósulását szolgáló módszerek és szervezési módok: • • • • • • • • • • • • •

egyéni munka páros munka csoportmunka differenciálás kooperatív tanulásszervezés: kooperatív módszerek projektek differenciált rétegmunka – egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Életkornak megfelelı drámapedagógiai eszközök alkalmazása Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása, internethasználat A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén A tanulók önálló felfedezı, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.

5.2.1. Általános iskolai kompetenciák Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció: Integrált magyartanítás, ahol nem különül el az irodalomtörténet, irodalomelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést egyszerre szolgáló magyartanítás történik. Kommunikáció - központúság, ahol a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, folyamatos eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár-diák és diák-diák között. Tevékenység centrikusság, ahol a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszolniuk, hanem különbözı szövegtípusokkal különbözı feladatokat kell megoldaniuk. Differenciálás, ahol a különbözı képességő gyerekek különbözı nehézségő feladatokat oldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításához. Partnerség, ahol a gyerekek a pedagógus segítı irányításával érhetik el céljaikat. Matematikai kompetenciák: A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínőségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy élet közelbe tudjuk hozni az elvont matematikai ismereteket a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók problémaazonosító és megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére. 29


A kompetenciaterülethez készült modulleírások a teljes tanítási - tanulási fejlesztı folyamatot vezérlik. Alkalmazkodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésbıl indulnak ki, és a változatos szemléleti és matematikai tartalomtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánosabb, egyre elvontabb ismeretekig. Folyamatot kínálnak, amelytıl nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkodva a lehetıségekhez. Idegen nyelvi kommunikáció: A használható nyelvtudás ma számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásnak feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség egy - egy idegen nyelv ismeretére. A nyelvtudás fontosságát a tanulók is érzik. Legkorábban az idegen nyelvek oktatásában jelentek meg az új módszertani eljárások és óravezetési technikák: a pármunka, csoportmunka; párbeszédek, szerepjátékok, nyelvi játékok, dalok, mondókák alkalmazása. A kompetenciaalapú oktatás ezt a folyamatot erısíti tovább. A hangsúlyt a köznapi beszédszituációkra, a társalgási nyelv elsajátítására, az autentikus szövegek használatára helyezik. Szociális és állampolgári kompetenciák: Ezek körébe olyan attitődök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belsı, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelıs magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az ıszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevıi az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitőzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezıkészség, az akaraterı és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelı képesség, a konfliktustőrı, -kezelı, -megoldó képesség, valamint a vezetı- és szervezıképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú idın át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Digitális kompetencia: Az oktatás területein esélynövelı tényezı. Az IKT (infokommunikációs tartalmak) kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegő informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon idıigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idı a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IST módszerek megjelenése lehetıséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagokat segítségül hívjuk. Digitális, interaktív Internetes taneszközök használatával. Az IKT- fejlesztés szerepe intézményünkben – 1. számú melléklet a Mezıcsáti Általános Iskola Informatikai Stratégiája Az IKT, vagyis az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztár létrejöttét az indokolja, hogy az emberiség fejlıdése során felhalmozódott információmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az információhalmazban való helyes tájékozódás képességének kialakítása a fontos, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az információ nagy része 30


elektronikus formában rögzített, s a számítógép segítségével hozzáférhetı. Az információs és ezekhez kapcsolódó kommunikációs rendszerek használatával a pedagógus könnyen építhet olyan kapcsolatokat, melyeken keresztül gyakorlati tevékenységbe vonhatja be a gyerekeket (pl. mérési adatok győjtése, feldolgozása; győjtött információk közzététele kiadványban, honlapon). A nevelési folyamat ez által is cselekedtetıvé válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) csak eszköz. A leggazdagabb nyomtatott vagy számítógépes információs rendszer használata sem tudja helyettesíteni a valós világot, az élményközpontú pedagógiát. Informatikát korszerő információtechnikai eszközök és segédanyagok nélkül ugyanis lehetetlen oktatni. Ennek érdekében tantermeink egy részében projektoros megjelenítéssel tesszük szemléletessé az oktatást. Ez lehetıvé teszi a digitális tananyagok használatát az oktatás során. Nélkülözhetetlenek a számítógépek, perifériáik, a kezelést-alkalmazást segítı szoftverek, az oktatási célú információs adatbázisok, a jól felszerelt iskolai könyvtár, az internetkapcsolat. Mindezek olyan mennyiségben, hogy minden tanuló hozzáférjen az információs és kommunikációs technika, az IKT nyújtotta lehetıségekhez. Az információs társadalomban nélkülözhetetlen alapismeretek megszerzése és készségszintő használata erısödne, ha nem csak a szők óraszámú informatika tantárgyra korlátozódna, hanem a többi tantárgy is kivenné részét a mindennapi felhasználásban. IKT, mint kulcskompetencia: • • • • •

megteremtjük a projektalapú oktatás feltételeit kialakítjuk az IKT infrastruktúrát az intézményben lehetıvé tesszük a digitális tananyagok alkalmazását az oktatásban a pedagógusok körében képzések szervezésével biztosítjuk az IKT- alapú módszertan használatát nyelvtanulásban elısegítjük a nyelvtanulás különbözı formáinak/ formális, nem formális, informális/ gyakorlását az ehhez szükséges alap tananyagok széleskörő hozzáférésének biztosításával.

Hatékony, önálló tanulást segítı kompetenciák: Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erısségeivel és gyengeségeivel, különbözı távú célokat tudjon maga elé tőzni és a célhoz vezetı utat képes legyen operatív szakaszokra bontani, közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklıdésének megfelelı egyéni tanulási utakat kijelölni, az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára, tudjon jó döntéseket hozni. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettıl fogva megkapják az egész életen át tartó segítı tanácsadás lehetıségét. Ennek jegyében a diákok sok-sok modellértékő helyzetben való részvétel során szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerı-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatékonyan tervezni saját életpályájukat. Esztétikai- mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciája: Az esztétikai- mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

31


Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, és irányítsuk cselekvéseinket. A kompetenciáknak lehetıvé kell tenniük, hogy az tanulók jobban megértsék a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia eredményeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatal, az értékek, az erkölcsi kérdések, a kultúra stb. területén). A Kulcskompetenciák fejlıdésében fontos szerepe van a jelenségek megfigyelésére, reprodukálására, irányított megfigyelésére, terepgyakorlatok lehetıségeink megteremtéseire. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életbena munkahelyén is- abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázat vállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. A kompetenciaalapú programok általános jellemzıi: • • • • • • • • •

kompetenciaalapúak teljesítményre alapoznak figyelembe veszik az egyéni haladást tanulásközpontúak specifikus célkitőzéseket tartalmaznak gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzést adnak az értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján történik A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttmőködés, empátia, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel.

problémamegoldás,

Mi fog érezhetıen változni? Az iskola hangulata, a tanárok motiváltsága, a tanárok rugalmassága, a tananyag szerkezete, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a gyerekek idıbeosztása és terhelése, a gyerekek közti kapcsolatok, az iskola kapcsolata a szülıkkel és az azt körülvevı tágabb közösséggel javulni fog. Ezt a fejlesztést kíséri a digitális kultúra elterjedése. Ezzel erısödik tanulóink versenyképes tudása, munkaerı piaci boldogulása. A tananyag feldolgozása során kiemelt szerep jut: • • • • • • •

a tanulók kérdéskultúrájának, az információk hozzáférhetıségének, az egyéni és csoportos válaszadásnak, az ösztönzésnek arra, hogy a gyermekek egymás ismereteit használhassák, is forrásként a tanuló–tanár interakciónak, a tanulók közötti interakcióknak, többféle képességet igénylı feladatoknak. 32


A képességfejlesztés fókuszai Tematikus fókusz: Információkezelés (tapasztalatgyőjtés, az adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok elemzése) Szerep és pozíció-meghatározás: A szereppel való viszony deklarálása Kooperáció: Együttmőködési készség, csoporttudat, szolidaritás Alkalmazkodás: A partnerekhez való igazodás, a saját és a partner érdekeinek ismerete. 5.2.2. Mővészetoktatás kompetenciái A tervezett tevékenységek a kompetencia alapú oktatás támogatását tőzik ki célul: a mővészeti nevelés által hozzáadott érték biztosításával, a tanulói egyéni fejlesztésekben való részvétel és együttmőködés az intézmény pedagógusaival, a szülıkkel, a tanulói értékelésben való részvétel új formáinak kialakításával, a település, mikro térség oktatási-kulturális rendezvényein való aktív részvétellel. Belsı innováció, fejlesztési program kidolgozása és alkalmazása a tanulók személyiségének fejlesztésére, horizontális szempontként a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul. A fejlesztési programban törekedni kell újszerő tanulásszervezési, nevelési eljárások alkalmazására. A mővészeti tagozaton megvalósuló program eredményeképp a tanulók, növendékek képességfejlesztése kiegészül a mővészeti oktatás adta lehetıségekkel, olyan hozzáadott érték keletkezik, amely az iskolai oktató-nevelımunka hatékonyságát növeli, új értékelési eljárásokat, eszközöket is kifejleszt. Kompetencia alapú nevelés az alapfokú mővészetoktatásban: Alapvetı feladatunknak tekintjük az alábbi kompetenciák kiemelt fejlesztését: • kreativitás-gondolkodásfejlesztés • önismeret, önértékelés • reális énkép • döntéshozatal, döntésképesség • felelısségvállalás • problémamegoldó képesség • koncentráció képessége • kritikai szemlélet • kommunikációs képesség • kottaolvasás o tervezés o vizuális megjelenítés o improvizáció o elıadói mőveltség o mozgáskoordináció • ritmusérzék • biztos hangszerkezelés • zenei ismeretek biztos birtoklása

33


Életpálya/szociális kompetenciák: • • • • • • • • • •

érzelmi intelligencia empátia tolerancia kooperáció képessége kompromisszumkészség pozitív munkaszemlélet szabálykövetés színpadképesség személyes higiénia önfegyelem

Esztétikai-mővészeti kompetenciák: • • • • • • •

értékteremtı képesség elemzı képesség alkotni vágyás a mővészetek által közvetített értékek elismerése, felismerése, befogadása, átadása önkifejezés nyitottság korstílusok, stílusjegyek ismerete, felismerése

5.3. A nevelési területek felülvizsgálata 1. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklıdés, a megismerési vágy fenntartása Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttmőködés különbözı formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni, egyéni feladatok vállalása A felelısségvállalás megalapozása az együttmőködésre épülı kooperatív csoportmunkában 2. Az egészségneveléssel összefüggı feladatok 3. A környezeti nevelés feladatai A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök: • Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája • Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt • Egyéb eszközök listája, amely a kompetenciaalapú oktatás helyi megvalósításához szükséges • A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája • Internet, tanári lap-top program

34


A legfontosabbnak tartott, irányadó pedagógiai értékeink: 1. Egészség: - testi, lelki épség - az egészséges életmód iránti belsı igény 2. Aktivitás: - tevékeny élet - kezdeményezıkészség 3. Érdeklıdés: - a valóság (az ember külsı-, belsı világa) megismerése, megértésére való törekvés a mővelıdési igények kialakulása 4. Kommunikációs, kooperációs képesség: - egyetértésre, megegyezésre, együttmőködésre való törekvés 5. Az életfeladatokra való felkészültség (gyakorlatiasság) - az életkori követelményekhez, adottságokhoz mérten megfelelı gyakorlatias életvitel képessége 6. Produktivitás (kreativitás és innovációs képesség): - az értékteremtésre való képesség és törekvés 7. Átfogó- valóságérzékelés – és értékelés: - az egészben, a rendszerben, a hosszú távú folyamatokban való gondolkodás képessége 8. Autonómia: - személyiség önállósága - önálló döntésekre és tettekre való képesség 9. Igényszint: - az ember önmagával szemben támasztott követelményeinek színvonala 10. Felelısség: - a felelısségtudat és a felelısségvállalás egysége Célunk a fenti értékekre alapozva, az életkori sajátosságok figyelembevételével mindazon képességek, kompetenciák fejlesztése, melyek a társadalmi és természeti környezetben való tájékozódást, az ismeretek alkalmazását illetve más ismeretekkel való összekapcsolódását segítik elı, melyeknek végsı célja az autonóm személyiség kibontakoztatása. A fejlesztés szempontjából lényeges, hogy az érzelmi, motivációs tényezık is szerepet kapjanak. 5.3.1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink 5.3.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. A szinte mindenre kiterjedı iskolai tevékenység mellett azonban a diákok személyiség-és közösségfejlıdésére még számtalan iskolán kívüli tényezı is hat: a lakókörnyezet, a baráti kör, a média, az internet. A gyermekek és diákok személyiségfejlıdését a fentieken túl alapvetıen meghatározza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fontosabb a bölcsıdei gondozónık, az óvónık, az osztályfınökök, a tanítók/tanárok és a gyermekekkel kapcsolatba kerülı nevelık számára. Napjainkban egyre több az olyan család, amely sok negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának folyamatában a korábbiaknál még nagyobb szerep hárul a nevelési-oktatási intézményekre. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása tanórákon, napköziben, sportversenyeken, önkiszolgálásban, ünnepélyeken a szerepek felelıs elvállalásában történik. Valamennyi tanuló az iskolai élet minden területén legyen képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit, ennek részleteit a Házirend tartalmazza.

35


A tanulók értelmi nevelése; a tanulás tanítása: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése valamennyi tanítási órán és különbözı tanulmányi versenyeken. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók napi rutinjába épüljön be a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése. Saját idıbeosztása szerint készüljön az órákra. Az interaktív tanórák, a kutatómunkák, a könyvtári órák és egyéb digitális oktatási formák alkalmával jusson olyan élményhez a tanuló, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önmővelésnek egyéb lehetıségei is léteznek. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése; felelısségvállalás másokért, önkéntesség. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása kooperatív technikák alkalmazásával. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása a drámapedagógia eszközének igénybevételével. Az adott helyzeteknek megfelelı magatartási és kapcsolatteremtési formák alkalmazása az osztályközösségben, az iskolai közösségben és az iskolánk kívüli közösségekben. A környezetért, a közösségért vállalt kötelezı- és szabadon választott feladatok felelısségének tudatosítása. Az egyén feladatainak lelkiismeretes végrehajtása erısíti az általa képviselt közösséget a tanórákon, valamint a szabadidıs, illetve az otthoni tevékenységek során. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése; az önismeret, a társas kultúra fejlesztése. Feladata: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. Az együttmőködı tanuló az empátiára és a segítségnyújtás képességére érzékeny. Felismeri mások problémáit, s életkorának megfelelıen a tanórákon kialakított kooperatív készséggel kezelni tudja azt. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók családi életre nevelése. Feladata: A tanuló alapvetı együttélési formák során sajátítja el az együttmőködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. A tanulókkal történı beszélgetések, feladattal történı megbízatások során a pedagógusoknak meg kell gyızıdni az együttélési normák általánosságban használt illemszabályainak betartásáról. Ellenkezı esetben tudatosítani kell a helyes illemszabályok betartását, s ellenırizni kell annak betartatását. A családon belül elfoglalt helyét és szerepét saját feladatainak napi rendszerességgel történı elvégzésével erısíti meg. Errıl spontán beszélgetések, családlátogatások és szülıi értekezletek alkalmával bizonyosodik meg az iskola. A tanulók nemzeti nevelése; nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Feladata: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A cigány nemzeti hagyományok, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A magyarság népi hagyományaival, szimbólumaival, nemzeti ünnepeivel érzelmileg azonosuljon. Legyen segítı közremőködıje és aktív résztvevıje az ezzel kapcsolatos iskolai és osztályközösségi rendezvényeknek. A tanulók állampolgárságra nevelése; demokrácia nevelése. Feladata: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az 36


iskolai és a helyi közéletben való részvételre az aktív állampolgárságra. Kooperációs képesség kialakítása a megfelelı és követendı szabályok fontosságának betartásával az iskolai élet minden területén.

A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása: testnevelés, technika, sport, hetesek. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése. Feladata: A tanuló tanulmányi séták, illetve otthoni megbízatásai alkalmával (vásárlás) ismerje meg a mindennap fogyasztott alapvetı élelmiszerek árát. Matematika órákon kapjon különös hangsúlyt a pénzzel való gazdálkodás fontossága. A természettudományos órák tananyagain keresztül az energiatakarékossággal kapcsolatos cselekvés és gondolkodás kialakítása kerüljön elıtérbe. A tanulók egészséges életmódra történı nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az önpusztító életvitel elutasítása. A természetismeret, a biológia, valamint az egészségtan és a testnevelés órákon tudatosítani a fentieket a saját és társai egészségének védelmében. Kialakítani a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránti természetes igényt. Az osztálytermek és az iskolai környezet barátságossá tétele az osztályfınökök és az iskolavezetés kiemelt feladata kell, hogy legyen. Az iskolai tanulók egészségének és környezetének védelmével kapcsolatos szabályokat a Házirend tartalmazza. A tanulók fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelése. A természettudományos órákon és az osztályfınöki órákon, valamint iskolai rendezvényeken kapjon hangsúlyt a környezettudatos magatartás kialakítása és megkövetelése. A cél minden esetben mikro- és makro környezetünk minıségének javítása, esztétikumának, harmonikus mőködésének megırzése. A tanulók pályaorientációra nevelése. Az intézmény IPR programjában, illetve az osztályfınöki munka során üzemlátogatások és bemutatók alkalmával megismertetni azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelünk zökkenımentességét biztosítják. Ezen alkalmak során ismerjék fel a tanulók különbözı szakmák együttmőködésének fontosságát. A tanulók médiatudatosságra nevelése. A tanulókat a tantárgyi koncentráció, illetve a digitális ismeretek, digitális tananyag elsajátítása során arra kell ösztönözni, hogy tudatosan válasszák ki a fejlıdésüket szolgáló médiaismereteket, televízióadásokat. Ismerjék meg a korhatárt jelzı szimbólumokat. Egy-egy film, illetve televízióadás megnézése alkalmával tudjanak különbséget tenni a történtek és a valóság között. Minderrıl spontán beszélgetések, szülıi értekezleteken és családlátogatásokon, valamint osztályfınöki órákon essen szó. 5.3.1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a mővészetoktatásban. Az esztétika, mővészeti nevelés csak akkor érheti el a célját, ha esztétikai, mővészeti élményhez juttatjuk növendékeinket, hiszen a mővészet éppen élményszerő átélhetısége révén válik az emberformálás eszközévé. Az élmények ereje, intenzitása a mővészetoktatás során az érzelmekkel kerül kapcsolatba, amely kialakítja a befogadás és az önkifejezés milyenségét. Az oktatás-nevelés a növendékekben számos olyan készséget és képességet alakít ki, amely megkönnyíti munkájukat és 37


elırehaladásukat az élet más területein is. Az intézmény mővészeti tagozatán az alábbi célok megvalósítását tekintjük elsıdlegesnek: Az analizáló képesség fejlesztése tanulóink minél magasabb szintő, komplex teljesítménynyújtásuk érdekében. A figyelem idıtartama, tartóssága a tanárok alkalmazott módszereitıl is függnek, ezért ösztönözzük a kollégákat a személyre szóló változatos, érdekes technikák kidolgozására és alkalmazására. A mővészetoktatás sikere elsısorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, amelyhez tanáraink részérıl nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelı alkalmazkodó gondolkodás intuíció szükséges. Meg kell ismerni a családból hozott pozitív hatásokat, amelyek továbbfejlesztése szintén szaktanáraink feladata. Növendékeink motiváltságát, akarati tulajdonságait rendszeresen szükséges vizsgálni. A fenti feladatok megvalósítása kizárólag intézményünk nevelési és oktatási színvonalán múlik, amiben a pedagógus emberi hozzáértése, színvonalas tevékenysége a meghatározó. Elengedhetetlen a jól kiválasztott módszer sikeres megvalósítása, melynek kulcsa a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége, koncepciójának következetes végrehajtása. Életvitelükkel sugározniuk kell a mőveltség, a mővészet és a harmonikus élet összetartozását. A mővészeti iskola mővészeti ágában folyó elméleti és gyakorlati képzés követelményei és tantervi programja alkalmat ad a növendékek különbözı mővészeti képességeinek fejlesztésére, és biztosítja a különbözı mővészeti ágakban elsajátítható jártasságok megszerzését és gyakorlását. Képzésünk figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait és épít a tanulók érdeklıdésére, tehetségére. Alakítja képességeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad továbbá az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. Az egyéni hangszeres oktatás jellegébıl adódóan a tanárnak döntı szerepe van a tanuló személyiségformálásában, melynek kiemelkedı helyet kívánunk adni a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainak során. Neveljük növendékeinket rendszeres, céltudatos, igényes munkára, kitartó, hatékony gyakorlásra. Adjunk teret és lehetıséget a növendékek kreatív megnyilatkozásaiknak. Fejlesszük improvizációs képességüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok két nagy területre bonthatók: 1. Az értelem kimővelésére (kognitív kompetencia) 2. A szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) A mővészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. A mővészeti nevelés táplálja a növendékek kialakuló érzésvilágát és egyfajta minıségre való igényességet alakít ki bennük. Mővészeti nevelésünk lehetıséget biztosít arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét és ezzel fejlıdjön önismerete és erısödjön önbizalma. Megalapozza tanulóink esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A napi gyakorlások, a mővek megtanulásának eredményeképpen fejlıdik a memória. A tempó és dinamika, az alapos megfigyelı képesség betartása, a zenemővek és táncok, alakok és formák megformálása a figyelem, a koncentráció állandó munkát igényli és ezeket fejleszti. 5.3.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az általános iskolában A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata.

38


A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5.3.1.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a mővészetoktatásban. A mővészeti iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. Bár a hangszeres órákon egyéni oktatás folyik, a közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A mővészetoktatásban elsıdleges szerephez jut a siker örömének átélése. Növendékeink akkor tudnak igazán ösztönzést szerezni elırehaladásukban, ha mások is rendszeres tanúi a teljesítményüknek. Minden szereplés, fellépés semmivel sem pótolható élményt biztosít számukra. A közösség, a szülık, a szaktanárok, tanulótársak elıtt nyújtott produkciók alkalmával kialakul a közösségi siker, vagy esetlegesen a kudarc átélésének képessége, mélyül az összetartozás érzése, egymás megbecsülése, a felelısségérzet, az önismereten és önbecsülésen keresztül növekszik a közösségi kommunikációs és érzelmi tényezık hatása. Célok: Az intézményi – mint a legfontosabb közösségfejlesztés színtere – háttér megismertetése és fejlesztése. A család – mint legjelentısebb erıforrás – szerepének tudatosítása. Az emberi kapcsolatok erısítése, új kapcsolatok kialakításának elısegítése (család, iskola, tanulóközösség, tanulótársak, szaktanárok). Az intézményi demokrácia biztosítása (szülık, tanulók vélemény-nyilvánításának meghallgatása, mérlegelése, értékelése és a közös megoldások kialakítása). Feladatok: Társas kapcsolatokra történı nevelés. Megfelelı kommunikációs és együttmőködési készség és képesség elsajátíttatása. A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása, a tanszaki közösségek kialakítása (erısíteni kell a csoporthoz tartozás érzését és felelısségét). Konfliktus kezelési technikák kialakítása, kompromisszum készség fejlesztése, a konszenzusra való 39


törekvés technikájának, az érdekütköztetési módszerek kidolgozása. Közös célok együttes megfogalmazása, szokások, hagyományok kialakítása, megtartása és fejlesztése a gyermeki és emberi jogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása és tisztelete. Módszerek: Beszélgetések, élménybeszámolók, tanszaki meghallgatásokat, szerepléseket, kiállításokat, fellépéseket követı közös értékelések, kamarazene-, zenekarok-, énekkarban való rendszeres gyakorlás, szereplés propagálása. A mővészeti tagozaton valamennyi mővészeti ágban jellegüknél fogva az egyéni oktatás mellett csoportos foglalkozások is vannak. A kamaraegyüttesek és a zenekar tagjai az aktív társas együtt muzsikálás, közös éneklés, néptánc során számos alkalommal állnak közös produkciókkal közönség elé. A táncmővészeti ágban az összhang, az együtt táncolás élménye elengedhetetlen. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, az együttes sikere az egyéni produkciókon is múlik, amely fokozza a közösségérzést. Az aktív társas együtt muzsikálás, táncolás fejleszti a másokra való odafigyelés képességét, ugyanakkor fegyelemre szoktat. A sikerélmény eléréséhez lehetıséget biztosítunk iskolai, iskolán kívüli szerepléseken egyaránt. A tanulmányi versenyek és találkozók, más településeken történı szereplések illetve más helységek mővészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetıségét hordozzák magukban.

5.4. Feladataink megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulás feltételeinek biztosítása, szervezésének formái, tartalma és elvei 5.4.1. Szerepe az iskolás gyermek életében Az iskolás gyermek szervezett tanórai és tanórán kívüli tevékenységei során, valamint spontán szerzett ismeretek alkalmával bıvíti tudását. Az iskolai élet minden területén és a hozott ismeretek minısítése alkalmával is a kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínőségét igyekszünk érvényesíteni. (személyközpontúság, integráció, megfigyelésen alapuló gyermek megismerési technikák, differenciáló pedagógia, kooperatív technikák, komplex mővészeti fejlesztés.) Az iskolában is célunk a természetes élethelyzetekben, a gyermekek életkorának, érdeklıdésének megfelelı gazdag tevékenykedtetéssel (cselekvı aktivitás, közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás) a tudásgyarapítás, az ismeretek elsajátítása, képességek, készségek fejlesztése, jártasságok kialakítása- tanulásban kompetens gyermekek nevelése, az élethosszig tartó tanulás képességeinek megalapozása, az országos kompetenciamérés eredményes teljesítése. Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekinthetjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha intézményünk diákjai A negyedik évfolyam végén: Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.). Iskolai feladataikat önállóan megoldják. Kialakítottak a koruknak megfelelı tanulási technikákat. Képesek az idejüket célszerően beosztani. Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelı viselkedési formákat felnıttekkel és kortársaikkal

40


szemben. Az alapkészségeket megfelelı szinten elsajátították. Saját képességeiknek megfelelıen jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket. A nyolcadik évfolyam végén: Végzıs diákjaink megfelelnek az érvényben lévı alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezzenek olyan bıvíthetı, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek. Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés, - és magatartásformákat. Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövıjüket és sorsukat illetıen. Jellemezze tanulóinkat: - egészséges kíváncsiság, - optimizmus – pozitívan elfogadni és megélni a váratlan dolgokat is, - nyíltság, nyitottság, befogadás, elfogadás, - pozitív, egymást segítı, elismerı versengés, - bizalom barátban, nevelıben - barátság, - hit önmagukban és másokban, - humorérzék, vidámság, - udvariasság, jólneveltség, - kommunikációs és manuális képességük, illetve mozgáskoordinációjuk révén magabiztosság, - mővészetek iránti nyitottság, - ıszinte véleménynyilvánítás, - tisztelet. Az egyén és a csoport a környezetével folytatott interakcióban fejlıdik. Az emberközpontú, kiemelten a gyermekközpontú iskola megvalósulását szeretnénk elérni. 5.4.2. A szabadidı tartalmas, önálló felhasználására nevelés: A tanulók életkori sajátosságait, érdeklıdési körét figyelembe véve minél változatosabb szabadidıs programokat tervezünk. • különbözı játékok megismertetése (konstrukciós-, szabály-, szerep-, sport-, csapat-, szituációs-, dramatikus-, önismereti- stb. játékok) • kézmőves tevékenységek, manuális foglalkozások • vetélkedık, akadályversenyek (mőveltségi, illem, játékos, sport, környezetvédelmi, egészséges életmód) • kulturális programok (színház, mozi, hangverseny, múzeum, könyvtárlátogatás) • mővészeti tevékenységek kipróbálása (táncház, rajz, zene, karének) • kutatómunka • népszokások megismertetése • mesék dramatizálása • versek tanulása, versmondás • vers ill. meseillusztrációk készítése • pályázati munkák készítése (rajz, kézmőves) • jeles napok, Világnapok – megemlékezések: (pl.: Állatok világnapja, Magyar Költészet Napja, A Magyar Kultúra Napja, Víz világnapja, A Föld Napja, Madarak- és Fák napja, Rendırség 41


Napja, Mentık Napja, Tőzoltók Napja stb.) • ismerkedés a különbözı foglalkozásokkal • játszóházak (karácsonyi, húsvéti) • ünnepségek osztálykeretben (Mikulás, Anyák Napja) • iskolai ünnepség: Karácsony és Farsang • szakkörök, Peca suli 1.-2014/2015-ös tanévtıl • iskolán kívüli programok (városi rendezvények, kiállítások, zeneiskola, erdei iskola, kirándulás, hulladékgyőjtés, nyári üdülési lehetıség, stb.) A kötelezı tanulási idın túl a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola lehetıséget nyújt a logopédiai, a fejlesztı és a gyógytestnevelés szolgáltatás igénybe vételére. Nagyon fontos törekvésünk, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni. Kiemelt szerepe van ennek olyan csoportokban, ahol a pedagógusok kevésbé számíthatnak a szülıi támogatásra. A tanulási technikák elsajátíttatását tanórán kívüli foglalkozások, egyéni felzárkóztató programok keretében végezzük, például játékos formában, tevékenységközpontú megközelítésben. PROJEKTEK Szabadidıs tevékenységeinkre az a jellemzı, hogy egy témát járunk körbe, hosszabb rövidebb idıszak alatt, minél többféle módon. A projektpedagógia feltételrendszerét alkalmazva egy jelenséget komplexen, több oldalról közelítünk meg. A gyerekek megtapasztalják, hogy kapcsolat van, sokszor egymástól függetlennek látszó, távol esı dolgok között. A téma alanya bármi lehet, ami igazodik a tanulók fejlettségi szintjéhez, amirıl ismeretekkel rendelkeznek, ami érdeklıdést, kíváncsiságot vált ki. A „téma nap” és a „téma hét” hamar közkedveltté vált a gyerekek körében. A projektek során gyakorolható a felelısségvállalás, az együttmőködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése. A projekt keretében végrehajtandó tevékenység négy fı irányvonala 1. Testi és lelki egészségre nevelés: Egészség nap-, hét. 2. Jeles napok, ünnepek: Csillagszóró-adventtıl karácsonyig, Névadó napja-hete. 3. Kézmőves, kreatív foglalkozások: Játszóházak Adventi ügyeskedı, és Húsvéti színvarázs játszóház. 4. Környezeti nevelés, környezetvédelem: A madarak karácsonya - téli madáretetés Erdei iskola, Öko-napok 5. Szülıföldem projekthét 2. számú melléklet

A szabadidıs tevékenységek keretében bontakoznak ki az évszakokhoz kötıdı, hagyományırzı projektek, melyeknek témái: • népdal- és néptánc tanulása, • népi gyermekjátékok tanulása, mozgáskoordinációs gyakorlatok, • zenehallgatás, • kézmőves foglalkozások természetes anyagokból, • múzeumlátogatás, tanulmányi séták, • könyvtárlátogatások foglalkozásokkal.

42


KOOPERATIVITÁS Napjainkban a hagyományos keretek helyett a kooperativitás, az együttmőködés kerül elıtérbe. A gyermek ezzel a módszerrel olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert, amelyek késıbb hasznára válnak az életben. Megtanulja, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törıdjön azzal, hogy a társa tudja-e, érti-e feladatát, megtanulja, hogy egy feladatot többféleképpen is lehet értelmezni, többféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözıek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül. A kooperatív módszereket alkalmazó tanár a tanítványaival partneri viszonyba kerül. Hozzáférhetıvé teszi diákjai számára az információ szerzés számtalan módját, a közös munka örömét. A gyerekek különösen szeretik ezt a munkaformát, hisz lehetıségük van az önálló véleményalkotásra, megszólalásra, pozitív élmények átélésére az aktív ismeretszerzés során. Az iskolába eltérı képességekkel érkezı gyerekek a felmerülı feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelıen oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a tanórán csoportjuk munkájában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez.

Hagyományırzı tevékenységek A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, mely bizonyos állandóságot és folytonosságot terem az iskola mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, ırzi és folyamatosan bıvíti hagyományait. Hagyományteremtı és hagyományırzı munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelıtestület, a tanulóközösség véleményére, figyelembe vesszük a szülıi, fenntartói véleményeket. Célunk a hagyományrendszerünk mőködtetésével az egyéni arculat formálása, amely jól megkülönböztet más iskoláktól. Az iskolai rendezvények hagyományai Ezek a rendezvények az intézmény egészét átfogják a nyilvánosság elıtt zajlanak, ezért ezek az iskoláinkról alkotott jó vélemény, hírnév letéteményesei. Iskolai szintő rendezvények Ünnepségek, megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúkra emlékezünk osztálykeretben Október 23-a és március 15-e ünneplése kiemelt iskolai, esetként városi ünnepség Klubdélutánok (mikulás, karácsony) Adventi programok Karácsonyi ünnepség a minden évben adományozott hatalmas fenyıfa alatt Február 25. A Holokauszt áldozataira emlékezünk - Holocaust napja Kommunizmus áldozatainak emléknapja -(osztálykeretben) Névadóinkról - Egressy Bénirıl és Édes Gergelyrıl hagyományon alapuló megemlékezések. Anyák napi megemlékezések (osztálykeretben) Pedagógusnap intézményi szinten /a fenntartó és szülıi szervezetek közremőködésével/ Ballagás – minden évben a tanév utolsó napját követı szombaton. Tanévzáró ünnepély Rendezvényeink: Novemberben Egészségnap vagy egészséghét. DSE karácsony Karácsonyi hangversenyen mutatkoznak be zenetagozatos növendékeik. 43


Fenyı kupa Körzeti matematika versenynek a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti iskola szervezésben. Farsangi karnevál Alapítványi - Iskolai Jótékonysági bál a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola és a Mezıcsát Ifjúságáért Alapítvány szervezésben a hagyományoknak megfelelıen. Édes Gergely Területi Kulturális verseny Suli Napok rendezvénysorozat – Egressy és az Édes Gergely napot követıen – szórakoztató, sport és kulturális programok a tanulók ötletei, kívánságai alapján. Névadónapi hangverseny – zenetagozatosok közremőködésével. Gyermeknap intézmény/tagintézmény szinten Zeneiskolák találkozója májusban-évente Folklór fesztivál-néptáncosok találkozója-kétévenként Mazsorett csoportok találkozója-kétévenként Egyéb iskolai rendezvények: A Filharmóniai hangversenyeket évtizedek óta szervezzük évi négy alkalommal. A világjáró mővészek mősora enyhíti a vidék kulturális téren meglévı hátrányokat Papír-és egyéb hulladékgyőjtés A 8. osztályosok Parlamentlátogatása az Egressyben. Tanulmányi kirándulás (osztály-iskola) májusban 1 nap Tantestületi kirándulások. Színházlátogatások. Kézilabda-, sakk-, kosárlabda-, labdarugó mérkızések Akadályverseny, csapatverseny, vetélkedı félévente egy alkalommal (Sportnap, Barlangtúra, Egészségmegırzés, Madarak és Fák Napja). Erdei iskolai programok az Egressy iskola által használt strand melletti faházban. Tanulmányi versenyek az Egressyben. Kiállítások, tárlatok a napközis tanulók, illetve a képzı-és iparmővészet tanulóinak munkáiból. Balatonszemesi táborozás az Egressy szervezésében. Feladat iskoláinkban továbbra is a külsıségében is, tartalmában is színvonalas ünnepélyek és egyéb rendezvények megtartása. Az Egressyben az ünnepi mősorokba az általános iskolai tanulókon kívül a mővészeti oktatásban részt vevı növendékek is bekapcsolódnak és a dekorációt a képzı- és iparmővészeti tagozat készíti az alkalomnak megfelelıen. 5.4.3. A szabadidı korszerő eltöltése a napköziben és az iskolaotthonban Iskolánkban az alsó tagozaton a hagyományos napközi otthonos forma mellett a közkedvelt iskolaotthonos rendszerben folyik a nevelés és az oktatás. A napközis foglalkozások szervesen illeszkednek az iskola nevelési-oktatási rendszerébe. A szabadidı hatása akkor bontakozik ki teljesen, ha jelen van benne a játék, a tanuló életkorának megfelelı és az ismeretszerzésre is lehetıséget adó foglalkozás. Célunk, hogy ne csupán a tévé és a számítógép foglalja le gyermekeinket a tanulás után, hanem egyre többen igényeljék a világ megismerésének sokféle módját, azaz a gyerekek látókörének tágítása. A szabadidı hasznos eltöltésére délutánonként számos lehetıség kínálkozik. Olyan változatos programokat igyekszünk tervezni, melyekben a közösség minden tanulója részt vehet saját képességei és tudása szerint, jól érezheti magát, és természetesen e foglalkozásaink biztosítják nevelıi és oktatói célkitőzéseink megvalósulását is. Olyan programokat dolgozunk ki, melyekben tanulóink megvalósíthatják önmagukat, fejlıdnek képességeik. A közös tevékenységek során fontos szerepet kap a másság elfogadása, az empatikus készség kialakítása, az egymásra való odafigyelés képességének elmélyítése. 44


A napközis nevelımunka céljai, feladatai iskolánkban • Gyermekbarát környezet kialakítása. • Sokszínő programkínálat, a szabadidı aktív eltöltése. • Komplex személyiségfejlesztés. • A tanulók képesség kibontakoztató fejlesztése. • Önismeret, önértékelési képesség fejlesztése. • Érzelmi nevelés. • Figyelek rád! (barátság, szeretet, a másság elfogadása) • Közösségépítés. • Egészséges és kulturált életmód. • Mozdulj! (játékos testmozgás) • Hagyományápolás. • Búvárkodás a könyvtárban. (irodalmi élmények) A napközis és az iskolaotthonos nevelık is heti rendet és éves foglalkozási tervet készítenek. Határidı: október eleje. A heti rend a házirenddel együtt kerül kifüggesztésre minden teremben. Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosított nem intézményi keretek között. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az élelmezést nyújtó Élelmezési Központ, Óvoda által meghatározott módon kell befizetni. Hagyományaink a napköziben A gyerekek és szülık körében népszerő programok hagyománnyá váltak napközinkben, ezért az egyéni képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap munkánkban a hagyományok ırzése, ápolása is, mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve épül be a programjainkba. Ezekben a tevékenységekben együtt munkálkodik gyerek, szülı, pedagógus. A napközi és az iskolaotthon hagyományos rendezvényei • Ünnepi mősorok, ajándékozás (Karácsonykor, Húsvétkor, Anyák napján) • Táncház • Napközis Ki mit tud? • Gyermeknap • Kiállítás a napközis munkákból Tanulásszervezési formák • tanári magyarázat • tanulók önálló munkája (differenciáltan is) • projektmunka • értékelési módszerek: • gyakorlati produktum vizsgálata • számonkérés • dolgozat, feladatlap

45


Fejlesztjük • az információk különféle formákban való kifejezését • a különféle formákban megjelenített információk felismerését • a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok alkalmazásának készségét • a mondanivalót tükrözı esztétikus külalak kialakításának készségét • probléma megoldási készséget; egy adott probléma megoldásához a megfelelı eszköz kiválasztását • az informatikai eszközök és információhordozók használatának készségét

5.4.4. A szabadidı korszerő eltöltése a diákönkormányzatban. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetıje/tagintézmény-vezetıje által megbízott nevelı segíti. • Minden tanévben megrendezzük a Diákfórumot, ahol a diáktársadalom személyesen beszélheti meg problémáit az iskola vezetésével, tanáraival. • Egy tanításnélküli nap programjáról szabadon rendelkeznek - pld. az Egressyben az alsós és a felsıs Farsang megszervezése. • Hulladékgyőjtések szervezése. • Negyedévente szabadidıs programok és különbözı túrák: kerékpártúra- barlangtúra szervezése a társszervekkel; ÖTE, Polgárır Egyesület. • Hagyományon alapuló vetélkedık, versenyek szervezése és lebonyolítása.

5.5. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységformák és azok színterei 5.5.1. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói személyiség-és közösségfejlesztés elsıdleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetıségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetıségünk a diákok érdeklıdésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. Ennek érdekében: - a kompetencia alapú oktatási programok bevezetése matematika és szövegértésszövegalkotás kompetenciaterületeken, - tantárgytömbösített oktatást vezettünk be a 6. évfolyamon a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában a Szülıföldem témahét projekt keretén belül a tavaszi idıszakban, - moduláris oktatási program megvalósítása. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, tehát az oktató munka a lehetı legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez.

46


Az átlagnál érdeklıdıbb tanulók ismereteit – érdeklıdési körüknek megfelelıen – tanórán kívüli foglalkozás keretében mélyíthetjük tovább, melyeknek szintén kiemelt szerepe van az egyén személyiség-és közösségfejlıdésében, biztosítják a pihenést, a kikapcsolódást, a mővelıdés másfajta lehetıségét kínálják: szórakoztatnak játékos lehetıséget biztosítanak. Intézményünkben ezek a lehetıségek az alábbiak: - napközis foglalkozás, iskolaotthon - szakkörök, diákkörök - diákönkormányzat - osztálykeretben megvalósuló tevékenységek: tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, osztályhagyományok, felelısi tisztségek - kulturális rendezvények, iskolai ünnepélyek, hagyományırzı tevékenységek - szabadidıs foglalkozások - hit-és vallásoktatás - témanap - témahét - iskolai sportkör - iskolai könyvtár Önköltséges tevékenységformák: - erdei iskola - levelezıs és körzeti versenyek nevezési díja - tanulmányi kirándulás - hangversenyek, bemutatók - színház-és múzeumlátogatás - nyári táborok 5.5.2. Az iskolai élet tevékenységformái, színterei az alapfokú mővészetoktatásban: Az alapfokú mővészetoktatás egyes tanszakain lehetıség nyílik a mővészetek iránti elkötelezettség erısítésére, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre, a közösségi összetartozás erısítésére. Az egyes ágazatokra jellemzı tanítási formák az általános iskolások számára: Zenemővészet: • egyéni órák: hangszeres növendékeink számára heti kétszer 30 perces órák keretén belül. A tanár a növendékkel meghitt, bensıséges kapcsolatba kerülve képességeit, egyéniségét megismerve a helyi tanterv keretein belül maradva egyéni haladást diktál. A kompetenciák, a tehetség kibontakoztatására ez a tanítási forma kiemelkedıen alkalmas. • Kiscsoportos foglalkozások 2x45 percesek: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom órák keretében az újszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazására, a tanulók mővészetiesztétikai, valamint szociális kompetenciáinak fejlesztésére. A néptánc és a képzı- és iparmővészet: A tantervi követelmények elsajátítása csoportos órákon történik, melyek 2x45 percesek. Az iskolai élet egyéb tevékenységformái: • • • • •

szereplések, fellépések iskolai, városi rendezvények, ünnepek, ünnepélyek találkozók, versenyek koncert-színházlátogatás nyári táborok

47


5.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelı-oktató munka letéteményesei a pedagógusok. A tanulók hatékony személyiségfejlesztéséhez a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeken túlmenıen saját személyiségükkel is hozzájárulnak. A pedagógus ismereteket, viselkedési normákat közvetít. A pedagógus egyrészt szakember, másrészt azonban munkavállaló is. A pedagógusok a helyi, az intézményi és a mindenkori oktatáspolitika fontos formálói. Intézményünkben a pedagógusok jogállására vonatkozólag a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény 62-63. §-a a mérvadó. Etikai irányelvként iskoláink pedagógusai elfogadták a Házirend mellékleteként a tanáretikai kódexet. 5.6.1. A pedagógusok munkaideje A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, neveléssel-oktatással lekötött kötelezı óraszáma heti 22-26 óra, illetve a napközis pedagógusoknak pedig heti 23-26 óra. Ezen túlmenıen a törvény által elıírt kötött munkaidıig, azaz 32 óráig az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı eseti helyettesítést, illetve a neveléssel-oktatással összefüggı feladatok végrehajtását rendelik el. Minderrıl a fenntartó elvárásának megfelelıen minden pedagógus köteles havonként az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı által leigazolt munkaidı nyilvántartást vezetni a KLIK által elkészített formanyomtatványon. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek stb.) a pedagógus pihenı napon és szabadnapon is berendelhetı. Vizsgáztatásra és verseny-, illetve vizsgafelügyeletre, valamint iskolai rendezvényre pihenı napon és 16 óra után is beosztható. Az elsı tanítási nap elıtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság idı tartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de 8h-16h-ig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem-elıkészítés, beíratás, pótvizsgák, egyéb iskolai adminisztráció, szemléltetı eszközök készítése stb.). A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges idıtartamig köteles az intézményben tartózkodni. A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola intézményvezetıjének/tagintézmény-vezetınek elızetes engedélyével teheti meg. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetıleg egy nappal elıbb, de legkésıbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig köteles jelenteni az intézményvezetınek/tagintézmény-vezetınek vagy az intézményvezetıhelyettesnek. A pedagógusok ügyeleti és helyettesítési rendjét az intézményvezetı-helyettes/tagintézményvezetı állapítják meg az órarend függvényében, melyet a helyettesítési naplóban jelez a helyettesítı nevelı felé. A helyettesítés tudomásul vételét a helyettesítı pedagógus aláírásával tanúsítja. A helyettesítés helyi szabályait a Mezıcsáti Általános Iskola SzMSz IX. fejezetében A mőködés és a létesítmények használati rendjének 3. rész 3.3. pontja tartalmazza. Az ily módon rögzített helyettesítési órák alól csak intézményvezetı-helyettesi/tagintézmény-vezetıi engedéllyel mentesülhet a pedagógus. 5.6.2. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: 1. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az elıkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetık iránymutatásainak megfelelıen, felelısséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezetı által ellenırzött és az intézményvezetı/tagintézmény-

48


vezetı, illetve az intézményvezetı-helyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. o A tantervben elıírt törzsanyag megtanítása kötelezı. Tanári autonómia, hogy – a tantervi kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot. o Törekedjék a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók felkészülését úgy tervezze, hogy otthoni munkájuk (írásbeli, memoriter, tananyag-elsajátítás) ne haladja meg a tanóra idı tartamát. o Minden tanév elsı óráján a tanulókkal írásban ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetıségeket. A bejövı osztályok elsı szülıi értekezletén ezeket a szülıkkel is közli. Az értékelés szabályozása: • Mind az évközi, mind a félévi, illetve év végi osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Amennyiben a szaktanár által javasolt osztályzat a diák kárára jelentısen (legalább 5 tizeddel) eltér, az év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felszólítja a szaktanárt döntése indoklására. Ha a nevelıtestület az indoklást nem tartja elfogadhatónak, a szaktanár által javasolt osztályzatot a diák javára megváltoztathatja. • Legkésıbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet. • A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4 (legalább havi 1) jegy, a heti 3 vagy annál több óraszámú tantárgyaknál havonta 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek fele-fele arányban legyenek. • Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni. • A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni, ennek tényét az osztálynaplóban is rögzíteni kell, és legkésıbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szülık aláírják, a szaktanár összegyőjti, és tanév végéig megırzi! Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. • Ha egy tantárgyat két szaktanár tanít, az osztályzatot közösen adják. Vitás esetben a magasabb óraszámban tanító tanár dönt. Egyenlıóraszám esetén – vitás kérdésekben – az iskolavezetés jogosult dönteni az illetékes munkaközösséggel való konzultálás után. • A szülıt az osztályzatokról ellenırzı útján értesíteni kell! • Az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz! o Ha egy tanulócsoport jelentıs hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására. o Jelzi az osztályfınöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. o Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek kiértékelését követıen a következı kompetenciamérésre való sikeresebb felkészülés érdekében a szint alatt teljesítı tanulók felzárkóztatásáról gondoskodik, fejlesztésükrıl egyéni fejlesztési tervet készít, és azt vezeti, értékel a szülıvel és osztályfınökkel egyeztetve. o Menedzseli a tehetséges tanulókat. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az osztályfınökkel. o Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfınöknek és az intézményvezetı-helyettesnek.

49


o Kivételes esetekben az osztályzaton túl néhány soros értékelést is készít a tanuló munkájáról, amennyiben az iskolavezetés vagy a nevelıtestület ilyen határozatot hoz, illetve a tanuló fejlesztésével kapcsolatos vizsgálatkérı lap erre kéri. Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): intézményvezetı-helyettesi, osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı tanári feladatok. A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása: o A kötelez órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik. o Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli munkavégzés szabályozott felsı határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.). o A kötelezı óraszámon felül a pedagógus hetente – szükség esetén – legfeljebb heti kötelezı óraszáma 20 %a-ig ügyeletet, helyettesítést köteles vállalni az órarendben jelzett módon. o Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, osztályozó vizsgák stb.) a pedagógus egy tanévben legfeljebb 20 óra mértékéig osztható be. Az ügyelet és a felügyelet tényét legalább egy nappal elıtte közölni kell. o Az órarendben rögzített helyettesítéskor (H) az iskolában való tartózkodás kötelezı. Ez alól csak intézményvezetı-helyettesi/tagintézmény-vezetıi engedéllyel mentesülhet. Igény és pénzügyi lehetıség szerint korrepetálások, szakkörök, felzárkózatók vállalása (a túlórakorlát betartása mellett), ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfınöke, a munkaközösség-vezetı, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülık kezdeményezésére történhet. Adminisztratív teendık ellátása: o minden foglalkozásról napló vezetése o osztályozás o összeolvasás o egyéni fejlesztési tervek készítése szükség esetén o osztályfınökként – törzslapok, haladási és mulasztási napló vezetése, o esetjelzık, hiányzással kapcsolatos jelentések készítése o az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezetı kérésére szociometriai, minıségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése o statisztikák készítése

A Pedagógiai Programban, az éves munkatervben elıírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illı ruhában. Az intézmény mőködési rendjében felmerül feladatok ellátása: pl. ügyeletek, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet stb. Sikeres pályázatokban való aktív bekapcsolódás; a pályázati programok megvalósítása, valamint a pályázattal kapcsolatos továbbképzések alkalmával. A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. Az éves munkatervben meghatározott szülıi értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülıkkel való partneri kapcsolat kialakítása. A vezetıség kezdeményezésére, illetve az osztályfınökök felkérésére szükség esetén egy vagy két rendkívüli osztályértekezleten való részvétel. Nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel.

50


A tanuló- és gyermekbalesetek megelızése. Az intézmény vezetıje, illetve tagintézmény-vezetı által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással-neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylı tevékenységnek minısülnek. 5.6.3. A pedagógus külön díjazás ellenében ellátható feladatai Pályázati program megvalósítása során a pályázatban biztosított keretbıl. Megjegyzés: A pedagógusok feladatai minden tanévben kiegészülhetnek a munkaközösség-vezetı vagy az iskolavezetés által az éves munkaterv alapján meghatározott személyre szóló, az adott pedagógus szakértelmét igénylı feladatokkal.

5.7. Az osztályfınöki munka tartalma és az osztályfınök feladatai Az intézmény mindenképpen elsısorban szociális színtér, a diákok életének, beszélgetéseinek, haragvásainak, barátságok születésének stb., az elsı társadalmi tapasztalatok megszerzésének a színtere. Ennek alapközössége az osztályközösség, melynek megbízott vezetıje az osztályfınök. Az osztályfınöki munka tartalma: Az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. Elsıdleges feladata az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. Feladata a moduláris és kereszttantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, az egészségre nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés. Ide kerülnek az emléknapok, a kisebb ünnepségek, és ide kerülhet minden egyéb, a dohányzásellenes felvilágosítástól a szexuális nevelésig. Összefoglalóan: az osztály tanulmányi helyzetének, szociális hátterének, magatartás és neveltségi szintjének, egészségi helyzetének „irányítása”, valamint az osztályközösség szervezettségének, s benne az egyének fejlesztése. Osztálya közösségének felelıs vezetıjének, az osztályfınöknek a feladatai: • Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Naponta találkozik osztályával. • A nagyszünet elsı 10 percét köteles osztályával tölteni. • Feltárja a tanulók szociális, családi és kulturális hátterét, érdeklıdési körét, egyéni adottságait, képességeit. Különös gondot fordít a hátrányos helyzető tanulók segítésére és a tehetséges gyermekek támogatására. • Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). • Rendszeresen ellenırzi és értékeli a tanulók közösségi és tanulmányi teljesítményét, félévente minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát. • A tanulók fejlıdését figyelemmel kíséri és elısegíti. • Félévenként az osztály elımenetelérıl statisztikai adatokat szolgáltat.

51


• Együttmőködik, összehangolja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelıkkel és az intézményvezetıvel/tagintézmény-vezetıvel megbeszéli. • Szülıi értekezletet tart (tanévenként legalább kettıt), rendszeresen tájékoztatja a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl az ellenırzı könyv útján és ellenırzi, hogy látták-e ezeket a bejegyzéseket. • Szükség szerint meglátogatja a szülıi értekezletrıl távol maradó családokat. • Segíti az osztály szülıi munkaközösségének munkáját. Lehetıvé teszi, hogy az osztályközösséget érintı kérdésekben a tanulók képviselıi kifejthessék véleményüket a szülıi értekezleten. • Szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, a tanulók ellenırzıit, elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs, ügyviteli feladatokat (bizonyítvány, anyakönyvi lap, osztálynapló naprakész vezetése, továbbtanulással kapcsolatos tennivalók, stb.) • A tanév elsı osztályfınöki óráján ismerteti a házirendet, tőz- és balesetvédelmi oktatást tart. • Elkészíti az októberi statisztikát. • A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. • A haladási naplót hetente ellenırzi; a naplóvezetésben található hiányosságokra felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. • Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenırzıt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. • A tanulók személyiségének fejlıdésérıl feljegyzéseket készít; ezeket osztályfınök változás esetén az új osztályfınöknek átadja. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége elıtt legalább egy hónappal értesíti. • Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülıket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeirıl. • Érdemi választ ad a szülık és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. • A szülık figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. • Nevelı-oktató munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv (I. Helyzetelemzés, II. Az osztályfınöki órák tanmenete, III. Nevelési kapcsolatok: szülıkkel, pedagógusokkal, üzemekkel, közmővelıdési intézményekkel, stb. IV. Feladatok). • Pedagógiai programja megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlıdését. • Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Az osztályfınök jogköre: • Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelımunkát. • Megítélheti a tanulók magatartását és szorgalmát az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére. • Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján. • A szülı kérésére engedélyt adhat osztálya tanulóinak három napig terjedı távolmaradásra. (Ez lehet három egymást követı nap, vagy három különbözı alkalom. Az így igazolt alkalmak akkor is csökkentik egy nappal a szülı lehetıségeit, ha a tanuló egy, vagy akár több tanórán (foglalkozáson) is részt vett.) • Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását.

52


• Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı jóváhagyásával felkérhet pedagógust az osztályfınök-helyettesi teendık ellátására. • A szülık vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülık és diákok képviselıinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezheti. Az osztályfınök felelıssége: Rendelkezik a munkájának irányításához szükséges naprakész információkkal és azokat eredményesen hasznosítja, biztosítja az intézményen belül a szükséges információáramlást. Munkája során: • alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit figyelembe véve, • különös figyelmet fordít a tanulók és a szülık jogaira és kötelességeire, betartja titoktartási kötelezettségét. Felelıs: • adminisztrációs feladatainak pontos elvégzéséért, • az általa készített beszámolók tartalmáért, • a kollégákkal, osztályokkal kapcsolatos információk bizalmas kezeléséért. Az osztályfınök kapcsolattartásának kiterjedése és módja: Kapcsolatot tart az intézményvezetıvel/tagintézmény-vezetıvel operatív munkája során. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal. Szükség szerint kapcsolatot tart a / könyvtárossal, / rendszergazdával. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanulók életét, tanulmányait segítı személyekkel (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, pszichológus, családgondozókkal, ifjúsági védınıvel stb.). Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttmőködik az osztálydiákbizottsággal és az IDB vezetıivel, tudatosan felhasználja segítségüket. Az osztály diákvezetıit tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfınöki tevékenységében igényli és hasznosítja. Az osztály szülıi értekezletein beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetérıl, ismerteti a soron következı feladatokat, bıvíti egyes nevelési kérdések megvitatásával a szülık és saját ismereteit, tanácsokat ad, törekszik a család és az iskola nevelımunkájának összehangolására. Tanítványait szükség szerint felkeresi otthonukban. A szülıket és tanulókat - az ıket érintı kérdésekrıl - tájékoztatja, a szülıket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

5.8. Kiemelt figyelmet igénylı tehetséges kibontakoztatását segítı tevékenységek

tanulók

képességének

Közoktatási intézményünk legfontosabb feladata, hogy ellássa azokat a nevelési- oktatási feladatokat, amelyeket a jogszabályok ránk rónak, s amelyeket partnereink elvárnak tılünk. Ebben a rendszerben azonban törekednünk kell arra, hogy ne csak az átlagos gyermekeknek és diákoknak tudjunk megfelelni, ne csak azok képességeihez és elızetes ismereteihez igazodva alakítsuk ki fejlesztı programjainkat és tanterveinket, hanem az átlagtól eltérı gyermekek és tanulók részére megfelelı nevelési-oktatási környezetet alakítsunk ki. 53


Két ilyen csoporttal kell számolnunk pedagógiai programunk kidolgozásakor: az átlagnál tehetségesebb és a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók. Mindkét csoportra ki kell dolgoznunk egy olyan intézményi programot, amely a differenciált, egyénre szabott nevelés és oktatás jegyében az ı sikeres elırehaladásukat is segíti. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt találni. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalmat a jövıben is meg tudjuk valósítani, az óvodának és iskolának kiemelt feladata van a tehetséggondozás területén is. Az óvoda és az iskola feladat minden gyermekben, diákban az értéket, a tehetséget felfedezni, kibontakoztatni. Fontos feladatunk továbbá az, hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önmővelés igényének, készségének és képességének kialakítására neveljünk.

5.8.1. Tehetséggondozás az iskolában Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetıen két színtéren jelenik meg: • •

tanórán végzett tevékenység tanórán kívül végzett tevékenység

A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák keretében: • • • • • •

A nem kötelezı tanórai foglalkozásokra fordítható – órakeret terhére (az intézmény éves költségvetésének ismeretében) biztosítjuk a csoportbontásokat matematika és idegen nyelv vonatkozásában a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában. Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozások megszervezése, kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása Felkészítés tanulmányi versenyekre Lehetıséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy kiegészítı feladatokat oldjanak meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és bemutassák társaiknak. Igyekszünk minél több IKT-eszközt bevonni a tanórai munkába. Törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás fejlesztésére-interaktív oktatás. Az alapfokú mővészetoktatásban támogatjuk a kiemelkedıen tehetséges tanulókat.

A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei: • • • • • • • • • • • • • •

az iskolai könyvtár iskolai sportkörök, tömegsport szakkörök kirándulások, táborok versenyek. vetélkedık témahét Tehetségnap –Most mutasd meg! szabadidıs foglalkozások továbbtanulás segítése (tanácsadás, elıkészítı foglalkozások) levelezıs szaktárgyi versenyek szervezése, segítése kulturális programok, versenyek szervezése, lebonyolítása mővészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel egyéni foglalkozások szervezése Helytörténeti Győjtemények (tájházak, faluházak, iskolamúzeum) módszertani foglalkozásai 54


•

Egressy Tehetséggondozó Mőhely 3. számú melléklet

A Mezıcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány mőködı alapítvány felkarolja és támogatja a tehetséges tanulókat – Az Év Tanulója díj odaítélésével: 4-8. évfolyamon. 5.8.2. A tehetség, képesség mővészetoktatásban:

kibontakoztatását

segítı

tevékenység

az

alapfokú

„A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erıs elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997) A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: • • •

az elkülönítés (speciális tanfolyamok, csoportok, mőhelyek) a gyorsítás (a tanulási szakaszok lerövidítése) a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása, pluszfeladatok vállalása, tanulmányi versenyekre való felkészülés) A kreatív ember jellemzıi Cropley nyomán: a változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elı. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedıen tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tőztük ki. Az alapfokú mővészetoktatás feladata tehát a tehetséggondozás. Az iskolánkban folyó mővészeti nevelés minden tevékenysége a fenti célt kell, hogy segítse. Mővészi tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, mővészeteket kedvelıvé, értıvé csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a mővészetek, a zene szeretete. Az alapfokú mővészetiskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni. Szülıi ambíció alapján növendék felvétele meghallgatással történik, melyrıl jegyzıkönyv készül. Szemléletünkben, a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedı tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvetı, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhetı. Mindenképpen értékjelzı, amelynek kutatása, gondozása ezen iskolatípus alapfeladata. Köztudott az, hogy a mővészetek mily hatással vannak a személyiségre, mennyire alakítóan hatnak a lélekre, éppen ezért a nevelésben nélkülözhetetlen. A mővészetoktatásban a tehetségkutatás többlépcsıs folyamat, amely szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, tehát a növendék felvételével nincs lezárva. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tőnı gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti ıket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a mővészetoktatás – ahogy ez a közoktatási törvényben deklarálva is van – egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. Feladatok a kiválasztásnál: Állandó, jó kapcsolat az óvónıkkel, az általános és középiskolai szaktanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. Az óvodás, iskoláskorúak meghívása hangversenyekre, táncbemutatókra, kiállításokra. 55


Kiselıképzı, elıképzı, és hangszeres elıképzıs csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. hangszeres alkalmasság, érettség, stb. A további években is lehet átirányítani más hangszerre (az egyben már gondozás is). A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket. („B”-tagozat: magasabb óraszám, stb.). A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: Legfontosabb a tanár tudása, személyisége, amely egyúttal a legfıbb motivációs erı. Szoros kapcsolattartás a szaktanárok között Tanárképzés, tanári továbbképzés, önképzés. Oktatási eszközök minısége, mennyisége, karbantartása. Szaktanácsadói hálózattal való kapcsolattartás. Tanulmányi versenyek (hangszeres, zeneelméleti, táncversenyek, képzımővészeti pályázatok), találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. Az intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente két alkalommal megvalósuló növendékhangversenyek, bemutatók, a rendszeres fellépések a rendezvényeken, a megyei és országos találkozókon, fesztiválokon, versenyeken. Mővésztanáraink részt vesznek a tanulók versenyekre, továbbtanulásra való felkészítésében. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében minden érdeklıdési igényt ki kívánunk elégíteni. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek Intézménytípusunk alapvetı funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek elıre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belsı teljesítményszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékő alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemzı. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: Az érintett gyerek, gyerek kora Milyen szinten állnak, mit tudnak? Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? Mennyi idıt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülık bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: „Minıségi” csoportba irányítás (egyenként eltérı idıben) kimagasló tehetségek esetén Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyerek. A mővészi képességek rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezıktıl, a környezet serkentı-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belılük mővészi tehetség.

56


A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak: • • • •

versenyen való részvétel (házi, városi, országos) külsı rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés kiállításokon, tanévzárókon történı fellépések szaktáborokban való részvétel

A tehetséggondozás feltételei: • • • • •

A tehetségek kutatás, felismerése Megfelelı tárgyi – technikai feltételek biztosítása Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók – nevelık között Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat A tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni – oktatni.

Tehetségpont pályázatok a minıségi csoportok komplex mővészeti fejlesztésére íródnak /10-15 fıre/. A tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozásra, tehetség kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésre és képességfejlesztésre biztosítjuk a törvényi szabályozás alapján elıírt órákat a rendelkezésre álló idıkeretet terhére. A tehetséggondozás formái • • • • • • • • •

Országos mővészeti találkozók Megyei mővészeti találkozók Iskolai növendékhangverseny, néptánc bemutató, kiállítás Iskolai és tanszaki házi hangverseny Segítsük az általános- és középiskolák zenei életét, támogassuk az amatır zenekarokat és néptánc együtteseket, illetve a családi együtt muzsikálást. Alakítsunk ki együttmőködést a kulturális és mővelıdési feladatok ellátásában – ünnepi rendezvények, hangversenyek, ismeretterjesztés – a város közmővelıdési intézményével, megye zenemővészeti intézményeivel. Létesítsünk cserekapcsolatot hazai és külföldi mővészetoktatási intézményekkel. A zeneiskolai, a képzı- és iparmővészeti, valamint a néptánc tanárok közös törekvése, felelısségteljes kötelessége a növendékek megalapozott pályaválasztásának segítése. Intézményünk tanárai keressék a konzultációs lehetıségeket, a növendékek többszöri meghallgatását tegyük lehetıvé a mővészeti szakközépiskolák számára.

5.9. Kiemelt figyelmet igénylı a felzárkóztatását segítı program 1. 2. 3. 4.

tanulási

kudarcnak

kitett

tanulók

Az alapozó idıszak megnyújtása az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: terület és módszertani szempontból (alapozó modulok) Az érzékszervi tapasztalásra épülı tanulás a kezdı és az alapozó szakaszban Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán 57


5. 6. 7. 8.

Tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása Az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdık: •

• •

•

A törvényi szabályozásban foglaltak szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezıcsáti Tagintézménye megkeresésére a megyei szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő. A törvényi szabályozás értelmében, ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, fejlesztı foglalkozásra jogosult. Mentesülhet tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól. A törvényi szabályozás alapján a szakszolgálat feladata a szakvélemény elkészítése. Az intézményben folyó fejlesztı foglalkozás az általuk készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezıcsáti Tagintézménye ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Az ellátáshoz szükséges szakember: az intézmény/tagintézmény fejlesztı pedagógusai vagy gyógypedagógusai, akik a megfelelı szakemberekkel (pszichológus, logopédus) együttmőködve segítik a tanulók munkáját, a gyerekek fejlesztését.

5.10. Kiemelt figyelmet igénylı sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása a Mezıcsáti Általános Iskola intézményében/tagintézményében A nemzeti köznevelésben kizárólag azt a gyermeket, tanulót tekintjük fogyatékosnak, akirıl a speciális Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény ezt kimondja. A 2011. évi CXC törvény a köznevelés terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kívánja ösztönözni. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani minden szakmai fejlesztés esetén a halmozottan hátrányos helyzető és az SNI tanulók oktatási helyzetére. Intézményünkben sajátos nevelési igényő tanulók integrált és szegregált oktatása egyaránt folyik. A fogyatékosságok közül a hallás, beszéd és az enyhe értelmi fogyatékosságra, a középsúlyos értelmi fogyatékosságra és a halmozottan fogyatékosságra találunk példát. A hallásfogyatékosokat csak integráltan oktattuk-oktatjuk, utazótanár státusú szurdopedagógus segítségével. Az enyhén értelmi fogyatékosok integrációja az intézmény legnagyobb iskolájában az Egressyben a 2008/2009-es tanévben kezdıdött meg az 1. évfolyamon, és fokozatosan kerül bevezetésre. A csökkenı gyermeklétszám miatt intézményünk tagiskolájában felkészültünk arra is, hogy a szegregáltan oktatott tanulóink összevont osztályban tanuljanak. Az ı esetükben a szakos ellátottságunk megfelelı. A személyi és a tárgyi feltételek mellett rendelkezünk a képzésükhöz szükséges helyi tantervvel is, mely a mellékletek közt megtalálható. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének, oktatásának megszervezését, a szocializációt segítı folyamatok biztosítását, a biztonságot nyújtó, elfogadó, befogadó környezet kialakítását kívánjuk iskolánkban megvalósítani. A tanulóink között egyre nagyobb számban fordulnak elı tanulási nehézséggel, tanulási zavarokkal küzdık a tanulási akadályozottsággal bírók mellett. „A sajátos nevelési igényő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították.” Az együttnevelés vállalása jelentıs önfejlıdést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a

58


pedagógus közösségben is. 5.10.1. Részképesség zavarok A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés, a különbözı képességdeficitekre vonatkozik. A figyelmi funkciókban, beszédkészség, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításának, alkalmazásának akadályozottsága. Megállapítását a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság végzi, melynek szakvéleménye alapján a tanuló sajátos nevelési igényőnek számít. Részképesség zavarok jellemzı tünetei: Az iskolai teljesítmények jelentıs mértékő, tartós, vagy idıszakos eltérései egy, vagy akár több területen. Normál, vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ 75-80 között). Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítmény kiesések és eltérések. Hajlam az „alulteljesítésre”. A részképesség-zavarok alapvetıen nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és / vagy a matematika elsajátítását. A BNO-10 (a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) a különbözı betegségek, kórfolyamatok, fizikai és pszichikai zavarok osztályozására és meghatározására használt rendszer, melyben kódokkal jelölik az egyes betegségeket, zavarokat. A pszichés (lelki) fejlıdés zavarai (F80-F89)” kategóriában F81-es kódszámmal definiáljuk az iskolai teljesítmény specifikus fejlıdési rendellenességeit. Ezek olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. Ez nem egyszerően a tanulási lehetıség hiányának, mentális retardációnak, szerzett idegrendszeri traumának vagy betegségnek a következménye. Alkategóriái: • meghatározott olvasási zavar (diszlexia) • az írás zavara (diszgráfia) • az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) • az iskolai készségek kevert zavara A felsorolt négy területen tanulási zavarral küzdı tanulók számára intézményünk biztosítja a sérülés specifikus rehabilitációs foglalkozásokat, a diagnózison alapuló kiscsoportos és egyéni fejlesztést. a) Diszlexia: Olvasás zavarai, nehézségei, rendellenességei. BNO: F81.0- Meghatározott olvasási zavar - Az olvasási készség fejlıdésének szignifikáns és meghatározott romlása. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés, orális olvasási készség, olvasásértési készség elsajátítása - mind sérült. Fıbb tünetei: A hang és betők közötti asszociációk nehezen alakulnak, gyakori betőtévesztések vannak. • Nehezített a betők összeolvasása. • Felcseréli a betők sorrendjét, az olvasás irányát. • Betőket vagy szótagokat hagy ki, illetve told be. • Nehezített a szavak ismertetıjegyek alapján való azonosítása. • Hosszú szavakat nehezen olvas. • Gyakoriak a szótorzítások. • Az olvasás tempója lassú. 59


•

A szövegmegértés akadályozott.

Fejlesztési feladataink: • • • • • • • • • •

Diszlexia re edukáció alkalmazása logopédus szakmai segítségével és irányításával. Vizuális és auditív percepció fejlesztése. Beszédfejlesztés. Szókincsbıvítés. Nyelvi kifejezıkészség javítása. Szövegértés és helyesírás javítása. Hangos és néma értı olvasás fejlesztése. Hallott és olvasott szöveg megértésének segítése. Lényegkiemelés technikájának elsajátítása. Felzárkóztatás.

b) Diszgráfia: Az írás, helyesírás zavarai. BNO: F81.1 - Az írás zavara - A diszgráfia a legszembetőnıbb specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készség fejlıdésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhetı, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelı iskoláztatással. A szóbeli és írásbeli helyesírás, betőzés egyaránt érintett. A diszgráfiának két csoportját különböztethetjük meg. Az írás nehézsége lehet alaki (specifikus írási rendellenesség) és tartalmi (specifikus helyesírási rendellenesség). Fıbb tünetei: • • • • • • • • • • •

Helyesírási hibák. Fonetikai hibák. Vizuális hibák. Betők felcserélése. Betoldási és kihagyási hibák. Sorozathibák. „Értelmetlen” hibák. Rossz ceruzafogás. A látási memória zavara. Térbeli elhelyezés zavara. Az írás folyamatosságának zavara.

Fejlesztési feladataink: • • • • • •

Alaklátás, a rész-egész viszony helyes felismerésének javítása. Formaészlelés, az alak-forma nagyság differenciált megkülönböztetésének javítása. Térészlelés javítása, térirányok felismerésének és megkülönböztetésének elısegítése. Betőtévesztési hibák korrigálása. A testséma ismerete, térbeli relációk gyakorlása. Finommotorika javítása, szem-kéz koordináció fejlesztése.

c) Diszkalkulia: Számolási zavar. BNO: F81.2 - Az aritmetikai készségek zavara 60


Aritmetikai készségek károsodása alakul ki. A zavar vonatkozik az olyan alapvetı feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Fıbb tünetei: • • • • • • • •

Számolás hibái. Globális mennyiségfogalma nem alakult ki kevés elemszámnál sem. Helyi érték hibái vagy a számok sorrendjének felcserélése. Számok térbeli elképzelésének, a számsorok rendjének hibái. Mőveletekben jelentkezı gondok. Mennyiség-számnév egyeztetésének nehézségei. Gondolkodási mőveletek problémái. Számemlékezet zavarai.

Fejlesztési feladataink: • • • • • • • • •

Feladattartás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Vizuális és auditív figyelem és emlékezet fejlesztése. Szókincs terjedelme, nyelvi kifejezıkészség fejlesztése. Gondolkodási mőveletek gyakorlása. Szövegben elıforduló grammatikai struktúrák analizálása-szintetizálása. A biztos számfogalmi körök meglétének segítése. Különbözı matematikai fogalmak passzív és aktív használata. Szöveg és számemlékezet fejlesztése. Különbözı logikai összefüggések felismertetése. o Analógiai gondolkodás aktivizálása. o Szöveges feladatok megoldási képességének javítása, konkréttól az elvontig. o Matematika tantárgy feladatainak megértetése. o Önbizalom erısítése.

d) Iskolai készségek kevert zavara: A részképesség zavar nem feltétlenül vezet tanulási zavarokhoz, vagy akadályozottsághoz. Lehetséges, hogy megmarad a tanulási gyengeség szintjén. A részképesség-zavar kiteljesedése az iskolában a kultúrtechnikák elsajátításának nehézségében nyilvánul meg. Fıbb tünetei: Percepció zavara (a vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás, helyzet-, mozgásérzékelés a vesztibuláris modalitások felfogásának nehézsége), melynek következménye formák, arányok két-három dimenzióban való elhelyezése, irányok, konstanciák észlelési nehézsége. Beszédszervezıdés, nyelvi készség zavara (beszédmegértés, szerialitás, szimbólumképzés, szó- és jelentésasszociáció, artikuláció, motoros programozás, beszéd – nyelvi integráció, szókincs akadályozottsága). Az emlékezet gyengesége, így az emlékezet mőködésének egyenetlensége, a verbális megırzési, felidézési folyamatok disszonanciája, a memória különbözı fajtáinak sérülése. A lateralitás és/vagy saját testen és a térben való tájékozódás akadályozottsága, a tanulás folyamatát nehezítı keresztezett, kevert laterális dominancia, mivel a saját testen való orientáció és térbeliidıbeli tájékozódásnak a sorrendiség ırzésének, az irány síkbeli észlelésének és tartásának az 61


alapja. A mozgáskoordináció, a finommozgás zavara. Fejlesztési feladataink: Differenciált vizuális észlelés fejlesztése. • Formaészlelés. • Gestalt-észlelés (alaklátás). • Térbeli helyzet felfogása, térészlelés fejlesztése. • Vizuális információk sorba rendezése. • A testséma fejlesztése. • Differenciált auditív észlelés fejlesztése. • Hangok megkülönböztetése. • Adott hangok kiemelése. • A hangok egymásutániságának felismerése. • Hangcsoportok egysége. • Koordinált mozgás, motoros fejlıdés elısegítése. • Látott, hallott, illetve más módon észlelt információk összekapcsolásának elısegítése. • Rövid idejő vizuális, verbális memória javítása. • Gondolkodási mőveletek fejlesztése. • Szándékos figyelem erısítése. 5.10.2. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentıs mértékő korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez vezet. Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél fejlıdésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szocio-kulturális depriváció miatt bekövetkezı csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem az életkornak megfelelı szinten történik. A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszan tartó fejlesztı intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot gyógypedagógusok végzik elsısorban, de munkájukat más szakemberek is segítik (szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztı terapeuták). A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke 50-70 IQ között található. A rehabilitációs foglalkozások célja a sérült funkciók korrigálása vagy kompenzálása, eszköztudás fejlesztése, önálló életvezetésre felkészítés, szociális képességek fejlesztése ezeknél a tanulóknál azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétıl függıen a sérült képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. A tanulásban akadályozott gyermekek fı jellemzıi: Személyiségük fejlıdési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredető, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhetı jellemzık a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlıdésének eltérései. A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különbözı képességek fejlıdésének lelassulásában, zavaraiban. A következı területeken lehet tapasztalni ezeket a rendellenességeket: • A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és auditív észlelés), emlékezés 62


• • •

(rövid és hosszú távú), figyelemkoncentráció, logikai mőveletek, problémalátás és megoldás hiányosságai. Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgás, térbeli és idıbeli tájékozódás hibái. Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk, önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai. A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció hiányosságai.

5.10.3. A középsúlyos és halmozottan fogyatékos tanulók „A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékosság olyan állapot, melynek hátterében rendszerint a korai életszakaszban (méhen belüli életben vagy a születés körül), ritkábban a késıbbi életkorban bekövetkezı súlyos, átható, komplex sérülés áll, ami rendszerint a központi idegrendszert (elsısorban a fejlıdésben és érésben lévı agyat) is érinti. Fıbb tünetek: A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenı, összetett tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlıdésében jelentıs eltéréseket, a tevékenységben (aktivitásban) akadályozottságot, és a társadalmi életben való részvételben (participáció) súlyos hátrányokat okoz. A fejlıdés eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros, a kommunikációs funkciók és e kettıvel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetőnıbb. A motoros (mozgás) funkciók területén a fejkontroll és a tekintés kontrolljának hiánya, a felegyenesedés, állás, helyváltoztatás képességének nehézségei, vagy hiánya, a végtagok (kar, kéz, láb) mőködésének zavarai, a komplex mozgásminták koordinációjának zavarai és a beszédszervek funkciózavarai fordulnak elı. A motoros funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételezı tevékenység területén akadályozottság figyelheti meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejezi (hangzó) beszéd zavara vagy hiánya, a nonverbális és/vagy metakommunikatív jelzések alkalmazásának bizonytalanságai, a beszédértés nehezen megítélhetı szintje a kölcsönös kommunikációs megértés zavarát, akadályozottságát vagy hiányát okozzák. Ebbıl következıen a környezettel való kapcsolatfelvétel és az együttmőködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt. Mivel a súlyos és halmozódó károsodások miatt a középsúlyosan-halmozottan fogyatékos személyek aktivitásukban a fejlıdés kezdeti (gyakran a szenzomotoros vagy pszicho motoros fejlıdési szakasznak megfelelı) szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit elsısorban a szenzoros (érzékelési-észlelési) vagy szenzomotoros, és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés jellegő kiesései, az ingerek felfogásának és feldolgozásának alacsony szintő képessége, az érzékletek és a mozgásminták, illetve viselkedésformák összehangolásának hiányos képessége, a túlérzékenység, vagy az alacsony ingerküszöb okozhat nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén külön megfogalmazást nyer több feltőnı magatartásforma (agresszív/autoagresszív viselkedés), a túlérzékenység, a személyektıl és tárgyaktól való elvonatkoztatás képességének hiánya vagy zavara, a hangulati labilitás, és az inadekvát érzelmi kitörések (pl. nevetés/sírás). Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különbözi krónikus betegségek, fokozott görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet, megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító, személyiségfejlıdést nehezíti feltételeket teremthetnek.” (Márkus 2005, 140-141.)

63


Alkategóriák: Hat terület (fı-kategória) különböztetheti meg: o o o o o o

Motoros funkciók (mozgás) eltérései; Értelmi funkciók (adaptív magatartás, gondolkodás, kognitív funkciók) eltérései; Kommunikációs funkciók eltérései; Érzékszervi funkciók (látás, hallás) eltérései; Magatartási, viselkedési funkciók eltérései; Társuló – a nevelés feltételeit befolyásoló – betegségek. (Márkus 2005, 80.)

Fejlesztési célok: A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szőkebb és tágabb környezetük egyre bıvülı megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerő társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minıségő életet élhetnek. Fejlesztési feladataink: o A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetıség szerinti beépítése és fejlesztése. o A középsúlyos értelmi akadályozott-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetıségeik szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján. o Elemi szintő ismeretek elsajátíttatása szőkebb és tágabb környezetük jelenségeirıl. o A kommunikáció egyénenként változó lehetıségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. o A tanulók mozgásállapotának lehetıség szerinti javítása, a meglevı funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezheti mozgások adta lehetıségek folyamatos kihasználása. o A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. o A szabadidıs és játéktevékenységben való aktív részvétel elısegítése. o Szoros kapcsolattartás a szülıkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülı-gyerek kapcsolat segítése érdekében. Alapelvek: A középsúlyos értelmi akadályozott és halmozottan fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket: o o o o o

Komplexitás és személyiségközpontúság elve Interakció és kommunikáció elve Kooperáció elve Differenciálás és individualizáció elve Normalizáció és participáció elve

A mindennapi fejlesztés során szem elıtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény helyi sajátosságainak megfelelıen módosulhatnak: o A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághő szemléltetés útján történjen. o Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelıen: 64


o o o o

egyénre szabott fejlesztési terv szerint történi fejlesztés biztosítása egyéni foglalkozások keretében és – csoportban differenciáltan. A team-munka rendszeres és hatékony legyen. A szülıkkel való kapcsolattartás lehetıleg napi kapcsolatot, állandó információcserét jelentsen. Intézményünkben ellátjuk a szakértıi vélemény alapján különleges bánásmódra szoruló, sajátos nevelési igényő tanulók integrált és szegregált formájú nevelését - oktatását. A szakértıi vélemény alapján vagy más okból magántanulói státuszt igénylı gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított nevelésben - oktatásban részesülnek és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról.

5.10.4. Hallássérültek Mit jelent a hallássérülés? Az emberi hallásérzékelés meghatározott magasság- és hangerıtartományok közötti levegırezgéseket képes felfogni. A hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a hertz (jele: Hz), a hangerısség mértékegysége a decibel (dB). A még éppen meghallott hangoknak az érzékelése mutatja a hallásküszöböt. Az emberi fül a 20-20 000 Hz közötti magasságú hangokat képes érzékelni. Jó hallás esetén 0-10 decibel közötti a hallásküszöb. A hallássérülteknél ez 30-100 vagy még nagyobb, akár 110-115 decibel között is lehet. A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti tartományban találhatóak. A hallássérülés típusai A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint differenciálják: nagyothallókra és siketekre. Teljes siketség ritkán fordul elı. Minden tízedik hallássérült siket. A kategorizálás alapja a különbözı frekvenciákon mért átlagos hallásveszteség. Eszerint: 25–40 dB hallásveszteség – enyhe, 40–60 dB hallásveszteség – közepes, 60–90 dB hallásveszteség – súlyos nagyothallás, 90–110 dB hallásveszteség – a siketséggel határos átmeneti sávba tartozik, és 110 dB feletti hallásveszteség siketséget jelent. Segédeszközök A technikai fejlıdés a hallássérültek számára is egyre hatékonyabb segédeszközök kialakítását eredményezi. Részben ezeknek köszönhetı a teljesen siketek számának csökkenése. Alapvetı hallásjavító eszközök a hallókészülék és az adó-vevı készülék. A hallássérült tanulók számára a hallókészülék a tanuláshoz szükséges nélkülözhetetlen eszköz. A hallókészülékek lehetıvé teszik, hogy a hallássérültek is elsısorban hallásuk révén fogják fel a beszédet, és így a szájról olvasás kiegészítı szerepet kap. A legelterjedtebb segédeszköz ma a korszerő, fül mögötti hallókészülék, amelyet a hallójárattal egy vékony mőanyag csı, és a végén levı illeszték köt össze. A halló környezet = fejlesztı környezet A hallássérültek számára fejlesztıen hat a jó beszéd- és halláskörnyezet. Intézményünkben integráltan, halló társakkal együtt tanulhatnak, ahol jó beszédmintát hallanak, és a halló társak beszédre ösztönzik ıket. Ilyen körülmények között felgyorsul nyelvi fejlıdésük. Természetesen integrált viszonyok között sem nélkülözhetik a szurdopedagógiai és a logopédiai segítséget. A hallássérülés alapvetı pedagógiai következményei A hallássérülésnek a pedagógiai munka szempontjából az a legmeghatározóbb következménye, hogy sérül a beszédértés. Mivel a hallássérültek a beszédhangokat sem hallják tisztán, a hangképzés is nehezített. Kiejtésük nem tökéletes, hangsúlyuk, beszédtempójuk is eltér a szokványostól, aminek következtében sérül az érthetıség. A hallássérült tanuló beszédét a szőkebb szókincs, grammatikai 65


hibák jellemezhetik – például gyakran nem egyeztetnek alanyt és állítmányt, elnagyolják a toldalékokat. A hallássérült tanulók beszéd- és szövegértés tekintetében is hátrányt szenvednek. Ez összetett probléma. Kommunikációjukat egyrészt az akadályozza, hogy a gyenge hallási képesség miatt nem hallják vagy félrehallják a beszédet vagy annak részleteit. Másrészt az is gyakran elıfordul, hogy ugyan jól hallják a szavakat, vagy mondatokat, de szegényes szókincsük miatt értelmezési nehézségekbe ütköznek. A szövegértés problémája természetszerőleg nemcsak az élıbeszéd megértését nehezíti, hanem olvasás közben is jelentkezik. Általában ezzel függenek össze a hallássérült tanulók olvasási nehézségei és nem olvasástechnikai eredetőek. A hallássérültek nevelésében, oktatásában alapelv a társadalmi integrációra történı felkészítés. Ebbıl következik az, hogy a beszéd tanítását helyezik elıtérbe, a jelelés – a siketek jelnyelvének – oktatása helyett, amelyet gyermekkorban elsısorban a szülıktıl és egymástól tanulnak meg a hallássérült gyerekek. Általános szabály, hogy a hallássérülttel átlagos hangerıvel és szokványos artikulációval kell beszélni! Ezért figyelünk az alábbiakra: •

Elhelyezés az osztályban

Nem mindegy, hogy a hallássérült tanuló helyét hol jelöli ki a pedagógus. Nagyothalló tanítványunknak olyan helyet keressünk az osztályban, ahonnan többnyire szembıl látja a magyarázó tanárt – ez fontos a szájról olvasás lehetıségének megtartása miatt. •

Önállóság és tanári segítés az eszközhasználatban

A szülık sokat segíthetnek hallássérült gyermekük önállóságra nevelésében. Az általános iskolás gyermekek már megtanulják kezelni hallókészüléküket (esténként elemmérés, ha szükséges elemcsere, tartalékelemrıl való gondoskodás, illeszték félévenkénti cseréje, illetve meghibásodás esetén javíttatás). Kisebb gyerekek esetében jó, ha a pedagógus ismeri a megfelelı, és a rendellenes mőködést, a kiés bekapcsolás módját, beállítást stb., s szükség esetén tanítványa segítségére tud lenni. •

Az órai munka stratégiája – az érintettek is segítenek

A tanári magyarázat gyakran hiányosan jut el a hallássérült tanulóhoz. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére a tanár minden fontos információt felír a táblára, amit a hallássérült tanuló is lemásol; • • •

a tanári közléseket a hallássérült padszomszédja lejegyzi, majd füzetét odaadja lemásolni; a tanári utasítás vagy feladat ismétlését kéri a tanuló; a tanulók különféleképpen jelzik a tanárnak, hogy valamit nem értettek jól, pl.: jelentkeznek, felállnak; • tanulópár-rendszert alakítanak ki az osztályban, a délutáni tanulás alatt segítséget kaphat a hallássérült tanuló. A hallássérült tanuló megfeszített figyelemmel vesz részt a tanóra eseményeiben. Ez az erıs igénybevétel folyamatos azért, hogy el ne mulasszon valamit, megértse, leírja, követni tudja az elhangzottakat. Az idegi fáradtság ezért nála hamarabb jelentkezhet, mint társainál. Amikor a hallássérült tanuló ír, nem tudja alkalmazni a segítı szájról olvasási technikát. Ezért célszerő a vázlatot, a leírt szöveget egy lapon elıre odaadni. Az együttnevelésben részt vevı hallássérültek jobban boldogulnak, ha megfelelı szülıi támogatást és kellı gyógypedagógiai segítséget kapnak. A gyógypedagógiai gondoskodás módja és mértéke 66


különbözı lehet, a tanuló állapotától, sérülése jellegétıl és súlyosságától függıen. A gyógypedagógiai segítség sokirányú: • • • • • •

a hallássérült tanuló felkészítése az együttnevelésre, a kiválasztott iskola tanulóinak, leendı osztálytársaknak felkészítése a hallássérült tanuló fogadására, a befogadó iskola pedagógusainak és dolgozóinak felkészítése, a hallássérült tanuló sajátos nevelési igényének feltárása, az osztálytársak szüleinek elızetes tájékoztatása, a pedagógusokkal való együttmőködés az optimális környezeti feltételek kialakításában, tanácsadás, folyamatos, közvetlen gyógypedagógiai segítségnyújtás a tanulónak.

5.10.5. Beszédfogyatékosság Beszédfogyatékosnak tekinthetı az a tanuló, akinél veleszületett (születés elıtt kialakult) vagy szerzett (születés közben, közvetlenül születés után gyermek- vagy felnıtt korban kialakult) idegrendszeri mőködési zavarok és környezeti hatások következtében jelentıs mértékő a beszédbeli akadályozottság. Ennek az akadályozottságnak a következményei lehetnek átmeneti, de akár tartós zavarok is. Ezek megnyilvánulhatnak a nyelvi, a kommunikációs és tanulási képességekben, de a szociális kapcsolatokban is. A különbözı okok zavarják a beszédprodukció minıségét, érthetıségét, a beszédértést, a beszédészlelést, a beszéd írásbeliségét, a kommunikációt. A sérült beszédfejlıdés, beszédzavar nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minıségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlıdés és a diszharmonikus személyiség. Zavar mutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelési és -megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a finommozgások, a szem-kéz koordináció éretlenségében, valamint az ún. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésekben. A hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolódnak. Természetesen a beszédfogyatékos tanulónál ezek a zavarok eltérı intenzitásúak, fokúak lehetnek, egészen az enyhétıl az érthetetlen beszédig minden változatban elıfordulhatnak, következményeként magatartászavar is kialakulhat. A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is elıfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlıdés, a komplex nyelvi fejlıdési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlıdés-hadarás-dadogás együttese. Iskolás életkorban ennek kihatása van az olvasás, írás elsajátítására, illetve annak zavarára is. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de elıfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor például a kiejtés javítását, javulását követıen dadogás, hadarás léphet fel. Rendkívül fontos a korai felismerés, a beszédhibás gyermek megfelelı idıben beszédfejlesztı, logopédus szakemberhez való irányítása. Mint minden más fogyatékossággal élı gyermek, tanuló esetében, úgy a beszédfogyatékos tanuló is az intézményünkben egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül logopédus és fejlesztı pedagógus által. A logopédiai fejlesztés, az egészségügyi rehabilitáció minden esetben a beszédzavar jellegétıl függ, ami lehet akadályozott beszéd- és nyelvi fejlıdés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggı olvasás, írászavar, és lehet súlyos beszédmegértési zavar is vagy ezek halmozott elıfordulása.

67


A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái • • • •

Logopédiai egyéni és csoportos terápia (komplex mővészeti terápia; RIT terápia; a fonémahallás fejlesztése; grafomotoros és vizuomotoros koordináció) Kommunikációs tréningek Bábterápia Drámaterápiás foglalkozások

Egészségügyi rehabilitáció • • • • • • • • • •

Foniátriai vizsgálat és ellátás Gyermek neurológiai vizsgálat Pszichológiai vizsgálat Pszichoterápia Szenzoros integrációs tréning A szervezet általános erısítése, roborálás, sport Gyógy úszás Gyógytorna Ayres-terápia Relaxációs tréningek

A beszéd technikai és tartalmi fejlesztése a logopédiai terápia keretében valósul meg. Súlyos beszédhibásoknál egyéni intenzív fejlesztés javasolt. Jó hatású – különösen a gyermekre –, ha jó beszédpélda veszi körül ıket, és nem érzik magukat kirekesztettnek problémájuk miatt. A beszédfogyatékos gyermekek integrált körülmények közötti nevelése-oktatása csak jó hatással lehet életükre, természetesen, ha emellett a szakszerő segítséget is megkapják. Mindez a feltételek megteremtésén múlik. A logopédusok partnerek ebben a feladatban. 5.10.6. Az integrált oktatás módja Az általános iskola 1-8. évfolyamain maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót integrálunk be egy-egy osztályba, törekszünk teljes integráció megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az oktatási idıszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály többi tanulójával. Az ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzıihez. Ennek az idıszaknak fı célja a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztése. Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, viselkedési, magatartási szokások kialakítása. Az integráció megvalósításának egyik fı színtere az osztály, ahol a tanulók társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal, differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a sokrétő gyakorlást. Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában arra törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekbıl eredı hátrányaik csökkenjenek. Munkájukat gyógypedagógus és fejlesztı pedagógus segíti. A kettıs pedagógusi modellt alkalmazzuk (ped+ gyógyped) A tanulási nehézségek enyhítése céljából, valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a következı szempontok érvényesülésére törekednek: - lassabb ütemő, kis lépésekben történı haladás - következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában

68


-

szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás differenciálás, egyéni adottságokhoz való gyakori és intenzív ismétlés változatos gyakorlás a megismerı tevékenység, a különbözı kognitív képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási mőveletek) fejlesztése minden tantárgy keretében A tanulók oktatása a szakértıi bizottság határozata alapján vagy a többségi vagy az eltérı tanterv tananyaga alapján folyik. Ellenırzésük az alkalmazott tantervek követelményszintje alapján, a speciális jellemzıket figyelembe véve történik. Ezeket a NAT mellett A sajátos nevelési igény tanulók oktatásának irányelvei c. dokumentum tartalmazza. Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a tanulóknál. Segítik ıket a társadalmi normák, együttélés szabályainak elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi életre való felkészítését. A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekbıl álló team segíti (gyógypedagógus, logopédus, mentálhigiénés szakember, pszichológus). Ellátásukhoz szükséges szakember: gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár. Fejlesztési feladataink: -

a megismerı tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése az akaratlagos cselekvés szabályozására való képesség kialakítása az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával harmonikus személyiség kialakítása a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése, a céltudatos feladat és munkavégzés az alapvetı pszichikus funkciók, képességek fejlesztése a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése figyelemkoncentráció, feladattartás erısítése gondolkodási mőveletek gyakorlása, logikai összefüggések felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és finommozgások, térbeli és idıbeli tájékozódó képesség fejlesztése emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk, motiválhatóság alakítása kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése

A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók integrált nevelésében a csoportban, az osztályokban dolgozó pedagógusok felelısségteljes munkája biztosítja a gyermekek fejlıdését. Továbbképzéseket szervezünk annak érdekében, hogy pedagógusainkat megismertessük a legújabb pedagógiai módszerekkel, tanulásszervezési technikákkal. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz rendelkezünk a szükséges tárgyi feltételekkel: szakkönyvek, munkáltató füzetek, fejlesztı feladatlapok, képességfejlesztı játékok, hanganyagok, memóriakártyák stb. Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást segítik az informatikai és audiovizuális eszközök. (számítógépek, laptopok, projektorok, TV-k, CD-s magnók). 69


A) Pedagógussal szembeni elvárások -

ismerje fel, ha a diáknak tanulási nehézségei vannak, és kérjen segítséget a gyógypedagógustól, alkalmazza a differenciált nevelés-oktatás módszereit az alapozó idıszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) az érzékszervi tapasztalásra épülı tanulás a kezdı és az alapozó szakaszban kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. pedagógiai munkáját az egyéni bánásmód jellemezze értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérı képességeit, haladási ütemét a teljesítmény mérésénél, az értékelésnél – a szakvéleményben megfogalmazottak alapján adjon többlet idıt a hátránnyal küzdıknek, vagy azt a módszert alkalmazza, ami a diák számára elınyösebb, és, ahogy jobban ki tudja fejteni ismereteit (írásbeli/szóbeli feleltetés) toleráns magatartásra, a másság, különbözıség elfogadására nevelje tanítványait munkájában érvényesüljön a türelmesség elve

B) Osztályfınökkel szembeni elvárások -

az ilyen tanuló szüleivel szorosabban tartsa a kapcsolatot, velük figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a személyiségi jogok tiszteletben tartásával tájékoztassa a diákot nevelı kollégákat a tanuló problémáiról szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, a szakellátás folyamatát kísérje figyelemmel a pályaválasztásnál vegye figyelembe a tanuló problémáit szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményérıl írásban adjon véleményt

C) Gyógypedagógussal szembeni elvárások -

kövesse figyelemmel a gyermek fejlıdését rendszeresen konzultáljon a gyermeket tanító pedagógusokkal tartson tájékoztatót az intézmény többi pedagógusának koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokon részt vevı más szakemberek munkáját közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel olyan területen, ami csak az ı szaktudásával oldható meg készítsen, illetve segítsen készíteni egyéni fejlesztési tervet

D) Iskolavezetéssel szembeni elvárások -

szakirányú tanfolyamok, továbbképzések szervezése szükség esetén külsı szakemberek bevonása a fejlesztı munkába (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, stb.) szoros együttmőködés a nevelési tanácsadóval és a tanulási képességeket vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottsággal 70


5.11. Kiemelt figyelmet igénylı HH-s, HHH-s gyerekek nevelése-oktatása 5.11.1. Iskola Minden diáknak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére, melyhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Biztosítani kell a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető diákok felzárkóztatást, beilleszkedését. Munkánk középpontjába az egyéni képességek kibontakoztatásának elısegítését helyezzük. A hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyerekek képességeinek kibontakoztatása érdekében folyamatosan bıvítjük a pedagógiai programot inkluzív pedagógiai elemekkel, differenciáló módszerekkel, a kulcskompetenciákat fejlesztı módszerekkel. Toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük gyermekeinket. A hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető tanulók nagyobb arányát kell bevonnunk az iskolán kívüli programokba. Kiemelten kell kezelni a napközis foglalkozásokat, a szakköröket és a mővészeti oktatásban való részvételt. A nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. Rövidtávú célként fogalmazzuk meg: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetőek az iskolában étkezzenek. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezeken a HH-s, HHH-s gyerekek minél nagyobb arányú részvételét biztosítanunk kell. • Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggı pedagógiai tevékenység • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése • Szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek • Gyermek- és ifjúságvédelem címő részekben feladatok fogalmazódnak meg a HH-s és HHH-s gyerekekkel kapcsolatban.

5.12. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: A törvényi szabályozás értelmében hátrányos helyzető gyermek, tanuló az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a szülı, vagy a családba fogadó gyám alapfokú, vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségő, - a szülı, vagy a családba fogadó gyám a kedvezmény igénylésének idıpontját megelızı 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresıként nyilvántartott személy, - a törvényben szabályozott lakhatási körülmények, szociális helyzet. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló, aki esetében a fent megállapított hátrányos helyzetre vonatkozó pontok közül legalább kettı fennáll. A fentieken túlmenıen halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek vagy utógondozói ellátásban részesül. Napjainkban lassan, de növekszik a hátrányos helyzető és a veszélyeztetett tanulók aránya. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a 71


veszélyeztetettség olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja, vagy akadályozza. Tehát a hátrányos helyzető, vagy veszélyeztetett gyermek, diák értelmi képessége nem feltétlenül tér el az átlagtól, az esetek többségében ezen tanulókat a környezeti tényezık gátolják eredményességükben. Szociális hátrányokat elıidézı tényezık: Családi mikrokörnyezet: • • • • • • • • • • •

családi, gazdasági helyzetbıl adódó lakásviszonyok sokszor az alapvetı higiénés feltételek sincsenek biztosítva a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törıdés, a gondoskodás, a védettség alacsony az egy fıre jutó jövedelem munkanélküliség a társadalmi mobilitás hiánya kulturális helyzet ( a szülık alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény) a családi környezet nem megfelelıen szocializáló hatású a család erkölcsi magatartása tartós betegség a családban

Családi házon kívüli környezet: • •

az utca, lakókörzet negatív hatása helytelen viszony, kifogásolható magatartású gyermekcsoportok, baráti kör

Iskolai környezet: • •

a tanulók értékelésének módszerei a tanulók nem megfelelı helyzete a különbözı közösségekben

Csonka családban felnövı gyermekek •

elvált szülı, árva, félárva gyermek

Az iskola alapvetı feladata, hogy ezeket a problémákat mielıbb feltárja. A hátránnyal küzdı gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az elıre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, vagy esetleges felszámolására. A problémák feltárását folyamatosan kell végezni, de két idıpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések idıpontja (április, május) és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást tudjunk biztosítani számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli fenntartói támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstıl kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzető tanulók részére biztosítani kell olyan délutáni foglalkozásokat is, amelyek segítenek lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlıség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel a továbbtanulásra. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben: •

az iskolai felvételeknél fontos szempont, hogy a csoportok kialakításánál kiegyenlített legyen a HH, HHH-s gyermekek száma, 72

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja • • • • • • • • •

• • • • •

• • • •

•

• • • • • •

•

a HH és HHH-s gyermekek fejlesztésére készült programot alkalmazzuk, a gyermekek, diákok fejlesztésében érvényesül a differenciált, egyéni bánásmód, integrált pedagógiai rendszer alkalmazása, tanulást segítı módszerek alkalmazása: kooperatív technikák, drámapedagógia, projektmódszer, moduláris oktatási rendszer, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató foglalkozások biztosítása, gyógytestnevelés biztosítása, az általános iskola 1-4 osztályában az iskolaotthonos nevelés és oktatás megszervezése, igény szerint 5. évfolyamtól napközis foglalkozások szervezése – a szülık és diákok motiválása annak érdekében, hogy felsı tagozaton is részt vegyen a tanuló a napközis ellátásban, a továbbtanulás irányítása, segítése (mentortanárok bevonásával), pályaorientációs tevékenységek szervezése a munkaügyi központ segítségével, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a HH-s diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, táborozásokon, a kedvezményezettek számára ingyenes tankönyvellátás, a tanulói könyvtámogatás 25 %-át a gyermekvédelmi határozattal rendelkezı, illetve három vagy több gyermekes családban élı, a tartós beteg és a sajátos nevelési igényő tanulók tartós könyvének vásárlására fordítja az iskola, a kedvezményezettek számára ingyenes étkezés biztosítása, a HH, HHH-s gyermekek fejlesztésébe szükség szerint vonjunk be más szakembereket, utazó pedagógusokat, szervezeteket, A HH-s és HHH-s gyerekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, a veszélyeztetett csoportok számára drog-és bőnmegelızési programokat szervezünk a Rendırırs és a tiszaújvárosi Rendırkapitányság és más szervezetek /pályázat útján/ bevonásával a gyermekjóléti szolgálat, a polgármesteri hivatalok segítségének igénybevétele annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı gyermekek és tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülıkkel annak érdekében, hogy a gyermekek, diákok érdekében megnyerjük támogatásukat, együttmőködésüket a szülıket bevonjuk az intézmények programjaiba a szülık felvilágosítása a lehetséges kedvezményekrıl, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetıségekrıl szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, diákok szociális helyzetének feltárását az intézmény szoros kapcsolatot tart a Szülıi Szervezettel, intézményi alapítványokkal melyek anyagilag is támogatják a rászoruló gyerekeket Az intézményben mőködı Alapítványok is biztosít anyagi támogatást a rászorulóknak – hozzájárul a tanulmányi kirándulásokhoz, az alapfokú mővészetoktatásban tanuló diákok utazásaihoz, koncertjeik megszervezéséhez, hangszerek vásárlásához, a kiemelkedı diákok díjazásához A Mezıcsáti Általános Iskola intézményvezetıje/tagintézmény-vezetıje a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladatok ellátásával egy helyismerettel rendelkezı nevelıt bíznak 73


meg a hátrányos helyzető gyermekekkel kapcsolatos problémák kezelésére, segítésére

5.13. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 5.13.1. Gyermekvédelem az iskolában A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. Az iskola vezetıje gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkájához szükséges feltételekrıl. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, • a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról. • a halmozottan hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fı feladata: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai: • • • • • •

a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. a halmozottan hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése

A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: • pedagógiai szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítı szolgálattal, • polgármesteri hivatalokkal,

74

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja • • • •

gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben alapítványokkal védınıvel nevelıszülıi felügyelıvel

résztvevı

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal,

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • Integráció, képesség-kibontakoztatás • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), • egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történı nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • iskolaotthon • az iskolai étkezési lehetıségek, • az egészségügyi szőrıvizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülıkkel való együttmőködés, • tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. • a kompetencia alapú oktatás támogatása • a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések megteremtése • a halmozottan hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációjának csökkentése, • esélyegyenlıségük megteremtése • az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, interkulturális oktatás

5.14. Az intézmény/tagintézmény közötti együttmőködés Az intézményi eredményes együttmőködés alapja, az integrált intézményeken belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SZMSZ szabályoz. Ennek területei: az intézményvezetı és a tagintézmény-vezetı, valamint a titkársági csoport szervezeti egység napi kapcsolata, amelyet az intézményvezetı irányít és szervez. Az azonos területen dolgozó, de más intézményhez/tagintézményhez tartozó munkatársak együttmőködését elısegítı kapcsolat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közremőködıktıl önállóságot vár el. Az intézményen/tagintézményen belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. A 75


fenntartókkal való kapcsolat elsıdleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielıbb beépíthetık legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytıl a fenntartók felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartókhoz. A kölcsönös elınyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a településeken és azon kívül mőködı szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az integrált intézmény érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos mőködtetésében, amely elısegíti az intézményi célkitőzések megvalósítását. Az együttmőködés tartalmi és formai jegyei szerzıdésbe is foglalhatók. • Intézményünk – elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermekek, tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy intézményünk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk és a kistérség érdeklıdı polgárai, • ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a településeken és térségünkben található közmővelıdési intézménnyel, • nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi és kistérségi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi és kistérségi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. A családsegítı szolgálattal és a Tanodai programmal együttmőködés keretében a HH és HHH-s tanulók tanulását, szabadidıs programjait támogatjuk, tanulásukat segítjük. 5.14.1. Óvoda - iskola átmenet A gyerekek zavartalan iskolakezdésének elısegítése érdekében az óvodai fejlesztés a kulcskompetenciák megalapozása érdekében, tudatosan tervezett képességfejlesztéssel történik. A helyi önkormányzati fenntartású óvodai intézményekkel a Mezıcsáti Általános Iskola jó kapcsolat kialakítására és tartására törekszik. A kapcsolattartás formái: • • • • • • • • • • •

kölcsönös látogatások szakmai beszélgetések egymás munkájának megismerése céljából vezetıségi megbeszélések közös szakmai rendezvények továbbképzések munkacsoport létrehozása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére iskolás gyerekek meghívása ünnepélyekre, rendezvényekre a nagycsoportos gyerekek részvétele iskolai programokon a gyerekek megismerését segítı információs lap kidolgozása közösen, ennek tovább adása az iskolakezdés elıtt fogadóórák nyílt napok szervezése

„Hívogat az iskola” programunk az óvodából az iskolába való átmenet zökkenımentessé tételére. Az óvónık október-november hónapokban meglátogatják az új elsıs osztályokat. Közös munkaközösségi-foglalkozáson, amit az óvodában tartunk, megbeszéljük 76


az óvónıkkel az észrevételeinket, tapasztalataikat a gyerekekrıl. A nagycsoportosok ısszel az óvónıkkel ellátogatnak az elsıs osztályokba. Ekkor ismerkednek az iskola épületével, részt vehetnek az elsıs tanórákon. Az iskolaérettségrıl szóló szülıi értekezlet az óvodában a nagy csoportos szülık számára a leendı elsıs tanító nénik és az intézmény pszichológusának közremőködésével. Az elsısök az óvoda karácsonyi ünnepélyén találkozhatnak volt óvónıikkel, dadusokkal és csoporttársakkal. A nagycsoportosok ellátogatnak az iskolai karácsonyi ünnepélyre és hangversenyre. Az elsısök az óvoda „tavasz ünnepét” látogatják, a nagycsoportosok az iskola márc.15-i ünnepélyén vesznek részt. Márciusban a mővészeti tagozat nyílt napjait látogatják meg a nagycsoportosok az óvónıkkel és részt vesznek az óvoda Tavaszköszöntıjén. Az óvodával közös programjaink: mese világnapja, madarak fák napja, szüreti felvonulás. A tanító nénik részvétele az óvodai nyílt napokon. Tavasszal iskolánk intézményvezetıje és a leendı elsıs tanítók az óvodai szülıi értekezleten bemutatják a nagycsoportos szülıknek iskolánkat. Lehetıségeket kínálnak fel az osztályokba iratkozáshoz, megismertetik a szülıkkel a szabadidı hasznos eltöltésének lehetıségeit (szakkörök, sportfoglalkozások, könyvtár, mővészeti tagozat munkájának bemutatása). A beiratkozás elıtt vidám sport délelıtt a nagycsoportos ovisoknak az intézmény tornacsarnokában. Áprilisban a szülıkkel is lehetıség van az órák meglátogatására az intézményi nyílt napokon. A késıbbiekben iskolánk a következı programokat szeretné biztosítani a leendı elsısök számára. • origami, ajándékkészítés jeles napokra (karácsony, húsvét, anyák napja) - szakkörön. • közös rajzpályázat az óvodával-szakkörön. • „mesélı”- mesék meghallgatása, illusztrációk készítése, mesék dramatizálása-leendı elsıs tanítók • ismerkedés a leendı tanítókkal-„játszódélután”(mozgásos népi játékok, sportvetélkedı az elsısökkel, társas játékok)- Ezt 3 alkalomra tervezzük. • A programok felelısei a mővészeti tagozat tanárai és a leendı elsıs tanítók. Idıpontjait a második félévre tervezzük. Célja: • • • •

Az iskolai életmódra való elıkészítés Az iskolára való alkalmassá tétel Az iskolával és a leendı tanítókkal való megismerkedés Iskolakezdés megkönnyítése a gyerek és a szülı számára

Feladata: Lehetıvé tegye és elısegítse a gyerek önkifejezését, közlési vágyát. Hogy ez végbemehessen, szükség van a befogadó és inspiráló környezetre, modell értékő személyekre, a pedagógusokra, akiket utánozhatnak a gyerekek. • A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése nagyon fontos, mert szükség van rá a szocializáció folyamatában. • Társak, felnıttek irányításának elfogadására készítsen. • Közösségbe illeszkedés segítése. •

77

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja • • • • •

A gyerekek iskola iránti pozitív érzelmi viszonyának alakítása. A jövı iskolájának, így nekünk is figyelembe kell vennünk: az elsı osztály tanítási munkája az óvodai nevelımunka közvetlen folytatása legyen. a nevelés céljaiban, alapelveiben az óvodai neveléssel több azonosságra kell törekednünk. cselekvı, manipulatív gondolkodás fejlesztése projektmódszer alkalmazása

Játékosság! Az óvodai nevelési program megismerése az alsó tagozatos nevelık számára fontos. Minden évben a leendı elsı osztályos tanítók ennek érdekében nyílt napokon, bemutató foglalkozásokon hospitálnak az óvoda csoportjaiban, egyben ismerkednek a leendı elsıs gyermekekkel is. Márciusban közös beiratkozás elıtti szülıi értekezleten veszünk részt. A fenti program lebonyolítására együttmőködési tervet készít az alsó tagozatos munkaközösség. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Iskola Márciusban közös beiratkozás elıtti szülıi értekezleten veszünk részt. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. (2013-tól aki aug. 31.-ig betölti a 6. évét). A beiratkozásnál a párhuzamos osztályokban a HHH-s gyerekek aránya 25%-nál nagyobb eltérést nem mutathat. A sikeres átmenet mérését márciusig végezzük az 1. osztályosoknál. Az átmenet problémájának megoldását az alábbiak szerint végezzük: Eddigi hagyományainknak megfelelıen a szülık igényeihez igazodva, az óvónık véleményének figyelembe vételével iskolázzuk be az elsı osztályosokat. 2008-tól iskolaotthonos osztály is indult, amely a jövıben a tagintézményre is szeretnénk kiterjeszteni az esélyegyenlıség érdekében. (A szülık igényei alapján). Minden tárgyból törekszünk a tanórákon megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibontakoztatást és a tehetséggondozást. A nyolcadik osztályokban a felzárkóztatást segítendı, valamint a középiskolába való felvétel elıkészítéseként továbbtanulásra felkészítı szakköröket indítunk. Matematika és idegen nyelv oktatásban csoport bontást alkalmazunk a Mezıcsáti Egressy Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában. A bontás mindig a törvényben leírtak szerint történik. Hosszabb hiányzás esetén, kétszer ismétlıdı bukás esetén egyéni foglalkozást is végzünk. A fentieket egészíti ki a napközi otthon és a tanulószobai, illetve a felzárkóztató és fejlesztı foglalkozásokon nyújtott tanári segítség is. Iskolánk életében és programjában már hagyományként kezeljük, és nagyon fontosnak tartjuk az egyes életkori ciklusok közötti átmenetbıl adódó konfliktusok enyhítését. 5.14.2. Alsó és felsı tagozat •

Rendszeres konzultációkat, kölcsönös hospitálásokat tartunk a 4. és az 5. osztályban.

•

Egyeztetjük a helyi tantervben a tananyag és követelményrendszert.

78

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja •

Biztosítjuk az egymásra épülés, a koncentrikus bıvülés folyamatát az egyes tantárgyakon belül.

•

Felméréseket végzünk:- 4. osztály év végi – közös felmérés elkészítése, elvégzése, értékelése.

•

Alsós tanulási szokások átadása a leendı felsıs kollégának és fordítva.

•

Beilleszkedés megfigyelése szeptember végén az új 5. osztályokban. Volt osztályfınökök hospitálása. Osztályzatok figyelemmel kísérése. Tapasztalatcsere régi és új osztályfınökök között.

•

A törésmutatókat közösen elemezzük munkaközösségi foglakozásokon.

5.14.3. A 8. osztályból a középiskolába A sikeres pályaválasztás, tankötelezettség 16 éves korra történı csökkentése szükségessé teszi e terület fokozott kiemelését. A 7-8. osztályosok számára érdeklıdésük és pályairányultságuknak megfelelıen felzárkóztató, fakultációs és elıkészítı foglalkozásokat szervezünk, nyílt tanítási napok megtekintését engedélyezzük különféle középiskolákban. Figyelemmel kísérjük a végzıs tanulóink eredményeit. Megkértük a középiskolától az elsı félévi eredményeiket. /Lásd Mezıcsáti Általános Iskola IMIP! Nyomon követı vizsgálat / Ezeket elemezve, megfelelı adat rendelkezése állása esetén vonjuk le következtetéseinket oktató - nevelı tevékenységünkrıl és határozzuk meg feladatainkat.

5.15. Az intézmény kapcsolatrendszere 5.15.1. Az iskola kapcsolatrendszere A tanulók kapcsolattartása o az osztályközösségek és tanulócsoportok o diákkörök o diákközgyőlés o diákönkormányzat A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A diákok a Kt.-ben megfogalmazott kérdésekben nyilváníthatnak véleményt, gyakorolhatják egyetértési jogukat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az intézményvezetıvel/tagintézményvezetıvel, a nevelıtestülettel. A tanulók tájékoztatásának, a pedagógusok-diákok kapcsolattartásának számos fórumát igénybe vesszük annak érdekében, hogy minden diák az ıt érintı kérdésekben maradéktalanul hozzá jusson az iskolai információkhoz, s hogy a tanár-diák viszony harmonikusan alakuljon. o

A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az intézmény vezetıje, illetve a tagintézmény vezetıje, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják.

o

Az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, évfolyamgyőléseken valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén egyeztet az ifjúsággal és annak vezetıivel.

o

Iskolagyőlések negyedévenkénti megtartása – értékelések, problémák megbeszélésére. 79


o

A diákönkormányzat vezetıje a havonta egyszer összehívott diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül informálja a tanulókat az ıket érintı ügyekben

o

Az osztályfınökök folyamatosan tájékoztatják diákjaikat az osztályfınöki órákon

o

A tanulókat érdemjegyeikrıl, fejlıdésükrıl, egyéni haladásukról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

o

A fontosabb aktuális eredményekrıl, eseményekrıl, programokról az intézmény vezetıi körözvények formájában tájékoztatják a közösségüket.

Az iskolai tájékoztatás egyéb formái: o o o o o o o o

iskolai faliújságon történı hirdetés szóbeli hirdetés ellenırzıbe beírt információ tájékoztatás iskolai rendezvényeken rendkívüli iskolagyőlés összehívása a szünetben évfolyamgyőlés diákgyőlés honlap

A szülıi közösség kapcsolattartásának színterei: 1. Szülıi értekezlet Feladata: o a szülık és pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása o a szülık tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl o az iskola házi rendjérıl o az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól o a helyi tanterv követelményeirıl o az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról o saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásáról o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl o az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról o a szülık kérdéseinek, javaslatainak, véleményének összegyőjtése és továbbítása az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı felé o Az osztályfınökök élhetnek a rendkívüli szülıi értekezlet összehívásának lehetıségével. 2. Fogadóóra 3. Írásbeli tájékoztató 4. Családlátogatás 5. Nyílt tanítási nap 6. Rendezvények, ünnepélyek 7. Intézményünk honlapjai 8. Az intézményvezetıvel/tagintézmény-vezetıvel vagy intézményvezetı-helyettesével telefonon történt egyeztetés után a szülı az általa kért idıpontban személyesen is felkeresheti az iskolaóvoda vezetıit.

80


Kapcsolataink városunk/településünk egyéb szervezeteivel: o o o o o o o o o o o o o o o

a fenntartó civil szervezetek a gazdasági élet szereplıi Kistérségi Többcélú Társulás Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda Gyermekjólét Szolgálat védınık, orvosok, fogorvos Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Mezıcsáti Rendırırs Önkéntes Tőzoltó Egyesület Mezıcsáti Polgárır Egyesület Cigány Nemzetiségi Önkormányzat történelmi egyházak alapítványok, különösen a Mezıcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány egyéb (TVK, Sió, munkavédelmi felelıs,…)

Kapcsolataink településen kívüli szervezetekkel: o o o

Tisza-tavi Sporthorgász Kft-vel a Pecasuli 1. szakköri program beindításához szakmai segítség és eszközök biztosítására. Tisza-tavi Térségi Tehetségsegítı Tanács Útirány Egyesülettel az Egressy Tehetségmőhely mőködéséhez pályázati lehetıség biztosítására. A Nagykovácsiban mőködı Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolával az eltérı szociális- és környezeti-, valamint kulturális környezetbıl érkezı tanulók másságának elfogadását, az együttmőködésen alapuló nemzetiségiek egységes voltát tanúsító programok, rendezvények megvalósítására.

Napi szintő hivatalos kapcsolataink: Napi kapcsolatban vagyunk a KLIK Tankerületével a Mezıcsáti Általános Iskola intézményeivel és a város és községek más nevelési-oktatási intézményével. Rendszeres a kapcsolatunk a KIK Tankerületéhez tartozó iskolákkal és a KLIK által kötött szerzıdések alapján a Szatmár - Ízek Kft, valamint az „Egertej” Tejipari Kft-vel és a tiszaújvárosi Tanuszodával. Az Egressy iskola mőködésérıl és tevékenységérıl folyamatos tájékoztatást ad: Csáti újság és alkalmanként az Észak- Magyarország HONLAPUNK: http://www.egressybenialtisk.hu/

5.15.2. A mővészeti tagozat kapcsolatrendszere A szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Szülı, tanuló, pedagógus kapcsolata A mővészeti tagozaton a szülıi részvétel intézményesült formája a Szülık Közössége tevékenységében érvényesül. A szülıi szervezet választmánya és az iskolavezetés képviselıi évente legalább egy közös megbeszélést tartanak. A mővészeti tagozat szülıi szervezetének elnöke

81


meghívást kap az iskolai Szülıi Szervezeti ülésre. A szülıi szervet véleményezési joggal rendelkezik: o az SZMSZ-nek a szülıket is érintı rendelkezéseiben, o a szülıi értekezletek napirendjének meghatározásában, o az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Az intézményben kiemelt szerepet kap a gyermekek személyiségfejlıdéséhez nélkülözhetetlen rendszeres részvételük a szereplések, fellépések alkalmával. A szociálpszichológia attribúciós folyamatában elengedhetetlen a sikerek és esetleges kudarcok elemzésekor a szülık véleménye az értékelések esetében.

A szülık által megfogalmazott elvárások megvalósítása fokozza az intézmény nyitottságát, a közös célok együttes megteremtése pedig elıfeltétele a mővészeti iskola fejlıdésének, a minıségbiztosítás folyamatának, a maradéktalan nevelı-oktató munka színvonalának emelésében. A szülı jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi elımenetelérıl és az iskolában tanúsított viselkedésérıl rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola a tanév során elıre meghatározott, az általános munkaidın túli idıpontokban szülıi értekezleteket és fogadóórákat tart (a tájékoztatások idıpontját az éves munkaterv rögzíti). Ezen túlmenıen valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. Az intézményegységben diákönkormányzat nem mőködik. A továbbfejlesztés lehetıségei: Az intézmény a jövıben az eddigieknél jobban figyelembe veszi a szülık visszajelzéseit, észrevételei. Az iskolavezetés a felmerülı problémákat igyekszik orvosolni. Fontos, hogy a szaktanárok folyamatosan személyes kapcsolatot tartsanak fenn a szülıkkel, elsısorban a szerényebb képességő tanulók vonatkozásában, így a felmerülı problémák idıben kezelhetık. Elsıdleges célunk az iskola demokratikus kiteljesedését jelentı kezdeményezések ösztönzése. Az együttmőködés formái az alapfokú mővészetoktatásban: Az Egressy iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: o Útirány Egyesület o a Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetségével o a megyei zeneiskolákkal o Filharmóniával o Örökség Gyermek Népmővészeti Egyesülettel o Mezıcsát Népi Együttes

5.16. A Mezıcsáti Általános Iskola integrációs programja – az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések I. Általános célok: A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény szerint valamennyi gyermek számára biztosítani kell képességeiknek minél maradéktalanabb kibontakoztatását, személyiségfejlıdésük támogatását. Különös helyzetben vannak a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és/vagy sajátos nevelési igényő tanulók, akiknél gyakran halmozottan jelentkeznek a magatartási82


tanulási problémák. Így külön figyelmet kell nevelésükre-oktatásukra fordítani. Olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Ezt a nevelési-oktatási környezetet teremti meg számukra az integrációs pedagógiai rendszer, melyhez a TÁMOP-3.3.8. Esélyegyenlıségi alapú fejlesztések támogatása elnevezéső pályázati program a 2013/2014-es, valamint a 2014/2015-ös tanévben az egyéni fejlesztéseken túlmenıen a környezeti nevelés, az egészségre nevelés, a pályaorientáció, az önismeret és a társas kultúra fejlesztés terén nyújtott többet az intézmény egészére nézve. A projekt által szervezett ismereteket és változatos programokat esélyteremtı jelleggel igyekszünk fenntartani az IPR pályázatból finanszírozva. Az IPR tartalmaz kötelezı, kötelezıen választható és választható elemeket, melyek segítségével ezt a pedagógiai keretrendszert minden intézmény/tagintézmény saját speciális igényeire formálhatja a napi gyakorlat folyamán. Az általános célok megvalósulása valamennyi intézményünk közös feladata, mely az alábbiak szerint érhetı el: II. A kulcskompetenciák fejlesztése o

a kompetencia alapú oktatás

o

alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésének megalapozását középpontba állító nevelési program

o

az információs, kommunikációs technológiák elsajátítása, az ún. IKT kompetenciák kialakítása az intézmények tulajdonában már meglévı és ezután beszerzendı informatikai eszközpark segítségével

o

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elısegítése

o

az alapkompetenciák fejlesztését elısegítı, méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása

o

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

o

a játék, a mozgás, a játékba integrált tevékenységek, tapasztalat- és élményszerzés, mint a legfıbb tanulási mód tudatos alkalmazása

o

a differenciáló módszerek széles körő megismerése, alkalmazása

III. A befogadó, esélyegyenlıséget és hozzáférést biztosító nevelés-oktatás megteremtése o

az átlaghoz igazodó fejlesztés helyett a gyerekek fejlettségéhez és egyéni különbözıségéhez igazodó differenciált fejlesztés

o

a HH és az SNI gyerekek integrált nevelését segítı mőködı programok megismertetése, elterjesztése

o

a HH és HHH-s gyerekek integrációs felkészítése és fejlesztése

o

a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának fokozottabb érvényesítése, az inkluzív iskolarendszer megalapozása

IV. A pedagógiai szükségletek kielégítése o

az oktatási szintek egymásra épülésének adekvát biztosítása

o

a gyermekek megismerésére épülı fejlesztési rendszer mőködtetéséhez az egyéni fejlıdést nyomon követı program intézményi szintő kidolgozása óvoda továbbvitele az iskolába (alsófelsı tagozat), középiskolai eredmények nyomon követése az egyéni tanulási utak figyelemmel kísérése

o

minden intézmény nevelési programja tartalmazza sajátosságaiból adódó specialitásait 83


o

az intézmények közötti szabályozott együttmőködés kialakítása, zökkenımentessége érdekében a nevelési rendszerek egymásra építése

o

az átmenetek kezelése, a továbbtanulás támogatása pályaorientációs programokkal

az

átmenetek

V. Az intézményi munka fejlesztı értékelése o

az azonos minıségő óvodai-iskolai szolgáltatás biztosítása minıségfejlesztési és értékelési rendszer kidolgozása, mőködtetése

érdekében

o

a tanulói teljesítmények mérési-értékelési rendszerének kialakítása, alkalmazása

egységes

VI. Az életviteli kompetenciákhoz kapcsolódó szükségletek o

a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás elemeinek biztosítása

o

környezettudatos szemlélet szerinti oktatás-nevelés kialakítása, az intézményekben mőködı egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása a szülık és pedagógusok számára

o

az alapfokú mővészetoktatás biztosítása

VII. A TÁMOP 3.3.8. projekt keretében jó gyakorlatok adaptálása: o

a HH és HHH-s, illetve SNI gyermekek esélyegyenlıségének biztosítása: „Bizalommal és felelısséggel egymásért Tudatosság, mértékletesség és hasznosság”

o

hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon a tanulói aktivitás növelése: „Tanulj okosan – tanulás, tanítása”

o

a tanulási attitőd pozitív átformálása, személyiségfejlesztés: „Szociális és életviteli nevelés”

o

a szabad idı hasznos eltöltése: „A napközi, ahol jó lenni – a szabadidı hasznos eltöltésének színtere”

VIII. A pedagógusokra vonatkozó általános célok o

szemléletváltás- változatos, alternatív tanítási módszerek használata tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon

o

integráció elfogadása

o

képzések: a módszertani eszköztár bıvítése

o

partnerközpontú nevelés

IX. Az integrációs pedagógiai rendszer (IPR) és kötelezı elemei o

Valamennyi intézményünkben biztosítjuk az átmenet segítését

o

Biztosítjuk a heterogén osztályok kialakítását a jogszabályoknak megfelelıen

o

Intézmény/tagintézmény elvégzik a helyzetelemzést, a célrendszer megfogalmazását a várható eredmények és sajátosságok figyelembe vételével, majd kétéves bevezetési ütemtervet készít.

o

Gyermekeink oktatása-nevelése érdekében aktualizáljuk és megújítjuk már eddig is meglévı partnerségi kapcsolatainkat a

o

szülıi házzal

o

a gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal

84


o

a szakmai és szakszolgálatokkal

o

a középfokú oktatási intézménnyel

o

a Cigány Nemzetiségi önkormányzattal

o

a civil szervezetekkel

X. Az IPR bevezetését követıen az általános iskolában kötelezıen választható és fejlesztendı tanulási-tanítási eszközrendszer elemei: 1. Kompetenciafejlesztı programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítı fejlesztés o

a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok

o

az önálló tanulási képességet kialakító programok

o

a tanulók önálló – életkornak megfelelı – kreatív tevékenységére épülı foglalkozások

o

a tanulási motivációt erısítı és fenntartó tevékenységek

1.2. Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése o

tantárgyi képességfejlesztı programok

o

kommunikációs képességeket fejlesztı programok

o

komplex mővészeti programok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése o

közösségfejlesztı, közösségépítı programok

o

mentálhigiénés programok

o

elıítéletek kezelését szolgáló programok

1.4. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek o

patrónusi, mentori rendszer mőködtetése

o

együttmőködés civil programmal

o

mővészeti körök

1.5. Az integrációt segítı módszertani elemek o

egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés

o

kooperatív technikák

o

projektmódszer

o

drámapedagógia

1.6. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái o

értékelı esetmegbeszélések

o

problémamegoldó fórumok 85


o

hospitálásra épülı együttmőködés

1.7. A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei o

a szöveges értékelés – árnyalt értékelés

o

egyéni fejlıdési napló

1.8. Multikulturális tartalmak o

Multikulturális tartalmak megjelenítése

1.9. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása o

intézményen belüli és intézmények közötti átmenetek építése

o

pályaorientáció

1.10. Várható eredmények o

A HH tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban elıírtaknak.

o

Az intézmény tartósan képes a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek befogadására és együttnevelésére.

o

A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe

o

Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel

o

Az intézményben létezik tanári együttmőködésre épülı értékelési rendszer.

o

Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HH tanulók száma.

o

Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei javulnak

o

Integráló környezető, tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat valósul meg.

o

Új típusú tanári attitőd jön létre.

o

A pedagógusok módszertani kultúrája megújul.

o

Biztosított lesz a fokozatosság és folyamatosság, a kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülı modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különbözı ütemő mentális- és képességfejlıdésével, az egyes képesség-és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlıdési folyamatával.

o

Megújul és összehangolttá válik intézményeink nevelı-oktató munkájának ellenırzési, mérési, értékelési rendszere

o

Az IKT programcsomagok bevezetésével lehetıvé válik a tanórákon az azonnali értékelés, nyomon követés, visszajelzés és az ellenırzés.

86


Tevékenység

2012/2013-es tanévtıl alkalmazva

I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia elkészítése 1.1. Helyzetelemzés az integráció Elkészül a szempontjai, helyzetelemzés elvárható eredményei alapján

Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálat, aktualizálás

1.2. Célrendszer megfogalmazása

Elkészül az általános célok intézményi szintő megfogalmazása- a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A célok felülvizsgálata elkészült.

1.3. Két éves bevezetési terv elkészítése

Elkészül a bevezetési terv.

Idıarányos teljesítés figyelemmel kísérése, szükség esetén a korrekció elkészítése.

Szervezetfejlesztési terv

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. (Kapcsolat a DOK munkacsoportjaival)

A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése.

Erıforrás terv, továbbképzési terv stb.

Az intézmény rendelkezésére álló humán és eszköz erıforrások feltérképezése, az intézményi kompetencia térkép elkészítése. (Kapcsolat a DÖK munkacsoportjaival, IPR és a KIP, valamint a HEFOP 3.1.3. nyertes pályázatokkal, Tanoda programmal) Beiskolázási terv aktualizálása

Az erıforrás terv felülvizsgálat, aktualizálása, szükség esetén korrigálása.

87


2. Az iskolába való bekerülés elıkészítése Országos diagnosztikus vizsgálat 4-9 évesek számára c. fejlıdésvizsgálat megtervezése, Egyéni fejlesztési terv 2.1. Az óvodából az kivitelezése. Közös alapját alkotó közös iskolába való program készült: vizsgálati anyag készült. átmenet segítése célmeghatározás kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése, projekt-team alakítása helyzetelemzés 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelıen

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek kialakítottak.

Vizsgálati anyag felülvizsgálata, korrekciója megtörtént.

Jogszabálynak megfelelı A 2. évnek megfelelı integrációs integrációs feltételrendszer feltételrendszer létrejött. jött létre.

3. Együttmőködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Szülıi házzal

A pedagógusok a Kommunikációs terv szülıkkel egyéni készült a szülıkkel való kapcsolattartási rendet kapcsolattartás formájára alakítottak ki (alkalom, és tartalmára. rendszeresség, tartalom dokumentálása).

A kapcsolatrendszer mőködtetése beépült a pedagógiai programba.

3.2. Gyermekjóléti szolgálattal

Együttmőködési terv készül a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket felsorolva.

Az iskolába kerülı tanulók és családjuk komplex segítési terve elkészült.


3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal

A megfelelı szolgáltató igénybevételérıl komplex szempontok alapján döntés született.

Együttmőködési szerzıdés felsorolja az A szakszolgáltatók igénybe veendı minısítése rendszeres és területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, dokumentált. várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket.

3.4. Középfokú oktatás intézménnyel

Az együttmőködési területek azonosítása a tanulók középiskolai után követése érdekében megtörtént.

Együttmőködési megállapodás felsorolja a A kapcsolatrendszer mőködtetése beépült a konkrét feladatokat, ütemezést, várható pedagógiai programba. eredményeket.

88


3.5. Cigány Nemzetiségi Önkormányzat

Együttmőködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.


3.6 Civil Együttmőködési szervezetekkel megállapodás felsorolja a (különös hangsúllyal konkrét feladatokat, a tanodai programra, ütemezést, várható amennyiben a eredményeket. pályázat támogatást nyer) II. A tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer elemei


1. Kompetenciafejlesztı programok és programelemek (Önálló tanulást segítı fejlesztés, eszközjellegő kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése)

Döntés születik a kulcskompetenciák Kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programokról: mely at fejlesztı programok adaptálandók, programok és és melyeket kell programelemek. kidolgozni, továbbfejleszteni.

Programadaptáció és/vagy fejlesztés: Tanulj okosan!, Bizalommal és felelısséggel egymásért, Szociális és életviteli nevelés, A napközi, ahol jó lenni – jó gyakorlatok programelemek alkalmazása.

A programelemek beépültek a pedagógiai programba, teljes körő bevezetésük megtörtént.

2. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek.

Kiegészítı és speciális programok listájáról döntés született. Projektterv készült az új programok bevezetésére és mőködtetésére.

Dokumentáltan mőködnek a kiegészítı programok, és hatékonyságuk monitorozott.

Éves szinten a munkatervben rögzítettek ezek a tevékenységek.

Patrónusi, mentori vagy tutori rendszer mőködtetése. ÚTRAVALÓ, TÁMOP 3.3.8 pályázati program: (2013. augusztus 012015. augusztus 31ig) segítségével.

Döntés született a patrónusi rendszer mőködtetésérıl. Személyi feltételek biztosítása megtörtént.

Egyéni fejlesztési terveket matematika, szövegértés és szociális területen folyamatosan vezetjük, értékeljük.

A patrónusi rendszer mőködik, ellenırzése megoldott.

89


3. Az integrációt segítı módszertani elemek

Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés.

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Differenciáló tananyagegységek, illetve a „Tanulj okosan” jó gyakorlat alkalmazásával új feladatok, az IKT eszközökön új beépíthetı linkek állnak rendelkezésünkre.

A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Kooperativitás

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Együttmőködési készségeket fejlesztı tananyagok állnak rendelkezésre.

A pedagógusok alkalmazzák a kooperációs technikákat. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.

Projektmódszer

A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges Tanmenetek készültek a iskolaszervezési és projektekhez. technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

Drámapedagógia

A drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

A szociális és életviteli nevelés adaptált jó gyakorlat, illetve újszerő projektnapok, hetek, részben szabadidıs tevékenységekként, részben tanórai tevékenységekként épültek be programjainkba.

A felsorolt módszerek a helyi tantervben szerepelnek.

A pedagógiai programban a drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott.

90


4. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái

Értékelı esetmegbeszélések

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült az esetmegbeszélések beillesztésére a pedagógiai programba

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok elvégzik az értékelı esetmegbeszélést.

Problémamegoldó fórumok

Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.

A pedagógus együttmőködési Rögzített és dokumentált technikák dokumentáltan a kapcsolattartás formája, a rendszer részei, és gyakorisága, módszere és konklúzióit a eredményei. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Az értékelı esetmegbeszélések dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.

Hospitálásra épülı együttmőködés DIFER mérés óvoda nagycsoportjaiban, elsı évfolyamon.

Elkészült a szöveges értékelésre vonatkozó terv, mely szabályozza az érdemjeggyel és szöveggel történı értékelés kapcsolatát. Felkészülés a mérésre

Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok értékelnek. Mérések megvalósítása

A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést. A pedagógiai programban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

Egyéni fejlıdési napló

Az egyéni fejlesztés nyomon követésének módjáról döntés született.

A fenti mentori, tutori, patrónusi rendszerhez szervesen kapcsolódóan folyamatosan történik.

Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.

Tananyagok és segédletek prototípusa elkészült vagy adaptált.

Tananyagok vagy projektek beépültek a helyi tantervbe.

6. Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése

A multikulturális tartalmak megjelenítésérıl döntés született (integráltan a tantárgyakban).

91


7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Döntés született a pályaorientációs program helyérıl a helyi pedagógiai programban. Projektterv készült az esetleges változtatásra.

Pályaorientációs program elkészült. A TÁMOP 3.3.8. projekt lehetıséget adott összetett pályaorientációs tevékenységek gyakorlásához.

Nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma.

Továbbtanulásra felkészítı program

Döntés született a felkészítı program helyérıl a helyi pedagógiai programban. Projektterv készült az esetleges változtatásra.

A felkészítı program elkészült szintén a TÁMOP 3.3.8 projekt többféle és több alkalommal történı üzem- és intézménylátogatásokhoz.

Nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma.

5.17. Az intézmény egészségnevelési programja Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztı szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embert az egészséget meghatározó tényezık felügyeletére, egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztı tevékenység fenntartásához. Alapelvek, értékek: • • • • • • • • • • • •

Az egészség érték. Az egészségi állapot a szomatikus, a psziché és szociális mőködések dinamikus egyensúlyi állapota. Az egészségi állapot optimalizálása a környezet optimalizálásának igényével együtt valósulhat meg. Az életmód komplex fogalma (életvitel objektív és szubjektív meghatározói) A teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, önismeret, döntés) Az életmód szerepe a szív- érrendszeri, a daganatos, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelızésében. A rendszeres sportolás igénye és gyakorlata A kamaszkori testi-lelki változások elfogadásának és megismerésének igénye A munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés A felnıttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése A gyermek társadalmi szerepének, helyének megismerése Testi higiéné

92


Az egészséges életmódra nevelés célja: • • • • • • • • •

Testi, szellemi, lelki képességek harmonikus fejlesztése Pozitív önkép kialakításának segítése A sporttevékenységek (egyéni, csoport) kiemelt elismerése, támogatása Toleráns viselkedés kialakítása A szabadidı értékes eltöltésének igénnyé válása Ideális emberi kapcsolatok megvalósítására való törekvés A kritikai érzék tudatos fejlesztése A helyes életmód kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása Életmód és betegségek kapcsolatának megismertetése

5.17.1. Az iskola egészségnevelési programja Követelmények: A tanulók: • Ismerjék fel, hogy az ember egészsége szoros kapcsolatban áll a környezettel • Tudják, mit jelent a környezettel való harmonikus viszony kialakítása. • Tudatosan használják a természetes anyagokat • Törekedjenek a szabadidı hasznos eltöltésére • Ismerjék az egészséges életmód követelményeit, és azok közvetett és közvetlen hatásait egyénre, társadalomra, családra • Törekedjenek egészségük megırzésére • Fogadják el az emberek különbözıségét • Fogadják el önmagukat, ismerjék saját egyéniségüket. • Tudják, hogy a sikeres ember hogyan viszonyul az életet veszélyeztetı tényezıkhöz. • Fejlıdjön ki kritikai érzékük. • Harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére törekedjenek. • Rendelkezzenek élményekkel, ismeretekkel a harmonikus családi kapcsolatokról. • Ismerjék a korábbi generációk értékeit. Az egészségnevelés megvalósításának színterei: • • • • •

Helyi tantervek szintjén minden tantárgyban: Különös felelısségő tantárgyak: természetismeret, testnevelés órák, osztályfınöki órák, biológia órák, kémia órák, technika órák, illetve az Egészségtan modul tantárgy. A nem hagyományos tanórai keretben végzett oktatás során: erdei iskolai program, témahét projekt: Szülıföldem Tanórán kívüli programokban: Egészséghét –TÁMOP 3.3.8 pályázati program keretén belül Sportkör, iskolai egészségnap, túrázás, sportnap, kirándulások

Az iskolai élet egésze: • • • •

az iskola épülete, világítás, főtés, megfelelı légtér, szellıztetés, tisztaság megfelelı padok, székek, bútorok, ép padozat, nyílászárók vizesblokk, öltözık tisztasága, folyamatos karbantartása, fertıtlenítése, szellıztetése a hulladék elhelyezésének biztosítása 93


• • • •

nevelıi konyha: elıírásszerő tisztán tartása, mőködtetése (HCCP) parkosított iskolaudvar, füves terek, fák, bokrok, szeméttárolási lehetıség biztosítása, baleseti források kiszőrése dohányzási tilalom a mindenkori törvénynek megfelelıen (az iskola egész területén, és a bejárat 5m-es körzetében)

Egészségnevelési módszerek: • • • • • • •

érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése a tanulói aktivitást igénylı módszerek elıtérbe helyezése az egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos, tömeges hatás megfelelı alkalmazása a nevelıi tevékenység mellett a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása

Résztvevık, erıforrások: Humán erıforrás: • Belsı: az iskola minden dolgozója, tanulója, iskolavezetés, osztályfınökök, tanítók, napközis nevelık, szakos tanárok, könyvtáros, gyermekvédelmi felelıs, rendszergazda • Külsı: iskolaorvos, védını, iskolai fogorvos, ÁNTSZ, rendırség, civil szervezetek, sportegyesületek, szülık, kortárscsoportok, mentısök Anyagi erıforrás: • fenntartó, pályázatok, alapítványok Taneszközök: • minden tantárgy eszközrendszere, különösen a sport-mozgási lehetıségekhez a tornacsarnok, iskolaudvar, sportpálya Minıségbiztosítás: • • • • • • •

évente fogászati ellenırzés évente kétszer minden tanuló fizikai képességének mérése védınıi ellenırzés folyamatosan, illetve szükség szerint az ÁNTSZ ellenırzései üzemorvosi vizsgálatok lelki egészség – elıadás szervezése önképzés, tantestületi értekezlet, tréning

Az egészségnevelési program területei az általános iskolában: 1. 2. 3. 4.

Mentálhigiéné Mozgástevékenység Egészséges táplálkozásra nevelés A biztonság megırzése (közlekedésbiztonság, elsısegélynyújtás,a kockázatok, veszélyek felismerése) 5. Növekedés, változás, családi életre nevelés 94


Helyzetelemzés Az Intézményt ellátó orvos a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában Dr. Siska András iskolaorvos, aki az iskolában szerdai napokon végzi a tanulók orvosi vizsgálatát és szükség szerint a védıoltások adását. Munkáját Petráné Kiss Erzsébet ifjúsági védını segíti, aki tevékenységét munkaterv szerint végzi. Tiszatarjánban a háziorvos és a település védınıje látja el az iskola egészségügyi feladataikat a munkatervük és a törvényi elıírások szerint. Az iskola-egészségügyi törvény értelmében védınıi szőrıvizsgálatban részesül a 2., 4., 6., 8. évfolyam, mely jelenti a súly-, magasság-, vérnyomásmérést, szín-, távollátás- és hallásvizsgálatot, valamint mell- és fej körfogat mérést. Ezt követi az orvosi vizsgálat. A kiszőrt gyermekek beutalót kapnak a megfelelı szakrendelésre, melyre többnyire el is mennek szüleikkel. A gyermekek egészségi állapotában: elıforduló betegségek: belgyógyászati, érzékszervi /hallás/, légzıszervi betegségben szenved, minden tanévben van részleges és teljes testnevelés alóli felmentés. Emelkedıben van a mozgásszervi és túlsúlyos gyermekek száma. Az iskolában gyógytestnevelés is mőködik, melyre a tartásproblémás és gerincferdüléses gyerekek járnak orthopaediai javaslat alapján. Gyógytestnevelésen túlsúlyos és kövér gyerekek is részt vesznek külön csoportban. A túlsúlyos gyerekeket külön gondozásban részesítjük, rendszeres vizsgálatok mellett életmóddal kapcsolatos tanácsokkal is el vannak látva. Minden héten fogadóórát is tartanak nekik, ahova egyéni elbeszélgetésre jönnek a tanulók. Fogászati szőrésben évente többször is részesülnek a tanulók. Osztályonként csak néhány gyereknek ép a fogazata, a legtöbb javított, de sajnos szuvas fogazatú gyermek is van szép számmal, pedig egészségnevelés kapcsán bıven kapnak információt, miként védhetnék meg fogazatukat. Pedikulozis szőrés is történik évente legalább háromszor, de szükség szerint bármikor. Védıoltást is kapnak a tanulók: a 6. osztályos korúak diftéria-pertusszisz-tetanusz és kanyarórózsahimlı-mumpsz betegségek ellen, a 7. osztályos korúak Hepatitis B elleni védıoltást kapnak 2 részletben. A tantestületek által elfogadott alapelvek, célok: Nevelımunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátíttassuk a korszerő, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetınek tartjuk a család segítségét, a nevelıi példamutatást. Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. Sportszakkörök, néptánc, modern tánc, mazsorett. Sportköreinkben az atlétika mellett labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének. Az óraközi szünetet, a tanulás elıtti idıt/ esıs idı kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat/ asztalitenisz, úszás, labdarúgás/. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola elıtt. Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelızést, állóképesség növelést. Ennek érdekében rendszeres gyalogtúrát, országjáró kirándulásokat szervezünk. Feladatunk megtanítani a szabadidı megtervezését, hasznos eltöltésének módját. Ennek érdekében mőködtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket. Tanulóink étkezési szokásai kötöttek. 54 %-uk menzai étkeztetésben /napközis+menzás/ részesül. A napközis nevelık feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása/Mezıcsáti Általános Iskola 95


Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfınöki, biológia, környezetismereti órákon, elıadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védınık, a gyermekorvos, rendırség segítségét. Az iskolaotthonos osztályban a foglalkozások közé 45 perc játékos vagy sportos mozgást kell beiktatni. A rendszeres évi szőrıvizsgálatok során együttmőködünk a védınıvel, iskolaorvossal, fogorvossal, tüdıgondozó intézettel. Törekszünk a tiszta iskola, tiszta osztály cél elérésére. Szakmai program Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy az általános iskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelızhetık lennének. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erıkifejtésre serkentsük a gyerekeket, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetıséget a mindennapi testmozgásra. A cél az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás. A 2003. szeptemberi módosított Kt. határozza meg a könnyített testnevelés, a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör mőködését. Ezen elvárások alapján javaslataink: minden évfolyamon heti 3 testnevelésóra órarendi óraként. Az iskolai sportkör szakáganként és korcsoportonként heti 2x45 perces idıkeretet kapjon. Azon tanulók, akik nem vesznek részt a sportköri munkában, számukra évfolyamonként heti 2 óra szabadidıs sporttevékenység álljon rendelkezésre. /Ez az idıkeret felhasználható házi versenyekre, kirándulásokra, túrákra, játékos vetélkedıkre/ Ehhez pályázati lehetıségeket megragadjuk. A 4. évfolyamtól a testnevelés tantárgyat testnevelés szakos tanárok tartsák. A mindennapi testnevelés foglalkozásainak megtartásába kerüljenek bevonásra az osztálytanítók, tanárok. Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelı tanárok ismerik, ill. elsajátították a Gerincorvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji 10 perc kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. Gyógytestnevelés szerepe fontos iskolánkban. A személyes kapcsolattal, mely a szakorvosokkal vagy iskolaorvossal létrejön, sok betegséget okozó tünet megszüntetése elérhetı, javulása nyomon követhetı. Tanulóink belgyógyászati és ortopédiai csoportokban korrigálhatják az elváltozásokat. TÁPLÁLKOZÁS Elvégzendı feladatok: El kell érni, hogy a gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek és hátrányos helyzetőek az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító megfelelıen, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. Több tejtermék adása. Mőködik az iskolatej program fenntartói támogatással. Napköziben, menzán naponta délelıtt gyümölcs, zöldség /pl. alma/ Iskolagyümölcs programot valósítunk meg szerzıdések alapján. Problémák esetén jelezzük az élelmezésvezetınek és a étkezést nyújtó konyha vezetıjének az étlappal kapcsolatos kifogásunkat. /Bár nem része a konyha az intézményünknek, de figyelemmel kísérjük az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátását, a konyha állapotát, mennyire felel meg a korszerő étkezésnek és a gyerekek milyen körülmények között étkeznek és mivel?/ A fenntartó önkormányzatok a pályázati pénzbıl jelentıs összeget fordítanak a konyha állagának javítására, festésére, a tőzhelyek, sütık cseréjére. Kívánatos lenne dietetikus tanácsadói közremőködés a Mezıcsáti Általános Iskola keretén belül. Javasolni fogjuk! A gyerekek fogékonyak az újra, ha ízletes, esztétikus formában van tálalva. 96


Rajzpályázat az egészséges életmóddal kapcsolatosan. Szemléletváltás szükséges az iskolai büfé választékával kapcsolatban. A vállalkozó által üzemeltetett büfé kínálatával kapcsolatos elégedettséget pedig évente mérjük. Legyen lehetısége a gyerekeknek, a modern étkezési szokásoknak megfelelı uzsonnát venni /gyümölcs, joghurt, kefir, barna lisztbıl készült péksütemény…/ Az édességet, rágót, szénsavas üdítıt ki kell iktatni. A higiéniás feltételek javítása! Osztályfınöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával. Mindez a szülık és a pedagógusok egészségfejlesztéséhez is elengedhetetlen! Gyakoriak az ÖKONAPOS iskolai rendezvények pályázati forrásból. Technikaórákon reformételek készítése. Egészségnevelés az 1-4. évfolyamon: Az iskolarendszer kezdı szakaszában nagy szerepe van az osztálytanítónak. Személyisége és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a gyerekben kialakuló formálódó világképet. A pedagógus egyénisége a szülık hozzáállását is befolyásolhatja. A tanító az egész tanítási napot együtt tölti osztályával, szinte minden tantárgy keretein belül lehetısége nyílik arra, hogy formálja a gyerekek egészségi szokásait, életmódjuk alakulását. Különösen a természetismeret tantárgy témaköreiben van lehetıség életmódminták elemzésére, együttes tevékenységek során közösségépítésre, értékek átadására. (Táplálkozási szokások, tisztálkodási szokások, anyag- és energiatakarékosság, életviteli szokások, életvezetés a családban). A tantárgyakban szereplı konkrét témakörök a környezeti nevelési programhoz kapcsolódóan szerepelnek. Az egészségnevelés a témája a novemberi projektnek, témahétnek is. Egészségnevelés az 5-8. évfolyamon Magyar nyelv és irodalom: • növeljük az egészséghez való, pozitív témájú könyvek feldolgozását • ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és egészség értékeket, harmonikus kapcsolatokat Történelem: • értsék és tudják, hogy mikor, milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak az egészségi változások a gazdálkodásra, az életmódra • értsék meg az egész világot érintı globális problémákat Idegen nyelvek: • legyenek érzékenyek a hazai egészségnevelési problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló gondjait Matematika: • legyenek képesek egészségnevelési mérések értelmezésére Fizika: • ismerjék fel az élı szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását • balesetvédelmi oktatás

97


Biológia: • ismerjék meg az egészségi problémákat és azok megelızési lehetıségeit • ismerjék meg egészségük alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • sajátítsanak el egészséget megırzı életviteli technikákat Kémia: • értsék meg a különbözı technológiák, vegyszerek hatását a természeti környezetre emberi szervezetre • balesetvédelmi oktatás Ének: • tudják, hogy az élı és élettelen természet hangjai károsító hatásúak lehetnek az egészségre Rajz: • egészségnevelési témakörök ábrázolása Technika: • ismerjék a szakmák gyakorlásához kapcsolódó egészségi ismereteket • a higiéniai követelményeket • a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre • fejlıdjön az egészséges életmód iránti igényük • balesetvédelmi oktatás Osztályfınöki órák: • A nevelı és oktató munkába be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek idıkerete az 5-8. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál. • balesetvédelmi oktatás Témanap-, témahét projekt: Egészségnevelési nap-, illetve hét projekt • hatékony szervezeti formái az egészségnevelı tevékenységnek. A mindennapos testmozgás biztosítása az általános iskolában A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását a köznevelési törvény szabályozza. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztı testmozgás megvalósuljon, az alábbi, sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe: • minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzı rendszer megfelelı terhelése • a testnevelési órák gimnasztika része tartalmazza a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatokat • be kell tartani a gerinc- és ízületi védelem szabályait • a teljes testmozgás programban érvényesülnek a sport személyiségfejlesztı hatásai • balesetvédelmi oktatás Alsó tagozaton minden nap biztosítjuk a napi rendszeres testmozgást. Az iskolaotthonos oktatás keretében a napi tanítás folyamatát többször megszakítjuk 20-30 perces testmozgással. Ez többnyire udvari játék formájában valósul meg. 98


Felsı tagozaton a testnevelési órákon kívül tömegsport-foglalkozásokat, illetve szakköröket tartunk (futball, kosárlabda, sakk, kötélugrás, mazsorett). Balesetvédelmi oktatás

Konkrét célok, feladatok: • • • • • •

a zaj és légszennyezés csökkentése érdekében: fák, cserjék ültetése az iskola környezetében a virágok, növények gondozása, pótlása parlagfő irtás az iskola környékén iskolai játszótér kialakítása szelektív hulladékgyőjtés a tantermek dekorációja, élısarok kialakítása, növények gondozása

5.17.2. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A programot British Red Cross interaktív anyag felhasználásával tervezzük 1-8. évfolyamig beépítve a tantárgyi órák tanmeneteibe (technika, természetismeret, testnevelés, biológia és egészségtan, valamint osztályfınöki órák). Az 1-4. évfolyam témái: - Mi az elsısegélynyújtás? - Légy biztonságban! Az 5-8. évfolyam témái: - Teremtsünk biztonságot! - A segélynyújtás lépései - Légy életmentı! Ezen túlmenıen az 5-8. évfolyamos tanulók számára elsısegélynyújtó tanfolyamot szervezünk, melyet a szaktanár kidolgozott tanfolyami program alapján tart meg a szabadon választható tanórai foglalkozásokon belül. Az elsısegélynyújtó tanfolyam programja a Pedagógiai Program 13. számú melléklete.

5.18. Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti problémák sohasem helyi jellegőek. Mindig a tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti, társadalmi jellemzık megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekben a jövı iránti erkölcsi felelısség kialakításáig. Cél: olyan emberek nevelése, akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, tudják ezeket értékelni, tudnak a természettel harmonikusan élni. Ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. Fogalma, törvényi háttér „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevı cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı ill. élettelen környezettel:

99


kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggı rendszerben történı értelmezésére; a rendszerben felismerhetı kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; o az egyéni és közösségi döntések felelısségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; o a környezet érdekeit figyelembe vevı cselekvésre.” „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az ıt körülvevı biofizikai környezet sokrétő kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minıségét érintı döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)

o o

Az alapelveket szabályozó jogi háttér A Nemzeti Alaptantervrıl kiadott 110/2012. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést; a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT) A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: o A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különbözı interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentıs szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerő tanításra lehetıség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Módszerek: kiselıadás, szemléltetés, kísérlet, napi tapasztalatok. Újszerő elem tömbösített tanórai foglalkozás keretében az Öko-napok az Egressyben, melyet a „Cselekedjünk környezetünk megóvásáért!” a KEOP-6.1.0/A/11/2011-0051 számú sikeres pályázat segítségével valósítjuk meg négy projektnapon! Nem hagyományos tanórai keretben – intézmény faházaiban o A tanév során az 3-8. évfolyamon az erdei iskolában tölt három napot májusban. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik.

100


Könyvtári órák, rendhagyó irodalomórák. Tanórán kívüli programok: o A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó Verseny, Kaan Károly Verseny, Tiszatáj, Dél-borsodi Madarak és Fák Napja). o Különbözı akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különbözı győjtési akciókat (papírgyőjtés, mőanyagpalack) szervezünk. Rajzkiállításokat rendezünk jeles alkalmakra. A Városi Könyvtárban minden évfolyam a Zöld Hét keretén belül környezetvédelmi vetélkedın vesz részt. Képzı- és iparmővészeti tagozatosaink pályázatokon szerepelnek. Múzeumlátogatásokat szervezünk. Sport / küzdünk a terem rongálása ellen/ Belsı erıforrások Humán erıforrások: Iskolavezetıség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. A tanárok kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Személyes példamutatás. Ügyelet. A munkaközösségek elkészítik a Pedagógiai Programnak megfelelıen az éves tervet, dokumentációs munkát végeznek. Az osztályfınöki közösség évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. A diákönkormányzati vezetı tagja a környezeti nevelési munkacsoportnak. Az adminisztratív dolgozók támogatják a tanári munkát, dokumentálnak. A technikai dolgozók a programok tárgyi feltételeinek biztosítják. A diákok a tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. A szülık anyagi támogatás nyújtanak, a külsı erıforrásokat felkutatják, nevelési feladatainkat támogatják. Külsı erıforrások: Más közoktatási intézmény/ Református Általános Iskola és középiskola/ Megyei Pedagógiai Intézet Önkormányzat környezetvédelmi referense Erdészet Dél-borsodi Tájvédelmi Körzet Közmővelıdési intézményegységünk Rendırség Helyi üzemek/Vízmő/ Helyi szolgáltatók, kisvállalkozók Karbantartók Iskolán kívüli együttmőködés o

o

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés –a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az intézmény vezetıinek feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. Iskolánk számára fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elı. 101


o

o

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenırzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelıen mőködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelıtti étkezésének egyik meghatározó tényezıje az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bıvüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra idıszerővé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülık közt az iskola szülıi munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé mőködtetıjével. Javaslatokat kérünk a kínálatra: Legyen: Ne legyen: Anyagi erıforrások: Saját erıforrások A fenntartó által biztosított költségvetésbıl, illetve egyéb támogatásokból minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélı mőködtetést szolgálják. - Alapítvány. Az iskolai alapítvány –„Mezıcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány”– támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Külsı erıforrások l. A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezetı-helyettesek és az iskolatitkár feladata. Nevezettek tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetıségekrıl, és segítenek a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Alapelvek, jövıkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül meg kell világítanunk: • a fenntartható fejlıdés; • a kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések; • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; • alapvetı emberi szükségletek; • emberi jogok; • demokrácia; • elıvigyázatosság; • biológiai és társadalmi sokféleség, • az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövıképünk Ki kell alakítanunk: • a környezettudatos magatartást és életvitelt; • a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartást és életvitelt; • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelıs magatartást, annak megırzésének igényét és akaratát; 102


• a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség ırzését; • szemetelés, rongálás visszaszorítása A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. • alternatív, problémamegoldó gondolkodás; • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; • szintetizálás és analizálás; • problémaérzékenység, integrált megközelítés; • kreativitás; • együttmőködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítı életmód; • vitakészség, kritikus véleményalkotás; • kommunikáció, média használat; • konfliktuskezelés és megoldás; • állampolgári részvétel és cselekvés; • értékelés és mérlegelés készsége. Rövidtávú célok • A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg • Erısítsük a tantárgyközi kapcsolatokat • Az iskola tisztaságának javítása-tisztasági ırjárat beindítása • Pedagógusok, szülık személyes példája a környezetért • Szemét mennyiségének csökkentése • Takarékoskodás vízzel és villannyal/ügyelet/ • Lakóhelyismeret, hagyományápolás • Legyenek a tanulók környezetük, szülıföldjük védelmezıi!

A speciális nevelési módszereket igénylı gyerekek környezeti nevelése Az 1-6. évfolyamot felölelı szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévı nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az 5-8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépı tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlıdés eléréséhez, a különbözı képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetıséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelı módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az ıket körülvevı világról. Lehetıségeink: • táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, stb.; 103


• • • • • • • •

„akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, kérdıíves felmérés, iskolarádió mőködtetése, „látogatás”: múzeum, állatkert, valamint szeméttelep, hulladékégetı, szennyvíztisztító stb.; versenyek; szakkörök; DÖK-nap; „Szülıföldem”projekt; moduloktatás az erdei iskolában. Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedık, kiállítás, akadályverseny szervezése

Módszerek • kooperatív (együttmőködı) tanulási technikák; • játékok; • terepgyakorlati módszerek; • kreatív tevékenység; • közösségépítés; • mővészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, interaktív tananyagokkal, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlıdéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel ı audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben– nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözıbb módjai. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az elıadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái • kiselıadások tartása megfelelı szemléltetıeszközökkel; • házi dolgozat készítése; • poszterek készítése és bemutatása; • iskolarádió felhasználása híradásra; • faliújságon közölt információk készítése; • szórólapok készítése. Az iskolán kívüli kommunikáció formái • környezetvédelmi cikkek feldolgozása különbözı napilapokból; • környezetvédelemrıl szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; • a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttmőködés illetékes önkormányzattal. 104


Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, • egészséges testi fejlıdésüket; • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő • tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében; • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat (pl., karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); • tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom Általános iskola - alsó tagozat (6-10 év ). A tanulók • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); • egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felsı tagozat. A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; • törekedjenek az anyanyelv védelmére; • sajátítsák el a média elemzésének technikáit; • tudjanak vitát folytatni. A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával; • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; • értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

105


Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; • ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni; • állampolgári felelısségtudata fejlıdjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben; • fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetıségeit. Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön; • tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; • váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására; • ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni; • legyenek képesek reális becslésekre; • tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; • ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) • egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit; • ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat; • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni; 106


• ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó polgárrá váljanak. Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl; • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; • ismerjék meg a világ globális problémáit; • ismerjék meg és ırizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit; • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; • ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére; • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; • értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; • vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét; • tudják, hogy az élı, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehetı legkevesebb károsodást okozzák; • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; 107


• mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelı életteret kell hagyniuk. A tanulókban • alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; • fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék fel a természeti, ill. mővészeti szépség rokonságát és azonosságát; • ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit; • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; • tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira; • ismerjék a természetes alapanyagok használatát; • legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni; • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen; • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz stb.); • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetıségeket. A tantárgyak lehetıségeinek kiegészítése az osztályfınöki teendıkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfınök teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje, fejlesztıje is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok bıvülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfınök személyisége, és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı elképzelései, a különbözı iskolai programkínálatok. A szülık hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerı- és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetıséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfınök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását 108


segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedık, különbözı akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefőzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfınöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínő szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együtt gondolkozását kívánja meg. A városi, községi környezeti nevelés komplex gondolata Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetıben, az elıkertekben stb. (pl. „háztőznézı”, a városi fák örömei és bánatai, rejtızködık felfedezése, galambnézı, hogy használják a lakosok a zöld területeket?) A városi, községi környezet zöldterületei és természetszerő élıhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését. Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép, falukép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város, falu építészetét, tervezését és infrastruktúráját. Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztı programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésrıl, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.)

5.19. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggı feladatok Jogi háttér: A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997.évi CLV. törvény elsı rész V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. Az ENSZ az 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állam fogyasztóként az alábbi alapvetı jogokkal rendelkezik: • alapvetı szükségletek kielégítéséhez való jog, • veszélyes termékek elleni tiltakozás joga, • a különbözı termékek választásának joga, • a választáshoz szükséges tények ismeretének joga, • a panasz rendezésének joga, • a tájékozott és tudatos fogyasztóvá való jog, A fogyasztóvédelmi oktatás célja A NAT értelmében a helyi tantervnek biztosítani kell, hogy a tanulók egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket elsajátíthassák, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Cél még a fogyasztói kultúra fejlesztése, tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a fenntartható fogyasztás fogalmának ismertté tétele. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A fogyasztói magatartás szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. Tudatos fogyasztóvá válás hosszú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztói javakat, szolgáltatásokat, 109


megtanulja, hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, kialakul a helyes értékrend. Az értékek formálásában lényeges: • • • • • • •

a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása, elkülönítése, egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, tájékozódás, döntés képessége, piac, marketing, reklám szerepének ismerete, tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem,

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: • • • •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedık, versenyek, rendezvények Együttmőködések más szervezetekkel Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Fogyasztóvédelmi programunk tantárgyakra bontva A tantárgyak tanórai foglalkozásába jól beilleszthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. TECHNIKA • áruismeret, • gyártási folyamatok /munkadarabok/ • ételek készítése, • bevásárlás / a szavatossági idı megfigyeltetése • a használt eszközök pontos, rendeltetésszerő használata, MÓDSZEREK • közös vásárlás /áruház, piac/ • fızés, • barkácsolás, • üzemlátogatás, OSZTÁLYFİNÖKI, TÖRTÉNELEM EU fogyasztói jogok, Az intézmény vezetıje felel azért, hogy milyen reklámhordozót engedélyez az intézményben, csak olyat, amelyik nem veszélyezteti a tanulók helyes fejlıdését. A reklám nem ösztönözhet erıszakra, személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására. Továbbá olyan reklám sem vihetı be az iskolába, amely a tudatlanságot, a hiszékenységet kihasználja. Tilos az alkohol, dohány, az alkoholszerő ital reklámozása, valamint nem reklámozható olyan áru , amelynek elıállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely a személyhez főzıdı, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. A reklám nem lehet félelemkeltı.

110


RAJZ • Médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai. MÓDSZER • plakátkészítés, hogyan készül a reklám, • kiállítás az elkészített munkákból FÖLDRAJZ • Eltérı fogyasztású struktúrák, szokások BIOLÓGIA A környezeti problémák túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalomban keresendı. A javak pazarló elıállítási technológiája, valamint összetétele erıforrásaink feléléséhez, környezetünk elszennyezıdéséhez vezet. Olyan ökológiailag tudatos fogyasztókat kell nevelni, akik vásárlásaikkal egyben ökológiai környezet megtartására törekednek. Génmódosított élelmiszerek –amíg egy élelmiszer a boltba kerül Táplálék kiegészítık, egészséges táplálkozás. /lásd: Egészségnevelési program/ MÓDSZER • környezetbarát –környezet szennyezı anyagok győjtése, • környezetünk védelme /lásd: Környezetvédelmi program / KÉMIA, FIZIKA A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely jobb életminıséget eredményez, s közben minimálisra Csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok kibocsátását, a szolgáltatás, illetve a termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövı nemzedék szükségletei, egészsége ne kerüljön veszélybe. MÓDSZER • kémiai, fizikai folyamatok megfigyeltetése • kísérletezés, • mérések, mérıeszközök, /gáz-, víz-, villanyórák / MAGYAR • Reklámnyelv, feliratok megismerése, • A reklám kommunikációs csapdái MÓDSZEREK • riportkészítés-eladókkal, vevıkkel • színház, mozi látogatás, • az emberek vásárlási szokásai / fogalmazások/ • szituációs játékok, • viták, érveléstechnikai gyakorlatok a fogyasztóvédelemrıl

111


KÜLSİ SEGÍTSÉG • szülık, • a fogyasztóvédelem szervei

5.20. Drogprogram A drog prevenció indokoltsága A narkománia olyan szó, amely évtizedeken keresztül a legrosszabb emberi minıségre utalt, s amely a gaztetthez, elfajzáshoz a az erkölcsi mélyponthoz hasonlítható, már kimondva is valóban az olyan ember szörnyő lelki és testi állapotának leírására szolgál, aki nem képes a jelen világában élni, amely megköveteli, hogy feltétel nélkül szokjunk hozzá a feszültséghez, konfliktushoz, patkány-hajszához, s amelynek áhított célja a siker. A narkós tulajdonképpen védtelen ember, tele ellentmondásokkal, félelmekkel, akit megvet környezete, a társadalom, akarat nélküli lény. A narkománia nem gyógyíthatatlan, de a gyógyuláshoz nemcsak a narkós, de társadalmi segítség is kell A deviáns magatartás magyarországi alakulása ma már minden pedagógus számára ismert. Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlıdését veszélyeztetı hatások olyan mértékben erısödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg: a drog-problémák kezelése. Ez a probléma az utóbbi években egyre fiatalabb korosztályt érint, így már az általános iskolában is fontos feladat a drogmegelızés. Az iskolai drogprogram célja • a legális és illegális szerek ismertetése, • drogmegelızési felkészítés diákoknak, felnıtteknek, • olyan ismeretanyag átadása, készségfejlesztés a tanulóknak, melyek révén alkalmassá válnak olyan életvezetési stratégiák elsajátítására, amellyel felelısségteljes, dönteni tudó tagjai lehetnek társadalmunknak, • a már drogfogyasztó fiatal gyógyíttatása lehetıségeinek feltárása, • segítı szervezetek elérhetıségének, székhelyének megismertetése Helyzetelemzés iskolánkban Drog szempontjából az általános iskolás korosztály kevésbé veszélyeztetett, mint a 14 éven felüli fiatalok. A drogok közül gyerekeink az alkohollal és a cigarettával találkoztak már, elsısorban a 7.és a 8. évfolyam tanulói. Bár elıfordult, hogy az alsóbb osztályokban is kipróbálták az elıbb említett szereket. Nagy gondunk, hogy a szülık között vannak olyanok, akik nem tiltják, hanem egyszerően meg is veszik gyermekük számára, s a kezükbe adják a cigarettát. Továbbá a 12-14 éves gyermekeiket elengedik diszkóba, ahol az alkohol is szerepet játszik a szórakozásban. Az iskolában egységesen fellépünk a cigarettázó gyerekek ellen a Házirendünkben megszabott büntetésekkel. /iskolán kívül a pedagógusok tehetetlenek./ Több alkalommal szerveztünk drog prevenciós elıadást iskolánkban a tanulóknak. Itt szakemberek az oktatófilm megtekintése után szituációs játékokban, csoportos beszélgetésekben törekedtek arra, hogy tanulóink megismerjék a szereket, valamint káros hatásukat. A gyerekek élvezték a rendhagyó órákat. Javaslat: Idıközönként meg kellene ismételni. Ugyanazokon a napokon délután 10 órás képzés volt a pedagógusok számára. A tanárok egyértelmő véleménye, hogy nekik a felvilágításban van szerepük. 112


1999 óta folyik iskolánkban a DADA program. A helyi rendırség és a Semmelweis Kórház munkatársai tartják osztályfınöki órák keretén belül. Iskolai drog prevenciós programunk: A diákok szülei részére szülıi értekezletek alkalmával tájékoztatást tartunk a drog prevenció helyzetérıl, és a szükséges együttmőködésrıl. Megismertetjük az iskola tanulóit a konfliktuskezelés és problémamegoldás módozataival. Fontos a kritikus helyzetben történı döntéshozatal - készségek fejlesztése. Propagandát fejtünk ki a drog prevenció és az egészség-megtartás érdekében /iskolarádió, szórólapok/ Tárgyi ismeretek közlése tanórai kereteken belül interaktív módszerekkel: • • • • • • •

drog és kultúra, a drogok fajtái, hatásai /legális, illegális/ szenvedélybetegség természete /kognitív disszonancia, szemben a prevencióval/ a szerfogyasztás tanulási folyamata és a kortárs csoportok szerepe legális és illegális szerfogyasztás jogi következményei, a családban levı devianciák felismerése és káros hatása a felnövekvı generációra tájékoztatjuk ıket a segítı intézmények elérési lehetıségeirıl és fejlesztjük a segítségkérés technikáit. Természetesen a korosztálynak megfelelı mentális és nyelvi képességek szem elıtt tartása mellett. • a drogfogyasztás jelei /mentalitás, külsı jelek/ • a pedagógus adekvát attitődje a szerfogyasztó tanulókkal,

Módszerek: 1. Konstruktív fegyelmezés Arra tanítja a gyermeket és társait, hogyan viselkedjenek. Növeli a pozitív én-megnyilvánulásokat és elısegíti a pozitív én – kép fennmaradást. Növeli az iskola és általában az iskolai munka iránti pozitív attitődöt. Elısegíti a részvételt és az iskolai aktivitást. Csökkenti az agresszió valószínőségét. Arra tanítja a gyereket, hogy felismerjék azt, ami a jó. /Az iskolai nevelés mindig hő reprezentációja a társadalom neveléssel kapcsolatos elvárásainak, szokásainak: az iskolai devianciákra adott válasz a társadalom devianciára adott válasz is,/ 2. Életvezetési ismeretek és készségek keretében megtanult módszerek alkalmazása. Szituációs játékok alkalmazása. Konfliktuskezelı módszerek alkalmazása Külsı kapcsolatok • Családsegítı szolgálat • Iskolaorvos, védını • Drogambulancia munkatársai - Miskolc

113


6. KÖTELEZİ TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE 6.1. Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája -

Az iskolai nevelı - oktató munkát segítı szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: - Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Képek, betőkártyák, szótagkártyák - Hívóképek - írott és nyomtatott ABC (falikép) - Kis és nagybetős nyomatott ABC - Betősín - írott kis és nagy ABC - Bábok - Fali tablók - Hangtani ismeretek - Szavak alakja, jelentése - A szó - A mondat - Gyermeklexikon - Szólások, közmondások könyve, - Nemzeti jelképek - Falitáblák - Igék - Az igenév - A teljes hasonulás - A mondat - Az állítmány fajtái - A jelzık rendszere - Ok és célhatározó - Történelmi arcképsorozat - Helyesírási szabályzat és szótár 1. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Őrmértékek - Demonstrációs óra - Táblai vonalzók - Táblai körzı - kártyák - Helyi érték - táblázat - Két tányéros mérleg és súlysorozat - Hımérı - Színes rudak 2. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - Az idı (oktató tábla) - Iskolai iránytő 114


- Magyarország domborzati térkép - Videokazetták - Természetfilmek - Magyarország közigazgatási térképe - Szobai hımérı - Borszeszégı - Földgömb 3. Alsó tagozatos ének – zene tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - Ritmus eszközök - Zenehallgatási anyagok hangkazettán és CD-n - Ötvonalas hangjegytábla 4. Alsó tagozatos rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - Dia pozitívek - Korsók, tálak, kancsók 5. Az alsó tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - olló, kés, vonalzó - mintázó eszközök - építıkocka - csiszoló papír 6. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - síp - gumilabda - ugrókötél - kislabda - tornapad - torna zsámolyok - Medicin labda - Karika - Ugró szekrény - Dobbantó - Tornaszınyeg 7. Felsı tagozatos magyar nyelv- és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök: - Irodalomtörténeti térkép - írói arcképsorozat - Magyar értelmezı szótár - Helyesírási tanácsadó szinonima szótár - Életrajzi lexikon - Helyesírási szabályzat és szótár - Hanganyag (hangkazetta, CD) - Videofilmek, magyar népmesék - Könyv: népmesegyőjtemények - Magyar szólások és közmondások, - Kötelezı olvasmányok - Diasorozatok - Fali tablók: 115


- Hangtan - A teljes hasonulás - Jelentéstan - Szótan - A szófajok - Jelentés - Szerkezet - Mondattan - Magyar nyelvemlékek - Nyelvcsaládok 8. Történelem tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Falitérkép o Az ókori Kelet o Az ókori Görögország o A római birodalom o Magyarország X - XI. sz. o A Magyar népvándorlás és a honfoglalás o Európa Nagy Károly korában o Magyarország a korai feudalizmus idején o A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétıl a XV. sz. elejéig. o A tatárjárás Magyarországon 1941 _ 1942-ig o Magyarország 1526 – 1606-ig o Európa a XIV — XV. sz-ban o A feudális Magyarország a XV. sz-ban o Magyarország a XVII. sz-ban o Európa a XVII. sz. közepén o Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás a XV. - XVII. sz-ig. o Magyarország népei a XVIII. sz. végén. o Európa a XVIII. sz. végén o A Föld népei a XVI - XVIII. sz.-ban. o Az 1848/49-es szabadságharc o Európa a XIX. sz. második felében o Európa a XIX. században o Európa 1815-tól 1849-ig o Európa az elsıt világháború idején o A Tanácsköztársaság honvédı harcai o Európa a második világháború idején o Hazánk felszabadulása - Videokazetták o Az ókori Egyiptom, az ókori Hellász, az ókori Róma o Honfoglalás, államalapítás o Mátyás király o Reform kor - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához 5-8 évfolyamon: - Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz 5-8 évfolyamon.

116


- Tanulói egységcsomag az 5 - és 6. osztályos történelem tanításához - Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. 9. Angol nyelv tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Project English 1-2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek) - Picture English Grammar - CD rom: tanuljunk angolul sünivel - Szótárak 10.A felsı tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Fa táblai körzı - Fa táblai vonalzó 45°, 60° - Fa táblai szögmérı - Fa méterrúd - Alaphálók, alapábrák - Számegyenes, koordinátarendszer - Oszthatósági szabályok - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Halmazok - Másodfokú függvény - Abszolút érték függvény - Mértékegységek - Területszámítások - Kocka, téglatestek - Őrmértéksorozat - Szétszedhetı dm3 - Terület és kerületszámítások - Négyszögek kerülete, területe - Eltolás - Mőanyag henger, kúp, gúla - Mőanyag hatszög alapú hasáb - Mőanyag ötszög alapú hasáb - Algoritmus folyamatábra 11. Informatika tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Alapvetı programok, WIN. 98; WIN 2000 - Szoftver az Internet hálózatban való mőködtetéshez - Tintasugaras nyomtató Két tanulónként 1 db: - Pentium típusú számítógép - Monitor, billentyőzet, egér - CD meghajtó - Hangkártya + hangfal - Modem 12. A természetismeret és a földrajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Terepasztal - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításhoz - 5-8. osztályos írásvetítı fóliasorozat a környezetismeret és a földrajz tanításhoz 117


- Kızetgyőjtemény - 5-8. osztályos táblai vaktérkép sorozat - Hımérı - Iránytő - Térképjelek - Magyarország térképe - A Föld éghajlata - A Föld természetes növényzete - A Föld domborzata - Földgömb - A Föld felszíne - A Föld forgása és keringése - Afrika domborzata és vizei - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete - Afrika domborzata - Ausztrália és Új-Zéland domborzata - Észak- Amerika, Dél — Amerika domborzata és vizei - Ázsia domborzata és vizei - Európa domborzata és vizei - Európa országai - Észak - Európa - Kelet - Európa - Ázsia domborzata - Közép - Európa - Kárpát-medence domborzata és vizei 13. A fizika tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Mágneses rúd pár - Táblai mágnes - Fizikusok arcképcsarnoka - SI mértéktáblázat - Lejtı modell - Mechanikai eszközkészlet - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet - Rugós erımérı - Kétkarú emelı - Hımérı - Hı tágulást bemutató tanári eszközkészlet - Kétütemő motorminta - Négyütemő motorminta - Csengı reduktor - Dugaszos ellenállás szekrény - Generátor minta - Elektromotor és generátor - Elektorvaria - Transzformátor modell

118


- Voltax mérımőszer - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására - Statikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet - Optikai pad - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára 14. A biológia tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Biológiai egységcsomag - Bonc tő - Csiráztató - Dia pozitívak az 5-8. osztályos biológia tanításához - Kézi nagyító - Mikroszkóp - Juh koponya - Madár csontváz - Emlıs csontváz - Hal és békacsontváz - Fogtípusok - Koponya lapos és csöves csont metszete - Hallás és egyensúly szerv modell - Emberi fej metszete - Emberi csontváz 15. Egészségtan tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Oktató könyvek és videofilmek. 16. A kémia tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Kémcsı - Fızı pohár - Óraüveg - Borszeszégı - Kémcsı fogó - Vasháromláb - Kalotta molekula modell - Pálcika modell - Mágneses atommodell - Kristályrács - Fali tabló o Atomok elektronvonzó képessége o Fémek jellem erısségi sora o Periódusos rendszer o Elektron héjjak kiépülése - írásvetítı transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához 17. Felsı tagozatos rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök –dia pozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott mőalkotásokról - videofilmek: - A román stílus - A gótika - A reneszánsz

119


- A XIX. sz. mővészete - A XX. sz. mővészete 18. A felsı tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Fareszelı (lapos, gömbölyő, fél gömbölyő) - Vasreszelı (lapos, gömbölyő, fél gömbölyő) - Laposfogó - Kalapács - Csípıfogó, gömbölyő csırő fogó - Fa és vasfőrész - Lemezvágó olló - Faliképek a fa megmunkálásáról - Szerelıkészlet gép elemek tanításához - Elektromos szerelıkészlet - Kerékpár - KRESZ táblák 19. A felsı tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök - Magasugrómérce fém - Magasugró léc - Maroklabda - súlygolyó 3 - 4 kg - Tornaszekrény - Győrő - Gerenda - Dobbantó - Torna zsámoly - Medicin labdák - Ugrókötél - Kézi súlyzók - Kosárlabda - Kézilabda - Focilabda

120


6.2. Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola S. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Megnevezés Abakusz (golyós számoló) Agyagmángorló Agyagprés Alacsony gát Állati csontváz Állítható fali kosárállvány Állítható tábla Alumíniumgyártás Applikációs tábla Áramátalakító Automata mosógép Báb paraván Báb tartó Balett szınyeg Betőhívó készlet Billentyőzet Blúz Bır ülıgarnitúra Bordásfal CD lejátszó CD-magnó rádió CD-rádió magnó CD-s rádió magnó Cintányér Csáti kosztüm Csizma Csontváz Csıvázas szék Demonstrációs állvány Digitális fényképezıgép Digitális fényképezıgép Digitális mérleg Digitális tábla Digitális tábla mobil Digitális zongora Dobogó Dobókocka Dohányzó asztal DVD lejátszó Egyensúlyozó Elektromotor generátor Elektromos korong Emberi torzó Epson nyomtató Eredmény kijelzı

Össz. Mennyiség 2 1 1 8 3 1 1 1 248 1 1 1 2 5 8 1 52 1 50 3 3 1 12 23 14 62 1 13 4 2 2 5 2 1 1 2 5 3 3 3 7 3 1 3 1

121


46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95.

Erısítı Egészségügyi láda Fa játékok Fali gitártartó Fali tükör Fejhallgató Fejlesztı játék Fejlesztı szoftver Fejre tehetı üveg Félkör asztal Fém tágulás mérı Fénymásoló Fénymásoló AR5320 Fénymásoló DP 1515 Fénymásoló Minolta1052 Fénymásoló Panasonic Fénymásoló gép Festı állvány Ffi ing Fizikai kísérleti készlet Fizikai kiskocsi Fogas Földgömb Forgószék Formalinos készítmény Fotel Függeszkedı Függöny Furulya Futball labda Futócipı Fuvola Gatya Gáztőzhely Gépkorong Gimnasztika labda Gitár Gitár állvány Gitár erısítı Gitár zsámoly Grafikus prés Gyerek asztal Gyerek szék hangfal Hangfal Reflex Hangosító berendezés HD Kamera Panasonic Hegedő Himnusz Hımérı

1 2 1 3 1 13 62 11 12 1 1 2 1 1 1 1 2 8 64 18 14 6 12 11 4 10 10 165 17 10 8 2 21 2 1 11 6 2 1 2 1 2 10 11 1 1 1 3 24 18 122


96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145.

Homok asztal Hordozható CD-s magnó Hısugárzó Hıtani kísérleti készlet Hőtıszekrény Húzó kötél Int.program csomag Interaktív tábla, projektor, notebook Interaktív tábla, projektor, notebook Iránytő Írásvetítı Írásvetítı 905 Típ. Írásvetítı asztal Írásvetítı vászon Íróasztal Írógép asztal Írógép Brother AX-110 Kalotaszegi viselet Kamera Kamera állvány Kanapé Kapus mez garnitúra Karaktercipı Karnis Kárpit szék Kasztonyett Katalógus szekrény Kávéfızı Kékfestı viselet Kerámia égetı Kétkarú mérleg Kétkazettás magnó Keverıpult Keverıpult Studio Master Kézi labda Kézi súlyzó Kézilabda kapu+háló Kiállító vitrin Kis asztal Kislabda Klarinét Kımosógép Kompresszoros pumpa Konica M.másológép Kontakt kénsav gyártás Konyhabútor Konyhai asztal Könyvespolc Kosárlabda Kosárlabda palánk+háló(pár)

2 1 1 1 4 1 1 3 7 13 1 6 3 8 13 1 1 10 3 1 4 3 1 16 110 10 1 1 30 1 15 2 2 1 10 99 4 13 8 5 1 1 1 1 1 1 2 28 51 4 123


146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195.

Kötény Kotta tartó Kültéri csúszda KX-FT 37 HG Fax Labdafogó háló Lábkorong Lamináló gép Laptop Laserjet 3390 Laserjet-2820 színes Leány cipı Lego tartó állvány Lejtı modell Lemezjátszó Lemezszekrény Lénárt gömb Lépcsı fellépı Lézer nyomtató Canon 1120 Lucent Alközpont Magasugró állvány Magasugró rúd Mászó kötél Matematikai mértékegységek Mazsorett bot Mazsorett póló Mazsorett ruha garn. Mech.kísérleti felszerelés Medicin labda Mellény Mérımőszer Mérıszalag Mértani testek Méterrúd Metronóm Metszı olló Mez alsó Mez felsı Mez kapus Mezıségi viselet Mikola csı készlet Mikrofon Mikrofon vezeték nélkül Mikrohullámú sütı Mikroszkóp Mini hifi Mobil színpad Monitor Mosógép Mosógép automata Mosógép Zanussi

70 4 2 1 2 1 2 1 1 1 22 1 2 1 5 11 1 1 1 2 2 3 1 36 12 150 1 91 5 18 2 77 41 2 1 44 54 4 9 1 3 1 3 1 1 1 49 1 1 1 124


196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245.

Mozgásfejlesztı eszköz Mozgásfejlesztı táska Mőa. Várószék Multi funkciós készülék Multimédiás számítógép Nadrág Naplótartó szekrény Notebook Notebook Asus Notebook HP Notebook MSI Nyelvi vezérlıpult Nyomtató Okos kocka Öltözı szekrény Öltözıpad Öltözıszekrény 84r Olvasó asztal Pad (torna) Pálcika modell Parafa tábla Paraván Patkó mágnes Philips Video magnó Pianino Ping-pong ütı Ping-pong asztal Pódium Polc Polcos szekrény Poroltó Posztamens (szobortartó) Projektor Projektor Benq Projektor Epson Puff Rajz asztal Rák test Reflektor lámpa Riasztó berendezés Ritmus hangszerek Röplabda háló Rúd mágnes Rugós erımérı Ruhaszárító Sharp AR 5320 fénymásoló Síp Sötétítı függöny Sóvidéki viselet Spanyol szoknya

15 2 1 2 2 12 1 9 1 1 1 2 12 3 31 15 1 1 29 2 1 7 12 1 1 24 3 1 2 8 14 14 2 1 1 13 26 1 1 1 17 1 11 36 6 1 3 177 12 12 125


246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295.

Spirálozó Spirálozó gép Sport szár Súlygolyó Súlykészlet Súlypont emelkedı Switch 2626 Számhívó készlet Számítógép Számítógép Asus, monitor Számítógép asztal Számítógép IMB, monitor Számítógép Intel Számítógép konf. Számítógép konfiguráció Számítógép, monitor Számítógép, monitor, hangszóró Szavazó csomag Szavazócsomag Székely harisnya Szekrény három ajtós Szekrény kétajtós Szekrény kicsi Szekrénysor Szélvágó gép Szem vizsgálótábla Személymérleg Szerver Szétszedhetı köbdm. Szétszedhetı transzformátor Színes duplexes nyomtató Színes TV Nokia Színes Tv Orion Színes TV siemens Színes TV Thomson Színpadi függöny Szintetizátor Szintetizátor asztal Szkenner Szoba kerékpár Szögmérı Szoknya Szınyeg Szövıkeret Szózat Szünetmentes Tábla fehér Tábla kicsi Tábla mágneses Tábla nagy

1 2 55 3 18 1 1 5 12 1 22 1 1 1 34 25 1 1 1 12 2 23 3 22 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 4 1 1 1 2 1 1 79 5 5 23 1 3 24 2 24 126


296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345.

Táblai körzı Táblai vonalzó Takarítógép Elektrolux Takarítógép Thomas Talicska Tan.bepített szekrény Tanári asztal Tanári szék Tanári szoba berendezés Tanítók komplex szertára Tanuló asztal 2 szem. Tanuló asztal kémiai Tanuló pad Tanulóasztal 1 szem. Tanulóbox 3 szem. Tanulói szék Tápegység Tárgyaló asztal Telefon asztal Tenisz szett Térbeli amıba Térelválasztó függöny Terep pálca Térkép Tollas ütı Tolóajtós asztal Tolóajtós szekrény Tornacsarnok hangosítás Tornaszınyeg Trapéz asztal Trombita Tükör Tükör fal TV készülék TV szekrény Ugráló kötél Ugráló labda Ugró deszka Ugró szekrény Őrmérték Üveg asztal Üveg szekrény Vállkendı Varrógép Varrógép Brotter Vas állvány Vas gyártás Vasaló Vasaló állvány Végerısítı

3 7 1 1 1 4 34 38 1 1 134 2 72 305 8 675 1 11 4 6 5 1 40 96 12 2 7 1 18 2 2 1 6 9 15 45 4 5 5 10 2 16 17 1 1 1 1 1 1 1 127


346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369.

Végerısítı Castone Vegyszer szekrény Vetítıvászon állványos Vezeték nélküli mikrofon Videó kamera Video lejátszó Video lejátszó Sony Video magnó Philips Video magnó Philips Video Thomson Magnó Videomagnó Virágtartó Vizsgáló asztal Vízszőrı berendezés Volt mérı Vonalkód olvasó Vonalzókészlet Wifi csomag Xilofon Zászló Zom. Fehér tábla Zongora Zongora szék Zsámoly

1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 7 5 1 2 3 2 4 2 1 78 1 3 2 16

128


7. KATASZTRÓFAVÉDELEM A katasztrófavédelmi nevelés-oktatás indokoltsága: A veszélyhelyzeti oktatás indokolt, mert törvények, jogszabályok írják elı. Indokolt, mert társadalmi igény, hiszen az elmúlt idıszakban nagyon megszaporodott a veszélyhelyzetek száma. A közoktatás az a színtér, ahol a gyerekek a leghatékonyabb módon, az életkori sajátosságoknak megfelelıen, a nevelıik közvetítésével találkozhatnak ezekkel az ismeretekkel. Jogszabályi háttér: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. év XXXI. törvény 15., 16., l7. §-a magánszemélyek kötelezettségévé tette a tőzmegelızési ismeretek megszerzését, megtartását, a tőzjelzéssel, továbbá a tőzoltással kapcsolatos kötelezettségeik megismerését. Felelıssé tette ıket a felügyeletük alá tartozók ez irányú ismereteinek megszerzéséért, valamint e személyek tőzvédelmi magatartásáért. E kötelezettségüknek csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha az alapvetı tőzvédelmi ismereteket elsajátítják. A gyerekek számára erre a legalkalmasabb helyszín az oktatási intézmény, ezért az új tőzvédelmi törvény 22 §ában valamennyi oktatási intézményre nézve (alap-, közép-, felsıfokú) elrendelte, hogy az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket oktatni kell. A polgári védelmi ismeretek közvetítésével kapcsolatos kötelezıségeket és kompetenciákat rendelet szabályozza. A katasztrófavédelmi nevelés-oktatás általános céljai és feladatai: Az általános iskola 1 – 8. évfolyama veszélyhelyzeti oktatásának célja a tanulóknak olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, melyek segítségével a különbözı katasztrófa és veszélyhelyzetek elleni védekezésben esélyük van az életben maradásra, segíthetnek önmagukon és társaikon, valamint csökkenthetik az anyagi javakban, a környezetükben bekövetkezı károkat. Alapvetı cél az embertársaik iránt érzett felelısség jelentıségének megértetése, a menekülés, túlélés alapvetı ismérveinek elsajátíttatása, az életet és a környezetet megóvó magatartás igényének kialakítása, figyelemfelkeltés a veszélyekre, az óvatosságra intés, olyan pozitív beállítódások megalapozása, amelyek az élet- és környezetkímélı, a tőzesetek megelızését szolgáló magatartás kialakításához, s ezzel a személyes biztonság eléréséhez vezetnek. A veszélyhelyzeti ismeretanyag felosztása: -

általános veszélyhelyzeti ismeretek speciális veszélyhelyzeti ismeretek Azáltalános ismeretek az alapvetı veszélyhelyzeti teendık, magatartásformák oktatására évfolyamonként egymásra épülı összefüggı blokkokban, ajánlottan az osztályfınöki órákon kerülhet sor. A speciális ismeretek oktatására a Nemzeti Alaptanterv 4., 5., 6., 9. mőveltségi területeiben, egy-egy tantárgyba építve van lehetıség. A veszélyhelyzeti ismeretanyag tartalma: -

tőzvédelmi-tőzmegelızési ismeretek, polgári védelmi-katasztrófavédelmi ismeretek

Tőzvédelmi-tőzmegelızési ismeretek 1–8. osztályban Történeti háttér - az emberek tőzzel való kapcsolatának történetének ismerete - a tőzgyújtás történetének ismerete 129


-

a tőzoltóság rövid történetének ismerete

Tőzmegelızés - alapvetı szabályok a háztartásban (sütés, fızés, főtés, világítás) - tőzgyújtási szabályok a szabadban Gyújtás és oltás 1. alapvetı gyújtási és oltási szabályok és módok ismerete 2. elemi elsısegélynyújtó ismeretek – pld. forrázás, kis égési sérülés esetén Menekülés, segítségkérés - menekülés – elemi viselkedési szabályok ismerete - tőzriadó ismeret, menete, próbája - a telefonálás módja (Telefonszámok: mentık, tőzoltók, rendırség) Tőzoltóságok - tevékenységének ismerete Polgári védelmi – katasztrófavédelmi ismeretek 1–8. osztályban Biztonság- veszélyhelyzetek - a biztonság összetevıinek ismerete - a katasztrófaküszöböt elérı helyzetek: a civilizációs és természeti katasztrófák okainak fajtáinak ismerete (árvíz-belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar, vegyi baleset, nukleáris baleset) - A globális veszélyek, az ország, a település veszélyeztetettsége, helyi sajátosságok ismerete - A katasztrófa-küszöböt el nem érı veszélyhelyzetek felismerése otthon és az iskolában - a veszélyhelyzetek túlélési lehetıségeinek, az összefogás és a segítségnyújtás jelentısége tudatosítása - az iskola Prevenciós Programja, a tanulók szerepe annak végrehajtásában Veszélyhelyzeti ismeretek tanítása A feldolgozás ritmusának tervezésekor figyelembe kell venni a tanulócsoport sajátosságait, meglévı ismereteit, a szőkebb környezetük veszélyeztetettségének jellemzıit, a sajátos problémákat, az elıfordult gyermekbaleseteket. A veszélyhelyzeti nevelést, oktatást az általános iskolák 1–4. évfolyamaiban 4–6 órában (3 óra polgári védelem + 3 óra tőzvédelem), az 5–8. évfolyamaiban 6–8 órában (4 óra polgári védelem + 4 óra tőzvédelem) célszerő feldolgozni. Az osztályfınök "szabad kezet" kap arra vonatkozólag, hogy az 1–4. évfolyam részére biztosított 4–6, illetve az 5–8. évfolyam részére biztosított 6–8 órán belül az évfolyamokon gazdálkodjon. A tananyag egy része tanórán kívüli nevelési-oktatási formában is közvetíthetı. A külsı segítık körét és a foglalkozások helyszínét a korábbi évek helyi gyakorlati tapasztalataira alapozva szervezzük. A megvalósításhoz szerencsésebb kilépni a tantermi keretekbıl. A helyszínek megválasztását a témák adják (szőkebb környezet, lakóterület, természet). A tevékenykedtetésre alapuló feldolgozás kisebb létszámú csoportokkal könnyebben valósítható meg. Nagyon fontos, hogy az elméletben megtanultakat bemutassuk a gyerekeknek, gyakoroltassuk velük. Külsı segítık: polgárvédelem, tőzoltóság, rendırség Segédanyagok -

Tőzre, vízre vigyázzatok...munkafüzetek: 6–8, 8–10, 10–12, 12–14 éveseknek Tanári kézikönyv, mely tartalmaz egy lehetséges tanítási-tanulási programot, szakmai ismeretés szöveggyőjteményt, irodalmi szöveggyőjteményt és egyéb segédanyagokat. A Biztonság Birodalma 1–2. munkafüzetek: 1–2., 3–4. osztályosoknak 130


-

Mancs! Ments! munkafüzet: 5–6. osztályosoknak Veled is megtörténhet! munkafüzet: 7–8. osztályosoknak Tanári Kézikönyv II., mely tartalmazza a tanítási-tanulási programot, egy kutatás-módszertani ajánlást, valamint a polgári védelmi alapismereteket.

Javaslatok az ellenırzés, értékelés meghatározásához A nevelı-oktató program általános követelményei: - a tanuló értse meg, hogy életét veszélyhelyzetek, gyakran katasztrófák veszélyeztetik, amelyeket maga is elıidézhet - ismerje meg az egyes veszélyfajtákat - tanulja meg ezek elkerülési módjait - tanulja meg, hogyan kell viselkedni a veszélyhelyzetekben, kihez kell segítségért fordulnia - tudatosuljon benne, hogy a helyes magatartással önmaga és mások életét is megmentheti - ismerje meg Magyarország és a lakóhelye, iskolája veszélyeztetettségét - tudatosuljon benne, hogy a veszélyhelyzetek nem ismernek határokat, ismerje fel az összefogás jelentıségét tudja, hogy a polgári védelmi kötelezettség – honvédelmi kötelezettséghez hasonlóan – rá is vonatkozik majd. Tananyag (cím, téma és ismeretkör javaslatok) 1-2. osztály Cím Téma Ismeretanyag Hová siet? Miért siet? Tőzoltóság, rendırség, mentık; Munkában a tőzoltók; Megkülönböztetı jelzések Amikor barátunk a tőz A tőz jelentısége, a főtés, sütés veszélyei, nyílt láng Barát vagy ellenség? Amikor ellenséggé válhat a tőz Mi kell az égéshez? A tőzesetek okai otthon, szabály Ünnepi fény szabadban való tőzgyújtásra; Gyújthatóság; nem kívánatos tőz; Szokások, hagyományok, az ünnepek veszélyei, biztonsági intézkedések Jobb félni, mint A hagyományos kályha, villanyfızı, megijedni gáztőzhely, elektromos készülék veszélyei; - Tőzriadó, vészkijárat, menekülési .. útvonal Ha már baj van! Az épületelhagyás helyes módja, a tőz jelzése; A tőzoltóknak való telefonálás helyes módja Témakör Tartalmak A Biztonság Birodalma A biztonság összetevıi Veszély herceg villámai Veszélyhelyzetek, a lakóhely veszélyei A Biztonság Lovagjai Akik segítenek, a lovagok jelzései ...és hömpölyögve zúdul a víz... Az árvíz hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 1. Grundi segít... Helyes magatartásformák árvízkor, a veszély jelzése A szélvihar, hóvihar A szélvihar, hóvihar hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 2. Grundi segít... 131


Helyes magatartásformák hóviharban, szélviharban Tudáspróba Gyakorlat 3-4. évfolyam Cím Téma Ismeretanyag A tőzgyújtás története Az ısember és a tőz, tőzgyújtás régen Régen és ma és ma, kovakı, súrlódás; A tőz használata A tőz hasznosítása régen és ma; A bővös fapálcika A gyufa története, a gyufagyújtás szabályai; gyúlékonyság Égés, oltás Az égés feltételei Az égés feltételei, kísérıjelenségei Az égés kísérıjelenségei Hogyan olthatunk "kis" tüzeket? Mire vigyázz a Mire vigyázz a háztartásban? I. Veszélyek a háztartásban; háztartásban? Az égési sérülések; Mire vigyázz a háztartásban? II. A mőanyagok használatának veszélyei; Robbanásveszély; füstmérgezés Segítség! Ha már baj van Menekülés, segítségkérés Tőz van – Tudáspróba Az iskola menekülési terve Témakör Tartalmak Veszélyherceg villámai Civilizációs és természeti katasztrófák: árvíz, belvíz, szélvihar, hóvihar, földrengés, vegyi baleset ..és megmozdult a föld... A földrengés hatása a környezetre, veszélyei A Biztonság Iskolája 3. Grundi segít... Helyes magatartásformák földrengéskor A „Biztonság Lovagjai" Kik segítenek földrengéskor? A lovagok jelzései A vegyi balesetek hatása a környezetre, veszélyei ...és szúrt a szaga... Helyes magatartásformák vegyi balesetkor A "Biztonság Lovagjai" Kik segítenek vegyi balesetkor? A lovagok jelzései Tudáspróba Gyakorlat 5-6. évfolyam Cím Téma Ismeretanyag Hogyan is Tőz, tőz Tüzek a természetben: vulkán, villám; tőzvész, kezdıdött? Prométheusz villámhárító; A tőzgyújtás története A Prométheusz-legenda; 132


Irinyi János munkássága Mire vigyázz a Sütés–fızés A sütés–fızés, főtés veszélyei; háztartásban? Főtésfajták, használati utasítások, üzemeltetési Gáz, főtés, világítás módok, tőzmegelızési tanácsok; A gáztőzhely használatának veszélyei, elektromos berendezések helyes használata; Hogy ünnep lehessen Ünnepi fény Az ünnepek során felmerülı veszélyek megelızése! Ha már baj van… Segítségkérés A tőzjelzés régen és ma; Tőzjelzés Segítségkérés Menekülés, oltás A menekülés szabályai; A víz szerepe az oltásban, A tőzoltó készülékek használata Témakör Tartalmak Lesben áll és nem kímél… a veszélyek típusai, veszélyek otthon, az utcán és az iskolában …és jön a víz, a hömpölygı áradat... a katasztrófa-küszöböt elérı veszélyek: vegyi baleset, árvíz, belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar Veszélykalauz a településen a település, az intézmény veszélyeztetettsége, prevenciós program Riadó! riasztási jelek, teendık riasztáskor a veszély jelzése, mások tájékoztatása, elsısegélynyújtás Te is tehetsz valamit! Védem, véded, védi... védünk! egyéni védelem: légzésvédelem, bırvédelem elzárkózás, óvóhely Tudáspróba Gyakorlat

7-8. évfolyam Cím

Téma Ismeretanyag

Az ısidıktıl Tőz! Tőz! - tőzgyújtási technikák, tőzfúró, tőzszerszám, napjainkig A szervezett magyar tőzoltóság ıselemek, felfedezık, találmányok rendvédelmi szervek, tőzoltó laktanya, állampolgári jogok és kötelességek Lassan, okosan! Tőzmegelızés a szőkebb környezetünkben; A biztonságos főtés, sütés-fızés; Vegyszerek használata; A mindennapok tőzvédelme Tőzgyújtás a szabadban; A dohányzás veszélyei; Gyorsan, okosan! Segítségkérés A segítségkérés lehetséges formái; Menekülési terv A tervezés elemei – tőzriadó terv; Tőzoltás dióhéjban Alapvetı tőzoltási eszközök

133


Témakör

Tartalmak

Akik segítenek... A veszélyhelyzet kezelésének rendszere Nem vagy egyedül! a katasztrófavédelmi szervek feladata, polgári védelmi kötelezettség Fogd a csomagod! A csoportos védelem: kimenekítés, ideiglenes Segíts! lakóhely-elhagyás, a szükséges "túlélıcsomag" összeállítása; befogadás Helyes magatartási szabályok, elsısegélynyújtás Nem ismer határokat! Globális veszélyek: nemzetközi bőnözés, terrorizmus; környezetszennyezés, az együttmőködés jelentısége Minısíthetetlen! - minısített idıszakok Tudáspróba Gyakorlat Fejlesztési követelmények: 1-4. osztály: minimum évi 4 -6 óra -

Sajátítsák el a tőzmegelızés, tőzgyújtás, tőzoltás, mentés, menekülés elemi ismereteit, az ezekhez kapcsolódó viselkedésben, mozgásban, tevékenységsorban fokozatosan készségszintet érjenek el. Ismerjék meg a veszélyhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait. Ismerjék az elemi elsı segélynyújtási ismeretek közül az égésre vonatkozó tudnivalókat.

-

Értsék meg a tanulók, hogy az életüket veszélyek fenyegetik, ismerjék meg a katasztrófaküszöböt elérı és a mindennapok, a katasztrófa-küszöböt el nem érı veszélyfajtáit. (Tőz, árbelvíz, ipari balesetek, földrengés, szélsıséges idıjárás, munkahelyi, közúti, otthoni balesetek, stb.) Ismerjék meg a riasztási jeleket. Tudjanak túlélı csomagot összeállítani.

-

Tudják, hogyan kell viselkedniük a veszélyhelyzetekben, kihez kell fordulniuk segítségért, ismerjék a segítségkérés és a védelem helyes módját.

-

Tudják, hogy helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetik

-

Értsék meg, hogy önmaguk is elıidézhetnek veszélyeket, ismerjék meg lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét.

-

Sajátítsák el a menekülés, túlélés alapvetı ismérveit.

-

Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit (menekülési útvonalak, riasztási módok, stb.)

Kapcsolattartás a munkavédelmi felelıssel 5-8. osztály: minimum 6-8 óra -

Ismerjék a legfontosabb természeti és civilizációs veszélyeket. Tudják, hogy mit jelent a polgári védelmi kötelezettség, mint a honvédelmi kötelezettség része

-

Nyerjenek betekintést, tájékoztatást a hazánkat és a környezetünket érintı új veszélyekrıl, kihívásokról (ipari balesetek, környezetszennyezés, atomfegyverek elterjedése, járványok, tömeges migráció, szervezett bőnözés, terrorizmus stb.), a hazánkra jellemzı veszélyhelyzeti tőzoltási-tőzmegelızési polgári védelmi- katasztrófavédelmi tevékenységrıl. Informálódjanak a nemzetközi együttmőködések irányairól, lehetıségeirıl, az ifjúsági szövetségek nemzetközi kapcsolatairól, programjairól. Ismerjék a Magyarországon elıforduló leggyakoribb veszélyhelyzeteket. Ismerjék fel az összefogás jelentıségét. Ismerjék meg az intézmény 134


Prevenciós Programjának rá vonatkozó részeit (Az 1-4. osztályos ismereteket kibıvítve azzal, amit a megelızésben, elhárításban tenniük kell) -

Ismerjék meg a segítségnyújtókat (katasztrófavédelem, tőzoltóság, rendırség, mentık), legyenek képesek együttmőködni a segítségnyújtókkal. Alakítsanak ki reális képet tevékenységükrıl, legyenek tisztában azzal, hogy e szervezetek az ı életüket is védik

-

Legyen igényük az önmentı módszerek és mások mentése lehetıségeinek megismerésére. Sajátítsák el az elemi elsı segélynyújtási ismeretek közül a sérülések, sebek, törések felismerésére, ellátására vonatkozó elemi tudattartalmakat.

-

Legyenek képesek a környezetük tőzvédelmével, a veszélymegelızéssel kapcsolatos állampolgári kötelességeik, személyes felelısségük felismerésére, gyakorlására. Olyan, az életet és a környezetet kímélı szokásaik alakuljanak ki, amelyekkel a harmonikus életvitel megalapozható. Kísérjék figyelemmel lakóhelyük tőzoltóságának, katasztrófavédelmének ıket is érintı vonatkozásait. Ismerjék a tőzoltóság kulturális, hagyományırzı és értékmegóvó, a katasztrófavédelem életet- és anyagi javakat mentı funkcióját. Ismerjék meg a területükön lévı, tőzzel kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket, hagyományokat, szokásokat.

-

Tudják végrehajtani a távolsági védelem (kimenekítés, kitelepítés) és egyéni védelem rájuk vonatkozó feladatait. Legyenek tisztában a veszélyhelyzetekben betartandó alapvetı magatartási szabályokkal, ismerjék az egyéni védıeszköz használatát, és iskolájuk Prevenciós Programját.

-

Ismerjék a riasztási jeleket, tudják, hogy veszélyhelyzet esetén hogyan segíthetnek önmagukon és egymáson. Ismerjék a pánik kitörésének elıjeleit, valamint azt, hogy mit tehetnek a megelızése érdekében.

-

A döntéshozatal gyakorlásában személyes tapasztalataik mellett használják fel a tömegkommunikáció forrásait, tanulják meg értıen szelektálni azokat. Ismerjék a segítségkérés, az együttmőködés módjait. Tudják elemezni és értékelni a szabályok megtartásának, illetve megszegésének következményeit. Magatartásuk szolgálja az emberi élet, a természet, a szőkebb és tágabb környezetük védelmét, a biztonságot.

135


8. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 8.1.A nevelı és oktató munka szakaszai A köznevelésrıl szóló törvény alapján a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelı-oktató munka szakaszai a következık: - az óvodai nevelés szakasza - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza - a középfokú nevelés-oktatás szakasza - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasza Iskoláinkban alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következık: - az elsı évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és - az ötödik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felsı tagozat. - Az alsó tagozaton nem szakrendszerő oktatás, a felsı tagozaton szakrendszerő oktatás folyik. Az iskolai nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.

8.2. Az intézmény speciális nevelési - oktatásai kínálata 8.2.1. Mővészetoktatás A Mővészetoktatás Helyi tantervét a 27/1998. (VI. 10.) az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló MKM rendelet szabályozza a következıképpen: 1. Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelızıen – folytatott képzések felmenı rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésıbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 2. 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról e rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét elsı alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenı rendszerben kell alkalmazni. Intézményünk mővészetoktatás intézményegységének alapvetı célkitőzése, hogy a mővészeti oktatás, nevelés sajátos lehetıségeivel, eszközeivel, konkrét mővelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív, kulturált és erkölcsileg emelkedett embereket neveljünk. A mővészetoktatás részletes helyi tantervét az 4. számú melléklet tartalmazza 8.2.2. Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja - Cigány nemzetiségi oktatás magyar nyelven A cigány nemzetiségi oktatás területei: - Tantárgyi fejlesztés - Szocializációs, kommunikációs fejlesztés - Egyéni tehetséggondozás Etnikai nevelés célja: a etnikai történelmi kultúra megismerése, hagyományırzés, -teremtés, az önismeret kialakítása, a etnikai jogok megismerése, gyakorlása. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben, elfogadják, és elfogadtassák másságukat, saját értékeiket. A cigány népismeret oktatását a helyi tantervbe és tanmenetekbe építve integrált oktatás keretében

136


kívánjuk megvalósítani. Az etnikumi tanulók szüleinek kérésének eleget téve, - (melyben külön kérték, a többi tanulóval együtt tanórákon a cigány népismeretet integráltan oktassák az iskolában), hogy gyermekeik ne kerüljenek a tantárgyi oktatás során megkülönböztetésre. A cigány népismeret oktatásának részletes követelményei az alábbi tantárgyaknál integrált oktatás formájában kerülnek megfogalmazásra: • magyar nyelv- és irodalom • környezetismeret, természetismeret • ének-zene • rajz • technika • ember és társadalom, • etika • hon- és népismeret • földrajz • osztályfınöki A cigány nemzetiségi, etnikai oktatást: az 5. számú melléklet tartalmazza. 8.2.3. SNI- tanulók oktatása Sajátos nevelési igényő tanulók óraterve, tantárgyi követelményrendszere 2009-tıl (kifutó rendszerben) 6. sz. melléklet Sajátos nevelési igényő tanulók óraterve, tantárgyi követelményrendszere 2013-tól (felmenı rendszerben) 7. sz. melléklet Mindkét esetben Németné Tóth Ágnes: A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai tanításának tantervi irányelve 1-8. évfolyamra (2005.), illetve az Alternatív helyi tanterv a tanulásban akadályozott tanulókat összevont osztályban vagy integrált keretek között oktató iskolák számára 18. évfolyam alapján (2013.) 8.2.4. Felnıttoktatás a, Formája: Nappali tagozat. Naponta: 13.30-17.20-ig b, Az adott tanév osztályait az iskola a fenntartó engedélye alapján szervezi meg. c, A felnıttoktatásba való részvétel feltételei : •

Legalább 6 osztály elvégzésérıl szóló végbizonyítvány.

•

Csak 16-22 év közötti életkor.

•

az egyes iskolatípusokból az átjárhatóságot a hallgató számára a legkedvezıbb feltételekkel biztosítjuk. A korábban elvégzett évfolyamot beszámítjuk.

•

A hallgatók egyéni tanulási ütemét figyelembe véve lehetıséget adunk a tanulmányok gyorsított, akár két év alatt történı elvégzésére.

•

Jelentkezési lap úján történı jelentkezés.

•

Megfelelı létszámú jelentkezése alapján beiratkozás.

d, Az iskola a tanulók teljesítményét – a helyi tantervben meghatározottak szerint – osztályozóvizsgán értékeli, amelyet tanévenként két idıszakban, a félévzárást megelızı két hétben szervez meg a tanítási napok terhére. e, Az iskola a felnıttoktatásban részt vevı tanulóval a beiratkozáskor képzési szerzıdést köt, amely tartalmazza:

137


-

a képzési idıt, az oktatott tantárgyakat és azok óraszámait félévenkénti bontásban,

-

a mulasztások igazolására és következményeire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

-

az ismeretek számonkérésének módjait, rendjét, az osztályozóvizsgák formáit és ütemezését,

-

a vizsgák halasztásának, pótlásának, illetve javításának feltételeit és eljárási rendjét,

-

a térítési, illetve a tandíjfizetési kötelezettséget és annak mértékét (mérséklésének és visszafizetésének szabályait az iskolai házirend tartalmazza).

f, Az iskolának a tanuló tanórákon való részvételét és távolmaradását az osztálynaplóban dokumentálnia kell, é a mulasztások tekintetében a jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárnia. g, A tanuló asz osztályozóvizsgákon és beszámolókon vizsgarendben megjelölt napon köteles megjelenni, esetleges távolmaradását a vizsgát követı három napon belül igazolhatja. Indokolt távolmaradás esetén a tanuló az osztályfınök és az érintett szaktanár által kijelölt napon pótolhatja a vizsgát. h, A felnıttoktatásban részt vevı tanulóra az iskolai házirend elıírásai is vonatkoznak.

8.3. Az intézmény általános iskoláinak kerettanterve, óraterve, tantárgyi követelményrendszere. 8.3.1. Az intézmény egyes évfolyamain alkalmazott kerettantervek: -

-

HT 2009- kerettanterv kifutó rendszerben. a 2/2008. (II. 8.) OKM rendeletének mellékletei a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez”és z Educatio Kht. 2008-ban kiadott kompetenciafejlesztı oktatási program kerettanterve Apáczai Kiadó bázisiskoláinak kerettanterve-2008. HT 2013-kerettanterv felmenı rendszerben az alábbi törvényi szabályozásoknak megfelelıen: • A Nemzeti köznevelésrıl szóló a 2011. évi CXC. törvény, •

20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról

•

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1.,2. mellékletei.

Apáczai Kiadó bázisiskoláinak helyi tanterv ajánlása-2013.

138


2013. szeptember 01-tıl kerül bevezetésre az elsı és az ötödik évfolyamon felmenı rendszerben. ÉVFOLYAM 4. 5.

TANÉV

1.

20132014

HT2013

HT2009

HT2009

HT2009

HT2013

HT2009

HT2009

HT2009

20142015

HT2013

HT2013

HT2009

HT2009

HT2013

HT2013

HT2009

HT2009

20152016

HT2013

HT2013

HT2013

HT2009

HT2013

HT2013

HT2013

HT2009

20162017

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

HT2013

2. 3. Alsó tagozat

6. 7. Felsı tagozat

8.

8.3.2. Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere A KIFUTÓ helyi tantervek óratervei 8.-9.-10. számú melléklet alapján A FELMENİ helyi tantervek óraterve, idıkerete

139


A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere - heti óraterve - idıkerete - 2013. szept. 01-tıl Óraterv: 1–4. évfolyam Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és mozgás Technika, életvitel és gyakorlat

1. évf. Szaba Választható Keretórák -don tantervez EB ÉG terv -hetı 1 7 2 2 1 4 1 1 2 2 1

2. évf. Szaba Választható Keret-don órák tantervez EB ÉG terv -hetı 7 1 2 2 4 1 1 1 2 2 1

3. évf. Szaba Választható Keret-don órák tantervez EB ÉG terv -hetı 6 1,5 2 2 4 1 1 1 0,5 2 2 1

4. évf. Szaba- Választható Keretdon órák tantervez- EB ÉG terv hetı 6 1,5 2 1 1 4 1 1 1 0,5 2 2 1

Informatika Testnevelés és sport Kötött óraszám Szabadon tervezhetı Kötelezı óraszám Nem kötelezı óraszám – szabadon választható NKt 27§.(4.) Tanulási idı, felkészülés, egyéb foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, BTM fejlesztés OSZTÁLYOK HETI IDİKERETE NKt 27§.(5.) tehetséggondozás, felzárkóztatás NKt 27§.(7.) BTM vagy SNI vagy szakorvosi vélemény alapján betegség

5 23

5 23

5 22

2

3

25 2

2

2

2

3

25

2

1

5 24

2

25

1

27

2

2

2

25

25

25

26

52

52

52

55

2

2

2

2

10 óra

140

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Felülvizsgált Pedagógiai Programja miatti magántanuló 20/2012. EMMI rendelet 138.§ egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

Az idıkeret hetek és a tanulók között átcsoportosíthatók NKT. 6. sz. melléklet E oszlopa szerinti idıkeret tanévenkénti aktuális felhasználásával

141


A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere - heti óraterve - idıkerete - 2013. szept. 01-tıl Óraterv: 5–8. évfolyam Tantárgyak Kerettanterv Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

4 3 4 1

5. évf. SzabaVálasztható don óra tervezhetı EB ÉG 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

6. évf. SzabaVálasztható Keret don óra -tantervezterv hetı EB ÉG 4 0,5 1 0,5 3 1 3 1 1 1 1

2

0,5

2

2

0,5

2

Osztályfınöki Kötött óraszám Szabadon tervezhetı

0,5

2

2

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

0,5

1

1

0,5 0,5

0,5 0,5

1

Dráma és tánc Hon- és népismeret Tánc és mozgás Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

0,5

7. évf. 8. évf. Szaba- Választható Szaba Választhat KeretKeret óra ó don -don tan-tanóra terveztervez terv terv hetı EB -hetı EB 3 1 1 4 1 3 1 3 1 3 1 1 3 1 1 1 1

1

0,5 1

1 1 1 5 1

0,5

26

1 1 1 5 1

0,5

25 2

3

1

1 1 1 5 1

1 1

28

28

1 5 1 3

3

142


Kötelezı óraszám Nem kötelezı óraszám – szabadon választható NKt 27§.(4.) Tanulási idı, felkészülés, egyéb foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, BTM fejlesztés OSZTÁLYOK HETI IDİKERETE NKt 27§.(5.) tehetséggondozás, felzárkóztatás NKt 27§.(7.) BTM vagy SNI vagy szakorvosi vélemény alapján betegség miatti magántanuló 20/2012. EMMI rendelet 138.§ egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció

2

28 3

31

3

3

31

3

4

4

20

20

21

21

51 2

51 2

56 2

56 2

10 óra Az idıkeret hetek és a tanulók között átcsoportosíthatók NKT. 6. sz. melléklet E oszlopa szerinti idıkeret tanévenkénti aktuális felhasználásával

143


Az Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere Éves óraszám – 2013. szeptember 01-tıl Óraterv: 1–4. évfolyam Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és mozgás Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és sport Éves kötelezı óraszám : o Kötött óraszám o Szabadon tervezhetı Éves nem kötelezı óraszám – szabadon választható órák

1. évf. Éves óraszám Éves óraszám Választható órák Kötelezı órák EB ÉG 288 72 72 180 36 36 72 72 36

2. évf. 3. évf. Éves óraszám Éves óraszám Éves óraszám Éves óraszám Választható Választható órák órák Kötelezı órák Kötelezı órák EB ÉG EB ÉG 288 270 72 72 72 72 180 180 36 36 36 54 72 72 72 72 36 36

4. évf. Éves óraszám Éves óraszám Választható órák Kötelezı órák EB ÉG 270 72 36 36 180 36 54 72 72 36

-

-

-

-

180

180

180

180

900

900

900

972

72

72

72

72

72

72

36

36

72

72

144


Az Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola intézményeinek tantárgyi rendszere Éves óraszám – 2013. szeptember 01-tıl Óraterv: 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. Éves óraszám Kötelezı órák

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv – angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Tánc és mozgás Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfınöki

162 108 162 36

6. évf.

Éves óraszám Választható óra EB ÉG 36 18 36 36 18

Éves óraszám Kötelezı órák 162 108 144 36

7. évf.

Éves óraszám Választható óra EB ÉG 36 18 36 36 36

8. évf.

144 108 144 36

Éves óraszám Választhat Választható óra Kötelezı órák ó EB EB 36 144 36 36 108 36 36 144 36 36

Éves óraszám Kötelezı órák

Éves óraszám

Éves óraszám

72

18

72

18

72

72

72 36

18

90 36

18

72 54 72 54 36

54 72 54 72 36

36

-

-

36 36 36 180 36

36 36 36 180 36

36 36 36 180 36

36 36 36 36 180 36

18

18

18

36

36

145


Éves kötelezı óraszám: o Kötött óraszám o Szabadon tervezhetı Éves nem kötelezı óraszám – szabadon választható órák

1008

1008

108 108

1116

108 108

1116

144

144

146

Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programja

8.3.3. Az intézmény/tagintézmény helyi tantervében a kötelezı és választható tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási és kulturális miniszter, illetve az Emberi Erıforrások minisztere által jóváhagyott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. KIFUTÓ Helyi tanterv tantárgyainak követelményrendszere - 11. számú melléklet FELMENİ Helyi tanterv tantárgyainak követelményrendszere - 12. számú melléklet

8.4. A Nemzeti alaptanterv szabályozása a helyi tantervvel kapcsolatban A régi Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet szabályozza, hogy a helyi tantervekben biztosítani kell a tanulók életkorához és az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a következıket: az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggı ismereteket. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az egészségnevelési program tartalmazza a tantárgyi rendszerünkbe való beépítéssel együtt. A környezetvédelemmel kapcsolatos teendıket a környezeti nevelési programunk tartalmazza. A közlekedésre nevelés az alsó tagozaton a környezetismeret tantárgyban, felsı tagozaton ezen túl a technika és az osztályfınöki órák témaköreiben szerepel. Oktatásában a rendırség nyomtatott anyagait, konkrét segítségadásukat is hasznosítjuk. A társadalmi bőnmegelızés, az áldozattá válás és az erıszakmentes konfliktus kezelés szintén az osztályfınöki órák témakörei közt szerepel. Az önálló modulhon- és népismeret, tánc és dráma, etika modulok tananyagai is tartalmaznak e témakörökben ismereteket, ezek az órák lehetnek színterei szituációs játékoknak, tréningeknek, a rendırség és az ifjúságvédı szervezetek által megtartott bemutatóknak is. A jogok gyakorlásának lehetıségét az iskolánkban mőködı Diákönkormányzat is biztosítja a tanulók számára. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek alapján tanulóinknak fel kell készülni jogaik gyakorlati alkalmazására. Az ENSZ fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következı alapvetı jogokkal rendelkezik: az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhetı környezethez, élethez való jog, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, a mindennapi életben való képviselete 147


jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban (Az egyes tantárgyakba beépíthetı tartalmak): Magyar: reklámnyelv: feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika: mérés, mérıeszközök, villany, gáz, víz mérıórák. Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései. Földrajz: eltérı fogyasztási struktúrák és szokások. Biológia: génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használata. Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek: Szakkörök, erdei iskola, vetélkedık, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek felkeresése – bankok, üzletek, piac. Az iskola, mint fogyasztó hely, és mint piac. Az iskolai büfé figyelése. A 110/2012. Korm. Rendelet az új NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló törvényi szabályozásnak megfelelı a kiegészítéseket a Nevelési Program 5.3.1.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az általános iskolában címő rész tartalmazza, amit a Helyi tantervünk óratervének elkészítésekor, illetve a tantárgyi követelmények tematikus elosztása során figyelembe vettük. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai: • Erkölcstan oktatása Intézményünkben az hit- és erkölcstan oktatás kötelezı tanóra keretében történik. A tanuló által választható keretek: - hitoktatás – a településeken mőködı felekezeti egyházak: Református Egyház és Katolikus Egyház, vagy - erkölcstan. • Mondatbank szöveges értékeléshez mind az egyházi, mind az állami hit- és erkölcstan oktatáshoz: Lásd. 15. sz. melléklet •

Egész napos iskola A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában az 1-4. évfolyamosok számára az iskolaotthonos oktatás mellett félnapos plusz napközis foglalkozást biztosítunk. Az 5-8. évfolyamosok számára összevont tanulószobai foglalkozást szervezünk az igényeknek megfelelıen. Az általános iskola mellett mőködı alapfokú mővészeti oktatás 13.00 órától kezdıdik az 1-8. évfolyamos tanulók egyéni választása alapján egy vagy több mővészeti ágban. A tanórai és egyéb foglalkozások délelıtt és délután egyenletesen szétosztva 16.00 óráig szervezi meg az intézmény, szülıi igény esetén 17.00 óráig. A Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában a félnapos iskolai oktatás mellett az alsó tagozatban egy napközis csoport és a felsı tagozatban is egy napközis csoport mőködik. Célként jelöljük meg intézményeinkben a napközis, illetve tanulószobai csoportok számának bıvítését. Az egész napos iskolai oktatás kiemelt célja, a szabadidı hasznos eltöltésének szervezése. Ehhez nyújtott segítséget „A napközi, ahol jó lenni” jó gyakorlat adaptálása.

148


•

Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés és gondolkodás differenciált fejlesztésére és alkalmazására a kerttantervekben megjelenı óraszámot megnöveltük a szabadon tervezhetı, illetve a választható órák egy részének felhasználásával. A tanórai foglalkozásokon túlmenıen természetes közegben a Mezıcsát Tájháza projekthét, illetve az erdei iskolai programok (2 nap a település önkormányzata által fenntartott faházban), valamint a tanulmányi kirándulások is hozzájárulnak a komplex természettudományos szemlélet kialakításához.

•

Mindennapos testnevelés Intézményünkben az 1-4. évfolyamon a mindennapos testmozgást heti három testnevelés órával és az iskolaotthonos, valamint a napközis foglalkozások keretein belül biztosítottuk. 5-8. évfolyamon a heti kettı és fél testnevelés óra, iskolai sportkör kereteiben és a DSE-vel együttmőködési megállapodás alapján (atlétika, labdarúgás, kosárlabda) szervezett foglalkozásai segítettek a mindennapos testnevelést. 2012/2013-as tanévtıl az elsı és az ötödik évfolyamon felmenı rendszerben heti 5 órát terveztünk a mindennapos testmozgásra. Ebbıl a kerettanterv elıírásainak megfelelıen helyi döntésen alapuló választás szerint a 2. évfolyamtól 18 órát biztosítunk úszásoktatásra, ami két évfolyamonként összevonásra kerül. Mindaddig, amíg az úszásoktatás feltételeit helyi szinten nem tudjuk biztosítani, a fenntartó döntésének értelmében a tervtıl eltérıen felmenı rendszerben az 5. évfolyamon szervezzük meg az úszásoktatást a tiszaújvárosi tanuszodában. A választható órakeretbıl a 7-8. évfolyamon a 2013. szeptember 01-tıl bevezetésre kerülı óraterv alapján a tánc és mozgás tantárgy oktatására további heti 1-1 órát számítunk be a mindennapos testnevelésbe. Ezen túlmenıen heti 2 óra kiváltható sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportegyesületben, sportszervezetben igazolt sporttevékenységgel.

•

Mindennapos mővészeti nevelés A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola mővészetoktatása zenemővészeti-, képzı- és iparmővészeti-, valamint táncmővészeti (néptánc ágban) biztosítja a mindennapos mővészeti nevelést az intézmény valamennyi (beleértve a tagintézményt is) tanulója számára.

•

Idegen nyelv-oktatás Angol idegen nyelv orientáció a választható órakeret terhére 1-3. évfolyamon heti 2 órában indul el a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában. A 4. évfolyamtól szintén a választható órakeret terhére heti 1 órával megnöveltük az angol idegen nyelv oktatását. Mindezek alapján a 4. évfolyamtól csoportbontásban (kezdı, haladó-nívó csoport) oktatjuk az angol nyelvet. Szintén a válaszható órák terhére a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában az 1-3. évfolyamon heti 2 órát biztosítunk az angol idegen nyelv oktatására és a 4. évfolyamon pedig 1 órát. Mondatbank szöveges értékeléshez. Lásd. 15. sz. melléklet

•

Emelt szintő képzési forma-matematika Az emelt szintő (hagyományos un. tagozatos) szervezési forma az 5-8. évfolyamon tehetséggondozás sajátos módja az intézményünkben. Ezt megalapozza a szabadon tervezhetı órakeret terhére az 1-4. évfolyamon megnövelt matematika órák száma. Így a kerettanterv által meghatározott magasabb szintő követelmények elsajátítása emelt óraszámban (5 órában) történı oktatással valósul meg a szabadon tervezhetı és a válaszható órakeret terhére a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában.

•

Sajátos nevelési igényő tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényő tanulók nevelésének és oktatásának elveit a 6.-7. számú melléklet 149


tartalmazza. Az intézmény mindhárom iskolájában a tanulók lehetıségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodó követelményrendszer elsajátítása integrált (Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában, Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában) és szegregált (Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában) formában az iskolai nevelés-oktatás biztosított. •

Nemzetiségi nevelés-oktatás A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolában a roma/cigány nemzetiséghez tartozó általános iskolai nevelés-oktatás magyar nyelven folyik integráltan, tantárgyakba beépítetten. Az 5. számú melléklet Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja alapján. A 2014/15-ös tanévtıl a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájában felmenı rendszerben a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésérıl szóló 17/2013. EMMI rendelet szerint nemzetiségi osztályokban folyik a nemzetiségi oktatás.

8.5. A nem kötelezı (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Felmenı rendszerben a Nkt.6. mell. és a 110/2012. korm. rend. 8.§ (3) bek. ), valamint kimenırendszerben a közoktatásról szóló törvény 52. § (7) bekezdése alapján az intézmény az éves tantárgyfelosztásában rögzíti a nem kötelezı tanórai foglalkozásokra fordított idıkeretet személyre, osztályra lebontva, illetve A nem kötelezı tanórai foglalkozások pénzügyi forrásainak elıteremtése a fenntartó számára törvényi kötelezettség. A nem kötelezı tanórák felhasználását a szülıi-tanulói igényeknek (pld. differenciált képességfejlesztı tanórák, szakkörök) az iskola szakos ellátottságának, a pedagógusok érdeklıdési körének, az intézmény éves költségvetésének figyelembe vételével kell meghatározni. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése az intézmény számára kötelezı, amennyiben azt az iskolahasználók igénylik. A választható órák indításáról szóló tájékoztatót minden év április 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartói jóváhagyást követıen május hónapban kerül sor a szülık tájékoztatására az igénylési határidı megjelölésével. A választható tantárgyak mellett fel kell tüntetni a szaktanár, tanító nevét is! A választható tantárgyak, foglalkozások tanítóit, tanárait a mindenkori tantárgyfelosztás és a szülıi kérés egészséges kompromisszumának figyelembevételével jelöli ki az intézményvezetés. A kimenı rendszer régi Helyi tanterve intézményként és tagintézményként tartalmazza a választható tanórákat. 2013. szeptember 01-tıl bevezetésre kerülı új Helyi tanterv óraterve intézményként és tagintézményként tartalmazza a választható tanórákat. A nem kötelezı (választható) tanórán kívüli foglalkozásokról részletesen írtunk Az iskolai élet tevékenységformái, színterei címő fejezetben. A pénzügyi forrást igénylı tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A szülıi nyilatkozatok szeptember hónap 15-ig történı beszerzése alapján indíthatóak a tanórán kívüli tevékenységformák.

8.6. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Kompetencia alapú programcsomag alkalmazása: Lásd 8. számú melléklet -

Szövegértés-szövegalkotás (szé-sza) kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a magyar nyelv és irodalomtantárgy keretein belül.

150


-

Matematika kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a matematika tantárgy keretein belül. Szociális kompetencia területen kompetencia alapú programcsomag alkalmazása a tanórán kívüli tevékenységek keretein belül

Egyéb tantárgyi rendszerek Mőveltségi terület összevonás nincs Tantárgytömbösítés –erdei Iskola, project hetek, project napok A nem szakrendszerő oktatás a 2010-2011-es tanévtıl a törvény nem teszi kötelezıvé, ezért az intézmény/tagintézmény ettıl a tanévtıl nem alkalmazzák. Helyette az alsó tagozaton csoportosítjuk át az óratervi órákat. a magyar nyelv és irodalom tantárgyak óraszámát és a matematika órák számát emeljük. Célunk ezzel a bevezetı és kezdı szakaszban a kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése, az alapkészségek sokoldalú fejlesztése. Kifutó rendszerben a modulokat önálló tantárgyként oktatjuk egy kivétellel, az Egészségtan beépül a természetismereti, illetve a biológia tantárgyakba (Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolája)

8.7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyvek ingyenes igénybevételének biztosítása Bár korunkban a nevelési - oktatási munkáját megkönnyítı taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfıbb munkaeszköz, segítıtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is. A tankönyv mindenképpen - idomuljon a tanterv tartalmához, célkitőzéseihez; adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus; - maradéktalanul tartalmazza a helyi tantervben megfogalmazott követelmények eléréséhez szükséges tartalmat; - feleljen meg az önálló tanulást segítı didaktikai alapelveinknek (szerkezete legyen világos, egyszerő; - motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklıdését; - szövege az életkornak megfelelı megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat; - ábrái, betőméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést; - ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, adjon lehetıséget a differenciált képességfejlesztésre, adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra); - törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket; - stílusa legyen magyaros, érthetı, pontos fogalmazású; - feleljen meg az életkori sajátosságoknak; - ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, - neveljen gondolkodásra; - legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességő tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességőt is inspirálja újabb feladatok megoldására; - lehetıleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen; - segítse elı a külsı és belsı vizsgákra való felkészülést; 151


-

a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató feladatokat tartalmazzon; szolgáljon alapul a megfelelı segédanyagokkal való kiegészítéshez; lehetıleg egymásra épülı kötetekbıl álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik; legyen esztétikus, ízléses, megfelelıen illusztrált, tartós és könnyen kezelhetı; méretében legyen kézbe vehetı, borítója érdeklıdést felkeltı, színes és tartós, több évig használható; ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethetı.

A sajátos nevelési igényő tanulók esetében felmerülı eszközigény megállapítsa és beszerzése elıtt konzultálunk a fogyatékosság típusának megfelelı diákokkal foglalkozó szakirányú végzettségő gyógypedagógusokkal. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kompetencia alapú oktatási programokhoz használható tankönyvek szabályozottak. A hozzá kapcsolódó segédanyagok CD-n minden intézményben rendelkezésre állnak. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt tájékoztatjuk. A taneszközök és tanulmányi segédletek kiválasztásában az intézmény és a szülık lehetıségeit figyelembe kell venni. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják kölcsönzés formájában. A taneszközök kiválasztásakor a minıség mellett fontos szempontnak tekintjük azt is, hogy olyan fogyasztói áru taneszközt válasszunk, melyet a szülık meg tudnak fizetni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık feladata. A jogszabályokban elıírtak szerint biztosítjuk a kedvezményekre jogosult tanulók részére a tankönyvtámogatást.

8.8. Az iskolába jelentkezı tanulók felvételének elvei A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételrıl vagy átvételrıl az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı dönt. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhetı. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. Amennyiben intézményünk általános iskolai intézménye és tagintézménye a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a köznevelési törvény elıírása alapján elıször a halmozottan hátrányos helyzető tanulók kérelmét teljesíti. A tanulók felvételénél, ill. átvételénél az alábbi eljárást kell követni: A halmozottan hátrányos helyzető tanulók közül elınyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál elınyben kell részesíteni azokat a jelentkezıket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja 152


teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezık között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehetı a sajátos nevelési igényő tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a tanuló lakcímigazoló lapját; - a gyermek TAJ számát; - a gyermek tanulóazonosító számát; - a szülı személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; - a pedagógiai szakszolgálat és a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a tanuló lakcímigazoló lapját; - a gyermek TAJ számát; - a szülı személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - sni tanulók esetében a szakértıi bizottság által kiállított határozatot, melyben intézményünket jelöli meg fogadó iskolának; - az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot; A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével /a törvényi szabályozásnak megfelelı létszámarányok vizsgálatával/ az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az intézményvezetı-helyettes és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı az intézményvezetı-helyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.)

153


8.9. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelı a tanuló csak abban az esetben, nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni teljesítménye illetve arra kapott érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl a nevelıtestület az osztályozó értekezleten dönt az osztályfınök, illetve a szaktanárok által megállapított osztályzatok alapján. A sajátos nevelési igényő diákok értékelésénél figyelembe kell venni a magatartási, tanulási, képességbeli nehézségeket. Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Javítóvizsgára utalás esetében a szaktanár a tanév végén a tanuló szüleinek írásban megküldi azokat a követelményeket, melyet a tanulónak a javítóvizsgán teljesítenie kell. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról az intézményvezetı, illetve a tagintézmény-vezetı döntenek. A szülı kérésére az elsı-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı. A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. magántanuló volt.

8.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formája, a magatartás és szorgalom ellenırzése és értékelése Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az ellenırzési, értékelési, mérési rendszerünk a közoktatási törvény és a NAT, valamint az erre épülı kerettantervek alapján készített helyi tantervünk követelményein alapszik. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés során a tantervi követelmények elsajátítása mellett azt is figyelembe vesszük, hogy a 154


tanulói teljesítmény hogyan változik – fejlıdött vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. Az ellenırzés és az értékelés célja: a tanulók minısítése visszajelzés a szülıknek, az iskolának a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességének kialakítása a személyiségfejlesztés

Az ellenırzéssel és értékeléssel szemben támasztott követelmények: Legyen pedagógiailag kifogástalan folyamatos, tervszerő, rendszeres és aktuális sokoldalú, módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos motiváló légkörő Az ellenırzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlıdését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze. Az ellenırzés formái: 3. szóbeli: beszélgetés, összefüggı felelet, kiselıadás, órai munka. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban is, alsó tagozaton félévente legalább kétszer. 4. írásbeli: felmérés, feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az elsı-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Ez a felmérés diagnosztizáló céllal készül, de osztályzatot is kapnak rá a negyedikesek. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül írásban is ellenırizhetik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából témazáró dolgozatot írnak. A témazáró dolgozat idıpontját a tanulókkal a pedagógus legalább 1 héttel elıre közli. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében félévente – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak 155


esetében a következık szerint történik: - Az elsı évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel kell kifejezni - 15. számú melléklet A második évfolyamon év végén, harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Amennyiben a tanuló felzárkóztatásra szorul minısítést kapott, az alábbi feladatokat kell megoldani az iskolának: behívni a szülıt, vele együtt értékelni a tanuló teljesítményét megbeszélni vele a tanuló haladását akadályozó tényezıket egyéni felzárkóztatás, tanórai differenciálás biztosítása Az elsı évfolyamon és második év félévekor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: minısítés - központúság helyett fejlesztıközpontúság jellemezze; vegye figyelembe az életkori sajátosságokat; legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között; jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés; személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen; a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet betölteni; konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthetı mind a tanuló, mind a szülı számára A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai: a szöveges értékelés elsısorban a gyereknek szól, a megszólításnál, a szöveg megformálásánál ezt tekintetbe kell venni; mindig törekedni kell az egyértelmő, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, érthetı fogalmazásra; minden tantestületnek, pedagógusnak meg kell szabnia a szöveges értékeléssel kapcsolatos mennyiségi és minıségi elvárását önmagával szemben; meg kell állapodnia abban, hogy melyik idıszak, teljesítmény milyen típusú, mőfajú mennyiségő értékelést kíván; ki kell alakítania az értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját; kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a szempontrendszert, amelyet valamennyien fontosnak, értékelendınek tartunk, amelyek vezérfonalai lehetnek értékelésünknek; a szöveges értékelés nem teljesítményelvő: miközben nem mond le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékelésérıl, a társas kapcsolatokat, az önismeret fejlıdését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális 156


-

teljesítménnyel; az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a fejlıdésének, vállaljon felelısséget, szerepet saját tanulásában; az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítıkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részérıl; a diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjunk le sommáskövetkeztetéseket; ne adjunk önmagát beteljesítı jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a tévedhetetlenség látszatát; értékelésünk legyen elıremutató, az elérendı célhoz konkrétan utat mutató; mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlıdését, képességeit, lehetıségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni; törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekrıl, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat, megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban (ha van, akkor saját óráinkon kívül más kolléga által tartott órákon (hospitálás) -, iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli programokon, stb.); a kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendı, de magával a kudarccal, szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat; ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségekbıl való kilábalás szándékát is; dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzıit, erényeit és hiányosságait, vele kapcsolatos tapasztalatainkat; a szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára alapvetıen járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.

A pedagógusok szabadon választhatnak, hogy az OM, egyéb tankönyvkiadók vagy pedagógiai mőhelyek által kidolgozott programot használnak a szöveges értékeléshez, vagy az értékelési szempont alapján egyénileg összeállított értékelést készítenek A szöveges értékelés dokumentumai: -

-

-

Az elsı évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minısítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. Az elsı évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítı nevelıtestületi döntéseket, szülıi kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. Az elsı évfolyamon a tanuló szöveges minısítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

Második év végén és a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 157


A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Érdemjegyek értéke - témazáró egy jegynek számít - a jegyek eltérése: 0,51 - jobb jegyet: 0,51-tıl - piros pont: 5 db - nagy ötös - fekete pont. 5 db - nagy egyes - kisjegy: 3 db - beváltható nagy jegyre A tanulók ellenırzése során mindenki esetében biztosítani kell a bemeneti, folyamatközi és kimeneti mérést annak érdekében, hogy a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérhessük, a hiányokat idıben észleljük, és korrigálhassunk. Ez a mérési folyamat lehetıvé teszik a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minısítését. Bemeneti mérés Idıpontja: minden év szeptemberében, az 1. évfolyamos tanulók körében. Célja: az 1. évfolyamba érkezı gyerekek iskolaérettségi fokának megállapítása, képesség szerinti összetételének vizsgálta. A DIFER vizsgálat szükségességének megállapítása október 15-ig, vizsgálat elvégzése december 1-ig esedékes. A mérés egyrészt jelzi az iskola teendıit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzés a tanulók képességeirıl és a várható teljesítményükrıl. Az alacsony teljesítményt nyújtó gyermeket a nevelési tanácsadóba irányítjuk további vizsgálatok céljából. Folyamatellenırzés A 2. évfolyam végén - elemi készségek vizsgálata (olvasás, írás, számolás). Minden évfolyamon a közismereti tantárgyak vonatkozásában tanév elején bemeneti é s tanév végén pedig kimeneti méréseket végzünk Részletes mérési szabályzatunkat a Mezıcsáti Általános Iskola IMIP-je tartalmazza Oktatási Hivatal által folytatott kompetenciamérés 4. 6. 8. évfolyamon. A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a diákok minısítésének az eszközei. Osztályzatoknál csak akkor vehetık figyelembe, ha a tanuló teljesítménye két osztályzat között áll. A 158


folyamatellenırzés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy- egy témakör ismeretének mérésére. Kívánatosnak tartjuk a szóbeli ellenırzés részarányának növelését. Kimeneti mérés A 8. évfolyamon: országos kompetenciamérés (szövegértés, matematika). Az érdemjegy (osztályzat) osztálykönyvi bejegyzése: - piros tinta: témazáró felmérés, dolgozat, tanév végi osztályzat - kék tinta: szóbeli felelet, írásbeli felelet, órai munka, gyakorlati teljesítmények - zöld tinta: győjtımunka, szorgalmi feladatok, kiselıadások, füzetek rendje, félévi jegy - %-os teljesítmény: év eleji diagnosztikus mérés - fekete tinta: memoriter - ceruzás bejegyzések nem eszközölhetık. A tanuló tantárgyankénti teljesítményének értékelése osztályzatban kifejezve: - jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes - jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit kisebb bizonytalansággal tudja alkalmazni tudását - közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelıi segítséggel tudja alkalmazni tudását - elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelıi segítséggel képes önálló feladatvégzésre - elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelıi segítéséggel sem képes önálló feladatvégzésre Az egyes modulok értékelése és minısítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe - 5. osztályban a hon- és népismeret önálló tantárgy – 2013. szept. 01-tıl. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - 6. osztályban a dráma és tánc modult önálló tantárgy – 2013. szept. 01-tıl. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - A 7. osztályban az etika modul önálló tantárgy – kifutó. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. - 8. osztályban a mozgóképkultúra és média önálló tantárgy – kifutó. A továbbhaladás feltétele a minimum szint teljesítése. Értékelésük: “a tanuló tantárgyankénti teljesítményének értékelése osztályzatban kifejezve” részben leírtak szerint. Minden évfolyamon biztosítjuk a heti egy óra osztályfınöki órát,. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás legyen objektív, tényszerő – a tanár személyisége, a tanuló – tanár kapcsolata nem befolyásolhatja.

159


Az írásbeli beszámoltatás formái: - kis dolgozat - röpdolgozat: egy óra anyagának számonkérése, egy szóbeli felelettel egyenértékő - témazáró dolgozat: egy témakör, három vagy több óra anyagának elsajátítását ellenırzi - év eleji, félévi, év végi felmérések: hosszabb idıszak, több témakör összefoglaló számonkérése (az év eleji felmérés tájékozódó jellegő) Az írásbeli számonkérés feladattípusai: - leíró jellegő feladatlap - teszt típusú feladatlap - kiegészítendı – nyílt végő- feladatsorok A témazáró dolgozatokat, félévi és év végi felmérések osztályzatait eltérı színnel (pirossal) jelöljük a naplóban, ezek döntıen befolyásolják a félévi, év végi jegyeket. A tanuló a témazáró dolgozatát tíz munkanapon belül kiértékelve kapja vissza. Kis dolgozat javítása, értékelése a következı tanítási óráig megtörténik. Az írásbeli számonkérés értékeléséhez központi feladatlap esetén a hozzá kiadott javítókulcsot, a pedagógusok által összeállított feladatlap esetén a pedagógiai programunkban rögzített százalékos számítás alkalmazását javasoljuk. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - Azonos tanítási napon kettınél több témazáró dolgozat nem íratható. Elégtelen osztályzat esetén egyszeri javítási lehetıséget biztosítunk a tanuló számára. - A pedagógus a témazáró dolgozat idıpontját a tanmenetében megtervezi, és a diákokkal egy héttel elıre közli.

8.11. A tanulók írásbeli munkája - külalakjának értékelése: Követelmény: - a tanuló a tantárgyak tanulásához kapcsolódó írásos munkáit jó elhelyezéssel, könnyen olvasható írással végezze; - munkája tiszta, tetszetıs legyen, az egyes tantárgyi elvárásoknak feleljen meg. Az értékelés módja: - tantárgyi nagydolgozatok, témazáró dolgozatok megírásának alkalmával; - minden tantárgy esetében értékelésre kerül a tanuló írásbeli munkája, tankönyv, vázlatfüzet, munkafüzet, munkatankönyv. - a tanuló írásbeli munkájára adott osztályzat az ellenırzı könyvben "Külalak" megnevezéssel, az osztálynaplóban zöld színnel szerepel az adott tantárgyhoz beírva. - tanuló félévi és év végi értékelésénél a tantárgyi jegyekhez számítandó. Érdemjegyek: - Példás /5/: A tanuló taneszközei, felszerelései gondozottak, azokat rendeltetésének megfelelıen használja, írásos munkája rendezett, tiszta, kifogástalan elhelyezéső, írása jól olvasható, tetszetıs. - Jó /4/: A tanuló írása áttekinthetı, tiszta, rendes, jól olvasható. Felszerelésének, taneszközeinek gondozottságában, írásbeli munkájában kisebb hiányosságok elıfordulnak. - Változó /3/: A tanuló füzetvezetése kevésbé áttekinthetı. Írásos munkájának tisztasága 160


alkalmanként kifogásolható. Írásában sok javítás, áthúzás található. - Hanyag /2/: A tanuló írása nehezen értelmezhetı. Munkatankönyvét, munkafüzetét, füzeteit áttekinthetetlenül vezeti. Felszerelése, taneszközei maszatosak, győröttek, gondozatlanok. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése a tanári szabadság része. A pedagógus maga állítja fel az értékelés szempontjait. Ezeket azonban mindig elıre kell közölni a diákokkal, s elıre meg kell adni a dolgozat értékelésének ponthatárait.

8.12. A tanulói magatartás s szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint második évfolyamon félévkor az osztályfınök szöveges értékeléssel minısíti. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök kéthavonta érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról, de az átlagtól jelentısen eltérni így sem lehet. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: MAGATARTÁS 7-8. évfolyam Példás: Társaival és a felnıttekkel való kapcsolatát az udvariasság, a kulturált hangnem jellemzi. İszinte, segítıkész, igazságos. Életkorának megfelelı felelısségérzettel rendelkezik. Kiáll saját és társai igazáért. Megbecsüli mások munkáját, környezetére igényes, ennek esztétikussá tételében aktívan részt vesz, megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet, és mindent megtesz azért, hogy társai is betartsák. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken és annak sikeréért aktívan, közremőködik. Testi képességének fejlesztéséért legalább a testnevelési órákon és a tömegsport órákon következetesen dolgozik. Képességeinek, lehetıségeinek megfelelıen sportol, vesz részt a szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható: jó és igazságos, de szerénysége miatt nem képes mások negatív megnyilvánulásával szemben aktívan fellépni, a többi fenti feltételnek megfelel. Jó: Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzık, de visszahúzódóbb. Kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája.

161


Változó: Néha megsérti a házirendet. Cselekedeteit inkább az érzelmei, hangulatai irányítják, de nem helyezkedik szándékosan szembe a kulturált magaviselet szabályaival. Megfelelı képességei ellenére nem vesz részt az iskolai versenyeken, kulturális tevékenységben. Környezetét nem rongálja. Igazolatlan mulasztás miatt a rendszeres iskolába járásra csak egy felszólítást kapott. Rossz: Szándékosan, gyakran szegi meg a házirend szabályait. Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemzı. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlıdését. Szándékosan rongálja környezetet. Igazolatlan hiányzásai miatt szüleit fel kellett jelenteni. 5-6. évfolyam Példás: Betartja a házirendet. Életkornak megfelelı felelısségérzettel rendelkezik. İszinte, segítıkész, nem verekszik. Vigyáz a saját és társai testi épségére. Társaival és a felnıttekkel udvarias, kulturált hangnem jellemzi. Környezetére igényes, megóvására másokat is figyelmeztet. Részt vesz az esztétikusabb környezet kialakításában. Jó képességő gyermek, a szaktárgyi versenyeken a lehetıségeiket mérlegelve részt vesz. Az iskolai rendezvényeken képességeik szerint vállaljanak szereplést. Tömegsportokban akkor tevékenykedjék, ha saját órarendjével nem ütközik. Nincs igazolatlan órája. Magaviselete mások elé példaként állítható, de szerény vagy gátlásos. Emiatt kevésbé aktív. Jó: Magatartása általában a példással egyezik, de kezdeményezésre nem képes. Változó: Néha megsérti a házirendet. Idınként udvariatlan, hangulatai, érzelmei irányítják. Szándékosan nem fordul szembe a kulturált magatartás szabályaival, de néha agresszív társaival. Környezetét nem rongálja. Néha csúnyán beszél. A felelısséget nem akarja, vagy nem meri vállalni tetteiért. Legfeljebb egy igazolatlan hiányzása van /felszólítás/. Rossz: Rendszeresen megszegi a házirendet. Csúnyán beszél, udvariatlan, durva, agresszív. Veszélyezteti társai testi épségét és szellemi fejlıdését. Szándékosan rongálja környezetét, az iskola területén szemetel 162


-

Nem fogad szót a felnıtteknek, tiszteletlen. Több alkalommal szándékosan késik, illetve igazolatlanul mulaszt /feljelentés/.

3 - 4. évfolyam Példás: Társaival és a felnıttekkel szemben udvarias. İszinte, segítıkész. Viselkedésére a kulturált hangnem jellemzı. Környezetére igényes és megóvására másokat is figyelmeztet. Betartja a házirendet. Vigyáz a társai és saját testi épségére. Részt vesz az iskolai rendezvényeken. Testnevelés és tömegsport órákon szorgalmasan dolgozik. Képességeinek és lehetıségeinek megfelelıen sportol. Részt vesz szaktárgyi versenyeken és az iskola kulturális tevékenységében. Nincs igazolatlan mulasztása. Magaviselete mások e1é példaként állítható Jó: Magaviseletére általában a példásnál felsoroltak a jellemzık, de visszahúzódóbb, kezdeményezésre nem képes. Nincs igazolatlan órája. Változó: Néha megsérti a házirendet. Idınként hangulatai, érzelmei irányítják cselekedeteit. Nem helyezkedik szembe szándékosan a kulturált magaviselet szabályaival. Környezetét nem rongálja. Csak egyszeri igazolatlan mulasztása van. Rossz: Szándékosan megszegi a házirendet, Magaviseletére a durvaság, agresszivitás jellemzı. Ezzel gyakran veszélyezteti társai testi épségét és lelki fejlıdését. Szándékosan rongálja környezetét. Udvariatlan. Gyakran használ csúnya szavakat. Többszöri igazolatlan mulasztása van. 1- 2. évfolyam Példás: Udvarias. Nem beszél csúnyán. Nem szemetel, vigyáz a rendre. Az udvaron vigyáz magára, társaira, sohasem verekszik. Nem hiányzik igazolatlanul. Mindenkor fegyelmezett, osztályának aktív tagja.

163


Jó: Mindenben egyezik a példással, de nem kezdeményezı. Alkalmanként /tanítási órákon, udvaron/ fegyelmezni. kell. Változó: A házirend szabályait néha megszegi. Cselekedeteit gyakran jó vagy rossz kedve irányítja. Nem vigyáz társai és saját felszerelésére. Padja, táskája, ruházata rendetlen. Néha durva, csúnya szavakat használ. Legfeljebb egy igazolatlan mulasztása van. Rossz: Szándékosan árt közösségének, rongálja a környezetet Gyakran vét a házirend. szabályai ellen. Durva, sokat verekszik, csúnyán beszél. Nem fogad szót tanítójának, a felnıtteknek. Udvariatlan. Az udvaron, osztályban szemetel. Igazolatlanul sokat hiányzik.

SZORGALOM 7 - 8. évfolyam Példás: Jó tantárgyi eredményeit rendszeres tanulással éri el, ezért erıfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Felszerelése esztétikus, áttekinthetı. Házi feladatait igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Jó: Jó tanulmányi eredményeit jó képességének köszönheti, ezt különösebb erıfeszítés nélkül éri el. Szaktárgyi megbízatásait teljesíti. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése rendben van. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetıen vezeti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Változó: Önállóan nem képes erıfeszítésre, de a kudarcok után igyekszik javítani. Gyakori bíztatásra éri el közepes, illetve elégséges eredményeit. Írása olvasható.

164


Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Felszere1ése hiányos, rendetlen. Az órákon nem teljesíti feladatait. A jobb eredmény eléréséért nem mőködik közre. Egy vagy több tárgyból megbukik.

5 - 6. évfolyam Példás: Szorgalmas, jó tanulmányi eredményeit rendszeres tanulással éri el. Tanórákon tevékeny. Felszerelése esztétikus, teljes, áttekinthetı. Házi feladatait rendszeresen és igényesen készíti el. Szaktárgyi megbízatásait, vállalásait pontosan teljesíti. Nincs szaktárgyi figyelmeztetése. Gyengébb képességei ellenére rendkívüli szorgalommal eredményeket ér el. Jó: -

Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek, jó adottságainak köszönheti. Kényelmes, de vállalásait, szaktárgyi megbízatásai teljesíti. Felszerelése rendben van, legfeljebb szóbeli szaktanári figyelmeztetése van. Órákon társaival halad, jó eredménnyel, de keveset jelentkezik. Gyengébb képességekkel, de kitartó szorgalommal mérsékelt eredményt ér el.

Változó: Erıfeszítésre csak segítséggel képes /elégséges vagy közepes/. Kudarcok után igyekszik javítani. A tanórákon passzív és hibákkal dolgozik. Felkészültsége változó. Felszerelése idınként hiányzik, hiányos, rendetlen. Többször szándékosan nem készül. Lebecsüli az iskolai értékeket otthoni környezete miatt /ingerszegény vagy fellengzıs/. Írásbeli szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag: Teljes érdektelenség jellemzi. Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendetlen, nincs felszerelése vagy használhatatlan. Jobb eredmény eléréséért sem hajlandó együttmőködni. Szaktanári figyelmeztetései vannak. Egy vagy több tárgyból bukik. 3 - 4. évfolyam Példás: Rendszeresen, szorgalmasan tanul.

165


-

Az órákon aktívan dolgozik. Gyengébb képessége ellenére rendkívül nagy szorgalommal ér el mérsékelt eredményt. Felszerelése esztétikus áttekinthetı. Házi feladatait igényesen készíti e1. Vállalásait pontosan teljesíti. Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek köszönheti, ezt különösebb erıfeszítés nélkül éri el. Vállalásait teljesíti. Órákon aktívan dolgozik. Felszerelései rendben vannak. Füzeteit esztétikusan, áttekinthetıen vezeti.

Változó: Önállóan nem képes erıfeszítésre, sok segítséget igényel. Felkészülése változó. Órákon passzívan dolgozik. Felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Hanyag: Kudarcait az otthoni tanulás hiánya okozza. Rendszeresen felkészületlenül jön iskolába. Felszerelése hiányos, rendetlen. Órákon passzív. Jobb eredmény eléréséért nem mőködik közre. Egy vagy több tárgyból bukásra áll.

l - 2. évfolyam Példás: Képességeinek megfelelıen tanul, erıfeszítésre is képes. Az órákon aktívan dolgozik. Munkatempója állandó. Rendszeresen figyel, érdeklıdı. Ügyel felszerelésére, annak tisztaságára. A rábízott feladatokat mindig igényesen, többnyire önállóan készíti el. Rendszeresen ellenırzi saját munkáját. Jó: -

Jó tanulmányi eredményeit jó képességeinek vagy kitartó szorgalmának köszönheti. A rábízott feladatokat teljesíti. Az órákra felkészül, figyel, de különösebb érdeklıdést nem mutat. Feladatait önállóan vagy kevés segítséggel végzi el. Felszerelése, füzetvezetése szép.

Változó: Önálló erıfeszítésre nem képes, illetve nem hajlandó. Tanulmányi munkában ingadozó a teljesítménye, kitartása, figyelme változó. Nem ellenırzi magát, önálló feladata gyakran hiányzik. 166


-

Felszerelése hiányos, rendetlen, igénytelen.

Hanyag: Tanulmányi munkában megbízhatatlan. Órán figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Tanszerei gondozatlanok. Önálló feladatait nem. készíti el és ez gyakran bukáshoz vezet. Azt a tanulót aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan kiváló tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Azt a tanulót aki… tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a Házirend elıírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

8.13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái valamint fegyelmi és kártérítési felelısségük: 8.13.1. Jutalmazás 1. Jutalmazás elveinek kimunkálása elıtt tisztázni kell: kik jutalmaznak kiket jutalmaznak miért jár illetve adható jutalom mivel jutalmazzuk 2. Jutalmazás elvei lehetnek: kiemelkedı tanulmányi munka példamutató magatartás közösségi tevékenység /tartósan jó szervezı, irányító tevékenység/ társadalmi és közhasznú munka versenyen elért eredmény egymás segítése eredményes kulturális tevékenység kimagasló sportteljesítmény

167


3. Jutalmazás formái: egyéni csoportos (osztályközösség jutalmazása) Egyéni: - szaktanári szóbeli dicséret szaktanári, napközis nevelıi szóbeli dicséret a dicséretet az osztály tanulói elıtt kapják meg a szaktanártól osztályfınöki szóbeli dicséret a dicséretet az osztályfınök ismerteti az osztályközösség elıtt szaktanári, napközis nevelıi írásbeli dicséret a dicséretet az ellenırzı könyvbe írja be a szaktanár osztályfınöki írásbeli dicséret az osztályfınök az ellenırzı könyvbe jegyzi be tagintézmény-vezetıi dicséret. a dicséretet az ellenırzı könyvbe az iskola tagintézmény-vezetı írja be intézményvezetıi dicséret, a dicséretet az ellenırzı könyvbe az iskola intézményvezetı írja be nevelıtestületi dicséret év végén a bizonyítványba is bekerül tantárgyi dicséret év végén a bizonyítványba az osztályfınök jegyzi be kitőnı tanulmányi eredményért oklevéllel történik a jutalmazás 4. A jutalmazást javasolhatják: tanulóközösség nevelık intézményen kívülálló szervek 5. Jutalom átadásának helye, idıpontja Tanévzáró ünnepély /erkölcsi, könyv és tárgyjutalom/ Nevelıtestületi dicséret: Jár annak a tanulónak, aki egész évben kimagasló szintő szaktárgyi munkát végzett, vagy a közösség érdekében hosszabb idın át példamutatóan tevékenykedett. Ezt év végén a bizonyítványba írja be az osztályfınök. A nevelıtestületi dicséretet ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülıkkel. Év végi tantárgyi dicséret: Az a tanuló érdemli, aki az egész év folyamán egyes tantárgyból, vagy tantárgyakból kimagasló teljesítményt nyújtott folyamatosan. A tantárgyi dicséreteket év végén a bizonyítványba be kell írni. A tantárgyi dicséreteket a tanévzáró ünnepélyek alkalmával ismertetni kell a tanulókkal és a szülıkkel. A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskolájában a tanév végén a Mezıcsáti Általános Iskola Ifjúságáért Alapítvány azokat a tanulókat, akik 4-8. évfolyam – évfolyamonként 1 tanulót – esetében az adott tanévben kitőnı tanulmányi eredményt értek el, illetve tanulmányi versenyeken eredményesen szerepeltek; „Év tanulója” díjjal – oklevéllel és pénzjutalommal jutalmazza a nevelıtestület döntése alapján. A Diák Sport Egyesület pedig megjutalmazza az „Év sportolóját”, mely oklevél és tárgyjutalom. Könyvjutalom és tárgyjutalom: Könyvjutalomban lehet részesíteni azon tanulókat, akik az iskolai rendezvényeken kimagasló

168


teljesítményt nyújtottak. Magasabb szintő versenyeken való eredményes részvételért a versenyt követı iskolai szintő rendezvényen könyvjutalomban lehet részesíteni a tanulókat. Az egész év folyamán kiváló tanulmányi munkát végzı, kiváló szorgalmú, példamutató magatartású tanulók a tanévzáró ünnepélyen könyvjutalomban részesülnek. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján ki kell hirdetni.

8.13.2. Büntetések Elmarasztalás jár az alábbiakért: házirend megszegése szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés társadalmi tulajdon elleni vétség vállalt feladatok hanyag végzése igazolatlan mulasztás: felszólítás, feljelentés agresszivitás, mások testi épségét veszélyeztetı magatartás az intézmény rossz hírét keltı megnyilvánulások Formái: szaktanári, napköz nevelıi szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy egy jeggyel csökken szaktanári, napközis nevelıi írásbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy egy jeggyel csökken osztályfınöki szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegy két jeggyel csökken osztályfınöki írásbeli intés: félévi, illetve év végi magatartási jegy egy jeggyel való rontást von maga után tagintézmény-vezetıi figyelmeztetés intézményvezetıi figyelmeztetés intézményvezetıi intı intézményvezetıi/tagintézmény-vezetıi szóbeli figyelmeztetés: a havi magatartás jegyet két jeggyel rontja le intézményvezetı/tagintézmény-vezetıi írásbeli intés: a félévi, illetve év végi magatartási jegy két jeggyel való rontást von maga után. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülı tudomására kell hozni. 8.13.3. Fegyelmi intézkedések: A köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC törvény 58-59. §-a foglalkozik a tanulók fegyelmi-kártérítési felelısségével. A felelısségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: fegyelmezı intézkedésben fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı és igénybe vesszük a Családsegítı Intézmény és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Mezıcsáti Járási Gyámhivatal közremőködését.

169


Fegyelmi intézkedés kezdeményezhetı: osztályfınöknél intézményvezetınél/tagintézmény-vezetınél B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Mezıcsáti Járási Gyámhivatalánál Kezdeményezheti: nevelı szülı tanulóközösség intézményen kívülálló szerv Fegyelmi bizottságot az intézményvezetı hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülni és meghozni a határozatot. Tagjai: intézményvezetı-helyettes, a tanuló osztályfınöke, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, diákönkormányzat-vezetı

8.14. Az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Intézményünkben az otthoni (iskolaotthoni, napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok (a házi feladatok) meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elsajátítása, alkalmazásuk gyakorlása, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elıkészítése. -

A házi feladat céljai:

-

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,

-

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,

-

önálló kutatómunkát végezni valamely témában,

-

alkotómunkát végezni valamely témában.

-

A házi feladat mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 4-6 órájuk van, és minden órán tőznek ki kötelezıen megoldandó feladatot.

-

Csak olyan feladat adható kötelezı jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes (ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

-

A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenırizni kell.

-

A tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl –ne kapjanak se szóbeli, se írásbeli házi feladatot.

-

Készségtárgyakból a tanulók lehetıleg ne kapjanak írásbeli házi feladatot

-

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

-

nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értésébıl fakad,

-

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának a lehetıségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el. 170


-

Az önálló kutatómunkát, a kötelezı tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell.

-

A nagyobb elmélyülést, több idıt igénylı feladatok kitőzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzımővészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészülés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

-

A tantervi anyagot meghaladó mennyiségő vagy mélységő ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezıen elıírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegő alkotómunkát önként vállalta.

-

Figyelembe kell venni a tehetségesebb tanulókat is, akiknek rövidebb idı szükséges a házi feladat megoldásához. Nekik „gyakorló” füzettel, feladatlapokkal lehet biztosítani a feladatok további gyakorlását.

-

Az otthoni felkészüléshez elıírt szóbeli feladatok elvégzése kötelezı, kivéve, ha a pedagógus a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelezı szóbeli feladatokból a tanító a tanulót a következı tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

8.15. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérések fı célja: az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése az egészségmegırzés szerepének népszerősítése minıségellenırzés – általános fizikai teherbíró képesség mérése, értékelése minıségbiztosítás – minden fiatal képessége szerinti differenciált terheléssel úgy jusson el a felnıtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitnesz szintet elérje az iskolaorvos és a védını vizsgálati módszereinek, és adatainak kibıvítése a primer prevenció elısegítése, szoros orvos-pedagógus együttmőködés Mérési területek: Kondicionális képességek: erı, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság Alapmérések: aerob, vagy alap állóképesség mérése, Cooper-teszt izomerı mérése dinamikus ugró erı az alsó végtag dinamikus erejének mérése dinamikus dobóerı a kar, törzs és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése a csípıhajlító és a has-izom erı-állóképességének mérése a vállövi izmok erı-állóképességének mérése a hátizmok erı-állóképességének mérése

171


Kiegészítı mérések: Kaup-féle testtömeg index, Maligen-teszt A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: Helybıl távolugrás: (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. -

Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés –, majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre.

-

Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterrel.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

172


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: Hason fekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erıállóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. - Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. - Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. - Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

173


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

3. feladat: Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna, vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás elıre nézı könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

174



1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102


1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

4. feladat: Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz (tenyerek vállszélességben elıre nézı ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar). Feladat: a tanuló mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

175


-

Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma


1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

A tanulók minısítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minısítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

176


8.16. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai Osztályozó-és javítóvizsgák – Az intézmény vizsgaszabályzata A kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı által meghatározott idıben a nevelıtestület által meghatározott módon adnak számot a tudásukról. - A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját a félév, illetve a tanév utolsó tanítási napja elıtti héten teheti le. Az intézményvezetı engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. - Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját július 1-15e között teheti le. A tanuló minısítésérıl, magasabb évfolyamba lépésérıl a nevelıtestület dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi idıben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga idıpontja augusztus 2030-a közötti idıszak. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, és a nevelıtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozó vizsgát tegyen a félév, illetve a tanév utolsó tanítási napja elıtti héten. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság elıtt folynak. Külföldi tartózkodás miatt szülıi kérelemre szünetelı tanulói jogviszony megszőnését követıen a külföldi iskolában teljesített tankötelezettségrıl szóló igazolást honosított formában lehet elfogadni. Ezekben az esetekben magyar nyel és irodalomból, valamint történelembıl különbözeti vizsgát kell tenni a tanulói jogviszony folytatását kérı tanulónak. Az intézménybe érkezı tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abban az esetben, ha az elızı iskolájában nem tanulta azt a tantárgyat, amely a befogadó iskola tantárgyi rendszerében szerepel. A különbözeti vizsgák letételére a tananyag mennyiségének függvényében felkészülési idıt kell adni, amely egy hónaptól három hónapig terjedhet. Az intézményben folyó vizsgák lebonyolítására vizsgabizottságot kell létrehozni, melyet az intézmény vezetıje bíz meg az alábbiak szerint. Elnök: ______________________________ ig.h. „bukott” tárgyaknak megfelelıen: _____________________________ munkaközösség-vezetı Tagjai: ____________________________ - buktató nevelı ____________________________ - vele azonos szakú nevelı Ha a tanuló a kijelölt idıpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szept. 15-20-a között leteheti. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 15 nappal elıtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzıkönyveit azok összesítését iktatottan irattárban kell tárolni. Egyéb vizsgák, mérések A mővészetoktatás alapvizsga- és záróvizsga szabályzata – 14. számú melléklet Az iskola vezetése az alábbi területeken végez szintfelméréseket: Az 1. osztály végén olvasásból A 4. osztály végén: olvasásból helyesírásból matematikából A felméréseket május hónapban végezzük. A 8. osztályt végzı tanulók elsı félév végén vizsgát tesznek írásban: matematikából, magyar nyelvbıl, szövegértésbıl, olvasásból

177


Az OKÉV szervezésében Országos kompetencia mérés- minden év május végén a 4-6-8. évfolyamosok esetében: szövegértésbıl, matematikai logikából.

8.17. Mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések /A Mezıcsáti Általános Iskola Házirendje részletesen tartalmazza./ A törvény 12. és 14. §-a szülı és a tanuló kötelességeit részletezi a tankötelezettség teljesítésérıl. Ha a tanuló az iskolai kötelezı foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. 8.17.1. Mulasztását igazoltnak kell tekinteni • • • •

Ha a tanuló elızetes engedélyt kapott távolmaradásra tanítási óráról szaktanár tanítási napról osztályfınök évi 1 alkalom Ennél több napról (üdülés esetén) az intézményvezetı/tagintézmény-vezetı adhatnak engedélyt.

8.17.2. A távolmaradásról az elızetes engedélyt a szülınek kell kérni a tájékoztatófüzeten (ellenırzı könyvön) keresztül. Más formában nem fogadható el. 8.17.3. A tanuló elızetes engedélykérés nélkül csak indokolt estben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élısdivel való fertızöttség, stb.) A tanuló szülıje ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfınöknek, a napközi otthon vezetıjének, lehetıleg még a hiányzás elsı napján. A bejelentés elmaradása esetén az osztályfınöknek intézkednie kell a mulasztás okának felderítésére. Élısdivel való fertızöttség megszüntetése után csak védınıi igazolás felmutatása esetén jöhet a tanuló az iskolába. Ha a tanuló betegség miatt hiányzik, orvosi bizonyítvánnyal igazolja mulasztását. Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat újra iskolába. Az igazolást köteles a tanuló az iskolába jövetelének elsı napján bemutatni, amelyet a tájékoztató füzetébe is be kell jegyezni. A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását. 8.17.4. Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén: Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülıt értesíteni a tanköteles tanuló elsı igazolatlan mulasztásánál. Az értesítésben fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Hiányzásra vonatkozó rendelkezések: -

Felszólítás rendszeres iskolába járásra - 10 igazolatlan óra után jelzés a szülınek és a Mezıcsáti Járási Hivatalának Oktatási Fıosztályára - 30 igazolatlan óra esetén a Mezıcsáti Járási Hivatal Szabálysértési Fıosztályára - 50 igazolatlan óra esetén a Mezıcsáti Járási Hivatalának Oktatási Fıosztályára és minden további 30 igazolatlan mulasztás esetén a Mezıcsáti Járási Hivatal Szabálysértési Fıosztályára kell küldeni az értesítést a formanyomtatványokon. Valamennyi jelzés esetén a Gyermekjóléti Szolgálatot is tájékoztatni kell.

178


8.18. A Mezıcsáti Általános Iskola intézményének/tagintézményének helyi nevelési programjait, illetve helyi tanterveit, valamint szakmai programjait az alábbi mellékletek tartalmazzák. Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Helyi Tanterve – 8. számú melléklet Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának Helyi Tanterve - 9. számú melléklet A Mezıcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2009 szeptemberétıl bevezetett Helyi tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények – 11. számú melléklet A Mezıcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2013-tól bevezetett Helyi tantervetantárgyak-óraszámok-követelmények-12. számú melléklet Az elsısegély-nyújtó tanfolyam programja 5-8. évfolyamosok számára - 13. számú melléklet Mővészetoktatás Alapvizsga és záróvizsga szabályzata – 14. számú melléklet Szöveges értékelés - 15. számú melléklet

179


9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.1. A Mezıcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjával kapcsolatos intézkedések Mezıcsáti Általános Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programjának személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, (általános iskolai, mővészetoktatás, intézményére/tagintézményére), az intézmény külsı rendezvényeire, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásaira, az intézmény összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség • Az Általános Mővelıdési Központ intézményegységei/tagintézményei a 2012. szeptember 1-jétıl szakértı által véleményezett a fenntartó által jóváhagyott Általános Mővelıdési Központ Pedagógiai és Mővelıdési Programja szerint szervezték és végezték nevelı-oktató munkájukat. •

2012 novemberében a 2011. évi Nemzeti köznevelésrıl szóló CXC. törvény elıírása alapján a frissen elkészült Általános Mővelıdési Központ Pedagógiai és Mővelıdési Programjának felülvizsgálatára kellett sort keríteni, amit fenntartó szintén jóváhagyott.

•

A Általános Mővelıdési Központ felülvizsgált Pedagógiai és Mővelıdési Programja a fenntartóváltások következtében az egységek kiválását követıen, (kivétel Egységes Pedagógiai Szakszolgálat) illetve az alábbi törvényi szabályozásnak megfelelıen újabb felülvizsgálaton esett át 2013 márciusában:

•

•

•

•

•

-

A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

-

110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról

-

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet

Az utóbbi felülvizsgálat az Általános Mővelıdési Központ felülvizsgált Pedagógiai és Mővelıdési Programja címet az intézmény új elnevezésének megfelelıen a Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programja címre módosította az általános iskolai nevelés-oktatás alapfeladatának megfelelıen. 2013. szeptember 01-tıl az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mezıcsáti Tagintézménye lett, így az intézményegységgel kapcsolatos szabályozások kivezetésre kerültek a pedagógiai programból. Az új törvényi szabályozások, illetve az SNI tanulók 2013-tól bevezetésre kerülı óraterve és a belépı új tantárgyak szöveges értékelése, valamint az úszásoktatás lehetıségeinek számbavétele szükségessé tette a pedagógiai program felülvizsgálatát 2014 márciusában. A Mezıcsáti Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolájának kiválását követıen 2014 szeptemberében a tagintézménnyel kapcsolatos szabályok kivezetésre kerültek, illetve a Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának nemzetiségi oktatásával kapcsolatos szabályokkal történı kiegészítések tették szükségessé a 2014. évi újabb felülvizsgálatot. Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola 2014. október 25-tıl a felülvizsgált Pedagógiai Programjának hatálybalépésével a korábbi programok érvényüket

180


181


182


183


184


185


186


187


188


Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezıcsáti Tankerület

A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola felülvizsgált Pedagógiai Programját (Nevelési program – Helyi tanterv) az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezıcsáti Tankerülete jóváhagyta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. tankerületi igazgató

189


10. Mellékletek 1. sz. melléklet

A Mezıcsáti Általános Iskola Informatikai Stratégiája

2. sz. melléklet

Szülıföldem projekthét

3. sz. melléklet

Egressy Tehetséggondozó Mőhely

4. sz. melléklet

A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Mővészetoktatás Helyi Tanterve

5. sz. melléklet

Cigány Nemzetiségi Oktatás Iskolai Programja - Nemzeti, etnikai nevelés integráltan, illetve nemzetiségi osztályokban

6. sz. melléklet

Sajátos nevelési igényő speciális tanterv szerint tanulók (enyhe értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos) 2009-tıl bevezetett óraterve, tantárgyi követelményrendszere (kifutó)

7. sz. melléklet

Sajátos nevelési igényő speciális tanterv szerint tanulók (enyhe értelmi fogyatékos és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók) 2013-tól bevezetett óraterve, tantárgyi követelményrendszere (felmenı)

8. sz. melléklet

A Mezıcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Mővészeti Iskola Helyi Tanterve

9. sz. melléklet

A Mezıcsáti Általános Iskola Édes Gergely Tagiskolájának Helyi tanterve

10. sz. melléklet

A Mezıcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2009-tıl bevezetett Helyi Tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények

11. sz. melléklet

A Mezıcsáti Általános Iskola intézmény/tagintézményének 2013-tól bevezetett Helyi Tanterve-tantárgyak-óraszámok-követelmények

12. sz. melléklet

Az elsısegély-nyújtó tanfolyam programja 5-8. évfolyamosok számára

13. sz. melléklet

Mővészetoktatás alapvizsga- és záróvizsga szabályzata

14. sz. melléklet

Szöveges értékelések

190

A MEZİCSÁTI EGRESSY BÉNI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA FELÜLVIZSGÁLT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents