A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2006. Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) Beszámoló az Elektrotechnika centenáriumi ülésérõl A világítástechnikában alkalmazott új, újabb alumínium anyagok minõségi paraméterei és azok hatása a fénytechnikai jellemzõkre Hova lett a magyar villamosgépipar? Középfeszültségû univerzális kábelhálózatok Beszélgetés Pap Sándorral, a GANZ KK Kft. nyugdíjas mûszaki igazgatójával
Vezetékelrendezési rendszerek Az Ackermann és Dahl termékek integrációjával jelentôsen bôvül az OBO termékválasztéka. WDK vezetékcsatornák LKM fém vezetékcsatornák SKL padlószegély-csatornák VK huzalozó csatornák (Dahl) GEK-K és GEK-K Rapid 45 mûanyag parapetcsatornák GEK-S acéllemez parapetcsatornák GEK-A és GEK-A Rapid45 alumínium parapetcsatornák ISS energiaoszlopok
Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41
CIKKEK Dr. Bürger László, Decsi Tamás, Gölöncsér Péter, Kovács Péter, Molnár Csaba, Olasz Ferenc, Sulyok Zoltán: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2006. Dr. Szunyogh István: Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) ÉRTÉKEINK HÍREK EGYESÜLETI ÉLET SZEMLE KÖNYVAJÁNLÓ ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET VILLAMOS GÉPEK VILÁGÍTÁSTECHNIKA PR CIKK PORTRÉ Pap Sándor GONDOLATOK
4 7
3 10, 11, 13, 14, 31, 32 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 29, 30 27, 32 15 20 18, 23 24 28
TARTALOM 30
HÍRDETÔINK: CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT.
Pap Sándor
Elektrotechnika - centenáriumi ülése
Kandó mozdony
Articles Dr. László Bürger, Tamás Decsi, Péter Gölöncsér, Péter Kovács, Csaba Molnár, Ferenc Olasz, Zoltán Sulyok: Network Development Plan of the Hungarian Power System 2006 Dr. István Szunyogh: Unlawful manipulation of household electricity meters (electricity theft) Our Values News From our correspondents Review Books Recommendation History of Electrotechnics Electrical appliances Lighting PR Article Portrait Sándor Pap Thoughts Summaries
4 7
3 10, 11, 13, 14, 31, 32 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 29, 30 27, 32 15 20 18, 23 24 28
CONTENTS
Advertisers:
30 32
CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT.
F Ô S Z E R K E S Z T Ô I
Ü Z E N E T
-
F Ô T I T K Á R I
Ü Z E N E T
BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓK! Szerencsések vagyunk! Ritka esemény tanúi lehetünk, mind akik írunk lapunk e számában, és mind azok akik kézbe vehetik, forgathatják e számot. Ezzel a számmal indul útjára az Elektrotechnika centenáriumi, 100. évfolyama. Adózzunk nagy tisztelettel õseink elõtt, megérdemlik! Mindannyian olvashattuk az Elektrotechnika ez év januári számában új Elnökségünk bemutatkozását, melyben minden elnökségi tag, - legyen az új, vagy újraválasztott - néhány mondatban elmondja célját, hitvallását, ars poetikáját. Ha netán ezeket valaki nem olvasta volna el, javasolom vegye elõ januári számunkat, és abban a 4. és 5. oldalon olvassa el. Megéri! Megtudhatja, hogy elnökségi tagjaink közül, ki milyen lendülettel, ki milyen céllal indul, hogy eleget tegyen tagságunk bizalmának. Címszavakban összefoglalva, - az én olvasatomban - az alábbi fõbb célkitûzések fogalmazódtak meg: megújulás, szervezetkorszerûsítés, társadalmi megbecsülés erõsítése, érdekérvényesítés, jelentõsebb hangsúly az oktatáson, aktívabb társadalmi szerepvállalás, nyitás a társadalom felé, szakmaiság erõsítése, vállalati célok támogatása, fiatalítás. Az Elnökség azonban hamar túllépett a megválasztását követõ célok megjelölésén, és dicséretes módon már a január 12-i Elnökségi Ülésén - a fentiek megvalósítására - cselekvési programot fogadott el. A programot Dervarics Attila elnökünk terjesztette elõ. A programnak 5 fõ pillére van, nevezetesen: a szakmaiság elõsegítése, biztosítása, aktív szerepvállalás a honi elektrotechnika alakításában, a tagság, olyan feltételek teremtése, hogy érdemes legyen tagnak lenni, a tagság egyben elismertséget jelentsen, hasznosítani partneri kapcsolatainkat, mindehhez forrást kompetenciánk és adottságaink hasznosítása jelentsen, egy hatékony átlátható szervezet keretében. A program megjelöli a cselekvési irányokat, részletes - határidõs - munkatervet tartalmaz, továbbá munkabizottságokat hívott életre, a feladatok végrehajtására, felelõsök megjelölésével. Kívánjuk, hogy többszöri elhatározást követõen, az Egyesület valóban meginduljon - a kor kihívásainak megfelelõ - új úton. Szilárd meggyõzõdésem, hogy ez mindannyiunk közös érdeke, ez a jövõnk! Azt itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy - amint mindenki látja, aki lapunkat kézbe veszi - Elnökségi döntés született lapunk megjelenési formáját érintõen is. Ezentúl ismét 210x297 mm-es formátumban jelenünk meg. Ez természetesen a lap tartalmi elemeit nem érinti, a lap értékén nem változtat, a fizikai kezelhetõséget egyszerûsíti. Visszatérve az alapkérdésre, határozottan bizakodom, hogy az Egyesület általam már többször és több helyen „gebinesedésnek” nevezett folyamata megtorpan, és ha nem is egyik napról a másikra, de elnyeri méltó helyét a hazai közéletben, a hazai társadalomban. Dr.. Bencze János Lernyyei Pééter fõszerkesztõ felelõs kiadó
TISZTELT OLVASÓK! Mint az bizonyára szembeötlõ volt az Elektrotechnika legújabb számának kézbe vételénél, ismét megváltozott az újság formátuma. Joggal merül fel bárkiben a kérdés, vajon miért? Talán ez lett volna az újonnan megválasztott Egyesületi Elnökség legfontosabb feladata? Hasonló kérdés fogalmazódott meg bennem is, amikor a karácsonyi ünnepek elõtt összesítettem az elnökségi tagok észrevételeit. Szeretném azonnal eloszlatni a kétséget: nem az újság formátuma a legizgalmasabb kérdés. Az elõzõ idõszak elnöksége mát több ízben tárgyalta a témát, a megújult újságról készített közvélemény-kutatás összességében kedvezõ értékeléssel zárult. Azok a tagtársaink, akik beköttetik az Elektrotechnika évfolyamait, nehezményezték a formátum szélesítését. Megnéztük okoz-e szerkesztési, tipográfiai nehézséget, ha visszatérünk az A/4 méretre. Nem találtunk nyomós okot, így az Egyesületi Elnökség január 12-i ülésén többségi szavazással döntött a formátum módosítása mellett. A dolognak ezzel vége lehetne, azonban korántsem ez a helyzet. Az Elektrotechnika arculat váltásával színesebb, olvasmányosabb lett, azonban a szakmai tartalom terén még jelentõsek a tartalékok. Az újságot mi, az Elektrotechnikai Egyesület tagjai tehetjük tartalmasabbá, írásainkkal, munkánk, eredményeink bemutatásával. A 100. évfordulóját ünneplõ Elektrotechnika akkor érheti meg következõ 100 évét, ha mi, az Egyesület tagjai teszünk is érte. Felhívással fordulok tehát mindenkihez, aki az elektrotechnika, energetika területén dolgozik, segítse publikációival ismereteink fejlõdését, tájékozottságunk növekedését.
Kovács András fõtitkár
2
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 2.szám
F Ô S Z E R KÉ ER ST ZÉ TK ÔE I I NÜ KZ E N E T E K
KEDVES OLVASÓK! Az Elektrotechnika folyóiratban új rovat indul, „Elektrotechnikai értékeink” címmel. A rovat célja olyan országos értékeink - értve ezalatt a jól- és kevésbé ismert helyeink, tárgyaink - bemutatása, melyre méltán lehet büszke az elektrotechnika társadalma. Legyen az a Kandó mozdony, a Budapesti és Szegedi Elektrotechnikai Múzeum, vagy esetleg a Világítás Háza - sorolhatnám még, a lista végtelen. Szükségünk van értékeinkre, emlékeinkre - azok ápolására, megtartására és megismertetésére. Sok esetben ezek a gyöngyszemek nem ismertek, esetleg hallunk róluk, de bõvebb ismereteink nincsenek. Ezúton kérem Olvasóinkat, amennyiben az ország bármely részében ilyen értékünk „lapul”, és arról tudomásuk van, érdemesnek tartják bemutatásra, forduljanak lapunk Szerkesztõségéhez. Legyünk büszkék értékeinkre, és mutassuk meg milyen rejtett „tartalékokkal” rendelkezünk!
Horváth Zoltán Felelõs szerkesztô
ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK Sorozatunk elsõ részében a Budapesti Mûszaki Fõiskola elõtti Kandó mozdonyt mutatjuk be. A mozdony 1983. november 18-án került ma is meglévõ helyére, a Bécsi úton található Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának egyik épülete elé. Az avató beszédet az a Bakos István - fõiskolai tanár, az Erõsáramú Kar akkori igazgatója - mondta, aki a mozdonyt a szétbontástól és a beolvasztástól az utolsó pillanatban mentette meg. A gépezet az akkor érvényes szabályok szerint a Közlekedési Múzeum leltárába került. A mozdonyt 2001-ben felújították, újrafestették – azonban az idõ újra fogott rajta, a mozdony ismételt felújításra vár. (A Fõiskola Rektorának ígérete szerint az ehhez szükséges pénzösszeg bármikor rendelkezésre áll.) Napjaink szomorú „szenzációja”, hogy a "malaclábú", 60-as sorozatú megmentett mozdonyt (amibõl a szakemberek ismeretei szerint összesen három darab készült), a közlekedési emlékekért felelõsséget érzõk hatására a Közlekedési Múzeum a Magyar Vasúttörténeti Parkba kívánja áthelyezni. Az aggódás jogos, de! Kijelenthetõ, hogy ez a vasúttörténeti emlék jelenlegi helyén jó és biztos kezekben van.
KANDÓ KÁLMÁN (1869. július 8. - 1931. január 13.) Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, mint a váltakozó áramú villamos vasúti vontatás szakértõjét tartották és tartják számon. Számos mozdony modell tervezése és fejlesztése kötõdik személyéhez, köztük a fázisváltós mozdonyé is, amely halála után - 1932. szeptember 12-én - Budapest Keleti pályaudvaráról gördült ki. A MOZDONYRÓL Kandó - más nézetekkel szembeni - meggyõzõdése volt, hogy a vasút csak villamos hajtással mûködhet gazdaságosan: a vasútnak egyszerû nagyfogyasztóként kell az ország villamos energia hálózatába illeszkedni. Az elv egyszerû és logikus volt, az 1930-ra elkészült fázisváltós mozdony képében öltött testet.
2007. 2.szám
A fázisváltó egy szinkrongép, ami fogadja a nagyfeszültségû (16kV), egyfázisú 50Hz frekvenciájú feszültséget. A szinkron gépnek nincs indító nyomatéka, ezért vele közös tengelyen egy indító motor foglalt helyet, ami a szinkron fordulatszám közelébe gyorsította azt. Itt a gép szinkronba ugrik és mindaddig forog, amíg áramkörét meg nem szakítják. Az indító motor szerepét egy kétfázisú aszinkron motor látta el. A tápfeszültséget a szinkron gép megcsapolt állórész tekercseirõl nyerte. A rendszer része egy egyenáramú gerjesztõ gép, ami a szinkrongép póluskerekének gerjesztését látta el. A gerjesztés változtatásával lehetõség nyílott a tápvezeték felé állandó cosfi=1 fázistényezõvel járatni a mozdonyt. A fázisváltó állórészén egy többfázisú tekercsrendszer foglalt helyet, ami a leírtak szerint szinkron generátorként szolgáltatott állandó frekvenciájú, 3, 4 vagy 6 fázisú feszültséget. A mozdony egyetlen hajtó motorja a választott négy sebesség fokozatnak megfelelõen 4 különbözõ pólusszámra (72, 36, 24, 18) kapcsolható aszinkron gép volt. A primer tekercselés a motor forgórészén helyezkedett el, 16 csúszógyûrûn keresztül táplálható. A csúszógyûrûkhöz a sebességfokozatnak megfelelõen kellett hozzákapcsolni a fázisváltó 8 kivezetése közül a szükséges csoportot. A motor szekunder tekercselése az állórészen nyert elhelyezést, 48 kivezetése vízellenállásba merülõ lemezekhez csatlakozott. Sajnos mire az egyfázisú, 16kV-os, 50Hz frekvenciájú vasút elkészült, Európa jelentõs hányada már kiépítette 16 2/3Hz-es vasútjait. Bár az 50Hz-es rendszer kitûnõen bevált, alkalmazása Magyarország határain belül maradt. A Budapest-Komárom szakaszt 1932-ben adták át, amit két évvel késõbb Hegyeshalomig meghosszabbítottak. Horváth Zoltán A sorozat elsõ részéhez nagy segítséget nyújtott Hevesi György, a BMF-KVK Automatika Intézetének igazgatóhelyettese
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
3
V I L L A M O S
E N E R G I A
A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVE 2006. Dr. Bürger László - Decsi Tamás - Gölöncsér Péter - Kovács Péter - Molnár Csaba - Olasz Ferenc - Sulyok Zoltán A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú beruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzõk ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják kivonatosan, 2012-ig elõretekintve. Bevezetés A VET 2003. január 1-jétõl a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervek elkészítését - a hálózati engedélyesek által készített tervek figyelembevételével - valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony mûködéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzeme fenntartása érdekében. • A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedõ fejlesztések megvalósításának kezdeményezése. • Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintû optimalizációja. • Nem része a tervnek a jövedelmezõség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. • Nem része és nem is lehet része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata. A magyar villamosenergia-rendszer 120 kV-os elosztó- és átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minõségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó számára a hálózathoz való szabad hozzáférést teszi lehetõvé, diszkrimináció mentes feltételekkel.
•
•
•
önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet. 2010ig a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatát figyelembe lehet venni az (n-1) kritérium teljesítéséhez. Az átviteli hálózat csak korlátozott feltételekkel és átmeneti ideig támaszkodhat a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120kV-os elosztóhálózatra, ez azonban az import/export/tranzit tevékenységet nem korlátozhatja. Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia átviteli hálózati táppontokba való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. Átviteli hálózati táppont sûrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, a belsõ szûkületek feloldásával kell növelni a hálózat átviteli kapacitását a rendszer biztonsága érdekében, tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságai miatt jelentett kockázatokra. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia fogyasztói körzetekbe való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy az elosztóhálózat érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított villamosenergia-forgalom által.
Javasolt hálózatfejlesztések A számítások, szimulációk alapján 2020-ig elõretekintve, az alábbi hálózatfejlesztések megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2012-ig, elosztói hálózat esetén 2010-ig elõretekintve az így megvalósuló hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott elõkészítõ munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minõsíteni.
Átviteli háló ózat::
4
A MAVIR ZRt. hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára, az európai villamosenergia-rendszerrel az együttmûködõképesség fenntartása, és a rendszerhasználók hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése.
2006 (szeptember 28-án hivatalosan felavatásra került) • Szombathely 400kV-os alállomás 400/120kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, és Gyõr-Szombathely kétrendszerû 400kV-os összeköttetés (második rendszer felszerelve).
A hálózatfejlesztési stratégiában meghatározott fõbb távlati célok • A hazai párhuzamosan üzemelõ 400kV-os és a 220kV-os átviteli hálózatnak (gyakorlatilag csak a 400kV-ot fejlesztve)
2007 (folyamatban) • Meglévõ, jelenleg tartósan üzemen kívül lévõ Göd-Zugló 220 kV-os távvezeték üzembevétele gödi 220/120kV-os transzformációval együtt
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 2.szám
V I L L A M O S
2008-2009 • Szombathely - Hévíz kétrendszerû 400kV-os összeköttetés • Békéscsaba - Nadab 400kV-os kétrendszerû összeköttetés 2010-ig • Pécs - Ernestinovo kétrendszerû 400kV-os összeköttetés létesítése • Tisztázni kell a 750kV további sorsát, mert a felújítás 2010 utánra nem halasztható. A döntéselõkészítõ munkákat meg kell kezdeni. (Végleges döntést a következõ tervciklusban kell meghozni.) • Sajóivánka - Rimaszombat kétrendszerû 400kV-os összeköttetés elõkészítõ munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlovák oldali fogadókészség függvényében • Hálózati engedélyesek együttmûködésével folytatni kell a hálózatlazítás, körzetesítés kapcsán megkezdett vizsgálatokat, munkákat, különös tekintettel a 120kV-os bontási lehetõségek megteremtésére, a körzetek kialakíthatóságára • Vizsgálni kell az átviteli hálózatra csatlakozó erõmûvek jövõképének (HTM-ek felülvizsgálata, engedélyek lejárta) az átviteli hálózatra gyakorolt hatását • Rendszerszintû U/Q stratégia keretében kell hosszú távra elõre meghatározni a feszültség-meddõteljesítmény szabályozás keretében rendelkezésre álló mozgásteret, korlátokat, kényszereket valamint az esetlegesen szükséges fejlesztéseket. 2012-ig • Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr 220kV-os távvezetékek átépítése Gyõr és Martonvásár között kétrendszerû 400kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követõen is 220kV-on üzemel az Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr összeköttetés) • Bicske térségében 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval. Martonvásár - Gyõr 400kV-os távvezeték felhasítása Bicske 400kV-os alállomásba. Bicske - Biatorbágy és Bánhida - Hûvösvölgy 120kV-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske 120kV-os gyûjtõsínhez • Albertirsa - Martonvásár 400kV-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerûként való üzembevétele • Detk 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, a Sajószöged - Göd 400kV-os távvezeték felhasítása Detk 400kV-os alállomásba • Szolnok 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, az Albertirsa - Békéscsaba 400kV-os távvezeték felhasítása Szolnok 400kV-os alállomásba. • Vizsgálni kell egy Bicske - Pomáz - Göd 400kV-os összeköttetés (távvezeték, kábel) nyomvonal-, területbiztosítási lehetõségeit
2007. 2.szám
E N E R G I A
120kV--os elosztó óháló ózat:: 2010-ig E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. • Dorog - Pomáz: felhasítás Esztergom állomásba • Gyõr - Pápa: felhasítás Tét állomásba (megvalósult) • Inota - Pét: felhasítás Várpalota állomásba • Lenti - Szentgotthárd: felhasítás Kerkafalva állomásba • Székesfehérvár térségének vezetékrendezése • Kimle - Mosonmagyaróvár távvezeték átépítése, keresztmetszetének növelése • Sopron-Kelet alállomás felfûzése a Sopronkövesd Sopron-Nyugat vezetékre E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. • Paks - Szekszárd: felhasítás Tolna állomásba ELMÛ • Budaközép - Vérmezõ I-II.: új THPE 2*300 mm2 • Dunakeszi - Fót: 500 mm2 áttérítés 20kV-ról 120kV-ra • Budaközép - Kaszásdûlõ: átépítés THPE 630mm2 • Csarnok tér - Erzsébetváros: átépítés THPE 500mm2 • Kõtér - Katona József utca: átépítés THPE 500mm2 • Soroksár - Üllõ: szabványosítás • Zugló - Kõbánya (Rákosfalva T) I-II.: szabványosítás • Angyalföld - Kõtér: kábel átépítése THPE 500mm2 • Kõbánya - (Kispest -) Népliget 120kV-os távvezeték bekapcsolása (körzetkialakítás módosítása) DÉMÁSZ • Szeged Cserepes sor 120/10kV-os alállomás 120kV-os csatlakozásának kiépítése Szeged Ovit alállomásba ÉMÁSZ • Eger Dél - Füzesabony MÁV: rekonstrukció • Füzesabony MÁV - Mezõkövesd: rekonstrukció • Mezõkövesd - Bükkábrány: rekonstrukció • Bükkábrány - DAM: rekonstrukció • DAM - BÉM: rekonstrukció • Detk - Gyöngyös: rekonstrukció • Lõrinci - Nagykáta: 120mm2-es szakaszok átépítése, rekonstrukció E.ON Tisztántúli Áramszolgáltató Zrt. • Szolnok MAVIR - Szolnok Dél: kettõs T leágazás Szolnok Ipari Park transzformátorállomásba • Debrecen Központi új transzformátorállomás, kétrendszerû kábeles kapcsolattal Debrecen MAVIR állomásba • Békéscsaba - Szarvas: felhasítás Gyomaendrõd transzformátorállomásba • Debrecen Keleti csáp (Létavértes): felhasítás a Debrecen 132kV-os kapcsolóállomásba • Debrecen 132kV-os kapcsolóállomás - Debrecen Déli Ipartelep: új kétrendszerû vezeték Debrecen Déli Ipartelep transzformátorállomásba • Debrecen MAVIR - Nyíradony: felhasítás Téglás transzformátorállomásba
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
5
V I L L A M O S
A felsorolt elosztói hálózati elemeket 2010-ig, átviteli hálózati elem esetén 2012-ig elõretekintve a 2007. január elsejével induló tervciklusban – mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa – mint megvalósult illetve kötelezõen megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figyelembe venni adott idõütemezés szerint. A megvalósulás idõütemezésében bekövetkezõ csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthetõ, mely a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idõ elõtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás mûszaki indokát képezõ fogyasztói igénynövekedés késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.
6
E N E R G I A
Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentõsebb részét a szlovák import fedezi, 900-1100MW-tal. Ezt követi az ukrán (450MW), román-szerb irányú mintegy 300MW-tal és az esetleges osztrák irányú beszállítások (100-150MW). A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a késõbbi idõszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló import kapacitások. A szlovák irány 1250-2350MW NTC-vel marad továbbra is a meghatározó, ukrán viszonylatban pedig ukrán belsõ fejlesztések eredményeként 550-650MW import irányú NTC a prognosztizált (stabilitás korlát). Román és a szerb viszonylatban átlagosan mintegy 1500, 2000MW körüli az import irányú hálózati kapacitás. Osztrák viszonylatban reálisan azzal lehet számolni, hogy néhány száz MW ebbõl az irányból is biztosan behozható. (Ezen NTC értékek a tervezett és nemtervezett rendelkezésre nem állások miatt idõszakonként csökkenhetnek.) ÖSSZEFOGLALÁS
A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban, szerzõdésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120kV-os hálózat olyan mértékû kiépítése (kiépíttetése), mely lehetõvé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitûzések szem elõtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergiarendszer jogszabályokban, szabályzatokban, szerzõdésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell mûködni - arányos A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózata módon - az európai villamosenergia-rendszer 2012-ben és tervezett fejlesztései 2020-ig mûködõképességének fenntartásában. A teljes terv a MAVIR honlapjáról letölthetõ: www.mavir.hu A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljeDR. BÜRGER LÁSZLÓ erõsáramú villamosmérnök, sítmény-növekedést okozó fejlesztési lépések üzembehelyeMAVIR RTO* fõmunkatárs,
[email protected] zésének idõpontjáig kötelezõen elvégzendõ - a szükségesDECSI TAMÁS erõsáramú villamosmérnök, ségét kiváltó beruházás függvényében közcélú - feladatok, MAVIR RTO munkatárs,
[email protected] általában új berendezések üzembehelyezésének is feltétele GÖLÖNCSÉR PÉTER erõsáramú villamosmérnök, lehet. Az így szükségessé váló kiegészítõ fejlesztések a csatMAVIR RTO munkatárs,
[email protected] lakozást elõkészítõ „Csatlakozási Terv” részét kell, hogy KOVÁCS PÉTER erõsáramú villamosmérnök, képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg MAVIR RTO munkatárs,
[email protected] több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célMOLNÁR CSABA erõsáramú villamosmérnök, szerû az együttmûködõ felek között a zárlati szilárdság MAVIR RTO fõmunkatárs,
[email protected] növelésének teendõit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati OLASZ FERENC erõsáramú villamosmérnök, szintet korlátozó intézkedések részleteit - csatlakozási MAVIR RTO munkatárs,
[email protected] szerzõdésben, üzemviteli megállapodásban - rögzíteni. SULYOK ZOLTÁN erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO osztályvezetõ,
[email protected] A magyar villamosenergia-rendszer szumma import kapacitása (hálózati szempontból) a megvizsgált téli és nyári csúcsterhe*RTO = Rendszerszintû Hálózattervezési és -elemzési Osztály lési állapotokra 1900-2950MW, ami azt jelenti, hogy a teljeA szerzôk fényképei balról jobbra a fenti névsort követik. sítményegyensúly megõrzéséhez szükséges import 2020-ig elõretekintve, biztonságosan beszállítható, a csúcsterhelésen kívüli idõszakokban pedig még szabad kapacitások is maradhatnak további kereskedelmi ügyletek céljaira.
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 2.szám
V I L L A M O S
E N E R G I A
VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK ROSSZHISZEMÛ BEFOLYÁSOLÁSA (ÁRAMLOPÁSOK) Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértõ, OMH mérésügyi vezetõ fõtanácsos Csak elsõ pillanatban tûnik úgy, hogy a „lopótök” és az erõs mágnesek megjelenése - a szolgáltatók szempontjából katasztrofális következményekkel járó eszközöket adott a rosszhiszemû fogyasztók kezébe. A módszereket megvizsgálva azonban látható, hogy a „lopótökös” áramlopással mindig együtt járó méretlen vezeték megcsapolásnak a bíróságok elõtt is helytálló bizonyítékai és szigorú büntetõ szankciói vannak. Az erõs mágnesekkel manipuláló fogyasztók pedig, minden esetben önmagukat károsítják meg, és ezt felismerve, kénytelenek feladni magukat. Mindkét befolyásolási típusnak megvannak azok a tipikus jelei, amelyek elkövetésükre felhívják a figyelmet a fogyasztói helyszíneken történõ gyors ellenõrzéseknél. Az erõs mágneses befolyásolások felderítésének elõsegítésére indikátor fóliák is rendelkezésre állnak. fogyasztásmérõ számláló szerkezetét. A visszaforgásgátlóval ellátott mérõtípusok pedig állnak, nem mérik a fogyasztást.
1. BEVEZETÉS Az elszámolási célú villamos fogyasztásmérõk fogyasztók által történõ rosszhiszemû befolyásolása nem új jelenség hazai környezetben sem. A 80-as évek végéig az áramlopásokkal kapcsolatos szakértõi vizsgálatokat az Országos Mérésügyi Hivatal központi laboratóriuma végezte, éves szinten 6-8 eset fordult elõ. A villamos energia árának növekedésével és az áramszolgáltatók privatizációját követõen a hálózati veszteségek leszorítására tett erõfeszítések eredményeképpen, ma ezres nagyságrendben vannak ilyen ügyek. Az Országos Mérésügyi Hivatal nem gyõzte, és nem is tekintette feladatának az ezzel kapcsolatos szakértõi munkát, ezért ennek döntõ többségét ma független szakértõk (igazságügyi szakértõk) végzik. Megváltoztak a fogyasztásmérõk befolyásolásának módszerei is. Az eddigi legelterjedtebb módszer elkövetését - a ragasztott leolvasó üvegablakos mérõfedelek ablakszéleinél erõszakos úton kialakított réseken keresztül becsúsztatott filmszalaggal, mûanyag csíkkal fékezni az alumínium tárcsák forgását a teljes egészében átlátszó mûanyagból készült mérõfedelek megakadályozzák. A durva sérüléssel járó beavatkozások helyett pedig finomabb módszereket alkalmaznak. A cikk ezek közül a két leggyakrabban elkövetett módszert mutatja be; a népszerûen „lopótökös”-nek elnevezett áramlopást és az erõs mágneses befolyásolást.
2. „LOPÓTÖKÖS” ÁRAMLOPÁS A „lopótökös” áramlopás elvi vázlatát az 1.. ábra szemlélteti. A „lopótök” egy egyszerû kéttekercses vasmagos transzformátor. A primer oldali N1 tekercs sokmenetes vékony huzalból készül. A tekercsvégek a hálózati feszültség fázis és nulla vezetéke közé vannak kötve. Az N2 jelû szekunder tekercs néhány menetes vastag huzalból áll. Kimenetei a fázisvezetéknek a befolyásolt fogyasztásmérõ elõtti és utáni pontjaira vannak kötve, olyan módon, hogy a benne indukált feszültség a fogyasztásmérõ áramtekercsén a fázisvezetékben folyó fogyasztói terhelõ árammal (Iteher) ellentétes fázishelyzetû (Ilopó) áramot hajtson át. A fogyasztásmérõ áramtekercsén eredõben a kettõ különbsége (Iteher-Ilopó) folyik. Az áramtekercsen ellentétes irányban átvezetett áram (Ilopó) ellentétes irányú nyomatékot hoz létre a mérõ hajtórendszerében. Ha nincs visszaforgás gátló szerkezet beépítve a mérõbe, amíg Iteher
2007. 2.szám
A fogyasztásmérõk vastag huzalból készült néhány menetes áramtekercseinek minimális ellenállása van, ezért kis potenciálkülönbségek is elegendõek, akár több tíz amperes „lopó áramok” létrehozásához. Egy rosszhiszemû fogyasztónál lefoglalt „lopótököt” az egyik leggyakoribb hazai egyfázisú mérõtípusra kapcsolva, az áramtekercsen 40A-es áramot hajtott vissza. Ez azt jelenti, hogy a mérõ terheletlen állapotában a számlálómûvet óránként 9,2kWh-val forgatja vissza. A fogyasztói terhelést fokozatosan emelve 9,2kW-ig, a mérõ egyre lassabban forog visszafelé, majd megáll. Ennél nagyobb terheléseken is csak a 9,2kW-t feletti energiaszintre esõ fogyasztást fizeti meg a fogyasztó, a többit ellopja. Ha a „lopótök” egy háromfázisú fogyasztásmérõ egyik fázisába van bekötve, akkor a háromfázisú összteljesítménybõl lopja el a 9,2kW-ot, ennél kisebb összteljesítménynél pedig visszafelé forgatja a mérõ számlálómûvét. Fogyasztói helyszíneken, az elkövetésre leggyakrabban a mérõhely közelébe szerelt, megjelölt fázisú dugaszoló aljzat és a mérõ elõtti kismegszakítón található sérülések hívják fel a figyelmet. A dugaszoló aljzat a
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
7
V I L L A M O S
„lopótök” fázishelyes bekötésére szolgál, a méretlen fázis vezetékhez pedig legkönnyebben a kismegszakítóknál férnek hozzá a mérõk mellett. A kismegszakítók megbontásával együtt járó szakértõi vizsgálatok hitelt érdemlõen igazolják a megszakítókba történõ behatolásokat. A billenõ nyelve alatti illesztési résen keresztül becsúsztatott réz vagy bronz lemezcsík, a feszültség alatt álló belsõ szerkezeti elemeken bizonytalan kontaktust létesít, amelyen a több tíz amperes lopó áramok átvezetésének hatására ívek, beégések, a környezõ szerkezeti elemeken koromlerakódások keletkeznek. A felmelegedett lemezcsík olvadásos égésnyomokat hagy a billenõ nyelv alatti kitágított illesztési résen és a mûanyag billenõ nyelv alsó felületén. Esetenként a kismegszakítók áramkapcsainál csatlakoznak a méretlen vezetékre. Ennek elkövetésérõl a lefaragott szigetelésû bekötõ huzalok; sérült, összeégett vezetékek és csatlakozó tuskók; illetve a felfeszegetett, összeolvadt és kitördelt külsõ záró fedelek tanúskodnak. A „lopótökös” áramlopást a törvény elõtt egyértelmûen bizonyítani nehéz, csak tetten érés esetében lehetséges. Az ilyen típusú befolyásolás elkövetéséhez azonban, mindig hozzá kell férni a méretlen vezetékhez, és ez jól látható sérüléseket hagy maga után. A méretlen vezeték bizonyított megcsapolásának pedig súlyos, büntetõ szankciói vannak.
E N E R G I A
több száz százalékos pozitív hibával mér - sok esetben szabadon fut - függetlenül attól, hogy a befolyásoló erõs mágnes a mérõ fedelén van, vagy már eltávolították róla. Ezek a mágnesek ugyanis elég erõsek ahhoz, hogy tönkretegyék a fékmágneseket, de nem elég erõsek ahhoz, hogy annak szûk légréseiben üzemszerûen jelenlévõ fluxust a mérõfedélrõl a forgótárcsára szórják. A mérõk hibagörbéinek önmagukkal történõ durva pozitív irányú eltolódása a mágneses befolyásolás egyértelmû bizonyítéka.
3. FOGYASZTÁSMÉRÕK ERÕS MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁSA
8
Az elmúlt években jelentek meg a kereskedelmi forgalomban a neodimium-vas-bór (NeFeB) és a szamárium-kobalt (SmCo17) típusú, ritkaföldfém alapú mágnesek, amelyek nagyságrenddel meghaladják minden eddigi permanens mágnes koercitív erejét és energia szorzatát. Koercitív erejük (Hc) nagyobb, mint 11 000Oersted, maximális energia szorzatuk (BHmax) pedig megközelíti a 40MGOe-et (2.. ábra). A fogyasztók között gyorsan elterjedt a hír, hogy elszámolási célú villamos fogyasztásmérõik látszólag nyomok hagyása nélkül könnyen befolyásolhatók ezekkel a mágnesekkel anélkül, hogy a mérõiken elhelyezett mérésügyi vagy szolgáltatói zárópecséteket meg kellene bontani. Az elektromechanikus felépítésû fogyasztásmérõk fedeleinek külsõ felületeire helyezett zavaró mágnesek drasztikus módon befolyásolják a mûködést és mérési hibát. A hibagörbék szétesnek, a mérõk sok esetben mechanikai károsodásokat szenvednek. Az erõs mágnesek több úton fejtik ki hatásukat ezekre a mérõtípusokra. Tönkreteszik a mérõk fékmágneseit. A mérõfedél elsõ megközelítésénél, az erõs mágnesnek az alumínium forgótárcsára jutó fluxusai többlet fékezõnyomatékot hoznak létre, és a forgótárcsa szemmel követhetõen lelassul. A manipuláló fogyasztók a forgást figyelve, igyekszenek a mágnes legnagyobb befolyásolási pozícióját megtalálni. A fedél különbözõ pontjaira helyezik, megfordítják a pólusait, eljutnak a fékmágnes közelébe is, ahol a zavaró mágnes a fedélnek ütközve erõsen feltapad. Mindez a fékmágnes gyors lemágnesezéséhez vezet. Egyetlen, a mágneses erõhatástól kézbõl kiragadott erõs mágnesnek a mérõfedél fékmágnes felõli oldalára történõ felcsapódása is elegendõ lehet a lemágnesezéshez. Ezt követõen a fékezõ nyomatékát vesztett mérõ
ELEKTROTECHNIKA
A mérõfedelekre felhelyezett erõs mágnesek a mérõk minden mágneses körére hatnak, befolyásolják a hajtónyomatékokat is. A hajtórendszerek vasmagjaiban a sinusos üzemi fluxus a zavaró mágnes permanens fluxusára rakódik, a vasmagok telítési szakaszba jutnak, ezért csökkennek a hajtónyomatékok. Háromfázisú mérõk esetében, a mérõfedélen egy feszültségtekercs közelébe helyezett zavaró mágnesnek olyan erõs hatása lehet, amelyet a mérõbe épített fázisszakadás jelzõ fáziskimaradásként érzékel. Az így létrejövõ hajtónyomaték csökkenés mértéke azonban nem elég nagy ahhoz, hogy az erejét vesztett fék mágnesû mérõk durva pozitív hibáját számottevõen mérsékelje. A mérõfedelekre felcsapódó mágnesek olyan erõs ütéseket visznek a mérõk szerkezeti elemeire, amelyek maradandó mechanikai sérüléseket okoznak. Ezen túlmenõen elektrodinamikus erõhatások is létrejönnek. A fedélre felcsapódó erõs mágnes impulzusszerû fluxus változást visz a hajtórendszerekbe és az alumínium forgótárcsákra egyaránt. Az így létrejövõ, egymásnak feszülõ nagy fékezõ és hajtó nyomaték löketek szinte szétrobbantják a mérõt. Megsérülnek a mérõk csapágyai. A vizsgálatok során találtunk olyan háromfázisú mérõket, amelyek tengelye durván elgörbült, a forgótárcsák belefeszültek a légrésekbe. Más esetekben a forgótengelyrõl tépte le az alumínium tárcsákat. Az erõs mágnesek befolyásolják a mérõk kompenzáló elemeit és belsõ fázisszögét is. Leültetik a mérõk mágneses alsócsapágyait. Elektromechanikus fogyasztásmérõjük új típusú erõs
100. évfolyam
2007. 2.szám
V I L L A M O S
mágnesekkel történõ befolyásolásával kísérletezõ fogyasztók minden esetben önmagukat károsítják meg, mert mérõjüknek maradandóan nagy pozitív hibája lesz. Többszörösére nõtt villanyszámlájukból erre hamarosan maguk is rájönnek, és önmagukat fedik fel azzal, hogy a szolgáltatóknál túlszámlázást reklamálva jelentkeznek, és visszatérítést követelnek. A pozitív irányba durván eltolt hibagörbe, a poros mérõfedélrõl lehúzott zavaró mágnes által hagyott karcolási nyomok a fedél fékmágnes felõli oldalán, a fékmágnes csavarhúzóval történõ megközelítésénél tapasztalt mágneses vonzerõ hiánya, és a mérõ kézzel meglökött forgórészének fékezés nélküli hosszú futása egyértelmûen bizonyítják a mágneses befolyásolást. A fékmágnesek ilyen mértékû lemágnesezése természetes körülmények között nem történhet meg. Ha ez esetleg villámcsapás következménye, akkor az látványos égési sérülésekkel jár együtt. Különbözõ konstrukciós megoldásokkal csökkenteni lehet a befolyásolást, de az elektromechanikus mérõszerkezetek nem védhetõk meg az erõs mágnesekkel szemben. Az elektronikus felépítésû (statikus) fogyasztásmérõk régebbi típusainak mûködését és mérési hibáját is befolyásolják a mérõfedelekre helyezett erõs mágnesek. Hatásukat itt is többféle módon fejtik ki. Befolyásolják az áramági bemenetek légmagos áramváltóinak mûködését: durva áttételi és szöghibákat okoznak. Egy szimmetrikusan terhelt háromfázisú fogyasztásmérõbe beépített vektormérõ a 3.. ábrán bemutatott
E N E R G I A
elektromechanikus számlálómûvel szerelt hibridmérõk léptetõmotorjainak mûködését. A mérõk konfigurálását, számlázási értékeket, a regiszterekbe és adatbázisokba írt adatokat az erõs mágnesek nem tudják befolyásolni. A kisfogyasztóknál használt egyszerûbb, áram söntös, feszültségosztós, vagy normál ellenállásos bemenettel és hagyományos tápegységgel ellátott mérõket sem befolyásolják. Az elektronikus mérõtípusok viszonylag könnyen rezisztensé tehetõk az erõs mágneses befolyásolással szemben. A befolyásoló hatás eléréséhez ugyanis, a kritikus szerkezeti elemeket legalább 1,5÷2,0cm-re meg kell közelíteni az erõs mágnessel. A gyártók régebbi mérõtípusaikat úgy alakítják át, illetve új típusaikat úgy konstruálják, hogy ez ne történhessen meg. A kritikus alkatrészeket a mérõfedelek oldal és homlok felületeitõl távolabbra vagy a hátsó alaplapon helyezik el, ahol szerelt állapotban nem közelíthetõk meg a mágnessel. Eredményesen alkalmazzák a mágneses árnyékoló lemezeket is.
4. MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁST JELZÕ INDIKÁTOR FÓLIÁK A mágneses befolyásolások gyors felderítésére és a bíróságok elõtti bizonyítási eljárások megerõsítésére, hazai vállalkozók olyan mágneses fóliákat fejlesztettek ki, amelyek a mérõk fedeleire ragasztva érzékelik, és visszafordíthatatlanul jelzik a mágneses befolyásolásra tett kísérletet.
A fóliacsíkok sávonkénti ismételt felmágnesezésével, sokpólusú mûanyag mágnest hoznak létre, a 4.. ábrán bemutatott módon. Az eljáráshoz tartozik egy Hall-szondás szenzor is, amely a mágneses befolyásolási kísérletek fogyasztói helyszíneken történõ gyors felderítésére szolgál. A szenzort sértetlen indikátor lapkán végighúzva, az egymást követõ É-D-i pólusok felett elhaladva, piros és kék fényforrásait felváltva villogtatja. Ha a fényforrások nem villognak folyamatosan egymást váltva, akkor a mágneses befolyásolási kísérlet megtörtént, amelynek eredményességét laboratóriumi szakértõi vizsgálattal lehet egyértelmûen bizonyítani.
módon látja a mérõfedelén, az R fázisú bemeneti áramváltó közelébe elhelyezett erõs mágnes hatását. Az R fázisú mérõrendszer durván meghamisított terhelést mér. Az erõs mágnesek befolyásolják a ferrit magos kapcsoló üzemû tápegységek mûködését és a Hall-szondás szorzóegységek pontosságát. Zavarják a relés jel és impulzusadókat, és az
2007. 2.szám
100. évfolyam
DR. SZUNYOGH ISTVÁN (1939-) Budapesti Mûszaki Egyetem, villamosmérnök, irányítástechnikai szakmérnök, egyetemi doktor. Munkahely: Országos Mérésügyi Hivatal, Nyugdíjas (2001-), ZSG-Hungária Kft. - mûszaki tanácsadó, minõségirányítási vezetõ
[email protected]
ELEKTROTECHNIKA
9
H Í R E K
-
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
FELHÍVÁS TISZTELT JOGI TAGJAINK! Az Ipar Napjai 2007 rendezvény keretében május 8-11. között bemutatkozó ElectroSalon Nemzetközi elektrotechnikai, elektronikai, és automatizálási szakkiállítás várja T. Jogi Tagjaink jelentkezését az ágazat szakmai találkozójára. A Hungexpo Zrt.-vel évek óta jól mûködõ kapcsolatunknak köszönhetõen, tagjaink a területbérleti díjból 10% kedvezményt kapnak. Jelentkezésüknél, kérjük tüntessék fel MEE tagságukat. Bõvebb információ és jelentkezés: Kissné Horvát Katalin Tel.: 1/263-6443
HÚZÓÁGAZATOK SZAKKIÁLLÍTÁSA AZ IPAR NAPJAIN: ELECTROSALON 2007. május 08 - 11. Május 8-11. között másodszor rendezi a HUNGEXPO Zrt. az Ipar Napjait a Budapesti Vásárközpontban. Ebben az évben az Industria keretein túlnövõ ElectroSalon - az elektrotechnika, elektronika és automatizálás sikerágazatainak bemutatkozásával - átfogó, önálló szakkiállítássá válik. Az újonnan kialakult önállóság nem jelenti a hagyományoktól való elszakadást, hiszen az ElectroSalon mindazokat az értékeket megörökölte az Industria-tól, amelyek az ágazat bemutatkozásának sikerét korábban biztosították. A hagyományok megtartásával a bemutatkozás újabb lehetõségét kapják azok a húzóágazatok, amelyeknek ipari háttere évente képes piaci újdonságokkal elõállni, s az új termékekre a keresleti oldalon is folyamatos az igény. Az ElectroSalon tematikájában a világítástechnika is külön hangsúlyt kapott, az elektrotechnika, ipari elektronika, gyártás- és szereléstechnológia, automatizálás mellett. Az ElectroSalon társrendezvénye a Mach-Tech gépipari szakkiállítás. Az Industria legközelebb 2008-ban kerül megrendezésre.
Az elektrotechnika-elektronika ágazat számára a Hungexpo Zrt. egy nemzetközi rangú új, önálló szakkiállítást hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, de a közép-keleteurópai régióban is meghatározó szerepet tölthet be. Az ElectroSalon több mint kiállítás, egy olyan szakmai találkozóhely, amihez az üzletkötésen, kapcsolat-teremtésen túl színvonalas konferenciák és kísérõ események is kapcsolódnak. Hagyomány, hogy a MEE is minden alkalommal megrendezi Szakmai Napját, valamilyen nagy érdeklõdésre számot tartó szakmai témában. Ez évben május 8. - a nyitó nap - rendezvényünk napja. Az IPAR NAPJAI 2007 szakmai programjairól már a kiállítás elõtt érdemes tájékozódni a kiállítás honlapján: www.electrosalon.hu. Találkozzon partnereivel az új ElectroS Salonon!!
Tó óth Éva KMB elnök
MEE BÁL
fotó: HZ
fotó: Rácz Enikô Rita
2007. február 2-án, a BW Grand Hotel Hungária báltermében került sor a budapesti MEE Bálra. A vendégsereg egy pohár pezsgõ vagy rövidital után az ízletes vacsorát Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar közremûködése mellett fogyasztotta el. Ezt követõen hamar megtelt a táncparkett, a hangulatot Aradszky László elõadómûvész mûsora is tovább fokozta.
10
Éjfél után következett a legizgalmasabb pillanat: a tombolasorsolás! A villamosipari cégek kitettek magukért, bõséges munkát adva a nyeremények sorsolását végzõ Asbóth Zsuzsá-
ELEKTROTECHNIKA
fotó: HZ
nak. Az ezután felszolgált korhelyleves elfogyasztása után újra a táncé, illetve a hangulatos asztaltársasági beszélgetéseké lett a fõszerep. A szervezõk munkáját dicséri, hogy az idei MEE Bál is kiválóan sikerült - bátran ajánlható figyelmébe mindazoknak, akik egy jó hangulatú, baráti közösségben eltöltött estét szeretnének. Horváth Zoltán Egy lelkes bálozó
100. évfolyam
2007. 2.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
-
H Í R E K
BESZÁMOLÓ AZ ELEKTROTECHNIKA CENTENÁRIUMI ÜLÉSÉRÕL
2007. február 1-jén - mintegy 100 látogató érdeklõdése mellett - az Elektrotechnikai Múzeum adott otthont a 100 éves Elektrotechnika centenáriumának tiszteletére rendezett tudományos ülésnek. A lap Szerkesztõsége, illetve az ETE MEE Szenior Klub (E-M SC) által szervezett rendezvényt követõen a lap 100 évét bemutató idõszaki kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitót Mászáros László, az E-M SC Elnöke tartotta, kiemelve az ETE és MEE közötti kapcsolatot. Ezután Dr. Antal Ildikó az Elektrotechnika kezdeti lépéseirõl, „gyermekéveirõl” és azt követõ változásairól beszélt, elõadása kivetített képekkel tette színesebbé az újsághoz kapcsolódó érdekes történeteket. Dr. Bencze János, a lap jelenlegi fõszerkesztõje, a folyóirat rendszerváltást követõ éveit vázolta fel.
Az 1992-tõl tevékenykedõ fõszerkesztõk rövid bemutatása mellett szó esett a lap múltjáról, jelenérõl és jövõképérõl is. Az elõadások utáni hozzászólások mindegyike méltatta azon szép kort, amelyet a lap az idén megért. A kiállítást - melyet Dr. Szentpéteri Erzsébet, Országos Mûszaki Múzeum fõigazgató, és Kovács András, MEE fõtitkár szavai nyitottak meg - vetítéssel egybekötött állófogadás követte, miután az érdeklõdõk közelrõl is megismerkedhettek a lap 100 éves múltjának emléket állító tárgyi emlékekkel. A kiállítás várhatóan 2 hónapon keresztül tekinthetõ meg jelenlegi állapotában, a 1075 Budapest, Kazinczy u. 21. szám alatt található Múzeumban. Horváth Zoltán
ELÕZETES TÁJÉKOZTATÁS Az Intelligens Épület szaklap és az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület szervezésében
2007. március 30-án ötödször kerül megrendezésre az
INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA. Az épülettechnika, az épületüzemeltetési rendszerek rohamos fejlõdése és hatása az épületgépészeti, az építészeti és épületvillamos-megoldásokra indokolttá teszi, hogy a hazai szakembereknek bemutassák a legújabb módszereket, hazánkban is terjesszék az össz-szakágat érintõ „rendszereket”. Az idei konferencia az eddigiektõl eltérõen a technológiai ismertetésen túl kitekintést kíván adni az egyes, élenjáró cégek rendszereire. Ezekrõl külön felkérés alapján a cégek képviselõi tartanak elõadást. Az egész napos konferenciára gépész- és villamos tervezõket és kivitelezõket, rendszer-technikusokat, építészeket, beruházókat és üzemeltetõket, illetve minden érdeklõdõt szeretettel várnak. A konferencia szakmai elõadásai a következõ témákat fogják felölelni: - az épületautomatizálásban használt különbözõ buszrendszerek áttekintõ összehasonlítása, - az egyes buszrendszerek részletes bemutatása a forgalmazó cégek által, - gépészeti rendszerek és berendezések által használt buszrendszerek,
2007. 2.szám
- szolár berendezések és hõszivattyús rendszerek szabályozásának kérdései.
A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Platánus, Budapest terem (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 44.) A rendezvény szakmai támogatói: • Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége • Magyar Elektrotechnikai Egyesület • Konnex Association • Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség • Magyar Épületgépészek Szövetsége • Építéstudományi Egyesület További információ: Kulcsár Ilka marketingmenedzser, Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. Telefon: (1) 301-3810. Fax: (1) 301-3813 E-mail:
[email protected] Internet: www.elektroinstallateur.hu/intelligens
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
11
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
KEDVES OLVASÓ! A centenárium mindig jó alkalom - talán mondhatjuk kötelesség – arra, hogy visszaemlékezzünk. Megemlékezzünk mindazokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a tiszteletre méltó évforduló megszülethessen. Ha valakik ebben érdemet szereztek, akkor õk az Egyesület mindenkori elnökei.
Tisztelettel adózunk emlékeiknek, illetve köszönjük mindazoknak, akik ma is közöttünk vannak. Arcképeiket ezúton adjuk közre.
Szerkesztõ õséég
12
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 2.szám
H Í R E K
AZ UKRÁN ÉS EGYÉB HOSSZÚ TÁVÚ VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁSOK JELENTÕSÉGÉRÕL A HAZAI KEDVEZÕ ÁRÚ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN Az MVM és kereskedelmi partnere, a System Consulting Rt. évek óta folytat eredményes együttmûködést, amelynek keretében versenyképes árú, megbízható áramszállítás valósul meg Ukrajnából. A jelentõs beruházások eredményeként megnyíló kereskedelmi lehetõségek további kiaknázása valamennyi magyarországi villamosenergia-fogyasztó érdeke.
ELÕZMÉNYEK 1993 végén a közép-kelet európai gazdasági és politikai változások hatására megszûnt az orosz-ukrán és a magyar villamosenergia-rendszer párhuzamos mûködése. Ezzel megszakadt a villamosenergia-import lehetõsége is. Magyarországnak a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozását követõen viszont célszerûnek tûnt az Ukrajnából történõ újbóli áramimport mûszaki-technikai feltételeinek megteremtése. A több lépcsõben megvalósult fejlesztések (a 750 kV-os távvezeték ismételt üzembe helyezése és jelentõs további hálózati beruházások) eredményeként jelenleg Ukrajnából stabilan, megbízhatóan 500 MW villamos energia szállítható Magyarországra. A fenti eredmények eléréséhez meghatározó jelentõségû volt a Magyar Villamos Mûvek (MVM) Társaságcsoport és a System Consulting ZRt. szerepvállalása, melynek során az ukrán villamosenergia-rendszer rendszerirányítójával együttmûködve kidolgozták az ukrán villamosenergia-rendszer csatlakozási feltételeit. A felek ezen túlmenõen több tízmillió dolláros beruházással megteremtették a csatlakozás mûszaki feltételeit is. Komoly szerepet vállalt az MVM annak érdekében, hogy Nyugat-Ukrajnában ki lehessen alakítani olyan ún. „szigetet”, amely megbízhatóan együtt tud mûködni a nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel, és biztosított legyen a hosszú távú biztonságos és kiegyensúlyozott villamosenergiaszállítás. AZ UKRÁN VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁS JELENTÕSÉGE A MAGYAR ENERGIARENDSZER SZÁMÁRA A fentiekben említett sikeres együttmûködés fenntartása kiemelt hangsúlyt kap amiatt, hogy az Ukrajnából az MVM által magyarországi közüzembe beszállított villamos energia a ren-
delkezésre álló beszerzési források között kifejezetten kedvezõ. Ez a versenyképesség és stabilitás is biztosítéka annak, hogy a magyarországi közüzemi (lakossági) villamos energia fogyasztói árak és az ellátásbiztonság az európai tagállamok közötti összehasonlításban is megállja a helyét. Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, az MVM elkötelezett a lakossági és kisfogyasztói árak - európai viszonylatban is kedvezõ szinten tartása mellett. Az MVM felelõs közüzemi nagykereskedõként ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a helyzet továbbra is fennmaradjon, a beszerzési forrásai közül megõrizze mindazon rugalmas és versenyképes lehetõségeket, amelyek lehetõvé teszik a közüzem (lakosság) biztonságos, kiszámítható villamosenergia-ellátását. Az MVM rendkívül hatékonyan mûködik együtt a magyar kormányzati és az európai uniós szervekkel annak érdekében, hogy a magyar lakosság részére fenntartott 350 MW ukrán import szállítás stabilan lebonyolítható legyen, és a fent említett beruházások megtérüljenek. Különös jelentõséget nyernek az említett szállítások annak fényében, hogy a gyorsan változó regionális és hazai árampiacon a közelmúltban igen erõteljes áringadozások voltak tapasztalhatók. Mind a keleti irányból folytatott villamosenergia-import, mind az MVM portfolióban meglévõ egyéb hosszú távú beszerzési megállapodások nagymértékben járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztókat megkíméljük az Európaszerte tapasztalható jelentõs árváltozásoktól és fenntartsuk az ellátás biztonságát.
Az MVM sajtóközleménye alapján összeállította: Horváth Zoltán
ÉVZÁRÁS A MEE ELMÛ NYRT. SZERVEZETÉNÉL A MEE ELMÛ NyRt. Szervezete ez év január 3-án - az ELMÛ Sporttelepén - tartotta 2006-os évadzáróját. Ujfalusi László megnyitóját követõen, Lernyei Péter néhány szóban beszélt az elmúlt év sikereirõl és a jövõre vonatkozó tervekrõl. Fodor István E rendezvény keretében kerültek átadásra az ELMÛ Szervezet által 2003-ban alapított Fodordíjak is. A megalapított díj a szervezet tagjai között kerül kiosztásra az egyesületben végzett kiemelkedõ tevékenységért.
2007. 2.szám
A 2006. évi díjazottak a különbözõ kategóriákban: • Mátyás Józsefné (szervezési munkáért) • Humayer Károly (szakmai publikációkért, elõadásokért) • Dr. Kövesdi Zoltán (kiemelkedõ szakmai munkáért). A könnyû és finom ebéd elfogyasztása, és egy kis beszélgetést követõen a rendezvény, ahogy a 2006-os év is, lezárásra került. Tó óbiás János a MEE ELMÛ NyRt. Szervezet titkára
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
13
H Í R E K
-
H I R D E T É S
ME-NERGIÁK - A MEGÚJULÓ ENERGIÁK VILÁGÁNAK RÖVID HÍREI AZ EDDIG LEGHATÉKONYABB NAPELEM
NÉMETORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIÁK
A Boeing repülõgépgyár Spectrolab mérnökei olyan napelem-prototípust fejlesztettek ki, amely a beérkezõ napsugarak 40,7 százalékát képes árammá alakítani az eddigi 22-26 százalékhoz képest. A Boeing két technológia ötvözésével érte el az iparban bûvösnek számító 40 százalékos határt. A fejlesztõk a napelemre egy olyan réteget is felvittek, amely a napsugarakat koncentrálva jobban kihasználja a felület befogadóképességét. A másik megoldás, hogy többféle anyagot alkalmaztak, a csak egy bizonyos fénytartományt hasznosító szilíciumalapú elemek mellett a más spektrumban is mûködõ galliumarzenid-alapú rétegek is helyet kaptak. Ez a megoldás bár drágább, de a teljesítményük is nagyobb. A Boeing napeleme élettartama alatt körülbelül 3 dollárért állít elõ egy wattnyi elektromos áramot, amiben benne foglaltatik az elem telepítési és elõállítási költsége is. A jelenleg gyártott szilíciumalapú termékek körülbelül 8 dollárért teszik ugyanezt, a cél az 1 dolláros álomhatár elérése - a napelemek ugyanis ekkor lennének igazán gazdaságosak.
A Bundesverband Erneuerbare Energie (BEE) szakmai szervezet adatai szerint tavaly 15,2%-kal nõtt a megújuló forrásból származó energia termelése. A felhasználáson belül így 7,7%-ra nõtt a részarány a 2005-ös 6,8%-ról. A legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a napenergia termelés nõtt. A bioenergia termelés 20 százalékkal, a szélenergia termelés pedig 10 százalékkal nõtt. A 2006-os évben felhasznált elektromos energia megújuló részaránya 11,6%-ra bõvült az elõzõ évi 10,5%-ról.
NÖVEKEDÉS A SZÉLENERGIA PIACÁN A szélenergia globális piaca, köszönhetõen az amerikai, német, spanyol, indiai és kínai kapacitások növekedésének, a tavalyi év folyamán rekord mértékben nõtt - közölte a német VDMA gépipari szakmai szövetség. 2006-ban 15.200MW új kapacitás lépett be a termelésbe, ami az elõzõ évhez képest 32 százalékos növekedést jelent.
Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu
A visszaszámlálás megkezdôdött… Már csak néhány hét és Magyarországon is bevezetésre kerül a nemzetközi piacon már bizonyított EPLAN Electric P8 szoftver, az EPLAN termékcsalád legújabb terméke. Világraszóló újdonsággal jelentkezett az EPLAN Software & Service GmbH. a 2006-os hannoveri kiállításon. Több, mint 50 országban forgalmazott termékük, az EPLAN erôsáramú és irányítástechnikai CAD rendszer legújabb verziója az EPLAN Electric P8 rendszer forradalmian átalakult a korábbi EPLAN rendszerekhez képest. A megváltozott design, a megnövekedett funkcionalitás, és az a rengeteg praktikus újítás, ami nemcsak az EPLAN Electric P8-at - mint alaprendszert -, hanem a kapcsolódó egyéb modulokat (mûszeres modul, hidraulikai és pneumatikai modul, 3 dimenziós kapcsolószekrény elrendezô modul) is jellemzi, a szakma részérôl elismerô fogadtatásban részesült, a kapcsolatos hírek világszenzációról szólnak! A Nyugat - Európában már fél éve megvásárolható új EPLAN rendszer magyar nyelvû változatának bemutatására 2007. márciusában, egy reprezentatív környezetben megtartandó EPLAN konferencia keretében kerül sor, ahol a kizárólagos hazai forgalmazó, a CAE - PLAN Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. egyúttal az EPLAN magyarországi megjelenésének 15. születésnapját is ünnepli. Ezt követõen a 2007. március végén megrendezendô REGULA kiállításon - az F/801. számú standunkon - már megvásárolható lesz az új, EPLAN Electrical P8 elnevezésû CAD rendszer és annak kiegészítô moduljai. Elérhetôségeink:
14
ELEKTROTECHNIKA
Cím: Telefon: Mobil: E-mail: Weboldal:
100. évfolyam
2045 Törökbálint, Tó park - Ipari park (23) 518 - 859 , (23) 332- 007 (30) 9471 - 565
[email protected] www.eplan.hu
2007. 2.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
AZ ELEKTROTECHNIKA ELSÕ TÍZ ÉVE A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos közlönye az „Elektrotechnika”, 1908. február 1-jén jelent meg elõször. A lap küldetésének négy alappillérét a szerkesztõség az olvasókhoz írott üdvözlõ sorokban fogalmazta meg: „Az Egyesület lapjának fõfeladata az, hogy a központból a tagok felé kiinduló és az onnan visszaáramló szellemi kölcsönhatásnak hû közvetítõje legyen.”, „...kérjük…olvasóinktól, hogy lapunk tartalmát szellemük termékeivel gazdagítsák és mások czikkeit kritika tárgyává tegyék…”, „…elektromos iparnak és karunknak érdekeit czéltudatosan elõmozdítsuk…”, s végül „…a külföldi szakkörök legalább kivonatosan megismerjék a lapunkban megjelenõ eredeti czikkeket és híreket”. Az Elektrotechnika fõszerkesztõje Stark Lipót lett. A lap megindulásakor az egyik legégetõbb probléma az elektromos energiával kapcsolatos állami és hatósági intézkedések kezdeményezése volt: „Stark Lipót és Jakobovits Dániel gépészmérnök tagjaink… a törvényhozás útján való szabályozása ügyében a kereskedelemügyi miniszter úrhoz felterjesztést intéztek...” (Elektromosságügyi törvényhozás. 1910. 27.o.) Két évvel késõbb egy cikkben megjegyzik: „…a kereskedelmi minisztérium még csak nem is foglalkozik ez idõ szerint e törvénytervezet elõkészítésével.” (Elektrotechnikai jogesetek. 1912. 275.o.)
(1908. február 1. - 1918. február)
Magyarország a század elején csekély mértékben képviseltette magát nemzetközi kiállításokon. Ennek a közönynek az okát elemzik a lap hasábjain, s egyben felhívják a figyelmet a kiállítások fontosságára. „Egyáltalán ideje volna, hogy a világkiállítások nagy költségeit végre skartba helyezzük és ha a világversenyek tetszetõs eszméje még galvanizálható, szorítsuk azt elsõsorban nagyszabású nemzetközi szakkiállításokra. …Tagadhatatlan, hogy egy budapesti nemzetközi elektrotechnikai kiállítás a magyar elektrotechnikai iparnak nagy erkölcsi és anyagi sikert juttatna…” (Elektromos kiállítás Budapesten. 1911. 9-12.o.). A nagyvasúti vontatás kérdése is erõsen foglalkoztatta a szakembereket: „A vontatás jelentõsége emelkedni fog elõttünk, ha lehetséges oly megoldást találni, hogy a vasúti hálózat a vontatáson kívül a környék ipari és világítási energia-szükségletét is ellátni képes legyen.” (Weltzl Károly: Nagyvasutak elektrifikálása. 1911. 13.o.) A lapban megjelentek a szakmabeli cégek hirdetései. Ennek még nagyobb súlyt adva, az Elektrotechnika kiadója kérte a választmányt, hozzon olyan határozatot, hogy „…az egyesület tagjai szíveskedjenek az egyesület hivatalos lapját hirdetéseikkel intenzívebben támogatni”. (Egyesületi hírek. 1911. 41-42.o.) A századvégi reklámkezdeményezések is megjelentek a rovatokban. Egy fõvárosi divatáru kereskedõ azt indítványozza, hogy a „…kereskedõk vasárnap is tartsák nyitva és világítsák ki üzleteik kirakatait. …. Budapesten vasárnap a legszebb üzleti utcák sötétek.” (Az üzletek kivilágítása. 1909. 16.o.) Egy másik cikk megemlíti, hogy három amerikai nagy cég részben a reklámnak köszönheti sikerét az export terén. „Úgy gondoljuk, hogy azok az eljárások, a melyeket eme czégek az üzletben, hirdetéseikben követnek, célszerû tanulságokat rejtenek magukban hazai gyárosaink részére is.” (Modern hirdetések. 1911. 60-61.o.)
Hirdetés 1909-bôl Az Egyesület erõsáramú elektromos berendezésekre vonatkozó szabályzata 1904-bõl eredt, de hatósági jóváhagyást egyáltalán nem nyert. A Felten és Guilleaume kábelgyár igazgatójának szavaival: „Igen sajnálatra méltó jelenség, hogy az évrõl évre szaporodó elektromos telepek dacára Magyarországon ma sincs még általános érvényességû elektromos szabályzatunk…” (Erõsáramú elektromos berendezések szabályzata. 1910. 4.o.) A hazai vezetés iparpártoló politikája, a magyarországi gyártók, szakemberek itthoni elismertetése, a hazai anyagszükséglet osztrák importtól óvása érzõdött az egyes cikkeken is. Perci Károly „…felhívná körlevél útján a magyar mûépítészek figyelmét, hogy egyrészt a hazai ipar megvédése érdekében, másrészt pedig saját érdekükben, … szabványszerû anyagok szereltessenek be. Ha ez sikerülne, akkor egy csapással megtisztulna a hazai piac az osztrák anyagtól, ami különben közgazdasági érdek is…”. (Perci Károly: A szigetelt vezetõdrótok és kábelek színes fonalakkal való kötelezõ jelzése. 1910. 78.o.).
2007. 2.szám
Modern hirdetés 1911. A visszajelzések alapján az olvasók is élénk érdeklõdést tanúsítottak a hirdetésügy iránt: „Az Elektrotechnika hirdetései közül a legsikerültebb egyikének a Magyar Gázizzófény Rt. hirdetését tartjuk. A klisé fotografia után készült; a lámpába kapaszkodó gyermek Lange (Beck-társaság) igazgató fiacskája. Mint látja, modellekért soha sem kell olyan messzire fáradni.” (Szerkesztõi üzenetek. 1911. 128.o.) A témához kapcsolódóan írja az újság: „Amíg nálunk a központi elektromos telepek hirdetését sehol sem láthatni, Angliában külön társaság foglalkozik azzal, hogy az elektromosság használatának
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
15
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
minél inkább való elterjedését elõsegítse.” (Modern hirdetések. Angol hirdetési módszerek. 1911. 153-154.o.)
így ez … közölni fogja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületre vonatkozó híreket.” (Az Egyesületre vonatkozó hírszolgálat. 1911. 271.o.) Fodor István meghívására Edison ellátogatott Magyarországra: „…egy napot töltött Budapesten, mely alkalomból napilapjaink részletes tudósításokat közöltek érdekes személyiségérõl és ismertették világraszóló találmányait.” (Thomas A. Edison Budapesten. 1911. 274.o.)
A Magyar Gázizzófény hirdetése 1911.
16
A Lapszemle rovatban külföldi, többnyire erõsárammal foglalkozó szaklapokból közöltek fordításokat. Gáti Béla szerkesztõségi tag 1910-ben egy külön gyengeáramú rovatot indított el. Felmerült egy országos ipari kísérleti intézet felállításának gondolata is. Példaként említi a lap a bécsi mûszaki kísérleti hivatalt: „Sajnos, technikai téren Magyarországnak ilyen intézményei nincsenek. ….Örvendenénk, ha ilyen kísérleti állomások létesítésére irányuló mozgalom hazánkban is mielõbb megindíttatnék.” (Mûszaki kísérleti hivatal Bécsben. 1910. 55.o.) Egy másik cikkben is sürgetik e kísérleti állomás létesítését. „…Míg gyáriparosaink a kérdésen még csak vitatkoznak, a magyar posta már cselekszik is. …A posta távirda intézet kísérleti állomásának ez az új épülete valószínûleg még 1911ben fölépül….” (Az ipari kísérleti állomás. 1910. 155-156 o.) Stark Lipót konstantinápolyi elektromos mûvek vezérigazgatói kinevezése folytán a megüresedett Elektrotechnika fõszerkesztõi állást 1911-tõl Jakobovits Dániel töltötte be. Az Egyesület életében súlyponti kérdés lett az elektromossággal kapcsolatos szabványok, elõírások megalkotása. 1911-tõl az Elektrotechnikában megjelentették az Egyesület megbízásából készített elõadói tervezeteket, melyek az elektrotechnika Az Egyesület 1911-ben új jelvényt kapott egyes szabványainak, biztonsági elõírásainak kidolgozására tettek javaslatot. „Reméljük, hogy a biztonsági elõírások megalkotásával meg fognak szûnni az erõsáramú szerelõi ipar terén tapasztalt anomáliák és bizonyára meg fog szûnni az ezen iparágban igen gyakran észlelt tisztességtelen verseny is…” (Díszközgyûlés. 1912. 349.o.) A lap olyan társadalmi problémákra is felhívja az olvasók figyelmét, ahol az elektrotechnikai ipar vívmányainak alkalmazása megoldást jelenthet. Kéri a szakembereket, hogy: „… az elektrotechnikai ipart, a közérdeket és a közegészségügyet egyaránt elõmozdító mozgalmunkban tehetségükhöz képest részt venni szíveskedjenek”. (Az ózon szerepe a kolera elleni védekezésben. 1911. 269.o.) Az Egyesület fontosnak tartotta, hogy a beléletre vonatkozó hírek, elõadások, összejövetelek ne csak a lap hasábjain és posta útján jussanak el a tagokhoz: „…Sikerült megállapodásra jutnunk a „Telefon Hírmondó” szerkesztõségével, s
ELEKTROTECHNIKA
A lap leközölte Edison és családjának aláírását Kultúrtörténeti furcsaságok is helyet kaptak a lap hasábjain: „Amikor szóba került az utcák megvilágítása, a „Kölnische Zeitung” 1828. év április 23-án ez ellen a legerélyesebben kikelt teológiai okokból. Szerinte meg nem engedett dolog, hogy az Isten által sötétnek rendelt éjszaka megvilágítassék.” (A Zunkunft c. folyóirat alapján, 1911. 290.o.) Az Egyesület megbízásából Straub Sándor elkészítette Magyarország és Horvát-Szlavon országok közcélra szolgáló elektromos áramfejlesztõ telepeinek és elektromosan megvilágított helységeinek statisztikáját. „A statisztika adatai most már rendelkezésünkre állanak és rajtunk a sor, hogy ezeket feldolgozzuk és értékesítsük.” (Jakobovits Dániel: A magyar elektromos központi telepek statisztikája. 1911. 293-294.o.) 1910-ben a szerkesztõség megnyitotta „Pályázat” rovatát. A kiindulási pont az volt, hogy a magyar elektrotechnikusok is informálódjanak és részt vegyenek a pályázatokon. „Sajnos, a pályanyertesek sorában magyarokra, eltekintve a kis összegû belföldi pályázóktól, egyáltalán nem akadtunk. ...A balsiker okát abban keressük, hogy a pályázatok kiírásai hazánkfiai elõtt ismeretlenek maradnak.” (Vegyes. Pályázatok. 1910. márc.15. 80.o.) A 19. század nagymérvû fejlõdése, mely szociális, gazdasági, tudományos és mûszaki tekintetben is éreztette hatását, a mezõgazdaságot sem hagyhatta érintetlenül. A hazai mérnöki és szakembergárda ezt felismerve jelentõs lépéseket és kezdeményezéseket tett a kritikus helyzetbe jutott mezõgazdaság fellendítésére. Több szakcikk jelent meg ennek a témának a feldolgozására és elemzésére jelezve, hogy az Egyesület programjának egyik sarkalatos pontja az elektromosság alkalmazásának propagálása a mezõgazdaságban. „Zachara Lajos: Az elektromosság a mezõgazdaságban” címû tanulmánya az 1912-es év legjobb cikke lett, mely elsõként részesült a Zipernowsky-díjban. A díjról a következõt tudhatjuk meg: „Zipernowsky Károly az Egyesület 10 éves fennállása alkalmából 5000 koronás alapítványt tesz, melynek mindenkori évi kamatja jubileumi díj gyanánt az Elektrotechnikában megjelent
100. évfolyam
2007. 2.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
legjobb cikknek ítéltessék oda…” (Egyesületi élet. 1912. 98.o.) A lapon keresztül számos neves szaktekintély tett javaslatot egy mûszaki múzeum létrehozására. Tihanyi Nándor a müncheni Deutsches Museumban tett tanulmányútjának beszámolójában részletesen megemlékezik a múzeumban felhalmozott óriási mennyiségû elektromos berendezésrõl. Felvetette azon eszmét, „… hogy az Egyesület és az Országos Iparegyesület karöltve tegyék meg a kezdeményezõ lépést egy hasonló magyar múzeum felállítására, ahol a magyar elektrotechnikai ipar fokozatos fejlõdése meg lenne örökítve, de ahol képviselve volna a világ összes elektrotechnikai ipara is.” (Ifj. Stern Sándor: Tanulmányúti jelentés. 1910. 164-165.o.) Az Egyesület alapszabályában leszögezte egy könyvtár és egy szakmúzeum létesítését is. A gondos kutatómunka és gyûjtés eredményeként a Magyar Elektrotechnikai Múzeum és szakkönyvtára ennek ellenére csak közel 60 évvel késõbb, 1975ben nyitotta meg kapuit a látogatók elõtt. 1912-tõl a lapban elindult a „Szabadalmi rovat”, melyben a Szabadalmi Közlöny elektrotechnikai vonatkozású bejelentéseit, valamint a megadott szabadalmakat közölték. Az 1907-ben elkezdõdött gazdasági fellendülés 1912-ben véget ért, és a következõ évben a gazdasági válság jelei is mutatkoztak. Ezt támasztják alá a lap hírei, a cégek üzleti jelentései. Példának említve a kábelipart: „…a kábelgyárak a múlt esztendõbõl megrendeléseket alig hoztak át az új esztendõre és még most is szûkölködnek megrendelésekben.” (Perci Károly: A magyar kábelipar 1913-ban. 1914. 122.o.) A közelgõ háború is éreztette hatását, ez az Egyesület életére is kihatott. Az elektrotechnikai vállalatok átiratot intéztek az Egyesülethez, hogy „a jelenlegi külpolitikai helyzetre való tekintettel interveniáljunk a kereskedelemügyi miniszternél, hogy a villamos telepek üzembiztonsága szempontjából háború esetén az üzem fenntartásához nélkülözhetetlen személyzet ne hivassék be katonai szolgálattételre. A kereskedelemügyi miniszter arról értesített bennünket, hogy a honvédelmi miniszternél történt eljárása negatív eredménnyel végzõdött.” (Egyesületi hírek. 1913. Feb.15. 61.o) 1913-tól Dr. Szilas Oszkár lett a lap fõszerkesztõje. Ebben az idõszakban elõtérbe került az elektrotechnikai iparnak az oktatás révén való terjesztése, valamint az iskola és ipar közvetlen együttmûködése. Felmerült a középiskolai oktatás reformjával kapcsolatosan a szakoktatás kérdése, melyhez felvetik az Egyesület által rendezendõ szerelõi tanfolyamok szervezését is. (Egyesületi hírek. 1914. 60.o.)
A háború kitörése után az Elektrotechnika megjelentetését felfüggesztették. 1914. december 24-én egy szám erejéig újra megjelent a lap, melyben sajnálattal közlik, hogy „… nincsen lehetõség arra, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendes hivatásának, a csendes, tudományos munkálkodásnak, a
2007. 2.szám
céltudatos közgazdasági tevékenységnek éljen.”. A lap beszámol, hogy az Egyesület a maga módján kivette a részét a háború okozta károk, feszültségek enyhítésében: otthont adott a bevonuló katonáknak, gyûjtést indítottak a harctéri sebesült katonák ellátására, kivette részét a Mûegyetemen felállított hadikórház berendezésében. Bizakodóan zárja a lapot: „És ha a fegyverek elvégezték munkájukat, ha a vérzõ sebek behegedtek, mi is visszatérünk régi kötelezettségeink körébe, a csendes és tudományos tevékenységhez, a közgazdasági munkálkodáshoz és lelkesedéssel hordjuk majd mi is a köveket egy erõben meggyarapodott, tekintélyes, megnövekedett új Magyarország felépítéséhez.” (1914. dec. 24.)
Hadikórház a Mûegyetemen A remény, hogy a háborúnak hamarosan vége szakad, tévesnek bizonyult. 1915. március 1-jén az újraindított lap a háborús feladatokra összpontosított. A hadianyagként használt réz, alumínium, gumi behozatala korlátozódott, így az Egyesület más szervezetekkel szükségesnek látta, hogy „ezen anyagokat a legtakarékosabban, csak a legszükségesebb esetekre szorítkozva alkalmazzuk.” Így a kereskedelmi miniszter felkérésére szabványmódosítási javaslatokat készítettek a réz és gumi helyettesítésére. (Ideiglenes intézkedések szigetelt vezetékekre és készülékekre és átmeneti szabványmódosítások. 1915. 1.sz.) Végül az elsõ évtized befejezéseként, Zipernowszky Ferenc szavai éreztetik már a háború befejezését, de az elkövetkezõ évek nehézségeit is, melyek a szakemberekre hárulnak majd: „…az a tudat vezéreljen bennünket, hogy a harctéri küzdelmek befejezése után ha nem is lesz kimondott gazdasági háború, lesz határozott gazdasági küzdelem, amelyben Magyarországnak nem lesz egyetlen egy õszinte szövetségese sem, akire támaszkodhatnék. Ezért vagyunk a gazdasági tevékenység minden ágában a legnagyobb intenzivitásra utalva. Mi elektrotechnikusok tehát az ország érdekeit szolgáljuk, amidõn a remélhetõleg mihamarabb eljövendõ átmeneti gazdaságban a magunk munkarészét kivesszük.” (Z.F.:Az átmeneti gazdaság az elektrotechnikában, különös tekintettel villamos mûveinkre. 1918. jan.15. 15.o.)
Dr.. Antal Ildikó ó A cikk kibõvített, teljes terjedelmû változata a MEE honlapján lesz olvasható. HZ
100. évfolyam
17
ELEKTROTECHNIKA
V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
A VILÁGÍTÁSTECHNIKÁBAN ALKALMAZOTT ÚJ, ÚJABB ALUMÍNIUM ANYAGOK MINÕSÉGI PARAMÉTEREI ÉS AZOK HATÁSA A FÉNYTECHNIKAI JELLEMZÕKRE A MEE VTT havi szemináriumi sorozatában 2006. október 18-án, a Világítás Házában Diter Albrecht, Detlef Düe és Matthias Weigert mutatta be az ALANOD cég alumínium tükrökkel kapcsolatos legújabb fejlesztési irányait. Jelen cikk az ott elhangzott elsõ elõadás szerkesztett változata.
A bevezetõben az elõadó ismertette a cég rövid történetét, majd rátért a különbözõ alumíniumok alkalmazásának problémájára
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ALUMÍNIUM HASZNÁLATÁRÓL A világítástechnikai iparban - elsõsorban költségszempontok miatt - még mindig gyártanak alumíniumrácsokat nyers szalagból. Ezek a nem védett felületek számos hátrányt és kockázatot jelentenek. Ha az alumínium nem anódizált, felülete levegõvel érintkezik, az a levegõ oxigénjével kötésbe lép, alumíniumoxiddá alakul át. Az eredetileg fényes alumíniumfelület az idõ folyamán mattá válik és elveszíti fényét, megnõ a diffúz reflexió, az összreflexió - észrevehetõen - lecsökken. A nyers alumíniumfelület igen puha. Ha nem védi elox réteg, nagyon érzékeny lesz mechanikai behatásokkal szemben. Már a szerelés során adódó enyhe mechanikai behatások is karcokat okoznak a rácsok felületén. Ha a felület a megmunkálás során szennyezõdik, nem lehet tisztítani, mivel a tisztítás dörzsnyomokat és karcokat eredményezne. A vizsgálatok szerint a nem anódizált alumíniumrácsok rendszeres tisztítása az összfényreflexiót több mint 20%-kal csökkentheti. Meglévõ világítóberendezések esetében ez azt jelenti, hogy a megvilágítás a helyiségben az öregedés és a rácsok tisztítása következtében a tervezési érték alá csökkenhet, így az EN 12464 szabvány követelményei nem teljesülnek. Az anódizált alumíniumszalag kemény védõrétegével tartós minõségû, nagy értékû termékeket biztosít. A felület tisztítása esetleges szennyezõdéskor nem befolyásolja az optikai tulajdonságokat. A fémes alumínium természetes atmoszférában ugyan is saját védelmére egy nagyon vékony oxidréteget hoz létre. A folyamatosan mûködõ szalageloxáló berendezésen ezt a folyamatot mesterségesen leutánozzák. A cél az, hogy a vezérelt módon elõállított alumíniumoxid réteg segítségével mind a mechanikai keménységet, mind pedig a kémiai és UV ellenálló képességet megnöveljék, és így maximális, hosszú idejû stabilitást érjenek el.
2. AZ ELOXÁLÁSI FOLYAMAT
18
Az anyag reflexiós értékeinek, és ezzel a lámpatestek hatásfokának további növelése érdekében a MIRO® kifejlesztésével kapcsolatos fizikai felismeréseket már 1994-ben alkalmazták nagyüzemi szalaggyártási eljárásban. Az ún. PVD eljárásban (PVD = Physical Vapor Depostion = fizikai gõzölési bevonás) nagyvákuumban visznek fel speciális rétegeket. (2.. ábra)
2. ábra: ALBAII. vákuumbevonó berendezés
A folyamatos eloxálási (anódizálási) folyamatot nedves-kémiai eljárással hozzák létre. A hengerlõ zsír eltávolítása után a szalagot elektrokémiai úton fényezik, és kénsavas-egyenáramú eljárással anódizálják. Ily módon a szalagon védõ oxidréteg jön létre, melynek vastagsága legalább 1,5 Um. Ezzel az anódizált nemesített felületû, mechanikailag és kémiailag védett alumíniumszalag további megmunkálásra alkalmas formában áll rendelkezésre. Ez az anyag legalább 87%-os összfényreflexiót biztosít és fényes, valamint reflektor-matt kivitelben is szállítható. (1.. ábra)
ELEKTROTECHNIKA
1. ábra: Eloxáló berendezés 1250 mm-es szalagszélességhez
Ha az eloxált alumínium fényvisszaverését 87% fölé kívánják növelni, ezt csak két, kis mértékben elnyelõ, nagy áteresztésû dielektromos réteggel lehet elérni. Az interferenciás rétegek fizikájából ismeretes, hogy a két alkalmazott réteg között különösen nagy törésmutató különbségnek kell fennállnia, hogy a reflexiót nagymértékben lehessen növelni. A MIRO® esetében ezt valósítják meg, amikor ezután egy nagy tisztaságú, 99,99%-os alumíniumréteget gõzölnek fel. Ezen helyezkednek el a SiO2 és TiO2-bõl álló reflexiónövelõ rétegek. (3.. ábra) Mivel a PVD rétegek vastagsága csupán 0,2-0,3 Um, tükrös
100. évfolyam
2007. 2.szám
V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
és diffúzan reflektáló felületek egyaránt létrehoztatók 95%-os fényvisszaverési tényezõvel. A diffúz reflexiós tényezõ alsó határa tipikusan 5%, míg felfelé a határ kb. 90% az összvisszaverési tényezõ diffúz hányadára.
1. sz. táblázat. Paraméterek
MIRO® reflektor
Standard eloxált tükör
Beépített teljesítmény, W
550
660
Szükséges darabszám, db
10
12
Megvilágítás, lx
306
300
Káprázáskorlátozás Szabványos
Megjegyzés
Standard eloxált tükrös 10 db lámpatest esetén E=264 lx
Szabványos
3. ÚJABB IRÁNYZAT: A MIRO-SILVER® 3. ábra: A MIRO rétegszerkezete Szuperreflektáló oxidréteg rendszer; nagy tisztaságú, 99,99%-os alumínium kötõ réteg; ALANOD alapanyag
4. ábra: Osztályterem megvilágítás eloszlása MIRO® reflektoros lámpatestekkel
5. ábra: Ugyanazon osztályterem megvilágítás eloszlása standard eloxált tükrös lámpatestekkel A gyakorlatban ez lehetõvé teszi, hogy kevesebb lámpatesttel, kisebb szerelési költséggel dolgozzunk és még energia-megtakarítást is elkönyvelhessünk. Erre mutat példát a 4. ábra és 5. ábra., valamint az eredményeket összefoglaló 1. sz. táblázat. Ha egy osztályterem világítását szélesen sugárzó lámpatestekkel, 1x58W TL fénycsõvel kívánjuk megoldani, akkor MIRO® reflektoros illetve standard eloxalt tükrös megoldások eredményei a következõk:
További megtakarítási lehetõség adódik az új generációjú MIRO-SILVER alkalmazásával. Ez az anyag 98%-os összreflexiót biztosít. A világítási iparban alkalmazott speciális megoldások mellett az új generációjú MIRO-SILVER alkalmazható továbbá a természetes fényt felhasználó berendezésekben, pl. fényvezetõ csatornákban, illetve fényterelõ lamelláknál. (6.. ábra).
6. ábra: A MIRO-SILVER rétegszerkezete szuperreflektáló oxidréteg-rendszer, nagytisztaságú ezüst kötõréteg ALANOD alapanyag
A tükrös rácsos lámpatestek folyamatos miniatürizálási trendje következtében a többszörös reflexiók száma a lámpatest belsejében egyre nagyobb. Ennek célzott ellensúlyozására maximális reflexiójú tüköranyagot kell alkalmazni. Erre a célra kínálkozik a MIROSILVER®, amelynek összreflexiója 98%-os. A jelentõs anyagmegtakarítás, ami a tükör miniatürizálásából adódik, a nagy értékû reflektoranyag többletköltségét ellensúlyozza. A MIRO-SILVER minden beesési szög esetében maximális irányított reflexiót ad, és ezzel egyértelmûen megnöveli a lámpatest üzemi hatásfokát, ami kisméretû tükrök esetében a többszörös reflexiók számának megnövelésével is növekszik. A MIRO-SILVER alkalmazásával a lámpatest hatásfoka a MIRO®-hoz viszonyítva újabb, több mint 10%-kal növelhetõ. A növekedés anódizált alumínium-tükrös lámpatestekhez viszonyítva, mikroraszterek esetében a 30%-ot is meghaladja. Elõbbiek alapján belátható, hogy a nagy értékû tüköranyagok alkalmazása a világítástechnikai iparban jelentõs és ma már nem elhanyagolható tényezõ a költségmegtakarításban.
A fordítás Poppe Kornélné munkája. 19
2007. 2.szám
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
V I L L A M O S
G É P E K
-
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
HOVA LETT A MAGYAR VILLAMOSGÉPIPAR? A múltba visszatekintve a magyar gép- és készülékgyártó ipar az innovációt és technológiát tekintve Európában az élvonalhoz tartozott. Az innovációs eredményeket számos nagy jelentõségû találmány igazolta, úgymint a transzformátor, a villamos forgó generátor, az izzólámpagyártás, a villamos fogyasztásmérõ, a váltakozó áramú nagyvasúti vontatás és számos más általánosan hasznosult találmány. A villamos gép- és készülékgyártó ipar fejlettségét a múltban a foglalkoztatottak viszonylagos nagy létszáma is jellemezte, amely létszám a rendszerváltozáskor mintegy negyvenezerre volt tehetõ. Kiemelkedõk a korábbi években neves eredményt elért vállalatok. A Ganz Villamossági Gyár az európai ipari versenyben az óriások közé tartozott, úgy mûszaki fejlettségben, mint teljesítésben. A VBKM villamossági nagyvállalat, amely több középvállalat egyesülésével jött létre, mintegy tizenötezer fõs alkalmazotti létszámával európai szintû nagyvállalattá szervezõdött. Világhírû nagyvállalat volt az Egyesült Izzó és kiemelkedõ exportsikereket ért el a motorgyártásra szakosodott EVIG is. A fejlesztési feladatok megoldásában jelentõs hátteret adott a Villamosipari Kutató, laboratóriumaival és szakértõivel. A rendszerváltozás alapvetõen váratlan új helyzet elé állította a villamos ipari vállalatokat is. A privatizáció a különbözõ, de korábban együttmûködve termelõ vállalatokat egymástól eltérõ érdekcsoportokhoz kapcsolta. Felborultak a korábbi együttmûködési formák. A legnagyobb meglepetést azonban a külföldi vállalatoknak a magyarországi értékesítési piacon való megjelenése jelentette. A rendszerváltozást követõen az akkor még érvényes vámszabályok bizonyos támaszt jelentettek a piaci versenyben. A világgazdaságban való részvételünk érdekében a védõvámok folyamatosan lebomlottak. A hazai a villamos gép és készülékek piacán mind élesebb verseny alakult ki, és a külföldi vállalatok értékesítõi pozíciói folyamatosan erõsödtek. A rendszerváltozást követõen körbetartozás és pénzügyi bizonytalanság alakult ki, amit a bankok érzékeltek, s így a hitelnyújtástól lehetõleg tartózkodtak. Finanszírozási bizonytalanság jellemezte a hazai tulajdonban maradt és a külföldi tulajdonba került gyártóvállalatokat. E hátrányos helyzet következménye lett a hazai villamos gépés készülékgyártás lehetõségeinek beszûkülése. A gyártók szûkös anyagi helyzetbe kerültek, és egymást követték a felszámolások.
20
A válságos helyzetben segítséget jelentettek a külföldi vállalatok által kínált bérmunka és beszállítói munkavállalások, melyek mentesítették a fejlesztési és értékesítési feladatoktól a termelõi vállalatokat. Ezen kényelmi helyzetnek azonban nagy volt az ára: feleslegessé váltak a vállalatokon belüli fejlesztési és értékesítõ szervezetek. A bérmunka és beszállítói munkavállalás azt jellemzi, hogy a megbízó fejlesztési és értékesítési költség nélkül a kihelyezett munkafeladatokkal járó bérköltséget, rezsit és leírást fizeti meg. Jelenleg is a hazai villamos gép- és készülékgyártó ipar
ELEKTROTECHNIKA
mûködését nagyrészt ez a kihelyezett termelõi forma jellemzi, amelyet a külföldi kereskedelmi nyelvben angolul outsourcingnak neveznek. A ma mûködõ villamos gép- és készülékgyártók mûködése és gyakorlata vállalatonként igen eltérõ lehet. Elõforduló eset, hogy a kihelyezett feladat nem csak a termelésre, hanem a tervezésre is vonatkozik. Az autóiparban és más gyorsan fejlõdõ iparágakban a bõvüléssel járó beruházási költségeket a nagy külföldi vállalatok azzal is csökkentették, hogy gyártmányaik egyes alkatrészeit vagy a részegységeket külsõ vállalatnál rendelték meg. A piaci lehetõségeket megismerve mind több hazai gépipari vállalat rendezkedett be ilyen feladatra, sõt, számos e feladatra alapított új termelõi vállalat is létesült. E gyártmányok többségükben autovillamossági alkatrészek vagy részegységek, ezért az ilyen termelés a villamos ipar eredményeihez sorolható. Ezek a kihelyezett termelési feladatok igen sokat segítettek az elmúlt évtizedben a villamos ipar fennmaradásában. Megállapítható, hogy a magyar villamos ipar egyik része változatlan formában, de kisebb teljesítménnyel megmaradt, a másik része kihelyezett munkavállalás formájában, így megváltozott körülmények mellett mûködik. A mûszaki fejlesztési feladatkörök sajnálatosan összeszûkültek, vagy megszûntek. A fejlõdés és javulás érdekében nehéz lenne általános érvényû javaslatot megfogalmazni, de célszerû lehet az a törekvés, hogy keressük a hazai és a külföldi termelõ vállalatokkal való együttmûködés lehetõségét, hogy bizonyos feladatok vállalásával a globalizált európai termelési rendben, megfelelõ mértékben részt vehessünk. A MEE, mint társadalmi szervezet azzal tudna segíteni, ha rendezvényein, vándorgyûlésein a magyar villamos gép- és készülék ipar aktualitásaival az eddigiekhez képest többet foglalkozna. Dr.. Szemereyy Zoltán
NEMZETKÖZI MÉRNÖKKÉPZÉSI KONGRESSZUS A MISKOLCI EGYETEMEN 2007. JÚLIUS 1-4. A brüsszeli székhelyû Európai Mérnökképzési Társaság (SEFI) és az osztrák-svájci székhelyû Nemzetközi Mérnökképzési Társaság (IGIP) a Miskolci Egyetem közremûködésével "Erõink Egyesítése a Mérnökképzésben a Kiválóság Megteremtése Érdekében" címmel rendezi meg a közös nemzetközi kongresszusát. Az elõadások témavázlatának beküldési határideje: 2007. március 30. (Angol nyelven, lehetõleg 2 A/4 oldal terjedelemben.) További részletek a www.sefi-igip2007.com internetes honlapon érhetõek el.
Dr.. Szentirmai László ó és Dr.. Váradinéé Szarka Angééla A Szervezõ õbizottság tagjai
100. évfolyam
2007. 2.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
ILCSIK FERENC Feri bácsi, a MEE Esztergomi Szervezetének jelenleg is aktív tagja 1909. december 16-án született Komáromban, ahol 5 éves koráig élt. Édesapja az elsõ világháborúban elesett, majd édesanyja is rövidesen elhunyt, így kisgyermekként került Esztergomba keresztszüleihez. 1923-tól 1926-ig villanyszerelõ tanonc (ipari tanuló) volt, a városi villamosmûvet üzemeltetõ Esztergomi Közüzemi Részvénytársaságnál (EKRT). Kiváló minõsítéssel szerzett villanyszerelõ szakképesítést, ezért az EKRT azonnal állományába vette. Mint fiatal villanyszerelõ részt vett a részvénytársaság teljes ellátási területén (Dömös, Szob, Pilismarót Zebegény és Esztergom stb.) végzett villamosítási munkákban. 1931-ben a város a villamosmû üzemeltetését átadta a Hungária Villamossági Rt.-nek, a teljes szakszemélyzettel együtt. Mivel a Hungária kezelésébe került a korábbi Dorog-vidéki Villamossági Rt. ellátási területe is, Feri bácsi tevékenységi területe kibõvült Dorog, Csolnok, Zsámbék és Budajenõ villamoshálózatainak bõvítési és üzemeltetési feladataival. A Hungária Rt. idõszakában Feri bácsi az üzemviteli részleghez került, így Dunabogdánytól Budajenõig terjedõ területen folytatta üzemviteli, üzemzavarelhárítási tevékenységét, melynek során rendkívül nagy hálózati helyismeretre tett szert. A negyvenes évek elején Esztergom város és annak közvetlen környékén lévõ villamos berendezéseken dolgozott. Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követõen ismét „munkahely változtatás” nélkül az AVESZ NV Esztergomi Üzletigazgatósága, majd 1951-tõl az ÉDÁSZ V. Esztergomi Üzletigazgatóságának lett dolgozója. 1953-ban nagy tapasztalata, helyismerete és vezetõkészsége alapján, az ÉDÁSZ V. akkor alakított dorogi üzemvezetõségének lett a mûvezetõje, majd 1959ben az esztergomi kirendeltségre került fõmûvezetõi beosztásba, mely munkakört 1971-ig nyugdíjba vonulásáig betöltötte. Azonban nem vált meg a cégtõl, mert néhány hónap elteltével nyugdíjasként, 4 órás munkarendben elvállalta az esztergomi kirendeltség anyag és mérõraktárának kezelését, melyet a rá jellemzõ nagy gondossággal és szakértelemmel végzett 1991ig. Feri bácsi legemlékezetesebb munkája a háború idõszakához kapcsolódik: 1944. december 15-én, a város elsõ szovjet megszállása idején, a várost ellátó Dorog-Esztergom 15kV-os távvezetéket szétbombázták és a helyreállításról szó sem lehetett, mert a távvezeték nyomvonalában húzódott a front elsõ vonala. A KÓRHÁZ és a VÍZMÛ üzemeltetéséhez azonban villany kellett. Feri bácsi és Novák István vezetõszerelõ (késõbbi üzletigazgató) irányításával, 4-5 fõ önkéntes szerelõtársukkal és néhány katona közremûködésével oldották meg a feladatot. A Dorogi Szénbánya 5500V-os hálózatáról a dunai szénrakodónál ideiglenes 5500/3000V-os transzformátorállomást létesítettek, s onnan 2-2,5 km hosszú, 3000V-os vezetéket építettek ki a
2007. 2.szám
városi un. Szentkirálykúti vízmûhöz, s innen a vízmû 3000V-os szabadvezetékén visszafelé táplálva jutott be a villamosenergia a villanytelepre, ahol 15kV-ra feltranszformálva adták tovább a várost és a kórházat ellátó vezetékrendszerre. Mivel a munka a frontvonaltól 2-3 km-re volt, ezért csak sötétedés után, éjszaka lehetett dolgozni. Feri bácsi errõl nevetve annyit mond: „hehe, hát egy kicsit féltünk, mert nagyon lõttek géppuskával és világító rakétával, de karácsonykor már volt villany a városban és ez volt a fõ!” (Ez az „ideiglenes létesítmény” egészen 1945. április 14-ig, a Dorog-Esztergom 15kV-os távvezeték újjáépítéséig üzemelt.) Másik emlékezetes munkájaként emlegeti a megrongálódott dömösi 15kV-os Duna-átfeszítés helyreállítását 1945-ben, majd 1946-ban, speciális szerszámok, berendezések és elõzetes tapasztalatok nélkül. Esztergom város hálózatát úgy ismerte, hogy hálózati rajz, leltár nélkül pontosan tudta, hogy a földkábeleken hol van összekötõ karmantyú, hol halad a nyomvonal, szabadvezetéken hol és milyen keresztmetszetû vezetõ van, a szakaszbiztosítók milyen értékûek. Nem félt, de nem is érzékelte az áramot. Volt kollégái is mondják: „szerelés közben úgy állapította meg hogy melyik a fázisvezetõ, hogy megnyálazta ujját és így ért a vezetékhez, s amelyik szerinte kicsit csípett, az volt a fázis”. A mai napig büszke arra, hogy sok éves munkája során több száz ipari tanulóval, fiatal szerelõvel ismertette meg a villanyszerelõ szakma rejtelmeit és tanította meg õket az áramszolgáltatói munka szeretetére. Aktívan részt vesz a MEE Esztergomi Szervezetének rendezvényein, tanulmányútjain. Az ÉDÁSZ esztergomi nyugdíjas klubjának állandó résztvevõje, minden egyes kiránduláson és rendezvényen ma is részt vesz. Hobbija a várostól 5km-re (Csenkei-hídnál) lévõ kiskertje, ahová minden nap kijár (pár éve még kerékpárral), ma már csak autóbusszal. Legnagyobb problémája, hogy a barátok sorban eltávoztak, korosztályából már senki sem maradt, akivel elbeszélgethetne, felidézhetnék az elmúlt évtizedek eseményeit. Sosem szerette a feltûnést, a munkahelyén valamint nyugdíjasként is megmaradt szerénynek, õszintének, segítõkésznek. Kedved Feri bácsi! Jó egészséget kívánunk, hogy még sokáig láthassuk, amint a városban minden nap megteszi szokásos sétáját, és még sokáig vegyen részt ren dezvényeinken! Isten éltesse 97. születésnapján! u.i. Fiatal korában egy életre szóló barátságot kötött Novák Istvánnal, aki 1926-ban jött az Esztergomi Közüzemi Rt.hez. Hosszú éveken keresztül egymás mellett, együtt dolgoztak, közös munkasikereik, közös élményeik voltak. 1948ban Novák István üzletigazgató lett, de a barátság ekkor sem szakadt meg, sõt a nyugdíjas években is folytatódott. Hosszú éveken keresztül a város egyik érdekessége volt, hogy nap, mint nap délelõtt, négy öregúr a városközpontban sétálgatott, vagy jó idõ esetén az bank elõtti padon üldögélt (egy késes-mûköszörûs - Fandl János, egy órásmester - Szigeti Gábor, és két áramszolgáltatós Ilcsik Ferenc és Novák István) A barátok sorban eltávoztak, ma már csak Feri-bácsi sétálgat vagy üldögél ott! Monostori Sándor - MEE Esztergomi Szervezet titkára
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
21
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
ÉVÉRTÉKELÉS, ÉVZÁRÁS „SZÖGEDI” ÍZEKKEL Lakatos István, a nyugdíjas csoport vezetõje: „Az év elején meghatározott feladatokat maradéktalanul végre hajtottuk. Úgy a tervezett szakmai, mint az egyéb szabadidõs vállalásainknak eleget tettünk.” Dobi László, a Szegedi MEE Szervezet elnöke: „Nyugdíjas csoportunk jó munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szegedi Szervezetünk eredményesen zárta a 2006. évet.”
Sok éves hagyományainknak megfelelõen december 15-én került sor a MEE Szegedi Szervezet nyugdíjasainak évértékelõ, évzáró rendezvényére. A rendezvényen - ugyancsak hagyományosan - nyugdíjasaink ez évben is szép számban vettek részt, melynek eredményeként a Szegedi MTESZ székház nagyterme megtelt. A meghívóban mindössze egy napirendi pont szerepelt: a 2006. év munkájának értékelése és a következõ év munkatervének összeállítása. Elõször Lakatos István, a nyugdíjas csoport vezetõje beszélt a 2006-os év tevékenységeirôl. Értékelésében elismeréssel szólt nyugdíjas tagtársaink példamutató aktivitásáról, fáradhatatlanságáról. Szólt arról, hogy rájuk minden helyzetben lehet számítani és támaszkodni, biztos pontjai a szervezeti életnek. Elmondta, hogy az év elején meghatározott feladatokat maradéktalanul végrehajtották, úgy a tervezett szakmai, mint az egyéb szabadidõs vállalásoknak eleget tettek. A szakmai jellegû elõadások és bemutatók megfelelõ színvonalát a meghívott elõadók lelkiismeretes felkészülésükkel és hozzáértésükkel, valamint korszerû szemléltetõ eszközök felhasználásával biztosították minden esetben. Mindezért, ezúton is köszönetünket fejezzük ki a meghívott elõadóknak. Ami pedig a szabadidõs programokat illeti, ott a lelkes szervezõk alapos és minden részletre kiterjedõ elõkészítõ munkája tette emlékezetessé, mind a belföldi, mind a külföldi szakmai és kulturális rendezvényeket egyaránt.
Lakatos István végezetül megköszönte valamennyi tagtárs aktív, példamutató munkáját azzal, hogy a következõ év végén is hasonló munkáról szeretne számot adni, illetve beszámolni. Egyben kellemes karácsonyi ünnepeket, boldog új évet, további munkájukhoz pedig erõt, egészséget kívánt. Ezt követõen a MEE Szervezet vezetõsége nevében Dobi László elnök köszönte meg a nyugdíjasok munkáját, mellyel nagymértékben hozzájárultak a szervezet eredményes munkájához. A résztvevõk tapssal köszönték meg a dicsérõ és elismerõ szavakat, amellyel egyben a teljes tagság ez évi sikeres munkáját is köszöntötték. Ezt követõen került sor a 2007. évi munkaterv pontosítására, megbeszélésére. Az ismertetett tervezet kiegészítéséhez még jó néhány további ötlet és javaslat is elhangzott, melyek programba építése feltétele lehet a következõ idõszak hasonlóan eredményes munkájának. A hivatalos rész méltó befejezéseként, immár kötetlen formában beszéltük meg a nyugdíjas élet örömeit és bánatait. Mindezt hangulatosabbá tették az utolérhetetlen „szögedi” ízeket tartalmazó, saját készítésû sütemények és italok. Utóbbiak között is kiemelhetõek voltak a vérpezsdítõ „fehér” és „vörös” színû, otthon készült „üdítõk”.
Aranyy László ó
SZAKMAI KIRÁNDULÁS A PTE - PMMK villamos szak és a MEE – Pollack Ifjúsági Társasága (MEE-PIT) 2007 márciusában közös szakmai kirándulást szervez. A tervek szerint a háromnapos kirándulás keretein belül több magyarországi és egy szlovákiai helyszínre is ellátogatnak.
22
Programterv: 1. nap: Paks - Paksi Atomerõm üzemlátogatása, kulturális program (ismerkedés Paks nevezetességeivel, Paksi Borpincészet). 2. nap: Esztergom, üzemlátogatása, kulturális
ELEKTROTECHNIKA
program (Bazilika megtekintése idegenvezetéssel), 3. nap: Gabcikovo, Szlovákia (Bõsi vízi erõmû) – Zalaegerszeg, Schneider Electric Hungária Vill. ZRt. Üzemlátogatása Fõ szervezõk: Helmich József - PTE - PMMK tanszékvezetõ, Sass Róbert - MEE – PIT elnök Érdeklõdni Kiss Róbertnél lehet (Telefon: 70/205-0084, E-mail:
[email protected]).
100. évfolyam
2007. 2.szám
V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
„PRO LUMINE” DÍJ - AZ ÉV VILÁGÍTÁSTERVEZÕJE
1.
A hazai világítási kultúra színvonalának emelése céljából a díjat -minden évbenmeghirdeti és átadja: A MEE Világítástechnikai Társasága, a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata. 2. A díj pályázat útján nyerhetõ el, két kategóriában: • belsõtéri világítás, • kültéri világítás 3. Díjazásban olyan pályamûvek részesülhetnek, amelyek a világítási feladatot gondosan és helyesen határozzák meg, azt elõremutató és gazdaságos mûszaki megoldásokkal oldják meg, valamint ezen túlmenõen további innovatív értékeket is felmutatnak. 4. A pályázaton 2007-ben részt vehetnek a 2005. és 2006. évben kivitelezett és üzembevett világítási berendezések tervezõi. 5. A pályázatot benyújthatja az a természetes személy(ek), aki(k) az alábbi követelményeknek egyidejûleg eleget tesznek: • a MEE Világítástechnikai Társaság egyéni tagja(i) • a Magyar Mérnöki Kamara tagja(i) és • a pályázat tárgyát képezõ világítás felelõs tervezõje(i). 6. A pályázati anyagnak a következõket kell tartalmaznia: 6.1. Belsõtéri világítás esetén: Az épület egy nagyobb, kiemelt helyiségének vagy néhány funkcionálisan szorosan összefüggõ helyiségének világítására vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a.) mûszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezõket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, mûszaki adatainak közlését. b.) a helyiség vagy helyiségek megvalósulással egyezõ, kiviteli színtû, legalább 1:100 léptékû tervrajzokból álló világítási tervdokumentációját, melybõl a tervezõ neve, cége nem azonosítható. c.) a megvalósult berendezés világítási (átlagos megvilágítás, egyenletesség, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és mûszaki gazdaságossági jellemzõit (fajlagos beépített teljesítmény, mûködtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Minden jellemzõ ismertetése során fel kell tüntetni annak eredetét, nevezetesen a számított, mért vagy katalógus adatát. Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. d.) a megvalósult világításról készült olyan fényképeket, amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött vizuális környezetet mutatják be, azaz berendezett helyiségeket világítási berendezéssel együtt. A fotók mérete A4 (kb. 21X30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a helyiséget vagy helyiségeket, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, elõzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e.) két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika címû folyóiratban való megjelenése céljából. 6.2 Külsõtéri világítás esetén: Az út-, alagút- vagy térvilágítási, épülethomlokzati, szobor, szoborcsoport, dísz-, díszítõ-, stb. világításra vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a.) mûszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezõket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, mûszaki adatainak közlését.
2007. 2.szám
b.) a megvalósulással egyezõ, kiviteli szintû világítási tervdokumentációt, melybõl a tervezõ neve, cége nem azonosítható c.) a megvalósult berendezés világítási (fénysûrûség, fénysûrûség arányok, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és mûszaki gazdaságossági jellemzõit (fajlagos beépített teljesítmény, mûködtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Minden jellemzõ ismertetése során fel kell tüntetni annak eredetét, nevezetesen a számított, mért vagy katalógus adatát. Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. d.) a megvalósult világításról készült olyan fényképeket, amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött világítást a környezetével együtt mutatják be. A fotók mérete A4 (kb. 21X30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a világítást, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, elõzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e.) két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika címû folyóiratban való megjelenése céljából. 7. A pályázati anyag beküldése: 7.1 A pályázatot jelige alatt kell beküldeni. Külön zárt boríték tartalmazza a pályázó adatait. Másik zárt borítékban „Nyilatkozat” felirattal kérjük az alábbiakat csatolni: - a tervdokumentáció megbízójának, valamint a tervezõ munkáltatójának hozzájárulását, hogy a projekttel a tervezõ pályázhat, - nyilatkozatot, melyben a pályázó(k) nyilatkozik(nak), hogy részvételével (részvételükkel) a pályázat szabályait elfogadja(ák), a meghozott döntést elismeri(k), - nyilatkozatot, hogy a pályázat a saját szellemi terméke(ük). 7.2 A pályázatot a MEE Világítástechnikai Társaság címére, kizárólag postai úton kell eljuttatni, „PRO LUMINE pályázat” jeligével. A VTT címe: 1042 Budapest, Árpád út 67., Világítás Háza A benyújtott pályázati anyagot nem adjuk vissza. 7.3 A postára adási határidõ: 2007. június 29. 7.4 A 7.1 és 7.3. pontban felsorolt feltételek hiányos teljesítése kizáró ok. 8. Díjazás: 8.1 A díjak neve kategóriánként: „Pro Lumine díj - 2007 – belsõtéri világítás tervezõje” „Pro Lumine díj - 2007 – külsõtéri világítás tervezõje” 8.2 A díjazás kategóriánként történik, minden kategóriában egy díj kerülhet kiadásra. Abban az esetben, ha a beérkezett pályamûvek között az adott kategóriában nincs a zsûri által díjra érdemesnek ítélt pályázat, akkor az érintett kategóriában nem ítélik oda ezt a díjat. 8.3 A díj összege kategóriánként: bruttó 200.000 Ft 8.4 A díjátadásra a MEE Világítástechnikai Társaság Õszi Világítástechnikai Ankétján, októberben kerül sor. 9. A pályázatot 5 tagú zsûri bírálja, amelynek egyik tagja építész. 10. A zsûri tagjait a Világítástechnikai Társaság elnöke hívja meg az Elnökség jóváhagyásával. MEE VTT Budappest,, 20007. januárr
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
23
P R
C I K K
KORSZERÛ SZABADVEZETÉK-SODRONY KIFEJLESZTÉSE MISKOLCON A FUX ZRt.-BEN Dr Barkóczi István - Monostory László
1. BEVEZETÉS Korunk alapvetõ feladata az energia megtermelése, célszerû szállítása és gazdaságos felhasználása. A jelentõs ráfordításokkal megtermelt energiát minimális veszteséggel kell a fogyasztóhoz eljuttatni. E célra szolgálnak az országrészeket behálózó, és több országot is átszelõ nagyfeszültségû távvezetékek és távvezeték rendszerek. A technika gyors fejlõdése, a növekvõ energiaigény és ezen igények kielégítésének egyre növekvõ nehézségei, jó villamos és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezõ nagy élettartamú gazdaságos villamosenergia-átvitelt biztosító szabadvezetékeket igényelnek. Világszerte általánosan felmerülõ igény a régi szabadvezetékek átviteli kapacitásának növelése. Tekintettel arra, hogy minden átépítés jelentõs költségráfordítással jár, az adott feladat megoldása kiterjedt mûszaki-gazdasági optimalizációs számításokat igényel. Figyelembe véve, hogy az új nyomvonalak kiépítése igén költséges és gyakran tulajdonjogi akadályokba ütközik, kézenfekvõnek látszik a már meglévõ távvezetékek átviteli kapacitásának növelése. Ennek egyik módja lehet a meglévõ, leginkább ACSR típusú sodronyok helyett nagyobb átmérõjû és keresztmetszetû ACSR sodronyok felszerelése, a meglévõ oszlopok változatlanul hagyásával, ha azok mechanikai terhelhetõségében vannak tartalékok. A másik megoldás az oszlopok és tartószerkezetek változatlanul hagyásával az átviteli kapacitás növelés nagyobb mechanikai szilárdságú, nagyobb terhelhetõségû, kisebb tömegû korszerû sodronytípusok alkalmazásával. E lehetõségek kihasználása nemcsak szorosan vett gazdasági érdek, hanem a liberalizált villamos energia piac kihívása és a környezetvédelem igényeinek és az energia ellátás biztonságának összeegyeztetése is.
TÁVVEZETÉKEK ÁTVITELI KAPACITÁSÁNAK NÖVELÉSE KORSZERÛ VEZETÉKSODRONY ALKALMAZÁSÁVAL
24
A dinamikusan fejlõdõ gazdaságban az ipaszerkezet gyors változása miatt gyakran helyezõdnek át egyik területrõl a másikra a villamosenergia igények súlypontjai, amelyek egyrészt a távvezeték építés költségessége, másrészt az idõtényezõ miatt nehezen követhetõk. Az idõszakos terhelésnövekedések, vagy az iparszerkezet változása miatt egyes területeken tartósan
ELEKTROTECHNIKA
jelentkezõ terhelésnövekedések kezelésére a környezet megóvása érdekében sem célszerû új nyomvonalakat létesíteni, hanem a meglévõ vezeték folyosók jobb kihasználását kell elérni azáltal, hogy lehetõleg az oszlopszerkezetek változtatása nélkül, korszerûbb vezetéksodronyok alkalmazása történjen meg. Ezeknek az összetett igényeknek a kielégítésére dolgozták ki a FUX ZRt.-ben azt a szabadvezeték típust, amely jelentõs elõrelépést jelent a szabadvezeték sodratok fejlõdésében. ÚJ SODRONYSZERKEZETEK A villamos távvezetékek céljára szolgáló sodronyok jellemzõ tulajdonsága, hogy a sodrony egyes rétegeiben a menetemelkedés ellentétes irányú és ellentétes mértékû. Egy másik jellegzetességük, hogy az egész sodronyban általában azonos átmérõjû és anyagú huzalokat alkalmaznak, és ezek a huzalok a kész sodronyban is kör keresztmetszetûek. Ezeknél a sodronyszerkezeteknél az elõbb említett sodrási körülmények és adottságok folytán az egy rétegben szomszédos vezetõk, valamint a szomszédos rétegek vezetõi pontszerûen érintkeznek. Az ilyen elrendezési forma nem kedvezõ, mert a sodrony tömörsége kicsi. Úgy is lehetne mondani, hogy túl levegõs a sodrony. Ez azt jelenti, hogy egy sodrony bizonyos fajlagos vezetõképességéhez viszonylag nagy a sodrony névleges átmérõje, ami a keresztmetszeti burkolókör átmérõjét jelenti. Egy hagyományos sodrony keresztmetszeti képét az 1.. ábra szemlélteti.
1. ábra: Hagyományos sodrony keresztmetszet A sodrony tömörségének megváltoztatásához egyrészt a sodrony szerkezetén kell változtatni, másrészt ha a fajlagos vezetõképességet kívánjuk javítani, akkor a tömörséget, illetve a sodrási viszonyokat kell befolyásolni. A változás abban áll, hogy a sodrony egyes rétegeiben egymástól eltérõ átmérõjû vezetõket alkalmazunk, másrészt mindegyik rétegben azonos irányú és mértékû menetemelkedést biztosítunk, harmadsorban pedig a sodronyt úgy tömörítjük, hogy az eredetileg kör keresztmetszetû vezetõk tömörítés után megközelítõen trapéz keresztmetszetûvé válnak és ennek megfelelõen felületeik mentén érintkeznek az egy rétegben szomszédos vezetõk, valamint a szomszédos rétegek egymással érintkezõ vezetõi is. Megjegyezzük, hogy a tömörítés húzószerszámon való áthúzást jelent, ami a kerület mentén egyenletes szûkítést
100. évfolyam
2007. 2.szám
P R
C I K K
eredményez, mégpedig annak folytán, hogy az egyes vezetõket deformálja megközelítõen trapéz keresztmetszetûek, ahogy ezt a 2.. és 3.. ábra mutatja. Ilyen sodratszerkezet mellett jelentõsen csökken a szomszédos vezetõk közötti légtér, vagyis a sodrony tömörebbé válik.
A tömörebb kivitel nagyobb átviteli kapacitást biztosít, azonos vezetõ keresztmetszetnél kisebb a sodronyátmérõ, aminek következtében a szél-, hó-, zúzmaraterhelés is csökken. További mûszaki elõnyök: - homogénabb szerkezet, egyenletes szálfeszesség, nagyobb a felületi érintkezés - az elõírt villamos követelmények teljesülése mellett kisebb az anyagfelhasználás. Ennek értéke közel 10%-ra tehetõ - magasabb a sodronyszerkezet zárlati szilárdsága - alacsonyabb a rugalmassági tényezõje - kisebb a sodrony kúszási értéke
2. ábra: tömörítés elötti
3. ábra: tömörítés utáni
Gazdasági elõnyök:
sodrony keresztmetszet A tömörítés nagy elõnye az is, hogy a sodrony külsõ felülete szinte sima, összefüggõ a hengeres palástot megközelítõ felületté alakul, ennek megfelelõen a zúzmaraterhelés, valamint a hóterhelés is csökken adott esetben, és ez igen kedvezõ a sodrony mechanikai igénybevétele szempontjából. Tekintettel arra, hogy a tömörítés következtében a sodrony névleges átmérõje csökken, így a szél által okozott fajlagos érték is kisebb lesz. A bemutatott sodronyszerkezet újdonsága azon alapul, hogy a sodrony vezetõit több rétegben, egy-egy rétegen belül menetszerûen sodorva rendezzük el, a vezetõk azonos irányban sodrottak, menetemelkedésük azonos, továbbá a vezetõk alkotta rétegek a sodrony tömörítésébõl adódóan deformáltak, és egymással felületük mentén érintkeznek. A sodronyszerkezet tömörségét tovább növelhetjük azzal a konstrukciós újítással, hogy egy-egy rétegben egymástól különbözõ keresztmetszetû vezetõket rendezünk el, és legalább két egymás felett elhelyezkedõ szomszédos réteg vezetõi is különbözõ keresztmetszetû vezetõk (3 .ábra ). Az üzemi kísérletek, a próbagyártás és az elemzõ vizsgálatok szerint 8-10 %-os tömörségnövekedés érhetõ el ezzel az ún. töltõhuzalos tömörített szerkezettel.
-
termékskála bõvítés EU-s piacon is versenyképes termék Növekvõ export lehetõségek Munkahely teremtés Versenyképesség növekedés PVC vagy polietilén szigeteléssel ellátva alkalmazható szigetelt szabadvezetékként
Az alábbi táblázatban egy 240 mm2 új típusú tömörített töltõhuzalos szerkezetû sodrony mûszaki és villamos tulajdonságait hasonlítottuk össze a hagyományos alumínium és acélalumínium sodronyok paramétereivel, ahol ASC-TT 240 tömörített, töltõhuzalos alumínium sodrony.
FUX Zrt. 3527 Miskolc, Vásártéri út 8. Telefon: 36-46/501-850 E-mail:
[email protected]. Internet: www.fux.hu Tevékenység: Szigetelt- és szigeteletlen légvezetékek gyártása; acél- és mûanyag emelõeszközök gyártása; rakományrögzítõk, szerelvények gyártása, forgalmazása
Típus
Szerkezet
Külsõ Ø mm
Szám. kereszt. mm2
Szám. Szak. erõ N
Tömeg Kg/km
Vill.ellenállás Ohm/km
ASC 240
37x2,89
20,23
242,0
39.650
678
0,121
AASC 240
37x2,89
20.23
242,0
58.900
678
0,139
ACSR 250/40
7x2,8+26x3,5
22,4
250,0
84.000
1039
0,117
ASC-TT240
4,06+6x4,06+
18,3
242,0
39.800
654
0,119
6x1,8+12x4,06 (X)
Kérjük kedves tagjainkat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet! Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adószám: 19815754-2-41
2007. 2.szám
100. évfolyam
25
ELEKTROTECHNIKA
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
KÖZÉPFESZÜLTSÉGÛ UNIVERZÁLIS KÁBELHÁLÓZATOK Lakatos Tibor, Ensto Elsto Kft.
EGY ÚJ HÁLÓZATÉPÍTÉSI LEHETÕSÉG Az univerzális kábel egy új és költségkímélõ lehetõséget biztosít a 10 és 20 kV-os erõsáramú elosztó hálózatok létesítésére. Ebben az új alkalmazásban a teljes vonalon ugyanaz a kábel használható, mely a vonal minden egyes szakaszán, az ott legcélszerûbbnek tartott módon fektethetõ. A kábelt elhelyezhetõ földbe, illetve víz alá, vagy alkalmazható önhordó légkábelként. Így a teljes vonal a lehetõ legkisebb költségûre tervezhetõ, és lehetõség van a gazdaságossági- és üzembiztonsági optimum elérésére. Többek között a következõ elõnyöket nyújtja: • Nagyobb szabadság a nyomvonal kiválasztásában • Univerzális használhatóság, vagyis földben, vízben és levegõben • Egyedül álló üzembiztonság (a közvetlen villámcsapás veszélye nagymértékben csökken) • A kisfeszültségû és távközlési hálózatokkal közös nyomvonal lehetõsége • Önhordó, kiváló teherbíró képesség (például hálózatra dõlt fa esetén) • Alacsonyabb üzemeltetési költségek (kapacitív jellegû hálózat) • Alacsonyabb karbantartási költségek • Esztétikus megjelenés, környezetbarát, kisebb erdõnyiladék szükséges • Kiváló biztonsági jellemzõk, teljesen szigetelt, árnyékolt rendszer • Nem veszi körül villamos tér, a mágneses tér is gyenge
a különbözõ rétegek ne csúszhassanak el egymáson és az árnyékolás szálai ne nyomódhassanak bele az érszigetelés feletti vezetõképes rétegbe. A hagyományos földkábelek ezeket a követelményeket nem elégítik ki.
UNIVERZÁLIS KÁBELHÁLÓZATOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE, ELÕNYEI A tervezés során a következõ tényezõket kell figyelembe venni: • közös nyomvonalon történõ építés lehetõsége • nagyobb szabadság a transzformátorok tervezett telepítési helyének kiválasztásában • nincs szükség túlfeszültség-korlátozókra • kisebb érzékenység a légköri túlfeszültségekre, mint a csupasz és burkolt vezetõk esetén Egy kábelhálózat más villamos tulajdonságokkal rendelkezik, mint a csupasz, vagy burkolt szabadvezeték. Az oszlopokon vezetett kábel villamos szempontból ugyanolyannak tekinthetõ, mint a földbe fektetett kábel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az univerzális kábelvonalakat sokkal kevésbé érinti a villám által keltett túlfeszültség problémája, mint a csupasz, illetve a burkolt légvezetékeket. A légvezetékként alkalmazott univerzális kábelnél a közvetlen villámcsapás valószínûsége gyakorlatilag nem nagyobb, mint a földbe fektetett kábeleknél. Ez annak tulajdonítható, hogy az univerzális kábeleket földpotenciálú árnyékolás veszi körül. A kábel körül a levegõ nem ionizálódik, a villám nem „látja” a kábelt, úgy mint az ugyanazon nyomvonalon haladó csupasz, illetve burkolt vezetõt.
53. VÁNDORGYÛLÉS
UNIVERZÁLIS KÁBELEK TULAJDONSÁGAI Már a tervezési szakaszban meg kell fontolni bizonyos szempontokat, amelyek gördülékennyé tehetik a hálózat építését. A leágazások és kötések készítéséhez több módszer áll rendelkezésre, melyekbõl az adott helyre illõ megoldás kiválasztása a cél.
26
Az „univerzális kábelkoncepció” nem csak a kábelt és annak leírását, hanem a tartozékok, és technológiai utasítások teljes rendszerét jelenti. Az univerzális kábelek rendelkeznek néhány fontos közös tulajdonsággal. Ellen kell állniuk a különféle szerelési környezetben (föld alatt, vízben, levegõben) jelentkezõ hatásoknak. A földalatti fektetéshez a kábeleknek teherbírónak és könnyen fektethetõnek kell lenniük. A vízbe való fektetésnél fontos, hogy a kábel fajsúlya nagyobb legyen a vízénél. A legnagyobb igénybevétel az oszlopokra felfüggesztett kábeleket éri. Mivel a lengõtartóknál és a végfeszítõ spiráloknál a kábel hosszú idõn keresztül nagy igénybevételnek van kitéve, a kábelt úgy kell kialakítani, hogy
ELEKTROTECHNIKA
A szélterhelés vizsgálatok azt mutatják, hogy az univerzális kábelen a szélerõ kb. fele akkora a hasonló méretû kör keresztmetszetû csupasz vezetõ esetén fellépõ szélerõnek. Az univerzális kábelek teljesen szigetelt, árnyékolt kábelek, ezért nincs szükség széles erdõnyiladékokra. A nyiladékot több okból is célszerû keskenyre kialakítani: • Jelentõsen csökken a kivágandó erdõrész • A közelebb álló fák egymást védik, így kisebb a veszélye annak, hogy fa dõl a vonalra zord idõjárási viszonyok esetén. Az univerzális kábeleknél jó lehetõség van a középfeszültségû, a kisfeszültségû-, a távközlési hálózatok és a közvilágítás közös oszlopsoron történõ megépítésére. Ez jelentõsen csökkenti a hálózatok teljes építési költségét. Az univerzális kábelhálózatok építését megfelelõ szerelvények könnyítik, végfeszítõként spirál használható. A végfeszítõ
100. évfolyam
2007. 2.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
-
K Ö N Y V A J Á N L Ó
53. VÁNDORGYÛLÉS
spirálok olyan esetekben is alkalmazhatóak, amikor bármely okból a hálózat mechanikai tehermentesítésére van szükség. A speciális lengõtartók egyben a szereléskor használt görgõsort is magukban hordozzák.
A kábelek kötéséhez a már nálunk is jól ismert nem húzószilárd kötõelemek alkalmazhatók úgy, hogy tehermentesítõ spirálokat alkalmaznak a hálózaton. Ha az univerzális kábelt légkábelként terítik, akkor a belógási táblázatok használata megfelelõ segítséget nyújt. A kábelt legalább 15 percen keresztül a táblázatokban használt megfelelõ húzóerõvel túl kell feszíteni, hogy csökkenthetõ legyen a kábeldobon kialakult alakváltozás. Érintésvédelmi szempontból az univerzális kábelrendszer hasonló a hagyományos földkábel rendszerhez - a kábelek teljesen szigeteltek és kockázat nélkül érinthetõk. Mechanikai sérülés ellen a kábelt ugyanúgy védeni kell, mint a hagyományos kábeleket. Az univerzális kábel tömege és külsõ átmérõje az átlagos középfeszültségû kábelekhez viszonyítva kicsi. Ezen jellemzõk és a nagyon masszív felépítés miatt a kábel nagyon alkalmas tartalék kábelként való alkalmazásra, ahol ideiglenes bekötésre van szükség. Ilyen alkalmazás lehet például egy másik hibás kábel, vagy sérült légvezeték kiváltása. Az univerzális kábel elterjedését a tulajdonságaiból adódó elõnyök, és az energiabiztonsági szempontok tették lehetõvé az északi országokban. A magyarországi elterjedését a fentiek mellett, az engedélyeztetési eljárás jelentõs lerövidülése is felgyorsíthatja.
ÉPÍTÔIPARI GÉPEK ÁRKALKULÁCIÓS RENDSZERE AZ LETI
A mûszakóra díjakat üzemanyaggal és gépkezelôvel kalkulálja. A kalkulációkhoz használt paraméterek évente szakmai egyeztetéssel kerülnek felülvizsgálatra és korszerûsítésre. A szerzôk arra törekedtek, hogy a jelenleg használatos építôipari gépek illetve berendezések döntô többségének árait reprezentatív jelleggel, gépcsoportonként tartalmazza a kiadvány. Az összeállításban szakmai segítséget nyújtott az Építôgépész Vállalkozók Szakszövetsége és a kiadványt támogatta az Építés Fejlôdéséért Alapítvány.
ÉPÍTÔGÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK BÉRÉS
MUNKÁK
CIÓJÁHOZ,
KALKULÁ-
SZERINTI
KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSÁHOZ
KÍVÁN SEGÍTSÉGET NYÚJTANI AZ FEJLETTEBB MÓDSZEREK
GAZDASÁGAIBAN ALAPULVÉTELÉVEL
EURÓPA
HASZNÁLT KÉSZÜLT
SZAKKÖNYV.
A jelenleg használatos rendszer konkrét gyártmányokra határoz meg mûszakóra díjakat. Ezek nagyrészt már nem gyártott, forgalmazott típusgépeket tartalmaznak, melyek alkalmatlanok a ténylegesen üzemelô, forgalmazott gépek bérleti, illetve mûszakóra díjának megállapítására. Az építôipari gépek típusszáma ugyanis hazánkban sokszorosára növekedett az elmúlt 10-15 évben, ami a típusokhoz rendelt díjtételek alkalmazását ellehetetleníti. Jelen összeállítás teljesen újszerû megközelítést alkalmaz. Az új értékek kialakításánál az azonos célt szolgáló gépek mûszaki sajátosságai alapján „közepes” értéket határoz meg, ahol ez nem lehetséges, ott a beszerzési ár és a teljesítmény alapja a kalkulációnak.
Reméljük, hogy a könyv elôsegíti az építôiparban - ezen belül az építésgépesítési szakterületeken - dolgozó kivitelezôk, tervezôk és beruházók munkáját. A kiadványt a KONTROLL Kft. (1033 Bp. Vöröskereszt u. 11., tel: 430-1776) forgalmazza.
Szerkesztô ôséég 27
2007. 2.szám
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
V I L L A M O S P O R
T
E N E R G I A R É
BESZÉLGETÉS PAP SÁNDORRAL, A GANZ KK KFT. NYUGDÍJAS MÛSZAKI IGAZGATÓJÁVAL Mint régi munkatársad és beosztottad szeretettel köszöntelek a betöltött nyolc évtizedes életutad okán. Személyes sorsodra rányomta bélyegét a XX. század háromnegyedének minden történelmi fordulója. Hogyan indult az életed? A trianoni békediktátumot követõ nehéz idõszakban, szegénysorban élõ szüleim elsõ gyermekeként láttam meg a napvilágot Bakonybánkon, 1926-ban. Az én nemzedékem átélte a második világháborút, a romország újjáépítését, az óriási mértékû inflációt, az államosítást, a személyi kultuszt, 1956-ot, a megtorlásokat, az új gazdasági mechanizmust, az eladósodást, a Szovjetunió felbomlását, az újratemetéseket, a szabad választásokat, a privatizációt, a külföldi tõke beáramlását és nem utolsósorban az EU-hoz csatlakozást. Nyolc évtized tele ellentmondásokkal, politikai és gazdasági torzulásokkal, a hatalomért folyó csatározásokkal, ugyanakkor az emberek élni, boldogulni, tanulni és építkezni akartak. A szüleim nagyon sokat dolgoztak azért, hogy gondtalan és vidám legyen a gyermekkorunk. Az elemi iskolát Balatonkenesén, a polgárit Székesfehérvárott végeztem el. Továbbtanulásról a család anyagi lehetõségei miatt akkor nem lehetett szó. Ebben a társadalmi rétegben az volt a cél, hogy a gyerek mihamarabb keresõ legyen és lehetõleg nyugdíjas munkahelyen. Igy kerültem 1940-ben ipari tanulónak a MÁVAG-ba, ahol végül szakmunkásként dolgoztam a szerszámmûhelyben, a háború végéig. Miként indult szakmai pályafutásod? A potsdami konferencia határozata alapján a szovjet állam tulajdonába került AEG Unió Magyar Villamossági Rt.-ben kezdtem dolgozni. Elsõsorban a jóvátételre szállított szivattyúk gyártásával, majd 1949-tõl a bér-, norma és teljesítményügyek vezetésével, 1952-tõl pedig a fõtechnológusi feladatokkal bíztak meg. Közben tanultam is. A Népszínház-utcai gépészeti középiskola III. évfolyamáról átmentem az Állami Mûszaki Fõiskolára, majd a Budapesti Mûszaki Egyetemre, ahol a Villamosmérnöki Kar Erõsáramú szakán szereztem oklevelet. 1952-ben a gyár - Transzvill néven - visszakerült a magyar állam tulajdonába. 1954-ben a KGM a gyár fõmérnökévé nevezett ki. Terveztük, fejlesztettük és a mennyiségét is növeltük a különféle középfeszültségû készülékeknek, transzformátoroknak, mérõváltóknak, valamint az egyedi és sorozatgyártású vezérlõberendezéseknek. Hogyan hatottak életedre a társadalmi események, elsõsorban az 1956-os for radalom? 1956-ban - párttag létemre - októberben megválasztottak a 41 tagú ideiglenes, majd decemberben a végleges Munkástanács elnökének. Én ezt a megbízatást megtiszteltetésnek vettem és becsülettel elláttam, amíg a körülmények megengedték. A gyárban a sztrájkon kívül erõszakos cselekmény vagy fegyveres összetûzés nem történt, de követeltük a szovjet csapatok távozását, függetlenséget, demokráciát, többpártrendszert, szabad választásokat és munkásönigazgatást. Változást akartunk, de nem kapitalizmust. A forradalom elbukott, jött a megtorlás. A megváltozott helyzetben sem gondoltam arra, hogy elhagyjam a hazámat. Maradtam, vállaltam a következményeket. Állásomból felfüggesztettek, fegyelmit kaptam. Alacsonyabb munkakörbe kerültem, megfigyeltek, fontos és bizalmas munkakört nem tölthettem be. Beosztottként kísérlet-kutatással, mûszaki fejlesztéssel, tervezéssel foglalkoztam és tanultam. 1964. január 1-jén megalakult a Villamos Berendezés és Készülék Mûvek (VBKM). Ennek egyik gyára lett a TRANSZVILL. Ezt követõen a miniszter (Dr. Horgos Gyula) felülvizsgáltatta a feddhetetlenségi ügyemet és a kedvezõ döntésérõl Jancsich Imre urat, a VBKM vezérigazgatóját is értesítette. 1966-ban áthelyeztek a VBKM GANZ Kapcsolók és Készülékek Gyárába, a magyar-német együttmûködés keretében folyó kontaktor-fejlesztésre.
28
Szerencsés voltam, hogy ismét egy jól szervezett, fejlõdõképes gyárba kerültem. Fejlesztõmérnökként kezdtem, fõmechanikus, majd fõmérnök lettem. Olyan munkatársaim voltak, akikre bátran támaszkodhattam, akikkel kiemelkedõ munkahelyi és személyi sikereket értünk el. A különféle megszakítók, kapcsolók és relék konstrukcióját, valamint gyártását folyamatosan fejlesztettük. Bõvítettük a nemzetközi együttmûködést, licenc és know-how honosítást vállaltunk, értékelemzésen alapuló költséggazdálkodást vezettünk be, korszerû üzem- és munkaszervezéssel fokoztuk a termelékenységet és a gazdaságos exportot. Sikeres volt a vidéki ipartelepítésünk is. Ugyanazon cégnél eltöltött 41 évi szolgálat után, 1988-ban mentem nyugdíjba. Az intenzív szakmai munka mellett kiemelkedõ és sokrétû társadalmi munkát is végeztél, sõt meghatározó egyénisége vagy ma is a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. A MEE Honvéd-utcai, majd 1958-tól a Szabadság-téri székházát már a mûegyetemi tanulmányaim alatt is látogattam, majd 1960-ban egyesületi tag lettem. Elsõsorban az Erõsáramú Szakosztály elõadásai és rendezvényei érdekeltek, ahol sokat tanultam és sok szakembert ismertem meg. Az Egyesület Kisfeszültségû Készülékek Munkabizottságának akkori vezetõje - egyben a GANZ KK Üzemi Szervezetének elnöke - Karsai Tibor gyárvezetõ fõmérnök irányítása mellett segítettem a gyár szakmai és egyesületi munkáját. 1969ben részt vettem a MEE által támogatott drezdai tanulmányúton, amelyen a kisfeszültségû készülékek és berendezések mûszaki összehasonlítása volt a cél. 1970-ben átvettem a Munkabizottság vezetését és az Üzemi Szervezet elnöki tisztét. 1975-ben megrendeztük a REKO ’75 nemzetközi relé-konferenciát. Ebben az idõszakban a Villamos Gépgyártási Szakosztályt Székely István vezette, alelnöknek 1981-ben engem választottak meg. A Szakosztályt kibõvítettük Forgógép, Technológiai, Szerszámfejlesztési, Transzformátor, Korszerû szigetelõanyagok, Kábel és Szabványosítási Munkabizottsággal. Ezekben az években elõadásokat és konzultációkat tartottam az Országos Vezetõképzõ Központ tanfolyamain. Óradíjas elõadója voltam a BME Villamosmérnöki Kar Ipargazdasági Tanszékének és tagja voltam a Kandó Fõiskola Állami Vizsgáztató Bizottságának. A Villamos Gépgyártási Szakosztály elnökségem alatt szervezte meg a „Villamos gépek megbízhatósága és élettartama” nemzetközi konferenciát. 1993-ban felkértek a megváltozott körülményeket tükrözõ új egyesületi Alapszabály kidolgozására alakult munkabizottság elnökének. A feladatot sikeresen megoldottuk. Jelenleg a Nyugdíjasok KKP Szervezete, valamint a Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály munkájában veszek részt. Rendszeresen látogatom az ETE-MEE Szenior Klub szakmai elõadásait is. Ennyi és ilyen színvonalas szakmai munkáért nyilván nem maradtak el az elismerések sem. Felsorolnád a kitüntetéseidet? A GANZ KK számos alkalommal megkapta az ÉLÜZEM és a KIVÁLÓ GYÁR kitüntetõ címet. Ezek a sikerek egyben azt is eredményezték, hogy egy tucat Kiváló Dolgozó jelvényt, továbbá Kiváló Újító és Feltaláló kitüntetést, Honvédelmi Emlékérmet, Ganz Ábrahám-díjat és - amire a legbüszkébb vagyok 1985-ben Eötvös Loránd díjat kaptam. Egyesületi munkámért MTESZ-díjjal, Elektrotechnika-díjjal és 2000-ben jubileumi MEE-Életpálya díjjal tüntettek ki. Egy kicsit kíváncsi vagyok a magánéletedre is. 1951-ben megnõsültem, feleségem a HUNGAROTEX nyugdíjasa. A fiam és a menyem pedagógusok. Az unokám még kisiskolás, jól énekel és szépen táncol. Szeretek barkácsolni és a klasszikus magyar írókat olvasni. Hosszú volt az utam a palatáblámtól a lap-topomig, fordulatokban bõvelkedett az életem, de a remény sohasem hagyott el. A jövõbe vetett hitem töretlen maradt a legnehezebb idõszakokban és napjainkban is. Köszönöm az interjút. Azt hiszem, a Téged ismerõ szakmai társadalom nevében is mondhatom, hogy további jó egészséget, életkedvet kívánunk még hosszú évekre. Tapasztalatodra, segítségedre továbbra is számítunk.
Szakmai pályafutásod nagyobbik része a GANZ Kapcsolók és Készülékek Gyárához kapcsolódik.
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
Lieli György
2007. 2.szám
S Z E M L E
VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL HIBRID ERÕMÛ 70%-OS HATÁSFOKKAL Az EnBW (Energie Baden-Würtetemberg Ag) és a Siemens Power Generation közösen fejlesztenek ki egy rendkívül jó hatásfokú tüzelõanyag-cellás hibrid erõmûvet. Elõször egy néhány megawattos demonstrációs erõmû megépítését vették tervbe. A kísérleti erõmûvel a betáplált tüzelõanyag 70%-át kívánják villamos árammá alakítani. 2008-ig az erõmûhöz szükséges kísérleteket fogják elvégezni, az erõmû megépítését 2012-re tervezik. Az ábrán egy régebbi Siemens tüzelõanyag kiserõmû látható. A megcélzott hatásfok lényegesen magasabb, mint a jelenleg üzemelõ legkorszerûbb gáz- és gõzturbinás erõmûveké, amelyek maximálisan 60% hatásfokkal mûködnek. A 70%-os hatásfokot azáltal akarják elérni, hogy egy magas hõmérsékletû tüzelõanyag-cellát egy gázturbinával építik egybe. Ezáltal a tüzelõanyag még jobban kihasználható, az emisszió is minimalizálható. A szükséges alapkutatásokat már régebben megkezdték. Most még a szükséges technológia transzfert kell elvégezni, hogy az üzletileg hasznosítható hibrid erõmûvek megvalósulhassanak. BU ULLETIN 22/2006..
INFRAVÖRÖS HÕTÉRKÉP KAMERA Az új Infracam hõtérkép kamera kis vállalatok részére is kifizetõdõ, rendkívül széles körben használható a gépiparban, villamos berendezéseknél és az építõiparban. Az infravörös termográfia kapcsok, biztosítékok, kapcsolószekrények, stb. átvizsgálásakor nélkülözhetetlen szerszám, segítségével az építõiparban a lékek, fogyatékosságok, energiaveszteségek egyértelmûen felfedezhetõek. Az Infracam hõképei bármilyen PC-re átvihetõk miután jó minõségben megjelentek a 3-5 colos saját színes képernyõjén (lásd ábrát). A kamera -10 oC és 350 oC között, 0,2 oC hibahatárral mér. A készülék használata igen egyszerû, de a termográfia metodikájára, bonyolultabb összefüggések elemzésére a gyártó vállalat - az Emitec - ingyen tanfolyamokat tart. BU ULLETIN 9/2006..
REPÜLÕ HAL TÜZELÕANYAG-CELLÁVAL A stuttgarti Repülési és Ûrrepülés Központ (DLR) egy hal alakú (lásd ábrát) kisrepülõgépet fejlesztett ki, amelyet egy tüzelõanyag-cella mûködtet. A repülõgép sebessége 200-300
2007. 2.szám
km/óra és 7000 m magasságot ér el. A „Hy Fich” elnevezésû, hidrogén hajtóanyagú kisrepülõgép elsõ kísérleti repülései sikeresek voltak. A hal alak rendkívül jó energiatakarékos üzemet biztosít. A tervezõk már azt vizionálják, hogy a jövõben 900 km/óra sebességû, személyszállításra is alkalmas hal alakú repülõgépet fejlesztenek ki, amely alig használ majd fel több üzemanyagot, mint egy autó. BU ULLETIN 24/25/2005..
ÚJGENERÁCIÓS ATOMERÕMÛVEK Nagy-Britanniában - a „The Energy Challenge” címû, több száz oldalas tanulmányban - a kormány zöld utat nyitott egy új generációs atomerõmû építése elõtt. London egyúttal arról is gondoskodni kíván, hogy az alternatív energiában elsõsorban a nap- és szélenergia felhasználás a lehetõségeknek megfelelõen kiépüljön. Energiapolitikánk nem állhat „vagy, vagy”-ból, hangsúlyozta Tony Blair miniszterelnök, a megoldás szerinte egy optimális „energiamix”. Egyelõre még nem születtek konkrét határozatok arról, hogy hány új atomerõmû épüljön és arról sem, hogy hol. A legtöbb elõreláthatólag ott fog megépülni, ahol jelenleg is mûködnek ilyenek. Pl. Hinckleyben a nyugati parton, vagy Hunterstonban Skóciában. Az építkezések idõpontja nincs még meghatározva. Elõreláthatóan a nagy energiamultik, mint az EON, RWE, vagy az EDF kapja 2007ben az elsõ engedélyt új generációs atomerõmû építésére. Az elsõ ilyen atomerõmû 2016/17-ben kapcsolható a hálózatra, 30 évvel a jelenleg legmodernebb erõmû után, amely Sizewellben épült az Északi Tengeren (lásd ábrát). BU ULLETIN 22/2006..
A FÖLDGÁZ A BÉCSI TAXIKAT „TISZTÁBBÁ” TESZI Egy innovatív töltõállomás környezetbarátabbá teszi a taxikat Bécs térségében. A Wien Energie a C&K repülõtéri taxivállalat részére Schwechat repülõterén egy földgáz töltõállomást épített. Ezt további töltõállomások kiépítése követi a C&K taxivállalat 40 földgázüzemû autója részére. Egy földgázautó 85%-kal kevesebb szennyezõ részecske-emissziót okoz, mint egy dieselautó, 80%-kal kevesebb különféle nitrogénoxidot és 25%-kal kevesebb CO2-t emittál. A gázüzemû autók gyorsan terjednek Bécsben, a Wien Energie Gasnetz több száz földgáz autóval rendelkezik. Ábránkon a Schwechat töltõállomás látható. VEÖ JO OURNAL November 2005..
100. évfolyam
Szepessyy Sándor
ELEKTROTECHNIKA
29
G O N D O L A T O K
-
S Z E M L E
EGYENESNEK LENNI… Egyenesnek kell lenni, nem pedig kiegyengetettnek. (Marcus Aurelius - Elmélkedései) A szószegés, az ígéretek be nem tartása, a hazudozás, a nagyotmondás napjainkban olyannyira a bocsánatos bûnök közé tartoznak, mint az egymás lejáratása, a besározás, a konkurens termékek mûszaki paramétereinek, minõségének lebecsülése, - és folytathatnám a felsorolását azon cselekedeteknek, amelyek bizony úgy erkölcsileg, mint etikailag kifogásolhatók. Morális válságot hozott magával a globalizáció. Ám a pillanatnyi elõnyhöz jutás, a versenytárs legyõzése gyakran feledteti mindazt, ami nem vállalható tiszta lelkiismerettel. Sajnos egyre inkább az tapasztalható, hogy felgyorsult világunkban, az óriási zsákmányszerzéshez hasonló küzdelemben, ahol csak az eredmény számít, félretéve az embertársaink iránti minimális tiszteletet is, már sporttá vált a tisztességtelen gondolkodásmód, az emberi értékek figyelmen kívül hagyása. Lelkiismeret? Az meg micsoda? Az önzõ embernek nem jut ez a kérdés eszébe. Olykor rácsodálkozom a világra, mert általam eddig egyenesnek ismert embertársaimat is azok táborában találom, akik résztvevõi ezen ádáz, eszközt nem válogató küzdelemnek. A lényeg a lé! - mondják, s eszükbe sem jut például az a gondolat, miszerint, ha cselekszem valamit, úgy cselekedjem, hogy az az emberek javára szolgáljon. Nem, mert mindenki saját boldogulását keresi boldogtalan világunkban, észre sem véve mennyire atomizálódik társadalmunk, mennyire válunk ezáltal kiszolgáltatottá. Mert az individuum könnyen leküzdhetõ. Bármennyire is ügyeskedjen, hazudozzon, csaljon, csúsztasson, ez ideig-óráig megy, aztán megbicsaklik. A pillanatnyi siker, öröm? Igaz, az élet apró örömök sorozata, ezek éltetetik az embert, de meddig, ha egyedül cselekszik, mindenkit letaposva, embertársaira nem figyelve? Ha az emberi kapcsolatokat etikai és erkölcsi értelemben egyaránt megszegi cselekedetével, és a közjónak is árt tettével, akkor miért? Hol az a belsõ hang, amely megálljt parancsolna? Egyszer akad nála ügyesebb, erõsebb, szószegõbb, és elkezdõdik a kudarcok sorozata. Az élet pedig rövid, túl rövid!
Tény, hogy napjainkban sikk semmihez sem érteni, olyan dologgal foglalkozni, amirõl korábban csak hallottunk, esetleg kevés ismeretet sikerült valahol összeszedni. Ezek az ügyeskedõk és kellõen vállalkozó szellemûek, ami olykor párosul jó adag „pofátlansággal” is. Persze, nem föltétlenül kell valakinek saját magának vállalkoznia, a sok multinacionális cégnél nem a szakmai ismeret a lényeg, hanem a nyelvismeret, és a felülrõl jövõ utasítások visszakérdezés nélküli, kegyetlen, mindenáron történõ végrehajtási képesség. Ha valaki rendelkezik a gátlástalan, törtetõ végrehajtási képességgel, a többit megtanítják házi tréningeken, természetesen olyan mélységig, amitõl még nem okosodik ki kellõképpen a munkatárs. Egy pillanatra gondoljuk csak végig környezetünket, és számoljuk össze mindazokat, akikrõl úgy gondoljuk, hogy ebbe a kategóriába tartoznak. Az eredmény? Meglepõ? Hihetetlen! Miért van mindez? Vajon mindazok, akik fékevesztetten igyekeznek mindenkit becsapni, felteszik-e néha cselekvés közben a rotariánusok négy kérdését: Igaz-e? Tisztességes-e minden érintett számára? Elõsegíti-e a barátságot és jóakaratot? Javát szolgálja-e minden érintettnek? Nem hiszem! Természetesen mindenre adható magyarázat, de most nem bocsátkoznék sem a válaszokba, sem az okok fejtegetésébe. Fölösleges. Ám mégiscsak jogos elvárása mindannyiunknak egymással szemben, bármilyen körülmények között is: embernek maradni. Igen embernek, és nem akármilyennek, hanem egymást tisztelõ embernek. Egyenesnek, és nem kiegyengetettnek! A kiegyengetettség nyomai, ha azonnal nem is, de elõbb-utóbb elõjönnek, és akkor végképp oda a becsület. A sandaság, a sunyiság nem az egyenes emberekre jellemzõ, inkább a kiegyengetettekre. Már csak az a kérdés, ha lehetünk egyenesek, megéri kiegyengetettnek lenni? Érdemes ezen õszintén elgondolkodni!
Z. Nagy János
SVÁJC EU-KONFORMMÁ ALAKÍTJA ÁRAMPIACÁT Három lépésben kívánja Svájc árampiacát EU-konformmá alakítani és ezáltal az EU liberalizációs programjában részt venni. Jelenleg a tartós és biztonságos áramellátáshoz szükséges keretfeltételeken dolgoznak. A liberalizálás keretében a biztonságos áramellátásnak prioritása van az alacsonyabb
30
ELEKTROTECHNIKA
áram árával szemben. A svájci árampiacot jelenleg kanton szintû monopolvállalatok szabályozzák, 2006-ban elsõ lépésként az egész árampiacot újraszabályozzák. Ez meghatározza a határon átlépõ áramkereskedelmet az EU országokkal. Miután minden szabálynak meg kell felelnie az EU elõírásoknak, Svájc bilaterális szerzõdéseket köt az EU-val. Ezt követõen a piacnyitást két lépésben vezetik be. Az elsõ lépésben minden 100 MWh-nál nagyobb végfelhasználó, 2012-tõl kezdve pedig minden végfelhasználó szabadon választhatja áramellátóját. Ábránkon tipikus svájci távvezeték látható. VEÖ JO OURNAL November 2005.. Szepessyy Sándor
100. évfolyam
2007. 2.szám
H Í R E K
-
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
NYERESÉGES ÉVET ZÁRT A TÜV RHEINLAND-CSOPORT
A TÜV Rheinland cég közép- és kelet-európai csoportja - és ezen belül a magyarországi részleg is - jó eredményeket ért el 2006-ban, nyereségesen zárta az évet. A TÜV Rheinland csoport 2006. évi nyeresége várhatóan 800 ezer euró lesz, a magyar vállalat 30 millió eredménnyel számol. Tavaly a csoport forgalma 2005-höz képest 38 százalékkal növekedett és elérte a 13 millió eurót, a magyarországi részleg forgalma ezen idõszak alatt 28 százalékkal, 9 millió euróra bõvült. 2006-ban a kelet-európai csoport létszáma 60 százalékkal 201-rõl 324-re nõtt, ezen belül a magyar létszám 75 százalékkal 123-ról 216-ra emelkedett egy év alatt. Az 2007. évi tervekrõl szólva Czitán Gábor, a vállalatcsoport vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy forgalombõvülést várnak az orosz és a szlovén piacon az ipar területérõl érkezõ tanúsító és vizsgálati megrendelésekbõl. A magyar piacon pedig kezdi meghozni az eredményt a 2005-ben lebonyolított cégvásárlás, amikor a TÜV Rheinland InterCert megvásárolta a Mûszaki Biztonsági Vizsgáló (MBVTI) Kft. és a Magyar Elektrotechnikai Ellenõrzõ Intézet (MEEI) Kft. 100 százalékát.
-
H I R D E T É S
BESZÁMOLÓ A Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetének december 7-i ülésen meghallgatta Babós Sándor nagyon hasznos és tartalmas elõadását a 400kV-os hálózaton mûködõ 22 db óriás-transzformátor (1 tartányban 250 MVA) üzemeltetési tapasztalatairól. Az elsõ, 400kV-os fázisegységes transzformátorokat 1968. december 22-én, Gödön helyezték üzembe, amelyeket 2003-ban újabb típusúakra cserélték. Az 1978-óta üzemelõ óriás-transzformátorokkal kedvezõek voltak a tapasztalatok, bár volt több tekercslazulás, villamos hiba - kötéshiba -, de nem több, mint a nyugati hálózatokon üzemelõknél. Köszönhetõ ez az OVIT üzemeltetõ, és a Ganz gyártó, illetve az OVIT és a Budapesti Mûszaki Egyetem Nagyfeszültségû Tanszéke közötti jó együttmûködésnek illetve a hibák feltárására kifejlesztett mérési módszereknek. 1976-tól kezdve a szigetelõolaj gázelemzésével - olajban oldott gázok - nagy biztonsággal sikerült a hibák jellegét megállapítani és az üzembiztonságot fokozni. A Ganz gyárban végrehajtott javításokkal, felújításokkal a transzformátorokat újra üzembe vehették és azóta is üzembiztosan mûködnek. A jövõ azonban aggodalomra ad okot, mivel a javítási 400kV-ra csatlakozó transzformátor lehetõségek nehezebbé váltak és fõképpen a szakemberek utánpótlása nincs biztosítva.
Szerkesztõ õséég
Philippovich Gyõzõ õ
MEGHÍVÓ Az Energiapolitika 2000 Társulat 2007. március 6-án, kedden 10.00 órakor tartja 8. Energiapolitikai Fórumát, „A közjó és az energetika - 2007” címmel. A rendezvény helyszíne: Dunamelléki Református Egyházkerület Székház Díszterme, Bp. IX. Ráday u 28. Érintett témakörök: • Energiapolitika a liberális útvesztõben • A Paksi Atomerõmû múltja, jelene és jövõje • Bioenergia hasznosítás - biotranszformáció • A földgázpiac helyzete és jövõje • A villanypiac és a fogyasztói árak • A távhõ lehetõségei az energetikában A Szervezõk tisztelettel várják Önöket!
Szerkesztõ õséég
2007. 2.szám
100. évfolyam
31
ELEKTROTECHNIKA
H Í R E K
-
O L V A S Ó I
L E V É L
-
K Ö N Y V A J Á N L Ó
KÖNYVAJÁNLÓ „ÉPÜLETVILLAMOSSÁG”
OLVASÓI LEVÉL Nagy János elnökségi tagnak! Kedves János! Nagyon tetszenek gondolataid, amelyeket a folyóirat rendszeresen közöl. Különösen a „Választások után” címû összeállítás késztetett erre a pár sorra. Úgy gondolom, hogy a MEE sikeresen túlszárnyalja azt az eszmei lécet, amelyet felállítottál írásodban. Engem is foglaltoztatnak hasonló gondolatok, amikor az erdélyi magyar elektrotechnikusokat, energetikusokat tömörítõ civilszervezetek életére gondolok. Úgy gondolom, továbbra is erõsíteni kell együttmûködésünket mindannyiunk megelégedésére. Kivánok Neked, az Elnökségnek és az egész Egyesületnek sikeres Új Évet. Tisztelettel üdvözöl, Makai Zoltán Nagyyváradró ól
SZTRÁJKHELYZET A VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Gál Rezsõ, a Villamosenergia-ipari Ágazati Sztrájkbizottság szóvivõje, 2007. január 26-án tett hivatalos bejelentése alapján 2007. február 6-án kétórás, ezt követõen megállapodás hiányában 2007. február 8-án 8 órás, és 2007. február 12-tôl folyamatos, a megállapodásig terjedõ sztrájk várható. Mindezt az iparágban több évtizede meglévõ áramkedvezmények várható eltörlése miatt szervezték a villamosenergia-ipari szakszervezetek, mivel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a juttatás megvonását tervezi. A kb. 21.000 embert és mintegy 43.000 nyugdíjast érintõ sztrájk alatt különbözõ nagyságú erõmûvi termeléscsökkentést kívánnak elérni, az elégséges szolgáltatások fenntartásával.
Lapzártakor érkezett: 2007. február 7-én elõzetes megállapodás született, így már a 8-i sztrájk is elmarad. A dokumentum lényege, hogy biztosítja a teljes piacnyitásig az alkalmazotti tarifa jelenlegi feltételek szerinti fennmaradását. HZ
„ÉPÜLETVILLAMOSSÁG” CÍMMEL MEGJELENT AZ
ÉPÍTÉSI KÉZIKÖNYVEK SOROZAT 7. RÉSZÉNEK, 2. BÕVÍTETT KIADÁSA. Mivel a 2002-ben kiadott elsõ kiadás jelenleg is rendkívül népszerû és keresett, a kiadó úgy döntött, hogy aktualizált és bõvített témakörrel új Épületvillamosság c. kötetet jelentet meg az Építési Kézikönyvek sorozat elemeként. Az elsõ kiadást az építési technika, az erõsáramú és a hírközlési technika óriás ütemû fejlõdésével együtt alapvetõen változó szakma, új és újabb anyagok, szerelvények, berendezések piacra kerülése, a szabvány és szabályozási oldal változásai indokolták. Ez a tendencia napjainkig él, így a szakkönyvben ismét bemutatásra kerülnek az újdonságnak számító villamos anyagok, szereléstechnológiák, szabványok, elõírások, az õket körülvevõ szemléletmód, és az elsõ kiadás óta beállt változások, illetve további újítások is. A könyv ára: 2800 Ft, internetes rendelés esetén 15% kedvezménnyel: 2380 Ft. Kiadó és terjesztõ: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Érdeklõdni a 342-7734-es és a 351-0381-es telefonszámon, illetve a www.etkkft.hu weblapcímen lehet.
SUMMARY Dr. István Szunyogh: Unlawful manipulation of household electricity meters (electricity theft)
32
This paper describes the two most widely used techniques to manipulate household electricity meters (electricity theft), based on the experience the author accumulated in the laboratory and as a justice expert. With the help of a device, popularly known as “lopótökös“ in Hungary, or with the help of strong permanent magnets, it is possible to manupulate the household electricity meters without breaking the seal on the instruments. It may seem that, making their ways into the hands of electricity consumers who are willing to break the law, these devices can have a catastrophic effect on the income of the electricity supply companies. A more careful investigation shows, however, that definitive evidence for the “lopótökös“ electricity theft can always be found and the fines are severe in these cases. Those who use strong permanent magnets to manipulate the meters, always achieve just the opposite of the intended result, and are left with no other choice than to give up themselves.
ELEKTROTECHNIKA
Dr. László Bürger, Tamás Decsi, Péter Gölöncsér, Péter Kovács, Csaba Molnár, Ferenc Olasz, Zoltán Sulyok: Network Development Plan of the Hungarian Power System 2006 The Electric Energy Act bounds the System Operator to prepare the network development plan for the 120 kV and above. The plan is approved by the Hungarian Energy Office. The approved elements have to be installed as a public network elements. This article presents the results of the planning activity for the time horizon 2012.
SUMMARY ELEKTROTECHNIKA AZ INTERNETEN IS! www.mee.hu
100. évfolyam
2007. 2.szám
Munkáltatók részére munkaidôn túli
OKJ-S
TANFOLYAM
(hétvégi)
TANFOLYAMOK
NÉLKÜLI VIZSGÁK
kihelyezett OKJ-s energetikus,
TANFOLYAMOK erôsáramú
FAM-szerelô,
továbbá
kábelszerelô,
berendezések
TANFOLYAM NÉLKÜLI
önálló hálózatkezelô,
VIZSGÁK
villamosmû-kezelô,
idôszakos felülvizsgálója,
egyénileg is
villamoshálózat-szerelô,
érintésvédelem
Bôvebb információ:
villamosgép- és
Helter Ferencné
berendezéskezelô,
Tel.: 353-0117 regisztrált villanyszerelôk továbbképzése
[email protected]
312-0662
szabványossági felülvizsgáló, villámvédelem felülvizsgálója
www.mee.hu