MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
Budapest, 2014.
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Készítette: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály
Budapest, 2014.
-2MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................. 5 0.1. SZÜKSÉGES HÁLÓZATFEJLESZTÉSEK ................................................................ 6 0.2. TOVÁBBI MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................................................ 15 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 18 2. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI ALAPELVE....................................... 19 3. A HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERV KIINDULÓ ADATAI, KIINDULÓ FELTÉTELEK .......................................................................................................... 22 3.1. IDŐHORIZONT ............................................................................................... 22 3.2. VISSZATEKINTÉS - A 2013 ÉVI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVEKBEN RÖGZÍTETTEK MEGVALÓSULÁSA .................................................................................................... 23
3.3. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER FOGYASZTÓI IGÉNYEINEK ELŐREJELZÉSE 2030-IG ........................................................................................... 32
3.4. A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FORRÁSOLDALI KAPACITÁSFEJLESZTÉSE 2030-IG ............................................................................. 38
3.5. AZ ELOSZTÓI ENGEDÉLYESEK FEJLESZTÉSI TERVEI .......................................... 42 3.6. HÁLÓZATTERVEZÉSI ELVEK............................................................................ 43 3.7. KAPCSOLAT A 10 ÉVES ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVVEL (TYNDP) 44 4. HÁLÓZATVIZSGÁLATOK ............................................................................... 47 4.1. ÁLLANDÓSULT ÁLLAPOT VIZSGÁLAT ................................................................ 48 4.1.1. Modellezési alapelvek és vizsgálati módszerek .................................. 48 4.1.1.1. Változatok összeállítása és modellezési alapelvek...................... 48 4.1.1.2. Vizsgálati számítások .................................................................. 51 4.1.2. Javasolt hálózatfejlesztések ............................................................... 52 4.1.3. Alternatív fejlesztési lehetőségek........................................................ 62 4.1.4. Rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok ............ 67 4.2. ZÁRLATSZÁMÍTÁS ......................................................................................... 70 4.3. A VER TRANZIENS STABILITÁSÁNAK ALAKULÁSA.............................................. 72
-3MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
4.4. ÁTVITELI KAPACITÁS ..................................................................................... 86 4.4.1. Import/export kapacitások ................................................................... 86 4.4.2. Tranzitáló képesség ............................................................................ 88 4.4.3. Várható export/import/tranzit viszonyok, piacszimuláció ..................... 90 5. IDŐSORELEMZÉS, VALÓSZÍNŰSÉGI SZÁMÍTÁSOK, „KOCKÁZATELEMZÉS” ......................................................................................... 97 5.1. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ............................................................................. 98 6. ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................. 105 7. TÁBLÁZATOK................................................................................................ 107
-4MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
0.
Vezetői összefoglaló
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 25. § (1) bekezdése az átviteli rendszerirányító kötelességévé teszi a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervének elkészítését az elosztók által készített tervek figyelembevételével.
A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében meg kell vizsgálni és meg kell teremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi
villamosenergia-ellátást
biztosítják a
változó
energetikai
és piaci
körülmények között. Ki kell alakítani egy olyan hálózati infrastruktúrát és közvetítő közeget, mely minden piaci szereplő számára rugalmas és gyors reagálást lehetővé tevő
környezetet
biztosít, illetve
diszkriminációmentes piaci
feltételeket
és
szolgáltatást nyújt.
A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitűzése a VET-ben, szabályzatokban, szerződésekben meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 132 kV-os hálózat olyan mértékű kiépítése (kiépíttetése) a cél, mely lehetővé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitűzések szem előtt tartásával biztosítani kell
a
magyar
villamosenergia-rendszer
jogszabályokban,
szabályzatokban,
szerződésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell működni – arányos módon – az európai villamosenergia-rendszer működőképességének fenntartásában. Fontos megjegyezni, hogy jelen tervben és mellékleteiben szereplő, jövőben üzembe kerülő alállomás elnevezések csak a földrajzi beazonosítás megkönnyítését szolgálják a tervkészítés során és nem feltétlenül azonosak a hivatalos dokumentumokban, engedélyekben, tervekben, az üzemirányítás során alkalmazandó elnevezésekkel.
-5MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
0.1. 2030-ig
Szükséges hálózatfejlesztések előretekintve
az
alábbi
–
mint
szükséges
–
hálózatfejlesztések
megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2020-ig, elosztói hálózat esetén 2018-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban közcélúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni:
Átviteli hálózat
2014 végéig o Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomás 132 kV-os csatlakozásának bővítése a Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba.
2015 végéig o Perkáta 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel.
2016 végéig o Kerepes
térségében
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/128
kV-os,
2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Kerepes 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Gödöllő – Rákoskeresztúr
és
Gödöllő – Kőbánya
távvezetékek
felhasításával
és
beforgatásával. o Hévíz – Žerjavinec
kétrendszerű
400
kV-os
határkeresztező
távvezeték
I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs).
-6MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Pécs alállomás 132 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés kiépítése.1
2017 végéig o Szigetcsép térségében új 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es
transzformátorral,
2x70
Mvar
tercier
söntfojtóval,
Albertirsa - Martonvásár 400 kV-os távvezeték egy rendszerének felhasítása és beforgatása Szigetcsép 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára
a
Dunamenti – Dunavarsány kétrendszerű
távvezeték mindkét
rendszerének felhasításával és beforgatásával. o Detk alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése.
2018 végéig o Kisvárda térségében 750/400 kV-os alállomás létesítése Sajószöged – Mukachevo és Albertirsa – Zakhidnoukrainska távvezetékek felhasításával és beforgatásával Kisvárda alállomásba. Kisvárda – Zakhidnoukrainska távvezeték 750 kV-on, a többi vezeték-kapcsolat 400 kV-on üzemel. o A 750 kV-os távvezeték 400 kV-on üzembe vett Albertirsa – Kisvárda közötti szakaszának beforgatása Debrecen Józsa alállomásba, 132 kV-os csatlakozás bővítése a Debrecen OVIT – Hajdúböszörmény távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba. o Gönyű – Gabčíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése2. o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése3. 1
E.ON a Pécsi Erőmű állomásból az elosztói távvezetékek kiforgatását, állomás előtti összekötését, valamint a térségi távvezetékeknek a Pécs 132 kV-os alállomásba történő beforgatását tervezi. Új alakzat: Siklós – Pécs 1,2 rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Pécs Kelet – Pécs, Pécs Kertváros – Pécs, Bonyhád – Pécs, Mohács – Pécs 2 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű - Gabčíkovo (SK), Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 3 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű - Gabčíkovo (SK), Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel.
-7MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2020 végéig o Nyíregyháza térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA
transzformátorral,
2x70
Mvar
söntfojtóval,
a
Sajószöged
–
Kisvárda 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON tulajdonú távvezetékek csatlakoztatásával. o Ócsa állomásban 132 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 132 kV-os Ócsa – Üllő távvezeték létesítése4
Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni:
2021 végéig o Kisvárda – Veľké Kapušany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése5.
2023 végéig o Kerepes 400/132 kV-os táppont bővítése 220 kV-os kapcsolóberendezéssel és 1x500 MVA 400/231 kV-os transzformátorral, Ócsa – Zugló 220 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 220 kV kapcsolóberendezésbe, az így létrejövő Kerepes – Zugló 220 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre.
2024 végéig o Győr alállomásban harmadik 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval6,7 4
A 132 kV-os távvezeték létesítése ELMŰ beruházás, de a harmadik transzformátor beépítésével koordináltan kell megvalósítani. 5 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás szerepel. 6 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás még közös projekt cluster-ben szerepel a Gönyű - Gabčíkovo (SK) és Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) projektekkel, azonban a megvalósítás halasztása miatt a következő TYNDP-ben ki kell kerülnie a clusterből. 7 A harmadik transzformátor beépítése a legköltséghatékonyabb megoldás a transzformátorkapacitás szükségessé váló bővítésére, de az alállomás korlátozott bővíthetősége, valamint a járulékosan okozott zárlati igénybevétel-növekedés miatt ez műszaki szempontból nem a legelőnyösebb beavatkozás. Vizsgálni kell alternatív beavatkozások lehetőségét, amelyek közül jelenleg a meglevő két 400/132 kV-os transzformátor nagyobb egységteljesítményűre történő cseréje
-8MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Székesfehérvár térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges).
2025 végéig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 132 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 132 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával.
Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések
Az erőművek tényleges üzembehelyezési ideje a később megkötendő hálózati csatlakozási szerződésekben rögzített időpont függvényében változhat.
2017 végéig o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/128
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba8. o Oroszlány – Dunamenti
és
Oroszlány – Győr
220
kV-os
összeköttetések
áttérítése 400 kV-ra, a Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba9. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt10.
látszik legelőnyösebbnek (a rövidzárási feszültség célirányos tervezésével a zárlati igénybevétel növekedése elkerülhető). 8 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. (Az erőmű és a csatlakozási pont között kétrendszerű 400 kV-os összeköttetést kell létesíteni.) 9 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 10 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából.
-9MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2018 végéig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése11 . o Albertfalva alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése12.
2019 végéig o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése Tisza II Erőmű repowering miatt13. o Sajószöged alállomásba 400 kV-os blokkvezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt14.
2023 végéig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek (Perkáta, Litér, Toponár) átkötése, kétrendszerű 400 kV-os kuplungvezeték kialakítása15.
132 kV-os elosztóhálózat 2019 végéig:
E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Perkáta 400/128 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015 Megszűnik: Szabadegyháza – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak– Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros
11
Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében. Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. 13 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 14 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 15 Paks II. erőművi csatlakozás céljából. 12
- 10 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o A Pécs alállomás MAVIR általi 132 kV-os bővítése, a térségi 132 kV-os távvezetékek beforgatása, Pécsi Erőmű alállomásból az elosztói távvezetékek kiforgatása, állomás előtti összekötése, 2016 Megszűnik: Siklós – Pécsi Erőmű 1,2 rsz., Komló – Pécs Kelet, Pécs Kelet – Pécsi Erőmű, Komló – Pécsi Erőmű, Pécs Kertváros – Pécsi Erőmű, Pécs Újmecsekalja – Pécsi Erőmű, Bonyhád – Pécsi Erőmű, Mohács – Pécsi Erőmű Új alakzat: Siklós – Pécs 1,2 rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Pécs Kelet – Pécs, Pécs Kertváros – Pécs, Bonyhád – Pécs, Mohács – Pécs o Sárbogárd Kelet új 132 kV-os alállomás: Perkáta – Sárbogárd távvezeték felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o -
ELMŰ Hálózati Kft. o Dunamenti – Szigethalom T – (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba, 2014 o Gödöllő – Rákoskeresztúr vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 o Gödöllő – Kőbánya vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 o Kőbánya – Kerepes vezeték felhasítása és beforgatása Rákoskeresztúr állomásba, 2014-2019 o Kolossy tér új 132 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba, 2014-2019 o Pilisvörösvár új 132 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2014-2019 o Őrmező új 132 kV-os alállomás: Albertfalva – Kelenföld II. kábel felhasítása, beforgatás Őrmező alállomásba, 2014-2019 o Garay utca új 132 kV-os alállomás: Városliget – Erzsébetváros kábel felhasítása, beforgatás Garay utca alállomásba, 2014-2019
- 11 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg – Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 132/20 kV-os alállomás üzembe helyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2014 o Csepreg új 132 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, beforgatás Csepreg alállomásba, 2014 o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél – Dorog, 2015 o Győr Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ – (Nagyszentjános) – Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015 o Székesfehérvár Dél új 132 kV-os alállomás: Szabadbattyán – Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016 o Tatabánya Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016 o Bogyoszló új 132 kV-os alállomás: Győr – Sopronkövesd 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Bogyoszló alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019
ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014 Megszűnik: Tiszapalkonyai Erőmű – TIFO, Tiszapalkonyai Erőmű – Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű – TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű – TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű – THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű – Polgár, Sajószöged – TIFO, Sajószöged – TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged – THE indító Új alakzat: Sajószöged – Tiszaújváros, Sajószöged – TVK I., Sajószöged – TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök – TVK III., Sajószöged – (TIFO T) – THE indító, Sajószöged – (TIFO T) – Polgár o Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés, 2013-2015 Megszűnik: Miskolc Nyugat – Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű – Sajóivánka, Felsőzsolca – Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat – Sajóivánka
- 12 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Miskolc vezetékrendezés, 2014-2019 Megszűnik: Sajószöged – Felsőzsolca, DAM – Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ – DIGÉP, Sajószöged – Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV – Miskolc Dél, Miskolc Dél – Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) – DAM Új alakzat: Sajószöged – Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged – Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ – Felsőzsolca, Felsőzsolca – Miskolc Dél, Miskolc Dél – DAM, Nyékládháza MÁV – DIGÉP o Eger és Eger Észak között új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2014-2019 o Recsk új 132 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 2014-2019
E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014 Új alakzat: Sajószöged – (TIFO T) – Polgár, Tiszaújváros – (Tiszalök) – Hajdúnánás o Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasítása, beforgatás Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba; 2014 o Hajdúnánás – Tiszaújváros távvezeték beforgatása Tiszalök alállomásba (állomás előtti oszlopokon a sodronyok bontása), 2014 o Debrecen
OVIT
–
Hajdúböszörmény
távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba, 2015 o Rakamaz új 132 kV-os mikroállomás, Tiszalök – Ibrány távvezeték felhasítása, Rakamaz bekötése T-ponttal , 2017 o Debrecen Déli Ipartelep új 132 kV-os mikroállomás, Létavértes – Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016
A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2020-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2018-ig előretekintve a 2015. január elsejével induló tervciklusban mint
- 13 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
megvalósult
illetve
kötelezően
megvalósítandó
hálózati
beruházásokat
kell
figyelembe venni adott időütemezés szerint.
A
megvalósulás
időütemezésében
bekövetkező
csúszás
olyan
lényeges
körülményváltozásnak tekinthető, mely a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés – beleértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is – késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.
- 14 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
0.2.
További megállapítások
Az elvégzett
kapacitásszámítások alapján
megállapítható,
hogy a
javasolt
fejlesztésekkel a magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az ENTSO-E előírásokkal, kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé,
és
nem
jelent
korlátot
egy racionális
mértékű
villamosenergia-
kereskedelemnek („tranzit”-nak), az egységes villamosenergia-piac működésének.
Általánosságban
megállapítható,
hogy
az
U/Q
alapelvben
megfogalmazott
hálózatfejlesztési elképzelések mentén alakuló, fejlődő magyar villamosenergiarendszer U/Q szabályozhatósága minden vizsgált fejlesztési állapotában biztosított.
A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítmény növekedést okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – feladatok, általában új berendezések üzembe helyezésének is feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések a csatlakozást előkészítő „Csatlakozási Terv” részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő vagy érintett felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit egyeztetni, és például csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban rögzíteni (lásd 4.2).
A tranziens stabilitásvizsgálatok alapján elmondható, hogy a 2030-ig tervezett hálózatfejlesztések, valamint az újonnan csatlakozó erőművek nem veszélyeztetik a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitását.
- 15 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A magyar villamosenergia-rendszer 220 kV-os, 400 kV-os, 750 kV-os átviteli hálózatának tervezett fejlesztései; 20142030 2014 végéig Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomás 132 kV-os csatlakozásának bővítése a Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba. 2015 végéig Perkáta 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. 2016 végéig Kerepes térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Kerepes 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Gödöllő – Rákoskeresztúr és Gödöllő – Kőbánya távvezetékek felhasításával és beforgatásával. Hévíz – Žerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező távvezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). Pécs alállomás 132 kV-os bővítése. 2017 végéig Szigetcsép térségében új 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os távvezeték egy rendszerének felhasítása és beforgatása Szigetcsép 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Dunamenti – Dunavarsány kétrendszerű távvezeték mindkét rendszerének felhasításával és beforgatásával. Detk alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése. 2018 végéig Kisvárda térségében 750/400 kV-os alállomás létesítése Sajószöged – Mukachevo és Albertirsa – Zakhidnoukrainska távvezetékek felhasításával és beforgatásával Kisvárda alállomásba. Kisvárda – Zakhidnoukrainska távvezeték 750 kV-on, a többi vezeték-kapcsolat 400 kV-on üzemel. A 750 kV-os távvezeték 400 kV-on üzembe vett Albertirsa – Kisvárda közötti szakaszának beforgatása Debrecen Józsa alállomásba, 132 kV-os csatlakozás bővítése a Debrecen OVIT – Hajdúböszörmény távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba.. Gönyű – Gabčíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése. Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése. 2020 végéig Nyíregyháza térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Sajószöged – Kisvárda 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. 132 kVos csatlakozás E.ON tulajdonú távvezetékek csatlakoztatásával. Ócsa állomásban 132 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 132 kV-os Ócsa – Üllő távvezeték létesítése.
Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2021 végéig Kisvárda – Veľké Kapušany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése . 2023 végéig Kerepes 400/132 kV-os táppont bővítése 220 kV-os kapcsolóberendezéssel és 1x500 MVA 400/231 kV-os transzformátorral, Ócsa – Zugló 220 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 220 kV kapcsolóberendezésbe, az így létrejövő Kerepes – Zugló 220 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre. 2024 végéig Győr alállomásban harmadik 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval , Székesfehérvár térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 132 kVos csatlakozás kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). 2025 végéig Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 132 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 132 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával. Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések 2017 végéig Oroszlány 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba . Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os összeköttetések áttérítése 400 kV-ra, a Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba . Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt . 2018 végéig Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése . Albertfalva alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése . 2019 végéig Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése Tisza II Erőmű repowering miatt . Sajószöged alállomásba 400 kV-os blokkvezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt . 2023 végéig Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek (Perkáta, Litér, Toponár) átkötése, kétrendszerű 400 kV-os kuplungvezeték kialakítása Paks II. erőművi csatlakozás céljából.
2014-2019-2024 Átviteli hálózati fejlesztések
- 16 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A magyar villamosenergia-rendszer 132 kV-os elosztói hálózatának tervezett fejlesztései; 20142019 E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. Perkáta 400/128 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015 Megszűnik: Szabadegyháza – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak– Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros A Pécs alállomás MAVIR általi 132 kV-os bővítése, a térségi 132 kV-os távvezetékek beforgatása, Pécsi Erőmű alállomásból az elosztói távvezetékek kiforgatása, állomás előtti összekötése, 2016 Megszűnik: Siklós – Pécsi Erőmű 1,2 rsz., Komló – Pécs Kelet, Pécs Kelet – Pécsi Erőmű, Komló – Pécsi Erőmű, Pécs Kertváros – Pécsi Erőmű, Pécs Újmecsekalja – Pécsi Erőmű, Bonyhád – Pécsi Erőmű, Mohács – Pécsi Erőmű Új alakzat: Siklós – Pécs 1,2 rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Pécs Kelet – Pécs, Pécs Kertváros – Pécs, Bonyhád – Pécs, Mohács – Pécs Sárbogárd Kelet új 132 kV-os alállomás: Perkáta – Sárbogárd távvezeték felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019 EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. ELMŰ Hálózati Kft. Dunamenti – Szigethalom T – (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba, 2014 Gödöllő – Rákoskeresztúr vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 Gödöllő – Kőbánya vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 Kőbánya – Kerepes vezeték felhasítása és beforgatása Rákoskeresztúr állomásba, 2014-2019 Kolossy tér új 132 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba, 2014-2019 Pilisvörösvár új 132 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2014-2019 Őrmező új 132 kV-os alállomás: Albertfalva – Kelenföld II. kábel felhasítása, beforgatás Őrmező alállomásba, 2014-2019 Garay utca új 132 kV-os alállomás: Városliget – Erzsébetváros kábel felhasítása, beforgatás Garay utca alállomásba, 2014-2019 E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg – Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 132/20 kV-os alállomás üzembe helyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2014 Csepreg új 132 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, beforgatás Csepreg alállomásba, 2014 Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél – Dorog, 2015 Győr Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ – (Nagyszentjános) – Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015 Székesfehérvár Dél új 132 kV-os alállomás: Szabadbattyán – Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016
Tatabánya Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016 Bogyoszló új 132 kV-os alállomás: Győr – Sopronkövesd 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Bogyoszló alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019 ÉMÁSZ Hálózati Kft. Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014 Megszűnik: Tiszapalkonyai Erőmű – TIFO, Tiszapalkonyai Erőmű – Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű – TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű – TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű – THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű – Polgár, Sajószöged – TIFO, Sajószöged – TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged – THE indító Új alakzat: Sajószöged – Tiszaújváros, Sajószöged – TVK I., Sajószöged – TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök – TVK III., Sajószöged – (TIFO T) – THE indító, Sajószöged – (TIFO T) – Polgár Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés, 2013-2015 Megszűnik: Miskolc Nyugat – Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű – Sajóivánka, Felsőzsolca – Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat – Sajóivánka Miskolc vezetékrendezés, 2014-2019 Megszűnik: Sajószöged – Felsőzsolca, DAM – Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ – DIGÉP, Sajószöged – Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV – Miskolc Dél, Miskolc Dél – Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) – DAM Új alakzat: Sajószöged – Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged – Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ – Felsőzsolca, Felsőzsolca – Miskolc Dél, Miskolc Dél – DAM, Nyékládháza MÁV – DIGÉP Eger és Eger Észak között új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2014-2019 Recsk új 132 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 20142019 E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014 Új alakzat: Sajószöged – (TIFO T) – Polgár, Tiszaújváros – (Tiszalök) – Hajdúnánás Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasítása, beforgatás Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba; 2014 Hajdúnánás – Tiszaújváros távvezeték beforgatása Tiszalök alállomásba (állomás előtti oszlopokon a sodronyok bontása), 2014 Debrecen OVIT – Hajdúböszörmény távvezeték felhasítása, beforgatás Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba, 2015 Rakamaz új 132 kV-os mikroállomás, Tiszalök – Ibrány távvezeték felhasítása, Rakamaz bekötése T-ponttal , 2017 Debrecen Déli Ipartelep új 132 kV-os mikroalállomás, Létavértes – Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016
2014-2019 Elosztóhálózati fejlesztések
- 17 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
1.
Bevezetés
A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében (rendszertervezés, hálózatfejlesztés) közép- és hosszú távra előretekintve, taktikai és stratégiai időszakokra bontva kell megvizsgálni, és a hálózati engedélyesekkel megteremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között.
A jogszabályi és tulajdonosi környezet figyelembevételével cél az elosztói engedélyesek által készített hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési alapelvbe) legjobban illeszkedő fejlesztések megvalósításának kezdeményezése.
Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, működési költségeiknek minimalizálása, a kiadások, bevételek vállalatonkénti optimalizációja. Nem része a tervnek a jövedelmezőség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. Nem része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata.
- 18 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2.
A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési alapelve Az átviteli hálózat és a 132 kV-os elosztóhálózat fejlesztésének összehangolt tervezése
Kiindulási pozíció A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon hálózati feltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó, piaci szereplő számára diszkriminációmentes feltételekkel teszi lehetővé a hálózathoz való szabad hozzáférést.
A MAVIR ZRt. saját hálózatfejlesztési alapelveinek, évente készülő tervének, valamint az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek összehangolásával kell meghatározni, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyatni a magyar villamosenergia-rendszer 132 kV-os (korábban 120 kV-os) és átviteli hálózatának közép- és hosszú távú fejlesztéseit.
A hálózatfejlesztési alapelv célkitűzése A MAVIR ZRt. hálózatfejlesztési célkitűzése a törvényben, szabályzatokban meghatározott
ellátás-,
és üzembiztonság
fenntartása a
rendszerhasználók
számára, az európai villamosenergia-rendszerrel az együttműködő-képesség fenntartása, és a piaci szereplők hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése a legkisebb költség (CAPEX, OPEX) elvének érvényesítésével.
A hálózatfejlesztési alapelvben meghatározott főbb távlati célok
A hazai - 400 kV-os és 220 kV-os - átviteli hálózatnak önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet.
Az átviteli hálózat az átviteli hálózati (n-1) kritérium teljesítéséhez csak kivételes esetben, alapos indokkal és lehetőleg csak átmeneti időtartamra
- 19 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
támaszkodhat a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára vagy a 132 kV-os elosztóhálózatra.
Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termelés elosztásától lehetőleg függetlenül (ami múltbeli szituációkból reálisan következik) – a megtermelt és az importált villamos energia üzembiztos eljuttatását az átviteli hálózati táppontokba, az előírt minőségi szint mellett.
A hálózati szűkületek feloldásával, átviteli hálózati táppont sűrítéssel, hurkoltsági-fok
növeléssel,
határkeresztező
távvezeték
építéssel
kell
biztosítani, szükség esetén növelni a hálózat átviteli kapacitását a villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében (tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságaiból adódó kockázatokra).
A tranzitok alakítása SMART technológiákkal, a mindenkori összeurópai hálózathasználati kompenzációs mechanizmushoz illeszkedve kell, hogy történjen.
Új erőművek hálózatba integrálása a jelen anyagban rögzített célokhoz illeszkedve kell, hogy megvalósuljon.
A 132 kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termelés elosztásától lehetőleg függetlenül – a megtermelt és az importált villamos energia üzembiztos eljuttatását a fogyasztói körzetekbe, az előírt minőségi szint mellett.
A 132 kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy ezen hálózat elemei nem korlátozhatják a határkeresztező teljesítmény-szállításokat, azaz érdemben ne legyen érintett (és ez által üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított nemzetközi villamosenergia-forgalom által.
Közép- és hosszú távra előretekintve biztosítani kell az ENTSO-E Üzemviteli Kézikönyvben és az európai uniós hálózati szabályzatokban (Grid Codeokban) rögzített elvárások, követelmények teljesítéséhez szükséges hálózati feltételrendszert.
- 20 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A hálózatfejlesztési alapelvben
meghatározott
távlati célok
elérésének
eszközei
Évente hálózatfejlesztési tervek kidolgozása az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek figyelembevételével, összhangban az ENTSO-E keretében
végzett
hálózattervezési
tevékenységgel
(„Tízéves
Hálózatfejlesztési Terv” - TYNDP).
Vizsgálni kell idáig nem alkalmazott, új műszaki megoldások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét és szükségességét (pl. SMART technológiák, nagy egységteljesítményű primer fojtók, keresztszabályozós transzformátorok stb.). Alapelv-módosítást igénylő döntést a ciklikus tervkészítés keretében kell előkészíteni.
Már a tervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mindenkori napi üzemvitel során a kényszerek és korlátok uralásához rendelkezésre álljanak a beavatkozáshoz szükséges eszközök.
Meglevő hálózati elem tekintetében a tervezési célú ágterhelhetőségi és feszültség-határértékek
nem
lehetnek
megengedőbbek
az
operatív
üzemirányításban alkalmazott határértékeknél; ennek betartása az érintett hálózati engedélyes kötelessége és felelőssége.
A műszakilag közel egyenrangú fejlesztési változatok, lépéssorozatok közötti választást költségszámítással kell segíteni.
Expanzív nyomvonaljog politikával, szükség esetén a meglévő nyomvonalak esetleges többcélú (több feszültségszint, több rendszer) felhasználásával kell hosszú
távon
biztosítani
a
tervezett
átviteli
hálózati
fejlesztések
megvalósítását.
Aktív
részvétel,
tevékeny
közreműködés
szükséges
a
nemzetközi
szervezetekben, rendszer-együttműködési vizsgálatokban, projektekben a hazai hálózatfejlesztési alapelvekben megfogalmazott célok képviseletével, az abban megfogalmazottak teljesülése érdekében.
A nemzetközi gyakorlathoz – TYNDP regionális hálózatfejlesztési tervek készítésének módszertanához – igazodva kidolgozásra és alkalmazásba vételre kell, hogy kerüljön egy piacszimuláción alapuló, idősor-elemzéses „rendszerszintű” tervezési módszertan.
- 21 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A piacintegráció támogatása az Észak-Dél energiafolyosó révén elérhető regionális együttműködés lehetőségeinek kihasználása érdekében.
3.
A hálózatfejlesztési terv kiinduló adatai, kiinduló feltételek
3.1.
Időhorizont
A hálózatfejlesztés tervezése során az egyik legfontosabb szempont az időhorizont, az az időtáv, amilyen messze kell előretekinteni. Nyilvánvaló, hogy "pontosan" tudjuk, hogy mi van most, reméljük, hogy tudjuk, hogy mi lesz holnap, mi várható 1 hónap múlva, de hogy mi lesz 5 év, 10 év, vagy akár 20-25 év múlva? Nehéz ilyen időtávra előre gondolkodni, de mégis kell, hisz a hálózati beruházásokat már jóval szükségességük időpontja előtt el kell határozni, megvalósításukat meg kell kezdeni. Amennyiben évek telnek el, akár 5-7 év is, mire a gondolat megszületésétől, az engedélykérelmek beadásán, az első kapavágáson, oszlopállításon át eljutunk a távvezeték, alállomás üzembe helyezéséig, akkor legalább ilyen messze előre kell tekinteni, hogy előre jelezni és indokolni lehessen a hálózati beruházás szükségességét. Azonban ha csak eddig tekintünk előre, akkor nem vesszük figyelembe az ezután esetlegesen szükségessé váló további beruházásokat. Ennek eredményeként több "kislépéses" fejlesztést hajtunk végre a hálózaton az "ideális" "nagylépés" helyett, melynek esetleges költségvonzata is kisebb lett volna.
A szakirodalom és a nemzetközi gyakorlat alapján általában 10-15 évre előretekintve készülnek a tervek, melyek alapján strukturális változások következnek be a hálózaton (új alállomás, új távvezeték). Ez az az időszak, amikor még lehet "taktikázni", azaz alternatív javaslatokat megfogalmazni.
A stratégiai időszakra vonatkozóan (20-25 év) az egész iparágat jelentősen befolyásoló stratégiai kérdések felvetése és a döntések meghozatala történik (új feszültségszint bevezetése,
transzformátor egységteljesítmény növelés stb.).
Rövidebb időszakra előretekintve csak olyan döntéseket hozhatunk, amelyek meg is
- 22 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
valósíthatóak, azaz a műszaki megvalósítás rövid átfutási idejű, 1-5 év (uprating, upgrading), illetve elosztóhálózati fejlesztések kezdeményezhetők. 0-1 1-3 3-5 5-10 (15) 10 (15) - 20 (25) Rövid táv Középtáv Hosszú táv Operatív terv Középtávú terv Hosszú távú terv éves,havi, heti, napi Operatív id őszak Taktikai id őszak Stratégiai id őszak Nem lehetnek strukturális változások Strukturális változások Konkrét javaslatok és azok megvalósítása Alternatív javaslatok Stratégiai javaslatok Upgrading Uprating (feszültségszint növelés) (terhelhet őség növelés)
Új alállomás Új távvezeték
Új feszültségszint Új transzformátor egységteljesítmény Körzetesítés 400 kV-os söntfojtó stb.
1. táblázat Időszakok az üzemirányítás, üzemelőkészítés, tervezés területén
3.2.
Visszatekintés - A 2013 évi hálózatfejlesztési tervekben rögzítettek megvalósulása
Az alábbiakban áttekintésre kerülnek azon hálózatfejlesztések megvalósulásai, melyek az előző tervezési ciklus során készült tervben kötelezően megvalósítandó fejlesztésként kerültek rögzítésre.
Átviteli hálózat
2013 végéig o Józsa 400 kV-os alállomás létesítése 2 darab 400/128 kV-os, 250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged – Józsa 400 kV-os összeköttetés kialakítása a jelenleg 220 kV-on üzemelő Sajószöged - Debrecen II. távvezeték áttérítésével
– Megvalósult, 132 kV-os csatlakozás a
Debrecen - Balmazújváros távvezeték felhasításával és beforgatásával – 2014 végéig halasztódik. A korábbi 220 kV-os vezetékszakasz kuplungvezetékként való felhasználása 132 kV-on. – Megvalósult.
- 23 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2015 végéig o Perkáta 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA----es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár - Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. – Határidőre megvalósítható. o A 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vétele, beforgatása Józsa alállomásba, 132 kV-os csatlakozás bővítése
a
Debrecen – Hajdúböszörmény
távvezeték
felhasításával
és
beforgatásával Józsa alállomásba.– 2018 végéig halasztódik
2016 végéig o Gödöllő/Kerepes térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Göd 400
kV-os
távvezeték
2.
rendszerének
felhasítása
és
beforgatása
Gödöllő/Kerepes 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Gödöllő – Rákoskeresztúr és Gödöllő – Pécel (- Rákoskeresztúr) távvezetékek felhasításával és beforgatásával. – Határidőre megvalósítható. o Hévíz – Žerjavinec
kétrendszerű
400
kV-os
határkeresztező
távvezeték
I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). – Határidőre megvalósítható. o Szigetcsép térségében új 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-ososos, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os távvezeték egy rendszerének felhasítása és beforgatása Szigetcsép 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Dunamenti – Dunavarsány
kétrendszerű
távvezeték
mindkét
rendszerének
felhasításával és beforgatásával. – 2017 végéig halasztódik. o Gönyű – Gabčíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése. – 2018 végéig halasztódik. o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése. – 2018 végéig halasztódik.
- 24 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2017 végéig o Detk alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése – Határidőre megvalósítható. 2018 végéig o Győr alállomásban harmadik 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval – 2024 végéig halasztódik.
Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2020 végéig o Nyíregyháza térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA
transzformátorral,
Mukachevo
400 kV-os
2x70
távvezeték
Mvar
söntfojtóval,
felhasítása
a
Sajószöged
Nyíregyháza
400
–
kV-os
alállomásba. 132 kV-os csatlakozás kétrendszerű kuplungvezetékkel Simai út alállomásba. – Határidőre megvalósítható. o Ócsa állomásban 132 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 132 kV-os Ócsa - Üllő távvezeték létesítése – Határidőre megvalósítható.
2021 végéig o Kisvárda térségében 400 kV-os kapcsolóállomás létesítése (Sajószöged-) Nyíregyháza - Mukachevo
és
Józsa – Zakhidnoukrainska
400
kV-os
távvezetékek felhasításával és beforgatásával – Korábban, 2018 végéig tervezett a megvalósítása 750/400 kV-os alállomásként. o Kisvárda - Veľké Kapušany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése. – Határidőre megvalósítható.
2023 végéig o Székesfehérvár térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba.
- 25 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
132 kV-os csatlakozás kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). – 2024 végéig halasztódik.
2025 végéig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 132 kV-os csatlakozás a Göd - Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 132 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával.– Határidőre megvalósítható. o Gödöllő/Kerepes
térségi
400/132
kV-os
táppont
bővítése
220
kV-os
kapcsolóberendezéssel és 1x500 MVA 400/220 kV-os transzformátorral, Ócsa Zugló 220 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Gödöllő/Kerepes 220 kV kapcsolóberendezésbe, az így létrejövő Gödöllő/Kerepes – Zugló 220 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre. – Korábban, 2023 végéig tervezett a megvalósítása.
2028 végéig o Kisvárda térségi 400 kV-os kapcsolóállomásban 132 kV-os kapcsolóberendezés létesítése, 400/128 kV-os, 250 MVA-es transzformátor és 70 Mvar söntfojtó létesítése. 132 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára a Kisvárda – Baktalórántháza távvezeték felhasításával és beforgatásával (esetleg ennek alternatívájaként kuplungvezetékkel a Kisvárda 220/132 kV-os alállomásba, ez esetben a 132 kVos kapcsolóberendezést nem kell kiépíteni). – A beruházás nem látszik szükségesnek.
Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések
2015 végéig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése16 . – Megvalósítása 2018. végéig tervezett. 16
Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében.
- 26 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Albertfalva alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése17.– Megvalósítása 2018. végéig tervezett.
2016 végéig o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/128
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű - Bicske Dél 400 kV-os távvezeték
felhasítása
és
beforgatása
Oroszlány
alállomásba18.
–
Megvalósítása 2017. végéig tervezett. o Oroszlány - Dunamenti
és
Oroszlány - Győr
220
kV-os
összeköttetések
megszüntetése, Győr - Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba19. – Megvalósítása 2017. végéig tervezett. o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése Tisza II Erőmű repowering miatt20. – Megvalósítása 2019. végéig tervezett. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt21. – Megvalósítása 2017. végéig tervezett.
2018 végéig o Sajószöged alállomásba 400 kV-os blokkvezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt22. – Megvalósítása 2019. végéig tervezett.
2024 végéig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa - Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek
(pl.
Perkáta,
Litér)
átkötése,
kétrendszerű
400
kV-os
23
kuplungvezeték kialakítása . – Megvalósítása 2023. végéig tervezett.
17
Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. (Az erőmű és a csatlakozási pont között kétrendszerű 400 kV-os összeköttetést kell létesíteni.) 19 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 20 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 21 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából. 22 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 23 Paks II. erőművi csatlakozás céljából. 18
- 27 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2029 végéig o Paks (II.) - Litér 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre, 3x500 mm2 fázisvezető-keresztmetszettel24.– A beruházás nem szükséges.
132 kV-os elosztóhálózat 2017-ig: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Perkáta 400/132 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015-ig tervezik megvalósítani o Megszűnik: Szabadegyháza – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak – Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros o Sárbogárd Kelet új 132 kV-os alállomás: Perkáta – Sárbogárd távvezeték felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019-ig tervezik megvalósítani
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o -
ELMŰ Hálózati Kft. o Dunamenti – Szigethalom T
– (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás
Dunavarsány alállomásba, 2014-re tervezik megvalósítani o Vecsés új 132 kV-os alállomás: Soroksár – Üllő távvezeték felhasítása, beforgatás Vecsés alállomásba, megvalósultmegvalósultmegvalósult o Kolossy tér új 132 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba,2014-2019-re tervezik megvalósítani 24
Paks II. erőművi csatlakozás céljából.
- 28 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Újhartyán új 132 kV-os alállomás: a jelenleg 20 kV-on üzemelő 132 kV-os távvezeték 132 kV-ra való áttérítése, magas terhelésfelfutás esetén tervezik megvalósítani 2014-2019-re o Pécel új 132 kV-os alállomás: Gödöllő – Kőbánya távvezeték felhasítása, beforgatás
Pécel
alállomásba,
magas
terhelésfelfutás
esetén
tervezik
megvalósítani Pécel új alállomást 2014-2019-re, Pécel – Kerepes kétrendszerű távvezeték létesítéssel magas terhelésfelfutás esetén tervezik megvalósítani Pécel új alállomást 2014-2019-re, Pécel – Kerepes kétrendszerű távvezeték létesítéssel o Pilisvörösvár új 132 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2014-2019-re tervezik megvalósítani o Kőbánya – (Pécel) – Gödöllő vezeték felhasítása és beforgatása Rákoskeresztúr állomásba,
2014-2019-re
tervezik
megvalósítani
a
Kerepes-Kőbánya
távvezeték beforgatásával
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg – Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 132/20 kV-os alállomás üzembe helyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2014-re tervezik megvalósítani o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél – Dorog, 2015-ig tervezik megvalósítani o Csepreg új 132 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, beforgatás Csepreg alállomásba, 2014-ig tervezik megvalósítani o Szombathely Derkovics új 132 kV-os alállomás: Szombathely Vépi út – Csepreg távvezeték
felhasítása,
(szabadvezeték
és
beforgatás
kábel),
Szombathely
magas
Derkovics
terhelésfelfutás
alállomásba
esetén
tervezik
megvalósítani 2023-ra o Bezenye új 132 kV-os alállomás: Kimle – Mosonmagyaróvár távvezeték felhasítása,
beforgatás
Bezenye
alállomásba
(rendszerhasználói
igény
függvénye), magas terhelésfelfutás esetén tervezik megvalósítani 2015-re
- 29 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Tatabánya Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016-ra tervezik megvalósítani o Székesfehérvár Dél új 132 kV-os alállomás: Szabadbattyán – Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016-ra tervezik megvalósítani o Győr Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ – (Nagyszentjános) – Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-re tervezik megvalósítani o Dunaalmás új 132 kV-os alállomás: Almásfüzitő – Tata és Almásfüzitő – Lábatlan távvezetékek
felhasítása,
beforgatás
Dunaalmás
alállomásba
(bioerőmű
csatlakoztatása, rendszerhasználói igény függvénye), magas terhelésfelfutás esetén tervezik megvalósítani 2019-ig
ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014-re tervezik megvalósítani Megszűnik: Tiszapalkonyai Erőmű – TIFO, Tiszapalkonyai Erőmű – Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű – TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű – TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű – THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű – Polgár, Sajószöged – TIFO, Sajószöged – TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged – THE indító Új alakzat: Sajószöged – Tiszaújváros, Sajószöged – TVK I., Sajószöged – TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök – TVK III., Sajószöged – (TIFO T) – THE indító, Sajószöged – (TIFO T) – Polgár o Borsodi
Erőmű
megszüntetés
miatti
vezetékrendezés,
2015-ig
tervezik
megvalósítani, Felsőzsolca – (Borsodi Erőmű) – BCGA nélkül Megszűnik: Miskolc Nyugat – Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű – Sajóivánka, Felsőzsolca – Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat – Sajóivánka, Felsőzsolca — (Borsodi Erőmű) — BCGA
- 30 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Miskolc vezetékrendezés, 2014-2019-re tervezik megvalósítani, Nyékládháza MÁV – DIGÉP vezetékkel, DAM-ba történő beforgatás nélkül Megszűnik: Sajószöged – Felsőzsolca, DAM – Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ – DIGÉP, Sajószöged – Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV – Miskolc Dél, Miskolc Dél – Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) – DAM Új alakzat: Sajószöged – Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged – Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ – Felsőzsolca, Felsőzsolca – Miskolc Dél, Miskolc Dél – DAM, Nyékládháza MÁV – DAM, DAM – DIGÉP o Eger és Eger Észak között új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2014-2019-re tervezik megvalósítani o Recsk új 132 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 2014-2019-re tervezik megvalósítani o Szécsény új 132 kV-os alállomás, Balassagyarmat – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Szécsény bekötése T-ponttal, 2014-2019-re tervezik megvalósítani magas terhelésfelfutás esetén
E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014-re tervezik megvalósítani Új alakzat: Sajószöged – (TIFO T) – Polgár, Tiszaújváros –Tiszalök o Jászalsószentgyörgy új 132 kV-os mikroállomás, Szolnok OVIT – Újszász MÁV távvezeték
felhasítása,Jászalsószentgyörgy
bekötése
T-ponttal,
magas
terhelésfelfutás esetén tervezik megvalósítani 2023-ra o Rakamaz új 132 kV-os mikroállomás, Tiszalök – Ibrány távvezeték felhasítása, Rakamaz bekötése T-ponttal, 2017-re tervezik megvalósítani o Nyíregyháza LEGO új 132 kV-os állomás, Nyíregyháza Simai út – Ibrány távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Nyíregyháza
LEGO
alállomásba
(rendszerhasználói igény függvénye), Nyíregyháza Játékelemgyár néven megvalósult
- 31 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Debrecen Déli Ipartelep új 132 kV-os alállomás, Létavértes – Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba
(rendszerhasználói
igény
függvénye),
2016-ra
tervezik
megvalósítani
A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2020-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2018-ig előretekintve a 2014. január elsejével induló tervciklusban mint megvalósult
illetve
kötelezően
megvalósítandó
hálózati
beruházásokat
kell
figyelembe venni adott időütemezés szerint.
A fejlesztések időbeni csúszása (elmaradása) a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.
3.3.
A Magyar Villamosenergia-rendszer előrejelzése 2030-ig
fogyasztói
igényeinek
A közép- és hosszú távon jelentkező hazai villamosenergia-igények, valamint éves csúcsterhelések előrejelzése a MAVIR ZRt. jogszabályok által előírt feladata. 2012től kezdődően az új szabályozás értelmében évente összeállított önálló tanulmány mutatja be a fogyasztói igények várható alakulását. Egyúttal e tanulmány feladata a kapacitásfejlesztési tanulmány legfontosabb fogyasztóoldali alapadatainak rögzítése. 2014-ben a 2030-ig terjedő időszakot vizsgáltuk a közép- és hosszú távú kapacitáselemzés sarokéveinek (2019, 2024 és 2030) megfelelően. Az elemzés egyik fontos kiindulópontja az elmúlt évek tendenciáinak áttekintése. A 2008-ban kezdődött, elhúzódó gazdasági válság hatásai mindmáig érezhetők. A 2013. évi 42,2 TWh-nyi összes villamosenergia-felhasználás még mindig a 20072008-as szint (43,9 TWh) alatt maradt. Összevetve a 2012-es 42,4 TWh-val ez ismét mérsékelt csökkenést jelentene, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy 2012
- 32 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
szökőév volt, azaz az ezzel járó ~0,3%-os korrekcióval számolva inkább stagnálásnak lehet mondani. A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése 2008 óta 6400-6500 MW körül állandósult. Az elmúlt évben sem történt elmozdulás: 2013-ban a bruttó éves csúcsterhelés 6307 MW volt, amely elmaradt a 2012. évi 6463 MW-tól, de ez leginkább az enyhe téli időjárásnak volt köszönhető. Az
átmenetinek
tekinthető
hatások
miatt
mind
a
gazdasági
növekedési
prognózisokban, mind a gazdaságkutatók által készített villamosenergia-fogyasztási előrejelzésekben nagy bizonytalanságok figyelhetők meg – különösen a rövid távú fejlődés tekintetében. Az eltérő várakozásoknak megfelelően forráselemzési tanulmányainkban, illetve közép- és hosszú távú fogyasztói igény előrejelzéseinkben hagyományosan több változatot vizsgálunk (alapváltozat, valamint az alapváltozatnál alacsonyabb és magasabb igénynövekedésű változat). Előrejelzéseinket a gördülő tervezésnek megfelelően időről-időre felülvizsgáljuk és helyesbítjük.
A villamosenergia-igények hosszabb távú alakulásában számos tényező hatása összegződik. Bár meghatározó szerepe van a gazdasági növekedésnek, nem lehet eltekinteni
a fogyasztói oldal
összetételében
bekövetkező
változásoktól,
a
demográfiai tényezőktől vagy az energiahatékonysági törekvések eredményeitől sem. Tanulmányunkban ágazati statisztikai adatok alapján bemutatjuk az egyes szektorok nettó villamosenergia-fogyasztásának alakulását, valamint az energetikai rugalmasság változását. Az energetikai rugalmasság a nettó villamosenergiafogyasztás és a reál GDP relatív változásának egymáshoz képesti arányát fejezi ki. A 2014-es előrejelzésben folytatódik az a gyakorlat, hogy a feltételezett éves igénynövekedési ráta a vizsgált időszakra vonatkozóan nem azonos. Az átmeneti hatások miatt – a gazdaságkutatók háttértanulmányaival összhangban – a 2014 és 2015 években mérsékeltebb, míg 2016-tól kezdődően erőteljesebb növekedéssel számolunk. Alapváltozatunkban 2015-ig 0,77% évi átlagos növekedést feltételeztünk a nettó villamosenergia-fogyasztásra vonatkoztatva. A 2015 és 2020 közötti időszakra éves átlagban 1,4%, a 2020 és 2030 közötti évtizedre pedig 1,0% az alapváltozat szerinti növekedés mértéke.
- 33 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Az 1. ábra a nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulását mutatja be. Az összes villamosenergia-felhasználás (amely a nettó villamosenergia-fogyasztáson felül a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is tartalmazza) 2020-ra várt értéke 46,2 TWh, 2030-ra pedig – az alapváltozat szerint – elérheti az 50,6 GWh-t.
1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig
A csúcsterhelések előrejelzése az összes villamosenergia-felhasználásból, illetve a hazai
villamosenergia-rendszer
elmúlt
évekre
jellemző
csúcskihasználási
óraszámából (6500 h/év) indul ki. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 2000-es évek elejétől közel azonos tartományba – 6500 h/év és 6700 h/év közé – esnek az éves csúcskihasználási óraszámok. Az alapváltozatban a 2015 és 2030 közötti időszakra jellemzően 75 MW/év-re adódik a csúcsterhelés növekedési üteme. Ez 2020-ra 7100 MW, 2030-ra pedig 7800 MW várható csúcsterhelést jelent.
Természetesen fordulópontokkal,
majdnem amelyek
két
évtizedes
alapvetően
távlatban
módosíthatják
számolni az
kell
olyan
igénynövekedési
tendenciákat, a fogyasztói oldal összetételét vagy a fogyasztás időbeli eloszlását. - 34 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Ide tartozik a villamos járművek széleskörű elterjedése, illetve a fogyasztó oldali beavatkozás (Demand Side Management) eszközeinek a jelenleginél jóval általánosabb alkalmazása. Ezek hatását ma még nehéz megítélni – nem is képezték elemzésünk tárgyát –, viszont az előrejelzések rendszeres felülvizsgálata módot ad az újonnan jelentkező tendenciák figyelembe vételére.
A hálózatszámítási modellekben nem a gazdasági növekedés becslésén alapuló prognózisok által előrejelzett rendszerterhelést használtuk. Az elosztói engedélyesek a 2019-es és a 2024-es sarokévre tételesen megadták az általuk prognosztizált csomóponti fogyasztói terheléseket alacsonyabb és magasabb igénynövekedés esetére, a 2030-as sarokévre pedig ezeket extrapoláltuk. Az erőművi önfogyasztás az újonnan csatlakoztatandó erőművek figyelembevételével lett meghatározva, a hálózati veszteség pedig a számításokból kiadódik. Az egyes modellezési sarokévekben alkalmazott rendszerterhelés-értékeket az 2. ábra mutatja.
2. ábra A VER rendszerterheléseinek alakulása
Bár az összes villamosenergia-felhasználásból, a kihasználási óraszám segítségével számolt
csúcsterhelések,
valamint
a
2. ábrán
látható,
a
hálózatfejlesztés
tervezésénél használt értékek eltérnek, ez azonban az előrejelzések elkészítésének módszertanából fakad.
- 35 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A fogyasztói igények előrejelzésénél az éves villamosenergia-felhasználás lett előrejelezve, különböző változók alapján, melyek jelentős összefüggést mutatnak a vizsgálandó mennyiségekkel. Ebből lett aztán a csúcsterhelésekre vonatkozóan elkészítve az előrejelzés. Ez egy ún. „top-down” szcenárió. A
hálózatfejlesztés
engedélyesek
tervének
terveiben
készítése
szereplő
során
azonban
csúcsterhelések
az
lettek
elosztóhálózati
figyelembe
véve,
feltételezve, hogy sokkal pontosabban tudnak előre tervezni a saját területük csúcsterheléseire vonatkozóan, mert jóval több információval rendelkeznek saját ellátási területükről, ismerik, ismerhetik a hálózatukon megjelenő fogyasztási igényeket. Így érvényesül a szubszidiaritás elve, mely szerint a felmerült kérdéseket, bizonytalanságokat azok keletkezési helyén kell megoldani, és a felsőbb szintek beavatkozásának a szükséges minimumra kell korlátozódnia. Ez az ún. „bottom-up” szcenárió. A hálózatfejlesztés tervének készítésekor, a forráselemzéshez hasonlóan, kétfajta erőművi
összetétel
lett
vizsgálva.
Emiatt
az
erőműhiányos
verziókban
a
rendszerterhelés kisebb, mint a hasonló időszakra vonatkozó, de optimista erőművi forrásoldallal rendelkező modell rendszerterhelése. Ez nagyobb részben az erőművek önfogyasztásának köszönhető, azonban ez a hálózatfejlesztési terv készítésekor nem okoz problémát, mivel ezek a fogyasztások úgy vannak a hálózatmodellben leképezve, hogy nincsenek hatással sem az átviteli, sem az elosztóhálózatra. Az eltéréseket kisebb mértékben a hálózati veszteség mennyisége okozza, ám ez a számításokat elenyésző mértékben befolyásolja. A fogyasztási súlypontok térbeli és időbeni alakulásában középtávon lényeges változás nem figyelhető meg (lásd 3., 4., 5. ábra).
- 36 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
3. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2014
4. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2019 tél
5. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2019 nyár
- 37 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
(„A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2014.” című elemzés mellékelve.)
3.4.
Jelen
A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2030-ig rövid
elemzés
célja
előrejelzést
adni
a
hazai
erőműpark
várható
teljesítőképességének és energetikájának alakulásáról, kiindulva a meglévő forrásoldali helyzetből, figyelembe véve a feltételezhető selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket.
A meglévő hazai erőművek sorsa (várható leállításuk, selejtezésük, bővítésük) a tulajdonosi akaratnak megfelelő időben és módon, a teljesítőképesség-piac alakulását fogják követni. Nyilvánvalóan az új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamos igények növekedése miatt.
A villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2013. december 31-én 9 113 MW, ami jelentősen csökken és mintegy 4 700 MW maradhat a húszas évek közepére. A megszűnés döntően nagyerőműveket érint (Mátra, Tisza, Oroszlány, Dunamenti) – a szénerőművek lényegében csaknem teljesen eltűnnek a hazai palettáról, legalábbis a mai energiapolitikai irányok szerint –, és a tercier tartalékként üzemelő egységek (Lőrinci, Sajószöged, Litér) is élettartamuk végére érhetnek.
A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) viszonylag újak és a rendszerben elfoglalt helyük is kisebb, ezért öregedési okokból kevesebb fog leállni, bár a hosszabb távon – a támogatások függvényében is – már több helyettesítési igény szóba kerülhet.
- 38 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Az elmúlt néhány év tendenciái – többek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása miatt, valamint a CCGT erőművek tragikus megtérülési mutatói – erőműépítések
elhalasztását,
villamosenergia-ipar
csökkenő
forrásoldalán.
A
befektetői kilábalás
intenzitást dinamikáját
mutatnak sok
a
tényező
befolyásolhatja – így nehéz mostanság az előretekintés –, viszont közép- és főleg hosszú távon megvalósuló fejlesztések szükségessége nem kérdőjelezhető meg.
A hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni és folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható, a szén pedig a vizsgált időhorizont után következhet a CCS technológia kifejlesztését követően. Az erőműves technológiáknál felhasznált primer energiák – támaszkodva a hazai adottságokra is –, az erőműparkunk több lábon állása (ún. energiamix) növelheti az ellátásbiztonságot és egyben csökkentheti az energetikai kiszolgáltatottságot is.
Az elemzés kettő változatot vizsgál
„A” változat: a befektetők által benyújtott ún. Kötelezettségvállalási, vagy Igénybejelentő Nyilatkozatok alapján – összhangban a Hálózatfejlesztési Tervvel – szerepeltet új erőműves entitásokat
„B” változat: jelen ismereteink, szakértői vélemények szerint a leginkább valószínűsíthető
beruházások
figyelembevételével
összeállított
erőműves
kapacitások
Az elmúlt években üzembe került CCGT-k (Gönyű, DERT G3) és OCGT (Bakony GT) egységek néhány évig elegendőek lehetnek, de 2019. évre már erősen csökken a tartalék. Tehát vagy a feltételezett import kell („B” változat), vagy a többi CCGT egység (mostanság elterjedt blokkméret nagyságrendileg 400 MW) üzembe helyezését kell előbbre hozni („A” változat). Az évtized második felében – nagy valószínűséggel – több földgáztüzelésű egységet is üzembe helyezhetnek hazánkban.
A
húszas
évek
2.
felében
várhatóan
két
nagy
(1200 MW-os)
egység-
teljesítőképességű nukleáris alaperőmű kerülhet üzembe, kiegészítve a megfelelő
- 39 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
tercier
tartalékkal.
A
tercier
tartalék
OCGT
gázturbinákat
új
atomerőmű
próbaüzeméhez figyelembe kell venni.
Erőmű létesítési engedéllyel, csatlakozási szerződéssel rendelkező – és létesítési szándékaikat
Kötelezettségvállalási,
vagy
Igénybejelentő
nyilatkozatban
visszaigazolt – erőművek:
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2017. év
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2019. év
Csepel III. /450 MW CCGT/ 2018. év
Szeged Energia /2×460 MW CCGT/ 2017. és 2019. év
Tisza II. 4. /repowering 405 MW CCGT/ 2019. év
Tisza II. 1. /repowering 405 MW CCGT/ 2020. év
Tisza II. 2. /repowering 405 MW CCGT/ 2021. év
Paks II. /1200 MW nukleáris/ 2024. év
Paks II. /1200 MW nukleáris/ 2025. év
A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3 800 MW új kondenzációs CCGT épülhetne tíz év során („A” változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas években. Erőműparkunk jelentős többlettét ki kellene használni exporttal (szomszédos
országok
bővítéseinek
függvényében)
vagy
szivattyús-tározós
vízerőművel, de mindkettőre csak igen bizonytalanul számíthatunk. A megújulós energiaforrások elterjesztését a magyar kormány által meghatározott Nemzeti Megújuló
Cselekvési
Terv
szerint
–
megfelelve
az
EU
felé
tett
kötelezettségvállalásnak - vettük figyelembe. A kiserőmű-létesítések ugyan tovább folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hő ellátásához kötött biomassza-tüzelésű erőművek teljesítőképesség-értéke továbbra is igen mérsékelt lehet csak.
Az
erőműves
hőkiadás
hatékonyságnövelési
és
tekintetében
csökkenés
intenzitáscsökkentési
várható
a
elképzeléseknek
takarékossági, megfelelően.
Tizenöt év alatt nagyjából 16%-kal csökkenhet az erőművekből kiadott hő éves
- 40 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
mennyisége.
Az energetikai
hatásfok elsősorban
az alkalmazott
termelési
technológiáktól és a hőkiadás mértékétől függ, de rendszerszinten mindenképpen javulás várható. A villamosenergia-rendszer erőműveinek primerenergia-felhasználásában a földgáz részaránya a húszas évek elejére 35% fölé emelkedhet az „A” változat szerint („B” változatban
ez
25%),
ami
később
az
új
nagy
atomerőműves
blokk
üzembekerülésével csökkenthető.
Az új, korszerű technológiai fejlesztések eredményeképpen a hazai erőművek széndioxid-kibocsátása az évi 13 millió tonnáról lényegesen lecsökkenhet, akár 9 millió közelébe. A villamosenergia-kiadásra vonatkoztatott fajlagos szén-dioxid-emisszió akár 110 g/kWh-ra (a „B” változatban ez 69 g/kWh-ra) mérséklődhet másfél évtized alatt.
A termelői súlypontok térbeli és időbeni alakulása középtávon (lásd 6.,7. ábra).
6. ábra Termelői súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2014
- 41 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
7. ábra Termelői súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése (A változat) – 2019
(A
Magyar
villamosenergia-rendszer
közép-
és
hosszú
távú
forrásoldali
kapacitásfejlesztése 2014.” című elemzés mellékelve.)
3.5.
Az elosztói engedélyesek fejlesztési tervei
Egységesek abban az elosztói engedélyesi tervek, hogy operatív időszaknak rövid, általában 2014-2018-ig terjedő időszak került megjelölésre. Ezen időszak után elhatározott, eldöntött fejlesztésekről, projektekről nem beszélhetünk.
Ez az elosztói hálózati engedélyesek részéről egyfajta, az átviteli hálózati fejlesztéseket követő magatartást jelent. Azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb fejlesztésekre vonatkozó döntések meghozatala történik meg, a távolabbi időszakokra vonatkozó döntések, fejlesztések a következő tervciklus eredményeként kerülnek elhatározásra. Mivel az átviteli hálózati fejlesztések időállandója nagyobb, mint az elosztói hálózati fejlesztéseké (a tehetetlenségi szakasz hosszabb), ez azt eredményezi, hogy lényegében az átviteli hálózati fejlesztések függvényében, megvárva az arra vonatkozó végleges döntést, azt követve történik az elosztói hálózatok fejlesztéseinek megvalósítása.
A hálózati engedélyesi tervekről bővebb információk az I. számú Mellékletben találhatók.
- 42 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
3.6.
Hálózattervezési elvek
A hálózatfejlesztés egyik fő, hosszú távon fokozatosan megvalósítandó célkitűzése az átviteli és elosztói hálózatok egymástól való függetlenítése. Azaz, az átviteli hálózat az együttműködő külföldi villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 132 kV-os elosztóhálózatra való támaszkodás nélkül, míg a 132 kV-os elosztóhálózat az átviteli hálózatra való támaszkodás nélkül, önmagában teljesítse az n-1 elvet. Az Üzemi Szabályzat részét képező, 2011. augusztus 11-én elfogadott Irányelv értelmében, a tervezési célú számítások során a 220 kV-os és 400 kV-os hálózat akkor képes önmagában az n-1 elv teljesítésére, ha a külföldi hálózat és a 132 kV-os hálózat normál állapothoz képesti egyszeres hiányállapota mellett is teljesül a 220 kV-os és 400 kV-os hálózatra az n-1 elv. Hasonlóképpen: a 132 kV-os hálózat akkor képes önmagában az n-1 elv teljesítésére, ha a 220 kV-os és 400 kV-os hálózat normál állapothoz képesti egyszeres hiányállapota mellett is teljesül a 132 kV-os hálózatra az n-1 elv (vagyis egy hálózatrésznek a másiktól való függését, arra való támaszkodását
annak
alapján
detektáljuk,
hogy
az
n-1
üzembiztonság
szempontjából érzékeny-e a másik hálózatrész egyszeres hiányállapotaira). Ezek teljesülésének vizsgálata a tervezés folyamán n-1 és n-1-1 kiesésvizsgálatokkal történt. Az átviteli és az elosztóhálózat függetlenségének ellenőrzésére végzett számítások kiértékelésekor alapelv, hogy azon a hálózaton kell a beavatkozást kezdeményezni (praktikusan: bővítő fejlesztést végezni), ahol a határérték-túllépés történt. Ettől eltérni a hosszú távon jelentkező legkisebb beavatkozási összköltség elvének érvényesítése alapján lehet.
Amennyiben a kiesésvizsgálat során átviteli hálózati elem terhelődött túl, átviteli hálózati elem fejlesztésére történt javaslattétel, elosztói hálózati elem túlterhelődése esetén elosztói hálózati elem fejlesztésére történt javaslattétel. Szükséges lerögzíteni, hogy ezen elvek mentén haladva, a terv készítése folyamán, nem került javaslattétel átviteli hálózati fejlesztést kiváltó elosztóhálózati fejlesztésre.
- 43 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
3.7.
Kapcsolat a 10 éves összeurópai hálózatfejlesztési tervvel (TYNDP)
ENTSO-E TYNDP munkabizottsága 6 regionális munkacsoport közreműködésével készíti a 10 éves összeurópai hálózatfejlesztési tervet, mely magába foglalja a 2030-ig kitekintő regionális terveket, valamint a hosszú távú rendszermegfelelőségi kilátásokat is.
Ahhoz, hogy 2014 decemberére összeállhasson egy közös, harmonizált, a TSO-k, az ENTSO-E által is kölcsönösen elfogadott terv, a TSO-knak 2012-14-ben adatokat kellett szolgáltatni az akkor folyamatban lévő és tervezett átviteli hálózati projektjeikről 2030-ig előretekintve. Mivel alapvető feltétel volt a benyújtott projektek műszaki megalapozottsága, ezért olyan konkrét projektek kerültek bele MAVIR részről, melyek a 2013. évi – MEH számára benyújtott – nemzeti hálózatfejlesztési tervben szerepeltek, frissítve az adatszolgáltatás határidejéig (2014. április) ismert változásokkal. Mivel a jelen Tervben szereplő fejlesztések véglegesítésére csak később került sor, a 2014-es TYNDP-ben (és a hozzá tartozó regionális fejlesztési tervekben) szereplő projektek ezektől esetenként eltérhetnek. Ezen kívül kijelölésre kerültek olyan potenciálisan fejlesztendő régiók, melyek több TSO közös érdeklődési területét fedik le a közös célok elérése érdekében. Tekintettel a nemzeti hálózatfejlesztési terv éves ciklusidejére, összevetve a TYNDP folyamat kétéves ciklusával, valamint a fenti megállapítás figyelembevételével belátható, hogy a két terv összhangja fennáll, azzal a megjegyzéssel, hogy az eltérő véglegesítési határidők miatt néhány esetben eltérések lehetnek. A hálózatvizsgálatok során a párhuzamosan járó, kontinentális, együttműködő összeurópai
villamosenergia-rendszer
adatszolgáltatása
alapján
került
az
ENTSO-E
leképezésre
és
NM&D25
munkacsoport
figyelembevételre.
Az
adatszolgáltatás keretében 2020-ra és 2030-ra vonatkozó hálózatmodellek kerültek kialakításra. Előbbi a 2019-es és 2024-es, utóbbi a 2030-as modellekben került felhasználásra a külső hálózat leképzésére.
25
NM&D: Network Modelling and Data – Hosszú távú hálózatmodellezéssel foglalkozó ENTSO-E munkacsoport
- 44 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
8. ábra 2019 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete
9. ábra 2019 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete
- 45 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
10. ábra 2024 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete
11. ábra 2024 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete
- 46 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
4.
Hálózatvizsgálatok
Az egyes hálózatfejlesztési lépések műszaki indokoltságára, indokolhatóságára vonatkozóan hálózatvizsgálatok készültek. Az „Irányelv a 132 kV és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére” című
irányelv
részletesen
tartalmazza
azon
műszaki
követelményeket,
feltételrendszert, melyet a hálózattervezési tevékenysége során a MAVIR figyelembe vesz. Alapelv az ellátásbiztonságra vonatkozó ún. n-1 elv teljesítése. A magyar villamosenergia-rendszer 132 kV-os hálózatának már rövid távon is, az annál nagyobb feszültségű hálózatnak pedig távlatilag önmagában kell megfelelnie az n-1 ellátásbiztonsági elvnek. Hasonlóképpen az átviteli hálózatnak távlatilag a külföldi rendszerek hálózatára támaszkodás nélkül kell teljesítenie az n-1 elvet.
A hálózatvizsgálatokhoz használt kiindulási adatok a magyar villamosenergiarendszer
üzemirányítását
felügyelő
SPECTRUM
EMS/SCADA
rendszerből
származnak. Az új vagy megváltozó elosztóhálózati létesítmények adatai az elosztói engedélyesek tervezési célú adatszolgáltatásain alapulnak. A műszaki számítások és az eredmények megjelenítése a PTI (Siemens Power Technologies,
Inc.
Schenectady,
NY.)
cég
PSS/E
v33
hálózatszámító
programrendszerével készültek.
A hálózatmodellek a magyar villamosenergia-rendszer 132 kV és annál nagyobb feszültségű modelladatait tartalmazzák. Az export/import/tranzit viszonyok részletes elemezhetősége érdekében a teljes kontinentális Európa rendszer-együttműködés figyelembevételre került a közös, kölcsönös nemzetközi adatcsere együttműködés keretében rendelkezésre álló adatok alapján. Ez magában foglalja a teljes kontinentális Európa szinkronzónát Törökországtól Portugáliáig.
A vizsgálatok során figyelembevételre kerültek az elosztóhálózati engedélyesek terveiben szereplő, általuk szükségesnek ítélt – a rendszer egészének üzemére
- 47 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
kihatással bíró – fejlesztések a megadott időütemezés szerint. Ezek szükségessége, valamint üzembelépésük ideje jelen tervben a vizsgálat tárgyát nem képezi. A vizsgálatok során a villamosenergia-iparágban jelenleg alkalmazott és jövőben alkalmazható eszközök és azok hatása szimulálható (FACTS berendezések26, keresztszabályozós transzformátorok stb.). Új technológiák bevezetése alkalmazása akkor indokolt, ha a „hagyományos” berendezések alkalmazása mellett az ellátásbiztonságra, ellátásminőségre vonatkozó előírások nem teljesíthetők. Az újonnan létesítendő alállomási, távvezetéki beruházási javaslatok mellett alternatív javaslatként jelenhet meg a távvezetékek terhelhetőségének növelése sodronymegfeszítéssel, megemeléssel, vagy a feszültségszint növelése oszlopszerkezet módosítással,
megerősítéssel
(„Uprating”,
„Upgrading”).
Az
ilyen
jellegű
beavatkozások időigénye jóval kisebb, mint a leglassabban megvalósuló hálózati elem megvalósítási ideje, ezért az ilyen beavatkozásokra vonatkozó végleges döntés meghozatala halasztható lehet. Ez taktikázásra ad lehetőséget a tervezés ciklusos voltából kifolyólag az egyre több és újabb információ birtokában.
4.1.
Állandósult állapot vizsgálat
A hálózatfejlesztési terv sarokéveire téli és nyári csúcsterhelési változatok kerültek kialakításra és vizsgálatra. Jelen fejezet a teljesítményáramlási (load-flow) és üzembiztonsági
vizsgálatoknak
(kontingencia
analízis
–
kiesésvizsgálat)
eredményeit ismerteti.
4.1.1.
Modellezési alapelvek és vizsgálati módszerek
4.1.1.1.
Változatok összeállítása és modellezési alapelvek
A hálózatfejlesztési terv sarokéveiként 2019, 2024 és 2030 kerültek kijelölésre, ez utóbbi a TYNDP-vel való összhang biztosítása érdekében. A sarokévekben megvalósítandó
hálózatfejlesztési
beruházások
meghatározására
időszakokra készültek vizsgálati modellek: o 2019 tél, 2019 nyár, 26
Flexible AC Transmission System – „rugalmas váltakozó áramú rendszer”
- 48 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
az
alábbi
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o 2024 tél, 2024 nyár, o 2030 tél, 2030 nyár. A vizsgálati modellek csúcsterhelési állapotra készültek, az elosztói engedélyesek által szolgáltatott csomóponti terhelési adatsorok alapján, alacsony és magas terhelésfelfutás esetére. A hazai erőművi forrásoldal szempontjából kétféle szcenáriót vizsgáltunk. Az egyik – optimistább – szcenárió megfelel a hálózatfejlesztés-tervezés korábbi gyakorlatában alkalmazott megközelítésnek, amikor a meglevő és az igénybejelentésekben szereplő egységeket a tervezési modellekben meglevőként és maximálishoz közeli teljesítménnyel üzemelőként képezzük le. Az erre a szcenárióra vonatkozó számítások eleget tesznek annak a szabályzati elvárásnak, hogy az új egységek hálózatba integrálásával kapcsolatos vizsgálati számítások a hálózatfejlesztési terv részeként készüljenek el. A másik – pesszimistább – szcenárióra a gazdasági környezetben bekövetkezett jelentős változások miatt van szükség. Ismeretes, hogy az erőművi beruházások várható profitabilitása (különösen a gáztüzelésű erőművek vonatkozásában) drasztikusan csökkent, részben a viszonylag magas gázár (és a gázellátás biztonságával kapcsolatos távlati problémák), részben az alacsony európai villamosenergia-nagykereskedelmi árak miatt. Már a jelenlegi igénybejelentésekből is lemérhető, hogy az évek óta tervezett CCGT projektek többéves csúszásokkal rendelkeznek üzleti megfontolásokból, és ezt a kockázatot közép- és hosszú távú előretekintésben is figyelembe veendőnek tartjuk. A termelői engedélyesektől kapott tájékoztatásából láthatóan a probléma a már meglevő erőművi egységeket is érinti. A pesszimista forrásoldali szcenárióra végzett számításokban az adott sarokévben elmaradó erőművi egységek csatlakoztatásához szükséges hálózati beruházásokat is hiányzónak tekintjük. A kétféle forrásoldali szcenárióval minden sarokév, évszak és terhelésfelfutási prognózis esetén számoltunk. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a magasabb fogyasztói igényfelfutás és a pesszimista forrásoldali prognózis között nem látunk ellentmondást; a nemzetgazdaság (GDP) fokozottabb ütemű bővülése és az azzal korreláló fogyasztásnövekedés megvalósulhat a gáz- és villamosenergia-árak jelenlegi arányai mellett is.
- 49 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A
meglevő
egységek
tekintetében
a
forrásoldali
kapacitáselemzés
által
prognosztizált leállítási ütemezés került figyelembevételre. Továbbá figyelembe vettük és modelleztük a létesítési szándékaikat Kötelezettségvállalási, vagy Igénybejelentő nyilatkozatban visszaigazolt erőművi egységek üzembelépését az alábbiak szerint: A 2019-es sarokév modelljeiben:
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2017. év
Csepel III. /450 MW CCGT/ 2018. év
Szeged Energia /460 MW CCGT/ 2017. év
Tisza II. 4. /repowering 405 MW CCGT/ 2019. január 1.
A 2024-es sarokév modelljeiben:
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2019. IV. negyedév
Szeged Energia /460 MW CCGT/ 2019. év
Tisza II. 1. /repowering 405 MW CCGT/ 2020. év
Tisza II. 2. /repowering 405 MW CCGT/ 2021. év
Paks II. 5. /1200 MW nukleáris/ 2024. év
A 2030-as sarokév modelljeiben:
Paks II. 6. /1200 MW nukleáris/ 2025. év
A vizsgálati változatok kialakításánál a meglevő hálózati elemek modellezése a MAVIR számára rendelkezésre álló adatok alapján történt. A berendezések villamos paraméterei és terhelhetőségi határértékei a MAVIR SPECTRUM folyamatirányító rendszeréből kerültek átvételre. (Ezen terhelhetőségi határértékek a MAVIR Hálózati Operatív Szolgálata által folyamatosan aktualizálódnak).
Annak ellenére, hogy a hazai hálózattervezési gyakorlat hagyományosan az áramvezető sodrony terhelhetőségét, illetve a vezetéknek, mint nyomvonalas létesítménynek a sodrony villamos paraméterei alapján számított terhelhetőségét veszi figyelembe, vizsgálataink során mindvégig figyelembevételre került a soros korlátozó elemek terhelhetőség-csökkentő hatása, mert az üzemvitelt ezek
- 50 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
ténylegesen korlátozzák; megszüntetésük primer oldali beruházást, de legalábbis szekunder és informatikai módosításokat igényel. A hálózati ágak terhelhetősége az illetékes engedélyes által megadott terhelhetőségi értékkel lett figyelembe véve27.
A hálózatszámítások elvégzéséhez általunk használt PSS/E programrendszer a terhelhetőségi határértékeket egységesen MVA-ben tárolja és jeleníti meg, ahol a látszólagos teljesítmény és az áram között a névleges feszültség teremt kapcsolatot. Ennek a sajátosságnak azonban a vizsgálati pontosságra kihatása nincs, mivel a program a vezetékekre amperben számítja ki és ellenőrzi a terhelődést (de a transzformátorokra MVA-ben).
A
hálózati
engedélyesek
által
tervezett
új
vezetékeket
és
alállomásokat
automatikusan figyelembe vettük az adott sarokévi változatokban, ha az engedélyesi tervben a sarokévben, vagy azt megelőzően befejeződő fejlesztési időszakra lettek előirányozva.
4.1.1.2.
Vizsgálati számítások
A fentiekben leírt alapelvek szerint összeállított hálózatmodellekre az alábbi számításokat végeztük el és dokumentáljuk a melléklet részeként: o váltakozóáramú teljesítményáramlás és feszültségeloszlás (loadflow) számítást teljes eredménylistával, o váltakozóáramú
egyszeres
kiesés-
(kontingencia-)
vizsgálat
a
detektált
túlterhelődések és feszültségproblémák listájával, o váltakozóáramú kétszeres kiesésvizsgálat a detektált túlterhelődések és feszültségproblémák listájával (egy erőművi energetikai egység és egy hálózati
27
Említésre érdemes az a körülmény, hogy míg az elosztói engedélyesek tervezési részlegei az áramváltók 20%-os tartós túlterhelését megengedik a távlati tervezési célú üzembiztonsági számításokban, addig az operatív üzemelőkészítési és üzemirányítási célra használt távvezetéki határértékek az áramváltók túlterhelhetőségét nem tartalmazzák. Ez a körülmény a hálózatfejlesztéstervezés folyamatát érdemben nem befolyásolja, de annak hatékonyságát megkérdőjelezi (az operatív határértékeknél megengedőbb határértékekkel történik a távlati tervezés).
- 51 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
ág egyidejű kiesésére, egy átviteli és egy elosztóhálózati ág együttes kiesésére, egy átviteli és egy külső hálózati ág együttes kiesésére, o váltakozóáramú
kétszeres
csatlakoztatására
szolgáló
kiesésvizsgálat alállomás(ok)
az 400
atomerőművi kV-os
egységek
feszültségszintjére
csatlakozó bármely két hálózati ág egyidejű kiesésére).
Az egyszeres kiesésvizsgálatokban a magyar VER hurkolt hálózati ágai mellett a szomszédos országok átviteli hálózati ágai is szerepelnek potenciális kiesésekként.
Szorosan véve nem a terv részét képezi, de a vizsgálatok alapján, az eredmények értékelése során megállapítható, hogy a növekvő kereskedelmi aktivitás, a nyári csúcsterhelésű üzemállapotok megjelenése, a hálózat növekvő kiterheltsége miatt a hazai
hálózat-karbantartási
gyakorlat,
a
feszültségmentesítési
eljárási
rend
átgondolásra szorul. A többszörös hálózatgyengítések, ugyanazon elem gyakori feszültségmentesítése üzemviteli nehézségeket eredményez, ami az üzembiztonság rovására is mehet. Megfontolandó karbantartásszegény, nagy megbízhatóságú készülékek, berendezések alkalmazása, feszültség alatti munkavégzés előtérbe helyezése, állapotfüggő karbantartás kidolgozása.
A számításokról bővebb információk a II. számú Mellékletben találhatók.
4.1.2.
2030-ig
Javasolt hálózatfejlesztések
előretekintve
az
alábbi
–
mint
szükséges
–
hálózatfejlesztések
megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2020-ig, elosztói hálózat esetén 2018-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban közcélúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni:
- 52 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Átviteli hálózat
2014 végéig o Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomás 132 kV-os csatlakozásának bővítése a Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba.
2015 végéig o Perkáta 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel.
2016 végéig o Kerepes
térségében
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/128
kV-os,
2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa – Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Kerepes 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára a Gödöllő – Rákoskeresztúr
és
Gödöllő – Kőbánya
távvezetékek
felhasításával
és
beforgatásával. o Hévíz – Žerjavinec
kétrendszerű
400
kV-os
határkeresztező
távvezeték
I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). o Pécs alállomás 132 kV-os bővítése.28
2017 végéig o Szigetcsép térségében új 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es
transzformátorral,
2x70
28
Mvar
tercier
söntfojtóval,
E.ON a Pécsi Erőmű állomásból az elosztói távvezetékek kiforgatását, állomás előtti összekötését, valamint a térségi távvezetékeknek a Pécs 132 kV-os alállomásba történő beforgatását tervezi. Új alakzat: Siklós – Pécs 1,2 rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Pécs Kelet – Pécs, Pécs Kertváros – Pécs, Bonyhád – Pécs, Mohács – Pécs
- 53 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Albertirsa - Martonvásár 400 kV-os távvezeték egy rendszerének felhasítása és beforgatása Szigetcsép 400 kV-os alállomásba, 132 kV-os csatlakozás az ELMŰ hálózatára
a
Dunamenti – Dunavarsány kétrendszerű
távvezeték mindkét
rendszerének felhasításával és beforgatásával. o Detk alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése.
2018 végéig o Kisvárda térségében 750/400 kV-os alállomás létesítése Sajószöged – Mukachevo és Albertirsa – Zakhidnoukrainska távvezetékek felhasításával és beforgatásával Kisvárda alállomásba. Kisvárda – Zakhidnoukrainska távvezeték 750 kV-on, a többi vezeték-kapcsolat 400 kV-on üzemel. o A 750 kV-os távvezeték 400 kV-on üzembe vett Albertirsa – Kisvárda közötti szakaszának beforgatása Debrecen Józsa alállomásba, 132 kV-os csatlakozás bővítése a Debrecen OVIT – Hajdúböszörmény távvezeték felhasításával és beforgatásával Debrecen Józsa alállomásba. o Gönyű – Gabčíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése29. o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése30.
2020 végéig o Nyíregyháza térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Sajószöged – Kisvárda 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. 132 kV-os csatlakozás E.ON tulajdonú távvezetékek csatlakoztatásával. 29
Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű - Gabčíkovo (SK), Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 30 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű - Gabčíkovo (SK), Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel.
- 54 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Ócsa állomásban 132 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 132 kV-os Ócsa – Üllő távvezeték létesítése31
Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni:
2021 végéig o Kisvárda – Veľké Kapušany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése32.
2023 végéig o Kerepes 400/132 kV-os táppont bővítése 220 kV-os kapcsolóberendezéssel és 1x500 MVA 400/231 kV-os transzformátorral, Ócsa – Zugló 220 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 220 kV kapcsolóberendezésbe, az így létrejövő Kerepes – Zugló 220 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre.
2024 végéig o Győr alállomásban harmadik 400/128 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval33,34 o Székesfehérvár térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 31
A 132 kV-os távvezeték létesítése ELMŰ beruházás, de a harmadik transzformátor beépítésével koordináltan kell megvalósítani. 32 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás szerepel. 33 Az Európai Közösség 2014-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás még közös projekt cluster-ben szerepel a Gönyű - Gabčíkovo (SK) és Sajóivánka - Rimavská Sobota (SK) projektekkel, azonban a megvalósítás halasztása miatt a következő TYNDP-ben ki kell kerülnie a clusterből. 34 A harmadik transzformátor beépítése a legköltséghatékonyabb megoldás a transzformátorkapacitás szükségessé váló bővítésére, de az alállomás korlátozott bővíthetősége, valamint a járulékosan okozott zárlati igénybevétel-növekedés miatt ez műszaki szempontból nem a legelőnyösebb beavatkozás. Vizsgálni kell alternatív beavatkozások lehetőségét, amelyek közül jelenleg a meglevő két 400/132 kV-os transzformátor nagyobb egységteljesítményűre történő cseréje látszik legelőnyösebbnek (a rövidzárási feszültség célirányos tervezésével a zárlati igénybevétel növekedése elkerülhető).
- 55 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
132 kV-os csatlakozás kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges).
2025 végéig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/128 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 132 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 132 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával.
Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések
Az erőművek tényleges üzembehelyezési ideje a később megkötendő hálózati csatlakozási szerződésekben rögzített időpont függvényében változhat.
2017 végéig o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/128
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba35. o Oroszlány – Dunamenti
és
Oroszlány – Győr
220
kV-os
összeköttetések
áttérítése 400 kV-ra, a Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba36. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt37.
2018 végéig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése38 .
35
Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. (Az erőmű és a csatlakozási pont között kétrendszerű 400 kV-os összeköttetést kell létesíteni.) 36 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 37 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából. 38 Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében.
- 56 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Albertfalva alállomásba harmadik 220/126 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése39.
2019 végéig o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése Tisza II Erőmű repowering miatt40. o Sajószöged alállomásba 400 kV-os blokkvezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt41.
2023 végéig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek (Perkáta, Litér, Toponár) átkötése, kétrendszerű 400 kV-os kuplungvezeték kialakítása42.
132 kV-os elosztóhálózat 2019 végéig
E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Perkáta 400/128 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015 Megszűnik: Szabadegyháza – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak– Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak – Dunaújváros 2., Sárbogárd – Perkáta, Perkáta – Dunaújváros o A Pécs alállomás MAVIR általi 132 kV-os bővítése, a térségi 132 kV-os távvezetékek beforgatása, Pécsi Erőmű alállomásból az elosztói távvezetékek kiforgatása, állomás előtti összekötése, 2016 39
Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 41 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 42 Paks II. erőművi csatlakozás céljából. 40
- 57 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Megszűnik: Siklós – Pécsi Erőmű 1,2 rsz., Komló – Pécs Kelet, Pécs Kelet – Pécsi Erőmű, Komló – Pécsi Erőmű, Pécs Kertváros – Pécsi Erőmű, Pécs Újmecsekalja – Pécsi Erőmű, Bonyhád – Pécsi Erőmű, Mohács – Pécsi Erőmű Új alakzat: Siklós – Pécs 1,2 rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Komló – Pécs 1. rsz., Pécs Kelet – Pécs, Pécs Kertváros – Pécs, Bonyhád – Pécs, Mohács – Pécs o Sárbogárd Kelet új 132 kV-os alállomás: Perkáta – Sárbogárd távvezeték felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019-ig
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o -
ELMŰ Hálózati Kft. o Dunamenti – Szigethalom T
– (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás
Dunavarsány alállomásba, 2014 o Gödöllő – Rákoskeresztúr vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 o Gödöllő – Kőbánya vezeték felhasítása és beforgatása Kerepes 400/132 kV-os alállomásba, 2014-2016 o Kőbánya – Kerepes vezeték felhasítása és beforgatása Rákoskeresztúr állomásba, 2014-2019 o Kolossy tér új 132 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba, 2014-2019 o Pilisvörösvár új 132 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2014-2019 o Őrmező új 132 kV-os alállomás: Albertfalva – Kelenföld II. kábel felhasítása, beforgatás Őrmező alállomásba, 2014-2019 o Garay utca új 132 kV-os alállomás: Városliget – Erzsébetváros kábel felhasítása, beforgatás Garay utca alállomásba, 2014-2019
- 58 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg – Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 132/20 kV-os alállomás üzembe helyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2014-ig o Csepreg új 132 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, beforgatás Csepreg alállomásba, 2014-ig o Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél – Dorog, 2015-ig o Győr Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ – (Nagyszentjános) – Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015 o Székesfehérvár Dél új 132 kV-os alállomás: Szabadbattyán – Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016 o Tatabánya Ipari Park új 132 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016 o Bogyoszló új 132 kV-os alállomás: Győr – Sopronkövesd 132 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Bogyoszló alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2019
ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014-ig Megszűnik: Tiszapalkonyai Erőmű – TIFO, Tiszapalkonyai Erőmű – Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű – TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű – TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű – THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű – Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű – Polgár, Sajószöged – TIFO, Sajószöged – TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged – THE indító Új alakzat: Sajószöged – Tiszaújváros, Sajószöged – TVK I., Sajószöged – TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök – TVK III., Sajószöged – (TIFO T) – THE indító, Sajószöged – (TIFO T) – Polgár o Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés, 2013-2015 Megszűnik: Miskolc Nyugat – Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű – Sajóivánka, Felsőzsolca – Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat – Sajóivánka
- 59 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Miskolc vezetékrendezés, 2014-2019 Megszűnik: Sajószöged – Felsőzsolca, DAM – Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ – DIGÉP, Sajószöged – Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV – Miskolc Dél, Miskolc Dél – Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) – DAM Új alakzat: Sajószöged – Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged – Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ – Felsőzsolca, Felsőzsolca – Miskolc Dél, Miskolc Dél – DAM, Nyékládháza MÁV – DIGÉP o Eger és Eger Észak között új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2014-2019 o Recsk új 132 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 2014-2019
E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2014-ig Új alakzat: Sajószöged – (TIFO T) – Polgár, Tiszaújváros – (Tiszalök) – Hajdúnánás o Debrecen OVIT – Balmazújváros távvezeték felhasítása, beforgatás Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba; 2014-ig o Hajdúnánás – Tiszaújváros távvezeték beforgatása Tiszalök alállomásba (állomás előtti oszlopokon a sodronyok bontása), 2014 o Debrecen
OVIT
–
Hajdúböszörmény
távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Debrecen Józsa 400/132 kV-os alállomásba, 2015 o Rakamaz új 132 kV-os mikroállomás, Tiszalök – Ibrány távvezeték felhasítása, Rakamaz bekötése T-ponttal , 2017 o Debrecen Déli Ipartelep új 132 kV-os mikroalállomás, Létavértes – Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2016
- 60 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2020-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2018-ig előretekintve a 2015. január elsejével induló tervciklusban mint megvalósult
illetve
kötelezően
megvalósítandó
hálózati
beruházásokat
kell
figyelembe venni adott időütemezés szerint.
Az elosztói engedélyesek illetve a Rendszerirányító által javasolt elosztóhálózati fejlesztések, melyek közcélúvá minősítése a későbbiekben egyedi minősítési eljárás keretében történhet,
2024-ig előretekintve: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Tolna új 132 kV-os állomás, Paks – Szekszárd távvezeték felhasítása, beforgatása Tolna alállomásba
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o -
ELMŰ Hálózati Kft. o Tahi út új 132 kV-os állomás, Zugló – Angyalföld kétrendszerű 132 kV-os vezetékből kettős T-leágazás létesítése o Pécel új 132 kV-os alállomás, Kerepes – Pécel új kétrendszerű távvezeték o Újhartyán új 132 kV-os alállomás: a jelenleg 20 kV-on üzemelő 132 kV-os távvezeték 132 kV-ra való áttérítése
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Lepsény új 132 kV-os alállomás, Inota – Siófok felhasítása, Lepsény bekötése Tponttal o Szabadegyháza
–
Székesfehérvár:
Székesfehérvár Dél állomásba
- 61 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
távvezeték
felhasítás,
beforgatás
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Szécsény új 132 kV-os alállomás, Balassagyarmat – Nagybátony 132 kV-os távvezeték felhasítása, Szécsény bekötése T-ponttal
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. o Nyíregyháza
új
400/132
kV-os
alállomás,
hálózatba
illesztése
vezetékrendezéssel és új kábellel
4.1.3.
Alternatív fejlesztési lehetőségek
A Szigetcsép térségi táppont alternatívái
A Szigetcsép térségi 400/132 kV-os táppont először a 2012. évi Hálózatfejlesztési Tervben jelent meg; akkor még nem a főváltozatban, hanem mint a Dunamenti alállomás harmadik 220/126 kV-os transzformátorral való bővítésének szóba jöhető alternatívája. A 2013. évi Hálózatfejlesztési Tervben már a Szigetcsép térségi táppont
szerepelt
tervezett
beruházásként,
2016.
év
végéig
tervezett
megvalósítással, mivel ez a fejlesztés több szempontból is jelentősen javítja Budapest térségének ellátásbiztonságát. A térség fő problémája az erőművi források bizonytalansága. A 132 kV-os elosztóhálózatra csatlakozó kombinált ciklusú erőművek jellemzően nem üzemelnek, amikor nincs elegendő hőigény; a nyári időszakban nem számolhatunk ezek üzemével. Ekkor a rendszer csúcsterhelése körüli üzemállapotokban a 220 és 132 kV-os feszültségszintek közötti transzformációk kiterheltsége nagy, ezen a téren már rövid
távon
kapacitásbővítésre
vagy
a
220/126
kV-os
transzformációk
tehermentesítésére (400/132 kV-os táppont létesítésére) van szükség. A másik problémát az jelenti, hogy a 220 kV-ra csatlakozó (meglevő vagy a közeljövőben
létesíteni
tervezett)
korszerű
CCGT
technológiájú
egységek
folyamatos rendelkezésre állása sem biztosított, mivel a földgáz és a villamos energia piaci árának aránya már hosszabb ideje rendkívül kedvezőtlen; a gáztüzelésű egységek jelenleg nem üzemeltethetők nyereségesen. Emiatt rövid- és középtávú előretekintésben a Budapest környéki 220 kV-os hálózat várhatólag
- 62 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
forráshiányossá válik. (A 2013. évi Hálózatfejlesztési Tervhez bekért erőművi beruházói nyilatkozatokból ez még nem látszott egyértelműen, de a 2014. évi beruházói nyilatkozatok – és különösen az engedélyesek rendelkezésre állási tájékoztatásai
alapján
–
a
probléma
súlyos,
és
kockázatai
középtávú
előretekintésben sem hagyhatók figyelmen kívül).43 Budapest térsége 220 kV-os hálózatának fő hálózati betáplálása a Martonvásár 400/220
kV-os
alállomás
irányából
a
Dunamenti-Martonvásár
220
kV-os
kétrendszerű távvezeték (ez akkor sem fog érdemben változni, ha az Almásfüzitői Erőmű létesítésének esetleges elmaradása miatt a Dunamenti-Oroszlány-Győr távvezetékív 220 kV-on marad üzemben). Ha a térségben sem a 132 kV-ra, sem a 220 kV-ra csatlakozó erőművek nem üzemelnek (előbbiek a hőigények hiánya miatt, utóbbiak gazdaságossági okokból), akkor a Dunamenti-Martonvásár 220 kV-os távvezeték N-1 üzembiztonsága elvész. Ezt a problémát új 400/220 kV-os transzformációs kapcsolat létesítésével, vagy 400/132 kV-os táppont létesítésével lehet orvosolni (ez utóbbi esetben kevesebb 220/126 kV-os transzformátort kell járulékosan beépíteni). Jelen tervben részletesen megvizsgáltuk a Szigetcsép térségi 400/132 kV-os táppont létesítésének alternatívájaként szóba jöhető beruházásokat.
43
Emiatt jelen tervben már két forrásoldali rendelkezésre állási szcenárióval számoltunk. Az egyikben a jelenleg meglevő gáztüzelésű erőművi egységek további üzemét és az újonnan létesíteni tervezett egységek üzembe lépését vettük figyelembe. A másikban azt a pesszimista, de tényleges jelenlegi helyzetet figyelembe véve irreálisnak nem tekinthető lehetőséget modelleztük, hogy a gáztüzelésű erőművek profitabilitása középtávon sem javul, ezért a meglevő egységek szüneteltetik üzemüket, az új egységek létesítése pedig elmarad.
- 63 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
1. alternatív telephely: Ercsi
2. alternatív telephely: Pusztaszabolcs 12. ábra Alternatív telephelyek
A hálózati térképet megvizsgálva látható, hogy a Dunamenti alállomáshoz kapcsolódó 132 kV-os hálózatra más helyszínen telepített 400/132 kV-os tápponttal csatlakozni nincs lehetőség. Ezért a Dunamenti alállomás harmadik 220/126 kV-os transzformátorral
való
bővítésével
egyidejűleg
elvégzendő,
a
Dunamenti-
Martonvásár távvezeték tehermentesítését célzó 400/220 kV-os táppontlétesítés lehetséges helyszíneit kell vizsgálni. Két ilyen telephelyet vizsgáltunk, mindkettő esetében a 220 kV-os hálózatra való csatlakozás a Dunamenti-Dunaújváros 220 kVos távvezeték felhasításával és beforgatásával oldható meg. A 400 kV-ra való csatlakozás az egyik esetben az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os távvezeték egyik rendszerének felhasításával és beforgatásával (1. alternatív helyszín: Ercsi térsége), a másik esetben a Martonvásár-Perkáta 400 kV-os távvezeték felhasításával és beforgatásával (2. alternatív helyszín: Pusztaszabolcs térsége) oldható meg. A
hálózatvizsgálatok
eredményeképpen
megállapítható,
hogy
az
alternatív
beavatkozási változatok (Dunamenti III. 220/126 kV-os transzformátor + új
- 64 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
400/220 kV-os táppont 1 db 500 MVA-es 400/231 kV-os transzformátorral) a 2019es
sarokév
modelljeiben
műszakilag
egyenértékűek
a
Szigetcsép
térségi
táppontlétesítéssel. A 2024-es sarokévben az egyenértékűség már nem áll fenn: a magasabb terhelésfelfutású nyári csúcsterhelési üzemállapotban a Dunamenti alállomás transzformátorai N-1-1 esetben túlterhelődnek, ha nincs a 220 kV-os feszültségszintre erőművi betáplálás. Ha a Dunamenti alállomás egyik 220/126 kVos transzformátorának hiányában kiesik a Pét-Litér, Litér-Szabadbattyán, PerkátaSzabadegyháza,
Székesfehérvár
Észak-Baracska
(Csákvár
T)
132
kV-os
távvezetékek egyike, az üzemben maradó Dunamenti transzformátorokon 110 % feletti terhelődések lépnek fel, melyek a transzformátorok fokozatszabályozójával 110 % alá csökkenthetők. Ez a túlterhelődés mindkét alternatív helyszín esetén fellép, a helyszín függvényében a különbségek a túlterhelődés mértékében 1 % alattiak. Az operatív beavatkozással 110 % alá csökkenthető terhelődés meglevő berendezés
esetén
nem
számít
beruházásgenerálónak,
de
egy
tervezett
beavatkozást követően fennálló körülményként nem tartjuk elfogadhatónak. További hátránya az alternatív beruházásoknak a Szigetcsép térségi tápponthoz képest, hogy a Soroksár alállomásból délkeleti irányba, az DÉMÁSZ ellátási területe felé irányuló
áramlások
jelentősen
csökkennek.
Emiatt
a
DÉMÁSZ
tulajdonú
elosztóhálózaton üzembiztonsági probléma keletkezik (a Szolnok-Cegléd 132 kV-os távvezeték N-1-1 üzembiztonsága elvész a magasabb terhelésfelfutású nyári csúcsterhelési üzemállapotban). Mivel a
Szigetcsép
térségi táppont létesítése
esetén
semmilyen
későbbi
üzembiztonsági probléma nem merül fel a térségben, kijelenthető, hogy a fentiekben bemutatott alternatív beavatkozások kapcsán nem lehet teljes körű műszaki egyenértékűségről beszélni. Megvizsgáltuk annak lehetőségét is, hogy az alternatív telephelyek egyikén 400/132 kV-os táppont létesüljön, melynek 132 kV-os csatlakozását a DunamentiDunaújváros 220 kV-os távvezeték 132 kV-os üzemre való áttérítésével lehet megvalósítani. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a 2019-es és 2024-es sarokévekben a Dunamenti alállomás transzformátorkapacitás-problémáját és a Dunamenti-Martonvásár
220
kV-os
távvezeték
üzembiztonsági
problémáját
ugyanolyan hatékonysággal oldja meg az alternatív helyszínek egyikén létesítendő
- 65 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
kéttranszformátoros 400/132 kV-os táppont, mint a Szigetcsép térségi táppont. Azonban a Dunamenti-Dunaújváros 220 kV-os távvezeték 132 kV-os üzemre való áttérítésének egyéb szempontból hátrányai vannak: a) Az 500 mm2-es fáziskeresztmetszetű távvezeték 1973 előtti létesítésű. A nagyobb terhelésfelfutású nyári csúcsterhelési üzemállapotban, ha nincs a 220 kV-os feszültségszintre erőművi betáplálás, az N-1 üzembiztonsága csak a 132 kV-os gyűjtősín operatív beavatkozásként elvégzett bontásával tartható fent (az osztott sínes topológia nem felel meg más kiesés esetén az N-1 elvnek, ezért normál kapcsolásként nem alkalmazható). b) Megszűnik a dunaújvárosi 220/132 kV-os transzformáció. A 132 kV-ra térített távvezetéken Dunaújváros alállomásba kevesebb teljesítmény érkezik, mint a 220 kV-on üzemelő távvezetéken. Az alternatív helyszínen levő táppont 132 kVos gyűjtősínjének osztott üzemével kialakítható olyan áramlási kép, amikor a beérkező teljesítmény megfelel a 220 kV-os üzem mellettinek, de az osztott sínes üzem nem minden rendszerállapotban tartható fenn. A kisebb beérkező teljesítmény
miatt
jobban
terhelődnek
a
Perkáta
alállomásban
levő
transzformátorok és az onnan kiszállító 132 kV-os távvezetékek, továbbá csökken a DÉMÁSZ ellátási területe felé szállított teljesítmény, ami a korábban már leírt üzembiztonsági problémát idézi elő. A 220/132 kV-os transzformáció megszűnése annak esetleges későbbi bővítése (pl. egy jövőbeni koncentrált teljesítmény igény esetén nagyobb egységteljesítményű transzformátorok alkalmazása) lehetőségét szünteti meg. c) A 132 kV-ra térített vezeték átviteli hálózati tulajdonban maradva nem teszi lehetővé fogyasztók csatlakoztatását. Elosztóhálózati elemmé átminősítve az üzembiztonsági kritériumokkal szembeni megfelelést rontja (N-1-1 kiesési szituációkban az átviteli transzformátorokkal együtt szerepel). A fentieket mérlegelve megállapítható, hogy az alternatív telephelyeken való táppontlétesítés számos kisebb fajsúlyú, de el nem hanyagolható problémát felvet, ezért
ezek
a
beavatkozások
nem
tekinthetők
táppontlétesítéssel műszakilag egyenértékűnek.
- 66 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
a
Szigetcsép
térségi
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
4.1.4.
Rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok
A hazai feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok kezelésének, uralásának hosszú távú, rendszerszintű alapelve:
A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-alapelv célkitűzése o A
MAVIR
ZRt.
rendszerszintű
feszültség-
és
meddőteljesítmény-alapelv
célkitűzése – összhangban a hálózatfejlesztési alapelv céljaival – a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátásminőség, ellátás-, és üzembiztonság fenntartása
a
rendszerhasználók
számára,
az
európai
villamosenergia-
rendszerrel az együttműködő képesség fenntartása, és a piaci szereplők hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése.
A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-alapelvben meghatározott főbb távlati célok o Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az teljesítse – a hazai erőművek meddőteljesítmény-nyelésének nagyságától függetlenül – az átviteli hálózati táppontokban a feszültségre vonatkozó előírásokat.
A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-alapelvben meghatározott főbb távlati célok elérésének eszközei o Összhangban az Irányelvekkel, újonnan létesülő átviteli hálózati alállomások nagy/nagyfeszültségű transzformátorainak tercier tekercséhez 70 Mvar-os söntfojtókat kell telepíteni. o A
hálózatfejlesztési
tervek
kidolgozása
évente
ismétlődő,
az
elosztói
engedélyesek és az átviteli rendszerirányító által végzett ciklikus tevékenység. Ennek
keretében
elemezni
kell
a
rendszerszintű
feszültség-
és
meddőteljesítmény-alapelvben meghatározott céloknak való megfelelést.
A 2014. évi terv U/Q alapelv céljainak való megfelelésre ellenőrző vizsgálatokat végeztünk. Főbb megállapítások:
- 67 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
o Az optimista erőművi beruházások esetében a nagyterhelésű változatokban elegendő erőművi meddőtermelési kapacitástartalék áll rendelkezésre. o
Az erőműhiányos szcenárióban a 2017-től kezdődő időszakban a 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vételének elmaradása esetén a kelet magyarországi átviteli hálózaton feszültségtartási problémák figyelhetők meg. Elosztóhálózati kondenzátortelepek hiányában az alacsony feszültségek az elosztóhálózati csomópontokat is érintik.
o A 2019-es sarokévet követően, a 2014. évi tervben engedélyesi nyilatkozatok alapján figyelembe vett új erőmű-létesítésekből adódó távvezetékhossznövekedés jelentősen nem befolyásolja majd a hálózat feszültségprofilját. o A 2030-as sarokévben az erőműhiányos szcenárió esetén újra megjelenik az alacsony feszültség Sajóivánkai 400 kV-os síneken N-1-1 esetekben a fogyasztói teljesítmény igény növekedése miatt.
Részletes megállapítások: o A 2017-re vonatkozó, 2019-es sarokév modelljeiből készített csúcs- és völgyterhelésű modelleket is vizsgáltuk a feszültség- és meddőteljesítményviszonyok szempontjából. Mind az erőművi teherelosztást, mind a fogyasztások arányosítását az idősor szimulációs program segítségével határoztuk meg. Ezen számítások igazolják, hogy 2017-től kezdődően vagy szükséges a 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa szakaszának áttérítése 400 kV-ra és beforgatása Debrecen Józsa alállomásba44, vagy az átviteli hálózatnak erőművi alátámasztást kell adni Sajószöged térségében. Az átmeneti időszakban segítséget nyújthat a munkácsi alállomásban az ukrán fél által beépíteni tervezett második 400/220 kV-os transzformátor. o A 2019-es sarokév modelljeit vizsgálva az elosztóhálózati határértékek csak a kondenzátortelepek rendelkezésre nem állása (~190 Mvar) esetén, N-1-1 esetben sérültek, jellemzően az E. On. Titász területén. (A Titász területén
44
A számítások elvégzésekor még nem volt ismert, hogy a területszerzéssel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közelmúltbeli jogszabályváltozások miatt Kisvárda Dél alállomás tervezett üzembekerülése 2018-ra tolódik.
- 68 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
található a villamosenergia-rendszerbe beépített kondenzátor kapacitás közel fele.) o 2030-as sarokévben kelet magyarországi hálózaton alacsony feszültségértékek várhatóak pesszimista erőmű létesítést és üzemeltetést feltételezve. (Jellemzően magas CO2 kvótaárak esetén.) Ezen esetekben két észak kelet magyarországi nemzetközi összeköttetés elvesztése – N-1-1 állapot – esetén Sajóivánka és Felsőzsolca alállomások 400 kV-os sínjein a feszültségértékek 374 – 380 kV-os sávba kerülhetnek a rendelkezésre álló KÖF kondenzátortelepek kapacitásának függvényében. o Kerepes alállomásban célszerű lehet eltérni az eddig alkalmazott 400/231 kV-os áttételtől a 400/220 kV-os transzformáció létesítése során. o A
Hévíz
alállomásban
400
kV-ra
esetlegesen
csatlakoztatott
söntfojtó
segítségével hosszú távon nem szükséges a térségben lévő erőművek gépeinek meddőteljesítmény nyelő
képességét
igénybe
venni.
Ezen
primer
fojtó
segítségével a feszültségek az előírt meghatározott sávon belül tarthatóak akár völgyidőszakokban is a KÖF kondenzátortelepek kikapcsolása nélkül is.
Általánosságban
megállapítható,
hogy
az
U/Q
alapelvben
megfogalmazott
hálózatfejlesztési elképzelések mentén alakuló, fejlődő magyar villamosenergiarendszer U/Q szabályozhatósága minden sarokévben biztosított. A rendszer mindenkori aktuális állapotához igazodó, a valós igényeknek megfelelő, azokat
kielégítő
feszültség/meddőteljesítmény
szabályozás,
az
ideális
feszültségprofil kialakítása, a hálózati veszteség minimalizálása üzemelőkészítői, illetve a SPECTRUM rendszer valós idejű U/Q szabályozási lehetőségeit kihasználva, összehangolt TSO-DSO diszpécseri feladat. Az ehhez szükséges primer eszközök a fejlesztések során beépítésre kerülnek. A jelenlegi fejlesztési terv alapján megállapítható, hogy az Albertirsa – Zakhidnoukrainska 750 kV távvezeték részben 400 kV-ra történő áttérítése miatt megszűnő 750 kV-os primer söntfojtók áttelepítése, vagy új söntfojtók telepítése szükséges a 750 kV-os távvezeték magyar oldali végpontjában.
- 69 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
További primer söntfojtó 400 kV-on történő hasznosítása a nyugat dunántúli régióban
megvalósulhat,
segítve
ezzel
a
rendszerszintű
feszültség-
meddőteljesítmény szabályozást.
Az elemzésről bővebb információk az V. számú Mellékletben találhatók.
4.2.
Zárlatszámítás
A zárlatszámítás célja, hogy a hálózatfejlesztések kapcsán jelentkező zárlati teljesítmények várható alakulásának előrejelzésével felhívja a figyelmet a szükséges beavatkozásokra, azok körére és mértékére az Irányelvben rögzítetteknek megfelelően (megszakító csere, csillagpont lazítás stb.), illetve új alállomások esetén segítséget nyújtson a készülékek kiválasztásához.
A zárlatszámítások ún. terhelt hálózaton kerültek elvégzésre, mely alapján a magyar villamosenergia-rendszer átviteli és 132 kV-os elosztói hálózata alállomásainak gyűjtősínjein várható 3F és FN zárlati áramok szubtranziens értékei kerültek meghatározásra45.
A számítások alapján összességében megállapítható, hogy az irányelvként meghatározott maximálisan megengedett zárlati szintek rövid és középtávra előre tekintve mind az átviteli, mind pedig a 132 kV-os elosztói hálózaton lehetővé teszik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működését, az alábbiakat figyelembe véve:
Győr 400 kV-os alállomásban a 3F zárlati áram meg fogja haladni az alállomás zárlati szilárdságát, a 40 kA-es szintet, a kétrendszerű Gönyű-Gabčíkovo távvezeték üzembe helyezésekor, hasonlóan a tavalyi terv értékeihez. A legfrissebb osztrák és szlovák adatszolgáltatás figyelembevételével a 3F zárlati
45
A zárlati viszonyok elemzéséhez az alapmodellekkel egyező, de a nemzetközi hálózatot részleteiben nem tartalmazó modellek lettek kialakítva. A határkeresztező vezetékek egyenként a mögöttes hálózatot reprezentáló, Thévenin helyettesítő képpel lettek a külföldi oldalon lezárva. Minderre azért volt szükség, mert a nemzetközi modellek sorrendi adatai nem álltak rendelkezésre. Ilyen jellegű összeurópai adatcsere együttműködés nincs az ENTSO-E-n belül.
- 70 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
áram Győr 400 kV-os alállomásban 42 kA körül fog alakulni, míg Gönyű 400 kVos alállomásban 38,8 kA körül várható.
A számításkor figyelembe lett véve az Almásfüzitő Erőmű és a hozzátartozó Oroszlány 400 kV-os alállomás és vezetékáttérítés és vezetékrendezés hatása. Amennyiben ezek a beruházások mégsem valósulnak meg, Győr 400 kV-os alállomásban a 3F zárlati áram 38 kA, Gönyűn 36,7 kA körül várható.
A tervezett új 400/132 kV-os alállomásokban a hálózatfejlesztés tervezésére vonatkozó Irányelvek szerinti zárlati szilárdságok a legtöbb alállomás esetében megfelelőek (400 kV-on 40 kA, illetve 132 kV-on 31,5 kA), néhány esetben van szükség nagyobb zárlati szilárdságú készülékek beépítésére: o A tervezett Paks új erőművi alállomásban van szükség 40 kA-nél nagyobb46 zárlati szilárdságú készülékek beépítésére, o Ócsa
gyűjtősínesítését
és
a
tervezett Kerepes,
Szigetcsép,
Pomáz
alállomások 132 kV-os oldalának zárlati szilárdságát 40 kA-re kell kiépíteni.
A Hálózati Engedélyesek 2024-ig adták meg fejlesztési elképzeléseiket. A 2030as hálózati modellben a 2024-re tervezett elosztóhálózat került leképzésre, ezért a 132 kV-os feszültségszint vizsgálata nem releváns. Azonban a tervezett hálózatfejlesztések következtében a 3F/FN zárlati áramok növekedése fokozódik, a 2030-as sarokév zárlati áramértékeit a tervezett rekonstrukcióknál kell/célszerű figyelembe venni. Az átviteli hálózatot érintő alállomásokban, Gödön, valamint Zuglóban 132 kV-on a 3F/FN zárlati áram 40,3/41,3 kA és 25,1/30,3 kA körül várható.
46
A Paks új alállomásban a zárlati áram 3F/FN: 43,8/48,8 kA, míg a régi Paks alállomásban a zárlati áram 3F/FN: 43,5/48,3 kA körül várható a második új paksi blokk üzembekerülése után, amely értékek FN zárlat esetében megközelítik a régi Paks állomás 50 kA-es zárlati szilárdságát. Emiatt, valamint a jövőbeli bővítési lehetőségeket szem előtt tartva a Paks új alállomást 60 kA zárlati szilárdságúra kell megépíteni. Az esetleges bővítéseket úgy kell megvalósítani, hogy a régi Paks alállomásban a zárlati áram 50 kA alatt maradjon. Az FN zárlati áramok ugyan csillagponti fojtók nélkül is kisebbek, mint a régi Paks alállomás 50 kA-es zárlati szilárdsága, azonban mindenképpen szükségesnek tartjuk az újonnan létesítendő blokkok főtranszformátorainak csillagpontjába fojtókat beépíteni. 12 Ohmos csillagponti fojtókkal az FN zárlati áram értékét Paks új alállomásban mintegy 44 kA-re, míg a régi Paks alállomásban 45,5 kA-re lehet csökkenteni.
- 71 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A számításokról bővebb információk a III. számú Mellékletben találhatók.
A hálózatbővítések, topológia-változások (meglévő, de kikapcsolt vezetékek vagy kábelek üzembe helyezése, bontott gyűjtősínek összefogása stb.) kapcsán jelentkező
zárlati
szint
emelkedések
egyedileg
meghatározott
hálózati
beavatkozásokkal, illetve rekonstrukciókból eredő átépítésekkel (megszakító cserékkel) uralhatók (lásd III. számú Melléklet). Amennyiben a hálózatfejlesztési lépések következtében más hálózati engedélyesek berendezésében fellépő zárlati szilárdságot meghaladó igénybevétel jelentkezik, akkor a szükséges készülék cseréket alapvetően a berendezés tulajdonosának kell elvégeznie.
A zárlati szilárdság növelése az azt okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – feladatok, általában az új berendezések üzembe helyezésének is feltétele. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések meghatározása Csatlakozási Terv részét kell, hogy képezze.
Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő vagy érintett felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit egyeztetni, és például csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban rögzíteni.
4.3.
A VER tranziens stabilitásának alakulása
Összhangban „A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2030-ig” (lásd 3.4 fejezet) című részben az új erőművek üzembelépésére vonatkozóan leírtakkal, ellenőrző jelleggel tranziens stabilitás vizsgálatokat végeztünk. Az előirányzott fejlesztések alapvető célja a rendszer üzembiztonságának,
ellátásbiztonságának
- 72 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
fenntartása.
A
megvalósítandó
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
hálózatfejlesztések köre döntően a jövőben várható rendszerállapotok, és az ezek hatására tartósan kialakuló áramlási viszonyok alapján kerül meghatározásra. Abból viszont, hogy a várható állandósult állapotban a villamosenergia-rendszer jellemzői az üzemviteli korlátok között tarthatók, még nem következik automatikusan, hogy a rendszer az átmeneti állapotokban is kellőképpen zavartűrően viselkedik, azaz stabil. Az állandósult állapotokra vonatkozó tervezési módszerek közül még a legkonzervatívabbak alkalmazása sem garantálja, hogy a rendszerállapotok közti átmenetek
az
üzemirányítás
eszközeivel
uralhatók,
kedvező
irányban
befolyásolhatók. A hálózatkép jelentős megváltozása számottevő hatással lehet a stabilitási viszonyok alakulására. Az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdekében a Hálózatfejlesztési Terv elkészítéséhez szorosan hozzátartoznak azok a dinamikai számítások, amelyek az előirányzott hálózatfejlesztéseket egy másfajta „szemüvegen” keresztül nézve, a stabil működés feltételrendszerének kialakítása szempontjából vizsgálják.
A stabilitás kérdését lehet vizsgálni helyileg, vagy globálisan, a hálózat egészére vonatkozóan. A Hálózatfejlesztési Terv célkitűzéseinek leginkább egy globális, a részleteket mellőző elemzés felel meg, mely képes áthidalni a tervkészítés természetéből fakadó bizonytalanságokat. Jelen esetben a 2019-es, 2024-es és a 2030-as sarokévek tranziens stabilitási viszonyai kerültek országos szinten meghatározásra, összehasonlításra. Az összevetés a kritikus zárlathárítási idők alapján történt. A kritikus zárlathárítási idő a hálózat egy megadott csomópontjára számolható nemzetközileg is elfogadott mutató, melyet a tranziens stabilitás erősségének mérésére használnak. Tartalmilag arra ad választ, hogy a hálózat kiválasztott csomópontján, termelőegységek elvesztése nélkül, legfeljebb mennyi ideig állhat fenn egy meghibásodás. Alapvetően kétféle megvalósítása ismert, melyek közül az egyszerűbb múló hibával számol, míg a másik figyelembe veszi a védelmi működés okozta hálózatgyengítéseket is. Meghatározásának a Terv készítése során is alkalmazott részletei az Üzemi Szabályzatnak az „Irányelv a 120 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére” elnevezésű mellékletének 6.4.1. pontjában találhatók.
- 73 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A hálózat egészének tranziens stabilitása szempontjából a legkritikusabbak azok a meghibásodások, amelyek valamely erőmű közvetlen közelében lépnek fel, és a forgó tartalékkal összemérhető teljesítmény elvesztéséhez vezethetnek. Ezen megfontolásokból a kritikus zárlathárítási idők csak az átviteli hálózatra kapcsolódó erőművek blokktranszformátorának nagyfeszültségű oldalára lettek meghatározva. A védelmi
működés
hálózatgyengítő
hatásának
modellezése
a
zárlat
megszüntetésével egy időben egy-egy vezeték végleges kikapcsolásával történt. Így az egyes – a védelmi működés által bontott – vezetékenként más és más kritikus zárlathárítási idők adódtak, melyek közül mértékadóként a legkisebb kerülhet kiválasztásra. A vizsgálatokhoz használt meghibásodások háromfázisú szimmetrikus földzárlatok. Ez a zárlattípus a gyakorlatban igen ritkán fordul elő, de könnyen számolható, tranziens stabilitás szempontjából pedig a legkedvezőtlenebbnek számít. Az Üzemi Szabályzat fentebb említett Irányelvének 5/VI. pontja előírja, hogy atomerőműben termelt teljesítmény kétszeres hiányállapotban is elszállítható kell, hogy legyen. A 2024-es sarokév alapeseti és a 2030-as sarokév erőműhiányos modelljei már tartalmazzák a Paksi Atomerőmű bővítésével üzembe kerülő első új blokkot, a 2030-as sarokév alapeseti modelljei pedig már mindkét új blokkot,ezért a fenti követelmény ellenőrzésére az újonnan létesülő alállomás (Paks II. 400 kV – a számítási eredményeket feltüntető táblázatokban: „Paks Új”) csatlakozó vezetékeire úgy is meghatároztuk a kritikus zárlathárítási időket, hogy közben ezen távvezetékek egyikének állandósult állapotbeli hiányát (karbantartását) feltételeztük.
Az esetek értékelése során abszolút és relatív minősítési szempontok egyaránt előfordultak. A kritikus zárlathárítási időknek a megfeleléshez minden megvizsgált csomóponton meg kellett haladniuk a 160 ms-ot. Ez lényegében az Üzemi Szabályzat azon elvárásának való megfelelés előfeltétele, mely szerint „erőműhöz közeli háromfázisú rövidzárlat esetén alapkövetelmény, hogy a generátorokat maximális üzemi hatásos teljesítményen üzemeltetve, gépkapcsukon a hálózat üzemeltetése, és a gépparaméterek által megengedett lehető legkisebb üzemi meddő teljesítményen való működésekor a kritikus zárlathárítási idő t3Fkrit≥160 ms (120 kV-on t3Fkrit≥250 ms) legyen”. Mivel nehezen lenne elfogadható egy olyan
- 74 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
hálózatfejlesztési
koncepció, mely a
tranziens stabilitási
mutatók romlását
eredményezné, vizsgálat tárgya volt a kritikus zárlathárítási idők alakulásának trendje is. A 2019-re, 2024-re és 2030-ra számolt mértékadó kritikus zárlathárítási idők erőművenként lettek összehasonlítva,
és elvárás volt, hogy az idő
előrehaladtával javuljanak, vagy legalábbis a 2019-re számított értékekhez képest ne romoljanak jelentősen. Ezen kívül az értékelés során a kapott értékek összevetésre kerültek a 2013-as Hálózatfejlesztési Terv számításai során 2018-ra és 2023-ra számított kritikus zárlathárítási időkkel is, azonban figyelembe kell venni, hogy esetenként az erőművi üzemállapotok jelentősen eltérhetnek, valamint hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével belépő új blokkok mérete jelen Tervben már 1200 MW bruttó teljesítménnyel lett figyelembe véve (a 2013-as Tervben feltételezett nettó 1600 MW-tal szemben). A Paksi Atomerőmű új blokkjára, karbantartásokkal gyengített hálózati állapotokra számított kritikus zárlathárítási idők külön táblázatban kerültek megadásra, és az eredmények csak abszolút szempontból lettek értékelve.
Az 2-7. táblázatok a vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2018ra, 2023-ra és 2030-ra számított értékeit mutatják, alapeseti és erőműhiányos (CCGT blokkok nem járnak) változatokra.
- 75 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2019 nyár, magas terhelésfelfutás
2019 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2019 tél, magas terhelésfelfutás
2019 tél, alacsony terhelésfelfutás
ALBFERFALVA 220 kV
0.33
0.32
0.32
0.32
DUNAÚJVÁROS 220 kV
0.33
0.32
0.32
0.32
DUNAMENTI 220 kV
MARTONVÁSÁR 220 kV
0.32
0.32
0.32
0.31
DUNAMENTI 220 kV
ÓCSA 220 kV
0.33
0.32
0.32
0.32
GYŐR 400 kV
0.35
0.32
0.35
0.31
OROSZLÁNY 400 kV
0.35
0.34
0.35
0.31
GABCIKOVO 400 kV I.
0.35
0.34
0.35
0.31
GÖNYŰ 400 kV
GABCIKOVO 400 kV II.
0.35
0.34
0.34
0.31
DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV I.
0.24
0.34
0.24
0.24
DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV II.
0.24
0.24
0.24
0.24
SZOLNOK 220 kV
0.25
0.24
0.24
0.24
ZUGLÓ 220 kV I.
0.24
0.24
0.24
0.24
ZUGLÓ 220 kV II.
0.24
0.24
0.24
0.24
PERKÁTA 400 kV
0.25
0.24
0.24
0.24
PAKS 400 kV
LITÉR 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.24
PAKS 400 kV
PÉCS 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
PAKS 400 kV
SÁNDORFALVA 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
PAKS 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
SAJÓSZÖGED 220 kV
DEBRECEN 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV I.
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV II.
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
KISVÁRDA 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
SZOLNOK 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
TISZALÖK 220 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
FELSŐZSOLCA 400 kV
0.35
0.33
0.35
0.34
SAJÓSZÖGED 400 kV
GÖD 400 kV
0.34
0.32
0.34
0.33
SAJÓSZÖGED 400 kV
DEBR. JÓZSA 400 kV
0.35
0.33
0.35
0.34
SAJÓSZÖGED 400 kV
KISVÁRDA 400 kV
0.36
0.34
0.35
0.34
DUNAMENTI 220 kV
0.33
0.33
0.33
0.34
BÉKÉSCSABA 400 kV
0.26
0.26
0.28
0.25
PAKS 400 kV
0.26
0.25
0.27
0.24
ARAD 400 kV
0.26
0.26
0.28
0.25
SÁNDORFALVA 400 kV
SUBOTICA 400 kV
0.27
0.26
0.29
0.25
OROSZLÁNY 400 kV
BICSKE DÉL 400 kV
0.42
0.41
0.41
0.40
GÖNYŰ 400 kV
0.41
0.41
0.41
0.40
GYŐR 400 kV
0.41
0.41
0.41
0.40
MARTONVÁSÁR 400 kV
0.42
0.41
0.41
0.40
DUNAMENTI 220 kV DUNAMENTI 220 kV
GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV
DETK 220 kV DETK 220 kV DETK 220 kV PAKS 400 kV
ALBERTFALVA 220 kV SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV
OROSZLÁNY 400 kV OROSZLÁNY 400 kV OROSZLÁNY 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
2. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2019-re számított értékei, alapeset
- 76 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2019 nyár, magas terhelésfelfutás
2019 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2019 tél, magas terhelésfelfutás
2019 tél, alacsony terhelésfelfutás
SAJÓSZÖGED 220 kV I.
0.25
0.24
0.25
0.25
SAJÓSZÖGED 220 kV II.
0.25
0.24
0.25
0.25
DETK 220 kV
SZOLNOK 220 kV
0.25
0.24
0.25
0.25
DETK 220 kV
ZUGLÓ 220 kV I.
0.25
0.24
0.25
0.25
ZUGLÓ 220 kV II.
0.25
0.24
0.25
0.25
PERKÁTA 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.24
LITÉR 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
PÉCS 400 kV
0.27
0.27
0.25
0.25
SÁNDORFALVA 400 kV
0.27
0.26
0.25
0.25
TOPONÁR 400 kV
0.27
0.26
0.25
0.25
DETK 220 kV DETK 220 kV
DETK 220 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
3. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2019-re számított értékei, erőműhiányos változat
- 77 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2024 nyár, magas terhelésfelfutás
2024 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2024 tél, magas terhelésfelfutás
2024 tél, alacsony terhelésfelfutás
ALBFERFALVA 220 kV
0.35
0.34
0.34
0.34
DUNAÚJVÁROS 220 kV
0.35
0.34
0.34
0.34
DUNAMENTI 220 kV
MARTONVÁSÁR 220 kV
0.35
0.34
0.34
0.34
DUNAMENTI 220 kV
ÓCSA 220 kV
0.35
0.34
0.34
0.34
GYŐR 400 kV
0.39
0.39
0.39
0.39
OROSZLÁNY 400 kV
0.39
0.39
0.39
0.39
GABCIKOVO 400 kV I.
0.39
0.39
0.39
0.39
GÖNYŰ 400 kV
GABCIKOVO 400 kV II.
0.39
0.39
0.39
0.39
DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV I.
0.25
0.24
0.24
0.24
DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV II.
0.25
0.24
0.24
0.24
SZOLNOK 220 kV
0.25
0.24
0.24
0.24
ZUGLÓ 220 kV I.
0.25
0.24
0.24
0.24
ZUGLÓ 220 kV II.
0.25
0.24
0.24
0.24
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.22
0.21
0.21
PAKS 400 kV
PAKS ÚJ 400 kV I.
0.23
0.22
0.22
0.22
PAKS 400 kV
PAKS ÚJ 400 kV II.
0.23
0.22
0.22
0.22
PAKS 400 kV
PÉCS 400 kV
0.23
0.22
0.22
0.22
PAKS 400 kV
SÁNDORFALVA 400 kV
0.22
0.22
0.21
0.21
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PERKÁTA 400 kV
0.21
0.21
0.21
0.21
LITÉR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS 400 kV I.
0.22
0.22
0.22
0.21
PAKS 400 kV II.
0.22
0.22
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
SAJÓSZÖGED 220 kV
DEBRECEN 220 kV
>0.50
>0.50
>0.50
>0.50
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV I.
>0.50
>0.50
>0.50
>0.50
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV II.
>0.50
>0.50
>0.50
>0.50
SAJÓSZÖGED 220 kV
KISVÁRDA 220 kV
>0.50
>0.50
>0.50
>0.50
SAJÓSZÖGED 220 kV
SZOLNOK 220 kV
>0.50
>0.50
>0.50
>0.50
SAJÓSZÖGED 220 kV
TISZALÖK 220 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
FELSŐZSOLCA 400 kV
>0.50 0.37
>0.50 0.35
>0.50 0.37
>0.50 0.35
SAJÓSZÖGED 400 kV
GÖD 400 kV
0.36
0.34
0.36
0.34
DEBR. JÓZSA 400 kV
0.37
0.35
0.37
0.35
NYÍREGYHÁZA 400 kV
0.37
0.36
0.37
0.35
ALBERTFALVA 220 kV
DUNAMENTI 220 kV
0.37
0.36
0.37
0.37
SÁNDORFALVA 400 kV
BÉKÉSCSABA 400 kV
0.30
0.30
0.30
0.29
PAKS 400 kV
0.29
0.28
0.29
0.28
ARAD 400 kV
0.30
0.30
0.30
0.39
SUBOTICA 400 kV
0.31
0.30
0.31
0.30
OROSZLÁNY 400 kV
BICSKE DÉL 400 kV
0.44
0.44
0.44
0.43
OROSZLÁNY 400 kV
GÖNYŰ 400 kV
0.44
0.43
0.43
0.43
OROSZLÁNY 400 kV
GYŐR 400 kV
0.44
0.43
0.43
0.43
MARTONVÁSÁR 400 kV
0.44
0.44
0.44
0.43
DUNAMENTI 220 kV DUNAMENTI 220 kV
GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV
DETK 220 kV DETK 220 kV DETK 220 kV PAKS 400 kV
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV SAJÓSZÖGED 400 kV
SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV
OROSZLÁNY 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
4. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2024-re számított értékei, alapeset
- 78 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2024 nyár, magas terhelésfelfutás
2024 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2024 tél, magas terhelésfelfutás
2024 tél, alacsony terhelésfelfutás
SAJÓSZÖGED 220 kV I.
0.31
0.30
0.30
0.28
SAJÓSZÖGED 220 kV II.
0.31
0.30
0.30
0.28
DETK 220 kV
SZOLNOK 220 kV
0.31
0.30
0.30
0.28
DETK 220 kV
ZUGLÓ 220 kV I.
0.31
0.30
0.30
0.28
ZUGLÓ 220 kV II.
0.31
0.30
0.30
0.28
PERKÁTA 400 kV
0.27
0.26
0.25
0.25
LITÉR 400 kV
0.27
0.26
0.25
0.25
PÉCS 400 kV
0.28
0.27
0.26
0.25
SÁNDORFALVA 400 kV
0.27
0.26
0.25
0.25
TOPONÁR 400 kV
0.28
0.27
0.26
0.25
DETK 220 kV DETK 220 kV
DETK 220 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
5. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2024-re számított értékei, erőműhiányos változat
- 79 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2030 nyár, magas terhelésfelfutás
2030 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2030 tél, magas terhelésfelfutás
2030 tél, alacsony terhelésfelfutás
ALBFERFALVA 220 kV
0.31
0.33
0.32
0.33
DUNAÚJVÁROS 220 kV
0.32
0.33
0.32
0.33
DUNAMENTI 220 kV
MARTONVÁSÁR 220 kV
0.31
0.32
0.32
0.33
DUNAMENTI 220 kV
ÓCSA 220 kV
0.32
0.33
0.32
0.33
GYŐR 400 kV
0.34
0.31
0.35
0.31
OROSZLÁNY 400 kV
0.34
0.30
0.35
0.30
GABCIKOVO 400 kV I.
0.33
0.30
0.34
0.30
GÖNYŰ 400 kV
GABCIKOVO 400 kV II.
0.33
0.30
0.34
0.30
PAKS 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.20
0.20
0.20
0.19
PAKS 400 kV
PAKS ÚJ 400 kV I.
0.20
0.20
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV II.
0.20
0.20
0.21
0.20
PÉCS 400 kV
0.20
0.20
0.20
0.19
SÁNDORFALVA 400 kV
0.20
0.19
0.20
0.19
ALBERTIRSA 400 kV
0.19
0.19
0.20
0.19
PERKÁTA 400 kV
0.19
0.19
0.19
0.19
LITÉR 400 kV
0.19
0.19
0.19
0.19
PAKS 400 kV I.
0.20
0.20
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.20
0.20
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.19
0.19
0.20
0.19
SAJÓSZÖGED 220 kV
DEBRECEN 220 kV
>0.50
0.48
>0.50
0.49
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV I.
>0.50
0.48
>0.50
0.49
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV II.
>0.50
0.48
>0.50
0.49
SAJÓSZÖGED 220 kV
KISVÁRDA 220 kV
>0.50
0.48
>0.50
0.49
SAJÓSZÖGED 220 kV
SZOLNOK 220 kV
>0.50
0.48
>0.50
0.49
SAJÓSZÖGED 220 kV
TISZALÖK 220 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
FELSŐZSOLCA 400 kV
>0.50 0.34
0.48 0.31
>0.50 0.33
0.49 0.33
SAJÓSZÖGED 400 kV
GÖD 400 kV
0.33
0.30
0.33
0.33
DEBR. JÓZSA 400 kV
0.34
0.31
0.33
0.33
SAJÓSZÖGED 400 kV
NYÍREGYHÁZA 400 kV
0.34
0.31
0.33
0.33
ALBERTFALVA 220 kV
DUNAMENTI 220 kV
0.31
0.37
0.37
0.37
BÉKÉSCSABA 400 kV
0.27
0.28
0.27
0.28
PAKS 400 kV
0.26
0.26
0.26
0.26
ARAD 400 kV
0.27
0.28
0.28
0.28
SÁNDORFALVA 400 kV
SUBOTICA 400 kV
0.27
0.28
0.28
0.28
OROSZLÁNY 400 kV
BICSKE DÉL 400 kV
0.38
0.37
0.38
0.38
GÖNYŰ 400 kV
0.38
0.37
0.38
0.38
GYŐR 400 kV
0.38
0.37
0.38
0.38
MARTONVÁSÁR 400 kV
0.38
0.37
0.38
0.38
DUNAMENTI 220 kV DUNAMENTI 220 kV
GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV
PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV
OROSZLÁNY 400 kV OROSZLÁNY 400 kV OROSZLÁNY 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
6. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2030-ra számított értékei, alapeset
- 80 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2030 nyár, magas terhelésfelfutás
2030 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2030 tél, magas terhelésfelfutás
2030 tél, alacsony terhelésfelfutás
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV I.
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS 400 kV
PAKS ÚJ 400 kV II.
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS 400 kV
PÉCS 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
SÁNDORFALVA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
LITÉR 400 kV
0.22
0.20
0.21
0.20
PAKS 400 kV I.
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS 400 kV II.
0.22
0.21
0.21
0.21
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS 400 kV PAKS 400 kV
PAKS 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
7. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2030-ra számított értékei, erőműhiányos változat
Összességében elmondható, hogy a 2018-ig, 2023-ig, illetve 2030-ig tervezett hálózatfejlesztések, valamint az újonnan csatlakozó erőművek nem veszélyeztetik a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitását. A 2019-es és 2024-es alapeseti modellre kapott eredmények között nincs jelentős eltérés. A 2030-as alapeseti modellre kissé alacsonyabb kritikus zárlathárítási idők adódtak, de minden esetben az Üzemi Szabályzat áltat előírt 160 ms felett vannak. A legalacsonyabb értékek a Paksi Atomerőműnél figyelhetők meg, ahol az új blokkok belépése (2024-re egy, 2030-ra két új blokk) kismértékben csökkenti a kritikus zárlathárítási időket, de még a legalacsonyabb érték (190 ms) is bőven az előírt 160 ms felett van. Az erőműhiányos változatoknál is megfigyelhető ugyanez a tendencia, de ezekben az esetekben mindig magasabb értékek adódtak, mint az alapeseti modelleken. A 2013-as Hálózatfejlesztési Tervben 2018-ra, 2023-ra és 2030-ra számított kritikus zárlathárítási időkkel – ahol lehetséges volt – a megfelelő eseteket összevetve nem tapasztalhatók jelentős eltérések.
A Paksi Atomerőmű új blokkjaira, karbantartások figyelembevételével kapott kritikus zárlathárítási idők között 180 ms a legkisebb érték (lásd 8-10 táblázat), ami több karbantartás/zárlatos vezeték kombináció esetében is előfordult, a 2030-as alapeseti modelleken. Ennek oka, hogy ebben a változatban már mindkét új blokk szerepel.
- 81 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Az elvártaknak megfelelően az eredményekből látható, hogy az egy új blokkot tartalmazó változatokra (2024-es alapeseti és 2030-as erőműhiányos modellek) kedvezőbb eredmények adódtak.
Összességében sem javuló, sem romló tendencia nem figyelhető meg, az egyes sarokévek
modellváltozatai
megfelelnek
a
tranziens
stabilitásra
vonatkozó
követelményeknek. Mindezek alapján elmondható, hogy a Hálózatfejlesztési Tervben előirányzott fejlesztések tranziens stabilitási problémákat nem okoznak.
- 82 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
Bontott vezeték túloldali végpontja
2024 nyár, magas terhelésfelfutás
2024 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2024 tél, magas terhelésfelfutás
2024 tél, alacsony terhelésfelfutás
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-ALBERTIRSA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.21
0.21
0.20
0.20
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.21 0.22
0.21 0.22
0.21 0.21
0.20 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.22
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PERKÁTA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV LITÉR 400 kV
0.21 0.20
0.20 0.20
0.20 0.20
0.20 0.20
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.21
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.21
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.21
0.21
0.20
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-LITÉR 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV
0.21 0.22
0.21 0.21
0.21 0.21
0.20 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.21
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.21
0.21
0.21
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II. TOPONÁR 400 kV
0.22 0.22
0.22 0.22
0.22 0.22
0.22 0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV II. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.22
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.22 0.22
0.21 0.22
0.22 0.22
0.21 0.22
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.22
0.22
0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-TOPONÁR 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.21
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.21 0.22
0.21 0.22
0.21 0.22
0.21 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.22
0.22
0.21
8. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjára számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2024, alapeset
- 83 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
Bontott vezeték túloldali végpontja
2030 nyár, magas terhelésfelfutás
2030 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2030 tél, magas terhelésfelfutás
2030 tél, alacsony terhelésfelfutás
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-ALBERTIRSA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.19
0.18
0.19
0.18
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.19 0.20
0.19 0.19
0.19 0.20
0.18 0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.20
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.19
0.19
0.19
0.19
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PERKÁTA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV LITÉR 400 kV
0.18 0.18
0.18 0.18
0.18 0.18
0.18 0.18
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.19
0.19
0.19
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.19
0.19
0.19
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.19
0.18
0.19
0.18
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-LITÉR 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV
0.19 0.18
0.18 0.18
0.19 0.18
0.18 0.18
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.19
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.19
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.19
0.19
0.19
0.19
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.20
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.19
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV
0.19
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II. TOPONÁR 400 kV
0.18 0.20
0.18 0.20
0.19 0.20
0.19 0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV II. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.20
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.19
0.19
0.20
0.19
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.19 0.18
0.19 0.18
0.20 0.19
0.19 0.19
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.20
0.20
0.20
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-TOPONÁR 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.19
0.19
0.19
0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.19
0.18
0.19
0.18
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.19 0.20
0.18 0.19
0.19 0.20
0.18 0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.20
0.19
0.20
0.19
9. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjaira számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2030, alapeset
- 84 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
Bontott vezeték túloldali végpontja
2030 nyár, magas terhelésfelfutás
2030 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2030 tél, magas terhelésfelfutás
2030 tél, alacsony terhelésfelfutás
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-ALBERTIRSA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.22 0.22
0.20 0.21
0.21 0.21
0.20 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PERKÁTA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV LITÉR 400 kV
0.21 0.21
0.20 0.20
0.20 0.20
0.20 0.19
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.21
0.20
0.20
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-LITÉR 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV
0.22 0.21
0.20 0.20
0.21 0.20
0.20 0.20
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV I.
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.21
0.20
0.20
0.20
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV I. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.21
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II. TOPONÁR 400 kV
0.22 0.22
0.21 0.21
0.22 0.22
0.21 0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV II. PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.21
0.22
0.21
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.22 0.22
0.21 0.21
0.22 0.22
0.21 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.22
0.21
0.22
0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-TOPONÁR 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV
0.22
0.21
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV
PERKÁTA 400 kV
0.22
0.20
0.21
0.20
PAKS ÚJ 400 kV PAKS ÚJ 400 kV
LITÉR 400 kV PAKS 400 kV I.
0.21 0.22
0.20 0.21
0.21 0.21
0.20 0.21
PAKS ÚJ 400 kV
PAKS 400 kV II.
0.22
0.21
0.21
0.21
10. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjaira számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2030, erőműhiányos változat
A számításokról bővebb információk a IV. számú Mellékletben találhatók.
- 85 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
4.4.
Átviteli kapacitás
4.4.1.
Import/export kapacitások
Nagyon nehéz előre meghatározni, hogy egy – szinte percről-percre – változó villamos energetikai környezetben milyen nagyságú átviteli kapacitások várhatók. A jelenlegi nemzetközi gyakorlat is abba az irányba mozdul, hogy – épp a nagyfokú változékonyság, nagymértékű bizonytalanságból eredő pontatlanságok miatt – az éves,
havi
kapacitásmutatók
meghatározása,
kapacitásjogok
allokációjának
jelentősége csökken, és helyette a „napi” számításokra, allokációkra helyeződik a hangsúly.
Közép- és hosszú távra előretekintve nincs is értelme, nem is lehet pontosan meghatározni a kapacitásmutatókat, helyette nagyságuk várható alakulására, a tendenciákra helyezzük a hangsúlyt. Alapelv, hogy a magyar villamosenergia-rendszer számára rugalmasságot és mozgásteret biztosító import kapacitások rendelkezésre álljanak (lehetőség szerint minél több irányból), és a magyar rendszer az összeurópai villamosenergiakereskedelmi tevékenység számára kellő kapacitásokat biztosítson.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hagyományos ENTSO-E NTC számítási módszertanát és gyakorlatát meghaladta az idő. Jelenleg számos regionális kezdeményezés van arra, hogy a bilaterális NTC meghatározás helyett az áramlás alapú átviteli kapacitásszámítás („Flow Based Capacity Assessment/Allocation”) kerüljön általánosan elfogadásra, bevezetésre. Mindezek tükrében – tájékoztató jelleggel – megadjuk az egyes határmetszékekre vonatkozó NTC értékeket, valamint az ezekhez tartozó FBCA módszertannal összefüggő határkapacitásokat („Border Capacity”).
Míg az NTC értékek a korábbi évtizedek „szerződéses út” származtatott mennyiségei a kereskedők számára (és így jellemzően nagyon változékonyak), a BC értékek a fizikai realitásokhoz jobban kapcsolhatók, és az egyes határmetszékeken
- 86 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
megengedhető maximális teljesítményáramlásokat adják meg („szerződéses úttól” függetlenül).
Összességében
megállapítható,
hogy
a
magyar
villamosenergia-rendszer
nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az ENTSO-E előírásokkal kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé.
11. táblázat47 Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – NTC értékek
47
A vizsgálati változatok nevének végén szereplő pluszjel nagy importos esetet jelöl. Így például a NYÁR-ALACSONY+ elnevezés a nyári, alacsony terhelésfelfutású nagy importhányadú vizsgálati változatnak felel meg.
- 87 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
12. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – BC értékek
4.4.2.
Egy
Tranzitáló képesség
villamosenergia-rendszer
teljesítményszállítási
képességének
(export/import/tranzit) nagysága, mértéke a rendszer jellemzője, mely a rendszer egy pontján, részterületén betáplált teljesítménnyel azonos nagyságú teljesítményigénynek, a rendszer más pontján/részterületén történő kielégíthetőségében nyilvánul meg.
Ezen többletek és hiányok teljesítményáramlásokat generálnak a hurkoltan üzemelő összeurópai együttműködő villamosenergia-rendszerben, mely áramlások eloszlását a mindenkori topológiai viszonyok határozzák meg. A valószínűsíthető források (exportálók) és nyelők (importálók) ismeretében jól definiálhatók az áramlási irányok (szállítási utak), melyek tovább növelik, esetleg csökkentik a meglévő áramlásokat.
- 88 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Két jellemző szállításra bemutatjuk ezen szállítási utakat (eloszlási tényezőket).
13. ábra Észak-déli (német-olasz) szállítás jellemző szállítási útvonalai
- 89 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
14. ábra Kelet-nyugati (balkán régió-német) szállítás jellemző szállítási útvonalai
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer bár jellemzően érintett a nemzetközi szállításokban – összhangban az ENTSO-E elvárásokkal –, nem jelent korlátot egy racionális mértékű villamosenergiakereskedelemnek („tranzit”-nak), az egységes villamosenergia-piac működésének.
A számításokról bővebb információk az VI. számú Mellékletben találhatók.
4.4.3.
Várható export/import/tranzit viszonyok, piacszimuláció
A magyar átviteli hálózat fejlesztésének tervezésekor a közép- és hosszú távra előretekintő hálózatszimulációs vizsgálatok eredményeit, és így a javasolandó hálózatfejlesztéseket is jelentősen befolyásolhatják a vizsgált hálózatállapotok magyar export-, import- és tranzitviszonyai.
- 90 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Kereslet-kínálat elemzéssel figyelembe vehetők az ENTSO-E tagországokban várhatóan
megvalósuló
erőmű-létesítések
hatásai
az
országok
közti
villamosenergia-kereskedelemre, előre jelezhetők az export-, import- és tranzit viszonyok. A vizsgálathoz szükséges bemenő adatok forrása az ENTSO-E által a 2014-es TYNDP céljaira összeállított piacmodellezési adatbázis (PEMMDB), melyben a tagországok jövőbeli várható forrásoldali kapacitásai, órás bontású fogyasztási adatai és az országok közti kereskedelmi ügyletek korlátai kerültek összegyűjtésre. Az optimalizálási feladatok célja a villamosenergia-igény kielégítése ENTSO-E szinten, minimális termelési összköltséggel. Megoldásként az egyes országok erőműtípusonkénti betáplálásai és az országok közti kereskedési ügyletek adódnak. Előbbiekből a jövőbeli várható erőműjáratások, utóbbiakból az országok szaldói és a kereskedelmi ügyletekből adódó tranzit számolható. Az országok szaldói alapján egy PTDF mátrix segítségével meghatározhatók a villamosenergiarendszer várható áramlásai is metszékek vagy akár távvezetékek szintjén, valamint meghatározhatók a tranzitáramlások is. Így a jövőbeli várható villamosenergiakereskedések és az azok által okozott áramlások közvetlenül összehasonlíthatóvá válnak.
A PEMMDB 2030-ra vonatkozó adatait alapul véve határoztuk meg a magyar export-, import- és tranzitviszonyokat különböző szcenáriókra. A vizsgálatban a magyar rendszer frissített 2030-ra vonatkozó erőművi kapacitásai szerepelnek két változatot
feltételezve.
Az
első
változat
az
összes
szándéknyilatkozatot
figyelembevevő ún. normál szcenárió, míg a másik az erőművi beruházások elmaradásával számoló „erőműhiányos” változat. A számítást mindkét eseten belül az ENTSO-E Tízéves Hálózatfejlesztési Tervének négy víziójára48 elvégezve az alábbi eredményeket kaptuk.
48
További információk az ENTSO-E Tízéves Hálózatfejlesztési Tervének négy víziójáról az ENTSO-E honlapján (www.entsoe.eu) találhatók, egy rövid áttekintés elérhető az alábbi hivatkozás alatt: https://www.entsoe.eu/fileadmin/user_upload/_library/events/Workshops/2030_Visions/announcemen t_leaflet__2030_vision.pdf
- 91 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
A normál esetre végzett futtatások eredményei alapján a várható export-import szaldó értékei a vízióktól függően jellemzően49 1700 MW import és 600 MW export (1-es és 2-es víziók), vagy 1050 MW import és 2700 MW export (3-as és 4-es víziók) közé estek. Az erőműhiányos esetben az egyes víziókra kapott szaldóértékek különbségei alacsonyabbak, jellemzően mind a négy vízióra az értékek 850 MW és 3200 MW import közé esnek. A kapott értékek tartamgörbéit a 15. ábra és 16. ábra mutatja be.
4000 Normál, Vision 1
3000 2000
Normál, Vision 2
1000
Normál, Vision 3
0 -1000
1 439 877 1315 1753 2191 2629 3067 3505 3943 4381 4819 5257 5695 6133 6571 7009 7447 7885 8323
Szaldó [MW] (pozitív érték esetén export)
5000
Normál, Vision 4
-2000 -3000
Óra
15. ábra Normál eset export-import szaldóinak tartamgörbéi a TYNDP vízióira
49
Az adatsorokat határoló értékek az éves szimulációk 8760 órás eredményei 5%-os és 95%-os percentiliseinek kerekítéseiből adódtak.
- 92 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
1000 Er.hiányos, Vision 1 0 -1000
1 439 877 1315 1753 2191 2629 3067 3505 3943 4381 4819 5257 5695 6133 6571 7009 7447 7885 8323
Szaldó [MW] (pozitív érték esetén export)
2000
Er.hiányos, Vision 2 Er.hiányos, Vision 3
-2000
Er.hiányos, Vision 4
-3000 -4000 -5000
Óra
16. ábra Erőműhiányos eset export-import szaldóinak tartamgörbéi a TYNDP vízióira
A
villamosenergia-kereskedelem
hatására
létrejövő
metszékáramlásokból
származtatott energiamérlegeket az alábbi, 17. ábra és 18. ábra mutatja be. Normál, Vision 1
Normál, Vision 2
Normál, Vision 3
Normál, Vision 4
Energia [GWh] (pozitív érték export irányt jelöl)
8 000 6 000 4 000 2 000 0 -2 000
HU>SK
HU>UA
HU>RO
HU>HR
HU>SI
HU>RS
HU>AT
-4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000
17. ábra A magyar metszékek energiamérlegei, normál eset
Normál esetben az 1. és 2. vízióban a szlovák, ukrán és román metszékekre import irányú áramlás, a horvát, szlovén és osztrák metszékre export irányú áramlás jellemző. A normál esetben exportos 3. vízióban csak az ukrán, 4. vízióban az ukrán és a szlovák metszékre adódott 1000 GWh-nál magasabb import. E két vízióban a jellemző exportirány Horvátország, Szerbia és Szlovénia.
- 93 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
Er.hiányos, Vision 1
Er.hiányos, Vision 2
Er.hiányos, Vision 3
Er.hiányos, Vision 4
Energia [GWh] (pozitív érték export irányt jelöl)
6 000 4 000 2 000 0 -2 000
HU>SK
HU>UA
HU>RO
HU>HR
HU>SI
HU>RS
HU>AT
-4 000 -6 000 -8 000 -10 000 -12 000 -14 000 -16 000 -18 000
18. ábra A magyar metszékek energiamérlegei, erőműhiányos eset
Az erőműhiányos esetekben az import villamos energia a szlovák, ukrán és román metszékeken keresztül áramlott az országba, és egy része jellemzően a horvát és szlovén metszékeken áramlott tovább külföldre. Az osztrák és szerb metszékekre víziótól függően pozitív (exportos) vagy negatív (importos) energiamérleg is adódott. A normál és az erőműhiányos esetekre kapott tranzitáramlások tartamgörbéit a 19. ábra és a 20. ábra mutatja be. Mindkét esetben a 2. vízió adataira adódtak a legmagasabb (normál esetben jellemzően 950 MW és 2820 MW közötti, erőműhiányos esetben 390 MW és 2510 MW közötti) tranzit értékek és a 3. vízióra a legalacsonyabbak (normál esetben jellemzően 730 MW és 2750 MW között, erőműhiányos esetben 230 MW és 2240 MW között).
- 94 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
5000 Tranzit [MW] (áramlás alapú)
4500 4000 Normál, Vision 1
3500 3000
Normál, Vision 2
2500
Normál, Vision 3
2000 1500
Normál, Vision 4
1000 500 1 439 877 1315 1753 2191 2629 3067 3505 3943 4381 4819 5257 5695 6133 6571 7009 7447 7885 8323
0 Óra
19. ábra Normál eset tranzitáramlásainak tartamgörbéi a TYNDP vízióira 4500 Tranzit [MW] (áramlás alapú)
4000 3500 Er.hiányos, Vision 1
3000 2500
Er.hiányos, Vision 2
2000
Er.hiányos, Vision 3
1500 Er.hiányos, Vision 4
1000 500 1 439 877 1315 1753 2191 2629 3067 3505 3943 4381 4819 5257 5695 6133 6571 7009 7447 7885 8323
0 Óra
20. ábra Erőműhiányos eset tranzitáramlásainak tartamgörbéi a TYNDP vízióira
A számítás segítségével közvetlenül összehasonlíthatóak metszékek áramlásai a metszéken kötött kereskedéssel, vagy a kereskedelmi ügyletekből számolt tranzit a tényleges tranzitáramlásokkal. E két esetre mutat be egy-egy példát a 21. ábra és 22. ábra. Az ábrákon az első két adatsor (kék és piros) összetartozó értékeket jelöl, bemutatva, hogy adott kereskedés értékek esetén milyen tényleges áramlások léptek fel. A harmadik (zöld) adatsor az áramlások (kereskedéstől függetlenül rendezett) tartamgörbéje.
- 95 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2000 1000
-1000
1 488 975 1462 1949 2436 2923 3410 3897 4384 4871 5358 5845 6332 6819 7306 7793 8280
0
Normál, Vision 1 HU>SK Áramlás (kereskedés alapján rendezve) Normál, Vision 1 HU>SK Kereskedés (rendezve)
-2000 Normál, Vision 1 HU>SK Áramlás (külön rendezve)
-3000 -4000 -5000
21. ábra A magyar-szlovák metszék kereskedéseinek és áramlásainak összehasonlítása (normál eset, TYNDP Vision 1)
4500 4000
Er.hiányos, Vision 1 Tranzit Áramlás (kereskedelmi ügyletekből számolt tranzit alapján rendezve)
3500 3000 2500
Er.hiányos, Vision 1 Kereskedelmi Ügyletekből Számolt Tranzit (rendezve)
2000 1500
Er.hiányos, Vision 1 Tranzit Áramlás (külön rendezve)
1000 500
1 463 925 1387 1849 2311 2773 3235 3697 4159 4621 5083 5545 6007 6469 6931 7393 7855 8317
0
22. ábra A kereskedelmi ügyletekből számolt tranzit értékeinek és a tranzitáramlás értékeinek összehasonlítása (erőműhiányos eset, TYNDP Vision 1)
Az ábrákról leolvasható, hogy a kereskedelmi ügyletek ismerete önmagában az adott mennyiség áramlásalapú értékének meghatározásához nem tartalmaz elegendő információt. A szlovák-magyar metszéken kereskedett ügyeletektől például akár 1000 MW-al is eltérhet a tényleges áramlás. A kereskedelmi ügyletekből számolt tranzit a tényleges áramlástól szintén jelentősen eltérhet, tipikusan kis
- 96 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
értékeknél az áramlás magasabb, míg a magasabb kereskedelmi ügyletekből számolt tranzitértékeknél az áramlás akár 2000 MW-al alacsonyabb is lehet. A számítás menetének bővebb leírását és a részletes számítási eredményeket a Kapacitáselemzés melléklete tartalmazza. Az elemzés olyan hálózatfejlesztési projektek értékelésére is alkalmazható, melyek hatása a bemenő adatok változásával (pl. metszékeken történő kereskedés határértékének növekedése) számszerűsíthető. Az elemzéssel becsülhetők a TYNDP-s PCI projektek értékelésekor alkalmazott ún. Cost Benefit Analysis egyes indikátorai is.
5.
Idősorelemzés, valószínűségi számítások, „kockázatelemzés”
A jelenlegi tervezési gyakorlat kisszámú, ún. jellemző rendszerállapotok (téli és nyári csúcsterhelés
és
völgyidőszak)
elemzésével
határozza
meg
a
szükséges
hálózatfejlesztéseket. Egy-egy adott fejlesztés szükségességének, indokoltságának, hatékonyságának meghatározásához,
a
„kép
árnyalásához”
nagyszámú
várható
üzemállapot
szimulációján alapuló idősoros vizsgálatot alkalmaztunk. A Szigetcsép 400/132 kVos és a Kerepes 400/132 kV-os alállomásokhoz kapcsolódó problémák részletesebb elemzésén keresztül mutatjuk be a vizsgálat eredményeinek jellegét.
A villamosenergia-rendszer időbeli viselkedésének részletesebb leírására, a csúcsés völgyterheléses üzemállapotokon kívül jelentkező hálózati problémák feltárására, valamint
a
fellépő
számszerűsítésére
problémák
idősorelemzés
súlyosságának, került
fellépésük
elvégzésre.
Az
gyakoriságának
elemzés
alapja
a
sarokévekre és a sarokévek közti évekre végzett, órás felbontású DC load-flow számítás egyszeres (N-1) és kétszeres (N-1-1) hiányállapotokra. Ehhez a villamosenergia-rendszer topológia változásait (hálózatfejlesztések), az erőműpark
- 97 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
változásait, a várható erőművi betáplálásokat és a csomóponti terhelések időbeli változását kell leképezni. A sarokévek közti évekre vonatkozó hálózatmodelleket az adott évet követő sarokévi modellből, az átviteli hálózat fejlesztéseinek visszagörgetésével állítottuk elő, a sarokévekhez hasonlóan magas és alacsony terhelésfelfutásra, normál és erőműhiányos változatokra. A magyar erőművi betáplálások megadása egy erre a célra fejlesztetett, MVER szintű költségminimalizáláson alapuló optimalizáló algoritmussal történt. A csomóponti terhelések órás értékeinek előállítása historikus rendszerterhelési adatok alapján, skálázással történt. A várható export-import szaldó értékek meghatározása a 4.4.3 fejezetben részletesen tárgyalt módszer szerint történt.
A számítás menetét, a bemenő adatok megadásának módját és a vizsgálat részletes eredményeit a VII. számú Melléklet tárgyalja.
5.1.
Vizsgálati eredmények
A 2015 és 2024 közötti évekre elvégzett vizsgálat eredményei alapján Szigetcsép és Kerepes 400/132 kV-os alállomások megvalósítására mielőbb szükség van.
A
Szigetcsép
400/132 kV-os
alállomás
szükségessége
a
Dunamenti
transzformátorok túlterhelődési esetein keresztül szemléltethető. Az egyik dunamenti 220/132 kV-os
transzformátor
hiányállapota
esetén
a
másik
dunamenti
transzformátor túlterhelődése már a 2015-ös vizsgálati évben az összes vizsgált esetben előfordult (normál és erőműhiányos szcenárió, alacsony és magas terhelésfelfutás). A 23. ábra normál szcenárió, magas terhelésfelfutás esetére mutatja be a szimulációval kapott hatásos teljesítmény értékek hisztogramját. A pirossal jelölt oszlopkomponensek a túlterhelődéses eseteket jelzik.
- 98 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
1400 1200
Óra
1000 800 600 400 200 0 25.7
43.1
60.4
77.8
95.1 112.4 129.8 147.1 164.5 181.8 199.2 216.5 233.8
Hatásos teljesítmény [MW] 23. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2015-ös évi várható órás értékeinek hisztogramja a másik dunamenti transzformátor hiányállapotára (normál szcenárió, magas terhelésfelfutás)
A problémát a 2017-es vizsgálati évben már figyelembe vett50 Szigetcsép 400/132 kV-os alállomás megvalósulása megoldja. Ezt szemlélteti a 24. ábra és 25. ábra, melyek a dunamenti transzformátorok túlterhelődési gyakoriságait mutatják be N-1 és N-1-1 esetekre. Az ábrákon megfigyelhető, hogy a 2016-os évben alacsonyabbak túlterhelődési gyakoriságok, mint 2015-ben, melynek oka a Csepeli Erőmű 132 kV-ra betápláló gépeinek gyakoribb járatása a 2016-os szimulációs évben.
50
A számítások elvégzésekor még nem volt ismert, hogy a területszerzéssel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közelmúltbeli jogszabályváltozások miatt Szigetcsép alállomás tervezett üzembekerülése 2017. év végére tolódik.
- 99 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
80%
(N-1) Normál, alacsony t.f.
70%
(N-1) Erőműhiányos, alacsony t.f.
60%
(N-1) Normál, magas t.f.
50%
(N-1) Erőműhiányos, magas t.f.
40% 30% 20% 10% 0% 2015
2016
2017
2018
2019
24. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 esetre (másik dunamenti transzformátor kiesése)
90%
(N-1-1) Normál, alacsony t.f.
80%
(N-1-1) Erőműhiányos, alacsony t.f.
70%
(N-1-1) Normál, magas t.f.
60%
(N-1-1) Erőműhiányos, magas t.f.
50% 40% 30% 20% 10% 0% 2015
2016
2017
2018
2019
25. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1-1 esetre (másik dunamenti transzformátor és a Szolnok - Cegléd 132 kV-os távvezeték kiesése)
Üzemzavari
körülmények
transzformátorok
mellett
ideiglenes
(pl.
a
túlterhelésére
másik
transzformátor
lehetőség
van,
így
kiesése) a
a
probléma
kiértékelésekor a transzformátor terhelődésének mértéke is lényeges szempont. A
- 100 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
13. táblázat az egyes években fellépő legmagasabb 5 órás átlagterhelődéseket51 mutatja be. 2015
(N-1) Normál (N-1) Erőműhiányos (N-1-1) Normál (N-1-1) Erőműhiányos
Alacsony t.f. 138% 104% 144% 110%
2016
Magas Alacsony t.f. t.f. 142% 135% 109% 102% 148% 140% 114% 107%
2017
Magas Alacsony t.f. t.f. 141% <100% 108% <100% 146% <100% 113% <100%
Magas t.f. <100% <100% <100% <100%
13. táblázat Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok 5 órás átlagterhelődéseinek maximuma az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 (másik dunamenti transzformátor kiesése) és N-1-1 (másik dunamenti transzformátor és a Szolnok - Cegléd 132 kV-os távvezeték kiesése) esetekre
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a normál szcenárióban magasabb és gyakoribb a transzformátorok túlterhelődése, mint az erőműhiányos esetben. A transzformátorok
szempontjából
kritikus
110 %
fölötti
terhelődés
csak
az
erőműhiányos változatban alacsony terhelésfelfutás mellett és csak N-1 esetben nem lépett fel.
A Kerepes 400/132 kV-os alállomás szükségessége a zuglói transzformátorok túlterhelődési esetein keresztül mutatható be. A transzformátorok túlterhelődése már a 2015-ös vizsgálati évben megjelent, N-1 esetben a legmagasabb túlterhelődési gyakoriság a 2016-os vizsgálati év erőműhiányos, magas terhelésfelfutású változatára adódott. Az esetre kapott teljesítményáramlások hisztogramját a 26. ábra mutatja be.
51
Ugyanazon kiesési eset 5 egymást követő órában okozott terhelődéseinek átlagából az éves szimuláció alatti legmagasabb érték került meghatározásra.
- 101 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
2500
2000
Óra
1500
1000
500
0 13.5
39.1
64.6
90.2 115.8 141.3 166.9 192.4 218.0 243.6 269.1 294.7 320.2
Hatásos teljesítmény [MW] 26. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2016-os évi várható órás értékeinek hisztogramja egy másik zuglói transzformátor hiányállapotára (erőműhiányos szcenárió, magas terhelésfelfutás)
A legmagasabb terhelődésű állapotok az egyik zuglói transzformátor kiesése (N-1), továbbá ezen felül a Szolnok – Újszász MÁV 132 kV-os távvezeték kiesése (N-1-1) esetén lépnek fel. E két kiesés hatását mutatja be a 27. ábra és 28. ábra, valamint a 14. táblázat. 14%
(N-1) Normál, alacsony t.f.
12%
(N-1) Erőműhiányos, alacsony t.f.
10%
(N-1) Normál, magas t.f. (N-1) Erőműhiányos, magas t.f.
8% 6% 4% 2% 0% 2015
2016
2017
2018
2019
27. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 esetre (másik zuglói transzformátor kiesése)
- 102 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
40%
(N-1-1) Normál, alacsony t.f.
35%
(N-1-1) Erőműhiányos, alacsony t.f.
30%
(N-1-1) Normál, magas t.f.
25%
(N-1-1) Erőműhiányos, magas t.f.
20% 15% 10% 5% 0% 2015
2016
2017
2018
2019
28. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1-1 esetre (másik zuglói transzformátor és a Szolnok – Újszász MÁV 132 kV-os távvezeték kiesése)
2015
(N-1) Normál (N-1) Erőműhiányos (N-1-1) Normál (N-1-1) Erőműhiányos
Alacsony t.f. <100% 102% 104% 110%
2016
Magas Alacsony t.f. t.f. 101% 101% 104% 105% 109% 108% 112% 114%
2017
Magas Alacsony t.f. t.f. 107% <100% 109% <100% 114% <100% 117% <100%
Magas t.f. <100% <100% <100% <100%
14. táblázat Zugló 220/132 kV-os transzformátorok 5 órás átlagterhelődéseinek maximuma az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 (másik zuglói transzformátor kiesése) és N-1-1 (másik zuglói transzformátor és a Szolnok – Újszász MÁV 132 kV-os távvezeték kiesése) esetekre
Az
eredmények
figyelembevett
alapján
Kerepes
megállapítható, 400/132 kV-os
hogy
a
alállomás
2017-től a
zuglói
megvalósultként 220/132 kV-os
transzformátorok túlterhelődéseit N-1 és N-1-1 esetben is megszűnteti. A transzformátorok szempontjából kritikus 110 %-os túlterhelődés tartósan N-1-1 esetben lépett fel az erőműhiányos szcenárióban 2015-től, normál szcenárióban 2016-ban. Az alállomás létesítésének hatása megfigyelhető a detki transzformátorok túlterhelődési esetein is, melyet a 29. ábra mutat be.
- 103 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
40%
(N-1) Normál, alacsony t.f.
35%
(N-1) Erőműhiányos, alacsony t.f.
30%
(N-1) Normál, magas t.f.
25%
(N-1) Erőműhiányos, magas t.f.
20% 15% 10% 5% 0% 2015
2016
2017
2018
2019
29. ábra Detk 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 esetre (másik detki transzformátor kiesése)
Az ábrán megfigyelhető, hogy a 2017-es évben a Kerepes 400/132 kV-os alállomás megvalósulásának hatására a túlterhelődési gyakoriságok jelentős mértékben csökkenek, majd a 2018-tól figyelembevett detki 3. transzformátor hatására a túlterhelődések megszűnnek.
A számításokról bővebb információk a VII. számú Mellékletben találhatók.
- 104 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
6.
Ábrajegyzék
1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig................... 34 2. ábra A VER rendszerterheléseinek alakulása ...................................................... 35 3. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2014 ............................. 37 4. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2019 tél ............................................................................................................................. 37 5. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2019 nyár .......................................................................................................................... 37 6. ábra Termelői súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2014 .................................. 41 7. ábra Termelői súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése (A változat) – 2019 .. 42 8. ábra 2019 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete .............. 45 9. ábra 2019 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete........................ 45 10. ábra 2024 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete ............ 46 11. ábra 2024 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete...................... 46 12. ábra Alternatív telephelyek ................................................................................ 64 13. ábra Észak-déli (német-olasz) szállítás jellemző szállítási útvonalai .................. 89 14. ábra Kelet-nyugati (balkán régió-német) szállítás jellemző szállítási útvonalai .. 90 15. ábra Normál eset export-import szaldóinak tartamgörbéi a TYNDP vízióira ...... 92 16. ábra Erőműhiányos eset export-import szaldóinak tartamgörbéi a TYNDP vízióira ................................................................................................................................. 93 17. ábra A magyar metszékek energiamérlegei, normál eset .................................. 93 18. ábra A magyar metszékek energiamérlegei, erőműhiányos eset ....................... 94 19. ábra Normál eset tranzitáramlásainak tartamgörbéi a TYNDP vízióira .............. 95 20. ábra Erőműhiányos eset tranzitáramlásainak tartamgörbéi a TYNDP vízióira ... 95 21.
ábra
A
magyar-szlovák
metszék
kereskedéseinek
és
áramlásainak
összehasonlítása (normál eset, TYNDP Vision 1) .................................................... 96 22. ábra A kereskedelmi ügyletekből számolt tranzit értékeinek és a tranzitáramlás értékeinek összehasonlítása (erőműhiányos eset, TYNDP Vision 1) ....................... 96 23. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2015-ös évi várható órás értékeinek hisztogramja a másik dunamenti transzformátor hiányállapotára (normál szcenárió, magas terhelésfelfutás) .................................... 99
- 105 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
24. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes
vizsgálati
években
a
legkritikusabb
N-1
esetre
(másik
dunamenti
transzformátor kiesése) .......................................................................................... 100 25. ábra Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1-1 esetre (másik dunamenti transzformátor és a Szolnok - Cegléd 132 kV-os távvezeték kiesése) ................... 100 26. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2016os évi várható órás értékeinek hisztogramja egy másik zuglói transzformátor hiányállapotára (erőműhiányos szcenárió, magas terhelésfelfutás) ....................... 102 27. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 esetre (másik zuglói transzformátor kiesése) ............................................................................................................................... 102 28. ábra Zugló 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1-1 esetre (másik zuglói transzformátor és a Szolnok – Újszász MÁV 132 kV-os távvezeték kiesése) ........................................ 103 29. ábra Detk 220/132 kV-os transzformátorok túlterhelődési gyakorisága az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 esetre (másik detki transzformátor kiesése) ............................................................................................................................... 104
- 106 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
7.
Táblázatok
1. táblázat Időszakok az üzemirányítás, üzemelőkészítés, tervezés területén......... 23 2. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2019-re számított értékei, alapeset ....................................................................................... 76 3. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2019-re számított értékei, erőműhiányos változat ................................................................. 77 4. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2024-re számított értékei, alapeset ....................................................................................... 78 5. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2024-re számított értékei, erőműhiányos változat ................................................................. 79 6. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2030-ra számított értékei, alapeset ....................................................................................... 80 7. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2030-ra számított értékei, erőműhiányos változat ................................................................. 81 8. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjára számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2024, alapeset ......................................................... 83 9. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjaira számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2030, alapeset ......................................................... 84 10. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjaira számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett, 2030, erőműhiányos változat ................................... 85 6. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – NTC értékek .. 87 7. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – BC értékek..... 88 8. táblázat Dunamenti 220/132 kV-os transzformátorok 5 órás átlagterhelődéseinek maximuma az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 (másik dunamenti transzformátor kiesése) és N-1-1 (másik dunamenti transzformátor és a Szolnok Cegléd 132 kV-os távvezeték kiesése) esetekre ................................................... 101 9. táblázat Zugló 220/132 kV-os transzformátorok 5 órás átlagterhelődéseinek maximuma az egyes vizsgálati években a legkritikusabb N-1 (másik zuglói transzformátor kiesése) és N-1-1 (másik zuglói transzformátor és a Szolnok – Újszász MÁV 132 kV-os távvezeték kiesése) esetekre ......................................... 103
- 107 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2014.
- 108 MAVIR-RTO-TRV-0029-00-2014-09-30