A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola lapja 15. évfolyam 1. szám 2011. október Lázár Lili 6.a
Nyári élményeink, táborok Irány Salzburg! Mit vársz az új tanévtől? Évfordulók, ünnepek Mesehét a könyvtárban Világbajnokok lettünk Franciaországi és hollandiai élménybeszámoló A Bakonyban jártunk Interaktív kiállításon voltunk Film- és könyvajánló Képregények
Varga Ágnes: Szív Kovács Judit, Győri Katalin 8.b
Verbőczy Antal: Ősz Takács Barbara 8.b Kincses Dóra 8.a
CSENGETÉS
Petőfi-díjasok, irány Salzburg! Megint megérte jól tanulni! Június 18-án álmosan indultunk a suli elől reggel 6-kor. Útközben betértünk a híres Melki-apátságba, ahol a könyvtár mellett egy csodálatos kert is lenyűgözött minket. Kora délután érkeztünk meg Salzburgba - szakadó esőben – és elfoglaltuk a szállásunkat az Ibis Hotelben. A szállást csillagos ötössel osztályozhatnánk az időjárással ellentétben, amivel a három nap során nem sok szerencsénk volt. A Nap csak néha mutatta meg magát, hogy díjazza a kitartásunkat. A szobák elfoglalása után az eső sem állíthatott meg minket, hogy felfedezzük a hegy lábánál megbújó gyönyörű várost. Először az óvárosban sétáltunk, amit az UNESCO a kulturális Világörökség részévé nyilvánított, majd betértünk a Természettudományi Múzeumba, aminek egy része olyan volt, mint a Csodák Palotája. Minden emeleten más tudományágat mutattak be játékosan, látványos kísérletekkel. Volt zeneszoba, környezetvédelem, tudományos kísérletek, űrkutatás, tropikárium. Utána még besétáltunk a Dóm-térre, majd aki akart, vásárolhatott ennivalót, és irány a szállás. Dobó Zsolt – a szervezőnk, az „Ifjúságért” Alapítványtól – vetélkedőt ígért nekünk estére. A vetélkedő után fáradtan dőltünk az ágyba, mert másnap korán keltünk. Reggel bőséges reggeli és eső fogadott minket. Mindenki felfegyverkezett esernyővel, és nekivágtunk a Mirabell-kastély csodás rózsakertjének. Utána Mozart szülőháza következett. Mire kicsit előbújt a nap, mi már fent is voltunk a sziklás várhegyen található Hohensalzburg várban. Itt a kedvencem a marionett múzeum volt, ahol a bábozást is kipróbálhattuk. A várból a fogaskerekűn visszatértünk a hegy lábánál található ősi temetőhöz, ahol a sziklába vájt katakombák is találhatók. Bár esős idő volt, azért a felnőttek megszomjaztak annyira, hogy kis csapatunk lelkesen elinduljon a Stiegl sörgyárhoz. Mindenkinek jól esett száraz helyre kerülni, érdekes volt a sörmúzeum, és a felnőttek a sörkóstolónak, mi meg az ajándékoknak örülhettünk. A napnak azonban még messze volt a vége, mert ismét múzeum következett, méghozzá a Mönchsberg belsejében épült lifttel megközelíthető, félig a hegybe épült Modern Művészetek Múzeumában, ahol nagy szerencsésen kifogtuk Alberto Giacometti, a híres szobrász kiállítását. Lehet, hogy ez a program nem mindenkinek tetszett, de én örültem, hogy ide is eljutottam. Miután eléggé elfáradtunk, jólesett a félórás hajókázás a Salzach folyón. Legnagyobb meglepetésünkre az út végén a hajónk elkezdett zenére keringőzni, ami mindenkinek nagyon tetszett. Szerencsére a McDonalds-ba csak ezután mentünk vacsorázni. Vacsora után kitaláltuk, hogy megnézzük Salzburgot esti fényében is, így jó hosszúra nyúlt a napunk. Reggel szomorúan döbbentünk rá, hogy az estét már a saját ágyunkban töltjük. Na de ez nem jelentette a kirándulásunk végét. Érdekesség volt még hátra bőven, és szerencsére a nap is ránk mosolygott néha. Először a Hellbrunn-kastély titkos szökőkutakkal teli, mesebeli parkját vettük célba. Végre nem esett az eső, és mi mégis eláztunk a tréfás szobroknak köszönhetően. Ezután a salzburgi Állatkertben töltöttünk pár órát. Nekem a flamingók és a rinocéroszok tetszettek a legjobban. Az izgalmaknak azonban még itt sem volt vége! Kötélpályán „fellibegőztünk” 1776 m magasságba az Unterberg hegyre. Lélegzetelállító volt. Élményekkel gazdagon értünk haza. Kincses Dóra 8.a Gratulálunk a 2010/11. tanév Petőfi-díjasainak: Fehér Szabina, Győri Katalin, Janicsek Zsanett, Kincses Dóra, Kosztyán Csilla, Pápai Blanka, Sebestyén Bence, Sebestyén Kristóf, Szabó Veronika, Szalay Anna.
2
CSENGETÉS
Interjúk az új tanév hajnalán
Nyári élményem
Kosztyán Zsuzsanna (6. b) Mivel telt a nyarad, jártál valahol? Mamánál voltunk, ami nem kis távolság, hiszen az ország másik felében, Polgáron lakik a Tisza mellett. Egészen más, mint Ménfőcsanak, igazi falusi település, mamától még saját tyúkot is kaptam. Persze, ide Ménfőcsanakra már nem hoztam magammal… Sok időt töltöttem a barátokkal, bicikliztünk, tollaslabdáztunk, szóval jó volt. Milyen volt visszajönni az iskolába? Rossz. Szerettem a szünetet. Kaptunk egy új tantárgyat, még sohasem volt fizikánk. Eddig tetszik, Judit néni nagyon kedves. Mit vársz az új tanévtől? Jobb jegyeket. Azok nem jönnek maguktól… Igaz. Tanulni kell. Viszont minden rosszban van valami jó, öröm volt találkozni az osztálytársakkal két hónap után. Szabó Patrícia (8.b) Mit csináltál a nyáron? Zsúfolt nyár volt, szinte minden hétre jutott valami esemény. Jártam két táborban is. A néptáncosoknak Börcsben tartottak közös programokat, ahol nagyon sokat táncoltunk. Emellett még rengeteg más program is volt, kerékpároztunk és csillagokat is néztünk távcsővel. A győrújbaráti táborban is nagyon jól éreztem magam. Jártam még a mamánál Kónyban, Kozalk Nikivel a győri búcsúban, és a Balatonon is strandoltam. Az egyik legjobb olvasónk vagy, olvasásra is jutott idő? Sok könyvet olvastam, köztük japán képregényeket, mangákat is. Utolsó éved kezdődött el szeptemberben a Petőfiben, hogyan indult? Egyelőre nem érzem, hogy más volna, mint a korábbi évek. A nyarat élveztem, de már jó volt látni a barátokat és barátnőket. Mi az elképzelésed a jövőről, választottál már iskolát? Jelenleg a Deákban tudnám elképzelni a jövőmet. Akkor hajrá! Lázár Dominik (6.a) Milyen volt a nyár? Jó volt, csak rövid. Pár hónapot még el tudtam volna képzelni belőle… Zánkán voltam a családdal, és barátokkal a Balatonon, ahol sokat fürödtünk és horgásztunk. Mi volt a legnagyobb fogás? Sikerült partra húznom egy 5 kilós pontyot, az volt a rekord, de emellett sok kisebb hal akadt horogra. Gondolom nem túl nagy lelkesedéssel jöttél iskolába szeptember elején. Hát nem. Eltelt egy hónap, milyenek a jegyek? Elég jól indult a tanév, inkább négyesek és ötösök vannak túlsúlyban egyelőre. Remélem, maradnak a jó osztályzatok egész évben, és beírást idén nem fogok kapni. Hát ez igazán rajtad áll. Köszönöm az interjút.
Az idei nyár is nagyon izgalmas volt számomra. Júniusban a suli végeztével a Petőfi-díjasokkal egy 3 napos salzburgi kirándulásra mehettem. Rengeteg szép látnivalót néztünk meg, köztük Mozart szülőházát, a Fellegvárat, a Dóm-teret. Az odavezető úton megtekintettük a melki apátságot. Nagyon jól éreztük magunkat. Július első hetében egy hetes lovas táborba mentem Gönyűre. Nemcsak edzésünk volt egy nap, hanem rengeteg mást is csináltunk. Hajókáztunk a Dunán, filmmaratont tartottunk esténként, quadoztunk, fagylaltoztunk. Nagyszerű élményekkel teli hetet töltöttem ott. Július végén a családdal utaztunk egy hétre Balatonalmádiba. Rossz idő volt, ezért sajnos nem tudtunk fürödni, de helyette rengeteg programon voltunk. Elmentünk Dinoszaurusz kiállításra, Alsóörsre pedig katonai harci gépek kiállítására. Itt be lehetett ülni a tankba és az autókba. Voltunk bobozni és vonatozni is. Sokat sétáltunk a városban, esténként pedig csocsóztunk. A nyaralás után elkezdődtek számomra az edzések a győri Audi ETO kézilabda utánpótlás csapatában. Naponta voltak edzéseim, kedden és csütörtökön napi kettő. Így a nyár végére a szabadidőm elfogyott, de nem bánom, mert egy jó társaságban tölthettem a nyár utolsó heteit. :) Pápai Blanka 7.a
H.G. 3
Andorka Benedek
CSENGETÉS Táboroztunk és nyaraltunk
2011. július elején a nővéremmel Balatonakalira mentünk le 5 napra. Nagyon jó volt, sokat fürödtünk. Elmentünk Füredre is, ahol este sétáltunk, fagyiztunk. Sok emberrel megismerkedtünk. Nagyon jó volt, de sajnos haza kellett indulnunk. Voltam a baráti táborban is, június 20-25-ig. Szerdai napon elmentünk a pápai élményfürdőbe. Szeptember 3-án hajnalban Horvátországba indultam a keresztszüleimmel. 11 órára értünk a Krkszigetre. Először fürödtünk, fél 3-kor pedig elfoglaltuk a szállást. A tengerben sokat búvárkodtam, amit nagyon élveztem. Esténként a városban sétáltunk és vacsoráztunk. Másnap egész nap fürödtünk. Sajnos elérkezett a hazautazás napja, este 6-kor indultunk, és éjjel 2re értünk haza. Nagyon jó volt a 2011-es nyaram, remélem a következő még jobb lesz! Molnár Vanessza 8.b
Az alkotás gyönyörűsége a nyári táborban Július első hetében Lázárné Verebes Ilona tanárnő alkotni hívott bennünket. A képzőművész és kézműves tábor már nagyon régóta hagyomány iskolánkban, így most sem maradhatott el. Ezen a nyáron más iskolákból is ellátogattak hozzánk gyerekek, Ili néni nagy örömére. Remekül éreztük magunkat velük, új barátságok születtek! Minden percet kihasználtunk, hiszen olyan technikákat alkalmaztunk, amire év közben nincs nagyon lehetőségünk. Témának a madarakat választottuk. A látványtól, a tanulmányrajzoktól eljutottunk a dekoratív művészet világába. Kipróbáltuk a grafikai eljárásokat, rajzoltunk szénnel, grafittal, páccal, színes pasztellkrétával. Készítettünk papírdúcot, de a linómetszés időhiány miatt sajnos elmaradt. Fatáblára akrill képeket festettünk. Igen élveztük a gyöngyözést, a csomózást, a selyemfestést és a batikolást is. A téri alkotások közül a gipszkartonból kialakítható dombormű faragását próbálhattuk ki. A viaszbatik volt a tábor egyik kedvenc technikája. Akik még nem ismerték, nem is hitték, hogy egy kis viasszal milyen izgalmas felületeket, színeket lehet készíteni. Ezekből a művekből készült a tábor végére a csoda! Ili néni befoglalta őket vászonfelületbe és fantasztikus táskákat varrt minden gyereknek a saját alkotásából. Büszkén hordjuk még iskolába is. Újdonságnak számított sok gyereknek a szatinálás is. Csodálatosan szép üveg gyertyatartókat, vázákat készítettünk. Nagyon örülünk, hogy jelentkeztünk a táborba, mert remekül éreztük magunkat, és sok izgalmas dolgot is kipróbálhattunk. Köszönjük a lehetőséget, a sok-sok élményt! Szeretnénk, ha jövő nyáron is folytatódna tovább a munka! Szabó Alexandra és Veronika 6.a, valamint a táborozó diákok 4
CSENGETÉS Énekkaros tábor Már több kellemes, ám munkával, daltanulással tűzdelt napot töltöttünk az iskolában. Az idén nyár elején ez annyiban volt más, hogy Budai Ilonától minden délelőtt sok-sok szép népdalt tanulhattunk. Hét végére 36 dallal gazdagodtunk. A délutánokat és az estéket— úgy, mint máskor—szólampróbákkal, gyakorlással töltöttük, de naponta más-más program színesítette a hetet. Hétfőn délután Győrbe mentünk, a McDonald's-ban vacsoráztunk, és 20 órától meghallgattuk Liszt Ferenc Koronázási miséjét a Bazilikában. Kedden este dalokat tanultunk Nikodém Gézától, aki gitárral kísérte éneklésünket. Szerdán délután strandoltunk az Achilles Park-ban. Pénteken este szalonnát sütöttünk a kastély udvarán. Alig, hogy elkészítettük a vacsoránkat, eleredt az eső. Gyorsan összeszedtünk mindent, és az iskola aulájába menekültünk. Ott Széles Zoli segítségével énekelhettünk, karaokeztunk. Már alig várjuk a következő tábort. énekkarosok
Nyári élményeim Franciaországban Mikor Franciaországra gondolunk, rögtön Párizs, a parfümök vagy a Notre Dame és az Eiffel-torony jut eszünkbe. Én nyáron Franciaország egy másik képét láttam, azt a képet, ahol a két ismert gall mesehős, Asterix és Obelix története is játszódik. Bretagne ÉszaknyugatFranciaországban helyezkedik el, olyan mint egy mesevilág. Az út Győrből kb 26 óra volt kocsival, de az élményért megérte. Ha esetleg Franciaországba készültök, tanuljatok meg franciául, mert a franciák nem fognak angolul, esetleg németül beszélni veletek. Úgy gondolják, ha már Franciaországba jöttél, tanulj meg franciául. Sőt akkor se lepődjetek meg, ha az idegenvezetők is franciául fognak veletek beszélni! Mi egy kisvárosban, Lannionban szálltunk meg, mely nincs messze az óceántól. Első nap megnéztük a helyi piacot, melyet minden csütörtökön megtartanak. A hangulat fantasztikus, kofák árulják termékeiket, zenészek gitároznak és énekelnek, csupa termelői áru, szebbnél szebb és jobbnál jobb. Az élmény szinte leírhatatlan. Ott kóstoltam meg életem első igazi kemencében sütött bagettjét (franciák hosszú kenyerét). Még aznap este elmentünk az óceánhoz kicsit napozni (egy órával később nyugszik le a nap, mint nálunk). Hogyha mennétek Bretagné-ba, egy dolgot ne vigyetek magatokkal, az a fürdőruha. Az óceán annyira hideg, hogy azt el se lehet képzelni. Másnap elmentünk a breton faluba, ez egy nagy vidámpark, ahol gall játékokat próbálhatsz ki. Például juttass be katapulttal élelmet Alesiába, amit éppen a rómaiak ostromolnak, vagy légy te a törzsfőnök, és próbáld ki, milyen érzés amikor pajzson cipelik az embert. Ha inkább fogathajtó kocsiba akarsz ülni, azt is kipróbálhatod. Mikor ott voltunk a gall faluban, valami óriási dolgot láttam. Egyszerűen nem tudtam beazonosítani. Vajon mi lehet ez? - gondoltam magamban, hiszen sosem láttam még életemben akkora gömb alakú valamit. Keresztapámtól megtudtam, hogy ez egy elektronikai múzeum. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ilyen helyen még sosem jártam. Másnap elmentünk a műszaki múzeumba, melyről közben kiderült, hogy emellett űrmúzeum is. Már alig vártam, hogy megtudjam, mi volt az a gömb. Nem kellett sokáig várnom. Rögtön odamentünk, és egy műsorból megtudtam, hogy ebben a gömbben őrzik Európa első műholdas kapcsolatát segítő parabola antennát. Egy kis változatosság sosem árt, ezért úgy gondoltuk, hogy ennyi modern dolog után jól jönne egy kis középkori hangulat. Nem kellett sokáig töprengenünk, hova menjünk. Mount Saint Michel-ről talán sokan azt se tudják micsoda, mások meg csodálkoznak, mennyire szerencsés vagyok, hogy ott jártam. Mount Saint Michel (magyarul Szent Mihály hegye) egy apátság nagy templommal gótikus stílusban. Az oroszoktól kezdve a skótokig minden nép turistái jelen voltak ott, nem is csoda, hiszen a látvány gyönyörű. Az apátság egy apró szigeten áll, amelyet csak apálykor lehet száraz lábbal megközelíteni, egyébként víz öleli körül. Mikor beléptünk a templomhoz tartozó városrészbe, fantasztikus középkori hangulat fogott el minket. Mintha mi is a századokkal ezelőtti városka részesei lennénk. Aztán felértünk a templomhoz és megnéztük belülről, mely még csodálatosabb, mint a külseje. Számtalan kis kápolna, színes rózsaablakok és kőszobrok vártak minket. Azt hiszem, ezt az élményt sosem fogom elfeledni. Franciaországi utazásom egy csodálatos élménnyel végződött. Részt vehettem a bretonok fesztiválján, (Fest Noz), melyen bretagne-i zenét játszottak, és különleges ételeket, italokat árultak. Mikor visszaértünk Győrbe, rögtön hiányzott Franciaország, de akkor már éreztem, hogy még vissza fogok térni oda. Nagy Péter 7.a 5
CSENGETÉS Világosvár ostroma: helytörténeti tábor Öt napot tölthettek el együtt azok a diákok, akik a sok nyári tábor közül a helytörténetit választották. Sulyok Vince írta a középkori várról: „Ménfőnek saját vára is volt: a Világosvár. Innen jelezték Győr várának, ha hadakat láttak közeledni; ez a jelzés máglya gyújtásával és füsttel történt, máskor lármafák összeverésével”. Ménfő egyik dombján fekvő elővárnak, „váracsnak” hadászati jelentősége az volt, hogy az ellenséges hadak közeledtével a többi elővár: Lesvár, Andrásvár jelzését továbbítsa a győri várnak. Az idegen hadak közeledtével a jelzőőrök a jelzés leadása után elhagyták őrhelyüket, és a győri várba menekültek. A tábor résztvevői számháborúban ostromolhatták meg a Világosvárat. Addig azonban még jó néhány izgalmas kaland várt a gyerekekre. A tábor első napján két előadáson vettek részt. Ménfőcsanak helytörténeti érdekességeit: a Bezerédj-kápolnát, a kastélyt és a Galgóczi Emlékszobát Juhász Tibor mutatta be. A levágott vaskakas –Szinán pasa beveszi Győrt című hadtörténeti előadást Horváth Gábor könyvtáros, hadtörténész tartotta. A török kori időutazást a magyar és török hadsereg fegyvereinek és hadviseletének fotói, sőt egy igazi szablya bemutatása tette élővé. Délután a gyerekek lovas fogattal tettek kirándulást. Elsőként Galgóczi Erzsébet szülői házához, a Sokorópátkai útra hajtottunk. Galgóczi Károlyné, Gabi néni dokumentumok segítségével elevenítette fel a régi időket. Az írónő is itt született. Utunkat gyalog folytattuk a dombtetőre. Csodálatos látvány tárult elénk, melyről a költő Sulyok Vince is gyakran írt. Tovább indultunk az Öreg utcai Sklánicz Sulyok házhoz, ahol Sulyok Vince testvére, Sklánicz Rudolf fogadott bennünket. Felelevenítette a bátyjával kapcsolatos emlékeit, 1957-ben miért kellett menekülnie Sulyok Vincének a szülői házból. Az Öreg utcát elhagyva a régi csanaki dézsmapincébe mentünk. Innen a csanakiak híres Szamárdombjára Szabady János helytörténész kísért el bennünket. Beazonosítottuk a régi kilátó helyét, elképzeltük, milyen lehetett a múlt században Csanakhegy. Másnap a csanak-gyirmóti határban zajló régészeti feltárásra érkeztünk. Bőtsch Eszter régésztechnikus mutatta be a kutatóárkokat. Lehetőségünk nyílt kézbe venni a földből előkerült cserépdarabokat, bronzékszereket és más használati tárgyakat. Az egyik ládából emberi csontváz is előkerült, melynek darabjait próbálták összeilleszteni a „kis alkalmi régészek”. Ebéd előtt még az Achilles-park tavának vizében is megmártózhattak a bátrabbak. Délután az Öreg utca egyik régi nádfedeles házába látogattunk. Az 1860-as években épült tornácos parasztház tulajdonosa példamutatóan őrzi a ház formáját és tárgyi emlékeit. Kerékpárral hajtottunk tovább a Kiáltó-hegyre, majd a komlóvölgyi pincék egyik szőlősgazdájához, Marosi Miklóshoz. Itt a legnagyobb „szenzáció” az ember nagyságú többhektós hordó volt, melyet itt a pincében kellett öszszeépíteni. Ménfői határjárásunk dűlőutakon folytatódott. Nem hagytuk ki a gyógynövények gyűjtését, a búzatáblában való fényképezést, és a ménfői temető jeles sírhelyeinek meglátogatását sem. A harmadik nap csatlakoztunk a népzenei táborhoz, ahol Budai Ilona népdalénekes népdalokat tanított. Ezután kardot, pajzsot, lándzsát, fejfedőt és csapatzászlót készítettek az ostromra készülő ifjú helytörténészek. Ebéd után az Unger-házhoz látogattunk. Kati néni bemutatta a már ipartörténeti emléknek számító egykori szikvízüzemet. A vendéglő teraszán ma az Unger-család helytörténeti gyűjteménynek is beillő relikviái sorakoznak. A szekrények tetején szódásüvegek, mérőpoharak, a falakon régi családi fotók. Ezután Videmann János kádármester műhelyébe látogattunk, aki régóta öregbíti termékeivel Ménfőcsanak hírnevét. A borok tárolására használt hordókat, kádakat évszázadok óta a kádárok készítik. A kádármester arra vállalkozott, hogy a gyerekek „segítségével” készít el egy hordót. A hordókészítés egyes fázisait: dongahajlítást, abroncshúzást a kis segédek nagy élvezettel végezték. A következő nap programja a győri Xántus Múzeum helytörténeti gyűjteményének bemutatásával kezdődött. Tanai Péter muzeológus kalauzolt a kiállításon, majd a Fruhmann-ház kályhatörténeti gyűjteményét tekintettük meg, ahol barokk és klasszicista korból származó tüzelőberendezéseket: gyönyörű cserépés porcelánkályhákat, kandallókat láttunk. A győr-szigeti városrészben Tóth András görög-katolikus lelkész segítségével a szerb templomot néztük meg. Itt a gyönyörű ikonosztáz varázsolta el a gyerekeket. Ebéd után a Püspökvárban berendezett Apor Vilmos Emlékkiállítását tekintettük meg, melynek kép- és hanganyaga megrázó. Az utolsó napra maradt Világosvár ostroma. A 9-12 éves gyerekek zöme még életében nem játszott számháborút. Annál nagyobb volt az öröm, mikor ráéreztek a játék lényegére, és önfeledten kúsztak, másztak a cserjésben és a nyakig érő fűben, kilesve egymás számait. Nagyon jól érezték magukat. Délután az ötnapos tábor során elhangzott ismeretek kerültek elő a helytörténeti vetélkedőn. Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a gyerekek sok ismeretet gyűjtöttek össze. Reméljük, hogy jövőre is találkozunk a Bezerédj-kastély helytörténeti táborában. Juhász Tibor 6
CSENGETÉS Hollandiában jártunk Szeptemberben testvérvárosunkban, a hollandiai Leusden-ben járt egy népes küldöttség, melynek tagja volt Horváth Petra egykori diákunk is, aki így 5 év után visszatérve ismét ír lapunkba: „Mint az iskola volt tanulója, lehetőséget kaptam, hogy megosszam veletek élményeimet egy nagyszerű útról, ahova az iskola (holland-magyar) csereprogramjának keretei között juthattam el. Az iskola igazgatónője, Dr. Szakálné Doktor Éva kérte fel tánccsoportomat (Albatrosz TSE), hogy 2 pár képviselje Hollandiában Magyarországot egy táncműsorral. Két 8 személyes autóval mentünk, az igazgatónő mellett négy település polgármestere (Sokorópátka, Felpéc, Tét, Győrszemere) és egy hattagú hastánccsoport kíséretében Leusden-be. 15 órát utaztunk, de még ezalatt is nagyszerű volt a hangulat, és sok volt a látnivaló. Erre jó példa a hatalmas Frankfurti repülőtér, ami nagy élmény azoknak, akik még nem jártak repülőgépek közelében.☺ A kora reggeli indulás ellenére este 9-re érkeztünk meg egy IJS BREKER nevű pubba, ahol vacsorával vártak minket. Ezt követően foglalhattuk el a szálláshelyünket, pár km-re onnan. A következő napon, reggeli után lehetőségünk volt megismerni a környéket, az ország jellegzetességeit, látványosságait. A táj egyik uralkodó látképéül szolgáltak a szélmalmok, láttunk egy 114 éves, még máig működő példányt is. Ezt követően, egy rövid faluszemle után elvittek minket a tengerpartra, ami hatalmas élményt jelentett számunkra. Bár az időjárás nem volt kedvező a strandoláshoz, mindenkinek az volt az első, hogy „le a cipővel és zoknival, fel a nadrágszárral, és irány a habok”. Sikerült pár nagyobb hullámmal is versenyt futni, de nem úsztuk meg szárazon. ☺ Felejthetetlen volt így először érezni a lábujjaim között a tengerparti homokot, hiszen ahogy repülőkhöz, még tengerparthoz sem volt szerencsém eddig. Sok időt eltöltöttünk a parton futkározva, rengeteg képet készítettünk, és nagyon sok képet raktározott el mindegyikünk az emlékezetébe is. J Sajnos amilyen hosszú időt lehettünk az Északitenger partján, olyan csekély volt az az idő, amit Amsterdamban tölthettünk el. A városnézés rövidsége ellenére is izgalmas és élménydús volt. Hollandia jelképei – mint a szélmalom, fapapucs, tulipán motívumok – szinte minden turisztikai üzletben jelen voltak. Páran ki is használtuk az alkalmat egy kis vásárlásra, szuvenír gyűjtésére. J Különleges volt a csendes falusias térségek után ebbe a forgalmas, nyüzsgő városba látogatni. Aznap este mindenki elővette az elegánsabb ruháit és nyelvtudását, hisz egy fontos vacsorára voltunk hivatalosak, ahol először találkoztunk a helyi polgármesterrel és vendéglátóinkkal. Itt sok különlegességet kóstolhattunk meg, és mi magunk süthettük meg, amit választottunk. Másnap délelőtt volt egy kis szabadidőnk mindenféle sporttevékenységre. ☺ Hasonló helyen jártunk, mint nálunk Győrben a Barátság-park, csak sokkal nagyobb, lehetett itt kosarazni, focizni is, kinek mihez volt kedve. Ebéd után mindenki kapott egy saját kényelméhez igazított, bérelt biciklit a másnapi túrára. A szállásra vezető utunk közben megálltunk egy hatalmas kukoricás mellett, melyről később kiderült, hogy labirintus, amit kipróbálhattunk. ☺ A rajtra mindenki nagyon nekiiramodott, azt remélve, hogy hamar átfutunk, de elég nagy fejtörést okozott mindenkinek, mire megtaláltuk a kijáratot. Ezt a nehéz feladatteljesítést oklevéllel és fincsi cukorkákkal jutalmazták. ☺ A kimerítő izgalmak után még nem volt vége a napnak, hiszen még csak ezután várt ránk az igazi megpróbáltatás, a fellépés. Mindenki nagy készülődésbe kezdett, majd indulás a kocsikkal a produkciónk színhelyére, a már előbb említett IJS BREKER-be. Színpadra lépés előtt nem sokkal tudtuk meg, hogy egy „ki mit tud” vetélkedő szüneteiben adunk műsort. A hastáncosokkal felváltva osztottuk el a műsorszámokat. Úgy éreztük, sikerült megnyerni a közönséget, akik hatalmas tapssal jutalmaztak minket! Mindenki örömére az utazásunk ezen része is sikerrel végződött. Nem mondhatom, hogy kipihenve indultunk másnap a biciklitúrára, ☺ de amilyen csodálatos helyeken jártunk, senkinek sem volt eszében a fáradtság. Muszáj ugyanis megemlítenem, azok a biciklik nem foghatóak az itthon vásárolhatókhoz! Kb. 16 km-t megtettünk úgy, hogy alig éreztük a harmadának. ☺ Nehéz is volt megválni a csodajárgányoktól, egyiken még automataváltó is volt! Ebéd után még kapott mindenki lehetőséget, hogy a szomszéd nagyvárosban, Amersfoort-ban vásároljon valamit emlékül, vagy ajándékot az otthoniaknak, hisz ez volt az utolsó nap. A búcsúra egy vacsora keretében volt lehetőségünk, meghallgattuk a búcsúbeszédet és mindenki kapott személyesen egy kis ajándékot. Összegezve felejthetetlen napokat töltöttünk el ebben a gyönyörű országban, és reményeink szerint még lesz alkalmunk visszatérni emlékeink színhelyére. Mindenkinek szívből ajánlom, ha teheti, látogasson el Hollandiába! Horváth Petra, egykori petőfis diák” 7
CSENGETÉS
Diákjaink a világkupán 2011-ben is remek eredményeket értek el a Dynamic Dance SE táncosai! Most éppen a Budapesten, szeptember 24-én rendezett Világtáncfesztivál nevű hiphop világkupáról tértek haza serlegekkel. Sok szép érmet hoztak, sőt a „Junior duó” kategóriában a dobogó mindhárom fokára ők állhattak: Gill Zsanett és Horváth Viktória első, Kovács Ágnes és Kiss Petra második, Lázár Lili és Gill Blanka harmadik helyezést értek el. Gratulálunk nekik!
Világbajnokok lettünk 2011 márciusában a modern tánc magyar bajnokságán első helyezést értünk el, ezzel jogot szereztünk a Veszprémben megrendezésre kerülő világbajnokságra. Felkészítő tanárunk: Fertetics Andrea, akinek sokat köszönhetünk. Csapatunk tagjai: Szeredi Vivien – Klauz Dániel, Pusztai Fanni – Szeredi Tamás. Már második alkalommal vettünk részt világbajnokságon, ezért tudtuk, mi vár ránk. A tavalyi második helyezés után szerettünk volna a dobogó tetejére állni. A felkészülés kemény időszaka kezdődött, heti többszöri edzéssel készültünk a számunkra fontos eseményre. Elérkezett a verseny napja: június 26. A hosszú előkészületek után megérkeztünk a veszprémi Arénába, ami nemcsak kívülről hatalmas, hanem belépve éreztük igazán nagyságát. Nem maradt sok időnk ismerkedni a helylyel, mert rövid várakozás után színpadra szólítottak minket. A közönség visszajelzése alapján éreztük, hogy jól sikerült, ezért bizakodva vártuk az eredményhirdetést. Nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült elérni a kitűzött célt, első helyezettek lettünk. Ünnepléssel zártuk a napot. Egy-egy ilyen verseny óriási élmény számunkra, és erőt ad a folytatáshoz. Egész éves munkánkat a gersekaráti tánctáborral zártuk le, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Pusztai Fanni 6.b Gratulálunk a fiatal világbajnokoknak!
Papírgyűjtés (felsős) 6.a 3403 kg 179 kg/fő 5.a 1724 kg 114 kg/fő 7.b 1290 kg 81 kg/fő 8.b
1208 kg
63,6 kg/fő
5.b 6.b 7.a 8.a
Papírgyűjtés (alsós)
1270 kg 1093 kg 674 kg 493 kg
63,5 kg/fő 50 kg/fő 42 kg/fő 25 kg/fő
Gratulálunk!
Bakonyi kirándulás Az egész alsó tagozat idén is részt vett az őszi kiránduláson, amely már hagyomány nálunk. Október elsején a Bakony volt az úticél. Nagy lelkesedéssel készültünk a túrára. Az elsősök és másodikosok Vinyéig, mi pedig Porváig utaztunk a vonattal. Első megállónk a közeli kilátó volt. Miután megmásztuk, a hegyi gyalogláshoz túrabotot keresett mindenki. A bot sokat segített az ösvényeken. A gyönyörű, napsütéses időben nagyot túráztunk az erdőben. Igazi jó kirándulóidőnk volt. Megmásztuk a dombokat, átkeltünk a patakon, bebújtunk a barlangba és a Lyukas-kőbe, ittunk a forrás friss vizéből. Egy szép tisztáson letáboroztunk, ott fogyasztottuk el a tízórait és játszottunk. A makkból, amit gyűjtöttünk, nyakláncot készítettünk. Sokszor keltünk át a Cuha-patakon, néhányunk vizes is lett. Hazafelé énekeltünk a vonaton, nagyon jó volt a hangulat. Remekül éreztük magunkat a kiránduláson. Kicsit fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva érkeztünk haza. Jövőre is szeretnénk ilyen kirándulást! És te voltál már a Bakonyban? Szentesi Réka, Rom Zsófia és Szentesi Dóra 3.b. 8
Az alsós papírgyűjtésen az osztályok közösen 5400 kg papírt gyűjtöttek össze. 21 Ft-ot kaptunk kilójáért. A pénzből jövőre a Gyermeknapon az állatkertbe szeretnénk vinni a gyerekeket, illetve az udvar szépítésére is ebből költöttünk.
Köszönjük a szülők segítségét.
Burkali Liliána 3.b
CSENGETÉS Régészeti ásatáson jártunk Csodálatos napsütéses időben az osztállyal kerékpárral elmentünk megnézni az ásatást Ménfőcsanak és Gyirmót határában. Amikor odaértünk, több régésszel is találkoztunk. Kíváncsian vártuk, mit mutatnak és mondanak nekünk. Hatalmas területen folyik a munka már hosszú idő óta. Először a kutatóárkot tekintettük meg. Római korból való házak alapját és rengeteg kút maradványait láttuk. Azután rengeteg régészeti leletet, különböző tárgyakat mutattak nekünk, amelyek ezen az ásatáson kerültek elő. Találkoztunk kecskefejjel, kőből készült eszközökkel, pénzérmékkel, gyűrűvel, római korból származó cserépdarabokkal, sőt csontokkal is. Ezek az eszközök legalább kétezer évvel ezelőtt készültek. A sok érdekes lelet a múzeumba kerül, majd ott megcsodálhatjuk még egyszer. Legjobban a kecskekoponya tetszett, amit le is fényképezhettünk. Érdekes kikapcsolódás volt számunkra ez a program, mert régészeti ásatáson még nem jártunk. Így közelről is láthattuk, hogyan dolgoznak a régészek. Szerintünk nagyon érdekes a munkájuk. Jó lehetőségünk nyílt arra, hogy megtekintsük a régi korok emlékeit, és sok élménnyel gazdagodva tértünk haza. Nagyon jól éreztük magunkat ezen a nem mindennapi délutánon! Nagy Viktória,Németh Zsuzsanna, Németh Viktória, Oross Balázs, Pados Adrián, Sebestyén Kristóf, Szeredi Vivien 5.b
Interaktív kiállításon voltunk Az ötödik órában sorakozót fújt Márti néni, mivel mentünk az interaktív kiállításra. A kastély pincéjében egy bácsi várt bennünket. Elmesélt egy történetet a Szigetközről, hogyan alakult ki a táj. Az egyik feladatunk egy puzzle kirakása volt. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mi lesz belőle. Végül összeállt egy négy méter hosszú viza. Ezután egy pocoklyukon kellett bemászni egy fából készült házba. Odabent egy érdekes filmet néztünk a fokozottan védett északi pocokról. Úgy láttuk a tájat, ahogyan a barna réti héja. Összeállíthattuk egy nádas táplálékhálózatát. Volt bagolyköpet-vizsgálat is. Nagyító alatt láthattuk, mit fogyasztott el a bagoly. Találtunk egércsontokat, amiből szinte össze tudtuk állítani a megevett rágcsálókat. Érdekes volt, hogy két állat is kikerült belőle. Sajnos vissza kellett menni, mert már vártak minket a finom ebéddel. Nagyon tetszett, hogy játékosan szereztünk ismereteket. Reméljük, jövőre is megtekinthetjük a Pisztráng kör kiállítását! Nagy Marcell József 4.b.
Vetélkedő az Egyetemi Könyvtárban A nemrég megnyílt Széchenyi Egyetemi Könyvtár fantasztikus vetélkedőt szervezett kisdiákoknak. Olyan könyvtárba látogató gyerekeknek hirdették, akik szeretik a természetet és az állatokat. A könyvtár hatalmas épületében szétszórtan voltak az állomások. Jól szórakoztunk a játékos jellegű feladatoknál. Egyik helyen állathangokat kellett felismerni. Máshol kihalászni a tengerből az oda nem illő tárgyakat. Állatok elrejtett képeit is meg kellett keresni, bónuszpontokat kaptunk érte. Nekem legjobban az a feladat tetszett, amikor egy lufit kellett kipukkasztani szöggel. Abban találtuk az egyik feladatot. Néhány elméleti kérdés is volt azért, amit sikeresen megválaszoltunk. A végén ötödikek lettünk, ajándékokat is kaptunk. Utána bementünk az Egyetemre, mert éppen akkor tartották a Kutatók éjszakáját, és fantasztikus kísérleteket láttunk. Pl. elképzelhettük az egyik kísérlet alapján, hogyan fújta a tüzet a hétfejű sárkány. Remélem, jövőre is elmehetünk erre a vetélkedőre, mert nagyon jól éreztük magunkat. A csapat tagjai: Edelényi Flóra, Kosztyán Zsuzsanna, Léb Eszter és Szabó Alexandra. Edelényi Flóra 6.a 9
Látogatás az Egyetem könyvtárában Egy kedves szülői meghívásnak tettek eleget a 2.c osztályosok. Meghívást kaptunk a győri Széchenyi Egyetem új könyvtárába. Bemutatták nekünk a hatalmas többszintes épületet, megismerkedhettünk az ott folyó munkával. Kipróbálhattuk a számítógépeket is. Rengeteg modern számítógép várja a látogatókat. Jártunk a könyvtár olyan részeiben is a titkok könyvtárában- ahova az olvasók nem mehetnek be, mi mozgathattuk a hatalmas könyvekkel teli falakat. Megnéztünk egy érdekes kiállítást környezetünk védelméről, s a hulladékok újrahasznosításáról. A látogatás végén üdítőt és pogácsát is kaptunk vendéglátóinktól. Izgalmas délután volt! Nagyon tetszett a könyvtár, és jól éreztük magunkat. 2.c osztályosok
CSENGETÉS
MAGYAR NÉPMESE HETE a Bezerédj-kastélyban 2011. szept. 26-30. A MAGYAR NÉPMESE napja tiszteletére már 5. alkalommal egész hetes programsorozatot rendeztünk. Ezen a héten minden a mese körül zajlott a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban. Szeptember 30-án ünnepeltük Benedek Elek születésnapját, aki mint meseíró a magyar gyermekirodalom hazai megteremtője. A mesék legősibb fajtája a népmese. A mesék, mesemondások ideje szerencsére soha nem jár le. A mesékre mindig szükség volt, van és lesz, hiszen mindenki vágyik a varázslatra, a csodák átélésének élményére. A mese rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából. Nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek is: az életről tanítanak. A jó mesehallgatóból lesz az örömmel olvasó gyerek. A meséken felnövő gyermekek fantáziavilága gazdagabb, változatosabb, kreatívabb, mint akik ebből az élményből nem részesültek! Azok, akiknek sokszor olvastak otthon, könnyebben tanulnak meg olvasni, amikor iskolába kerülnek. Talán nincs olyan ember a világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott mesehőst megnevezni. Benedek Elek születésnapja alkalmából már 2007 óta megrendezzük a Magyar Népmese Hetét a Bezerédj-kastély könyvtárában. Az idén is minden nap változatos programokkal vártuk az érdeklődőket: Szeptember 26-án Mesék, mondák, mítoszok címmel Bende Ildikó előadására került sor, melyet 3. osztályos diákoknak tartott. Szeptember 27-én a ménfőcsanaki óvodások látogattak el hozzánk, hat ovis csoport mutatkozott be, és közösen adtak elő néhány verset. Szeptember 28-án rendeztük a mesemondó versenyt 1-6. osztályos tanulóinknak. Ezen nyugdíjas pedagógusaink értékelték a gyerekeket: Horváth Imréné, Kalotai Zsoltné és Németh Zoltánné. A következő eredmények születtek: 2-3. osztályosok: I. hely: Surányi Eszter II. hely: Kiss Virág és Sélley Regina III. hely: Ferenczi Fruzsina 4-6. osztályosok: I. hely: Léb Eszter II. hely: Horváth Bence III. hely: Stanka Renáta Szeptember 29-én nyílt egy csodaszép origami-kiállítás „Hajtogatott világ” címmel, mely elsősorban Laposáné Pintér Zsuzsanna kézügyességét dicséri. Játszóházat is tartott a gyerekeknek, ahol kipróbálhatták a hajtogatás művészetét. Ezen a napon volt a „Benedek Elek” meseillusztrációs rajzpályázat eredményhirdetése is. Szeptember 30-án a hagyományainknak megfelelően egész nap a „Meserétes” kígyózott végig a könyvtáron, ahol gyerekek és felnőttek mondhatták el vagy olvashatták fel kedvenc meséiket. A magyar népmesekincs remekei kicsik és nagyok tolmácsolásában hangzottak el. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát, és jövőre is sokan ellátogatnak hozzánk a Mesehéten. Sulyok Attiláné 10
A 2.a osztályosok
„Az erdő” c. pályázatra színes őszi falevelekből és termésekből készítettek makettet.
CSENGETÉS Hangversenyen voltunk a Richter-teremben Dvořák: Új-világ szimfónia című művét hallgattuk meg a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában. Különös világba érkeztünk ezzel a zenével. A cseh zeneszerző műve a romantika korában, a XIX. századi Észak – Amerikában íródott. Benne van az ott megismert indián zene dallamvilága, de megmutatkozik a hazája utáni vágy is. Hallhattuk a remény hatalmas horderejű sodrását, amely a látogatóba érkező családjára várva tölti el a zeneszerzőt. Nagy élményt jelentett meghallgatni ezt a híres művet, ezzel a nagyszerű zenekarral. E remek kezdés után izgatottan várjuk a hangversenybérlet második előadását, mely a Balatoni barangolások címet kapta. Alsó tagozat
Nemesánszki Petra 2.a
Benedek Elek meseillusztrációs rajzpályázat
Szénássy Célia 8.b
Óvodás kategória 1. Ferenczy Márton Szentjánosbogár, 2. Póda Katica Nyuszi, 2. Sári Emese Gyirmót, 3. Baros Gerzson Szentjánosbogár, 3. Valiczkó Veronika Gyirmót, 3. Pócza Diána Százszorszép 1-2. osztály kategória 1. Fehér Júlia Csillag 2.b, 1. Megyesi Cintia 1.a, 2. Barka Bence 1.c, 2. Sisa Dorina 2.b, 2. Sári István 2.c, 3. Kiss Ádám 2.a, 3. Kelemen Márta Flóra 1.b 3-4. osztály kategória 1. Horváth Gergő szakkör, 2. Juhász Luca 3.a, 3. Andorka Benedek 3.b, 3. Tillinger Milán 4.a 5-6. osztály kategória 1. Horváth Kata szakkör, 1. Szalay Anna 5.a, 2. Kálmán Orsolya 6.b, 2. Szabó Veronika 6.a, 3. Kosztyán Zsuzsanna 6.b, 3. Szabó Alexandra 6.a, 3. Ács Koppány 6.b 7-8. osztály kategória 1. Kincses Dóra 8.a, 1. Szabó Patrícia 8.b, 2. Osztronkovics Fanni 7.a, 2. Bartos Viktória 8.b, 3. Gricz Barnabás 8.a, 3. Juhász Márton 8.a
Kálmán Orsolya 6.b
Gricz Barnabás 8.a
Bartos Viktória 8.b
Pusztai Fanni 6.b 11
CSENGETÉS
200 éve született Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1811. október 22-én született - az akkoriban a Magyar Királysághoz tartozó, - Sopron megyében található Doborján nevű faluban (ma Ausztriához tartozik). Apja, Liszt Ádám – maga is jó amatőr zenész –, Esterházy Miklós herceg juhászati számadója, anyja Lager Mária Anna, egy kremsi pékmester lánya volt. Kilencévesen hangversenyen szerepelt Sopronban, melynek sikere megnyitotta a soproni polgárok szívét és pénztárcáját, így édesapja Bécsben taníttathatta. Itt zeneelméletet tanult magánúton, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol a társasági élet ünnepelt hőse lett, tehetségének köszönhetően. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig. 1835ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett az orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett, itt népszerűsítette és vezényelte kortársai műveit, valamint tanította a kontinens minden sarkából érkező pályakezdő muzsikusokat és komponistákat. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson. Bayreuthban halt meg 1886-ban, 125 évvel ezelőtt. Liszt Ferenc mondta egykor a gyakorlásról: Rendhagyó énekórán emlékeztünk meg a magyarul beszélni nem tuHa valaki egy napig dó, de magyarságát tettekkel bizonyító Liszt Ferencről, a zongoraműnem gyakorol, azt még vészről, a magyar zenei élet XIX. századi vezéregyéniségéről, születésécsak maga veszi észre, nek 200. évfordulója alkalmából. Az óra keretében meghallgattuk Liszt ha két napig, az a szűk Ferenc Szerelmi álmok című zongoradarabját, de csodálattal figyeltük a zenei körnek tűnik fel, Liszt példaképének tartott Paganini La Campanella című művét, majd három nap kihagyásra ugyanezt Liszt átiratában is. A kivetítő segítségével úgy éreztük, mintha viszont már a publijelen lettünk volna a hangversenyeken, amelyekbe belehallgattunk. Nakum is felfigyel. gyon vártuk az iskola énekkarának előadásban Liszt Hajnalozó című kórusművét. Minden bizonnyal mindannyiunk tetszését leginkább a 2. Magyar Rapszódia Tom és Jerry által előadott változata nyerte el. A könyvtár az évforduló alkalmából vetélkedőt hirdet. A Liszt Ferenccel kapcsolatos feladatlapot ott lehet megkapni, és a legjobbak jutalomban részesülnek.
12
CSENGETÉS
Nyílt nap a színházban Már 2. alkalommal rendeztek a győri Nemzeti Színházban a közönség számára nyílt napot. Az idén sok petőfis nyolcadikos is részese lehetett ennek az eseménynek. Amikor megérkeztünk a színházba, beültünk a nézőtérre az első sorokba. Először színpadtechnikai bemutatót tartottak. Nagyon érdekes fényjátékot láthattunk, és egy csillárt is felszereltek. Bemutatták azt is, hogyan lehet két díszletfalat biztonságosan egy kötél segítségével rögzíteni. Ehhez egy néző segítségét kérték, hogy próbálja meg összeszerelni a két falat. Sok titkot elárultak, ki mit dolgozik. Rengeteg háttérember szükséges egy sikeres előadás lebonyolításához. Azután fiatal színészektől győri Beugrót láthattunk. Nagyon jól szórakoztunk, legalább olyan jó volt, mint a tv-ben. Majd elindultunk a színházbejárásra. Először a pincébe mentünk, és megnézhettük alulról a forgószínpadot. Sok érdekességet meséltek róla. Például azt, hogy ez a színpad egy kicsit előre és hátra is tud mozogni, vagy azt, amikor egyik előadásnál a forgószínpad közepén lévő kocsi nem indult el, amikor ki kellett volna menni vele és a forgószínpad sem indult el, ezért előadás közben 9 embernek kellett tolnia. Látogatást tettünk egy színészi öltözőben és a varrodában is. Megnézhettük nagy magasságból a színpadot, a zsinórpadláson 17 méter magasan jártunk a színpad felett. Arról is meséltek, hogyan húzzák fel a háttereket, vagy éppen hogyan eresztik le. Sok lépcső után felértünk a legmagasabb szintre, közvetlenül a tető alá. A színház egyébként magasabb, mint egy tízemeletes ház, és a síugrósánchoz hasonlító tetejéről vált híressé, amely messziről is látható. Az út lefelé már könynyebb volt. Végül a színpadról is megnéztük a nézőteret. Furcsa érzés volt a másik oldalon állni. Pozsonyi Takács László színész is elkísért bennünket, és a színpadon megmutatta, milyen hangerővel kell beszélni, hogy mindenki hallja. Nagyon jó volt ez a rendkívüli színházlátogatás, melynek során megismerkedhettünk a színház kulisszatitkaival. Pincétől a padlásig bejárhattuk a hatalmas színházépületet, és rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Csak az volt az egyetlen probléma, hogy vezetőnk halkan beszélt és nehezen lehetett megérteni. Takács Barbara 8.b
Évforduló: Amerika felfedezése Az október Amerika felfedezésének hónapja is, hiszen 1492. október 12-én pillantották meg Kolumbusz Kristóf hajójáról az új kontinens partjait. Igaz, ő nem tudta, hogy mit fedezett fel, hiszen ekkor még úgy gondolta, Indiába sikerült eljutnia. Nem véletlenül nevezik az amerikai kontinenshez tartozó Karib-szigeteket Nyugat -Indiáknak! Kolumbusz három hajóval indult útnak a Kanári-szigetekről szeptember 9-én, és több mint egy hónapi vitorlázás után érték el a partot, a ma Bahamáknak nevezett szigetcsoportot. A felfedező naplója nagyon érdekes olvasmány, érdemes elolvasni! Nagyon érdekes, hogy az új kontinens végül nem Kolumbusz, hanem egy másik utazó, Amerigo Vespucci után kapta a nevét, aki bebizonyította, hogy egészen új földrészről van szó, nem Ázsia keleti partjairól. Egyes vélemények szerint ráadásul magyar vonatkozása is van. Amerigo az Emericus névből származik, ez a név pedig NyugatEurópába Magyarországról került, hiszen Szent István fiát, Imre herceget így hívták latinul. Így még az is elképzelhető, hogy Amerika a nevét közvetve tőlünk kapta! Lázár Lili 6.a 13
CSENGETÉS
Könyvajánló Milyen lesz a jövő könyvtára? Eme jelenetet adták elő versenyzőink a könyvtárhasználati versenyen a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban, mely során a dicsőséges 3. helyet érték el. A dobogós csapat tagjai: Karczag Annamária, Kincses Dóra, Wurm Fruzsina és Nagy Péter voltak. Gratulálunk nekik! Narrátor (Nagy Péter): - A XXII. században járunk, mikor a Föld már megkezdte terjeszkedését a végtelen űrben és a birodalmat Budapest székhellyel a könyvtárosok tanácsa vezeti, miután végtelen bölcsességükre bízták a világot a 14. világháború borzalmait követően. A Plútó bolygó egyenlítőjén vagyunk, Új-Győr városának könyvtárában. Fruzsi: - Jó napot kívánok, segítséget szeretnék kérni. Az iskolában hetedikben általános atommagfúzióból kaptunk házit, és szeretném a következő kötetet kikölcsönözni, írta: Fekete Pákó, címe: „Magfúzió és más katasztrófák”. Robotkönyvtáros (Annamari): - Jó napot, kívánok, KR-11 vagyok, könyvtári robotegység. Tessék várni, felveszem a kapcsolatot a központi komputerrel (ujját a koponyájához érinti). – Igen, van belőle. Kinyomtassam vagy átküldjem a személyi számítógépére? Fruzsi: - Ne pazaroljuk a papírt, óvjuk környezetünket! Küldje át (előveszi a mobilját), az azonosítóm: ABC44, jelszavam: bújócska. Robotkönyvtáros: - Rendben, elküldtem a rendelést a Birodalmi Könyvtárba, fénysebességgel 15 perc múlva megjelenik a mobilján. A másik hölgynek miben segíthetek? Dóri: - Én egy dolgozatot írok ze-neurotikából. A következőt keresném: Vastag Csaba: X faktor és az X lábak, avagy a tehetség hátránya. Robotkönyvtáros: - Rögtön megnézem. Hát igen… ez valóban egy klasszikus, alig lehet beszerezni. A budapesti kollégák szerint csak egy 21. század eleji papíralapú kiadása van. Már dolgoznak a röntgenszkennerrel, fél órán belül megkapja. Dóri: - Köszönöm, azonosítóm: FTC15, jelszavam: fogócska. Nagyon szépen köszönöm. Fruzsi: - Mennyivel tartozunk? Robotkönyvtáros: - A könyvtárunk használata ingyenes, sőt mi fizetünk két fagyit. Esetleg, ha kérhetem, csöppentsenek egy kis gépolajat a bal vállamra, úgy érzem rozsdásodik. HG
Idén nyáron elolvastam A Végzet Ereklyéi sorozatot Cassandra Clare-től. Nagyon megtetszett a könyv, mert minden karakter, akit az író megformázott, különleges és színes egyéniség. Egy lányról szól, aki megismerkedik egy titokzatos fiúval. A történet itt nem ér véget. Mindketten Árnyvadászok, akik démonokat ölnek, és így megvédik az embereket. Együtt különös kalandokba keverednek, melyek során rátalálnak azokra, akiket mindmáig holtnak hittek: az szüleiket. Ám a boldogság nem tart sokáig, mert szörnyű híresztelések látnak napvilágot, melyek között ott lapul az igazság… Ha felkeltette érdeklődésedet a könyv, látogass el a könyvtárba! K. Szabó Rebeka 7.b
Filmajánló: Transformers 3 Nagy izgalommal mentem moziba, mivel az első két rész nagyon tetszett. A harmadik epizód sem okozott csalódást. Sok robot volt benne, és nagyon szép autók, úgyhogy elsősorban fiúknak ajánlom, mert rózsaszín Barbiebabák nem nagyon fordulnak elő benne. A kedvenc szereplőim Optimusz meg Dongó a Földet megmenteni akaró transzformerek, az autobotok két harcosa. A történetben a gonosz robotok, az álcák el akarták foglalni a Földet. Szerencsére az autobotok az emberek pártján állnak, és igyekeznek megakadályozni ezt. Nagyon izgalmas volt, mert Optimusz – ő az autobotok fővezére - majdnem elpusztult. A kedvenc részem az volt, amikor az emberek küzdenek az álcákkal, reménytelen harcban próbálják megállítani a hatalmas gépeket. Részleteket nem árulok el, menjetek el a moziba és nézzétek meg! Nagyon látványos film, rengeteg harci jelenettel, izgalmas pillanatokkal. Remélem, a következő rész is hamarosan elkészül, én biztosan megnézem. Lázár Dominik 6.a 14
CSENGETÉS Október 23. Ez a nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. 1956ban egy nemzet tört lándzsát a szabadság, függetlenség eszménye mellett. 1956 elbukott, de eszméi élnek. Egy nemzet felkelt, hogy saját kezébe vegye sorsát. 1956 több volt, mint forradalom. Bebizonyította a világ számára, hogy egyetlen politikai rendszer sem maradhat fenn hosszú távon az emberek támogatása nélkül. Az '56-os magyar forradalom valami újat hozott Európában. Azok a napok a XX. századi magyar történelem dicső napjai. A neves francia író, Albert Camus írta: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben”. 1956 hőseinek mindenki tisztelettel adózik. 55 év távlatából kirajzolódik a magyar forradalom és szabadságharc történelmi jelentősége. A hatalmas szovjet túlerő ellen küzdő szabadságharcosok hősiessége mindenütt megbecsülést szerzett a magyar névnek. Ezt a képet a magyarokról a forradalomról szóló tudósítások alakították ki, különösen azok a fotók és filmfelvételek, amelyek bejárták a világot, és amelyek ma is mély megrendülést váltanak ki.
Képes képtelenségek
Logikai feladatok
a. Ez vajon mi?
1. Egy ember elindul a vásárba. Egyszer csak jön vele szemben egy anyóka, az anyóka hátán egy zsák, a zsákban három kakas, három kacsa és három lúd. Hányan mentek a vásárba? 2. Egy kosárban öt alma van. Az almákat úgy kell elosztani öt ember között, hogy mindenki kapjon egy almát és a kosárban is maradjon egy. Hogyan csinálnád? 3. Tréfi, Okoska, Ügyi és Törpilla egy verseny után a következőket mesélték Törpapának: -Tréfi: Nem én lettem az első. -Okoska: Törpilla nyert. -Ügyi: Tréfi nyert. -Törpilla: Nem Tréfi nyert. Ki nyerte a versenyt, ha a négy törp közül pontosan egy mondott igazat?
b. És ez?
c. Egyiptomi király!
Megfejtés:
Megfejtés:
15
CSENGETÉS
Viccek Ádámka bekopog a szomszédba: - Csókolom! Az apukám szeretné elkérni a magnójukat! - Na mi az, táncolni akartok? - Nem, aludni!
- Az anyósom úgy vezet, mint a villám! - Olyan gyorsan? - Nem, csak többnyire fába csapódik. - Hogy hívják a XXI. századi hajótöröttet? - Robinson Cursor.
Kémia órán a tanár felír egy képletet a táblára, majd felszólítja az első sorban ülő Zsuzsikát: - Nos, ez minek a képlete? - Jaj, tanár úr, itt van a nyelvemen... - Akkor köpje ki gyorsan, mert ez a sósav!
- Hogy hívják a kétdimenziós paripát? - Sík/ló - És a láb nélküli lovat? - Hason/ló - Ha egyszer lesz lovam, annak a Vas nevet adom. - Így majd úgy mutathatom be, íme Vas a ló… Magyar Adrián 7.a
Szabó Veronika 6.a CSENGETÉS, a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak lapja. Megjelenik az „Ifjúságért” Alapítvány támogatásával. Szerkesztők: Horváth Gábor, Sulyok Attiláné Tördelő szerkesztő: Mné Bedőcs Rita Nyomtatás: Palatia Nyomda. 16
