A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet évi terve

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2015. évi terve

Összeállította: Balázs Regina

Ellenőrizte:

Dr. Turczi Gábor

Dr. Nádor Annamária

Jóváhagyta:

Dr. Fancsik Tamás

Budapest, 2015. március 2.

Dr. Plank Zsuzsanna

TARTALOMJEGYZÉK Igazgatói előszó ........................................................................................ 7 Állami feladatok ........................................................................................ 8

1. Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések ......................... 8 1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium ........................................................ 8 1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont ............................................................................ 12 1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás ......................................... 15 1.4. Földmágneses alaphálózat ................................................................. 17 1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat ...................................................... 20 1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat ............................................................. 24 1.7. Paleomágneses mérőhálózat .............................................................. 26

2. Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások ..................................... 28 2.1. Geoinformatikai szolgáltatások ........................................................... 28 2.2. GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás ............................................. 29 2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése ........................................................ 31 2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása........................... 33 2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése ................................................. 38 2.6. Metadatbázis építés és szolgáltatásfejlesztés - térképi alrendszer........... 41 2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése ..................................................... 45 2.8. Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa ............... 47 2.9. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata48 2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása .................... 49 2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése ................................................ 52 2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése ................................ 53 3.

Műszer- és módszertani fejlesztések ........................................ 54 3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése ............................................... 54 3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés..................... 56 3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés58 3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel .................................... 60 3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására63 3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana .............. 65 3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal ................................. 67 3.8. Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlás-vizsgálata LA-ICP-MS-sel ......................................................................................... 69 3.9. Földradar módszertani kutatások ........................................................ 71

4.

Földfizikai kutatások .................................................................. 73 4.1. Integrált földfizikai kutatások .............................................................. 73 2

4.2. Űrfizikai kutatások ............................................................................. 78

5. 5.1.

Litoszféra-kutatás ...................................................................... 82 Litoszférakutatás ............................................................................ 82

6.

3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre......... 85 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje ..................................... 85 6.2. A Gerecse földtani térképezése ........................................................... 88 6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata ........................... 89 6.4. A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata ................. 90 6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata ................................... 92 7.

Víz- és környezetföldtani kutatások .......................................... 93 7.1. Karszthidrogeológiai modellezések ..................................................... 93 7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések ................................... 95 7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján ................................................................................................... 97 7.4. Magyarország geokémiai atlasza ......................................................... 99 7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata .................................... 101 7.6. MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen ................. 103

8.

Nyersanyag potenciál .............................................................. 105 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén ..... 105 8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése107 8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése ............................................................................. 109

9.

Földtani veszélyforrások ......................................................... 110 9.1. Földrengés veszélyeztetettség — mérnökszeizmológiai térképezés ...... 110 9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek ............... 112

10. Klímaváltozáshoz történő alkalmzakodási stratégiákat támogató kutatások .......................................................................... 115 10.1.Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai mód-szerekkel a Körös-medence alapfúrásain .................................................................. 115 10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában ............................................................................................ 117 10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás ................ 120 10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás .................................. 122

11. Paleontológia ............................................................................... 124 11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata ..................................... 124 3

11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése......................................................... 127

12. Közszolgálati feladatok ............................................................... 129 12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása ........................................................................ 129 12.2. A Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása ............ 132 12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések ....................................... 134 12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése .............................................................. 138 12.5 Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT)........... 140 12.6. Háttérintézményi feladatellátás ....................................................... 142 12.7. Regionális földtani tanszék és egyéb oktatási tevékenységek ............. 144

13. Kiadvány ..................................................................................... 145 13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe – magyarázó .................. 145 13.2. Kútkataszteri kiadványok ................................................................ 146 13.3. Budapest és környéke földtani atlasza ............................................. 148 Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok .................. 149 1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ....................................................... 149 2/2015. Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ....................................................... 152 3/2015. Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése ............................ 156 4/2015. A magyarországi uránérc potenciál felmérése ............................... 158 5/2015. Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése ......................................................... 160 6/2015. Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése ............................................................................................. 162 7/2015. A bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése .......... 165 8/2015. Földtani veszélyforrások vizsgálata, reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja ............................................. 168 9/2015. A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés ............................................................ 175 10/2015 Felhagyott mélyművelésű bányák alábányászottság adatbázisának építése ................................................................................................. 178 11/2015. Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése ............................................................................. 180 12/2015. A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata és téradatbázisának építése ................................................................................................. 182 13/2015. Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése ............................................................................................ 184 4

14/2015. Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése 188 15/2015. Külfejtéses bányák geodéziai felmérése ...................................... 190 16/2015. A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése .......... 191 17/2015. Intézményi metaadat-szolgáltatás és -fejlesztés ........................... 193 18/2015. Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása

198 19/2015. Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése ............................................................................... 200 20/2015. Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése ................................. 202 21/2015. Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása...... 203 22/2015. Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése.................................................................... 204 23/2015. A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplói másolatának beszerzése

207 24/2015. Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei .............................................................................. 209

Maradvány terhére végzett feladatok............................................... 211 M1-1/2014. Geofizikai adatszolgáltatások előkészítése, minőségbiztosítása és teljesítése a koncessziós tevékenység kiszolgálása érdekében .................. 211 M2-1/2014. Az MFGI archív nyomtatott és kéziratos jelentéseinek további harmonizálása az MBFH adattárának állományával ................................... 212 M2-2/2014. Digitális jelentések tárolási rendszerének fejlesztése, szabadszöveges szűrési lehetőség megteremtése .................................... 214 M2-3/2014. Geotermikus koncessziók támogatása: magnetotellurikus adatok rendezése és mentése ........................................................................... 216 M2-4/2014. A hazai potenciális szén-dioxid tárolókomplexumok geokémiai reaktivitás-modellezése.......................................................................... 218 M2-5/2014. Az MBFH adattári és az MFGI magmintaraktári adatbázisainak összehangolása .................................................................................... 220 M2-6/2014. Vízföldtani naplók archiválása ................................................ 222 M2-7/2014. A koncessziós feladatok során keletkezett geotermikus adatállományok egységes adatbázissá alakítása ...................................... 223 M2-8/2014. A Salgótarján-Fedémes-Ózd Paleogén-medence-rész medencealjzattérképének elkészítése szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával ......................................................................... 225 M2-9/2014. Ritkaföldfémek dúsulásának vizsgálata limonitos-goethites homokokban ......................................................................................... 227 M2-10/2014. A lillafüredi tó gátjának állékonysági vizsgálata ...................... 228 M2-11/2014. Összefoglaló jelentés a kijelölt bányászatihulladék-kezelő létesítmények földtani és geotechnikai paramétereinek meghatározásáról .. 229 M2-12/2014. Bányamérési és részletes földtani kutatási területekre vonatkozó mérési módszerek fejlesztése és bevezetése ............................................ 231 M2-13/2014. A rétegrepesztés környezeti hatásainak vizsgálata .................. 234 5

IV. Pályázatok .................................................................................... 236 1/EU Geothermal ERANET ...................................................................... 236 2/EU STORM ......................................................................................... 238 3/EU MINERAL INTELLIGENT NETWORK FOR EUROPE (MIN4EU) .............. 241 4/EU NATéR .......................................................................................... 243 5/EU MINATURA H2020 .......................................................................... 245 6/EU Danregeothrem-DATA ..................................................................... 246 1/HU A közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizáció megvalósításához az ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájának kialakítása program ..... 247 2/HU Felszín alatti szénhidrogén szennyeződések roncsolásmentes kimutatása és eltávolítása elektrokinetikus módszerrel .............................................. 249 1/OTKA Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában

250 2/OTKA Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján ................................................................... 251 3/OTKA Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata .......................................................... 253

6

Igazgatói előszó

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) jogilag fiatal intézmény, mely a 320/2011. Korm. rendelet alapján 2012. április 1-én alakult meg a nagy múltú alapokkal rendelkező Magyar Állami Földtani Intézet és Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összeolvadásával. Az MFGI, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján központi költségvetési szerv. A földtan és a geofizika szakterületeinek integrációjával létrejött egy erős, széles skálán mozgó egyedülálló tudásbázis, amely biztosítja a magyar állam földtani feladatainak magas színvonalú, folyamatos ellátását. Az intézet aktívan és jelentős mértékben közreműködik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jogszabályban magállapított földtani feladatainak ellátásában is, amelyet a Hivatallal történő együttműködési megállapodás alapján szerződések formájában teljesít. Az Intézet tevékenységének szerves része a jelentős számú hazai és nemzetközi pályázat is, amelyek elsősorban egyes szakterületek tudományos kutatómunkájának elmélyítését teszik lehetővé. Az MFGI megalakulásával egyidős az intézet szerves részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Központ. Fő feladatuk a klímaváltozás és az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatások végzése, a klímapolitikát szolgáló elemzések készítése és az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Az állami feladatok, MBFH együttműködés keretében végzett feladatok és a pályázatok területén a 2015. évi tervfeladatainkat több mint 110 projekt keretében valósítjuk meg. Számos feladat a megelőző években megfogalmazott irányok szerint 2015-ben is folytatódik, ilyen a koncessziós és a hozzá kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése, a földtani veszélyforrások felmérése és adatbázisba rendezése. Továbbra is fontos feladatunknak tekintjük a fenti alkalmazott földtudományi kérdések megválaszolását segítő alapkutatási tevékenységek, módszer és műszerfejlesztések végzését, monitoring és mérési hálózatok üzemeltetését. Nagy hangsúlyt fektetünk a nem– konvencionális szénhidrogének, a rétegrepesztés és környezeti hatásainak vizsgálatára valamint az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítésére. Az elmúlt évek intézményi átszervezései következtében mára az MFGI a felszín alatti vizek kutatásának egyedüli állami háttérintézményévé vált. A 21/2013. (III.26.) VM rendelet értelmében 2013. április 10. óta az MFGI végzi a Vízföldtani Naplók készítését, a Vízföldtani Napló Adattár működtetését és az Országos Kútkataszter vezetését. Az MFGI részt vesz a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felszín alatti vizekre vonatkozó aktuális felülvizsgálatában is.

Dr. Fancsik Tamás igazgató

.

7

Állami feladatok 1. Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések 1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Csontos András Emberhó-ráfordítás: 14,85 hó

Résztvevők

MFGI Csontos A., Heilig B., Szabados L., Merényi L.

Téma ismertetése: A Föld fizikai tulajdonságainak megismerésére és a változások nyomon követésére szolgálnak a világon sokfelé üzemeltetett geofizikai obszervatóriumok. Az ELGI 1954-ben alapította a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumot azzal a fő céllal, hogy a Föld mágneses tér adott pontra vonatkozó változásának nagypontosságú, folyamatos monitorozását végezze el. Az obszervatórium a kezdetektől napjainkig egyéb geofizikai mérések számára is bázist biztosít. A földmágneses obszervatóriumok mérési eredményeit számos tudományos és gyakorlati területen használják fel, úgymint alkalmazott földmágneses kutatások, űrkutatás, repülésirányítás, vagy katonai alkalmazások. Az adatokat felhasználó számítások során a mérések minősége (úgy, mint abszolút pontosságuk) egyike az adatsorral szemben támasztott legfontosabb követelményeknek. Kiváló minőségű földmágneses adatokat a hosszúidejű bázisstabilitással rendelkező obszervatóriumi mérőrendszerek képesek biztosítani. A mérések folyamatossága is döntő kritérium, hiszen az adatok utólag nem pótolhatók. A földmágneses obszervatóriumok egyik fő szociális és gazdasági haszna az űrkutatáson keresztül érvényesül, ami egy kiemelt kutatási terület szerte a világon. Az elvárható eredmények hozzájárulnak a Földkörüli térség megismeréséhez, az űridőjáráselőrejelzéséhez. Általában elmondható, hogy több obszervatórium regisztrátumainak együttes vizsgálatával lényegesen több és pontosabb információ nyerhető ki, mint egyetlen obszervatóriuméval. Az együttes vizsgálat viszont az obszervatóriumi műszerek és adatbázisok folyamatos összehasonlítását, harmonizációját, ezáltal az obszervatóriumok szoros együttműködését igényli. Számos globális együttműködés alakult ki a földmágneses obszervatóriumok részvételével, hogy tevékenységüket harmonizálja. Néhány példa: IAGA, INTERMAGNET, MM100 Network. A szervezetekhez való tartozásunk a szervezetek standardjainak elfogadását is eredményezi. Ennek hatása, hogy az egész mérő és adatkezelő rendszer folyamatos fejlesztése elengedhetetlen feladat. Termékek felsorolása: -

-

Folyamatos adatsor a perces átlagok (komponensenként 1440 mérési adat naponta és műszerenként) és a másodperces regisztrátumok tekintetében (komponensenként 86400 mérési adat naponta és műszerenként). INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. (Havonta legalább 4 napon két sorozat jegyzőkönyvvel rögzítve. Az egyenletes időbeli eloszlásra törekedni kell.)

8

-

-

Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára. (A mérési gyakoriságnak megfelelő adattömeg ütemezésben részletezett módon való továbbítása a megjelölt szervezetekhez ill. a regisztrátumokról készült képek közzétételi az MFGI weboldalán.) A 2014-es esztendő obszervatóriumi definit (minden szempontból ellenőrzött és véglegesített) adatainak közzététele az INTERMAGNET DVD-n. (2102400 mérési perces átlag a hozzájuk tartozó abszolút mérések eredményeivel és az ehhez tartozó illesztett bázis értékeivel. A mért és számolt totáltér értékek különbségei, és variációkból számolt 2920 K index. Az adatok kiegészülnek a standardok által rögzített leírásokkal, amelyek az obszervatórium és a műszerezettség stb.-ről szólnak.)

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Megadjuk a 2014. évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben • Referencia adatokat biztosítunk az osztrák ZAMG intézet Conrad obszervatóriuma számára. • INTERMAGNET adatokkal támogatjuk Körmendi Alpár jerk-jelenség vizsgálatait. - Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. - INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút Részeredmények: kontroll a variációs mérések számára. - Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET

9

edinburghi regionális adatközpontjának. Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben • A bevezetésre kerülő új INTERMAGNET standardok elérése miatt az obszervatóriumi alaprendszer A/D konverterét 16 bit felbontású ADAM modulról 24 bit felbontású és két nagyságrenddel sűrűbb mintavételű un. OBSDAQ rendszerre cseréljük. • Az űrmissziók jobb támogatása céljából perces adatszolgáltatásunkban kvázi abszolút értékek közlését valósítjuk meg. - Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. - INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. - A mágneses variáció mérése nagyobb időbeli Részeredmények: felbontással folytatódik. A jelek zajszintje is csökkeni fog, a mérés effektív érzékenysége pedig növekedni. - Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára.

•

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • Feldolgozzuk és – az INTERMAGNET-en keresztül – közzé tesszük a 2014-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben

10

Részeredmények: -

Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára.

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben. - Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. - INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút Részeredmények: kontroll a variációs mérések számára. - Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára.

11

1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kis Márta Emberhó-ráfordítás: 8 hó

Résztvevők

MFGI Kis M., Koppán A., Merényi L., Vadász G.

Téma ismertetése: A Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium tevékenységének célja egyrészt az országos gravitációs alappont fenntartása és az alapponton, illetve az obszervatóriumban kialakított mérőhelyeken különböző gravitációs mérések elvégzése, illetve ennek biztosítása. Másrészt pedig a gravitációs tér változásával és egyéb földfizikai folyamatokkal összefüggő geodinamikai folyamatok monitorozása (mint pl. a földi árapály-változások, környezeti, tektonikai deformációk figyelemmel kísérése). Ennek érdekében megfelelő mérőrendszerek kialakítása szükséges az obszervatóriumban, és azok fenntartása, fejlesztése. Célul tűztük ki a vizsgált folyamatok folyamatos adatgyűjtéssel történő regisztrálásának kialakítását, és a megfelelő adatszolgáltatást a téma hazai és nemzetközi kutatói számára. 2011-től tanulmányozzuk a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel és szeizmikus rezgésekkel összefüggő hatásokat is. Termékek felsorolása: • • • • • • •

országos főalappont fenntartása mérő- adatgyűjtő berendezés folyamatos működtetése, fejlesztése, karbantartása 2*525600 db. perces és 2*31536000 db. másodperces extenzométerrel mért kőzetdeformációs monitorozó mérés adat várhatóan 200000 db. perces és 10000000 db. másodperces graviméteres árapály adat 525600 db. perces hőmérséklet adat várhatóan 2000 db. 3 órás vízszint monitorozó adat LCR-G 963 és LCR-G 1188 műszerek libella hitelesítése (4 db. hitelesített libella)

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. • Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. • A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett

12

nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. • Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. • Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. időarányos extenzométeres és kőzethőmérséklet Részeredmények: regisztrátum, graviméteres árapályregisztrálás, mérőrendszer és főalappont fenntartás Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (1996. évi LXXVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. • Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. • A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. • Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. • Graviméter libella hitelesítés az LCR-963 és LCR-1188 műszereken, együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. • A monitorozó adatok (elsősorban kőzetdeformációs, másodsorban gravitációs) karsztvízszint változással való korrelációjának meghatározása céljából a Mátyáshegyi-barlangban, az obszervatórium szintje alatt cc. 70 m mélységben található tó vízszintváltozásainak megfigyelésére alkalmas vízszint monitorozó rendszer kialakítása, mely része lesz az intézet által működtetett vízföldtani megfigyelő hálózatnak. • Az egyperces extenzométer adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, graviméteres Részeredmények: árapályregisztrálás, mérőrendszer fejlesztés, főalappont fenntartás, libella hitelesítés Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (1996. évi LXXVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. • Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással.

13

•

A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. • Graviméteres árapályregisztrálást végzünk az árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. • 2 db. LCR-G graviméter kalibrálása a tömegmozgatásos kalibráló berendezéssel. • Műszeres tesztvizsgálatokat végzünk a a földmágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásainak vizsgálata érdekében a tihanyi földmágneses obszervatóriumban. • Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, mérőrendszer és főalappont Részeredmények: fenntartás, graviméteres árapályregisztrálás, graviméteres műszerteszt Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (1996. évi LXXVI. Törvény). 2. Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. 3. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. 4. A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. 5. Graviméteres árapályregisztrálást végzünk az előző évben árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. 6. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. A GVOP KINGA pályázathoz kötődően elvégezzük az aktuális adatok KINGA formátumba történő konvertálását, integrálását, gondozását, karbantartását. 7. Az éves tevékenységeket összefoglaló jelentést készítünk. időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, mérőrendszer és főalappont Részeredmények: fenntartás, graviméteres árapályregisztrálás, KINGA metaadat generálás, éves jelentés

14

1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Merényi László Emberhó-ráfordítás: 1,5 hó

Résztvevők

MFGI Merényi L.

Téma ismertetése: A projekt feladata a Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás fenntartása, a teszt üzemű hőáram- és hőmérsékletmérések valamint egyéb, kiegészítő mérések számítógépes és műszeres infrastruktúrájának biztosítása, üzemeltetése és fejlesztése. Az év során rendszeren ellenőrizzük az állomáson lévő műszereket, a teszt jellegű mérési adatok letöltjük és archiváljuk. Az állomáshoz közeli megfigyelő kútban automatikus talajvízszint- és talajvíz-hőmérsékletregisztrálást tervezünk megvalósítani. Ehhez célszerűen az 1.6 Vízföldtani megfigyelőhálózat projektben használt vízszintregisztráló műszer-típust kívánjuk használni. Termékek felsorolása: -

1 db mérési adatsor: archivált talajhőmérséklet, talaj-hőáram és talajnedvesség mérési adatsorok a 2015-ös évre (1 perces rekordokat tartalmazó szöveges adatfájlok). 1 db új mérési pont és mérési eredményei a megvalósulás óta: Megvalósult vízszintregisztrálás, talajvízszint és talajvíz-hőmérsékleti adatsor.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása Részeredmények: Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása. - Az állomáshoz közeli megfigyelőkútban történő mérés adminisztratív előkészítése (tárgyalás és szerződés a kút használójával). Sikeres megegyezés esetén a mérőműszer előkészítése (létező vízszint-regisztráló műszer felújítása és a hőmérsékletkiolvasás megvalósítása) majd telepítése. - Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési Részeredmények: adatsorok - Vízszint-regisztrálás megvalósítása

15

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása. Részeredmények: Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása Részeredmények: Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok

16

1.4. Földmágneses alaphálózat Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Vadász Gergely Emberhó-ráfordítás: 7,75 hó

Résztvevők

MFGI Vadász G., Csontos A., Heilig B., Kovács P., Szabados L.

Téma ismertetése: A Föld felszínén észlelhető mágneses tér (geomágneses tér) domináns része a dinamó– elmélet szerint a Föld külső magját alkotó jól vezető közeg mozgásától (áramaitól) származik. Miután a mozgások nem állandóak, a geomágneses tér fő összetevője is lassan, de folyamatosan változik. A változás csak több éves időléptéken érzékelhető. A tér egyéb, kisebb erősségű összetevőit a kéreg kőzeteinek remanens vagy indukált mágnesezettsége, külső eredetű ionoszféra–, magnetoszféra-áramok, illetve a külső áramok hatására a kéregben és a felső köpenyben indukált elektromágneses terek keltik. A mágneses hálózati mérések kettős célt szolgálnak, a földmágneses tér térbeli eloszlásának, valamint időbeli változásainak vizsgálatát. A nagyobb pontsűrűséggel (15-20 km átlagos ponttávolság), 1950–től 15 éves rendszerességgel végzett országos felmérések elsődleges célja a regionális (országos) normál tér felvételezése. A gyakrabban (2-3 évente), de kevesebb ponton végzett szekuláris mérések emellett elsődlegesen a mágneses tér lassú, ún. szekuláris változásának illetve ennek térbeli eloszlásának nyomon követését célozzák. A mágneses normáltérképeknek a geofizikai, földtani kutatásban és természetesen a navigációban volt és van kiemelkedő szerepe. A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. E mérések egyik alapcélja ugyanis, hogy a vizsgált területen a földmágneses térnek a normális értéktől való eltérését, azaz a lokális mágneses anomáliákat megállapítsa. Az anomáliákból az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. Termékek felsorolása: • • • • •

A Baradla-barlangban 2014 novemberében elhelyezett magnetométerünkkel a regisztrálást befejezzük, a műszert visszahozzuk és adatait feldogozzuk (1 db barlangi idősor). A 2014 évi szekuláris mérési kampány mérési eredményeiből adatbázist hozunk létre és eljuttatjuk a WDC edinburghi adatbázisába (1 db adat tábla). A 2014 évi kampány adataiból mágneses D, H, I, Z, F térképeket készítünk (5 db térkép). Az áttelepített nyirádi ponton összemérést végzünk, az új és a régi pontok között (2 db jegyzőkönyv). Szervezzük és lebonyolítjuk a 2015. évi MagNetE konferenciát (3 napos konferencia az intézetben).

17

• • •

Elvégezzük a meghibásodott, mágneses deklináció és inklináció meghatározására alkalmas teodolitunk, javítását és karbantartását (1 db javított DI magnetométer). A használhatatlanná vált mágnesmentes teodolit lábat pótoljuk (1 db teodolitláb). 1 előadás a MagNetE konferencián (1 db ppt).

Plusz feladatként vállaljuk abban az esetben, ha egyetemi hallgatók jelentkeznek a feladat elvégzésére: • Nyári gyakorlatos hallgatók bevonásával a korábbi mérési kampányok adatainak digitalizálásának folytatását (2 mérési kampány jegyzőkönyvei digitalizálva). • B.Sc. szakdolgozó egyetemista részvételével egy anomális hálózati pont létrehozunk és állandósítunk. A tavalyi év folyamán kiválasztottunk 4 potenciális területet, amelyeken idén a szakdolgozó közreműködésével próbaméréseket kívánunk végezni. Az állandósítás feltétele, hogy a kiválasztott terület tulajdonosa hozzájáruljon egy betonpillér létrehozásához (4 db jegyzőkönyv). Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. A MagNetE 2015 konferencia szervezésével kapcsolatos adminisztratív munkák elvégzése. 2. MagNetE konferencia számára honlap készítése. 3. 2014 évi mérési kampány mérési eredményeiből adatbázis létrehozása. 4. A Baradla-barlangban elhelyezett műszert visszaszállítjuk. 1. Szállásfoglalás, programszervezés (1 téma). 2. Működő MagNetE honlap (2. téma). 3. Adatbázis feltöltése a tervpont samba könyvtárába (3. Részeredmények: téma). 4. Adatok feltöltése a tervpont samba könyvtárába (4. téma). 5. Részjelentés. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. A MagNetE 2015 konferencia szervezésével kapcsolatos adminisztratív munkák elvégzése. 2. A kiválasztott anomális pontokon terepi bejárás, a mérések elvégzése. 3. B.Sc. szakdolgozat összeállítása. 4. A 2014 évi kampány adatainak feldolgozása mágneses deklináció, inklináció térképeket készítése. 5. Teodolit, javíttatásának, karbantartásának megkezdése. 1. Mérési jegyzőkönyvek (2. téma). 2. Gradiens térképek (2. téma). 3. B.Sc. szakdolgozat (3. téma). Részeredmények: 4. Deklináció, inklináció térképek feltöltése a tervpont samba könyvtárába (4. téma). 5. Adatok WDC adatbázis számára (4. téma). 6. Részjelentés.

18

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az adatok feltöltése a WDC adatbázisba. 2. A MagNetE 2015 konferencia szervezésével kapcsolatos adminisztratív munkák elvégzése. 3. A MagNetE konferencia lebonyolítása. 4. Előadás a MagNetE nemzetközi konferencián (ppt) 1. Feltöltött szekuláris adatok az Edinburgh-i WDC-n (1. téma). 2. Nyomtatott és digitális anyagok elkészítése (2. pont). Részeredmények: 3. MagNetE konferencia az intézetben (3. pont). 4. Előadás (ppt) (4. pont). 5. Részjelentés. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Amennyiben lehetséges az anomális pont állandósítása. 2. Az áttelepített nyirádi pont összemérése. 1. Mágnesmentes beton pillér (1. pont). 2. Mérési jegyzőkönyvek, gradiens térkép (1. pont). Részeredmények: 3. Mérési jegyzőkönyvek (2. pont). 4. Zárójelentés

19

1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Koppán András Emberhó-ráfordítás: 11,3 hó

Résztvevők

MFGI Koppán A., Kis M., Merényi L.

Téma ismertetése: Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (2012: XLVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. 2014-ig elért eredmények Az Országos Gravimetriai Alaphálózatot, melyet később MGH-50 néven tartottak számon, 1950-ben az ELGI tervezte és hozta létre. A hálózatot ekkor 16 db. I.-rendű, és 493 II.-rendű alappont alkotta. Az összehasonlító mérések kiegyenlítését a legkisebb négyzetek módszerével végezték, az akkor nemzetközileg elfogadott „potsdami” gravitációs rendszerben. Az alaphálózat pontjai az 1960-70-es években bekövetkezett változások miatt rohamosan pusztultak, így a hetvenes évek közepétől 1988-ig kialakításra került az MGH-80 hálózat, mely 5 abszolút állomást, főként repülőtéren elhelyezett 18 I.-rendű, és 389 II.-rendű új alappontot tartalmazott. Az MGH-80, az 5 abszolút állomásnak köszönhetően abszolút rendszerű. A két hálózat vonatkoztatási rendszere közötti transzformációs függvényt meghatároztuk. 1993-ban – a gravimetriai adatokra vonatkozó titkosítás feloldása után – lehetőség nyílt a nemzetközi UEGN (Unified European Gravimetric Network) hálózattal való összekapcsolódásra. Ehhez 1993–2004 között számos kiegészítő relatív mérést végeztünk, majd egy célszerűen kiválasztott, 40 pontból álló hálózattal (melyben az Alaphálózat 15 abszolút pontja is szerepel) csatlakoztunk az UEGN02 európai hálózathoz. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat legutóbbi kiegyenlítését 2013-ben hajtottuk végre (MGH-2013). Az Alaphálózat jelenleg 466 alappontból (ebből 20 abszolút alappont) áll. Projekteredmények: • 100 alappont ellenőrzése és az alappont-katalógus aktualizálása (~1200 adatbázis rekord ill. 1db táblázat) • Abszolút g meghatározás 3 abszolút állomáson (1db jelentés) • Vertikális gradiens mérési kísérlet a Mátyás-barlangban (mérési jegyzőkönyvek) • Székesfehérvári INGA alappont bemérése az alaphálózatba (6db mérési jegyzőkönyv+feldolgozás) • 2 LCR-G relatív graviméter kalibrálása az Országos Kalibráló Alapvonalon (2 db kalibrált graviméter, 14 db mérési jegyzőkönyv+feldolgozás) • Vertikális gradiens meghatározása az MGH-2013 alaphálózat 9 alappontján (5 abszolút állomáson és 4 I. ill. II. rendű alapponton) (54 db mérési jegyzőkönyv+feldolgozás) • 3 abszolút és egy excenter alappont bemérése az alaphálózatba (12 db mérési jegyzőkönyv+feldolgozás) • Gravimetriai adatbázis-kezelő és adatfeldolgozó szoftverek továbbfejlesztése (forráskód) • Használati jog bejegyeztetése 376 alappont esetében (376 tulajdoni lapi bejegyzés)

20

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. • Különböző vertikális gradiens mérési módszereket összehasonlító kísérletet végzünk a Mátyás-barlangi obszervatóriumban, a VG-mérés pontosságának növelése érdekében (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). (Becsült menetteljesítmény: 60km) • Folytatjuk a „Gravdab” munkacímű gravimetriai adatbázis-kezelő (fejlesztés: részletes lekérdezési alprogram), ill. az „Icaros” gravimteriai adatfeldolgozó szoftver (fejlesztés: VG-mérés feldolgozásának integrálása a keretprogramba) fejlesztését • frissített gravimetriai pontkatalógus • VG mérési kísérlet • részletes lekérdezési alprogram a gravimetriai Részeredmények: adatbázis-kezelő szoftverhez, ill. VG-mérés feldolgozásának integrálása a gravimetriai adatfeldolgozó szoftverbe Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2015-ben 100 pont teljes körű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). Indoklás: a pontpusztulások miatt 2008 óta már nem 50 hanem évi 100 pont ellenőrzése az éves norma. Az alaphálózati mérések (pontbekötések, vertikális gradiens mérések, kalibráló alapvonal-mérések) során egyúttal mintegy 45-50 pontot ellenőrzünk, és ezek egy része évről évre ismétlődő pont (pl. a kalibráló alapvonal mérése során ugyanazt a 25 pontot ellenőrizzük évente). A fennmaradó 50-55 pontot úgy választjuk ki, hogy lehetőleg a legrégebben ellenőrzött pontok kerüljenek sorra (ezek jellemzően már több mint 100km-es távolságra vannak Budapesttől). Ily módon elvileg elérhető, hogy 7-8 évente a teljes hálózat ellenőrzése megtörténjen. Naponta átlagosan 5-6 pont ellenőrzését lehet elvégezni, ami alkalmanként 300-500 km-es menetteljesítményt jelent (a pontok 20-30 km-re esnek egymástól, ehhez járul még az oda- és visszaút Budapestről/szállásról). Kizárólag pontellenőrzésre fordítandó munkanapok száma 2015-ben: max. 10 munkanap. Becsült km: ~4000 km (10*400 km). Előrelátható szállásigény: max. 8 éjszaka/1 fő. 2015. második negyedévében 28 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. • Különböző vertikális gradiens mérési módszereket összehasonlító kísérletet végzünk a

21

Mátyás-barlangi obszervatóriumban, a VG-mérés pontosságának növelése érdekében (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). (Becsült menetteljesítmény: 60km) • Elvégezzük a székesfehérvári integrált geodéziai alappont (INGA) bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz viszonyítva. Becsült menetteljesítmény: ~300 km • Az MFGI-ben bevezetett minőségügyi előírások alapján szükséges a mérések során alkalmazott műszerek rendszeres ellenőrzése és kalibrálása. Ennek során kalibráló alapvonal-mérést végzünk 2 darab LCR-G típusú graviméterrel az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonalon. (Becsült menetteljesítmény: ~4000 km, szállásigény: 3-4 éjszaka/2 fő). • A gravimetriai hálózat fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi az abszolút gravimetriai pontok számának növelését, illetve a korábbi abszolút mérések időszakos ismétlését. Utóbbi alapfeltétele annak is, hogy a gravimetriai hálózatot az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a 8037/1997. számú határozata, illetve az 1991. évi XLV., a mérésügyről szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 127/1991. kormányrendelet alapján továbbra is nemzeti etalonként kezelhesse. 2015-ben 3 abszolút ponton tervezünk abszolút mérést: a 80H. számú (Törökkoppány, utoljára bemérve: 2009ben), a 97H. számú (Zalalövő, utoljára bemérve: 2008-ban), valamint a 113H. számú (Fertőrákos, még nem volt bemérve) alappontokon. Miután az MFGI nem rendelkezik abszolút gyorsulás mérésére alkalmas graviméterrel, a méréseket külföldi cégtől kell megrendelnünk, átlagosan 350 000 Ft/pont értékben. Az abszolút mérésekhez elvégezzük a vertikális gradiens meghatározását is az alappontokon (2 nap/abszolút állomás). (Becsült menetteljesítmény: ~2200 km, szállásigény: 19 éj). • VG mérési kísérlet • Székesfehérvári INGA alappont bemérése az alaphálózatba • 2 graviméter kalibrálása (jegyzőkönyv) Részeredmények: • Abszolút g érték meghatározás 3 alapponton és VG mérés 5 ponton • 28 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2015-ben 100 pont teljeskörű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). 2015. harmadik negyedévében 42 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. • Folytatjuk a vertikális gradiens (VG) meghatározását az UEGN (Unified European Gravity Network) hálózathoz tartozó országos alaphálózati pontokon. Ennek keretében 4 ponton tervezünk VG – méréseket. Tervezett menetteljesítmény: ~1100 km. A VG-mérésekhez 4 éj/2 fő szállást igényelünk. • Elvégezzük a 2014-ben létesített 113H sz. Fertőrákos, 114H sz. Bánfalva és 115H sz. Sopron-Muck abszolút alappontok, valamint a 100 sz. Fertőrákos excenter alappont

22

bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz viszonyítva. Tervezett menetteljesítmény: ~1500 km. A mérésekhez 4 éj/2 fő szállást igényelünk. (E tervpont teljesítése a téma költségkeretének csökkentése érdekében átütemezhető 2016-ra!) • 42 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus Részeredmények: • vertikális gradiens meghatározása 4 alapponton • 3 abszolút és 1 excenter alappont bemérése az országos alaphálózatba Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során, az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében, 2015-ben 100 pont teljeskörű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). 2015. negyedik negyedévében 30 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. • Az MFGI kezelésében álló, 466 pontot tartalmazó gravimetriai alaphálózat pontjainak ellenőrzése (helyrajzi szám és tulajdonlapi bejegyzés meglétének ellenőrzése) 2011 első félévében a TakarNet rendszerben (a FÖMI segítségével) megtörtént. A 466-ból jelenleg csupán 90 alappont esetében van használati jog bejegyzés az érintett ingatlanok tulajdoni lapján. A használati jog bejegyeztetését a 2012. évi XLVI. törvény 26. § (6) pontja alapján kötelezően el kell végezni! 2015-ben a fennmaradó 376 alappont tulajdonlapi bejegyeztetését a megyei Kormányhivataloktól szolgáltatásként kell megrendelni. A 376 pont becsült bejegyeztetési költsége: ~3 millió Ft. Az ügyintézés megkövetelheti, hogy a megyei Kormányhivatalokat fel kell keresni adategyeztetés céljából, erre 20 nap kiküldetést tervezünk. • 30 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus Részeredmények: • használati jog bejegyeztetése 376 alappont esetében Megjegyzések: 1. Hivatalosan az alaphálózattal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátását (kiváltképp az alappontok bejegyeztetését) csak abban az esetben tudjuk elvégezni, ha a 2012. évi XLVI. törvény előírásainak eleget téve, a bányászati ügyekért felelős miniszter az MFGI-t jelöli meg miniszteri rendeletében, mint az alaphálózat tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet! Ennek a törvényben előírt feladatnak a miniszter 2015. február 10-ig nem tett eleget.

23

1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Rotárné Szalkai Ágnes Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Rotárné Szalkai Á., Nagy P., Demény K., Németh A., Kerékgyártó T., Merényi L., Pócsik A.

Téma ismertetése: A 1970-es évektől, földtani alapfúrásokból, földtani térképezés során mélyített fúrásokból, bányavállalatoktól átvett megfigyelőkutakból kialakított, folyamatosan működő monitoring rendszer az ország legfontosabb régióiban (Alföld, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, PilisGerecse) szolgáltat információt a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról. Az észlelőhálózat kútjai a Víz Keretirányelv által megkövetelt Jelentési monitoring részét alkotják, és a megfigyelések valamennyi víztípusra (talajvizek, rétegvizek, karsztvizek) kiterjednek. A kútcsoportokon történő mérések a felszín alatti vizek hidraulikus nyomásállapotának egy helyszínen, de különböző mélységekben történő változását, így az áramlási rendszerben bekövetkező változásait követik nyomon. 2010-2011. évek során KEOP pályázat, illetve 2014. évben a NATÉR projekt keretében a megfigyelőhálózat felújítására, illetve korszerűsítésére került sor. Ennek köszönhetően a kutak többségében folyamatos vízszint-regisztrálóműszer üzemel, 134 kútban az adatok távadással azonnal az adatbázisba kerülnek. 2015. évben feladatunk a megfigyelőhálózat folyamatos üzemeltetése, a mérési hibákból adódó adathiányok kiküszöbölése. Ennek érdekében ütemterv alapján valamennyi megfigyelőkútban legalább egy alkalommal karbantartási munkákat és ellenőrző méréseket végzünk. A terepi mérések mellett folyamatosan karbantartjuk (kalibráljuk, elemcserét végzünk) a vízszint-regisztráló műszereket és a terepi mérőeszközöket. Biztosítjuk a távadórendszer folyamatos felügyeletét, elvégezzük a beérkező adatok ellenőrzését és elsődleges értékelését. Napra készen tartjuk a megfigyelőhálózathoz kapcsolódó nyilvántartásokat. A NATÉR pályázat keretében fejlesztésre kerülő MAVIZ adatrendszerbe beillesztjük, teszteljük és ellenőrizzük a korábbi mérési adatokat. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen új mérőhely kialakítását tervezzük. Az adatok értékelését elsősorban az MFGI más projektjeihez és pályázataihoz kapcsolódva, azok működési területén (koncessziós feladatok, Karszthidrogeológiai modellezések, NATÉR) végezzük. Az észlelőhálózat alapvető adatokat szolgáltat a vízföldtani modellezési munkákhoz, a vízgazdálkodási feladatokhoz, illetve az MBFH kérésére elkészítendő szakvéleményekhez. Termékek felsorolása: A projekt során folyamatosan bővítjük és naprakész állapotban tartjuk a vízföldtani észlelési adatrendszert (MAVIZ adatrendszer). 2015. év során várhatóan kb.200 000 rekorddal bővül az adatbázis. 2015. év végén az elvégzett munkát zárójelentésben foglaljuk össze.

24

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Kisalföld, Zala, É-Bakony) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Észak- és Közép-Alföld, Pilis) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Szigetköz, Dél-Alföld, Zala, D-Bakony, Duna-Tisza-köze) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (É-Kisalföld, Veszprém térsége) adatbázis bővítése Részeredmények: zárójelentés

25

1.7. Paleomágneses mérőhálózat Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kovács Péter Emberhó-ráfordítás: 12,5 hó

Résztvevők

MFGI Kovács P., Imre G.

Téma ismertetése: Paleomágneses kutatások 1966 óta folynak az ELGI-ben, illetve később az MFGI-ben. Azóta a Paleomágneses Laboratórium világszínvonalú méréseket végez. A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. Egy évtizede foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is. Ezeket talajokon, faleveleken, fakérgen, kipufogógáz filtereken, ülepedő és szálló porokon vizsgáltuk. 2008-óta szálló por „mágneses monitorozást” folytatunk, az eredményekből adatbázist építünk. 1. A Paleomágneses laboratórium műszereinek és mérő hálózatának üzemeltetése. Ebben a laboratóriumban végezzük el a paleomágneses és környezeti mágneses kutatásokhoz elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a mágneses adatbázis építését is elősegítő remanens mágnesezettség és szuszceptibilitás méréseket és speciális mágneses méréseket. A laboratóriumban 2015-ben is folyamatosan biztosítjuk a mérési lehetőségeket a műszerek, berendezések és a zárt mérő hálózat karbantartásával. 2. Szálló por mágneses monitorozásának folytatása. Szálló por adatbázis bővítése (mért és számított adatok). 3. Curie-pont mérések a „Paleoklíma vizsgálatok az Alföld referencia és vízkutató fúrásain” téma, valamint a Choc-takaró melafír képződményeinek paleomágneses vizsgálata keretében. Termékek felsorolása: Szálló por mágneses adatbázis bővüléséhez: 2015. évi minták mérése és a mérések feldolgozása. 200 paleomágneses minta feldolgozása alapkutatási (nem automatizált) módszerekkel. A feldolgozás a kutatás céljának megfelelően a következő mérések különböző kombinációit jelenti: remanencia és AMS mérések, részletes lemágnesezés a remanencia, a szuszceptibilitás, szükség esetén az AMS újramérésével. Az értelmezéshez szükséges speciális mérések: AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezése, IRM váltóterű lemágnesezése. 12 Curie-pont meghatározás. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont teszt mérések. Negyedéves gyűjtési kampány szálló por mágneses Részeredmények: adatbázisba rendezett adatai. Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok.

26

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések Negyedéves gyűjtési kampány szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok 4 Curie-pont meghatározás Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések Negyedéves gyűjtési kampány szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok. 4 Curie-pont meghatározás Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések Negyedéves gyűjtési kampány szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok. 4 Curie-pont meghatározás

27

2. Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások 2.1. Geoinformatikai szolgáltatások Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Orosz László Emberhó-ráfordítás: 20,5 hó

Résztvevők

MFGI Angyal J., Németh M., Orosz L., Hegyiné Rusznyák É., Vad A., Vikor Zs.

Téma ismertetése: E projekt a többi projekt geoinformatikai feladataihoz szorosan nem köthető kisebb-nagyobb munkák, köztes termékek (munkatérképek, táblázatok, leválogatások, átszámítások, stb.) előállításával foglalkozik. Ide tartoznak azok a nem várt apróbb feladatok megoldásai is. A legjellemzőbb szolgáltatások: • Technikai eszközszolgáltatások: speciális eszközökkel végzett szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, adatmentés). • Szoftveralkalmazás szolgáltatások: a rendelkezésre álló szoftverek, alkalmazások segítségével elvégzett adatfeldolgozás. • Megoldás szolgáltatások: egy adott probléma teljes körű megoldása, technológia kidolgozása és értéknövelt adatok szolgáltatása. • Termékszolgáltatás: kartografált térkép, kiadvány, adatbázis, webes megjelenés előállítása. • Módszertani munkák, belső oktatás. Termékek felsorolása: A projekt termékei a kiszolgált projektek keretén belül jelenik meg. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2015. második negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2015. harmadik negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2015. negyedik negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: –

28

2.2. GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Orosz László Emberhó-ráfordítás: 11,5 hó

Résztvevők

MFGI Angyal J., Halupka G., Hegyiné Rusznyák É., Kutasi G., Orosz L., Varga R.

Téma ismertetése: A GeoBank működtetése minden évben egyre több karbantartási feladatot igényel. A projekt fő célja, hogy vizsgálva a felhasználó igényeket működtesse és fejlessze a GeoBankot. Emellett erős feladat a bent lévő adatok folyamatos ellenőrzése és módszerek keresése az adatminőség javítására. A projekt feladata a rendszer használatának népszerűsítése is. Termékek felsorolása: •

• • • •

Új GeoBank felhasználói felület (2014-ben kezdett fejlesztés) o egy kezelőfelület (a jelenlegi két felület egységesítése) o tematikus kezelőfelületek Állandóan frissülő (élő) fúráspont térkép elhelyezése a belső téradat-szolgáltatási rendszerben a GeoBank migrálása az új sql szerverre a külső GeoBank migrálása az új külső szerverre sekélyfúrási adatkör teljes körű betöltése a GeoBankba

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév 1. folyamatos működtetés, szolgáltatás 2. az új felhasználói felület fejlesztése 3. a GeoBank adatbázisok migrálása az új szerverkörnyezetbe 4. élő fúráspont térkép elhelyezése a belső téradat-szolgáltatási rendszerben új helyen működő GeoBank adatbázisok Részeredmények: élő fúráspont térkép Időszak 2015. második negyedév 1. folyamatos működtetés, szolgáltatás 2. az új felhasználói felület tesztelése 3. a tematikus felületek iránti igények konkretizálása 4. a sekélyfúrási adatkör hiányzó részeinek rendszerezése és a betöltés előkészítése működő új felhasználói felület Részeredmények: rendezett sekélyfúrási adatkörök

29

Időszak 2015. harmadik negyedév 1. folyamatos működtetés, szolgáltatás 2. az új felület publikálása 3. a tematikus felületek folyamatos kialakítása 4. a sekélyfúrási adatkörök betöltése 5. intézeti továbbképzés(ek) tartása betöltött sekélyfúrási adatok Részeredmények: bemutatott új felület és GeoBank használat oktatás Időszak 2015. negyedik negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás intraneten GeoBank tematikus oldal létrehozása és tartalmi Részeredmények: feltöltése bemutatott új felület és GeoBank használat oktatás

30

2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Simó Benedek Emberhó-ráfordítás: 5,5 hó

Résztvevők

MFGI Orosz L., Rezessy A., Simó B., Zelei T.

Téma ismertetése: Az MFGI térképszolgáltatási feladatait jelenleg egy ESRI alapú térképszerver szolgálja ki. A napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó adat-átjárhatóság azonban indokolttá teszi olyan rugalmasabb térinformatikai környezetek alkalmazását, melyek nyílt forráskódú szoftverekre épülnek, és így akár működésük testre szabható a célfeladatoknak megfelelően. A projekt célja az elmúlt évben virtuális környezetben kialakított nyílt forráskódú környezet éles környezetben való megvalósítása, a szükséges változtatások beiktatásával. Termékek felsorolása • • • • • •

nyílt forráskódú szerverkörnyezet éles és teszt változata 1 db adatbázis migrációt biztosító szkript 1 tematika térképi adatbázisának nyílt forráskódú környezetbe ültetett változata 1 tematika térképszolgáltatása, nyílt forráskódú környezet segítségével 1 db webes térképi alkalmazás a nyílt forráskódú térképszervizekre épülve 2.6 projekt téradat szolgáltatás kiegészítése az srv-geo-n fellehető nem szabványosan tárolt adatokkal

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: nyílt forráskódú szerver gazda operációs rendszerének kialakítása, virtualizáció kialakítása Részeredmények: Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: éles és teszt környezet operációs rendszereinek kialakítása, hálózatba illesztés, mentési rend kialakítása nyílt forráskódú szerverkörnyezet éles és teszt változata Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: nyílt forráskódú adatbázis-kezelő telepítése és konfigurálása, adatbázis migráció kidolgozása (ESRI oldalról nyílt irányba) 1 db adatbázis migrációt biztosító szkript, Részeredmények: 1 tematika térképi adatbázisának nyílt forráskódú környezetbe ültetett változata

31

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: nyílt forráskódú térképszerver telepítése és konfigurálása, webszerver telepítése és konfigurálása, webes alkalmazás fejlesztése a nyílt forráskódú térképszervizekre épülve 1 tematika térképszolgáltatása, nyílt forráskódú környezet segítségével Részeredmények: 1 db webes térképi alkalmazás a nyílt forráskódú térképszervizekre épülve

32

2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Sőrés László Emberhó-ráfordítás: 10,25 hó

Résztvevők

MFGI Jencsel H., Kiss J., Lendvay P., Lukácsy J., Paszera Gy., Rádi K., Sőrés L., Vértesy L.

Téma ismertetése: A cél kutatási feladatok adathátterének biztosítása, a geofizikai adatok ismertségének növelése és a hasznosulás elősegítése. Javítani kell a geofizikai adatbázisok átláthatóságát, mind tartalom, mind jogosultságok tekintetében. Olyan adatbázisokat kell kialakítani, amelyek megfelelnek mind a korszerű információtechnikai, mind az érvényben levő szabályozásnak. 2015-ben elvégezzük a szükséges állománybővítési, karbantartási és adatszolgáltatási feladatokat, valamint folytatjuk az adatbázisok egységesítésére irányuló munkákat. Folytatjuk a modern informatikai megoldásokra épülő integrált adatbázisrendszer kialakítását. Az adatszolgáltatási készség fenntartása megköveteli a tematikus adatbázisok időszakos karbantartását. Ez tartalmi és technikai vonatkozású feladatokat egyaránt jelent, ami alatt az adatbázisokban lévő adatok konzisztenciájának szükség szerinti javítása és az informatikai háttér üzemeltetése, operációs rendszerek, és programok frissítése értendő. A munka a módszertani adatbázisoknak megfelelően válik szét részfeladatokra: Országos Szeizmikus Adatbázis (Lukácsy J.) Országos Geoelektromos Adatbázis (SőrésL.) Magnetotellurikus adatrendszerek (Rádi K.) Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss J.) Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay P.) Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay P.) Országos Légigeofizikai Adatbázis (Kiss J.) MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera Gy) Fontos feladat a tematikus adatbázisok átláthatóságának növelése, ami az adatbiztonság szempontjából új helyzetet teremt. A metaadatok és adatok nyilvánosságát tekintve az európai elvárásokkal és hazai törvényi előírásokkal összhangban lévő világos koncepcióra van szükség. Első lépésben javaslatot teszünk a geofizikai mérésekhez kapcsolódó metaadatok és adatok hozzáférési jogosultsági rendszerének kialakítására. (logikai jogosultságok és fizikai megvalósítás) Az átláthatóság növelése érdekében az egyes adatbázok szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük.

1. Országos Szeizmikus Adatbázis (Lukácsy J. , Sőrés L.) 1. Az Országos Szeizmikus Adatbázis és az ALFA rendszer közötti online konverziós kapcsolat megvalósíthatóságának vizsgálata. (SL) 2. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük.

33

3. D formátumú szeizmogramok idősorainak bányatörvény szerinti kitakarása. A 2015. januártól módosított „1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról” jelentősen újraszabályozta a bányavállalkozó üzleti titkát képező adatok körét. A változás következtében erősen csökkent az üzleti titkot képező szeizmikus adatok köre; tehát az adatkiadás során kevesebb feldolgozott szelvényt, mérési anyagot, stb. kell kitakarni. Azonban néhány speciális esetben továbbra is szükség lesz a szeizmikus adatok „mute”-olására, pl. ha a 3D szeizmikus mérési adat kettő kutatási területre esik és a kutatási területek egyike már „lejárt”. 4. Szeizmikus horizontok egyedtípusának (adattábláinak) kialakítása. Az adatbázis struktúráját bővítem a szeizmikus horizontok adattáblájával. Az adatbázis hagyományos egyedtípusai (objektumtípusai) a földtani érdeklődésű egyének számára csak kevés földtani információt hordoznak. Ezzel szemben a szeizmikus horizontoknak direkt földtani felhasználása van. Az sem utolsó szempont, hogy a korábbi értelmezési munkák szeizmikus horizonttal kapcsolatos eredménye ily módon mások számára újrafelhasználhatóvá válna.

2. Országos Geoelektromos Adatbázis (Sőrés L.) 1. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük. 2. A natív adatbázisokat DIF formátumban (Data Interchange Format ELGI szabvány, ember által olvasható, struktúrált szöveges állományok) az adatbázisok tárolására kijelölt fájlszerveren helyezzük el. 3. A DIF adatforrásokat (fizikai elérhetőség) mérési kampányokhoz kapcsolva az ALFA rendszeren keresztül kereshetővé, láthatóvá tesszük.

3. Magnetotellurikus adatrendszerek (Rádi K. , Sőrés L.) 1. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük. 2. A Magnetotellurikus mérések leltárának formai tisztázása, a teljes metaadat állomány ALFA láthatóságának biztosítása online konverzió segítségével.

4. Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss J. , Sőrés L. ) 1. A gravitációs és mágneses adatbázisok szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük. 2. A gravitációs adatbázis átalakítása az MGH-50 és MGH-2000 követelményeknek megfelelő párhuzamos használathoz (Kraszovszkij–WGS84 koordináta + meghajtó program csere). 3. A földtani kutatásban hagyományosan az 1950-es években kialakított MGH-50 rendszert használtuk, amely régi rendszernek a használata az országhatárokon belül nem okozott semmilyen gondot. A nemzetközi szabványok azonban módosultak, és az egységes európai rendszerhez való kapcsolódás szükségessé teszi az MGH-2000 rendszer használatát. Kisebb átalakítással — amelybek egy részét már 2014-ben elvégeztük — az MGH-50 és MGH-2000 rendszer párhuzamosan is működtethető. 4. Kemenesháti mágneses ∆T mérések illesztésének ellenőrzése az egységesített országos ∆T normáltér alapján. Egy újabb terület ∆T részletező mérésének beemelése az egységesített adatbázisba. 5. A szénhidrogén kutatások során mért, szigorú 500 m-es hálózatú, protonprecessziós magnetométerrel mért (T komponens) méréseknél sokszor nem a teljes térerő értéke, hanem csak az anomális komponens (∆T) adat áll rendelkezésre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a normál tér korrekciót elvégezték. 6. Az utólagos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy nem ugyanazt a normál teret használták és ráadásul még az egymáshoz csatlakozó területek esetén sem lettek

34

átszámítva a mérések egy közös egységes szintre. Ezeket utólag pótolni kell, amihez 2014-ben a földi ∆Z mérések és a légi ∆T mérések alapján meghatároztuk az országos ∆T térképet. A részterületek méréseit ennek a térképnek a szintjéhez fogjuk illeszteni.

5. Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay P.) A geotermikus vizsgálatok, a koncessziós adatcsomagok előkészítéséhez szükséges, elemzések és vizsgálatok, illetve az elkészítendő modellek számára szükséges adatok szolgáltatása a feladat. Célunk az országos geotermikus energiavagyon nyilvántartás pontosítása. A feladat az adatok – hőmérséklet, hőáram, hőmérsékletvezető képesség, hővezetőképesség, porozitás, permeabilitás – összegyűjtése és rendszerezése, adatbázisba szervezése, az adatbázis integrálása az intézet geofizikai adatrendszerébe. Az adatbázis fájlrendszerét intézeti fájlszerverre helyezzük át. Folytatjuk az adatbázis ALFA láthatóságának javítását. 2015-ben elvégzendő feladatok: 1. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük 2. Adatszolgáltatás 3. Adatgyűjtés, adatbázis bővítés 4. Adatkarbantartás

6. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay P., Jencsel H., Sőrés L.) A feladat a papíron lévő karotázs szelvények, vagyis a kutatófúrásokban elvégzett geofizikai mérések eredményeinek, digitalizálása, ellenőrzése, korrekciója, adatbázisba rendszerezése. Az adatrendszer folyamatos bővítése mellett az igényeknek megfelelően rendszeres adatszolgáltatást biztosítunk más intézeti projektek részére, illetve az MBFH közvetítésével jelentkező vállalkozói igények felé. Fontos feladatunk adatainknak az intézet geofizikai adatrendszerébe történő integrálásának előkészítése. 2015-ben folytatódik a szénmedencék modellezése, ehhez az adatbázisban meglévő fúrások szelvényein túlmenően további méréseket digitalizálunk és a karotázs adatok figyelembe vételével pontosítjuk a réteghatárokat. A korrigált litológia is az adatbázisba kerül. Várható, hogy a hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálatát célzó földtani kutatások során jelentkező igények további karotázs adatok digitalizálását teszik szükségessé, ami szintén az adatbázis részét képezi majd. A fúrási adatok és a mélyfúrás-geofizikai szelvények megjelenítését, feldolgozását és az adatbázis kezelést a VIEWLOG-DB szoftver segítségével valósítjuk meg. Az adatbázis fájlrendszerét intézeti fájlszerverre helyezzük át. Folytatjuk az adatbázis ALFA láthatóságának javítását. Az adatbázisban lévő szelvényekből LAS fájlokat generálunk. Az MS Access metaadatbázis tartalmát harmonizáljuk a fájlrendszerrel. (hibás fúrás és fájlnevek korrekciója) A tevékenység folyamatos, az eddig elvégzett feladatokra épül. 2015-ben elvégzendő feladatok: 1. Az adatbázis szerkezeti leírásának hozzáférhetősége a közös fájlszerveren 2. ALFA láthatóság biztosítása 3. Adatszolgáltatás (igény szerint, külső és belső) 4. Adatkarbantartás – nyilvántartás, az adatok kiegészítése, az adatrendszer minősítése 5. A metaadat rendszer folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti javítása. 6. Az adatbázis fejlesztése – adatmentés, digitalizálás 7. az adatkezelési előírásoknak megfelelő archiválás

7. Országos Légigeofizikai Adatbázis (Kiss J., Sőrés L.) 1. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük. 2. Légigeofizikai térképek migrációja KINGA-ból ALFA-ba

35

8. MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera Gy.) 1. Az adatbázis szerkezeti leírását közös fájlszerveren hozzáférhetővé tesszük. Termékek felsorolása: a) Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren b)Javaslat a metaadatok és adatok hozzáférési jogosultsági rendszerének kialakítására (tanulmány) 1.3. D formátumú szeizmogramok idősorainak bányatörvény szerinti kitakarása. 1.4. Szeizmikus horizontok egyedtípusának (adattábláinak) kialakítása. 2.2. OGA DIF állományok közös fájlszerveren 2.3 OGA DIF-ek útvonala ALFA-ból látható 3.2 A teljes MT metaadat állomány ALFA-ból elérhető 4.2 Kraszovszkij–WGS84 csere az adatbázisban 4.3 Adatbázis átalakítás MGH-50 és MGH-2000 párhuzamos használathoz; 4.4 Új ∆T részterület az adatbázisban 6.2 A karotázs adatrendszer ALFA láthatóság biztosítása 7.2 Légigeofizikai térképek migrációja KINGA-ból ALFA-ba Az alábbi adatbázisok elhelyezése a fájlszerveren a 2.6 projekttel egyeztetett nevezéktannal és könyvtárszerkezetben. Országos Geoelektromos Adatbázis (SőrésL.) Magnetotellurikus adatrendszerek (Rádi K.) Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss J.) Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay P.) Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay P.) Országos Légigeofizikai Adatbázis (Kiss J.) MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera Gy) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a) Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren 7.2 Légigeofizikai térképek migrációja KINGA-ból ALFA-ba a) adatbázisok leírásához sablon Részeredmények: 7.2 Légigeofizikai térképek láthatók az ALFA-ban Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 4.2 Kraszovszkij–WGS84 csere az adatbázisban 4.3 Adatbázis átalakítás MGH-50 és MGH-2000 párhuzamos használathoz; 3.2 A teljes MT metaadat állomány ALFA-ból elérhető 4.2 Kraszovszkij–WGS84 csere az adatbázisban, Részeredmények: 3.2 MT metaadatok ALFA-ban Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: b) Javaslat a metaadatok és adatok hozzáférési jogosultsági rendszerének kialakítására (tanulmány) 2.2. OGA DIF állományok közös fájlszerveren 2.3 OGA DIF-ek útvonala ALFA-ból láthatók

36

4.4 Részletező ∆T mérés beemelése az egységes adatbázisba 6.2 A karotázs adatrendszer ALFA láthatóság biztosítása Javaslat a metaadatok és adatok hozzáférési jogosultsági rendszerének kialakítására (tanulmány) Részeredmények: OGA DIF.ek közös fájlszerveren, útvonalak ALFA-ból láthatók Új ∆T részterület az adatbázisban Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a) Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren 1.3. D formátumú szeizmogramok idősorainak bányatörvény szerinti kitakarása. 1.4. Szeizmikus horizontok egyedtípusának (adattábláinak) kialakítása. Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren, D formátumú szeizmogramok idősorainak bányatörvény Részeredmények: szerinti kitakarása. Szeizmikus horizontok egyedtípusának (adattábláinak) kialakítása.

37

2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Sőrés László Emberhó-ráfordítás: 3,5 hó

Résztvevők

MFGI Sőrés L., Detzky G., Vértesy L., + külső programozó

Téma ismertetése: Az ALFA rendszer (Általános Földtudományi Adatmodell és Adatbázis) egy UML adatmodellre épülő, séma alapú hibrid XML adatbázis, amely integrálja az elmúlt 10 év adatbázis építési tapasztalatait. Az adatmodell az INSPIRE adatspecifikáció és a belső adatkezelési igényekből adódó elvárások együttes figyelembevételével épült. Az ALFA egy hierarchikus metaadat rendszert valósít meg az adatkészlet szintű metaadatoktól a vizsgálati (Observations and Measurements) és nyilvántartási (raktári szám, URL, fájlnév) metaadatokig. A szerkezet és adat infrastruktúra átjárhatóságot biztosít a térképi kereséstől a mérési és feldolgozási adatokig. Az ALFA rendszer dinamikus kapcsolatot biztosít a PostgreSQL és a WMS WFS szolgáltatást nyújtó Geoserver-Geonetwork rendszer között. 1. ALFA felhasználói felületek, promóció 1. OpenLayers alapú kereső alkalmazások további fejlesztése natív ALFA objektumokra (térképek, jelentések, geofizikai alakzatok) (külső programozó) 2. ALFA Felhasználói esetek vizsgálata (felhasználók és a legfontosabb objektumtípusok és rendszerfunkciók) (VL) 3. Felhasználó orientált ALFA menürendszer kialakítása, amely biztosítja az intézeti adatrendszerekben való tájékozódást (felmértségi adatok, szakmai tartalmú térképek, mérési projektek, kampányok, jelentések), a mérési és nyilvántartási metaadatok kereshetősége révén pedig gyors adat elérést tesz lehetővé. Ehhez szükséges az ALFA browser és editor további fejlesztése a definiált felhasználói esetek alapján. (SL, külső programozó) A menürendszer tartalmazza az alábbiakat: -

metadat - az ALFA adatbázis leírása metadat - a mérések, módszerek technikai lírása (főleg a geofizikai adatbázisok) ALFA és az adatok közötti kapcsolat (az adatot az Alfa tartalmazza, olvassa, vagy az adatokhoz való továbblépés megoldható)

4. Geobank (és nem geobank) paraméterek (és adatbázismezők mezők) áttekintését segítő eszköz (keresés a megfigyelt fizikai tulajdonság (O&M ObservedProperty) alapján és szótárfejlesztés) 2. ALFA rendszerfejlesztés 1. Az intézeti adatvédelmi szabályok érvényesítése szükségessé teszi az ALFA autentikációs rendszerének finomítását. Hozzáférés korlátozása SQL névterekben: pl. a geobank rétegsorokhoz, vagy gravitációs adatokhoz is legyen bejelentkezés

38

2. ALFA search keresés javítása: Kifejezés elejére, végére, pontos egyezésre lehessen keresni. Attribútum és geometriai keresés kombinálása 3. ALFA adatintegráció 1. ISO-19139 metaadatok generálása ALFA Map objektumokból 2. OpenSearchDescription és DLS generálás WFS adatforrásból 3. ALFA Thezaurusz bővítés (DG) geofizikai módszerek listája ( PUMA + jelentésekhez-térképekhez kulcsszavak) tárolt objektumok listája (PUMA, adatbázisban tárolt objektumok megnevezése) nyersanyagok listája (MBFH - Min4Eu nyersanyaglista) 4. A „2.6 Metaadatbázis építés és szolgáltatásfejlesztés - térképi alrendszer” témában készülő PUMA SQL adatrendszer ALFA-hoz kapcsolása Termékek felsorolása: 1.1 OpenLayers alapú kereső alkalmazás (térképek, jelentések,geofizikai objektumok) 1.2 ALFA Felhasználói esetek leírása 1.3 Továbbfejlesztett ALFA menürendszer, browser és editor 1.4 Geobank paraméterek áttekintését segítő ALFA eszköz 2.1 Hozzáférés korlátozása SQL névterekben: pl. a geobank rétegsorokhoz, vagy gravitációs adatokhoz is legyen bejelentkezés (java kód) 2.2 ALFA search keresés javítása (java kód) 3.1 ISO-19139 metaadatok generálása ALFA Map objektumokból (xsl kód) 3.2 OpenSearchDescription és DLS generálás WFS adatforrásból (xsl kód) 3.3 Bővített thezaurusz (3 új szótár) 3.4 A PUMA kapcsolása az alfához. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 3.1 ISO-19139 metaadatok generálása ALFA Map objektumokból (xsl kód) 3.2 OpenSearchDescription és DLS generálás WFS adatforrásból (xsl kód) 1.2 ALFA Felhasználói esetek leírása Részeredmények: konverterek, ALFA Felhasználói esetek Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1.2 ALFA Felhasználói eset leírások pontosítása 1.1 OpenLayers alapú kereső alkalmazás próba verzió 1.3 Továbbfejlesztett ALFA menürendszer próba verzió ALFA menürendszer, OpenLayers alapú kereső alkalmazás Részeredmények: próba verziók Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1.4 Geobank paraméterek áttekintését segítő ALFA eszköz 2.2 ALFA search keresés javítása (java kód) Részeredmények: Új ALFA eszköz, módosított java kód

39

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1.1 OpenLayers alapú kereső alkalmazás 1.3 Továbbfejlesztett ALFA menürendszer, browser és editor 3.3 Bővített thezaurusz 3.4 PUMA SQL -ALFA kapcsolat Új ALFA menürendszer, OpenLayers alapú kereső alkalmazás, Bővített thezaurusz, Részeredmények: PUMA ALFA-ból, ALFA PUMA-ból látható (fontos és stratégiai adatrendszerek)

40

2.6. Metadatbázis építés és szolgáltatásfejlesztés - térképi alrendszer Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Gulyás Ágnes Emberhó-ráfordítás: 10,5 hó

Résztvevők

MFGI Deák Zs. V., Detzky G., Gulyás Á., Juhászné Tóth Zs., Paszera Gy., Sőrés L., Vértesy L.

Téma ismertetése: Cél: a földtani adatvagyon hasznosulásának támogatása. Adatrendszer-nyilvántartás: Metaadat szintű áttekintést készítünk az intézmény adatvagyonáról (a 17/2015. téma fejlesztéseit kiegészítve). Az adatrendszer-nyilvántartás alapján felmérhetővé vált, hogy az állomány feltöltöttség, minőség tekintetében is heterogén. Vannak párhuzamosságok és információhiányok. Szükség van egy állapotrögzítésre, a legfontosabb teendők számbavételére. Az adatrendszer-nyilvántartás az Intézet munkájának eredményeképpen létrejött állományokat foglalja magában. Szükség van a nyilvántartás kiterjesztésére az intézet által birtokolt, felhasználásra átvett, vagy időlegesen látókörbe került adatrendszerekre is. A heterogén adatrendszer hatékony kezeléséhez szükség van az adatkezelési koncepció aktualizálására, adat utak definiálásra, a szabályozási rendszer aktualizálására. Szükség van a adathozzáférés).

letisztázott

információk

hatékony

megosztására

(belső

és

külső

Az adatvagyon ismeretében szükséges az adatvagyon tárolási helyének átstrukturálása adatkezelési koncepció hatékony megvalósítása érdekében. Feladatok: • Intézeti éves INSPIRE monitoring jelentés összeállítása • Adatrendszer-nyilvántartás elemzése, adatigények felmérése, a meghaladott Excel formátumból SQL adatbázisba történő átvitel (legalább a legfontosabb tételeknél) és az Alfához kapcsolás • Sambán lévő adatrendszer átgondolása, átrendezése, kitisztítása vagy a hozzáférés tiltása • A téradat könyvtár (m:\teradat_szolgaltatas) teljes körű feltöltése • A KINGA tartalom részleges migrálása A téma kapcsolódik 17/2015. MBFH téma 1. részfeladatához (adatrendszer-nyilvántartás éves feltöltése), a 2.3. és 2.5. állami témához azzal, hogy a kereshetőséget elősegítő háttérállományokat állít elő, feltöltést végez és az összegyűjtött a térképekhez kapcsolódó metaadatokat biztosítja a 2.5. téma keretében készülő Térképkatalógushoz. 2015-ös feladatok: 0. Tervkészítés, dokumentáció

41

1. Az MFGI INSPIRE-országjelentésének elkészítése (VL, DG). 2. Adarendszerek-nyilvántartás: a. Helyzetelemzés, legfontosabb teendők megfogalmazása (Adatrendszernyilvántartás elemzése, adatigények felmérése) b. -az Alfához kapcsolás feltételeinek felmérése c. SQL-adatbázis szerkezet kialakítása, a kötegelt beviteli táblázat létrehozása és feltöltése a stratégiai és fontos minősítésű adatszetek metaadataival d. megoldandó problémák: i. hierarchia kezelése ii. elérési utak, indítási pontok végleges helyre mutató feltöltése, iii. IBSZ szerint besorolás helyének kialakítása, IBSZ szerinti felelősségi körök helyének kialakítása. 3. Sambán lévő közös használatú (nem konkrét projektekhez tartozó) adatrendszerek felmérése, az elhelyezés átgondolása, átrendezése, a sambán lévő nem térképi, intézeti közös használatra szánt információk integrálása az új környezetbe 4. KINGA honlap (adatok és a kapcsolódó leíró állományok) átmozgatásának megtervezése, előkészítése (első körben az adatok átmozgatása az Alfába: 2.5. téma keretében 2015-ben meg is kezdődik: Légi geofizikai mérések és MT mérések frissítés utáni átmozgatása), részleges átmozgatás Termékek felsorolása: 0. Terv, jelentés 1. MFGI éves INSPIRE monitoring jelentése. 2. Adatrendszer-nyilvántartás: 2.1. helyzetelemzés 2.2. aktualizált nyilvántartás 2.3. szöveges és térképi keresését is lehetővé tevő naprakész intézeti adatrendszer nyilvántartás SQL adatbázis formában az Alfához kapcsolva elérhetően 2.3.1. SQL-adatbázis szerkezet 2.3.2. kötegelt feltöltést biztosító Excel tábla 2.3.3. Lehetőség szerint ellenőrzött, pontosított adatok betöltése a kötegelt feltöltő táblázatba 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése. 3. Sambán lévő közöshasználú adatok átrendezése: 3.1. adatkör felmérés 3.2. új szerver könyvtárszerkezet terv, 3.3. Geofizikai téradatok a m:\teradat-szolgaltatas könyvtárból egy helyről elérhetően: samba átrendezés: samba szerveren található – (elsősorban shp formátumú) téradatok térképi állományok integrálása az m:\teradat-szolgaltatas területre (termék: másolt/átnevezett fájlok), 3.4. a samba szerveren található – elsősorban shp formátumú - térképi állományok hozzáférésének megszüntetése (termék: pl: hozzáférési jog tiltása) 3.5. új szerver adatfelület (terv és az elfogadott terv alapján könyvtárszerkezet kialakítás): nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének kialakítása tematikus/méréstípus rendszerben (tényleges termék: könyvtárszerkezet), 3.6. a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése 3.7. a samba átrendezés, új szerverre helyezés miatti változások metaadatainak előállítása, PUMÁ-ba töltése 3.8. minden olyan fúrásadat átadása/előkészítése, ami a geobank-ban nem lelhető fel és ismert a napi gyakorlatban lévő használata (tényleges termék: átadásra előkészített, egyeztetette adatállományok), 4. Kinga migrálás 4.1. Migrálási terv 4.2. Igény és lehetőség szerinti részleges migrálás az elkészült felmérés alapján

42

4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség (SL) 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 0. Téma tervezés 3.1.Sambán lévő közös használatú (nem konkrét projektekhez tartozó) adatrendszerek felmérése 3.3. samba szerveren nem projekt felületen található – elsősorban shp formátumú - téradatok (térképi állományok) integrálása az m:\teradat-szolgaltatas területre 0. terv Részeredmények: 3.1. samba adatkör listák 3.3. másolt/átnevezett fájlok Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Az MFGI INSPIRE-monitoring országjelentésének elkészítése (VL, DG). 3.2. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének megtervezése – terv átadása jóváhagyásra 3.5. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének kialakítása tematikus/méréstípus rendszerben 2.1. Adatrendszer-nyilvántartás: Helyzetelemzés 3.6. a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése 1. INSPIRE országjelentés 3.2. samba átrendezési terv (könyvtár terv), új szerveren elhelyezési terv véleményezésre Részeredmények: 3.5. Elfogadott terv alapján új könyvtár struktúra 2.1. Adarendszerek-nyilvántartás: feladatlista 3.6. másolt/átnevezett fájlok Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 3.7. samba átrendezés miatti változások metaadatainak előállítása, nyilvántartásba töltése (módosult elérési útvonalak) 3.8. Samba közöshasználatú fúrásadatainak átadása/előkészítése. 2.3.1. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges SQL adatbázis szerkezet, 2.3.2. valamint ennek kötegelt beviteli adatait szolgáltató több munkalapos Excel állomány létrehozása. 2.2. Adatrendszer-nyilvántartás kiegészítés (hierarchia, IBSZ) 3.7. módosított, új rekordok adatrendszer-nyilvántartásban 3.8. átadásra előkészített, egyeztetett fúrás adatállományok 2.3.1. SQL adatbázis szerkezet Részeredmények: 2.3.2 Adarendszer-nyilvántartás pontosítására szolgáló beviteli táblázat (Excel) szerkezete 2.2. kiegészített Adatrendszer-nyilvántartás (hierarchia, IBSZ) Időszak

2015. negyedik negyedév

43

Negyedév feladatai: 0. Záró dokumentáció elkészítése 4.1 KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) 2.3.3. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges kötegelt beviteli táblázat feltöltése a stratégiai (S) és lehetőleg a fontos (F) minősítésű adatszetek metaadataival. 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése 4.2. KINGA részleges migrálása az elkészült felmérés alapján: 4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség (SL), 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Projekt záró dokumentáció 4.1 KINGA migrálási terv 2.3.3 és 2.3.4. Adatrendszer-nyilvántartás SQL adatbázisban, az Részeredmények: Alfához kapcsolhatóan 4.2.1.Szükség szerint migrált KINGA felmértség, 4.2.2. új felületre betöltésre előkészített szöveges oldalak.

44

2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Orosz László Emberhó-ráfordítás: 30,5 hó

Résztvevők

MFGI Németh M., Orosz L., Pataky P., Rezessy A., Simó B., Zelei T.

Téma ismertetése: • Rendszeradminisztráció: az intézet informatikai infrastruktúrájának felügyelete, működtetése, szervezése. • A felhasználók szükség szerinti támogatása. • Egyedi felhasználói igények, fejlesztések megoldása vagy a közreműködő alvállalkozó menedzselése. • Üzemeltetési szolgáltatások: a geo tartomány, fájlszerverek és az adatmentés folyamatos üzemeltetése. • Az információtechnológia folyamatok védelme. • Informatikai beszerzésekben való közreműködés. • Az intézeti webes megjelenések működtetése, fejlesztése Termékek felsorolása: • működő informatikai rendszer • új IBSZ és egyéb dokumentumok előállítása és az informatikai működési rend kialakítása (+erőforrás és alvállalkozó igény) • informatikai stratégia kidolgozása és elfogadtatása • nyilvántartások reformálása o userek + AD o hardver o szoftver • a működtetési háttér-infrastruktúra újragondolása: eszközök, szoftverek, könyvtárszerkezet, belső szabályok, automatizálható folyamatok (pl rendszerszkennelés) • MFGI intranet elindítása, működtetés és folyamatos fejlesztése • mfgi.hu új skin (alvállalkozó) • új tűzfal üzembe állítás • webmail felület frissítése Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. IBSZ felülvizsgálat 2. intranet elindítása 3. AD rendrakás 4. webmail felület frissítése 5. rendszerüzemeltetés kiadott új IBSZ intranet.mfgi.hu – működő intranetes felület Részeredmények: Rendberakott AD friss webmail felület

45

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. rendszerüzemeltetés 2. az IBSZ-ben leírtaknak megfelelő állapot megvalósítása újragondolt háttér infrastruktúra Részeredmények: új tűzfal üzembe állítása Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. rendszerüzemeltetés 2. az IBSZ-ben leírtaknak megfelelő állapot megvalósítása 3. hardver és szoftver leltár frissítése 4. mfgi.hu új skin árajánlat kérés 5. informatikai stratégia kidolgozása és elfogadtatása új hardver és szoftver leltár Részeredmények: kidolgozott informatikai stratégia Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. rendszerüzemeltetés 2. az IBSZ-ben leírtaknak megfelelő állapot megvalósítása 3. mfgi.hu fejlesztés nyomon követése Részeredmények: –

46

2.8 Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Dr. Budai Tamás Emberhó-ráfordítás: 3 hó

Résztvevők

MFGI Budai T., Orosz L., Selmeczi I.

Téma ismertetése: A Magyarország földtani képződményeit tartalmazó rétegtani adatbázis („magyar jelkulcs”) szabványszerű alkalmazásának biztosítása, az újabb hazai és nemzetközi kutatások figyelembe vételével történő karbantartása, kiegészítése alkalmazott földtani kutatások megalapozását segítő kategóriákkal. Termékek felsorolása: GeoBank adatbázis témához kapcsolódó szótárainak karbantartott/ módosított rekordjai (kor, litológia, fácies/genetika, földtani index /geo_id, geo_ndx mezők/) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján Részeredmények: aktualizált adatbázis Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, alkalmazott földtani adatbázisok felmérése (vízföldtan) Részeredmények: aktualizált adatbázis Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, alkalmazott földtani adatbázisok felmérése (mérnökgeológia) Részeredmények: aktualizált adatbázis Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, alkalmazott földtani adatbázisok felmérése (környezetföldtan) Részeredmények: aktualizált adatbázis

47

2.9. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Péterdi Bálint Emberhó-ráfordítás: 4,5 hó

Résztvevők

MFGI Hermann V., Jerabek Cs., Németh A., Péterdi B., Simó B., Szentpétery I.,

Téma ismertetése: Folytatjuk a teljes terepi reambulációt, amely elsősorban a helyszínek fotózására terjed ki, hogy az adatbázis naprakész legyen (vannak olyan objektumok, amelyek már nem találhatók meg, illetve jelentős felújításra szorulnak). Ezt a tevékenységet az összes többi projekt terepi tevékenységével összehangoljuk a kapacitás és az erőforrások optimális kihasználása érdekében. Csak az ilyen módon nem elérhető területekre tervezünk önálló kiszállást. 2015ben elsősorban a Bakony és a Bükk területén található alapszelvényeket keresnénk fel. Az információk rendezése után a fotók hozzákapcsolhatók az intézet honlapján elérhető földtani alapszelvényeket megjelenítő térképi adatbázishoz (ennek metodikáját már kidolgoztuk 2014-ben). Termékek felsorolása:
- 60 db alapszelvény fotódokumentációja terepen elkészül, a fotók az adatbázisba kerülnek.
Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása. Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: Részeredmények:

2015. első negyedév

Időszak Negyedév feladatai: Terepi reambuláció. Részeredmények:

2015. második negyedév

Időszak Negyedév feladatai: Terepi reambuláció. Részeredmények:

2015. harmadik negyedév

-

Terepi fényképek elkészítése és adatbázishoz kapcsolása.

Terepi fényképek elkészítése és adatbázishoz kapcsolása.

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Terepi reambuláció. Fotók válogatása, rendszerezése, térképi adatbázishoz kapcsolása. Terepi fényképek elkészítése és adatbázishoz kapcsolása. Részeredmények: Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása (intézeti honlap).

48

2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Andó Anita Emberhó-ráfordítás: 32,5 hó

Résztvevők

MFGI Andó A., Gyuricza Gy., Halupka G., Tolmács D., Hermann V., Végh H., Laczkóné Őri G., Kutasi G., Vikor Zs., Hegyiné Rusznyák É., Szabadosné Sallay E., Beke Zs., Besnyi A., Bertalan É.

Téma ismertetése: A projekt az 1983-ban lezárt Budapest Építésföldtani Térképsorozat (MÁFGB Adattár) adatbázisba illesztésével foglalkozó, és a 2001 óta folyó kerületi településgeológiai munkák összevont folytatása. A 22 térképváltozat sorozata a 70-es években zajló regionális felmérés (28 db M~1:10 000 tk.szelvény), és utólagos összeszerkesztés (9 db M~1:20 000) eredménye, Budapest egész területére. Az elkészült értékelések és a mögöttük lévő adatrendszerek fejlesztése léptékben elmaradt. A projekt célja, egy naprakész, kezelhető formátumú adatbázis létrehozása és karbantartása, amely összekapcsolja a korábbi eredményeket és a különböző budapesti lokális kutatásokat. A kiépített településgeológiai adatbázis rendszeres fejlesztésre szorul, így újabb adatok beépítése, időközi értékelés, és monitoring működtetése szükséges. Alapot szolgáltat továbbá a felhasználói igények szerinti értékeléseknek és a térképszolgáltatásnak. 1, Adatbázis építése, fejlesztése: 2013 óta összesen 10 térképváltozatot digitalizáltunk egész Budapestre. Idén szeretnénk elkezdeni a bedigitalizált Fedetlen és Fedett földtani változatok felülvizsgálatát (és módszertani kidolgozását), a Geobankba feltöltött sekélyfúrások alapján, egyben finomítva a kvarter (Q) elterjedés és vastagság határokat. Budapesti Építésföldtani Adatbázisát Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat (M~1:10 000, MÁFI, SZIE, 2007) újabb 3 tematikájával bővítjük: csúszásveszélyesség, felszín alatti üregek, patakmedrek és holtágak. Idén folytatjuk a kerületek sekély fúrási adatbázisának aktualizálását, a régi leírások formációba sorolását (eddig 1.-7., és tavalyi 10. ker. minősített), a kapacitás függvényében. 2, Településgeológiai adatok kezelése és szolgáltatása: Az eddig digitalizált térképváltozatokat - az ellenőrzésüket követően- előkészítjük egy Bptelgeo térképszolgáltatás formátumához, a szabványos helyen. A fúrási adatbázis tavalyi és idei javításait az év végén átadjuk a Geobanknak, a 2001 óta végzett kerületi összegyűjtött és észlelt adatokkal (rendezendő). Folytatjuk tavalyról, a térképsorozathoz (28 db tk.lap) tartozó földtani szelvények archiválását, kiegészítve az építésföldtani szelvényekkel. Biztosítjuk raszteres elérhetőségüket, és a szelvények geokódolt nyomvonalát Budapest területére. A hiányzó fúrópont és vízföldtani észlelési térképek (M~1:20 000) szkennelt változatait pótoljuk. (R:\FDT_regio\BUDAPEST\ 10e és 20e_építésföldtan könyvtárak). 3, Kerületi aktualizált településgeológiai kutatás: A 2001 óta térképezett kerületek (III., IV., VIII., XI., XIII., XIV., XV., XVI., X.) folytatásaként, 2015-ben az V.-VI.-VII. kerületekben tervezünk (összevontan) aktualizált településgeológiai kutatást. Ennek része: újabb fúrás és kút adatgyűjtés, ill. a fellelhető kutakból vízmintavétel, valamint együttműködés szükséges az önkormányzatokkal, a BME Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszékével, a FÖMTERV, MÁV, Vízügyi Hatóság illetékes részlegeivel. Az

49

adatokból és labor analitikai eredményekből víz- és környezetföldtani térképek szerkeszthetők. Az építésföldtani térképek (adottságok minősítése) a napjainkban használt szabvány (EUROCODE 7) alapján készülnek el. A térképsorozat magyarázóval kiegészített. Termékek felsorolása: 3 db módosított térkép (Bp. felszíni földtani, fedetlen, Q vastagság) – módosítások: felülvizsgálat 8 kerület átminősített fúrásai alapján, fedvények vonalműveinek szinkronizálása 3 db térképi tematika adatbázisba illesztése (Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat) ~ 90-110 db építésföldtani szelvény és nyomvonal összegyűjtése, archiválása 1 db dokumentáció térkép (Bp. szelvények áttekintője) 28-28 db archivált térkép (fúrópont és vízföldtani észlelési), raszteres elérhetőség ~550 észlelési pont közel 50 paraméterének rögzítése Geobankban (13 kerület mintavételi és vizsgálati eredménye) ~1120 fúrás minősítése (1 kerület fúrási adatbázis feldolgozása) 15-20 db térkép (Bp. V.-VI.-VII. ker. településgeo. térképsorozata) + magyarázó dokumentum 50 db vízmintavételi és vizsgálati eredmény – adatbázis rekord cikk, poszter, előadás - konferencia részvételek Szabványos helyen összeállított adatbázis, indítási pontok (.mxd, .lyr); 10 db térképváltozat Feladatok ütemezése: A Geobank részére az adatok előkészítése, átadása és a kerületi fúrások rendezése, minősítése az év során folyamatos, időarányos. Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 2 digitalizált földtani térkép digitalizálási/feldolgozási hibáinak kiszűrése, szükséges javítása Térképszolgáltatáshoz módszertan és felület kialakítása, a térképek áttekintése, ellenőrzése Szelvények katalogizálásának megkezdése, a két archiválandó észlelési térképsorozat (28 db) átadása; építésföldtani szelvények nyomvonalainak felkutatása Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat tematikák adatbázisba illesztése Geobank sekélyfúrás adatainak ellenőrzése, feltöltött adatokból lekérdezés földtani térképhez V.-VI.-VII. kerületek, hatóságok és illetékesek kapcsolat felvétele, mintavételi helyek gyűjtése, alap vízföldtani és építésföldtani térképi kivágatok elkészítése A feltöltendő Geobank adatok kigyűjtése (10 kerület mintavétele, fúrása), formátum kialakítás Oktatás (Geoinf. Főo.), és akkreditált vízmintavétel előkészítése, mintavételi terv csúszásveszélyesség, felszín alatti üregek, patakmedrek és holtágak Részeredmények: tematikák, szkennelt szelvény nyomvonal térképek, fúrási adattáblák Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A két digitalizált földtani térkép digitalizálási /feldolgozási hibáinak kiszűrése, szükség szerinti javítása, véglegesítés; Fedetlen földtani térkép és Geobank adatbázis összekapcsolása, a 1.7. és 10. kerület fúrásainak alapján egyeztetés a formációkban (egyeztetések, eltérések kijelölése, szakmai értékelés, változtatások), fúrások Q vastagsági adatának szűrése Szelvény nyomvonalak archiválása, hiányzók listázása, térképek+ szelvények szkennelése V.-VI.-VII. ker. kapcsolattartás, mintavételi helyek gyűjtése, vízmintavétel megkezdése, minta vizsgálat, földtani térképi kivágatok elkészítése, földtani és vízföldtani leírás Geobankhoz kigyűjtött adatok rendezése (fúrás, mintavételi hely szinten), Kialakított felületen a térképek ellenőrzése, átnevezése, előkészítése a térképszolgáltatáshoz 8 kerület javított fedetlen földtani vonalműve, fúrási adattábla,25 Részeredmények: vízminta, szkennelt szelvények, földtani vízföldtani leírás, térképek

50

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Fedett földtani térkép és Geobank adatbázis összekapcsolása, 1.-7. és 10. kerületi fúrások alapján a felszíni képződmények, illetve Q
51

2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Prónay Zsolt Emberhó-ráfordítás: 11 hó

Résztvevők

MFGI Törös E., Prónay Zs., Tanács G., Pócsik A.

Téma ismertetése: Cél a Mérnökgeofizikai Főosztály és intézeti jogelődje működésében keletkezett mérnökgeofizikai adatok összegyűjtése, rendszerezése és tematizálása. A téma keretében felkutatjuk, megkíséreljük kiolvasni és korszerű adathordozóra átírni az 1990- től kezdődően keletkezett terepi digitális adatokat, amelyeket a sikeres adatmentés után összepárosítjuk a megfelelő akár papíralapú, akár digitálisan rögzített fellelhető kutatási jelentésekkel. Ezen adatokból olyan adatbázist hozunk létre, amely lehetővé teszi a már korszerű adathordozón rögzített adatokban a szakmai szempontok szerinti keresést (pl. alkalmazott geofizikai módszer, kutatási cél szerint), valamint az adatok esetleges újrafeldolgozását a mindenkori tudományos kutatás számára. Ebben az évben az 1990-1999 között keletkezett adatok beolvasása és rendszerezése történik meg. Termékek felsorolása: Az 1990-1999. között az akkori Bányageofizikai Osztályon keletkezett adathordozók: • 5 db mágnesszalag (DAT és 8 mm), • 1 db magnetooptikai disc, • 3 db zip drive, • kb. 300 db floppy lemez (5¼’’ és 3.5’’), • kb. 30 CD lemez beolvasása, adatainak rendszerezése, metaadataik átadása az Alfa adatbázis fejlesztőinek/üzemeltetőinek. A mérnökgeofizikai metaadatbázisba átadandó adatok mennyisége várhatóan százas nagyságrendű. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: tervkészítés, régi adathordozók felkutatása Részeredmények: terv, adathordozók Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A régi, már nem használatos adathordozókhoz a hardware és driverek felkutatása és üzembe helyezése. Az adathordozókon lévő adatok kiolvasása, rendszerezése Részeredmények: Rendszerezett adatsorok digitális adathordozón Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Az adatbázis rendszerének létrehozása Részeredmények: Az adatbázis rendszere Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Metaadatok átadása az Alfa adatbázis fejlesztőinek/üzemeltetőinek. Az 1990-1999. közötti évek anyagaiból készült adatokról Részeredmények: szóló jelentés elkészítése

52

2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 2 hó Résztvevők

MFGI Kovács I. J., Török I., Zelei T.

Téma ismertetése: Az intézetben, 2011-ben indult el egy nagyszabású infravörös spektrumokat tartalmazó adatbázis kiépítése, amelynek eredményeképpen ma már több mint 2200 infravörös spektrum elektronikus változata érhető el a világhálón (puli.mfgi.hu). Jelenleg a felső-köpenyt felépítő olivin, kliopiroxén és ortopiroxén spektrumai mellet már gránátok, agyagásványok és üledékek spektrumai is elérhetőek. A PULI célja, hogy az infravörös spektrometriával foglalkozó kutatók a „közösségi” oldalakhoz hasonlóan tudják megosztani spektrumaik elektronikus változatát kollégáikkal. Ez azért fontos, mert ilyen módon lehetővé válik az eredmények közvetlen összehasonlítása, hiszen a spektrumokat jellemzően kép formátumban teszik leggyakrabban közzé, ami korlátozza az eredmények hatékony minőségi és mennyiségi összevetését. Célunk, hogy az interneten keresztül is hozzáférhető PULI adatbázist egy nemzetközi szinten is jelentős infravörös adatbázissá tegyük. Termékek felsorolása: A spektrumokhoz tartozó fizikai-kémiai adatok felvitelét lehetővé tevő platform beüzemelése és abba ebben az évbe olivinre vonatkozó adatok feltöltése (~200 ásvány adatai). Az adatbázis karbantartása, fejlesztése és működtetése, valamint marketingje különböző tudományos fórumokon. Az adatbázis nemzetközi adatbázisokkal történő összekapcsolása, mint azok infravörös specifikus eleme. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: fizikai-kémiai adatok felvitelét lehetővé tevő platform elkészítése, karbantartása Részeredmények: platform elkészítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: olivinek fizikai és kémiai adatainak felvitele az adatbázisba (~200 mintára vonatkozóan). Részeredmények: adatok feltöltése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: az adatbázis karbantartása, fejlesztése és népszerűsítése Részeredmények: Goldschmidt konferencián az adatbázis népszerűsítése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: az adatbázis karbantartása, fejlesztése és népszerűsítése Részeredmények: jelentés készítés, és értékelés

53

3. Műszer- és módszertani fejlesztések 3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Török István Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó É., Csabafi R., Gúthy T., Hegedűs E., Kovács A. Cs., Tóth I., Török I.

Téma ismertetése: A szeizmikus műszerfejlesztés intézetünkben komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt számos különböző mérési célra kifejlesztett műszer, valamint a világ sok országában még ma is működő mérőeszköz támasztja alá. Ezt a hagyományt folytatva az elmúlt években elkészült az autonóm szeizmikus adatgyűjtő első változata, az ELGIDAS-1. Ebből a változatból közel 50 db készült. Ezek a műszerek 2004 augusztusa óta folyamatosan használatban vannak. Egy-egy mérési ciklus végén, vagy új feladat esetén ellenőrzésre, felújításra kerülnek és kalibrálásuk is megtörténik. Ez a tesztelés, összemérés a növekvő darabszám miatt nagyon időigényes folyamattá vált. A 2011-es évben elkészült a műszercsalád második generációja, az ELGIDAS-2. Ebből a típusból eddig 12 darab készült Az 2012-ben elkészítettük az új mikroprocesszorra épített műszer alapjainak, rendszerének deszkamodelljét (ELGIDAS-3), továbbá a bluetooth kapcsolódáshoz szükséges egységet, valamit tovább fejlődött az USB kommunikációs modul és a műszer vezérléséhez szükséges szoftverek. 2013-ban elkezdődött az új műszer, az ELGIDAS-4 fejlesztése. Egy olyan vezérlő áramkör épült, amelyben két mikroprocesszor működik egyszerre és így a felmerülő vezérlési, adatmentési és egyéb kommunikációs feladatokat megoszthattuk közöttük. Ez lehetőséget biztosít a kényelmi és az adattovábbítási funkciók fejlesztésére, valamit a későbbiekben felmerülő fejlesztési igények rugalmas kielégítésére is. Egyes feladataink esetében nagyon fontos, hogy a vizsgált terület vagy folyamat adatait minél hamarabb elemezni tudjuk, ezért elkezdődött a mobilinternet kapcsolattal rendelkező autonóm adatgyűjtő tervezése, építése is. 2014 végére elkészült az első tesztelhető, az új BeagleBone Black panelt tartalmazó, ELGIDAS-4 műszer, amely vezeték nélküli kommunikációs lehetőséget biztosít az adatok letöltéséhez. 2015-ben az új műszer tesztelését szeretnénk minél mélyrehatóbban elvégezni, befejezni. Ezt követően véglegesíthetjük a műszer struktúráját, nyomtatott áramköreit. Építeni szeretnénk, a felmerülő mérési igényeket kielégítve, 10 darab ELGIDAS-3 műszert külső vállalkozó bevonásával, valamint 2 darab ELGIDAS-4 műszert, hogy valós helyzetekben, terepi körülmények között is ki tudjuk próbálni. Az Intézetben még működő ESS műszerek folyamatos karbantartását és javítását biztosítjuk. Intézetünk az elmúlt két évtizedben a lehetőségeihez képest folyamatosan fejlesztette terepi szeizmikus mérőrendszerét és infrastruktúráját. Ennek a feladatnak a keretében végezzük el a rendelkezésre álló eszközök karbantartását, állagmegóvását és üzemeltetését (a szeizmikus mérőrendszer forrásoldali részét - vibrátorok, elektronikák és encoderek). A Geo-Log-gal együttműködve VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztését kezdjük el. Ennek egyik alapelemét a vibrátoros forrást és az adatgyűjtést az Intézet biztosítja a fejlesztéshez és a későbbi üzemeltetéshez. A szonda kifejlesztése és/vagy

54

vásárlása és üzemeltetése a Geo-Log feladata, míg az Intézet feladata az adatgyűjtő fejlesztése és üzemeltetése. Az első félév során kerül kialakításra a fejlesztés pontos irányvonal (szondavásárlás és/vagy fejlesztés) és ennek függvényében kerül kialakításra, továbbfejlesztésre a rendelkezésre álló adatgyűjtők (RefTek130-01/6). A cél az év végére egy működő rendszer elkészítés. Termékek felsorolása: 10 darab ELGIDAS-3 műszer 2 darab ELGIDAS-4 műszer VSP mérőrendszer adatgyűjtője Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. Részeredmények: Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. • VSP rendszer fejlesztési irányvonalának kialakítása Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. • Az első félévi tesztelések alapján a műszer végleges szerkezetének, funkcionalitásának specifikálása. • VSP adatgyűjtő kialakítása Részeredmények: 10 db ELGIDAS-3 Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. • Az első félévi tesztelések alapján a műszer végleges szerkezetének, funkcionalitásának specifikálása. • VSP adatgyűjtő kialakítása és tesztelése Részeredmények: 2 db ELGIDAS-4

55

3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Csontos András Emberhó-ráfordítás: 4,5 hó

Résztvevők

MFGI Csontos A., Heilig B., Merényi L.

Téma ismertetése: 1.) A Tihanyi Geofizikai obszervatóriumban több mint egy évtizede folynak a dIdD berendezés fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások a USGS, Gem Systems valamint a MINGEO Kft.-vel együttműködésben. A korábban nagy stabilitású variométer létrehozására kidolgozott mérési eljárás, az elmúlt évek fejlesztései nyomán, abszolút inklináció-mérés végzésére is alkalmassá vált. A tapasztalatok továbbgondolásával létrejött ABCD magnetométer egy olyan nagy stabilitású variométer, amely alkalmas eljárássokkal önmagát kalibrálni képes. További obszervatóriumi vizsgálatok szükségesek ahhoz, a magnetométer működtetéséről gyakorlati tapasztalatokat szerezzünk. Az optikai megfigyelést végző MGEN berendezés tesztjei eddig is számos újdonságot eredményeztek. A mérések folytatását tervezzük. 2.) Obszervatóriumi berendezéseink és eljárásaink homogén mágneses tér jelenlétét feltételezik. A feltételezés valamennyire mindig sérül, ez pedig többnyire hatással van mérőműszereink működésére, így azok a mágneses gradiens jelenlétének kimutatására válhatnak alkalmassá. A téma keretében kísérleteket végzünk, korábbi adatainkat elemezzük és modelleket alkotunk, hogy felhasználhatóvá tegyük berendezéseinkből kinyerhető adatokat a mágneses gradiens mérésére vagy detektálása. Termékek felsorolása: -

-

-

Mérési teszteredmények születnek a tekercsrendszerre épülő magnetométerek vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. (Napi 1440 mérési adat mérőrendszerenként.) Gradiens mérési módszerek eredményei különböző magnetométerek bázismenetére vonatkozóan. (Már meglévő adatok (365 db/év) összegyűjtése rendszerezése és javítása összesen legalább 10 év tekintetében.) A kísérleti eredmények értelmezése, modellek megalkotása. (A mérési eredmények kívánalmai szerint.) Egy publikáció beadását tervezzük a témával kapcsolatban.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (dIdD) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. - Megkezdjük a tekercsrendszer forgatásával méréseket végző, un. ABCD berendezés tesztelését. - Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismeneteket vizsgálunk korábbi adatok bevonásával.

56

Részeredmények: -

Újabb mérések alapján nyerünk adatokat az ABCD magnetométer vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. A bázisvonalak elemzéséhez szükséges obszervatóriumi adatok összegyűjtése elkészül.

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (dIdD) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. - Folytatjuk a tekercsrendszer forgatásával méréseket végző, un. ABCD berendezés tesztelését. Tapasztalatainkat a 26. IUGG konferencián előadásban mutatjuk be. - Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismenetek lehetséges okait vizsgáljuk. - Egy előadás a mérések tapasztalatairól. Részeredmények: - A bázisvonalak elemzéséhez szükséges külső adatok összegyűjtése és vizsgálata megkezdődik. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez kapcsolódó teszteket. A korábban szerzett tapasztalatok nyomán folytatjuk megkezdett méréssorozatainkat. - Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismenetek lehetséges okait modellezzük. - Új mérési eredményeket kapunk az ABCD magnetométer vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. Részeredmények: - Az összegzett tapasztalatok értelmezése, modellek megalkotása. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Az un. ABCD magnetométer kalibrációs paramétereinek változását folyamatosan monitorozó rendszerrel végzett kísérleteket elemezzük. - Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismenetek legvalószínűbb okait közzé tesszük. - Újabb megoldások teszteredményei válnak ismertté az Részeredmények: ABCD vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. - Tapasztalatainkat cikkben tesszük közzé.

57

3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Merényi László Emberhó-ráfordítás: 8 hó

Résztvevők

MFGI Merényi L., Taller G., Törös E., Tanács G., Pócsik A.

Téma ismertetése: A projekt feladata a talajhő-hasznosító sekély geotermikus rendszerek tudományos célú vizsgálata geotermikus monitoring-mérések, termikus tesztmérések, felszínközeli geofizikai mérések és számítógépes hőtranszport modellek segítségével. A mérési módszerek magukba foglalják a felszín alatti hőáram-mérést és hőmérséklet-mérést, a talajhővezetőképesség és -hőkapacitás mérésére használható termikus teszteket. A felszín alatti konduktív és advektív hőtranszportot is figyelembe vevő számítógépes modelleket egyrészt ezen mérések ellenőrzésére, fejlesztésére, másrészt a geotermikus energiahasznosítási projektek hatásának, fenntarthatóságának vizsgálatára használjuk. Egyes projektekben a földhő-hasznosításhoz kapcsolódó épületgépészeti rendszerek (pl. hőszivattyú, vezérlés/szabályozás) modellezésével is foglalkozunk. A mérési és modellezési módszerek tesztelése részben az intézet Papszigeti állomásán történik, részben pedig az intézet más telephelyein (Budapest, Tallér utca és Tihanyi Obszervatórium). 2015-ben tervezzük a korábbi években az intézetben kifejlesztett BHE-SIM nevű talajszonda számítógépes modell összekapcsolását a FeFlow véges differenciás programmal. Az összekapcsolt modellt teszt-szimulációk futtatásával kívánjuk ellenőrizni. Erről a munkáról, valamint a korábbi években fejlesztett és használt hasonló modellező programokról egy előadást tervezünk tartani a Müncheni 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation rendezvényen. A papsziget állomáson kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérést kívánunk végezni, majd a mérési adatokat „time lapse” inverziós módszerrel tervezzük feldolgozni. A mérés célja, hogy tanulmányozzuk a talajvízszint-ingadozás fajlagos ellenállás módosító hatását. A talajvíz a sekély geotermikus potenciál egyik megahatározó faktora, így a tesztelni kívánt mérnökgeofizikai módszer a sekély geotermika szempontjából is értékes eredményeket szolgáltathat. 2015-ben is folytatjuk a folyamatosan keletkező papszigeti, tallér utcai ill. tihanyi mérési adatsorok gyűjtését, majd kiértékelését a talaj hőmérséklet-vezetési tényezőjének megbecslése céljából. Termékek felsorolása: - 1 db forráskód és rövid használati útmutató: BHE-SIM és FeFlow közötti interfész (szoftver). - 1 db dokumentum: A papszigeti állomáson tervezett kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés „Time lapse” inverziós feldolgozásának eredménye, következetések a talajvízszint ingadozás hatására. - 2 db mérési adatsor, szöveges file-ban: Talajhőmérséklet-mérési idősorok különböző mélységekből, a Tihanyi Obszervatóriumból és a Tallér utcai telephelyről (perces átlagokkal). - 1 db dokumentum és 1 db publikáció: A papsziget, tihanyi és tallér utcai hőmérsékleti mérési adatsorok kiértékelése a talaj hődiffuzivitásának megállapítására fejlesztett algoritmussal:

58

becslések a mérési pontokra a hődiffuzivitás értékének időbeli változására. Publikáció a módszerről és az eredményekről. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - A korábbi években az intézetben kifejlesztett BHE-SIM nevű talajszonda számítógépes modell összekapcsolása a FeFlow véges differenciás programmal, teszt-szimulációk futtatása. Részeredmények: BHE-SIM és FeFlow közötti szoftver-interfész megvalósítása Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - Előadás tartása a Müncheni 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation rendezvényen az általunk kifejlesztett, ill. használt sekély geotermikus számítógépes modellekről. - A Duna áradásának idején egy hosszabb idejű (kb. 1 hónapos) folyamatos felszíni geoelektromos mérés megvalósítása. - Előadás a Müncheni 1st Workshop on Numerical Részeredmények: Geothermal Simulation rendezvényen. - Kb. egy hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - A második negyedévben végzett geoelektromos mérés „time-lapse” inverziós kiértékelése, köveztetések levonása a vízszint-változás hatásaira. - A papszigeti, tihanyi és tallér utcai hőmérsékleti mérési adatsorok kiértékelése a talaj hődiffuzivitásának megállapítására fejlesztett algoritmussal. - A geoelektromos mérés „Time lapse” inverziós feldolgozásának eredménye, következetések a talajvízszint Részeredmények: ingadozás hatására. - Becslések a talajhőmérséklet-mérési pontokra a hődiffuzivitás értékének időbeli változására. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - A papszigeti, tihanyi és tallér utcai hőmérsékleti mérési adatsorok kiértékelésének folytatása, publikáció készítése a kiértékelés módszeréről és az eredményekről. - Becslések a talajhőmérséklet-mérési pontokra a Részeredmények: hődiffuzivitás értékének időbeli változására. - Publikáció a kiértékelés módszeréről és az eredményekről.

59

3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Kiss János Emberhó-ráfordítás: hó

Résztvevők

MFGI Kiss J., Rádi K., Bujdosó É., Kovács A. Cs., Vértesy L., Paszera Gy., Füsi B., Detzky G.,

Téma ismertetése: Kiss J. 1) 100000-es térképlapok 10 db; Folytatjuk a KINGA megkezdett, 100 000-es geofizikai digitális térképtárának feltöltését alaptérképekkel. 2) MT mérések a CEL08 vonala mentén (DKH1 magnetotellurikus szelvény nyomvonalán a hiányzó Ajka-Tihany szakaszon); Rádi K., Kiss J., Füsi B.,Detzky G. A CEL08 szelvény nyomvonalán litoszférakutató szeizmikus tomografikus mérések voltak. A szelvény mentén komplex geofizikai adatfeldolgozás, megjelenítés és értelmezés is történt. A szelvény nyomvonala áthalad a balatonfelvidéki bazaltos vulkáni területen, ahol xenolitok alapján lehetőség van a mélyszerkezet kutatására. Sajnos a szelvény mentén csak az É-i, kisalföldi részen található mélyszerkezet kutatására alkalmas magnetotellurikus mérés (17 pont), Ajkától D-re már nem voltak mérések (kb. ugyanannyi, tehát 17 pontra lenne szükség). Jelen kutatási feladat célja ennek a hiányosságnak a megszüntetése és a CEL08 szelvény mentén a mélyszerkezet geoelektromos leképezése (mérés, értelmezés). 3) Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések 6 szelvény mentén az ÉKHG ózdi paleogén medencéje területén (kapcsolódva az M9/2015 témához, ahol csak gravitáció és szeizmika szerepel); Kiss J., Paszera Gy. Az M9/2015 MBFH maradványtéma az ózdi paleogén medence vizsgálatát tűzte ki feladatul, szeizmikus és gravitációs adatokra támaszkodva. A munkát kiegészítenék az EM adatok (tellurika és magnetotellurika) bevonásával, illetve a mágneses adatok felhasználásával, valamint sebesség-mélység összefüggések összegyűjtésével és vizsgálatával. Cél a medencealjzat kutatása mellett információgyűjtés a kéreg mélyebb szerkezeteiről. 4) Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések a Nyírség területén (Nyi-3, Nyi-7, Nyi-8 szeizmikus szelvények a sebesség-mélység analízis eredményével); Kiss J., Bújdosó É., Detzky G. Vértesy L. Előző években már több nyírségi szelvénnyel komplex feldolgozásával foglalkoztunk, 2014-ben a hátra maradt szelvények feldolgozását tervezzük. A mélyfúrásokkal kevéssé megkutatott területen az eltemetett vulkanitok is nehezítik a feldolgozást és az értelmezést. A terület aljzata domborzatában és anyagi összetételében mindmáig nincs szakmai konszenzus. Ezt az ismeretlenséget és a mélységtérképek bizonytalanságát szeretnénk a szelvénymenti feldolgozásokkal csökkenteni.

60

5) Lehetséges mágneses hatók (magmás és metamorf képződmények) leválogatása a mélyfúrási adatokból és az eredmények összevetése a mágneses anomália térképpel; (Cikk a Magyar Geofizikába: „Magmás képződmények helyzete a mélyfúrások alapján és geomágneses anomáliák a Pannon-medencében”). Kiss J., Orosz L. A mágneses anomália térkép értelmezésekor a mélyfúrási adatokat feltétlenül figyelembe kell venni, azzal összhangba kell hozni az értelmezéseket. Szisztematikusan megvizsgáljuk a mélyfúrási adatok mágneses hatóra vonatkozó információit és keressük a mágneses térkép anomália-rajzolatai közötti kapcsolatot, és megpróbáljuk értelmezni az anomáliákat. 6) Erőtér-geofizikai szelvénymenti feldolgozások és komplex értelmezés a KMZ-t keresztező egyik szelvény nyomvonala mentén— Jászberény. Kiss J., Vértesy L., 2014-ben vizsgáltuk a Közép-magyarországi zónát Örkény környékén MT mérésekkel, de meghiúsultak erőfeszítéseink a nagymértékű ipari zaj miatt. Jászberény ennek a zónának ÉK-i részén van, és vannak MT mérések és szeizmikus mérések is a területen. Ezek közül fogunk kiválasztani egyet, amely mentén földtani-geofizikai értelmezést adunk. Termékek felsorolása: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

10 db EOV 100000-es geofizikai paramétertérkép; Kibővített DKH1 magnetotellurikus szelvény és annak 2D inverziója; 6 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Ózdi medence); 3 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Nyírség); Mélyfúrásban feltárt magmás képződmények táblázata; cikk a Magyar Geofizikába; 1 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Jászberény);

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) EOV 100000-es lapok síkrajzi adatainak előkészítése; 2) Mérési terv elkészítése; 3) Adatgyűjtés a 6 szelvény nyomvonalán; 4) Adatgyűjtés a 3 szelvény nyomvonalán; 5) Adatgyűjtés a mélyfúrási adatbázisból (MFA, GEOBANK); 6) Feldolgozási nyomvonal kijelölés; 1) EOV 100000-es síkrajzi alapok; 2) Mérési nyomvonal terv; 3) Alapadatok az ózdi 6 szelvény mentén; Részeredmények: 4) Alapadatok az nyírségi 3 szelvény mentén; 5) Forrásadatok első változata; 6) A kiválasztott feldolgozási szelvény nyomvonala; Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) 5 térképlap elkészítése; 2) Terepbejárás, terepi mérési pontok kitűzése, kiértesítések; 3) Erőtér-geofizikai automatikus feldolgozások a szelvények mentén; 4) Szeizmikus szelvények feldolgozásai, sebesség-mélység meghatározása;

61

összefüggések

5) 6)

A különböző forrásból származó mélyfúrások ellenőrzése; Adatgyűjtés a szelvény nyomvonalán; 1) 5 db 100000-es geofizikai paramétertérkép; 2) Kitűzött mérési nyomvonal, próbamérések; 3) Szerkezet-kijelölések és medencealjzat mélység a szelvények mentén; Részeredmények: 4) Elsődleges szeizmikus értelmezés; 5) Mágneses anomáliák és magmás/metamorf képződmények kapcsolata; 6) Alapadatok a szelvény mentén; Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) További 5 térképlap elkészítése; 2) Magnetotellurikus mérések; 3) Komplex értelmezés a szelvények mentén; 4) Erőtér-geofizikai feldolgozások; 5) Cikk elkészítése; 6) Erőtér-geofizikai feldolgozások; 1) 5 db 100000-es geofizikai paramétertérkép; 2) MT mérések, adatfeldolgozások; 3) 6 db értelmezett komplex geofizikai szelvény; 4) Szerkezet-kijelölések és medencealjzat mélység a Részeredmények: szelvények mentén; 5) Cikk megjelenése; 6) Szerkezet-kijelölések és medencealjzat mélység a szelvény mentén; Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) A térképek elhelyezése a KINGA felületén; 2) Magnetotellurikus 2D inverzió; 3) Az eredmények elemzése, dokumentálása 4) Az eredmények elemzése, dokumentálása; 5) Az eredmények elemzése, dokumentálása 6) Az eredmények elemzése, dokumentálása Részeredmények: Az éves jelentés elkészítése.

62

3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Falus György Emberhó-ráfordítás: 11,25 hó

Résztvevők

MFGI Besnyi A., Budai F., Falus Gy., Füri J., Kónya P., Kovács I., Szamosfalvi Á.,

Téma ismertetése: Ennek a vizsgálatnak ez egyik alapvető része a kőzetanyag és póruskitöltő folyadéka illetve a besajtolandó szén-dioxid között előre jelezhető folyamatok meghatározása, amely alapvetően befolyásolja a tárolás valamint a CO2-elárasztás biztonságát, hiszen a bekövetkező reakciók hatással lehetnek a tároló- és fedőkőzet petrofizikai és mechanikai tulajdonságára is. A projekt célja, hogy egyrészről potenciális tároló kőzetek kőzettani, üledékföldtani, illetve kísérleti vizsgálatával meghatározza és számszerűsítse azokat a folyamatokat és azok időbeliségét, amelyek a CO2-elárasztás következtében hatással lehetnek a tároló, illetve fedőkőzetek kőzetmechanikai és petrofizikai tulajdonságaira. Másrészről a hazai természetes szén-dioxid előfordulások vizsgálatával (a Mihályi-Répcelak terület mellett további alföldi lelőhelyek bevonásával) információt kaphatunk a potenciális tároló kőzetek és a szén-dioxid között hosszú távon, azaz geológiai időskálán lejátszódó folyamatokról, mindezek alapján pedig mind a tároló mind pedig a fedő kőzetek tekintetében megállapítható lesz a szén-dioxid tárolás hosszú távú biztonságának kérdése. Mind a természetes mind pedig a potenciális tárolók esetében jelentős szerepet szánunk a reaktivitás minőségi és időbeli lefolyása matematikai modellezés fejlesztésének, amely alapján már a rövidebb időskálán (10 év) is lejátszódó folyamatokat is előre jelezhetjük. Termékek felsorolása: 30 db vízanalízis eredménye kísérleti mintákból 30 db Röntgen-pordiffrakciós (XRD) vizsgálat végeredménye természetes CO2 előfordulásokból 50 db termikus analízis (TA) végeredménye kísérleti mintákból és természetes CO2 előfordulásokból 30 db FTIR vizsgálat végeredménye természetes CO2 előfordulásokból 20 db Csiszolat természetes CO2 előfordulásokból Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Korábban begyűjtött kőzetek vizsgálatra történő előkészítése 2) XRD, FTIR és TA vizsgálatok megindítása 3) Laborkísérletek előkészítése I) Vizsgálati igények listája (minőség/mennyiség) Részeredmények: II) Fázisanalitikai vizsgálatok részeredményei III) Laborkísérleti tervek

63

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Rendelkezésre álló kőzetminták fázisanalitikai vizsgálatainak lezárása 2) Laborkísérletek megkezdése 3) Új kőzetminták (természetes előfordulások) begyűjtése, vizsgálati előkészítése I) Fázisanalitikai vizsgálatok végeredménnyel II) Laborkísérleti tapasztalatok, kapcsolódó kémiai és Részeredmények: fázisanalitikai részeredmények III) Kőzetcsiszolatok egy része elkészül Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) Laborkísérletek lezárása 2) Új kőzetminták petrográfiai és fázisanalitikai vizsgálata 3) Geokémiai modellezés megkezdése I) Laborkísérleti tapasztalatok, kapcsolódó kémiai és fázisanalitikai végeredmények Részeredmények: II) Fázisanalitikai vizsgálatok végeredménye új kőzetminták esetében III) Geokémiai modellek részeredményei Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Geokémiai modellek lezárása 2) Geobank adatbázisba adatok feltöltése 3) Zárójelentés készítése I) Természetes CO2-előfordulás ásványtani reakcióit leíró geokémiai modellek Részeredmények: II) Bővített digitális adatbázis III) Zárójelentés

64

3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Plank Zsuzsanna Emberhó-ráfordítás: hó

Résztvevők

MFGI Beke Zs., Hermann V., Horváth Z., Kovács I., Kutasi G., Plank Zs., Pócsik A., Szőcs T., Taller G., Tanács G., Ujháziné Kerék B., Vargáné B. Zs, Bátori M-né

Téma ismertetése: Az ipari tevékenységekhez kapcsolódóan szénhidrogén és/vagy nehézfém tartalmú szennyezőanyagok jelenléte a felszín alatti környezetben. A felhalmozódás gyakorlatilag ellehetetleníti, vagy rendkívül megdrágítja a szennyezőanyag-eloszlás hagyományos módon történő diagnosztikáját, mert a földtani szerkezetek vizsgálatára nem alkalmazható korlátlanul a közvetlen fúrásos feltárás és mintavétel a mélyebb víztartók elszennyeződésének kockázata miatt. A több évre tervezett kutatási projekt célja egy olyan, geofizikai adatok felhasználásán alapuló módszertan kidolgozása, mellyel lehetőség nyílik a különböző típusú szennyezőanyag kimutatására anélkül, hogy felmerülne a szennyeződés függőleges irányú továbbterjedésének veszélye. A kutatás során külön foglalkozunk a talajban és talajvízben lévő szennyeződések lehatárolásával, valamint az időbeli változások nyomon követésének lehetőségével. A 2015. évben az előző évben megkezdett tevékenység folytatása mellett új mintaterületen, más szennyeződéstípussal is tervezünk vizsgálatokat folytatni, további módszertani fejlesztéseket tervezünk. I. tevékenység: Szerves szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása: Az előző évben nem sikerült befejezni a szolnoki mintaterületen lévő szerves szennyezőanyag vizsgálatát. Idén megvalósítjuk a tavalyra tervezett sekélyfúrást, és mintáinak laboranalitikáját. A területhez kapcsolódóan két új módszertani fejlesztés indul: egyrészről sor kerül az infravörös spektroszkópia (ATR FTIR) bevonására, amivel csökkenthető lesz a nagy időigényű laboranalitika alkalmazása. Másfelől a talaj- és üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával próbáljunk meg a szennyezőanyagok jelenlétét pontosítani (szöveti, szerkezeti elemekben, azok mentén), és ezek alapján korrelációt találni a szennyezőanyagok jelenléte és a geofizikai paraméterek változása között. A tevékenység megvalósítása során együttműködünk a magyar-mexikói TéT pályázat segítségével a mexikói CIDETEQ kutatóközponttal, melynek során egy mexikói olajfinomító környezetében található szerves talajszennyeződés vizsgálatára fog sor kerülni. A kutatási tevékenység alapvetően a talajvízszint feletti térrész kutatására koncentrál. II. tevékenység: Nehézfém szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása A kutatás során a felszíni vizekben is megjelenő nehézfém szennyeződéssel terhelt mintaterületen végzünk vizsgálatokat, melyek célja a szennyező forrás lehatárolásához szükséges, roncsolásmentes módszertan kialakítása. A kutatás keretében együttműködünk a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezés című és a 10.2 számú témával. A mintaterületen a 7.1 projektből megkapott, vízminták elemzéseiből származó adatokból, felszíni geofizikai mérésekkel és talaj-, illetve üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával tervezzük kialakítani az optimális módszertant, amit a 10.2 témában előállított fúrások alapján fogunk validálni.

65

Termékek felsorolása: Sekélyfúrás laboranalitika szerves szennyeződésre kiértékelése (2 fúrás + kb. 24 db minta) Sekélyfúrás mintavétel+szedimentológia+fajlagos vezetőképesség kiértékelése(6 db fúrás, kb. 72 db minta) Üledékminták ATR FTIR spektroszkópikus vizsgálati eredménye (30 db) Értelmezett geofizikai szelvények (6 db) Talaj-mikromorfológiai kiértékelés (12 db) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: II. számú mintaterület földtani-vízföldtani jellemzése, felhasználva a tavalyi jelentések adatait, mintavételi tervek elkészítése mindkét mintaterületre, geofizikai mérési terv. Mexikói kutatás előkészítése. Részeredmények: mintavételi tervek, földtani-vízföldtani jellemzés Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Talajminták vételezése, geofizikai mérések a II. területen. Részeredmények: víz- és talajminták, geofizikai szelvények. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: geofizikai mérések feldolgozása, sekélyfúrások az I. mintaterületen. Üledékminták mikromorfológiai és szedimentológiai vizsgálata. A mexikói adatok feldolgozása. Laboranalitika. értelmezett geofizikai mérések, üledékminták vizsgálatának Részeredmények: eredményei. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A fennmaradó laboranalitika elvégzése, integrált értelmezés, jelentéskészítés. Részeredmények: módszertani jelentés

66

3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Nagy Attila Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Nagy A., Törökné Sinka M.

Téma ismertetése: Jelenleg a gamma-spektrometriás elemanalízis Marinelli geometriai elrendezésben történik, azaz az anyagmintát 600 cm3 térfogatú Marinelli edénybe töltjük, ebben helyezzük a detektorra a méréshez. Külső megrendelés esetén azonban, gyakran előfordul, különösen fúrásokban a behatárolt térfogat miatt, hogy a minta mennyisége nem éri el a 600 cm3-t. Mivel ilyenkor nem teljesül az azonos geometria követelménye, a mérést nem lehet megfelelő pontossággal elvégezni. Mivel egyre többször fordul elő, hogy külső megrendelő a szükségesnél lényegesen kevesebb mintát ad át mérésre, a laboratóriumnak mindenképp szüksége van egy megbízható, validált mérési módszerre a kis tömegű minták analíziséhez. Ez az igény indokolja a projekt során megvalósuló módszerfejlesztést. 2014. évben vizsgáltuk a az eltérő lényegesen kisebb geometriai elrendezésben történő mérést, lényegesen kevesebb anyaggal, a geometriához illesztett, új kalibrálással. Ez a módszer a mérések alapján nem hozott megfelelő eredmény, ezért el kellett vetnünk. A kísérleti mérések során felmerült a nem szabványos geometriai elrendezésekre alkalmazható módszer, a geometriai méretek virtuális kiterjesztése numerikus modellezéssel. Ilyen például a részecske fizikában általánosan használt Monte-Carlo módszer. Feladat a módszer tesztelése, és megfelelő eredmények esetén bevezetése (validálása) a laboratóriumban. Másik módszer szerint, a kis anyagmennyiséget megfelelő mennyiségű és fizikai paraméterekkel rendelkező inaktív anyaggal kiegészítjük 600cm3 térfogatra és így végezzük el a mérést. A 2014-ben elvégzett tesztmérések alapján a módszer használhatónak bizonyult, megalapoztuk. Megfelelő eredményt mutat az urán és tórium meghatározásához, a kálium esetében azonban a megfelelő számítási paraméter bizonytalansága túl nagy. Az eddig elvégzett mérések alapján nem lehetett a hibát lejjebb szorítani. A módszer további tesztelése szükséges, figyelembe véve a káliumra kapott eredményeket, illetve a koncentráció meghatározás hibáját is lehet tovább csökkenteni. Ehhez több adatból kell meghatározni a paramétereket, és javítani kell az inaktív anyag koncentráció meghatározásának pontosságát. Feladat mindkét módszer tesztelése és validálása kísérleti mérések segítségével. A végső mérési protokoll/protokollok végleges kialakítása. Termékek felsorolása: • • •

Legalább 50 db, de szükség esetén, több kísérleti mérés, végeredménnyel 1 db Mérési utasítás amennyiben a geometria numerikus modellezés módszer sikeres 1 db Publikáció

67

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Szoftver felkutatása, kipróbálása Gamma-spektrometriai analízis 10 db ismert elemtartalmú anyagmintán Részeredmények: 10 db feldolgozott mérési eredmény Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Gamma-spektrometriai analízis 30 db ismert elemtartalmú anyagmintán Részeredmények: 30 db feldolgozott mérési eredmény Időszak Negyedév feladatai: Gamma-spektrometriai kiértékelések Részeredmények:

2015. harmadik negyedév analízis

szükség

szerint

ismert

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Mérések kiértékelése, validálás, publikáció Részeredmények: Mérési utasítás, Publikáció

68

elemtartalmú

anyagmintán,

3.8. Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlás-vizsgálata LA-ICP-MS-sel Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Király Edit Emberhó-ráfordítás: 7,75 hó

Résztvevők

MFGI Király E., Török K., Dégi J., Budai F.

Téma ismertetése: Részben kapcsolódva a litoszférakutatáshoz, részben Dégi Júlia PD 104692 sz. „Szubmikrométeres léptékű metamorf folyamatok a Sopron környéki Óbrennbergi Csillámpalában” c. OTKA pályázatához, a magyarországi magmás és metamorf kőzetek gránátjainak „in-situ” nyomelemvizsgálatát tűztük ki célul. Az elmúlt évben fejlesztésen átesett LA-ICP-MS készülékkel számos tesztelést végeztünk, amelynek eredményeként mostanra elmondhatjuk, hogy 10 µm-nél nagyobb kőzetalkotó ásványokon megbízhatóan tudjuk mérni a legtöbb nyomelemet, és a főelemzések is kiválóan használhatóak. A módszertani fejlesztéseket szeretnénk kiterjeszteni a gránátokra, és megtalálni azt a mérési protokollt, ahol a legnagyobb érzékenységet tudjuk elérni. A gránát mind magmás, mind metamorf környezetben nagy jelentőséggel bír, mint a legtöbb ritkaföldfém által preferált fázis. A magmában végbemenő változásokat és a metamorf átalakulásokat a nyomelemek érzékenyen mutatják, így a LA-ICP-MS mérések eredményeiből levont következtetések alapján, várhatóan finomítani tudjuk a vizsgált területek fejlődéstörténeti és geokémiai modelljét is, illetve nyomozni, hogy a metamorf p-T-X körülmények változására, a különböző ásványreakciókra milyen nyomelembeli változásokkal reagál a képződő gránát. Mivel a nemzetközi irodalomban is nagy hiátus van a gránát képződésében és szétesésében szerepet játszó ritkaföldfém-eloszlások megismerésében, megértésében, ebben az évben négy, korábban már vizsgált kőzet gránátjainak nyomelemeloszlását térképezzük föl. A Mórágyi Gránit és a Soproni Gneisz magmás, míg az Ófalui Fillit Formáció és az Óbrennbergi Csillámpala metamorf gránátokat tartalmaz. Mindegyik terület jól megkutatottnak tekinthető — még ha rossz feltártsági viszonyokkal is kell számolnunk —, amely számos plusz információval, elemzéssel, képződési elmélettel segíti a gránátok nyomelemeloszlásában bekövetkező változások megértését. Termékek felsorolása: 1. LA-ICP-MS mérések protokolljának leírása gránátokra 2. 10 minta gránátelemzése és kiértékelése 3. jelentéskészítés 4. gránát nyomelem-adatbázis irodalomból, saját mérésekből

69

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Minták összegyűjtése a korábban vizsgált kőzetmintákból, mintaelőkészítés, irodalmazás Részeredmények: Kész preparátumok, cikkgyűjtemény Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: LA-ICP-MS mérési módszer kifejlesztése gránátokra, módszer tesztelése, mintagyűjtés Részeredmények: módszerfejlesztés Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Mérések elvégzése, kiértékelése Részeredmények: mérési eredmények Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Mérések értelmezése, jelentés Részeredmények: adatbázis, jelentés

70

3.9. Földradar módszertani kutatások Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Taller Gábor Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó

Résztvevők

MFGI Pócsik A., Prónay Zs., Taller G., Tanács G., Tildy P., Törös E.

Téma ismertetése: A földradar adatokból a mai napig is elsősorban a fázis adatokat használjuk fel, míg az idősorokban szintén jelenlevő amplitúdó információkat nem. Archív radarszelvények elemzésével megvizsgáljuk a teljes hullámkép alkalmazásának lehetőségeit, algoritmusokat dolgozunk ki az amplitúdóban rejlő információ kinyerésére. Ismert az a jelenség, hogy a felszínközeli amplitúdó anomáliák leképeződnek a mélyebb rétegekben is, mert a hullám energiájának jelentős részét elveszíti, és a mélyebb rétegekbe csak ez a lecsökkent energia lép be. Algoritmust dolgozunk ki a fentebbi rétegek amplitúdó-, illetve energiaveszteségének kompenzálására, ezáltal a mélyebb réteghatárokon a valódi amplitúdóviszonyok helyreállítására. Ez lehetővé teszi a felszínközeli hatásoktól megtisztított amplitúdók vizsgálatát. Az algoritmusok teszteléséhez megfelelő minőségű, behatolóképességű és térbeli mintavételű adatsorokra van szükség, amelyek archív adatok formájában korlátozottan állnak rendelkezésre. Az archív adatokhoz kifejlesztendő algoritmusok sikeres működése esetén az algoritmusokat célzott terepi mérések felhasználásával finomítjuk. A célzott 2D és 3D terepi méréseket Himesházán és Géderlak-Dunaszentbenedek térségében végeznénk. A kiválasztott helyszínek alkalmasak mintaterületnek a korábban, analóg földradar mérésnél, tapasztalt nagy behatolóképesség és számos reflexiós szint észlelése miatt. A használt frekvencia várhatóan 900 MHz. A 2D szelvények hossza 100 méter, a 3D terület 20 méter X 20 méter. Termékek felsorolása: algoritmus az amplitúdó korrekcióra algoritmus a teljes hullámkép felhasználására 2 db célzottan mért 2D radarszelvény 2 db célzottan mért 3D radar adatsor 4 db amplitúdó korrigált radarszelvény 2 sorozat amplitúdó korrigált idő/mélységmetszet jelentés Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Terv készítés, szakirodalom tanulmányozása Részeredmények: terv Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: amplitúdó korrekciós algoritmus első változatának kidolgozása, tesztelése archív adatokon amplitúdó korrekciós algoritmus első változata, feldolgozott Részeredmények: szelvények, ezek alapján a tapasztalatok leszűrése

71

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Terepi radarmérések (az algoritmus sikeres működése esetén), amplitúdó korrekciós algoritmus javított változatának kidolgozása, tesztelése archív és terepi adatokon, a teljes hullámkép használatára szolgáló algoritmus első változatának kidolgozása, ennek tesztelése amplitúdó korrekciós algoritmus javított változata, feldolgozott Részeredmények: szelvények,teljes hullámképes algoritmus tesztelése, ennek alapján a tapasztalatok leszűrése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Teljes hullámképes algoritmus javított változatának elkészítése, tesztelése, 2D és 3D adatfeldolgozás, jelentésírás teljes hullámképes algoritmus javított változata, 2D és 3D Részeredmények: feldolgozott adatsorok, szelvények, idő/mélységmetszetek. Jelentés

72

4. Földfizikai kutatások 4.1. Integrált földfizikai kutatások Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kovács Péter Emberhó-ráfordítás: 19,5

Résztvevők

MFGI Csontos A., Heilig B., Imre G., Kis M., Koppán A., Kovács P., Vadász G.

Téma ismertetése: Geodinamika, Gravitáció Obszervatóriumi gravitációs és geodinamikai elemzés és módszerfejlesztés: A Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatóriumban gyűjtött adatokhoz kapcsolódva, tervezzük a mérési adatok elemzését, valamint módszertani fejlesztést végzünk. 3D végeselemes módszerfejlesztés keretében foglalkozunk a gravitációs (normáltér- illetve árapály) terhelésből származó deformációk elemzésével az obszervatórium területén egyre inkább pontosított végeselemes modellezés segítségével, valamint ezen eredmények alapján az extenzométer elrendezések érzékenysége és a mérőrendszer inhomogenitásából származó, deformációkat erősítő üreghatás vizsgálatával. 2011-től tanulmányozzuk a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel és szeizmikus rezgésekkel összefüggő hatásokat. Ezzel összefüggésben földrengésjelző obszervatóriumok szeizmogramjaival hasonlítjuk össze az extenzométeres adatsorok észleléseit, spektrális elemzés segítségével. Termékek: • • • • • • •

graviméteres árapályregisztrátum elemzés (1 db éves adatsor árapály spektruma) graviméter hitelesítő mérések feldolgozása, átviteli függvény (3db átviteli függvény) graviméter libella hitelesítés feldolgozás (4db hitelesített elektronikus graviméter libella) kőzetdeformációs tér 3D végeselemes modellezése (4db modell) vízszint monitorozó mérések összevetése kőzetdeformációs és gravitációs adatokkal (amennyiben a vízszint monitorozó rendszer kialakításra kerül) (feldolgozott adatsor) földmágneses tér változások graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata (4db W z(B) függvény) Publikáció (1 cikk, 2 konf. előadás/poszter)

Földmágneses hálózati térképezés A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. A mért mágneses értékek modellekhez képesti eltérései a lokális mágneses anomáliákat jelentik, amelyek alapján az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. A normáltér modellek a hálózati mágneses mérések alapján születnek. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek

73

megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. A lokális normáltér számítására a hagyományos, sík koordináta szerinti kiegyenlítés helyett, korszerű gömbsüveg harmonikus analízis alkalmazását teszteljük. Az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik) Geomágneses Csoportjával közösen részt veszünk területeinkre vonatkozó archív mágneses adatok felkutatásában és digitális adatbázisba szervezésében. A munka elvégzésére az osztrák fél pályázati forrással rendelkezik, a felmerülő költségeket ebből finanszírozzák. Termékek: • • • • •

Mágneses deklináció 2015.0 epochára aktualizált térképe (1 db.) Mágneses deklináció 2014.0 epochára vonatkozó normáltérképe (1 db.) Ephemerides köteteinek (1781-1792) mágneses mérések adatsorai (új adatbázis) Konferencia publikáció (MagNetE - Budapest, IUGG - Prága) (2 db.) Cikk kézirat (1 db.)

Paleomágnesség A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. Az utóbbi években foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával. E téren legfontosabb feladatunk szálló porok PM10 és PM2.5 frakciójának tanulmányozása. 1. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolatának vizsgálata a belső és külső-kárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel, paleomágneses adatok alapján. 1a. Mitavétel megkezdése a Sziléziai-takaró kréta üledékeiből, lengyel partnerekkel. 1b. Szlovák és lengyel együttműködő partnerekkel egyeztetve terepi mintavétel a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből. Laboratóriumi mérések az említett képződményeken a MFGI Paleomágneses Laboratóriumában és összehasonlító laboratóriumi mérések az együttműködő partnerek laboratóriumaiban. 2. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel megismerjük. 2a. Előadás készítése és tartása az IUGG konferenciára stabil Adria jura üledékeinek eddigi paleomágneses vizsgálatának eredményeiről. 2b. Előadás készítése és tartása a fenti konferencián a Külső Dinaridák paleomágneses vizsgálatának eddigi eredményeiről. 2c. Közreműködés előadások készítésében az IUGG konferenciára és a Horvát Geológus Kongresszusra a Vardar zóna szerbiai szakaszán, illetve a Danubikumon eddig végzett paleomágneses vizsgálatok eredményeiről. 2d. Paleomágneses mintavétel folytatása az adriai platform tektonizált peremének déli szegmenséből 2e. Paleomágneses mintavétel Szerbiában a Vardar zóna és a Danubikum közötti területen. 3. Levegőben szállított por mágneses vizsgálata. Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások által üzemeltetett PM10 és PM2.5 szálló por minták mágneses mérésének kiértékelése.

74

Termékek felsorolása: • 2015-évi szálló por minták mérési eredményeinek kiértékelése. • 200 paleomágneses minta, különböző mérési sorozatainak együttes kiértékelése. Az értelmezéshez szükséges speciális vizsgálatok kiértékelése (pl. AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezés, IRM váltóterű lemágnesezés, Curie-pont). • 1 folyóiratcikk, 3 előadás. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • A mágneses hálózati méréseink eredményei alapján 2015.0 epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára. (Földmágneses hálózati térképezés) • Mágneses deklináció normálterének térképe az ELTE által szerkesztett Nemzeti Atlaszhoz. (Földmágneses hálózati térképezés) • Az LCR-G220 graviméter tömegmozgatásos kalibráló méréseinek feldolgozása (az indexszál pozíciójától függő átviteli függvény meghatározása). (Gravitáció, geodinamika) • Nemzetközi együttműködés keretében folytatjuk a graviméteres árapály regisztrátumok feldolgozását és elemzését. Poszter előadás készítése az IUGG konferenciára (Prága), társszerzőként. (Gravitáció, geodinamika) • Laboratóriumi mérések a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből 2014 évben gyűjtött teszt mintákon • Laboratóriumi mérések a Külső Dinaridák déli részén 2014 évben gyűjtött mintákon. (Paleomágnesség) • Előadás készítése az IUGG konferenciára stabil Adria jura üledékeinek eddigi paleomágneses vizsgálatának eredményeiről. (Paleomágnesség) • Előadás készítése az IUGG konferenciára a Külső-Dinaridák paleomágneses vizsgálatának eddigi eredményeiről. (Paleomágnesség) • Közreműködés előadás készítésében az IUGG konferenciára Vardar zóna szerbiai szakaszán, illetve a Danubikumon eddig végzett paleomágneses vizsgálatok módszereiről és eredményeiről. (Paleomágnesség) - 2015.0 epochára aktualizált magyarországi izogon térkép (Földmágneses hálózat) - Mágneses deklináció 2014.0 epochára vonatkozó normáltérképe (Földmágneses hálózat) - LCR-220 átviteli függvény meghatározása (Gravitáció, geodinamika) - Árapály regisztrátum feldolgozás 1. (Gravitáció, Részeredmények: geodinamika) - kiértékelt paleomágneses eredmények a Choc takaró tesztmintáiból (Paleomágnesség) - kiértékelt paleomágneses eredmények a Külső-Dinaridákból (Paleomágnesség) - 3 benyújtott absztrakt az IUGG konferenciára (Paleomágnesség) Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Poszter előadás készítése az IUGG konferenciára (Prága), társszerzőként (Földmágneses hálózati térképezés) • Módszerfejlesztés keleti országrészben végzett hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére on-site (Aggtelek) és tihanyi obszervatóriumi variométerek regisztrátumainak

75

felhasználásával (Földmágneses hálózati térképezés) • Nemzetközi együttműködés keretében folytatjuk a graviméteres árapályregisztrátumok feldolgozását és elemzését. Poszter előadás készítése az IUGG konferenciára (Prága), társszerzőként. (Gravitáció, geodinamika) • Az LCR-G 963 és 1188 graviméterek libella hitelesítésének feldolgozása. (Gravitáció, geodinamika) • Poszter előadás készítése a Balkán Geofizikai Kongresszusra. (Gravitáció, geodinamika) • Mintavétel a Sziléziai-takaró kréta üledékeiből, lengyel partnerekkel (Paleomágnesség) • Paleomágneses mintavétel a Vardar zóna és a Danubikum közötti területen szerb partnerekkel (Paleomágnesség) • Előadás készítése és tartása az IUGG konferenciára stabil Adria jura üledékeinek eddigi paleomágneses vizsgálatának eredményeiről (Paleomágnesség) • Előadás készítése és tartása az IUGG konferenciára a Külső-Dinaridák paleomágneses vizsgálatának eddigi eredményeiről (Paleomágnesség) • Közreműködés előadás készítésében az IUGG konferenciára Vardar zóna szerbiai szakaszán, illetve a Danubikumon eddig végzett paleomágneses vizsgálatok módszereiről és eredményeiről. (Paleomágnesség) - Poszter előadások, IUGG (Földmágneses hálózati térképezés) Matlab kódok a kiegyenlítésre vonatkozó módszerfejlesztéshez (Földmágneses hálózati térképezés) - Árapály regisztrátum feldolgozás 2., poszter előadás IUGG. Részeredmények: (Gravitáció, geodinamika) - Libella hitelesítés feldolgozás (Gravitáció, geodinamika) feldolgozásra alkalmas paleomágneses minták (Paleomágnesség) - 3 előadás (Paleomágnesség) Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Ephemerides köteteinek digitalizálása (18. sz-i mágneses adatsorok) (Földmágneses hálózati térképezés) • Módszerfejlesztés keleti országrészben végzett hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére on-site (Aggtelek) és tihanyi obszervatóriumi variométerek regisztrátumainak felhasználásával (Földmágneses hálózati térképezés) • Előadás tartása a 7. MagNetE konferencián a hálózati mérések alapján készülő geomágneses modellezésről illetve a történelmi mágneses adatsorok digitalizálásáról. • Poszter előadás készítése a Balkán Geofizikai Kongresszusra. (Gravitáció, geodinamika) • Kőzetdeformációs tér 3D végeselemes modellezése. (Gravitáció, geodinamika) • Az LCR-G 1188 és 963 graviméter tömegmozgatásos kalibráló méréseinek feldolgozása (az indexszál pozíciójától függő átviteli függvény meghatározása). (Gravitáció, geodinamika) • Mintavétel a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből (Paleomágnesség) • Közreműködés előadás készítésében a Horvát Geológus Kongresszusra a Vardar zóna és a Danubikum paleomágneses eredményeinek tektonikai alkalmazásáról. (Paleomágnesség) • Paleomágneses mintavétel folytatása az adriai platform tektonizált peremének déli szegmenséből. (Paleomágnesség) - 1900 előtti digitalizált mágneses adatsorok. (Földmágneses hálózati térképezés) - MagNetE előadás, 2 db. (ppt file) (Földmágneses hálózati Részeredmények: térképezés) Matlab kódok a kiegyenlítésre vonatkozó módszerfejlesztéshez (Földmágneses hálózati térképezés)

76

- graviméter hitelesítés feldolgozás, átviteli függvény (Gravitáció, geodinamika) feldolgozásra alkalmas paleomágneses minták (Paleomágnesség) - 1 előadás (Paleomágnesség) Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Ephemerides köteteinek digitalizálása, ellenőrzése (18. sz-i mágneses adatsorok). (Földmágneses hálózati térképezés) • Cikk kézirat a történelmi mágneses adatsorokról (Földmágneses hálózati térképezés) • Cikk kézirat nemzetközi szaklapba a hálózati mérések on-site variométerrel végzett időbeli kiegyenlítésének témájában (Földmágneses hálózati térképezés) • Poszter előadás tartása a Balkán Geofizikai Kongresszuson. (Gravitáció, geodinamika) • Az LCR-G 1188 és 963 graviméter tömegmozgatásos kalibráló méréseinek feldolgozása (az indexszál pozíciójától függő átviteli függvény meghatározása). (Gravitáció, geodinamika) • Graviméteres tesztmérések feldolgozása a geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálatára (tihanyi obszervatóriumban). (Gravitáció, geodinamika) • Vízszint monitorozó mérések adatsorának elemzése és összevetése a kőzetdeformációs és graviméteres adatsorokkal. (Gravitáció, geodinamika) • Laboratóriumi mérések a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből gyűjtött mintákon. (Paleomágnesség) • Összehasonlító mérések a szlovák és magyar paleomágneses laboratóriumban (Paleomágnesség) • Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások szálló por mintáinak mágneses mérésének kiértékelése (Paleomágnesség) - 1900 előtti digitalizált mágneses adatsorok. (Földmágneses hálózati térképezés) - 2 cikk kézirat (Földmágneses hálózati térképezés) - BGS előadás (Gravitáció, geodinamika) - graviméter hitelesítés feldolgozás, átviteli függvény (Gravitáció, geodinamika) - földmágneses tér variációk hatása graviméterekre Részeredmények: (Gravitáció, geodinamika) - vízszint monitorozó mérések elemzése (Gravitáció, geodinamika) - kiértékelt paleomágneses eredmények (Paleomágnesség) - kiértékelt szálló por mágneses mérések (Paleomágnesség) - különböző laboratóriumokban mért azonos vizsgálati anyag kiértékelt eredményei (Paleomágnesség) - Zárójelentés

77

4.2. Űrfizikai kutatások Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Heilig Balázs Emberhó-ráfordítás: 14,5 hó

Résztvevők

MFGI Heilig B., Kovács P., Vadász G., Szabados L.

Téma ismertetése: A téma keretében elsősorban az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatásokat végzünk, mindenekelőtt a földmágneses tér időbeni változásai és a Föld körüli térség állapotváltozásai közötti kapcsolatokat vizsgáljuk. A vizsgálat bázisát a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban és másutt végzett méréseink, egyéb földi észlelések, mindenekelőtt az általunk koordinált EMMA európai állomáslánc és műholdas méréssorozatok adják. Az ESA SWARM projektjében önálló, az ESA által is befogadott projekttel veszünk részt (guest Principal Investigator: Heilig B.). A Földön regisztrált idősorokból következtetünk az ionoszférában (nyugodt napi áramrendszer, napfogyatkozás, fler hatása, egyenlítői és sarki övezeti elektrodzsetek), a magnetoszférában (mágneses viharok, szubviharok, plazmaszféra dinamikája, magnetopauza helyzete stb.) lejátszódó folyamatokra, valamint a bolygóközi térség (napszélsebesség, bolygóközi mágneses tér) állapotára. Vizsgálatainkba alacsony földpályán (CHAMP, SWARM, DEMETER), a magnetoszférában és a bolygóközi térben (CLUSTER, THEMIS, VAP, IMAGE) keringő, illetve a napszelet folyamatosan monitorozó (ACE, WIND) műholdakon mért mágneses, elektromos tér és részecske-adatokat is bevonunk. Kiemelt tevékenységünk a nemlineáris jelenségek (pl. az MHD turbulencia), az ULF hullámjelenségek (geomágneses pulzációk), valamint a Föld plazmakörnyezetének vizsgálata. Termékek felsorolása: EMMA adatok 2015-re: napi adatfájl / állomás (kb. 20 állomásra, bővülő adatbázis) LEMI-035 Telepítési jegyzőkönyv PLASMON plazma-sűrűség adatok: napi 1 adatfájl (bővülő adatbázis) SWARM reziduál adatok MFA rendszerben: napi 3 adatfájl (új) SWARM PP pozíciók: napi 1 adatfájl (új) SWARM spektrumok: napi 3 adatfájl (új) ULF eloszlás-térképek: 2 db Nemlineáris mágneses események a SWARM pályája mentén: minimum 2 esemény 7 matlab kód (eljárás) 7 konferencia absztrakt 2 review cikk (Space Science Review, ill. AGU Monograph számára) 2 cikk leadása nemzetközi szaklapban 1 IAGA nemzeti jelentés fejezetek kézirata 1 cikk kézirat 5 előadás nemzetközi konferencián (ppt) 2 előadás hazai konferencián (ppt)

78

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID eljárás futtatása, továbbfejlesztése, minőségkontroll kidolgozása 3. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFA-rendszerbe, háttér mágneses mező levonása 4. SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése. Az eljárás kidolgozása 5. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése 6. Absztraktok beadása az IUGG GA-re (Prága) ULF-hullámok vizsgálata, plazmapauzaészlelés, SWARM mágneses és földi mágneses adatok nemlineáris vizsgálata témákban. Az egyik ULF előadás meghívott előadás. 7. Absztraktok beadása a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumra (Sopron) 8. ULF-hullámok témában review cikk írásában való részvétel (Space Science Review). 9. Egy, az ULF hullámok észlelése LEO pályán témában könyvfejezet megírása az AGU monográfia sorozata számára V.A. Pilipenkóval. 10. Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. 11. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. 12. IAGA nemzeti jelentés-fejezetek megírása 2011-2014. évekről 1. EMMA adatok (új) 2. matlab kód: eljárás, plazma-sűrűség adatok (új) 3. SWARM reziduál-adatok MFA rendszerben (új) 4. matlab kód: eljárás (új) 5. esettanulmány (ppt) (új) 6. 5 absztrakt (új) Részeredmények: 7. 2 absztrakt (új) 8. benyújtott kézirat (új) 9. benyújtott kézirat (új) 10. matlab kódok 11. matlab kódok 12. IAGA jelentés fejezetek kézirata Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. LEMI-035 ULF magnetométer telepítése Tihanyban (régi NAROD műszer kiváltására) 3. PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon 4. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFA-rendszerbe, háttér mágneses mező levonása 5. SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése 6. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése 7. SWARM plazamapauza pozíciók becslésére CHAMP-re kidolgozott eljárás adaptálása 8. részvétel a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumon (Sopron) (3 fő) 9. Cikk kézirat éjszakai Pc3-as pulzációkról 10. Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. Az eljárás alkalmazása geomágneses, illetve a magnetoszféra különböző tartományaiból származó műholdas

79

mágneses idősorok spektrumaira. 11. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. 12. Kézirat nemlineáris témakörben, társszerzőként 1. EMMA adatok (új) 2. Telepítési jegyzőkönyv 3. plazma-sűrűség adatok (új) 4. SWARM reziduál-adatok MFA rendszerben (új) 5. SWARM spektrumok (adatfájlok) (új) 6. esettanulmány (ppt) (új) Részeredmények: 7. matlab kód: eljárás (frissítés) 8. Ionosz.-Magnetosz.-Szeminárium: 2 előadás (ppt) 9. cikk kézirat 10. Matlab kódok 11. Matlab kódok 12. Cikk kézirat Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. ULF magnetométer telepítése Calabriába (Olaszo.): EMMA kibővítése részben pályázati forrásból 3. PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon 4. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFA-rendszerbe, háttér mágneses mező levonása 5. SWARM észlelte ULF hullám-típusok feltérképezése (energia-eloszlások, koherencia) 6. SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása, NASA VAP in-situ plazmapauzapozíciók meghatározása validáláshoz 7. részvétel az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság ülésén IAGA-képviselőként 8. részvétel az IUGG GA-n, Prágában (2 fő, pályázati forrásból) 9. Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. 1. EMMA adatok (új) 2. új EMMA állomás (új) 3. plazma-sűrűség adatok (új) 4. SWARM reziduál-adatok MFA rendszerben (új) Részeredmények: 5. ULF globális eloszlás-térképek (új) 6. SWARM és VAP PP pozíciók (új) 7. nincs kapcsolódó termék 8. IUGG: 2 előadás (új), 3 poszter (új) Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon 3. SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFA-rendszerbe, háttér mágneses mező levonása 4. SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása 5. NASA VAP in-situ plazmapauza-pozíciók meghatározása validáláshoz 6. cikk kézirat SWARM ULF megfigyelések témában 7. Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. 8. VERSIM (IAGA-URSI munkacsoport) éves jelentés kéziratának megírása

80

Részeredmények:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

EMMA adatok (új) plazma-sűrűség adatok (új) SWARM reziduál-adatok MFA rendszerben (új) ULF globális eloszlás-térképek (új) SWARM és VAP PP pozíciók (új) cikk kézirat cikk kézirat VERSIM jelentés kézirat

Megjegyzés: Konferenciákon való részvételünket igyekszünk pályázati forrásból fedezni. Ezért a kutatási témákat úgy választottuk meg, hogy tematikájukban a futó pályázatokhoz kapcsolódjanak. Az itt megjelenő témák és a pályázati témák között a kapcsolatok ellenére nincs átfedés. Benyújtott ESA PECS pályázatunk sikere esetén a SWARM műholdakkal kapcsolatban a második félévre tervezett tevékenységünket a pályázat keretében folytatjuk, jelen terv évközi módosítása mellett.

81

5. Litoszféra-kutatás 5.1. Litoszférakutatás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 18 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó É., Csabafi R., Gúthy T., Hegedűs E., Redlerné Tátrai M. , Tóth I., Török I., Kovács I. J. , Török K. , Király E., Falus Gy., Budai F.,

Téma ismertetése: A DANUBE 2004 litoszférakutató program részeként 2004 év nyarától, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk DélMagyarországon, Boda középpont körül, 50 km átmérőjű területen. A 2015-ös évben folytatjuk az adatok feldolgozását és kiértékelését, melynek célja a 2008-as év mikroszeizmikus események helyeinek és a rengések méretének meghatározása. A kapott eredmények segítségével meg tudjuk vizsgálni, hogy a korábbi földtani analógiák és tektonikai elemek mennyire hozhatók összefüggésbe a megismert rengésekről kapott információkkal. A Bakony hegységen keresztülfutó Bf jelü szelvények feldolgozásának befejezését tervezzük kéregszerkezetre vonatkozó információk bővülésével. Közel azonos nyomvonal mellett a Mol három szelvényt is készített a hegységen keresztül, eddig csak az egyiket (a leghosszabbat) vizsgáltuk. A mérési anyag sajnos nem a legjobb minőségű, és az eddig feldolgozási próbálkozások nem jártak sikerrel (sem az általuk sem a GES által készített anyagok), de mivel a közelben haladó KM65-67 refrakciós szelvény tomográfiás feldolgozását az elmúlt években elvégeztük, valamint a CEL-8 szelvénynek is hasonló a nyomvonala, ezért ezen sebességadatok felhasználásától reméljük a sikeresebb feldolgozást. A kilencvenes években mért regionális, litoszférakutatási vizsgálatra is alkalmas szeizmikus vonalhálózat 10 vonalának terepi mérési anyaga elérhetővé vált Intézetünk számára,– alapkutatási feladatokra – a MOL Nyrt-vel kötött együttműködés keretében. A hagyományos reflexiós szeizmikus feldolgozás után egy új módszert (AVO módszer) alkalmazunk a kéreg reflexiók kimutatására. Az AVO válasz a kőzetparaméterektől, a réteghatárokon bekövetkező akusztikus impedancia változásoktól függ. Kezdeti modellépítéshez kőzetzárvány vizsgálatok alapján meghatározott kőzetfizikai paramétereket alkalmazunk a mélyfúrás geofizika hiányában. A kutatás célja a régi és új mélyszeizmikus vonalak mentén (pl. Reg-1-3) Conrád- és Mohorovičić-felület környéki kőzetfizikai paraméterek meghatározása. Az alsó-kéreg és felső köpeny eredetű xenolitok kőzettani és geokémiai adatainak összesítését elvégeztük az elmúlt évben. A jelen tárgyév folyamán ezen adatok részletes szintetizálást és összevetését nemzetközi eredményekkel fogjuk elvégezni. A tapasztalatokból kéziratok elkészítését tervezzük. Az eredményeket nemzetközi konferencián is szeretnénk bemutatni (Goldschmidt konferencia). A kőzettani és geokémiai adatrendszerrel összefüggésben (Bakony-Balaton-felvidék) szeretnénk a CEL08-as geofizikai szelvénnyel való részletes összevetést megtenni és ebből kéziratot készíteni. Szintén ebben az évben tervezzük a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféraasztenoszféra határ vizsgálatát a pargazitos amfiból stabilitásának meghatározásán keresztül, amelyhez mind a kőzettani-geokémiai adatrendszer mind pedig a geofizikai adatokat is felhasználnánk.

82

Az eredményeket egy kézirat formájában tervezzük összesíteni. A tavalyi év folyamán néhány peridotit (Persány hegység) és granulit xenolit (Bakony-Balaton-felvidék) ásványainak nyomelem meghatározása elmaradt, amelyet az idén szeretnék pótolni. A tavalyi év folyamán sikerült egy alapvetően Kárpát-Pannon régióból (Persány, Bakony-Balaton-felvidék) származó klinopiroxén és amfiból megakristályokra, valamint amfiból klinopiroxenitekre alapozódó adatrendszer (alapvető geokémiai adatok, víz-tartalom, hidrogén izotóp összetézel) összeállítása, amelyben a megakristályok genetikájára is utaló hasznos információkhoz juthatunk. Az idei évben néhány további minta előkészítését (csiszolatok) és mérését tervezzük. Az idei évben tervezzük riolitos piroklasztokban található kvarckristályok infravörös és nyomelem vizsgálatának eredményeit összefoglaló előtanulmány elkészítését és további infravörös és nyomelem mérések elvégzését. Termékek felsorolása: 2015-ben folytatjuk ezen adatok feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2008. évi adatokon, melynek eredménye egy eseménylista a hozzá tartozó fontosabb paraméterekkel. BF-01/a szelvény. AVO vizsgálatok Reg-1-3 szelvény mentén. Kézirat (1) elkészítése a granulitok és peridotitok geokémiai és kőzettan adatainak szintéziséből. Kézirat el(ő)készítése a CEL08 szelvény mentén készült geofizikai mérések által leképezett paramétertér és a xenolitokból elkészített elméleti litoszféra oszlop közötti összefüggésekből. Kézirat elkészítése (1) a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határ értelmezéséről a pargazitos amfiból stabilitásának tükrében és ennek kőzetanni-geokémiai és geofizikai háttere. Kézirat elkészítése (1) kvarcok nyomelem és víz-tartalma alapján riolitos piroklasztos kőzetekben. ~10 db duplán polírozott vékonycsiszolat elkészítése piroxénekből, kvarcokból és xenolitokból (amennyiben szükséges). 5-10 nap LA-ICP-MS mérés piroxének, peridotitok és kvarcok mérésére (~800 mérés). Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A DANUBE 2004 rendszer mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásának elkezdése a 2008-as év adatain. BF-01/a szelvény feldolgozása. Kézirat elkészítése kvarcok nyomelem és víz-tartalma alapján riolitos piroklasztos kőzetekben. Részeredmények: kézirat Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A DANUBE 2004 rendszer mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásának befejezése a 2008-as év adatain. BF-01/a szelvény feldolgozása. Kézirat elkészítése a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határ értelmezéséről a pargazitos amfiból stabilitásának tükrében és ennek kőzettani-geokémiai és geofizikai háttere. Csiszolatok készítése, LA-ICP-MS mérések Részeredmények: kézirat, csiszolat, nyomelem mérések

83

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A mikroszeizmikus események vizsgálata során kapott eredmények összevetése a korábbi földtani analógiákkal. BF-01/a szelvény feldolgozása, AVO vizsgálatok a Reg-1-3 szelvények mentén. Kézirat elkészítése a granulitok és peridotitok geokémiai és kőzettan adatainak szintéziséből. Csiszolatok készítése, LA-ICP-MS mérések Részeredmények: kézirat, csiszolat, nyomelem mérések Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: BF-01/a szelvény feldolgozása, AVO vizsgálatok a Reg-1-3 szelvények mentén Kézirat el(ő)készítése a CEL08 szelvény mentén készült geofizikai mérések által leképezett paramétertér és a xenolitokból elkészített elméleti litoszféra oszlop közötti összefüggésekből. Részeredmények: BF-01/a szelvény, kézirat,

84

6. 3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Maros Gyula Emberhó-ráfordítás: 41 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki E., Bujdosó É., Deák V., Detzky G., Füsi B., Gulyás Á., Kercsmár Zs., Kiss J., Lantos Z., Markos G., Maros Gy., Marsi I., Paszera Gy., Püspöki Z., Redlerné Tátrai M., Vértesy L.

Téma ismertetése: Magyarország 1:500 000-es földtani térmodellje az aljzat mélybeli elterjedésének és felszíni kibukkanásai kivételével a kainozoos medencék sorozatával ragadható meg. Az ország medenceterületét modellezzük 1:500 000-es méretarányban, az eddig bevezetett szintek kiterjesztésével (felszín, prequarter, pre-felső-pannon, pre-alsó-pannon, pre-szarmata, prebádeni, pre-neogén). Ez a munka nagymértékű szeizmikus adattömeg revízióját és modelltérbe építését igényli. A projekt futamideje a jelen kapacitások kiterjesztett becslésével 4-5 év. 2014 során a földtani modellezés több különböző ágát fejlesztjük: 1. Felületmodellt készítünk az Algyői Formáció aljára az Alföld területére és véglegesítjük az Újfalui formáció modellfelületét. 2. Folytatjuk az ország földtani képét alapvetően meghatározó tektonikai elemek modellezését. Ezek a sztratigráfiai modellfelületeket metsző felületek kisebb tömbökre tagolják az ország modelltömbjét. 3. Kisebb területek, részletes modelljével modulárisan pontosítjuk az országos modellt a Nógrádi medence területén. 4. Folytatjuk a prekainozoos aljzat modellszintjének karbantartását. 5. Megkezdjük a teljes kéregre vonatkozó geofizikai szint és hatótest adatok gyűjtését, a modellbe történő beépítés céljából. 1. Pannóniai határfelületek modellszintjei az Alföld területére A megszerkesztendő Algyői Formáció alja felületmodell a felülről építkező országos modell következő modellszintje, amely a pannóniai időszakon belül kerül megszerkesztésre. A felületmodellt az Alföld területére szerkesztjük meg. A szerkesztéshez szeizmikus szelvényháló értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. 2. A Közép-magyarországi zóna egyes Dunántúli szegmenseinek felületmodellje Az országos modell szerves részét képezik a meghatározó szerkezeti elemek, amelyek felületei határfelületeket képeznek a kor vagy litosztratigráfiai felületek lefutásában. Az ország legjelentősebb komplex lineamensrendszere a Közép-magyarországi zóna. Ennek modellezését folytatjuk azzal, hogy haránt irányban több szelvényben és 3D területen megvizsgáljuk a zónát alkotó főbb törések lefutását Somogy megye területén. A kutatást összekapcsoljuk a Zalai-medence területén készült szeizmikus és gravitációs medencealjzat és szerkezeti modellalkotással. A vizsgálathoz szakirodalmi adatokat, szeizmikus adatok értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. A vizsgálat terméke a lineamensrendszer elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. Ezzel a termékkel egyben frissítjük és karbantartjuk az országos modell prekainozoos felszínét is. 3. A Nógrádi medence földtani geofizikai modellje A medence modelljének megalkotásához használt SAL-vonalrendszer értelmezett szelvényeinek Jewel modellkörnyezetbe történő beillesztését végezzük el. Az oligocén, alsó-

85

és középső miocén felületek térképezése, valamint a bányászati tapasztalatok alapján azonosított vetők korrelálásával vetőtérképet szerkesztünk, illetve háromdimenziós földtanigeofizikai modellt építünk. A modell segítségével az Etesi- és Zagyva-árok ottnangi-kárpáti (pre- és szinrift) fejlődéstörténetének magyarázatához képzünk újabb földtani (tektonikai, őskörnyezeti jellegű) ismereteket. A vizsgálat során szeizmikus és mélyfúrási adatok együttes értelmezését végezzük. 4. A prekainozoos modellszint karbantartása Elsősorban a Közép-magyarországi zóna kutatásához kapcsolódóan komplex adatrendszer optimális felhasználásán alapuló aljzatdomborzat szerkesztést és karbantartást végzünk. 5. Teljes kéregre vonatkozó geofizikai modellszintek Szakirodalmi gyűjtést végzünk a hazai mélyszelvény és hatókutatás anyagaiból, a georeferálható adatokat megkíséreljük modellbe építeni. Termékek felsorolása: 1. Az Újfalui Formáció alsó határa felületmodelljének lezárt és az Algyői Formáció aljára szerkesztett felületmodell draft változata az Alföld területére. 2. A Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. 3. A SAL vonalrendszer által leképezett Etesi- és Zagyva-árok terület 3D felület és tektonikai modellje. 4. Az eddig elkészült modellek szabványos fájlszerver szintű elhelyezése a 2.6 projekttel egyeztetett módon. 5. A modellek szabványos dokumentálása 2.5 projekttel egyeztetett módon. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Újfalui Formáció alsó határa felületmodelljének lezárása. 1. Az Alföldet lefedő átnézetes, de a kívánt méretarányt kielégítő szelvényhálózat sűrítése. Fúrások és karotázs adatok kigyűjtése, esetlegesen digitalizálása. 2. A szeizmikus szelvények kiválasztása, 2D szelvények és 3D tömbök beszerzése, fúrások és karotázs adatok kigyűjtése, esetlegesen digitalizálása, szeizmikus mélységinformációk gyűjtése. 3. Szeizmikus és fúrás információk beépítése Jewel környezetbe. 5. Teljes kéregre vonatkozó modellszintek szakirodalmi gyűjtése. Részeredmények: Az Újfalui Formáció alsó határfelületének lezárt modellje Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Adathiányos területeken fúrások értelmezése, a szelvényekben meghatározott szintek elkülönítése, majd a fúrásadatok korrelálása a földtani szelvényekben meghatározott szintekkel. 1. Szeizmikus szelvények értelmezése, további idő és mélység-tér információk sűrítése. 2. Szeizmikus adatok értelmezése. 3. Modellalkotás az Etesi- és Zagyva-árok területére. 5. Teljes kéregre vonatkozó modellszintek szakirodalmi gyűjtése. 3. A Középmagyarországi deformációs zóna lineamensRészeredmények: rendszere elemeinek szeizmikus követése a somogyi területen.

86

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Fúrásadatok korrelálása a földtani szelvényekben meghatározott szintekkel és szeizmikus szelvény értelmezés. 2. Szeizmikus adatok, fúrások és karotázsadatok együttes értelmezése, sebességtér kialakítása, mélységszámítás, gravitációs modellalkotás. 3. Modellalkotás a Etesi- és Zagyva-árok területére. 2. A Közép-magyarországi deformációs zóna lineamensrendszere egyes elemeinek felületmodellje a vizsgált Részeredmények: térrészekben. 3. Az Etesi- és Zagyva-árok területének Jewel modellje. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Algyői Formáció alja modellszintjének kidolgozása 2. Szeizmikus adatok értelmezése és a modellfelület modellezése. 4. Az aljzatdomborzati modellszint karbantartása. 1. Az Algyői Formáció aljának Jewel modellszintje. 2. A Közép-magyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek Jewel felületmodellje a vizsgált somogyi Részeredmények: területre. 4. Karbantartott aljzatdombozati Jewel modellszint a zalai és somogyi területre.

87

6.2. A Gerecse földtani térképezése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Budai Tamás Emberhó-ráfordítás: 43 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki E., Bátori M-né, Budai F., Budai T., Csillag G., Füri J., Gál N., Jerabek Cs., Kercsmár Zs., Kónya P., Lantos Z., Selmeczi I., Thamóné Bozsó E., Vad A., Vikor Zs.

Téma ismertetése: A Gerecse hegység földtani kutatási eredményeinek összefoglalása, a tájegység 1:50 000-es méretarányú földtani térképének és a hozzá tartozó magyarázó kötetnek az elkészítése és nyomdai úton történő közreadása (futamidő: 2013–2016). Együttműködő partnerek: ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA–ELTE Geológiai Kutatócsoport. Termékek felsorolása: • a Gerecse és előtereit lefedő térképlapok digitális vonalműve (1: 25 000 és 1:50 000); • a tájegységi magyarázó kézirata. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A 2014. évben felvett és reambulált lapok vonalművének lezárása Részeredmények: digitális térképi vonalművek Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A 2014. évről áthúzódó terepi felvétel és reambuláció a Komárom, a Nagyigmánd, a Tatabánya-1 és -2 lapokon, kvarter reambuláció a hegyvidéki területeken, reprezentatív szelvények terepi dokumentálása, vízföldtani reambuláció. A Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok vonalművének szerkesztése, digitalizálása, a magyarázó fejezeteinek írása. Részeredmények: 1:25 000-es térképek digitális vonalművei, fejezetek kézirata. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok vonalművének szerkesztése, digitalizálása, a magyarázó fejezeteinek írása. Részeredmények: 1:25 000-es térképek digitális vonalművei, fejezetek kézirata. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A Gerecse 1:50 000-es földtani térkép digitális vonalművének lezárása, kartografálásra történő átadása; a Gerecse földtani térképmagyarázójának kéziratos lezárása, lektorálásra történő átadása. Részeredmények: 1:50 000-es térkép digitális vonalműve, magyarázó kézirata.

88

6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Marsi István Emberhó-ráfordítás: 14,5 hó

Résztvevők

MFGI Andó A., Markos G., Thamó Bozsó E., Vikor Zs., Marsi I., Németh A.

Téma ismertetése: A hazai negyedidőszaki képződmények korrelációja a széleskörű kutatások eredményei ellenére sem teljesen megoldott és sok helyen bizonytalanságokkal terhelt, pedig a pontos, részletes rétegkorreláció nagyon sok segítséget adhat a globális környezeti változások regionális értelmezéséhez, valamint a természetes és antropogén környezetalakító folyamatok egymástól történő elválasztásához. A projekt 2015 első negyedévére áthúzódó része keretében a Berettyó–Körös-vidék részletes DDM elemzéssel támogatott eddigi eredményeit kívánjuk összefoglalni. Pontosítjuk a vizsgált folyóvízi hordalékkúp síkság folyóágainak korrelációját és késő-pleisztocén, holocén fejlődéstörténetét. Termékek felsorolása: — A kutatási terület térinformatikai feldolgozásai (hordalékkúpok, folyóágak elkülönítése, jellemzése, relatív koruk meghatározása, süllyedő, emelkedő és átmeneti részek elkülönítése). — Ősvízfolyások részletes meander-statisztikai és nyomvonal vizsgálati adatbázisa — A fejlődéstörténeti, geomorfológiai, neotektonikai eredmények összefoglalása (publikáció). Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: — Légi- és űrfelvétel kiértékelés pontosítása — Részletes geomorfológiai, neotektonikai értékelés folytatása —DDM elemzések és távérzékelési adatok együttes kiértékelése, értelmezése A kutatási terület paleo-mederstatisztikai Részeredmények: Geomorfológiai, neotektonikai eredmények összefoglalása (publikálásra benyújtható tanulmány elkészítése)

89

6.4. A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Palotás Klára Emberhó-ráfordítás: 8,25 hó

Résztvevők

MFGI Budai F., Csillag G., Markos G., Palotás K., Selmeczi I., Szabadosné Sallay E.

Téma ismertetése: A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata eddig kevés figyelmet kapott, tehát egy ilyen kutatás eredményei hiánypótlóak lehetnek. Nem készült még Magyarországon szarmata talp- és vastagságtérkép, sem részletes országos elterjedési térkép. A téma 2015-re tervezett feladatai nagyrészt a már meglevő adatok összegyűjtését és adatbázisba foglalását célozzák. Ebbe beletartozik a már átértékelt, szarmatát átfúrt fúrások és a szarmatát átfúrt és potenciálisan átértékelhető fúrások összegyűjtése, valamint az átértékelt és a potenciálisan átértékelhető fúrásokon vagy a közelükben átmenő szeizmikus szelvények összegyűjtése. Palotás Klárának a szarmata mészkő üledékföldtani kérdéseiről írt PhD dolgozata a Zsámbéki-medencétől Kőbányáig terjedő területre koncentrált, a projekt másik célja a Magyarországon a felszínen előforduló további feltárások felkeresése, földtani üledékföldtani értékelése, fotózása, adatbázisba foglalása. Az eddigi eredmények pontosítása végett szükség van szelvény szerint gyűjtött mintákból készült csiszolatok értékelésére. A szarmata egyik nagy kérdése a Paratethys sótartalmának változása, illetve a sótartalom területi változatosságának felderítése. Ehhez nagy segítséget nyújthat a részletesen feldolgozott, Zsámbéki-medencében lemélyített budajenői fúrások korrelálása a Gödöllő és Szirák környéki fúrásokkal (Gödöllő G-1, -2, -3, Szirák, Szi-2/a). Ennek érdekében mintákat gyűjtünk a fúrásokból mikrofauna-vizsgálatok céljából. Termékek felsorolása: • • • • • • • •

500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt fúrásokról 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrásokról 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis a szarmata kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről 20 db vékonycsiszolat leírása és értelmezése elkészül 5 szarmata mészkőfeltárás felmérése, vizsgálata, fotózása elkészül 65 szarmata mészkőfeltárásról adatbázis 1 cikk a Földtani Közlönyben 1 konferencia absztrakt a „Neogene of the Paratethyan Region” konferencián

90

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A szarmatát átfúrt, átértékelt fúrások leválogatása az MFGI adatbázisából. 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt Részeredmények: fúrásokról. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrások leválogatása az MFGI adatbázisából. Pécs környéki, Eger környéki, Sóskút környéki feltárások vizsgálata. 20 db minta begyűjtése vékonycsiszolatos vizsgálat céljából Sóskútról. 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, Részeredmények: átértékelhető fúrásokról. 1 konferencia absztrakt a „Neogene of the Paratethyan Region” konferencián. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Tapolca környéki, Kozárd környéki feltárások vizsgálata. 65 szarmata mészkőfeltárás adatairól adatbázis. 1 cikk Részeredmények: megírása a Földtani Közlönybe. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 20 db csiszolat leírása, üledékföldtani modell pontosítása. Szeizmikus szelvények összegyűjtése. 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis elkészül a szarmata Részeredmények: kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről.

91

6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Szentpétery Ildikó Emberhó-ráfordítás: 7 hó

Résztvevők

MFGI Báthori M.-né, Kutasi G., Németh A., Paszera Gy., Szeiler R., Szentpétery I., Varga R., Vértesy L.

Téma ismertetése: Az 1980-as évek végén (1986-87) a Szendrői-hegységben terepi reambuláció zajlott, melynek során az alaphegységet Péró Csaba és Kovács Sándor, a fedőhegységet Szentpétery Ildikó felvételezte 1:10.000-es méretarányban. Az eredmények a mai napig csak részlegesen ismertek, a fedő üledékekről semmilyen összefoglaló nem készült. A téma keretében megtörténik a felvételi lapok és a foltleírások digitalizálása, elkészül a fedőüledékek elterjedési és vastagságtérképe. Ehhez segítséget nyújtanak geofizikai adatok, valamint néhány fontos mélyfúrás rétegsorának kiértékelése. A rendelkezésre álló terepi és anyagvizsgálati adatok alapján összefoglaló készül, mely a miocén képződmények elterjedését és hovátartozását, valamint a fedő Edelényi Formációra és az eddigi ismeretek szerint benne Irota és Gadna környékén elhelyezkedő jarosit kötőanyagú homokkő elterjedésére, korára és keletkezési viszonyaira vonatkozó adatokat is összegezi. Felmérésre kerül a terület geofizikai megkutatottsága, valamint a felmértség alapján megtörténik a releváns adatok leszűrése, geofizikai modell elkészítése (táblázat). Termékek felsorolása: geofizikai modell (táblázat), a fedőképződmények elterjedési és vastagság térképe, térképmagyarázó szöveg. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a 7 db 10.000-es térképen észlelt 694 db folt digitalizálása, a hozzájuk tartozó leírások és anyagvizsgálati eredmények szkennelése, szkennelt és digitális térképek, leírások és anyagvizsgálati Részeredmények: eredmények pdf-ben, 15 db nannoplankton minta előkészítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: földtani modell felállítása, terepi ellenőrzések, Irota környéki utólagos észlelések Részeredmények: elvi földtani és geofizikai modell első verzió Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a képződmények részletes ismertetése, földtani–geofizikai modell véglegesítése Részeredmények: elvi földtani és geofizikai modell Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: térkép véglegesítése, szöveg elkészítése a fedőképződmények elterjedési Részeredmények: magyarázó

92

és

vastagságtérképe,

7. Víz- és környezetföldtani kutatások 7.1. Karszthidrogeológiai modellezések Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Dr. Kovács Attila Emberhó-ráfordítás: 12,25 hó

Résztvevők

MFGI Kovács A., Szőcs T., Nagy P., Demény K., Gál N., Jerabek Cs., Pálfi É, Tihanyiné Szép E., Plank Zs., Beke Zs., Bertalan É., Besnyi A., Merényi L., Pócsik A., Taller G.

Téma ismertetése: A projekt célja a karsztos víztartók jellemzésére használt hidrogeológiai módszerek továbbfejlesztése, tesztelése és alkalmazása. A továbbfejlesztendő módszerek közé elsősorban a hidrogram elemzés és numerikus modellezés tartozik, míg a mintaterületek leírásához számos egyéb módszert is fel kívánunk használni, úgy, mint forráshozam mérés, vízszint regisztrálás, hidraulikai tesztek, terepi geológiai és szerkezetföldtani felmérés, felszíni geofizika, vízmintázás, hidraulikai tesztek, nyomjelzés, vízkémiai elemzések, GIS. A projekt tervezett időtartama 2 év. A jelen tervezet a második év feladatait tartalmazza. Tervezett feladatok: A második év tervezett feladata a mintaterületeken nyert adatsorok további gyűjtése, kiegészítése, és a karsztrendszerek jellemzése adatelemzés és modellezés útján. Az adatgyűjtés folytatásához illetve a szükséges adatok beszerzéséhez a következő terepi vizsgálatok szükségesek: • Vízszintmérő műszerek telepítése • Vízhozammérő műtárgyak telepítése, mérőállomások továbbfejlesztése • A mérőállomások adatainak rendszeres kiolvasása • Vízminta vételezés • Kúttesztek végzése • Felszíni geofizikai vizsgálatok A fenti feladatok elvégzéséhez a következő beszerzések, alvállalkozói megbízások szükségesek: • Vízszint észlelő műszerek (DATAQA) beszerzése • Szerelvények, tartozékok beszerzése és beszerelése • Labor Az adat elemzéshez a következő feladatok kapcsolódnak • Adatsorok összesítése, értékelése • Kúttesztek kiértékelése • Modellezés • Vízkémiai eredmények értékelése • Értékelés, jelentésírás A projekt során három mintaterület vizsgálatát tervezzük, melyek az alábbiak: - Tata, városi források: Ez a mintaterület a Dunántúli-középhegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. A vizsgálatok célja a rendszer megértése, és a források kilépési helyeinek és hozamának előrejelzése.

93

-

-

Veszprém-kádárata, forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. Erre kívánunk választ adni új analitikai módszerek segítségével. Pécsely, Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. Újonnan kifejlesztett analitikai módszereket kívánunk itt tesztelni.

Termékek felsorolása: -

Vízszint adatsorok (4 db idősor) Vízhozam adatsorok (3 db idősor) Adatsorok szöveges kiértékelése és értelmezése (4+3 db) Hidraulikai tesztek kiértékelése (3 db) Vízkémiai eredmények szöveges kiértékelése (10 db eredmény összehasonlítása) Vízföldtani modell (1 db modell kimeneti ábrákkal) Zárójelentés (1 db jelentés ábrákkal, grafikonokkal, térképekkel)

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - Műszerek kiolvasása a mintaterületeken Részeredmények: - Vízszint adatsorok Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - Vízszint mérő műszerek telepítése, ellenőrzése - Műszerek kiolvasása a mintaterületeken - Hozammérő műtárgyak telepítése, kiegészítése, ellenőrzése - Vízkémiai mintázások - Vízszint adatsorok Részeredmények: - Vízmintavételek dokumentációi Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Vízföldtani modellezés - Műszerek kiolvasása a mintaterületeken - Felszíni geofizika - Vízszint és vízhozam adatsorok Részeredmények: - Vízkémiai eredmények - Vízföldtani modell részállapot Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Vízföldtani modell kalibrációja - Műszerek kiolvasása - Adatok elemzése - Jelentés készítés - Vízszint és vízhozam adatsorok Részeredmények: - Vízföldtani modell - Projekt jelentés

94

7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Szőcs Teodóra Emberhó-ráfordítás: 17 hó

Résztvevők

MFGI Beke Zs., Besnyi A., Bertalan É., Gál N., Jerabek Cs., Kerékgyártó T., Lajtos S., Pálfi É., Rotárné Szalkai Á., Szőcs T., Tihanyiné Szép E., Tóth Gy.

Téma ismertetése: Az előző években megkezdett programunk keretében a 2015-ös év során is folytatjuk a vízgeokémiai adatok rögzítését, és a víz-geokémiai adatbázis fejlesztését, mely az állami kutatási témán túlmenően több MBFH-s projekt, illetve hazai vagy nemzetközi pályázat kivitelezésének alappillére. Az idei év során a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának keretében a 2015-ös év első félévére várható vízkémiai értékelések fogják képviselni a víz-geokémiai tevékenység alapját. Részben erre épülve, részben az elmúlt évben gyűjtött vízminták új mérési eredményeivel, illetve néhány új mintavétellel kiegészítve, folytatjuk a felszín alatti vizek víz-geokémiai értékelését. A nagyrészt a kútkataszter, illetve a rendelkezésre álló szénhidrogén-kutató fúrások archív adatait a programunk keretében folyamatosan akkreditált vízmintavételekkel, és az általános vízkémiai elemzéseken túlmenően izotóp vizsgálatokkal bővítjük. Ezen víz vizsgálati eredmények egyrészt segítik a hidrogeológiai ismereteink kiszélesítését, másrészt független paraméterként növelik a víz-geokémiai és a hidrogeológiai modellek megbízhatóságát. A projekt célja, hogy úgy a hazai regionális áramlási rendszerek vizsgálatához, mint a határon átnyúló víztartók harmonizált vízgazdálkodásához is tudományos alapot teremtsen, illetve ezen túlmenően támogassa a mélységi vizeket érintő esetleges további alkalmazások vizsgálatait, valamint a különböző projektek munkáit. A 2015-ös évre tervezett feladatok: - Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges feladatok végzése, valamint az akkreditációs felülvizsgálat előkészítése és a hozzá kapcsolódó szakmai és adminisztrációs tevékenységek. - Az adatbázis fejlesztés folytatása, az új és a beérkező vízföldtani naplók adatainak rögzítésével, mely segíti úgy az MBFH-s feladatokat, mint a hazai Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának szakszerű kivitelezését. - Víz-geokémiai értékelések folytatása o Egy jellemző áramlás-menti, közel K-Ny-i irányú szelvény mentén víz-geokémiai értékelés készítése. Az értékelés célja a beszivárgástól az áramlási pályák mentén bekövetkező víz-kőzet kölcsönhatások eredményeként, illetve a túlnyomásos zónák vizeivel való esetleges keveredés hatására bekövetkező változások vizsgálata. o Kiegészítő vízmintavételek és vízelemzések az adathiányos területeken a K-Ny-i irányú szelvény sávjának kiszélesítésével a felszín alatti vízáramlási rendszerek megismerése részeként. o Folytatjuk a termelés hatására bekövetkezett vízkémiai változások okainak vizsgálatát a nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizekben.

95

Termékek felsorolása: Vízföldtani naplók törzs- és víz-geokémiai adatainak rögzítése – adatbázis rekordok. Reprezentatív kutak mintázása, részletes víz-geokémiai és izotópvizsgálatokkal; ~20 vízminta Az Alföldi mélyáramlások értékelése egy reprezentatív víz-geokémiai, mély-vízföldtani szelvényben. – adatbázis rekordok, jelentés Víz-geokémiai értékelés a nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizekre (beépülő jelentés) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges összemérések, ellenőrző feladatok I. Vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése Adatbázis javítás Részeredmények: Bemutatható rögzített törzsadatok és víz-geokémiai adatok Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges ellenőrző feladatok elvégzése II. Vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése Adatbázis javítás Vízmintavétel I. fázis Az Alföldi mélyáramlások értékelése egy reprezentatív víz-geokémiai szelvényben A nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizek víz-geokémiai értékelése I. fázis Ellenőrzött, akkreditálási felülvizsgálatra előkészített műszernaplók, mérőeszközök. Részeredmények: Bemutatható rögzített törzsadatok és víz-geokémiai adatok Vízmintavételi dokumentációk Időszak

2015. harmadik negyedév

Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges feladatok III. Vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése Vízmintavétel II. fázis Részeredmények:

Bemutatható adatbázisrész Vízmintavételi dokumentációk

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az Alföldi mélyáramlások reprezentatív szelvény menti víz-geokémiai értékelésének területi kiterjesztése A nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizek víz-geokémiai értékelése II. fázis Pozitív eredménnyel záruló NAT helyszíni szemle Bemutatható adatbázisrész Részeredmények: Vízvizsgálati eredmények dokumentációi Víz-geokémiai értékelő jelentés

96

7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Ujháziné dr. Kerék Barbara Emberhó-ráfordítás: 7,75 hó

Résztvevők

MFGI Ujháziné Kerék B., Szentpétery I., Gyuricza Gy., Hermann V., Végh H., Varga R.

Téma ismertetése: A klímaváltozással összefüggésben az időjárás szélsőségesebbé válásával párhuzamosan megnövekedhet a belvíz és az aszály előfordulása hazánkban. A belvíz oka lehet a sok vagy hirtelen lehulló csapadék, a magas talajvízállás, a felszíni képződmények vízzáró tulajdonsága vagy a speciális domborzati helyzet. A belvíz talajt és növényzetet károsító hatása az elöntés tartósságától függ és a „tűrési határ” átlépése után olyan változások következnek be, amelyek a növények elpusztítása mellett hosszú időre csökkentik a talaj termékenységét. Az Alföld 200.000-es földtani térképsorozatában publikált vízáteresztő képesség ábrázolásához használt módszert követve definiáljuk a vízzáró képződményeket. A GeoBankba integrált Sekélyfúrási Adatbázis (SFA) fúrásai rendelkeznek x, y, z koordinátákkal (EOV-vetületben), ezért a fúrásleírásokban közölt rétegsorok egyes képződmény-szintjeihez relatív (terepszint alatti), illetve abszolút (Balti tenger feletti) magasságadatok tartoznak. Így a vízzáró képződmények térbeli elterjedése – amennyiben fúrásról fúrásra azonosíthatók és követetők – 3D-ben ábrázolhatóvá válik. A vízzáró rétegek elhelyezkedésének a talajvíz mélységgel történő összevetéséből megkapjuk a belvíz veszélyeztetettség mértékét földtani szempontból az ország veszélyeztetett területeinek nagy részére. A projekt feladata a szükséges módszertan kidolgozása együttműködésben a Geoinformatikai Főosztállyal. A munka sikeres kivitelezésével lehetővé válik, hogy egységes szemlélettel és rövid idő alatt készüljenek tematikus térképek minden olyan területről, amit a sekélyfúrási adatbázis adatai lefednek. A MTA ATK TAKI Környezetinformatikai Osztálya a vízzáró képződmények elhelyezkedéséről kapott információkat a Körös mentén hasznosítanák további vizsgálataikhoz, melyhez földtani vonatkozásban szakmai konzultációt biztosítunk. A projektvezető képviseli az intézetet a EuroGeoSurveys Soil Resources – Superficial Deposits munkacsoportjában. Termékek felsorolása: • • •

térképek: az első vízzáró réteg mélysége, az első vízzáró réteg vastagsága, belvíz veszélyeztetettség módszertani leírás a sekélyfúrási adatbázis felhasználásáról tematikus térképek készítéséhez konferencia-előadások (Talajtani Konferencia)

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a módszertan megfogalmazása, a sekélyfúrási adatbázis szedimentológiai adatainak ellenőrzése, a vízzáró képződmények kiválasztása módszertan, pontszerű információk a vízzáró Részeredmények: képződményekről

97

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: az első vízzáró réteg mélységét bemutató térkép elkészítése a sekélyfúrások adatai alapján Részeredmények: első vízzáró mélysége térkép Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: az első vízzáró réteg vastagságát bemutató térkép elkészítése a sekélyfúrási adatok alapján Részeredmények: első vízzáró réteg vastagsága térkép Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: belvíz veszélyeztetettség térkép elkészítése a talajvíz mélységét is figyelembe véve, jelentés elkészítése Részeredmények: belvíz veszélyeztetettség térkép, módszertani jelentés

98

7.4. Magyarország geokémiai atlasza Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Tolmács Daniella Emberhó-ráfordítás: 22 hó

Résztvevők

MFGI Besnyi A., Cserny P., Fügedi U., Gál N., Gyuricza Gy., Hermann V., Horváth Zs., Szeiler R., Tolmács D., Török K., Varga R., Végh H.

Téma ismertetése: 1. Az előző évről áthozott 7.4 Magyarország Geokémiai Atlasza című projekt lezárása a projekt elindításának feltételeként lett megszabva. Így az első negyedévben a 2014-es projekt résztvevői a tervben foglaltak teljesítését és a zárójelentés leadását vállalják március végéig. A két projekt elkülönítése végett az előző évi projekthez kapcsolódó feladatokat, termékeket stb. zárójelben megadott "MGA" jelzéssel látjuk el. 2. A Magyar Állami Földtani Intézet, ill. jogutódja, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 1989 óta készít az ország területén geokémiai felvételeket. A különböző típusú felvételek integrálásával már az elmúlt években is számos részeredmény született. 2012-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Talajvédelmi Hatósági Osztályától átvett TIM elemzések felhasználása és integrálása új, a környezetvédelem és a környezetvédelmi jogalkotás szempontjából lényeges eredménnyel szolgálhat. A TIM adatbázis felhasználhatóságát célszerű az ország egyik praktikusan kijelölt régióján vizsgálni. A módszertani kutatásra kiválasztott terület az Északi-középhegység, amely egyrészt gazdasági (bányászati) szempontból is jelentős földrajzi régiója az országnak, másrészt ezen a területen végezték a legtöbb geokémiai felvételt. A korábbi, főként hegy- és dombvidékeinket lefedő geokémia felvételek a folyóvölgyekre nem terjedtek ki; e hiányok többségét az elmúlt évek kiegészítő kutatásai bepótolták. Már csak a Börzsöny és a Cserhát között van jelentősebb hézag; az idén erről a területről kívánunk mintákat gyűjteni. Az elemzési eredmények birtokában egyrészt lehetőség nyílik az Északi-középhegység részletes geokémiai térképsorozatának elkészítésére és internetes megjelentetésére, másrészt a TIM adatbázis felhasználhatóságának vizsgálatára tájegységenként, illetve vízgyűjtő területenként. A vizsgálat eredményeképpen megbecsülhetők a talajmintákban várható háttértartományok és változékonyságok. Ezek az eredmények és az eljárás során szerzett tapasztalatok a környezetvédelmi jogalkotást is támogathatják. Az Északiközéphegységre kidolgozott eljárás a jövőben országos szintre is kiterjeszthető. Termékek felsorolása: 1. A 2014-es Magyarország geokémiai atlasza projekt zárójelentése (MGA) + 1 db adatbázis (MGA) + 1 db térképsorozat (MGA) 2. Területi geokémiai kutatások Magyarországon – történeti áttekintés (részjelentés, kézirat) 3. Új szerkezetű, ArcGIS alapú adatbázis 4. Adatbázis kiegészítése: 4.1. 2014-ben gyűjtött minták (111 db) (MGA) 4.2. 2015-ben gyűjtött minták (100 db) 5. Északi-középhegységi adatbázis az ártéri-, a hordalék- és a TIM-mintákból 6. Talajminták várható értékei és változékonyságai tájegységenként (részjelentés, kézirat) 7. Északi-középhegység mintavételi térképe (ártéri-, hordalék- és talajmintákkal) – 1 db

99

8. Vegyes (vízgyűjtő- és vízfolyás alapú) geokémiai térképsorozat az Északiközéphegységre – 12 db monoelemes és 2 db faktortérkép 9. Zárójelentés 10. Publikációk: 2 db impaktos cikk, 1 db konferencia előadás, 1 db konferencia poszter Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Az előző évről áthozott Magyarország Geokémiai Atlasza című projekt lezárása. (MGA) Részeredmények: Adatbázis, térképsorozat, zárójelentés. (MGA) Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. A Magyarországon zajló területi geokémiai kutatások szakirodalmi áttekintése, különös tekintettel a projektben felhasznált különböző geokémiai felvételek munkáira. 2. Adatbázis-szerkezet kidolgozása a projektben felhasználni kívánt geokémiai felvételek adataira és a TIM adatokra. 3. Geoinformatikai feldolgozás alapjainak megteremtése (ArcGIS környezet). 4. Mintagyűjtés (100 db hordalékminta a Börzsöny és Cserhát közti területről), valamint a mintaelőkészítés megkezdése. Szakirodalmi áttekintés, adatbázis, geoinformatikai Részeredmények: feldolgozás alapjainak kidolgozása. Begyűjtött és előkészítésre leadott hordalékminták (100 db). Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Mintaelőkészítés befejezése, minták leadása laboratóriumi elemzésre. 2. Új vonalmű létrehozása zárt alakzatokkal ArcGIS rendszerben (vízgyűjtők). 3. TIM-minták vízgyűjtőkhöz rendelése, statisztikai feldolgozása. Mintavételi térkép, vízgyűjtőtérkép. Talajminták Részeredmények: értéktartománya és változékonysága tájegységenként. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Új elemzések statisztikai feldolgozása. 2. Monoelemes és faktortérképsorozat elkészítése, internetes megjelentetése. 3. Zárójelentés elkészítése, leadása. Monoelemes és faktortérképsorozat. Zárójelentés. A Részeredmények: honlapon megjelenített tartalom korszerűsítése, kiegészítése.

100

7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Szőcs Teodóra Emberhó-ráfordítás: 28 hó

Résztvevők

MFGI Demény K., Gál N., Jordánné Szűcs A., Kerékgyártó T., Lajtos S., Nagy P., Pálfi É., Rotárné Szalkai Á., Szőcs T., Tihanyiné Szép E., Tóth Gy., Vikor Zs.

Téma ismertetése: Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek megóvása, állapotuk javítása és hosszú távú fenntartható harmonizált hasznosítása érdekében 2000-ben megalkotta vízpolitikáját, mely „Víz Keretirányelv” néven (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) vált ismertté. Ezen irányelv 2000. december 22.-én lépett hatályba, amelynek előírásai Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta hazánkra nézve is kötelezőek. A VKI előírásai szerint Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) és azokban megfogalmazott intézkedési tervek segítik a célkitűzések (a vizek „jó állapotba” kerülésének) elérését. E tervek hatévenkénti ciklusokban követik egymást lehetővé téve azok felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, megalapozott indoklás esetén 2015-ről 2027-re kitolva a jó állapot elérésének lehetőségét. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet (MFGI) közreműködik a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerinti második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) elkészítésében. Az MFGI (jogelődje, MÁFI) a „Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése” című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása keretében részt vett az első VGT elkészítésében, így a korábbi ismeretek, szakmai gyakorlat nagyban segítik e projekt kivitelezését. A 2015-ös évre tervezett feladatok: • Közreműködés a vízmennyiségi értékelésben. • Intrúzió tesz vizsgálat. • A felszín alatti víztestek háttér és küszöbértékeinek felülvizsgálata. • A vízminőségi állapot értékelési tesztek. • Vízminőségi trendvizsgálat. Termékek felsorolása: • Intrúzió tesz vizsgálati eredmény. • Felülvizsgált háttér és küszöbértékek. • Vízminőségi állapot értékelési tesztek eredményei. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Adatellenőrzés, adatelőkészítés. Közreműködés a vízmennyiségi értékelésben. A felszín alatti víztestek háttér és küszöbértékeinek felülvizsgálata. Részeredmények:

101

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Közreműködés a vízmennyiségi értékelésben. Intrúzió tesz vizsgálat. A vízminőségi állapot értékelési tesztek. Vízminőségi trendvizsgálat. Közreműködés a Vízforgalmi Modell kidolgozásának folytatásában Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Konzultációs szintű közreműködés az intézkedések hatékonyságának vizsgálata az állapotértékelés alapján, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatában (felkérés függvényében) Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Közreműködés a vízmennyiségi értékeléshez kapcsolódó feladatokban (felkérés esetén). Vízminőségi állapotértékeléshez és trendvizsgálatokhoz kapcsolódó javítások. Vízminőségi trendvizsgálathoz kapcsolódó javítások. Közreműködés a Vízforgalmi Modell kidolgozásának folytatásában Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Konzultációs szintű közreműködés az intézkedések hatékonyságának vizsgálata az állapotértékelés alapján, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatában (felkérés függvényében) Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Közreműködés a Vízforgalmi Modell kidolgozásának folytatásában Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Konzultációs szintű közreműködés az intézkedések hatékonyságának vizsgálata az állapotértékelés alapján, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatában (felkérés függvényében) Részeredmények:

102

7.6. MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Halupka Gábor Emberhó-ráfordítás: 10,75 hó

Résztvevők

MFGI Beke Zs., Besnyi A., Cserny P., Gyuricza Gy., Halupka G., Hermann V., Horváth Zs., Kutasi G., Pócsik A., Taller G., Tanács G., Törös E., Varga R., Vargáné Barna Zs.

Téma ismertetése: Egy, a MÁV által kijelölt vasúti területen (állomáson, rendezőpályaudvaron) tényfeltárási terepi vizsgálatok elvégzésével, mintavétellel, majd akkreditált laboratóriumi elemzés elvégzésével a vizsgált terület környezetvédelmi szempontú értékelésével, humánegészségügyi kockázatbecslés elvégzésével, kármentesítési célállapoti határérték meghatározásával, a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet 7. melléklete által előírt tartalmú tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, és átadása a MÁV részére. Termékek felsorolása: • •

• •

•

E mintaprojektre vonatkozó együttműködési megállapodás (szerződés) megkötése a MÁV ZRt. és az MFGI között. Terepi vizsgálatok előre egyeztetett (kiválasztott) vasúti helyszínen - Geofizikai (elektromos és radar) szelvények felvétele ~400-400 m hosszban, a szelvények feldolgozása kiértékeléssel. - Sekélyfúrásos feltárások, talaj- és talajvíz mintavétellel, max. 20 fúrásponton, 6 méteres előirányzott talpmélységgel, helyszíni vízanalitikai mérések elvégzésével Tervezetten 20 talaj- és 10 talajvíz-minta akkreditált laboratóriumi vizsgálata az MFGI laborjában, a MÁV által kért paraméterekre. A vizsgálati eredmények kiértékelése, szennyezés-lehatárolás és koncentrációtérképek elkészítése, humánegészségügyi kockázatbecslés elvégzése, majd ezen alapuló célállapoti (kármentesítési, „D”) határérték megállapítása. A hivatkozott jogszabályban előírt tartalommal tényfeltárási záródokumentáció elkészítése.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: együttműködési megállapodás kimunkálása, megkötése; a humánegészségügyi kockázatbecslő szoftver beszerzésének elindítása, a vizsgálati területre vonatkozó archív földtani-vízföldtani adatok összegyűjtése, áttekintése • együttműködési megállapodás a MÁV ZRt-vel, környezetvédelmi tényfeltárási munkák elvégzésével kapcsolatban Részeredmények: • a kockázatbecslő szoftver beszerzésének előkészítése, esetlegesen a szoftver tényleges beszerzése

103

•

a tényfeltárás archív irodalmi megalapozása

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: a humánegészségügyi szoftver beszerzése, használatának elsajátítása; terepi feladatok (geofizikai [elektromos és radar] szelvényezés, fúrásos talajfeltárás, talaj- és talajvíz-minták vétele) • nyers geofizikai (elektromos és radar) szelvények, talaj- és talajvíz-minták Részeredmények: • a humánegészségügyi kockázatbecslés folyamatának megismerése, a kockázatbecslés szoftveres elsajátítása; Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a terepi munkák kiértékelése: a nyert geofizikai szelvény feldolgozása, valamint a fúrásos mintavétel laboratóriumi elemzése. A kockázatbecslés elvégzése; a jelentés előállítása. Projektzárás. • feldolgozott geofizikai szelvények a vizsgálati területen; • a fúrásos talaj- és talajvíz-minták laboreredményei; • a laboreredmények felhasználásával a Részeredmények: humánegészségügyi kockázatbecslés elvégzése, s ennek nyomán D kármentesítési határérték meghatározása és javaslata; • a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, átadása a MÁV ZRt. részére

104

8. Nyersanyag potenciál 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Hámorné Vidó Mária Emberhó-ráfordítás: 22 hó

Résztvevők

MFGI Bátori M-né, Besnyi A., Cserny P., Hámorné Vidó M., Horváth Zs., Bertalan É., Füri J., Kónya P., Püspöki Z., Sári K., Vargáné Barna Zs.

Téma ismertetése: A kutatás célja az É-magyarországi szénmedencékben megkezdett litológiai adatok és a mélyfúrás-geofizikai paraméterek szelvény menti egyeztetésének folytatása és analitikai vizsgálatok végzése meghatározott telepek vizsgálatával Farkaslyukról és a Márkushegyi Bánya területéről. A tavalyi évben megkezdett kutatásunk alapja a részletes, szakmai szempontok alapján ellenőrzött numerikus adatbázis építése. Ennek keretében a Nyugat-Borsodi medence és a Kelet-Borsodi medence É-i területén mélyült fúrások mélyfúrás-geofizikai méréseinek digitalizálásával, a fúrások közötti rétegkorrelációval, földtani szelvények szerkesztésével folytatjuk munkánkat a Nógrádi és Borsodi kőszén medencék közötti medencefejlődésben mutatkozó kapcsolatok tisztázása céljából. Termékek felsorolása: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 40 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B.) A 2014-ben megkezdett 30 db kőszén és meddő minták kémiai fő komponens és nyomelem vizsgálata, a 10db mintában a szerves anyagban oldható vegyületek szétválasztása telített és aromás frakcióra, mindkét fázis GC vizsgálata a szerves komponensek minőségi és mennyiségi meghatározása. A kémiai vizsgálatok értékelése. Termék: 40 fúrás karotázs digitalizálása, korrelációs szelvények és jelentés készítése. A kémiai vizsgálatok befejezése, értékelése, a 2014-2015-ös eredmények értékelése összefoglaló jelentés formájában. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B1.) A kémiai vizsgálatokhoz a minta előkészítés megkezdése, vizsgálatokra leadása 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális Részeredmények: feldolgozása. Mintaleadás, vizsgálatok kiválasztása.

105

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B.) A kémiai vizsgálatokhoz a minták leadása, vizsgálatok végzése 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális Részeredmények: feldolgozása. Mintaleadás, vizsgálatok végzése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B.) A kémiai vizsgálatokhoz a minták leadása, vizsgálatok végzése 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális Részeredmények: feldolgozása. Mintaleadás, vizsgálatok végzése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 10 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. Telepkorrelációs szelvények elkészítése, összefoglaló jelentésben az értékelés bemutatása. B.) A kémiai vizsgálatokhoz a minták leadása, vizsgálatok végzése, eredmények leadása, kiértékelés, jelentés készítése Összefoglaló jelentés készítése a 2015-ben végzett feladatokról, amely az alábbiakat tartalmazza: 10 fúrás karotázs digitalizálása, korrelációs szelvények és Részeredmények: jelentés készítése. A kémiai vizsgálatok befejezése, értékelése, a 2014-2015-ös eredmények értékelése összefoglaló jelentés formájában.

106

8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kónya Péter Emberhó-ráfordítás: 15,5 hó

Résztvevők

MFGI Kónya P., Füri J., Bertalan É., Besnyi A., Bátori M-né, Horváth Zs., Cserny P., Beke Zs.

Téma ismertetése: A projekt a 2013-ban megkezdett és 2014-ben folytatott bentonit kutatási állami téma folytatása. Célunk továbbra is a hazai ismert, de kevéssé megkutatott, vagy egyáltalán nem kutatott, potenciális bentonit lelőhelyek vizsgálati eredményeinek feldolgozása, összegzése melyeket további, hiánypótló vizsgálatokkal egészítünk ki. Az eredmények alapján pontosabban megismerjük egy-egy bentonittelep ásványtani és geokémiai összetételét, amelyek kitermelésük és hasznosításuk technológiai részleteit illetően szolgálnak iránymutatásul. Tudományos szempontból célunk a bentonitok általában döntő részét alkotó agyagásványok szerkezetének alaposabb megismerése és pontosítása, különös tekintettel a keletkezési körülményekre. A projekt keretén belül folytatjuk az eddig ismert magyarországi bentonit-előfordulásokról készült kéziratos és esetleg publikált ismeretanyagok rendszerezését, melyeket a még elérhető természetes feltárások, fúrások anyagának megmintázásával egészítünk ki további részletes – a mai követelményeknek megfelelő – modern anyagvizsgálatok elvégzése céljából. A korábbi műszeres vizsgálatokat 2 mikronos agyagásvány-vizsgálatokkal egészítjük ki, melynek célja az agyagfrakción belüli ásványfajok és kevert szerkezetek pontos meghatározása, valamint az agyagásvány etilénglikolra történő duzzadásának vizsgálata. A különböző vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával - a többi között - célunk egy koncepcionális ásványtani modell kidolgozása, amelynek segítségével a bentonitok genetikája jobban megismerhető, esetleges későbbi kezelése és feldolgozása jobban tervezhető lesz. Ez évben a megszokott ásványtani és kémiai elemzéseket adszorpciós vizsgálatokkal egészítjük ki, ugyanis az agyagásványok adszorpciós- és kationcserélő-képességeik révén nagy szerepet játszanak a talajok fémion-körforgalmát érintő kémiai folyamatokban. Az agyagásványokon belül a legjobb adszorpciós képességgel a szmektit-csoport ásványai rendelkeznek, mely utóbbiak nagy mennyiségben jelennek meg a bentonitokban. Ez évi feladatunk egyik célja a kemenesháti bazalt vulkanizmushoz köthető bentonitok részletes vizsgálatának befejezése, melyhez eddig nem vizsgált fúrómagminták elemzéseit is tervezzük felhasználni. Az adszorpciós vizsgálatok esetében a bentonitmintákat szerves (fenol) és szervetlen (Cu, Zn, Pb) szennyezőkkel történő kísérletekhez használjuk fel. Termékek felsorolása: -

-

80 db minta komplex anyagvizsgálatának elvégzése (röntgendiffrakció, termoanalitika, geokémia, szemcseeloszlás, mikromineralógia és FTIR-ATR) és kiértékelése, végeredményekkel. 50 db minta 2 mikron alatti frakciójának vizsgálata, végeredményekkel

107

-

-

Maximum 8 db bentonitminta környezetvédelmi szempontú jellemzése. Szerves (fenol) valamint szervetlen (Cu, Pb, Zn) szennyezőkkel végzett adszorpciós kísérletek keretében (mintánként 1-1 elemre illetve komponensre). Az eredményekből összefoglaló jelentés/tanulmány A bentonitok ásványtani jellemzői és genetikája közötti kapcsolatok ismerete

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) A kemenesháti bentonitos fúrások (Vkt-4, Vkt-5, Gét-6) bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, teljes kémia, FTIR-ATR). Összesen kb. 30 db minta. 2) 20 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata 30+20 minta mérése, eredmények értelmezése, részjelentés Részeredmények: készítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) A magyargencsi Mgt-1, Mgt-2, Mgt-3 és a Malomsok Mst-2 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, FTIR-ATR). Összesen kb. 30 db minta. 2) 20 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata. Eredmények előadás formájában történő prezentálása. Részeredmények: 30+20 minta mérése, eredmények értelmezése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) Rábaszentandrás Rt-1, Malomsok Mst-1 és a Marcaltő Mct-1 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, IR). Összesen kb. 20 db minta. 2) 10 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata. Eredmények előadás formájában történő prezentálása. Részeredmények: 20+10 minta mérése, eredmények értelmezése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) A kemenesháti bentonit-előfordulások eddig ismert vizsgálati összefoglalása. A vizsgálati eredményektől függően az adatok publikációja. Részeredmények: Éves jelentés elkészítése

108

eredményeinek

8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti témavezető: Nádor Annamária Emberhó-ráfordítás: 4,25 hó

Résztvevők

MFGI Nádor A., Fancsik T., Pálvölgyi T., Zilahi-Sebess L., Kovács Zs., Püspöki Z., Falus Gy., Török K., Lantos Z.

Téma ismertetése: A különböző energetikai ásványi nyersanyagokra 2012-ben készült nyersanyag-specifikus Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Tervek alapján 2013-ban elkészült az ezek következtetéseit, intézkedéseit összegző "Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési terv" (ÁCST). Ennek végső elfogadást, és az ÁCST-ben javasolt intézkedések végrehajtását egy Kormányhatározat fogja rögzíteni. A projekt feladata részvétel a Korm. Határozat szövegének véglegesítésében, annak felülvizsgálata, hogy az ÁCST megállapításai, az abban közölt adatok jelenleg (2015) mennyire helytállóak és szükség esetén azok naprakésszé hozatala, valamint a Korm. Határozat és az ÁCST tartalmi elemeinek harmonizálása. Az NFM által a feladatra szabott határidő 2015. május vége, így a tevékenység csak az első fél évre tervezett. Termékek felsorolása: 1 db jogszabály tervezet (ÁCST Korm. Határozat) 1 db háttér tanulmány (naprakész ÁCST, mint a Korm. Határozat melléklete) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: szakmai konzultációk Részeredmények: Korm. Határozat és ÁCST szöveges javaslatok Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: szakmai konzultációk Részeredmények: Korm. Határozat és ÁCST végleges szöveg

109

9. Földtani veszélyforrások 9.1. Földrengés veszélyeztetettség — mérnökszeizmológiai térképezés Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Tildy Péter Emberhó-ráfordítás: 15,5 hó

Résztvevők

MFGI Pócsik A., Tanács G., Tildy P., Törös E., Andó A., Vikor Zs.

Téma ismertetése: A kutatási téma tartalmazza a talajtípus meghatározáshoz szükséges mérési és térképezési módszertan folyamatos fejlesztését, valamint a szabványos paramétereken alapuló helyi hatás térképezést. Szakmai hátteret biztosítunk az EC 8 szabvány hazai bevezetéséhez. Az utóbbi években két fő kutatási téma köré szerveződött a projekt tevékenysége. Ezek egyike a budapesti földrengés-talajtípus térképezés, ami hosszú évek adatgyűjtő munkája utána a tavalyi év végére fordulóponthoz érkezett. Ennek két oka van. Az egyik a Budapest Építésföldtani Atlasz digitalizálása, a másik az in-situ mérésekből származó adatok számának gyarapodása. Ezekre az információkra alapozva dolgoztuk ki a főváros teljes területét lefedő földrengés talajtípus térkép szerkesztésének megújított módszertanát. Az idei évben ennek végrehajtását tervezzük. Ez a következő feladatokat jelenti: • „alapkőzet” mélységszintjének meghatározása • fedőképződmények vastagságadatainak meghatározása • sebességek hozzárendelése a képződményekhez • a számított átlagsebesség térképek validálása a felületi hullám mérések adatai alapján Termékek felsorolása: • • • •

Budapest „alapkőzet” mélységtérkép Üledékes összlet vastagságtérkép Képződmény – nyíróhullám sebesség adatbázis Budapest talajtípus térkép 1:40000-es méretarányban

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Alapkőzeti képződmények és azokat harántoló mélyfúrások, tektonikai adatok kigyűjtése, Részeredmények: Fúráslista Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Digitális földtani térkép ellenőrzés, javítás, Alapkőzet” mélységszintjének meghatározása, fedőképződmények vastagságadatainak meghatározása

110

Részeredmények:

Budapest építésföldtani térképsorozat földtani térkép javított digitális változat Budapest „alapkőzet” mélységtérkép Üledékes összlet vastagságtérkép

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Nyíróhullám sebességek hozzárendelése a képződményekhez, Rayon térkép szerkesztése, származtatott nyíróhullám átlagsebesség-térkép szerkesztése, összevetés a mérési adatokkal, A számított és mért sebességek közötti nagyobb eltérések esetén felületi hullám, esetleg szeizmikus refrakciós terepi mérések és azok feldolgozása Budapest előzetes nyíróhullám sebesség rayon-térkép, Részeredmények: szükség esetén kiegészítő mérési adatok Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az Eurocode 8 konform talajtípus térkép megszerkesztése Részeredmények: Budapest EC 8 talajtípus térképe

111

9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 13,5 hó Résztvevők

MFGI Kovács I. J., Kónya P., Füri J., Bátori M-né, Budai F.

Téma ismertetése: A tavalyi terv folyamán sikeresen vizsgáltuk a szemcseméret hatását az egyes ásványok (kvarc, földpát és dolomit és kalcit) infravörös spektrumaira. Az idei évben ezen vizsgálatokat tervezzük kiszélesíteni muszkovitra, szmektitekre, kaolinitre és kloritra. Ezen ásványok esetében a szemcseméret hatás részletes vizsgálatát gátolhatja, hogy a szemcsék jellemzően a 2 mikron alatti frakcióban vannak jelen. A vizsgálatokhoz nemzetközi magas agyagásványtartalmú sztenderdeket fogunk használni, amelyeket a Clay Minerals Society-től szereztünk be. Az eredményeket kéziratban foglaljuk össze. A spektrumok kiértékelését nagyban befolyásolja az atmoszferikus eredetű adszorpciós víz jelenléte, amely elsősorban az agyagásványok pontos azonosítását nehezíti meg. Annak érdekében, hogy az adszorpciós víz hatását minimálisra csökkentsük TA mérések kivitelezését tervezzük kis felfűtési sebesség mellett (<1 °C) szmektitek, kvarc, karbonát és kaolinit különböző szemcseméretű frakcióin. A vizsgálatok célja az, hogy meghatározzuk azt az optimális hőmérsékletet vagy hőmérsékleti tartományt, amelyen a mintákat hőkezelve az atmoszferikus eredetű adszorpciós molekuláris víz hatása minimálisra csökkenthető a spektrumokon, azonban az ásványok szerkezetében erősebben kötött molekuláris vizek hatása még jól tapasztalható (ezek ugyanis segíthetik az egyes ásványok elkülönítését). A vizsgálatok során legalább 30 kis felfűtési sebességű TA mérés elvégzését tervezzük. A mintákat, ezt követően a kapott hőmérsékleten (tartományban) kemencében állandó hőmérsékleten hevítjük legalább negyed órán keresztül majd a mintáról azonnal ATR FTIR felvételt készítünk, úgy, hogy közben a légnedvesség újbóli felvételének lehetőségét minimalizáljuk. A rendelkezésre álló tiszta (sztenderd) ásványokból keveréket(keket) készítünk, amelyekben az ásványok a természetben előforduló üledékekhez hasonló arányban vannak jelen. Ezekből a keverékekből azonban „kihagyunk” néhány ásványt, amelyekre a jellemző kimutatási határát (m/m%) vizsgálni szeretnénk ATR FTIR, TA és XRD módszerekkel is (mindegyik módszerrel legalább ~50 mérés). Ezen vizsgálatok során szmektitet, kaolinitet és dawsonitot adagolunk kis mennyiségben, a keverékhez (kb. 0,1 m/m%-os lépésekben) majd a homogenizálás után ezen keverékeket elemezzük. A cél az, hogy meghatározzuk, hogy a különböző módszerek milyen koncentráció elérésekor kezdik „látni” az adott ásványt. A szmektit, kaolinit és dawsonit kiválasztása azért történt, mert ezek olyan index ásványok, amelyek jelentős szerepet játszanak a mállási és kőzetátalakulási folyamat során. Az egyes ásvány sztenderdek poriból előállítunk még néhány keveréket (~10-15 db), ahol az egyes ásványok ismert összetételben vannak jelen. Ezen keverékeket arra fogjuk használni, hogy a geofizikai jelfeldolgozás néhány eszközét a keverék spektrumok kiértékeléséhez használjuk a sztenderd ásványok spektrumainak felhasználásával. A kereszt korrelációt az egyes komponensek jelenlétének kimutatására használnánk. Ezt követően a keverékek spektrumait a sztenderd ásványok spektrumainak lineáris kombinációjaként állítanánk elő,

112

majd robosztus inverzió segítségével vizsgálnánk két spektrum közötti különbséget. A terv e pontjára akkor kerítünk sort, amennyiben a többi pontban foglalt feladatokat már befejeztük. A geofizikai módszerek alkalmazásán túlmenően, amennyiben arra lehetőség nyílik, el szeretnénk kezdeni főkomponens analízis alkalmazását is. Az év során ritkaföldfém kation cserélt bentonitok vizsgálatát tervezzük, amelynek célja, hogy kimutassuk, hogy található-e összefüggés a ritkaföldfémek minősége (ionrádiusz, polarizálhatóság) és a rájuk jellemző spektrumok között. A tapasztalatokból kézirat elkészítését is tervezzük. A tavalyi évhez hasonlóan ebben az évben is feladat a beérkező belső és külsős minták mérése, valamint amennyiben szakmailag indokoltnak látszik, mérések végzése olyan mintákon, amelyek XRD és TA mérése megtörtént. Ez segítheti egy jelentős adatbázis elkészítését a kidolgozandó matematikai eljárás teszteléséhez. Termékek felsorolása: A különböző ásvány sztenderdek különböző szemcseméretű frakció és a spektrumok közötti összefüggés meghatározása és ennek alkalmazása a mennyiségi mérések optimalizálásához (függvények meghatározása). A hőkezelés hőmérsékletének és idejének meghatározása a mennyiségi ATR FTIR elemzések optimalizálásához. A kimutatási határ meghatározása (m/m%) szmektit, kaolinit és dawsonit esetében az ásványsztenderdek különböző keverékeiben. A különböző ritkaföldfémek hatása a bentonitok infravörös spektrumaira. Kézirat elkészítése (1). Újszerű spektrális kiértékelési módszerek bevezetésének előkészítése. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A különböző ritkaföldfémek hatása a bentonitok infravörös spektrumaira. Kézirat elkészítése. TA és ATR FTIR mérések az optimális kezelési hőmérséklet meghatározására Részeredmények: kézirat előkészítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A hőkezelés hőmérsékletének és idejének meghatározása a mennyiségi ATR FTIR elemzések optimalizálásához. Részeredmények: TA és ATR FTIR mérések Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A különböző ásvány sztenderdek különböző szemcseméretű frakció és a spektrumok közötti összefüggés meghatározása és ennek alkalmazása a mennyiségi mérések optimalizálásához. ATR FTIR mérések végzése és ülepítés, matematikai feldolgozási módszertan kidolgozásának megkezdése. 10-15 különböző összetételű keverék elkészítése. Részeredmények: a különböző szemcseméretű frakciók ATR FTIR spektrumai

113

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A kimutatási határ meghatározása szmektit, kaolinit és dawsonit esetében az ásványsztenderdek különböző keverékeiben. matematikai módszertan fejlesztése a rendelkezésre álló spektrumok segítségével Részeredmények: a különböző ásványok kimutatási határa

114

10.

Klímaváltozáshoz történő alkalmzakodási stratégiákat támogató kutatások

10.1.Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezetők: Dr. Püspöki Zoltán Emberhó-ráfordítás: 4,5 hó

Résztvevők

MFGI Kónya P., Kovács I.J., Püspöki Z., Thamóné Bozsó E., Vlasics P.

Téma ismertetése: A 2013-2014-ben a Körös-medence alapfúrásain végzett fázisanalitikai vizsgálatok és rétegtani korrelációk alapján meggyőződtünk a kiválasztott ásványtani indikátorok mállási intenzitásra vonatkozó indikátor értékéről. A Körös-medence alapfúrásain végzett korreláció alapján pedig körvonalazódtak a globálisan is értékelhető mágneses szuszceptibilitás (MS) görbék medencén belüli korrelációs lehetőségei. A továbbiakban tisztázásra szorul: (1) Pontosan mihez köthető a mágneses szuszceptibilitás maximumok megjelenése? (2) Elvégezhető –e a korreláció MS alapján más medencék alapfúrásaival? (3) A MS alapján kialakított rétegtani beosztás használható –e az Alföldön nagy tömegben mélyült vízkutató fúrások részletesebb értelmezéséhez, azaz a vízbázisok nagy felbontású rétegtani modellezéséhez? Ennek megfelelően 2015-re az alábbi feladatokat tervezzük: (1) Kiegészítő vizsgálatok a mágneses fázis azonosítása érdekében. Ennek keretében korlátozott számú reprezentatív mintán Curie-pont mérését és scanning elektronmikroszkópi vizsgálatokat tervezünk. (2) A nagyobb területen tervezett korrelációk előkészítéséhez az alföldi rétegtani alapfúrások közül tervezzük távolabb eső fúrások adatbázisának létrehozását, a MS mérésre perspektivikus fúrások és fúrásszakaszok kijelölése érdekében. (3) Már feldolgozott (Körös-medencei) alapfúrások környezetében tervezzük vízkutató fúrások feldolgozását és karotázs korreláción alapuló földtani szelvények szerkesztését. Termékek felsorolása: 3 db MÁFI paraméter fúrás adatbázisának létrehozása 40 db vízkutató fúrás mélyfúrás feldolgozása 8 db Curie-pont mérés elvégzése Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Vízkutató fúrások feldolgozása • MÁFI alapfúrás feldolgozása 20 db vízkutató fúrás adatbázisa Részeredmények: 1 DB MÁFI alapfúrás adatbázisa

115

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Vízkutató fúrások feldolgozása • MÁFI alapfúrás feldolgozása 10 db vízkutató fúrás adatbázisa Részeredmények: 1 DB MÁFI alapfúrás adatbázisa Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Vízkutató fúrások feldolgozása • MÁFI alapfúrás feldolgozása 10 db vízkutató fúrás adatbázisa Részeredmények: 1 DB MÁFI alapfúrás adatbázisa Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Vízkutató fúrások feldolgozása • MÁFI alapfúrás feldolgozása MÁFI alapfúrások komplex szelvényeinek elkészítése Részeredmények: karotázs-korrelációs szelvények a MÁFI alapfúrások és a vízkutató fúrások adatainak felhasználásával

116

10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Selmeczi Pál Emberhó-ráfordítás: 27,5 hó

Résztvevők

MFGI Bíró M., Mattányi Zs., Selmeczi P., Fügedi U., Hermann V., Kutasi G., Beke Zs., Besnyi A., Cserny P., Horváth Zs., Vargáné Barna Zs., Kovács A.

Téma ismertetése: A Tata Város Önkormányzata és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közötti együttműködési megállapodás értelmében 2014-ben elindított munka folytatásaként jelen feladat keretében az elkészült Intézkedési Terv egyes beavatkozási pontjaihoz kapcsolódó tevékenységeket látunk el. Helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálata A város fejlesztési és környezetvédelmi tárgyú tervdokumentumainak klímaváltozási szempontú felülvizsgálata. Javasoljuk tehát felülvizsgálni a Magyary-tervet, a környezetvédelmi programot. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a forrásvizek alkalmazkodási célú hasznosításának lehetőségeire. Szennyezőforrások feltárása a Kismosó-pataknál A vízszint emelkedésével olyan rétegek (feltöltés), vagy egyéb tárgyak (pl. elásott olajoshordó, stb.) kerülhetnek/kerülhettek a víz alá, amelyekből szennyező anyagok mosódhatnak, vagy oldódhatnak ki, és terjedhetnek tovább. Ezek a szennyező anyagok a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket károsítják, közvetetten hatnak az élővilágra és egészségügyi problémákat is okozhatnak. Kiemelten fontos feladat e szennyezőforrásoknak a lokalizálása, amelyek feltérképezésére a már meglévő és további fúrásokból is talaj- és vízminták vétele szükséges, majd laborvizsgálatok segítségével meghatározhatók a szennyezőforrások és lehatárolhatók a szennyezett területek. Ilyen jellegű probléma áll fent a Kismosó-patak környezetében, ahol a 2014 tavaszán végzett vízvizsgálatok alapján erős, feltehetően ipari eredetű szennyezettség áll fenn. Több nehézfém koncentrációja nagyságrendekkel meghaladja a környezetvédelmi határértéket. A patak közvetlen környezetében lakóházak és egy iskola is található, ezért a terület mielőbbi vizsgálata (szennyező forrás feltérképezése, szennyezett terület lehatárolása) szükséges. A feladat keretében kb. 15-20 db sekélyfúrás elvégzésére, a minták laborban történő vizsgálatára és az eredmények kiértékelésére kerül sor. A projekt során a fúrások 3 szakaszban kerülnek elvégzésre: − Az I. szakaszban 3 fúrást mélyítünk, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. − A II. szakaszban 6 db. fúrást mélyítünk a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. − A III. szakaszban végezzük a fennmaradó fúrásokat, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen elemekre történik. Amennyiben az első két szakasz eredményei alapján további szerves vizsgálatok szükségesek, úgy a laborkapacitások újratervezése válhat szükségessé.

117

Termékek felsorolása: A projekt során 20 db sekélyfúrás elvégzésére − Fúrásokból vett mintegy 120 talaj- és 20 vízminta laborvizsgálata toxikus elemekre − Fúrásokból vett mintegy 20 talaj- és 10 vízminta laborvizsgálata szerves szennyezőkre − Kutatási jelentés a szennyezőforrások feltárásáról − Kutatási jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról A projekt szorosan kapcsolódik a 3.2 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana és a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezések c. projektekhez. A felszíni víz és mederiszap minták vételezése a 7.1 projekt keretében, a geofizikai vizsgálatok pedig a 3.2-es projekt keretében történik. Az e projekt keretében végzett geofizikai mérések eredményei is integrálásra kerülnek. Tervezett mérések: Tétel

Megjegyzés

Víz alapvizsgálat (toxikus fémet, egyéb szervetlent tartalmazza) Hg (víz) Hg (talaj) Toxikus elemek talajban (királyvizes kioldással) Egyéb szervetlen talajban (szulfát, foszfát, nitrát, ammónium) TPH-GC (víz) TPH-GC (talaj) BTEX (víz) BTEX (talaj)

Esedékesség

mintaszám: 20

I. II. és III. szakasz

mintaszám: 20 mintaszám: 120 mintaszám: 120

I. II. és III. szakasz I. II. és III. szakasz I. II. és III. szakasz

mintaszám: 120

I. II. és III. szakasz

mintaszám: 10 mintaszám: 20 mintaszám: 10 mintaszám: 20

I. és II. szakasz I. és II. szakasz I. és II. szakasz I. és II. szakasz

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Feladat- és ütemterv kidolgozása szennyezőforrások feltárására Tematika kidolgozása a helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatára Előzetes terepbejárás, Részeredmények: Feladat- és ütemterv Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Felszíni víz laborvizsgálat eredményeinek kiértékelése (7.1 Karszthidrogeológiai modellezések c. projekt alapján) • Sekélyfúrások elvégzése I. szakasz: 3 sekélyfúrás mélyítése és mintavételezés a fúrásokból (3X3 db) • Laborvizsgálat I. szakasz: Az I. fúrási szakaszból származó minták vizsgálata szerves és szervetlen paraméterekre • I. szakasz eredményeinek kiértékelése, II. szakasz feladatainak meghatározása • Sekélyfúrások elvégzése II. szakasz: kb. 6 sekélyfúrás mélyítése és mintavételezés a fúrásokból (6X3 db) • Laborvizsgálat II. szakasz: A II. fúrási szakaszból származó minták vizsgálata szerves és szervetlen paraméterekre • A tervdokumentumok értékelési kritériumainak kidolgozása

118

•

Aktuális tervdokumentumok bekérése Tata Város Önkormányzatától Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése Részeredmények: Értékelési kritériumok Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • II. szakasz eredményeinek kiértékelése, III. szakasz feladatainak meghatározása • Sekélyfúrások elvégzése III. szakasz: Az első két szakasz eredményei alapján meghatározott számú sekélyfúrás mélyítése és mintavételezés a fúrásokból • Laborvizsgálat III. szakasz: A III. fúrási szakaszból származó minták vizsgálata a szervetlen paraméterekre • III. szakasz eredményeinek kiértékelése • Geofizikai vizsgálatok eredményeinek kiértékelése (3.2 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana c. projekt alapján) • Tervdokumentumok kiértékelése Részeredmények: Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Kutatási jelentés kidolgozása a szennyezőforrások feltárásáról • Kutatási jelentés kidolgozása a helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról Kutatási jelentés a szennyezőforrások feltárásáról Részeredmények: Kutatási jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról

119

10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Kosztyi Beatrix Emberhó-ráfordítás: 13 hó Résztvevők

MFGI Dr. Pálvölgyi T., Bíró M, Dr. Csete M., Kosztyi B., Selmeczi P.

Téma ismertetése: A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos új tervezési követelményt támaszt, melyek hatékony ellátása települési, járási és megyei önkormányzatok szintjén lehetséges. E követelmények egyaránt érintik a dekarbonizációt (pl. települési energiagazdálkodás, közlekedés szervezés, létesítmény üzemeltetés stb.), az éghajlati alkalmazkodást (pl. település-egészségügy, épületek és kritikus infrastruktúra állapota, turizmus stb.) és a szemléletformálást (pl. lakossági tájékoztatás, önkormányzati döntéshozók, döntéselőkészítők tájékoztatása). A projekt célja a 2014. évben elindított munka folytatásként a települési, járási és megyei komplex „NÉS kompatibilis” klímastratégiák (TTKS) kidolgozásának módszertani alkalmazása. Termékek felsorolása: − − −

Meglévő klímastratégiák kiértékelést összegző tanulmány A Települési Alkalmazkodási Barométer kérdőívek kiértékelése Települési klímastratégia kidolgozása minta projektre

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Szakirodalmi háttér feltárása - Magyarország településeire már elkészült klímastratégiák összegyűjtése A klímastratégiák elemzése - Excel táblázatban való értékelésük A TAB kérdőív kitöltésével kapcsolatos teendők operatív feladatok meghatározása Részeredmények: Összegző táblázat a meglévő települési klímastratégiákról Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Összefoglaló értekezés készítése, a kidolgozott klímastratégiák TTKS módszertannal való összehasonlítása – a klímastatégiák szöveges elemzése A már kitöltött TAB kérdőívek feldolgozása, kódolása, adatbázis kialakítása A TAB kérdőív kitöltetése minél több önkormányzattal – I. ütem Részeredmények: Települési klímastratégiák szöveges értékelése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A TAB kérdőív kitöltetése minél több önkormányzattal – II. ütem Kitöltött kérdőívek eredményeinek táblázatos összesítése A TTKS módszertan alkalmazása érdekében helyi klímastratégia tematika kidolgozás Helyi klímastratégia kidolgozása minta projektre– I. ütem Összefoglaló táblázat a kérdőívek eredményeiről Részeredmények: Klímastratégia tematika – minta projektre

120

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Helyi klímastratégia kidolgozása minta projektre– II. ütem Konferencia szervezése a TTKS eredményeiről Helyi klímastratégia - minta projektre Részeredmények: Konferencia

121

10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Selmeczi Pál Emberhó-ráfordítás: 18 hó

Résztvevők

MFGI Bíró M., Csete M., Czira T., Kosztyi B., Pálvölgyi T., Selmeczi P.

Téma ismertetése: A feladat végrehajtása a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlés általi elfogadását követően válik aktuálissá. Az Országgyűlési határozat tervezete alapján a projekt keretében az alábbi feladatok várhatók: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (ÉCsT) kidolgozásával összefüggő feladatok ÉCsT tematikájának kidolgozása a NÉS-2 elfogadását követő 4 hónapon belül. Az ÉCsT részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. A tematika alapján, a NÉS-2 elfogadását követő egy éven belül kell elkészíteni az ÉCsT-t. NÉS-2 monitoring terv kidolgozásával összefüggő feladatok A NÉS-2 elfogadását követő hat hónapon belül kidolgozandó annak értékelésére és nyomon követésére vonatkozó monitoring terv. A monitoring terv alapján, a NÉS-2 elfogadását követő 18 hónapon belül létre kell hozni és üzembe kell helyezni a NÉS-2 értékelési és nyomonkövetési rendszerét. Az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízása esetén. Termékek felsorolása: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv NÉS-2 monitoring terv Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Szemléletformálási CsT. előzetes tematikájának elkészítése. Az előzetes tematika alapjául szolgál: - Hazai és nemzetközi szakirodalmi háttér feltárása - A cselekvési tervek megalapozását szolgáló tanulmányok feldolgozása Részeredmények: Az ÉCsT előzetes tematikájának elkészítése

Éghajlati

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Az ÉCsT részét képező Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. meghatározott ágazatai tematikájának kidolgozása az alábbi szempontok figyelembevételével: - A cselekvési irányokhoz kapcsolódó feladatok megvalósításának ütemezése - Javaslat megfogalmazása a feladatokhoz tartozó felelősök azonosítására

122

-

vonatkozóan Finanszírozási vonatkozások megjelenítése

A NÉS-2 monitoring terv előkészítés Részeredmények:

Az ÉCsT tematika A NÉS-2 monitoring terv tematika és ütemezés

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - A Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. kidolgozása I. ütem Részeredmények: A NÉS-2 monitoring terv Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - A Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. kidolgozása II. ütem: - Disszeminációs tevékenység, szakmai egyeztetések lefolytatása a CsT tervezetéről Részeredmények: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv egyeztetési változat

123

11. Paleontológia 11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Bodor Emese Réka Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Bodor E. R., Bátori M-né, Püspöki Z., Budai F., Hámorné Vidó M.

Téma ismertetése: A téma a 2014/11.1-es azonos című őslénytani alapkutatási téma folytatása. A 2015-ös évi kutatások három fő témakörre koncentrálnának: • jura növénymaradványok és őskörnyezet rekonstrukció • hazai kréta szárazföldi lelőhelyek és őskörnyezet rekonstrukció • morfometriai módszertan fejlesztése A projekt célja minden részterületen a komplex, modern szemléletű, multiproxi eljárások bevezetése a hazai őslénytani gyakorlatba. A jura növénymaradványok vizsgálatával kapcsolatban a Mecseki Kőszén Formáció őskörnyezet rekonstrukciójának pontosítását tervezzük szedimentológiai adatok figyelembevételével valamint archív forrásokban említett jura növény lelőhelyek előzetes terepi felmérését. Jelen projekt és elődei is foglalkoztak a Mecseki Kőszén Formációval, amit ugyan nagyon sok fúrás harántolt, de a fúrómaganyag igen hiányos. Ez részben a Pécs-Somogyi magraktár egykori tűzesetével magyarázható. A megmaradt maganyag vizsgálata nem hozott ősnövénytani szempontból elégséges mintát, valamint új szénpetrográfiai vizsgálatok elvégzésére nem alkalmasak a minták, hiszen 30-60 éve felszínen vannak, ami alatt oxidálódhattak. Ezért megkezdődött a WildHorse UCG Kft. által mélyített friss fúrások vizsgálata is 2014-ben. Az eddigi eredmények elérhetőek a 2014/11.1-es projekt év végi jelentésében megadott Samba\Felhasználók\Bodor_Emese\2014_11_1_Őslénytani mappában. Szedimentológia és szénpetrográfiai vizsgálatokat a WildHorse nem engedélyezett. A paleokörnyezeti rekonstrukciókhoz és a rétegtani azonosításokhoz ilyen szempontú vizsgálatok elvégzése is fontos. Azzal, hogy a fúrómaganyagot 2014 év végén az Intézet átvette, ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése is lehetségessé vált. A projekt idei évi feladata a telepazonosításhoz az egyik fúrás kiválasztása a rendelkezésre álló fúrásleírások alapján, majd a teleptani és szedimentológiai tulajdonságok vizsgálata. Ezeknek a fúrásoknak a vizsgálata lehetne az első olyan komplex vizsgálat a Mecseki Kőszénre vonatkozóan, amikor a modern szemléletű taxonómia, részletes szedimentológia és a szénpetrográfiai eredmények együttes értékelésére kerül sor. A projekt kiemelt célja, hogy az MFGI kutatói által megkezdődött tudományos feldolgozása ezeknek a fúrásoknak továbbra is Intézeti keretek között történjen. Amennyiben külső kutatók, egyetemi hallgatók is megkezdenék a maganyag feldolgozását, akkor a projekt résztvevői vállalják a szakmai támogatásukat. A fúrások részletes feldolgozásával keletkező ismeretanyagot beépítjük az Intézet tudásbázisába.

124

A hazai kréta őskörnyezetrekonstrukció az egykori élővilág és a tafonómiai valamint szedimentológiai jelenségek együttes értelmezésével adható meg. A hazai kréta lelőhelyek igen diverzek ezért taxonómiai feldolgozásuk jelenleg is zajlik. Az Ajkai Kőszén Formáció gerinces maradványaira vonatkozó publikáció befejezése, az Alsóperei Bauxit Formációból előkerült fog meghatározása és leírása az idei év gerincespaleontológiai feladata. A növénymaradványok és a tafonómiai, valamint szedimentológiai jelenségek alapján az iharkúti rétegsoron belüli változásokat célunk megkeresni és pontosítani a lelőhellyel kapcsolatos ismereteket, valamint az erre vonatkozó tudományos publikációt megírni. A projekt fontos célja a modern szemléletű módszertani kutatás. A 2013/11.1-es projektben alap szinten kidolgozásra került egy morfometriai algoritmus, melyet akkor peroszaurusz csőrökön teszteltünk is, és azokat az eredményeket publikáltuk. Ennek a módszernek a pontosítása és más élőlénycsoportokra vonatkozó esettanulmányok megvizsgálása a projekt 2015-ös feladata. Külső együttműködők: Barbacka Mária (MTM Növénytár) Botfalvay Gábor (ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék) Ősi Attila (MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport) Termékek felsorolása: Minták: 30 db leírt és publikált szedimentológiai csiszolat az iharkúti lelőhelyről 1 fúrás kb. 700 m maganyagára vonatkozó leírás elkészítése és szénpetrográfiai mintavétel Adatbázisok: 5 fúrás, összesen 500 magláda, 4770 méterére vonatkozó korábbi dokumentáció Publikációk: Konferencia részvétel, absztrakt: 1 magyar nyelvű Angol nyelvű, impakt faktoros tudományos publikáció beküldése: 4 db Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Jura: Máza-Szászvári mintaterületre vonatkozó cikk befejezése Kréta: Ajkai Kőszén gerinceseire vonatkozó cikk befejezése Csiszolatok elkészítése, kiértékelése és fotózása Morfometria: Mérési adatbázis létrehozása Nilssonia magokon 2 angol nyelvű publikáció kézirata Részeredmények: 1 adatbázis 25 kiértékelt, lefotózott csiszolat Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Jura: WildHorse fúrásokra vonatkozó adatok összegyűjtése Előzetes terepfelmérés (Keszthelyi-hegység, Csővár) Kréta: szedimentológiai-tafonómiai és paleobotanikai adatok összesítésén alapuló kézirat befejezése Morfometria: mérési eredmények kiértékelése 1 angol nyelvű publikáció Részeredmények: többváltozós adatelemezéssel elkészült morfometriai grafikonok

125

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Jura: Terepbejárás-ősmaradvány gyűjtés (Keszthelyi-hegység, Csővár) Kréta: Alsóperei bauxitban talált fogra vonatkozó publikáció írása Részeredmények: 1 angol nyelvű publikáció Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Jura: Egy WildHorse fúrás kiválasztás majd a teleptani tulajdonságok vizsgálata fúrás kirakással telepleírással és előzetes mintagyűjtéssel a kutatási koncepció kialakításához. Palinológiai minták vizsgálata Kigyűjtött minták listája Vizsgált makrofosszíliák és telepek leírása a litotípus és a Részeredmények: bezáró kőzet viszonyának megértése céljából rövid jelentés formájában. 15 db palinológiai preparátum

126

11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr Péterdi Bálint Emberhó-ráfordítás: 4 hó

Résztvevők

MFGI Bertalan É., Besnyi A., Budai F., Horváth Zs., Dr. Péterdi B.

Téma ismertetése: Az archeometria – régészeti leletek természettudományos eszközökkel történő szisztematikus vizsgálata – napjainkra nemzetközi szinten is fontos részét képezi az alkalmazott geológiai kutatásoknak. A petroarcheometriai kutatások célja a kőzetekből készített tárgyak nyersanyagának minél pontosabb kőzettani meghatározása és a lehetőségekhez mérten a nyersanyagok forrásterületének lehatárolása, szerencsés esetben az egykori bányászat pontos helyének meghatározása; valamint információ-szerzés a tárgyak készítési technikájáról, használatáról is. A szerszámkövek (őrlőkövek (malomkövek), fenőkövek, csiszolókövek, ütőkövek, retusőrök stb.) kutatására Magyarországon a közelmúltig nem fordítottak nagy figyelmet. Mivel a régészeti leletanyagban általában viszonylag nagy számban fordulnak elő, emellett kiállítási értéket általában csak ritkán képviselnek, a szerszámkövek vizsgálatában nagyobb lehetőség nyílik a különböző roncsolásos vizsgálatok alkalmazására. Mindennapos használati jellegük miatt általában a felhasználásukhoz közeli nyersanyaglelőhelyről származnak. Ezek a tulajdonságok különösen alkalmassá teszik a szerszámköveket az archeometriai vizsgálatokra, azon belül a nyersanyag származási helyének vizsgálatára. A projektben a Domoszló közeli hegyeken feltárt őrlő- és malomkő-készítő műhelyek anyagának (ld. T. Biró K. & Péterdi, B. 2011. Domoszló-Pipis: Őrlőkő és malomkő készítő műhely a Mátrában. In: Tóth & Vida szerk., Corolla museologica Tibor Kovács dedicata. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 523-534.) régészeti elterjedését vizsgálnánk. Biztos régészeti kontextussal rendelkező leletek (andezit, bazaltos andezit nyersanyagú őrlő- és malomkövek) nyersanyagát hasonlítanánk össze a Domoszló közeli nyersanyagforrások anyagával és egyéb publikált adatokkal. Tervezett vizsgálatok: régészeti lelet-együttesek, illetve kiválasztott leletek makroszkópos vizsgálata, csoportosítása, kiválasztott reprezentatív példányokon vékonycsiszolatos vizsgálatok, teljeskőzet-kémiai vizsgálatok. Összehasonlító minták (elsősorban Domoszló környéki andezitek) vizsgálata ugyanezekkel a módszerekkel. Felhasználnánk az MFGI Gyűjteményi Főosztály kezelésében lévő vékonycsiszolat-gyűjteményt is. Termékek felsorolása: - A Domoszló-környéki műhelyekben készült őrlő- és malomkövek régészeti elterjedtsége ismeretének bővítése. - Kárpát-medencei publikált andezit, bazaltos-andezit teljeskőzet-összetételi elemzések összegyűjtése, rendszerezése. - 35 vékonycsiszolat elkészítése, leírása, elemzése. - 10 teljeskőzet-összetétel meghatározás (ICP) és adatainak feldolgozása (statisztika, stb.). - Konferencia-részvételek (előadás, poszter). - Az eredmények publikálása (2016).

127

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - Potenciálisan domoszlói andezitből készült régészeti leletek felkutatása, makroszkópos vizsgálata (Magyar Nemzeti Múzeum, egyéb lelőhelyek). - Adatgyűjtés: teljeskőzet-kémiai összetételek Kárpát-medencei andezitek, bazaltos andezitek (irodalmi adatok). - Perspektivikus régészeti leletek összeírása, vizsgálatra előkészítése, mintázás adminisztratív teendőinek elvégzése Részeredmények: (mintázási engedélyek stb.). - Összegyűjtött összehasonlító kémiai adatok. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - Potenciálisan domoszlói andezitből készült régészeti leletek felkutatása, makroszkópos vizsgálata (Magyar Nemzeti Múzeum, egyéb lelőhelyek). - Adatgyűjtés: teljeskőzet-kémiai összetételek Kárpát-medencei andezitek, bazaltos andezitek (irodalmi adatok). - Mintaelőkészítés, kőzettan-geokémiai vizsgálatok megkezdése (10 vékonycsiszolat). - Perspektivikus régészeti leletek összeírása, vizsgálatra előkészítése, mintázás adminisztratív teendőinek elvégzése Részeredmények: (mintázási engedélyek stb.). - Összegyűjtött összehasonlító kémiai adatok. - 10 vékonycsiszolat elkészítése, elemzése. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Mintaelőkészítés, kőzettan-geokémiai vizsgálatok folytatása (25 vékonycsiszolat, 10 ICPMS-mérés). A vizsgálatok a labor leterheltségének függvényében áthúzódhatnak a 4. negyedévre. - 25 vékonycsiszolat elkészítése, elemzésének megkezdése. Részeredmények: - 10 teljeskőzet-kémiai elemzés elkészítése, elemzésének megkezdése. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - A vizsgálatok és kiértékelésük befejezése, összehasonlítás irodalmi adatokkal. Részeredmények: - Elkészült, elemzett vizsgálatok.

128

12. Közszolgálati feladatok 12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91012, 581400 Projektvezető: dr. Piros Olga Emberhó-ráfordítás: 34 hó

Résztvevők

MFGI Gáspár A., Szlepák T., Piros O., Kutasi G.

Téma ismertetése: 1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár alapfeladatainak ellátása A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár az ország legnagyobb földtani és geofizikai gyűjtőkörű szakkönyvtára. Az intézet szabályozó dokumentumainak és a Könyvtári törvény szakkönyvtárakra vonatkozó szabályainak megfelelően működik. Célunk a folyamatos nyitvatartás, az olvasószolgálat biztosítása, a szakkönyvtárak állományának őrzése, folyamatos bővítése, feldolgozása. Elektronikus szolgáltatások: - EISZ adatbázisai (EBSCO, Science Direct, SpringerLink) és más, számunkra elérhető adatbázisok. A folyamatos üzemeltetéshez évente megújuló szerződés szükséges. - a Földtani és a Geofizikai Szakkönyvtár által előfizetett folyóiratainak online elérhetősége. - GeoRef adatbázis. - A Huntéka állománynyilvántartó adatbázis web-es felületen is elérhető. Támogatjuk az intézmény dolgozóinak és a külsős olvasóinak a szakirodalmi tájékozódást, ezzel segítve a kutatómunkát. Bár az EISZ által szolgáltatott elektronikus adatbázisok a teljes IP tartományban elérhetőek, vállaljuk, hogy keresési tanácsokkal segítjük a tájékozódást. Könyvtári állomány bővülése, katalógus feldolgozás, kapcsolattartás - 2015-ben, a vásárolt könyveken és folyóiratokon kívül, a hagyatékként, illetve a kollégáknál feleslegessé vált szakirodalmi anyag behasonlítását, állományba vételét és feldolgozását is el kívánjuk végezni. Továbbra is fenntartjuk a korábbi években kiépített kapcsolatainkat a rokonterületek könyvtáraival és – amennyiben lehetséges – kiterjesztjük további együttműködő partnerekkel. Az olvasók igényeit könyvtárközi kölcsönzéssel is próbáljuk kielégíteni. - A szakkönyvtárak gondoskodnak az intézeti kiadványok terjesztéséről. - A Geofizikai Szakkönyvtár új beszerzésű könyveit vonalkóddal látja el, a retrospektív vonalkódozást folytatják. - 2013-ban Megállapodási Szerződést kötöttünk az MTA Könyvtár és Információs Központtal az MTMT-ben (Magyar Tudományos Művek Tára) való intézményi

129

részvételre. Az MTMT-hez való csatlakozás 2014-től egyik feltétele lesz különböző pályázatokban való részvételnek. Az adatok feltöltése és karbantartása létszámot igényel. 2. Könyvtári anyagok racionalizálása, modernizálás A könyvtári állomány elektronikus katalógusa A 2015-ös évben is a lehetőségeinkhez képest bővítjük tovább a Földtani Szakkönyvtár Huntéka adatbázisban feldolgozott állományát. A jelenlegi létszám mellett a könyvállomány retrospektív feldolgozása a Földtani Szakkönyvtárban évi 300–500 tétel. Az elektronikus katalógusunkban feldolgozott könyvállomány a teljes állomány ötödét sem éri el, viszont az internetes elérhetőség miatt egyre többen támaszkodnak rá, annak teljesebbé tétele fontos feladat. Az adatbevitel fokozására forrást kellene találni Ugyancsak nagyon lényeges, hogy a folyamatosan termelődő kéziratos jelentések minél hamarabb fel legyenek dolgozva, és megjelenjenek az elektronikus adatbázisban. Ezeknél is az adatbevitel fokozására kellene lehetőséget találni. Ezt részben a nyári gyakorlaton nálunk lévő diákok segítségével meg tudjuk oldani. Raktározási feladatok megoldása, területfelszabadítás A Földtani Szakkönyvtár az eredeti helyén folyamatos helyhiánnyal küzd. Újabb terület felszabadítására minden évben szükség van. Ezt a feladatot csak selejtezéssel (részben a nem gyűjtőköri, vagy elavult állomány leselejtezésével, részben az intézet saját kiadványainak elavult, vagy a kellő mennyiségnél nagyobb számban megjelent példányait selejteznénk. Az alagsori állományt szükség esetén át kell mozgatni ahhoz, hogy a leltározott állomány számsorrendben maradjon. Mivel több száz méter anyag mozgatásáról lenne szó, a feladatot csak segítséggel tudjuk elvégezni. 3. Kiadványszerkesztés A kiadványszerkesztőség a felmerülő igények alapján elvégzi a kéziratok nyomdai előkészítését és nyomon követi a kéziratot a nyomtatásig. Termékek felsorolása: Huntéka adatbázis 300 tétellel történő bővítése. Magyarország 500 000-es felszíni földtani térképe magyarázója. A Budapest atlasz. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése, a Magyarország 500 000-es felszíni földtani térképe magyarázója c. kiadvány nyomdai előkészítése. A Budapest atlasz nyomdai előkészítése Részeredmények: Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése, a Budapest atlasz nyomdai előkészítése. Részeredmények: Az 500 000-es felszíni földtani térkép magyarázója,

130

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése. Részeredmények: A Budapest atlasz. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése. Részeredmények:

131

12.2. A Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91020 Projektvezető: Palotás Klára Emberhó-ráfordítás: 96 hó

Résztvevők

MFGI Bodor E., Budai F., Galambos Cs., Kovács P., Kónya P., Laczkóné Őri G., Lantos Z., Maros Gy., Palotás K., Péterdi B., Török I., Vadász G.

Téma ismertetése: A földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály feladata a múzeumokra vonatkozó jogszabályok alapján történő tárgyvédelem, leltári ellenőrzés, tudományos szolgáltatások ellátása, az Intézet Stefánia úti székháza és kiállításai látogathatóságának biztosítása, valamint az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetése, fejlesztése, a tudománytörténeti értékek megőrzése az utókor számára és bemutatása a nagyközönségnek. Kiemelt alapfeladatként kezeljük a papír alapú leltárkönyvek digitalizálását. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztályon kb. 190 000 leltározott tétel található, ebből kb. 128 000 van meg digitális formában. Hogy naprakész, a mai követelményeknek megfelelő adatbázis épüljön fel, a maradék kb. 62 000 tételt minél gyorsabban digitalizálni kell. 2015-ben kb. 30 000 tétellel fogjuk gyarapítani az adatbázist. Kiemelt területként kezeljük a Tudománytörténeti gyűjteményt, amelynek leltározása és digitalizálása gyerekcipőben jár. A 2014-ben fejlesztett új Monari modul segítségével megkezdjük a leltározást a fotók szkennelésével és adataiknak rögzítésével. A Monari adatbázisát 2014 végén a weben nyilvánossá tettük, azaz bárki számára kereshető a gyűjteményi anyag. A nyilvános keresőfelület esztétikai megjelenése jelen pillanatban igen puritán, 2015-ben felhasználóbaráttá tervezzük tenni. Szintén kiemelt feladat a gyűjteményi anyag folyamatos revíziója. 2015-ben kb. 2 000 tétel revízióját fogjuk elvégezni. A leletekről fotó is készül, amelyet szintén feltöltünk az adatbázisba. Egy 2014-es feladat folytatásaként a digitalizát anyagegy részének webes térképi megjelenítését tűztük ki célul ismeretterjesztési és PR célból: kb. 100 db ásvány/kőzet lelőhelyét és főbb adatait fogjuk megjeleníteni Google térképen. A cél a 2014-ben a nagyközönség számára elkészült, ismeretterjesztő jellegű, nyilvános Google térképes adatbázis bővítése (eddig 200 db gerinces maradvány került megjelenítésre). A darabokat alapadataikkal és fotójukkal tesszük közzé. Átalakítjuk, illetve felújítjuk a Díszterembe vezető főlépcső menti vitrineket: Új, „Az év érdekessége” című vitrint rendezünk be; felújítjuk a „Kavicsfogú álteknős” vitrint; két darab, a magyarországi dinoszaurusz leletekről szóló vitrint rendezünk be; két darab Lechner Ödönről és a Stefánia úti épületről szóló vitrint rendezünk be. Felkutatjuk és megpróbáljuk feltárni a Szabó Imre által 1962-ben felfedezett Dörgicse melletti ichtyosauria (halgyík) lelőhelyet. Hazánkban igen ritkák a mezozoos gerinces lelőhelyek, ez a hazai leletek egyik feltárása. A kutatás célja, hogy feltárjuk, szórványleletről van-e szó, vagy tömeges, gyűjthető előfordulásról.

132

Fontos ismeretterjesztő tevékenységnek tartjuk az iskolákba kitelepülő földtani bemutató órákat, amelyeket 2014-ben több iskolában is tartottunk. 2015-ben 3 iskolában tervezünk iskolánként több osztályban bemutató órát tartani. Az intézet Stefánia úti aulájáról 3D képet tervezünk készíteni, amelyet a honlapon mutatunk be, növelve ezzel a honlap tetszetősségét és PR értékét. Termékek felsorolása:
Digitális adatbázis (Monari) gyarapodik 30 000 adatsorral
2 000 lelet revíziója és fotózása elkészül, az adatok frissülnek a Monari adatbázisban
A Monari weben elérhető keresőfelületének felhasználóbaráttá válik
100 db ásvány/kőzet webes (Google) térképi megjelenítése elkészül


„Kavicsfogú álteknős” kiállítás megújul


„Az év érdekessége” vitrin (Coquand anyag)
„Magyarországi dinoszaurusz leletek” vitrinek (2 db)
„Lechner Ödön” vitrinek (2 db) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Megfelelő működés. 6 000 tétel digitalizálása. 500 tétel revíziója és fotózása. Részeredmények: 6 000 digitalizált tétel. 500 revíziózott tétel. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Megfelelő működés. 9 000 tétel digitalizálása. 500 tétel revíziója és fotózása. „Lechner Ödön” kiállítás elkészítése (2 vitrin). „Kavicsfogú álteknős” kiállítás megújítása. Ásvány/kőzet leletek webes térképi megjelenítésének előkészítése. 9 000 digitalizált tétel. 500 revíziózott tétel. „Lechner Ödön” Részeredmények: vitrinek (2 db). „Kavicsfogú álteknős” vitrin. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Megfelelő működés. 9 000 tétel digitalizálása. 500 tétel revíziója és fotózása. „Magyarországi dinoszaurusz leletek” vitrinek (2 db) elkészítése. Ásvány/kőzet leletek webes térképi megjelenítésének előkészítése. 9 000 digitalizált tétel. 500 revíziózott tétel. „Magyarországi Részeredmények: dinoszaurusz leletek” kiállítás (2 db) Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Megfelelő működés. 6 000 tétel digitalizálása. 500 tétel revíziója. 100 db ásvány/kőzet webes térképi megjelenítése. „Az év érdekessége” vitrin 6 000 digitalizált tétel. 500 revíziózott tétel. Adatbázis weben Részeredmények: való nyilvánossá tétele. 100 db ásvány/kőzet webes térképi megjelenítése. „Az év érdekessége” vitrin.

133

12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712200 Projektvezető: Besnyi Anikó Emberhó-ráfordítás: 80,5 hó

Résztvevők

MFGI Bátori M-né, Beke Zs., Bertalan É., Besnyi A., Füri J., Horváth Zs., Király E., Kónya P., Szabó Á-né, Vargáné Barna Zs.; Dégi J.; Nagy A., Törökné Sinka M., Cserny P.; Thamóné Bozsó E.; Tihanyiné Szép E., Gál N., Pálfi É.; Fügedi U., Hermann V., Andó A., Ujháziné Kerék B.

Téma ismertetése: A Laboratórium továbbra is támogatja az intézeti projektek megvalósítását az általa szolgáltatott mérési adatokkal, jegyzőkönyvekkel, valamint szakmai konzultációkkal a tervezés fázisától a mérési eredmények értelmezéséig. A Laboratórium mindezt biztosítja külső megrendelői számára is. A minőségügyi tanúsítások fenntartásához, a mérési jártasság megőrzéséhez, a felmerülő igények minőségi teljesítéséhez elengedhetetlenek bizonyos háttértevékenységek, módszer- és műszerfejlesztések, körelemzésekben, összemérésekben való rendszeres részvétel, a minőségirányítási rendszerek, dokumentációk harmonizációja. Az esetenként felmerülő különleges igények, illetve problémák többlet-mérések elvégzését is szükségessé teszik. Az adatok feltöltése az eredmények korszerű nyilvántartására szolgáló adatbázisokba, adatbankokba a napi feladatok részét képezi. ICP-OES Elektronikai felújítás: az ICP-OES a laboratórium központi műszere, melyen jószerével minden minta analízise megtörténik részben, vagy egészben. A 2014-ben megkezdett és a felmerült hibák kijavításával bővített elektronikai felújítást szeretnénk befejezni, a polikromátort újra beüzemelni és ezáltal egy korszerű, megbízható és gyors többelemes elemzési lehetőséget biztosítani a szilárd földtani közeg- és a vízminták szervetlen analíziséhez. A megbízható működést összemérésekkel, körelemzésekkel is szeretnénk igazolni. ICP-MS E műszer esetében is szeretnénk különválasztani a LiBO2-tal feltárt kőzetminták mérését az egyéb módon előkészített, illetve más jellegű minták (pl. vízminták) mérésétől. Ebből a célból új mintabeviteli tartozékokat (porlasztók, kónuszok) szereztünk be, melyek beüzemelése, tesztelése, majd rutinszerű alkalmazása ennek az évnek a feladata lesz. Az eljárástól azt várjuk, hogy csökken a keresztszennyezések lehetősége, így még megbízhatóbb eredményeket kapunk a hígabb mintákban lévő kisebb koncentrációk esetén is. Lézer-abláció (LA-ICP-MS): az eljárás mára rutin-szerű vizsgálattá vált és több kutatási témában is számítanak az alkalmazására. Egyetemekkel való együttműködésben próbálkozunk kvarcban Ti-mérésekre, amit termometriára használnak magmás és néhol metamorf kőzettanban, és nagyon fontos lenne a jó kimutatási határ és a nagy pontosság elérése, amin még dolgoznunk kell. Klinopiroxénre és amfibolra kiváló nyomelemzéseket tudunk adni, azonban tovább szeretnénk folytatni a műszer tesztelését és főleg a mérési procedúra kialakítását más ásványokra is, beleértve a kvarcot is, amelyből elsősorban Ti-t mérünk, ill. a biotitot, amelynek ablálása

134

valószínűleg nem teljesen homogén, valamint gránátokra. Esetleg földpátokra, amelyek elemzése nagyon sok problémát vet fel az irodalomban, és mi is azt tapasztaltuk, hogy a földpátelemzéseink adják a legdiverzebb eredményeket. Szerves geokémia A szerves geokémiai laboratórium feladatai az elmúlt évben jelentősen megnövekedtek az intézeti projektek igényeinek következtében. A hosszadalmas extrakciós folyamatok lerövidítésére, a felhasznált oldószerek mennyiségének csökkentésére, a mintaelőkészítés pontosságának növelésére új, sok-férőhelyes DIONEX ASE 150 extraháló berendezést szereztünk be, melyet szintén az év első felében szándékozunk üzembe állítani, összehasonlító vizsgálatokat végezni vele, majd alkalmazni a minták feldolgozása során. Termogravimetria A több mint 25 éves MOM Derivatográf mellett ez évtől egy új berendezéssel is támogatjuk az ásvány-kőzettani vizsgálatokat. Az új a Simultaneous Thermal Analyzer – STA 449 F5 Jupiter® típusú termoanalitikai berendezés a termogravimetriás (TG) mérések mellett alkalmas differenciális pásztázó kalorimetriás (DSC) mérések elvégzésére is. A berendezés újdonsága még a 20-as mintaváltó, amely várhatóan több mérést tesz lehetővé. Ebben az évben az új műszer biztos használatához, és az eddigi tapasztalatok továbbviteléhez ellenőrző mérések szükségesek - részben az eddig alkalmazott derivatográffal, részben XRD mérésekkel szeretnénk összevetni a mérési eredményeket. Másrészt a különféle mérési körülmények hatását is szeretnénk ellenőrizni (pl. a bemért minta mennyisége, szemcsemérete, a felfűtés sebessége, stb.). Előnye még az új berendezésnek a kemence magasabb maximális felfűtési hőmérséklete, (1600°C az eddig használt 1000°C-hoz képest). Ez sz intén újabb eredményeket hozhat, és több kutatást igényel az eddigi vizsgálatokhoz képest. Az új módszer érzékenyebb lehet szerves anyagok mérésére. Terveink között szerepel egy protokoll kidolgozása porított, illetve H2O2-dal feltárt szenes minták vizsgálatára. Lumineszcens mérések, kormeghatározás 2015-re már mintegy 50 minta lumineszcens kormeghatározására érkezett igény kül- és belföldről. Ha további mérésekre is jut műszeridő, akkor módszerfejlesztésként a korábban földpáton mért lumineszcens (post IR-IRSL) korok helyességét szeretnénk ellenőrizni néhány hazai mintán a kvarc OSL kormeghatározása segítségével. Ehhez nem szükséges a teljes mintaelőkészítést elvégezni, hanem elegendő a földpát szeparálása után visszamaradt anyag további tisztítása, kezelése. A várható eredmények a koradatok megbízhatóságáról nyújtanak információt, és publikálásra is érdemesek. Radiometriai Laboratórium: 2015-ben 50 felszíni gamma háttérsugárzási spektrum-visszamérést tervezünk az Országos Radiometriai Alaphálózat fejlesztése érdekében, és a Labor nagyívű tervei között szerepel az alaphálózat összes pontjának (362 db) bejárása. (Ez mintegy 2 hét terepi munkát és három fő részére 1-1 emberhó-ráfordítást jelentene). Az intézetvezetés részéről érkezett az a felvetés, hogy ezek a korábbi, illetve tervezett pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés az intézeti rendszerbe integrálható-e. Az év első negyedében az eddigi adatokat rendezzük, hogy az valóban "adatvagyon" legyen. Ezt követően a Geoinformatikai Főosztállyal egyeztetjük, miként lehet az adatokat a GeoBank rendszerbe beilleszteni, majd át is adjuk az adatokat. A szükséges protokoll kialakítása után az adatszolgáltatás már automatikusan történhet.

135

Termékek felsorolása: A labor profiljában fellelhető műszerparkkal a felmerülő mérési igények (mintegy 5.800-6.000 vizsgálat) kielégítése, mérési jegyzőkönyvek (kb. 250) kiállítása. A fenti módszertani fejlesztések és minőségbiztosítási tevékenység révén tovább-bővített szolgáltatási spektrum és pontosabb elemzések. Körelemzésekben való részvétel (4 negyedév) felszíni-, felszín alatti, szennyvíz, iszap/üledék, talaj mátrixokra vonatkozóan (QualcoDuna program - Wessling Kft.) valamint összemérések végzése más hazai laborokkal (pl. Bálint Analitika Kft., Környezettechnológia Kft., Wessling Kft., OKI). Ez mintegy 35 mintát és 10 jegyzőkönyvet jelent. Alaphálózati adatbázis (frissítve) 50 alaphálózat pont adataival, ebből képzett térkép, jelentés a Radiometria területéről. Azon lehetőség megvizsgálása, megvalósítása a Geoinformatikai Főosztállyal való együttműködésben, hogy a pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés miként integrálható az intézeti rendszerbe. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: az 1. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése; műszerfelújítások, új műszerek beüzemelése. Az alaphálózati pontok mérési adatainak rendezése, előkészítése a GeoBank rendszerbe történő beillesztéshez (Radiometria). A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), Részeredmények: módszerfejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok; frissített minőségügyi- és műszerdokumentáció. Rendezett adatállomány (Radiometria). Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: a 2. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése, műszerek, módszerek tesztelése. ISO- és NAT minőségügyi kézikönyv harmonizációja. Radiometriai adatok feltöltése a GeoBank rendszerbe. A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerRészeredmények: fejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok. Frissített NAT minőségügyi kézikönyv. Radiometriai dokumentációk, adatállomány a GeoBank rendszerben. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a 3. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése, műszerek, módszerek tesztelése. Validálások megkezdése a 2016os NAT-újra-akkreditációhoz. A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok; Részeredmények: teljes minőségügyi- és műszerdokumentáció az éves minőségügyi felülvizsgálatokhoz. Validálási jegyzőkönyvek. 50 alaphálózati pont felszíni gamma háttérsugárzási spektrumának visszamérése (Radiometria).

136

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a 4. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése; éves minőségügyi felülvizsgálatok, validálások folytatása A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez, validálásokhoz kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és Részeredmények: összemérési adatok; minőségügyi tanúsítvány; éves jelentés. Alaphálózati és GeoBank adatbázis, ebből képzett térkép, jelentés, (Radiometria).

137

12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91012 Projektvezető: Kozocsay Lajos Emberhó-ráfordítás: 53,25 hó

Résztvevők

MFGI Fekete J., Gál N., Gulácsi Z., Hartyányi Z., Kozocsay L., Lajtos S., Szőcs T., Tóth A., Pálfi É. Tihanyiné Szép E., Jordánné Szűcs A., Szentpétery I., Simó B.

Téma ismertetése: -

a projekt a 101/2007 KvVM rendelet előírása alapján valósul meg új kutak nyilvántartásba vétele és dokumentálása, azaz a „Vízföldtani naplók” elkészítése (az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően) kútjavításokat követően a változásokat tartalmazó „Vízföldtani naplók” elkészítése hitelesített másolati dokumentációk elkészítése és kiadása engedélyezési eljárásokhoz archív anyagokból összeállított utánrendelések teljesítése az Országos Kútkataszter vezetése és az új kutak feltüntetése a papír alapú kataszteri térképmellékleteken adatbázis- és adatkezelés a „kézi” kútkataszter vezetésének ArcGIS környezetbe való átültetésének véglegesítése Automatizálás. azaz a vízföldtani napló ArcGIS –es térképmellékleteinek tesztelése, véglegesítése hatóságok, vízügyi tervezők és szakértők, valamint kivitelezők részére teljesítendő adatgyűjtések és adatszolgáltatások készítése a „Vízföldtani napló” adattár működtetése

Termékek felsorolása: -

Vízföldtani naplók Naprakész kútkataszter 1:25000-es térképeken a nyilvántartott kutak helyének rögzítése digitális névadó kataszter (katasztervezető) ArcGIS–es térképmellékleteinek a Vízföldtani naplóba Működő „Vízföldtani napló” adattár

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: „Vízföldtani napló” készítés Kútkataszter vezetés Digitális névadó kataszter tesztelése, fejlesztése Adattár működtetése Részeredmények: Vízföldtani naplók

138

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés Digitális névadó kataszter tesztelése, fejlesztése 2014. évi naplók átadása az Adattárnak Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Vízföldtani Adattárba átadott 2014. évi naplók Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés Adattár működtetése Részeredmények: Vízföldtani naplók Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés ArcGIS alatt működő digitális névadó kataszter tesztelése, fejlesztése Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Digitális névadó kataszter

139

12.5 Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Hegedűs Endre Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó É. , Csabafi R. , Gúthy T., Hegedűs E., Kovács A. Cs.,Pócsik A., Prónay Zs. , Tanács G., Tóth I., Török I.

Téma ismertetése: A 2007. évben az Országos Atomenergia Hivatallal OAH, az Általános Atomcsend Egyezményt Előkészítő Bizottság magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pontja - kötött együttműködési megállapodás szerint Intézetünk geofizikai kérdésekben segíti az OAH tevékenységét. Ennek keretében nyílt lehetőség szakembereink továbbképzésére és eszközeink nemzetközi programok keretében történő tesztelésére. 2008. évben a kazahsztáni Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE08) és annak felkészítő tanfolyamára biztosítottunk műszereket és szakértőket. A 2008. évi Integrált Terepi Gyakorlat (IFE08) szeptember folyamán a szemipalatyinszki, volt szovjet nukleáris teszt-területen került megrendezése, amelyen három intézeti dolgozónk vett részt. Tovább bővítettük a kapcsolatunkat a Nemzetközi Atomcsend Egyezményt Ellenőrző Szervezettel, Intézetünk CTBTO NDC (National Data Center) lett, 2008-tól. Az NDC-k jogosultak a CTBTO rendszerhez tartozó, a Földet több száz állomással ellenőrző rendszer adataihoz hozzáférni, és azokat felhasználni. Az elmúlt öt év már a tavalyi 2014-es Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE14) és az arra való felkészülés jegyében telt, melyen négy munkatársunk vett részt (Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Prónay Zsolt, Török István). Termékek felsorolása: Részt veszünk a 2014-es terepi gyakorlatot értékelő konferenciákon és munkabeszélgetéseken és elméleti megbeszéléseken, amik a szeizmikus módszer további alkalmazására irányulnak, ezek a költségét, hasonlóan az elmúlt évekhez a CTBTO fedezi. A 2015. évben – reményeink szerint – tovább folytatódnak a metodikai és terepi ellenőrzésre felkészítő gyakorlatok. Ezekben a kísérletekben mind az ELGI által fejlesztett műszerek, mind kutatóink részt vesznek az elmúlt években megvalósult nemzeti hozzájárulás részeként. Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2014. évi integrált terepi gyakorlat értékelő megbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2014. évi integrált terepi gyakorlat értékelő megbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében

140

Időszak 2014. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2014. évi integrált terepi gyakorlat értékelő megbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2014. évi integrált terepi gyakorlat értékelő megbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében

141

12.6. Háttérintézményi feladatellátás Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Bíró Marianna Emberhó-ráfordítás: 13,5 hó

Résztvevők

MFGI Dr. Pálvölgyi T., Dr. Czira T., Bíró M., Dr. Csete M., Kosztyi B., Selmeczi P.

Téma ismertetése: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, illetve más kormányzati szervek nemzetközi jelentési kötelezettségének teljesítéséhez, hazai jogalkotási feladatok ellátásához kapcsolódó véleményezési, joganyag előkészítési, stratégiaalkotásból származó feladatok, valamint tanulmány készítési feladatok ellátása. Ezen feladatokhoz kötődő munkacsoporti tagság feladatok ellátása. Termékek felsorolása: Munkacsoporti ülések jegyzőkönyvei, kiadott vélemények, leadott tanulmányok - mennyisége nem tervezhető. NATéR kormányrendelettel kapcsolatos jelentések, egyeztetési emlékeztetők, esetleg együttműködési megállapodások. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. NATéR kormányrendelet szerinti jelentések (2 db). Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése

142

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. NATéR kormányrendelet szerinti kutatási terv összeállítása. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése

143

12.7. Regionális földtani tanszék és egyéb oktatási tevékenységek Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Dr. Budai Tamás Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki E., Bodor E., Kercsmár Zs., Kovács A., Kovács I., Maros Gy., Péterdi B., Plank Zs., Prónay Zs., Püspöki Z., Törös E., Hámorné Vidó M., Zilahi Sebess L.

Téma ismertetése: Az ELTE TTK-val kötött együttműködési megállapodás értelmében az MFGI működteti az Intézetbe kihelyezetett Regionális Földtani Tanszéket egyrészt a geológus és geofizikus kutatók utánpótlásának biztosítása, másrészt az ELTE TTK és az MFGI közös kutatási projektjeinek koordinálása céljából. Az MFGI a kihelyezett Regionális Földtani Tanszéken és az egyéb egyetemeken történő oktatási és kutatási feladatok végrehajtását az intézet tudományos minősítésű kutatóinak bevonásával, valamint az infrastruktúrális háttér (könyvtár, térképtár, geoinformatika, laboratóriumi és terepi műszerek) biztosításával támogatja. A projekt keretei között zajlik az intézet egyéb oktatási tevékenysége. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények: Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés, terepgyakorlat Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények:

144

13. Kiadvány 13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe – magyarázó Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Kercsmár Zsolt Emberhó-ráfordítás: 4,25 hó

Résztvevők

MFGI Csillag G., Selmeczi I., Tolmács D., Kercsmár Zs.

Téma ismertetése: 2014 elején jelent meg Magyarország 1:500 000-es felszíni földtani térképe, az új 500 000-es térképsorozat részeként, amelyhez térképmagyarázó készül, magyar és angol nyelven, A/4-es formátumban. A 2014. év végére tervezett projektzárás, engedélyezett tervmódosítás alapján 2015. február végére tolódik ki. Az elkészült, megszerkesztett magyarázó dokumentumállományát a kiadványszerkesztőség tördeli, és készíti elő nyomdai átadásra. Ezek a munkafázisok (az állomány tördelőszerkesztése, korrektúrázása, nyomdai előkészítése) a kiadványszerkesztőség projektjében és ember/hó lekötésében jelennek meg. Termékek felsorolása: 2015. február végére elkészül Magyarország 1:500 000-es földtani térképének magyarázója, lektorált, tördelésre előkészített változatban. Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: Késő-miocén leírások befejezése, lektorálása, angol fordítása. A szöveg szerkesztői gondozása. Tördelőszerkesztésre előkészített magyarázó, két nyelven, 3 Részeredmények: db ábrával.

145

13.2. Kútkataszteri kiadványok Szakfeladatrend szerinti besorolás: 581400 Intézeti projektvezető: Kozocsay Lajos Emberhó-ráfordítás: 7,75 hó

Résztvevők

MFGI Fekete J., Hartyányi Z., Kozocsay L., Szőcs T., Tóth A., Pálfi É.

Téma ismertetése: A projekt a 2014. december 23.-án módisított 101/2007 KvVM rendelet 8. § (9) előírása alapján valósul meg. Lényege a „Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere” és a „Magyarország Hévízkútjai” c. kiadványok újabb köteteinek szerkesztése, megjelentetése. A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az MFGI országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az MFGI az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente honlapján közzéteszi. Az idei feladat az Országos Kútkataszter kézi és gépi állományainak, továbbá a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása. A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése, a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak előkészítése, továbbá a körülbelül 2008-ban abbamaradt hévízkút kataszter felülvizsgálata, a hiányzó kutak nyilvántartásba vétele, a hévízkút kataszter aktualizálása a 2014. év végi állapotnak megfelelően, az új adatlapok elkészítése és megjelentetése. Termékek felsorolása: -

A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése, kötet előkészítése aktualizált hévízkút kataszter, és új adatlapok készítése a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése Hévízkút kataszter felülvizsgálata, hiányok pótlása Szerkesztett XXXVII. kataszteri kötet Részeredmények: Felülvizsgált, kiegészített hévízkút kataszter Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése Aktualizált hévízkút kataszter, és új adatlapok készítése A kataszteri térképmellékletek folyamatos vezetése Véglegesített és megjelentetett XXXVII. kataszteri kötet Részeredmények: Aktualizált hévízkút kataszter, új adatlapok

146

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése Hévízkút kataszter vezetése és új adatlapok készítése A kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása Részeredmények: Folyamatosan vezetett kútkataszter Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése, kötet előkészítése Hévízkút kataszter vezetése és új adatlapok készítése A kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása A XXXVIII. kataszteri kötet adatállománya Részeredmények: Tárgyévi hévízkút kataszter állományának adatlapok kiállításához

147

átadása

új

13.3. Budapest és környéke földtani atlasza Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Maros Gyula Emberhó-ráfordítás: 17,75 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki E., Budai T., Gyalog L., Hegyiné Rusznyák É., Kercsmár Zs., Lantos Z., Maros Gy., Orosz L., Piros O., Selmeczi I., Tolmács D.

Téma ismertetése: Budapest területéről és környékéről földtani atlaszt készítünk. Ez nyomdai megjelenésű kötet, hasonlóan a 2009-ben első és 2010-ben második kiadásban megjelent Magyarország földtani atlasza országjáróknak kiadványhoz, két nyelven, magyarul és angolul. A bevezető részekben általános ismertetést adunk a nem csak szakmai közönség számára a terület földtani felépítéséről, részben tágabb környezetbe ágyazva. Ismertetjük a nagyobb földrajzi egységek földtani viszonyait, szelvényekkel illusztrálva. Ezután Budapest 1:50 000-es felszíni földtani térképét mutatjuk be, új földtani térképezési eredmények hiányában korábbi, hasonló méretarányú (1:25 000 – 1:100 000-es) térképek alapján, egységes, a legújabb elvek és ismeretek alapján készülő jelkulccsal. Ezután következik az előzetesen kiválasztott földtani érdekességek leírása, a Magyarországról szóló kötethez részben hasonló szerkezetben, objektumonként átlagosan 24 oldalban. Ennek első eleme egy részletes topográfiai alapot tartalmazó, a tárgyalt földtani objektum helyszínét és megközelítését mutató, 1:10 000 – 1:25 000-es méretarányú kistérkép-kivágat. A következő elem az objektum földtani ismertetése, amit fényképek illusztrálnak. A földtani érdekességek között sziklaalakzatok, barlangok, kőfejtők, bevágások, a vízföldtani objektumok között fürdők, tavak, források, kutak szerepelnek. Külön csoport Budapest néhány nevezetes épülete, az ezekben (burkolatokon, lépcsőházakban stb.) látható kőzettípusok ismertetésével. Tervezett eredmény: 2015-ben a földtani fejezetek hátralevő részei, az objektumleírások befejezése, az 50e-s kartografált földtani térkép befejezése, a kötet angol fordítása és kiadásra történő szerkesztése készül el. A kötetet az első félév végén nyomdába adjuk. Termékek felsorolása: „Budapest és környéke földtani atlasza” nyomdakész állapotú elkészítése (tervezett oldalszám 300-400 oldal). Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: objektumleírások, általános szövegek, kistérképek és 50 000-es térkép befejezése, lektorálások, angol fordítás Részeredmények: Általános szövegek, objektumleírások Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: lektorálás, kislexikon készítése, angol fordítás, nyelvi lektorálás, grafikai-tipográfiai design, tördelés Részeredmények: Nyomdakész kötet

148

Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok 1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Dr. Zilahi-Sebess László

MBFH témafelelős: Dr. Farkas István

Projektköltség (millió Ft): 10

Emberhó-ráfordítás: 20 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó É., Boda E., Gulyás Á., Jencsel H., Juhászné Tóth Zs., Kiss J., Kovács Zs., Lendvay P., Rádi K., Merényi L., Paszera Gy., Piros O., Püspöki Z., Zilahi-Sebess L., Nádor A.

Téma ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó vizsgálatok, tudományos tanulmányok, értékelések, szakvélemények készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a geotermikus koncessziós feladatokban, azok ellátásához naprakész szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladat-csoportot lát el: (1) Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a geotermikus koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (ld. még 19/2015 téma) elvégzésében és a vizsgálati tanulmány összeállításában a következő fejezetek illetve fejezetrészek elkészítésével: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás, szeizmicitás fejezet szükség szerinti kiegészítése szeizmikus szelvényekkel és kapcsolódó szöveges részekkel, a szeizmicitásra vonatkozó részfejezet elkészítése 1.3.6. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapot, geotermikus viszonyok c. fejezet 1.5.1. A terület termálvíz-készleteinek geotermikus energia célú hasznosítása c. fejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek c. fejezetek. A tanulmányok végső összeállítása és szakmai lektorálása szintén a projekt feladata. A feladat keretében a már folyamatban levő Igal és Fertőd területek tanulmányénak véglegesítése mellett 2015-ben egy további új terület (Nagyszakácsi) érzékenységi-terhelhetőségi jelentését készítjük el. További, e feladat-csoporthoz kapcsolódó feladat eseti szakvélemények készítése (pl. vállalkozói kezdeményezések előzetes értékelése).

149

(2) A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok hátterét adó olyan módszertani témák, amelyek a konkrét koncessziós feladatoktól ugyan függetlenek, de eredményeik a következő koncessziós feladatokban hasznosulnak, azokat alátámasztják vagy a potenciálbecslésben segítenek. Ezek az alábbiak: 2.1. Koncessziós területek értéksorrendjét megalapozó kutatások. A 2012-ben kialakított módszertan felülvizsgálata, valamint az újonnan elkészült érzékenység terhelhetőségi tanulmányokban közölt adatok alapján a területek minősítése, egységes szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolás frissítése az újonnan elkészült területekkel. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá valamint a kialakítás alatt álló geotermikus vagyon- és készletosztályozás elemeit is figyelembe veszi. (ZilahiSebess László, Boda Erika) 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. A résztéma keretében a, Jászberény, , Nagykanizsa, koncessziós terület vizsgálatát végezzük el. Az eredmények hozzájárulnak egy adott koncesszióra kijelölt terület pontosabb rezervoárgeológiai értelmezéséhez, illetve más, hasonló földtani környezetben elhelyezkedő koncessziós területek jövőbeli értékeléséhez. (Zilahi-Sebess László, Boda Erika) 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Jászberény, Nagykanizsa, koncessziós területen (Zilahi-Sebess László, Paszera György, Boda Erika) 2.4. Erőtér-geofizikai adatokból származtatható irányeloszlások és kéregvastagság eloszlás együttes elemzése más módszerekből származó kéregvastagság és irányeloszlással és az abból levonható következtetések a geotermikus potenciálbecslés számára: Gravitációs térkép valamint a prepannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata, Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a prepannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal (Kiss János, Zilahi-Sebess László)) 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés és táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés frissítése az azóta a koncessziós jelentések és az ehhez kapcsolódó módszertani kutatások keretében elkészült új ismeretekkel, ez alapján új potenciálisan perspektivikus koncessziós területek kijelölése (Zilahi-Sebess László, Boda Erika, Nádor Annamária) Termékek felsorolása: Nagyszakácsi koncessziós terület érzékenységi-terhelhetőségi jelentésének elkészítése A 2014-ről áthúzódó Igal és Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése A 2014-ben megkezdett Fertőd és a 2015. évben elkészülő Nagyszakácsi területek minősítése, egységes szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolása táblázatos formában. Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület porozitás mélységszerinti változásának meghatározása (tömörödési trend vizsgálata). Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület hőmérséklet és geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározása. Részjelentés térképi mellékletekkel az erőtér-geofizikai térképek és egyéb mélységtérképekkel való összevetésről a geotermikus potenciálbecslés számára. Táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (részjelentés térképi mellékletekkel) Igény szerinti szakvélemények geotermikus védőidom kijelöléshez

150

Zárójelentés: Geotermikus potenciálbecslés frissített térképsorozat a potenciális területek feltüntetésével és rövid magyarázó. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése Fertőd terület rangsorolása Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a porozitás mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározásához. 1 db érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Részeredmények: Kiegészített területi rangsor táblázat Adatgyűjtés Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Igal geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a porozitás mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározásához. Erőtér geofizikia térképek és adatok geotermikus szempontú értékelése kiegészítő adatgyűjtés hőszivattyús teremlési adatokról 1 db érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Részeredmények: Adatgyűjtés és előzetes kiértékelés Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Jászberény és Nagykanizsa koncessziós területen a porozitás mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározása Erőtér geofizikai térképek és adatok geotermikus szempontú értékelése kiegészítő adatgyűjtés hőszivattyús teremlési adatokról Részeredmények: részjelentések Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Nagyszakácsi koncessziós terület érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálati jelentés fejezetek elkészítése és rangsorolása. Zárójelentés (aktualizált potenciálbecslés – sekély- és mélygeotermia) összeállítása . Érzékenységi-terhelhetőségi jelentés részfejezetek. Részeredmények: Zárójelentés

151

2/2015. Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt

MBFH témafelelős:

Projektköltség (millió Ft): 22

Emberhó-ráfordítás: 25,5 hó

Résztvevők

Dr. Farkas István

MFGI Babinszki E., Bujdosó É., Gulyás Á., Guthy T., Horváth Z., Jencsel H., Kovács A. Cs., Kovács Zs., Paszera Gy., Püspöki Z., Redlerné Tátrai M., Selmeczi I., Thamóné Bozsó E., Zilahi-Sebess L., Sári K., Vlasics P.

A téma ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó tanulmányok, értékelések, szakvélemények, vizsgálatok készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a szénhidrogén koncessziós feladatokban, azok megoldásához szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladatköre: (1) Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a szénhidrogén koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésében. A feladat keretében 2015-ben 7 terület tanulmányainak 2.1, 2.2., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8. részfejezeteit készítjük el. (2) Célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogénvagyon értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése. A szénhidrogén-potenciál felmérés alapfeladata országos áttekintő léptékben az ismert és potenciális anyakőzetek és tároló rendszerek lehatárolása, rezervoárgeológiai jellemzése, a migráció és csapdázódás folyamatainak vizsgálata, beleértve a nem-konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó ismereteket is. További feladat eseti szakvélemények készítése (pl.: szénhidrogén zárójelentések szakvéleményezése), valamint újabb koncessziós területek kijelölését, illetve a tanulmányok szakmai tartalmát erősítő háttérjelentések összeállítása. A koncessziós területek kijelölésének, értékelésének módszertani hátterét adó résztémák a következők: • Koncessziós területek értéksorrendbe állítását célzó kutatások.. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá. • Szénhidrogén anyakőzet- és tárolókőzet formációk térbeli lehatárolása, jellemzése, a szénhidrogén generáló anyakőzetek és a keletkezett szénhidrogének fizikai-kémiai paramétereinek elemzése. A téma célja a szénhidrogénvagyon pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. • Szeizmikus értelmezés az aktuális koncessziós területekre és környezetükre. • Vagyonbecslési módszerek áttekintése mind a hagyományos, mind a nem-konvencionális szénhidrogének esetében. A termékek felsorolása: •

•

7 db szénhidrogén koncessziós jelentés szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteinek elkészítése. Termék: 6 részfejezet a készülő érzékenység-terhelhetőség tanulmányokhoz az aktuális koncessziós területekre. Az elkészült fejezetek a 21/2014 MBFH projekt által szerkesztett jelentésekben jelennek meg. A koncessziós területek összehasonlító értékelése. Termék: jelentés és táblázatok, rendszeresen átadjuk az MBFH-nak. A tanulmányok készítésével párhuzamosan folytatódik az értékelések elkészítése.

152

•

A koncesszióra kiírandó területek valószínűség alapú, több különböző szcenáriót megvizsgáló vagyonbecslése a várható vagyonra vonatkozóan. Területek: az eddig jelentéssel elkészült, de koncesszióra ki nem írt területek, valamint az év során belépő területek. • A szeizmikus szelvény értelmezések beépülnek a Landmark rendszerbe, illetve megjelennek a koncessziós tanulmányokban. Az egyes területekhez 2-4 szelvény értelmezése készül el rendszeresen. A szelvényértelmezések be fognak épülni a részmedencék áttekintő jellemzésébe is. • Részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése. A 2012. és a 2013. évi szénhidrogén potenciál felmérési zárójelentések tartalmazták a hagyományos felosztás szerinti szénhidrogén részmedencék áttekintő szénhidrogén-földtani leírásait, a Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervben és a 2012. évre vonatkozó projekttervben megfogalmazott szempontok szerint. Fontos feladatnak tartjuk az így előállt ismeretanyagnak a kiegészítését és ahol szükséges, az esetleges átfogalmazását az aktuális szénhidrogén-földtani ismereteknek megfelelően. Ilyen terület lesz 2015-ben a Nagykunság déli része – Derecskei-árok – Bihar medencerész. Ennek a területnek a részletes jellemzésével a részmedencék áttekintő szénhidrogénföldtani jellemzése az ország egész területére egységes szempontok szerint rendelkezésre fog állni. • A háttérkutatások során összegyűjtött és keletkező adatok térkép alapú háttéradatbázisa.. A térképi megjelenítések alapjául szolgáló shape-fájlokat a Samba szerveren, a projekt számára kijelölt könyvtárban helyezzük el. A szénhidrogén-földtani és teleptani adatbázishoz az adatokat részben az MBFH-tól kapjuk, részben a feldolgozott zárójelentésekből gyűjtjük ki, illetve a projekt munkák során generáljuk. Kezdeti formájukban ezeket Excel táblákba gyűjtjük, majd földrajzi koordinátákkal ellátva shape fájlokká alakítjuk. Az MBFH-tól évente kapjuk meg az aktuális adattáblát, melyet a projekt igényei szerint átalakítunk és feldolgozunk. A jelenlegi alap adattábla 265 mező 1354 telepéről tartalmaz telepenként közel 100 különféle paramétert. • Térkép alapú szénhidrogén teleptani információs rendszer. A térbeli koordinátákkal ellátott adatokat ArcGIS rendszerbe illesztjük. Térkép: Magyarország szénhidrogén előfordulásai M = 1:500.000, továbbfejlesztett változat. A térképi adatrendszer jelenleg 458 db, a szénhidrogénmezőket reprezentáló zárt poligont tartalmaz, melyhez attribútumként kapcsolódik a mező- illetve bányaterületi kód, a részmedence kódja, a bányaterület/mező megnevezése, a felfedező fúrás azonosítója, a mezőt lefedő hatályos bányatelek megnevezése, és a tárolt szénhidrogén típusa. A térképi adatrendszer fejlesztése, attribútumokkal való kiegészítése, más adattáblákkal való kapcsolat biztosításának kialakítása folyamatos. A térképi adatrendszer foltokkal való feltöltöttsége 90%-os, a hiányzó mezőkontúrok pótlása folyamatos. • Eseti szakvélemények – negyedévenként 1-2 eseti szakvélemény, értékelés elkészítése várható. • Zárójelentés elkészítése Kapcsolódó projektek: 1/2015 – Geotermikus potenciálfelmérés, 17/2015 – Adatrendszerek fejlesztése és metaadat szolgáltatás, 18/2015 – Geoinformatikai szolgáltatások, 19/2015 – Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenység-terhelhetőségi vizsgálatok, 22/2015 – Nemzetközi ásványvagyon nyilvántartási rendszerek, 24/2015 – Nem konvencionális szénhidrogén tárolók Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására

153

• •

A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés biztosítása Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • A Fedémes, a Balaton és a Somogyvár koncessziós tanulmányhoz a szénhidrogén-földtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása, szeizmikus értelmezés. • Vagyonbecslési módszertan fejlesztése. • A megismert szénhidrogén előfordulások kontúrjainak Részeredmények: térképi kiegészítése, attribútum adatok csatolása, a numerikus és térképi adatbázis fejlesztése. • A 2014. január 1-i állapotú szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartási adatsor megkérése az MBFH-tól, a feldolgozás megkezdése. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint. Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására • A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés adathátterének biztosítása • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése – folyamatosan az év folyamán. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • Az Elek, a Somogyszob és a Csanádpalota koncessziós tanulmányokhoz a szénhidrogén-földtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása Részeredmények: • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének kiegészítése –Nagykunság déli része, Derecskei-árok, Bihar. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint. Időszak 2014. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására • A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés adathátterének biztosítása • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése – folyamatosan az

154

év folyamán. Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének kiegészítése –Nagykunság déli része, Derecskei-árok, Bihar (folytatás). • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • Az Őrség koncessziós jelentéshez a szénhidrogénföldtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása Részeredmények: • Teleptani adatbázis kiegészítése – a telepek földtani korának, a tároló formációnak adatbázisba vitele. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint.

•

Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének kiegészítése –Nagykunság déli része, Derecskei-árok, Bihar (befejezés). • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szénhidrogén előfordulások vagyonbecslési módszertani áttekintése • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • A szénhidrogén koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok, a potenciál felmérés Részeredmények: elvégzésének összefoglalása és a zárójelentés elkészítése.

155

3/2015. Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Püspöki Zoltán

MBFH témafelelős: Katona Gábor

Projektköltség (millió Ft): 22

Emberhó-ráfordítás: 19,5 hó

Résztvevők

MFGI Hámorné Vidó M., Jencsel H., Lendvay P., Püspöki Z., Pálfi É., Paszera Gy., Rusznyák É.

Téma ismertetése: A 2012-ben megkezdett, a Nógrádi- és Borsodi-medencékre vonatkozó adatbázis építés állapotáról a 2014-es zárójelentésben beszámoltunk. Ugyancsak közöltünk készletszámításokat Sajómercse II., Mizserfa II. és Dubicsány területekre vonatkozóan. A továbblépés tekintetében három jelentősebb témakör körvonalazódott. (1) A regionális (szénmedence szintű) mélyfúrási adatbázis jelenleg nem fedi le a Borsodi-medence Sajótól É-ra eső területét (Feketevölgy – Edelény). Mivel a területen perspektivikus szénvagyon (pl. Feketevölgy bővítés) található, a hiányosság pótlandó. A mélyfúrás vizsgálatok kiterjesztése erre a területre egyben az észak-magyarországi szénmedencék fejlődéstörténetének komplex értelmezésében is fontos momentum lehet. (2) Mizserfa II területre vonatkozóan a nyilvántartott és számolt készletek közötti jelentős eltérés indokolja a korábbi készletszámítás pontos térinformatikai reprodukcióját, ami az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban tömb szinten nyilvántartott földtani vagyonok térképi megjelenítését jelenti. (3) Dubicsány területén a terület perspektivikus jellege miatt indokolt a mélyfúrásokban harántolt telepek MEO adatainak tételes rögzítése, s ennek alapján a generalizált készletszámítás elvégzése. Termékek felsorolása: 1. Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás adataihoz tartozó térinformatikai környezet Mizserfa II. területre (készülő shp állományok leadásra kerülnek a GeoBank részére) 2. MEO adatbázis és készletszámítás Dubicsány területre 3. 50 db mélyfúrás komplex feldolgozása (mélyfúrási geofizika, litológia) és a kapcsolódó karotázs-korrelációs szelvények elkészítése (a litológiai adatok és mélyfúrásgeofizikai adatok metaadatai leadásra kerülnek a GeoBank részére) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. 20 db mélyfúrás adatainak rögzítése 2. Dubicsány MEO adatok bevitele Részeredmények: 20 db fúrás geofizikai és litológiai adatai

156

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. 20 db mélyfúrás adatainak rögzítése 2. Dubicsány MEO adatok bevitele Részeredmények: 20 db fúrás geofizikai és litológiai adatai Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. 10 db mélyfúrás adatainak rögzítése 2. Mizserfa II. terület Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban szereplő tömb szintű vagyonához tartozó térképállomány elkészítése 3. Dubicsány MEO adatok bevitele 10 db fúrás geofizikai és litológiai adatai Részeredmények: Kész MEO adatbázis Dubicsányra vonatkozóan Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Karotázs korrelációk megszerkesztése 2. Dubicsány generalizált készletszámítás elvégzése 3. Mizserfa II. terület készletszámításának felülvizsgálata Karotázskorrelációs szelvények a Kelet-Borsodi medence É-i részén Részeredmények: Jelentés a Dubicsányi és Mizserfa II területek készletszámításainak értékelésével

157

4/2015. A magyarországi uránérc potenciál felmérése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Lantos Zoltán

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter

Projektköltség (millió Ft): 4

Emberhó-ráfordítás: 4 hó

Résztvevők

MFGI Lantos Z.

Téma ismertetése: A tavalyi évről áthúzódó projekt célja a mecseki uránérc lelőhely bányavágatainak, az ércblokkok és a főbb külszíni fúrások, aknák 3D lehatárolása, valamint az egyes tömbökre vonatkozó minőségi adatok megszerzése a bányatelek jogosultjaitól, mely adatokat beépíthetünk az intézeti adatbázisba és átadunk az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás számára. A mecseki uránérc hasznosításával kapcsolatosan mindezidáig nem született meg a kormányhatározat, ezért a szétszabdalt bányatelkek összevonása sem történt meg. Jelenleg az élő bányatelkek között védőpillérek vannak kijelölve, amelyek jelentős mennyiségű ásványvagyont kötnek le. Bármilyen továbblépés esetén a Mecsekérc Zrt. kezelésében lévő bányatelkek összevonásra fognak kerülni. A jelenlegi köztes állapot 3D átvezetése az ásványvagyon nyilvántartáson a Mecsekérc Zrt. munkatársai szerint teljesen felesleges munka, ezt csak a jelenleg átmenetinek tartott állapot hosszú, több évig tartó megmerevedése esetén látják érdemesnek. A Mecsekérc és az RHK képviselőivel tartott egyeztetések eredménye szerint az RHK részéről bármilyen költségvonzattal járó adatszolgáltatást csak kifejezett jogszabállyal alátámasztott igénylés esetén látnak kivitelezhetőnek. Amennyiben a költségek nem őket terhelik, természetesen bármilyen rendelkezésükre álló adatot szívesen átadnak. A rendelkezésre álló információk áttekintése után kivitelezhetőnek látszik és a kívánt célt kielégíti a térképi nézetben már rendelkezésünkre álló tömbcsoportok olyan szinten történő 3D lehatárolása, ahol az egyes tömbcsoportok alsó és felső felszínét a produktív összlet fekü és fedő szintvonalas térképeiből hozzuk létre. Eme lehatárolást, ha a szükséges produktív összlet fekü és fedő szintvonalas térképeket a Mecsekérc-től megkapjuk, térinformatikailag az Intézetben is kivitelezhető. (Vagy ezt a Mecsekérc Zrt. elvégzi, árajánlatukra jelenleg várunk.) Az így kapott térbeli tömbök megfelelő szinten fogják reprezentálni a statisztikai módszerekkel kontúrozott tömbcsoportok elhelyezkedését. A lelőhely kutatásához felszínről indított fúrások lyukszáj koordinátája, fúrt mélysége és alap litológiája ismert és szerepel a Geobank-ban. Azonban a T20664 számú, Mérce 2000: Zárójelentés a magyarországi uránérc-kutatásról és a Ny-mecseki uránérc bányászatról c. jelentés mellékletében szereplő táblázatok e fúrásokról részletesebb beosztást is tartalmaz. Ezen adatok beépíthetőek a Geobank-ba, a fúrások pedig 3D-ben, a tömbcsoportokkal együtt megjeleníthetők. Autocad állományként rendelkezésünkre áll az egykori uránbánya vágatrendszerének térképi alaprajza. Az egyes szintek a rajzon elkülöníthetőek és a táblázatos formában rendelkezésre álló kitörési szint magassági adatok alapján a vágatok a valós elhelyezkedésükhöz közeli síkokba vetítve megjeleníthetőek. Az akna és vakakna adatok ugyancsak táblázatos formában állnak rendelkezésre. A fenti adatok és a továbbiakban még fellelhető térképi illetve szelvényszerű alapadatokból a lelőhely környezetéről egy (2,5) 3D-ben megjeleníthető, tömbcsoportokat, a felszínről indított fúrásokat, az aknákat, vágatokat és az ércesedés, a produktív összlet elhelyezkedését bemutató vázlatos téradatbázist készíthetünk.

158

A tavalyi évhez hasonlóan erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a hasadóanyag bányatelek jogosult Mecsekérc Zrt és RHK Kft-től a tömbcsoportokra vonatkozó részletességgel megszerezzük a kontúrozott tömbök mennyiségi és minőségi paramétereit. A tavalyi év során a mélységi anomáliák katalógusának digitalizálása során számos, a Geobank-ban jelenleg még nem szereplő MÉV-es fúrást derítettünk fel. Ezen fúrások koordinátái és alapadatai a MÉV egykori jelentéseiből ismerhető meg. Jelen projekt során az idei év során pótlólagosan felkutatjuk az elérhető fúrási alapadatokat, majd ezt az Informatikai Főosztály részére, a Geobank-ba beillesztésre átadjuk. Termékek felsorolása: (2,5) 3D vázlatos téradatbázisban megjelenítjük a Nyugat-mecseki lelőhely tömbcsoportjait (a produktív összlet és a tömbcsoportok metszéseként), a felszínről mélyített kutatófúrásokat, az egykori bánya aknáit és vágatait. A téradatbázisba beintegráljuk az elérhető földtani, rétegtani–litológiai alapadatokat is. A 2014. év során felderített, a Geobankban még nem szereplő MÉV-es fúrások alapadatainak, koordinátáinak jegyzéke, mely így a továbbiakban beépülhet a Geobankba. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A rendelkezésre álló adatok felmérése, további adatok megszerzési lehetőségének vizsgálata. Adat rendszerezés, digitalizálás. Konzultáció a Mecsekérc Zrt.-vel az adatszolgáltatás lehetőségeiről. Részeredmények: – Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Megkezdődik a Nyugat-mecseki lelőhely vázlatos téradatbázisának felépítése. Digitalizálás, feldolgozás. Részeredmények: – Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A Nyugat-mecseki lelőhely vázlatos téradatbázisának fejlesztése, a mélyfúrásokhoz tartozó részletes litológia feltöltése. A 2014. során felderített, a Geobankban még nem szereplő MÉV-es fúrások alapadatainak megszerzése archív jelentésekből. Konzultáció a Mecsekérc Zrt.-vel az adatszolgáltatásról. Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A Nyugat-mecseki lelőhely vázlatos téradatbázisának elkészítése. Vázlatos téradatbázisban a Nyugat-mecseki lelőhely 3D tömbcsoportjainak, a felszínről mélyített kutatófúrások, az Részeredmények: egykori bánya aknái és vágatainak megjelenítésével. A 2014. során felderített, a Geobankban még nem szereplő MÉV-es fúrások alapadatainak, koordinátáinak jegyzéke.

159

5/2015. Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Dr. Török Kálmán

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter

Projektköltség (millió Ft): 10

Emberhó-ráfordítás: 21,5 hó

Résztvevők

MFGI Török K., Fügedi U., Nagy At., Törökné Sinka M., Tolmács D., Laczkóné Őri G., Gyuricza Gy., Markos G., Szeiler R., Németh A., Bertalan É., Kónya P., Horváth Zs., Budai F., Besnyi A., Cserny P.

Téma ismertetése: Az éves feladat, ahogy tavaly is, két részre oszlik: I. Az ércpotenciál felmérése, érces területek koncessziós előkészítése. A korábbi években a kutatás során a Magyarországon előforduló érces területeken (rézérc, vasérc, színesfémérc, mangánérc, nemesfémérc, pirit) a lelőhely szintű lehatárolások megtörténtek, de a megalapozott ásványi nyersanyag nyilvántartás fontos eleme, hogy a lelőhely szintű lehatárolást kövesse a tömbszintű nyilvántartás. Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban az érces területek tömbszintű lehatárolása sok helyen hiányos, ismeretlen koordináta rendszerű, illetve teljes egészében hiányoznak a hivatkozások az adatok mögül. A tavalyi évben a rudabányai területen az érces területek koncessziós előkészítésére kidolgozott és elfogadott módszer szerint az idei évben két újabb érces területen, Cserszegtomajon (pirit) és Martonyiban (vasérc) végezzük el lehetőség szerint a tömbök lehatárolását. Ennek keretében a megkutatott területeken belül x, y, z koordinátákkal lehatároljuk a tömböket és folytatjuk a teljes Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tömbszintű feltöltését. További feladat az érces lelőhelyekkel kapcsolatosan: 1) A közép-mátrai ércesedés lehatárolásának finomítása az elérhető adatok függvényében. 2) Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban meglevő érclelőhelyek lehatárolási munkálatait összegző táblázat folyamatos naprakészen tartása. II. A ritkaföldfém potenciál felmérése. a) Pannon képződményekben tapasztalt ritkaföldfém anomáliák terepi, laboratóriumi radiometrikus, geokémiai és ásványtani felderítő vizsgálatának folytatása a Bükk-alján és egyéb perspektívikus területeken. Módszerek: terepi mintagyűjtés, terepi radiometriai mérések, ICP-MS ritkaföldfém mérések, szükség esetén ICP-OES főkomponens és nyomelemzés, röntgen diffrakció, nehézásvány leválasztás és meghatározás szükség esetén scanning elektronmikroszkóppal. b) Folytatjuk más perspektivikus formációk felderítő mintázását és elemzését. Szükség szerint ásványtani vizsgálattal kiegészítve (pl. agyagos kőzetek).

160

Termékek felsorolása: Cserszegtomaj pirites és Martonyi vas ércesedésének tömbszintű lehatárolása a tömbök koordinátáival és tömbönkénti készletadatokkal táblázatos és térképi megjelenítéssel (digitalizált tömbtérképek mindkét lelőhelyről). I. 60 db ICP-MS elemzés ritkaföldfémekre és nyomelemekre („ICP-MS csomag”), 40 db ICP-OES főkomponens elemzés, 20 db ICP-OES nyomelem analízis 60 db röntgen diffrakciós mérés kiértékeléssel, 15 db vékonycsiszolat elkészítése és leírása, szükség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres ásvány meghatározással. 10 minta szemcseméret szerinti szétválasztás (szitálás, iszapolás), nehézásványleválasztása és vizsgálata, szükség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres ásvány meghatározással. 40 db terepi radiometriai mérés, 20 db laboratóriumi radiometriai mérés, valamint ezek leírása, értelmezése a negyedévi, valamint az év végi jelentésben. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: I. A feladatok kiosztása, megbeszélése, az adatgyűjtés elkezdése. II. A terepmunka és a mintagyűjtés megkezdése. I. A begyűjtött adatok. Részeredmények: II. A begyűjtött minták Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: I. Adatgyűjtés, a kiválasztott térképek bescannelése. II. A mintagyűjtés folytatása, a radiometrikus terepi mérések és a radiometrikus labormérések elkezdése. A gyűjtött minták leadása elemzésre. I. A begyűjtött adatok, bescannelt térképek. Részeredmények: II. A begyűjtött minták, radiometrikus mérések. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: I. Az adatgyűjtés befejezése a térképek bedigitalizálása. II. A mintagyűjtés és a radiometrikus terepi és labormérések folytatása. A gyűjtött minták leadása elemzésre, a meglevő elemzések értékelése. A nehézásvány leválasztás elvégzése és szükség esetén a csiszolatok elkészítése. I. A feladat végrehajtásához szükséges adatok, a bedigitalizált térképek Részeredmények: II. A további begyűjtött minták, a korábban begyűjtött mintákról elemzések. A leválasztott nehézásvány szeparátumok, csiszolatok. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: I. A végleges térképek és táblázatok megszerkesztése az adatokból, jelentés megírása. II. A nehézásvány-vizsgálatok elvégzése, az eredmények értékelése, zárójelentés megírása. I. A végleges térképek és táblázatokat tartalmazó Részeredmények: jelentés. II. Jelentés az eredmények értékelésével.

161

6/2015. Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Horváth Zoltán

MBFH-témafelelős: Katona Gábor

Projektköltség (millió Ft): 13

Emberhó-ráfordítás: 27 hó

Résztvevők

MFGI Horváth Z., Boda E., Bodor E., Halupka G., Kerék B., Koloszár L., Kutasi G., Lantos Z., Lendvay P., Müller T., Plank Zs., Sári K., Szalkai Á., Szeiler R., Bátori M-né

Téma ismertetése: A hazai nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok elterjedésére, minőségére és mennyiségére vonatkozóan 2013-ban elindult egy áttekintés, felmérés, amit 2014-ben folytatva sikerült kiegészíteni a meglévő prognosztikus területeket a homokok, kavicsok, építőkövek, agyagok, szervesanyag tartalmú képződmények, kova, kvarcit, gipsz, lösz és perlit, mint ásványi nyersanyagok vonatkozásában. A két év alatt közel 3000 új területtel bővült az adatrendszerünk. A munka során figyelembe vettük a földtani alapok mellett a hatósági nyilvántartás adatait, s megadtuk a mérnökgeológiai szempontokat. Reménybeli vagyon adatokat határoztunk meg. A prognosztikus területekhez kötött ásványi nyersanyagok hozzáférésének vizsgálatát végeztük el a természetvédelmi korlátozások és az infrastruktúrával való érintettség vonatkozásában országos viszonylatban, az eredményeket megyei szinten is bemutatva. Mindez és számos, az ásványi nyersanyag tervezéssel kapcsolatos témakör kidolgozása a hazai aggregátum stratégia megalapozását támogatja. Az eddigi átfogó értékelés után 2015-ben részletesebben kívánjuk vizsgálni a prognosztikus területek kiterjedését, s az ott meghatározott reménybeli vagyonokat. Ehhez konkrét ásványi nyersanyag előfordulás kontúrokat használunk fel. Itt az MBFH-val egyeztetve építőkő, kavics és homok vonatkozásában Veszprém megye előfordulásait vizsgáljuk (ott teljes az adatbázis a működő bányákra vonatkozó adatgyűjtést végző párhuzamos projektben). Az építőkő vonatkozásában vizsgáljuk a jelenlevő karsztfedő képződmények meglétét vagy hiányát is. Az Intézetben folyamatosan bővülő GeoBank-beli sekélyfúrásokkal is kiegészítjük a prognosztikus területeket. Ehhez az Alföldet választjuk célterületként (jelentős mennyiségű sekélyfúrás, változatos homok, kavics, agyag és lösz előfordulások). A korábban kidolgozott potenciál-felmérés módszertanának fejlesztése során a következő újabb tényezőket vesszük figyelembe venni a prognosztikus területek és a reménybeli vagyonok vonatkozásában:1) közigazgatás (belterület); 2) vízügyi tényező (pl. vízbázis védelem). Terepi kutatást tervezünk az év második felében, amikorra a szűrésünk alapján pontosabban látható lesz, hogy mely korábban kijelölt prognosztikus területeken nincs megfelelő adat a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagra. Egy választott területen előzetesen 4, maximum 5 sekélyfúrást tervezünk anyagvizsgálatok elvégzésével együtt (teljes szedimentológia, alap vízgeokémia, egyéb: pl. pH, mésztartalom). Sekélygeofizikai méréseket készülünk végezni a kapacitás függvényében (pl. ellenállás-mérés). A laborvizsgálati eredmények és a rétegsorok kiértékelésével a potenciál-felmérés adatbázisát bővítjük. A másodlagos aggregátumok kapcsán megyei szintű értékelést készítünk a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények vonatkozásában. Ezzel, illetve a potenciál-felmérés pontosított eredményeivel az aggregátum stratégia megalapozását kívánjuk folytatni. A munkánk során a MAFGBA releváns dokumentumait, a Bányakapitányságokról gyűjtött adatokat, illetve az MFGI térinformatikai lehetőségeit is felhasználjuk.

162

Termékek felsorolása: -

-

-

Jelentés (adattáblákkal, térképekkel) a Veszprém megyei nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok pontosított prognosztikus területeire vonatkozóan (elsősorban biogén vagy mészkő képződményekre, illetve homok, kavics és agyag ásványi nyersanyagokra) Jelentés (adattáblákkal, térképekkel) az alföldi megyékben (Bács-Kiskun, Szolnok, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar) előforduló nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok pontosított prognosztikus területeire vonatkozóan (elsősorban homok, kavics, agyag, lösz, szerves anyag tartalmú ásványi nyersanyagok) Jelentés adattáblával, térképekkel a módszertani fejlesztés folytatásáról (közigazgatás és vízügyi tényező figyelembe vétele) Aggregátum Stratégia megalapozását támogató fejezetek

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - Adatgyűjtés és rendszerezés a Veszprém megyei vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés az Alföld vizsgálati területre - Az aktuális MBFH Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás áttekintése - Adattáblák a Veszprém megyei vizsgálati területre - Adattáblák az Alföld vizsgálati területre Részeredmények: - A vizsgálati területek aktualizált mérleg adatainak értelmezése megyénként Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Veszprém megyei vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása az Alföld vizsgálati területre - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán I. (közigazgatás) - Bányászati hulladékok megyei szintű értékelése - Kutatási terület kijelölése fúrásokhoz - Geofizikai vizsgálat megtervezés - Pontosított adattáblák a Veszprém megyei vizsgálati területre - Pontosított adattáblák az Alföld vizsgálati területre - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez I. Részeredmények: - Tanulmány a bányászati hulladékok megyei szintű értékeléséről - Dokumentáció (választás indoklása, engedélyeztetés megkezdése) a kijelölt kutatási területhez, - Kutatási terv a geofizikai méréshez Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Pontosított prognosztikus területek meghatározása a Veszprém megyei és Alföld kutatási területre (sekélyfúrások adataival) - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán II. (vízügyi tényező) - Fúrások (4-5) előkészítése és elvégzése terepmunka során, mintagyűjtés, vizsgálatokra az esetleges engedélyek, időjárás, stb. függvényében - Geofizikai mérés elvégzése

163

-

Részeredmények:

-

-

Pontosított prognosztikus területek térképen és előzetes vastagság adatokkal) Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez II. Fúrási, mintázási dokumentáció a terepmunka teljesülése esetén, anyagvizsgálatokra mintaelőkészítés Dokumentáció a geofizikai mérésről

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Anyagvizsgálatok elvégzése - Fúrási eredmények feltöltése a sekélyfúrás adatbázisba, értékelés - A pontosított Veszprém megyei és Alföld prognosztikus területre a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, Részeredmények: adattáblákkal, térképekkel

164

7/2015. A bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Kiss János

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor

Projektköltség (millió Ft): 6

Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Kiss J., Detzky G., Vértesy L., Besnyi A., Kónya P.

Téma ismertetése: Az MWD (Mine Waste Directive — Bányászati Hulladék Irányelv) több olyan feladatot is előír a tagországok részére, amit a felügyelő hatóságnak el kell végeznie. Az első és legfontosabb, hogy nyilvántartást kell vezetni, s azt naprakészen kell tartani (frissíteni, hiányzó adatokat begyűjteni), ami alapján a bányászati hulladékkezelő létesítmények (vagy BHKL) kockázati besorolása elvégezhető. Tudnunk kell a legveszélyesebb objektumokról, ismerni kell azok állapotát, időszakosan ellenőrizni kell, hogy az állapotukban nem történt-e károsodás. 1. A 2014. évi BHKL objektumok veszélyességi szűréséhez és kockázati besorolásához szükséges adatok feltöltése az alaptáblába; 2014-ben az MBFH nyilvántartásból átvett aktív BHKL objektumok mindegyike bekerült az EU által előírt „Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásá”-ba (MWF alaptábla). Ezekkel az objektumokkal, mivel aktív BHKL-ekről van szó, eddig nem foglalkoztunk, így a veszélyességi szűréshez és kockázati besoroláshoz szükséges paraméterek, térinformatikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezeket az információkat össze kell gyűjteni. 2. Inert besorolás geokémiai megalapozása, geokémiai adatbázis-építés; 2014-ben létrehoztuk a geokémiai adatok meta-adatbázisát, ami elsősorban a BHKL területén vagy ahhoz szorosan kapcsolható területeken végzett mintázás és vizsgálati eredmények meta-adatait összesítette. 2015-ben néhány kritikus földtani képződmény inert-besorolásához fogunk adatokat gyűjteni. 3. Bezárt, bezárás alatt illetve felhagyott státusz pontosítása; A különböző forrásból rendelkezésre álló bányászati hulladékkezelő létesítményeknél a pillanatnyi státusz megítélése fontos, mert ez határozza meg a cselekvési tervet. A nyilvántartás elvileg csak a bezárt bányákra vonatkozik, de a tájrendezés, rekultiváció hiánya, illetve időbeli csúszása miatt sok olyan bánya van, ami nem működik, de nincs is jogilag bezárva. Az állapot illetve státusz pontosítása szoros együttműködésben az MBFH-val sok esetben pontosan tisztázható. 4. Adatszolgáltatások (MFGI projektek és pályázatok részére); A bányahulladék nyilvántartás sok másodlagos, illetve építőipari nyersanyagkutatáshoz adhat kiegészítő információt, illetve számos EU projektben felhasználható az itt összegyűjtött adat. Ezt bizonyítják a 2014. évi megkeresések is. Ebben a részfeladatban az ezzel kapcsolatos tevékenységet foglaljuk össze és ismertetjük. 5. Adatbázis kialakítása, fejlesztése, dokumentálása A korábbi adattári és bányakapitánysági adatgyűjtésekből és a forrásadatbázisokból is rengeteg adat összegyűlt. Az eltérő tartalmú, nevezéktanú nyilvántartások adatait össze kellett hangolni, a hasznos információkat összevonni. Ezt a tevékenységet több

165

éve folyamatosan végezzük. Az adatokat célszerű adatbázisban összefogni, kialakítani egy kezelőfelületet és megadni az adatbázis leírásának teljes dokumentációját. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan lehet kialakítani a központosítást, amikor mások által (megfelelő jogosultságokkal) is elérhetővé tesszük az adatbázisban összegyűjtött adatokat. 6. Hasznosítási prioritás meghatározása A hasznosítással kapcsolatban megkezdett munka folytatására, az egyes létesítményekben található másodlagos nyersanyagok konkrét hasznosítási lehetőségeinek meghatározása. A hasznosítással kapcsolatos információk: a mennyiség, a hasznosítás lehetséges típusa, a másodlagos nyersanyag elérhetősége (értsd: már tájrendezett, fedett vagy szabadon hozzáférhető), kereslet, finanszírozási lehetőség stb. alapján célszerű kidolgozni egy hasznosítást mutató paramétert és beépíteni az alaptáblába. Termékek felsorolása: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

2014-es BHKL objektumok veszélyességi besorolása és kockázati rangsorolása; A vizsgálandó földtani képződmények geokémiai laborvizsgálati eredményei; Bányászati hulladékkezelő létesítmények jogi besorolása; Adatszolgáltatások igény szerint; Adatbázis ismertetés és alapdokumentáció; Hasznosítási paraméterek (rangsorolás) az alaptáblában.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Tervkészítés, egyeztetés; Részeredmények: 2015. évi terv és adminisztráció; Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) 24 BHKL objektum paramétereinek kigyűjtése; 2) Adatgyűjtések; 3) Adatgyűjtések; 4) Adatszolgáltatások; 5) Forrásadatok ismertetése, adatbázis rendszerterv; 6) Adatgyűjtés 1) Szűréshez szükséges paraméterek az alaptáblában; 2) Geokémiai adatok; 3) Meddőhányók státuszának rögzítése (1. rész); Részeredmények: 4) Igény szerint adatszolgáltatás; 5) Dokumentáció vázlat; 6) Hasznosítási adatok. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) 24 BHKL objektum veszélyességi szűrése, kockázati besorolása; 2) Adatgyűjtések; 3) Adatgyűjtések; 4) Adatszolgáltatások; 5) Program ismertetés leírása; 6) Adatgyűjtés, beépítés.

166

Részeredmények:

1) 2) 3) 4) 5) 6)

Az objektumok új kockázati besorolása; Geokémiai adatok; Meddőhányók státuszának rögzítése (2. rész); Igény szerint adatszolgáltatás; Adatbázis dokumentáció; Hasznosítási paraméter az alaptáblában.

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az éves tevékenység dokumentálása; Részeredmények: 2015. évi munkák ismertetése, jelentés;

167

8/2015. Földtani veszélyforrások vizsgálata, reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Marsi István

MBFH témafelelős: Vatai József

Projektköltség (millió Ft): 28

Emberhó-ráfordítás: 52,5 hó

Résztvevők

MFGI Zilahi–Sebess L., Taller G., Jánkfalvi A., Pócsik A., Tanács G., Tildy P., Rádi K., Sőrés L., Füsi B., Deák Zs. V., Marsi I., Koloszár L., Markos G., Andó A., Halupka G., Hermann V., Kutasi G., Németh A., Szentpétery I., Zsámbok I., Vikor Zs., Angyal J., Hegyiné Rusznyák É., Vad A., Gál N., Jerabek Cs., Beke Zs., Besnyi A.

Téma ismertetése: A földtani veszélyforrások vizsgálata c. projekt több, nagyrészt egymásra épülő részterületet ölel fel. A projekt keretében elvégzendő feladatok egyik lényegi egysége a különböző földtani veszélyforrás adatok friss, országos adatrendszerének kialakítása. Ez a téma a különböző hatóságoknál, szervezeteknél fellelhető archív felszínmozgás adatok gyűjtését, adatainak feldolgozását, egységesítését, szabványosítását, bevitelét az Országos Felszínmozgás Kataszterbe, továbbá szakmai tartalmuk terepi ellenőrzését, felülvizsgálatát, az MBFH felé történő — részben GIS alapú — adatszolgáltatást, nyilvános részének INTERNET-es közzétételét foglalja magába. A 2010-től kezdődően létrehoztuk az Országos Felszínmozgásos Katasztert, a földtani veszélyforrások térinformatikai (GIS) nyilvántartását, az INSPIRE direktíva útmutatásait követve. Az így létrehozott nyilvántartást elérhetővé tettük mind a témával foglalkozó MFBHMFGI munkatársakkal (belső adatszolgáltatás), mind pedig a társadalom számára (külső adatszolgáltatás). A nyilvántartott adatok teljessége és naprakészsége érdekében megkezdtük az érintett területek terepi felülvizsgálatát (reambuláció) és az egyéb helyeken nyilvántartott (Vis Maior jegyzőkönyvek, alábányászott területek, stb.) adatok körének felmérését és integrálását is a kataszterbe. A 2014-es évben begyűjtöttük a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése Jegyzőkönyveit, a Pécsi Bányakapitányság az irattári szakvéleményeket, az Országos Pince és Partfal Veszélyelhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyveit, valamint kaptunk adatokat a Magyar Közút Nonprofit ZRT-től, továbbá sikeresen felvettük a kapcsolatot a MÁV Híd és Alépítményi Osztályával a tőlük beszerezhető adatok reményében. Ezeknek az új adatoknak folytatjuk a feldolgozását és a releváns információnak a kataszterbe illesztését. A projekt keretein belüli módszertani kutatások — arra alkalmas mintaterületeken — egyrészt a különböző földtani veszélyforrások, lejtőmozgások határainak, típusainak, mozgástörvényeinek modern, térinformatikai keretek közötti vizsgálatát, prognózisát célozzák. Erre építve vizsgáljuk az alkalmazott földtani információk feldolgozásának, átadásának azokat a formáit, melyek támogatni tudják a veszélyeztetett térségek területhasználati-, építési hatósági döntéseit, nagylétesítmények mérnöki tervezését is. A módszertani kutatások első témája a balatoni magaspartok felszínmozgásainak vizsgálatát, azok veszélyeztetettségi kategorizálását, a második egy veszélyeztetett dombvidéki térség tematikus építésföldtani szempontú feldolgozását foglalja magába. 2015 folyamán kiemelt figyelmet fordítunk az adatmegjelenítésre, térképi értékelő, elemző felület fejlesztésére.

168

Adatrendszerek fejlesztése, reambuláció 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás (résztéma vezető: Rádi Károly)  A digitális katasztert a felmerülő problémák és igények függvényében (külső-belső adatszolgáltatások) javítjuk  Az adatbázisban több mező (pl. felszínmozgás típus, beépítettség, növényzet,stb.) kitöltése is listákban (NRZ szótárakban) megadott kulcsszavakkal történik. Ezek a szótárak több esetben átfedő, hibás kifejezéseket tartalmaznak, ezért a szótárakat felülvizsgáljuk, és szükség szerint módosítjuk, bővítjük, valamint az adatbázisban szereplő elavult kifejezéseket az újakra cseréljük. Alapvető lépés a jövőben tervezett webes adatbeviteli felületlétrehozáshoz.  Kataszteri adatok szolgáltatása a reambulációs munkához, frissített adatok betöltése az adatbázisba 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása (résztéma vezető: Rádi Károly)  Vis-Maior jegyzőkönyvek (Országos Pince és Partfal Veszélyelhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyvei) Baranya megye (176 db DOC) adatainak rögzítése a kataszterben.  Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése Jegyzőkönyvek érintett adatkörök felmérése és Somogy megye adatainak (17 db scannelt PDF) leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és XSL konverterek készítése. Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  Pécsi Bányakapitányságtól beszerzett irattári szakvélemények adatköreinek felmérése és a Somogy megye (15 db scannelt PDF) adatainak leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és XSL konverterek készítése. Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  MÁV Híd és Alépítményi Osztályától beszerzett adatok leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és XSL konverterek készítése. Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  Magyar Közút Nonprofit ZRT-től beszerzett adatok felmérése, adatok leképezése az ALFA–NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és xsl konverterek készítése (Sőrés L.). Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe. 3.) Megyei szintű reambuláció (résztéma vezető: Koloszár László)  Az előző évek tapasztalatai alapján 2015 első és második negyedévében befejezzük a Észak-Somogy megyei földtani veszélyforrások adatbázisa alapján 2014 évben reambulált terület felülvizsgálatát, pontosítását.  A GOOGLE Map űrfelvételek és DTA-50 domborzatmodell adatainak együttes értékelésével eróziós-akkumulációs felszíni folyamatelemzést végzünk D-Somogy területén.  2015 folyamán a D-Somogy megyei terület reambulációját végezzük el az összes 2014-ig ismert felszínmozgási adatok alapján.  A terepi ellenőrzéshez az MFGI kéziratos térképei mellett — az űrfelvétel és DDM együttes elemzés adatait is felhasználjuk.  A résztéma keretében végezzük az év folyamán az országban esetlegesen bekövetkező felszínmozgások szakmai vizsgálatát is.

169

Mintaterületeken végzett módszertani kutatások 4.) Balatoni magaspartok vizsgálata (résztéma vezető: Marsi István)  A magaspart-vizsgálatok kialakított módszere szerint 2015-ben egy új mintaterület felülvizsgálatát és értékelését kezdjük meg Balatonföldvár környezetében. A megközelítőleg 1 db 10.000-es EOTR szelvényt lefedő területen elvégezzük a szeizmikus és geoelektromos méréseket, vízvizsgálatokat és terepi ellenőrzést. Az adatok alapján elkészítjük a mintaterület földtani veszélyeztetettségi térképsorozatát.  2015-ben megkezdjük a 2010-14-es balatoni magasparti mintaterületek helyi, regionális döntéstámogató GIS-rendszerének fejlesztését. Ehhez elvégezzük a 201014-es mintaterületek térinformatikai egységesítését. Részvízgyűjtő elemzést és sekélyfúrások segítségével kiegészítő vízmintavételezést végzünk. Az így kapott eredmények segítségével is fejlesztjük a földtani veszélyeztetettségi szakértői rendszert. 5.) Dél-dunántúli mintaterület (résztéma vezető: Marsi István)  A kutatási területen folytatjuk a 2014 során összegyűjtött laboratóriumi elemzési adatsorok mélységegyeztetését a geofizikai adatokkal, s azokból térmodellbe illeszthető kvázi karotázsgörbéket generálunk.  Az 1:10.000-es léptékű térmodellbe épített adatok segítségével vizsgáljuk a negyedidőszaki rétegkorrelációs egységek térbeli kifejlődését. Adatmegjelenítés, térképi értékelő, elemző felület fejlesztése  2015 folyamán a Geoinformatikai főosztállyal együttműködve megszervezzük a külső és belső felhasználók számára a projekt eredményeihez való kényelmesebb hozzáférést. Ennek érdekében csökkentjük a részprojektek adatainak széttagoltságát is.  Fejlesztjük a veszélyforrás adatbázisra támaszkodó térképi értékelési, megjelenítési lehetőségeket  Fejlesztjük a veszélyforrás adatok értelmezését támogató országos, vagy megyei térképi tematikákat.  A felhasználók számára a kataszteri lapok mellett elérhetővé tesszük a megyei reambulációkról készített leírásokat és fényképeket is.  Az adatok bevitelét, feldolgozását a lehetőségeink szerint harmonizáljuk az INSPIREkövetelményekkel.  Az INSPIRE szolgáltatások az Annex III Natural Risk Zones témakörben 2015-ös feladatok: Kockázati zóna (RiskZone), Veszélyzóna (HazardArea), Megfigyelt esemény (ObservedEvent), Veszélynek kitett objektum (ExposedElement) fogalmak és a fogalmak mögötti adattartalom tisztázása (mi áll rendelkezésünkre, mi az, ami más intézmények hatásköre?). A felsorolt rétegekre INSPIRE kereső (CSW), megjelenítő (WMS) és letöltési szolgáltatások (Atom feed) indítása az egyéb résztémák által elkészített adattartalom (meredekség, görbület, területhasználat adatrendszerek GIS feldolgozásából született adatrendszerek) függvényében. Minimum: Megfigyelt események.  Események nagyság szerinti osztályozási rendszerének kidolgozása. A magnitude/levelOfIntensity attribútum szolgáltatáshoz. Ennek alapja a mozgó tömeg mérete (movingMass/volume), illetve az esemény geometriája lehet.

170

Termékek felsorolása: 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás (résztéma vezető: Rádi Károly) • A kataszter folyamatos javítása (üres cellák feltöltése, helyesírás, tartalmi hibák). • NRZ szótárak véglegesítése, SKOS-be illesztése. • Térinformatikai (Arc GIS alapú) adatszolgáltatás az MBFH részére, a frissülő Országos Felszínmozgás Kataszter adatai alapján • Reambulációs leírások és fotódokumentáció adatbázisba történő bevitele, felhasználói megjelenítése 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása (résztéma vezető: Rádi Károly) • Baranya (176 db DOC) Partfalbizottsági jegyzőkönyveiből (Vis maior) az ALFA adatmodell elemeinek megfelelő tartalom kataszterbe illesztése • Somogy megyei Irattári szakvélemények (15 db scannelt PDF) és Supervisori adatlapok (17 db scannelt PDF) az ALFA adatmodell elemeinek megfelelő tartalom kataszterbe illesztése (így Somogy archív anyagainak feldolgozása lezárul). • Partfalbizottsági jegyzőkönyv űrlap készítése az MBFH-val egyeztetve. Formája megegyezne a jelenleg használttal, de a háttérben táblázatos. • Magyar Közút Nonprofit ZRt től kapott anyagból a releváns adatok feltöltve a kataszterbe. • MÁV Híd és Alépítményi Osztályától beszerzett adatok felmérése és rögzítése a kataszterben. 3.) Megyei szintű reambuláció (résztéma vezető: Koloszár László) • É-Somogy földtani veszélyforrás adatbázis reambulálásának befejezése, felújított adatbázis. • Dél-Somogy megyei távérzékelési értékelés elkészítése (GIS-feldolgozás). • Somogy megye D-i része földtani veszélyforrás adatbázisának terepi felmérésének elkezdése, rögzítése. Az adatbázis véglegesítése a következő év első felében történik meg. • Tolna megye pótlólagos reambulációja (1980 utáni adatok). Adatok feldolgozása, adatbázisba történő bevitele. • Somogy és tolna megyei reambulációs leírások és fotódokumentáció 2015-ben feldolgozott részének elkészítése, adatbázisba történő bevitele. 4.) Balatoni magaspartok vizsgálata (résztéma vezető: Marsi István) • 2010-2014 közötti mintaterületek (Balatonfő) tematikus térképsorozatának térinformatikai egységesítése, részvízgyűjtő modellezés, szakértői rendszer fejlesztése (GIS-feldolgozás) • Kiegészítő vízmintavételezés (sekélyfúrásokból), vízelemzés, értékelés (adatok bevitele a részprojekt GIS-rendszerébe + részjelentés) • Balatonföldvár mintaterület vízföldtani vizsgálata —Vízföldtani mérések a balatoni magaspartok területen és azok mozgásveszélyeztetettségi szempontokból való kiértékelése, az adatok bevitele a részprojekt GIS-rendszerébe + részjelentés • Balatonföldvár mintaterület geofizikai vizsgálata — A mérések pontos számát a terepi felvételezés során felvetődő, vizsgálandó szakmai kérdések határozzák meg (előzetes becslés szerint: geoelektromos vonal kb. 1,5 km; szeizmikus vonal kb. 200 m.). — Az elvégzett geofizikai mérések Arc-GIS rendszerbe történő beillesztése, a Balatoni magaspartok részprojekt térmodelljében történő értékelése + részjelentés

171

• • •

Földtani reambuláció (terepi leírás és fotódokumentáció). Terepmodell a balatoni magasparti mintaterületekhez (kb. 16 km2; 1: 10.000) Balatonföldvár mintaterület földtani veszélyeztetettségi térképsorozat elkészítése (4 db M=1:10.000 alap és levezetett térkép elkészítése + részjelentés) — Földtani és észlelési térkép — Felszíni folyamatok térképe — Lejtőfolyamatok térképe — Föltani veszélyforrások kategória térképe

5.) Dél-dunántúli mintaterület (résztéma vezető: Marsi István) • A 2014 során összegyűjtött laboratóriumi elemzési adatsorok mélységegyeztetése a geofizikai adatokkal, kvázi karotázsgörbék generálása, származtatott adatállományok létrehozása (30 fúrás Excel-adatállománya). • A korrelált terepi és geofizikai adatok 3D-modellbe való illesztése (domborzatmodell+30 fúrás Excel-adatállománya). • Rétegkorrelációs és mérési, elemzési adatok tesztelése 3D modellben (grafikus mintaállományok). Adatmegjelenítés, térképi értékelő, elemző felület fejlesztése • Földtani Veszélyforrás Térképrendszer országos, megyei és helyi nézeteinek (layoutok) kidolgozása (Arc GIS-feldolgozás). • Egységesített földtani veszélyforrás jelkulcs (Arc GIS-ben). • 1:100.000-es léptékű országos térképi tematikák beépítése (5-6 tematika; Arc GISfeldolgozás) • Felhasználói elérési pont kialakítása (NET-elérés külső és belső felhasználók számára) • INSPIRE adatleltár és fogalom-meghatározások (XLS-táblázatokban) • Veszélyforrás események mozgó tömeg szerinti osztályainak kidolgozása, országos és megyei ábrázolása (1:500.000 és 1:100.000-es ARC GIS layout-ok) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Digitális terepmodellek építése, archív földtani térképek, légifelvételek georeferálása (Balatoni magaspartok, balatonföldvári terület) • Balatoni magaspartok 2010-2014-es térképsorozatok térinformatikai egységesítése • É-somogyi kataszter ellenőrzése • D-somogyi terület archív felszínmozgások leválogatása, 1980 utáni adatok gyűjtése, feldolgozás megkezdése, a korábbi kéziratos, ebben a témában az adattárban fellelhető térképek összegyűjtése • Magyarország "Földtani Veszélyforrás térképrendszere" (FVF) országos, megyei és helyi nézeteinek kialakítása • Földtani veszélyforrás jelkulcs kiegészítése, egységesítése  Aktualizált felszínmozgás kataszter  1 db terepmodell+georeferált állományok  Balatonfői terület egységesített térképsorozata (4 lap, Részeredmények: 1:10.000)  D-Somogy (reambulálandó terület munkatérképe)  Egységes veszélyforrás jelkulcs

172

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Baranya megye Partfalbizottsági jegyzőkönyveinek feldolgozása • Partfalbizottsági jegyzőkönyv űrlap készítése • Országos térképi tematikák beépítése (2-3) • Megyei terepi ellenőrzés megkezdése (Dél-Somogy) • Földtani terepbejárás, geofizikai mérések, vízföldtani vizsgálatok elkezdése (Balatonföldvár) • DDM-elemzés (Balatonföldvár) • Részvízgyűjtő elemzés megkezdése (Balatonfő) • Kiegészítő vízföldtani mintázás (Balatonfő) • D-somogyi terület távérzékelési munkák megkezdése • 3D modellépítés megkezdése (D-Dunántúl) • Laboradatok mélységegyeztetése, származtatott adatállományok generálása (DDunántúl)

Részeredmények:

    

Aktualizált felszínmozgás kataszter NRZ-fájlok (Baranyai Partfalbizottsági jegyzőkönyvek) Partfalbizottsági jegyzőkönyv űrlapminta Előzetes terepi dokumentáció (D-Somogy) Megkezdett vízföldtani és GIS-feldolgozások (Balataonfő)  Lejtőkategória és lejtőgörbület értékelés (Balatonföldvár)  Előzetes 3D modell és generált adatállományok (DDunántúl)

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Somogy megyei Irattári szakvélemények és suprevisori jegyzőkönyvek feldolgozása • Magyar Közút Nonprofit ZRTés a MÁV adatainak feldolgozása • NRZ szótárak véglegesítése, SKOS-be illesztése • D-somogyi terület távérzékelési munkák befejezése • Megyei terepi ellenőrzés befejezése (Dél-Somogy) • Földtani terepbejárás, geofizikai mérések, vízföldtani vizsgálatok befejezése (Balatonföldvár) • Részvízgyűjtő elemzés befejezése (Balatonfő) • Földtani veszélyeztetettségi térképsorozat szerkesztés megkezdése (Balatonföldvár) • 3D modellépítés, modellezés megkezdése (D-Dunántúl) • Országos térképi tematikák beépítése (2-3)

Részeredmények:

 Aktualizált felszínmozgás kataszter  NRZ-fájlok (Irattári és Supervisor; D-Somogy)  Típusonként, megyénként rendezett közúti és MÁVadatok  Rendezett, SKOS-be illesztett NRZ szótárak (leírás és link)  D-Somogy távérzékelési értékelése 1:100.000 (GISértékelés)

173

 Előzetes terepi, geofizikai, vízföldtani adatok (Balatonföldvár)  3. rendű részvízgyűjtő elemzés (Balatonfő, GISfeldolgozás)  Előzetes földtani és alapadat térkép (Balatonföldvár)  1:100.000-es felszíni kőzetek és agrotopo adatok térképi beillesztése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Megyei terepi adatok feldolgozása (D-Somogy) • Részvízgyűjtő elemzés befejezése (Balatonfő) • Vízföldtani értékelés, szakértői rendszerfejlesztés (Balatonfő) • Geofizikai mérésék kiértékelése, adatok Arc GIS rendszerbe illesztése (Balatonföldvár) • Vízföldtani mérésék kiértékelése, adatok Arc GIS rendszerbe illesztése (Balatonföldvár) • Földtani leírások elkészítése (Balatonföldvár) • Földtani veszélyeztetettségi térképsorozat szerkesztés befejezése (Balatonföldvár) • 3D modellezés folytatása (D-Dunántúl) • Tömegmozgások osztályba sorolt ábrázolása országos és megyei nézetben • Országos Földtani Veszélyforrás Térképrendszer aktualizálása • MBFH 2015 évi adatszolgáltatás véglegesítése • Jelentéskészítés  Aktualizált felszínmozgás kataszter  Megyei terepi dokumentáció és földtani részjelentés (D-Somogy)  Egységesített, fejlesztett földtani veszélyeztetettségi térképsorozat (Balatonfő)  Földtani leírás, geofizikai, vízföldtani részjelentések (Balatonföldvár)  3D modell – 1:10.000-es negyedidőszaki szelvények (D-Dunántúl) Részeredmények:  1:100.000-es felszíni eróziós folyamatok és sekélyfúrás adatok térképi beillesztése  1-1 db 1:500.000-es országos és 1:100.000-es megyei tematikus térkép (tömegmozgások osztálybasorolása)  Országos Földtani Veszélyforrás Térképrendszer (2015-ös frissített adatokkal és fejlesztésekkel)  MBFH adatszolgáltatás előkészítése  2015 évi jelentés

174

9/2015. A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Halupka Gábor

MBFH témafelelős: Vatai József

Projektköltség (millió Ft): 12

Emberhó-ráfordítás: 23,75 hó

Résztvevők

MFGI Nagy P., Pálfi É., Demény K., Jerabek Cs., Tildy P., Tanács G., Rádi K., Pócsik A., Halupka G.

Téma ismertetése: A Táborállás-Dunaújváros közötti szakasz archív adatait beszereztük, ezek előszűrése és adatbázisba szervezése megtörtént. Az adatbázis fúrási, földtani információi a Geoinformatika támogatásával az Intézet adatrendszerébe illeszkedő módon épültek fel. A vízszint és vízhozam idősor adatok a MAVÍZ adatbázisba kerültek. Az adatbázis alapján a térség vízföldtani szerkezetének tisztázása és az adathibák kiküszöbölése földtani szelvények szerkesztése útján lehetséges. A terepi észlelések – vízszint és vízhozam mérések – folytatása az Ercsi-Dunaújváros szakaszon. Az értelmezéshez szükség esetén kiegészítő mintavételek lefolytatása. A kitűzött cél a rendelkezésre álló adatokból olyan értelmezés levezetése, amely rávilágít csapadék-eloszlás, a felszín alatti vizek helyzete, a Duna vízjárása és a felszínmozgások közötti összefüggésekre. Ennek egyik lehetséges eszköze az adatok – a vízföldtani szerkezet, a vízszintmérések, a dunai vízjárás és csapadék idősorok, valamint a felszínmozgások adatainak egységes szemléletű, függvényanalízis módszerével történő elemzése. Másik, ettől gyakorlatilag független módszer a vízháztartás numerikus modellezése és a modell eredményeinek a felszínmozgási adatokkal való összevetése. Feladat a mindkét módszert kiszolgáló alapadat rendszer kiépítése. Ehhez a fúrási adatbázis rétegleírási, vízszintes vetületi és magassági hibáinak kiszűrése, a földtani szelvényrendszer sűrítése és a kapott eredmények egységes feldolgozása szükséges, melynek eredményeként hossz és keresztirányú rétegszelvények segítségével ábrázoljuk a dunaújvárosi terület földtani felépítését. A tavalyi év során a felszínmozgások különböző szeizmikus monitoring technikáit vizsgáltuk. Szakirodalmi kutatást végeztünk a passzív módszerek alkalmazhatóságával kapcsolatban, és teszteltünk különféle aktív forrást használó módszereket. Az eredmények alapján ezek közül a tomográf mérések egy speciális feldolgozása – a megfelelő leválogatás után képezett reflexióerősség szelvényezés – a mozgás gyors detektálása szempontjából perspektivikus. Ahhoz, hogy az alkalmazhatóságot megfelelően vizsgáljuk, szükséges volna egy olyan tesztterület, ahol limitált időtartam alatt mérésekkel végigkövethető a felszínmozgás teljes folyamata. Ehhez egy Budapesthez közeli, felszínmozgással erősen érintett területet célszerű választunk. A jelenlegi ismereteink alapján erre a Duna-parti Kulcs település környezetébe eső felszínmozgásos területet a legalkalmasabb.

175

A tervfeladat a következőket tartalmazza: • A Kulcs település közelébe eső felszínmozgásos területen, a mozgás csapásirányára merőleges, szeizmikus vonal(ak) felvétele • Több hetes időtartamban, összesen 4 tervezett alkalommal szeizmikus mérések végzése • Folyamatos adatfeldolgozás, kiértékelés A mérés célja annak meghatározása, hogy a dunaszekcsői területen tapasztalt anomáliák a felszínmozgásos folyamat mely fázisában detektálhatók egyértelműen más területen is. Amennyiben az anomália a felszínen látható elválási felület megjelenése előtt megjelenik a felvételeken, a módszer a gyakorlatban is kipróbálható. Termékek felsorolása: • 8-12 db földtani szelvény elkészítése • Terepi és archív (felszín alatti vízállás idősorok és rétegsorok) adatbázisok karbantartása, az adatok feldolgozása, • Kb. 200-300 db terepi vízszint és helyszíni fiziko-kémiai paraméter mérése. E terepi észlelések felhasználásával feladatunk egy egységes szemléletű, függvényanalízis módszerével történő adatelemzés, összevetés a felszínmozgási adatokkal. A függvényanalízis segítségével célunk a felszínmozgások, a felszín alatti vizek helyzete és a Duna vízjárása közötti összefüggések értelmezése. • Kutak azonosítása és bemérése GPS használatával, szükség szerint kb. 12 db • Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség szelvények (Kulcs) készítése, feldolgozása, értelmezése. Ezek segítségével a korábbi években a dunaszekcsői projektterületen alkalmazott szeizmikus tomográf mérések speciális feldolgozásának – a megfelelő leválogatás után képzett reflexióerősség szelvényezés – általánosabb alkalmazhatóságát kívánjuk tesztelni. • Kiértékelt és értelmezett szeizmikus szelvények (Kulcs) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Terepi hidrogeológiai mérések folytatása. Kutak azonosítása és bemérése. Földtani szelvények szerkesztése a Geoinformatikai Főosztály segítségével. Az archív felszín alatti vízállás idősorok adatbázisában hibakeresés, validálás célú adatelemzés. Kiszállások várható száma 2 alkalommal 2 ember, 1 alkalommal 3 ember. • Terepi mérések Részeredmények: • Megszerkesztett földtani szelvények • Archív vízállás idősorok elemzése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Egységes adatbázis felállítása, földtani szelvényháló vázának ellentmondásmentes kidolgozása. Terepi hidrogeológiai mérések folytatása. Kiszállások várható száma 4 alkalommal 2 ember, 2 alkalommal 4 ember. • Terepi geofizikai mérések Kulcson, adatfeldolgozás. Kiszállások várható száma 3 alkalommal 4 fő • Kidolgozott földtani szelvényháló váz • Egységes adatbázis Részeredmények: • Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség szelvények

176

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Terepi vízföldtani mérések folytatása. Kiszállások várható száma 6 alkalommal 2 ember és további 2 alkalommal 4 ember. • A földtani, vízföldtani szerkezet részletes ábrázolása a szelvényhálózat besűrítésével. • Terepi geofizikai mérések Kulcson, adatfeldolgozás. Kiszállások várható száma 1 alkalommal 4 fő • Adatfeldolgozás, kiértékelés: A reflexióerősség szelvény anomáliáinak összevetése a felszínmozgási folyamat előrehaladásával (Kulcs) • Részletes földtani, vízföldtani szerkezet • Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség Részeredmények: szelvények • A látható felszíni deformációk és a számszerűsített anomáliaértékek és időbeli megjelenése és változása Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • A terepi hidrogeológiai mérések folytatása. A Dunaújváros-Táborállás szakasz adatainak a vízföldtani szerkezet alapján történő értékelése, a további, numerikus modellezési és adatértékelési tevékenységek folytatásának előkészítése és az eredmények jelentésben történő összefoglalása. Kiszállások várható száma 2 alkalommal 2 ember és 1 alkalommal 3 ember. • Dunaújváros – Táborállás szakasz vízföldtani Részeredmények: szerkezet alapján kiértékelt adatai • Numerikus modellezéshez előkészített adatok

177

10/2015 Felhagyott mélyművelésű bányák alábányászottság adatbázisának építése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Jánkfalvi Attila

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter

Projektköltség (millió Ft): 10

Emberhó-ráfordítás: 12,5 hó

Résztvevők

MFGI Jánkfalvi A., Törös E., Müller T., Hegyiné Rusznyák É., Angyal J., Tanács G., Pócsik A.

Téma ismertetése: 2011-ben fogalmazódott meg ez a projekt, mely a földtani veszélyforrások témakörön belül, az emberi tevékenységhez köthető témacsoportba tartozik. A projekt egy téradatbázist épít, ami katalógusba foglalja a felhagyott mélyművelésű bányákat és azok egyes paramétereit. A munka jelentős részét az adatgyűjtés teszi ki, ami bányakapitányságok, levéltárak anyagainak áttekintését valamint az egyéb adatforrások felkutatását jelenti. A begyűjtött kéziratos térképek alapján a mélyműveléssel érintett területek geometriáját lehet dokumentálni. A földtani környezet ismerete a szöveges dokumentumokkal, jelentésekkel a kapcsolódó alfanumerikus adatbázis alapját képzi, s elvégezhető a veszélyességi kategóriák szerinti besorolás. A munka ennek megfelelően a következő fázisokból áll: - bányakapitánysággal, levéltárral, adattárral való egyeztetés, (dokumentum lista elkészítése) - adatgyűjtés a helyszínen - adatelemzés - alfanumerikus adatbázis töltése, a veszélyességi kategóriák szerinti besorolás elvégzése - térinformatikai feldolgozás, meta adatbázis építés •

2015-ben a következő területek feldolgozására kerül sor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, előkészület Nógrád megyére, valamint a tavalyi évben információ hiány miatt, részlegesen feldolgozott területek (Úrkút, Halimba, Recsk II., Herend) kiegészítése. Megoldás keresése a korábban és az idén digitalizált térképek az MFGI szerveren való elhelyezésére.

Termékek felsorolása: • 30-40 db bányaterület feldolgozása (adat, térkép, shape) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére, törekedve a valaha végzett mélyművelés legnagyobb kiterjedésének rögzítésére Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A 2014-ben részlegesen feldolgozott területek pótlása és a Borsod-Abaúj Zemplén megyei területek számításba vétele. A beszerezhető dokumentumok felmérése. • Beszerezhető dokumentumok listája. Részeredmények: • A részlegesen feldolgozott és/vagy pontosítást igénylő területek kiegészítése, listája.

178

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 10-20 bánya terület adatainak és térképeinek begyűjtése és előzetes értékelése. A 2014- ben részlegesen feldolgozott területek véglegesítése. • Kigyűjtött térképek és dokumentumok archiválása Részeredmények: • Adatok feldolgozása Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: További 10-20 bánya terület adatainak és térképeinek begyűjtése és előzetes értékelése. • Kigyűjtött térképek és dokumentumok archiválása Részeredmények: • Adatok feldolgozása Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A begyűjtött területek részletes értékelése, térképi megjelenítése, jelentés elkészítése, • Adatlapok elkészítése Részeredmények: • Shapefáljok és adatok megjelenítése • Jelentés elkészítése

179

11/2015. Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Jánkfalvi Attila

MBFH témafelelős: Vatai József

Projektköltség (millió Ft): 12

Emberhó-ráfordítás: 29,25 hó

Résztvevők

MFGI Jánkfalvi A., Törös E., Jencsel H., Boda E., Laczkóné Őri G., Matyikó M., Szabadosné Sallay E., Müller T., Barczikainé Szeiler R., Hegyiné Rusznyák É., Tanács G., Pócsik A.

Téma ismertetése: A téma keretében elvégzendő feladat a nemfémes nyersanyag lelőhelyek adatainak pontosítása, kiegészítése, a területek hiányzó sarokponti koordinátáinak kigyűjtése (szükség esetén átszámítása), az adatok adatbázisba feltöltése, térinformatikai megjelenítés. A 2015. évben folytatjuk a munkát a korábbiak során kialakított adatszerkezet megtartásával. A tevékenység egyrészt adatgyűjtés és rendszerezés a numerikus adatok értékelésével, másrészt térinformatikai feldolgozás ArcGIS adatbázis létrehozásával. A feldolgozandó területek listáját az MBFH témavezetővel egyeztetve állítjuk össze az MBFH jelenlegi nyilvántartásai alapján. Az év során a bányatelekkel fedett nyersanyag előfordulások adatainak kiegészítését, pontosítását kell folytatni úgy, hogy az adatrendszer alkalmas legyen a térinformatikai adatbázisban való megjelenítésre: koordináták, vagyonadatok pontosítása, pótlása. Forrásként az MÁFGBA és az egyes bányakapitányságok adattáraiban fellelhető dokumentumokat használjuk fel. 2015-ben elvégezzük a hazai bauxit lelőhelyek (szabad és bányászati joggal fedett) adatainak kiegészítését (262), és folytatjuk a nyilvántartás szerint 1852 bányászati joggal fedett nemfémes ásványi nyersanyag előfordulás feldolgozását. Az idei évben 250 db bányászati terület feldolgozását tervezzük, ami magában foglalja kb. 500-700 db dokumentum feldolgozását. Termékek felsorolása: •

kb. 200-250 db adatbázis rekord (xlsx, excel adatbázis)

•

4-5000 töréspont koordináta (shp, mxd, fájl)

180

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • A feldolgozandó területek kiválasztása • Beszerezhető dokumentumok listájának elkészítése. • Feldolgozandó területek listája • Beszerezhető dokumentumok listája Részeredmények: • Dokumentumok feldolgozásának módszertana (1-2) oldal Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Dokumentumok beszerzése és folyamatos feldolgozása. Részeredmények: • Kb. 100 db bányászati terület feldolgozása Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Dokumentumok beszerzése és folyamatos feldolgozása. Részeredmények: • kb. 100 db további bányászati terület feldolgozása Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Dokumentumok beszerzése és folyamatos feldolgozása. • Területek geoinformatikai feldolgozása, megjelenítése • Jelentés elkészítése • A fennmaradó (kb. 50 db) bányászati terület feldolgozása Részeredmények: • A feldolgozott területek geoinformatikai megjelenítése • Jelentés elkészítése

181

12/2015. A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata és téradatbázisának építése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Falus György

MBFH témafelelős: Lesták Ferenc

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 15,5 hó

Résztvevők

MFGI Szamosfalvi Á., Molnár J., Szeiler R., Sallay E., Rusznyák É.

Téma ismertetése: A hazai szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek gazdasági tényezővé történő fejlesztése érdekében, követve az 31/2009/EK Irányelv útmutatását, valamint a Bányatörvény és a 145/2012 (VII.3) Kormányrendelet vonatkozó útmutatásait, szükséges a kijelölt egységek rendszeres felülvizsgálata. Az első felülvizsgálati periódus lezárásával (2014) a szén-dioxidtárolók részletesebb, a jövőbeni szén-dioxid elárasztás tevékenységét földtani szempontból előkészítő vizsgálatok elvégzése szükséges. A vizsgálatok segítségével a kiszemelt tároló rezervoár részletesebb földtani szerkezete, a tárolásra alkalmas térfogat pontosabb meghatározása, a zárást végző kőzetek állapotának alaposabb megismerése, valamint a rezervoárt elérő kutak állapotának alaposabb ismerete válik lehetővé. Ebben a témakörben, a pontosított földtani kép ismeretében a tároló és fedőkőzetek geokémiai modelljének pontosítása, és a reaktivitási vizsgálatok konkretizált paraméterek mellett történő elvégzése is lényeges 1. A részletező vizsgálatok során létrejött adatok komplex, az Intézet szabályaival konform adatbázisának létrehozása, amely alkalmas az M5/2014. sz. téma eredményei, illetve a további vizsgálatok alapján nyerhető információk befogadására is 2. A projekt során felhalmozódó fúrási ismeret (hibajavított, összehitelesített, újraértelmezett mélyfúrás-geofizikai szelvények) beépítése a „geobank” rendszerbe. Termékek felsorolása: - 40 papír-alapú mélyfúrás szkennelt, digitalizált hiba–javított és újra értelmezett állománya, - 3 szén-dioxidtároló terület (Kenderes, Fegyvernek, Nagykörű) részletező jelentése. CO2tárolás szempontú digitális adatbázis létrehozása, 3 terület feltöltése. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Kenderes szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 2) Kenderes szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése I/ Kiválasztott fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban Részeredmények: II/ A kiszemelt szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes műszaki állapotának ismerete Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Kenderes szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása.

182

2) Kenderes szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 3) Fegyvernek szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 4) Fegyvernek szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Kenderes szén-dioxidtároló területéről II/ Kenderes szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése Részeredmények: III/ Fegyvernek területéről kiválasztott fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban IV/ Fegyvernek szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes műszaki állapotának ismerete Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) M5/2014-es reaktivitás-modellezési feladat eredményeinek alkalmazása. A részletes tároló modell paramétereinek alkalmazásával geokémiai modell pontosítása, és a reaktivitás konkretizált paraméterek mellett történő vizsgálata Kenderes szén-dioxidtároló területéről iIlletve továbbiakban az összes szén-dioxidtároló területről. 2) Fegyvernek szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 3) Fegyvernek szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 4) Nagykörű szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 5) Nagykörű szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Kenderes szén-dioxidtároló területéről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést is. II/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Fegyvernek szén-dioxidtároló területéről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést is. Részeredmények: III/ Fegyvernek szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése IV/ Nagykörű területéről kiválasztott fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban V/ Nagykörű szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes műszaki állapotának ismerete Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Nagykörű szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 2) Nagykörű szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 3) CO2-tárolás szempontú digitális téradatbázis létrehozása, amely alkalmas az M5/2014. sz. téma eredményei, illetve a további vizsgálatok alapján nyerhető információk befogadására 4) Zárójelentés készítése I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Nagykörű szén-dioxidtároló területérő, bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést is. Részeredmények: II/ Nagykörű szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése III/ CO2-tárolás szempontú digitális téradatbázis IV/ Elkészült zárójelentés

183

13/2015. Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Lendvay Pál

MBFH témafelelős: Kovács Gábor

Projektköltség (millió Ft): 12

Emberhó-ráfordítás: 38,25 hó

Résztvevők

MFGI Detzky G., Gulyás Á., Jencsel H., Lukácsy J., Lendvay P., Rádi K., Sőrés L., Vértesy L., Vlasics P.

Téma ismertetése: 1. MBFH adattár (MÁFGBA) adatbázis támogatásának korszerűsítése A cél az MBFH jelentéstári nyilvántartásának olyan szintű korszerűsítése, hogy az új rendszer a végleges állapotában biztosítsa a tartalom lekérdezését és a karbantartási funkciók végrehajthatóságát, interneten keresztül. Ez utóbbiban különös tekintettel a kötegelt adatkezelési műveletekre. A projekt feladata a jelenleg használatban lévő rendszer teljes adattartalmának egyszeri, automatizált átvitele is (ugyanakkor a feladat nem terjed ki az adattartalmak interaktív ellenőrzésére és javítására). A teljes folyamat a következő fázisokból áll: - megrendelői és felhasználói igények felmérése valamint dokumentálása, - rendszerterv-javaslat (adatmodell és funkciók) elkészítése, - rendszerterv véglegesítése szakértői és megrendelői értekezletek alapján, - adatbázis struktúra létrehozása, - felhasználói felület paraméterezése és generálása, - adattranszfer segédprogramok elkészítése és alkalmazása, adatfeltöltés, - elsődleges felhasználói dokumentáció elkészítése, - felhasználók oktatása, - próbaüzem és „finomhangolás” a megrendelő és egyéb felhasználók észrevételei szerint, - végleges felhasználói és fejlesztői dokumentációk elkészítése. 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése (a MÁFGBA számára benyújtott adatszolgáltatások) Az adatszolgáltatások tartalmi és formai szempontból heterogén képet mutatnak. Az ellenőrzés a geofizikai adatok teljessége szempontjából, folyamatos feladat. A 2013– 2014-ben a megszerzett tapasztalatok felhasználásával a beérkezéshez igazodva szisztematikusan végezzük az adatszolgáltatások ellenőrzését. 3. Adatmentések Az adatárba érkező adatokról biztonsági célból másolatot készítünk. A téma keretében a CD/DVD/HDD adathordozók mentése történik USB külső adathordozóra. Az munka egyúttal technikai ellenőrzést is jelent. 4. Az Adattár 2D szeizmikus állományának felmérése, karbantartása, javítások Az Adattár 2D szeizmikus állományának tételes felmérése, a meta-adatok adatbázisának kiegészítése. 5. Az Adattár 3D szeizmikus állományának karbantartása Az előző évi kötelező adatszolgáltatás ellenőrzése, az esetleges hiányosságok feltárása és dokumentálása. Az Adattár 3D szeizmikus állományának tételes felmérése és a meta-adatok adatbázisának kiegészítése. A szelvényfejlécek korrekt kitöltésének ellenőrzése, szükség esetén helyesbítése. A helymeghatározási adatokból a megkutatottsági (felmértségi) térkép pontosítása.

184

A terepi mérés digitális leírását, feljegyzéseit tartalmazó mérési dokumentumok ellenőrzése, felújítása, illetve létrehozása. (Adatkör: 2014. évi adatszolgáltatás, ill. 5 db kiválasztott 3D terület) A kartridzson tárolt 3D mérési felvételekről másolat készítése korszerű (LTO5) mágnesszalagra (4–5 db 3D terület, kb. 500 kartridzs anyagának feldolgozása). A mérési felvételek és a mérési dokumentáció összehangolása a Records.Ffid < = > SPS.X.Ffid kapcsolat alapján. (Adatkör: 2014. évi adatszolgáltatás, ill. 3 db kiválasztott 3D terület.) 6. Az adattárban lévő digitális mélyfúrás-geofizikai adatok tartalmi ellenőrzése Az adattárba digitálisan leadott mélyfúrás-geofizikai adatok fúrásonkénti ellenőrzése és az elvégzett mérések metaadatainak nyilvántartásba vétele. 7. MOL és ELGI vonatkozású 2D szeizmikus adatok újra archiválása. A 2D szeizmikus mérési adatok mentése az évek során úgy erkölcsileg, mint műszakilag elavult régi szalagokról, átírás DVD-re. 2015-re nehezen olvasható, problémás mágnesszalagok maradtak, 400-500 szalag beolvasása vállalható. 8. MOL és ELGI vonatkozású 2D szeizmikus papírdokumentumok kölcsönzésének kiszolgálása. 2014-ban a 2D szeizmikus dokumentumtárból hét alkalommal kölcsönöztek ki, összesen 718 db mérési dossziét, 523 db terítési vázlat tekercset és 511 db delta-Tx menetidő tekercset. Az eddig ismert 2015. évi várható kölcsönzési igény ennél nagyobb volumenű, kb. 1000 db mérési dosszié, 1000 db terítési vázlat tekercs és 1000 db delta-Tx menetidő tekerccsel számolhatunk. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció jelenlegi elhelyezése nem optimális, ezért a kölcsönzés kiszolgálása jelentős munkaerő ráfordítást igényel. Termékek felsorolása: - Adattári adatbázis fejlesztés résztémában: • Rendszerterv javaslat, • Elfogadott rendszerterv, • Üres adatbázis struktúra az adatbázis szerveren, • Működő web alapú felhasználói felület, • Az új rendszerbe átmásolt eredeti adatrendszer, • Elsődleges felhasználói dokumentáció és oktatási segédlet, • Végleges (finomhangolt) rendszer, • Végleges felhasználói dokumentáció, • Fejlesztői dokumentáció. - A beérkezett adatszolgáltatások ellenőrzései alapján összeállított hiánylista a beérkezés-átvétel ütemezésében. - 2014. második és 2015. első félévében CD/DVD/HDD hordozón beérkezett adatok merevlemezre mentett változata és állománylista. - Tartalmilag ellenőrzött és nyilvántartásba vett digitális mélyfúrás-geofizikai mérések - Ellenőrzött és javított szeizmikus adatállományok (200db 2D vonal, 15db 3D terület) - Elavult adathordozókról lementett szeizmikus mérési adatok, 500 db mágnesszalag, 500 db kartridzs átírása - Ellenőrzött, biztonságosan archivált digitális geofizikai adatok

185

A feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Feladatok: 1. MBFH adattári adatbázis támogatásának korszerűsítése • megrendelői igények felmérése és dokumentálása, • redszerterv-javaslat (adatmodell és funkciók) elkészítése, • rendszerterv véglegesítése szakértői és megrendelői értekezletek alapján. 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése A 2014. második félévi, valamint a 2015. március 15-ig beérkezett geofizikai adatszolgáltatások tételes ellenőrzése, hibalisták 3. Adatmentések Adattári adatbázis: - rendszerterv-javaslat, elfogadott rendszerterv Adatszolgáltatások Részeredmények: - hibalista Mentett állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása Időszak 2014. második negyedév Feladatok: 1. MBFH adattár adatbázis támogatásának korszerűsítése • adatbázis struktúra létrehozása, • felhasználói felület paraméterezése és generálása, • adattranszfer segédprogramok elkészítése és alkalmazása, adatfeltöltés, 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése A 2015. június 15-ig beérkezett geofizikai adatszolgáltatások tételes ellenőrzése, hibalisták 3. Adatmentések 4. 2D és 3D szeizmikus adatok karbantartása, ellenőrzés, javítás és másolat készítése 5. Digitális mélyfúrás-geofizikai adatok ellenőrzése Adattári adatbázis: - Üres adatbázis struktúra az adatbázis szerveren - Működő web alapú felhasználói felület - Az új rendszerbe átmásolt eredeti adatrendszer (kb. 175 ezer rekord) Részeredmények: Adatszolgáltatások - hibalista Mentett állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Időszak 2014. harmadik negyedév Feladatok: 1. MBFH adattár adatbázis támogatásának korszerűsítése • elsődleges felhasználói dokumentáció elkészítése, • felhasználók oktatása, • próbaüzem és „finomhangolás” a megrendelő és egyéb felhasználók észrevételei szerint 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése A 2015. szeptember 15-ig beérkezett geofizikai adatszolgáltatások tételes ellenőrzése, hibalisták 3. Adatmentések: A 2014 második félévében beérkezett CD/DVD adathordozók mentése

186

4. 2D és 3D szeizmikus adatok karbantartása, ellenőrzés, javítás és másolat készítése 5. Digitális mélyfúrás-geofizikai adatok ellenőrzése Adattári adatbázis: • Elsődleges felhasználói dokumentáció és oktatási segédlet (kb. 50 oldal és 20 lap PPT), • Fejlesztői dokumentáció (kb. 70 oldal). Részeredmények: Adatszolgáltatások - hibalista Mentett állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Időszak 2014. negyedik negyedév Feladatok: 1. MBFH adattár adatbázis támogatásának korszerűsítése 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése A 2015. december 1-ig beérkezett geofizikai adatszolgáltatások tételes ellenőrzése, hibalisták 3. Adatmentések: A 2015 első félévében beérkezett CD/DVD/HDD adathordozók mentése 4. 2D és 3D szeizmikus adatok karbantartása, ellenőrzés,javítás és másolat készítése 5. Éves jelentés elkészítése Adattári adatbázis: • Végleges (finomhangolt) rendszer, • Végleges felhasználói dokumentáció (kb. 50 oldal), Adatszolgáltatások Részeredmények: - hibalista Mentett állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Éves jelentés

187

14/2015. Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: László István

MBFH témafelelős: Veres Imre

Projektköltség (millió Ft): 9,1

Emberhó-ráfordítás: 39 hó

Résztvevők

MFGI Kis J., Lantos A., László I., Strack T., Szerdahelyi A.

Téma ismertetése: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2012. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák digitálisan beszolgáltatott Műszaki Üzemi Tervtérképeinek szakmai vizsgálatát és ellenőrzését, továbbá 2013. év eleje óta a digitálisan beszolgáltatott Bányaművelési térképek ellenőrzési feladatait is ellátjuk. Mindkét térképtípus esetén a feladat nagyobbik része azonos: a térkép állományt AutoCAD programban megjelenítve részletesen megvizsgálni mérési tartalmában a 10/2010. KHEM rendelet előírásai alapján, különös tekintettel a terepmodell építésének lehetőségére. A 2014. év eleje óta a vizsgálat új szempontjaként figyelembe vesszük a digitális térképek helyesen alkalmazott rétegkiosztását és jelkulcsi elemkészletének használatát is. A Műszaki Üzemi Tervtérképek (MÜT) esetében a több évre vonatkozó tervezés elemeinek vizsgálatát is el kell végezni. Az elmúlt években a vizsgált állományok száma évente összesen kb. 1400 db volt, a 2015. évre is hasonló mennyiséggel számolunk. A feladat és egyes szakaszainak időbeli alakulása csak részben tervezhető. Várható, hogy a Bányaművelési térképek leadásának jelentős része április és május hónapokra esik, tekintettel az április 20-án esedékes leadási határidőre. Ebben az időszakban mérnöki teljesítőképességünk legnagyobb részét a digitális állományok vizsgálata fogja lekötni. A digitális állományok elemzésének nyilvánvaló célja az ásványvagyon éves változásának mérnöki módszerekkel elvégezhető számszerűsítése. A 2013. és 2014. évi digitális állományok felhasználásával térfogatszámításra irányuló vizsgálatsorozat veszi kezdetét. A vizsgálatok célja a bányák éves járadékbevallásában közölt mennyiségek ellenőrzése, a térképezéshez felhasznált mérések összevetésével. A részletes elemzések végzéséről jegyzőkönyv és/vagy önálló jelentés készül. Termékek felsorolása: Minden digitális állomány vizsgálatának végterméke egy-egy elkészített Jelentés, melyet elektronikus küldemény formájában a Bányakapitányság illetékes munkatársa kap, másolatban Veres Imre úr személyében a központi Bányahatóság ugyancsak megkapja. Amennyiben a Jelentés hiányt vagy hibát tárt fel, bányakapitánysági eljárás keretében ismételt adatfeltöltés várható, amelyet vizsgálat alá kell vonni. Összesen kb. 1400 digitális térkép vizsgálatáról szóló Jelentés várható. Minden bánya mérését követően vizsgáljuk a telekhatárhoz és alaplaphoz való viszonyt, ezek megsértését, átlépését jelezzük és igény szerint térfogati kimutatást készítünk.

188

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-20 %-ára, 200-300 db vizsgálandó állományra számítunk Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 50-60 %-ára számítunk, 700-800 db vizsgálandó állomány érkezhet. Nehezen jelezhető előre, különösen a MÜT-anyagok esetében. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-30 %-ára számítunk, 200-500 db vizsgálandó állományra. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-30 %-ára számítunk, 200-500 db vizsgálandó állományra. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le.

189

15/2015. Külfejtéses bányák geodéziai felmérése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: László István

MBFH témafelelős: Veres Imre

Projektköltség (millió Ft): 22

Emberhó-ráfordítás: 46 hó

Résztvevők

MFGI Kis J., Lantos A., László I., Strack T., Szerdahelyi A.

Téma ismertetése: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2010. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák terepi ellenőrző felmérését, a Bányakapitányságoktól kapott éves terveknek megfelelően. A 2015. évre 40-45 bánya mérését tervezzük, melynek végrehajtása jelentős mértékben függ a bányák egyenkénti és együttes méretétől, a mérésekre irányítható munkaerő mennyiségétől, a terepi körülményektől és az időjárástól. A bányák/területek felmérését nagyrészt a Bányakapitányságok terveinek megfelelően, kisebb részét a digitális állományok vizsgálata során szerzett tapasztalatok alapján javasoljuk felmérésre. A terepi munkák időbeli elosztását a 14/2015. projekt ütemezése befolyásolhatja. Az áprilisjúniusi időszakban a mérnöki munkaerőnk legnagyobb részét a digitális térképek vizsgálata kötheti le ebben az időszakban, esetleg később is. Ennek következtében időszakosan csökkenhet a Főosztály terepi teljesítménye. Termékek felsorolása: Minden bánya felmérésének végterméke a felmérési állomány és egy összefoglaló Jelentés. A Jelentések esetenként és az évvégi leadás alkalmával együttesen is az MBFH részére átadásra kerülnek. Minden bánya mérését követően vizsgáljuk a telekhatárhoz és alaplaphoz való viszonyt, ezek átlépését jelezzük és igény szerint térfogati kimutatást készítünk. A teljes évben 40-45 bánya felmérése és Jelentése várható. Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: Részeredmények:

2014. első negyedév 5-10 bánya felmérése Minden felmérésről jelentés

Időszak Negyedév feladatai: Részeredmények:

2014. második negyedév 5-15 bánya felmérése Minden felmérésről jelentés

Időszak Negyedév feladatai: Részeredmények:

2014. harmadik negyedév 15-30 bánya felmérése Minden felmérésről jelentés

Időszak Negyedév feladatai: Részeredmények:

2014. negyedik negyedév 5-20 bánya felmérése Minden felmérésről jelentés

190

16/2015. A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Maros Gyula

MBFH témafelelős: Katona Gábor

Projektköltség (millió Ft): 24

Emberhó-ráfordítás: 47,5 hó

Résztvevők

MFGI Angyal J., Hermann V., Koloszár L., Lantos Z., Markos G., Maros Gy., Marsi I., Matyikó M., Németh A., Orosz L., Péterdi B., Szentpétery I.

Téma ismertetése: A mélyfúrások magmintaraktárakban őrzött kőzetanyaga az ország egyedülálló földtani értéke, mivel a mélyből származó minták mindegyike egyedi, és felbecsülhetetlen tudományos és gazdasági értéket képvisel. Gazdasági jelentőségük az ország földtani felépítéséhez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeni projektek kivitelezésében (pl. megújuló energiaforrások kutatása, nyersanyag-prognózis és -bányászat, mélységi vizek hasznosítása) meghatározó. A munkálatok feladata a magmintaraktárakról szóló együttműködési megállapodás alapján - részvétel a raktárak működtetésében. Ennek keretében ebben az évben a következő munkákat tervezzük: - a mintaanyag állapotának tételes felülvizsgálata Szépvízéren a XIII és XVIII. számú csarnokban, - a mintaanyag tételes felülvizsgálatának megkezdése Rákóczitelepen, - a magmintaraktárak számítógépes adatbázisának karbantartása. A projekt keretében elvégzett munkáról jelentés készül az MBFH számára digitális (pdf) és nyomtatott formában. Termékek felsorolása: Szépvízér raktár XIII és XVIII. csarnokának tételes felülvizsgálata ~4000 magláda erejéig, az adatbázis karbantartott változata. Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - A felmerülő mintabevételezési munkák lebonyolítása. - Az éves munkákhoz szükséges szerződések megkötése - Infrastrukturális felmérés és felújítási igények megfogalmazása Rákóczitelepen a felülvizsgálat megkezdésének biztosítása érdekében - Részvétel a Rákóczitelepen építendő magminta tároló építmények tervezésében. Részeredmények: Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - Állandó személyzet alkalmazása a raktár felülvizsgálatának gyorsítására - Egyetemisták nyári gyakorlatához az adminisztratív feltételek megteremtése,

191

tárgyalások és megállapodások az ELTE, PTE és/vagy a Miskolci Egyetem gyakorlatvezetőivel. - A tételes felülvizsgálat megkezdése Szépvízéren 1000 magláda felülvizsgálatával. Részeredmények: Karbantartott adatbázis Időszak 2014. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - A magládás mintaállomány tételes felülvizsgálatának befejezése Szépvízéren mintegy 3000 magláda mennyiségben. - A magládás mintaállomány tételes felülvizsgálatának elkezdése Rákóczitelepen mintegy 1000 magláda mennyiségben. Részeredmények: Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - A magládás mintaállomány tételes felülvizsgálatának folytatása Rákóczitelepen mintegy 2000 magláda mennyiségben. - A magmintaraktárak számítógépes adatbázisának frissítése - Évzáró jelentés az MBFH részére Részeredmények: Évzáró jelentés

192

17/2015. Intézményi metaadat-szolgáltatás és -fejlesztés Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Gulyás Ágnes

MBFH témafelelős: Dr. Kovács Gábor

Projektköltség (millió Ft): 6

Emberhó-ráfordítás: 24 hónap

Résztvevők

MFGI Bujdosó É., Csabafi R., Deák Zs. V., Gulyás Á., Gúthy T., Juhászné Tóth Zs., Füsi B., Kovács A. Cs., Paszera Gy., Redlerné Tátrai M., Sőrés L., Tildy P., Tanács G., Tóth I., Vértesy L.

Téma ismertetése: Cél: a földtani adatvagyon hasznosulásának támogatása. Metaadat szintű áttekintést készítünk a közös intézményi adatvagyonról: ez az ADATRENDSZER-NYILVÁNTARTÁS. A folyamatban lévő állami és MBFH projektek által termelt adatokat nyilvántartjuk és ezek metaadatait adatbázisba illesztjük. Kiszolgáljuk a projektek adatigényeit. A feladataink súlypontja: • metaadatbázisok építése, töltése; • adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, INSPIRE-kompatibilitás megteremtése • az adatok hasznosulásának segítése, átláthatóság, kezelhetőség fejlesztése. 2015. évi feladatok 1. ADATRENDSZER-NYILVÁNTARTÁS: Közös használatú intézeti adatrendszerek metaadatbázisának frissítése, kiegészítése, aktualizálása, fejlesztése (MFGI, MBFH adatok) Az intézeti adatrendszerek áttekinthetőségének megteremtése céljából 2011-ben megalapozott, majd azóta több lépcsőben fejlesztett, kiegészített intézményi Adatrendszernyilvántartás aktualizálása, a 2014. évi változások átvezetése, mező és tétel kiegészítések. 2. Az MBFH Adattár (MÁFGBA) jelentéstára metaadatainak kiegészítése a CHkutatáshoz kapcsolódó jelentésekre: A MÁFGBA jelentéstári nyilvántartás Szénhidrogén-kutatás téradatai (CH-Jel_GIS) A MÁFGBA szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó jelentéseinek térinformatikai kereshetőségét is lehetővé tevő állomány (CH-Jel_GIS) kiegészítése a 2014. második félévében, illetve 2015ben nyilvántartásba vett tételekkel. A korábban bekerült duplum tételek kiszűrése, javítások. 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés 2015-ben folytatjuk az INSPIRE adatszolgáltatással kapcsolatos fejlesztési munkákat az ásványi előfordulások, energiaforrások és természeti kockázati zónák nyilvántartásának további szabványosítása terén. a.) A fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás elindítása a GEOBANK fúrási adatbázisra és az Országos Mélyfúrás-geofizikai adatbázisra támaszkodva. A „2.5 ALFA adatbázis módszertani fejlesztés” eredményeire támaszkodva online transzformáción alapuló letöltési szolgáltatást indítunk. (GE.Borehole és GE.BoreholeLogging rétegek) b.) INSPIRE adatszolgáltatás indítása az MBFH bányatelek nyilvántartási adataira támaszkodva. A munka az INSPIRE Annex III Mineral Resources témakör bányák (MR.Mine),

193

ásványi előfordulások (MR.MineralOccurence) és a bányászati tevékenység (MR.MiningActivity) rétegeire szolgáltatja a szükséges minimumot. A feladatokat összehangoljuk a Minerals4Eu projekt igényeivel. c.) Az MBFH-s tematikák MBFH-szerverre telepítésének (MFGI-oldali) előkészítése (terv). A természeti kockázati zónákkal kapcsolatos INSPIRE fejlesztési feladatokat a „Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja” című témában végezzük. Kapcsolattartás nemzetközi szinten (Inspire konferencia, JRC, One Geology stb) 4. Projektek adatigényeinek kiszolgálása: koncessziós témák A 2015. évre betervezett szénhidrogén (6 db vizsgálati terület), geotermikus (1 db koncesszióra javasolt terület), szén (2-3 db) vizsgálati, ill. koncesszióra javasolt területek (összesen várhatóan 10 db) érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálataihoz kapcsolódó felmértségi fejezetek, mellékletek, ábrák elkészítése az 1. fordulóra és a 2-3. forduló előtti ellenőrzése, szükség szerinti frissítése. (Feladat: Koncesszióra javasolt területek, vizsgálati területek előkészítése, felmértséghez kapcsolódó fejezetek, táblázatok, térképek, koncessziós kiírás előkészítés, koncessziós adatcsomag előkészítésben részvétel.) A többi téma esetén a betervezett munka az adott projektnél jelenik meg. 5. A geofizikai felmértségek kezelése, kiegészítése, új adattípusok A geofizikai felmértségek naprakész szolgáltatása alapvető kötelezettség. Ez alapján lehetséges mind az MBFH saját, mind a külső adatszolgáltatási igények és kötelezettségek teljesítése. 2D, 3D szeizmikus reflexió felmértség Karbantartás: új mérések bevitele, adattábla kiegészítés, hibajavítás, az MFGI-ben, MÁFGBAban elérhető digitális állományok felmérésének frissítése, kiegészítés. A 3D felmértség felbontása: a terepi (mérési) adatok és a és feldolgozott adatok nyilvántartásának szétválasztása (ezzel az ismételt feldolgozások áttekinthetőségének biztosítása). A szeizmikus rész-adatszetek aktualizálása: Landmark, MBFH szolgáltatott, újraarchivált szeizmikus mérési adatok, Koncessziós munkaállomás felmértség . Új adatrendszerként: Szeizmikus felületi hullám mérések felmértsége A jobbára mérnökgeofizikai célokat szolgáló szeizmikus felületi metaadatainak elkészítése (Mérnökgeofizikai F. mérései).

hullám

mérések

Légi geofizikai mérések A légi geofizikai felmértség WFS, WFS szolgáltatás elindítása. Magnetotellurikus felmértség kiegészítése, szelvények és jelentések. A geofizikai felmértségi állományok kezelése, megjelenítése Az ALFA adatbázis és az eddig használt eszközök, pl. ESRI környezet kapcsolatának koncepcionális és gyakorlati kidolgozása, optimalizálása. 6. Adatlapok A 19/2014. téma keretében összeállított MBFH Adatszolgáltatási kísérőlap beüzemelése. A beérkező adatszolgáltatások adatainak beírása és konvertálása adatbázis számára.

194

7. eJelentéstár Az elmúlt években, az intézeti információs rendszer hatékonyságának javítása során nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős mennyiségű dokumentáció nem került központi nyilvántartásba, sem az intézetben, sem az MÁFGBA-ban. A 2014 első félévében az M3/2013 téma keretében végzett munka során • szkennelés útján jelentős mennyiségű (631 db) dokumentum került feldolgozásra, amelyekről a fenti metaadatok rögzítésre kerültek; • kidolgozásra került az eJelentéstár optimális adatbázis szerkezete (\\samba\Public\Projektek\ADATTERINFO\_eJelentestar\eJelentestar_minta.xls). Jelentős mennyiségű, digitális formátumú jelentés gyűlt össze az MFGI különböző szerverein, korábbi gyűjteményekben (KINGA). 2012 óta érvényes rend szerint az intézetben született jelentések digitális formában is tárolásra kerülnek. 2014-es feladatként összegyűjtésre kerülnek a részállományok, egy célszerűen kialakított könyvtárstruktúrában. Részmunkák: • Metaadatszerkezet módosítása (ha kell); • Adatkör felmérése, jelentéslista összeállítása. • ALFA és MBFH adattár adatbázis kapcsolat rendezése Az „M-2/2014: Digitális jelentések tárolási rendszerének fejlesztése, szabadszöveges szűrési lehetőség megteremtése” projekt keretében kidolgozásra és tesztelésre kerül egy rendszer, mely lehetővé teszi a szkennelt és digitális formátumban elérhető jelentésekből a metaadatok és kulcsszavak kigyűjtését, valamit a szabadszöveges keresést. A tesztelés tapasztalatai alapján kialakításra kerül a jelentések feldolgozásának részletes ütemterve. A kidolgozott ütemtervet követve megkezdjük a jelentések feltöltését és feldolgozását. A feldolgozott jelentések kigyűjtött metaadatait és kulcsszavait összekapcsoljuk az eJelentéstárral és az ALFA adatbázissal. Termékek felsorolása: 1. Adatrendszer-nyilvántartás: naprakész intézeti adatrendszer nyilvántartás döntéshozók és szakemberek munkájának támogatására (Adatrendszerek.xls) 2. CH-Jel_GIS: naprakész „CH-jelentés – internetes térkép (WMS), térképi alakzat (WFS) szolgáltatása belső linuxos tesztszerveren 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés: a. Fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás elindítása a GEOBANK fúrási adatbázisra és az Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisra támaszkodva b. Bánya, ásványelőfordulás, bányászati tevékenység körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából 4. Koncessziós témák kiszolgálása: felmértség fejezetek a szénhidrogén, geotermikus, szén vizsgálati és koncessziós jelentésekbe, koncessziós kiírások, adatcsomaghoz geofizikai adatlisták 5. Naprakész geofizikai felmértségek: - aktualizált 3D reflexiós felmértség (terepi adatok) - aktualizált 3D reflexiós felmértség (feldolgozott adatok) - aktualizált 2D reflexiós felmértség - szeizmikus felületi hullám mérések felmértsége elkészül; 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzemű használatban kipróbálásra kerül 7. eJelentéstár 1. verzió elkészül

195

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Negyedév feladatai: 0. Tervezés 1. Adatrendszer-nyilvántartás: Adatkiegészítés (2014. évi terv eredmények) 2. CH-Jel_GIS: a MÁFGBA nyilvántartásba vett 2014. évi új tételek beépítése 4. Koncessziós témák adatigényeinek kiszolgálása: CH: Fedémes, Balaton, Somogyvár 5. Geofizikai felmértség: 2D/3D reflexiós felmértség aktualizálása, frissítése. 3D reflexiós felmértség terepi és feldolgozott tömbök felmértségének elkészítése, frissítése (rendelkezésre álló adatok alapján)

Részeredmények:

1. Kiegészített adatrendszer-nyilvántartás 2. 2014. évi új tételek a CH-Jel_GIS-ben 4. Fedémes, Balaton, Somogyvár terület koncessziós jelentés- részfejezetei 5. Aktualizált 2D/3D szeizmikus felmértségek

Időszak 2015. második negyedév 2. negyedév feladatai: 1. Adatrendszer-nyilvántartás: Adatkiegészítés, hiánypótlás 4. Koncessziós témák adatigényeinek kiszolgálása: CH: Elek, Somogyszob, Csanádpalota

Részeredmények:

1. Javított, kiegészített adatrendszer-nyilvántartás 4. Elek, Somogyszob, Csanádpalota terület koncessziós jelentés-részfejezetei

Időszak 2015. harmadik negyedév 3. negyedév feladatai: 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés: Fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás elindítása 4. Koncessziós témák adatigényeinek kiszolgálása: CH: Őrség, CH/GT/szén: később pontosítandó területek 5. Geofizikai felmértségek: MGF felületi hullám mérések metaadatai 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzem

Részeredmények:

3. INSPIRE adatszolgáltatás a fúrási és mélyfúrásgeofizikai adatokra 4. Őrség, CH/GT/szén: később pontosítandó területek koncessziós jelentés-részfejezetei 5. Felületi hullám mérések metaadatai (MGF adatai) 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzem

196

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 4. negyedév feladatai: 0. Záródokumentáció 1. Adatrendszer-nyilvántartás: Adat-kiegészítés (a leadási határidő előtt 2 héttel leadott 2015. évi terv eredmények beépítése) 2. CH-Jel_GIS: a MÁFGBA nyilvántartásba vett 2015. évi új tételek beépítése 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés: b.) Bánya, ásványelőfordulás, bányászati tevékenység körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából c.) Az MBFH-s tematikák MBFH-szerverre telepítésének (MFGI-oldali) előkészítése (terv). 4. Koncessziós témák adatigényeinek kiszolgálása: CH/GT/szén: később pontosítandó területek 5. Geofizikai felmértségek: – 2D/3D reflexiós, VSP felmértség aktualizálása, frissítése. 3D reflexiós felmértség terepi és feldolgozott (migrált) tömbök felmértségének elkészítése, frissítése (rendelkezésre álló adatok alapján) – MT felmértség aktualizálás 7. eJelentéstár 1. verzió, tervek, dokumentáció, megvalósítás

Részeredmények:

0. Záródokumentáció 1. A leadási határidő előtt 2 héttel leadott 2015. évi terv eredmények az Adatrendszer-nyilvántartásban 2. :A MÁFGBA nyilvántartásba vett 2015. évi új tételek a CH-Jel_GIS-ben 3. INSPIRE: b.) INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából c.) Terv az MBFH-s tematikák MBFH-szerverre telepítésének (MFGI-oldali) előkészítésére 5. CH/GT/szén: később pontosítandó területek koncessziós jelentés-részfejezetei 6. Aktualizált 2D/3D reflexiós, VSP, MT felmértségek 7. eJelentéstár 1. verzió, tervek, dokumentáció, megvalósítás

197

18/2015. Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Orosz László

MBFH témafelelős: Kovács Gábor

Projektköltség (millió Ft): 17

Emberhó-ráfordítás: 23 hó

Résztvevők

MFGI Angyal J., Halupka G., Hegyiné Rusznyák É., Kutasi G., Lajtos S., Németh M., Orosz L., Simó B., Szeiler R., Szőcs T., Tihanyiné Szép E., Vad A., Vikor Zs.

Téma ismertetése: 1. Geoinformatikai szolgáltatások A projekt ezen része hivatott kiszolgálni az MBFH témák során keletkező főleg GIS, kisebb részben informatikai igényeket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a projekt feladata még • a párhuzamosságok felfedése és kiküszöbölése; • tartalmilag harmonizált, struktúrájában és nevezéktanában egyésges adatbázisok létrehozása; • az egységes adatbázis-kezelési és GIS adattárolási szemlélet képviselete; • projektek közti együttműködés segítése; • a metaadat-szolgáltatás hatékony előkészítése. 2. Fúrási adatvagyon – GeoBank - karbantartása A projekt alapfeladata az intézményrendszer fúrási adatbázisainak rendszeres bővítése és szinkronizálása, különös tekintettel a GeoBank és az adattár (OFGBA)i fúrásnyilvántartási törzsállomány viszonyára. Cél, hogy a még csak a projekteknél lévő, önálló táblákban, elavult adatbázisokban fellelhető - számos esetben egyedi - anyagot egységes adattárolási elvek szerint kezeljük. Ugyanilyen hangsúlya van a már GeoBankban fellelhető adatok elérhetővé tételének legcélszerűbb megoldása. 2015-ben az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, továbbképzésre. Termékek felsorolása: • •

•

projekteknél megvalósult GIS termékek (térképek, leválogatott adatsorok, stb.) GeoBankba beépülő új tematikák o új magraktári adatok (Szépvízér 2015-ös terepi munka) o Budapesti sekélyfúrások vízkémiai adatsor bővítése o kútadatkörhöz tartozó újabb tematikák beépítése: termelési adatok o sekélyfúrási adatkör tartalmi javítása, ellenőrzése Halupka Gábor irányításával  makroleírások (pdf-ek) tényleges adatbázishoz rendelése  DDtul+Kisalföld+Balaton: betöltött adatok ellenőrzése, a rendelkezésre álló adatok felkutatása, a nem betöltött adatok betöltése.  a teljes sekélyfúrási attribútum lista ellenőrzése, javítása (GeoBankban)  koordináta nélküli fúrások (485 db) helyének meghatározása  hiányzó makroszkópos leírások beszkennelése (és frs_id-hez rendelése)  95/105-ös probléma megoldásának módszertanát kidolgozni  az egyes rétegekhez kőzettani besorolás készítése  paraméterezhetőségi igények fogadása felkészülni: mely új paraméterekre van igazén szükség - felhasználói bejelentést, ötletelést lehetővé tenni, illetve erre reagálni OFGBA szinkronizálás sűrítésének (évente többször) kialakítása (módszertan, dokumentáció, jegyzőkönyv)

198

• • •

Felhasználói kézikönyv és naprakész Help a GeoBank felhasználói felületéhez Továbbfejlesztett térképi fúráskereső, mely az MBFH adattári kikérést hivatott segíteni Metaadat generálás minden betöltött adatkörről

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Elmaradt, 2014-es projektek termékeinek betöltése 2. A projektindítókon témaindítókon való részvétel 3. Feladatok összesítése, átfedések felmérése 4. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 5. Oktatás Párhuzamosságok felmérése Adatbetöltések: - 2014-es projektek eredményeinek betöltése Részeredmények: - OFGBA szinkronizálás - Szépvízéri adatok (2014-es terepi munka) betöltése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. Sekélyfúrási ellenőrzések elvégzése 3. Szépvízéri munkavégzés előkészítése 4. Adatbetöltés 5. Oktatás OFGBA szinkronizálás Kútadatkör állapotának felmérés és a betöltés előkészítése Adatbetöltések: - Budapesti sekélyfúrások vízkémiai adatok Részeredmények: - Országos sekélyfúrási adatkör hiányzó és/vagy előkerült adatainak betöltése - Offline adatbázis Szépvízérre Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. Sekélyfúrási módszertani fejlesztések kidolgozása 3. Adatbetöltés 4. Oktatás Felhasználói kézikönyv és naprakész Help a GeoBank felhasználói felületéhez Részeredmények: Továbbfejlesztett térképi fúráskereső, mely az MBFH adattári kikérést hivatott segíteni Adatbetöltések: - Kútadatkör termelési adatainak betöltése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. Adatbetöltés 3. Oktatás Adatbetöltések: - OFGBA szinkronizálás Részeredmények: - Záró projektek végtermékeinek betöltése

199

19/2015. Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységiterhelhetőségi vizsgálatok végzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Gyuricza György

MBFH témafelelős: Farkas István

Projektköltség (millió Ft): 17

Emberhó-ráfordítás: 85,5 hó

Résztvevők

MFGI Andó A., Babinszki E., Balázs R., Barczikayné Szeiler R., Bodor E., Demény K., Füri J., Gál N., Gyuricza Gy., Halupka G., Kercsmár Zs., Kerékgyártó T., Koloszár L., Laczkóné Őri G., Lajtos S., Müller T., Nádor A., Németh A., Piros O., Püspöki Z., Selmeczi I., Selmeczi P., Szabadosné Sallay E., Szentpétery I., Szlepák T., Szőcs T., Tolmács D., Tóth Gy., Ujháziné Kerék B., Varga R., Végh H., Zsámbok I.

Téma ismertetése: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 50. § (5) bekezdése alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke több nyersanyag kutatására és kitermelésére zárttá minősítette az ország területét. A Bt. értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével —, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megbízása alapján a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Nemzeti Környezetügyi Intézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MBFH közreműködésével végzi el. A véglegesített jelentés a koncessziós pályázati kiírás műszaki dokumentációjának részét képezi. A projekt feladata: 1, A „komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat” feladatainak összehangolása és támogatása. 2, A bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett földtani, szerkezetföldtani, környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföldvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, településrendezési, közlekedési, valamint ásványvagyon-gazdálkodási szempontok vizsgálata. Közreműködés a 2/2015 projekttel (Szénhidrogén potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése) szénhidrogén vizsgálati területek, a 3/2015 projekttel (Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének építése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése) kőszén vizsgálati területek, valamint igény esetén az 1/2015 projekttel (Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése) geotermikus vizsgálati területek több lépésben készülő tanulmányainak és jelentéseinek írásában, az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok elkészítésében és az előrehaladási változatok összeállításában. Együttműködés a 18/2015 projekttel (Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása) a bányászati események és bányajogra vonatkozó információk feldolgozása kapcsán. 3, A hatósági és nyilvános vélemények feldolgozása, az ezek kapcsán szükségessé vált módosítások elvégzése. A hatósági adatszolgáltatás keretében érkezet információk feldolgozása. 4, Az elkészített, szénhidrogén és kőszén érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok szerkesztése, a lektori tevékenységgel együtt.

200

Termékek felsorolása: Részvétel nyolc szénhidrogén és két kőszén vizsgálati tanulmány elkészítésében, valamennyi komplett szerkesztése a miniszteri jelentés változatig. Egy geotermikus tanulmány általános részeinek írása (a 2. és 3. pontokban felsorolt témákban), vagy részvétel további egy szénhidrogén, vagy kőszén vizsgálati tanulmány elkészítésében, utóbbi két esetben komplett szerkesztésük a miniszteri jelentés változatig. Feladatok ütemezése1: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: — Az előző évről átfolyó munkák folytatása, ill. befejezése — Hatvan, Fedémes és Balaton szénhidrogén területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 3 db vizsgálati tanulmány, Részeredmények: 3 db jelentés tervezet és 2 db vizsgálati jelentés elkészítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések elkészítése — Somogyvár, Elek és Somogyszob szénhidrogén területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 3 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében) Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések elkészítése — Csanádpalota és Őrség szénhidrogén területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 2 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében) Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek elkészítése — A Dorogi-medence és egy választott másik kőszénterület vizsgálati tanulmányainak elkészítése — Egy geotermikus-, szénhidrogén- vagy kőszén terület vizsgálati tanulmányának elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 3 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében)

1

Az ütemezés, az egyes területek sorrendje az év során változhat; illetve más ásványi nyersanyagra irányuló igény szerinti vizsgálatok is előtérbe kerülhetnek.

201

20/2015. Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Balázs Regina

MBFH témafelelős: Veres Imre

Projektköltség (millió Ft): 3

Emberhó-ráfordítás: 6 hó

Résztvevők

MFGI Balázs R., Kovács Zs., Kovács A., Tóth Gy., Szalkai Á., ill. az adott témában szakértő munkatársak

Téma ismertetése: A megkereséseket nem lehet előre tervezni. Az alábbi területeken várható szakértői munka kérése: - nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények kijelölése és földtani alkalmassági vizsgálata - nukleáris létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata - hagyományos és nem-hagyományos szénhidrogének, más nyersanyagok kutatási zárójelentéseinek, egyéb kutatási dokumentációinak szakmai véleményezése - MBFH felkérése alapján közreműködés jogszabály-előkészítésben.

Termékek felsorolása: Szakvélemény, szakértői vélemény, javaslat, értékelő jelentés stb. – a megkeresésnek megfelelően.

Feladatok ütemezése: Ütemezés előre nem adható meg, az egyes feladatok végrehajtása általában azonnali cselekvést igényel. Az elkészült munkák számbavételét negyedévente végezzük.

202

21/2015. Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Kovács Attila Csaba

MBFH témafelelős: Farkas István

Projektköltség (millió Ft): 8

Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Csabafi R., Gúthy T., Hegedűs E., Lukácsi J., Kovács A. Cs., Tóth I., Török I., Vlasics P.

Téma ismertetése: Az MFGI és az MBFH Adattára is jelentős számú digitális formátumú szeizmikus állománnyal rendelkezik. Számos szabadon felhasználható szoftver – melyek közel azonos képességűek, mint a professzionális alkalmazások – áll rendelkezésre a szelvények megtekintésére. Az Adattári szolgáltatás kibővítése megtörtént egy olyan speciális munkaállomással, amelyen megnézhetők a digitális formában rendelkezésre álló szeizmikus terepi felvételek és feldolgozott szelvények. A munkaállomáson a szeizmikus szakemberek és az érdeklődő megtekinthetik az elérhető anyagokat, amely elősegíti a döntésüket az információk megrendeléséhez. A rendszer alkalmassá tehető, más geofizikai módszer digitális állományainak biztonságos bemutatására is. Az elérhető anyagok körének további bővítése megtörténhet nem csak 2D terepi anyagokkal, hanem feldolgozott szelvényekkel és 3D terepi regisztrátumokkal is. Elképzeléseink szerint a jelenleg elérhető 462 db terepi 2D szelvények körét 300 db újabb vonallal bővítjük. A 3D terepi anyagok számát további legalább 5 terepi 3D méréssel bővítjük (a munkaállomáson elérhető tárkapacitás függvényében). Természetesen az adatok bővítésével az ezek helyét bemutató térképi állományok frissítését is elvégezzük. Termékek felsorolása: További kb. 300 db 2D terepi szeizmikus anyag elérhetővé tétele. Legalább 5 3D terepi mérés elérhetővé tétele. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 3D terepi anyagok adatárból való kikeresése és beolvasása. A rendszer folyamatos tesztelése. Részeredmények: A rendszer üzeme és folyamatos adatokkal való bővítése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 3D és 2D terepi anyagok elérhetővé tétele. A rendszer folyamatos tesztelése. Részeredmények: A rendszer üzeme és folyamatos adatokkal való bővítése Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 2D terepi anyagok elérhetővé tétele. A rendszer folyamatos tesztelése. Részeredmények: A rendszer üzeme és folyamatos adatokkal való bővítése Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 2D terepi anyagok elérhetővé tétele. A rendszer folyamatos tesztelése. Részeredmények: A rendszer üzeme és folyamatos adatokkal való bővítése

203

22/2015. Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti témavezető: Horváth Zoltán

MBFH-témafelelős: Katona Gábor

Projektköltség (millió Ft): 7

Emberhó-ráfordítás: 14,25 hó

Résztvevők

MFGI Boda E., Gulyás Á., Horváth Z., Kovács Zs., Lantos Z., Püspöki Z., Sári K., Török K., Zilahi-Sebess L.

Téma ismertetése: Az ásványvagyon osztályozási rendszerek alapját képezik az országos ásványi nyersanyag nyilvántartásnak. Globális és EU szinten is egyre határozottabb igény mutatkozik a korszerű, egységes ásványvagyon osztályozási, jelentéstételi és nyilvántartási szempontok alkalmazására. A korábbi években elvégeztük a legfontosabb nemzetközi szabványok, kódok és az az ásványvagyon osztályozási keretrendszer (UNFC) térképezését, fordításokat, illetve a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal konzulenseivel egyeztetéseket végeztek a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Bányászati Szövetség szakembereivel. Az eredményeink között szerepel a korszerűsítéshez szükséges új fogalomtár mindegyik ásványi nyersanyag vonatkozásában (szénhidrogének, geotermia, szén-dioxid elhelyezés, szenek, nemfémes szilárd és ércek), illetve a kapcsolódó dokumentumok, amelyek elősegítik a korszerűsítés bevezetését (pl. adatszolgáltatási űrlap, koncepció, módszertan). Teszteket végeztünk a jelenlegi hazai nyilvántartásban szereplő ásványi nyersanyag mennyiségekre és a tapasztalatainkat a javaslatainkba beépítettük. 2015-ben konkrét területek nyersanyag-specifikus vizsgálatával folytatjuk az átminősítési teszteket. Szénhidrogének esetében kiterjesztett területen (pl. Dél-Alföld részmedencékkel), geotermia esetében adott területre történő modellezéssel kiegészítve, szenek kapcsán egy bizonyos területre összepontosítva (Dubicsány), nemfémes szilárd kapcsán egy nagyobb területen (alföldi megyék), ércek esetében is további érc előfordulások (pl. Rudabánya és Martonyi előfordulás) vizsgálatával folytatjuk a teszteket. Ezen kívül folytatjuk a szakmai konzultációt a Magyar Bányászati Szövetséggel ásványi nyersanyag csoportonként elkülönítve (geotermia, szenek, nemfémes szilárd és ércek), s a tapasztalatokat felhasználjuk. Elkezdjük felépíteni az Útmutatót a szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában az orosz CRIRSCO szabvány szerinti harmonizációt leíró GKZ (2010) alapján. Az ércek kapcsán a hasadóanyagokra vonatkozó, az OECD Nuclear Energy Agency és az International Atomic Energy Agency által kiadott „Vörös Könyv” Magyarországra, illetve az ásványvagyon osztályozásra vonatkozói részeit vizsgáljuk meg és építjük be a projekteredmények közé. A többi MBFH projekttel (szén, érc, nemfémes, szénhidrogén és geotermia potenciál-felmérések) a szinergiák, illetve a UNECE-EGRC és a PERC Munkacsoport munkájának a követése is fontos tényezők a körültekintő és megalapozott eredményeket tartalmazó zárójelentéshez. Az UNECE_EGRC munkájához kapcsolódva részt veszünk az IGA (International Geothermal Association) e célból felállított munkacsoportjában, ahol ajánlást dolgozunk ki a UNFC-2009 osztályozási rendszer megújuló/geotermikus energiára való kiterjesztésére és globálisan alkalmazható geotermikus jelentési rendszer kidolgozására. Ez utóbbi feladatok kapcsán lehetőségünk lesz tovább térképezni és építeni a nemzetközi szabványok országonkénti alkalmazását, a szabályozást, európai és globális viszonylatban egyaránt.

204

Terveink pontokba rendezve a termékek felsorolásával: 1. Egyeztetés az MBSZ-szel ásványi nyersanyagonként (geotermia, szenek, nemfémes szilárd és ércek), egyeztetési anyag. 2. A jogszabály módosítást előkészítő szöveganyag kidolgozásában részvétel (pl. pontosított fogalomtár, adatlapok, ellenőrzés). 3. A UNECE EGRC és a PERC Munkacsoportok tevékenységének nyomonkövetése. 4. Konkrét átminősítések elvégzése teszt jelleggel szénhidrogénekre, geotermiára, szenekre, nemfémes szilárd ásványi nyersanyagokra, ércekre az MBFH-témafelelős által kijelölt MBFH-konzulensekkel együttműködve. 5. A hasadóanyagokra vonatkozó segédanyag (tanulmány) a „Vörös Könyv” vonatkozó fejezeteinek felhasználásával 6. Útmutató vázlata és kapcsolódó fejezetek a CRIRSCO szerinti harmonizációra Jelentés a UNFC-2009 osztályozási rendszer megújuló/geotermikus energiára való kiterjesztéséről és globálisan alkalmazható geotermikus jelentési rendszerről Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: - felmérés folytatása a szabványok és a szabályozás vonatkozásában - geotermia teszt kapcsán az alkalmazhatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintaterület/területek számbavétele, munkacsoport részvétel a UNFC-2009 osztályozási rendszer megújuló/geotermikus energiára való kiterjesztéséről elérhető tárgyidőszaki mérleg adatok bekérése az MBFH Földtani és Adatkezelési Osztályáról nemfémes szilárd vonatkozásban - tanulmány az európai szabvány alkalmazásról Részeredmények: - leírás a geotermia teszt lehetséges mintaterületeiről - mérlegadatok projektcélú rendezése (nemfémes) Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: - konzultáció szervezése a MBSZ-szel ásványi nyersanyagonként - készülés a UNECE EGRC Munkacsoport ülésre, részvétel - geotermia kapcsán a kiterjesztett UNFC-2009 szerinti minősítési és osztályozási adatok fellelhetőségének és beszerzésének feltérképezése - . - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató vázlat készítése - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (Alföld) és 2 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban, illetve 1 érces területre egyeztetési anyag ásványi nyersanyagonként (geotermia, szenek, nemfémes szilárd és ércek) - külön jelentés a UNECE EGRC ülésről a legfontosabb eredményekkel Részeredmények: - tanulmány az alkalmazhatósági vizsgálatok előkészítésének menetéről (geotermia). - harmonizációs Útmutató vázlat - teszt minősítés szénhidrogének és nemfémes szilárd és ércek kapcsán kijelölt területekre

205

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - a kiterjesztett UNFC-2009 alkalmazhatóságának vizsgálata a kiválasztott mintaterületen/területeken geotermia vonatkozásában - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató vázlat folytatása fejezetekkel (pl. bevezetés, célok, fogalmak) - harmonizációs átminősítés további 2 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban - Dubicsány kapcsán adatgyűjtés, az adatok előkészítése a harmonizált osztályozáshoz (szén) - harmonizációs Útmutató kiegészített változata - teszt minősítés nemfémes szilárd kapcsán kijelölt Részeredmények: területekre - leírás a dubicsányi átminősítésről, adattábla Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - a kiterjesztett UNFC-2009z alkalmazhatóságához szükséges javaslatok kialakítása, eredmények összegzése (geotermia) - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (Alföld) és 1 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban - hasadóanyagokra vonatkozó segédanyag (tanulmány) készítése a „Vörös Könyv” vonatkozó fejezeteinek felhasználásával - Dubicsány kapcsán a harmonizált osztályozás elvégzése (szén) - Ércek vonatkozásában a korszerű osztályozást és nyilvántartást segítő adatszolgáltatási lap terve (különös tekintettel a fémekre, ritkaföldfémekre, fontosabb hazai érctípusonként) - hasadóanyagokra vonatkozó segédanyag (tanulmány) a „Vörös Könyv” felhasználásával - harmonizációs átminősítés további 1 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban, 1 szénhidrogén területre és Dubicsányra Részeredmények: - geotermia modell-átminősítés kapcsán szerzett tapasztalatok összegzése - ércek vonatkozásában adatlap terv - zárójelentésbe foglalva a nemzetközi szabványok alkalmazhatóságát javaslatokkal, illetve az éves konzultációk eredményeit.

206

23/2015. A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplói másolatának beszerzése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 910120 Intézeti projektvezető: Kozocsay Lajos

MBFH témafelelős: Varga Anett

Projektköltség (millió Ft): 15

Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Fekete J., Hartyányi Z., Jerabek Cs., Kozocsay L., Lajtos S., Pálfi É., Tóth A., Tihanyiné Szép E.

Téma ismertetése: A projekt célja az MBFH adattárából hiányzó 2006. évi, és ez utáni kiadású vízföldtani naplók pótlása. A téma a 2014. évi, 25/2014 számú projekt folytatása. A pontos felmérés alapján a projektben meghatározott időszakban (2006-2013) készített 4221 db Vízföldtani naplóból 1543 db hiányzik az MBFH adattárából. Továbbá 2014-ben az MFGIben készült 503 db Vízföldtani napló. Ezek pótlása a feladat. A jogszabályi háttér változásainak figyelembevételével készített projekttervnek megfelelően, a 2014. évben a 2006., 2007. és 2013. év során kiadott Vízföldtani naplók példányainak felkutatása, másolataik elkészítése és az MBFH számára történő átadása volt a cél. Ennek eredményeként 2014-ben, 375 db Vízföldtani napló másolati példánya került átadásra az MBFH adattárába. A 2008–2012. között kiadott vízföldtani naplókból 1168 db hiányzik az MBFH adattárából, melyek közül az MFGI által üzemeltetett Vízföldtani Adattárban 200 db Vízföldtani naplót találtunk meg. A hiányzó 968 db napló másolatának pótlását a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásaira hivatkozva az illetékes vízügyi hatóságoktól tételes lista alapján megkértük. A hiányzó Vízföldtani naplók lehetőség szerinti (a Hatósági megkeresésekre visszaérkező válaszok/anyagok függvényében) beszerzése és ezek másolati példányainak elkészítése, valamint a 2014-ben készített Vízföldtani naplók másolati példányainak elkészítése a 2015 évi feladat. A projekt alvállalkozó bevonásával kerül megvalósításra. Termékek felsorolása: A Vízföldtani Adattárban fellelhető és az illetékes vízügyi hatóságoktól beszerzendő, 2006 2014 évi vízföldtani naplók másolatai. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Az illetékes vízügyi hatóságoktól érkező pótlások áttekintése, listák egyeztetése, rendszerezése. Egyeztetések, szükség szerint utólagos napló-kiegészítések. Alvállalkozó megbízása. Részeredmények: meglévő, illetve hiányzó vízföldtani naplók listája

207

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Vízföldtani adattárban meglévő és a pótolt naplók leválogatása, előkészítése. - egyeztetések a vízügyi hatósággal Részeredmények: - másolásra előkészített vízföldtani naplók Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A vízföldtani naplók másolásra történő előkészítése, a naplók alvállalkozónak történő átadása, a másolást követő eredeti dokumentációk és ezek másolatainak ellenőrzése. - másolatok Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A vízföldtani naplók pótlásainak folytatása. A vízföldtani naplók másolásra történő előkészítésének folytatása, a naplók alvállalkozónak történő átadása, a másolást követő eredeti dokumentációk és ezek másolatainak ellenőrzése. A vízföldtani naplók visszahelyezése a Vízföldtani adattárba. Az elkészült másolatok átadása az MBFH adattárának. - másolatok - tételes átadás Részeredmények: - Vízföldtani naplók rendszer szerinti visszahelyezése a Vízföldtani Adattárba

208

24/2015. Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor

Projektköltség (millió Ft): 8

Emberhó-ráfordítás: 3,5 hó

Résztvevők

MFGI Falus Gy., Jencsel H., Kovács I.J., Kovács Zs., Zilahi-Sebess L.

Téma ismertetése: A projekt célja a hazai nem konvencionális szénhidrogén kutatásra alkalmas területek számbavétele, alapvető földtani – szénhidrogénföldtani jellemzőinek megadása, a hazai ismert nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele. A nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. A hazai nem konvencionális tárolókra vonatkozó adatok tekintetében alapvetően a bányavállalkozók által az MBFH részére átadott kutatási zárójelentésekre, mélyfúrási és kútvizsgálati jelentésekre támaszkodunk. A földtani vagyon és készlet meghatározásánál illetve a termeltethetőség megítélésénél rendkívül fontos a kőzet pórusterének és a pórusteret kitöltő fluidum rendszer viselkedésének ismerete továbbá a repedés esetleges ásványi átalakulásból adódó megváltozásának lehetőségét is figyelembe kell venni. Ezen paraméterek közül különös jelentőséggel bírnak a kapilláris nyomás és a relatív permeabilitás, melyek alapvető információt adnak a víz-gáz rendszerben a gáz mozgóképességéről. Az agyagásványoknak alapvető szerepük van a nem konvencionális tárolóknál duzzadóképességük, porozitás-csökkentő tulajdonságaikból és kation kicserélő képességükből adódóan, amelyek döntő befolyással lehetnek a rezervoár kezelése és repesztése szempontjából. A projekt kivitelezése során a zárójelentésekből, vizsgálati jelentésekből, szakirodalmi forrásokból és az elérhető laboratóriumi mérési, magvizsgálati eredményekből nyert információk alapján jellemezzük a megismert nem konvencionális tárolókat. Termékek felsorolása: Tanulmány a rendelkezésre álló, illetve a 2015 év során megszerzett információk birtokában, a nem konvencionális szénhidrogén tárolók magyarországi elterjedéséről, földtani adottságairól, fizikai-kémiai paramétereiről, termeltethetőségéről, külföldi típusterületekkel való összehasonlíthatóságáról. A hazai nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele. A nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. Kőzetmagok rendelkezésre állása esetén a laboratóriumokkal történő együttműködés megszervezése, mérési program lebonyolítása.

209

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Nem konvencionális tárolók kutatásával és termelésbe állításával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. A hazai helyzetkép felmérése, az elvégzett, folyamatban lévő kutatások és megállapított bányatelkek ismertetése, a jövőben koncesszióra kijelölhető reménybeli területek számbavétele. Magyarországi nem hagyományos szénhidrogén kutatásra Részeredmények: alkalmas területek, képződmények áttekintése. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Adatgyűjtés a koncesszióra számba vehető területekre vonatkozóan. Részeredmények: Adattáblák, részjelentés, jelentéslista. Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Magyarországi nem konvencionális tárolókra vonatkozó, a kitermelhetőséget és a repeszthetőséget befolyásoló fizikai-kémiai paraméterek jellemzése Laboratóriumi mérések eredmények áttekintése, magvizsgálat (egy minta vizsgálata feltehetően megvalósítható az MFGI laboratóriumában.) Konkrét tárolókra vonatkozó fizikai-kémiai paraméterek Részeredmények: táblázatos összefoglalása, írásos jellemzése. Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A hazai nem konvencionális tárolók típusonkénti besorolása, azok kőzetfizikai sajátosságainak összefoglalása, különös tekintettel a víz-gáz fluidum-rendszerben mozgóképes gáz, vagyis a tároló termeltethetőségének tekintetében. Javaslat a szükséges technológiai fejlesztésekre. A laboratóriumi mérési eredmények feldolgozása és értékelése. Részeredmények: Zárójelentés készítése.

210

Maradvány terhére végzett feladatok M1-1/2014. Geofizikai adatszolgáltatások előkészítése, minőségbiztosítása és teljesítése a koncessziós tevékenység kiszolgálása érdekében Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Lendvay Pál

MBFH témafelelős: Kovács Gábor

Projektköltség (millió Ft): 28

Emberhó-ráfordítás: 18 hó

Résztvevők

MFGI Hartyányi Z., Lendvay P., Lukácsy P., Pálfi É., Vlasics P.

Téma ismertetése: A bányászati, vagy azat megelőző földtani kutatási tevékenységet tervező, illetve végző vállalkozó a Magyar Bányászati és Fölsdtani Hivataltól kérheti az általa termelésbe vont, kutatott, vagy perspektivikusnak ítélt terület korábbi kutatása során létrejött földtani és geofizikai adatokat, adatszolgáltatási díj fejében. Az MFGI szakmai közreműködőként részt vesz az MBFH által biztosított geofizikai adatszolgáltatásban, figyelembe véve az adatok megismerhetőségét korlátozó mindenkori üzleti érdekeket is. Ez esetenként az adott területen kutatási vagy bányászati joggal rendelkező piaci szereplők által korábban finanszírozott kutatási eredményeknek a kiadásra kerülő adatállományokból való törlését (kitakarítását) jelenti a bányatelek X, Y, Z koordinátáinak megfelelően. A fenti tevékenység a 2014. év 2. félév és 2015. év 1. félév során megvalósításra kerülő geotermikus és szénhidrogén-kutatási koncessziók iránti megnövekedett vállalkozói érdeklődés miatt a korábbinál lényegesen nagyobb volumenű és jelentőségű lesz. Az MBFH adattárát igénybe vevő érdeklődők a megkutatottsági (felmértségi) adatok ismeretében digitális formában kérhetik a bemutatott területeken elvégzett geofizikai mérésekről készült másolatokat, a megszokottnál rövidebb határidővel is. Az előzetes igényfelmérés, illetve a korábbi tapasztalatok alapján az igényelt adatok elsősorban feldolgozott 2D szeizmikus szelvények, 3D szeizmikus adattömbök, mélyfúrásgeofizikai mérések, esetleg gravitációs térképek lehetnek. A projekt keretében az érdeklődők számára a szeizmikus (2D és 3D) adatrendszerek előkészítése és átadása az elvégzendő feladat. Az MFGI a beérkező adatkérelmek függvényében az igényelt geofizikai adatokat szakmai szempontok szerint ellenőrzi, előkészíti az átadásra, szükség esetén elvégzi az összes felmerülő adatkonverziót, koordinátatranszformációt, az üzleti titkokat érintő adattörléseket, illetve a törlések null-adatokkal való feltöltését. Ezután következik az átadásra kerülő médiára törénő felírás, majd a minőségellenőrzés. Az MBFH rendelkezésre bocsátja az igényelt adatokat érintő aktuális korlátozások (bányatelek, kutatási terület) térinformatikai adatait, a hely- és mélység-koordinátákat, melyek alapján elvégezhető a korlátozások átvitele az adatrendszerre. Az előkészítésre és kiadásra kerülő konkrét szelvények, valamint 3D adattömbök, egyéb adatállományok a beérkező igények, megrendelések függvényében válnak véglegessé.

211

M2-1/2014. Az MFGI archív nyomtatott és kéziratos jelentéseinek további harmonizálása az MBFH adattárának állományával Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Piros Olga

MBFH témafelelős: Varga Anett

Projektköltség (millió Ft): 10

Emberhó-ráfordítás: 3

Résztvevők

MFGI Piros O., Varga R., Végh H.

Téma ismertetése: Az Magyar Földtani és Geofizikai Intézet két jogelőd intézményében az egykori Magyar Állami Földtani Intézetben és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben a tudományos kutatások során keletkezett — és az adattárnak át nem adott — kéziratos jelentések egy részét az elmúlt év M-3/2013. számú maradványtémájának keretében feltártuk és egy részüket a metaadatokat tartalmazó táblázattal együtt átadtuk a MÁFGBA-nak. A projekt célja, hogy folytassa az MFGI székházában az egyes szervezeti egységeknél jelenleg fellelhető kéziratos jelentések metaadatainak rögzítését és behasonlítsa a MÁFGBA adatbázisa alapján. Az Adattárból hiányzóakat az MFGI beszkennelteti és az állományokat kereshető pdf formátummá konvertáltatja. Mind az elektronikus, mind az eredeti jelentés 1 példányát a MÁFGBA számára átadja. A behasonlításhoz szükséges, hogy a szervezeti egységeknél ezekben az ún. jelentéstárakban található jelentéseket feltárják, a dokumentum legfontosabb metaadatait adattáblákba rögzítsék. Az így készült adattáblák egységesítésre kerülnek, annak érdekében, hogy az intézeti szintű metaadat-rendszerbe építhetők legyenek (kapcsolódó témák: 2.6, M-2/2014). Az Adattár részére átadandó anyagok feltárásának részletekbe menően kell történnie, különös tekintettel arra, hogy a jelentés komplett-e, megvannak-e a mellékletei, az anyagvizsgálati lapok, fényképek stb. A munka folyamatos egyeztetést igényel az Adattár dolgozóival, hiszen sok esetben nem dönthető el az adatbázisból, hogy két jelentés minden részletében azonos-e. A munkához szükséges, hogy az adattár, számunkra is kezelhető formában átadja a legfrissebb adatbázisát, ellenkező esetben a behasonlítást nem tudjuk hatékonyan elvégezni. A rendelkezésre álló idő valószínűleg csak a jelenleg látókörünkbe került anyagok egy részének behasonlítására és elektronikus feldolgozására lesz elegendő, de az ilyen jellegű együttműködést folytatni kellene, hiszen a jelenleg behasonlítandó anyag is több ezer tétel és a könyvtár az évek során folyamatosan kap kéziratos hagyatékokat. Termékek felsorolása: a feldolgozás ütemétől függő mennyiségű kézirat elektronikus és papír állományának átadása az adattárnak, a metaadatokat tartalmazó táblázatok kíséretében.

Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai:

2015. első negyedév

212

a jelentések összegyűjtése, metaadataik rögzítése, behasonlítása és a MÁFGBA-ból hiányzó tételek folyamatos szkenneltetése Részeredmények: metaadat-táblázat Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: az átadandó anyagok folyamatos szkenneltetése. Kiválogatott jelentések átadása (papíron és elektronikusan), Részeredmények: az elektronikus állomány azonosítóját is tartalmazó metaadatokkal együtt.

213

M2-2/2014. Digitális jelentések tárolási rendszerének fejlesztése, szabadszöveges szűrési lehetőség megteremtése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Vértesy László

MBFH témafelelős: Kovács Gábor

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó

Résztvevők

MFGI Vértesy L., Füsi B., Deák V., Piros O., Detzky G.

Téma ismertetése: Az információs rendszerek átalakítása során alapvető cél az átláthatóság, a kereshetőség megteremtése. Az adatrendszerek, a térképi állományok tárolásának átalakítása, és korszerű, szabványoknak is megfelelő metadatadatrendszerek és adatrendszer-kapcsolatok kialakítása mellett szükséges a szöveges állományokban történő keresés feltételeinek megteremtése. Az elmúlt években a jelentések digitalizálásának eredményeképpen kb. 500 dokumentum érhető el, Word doc formátumról konvertált PDF vagy szkenneléssel előállított PDF formátumban. 2015-ben megvizsgáljuk a szabadszöveges kereshetőség megteremtésének lehetőségét, és javaslatot teszünk egy ráfordításhatékony eljárás bevezetésére. A későbbiekben tervezzük a felhasználói igények felmérését, gyakran használt keresések összegyűjtését, a keresőmotor finomhangolását (toldalékok, ragok kezelése, földtani-geofizikai kulcsszó-listák definiálása stb.) és optimalizálása (dedikált szerver, gyakori keresések mentése stb.). Az alábbi munkákat tervezzük: 1) Szkennelt állományok átalakítása optikai karakterfeismerés (OCR – Optical Caracter Recognition) segítségével digitális szöveges állományokká a. Elérhető szoftverek körének felmérése és tesztelése. A feladatra leginkább alkalmas eszköz kiválasztása b. Minta-állomány (kb. 50 darab) összeállítása a különféle minőségű és hosszúságú szkennelt állományokból c. Minta-állomány automatizált átalakítása (OCR) d. Átalakítás minőségének ellenőrzése, statisztikák készítése 2) Szabadszöveges keresés tesztelése a digitális jelentés állományokon a. Elérhető szabadszöveges keresőmotorok körének felmérése és tesztelése. A feladatra leginkább alkalmas eszköz kiválasztása b. Minta-állományok (50 db digitális jelentés, valamint 50 db, az 1) pontban említett, OCR segítségével előállított, eredetileg papír alapú jelentés) feltöltése a kiválasztott kereső alkalmazásba e. A keresőmotor tesztelése, találati listák ellenőrzése, statisztikák készítése 3) Metaadatok optimális kigyűjtése. A metaadatok az MBFH illetve az MFGI által már kidolgozott és gyakorlatban működő metaadat-rendszeréhez illeszkednek. Termékek felsorolása: Szövegkonverzióra alkalmas eszközök és poteciálisan alkalmazható keresőmotorok listája, a lista értékelése, konvertált mintaállomány. Konklúziók a kereshetőség megvalósításáról, lekérdezések listája, metaadatlista.

214

Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: Eszközök körének felmérése Részeredmények:

2015. első negyedév

Konvertáló eszközök listája Keresőmotorok listája Lekérdezések listája Konklúziók a kereshetőség megvalósításáról

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Adatkonverzió, keresési eljárások megvalósítása, tesztelés, értékelés Konvertált mintaállomány, metaadatok, technológiai leírás, Részeredmények: összefoglaló értékelés

215

M2-3/2014. Geotermikus koncessziók támogatása: magnetotellurikus adatok rendezése és mentése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Rádi Károly

MBFH témafelelős: Farkas István

Projektköltség (millió Ft): 4

Emberhó-ráfordítás: 5,5 hó

Résztvevők

MFGI Rádi K., Vértesy L., Juhászné Tóth Zs.

Téma ismertetése: Geotermikus koncessziós előkészítő anyagok készítésénél, a fellelhető releváns adatotokat, információkat fel kell használni. A korábbi évtizedek geofizikai méréseinek egy része került csak rendezésre. Az MFGI-ben további hasznosítható rendezetlen magnetotellurikus anyag található, melynek feldolgozására, a görbék adatbázisba vitelére kerülne sor. A hasznosítható görbék elsősorban a geotermikus kutatáshoz, területek értékeléséhez kerülnek felhasználásra, de egyéb mélyszerkezeti kutatások alapját is képezhetik. Az ELGI digitális MT méréseit a mérési anyag archiváltsága szerint három csoportba oszthatjuk: • DEF-7 mérések. Az idősor rögzítése mágnesszalagra történt, a nagygépes (90-től PC) feldolgozás akkor használt adata a rho és fázis görbék voltak. • VMTR-10 mérések és az RMTS-2 mérések kezdeti szakasza. Az idősorok tárolása floppy lemezen történt. • Az újabb RMTS-2, Stratagem, és Metronix mérések adatai merevlemezeken, a Potsdami műszer pool (CEL07 HU&AT) mérései CD-n illetve DVD-n találhatók. A leggyorsabb előrelépést a 2. tétel rendezése jelenti, erre vonatkozik tervünk. A kb. 1500-2500 db floppy lemez leltározása, a szükséges adatok mentése, a lemezek selejtezése és a Országos Magnetotellurikus Adatrendszer bővítése a floppykból kinyert, eddig hiányzó adatokkal. A floppykat leltárba vesszük és a címkéik alapján meghatározzuk a lehetséges tartalmukat (projekt, méréspont neve, adattípus). A nem felcímkézett floppyk tartalmát beolvasás után vesszük leltárba és kísérletet teszünk a fenti metaadatok kinyerésére. Az elkészített leltárt összevetjük az Országos Magnetotellurikus Adatrendszerrel és a tenzortárból hiányzó méréspontok floppyait beolvassuk és az adatokat korszerű adathordozó eszközre (HDD), mentjük. A lementett adatokból megkíséreljük előállítani a tenzortárból hiányzó EDI fájlokat. (A floppykon előreláthatólag a tenzor adatok nem a ma elterjedt és szabványos EDI fájlokban, hanem egyéb fájlokban lesznek). A hajlékony lemezek olvasásához és a fájlok konvertálásához régi, floppy olvasókkal rendelkező DOS-os PC újraélesztése szükséges. A hibás és másutt meglevő adatokat tartalmazó lemezeket selejtezzük. Termékek felsorolása: 1. Leltározott floppyk Excel táblája (1 hó) 2. A leltár és a Országos Magnetotellurikus Adatrendszer összevetése, az adatrendszerből hiányzó méréspontok adatait tartalmazó floppyk tartalmának HDD-re mentése, floppyk leselejtezése (0,75 hó)

216

3. A hiányzó EDI fájlok előállítása (1– 4 hó) 4. Új adatokkal feltöltött Országos Magnetotellurikus Adatrendszer (0,5) A munka több évtizedes adatok rendezésére irányul, amelyhez a tapasztalatok nem állnak rendelkezésre az intézeten belül, külső szakértő igénybevétele szükséges. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Floppy leltározása 2. A leltár és az Országos Magnetotellurikus Adatrendszer összevetése, az adatrendszerből hiányzó méréspontok adatait tartalmazó floppyk tartalmának HDD-re mentése, floppyk leselejtezése 3. A hiányzó EDI fájlok előállítása 4. EDI fájlok betöltése az Országos Magnetotellurikus Adatrendszerbe 1. Leltározott floppyk Excel táblája 2. Összevetett leltár és Országos Magnetotellurikus Adatrendszer, HDD-re mentett adatok, leselejtezett Részeredmények: floppyk 3. Előállított EDI fájlok 4. Új adatokkal feltöltött Országos Magnetotellurikus Adatrendszer

217

M2-4/2014. A hazai potenciális szén-dioxid tárolókomplexumok geokémiai reaktivitás-modellezése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Falus György

MBFH témafelelős: Lesták Ferenc

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 6 hó

Résztvevők

MFGI Budai F., Szamosfalvi Á., Jordánné Szűcs A., Kónya P., Falus Gy.

Téma ismertetése: A 14/2014 sz. "A hazai CO2-tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése" c. téma 2015-ben tervezett folytatásának kiegészítésére a szén-dioxid elhelyezés témakörében szükséges egy olyan projekt, amely részletesen foglalkozik a tároló-, illetve fedőkőzet – pórusvíz – szuperkritikus CO2 rendszer reaktivitásával. A féléves projektben részletesen megvizsgáljuk -- kútkönyvek alapján -- a potenciális tárolók (feldolgozott 13 terület) kőzeteinek és azok fedőinek ásványtani összetételét, a pórusvizek geokémiai összetételét, az adott nyomást és hőmérsékletet, és elvégeznénk a kőzet-víz-CO2 rendszer reaktivitásmodellezését. A projekt eredményeként részletes információval fogunk rendelkezni az összes hazai potenciális tároló-, illetve azokat fedő kőzetek geokémiai viselkedéséről, amely a későbbiekben a koncessziók kiírása esetében a területek alkalmasságának eldöntésében illetve a vállalkozó vizsgálatainak ellenőrzésére használható. A rendelkezésre álló információk segítségével a nagy nyomás-, hőmérséklet- és összetételi tartomány következtében pedig ez az adatrendszer országosan kiterjeszthető lesz, és alkalmazható lehet pl. CO2-EOR tevékenységek esetében a kőzetek várható geokémiai viselkedésének előrejelzésére is. Ezt az információt a CO2-EOR technológiát alkalmazó eljárások engedélyezése esetén lehet használni. E kiterjesztett modell tesztelésére természetes előfordulások kőzetanyagának beszerzését és anyagvizsgálatát is tervezzük Termékek felsorolása: - Vizsgálati területek esetében egyensúlyi és/vagy kinetikus reaktivitási modell a potenciális tároló-komplexumok rezervoár- és záró kőzeteire – 12 + 1 db geokémiai modell. - Potenciális tároló- és záró kőzetek várható ásványtani reakcióinak regionális és/vagy országos térképi ábrázolása – 6 db országos áttekintő térkép elektronikus formátumban. - 20 db vékonycsiszolat, 20 db Röntgen-pordiffrakciós mérés kiértékeléssel Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Potenciális tároló komplexumok korábbi kutatási jelentéseinek átvizsgálása, adatgyűjtés; 2) Adatbázis felépítése: kőzetösszetétel, nyomás, hőmérséklet, pórusvíz összetétele, egyéb petrofizikai paraméterek és azok változékonysága; 3) Reaktivitás modellezés előkészítése, geokémiai modell felépítése; 4) Modellezéshez szükséges, esetlegesen hiányzó információk listázása, adat-beszerzési stratégia megalkotása. 5) Reaktivitás-modellezés ellenőrzéséhez természetes minták beszerzése;

218

Részeredmények:

I) Potenciális tárolóterületekre vonatkozó litológiai és petrofizikai adatrendszer II) Működő egyensúlyi és/vagy kinetikus geokémiai modell III) Természetes előfordulásból származó kőzetminta (kb. 20 db)

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Modellek elkészítése a potenciális tároló komplexumokra vonatkozóan; 2) Regionális illetve országos elterjedésű, szén-dioxid tárolására alkalmas kőzetek geokémiai reaktivitásának modellezése és térképi megjelenítése, térképek szerkesztése; 3) Anyagvizsgálat elvégzése és kiértékelése természetes előfordulások esetében. Eredmények összehasonlítása országos reaktivitási modell eredményeivel 4) Zárójelentés elkészítése I) Vizsgálati területekre működő egyensúlyi és/vagy kinetikus reaktivitási modell II) A regionális elterjedésű, szén-dioxid tárolására Részeredmények: potenciálisan alkalmas kőzetek reaktivitását bemutató országos áttekintő térképek III) Kőzetminták ásványtani és petrográfiai feldolgozása IV) Zárójelentés

219

M2-5/2014. Az MBFH adattári és az MFGI magmintaraktári adatbázisainak összehangolása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Intézeti projektvezető: Maros Gyula

MBFH témafelelős: Katona Gábor

Projektköltség (millió Ft): 6

Emberhó-ráfordítás: 7 hó

Résztvevők

MFGI Markos G., Maros Gy., Orosz L., Simó B.

Téma ismertetése: Az MBFH FAFO-val történt egyeztetés, feladatütemezés alapján az együttműködési keretben elvégzendő többletfeladatként jelentkezik a magmintaraktári adatbázis továbbfejlesztése és az MBFH ROKA adatbázis webes elérhetőségének biztosítása. Ennek lényege, hogy a kiválasztott magmintát tartalmazó fúrásokat vagy a megtekinteni kívánt fúrási rétegsorokat, dokumentációkat az igénylő felhasználó könnyen, felhasználóbarátabb környezetben, mintegy „vásárlás, kosárba gyűjtés” funkcionalitás igénybevételével tehesse meg, jelezhesse megtekintési, mintázási szándékát. Feladatok: - az adattári fúrásos és GeoBank-adatok tárolásának és elérésének összehangolása; - közös indítófelület kialakítása: a két adatbázis külön-külön kereshetőségének megvalósítása, a kettő közötti adatcsere lehetőségének biztosításával; - a két adatbázis középtávon megvalósuló tartalmi összekötésének megtervezése (adatmodell kidolgozása, formai és technológiai követelmények megfogalmazása); - adattári igénylőfolyamat kialakítása, mely az adatbázisban elérhető adatok alapján az igénylést előre képes jelezni az adattári munkatársak számára, - a Geobank-Magmintaraktár Portál funkcionalitásának webshop jellegű funkciókkal történő kiegészítése Termékek felsorolása: - OFGBA (ROKA) és GeoBank hosszú távú összekötési feltétételeit és módszertani javaslatait bemutató dokumentum (jelentés) - OFGBA és GeoBank közös indítófelület az mfgi.hu portálon: Fúrási Adattár Portál - adattári igénylőrendszer webshop jellegű megvalósítása - a Magmintaraktár Portál magmintaigénylő rendszerének webshop jellegű továbbfejlesztése A feladatok végrehajtásához alvállalkozót is be kell vonni. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Adattári igénylőfolyamat felmérése. A Fúrási Adattár Portálra kikerülő adattartalom felmérése és összegyűjtése A magmintaigénylés fejlesztési igényeinek megfogalmazása. Igénylőfolyamat dokumentálása. Részeredmények: Publikálandó adatok (mezők) listája. Magminta fejlesztési feladatok listája.

220

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Közös indítófelület kialakítása Adattári igénylőrendszer felépítése. Magminta igénylés továbbfejlesztése. Közös indítófelület: Fúrási Adattár Portál tesztüzemű futtatása Adattári adatok webshop jellegű igénylési rendszere Magmintaraktár Portál továbbfejlesztett webshop jellegű Részeredmények: magminta igénylő rendszere OFGBA-GeoBank összekötés lehetőségeit és feltételeit elemző jelentés

221

M2-6/2014. Vízföldtani naplók archiválása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Kozocsay Lajos

MBFH témafelelős: Varga Anett

Projektköltség (millió Ft): 7

Emberhó-ráfordítás: 5,5 hó

Résztvevők

MFGI Kozocsay L., Fekete J., Hartyányi Z., Jerabek Cs., Pálfi É., Lajtos S., Tihanyiné Szép E., Tóth A.

Téma ismertetése: A koncessziós feladatokhoz kapcsolódó vízföldtani feladatok megfelelő szintű végrehajtása érdekében célszerű elvégezni a Vízföldtani Adattárban meglévő vízföldtani naplók szövegfelismeréses módszerrel történő szkennelését. Ezen digitális archiválási munka eredményeként lehetségessé válik az egyes vizsgálati területek több kutató általi, különböző földtani, hidrogeológiai (általános vízföldtani, hidraulikai, víz-geokémiai, stb.) szempontú egyidejű értékelése. Az alkalmazni tervezett szkennelési módszer révén, lehetőség nyílik az eredeti dokumentumok rongálása nélküli információ-áttekintésre, melynek révén a számítógépes képernyőn a szkennelt anyag jelenik meg, míg ezzel egyidőben a kép „alatt” a kijelölhető szöveg kereshető. A szöveg-felismeréses módszerrel szkennelt vízföldtani naplók állománya összekapcsolható a GeoBank fúrási adatbázissal, biztosítva az egységes, központi adathozzáférést és lekérdezési lehetőséget. Az előzetes becslés alapján a munka volumene 800–1000 db Vízföldtani napló szövegfelismeréses módszerrel történő szkennelésére terjed ki. A projekt alvállalkozó bevonásával kerül megvalósításra. Termékek felsorolása: Az MFGI által üzemeltetett Vízföldtani Adattárban meglévő Vízföldtani naplók szövegfelismeréses szkennelt állománya. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A koncessziós feladatok végrehajtását segítendő, Vízföldtani naplók listájának összeállítása, az adattárban meglévő naplók kikeresése és archiválásra történő előkészítés elkezdése. Alvállalkozóval szerződéskötés, és az alvállalkozóval egyeztetett ütemben, részletekben történő átadás az előírt feladatok elvégzésére. Archiválandó Vízföldtani naplók listája Alvállalkozó kiválasztása és megbízása Részeredmények: Vízföldtani naplók szkennelésre történő átadásának megkezdése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A Vízföldtani naplók archiválásra történő előkészítésének folytatása, folyamatos részletekben történő átadás.az alvállalkozónak. Szkennelést követő eredeti papír, illetve szkennelt anyagok ellenőrzése, a vízföldtani naplók visszahelyezése a Vízföldtani Adattárba, valamint a szkennelt anyagok GeoBankba történő betöltése. Szöveg-felismeréses módszerrel szkennelt Vízföldtani naplók Részeredmények: állománya, illetve GeoBank-os összekapcsolás

222

M2-7/2014. A koncessziós feladatok során keletkezett geotermikus adatállományok egységes adatbázissá alakítása Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Intézeti projektvezető: Nádor Annamária

MBFH témafelelős: Lesták Ferenc

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 15,5

Résztvevők

MFGI Nádor A., Lendvay P., Jencsel H., Zilahi-Sebess L., Gulyás Á., Gál N., Lajtos S., Kozocsay L., Szőcs T., Tihanyiné Szép E., Orosz L.

Téma ismertetése: A koncessziós feladatok elvégzése feszített ütemben zajlott, ezért az érzékenységiterhelhetőségi vizsgálatokhoz összegyűjtött különböző típusú geotermikus kútadatok harmonizálása elmaradt. A projekt célkitűzése a különböző korábbi feladatok kapcsán a geotermikus potenciálbecsléshez, további koncessziós tanulmányok elkészítéséhez felhasználandó, fúráshoz köthető különböző típusú adatok (rétegsor, szűrőzött szakaszok, vízszintek, hozamok, kifolyó víz hőmérséklet, mélybeli hőmérséklet mérések, nyomás, vízkémia, porozitás, permeabilitás, hasznosítás módja, stb.) összegyűjtése, egységesítése és a GeoBank fúrási adatbázishoz kapcsolása. Ez bármely további (nemcsak geotermikus) feladathoz biztosítja az adatok központi helyen történő keresését és lekérdezhetőségét. A feladat a gyakorlatban az alábbi „adatkészletek” harmonizálását jelenti: - "Termálvizes adatbázisok" - Vízföldtani Főosztályon meglevő korábbi termálvizes adattáblák: • Hévízkút kataszter: része Magyarország kútkataszterének, és a 30 °C-ná l melegebb kifolyóvizet adó kutakat tartalmazza. Az adatok digitális, illetve papírformátumban érhetőek el. A kutak alapadatait tartalmazó VITUKI általi excel táblázatban 1550 kút szerepel (2014-ig). Ebből 163 az eltömedékelt, a többi a működő kút. A 2006-t követő években mélyült kutak részletes adatai az OVF VIZIR Rendszer, Vízföldtani Napló moduljában tárolt adatbázisból érhetők el. A papír alapú nyilvántartás egy része digitális formátumban (WordPerfect, ill. Excel) érhető el a NEKI – OVF által átadott anyagban. • Magyarország Nemzeti Atlasza geotermia témakörhöz összeállított adatok (kb. 2200 kút). Ennek forrása egyrészt az MBFH-tól megkapott geotermikus nyilvántartás, másrészt a Hévízkút kataszterből származó kutak adatai. Az összegyűjtött és nagyrészt harmonizált adatok az alábbiak::  törzsadatok (ahol azonosítható volt FRS_ID, település, ahol azonosítható volt kútkataszteri szám, EOV koordináta, szűrő tető/talp/hossz)  vízhasználat módja/célja  hozam (létesítéskori adat), ahol ismert volt 2011-es termelési adatok  kifolyóvíz hőmérséklet • Nyomás adatok: excel táblába rendezve 1789 kútból (zömmel CH kutató fúrások) mért nyomásadatok - Visszaadott meddő-CH kutak adatai — 600 fúrás kútkönyveiből kigyűjtött földtani-, hőmérséklet-, rétegvizsgálati adatok táblázatos formában - Hőáram és hőmérsékleti adatbázis — „Dövényi-féle” geotermikus adatbázis: (1990-ig: 4666 zömmel CH kútból külömbő módszerekkel mért hőmérséklet) valamint a meddő-CH kutakból és további 100 fúrásból származó hőmérséklet adat. - Mélyfúrás-geofizikai adatbázis - digitalizált karotázsgörbék, és esetenként származtatott (számított) adatok (porozitás-, permeabilitás). A Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis 1510 db fúrás digitális formában elérhető karotázs adatsorát, 6108 ezer m digitalizált mérési görbe adatait

223

tartalmazza, melyből 600 db 1000 m-nél mélyebb, a geotermikus kutatás szempontjából érdemleges fúrásra koncentrálunk majd. A korábbi évek geotermikus, szénhidrogén, széndioxid-elhelyezési projektjei által készített, az egyedi projekt adatbázisokban/könyvtárakban tárolt származtatott, számított paramétergörbék (porozitás, permeabilitás) összegyűjtésével, rendszerbeépítésével tervezzük bővíteni az adatbázist. Emellett kiválasztott 20 db fúrás adatsorának felhasználásával új származtatott adatsorok előállítását és beépítését is tervezzük. - MBFH geotermikus nyilvántartás: Az excel formátumú nyilvántartás „létesítmények” lapja 2010-ig visszamenően tartalmazza a geotermikus energiatermelés után bányajáradákot fizető engedélyesek listáját (2013-ban 393 db). A nyilvántartás a járadékfizetéshez szükséges adminisztratív tételek (pl. engedélyt kiadó hatóság, határozat száma, érvényessége, stb.) mellett az objektum azonosításhoz tartalmazza a létesítmény megnevezését, és/vagy kútkataszteri számát, X és Y EOV koordinátáit. Tartalma a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján, valamint a besajtoló kútfejen mért hőmérsékletre, a kitermelt víz összes térfogatára vonatkozik, valamint az ezekből származtatott kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségére. A létesítmények azonosítását nehezíti, hogy az azonosító oszlopban egy cellában szerepel a kút neve, száma, valamint sok esetben az EOV koordináták hiányoznak. A nyilvántartás nem tartalmaz információt a hasznosítás módjára (pl. üvegház fűtés, épület fűtése, egyéb mezőgazadsági felhasználás, stb.) Amennyiben adathiányos területek, vagy adatok ellentmondásossága ezt indokolttá teszik, egyes kutak, kútcsoportok terepen történő ellenőrzését (pl. hasznosítás módja), illetve a területileg illetékes Bányakapitányságok (Bányafelügyelet), illetve Vízügyi Igazgatóságok és Hatóságok nyilvántartásaiban való ellenőrzését is elvégezzük. A harmonizáció során kialakított végeleges adatbázisban az objektumok egyedi (egyértelmű és kizárólagos) megjelölését a GeoBank-ban használt FRS_ID (egyedi fúrásazonosító szám) jelenti majd. A harmonizált objektumokat (lehetőség szerint) megbízható EOV koordináták fogják jellemezik. Termékek felsorolása: Adatmodell, Geotermikus Adatbázis, MBFH részére kívánt formában átadott (excel, MSAccess) geotermikus (fúrási) adatbázis. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Részadatbázisok, adattáblák áttekintése, egységes adatbázis struktúra kidolgozása (tartalmi elemek mértékegységek, stb., harmonizációk megkezdése részadatbázisok, adattáblák áttekintése, egységes struktúra Részeredmények: kialakítása Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Részadatbázis-harmonizáció, szükség esetén terepi ellenőrzés, konzultáció Bányakapitányságokkal, Vízügyi Igazgatóságokkal és hatóságokkal, GeoBankba történő betöltés, tesztelés Egységes geotermikus fúrási adatbázis a GeoBankban és Részeredmények: kívánt formában átadva a MBFH részére

224

M2-8/2014. A Salgótarján-Fedémes-Ózd Paleogén-medence-rész medencealjzat-térképének elkészítése szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 12,5 hó

Résztvevők

MFGI Guthy T., Kovács A. Cs., Kovács Zs., Redlerné Tátrai M., Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Püspöki Z., Zilahi-Sebess L., Angyal J., Vad A., Vlasics P.

Téma ismertetése: A munka a szénhidrogénes, szenes és geotermikus koncesszióra javasolható területeket érinti. A készülő térkép a Darnó-zóna menti paleogén mélymedence ismeretességét növeli, és már meglévő szeizmikus, geoelektromos és gravitációs mérési alapadatokat, valamint archív részmedence mélységtérképeket és kutatófúrási adatokat használunk fel az elkészítéséhez. A munka során megteremtjük az együttműködést a koncesszióra javasolt területek érzékenységterhelhetőségi vizsgálatát végző munkacsoportokkal Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1986 és 1993 között geofizikai méréseket végzett a Darnó-zóna környeztében, a Központi Földtani Hivatal által 1986-ban indított „A Bükk-hegység és előterei komplex földtani előkutatási programja” keretében. A terepi méréseket feldolgozási, összesítési utómunkálatok követték, majd a projekt 1997-ben megszűnt. A mérési eredményekről 18 jelentésben és 8 publikációban számoltak be a munkában résztvevők. Az elvégzett munkáról 1998-ban készült összefoglaló zárójelentés (Szalay 1998), amely beszámol arról, hogy a mérési program lezárulása után az Ózd-Putnoki medencében mért görbevonalú szeizmikus reflexiós anyagokat ProMax programrendszerrel reflexiós mélységszelvényekké dolgozták át. Jelzi, tervbe vették az Ózdi-medence aljzatmélység térképének elkészítését, ez azonban a későbbiek során csak részlegesen készült el. A szénhidrogén koncessziós érzékenység-terhelhetőségi tanulmányok készítésében sorra kerülő Fedémes terület vizsgálatakor, illetve a Dubicsány kőszén terület koncessziós tanulmányának készítésekor merült fel az a probléma, hogy a medence peremi részein mélyült kutatófúrások alapján készült, jelenleg általánosan használt prekainozoos medencealjzat térkép az aljzat mélységviszonyait igen elnagyoltan, a szeizmikus mélységszelvények alapján várhatótól eltérően ábrázolja. Ez a megjelenítés a területen ismert Paleogén-medence szénhidrogéngeneráló potenciáljának megítélését negatívan befolyásolja. A medencealjzat geometriájának helyes ábrázolása a geotermikus és kőszenes koncessziós projektek eredményes kivitelezéséhez, a kutatási lehetőségek megítéléséhez is szükséges. A Salgótarján-Fedémes-Ózd medencerészre rendelkezésre álló szeizmikus, geoelektromos és gravitációs mérési adatok, a területen mélyült fúrások adatai, illetve korábban készült papír alapú részmedence mélységtérképek alapján lehetőség van egy egységes szemléletű medencealjzat térkép elkészítésére, a jelenleg rendelkezésre álló szoftverpark, illetve az elérhető adatfeldolgozási módszerek alkalmazásával. A térkép térinformatikai rendszerbe illeszthetően készíthető el, és felhasználható az Intézetben jelenleg folytatott projektek munkájában. Amennyiben a jogszabályi feltételei adottak, felhasználjuk a területen szénhidrogént kutató vállalatok által végzett méréseknek a térképszerkesztéshez szükséges adatait. A munka elvégzéséhez szükséges a digitális szeizmikus adatrendszer célnak megfelelő felülvizsgálata, esetlegesen újrafeldolgozási műveletek elvégzése, a szeizmikus sebességfüggvények összerendezése. A szeizmikus vonalak mentén egyeztetett sebességadatok alapján lehetőség van a gravitációs adatokkal való korreláció vizsgálatára, a feldolgozási és szűrési paraméterek meghatározására és a gravitációs aljzat

225

mélységtérképének előállítására. A medencealjzat geometriájának reális kialakításához szükséges egy egységes földtani-szerkezeti kép kialakítása is, amely a szakirodalmi forrásokat, és a korábbi szeizmikus értelmezési eredményeket integrálva egy új, áttekintő jellegű szeizmikus értelmezést is megkíván. A medenceperemi területekről geoelektromos és szeizmikus mérések alapján korábban készült papír alapú térképeket szkennelés után térinformatikai rendszerben vetületi rendszerbe illesztjük és digitalizáljuk, a medencemodellbe integráljuk. Tekintettel arra, hogy a vizsgált terület országhatár mentén található, begyűjtjük és figyelembe vesszük az elérhető és felhasználható határon túli adatokat. Termékek felsorolása: • • • • • •

Kiértékelt szeizmikus mélységszelvények Szkennelt, digitalizált archív részmedence aljzattérképek. Megkutatottsági térkép Gravitációs mélységszelvények és gravitációs aljzatmélység térkép. Prekainozoos medencealjzat térkép. Zárójelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: • Az MBFH adattáraiban fellelhető, geoelektromos és szeizmikus mérések alapján készült részmedence aljzatmélység térképek szkennelése, vetületi rendszerbe illesztése, digitalizálása. • Megkutatottsági térkép készítése a területen mélyült fúrások, a szeizmikus és geoelektromos mérési nyomvonalak, a gravitációs mérési pontok helyének feltüntetésével. • A szeizmikus mélységszelvények célnak megfelelő, digitális formátumú előállítása, kiválasztott szelvények újrafeldolgozása, szeizmikus értelmezés • A mélységkonverzióhoz szükséges szeizmikus sebességadatok felülvizsgálata, összerendezése. • Mélyfúrások szükséges adatainak kigyűjtése. • A sebességadatok alapján a gravitációs adatokkal való korreláció a szeizmikus vonalak mentén. • A mélységtérkép szerkesztési módszerének kialakítása. • Szerkezetföldtani kép, szerkezetföldtani alapú medencemodell kialakítása. • Digitális mélységszelvények. • Korábbi aljzattérképek digitalizálása Részeredmények: • Szeizmikus sebességfüggvények • Értelmezett szeizmikus szelvények Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: • Gravitációs anomália- és hatóperem térkép, gravitációs mélységszelvények és gravitációs mélységtérkép készítése. • Komplex prekainozoos mélységtérkép megszerkesztése a mélyfúrási adatok, a szeizmikus értelmezés, a gravitációs aljzattérkép és a digitalizált archív mélységtérképek alapján. • Jelentés elkészítése. • A Paleogén-medence Salgótarján-Fedémes-Ózd környéki részének aljzatmélység térképe digitális Eredmények: formátumban, EOV rendszerbe illesztve. • Zárójelentés

226

M2-9/2014. Ritkaföldfémek dúsulásának vizsgálata limonitosgoethites homokokban Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Intézeti projektvezető: Török Kálmán

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter

Projektköltség (millió Ft): 9

Emberhó-ráfordítás: 12,5 hó

Résztvevők

MFGI Bátori M-né, Bertalan É., Besnyi A., Budai F., Cserny P., Fügedi U., Horváth Zs., Király E., Kónya P., Török K.

Téma ismertetése: Az utóbbi 3 évben több olyan homok- illetve homokkő mintát is vizsgáltunk ritkaföldfém+ittrium, valamint más nyomelem tartalom szempontjából, amiben vasoxihidroxidok (limonit-goethit) feldúsulások voltak (pl. Balatonrendes, Bükkösd, Pécs-Danitzpuszta, Hird, Sopron). A minták egy része rendelkezésre áll, korábbi jelentésekben részben megvizsgált anyagok, részben pedig újonnan begyűjtendő minták Balatonrendesről és Sopronból. Balatonrendesről, Bükkösdről, Pécs-Danitz-pusztáról és Hirdről homokot már elemeztünk. Az elemzések alapján tudjuk, hogy ezek a vasban koncentráltabb kőzetrészek általában nagyobb ritkaföldfém tartalmúak, mint a vasmentes minták. A ritkaföldfémek mellett más egyéb hasznosítható elemeket is dúsíthatnak, mint pl. a foszfor, vanádium. A projektben megvizsgáljuk, hogy szemcseméret szerinti szétválasztást (nedves szitálás) alkalmazva el tudjuk-e különíteni a vasban gazdag legfinomabb frakciót a kvarc és egyéb szemcséktől. A különböző frakciókat röntgennel, fő és nyomelem analitikával vizsgálva eldönthetjük, hogy milyen frakciókhoz kötődnek a ritkaföldfémek. Ennek birtokában, ha a szeparálási technológia tömegméretekben is alkalmazható, akkor elérhetünk olyan eredményeket, amelyek akár a ritkaföldfémek gazdaságos kiválasztásához, termeléséhez is elvezethetnek. Termékek felsorolása: 20 db vékonycsiszolat elkészítése vizsgálata, szükség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres ásvány meghatározással. 20 minta szemcsenagyság szerint szétválasztva (0,063 alatti és fölötti frakció), beszárítva, 50 minta röntgen diffrakciós vizsgálatának eredményei. 50 minta ICP OES főelem és nyomelem vizsgálatának eredményei. 50 minta ICP MS ritkaföldfém vizsgálatának eredményei. valamint ezek leírása, értelmezése a negyedévi, valamint a zárójelentésben. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A minták kiválasztása, szemcsenagyság szerint szétválasztva (0,063 alatti és fölötti frakció), beszárítva. Ha szükséges terepmunka. Részeredmények: A laboratóriumi vizsgálatra előkészített minták. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Műszeres vizsgálatok, azok értelmezése és a jelentés megírása. Szükség esetén terepi mintagyűjtés. Részeredmények: Műszeres vizsgálatok eredményei, jelentés

227

M2-10/2014. A lillafüredi tó gátjának állékonysági vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Kovács Attila Csaba

MBFH témafelelős: Vatai József

Projektköltség (millió Ft): 7

Emberhó-ráfordítás:31,5

Résztvevők

MFGI Bujdosó É., Csabafi R., Gúthy T., Hegedűs E., Jankfalvi A., Kovács A.Cs.,Pócsik A., Rádi K., Redlerné Tátrai M., Taller G., Tanács G., Tóth I., Török I.

Téma ismertetése: A Miskolci Bányakapitányság által javasolt Lillafüredi tó gátjának állékonysági vizsgálata felszíni geofizikai módszerekkel. Az elmúlt évek során gyűjtött tapasztalatok alapján – különböző felépítésű zagytározó gátak komplex vizsgálata – szeizmikus és geoelektromos módszerek alkalmazásával végezzük el a gát vizsgálatát. A mérések tervezése és végrehajtása során együttműködünk a kutatást kezdeményező, a területet kezelő Garadnavölgyi Vízi Társulattal valamint a gáton húzódó 2505-ös közlekedési út kezelőjével, a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel. Mivel a gáttest felszíne aszfalttal és díszkő burkolattal fedett, ezért a geofizikai mérések kivitelezése jelentős tervezési és előkészítési munkálatokat igényel. Első lépésben összegyűjtjük az az archív tervezési, építési és a korábban végzett vizsgálatok adatai. A cél nemcsak a gát, hanem az azt körülvevő földtani környezet vizsgálata is, elsődlegesen a Garadna-patak völgye tektonikus eredetének igazolása, ha technikailag kivitelezhető 2D sekély reflexiós módszerrel. Sokelektródás 2D geoelektromos mérést végzünk kísérleti jelleggel az aszfalttal és kővel burkolt gáttest koronáján és arra merőlegesen, a gáttest vízzel nem fedett részén. 2D első beérkezéses P hullám tomográfiás szeizmikus mérést végzünk a gáttest koronáján és keresztben a gáttesten. Kísérleti jelleggel 3D első beérkezéses P hullám tomográfiás mérést végzünk a teljes gáttest vízzel nem fedett részén. Kísérleti jelleggel első beérkezéses S hullám tomográfiás mérést végzünk a gát nem burkolt részén. Termékek felsorolása: 2D szeizmikus és geoelektromos metszetek a gáttestről, a gát 3D P hullás sebességmodellje és tömbszelvényei. Állékonysági paraméterek becslése. A gát állapotának leírása, a környezetétől eltérő fizikai paraméterekkel jellemezhető, esetlegesen gyengült zónák lehatárolása. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Tulajdonosi és kezelői hozzájárulások megszerzése. Mérések tervezése előkészítése. A méréshez szükséges speciális érzékelők elkészítése tesztelése. A terepi mérések megkezdése. Tulajdonosi és kezelői hozzáájulások beszerzése. A mérések Részeredmények: előkészítése és megkezdése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Mérési feladatok elvégzése. Adatok feldolgozása és értelmezése. Összefoglaló jelentés készítése. A mérések befejezése. Adatfeldolgozás és értelmezés. Részeredmények: Jelentés elkészítése.

228

M2-11/2014. Összefoglaló jelentés a kijelölt bányászatihulladékkezelő létesítmények földtani és geotechnikai paramétereinek meghatározásáról Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Kovács Attila Csaba

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor

Projektköltség (millió Ft): 7

Emberhó-ráfordítás: 21,5 hó

Résztvevők

MFGI Bátori M-né, Besnyi A., Budai F., Jánkfalvi A., Fügedi U., Horváth Zs., Kovács A. Cs., Kónya P., Németh A., Prónay Zs., Taller G., Törös E., Zsámbok I.

Téma ismertetése: A 8/2014 sz. "Kijelölt bányászati hulladékkezelő létesítmények földtani és geotechnikai paramétereinek meghatározása" c. projekt lezárása egy összefoglaló jelentés készítésével az elmúlt három évben végzett különböző felépítésű hulladékkezelő létesítmények vizsgálatáról. 2012 és 2014 között három helyen végeztünk zagytározók gátját vizsgáló geofizikai mérések. Almásfüzitőn geoelektromos méréseket végeztünk a VII. sz. vörösiszap tározó gátján és kísérleti P- és S-hullám szeizmikus mérések történtek meg a geotechnikai fúrások szerinti leggyengébb 200 m-es szakaszon. Az Almásneszmélyi VIII. sz. vörösiszap tározón különböző szeizmikus méréseket végeztünk mind a gáttesten mind a zagytéren keresztül. A Pellérden található a II. sz. uránzagy tározó É-i oldalán egyaránt voltak szeizmikus és geoelektromos mérések, melyeket talajmechanikai mérésekkel kalibráltunk. Ezen a területen vett minták szemcseelemzését is elvégezzük a további összehasonlítások érdekében. A 2014 szeptemberében leadott talajminták (39 db) laborvizsgálati eredményei – az időközben felmerült műszaki problémák miatt – 2015. január második felére készülnek el. A terület környezetföldtani értékeléséhez rendkívül fontosak a minták eredményei. A meddők kemény, durva törmelékes anyaga miatt sekélyfúrás mélyítése nem volt lehetséges 2014 folyamán, így a vizsgálati eredmények – a helyenként több tíz méretes vastagságú meddőknek – csak a felszíni állapotát tükrözik. 2014 novemberében tudomásunkra jutott, hogy az Andrási 1-es meddő területén kutató magfúrásokat mélyítettek. Jelenleg 2 db 40 méteres fúrómag áll rendelkezésre, melyet teljes hosszában vizsgálhatunk, a meddőhányók belsejének pontosabb megismeréséhez. A meddő anyaga vertikálisan rendkívül változékony, mert a meddő anyagát valószínűsíthetően nem csak egy helyről szállították és a felhalmozás is több ütemben zajlott. A felszíni (vagy felszín közeli) talajminták esetében a kigőzölgés miatt a kén elillan, vagy gipsszé alakul, ezért a savlekötő képesség nem számítható a kalcium tartalom alapján. Pontosabb választ kaphatunk a meddő belsejének vizsgálatával arra, hogy lehetséges-e bármilyen szennyező talajvízbe való bemosódása. A meddők anyaga esetében szükségesek geokémiai, ásványtani és a lehetőségekhez mérten a szöveti jellegeket feltáró vizsgálatok. Módszertani összefoglalót készítünk a szakirodalom, valamint a 2012-2014. közötti mérések tapasztalatai alapján, amely felhasználható lesz a bányászati hulladékkezelő létesítmények közül a zagytározók kockázati értékelésénél. A jelentés tartalmazni fogja a különböző építési módú gátak vizsgálatához javasolt geofizikai, geotechnikai és egyéb elemzési módszereket, az ezek által szolgáltatott eredményeket, a kiértékelés és értelmezés módszereit. Javaslatokat fogalmazunk meg az egyes módszerek alkalmazásának sorrendjéről, ezek egymásra épüléséről. Leírjuk, hogy az egyes módszerek, illetve a javasolt módszer-együttes milyen, és mennyire megbízható információt szolgáltat a kockázatértékeléshez.

229

Termékek felsorolása: Az elmúlt három év geofizikai mérési adatainak egységes újraértelmezése. 39 db felszíni talajminta ICP-OES és ICP-MS vizsgálata, 1 db felszíni talajminta szemeloszlás vizsgálata, 20 db fúrási minta szemeloszlás vizsgálata, 20 db fúrómag minta ICP-OES és röntgen vizsgálat. Összefoglaló jelentés az elmúlt 3 év tevékenységéről Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: terepi munka, vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Részeredmények: terepi mérések, laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: adatfeldolgozás, jelentéskészítés Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek Összefoglaló jelentés Részeredmények: elkészítése

230

M2-12/2014. Bányamérési és részletes földtani kutatási területekre vonatkozó mérési módszerek fejlesztése és bevezetése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: László István Projektköltség (millió Ft):

Résztvevők

MBFH témafelelős: Veres Imre

8

Emberhó-ráfordítás: 7 hó

MFGI László I., Szerdahelyi A.., Lantos A., Strack T., Kis J.

Éves terven felüli bányamérési terepi feladatok végrehajtása, az ezt kiszolgáló rendszer fejlesztése, szakértői megbízások végzése, további intézeti közreműködési feladatokhoz légifotó-sorozat készítése, terepmodell építése, fotogrammetriai feladatok ellátása. A 2010. év elején elkezdett bányamérési feladatcsoport szakmai-módszertani fejlődésének a közeljövőben a következő lépcsőfokára léphet. A klasszikus technikával évtizedek óta alkalmazott fotogrammetria a modern informatika hátszelével új értelmezést és lendületet kapott és bevonul a topográfia, térinformatika területére is. Az utóbbi időben világszerte hirtelen megnőtt a terepmodell építés szándékával kis magasságban vezető nélküli robotrepülő eszközzel végrehajtott repülések és fotósorozat-készítések száma. Magyarországon is többen elindultak földmérési céllal az új technikával, többen túl vannak a kísérleti fázison és komoly eredményeket tudnak felmutatni. A Geodéziai Főosztály ugyancsak megismerésre alkalmasnak ítéli a módszert. Szeretnénk közelebbről megismerni a drónos fotósorozatban rejlő lehetőségeket, ezért egyrészt külszíni bányamérési céllal, másrészt földtani kutatásokat támogató alkalmazásként módszertani kísérleteket szeretnénk végezni. Szeretnénk mintaterületeket kijelölni és a teljes folyamaton át a végtermékig, a feldolgozott eredményekig eljutva megismerni a tevékenység elemeit, a munkafolyamatot, beleértve a szoftveres és hardveres környezet megismerését. Célunk meggyőződni a módszer bányageodéziai és egyéb intézeti, pl. földtani felhasználásra alkalmasságáról, ide értve a hatékonyság és ár/teljesítmény, megtérülések és a kockázatok kérdéseit is. Kedvező tapasztalatok alapján javaslatot tehetünk a technikai rendszer beszerzésére, használatának bevezetésére. A teljességgel új szemléleten alapuló mérés, adatgyűjtés igen széles területen nyújt a földmérő-bányamérő és a földtani szakemberek számára is lehetőséget. Bevezetésével ugyanakkor olyan területekről is nagy mennyiségű és nagy pontosságú képi információk gyűjthetők, melyekre korábban nem kínálkozott lehetőség. Jó minőségű bányabeli terepmodellek, bányatérképek és az ásványvagyon-gazdálkodást és -ellenőrzést elősegítő és megkönnyítő eljárások, módszerek vezethetők be, továbbá hosszú távon fenntartható dokumentáció, légifotó-adatbázis hozható létre a bányahatósági tevékenység támogatására. Számos felhasználás lehetséges olyan területen is, ahol a jelenlévő növényzet, víz és egyéb „tárgyak” akadályozzák vagy nehezítik a terepmodell építését. Lehet, hogy egyes esetekben a modellezéskor nem a terepfelszínt, hanem épp a növényzetet kívánjuk térben megjele-níteni, pl. egyes természet-környezetvédelmi vagy mozgásvizsgálati feladatokban, egyéb földtani veszélyforrások feltárásában. Az új technológia bevezetésével új dimenziók nyílhatnak meg. Szeretnénk a következő fél évet a módszer részletes, kísérletező megismerésére fordítani. Ehhez megfelelő

231

ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező vállalkozóktól szeretnénk repüléseket és a teljes feldolgozási eredményeket megrendelni külszíni bányák bányamérési feladatokhoz, továbbá más projektek számára földtani kutatási, földtani térképezési és egyéb felhasználások céljából. A vezető nélküli repülő eszközök használatára vonatkozó jogi környezet rövidesen bekövetkező változás előtt áll. Fél éves módszertani kísérletekkel – a jogszabályi környezet rendeződését követően – felkészülünk egyrészt saját, önálló légi mérési módszer kidolgozására és rendszeres végrehajtására, másrészt megtervezzük és végrehajtjuk egy feladatainkra optimalizált teljes rendszer beszerzését (munkatársak kiképzése elméleti és gyakorlati tanfolyamokon, repülő eszköz, szoftveres-hardveres környezet) és használatba vételét. Vállalkozások szolgáltatásai és árajánlatai: Több, légi fotogrammetriát alkalmazó cégnek küldtünk árajánlat-kérelmet 30 ha méretű bánya mérésére és a feldolgozott eredményeinek átadására. Az eddig beérkezett ajánlatok között igen nagyok az eltérések. A teljes szolgáltatásra (előkészítés, engedélyeztetés, tervezés, repülés, fényképezés, feldolgozás, vektoros térképkészítés, műszaki leírás) 700 000 – 800 000 Ft + áfa/30 ha körüli alsó árszinten tudunk kalkulálni, de az árajánlatok között 4 millió Ft-ot meghaladó is előfordul. Termékek felsorolása: Bányamérési célú felhasználás esetén: Három különböző tagoltságú külszíni bánya levegőből, drónnal végrehajtott mérését szeretnénk árajánlat alapján megrendelni, átvéve a méréssel, fényképezéssel és a feldolgozással kapcsolatos valamennyi rész- és végterméket és eredményt. Végtermékei: útvonalterv, teljes fotósorozat, ortofotó(k), pontfelhő, terepmodell(ek), vektoros térkép(ek). Földtani célú felhasználások: Két mérést és eredményeit szeretnénk megrendelni: Egy teljes, feldolgozott drónos légi mérést a sóskúti mészkőbányában vagy a Salgótarján melletti Sugár úti homokbányában, földtani kutatási céllal (MFGI Gyűjteményi Főo. számára). Másrészt a Földtani Kutatási Főosztály számára a Tatabánya melletti Keselőhegy, vagy a Gerecse hegységben lévő köszörűkő bányában (jelentős bányabeli változás esetén másik, hasonló területen) végzett repülés eredményeit használnánk fel. Végtermékei: útvonalterv, teljes fotósorozat, ortofotó(k), pontfelhő, terepmodell(ek), vektoros térkép(ek). További termék: Megszerzett tapasztalatok a teljes folyamatban: 1. Adminisztrációs és irodai feladatok, szempontok szerint: Információk a hatósági engedélyek megszerzéséről, mérések, feldolgozások eredményeinek és a teljes folyamatnak értékelése, hatékonysági mutatók képzése, ár/teljesítmény viszony elemzése. 2. Műszaki, technikai feladatok, szempontok szerint: A repülő eszköz, fényképezőgép, tervezés, vezérlés, teljes terepi szoftveres és hardveres környezet értékelése, feladatra alkalmasságának elemzése. A felsorolt termékek, az öt tervezett és végrehajtott repülés és valamennyi rész- és végeredménye képezi az alapját a projektben megfogalmazott módszertani ismeretek megszerzésének és lehetséges bevezetésének.

232

A felmért bányaterületek tagoltsága határozza meg a mérési feldolgozás időigényét, számítógép órában és mérnöknapban egyaránt. Ennek megfelelően egy tagolt bánya és részben növényzettel fedett bányaterület lényegesen költségesebb feldolgozást kíván, mint egy kis tagoltságú, egyenletesen művelt bányaterület. A területek kijelölését a megadott keretösszegnek megfelelően fogjuk elvégezni. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a fotogrammetriai célú repülés elméleti és gyakorlati ismereteinek gyűjtése, oktatásokra jelentkezés, Földmérő/Bányamérő cégektől teljes légi mérésekre árajánlatok bekérése és 2-4 bánya/terület mérésének, feldolgozásának megrendelése és a teljes folyamat végrehajtása 2-4 elvégzett mérés fotósorozatai, ortofotói, terepmodellek és Részeredmények: további feldolgozási eredmények, azok értékelése Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: a fotogrammetriai célú repülés elméleti és gyakorlati ismereteinek továbbfejlesztése, munkatársak oktatásokra beiskolázása és vizsgáztatása, az előző negyedévről fennmaradó 1-3 bánya/terület mérésének, feldolgozásának megrendelése és a teljes folyamat végrehajtása, elemzések, értékelések végzése. A tapasztalatok alapján javaslattétel a repüléssel végezhető felmérések végrehajtásához szükséges teljes eszközkészlet (repülő, szofter-hardver, kiegészítők) beszerzésére, megrendelések előkészítése és indítása 2-4 elvégzett mérés fotósorozatai, ortofotói, terepmodellek és Részeredmények: további feldolgozási eredmények, azok értékelése

233

M2-13/2014. A rétegrepesztés környezeti hatásainak vizsgálata Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Nádor Annamária

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor

Projektköltség (millió Ft): 5

Emberhó-ráfordítás: 15 hó

Résztvevők

MFGI Nádor Annamária, Jobbik Anita, Zilahi-Sebes László, Szőcs Teodóra, Tóth György, Kovács Attila Csaba

Téma ismertetése: A rétegrepesztés - mint a rezervoár mesterségesen létrehozott hozamnövelő célú kezelése mind a nem-konvencionális szénhidrogének, mind a mesterségesen fejlesztett földhő rendszerek (EGS) kitermelésének alapköve. A technológiát a szénhidrogén ipar hagyományos szénhidrogén telepek rétegserkentése kapcsán több tíz éve, nem konvencionális szénhidrogének kutatásával kapcsolatban néhány éve alkalmazza Magyarországon is. Az egyelőre még nemzetközi szinten is nem érett ipari technológiának számító EGS rendszerek esetében jónéhány éve folynak rétegrepesztések és erre vonatkozó kísérletek, e téren hazai tapasztalat konkrét projekt hiányában még nincsen (a rétegrepesztést nem igénylő hagyományos hévíz-termelésre alapuló mély-geotermikus, akár 2500 m alatt koncesszióhoz köthető geotermikus projektek nem képezik e vizsgálat tárgyát). Hazánkban és Európa szerte is a rétegrepesztés környezeti szempontú megítélése és ennek következtében szabályozása ellentmondásos, mivel annak konkrét hatásait (elsősorban a repesztés által gerjesztett szeizmicitás, illetve a felszín alatti vízkészletek potenciális szennyeződése) a környezetvédelmi hatóságok kevéssé ismerik, és sok esetben megfelelő vizsgálatok, objektív információk hiányában annak negatív hatásait eltúlozzák. Megfontolás tárgyát képezi az is, hogy a jelenlegi szabályozás és annak további tervezete egységesen kezeli a nem-konvencionális szénhidrogének és az EGS rendszerek rétegrepesztését, noha a 2 technológiában számos eltérés, és ennek következtében különböző környezeti kockázat rejlik. További szempont a masszív és nem masszív hidraulikus rétegrepesztés és hatásainak külön értékelése összhangban az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásával (COM 2014/70/EU 2014.01.22.). Mivel Magyarországon úgy a nem-konvencionális szénhidrogén készletek potenciális termelésbe állítása, mind az állami garanciával NER-300 támogatást nyert dél-alföldi EGS projekt megvalósításának alapfeltétele a rétegrepesztés konszenzusos, és minden szempontot megnyugtatóan kezelő szabályozási rendszerének mihamarabbi kialakítása, a projekt fő célja a rétegrepesztés technológiája és környezeti hatásainak részletes elemzése az elérhető hazai és nemzetközi példák, esettanulmányok mélyreható vizsgálata alapján. A konkrét hazai rétegrepesztésre vonatkozó adatok rendelkezésre állása esetén (adatkérelem a Magyar Bányászati Szövetségen keresztül) azokat az Intézetben egyedülálló módon rendelkezésre álló országos földtani-geofizikiai-vízföldtani adatrendszerek értelmezett keretébe illesztve lehetőség nyílik a rétegrepesztés környezeti hatásainak integrált értelmezésére. E vizsgálatokat a dél-alföld területére tervezzük elvégezni, amely mind a nemkonvencionális szénhidrogén, mind az EGS kutatás kiemelt területe. A tervezett elemezés fókuszában a különböző hatótényezők környezeti elemenként (levegő, víz, földtani közeg) történő azonosítása, nagysága, jellege és időbeli változásának meghatározása, valamint a hatásfolyamatok elemzése, monitorozása, esetleges kockázatkezelése, az egyes hatások tér- és időbeli kiterjedésének minél pontosabb meghatározása áll. Ezeket széleskörű szakmai konzultációk (Magyar Bányászati Szövetség,

234

érdekelt egyéb bányavállalkozók, valamint BM és FM illetékes egységei), valamint a koncesszióhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok, és egyéb, a témához kapcsolódó intézeti feladatok tapasztalatai alapján tervezzük kialakítani. A projekt végeredményeként készülő jelentés egyben a rétegrepesztés hazai szabályozását megalapozó Tárcaközi Bizottság munkáját is hivatott támogatni. Termékek felsorolása: 1 db zárójelentés Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: a rétegrepesztés hazai és nemzetközi szakirodalmi áttekintése, módszertani kidolgozása Részeredmények: szakirodalom feldolgozás Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: hazai rétegrepesztési adatok integrált földtani értelmezése a dél-alföld területére Részeredmények: 1 db zárójelentés

235

IV. Pályázatok 1/EU Geothermal ERANET Projektvezető: Nádor Annamária

Résztvevők

MFGI Nádor A., Plank Zs., Sőrés L., Zilahi-Sebess L., Kühne E.

Téma ismertetése: Az FP7-es keretprogamon belül futó ERA-NET programok célja a tagországok és társult országok geotermikus kutatás-fejlesztési tevékenységének koordinálása és az együttműködés elősegítése, a nemzeti és regionális kutatási programok kiszélesítése. Az Energia Központ Nonprofit Kft., mint eredeti magyar résztvevő partner a 2012 tavaszán induló, 48 hónap futamidejű pályázatot az intézetnek átadta, a szerződésmódosítás (amelyben az NFM igazolása alapján a MFGI az ERA-NET program által megkívánt „Program manager” kategóriába esik az Energiastratégia részeként készített Készlethasznosítási Cselekvési Tervek kivitelezőjeként) 2013 tavaszán megtörtént. A pályázat célja a geotermikus energiahasznosítással (közvetlen hőhasznosítás és áramtermelés) kapcsolatos nemzeti programok összehasonlítása alapján pán-európai programok kialakítása, a mobilitás és a képzés elősegítése, hozzájárulva ezzel a 2020-ra tett nemzeti vállalások eléréshez. Projekteredmények: A projekt eredményei a szerződésben meghatározott időre és formátumban elkészülő termékek (angol nyelven): WP4:”Közös tevékenységek tervezése”: a 2-es munkacsomag (A fő kutatási irányok, illetve a geotermikus szektor fejlődését akadályozó legfőbb tényezők azonosítása) eredményei alapján azon fő cselekvési területek meghatározása, amelyeken belül a partnerek együttműködések, közös felhívások, akciók létrehozását végzik. Az együttműködések típusának meghatározása. A 2014 végén előzetesen azonosított területeken belül a MFGI az alábbi közös tevékenységek pontos tematikai meghatározásában és kivitelezésében és vesz részt (WP7): • Pénzügyi ösztönzők kidolgozása • Geotermikus projektek működésével kapcsolatos K+F tevékenység • Geotermikus projektek társadalmi elfogadottságának elősegítése • Új kutatási koncepciók kidolgozása • Fenntartható rezervoár-geológia és termelés • Geotermikus energiahasznosítással kapcsolatos statisztikák adatharmonizációja • Európai geotermikus információs platform (EGIP) továbbfejlesztése WP7 „Közös tevékenységek kivitelezése”: a WP4-benmeghatározott területeken közös tevékenységek (elsősorban workshopok szervezése) részvétel Projekteredmények: A projekt eredményei a szerződésben meghatározott időre és formátumban elkészülő termékek (angol nyelven): WP4: Közös tevékenységek akcióterv (jelentés) WP7: Közös tevékenységek kivitelezése (workshopok, tréningek tartása és részvétel)

236

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Közös tevékenységek akcióterv kidolgozása Részeredmények: Időszak 2015. második negyedév Közös tevékenységek akcióterv kidolgozása Részeredmények: jelentés Időszak 2015. harmadik negyedév Közös tevékenységek kivitelezése (workshopok, tréningek tartása és részvétel) Részeredmények: workshop Időszak 2015. negyedik negyedév Közös tevékenységek kivitelezése (workshopok, tréningek tartása és részvétel) Részeredmények: workshop

237

2/EU STORM Solar system plasma Turbulence: Observations, inteRmittency and Multifractals (EU FP7 – 2013.01.01. – 2015.12.31.) Projektvezető: Kovács Péter

Résztvevők

MFGI Csontos A., Heilig B., Koppán A., Kovács P., Szabados L., Vadász G.

Téma ismertetése: A pályázatban a Naprendszer plazmájának turbulens dinamikáját vizsgáljuk az ESA és a NASA műholdjainak in-situ regisztrátumai alapján. Tanulmányozzuk, hogyan változik a turbulencia jellege a Nap aktivitásának módosulásával. Alapvetően három ESA műhold, az Ulysses, a Venus Express és a Cluster kvartet elektromágneses és plazma adatait használjuk kiegészítve más műholdak (Giotto, Rosetta, Themis, Cassini, Mars Global Surveyor) regisztrátumaival is. A műholdas adatbázisok mellett a felszíni obszervatóriumok regisztrátumain figyeljük a geomágneses tér változásait is, összefüggésben az in-situ regisztrátumokon észlelt változásokkal. A kiválasztott adatsorok vizsgálatában a nemlineáris analízisek alábbi jól ismert módszereit alkalmazzuk; Energiasűrűség spektrum analízis, valószínűségsűrűség függvény analízis, particiós függvény multifraktál analízis, „rank ordered” multifraktál analízis, hullám teleszkóp módszer, több műhold együttes észleléseire épülő anizotrópia módszerek, elkülönítő statisztika. A naprendszer plazmájának vizsgálatában különös figyelemmel tanulmányozzuk az alábbi fizikai folyamatokat: turbulens energia transzfer és disszipáció, intermittencia és multifraktál dinamika, anizotrópia és nemlinearitás. A pályázat konzorciumában az alábbi intézmények vesznek részt: Institut d’Aeronomie Spatiale de Belgique (Belgium), Technische Universität Braunschweig (Németország), Institutet for Rymdfysik (Svédország), Central Badan Kozmicznych Polskiej Akademi Nauk (Lengyelország), Institutul National de Cercetare Dezvoltare Pentru Fizica Laserilor Plasmei Si Radiatiei (Románia), Oulun Yliopisto (Finnország), Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (Magyarország), Istituto Nazionale di Astrofisica (Olaszország), Österreichische Akademie der Wissenschaften (Ausztria Projekteredmények: •

• • • • •

A műholdas és geomágneses idősorok nemlineáris analíziseinek (pl. energiasűrűség spektrum (ESS) és valószínűség sűrűség függvény (VSF)) alapján előálló katalógusok felhasználása a turbulens nemlineáris fizikai folyamatok Naprendszerben való előfordulásainak és földi mágneses idősorokkal való kapcsolatának vizsgálatára, IUGG Konferencia szekció szervezése STORM konferencia és nyári iskola szervezése Szoftver csomag a pályázatban alkalmazott analízisek elvégzéséhez Publikáció Szakmai és gazdasági zárójelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: • Az intermittens napszél turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a napfolt ciklus különböző szakaszaiban az Ulysses, Cluster és Venus Express műholdak regisztrátumaiból, ezt megelőzően készített nemlineáris elemzések eredményei alapján.

238

• Az intermittens turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata bolygók körüli plazmákban a Cluster (Föld), a Venus Express (Vénusz), a Mars Global Surveyor (Mars), és a Cassini-Huygens (Szaturnusz) műholdak regisztrátumaiból, ezt megelőzően készített nemlineáris elemzések eredményei alapján. • A magnetoszféra rendszer intermittens dinamikájának vizsgálata az EMMA hálózat geomágneses idősorai alapján. • Program csomag további fejlesztése, amely az űr-környezet plazmájának nemlineáris elemzéseinek algoritmusait (ESS, VSF, multifraktál spektrum módszerek, wavelet analízis) tartalmazza, rugalmas, könnyen felhasználható formában. • Részvétel a SHOCK FP7-es pályázattal közösen szervezett pályázati meeting-en - Pályázat D4.1. és D2.3 teljesítendő feladataihoz tartozó jelentések Részeredmények: - A pályázat következő feladatainak és a SHOCK pályázattal való lehetséges együttműködés részleteinek összegzése a pályázati meeting-en Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: • Az intermittens napszél turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a napfolt ciklus különböző szakaszaiban az Ulysses, Cluster és Venus Express műholdak regisztrátumaiból, ezt megelőzően készített nemlineáris elemzések eredményei alapján. • Az intermittens turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata bolygók körüli plazmákban a Cluster (Föld), a Venus Express (Vénusz), a Mars Global Surveyor (Mars), és a Cassini-Huygens (Szaturnusz) műholdak regisztrátumaiból, ezt megelőzően készített nemlineáris elemzések eredményei alapján. • A magnetoszféra rendszer intermittens dinamikájának vizsgálata az EMMA hálózat geomágneses idősorai alapján. • Program csomag további fejlesztése, amely az űr-környezet plazmájának nemlineáris elemzéseinek algoritmusait (ESS, VSF, multifraktál spektrum módszerek, wavelet analízis) tartalmazza, rugalmas, könnyen felhasználható formában. • Előadói részvétel az IUGG (Prága) Konferencia, pályázat által szervezett szekciójában - IUGG szekció Részeredmények: - Konferencia előadás (ppt file) - Cikk kézirat Időszak 2014. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Az intermittens napszél turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a napfolt ciklus különböző szakaszaiban az Ulysses, Cluster és Venus Express műholdak regisztrátumai alapján. • Az intermittens turbulencia kvalitatív és kvantitatív vizsgálata bolygók körüli plazmákban a Cluster (Föld), a Venus Express (Vénusz), a Mars Global Surveyor (Mars), és a Cassini-Huygens (Szaturnusz) műholdak regisztrátumai alapján. • Önszerveződő kritikus dinamika vizsgálata a napszél mágneses idősorai és a geomágneses tér idősorai alapján. • A magnetoszféra rendszer intermittens dinamikájának vizsgálata az EMMA hálózat geomágneses idősorai alapján. • Program csomag összeállítása, amely az űr-környezet plazmájának nemlineáris elemzéseinek algoritmusait (ESS, VSF, multifraktál spektrum módszerek, wavelet analízis) tartalmazza, rugalmas, könnyen felhasználható formában. • Részvétel a STORM pályázat által szervezett Workshop-on - STORM Workshop és nyári iskola Részeredmények: - Előadás a STORM Konferencián és nyári iskolán (ppt file)

239

Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • A pályázat eredményeinek összegzése, zárójelentés előkészítése • A nemlineáris programcsomag (INA) véglegesítése • A projekt során született eredmények publikálása. • Nemlineáris analíziseket végző programcsomag (INA) végleges változata Részeredmények: • Zárójelentés első változata • Publikáció

240

3/EU MINERAL INTELLIGENT NETWORK FOR EUROPE (MIN4EU) Projektvezető: Dr. Horváth Zoltán

Résztvevők

MFGI Horváth Z., Sári K., Sőrés L.

Téma ismertetése: Időszerű egy átfogó hálózat és tudásbázis, illetve ásványi nyersanyagokkal foglalkozó állandó testület kialakítása az EU-s ásványvagyon politika támogatása és fejlesztése érdekében. A projekt célja megfelelni a Nyersanyag-politikai Kezdeményezésnek (Raw Materials Initiative), hogy kiépítsen egy uniós Ásványi Nyersanyag Információs Hálózatot (Mineral Intelligence Network), létre hozzon egy internetes felületet, az Európai Ásványi Nyersanyagok Évkönyvét kiadja (European Minerals Yearbook) és előrejelzéseket készítsen (foresight studies). A hálózat az európai ásványi nyersanyagvagyonokra vonatkozó adatokat, információkat és az ismereteket biztosít elfogadott üzleti modellre alapozva. Alapvetően hozzájárul a Nyersanyag Európai Innovációs Partnerséghez (EIP RM). A projekt és támogatja a Bizottság politika és alkalmazkodási stratégiájához kapcsolódó döntéshozatalt, valamint támogatja az EU erőforrás-és ásványi nyersanyag ellátás biztonságát, fejlesztve a hálózati szerkezetét az ásványi nyersanyagokra vonatkozó információkkal, adatokkal és termékekkel hiteles információforrások felhasználásával. A Minerals4EU projekt INSPIRE kompatibilis infrastruktúrával épül lehetővé téve az EU Geológiai Szolgálatok és más partnerek számára, hogy megosszák ásványi nyersanyagokra vonatkozó információkat és tudást, továbbá, hogy az érintettek áttekintést kaphassanak egységesen kezelt ásványi nyersanyag vagyon adatokról. A pályázat futamideje: 2015. február – 2018. február Projekteredmények: A Knowledge Platform (KP) megalapozása, a hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkek gyűjtése, a WP5 által kialakított webes felületekre feltöltése INSPIRE kompatibilis adatszolgáltatás folytatása Lehetőség szerint projektértekezleten részvétel Projektjelentések 4 hónaponként a munkacsoport Vezetők és a Projektvezető utasításai szerint (részleteke egyeztetése a projekt értekezleteken) Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A KP megalapozása, a hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkek gyűjtése (cél dokumentumok) INSPIRE kompatibilis adatszolgáltatás folytatása Lista a cél dokuemtnumokról Részeredmények: Projekt jelentés a Vezető Partner (GTK) és a Munkacsoport vezetők fele Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A KP alakítása, a hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkek gyűjtése, a WP5 által kialakított webes felületekre feltöltése

241

INSPIRE kompatibilis adatszolgáltatás folytatása Jelentés, rövid elszámolás Részeredmények: Beszkennelt cikkek Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A KP végleges feltöltése a céldokumentumokkal Projektcélú INSPIRE szolgáltatás befejezése Részeredmények: Jelentés, rövid elszámolás Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Utómunkálatok a projektzárás után, ha szükséges (p. elszámolás, híranyag) Részeredmények: utómunkálatok produktumai

242

4/EU NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Projektvezető: Mattányi Zsolt

Résztvevők

MFGI Turczi G., Plank Zs., Sziráki M., Orosz L., Simó B., Németh M., Rezessy A., Zelei T., Kerék B., Szentpétery I., Tolmács D., Hermann V., Végh H., Marsi I., Szőcs T., Rotárné Szalkai Á., Kovács A., Nagy P., Demény K., Gál N., Kerékgyártó T.,Sőrés L., Varga R., Tóth Gy., Mattányi Zs., Bíró M., Halupka G., Müller T.

Téma ismertetése: A ‘Nemzeti Alkamazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása’ az EGT Támogatási Alap által finanszírozott Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program három fő elemének egyike; a projektet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) hajtja végre. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK), az MFGI önálló szervezeti egysége felel a NATéR megvalósításáért. A NATéR projekt három célkitűzés elérésére irányul. Először is az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéseket kívánja támogatni egy olyan multifunkcionális, felhasználóbarát geoinformációs rendszer létrehozásával és működtetésével, mely más adatbázisokból származó, feldolgozott adatokon alapul. Másodszor, az éghajlatváltozás hatáselemzését és az ehhez kapcsolódó adaptációs módszereket szolgáló adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és klímamodellezés módszertanát kívánja továbbfejleszteni. Harmadszor, internetes alapú “mindent egy helyen üzlet” is lenni kíván: információs csomópont minden érdeklődő érintett számára, ahol megbízható, objektív információhoz lehet hozzájutni, továbbá származtatott és feldolgozott adatokhoz az éghajlatváltozásról és más kapcsolódó szakpolitikai területekről. A projekt megvalósítása 2014 szeptemberétől – 2016 áprilisáig tart. Tervezett projekteredmények (2015-ben): NATéR adatbázis és webes felhasználó felület, illetve NATéR metaadatbázis; Országos felszínalatti víztükör kalibrált modell és modellfuttatási erdmények a CarpatClimMO+, illetve az ALADIN klímaadatok alapján; GIS adatrétegek, szakmai jelentések, tanulmányok a vízbázisok klímaérzékenysége, a nagyobb vízfolyások vízjárásának klímaérzékenysége, a hegy- és dombvidéki települések villámárvíz veszélyeztetettsége, a mező- és erdőgazdaság, a természetes élőhelyek, illetve a biomasszapotenciál klímaérzékenysége témakörökben. Feladatok ütemezése: Időszak Részeredmények:

Időszak

Részeredmények:

2015. első negyedév - Modell futtatások - Vízbázisok érzékenységi besorolása (2,3 pontok + ellátott terület – lakosság, ipari felhasználók) - Vízgyűjtő karakterisztika, DDM, vízhálózat 2015. második negyedév - Modell előrejelzések (D4.6, D4.12, klíma modell output idősorok) - Kimeneti ábrák, térképek előállítása (D4.6, D4.12, GIS alaptérképek) - Felszín alatti víztükör térkép előállítása – projektjelentés,

243

térinformatikai adatréteg (D4.6) - A klímaváltozás hatása a felszínalatti vizekre – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.12) - Adatok kiértékelése (felszínalatti vízszintadatok, vízkitermelési adatok, forrásvíz adatsorok, termelési adatok) - Országos kitettségi indikátor előállítása (Klímamodell) - Vízgyűjtők csoportba rendezése lefolyásviszonyok alapján (D4.4, DDM, vízhálózat, Corine2006, földtan) - Klimatológiai adatok alapján, extrém esemény gyakorisági eloszlás térképek, illetve települések besorolása ez alapján (D4.10, Klímamodell, CarpatClimMO+) - Kimeneti ábrák, térképek előállítása (D4.10, GIS alaptérképek) - A villámárvíz-veszély adatréteg előállítása – projektjelentés (D4.4) - A klímaváltozás hatása a villámárvíz-veszélyre – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.10) Időszak

Részeredmények:

Időszak

Részeredmények:

2015. harmadik negyedév - Kimeneti ábrák, térképek előállítása (GIS alaptérképek) - Alkalmazkodási indikátor előállítása (KSH T-STAR; viziközmű, vízkitermelés, vízhasználat) - Adatfeldolgozás (vízszint adatok, vízhozam adatok) - Térinformatikai támogatás (ábrák, térképek) - NATéR adatbázis, webes felület és metaadatbázis - Nagyobb folyók vízjárásának idősoros elemzése – indikátor kidolgozás, projektjelentés (D4.5) - Felszínborítás időbeli változásának térképezése – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.7) - Sekélyfúrási adatbázis feldolgozása és talajtérképpel való egyesítése – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.8) - Természetes élőhelyek klímaérzékenység vizsgálata – tanulmány, projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.9) 2015. negyedik negyedév - A klímaváltozás hatása a nagyobb folyók vízjárására – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.11) - A klímaváltozás hatása az ivóvízbázisokra – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.13) - A klímaváltozás hatása a biomassza produkcióra – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.14) - A klímaváltozás hatása a mező- és erdőgazdaságra – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.15) - A klímaváltozás hatása a természetes élőhelyekre – projektjelentés, térinformatikai adatréteg (D4.16) - 4 db publikáció a NATéR különböző területeiről - 2 műhelymunka - 1 konferencia

244

5/EU MINATURA H2020 Projektvezető: Dr. Horváth Zoltán

Résztvevők

MFGI Horváth Z., Sári K., Kerék B., Müller T., Plank Zs.

Téma ismertetése: Európában különböző szemléletek vannak jelen az ásványi nyersanyag gazdálkodás és szabályozás keretrendszerében. Az európai ásványi nyersanyag importfüggőség, az erőforrás hatékonyság, a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb körű érvényesítése érdekében s összhangban az EIP SÍP II. pillérében szereplő szempontokkal, szükséges az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos szemlélet fejlesztése, a „közérdekű ásványi nyersanyag előfordulások” (MDPOI) minél pontosabb ismerete, védelme, a szabályozásban való megfelelő szintű figyelembe vétele. A MDOPI koncepció vizsgálatával, a partner országok és az EU-s Tagállamok, illetve további nemzetközi gyakorlatok vizsgálatával, szektorok közötti elemzéssel (MSA), útmutató, mint direktíva alap és közös jövőkép kialakításával foglalkozik a projekt. Az érintettekkel való konzultáció fontos része lesz a projektnek. Vezető partner a MINPOL (Austria, Günter Tiess), az MFGI Munkacsoportvezető (WP3). A pályázat futamideje: 2013. szeptember – 2015. szeptember Projekteredmények: Multi-szektorális elemzés jelentés (ásványi nyersanyagok potenciálja, gazdaságföldtani szempontok, területfejlesztési koncepciók, tervezés), összehasonlító elemzések (jelentés), útmutató, Közös Jövőkép, Tesztek Feladatok ütemezése: Időszak 2014. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel az első munkaértekezleten (Bécs, március 3-4.) Áttekintés összeállítása a MDOPI, MSA kapcsán Kérdőív megszerkesztés Jelentés a munkaértekezletről Részeredmények: Áttekintő anyag Kérdőív Időszak 2014. második negyedév Negyedév feladatai: A kérdőívek kiküldése A kérdőívek kittöltése Részeredmények: Kitöltött kérdőívek Időszak 2014. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Kérdőívek értékelése, jelentéskészítés Elszámolás Részeredmények: Jelentés, elszámolás Időszak 2014. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Értékelés pontosítása Részeredmények: pontosított értékelés (MSA)

245

6/EU Danregeothrem-DATA Projektvezető: Nádor Annamária

Résztvevők

MFGI Nádor A., Orosz L., Simó B., Rotárné Szalkai Á., Szőcs T., Kühne E.

Téma ismertetése: A TRANSENERGY projekt Duna Régióra tervezett kiterjesztése kapcsán a Duna Stratégia 2es prioritási terület (Fenntartható energia) felelős koordinátora, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium támogatásával 2013-14-ben jelentős előkészítő tevékenység folyt. Ennek keretében elkészült 11 ország geotermikus adottságait áttekintő kiadvány (Duna Régió geotermikus koncepció), kidolgozásra került egy, a Duna Transznacionális Program 2015-ös felhívására beadható részletes projekt koncepció (DanReGeotherm), valamint benyújtottunk egy ennek előkészítését célzó projektet a Duna Régió START felhívására (DanregeothremDATA), amelynek célja a Duna Régió geotermikus erőforrásainak fokozott felhasználását célzó jövőbeli projekt (DanReGeotherm) előkészítése a partner országok adatbázis elérhetőségeinek és felmérésével. A START program által finanszírozott 6 hónapos futamidejű projektben (várható kezdés 2. negyedév) résztvevő partnerek Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország és Románia földtani intézetei, valamint a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani tanszéke, a vezető partner a MFGI. A vállalt feladatok (MFGI): •

a DanReGeotherm projekthez szükséges várható adat-tartalom meghatározása

•

adat-tartalomra, formátumra, elérhetőségre vonatkozó kérdőív kidolgozása és kiküldése 5 partner országnak (BH, HR, RO, CZ, SRB)

•

adat-tartalomra, formátumra, elérhetőségre vonatkozó információ kitöltése magyar vonatkozásban

•

beérkezett kérdőívek összegzése, kiértékelése

•

a DanReGeotherm projekt majdani adatbázis szerkezetének kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

Projekteredmények: A projekt eredményei a szerződésben meghatározott időre és formátumban elkészülő termékek (angol nyelven): kidolgozott kérdőív megvalósíthatósági tanulmány Feladatok ütemezése: Időszak 2015. második negyedév kérdőív kidolgozása és szétküldése Részeredmények: kitöltött kérdőívek Időszak 2015. harmadik negyedév kérdőívek feldolgozása, megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Részeredmények: megvalósíthatósági tanulmány

246

1/HU A közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizáció megvalósításához az ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájának kialakítása program ED_13-1-2013-0017 Projektvezető: Selmeczi Pál

Résztvevők

MFGI Csete M., Czira T., Pálvölgyi T., Kühne E., Bíró M., Mattányi Zs., Kosztyi B., Dr. Falus Gy., Nagy Zs., Rezessy A., Selmeczi P.

Téma ismertetése: A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretében támogatásban részesült, a projekt azonosítója: ED_13-1-2013-0017 A pályázatban megjelölt cél az alábbi feladatok révén valósul meg: 1. Üvegházhatású gáz leltár közlekedésből származó adatainak pontosítása, mivel a statisztikai adatok képezik a műszaki becslés alapját 2. A közlekedés alágazati és közlekedésmód szerinti kibocsátás becsléséhez számítási metodika kialakítása 3. Jövőbeni kibocsátás becslési eljárások, modellek összehasonlítása, hazai karbon kalkulátor modell elfogadása 4. Releváns közlekedési indikátorok meghatározása 5. Műszaki, fenntarthatósági, gazdaságossági és társadalmi szempontok figyelembevételével, mint peremfeltételekkel az optimális közlekedési dekarbonizációs pálya kiválasztásának előkészítése 6. Maximálisan 5 különféle közlekedési módra a fajlagos kibocsátás csökkentési költségek meghatározása 7. Maximálisan 3 közlekedési mix kibocsátás csökkentési hatásának vizsgálata 8. Karbon szegény közlekedés előnyeinek kommunikálása, innováció ösztönző széles körű megismertetése első sorban a fiatalok körében A projekt megvalósítása egy munkaszakaszban történik, amelynek kezdő időpontja 2015. február 1., határideje 2015. december 15. Termékek felsorolása: 1 db. tanulmány a közlekedési ágazat egységes ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájáról Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Tematika és ütemterv kidolgozása Külső szakértők kiválasztása, szerződéskötés Részeredmények: Tematika és ütemterv Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Kommunikációs feladatok tervezése

247

A közlekedés alágazati és közlekedésmód szerinti kibocsátás becsléséhez számítási metodika kialakítása – I. ütem Üvegházhatású gáz leltár közlekedésből származó adatainak pontosítása – I. ütem Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Üvegházhatású gáz leltár közlekedésből származó adatainak pontosítása – II. ütem A közlekedés alágazati és közlekedésmód szerinti kibocsátás becsléséhez számítási metodika kialakítása – II. ütem Releváns közlekedési indikátorok vizsgálata Jövőbeni kibocsátás becslési eljárások, modellek összehasonlítása, hazai közlekedési karbon kalkulátor modell kidolgozása Optimális közlekedési dekarbonizációs pálya kiválasztásának előkészítése Karbon szegény közlekedés előnyeinek kommunikálása, innováció ösztönző széles körű megismertetése első sorban a fiatalok körében – I. ütem Részeredmények: 5 db résztanulmány elkészítés Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Maximálisan 5 különféle közlekedési szakpolitikai eszköz a fajlagos kibocsátás csökkentési költségek meghatározása Maximálisan 3 közlekedési mix kibocsátás csökkentési hatásának vizsgálat Karbon szegény közlekedés előnyeinek kommunikálása, innováció ösztönző széles körű megismertetése első sorban a fiatalok körében – II. ütem Projekt zárása 2 db résztanulmány Részeredmények: Végső tanulmány Záró dokumentáció

248

2/HU Felszín alatti szénhidrogén szennyeződések roncsolásmentes kimutatása és eltávolítása elektrokinetikus módszerrel Magyar-Mexikói TéT Projektvezető: Plank Zsuzsanna

Résztvevők

MFGI Plank Zs., Kerék B., Taller G.

Téma ismertetése: A kutatási projekt során egy olyan komplex módszertan kidolgozására kerül sor, amely a szénhidrogénnel szennyezett talajok kezdeti, diagnosztikai fázisán át a kármentesítés validálásáig tart. Három tudományos szakterület: földtan-geofizika, hidrogeológia és vegyészet összefogásából egy olyan módszertan jön létre, melynek alkalmazásával lehetőség nyílik a szennyezett talajok in-situ, gazdaságos, ellenőrzött kármentesítésére. Projekteredmények: Módszertani fejlesztések Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Terepi tevékenység előkészítése Részeredmények: mérési terv

Időszak Publikáció készítése Részeredmények:

2015. második negyedév

Időszak Terepi mérés Mexikóban Részeredmények:

2015. harmadik negyedév

szakcikk

mérési szelvények

Időszak 2015. negyedik negyedév Mexikói partnerek látogatása, eredmények összefoglalása Részeredmények: tudományos jelentés

249

1/OTKA Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában OTKA PD 104692 Projektvezető: Dégi Júlia

Résztvevők

MFGI Dégi J.

Téma ismertetése: A 2012. szeptember 1. és 2017. január 31. között időszakban megvalósuló hároméves futamidejű pályázat célja az Óbrennbergi Csillámpalában megjelenő szubmikrométeres léptékű fázisok és folyamatok azonosítása valamint termodinamikai modellezése után a Soproni-hegység pre-alpi és alpi metamorf fejlődéstörténetének kiegészítése és újraértelmezése. 2015-ben a pályázat második évébe lép, melynek fő célkitűzése a jól megőrződött pre-alpi reliktumokat tartalmazó andaluzit-biotit-sillimanit palákban megfigyelhető pre-alpi és az azokat felülíró, jellegzetesen szubmikrométeres léptékű alpi folyamatok azonosítása, modellezése és értelmezése. Projekteredmények: Az andaluzit-biotit-sillimanit palákban megfigyelhető szubmikrométeres sajátságok leírása, teljes kőzet összetételek, gránát Sm/Nd és bitoti Rb/Sr korok, gránátok növekedésének termodinamikai modellje, metamorf fejlődéstörténet és az eredmények publikálása. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Meglevő vékonycsiszolatok petrográfiai leírása és a kiválasztott minták elektronmikroszkópos vizsgálata, eddig mért radiometrikus korok értelmezése szubmikrométeres sajátságok leírása, a pre-alpi Részeredmények: metamorfózis kora

pásztázó

Időszak 2015. második negyedév Teljes kőzet kémiai elemzések, termodinamikai modellezés Részeredmények: az eredmények publikálása konferencia kiadványban Időszak 2015. harmadik negyedév Elektronmikroszondás elemzések, gránát izoplet termometria, további radiometrikus kormeghatározás Részeredmények: OTKA jelentés Időszak 2015. negyedik negyedév Az eredmények értelmezése, publikáció készítése Részeredmények: folyóirat cikk

250

2/OTKA Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján OTKA K-105245, 2013-2016 Projektvezető: Mártonné Szalay Emő

Résztvevők

MFGI Imre G.

Téma ismertetése: Célunk a Kárpát–Pannon térség legfontosabb harmadkori tektonikai folyamatait leíró határfeltételek eddigieknél pontosabb definiálása paleomágneses, mikrotektonikai és mágneses anizotrópia adatok együttes elemzésével. A Paleomágneses módszer már eddig is számos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a neogénben jelentős mozgások történtek a térségben. Ezen ismeretek alapján új kérdések fogalmazódnak meg, pl. a mozgások pontos időzítése, sebessége és a rotációk folytonos vagy diszkrét jellege. A deformációkkal kapcsolatos kérdések hasonlóak, bár az egykori feszültségtér fejlődésének fő vonásait ismerjük. A kutatás magában foglalja a meglévő adatok új elemzését, problémás feltárások felülvizsgálatát, terepen új mikrotektonikai megfigyeléseket és orientált minták gyűjtését, paleomágneses és mágneses anizotrópia laboratóriumi méréseket. Az új mérések tárgyai az ALCAPA nagytektonikai egység, a közép magyarországi zóna és a Tisza terrén finomszemcsés üledékes kőzetei. A különböző forgási és deformációs fázisok szétválasztását elősegítendő egzakt statisztikai módszereket kívánunk alkalmazni. A kutatás vezetőjének a szenior kutatónak és az MFGI Paleomágneses Laboratórium technikusának sok éves gyakorlata van a saját területén és sokszor dolgoztak egy csapatban. Ugyancsak jó szakmai kapcsolatokat alakítottak ki külföldi kutatókkal, ami garantálja, hogy a határaikon kívüli területeket is sikerrel kutassunk és nemzetközileg is elismert eredményeket érjünk el. A kutatás újdonsága, a három módszer együttes alkalmazásán túl, az adatok kombinált elemzéséhez statisztikai módszerek alkalmazása, amit a közreműködő fiatal kutató vállalt magára. Résztvevők: Mártonné Szalay Emőke (projektvezető, MFGI Paleomágeses Laboratórium), Fodor László (szenior kutató, MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport), Sipos András (fiatal kutató, Budapesti Műszaki- és Közgazdaságtudományi Egyetem, Tartószerkezettani Tanszék) és Imre Gábor (MFGI Paleomágeses Laboratórium). Egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak a munkába. 1. Magyarországon és külföldön orientált minták gyűjtése terepen. 2. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések folytatása. 3. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. 4. A deformációs fázisok elkülönítése egzakt statisztikai módszerek alkalmazásával. 5. Eredmények bemutatása konferenciákon és publikációkban Projekteredmények: Terepi megfigyelések. Orientált paleomágneses minták. Feldolgozásra paleomágneses és mágneses anizotrópia adatok. Előadás. Publikáció.

251

alkalmas

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok. Eredmények bemutatása a Tectonic Studies Group konferenciáján. Időszak 2015. második negyedév Mintavétel Magyarországon és a szomszédos területeken. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. A deformációs fázisok elkülönítése egzakt statisztikai módszerek alkalmazásával. Eredmények bemutatása az EGU 2015 (Bécs) és az IUGG (Prága) konferencián. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok. Előadások Időszak 2015. harmadik negyedév Mintavétel Magyarországon és a szomszédos területeken. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. Eredmények értelmezése. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok. Időszak 2015. negyedik negyedév Mintavétel Magyarországon és a szomszédos területeken. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Eredmények értelmezése. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok.

252

3/OTKA Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata OTKA K 100385 (2012-2016) pályázat Projektvezető: Dr. Péterdi Bálint (mint OTKA résztvevő)

Résztvevők

MFGI Dr Péterdi B.

Téma ismertetése: A K 100385 sz. OTKA pályázat keretében ("Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata") elsősorban távolsági nyersanyagokból nefritből, szerpentinitből, kontakt-metabázitokból, egyéb „zöldkövekből” - készült csiszolt kőeszközök kőzettani-, geokémiai- és proveniencia-vizsgálatával foglalkozom. Ennek keretében nyersanyag-források kutatásával (terepbejárás, mintagyűjtés, mintakiválasztás, mintaelőkészítés, kiegészítő vékonycsiszolatos vizsgálatok végzése, geokémiai és statisztikai elemzések készítése stb.) és magyarországi régészeti lelőhelyekről napvilágra került kőeszközök vizsgálatával. A kutatások célja a kőzetekből készített tárgyak nyersanyagának minél pontosabb kőzettani meghatározása és a lehetőségekhez mérten a nyersanyagok forrásterületének lehatárolása, szerencsés esetben az egykori bányászat pontos helyének meghatározása – ezáltal olyan egykori kulturális kapcsolatok feltárása, amelyeket írásbeliség híján más eszközökkel nem, vagy csak bizonytalan módon lehet nyomozni. A leletek természettudományos vizsgálatával a tárgyak készítési technikájáról, használatáról, végeredményben a régmúlt embereinek mindennapi életéről is képet kaphatunk, ezzel is segítve a régészeti kutatásokat. Mindemellett a távolsági nyersanyagok felkutatásával az egyes népek, kultúrák kapcsolatrendszeréről is értékes információk kerülhetnek napvilágra. (Ebből a pályázatból bevételem nem származik.) Projekteredmények: Mintagyűjtés, mintaválogatás, mintaelőkészítés; adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz, publikálás, előadások tartása. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév - Miháldy Gyűjtemény (Veszprém) eddig még nem vizsgált nefrit kőeszközeinek petrográfiaiés geokémiai vizsgálata - Miháldy Gyűjtemény (Veszprém) szerpentinit kőeszközeinek kiválogatása, mintadarabok leválogatása, mintaelőkészítés stb. - Ebenhöch Gyűjtemény (Magyar Nemzeti Múzeum) szerpentinit és nefrit kőeszközeinek kiválogatása, mintadarabok leválogatása, mintaelőkészítés stb. - Cikk befejezése, leadása (Archeometriai Műhely, cím: Possible provenances of nephrite artefacts found on Hungarian archaeological sites (preliminary results)) - Cikk megírása, előadás elkészítése („Miskolci Régészeti Konferencia”, cím: Nefrit kőeszközök kőzettani vizsgálata roncsolásmentes módszerekkel: típusok, lehetséges nyersanyag-források azonosítása (előzetes eredmények)) - adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz Részeredmények: cikk-leadás, átszerkesztett, javított adatbázis-részek Időszak 2015. második negyedév

253

- Miháldy Gyűjtemény (Veszprém) szerpentinit kőeszközeinek petrográfiai- és geokémiai vizsgálata - Ebenhöch Gyűjtemény (Magyar Nemzeti Múzeum) szerpentinit és nefrit kőeszközeinek petrográfiai- és geokémiai vizsgálata - részvétel a „Miskolci Régészeti Konferencián” (Miskolc, 2015. április 1-2.): tervezett előadás: Péterdi Bálint - Szakmány György - Bendő Zsolt - Kasztovszky Zsolt: Nefrit kőeszközök kőzettani vizsgálata roncsolásmentes módszerekkel: típusok, lehetséges nyersanyag-források azonosítása (előzetes eredmények) - részvétel az MSCC 2015 (Mineral Sciences in the Carpathians) konferencián (Veszprém, 2015. május 16-19., előadás, vagy poszter) - látogatás a Bécsi Egyetem Litotékájában (2015 május, 1-2 nap) - részvétel terepbejárásban (Vág völgy-Kis Kárpátok, Zelenicky hegység - Szlovákia és Csehország) (az időpont még bizonytalan, 5-7 nap) - adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz Részeredmények: előadás megtartása, átszerkesztett, javított adatbázis-részek Időszak 2015. harmadik negyedév - előadás tartása a Kőzettani Vándorgyűlésen (az időpont még bizonytalan) (3-4 nap) - részvétel terepbejárásban (Vág völgy-Kis Kárpátok, Zelenicky hegység - Szlovákia és Csehország) (az időpont még bizonytalan, 5-7 nap) - adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz - mintaelőkészítés, petrográfiai vizsgálatok stb. Részeredmények: előadás megtartása, átszerkesztett, javított adatbázis-részek Időszak 2015. negyedik negyedév - adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz - mintaelőkészítés, petrográfiai vizsgálatok stb. Részeredmények: átszerkesztett, javított adatbázis-részek

254