A makói Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógiai programja. OM azonosító:

A makói Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógiai programja OM azonosító: 201665

A makói Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógiai programja

2012/2013

Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, valamint 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye figyelembevételével készült.

-2-


2012/2013

Az iskola nevelési programja Adatok Az iskola hivatalos neve: Első alapításának éve: Alapításának éve: Alapító szerve: Jogállása: Székhelye:

Kálvin Téri Református Általános Iskola 1816. 2012. Makó – Belvárosi Református Egyházközség Önálló jogi személy 6900 Makó, Kálvin tér 6.

Helyi szintű szabályozás dokumentumai Az iskola  Alapító Okirata  Pedagógiai Programja, ennek részeként Helyi Tanterve  Minőségirányítási Programja  Szervezeti és Működési Szabályzata  Házirendje Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A pedagógiai program meghatározza: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül  az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatokat,  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók (továbbiakban: sajátos nevelési igényű tanuló) nevelését-oktatását,  a tehetség, képesség kibontakozását, segítő tevékenységeket,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő programot,  a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,  a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,  a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,  az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját, az egészségnevelési programban az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül  az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,  az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,  az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételeit,

-3-


   

2012/2013

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését, minősítésének követelményeit és formáit, az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni (napközis, iskolaotthonos és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

-4-


2012/2013

Helyzetelemzés Belső feltételek Iskolaszerkezet Évfolyamok: 1-8. osztály, ezen belül normál, speciális emelt szintű matematika, speciális emelt szintű idegen nyelvi és speciális emelt szintű informatika osztályok várják az ide jelentkező tanulókat. Az iskola épülete A Kálvin /Kálvin tér 6./ épület az előző iskola nevét őrizte meg. Kora 20 és 200 év közötti. Erősen elhasználódott épületszárnnyal és egy teljesen felújított, 21. századi egységgel rendelkezik. Általános rekonstrukcióra vár a régi épületrész. Az épületegység szilárd burkolatú udvarral rendelkezik.

Tanulóink Tanulóink 24 tanulócsoportban (átlagosan 25 fős) végzik a napi munkát. A napközis tanulóink 16 csoportban készülnek a következő napi feladatokra. Tanítványaink sokféle családi és anyagi háttérrel érkeznek hozzánk. Az eltérő körülmények különböző motiváltságot, ill. motiválatlanságot is hordoznak. Egyszerre kell ezért vállalnunk a hiányosságok pótlását, a felzárkóztatást, és a tehetséges gyerekek felismerését, fejlesztését.

Tanulmányi helyzet Tanítványaink többségének neveltségi szintjével és tanulmányi eredményével elégedettek lehetünk. A speciális osztályok minden évben kimagasló eredményt nyújtanak. Megértettük korunk kihívását, mely szerint a tudást ma nem az ismeretek egyszerű halmozása, hanem azok alkotó módon való használatát jelenti. Így joggal lehetünk büszkék töretlen sikereinkre csakúgy, mint városi, megyei, ill. országos szintű rendezvényeinkre. Végzős tanulóink többsége szakközépiskolában, ill. gimnáziumban tanul tovább. Törekszünk rá, és partnereink visszajelzései alapján tudjuk, hogy alapozó munkánk minőségi. Az iskola képzési struktúrája el tudja látni vállalt feladatát. Az informatika oktatása kiemelt feladatunk. Angol nyelvet a speciális idegen nyelvi osztályban már első évfolyamtól, míg a többi osztályban angol vagy német nyelvet a 4. évfolyamtól tanulnak a gyerekeink. Kiemelt a matematika oktatása a speciális osztályokban.

Külső feltételek Társadalmi környezet Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sok mezőgazdasággal foglalkozó, de legalább annyi szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család van. Egyre jellemzőbb a munkanélküliség, de a széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Ez sikereink és kudarcaink alapja. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: emberléptékű iskolára van szükség, - tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra, - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket, - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget, -5-


-

2012/2013

biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort, a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek, kísérjük figyelemmel és segítsük a tanulók fejlődését, legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszer, legyen folyamatos a szülők tájékoztatása, adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához, kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés, tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát.

Szervezeti kapcsolatok Intézményi szintű kapcsolatainkra jellemző, hogy a tanulóink érdekében vagy szűkebb szakmai érdekből jönnek létre, és működnek. Elemi érdekünk fűződik a környező óvodákkal, középiskolával kialakított együttműködéshez. A programunk elkészítéséhez is kikértük ezen intézmények véleményét. A visszajelzések pozitívak. A partneri igényeket kétévente mérjük, és a visszajelzések alapján módosítjuk céljainkat. (I.M.I.P.) A város művelődési és sport intézményei működési területünkhöz tartoznak. Jelen vagyunk minden olyan rendezvényen, ami a város életében meghatározó. Szponzorainktól általában segítséget kapunk, amit viszonzunk is. Az SZMK működése körülményeinkre tekintettel talán fontosabb, mint valaha volt. A fenntartó önkormányzathoz, vezetőihez fűződő kapcsolataink működésünk zálogát jelentik. Fontos szakmai kapcsolatot tartunk a tágabb környezetünkben lévő tanító és tanárképző főiskolákkal, az SZTE pedagógiai tanszékével és a makói ENI-vel (iskolaorvosi szolgálat). Napi feladataink ellátása közben még számtalan intézménnyel, szolgáltatóval kerülünk fontos kapcsolatba, amelyek révén munkánk eredményesebbé, tartalmasabbá, színvonalasabbá válik. Az előbbi felsorolás csak az alapvető köröket érintette. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számunkra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, illetve a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk a matematika, a drámapedagógia módszerekre, és a testnevelés oktatása prioritást élvez, ami tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére rendkívül fontos. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő oktatómunkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, és az épület egységenkénti családias békés légkör jellemzi.

Az iskola jövőképe Napóleonnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint a gyermekek nem annyira a szüleikre, mint inkább korukra hasonlítanak. Ezért igyekszünk, hogy a Kálvin Téri Református Általános Iskola a város és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületben a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Iskolánk megtartja profilját és értékeit, mégpedig úgy, hogy azokat minden, az egységes általános iskolába járó kisdiák élvezhesse.

-6-


2012/2013

Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze pedagógiai programunkat.

Küldetésnyilatkozat Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Iskolánkban nem tudományokat tanítunk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy közvetítjük, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Tanítványaink önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókká lesznek, mire kibocsátjuk őket az iskola kapuján. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Nagymértékben támaszkodunk a családra, az óvodára, mert valljuk, hogy nélkülük a munkánk nem teljes. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át, amit partnereink visszajelzései is tükröznek. Partnerközpontú működésre törekszünk. Az iskola életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk, és ezzel együtt kiváló szolgáltatást akarunk nyújtani intézményünkben. „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”

-7-


2012/2013

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A Kálvin Téri Református Általános Iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk a Makó-Belvárosi Református Egyházközség fenntartásában működő nevelési oktatási intézmény. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. Alapelveink:  a közösségszervezés,  az egységes követelményrendszer,  tehetséggondozás,  felzárkóztatás,  világnézeti, erkölcsi nevelés,  közéletiségre nevelés,  az egészséges életmódra nevelés  az esztétikai nevelés,  a környezetvédelemre nevelés,  gyermek és ifjúságvédelem,  partnerközpontúság,  a szociális hátrányok enyhítésének,  a szülői ház és az iskola együttműködésének, az intézmény kapcsolatrendszerének elve.

Az egyházi oktatás alapfeladatai 

A magyar református iskolák évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épülő, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés.



Korszerű ismeretanyag és általános műveltség közvetítése, a továbbtanulásra való felkészítés.



A tanulók szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés, amelynek során a tanulók művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá válnak.



Olyan keresztyén közösség teremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához lelki-erkölcsi példát támaszt és keretet ad.

Pedagógiai célok, feladatok Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése, a fenntartó igénye a város oktatására vonatkozóan. Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és -8-


2012/2013

tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A képzések figyelembe veszik az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget adnak az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására és az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Tudjuk, hogy minden gyerek nyitott a környezeti hatásokra. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a nyitottságot kihasználva egy kulturáltabb, érzékenyebb nemzedék nőjön fel. Pedagógusaink igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék őket. Fontos törekvésünk a bizalom, mások iránti tisztelet, megbecsülés, empátia, önmegvalósítás és belső aktivitás fejlesztése, erősítése. Az intézmény speciális feladatai közé tartozik a város képviselete itthon és külföldön egyaránt. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. Iskolánkban kompetenciaalapú oktatás folyik. Az új tartalmak, módszerek mellett a legmodernebb prezentációs eszközök kerültek az intézménybe. Ezekkel az eszközökkel (projektorok, digitális táblák, multimédiás számítógépek) eredményesebben, élményszerűbben valósulhatnak meg a kulcskompetenciák (szövegértés, szövegalkotás, matematika eszközszerű alkalmazása, angol nyelv) fejlesztése. Ezek közül az eszközök közül a legmodernebb technikát biztosítja az interaktív tábla, amely egy olyan jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel és projektorral, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Ezekkel az eszközökkel olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített internet, multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok és a tanár alkotókedvét kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva, a tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagot. Az interaktív tábla nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában, ezáltal a diákok érdeklődését folyamatosan fenntartva fokozza a tantermi munka hatékonyságát. A tábla használatával lehetővé válik a diákok egyidejű vizuális és tevékeny részvétele a tanulásban. A tanulók nagy, látványos képeken dolgozva saját kezükkel mozgathatnak szöveget, szavakat, számokat. Az ilyen tábla segítségével a tanulók többet és jobbat képesek gyorsabban megtanulni. Az intézmény a pedagógusközössége nevelési alapelveiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, a matematika az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport a drámapedagógia fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro és makro közösség igényeit. Folyamatos cél megőrizni az intézményben a bensőséges, családias légkört, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A megvalósítás érdekében intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:

-9-


1.

2012/2013

Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük

1.1. Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, manualitásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, technikai képességeik. 1.2. Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye és szépérzékük. 1.3. Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében törekszünk biztonságszükségletük kielégítésére. 1.4. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. 1.5. A 2006-ban bevezetett kompetencia-alapú oktatást folyamatosan az ütemtervnek megfelelően folytatjuk, és kiterjesztjük a lehető legtöbb osztályra anyanyelv, matematika, angol nyelv, történelem tantárgyakra. 1.6. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszereket, munkaformákat folyamatos belső és külső képzéseken sajátítjuk el. 1.7. Alkalmazzuk a differenciálás, kooperatív oktatás tanulásszervezési eljárásokat az egyes tagintézményekben. 1.8. A drámapedagógiai eljárások továbbra is helyt kapnak a tanítási és tanórán kívüli foglalkozásokon. Sikerkritériumok:  Részcél esetében minden tanuló.  Részcél esetében a tanulók 90%-a.  Részcél esetében minden tanuló.  Részcél esetében a tanulók egészére vonatkozóan kétévenként, a második és a negyedik évfolyamon állapítjuk meg e képességek fejlődését (nev. ért.) Első értékelés a bevezetéstől számított második tanév vége.  Részcél esetén tanulóink 50%-a.  Részcél esetén a nevelőink 80%-a.  Részcél esetén a tanulóink 80%-a.  Részcél esetén tanulóink 40%-a.

2.

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége

2.1. Váljon szükségletükké saját és környezetük tisztasága, higiéniája. 2.2. A sajátos célok megvalósítását segíti a helyi tantervbe iktatott mindennapos testedzés. Sikerkritériumok:  Részcél esetében akkor lehet teljesültnek minősíteni, ha a tanulók mind otthoni, mind iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal, különös tekintettel a legalapvetőbb személyi higiéniával, a környezet iránti igényességgel, a helyes életmóddal.  A tanulók tartása, összerendezett mozgásuk, ügyességi és állóképességük fejlett, figyelmük koncentrált. A testnevelésbe beépített talp és tartásjavító gyakorlatok alkalmazásával csökken a lúdtalpas és a tartáshibával rendelkező tanulók száma (fontos a megelőzés). Mérések – értékelés:  Részcélt az osztályfőnökök értékelik az osztály tanulóinak bevonásával (szülők és szervezeteik bevonása).  Részcélt évente kétszer értékeljük a védőnő és a háziorvos segítségével (statisztikai adatok, házi bajnokságok rendezése).

- 10 -


3.

2012/2013

Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak

3.1. Váljon szükségletükké a tudásvágy, az egy életen át tartó tanulás. 3.2. Fontos, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló tanulás technikáját, valamint alkalmazkodni tudjanak az osztályok összevonásából adódó sajátosságokhoz, használják ki ezek lehetőségeit (ismétlés, új ismeret). Rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel, valamint a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességével. 3.3. Az alapműveltség elemeit koruknak megfelelő szinten közvetítsék, kiemelten a logikai és kommunikációs készséget. Ezen belül: – könyvtárhasználat készsége, – idegen nyelv (4. osztálytól), – önmaga és fizikai, biológiai környezetének ismerete, – művészetek ismerete 3.4. A tanulók készüljenek fel 5. osztálytól az új felsős környezet világába, zökkenőmentesen, eredményesen illeszkedjenek be. Sikerkritériumok:  Részcél esetén a tanulók koruknak megfelelő szinten reprodukálják az elsajátított tananyagot, élnek az összevont oktatás lehetőségeivel (gyengébbek ismételnek, a fiatalabb korosztály alkalmazza az idősebb korosztálytól elsajátított megfigyeléseit, tudását). Feleletekkel, versenyeken való eredményes részvétellel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy ismereteiket a mindennapokban alkalmazzák.  Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók megnyilatkozásaiból ez kikövetkeztethető: – szövegértés és szövegalkotás, logikai alapműveleti készségek esetén 70%os teljesítmény, – idegen nyelv 60%-os teljesítmény, – környezetismeret 60%-os teljesítmény, – könyvtárhasználat 60%-os teljesítmény,  Sikeresnek mondható az iskola, ha az 5. osztályos tanulóink eredményesen illeszkednek be új környezetbe, tanulmányi eredményeik nem mutatnak túl nagy visszaesést. Első év végén egy érdemjegynél nem nagyobb az eltérés. Értékelés:  Részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói értékelések (órai munka, feleletek, témazárók, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül, melyet az osztályfőnökök kísérnek figyelemmel, ill. a nevelőtestület.  Részcél esetében az értékelés eszközrendszerét ez esetben is a tanév folyamatába ágyazott értékelési eszközök képezik. Félévkor és év végén az igazgató összegzi.  Részcél esetében a nevelőtestület végzi az értékelést a fogadó iskolák információi alapján.

4.

A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak

4.1. Kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában – a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, ezen az iskolaszokás és törvényrendszerének betartásában és betartatásában való részvételt értjük, – az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét, – szűkebb környezetek életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról koruknak megfelelő véleményalkotást.

- 11 -


2012/2013

4.2. A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerepet kap az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, a humanitás, a kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. A közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége – a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság szintű alkalmazása, – a megbízás felelősségének átélése. Sikerkritériumok:  Sikeresnek mondható a részcél teljesítése, ha a tanulók alapfokon elsajátított ismereteiket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket szűkebb értelemben képesek kifejteni – ha a házirendet a diákok többsége, a pedagógusok valamennyien támogatják és betartják, – ha a tanulók udvariasak, együttműködők, toleránsnak bizonyulnak, – ha csökken agresszivitásuk, a csúnya szavak használata.  Részcél esetén sikeres az iskola, ha az osztályközösségek jól működnek – ha a gyermekek vállalják a humánum, a szolidaritás és a tolerancia értékeit,  ha kialakult, ill. megfelelő mértékben fejlődik feladattudatuk. Értékelés:  Részcélok teljesülését folyamatosan értékelik, és kétévenként minősítik az osztályfőnökök.  Részcél minősítése is folyamatos. A mindennapi értékelést kétévenként összegzik az osztályfőnökök. Az eszközök között a csoportos beszélgetések, (3–4. osztály), a házirend működéséről szerzett tapasztalatok játszanak szerepet.

5.

A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak

5.1. Fejlődjön kötelességük és feladattudatuk. Az iskolába járás minden tanuló célja legyen. Felkészülten érkezzenek az iskolába. 5.2. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. 5.3. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a munka tisztelete. Sikerkritériumok:  Sikeresnek tekinthető az iskola, ha igazolatlan hiányzás nincs, vagy minimális, ha a teljesítetlen feladatokért kapott elégtelen osztályzatok száma csökken.  Részcél akkor teljesült, ha a rossz és változó magatartások száma az előző tanévhez képest csökken.  Részcél akkor teljesül, ha a házi ill. a területi tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók létszáma nem csökken, eredményeik javulnak. Értékelés:  Részcél teljesülését az osztálynaplók alapján az osztálytanítók folyamatosan ellenőrzik, ill. értékelik. Az összegzést az igazgató végzi minden év végén.  Részcél teljesülését az osztálytanítók végzik a magatartási jegyek alapján. Az év végi összegzést az igazgató végzi.  Részcél értékelését az osztályfőnökök beszámolója alapján a nevelőtestület végzi az év végi nevelőtestületi értekezleten.

6.

Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre

6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

A tanulók feladataikat irányítással vagy anélkül szívesen végezzék. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésre álló eszközöket. Rendelkezzenek növényápolási és gondozási ismeretekkel. - 12 -


2012/2013

Sikerkritériumok:  Részcél akkor teljesül, ha a tanulók legalább 90%-a elvégzi a rábízott feladatot.  Részcél teljesültnek tekinthető, ha a tanulók legalább 70%-a eljut korának megfelelő alkalmazási szintig.  Részcél teljesült, ha a tanulók mindegyike tudja, hogy az adott eszközök mire használhatók, rendelkeznek ezekre vonatkozó ismeretekkel, és koruknak megfelelő szinten tudják használni.  Részcél teljesült, ha a tanulók 80%-a iskolán kívül is kipróbálta a tanultakat, és bizonyíthatóan alkalmazni igyekszik azokat. Értékelés:  Részcélt az osztálytanítók folyamatosan értékelik.  Részcélt az osztálytanítók és diáktársak értékelik (előtérbe kerül a terítés, önkiszolgálás és társak kiszolgálása).  Részcélt az osztálytanítók értékelik dicsérettel ill. elmarasztalással, valamint érdemjeggyel.  Részcélt folyamatosan értékeljük – itt elsősorban élősarok, virágoskert, és a pici veteményeskert ápolása – gondozása kerül előtérbe.

7.

Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira

Erősödjön meg bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 7.1. Járjanak szívesen iskolába. 7.2. Ismerjék meg szülőföldjük és iskolájuk hagyományait. 7.3. A NAT-ban foglalt nemzeti azonosságtudatuk fejlődjön, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának elfogadását, ápolását. Sikerkritériumok:  Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha minden tanuló örömmel jár iskolába, a kialakult családias légkörben jól érzi magát, biztonságérzete van. Az iskolát második otthonának tekinti.  Részcél akkor sikeres, ha nemzeti ünnepeink megünneplése méltóan, hagyományos rendezvényeink színvonalasan történik.  Részcél sikeres, ha tanulóink magatartásán, viselkedésén, érzelmi kötődésén kimutatható. Értékelés:  Részcél teljesülését folyamatosan értékeljük, különös tekintettel az első osztályosok beilleszkedését, társaikhoz való viszonyukat.  Részcél teljesülését a közös ünnepségeken és rendezvényeken tanúsított viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók bevonásával.  Részcél teljesülését a tanulók megnyilatkozásain, viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók ill. a szülők bevonásával.

Eszközök, eljárások Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat.

- 13 -


2012/2013

A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai Az újabb társadalmi elvárások „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999).

A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint: A) Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik. B) A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. C) A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. D) A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - 14 -


-

2012/2013

foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

A kulcskompetenciák nyolc területe A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

Általános törekvéseink              

az egyéni igényekhez jobban illeszkedő oktatási környezet kialakítása az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás) a pedagógus, mint tanulást segítő társ a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása a tudás relevanciájának tudatosítása a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása a kompetenciák fejlesztése és fontossága egész életen át tartó tanulás koncepciójának figyelembe vétele a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által pedagógiai megközelítések újraértékelése iskolai szintű értékelés bevezetése a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása.

Pedagógiai, metodikai alapok Konstruktivista pedagógia A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az oktatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások. A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják. A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása. A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása. Alapelvek:  A diákok meglévő tudására építés  A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége  A differenciálás szükségessége  A tudás becsülete  A tanulói tevékenység fontossága  A valós kontextusba ágyazottság fontosságaSzövegértési-szövegalkotási

kompetenciaterület - 15 -


2012/2013

A fejlesztés célja 











Kommunikáció-központúság ~ A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. Tevékenység-centrikusság ~ A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük. Rendszeresség ~ A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciáltság ~ Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség ~ A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. Kutatószemlélet ~ A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése:  a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban;  a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;  az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;  a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége;  a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése;  a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével;  a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:  a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása;  nyelvi adatokkal műveletek végzése;  szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára;  a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; - 16 -


2012/2013

a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása;  szövegtípusok interpretálása és alkotása;  a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia;  a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe;  a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértésszövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni. 

A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. A programfejlesztő modernizáció bázisa az a közös bölcsesség, amely – fővárosi és vidéki – az alternatív és a többségi iskolák megújulás iránt elkötelezett pedagógusainak és az alsó tagozat elismert szakértőinek együttműködése, összehangolt munkája révén vált koherens egésszé. Tevékenységük lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressenek a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez.

A program jellemzői 









Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások – a 2003-as Nemzeti alaptanterv szemléletének és tartalmának megfelelő – kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén. A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. A program – felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének. A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó – a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). - 17 -












2012/2013

A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszközfejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel o reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére; o minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében; o megelőzhető a lemorzsolódás. A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni. A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a probléma-centrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kisiskolások sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s – az eddig megszokott gyakorlattól eltérően – az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerüljenek a felső tagozat, sőt a középiskola tananyagába. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik.

Az alsós program rendszere Alapozás  Nagymozgás-fejlesztés  Testtudat fejlesztése  Folyamatos szemmel követést elősegítő gyakorlatok  Finommotorikát fejlesztő gyakorlatok - 18 -


  

2012/2013

Taktilis észlelés fejlesztése Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése

Beszéd       

Beszélgetőkör Napi mesehallgatás Légzőgyakorlatok Mondókák, nyelvtörők Szókincsfejlesztés Szövegalkotás Dramatizálás

Írás Nyomtatott nagybetűs írás (író-olvasó környezet megteremtése az osztályban) Álló „cés” kötéses módszer Álló „helykijelölős” módszer Dőltbetűs írástanítás Írással kezdődő módszer Olvasás–szövegértés–szövegalkotás  Betűtanulás (Meixner-féle betűsorrenddel és betűtanítási algoritmussal)  Szófejlesztés (betűkapcsolás tanítása szótagolás nélkül)  Hétköznapi szövegek feldolgozása  Éntörténetek feldolgozása  Irodalmi szövegek feldolgozása  Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása     

B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A program az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”.  Készségek ~ számlálás, számolás, becslés  Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés  Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás  Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció  Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi. Olyan tananyagszervezésimódszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes - 19 -


2012/2013

tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés” a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik.

C) Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja A fejlesztők szerint az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztak ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség.

Az idegen nyelvi programok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. Cél, hogy az új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. Egy-egy korosztály számára többféle nyelvi szinten kínálunk progamokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. Az egy-egy nyelvtanuló - 20 -


2012/2013

csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés – összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel – angol, német nyelven valósul meg. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálnak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár, mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet, mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat. Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetencia-területekhez A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik, és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. - 21 -


2012/2013

Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során.

A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja Érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák. A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét. A túl általános, elvont és kizárólag elméleti jellegű tudás elsajátításához a diákok többségének amúgy is gyengék az indítékai. Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma– megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során.

A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért a tantervi programok, modulok kidolgozása arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai A megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását. Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban. A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó - 22 -


2012/2013

komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését. A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. Kiemelt pedagógiai feladat a fiúk és a lányok érdeklődésében mutatkozó különbségeknek a kezelése a természettudományi tantárgyak és pályák tekintetében.

A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége A kutatások adatai szerint a hazai természettudományi tantárgyak órái túlnyomórészt frontálisak, és a prelegáló tanítás lehangolja, elkedvetleníti a diákokat. A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszer akkor egészítheti ki, ha ehhez a pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy ez a változás pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is. A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”.

A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye A kompetencia alapú tankönyvek optimális helyzetben olyan tanulási helyzeteket biztosítanak, amelyekben – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy egy-egy korábbi álláspont, fogalmi jelentés felülvizsgálható és korrigálható legyen. Ezáltal a tanulók személyes evidenciákat szerezhetnek a tudás alakulásának természetéről, általánosan a tudomány folyamatos tényfeltáró és tudásgyarapító funkciójáról. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja Érvényt kell szerezni a Természettudományt mindenkinek! (Science for All!) alapelvnek. A természettudományi kompetenciákra nemcsak azoknak van szükségük, akik hivatásuknál fogva munkájuk során alkalmazzák azt. Minden állampolgárnak (életkorára, nemére és társadalmigazdasági helyzetére való tekintet nélkül) szüksége van a műszaki és a természettudományok alkalmazására a hétköznapi életben, a környezet, az egészség, a különböző társadalmigazdálkodási problémák megértésében, személyes életvitelében, tájékozódásában, egészsége megőrzésében és környezete megóvásában. A természettudományi tanulás nagymértékű differenciálása szükséges, hiszen az eltérő egészségű, esélyű és társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknak és egyéneknek különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek, és minden probléma/konfliktus tartalmaz műszaki-technológiai és természettudományi komponenst is.

A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye A természettudományi tartalmak tanulása a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára irányul. A megfelelően szervezett tanulási - 23 -


2012/2013

folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja. A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztanimegalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai internet-laboratóriumban, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más környezetben (pl. a tanuló otthonában vagy egy diákotthonban). A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit.

A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja A természettudományi oktató tankönyvek tartalma a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében összekapcsolható a NAT az Ember a természetben műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”). Ez a törekvés a tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé teszi, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával. A természet-társadalom és technológia sokféle vonatkozása tesz egy-egy természeti, környezeti műszaki problémát vagy jelenséget összetetté, és ennek az összetettségnek a felismerésére, elemzésére irányul a tanulási folyamat. A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik. A természettudományi kompetencia egyik értékes sajátossága tehát a komplexitás-preferencia, a tanuló személyes attitűdje, nyitottsága az egyes jelenségek összetettsége iránt és az összetett jelenségben való tájékozódási, elemzési részképességek.

Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban 





A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, manipulációra, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – például viták kiváltásával, csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával (Model Standards, 1992/9.).

A munka gyakorlati megvalósítása A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. S az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az - 24 -


2012/2013

ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai helyi tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetenciaalapú oktatás bevezetése iskolánkban. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. Rendkívül leegyszerűsített módon, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése ennek a pedagógiai kultúrának az alkalmazásáról szól, arról, hogy a pedagógusnak fel kell hagynia a régi beidegződéssel. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak. Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését kívánjuk előtérbe helyezni.

Projektek idegen nyelven A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, melynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. Az általunk használt módszerek célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erősítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes fejlesztése a cél. Az adott feladattól függően lehetőség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges. - Az Internet felhasználására a nyelvórán Célunk, hogy a nyelvórákon a tanulók aktívan építsenek az Internet kínálta lehetőségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A témakörök olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak.

- 25 -


2012/2013

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében. Pedagógusaink a tanuló személyiségének fejlesztéséről nevelése, tanítása keretében gondoskodnak. Világnézeti, erkölcsi nevelés  A tanórai, tanórán kívüli magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend). Itt kiemelkedő szerep jut az első és a nyolcadik osztálynak.  Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért.  Tiszteletben tartjuk tanulóink hitét.  Feladatunk kialakítani a tanulók megfelelő én tudatát. Meg kell találni helyüket a családban, az iskolai közösségekben. Ehhez folyamatosan igényeljük a szülői ház segítségét.  Nevelőmunkánkban fontos feladatunk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren alapvető példamutatása. Esztétikai nevelés  Feladatunk megismertetni a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmát. Fedezzék föl magukban, környezetükben a harmóniát, törekedjenek annak elérésére.  A tanórákon illetve a művészeti oktatás területein képessé tesszük a tanulókat az önálló alkotómunkára.  Megismertetjük őket az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével.  Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakulására, nem tűrjük a pongyolaságot.  Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét.  A környezet szépítésére, tisztaságának megőrzésére szoktatjuk tanulóinkat.  Rendszeres munkát végeznek az iskoláért /félévente egy délután /, részt veszünk az Önkormányzat által kiírt ilyen jellegű pályázatokon.  Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést.  Biztosítjuk a rendszeres fellépéseket tudásuk bemutatására.  Tanulóinkat megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeivel.  Tanulmányi sétákat szervezünk. Ezen alkalmakkor megismertetjük a környezet, a természet értékeit, szépségeit. Felhívjuk figyelmüket, a természetet romboló, a környezetet szennyező emberi tevékenységre, megismertetjük, és koruknak megfelelően gyakoroltatjuk velük a megelőzés módját.  Az iskolai védőnő segítségével mentálhigiénés órákat szervezünk. Itt megismertetjük tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket, szépet, önmaguk, társaik elfogadására, a toleranciára neveljük őket. Környezetvédelemre nevelés  Alapvető feladatunk kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttélésének képességét. Ebben nélkülözhetetlen a család szerepe.  A tanórákon szerzett ismereteket az iskola teljes életében alkalmazzuk.  Megismertetjük velük az iskola szűkebb és tágabb környezetét, megköveteljük, hogy óvják annak rendjét, tisztaságát.  A tantestülettel, tanulókkal közösen ültetünk fákat, virágokat, melyeket rendszeresen gondozunk. - 26 -


   

2012/2013

Feladatunk megtanítani őket a takarékosságra, az energia ésszerű használatára. Évente két alkalommal gyűjtünk papírt. Megtanítjuk őket az élővilág megbecsülésére, megóvására. Figyelemmel kísérjük az apró állatot, díszállatot tartó tanulók tevékenységét, segítséget adunk nekik. Rendszeresen részt veszünk környezetvédelmi pályázatokon.

Az egészséges életmódra nevelés  Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátítassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást.  Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét.  Sportköreinken egyrészt labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének.  Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink.  Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt.  Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést.  Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját.  Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket.  Tanulóink étkezési szokásai kötöttek.  A napközit vezetők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása /Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, az ANTSZ segítségét. Közéletiségre nevelés  Feladatunk megismertetni tanulóinkkal az iskola, a lakóterület, a város közéletét.  Legyenek ismereteik a hazánkban, a világban zajló eseményekről.  Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását.  Kialakítjuk bennük azt a képességet, hogy tudják pontos helyüket a mikro- és a makrokörnyezetben.  Kiemelt szerepet tulajdonítunk a Diákönkormányzatnak.  Kialakítjuk velük a választás, a választhatóság gyakorlatát. Megismertetjük velük a Városi Diákönkormányzat tevékenységét.  Iskolai, városi, nemzeti ünnepeinken igényeljük a méltó megemlékezést, az aktív részvételt, a megfelelő külsőségeket.  Iskolánkhoz tartozásukat erősítjük a számukra is közkedvelt külsőségekkel:  Iskola zászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság, iskolanaptár, DVD az iskoláról.  Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják bensőséges családias hangulatú épületegységenkénti rendezvényeink.  A személyiségfejlesztő tevékenység kiemelt területei az iskolai sportkör és a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvények. - 27 -


2012/2013

Iskolai egészségnevelési program „Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke.”

Jogszabályi háttér a mindennapos testnevelés bevezetéséről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b. iskolai sportkörben való sportolással, c. versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

Az egészségfejlesztés fő feladatai Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

Az egészségfejlesztés sarkpontjai   

Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

A prevenció (megelőzés) területei 

Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása.

- 28 -


2012/2013

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai   

 

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására.

Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata. Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását. A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg. A kondicionális testedzés Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó - 29 -


2012/2013

technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek tükrében évek óta működik intézményünkben a mindennapos testnevelés. A tanórák 45 percesek, melyekben az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek minden nap részt vesz a mindennapi testnevelési programban. Minden alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és izületvédelmi szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti méréshez.) Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az iskolában valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon realizálódik. Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül. Stresszelhárítás A stresszokok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stresszelhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet.

- 30 -


2012/2013

Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés Kedvező társas miliő működtetése. Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket, a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből származó tanulóink miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut esetekben gyermekpszichológus segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása: A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: – Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg. Mi pedagógusok igyekszünk bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. – Háziorvos, védőnő Az egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő, iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mellkörfogat mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai szűrővizsgálatok. – Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét is igénybe vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen. – Az ÁNTSZ megyei intézeteinek szakemberei alkalomszerűen besegítenek az iskolai egészségnevelési munkába.

- 31 -


2012/2013

Környezeti nevelési program Környezet és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben Ratifikált Biodiverzitás Egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55.§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet Egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5. pontja részletesen foglalkozik a környezet egészségügyi oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: - 32 -


2012/2013

Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit, és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség - 33 -


2012/2013

nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok, versek)  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során Felső tagozat A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk - 34 -


2012/2013

A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, tágabb környezetünket: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatásával lakóhelyünk megóvását hangsúlyozzák  természeti környezetünket ismerjék: a természet megóvását; Földünk nevezetes tájait; veszélyeztetett növényeket és állatokat  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősségük a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képességük, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika Alsó tagozat A tanulók  tudjanak a világ mennyiségi viszonyaiban, térben és időben tájékozódni  képesek legyenek megkülönböztetni környezetük térbeli és síkbeli alakzatait  tapasztalati úton ismerjék fel az időpont és időtartam közötti különbséget (pl. év, hónap, nap…)  ismerjék fel a mennyiségek, mértékegységek, mérőszámok közötti összefüggéseket  képesek legyenek leolvasni és lejegyezni a hőmérsékletváltozásokat  ismerjék fel környezetükben a kölcsönös és nem kölcsönös összefüggéseket  ismerjék fel környezetük szimmetrikus és nem szimmetrikus alakzatait Felső tagozat A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésekre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni  a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében - 35 -




2012/2013

ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret  a tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére A pedagógus feladata:  a megismerés komplexitására, egészlegességére való törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése, környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - 36 -


2012/2013

 ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene Alsó tagozat A tanuló  ismerje meg szülőföldje néhány népszokását, népzenei kincsét  ismerje meg a művészeti ágak sajátos nyelvezetét, jelrendszerét  ismerkedjen népművészeti alkotásokkal, hagyományokkal  ismerje meg más népek, nemzetiségek és etnikai kisebbségek dalait  ismerje fel és különböztesse meg a természet hangjait Felső tagozat A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra Alsó tagozat A tanulók - 37 -




2012/2013

legyenek képesek meglátni a környezetükben a szépet, tudják a látványt kifejezni síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással  legyenek képesek a közvetlen környezet képben való megfogalmazására  rajzaikban jelenjenek meg a változások vizuális jellemzői (pl. évszak, időjárás)  értsék meg a környezetük információs jeleit, fogják fel a jelek üzenetét  tudják megfogalmazni műélményüket  ismerjék lakóhelyük jellegzetes épületeit, néhány köztéri szobrát, rendelkezzenek helytörténeti ismeretekkel Felső tagozat A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Technika és életvitel Alsó tagozat A tanulók  különböztessék meg a természetes és mesterséges alkotásokat, anyagokat  ismerjék meg az ünnepekhez fűződő népi hagyományokat, jelképeket, szokásokat  egészségmegőrző-, higiéniás szokások belátása, betartása  tudjanak az úttesten biztonságosan átkelni a KRESZ szabályait betartva  alakuljon ki a tanulók igényessége környezetük, lakóhelyük tisztasága iránt  környezetüket tiszteljék, védjék A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen - 38 -


2012/2013

  

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés Alsó tagozat A tanulók  ismerjék fel az alkalmazás szintjén a mozgástevékenységeknek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét  végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban  viseljék az időjárás kellemetlen hatásait  váljék szokásukká az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban Felső tagozat A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan pályázatokat készítenek, amelyek a környezet és természetvédelem fontos témáival foglalkoznak, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. rajzpályázatok) Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolánkban rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napja rajzkiállítás, Víz Világnapja rajzkiállítás, képzőművészeti kiállítás.

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

- 39 -


2012/2013

Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok  A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat: o Kaán Károly Term. és Környezetism. Országos Verseny o Herman Ottó Országos Biológiai Verseny o Katasztrófavédelmi Verseny  Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolánkban rendszeresen hulladékgyűjtési akciókat szervezünk. o A jeles napok – Víz, Föld, Madarak és fák napja – méltó megünneplése rendezvényekkel, kiállításokkal, túrák szervezésével. o A levegőszennyeződés-mérő program keretében savas eső mérést végzünk.  „Téma hét” megrendezése, melynek során évente más környezeti tényezővel foglalkozunk valamennyi tantárgy keretén belül a tantárgy sajátosságának megfelelően. (víz, föld, levegő, stb.)  Napközis foglalkozás: o Séták a városban, a környék parkjaiban, látogatás intézményekbe. o Részvétel a környezetvédelmi akciókban, gyűjtőmunkákban. o Kirándulások szervezése a Maros-partra, országunk nevezetes helyeire.  Érdeklődő tanulóinknak biztosítjuk a természeti és épített környezet veszélyhelyzeteire, váratlan események – időjárás, talaj-, víz-, levegőszennyezés, veszélyes anyag stb. – történő felkészülést.

Módszerek Játékok  szituációs  memóriafejlesztő  kombinációs  érzékelést fejlesztő  ráhangolást segítő  drámapedagógia Modellezés  hatásvizsgálatok  előrejelző  működő modellek készítése, elemzése Riport módszer  kérdőíves felmérés  direkt riportok  fotóriport Projekt módszer  analízis – akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok  térképkészítés  egyszerű megfigyelések  célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák  rekonstrukciós munkák  madárvédelmi feladatok - 40 -


2012/2013

 szelektív hulladékgyűjtés  rend- és tisztasági verseny Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben  irodalmi alkotások  zeneművészet  fotóművészet  táncművészet  népművészet  esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A lehetőségekhez mérten folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. (lásd pedagógiai program)

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái  munkaközösségi és munkaértekezletek, egyéni beszélgetések, DÖK  kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel  házi dolgozat készítése  poszterek készítése és bemutatása  iskolarádió felhasználása híradásra  faliújságon közölt információk készítése Iskolán kívüli kommunikáció formái  szülői értekezletek, SZMK megbeszélések  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése  Internet adta lehetőségek kihasználása  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei o kérdőívek o különböző megfigyelések o szociometriai vizsgálatok o nyomonkövető rendszer o egyéni vagy csoportos beszélgetések - 41 -


2012/2013

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés beindításához a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a múzeumok, a nemzeti parkok, a környezetvédelemmel foglalkozó cégek, üzemek. Iskolai tanulmányai során, minden tanuló legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson vesz részt. - Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Rendszeresen részt veszünk előadásaikon, továbbképzéseiken, szervezett programjaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

- 42 -


2012/2013

Anyagi erőforrások Saját erőforrások - Költségvetés. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás folyamatos. Az iskolai költségvetésből a lehetőségekhez mérten, minden évben olyan felújításokat végzünk, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Alapítvány. Az iskolai alapítvány lehetőségeihez mérten, pályázat útján, támogatja a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységeket. Az eddigi tantárgyi versenyrendszer támogatását kiegészítjük a környezeti nevelés témájában. Külső erőforrások - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése az arra megbízott pedagógus feladata, aki tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Alapelvek, célok, jövőkép, hosszú távú célok: Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természetitársadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés, kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggés, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

- 43 -


2012/2013

Konkrét célok és feladatok         



A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.. A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelenjenek meg a kerettantervben. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika életvitel, történelem, társadalomismeret etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

- 44 -


2012/2013

A tanulók személyiségfejlődése A tanuláshoz kapcsolódó feladataink Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök -

Változatos információátadás - Jól fejlett szóbeli kifejezőképesség kialakítása, és artikulációs készség kialakítása. Alsó tagozaton: fejlesztő hatású játékok bemutatása a gyerekeknek, elsajátítás, gyakoroltatás. (Sok vers, dal, mondóka) Tanulási ambíció, alkotásvágy fejlesztése. Reálisan elvégezhető házi feladatok kijelölése, ezek rendszeres ellenőrzése, értékelése, multimédiás eszközök használata. Optimális tanulási igényszint. Egészséges sikervágy, kudarctűrés kialakítása, fenntartása. Igényességre, ismereteik folyamatos bővítésére, tudatos fejlesztésére való ösztönzés– könyvtár, szakkörök, internet. A tanuló önismeretének, együttműködési képességének fejlesztése, akaratának edzése. A külső környezettel együttműködve, változatos, fejlesztő hatású tevékenységek lehetőségének megteremtése – Hagymaház, Városi Fürdő, Sportcsarnok, könyvtár. Bekapcsolódás kulturális társintézmények programjaiba. Szülők bevonása.

Művészetek területein -

tanulják meg észrevenni a szépet, tanulják meg saját érzéseiket kifejezni, fejlődjön ki reális kritikai érzékük, fejlődjön ki testi-lelki erejük Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban:  elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat,  a középiskolai követelményeknek megfelelni,  rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel,  határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról,  ismerik és belső igényből fakadóan követik az alapvető etikai normákat. A tanulók személyiségének formálódását nem egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények Pedagógusokat érintően Feladatunk a stabil, kiegyensúlyozott tantestület kialakítása. Ezt közös célkitűzésekkel, közös feladatvállalások rendszerével, rendszeres értékeléssel kívánjuk elérni, ill. fenntartani. Az iskola együttműködik a szülők közösségével a tanulói közösség kialakítása fejlesztése során. A szülői szervezet hatékonyan segíti a nevelőmunkát. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata, akik ennek során együttműködnek a szülővel a tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban.

Gyermekközösségek 1. osztályközösségek, napközis csoportok 2. sportkörök, szakkörök - 45 -


2012/2013

A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai 1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. 3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A város megismerése, részvétel városi rendezvényeken. Közös programok a szülőkkel /anyák napja, télapó ünnep stb./. 4. oszt.: A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért.. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a város ünnepein, rendezvényein, városi versenyeken. 5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 7-8. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Városi Diákönkormányzat munkájában, részvétel a városi ifjúsági rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. - 46 -


2012/2013

Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelőoktató munkájának részét képezik. Rendezvények Iskola szintű ünnepélyek  Tanévnyitó  Tanévzáró  Ballagás  Nyílt napok  Tanulmányi versenyeken való részvétel  Tanulmányi versenyek szervezése  Eredmények közösség előtti értékelése  Irodalmi, zenei, ismeretterjesztő, stb. műsorok szervezése tanulói előadások és hivatásos művészek és előadók részvételével  Iskolanapok, sportversenyek, kerékpáros és gyalogos túrák szervezése  Karácsonyi ünnepség  Farsangi bál  Télapó-ünnepély  Anyák napja  Sulinap

- 47 -


2012/2013

Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a gyermekek, tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az IPR működtetésének jellemzői - a be- és elfogadó szemlélet, - a gyermek- és tanulóbarát környezet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - a széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); - az info-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); - a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés); - a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása - a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; - a szülők és az óvoda, iskola partneri kapcsolatának tovább építése, az intézmény mindennapi életébe történő további bevonása, - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében. Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: - valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és tanuló bevonásával a programba, megnyerve a szülőket is partnerként; - iskolánkban a pedagógiai munka egyik kiemelt területévé válik: az érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területe; - a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítése megtörténik, megjelölve benne a hátrányokat, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a - 48 -


-

-

-

2012/2013

tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket, gyakoriságot – ennek megfelelő folyamatos egyéni fejlesztés zajlik; a differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. az érintettek bekapcsolódnak az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programokba (pl.: Útravaló Ösztöndíjprogram, Tanoda Program, Arany János Tehetséggondozó Program,). Fokozott figyelem irányítása az érintett gyermekekre, tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. a háromhavonkénti értékelő megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítésében: óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, esetmegbeszélések, közös programfejlesztések); az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - patrónusi, mentori vagy tutori rendszer - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal - művészeti körök

- 49 -


2012/2013

Az integrációt elősegítő módszertani elemek - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő fejlettségű, motiváltságú tanulók minél sikeresebb fejlesztésére. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben – a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. A tanári együttműködés formái - értékelő esetmegbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei - a szöveges értékelés - egyéni fejlődési napló Multikulturális tartalmak - multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása - pályaorientáció - továbbtanulásra felkészítő program Elvárható eredmények - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az nevelési - oktatási intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel - rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. A program működtetésének eredményei - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. - Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. - Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Az intézményi IPR program működtetésével kapcsolatos éves feladatok  Központosított pályázati támogatás igénylése az OKM rendelet és mellékletei értelmében, majd a szükséges további mellékletek folyamatos, határidőre történő elkészítése, megküldése – Feladatterv, Pénzügyi terv elkészítése;  Együttműködési megállapodás megkötése; - 50 -


2012/2013

 HHH-s gyermekek, tanulók létszámadatainak (csoportok, osztályok – tagintézmények, telephelyek – intézmények között), jogosultsági feltételeinek áttekintése (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot alátámasztó határozat érvényessége), a szükséges osztályszervezési intézkedések megtétele;  Éves integrációs cselekvési ütemterv elkészítése, benne részletes Feladatterv a vállalásoknak megfelelően: konkrét feladat, határidő, felelős, indikátor, alátámasztó dokumentum meghatározása;  Munkacsoportok megerősítése, szükség esetén újak felállítása;  Munkacsoportok munkaterveinek elkészítése az éves integrációs cselekvési ütemterv lebontása alapján;  A cselekvési ütemtervben meghatározottak alapján a bevont pedagógusok körének, feladatainak (eszközrendszer programjainak, programelemeinek, tevékenységeinek) meghatározása, megbízások kiadása konkrét feladat-meghatározással a Feladattervben leírt vállalások alapján (rendelet 6. sz. melléklete szerinti vállalások részletes lebontása az 1. sz. melléklet kötelezően (60 %) és nem kötelezően (40 %) megvalósítandó feladataihoz);  Tanulói hátrányok feltárása, fejlesztendő területek beazonosítása, eszközrendszer elemeinek hozzárendelése;  Egyéni fejlesztési tervek elkészítése;  Egyéni fejlesztés megkezdése, fejlesztési naplók vezetése;  Eszközrendszer egyéb programjainak, programelemeinek, tevékenységeinek megkezdése, folyamatos dokumentálás;  Alátámasztó dokumentumok folyamatos vezetése (szakmai és pénzügyi analitikus nyilvántartás a támogatás felhasználásáról: feladat – tevékenység – gyakoriság – résztvevők – indikátormutatók alátámasztását igazoló dokumentumok, költséget igazoló számlák);  Háromhavonkénti értékelés megszervezése, lebonyolítása;  Mérések, értékelések elvégzése;  A program éves működtetésének hatékonyságvizsgálata, értékelése, feladatok meghatározása;  Önértékelés elkészítése;  Támogatásokkal történő elszámolás.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Az alkalmazkodás hiánya szembetűnő lesz. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása a gyermek életkor – specifikus, lelki, illetve társas lélektani konfliktus lehetőségein kívül egy sor nehézséget hozhat a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. A tolerancia képességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság tisztelet, érdeklődés). Feladat A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, vezető tüneteik kiválasztása. Vizsgálati kérelem a Nevelési Tanácsadótól. Meg kell keresnünk a tanuló értékeit, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkához. Lehetőség szerint a kiváltó okokat kiderítjük. A magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció. Fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből,

- 51 -


2012/2013

iskolai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e. Rendszeres kapcsolatot eszközölünk a szülői házzal, a kapcsolat legyen gyümölcsöző. Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük. Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek, hogy a gyermek ’kinyíljon’. Közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés a feladatunk. A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép igényének kialakítása elengedhetetlen. Következetességre nevelünk és a kivárás képességének alakítására. Olyan környezet kialakítása a cél, amely alkalmas az el- és befogadásra, együttműködésre. A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket biztosítsa szakember: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, iskolapszichológus. Fontos a gyermekkel kapcsolatos információk átadása, azok tapintatos kezelése. A gyermekkel kapcsolatban lévő nevelők egymást segítik munkájukban, közös megbeszéléseket tartanak. A fejlesztéshez szükséges helyiség eszközeinek, felszereltségének bővítése elengedhetetlen.

Módszerek       

Biztonságot nyújtó, megértő, bizalmon alapuló légkör, környezet kialakítása. Állandóság fontossága, megteremtése Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. Ne legyenek hézagok, legyenek azonosak az elvárások. Együttműködés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: hatékony együttműködés a családdal: épüljön ’híd’ szülő- pedagógus között. Nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, szociális munkások, ifjúságvédelmi felelős bevonása. Az intézmények legyenek együttműködők, ’kéz a kézben’, az információáramlás legyen hatékony. Szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. Minél több közös élmény: játék a kölcsönös elfogadás érdekében Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása. A pedagógusok gyógypedagógusok közös megbeszélése Esetmegbeszélés, egyéni esetkezelés, egyénre szabott-egyéni bánásmód előtérbe helyezése.

A megvalósulás színterei  iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák,  napközi, tanulószoba,  rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint,  felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint,  szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből,  szabadidős foglalkozások,  családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái: Csoportmunka  a vezető/kezelendő fő tünetekre célzott fejlesztő - oktató - gondozó programok megtervezése, a programok végigvezetése és értékelése,  kompenzáló, gyógyító tevékenység (pl.: figyelemzavar esetén),  hiánypótló, felzárkóztató tevékenység (pl.: iskolai teljesítménybeli probléma),  preferáló, megerősítő tevékenység (pl.: önértékelési zavaroknál),  viselkedésbefolyásoló tevékenység (pl.: alkalmazkodási-, beilleszkedési gondoknál félénkség vagy agresszivitás),  tanácskozó jellegű tevékenység (szűkebb- tágabb környezetre irányuló), - 52 -


   

2012/2013

elfogadás, elfogadtatás, türelem, tolerancia, megértő, elfogadó attitűd, pozitív megerősítés, érzelmi biztonság, az állandóság biztosításának, a biztonságérzet kifejlődésének segítése, azoknak a témaköröknek a beépítése, amelyekkel segíthetjük szocializációjukat (egészséges életmód különös hangsúllyal)  differenciált, érdeklődési körhöz kapcsolódó tanulásirányítás,  személyre szóló, konkrét, előremutató szöveges értékelés,  amennyiben indokolt a tanuló felmentést kaphat egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól. Az iskolában, az osztályban előforduló viselkedési problémák megnyilvánulási formái, személyiségproblémák, amelyek az érzelmi élet zavarára engednek következtetni:  Nyugtalan, túl mozgékony.  Figyelmetlen, szétszórt.  Túlzottan fáradékony.  Visszahúzódó.  Fél az iskolától, a feladattól.  Támad, verekszik.  Szopja az ujját, rágja a körmét.  Iskolába induláskor fáj a feje.  Keveset beszél, hamar sír. Iskolánkban a magatartási problémák enyhítésére vagy megszüntetésére a sikeresebb iskolai haladás és beilleszkedés elérése érdekében a következőket tesszük:  Felfigyelünk az ilyen tanulókra.  Kapcsolat az óvodapedagógusokkal. A leendő első osztályos tanítók óvodai hospitálása a nagycsoportban. A leendő 5. osztályos tanárok hospitálása a 4. osztályban  Az okok megkeresése a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenységet végzünk és ennek megfelelő segítő eljárást dolgozunk ki.  A szülőt bevonjuk a probléma megoldásába, enyhítésébe, a vele való együttműködés nélkülözhetetlen.  Az osztályban tanító szaktanárok beilleszkedést, segítő tevékenységüket egymással és az osztályfőnökkel együttműködve végzik. Elfogadó szemléletmódjuk nélkülözhetetlen.  Külső szakemberek (pszichológus, orvos, gyógypedagógus) segítségének igénybevétele.  Kiscsoportos illetve egyéni felzárkóztató programokat szervezünk a költségvetés függvényében.  Napközis csoportokat szervezünk. Életkoruknak megfelelően az önálló ismeretszerzés módszerét tanítjuk meg elsajátítani.  Igazán fontosnak tartjuk a jó tanár –diák –szülő viszony kialakítását.

- 53 -


2012/2013

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi és ifjúságvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló népességcsoportok (a gyermekvédelem alanyai): Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az iskola, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Így megnőtt az ifjúságvédelem jelentősége is. Cél: Korunk veszélyforrásaival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében, betartva a titoktartási kötelezettség előírásait. Feladat  ön- és társismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása,  társas kapcsolatok pozitív irányba történő változtatása,  devianciák csökkentése,  évente a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele,  törekvés a veszélyeztető körülmények felszámolására, legalábbis ezek csökkentésére,  pedagógusaink el- és befogadó szemléletének formálása, hogy alkalmasak legyenek a problémák kezelésére (egészségnevelés, drog-prevenció, pszichés fejlődés zavara miatt tanulók integrálása).  minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a tanulók fejlődését zavarja, ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn: - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - rendőrséggel, - polgármesteri hivatallal; annak gyámügyi és szociális osztályával, jegyzővel, - a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, - alapítványokkal, - pártfogóval, - az iskolai DÖK-kel.

A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei      

közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel az osztályfőnökökön keresztül; ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, fogadóóra, szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, tanulmányi munkája, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, szülők figyelmének felhívása a halmozottan hátrányos gyereke esetén a kedvezmény segítség lehetőségének igénybe vételére, pályaválasztás segítése, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, védőnői koordinálással, - 54 -


   

2012/2013

szabadidős programokon való részvétel segítése propagálása, törekvés a tanulók szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, az iskolai étkeztetés lehetőségének biztosítása, napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvétel lehetősége.

Kapcsolódó tevékenységek Oktatási segítség Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése, indulási hátrány csökkentése, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, differenciált oktatás és képességfejlesztés. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban épületenkénti ifjúságvédelmi felelős koordinálja, szervezi. A gyermekek és szüleik minden tanév elején írásban értesülnek az ifjúságvédelmi felelős fogadó idejéről, helyéről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak felé. Iskolánk tanulóifjúságának egészséges életmódra neveléséhez, drog-prevenciós tevékenységéhez drogstratégia, drog-prevenciós program, valamint az egészségnevelési program tartalmazza ezirányú feladatainkat.

A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei -

tanítási órák, napközis foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, szabadidős programok.

Sikerkritérium A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát - differenciált a tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos az óravezetés - differenciált a házi feladatok adása - fejlesztő foglalkozások tartása: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás - rugalmas az időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva - felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk - a hosszabb hiányzások miatti lemaradásokat pótoljuk - a hiányok miatt egyéni- és kiscsoportos pótlást, újratanítást tartunk - a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani tudjuk a felzárkózás lehetőségét - fejlesztjük és megerősítjük az alapkészségeket - önállóan fejlesztjük a tanulókat - páros, csoportos tanulási technikákat alkalmazunk - szabadidős tevékenységeket szervezünk - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és az érintett hatóságokkal - esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozása, melynek tagja az intézmény vezetője, aki szükség esetén javaslatot tesz - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése - folyamatos megfigyelés - folyamatos kapcsolattartás a szülővel - pedagógus továbbképzés, az IPR megismertetése a pedagógusokkal - az évismétlők száma nem haladja meg az országos átlagot - a célcsoport gyerekeinek minél nagyobb számban történő bekapcsolása a segítő programokba (Útravaló, Arany János) - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, - 55 -


-

2012/2013

csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra igénye van kulturális programokra.

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése 1.) Hátrányos helyzetű gyermekek, akiket családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett, illetve akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. (Azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.) 2.) Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett ill. valamely szülőjének nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége 3.) Hátráltató tényezők: a. Kedvezőtlen lakáskörülmények /egészségtelen lakás, nagy laksűrűség/ b. Jövedelem viszonyok c. A család életmódja - tárgyi feltételek - kulturális színvonal - fogyasztási szint, szokások - együtt élők életkora - együtt élők egészségi állapota - család szerkezete - alapvető higiénés feltételek hiánya A gyakorlatban általában halmozottan jelentkeznek ezek a hátráltató tényezők. A szociokulturálisan hátrányos feltételek között élő gyermek bizonyos képességeinek fejlődése elmarad, majd ez áttevődik más képességekre és az egész személyiség fejlődésének lelassulásához, vezet. Ez leginkább iskolai teljesítményén és magatartásán érhető tetten. 4.) Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, illetve bármely okból a gyermek életének alapfeltételei megváltoznak. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban a devianciák halmozott előfordulása valamint anyagi, erkölcsi, egészségügyi ok.(alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). - Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószerélvezet. - Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. 5.) Nehezen nevelhető gyermekek, akiknél a hagyományos módszerekkel nem lehet eredményt elérni, egyéni bánásmódot igényelnek. Egy részüknél minimális idegrendszeri károsodás is van. Fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk nyújt jelentős segítséget a probléma kezelésében. Az esetek többségében eredményhez vezet. - 56 -


2012/2013

6.) Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. 7.) Deviánsviselkedésű az a gyermek és fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. - A társadalmi veszélyességi foka szerint megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást. - Kialakulásához vezető tényezők: súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családban élő deviáns szülő vagy más felnőtt, a család súlyos működési zavara, a szocializációs folyamatban domináló mintakövetés, összefügg a bűnözővé, alkoholistává, neurotikussá válással. - Segítésük a családból történő kiemeléssel, állami gondozásba vétellel, súlyosabb esetekben javító intézeti beutalással, ahol pszichés, mentálhigiénés gondozásban részesítik reszocializációs céllal. A megoldást segítő személyek, intézmények Iskolán belül Osztályfőnök Iskolapszichológus Igazgató Gyermekvédelmi felelős

Iskolán kívül Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat Gyámhivatal Nevelési Tanácsadó Eü. intézmények (gyermek ideggondozó Gyermek pszichiáter, Drogambulancia) Rendőrség, Civil szervezetek

Mentálhigiénés szakember

Megoldási lehetőségek - Fejlesztő csoportok létrehozása. - Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, ill. tanácsadás, jelzés a szülők felé. - A gyermek irányítása Nevelési Tanácsadóba, Családsegítő és Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. - Segélykérelem kezdeményezése, ill. a kérelem véleményezése az illetékes gyámhatóságtól. - Javaslat a gyermekvédelembe vételére (Gyámhivatal). - Kérelem a Gyermekvédelmi Szolgálathoz a gyermek alapellátásba vételére. - Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazása, abuzus gyanúja esetén). Tapasztalatunk - A szociális, a szociokulturális hátrányok legtöbbször tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák képében jelentkeznek munkánk során. - A hátrányos és főként a veszélyeztetett helyzetű tanulók mentálisan sérültek. - Ezekben az esetekben felmerül a család, a szülők felelőssége a közvetlen környezet ingerszegény, nevelésképtelen, sokszor értéktagadó magatartása is. - Az ifjúságvédelmi munka ezekből következően csak összehangolt, komplex családterápia esetén mondható eredményesnek. (Ennek feltételei városunkban nem adottak.) Milyen ügyben hova fordulhatunk? Milyen ügyben? Nevelési problémák, viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavar

Kitől? Nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria, Gyermekjóléti Szolgálat, gyermekpszichológus - 57 -

Ki kérheti a segítséget? szülő, törvényes képviselő, iskola


Családi konfliktusok, életvezetési problémák

Területileg illetékes családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A kiskorú súlyos retardációja, Tanulási Képességet fogyatékosság gyanúja Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság Fogyatékos kiskorú Diákotthoni igazgató, elhelyezése (érzékszervi, Gyámhatóság mozgás) Segélyek (bármilyen formája) Gyámhivatal és/vagy Szociális Osztály Átmeneti gondozás Polgármesteri Hivatal, kezdeményezése Gyámhivatal

2012/2013

iskola, törvényes képviselő, szülő

iskola, szülő, törvényes képviselő (iskola javaslata szükséges) iskola, szülő, törvényes képviselő (szakvélemény szükséges) szülő, iskola, gondozó, törvényes képviselő iskola, szülő, rokon, törvényes képviselő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi gondoskodás Gyámhivatal, Gyermekjóléti iskola, szülő, nevelési védelembe vétel Szolgálat tanácsadó, családsegítő kezdeményezése központ rokon Kiskorú elhelyezése v. annak Bíróság vagy Gyámhivatal apa, anya, gyermek megváltoztatása (válás után) Gyermekjóléti Szolgálat Kiskorú láthatás (válás után) Polgármesteri Hivatal, apa, anya Gyámhivatal, Bíróság Kiskorú szökése, csavargása Rendőrség szülő, iskola, törvényes esetén képviselő Kiskorú bűnelkövetése Rendőrség szülő, iskola, törvényes képviselő Kiskorú alkoholizálása, Gyermekjóléti Szolgálat, szülő, iskola, törvényes kábítószer élvezete esetén Háziorvos, Nevelési képviselő Tanácsadó, Gyermek pszichológus Kiskorú súlyos veszélyezJegyző, Védőnő, Háziorvos, iskola, szülő, törvényes tetése, bántalmazása, abuzusa Rendőrség Gyámhivatal, képviselő, bárki Gyermekjóléti Szolgálat Öngyilkossági szándék, Nevelési Tanácsadó, iskola, szülő, törvényes kísérlet esetén Gyermekpszichiátria képviselő, bárki Ideiglenes családelhelyezés, Vöröskereszt, Családsegítő iskola, szülő, családsegítő ruhasegély és Gyermek jóléti Szolgálat E munkánk érdekében kitűzött feladataink - Felmérés (szociális helyzet). - Családlátogatások. - Okok feltárása. - Intézkedési terv készítése. - Kapcsolattartás a társintézményekkel. - Prevenció. - Hasznos szünidei elfoglaltságok tervezése, biztosítása. - Mentálhigiénés programok alkalmazása. - Egyéni felzárkóztató programok. - A különböző intézmények által ajánlott programokra figyelés. - Folyamatos kapcsolattartás a DÖK-kel. - Az érintett családokkal folyamatos kapcsolattartás. - Egyéni beszélgetés a tanulókkal, problémáik, magatartás zavaraik feloldása érdekében. - 58 -


2012/2013

Mind ezekhez szükséges az intézményvezető, a szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK részvétele. Sikerkritérium A gyermek és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába, - nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma, - párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel, - az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken, - a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat, - a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló, - a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatását segítő program Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával - nevelésével, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, - illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. A sajátos nevelési igény speciális területe a részképesség zavar. Ezek:  diszlexia, szóvakság (hiányzik az össz szókép)  diszgrafia, írásképtelenség  diszkalkulia, számolási nehézség  hiperkinetikus zavar  mutizmus Az iskola egyik legfontosabb feladata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának- gyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során - gyógypedagógiai korrekciós- kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap:  énkép és önismeret  kommunikációs kultúra  testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (óvónő, szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. - 59 -


2012/2013

A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából. A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. Beilleszkedési, magatartási Viselkedési zavarok Tanulási kudarcnak kitett nehézségekkel összefüggő pedagógiai kompenzációjával tanulók felzárkóztatását tevékenységek összefüggő pedagógiai segítő programok tevékenységek Családlátogatások rendszeressége Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján. Vélemény ill. tapasztalatcsere az óvodákkal Rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában) Felnőtt-gyermek Alsó tagozaton heti 1-2 óra kapcsolat. felzárkóztató foglalkozás (ifj. Személyes példamutatás. védelmi felelős). Célcsoportok megalakulása a kompenzáció érdekében (Com. II.). Stresszhelyzetek kezelése, Következetesség Több szakirányú, speciális (felkészítés, feloldás, feldolgozás) (betartás, betartatás). végzettséggel kiegészülő egyéni elbeszélgetések. diploma. Feszültségoldó szabadidős Beszédstílus, Tanulás tanításának tevékenységek. kommunikáció. módszere. Együttes élmények Közösségi viszonyrendszer a tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Házirend alapos Spec. taneszköztár bővítse. megismerése, betartása, betartatása. Rendezettebb és tisztább Homogén és vegyes napközis környezet kialakítása és csoportok. ennek óvása. Az elvégzendő feladatok számát nehézségét önállósági szintjét egyénre szabjuk. Ált. viselkedéskultúra Helyiségek biztosítása iskolán belül és kívül. (fejl.fogl.-ra). Spec. szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logop., pszicho., fejl.ped.). Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése. Évismétlők számának csökkenése. Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése. Tanulmányi eredmény növekedése.

- 60 -


Rendezettebb, tisztább környezet, igényesség.

2012/2013

Pszichoszomatikus tünetek csökkenése. Továbbtanuláskor való helytállás.

Élő, napi kapcsolat, a szakemberekkel. Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.). Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más iskolák stb.) Mentálhigiénés tréningek Osztályfőnöki órák Iskolán belül több speciálisan alkalmazása. témájának tudatosabb is képzett pedagógus. tervezése, végrehajtás. Megfelelő szemléletmód kialakulása. Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése Házirend megismertetése, Célirányos órai és tananyag sok türelemmel. Elfogadás egységes és következetes felosztás, differenciálás. betartása ill. betartatása. Hospitálások (óvoda – iskola Egységes Értékelés differenciálása - Mi középiskola) követelményrendszer az eredmény? (Viszonyítás kialakítása, betartása. módja - önmagához (tananyag) követelmény). Információcsere. Kudarcérzés oldása. Sikerélményhez juttatás.

A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek:  Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni.  Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges.  Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés.  Differenciált értékelés.  Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás.  Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva.  A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:  a törvény által biztosított heti óraszámban,  egyéni fejlesztési terv alapján,  egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában,  a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés:  nagymozgások,  finommozgások.  testséma-fejlesztés  téri tájékozódás, szerialitás finomítása Percepciófejlesztés:  vizuális,  auditív, - 61 -


2012/2013

 taktilis,  kinesztetikus. Verbális fejlesztés: Pszichikus funkciók fejlesztése:  emlékezet,  figyelem,  gondolkodás. Egyéb tevékenységek  Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása.  Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása.  Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások:  Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával.  Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása.  A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét.  Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés).  Önálló tanulásfejlesztés. A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja Napközi, tanulószoba:  Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása.  A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása.  Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása.  Képességfejlesztő játékok szervezése.  Szabadidős tevékenységek.  Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése.  Személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése pedagógusok közreműködésével. Az iskolaotthon keretein belül: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. Iskolán kívüli keretek Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel. - 62 -


2012/2013

Egyéb keretek:  kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés,  szakemberek felkérése,  kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal,  tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása,  tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása,  szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: - tesztek újrafelvétele, - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), - folyamatos megfigyelés, - beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, - a további feladatok megjelölése. Sikerkritérium: A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha:  a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába,  szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik,  a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató, habilitációs, rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon,  a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés,  az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A cél  segíteni a tanulók beilleszkedését, (viselkedési, magatartási formák elsajátítása, ami lehetővé teszi a hasonulást máshoz, játékszabályok betartása)  ismeretelsajátítását, (a gyermek-gondozási és tevékenység specifikus képességeinek szociális, tanulási, önszabályozási képességének fejlesztése)  egyéni ütemű fejlődését (mindenkor a tanulóból kell kiindulni, hozzá mérni a célt, a tempót.) A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.  Könyvtárhasználat  Önismereti csoportok létrehozása, működtetése (szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása, sport, olvasás megszerettetése, mozi, múzeumlátogatás).  Drog és bűnmegelőzési programok mentálhigiénés programok lásd egészségnevelési program (életmód program bevezetése, családi életre felkészítés).  Pályaorientációs tevékenység.  Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatásokon (családok folyamatos segítése a gyermeknevelésbe).  Motiválás arra, hogy a gyerek napközis vagy tanulószobai ellátásba részesüljön.  Kapcsolat felvétel a szolgáltató intézményekkel a meglévő kapcsolatok erősítése.  Pályázatok figyelése.  Esélyegyenlőség megteremtése.  Ruhagyűjtés.

- 63 -


2012/2013

 Iskolai szünetekre igény szerint foglalkozások szervezése, a városi szervezésű programok ajánlása.  Állandó és folyamatos odafigyelés a tanulóra.  Pályaorientációs tevékenység.  Szakemberekkel további kapcsolatok kiépítése, a meglévő kapcsolatok erősítése.  Ösztöndíjak megpályázása  Tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása Feladat és kompetencia körök az 1997. évi XXXI. Törvény és a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet egyes paragrafusai alapján, valamint az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és a 16/1998. (IV. 8.) MKM. Rendelet Tevékenység Iskola Gyermek Jóléti Együttműködési formák Szolgálat Nyilvántartásba vett tanulók aktuális + + Nevelési értekezlet státuszának egyeztetése tanévenként Információ csere Esetmegbeszélés Tájékoztatás a veszélyeztetett + + Információ csere gyerekekről Esetmegbeszélés Esetkonferencia Szenvedély betegségek megelőzése, + + Szülői értekezlet és gyógyult szenvedélybeteg tanulók osztályfőnöki óra keretében beilleszkedésének elősegítése. végzett prevenció. Bűnmegelőzési programok. Információ csere. Veszélyeztető okok feltárása + + Közös családlátogatás. érdekében végzett családlátogatás Információ csere. Team és esetmegbeszélés. Gyermekétkeztetés területén a + + Információ csere, normatív támogatáson túli támogatás Esetmegbeszélés. Tanulók szabadidejének hasznos + + Közös szabadidős program eltöltéséről való gondoskodás szervezése. Fogadóórák tartása az iskolában + + 1. Közösen 2. Külön-külön

Alkalmazott módszerek        

rendszeres kapcsolat a szülői házzal-hatékony gyermekismeret differenciált tanulásszervezés tanítás, fejlesztésre szoruló gyermek segítése megértő, elfogadó pedagógus magatartás, személyes példaadás befogadó környezet, több együttes élményfejlesztő hatásának kialakítása tájékoztatás az ifjúság-veszélyeztető tényezőkről és annak káros következményeiről (DADA, drog-prevenciós program, felvilágosító előadások), egészséges életmód iránti igény kialakítása tanácsadás szervezése a szülők és tanulók számára, életszervezési tanácsadás életvitel.

A hátrányos helyzet kezelésének színterei - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - 64 -


-

2012/2013

minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra igénye van kulturális programokra.

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban az egyéni képességek szerinti haladást a tanulócsoportok korszerű oktatástechnikai módszerek alkalmazásával biztosítjuk. Kooperatív tanulási módszerekkel, digitális eszközökkel folyik az oktatás. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Az informatika oktatása kiemelt feladatunk, az alsó tagozaton már ismerkednek az informatika oktatás előnyeivel, ami később az 5-8. osztályokban, minden tanulóra kiterjedő. A tehetséges tanulóknak a tanórai kereteken kívül e területen egyéni számítógép-használat segíti fejlődését. Tapasztalataink szerint ez a módszer a legmegfelelőbb a gyerek alkotóképességének, kreativitásának kialakulásában fontos szerepet játszó személyiségfejlődés szempontjából. A tanulók tanórán kívüli fejlesztésének formáiról és óraszámairól a mindenkori tárgyi- és személyi feltételek ismeretében a munkaközösségek vezetői és a diákönkormányzat javaslata alapján, az iskola vezetősége önkormányzati jóváhagyással dönt. A működés konkrét formáit az iskola éve munkaterve tartalmazza.

A tehetséggondozás folyamata Tevékenység Tehetségek felismerése iskolakezdés előtt

Tehetségfejlesztés az iskolán belül

Módszer - Óvodában megfigyeljük a gyermekek különböző szintű készségeinek meglétét, kialakulását - Mozgás, hallás - Ének, beszéd, gondolkodás - Emlékezet, kézügyesség - Beszélgetés a szülőkkel a gyermekek otthoni, játékaikról, érdeklődésükről, figyelmük tartósságáról, elfoglaltságaikról - Óvodában, iskolában különböző játékokon, ügyességi feladatok megoldásán keresztül megpróbáljuk kiszűrni, mely területen rendelkeznek a gyermekek az átlagosnál jobb képességekkel - Iskolai szinten emelt szintű osztályok szervezése matematikából, idegen nyelvből, informatikából - Csoportfoglalkozás keretében szaktárgyi versenyek:  Matematika verseny Zrínyi, Kenguru, Vakondvágta stb.) - 65 -

Felelős Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Határidő Január-június

Óvónők, alsó tagozatos nevelők Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Január-június

Iskolavezetés

Szeptember

Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos

Január-június


Tehetségfejlesztés az iskolán kívül.

 Kazinczy szépkiejtési verseny  Szavaló, mesemondó verseny  Egészségügyi verseny  Történelmi vetélkedő  Kémia, földrajzvetélkedő  Környezetvédelmi verseny  Angol, német szépkiejtési verseny - nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások - sportversenyek  Atlétika, úszás  Kézilabda. labdarúgás  Három- és négytusa - differenciált óravezetés - Iskolai napokra való felkészülés - sportköri foglalkozások - szakköri foglalkozások - képzőművészeti foglalkozások - Egyéni foglalkozás keretében - differenciált óravezetés keretében - a különböző szaktárgyi versenyek előtti személyes felkészítés Tehetséges tanulók emelt szintű, (illetve a városi zeneiskolákba) iskolába irányítása.

- Szülők pedagógiai felkészítése gyermekeik tehetségének további segítésére. Fellépési lehetőségek biztosítása. Dokumentáció, - A tehetséges tanulók eredményeit regisztráljuk. értékelés - Eredményeiknek megfelelően jutalmazzuk Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi elismerés Nevük iskolai közösség előtt való kihirdetése (tanévzáró ünnep) A város „kiváló tanulója-sportolója” címre való felterjesztés DÖK elismerése A „leg”-ek jutalmazása

2012/2013

Nyelvszakos tanárok

Folyamatos Folyamatos

Testnevelők Valamennyi nevelő Iskolavezetés, szaktanárok Testnevelők Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos Folyamatos

Szaktanárok A versenyek szereplések előtti időszak Iskolavezetés, szaktanárok

Folyamatos

Iskolavezetés szaktanárok

Folyamatos

Iskolavezetés

Folyamatos

Iskolavezetés, osztályfőnökök Folyamatos Szaktanárok Iskolavezetés

Tanévzáró ünnep Május

Sikerkritérium:  Felismerjük a tehetséges gyerekeket az összes társadalmi rétegben.  Megértettük a tehetséget és megjelenítési formáit.  Segítettük a gyerekeket abban, hogy felismerjék és fejlesszék képességeiket, ezáltal önismeretük is fejlődik.  Kielégítettük a tehetségek szükségleteit (megismerési, alkotási).  Ösztönöztük őket az intellektualitás és a kreativitás kibontakoztatásában.  Bevontuk őket a társadalom jelenlegi problémáiba.  Erősítettük a tehetséges személyiséget, hogy vezető szerepet tudjon vállalni.  Kompetencia alapú ismereteket tudtunk nyújtani.

- 66 -


2012/2013

Versenyek az 1-4. osztályokban Verseny Mesemondó verseny 1-. 4o. Sportversenyek 1-4.o. Szavalóversenyek 1-4.o. Vers- és prózamondó versenyek 1-4.o. Zrínyi Ilona matematika verseny 3-4.o. Kazinczy verseny 3-4.o. Városkörnyéki matematika verseny 2-4.o. Helyesírási verseny 2-4.o. Tanulmányi versenyek magyarból, matematikából 1-4.o. Levelezős versenyek Arany J. verseny Bendegúz Nyelvész verseny 1-4.o. Kenguru matematika verseny Kalmár László országos matematika verseny Közlekedési verseny

Határidő okt.-november

Felelősök tanítók

folyamatos febr.-március

tanítók testnevelők tanítók

febr.-március

tanítók

folyamatos februárig márc.-április

osztálytanítók tanítók

márc.-április április május

tanítók tanítók tanítók

folyamatos március szept.-február

tanítók tanító tanítók

március március szept.-február

tanító tanítók tanítók

Magyar nyelv és irodalom A versenyekre történő válogatás osztálykeretben, majd évfolyam legjobbjainak kiválasztásával történik. A legjobbakkal külön foglalkozunk szabad délutánokon. Ellátjuk őket otthonra saját készítésű feladatlapokkal, amelyeknek a megoldását mindig megbeszéljük. A gyerekekkel a verseny jellegétől függően korcsoportban vagy egyénileg foglalkozunk. Két tagintézményben bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kap a szövegértés és szövegalkotás. Verseny Határidő Felelősök A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit az szeptember mk.vezető éves munkaterv tartalmazza. Az alábbi versenyeken rendszeresen részt veszünk: 1. Mesemondó verseny november szaktanárok 2.Országos vers- és prózamondó verseny november szaktanárok (Vasvár) 3. Arany János anyanyelvi verseny december szaktanárok 4. Vers- és prózamondó verseny február szaktanárok 5. Szép Magyar Beszéd, Kazinczy-verseny március szaktanárok 5-8. osztály 6. Balladamondó verseny február szaktanárok 7. Bendegúz Nyelvész Verseny 5-8. osztály 8. Bendegúz levelező verseny Folyamatos Szaktanárok 9. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei November Szaktanárok - 67 -


2012/2013

Helyesírási verseny 10. Kölcsey Ferenc Versmondó (Lakitelek) 11 Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál 12. Nyelvünkben élünk 13. Kommunikációs Verseny Történelem Verseny A munkaterv tartalmazza az adott évben megrendezésre kerülő versenyek időpontját, témáját, felelősét. 1. Vas megye által meghirdetett verseny 7-8. osztályosok részére 2. TITOK BT. által meghirdetett levelezős verseny 5-8. o. részére 3. Megye által kiírt évfordulókhoz kapcsolódó versenyek. 4. Városi versenyek – évfordulókhoz kapcsolódóan hirdeti meg pl.: Hagymaház, Gyerekkönyvtár… 6. Iskolai versenyek – évfordulókhoz kapcsolódva hirdetjük meg.

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető szaktanár

október-február

szaktanár

január-május

szaktanár szaktanárok szaktanárok szaktanárok

Kémia Verseny A versenyek időpontjai, felelősei az éves munkaterv részét képezik. 1. Hevesy György Kémia verseny 7-8. osztályosok részére 2. Meleg István kémiaverseny 3. Curie kémiaverseny


Felelősök mk. vezető

február

szaktanár

szept.-november

szaktanár



szeptember

szaktanár



Biológia Verseny Az évek óta megrendezésre kerülő versenyek a munkaterv részét képezik – határidő és felelős megjelölésével 1. Hermann Ottó biológiai verseny 7-8. o. részére 2. Vöröskeresztes verseny a Magyar Vöröskereszt szervezésében 3. Komplex természettudományi verseny Földrajz Verseny A természettudományi munkaközösség munkaterve tartalmazza az évek óta megrendezésre kerülő versenyeket, azok felelőseit

- 68 -


1. Teleki Pál Földrajz-földtan verseny 7-8. o. részére 2. Kaán Károly természetismereti verseny 5-6. o. részére 3. Hermann Ottó természetismereti verseny 5-6. o. részére 4. Föld Napja Térségi Természettudományos Verseny

2012/2013

febr.-május

szaktanár szaktanár szaktanár

Idegen nyelv Cél: kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása (használható nyelvtudás) - A nyelv a kifejezés eszközévé váljon. - Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. - Mindenkit sikerélményhez szeretnénk juttatni. - Legyenek képesek további önálló tanulásra, ismeretszerzésre. - A normál tananyag mellett plusz ismeretek elsajátítása. - Felzárkóztatás. Fejlesztési követelmények: - Folyamatos lehetőleg mindennapos nyelvtanulás - A célok és tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében - Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka - Tanulási stratégiák oktatása, média digitális anyagok - A szókincs aktívabb rendszeres változatos gyakorlása - Csoportbontásban történő oktatás - Kiejtésgyakorlás - Interkulturális közelítés (nyelvterületi ünnepek) - A nagyon gyenge tanulók, a törvény adta lehetőségek mellett kapnak felmentést az idegen nyelv tanulása alól. - Az otthoni rendszeres tanulás módszereinek elsajátíttatása. Év elején a tanulás tanításának beiktatása. - Számítógépes kitekintés a nagyvilágra Verseny Az idegen-nyelvi munkaköz. az éves munkatervében szerepelteti azokat a versenyeket, amelyekre elküldi versenyzőit. 1. Szépkiejtési verseny 2. Labirintus 8. osztályosok részére 3. Országos idegen-nyelvi versenyek 4. Levelezős versenyek 5. Tesztmegoldó versenyek 6. Feladatmegoldó versenyek 7. Fordító versenyek



december szept.-nov. Februármájus

szaktanárok szaktanárok szaktanárok

Szeptember-

Matematika Cél: Alapvető- és kiegészítő ismeretek nyújtása. - A matematika munkaközösség állította össze a témazáró feladatlapot, melyet országosan kiadott a MOZAIK kiadó. Jelenleg is a mindennapi munkánk során egyes felsős kollégák használják. Alsó tagozaton az Apáczai kiadó által összeállított felmérőket használjuk. - Munkaközösségünk szervezi a 3. és 4. osztályos tanulók területi versenyét. - Munkaközösségünk házi versenyt tart az 5. és 6. évfolyamos nem tagozatos tanulóknak - 69 -


2012/2013

-

A matematika munkaközösség szervezi a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulóját, ahol évente 2000-2500 tanuló vesz részt. - Külön foglalkozunk a matematikából tehetséges tanulókkal, versenyekre készítjük fel őket. - A 8. osztályos tanulók részére középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk. - Játékos óra keretében külön foglalkozunk a 4. osztályos tanulókkal. - A 4. osztályokban matematikát tanító nevelőkkel jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. - A mindennapi munkánk során a számítógép adta lehetőségek kihasználjuk. - A szakmai problémák megvitatására rendszeres, közös munkaközösségi foglalkozásokat szervezünk, az alsó tagozatos nevelőkkel. - A középiskolában tanító nevelőkkel a szakmai, pedagógiai kapcsolatot tartunk. - A taneszközök, tantermi dekorációkat készítünk. - Megpróbálunk eredményesen felkészíteni az éves kompetenciamérésre Sikerkritérium: - A tanulóink szívesen járjanak a matematikai speciális osztályokba. - A speciális osztályokból a középiskolákba került tanulók kb. 90 %-a megtartja az általános iskolai tanulmányi eredményét. - Tanulóink nagy létszámban vesznek részt különböző matematikai versenyeken. (KMBK négyfordulós levelező versenyen, Zrínyi Ilona matematika versenyen, Kenguru versenyen) Verseny A munkaterv tartalmazza mindazokat a versenyeket, amelyek már több év óta hagyományosan megrendezésre kerülnek. 1.Bonifer Domokos levelezős verseny 2. Kalmár László megyei matematika verseny 3. Város és városkörnyéki matematika verseny 3-4. osztályos tanulók részére 4. Város és városkörnyéki matematika verseny 5. Zrínyi Ilona mat. verseny megyei és országos ford. 6. Tagozatos tanulók szegedi Makkosházi Ált. Iskola matematika versenye 7. József Attila Gimnázium városi matematika verseny 8. Szeged, Ságvári Gimnázium tehetséges nyolcadikos tanulók részére szervezett szakköre és versenye 9. Alsótagozatos tanulók megyei versenye Szentesen és Hódmezővásárhelyen

Határidő

Felelősök munkaközösségvezető

október, január április április március február-március május

szaktanárok szaktanárok munkaközösségvezető szaktanárok szaktanárok szaktanárok

november február

szaktanárok szaktanárok

május

szaktanárok

Informatika Célunk olyan ifjúság nevelése, aki tudja kezelni a modern technika eszközeit, el tud igazodni a világhálón, így kinyílik a világ előtte.  Nagy létszámú tanulói géphasználói igény.  Ezen igény nem csak játékra koncentrálódik.  Az otthon is géphez jutó tanulók az informatikai órán tanultakat fel tudják használni más órákra való készülésnél.  Gyűjtőmunkák.  Faliújság készítése.  Pontosabb, szélesebb érdeklődés körű tanulók lesznek.  Több multimédiás anyagkészítése. A meglévő anyagok használata.  Sokszínű, változatos oktatás ezen anyagokkal. - 70 -


2012/2013

Testnevelés Több mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítunk tanulóink számára (házi versenyek, városi városkörnyéki versenyek, megyei országos versenyek): - Sportszakkörök működése több sportágban. /atlétika, kézilabda, labdarúgás: fiú, lány/. - Terembajnokságok szervezése, lebonyolítása. - Városi, megyei, országos versenyeken eredményes szereplés. - A gyermekfelelősöket bevonni a szervező, lebonyolító munkába. - A NAP programban való részvétel. Verseny A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit éves munkaterv rögzíti. A következő nagy hagyományokkal bíró és újonnan bevezetett versenyeken indulunk: ATLÉTIKA - N.A.P. őszi-tavaszi többpróba – MDSZ feljutásos, - Váltóbajnokság – MDSZ körzetig rendezett, Mezei futóverseny – MDSZ feljutásos Terembajnokság - 1-4. o. - 5-8. o. - 3-8. o. Szakszövetség – megyei feljutásig KÉZILABDA – leány, fiú III. korcsoport 5-6. o. MDSZ feljutásos IV. korcsoport 7-8. o. MDSZ feljutásos LABDARÚGÁS – fiúk I. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos II. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos III. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos IV. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos Terembajnokság: - I-IV. korcsoport, - IV. korcsoport: MDSZ – feljutásos 2001-ben vezették be: Bozsik program: MLSZ – feljutásos I-II. korcsoport részére ÚSZÁS Deák Kupa – I-IV. korcsoport: diákolimpia – MDSZ ASZTALITENISZ – fiú-leány Diákolimpia – MDSZ - feljutásos SAKK – fiú, leány Sakkszövetségi diákolimpia Sakkszövetség --- feljutásos Rövidítések:

Határidő Szeptember


szept.-június március

szaktanárok tanítók Szaktanárok szaktanárok Tanítók

dec.-január

szept.-máj.

szaktanárok

szept.-jún.

szaktanárok

dec.-január

szaktanárok tanítók

dec.-május

szaktanárok

febr.-március

szakszövetség, szaktanár

febr.-márc.

sz.szöv.szakt.

nov.-január

szakszövetség

MDSZ: Magyar Diáksport Szövetség MLSZ: Magyar Labdarúgó Szövetség

Rajz Verseny Határidő A különböző intézmények, társaságok által folyamatos meghirdetett, nem rendszeresen kiírt pályázatok: Pl.: - 71 -

Felelősök szaktanár


- Rendőrség, - Tűzoltóság, - VÍZMŰ, - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Biztosító társaságok, - Könyvtár, - Egészségügy Évente, illetve bizonyos időközönként folyamatos hagyományként megjelenő pályázatok: - Iskolák rendezvény napjai, - Városnap, - Évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések, - Karácsony, - Húsvét. Ezek lehetnek: - városi, országos, nemzetközi felfutásúak. Résztvevők: Főként a Művészeti Iskolások és a szakkörösök vesznek részt a pályázatokon.

- 72 -

2012/2013

szaktanár


2012/2013

Az iskola fogyasztóvédelmi programja A fogyasztóvédelmi oktatás célja -

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás, fenntartható fogyasztás (környezeti károsító hatások csökkentése a fogyasztás fenntartása mellett) preventív, megelőző fogyasztóvédelem.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei - állampolgári, társadalmi kompetenciák fejlesztése - cselekvési értékek formálása - szükséglet és kínálat elkülönítése, - egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - természeti értékek védelme. Fogyasztás során: - tájékozódási képesség fejlesztése, - döntési helyzet felismerése, - felkészülés a döntésre. - megismertetni a tanulókkal: piac, marketing, reklám, a minőség és biztonság, gazdaságosság, takarékosság szerepét.

Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások -

kritikus gondolkodás fejlesztése, egyéni és csoportos döntéshozás képességének fejlesztése, helyes fogyasztói szokások kialakítása, tudatos fogyasztóvá nevelés.

Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák - piacok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása, - „felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése, - különböző áruk kísérő szövegének gyűjtése, elemzése, értelmezése, - média, reklámfigyelő szolgálat szervezése, - fórumszervezés-témája: reklámkritika, - EU-s, országos, helyi fogyasztóvédelmi szabályozás figyelemmel kísérése, - szituációs játékok: vásárlói magatartás, eladói magatartás, Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban: - Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklámtörténet. - Magyar: Reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák a reklámban, reklámszövegírás. - Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. - Idegen nyelv: Az adott nyelvterület jellemző fogyasztási szokásainak megismerése. - Biológia: Génmódosított élelmiszerek (GMO) táplálkozási kiegészítők és divatkapcsolata, egészséges táplálkozás. - Kémia: Élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, (E-számok), vegyszerek és egészség kapcsolata, kozmetikumok szerepe. - Fizika: Mérőeszközök, mérés. - Informatika: Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. - Rajz: Reklámértelmezés, lényeglátás és reklámhatás értelmezése. - 73 -


2012/2013

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Cél: Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják az iskolával. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az igazgatói irodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el. Feladat: - tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról, - tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat, - kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben, - biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének, - mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni.

A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei 

Az osztályok szülői munkaközössége: Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. A tanév első szülői értekezletén, megalakulnak az osztályok SZMK-i, amelyek az ott tanuló gyermekek családjának érdekeit képviselik egyéni vagy egész közösséget érintő ügyekben. Ha évközben komoly nevelési problémák merülnek fel az osztályban, bármelyik SZMK tag kezdeményezheti a rendkívüli szülői értekezlet összehívását. A kapcsolattartás az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Erre az osztályfőnököt vagy az osztályban tanító szaktanárt meg kell hívni.  Az iskolai SZMK: Tagjai az osztályok SZMK vezetői. A választmány tagjai maguk közül elnököt választanak. A szülői testület munkáját egy összekötő tanár is segíti. Az iskolai SZMK összehívását évi rendes értekezleteiken túl indokolt, vagy az iskola egészét érintő, döntést igénylő esetekben az iskola igazgatója, vagy bármely SZMK tag kezdeményezheti. Rendkívüli választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A Választmány elnöke állandó meghívottja az iskola vezetőségi üléseinek, és a tantestület értekezleteinek. Az elnök a tanulók, vagy a szülők nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. A kapcsolattartás személyes formái fontosak, mert közös élmények hordozói, közvetlen segítségnyújtásra, egymás megismerésére, véleménycserére adnak lehetőséget. A legtöbb probléma ilyen formában orvosolható. Fogadóórákat évi két alkalommal tartunk, amikor minden nevelő egyidőben a szülők rendelkezésére áll, illetve órarendbe beépítettünk heti egy órát az aktuális problémák megbeszélésére. A családlátogatások, az alkalmi, egyéni beszélgetések kombinációja ezért kimondottan fontos számunkra. A pedagógus nem zárkózik el előle. Az osztály és iskolai rendezvények, a nyílt napok során pedig a szülő az iskolai munka részesévé válik, ami egyébként legfőbb célunk is.

- 74 -


2012/2013

Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében       

Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyíltnap, családlátogatás) Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében  Ismerjék a közoktatási törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is.  Érdeklődjenek gyermekeik iskolai munkájáról.  Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekük tanárai számára fontosak lehetnek.  Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni.  Működjenek együtt az iskolával, a pedagógussal. Megvalósulás feltételei mindkét oldalról az érdeklődés, megvalósulásának színterei a fogadóórák, családlátogatások, alkalmankénti beszélgetések. Sikerkritérium: ha mindkét oldal problémamentes, érzi az odafigyelést.

Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata Tevékenység A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása. Az éves munka tervezése.

Módszer Összevont szülői értekezlet. Írásbeli tájékoztató az iskoláról. SZMK értekezlet. Munkaterv véleményezése.

A tanév és rendjének, feladatainak ismertetése.

- osztályonkénti szülői ért. - Házirend ismertetése. - Az osztályban tanító nevelők bemutatkozása, tantervi köv. ism. Félévi konferencia. Osztályonkénti szülői értekezlet. Fogadóóra. Egyéni majd mk. vezetői beszámoló, igazgatói összegzés. Fogadóórák. Negyedévi írásos tájékoztató (alsó o.) Osztályzatok az ellenőrzőben

A félév értékelése

Tanév értékelése Tájékoztató a diákok eredményeiről.

- 75 -

Kik végzik Igazgató, Alsós tanítók

Mikor január

Felelős Igazgató, Alsós mk. vezető Osztályonként szeptember Ig., SZMK 2-2 szülő, vége összekötő igazgató tanár, oszt. f. Osztályfőnök Minden év Oszt. főnök, Szaktanárok szept. szaktanárok, Napk. nevelő közepe, napközis február közepe. Igazgató, Február Igazgató, valamennyi eleje Munkaszaktanár, Február közösségvez. napk. nev., of közepe szaktanárok, május Igazgató mk.vezető, ig. szakm mk. vez. szaktanárok, Szept. és Igazgató. Of. szaktanár, febr. Igazgató. Osztályfőnök közepe. havonta Minden Oszt.f. Ellenőrzőhónap Mk.vez. Igh.


Közös programok Ünnepségek: Karácsony, télapó, anyákn., márc. 15.

2012/2013

naplóval egyezt. DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

A hagyományoknak megfelelően.

30-ig. aktuálisan

DÖK segítő nevelő, Oszt.f.

Szülővel, közösséggel való együttműködés formái Szervezeti formák: - osztály szülői munkaközösség, - szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra tartása, értékelő megbeszélések, - a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről, - nyílt tanítási nap, - kulturális rendezvények, - sportrendezvények. A megvalósulás színterei: Szülők bevonásával történik a papírgyűjtés kulturális rendezvények, versenyek pályaválasztási szülőértekezlet, szülők és pedagógusok együttműködése a sikeres továbbtanulás érdekében.

Együttműködés a tanulói közösséggel Szervezeti formái: - osztályközösségek, - diákönkormányzat, - napközis közösségek, A megvalósulás színterei: - Igazgatói tájékoztatás: diákgyűlésen - DÖK segítő pedagógus tájékoztatója: diákgyűlésen, faliújságon, iskolarádióban, Iskola TV - Osztályfőnökök tájékoztatója: osztályfőnöki órákon folyamatosan, Sikerkritérium: - megvalósul a tartalmasabb sokoldalú együttműködés tanulók, pedagógusok, szülők kapcsolatában, - szülők és tanulók aktív kezdeményezők az együttműködési lehetőségek bővítésében, elismerik egymás eredményeit, - megértő, közvetlen légkör alakul ki minden közösségben. A kapcsolattartás kialakult formái Tájékoztató füzet, Napközis üzenő füzet A felsoroltak a szülő pedagógus kapcsolattartásának írásos formái. A tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A napközis nevelő az üzenő füzettel tartja a kapcsolatot a szülői házzal, jelzi észrevételeit a tanulmányi munkával és szabadidős elfoglaltságokkal kapcsolatosan. A szülők hiteles tájékoztatásához hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben, a naplóban és a tájékoztatóban is megjelenjenek. A tájékoztató füzetbe a dicséretek is bekerülnek. Szükség esetén az írásos értesítési formák mellett más módon is gondoskodhat (telefon, hivatalos levél, családlátogatás) a pedagógus a szülő mielőbbi értesítéséről. Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról A tanév rendjéről tájékoztatót a szülők a tanévnyitókor kapják meg. - 76 -


2012/2013

Az iskolai élet munkarendje, hagyományok Általános munkarend Az iskola nyitva tartása: tanulók részére reggel 730 órától este 17 óráig tart Pedagógiai ügyeletet: 730 órától 1245 óráig tartunk A délelőtti tanítás 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a 1. és 2. szüneteket, amelyek 15 percesek (tízóraizás). Ebédidő: 1130 órától 14 óráig tart. Az iskola hetes órarend szerint dolgozik. A napközis foglalkozások az utolsó délelőtti óráktól függően 1140 órától 16 óráig a tanulószobai foglalkozás 1630. Délutáni összevont felügyeletet 16 órától 17 óráig tartunk megfelelő számú (legalább 10 fő) szülői kérés esetén. A délutáni foglalkozások (szakkörök, sportfoglalkozások, stb.) rendjét az iskola éves munkaterve rögzíti. Azok a foglalkozások, amelyek, az ún. szabadsávos időt igénylik, a tanulók órarend szerinti elfoglaltságához igazodnak.

Tanítás nélküli munkanapok rendje A miniszteri rendelet szerint felhasználható évi tanítás nélküli munkanapok rendjéről a nevelőtestület határoz, és azt az éves munkaterv rögzíti. A tanítás nélküli munkanapokon (tanítási szünetekben) tanfolyamok, napközis foglalkozások és egyéb programok szervezhetők. Ezek rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az iskola működés és tanév rendjére vonatkozó további előírásokat az SZMSZ tartalmazza.

Az iskola által nyújtott szolgáltatások Térítésmentes szolgáltatások:

Napközi, könyvtár, Anyaghasználat,

Szülői hozzájárulást igénylő szolgáltatás:

DSK-ban való részvétel, sportkör, szakkör

Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla A tanítási időn kívül folyó nevelőmunka jelentős színtere a napközi otthon. Tevékenység rendszerével hozzájárul az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Célja: Olyan gyerekek nevelése:  Akik képesek lesznek önálló tanulásra  Az írásbeli házi feladat iskolában történő hiánytalan elkészítésére.  A szóbeli feladatok átismétlésére, oly módon, hogy a megszilárdításra szánt otthoni idő minimálisra csökkenjen.  Akik elsajátítják az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket  Akik tudatosan szervezik, és hasznosan töltik szabadidejüket. Nevelési területei és azok kiemelt feladatai:  Csoport szervezése  A gyermekek biztonságos egészséges elhelyezése  Emberarcú oldott felszabadult légkör biztosítása  A tanulmányi munka megszervezése - 77 -


2012/2013

 

Állandó kapcsolattartás az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel A délutáni foglalkozásokra illetve iskolabuszos bejáró gyerekek mozgásának koordinálásának biztosítása Egészséges életmód:  Igényszerinti étkezés biztosítása  Higiénés körülmények megteremtése  Mindennapos testnevelés elérése  Kapcsolódás az iskolai környezetvédelmi programhoz  Kommunikációs kultúra fejlesztése Önálló tanulás:  Az önálló tanuláshoz szükséges készségek képességek fejlesztése  A legeredményesebb tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása  Folyamatos ellenőrzés, értékelés felzárkóztatás Szabadidő:  A szabadidő kulturált eltöltésére való törekvés  Esztétikai érzék fejlesztése  A sokoldalú érdeklődés kiegészítésének lehetőség szerinti elérése Iskolaotthon adta lehetőségek: - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Sikerkritérium:  Éves szinten minimális a csoport lemorzsolódása  A bukások száma csökken vagy nincs  Életkoruknak megfelelően képesek önállótanulásra  A csoportban a házi feladatok 90%-ban itt íródnak meg.  Olyan csoportéletet biztosítunk, hogy szeret itt lenni a tanuló

Szervezeti hagyományok         

Hagyományos nyolcosztályos keret. Napközis csoportok szervezése 1-8. évfolyamon Iskolaotthon 1-4. évfolyam Szakmai munkaközösségek működtetése Diákönkormányzat működése Együttműködés a környék nevelési-oktatási intézményeivel (óvodák, középiskolák, egyetemek) Külföldi kapcsolataink ápolása, újabbak kiépítése Szülői munkaközösség és szülői szervezet működése Iskolai alapítvány működése

Innovációs törekvéseink 

Informatikai oktatás fejlesztése, kiterjesztése a tantárgyi rendszerre - 78 -


  

2012/2013

Kulcskompetencia alapú oktatás az intézmény egész területén Multimédiás oktató anyagok készítése ISK működtetése

Iskolahasználók az iskolai közéletben Tanulói részvétel, diákönkormányzat Az intézmény diákönkormányzata az intézményben mindenkor nyilvántartott tanulók jogainak, kötelességeinek gyakorlására, érdekképviseletére létrejött diákszervezet, amely az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Az 1995. évi LXXX. törvénnyel és az 1996. évi LXII törvénnyel módosítva) 62.§63.§ 64.§ alapján alakult meg.

A diákönkormányzat szervezete, működése  

Saját maga által kidolgozott működési szabályzat Az iskola működési szabályzata alapján működik.

Szervezeti felépítése  Osztályközösségek tagjai: minden 5-8. osztályos tanuló, aki elfogadja az SZMSZ- ét. A 4. osztályosok a DÖK munkájában megfigyelőként vesznek részt. Vezetője: az osztály által demokratikusan választott osztálytitkár és helyettese Diáktanács Tagjai: az osztálytitkárok és helyetteseik Vezetője: az iskola tanulói által demokratikusan választott elnök és helyettese Diákközgyűlés A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma. A diákönkormányzatot, segítő pedagógust a diákok javaslata alapján a nevelőtestület bízza meg. A diákönkormányzat munkájának rendezvényeinek segítése minden pedagógus fontos feladata. A diákönkormányzat feladatköre Az osztályközösségek, az oktatási törvényben a „tanulók közösségeire „vonatkozó döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat a diáktanácsra, mint szervezeti egységre ruházzák át. A diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el. A diákönkormányzat feladata a problémák megfogalmazása. A diákönkormányzat érdekeit a nevelőtestületben a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzatnak döntési joga  Saját működése, munkája megszervezéséről  Saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról  Tisztségviselőinek megválasztásáról  Működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználásáról  Meglévő hatáskörei gyakorlásáról  Egy tanítás nélküli munkanap programjáról  Saját tájékoztatási rendszeréről  A maga alapította díjak, kitüntetések adományozásáról, pályázati elbírálásáról A diákönkormányzatnak véleményezési joga  A diákok iskolai életét érintő minden kérdésben A diákönkormányzat javaslattevő joga  Az iskola szabadidős programja, szakkörök A diákönkormányzat egyetértési joga  Az iskolai szervezeti és működési szabályzat bizonyos pontjainak elfogadásakor és módosításakor - 79 -


2012/2013

 Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában  A házirend elfogadásakor ill. módosításakor A diákönkormányzat kötelessége  a diákok jogi és erkölcsi védelme  az osztályközösségek, osztályfőnökök korrekt tájékoztatása  évenként egyszer jelentéssel tartozik az iskola vezetőségének  évenként munkaterv készítése  munkarendből adódó feladatok végrehajtása A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei Az osztályfőnöki órák, a diáktanács ülései, diákközgyűlés. Az észrevételeket a pedagógusok, osztályfőnökök közvetítik a DÖK segítő tanárának, aki a problémákat az iskola vezetőségi ülésein közli. A vezetőség megoldási javaslatáról munkaértekezlet során a nevelőtestület dönt. A döntésekről az érdekelteket rövid időn belül értesíteni kell. A diáktanács elnöke a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. Elsősorban a következőket végezzük el Ki Diákjogokat széles körben ismertetni DÖK vezetők Ötletbazár szervezése DÖK vezetők Aktivitás fejlesztése

DÖK vezetők

Meddig Ki vesz részt benne? foly. DÖK vezetők foly. Osztályonkénti DÖK képviselő, segítő ped. foly. Újonnan vál. vez.

A pedagógiai program megvalósításának garanciái -

Személyi feltételek biztosítása az intézmény pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tervei alapján. Tárgyi feltételek biztosítása a bevezetés ütemének megfelelően. A tanulmányi munka ellenőrzése a tervezett mérési pontok szerint. Az iskolai munka értékelése a programban leírtak szerint.

A pedagógiai program eredményességének mutatói -

Tanulmányi elemzések, statisztikák, Önmagához mért/viszonyított eredmény („fejlődés”), Beiskolázási mutatók (környezetünk véleménye), Továbbtanulási mutatók, Versenyeredmények, Belső rendezvények színvonala.

- 80 -


2012/2013

Az iskola helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait az iskolában a Kerettanterv határozza meg, a tantárgyanként előírt tananyagot és követelményeket a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

Óratervek Az iskolában alkalmazott óratervek kötelező és nem kötelező tanítási órákat tartalmaznak. A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják. A szabadon tervezhető időkeret terhére a matematika az ének-zene, a testnevelés tantárgyakon belül a tanult ismeretek alkalmazása, készségek, képességek fejlesztése, az informatika tantárgyon belül speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadása történik. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások első-negyedik évfolyamon a készségtárgyak, ezen belül a testnevelés és a technika gyakorlati foglalkozás tananyagának tanítását szolgálják. Tanulóinknak az ötödik-nyolcadik évfolyamon is lehetőségük van a testnevelés tananyagának tanítását szolgáló nem kötelező tanórai foglalkozást választani, ezen felül választásuk, képességük és érdeklődésük szerint a technika gyakorlati foglalkozás, az informatika oktatás tananyagának átadását szolgáló foglalkozásokon részt venni. A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja az alábbiak szerint: Befogadó tantárgy Tantervi modul Magyar Hon és népismeret Tánc és dráma Ember és társadalomismeret, etika Informatika Informatika, mozgókép és médiaismeret Testnevelés és sport Egészségtan Mindezeknek megfelelően az oktatás minden évfolyamon egységes óraterv szerint folyik. Ezen túlmenően egyes évfolyamokon egyes tantárgyakból az oktatás osztálybontás alkalmazásával folyik. Az osztálybontás alkalmazásával oktatott tantárgyak a következők: Tantárgy Osztálybontás alkalmazása Idegen nyelv 4–8. évfolyamon Magyar, matematika nagylétszámú osztályokban

- 81 -


2012/2013

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatást az 5.-6. évfolyamon magyar és matematika tantárgyaknál folytat. A helyi tanterv tartalmazza az ehhez kapcsolódó időkeret arányait, az értékelés rendszerének kidolgozását, a továbbhaladás feltételeinek meghatározását, a tanítási módszerek kiválasztását, a foglalkozásokon való részvétel meghatározását. A helyi tanterv tartalmazza az egyes évfolyamok egyes tantárgyinak elnevezését és éves óraszámát, a célok és feladatok egyszerű, tömör köznyelvi leírását, a fejlesztési követelményeket, témaköröket, tartalmakat és a továbbhaladás feltételeit.

A tanterv kiemelt területei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az önálló tanulás, a jegyzetelés tanítása Az információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése A szociális kompetenciák fejlesztése A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás Változatos módszertani kultúra alkalmazása Az előzőek fejlesztése minden tantárgy feladata

Emelt szintű oktatás Intézményünk emelt szintű képzésre kínál lehetőséget a következő tantárgyakból: - matematika - informatika - idegen nyelv és kommunikáció  emelt szintet előkészítő szakasz: 1-3. évfolyam  emelt szintű szakasz: 4-8. évfolyam Az emelt szintű osztályokban a Közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény által előírt magasabb óraszámban, ennek megfelelő tanterv szerint folyik az oktatás. Az emelt szintű osztályokba való jelentkezés: A szülői szándék bejelentését követően az igazgató dönt a tanulók besorolásáról az induló osztályokba, amelyet a szülőkkel írásban közlünk. A már működő emelt szintű osztályokban, ha tanulók távozása miatt csökken a létszám, akkor az így felszabaduló helyeket meghirdethetjük, melyre – a tanév végén lefolytatott – egyéni adottság és képességvizsgálat után, különbözeti vizsga letételével lehet bejutni.

- 82 -


2012/2013

mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm mat id.ny inf norm

3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 5 3 3 3 5 3 3 3 5 3 3 3 5 3 3 3 5 3 3

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1

3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

3 1 1 3 1 1 3 1 0,5 1 3,5 1,5 2 1 3 2 2 1 3 2 1 1 3 2 2 1 3 3

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen

2 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2 1,5 1 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

Osztályfőnöki

1,5 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2

Technika

Biológia

Kémia

Fizika

Természetsimeret

Környezetismeret

Matematika

Idegen nyelv

Magyar nyelv

Történelem

3

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 5 4 4 5 5 4 4 5 5 4 4 4 5 4 4 4

Testnevelés

norm

3

Informatika

inf

8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 7 7 7 7 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4

Rajz

id.ny

Ének

mat

Földrajz

1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8.

Tanterv

Évfolyam

1. számú melléklet - Helyi tanterv (Óratervek)

22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 27 27 27 27 27 27 27 27

“Sehol a világon nincs még egy olyan hely, mint az iskolád, ahol nemcsak a tudományokat ismered meg, hanem a barátság édes érzését is, itt hallod a szerelem első szavát, itt tanulsz élni, és megtanulod megérteni az életet.”

- 83 -


2012/2013

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.

- 84 -


2012/2013

Eszközjegyzék I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

tanterem

12 db

szaktanterem

14 db

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

1 db

tornaterem

2 db

sportudvar

1 db

igazgatói iroda

1 db

nevelőtestületi szoba

1 db

helyettesi iroda

1 db

gazdasági vezetői iroda

1 db

ügyviteli helyiség

2 db

könyvtár

1 db

orvosi szoba

1 db

alsós osztályonként

Kiszolgálóhelyiségek sportszertár

2 db

aula (előtér, közösségi tér)

1 db

porta

2 db

ebédlő

1 db

melegítőkonyha

1 db

tálaló-mosogató

1 db

öltöző

6 db

Megjegyzés

- 85 -


2012/2013

hideg-meleg vizes zuhanyozó

4 db

személyzeti WC

9 db

szintenként, nemenként

tanulói WC

8 db 3 fős

szintenként, nemenként

mosléktároló

1 db

egyéb raktár

1 db

szertár

3 db

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tantermek tanulói asztalok, székek

20-30 db

tanulók számának figyelembevételével

nevelői asztal, szék

1 db

tantermenként

eszköztároló szekrény

1 db

tantermenként

tábla

1 db

tantermenként

ruhatároló (fogas)

1 db

folyosókon, termekben minden tanulóra

szeméttároló

1 db

helyiségenként

sötétítő függöny

1 db

ablakonként

2. Szaktantermek

(a tantermi alapfelszereléseken felül)

a) számítástechnikai terem flipchart tábla

1 db

számítógépasztal

1 db

tanulónként

számítógépek és tartozékai

1 db

tanulónként

nyomtató

1 db - 86 -


programok lemeztároló doboz

180 db

2012/2013

a pedagógiai program előírásai szerint

2 db

b) idegen nyelvi szaktanterem nyelvi labor berendezés

számítógépes oktatással kiváltva

magnetofon

1 db

írásvetítő

1 db

c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

1 db

három tanulónként

vegyszerálló mosogató

1 db

két asztalonként

fali mosogató

1 db

poroltó

1 db

mentőláda

1 db

eszköz- és vegyszerszekrény

2 db

méregszekrény (zárható)

1 db

eszközszállító tolókocsi

1 db

elhelyezése a szertárban

d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

1 db

tárgyasztal (állítható)

2 db

mobil lámpa (reflektor)

2 db

vízcsap (falikút)

2 db

pianínó

1 db

ötvonalas tábla

1 db

tanulók létszámának figyelembevételével

- 87 -


CD vagy lemezjátszó, magnetofon

1 db

tároló polcok

1 db

3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba

fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök

tükör

1 db

asztal

1 db

szék

2 db

szőnyeg

1 db

tornapad

2 db

5. Tornaterem kislabda

48 db

labda

112 db

tornaszőnyeg

35 db

tornapad

18 db

zsámoly

48 db

bordásfal

73 db

mászókötél

14 db

gumikötél

28 db

ugrókötél

43 db

medicinlabda

58 db

stopper

1 db

kiegészítő tornakészlet

1 db

svédszekrény

4 db

dobbantó

4 db

egyéni fejlesztést - 88 -

2012/2013


2012/2013

szolgáló speciális tornafelszerelések kosárlabda palánk

2 db

gyűrű

2db

mászórúd

8 db

6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése

1 db

kézilabdakapu

2 db

gyűrű

2 db

magasugró állvány, léc

2 db

távol-, magasugró gödör

1 db

futópálya

1 db

homokkal

7. Igazgatói iroda íróasztal

1 db

szék

1 db

tárgyalóasztal

1 db

szék

10 db

iratszekrény

2 db

fax

1 db

telefon

1 db

8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal

1 db

pedagóguslétszám szerint mindenkinek

szék

1 db

pedagóguslétszám szerint mindenkinek

napló és folyóirattartó

1 db

könyvszekrény

2 db

- 89 -


2012/2013

fogasok

1 db

pedagóguslétszám figyelembevételével

mosdókagyló

1 db

tükör

1 db

9. Ügyviteli helyiség (igazgatóhelyettesi, gazdasági iroda) asztal

1 db

felnőtt létszám figyelembevételével

szék

1 db

felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény

1 db

lemezszekrény

1 db

írógép

1 db

fénymásoló

1 db

számítógépasztal és szék

1 db

számítógép, nyomtató

1 db

telefon

2 db

számítógéppel kiváltva

10. Könyvtár tanulói asztal, szék

26 db

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

egyedi világítás

1 db

olvasóhelyenként

könyvtárosi asztal, szék

1 db

asztal egyedi világítással

szekrény (tároló)

3 db

3000 könyvtári dokumentum elhelyezésére

tárolók, polcok, szabadpolcok

2 db

létra (polcokhoz)

1 db

telefon

1 db

fénymásoló

1 db

számítógép, nyomtató

1 db - 90 -


video (lejátszó, felvevő) televízióval

1 db

CD vagy lemezjátszó

1 db

írásvetítő

1 db

2012/2013

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Taneszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához

pedagógiai programban foglaltak szerint: évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

magnetofon

1 db

osztályonként

CD vagy lemezjátszó

1db

osztályonként

video (lejátszó) televízióval

1 db

interaktív tábla

1 db

tantermenként

házimozi rendszer

1 db

tantermenként

- 91 -


2012/2013

Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába való belépés feltételei: - Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. - A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni) – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját.

A tanulói jogviszony létesítésének folyamata Az iskola normál tantervű osztályaiba szelekció nélkül kerülhetnek gyermekek a beiratkozás sorrendjében, míg a speciális tantervű osztályokba egyéni ismerkedő elbeszélgetés alapján nyernek felvételt. Tevékenység óvodás gyerekek beíratása. szükséges: - óvodai szakvélemény, - orvosi igazolás, - szül. anyakönyvi kivonat, - lakcím kártya. Beíratás: a jegyző által kijelölt napokon. A beiratkozást követően csak távozási bizonyítvánnyal lehet iskolát változtatni. A szülő személyes jelenléte, bejelentése alapján az isk. titkár állítja ki a távozási bizonyítványt, a tantárgyi osztályzatokat és a hiányzást az oszt. főnök jegyzi a távozási bizonyítványra. Az oszt. főnök csak akkor írhatja ki a távozó gyereket a naplóból, ha a fogadó iskola a visszaigazolást megküldte. A naplóban szerepeljen az iskola neve, címe, és a távozás pontos dátuma. Távozási bizonyítvánnyal érkező gyerekek is bekerülnek létszámba. A beiratkozott gyerekek osztályba sorolása. Lehetőleg azonos csoportba járók kerüljenek egy osztályba. Lehetőségek szerint a szülői kéréseket figyelembe vesszük.

Módszer Személyesen

Felelős isk. titkár

Határidő Ellenőrzés A kiírás szerint igazgató (általában április vége)

Írásban, számítógépen

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

ig.h. isk. titkár

júniusig

igazgató

- 92 -


Ezt követi a gyerekek adatainak számítógépes nyilvántartásba vétele. A számítógépes tanulónyilvántartás karbantartása (új osztályba sorolás, változások javítása). A leendő első osztályos tanulók tanuló-nyilvántartó könyvbe való bevezetése október 1-jei állapotnak megfelelően. (A teljes első évfolyam szoros ábécében). Ugyanekkor kerül kitöltésre az osztályfőnök által az anyagkönyv is. A tanuló-nyilvántartó oldalszámozása, hitelesítése, összefűzése. A karbantartást minden évfolyam tanuló-nyilvántartó könyvében el kell végezni. Az intézményből távozó tanulónak távozási bizonyítványt kell kiállítani, amit a fogadó iskola visszaigazol, és a tanulónyilvántartó mellékleteként kell tárolni. A változást a megjegyzés rovatban záradékolni kell, és a tanulót a nyilvántartóból ki kell húzni. A volt 8. évfolyam tanulónyilvántartó könyvének lezárása, aláírása, irattárba helyezése.

2012/2013

számítógép

isk. titkár

Aug. 31-ig

igazgató

számítógép

isk. titkár

Aug. 31-ig

igazgató

írásban

isk. titkár, oszt. főnök

Október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

Október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

A tanév befejezése. (A pótvizsgák után.)

igazgató

A tanulók továbbhaladása A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a nyelvtanár, a napközis nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor). A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. - 93 -


2012/2013

A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, a 2-8. évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tantervi követelményeket a tanév végére nem teljesítette, első évfolyamra felvett tanulót a megfelelő törvényi előírásoknak figyelembevételével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és ekkor a többi tanulóval azonos osztályban, de előkészítő évfolyamként fejezi be az évet. A felsőbb évfolyamon tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló kettőnél több tárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket, akkor a tantestület az osztályozó értekezleten dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet, vagy évet ismétel. A tantestület ezen döntéséről a szülőt írásban kell értesíteni. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. A magántanulók az oktatási törvény alapján az SZMSZ-ben rögzített módon osztályozóvizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga ezt a vizsgát más esetekben is előírni (pl.: hosszan tartó hiányzás).

Tanulmányi követelmények nem teljesítése Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. (9) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 22. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a kormányhivatal és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, ill. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója

- 94 -


2012/2013

köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó; b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. (5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni. (6) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. (7) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.

A tanulói jogviszony megszűnése A tanulók nevelését, oktatását – nyolcosztályos rendszerben – az iskola a tankötelezettségikor határáig vállalja. Ez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizenhatodik életévét. Ettől különösen indokolt esetben az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő kérésére az igazgató eltérhet. A döntést a szülővel egyeztetni, és írásban közölni kell. Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

Iskolán belüli átjárhatóság Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés –oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja, engedélyezéséről az igazgató dönt. - 95 -


2012/2013

Iskolai évfolyamon normál tantervű osztályba való átlépés esetén, különbözeti vizsgát nem kell tenni. A tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a tantárgyi követelményekben meglévő különbségeket kompenzálja. A türelmi idő alatt a tanuló a követelmények különbözőségéből eredő alacsony szintű teljesítményéért elégtelen osztályzatot nem kaphat. A türelmi idő alatt a tanuló előmenetelének osztályzattal történő értékelésétől átmenetileg a szaktanár eltekinthet, de a félévi értesítőben ill. az év végi bizonyítványban a teljesítményt érdemjeggyel kell értékelni. Az átjárhatóságot tanórán kívüli képzési lehetőségekkel is segítjük.

Bizonyítvány Az iskola a Közoktatási Törvény 46.§-ában szabályozott Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítványt adja ki, vagyis az általános iskola egyes évfolyamainak elvégzését tanúsító okiratot.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés A követelményrendszer 3 nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények 2. Magatartási követelmények – Házirend 3. Szorgalmi követelmények

Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Motiváló – ösztönző hatású Következetes – felelősségteljes Egységes – áttekinthető Folyamatos rendszeres Szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak Differenciált, tanulóra szóló Visszajelző: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet. Preferálja a tehetséget, szorgalmat.

A tanulók minősítésének formái A minősítés alapja a helyi tanterv ismeret, követelmény rendszere, valamint tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban az önértékelés képessége kialakuljon. Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. Tanulóinknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és kudarc megélésével. Feladatunk segíteni ezek feldolgozását. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: - ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, - fejlődése a korábbi teljesítményhez képest, - tanórai, tanórán kívüli magatartásra, - szorgalomra és ezen belül felkészülésre – feladatvállalásra, végzésre. Az értékelés funkciója differenciált: - folyamatos munka – folyamatos visszajelzés eszköze, - tanulásra motivál, - 96 -


-

2012/2013

kontrollálja az elvárt követelményekhez való viszonyt, meghatározza a hasonló tevékenységben résztvevők relatív helyzetét, jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot, kontrollja az önismeretnek, előre haladás mérésének eszköze.

Módjai 

Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban és jeggyel.  Írásbeli: - írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, gyűjtőmunka - témaközi dolgozat, - témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatot használ. (legkésőbb két héten belül értékelni kell a naplóban piros színnel jelöljük). Indokolt esetben a szaktanár eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja.  Egyéb: - órai munka gyűjtőmunka - versenyen való részvétel, kiselőadás stb. - Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést.

Értékelés formái Tanulóink félévente minimálisan a heti óraszámnál hárommal több osztályzatot kapnak, illetve havonta minimum egy érdemjegyet. Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. Az osztályozás alapja alsó és felső tagozaton azonos: 0 – 30 % 1 31- 50 % 2 51- 70 % 3 71- 90 % 4 91- 100 % 5 A témazárók értékelés legkésőbb két héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. A témazáró jegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe pirossal jelöljük (egy témazáró jegy az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg). Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén dicséretes osztályzatai vannak a tantárgyak legalább feléből, a tantestület általános dicséretét érdemeli ki, ezt a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. - 97 -


2012/2013

Amennyiben a tanuló a második–nyolcadik tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból elégtelenminősítést szerez a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztusban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanév szorgalmi időszakának végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelenminősítést köteles az évfolyamot megismételni. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Osztályozó vizsgázni kell, ha:  Az igazgató felmenti a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló)  Az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló Tanulók értékelése félévkor és év végén: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal, 1-5 érdemjeggyel történik. Az értékelés módszerei az 1-4. évfolyamon a következőképp történnek: Tanulóink értékelése év közben 1 és 2. évfolyam első félévében A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. 1 és 2. évfolyam első félévében szülők felé a tanulók minősítése pontértékkel, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással történik. 2. évfolyam második félévében és 3-4. évfolyamon a tanulók teljesítményét évközben és év végén is 1-5 érdemjeggyel minősítjük annak érdekében, hogy a szülők felé folyamatosabb, még rendszeresebb legyen a visszajelzés. Értékelés az 5-8. évfolyamon: 5-8. évfolyamon félévkor és év végén, valamint ezeken az évfolyamokon évközben és év végén 1-5 érdemjeggyel történik az értékelés. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk.

- 98 -


2012/2013

Tantárgyi osztályzatok 

Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból. Érdemjegyei évközben 5-ösök, azaz alkalmazni képes tudása van.  Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan szabadosan fogalmaz, tud önállóan összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza.  Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanultakat kisebb hibákkal tudja alkalmazni.  Közepes (3): tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek. Önállóan beszélni, dolgozni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát.  Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre.  Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, - osztályzattal történő értékelésnél a „jeles” minősítés esetén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: - félévkor: „D”- jelöléssel, - tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak több mint fele „kitűnő” (dicséretes) nevelőtestületi dicséretben részesül. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei osztályzatai, ill. szöveges minősítései a következőképp adhatók:

Szöveges minősítés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor: - Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit megbízhatóan tudását alkalmazni képes. - Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. - Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. - Felzárkózatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre.

A tanuló magatartásának, elmarasztalása

szorgalmának

értékelése

ill.

elismerése,

A magatartás és szorgalom értékeléséhez az osztályfőnöki munkaközösségünk kidolgozott egy szöveges értékelési kiegészítést is, azzal a szándékkal, hogy a szülő átfogó képet kapjon a gyermeke személyiségéről. Ezeket az első negyedév, illetve harmadik negyedév végén kapják kézhez a tanulók, ill. szülők. - 99 -


2012/2013

A tanuló magatartása A tanuló magatartása lehet példás, jó, változó, rossz. Példás:  Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz.  Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész.  Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti.  Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat.  Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó:  Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására.  Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi.  A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek.  Nincs igazolatlan mulasztása.  Fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztető. Változó:  Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete rendszeretete ingadozó.  A közösség munkájában való részvétele hullámzó.  Társaival szemben időnként durva, goromba.  Két nap igazolatlan hiányzása van.  Legmagasabb fegyelmi fokozata osztályfőnöki intő. Rossz:  Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat.  A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti.  A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba.  Több nap igazolatlan hiányzása van.  Legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez. A tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet három bejegyzésenként az osztályfőnök a következő írásbeli elmarasztalásra vált át: Osztályfőnöki: figyelmeztető, intő Igazgatói: figyelmeztető, intő. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak.

- 100 -


2012/2013

A tanulók szorgalma A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás:  Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi.  Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el.  A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik.  Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre.  Felszerelése hiánytalan. Jó:  Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi.  Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli.  Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik.  Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad.  Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó:  Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják.  Gyakran dolgozik képességei alatt.  Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt  Munkájának esztétikája gyakran igénytelen  Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel. Hanyag:  Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga előrehaladása érdekében.  Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik.  A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan.  Munkái hanyagságról árulkodnak.  Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez.

Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tartanak. Értékelési hagyományaink, közé tartozik, hogy a legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. A legtöbb dicséretet kiérdemelt tanulók fényképeit dicsőségtáblán helyezzük el. Tanulóink jutalmazása és büntetése a Házirendben van leszabályozva. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény - példamutató szorgalom - hiányzásmentes tanév - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel - az iskola érdekében végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység

A tanulók jutalmazása – –

városi-, területi-, körzeti-, megyei-, országos-, nemzetközi szaktantárgyi és művészeti versenyeken elért helyezésekért (iskolai és egyesületi keretekben elért eredmények is), az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi vezetők javaslatai alapján a tanuló egyéb, például közösségi munkájáért. - 101 -


2012/2013

A tanulók kimagasló eredményeik alapján igazgatói- vagy tantestületi dicséretben részesülhetnek. Ennek megítélése a házirendben található táblázat alapján történik. A feldolgozáshoz a tanulók eredményeinek összegyűjtése a „tantárgyi eredmények” táblázatba történik. (Egyértelműen: egy sorba egy tanuló egy bizonyos versenyen elért eredménye kerül.) Szükséges: - a verseny időpontja (év, hó, nap) - pontos megnevezése - a verseny típusa (városi, város környéki, megyei, országos, nemzetközi, …) - a tanuló neve, - a tanuló osztálya, - versenyen elért eredménye - tantárgy megnevezése, - a versenyre felkészítő tanár (ok) neve A versenyek eredményeinek táblázatba írása a felkészítő tanár feladata. Amennyiben a tanuló iskolán kívüli közösség színeiben ér el kimagasló eredményt, vagy más okból (pl. közösségi munka, tartósan kimagasló tanulmányi eredmény és szorgalom, kiemelkedő napközis munka, három osztályfőnöki dicséret, …), kapja az elismerést, ennek felvezetését az osztályfőnök (esetleg szaktanár) tegye meg. Fontos, hogy a tanulók tájékoztassák rendszeresen osztályfőnökeiket, szaktanáraikat eredményeikről, sikereikről (emléklapok, oklevelek bemutatásával). Az osztályfőnökök feladata, hogy a kapott dicséreteket rendszeresen vezessék a naplóba. A kitöltött tantárgy eredmények táblázatokat a helyi munkaközösség-vezetőknek el kell juttatni összesítésre. Egyúttal másolatot kérünk az eredménytáblázat összesítőjének mindig csak a legújabb eredményekről. A kitöltött versenyeredmény táblázatok alapján, ami a munkaközösség-vezetőkhöz érkezik, az eredménytáblázat összesítője tölt ki dicséret lapokat az ellenőrzőkbe, amit eljuttat az osztályfőnökökhöz. Az ellenőrzőbe beragasztott dicséreteket egyidejűleg a naplóba is be kell írni! A szereplésekért, közösségi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok töltik ki a dicséreteket. A jutalmazás formái: - szaktanári, tanítói dicséret SZD - osztályfőnöki dicséret OD - igazgatói dicséret ID - tantestületi dicséret TD Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért szaktanár és osztályfőnök is adhat A 5. osztályfőnöki dicséret után Iskolai versenyen 1-2-3. helyezés részt vett (szaktanár írja be) Városi, városkörnyéki 1-3. helyezés versenyen 4-10. helyezés részt vett (szaktanár írja be) nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Megyei, területi versenyen 1-10. hely részt vett nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Országos, nemzetközi 1-20. hely - 102 -

SZD

OD OD

SZD

OD

ID

TD

ID OD SZD ID OD SZD ID ID OD ID TD


versenyen részt vett

2012/2013

21-30. hely

ID

OD nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, TD elismerésben részesült Iskolai-, városi rendezvényeken, ünnepségeken való OD fellépésért (kórus, zenekar, művészeti csoport, …) Megjegyzés:  Az eredményeket 2 héten belül kérjük elküldeni a kiadott táblázatban. (táblázat a honlapról letölthető)  Felfutó levelező versenyeknél csak akkor jutalmazható a tanuló, ha a versenysorozat behívásos személyes versenyzéssel zárul. Az ott elért eredménye határozza meg a jutalmazás fokát.  Szaktanár:= tantárgyakat tanítók, napközis nevelők  Különleges esetekben a jutalmazás mértékéről az igazgató dönt. Iskolán kívüli eredmények elismeréseként igazgatói vagy tantestületi gratulációt kaphat a tanuló.

A tanulók büntetése Egy óra igazolatlan hiányzása Tanítási óra zavarása Felnőttel szemben tiszteletlen Isk. versenyen cserbe hagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása, amikor az iskoláját képviseli nem a HR-nek megfelelő Három of. figyelmeztetés után Társait szándékosan bántalmazza Tudatosan rongálja az iskola, társai felszerelését Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák (hazugság, hamisítás, lopás) súlyos megsértése Testi, lelki terror Harmadik of. intés után Társai súlyos bántalmazásáért Városi versenyen nem jelenik meg Lopás 10000 forint felett Házi rendet súlyosan megszegi Második igazgatói figyelmeztetés után Megyei versenyen nem jelenik meg Iskolán kívüli magatartása ahol az isk. képviseli komoly kifogást hagy maga után Dohányzás, alkoholt és kábítószert az iskola területén használ vagy árul

of. figy. X X X X X

of. intő

ig. figy.

ig. intő

X X X X X X X X X X X X X X X

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, - 103 -


2012/2013

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulóinknál bizonyos esetekben az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása indokolt. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. Az integrálódó modulok 1-1 osztályzattal értékelődnek, amit bekarikázva jelölünk, majd a naplóban, ez egy tantárgyi jegynek felel meg, s a továbbhaladásban, mint egy jegy számít be. A modulokat kötelező tantárgyi rendszerben oktatjuk (óratervben foglaltak szerint), ezért az értékelésük és minősítésük megegyezik a többi tantárgyéval.

Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli számonkérés fajtái: Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg. Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt rajta (teszt lap).

Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, - alakítsa önértékelő képességüket, - legyen tervszerű, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása. Formái: - Év eleji felmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket - 104 -


-

2012/2013

Félévi felmérő dolgozat: az előző időszakban elsajátított ismereteket Év végi felmérő dolgozat: a kialakított készségeket méri Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja - Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi - Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon - Tanórai önálló írásbeli munka - Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés - Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás - Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelő által készítettek - Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladat meghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán). Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 1 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 2-nél több írásbeli számonkérést, nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálynaplóban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe: - objektív, - követhető, - dokumentálható, - áttekinthető, - egyértelmű, - fejlesztő, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetőségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelő számára is (fele- fele arány). Írásbeli számonkérés súlya: a felmérések, témazárók, a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét.

- 105 -


2012/2013

Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei  eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése,  a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen,  a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön,  az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is,  a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges.

A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A napközi vezető feladata, hogy a ránk bízott gyerekek mindegyikével egyformán törődjünk, mintegy második otthont adva nekik. Úgy kell gyerekeinket ellenőrizni és segíteni a tanulásukban, hogy magukból a lehető legjobb eredményeket hozzák ki. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó időbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentős része a napköziből megy el a zene, sport, tánc, hittan, rajz, balett szakkörökre, így a nevelőnek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítéséről, ellenőrzéséről. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelőnek kell odafigyelnie arra, hogy időben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy időben legyenek kész a leckéikkel. Ezek a szakkörök, a benne elért sikerek újabb eredményekre sarkallják tanulóinkat. Tanulószoba: (szervezése vegyes): 7. ill. 8. osztályos tanulókból áll. A tanulás szervezése differenciált, a gyerekek főleg tanulópáros rendszerben dolgoznak: - önállóan tanulóknál: azonos képességek függetlenül, melyik osztályba jár, - irányításra, segítségre szorulóknál: gyenge és kevésbé gyenge tanuló, de azonos osztály, - állandó segítségre szorulóknál: azonos képesség, azonos osztály, állandó tanári segítség. A tanulás hatékonyságának növelésében jelentős szerepet kap a tanulók közötti különbségek (életkor, szociális helyzet, motiváltság, akarat, egyéni képességek) ismerete alapján az „egyénre szabott” segítségnyújtás, a szülőkkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való állandó kapcsolattartása. Iskolánkban évfolyamonként más és más időpontban történik a tanulás és uzsonna ideje. A differenciálás feladata, hogy a csoporton belül lévő, de különböző fejlettségi szintű tanulókat a tanulás ideje alatt a képességüknek megfelelő feladattal lássuk el. Ezért az „üzenő” mellett elengedhetetlenül szükséges a gyakorló füzet. Jól bevált benne az írás, matematika, idegen szavak gyakorlása mellett, a tartalom leírása, rajzzal való ábrázolása, a történelem és környezet kérdéseinek megválaszolása, valamint egyéb gyakorlások, pl.: szabályok leírása. - Az önállóan tanulók (Azok a tanulók, akik szinte segítség nélkül, önállóan tanulnak) egymás mellett ülnek, vagy éppen a gyengébbeket segítik (tanulópár), - az iskolai feladaton kívül valami plusz feladatot is kapnak, ami lehet egyénre szabott, esetleg közös feladat, a tanuló által kért, stb. A kevésbé önállóan tanuló gyerekek már rendszeresen kérik a segítséget a leckéik elkészítése közben, ha egy-egy feladatnál megakadnak. A másnapra való felkészülésre elég, de a gyakorlásra egyre ritkábban marad idejük. Pedig – gyakorlat teszi a mestert – tartja a közmondás. S nekünk is mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legtöbbet gyakoroljanak, hogy egyre önállóbbakká váljanak. Az állandó segítségre szorulókkal kell a napközis nevelőnek a legszorosabb kontaktust tartania. Jó, ha egy asztalnál/padnál foglalnak helyet, vagy közvetlen a tanári asztal közelében, esetleg egyedül ülnek. Csak így lehet folyamatosan figyelemmel követni őket, a többiek zavarása nélkül segíteni a munkájukban.

- 106 -


2012/2013

Nevelési célkitűzés Az iskolai ismeretek megszilárdítása, és a tanulókkal fokozatosan elsajátítani a képességükhöz megfelelő legeredményesebb tanulási módszereket. Az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek, az ambíció, az igényszint emelése, fejlesztése. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának folyamata Jelölések: E=egyéni P=páros Cs= csoportos S= tanári segítség F = frontális

Tevékenység Bevezetés a tanulmányi munkába

Tanulás előkészítése

Tanulás I., „csendes” (Tanulás és írásbeli feladatok elkészítése)

Feladat Tájékozódni  a délelőtti órák eseményeiről  a házi feladatok tantárgyak szerinti mennyiségéről, jellegéről (írásbeli, szóbeli) Objektív feltételek megteremtése  kellemes tanulóhely kialakítása  A tanuláshoz szükséges eszközök biztosítása aznapra és másnapra, megfelelő külalakkal (áttekinthetőség, esztétika) Szubjektív feltételek megerősítése  A figyelem koncentrálásának növelése, a munka hatékonyságának elérése  Érdeklődés felkeltése, ébrentartása Tudatos tervezésre, szervezésre szoktatás:  Egyéni sorrend kialakítása 1. Könnyű-nehéz 2. Szóbeli-írásbeli 3. Tárgyak nehézségi foka szerint  Időtervezés maximális időkihasználással, saját tempó figyelembevételével 1. Írásbeli feladat elkészítéséhez  Ismétléssel feleleveníteni a továbblépéshez nélkülözhetetlen ismereteket  Igényszint növelése, helyességre, esztétikus munkára törekvés 2. Szóbeli tanuláshoz  a tanulás technikájának elsajátíttatása  Gondolkodva tanulás, összefüggések keresése  szótár, lexikon helyes használatának megtanítása  szókincs, kifejezőkészség javítása  választékos beszédre való törekvés, érthető fogalmazás - 107 -

Módszer Beszélgetés Napló, ellenőrző, leckefüzet megnézése E, P, Cs 

Füzetek, tankönyvek órarend szerinti előkészítése.  Ellenőrzése  Megbeszélés  Helyes testtartást és légzést segítő gyakorlatok  Relaxációs gyakorlatok  Koncentrációs gyakorlatok  Írást előkészítő gyakorlatok  Megbeszélés  Értékelés  Tapasztalatszerzés  Óra használata F, E   

   

Tankönyv, órán írt vázlat, kézikönyv, szótár használata Tollbamondás, másolás Folyamatos megfigyeléssel kiválasztani és fejleszteni Felidézés Lényegkiemelés Vázlatpontok írása Új szavak, kifejezések kikeresése szótárból,


3. Az önművelési igény felkeltése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés 4. Megfelelő munkatempó kialakítása, fokozása

2012/2013



lexikonból Csendes és hangos olvasás



Differenciált foglalkoztatás  Iskolai és városi könyvtár látogatása E, P, Cs, S, F Ellenőrzés Tanulás II.  Ismétlés (Ellenőrzés, értékelés)  Az önellenőrzés lehetőségeinek és  Tartalomírás fontosságának megismertetése  Felmondás próbák  Logikus, tömör tartalom  A megtanultak felmondásra törekvés kikérdezése Értékelés  Gyakorlás  A teljesítményre való pozitív  Mosoly, dicséret, apró reagálás alkalmazása, fontossága gesztus  Egyéb jutalmazás E, P, Cs, S A cél elérése érdekében folyamatos kapcsolattartás a szaktanárokkal és a szülőkkel.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük: Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek közül az alábbiakat választottuk ki helyi adottságaink figyelembe vételével: 1. Ülésben előrenyúlás (hajlékonyság) 2. Helyből távolugrás (gyorsasági erő) 3. Hanyattfekvésből felülés (erő-állóképesség) 4. Függés hajlított karral (erő-állóképesség) 5. Ingafutás (futási gyorsaság) 6. 12 perces futás (aerob állóképesség) 7. 60 m-es vágtafutás A követelmények legobjektívebb mutatói a fittségi próbákon produkált abszolút értékek. Igaz ezek mindig abszolút rangsorba is állítják a tanulókat, azonban odafigyelünk, hogy ne kövessük el azon pedagógiai hibát, hogy ezeket a teljesítményeket ne függetlenítsük el a gyermekek morfológiai eltérésétől. Ezek a mérések, mint egy tükrök szerepelnek a tanulóknak. „Ilyen vagy, ennyit érsz.” „Saját magadhoz mérten vizsgáld a fejlődésed!” Ezekkel a nálunk bevált egyszerű eszközökkel, formákkal kapjuk az objektív eredményeket és azt a tanulói teljesítmények javítására motiváló eszközként, használjuk fel.

- 108 -


2012/2013

Záró rendelkezések A pedagógiai program 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerülhet sor, ha: - jogszabályi változások ezt szükségessé teszik, - a nevelőtestület több mint 50%-a kezdeményezi, - a kibővített iskolavezetés több mint 50%-a kezdeményezi, - az iskola igazgatója kezdeményezi. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata szükséges. A módosítás elfogadása esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer, a tanévzáró értekezlet alkalmával kerülhet sor. Makó, 2012. április 25. Almási Pál igazgató

- 109 -


2012/2013

Tartalomjegyzék Törvényi előírások........................................................................................................................... 2 Az iskola nevelési programja .......................................................................................................... 3 Adatok ..................................................................................................................................... 3 Helyi szintű szabályozás dokumentumai ................................................................................ 3 Helyzetelemzés............................................................................................................................ 5 Belső feltételek ........................................................................................................................ 5 Iskolaszerkezet .................................................................................................................... 5 Tanulóink ............................................................................................................................ 5 Tanulmányi helyzet ............................................................................................................. 5 Külső feltételek ....................................................................................................................... 5 Társadalmi környezet .......................................................................................................... 5 Szervezeti kapcsolatok ........................................................................................................ 6 Az iskola jövőképe .................................................................................................................. 6 Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................. 7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei ....... 8 Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................... 8 Az egyházi oktatás alapfeladatai ............................................................................................. 8 Pedagógiai célok, feladatok..................................................................................................... 8 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük .................................................................................................................. 10 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége .......................................................................... 10 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak ....................... 11 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak ................................................................................................... 11 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak ............................................................................................................................. 12 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre ....................................................................................................... 12 7. Az iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben, legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira .................................................................................... 13 Eszközök, eljárások ............................................................................................................... 13 A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai .................................................... 14 Az újabb társadalmi elvárások .............................................................................................. 14 A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése...................................................... 14 A kulcskompetenciák nyolc területe ..................................................................................... 15 Általános törekvéseink ...................................................................................................... 15 Pedagógiai, metodikai alapok ........................................................................................... 15 Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület .................................................................. 15 A fejlesztés célja................................................................................................................ 16 Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya........................................... 16 A) Szövegértés-szövegalkotás............................................................................................... 17 A program jellemzői.......................................................................................................... 17 Az alsós program rendszere .......................................................................................... 18 B) Matematikai kompetenciaterület ...................................................................................... 19 A fejlesztés célja................................................................................................................ 19 A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei .................................. 19 A matematikai kompetencia fejlesztési területei ............................................................... 19 C) Idegen nyelvi kompetenciaterület .................................................................................... 20 - 110 -


2012/2013

A fejlesztés célja................................................................................................................ 20 Célcsoportok.................................................................................................................. 20 Az idegen nyelvi programok ............................................................................................. 20 Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei ........................................................ 21 Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetencia-területekhez .............. 21 A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok ......................................................... 22 A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja .............................................. 22 A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye................. 22 A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai ....................................................... 22 A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége ................................................................ 23 A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye ................................................................ 23 A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja ............................................. 23 A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye...................................... 23 A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja ........................................................... 24 Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban ................................................................ 24 A munka gyakorlati megvalósítása ....................................................................................... 24 Projektek idegen nyelven .................................................................................................. 25 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 26 Világnézeti, erkölcsi nevelés ......................................................................................... 26 Esztétikai nevelés .......................................................................................................... 26 Környezetvédelemre nevelés......................................................................................... 26 Az egészséges életmódra nevelés .................................................................................. 27 Közéletiségre nevelés .................................................................................................... 27 Iskolai egészségnevelési program ............................................................................................. 28 Jogszabályi háttér a mindennapos testnevelés bevezetéséről ................................................ 28 Az egészségfejlesztés fő feladatai ......................................................................................... 28 Az egészségfejlesztés sarkpontjai ..................................................................................... 28 A prevenció (megelőzés) területei..................................................................................... 28 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ....................................... 29 Szomatikus testi nevelés................................................................................................ 29 Higiénés nevelés ............................................................................................................ 29 Személyi higiénére nevelés ........................................................................................... 29 Környezet higiéniára nevelés ........................................................................................ 29 A betegségek megelőzésére nevelés ............................................................................. 29 A kondicionális testedzés .............................................................................................. 29 Baleset-megelőzésre nevelés ......................................................................................... 30 Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés ................................................................... 30 Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés .................................. 31 Kommunikációs nevelés ............................................................................................... 31 Környezeti nevelési program .................................................................................................... 32 Környezet és természetvédelmi jogszabályok....................................................................... 32 Egészségügyi jogszabályok ................................................................................................... 32 Közoktatási jogszabályok ...................................................................................................... 33 A környezeti nevelés színterei iskolánkban .......................................................................... 33 Tanórán kívüli programok ................................................................................................. 39 Erőforrások ........................................................................................................................ 39 Nem hagyományos tanórai keretben ............................................................................. 40 Módszerek ......................................................................................................................... 40 Taneszközök .................................................................................................................. 41 Kommunikáció .................................................................................................................. 41 Iskolán belüli kommunikáció formái ............................................................................ 41 Iskolán kívüli kommunikáció formái ............................................................................ 41 - 111 -


2012/2013

A környezeti nevelés eredményességének vizsgálati módszerei .................................. 41 Erőforrások ........................................................................................................................ 42 Nem anyagi erőforrások ................................................................................................ 42 Anyagi erőforrások ........................................................................................................ 43 Konkrét célok és feladatok ................................................................................................ 44 A tanulók személyiségfejlődése ................................................................................................ 45 A tanuláshoz kapcsolódó feladataink .................................................................................... 45 Feladataink és a hozzá kapcsolódó eszközök .................................................................... 45 Művészetek területein ....................................................................................................... 45 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények ................................................ 45 Pedagógusokat érintően..................................................................................................... 45 Gyermekközösségek.......................................................................................................... 45 A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai ........................................................... 46 Rendezvények ............................................................................................................... 47 Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR)......................................................................................... 48 Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések.................................................... 48 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................. 51 Feladat ........................................................................................................................... 51 Módszerek ......................................................................................................................... 52 A megvalósulás színterei ................................................................................................... 52 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................................. 54 Feladat ........................................................................................................................... 54 A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei ............................................................... 54 Kapcsolódó tevékenységek ............................................................................................... 55 Oktatási segítség ............................................................................................................ 55 A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei ......................... 55 A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák írásos anyagok elkészítése ....................................................................................................... 56 A megoldást segítő személyek, intézmények ................................................................ 57 Megoldási lehetőségek .................................................................................................. 57 Tapasztalatunk ............................................................................................................... 57 A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók, felzárkóztatási program .. 59 A megvalósítás keretei, eljárásai ....................................................................................... 61 A fejlesztés területei ...................................................................................................... 61 Egyéb tevékenységek .................................................................................................... 62 A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja ............. 62 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................... 63 Alkalmazott módszerek ..................................................................................................... 64 A hátrányos helyzet kezelésének színterei .................................................................... 64 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................... 65 A tehetséggondozás folyamata .......................................................................................... 65 Az iskola fogyasztóvédelmi programja ..................................................................................... 73 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ...................................................................................... 73 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ..................................................................... 73 Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások .................................................................. 73 Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák .................................................................... 73 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .......................................... 74 A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei .......................................................................... 74 Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében .......................................... 75 Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében ..................................................... 75 Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata ................................................................ 75 Szülővel, közösséggel való együttműködés formái .......................................................... 76 - 112 -


2012/2013

Együttműködés a tanulói közösséggel .............................................................................. 76 A kapcsolattartás kialakult formái................................................................................. 76 Tájékoztatás a tanév rendjéről, programjáról ................................................................ 76 Az iskolai élet munkarendje, hagyományok ............................................................................. 77 Általános munkarend............................................................................................................. 77 Tanítás nélküli munkanapok rendje .................................................................................. 77 Az iskola által nyújtott szolgáltatások ................................................................................... 77 Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon ........................................................................... 77 Szervezeti hagyományok................................................................................................... 78 Innovációs törekvéseink .................................................................................................... 78 Iskolahasználók az iskolai közéletben................................................................................... 79 Tanulói részvétel, diákönkormányzat ............................................................................... 79 A diákönkormányzat szervezete, működése ..................................................................... 79 Szervezeti felépítése ...................................................................................................... 79 A pedagógiai program megvalósításának garanciái .............................................................. 80 A pedagógiai program eredményességének mutatói ............................................................. 80 Az iskola helyi tanterve ................................................................................................................. 81 Óratervek ............................................................................................................................... 81 A nem szakrendszerű oktatás bevezetése .................................................................................. 82 A tanterv kiemelt területei ..................................................................................................... 82 Emelt szintű oktatás .............................................................................................................. 82 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve 84 Eszközjegyzék ........................................................................................................................... 85 Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................... 92 A tanulói jogviszony létesítésének folyamata ....................................................................... 92 A tanulók továbbhaladása ................................................................................................. 93 Tanulmányi követelmények nem teljesítése ..................................................................... 94 A tanulói jogviszony megszűnése ..................................................................................... 95 Iskolán belüli átjárhatóság ................................................................................................. 95 Bizonyítvány ..................................................................................................................... 96 Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés ............................................... 96 Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei ..................................................... 96 A tanulók minősítésének formái ....................................................................................... 96 Módjai ............................................................................................................................... 97 Értékelés formái ................................................................................................................ 97 Tantárgyi osztályzatok ...................................................................................................... 99 Szöveges minősítés ........................................................................................................... 99 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása ............. 99 A tanuló magatartása ....................................................................................................... 100 A tanulók szorgalma........................................................................................................ 101 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................... 101 A tanulók büntetése ............................................................................................................. 103 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése ......................................................................... 104 Az írásbeli beszámoltatás formái, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe .... 104 Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton ................................................................ 104 A napközis, tanulószobai és iskolaotthonos felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ........................................................................ 106 Nevelési célkitűzés .......................................................................................................... 107 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 108 Záró rendelkezések ...................................................................................................................... 109 Tartalomjegyzék .......................................................................................................................... 110

- 113 -

A makói Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógiai programja. OM azonosító:

Recommend Documents