A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet évi terve

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016. évi terve

Összeállította: Balázs Regina

Ellenőrizte:

Dr. Turczi Gábor

Dr. Nádor Annamária

Jóváhagyta:

Dr. Fancsik Tamás

Budapest, 2016. február. 22

Dr. Plank Zsuzsanna

2

TARTALOMJEGYZÉK Igazgatói előszó .................................................................................. 11 A FÖLDTANI ERŐFORRÁSOKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AZOK HASZNOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE… ......................................................................................... 13 A) AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK, VALAMINT A GEOTERMIKUS ENERGIA KUTATÁSÁHOZ, KITERMELÉSÉHEZ ÉS HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ............................................................................................. 13

Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése ........................................................................................................ 13 Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei ...................................................................................... 16 Másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálfelmérése és a bányászati hulladékok hasznosításának megalapozása ............................................... 19 Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából ............................................... 22 Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése .................................................................................................... 25 Bányászati melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása ........................ 27 Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén ....... 29 Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése ........................................................................................................ 32 MINATURA H2020 ........................................................................................... 34 Mineral Intelligence Capacity Analysis (MICA) ............................................ 35 Geothermal ERANET ..................................................................................... 36

b) KONCESSZIÓS ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, ...................... 37 Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ........................................................... 37 Szénhidrogén-potenciál felmérése, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ........................................................... 42

3

Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése............................ 46 Magyarország érc- és ritkaföldfém-potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése .............................................................. 48 Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése ....................................................................................... 50

FÖLDTANI KÖZEG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK ........................................................................................ 52 a) AZ IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID FÖLDALATTI ELHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI FELADATOK .............................................................................. 52 A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése 52 Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására 55 CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben .......... 58

FÖLDTANI KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ........................................................................................ 60 a) AZ

ORSZÁG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSÉNEK MEGISMERÉSÉRE ÉS AZ ISMERETSÉG NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ KUTATÁSOK VÉGZÉSE ............................................ 60

Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel ......................................... 60 Integrált földfizikai kutatások ........................................................................ 65 Űrfizikai kutatások.......................................................................................... 70 Litoszférakutatás ............................................................................................ 74 Magyarország 1:500 000-es medence modellje ........................................... 77 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata ................... 80 Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése ............................................................. 82 SWARM ........................................................................................................... 84 Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján .................................................... 87

4

b) MONITORING ÉS MÉRÉSI HÁLÓZATOK, ÁLLANDÓ MÉRÉSEK ................................. 89 Tihanyi Geofizikai Obszervatórium............................................................... 89 Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont ................................................................................. 93 Földmágneses alaphálózat............................................................................ 96 Országos Gravimetriai Alaphálózat .............................................................. 99 Vízföldtani megfigyelőhálózat ..................................................................... 103

c) TELEPÜLÉSI,

IPARI, BÁNYÁSZATI ÉS RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ELHELYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FÖLDTANI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................. 105

PAKS-II .......................................................................................................... 105

d) ORSZÁGOS,

REGIONÁLIS ÉS ESETI KÖRNYEZETFÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ÉS ÉPÍTÉSFÖLDTANI, MÉRNÖKGEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK, VALAMINT KÖZREMŰKÖDÉS A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKKATASZTER GONDOZÁSÁBAN.................................................................................... 114

Településgeológiai módszertaniés hatásvizsgálatok Budapest térségében ..................................................................................................... 114 Karszthidrogeológiai modellezések ........................................................... 120 Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések ...................................... 123 Országos és regionális hidrodinamikai és transzport modellfejlesztések 126 Felszín alatti szénhidrogén szennyeződések roncsolásmentes kimutatása és eltávolítása elektrokinetikus módszerrel .............................................. 128

e) AZ

ORSZÁG RENDSZERES FÖLDTANI ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSE, A TÉRKÉPEK ÉS AZOK SZÖVEGES MAGYARÁZATÁNAK KÉSZÍTÉSE, KÖZREADÁSA ........................................................................................ 129

A Gerecse földtani térképezése .................................................................. 129 Budapest földtani atlasza ............................................................................ 131

f) MŰSZER- ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEK ........................................... 132 Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése .................................................... 132 Szeizmikus módszertani fejlesztések ......................................................... 134 5

Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés ..................... 137 Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés 139 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana… .......... 142 Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal ............................ 143 Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlásvizsgálata LA-ICP-MS-sel ............................................................................ 145 Földradar módszertani kutatások ............................................................... 148 A konzisztencia határok vizsgálata az üledék szedimentológiai tulajdonságai alapján ................................................................................... 150 (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek .......... 152 A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata… ................................ 155 Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában 158 Mezozoikumi gerincesek kutatása Magyarországon ................................ 159

a) A

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁSOK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE, KARBANTARTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE, A NYILVÁNTARTOTT TERÜLETEK HELYSZÍNI REAMBULÁCIÓJA ................................................... 161

Földtani veszélyforrások vizsgálata, reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja ............................................. 161 A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés ............................................................... 168 Meglévő pincetérképek térinformatikai feldolgozása ............................... 171 Aktív földmozgások ásványtani-geokémiai hátterének kutatása… ......... 173

b) BEZÁRT

BÁNYÁSZATIHULLADÉK-KEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEK FELMÉRÉSE, KÖRNYEZETI KOCKÁZATI BESOROLÁSA, JAVASLAT AZ ESETLEGESEN SZÜKSÉGES KÁRMENTESÍTÉSI MUNKÁKRA ................................................ 175

A bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése .... 175

6

c) A

FÖLDALATTI BÁNYÁSZATTAL ÉS HATÁSAIVAL ÉRINTETT TERÜLETEK FELMÉRÉSE, NYILVÁNTARTÁSA, KOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉHEZ A SZAKMAI JAVASLATOK ELKÉSZÍTÉSE ........ 178

Felhagyott mélyművelésű bányák alábányászottsági adatbázisának építése ........................................................................................................... 178

d) FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGI

TERÜLET-BESOROLÁSOK AKTUALIZÁLÁSA ÉS TELEPÜLÉSI SZINTŰ KATASZTERÉNEK SZOLGÁLTATÁSA . 180

Földrengés veszélyeztetettség — mérnökszeizmológiai térképezés ...... 180

FÖLDTANI INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, SZOLGÁLTATÁSA: ............. 182 a) FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE, KÖZREMŰKÖDÉS A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ÉS BÁNYÁSZATI ADATTÁR, VALAMINT A FÖLDTANI ÉS BÁNYÁSZATI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN, FEJLESZTÉSÉBEN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN .................................................. 182 Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése ................................................................................... 182 Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése 184 Intézményi metaadat-szolgáltatás és fejlesztés ........................................ 187 Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása .. 190 Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása… .......... 192 A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése . 194 Digitális dokumentumok szabadszöveges keresési rendszerének kialakítása ..................................................................................................... 196 Kútkataszteri kiadványok ............................................................................ 199 E-dokumentumtár fejlesztése ..................................................................... 201

b) AZ

ORSZÁG FÖLDTANI, GEOFIZIKAI TÉR-ADAT INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉPÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS ........................................ 202

Geoinformatikai szolgáltatások .................................................................. 202 MFGI adatvagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ....................... 203 MFGI térképszerverek fejlesztése ............................................................... 208 7

Sekélygeofizikai adatok mentése ............................................................... 210 Alfa adatbázis módszertani fejlesztése ...................................................... 212 Informatikai rendszer üzemeltetése ........................................................... 214 Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa…. .......... 216 Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata 217 Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése ....................................................... 219 PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése .................................... 221 Magyarország geokémiai téradatbázisa ..................................................... 222

c) KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS.............................................. 225 A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése ................... 225 Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése ................................................................. 227

d) KÖZSZOLGÁLATI FELADATOK .............................................................. 229 Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás ............................................. 229 Paleomágneses mérőhálózat ...................................................................... 231 A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása ............................................................................. 233 A Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása…. .......... 235 Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések ....................................... 238 Regionális földtani tanszék és egyéb oktatási tevékenységek…… ......... 243

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBÓL ÉS MÁS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL KÖVETKEZŐ, A FÖLDI ERŐTEREKKEL, A FÖLDTANI KÖZEGGEL, VALAMINT A FELSZÍN ALATTI VÍZZEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÁTVÉTELÉHEZ, EZEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI FELADATOK VÉGZÉSE ........................................................................................... 244 Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata .......................................... 244 8

Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT)............. 246

A MINISZTER HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BÁNYÁSZATI ELLENŐRZŐ GEODÉZIAI MÉRÉSI ÉS TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSE ÉS GEODÉZIAI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE ..... 248 Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése ....... 248 Külfejtéses bányák geodéziai felmérése .................................................... 250

A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL, AZ AZT KIVÁLTÓ FOLYAMATOKKAL ÉS HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS HAZAI KUTATÁSOKKAL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK HAZAI KIBOCSÁTÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉVEL ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA, ........................................................................................ 252 NATéR állami feladatok ellátása.................................................................. 252 Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás .................... 254 NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás.......................................... 256 Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain ...................................................................... 258

SZAKMAI MUNKÁT TÁMOGATÓ FELADATOK ............................... 261 Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése ............................... 261 Háttérintézményi feladatellátás................................................................... 262 Az MFGI kommunikációja ............................................................................ 264 Intézeti pályázatok előkészítése ................................................................. 268

9

10

Igazgatói előszó

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) jogilag fiatal intézmény, mely a 320/2011. Korm. rendelet alapján 2012. április 1-én alakult meg a nagy múltú alapokkal rendelkező Magyar Állami Földtani Intézet és Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összeolvadásával. Az MFGI, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján központi költségvetési szerv. A földtan és a geofizika szakterületeinek integrációjával létrejött egy erős, széles skálán mozgó egyedülálló tudásbázis, amely biztosítja a magyar állam földtani feladatainak magas színvonalú, folyamatos ellátását. Az intézet aktívan és jelentős mértékben közreműködik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jogszabályban magállapított földtani feladatainak ellátásában is, amelyet a Hivatallal történő együttműködési megállapodás alapján szerződések formájában teljesít. Az Intézet tevékenységének szerves része a jelentős számú hazai és nemzetközi pályázat is, amelyek elsősorban egyes szakterületek tudományos kutatómunkájának elmélyítését teszik lehetővé. Az MFGI megalakulásával egyidős az intézet szerves részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Központ. Fő feladatuk a klímaváltozás és az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatások végzése, a klímapolitikát szolgáló elemzések készítése és az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Az állami feladatok, MBFH együttműködés keretében végzett feladatok és a pályázatok területén a 2016. évi tervfeladatainkat több mint 100 projekt keretében valósítjuk meg. A tervben szereplő projektek széles köre a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben megállapított és az alapító okiratban rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatok teljes körét felöleli. Ezt a terv fejezetcímeinek a rendelethez igazított tagolása külön is hangsúlyozza. Számos feladat a megelőző években megfogalmazott irányok szerint 2016-ban is folytatódik, ilyen a koncessziós és a hozzá kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése, a földtani veszélyforrások felmérése és adatbázisba rendezése. Továbbra is fontos feladatunknak tekintjük a fenti alkalmazott földtudományi kérdések megválaszolását segítő alapkutatási tevékenységek, módszer és műszerfejlesztések végzését, monitoring és mérési hálózatok üzemeltetését. A bevezetésre került Informatikai Biztonsági Szabályzat értelmében nagy hangsúlyt helyezünk az adatvagyon átlátható azonosítására, fejlesztésére és védelmére. Az elmúlt évek intézményi átszervezései következtében mára az MFGI a felszín alatti vizek kutatásának egyedüli állami háttérintézményévé vált. A 21/2013. (III.26.) VM rendelet értelmében 2013. április 10. óta az MFGI végzi a Vízföldtani Naplók készítését, a Vízföldtani Napló Adattár működtetését és az Országos Kútkataszter vezetését. Az MFGI részt vesz a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felszín alatti vizekre vonatkozó aktuális felülvizsgálatában is.

Dr. Fancsik Tamás igazgató

11

12

A FÖLDTANI ERŐFORRÁSOKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AZOK HASZNOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE a) AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK, VALAMINT A GEOTERMIKUS ENERGIA KUTATÁSÁHOZ, KITERMELÉSÉHEZ ÉS HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése (5/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Horváth Zoltán

MBFH-témafelelős: Katona Gábor

Emberhó-ráfordítás: 19 hó

Projektköltség (millió Ft): 13 MFt

Résztvevők

MFGI Horváth Zoltán, Bátori Miklósné, Beke Zsuzsanna, Freiler Ágnes, Füsi Balázs, Halupka Gábor, Hegymegi Erika, Herman Viktor, Kerék Barbara, Kutasi Géza, Lantos Zoltán, Lendvay Pál, Müller Tamás, Plank Zsuzsanna, Rádi Károly, Sári Katalin, Szalkai Ágnes, Szabó Katalin, Szeiler Rita, Vigh Csaba

Téma ismertetése: A hazai nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok elterjedésére, minőségére és mennyiségére vonatkozóan 2013-ban elindult egy felmérés, amit 2014-ben folytatva sikerült kiegészíteni a meglévő prognosztikus területeket a homokok, kavicsok, építőkövek, agyagok, szervesanyag tartalmú képződmények, kova, kvarcit, gipsz, lösz és perlit vonatkozásában. A két év alatt közel 3000 új területtel bővült az adatrendszerünk. A prognosztikus területekhez kötött ásványi nyersanyagok hozzáférésének vizsgálatát végeztük el országosan a természetvédelmi korlátozások, az infrastruktúrával való érintettség, a közigazgatás, az Alföld esetében 5 megyére a vízbázis vonatkozásában, s az eredményeket megyei szinten is bemutattuk. Veszprém megye esetében a fedett és fedetlen karszt jellegeket is figyelembe vettük. Az eddigi átfogó értékelés után 2015-ben részletesebben vizsgáltuk a prognosztikus területek kiterjedését, s az ott meghatározott reménybeli vagyonokat. Ehhez konkrét ásványi nyersanyag előfordulás kontúrokat használunk fel, együttműködve a működő bányák kontúrjainak változását vizsgáló MBFH projekttel. Az Intézetben folyamatosan bővülő GeoBank-beli sekélyfúrásokkal is kiegészítettük a prognosztikus területeket az Alföldön. Terepi kutatást végeztünk egy Jászsági (Jászapáti) prognosztikus területen, ahol eddig nem volt megfelelő adat a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagra. A laborvizsgálati eredményekkel és a rétegsorok kiértékelésével a potenciál-felmérés adattábláit és a GeoBank-ot bővítettük. Mindez és számos, az ásványi nyersanyag tervezéssel kapcsolatos témakör kidolgozása a hazai aggregátum stratégia megalapozását támogatja.

13

Ezt a munkát folytatjuk 2016-ban is a következő módszertani fejlesztésekkel: sekélyfúrások beépítése a potenciál-felmérésbe Pest-megye és a Kisalföld vonatkozásában; a karsztok számításba vétele a Dunántúli-középhegység területén; a vízbázis és az erdők, mint az ásványi nyersanyag-hozzáférést korlátozó tényezők országos szintű értékelése. Ezen kívül a nemfémes potenciál-felmérést támogató intézeti adatbázis építése céljából, ismét tervezünk egy földtani kutatást a Jászságban sekélyfúrásokkal és az azokat kiegészítő geofizikai vizsgálatokkal. Megkíséreljük a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok minőségi, geotechnikai paramétereire vonatkozó adatok feltöltését is az adatbázisba. A munkánk során a MAFGBA releváns dokumentumait, a bányafelügyeleteken gyűjtött adatokat, illetve az MFGI térinformatikai lehetőségeit is felhasználjuk. A projekt eredmények támogatják az ásványvagyon gazdálkodást, az ásványi nyersanyag stratégia megalapozását. Termékek felsorolása: -

-

-

Jelentés (adattáblákkal, térképekkel) a Pest-megyei és Kisalföldi (sekélyfúrások által pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép homok és kavics, illetve agyag vonatkozásában), Dunántúli-középhegységi területekre (karsztok figyelembe vételével pontosított -prognosztikus területek c. adattábla és térkép) a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában. Jelentés adattáblával, térképekkel a módszertani fejlesztés folytatásáról -: pontosított prognosztikus területek az erdők és a vízügyi tényezők figyelembe vételével c. adattáblák és térképek) Földtani kutatás engedélyeztetési dokumentáció egy újabb Jászsági prognosztikus területre (valószínűleg homok kapcsán). Adattábla a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok minőségi-geotechnikai paramétereivel kapcsolatban. Jelentés az elvégzett földtani és geofizikai vizsgálatokról.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a vizsgálati területre - Adattábla szerkezetének meghatározás a minőségi paraméterek kapcsán - Az aktuális MBFH Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás áttekintésének megkezdése (mérleg adatok kérése az MBFH-tól) - Adattáblák felépítése a Dunántúl-középhegységi vizsgálati területre (karsztok vonatkozásában) - Adattáblák felépítése a Pest megyei vizsgálati területre (sekélyfúrások figyelembe vétele kapcsán) Részeredmények: - Adattábla váz a minőségi/geotechnikai paraméterekkel - A vizsgálati terület (Pest megyei) aktualizált mérleg adatainak értelmezésének első változata Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Pest megyei vizsgálati területre - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán I. (erdők) - Kutatási terület kijelölése fúrásokhoz

14

-

Geotechnikai adattábla töltésének megkezdése (adatgyűjtés) Geofizikai vizsgálat megtervezés - Pontosított adattáblák a dunántúli, Pest-megyei területre (karsztok vonatkozásában) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez I. (erdők) Részeredmények: - Dokumentáció (választás indoklása, engedélyeztetés megkezdése) a kijelölt kutatási területhez, - Töltés alatt levő adattábla a geotechnikai paraméterekről - Kutatási terv a geofizikai méréshez Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Pontosított prognosztikus területek meghatározásának folytatása a Pest-megyei és Kisalföldi kutatási területekre (sekélyfúrások adataival) - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán II. (vízügyi tényező) - Fúrások (4-5) előkészítése és elvégzése terepmunka során, mintagyűjtés, vizsgálatokra az esetleges engedélyek, időjárás, stb. függvényében - Geotechnikai adattábla töltésének folytatása - Geofizikai mérés elvégzése - Pontosított prognosztikus területek Pest-megye és a Kisalföld vonatkozásában (sekélyfúrások alapján, térképen és előzetes vastagság adatokkal adattáblában) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez II. (vízügyi tényezők) Részeredmények: - Fúrási, mintázási dokumentáció a terepmunka teljesülése esetén, anyagvizsgálatokra mintaelőkészítés - Töltés alatt levő adattábla a geotechnikai paraméterekről - Dokumentáció a geofizikai mérésről Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Anyagvizsgálatok elvégzése - Fúrási eredmények feltöltése a sekélyfúrás adatbázisba, értékelés - A pontosított Pest megyei, kisalföldi, dunántúli prognosztikus területre a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Geotechnikai adattábla töltésének folytatása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, adattáblákkal, térképekkel: sekélyfúrások által pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép homok és kavics, illetve agyag vonatkozásában (Pest-megye és Kisalföld). Részeredmények: karsztok figyelembe vételével pontosított pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép (Dunántúli-khg.) pontosított prognosztikus területek az erdők és a vízügyi tényezők figyelembe vételével c. adattáblák és térképek

15

Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei (23/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor

Emberhó-ráfordítás:


Résztvevők

9,5 hó

MFGI Cserkész-Nagy Ágnes, Hámorné Vidó Mária, Jencsel Henrietta, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László

Téma ismertetése: A projekt célja a hazai nem konvencionális szénhidrogén kutatásra alkalmas területek számbavétele, alapvető földtani – szénhidrogénföldtani jellemzőinek megadása, a hazai ismert nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele. A nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. A hazai nem konvencionális tárolókra vonatkozó adatok tekintetében alapvetően a bányavállalkozók által az MBFH részére átadott kutatási zárójelentésekre, mélyfúrási és kútvizsgálati jelentésekre támaszkodunk. A téma keretében tanulmányt készítünk a rendelkezésre álló, illetve a 2015 év során megszerzett információk birtokában, a nem konvencionális szénhidrogén tárolók magyarországi elterjedéséről, földtani adottságairól, fizikai-kémiai paramétereiről, termeltethetőségéről, külföldi típusterületekkel való összehasonlíthatóságáról. Feladat a hazai nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele, a nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. Egyes kiválasztott területek vonatkozásában a kitermelhetőséget biztosító rétegrepesztési technológia környezeti hatásainak a vizsgálatát is folytatjuk a korábbi, M2-13/2014. számú maradványprojektben kidolgozott módszertan alapján. Az eredmények és a potenciális területek tekintetében elvégzendő további vizsgálatok alapozhatják meg egyes kifejezetten nem-konvencionális szénhidrogénre vonatkozó jövőbeli koncessziós területek kiírását. A hazai nem-hagyományos CH indikációk és potenciális terültetek bemutatását tartalmazó idegen-nyelvű anyag készül a külföldi érdeklődők, társzervek, EU informálására. 2015-ben azokat a területeket vizsgáltuk meg (a makói-árok kivételével), ahol konkrétan nem hagyományos szénhidrogén előfordulások kutatása zajlott, és erről záró dokumentáció, kutatási zárójelentés készült: • Derecskei-árok: Beru-M középső-miocén tárolók • Békési-medence: Gyula-I bányatelek Szabadkígyós-1 fúrás adatai, Sarkad-I bányatelek Nyékpuszta-2 fúrás, Elek-Lökösháza volt HHE kutatási terület HHE Gyula-1 fúrás, Gyula-II bányatelek Gyulavári 1B fúrás eredményei • Kiskunság: Kiskunhalasi depresszió - Balotaszállás-IX bányatelek Balotaszállás-Mély földgázmező - a THL-RAG Kft. kutatási eredményei • Zalai-medence: Lenti HHE kutatási terület Kógyár-1 fúrás, Letenye HHE kutatási terület vagyonbecslése, kutatási eredményei A makói-árok kutatási eredményeiről már 2014-ben készítettünk részletes összefoglaló áttekintést.

16

2016-ban olyan részmedence területek általános vizsgálatát tervezzük, ahol a nem hagyományos szénhidrogén előfordulások célzott megkutatása még nem előrehaladott, de maga a medence nem hagyományos CH kutatásra és termelésre alkalmas és perspektivikus. Ilyen terület a Kisalföld és a Nyírség. A projekt keretében megvizsgáljuk a triász időszaki Kösseni Márga Formáció (Zalamedence) és a paleogén Tardi Agyag-Kiscelli Agyag (Észak-Magyarország) elterjedését, szénhidrogén generáló adottságait, repeszthetőségét és a formációkból várható palaolaj/palagáz kitermelhető mennyiségét. Megvizsgáljuk a rendelkezésre álló információk alapján a magyarországi júra agyagmárgák és a miocén korú, bádeni és szarmata agyagok, márgák, és egyéb karbonátos képződmények részmedence szintű elterjedését, nem hagyományos szénhidrogén termelés tekintetében releváns fizikai-kémiai sajátosságait. Termékek felsorolása: • A Kisalföld és a Nyírség medencerészek kőzettani-rétegtani-szénhidrogénföldtani jellemzése nem hagyományos szénhidrogének szempontjából - leírások, ábrák, táblázatok jelentésben összefoglalva • A Tardi Agyag-Kiscelli Agyag, a Kösseni Márga talp-, tető-, vastagságtérképei – shape fájlok. Júra márgák elterjedés térképe, ismert vastagsága – shape fájlok. Badeni és szarmata márgák elterjedése, vastagsága – fúrási adatbázis alapján, shape fájlok. • A fenti egységekre a generálódott szénhidrogén mennyiségek meghatározásához szükséges adatok rendszerbe foglalása – szerves széntartalom, vitrinit-reflexió, rock-eval paraméterek - adattáblák • A bányászati tevékenység megalapozásához szükséges földtani, fizikai-kémiai paraméterek rendszerbe foglalása zárójelentések, fúrási naplók alapján - adattáblák

Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai:

2016. első negyedév

A nem hagyományos szénhidrogéneket tartalmazó tárolóegységek térképi lehatárolása – horizontok összegyűjtése, határoló felületek meghatározása a termékek felsorolásánál említett formációkra • Nem hagyományos szénhidrogéneket tartalmazó litosztratigráfiai egységek lehatárolása Részeredmények: • Az egységekre vonatkozóan termikus érettség, szervesanyag tartalom és szénhidrogén generáló képesség paramétereinek táblázatos összesítése Időszak Negyedév feladatai:

2016. második negyedév

Adatgyűjtés és adatrendezés a Kisalföld és a Nyírség területére A tárolóegységek térképi lehatárolásának folytatása Fizikai-kémiai, szerves anyag tartalom, érettség adatok gyűjtése, rendezése Adattáblák, résztérképek Részeredmények:

17

Időszak Negyedév feladatai:

2016. harmadik negyedév

Nem konvencionális tárolókra vonatkozó, a kitermelhetőséget és a repeszthetőséget befolyásoló fizikai-kémiai paraméterek rendszerezése Nem hagyományos rezervoárok lehatárolása medence léptékben Fizikai-kémiai, szerves anyag tartalom, érettség adatok gyűjtése, rendezése Részeredmények:

Konkrét tárolókra vonatkozó fizikai-kémiai paraméterek táblázatos összefoglalása, írásos jellemzése.


2016. negyedik negyedév

A hazai nem konvencionális tárolók geokémiai, kőzetfizikai sajátosságainak összefoglalása, térképi bemutatása - különös tekintettel a tárolók termeltethetőségének tekintetében. Részeredmények:

Zárójelentés készítése.

18

Másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálfelmérése és a bányászati hulladékok hasznosításának megalapozása (25/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Vígh Csaba

MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor



Résztvevők

11,25 hó

MFGI Vígh Csaba, Kiss János, Tolmács Daniella, Müller Tamás, Szabó Katalin, Sári Katalin, Hegymegi Erika, Horváth Zoltán, Bertalan Éva, Freiler Ágnes, Horváth Zsolt, Pogácsás Réka

Téma ismertetése: Az utóbbi években előtérbe kerültek a másodlagos nyersanyagok felhasználására irányuló kezdeményezések, köszönhetően az EU erőforrás-hatékonyságot célzó nyersanyag stratégiájának, és az így megnyíló pályázati lehetőségeknek. A korlátozottan rendelkezésre álló primer ásványi nyersanyagok felhasználása mellett a másodlagos nyersanyagok potenciáljának felmérése és hasznosíthatóságuk kidolgozása új perspektívákat jelenthet a közeljövőben. Jelen projekt keretein belül a bányászati hulladékok (meddőhányók és zagytározók anyaga) másodlagos ásványi nyersanyagként való hasznosíthatóságának átfogó értékelését tervezzük elvégezni. Hazánkban a Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása rendelkezik a legtöbb információval a bezárt, a felhagyott, továbbá a működő meddőhányók és zagytározók pontos helyéről, a meddőanyag típusáról, illetve kockázati besorolásukról. A nyilvántartásban szereplő adatok alapját képezhetik egy olyan adatbázis kialakításának, amely a bányászati hulladékokat, mint másodlagos ásványi nyersanyagokat vesz figyelembe. Az értékeléshez szükséges a hasznosíthatóság szempontjából releváns meddőanyagok felhasználási lehetőségeinek áttekintése, a potenciál felmérése során alkalmazandó módszertan kidolgozása, illetve korábbi felmérésekből származó adatok szűrése és beintegrálása a másodlagos nyersanyagprognózist segítő adatbázisba. A témakörben jelenleg bevonható EU-s pályázati forrás is: COST Action "Mining the European Anthroposphere". A projektben az alábbi részfeladatokat tervezzük elvégezni: 1. Bányászati hulladékok, mint másodlagos ásványi nyersanyagok és azok

hasznosítási lehetőségei; A másodnyersanyagként való hasznosíthatóság felméréséhez szükséges áttekinteni az egyes bányászati hulladékcsoportok (ércbányászati meddő, szénbányászati meddő, vörösiszap meddő, kőbányászati meddő, kavics-, homok-, és agyagbányászati meddő) felhasználási lehetőségeinek hazai és nemzetközi helyzetképét, hasznosíthatóságuk technológiai lehetőségeit. Fontos kiemelni a hasznosítás szempontjából releváns komponensek körét. Részben 7/2014 és a 9A/2013 téma keretében ismertetett felhasználási lehetőségeket figyelembe véve, azokat kibővítve szeretnénk pontosabb képet adni a jelenleg elérhető, illetve

19

hazánkban megvalósítható felhasználási lehetőségekről. A hasznosítási lehetőségek áttekintése után lehetséges álláspontot kialakítani a prioritást élvező bányászati hulladéktípusok köréről, amelyek a további célzott vizsgálatok tárgyát képezik. (Vígh Cs., Müller T., Szabó K., Sári K., Hegymegi E.) 2. Vizsgálati módszertan kidolgozása; A meddőhányók és zagytározók vizsgálata elsősorban a környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások kockázatának felmérését célozta a korábbi években, a terepi mintavételezést és a laborméréseket ennek szellemében végezték el. Tisztázni kell, hogy az egyes hulladéktípusok nyersanyagprognózisa szempontjából milyen mintavételi stratégiákat és mérési módszereket kellene alkalmazni (terepi mintavétel, laborvizsgálatok), illetve mely paramétereket (kémiai komponenseket) szükséges figyelembe venni. A módszertan kidolgozásánál meg kell határozni a nyersanyagprognózis szempontjából releváns bányászati hulladéktípusok körét, majd az egyes csoportokra külön-külön meghatározni a vizsgálati módszertant. (Vígh Cs., Müller T., Tolmács D., Sári K., Bertalan É.) 3. Geokémiai adatok gyűjtése korábbi felmérések anyagaiból; A 6/2016 projekt keretein belül a bányászati hulladékkezelő létesítmények adatbázisába feltöltésre kerülnek geokémiai adatok. Ezek az adatok beépíthetők a jelen projekt keretében tervezett, a másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálbecslését elősegítő adatbázisba. Tervezzünk további geokémiai adatok gyűjtését az MFGI Geokémiai és Laboratóriumi Főosztályán a korábbi intézeti projektek keretében elemzésre került minták anyagaiból. Emellett hulladékgazdálkodási tervek, az MBFH számára készült szakértői jelentések, illetve a témában megjelent szakcikkek szolgáltathatnak további adatokat a munkához. A külső cégek/intézmények telephelyén elérhető dokumentumokból történő adatgyűjtéshez szükséges lehet helyszíni kiszállás. (Vígh Cs., Freiler Á., Hegymegi E., Horváth Zs.) 4. Adatrendezés, adatbázis struktúra kialakítása, adatok feltöltése az adatbázisba; Az adatokat adatbázisba kell rendezni, biztosítva azt, hogy az egyes objektumokra (meddőhányó vagy zagytározó) vonatkozó paraméterek azonosítókon keresztül összekapcsolhatóak legyenek a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények adatbázisának megfelelő objektumaival. Az adatbázis szabványos kialakítása a Geoinformatikai Főosztály bevonásával történik. (Kiss J., Vígh Cs., Pogácsás R.) 5. Rendelkezésre álló adatok kiértékelése; A geokémiai adatok kiértékelésénél figyelembe vesszük az egyes haszonelemek átlagkoncentrációját, változékonyságát, dúsulási tényezőjét, esetleges anomáliáit. (Vígh Cs., Horváth Z.)

20

Termékek felsorolása: 1. Összefoglaló az egyes bányászati hulladékcsoportok lehetséges hasznosíthatóságáról; 2. Módszertani ajánlás a bányászati hulladékok másodlagos ásványi nyersanyagként való vizsgálatához; 3. Adattábla geokémiai adatokkal; 4. Másodnyersanyag adatbázis és dokumentáció; 5. Összefoglaló az adatgyűjtésekből származó geokémiai adatok kiértékeléséről Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Egyeztetés a projekt tagjaival • Egyeztetés Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály munkatársaival az adatkérésről • Konzultáció a Geoinformatikai Főosztály munkatársaival a tervezett adatbázis céljairól és szabványos kialakításának lehetőségeiről • A témakörrel foglalkozó adattári jelentések és tudományos publikációk keresése • Dokumentumok beszerzése • • Részeredmények: •

2016. évi projektterv és adminisztráció Rövid leírás a tervezett adatbázis céljairól és kialakításának lehetőségeiről Beszerezhető dokumentumok listája

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Adatgyűjtések • Bányászati meddőanyagok hasznosítási lehetőségeinek áttekintése • Kigyűjtött adatok adattáblája • Összefoglaló a bányászati meddőanyagok Részeredmények: hasznosíthatóságáról • Prioritást élvező bányászati hulladéktípusok kijelölése Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Adatgyűjtések; • Vizsgálati módszertan kidolgozása • Geokémiai adatok adatbázisba rendezése

Részeredmények:

Időszak Negyedév feladatai: • Adatok kiértékelése • Jelentés elkészítése; Részeredmények:

• • • •

Kigyűjtött adatok adattáblája Módszertani ajánlás Adatbázis dokumentációja Adatbázisba rendezett geokémiai adatok


• • •

Kigyűjtött adatok értékelése 2016. évi munka ismertetése 2016. évi jelentés

21

Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából (27/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Sári Katalin

MBFH-témafelelős: Dr. Katona Gábor



Résztvevők

18,5 hó

MFGI Sári Katalin, Horváth Zoltán, Bodor Emese, Hegymegi Erika, Kónya Péter, Lantos Zoltán, Kerék Barbara, Müller Tamás, Pogácsás Réka, Pummer Tímea, Püspöki Zoltán, Szabó Katalin, Szeiler Rita, Vígh Csaba

Téma ismertetése: Napjainkban világszerte növekszik a természeti erőforrások (ásványi nyersanyagok, talajok, vizek, stb.) felmérésének és a fenntartható hasznosítási módok kidolgozásának jelentősége. E természeti erőforrások közül a talajjavító ásványi nyersanyagok vizsgálata is időszerű, mivel ezek az erőforrások a mezőgazdaságban és az iparban (pl. növénytermesztés, állattartás, kertészet, élelmiszeripar, talajstabilizálás, környezetvédelemben) kerülnek felhasználásra. Ebben a projektben foglalkozunk a szervesanyag-utánpótlásra, az ionháztartás (pl. kationcsere-kapacitás) javítására, illetve a meszezésre alkalmas ásványi nyersanyagokkal. Átfogó értékelést készítünk a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás-javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. 2016-ban általános átfogó áttekintést adunk a mezőgazdaságban alkalmazható ásványi nyersanyagokról, jelezve a hasznosítási lehetőségeket a kivitelezhetőség szempontjából reálisan, gyakorlati megközelítésben, fontossági sorrendben elemezve. Megvizsgáljuk a szervesanyag-utánpótlásra alkalmas ásványi nyersanyag-előfordulásokat az adatok függvényében vegyes tőzeg, érett tőzeg, rostos tőzeg, lápföld és alginit bontásban, az észak-dunántúli régióban (az Alföldre megtörtént az értékelés 2015-ben a 6/2015 MBFH projekt keretében). A rendelkezésre álló adatok alapján a prognosztikus területek adatait pontosítjuk az ionháztartás javítására alkalmas nyersagyagokra vonatkozóan, bentonitos nemesagyag, kaolinos nemesagyag, illites nemesagyag, alunitos nemesagyag csoportosításban egy esettanulmányi területre (Északi-középhegység). Adatokat gyűjtünk a zeolitos riolittufa, kálitufa előfordulásokra. A perlitvagyon esetében vizsgáljuk az elmúlt években bekövetkezett változásokat. Megkezdjük a savanyú talajok javítására alkalmas képződményekre vonatkozó adatok gyűjtését és értékelését lápi mész, talajjavító mészkő, mészkőpor, talajjavító dolomit, dolomitpor és kréta vonatkozásában, a mészkövek és dolomitok esetében egy esettanulmányi területen (Dunántúli-középhegység). Ehhez konkrét ásványi nyersanyagelőfordulás-kontúrokat használunk fel, együttműködve a működő bányák kontúrjainak változását vizsgáló MBFH projekttel. A munkánk során a MAFGBA releváns dokumentumait, a bányafelügyeleteken gyűjtött adatokat, illetve az MFGI térinformatikai lehetőségeit is felhasználjuk, ideértve az Intézetben folyamatosan bővülő GeoBank-beli sekélyfúrásokat is.

22

Termékek felsorolása: -

-

A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány A szervesanyag-tartalmú kőzetek (tőzeg, lápföld, lápi mész és alginit) potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Észak-Dunántúl) A talajjavításra alkalmas nemesagyagok (bentonitos nemesagyag, kaolinos nemesagyag, illites nemesagyag, alunitos nemesagyag) potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Északi-középhegység) A talajjavításra alkalmas mésztartalmú ásványi nyersanyagok potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Dunántúli-középhegység) Talajjavításra alkalmas vulkanitok c. tanulmány (zeolit, kálitufa, perlit)

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - Átfogó értékelés megkezdése a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodásjavításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - A korábbi kataszterek, potenciálfelmérések áttekintése (nemesagyagok, szervesanyag-tartalmú kőzetek) - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a meszezésre alkalmas talajjavító ásványi nyersanyagokra (Dunántúli-középhegység) - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése az ionháztartás javítására alkalmas ásványi nyersanyagokra (nemesagyagok) (Északi-középhegység) - Adatgyűjtés a hazai alginit előfordulások talajjavító szerepére vonatkozóan - A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány (előzetes változat) - Korábbi kataszterek, potenciálfelmérések c. tanulmány - A meszezésre alkalmas talajjavító ásványi nyersanyagok Részeredmények: formációinak listája (Dunántúl-középhegység) - Jelentéslista a nemesagyagok északi-középhegységi előfordulásáról - Irodalomjegyzék a hazai alginitek talajjavító szerepére vonatkozó irodalmakból Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - Átfogó értékelés folytatása a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - A legfrissebb ásványvagyon-nyilvántartás áttekintése (nemesagyagok, szervesanyagtartalmú kőzetek, talajjavításra alkalmas vulkanitok, karbonátok) - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása az Északi-középhegységi vizsgálati területre - Az észak-dunántúli tőzegképződésére vonatkozó irodalmak összegyűjtése, áttekintése. - Az 1981-ben kiadott Országos Tőzegkataszter által nyilvántartott lápterületek tőzegre és lápföldre vonatkozó vastagság-, és vagyonadatainak kigyűjtése és rendszerezése. - A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány (részletes változat) - Talajjavító ásványi nyersanyagok a nyilvántartás szerint Részeredmények: c. tanulmány - Az északi-középhegységi nemesagyag-előfordulások adatbázisa

23

-

Referenciákról táblázat csoportosított irodalmakkal (tőzegképződés) Az Országos Tőzegkataszterből kigyűjtött vastagság-, és vagyonadatok adattáblája

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Pontosított prognosztikus területek meghatározása a dunántúli- (karbonátok) és északi-középhegységi (nemesagyagok) területekre - Észak-dunántúli tőzegképződésre vonatkozó kompiláció megírása - Az Országos Tőzegkataszter által nyilvántartott lápterületek adatainak (elterjedési poligon, vastagság, földtani vagyon) összehasonlítása és beintegrálása az MFGI által nyilvántartott tőzeg prognosztikus területek adatbázisával. - Adatgyűjtés a talajjavításra alkalmas vulkanitokról (zeolit, kálitufa, perlit) - A talajjavításra alkalmas nemesagyagok és mésztartalmú ásványi nyersanyagok prognosztikus területeinek pontosított térinformatikai adatbázisa - Összefoglaló jelentés a genetikáról (tőzeg) Részeredmények: - Az Országos Tőzegkataszter adataival kiegészített adatbázis - Összefoglaló jelentés az alginit talajjavító szerepéről és a hazai alginit előfordulásokról - Talajjavításra alkalmas vulkanitok c. tanulmány Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Az eredmények tükrében pontosított tanulmány/fejezet a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - Prognosztikus területek pontosítása a szervesanyag-tartalmú, ionháztartás javítására és meszezésre alkalmas ásványi nyersanyagokra a vizsgálati területekre vonatkozóan, a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján - A talajjavításra alkalmas nemesagyagok, szervesanyagtartalmú kőzetek és mésztartalmú ásványi nyersanyagok Részeredmények: potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, adattáblákkal, térképekkel

24

Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése (21/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Dr. Horváth Zoltán

MBFH témafelelős: Dr. Katona Gábor

Emberhó-ráfordítás: 5,5 hó


Résztvevők

MFGI Horváth Zoltán, Kovács Zsolt, Nádor Annamária, Püspöki Zoltán, Sári Katalin, Szabó Katalin, Zilahi-Sebess László

Téma ismertetése: Az ásványvagyon osztályozási rendszerek alapját képezik az országos ásványi nyersanyag nyilvántartásnak. Globális és EU szinten is egyre határozottabb igény mutatkozik a korszerű, egységes ásványvagyon osztályozási, jelentéstételi és nyilvántartási szempontok alkalmazására. A korábbi években elvégeztük a legfontosabb nemzetközi szabványok, kódok és az az ásványvagyon osztályozási keretrendszer (UNFC) térképezését, fordításokat, illetve a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal konzulenseivel egyeztetéseket végeztek a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Bányászati Szövetség szakembereivel. Az eredményeink között szerepel a korszerűsítéshez szükséges új fogalomtár mindegyik ásványi nyersanyag vonatkozásában Teszteket végeztünk a jelenlegi hazai nyilvántartásban szereplő ásványi nyersanyag mennyiségekre és a tapasztalatainkat a javaslatainkba beépítettük. 2015-ben konkrét területek nyersanyagspecifikus vizsgálatával folytattuk az átminősíési teszteket. 2016-ban követjük az ENSZ Ásványvagyon Osztályozási Szakértői Csoportjának munkáját, részt veszünk abban, a hazai harmonizációs tesztekkel (nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok, szénhidrogének, szenek és geotermia vonatkozásában). Folytatjuk az Útmutató felépítését a szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában az orosz CRIRSCO szabvány szerinti harmonizációt leíró GKZ (2010) alapján. Terveink pontokba rendezve a termékek felsorolásával: 1. Jelentés fejezet/rövid tanulmány a UNECE EGRC és a PERC Munkacsoportok tevékenységének nyomonkövetéséről. 2. A nemzetközi szabványok szerint átminősített ásványi nyersanyag osztályozási adattáblák és kapcsolódó szöveges értékelések (fejezetek) szénhidrogénekre, szilárd ásványi nyersanyagokra (nemfémes és szenek) és geotermikus energiára. 3. Fejlesztett útmutató a CRIRSCO/UNFC, illetve a geotermikus energia (megújulók)/UNFC szerinti harmonizációra 4. Zárójelentés az elvégzett feladatokkal, a kapcsolódó adattáblákkal, diagrammokkal.

25

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - felmérés folytatása a nemzetközi ásványvagyon osztályozásról. - fejezet a nemzetközi osztályozás helyzetéről (rövid tanulmány). - nemfémes szilárd ásványi nyersanyag Részeredmények: vonatkozásában mérlegadatok projektcélú rendezése (nemfémes) - geotermikus nyilvántartás adatainak projektcélú rendezése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - készülés a UNECE EGRC Munkacsoport ülésre, részvétel - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató fejlesztése (orosz terminológia) - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (egyik alföldi területre: Kiskunság.Szeged) és 2 geotermikus projektre és Heves, Nógrád, SzabolcsSzatmár Bereg, illetve Pest megyére nemfémes szilárd vonatkozásban - külön jelentés a UNECE EGRC ülésről a legfontosabb eredményekkel - továbbfejlesztett harmonizációs Útmutató (orosz Részeredmények: terminológia) - teszt minősítés szénhidrogén, geotermia és nemfémes szilárd kapcsán kijelölt területekre Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató vázlat folytatása fejezetekkel (CRIRSCO és orosz definíciók összehasonlítása) teszt szintű harmonizációs átminősítés szenekre (év eleji egyeztetések függvénye, valószínűleg Dorogi-medence) - harmonizációs Útmutató kiegészített változata Részeredmények: - fejezet a harmonizációs átminősítésről (szén) Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Az éves tevékenység összefoglalása, 2016. évi javaslat készítése a CRIRSCO típusú szabványokkal (módosító tényezők összehasonlításával), a megújuló energiákra (geotermikus), illetve a UNFC-2009 osztályozás szerinti harmonizációs lehetőségekről példákkal. - zárójelentésbe foglalva a nemzetközi szabványok Részeredmények: alkalmazhatóságát javaslatokkal, illetve a példákat

26

Bányászati melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása (7.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Ujháziné dr. Kerék Barbara Emberhó-ráfordítás: 10 hó

Résztvevők

MFGI Ujháziné dr. Kerék Barbara, dr. Fügedi Ubul, Tolmács Daniella, Bodnár Nikolett, Varga Renáta, Kutasi Géza, Popovics István

Téma ismertetése: A projekt célja: Magyarország alföldi homokos talapképző üledékkel fedett területeinek felmérése a növények számára ásványi stresszt okozó mikroelem hiány szempontjából, valamint az elempótlás lehetőségének vizsgálata. Módszer: mivel a tápelemek az agyagásványokhoz és a szerves anyaghoz kötődnek, minél durvább a talajképző üledék szemcseösszetétele, annál tápanyag-hiányosabb lesz a belőle képződött talaj (elsősorban a váztalajok). A GeoBank sekélyfúrási részadatbázisának (SFA) segítségével leválogathatók azok a területek, ahol a fölső 50 cm-ben (mélyszántás határa) elsősorban homokos üledékek találhatók. A területeket az Agrotopográfiai térképsorozat „Magyarország genetikai talajtérképe” alapján lehet pontosítani, a homoktalajok földrajzi határát figyelembe véve. A geokémiai viszonyokat néhány típusterület korábbi geokémiai eredményeinek feldolgozásával mérjük fel, hogy feltárhassuk a növények számára fontos elemek hiányát. Javaslatot teszünk a mikroelemek pótlására különböző típusú meddőhányók anyagának felhasználásával, archív és esetleg új adatok alapján (pl. ércbányászati meddőhányók, vörösiszap, szénbányászati meddőhányók). Termékek felsorolása: táblázat neve A növények számára fontos elemek mennyisége alföldi homokterületeken adatbázis neve GeoBank sekélyfúrási részadatbázisa (SFA)

leírás

rekord/ növekmény A Duna–Tisza közi homokhátság és a Nyírség kb. 3700 rekord jellemzése a növények számára fontos elemek mennyisége alapján, egy-egy típusterület laboratóriumi eredményeit figyelembe véve leírás

rekord/ növekmény Két alföldi 100.000-es lap mélységköz adatainak kb. 12000 javítása a GeoBank sekélyfúrási részadatbázi- javított rekord sában, mert jelenleg szakaszosak a szedimentológiai adatoknál megadott mélységközök és folyamatossá kell tenni ezeket, a makroszkópos leírás alapján

térkép/réteg címe/neve Homokos talajképző üledékek előfordulása az Alföldön

27

új X

meglévő

db 1

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: két alföldi 100.000-es lap (Heves, Hódmezővásárhely) mélységköz adatainak javítása a GeoBank sekélyfúrási részadatbázisában (SFA) (jelenleg szakaszosak a szedimentológiai adatoknál megadott mélységközök és folyamatossá kell tenni ezeket, a makroszkópos leírás alapján, hogy a mélység alapján leválogathatóak legyenek az adatok) kb. 800 fúrásnál átértékelt mélységköz adatok, amellyel a két Részeredmények: alföldi lapon is szűrhetőek lesznek a szedimentológiai eredmények, adott mélységben Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: a SFA-ból azoknak az alföldi fúrásoknak a leválogatása, ahol a fölső 50 cm-ben homokos üledékek találhatók. A területek bemutatása a „Homokos talajképző üledékek előfordulása az Alföldön” című térképen. A térkép pontosítása az Agrotopográfiai térképsorozat „Magyarország genetikai talajtérképe alapján. két térkép: egy földtani verzió az adatbázis alapján és egy a Részeredmények: talajtani ismeretek alapján pontosított másik változat, részjelentés Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a geokémiai viszonyok felmérése típusterületeken, a korábban még fel nem dolgozott adatok alapján (a Duna–Tisza közi homokhátság és a Nyírség jellemzése). geokémiai felmérés a növények számára hiányzó tápelemek Részeredmények: feltárására, még fel nem dolgozott, archív adatok alapján Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: adatgyűjtés különböző típusú meddőhányók anyagának geokémiai összetételéről, javaslat a homokterületek javítására felhasználható típusra. Részeredmények: zárójelentés

28

Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén (8.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Hámorné Vidó Mária Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó

Résztvevők

MFGI Hámorné Vidó, Mária, Püspöki Zoltán, Sári Katalin

Téma ismertetése: A kutatás célja a magyarországi szénmedencékben megkezdett litológiai adatok és a mélyfúrás-geofizikai paraméterek szelvény menti egyeztetésének folytatása vizsgálatok végzése meghatározott telepek vizsgálatával az É-magyarországi szénmedencékben és Keleti-Mecsekben. A 3/2016 MBFH projekt keretében futó karotázs-korreláció, rétegtani értékelés és telepkorreláció kiegészítéseként az állami projektben tervezzük: (1) reprezentatív fúrások széntelepeinek MEO (pl. kéntartalom) adatai alapján az egyes telepek nagy felbontású jellemzését, (2) a rétegsorok figyelembevételével a SBF és Garábi Slír F. további vizsgálatára alkalmas reprezentatív terepi szelvények beazonosítását, és a közeli fúrások alapján történő rétegtani illesztését, (3) a fejlődéstörténeti modellezéshez szükséges szekvencia-sztratigráfiai keretek véglegesítését. Feladatunk másik része a 2015-ben megkezdett CH-10-es sz. fúrás további vizsgálata a fotódokumentáció részletes elkészítése. Célunk a fúrás alapszelvény szintű vizsgálata a Mecseki Kőszén Formáció szedimentológiai, litológiai és karotázs adatokon nyugvó ciklusvizsgálata, összehasonlítása nemzetközi referencia szelvényekkel. Termékek felsorolása: táblázat neve MEO_Borsod Litológia_Borsod

leírás 1-Széntelepek nagy felbontású MEO profiljai, 2-Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázisa,

mérés neve

rekord/ növekmény 5000 2000

db 57

dokumentum címe: Összefoglaló jelentés készítése a 2016. évi tevékenységről. A) Telep korrelációk és szelvény menti értékelések a Nyugat-Borsodi medence és a Kelet-Borsodi medence karotázs adatai alapján. (Kézirat előkészítése referált folyóiratban való megjelenésre.) B) CH-10-es sz. fúrás fotódokumentációjának, a korábbi anyagvizsgálati helyeknek, módszereknek és eredményeknek az összesítése nemzetközi jelentés formájában.

29

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Széntelepek nagy felbontású MEO profiljai, adatbevitel Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázis feltöltés A nógrádi és borsodi medencék széntelepes rétegsorára vonatkozó angol nyelvű kézirat (publikálás előkészítéséhez). Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése az alsó jurában és az irodalom értékelése, A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése, rendszerezése, és kompozit szelvény készítése, MEO adatok bevitele 50% Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázis feltöltés, 25% Publikáció előkészítése 50% Részeredmények: Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése az alsó jurában,50% A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése 50% Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Széntelepek nagy felbontású MEO profiljai, adatbevitel Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázis feltöltés A nógrádi és borsodi medencék széntelepes rétegsorára vonatkozó angol nyelvű kézirat (publikálás előkészítéséhez). Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése az alsó jurában és az irodalom értékelése, A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése, rendszerezése, és kompozit szelvény készítése, MEO adatok bevitele 100% Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázis feltöltés, 70% Publikáció előkészítése 75% Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése Részeredmények: az alsó jurában,75% A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése 80% A CH-10-es sz. fúrás fotódokumentációjának elkészítése a triász-jura határ közeli szakaszon, (mintavételi távolság 0,2 m), 50 % Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázis feltöltés A nógrádi és borsodi medencék széntelepes rétegsorára vonatkozó angol nyelvű kézirat (publikálás előkészítéséhez). Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése az alsó jurában és az irodalom értékelése, A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése, rendszerezése, és kompozit szelvény készítése, Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és Részeredmények: litológiai adatbázis feltöltés, 100%

30

Publikáció leadás Nemzetközileg ismert referencia szelvények összegyűjtése az alsó jurában,100% A CH-10-es sz. fúrás korábbi anyagvizsgálatai adatainak összegyűjtése 100% A CH-10-es sz. fúrás fotódokumentációjának elkészítése a triász-jura határ közeli szakaszon, (mintavételi távolság 0,2 m), 100% Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Összefoglaló jelentés a 2016-ban elvégzett feladatokról A Mecseki Kőszén Formáció alsó és középső telepcsoportjának szedimentológiai és karotázs adatainak Részeredmények: ciklus szemléletű vizsgálata, és a beosztás készítése, Összefoglaló jelentés a 2016-ban elvégzett feladatokról

31

Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése (8.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kónya Péter Emberhó-ráfordítás: 13,5 hó

Résztvevők

MFGI Kónya Péter, Udvardi Beatrix, Bertalan Éva, Besnyi Anikó, Bátori Miklósné, Horváth Zsolt, Cserny Péter, Freiler Ágnes

Téma ismertetése: A projekt a 2013-ban megkezdett bentonit kutatási állami téma folytatása. Célunk továbbra is a hazai ismert, de kevéssé megkutatott, vagy egyáltalán nem kutatott, potenciális bentonit lelőhelyek vizsgálati eredményeinek feldolgozása, összegzése melyeket további, hiánypótló vizsgálatokkal egészítünk ki. Az eredmények alapján pontosabban megismerjük egy-egy bentonittelep ásványtani és geokémiai összetételét, amelyek kitermelésük és hasznosításuk technológiai részleteit illetően szolgálnak iránymutatásul. Tudományos szempontból célunk a bentonitok általában döntő részét alkotó agyagásványok szerkezetének alaposabb megismerése és pontosítása, különös tekintettel a keletkezési körülményekre. A projekt keretén belül folytatjuk az eddig ismert magyarországi bentonit-előfordulásokról készült kéziratos és esetleg publikált ismeretanyagok rendszerezését, melyeket a még elérhető természetes feltárások, fúrások anyagának megmintázásával egészítünk ki további részletes – a mai követelményeknek megfelelő – modern anyagvizsgálatok elvégzése céljából. A korábbi műszeres vizsgálatokat 2 mikronos agyagásvány-vizsgálatokkal egészítjük ki, melynek célja az agyagfrakción belüli ásványfajok és kevert szerkezetek pontos meghatározása, valamint az agyagásvány etilénglikolra történő duzzadásának vizsgálata. A különböző vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával - a többi között célunk egy koncepcionális ásványtani modell kidolgozása, amelynek segítségével a bentonitok genetikája jobban megismerhető, esetleges későbbi kezelése és feldolgozása jobban tervezhető lesz. Ez évi feladatunk egyik célja a cserháti vulkanizmushoz köthető bentonitok részletes vizsgálata, melyhez fúrómagminták elemzéseit is tervezzük felhasználni. A másik cél a budakeszi Bkt-1 fúrás megmintázása, mely tavalyról elmaradt, mivel nem találtuk meg a fúrómagokat. Termékek felsorolása: -

-

95 db minta komplex anyagvizsgálatának elvégzése (röntgendiffrakció, termoanalitika, geokémia, szemcseeloszlás, mikromineralógia és FTIR-ATR) és kiértékelése. 45 db minta 2 mikron alatti frakciójának vizsgálata Az eredményekből összefoglaló jelentés/tanulmány készítése A bentonitok ásványtani jellemzői és genetikája közötti kapcsolatok vizsgálata

32



1) A Nagylóc Nl-1, Nl-2, valamint az Alsótold At-1 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, teljes kémia, FTIR-ATR). Összesen kb. 20 db minta. 2) 10 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata Részeredmények: Időszak Negyedév feladatai:

20+10 minta mérése, eredmények értelmezése, részjelentés készítése 2016. második negyedév

1) Pásztó P-5 és Budakeszi Bkt-1 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, IR). Összesen kb. 40 db minta. 2) 20 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata. Részeredmények:

40+20 minta mérése, eredmények értelmezése



1) Kozárd Ko-1 és Szanda Sz-3 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, IR). Összesen kb. 35 db minta. 2) 15 minta 2 mikron alatti leválasztása és kezeléses röntgendiffrakciós vizsgálata. Részeredmények:

35+15 minta mérése, eredmények értelmezése



1) A cserháti bentonit-előfordulások eddig ismert vizsgálati eredményeinek összefoglalása. A vizsgálati eredményektől függően az adatok publikációja. Részeredmények:

Éves jelentés elkészítése

33

MINATURA H2020 Projektvezető: Dr. Horváth Zoltán Emberhó-ráfordítás: 11 hó

Résztvevők

MFGI Horváth Zoltán, Sári Katalin, Kerék Barbara, Müller Tamás, Plank Zsuzsanna, Szeiler Rita, Vígh Csaba

Téma ismertetése: Európában különböző szemléletek vannak jelen az ásványi nyersanyag gazdálkodás és szabályozás keretrendszerében. Az európai ásványi nyersanyag importfüggőség, az erőforrás hatékonyság, a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb körű érvényesítése érdekében -, s összhangban az EIP SÍP II. pillérében szereplő szempontokkal, szükséges az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos szemlélet fejlesztése, a „közérdekű ásványi nyersanyag előfordulások” (MDPOI) minél pontosabb ismerete, védelme, a szabályozásban való megfelelő szintű figyelembe vétele. A MDOPI koncepció vizsgálatával, a partner országok és az EU-s Tagállamok, illetve további nemzetközi gyakorlatok vizsgálatával, szektorok közötti elemzéssel (MSA), útmutató, mint direktíva alap és közös jövőkép kialakításával foglalkozik a projekt. Az érintettekkel való konzultáció fontos része lesz a projektnek. Vezető partner a MINPOL (Austria, Günter Tiess), az MFGI Munkacsoportvezető (WP3). A pályázat futamideje: 2015. február – 2018. február Projekteredmények: Multi-szektorális elemzés jelentés (ásványi nyersanyagok potenciálja, gazdaságföldtani szempontok, területfejlesztési koncepciók, tervezés), összehasonlító elemzések (jelentés), útmutató, Közös Jövőkép, Tesztek Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel műhelyfoglalkozáson (Bécs, január), Cardiff (március), Áttekintés összeállítása a MDOPI, MSA kapcsán Kérdőívek fogadása, feldolgozás, konzultáció szervezés WP4. hazai példa előkészítés Jelentés a munkaértekezletről Részeredmények: Áttekintő anyag (WP3.1.) Konzultációról emlékeztető Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: (WP3.1.) fejlesztése Hazai példa fejlesztés, Elszámolás Hazai példáról szöveg, Részeredmények: pénzügyi jelentés Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Útmutató készítés megkezdése Részeredmények: Útmutató vázlat Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Útmutató fejlesztése, Közös jövőkép kialakításának kezdése Részeredmények: Fejlesztett útmutató, vázlatos jövőkép

34

Mineral Intelligence Capacity Analysis (MICA) Projektvezető: Sári Katalin Emberhó-ráfordítás: 2,5 hó

Résztvevők

MFGI Sári Katalin, Horváth Zoltán, Szabó Katalin, Vígh Csaba

Téma ismertetése: A MICA (Mineral Intelligence Capacity Analysis) projekt célja, egy EU-s szintű nyersanyaginformációs rendszer létrehozása, felhasználva a korábbi és jelenlegi projektek eredményeit. A projektben az Intézet harmadik félként a 2. munkacsomag munkájába kapcsolódik be, amely az érintettek azonosítását és igényeinek felmérését tűzte ki célul. Projekteredmények: -

A hazai érintettek listája Angolra fordított hazai dokumentumok Magyarra fordított anyagok az érintettek workshopjáról

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a projektindító értekezleten Részeredmények: Emlékeztető a projektindítóról Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Információszolgáltatás az érintettek alcsoportjainak azonosításához nemzeti szinten Részeredmények: A hazai érintettek listája Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Hazai dokumentumok angolra fordítása Részeredmények: Angolra fordított hazai dokumentumok Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az érintettek workshopjához kapcsolódó anyagok magyarra fordítása Részeredmények: Magyarra fordított anyagok az érintettek workshopjáról

35

Geothermal ERANET Projektvezető: Nádor Annamária Emberhó-ráfordítás: 2 hó

Résztvevők

MFGI Nádor Annamária

Téma ismertetése: Az FP7-es keretprogamon belül futó ERA-NET programok célja a tagországok és társult országok geotermikus kutatás-fejlesztési tevékenységének koordinálása és az együttműködés elősegítése, a nemzeti és regionális kutatási programok kiszélesítése. Az Energia Központ Nonprofit Kft., mint eredeti magyar résztvevő partner a 2012 tavaszán induló, 48 hónap futamidejű pályázatot az intézetnek átadta, a szerződésmódosítás (amelyben az NFM igazolása alapján a MFGI az ERA-NET program által megkívánt „Program manager” kategóriába esik az Energiastratégia részeként készített Készlethasznosítási Cselekvési Tervek kivitelezőjeként) 2013 tavaszán megtörtént. A pályázat célja a geotermikus energiahasznosítással (közvetlen hőhasznosítás és áramtermelés) kapcsolatos nemzeti programok összehasonlítása alapján pán-európai programok kialakítása, a mobilitás és a képzés elősegítése, hozzájárulva ezzel a 2020-ra tett nemzeti vállalások eléréshez. Projekteredmények: A projekt eredményei a szerződésben meghatározott időre és formátumban elkészülő termékek (angol nyelven): WP4:”Közös tevékenységek tervezése”: a 2-es munkacsomag (A fő kutatási irányok, illetve a geotermikus szektor fejlődését akadályozó legfőbb tényezők azonosítása) eredményei alapján azon fő cselekvési területek meghatározása, amelyeken belül a partnerek együttműködések, közös felhívások, akciók létrehozását végzik. Az együttműködések típusának meghatározása. A 2014 végén előzetesen azonosított területeken belül a MFGI az alábbi közös tevékenységek pontos tematikai meghatározásában és kivitelezésében és vesz részt (WP7): • Pénzügyi ösztönzők kidolgozása • Geotermikus projektek működésével kapcsolatos K+F tevékenység • Geotermikus projektek társadalmi elfogadottságának elősegítése • Új kutatási koncepciók kidolgozása • Fenntartható rezervoár-geológia és termelés • Geotermikus energiahasznosítással kapcsolatos statisztikák adatharmonizációja • Európai geotermikus információs platform (EGIP) továbbfejlesztése WP7 „Közös tevékenységek kivitelezése”: a WP4-benmeghatározott területeken közös tevékenységek (elsősorban workshopok szervezése) részvétel Feladatok ütemezése: Időszak Pályázat zárása Részeredmények:

2016. első negyedév -

36

b) KONCESSZIÓS ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése (1/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Dr. Zilahi-Sebess László

MBFH témafelelős: Vatai József



Résztvevők

20 hó

MFGI Boda Erika, Gulyás Ágnes, Jencsel Henrietta, Kiss János, Merényi László, Nádor Annamária, Szabó Katalin, Redlerné Dr. Tátrai Mariann, ZilahiSebess László

Téma ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó vizsgálatok, tudományos tanulmányok, értékelések, szakvélemények készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a geotermikus koncessziós feladatokban, azok ellátásához naprakész szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladat-csoportot lát el: (1) Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a geotermikus koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (ld. még 19/2015 téma) elvégzésében és a vizsgálati tanulmány összeállításában Amennyiben felkérés érkezik újabb kijelölt terület vizsgálati tanulmány készítésérea akkor a következő fejezetek illetve fejezetrészek elkészítése tartozik ehhez a témához: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás, szeizmicitás fejezet szükség szerinti kiegészítése szeizmikus szelvényekkel és kapcsolódó szöveges részekkel, a szeizmicitásra vonatkozó részfejezet elkészítése 1.3.6. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapot, geotermikus viszonyok c. fejezet 1.5.1. A terület termálvíz-készleteinek geotermikus energia célú hasznosítása c. fejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek c. fejezetek. Amennyiben felkérés érkezik újabb Geotermikus Koncesszióra kijelölt terület vizsgálati tanulmányának készítésre a tanulmányok végső összeállítása és szakmai lektorálása szintén a projekt feladata. További, e feladat-csoporthoz kapcsolódó feladat eseti szakvélemények készítése (pl. vállalkozói kezdeményezések előzetes értékelése). (2) Feladatcsoport A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok hátterét adó olyan módszertani témák, amelyek a konkrét koncessziós feladatoktól ugyan függetlenek, de eredményeik a következő koncessziós feladatokban hasznosulnak, azokat alátámasztják, vagy a potenciálbecslésben segítenek. Ezek az alábbiak:

37

2.1. Koncessziós területek értéksorrendjét megalapozó kutatások. A UNFC elvek alkalmazása a koncesszióra javasolt területek vagyonának becslésében. Monte Carlo módszer alkalmazhatósága a geotermikus vagyonbecslésben. Próba terület vagyonbecslések. (Zilahi-Sebess László, Jencsel Henrietta, Szabó Katalin, Boda Erika, Gulyás Ágnes) 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. A résztéma keretében a, Battonya és Gádoros, koncessziós terület vizsgálatát végezzük el. Az eredmények hozzájárulnak egy adott koncesszióra kijelölt terület pontosabb rezervoárgeológiai értelmezéséhez, illetve más, hasonló földtani környezetben elhelyezkedő koncessziós területek jövőbeli értékeléséhez. (Zilahi-Sebess László, Jencsel Henrietta, Szabó Katalin, Boda Erika?) 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Battonya és Gádoros, koncessziós területen. (Zilahi-Sebess László, Jencsel Henrietta, Szabó Katalin, Boda Erika?) 2.4. Erőtér-geofizikai adatokból származtatható irányeloszlások és kéregvastagság eloszlás együttes elemzése más módszerekből származó kéregvastagság és irányeloszlással, és az abból levonható következtetések a geotermikus potenciálbecslés számára: Gravitációs térkép, valamint a prepannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata, Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a prepannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal (Kiss János, Zilahi-Sebess László) A téma folytatása során a 2012 évi CST-ben definiált részterületekhez igazodva helyi jellegzetességeket fogunk elemezni. 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés és táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2016-ra. A folytatásban az adatgyűjtést a Budapesti és a Veszprémi Bányakapitányság területén folytatjuk.(Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés frissítése az azóta a koncessziós jelentések és az ehhez kapcsolódó módszertani kutatások keretében elkészült új ismeretekkel, ez alapján új potenciálisan perspektivikus koncessziós területek kijelölése (Zilahi-Sebess László, Szabó Katalin, Boda Erika?, Nádor Annamária) Termékek felsorolása: A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület és 17 koncesszióra javasolt terület Pannon medencekitöltő üledékekre vonatkozó készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása táblázatos formában összesítve. A z eddigi 17 koncesszióra javasolt terület értéksorrend táblázatának aktuális változata. Témajelentés melynek fejezetei: 2.1. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület és 17 koncessziós terület Monte Carlo értékelése a UNFC szerinti P10, P50, P90 meghatározása Az eddig kiadott 17 geotermikus vizsgálati jelentés területértékelési sorrendje az újra értékelt készletbecslés után. (A változások csak a UNFC értékelés Geology tengelyét érintik, a terület értékelés további elemeivel a későbbiekben fogunk foglalkozni. 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek a Battonya és Gádoros, koncesszióra javasolt területeken az egyes Pannon Formációk jellemző porozitásának és effektív porozitásának alakulása a mélységgel. Mélység és formációfüggő permeabilitásbecslés kutak, kútcsoportok védőidomának méretezéséhez felhasználható kiinduló közelítés (default). 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében Battonya és Gádoros, koncesszióra javasolt területekre eső hőmérséklet és gradiens adatok alapján összevetve a porozitásból kikövetkeztethető adatokkal.

38

2.4 Az Erőtér-geofizikai adatokból származtatható és geotermikus adatok együttes értékeléséből származó eredmények összegzése a 2012 évi CST-ben meghatározott Békés nevű területre. (Kiss János, Zilahi-Sebess László) 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés, táblázatos összefoglalása a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása térképekkel 2016-ra (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez összegzése (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés UNFC elvek szerint frissítése az összes részterület és koncesszióra javasolt terület MC módszer szerinti újraértékelése alapján térképek a medencekitöltő üledékek effektív porozitásából következő vagyonról (Zilahi-Sebess László, Boda Erika, Nádor Annamária) Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 2.1. Koncessziós területek értéksorrendjét megalapozó kutatások. A UNFC elvek alkalmazása a koncesszióra javasolt területek vagyonának becslésében. A 2014 évi jelentésben leírtak kibővítése a Monte Carlo módszer leírása. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül három (Zala-Vas, Sopron és Észak Kisalföld) és öt koncesszióra javasolt terület (Körmend, Zalalövő, Szilvágy, Nagykanizsa és Nagykanizsa Ny) készletbecslése MC eljárással. (Zilahi-Sebess László, Jencsel Henrietta, Szabó Katalin, Boda Erika?) 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. Battonya és Gádoros koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a porozitás mélységszerinti változásának meghatározásához. 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. Battonya és Gádoros koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a hőmérséklet mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározásához. 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2016-ra. A folytatásban az adatgyűjtést a Budapesti és a Veszprémi Bányakapitányság területén folytatjuk.(Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül három (Zala-Vas, Sopron és Észak Kisalföld) és öt Részeredmények: koncesszióra javasolt terület (Körmend, Zalalövő, Szilvágy, Nagykanizsa és Nagykanizsa Ny) készletbecslése MC eljárással. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 2.1. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül hat (Bakony, Középmagyarországi zóna, Dráva és Duna Tisza Köze, Észak Magyarország és Szabolcs) és hat koncesszióra javasolt terület (Igal, Győr, Fertőd, Gödöllő, Jászberény, Ráckeve) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata Battonya koncessziós területen. 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Battonya, koncessziós területen. 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus

39

potenciálbecslés aktualizálása 2016-ra. Adatgyűjtés a Budapesti és a Veszprémi Bányakapitányság területén.(Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül hat (Bakony, Közép-magyarországi zóna, Dráva és Duna Tisza Köze, Észak Magyarország és Szabolcs) és hat Részeredmények: koncesszióra javasolt terület (Igal, Győr, Fertőd, Gödöllő, Jászberény, Ráckeve) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 értékek. Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 2.1. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül 3 (Tisza, Derecske, Flissöv) és 3 koncesszióra javasolt terület (Ferencszállás, Kecskemét, Szolnok) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata Gádoros Koncessziós területen.. 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Gádoros, koncessziós területen. 2.4. Erőtér-geofizikai adatokból származtatható irányeloszlások és kéregvastagság eloszlás együttes elemzése más módszerekből származó kéregvastagság és irányeloszlással. Az abból levonható következtetések a geotermikus potenciálbecslés számára: Gravitációs térkép valamint a prepannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata, Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a prepannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal (Kiss János, Zilahi-Sebess László). A téma folytatása során a 2012 évi CST-ben definiált részterületekhez igazodva helyi jellegzetességeket fogunk elemezni a Békés területen. 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2016-ra. Adatgyűjtés a Budapesti és a Veszprémi Bányakapitányság területén. 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés frissítéséhez előzetes összegzés az első háromnegyedév MC módszer szerinti újra értékelt vagyon becslése alapján és új potenciálisan perspektivikus koncessziós területek kijelölése (ZilahiSebess László, Boda Erika, Nádor Annamária. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül 3 (Tisza, Derecske, Flissöv) és 3 koncesszióra javasolt terület Részeredmények: (Ferencszállás, Kecskemét, Szolnok) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 2.1. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül 2 (Békés és Mórahalom) és 3 koncesszióra javasolt terület (Battonya, Gádoros, Sarkad) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. A résztéma keretében a, Battonya és Gádoros, koncessziós terület vizsgálatát végezzük el. Az eredmények hozzájárulnak egy adott koncesszióra kijelölt terület pontosabb rezervoárgeológiai értelmezéséhez, illetve más, hasonló földtani környezetben elhelyezkedő koncessziós területek jövőbeli értékeléséhez. 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében

40

törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Battonya és Gádoros, koncessziós területen. 2.4 Az Erőtér-geofizikai adatokból származtatható és geotermikus adatok együttes értékeléséből származó eredmények összegzése a 2012 évi CST-ben meghatározott Békés nevű területre. (Kiss János, Zilahi-Sebess László) 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés, táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2016-ra (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidomkijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés UNFC elvek szerint frissítése az összes részterület és koncesszióra javasolt terület MC módszer szerinti újraértékelése alapján (Zilahi-Sebess László, Boda Erika, Nádor Annamária) A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület közül 2 (Békés és Mórahalom) és 3 koncesszióra javasolt terület (Battonya, Gádoros, Sarkad) készletbecslése MC eljárással P10, P50, P90 meghatározása Témajelentés melynek fejezetei: 2.1. A 2012 évi cselekvési tervben definiált 14 részterület és 17 koncessziós terület Monte Carlo értékelése a UNFC szerinti P10, P50, P90 meghatározása Az eddig kiadott 17 geotermikus vizsgálati jelentés területértékelési sorrendje az újra értékelt készletbecslés után. (A változások csak a UNFC értékelés Geology tengelyét érintik, a terület értékelés további elemeivel a későbbiekben fogunk foglalkozni. 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek a Battonya és Gádoros, koncesszióra javasolt területeken az egyes Pannon Formációk jellemző porozitásának és effektív porozitásának alakulása a mélységgel. Mélység és formációfüggő permeabilitásbecslés kutak, kútcsoportok védőidomának méretezéséhez felhasználható kiinduló közelítés (default). 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a Részeredmények: mélység függvényében Battonya és Gádoros, koncesszióra javasolt területekre eső hőmérséklet és gradiens adatok alapján összevetve a porozitásból kikövetkeztethető adatokkal. 2.4 Az Erőtér-geofizikai adatokból származtatható és geotermikus adatok együttes értékeléséből származó eredmények összegzése a 2012 évi CST-ben meghatározott Békés nevű területre. (Kiss János, Zilahi-Sebess László) 2.5. Kiegészítő adatgyűjtés, táblázatos összefoglalása a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása térképekkel 2016-ra (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszportmodellezések geotermikus védőidom-kijelöléshez összegzése (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés UNFC elvek szerint frissítése az összes részterület és koncesszióra javasolt terület MC módszer szerinti újraértékelése alapján térképek a medencekitöltő üledékek effektív porozitásából következő vagyonról (ZilahiSebess László, Boda Erika, Nádor Annamária)

41

Szénhidrogén-potenciál felmérése, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése (2/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt




Résztvevők

25 hó

MFGI Babinszki Edit, Barczikayné Szeiler Rita, Bujdosó Éva, Cserkész-Nagy Ágnes, Gulyás Ágnes, Guthy Tibor, Hámorné Vidó Mária, Horváth Zoltán, Jencsel Henrietta, Kovács Attila Csaba, Kovács Zsolt, Paszera György, Redlerné Tátrai Mariann, Selmeczi Ildikó, Szabó Katalin, Takács Ernő, Thamóné Bozsó Edit, Zilahi-Sebess László

A téma ismertetése: A feladat fő célja olyan átfogó tanulmányok, értékelések, szakvélemények, vizsgálatok készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a szénhidrogén koncessziós feladatokban, azok megoldásához szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladatköre: (1) Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a szénhidrogén koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésében. A feladat keretében 2016-ban 9 terület tanulmányainak 2.1, 2.2., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8. részfejezeteit készítjük el, illetve szeizmikus mintaszelvények értelmezését végezzük tanulmányonként 3-4 szelvényen. Az értelmezés a tanulmányok földtani fejezetében önálló alfejezetként jelenik meg.. (2) Célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogénvagyon értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése. A szénhidrogén-potenciál felmérés alapfeladata országos áttekintő léptékben az ismert és potenciális anyakőzetek és tároló rendszerek lehatárolása, rezervoárgeológiai jellemzése, a migráció és csapdázódás folyamatainak vizsgálata, beleértve a nem-konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó ismereteket is. További feladat eseti szakvélemények készítése (pl.: szénhidrogén zárójelentések szakvéleményezése), valamint újabb koncessziós területek kijelölését, illetve a tanulmányok szakmai tartalmát erősítő háttérjelentések összeállítása. A koncessziós területek kijelölésének, értékelésének módszertani hátterét adó résztémák a következők: • Koncessziós területek értéksorrendbe állítását célzó kutatások.. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá. • Szénhidrogén anyakőzet- és tárolókőzet formációk térbeli lehatárolása, jellemzése, a szénhidrogén generáló anyakőzetek és a keletkezett szénhidrogének fizikai-kémiai paramétereinek elemzése. A téma célja a szénhidrogénvagyon pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. • Szeizmikus értelmezés az aktuális koncessziós területekre és környezetükre. • Vagyonbecslési módszerek áttekintése mind a hagyományos, mind a nemkonvencionális szénhidrogének esetében. A termékek felsorolása: •

9 db szénhidrogén koncessziós jelentés szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteinek elkészítése. Termék: 7 részfejezet a készülő érzékenység-terhelhetőség tanulmányokhoz az aktuális koncessziós területekre. Az elkészült fejezetek a 19/2016

42

MBFH projekt (Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése, proj.vez: Gyuricza György) által szerkesztett jelentésekben jelennek meg. • A koncessziós területek összehasonlító értékelése. Termék: jelentés és táblázatok, rendszeresen átadjuk az MBFH-nak. A tanulmányok készítésével párhuzamosan folytatódik az értékelések elkészítése. • A koncesszióra kiírandó területek valószínűség alapú, több különböző szcenáriót megvizsgáló vagyonbecslése a várható vagyonra vonatkozóan. Területek: az eddig jelentéssel elkészült, de koncesszióra ki nem írt területek, valamint az év során belépő területek. • A szeizmikus szelvény értelmezések beépülnek a Landmark rendszerbe, illetve megjelennek a koncessziós tanulmányokban. Az egyes területekhez 3-4 szelvény értelmezése készül el rendszeresen. A szelvényértelmezések be fognak épülni a részmedencék áttekintő jellemzésébe is. • Részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése. A 2013, 2014, 2015. évi szénhidrogén potenciál felmérési zárójelentések tartalmazták a hagyományos felosztás szerinti szénhidrogén részmedencék áttekintő szénhidrogén-földtani leírásait, a Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervben és a 2012. évre vonatkozó projekttervben megfogalmazott szempontok szerint. Fontos feladatnak tartjuk az így előállt ismeretanyagnak a kiegészítését és ahol szükséges, az esetleges átfogalmazását az aktuális szénhidrogén-földtani ismereteknek megfelelően. Ilyen terület lesz 2016-ban a Nyírség területe. Ennek a területnek a részletes jellemzésével a részmedencék áttekintő szénhidrogénföldtani jellemzése az ország egész területére egységes szempontok szerint rendelkezésre fog állni. • A háttérkutatások során összegyűjtött és keletkező adatok térkép alapú háttéradatbázisa.. A térképi megjelenítések alapjául szolgáló shape-fájlokat a Samba szerveren, a projekt számára kijelölt könyvtárban helyezzük el (K:Projektek\CH_PPOTENCIAL). A szénhidrogén-földtani és teleptani adatbázishoz az adatokat részben az MBFH-tól kapjuk, részben a feldolgozott zárójelentésekből gyűjtjük ki, illetve a projekt munkák során generáljuk. Kezdeti formájukban ezeket Excel táblákba gyűjtjük, majd földrajzi koordinátákkal ellátva shape fájlokká alakítjuk. Az MBFH-tól évente kapjuk meg az aktuális adattáblát, melyet a projekt igényei szerint átalakítunk és feldolgozunk. A jelenlegi alap adattábla 266 mező telepeiről tartalmaz összesített attribútum adatokat. • Térkép alapú szénhidrogén teleptani információs rendszer. A térbeli koordinátákkal ellátott adatokat ArcGIS rendszerbe illesztjük. Térkép: Magyarország szénhidrogén előfordulásai M = 1:500.000, továbbfejlesztett változat. A térképi adatrendszer jelenleg 481 db, a szénhidrogénmezőket reprezentáló zárt poligont tartalmaz, melyhez attribútumként kapcsolódik a mező- illetve bányaterületi kód, a részmedence kódja, a bányaterület/mező megnevezése, a felfedező fúrás azonosítója, a mezőt lefedő hatályos bányatelek megnevezése, és a tárolt szénhidrogén típusa. A térképi adatrendszer fejlesztése, attribútumokkal való kiegészítése, más adattáblákkal való kapcsolat biztosításának kialakítása folyamatos. A térképi adatrendszer foltokkal való feltöltöttsége 90%-os, a hiányzó mezőkontúrok pótlása folyamatos. • Hatályos bater adatbázisból leválogatott szénhidrogén bányatelkek térképi adatbázisa. A hagyományos és a nem hagyományos szénhidrogén bányatelkeket megjelenítő adatbázist rendszeresen az MBFH által kiadott Bater adatbázisból válogatjuk le, célja, a bányatelkek, az ismert szénhidrogénmezők és a mezőre vonatkozó attribútum adatok együttes kezelhetőségének biztosítása. Jelenleg 276 bányatelek poligon adatait kezeli az adatbázis. • Zárójelentés elkészítése Kapcsolódó projektek: 1/2016 – Geotermikus potenciálfelmérés, 17/2016 – Intézményi metaadat szolgáltatás és fejlesztése, 18/2016 – Geoinformatikai szolgáltatások, 19/2016 – Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenység-terhelhetőségi vizsgálatok, 22/2016 –

43

Nemzetközi ásványvagyon nyilvántartási rendszerek, 24/2015 – Nem konvencionális szénhidrogén tárolók Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására • A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés biztosítása • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • A Drávaszabolcs, a Kisköre és a Tiszacsege koncessziós tanulmányhoz a szénhidrogén-földtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása, szeizmikus értelmezés. • Vagyonbecslési módszertan fejlesztése. • A megismert szénhidrogén előfordulások kontúrjainak Részeredmények: térképi kiegészítése, attribútum adatok csatolása, a numerikus és térképi adatbázis fejlesztése. • A 2015. január 1-i állapotú szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartási adatsor megkérése az MBFH-tól, a feldolgozás megkezdése. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására • A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés adathátterének biztosítása • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése – folyamatosan az év folyamán. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • A Sajószöged, a Rába és a Káld koncessziós tanulmányokhoz a szénhidrogén-földtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása Részeredmények: • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének kiegészítése –Nyírség. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint.

44

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Szénhidrogén-teleptani és vagyonbecslési fejezetek elkészítése az aktuális koncessziós területekre • Szeizmikus szelvényértelmezés a koncessziós területet befoglaló medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására • A koncessziós területekre vonatkozó vagyonbecslés adathátterének biztosítása • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése – folyamatosan az év folyamán. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének kiegészítése. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • Az Újszilvás, az Örkény és a Tard koncessziós jelentéshez a szénhidrogén-földtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása Részeredmények: • Teleptani adatbázis kiegészítése – a telepek földtani korának, a tároló formációnak adatbázisba vitele. • Szakértői vélemények készítése –igény szerint. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogén-képződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. • Szénhidrogén részmedencék jellemzésének. • Numerikus és térképi adatbázis építése. • Szénhidrogén előfordulások vagyonbecslési módszertani áttekintése • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. • A Nyírbátor koncessziós jelentéshez a szénhidrogénföldtani és vagyon adatok, a módszertani háttér alapján a részjelentés összeállítása Részeredmények: • A szénhidrogén koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok, a potenciál felmérés elvégzésének összefoglalása és a zárójelentés elkészítése.

45

Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése (3/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Püspöki Zoltán

MBFH témafelelős: Katona Gábor



Résztvevők

18,5 hó

MFGI Hámorné Vidó Mária, Jencsel Henrietta, Lendvay Pál, Püspöki Zoltán, Pálfi Éva, Pummer Tímea, Vlasics Péter

Téma ismertetése: A 2012-ben megkezdett, a Nógrádi- és Borsodi-medencékre vonatkozó adatbázis építés adatrögzítési feladatait 2015-ben befejeztük, 2016-ban a mélyfúrási adatbázis építés eredményeinek összefoglalását és az ide kapcsolódó projektfeladatok lezárását tervezzük. A regionális és esetenként bányaterületi szintű karotázskorrelációk az elmúlt négy év beszámolóinak részét képezték. 2015-ben már a teljes területre vonatkozó egységes rétegtani értékelést mutattunk be előzetesen. A 2016 évben a mélyfúrási adatbázis építés eredményeként elkészült fúrástömeg maradéktalanul értékelhető tételeinek (kb. 300 db) egységes szemléletű feldolgozását végezzük el. Ez jelenti (1) a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció és a Garábi Slír fúrásonként történő tagolását a litosztratigráfiánál (formáció, tagozat) nagyobb felbontású egységekre, (2) a korrelációs felszínek adatbázisban történő rögzítését és (3) egységes telepszámozás megvalósítását olyan módon, hogy az kiegészítésül csatolható legyen az ÁÁGNy-hoz. A munka eredményeként a részterületek egységes vizsgálatához (telep-, fekü-fedő) szükséges numerikus adatbázis jön létre, ami lehetővé teszi a széntelepes összlet bányászati és tudományos szempontú értékelését is. A szerkesztések során még további fúrások litológiai és geofizikai adatainak rögzítése is szükségessé válhat. Az elmúlt év tapasztalatai alapján szükséges egyes észak-dunántúli (Dorogi, Tatabányai és Oroszlányi-medencék) bányaterületek nagy felbontású (1:25 000, 1:2000) alapadat térképeinek felkutatása és feldolgozása, az alábányászottság szempontjából nélkülözhetetlen adatbázis fejlesztéséhez. Megfelelő illesztés esetén e térképek az ÁÁGNy térképállományának (jelenleg az Észak Dunántúlon 1:100 000 áttekintő lépték) pontosítását is lehetővé teszik. Az így készült adatbázist az MBFH-MFGI együttműködés keretei között készülő alábányászottsági adatbázissal is harmonizáljuk. Termékek felsorolása: - 40 db mélyfúrás litológiai és geofizikai adatrekordjainak rögzítése, az adatok tárolása az AKF gépein, a geofizikai adatok görbék szerinti metaadatbázisának és a litológiai adatoknak a leadása a GeoBankba - 300 mélyfúrás nagyfelbontású rétegtani tagolása a kapcsolódó, egységes szerkezetben készülő korrelációs szelvényekkel, az erről készült adattábla leadása a GeoBankba - Geo-referált alapadat térképek és az egykori bányaüzemek sarokpont koordinátái a Dorogi, Tatabányai és Oroszlányi-medencék területén (M=1:2000)

46

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Nógrádi és Borsodi mélyfúrások karotázskorrelációja és rétegtani értékelése 2. Pótlólagos fúrások adatbázisba vitele a Nógrádi és Borsodi területeken 3. Észak Dunántúli területek térképeinek összegyűjtése -100 mélyfúrás részletes rétegtani beosztása Részeredmények: -10 db mélyfúrás litológiai és geofizikai adatainak rögzítése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Nógrádi és Borsodi mélyfúrások karotázskorrelációja és rétegtani értékelése 2. Pótlólagos fúrások adatbázisba vitele a Nógrádi és Borsodi területeken 3. Dorogi-medence térképeinek georeferálása és a koordináta pontok leolvasása -100 mélyfúrás részletes rétegtani beosztása Részeredmények: -20 db mélyfúrás litológiai és geofizikai adatainak rögzítése -Dorogi-medence alapadat térképei Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Nógrádi és Borsodi mélyfúrások karotázskorrelációja és rétegtani értékelése 2. Pótlólagos fúrások adatbázisba vitele a Nógrádi és Borsodi területeken 3. Tatabányai-medence térképeinek georeferálása és a koordináta pontok leolvasása -100 mélyfúrás részletes rétegtani beosztása Részeredmények: -10 db mélyfúrás litológiai és geofizikai adatainak rögzítése -Tatabányai-medence alapadat térképei Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Nógrádi és Borsodi mélyfúrások karotázskorrelációja és rétegtani értékelése 2. Oroszlányi-medence térképeinek georeferálása és a koordináta pontok leolvasása -Az Észak-magyarországi ottnangi-kárpáti széntelepes rétegsor jellemzése a mélyfúrási adatfeldolgozások alapján Részeredmények: (összefoglaló jelentés) -Oroszlányi-medence alapadat térképei

47

Magyarország érc- és ritkaföldfém-potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése (4/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Török Kálmán

MBFH témafelelős: Prakfalvi Péter



Résztvevők

31,15 hó

MFGI Török Kálmán, Nagy Attila, Törökné Sinka Mariann, Tolmács Daniella, Gyuricza György, Sándor Ágnes, Markos Gábor, Szeiler Rita, Maigut Vera, Dégi Júlia, Vígh Csaba, Fügedi Ubul Labormunkák, mintaelőkészítés: Bertalan Éva, Kónya Péter, Horváth Zsolt, Budai Ferenc, Besnyi Anikó, Bátori Miklósné, Cserny Péter, Freiler Ágnes, Füri Judit,

Téma ismertetése: Az éves feladat, ahogy tavaly is, két részre oszlik: I. Az ércpotenciál felmérése, érces területek koncessziós előkészítése. A korábbi években (főképpen 2013-ban és kisebb mértékben 2014-ben) a Magyarországon előforduló érces területeken (rézérc, vasérc, színesfémérc, mangánérc, nemesfémérc, pirit) a lelőhely szintű lehatárolások megtörténtek. Azonban a megalapozott ásványi nyersanyag nyilvántartás fontos eleme, hogy a lelőhely szintű lehatárolás után a tömbszintű nyilvántartás is megtörténjen. Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban (ÁÁNyGE) az érces területek tömbszintű lehatárolása sok helyen hiányos, ismeretlen koordináta rendszerű, a zárójelentésekben közölt tömb adatokkal a tömbök száma, és egyéb paraméterei nem minden esetben megfeleltethetők, illetve teljes egészében hiányoznak a hivatkozások az adatok mögül. A projekt célja az ÁÁNyGE-ben levő adatok pontosítása és referenciákkal való ellátása mellett az érces területek legfontosabb adatainak archiválása is. 2014-ben a rudabányai vasérces (ankerit, barnavasérc, szilikátos pátvasérc), rézérces és ólomérces területen dolgoztuk ki a koncessziós előkészítés módszerét, amely szerint 2015-ben két újabb érces területen, Cserszegtomajon (pirit) és Martonyiban (vasérc) végeztük el a rendelkezésre álló adatok alapján a tömbök lehatárolását. 2016-ban ugyanezzel a módszerrel Gyöngyösoroszi tömbszintű nyilvántartásának térinformatikai feldolgozását, koncessziós előkészítését végezzük el, folyamatosan egyeztetve a ÁÁNyGE nyilvántartásával, a minél pontosabb megfeleltetés érdekében. II. A ritkaföldfém potenciál felmérése. A már kimutatott két (Bükkösd, Pécs-Nagyárpád) Ti, Zr, RFF indikáció környezetének vertikális és horizontális vizsgálata, a tervezett feladat egyik része. A ritkaföldfém potenciál felmérése keretében folytatjuk más perspektivikus formációk felderítő mintázását és elemzését is. Szükség szerint ásványtani vizsgálattal kiegészítve (pl. agyagos kőzetek, gyepvasérc, homokok). Módszerek: terepi mintagyűjtés, terepi radiometriai mérések, ICP-MS ritkaföldfém és nyomelem mérések, ICP-OES főkomponens és szükség esetén nyomelemzés, röntgen diffrakció, nehézásvány leválasztás és meghatározás szükség esetén scanning elektronmikroszkóppal.

48

Termékek felsorolása: I. Gyöngyösoroszi ércesedésének tömbszintű lehatárolása a tömbök koordinátáival és tömbönkénti készletadatokkal táblázatos és térképi megjelenítéssel (digitalizált tömbtérképekkel). II. 80 db ICP-MS elemzés ritkaföldfémekre és nyomelemekre („ICP-MS csomag”), 80 db ICP-OES főkomponens elemzés, 80 db röntgen diffrakciós mérés kiértékeléssel, Szükség szerint 20 db vékonycsiszolat elkészítése és leírása. 10 minta szemcseméret szerinti szétválasztás (szitálás, iszapolás), nehézásványleválasztása és vizsgálata, szükség és lehetőség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres ásvány meghatározással. 30 minta szemcseméret szerinti szétválasztása, szitálása. 40 db terepi radiometriai mérés, 20 db laboratóriumi radiometriai mérés, 3 OSL mérés, a gyepvasércek korának tisztázására, valamint ezek eredményeinek leírása, a mérések táblázatos megjelenítése, értelmezése a negyedévi, valamint az év végi jelentésben. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: I. A feladatok kiosztása, megbeszélése, az adatgyűjtés elkezdése. II. A terepmunka és a mintagyűjtés megkezdése. I. A begyűjtött adatok. Részeredmények: II. A begyűjtött minták Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: I. Adatgyűjtés, a kiválasztott térképek bescannelése. II. A mintagyűjtés folytatása, a radiometrikus terepi mérések és a radiometrikus labormérések elkezdése. A gyűjtött minták leadása elemzésre. I. A begyűjtött adatok, bescannelt térképek. Részeredmények: II. A begyűjtött minták, terepi radiometrikus mérések eredménye. Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: I. Az adatgyűjtés befejezése a térképek bedigitalizálása. II. A mintagyűjtés és a radiometrikus terepi és labormérések folytatása. A gyűjtött minták leadása elemzésre, a meglevő elemzések értékelése. A nehézásvány leválasztás elvégzése és szükség esetén a csiszolatok elkészítése. I. A feladat végrehajtásához szükséges adatok, a bedigitalizált térképek Részeredmények: II. A további begyűjtött minták, a korábban begyűjtött mintákról elemzések. A leválasztott nehézásvány szeparátumok, csiszolatok. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: I. A végleges térképek és táblázatok megszerkesztése az adatokból, jelentés megírása. II. A nehézásvány-vizsgálatok elvégzése, az eredmények értékelése, zárójelentés megírása. I. A végleges térképek és táblázatokat tartalmazó Részeredmények: jelentés. II. Jelentés

49

Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése (18/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Gyuricza György




Résztvevők

MFGI Babinszki Edit, Balázs Regina, Barczikayné Szeiler Rita, Bodor Emese, Budai Tamás, Demény Krisztina, Füri Judit Izabella, Gál Nóra, Gyuricza György, Kerékgyártó Tamás, Koloszár László, Laczkóné Őri Gabriella, Lajtos Sándor, Lantos Zoltán, Müller Tamás, Nádor Annamária, Németh András, Piros Olga, Selmeczi Ildikó, Selmeczi Pál, Szabadosné Sallay Enikő, Szlepák Timea, Szőcs Teodóra, Szűcs Andrea, Taksz Lilla, Tolmács Daniella, Tóth György, Ujháziné Kerék Barbara, Varga Renáta.

Téma ismertetése: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 9. § (2) bekezdése alapján bányafelügyelet által kijelölt, zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol — a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével — az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megbízása alapján, a módosított 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet előírásai szerint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Herman Ottó Intézet az MBFH közreműködésével végzi el. A véglegesített jelentés a koncessziós pályázati kiírás műszaki dokumentációjának részét képezi. A projekt feladata: 1, A „komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat” feladatainak összehangolása és támogatása. 2, A bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett földtani, szerkezetföldtani, környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföldvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, településrendezési, közlekedési, valamint ásványvagyon-gazdálkodási szempontok vizsgálata. Közreműködés a 2/2016 projekttel (Szénhidrogén potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése) szénhidrogén vizsgálati területek több lépésben készülő tanulmányainak és jelentéseinek írásában, az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok elkészítésében és az előrehaladási változatok összeállításában. Együttműködés a 16/2016 projekttel (Intézményi metaadatszolgáltatás és -fejlesztés) a bányászati események és bányajogra vonatkozó információk feldolgozása kapcsán. 3, A hatósági és nyilvános vélemények feldolgozása, az ezek kapcsán szükségessé vált módosítások elvégzése. A hatósági adatszolgáltatás keretében érkezet információk feldolgozása. 4, Az elkészített érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok szerkesztése, a lektori tevékenységgel együtt.

50

Termékek felsorolása: Tíz szénhidrogén érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, a véleményezési eljárások alapján jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések (várhatóan szintén 10–10 db, utóbbiak internetes publikációk). Feladatok ütemezése1: Időszak Negyedév feladatai:

Részeredmények:

2016. első negyedév — Az előző évről átfolyó munkák folytatása, ill. befejezése — Drávaszabolcs és Kisköre területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 2 db vizsgálati tanulmány, 4 db jelentés tervezet és 3 db vizsgálati jelentés elkészítése

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések elkészítése — Tiszacsege, Sajószöged és Rába területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 3 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében) Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések elkészítése — Káld és Újszilvás területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 2 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében) Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: — A hatóságilag véleményezett jelentés tervezetek elkészítése — Örkény, Tard és Nyírbátor területek vizsgálati tanulmányainak elkészítése — A beérkező hatósági vélemények feldolgozása 3 db vizsgálati tanulmány leadása Részeredmények: jelentés tervezetek és vizsgálati jelentések készítése (a beérkező hatósági válaszok függvényében)

1

Az ütemezés, az egyes területek sorrendje az év során változhat; illetve más ásványi nyersanyagra irányuló igény szerinti vizsgálatok is előtérbe kerülhetnek.

51

FÖLDTANI KÖZEG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK a) AZ IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID FÖLDALATTI ELHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI FELADATOK

A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése (11/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető:Falus György

MBFH témafelelős: Lesták Ferenc



Résztvevők

MFGI Szamosfalvi Ágnes, Molnár József, Szeiler Rita, Gál Nóra Edit, Pummer Tímea, Szabó Zsuzsanna

Téma ismertetése: 1.

2.

A hazai szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek gazdasági tényezővé történő fejlesztése érdekében, követve az 31/2009/EK Irányelv útmutatását, valamint a Bányatörvény és a 145/2012 (VII.3) Kormányrendelet vonatkozó útmutatásait, szükséges a kijelölt egységek felülvizsgálata. Az első felülvizsgálati periódus lezárásával (2014) a szén-dioxidtárolók részletesebb, a jövőbeni szén-dioxid elárasztás tevékenységét földtani szempontból előkészítő vizsgálatok elvégzése szükséges. A vizsgálatok segítségével a kiszemelt tároló rezervoár részletesebb földtani szerkezete, a tárolásra alkalmas térfogat pontosabb meghatározása, a zárást végző kőzetek állapotának alaposabb megismerése, valamint a rezervoárt elérő kutak állapotának alaposabb ismerete válik lehetővé. Ebben a témakörben, a pontosított földtani kép ismeretében a tároló és fedőkőzetek geokémiai modelljének pontosítása, és a reaktivitási vizsgálatok konkretizált paraméterek mellett történő elvégzése is lényeges. Fontos továbbá, hogy a rezervoár- és fedőkőzetek mellett a tárolókomplexum egészére nézve, bizonyos havária-események lehetséges következményeire is rávilágítsunk. A projekt során felhalmozódó fúrási ismeret (hibajavított, összehitelesített, újraértelmezett mélyfúrás-geofizikai szelvények) beépítése a „geobank” rendszerbe.

Termékek felsorolása: - 40 papír-alapú mélyfúrás szkennelt, digitalizált hiba–javított és újra értelmezett állománya, - 4 szén-dioxidtároló terület (Mezőtúr-IV, Szarvas-I, Füzesgyarmat-II, Méhkerék-I) részletező jelentése. CO2-tárolás szempontú digitális adatbázis létrehozása, 4 terület feltöltése.

52

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Mezőtúr-IVszén-dioxidtároló területeiről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 2) Mezőtúr-IV szén-dioxidtároló területeiről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 3) Kenderes, Fegyvernek és Nagykörű környezetében rendelkezésre álló vízösszetételek kigyűjtése, szén-dioxidos hatás és sósvizes keveredés modellezése 4) M4/2014-es reaktivitás-modellezési feladat eredményeinek alkalmazása. A részletes tároló modell paramétereinek alkalmazásával geokémiai modell pontosítása, és a reaktivitás konkretizált paraméterek mellett történő vizsgálata és beépítése a kutatási jelentésekbe I/ Kiválasztott fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban II/ A kiszemelt szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes Részeredmények: műszaki állapotának ismerete III/ Adatrendszer Kenderes, Fegyvernek és Nagykörű környezetében lévő felszín alatti vizekről. Szivárgási haváriamodellek készítése. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Mezőtúr-IV szén-dioxidtároló területek földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogatok pontosítása. 2) Mezőtúr-IV szén-dioxidtároló területek részletező vizsgálatának jelentése 3) Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 4) Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 5) Mezőtúr-IV környezetében rendelkezésre álló vízösszetételek kigyűjtése, szén-dioxidos hatás és sósvizes keveredés modellezése I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete FüzesgyarmatII szén-dioxidtároló területéről II/ Mezőtúr-IV szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése III/ Füzesgyarmat-II és Szarvas-I területéről kiválasztott Részeredmények: fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban IV/ Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes műszaki állapotának ismerete V/ Adatrendszer Mezőtúr-IV környezetében lévő felszín alatti vizekről. Szivárgási havária-modellek Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 2) Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 3) Méhkerék-I szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 4) Méhkerék-I szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 5) Füzesgyarmat-II és Szarvas-I környezetében rendelkezésre álló vízösszetételek kigyűjtése, szén-dioxidos hatás és sósvizes keveredés modellezése

53

Részeredmények:

I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Mezőtúr IV és szén-dioxidtároló területeiről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést és a haváriamodelleket is. II/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló területéről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitásmodellezést és a havária-modelleket is. III/ Füzesgyarmat-II és Szarvas-I szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése IV/ Méhkerék-I területéről kiválasztott fúrások feldolgozási protokoll után digitális állományban V/ Méhkerék-I szén-dioxidtárolót elérő kutak részletes műszaki állapotának ismerete

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Méhkerék-I szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 2) Méhkerék-I szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 3) Méhkerék-I környezetében rendelkezésre álló vízösszetételek kigyűjtése, szén-dioxidos hatás és sósvizes keveredés modellezése 4) Zárójelentés készítése I/ Részletes földtani, műszaki adatok ismerete Méhkerék-I szén-dioxidtároló területérő, bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést és a haváriamodelleket is. Részeredmények: II/ Méhkerék-I szén-dioxidtároló részletező jelentésének elkészítése III/ CO2-tárolás szempontú digitális téradatbázis IV/ Elkészült zárójelentés

54

Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására (3.5) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Falus György Emberhó-ráfordítás: 13,2 hó

Résztvevők

MFGI Szamosfalvi Ágnes , Freiler Ágnes, Kónya Péter, Udvardi Beatrix, Szabó Zsuzsanna, Budai Ferenc, Beke Zsuzsanna, Füri Judit

Téma ismertetése: 2016-ban folytatjuk a kőzetanyag és póruskitöltő folyadéka illetve a szén-dioxid között lejátszódó folyamatok vizsgálatát a 2015-ben begyűjtött természetes előfordulások kőzetanyagain. A kiválasztott természetes előfordulások mélyfúrás-geofizikai, ásvány-kőzettani (fázisanalitika+petrográfia) tulajdonságainak meghatározásával képet kapunk arról, hogy a tároló kőzet – pórusfluidum – CO2 rendszerben milyen folyamatok játszódnak le hosszú távon. Az év során el szeretnénk végezni a magmás eredetű szén-dioxid tartalmú MihályiRépcelak területen megfigyelt jelenségeket a vélhetően szerves anyag éréséből származó szén-dioxidos rendszerben megfigyeltekkel. További tervünk az évre a kísérleti kőzettani munkák folytatása, amelyben idén a potenciális területek fedőkőzeteinek további vizsgálatát tervezzük. Ebben az esetben a fedőkőzetben bekövetkező ásványtani változásokat figyelnénk meg és hasonlítanánk össze a természetes szén-dioxid előfordulások fedőkőzeteinek ásványaival. A kőzet – pórusfluidum – CO2 rendszerben bekövetkező reakciók pontosabb megértése érdekében stabilizotóp vizsgálatokat is tervezünk végezni

Termékek felsorolása: táblázat neve

leírás

1) Petrofizikai tulajdonságok

Mélyfúrás-geofizikai adatok segítségével petrofizikai adatok becslése a vizsgált fúrásokban, az érintett mélységtartományban Mélyfúrás-geofizikai adatok segítségével petrofizikai adatok becslése a vizsgált fúrásokban, az érintett mélységtartományban Természetes szén-dioxid előfordulások ásványos összetételének meghatározása

2) Formáció- és szerkezethatárok 3) Természetes előfordulások ásványos összetétele 4) Kísérleti anyagok ásványos összetétele 5) vízösszetétel kísérleti 6) stabil izotóp összetétel

Kísérleti minták ásványos összetétele Kísérletek során a vízösszetétel-változások Természetes szén-dioxid előfordulások stabilizotóp összetétele

55

rekord/ növekmény

mérés neve 1) XRD 2) FTIR-ATR 3) TA 3) ICP-OES 4) stabil izotóp

db 60 60 40 40 20

dokumentum címe 2 konferencia-kiadvány, 1 publikáció, 1 jelentés modell neve egyensúlyi modell

leírás potenciális tároló fedőkőzete – pórusfluidum – CO2 reakciója

egyéb (megnevezés, leírás) vékonycsiszolat

db 25

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Kijelölt fúrások dokumentációjának összegyűjtése, mélyfúrás-geofizikai anyagok szkennelése, digitalizálása 2) Begyűjtött magminták makroszkópos leírása 3) Begyűjtött magminták ásványos összetétel-meghatározásának megkezdése (XRD, FTIR-ATR, TA) 4) Vékonycsiszolatok készítésének megkezdése I) Mélyfúrás-geofizikai anyagok újrafeldolgozásának és –értelmezésének előkészített anyaga Részeredmények: II) Begyűjtött magminták makroszkópos leírása III) Ásványos összetétel-meghatározás részeredményei IV) Vékonycsiszolatok egy része elkészül Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Kiválasztott fúrások mélyfúrás-geofizikai újrafeldolgozása és értelmezése 2) magminták fázisanalitikai vizsgálatainak elkészítése, eredmények rendszerezése 3) vékonycsiszolatok elkészítése, petrográfiai leírások készítése 4) laborkísérletek előkészítése, részleges lefuttatása I) Mélyfúrás-geofizikai anyagok egységes szempontú feldolgozása és értelmezése rendelkezésre áll II) Fázisanalitikai vizsgálatok készen állnak a Részeredmények: magmintákról (táblázatolt, strukturált forma) III) vékonycsiszolatok és petrográfia elkészült IV) laborkísérleti terv elkészült, első kísérletek és hozzájuk kapcsolódó anyagvizsgálat elkészült

56

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) mélyfúrás-geofizikai eredmények összesítése, összehasonlítás Mihályi-Répcelak területtel 2) Kísérletek és hozzájuk kapcsolódó anyagvizsgálati feladatok elkészítése 3) Stabil izotóp vizsgálatok előkészítése, mérések megkezdése I) Összehasonlító táblázatok, szöveges értékelés elkészülése Részeredmények: II) Kísérletek, anyagvizsgálati kiértékelése elkészül III) Első adatok a stabilizotóp-vizsgálatokból Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Stabilizotóp kísérletek befejezése 2) Eredmények összesítése, jelentés készítése I) Stabilizotóp vizsgálatok összefoglalt eredményei Részeredmények: II) Év végi jelentés

57

CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben (OTKA K-115927) Projektvezető: Falus György Emberhó-ráfordítás: 12,8 hó

Résztvevők

MFGI Szamosfalvi Ágnes, Szabó Zsuzsanna

Téma ismertetése: Az elmúlt évtizedben számos tanulmány rámutatott arra, hogy Magyarország jelentős CO2 tárolópotenciállal rendelkezik. Ugyanakkor, a CO2-elárasztás hosszú távú hatása a tároló és fedőkőzetekre nem ismert. Magyarország földtanilag egyedülálló, abban a tekintetben, hogy a természetes CO2előfordulások és az elhelyezés szempontjából perspektivikus kifejlődések ugyanabban az késő miocén kifejlődésben jelennek meg. A természetes CO2-előfordulások és az azonos formáció-együttes CO2-mentes kifejlődéseinek részletes vizsgálata lehetővé teszi a diagenetikus illetve a CO2 következtében lezajló reakciók egyértelmű szétválasztását, a tároló és fedő kőzetekben egyaránt. A reakciók kiindulási és végtermékeinek tekinthető CO2-mentes és CO2-t tartalmazó kőzetekből nem sokat tudhatunk meg az ásványi reakciók kinetikai tulajdonságairól, ezért geokémiai modellezés elvégzését is tervezzük. A kőzeteket átható, a CO2 jelenlétében bekövetkező ásványi reakciók, vélhetően egyszerű mélyfúrás geofizikai szondázással kimutathatók. A projektben modellezni fogjuk a geofizikai módszerek által vizsgált paraméterekben bekövetkező változásokat. A modellek eredményeit természetes előfordulások mélyfúrás-geofizikai adatival vetjük össze. Az agyagásványok fontos szerepet játszanak a fedő kőzetek zárási képességének meglétében. Vizes környezetben, a CO2-elárasztás hatására bekövetkező változásuk ismerete kulcsfontosságú, mert alapvetően meghatározzák a fedőkőzetek CO2-visszatartó képességét. Nagy p-T kísérletekben a CO2-tartalmú és CO2-mentes kifejlődések fedőkőzeteire jellemző agyagok változását és változási sebességét fogjuk vizsgálni sós víz és CO2 jelenlétében. Projekteredmények: Részletes ásvány- és kőzettani vizsgálatot tervezünk olyan természetes CO2-rezervoár valamint CO2-mentes kőzeteken, melyek CO2-tárolás szempontjából perspektivikus késő miocén törmelékes kifejlődésből származnak. Az ásványtani, szöveti, szerkezeti és geokémiai jellegzetességek alapján, olyan adatbázist alakítunk ki, amely alkalmas az egyensúlyi ásványegyüttes és ásványi reakciók nyomás-, hőmérséklet- és pórusvízösszetétel függésének meghatározására. Ezzel lehetőség nyílik a diagenetikus illetve a CO2 megjelenéséhez kapcsolódó ásványi reakciók egyértelmű elkülönítésére, valamint a CO2-elárasztáshoz kapcsolódó geokémiai folyamatok és azok időbeliségének megbízhatóbb modellezésére. Nagy p-T reakciók kivitelezését tervezzük a természetes előfordulások záró kőzeteiben megjelenő agyagásványokhoz hasonló sztenderdeken, hogy megismerjük ezen ásványok viselkedését CO2-gazdag vizes környezetben. Az agyagásványok jelentős mértékben hozzájárulnak a fedőkőzetek zárási képességéhez. A kísérletek végtermékeit, valamint a természetes előfordulások és CO2-mentes területek ásványait hagyományos, és saját fejlesztésű, fázisanalitikai valamint kifejezetten ásványszerkezeti vizsgálatoknak vetjük alá.

58

Célunk az agyagásványokban és egyéb indikátor-ásványokban (pl. dawsonit) bekövetkező változások, speciális helyettesítések azonosítása. Ezek alapján modellezzük egyes rutinszerűen használt mélyfúrás-geofizikai mérések paramétereiben, a CO2-pórusvíz-kőzet között lezajló reakciók hatására bekövetkező változásokat. A modellezési eredményeket természetes előfordulások eredményeivel vetjük össze. Így lehetségessé válhat a CO2 által érintett horizontok detektálása egyszerű geofizikai eszközökkel. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Szakirodalmi feldolgozásának megkezdése 2) Vizsgálati területek kijelölése I) megmintázandó területek (természetes szén-dioxid Részeredmények: előfordulások és potenciális tároló-objektumok) kijelölése

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Szakirodalmi feldolgozás folytatása 2) Kijelölt területek maganyagának begyűjtése Részeredmények: I) begyűjtött maganyagok

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) Begyűjtött maganyagok feldolgozásának megkezdése 2) Anyagvizsgálattal kapcsolatos tervezés Részeredmények: I) melyik anyagból milyen típusú vizsgálatok kellenek

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Anyagvizsgálatok (XRD, TA, FTIR) megkezdése 2) Laboratóriumi kísérletek tervezése I) anyagvizsgálati részeredmények Részeredmények: II) kísérleti tervek rendelkezésre állása

59

FÖLDTANI KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK a) AZ ORSZÁG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSÉNEK MEGISMERÉSÉRE ÉS AZ ISMERETSÉG NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ KUTATÁSOK VÉGZÉSE

Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel (3.4) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Kiss János Emberhó-ráfordítás: 34,75 hó

Résztvevők

MFGI Kiss János, Vértesy László, Takács Ernő, Rádi Károly, Detzky Gergely, DeákVillő, Gulyás Ágnes, Füsi Balázs, Paszera György, Kovács Attila Csaba, Gúthy Tibor, Zilahi-Sebess László, Scholtz Péter, Cserkész-Nagy Ágnes

Téma ismertetése: A téma keretében a meglévő geofizikai adatok földtani értelmezése a cél, esetenként a földtani kutatási feladatok megoldásához szükséges újabb geofizikai mérések végzése. Az évtizedes geofizikai adatmentés és geofizikai adatbázis-építés eredményeként ma már sokkal több adat érhető el, mint korábban. Így lehetőség adódik a komplex geofizikai adatfeldolgozásokra és értelmezésekre olyan területeken is, ahol korábban csak adott léptékű, analóg geofizikai térképek, vagy szelvények készültek. Ma már digitálisan össze tudjuk vetni a különféle adatrendszereket, vallatni tudjuk azokat speciális geofizikai adatfeldolgozások, inverziók segítségével, ami különösen fontos olyan területeken, ahol nagyon kevés a földtani (mélyfúrási) információ és bonyolult a mélybeli földtani felépítés (pl. Nyírség). A feldolgozásainkkal a felszín alatti térrész földtani felépítését kutatjuk mélységfókuszált térképi és szelvénymenti feldolgozásokkal. Az eredmények háromdimenziós megjelenítése tovább javíthatja a földtani-geofizikai értelmezéseket. Részfeladatok: 1. 1:100000-es méretarányú geofizikai térképsorozat alaptérképeinek készítése Oktatási és pályázati tevékenységek során gyakran felkeresik és alkalmazzák az MFGI nyilvánosan elérhető anyagait, többek között a digitális térképtár geofizikai alaptérképeit. Az országot lefedő 85 EOV térképlapon a lehetséges 2–10 db paraméter mellett 203 db térkép készült el, aminek jelentős része már elérhető a KINGA felületén. A geofizikai alaptérkép lefedettséget tervezzük tovább bővíteni. 2. D-i határvidék (magyar+jugoszláv) adatainak egységesítése, a terület Bouguer-anomália térképének elkészítése 2015 folyamán beszereztük az ország D-i határától kb. 60–100 km-es távolságban (45°10’ szélességi kört ől az országhatárig) a kapcsolódó területek (volt Jugoszlávia, ma Szerbia, Horvátország, Szlovénia) gravitációs mérési adatait. A különböző országok eltérő idejű méréseinek összedolgozása mindig tartogat meglepetéseket. Az IGSN-71 nemzetközi szabvány alapján feldolgozott

60

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

magyar és jugoszláv adatok elvileg pontos illeszkedést fognak adni az országhatár mentén, a gyakorlatban azonban lehetnek problémák, eltérések. Nyírségi terület feldolgozásainak, értelmezéseinek összehangolása, összefoglalása A területet már sokszor érintettük más programok kapcsán, például a geofizikai alaptérképek témakörben, majd az alapszelvények (pl. CEL04, Nyi-2, Nyi-3, Nyi4, Nyi-6, Nyi-7, Nyi-8, Nyi-13, Nyi-16) vizsgálata során. A szeizmikus szelvények korábbi zártsága miatt sok esetben a mérési eredmények csak migrált időszelvények formájában álltak rendelkezésre és ritka esetben készült egy-egy mélységszelvény. A fő feladat a terület hálózatosan lemért szelvényeiből egységes módon mélységszelvények készítése, visszanyúlva a terepi mérésekig, majd a korábban elkészült potenciáltér feldolgozási eredményekkel való összevetés, megjelenítés és értelmezés. A Nyi-1 szelvény potenciáltér feldolgozása is a 2016. év feladata. CEL08 mentén magnetotellurikus szondázások és feldolgozásuk Folytatjuk a tavaly megkezdett MT méréseket a CEL08 vonala mentén (a DKH1 magnetotellurikus szelvény folytatása D-i irányban) a hiányzó Ajka-Tihany szakaszon, átnyúlva esetleg a Balatontól D-re eső területekre. A mérés célja a CEL08 szeizmikus litoszférakutató szelvény elektromágneses leképzése. MT anizotrópia vizsgálatok, módszertani kutatás: TM és TE összevetése alapján történő szerkezet-kimutatás A magnetotellurikus mérések során két kitüntetett irányt különböztetünk meg, az egyik a szerkezetre merőleges (TM modus) és a szerkezettel azonos irány (TE modus). Az elektromágneses hullámterjedés szempontjából jelentős eltérés van a kétféle modus között. Az eltérést, a közeg okozta irányanizotrópiájának is szoktuk hívni, aminek forrása lehet tektonikai, vagy a litológiai határfelületek mentén jelentkező kőzettani (esetünkben fizikai paraméterbeli) változás. Ezt a jelenséget vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben néhány kiválasztott alapszelvény mentén. Moho térkép a litoszférakutató CEL mérések alapján A korábbi évek geotermikus módszertani munkái során összegyűjtöttük a különböző magyarországi Moho térképeket. Most a CELEBRATION szelvények sebességszelvényei alapján próbáljuk meg bővíteni a Moho ismereteinket. Egyegy szelvényen végeztünk Moho kijelölést a Moho átlagsebessége alapján, de a szelvények együttes elemzése még nem történt meg. A különböző szelvények eltérő sebességszintjei a keresztező pontok alapján korrelálhatóak, pontosíthatóak. Cikk, korábbi geofizikai esettanulmányokról — vulkanizmus Területi és szelvények mentén végzett feldolgozások során is gyakran kell értelmezni a magmás/vulkáni képződmények néha kaotikusnak tűnő jeleit. Ezeket az esettanulmányokat próbáljuk meg felfűzni egy cikk formájában. Prekainozoos adatrendszer aktualizálása — Baranya A prekainozoos medencealjzat vonatkozó adatrendszereket bővítjük a baranyai BAF, szénhidrogén- és termálvízkutatás eredményeivel. Az aljzatra vonatkozó mozaikos szeizmikus horizonttérképek felhasználhatóságát illetve a felhasználás korlátait elemezzük. Regionális sebesség-eloszlás meghatározása és mélységmeghatározás DNy-Dunántúlon. Mágneses adatok egységesítése, újabb részletező mérés adatainak beemelése az egységesített ∆T adatbázisba Relatív mérések esetén mindig külön gondot jelentett az adatok egységesítése. A modern magnetométerek már az abszolút mágneses teret mérik, de az anomális mágneses tér meghatározása során korrekciókat kell végezni (pl. normáltér korrekció), amelynek egységesnek kellene lennie az összes adatra. Ez azonban a gyakorlatban nem mindig sikerül, így az abszolút mérések is, országos szinten, egységesítésre szorulnak. Egy újabb OKGT (MOL) mérési adatrendszer beemelését tervezzük az egységes országos ∆T adatrendszerbe.

61

10.

Légi geofizikai adatbázis migrálása (Sun munkaállomásról PC-re) Az újkori légi geofizikai mérések (kis területek, nagy adatsűrűséggel) adatai már digitálisan rendelkezésre állnak. A számítástechnikai eszközök gyors amortizációja miatt a szelvénymenti adatbázis-kezelő program még nagygépes IBM-360 JCL nyelven íródott, amit először XENIX, majd LINUX operációs rendszerbe kellett adaptálni. A SUN munkaállomás amortizálódása miatt az adatokat ismét át kell helyezni egy újabb környezetbe. Ezeket a munkákat alapozzuk meg, illetve mérjük fel.

Termékek felsorolása: táblázat neve pretergyujt_baranya.xls

leírás aljzatra vonatkozó mélységadatok táblázata

adatbázis neve országos mágneses ∆T adatbázis szelvénymenti légi geofizikai adatok adatbázisa

leírás közös szintre hozott mágneses adatok adatbázisa újkori légi geofizikai mérések adatai

térkép/réteg címe/neve 1:100000-es méretarányú geofizikai alaptérképek Mo. D-i határvidékének Bouguer-anomália térképe

új X X

rekord/ növekmény nem releváns rekord/ növekmény nem releváns nem releváns

meglévő

mérés neve magnetotellurikus szondázás

db 12 1 db 16

dokumentum címe Magmás, vulkáni képződmények geofizikai esettanulmányai (Magyar Geofizika cikk) egyéb (megnevezés, leírás) Nyírségi szeizmikus mélységszelvény MT anizotrópia vizsgálat szelvény mentén Módosított sebességszelvények (CELEBRATION), egységes Moho szint Sebesség adatok eloszlása a D-Dunántúlon, 3D megjelenítés. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. 6 db 1:100000-es méretarányú geofizikai alaptérkép elkészítése; 2. A Bouguer-adatok előkészítése, összevetése; 3. A Nyi-1 szelvény mentén a mélységszelvény elkészítése; 4. Terepi magnetotellurikus mérések időütemezése, tervezése; 5. Leltár a magnetotellurikus alapszelvények feldolgozottságáról; 6. A CELEBRATION sebességszelvények összegyűjtése; 7. A korábbi évek feldolgozásaiból az esettanulmányok összegyűjtése (vázlat); 8. Adatgyűjtés; 9. A terület és adatainak kiválasztása; 10. Sun munkaállomás és termináljának beüzemelése.

62

db 6 2 5 1

Részeredmények:

1. 6 db 1:100000-es méretarányú geofizikai alaptérkép; 2. A határon túli adatok adatbázisba szervezése; 3. Ny-1 szeizmikus mélységszelvény; 4. Mérési terv; 5. MT adatok feldolgozottsága (táblázat); 6. Sebességadatok a szelvények mentén; 7. Kiválasztott 4-5 magmás-vulkanitos mérési terület; 8. – 9. A beemelésre szánt terület forrásadatai; 10. Működőképes SUN adatbáziskezelő.

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. 6 db 1:100000-es méretarányú geofizikai alaptérkép elkészítése; 2. Bouguer-anomália térkép elkészítése; 3. A Nyi-2 és Nyi-7 szelvény mentén a mélységszelvény elkészítése és a Nyi-1 szelvény potenciáltér adatainak feldolgozása; 4. Terepi magnetotellurikus mérések elkezdése; 5. Két kiválasztott szelvény TM és TE inverziója; 6. A sebességszelvények 3D megjelenítése, egységesítése; 7. Az esettanulmányok egyedi kidolgozása, ismertetése; 8. Adatgyűjtés; 9. Szükséges korrekció meghatározása; 10. Adatbázis műveletek a forrásadatokon.

Részeredmények:

1. 6 db 1:100000-es méretarányú geofizikai alaptérkép; 2. 1 db összevont Bouguer-anomália térkép; 3. Nyi-2 és Nyi-7 szeizmikus mélységszelvény; 4. 6-8 db lemért magnetotellurikus szondázás; 5. 2 db invertált TM és TE szelvény; 6. A CEL szelvények 3D képe (alap és korrigált változat); 7. A mintaterületek ismertetése; 8. Sebesség adatok eloszlása a D-Dunántúlon; 9. Az egységesítéshez szükséges korrekció; 10. Részterületek próba adathalmazai.

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. A 12 db térkép elhelyezése a térképtárban, KINGA felületén; 2. A Bouguer-anomália térkép dokumentálása; 3. A Nyi-3, Nyi-8 és Nyi-13 mélységszelvény elkészítése; 4. Terepi magnetotellurikus szondázások folytatása, befejezése; 5. TM/TE és TE/TM arányszelvények elkészítése, értelmezése; 6. Moho szint kijelölése a 3D állomány alapján; 7. A cikk leadása; 8. Adatgyűjtés 9. Korrekció és feltöltés az adatbázisba; 10. Egy légi mérési terület feldolgozása.

Részeredmények:

1. Új alaptérképek a KINGA felületén; 2. Az adat egységesítés és térképillesztés tapasztalatainak dokumentálása; 3. Nyi-3, Nyi-8 és Nyi-13 szeizmikus mélységszelvény; 4. 6-8 db lemért magnetotellurikus szondázás;

63

5. TM/TE és TE/TM arányszelvények; 6. Új Moho szint adatok; 7. Cikk; 8. Táblázatba szervezett adatok; 9. Kibővített ∆T adatbázis; 10. Egy légi mérési terület adatai táblázatos formában. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Részmunkák befejezése; • Nyírségi szelvények komplex feldolgozási eredményei a szelvények mentén; • Az éves munka dokumentálása; Részeredmények:

• •

Cikk a Magyar Geofizikában; Jelentés a 2016. évi tevékenységről.

64

Integrált földfizikai kutatások (4.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kovács Péter Emberhó-ráfordítás: 28,5 hó

Résztvevők

MFGI Csontos András, Imre Gábor, Kis Márta, Koppán András, Kovács Péter, Mártonné Szalay Emő, Scholtz Péter, Szabados László, Vadász Gergely

Téma ismertetése: Geodinamika, Gravitáció Obszervatóriumi gravitációs és geodinamikai elemzés és módszerfejlesztés: A Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatóriumban gyűjtött adatokhoz kapcsolódva, tervezzük a mérési adatok elemzését, valamint módszertani fejlesztést végzünk. 3D végeselemes módszerfejlesztés keretében foglalkozunk a gravitációs (normáltér- illetve árapály) terhelésből származó deformációk elemzésével az obszervatórium területén egyre inkább pontosított végeselemes modellezés segítségével, valamint ezen eredmények alapján az extenzométer elrendezések érzékenysége és a mérőrendszer inhomogenitásából származó, deformációkat erősítő üreghatás vizsgálatával. 2011-től tanulmányozzuk a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel és szeizmikus rezgésekkel összefüggő hatásokat. Ezzel összefüggésben földrengésjelző obszervatóriumok szeizmogramjaival hasonlítjuk össze az extenzométeres adatsorok észleléseit, spektrális elemzés segítségével. Termékek: • • • • • •

graviméteres árapályregisztrátum elemzés graviméter hitelesítő mérések feldolgozása, átviteli függvény graviméter libella hitelesítés feldolgozás vízszint monitorozó mérések összevetése kőzetdeformációs és gravitációs adatokkal (amennyiben a vízszint monitorozó rendszer kialakításra kerül) földmágneses tér változások graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata Publikáció

Földmágneses hálózati térképezés A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. A mért mágneses értékek modellekhez képesti eltérései a lokális mágneses anomáliákat jelentik, amelyek alapján az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. A normáltér modellek a hálózati mágneses mérések alapján születnek. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. A lokális normáltér számítására a hagyományos, sík koordináta szerinti kiegyenlítés helyett, korszerű gömbsüveg harmonikus analízis alkalmazását teszteljük.

65

2015-ben Intézetünk rendezte a MagNetE soros workshop-ját. Ezen megalakult a MagNetE egy albizottsága, amely koordinálja egy európai mágneses térkép megszerkesztését és ajánlást tesz arra, hogy a szekuláris hálózati mérések eredményei minél inkább integrálhatóak legyenek globális földmágneses modellekbe. A MagNetE al-bizottságba Intézetünk is delegál tagot. Termékek: • •

Mágneses deklináció 2016.0 epochára aktualizált térképe (1 db) Matlab eljárások európai mágneses mérések kiegyenlítésére

Paleomágnesség A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. Az utóbbi években foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával. E téren legfontosabb feladatunk szálló porok PM10 és PM2.5 frakciójának tanulmányozása. 1. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolatának vizsgálata a belső és külsőkárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel, paleomágneses adatok alapján. 1a. A Sziléziai-takaró kréta üledékeiből 2015-ben gyűjtött minták mérési eredményeinek kiértékelése. 1b. A Choc-takaró magmás és üledékes képződményeinek laboratóriumi mérése és az eredmények kiértékelése. Előadás készítése szlovák és lengyel együttműködő partnerekkel a CETEG áprilisi konferenciájára. További mintavétel 2016-ban az előadás készítése folyamán megfogalmazható nyitott kérdések alapján. 2. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy Magyarország nagy tektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel megismerjük. 2a. Előadás készítése és tartása a CETEG áprilisi konferenciájára. A meghívott előadás témája stabil Adria pólusvándorlási görbéje – amelyet a Déli-Alpok illetve a Dinaridák gyengén deformált előteréből származó jura-eocén képződmények paleomágneses vizsgálatának eredményeként definiáltunk – valamint e görbe jelentősége a Kárpát-medence tektonikai egységei mozgástörténetének megismerésében. 2b. Publikáció készítése az adriai platform tektonizált peremén létrejött két miocén medence paleomágneses vizsgálatának eredményeiről. 2c. Laboratóriumi paleomágneses mérések az adriai platform tektonizált peremének déli szegmenséből. 2015-ben gyűjtött mintákon és a terepi mintavétel folytatása. 2d. A 2015-ben a timoki területen gyűjtött paleomágneses minták laboratóriumi mérésének kiértékelése. 3. Levegőben szállított por mágneses vizsgálata. Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások által üzemeltetett gyűjtőpontok PM10 szálló por mintái mágneses mérésének kiértékelése. Termékek felsorolása: • 2016-évi szálló por minták mérési eredményeinek kiértékelése. • 200 paleomágneses minta, különböző mérési sorozatainak együttes kiértékelése. Az értelmezéshez szükséges speciális vizsgálatok kiértékelése (pl. AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezés, IRM váltóterű lemágnesezés, Curie-pont). • 1 folyóiratcikk, 1 előadás.

66

Termékek felsorolása: térkép/réteg címe/neve Tihanyi félsziget gravitációs anomália térképe Deklináció normáltérképe a 2016.0 epochára vonatkoztatva

Új 1 1

meglévő 0 0

db 1 1

dokumentum címe 4.1. Integrált földfizikai kutatások 2016. évi jelentés modell neve Tihany_grav

Leírás Tihanyi félsziget gravitációs kezdőmodellje

egyéb (megnevezés, leírás) LCR-G graviméterek (2 db) átviteli függvénye Libella paraméterek Árapály paraméterek Graviméter mágneses karakterisztikája Tudományos előadás Tudományos folyóirat cikk 2016-évi szálló por minták mérési eredményeinek kiértékelése Paleomágneses minták, különböző mérési sorozatainak együttes kiértékelése. Az értelmezéshez szükséges speciális vizsgálatok kiértékelése (pl. AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezés, IRM váltóterű lemágnesezés, Curie-pont). Matlab eljárások európai mágneses mérések kiegyenlítésére

db 2 4 5 3 2 1 200

10

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Gravitáció, geodinamika - Az LCR-G1188 graviméter tömegmozgatásos kalibráló méréseinek feldolgozása (az indexszál pozíciójától függő átviteli függvény meghatározása). (Gravitáció, geodinamika) - Poszter előadás készítése az ’Earth TIde Symposium’ konferenciára (Trieszt). Téma: anizotróp átviteli függvény és korrekció meghatározás (Gravitáció, geodinamika) Földmágneses hálózati térképezés - Részvétel az EGU „EMRP2.4/ESSI1.11/GI2.16, Land, ocean and near surface magnetic measurements at the time of Swarm satellite mission” szekciójának szervezésében, társszervezői (co-convener) státuszban - A mágneses hálózati méréseink eredményei alapján 2016.0 epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára. Paleomágnesség • Laboratóriumi mérések kiértékelése a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből 2015-ben gyűjtött mintákon • Előadáok készítése a CETEG szlovákiai konferenciára

Részeredmények:

Gravitáció, geodinamika - átviteli függvény meghatározás Földmágneses hálózati térképezés - 2016.0 epochára aktualizált magyarországi izogon térkép - EGU szekció összeállítása társ-szervezőkkel együttműködésben Paleomágnesség

67

- kiértékelt paleomágneses eredmények a Choc takaró tesztmintáiból - 2 benyújtott absztrakt a CETEG konferenciára Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Gravitáció, geodinamika - Poszter előadás készítése az ’Earth TIde Symposium’ konferenciára (Trieszt). Téma: anizotróp átviteli függvény és korrekció meghatározás (Gravitáció, geodinamika) - Az LCR-G 1188 graviméter libella hitelesítésének feldolgozása. (Gravitáció, geodinamika) Földmágneses hálózati térképezés - Részvétel a MagNetE al-bizottságának konzultációin és munkájában - Részvétel az EGU „EMRP2.4/ESSI1.11/GI2.16, Land, ocean and near surface magnetic measurements at the time of Swarm satellite mission” szekciójának - A szekuláris mérések európai léptékre kiterjedő gömbsüveg-harmonikus kiegyenlítési módszereinek irodalmi tanulmányozása, és a módszerek térkép-szerkesztéshez való adaptálhatóságának átgondolása Paleomágnesség • Laboratóriumi mérések kiértékelése a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből 2015-ben gyűjtött mintákon • Előadások tartása a CETEG konferencián • Publikáció készítése az adriai platform tektonizált peremén létrejött két miocén medence paleomágneses vizsgálatának eredményeiről

Részeredmények:

Gravitáció, geodinamika Poszter előadások, Earth Tide Symposium; Libella hitelesítés feldolgozás Földmágneses hálózati térképezés Kiegyenlítési módszerekre vonatkozó irodalom összegyűjtése Az európai térkép bemenő adatainak összegyűjtése Paleomágnesség - feldolgozásra alkalmas paleomágneses minták - 2 előadás

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Gravitáció, geodinamika - Graviméteres tesztmérések feldolgozása a geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálatára (tihanyi obszervatóriumban). (Gravitáció, geodinamika) - A tihanyi félsziget gravitációs és mágneses modellezése- a-priori információk (geológia, fúrási adatok) és archív adatok összegyűjtése, kezdőmodell alkotása. (Gravitáció, geodinamika) Földmágneses hálózati térképezés - Részvétel a MagNetE al-bizottságának konzultációin és munkájában - A szekuláris mérések európai léptékre kiterjedő gömbsüveg-harmonikus kiegyenlítési módszereinek irodalmi tanulmányozása, és a módszerek térkép-szerkesztésben való alkalmazása Paleomágnesség • Mintavétel a Choc-takaró magmás és üledékes képződményeiből • Paleomágneses mintavétel folytatása az adriai platform tektonizált peremének déli szegmenséből • Laboratóriumi paleomágneses mérések kiértékelése

68

Részeredmények:

Gravitáció, geodinamika Tihanyi félsziget archív adatok, a-priori információk Földmágneses hálózati térképezés Európai szekuláris hálózati mérések gömbsüveg-harmonikus kiegyenlítésére szolgáló Matlab eljárások Paleomágnesség - feldolgozásra alkalmas paleomágneses minták

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Gravitáció, geodinamika - Graviméteres tesztmérések feldolgozása a geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálatára (tihanyi obszervatóriumban). (Gravitáció, geodinamika) - Vízszint monitorozó mérések adatsorának elemzése és összevetése a kőzetdeformációs és graviméteres adatsorokkal. (Gravitáció, geodinamika) - A tihanyi félsziget gravitációs és mágneses modellezése- a-priori információk (geológia, fúrási adatok) és archív adatok összegyűjtése, kezdőmodell alkotása. (Gravitáció, geodinamika) - A graviméter hitelesítéssel, indexszál pozíciótól függő átviteli függvény meghatározással kapcsolatos eredmények összefoglalása publikációban Földmágneses hálózati térképezés - Részvétel a MagNetE al-bizottságának konzultációin és munkájában - A szekuláris mérések európai léptékre kiterjedő gömbsüveg-harmonikus kiegyenlítési módszereinek irodalmi tanulmányozása, és a módszerek térkép-szerkesztésben való alkalmazása Paleomágnesség • Laboratóriumi mérések kiértékelése magmás és üledékes képződményeiből gyűjtött mintákon • Összehasonlító mérések a szlovák és magyar paleomágneses laboratóriumban • Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások szálló por mintáinak mágneses mérésének kiértékelése

Részeredmények:

Gravitáció, geodinamika - földmágneses tér variációk hatása graviméterekre - vízszint monitorozó mérések elemzése - Zárójelentés, publikáció (kézirat) Földmágneses hálózati térképezés - A szekuláris mérések alapján készülő európai mágneses térkép előzetes változata Paleomágnesség - kiértékelt paleomágneses eredmények - kiértékelt szálló por mágneses mérések - különböző laboratóriumokban mért azonos vizsgálati anyag kiértékelt eredményei

69

Űrfizikai kutatások (4.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Heilig Balázs Emberhó-ráfordítás: 10,5 hó

Résztvevők

MFGI Dr. Heilig Balázs, Dr. Kovács Péter, Szabados László, Vadász Gergely

Téma ismertetése: A téma keretében elsősorban az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatásokat végzünk, mindenekelőtt a földmágneses tér időbeni változásai és a Föld körüli térség állapotváltozásai közötti kapcsolatokat vizsgáljuk. A vizsgálat bázisát a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban és másutt végzett méréseink, egyéb földi észlelések, mindenekelőtt az általunk koordinált EMMA európai állomáslánc adatai és műholdas méréssorozatok adják. Az ESA (Európai Űrügynökség) Swarm projektjében önálló, az ESA által is befogadott projekttel veszünk részt (guest Principal Investigator: Heilig B.). A Földön regisztrált idősorokból következtetünk az ionoszférában (nyugodt napi áramrendszer, napfogyatkozás, fler hatása, egyenlítői és sarki övezeti elektrodzsetek), a magnetoszférában (mágneses viharok, szubviharok, plazmaszféra dinamikája, magnetopauza helyzete stb.) lejátszódó folyamatokra, valamint a bolygóközi térség (napszélsebesség, bolygóközi mágneses tér) állapotára. Vizsgálatainkba alacsony földpályán (CHAMP, SWARM, DEMETER), a magnetoszférában és a bolygóközi térben (CLUSTER, THEMIS, VAP, IMAGE) keringő, illetve a napszelet folyamatosan monitorozó (ACE, WIND) műholdakon mért mágneses, elektromos tér és részecske-adatokat is bevonunk. Kiemelt tevékenységünk a nemlineáris jelenségek (pl. az MHD turbulencia), az ULF hullámjelenségek (geomágneses pulzációk), valamint a Föld plazmakörnyezetének vizsgálata. Termékek felsorolása: mérés neve db EMMA adatok (az MFGI által fenntartott, illetve az EMMA partnerek kb. 7-8000 állomásain regisztrált napi adatfájlok) Észlelt FLR frekvenciák (állomáspáronként napi adatfájlok)

legalább 5000

Plazmasűrűség adatsorok (állomáspáronként napi adatfájlok)

legalább 500

Swarm mágneses (adatfájlok)

idősorok

spektrumai,

70

multifraktál

spektrumai 100 (nemlineáris szempontból érdekes kiválasztott szakaszokra)

dokumentum címe • szakcikk DGCPM validálásáról, javításáról, impakt faktoros folyóiratba • Conrad Observatory Journal cikk • szakcikk Swarm plazmapauza detektálásról, impakt faktoros folyóiratba • szakcikk adat asszimilációs plazmaszféra-modellről, impakt faktoros folyóiratba • EGU előadás (pdf) • ESA Living Planet konferencia előadás (pdf) • COSPAR előadás (pdf) • Európai Űridőjárás Hét előadás (pdf) • STORM Review meeting előadás (pdf) • Szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratba • Szakcikk a SWARM műholdak mágneses regisztrátumainak nemlineáris elemzéséről • Zárójelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID folyamatos futtatása 3. PLASMON FLRINV futtatása kiválasztott EMMA adatokon 4. Plazmaszféra dinamikájának vizsgálata 5. ULF hullámjelenségek vizsgálata 6. Részvétel 2015-ben zárult STORM pályázat jelentéseinek elkészítésében és az eredmények „STORM review meeting”-en való bemutatásában 7. Szakcikk bírálat utáni javítása (Dwivedi, Kovacs, Echim, Narita, Yordanova, Vörös, Delva, Zhang; Magnetosheath turbulence spectra: comparative and statistical study for Venus and Earth) 1. 2. 3. 4.

Részeredmények:

új EMMA adatok új FLR frekvencia idősorok új plazmasűrűség adatsorok a) szakcikk kézirat a Dynamic Global Plasma Core Model és a mérések összevetéséről, a plazmaszféramodell javítása (együttműködő partner: A. Jorgensen, New Mexico Tech. University, USA) b) absztrakt beadása a COSPAR konferenciára c) kézirat a Conrad Observatory Journal számára 5. absztrakt beadása az EGU 2016. évi ülésére (meghívott előadás) 6. STORM Review meeting előadás 7. Javított szakcikk, újbóli benyújtással

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID folyamatos futtatása 3. PLASMON FLRINV futtatása kiválasztott EMMA adatokon 4. Plazmaszféra dinamikájának vizsgálata 5. ULF hullámjelenségek vizsgálata 6. Fél-automatikus eljárás kidolgozása a foreshock tartomány kvázi-párhuzamos és kvázi-merőleges tartományainak elkülönítésére

71

7. Automatikus eljárás kidolgozása idősorok multifraktál spektrumainak számolására 8. SWARM műhold mágneses regisztrátumainak nemlineáris elemzése, nemlineáris szakaszok kiválasztása, spektrális és multifraktál analízise • új EMMA adatok • új FLR frekvencia idősorok • új plazmasűrűség adatsorok • a) szakcikk kézirat a plazmapauza monitorozása Swarm műholdakkal tárgyban (együttműködő partner: H. Lühr, GFZ, Potsdam) b) részvétel az ESA Living Planet konferenciáján (Prága) Részeredmények: • részvétel az EGU-n (Bécs) meghívott előadással • Irodalmi eredmények összegyűjtése a foreshock geometriájára vonatkozóan, algoritmus és Matlab rutin fél-automatikus foreshock geometria meghatározására • Algoritmus és Matlab rutin automatikus multifraktál spektrum számolására • SWARM mágneses regisztrátumok nemlineáris fluktuációkat tartalmazó szakaszainak kiválogatása

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID folyamatos futtatása 3. PLASMON FLRINV futtatása kiválasztott EMMA adatokon 4. Plazmaszféra dinamikájának vizsgálata 5. ULF hullámjelenségek vizsgálata 6. Fél-automatikus eljárás kidolgozása a foreshock tartomány kvázi-párhuzamos és kvázi-merőleges tartományainak elkülönítésére 7. Automatikus eljárás kidolgozása idősorok multifraktál spektrumainak számolására 8. SWARM műhold mágneses regisztrátumainak nemlineáris elemzése, nemlineáris szakaszok spektrális és multifraktál analízise 1. új EMMA adatok 2. új FLR frekvencia idősorok 3. új plazmasűrűség adatsorok 4. a) űridőjárás heti előadás absztraktjának megírása b) részvétel a COSPAR konferencián (Isztanbul) előadással 5. FLRID fejlesztése, újabb verzió (köv. negyedév végére kész) Részeredmények: 6. Teszt eredmények a foreshock geometriájának félautomatikus meghatározásának pontosságára, valós észlelésekkel való összevetés alapján 7. Algoritmus és Matlab rutin automatikus multifraktál spektrum számolására 8. SWARM műhold mágneses regisztrátumainak spektrumai, multifraktál spektrumai

72

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása 2. PLASMON FLRID folyamatos futtatása 3. PLASMON FLRINV futtatása kiválasztott EMMA adatokon 4. Plazmaszféra dinamikájának vizsgálata 5. ULF hullámjelenségek vizsgálata 6. SWARM mágneses észlelések nemlineáris vizsgálata 1. új EMMA adatok 2. új FLR frekvencia idősorok 3. új plazmasűrűség adatsorok 4. a) részvétel az Európai Űridőjárás Héten (Belgium) előadással Részeredmények: b) szakcikk kézirat EMMA – plazmaszféra adat asszimilációs modellje (A. Jorgensennel) 5. FLRID új verziója 6. Szakcikk SWARM műhold mágneses regisztrátumainak nemlineáris elemzéséről

Megjegyzés: A COSPAR, Európai Űridőjárás Hét, ESA Living Planet konferenciákon való részvételünket pályázati forrásból fedezzük.

73

Litoszférakutatás (5.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 22,75 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó Éva; Csabafi Róbert; Cserkész-Nagy Ágnes; Gúthy Tibor; Hegedüs Endre; Kovács Attila Csaba; Kiss János; Falus György; Török Kálmán; Király Edit; Dégi Júlia; Kovács István János, Budai Ferenc; Horváth Zsolt; Besnyi Anikó; Bertalan Éva; Angyal Jolán; Vikor Zsuzsa

Téma ismertetése: A DANUBE 2004 litoszférakutató program részeként 2004 augusztusától 2015. szeptember végéig 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltettünk Dél-Magyarországon, Boda központú, nagyjából 50 km átmérőjű területen. A 2016-os évben célunk a 2009-es évtől a rendszer befejezéséig beérkezett adatokat feldolgozni és kiértékelni. Továbbra is feladatunk a mikroszeizmikus események helyeinek és a rengések méretének meghatározása. A korábbi évek eredményei és az újonnan kiértékelt adatok segítségével meg tudjuk vizsgálni, hogy a korábbi földtani analógiák és tektonikai elemek mennyire hozhatók összefüggésbe a megismert rengésekről kapott információkkal. A 2015-ben feldolgozott Bf jelű szelvények csapásirányában, a Dunántúl déli részén a Dráva medencében helyezkednek el az Sb jelű szelvények. Ezeket az ELGI mérte a kilencvenes években. A felvételek 50 m-es geofonközzel 12 másodperces regisztrációs idővel készültek. Az elmúlt évek során jelentős kőzettani és geokémiai adatrendszer jött létre az alsókéreg granulit és felső-köpeny peridotit zárványokra vonatkozóan. Az adatrendszer kiemelkedő tulajdonsága, hogy a hagyományos kőzettani-geokémiai adatokon túlmenően a zárványok nagy többsége esetében tartalmazza azok deformációs tulajdonságait és szerkezetileg kötött hidroxil tartalmát is. Ezen túlmenően rendelkezésre állnak szerkezeti hidroxil koncentrációk és hidrogén izotóp összetételek számos alkáli bazaltban található klinopiroxén fenokristályra vonatkozóan, amelyek lehetőséget adnak a frakcionációs kristályosodás folyamán a hidrogén viselkedésének tanulmányozására. Számos zárvány lelőhelye (Bakony-Balaton-felvidék) lehetőséget teremt arra is, hogy a részletes geofizikai vizsgálatok eredményeinek (pl. CEL08) mélyebb földtani jelentést adhassunk. A tavalyi évben elkezdődött projekt folytatódik, amelyben a pargazitos amfiból esetleges hatását vizsgáljuk a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határra vonatkozólag. Az év folyamán tovább folytatjuk felső-köpeny eredetű peridotit zárványok (Kamerun, Mindszentkálla), alsó-kéreg eredetű granulit zárványok (Bakony-Balaton-felvidék), bazaltokban és mész-alkáli magmás kőzetekben található klinopiroxén, földpát és kvarc fenokristályok (Börzsöny, Bükkalja, Bakony-Balaton-felvidék) nyomelem mérését (LA-ICPMS) és mikro-FTIR vizsgálatát a szerkezeti hidroxil-tartalom meghatározása céljából. Termékek felsorolása: 2016-ben folytatjuk ezen adatok feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2009.-2015. évi adatokon, melynek eredménye

74

egy eseménylista a hozzá tartozó fontosabb paraméterekkel és az események epicentrumait ábrázoló térkép. A szelvények újrafeldolgozását és mélység transzformációját tervezzük elvégezni a korábbi években alkalmazott metódus szerint. Ennek meghatározó lépése az összegzés előtti mélység migrációs eljárás volt. Eredményként a Dunántúl Moho mélységtérképének pontosítását remélhetjük, valamint a pre-tercier medencealjzat és a Moho közötti mélységtartomány szerkezeti képének leképezését. Az újra feldolgozás során pontosabb sebesség meghatározási eljárások alkalmazása révén is érdekes adathalmaz kinyerését reméljük. A klinopiroxén fenokristályok hidrogén tartalmáról és izotóp összetételéről szóló szakcikk (1 db) átdolgozása és beküldése a „Contributions to Mineralogy and Petrology” folyóirathoz a bírálók útmutatása alapján. A pargazitos amfiból stabilitásának a litoszféra-asztenoszféra határra gyakorolt hatását bemutató kézirat befejezése (1db) és beküldése valamelyik nemzetközi angol nyelvű, impakt faktoros folyóiratba. A Bakony-Balaton-felvidékről származó alsó-kéreg eredetű granulit zárványok szerkezeti hidroxil tartalmáról szóló kézirat (1 db) elkészítése és beküldése valamelyik nemzetközi, angol nyelvű, impakt faktoros folyóiratba. A Bakony-Balaton-felvidékről származó felső-kéreg eredetű peridotit zárványok szerkezeti hidroxil tartalmáról szóló kézirat (1 db) elkészítése és beküldése valamelyik nemzetközi, angol nyelvű, impakt faktoros folyóiratba. A CEL08-as szeizmikus litoszféra-kutató szelvény integrált értelmezése a bakony-balatonfelvidéki zárványokból származó szeizmikus adatokkal. Ebből kézirat készítése (1 db). 15 nap LA-ICP-MS elemzés és az eredmények kiértékelése 15 nap mikro-FTIR elemzés és az eredmények kiértékelése 20 db vékonycsiszolat elkészítése a mérésekhez. mérés neve LA-ICP-MS

db 15 nap 15 nap

mikro-FTIR

egyéb (megnevezés, leírás) kéziratok

db 5

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: A DANUBE 2004 rendszer mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásának elkezdése a 2009-2015-ös év adatain. 1 db kézirat elkészítése a pargazit és litoszféra-asztenoszféra határ kapcsolatáról 1 db kézirat átdolgozása és visszaküldése a CMP-be csiszolatok készítése 10 db, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések 5-5 nap Részeredmények: kéziratok, csiszolatok, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések

75

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: A DANUBE 2004 rendszer mikroszeizmikus események helyének és meghatározásának befejezése a 2009-2015-ös év adatain. 1 db kézirat elkészítése és beküldése a granulitok szerkezeti hidroxil tartalmáról csiszolatok készítése 10 db, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések 5-5 nap Részeredmények:

méretének

kézirat, csiszolatok, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A mikroszeizmikus események vizsgálata során kapott eredmények összevetése a korábbi földtani analógiákkal. 1 db kézirat elkészítése és beküldése a peridotitok szerkezeti hidroxil tartalmáról LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések 5-5 nap Részeredmények:

kézirat, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az év során vizsgált adatok együttes kiértékelése a korábbi (2004-2008) évek eredményeivel. BF-01 szelvény 1 db kézirat elkészítése a CEL08-as szelvény komplex földtani értékeléséről Részeredmények:

kézirat, LA-ICP-MS és mikro-FTIR mérések, jelentés írása

76

Magyarország 1:500 000-es medence modellje (6.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Maros Gyula Emberhó-ráfordítás: 16 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki Edit, Bereczki László, Füsi Balázs, Kiss János, Markos Gábor, Maros Gyula, Püspöki Zoltán, Vértesy László

Téma ismertetése: Magyarország 1:500 000-es földtani térmodellje az aljzat mélybeli elterjedésének és felszíni kibukkanásai kivételével a kainozoos medencék sorozatával ragadható meg. Az ország medenceterületét modellezzük 1:500 000-es méretarányban. Ez a munka nagymértékű szeizmikus adattömeg revízióját és modelltérbe építését igényli. 2016 során a földtani modellezés több különböző ágát fejlesztjük: 1. Felületmodellt készítünk a pannóniai korú formációk aljzatára az Alföld területére. 2. Folytatjuk az ország földtani képét alapvetően meghatározó tektonikai elemek modellezését. Ezek a sztratigráfiai modellfelületeket metsző felületek kisebb tömbökre tagolják az ország modelltömbjét. 3. Elkészítjük a Zagyva-árok kainozoos képződményeinek modelljét a Nógrádi medence területén. 4. Folytatjuk a prekainozoos aljzat modellszintjének karbantartását. 1. Pannóniai határfelületek modellszintjei az Alföld területére A megszerkesztendő pannóniai képződmények talpszintje a felülről építkező országos modell következő modellszintje. A felületmodellt az Alföld területére szerkesztjük meg. A szerkesztéshez szeizmikus szelvényháló értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. 2. A Közép-magyarországi zóna egyes Dunántúli szegmenseinek felületmodellje Az országos modell szerves részét képezik a meghatározó szerkezeti elemek, amelyek felületei határfelületeket képeznek a kor vagy litosztratigráfiai felületek lefutásában. Az ország legjelentősebb komplex lineamensrendszere a Közép-magyarországi zóna. Ennek modellezését folytatjuk azzal, hogy haránt irányban több szelvényben és 3D területen megvizsgáljuk a zónát alkotó főbb törések lefutását a zónának a Dunáig terjedő szakaszán. 3. A Nógrádi medence földtani-geofizikai modellje A medence modelljének megalkotásához integrált SAL-vonalrendszer értelmezett szelvényeinek Jewel modellkörnyezetben történő felhasználásával a Zagyva-árok teljes kainozoos modelljét dolgozzuk ki, a medence fejlődéstörténetének magyarázatához képzünk újabb földtani (tektonikai, őskörnyezeti jellegű) ismereteket. A vizsgálat során szeizmikus és mélyfúrási adatok együttes értelmezését végezzük. 4. A prekainozoos modellszint karbantartása Elsősorban a Közép-magyarországi zóna kutatásához kapcsolódóan komplex adatrendszer optimális felhasználásán alapuló aljzatdomborzat szerkesztést végzünk. A zóna teljes dunántúli szakaszára frissített aljzatdomborzatot képzünk. Ezzel a termékkel egyben frissítjük és karbantartjuk az országos modell prekainozoos felszínét is.

77

Termékek felsorolása: 1. A pannóniai képződmények talpszint felületmodellje az Alföld területére. 2. A Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a Dunántúlra. 3. A Középmagyarországi deformációs zóna területének frissített aljzatfelszín modellje a Dunántúlra. 4. A Zagyva-árok terület kainozoos 3D felület és tektonikai modellje. 5. Az eddig elkészült modellek szabványos fájlszerver szintű elhelyezése a 2.6 projekttel egyeztetett módon. 6. A modellek szabványos dokumentálása 2.5 projekttel egyeztetett módon.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Adathiányos területeken fúrások értelmezése, a szelvényekben meghatározott szintek elkülönítése, majd a fúrásadatok korrelálása a földtani szelvényekben meghatározott szintekkel. 1. Szeizmikus szelvények értelmezése, további idő és mélység-tér információk sűrítése. 2. A szeizmikus szelvények kiválasztása, 2D szelvények és 3D tömbök beszerzése, fúrások és karotázs adatok kigyűjtése, esetlegesen digitalizálása, szeizmikus mélységinformációk gyűjtése. Részeredmények: –

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Adathiányos területeken fúrások értelmezése, a szelvényekben meghatározott szintek elkülönítése, majd a fúrásadatok korrelálása a földtani szelvényekben meghatározott szintekkel. 1. Szeizmikus szelvények értelmezése, további idő és mélység-tér információk sűrítése. 2. Szeizmikus adatok értelmezése. Részeredmények: –

Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Fúrásadatok korrelálása a földtani szelvényekben meghatározott szintekkel és szeizmikus szelvény értelmezés. 2. Szeizmikus adatok, fúrások és karotázsadatok együttes értelmezése, sebességtér kialakítása, mélységszámítás, modellalkotás. 3. Fúrásos és szeizmikus adatbővítés a Zagyva-árok területére. 4. Prekainozoos modellszint értelmezése a Közép-Magyarországi Zóna területére 2. A Közép-magyarországi deformációs zóna lineamensRészeredmények: rendszere egyes elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben.

78

Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Algyői Formáció alja modellszintjének kidolgozása 2. Szeizmikus adatok értelmezése és a modellfelület modellezése. 3. Fúrásos és szeizmikus adatbővítés a Zagyva-árok területére. Földtani térmodell felújítása. 4. Prekainozoos modellszint értelmezése a Közép-Magyarországi Zóna területére. 1. A pannóniai képződmények talpszintjének Jewel modellje az Alföld területére. 2. A Közép-magyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek Jewel felületmodellje a teljes dunántúli Részeredmények: területre. 3. A Zagyva-árok területének részletes Jewel modellje. 4. Karbantartott aljzatdombozati Jewel modellszint a KMZ dunántúli területre.

79

A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata (6.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Palotás Klára Emberhó-ráfordítás: 9,25 hó

Résztvevők

MFGI Bereczki László, Budai Ferenc, Budai Tamás, Markos Gábor, Palotás Klára, Selmeczi Ildikó, Szabadosné Sallay Enikő

Téma ismertetése: A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata eddig kevés figyelmet kapott, tehát egy ilyen kutatás eredményei hiánypótlóak lehetnek. Nem készült még Magyarországon szarmata talp- és vastagságtérkép, sem részletes országos elterjedési térkép, ezeket szeretnénk a projekt eredményeként megszerkeszteni. A téma 2016-ra tervezett feladata a 2015-ben elkezdett munka folytatása. Ennek keretében tovább töltjük fúrási adatokkal a 2015-ben elkezdett adatbázist (átértékelt, szarmatát átfúrt fúrások gyűjtése, illetve további fúrások átértékelése), valamint az átértékelt fúrásokon vagy a közelükben átmenő szeizmikus szelvények összegyűjtése. 2015-ben a Kisalföld területén gyűjtöttük össze a szeizmikus szelvényeket, illetve szerkesztettünk földtani szelvényt, 2016 során a nógrádi területet vesszük célba. Terepbejárást szintén a nógrádi területen fogunk végezni, valamint a tavaly már felkeresett pécsi Havi-hegy részletesebb felvétele a cél. Tervezzük a Szirák Szi-2/a és a Budajenő Bő-2 fúrás mikrofaunájának összehasonlítását és az eredmények publikálását. Szükség szerint mintákat veszünk vékonycsiszolati vizsgálatokhoz. Partnerek: Magyar Imre, Korecz Andrea (MOL), Sztanó Orsolya, Tóth Emőke (ELTE), Sebe Krisztina (Pécs), Michal Kováč (Comenius Egyetem, Pozsony), Prakfalvi Péter (MBFH), Budai László (Vanyarc) Termékek felsorolása: táblázat neve Fúrási adatbázis_átértékelt_ szarmatát átfúrta Feltárás adatbázis

leírás

rekord/ növekmény 200

szarmatát átfúrt, átértékelt fúrások

szarmata mészkőfeltárás adatainak adatbázisba foglalása

térkép/réteg címe/neve szeizmikus szelvények

új 50

egyéb (megnevezés, leírás) vékonycsiszolatok Tinnyei mészkőből szarmata mészkőfeltárás vizsgálata, fotózása

80

5

meglévő 50

db 100

db max.20 5

poszter a RCMNS Interim Colloquium 2016, LAKE - BASIN - EVOLUTION, 1 Stratigraphy, Geodynamics, Climate, and Diversity of Past and Recent Lacustrine Systems (20-24 May 2016, Zagreb / Croatia) konferencián

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Szirák Szi-2/a és a Budajenő Bő-2 fúrás mikrofaunájának összehasonlítása; fúrási adatok gyűjtése Részeredmények: 50 új fúrás az excel táblázatban

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: : Szirák Szi-2/a és a Budajenő Bő-2 fúrás mikrofaunájának összehasonlítása; fúrási adatok gyűjtése; terepbejárás poszter a RCMNS Interim Colloquium 2016, LAKE - BASIN EVOLUTION, Stratigraphy, Geodynamics, Climate, and Részeredmények: Diversity of Past and Recent Lacustrine Systems (20-24 May 2016, Zagreb / Croatia) konferencián; 50 új fúrás az excel táblázatban

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: fúrási adatok gyűjtése; szeizmikus szelvények gyűjtése; terepbejárás Részeredmények: 50 szeizmikus szelvény térképen ábrázolva

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: vékonycsiszolatok elkészítése, leírása; fúrási adatok gyűjtése vékonycsiszolatok értékelése elkészül, 5 új feltárás adatai Részeredmények: bekerülnek az excel táblázatba

81

Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése (11.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr Péterdi Bálint Emberhó-ráfordítás: 3 hó

Résztvevők

MFGI Dr. Bertalan Éva, Budai Ferenc, Freiler Ágnes, Horváth Zsolt, Dr. Péterdi Bálint

Téma ismertetése: A projektben a Domoszló közeli hegyeken feltárt őrlő- és malomkő-készítő műhelyek anyagának (ld. T. Biró K. & Péterdi, B. 2011. Domoszló-Pipis: Őrlőkő és malomkő készítő műhely a Mátrában. In: Tóth & Vida szerk., Corolla museologica Tibor Kovács dedicata. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 523-534.) régészeti elterjedését vizsgáljuk. Biztos régészeti kontextussal rendelkező leletek (andezit, bazaltos andezit nyersanyagú őrlő- és malomkövek) nyersanyagát hasonlítjuk össze a Domoszló közeli nyersanyagforrások anyagával és egyéb publikált adatokkal. Az összehasonlításhoz makroszkópos és mikroszkópos (vékonycsiszolatos) vizsgálatokat, valamint teljeskőzet-kémiai vizsgálatokat végzünk, illetve ezen vizsgálatok eredményeit értékeljük. Termékek felsorolása: Publikációk dokumentum címe - poszter: Domoszló: Grinding stone and millstone production center in Hungary (Raw materials exploitation in Prehistory: sourcing, processing and distribution konferencia, Faro, Portugália) - referált szakcikk: cím véglegesítése az év második részében (Archeometriai Műhely elektronikus folyóirat (www.ace.hu/am))

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: poszter elkészítése, kapcsolattartás ásató régészekkel - Potenciálisan domoszlói andezitből készült régészeti leletek felkutatása, makroszkópos vizsgálata, reprezentatív minták kiválasztása, előkészítés laborvizsgálatokra. Részeredmények: - Poszter: Domoszló: Grinding stone and millstone production center in Hungary (Raw materials exploitation in Prehistory: sourcing, processing and distribution konferencia, Faro, Portugália)

82

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: publikáció előkészítése, a laborvizsgálatok (vékonycsiszolatok, teljeskőzet kémiai elemzések) elvégzése, eredményeinek értékelése, , kapcsolattartás ásató régészekkel Részeredmények:

Vizsgálati eredmények értékelése, előkészített publikáció

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: az eredmények értékelése, cikk megírása Részeredmények:

megírt cikk

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: cikk beadása az Archeometriai Műhely elektronikus folyóiratba Részeredmények:

beadott cikk

83

SWARM Projektvezető: Heilig Balázs Emberhó-ráfordítás: 8,5 hó

Résztvevők

MFGI Dr. Heilig Balázs, Dr. Koppán András, Dr. Kovács Péter, Szabados László, Vadász Gergely, Kühne Emőke

Téma ismertetése: A téma keretében elsősorban az ESA Swarm projektjéhez kapcsolódóan, az ESA PECS alap által támogatott projekt keretében végzünk kutatásokat. A Projekt 2015. szeptember 1-jén indult és 2017. augusztus 31-én zárul. A projekt célja a Swarm mérések hasznosítása az űridőjárás monitorozásában új termék (plazmapauza index) kifejlesztésével, illetve meglévő termékek (ionoszféra vezetőképesség) validálásával. A projekt három célkitűzése: 1. egy, a plazmapauza helyzetét jellemző index kifejlesztése, 2. egy empirikus plazmapauza modell fejlesztése, 3. az ionoszferikus vezetőképességét jellemző ESA Swarm termék validálása. Termékek felsorolása: adatbázis neve 1. PP indexek 2. EMMA/VAP pozíciók 3. wavelet spektrumok

leírás Plazmapauza indexek PP Plazmapauza pozíciók in-situ (VAP) és földi (EMMA) mérésekből energia spektrumok keresztfázis koherencia

rekord/ növekmény kb. 8500 legalább 300 3294 1098 1098

mérés neve ESA Swarm műholdjainak mágneses észlelései erővonal menti (MFA) koordinátarendszerben

db 1098

dokumentum címe WP2 jelentés WP3 jelentés WP4 jelentés WP6 jelentés modell neve SSFAC határfelület modell (empirikus)

leírás A kis skálájú erővonal menti áramrendszer belső határfelületének helyzetét a helyi idő és a mágneses aktivitás függvényében leíró empirikus modell.

projekt honlap

1

84

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Projekt menedzsment (WP1) 2. 2016.02.29-ig: Adatkezelés (WP2) 3. SSFAC határfelület meghatározása (PP index), empirikus modell (WP3) 4. PP pozíciók meghatározása NASA VAP és PLASMON EMMA adatokból (WP4) 5. ULF hullámparaméterek számítása (WP6) 6. Disszeminációs tevékenység (WP8)

Részeredmények:

1. előrehaladási jelentés (szóbeli) ESA-nak 2016.02.29ét követően 2. a) adatszerver felállítása b) input adatok folyamatos letöltése, adatkonverziók c) erővonal menti áramok (SSFAC) számítása d) WP2 jelentés v1 3. PP indexek 4. PP pozíciók 5. wavelet spektrumok (adatfájlok) 6. projekt honlap felállítása

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Projekt menedzsment (WP1) 2. 2016.05.31-ig: SSFAC határfelület meghatározása, empirikus modell (WP3) 3. PP pozíciók meghatározása NASA VAP és PLASMON EMMA adatokból (WP4) 4. ULF hullámparaméterek számítása (WP6) 5. Disszeminációs tevékenység (WP8)

Részeredmények:

1. dokumentumok 2. a) PP indexek idősora b) empirikus SSFAC modell c) WP3 jelentés v1 3. PP pozíciók 4. wavelet spektrumok (adatfájlok) 5. projekt honlap frissítése

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Projekt menedzsment (WP1) 2. 2016.08.31-ig: PP pozíciók meghatározása NASA VAP és PLASMON EMMA adatokból (WP4) 3. Empirikus plazmapauza modell kidolgozása (WP5) 4. 2016.08.31-ig: ULF hullámparaméterek számítása (WP6) 5. Ionoszferikus vezetőképesség termék validálása (WP7) 6. Disszeminációs tevékenység (WP8)

Részeredmények:

1. review meeting (szóbeli) ESA-nak 2016.08.31-et követően 2. a) PLASMON EMMA / VAP PP pozíciók b) WP4 jelentés v1

85

3. PP index/PP pozíciók összevetése, kalibrálás 4. a) wavelet spektrumok (adatfájlok) b) WP6 jelentés v1 5. tesztidőszak kiválasztása 6. projekt honlap frissítése

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Projekt menedzsment (WP1) 2. Empirikus plazmapauza modell kidolgozása (WP5) 3. Ionoszferikus vezetőképesség termék validálása (WP7) 4. Disszeminációs tevékenység (WP8)

Részeredmények:

1. 2. 3. 4.

pályázati dokumentumok PP index/PP pozíciók összevetése, kalibrálás tesztidőszak kiválasztása projekt honlap frissítése

86

Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján OTKA K-105245, 2013-2017 Projektvezető: Mártonné Szalay Emő Emberhó-ráfordítás: 9 hó

Résztvevők

MFGI Imre Gábor

Téma ismertetése: Célunk a Kárpát–Pannon térség legfontosabb harmadkori tektonikai folyamatait leíró határfeltételek eddigieknél pontosabb definiálása paleomágneses, mikrotektonikai és mágneses anizotrópia adatok együttes elemzésével. A Paleomágneses módszer már eddig is számos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a neogénben jelentős mozgások történtek a térségben. Ezen ismeretek alapján új kérdések fogalmazódnak meg, pl. a mozgások pontos időzítése, sebessége és a rotációk folytonos vagy diszkrét jellege. A deformációkkal kapcsolatos kérdések hasonlóak, bár az egykori feszültségtér fejlődésének fő vonásait ismerjük. A kutatás magában foglalja a meglévő adatok új elemzését, problémás feltárások felülvizsgálatát, terepen új mikrotektonikai megfigyeléseket és orientált minták gyűjtését, paleomágneses és mágneses anizotrópia laboratóriumi méréseket. Az új mérések tárgyai az ALCAPA nagytektonikai egység, a közép magyarországi zóna és a Tisza terrén finomszemcsés üledékes kőzetei. A különböző forgási és deformációs fázisok szétválasztását elősegítendő egzakt statisztikai módszereket kívánunk alkalmazni. A kutatás vezetőjének a szenior kutatónak és az MFGI Paleomágneses Laboratórium technikusának sok éves gyakorlata van a saját területén és sokszor dolgoztak egy csapatban. Ugyancsak jó szakmai kapcsolatokat alakítottak ki külföldi kutatókkal, ami garantálja, hogy a határaikon túli területeken is sikerrel kutassunk és nemzetközileg is elismert eredményeket érjünk el. A kutatás újdonsága, a három módszer együttes alkalmazásán túl, az adatok kombinált elemzéséhez statisztikai módszerek alkalmazása, amit a közreműködő fiatal kutató vállalt magára. Résztvevők: Mártonné Szalay Emőke (projektvezető, MFGI Paleomágeses Laboratórium), Fodor László (szenior kutató, MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport), Sipos András (fiatal kutató, Budapesti Műszaki- és Közgazdaságtudományi Egyetem, Tartószerkezettani Tanszék) és Imre Gábor (MFGI Paleomágeses Laboratórium). Egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak a munkába. 1. Magyarországon és külföldön orientált minták gyűjtése terepen. 2. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések folytatása. 3. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. 4. A deformációs fázisok elkülönítése egzakt statisztikai módszerek alkalmazásával. 5. Eredmények bemutatása konferenciákon és publikációkban Projekteredmények: Terepi megfigyelések. Orientált paleomágneses minták. Feldolgozásra paleomágneses és mágneses anizotrópia adatok. Előadás. Publikáció.

87

alkalmas

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Előadás készítése az EGU bécsi konferenciájára a Külső Nyugati-Kárpátok harmadkori flis üledékeinek komplex paleomágneses és mágneses anizotrópia vizsgálatáról. Publikáció készítése a mágneses anizotrópia és a töréses deformáció jeleinek komplex értelmezésére alkalmas új statisztikus kiértékeléséről. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok és Power point előadás és cikk. Időszak 2016. második negyedév Poszter előadások készítése és bemutatása a CETEG szlovákiai konferenciájára. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Publikáció készítése a Dukla-takaró és az Árvai-medence komplex paleomágneses mágneses anizotrópia és tektonikai vizsgálatáról. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok. Előadások és cikkek. Időszak 2016. harmadik negyedév Mintavétel Magyarországon és a szomszédos területeken. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. Eredmények értelmezése. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok. Időszak 2016. negyedik negyedév Mintavétel Magyarországon és a szomszédos területeken. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések. Eredmények értelmezése. Negyedéves feladatok teljesítése. Feldolgozásra alkalmas Részeredmények: adatok.

88

b) MONITORING ÉS MÉRÉSI HÁLÓZATOK, ÁLLANDÓ MÉRÉSEK Tihanyi Geofizikai Obszervatórium (1.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Csontos András Emberhó-ráfordítás: 15,5 hó

Résztvevők

MFGI Csontos András, Heilig Balázs, Szabados László, Merényi László

Téma ismertetése: A Föld fizikai tulajdonságainak megismerésére és a változások nyomon követésére szolgálnak a világon sokfelé üzemeltetett geofizikai obszervatóriumok. Az ELGI 1954-ben alapította a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumot azzal a fő céllal, hogy a Föld mágneses tér adott pontra vonatkozó változásának nagypontosságú, folyamatos monitorozását végezze el. Az obszervatórium a kezdetektől napjainkig egyéb geofizikai mérések számára is bázist biztosít. A földmágneses obszervatóriumok mérési eredményeit számos tudományos és gyakorlati területen használják fel, úgymint alkalmazott földmágneses kutatások, űrkutatás, repülésirányítás, vagy katonai alkalmazások. Az adatokat felhasználó számítások során a mérések minősége (úgy, mint abszolút pontosságuk) egyike az adatsorral szemben támasztott legfontosabb követelményeknek. Kiváló minőségű földmágneses adatokat a hosszúidejű bázisstabilitással rendelkező obszervatóriumi mérőrendszerek képesek biztosítani. A mérések folyamatossága is döntő kritérium, hiszen az adatok utólag nem pótolhatók. A földmágneses obszervatóriumok egyik fő szociális és gazdasági haszna az űrkutatáson keresztül érvényesül, ami egy kiemelt kutatási terület szerte a világon. Az elvárható eredmények hozzájárulnak a Földkörüli térség megismeréséhez, az űridőjáráselőrejelzéséhez. Általában elmondható, hogy több obszervatórium regisztrátumainak együttes vizsgálatával lényegesen több és pontosabb információ nyerhető ki, mint egyetlen obszervatóriuméval. Az együttes vizsgálat viszont az obszervatóriumi műszerek és adatbázisok folyamatos összehasonlítását, harmonizációját, ezáltal az obszervatóriumok szoros együttműködését igényli. Számos globális együttműködés alakult ki a földmágneses obszervatóriumok részvételével, hogy tevékenységüket harmonizálja. Néhány példa: IAGA, INTERMAGNET, MM100 Network. A szervezetekhez való tartozásunk a szervezetek standardjainak elfogadását is eredményezi. Ennek hatása, hogy az egész mérő és adatkezelő rendszer folyamatos fejlesztése elengedhetetlen feladat.

Termékek felsorolása: mérés neve Obszervatóriumi abszolútmérés Folyamatos totáltér mérés Háromkomponenses variáció mérés

db 52 1 2

dokumentum címe Közzétett obszervatóriumi éves adatsor az INTERMAGNET szervezeten keresztül.

89

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces kvázi abszolút mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Megadjuk a 2015. évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben Részeredmények: -

Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára.

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces kvázi abszolút mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre

90

•

végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben Az OBSDAQ rendszer optikai ADAM moduljának cseréjével az adatátvitel sebességét megkétszerezzük. -

Részeredmények:

-

-

Folyamatos adatsor a perces átlagok és a másodperces regisztrátumok tekintetében. INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll a variációs mérések számára. Folyamatos adatszolgáltatás az együttműködő partnerek és szervezetek, adatbázisok valamint MFGI weboldal számára. A mágneses variáció mérése nagyobb időbeli felbontással folytatódik. A jelek zajszintje is csökkeni fog, a mérés effektív érzékenysége pedig növekedni.

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces kvázi abszolút mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • Feldolgozzuk és – az INTERMAGNET-en keresztül – közzé tesszük a 2015-ös évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben. • Előadással veszünk részt a Dourbes-ban megrendezésre kerülő XVII. IAGA Workshopon. Részeredmények: -


91

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. • Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. • Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. • Kvázi valósidejű egyperces kvázi abszolút mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. • Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. • A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. • HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. • Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. • Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. • Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben. Részeredmények: -


92

Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont (1.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kis Márta Emberhó-ráfordítás: 7 hó

Résztvevők

MFGI Kis Márta, Koppán András, Merényi László, Vadász Gergely

Téma ismertetése: A Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium tevékenységének célja egyrészt az országos gravitációs alappont fenntartása és az alapponton, illetve az obszervatóriumban kialakított mérőhelyeken különböző gravitációs mérések elvégzése, illetve ennek biztosítása. Másrészt pedig a gravitációs tér változásával és egyéb földfizikai folyamatokkal összefüggő geodinamikai folyamatok monitorozása (mint pl. a földi árapályváltozások, környezeti, tektonikai deformációk figyelemmel kísérése). Ennek érdekében megfelelő mérőrendszerek kialakítása szükséges az obszervatóriumban, és azok fenntartása, fejlesztése. Célul tűztük ki a vizsgált folyamatok folyamatos adatgyűjtéssel történő regisztrálásának kialakítását, és a megfelelő adatszolgáltatást a téma hazai és nemzetközi kutatói számára. 2011-től tanulmányozzuk a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel és szeizmikus rezgésekkel összefüggő hatásokat is. Termékek felsorolása: mérés neve Kőzetdeformációs monitorozó mérés, perces adatok Graviméteres monitorozó mérés, perces adatok Környezeti paraméterek (hőmérséklet, légnyomás) monitorozó mérései, perces

db ~2*525600 ~86400 ~2*525600

dokumentum címe 1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont- éves jelentés egyéb (megnevezés, leírás) Graviméter kalibrálás Libella hitelesítés Graviméter mágneses műszerteszt

db 1 4 2

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az

93

•

• • • •

Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. LCR-G-1188 graviméter kalibrálása a tömegmozgatásos kalibráló berendezéssel. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére.

Részeredmények:

időarányos extenzométeres és kőzethőmérséklet regisztrátum, graviméteres árapályregisztrálás, mérőrendszer és főalappont fenntartás

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. • Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. • A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. • Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. • Graviméter libella hitelesítés (LCR-G-1188), együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. • Amennyiben megkapjuk a barlangi kutatási engedélyt a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától: a monitorozó adatok (elsősorban kőzetdeformációs, másodsorban gravitációs) karsztvízszint változással való korrelációjának meghatározása céljából a Mátyáshegyi-barlangban, az obszervatórium szintje alatt cc. 70 m mélységben található tó vízszintváltozásainak megfigyelésére alkalmas vízszint monitorozó rendszer kialakítása, mely része lesz az intézet által működtetett vízföldtani megfigyelő hálózatnak. • Az egyperces extenzométer adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére.

Részeredmények:

időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, graviméteres árapályregisztrálás, mérőrendszer fejlesztés, főalappont fenntartás, libella hitelesítés

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény).

94

• •

• • • • •

Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. Graviméteres árapályregisztrálást végzünk az árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. Műszeres tesztvizsgálatokat végzünk a a földmágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásainak vizsgálata érdekében a tihanyi földmágneses obszervatóriumban. Amennyiben megkapjuk a barlangi kutatási engedélyt a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától: karsztvízszint monitorozó rendszer fenntartása, üzemeltetése. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére.

Részeredmények:

időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, mérőrendszer és főalappont fenntartás, graviméteres árapályregisztrálás, graviméteres műszerteszt

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). • Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. • Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. • A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérsékletváltozások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. • Graviméteres árapályregisztrálást végzünk az előző évben árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. • Amennyiben megkapjuk a barlangi kutatási engedélyt a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától: karsztvízszint monitorozó rendszer fenntartása, üzemeltetése. • Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. • Az éves tevékenységeket összefoglaló jelentést készítünk. Részeredmények:

időarányos extenzométeres kőzetdeformáció- és kőzethőmérséklet-regisztrátum, mérőrendszer és főalappont fenntartás, graviméteres árapályregisztrálás, éves jelentés

95

Földmágneses alaphálózat (1.4) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Vadász Gergely Emberhó-ráfordítás: 11,5 hó

Résztvevők

MFGI Csontos András, Dr. Heilig Balázs, Dr. Koppán András, Dr. Kovács Péter, Dr. Scholtz Péter, Szabados László, Szilágyi Péter, Vadász Gergely

Téma ismertetése: A Föld felszínén észlelhető mágneses tér (geomágneses tér) domináns része a dinamó– elmélet szerint a Föld külső magját alkotó jól vezető közeg mozgásától (áramaitól) származik. Miután a mozgások nem állandóak, a geomágneses tér fő összetevője is lassan, de folyamatosan változik. A változás csak több éves időléptéken érzékelhető. A tér egyéb, kisebb erősségű összetevőit a kéreg kőzeteinek remanens vagy indukált mágnesezettsége, külső eredetű ionoszféra–, magnetoszféra-áramok, illetve a külső áramok hatására a kéregben és a felső köpenyben indukált elektromágneses terek keltik. A mágneses hálózati mérések kettős célt szolgálnak, a földmágneses tér térbeli eloszlásának, valamint időbeli változásainak vizsgálatát. A nagyobb pontsűrűséggel (15-20 km átlagos ponttávolság), 1950–től 15 éves rendszerességgel végzett országos felmérések elsődleges célja a regionális (országos) normál tér felvételezése. A gyakrabban (2-3 évente), de kevesebb ponton végzett szekuláris mérések emellett elsődlegesen a mágneses tér lassú, ún. szekuláris változásának illetve ennek térbeli eloszlásának nyomon követését célozzák. A mágneses normáltérképeknek a geofizikai, földtani kutatásban és természetesen a navigációban volt és van kiemelkedő szerepe. A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. E mérések egyik alapcélja ugyanis, hogy a vizsgált területen a földmágneses térnek a normális értéktől való eltérését, azaz a lokális mágneses anomáliákat megállapítsa. Az anomáliákból az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében.


leírás

Deklináció, inklináció A földmágneses hálózat 2016 évi méréseinek totáltér adatok előzetes adatai adatbázis neve

leírás

96


rekord/ növekmény

Magdb

A meglévő Magdb adatbázis további fejlesztése

térkép/réteg címe/neve Mágneses komponensek előzetes normáltere

új 3

100 meglévő

mérés Szekuláris hálózati mérés: 12 mérési pont, kb. 150 mérés Baradla-barlangi dIdD regisztrálás és abszolút mágneses mérés a dIdD műszer kalibrálásához: 4 idősor + kb. 40 mérés Anomális pont pontos helyének meghatározása gradiens és abszolút mágneses mérés: 2 mérési pont, 6 mérési sorozat Anomális pont állandósítása esetén abszolút mágneses mérés: 1 mérési pont, 12 mérési sorozat

db 3 db 12 4 2 1

dokumentum címe Poszter: Temporal reduction of repeat-station measurements by using on-site variometer records: European Geosciences Union General Assembly 2016 Bécs, Ausztria, 2016 április 17–22. modell neve Mágneses normáltér modell

leírás A mágneses normáltér időbeli változását leíró képletek együtthatóinak meghatározása.

egyéb (megnevezés, leírás) B.Sc. Szakdolgozat: Szemerédi Ádám ELTE Földtudományi Alapszakos hallgató

db 1

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 8. Folytatjuk a tavalyi évben lemért anomális pont adatainak feldolgozását. 9. EGU absztarkat: Temporal reduction of repeat-station measurements by using on-site variometer records 9. Matlab kódok, szelvények Részeredmények: 10. Leadott absztrakt Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 7. EGU poszter 8. A 2015 évi terv alapján kiválasztott anomális pontokon, a mérések folytatása. 9. Előállítjuk az előző szekuláris hálózati mérésünk pontjaira vonatkozó definit mágneses értékeket a 2015,0 epochára vonatkoztatva. Az értékek ismeretében meghatározzuk a Magyarország területén érvényes mágneses normálteret, illetve ennek időbeli változását leíró képletek együtthatóit. 10. B.Sc. szakdolgoazat leadása, 11. Felkészülés a szekuláris hálózati mérésre, műszerek karbantartása, javítása. 8. EGU poszter, 9. Mérési jegyzőkönyvek, Részeredmények: 10. Előzetes normáltér modell, 11. B.Sc. szakdolgoazat

97

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Telepítjük a dIdD műszerünket a Baradla-barlangba • A szekuláris hálózat pontjaiban megkezdjük a méréseket. 9. Mérési jegyzőkönyv Részeredmények: 10. Mérési jegyzőkönyvek, Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 7. A szekuláris hálózat pontjaiban befejezzük a méréseket. 8. Visszahozzuk a dIdD műszerünket a Baradla-barlangba. 9. A MagNetE európai együttműködés felé tett vállalásunknak megfelelően továbbítjuk a szekuláris hálózati mérésünk definit eredményeit a WDC nemzetközi adatbázis edinburghi központjába 10. Zárójelentés készítése 9. Mérési jegyzőkönyvek, 10. 4 adatsor, Részeredmények: 11. Feltöltött szekuláris adatok az Edinburgh-i WDC-n, 12. Zárójelentés

98

Országos Gravimetriai Alaphálózat (1.5) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Koppán András Emberhó-ráfordítás: 10,5 hó

Résztvevők

MFGI Kis Márta, Koppán András

Téma ismertetése: Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (2012: XLVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. 2014-ig elért eredmények Az Országos Gravimetriai Alaphálózatot, melyet később MGH-50 néven tartottak számon, 1950-ben az ELGI tervezte és hozta létre. A hálózatot ekkor 16 db. I.-rendű, és 493 II.rendű alappont alkotta. Az összehasonlító mérések kiegyenlítését a legkisebb négyzetek módszerével végezték, az akkor nemzetközileg elfogadott „potsdami” gravitációs rendszerben. Az alaphálózat pontjai az 1960-70-es években bekövetkezett változások miatt rohamosan pusztultak, így a hetvenes évek közepétől 1988-ig kialakításra került az MGH-80 hálózat, mely 5 abszolút állomást, főként repülőtéren elhelyezett 18 I.-rendű, és 389 II.-rendű új alappontot tartalmazott. Az MGH-80, az 5 abszolút állomásnak köszönhetően abszolút rendszerű. A két hálózat vonatkoztatási rendszere közötti transzformációs függvényt meghatároztuk. 1993-ban – a gravimetriai adatokra vonatkozó titkosítás feloldása után – lehetőség nyílt a nemzetközi UEGN (Unified European Gravimetric Network) hálózattal való összekapcsolódásra. Ehhez 1993–2004 között számos kiegészítő relatív mérést végeztünk, majd egy célszerűen kiválasztott, 40 pontból álló hálózattal (melyben az Alaphálózat 15 abszolút pontja is szerepel) csatlakoztunk az UEGN02 európai hálózathoz. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat legutóbbi kiegyenlítését 2013-ben hajtottuk végre (MGH-2013). Az Alaphálózat jelenleg 469 alappontból (ebből 23 abszolút alappont) áll.

Termékek felsorolása: adatbázis neve Gravimetriai adatbázis

leírás Országos gravimetriai alappontok leíró adatai és gravitációs gyorsulás értékei

mérés neve Abszolút nehézségi gyorsulás mérés Vertikális gradiens mérés Gravimetriai alappont hálózati bemérés

rekord/ növekmény 4785/~100

db 3 9 1

99

dokumentum címe Absolute Gravity Measurements in Hungary in 2016 – Report by VÚGTK 1.5 Országos Gravimetriai Alaphálózat – éves jelentés egyéb (megnevezés, leírás) Mérési jegyzőkönyvek (g, VG mérések)

db ~60

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Elvégezzük a 4202.sz. Sárosd gravimetriai alappont ismételt bemérését (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). (Becsült menetteljesítmény: 850 km) 3. Folytatjuk a „Gravdab” munkacímű gravimetriai adatbázis-kezelő (fejlesztés: hibajavítás és felhasználói segédlet elkészítése), ill. az „Icaros” gravimteriai adatfeldolgozó szoftver (fejlesztés: hibajavítás és felhasználói segédlet elkészítése) fejlesztését • • Részeredmények:

•

frissített gravimetriai pontkatalógus javított nehézségi gyorsulás érték a 4202.sz. Sárosd alapponthoz felhasználói segédlet a gravimetriai adatbázis-kezelő szoftverhez, ill. a gravimetriai adatfeldolgozó szoftverhez

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2016-ban 100 pont teljes körű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). Indoklás: a pontpusztulások miatt 2008 óta már nem 50 hanem évi 100 pont ellenőrzése az éves norma. Az alaphálózati mérések (pontbekötések, vertikális gradiens mérések, kalibráló alapvonal-mérések) során egyúttal mintegy 45-50 pontot ellenőrzünk, és ezek egy része évről évre ismétlődő pont (pl. a kalibráló alapvonal mérése során ugyanazt a 25 pontot ellenőrizzük évente). A fennmaradó 50-55 pontot úgy választjuk ki, hogy lehetőleg a legrégebben ellenőrzött pontok kerüljenek sorra (ezek jellemzően már több mint 100km-es távolságra vannak Budapesttől). Ily módon elvileg elérhető,

100

hogy 7-8 évente a teljes hálózat ellenőrzése megtörténjen. Naponta átlagosan 5-6 pont ellenőrzését lehet elvégezni, ami alkalmanként 300-500 km-es menetteljesítményt jelent (a pontok 20-30 km-re esnek egymástól, ehhez járul még az oda- és visszaút Budapestről/szállásról). Kizárólag pontellenőrzésre fordítandó munkanapok száma 2016-ban: max. 10 munkanap. Becsült km: ~4000 km (10*400 km). Előrelátható szállásigény: max. 6 éjszaka/1 fő. 2016. második negyedévében 28 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Elvégezzük a 4202.sz. Sárosd gravimetriai alappont ismételt bemérését (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). (Becsült menetteljesítmény: 850 km) 3. Az MFGI-ben bevezetett minőségügyi előírások alapján szükséges a mérések során alkalmazott műszerek rendszeres ellenőrzése és kalibrálása. Ennek során kalibráló alapvonal-mérést végzünk 2 darab LCR-G típusú graviméterrel az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonalon. (Becsült menetteljesítmény: ~4000 km, szállásigény: 3-4 éjszaka/2 fő). 4. A gravimetriai hálózat fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi az abszolút gravimetriai pontok számának növelését, illetve a korábbi abszolút mérések időszakos ismétlését. Utóbbi alapfeltétele annak is, hogy a gravimetriai hálózatot az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a 8037/1997. számú határozata, illetve az 1991. évi XLV., a mérésügyről szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 127/1991. kormányrendelet alapján továbbra is nemzeti etalonként kezelhesse. 2016ban 3 abszolút ponton tervezünk abszolút mérést: a 83H. számú (Csemő, utoljára bemérve: 2009-ben), a 96H. számú (Debrecen, utoljára bemérve: 2008-ban), valamint a 84H. számú (Felsőtárkány, utoljára bemérve: 2009-ben) alappontokon. Miután az MFGI nem rendelkezik abszolút gyorsulás mérésére alkalmas graviméterrel, a méréseket külföldi cégtől kell megrendelnünk, átlagosan 350 000 Ft/pont értékben. Az abszolút mérésekhez elvégezzük a vertikális gradiens meghatározását is az alappontokon (2-3 nap/abszolút állomás). (Becsült menetteljesítmény: ~1400 km, szállásigény: 18 éj). • Részeredmények:

• • •

28 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus javított nehézségi gyorsulás érték a 4202.sz. Sárosd alapponthoz 2 graviméter kalibrálása (jegyzőkönyv) Abszolút g érték és VG meghatározás 3 alapponton

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2016-ban 100 pont teljeskörű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). 2016. harmadik negyedévében 42 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal

101

(ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Folytatjuk a vertikális gradiens (VG) meghatározását az UEGN (Unified European Gravity Network) hálózathoz tartozó országos alaphálózati pontokon. Ennek keretében 6 ponton tervezünk VG – méréseket. Tervezett menetteljesítmény: ~1100 km. A VG-mérésekhez 10 éj szállást igényelünk. • Részeredmények:

•

42 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus vertikális gradiens meghatározása 6 alapponton

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során, az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében, 2016-ban 100 pont teljeskörű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). 2016. negyedik negyedévében 30 pont ellenőrzését tervezzük. Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. Részeredmények:

•

30 alaphálózati pontellenőrzés, frissített gravimetriai pontkatalógus

102

Vízföldtani megfigyelőhálózat (1.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Rotárné Szalkai Ágnes Emberhó-ráfordítás: 20,5 hó

Résztvevők

MFGI Rotárné Szalkai Ágnes, Demény Krisztina, Kerékgyártó Tamás, Merényi László, Nagy Péter, Németh András, Pócsik Attila

Téma ismertetése: A 1970-es évektől, földtani alapfúrásokból, földtani térképezés során mélyített fúrásokból, bányavállalatoktól átvett megfigyelőkutakból kialakított, folyamatosan működő monitoring rendszer az ország legfontosabb régióiban (Alföld, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, PilisGerecse) szolgáltat információt a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról. Az észlelőhálózat kútjai a Víz Keretirányelv által megkövetelt Jelentési monitoring részét alkotják, és a megfigyelések valamennyi víztípusra (talajvizek, rétegvizek, karsztvizek) kiterjednek. A kútcsoportokon történő mérések a felszín alatti vizek hidraulikus nyomásállapotának egy helyszínen, de különböző mélységekben történő változását, így az áramlási rendszerben bekövetkező változásait követik nyomon. 2010-2011.évek során KEOP pályázat, illetve 2014. Évben a NATÉR projekt keretében a megfigyelőhálózat felújítására, illetve korszerűsítésére került sor. Ennek köszönhetően a kutak többségében folyamatos vízszint-regisztrálóműszer üzemel, 142 kútban az adatok távadással azonnal az adatbázisba kerülnek. 2016. évben feladatunk a megfigyelőhálózat folyamatos üzemeltetése, a mérési hibákból adódó adathiányok kiküszöbölése. Ennek érdekében ütemterv alapján valamennyi megfigyelőkútban legalább egy alkalommal karbantartási munkákat és ellenőrző méréseket végzünk. A terepi mérések mellett folyamatosan karbantartjuk (kalibráljuk, elemcserét végzünk) a vízszint-regisztráló műszereket és a terepi mérőeszközöket. Biztosítjuk a távadórendszer folyamatos felügyeletét, elvégezzük a beérkező adatok ellenőrzését és elsődleges értékelését. Napra készen tartjuk a megfigyelőhálózathoz kapcsolódó nyilvántartásokat. A NATÉR pályázat keretében végzett Geobank adatbázisfejlesztés eredményeként előállt új adatrendszerbe beillesztjük az észlelőhálózat adatait, teszteljük és ellenőrizzük a korábbi mérési adatokat. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen 2015. évben megkezdett új mérőhely kialakítását elvégezzük. A DMRV Zrt.-vel való együttműködés keretében folytatjuk a folyamatos méréseket a Szentendre Pap-szigeten az MFGI Talajhőáram-megfigyelő állomása mellett, szintén 2015. évben kialakított mérőhelyen. Továbbra is rendszeres adatcserét végzünk a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-vel, illetve megkeresés esetén adatokat szolgáltatunk a hatóságok, vízügyi igazgatóságok részére országos érdekű feladatok teljesítése érdekében. Az adatok értékelését elsősorban az MFGI más projektjeihez és pályázataihoz kapcsolódva, azok működési területén (koncessziós feladatok, Karszthidrogeológiai modellezések, Országos és regionális hidrodinamikai és transzport modellfejlesztések, Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás) végezzük. Az észlelőhálózat alapvető adatokat szolgáltat a vízföldtani modellezési munkákhoz, a vízgazdálkodási feladatokhoz, illetve az MBFH kérésére elkészítendő szakvéleményekhez.

103

Termékek felsorolása: A projekt során folyamatosan bővítjük és naprakész állapotban tartjuk a vízföldtani észlelési adatrendszert (MAVIZ adatrendszer). 2015. év során várhatóan kb.200 000 rekorddal bővül az adatbázis. 2015. év végén az elvégzett munkát zárójelentésben foglaljuk össze. adatbázis neve MAVÍZ felszín alatti vízszint észlelési adatbázis

leírás A megfigyelőhálózat mérései folyamatosan beépülnek az adatbázisba

mérés neve folyamatos vízszintregisztrálás

db kb. 200000

dokumentum címe Zárójelentés, Vízföldtani megfigyelőhálózat 2016.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Kisalföld, É-Bakony, Pilis) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Észak- és Közép-Alföld, Pilis, Zala) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Terepi munkák (Szigetköz, Dél-Alföld, Zala, D-Bakony, Duna-Tisza-köze) Részeredmények: adatbázis bővítése Időszak Negyedév feladatai: É-Kisalföld, Bakony Részeredmények:

rekord/ növekmény kb. 200000


adatbázis bővítése

104

c) TELEPÜLÉSI, IPARI, BÁNYÁSZATI ÉS RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ELHELYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA

FÖLDTANI

VÉDELEM

PAKS-II Általános projektvezető: Turczi Gábor Földtani szakági projektvezető: Maros Gyula Geofizikai szakági projektvezető: Kovács Attila Csaba

Résztvevők

MFGI Andó Anita, Bereczki László, Babinszki Edit, Budai Tamás, Csillag Gábor, Bartus Gergely, Halupka Gábor, Kercsmár Zsolt, Király Edit, Koloszár László, Lantos Zoltán, Markos Gábor, Maros Gyula, Marsi István, Selmeczi Ildikó, Tolmács Daniella, Besnyi Anikó, Freiler Ágnes, Bertalan Éva, Bátori Miklósné, Beke Zsuzsanna, Bitter Zsuzsanna, Vargáné Barna Zsuzsanna, Horváth Zsolt, Kónya Péter, Füri Judit, Udvardi Beatrix, Falus György, Thamóné Bozsó Edit, Kovács Attila Csaba, Csabafi Róbert, Bujdosó Éva, Cserkész-Nagy Ágnes, Török István, Kun Lajos, Tuka Sándor, Bauer Márton, Szőts Gergely, Hegedűs Endre, László István, Szerdahelyi András, Lantos András, Kis József, Strack Tamás, Haász Soma, Halász Miklós, Balázs Regina

1. Szeimikus kutatások 1.1.

S hullám sekélyreflexió (összes szelvényhossz, max. 15 km). Szerződéses feladatkód: 3.2.3. Az S hullámok kiváló felbontóképességét kihasználva, a végzendő S hullám reflexiós szeizmikus mérések célja • földtani, kőzetfizikai információk nyerése • a felszínközeli, szeizmikus értelemben vett laza összlet vastagságának, sebesség viszonyainak térképezése • a kvarter időszaki képződmények aljának térképezése • fiatal, a pleisztocén összletet is érintő tektonikus elmozdulások kimutatása • a reflexiós értelmezés segítése A mérések várható behatolása 80-100 m. A mérések a telephelyen belül a geotechnikai szelvények nyomvonalában, valamint azokra merőlegesen, illetve a telephelyen kívül a nagy felbontású P hullám reflexiós mérések nyomvonalában lesznek kitűzve, 15 km összhosszúságban. A fent vázolt céloknak megfelelő feladatok a következők: • S hullám reflexiós szeizmikus mérések előkészítése, • kivitelezése, • a mérési eredmények dokumentálása, • a mérési adatok feldolgozása, • a mérési eredmények értékelése, • az eredmények Vállalkozó részére történő átadása, • az eredmények Megrendelő részére történő átadása.

105

1.2.

Crosshole és szükség esetén downhole mérések végrehajtása a telephelyen 2*2 db 150 m mélységű fúráspárban a sebességtér jellemzéséhez, a szeizmikus szelvénymérések értékeléséhez, a felszíni szeizmikus szelvények nyomvonalához igazodva. Szerződéses feladatkód: 3.2.2. A crosshole és downhole szeizmikus mérések célja: • P és S hullámok mélység szerinti sebességprofiljának meghatározása 150 m-es mélységig • a 700 m/s S hullámra vonatkozó sebességhatár mélységének kijelölése • dinamikus rugalmassági modulusok becslése a mért sebességek és a más módszerrel (karotázs és/vagy laboratórium) mért sűrűségek alapján • korábbi felszíni szeizmikus mérések feldolgozásának pontosítása/támogatása A fent vázolt céloknak megfelelő feladatok a következők: • crosshole és downhole szeizmikus mérések előkészítése, • kivitelezése, • a mérési eredmények dokumentálása, • a mérési adatok feldolgozása, • a mérési eredmények értékelése, • az eredmények Vállalkozó részére történő átadása, • az eredmények Megrendelő részére történő átadása. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.02.18 Feladatok: 2D Szeizmikus mérések (S hullám) mérése, feldolgozása és értelmezése Részeredmények: 2D szeizmikus szelvények és cross-hole mérés 2. Meglévő térképek digitalizálása és reambulációja (a telephely 3600 km2-es – 60 x 60 km – környezetében) Szerződéses feladatkód: 5.1. Feladat: A 400 km2-es részletes és a 3600 km2-es tágabb kutatási terület geomorfológiai térképezése illetve reambulációja. Téma ismertetése: Az MFGI közreműködőként vesz részt, a tágabb kutatási terület egységes geomorfológiai térképezését végzi el. A geomorfológiai térképezés előfeltétele az űr- és légifelvétel kiértékelés, ez feltétele a terepi munkák megkezdésének. Ezt a munkát a Timó Bt. végzi, eredményeit, az űr- és légifotókat, a DDM-et az MFGI felé a Mecsekérc Zrt. szolgáltatja. A geomorfológiai térképezés a földtani térképezéshez szorosan kapcsolódó tevékenység, a földtani térképezők észleléseikkel segítik a geomorfológiai felvételt. Termékek felsorolása: A térképezés eredményeit 1:50 000-es méretarányú térképen jelenítjük meg Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.01.31. Feladatok: Térképezés, térképszerkesztés Részeredmények: Geomorfológiai észlelések

106

3. Részletes földtani térképezés (a telephely 400 km2-es – 20 x 20 km – környezetéről Szerződéses feladatkód: 5.2. Feladat: A térképezés feltárás-dokumentációs módszerével a negyedidőszaki földtani felépítés, fejlődéstörténet minél pontosabb rekonstruálása, a rétegtani hiányok, neotektonikai események idejének, helyének és nagyságának megállapítása, az események szelvény menti és területi korrelációja. Téma ismertetése: A felvételek során a negyedidőszaki feltárások (volt és még működő téglagyárak, magánházak udvarai, löszvölgyek, vízmosások, a terepi időszak során közmű- vagy építkezésekből adódó ideiglenes rézsűk és árkok) földtani szelvényezését végezzük el. Az MFGI a térképezési munkálatokban közreműködőként, 150 km2 terület erejéig vesz részt. Termékek felsorolása: A térképlapok földtani észlelési térképei, amely tartalmazza a feltárások felkeresését, szöveges, fényképes és/vagy rajzos dokumentációjának elkészítését, geomorfológiai észlelések dokumentálását, mintagyűjtést laboratóriumi vizsgálatokhoz. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.01.31. Feladatok: Térképezés, térképszerkesztés Részeredmények: Feltárás dokumentációk

4. A Fúrt maganyag földtani dokumentálása Szerződéses feladatkód: 2.4.1. Feladat: Földtani dokumentáció készítése a kutatási program során mélyülő, az MFGI hatáskörébe eső (részletezés alább) magfúrások teljes maganyagáról. Téma ismertetése: A magraktárban sorrendben asztalra helyezett magládák megtisztított maganyagáról a jóváhagyott 1.1.3. Dokumentációs és laboratóriumi vizsgálati programban foglalt módszerek és nevezéktan szerinti Excel táblázatos dokumentáció készítése a következő főbb kategóriákban: kőzetmeghatározás és jellemzés; rétegtani paraméterek; rétegtani egység meghatározása; tektonikai elemek adatainak rögzítése; részletfotók és rajzok készítése; mélységkorrekció, tikettázás; mintavétel, a minták részletes leírása. Az MFGI hatáskörébe eső fúrások részletezése: az MFGI a teljes fúrásdokumentációs munka közreműködőjeként összesen 3000 m-nyi magszakasz dokumentálását végzi el. Ennek részeként nevezetesen a PAET-34 (tervezett mélység: 1500-2000 m) fúrást, az összes aljzatot ért fúrás aljzati részét és a 3000 m-ig fennmaradó részre 100 m-es sekélyfúrásokat, kb. 5 db-ot. Termékek felsorolása: Az elkészített dokumentáció Excel táblázatának digitális adathordozón történő átadása. Feladatok ütemezése: Időszak

A határidő dinamikus, az adott fúrás befejezésétől számított 30 nap. Időszak: 2015. 09.-2016.09.30.

Feladatok: Fúrásdokumentálás Részeredmények: Egyes fúrások teljes vagy szakaszos dokumentációi

107

5. Magszkenneres leképezés, Szerződéses feladatkód: 4.2. Feladat: A kutatási program során mélyülő magfúrások 500 m-nyi maganyagának magszkennelése és ez alapján komplex földtani-tektonikai dokumentáció készítése. Téma ismertetése: A szkennelést mosott, bolygatatlan magállapotban végezzük, a magot érintő más dokumentációs folyamatok előtt. A szkennelendő szakaszokra az adott fúrás felelőse tesz javaslatot a Mecsekérc Zrt. felé, aki a szabad szkennelési kontingens rendelkezésre állását megvizsgálja, majd engedélyt ad a szkennelésre. A fúrómagok rendelkezésre állását, a magszkenner mintaraktárban történő elhelyezésének lehetőségét és az áramszolgáltatást a Mecsekérc Zrt. biztosítja. Az MFGI a munkálatok megkezdése előtt a közösen megállapodott helyre a magszkennert leszállítja, majd a munkák befejeztével azt telephelyére visszaszállítja. A szkennelés első lépése a magok óvatos tisztítása. Ezt tiszta vízzel végezzük. Az ImaGeo V3 magszkenner segítségével nagy felbontással (~500 DPI), mátrix CCD detektorokkal normál fényben szkenneljük, digitalizáljuk a fúrómagok teljes palást felületét a mintaraktárban. A réteglapok vagy törési felületek jellemzőit (pl. vetőkarc) lemérjük és a szkennelés kiértékelésekor azonosítható síkhoz rögzítjük. A következő munkafázisban a szkennelt képek értékelésére kifejlesztett CoreDump szoftverrel a digitális képen sík- vagy poligon fektetéssel értelmezzük az elsősorban síkszerű földtani és tektonikai jelenségeket, majd mindezt az adattömeget az akusztikus lyukfaltelevízió képéhez képest valós térbe forgatjuk, és korrigáljuk a fúrásmélységet is. Így az értelmezett síksereg valós xyz koordinátákat és valós azimut/dőlészög párokat nyer. Az értelmezett jelenségek mélység és gyakorisági eloszlásait különböző megjelenítésekben (sztereogram, rózsadiagram, tad-pole diagram, hisztogramok) ábrázoljuk a rétegoszlop mentén és összesítve. A nem szkennelhető szakaszok leírása szakaszként és/vagy zónaként kerül be a CoreDump adatbázisba. A nem szkennelhetőséget a zóna erősebb szerkezeti megviseltsége okozhatja, amelyet a tektonikai zónákra alkalmazott leírási módszerrel dokumentálunk. Termékek felsorolása: Szkennelt képfile-ok tiff formátumban majd MS Access mdb adatbázis Feladatok ütemezése: A határidő dinamikus, az adott fúrás geotechnikai dokumentálásának befejezésétől számított 15 munkanap. Időszak: 2015. 09.21-2016. Feladatok: Magszkennelés, szkennelt képek értékelése Egyes fúrások egyes szakaszai szkennelt képeinek Részeredmények: értelmezett adatbázisa Időszak

6. Mélyföldtani fúrások (harmadidőszaki és pannóniai fekü elérésére szolgáló fúrások) dokumentáló és értékelő jelentése, Szerződéses feladatkód: 1.3.1. Feladat: A mélyföldtani kutatófúrások földtani-tektonikai dokumentációjának egységes összefoglalása, az adatok grafikus ábrázolása (a felvételi dokumentációs táblázat számszerűsíthető elemeinek excel grafikonos ábrázolásai) és értékelése, értelmezése.

108

Téma ismertetése: Az MFGI közreműködőként vesz részt a fúrási jelentések megírásában. A fúrásjelentés szövegéről előzetesen egyeztetett tartalomjegyzék készült. Az MFGI a PAET-34 fúrás (tervezett mélység 1500-2000 m) teljes, maggal fúrt szakaszára és az összes aljzatot ért fúrás prekainozoos aljzat szakaszára készít jelentést maximum 3000 méter maghosszra. Az MFGI az egyes fúrási jelentésekben a következő fejezetek kidolgozását végzi: A PAET-34 fúrás esetében: 3. Vezetői összefoglaló, 8. Összefoglalás, 9. Irodalomjegyzék a PAET-34 fúrás és az összes aljzatot ért fúrás prekainozoos aljzat szakaszának esetében: 6. Az alkalmazott dokumentálási és vizsgálati módszerek bemutatása fejezetben: 6.1. Földtani-tektonikai dokumentálás (magszkenneléssel) 6.6. Mintázás és laborvizsgálatok (az MFGI által elvégzett vizsgálatokra) 7. Az eredmények bemutatása fejezetben: 7.1. Földtani-tektonikai értékelés 7.1.1. Litosztratigráfiai felosztás 7.1.2. A litosztratigráfiai egységek és településük jellemzése 7.1.3. A tektonikai dokumentáció értékelése (magszkennelés alapján) Mellékletek: Földtani adattábla, Földtani részletfotók és rajzok, Tektonikai adattábla, Tektonikai részletfotók és rajzok, Magszkenner adatok (képek) Függelékek: Az elkészült laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek ismertetése szakterületenként A feladat tartalmazza a különböző dokumentálók által készített dokumentációk a felsorolt fejezetekre vonatkozó egységesítését. Nem tartalmazza a dokumentáció tartalmának adatbázisba való feltöltését. Termékek felsorolása: Fúrási jelentések fejezetei. Feladatok ütemezése: A határidő dinamikus, az adott fúrás befejezésétől számított 60 nap. Időszak: 2015. 09.-2016.09.30. Feladatok: Fúrásjelentés megírása Részeredmények: Jelentés fejezetek Időszak

7. Telephelyen kívüli sekély mélységű földtani fúrások egységes összefoglaló jelentése, Szerződéses feladatkód: 1.3.2. Feladat: A kutatófúrások földtani-tektonikai dokumentációjának egységes összefoglalása, az adatok grafikus ábrázolása (a felvételi dokumentációs táblázat számszerűsíthető elemeinek excel grafikonos ábrázolásai) és értékelése, értelmezése. Téma ismertetése: Az MFGI jelentés közreműködőjeként, az általa dokumentált fúrásokra a következő fejezetek kidolgozását végzi: 3. Vezetői összefoglaló 6. Az alkalmazott dokumentálási és vizsgálati módszerek bemutatása fejezetben: 6.1. Földtani-tektonikai dokumentálás 6.6. Mintázás és laborvizsgálatok (az MFGI által elvégzett vizsgálatokra) 7. Az eredmények bemutatása fejezetben: 7.1. Földtani-tektonikai értékelés 7.1.1. Litosztratigráfiai felosztás

109

7.1.2. A litosztratigráfiai egységek és településük jellemzése 7.1.3. A tektonikai dokumentáció értékelése 8. Összefoglalás 9. Irodalomjegyzék Mellékletek: Földtani adattábla, Földtani részletfotók és rajzok, Tektonikai adat-tábla, Tektonikai részletfotók és rajzok, Magszkenner adatok (képek) Függelékek: Az elkészült laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek ismertetése szakterületenként A feladat tartalmazza a különböző dokumentálók által készített dokumentációk egységesítését. Nem tartalmazza a dokumentáció tartalmának adatbázisba való feltöltését. Termékek felsorolása: Fúrási jelentések fejezetei. Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.03.15. Feladatok: Fúrási jelentés megírása Részeredmények: Fúrási jelentések fejezetei

8. Földtani laborvizsgálati összefoglaló és értékelő jelentés, Szerződéses feladatkód: 1.3.15. Feladat: Közreműködés elkészítésében.

a

Földtani

laborvizsgálati

összefoglaló

és

értékelő

jelentés

Téma ismertetése: Az MFGI az általa végzett mérési adatok összefoglalásával és konzultációk biztosításával illetve konzultáción történő részvétellel közreműködik és hozzájárul az elvégzett laborvizsgálatok kiértékeléséhez valamint a vizsgálatokból levonható következtetések és össze-foglalások beépítéséhez a Földtani laborvizsgálati összefoglaló és értékelő jelentésébe. Termékek felsorolása: Konzultációk, jelentés fejezetek. Feladatok ütemezése: A határidő dinamikus, az adott fúrás befejezésétől számított 60 nap. Időszak: 2015. 09.-2016.09.30. Feladatok: Laborvizsgálati összefoglaló és értékelő jelentés megírása Részeredmények: Jelentés fejezetek Időszak

9. Észlelési és földtani-geomorfológiai térképmagyarázók, Szerződéses feladatkód: 1.3.18. Feladat: A térképezés során születő földtani, tektonikai, geomorfológiai adatok, mérések, leírások értékelése, értelmezése, a különböző térképváltozatok megszerkesztése, a következtetések és eredmények magyarázó típusú dokumentumban történő közreadása. Téma ismertetése:

110

A Földtani térképmagyarázó a 400 km2-es szűkebb kutatási területre a térképezési és fúrási adatok alapján: kutatástörténet, rétegtan, szerkezetföldtan, fejlődéstörténet fejezetekkel, a kőzetanyag, a rétegtani egységek és a tektonikai elemek grafikus megjelenítése. Fedett földtani térkép megszerkesztése a 400 km2-es szűkebb kutatási területre 1:25 000 méretarányban Geomorfológiai térkép térkép megszerkesztése a 3600 km2-es tágabb kutatási területre 1:50 000 méretarányban; Geomorfológiai térképmagyarázó, A térképezési mintákon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok és eredményeik; A feladat tartalmazza a különböző dokumentálók által készített dokumentációk egységesítését, a jelentés digitális szerkesztését, összeállítását. Nem tartalmazza a dokumentáció tartalmának adatbázisba való feltöltését, a térképi alapok beszerzésének, a geofizikai adatok beszerzésének és értelmezésének munkálatait. Termékek felsorolása: Fedett földtani térkép 1:25 000 (400 km2); Geomorfológiai térkép 1:50 000 (3600 km2); Földtani térképmagyarázó (400 km2); Geomorfológiai térképmagyarázó (3600 km2). 3 papír alapú példány és 1 elektronikus adathordozón szereplő példány. Feladatok ütemezése: 2015. 09.21-2016.11.10. Térképszerkesztés: 2016.05.31., Magyarázók megírása: 2016.11.10. Feladatok: Térképezés, térképszerkesztés Fedett földtani térkép, Geomorfológiai térkép, Részeredmények: Térképmagyarázók Időszak

10. Földtani 3D modell elkészítése, Szerződéses feladatkód: 7.1. Feladat: Közreműködés a modell megalkotásában. Téma ismertetése: Az MFGI közreműködik a feladat végrehajtásában. A szűkebb és tágabb területre egyaránt a Geomega Kft. készíti el a fúrások, szeizmikus és egyéb geofizikai adatok alapján a szerkezeti és sztratigráfiai felületek modellezését. Az MFGI egyfelől a modellezési folyamathoz járul hozzá adatokkal, leszármaztatott adatokkal és konzultációkkal, másfelől a modellezés lezárultával a megkapott adatok és modellelemek alapján végez feladatokat. Munkálatok a modellezés folyamatában: Geobank fúrási adatbázis leválogatása Átértékelt fúrások rétegsor-adatainak átadása a modellezőnek (max 200 db) Szükség esetén további átértékelések elvégzése (max 50 db) Az ún. Víztest szelvényeknek a szűkebb vagy tágabb területre eső szakaszai 3D modelltérbe ágyazott átadása a modellezőnek, Modellelemek importálása Jewel szoftverbe, Modelltér megjelenítése Jewel szoftverben, A kvarter talp felület megszerkesztése a szűkebb és tágabb területre, A kvarter vastagság térkép megszerkesztése a szűkebb és tágabb területre, A tágabb területre földtani-geofizikai szelvények szerkesztése. Termékek felsorolása: A kvarter talp felület a szűkebb és tágabb területre, A kvarter vastagság térkép a szűkebb és tágabb területre,

111

A tágabb területre földtani-geofizikai szelvények szerkesztése.

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.06.30. Feladatok: Közreműködés a modell megalkotásában. A kvarter talp felület a szűkebb és tágabb területre, A kvarter vastagság térkép a szűkebb és tágabb területre, Részeredmények: A tágabb területre földtani-geofizikai szelvények szerkesztése.

11. Földtani modellezés összefoglaló és értékelő jelentése, Szerződéses feladatkód: 1.3.19. Feladat: Közreműködés értékelő jelentés megírásában Téma ismertetése: Az MFGI Konzultációk biztosításával közreműködik és hozzájárul az elvégzett fúrási, térképezési geofizikai munkálataiból levonható következtetések és összefoglalások beépítéséhez a Földtani modellezés összefoglaló és értékelő jelentésébe. Részvétel a modellezés eredményeiről szóló jelentés megírásában előzetes tartalomjegyzék alapján, A jelentés 1. fejezet: Módszerek, a modellépítés vizualizációja fejezet megírása, 3. fejezet: A kutatás keretében mélyült mélyfúrások törésstatisztikai jellemzése részfejezet megírása. 5. fejezet: Kvarter talp felület és vastagságtérkép fejezet megírása. Termékek felsorolása: Jelentés fejezetek Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.07.26. Feladatok: Közreműködés értékelő jelentés megírásában Részeredmények: Jelentés fejezetek 12. Fiatal szeizmikus mozgások létének, korának és működésének meghatározását megalapozó archív adatok bővítése Feladat: A fiatal szeizmikus eseményeket potenciálisan jelző adatok, észleletek összegyűjtése és értelmezése. Téma ismertetése: Észlelési adatok összegyűjtése az M6 autópálya építésének idején felvett szelvények területére, rendszerezése és dokumentáló jelentés megírása, amely csak a szeizmikus eseményre releváns, szerkezetföldtani és rétegsor adatokat, fényképeket, rajzos dokumentációt tartalmazza. Termékek felsorolása: Jelentés a fiatal szeizmikus mozgások jelenségeinek észleléséről és anyagvizsgálatáról

112

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21Feladatok: Térképezés, térképszerkesztés Jelentés a fiatal szeizmikus mozgások jelenségeinek Részeredmények: észleléséről és anyagvizsgálatáról

13. Felszíni geofizikai kutatások értékelő jelentése, Szerződéses feladatkód: 1.3.10. Feladat: Integrált geofizikai értelmezés és a vetőzónák geometriájának kiterjesztése Téma ismertetése: Az MFGI közreműködik a jelentés megírásában A speciálisan tervezett P és S hullám sekélyreflexiós szeizmikus mérések eredményeinek összefoglalása és integrálása, különös tekintettel a vetők helyzetének és felszín közeli viselkedésének pontosítására fejezettel. Termékek felsorolása: Zárójelentés fejezetei. Feladatok ütemezése: Időszak A határidő dinamikus. Terepi felvételezést követően 60 nap. Feladatok: Integrált geofizikai értelmezés és a vetőzónák geometriájának kiterjesztése Részeredmények: Jelentés fejezetek

14. Földtani kutatási program zárójelentése, Szerződéses feladatkód: 1.3.25. Feladat: Közreműködés a földtani kutatási program zárójelentésének elkészítésében: a fúrási, térképezési, a 3D földtani modellből megszületett ismeretek összefoglalása, végkövetkeztetések megfogalmazása Téma ismertetése: Az MFGI Konzultációk biztosításával közreműködik a fúrási, térképezési geofizikai jelentések összefoglalása, 3D földtani-geofizikai-tektonikai modell alkotása és azokból levonható következtetések megfogalmazása céljából. Termékek felsorolása: Feladatok ütemezése: Időszak 2015. 09.21-2016.09.10. Feladatok: Közreműködés a földtani kutatási program zárójelentésének elkészítésében Részeredmények: Jelentés fejezetek

113

d) ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS ESETI KÖRNYEZETFÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ÉS ÉPÍTÉSFÖLDTANI, MÉRNÖKGEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK, VALAMINT KÖZREMŰKÖDÉS A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKKATASZTER GONDOZÁSÁBAN

Településgeológiai módszertani- és hatásvizsgálatok Budapest térségében (2.10) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Andó Anita Emberhó-ráfordítás: 59,75 hó

Résztvevők

MFGI Andó Anita, dr.Gyuricza György, Halupka Gábor, Hermann Viktor, Kocsisné Bodnár Nikolett, Kutasi Géza, Laczkóné Őri Gabriella, Németh András, Sándor Ágnes, Tolmács Daniella, Varga Renáta, Végh Hajnalka, Beke Zsuzsanna, Bitter Zsuzsanna, Budai Ferenc, Freiler Ágnes, Horváth Zsolt, Demény Krisztina, Rotárné Szalkai Ágnes, Hegyiné Rusznyák Éva, Popovics István, Vikor Zsuzsanna, Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila, dr. Prónay Zsolt, Taller Gábor, Tildy Péter, dr. Törös Endre, Szabadosné Sallay Enikő

Téma ismertetése: A projekt a településgeológiai adatok kezelésével és aktualizált kutatásokkal foglalkozik, mely munka a Környezetföldtani Főosztályon 2001 óta folyik. A munka 4 altémát fed le, egyrészt a városi térképezést és az ismeretanyag másrészt a városi monitoring kezelését, harmadrészt a földtani környezet és a városi beépítettség kapcsolatának módszertani vizsgálatát, és végül egy kiválasztott városi terület környezeti tényfeltárását. Az egyes kutatásokhoz Budapest Építésföldtani Adatbázisa (2013-2015) szolgáltat alapadatot, és az eredményeket ugyancsak beépítjük. Év közben folyamatosan végzünk adatszolgáltatást az intézet felé érkező külső megkeresésekhez a fővárosi területre vonatkozóan. 1, Budapest településgeológiai térképezése (altémavezető: Andó A.) Az altéma keretében a településgeológiai adatbázis rendszeres fejlesztéséhez szükséges feladatokat végezzük: új fúrási és kút adatok gyűjtésével, időközi aktualizált térképezéssel. 2016-ban az adatkezelés részeként folytatjuk a kerületi sekélyfúrás adatbázisok földtani átminősítését, és a korábbi kutatási eredmények Geobankba töltését. Bővítjük a bp.-i téradatszolgáltatást a földtani és építésföldtani szelvénynyomvonalak, földtani veszélyforrások tematikáival. Aktualizált településgeológiai térképezést végzünk a XVII. kerületben (fúrás, talajvíz észlelés, víz mintavétel, térképsorozat+magyarázó). A külvárosi kerület hiányos térképezése kiegészül geofizikai mérésekkel is, melyek célja: a vizsgálatra kiválasztott területen a tervezett fúrások mélyítését megelőző közműkutatás, a területen lévő felhagyott külszíni bányák lehatárolása a hozzáférhető, építésföldtani szempontból kritikus szelvények mentén,továbbá szeizmikus felületi hullám mérések a terület építésföldtani szempontból történő jellemzésére néhány jellemző ponton.

114

2, Budapest talajvíz kutak kezelése és városi hidrogeológiai észlelések (altémavezető: Andó A.) A gyorsan változó, épülő városi környezetben a megbízható vízföldtani, építésföldtani adatokhoz kulcskérdés a folyamatos, kiterjedt észlelés. Az év során lépéseket tennénk az elhanyagolt budapesti talajvíz monitoring fejlesztéséért, a Budapest Közút, DBR Metró Projekt Igazgatóság, FŐMTERV, önkormányzati együttműködések bevonásával. • Tervezzük a 2015. év végi megkeresés nyomán, az M4 metróvonal mentén létesített felszín alatti víz megfigyelő kúthálózat még mérhető elemeinek átvételét, hatósági engedélyeztetését és az ezzel járó tárgyalások lefolytatását. Terepi oldalról a kutak állapotfelmérését, üzemeltetését, 2 heti vízszint észlelésüket. Az átvétel hozadékaként a 2006-tól folyó monitoring észlelési adatainak feldolgozását, rögzítését az intézeti figyelőhálózat rendszerben. • Együttműködés létrehozása Budapest Közúttal, része a közterületi kutak leválogatás és a közúti adatbázisba illesztése a fenntarthatóság érdekében, cserébe a közúti felmérési eredmények, helyszínrajzok átadása, és intézeti oldalról kút állapot ellenőrzése. • Együttműködés kezdeményezése a FŐMTERV Zrt.-vel, mely lehetőséget adna az egykori kúthálózat elemeinek felkutatására és állapotfelmérésére (helyszín dokumentáció, vízszint, talp, szűrőzés) egész Budapestre nézve, illetve a megkapott kút helyszínrajzok illetve a szűrőzési és talpmélység adatokért cserébe az eredmények átadhatók ellentételezésként. 3, Városi beépített és beépítetlen területek kölcsönhatásának vizsgálata (altémavezető: Halupka G.) Az altéma-javaslat jelentősége kettős. Egyfelől friss, részletes fúrási és vizsgálati adatokkal gazdagíthatjuk a több éve zajló, a budapesti kerületek földtani térképeinek reambulációját célul kitűző projekt munkáját. Másfelől a beépítetlen területek jelentősége a városlakók számára a közeljövőben felértékelődik, mert kulcsszerepe lehet a klímaadaptációban, ezért e területek viselkedésének pontosabb ismerete lényegesnek látszik. Az altémában budapesti beépített és beépítetlen területek kölcsönhatását szeretnénk vizsgálni, különös tekintettel a vízgazdálkodási jellemzőkre. 2016. évben – a szakmai munka elindításaként – 2-2 pesti és budai beépítetlen zöldterületet (parkot) és urbánus környezetüket, illetve ezek kölcsönhatását szeretnénk vizsgálni. A tervezett vizsgálati módszer: sekélyfúrásos feltárás, finom-mintázással, szemcse-eloszlás, valamint agyagásvány-tartalom vizsgálattal, illetve vizsgálati területenként 4 ponton (a környező házak déli, illetve északi homlokzatfrontjának előterében, valamint a park belsejében napsütésnek kitett, illetve tartósan árnyékos részen) talajhőmérséklet, talajnedvesség-tartalom mérés, csapadékméréssel kiegészítve. A kiválasztott parkokban geofizikai méréseket is tervezünk, amelyekkel reményeink szerint meghatározhatóa sekélyföldtani közeg rétegzettsége, közművek elhelyezkedése, stb. egyegy jellemző mintaszelvény mentén. A feltárás és a részletes mintavétel feladata a park talajfelszínétől a felszín alatti vízszintig feltárni az előforduló képződmények víztartó-képességét, illetve e tulajdonság vertikális változását egy olyan miliőben, amelyben a természetes képződményekre erőteljes antropogén tényezők hatnak. Más szóval a feladat a természetes képződmények és mesterséges hatások során előállt „kompozit közeg” víztartó-képességének meghatározása, amelyre támaszkodva a vizsgált terület vízgazdálkodása, s így különböző klímahelyzetekkel szembeni ellenálló-képessége jellemezhető. 4, Környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen (altémavezető: Halupka Gábor, Kocsisné Bodnár N.) A MÁV és az MFGI konszenzussal kiválasztott vizsgálati területe a Budapest, XIV. kerület, Tatai út 9. szám alatti vasúti ingatlan egy része (Rákosrendező Ny-i pereme), amelyen több felszín alatti tartály, valamint egy hordótároló telekrész került kijelölésre, mint a környezeti vizsgálat lehetséges tárgya. A vizsgálatok elvégzésének feltétele egy Együttműködési megállapodás megkötése a MÁV

115

illetékes szervezeti egységével. A 2016-ra tervezett projektfeladatok - A kiválasztott területre 2015 őszén elkészített feltárási (fúrási) terv véglegesítése; a MÁV visszajelzése/igénye alapján; - Az Együttműködési megállapodás végleges formába öntése, megkötése; - A terepi feltáró munkák, a terület geofizikai felmérése, mintavételek elvégzése; - A minták laboratóriumi elemzése. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy tekintettel a MÁV jelzett igényére, a mintákat ún. környezetvédelmi szűrővizsgálatnak vetjük alá, mind a szerves, mind a szervetlen komponensekre vonatkozóan. Mivel ez a vizsgálati típus jellege, komponensköre jogszabályban rögzített, ezért az MFGI laborja csak a szervetlen komponenskör elemzését tudja elvégezni, míg a szerves csoportra külső alvállalkozó bevonását tervezzük. - A laboreredmények, a földtani közeg és talajvíz szennyezettségi határértékeire vonatkozó jogszabály, valamint a vizsgált terület későbbi hasznosítási célja együttes figyelembevételével és felhasználásával humánegészségügyi kockázatbecslés (egyfajta toxikológiai becslés a laboradatok alapján, a várható területhasználat függvényében) elvégzése célszoftverrel (a szoftver még nem áll rendelkezésre; a projekt keretében szükséges a beszerzése!); - A fentiek alapján a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése és átadása a MÁV részére.

Termékek felsorolása: táblázat neve Bp. XVII. kerület vízmintavételi eredményei M4 monitoring adatok 2006-2012 M4 monitoring adatok 2013-2015 szedimentológiai és ásványtani vizsgálatok Környezetvédelmi szűrővizsgálati eredmények

leírás a kerületi terepi munka során gyűjtött minták vizsgálati eredményei, általános vízkémia napi vízszint mérések táblázata két heti vízszint mérések táblázata 4 budapesti zöldterületen mélyített sekélyfúrások szolgáltatnak pontszerű, de friss, vízgazdálkodási szempontú adatot a Budapest, XIV. került, Tatai út 9. sz. alatti ingatlan két vizsgálati területéről részletes szerves és szervetlen kémiai talaj- és talajvízeredmények

adatbázis neve

leírás

XI. kerület fúrási adatbázis

fúrási rétegsor feldolgozása, Formáció minősítése

XVII. kerület GIS adatbázisa

településgeológiai térképsorozat háttéradatbázisa és GIS térképei

GeoBank

a MÁV-területen, illetve a zöldterületeken mélyített sekélyfúrások adatai és anyagvizsgálati eredményei

116

rekord/ növekmény 50 db rekord

>95000 vízszint adat >1200 vízszint adat 108 minta

24 talaj+12 talajvíz minta

rekord/ növekmény 1 új attribútum mező 1 új .mdb, és 1520 .mxd térképváltozat 4+12 fúrási pontról 108+24+12 minta elemzési eredményei

térkép/réteg címe/neve Áttekintő földtani és építésföldtani szelvény nyomvonal térkép Budapest egész területére (szabványos helyen összeállított adatbázisa, indítási pontok .mxd, .lyr)

új meglévő a begyűjtött szelvények digitalizált nyomvonalaiból

Budapest földtani veszélyforrások áttekintő összeállítva, javítva térképe (szabványos helyen összeállított adatbázisa, indítási pontok .mxd, .lyr) Bp. XVII. ker. településgeológiai térképsorozat vízföldtani,környezetföldtani, építésalkalmasság változat

db 1

Közmű1 geotechnika tematikákból bp-i földtani, 15alapozási 20 kivágatok

mérés neve M4 kútlista 2 heti vízszint észlelések a hivatalos átvételtől kezdve 17. kerület mérnökgeofizikai mérések közműkutatás: földradar módszerrel, fúrásonként 5-10 m-es hosszban 2 bánya lehatárolása: geoelektromos és/vagy szeizmikus mérések, 250-250 m-es összhossz építésföldtani jellemzés: 10 db felületi hullámsebesség mérés Kiválasztott parkokban kb. 80– 120 m hosszúságú földradar, geoelektromos szelvény MÁV tényfeltárás geofizikai mérés összesen kb. 50 m hosszúságú radarmérés több, kisebb szelvény mentén 60-80 m hosszúságú szelvény mentén földradaros és geoelektromos mérés Talajnedvesség, talajhőmérséklet, csapadékadatok a 4 vizsgálandó zöldterületről MÁV tényfeltárás, és zöldterületek vizsgálata során vízszint-mérése

db ~ 20 ~12

4 2

~ 20 16

dokumentum címe Bp. XVII. ker. településgeológiai térképsorozat – magyarázó Együttműködési megállapodás: MFGI – Budapest Közút Budapest talajvízkutak állapotfelmérési dokumentáció: átadott közúti kútlista helyszínrajzai, terepi jegyzőkönyvek (Budapest Közút) Együttműködési megállapodás: MFGI - FŐMTERV egyéb (megnevezés, leírás) kerületek mintavételi és vizsgálati eredményeinek + külső adatforrásból gyűjtött rétegsorok előkészítése feltöltése Geobankba Vízjogi üzemeltetési engedélyek – M4 metró monitoring kutak, szerződés DBR-rel átadásról

117

db ~100 2

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat tematikák ellenőrzése, áttekintése Szelvények katalogizálásának befejezése, a nyomvonal térkép lezárása XVII. kerület, hatóságok kapcsolatfelvétele, együttműködési megállapodások, terepi munkák előkészítése A feltöltendő Geobank adatok kigyűjtése (kerületi fúrások, kút rétegsor) M4 kutak állapotfelmérése, engedélyeztetési eljárás „Városi zöldterületek”: archív adatgyűjtés, egyeztetések

Részeredmények:

XVII. ker. alap földtani, vízföldtani és alapozási térképi kivágatok, szkennelt szelvények mintavételi tervek Összegyűjtött archív adatok

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Mintavétel, geofizikai mérések megkezdése, mintavizsgálat, fúrás tervezés, engedélyeztetés Geobankhoz kigyűjtött adatok rendezése feltöltési formátumba Kialakított felületen a lezárt Bp. térképek ellenőrzése, átnevezése, előkészítése a téradatszolgáltatáshoz Együttműködési megállapodások véglegesítése, engedélyeztetési eljárást követően az M4 kutak 2 heti vízszint észlelése, M4 kutak korábbi észlelési adatainak feldolgozása, „Városi zöldterületek”: geofizikai és fúrási munkálatok, mintavétel, a laborvizsgálatok megkezdése, műszerek kihelyezése MÁV: az együttműködési megállapodás megkötése, geofizikai és fúrási munkálatok, mintavétel, a laborvizsgálatok megkezdése

Részeredmények:

XVII. ker. magyarázó: földtani és vízföldtani leírás 25 vízmintavétel „Városi zöldterületek”: geofizikai szelvények (4 db), sekélyfúrások (4 db), részletes mintázás (tervezett mintaszám: 108 db talajminta) MÁV: együttműködési megállapodás; 6+6 pontról sekélyfúrási információk, összesen 24 db talaj- és 12 db talajvíz-minta, a kapcsolódó laboreredménnyel.

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: XVII. ker. mintavétel és geofizikai felmérés folytatása, Fúrásos kutatás, térképi kivágatok elkészítése, leírás folytatása, aktualizált kerületi vízföldtani értékelés, térképszerkesztés Adat feltöltések: Geobank illetve M4 kutak vízföldtani észlelés M4 kutak 2 heti vízszint észlelése „Városi zöldterületek”: a kihelyezett műszerek észlelése, adatrögzítés MÁV: humánegészségügyi kockázatelemzés (egyfajta toxikológiai becslés a laboradatok alapján, a várható területhasználat függvényében) megkezdése

Részeredmények:

25 vízmintavétel, Labor eredmények, geofizikai szelvények, adatfeltöltés „Városi zöldterületek”: folyamatos csapadék-, talajnedvesség és talajhőmérséklet adatok MÁV: humánegészségügyi kockázatelemzés (dokumentáció)

118

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: geofizikai felmérés befejezése, jelentéskészítés M4 kutak 2 heti vízszint észlelése, együttműködések eredményeként összeállított létező kútlista terepi állapotfelmérése kerületi térképszerkesztés, magyarázó írás, véglegesítés „Városi zöldterületek”: a kihelyezett műszerek észlelése, adatrögzítés MÁV: a jogszabály szerinti tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, figyelemmel a humánegészségügyi kockázatelemzés eredményére

Részeredmények:

XVII.ker. magyarázó: környezetföldtan, építésföldtan Működő Bp. téradatszolgáltatás, kutak állapotfelmérési és észlelési dokumentációi „Városi zöldterületek”: a résztéma évi jelentésének elkészítése MÁV: 1 db tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, átadása a MÁV részére

119

Karszthidrogeológiai modellezések (7.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Dr. Kovács Attila Emberhó-ráfordítás: 11,5 hó

Résztvevők

MFGI Dr Kovács Attila, Dr Szőcs Teodóra, Nagy Péter, Demény Krisztina, Jerabek Csaba, Pálfi Éva, Tildy Péter, Taller Gábor, Pócsik Attila, Merényi László

Téma ismertetése: A projekt célja a karsztos víztartók jellemzésére használt hidrogeológiai módszerek továbbfejlesztése, tesztelése és alkalmazása. A továbbfejlesztendő módszerek közé elsősorban a hidrogram elemzés és numerikus modellezés tartozik, míg a mintaterületek leírásához számos egyéb módszert is fel kívánunk használni, úgy, mint forráshozam mérés, vízszint regisztrálás, hidraulikai tesztek, terepi geológiai és szerkezetföldtani felmérés, felszíni geofizika, vízmintázás, hidraulikai tesztek, nyomjelzés, vízkémiai elemzések, GIS. A projekt tervezett időtartama 2 év. A jelen tervezet az első év feladatait tartalmazza. A tervezett feladatok közé a korábbi mintaterületeken elindított adatgyűjtés folyamatosságának biztosítása, és új mintaterület kialakítás tartozik. A korábbi mintaterületeken a tevékenységünket nagyrészt az adatok kiolvasására, illetve az adatbázis fenntartására korlátozzuk, a Tatai mintaterületet kivéve, ahol emellett éves vízkémiai felmérést tervezünk a regenerálódó rendszerben lezajló vízkémiai folyamatok nyomon követése végett. A projekt során három – már vizsgálatba vont - mintaterületen folytatjuk az adatgyűjtést: -

-

-

Tata, városi források: Ez a mintaterület a Dunántúli-középhegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. A vizsgálatok célja a rendszer megértése, és a források kilépési helyeinek és hozamának előrejelzése. Veszprém-kádárata, forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. Erre kívánunk választ adni új analitikai módszerek segítségével. Pécsely, Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. Újonnan kifejlesztett analitikai módszereket kívánunk itt tesztelni.

A korábban kialakított mintaterületek adatfolytonosságának biztosítása mellett, egy új mintaterület kialakítását tervezzük: -

Észak-Budai karsztforrások: A Budai termálkarszt rendszer egyrészt a Dunántúli Középhegységi karbonátos víztartó mély freatikus áramrendszeréből (termális komponens), másrészt a nyílt karsztos területek sekély áramrendszereiből (hideg komponens) nyeri az utánpótlódását. A Budai források ezen komponensek kevert vizét tartalmazzák, különböző arányban. Az Észak Budai hideg és langyos források a

120

nyílt karsztos területek hidraulikai viselkedését tükrözik, így azok hidrogram elemzésével a karsztról nyerhetünk alapvető információkat. Ilyen jellegű vizsgálat itt még nem történt, így a tervezett adatgyűjtés fontos információkkal szolgálhat. Amennyiben a területen nem valósítható meg adatgyűjtés, vagy az egyéb projekt keretei közt történik, az Aggteleki karszt egyik vízgyűjtőjén kívánjuk a vizsgálatokat kivitelezni. Termékek felsorolása: -

Vízszint adatsorok (Tata, Kádárta, Pécsely, Buda) Vízhozam adatsorok (Tata, Kádárta, Pécsely, Buda) Hidraulikai tesztek Felszíni geofizikai vizsgálatok

adatbázis neve

leírás

Zádor forrás Kádárta galéria Tata katonai tó Tata Május 1 út Tata török fürdő Kádárta megfigyelőkutak 1-3 Pécsely-1 megfigyelőkút

hozamidősor hozamidősor hozamidősor hozamidősor hozamidősor vízszint idősor vízszint idősor

rekord/ növekmény 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12 2016/01-2016/12

mérés neve Hidraulikai teszt

db 1

dokumentum címe 2016 éves kutatási jelentés Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: -


Irodalmi áttekintés a Budai mintaterületen Adatgyűjtés a Budai mintaterületen Terepi bejárás a Budai mintaterületen

Részeredmények: Időszak Negyedév feladatai:

-

Terület vízföldtani viszonyainak előzetes összefoglalása


- Adatok kiolvasása a Tatai mintaterületen - Adatok kiolvasása a Kádártai mintaterületen - Adatok kiolvasása a Pécselyi mintaterületen - GIS adatbázis kialakítása a Budai mintaterületen Részeredmények:

-

Adasorok GIS adatbázis

121



- Mérőhelyek kialakítása a Budai mintaterületen - Hidraulikai tesztek elvégzése - Új mérőhely(ek) Részeredmények: - Kúttesztek kiértékelése Időszak Negyedév feladatai:


- Adatok kiolvasása a Tatai mintaterületen - Adatok kiolvasása a Kádártai mintaterületen - Adatok kiolvasása a Pécselyi mintaterületen - Adatok kiolvasása a Budai mintaterületen - Felszíni geofizikai vizsgálatok - Jelentésírás

Részeredmények:

-

Adatsorok Geofizikai szelvények Adatgyűjtés és elemzés eredményeinek összefoglalása a mintaterületeken

122

Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések (7.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Szőcs Teodóra Emberhó-ráfordítás: 24 hó

Résztvevők

MFGI Beke Zsuzsanna, Bertalan Éva, Besnyi Anikó, Freiler Ágnes, Gál Nóra, Jerabek Csaba, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Kun Éva, Lajtos Sándor, Pálfi Éva, Rotárné Szalkai Ágnes, Szabó Zsuzsanna, Szőcs Teodóra, Tihanyiné Szép Eszter, Tóth György

Téma ismertetése: A 2016-os év során is folytatjuk az előző években megkezdett programunk keretében a vízgeokémiai adatok bővítését, a meglévők ellenőrzését, szükség szerinti javítását, ily módon a víz-geokémiai adatbázis fejlesztését, mely az állami kutatási témán túlmenően több MBFH-s projekt, szakvélemény megfogalmazás, illetve hazai vagy nemzetközi pályázat kivitelezésének alappillére. Az elmúlt év során megerősödött, hogy a korábbi meglévő vízelemzések gyakran nem, vagy csak részlegesen egészültek ki a gázvizsgálatok adataival. Ebből kifolyólag, az idei év adatellenőrzésénél és adat kiegészítéseinél a gázelemzések múlt évben elkezdett pótlásának folytatását, valamint a koncessziós területek adatainak kiegészítését, javítását tartjuk fontosnak. Alapvetően a korábbi mérési eredményekre alapozva, valamint néhány új mintavétellel kiegészítve, folytatjuk a felszín alatti vizek víz-geokémiai értékelését. Az értékeléseknél a következőket tűztük ki célul: - Mivel az Osztrák Földtani Intézet (GBA) kollégái a kelet-ausztriai sekély felszín alatti vizekben nagy urán-tartalmakat detektáltak a közel múltban, ezért egy esetleges magyarországi felmérést megelőzendően egy előzetes kisszámú mintavétel javasolt. Ennek keretében a nyugat magyarországi, Győr-Moson-Sopron és Vas megye országhatárhoz közeli részein a sekély felszín alatti vizek „szúrópróba szerű” mintázását és az osztrák adatokkal történő összehasonlítását tervezzük. - Folytatjuk az Alföld vízáramlási rendszereinek vizsgálatát, az áramlási pályák mentén bekövetkező víz-kőzet kölcsönhatások eredményeként, illetve a törések menti, vagy a túlnyomásos zónák vizeivel való esetleges keveredés hatására bekövetkező változások vízkémiai, izotóp-geokémiai, nemesgáz alapú értékelését. A feladat részeként megvizsgáljuk a vízkémiai adatok, értékelések és a rétegtani modellek közötti korreláció lehetőségét. - Folytatjuk a termelés hatására bekövetkezett vízkémiai változások okainak vizsgálatát a nyugat magyarországi termálvizekben. - Új, eddig nem alkalmazott, de hiánypótló elemmel egészítjük ki a víz-geokémiai értékeléseket. A Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály munkatársaival közösen megvizsgáljuk hogyan használható a PHREEQC 1D reaktív transzport modellezésre és annak reaktivitás része hogyan kombinálható 3D VMODFLOW szintetikus numerikus transzport modellel. Célunk, hogy idővel úgy regionális és lokális áramlási rendszerek, mint havária esetek vagy akár CO2 felszín alatti elhelyezés lehetséges hatásának térbeni reaktív transzport modellezésére és értelmezésére is mód nyíljon.

123

Termékek felsorolása: adatbázis neve Víz-geokémia törzs Víz-geokémia

leírás

rekord/ növekmény

Kutak törzsadatai (kutkatjo_inf.dbf): adatjavítás, új adatbevitel Víz-geokémiai adatok (kutkatjo_vizkem_gaz_izo.dbf): adatjavítás, új adatbevitel (vízkémiai adatok, gázelemzések adatai, amennyiben rendelkezésre állnak, akkor környezeti izotópok adatai)

mérés neve Alap vízvizsgálat és nyomelem Környezeti izotópok vizsgálata

db 30 5

dokumentum címe Víz-geokémiai értékelő jelentés modell neve PHREEQC VMODFLOW

leírás 1D reaktív transzport modell Kiindulási szintetikus numerikus modell a reaktív transzport modell áramlási térben történő vizsgálata céljára

egyéb (megnevezés, leírás) Vízmintavétel dokumentációja (jegyzőkönyv) Vízvizsgálati eredmények dokumentációja

db 1 1

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges ellenőrző feladatok I. Víz-geokémiai adatok és törzsadataik rögzítése, javítása Részeredmények:

Bemutatható rögzített törzsadatok és víz-geokémiai adatok

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges ellenőrző feladatok II. Víz-geokémiai adatok és törzsadataik rögzítése, javítása Vízmintavétel I. fázis Az Alföldi vízáramlási rendszerek értékelésének folytatása A nyugat magyarországi termálvizek víz-geokémiai értékelésének folytatása Mintaterület kijelölése a reaktív transzport modellezéshez, adatok összegyűjtése 1D reaktív transzport modellezés elkezdése a kiválasztott mintaterületre 3D szintetikus numerikus modell felépítésének elkezdése

Részeredmények:

Ellenőrzött, akkreditálási felülvizsgálatra előkészített műszernaplók, mérőeszközök Bemutatható rögzített törzsadatok és víz-geokémiai adatok Vízmintavétel dokumentációja (jegyzőkönyv)

124

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges feladatok III. Víz-geokémiai adatok és törzsadataik rögzítése, javítása Vízmintavétel II. fázis 1D reaktív transzport modellezés a kiválasztott mintaterületre 3D szintetikus numerikus modellel kombinált reaktivitás modellezés Bemutatható rögzített törzsadatok és víz-geokémiai adatok Részeredmények: Vízmintavétel dokumentációja (jegyzőkönyv)

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az Alföldi mélyáramlások reprezentatív szelvény menti víz-geokémiai értékelésének területi kiterjesztése A nyugat magyarországi termálvizek víz-geokémiai értékelése II. fázis Pozitív eredménnyel záruló NAT helyszíni szemle Bemutatható adatbázisrész Vízvizsgálati eredmények dokumentációja Részeredmények: Kiindulási 3D szintetikus numerikus modell 1D reaktív transzport modell áramlási térben történő vizsgálata céljára Víz-geokémiai értékelő jelentés

125

Országos és regionális hidrodinamikai és transzport modellfejlesztések (7.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Kun Éva Emberhó-ráfordítás: 24,75 hó

Résztvevők

MFGI Szőcs Teodóra, Tóth György, Kerékgyártó Tamás, Bereczki László, Varga Bálint, Pálfi Éva, Lajtos Sándor, Demény Krisztina, Szűcs Andrea, Gál Nóra, Kun Éva, Popovics István

Téma ismertetése: A három évesre tervezett projekt első évében a Vízföldtani Főosztály által készített korábbi országos, ill. regionális léptékű modellek számbavétele, kvantitatív-kvalitatív értékelése történik, melyek alapját képezik naprakész adatokon és legújabb szoftver verzióval készített egy új modellezésnek. Fontos cél, hogy az archív modellek eredményei, tapasztalatai megőrződjenek továbbvihetők legyenek újabb szoftveres alkalmazásokra. Első körben szükséges az archív modellek katalógusának elkészítése, legfontosabb paramétereik (rétegszám, geometria, hidraulikus paraméter-eloszlások, peremfeltételek) és eredményeik feltüntetésével. Majd ezt követően a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb kútadatbázis és térgeometria felhasználásával új Pannon modell készítés


leírás

modellverziók

Archív modellek kvantitatív elemzése (rétegszám, geometria, hidraulikus paramétereloszlások, peremfeltételek)

adatbázis neve Termelési adatbázis

modell neve Új Pannon modell

leírás

rekord/ növekmény

rekord/ növekmény

A VGT2 kapcsán átadott adatbázis javítása és modellbe integrálása leírás Visual Modflow Flex

egyéb (megnevezés, leírás) A Feflow 7.0 szoftver „unstructured mesh” gyakorlati alkalmazásának elsajátítása

126

db

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Archív modellek összegyűjtése – katalógus, Feflow 7.0 és Visual Modflow Flex szoftverek elsajátítása tutorial modellek Részeredmények: Modell-katalógus - projekt mappa, tutorial modell Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Archív modellek táblázatos elemzése (rétegszám, geometria, hidraulikus paramétereloszlások, peremfeltételek) Részeredmények: Táblázat a modellekről Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Alföldi térmodell és a bemeneti paraméterek legyűjtése, aktualizált adatbázisok alapján Részeredmények: térmodell, paraméter-eloszlások Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Permanens modellfuttatás + kalibráció Alföldi pannon modell Részeredmények: futtatható modell

127

Felszín alatti szénhidrogén szennyeződések roncsolásmentes kimutatása és eltávolítása elektrokinetikus módszerrel Magyar-Mexikói TéT Projektvezető: Plank Zsuzsanna Emberhó-ráfordítás: 4 hó

Résztvevők

MFGI Plank Zsuzsanna, Kerék Barbara, Taller Gábor

Téma ismertetése: A kutatási projekt során egy olyan komplex módszertan kidolgozására kerül sor, amely a szénhidrogénnel szennyezett talajok kezdeti, diagnosztikai fázisán át a kármentesítés validálásáig tart. Három tudományos szakterület: földtan-geofizika, hidrogeológia és vegyészet összefogásából egy olyan módszertan jön létre, melynek alkalmazásával lehetőség nyílik a szennyezett talajok in-situ, gazdaságos, ellenőrzött kármentesítésére. Projekteredmények: Módszertani fejlesztések Feladatok ütemezése: Időszak


Terepi mérés a mexikói kutatási területen. Új kutatási pályázat előkészítése Részeredmények: szelvények

Időszak


Mexikói partnerek látogatása. Új kutatási projekt beadása. Publikáció készítése. Részeredmények: kutatási projekt, előadás absztrakt.

Időszak


Projektzárás, publikáció készítése Részeredmények: Zárójelentés, könyvfejezet.

128

e) AZ ORSZÁG RENDSZERES FÖLDTANI ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSE, A TÉRKÉPEK ÉS AZOK SZÖVEGES MAGYARÁZATÁNAK KÉSZÍTÉSE, KÖZREADÁSA

A Gerecse földtani térképezése (6.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Budai Tamás Emberhó-ráfordítás: 44,5 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki Edit, Budai Ferenc, Csillag Gábor, Gál Nóra, Jerabek Csaba, Kőbányai Péter, Kercsmár Zsolt, Kónya Péter, Lantos Zoltán, Piros Olga, Selmeczi Ildikó, Thamóné Bozsó Edit, Tolmács Daniella, Vad Altanceceg, Vikor Zsuzsa

Téma ismertetése: A Gerecse hegység földtani kutatási eredményeinek összefoglalása, a tájegység 1:50 000-es méretarányú földtani térképének és a hozzá tartozó magyarázó kötetnek az elkészítése és nyomdai úton történő közreadása (futamidő: 2013–2016). Együttműködő partnerek: ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA–ELTE Geológiai Kutatócsoport.

Termékek felsorolása: térkép/réteg címe/neve A Gerecse földtani térképe (1:50.000), digitális vonalmű

új

meglévő

db

egyéb (megnevezés, leírás) db A Gerecse földtana (térképmagyarázó kötet a Gerecse tájegységi földtani 1 térképéhez), szerkesztett és lektorálásra előkészített kézirat Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • a térképmagyarázó rétegtani, vízföldtani, fejlődéstörténeti fejezeteinek összeállítása; • a hegység területét lefedő 1:25E-es térképlapok vonalművének összevonása, digitalizálása (Tarján, Vértesszőlős) Részeredmények:

129

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • a térképmagyarázó rétegtani, vízföldtani, fejlődéstörténeti fejezeteinek összeállítása és a fejezetek szerkesztése, az angol fordítás megkezdése • a hegység területét lefedő 1:25E-es térképlapok vonalművének összevonása, digitalizálása (Környe, Tata, Naszály, Dunaszentmiklós, Csabdi, Tatabánya) Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • a térképmagyarázó fejezeteinek szerkesztése, a szerkezetföldtani fejezet elkészítése, angol fordítás • az 50E-es térkép vonalművének kialakítása és véglegesítése, jelkulcs, szelvény Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • a negyedidőszaki fejezet és az angol szöveg lezárása, nyelvi lektoráltatásra történő átadása • a földtani térkép kartografálásra történő előkészítése Részeredmények:

130

Budapest földtani atlasza (13.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Maros Gyula Emberhó-ráfordítás: 0 hó

Időszak Negyedév feladatai: • Az atlasz nyomtatása Részeredmények:


131

f) MŰSZER- ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEK Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése (3.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Török István Emberhó-ráfordítás: 14,5 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó Éva, Csabafi Róbert, Gúthy Tibor, Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Kun Lajos, Redlerné Dr. Tátrai Mariann, Szőts Gergely, Török István, Tuka Sándor

Téma ismertetése: A szeizmikus műszerfejlesztés intézetünkben komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt számos különböző mérési célra kifejlesztett műszer, valamint a világ sok országában még ma is működő mérőeszköz támasztja alá. Ezt a hagyományt folytatva az elmúlt években elkészült az autonóm szeizmikus adatgyűjtő első változata, az ELGIDAS-1. Ebből a változatból közel 50 db készült. Ezek a műszerek 2004 augusztusa óta folyamatosan használatban vannak. Egy-egy mérési ciklus végén, vagy új feladat esetén ellenőrzésre, felújításra kerülnek és kalibrálásuk is megtörténik. Ez a tesztelés, összemérés a növekvő darabszám miatt nagyon időigényes folyamattá vált. A 2011-es évben elkészült a műszercsalád második generációja, az ELGIDAS-2. Ebből a típusból eddig 12 darab készült Az 2012-ben elkészítettük az új mikroprocesszorra épített műszer alapjainak, rendszerének deszkamodelljét (ELGIDAS-3), továbbá a bluetooth kapcsolódáshoz szükséges egységet, valamit tovább fejlődött az USB kommunikációs modul és a műszer vezérléséhez szükséges szoftverek. 2013-ban elkezdődött az új műszer, az ELGIDAS-4 fejlesztése. Egy olyan vezérlő áramkör épült, amelyben két mikroprocesszor működik egyszerre és így a felmerülő vezérlési, adatmentési és egyéb kommunikációs feladatokat megoszthattuk közöttük. Ez lehetőséget biztosít a kényelmi és az adattovábbítási funkciók fejlesztésére, valamit a későbbiekben felmerülő fejlesztési igények rugalmas kielégítésére is. Egyes feladataink esetében nagyon fontos, hogy a vizsgált terület vagy folyamat adatait minél hamarabb elemezni tudjuk, ezért elkezdődött a mobilinternet kapcsolattal rendelkező autonóm adatgyűjtő tervezése, építése is. 2014 végére elkészült az első tesztelhető, az új BeagleBone Black panelt tartalmazó, ELGIDAS-4 műszer, amely vezeték nélküli kommunikációs lehetőséget biztosít az adatok letöltéséhez. 2015-ben az új műszer tesztelését folytattuk és véglegesítettük a műszer struktúráját, nyomtatott áramköreit. Építeni szeretnénk, a felmerülő mérési igényeket kielégítve, 1 darab ELGIDAS-4 6 csatornás műszert, amelyet akár a VSP rendszer adatgyűjtőjeként is tudnánk használni. Az Intézetben még működő ESS műszerek folyamatos karbantartását és javítását biztosítjuk. Intézetünk az elmúlt két évtizedben a lehetőségeihez képest folyamatosan fejlesztette terepi szeizmikus mérőrendszerét és infrastruktúráját. Ennek a feladatnak a keretében végezzük el a rendelkezésre álló eszközök karbantartását, állagmegóvását és

132

üzemeltetését (a szeizmikus mérőrendszer forrásoldali részét - vibrátorok, elektronikák és encoderek). A Geo-Log-gal együttműködve VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztését kezdtük el 2015-ben. Ennek egyik alapelemét a vibrátoros forrást és az adatgyűjtést az Intézet biztosítja a fejlesztéshez és az üzemeltetéshez. A szondát a Geo-Log vásárolta és üzemelteti, míg az Intézet feladata az adatgyűjtő fejlesztése és üzemeltetése. A 2015-ben végzett néhány mérés tapasztalatait felhasználva szeretnénk az adatgyűjtő részt továbbfejleszteni, módosítani, hogy a terepi használat során könnyebben és gyorsabban lehessen a mért felvételek minőségét ellenőrizni. 2015-ben az Intézetnek sikerült vásárolnia egy Sercel 428 Lite típusú szeizmikus adatgyűjtő rendszert 250 csatornával. 2016-ban szeretnénk a műszert még jobban megismerni, kezelésének és tulajdonságainak további részleteit megismerni, a szükséges karbantartásokat elvégezni. Az anyagi lehetőségek függvényében szeretnénk további csatornákat vásárolni az eszközhöz. Termékek felsorolása: 1 darab ELGIDAS-4 6 csatornás műszer VSP mérőrendszer adatgyűjtője Sercel 428 Lite eszközhöz további FDU-k beszerzése Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. • VSP rendszer adatgyűjtőjének továbbfejlesztése Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. • Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása.

133

• VSP adatgyűjtő továbbfejlesztése Részeredmények: 1 db ELGIDAS-4 6 csatornás műszer

Szeizmikus módszertani fejlesztések (3.12) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Takács Ernő Emberhó-ráfordítás: 20,5 hó

Résztvevők

MFGI Csabafi Róbert, Cserkész-Nagy Ágnes, Gúthy Tibor, Hegedűs Endre, Kun Lajos, Redlerné Tátrai Marianna, Takács Ernő, Scholtz Péter, Tuka Sándor

Téma ismertetése: A projekt indításával célunk olyan szeizmikus feldolgozási eljárások kipróbálása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazásba való bevezetése, amelyek pontosabbá teszik a reflexiós szelvények leképzését és ezáltal lehetővé teszik megbízhatóbb földtani-szerkezeti értelmezését. Idén három olyan témakört vizsgálunk, amelyek intézeti alkalmazása (a nemzetközi publikációk alapján) sikerre vezethet speciális földtani kutatási feladatok megvalósításában. 1. Közös reflexiós felületen alapuló összegzés (CRS) Az eljárást bonyolult felépítésű földtani képződmények szeizmikus leképzésére dolgozták ki, amelyekre a hagyományos közös mélységpont (CDP) szerinti összegzés nem ad megfelelően pontos képet. Nagyobb dőlésű, vagy például gyűrt szerkezetek esetén a reflexiós hullámok nem egyetlen pontból, hanem „elemi” felületről verődnek vissza, ami figyelembe vehető a reflexiós adatok összegzésekor. A pontosabb geometriai leképzésen kívül az új algoritmus előnye, hogy jobb jel/zaj viszony érhető el és megbízhatóbb sebességtereket biztosít a mélységtranszformációhoz. A témakörben megoldandó feladatokat a ProMAX feldolgozó rendszer használatával kívánjuk megvalósítani. 2. Inverz szűrés a csillapítási tényező (Q) meghatározásával A nagy hullám-abszorpciós tulajdonságú közegekben és azok alatt a reflexiós módszer felbontóképessége erősen lecsökken, amit a statisztikus dekonvolúciós eljárások nem képesek megfelelően helyreállítani. Az inverz Q-szűrés hatékony módszer a szeizmikus spektrum helyreállítására a felbontóképesség növelése céljából, azonban a Q-tényező meghatározása még nem kellőképpen kidolgozott. Többféle módszer létezik mélyfúrásgeofizikai adatokból való meghatározására, a felszíni reflexiós adatokból való becslése azonban még távolról sem megoldott. A témakör keretében saját fejlesztésű MATLAB, vagy Seismic Unix programokkal tervezzük ezt a hiányt pótolni. 3. S-hullámok reflexiós és tomográfiás feldolgozása Ugyanazon földtani rétegsorban az S-hullám terjedési sebessége kisebb, mint a P-hullám sebessége, ezért részletesebb képet eredményeznek a rétegekről és azok szerkezetéről. Emiatt az S-hullám összegszelvényeken a reflektáló határfelületek nagyobb felbontással jelölhetők ki, illetve a vetők menti elmozdulások mértéke pontosabban meghatározható. Ebben a témakörben az S-hullámok reflexiós feldolgozásának optimális metodikáját kívánjuk kidolgozni a ProMAX szoftvercsomag alkalmazásával. Tervezzük továbbá P és S-hullám tomográfiás sebesség modellek előállítását, valamint ezekből rugalmassági paraméterek becslését (Vp/Vs és Poisson-hányados).

134

Az 1. és 2. részfeladatok megoldásával adatokat szolgáltatunk a 3.4 Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel című projekt nyírségi terület értelmezésével kapcsolatos részéhez (vulkanitok leképzése a Nyi-1, 2 és 7 jelű regionális szeizmikus kulcsszelvények mentén). Az elmúlt 5 évben intézetünk a CTBTO részére számos kutatási feladatot végzett. Ezek egyike volt az Eplényi vasúti alagút feletti komplex geofizikai méréssorozat, amellyel a földalatti üregek kimutathatóságát vizsgáltuk. Az első negyedév során, mivel a Paks-II mérésekhez rendelkezésünkre áll egy S-hullám vibrátor, elvégezzük az Eplényi alagút feletti S-hullám szelvényezést (3. részfeladat).

Termékek felsorolása: A) 1. 2. 3. 4. 5.

Szeizmikus szelvények CRS összegzéssel feldolgozott regionális szeizmikus szelvények (Nyi-1, 2 és 7) Q-modellek regionális szeizmikus szelvények mentén (Nyi-1, 2 és 7) Inverz Q-szűréssel feldolgozott regionális szeizmikus szelvények (Nyi-1, 2 és 7) Értelmezett sekélyreflexiós S-hullám szelvény Értelmezett sekélyszeizmikus S-hullám tomográfiás sebesség modell

db 3 3 3 1 1

B) Szeizmikus szoftver db 1. MATLAB, vagy Seismic Unix program a Q-tényező felszíni refexiós adatokból 1 való becslésére

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. A Q-tényezővel kapcsolatos irodalom feldolgozása 2. Eplényi sekélyreflexiós S-hullám mérések 1. Algoritmus a Q-tényező becsléséhez Részeredmények: 2. S-hullám terepi felvételek és dokumentáció Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. A Q-tényező felszíni szeizmikus adatokból való becslésére szolgáló program kidolgozása 2. Eplényi sekélyreflexiós S-hullám adatok feldolgozása 1. MATLAB, vagy Seismic Unix program Részeredmények: 2. Értelmezett sekélyreflexiós S-hullám szelvény Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Nyírségi regionális reflexiós adatok CRS feldolgozása (Nyi-1 és 7) 2. Q-modellek meghatározása regionális szeizmikus adatokból tesztelésre (Nyi-1 és 7) 1. CRS összegzéssel feldolgozott regionális szeizmikus szelvények (Nyi-1 és 7) Részeredmények: 2. Teszt Q-modellek regionális szeizmikus szelvények mentén (Nyi-1 és 7)

135

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Nyírségi regionális reflexiós adatok CRS feldolgozása (Nyi-2) 2. Q-modell meghatározása regionális szeizmikus szelvény mentén (Nyi-2) 3. Inverz Q-szűrés regionális szeizmikus adatokon (Nyi-1, 2 és 7) 4. Az éves munka dokumentálása 1. CRS összegzéssel feldolgozott regionális szeizmikus szelvény (Nyi-2) 2. Inverz Q-szűréssel feldolgozott regionális szeizmikus Részeredmények: szelvények (Nyi-1, 2 és 7) 3. Cikk előkészítése a Magyar Geofizikába 4. Jelentés a 2016 évi tevékenységről

136

Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés (3.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Csontos András Emberhó-ráfordítás: 7 hó

Résztvevők

MFGI Csontos András, Heilig Balázs, Merényi László, Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila, Taller Gábor, Tildy Péter, Dr. Törös Endre

Téma ismertetése: 1.) A Tihanyi Geofizikai obszervatóriumban 1999 óta folynak a dIdD berendezés fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások a USGS, Gem Systems valamint a MINGEO Kft.-vel együttműködésben. A hosszútávon felhalmozódott adatok bázismenetének vizsgálata mind a mérőműszer mind a mérési környezet pontosabb megismeréséhez vezethet. További obszervatóriumi vizsgálatok szükségesek ahhoz, a magnetométer működtetéséről gyakorlati tapasztalatokat szerezzünk. Az optikai megfigyelést végző MGEN berendezés tesztjei eddig is számos újdonságot eredményeztek. A mérések folytatását tervezzük. 2.) Obszervatóriumi berendezéseink és eljárásaink homogén mágneses tér jelenlétét feltételezik. A feltételezés valamennyire mindig sérül, ez pedig többnyire hatással van mérőműszereink működésére, így azok a mágneses gradiens jelenlétének kimutatására válhatnak alkalmassá. A téma keretében kísérleteket végzünk, korábbi adatainkat elemezzük és modelleket alkotunk, hogy felhasználhatóvá tegyük berendezéseinkből kinyerhető adatokat a mágneses gradiens mérésére vagy detektálása.. Termékek felsorolása: mérés neve Háromkomponenses variáció mérés

db 1

dokumentum címe Egy cikk beadását tervezzük. modell neve Gradiens mérési módszerek eredményei különböző magnetométerek mérési vonatkozóan.

leírás A különböző úton mért gradiensek a mért tér különböző irányaiban megjelenő változásokat követik. Hosszú idősorok vizsgálatai alapján próbálunk kapcsolatokat keresni a korábbi jelentéseinkben bemutatott gradiens mérőmódszerek eredményei és a tapasztalt bázisváltozások között.

egyéb (megnevezés, leírás) db Az obszervatóriumi mérőhelyek alatti geológiai szerkezet pontosabb megismerése geoelektromos mérések és röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok segítségével.

137

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (dIdD) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. - Az obszervatóriumban tapasztalható bázismeneteket változásokat vizsgálunk korábbi gradiens mérések bevonásával. - Újabb mérések alapján nyerünk adatokat a dIdD magnetométer vonatkoztatási rendszerének Részeredmények: megfigyelésére. - A bázisvonalak elemzéséhez szükséges obszervatóriumi adatok összegyűjtése elkészül. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (dIdD) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. - Az obszervatóriumban tapasztalható bázismeneteket változásokat vizsgálunk korábbi gradiens mérések bevonásával. - A mérnökgeofizikai főosztály munkatársaival gerjesztett polarizációs és ellenállás méréseket végzünk a Cser-hegyen. - Újabb mérések alapján nyerünk adatokat a dIdD magnetométer vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. - A bázisvonalak elemzéséhez szükséges gradiens Részeredmények: mérések adatsorai elkészülnek. - Az obszervatóriumi mérőhelyek alatti geológiai szerkezet pontosabb megismerése lehetővé válik geoelektromos mérések és röntgen-pordiffrakciós vizsgálatok segítségével. Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez kapcsolódó teszteket. A korábban szerzett tapasztalatok nyomán folytatjuk megkezdett méréssorozatainkat. - Az obszervatóriumban tapasztalható bázismeneteket összevetjük a gradiens mérések eredményeivel. - Új mérési eredményeket kapunk az MGEN berendezés vonatkoztatási rendszerének megfigyelésére. Részeredmények: - Az összegzett gradiens mérési tapasztalatok értelmezése, modellek megalkotása. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Az un. MGEN berendezés által mért értékeket összevetjük bázisváltozásokkal. - Az obszervatóriumban tapasztalható bázismenetek és az egyéb gradiensek változásainak kapcsolatát kereszt-kalibrációval pontosítjuk. Részeredmények: - Tapasztalatainkat cikkben tesszük közzé.

138

Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés (3.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Merényi László Emberhó-ráfordítás: 16,25 hó

Résztvevők

MFGI Merényi László, Szilágyi Péte, Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila, Taller Gábor, Törös Endre

Téma ismertetése: A projekt feladata a talajhő-hasznosító sekély geotermikus rendszerek tudományos célú vizsgálata geotermikus monitoring-mérések, termikus tesztmérések, felszínközeli geofizikai mérések és számítógépes hőtranszport modellek segítségével. A mérési módszerek magukba foglalják a felszín alatti hőáram-mérést és hőmérséklet-mérést, a talajhővezetőképesség és -hőkapacitás mérésére használható termikus teszteket. A felszín alatti konduktív és advektív hőtranszportot is figyelembe vevő számítógépes modelleket egyrészt ezen mérések ellenőrzésére, fejlesztésére, másrészt a geotermikus energiahasznosítási projektek hatásának, fenntarthatóságának vizsgálatára használjuk. Egyes projektekben a földhő-hasznosításhoz kapcsolódó épületgépészeti rendszerek (pl. hőszivattyú, vezérlés/szabályozás) modellezésével is foglalkozunk. A mérési és modellezési módszerek tesztelése részben az intézet Papszigeti állomásán történik, részben pedig az intézet más telephelyein (Budapest, Tallér utca és Tihanyi Obszervatórium). 2016-ben az alábbi tevékenységeket tervezzük: A felszín alatti vízáramlás talajszondákra tett termikus hatásának vizsgálata számítógépes numerikus modellekkel. Ezen belül a termikus konvekció részletesebb vizsgálata: annak tanulmányozása, hogy a számítógépes modellek szerint milyen paraméter együttes-mellett indulhat meg a termikus konvekciós vízáramlás, és ez hogyan növeli a talajszondák teljesítményét. A modelleket a FeFlow és a részben saját fejlesztésű HST3DBHESIM modellrendszerekben kívánjuk megvalósítani. A papsziget állomáson 2016-ban ismét meg kívánunk valósítani egy kb. 1 hónapig tartó geoelektromos monitorozó teszt-mérést. (Hasonló mérést végeztünk 2015-ben, de akkor a folyamatosan nagyon alacsony vízszint miatt nem az eredmények kevésbé voltak értékelhetők.) A mérési adatokat „time lapse” inverziós módszerrel tervezzük feldolgozni. A mérés célja, hogy tanulmányozzuk, hogy a fajlagos ellenállás időbeni változásából hogyan határozható meg a talajvízszint-ingadozása, illetve amennyiben kimutatható, akkor a talajhőmérséklet-változása. A talajvíz a sekély geotermikus potenciál egyik megahatározó faktora, így a tesztelni kívánt mérnökgeofizikai módszer a sekély geotermika szempontjából is értékes eredményeket szolgáltathat. Tervezzük a talaj természetes hőmérséklet-változásainak mérésén alapuló, a talaj hődiffuzivitásának (más néven: hőmérsékletvezetési tényezőjének) megállapítására használt algoritmusok további vizsgálatát, továbbá a mérések kiértékelésére készített szoftver továbbfejlesztését. Ezen belül vizsgáljuk: (1) a feladatra használható különböző algoritmusok

139

(a napi és éves hőmérséklet-hullámok minumum/maximumának keresése, harmonikusfüggvény illesztés, kereszt-korreláció, FFT számítás valamint numerikus modellezés) összehasonlítása a mérési felbontásra és mérési hibákra való érzékenység szempontjából és (2) a megbízható eredményhez szükséges maximális mérési mélység és minimum mérési idő meghatározása. Külön algoritmust dolgozunk ki a hőmérséklet-mérés és hőmérsékletgradiens (hőáram) együttes kiértékeléséhez, feldolgozásához. Felszínközeli hőmérsékletmérések alapján kísérletet teszünk a talaj és a felszín közti hőátadás kvantitatív jellemzésére, a sekély-geotermikus potenciál helyi meghatározása, jellemzése céljából. A papszigeti, tihanyi és tallér utcai talajhőmérséklet-mérési adatsorokat kiértékeljük a továbbfejlesztett módszereket használó új szoftverrel.

Termékek felsorolása: mérés neve db Geoelektromos monitoring mérés Papszigeten (kb. 1 hónapos folyamatos mérés) 1 Tallér utcai és Tihanyi kísérleti talajhőmérséklet-mérési adatsorok: A Budapesti Tallér 2 utcai telephelyen és a Tihanyi Obszervatóriumban telepített talajhőmérők regisztrátuma (perces átalgokat tartalmazó adatfájlok). Napi 1440 új rekord keletkezik, összesen 6 komponens / rekord tartalommal. dokumentum címe Előadás a European Geothermal Congress rendezvényen a talaj hődiffuzivitásának megállapítását célzó mérésekről és számításokról: Measuring and analysing the underground temperature and heat flux changes for the local assessment of the shallow geothermal potential Előadás az Infjú Geofizikusok Ankétján a felszín alatti vízáramlást figyelembe vevő talajszonda modellekről. A projekt-jelentés részeként: -

-

-

Számítógépes szimulációk alapján következtetések a talajszondák mellett kialakuló termikus konvekció jelenségéről. A papszigeti állomáson tervezett kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés „Time lapse” inverziós feldolgozásának eredménye, következetések a talajvízszint ingadozás hatására. A hődiffuzivitás számítására alkalmazható módszerek összehasonlításának eredménye. a megbízható eredményhez szükséges maximális mérési mélység és minimum mérési idő meghatározása. Külön algoritmust a hőmérséklet-mérés és hőmérséklet-gradiens (hőáram) együttes kiértékeléséhez, feldolgozásához. A papsziget, tihanyi és tallér utcai talajhőmérséklet-mérési adatsorokból visszaszámolt hődiffuzivitás értékek (számolt adatsorok adatfájlokban és grafikonon is bemutatva). Módszertani leírás a sekély talajhőmérséklet-mérések alapján végezhető sekélygeotermikus potenciál meghatározásról.

egyéb (megnevezés, leírás)

db

A-CALC nevű szoftver: a 2015-ös verzió továbbfejlesztése az alábbi funkciókkal: új 1 algoritmusok alkalmazása, gyorsabb futtatás, a különböző módon számolt számolt eredmények közös grafikonon való bemutatása.

140

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: A felszín alatti vízáramlás talajszondákra tett termikus hatásának vizsgálata számítógépes numerikus modellekkel. Ezen belül a termikus konvekció részletesebb vizsgálata: annak tanulmányozása, hogy a számítógépes modellek szerint milyen paraméter együttes mellett indulhat meg a termikus konvekciós vízáramlás, és ez hogyan növeli a talajszondák teljesítményét. A modelleket a FeFlow és a részben saját fejlesztésű HST3DBHESIM modellrendszerekben kívánjuk megvalósítani. - Számítógépes szimulációk alapján következtetések a Részeredmények: talajszondák mellett kialakuló termikus konvekció jelenségéről (dokumentum). Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: A Duna áradásának idején egy hosszabb idejű (kb. 1 hónapos) folyamatos felszíni geoelektromos monitoring-mérés megvalósítása. A talaj természetes hőmérséklet-változásainak mérésén alapuló, a talaj hődiffuzivitásának (más néven: hőmérsékletvezetési tényezőjének) megállapítására használt algoritmusok további vizsgálata, a mérések kiértékelésére készített szoftver továbbfejlesztése. - Kb. egy hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés Részeredmények: (adatsor). Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A második negyedévben végzett geoelektromos monitoring mérés feldolgozása, kiértékelése. A talaj természetes hőmérséklet-változásainak mérésén alapuló, a talaj hődiffuzivitásának (más néven: hőmérsékletvezetési tényezőjének) megállapítására használt algoritmusok további vizsgálata, a mérések kiértékelésére készített szoftver továbbfejlesztése (második negyedév feladatának folytatása). - A geoelektromos mérés „Time lapse” inverziós feldolgozásának eredménye, következetések a talajvízszint ingadozás hatására (dokumentum). - A hődiffuzivitás számítására alkalmazható módszerek összehasonlításának eredménye. A megbízható eredményhez Részeredmények: szükséges maximális mérési mélység és minimum mérési idő meghatározása. Algoritmus a hőmérséklet-mérés és hőmérséklet-gradiens (hőáram) együttes kiértékeléséhez, feldolgozásához (dokumentumok, és előadás a European Geothermal Congress rendezvényen). - A-CALC nevű szoftver továbbfejlesztett változata (szoftver). Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A papszigeti, tihanyi és tallér utcai talajhőmérséklet-mérési adatsorokat kiértékelése a továbbfejlesztett módszereket használó új szoftverrel. Felszínközeli hőmérséklet-mérések alapján kísérlet a talaj és a felszín közti hőátadás kvantitatív jellemzésére, a sekély-geotermikus potenciál helyi jellemzése céljából. - Becslések a talajhőmérséklet-mérési pontokra a hődiffuzivitás értékének időbeli változására (adatfájl és grafikon). Részeredmények: - Módszertani leírás a sekély talajhőmérséklet-mérések alapján végezhető sekély-geotermikus potenciál meghatározásról.

141

Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana (3.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Plank Zsuzsanna Emberhó-ráfordítás: hó Résztvevők

MFGI Plank Zsuzsanna, Kerék Barbara, Taller Gábor

Téma ismertetése: A több évre tervezett kutatási projekt célja egy olyan, geofizikai adatok felhasználásán alapuló módszertan kidolgozása, mellyel lehetőség nyílik a különböző típusú szennyezőanyag kimutatására anélkül, hogy felmerülne a szennyeződés függőleges irányú továbbterjedésének veszélye. A kutatás során külön foglalkozunk a talajban és talajvízben lévő szennyeződések lehatárolásával, valamint az időbeli változások nyomon követésének lehetőségével. A 2016. évben a hároméves projekt lezárásra kerül. Feladatunk lesz az előző két év során szerzett adatok együttes kiértékelése, módszertan létrehozása és publikációk készítése. 2015-ben Tatára tervezett egyenáramú elektromos mérést 2 szelvény mentén szeretnénk megismételni, mivel a tavalyi adatok a műszer meghibásodása miatt nem voltak alkalmasak a földtani értelmezésre. A Magyar-mexikói Tét pályázat keretében a tavalyi mexikói mérés második szakasz meg fog történni. Közben megkaptuk a tavalyról elmaradt laboreredményeket, ezek alapján készítünk integrált értelmezést. Termékek felsorolása: mérés neve Sokelektródás egyenáramú elektromos mérési szelvény

db 1

egyéb (megnevezés, leírás) hazai szakcikk konferencia előadás

db 1 2

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Mexikói geofizikai mérések kiértékelése. Konferencia extended abstract készítése. Részeredmények: feldolgozott geofizikai szelvények, extended abstract leadása Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Mexikói mintaterületre vonatkozó integrált értelmezés elkészítése. Konferencia előadás készítése. Részeredmények: szakmai részjelentés, előadás poszter. Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: geofizikai mérés Tatán és kiértékelése. Részeredmények: feldolgozott geofizikai szelvények, konferencia előadás. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: publikáció készítése Részeredmények: szakcikk

142

Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal (3.7) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Nagy Attila Emberhó-ráfordítás: 6 hó

Résztvevők

MFGI Nagy Attila, Törökné Sinka Mariann, Cserny Péter

Téma ismertetése: Jelenleg a gamma-spektrometriás elemanalízis Marinelli geometriai elrendezésben történik, azaz az anyagmintát 600 cm3 térfogatú Marinelli edénybe töltjük, ebben helyezzük a detektorra a méréshez. Külső megrendelés esetén azonban, gyakran előfordul, különösen fúrásokban a behatárolt térfogat miatt, hogy a minta mennyisége nem éri el a 600 cm3-t. Mivel ilyenkor nem teljesül az azonos geometria követelménye, a mérést nem lehet megfelelő pontossággal elvégezni. Mivel egyre többször fordul elő, hogy külső megrendelő a szükségesnél lényegesen kevesebb mintát ad át mérésre, a laboratóriumnak mindenképp szüksége van egy megbízható, mérési módszerre a kis tömegű minták analíziséhez. Ez az igény indokolja a projekt során megvalósuló módszerfejlesztést. Jelenleg a laboratóriumban használt szabvány mérési módszer a Marinelli geometriában hatásfokértékkel történő koncentráció meghatározás. Az ehhez szükséges tömegnél kisebb tömegű minta analíziséhez három különböző módszer tesztelését folytatjuk: 1. Koncentráció meghatározása kisméretű mintatartóban történő méréssel, összehasonlító módszerrel 2. Kistömegű minták koncentráció meghatározása kisméretű mintatartóban történő méréssel, hatásfok szimulációval kapott hatásfokértékkel 3. Inaktív anyaggal feltöltött kistömegű minták koncentrációjának kiszámítása Marinelli geometriában hatásfokértékkel 2014. évben kezdtük vizsgálatot az 1. módszerrel. a az eltérő lényegesen kisebb geometriai elrendezésben történő mérést, lényegesen kevesebb anyaggal, a geometriához illesztett, új kalibrálással. A mérések alapján a módszer nem hozott megfelelő eredmény, elsősorban az adekvát hiteles anyagminta hiánya miatt. A 2. módszert röviden kipróbáltuk, nem megfelelő eredményt kaptunk. Mivel, azonban a módszert mások sikeresen alkalmazzák, további tesztelése perspektivikus. Az 1. és 2. módszer esetében célszerű lenne egy megfelelő hiteles anyagminta beszerzése. A 3. módszer szerint, a kis anyagmennyiséget megfelelő mennyiségű és fizikai paraméterekkel rendelkező inaktív anyaggal kiegészítjük 600cm3 térfogatra és így végezzük el a mérést. A 2014-ben elvégzett tesztmérések alapján a módszer használhatónak bizonyult, azonban a megfelelő számítási paraméter bizonytalansága túl nagy. Ezen új számítási módszer bevezetésével sikerült jelentősen javítani, de az eredmények szórása így is jelentős. Itt feltehetően elsősorban a keverés és homogenizálás technikáit kell tesztelni és javítani. Feladat a módszerek további tesztelése és validálása kísérleti mérések segítségével. A végső mérési protokoll, esetleg protokollok végleges kialakítása.

143

Termékek felsorolása: mérés neve Kísérleti mérés ismeretlen és ismert mintákon

db 35

dokumentum címe egyedi módszer mérési utasítás, mérési jegyzőkönyvek 70 db

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: hatásfokszimulációs számítások, paraméterek és szoftver vizsgálata, módszertani áttekintés Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: minták homogenitás vizsgálata, 40 mérés Részeredmények: 30 mérés jegyzőkönyv Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 40 mérés az 1. és 2. negyedév eredményei alapján tervezve, mérések kiértékelése, módszertan kialakítása, mérési utasítás, validálás Részeredmények: mérési jegyzőkönyvek, mérési utasítás, validálási jk. Időszak Negyedév feladatai: mérések kiértékelése, Részeredmények:


mérési utasítás, validálási jk.

144

Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlásvizsgálata LA-ICP-MS-sel (3.8) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Király Edit Emberhó-ráfordítás: 10,25 hó

Résztvevők

MFGI Király Edit, Török Kálmán, Dégi Júlia, Vígh Csaba, Budai Ferenc

Téma ismertetése: A pontosabb műszerek megjelenésével párhuzamosan terjednek a nemzetközi irodalomban a gránát nyomelemeloszlásáról adatok és elméletek. Elsősorban a gránát képződésében és szétesésében szerepet játszó ritkaföldfém-eloszlások képezik a zászlós hajót, de egyéb nyomelemek megoszlására is történtek már kísérletek. Az előző év folytatásaként, a metodika kialakítását és az áttekintő gránátelemzéseket követően ebben az évben a részletekre koncentrálunk. A tavaly elkezdett magyarországi magmás és metamorf kőzetek gránátjainak „in-situ” nyomelemvizsgálatát szeretnénk folytatni szélesebb körben gyűjtött mintákon, valamint kiterjeszteni a nyomelemzéseket a gránát környezetében megjelenő egyéb kőzetalkotó és/vagy indexásványokra is. Ezen kívül a tavaly felmerült főelemzések mérési problémáját is szeretnénk pontosítani, majd megoldani. Módszertani szempontból négy fontos lépést tervezünk: 1. Az újonnan érkező sztenderd megbízhatóságának vizsgálatát, összemérését a régi sztenderddel, a referált értékek visszamérésének megbízhatóságának elemzését. 2. Egy kiértékelő szoftver kialakítását, mivel a régi, eddig használt kizárólag XP-s környezetben fut. 3. OH-tartalmú ásványok, muszkovit és biotit mérési és számolási protokolljának kialakítását. 4. Egy tesztméréssorozatot, amelyben a múlt évi projekt kapcsán felmerült problémára keressük a választ: eltérő lézersugárnyalábbal ablált főelemek eltérő arányban ablálódnak. Különböző ásványokat (gránát, piroxén) minimum három különböző átmérőjű lézernyalábsugárral ablálok, ugyanolyan egyéb feltételek mellett. Ezt több sorozatban, különböző gázáramarányoknál is elvégzem, majd különböző belső sztenderdre, ill. total oxidra számolok. A magmás rendszerben végbemenő változásokra és a metamorf átalakulásokra a nyomelemek érzékenyen reagálnak, habár a változások szabályszerűségeire még nem ismerjük a kielégítő válaszokat. A LA-ICP-MS mérések során rögzítjük a nyomelemeloszlásokban történt változásokat és szabályszerűségeiket, kapcsolatukat a metamorf p–T–x változásokkal és különböző ásványreakciókkal, akcesszóriák képződésével, amelyek által finomítani tudjuk a vizsgált területek fejlődéstörténeti és geokémiai modelljeit. A gránát mind magmás, mind metamorf környezetben nagy jelentőséggel bír, mint a legtöbb ritkaföldfémet tartalmazó kőzetalkotó fázis, de ebben az évben ezen kívül gránátos környezetben megjelenő muszkovit, biotit és staurolit nyomelemeloszlásait is vizsgáljuk, mivel a metamorf reakciók során ezek az ásványok egymásba átalakulnak; nyomelemmegoszlásaik fontos információval bírnak a kőzetben és a gránátban lejátszódott folyamatok megértéséhez.

145

Idén kibővítjük a metamorf gránátok csoportját néhány a Tiszai Egység aljzatából származó szemcsével, hogy átfogóbb képet kaphassunk a ritkaföldfémek gránáton belüli viselkedéséről metamorf körülmények között. A csillámok és staurolit nyomelemeloszlásainak mérésével pedig a metamorf folyamatokban részt vevő ásványok közötti nyomelemeloszlásokat érthetjük meg. Az előző év mérési eredményeit felhasználva a részletekre koncentrálva folytatjuk a mórágyi és Soproni-hegységből származó minták értelmezését. A kő-hegyi pegmatit és gneisz esetében a gránát környezetében jelen lévő muszkovit nyomelemtartalmának elemzésével, valamint gránát nyomelemtérképezéssel (PIXE) próbáljuk értelmezni az eddig megismert nyomelemváltozásokat, hogy egy tiszta képet kapjunk a gránát mind magmás mind metamorf fejlődéstörténetéről. Az Óbrennbergi Csillámpala metamorf gránátjainak esetében az eddig megismert komplex fejlődéstörténetű gránát nyomelemeloszlásai mellett, a gránátképző reakcióban részt vevő staurolit nyomelem-összetételével a gránátban megjelenő jelentős nyomelemtartalomváltozást szeretnénk alátámasztani. Ugyanebben a formációban megjelenő, de más képződésű, metaszomatikus (Oromvég kőfejtő) és peritektikus (Kovács-árok) gránátokat pedig szintén LA-ICP-MS elemzéseknek vetünk alá, hogy megértsük a különbözőképpen fejlődő gránátokban megjelenő azonos vagy eltérő nyomelemeloszlásokat. Másrészről, Vígh Csaba bevonásával a magyarországi magmás gránátok egy szélesebb körű vizsgálatához kezdünk hozzá, ami a Mórágyi Gránit gránátján kívül magyarországi kiömlési kőzetek gránátjainak vizsgálatát és nyomelemeloszlásának elemzését jelenti. A korábban elektron-mikroszondával főelemekre megelemzett, és alaposan feltérképezett zónás gránátszemcsék in situ nyomelemvizsgálata lehetőséget biztosít a nemzetközi szakirodalmi adatokkal való összehasonlításra, és hozzájárul a vizsgált vulkáni kőzetek fejlődéstörténetének részletes megismeréséhez, beleértve a térségünkben a miocén folyamán a vulkáni képződményeket létrehozó geodinamikai folyamatokat. Folytatjuk a tavaly megkezdett adatbázis-építést, amelyben lehetőség szerint főelemekkel együtt, műszerre és kőzettípusra lebontva tároljuk a gránátnyomelemzéseket. A projekt célja a gránát, muszkovit, biotit és staurolit nyomelemeloszlásainak feltérképezése, megismerése, a szabályszerűségek felismerése és megértése; végső soron pedig az egyes területek fejlődéstörténetének részletekbe menő megismerése.

Termékek felsorolása: 1. LA-ICP-MS mérések protokolljának leírása muszkovitra 2. 30 db polírozott, 100 µm-os vékonycsiszolat 3. 15 csiszolat gránát, muszkovit-, biotit- és/vagy staurolitelemzése, fő- és nyomelem (20 nap) 4. kiértékelő szoftver 5. 2 gránátszemcse PIXE-vel készített nyomelemtérképe 6. előadás konferencián 7. cikk, nemzetközi folyóiratban 8. gránát nyomelem-adatbázis irodalomból, saját mérésekből

146

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: kapcsolatfelvétel ATOMKI-val, minta-előkészítés, új sztenderdek tesztmérése, cikkírás, irodalmazás - kiömlési kőzetek gránátjainak nyomelemeloszlásáról, párbeszéd megkezdése a kiértékelő szoftverről Részeredmények: polírozott csiszolatok, kibővített adatbázis Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: minta-előkészítés, LA-ICP-MS mérések, nyomelemtérkép elkészítése, kiértékelő szoftver készítése polírozott csiszolatok, mérési eredmények, PIXERészeredmények: nyomelemtérkép, módszerfejlesztés , kiértékelő szoftver Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: minta-előkészítés, LA-ICP-MS mérések, kő-hegyi gránát nyomelemeloszlás értelmezése Részeredmények: előadás, polírozott csiszolatok, mérési eredmények Időszak Negyedév feladatai: LA-ICP-MS mérések Részeredmények:


jelentés, mérési eredmények, cikk, kibővített adatbázis

147

Földradar módszertani kutatások (3.9) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Taller Gábor Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila, Prónay Zsolt, Taller Gábor, Törös Endre

Téma ismertetése: 2015-ben a földradar módszertani kutatások téma keretein belül létrehoztunk egy háttér-zajt szűrő algoritmust, valamint két erősítésszabályozást célzó algoritmust. Ezek mellett a Berettyó folyó hordalékzátonyait vizsgáltuk földradar segítségével, több objektumot azonosítottunk. A 2016. évben tervezzük a kutatások folytatását. A 2016. év során egyéb projektekben keletkező földradar adatokon felhasználjuk, vizsgáljuk az eddig létrehozott módszereket. A rétegek mentén történő erősítésszabályozás folyamatának része a rétegek kijelölése. Ez manuálisan hosszan tartó munka, amely – megfelelő jel/zaj arány esetén – kiváltható lehet egy automatikus kijelölő algoritmussal. A szeizmikus programokban már megjelentek hasonló módszerek. A jelek korrelációjának és egyéb jellemzőinek vizsgálatával a réteghatárok követhetők lehetnek. A módszer szakirodalmának tanulmányozása és a megvalósítási lehetőségek mérlegelése után megalkothatóvá válhat a réteghatárokat kijelölő algoritmus. A földradar és a GPS adatok gyorsabb és hatékonyabb szinkronizálása a további mérések, egyéb projektek keretében készült mérések feldolgozásához szükséges időt csökkentheti. Ezért indokoltnak látjuk a földradar-GPS szinkronizálás módszertanának kidolgozását. A Berettyó hordalékzátonyainak vizsgálatára a földradar módszer alkalmasnak bizonyult, ezért szeretnénk további méréseket végezni a folyón Berettyóújfalu közelében, hogy megismerhessük a zátonyokat a folyó ezen szakaszán is.

Termékek felsorolása: mérés neve Földradar mérés

db 500 m

dokumentum címe 3.9 - Kutatási jelentés egyéb (megnevezés, leírás) algoritmus a rétegek automatikus kijelölésére módszertan a GPS és a földradar szinkronizálására

148

db 1 1

Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: szakirodalom áttekintése Részeredmények:


Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: földradar mérések Berettyóújfalun Részeredmények: földradar szelvények Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: földradar-GPS szinkronizáció kidolgozása Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: automatikus réteghatár kijelölő algoritmus Részeredmények: kutatási jelentés

149

A konzisztencia határok vizsgálata az üledék szedimentológiai tulajdonságai alapján (3.10) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Kocsisné Bodnár Nikolett Emberhó-ráfordítás: 14,5 hó

Résztvevők

MFGI Andó Anita, Bátori Miklósné, Bitter Zsuzsanna, Hermann Viktor, Kocsisné Bodnár Nikolett, Kónya Péter, Kutasi Géza, Varga Renáta

Téma ismertetése: A projekt célja a szedimentológiai anyagvizsgálati eredmények geotechnikai felhasználhatóságának, a plasztikus index-szel való összefüggésének vizsgálata, vagyis az anyag konzisztencia határai és szedimentológiai tulajdonságai közötti kapcsolat meghatározása. A kapcsolatrendszer igazolása után az eredményekre alapozva olyan hosszú távú célokat tűzhetünk ki, mint az összefüggések empirikus alapon történő megadása. Természetesen ezek megalkotásához sok mérési eredmény szükséges, így az idei projekt egy hosszabb távú közös (MFGI–BME) kutató munka, valamint egy új, a későbbiek során a mérnöki gyakorlatban is alkalmazható módszertani megközelítés első lépése lehet. Több éves kutatás eredményeinek feldolgozása során akár egy új mérnökgeológiai nomenklatúra bevezetése is valóra válhat. A projekt új adatokat szolgáltathat az Intézetben zajló építésföldtani kutatásokhoz (Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása), és lehetővé teszi az archív adatbázis adatainak szélesebb körű felhasználását. A geotechnikában talajnak nevezzük a földkéregnek azt a legkülső-rétegét, amelyre, vagy amelyben a mérnöki létesítményeket felépítjük/elhelyezzük, földművek építőanyagaként felhasználunk és a kölcsönhatás révén kihat az építmények állékonyságára, tartósságára és rendeltetésszerű használatára. A kötött talajokat a konzisztencia határaik alapján osztályozzák, mivel ezek viselkedésében az ezzel jól kifejezhető szemcse–víz kapcsolat dominál. A határokat plasztikus index vizsgálattal határozzák meg, melynek értéke szoros összefüggésben van a víztartalommal és az agyagásvány-összetétellel. A gyakorlati tapasztalat alapján elmondható, hogy a víztartalom mérésének pontossága helyenként megkérdőjelezhető, hiszen pl.: fúrási technológia, mintavétel, mintatárolás, vizsgálatig eltelt idő befolyásolhatja az eredményt. A szemcsés talajok esetén a szemeloszlás vizsgálat, a szerves talajok esetén pedig a szervesanyag-tartalom alapján történik az osztályozás, pedig a talajok általában egyszerre szemcsések, kötöttek és szervesek is. Magyarországon a kötött talajok osztályozásánál már korábban is vizsgálták külön-külön a plaszticitás összefüggését a szemeloszlással, az agyagásványos összetétellel, a szerves anyag tartalommal és a viselkedés változását utólagos karbonátos kezeléssel. Kérdés, hogy ezek a paraméterek együttesen, kiegészítve egy teljes spektrumú röntgendiffrakciós-, derivatográfos-, karbonáttartalom-, és pH-vizsgálattal, valamint a homokosabb minták esetén a durvább szemcseméret-tartomány koptatottság és szemcsealak-vizsgálatával, milyen összefüggésbe hozhatók a plasztikus index értékeivel, illetve tájékoztatást adnak-e a talaj várható viselkedésére vonatkozóan a plasztikus index meghatározása nélkül.

150

Termékek felsorolása: táblázat neve eredménytábla

leírás

rekord/ növekmény

az eredmények összefoglaló táblázata

mérés neve plasztikus index szemcse eloszlás karbonát tartalom humusz tartalom víztartalom pH röntgendiffrakció termoanalízis

db 50 50 50 50 50 50 50 50

dokumentum címe A konzisztencia határok vizsgálata az üledék szedimentológiai tulajdonságai alapján

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • A kutatáshoz szükséges magyar és angol nyelvű szakirodalom feldolgozása • Konzultáció a szakmai támogatókkal • Mintavételezés • Laborvizsgálatok Részeredmények: a szakirodalom összesítése Időszak Negyedév feladatai: • Mintavételezés • Laborvizsgálatok Részeredmények:


vizsgálati eredmények feldolgozása

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Mintavételezés • Laborvizsgálatok • Konzultáció a szakmai támogatókkal Részeredmények: terepi munka lezárása, vizsgálati eredmények feldolgozása Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Laborvizsgálatok • Konzultáció a szakmai támogatókkal vizsgálati eredmények feldolgozása, éves zárójelentés Részeredmények: elkészítése

151

(ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek (9.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 12,5 hó

Résztvevők

MFGI Udvardi Beatrix; Kónya Péter; Freiler Ágnes; Bertalan Éva; Dr. Kovács István János

Téma ismertetése: Az elmúlt években sikeresen határoztuk meg azokat az előkészítési módokat, amelyekkel az ásványkeverékek modális összetételének a meghatározása várhatóan a legkisebb spektrális zavarás mellett mehet végbe. Részletesen meghatároztuk a szemcseméret hatását a spektrumokra a leggyakoribb ásványos összetevőkkel kapcsolatban (kvarc, földpát és karbonátok). A részletes mennyiségi algoritmus kidolgozását elősegítendő 16 ismert összetételű keveréket készítettünk elő a referencia ásványok 63 mikron alá porított frakcióiból. Az elmúlt évben ezen keverékek spektrumainak első körben egyszerű mennyiségi kiértékelését végeztük el, amely során az egyes jellemző sávterületek/sávmagasságok és hozzájuk tartalmazó modális koncentrációk közötti összefüggést vizsgáltuk. Az eredmények arra utalnak, hogy már ez a viszonylag egyszerű megközelítés is arra utal, hogy a keverékek infravörös spektrumaiból igen jó mennyiségi információ nyerhető ki. Ebben az évben lényegesen összetettebb a nemzetközi irodalomban már alkalmazott kiértékelési eljárások (PCR és PLSR) adaptációját tervezzük, valamint elkezdjük ezen módszerek teljesítőképességének részletesebb elemzését is.

Termékek felsorolása: A referencia ásványok keverékeinek felhasználásával az Intézetben elérhető eszközök segítségével tervezzük a : főkomponens regresszió alkalmazását (PCR röviden) parciális legkisebb négyzetes regresszió alkalmazását (PLSR röviden) Ennek a munkafázisnak az eredménye egy MS Excel-re és Octav-ra alapozódó feldolgozási algoritmus, amelyet tetszőleges, ismert összetételű üledékek spektrumának felhasználásával kalibrálhatunk és használhatjuk ismeretlen összetételű üledékek modális összetételének meghatározására. A tanulmányokat előkészítendő a használt referencia ásványok (~15 db) ICP-MS és ICPOES mérését tervezzük, hogy azokról részletes háttér információ álljon rendelkezésre. Tervezzük a már elkészített 16 keveréken kívül további 15-20 keverék elkészítését, amelyben muszkovit és illit is jelen lenne, amely ásványi összetevők a jelenleg rendelkezésre álló keverékekben nem vagy csak néhányban vannak jelen. A fent kidolgozott kiértékelési algoritmusokat ezekre a keverékekre is tervezzük kiterjeszteni.

152

A kidolgozott PCR és PLSR módszereket a Geokémiai és Laboratóriumi Főosztályon már mért nagyobb számú (kb. 200) mintán tervezzük kalibrálni, majd alkalmazni ismeretlen minták összetételének meghatározására. Ehhez kapcsolódóan újra tervezzük mérni a dévaványai mérés alluviális anyagát (kb. 70 minta), mert ezek mérésére különböző analitikai feltételek mellett került sor az MTA TTK-n még évekkel ezelőtt. Ezzel a vésztői és dávaványai anyagokra egységes adatrendszer jönne létre, amely későbbi módszertani tanulmányok alapja lehet. A módszer teljesítőképességét vizsgálandó modellezni fogjuk, hogy a referencia ásványok spektrumaiból egyszerű lineáris kombinációval előállított, a mérthez legjobban illeszkedő számított spektrumok (egyenlettel [MatLab] és MonteCarlo szimulációval előállított) mennyire és miben térnek el a mért spektrumoktól. Ezen eltérések részletes elemzése lehetőséget teremt rá, hogy a módszer „teljesítőképességét” kvantitatívan is „mérni” tudjuk és meghatározzuk, hogy melyek azok az ásványok amelyek elemzésére jobban és melyek azok amelyek meghatározására kesébbé alkalmas az ATR-FTIR módszer. Az év folyamán 3 kézirat elkészítését tervezzük. Egy angol nyelvű tanulmányban a szemcseméret ATR-FTIR spektrumokra gyakorolt hatását elemeznénk. Egy másik angol nyelvű kéziratban a dévaványai és vésztői paraméter fúrások alluviális összletén végzett ATR—FTIR mérések eredményei alapján megvizsgálnánk, hogy a spektrumok mennyire alkalmasak a modális összetétel meghatározására valamint az egyes spektrális bélyegek használhatóak-e klímaindikátorként? Készítenénk egy magyar nyelvű tanulmányt is, ami a PCR és PLSR gyakorlati alkalmazását mutatná be ATR-FTIR spektrumok modális összetétel meghatározására. Az év folyamán folyamatosan mérjük az XRD vagy TA vizsgálatra beérkező, vagy kalibrációs szempontból ígéretesnek tűnő mintákat a kalibrációs és ATR-FTIR adatbázis bővítése céljából.

mérés neve ATR FTIR mérés ICP-OES ICP-MS XRD

db 350 15 15 30

egyéb (megnevezés, leírás) kéziratok

db 3

153

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: referencia ásványok ICP-OES és –MS mérése és kiértékelése, PCR algoritmus kifejlesztése, a szemcseméret hatást vizsgáló kézirat elkészítése Részeredmények:

főelem és nyomelem összetételek, kiértékelési algoritmus, 1 db kézirat, beérkező minták folyamatos ATR-FTIR mérése

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: PLSR algoritmus kifejlesztése, magyar nyelvű módszertani cikk elkészítése Részeredmények:

kiértékelési algoritmus, 1 db kézirat, beérkező minták folyamatos ATR-FTIR mérése

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 15-20 új ismert összetételű keverék elkészítése és ATR-FTIR mérése, amelyek muszkovitot és illitet is tartalmaznak; a PCR és PLSR módszerek teljesítőképességének vizsgálata szintetikus spektrumokkal Részeredmények:

új keverékek elkészítése és mérése, beérkező minták folyamatos ATR-FTIR mérése

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: dévaványai minták újramérése (kb. 70 db) az intézeti ATR-FTIR műszeren, PCR és PLSR módszerek kalibrációja a rendelkezésre álló mintákon, dévaványi és vésztői paraméterfúrások alluviális anyagán végzett ATR-FTIR vizsgálatának összefoglalása Részeredmények:

mérési eredmények, kalibráció meghatározása ismeretlen minták mérésének céljára, 1 db kézirat

154

A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata (11.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Bodor Emese Réka Emberhó-ráfordítás: 5 hó

Résztvevők

MFGI Bátori Ildikó, Bodor Emese Réka, Budai Zsófia, Makádi László, Hámorné Vidó Mária, Püspöki Zoltán, Sári Katalin

Téma ismertetése: A téma a 2015/11.1-es azonos című őslénytani alapkutatási téma folytatása. A 2016-os évi kutatások három fő témakörre koncentrálnának: Morfometriai metodikák az őslénytanban (a 2013/11.1-es projekt óta folytatólagos) - többváltozós adatelemzési eljárások kidolgozása és tesztelése változatos őslénycsoportokon Őskörnyezeti metodikák fluviális és mocsári rendszerekben (a 2013/11.1-es projekt óta folytatólagos): - integrált ősnövénytani, gerinces őslénytani és szedimentológiai vizsgálatok (komplex, multiproxy vizsgálatok) o Mintaterületek: Iharkút, Ajkai Kőszén Formáció és Mecseki Kőszén Formáció Voltak-e nagy kihalási események a szárazföldi növényvilágban (a 2015/11.1-es projekt őskörnyezeti részének specifikus bővítése) A földtörténet nagy kihalási eseményeit elsősorban tengeri üledékekben észlelték, és a tengeri élővilág diverzitásának drasztikus csökkenése rendelhető ezekhez. A későbbiekben a szárazföldi állatvilág vizsgálata is több nemzetközi tanulmány középpontjába került, melyekben szintén kihalási eseményeket detektáltak. A szárazföldi növényvilágra vonatkozóan irodalmi adatokon alapuló komplex adatbázisok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az első lépések egyike volt egy, Európa jura flóráira vonatkozó adatbázis összeállítása, elemzése, és publikációja (2015/11.1-es projekt keretében). A publikáció nemzetközi folyóiratban megjelent. Ezek az eredmények igazolták először ekkora területen, objektív, statisztikai módszerekkel, hogy a növényvilág változása sokkal szorosabban kötődik az őskörnyezethez, mint a tengerek élővilágát befolyásoló katasztrófa eseményekhez. Ezen eredmények előrevetítik, hogy a nagy kihalási események is másképp hatottak a növényvilágra, mint a tengeri szervezetekre. Stressz események vegetációja kerül általában elő a határesemény környékéről, ám az idő előrehaladtával megjelennek újra a kihaltnak vélt alakok. Ezeknek a folyamatoknak a pontosabb megértése szükséges ahhoz, hogy a jelenleg is zajló klímaváltozásban megérthessük az emberiség szempontjából is elengedhetetlenül fontos szárazföldi növényvilág várható reakcióit. - diverzitáselemzésekhez statisztikai tesztelési eljárások kidolgozásának megkezdése - perm-triász és triász-jura határok keresése hazai terrigén összletekben palinológiai és más biosztratigráfiai módszerekkel o Mintaterület: Mecsek

155

Termékek felsorolása: táblázat neve Eh_10a_pollen

leírás A pollen minták kiértékelését tartalmazó táblázat

rekord/ növekmény 50x5

dokumentum címe Az Eh-10A fúrás alsó szakaszának részletes szedimentológiai, szénkőzettani és ősnövénytani jellemzése. egyéb (megnevezés, leírás) Magyar nyelvű szakcikk 3 db (MFGI Évi Jelentésbe) • Badeni echinoideák taxonómiája • Ajkai Kőszén Formáció gerinces faunája • Mecseki Kőszén Formációt harántoló fúrások makroflórája témakörökben

db 3

Angol nyelvű, nemzetközi szakcikk 2 db beküldése

2

Magyar nyelvű konferencia előadás és absztrakt 2 db

2

Magyar nyelvű konferencia poszter és absztrakt 3 db

3



Kréta növényevő gerincesek lelőhelyéről ismert növényzettel kapcsolatos szakirodalmi adatok összegyűjtése, releváns szakcikk rész megírásának elkezdése Ajkai Kőszén Formációból előkerült gerinces maradványokról Évi Jelentés cikk írása Mecseki Kőszén Formációt harántoló fúrások makroflórájáról Évi Jelentés cikk írása Részeredmények: Időszak Negyedév feladatai:

1 angol nyelvű szakcikk ősnövénytani adatgyűjtése 2 magyar nyelvű szakcikk beküldése 2016. második negyedév

Kréta növényevő gerincesek lelőhelyéről ismert növényzettel kapcsolatos releváns szakcikk rész megírása Ajkai Kőszén Formáció Bocskor-árok környéki fúrásainak szedimentológiai áttekintése, vizsgálatra perspektivikus fúrások kiválasztása Mecseki terrigén perm összletekben ősnövény anyag keresése, klasszikus Oswald Heer-féle feltárás terepi azonosítása Iharkúti réteg szerint gyűjtött iszapolt anyag mikroszkópi válogatása Eh-10A fúrás alsó szakaszának vizsgálatának megtervezése

Részeredmények:

10 kiválogatott minta Terepi minták a Kővágószőlősi Homokkő Formációból 1 angol nyelvű beküldött szakcikk

156



Iharkúti ásatás Iharkúti réteg szerint gyűjtött iszapolt anyag meghatározása, kiértékelése, szakcikk írásának kezdete Ajkai Kőszén Formációból kutatásra kiválasztott fúrások rétegsorának és geofizikaigeokémiai jellemzőinek modern szemléletű újraértékelése Eh-10A fúrás alsó szakaszának vizsgálata, mintázása

Részeredmények:


1 angol nyelvű szakcikk vázlata Részletes fúrás leírás Begyűjtött pollen minták 2016. negyedik negyedév

Palinológiai és szerveskőzettani minták feltárása, vizsgálatának és kiértékelésének kezdete Ajkai Kőszén Formációt harántoló fúrásokban a Csehbányai Formáció iharkúti kibukkanásával izochron réteg kijelölése, ezekre vonatkozó dokumentáció, gyűjteményi anyag és adatbázisok alapján magminták keresése. A részletes további vizsgálatok irányainak kijelölése

Részeredmények:

50 kiértékelt pollen minta 10 elkészült szerveskőzettani minta Előzetes kutatási koncepció

157

Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában OTKA PD 104692 Projektvezető: Dégi Júlia Emberhó-ráfordítás: 9,6 hó

Résztvevők

MFGI Dégi Júlia

Téma ismertetése: A 2012. szeptember 1. és 2017. január 31. között időszakban megvalósuló hároméves futamidejű pályázat célja az Óbrennbergi Csillámpalában megjelenő szubmikrométeres léptékű fázisok és folyamatok azonosítása valamint termodinamikai modellezése után a Soproni-hegység pre-alpi és alpi metamorf fejlődéstörténetének kiegészítése és újraértelmezése. 2016-ban a pályázat harmadik (záró) évébe lép, melynek fő célkitűzése a kovács-árki andaluzit-biotit-sillimanit palákban található összetett kémiai zónásságot mutató gránát porfiroblasztok kialakulásának numerikus modellezése és az Oromvég-kőfejtőben található erős alpi felülírást mutató csillámpalák vizsgálata, illetve az összesített eredmények publikációja.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Gránát porfiroblasztok EBSD és nagyfelbontású EMPA vizsgálatakémiai zónásságának termodinamikai modellezése kristálytani orientáció, deformációk és szubmikrométeres Részeredmények: léptékű sajátságok leírása

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Gránát porfiroblasztok kémiai zónásságának termodinamikai modellezése Részeredmények: termodinamikai modell, konferencia előadás

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Oromvégi minták optikai mikroszkópos, FE-SEM és EMPA vizsgálata Részeredmények: OTKA időszaki jelentés, konferencia előadás

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Geotermobarometriai számítások és termodinamikai modellezés oromvégi mintákon, publikáció készítés Részeredmények: folyóiratcikk

158

Mezozoikumi gerincesek kutatása Magyarországon OTKA K 116665 Projektvezető: Makádi László (mint OTKA résztvevő) Emberhó-ráfordítás: 0,5 hónap

Résztvevők

MFGI Makádi László (0,5 hónap)

Téma ismertetése: Az OTKA K 116665 pályázat („Mezozoikumi gerincesek kutatása Magyarországon”, témavezető: Dr. Ősi Attila, befogadó intézmény: Magyar Természettudományi Múzeum) keretein belüli, 2016-2019 között négy évre tervezett kutatás középpontjában több különböző hazai mezozoikumi gerinces lelőhely terepi kutatása, illetve hazai (többek közt MFGI) gyűjteményekben található, eddig nem dokumentált leletanyag vizsgálata, korrelációja, és az eredmények publikálása áll. Hazánkban a mezozoikumi üledékes kőzetek nem bővelkednek gerinces állatok maradványaiban és a felső-kréta iharkúti, majd a triász korú villányi ősgerinces lelőhelyeken végzett részletes ásatásokig csak szórványleletek kerültek elő. Ilyen szórványleletek például az Olaszfalu határában az Alsóperei Bauxit Formációból az ifj. Noszky J. által gyűjtött alsókréta gerinces maradványok, melyek az MFGI Gyűjteményében találhatók. A pontos lelőhely, a gyűjtés körülményei azonban továbbra is ismeretlenek. A tervezett terepbejárás segíthet ezeket tisztázni, az esetleg újonnan előkerülő leletek pedig további publikációk alapjául szolgálhatnak. A felső-kréta Ajkai Kőszén Formációból eddig előkerült gerinces leletek (továbbá ízeltlábúakat tartalmazó borostyánok) részben szintén az MFGI gyűjteményében vannak. Nemrégiben Ősi Attila megtalálta a formáció felszíni kibúvását, és a begyűjtött mintákból sikerült gerinceseket iszapolnia. Így a tervezett terepbejárás szintén új adatokkal, jövőbeli publikáció alapjául szolgáló előzetes eredményekkel kecsegtet, továbbá szintén segíti az MFGI gyűjteményében levő anyag korrelációját és pontosabb dokumentálását. A villányi triász korú gerinces lelőhely esetében igaz, hogy a jelenlegi feltárások közül a gazdagabb 2012-ben került felfedezésre, az MFGI gyűjteményébe azonban már a 20. század elején (ifj. Lóczy L.), majd az 1980-as években (Rálischné Felgenhauer E., Detre Cs.) kerültek be a Templom-hegyről triász korú csontmaradványok. Így az OTKA projekt keretein belüli kutatások ez esetben is szervesen kapcsolódnak az MFGI gyűjteményének anyagához. A kutatómunka során várható a Gyűjteményben található, eddig egyáltalán nem, vagy csak kevéssé dokumentált mezozoikumi gerinces szórványanyag rendezése (meghatározás, leltározás, konzerválás) és publikálása külsős és MFGI kollégákkal közösen. Ezeknek az anyagoknak a rendezése és publikálása nem csak mint termékek fontosak, hanem véleményem szerint tovább növelik az MFGI közmegjelenéseinek a számát mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos közösség előtt. Emellett tapasztalataim szerint a témakör nagyközönség előtti népszerűsége miatt az esetleges interjúk, ismeretterjesztő előadások az MFGI irányában pozitív sajtóvisszhangot válthatnak ki. A pályázat keretein belül végzendő kutatómunka jelentős mértékben átfedne az MFGI-n belül végzett, a Gyűjteménnyel kapcsolatos alapfeladataimmal. Az alapfeladatokon kívül a kizárólag a nevezett pályázatra fordítandó idő során terepi felvételezést végeznék, valamint konferencián szeretnék részt venni. A terepbejárások és a konferencián való részvétel költségei az OTKA pályázat keretéből kerülnének kifizetésre. (Ebből a pályázatból bevételem nem származik.) Projekteredmények: Gyűjteményrendezés, publikálás, előadások tartása, adatösszegzés, javítás.

159

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév - Kifejezetten mezozoikumi szórvány gerincesek rendezése, vizsgálata az MFGI Gyűjteményében (2 nap) - Rendezett gyűjteményi részek, előzetes eredmények Részeredmények: publikációhoz Időszak 2016. második negyedév - Poszter elkészítése az Őslénytani Vándorgyűlésre (1 nap) - Részvétel a 19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen (4 nap, 2016. május vége, Kozárd) - Részvétel terepbejárásban: Ajka (Ajkai Kőszén Fm.), az időpont még bizonytalan (2-3. negyedév: 1 nap) - Poszter: 1 db magyar nyelvű (19. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés) Részeredmények: - Előzetes eredmények kutatási koncepció kialakításához, MFGI gyűjteményben levő Ajkai Kőszénből származó gyűjteményi anyaghoz járulékos adatok Időszak 2016. harmadik negyedév - Részvétel terepbejárásban: Olaszfalu (Alsóperei Bauxit Fm.), az időpont még bizonytalan (2-3. negyedév: 1 nap) - Részvétel ásatáson: Villány (triász gerincesek), az időpont még bizonytalan (2-3. negyedév: 5 nap) - Előzetes eredmények kutatási koncepció kialakításához, Részeredmények: MFGI gyűjteményben levő Alsóperei Bauxitból, ill. Villányból származó gyűjteményi anyaghoz járulékos adatok (

160

FÖLDTANI VESZÉLYEK MEGELŐZÉSE a) A

FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁSOK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE, KARBANTARTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE, A NYILVÁNTARTOTT TERÜLETEK HELYSZÍNI REAMBULÁCIÓJA

Földtani veszélyforrások vizsgálata, reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja (7/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Marsi István




Résztvevők

MFGI Zilahi–Sebess László, Taller Gábor,Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila,Tanács Gábor, Tildy Péter, Rádi Károly, Sőrés László, Füsi Balázs, Deák Zsuzsa Villő, Marsi István, Koloszár László, Bereczki László, Markos Gábor, Andó Anita, Bodnár Nikolett, Halupka Gábor, Németh András, Vikor Zsuzsanna, Angyal Jolán, Hegyiné Rusznyák Éva, Kőbányai Péter, Vad Altanceceg, Varga Bálint, Gál Nóra, Jerabek Csaba, Beke Zsuzsanna, Besnyi Anikó

Téma ismertetése: A földtani veszélyforrások vizsgálata c. projekt több, nagyrészt egymásra épülő részterületet ölel fel. A projekt keretében elvégzendő feladatok egyik lényegi egysége a különböző földtani veszélyforrás adatok friss, országos adatrendszerének kialakítása. Ez a téma a különböző hatóságoknál, szervezeteknél fellelhető archív felszínmozgás adatok gyűjtését, adatainak feldolgozását, egységesítését, szabványosítását, bevitelét az Országos Felszínmozgás Kataszterbe, továbbá szakmai tartalmuk terepi ellenőrzését, felülvizsgálatát, az MBFH felé történő — részben GIS alapú — adatszolgáltatást, nyilvános részének INTERNET-es közzétételét foglalja magába. A 2010-től kezdődően létrehoztuk az Országos Felszínmozgásos Katasztert, a földtani veszélyforrások térinformatikai (GIS) nyilvántartását, az INSPIRE direktíva útmutatásait követve. Az így létrehozott nyilvántartást elérhetővé tettük mind a témával foglalkozó MFBH-MFGI munkatársakkal (belső adatszolgáltatás), mind pedig a társadalom számára (külső adatszolgáltatás). A nyilvántartott adatok teljessége és naprakészsége érdekében megkezdtük az érintett területek terepi felülvizsgálatát (reambuláció) és az egyéb helyeken nyilvántartott (Vis Maior jegyzőkönyvek, alábányászott területek, stb.) adatok körének felmérését és integrálását is a kataszterbe. A 2014-es évben begyűjtöttük a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése Jegyzőkönyveit, az MGSZ Dél-Dunántúli Területi Hivatalától az irattári szakvéleményeket, az Országos Pince és Partfal Veszélyelhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyveit, valamint kaptunk adatokat a Magyar Közút Nonprofit ZRT-től, továbbá sikeresen felvettük a kapcsolatot a MÁV Híd és Alépítményi Osztályával a tőlük beszerezhető adatok reményében. Ezeknek az új adatoknak folytatjuk a feldolgozását és a releváns információnak a kataszterbe illesztését.

161

A projekt keretein belüli módszertani kutatások — arra alkalmas mintaterületeken — egyrészt a különböző földtani veszélyforrások, lejtőmozgások határainak, típusainak, mozgástörvényeinek modern, térinformatikai keretek közötti vizsgálatát, prognózisát célozzák. Erre építve vizsgáljuk az alkalmazott földtani információk feldolgozásának, átadásának azokat a formáit, melyek támogatni tudják a veszélyeztetett térségek területhasználati-, építési hatósági döntéseit, nagylétesítmények mérnöki tervezését is. A módszertani kutatások első témája a balatoni magaspartok felszínmozgásainak vizsgálatát, azok veszélyeztetettségi kategorizálását, a második egy veszélyeztetett dombvidéki térség tematikus építésföldtani szempontú feldolgozását foglalja magába. 2016 folyamán kiemelt figyelmet fordítunk az INTERNET-es térképi és adatszolgáltatási felület fejlesztésére, ill. a belső adatfeldolgozáson alapuló térképi értékelő, elemző felület fejlesztésére, különös tekintettel a földtani alapú természeti kockázati zónákra és a területhasználati különbségekből fakadó veszélyeztetettségre. Adatrendszerek fejlesztése, reambuláció 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás (résztéma vezető: Rádi Károly)  A digitális katasztert a felmerülő problémák és igények függvényében (külső-belső adatszolgáltatások) javítjuk.  A 2015 folyamán egységesített NRZ-szótárakon és átalakított szerkezetű, folyamatosan frissülő adatok alapján fejlesztjük a külső felhasználók és a belső feldolgozás számára a WFS-szolgáltatást.  Fejlesztjük a WFS-szolgáltatásra támaszkodó WEB-es térképi felületet.  Folytatódik a kataszteri adatok szolgáltatása a reambulációs munkához, frissített adatok betöltése az adatbázisba. 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása (résztéma vezető: Rádi Károly)  Vis-Maior jegyzőkönyvek (Országos Pince és Partfal Veszélyelhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyvei) Zala megye, ill. Fejér megye (34 db DOC) adatainak rögzítése a kataszterben.  Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése Jegyzőkönyvek érintett adatkörök felmérése és Baranya megye, ill. Zala megye adatainak (49+20 db scannelt PDF) leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és XSL konverterek készítése. Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  MGSZ Dél-Dunántúli Területi Hivatalától beszerzett irattári szakvélemények adatköreinek felmérése és a Baranya megye (34 db scannelt PDF és 28 db DOC) adatainak leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és XSL konverterek készítése. Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  Magyar Közút Nonprofit ZRT-től beszerzett adatok felmérése, adatok leképezése az ALFA–NRZ adatmodellre. Prototípus XML fájok és xsl konverterek készítése (Sőrés L.). Adatkonverzió és adatfeltöltés a kataszterbe.  Tolna megye területén megkezdjük a kataszteri lapokhoz kapcsolódó területi információk feldolgozását. 3.) Megyei szintű reambuláció (résztéma vezető: Koloszár László)  Az előző évek tapasztalatai alapján 2016 első és második negyedévében befejezzük a Dél-Somogy megyei földtani veszélyforrások adatbázisa alapján 2015 évben reambulált terület felülvizsgálatát, pontosítását.  A GOOGLE Map űrfelvételek és DTA-50 domborzatmodell adatainak együttes értékelésével eróziós-akkumulációs felszíni folyamatelemzést végzünk D-Zala területén.  2016 folyamán a Dél-Zala megyei terület (mintegy 40 esemény) reambulációját végezzük el az összes 2015-ig ismert felszínmozgási adatok alapján.

162

 A terepi ellenőrzéshez az MFGI kéziratos térképei mellett — az űrfelvétel és DDM együttes elemzés adatait is felhasználjuk.  A résztéma keretében végezzük az év folyamán az országban esetlegesen bekövetkező felszínmozgások szakmai vizsgálatát is. Mintaterületeken végzett módszertani kutatások 4.) Balatoni magaspartok vizsgálata (résztéma vezető: Marsi István)  A magaspart-vizsgálatok kialakított módszere szerint 2016-ban egy új mintaterület felülvizsgálatát és értékelését kezdjük meg Balatonboglár környezetében. A megközelítőleg 1 db 10.000-es EOTR szelvényt lefedő területen elvégezzük a szeizmikus és geoelektromos méréseket, vízvizsgálatokat és terepi ellenőrzést. Az adatok alapján előkészítjük a mintaterület földtani veszélyeztetettségi térképsorozatát.  2016-ban folytatjuk a 2010-14-es balatoni magasparti mintaterületek helyi, regionális döntéstámogató GIS-rendszerének fejlesztését a 2015 folyamán egységesített térinformatikai környezetben. A projekt keretében begyűjtött terepi, geofizikai és laboratóriumi adatok, eredmények értékelésével, nemzetközi példák felhasználásával fejlesztjük a földtani veszélyeztetettségi szakértői rendszert. 5.) Dél-dunántúli mintaterület (résztéma vezető: Marsi István)  Az üveghutai minta területről készült földtani és metszet térképek és terepi észlelések alapján pontosítjuk a terület földtani modelljét a Paksi Lösz Formációt, a Tengelici Formációt, ill. a pannon formációkat tagoló rétegtani egységekkel.  Az elemzési területen folytatjuk a 2015 során egységesített adatsorok földtani modellbe illesztését.  Az 1:10.000-es léptékű térmodellbe épített adatok segítségével vizsgáljuk a negyedidőszaki rétegkorrelációs egységek térbeli kifejlődését.  A Jewel Suite 3D modellező program segítségével a területre készített földtani modellt az Üveghutai mintaterületen készült mélyfúrás geofizikai mérések (természetes gamma, ellenállás, mágneses szuszceptibilitás, sűrűség, természetes potenciál) és laborvizsgálatok eredményeit (szemcseméret, nyomelem, izotóp vizsgálatok, stb…) úgynevezett property modeling keretében kiterjesztünk és ezzel az egyes képződményeket a modell felbontásán belül kőzetfizikai paraméterekkel ruházunk fel. Adatmegjelenítés, térképi értékelő, elemző felület fejlesztése  2016 folyamán a Geoinformatikai főosztállyal együttműködve megszervezzük a 2015 folyamán kialakított VFS szolgáltatási tartalom támogatásával a külső és belső felhasználók számára a projekt eredményeihez való kényelmesebb hozzáférést.  Fejlesztjük a veszélyforrás adatbázisra támaszkodó térképi értékelési, megjelenítési lehetőségeket  Fejlesztjük a veszélyforrás adatok értelmezését támogató országos, vagy megyei térképi tematikákat.  A felhasználók számára a kataszteri lapok mellett elérhetővé tesszük a 2015-ös megyei reambulációkról készített leírásokat és fényképeket is.  Az adatok bevitelét, feldolgozását a lehetőségeink szerint harmonizáljuk az INSPIREkövetelményekkel.  Az INSPIRE szolgáltatások az Annex III Natural Risk Zones témakörben 2016-os feladatok: Kockázati zóna (RiskZone), Veszélyzóna (HazardArea), Megfigyelt esemény (ObservedEvent), Veszélynek kitett objektum (ExposedElement) fogalmak és a fogalmak mögötti adattartalom tisztázása, tematikus szintek kiválasztása, térinformatikai feldolgozása, tesztelése. A felsorolt rétegekre INSPIRE kereső (CSW), megjelenítő (WMS) és letöltési szolgáltatások (Atom feed) indítása az egyéb résztémák által elkészített adattartalom (meredekség, görbület, területhasználat

163

adatrendszerek GIS feldolgozásából született adatrendszerek) függvényében. Minimum: Megfigyelt események.  Események nagyság idő és típus szerinti osztályozási rendszerének kidolgozása. Termékek felsorolása: 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás (résztéma vezető: Rádi Károly) • A kataszter folyamatos javítása (üres cellák feltöltése, helyesírás, tartalmi hibák) • WFS szolgáltatások fejlesztése (MBFH és belső feldolgozás számára) • Térinformatikai adatszolgáltatás az MBFH részére, a frissülő Országos Felszínmozgás Kataszter adatai alapján • Reambulációs leírások és fotódokumentáció adatbázisba történő bevitele, felhasználói megjelenítése 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása (résztéma vezető: Rádi Károly) • Zala megye ill. Fejér megye (34 db DOC) Partfalbizottsági jegyzőkönyveiből (Vis maior) az ALFA adatmodell elemeinek megfelelő tartalom kataszterbe illesztése • MGSZ Dél-Dunántúli Területi Hivatalától beszerzett irattári szakvélemények adatköreinek felmérése és a Baranya megye (34 db scannelt PDF és 28 db DOC) adatainak leképezése az ALFA-NRZ adatmodellre, ill. az ALFA adatmodell elemeinek megfelelő tartalom kataszterbe illesztése • Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Partfalak Supervisori Ellenőrzése Jegyzőkönyvek Baranya és Zala megyei adatlapjaiból (49+20 db scannelt PDF) az ALFA adatmodell elemeinek megfelelő tartalom kataszterbe illesztése • Magyar Közút Nonprofit ZRT-től kapott anyagból a releváns adatok feltöltése a kataszterbe. • Tolna megyei területi adatok felmérése, előfeldolgozása 3.) Megyei szintű reambuláció (résztéma vezető: Koloszár László) • Dél-Zala földtani veszélyforrás adatbázis reambulálásának befejezése, felújított adatbázis. • Dél-Zala megyei távérzékelési értékelés elkészítése (GIS-feldolgozás). • Zala megye D-i része földtani veszélyforrás adatbázisának terepi felmérésének elkezdése, rögzítése. Az adatbázis véglegesítése a következő év első felében történik meg. • Dél-Zala megyei reambulációs leírások és fotódokumentáció 2016-ban feldolgozott részének elkészítése, adatbázisba történő bevitele. 4.) Balatoni magaspartok vizsgálata (résztéma vezető: Marsi István) • Kiegészítő vízmintavételezés (sekélyfúrásokból), vízelemzés, értékelés (adatok bevitele a részprojekt GIS-rendszerébe + részjelentés) • Balatonboglár mintaterület vízföldtani vizsgálata —Vízföldtani mérések a balatoni magaspartok területen és azok mozgásveszélyeztetettségi szempontokból való kiértékelése, az adatok bevitele a részprojekt GIS-rendszerébe + részjelentés • Balatonboglár mintaterület geofizikai vizsgálata — A mérések pontos számát a terepi felvételezés során felvetődő, vizsgálandó szakmai kérdések határozzák meg (előzetes becslés szerint: geoelektromos vonal kb. 1,5 km; szeizmikus vonal kb. 200 m.). — Az elvégzett geofizikai mérések Arc-GIS rendszerbe történő beillesztése, a Balatoni magaspartok részprojekt térmodelljében történő értékelése + részjelentés

164

• • •

•

Földtani reambuláció (terepi leírás és fotódokumentáció). Terepmodell a balatoni magasparti mintaterületekhez (kb. 16 km2; 1: 10.000) Balatonboglár mintaterület földtani veszélyeztetettségi térképsorozat előkészítése — Digitális domborzatmodell — Lejtőkategória értékelés — Lejtőgörbület értékelés Balatonfői mintaterület szakértői rendszer fejlesztése (GIS-feldolgozás)

5.) Dél-dunántúli mintaterület (résztéma vezető: Marsi István) • Paksi Lösz Formáció horizont szintű rétegtani egységeinek térmodellbe illesztése. • Pannóniai, Tengelici és Paksi formációk modelladatainak szelvények szerinti ábrázolásai • Mért geofizikai és származtatott adatok térbeli megjelenítése Adatmegjelenítés, térképi értékelő, elemző felület fejlesztése • A veszélyforrás adatok WFS szolgáltatásának kialakítása a 2015-ben meghatározott tartalom szerint, külső felhasználók számára (WEB-es megjelenés). • Veszélyforrás adatok térképi hátterének fejlesztése külső felhasználók számára (GISfeldolgozás). • A veszélyforrás adatok WFS szolgáltatásainak kialakítása a 2015-ben meghatározott tartalom és adatszerkezet szerint, belső felhasználók számára (GIS-feldolgozás). • Veszélyforrás adatok térképi hátterének fejlesztése belső felhasználók számára (GISfeldolgozás). • Veszélyeztetett területek térinformatikai alapozása (tematika összeállítása, tesztelése, GIS-feldolgozás). • Természeti kockázati zónák térinformatikai rendszerének alapozása (tematika összeállítása, tesztelése, GIS-feldolgozás). • Veszélyforrás események területi csoportosítása, időbeli, és tartalmi osztályainak kidolgozása, országos és megyei megjelenítése (1:500.000-es és 1:100.000-es ARC GIS layout-ok) Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Digitális terepmodellek építése, archív földtani térképek, légifelvételek georeferálása (Balatoni magaspartok, balatonboglári terület) • D-somogyi kataszter ellenőrzése • Zala megye Partfalbizottsági jegyzőkönyveinek feldolgozása • Zala megye Supervisor jegyzőkönyveinek feldolgozása • D-zalai terület archív felszínmozgások leválogatása, 1980 utáni adatok gyűjtése, feldolgozás megkezdése, a korábbi kéziratos, ebben a témában az adattárban fellelhető térképek összegyűjtése • Magyarország "Földtani Veszélyforrás térképrendszere" (FVF) országos, megyei és helyi nézeteinek fejlesztése • Belső WFS szolgáltatások fejlesztése tesztelése • Természeti kockázati zónák és veszélyeztetett területek meghatározásával kapcsolatos szakirodalmi áttekintés, a projektben alkalmazható tartalmi tematika összeállítása  Aktualizált felszínmozgás kataszter Részeredmények:  NRZ-fájlok (Zalai Partfalbizottsági jegyzőkönyvek)  NRZ-fájlok (Zalai Supervisor jegyzőkönyvek)

165

    

1 db terepmodell+georeferált állományok D-Zala (reambulálandó terület munkatérképe) 3 db WFS szolgáltatás Szakirodalmi lista Előzetes tematikus jelkulcsok (Risk Zone, Hazard Area)

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Fejér megye Partfalbizottsági jegyzőkönyveinek feldolgozása • Baranya megye Supervisor jegyzőkönyveinek feldolgozása • Külső WFS szolgáltatás kialakítása, tesztelése • Külső WEB-es térképi támogatás tartalmi fejlesztése, tesztelése • Belső WFS szolgáltatások fejlesztése, tesztelése • Természeti kockázati zónák és veszélyeztetett területek előzetes térinformatikai kialakítása (országos feldolgozás) • Megyei terepi ellenőrzés megkezdése (Dél-Zala) • Földtani terepbejárás, geofizikai mérések, vízföldtani vizsgálatok elkezdése (Balatonboglár) • DDM-elemzés (Balatonboglár) • D-zalaii terület távérzékelési munkák megkezdése • 3D modellépítés folytatása (D-Dunántúl) • Laboradatok mélységegyeztetése, származtatott adatállományok generálása (DDunántúl)  Aktualizált felszínmozgás kataszter  NRZ-fájlok (Fejér megyei Partfalbizottsági jegyzőkönyvek)  NRZ-fájlok (Baranya megyei Supervisor jegyzőkönyvek)  Előzetes terepi dokumentáció (D-Zala)  Lejtőkategória és lejtőgörbület értékelés (Balatonboglár) Részeredmények:  Előzetes 3D modell és generált adatállományok (DDunántúl)  1db külső WFS szolgáltatás  Országos WEB-es térképi támogatás tartalmi kialakítása  3 db belső WFS szolgáltatás  Kockázati zóna és veszélyeztetett területek országos szintű előfeldolgozása Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Baranya megyei Irattári szakvélemények jegyzőkönyveinek feldolgozása • Külső WFS szolgáltatás kialakítás véglegesítése • Külső WEB-es térképi támogatás tartalmi fejlesztése, tesztelése • Természeti kockázati zónák és veszélyeztetett területek előzetes térinformatikai kialakítása (országos feldolgozás) • D-zalai terület távérzékelési munkák befejezése • Megyei terepi ellenőrzés befejezése (Dél-Zala)

166

•

Földtani terepbejárás, geofizikai mérések, vízföldtani vizsgálatok befejezése (Balatonboglár) • Hazard Area tematikus tesztelés (Balatonfő) • Földtani veszélyeztetettségi térképsorozat szerkesztés megkezdése (Balatonboglár) • 3D modellépítés, modellezés megkezdése (D-Dunántúl)  Aktualizált felszínmozgás kataszter  NRZ-fájlok (Baranya megyei Irattári szakvélemények)  Típusonként, megyénként rendezett közúti adatok  1 db tesztelt külső WFS szolgáltatás  Országos WEB-es térképi támogatás tartalmi kialakítása (folytatás)  3 db tesztelt belső WFS szolgáltatás Részeredmények:  Kockázati zóna és veszélyeztetett területek országos szintű előfeldolgozása  D-Zala távérzékelési értékelése 1:100.000 (GISértékelés)  Előzetes terepi, geofizikai, vízföldtani adatok (Balatonboglár)  Előzetes földtani alapadat térkép (Balatonboglár) Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • A kataszter folyamatos javítása, karbantartása • Megyei terepi adatok feldolgozása (D-Zala) • Natural Risk Zone adatok tematikus tesztelése (Balatonfő) • Geofizikai mérésék kiértékelése, adatok Arc GIS rendszerbe illesztése (Balatonboglár) • Vízföldtani mérésék kiértékelése, adatok Arc GIS rendszerbe illesztése (Balatonboglár) • Földtani leírások elkészítése (Balatonboglár) • Földtani veszélyeztetettségi térképsorozat szerkesztés megkezdése (Balatonboglár) • 3D modellezés folytatása (D-Dunántúl) • Tömegmozgások időbeli osztályba sorolt ábrázolása országos és megyei nézetben • Országos Földtani Veszélyforrás Térképrendszer aktualizálása • MBFH 2016 évi adatszolgáltatás véglegesítése • Jelentéskészítés  Aktualizált felszínmozgás kataszter  Megyei terepi dokumentáció és földtani részjelentés (D-Zala)  Balatonfői terület tematikus tesztelési eredményei  Földtani leírás, geofizikai, vízföldtani részjelentések (Balatonboglár)  3D modell – 1:10.000-es negyedidőszaki szelvények (D-Dunántúl) Részeredmények:  1:100.000-es felszíni eróziós folyamatok és sekélyfúrás adatok térképi beillesztése (D-Zala)  1-1 db 1:500.000-es országos és 1:100.000-es megyei tematikus térkép (tömegmozgások osztálybasorolása)  Országos Földtani Veszélyforrás Térképrendszer (2016-ös frissített adatokkal és fejlesztésekkel)  MBFH adatszolgáltatás előkészítése  2016 évi jelentés

167

A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés (8/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Halupka Gábor




Résztvevők

MFGI Demény Krisztina, Pálfi Éva, Jerabek Csaba, Nagy Péter, Tóth György, Jákfalvi Attila, Pócsik Attila, Taller Gábor, Tildy Péter, Angyal Jolán, Vad Altanceceg, Varga Bálint, Halupka Gábor

Téma ismertetése: a.) hidrogeológiai résztéma A kitűzött cél a rendelkezésre álló adatokból olyan értelmezés levezetése, amely rávilágít csapadék-eloszlás, a felszín alatti vizek helyzete, a Duna vízjárása és a felszínmozgások közötti összefüggésekre. Ennek egyik lehetséges eszköze az adatok – a vízföldtani szerkezet, a vízszintmérések, a dunai vízjárás és csapadék idősorok, valamint a felszínmozgások adatainak egységes szemléletű, függvényanalízis módszerével történő elemzése. Másik, ettől gyakorlatilag független módszer a vízháztartás numerikus modellezése és a modell eredményeinek a felszínmozgási adatokkal való összevetése. A vázolt cél elérésének alapfeltétele volt a mindkét módszert kiszolgáló alapadat rendszer kiépítése. A 2015. év folyamán elkészültek a betervezett földtani szelvények, amelyekre támaszkodva a térség vízföldtani szerkezetének, s így viselkedésének leírása, tisztázása elérhetővé vált. A fentiek alapján 2016-ra a vízföldtani felépítés és az áramlási, vízháztartási viszonyok felderítését, valamint a vízháztartás és a felszínmozgások összefüggéseinek vizsgálatát, a numerikus modellezés adatigényének áttekintését, s így egy frissített koncepcionális modell meghatározását, a numerikus modellbe bemenő adatok összegyűjtését tűzzük ki célul. A tervfeladat a következőket tartalmazza: • Koncepcionális modell felújítása a meglévő, elérhető adatok alapján. • A vízháztartás paramétereinek és a partfal állékonyságnak együttes elemzése. • Terepi mérések folytatása a felszínmozgással érintett területeken. A kutatással feldolgozott területeken bekövetkező felszínmozgások dokumentálása. Az eddigi mérések feldolgozása, értelmezése a bekövetkezett felszínmozgások ismeretében. b.) geofizikai résztéma A 2014-ben végzett vizsgálatok eredményei alapján a felszínmozgás szeizmikus monitoring módszerek közül perspektivikusnak ítéltük a tomográf mérések egy speciális feldolgozását, a megfelelő leválogatás után képezett reflexióerősség szelvényezést. Az idei év során az alkalmazhatóság vizsgálatára a kulcsi tesztterületen végeztünk méréseket. E mérésekkel egy teljes felszínmozgás ciklust kívántunk követni, hogy a korábban észlelt anomáliák megjelenését korrelálhassuk a csúszások megjelenésével. Sajnos a méréseket nem lehetett kiértékelni, mert a kiválasztott tesztterületen olyan műszaki beavatkozásokat végeztek, amik az eredmények kiértékelését lehetetlenné tették.

168

2016-ban újabb területen kíséreljük meg az idénre tervezett vizsgálatokat. Ezúttal olyan tesztterületet választunk, amely lakott területektől távol helyezkedik el, így kizárható, hogy olyan geotechnikai célú beavatkozások történjenek, amelyek a mérési eredmények kiértékelését megakadályozzák. A tervfeladat a következőket tartalmazza: • A kiválasztott területen a tereplépcsőre merőleges állandósított szeizmikus vonal felvétele • 4 alkalommal szeizmikus mérések végzése (ütemezés a kihullott csapadékmennyiség függvényében) • Adatfeldolgozás, kiértékelés A mérés célja annak meghatározása, hogy a dunaszekcsői területen tapasztalt anomáliák a felszínmozgásos folyamat mely fázisában detektálhatók egyértelműen más területen is. Amennyiben az anomália a felszínen látható elválási felület megjelenése előtt megjelenik a felvételeken, a módszer a gyakorlatban is kipróbálható. c.) A projekt eddigi eredményeinek, termékeinek egységes rendszerbe (adatbázisba) integrálásának előkészítése, adattal történő támogatása, a később konkretizálódó elvárások alapján. Termékek: 200-300 db terepi vízszint és helyszíni fiziko-kémiai paraméter mérésével, továbbá max. 10-12 újabb észlelőpont [kút] bevonásával keletkező friss terepi, valamint archív adatokra támaszkodó felújított, a dunaújvárosi területrész 2010-2014 közötti időszakának áramlási rendszerére vonatkozó koncepcionális modell meghatározása. Ez lesz a felépítendő numerikus modell „mozgástere”, azaz a már értelmezett adatés peremfeltétel-halmaz a numerikus modell igényeire szabva, „modellezési potenciál”. A kiindulási adathalmaz tárhelye a GeoBank fúrási adatbázisa, a földtani szelvények és a GeoBank idősor adatbázisa. 11 db, vízszintadatokkal kiegészített földtani szelvény Dunaújvárosra; 1 db, hasonló szelvény a Dunaújváros és Táborállás közötti területre, valamint legalább 1 db vízföldtani szelvény Táborállás területére. Esetlegesen mutatkozó, friss felszínmozgások fotódokumentálása, amennyiben az esemény ténylegesen észlelhető, és/vagy helyszíne elérhető, továbbá szakmai szempontból perspektivikus a mozgási folyamat észlelésének megkezdése. Termék: eseményenkénti fotódokumentáció és a földrajzi helyzet rögzítése. 4 db kiértékelt és értelmezett szeizmikus reflexióerősség szelvény-gyűjtemény, és ezek értelmezését tartalmazó 1 db dokumentáció. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Terepi hidrogeológiai mérések folytatása. Az archív felszín alatti vízállás idősorok adatbázisában hibakeresés, validálás célú adatelemzés. A földtani szelvények mentén talaj- és rétegvíz szintek megállapítása jellemző időszakokra. A vízszint és víznyomás változások alapján a földtani felépítés és a vízháztartás ellentmondásmentes értelmezése a Geoinformatikai Főosztály segítségével. Kiszállások várható száma 2 alkalommal 2 ember. • A rendelkezésre álló adatok használhatóságának áttekintése a tervezett hidrodinamikai modell szempontjából. Ezzel kapcsolatban egy frissített koncepcionális modell meghatározása. • Terepi vonal kialakítása és alapmérés Kulcson, adatfeldolgozás. Kiszállások várható

169

száma 2 alkalommal 2-4 fő • • Részeredmények: •

Vízföldtanilag értelmezett földtani szelvényhálózat. A tervezett hidrodinamikai modell adatigényének meghatározása egy koncepcionális modell keretében. Szeizmikus vonal állandósítása (irtással)

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Terepi mérések folytatása, kiszállások várható száma: 3 alkalommal 2 ember, 1 alkalommal 3 ember. Megbízható archív észlelési adatok és a különböző víztartó rétegek elterjedése és nyomásviszonyai alapján talaj- és rétegvíz szinttérképek a mozgási események időszakára. • A modellezéshez esetlegesen hiányzó adatok pótlása. • Terepi mérések Kulcson, adatfeldolgozás. Kiszállások várható száma 2 alkalommal 4 fő • Vízszint térképek sorozata, első változatok: 2-3 időszakra vonatkozó 2-3 szinttérkép Részeredmények: • Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség szelvények Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Terepi mérések folytatása, kiszállások várható száma: 3 alkalommal 2 ember, 1 alkalommal 3 ember. A szelvények és a szinttérképek véglegesítése az értelmezés megalapozása. • A modellezéshez esetlegesen hiányzó adatok pótlása. • Terepi mérések Kulcson, adatfeldolgozás. Kiszállások várható száma 1 alkalommal 4 fő • Adatfeldolgozás, kiértékelés: A reflexióerősség szelvény anomáliáinak összevetése a felszínmozgási folyamat előrehaladásával (Kulcs) • Vízföldtanilag feldolgozott földtani szelvények, és vízadó rétegekre érvényes potenciálszint térképek a mozgási események időszakára. • A tervezett numerikus modell bemenő paramétereiként szolgáló adatok rendelkezésreRészeredmények: állása. • Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség szelvények • A látható felszíni deformációk és a számszerűsített anomáliaértékek időbeli megjelenése és változása Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Terepi mérések folytatása, kiszállások várható száma 2 alkalommal 2 ember. A vízföldtanilag feldolgozott földtani szelvények, és vízadó rétegekre érvényes potenciálszint térképek alapján a terület vízháztartásának időbeli alakulása és a potenciális mozgásveszélyek együttes leírása. • A modellezéshez összegyűjtött, bemeneti adatok, a modell várható viselkedésének áttekintése. • Összefüggéseiben feldolgozott vízháztartási és felszínmozgási események leírása, ezek Részeredmények: összefüggéseinek elsődleges feldolgozása. • A numerikus modelltől várt eredmények megfogalmazása.

170

Meglévő pincetérképek térinformatikai feldolgozása (24/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Müller Tamás




Résztvevők

MFGI Jánkfalvi Attila, Törös Endre, Jencsel Henrietta, Hegyiné Rusznyák Éva, Angyal Jolán

Téma ismertetése: Az országban számos intézmény, vállalat stb. készített pincetérképeket. A jelenlegi állapotukban (papírállomány, különböző helyeken tárolt) nehezen alkalmazhatóak, miközben tudjuk, hogy számos építésföldtani problémát okoznak folyamatosan. A pincetérképek szisztematikus begyűjtése, lajstromozása, georeferálása elősegíti, megkönnyíti mind az államigazgatási eljárások megalapozottságát, mind a tervezők feladatát. A feladat célja, hogy az MBFH tulajdonában lévő, a volt (geotechnikai adattár) dokumentumai közül a pince térképeket tartalmazó dokumentumok begyűjtése és azok térképeinek geoinformatikai feldolgozása. Termékek felsorolása: • • •

1 db táblázat a feldolgozott dokumentumok listájáról 1 db táblázat a feldolgozott, georeferált térképek listájáról 1 db shape fájl a pincetérképek kontúrjaival



Az MBFH adattárjában lévő pincetérképekkel kapcsolatos dokumentumok, felmérése, áttekintése. Részeredmények: • A feldolgozandó dokumentumok listája Időszak Negyedév feladatai:


A feldolgozás módszertanának kialakítása, térképek digitalizálása, georeferálása. • Digitalizált és georeferált térképek Részeredmények: • A feldolgozandó dokumentumok listájának kiegészítése

171



Térképek digitalizálása, georeferálása, a pincekontúrokhoz kapcsolódó adatbázis kialakítása. • Digitalizált és georeferált térképek Részeredmények: • A feldolgozandó dokumentumok listájának kiegészítése Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A kontúrok ellenőrzése, javítása, jelentés elkészítése. • A shape fájl véglegesítése Részeredmények: • Jelentés elkészítése

172

Aktív földmozgások ásványtani-geokémiai hátterének kutatása (7.7) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Udvardi Beatrix Emberhó-ráfordítás: 8,75 hó

Résztvevők

MFGI Báthori Miklósné, Beke Zsuzsanna, Budai Ferenc, Freiler Ágnes, Horváth Zsolt, Jerabek Csaba, Kovács István János, Kónya Péter, Pálfi Éva, Szabó Zsuzsanna, Tihanyiné Szép Eszter, Udvardi Beatrix

Téma ismertetése: A magyarországi csuszamlások mozgásfelszíneinek, zónáinak ásványtani-geokémiai vizsgálatát tűztük ki célul. Mivel a nemzetközi szakirodalomban is igen kevés ismeret áll rendelkezésre a csuszamlásokban lejátszódó ásványos összetételi változásokról, a geokémiai folyamatokról és az ezzel összefüggésben az anyag szerkezetének tönkremeneteléről, annak kiterjedéséről a szilárd földtani közegben, megértéséhez ebben az évben egy, korábban már vizsgált területről (Kulcs) kiindulva térképezzük föl az ásványtani és geokémiai változékonyságot a csuszamlás zónájában és a csúszófelület mentén, illetve vizsgáljuk az átalakulási zóna vastagságát. Majd a kialakított módszertant követően további csuszamlásos területeket is bevonunk a vizsgálatba a tágabb összefüggések megértése céljából. A kiválasztott minták a nagyobb kiterjedésű, beépített környezetben elhelyezkedő csuszamlások mozgásos zónáiból származó törmelékes üledékes kőzetek, illetve azok megértéséhez szükséges szilárd minták és vízminták. Az ásványos összetételt együttesen értelmezzük a geokémiai adatokkal, ezáltal egy teljesebb képet kaphatunk arról, hogy melyek a csuszamlásokban lévő konszolidálatlan kőzetek korábbi fejlődéstörténetéhez kötődő ásvány átalakulások, elem mobilizációk, és melyek a mozgások eredményeként értelmezhető átalakulási bélyegek, folyamatok. Cél, hogy a különböző kémiai mállottsági fokkal rendelkező szilárd minták és a vízminták összetételének figyelembe vételével megkíséreljünk egy geokémiai modellezést is, annak érdekében, hogy a fizikai tönkremenetelen túl milyen kémiai nyoma észlelhető a felszínmozgáshoz kötődő intenzívebb víz-kőzet kölcsönhatásnak. Ennek érdekében vízkémiai adatokat is felhasználunk, elsősorban a mozgásos területen korábban történt vízkémiai eredményekre támaszkodva, illetve egy területen vízmintavételezést tervezünk kísérleti jelleggel. Feladat a modell és a mért, mállott törmelékes üledékes kőzetek fázisanalitikai eredményeinek összevetése a felszínmozgások területén. Az ásványos összetételi és geokémiai adatok ilyen jellegű értelmezése a csuszamlásos területeken önmagában is egyedi, új megközelítés. Termékek felsorolása: • • • • • • •

50 db törmelékes üledékes kőzet fázisanalitikai és kémiai vizsgálatának (XRD, TA, ATR FTIR, főkomponens részletes) végeredménye 20 db vízanalízis eredménye A szilárd minták és a vízkémiai adatok együttes értelmezése Mért ásványtani és geokémai adatok mállási-átalakulási modellbe foglalása Konferencia előadás (Mérnökgeológia-Kőzetmechanika, Geotechnika) 1 cikk kézirat Jelentés

173

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1) Korábban begyűjtött minták vizsgálatra történő előkészítése 2) Irodalmazás 3) Előzetes modellezés • Cikkgyűjtemény • Kész preparátumok Részeredmények: • Víz-kőzet kölcsönhatás modellezés korábbi adatokon a megfelelő bemenő paraméterek kiválasztása érdekében Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1) Terepi kiszállás, terepbejárás, mintagyűjtés (kiszállások várható száma 2 alkalommal) 2) Minták előkészítése 3) Laboratóriumi mérések megkezdése • Terepi dokumentáció, mérések • Laboratóriumi mérések eredménye Részeredmények: • Csúszófelületről vett minták kémiai eredményeinek értelmezése Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1) Terepi kiszállás, terepbejárás, mintagyűjtés (1 alkalommal) 2) Minták előkészítése 3) Laboratóriumi mérések folytatása • Terepi dokumentáció, mérések Részeredmények: • Laboratóriumi mérések eredménye Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1) Adatfeldolgozás, értelmezés, ezek tükrében, ha szükséges terepi kiszállás (1 alkalommal) 2) Geokémiai modellezés 3) Eredmények jelentésben történő összefoglalása • Geokémiai modell értelmezése Részeredmények: • Cikk kézirat elkészítése • Jelentés

174

b) BEZÁRT BÁNYÁSZATIHULLADÉK-KEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEK FELMÉRÉSE, KÖRNYEZETI KOCKÁZATI BESOROLÁSA, JAVASLAT AZ ESETLEGESEN SZÜKSÉGES KÁRMENTESÍTÉSI MUNKÁKRA

A bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése (6/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Kiss János

MBFH témafelelős:



Résztvevők

Papp Zoltán Andor

MFGI Kiss János, Detzky Gergely, Füsi Balázs, Paszera György, László István, Szerdahelyi András, Strack Tamás

Téma ismertetése: Az MWD (Mine Waste Directive — Bányászati Hulladék Irányelv) valamint a GKM No. 14/2008 (IV. 3.) rendelet (A bányászati hulladékok kezeléséről) több olyan feladatot is előír a tagországok részére, amit a felügyelő hatóságnak kell elvégeznie. Az első és legfontosabb, hogy nyilvántartást kell vezetni, s azt naprakészen kell tartani (frissíteni, hiányzó adatokat begyűjteni), ami alapján a bányászati hulladékkezelő létesítmények (vagy BHKL) kockázati besorolása elvégezhető. Tudnunk kell a legveszélyesebb objektumokról, ismerni kell azok állapotát, időszakosan ellenőrizni kell, hogy az állapotukban nem történt-e károsodás. Javasolt részmunkák 2016-ra: 1.

Geokémiai metaadatok és a laboreredmények összekapcsolása; Korábbi években összegyűjtöttük a geokémiai labor digitális nyilvántartása (az elmúlt 5 évről) alapján azokat a terepi mintázásokat, amelyek bányászati hulladékkezelő objektumhoz vagy azok szűk környezetéhez kapcsolódtak. A labor nyilvántartási számhoz kigyűjtve, és hozzárendelve a fontos, azonosítási háttéradatokat (mintavételi hely, BHKL objektum, mintázott anyag stb.) kialakítottunk egy metaadatbázist. Ebben a résztémában a metaadatok és a digitálisan elérhető laboratóriumi mérési eredmények (adatok) összekapcsolását tervezzük. Ehhez először a rendkívül szerteágazó geokémiai vizsgálatok egységesített táblatervét kell elkészíteni.

2.

Nyilvántartás frissítése, bővítése, fenntartása; A Bányameddő nyilvántartási rendszerben (dokumentálva a Kiss et al.: „10/2012. Bezárt bányászati Hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati besorolása” című jelentésben) az információk archív adatokon, régi kataszteri rendszeren alapulnak, amit a GKM No. 14/2008 (IV. 3.) rendelet 15§ alapján folyamatosan frissíteni kell. Más projektek mérései, geokémiai mintázásai vagy megjelenő új publikációk friss adatai lehetőséget adnak a nyilvántartás frissítésére. A frissítés csak új adat megjelenésekor esedékes. A nyilvántartás fenntartása, működtetése viszont EU előírás.

175

3.

Frissített nyilvántartás új megjelenítése az interneten; A bányameddő nyilvántartást az interneten közzé kellett tenni az EU előírása alapján. Korábban a maps.google.com alkalmazást használtuk erre a célra, de ez a szolgáltatás leállt, így nincs lehetőség a nyilvántartás egyszerű, néhány kattintással behívható megjelenítésére. Ezt az állapotot kellene orvosolni akár a WMS, WFS, OPENLAYER szolgáltatások felhasználásával, vagy ArcGIS esetleg a Google Earth fizetős szolgáltatás alkalmazásával. A résztéma keretében a lehetséges alkalmazásokat vizsgáljuk meg, a legegyszerűbb megoldást keresve.

4.

Adatszolgáltatások MBFH, MFGI projektek számára; Az MBFH működése során és egyéb területeken is gyakran merülnek fel kérdések a bányászati hulladékkezelő objektumokkal kapcsolatban. A nyilvántartásban tárolt információk sok esetben választ adhatnak a kérdésekre. Az elmúlt években is többször szolgáltattunk háttér adatokat a nyilvántartásból. 2016-ban is folytatjuk az ilyen jellegű adatszolgáltatásokat.

5.

Bányászati hulladékkezelő létesítmények geodéziai felmérésének beindítása; A BHKL létesítmények mérete, a méret alapján meghatározható meddő mennyisége a környezetvédelem és felhasználhatóság szempontjából is fontos paraméter. Az objektumok sokszor belépés ellen védettek, bonyolult földrajzi elhelyezkedésűek, a felhagyott objektumok egy része nehezen megközelíthető, s ezért a felmérésük sem mondható rutin tevékenységnek. A hagyományos geodéziai felmérés mellett itt fontos szerepe lehet a drón-technológiának, ami leküzdve az előbbi akadályokat, a levegőből is képes elvégezni a geometriai felmérést. A téma célja a technológia kipróbálása, az alkalmazhatóság megítélése céljából. Fontos megismerni: • a módszer alkalmazhatóságát a növényzettel benőtt, több éve felhagyott meddőhányók esetében; • felhasználhatóságát olyan objektumok esetében, ahol a létesítmény helyzete csak egy (esetleg pontatlan) beszúrási ponttal van megadva; • az alkalmazás pontosságát, esetleges monitoring felmérés szempontjából, összevetve a hagyományos geodéziai felméréssel;

Termékek felsorolása: 1. BHKL-hez kapcsolódó geokémiai adatbázis 260 mintavétel eredményével (1 db Excel tába, 260 rekorddal — mezőszerkezet a téma folyamán alakul ki, a tábla az MWF azonosítón keresztül kapcsolódik a nyilvántartáshoz); 2. Frissített, naprakész 1003 objektumot bemutató BHKL nyilvántartás (1 db frissített Excel tábla, 1003 rekorddal, mezőszerkezetet lásd korábbi évek jelentései); 3. BHKL gyors internetes képi megjelenítésének megvalósítása (webszolgáltatás, ami az 1003 objektumot mutatja); 4. Igény szerinti adatszolgáltatások a BHKL nyilvántartásából (szűrések a nyilvántartásból és a háttér-adatbázisokból), s azok dokumentálása; 5. Felhasználhatóság megítélése, dokumentálása (az éves jelentés egyik fejezete). Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: • Munkaterv készítése; • Időütemezések; • Témaindító megbeszélés


176

•

Részmunkák kiosztása.

Részeredmények:

• •

Részmunkák felelőseinek kijelölése; A részmunkák pontosítása, ütemezése;

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Geokémiai laborvizsgálatok egységes táblájának elkészítése; 2. BHKL nyilvántartás frissítése; 3. A képi megjelenítés lehetőségeinek számbavétele; 4. Adatszolgáltatások; 5. Ismerkedés a drón-technológiával; 1. Geokémiai laborvizsgálatok egységes táblaterve; 2. Frissített nyilvántartás; Részeredmények: 3. A képi megjelenítés lehetőségei, lista; 4. Elvégzett adatszolgáltatás (igény szerint); Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Geokémiai adatok hozzárendelése a metaadatbázis objektumaihoz; 2. BHKL nyilvántartás frissítése; 3. A képi megjelenítés végső változatának kiválasztása; 4. Adatszolgáltatások; 5. Eszköz beüzemelés; 1. A metaadatbázis részleges feltöltése; 2. Frissített nyilvántartás; Részeredmények: 3. A képi megjelenítés látványterve; 4. Elvégzett adatszolgáltatások; 5. Próbaüzem; Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Geokémiai adatok hozzárendelése a metaadatbázis objektumaihoz; 2. BHKL nyilvántartás frissítése; 3. A BHKL nyilvántartás képi megjelenítése az interneten; 4. Adatszolgáltatások; 5. Egy mintaobjektum vizsgálata; 1. BHKL objektumok geokémiai adatbázisa; 2. Működő BHKL nyilvántartás; 3. BHKL nyilvántartás (térképi megjelenítés) az interneten; 4. Az adatszolgáltatások dokumentálása; Részeredmények: 5. A drón alkalmazás tapasztalatainak dokumentálása; • Résztémák lezárása; • Éves jelentés elkészítése;

177

c) A FÖLDALATTI BÁNYÁSZATTAL ÉS HATÁSAIVAL ÉRINTETT TERÜLETEK FELMÉRÉSE, NYILVÁNTARTÁSA, KOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉHEZ A SZAKMAI JAVASLATOK ELKÉSZÍTÉSE

Felhagyott mélyművelésű bányák alábányászottsági adatbázisának építése (9/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Müller Tamás




Résztvevők

MFGI Jánkfalvi Attila, Törös Endre, Müller Tamás, Németh András, Hegyiné Rusznyák Éva, Angyal Jolán, Pócsik Attila, Sallay Enikő, Matyikó Mónika

Téma ismertetése: 2011-ben fogalmazódott meg ez a projekt, mely a földtani veszélyforrások témakörön belül, az emberi tevékenységhez köthető témacsoportba tartozik. A projekt egy téradatbázist épít, ami katalógusba foglalja a felhagyott mélyművelésű bányákat és azok egyes paramétereit. A munka jelentős részét az adatgyűjtés teszi ki, ami bányakapitányságok, levéltárak anyagainak áttekintését valamint az egyéb adatforrások felkutatását jelenti. A begyűjtött kéziratos térképek alapján a mélyműveléssel érintett területek geometriáját lehet dokumentálni. A földtani környezet ismerete a szöveges dokumentumokkal, jelentésekkel a kapcsolódó alfanumerikus adatbázis alapját képzi. A munka ennek megfelelően a következő fázisokból áll: - bányakapitánysággal, levéltárral, adattárral való egyeztetés, (dokumentum lista elkészítése) - adatgyűjtés a helyszínen - adatelemzés - alfanumerikus adatbázis töltése - térinformatikai feldolgozás, meta adatbázis építés •

2016-ben a következő területek feldolgozására kerül sor: Pest megye, Nógrád megye elindítása térképek és dokumentumok egy részének beszerzése, valamint a tavalyi évben információ hiány miatt, részlegesen feldolgozott területek Borsod-AbaújZemplén megye kiegészítése. A Dorogi szénmedencéről újonnan beszerzett adatok feldolgozása.

Termékek felsorolása: • •

kb 200-250 db bánya térkép feldolgozása Pest és Nógrád megye területéről, törekedve a valaha végzett mélyművelés legnagyobb kiterjedésének rögzítésére. Geoinformatikai, adatfájlok, (shp, mxd)

178

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Pest és Nógrád megyei területek számításba vétele. A beszerezhető dokumentumok felmérése. • Éves terv elkészítése • Beszerezhető dokumentumok listája. Részeredmények: • Pest megyei alábányászattal érintett területeinek felmérése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: kb. 125 térkép begyűjtése és előzetes értékelése. A 2015- ben részlegesen feldolgozott területek véglegesítése. • Kigyűjtött térképek és dokumentumok archiválása Részeredmények: • Adatok feldolgozása Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: További kb. 125 db térkép begyűjtése és előzetes értékelése. • Kigyűjtött térképek és dokumentumok archiválása Részeredmények: • Adatok feldolgozása Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A begyűjtött területek részletes értékelése, térképi megjelenítése, jelentés elkészítése, A Dorogi szénmedencéről származó új adatok beépítése az adatbázisba. • Adatlapok elkészítése Részeredmények: • Shapefáljok és adatok megjelenítése • Jelentés elkészítése

179

d) FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TERÜLET-BESOROLÁSOK AKTUALIZÁLÁSA SZOLGÁLTATÁSA

ÉS

TELEPÜLÉSI

SZINTŰ

KATASZTERÉNEK

Földrengés veszélyeztetettség — mérnökszeizmológiai térképezés (9.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Tildy Péter Emberhó-ráfordítás: 10,5 hó

Résztvevők

MFGI Andó Anita, Jánkfalvi Attila, Pócsik Attila, Prónay Zsolt, Taller Gábor Tildy Péter Törös Endre

Téma ismertetése: A kutatási téma tartalmazza a talajtípus meghatározáshoz szükséges mérési és térképezési módszertan folyamatos fejlesztését, valamint a szabványos paramétereken alapuló helyi hatás térképezést. Szakmai hátteret biztosítunk az EC 8 szabvány hazai alkalmazásához. A Budapest Építésföldtani Atlasz 2014-2015-ös években elvégzett digitalizálása lehetővé teszi, hogy a területet az eddigieknél részletesebben és több földtani és építésföldtani paramétert figyelembe véve kategorizáljuk, ez által a terepi mérések eredményeinek felhasználásával nagyobb felbontású és pontosabb altalaj típus térképeket szerkesszünk. Tavaly az óbudai mintaterületen kialakítottuk azt a szerkesztési eljárás, ami alkalmas a mérési adatok kiterjesztésére, elkészült az egyes alapozási kategóriák mélységfüggést is tartalmazó sebesség-korrelációja, összeállítottuk a negyedidőszaknál idősebb képződmények szilárdsági jellemzőit tartalmazó adattáblát, és azt a térinformatikai adatbázist, amely minden, a további munkához szükséges adatot tartalmaz. Az idei évi feladatok: • a szilárd képződmények fedővastagságainak térképi megjelenítése • a terület földtani felépítésében uralkodó szerepet játszó agyag és kavicsképződmények sebességeinek meghatározása • a VS,30 elterjedés térkép megszerkesztése a rezonanciára hajlamos területek feltüntetésével • verifikációs célú terepi mérések kivitelezése (felületi hullám és az MTA CSFKI munkatársai által végzett H/V mérések) • Adatfeldolgozás, a térkép értékelése Termékek felsorolása: adatbázis neve Felületi hullám VS,30 adatbázis

leírás A projekt során végzett felületi hullám mérések metaadatai és a felső 30 méteres rétegsorra vonatkozó átlagos nyíróhullám sebesség (VS,30) értékek

180

rekord/ növekmény 10-15

térkép/réteg címe/neve Óbuda EC 8 konform altalajtípus térkép

új 1

meglévő

mérés neve Felületi hullám mérések

db 1 db 10-15

dokumentum címe 9.1. Földrengés veszélyeztetettség — mérnökszeizmológiai térképezés éves jelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • a szilárd képződmények fedővastagságainak térképi megjelenítése • a terület földtani felépítésében uralkodó szerepet játszó kavicsképződmények sebességeinek meghatározása • terepi mérések Óbudán • Részeredmények:

•

agyag

Szilárd képződmények különböző vastagságmetszeteinek térképi megjelenítése terepi felvételek (3-6 helyszínen)

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Negyedév feladatai: terepi mérések Óbudán • Adatfeldolgozás • A mérési eredmények összevetése a térképi kategória szerinti adatokkal • terepi felvételek (4-9 helyszínen) Részeredmények: • A mérési pontok Vs sebességprofiljai Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • A térkép véglegesítése Részeredmények: Óbuda Ec-8 konform talajtípus térképe Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Az eredménytérkép összevetése a lejtőgradiensekből szerkesztettel Értékelés a lejtőgradiensen alapuló térképek Részeredmények: alkalmazhatóságáról

181

és

FÖLDTANI INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, SZOLGÁLTATÁSA: a) FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE, KÖZREMŰKÖDÉS A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ÉS BÁNYÁSZATI ADATTÁR, VALAMINT A FÖLDTANI ÉS BÁNYÁSZATI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN, FEJLESZTÉSÉBEN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN

Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése (10/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: Intézeti projektvezető: Müller Tamás




Résztvevők

MFGI Jánkfalvi Attila, Törös Endre, Jencsel Henrietta, Laczkóné Őri Gabriella, Matyikó Mónika, Szabadosné Sallay Enikő, Müller Tamás, Angyal Jolán, Sándor Ágnes, Taller Gábor, Barczikainé Szeiler Rita, Pócsik Attila , Németh András

Téma ismertetése: A téma keretében elvégzendő feladat a nemfémes nyersanyag lelőhelyek adatainak pontosítása, kiegészítése, a területek hiányzó sarokponti koordinátáinak kigyűjtése (szükség esetén átszámítása), az adatok adatbázisba feltöltése, térinformatikai megjelenítés. A 2016. évben folytatjuk a munkát a 2015-ben kialakított adatrendszer fejlesztésével A tevékenység egyrészt adatgyűjtés és rendszerezés a numerikus adatok értékelésével, másrészt térinformatikai feldolgozás ArcGIS adatbázis létrehozásával. Az év során nagyobb hangsúlyt kapnak az előző években feldolgozott nemfémes ásványi nyersanyaggal fedett területek. A munka jelentős részét a 2011-től feldolgozott szabad és bányatelekkel fedett területek készletszámítási kontúrjainak a pontosítása és hitelesítése szükség esetén újrafeldolgozása teszi ki. A feladat célja, hogy egységesítse, harmonizálja és hitelesítse az elmúlt években elkészült nemfémes ásványi nyersanyagok készleteivel összefüggő adatbázisát, valamint az új területek feldolgozásánál elősegítse az eredményességet és a hatékonyságot. Termékek felsorolása: •

1 db összefoglaló táblázat az elmúlt évek munkáiról,

•

1 db táblázat a kiegészítést, pontosítást, hitelesítést igénylő területekről.

•

1 db táblázat a hitelesített és pontosított területekről.

182

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Az elmúlt években elkészített készletszámítási területekhez kapcsolódó adatbázisok begyűjtése és egységesítése. • 1 db összefoglaló táblázat az eddigi feldolgozott Részeredmények: területekről Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Az elmúlt években elkészített készletszámítási területek teljesség és hitelesség szerinti értékelése • 1 db összefoglaló táblázat a hitelesítést, pontosítást, igénylő területekről Részeredmények: • A Keyhole Markup Language (*.kml) fájl elkészítése az érintett területekről. • Az újrafeldolgozást igénylő területek listája Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Az újrafeldolgozást igénylő területek kiválasztása • Dokumentumok beszerzése Részeredmények: • 1 db táblázat az újra feldolgozott területekről Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • . Területek geoinformatikai feldolgozása, megjelenítése • Jelentés elkészítése • A feldolgozott területek geoinformatikai megjelenítése Részeredmények: • Jelentés elkészítése

183

Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése (12/2016) Szakfeladat szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Lendvay Pál

MBFH témafelelős: Dr. Kovács Gábor



Résztvevők

MFGI Detzky G., Gulyás Á., Lukácsy J., Lendvay P., Pummer T., Rádi K., Vértesy L., Vlasics P.

Téma ismertetése: A projekt keretében a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) nyilvántartásának korszerűsítését támogató fejlesztést végzünk, folyamatosan ellenőrizzük az adattárba beérkező geofizikai adatszolgáltatásokat és elvégezzük az adattár digitális geofizikai adatállományának tartalmi ellenőrzését, egységes, szabvány formátum szerinti biztonsági mentését, különös tekintettel a 3D szeizmikus adatokra. Az év során 10 db feldolgozott 3D és 10 terepi adattömb tartalmi ellenőrzését és javítását végezzük el az MBFH által megadott prioritás szerint. A munka részeként elkészítjük a mélységpontok (bin-pontok) térképét a megkutatottsági nyilvántartáshoz ESRI shape formátumban. Az adattárba leadott digitális karotázs adatok tapasztalatunk szerint nem egységesek. Az viszonylag könnyen megítélhető, hogy tényleges digitális adatsorok, vagy csak képek szerepelnek az adatszolgáltatásban, de az előbbiek is különfélék. Többnyire a "LAS" kiterjesztésű szabványos szerkezetű ASCII fájlok, de van más is (LIS, DAT, egyéb kiterjesztésű text fájl). Az sem nyilvánvaló a fájlnevek alapján, hogy pontosan milyen mérések voltak, milyen mélységszakaszon, csak az derül ki, hogy VSP volt a fúrásban, vagy más is. Ezeket a kérdéseket a pontos nyilvántartás érdekében tisztázni szükséges, az adatfájlok egyenkénti beolvasása és elemzése során. Az erkölcsileg elavult adathordozókról (½inch mágnesszalag), valamint az általánosságban nem használatos médiáról (speciális kartridzsok) biztonsági mentést készítünk. A szalagok állapota folyamatosan romlik és sajnos az olvasáshoz használt eszközök sem üzembiztosak már, hiszen alkatrészellátásuk sem mindig oldható meg. A beolvasott felvételek javítását és vonal szerinti összeillesztését a PROMAX-rendszeren végezzük el, felhasználva a mérések eredeti dokumentációját. A 2D szeizmikus dokumentumtárban a terepi felvételek mérési dossziéi, terítési vázlat tekercsei és delta-Tx menetidő tekercsei találhatók meg. A 2016. évi kölcsönzési igény várhatóan 800-800 db lehet. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció jelenlegi elhelyezése nem optimális, ezért a kölcsönzés kiszolgálása jelentős munkaerő ráfordítást igényel. A 2016-ban elvégzendő feladatok: - Az MBFH jelentéstári nyilvántartás korszerűsítése, interneten keresztüli lekérdezés és karbantartás biztosítása, valamint a jelenleg használatban lévő rendszer teljes adattartalmának egyszeri, automatizált átvitele. - Az elkészült nyilvántartó rendszer felhasználói dokumentációjának elkészítése, a felhasználók oktatása, a rendszer üzembe helyezése. - A MÁFGBA számára benyújtott adatszolgáltatások folyamatos ellenőrzése. - Adattári digitális adatok mentése általánosan kezelhető médiára. - Az adattár digitális szeizmikus és mélyfúrás-geofizikai adatállományának ellenőrzése és karbantartása.

184

- Mágnesszalagon tárolt szeizmikus adatok mentése. - Szeizmikus papírdokumentumok kölcsönzésének kiszolgálása. Termékek felsorolása: - A MÁFGBA jelentéstári nyilvántartás internetes elérhetőségének megvalósítása - A beérkezett adatszolgáltatások ellenőrzései alapján összeállított hiánylista a beérkezés-átvétel ütemezésében. Az egyes ellenőrzésekről rövid jelentés készül. - 2016-ban folyamatosan beérkező digitális adatok merevlemezre mentett változata és állománylista, amely egy folyamatosan bővülő táblázat részét képezi. - Tartalmilag ellenőrzött és nyilvántartásba vett digitális mélyfúrás-geofizikai mérések, 50 fúrás adatainak ellenőrzése. Az ellenőrzések eredményét táblázatba foglaljuk. - Ellenőrzött és javított 3D szeizmikus adatállományok (mérési- és feldolgozott adatok) a kutatott területek GIS-megjelenítése. - Elavult, és általánosan nem használt adathordozókról lementett szeizmikus mérési adatok, 350db mágnesszalag, 400db kartridzs átírása. - Ellenőrzött, biztonságosan archivált digitális geofizikai adatok. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - a jelentéstári adatbázis magyar nyelvű kezelőfelületének végleges kialakítása, adatok feltöltésének megkezdése - adatszolgáltatások ellenőrzése - az adattárban lévő terepi és feldolgozott 3D szeizmikus adatok karbantartása, javítások elvégzése - ½inch mágnesszalagokról szeizmikus adatok mentése Adattári adatbázis: végleges magyar nyelvű kezelőfelület, adatfeltöltés Részeredmények: Adatszolgáltatások: hibalista Mentett digitális állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - a jelentéstári adatbázis adatainak feltöltése, felhasználók oktatása, felhasználói kézikönyv elkészítése - adatszolgáltatások ellenőrzése - 3D szeizmikus adatok karbantartása - digitális mélyfúrás-geofizikai adatok tartalmi ellenőrzése - ½inch mágnesszalagokról szeizmikus adatok mentése Adattári adatbázis átadása a felhasználónak Adatszolgáltatások: hibalista Részeredmények: Mentett digitális állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - adatszolgáltatások ellenőrzése - 3D szeizmikus adatok karbantartása - az adattárban kartridzson tárolt adatok mentése USB külső adathordozóra Adatszolgáltatások: hibalista Részeredmények: Mentett digitális állományok Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése

185

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - adatszolgáltatások ellenőrzése, a beérkezett geofizikai adatszolgáltatások tételes ellenőrzése, hibalisták - adatmentések: a 2015 első félévében beérkezett CD/DVD/HDD adathordozók mentése - 2D és 3D szeizmikus adatok karbantartása, ellenőrzés, javítás és másolat készítése - az éves jelentés elkészítése Adatszolgáltatások: hibalista Mentett digitális állományok Részeredmények: Szeizmikus adatok folyamatos átírása, mentése Éves jelentés az elvégzett munkáról

186

Intézményi metaadat-szolgáltatás és fejlesztés (16/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Gulyás Ágnes

MBFH témafelelős: Kovács Gábor



Résztvevők

MFGI Deák Zsuzsa Villő, Detzky Gergely, Gulyás Ágnes, Paszera György, Sőrés László, Vértesy László, Bauer Márton

Téma ismertetése: 1. Adatrendszer-nyilvántartás (PUMA) átstrukturálás, aktualizálás Az intézet 2016-ban átszervezi, új helyre csoportosítja – az MBFH-feladatokat is kiszolgáló – adatbázisait, adatrendszereit és ehhez igazítja, aktualizálja, tisztítja, fejleszti azok nyilvántartását (PUMA / adatrendszer-nyilvántartás) is. Eljárásrend javaslat készül a naprakészen-tartáshoz szükséges munkákról (frissítés, új tételek, törlés, stb.). 2. CH-Jel_Gis (szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó jelentések térinformatikai keresést is támogató állománya) Aktualizálás: 2015. évi új tételek beépítése Javítás: 2000 előtti, átvett tételeknél a geometria pontosítása (971 tételből a kb. 200 kutatási zárójelentés esetén lehetőség szerint a tényleges egykori kutatási területekhez igazítás). Az állomány biztosítása a téradat-szolgáltatás számára. A szénhidrogén-kutatási (területi) zárójelentések esetén a Megbízó által kiválasztott, csak nyomtatott formában elérhető A4–A0 méretű dokumentációk szkenneltetése (külső megbízással, teszt jelleggel 1 polcfolyóméternyi, kb. 5–25 db zárójelentés). A szövegfelismertetésen (OCR) átesett pdf állományok adatkapcsolatainak előállítása az MBFH adattári adatbázisához (12/2016), az ALFA rendszerhez, illetve a teljes szöveges keresést biztosító fejlesztés alatt álló rendszerhez kapcsoláshoz (26/2016). 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés a) A kifejlesztett eszközök segítségével rendszeresen frissítjük az aktuális Bater Excel táblázatból az ALFA PostgreSQL állományt, és ezzel biztosítjuk a naprakész adatszolgáltatást a az INSPIRE Annex III / MR.Mine, MR,MineralOccurrence rétegekre b) Geofizikai felmértségek aktualizálása: A felmértségi adatok alapján frissítjük a GE.seismicLine és a GE.3DSeismics, GE.boreholeLogging rétegekben az INSPIRE az adatszolgáltatást. c) 2016-ban elindítjuk a magnetotellurikus szondázásokra a GE.magnetotelluricSounding és a gravitációs bázis állomásokra a GE.gravityStation rétegekben az INSPIRE adatszolgáltatást. d) 2015-ben elkészültek a Geobank – ALFA fúrás, réteg, vizsgálat szintű átjárás működéséhez szükséges eszközök, ezzel megvalósultak az INSPIRE fúrás adatszolgáltatás alapfeltételei. 2016-ban folytatjuk a munkát és online transzformációval biztosítjuk a GE.Borehole rétegben az adatszolgáltatást. Az új eszközökkel lehetőség van a Geobankban tárolt, OFGBA nyilvántartásból származó fúrások publikálására is.

187

4. Koncesszió kiszolgálás A 2011 óta kialakult gyakorlat szerint várhatóan 10 CH vizsgálati területre, illetve a kapcsolódó koncesszióra javasolt területekre a koncessziós vizsgálati jelentések megfelelő fejezeteinek összeállítása, aktualizálása a későbbi fordulókban, igény szerint koncessziós kiírások háttéranyagainak összeállítása. 5. Geofizikai felmértségek 2D, 3D felmértségek vezetése, aktualizálása (új-hiányzó tételek, geometria pontosítás, szöveges metaadat mezők kiegészítése) a beérkező kimenő adatszolgáltatások stb. alapján A 2015-ben létrehozott és a 2.11/2015. témában 1999-ig feltöltött Mérnökgeofizikai (Meta)Adatbázis nyomvonal adattal rendelkező metaadatainak elkészítése (9 mérés: 1 reflexiós, 7 refrakciós, 1 radar mérés) 6. Adatszolgáltatási kísérőlap A beérkező új geofizikai adatszolgáltatásokra elkészíteni az új adatszolgáltatási kísérőlapot (várhatóan kb. 20 db). Termékek felsorolása: 1. Adatrendszer-nyilvántartás / PUMA: napra kész, átszervezés utáni állapotot leíró adatrendszer-nyilvántartás eljárásrend javaslat a nyilvántartás vezetésére, frissítésére 2. CH-Jel_GIS: naprakész állomány, CH-jelentés – browseres kereshetőséghez szükséges állomány biztosítása. Teszt jelleggel kb. 1 polcfolyóméternyi (kb. 5–25 db jelentés) szénhidrogén-kutatási zárójelentés kereshető pdf változatban (adatkapcsolat a 12/2016 és a 26/2016 témákhoz) 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés • Naprakész Bater (MR.Mine, MR.MineralOccurrence) (folyamatosan) • Frissített geofizikai rétegek (GE.seismicLine, GE.3DSeismics, GE.boreholeLogging) • Új geofizikai rétegek (GE.magnetotelluricSounding, GE.gravityStation) • Fúrás adatszolgáltatás az IBSZ-el összhangban (GE.Borehole) 4. Koncessziós témák kiszolgálása: felmértség fejezetek a szénhidrogén vizsgálati és koncessziós jelentésekbe, koncessziós kiírás-előkészítések, adatcsomaghoz geofizikai adatlisták, állományok 5. Naprakész geofizikai felmértségek: - aktualizált 3D reflexiós felmértség (terepi adatok) - aktualizált 3D reflexiós felmértség (feldolgozott adatok) - aktualizált 2D reflexiós felmértség - Mérnökgeofizikai (Sekélyszeizmikus, radar) felmértség 6. Új típusú MBFH adatszolgáltatási kísérőlapok beérkező geofizikai adatszolgáltatásokra Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Adatrendszer-nyilvántartás / PUMA aktualizálás – 2015-ös eredmények (2015. munkalapon) 2. CH-Jel_gis: geometria pontosítás (1. rész) 4. Drávaszabolcs és Kisköre területek anyagának elkészítése

188

Részeredmények:

1. 2015. évi témák (kb. 100 jelentés) eredményei a meglévő nyilvántartás struktúra szerint (2015. munkalap) 2. Pontosított jelentéshez rendelhető terület (geometria) kb. 100 tételnél 4. Drávaszabolcs és Kisköre területek koncessziós részfejezetei

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. PUMA aktualizálás – növekmény beépítése az MFGI munkalapra 2. CH-Jel_gis: geometria pontosítás (2. rész), új tételek beépítése, szkennelés előkészítés 4. Tiszacsege, Sajószöged és Rába területek anyagának elkészítése 5. 2D, 3D felmértség frissítése 1. 2015. évi témák (kb. 100 jelentés) eredményei a meglévő nyilvántartás struktúra szerint (MFGI munkalap) 2. Pontosított jelentéshez rendelhető terület (geometria) kb. 100 Részeredmények: tételnél, szkennelésre előkészített jelentések 4. Tiszacsege, Sajószöged és Rába területek koncessziós részfejezetei 5. kiegészített 2D, 3D felmértség Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. PUMA aktualizálás – átszervezés, áthelyezés miatti változások kezelése (alkalmazkodva a szerver váltáshoz, az új szerver üzembe állása után 1 hónapra) 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés, új GE.magnetotelluricSounding és GE.gravityStation réteg 4. Káld és Újszilvás területek anyagának elkészítése 1. frissített adatrendszer / adatbázis elérhetőségek az átszervezés után 1 hónappal Részeredmények: 3. új GE.magnetotelluricSounding és GE.gravityStation réteg 4. Káld és Újszilvás területek koncessziós részfejezetei Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. PUMA aktualizálás – átszervezés, áthelyezés miatti változások kezelése (alkalmazkodva a szerver váltáshoz, az új szerver üzembe állása után 1 hónapra) 2. CH-Jel_GIS aktualizálás: új tételek, szkennelt pdf állományok adatkapcsolatokkal 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés, frissített GE.seismicLine, GE.3DSeismics, GE.boreholeLogging és új GE.Borehole réteg 4. Örkény, Tard és Nyírbátor területek anyagának elkészítése 5. 2D, 3D felmértség frissítése, Mérnökgeofizikai (sekélyszeizmikus, radar) felmértség, 1.változat (9 tétel) 6. Adatszolgáltatási kísérőlapok a beérkező geofizikai adatszolgáltatásokhoz 1. frissített adatrendszer / adatbázis elérhetőségek az átszervezés után 1 hónappal 2. Aktualizált CH-Jel_Gis, kb. 5–25 új (szkennelét) pdf formátumú CHzárójelentés, meghatározott adatkapcsolatokkal Részeredmények: 3. frissített GE.seismicLine, GE.3DSeismics, GE.boreholeLogging réteg és új GE.Borehole réteg 4. Örkény, Tard és Nyírbátor területek koncessziós részfejezetei 5. Naprakész 2D, 3D felmértség, új állomány: Mérnökgeofizikai (sekélyszeizmikus, radar) felmértség

189

Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása (17/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Orosz László

MBFH témafelelős: Kovács Gábor



Résztvevők

MFGI Angyal Jolán, Barczikayné Szeiler Rita, Halupka Gábor, Hegyiné Rusznyák Éva, Kutasi Géza, Marsi István, Nagy Péter, Lajtos Sándor, Németh Miklós, Orosz László, Rotárné Szalkai Ágnes, Simó Benedek, Szőcs Teodóra, Vad Altanceceg, Vikor Zsuzsanna

Téma ismertetése: 1. Geoinformatikai szolgáltatások A projekt ezen részének célja kiszolgálni az MBFH témák során keletkező főleg geoinformatikai, kisebb részben informatikai igényeket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a projekt magába foglalja az alábbiakat is: • a párhuzamosságok felfedése és kiküszöbölése; • tartalmilag harmonizált, struktúrájában és nevezéktanában egységes adatbázisok létrehozása; • az egységes adatbázis-kezelési és GIS adattárolási szemlélet képviselete; • projektek közti együttműködés segítése; • a metaadat-szolgáltatás hatékony előkészítése. 2. Fúrási adatvagyon – GeoBank - karbantartása A projekt alapfeladata az intézményrendszer fúrási adatbázisainak rendszeres bővítése és szinkronizálása, különös tekintettel a GeoBank és az adattár (OFGBA) fúrásnyilvántartási törzsállomány viszonyára. Cél, hogy a még csak a projekteknél lévő, önálló táblákban, elavult adatbázisokban fellelhető - számos esetben egyedi - anyagot egységes adattárolási elvek szerint kezeljük. Ugyanilyen hangsúlya van a már GeoBankban fellelhető adatok elérhetővé tételének legcélszerűbb megoldása. Cél a már hosszú évek óta stabilan működő rendszerekre ráépíteni a konkrétabb célalkamazásokat, melyek az egyes kutatók testre szabott igényeik szerint készülnek. 2016-ban kiemelt feladat az MBFH fúrási adatbázisának (OFGBA) modern (SQL) környezetbe helyezésének megtervezése. Mivel az MFGI GeoBankja alapvetően nagyon hasonló adatokat tárol, mindenképp figyelembe kell venni a GeoBank fejlesztése során felgyűlt szakmai és felhasználó tapasztalatokat. Az új OFGBA adatbázis és a GeoBank kompatibilitását kiemelten szem előtt kell tartani. Termékek felsorolása: • projekteknél megvalósult GIS termékek (térképek, leválogatott adatsorok, stb.) • Naprakész online Help a GeoBank felhasználói felületéhez • GeoBankba tartalmi javítás: o sekélyfúrási fúrások és szitasorának felülvizsgálata: fúrások és adatsoraik részletes ellenőrzése o MFGI vízfigyelő hálózat elemeinek azonosítása és a megfigyelő-hálózat adatainak GeoBankba integrálása o kutak és adatsoraik részletes ellenőrzése: obejktumok, adatsorok szintjén • GeoBank új funkcionalitás o új kezelkőfelület o fájl csatolási lehetőség az adatbázis elemeihez

190

• map.mfgi.hu/furas térképi felület új funkcionalítás: o koordinátákkal felvinni poligont o találati táblázat oszlopneveit aliasra javítani o találati táblázat exportálása • Metaadat generálás minden betöltött adatkörről Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Elmaradt, 2015-ös projektek termékeinek betöltése 2. A projektindítókon témaindítókon való részvétel 3. Feladatok összesítése, átfedések felmérése 4. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 5. Oktatás Párhuzamosságok felmérése Adatbetöltéses: 2015-ös projektek záróeredményei Részeredmények: OFGBA első negyedéves szinkronizálás Online help a GeoBankhoz Oktatás: Az új GeoBank kezelőfelület bemutatása Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. A magraktári terepi munkához szükséges offline adatbázis előkészítése 3. OFGBA adatmodell elkészítése 4. Adatbetöltés 5. Oktatás MAVIZ adatáttöltés Kútadatok betöltési terve a 2. félévre OFGBA második negyedéves szinkronizálás Részeredmények: Oktatás: A GeoBank tematikus adatkörei, magraktári munka Sekélyfúrási ellenőrzési terve a 2. félévre OFGBA új adatmodell terve Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. Adatbetöltés 3. OFGBA adatok új adatmodellbe történő áttöltésének előkészítése OFGBA harmadik negyedéves szinkronizálás Időarányosan betöltött kútadatok Részeredmények: Időarányosan ellenőrzött sekélyfúrási adatok OFGBA új adatmodell: kódtáblák, egyedi azonosítók elkészítése Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek időszakhoz igazodó geoinformatikai igényeinek kiszolgálása. 2. OFGBA teszt adatok áttöltése az új adatmodelbe 3. Adatbetöltés 4. Oktatás OFGBA negyedik negyedéves szinkronizálás Betöltött kútadatok Részeredmények: Ellenőrzött és javított sekélyfúrási adatok Jelentés: OFGBA új adatmodell fejlesztési eredmények összefoglalása

191

Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása (20/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Kovács Attila Csaba

MBFH témafelelős: Mezei Éva



Résztvevők

MFGI Bauer Márton, Bujdosó Éva, Csabafi Róbert, Cserkész-Nagy Ágnes, Gúthy Tibor, Hegedűs E., Lukácsi J., Kovács A. Cs., Szőts G., Török I., Vlasics P.

Téma ismertetése: Az MFGI és az MBFH Adattára is jelentős számú digitális formátumú szeizmikus állománnyal rendelkezik. Számos szabadon felhasználható szoftver – melyek közel azonos képességűek, mint a professzionális alkalmazások – áll rendelkezésre a szelvények megtekintésére. Az Adattári szolgáltatás kibővítése megtörtént egy olyan speciális munkaállomással, amelyen megnézhetők a digitális formában rendelkezésre álló szeizmikus terepi felvételek és feldolgozott szelvények. A munkaállomáson a szeizmikus szakemberek és az érdeklődő megtekinthetik az elérhető anyagokat, amely elősegíti a döntésüket az információk megrendeléséhez. A rendszer alkalmassá tehető, más geofizikai módszer digitális állományainak biztonságos bemutatására is. Az elérhető anyagok körének további bővítése megtörténhet nem csak 2D terepi anyagokkal, hanem feldolgozott szelvényekkel és 3D terepi regisztrátumokkal is. Elképzeléseink szerint a jelenleg elérhető több mint 700 db terepi 2D szelvények körét 200 db újabb vonallal bővítjük. A 3D terepi anyagok számát további legalább 5 terepi 3D méréssel bővítjük (a munkaállomáson elérhető tárkapacitás függvényében). Természetesen az adatok bővítésével az ezek helyét bemutató térképi állományok frissítését is elvégezzük. Kialakítjuk azt a környezetet, ahol az elérhető 2D/3D terepi anyagok feldolgozott változatai is megtekintetőek az OpenDTect értelmezői rendszer felhasználásával. A munkaállomás ez irányú fejlesztéséhez szükséges még a háttértároló kapacitás bővítése, amely az első félév során megoldható lenne. Termékek felsorolása: További kb. 200 db 2D terepi szeizmikus anyag elérhetővé tétele. Legalább 5 3D terepi mérés elérhetővé tétele. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 2D terepi és feldolgozott anyagok feltöltése és az OpenDTect rendszer kialakítása a 2D/3D feldolgozott anyagok megnézhetőségéhez. Részeredmények: További 2D terepi és feldolgozott anyagok Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 3D terepi anyagok feltöltése (terepi és feldolgozott) és a munkaállomás bővítés Részeredmények: 3D terepi és feldolgozott anyagok

192

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: OpenDTect környezet adatokkal való feltöltése és tesztelése Értelmező rendszerben áttekinthető 2D/3D feldolgozott Részeredmények: anyagok Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: OpenDTect környezet adatokkal való feltöltése és tesztelése Értelmező rendszerben áttekinthető 2D/3D feldolgozott Részeredmények: anyagok

193

A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése (22/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 910120 Intézeti projektvezető: Kozocsay Lajos

MBFH témafelelős: Varga Anett



Résztvevők

MFGI Fehér J., Fekete J., Hartyányi Z., Kozocsay L., Pálfi É., Tóth A., Lajtos S.

Téma ismertetése: A projekt célja az MBFH adattárából hiányzó 2006 évi, és ez utáni kiadású vízföldtani naplók pótlása. A téma a 2015. évi, 23/2014 számú projekt folytatása. Az MFGI, Vízföldtani Főosztályán 2015-ben 475 db Vízföldtani napló készült el. A projekt keretében e Vízföldtani naplók egy-egy papír alapú másolati példányának, illetve karakterfelismeréses szkennelt változatának elkészítése és az MBFH számára történő átadására kerül sor. A 2015. évi 23/2015. feladat eredeti terv szerinti végrehajtásához az érintett területi vízügyi hatóságoktól 968 db intézményrendszerünkben hiányzó Vízföldtani napló egy-egy példányát kellett volna az MFGI-nek megkapnia. A hatóságok, vélhetően elsősorban az ismert államigazgatási integrációs szervezeti változások miatt, mindösszesen 87 db Vízföldtani napló másolati példányát küldte meg. A Hatóságok megkeresése és a pótlások érdekében folytatott megbeszélések folytatódnak. A megkeresésekre visszaérkező válaszok/anyagok függvényében, ezek másolati példányainak elkészítése és átadása az MBFH részére is a projekt tárgyát képezi. A projekt ez utóbbi pótlásra vonatkozó volumene ebből adódóan nem tervezhető. A Hatóságoktól várt dokumentációk volumenének és a szükséges informatikai eszközök függvényében a projekt alvállalkozó bevonásával kerül megvalósításra. Termékek felsorolása: • • •

Az MFGI Vízföldtani Főosztályán 2015-ben készült 475 db Vízföldtani napló másolati példánya. Fentiek karakterfelismeréses szkennelt állománya A vízügyi hatóságoktól visszaérkező Vízföldtani naplók másolati példányai (adatszolgáltatás függvényében).

Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: Egyeztetések folytatása az illetékes vízügyi hatóságokkal. Egyeztetések, szükség szerint utólagos napló-kiegészítések. Részeredmények: - egyeztetések a vízügyi hatósággal

194

Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: Érkező pótlások áttekintése, listák egyeztetése, rendszerezése. Vízföldtani adattárban meglévő naplók leválogatása, előkészítése másolásra. Szükség szerint Alvállalkozó megbízása. - meglévő, illetve hiányzó vízföldtani naplók listája Részeredmények: - másolásra előkészített vízföldtani naplók Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A vízföldtani naplók másolásra történő előkészítése, a naplók alvállalkozónak történő átadása, a másolást követő eredeti dokumentációk és ezek másolatainak ellenőrzése. - Vízföldtani napló másolatok Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A vízföldtani naplók pótlásainak folytatása. A másolást követő eredeti dokumentációk és ezek másolatainak ellenőrzése. A vízföldtani naplók visszahelyezése a Vízföldtani adattárba. Az elkészült másolatok átadása az MBFH adattárának. - másolatok és szkennelt állomány - tételes átadás Részeredmények: - Vízföldtani naplók rendszer szerinti visszahelyezése a Vízföldtani Adattárba

195

Digitális dokumentumok szabadszöveges keresési rendszerének kialakítása (26/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: dr. Piros Olga

MBFH témafelelős: Varga Anett



Résztvevők

MFGI Orosz L., Németh M., Sőrés L., Gulyás Á., Füsi B.

Téma ismertetése: A projekt előzményeként az elmúlt évek során több projektben (17/2013, 19/2014, M22/2014, 17/2015) végeztünk jelentéstári metaadatokkal kapcsolatos fejlesztéseket. Áttekintjük és értékeljük ezek eredményeit. A cél szabadszöveges keresés lehetőségét megvalósító szoftver eszköz tovább fejlesztése, a megszerzett tapasztalatok felhasználása és integrálása, különös tekintettel az adatmodellekre, és metaadat kezelési technikákra vonatkozó eredményekre. Kiemelt cél a dokumentumok adattári azonosítóinak megőrzése valamint a szerződésekkel kapcsolatban álló jelentések esetén egyéb intézményi adminisztrációval való logikai kapcsolat kialakítása, megőrzése. Feladatok: 17/2013, 19/2014, M2-2/2014, 17/2015 projektek eredmények értékelése. A digitális dokumentum fájlok javasolt nevezéktanának és tárolási rendszerének meghatározása (hely, hierarchia, nevezéktan) A már létező digitális állományok elhelyezése a meghatározott helyre. A keresőrendszer elsődleges tervének elkészítése, rétegeinek, funkcionalitásának meghatározása (2016-ban megvalósuló és távlati cél.) A logikai adatbázist (adatbázisrétegek) a szabadszöveges keresésre alkalmas halmaz, az egyes új keletű dokumentumok kötött adatlapja (metaadatok), valamint a távoli adatkapcsolatok alkotják. Technikai dokumentum elkészítése mely tartalmazza: — jogosultságok, szerepek rögzítését — adatbevitel lehetőségeit, eszközeit — törlés, módosítás eszközeit — adatmentés Kivitelezési szakasz - keresőmotor programozás A keresőmotor működési környezetének rögzítése (MFGI teszt területen is!) A keresőmotor programozása paraméterezése Egyszerű felhasználói felület fejlesztése, mely integráltan kezeli az e-dokumentumtár három rétegét Tesztelés Termékek felsorolása: Egyszerű rendszerterv (adat helye, szervezése, feltöltése, karbantartása, sw funkcionalitás) doc Működő keresőmotor és felhasználói felület - sw Rendszer dokumentáció - doc Minden fellehető digitális állomány végső helyére való átrendezése

196

Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai:Részeredmények:

2016. első negyedév -

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: A keresőrendszer elsődleges tervének elkészítése, rétegeinek, funkcionalitásának meghatározása (Sőrés L., Orosz L, Piros O.) 1. Az adatkör, és az elvárt funkcionalitás feltérképezése konkrét felhasználói eseteken keresztül (ki a felhasználó, mit akar csinálni, mi történik, ha …) 2. Az ALFA rendszerhez kifejlesztett adatmodell módosítása a felhasználói esetek ismeretében 3. Elsődleges rendszer tervezés az adatmodell és az elvárt funkciók ismeretében. (adatkezelési protokollok meghatározása: szabad szöveges keresés, attribútum alapú keresés, térbeli keresés. Adat rétegek elkülönítése: pl. helyi digitális dokumentumok, távoli adatbázisok dokumentumai) - tipikus felhasználói esetek leírása - adatmodell Részeredmények: - Előzetes rendszerterv, főbb rendszer komponensek és folyamatok Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Részletes Technikai tervezés (Orosz L., Sőrés L.) Részletes rendszerterv elkészítése. A dokumentum tartalmazza: - Adatbázis táblák szerkezetét - rendszer folyamatok leírását, - index állományok szerkezetét - adat konverziós folyamatok leírását - jogosultságok, szerepek rögzítését - adatbevitel lehetőségeit, eszközeit - törlés, módosítás eszközeit - adatmentés módját Részeredmények: - Részletes rendszerterv Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A rendszer kivitelezését két lépcsőben végezzük el: 1. Prototípus Sőrés L., adatkezelő 2016-ban az ALFA adatbázisrendszer létező elemeinek felhasználásával az elérhető digitális dokumentumokból (nem szkennelt anyagok) felépítünk egy korlátozott méretű adatrendszert és egy alap funkciókat megvalósító egyszerűsített kezelő felületet. Pár ezer dokumentum felhasználásával demonstráljuk a rendszer lehetőségeit. (attribútum alapú és szabad szöveges keresés). A munka a következő műveletekből áll: -

Adatbázis háttér kialakítása Rendszer funkciók programozása

197

-

Konverterek megírása Keresőmotor programozás Adatkonverziók, tömeges adatfeltöltés

2. Késztermék Orosz L., Sőrés L., Füsi B., Németh M. 2016-ban a prototípussal szerzett tapasztalatok alapján elkészítjük a végleges felhasználói felületet. Felkészülés a nagytömegű szöveg fogadására.

Részeredmények:

Rendszer korrekciók Szkennelt anyagokból származó szövegek indexelése A keresőmotor programozása paraméterezése Adatbeviteli eszköz fejlesztése (törlés, módosítás, egyedi adatbevitel) A keresőmotor működési környezetének rögzítése

198

Kútkataszteri kiadványok (13.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 581400 Intézeti projektvezető: Kozocsay Lajos Emberhó-ráfordítás: 13 hó

Résztvevők

MFGI Fehér Judit, Fekete Judit, Gál Nóra, Hartyányi Zita, Kozocsay Lajos, Lajtos Sándor, Pálfi Éva, Szőcs Teodóra, Tóth Anita

Téma ismertetése: A projekt a 2014. december 23.-án módisított 101/2007 KvVM rendelet 8. § (9) előírása alapján valósul meg. Lényege a „Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere” és a „Magyarország Hévízkútjai” c. kiadványok újabb köteteinek szerkesztése, megjelentetése. A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az MFGI országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az MFGI az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente honlapján közzéteszi. Az idei feladat az Országos Kútkataszter kézi és gépi állományainak naprakészen tartása, karbantartása. A XXXVIII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése, a XXXIX. kataszteri kötet adatainak előkészítése, továbbá a hévízkút kataszter felülvizsgálata, a hiányzó kutak nyilvántartásba vétele, a hévízkút kataszter aktualizálása a 2015. év végi állapotnak megfelelően, az új adatlapok elkészítése és megjelentetése.

Termékek felsorolása: táblázat neve hévízkút kataszter

leírás aktualizált hévízkút kataszter

adatbázis neve

leírás

OVF: VFNapló

- Kútkataszter (XXXVIII. kötet) véglegesítése - a XXXIX. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése

rekord/ növekmény növekmény rekord/ növekmény növekmény

dokumentum címe: - a hévízkút kataszter új adatlapjai - Téma tervezése, témainditó-, előrehaladás-i és zárójelentések Kiadvány „Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere” c. kiadványsorozat XXXVIII. kötete

199

db 1

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: A XXXVIII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése A 2015 évben dokumentált hévízkutak kataszter állományának leválogatása és átadása új adatlapok kiállításához Hévízkút kataszter felülvizsgálata, hiányok pótlása Részeredmények:

Véglegesített és megjelentetett XXXVIII. kataszteri kötet Felülvizsgált, kiegészített hévízkút kataszter

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: A XXXIX. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése Aktualizált hévízkút kataszter és új adatlapok készítése Részeredmények:

Folyamatosan vezetett kútkataszter, adatbázis Aktualizált hévízkút kataszter, új adatlapok

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A XXXIX. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése Hévízkút kataszter vezetése, karbantartása, hibás adatok felülvizsgálata és javítása Részeredmények:

Folyamatosan vezetett kútkataszter és hévízkút kataszter, adatbázis

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A XXXIX. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése, kötet előkészítése Hévízkút kataszter vezetése, karbantartása javított adatlapok kiadása Részeredmények:

A XXXIX. kataszteri kötet adatállománya Aktualizált hévízkút kataszter, javított adatlapok és táblázat

200

E-dokumentumtár fejlesztése (2.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Dr. Piros Olga Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó

Résztvevők

MFGI Balázs Regina, Gulyás Ágnes, Németh Miklós, Orosz László, Sőrés László

Téma ismertetése: Az MFGI-ben keletkezett és folyamatosan keletkező elektronikus szakmai dokumentumok adatbázisba rendezése, a szabad szöveges kereshetőség biztosítása mellett. Az MFGI ejelentéstár és az MBFH e-dokumentumtár összekapcsolhatóságának kialakítása: - adatcsere - szinkronizálás professzionális felhasználói felület fejlesztése a keresőmotor finomhangolása, speciális funkciók fejlesztése a keresőmotorral együttműködő metaadat kereső feladatrész megvalósítása (programozás, adatszervezés, dokumentálás) Termékek felsorolása: dokumentum címe adatkapcsolat és szinkron dokumentációja – doc metaadat réteg dokumentációja – doc statisztikai információk - doc, tbl (indexelési idő, dokumentumok, index hely igénye, stb.) egyéb (megnevezés, leírás) felhasználói felület – sw speciális funkciók fejlesztése a kereső rendszerhez – sw metaadat réteg fejlesztése - sw

db

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: a két dokumentumtár jelenlegi rendszerének tanulmányozása, javaslat az adatbázisszerkezet egységesítésére (metaadat-szerkezet) Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: A keresőmotor fejlesztése Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Felhasználói felület tervezése Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Tesztelés, dokumentálás Részeredmények:

201

b) AZ

ORSZÁG INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ADATSZOLGÁLTATÁS

FÖLDTANI, ÉPÍTÉSE

GEOFIZIKAI TÉR-ADAT ÉS FEJLESZTÉSE,

Geoinformatikai szolgáltatások (2.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Orosz László Emberhó-ráfordítás: 23,5 hó

Résztvevők

MFGI Angyal Jolán, Barczikayné Szeiler Rita, Hegyiné Rusznyák Éva, Maigut Vera Dr, Németh Miklós, Orosz László, Pogácsás Réka, Popovics István, Simó Benedek, Vad Altanceceg, Varga Bálint, Vikor Zsuzsanna

Téma ismertetése: E projekt a többi projekt geoinformatikai feladataihoz szorosan nem köthető kisebb-nagyobb munkák, köztes termékek (munkatérképek, táblázatok, leválogatások, átszámítások, stb.) előállításával foglalkozik. Ide tartoznak azok a nem várt apróbb feladatok megoldásai is. A legjellemzőbb szolgáltatások: • Technikai eszközszolgáltatások: speciális eszközökkel végzett szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, adatmentés). • Szoftveralkalmazás szolgáltatások: a rendelkezésre álló szoftverek, alkalmazások segítségével elvégzett adatfeldolgozás. • Megoldás szolgáltatások: egy adott probléma teljes körű megoldása, technológia kidolgozása és értéknövelt adatok szolgáltatása. • Termékszolgáltatás: kartografált térkép, kiadvány, adatbázis, webes megjelenés előállítása. • Módszertani munkák, belső oktatás. Termékek felsorolása: A projekt termékei a kiszolgált projektek keretén belül jelenik meg. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2016. második negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2016. harmadik negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: – Időszak 2016. negyedik negyedév folyamatos működtetés, szolgáltatás Részeredmények: –

202

MFGI adatvagyon működtetésével kapcsolatos feladatok (2.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Orosz László Emberhó-ráfordítás: 27,5 hó

Résztvevők

MFGI Barczikayné Szeiler Rita, Deák Zsuzsa Villő, Detzky Gergely, Füsi Balázs, Gulyás Ágnes, Halupka Gábor, Jencsel Henrietta, Kerékgyártó Tamás, Kiss János Dr, Lajtos Sándor, Lendvay Pál, Lukácsy József, Orosz László, Pálfi Éva, Paszera György, Popovics István, Rádi Károly, Simó Benedek, Sőrés László, Szőcs Teodóra Dr, Tihanyiné Szép Eszter, Varga Bálint, Vértesy László, Vikor Zsuzsanna

Téma ismertetése: Fő cél: Az intézeti adatvagyon átfedés mentessé, átláthatóvá, kereshetővé és használhatóvá tétele. Ezekhez alapvetően a következőkre van szükség: - rendezett, egyértelműen megnevezett és helyhez kötött adatvagyon tételekre = adatbázisokra - katalógusokra, melyek ezekre rámutatnak = metadatbázisokra - katalóguskereső lehetőségekre = használható célalkalmazásokra 2015-re az MFGI itt tart: - 3 nagy alkalmazás környezet: GeoBank, ALFA, téradatok (SDE) - számos tematikus geofizikai és geológiai adatrendszer - egy kiemelt metaadat kezelő rendszer: ALFA - számos egyéb rendezett metaadatbázis (pl. PUMA) - pár különböző kondíciójú célalkalmazás: GeoBank, ALFA, téradat_szolgáltatás

map.mfgi.hu,

2016-ra általános főcél - ALFA-GeoBank identitás és feladatkör átfedés mentes definiálása - Az intézeti adatvagyon egy metaadat nyilvántartásba szervezett, felhasználóbarát katalógus alkalmazásba szervezni (PUMA) - Az egyéb tematikus adatköröket fájlszerverre szervezése (hely, megnevezés)

Konkrét feladatok 1) ALFA-GeoBank ALFA-GeoBank viszonyának, átfedés mentes funkcióinak definiálása (SL,OL,PI) - direkt egymásra hivatkozások felmérése, szükségességének áttekintése - kódlisták szinkronizálása, elsődleges hely meghatározása - funkcionalitások definiálása, tematikus adatkörök hovatartozásának rögzítése - felhasználói célok definiálása (annak eldöntése, hogy egy adatkört a felhasználó, hogyan ér el a leghatékonyabban – export/import szükségességek vizsgálata) - felhasználói felülettel támogatni kívánt funkciók meghatározása

203

2) PUMA/ Adarendszer-nyilvántartás a) Adatgazdák hivatalos kinevezés előkészítése, tudatosítása, felelősségi körök tisztázása (OL,TG,GA,VL) b) Metaadatmező egységesítés, típusok rendezése, kategóriák és hierarchia szintek meghatározása) (OL, TG, VL, GA) c) Struktúra felülvizsgálata, újrafogalmazása (VL,OL,SL,GA) d) PUMA frissítése: 2015. évi záró állapot átvitele (2016.03.30-ig) e) PUMA frissítése: 2016. évi adat/file átszervezéseket-áthelyezéseket már tükröző állapot átvitele (2016.06.30-ig) (GA,SL) f) XLS alapú PUMA nyilvántartás lezárása, adatok áttöltése az ALFA-ba (2016.09.30-ig) g) PUMA webes felhasználói felület (SL, NM, DG, OL, VL) - Felhasználóbarát adatkeresési felület teszt + éles verzió (ALFA: SL, php+html programozó) - Webes adatbeviteli, adatszerkesztési tesztverzió (ALFA: SL, OL, PhpRunner: DG) 3) Téradat tárolás a) publikus térképi megjelenítések (kml, gml, shp stb.) összegyűjtése és felülvizsgálata, egységesítése és a téradat_szolgáltatásba integrálása (SL,GA,OL) b) meglévő publikus térképi szolgáltatások (wms, wfs stb) hátterének összegyűjtése és felülvizsgálata (SL,GA,OL) c) a teradat_szolgaltatas könyvtár tartalmi felülvizsgálata és PUMA kapcsolatának a metadat szinten történő automatizálása /különös tekintettel a felmértségi, megkutatottsági rétegekre (SL,GA,OL, VL) d) a nyomtatásban megjelent geofizikai alaptérképek (gravitációs, mágnesen, tellurikus)) integrálása a map.mfgi.hu-n futó térképszolgáltatásba. (SL, GA, KJ, SB, SzR) e) Geofizikai felmértségek (mélyfúrás-geofizika, 2D / 3D szeizmika, légi geofizika) megjelenítése, kereshetősége, integrálása a map.mfgi.hu-n futó térképszolgáltatásba, összegyűjtése a térképszolgáltatási környezet megkutatottság könyvtárába (SL, SB, GA) 4) Az MFGI INSPIRE-monitoring jelentésének elkészítése (VL, SL). 5) Sambán lévő közöshasználú, valamint a Térképezési Főosztályi felületen lévő adatok, file-ok átrendezése a samba megszüntetése miatt: a) a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése az üzemeltető által meghatározott felületre/könyvtárba, a hozzátartozó metaadatok aktualizálása (GA) b) \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltatas frissítése, aktualizálása (az eredetileg a sambaról átkerült adatoknál: GA) 6) KINGA honlap (metaadatok, térképek és a kapcsolódó leíró állományok) részleges átmozgatása A 2015-ben elkészített migrálási terv alapján egy áthelyezési terv / térkép készítése (mi, milyen szükséges változtatással, régi hely, új hely, ki végzi) (GA,OL,NM) 7) Fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok összekapcsolása – minta adatrendszer kialakítása az 1) pont eredményeinek tükrében a) Széntelepek litológia adatainak betöltése a GeoBankba (PZ, OL) b) Mélyfúrás-geofizikai metaadatok betöltése az ALFA-ba (LP, SL) c) Fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok integrálása ALFA-ban (OL, SL) 8) Szakmai adatbázisok karbantartása Mindegyik esetében megvizsgálandó: - a mostani adattárolási forma megfelelő-e - a mostani adattárolási technológia megfelelő-e

204

a) b) c)

d) e) f) g) h) i)

- kik, mire és hogyan használják az adatokat - a jövőben hol és milyen formában lenne ideális tárolni és kezelni az adatokat Országos Szeizmikus Adatbázis (Lukácsy József): átköltözés MsSQL szerverre Országos Geoelektromos Adatbázis (Sőrés László) Magnetotellurikus adatrendszerek (Rádi Károly, Sőrés László) - Geofizikai szelvénytár metaadattábla szerkezetének kialakítása (Alfa alapokon) - MT és komplex geofizikai alapszelvények esetében a geometria és objektumkapcsolatok feltöltése - Szelvények ALFA betöltése és adatszolgáltatása Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss János, Sőrés László) Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay Pál): a nagy adatkörök egyikéhez csatlakoztatni Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay Pál, Jencsel Henrietta, Pummer Timea): MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera György) Szeizmikus adatkör (Kovács Attila Csaba): adatkör megismerése Kőzetkémia (Tolmács Daniella): adatkör megismerése GeoBank (Orosz László): adatbetöltés, felület bemutatás és fejlesztés, use case gyűjtés

Termékek felsorolása: táblázat neve PUMA / Adatrendszernyilvántartás adatbázis neve PUMA SQL ALFA GeoBank

ALFA

leírás utolsó frissítés lezárás, migrálás

leírás

rekord/ növekmény frissítés 03.30

rekord/ növekmény

felhasználóbarát kezelő felület, kereső felület Szenes rétegsorok a Geobankban Geotermikus kútadatok Kutak törzsadatai és termelési adatai Laboreredmények Észlelőhálózat vízállás (MAVIZ) Szenes fúrási és karotázs metaadatok integrációja az ALFA-ban

térkép/réteg címe/neve új KINGA áthelyezés: Frissített Geofizikai felmértség webes szolgáltatások (kifelé is): mélyfúrás-geofizika, 2D / 3D szeizmika, légi geofizika map.mfgi.hu-n: gravitációs, mágnesen, telurikus 500 000-es tematika map.mfgi.hu-n és az http://intranet.mfgi.hu/terkepkatalogus/ban: Geofizikai felmértségek: mélyfúrás-geofizika, 2D / 3D szeizmika, légi geofizika

meglévő ×

db

×

3

×

dokumentum címe MFGI Éves INSPIRE-monitoring jelentése (2015) KINGA új rendszerének leírása ALFA-Geobank küldetés, funkcionalitás és hosszú távú stratégia MFGI publikus térképi megjelenések és szervizek állapotjelentés és távlati stratégia

205

Összefoglaló jelentés az MFGI legjelentősebb szakmai adatbázisainak fejlesztési irányáról egyéb (megnevezés, leírás) db ALFA-GeoBank összehangolt, rendezett és egyirányúsított (egyik az alap, a másik azt veszi át) kódlisták PUMA felhasználóbarát kereső felület és tesztverziójú kezelő felület

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. ALFA-GeoBank , funkciók átfedésmentes definiálása 2.a) PUMA adatgazdák kinevezése 2.b-c) PUMA: Metaadatmező egységesítés, típusok rendezése, struktúra -újrafogalmazása 2.d) PUMA: 2015. évi záró állapot átvitele (2016.03.30-ig) 3.a-b) Publikus térképi megjelenések és szervizek összegyűjtése és áthelyezések megkezdése 5.a) a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése az üzemeltető által meghatározott felületre , a hozzátartozó metaadatok aktualizálása ALFA-Geobank küldetés, funkcionalitás és hosszú távú stratégia dokumentum Részeredmények: PUMA / Adatrendszer-nyilvántartás tartalmi és szerkezeti frissítése Kinevezett adatgazdák Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1.) ALFA-GeoBank kódlisták kialakítása, szinkronizálás, elsődleges hely meghatározása 2.e) PUMA frissítése: 2016. évi adat/file átszervezéseket-áthelyezéseket már tükröző állapot (2016.06.30-ig) 3.a-b) Publikus térképi megjelenések és szervizek felülvizsgálata 3.c) a teradat_szolgaltatas könyvtár tartalmi felülvizsgálata 4.) MFGI INSPIRE országjelentés 5.b) \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltatas frissítése, aktualizálása (az eredetileg a sambaról átkerült adatok) 8.a) Országos Szeizmikus Adatbázis átköltözése MsSQL szerverre 8.i) GeoBank adatbetöltés: kútadatok, MAVIZ MFGI Éves INSPIRE-monitoring jelentése (2015) PUMA felhasználóbarát kereső felület és tesztverziójú kezelő Részeredmények: felület frissített és lezárt PUMA xls Átköltözött szeizmikus adatbázis Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 2.f-g) PUMA webes felhasználói felületre költözése 3.d-e) geofizikai térképek webes publikálása 6.) KINGA: a 2015-ben elkészített migrálási terv alapján egy áthelyezési terv / térkép készítése (mi, milyen szükséges változtatással, régi hely, új tervezett hely, ki végzi) 7.a) Szenes rétegsorok a GeoBankban 7.b,c) Szenes fúrási és karotázs metaadatok integrációja az ALFA-ban 8.b-f) Adatrendszerek felmérése, lehetőség szerinti integrálása 8.g-h) Adatkörök megismerése 8.i) GeoBank adatbetöltés: laboradatok

206

Részeredmények:

ALFA-GeoBank összehangolt, rendezett és egyirányúsított (egyik az alap, a másik azt veszi át) kódlisták map.mfgi.hu-n: gravitációs, mágnesen, telurikus 500 000-es tematika map.mfgi.hu-n és az http://intranet.mfgi.hu/terkepkatalogus/ban: Geofizikai felmértségek: mélyfúrás-geofizika, 2D / 3D szeizmika, légi geofizika KINGA új rendszerének leírása MFGI publikus térképi megjelenések és szervizek állapotjelentés és távlati stratégia Szenes fúrási és karotázs metaadatok integrációja az ALFAban XLS alapú PUMA nyilvántartás lezárása, adatok áttöltése az ALFA-ba

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 8.b-f) Adatrendszerek felmérése, lehetőség szerinti integrálása 8.i) GeoBank adatbetöltés: maradék KINGA áthelyezés: Frissített Geofizikai felmértség webes szolgáltatások (kifelé is): mélyfúrás-geofizika, 2D / 3D Részeredmények: szeizmika, légi geofizika

207

MFGI térképszerverek fejlesztése (2.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Simó Benedek Emberhó-ráfordítás: 8,5 hó

Résztvevők

MFGI Orosz László, Pogácsás Réka, Simó Benedek, Varga Bálint

Téma ismertetése: A projekt az MFGI térképszolgáltatási feladatait hivatott optimalizálni. Az idei évben négy fő feladatot érint a projekt: - a tavalyi év során kialakított nyílt szabványokra épülő térképszolgáltatási rendszer módszertani fejlesztése és dokumentálása - valamennyi meglévő webes térképi alkalmazás mobilra optimalizálása - újabb tematikák publikálása a webre - jelenlegi szolgáltatások felülvizsgálata, illetve Intézeten belüli nem szabványos szolgáltatások beépítése a jelenlegi rendszerbe 2015 végére elkészült egy földtani tematika adatbázistól a webes publikálásig. Ez egy jó alapnak tekinthető ahhoz, hogy ebből egy bejáratott munkafolyamat alakuljon ki. Ebben az évben ennek a kialakítása lesz a projekt feladata, a hozzá tartozó esetlegesen hiányzó módszertani elemek kidolgozásával együtt. A 2011 óta működő térképszerver adatszolgáltatásaira épülve számos webes térképi alkalmazás készült el az évek során. Ezek többnyire asztali környezetre lettek optimalizálva, azonban a modern webes böngészők és a mobil eszközök elterjedése miatt ezek felfejlesztése fontos feladattá vált. Amennyiben a technológiai váltásnak köszönhetően ezek az alkalmazások már akár mobilon is elérhetőek lesznek, úgy az egyes készülékek GPS vevőjét is képesek lesznek használni. Így a felhasználók az aktuális helyzetüket felhasználva is megtekinthetik a különféle tematikákat. Az idei évben publikálásra kerülnek az alábbiak: - Budapest 1:50 000-es földtani atlaszának digitális változata - A Vértes 1:50 000-es felszíni földtana A projekt a térképi alkalmazások technológia fejlesztése mellett egy tartalmi és minőségi ellenőrzést is elvégez majd, melynek során az eddig elkészült alkalmazásokat használhatóság szempontjából vizsgálja meg, és lehetőség szerint ezeket orvosolja is. Emellett az Intézetben fellelhető nem szabványos webes térképi adatszolgáltatásokat is felülvizsgálja, és lehetőség szerint beintegrálja a jelenleg is működő rendszerbe. Termékek felsorolása: dokumentum címe A nyílt szabványokra épülő webes térképszolgáltatási rendszer módszertani jellegzetességeit rögzítő dokumentum egyéb (megnevezés, leírás) Webes térképi alkalmazások reszponzív változata Új webes térkép

208

db 16 2

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: valamennyi meglévő webes térképi alkalmazás mobilra optimalizálása Részeredmények: Webes térképi alkalmazások reszponzív változata (16 db) Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: újabb tematikák publikálása a webre: - Budapest 1:50 000-es földtani atlaszának digitális változata - A Vértes 1:50 000-es felszíni földtana Részeredmények: Új webes térkép (2db) Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: jelenlegi szolgáltatások felülvizsgálata, illetve Intézeten belüli nem szabványos szolgáltatások beépítése a jelenlegi rendszerbe Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a tavalyi év során kialakított nyílt szabványokra épülő térképszolgáltatási rendszer módszertani fejlesztése és dokumentálása A nyílt szabványokra épülő webes térképszolgáltatási Részeredmények: rendszer módszertani jellegzetességeit rögzítő dokumentum

209

Sekélygeofizikai adatok mentése (2.4) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Deák Zsuzsa Villő Emberhó-ráfordítás: 8,25 hó

Résztvevők

MFGI Deák Zsuzsa Villő, Rádi Károly, Vértesy László, Sőrés László, Gulyás Ágnes

Téma ismertetése: 1) Papíralapú geofizikai térképező módszerek (VLF, PM) térképezési adatainak mentése. Közel 100 jelentés 400-600 térképének szkennelése szükséges. [Résztéma-vezető: Deák Zsuzsa Villő] •

• •

• •

Jelentésválogatás (VLF, PM (potenciál-térképezés), Középhegység területére, korábbi szén-bauxit-víz (elő)kutatási célú jelentések térképei. Adatforrás: ELGI évi jelentések, MBFH adattár (ELGI, MBFHT részadattár), korábbi SZÁF-anyagok (0005_04 Geoelektromos térképező módszerek – VLF, PM mérések 1970-1990 között) Metaadattábla-szerkezet létrehozása az ALFA adatmodellel összhangban (jelentések, térképek). A jelentések és papír térképek feldolgozása az alábbi lépésekből áll: - Az adattárból felhozott jelentések jelentés-metaadatainak elkészítése, a mellékletek kiírása (mellékletlisták) - Duplumok kiszűrése - A VLF (ellenállás és fázis) és PM ellenállás térképek szkennelése és metaadataik feltöltése az ALFA-ba A további potenciális munkafolyamat demonstrálására kb. 10 mintatérképnél georeferálás és digitalizálás. Fény-Tér-Kép konferencia 2016

2) 2015-ben lementett MT adatok adatbázisba illesztése, kb. 1000 pont [Résztéma-vezető: Rádi Károly] •

• • • •

Adatrendezés - header és adatfájlok párosítása - koordinátákkal való ellátás Duplumok kiszűrése Végleges elhelyezés Új felmértségi adatok szolgáltatása a felmértségi adatbázis és az ALFA felé MT_leltár rendezés (aktualizálás)


leírás

Sekélygeofizikai jelentések, térképek adatai

adatbázis neve ALFA

A szkennelendő dokumentumok és az azokat tartalmazó jelentések nyilvántartandó adatai leírás

felhasznált jelentések, szkennelt térképek

210

rekord/ növekmény kb.400


MT-adatrendszer ALFA

metadatai Rendezett aktualizált, archív mérésekkel kiegészített MT Felmértségi adatok szolgáltatása (Alfa, Felmértség felé)

térkép/réteg címe/neve − georeferált és digitalizált VLF, PM mintatérképek

új 10

egyéb (megnevezés, leírás) − metaadatbázis a felhasznált jelentésekről és a beszkennelt térképekről − szkennelt, könyvtárba rendezett geofizikai (VLF, PM) térképek

meglévő 0

db 10 db 1 400

Feladatok ütemezése: Időszak


1) Jelentésválogatás 2) 2015-ben lementett MT adatok adatbázisba illesztése, kb. 500 pont • Adatrendezés - header és adatfájlok párosítása - koordinátákkal való ellátás 1) Jelentéslista Részeredmények: 2) Rendezett MT adatok Időszak 2016. második negyedév 1) • Metaadattábla-szerkezet létrehozása (jelentések, térképek) • A papír térképek feldolgozása: kb. 30 jelentés 2) • Duplumok kiszűrése • Végleges elhelyezés • MT_leltár rendezés (aktualizálás) • Új felmértségi adatok szolgáltatása, a felmértségi adatbázis és az ALFA felé 1) Metaadattábla-szerkezet Kb. 30 feldolgozott jelentés és térképeik metaadatai, szkennelt térképek Részeredmények: 2) aktualizált MT adatrendszer és leltár aktualizált felmértségi adatok

Időszak 2016. harmadik negyedév 1) A papír térképek feldolgozása: kb. 30 jelentés 1) Kb. 30 feldolgozott jelentés és térképeik metaadatai Részeredmények: Szkennelt térképek Fény-Tér-Kép konferencia 2016 Időszak 2016. negyedik negyedév 1) A papír térképek feldolgozása: kb. 30 jelentés 1) Kb. 30 feldolgozott jelentés és térképeik Részeredmények: metaadatai Szkennelt térképek, 10 mintatérkép adatállománya

211

Alfa adatbázis módszertani fejlesztése (2.5) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Sőrés László Emberhó-ráfordítás: 2,5 hó

Résztvevők

MFGI Sőrés László, Simó Benedek

Téma ismertetése: Az ALFA rendszer (Általános Földtudományi Adatmodell és Adatbázis) egy UML adatmodellre épülő, séma alapú hibrid XML adatbázis, amely integrálja az elmúlt 10 év adatbázis építési tapasztalatait. Az adatmodell az INSPIRE adatspecifikáció és a belső adatkezelési igényekből adódó elvárások együttes figyelembevételével épült. Az ALFA egy hierarchikus metaadat rendszert valósít meg az adatkészlet szintű metaadatoktól a vizsgálati (Observations and Measurements) és nyilvántartási (raktári szám, URL, fájlnév) metaadatokig. A szerkezet és adat infrastruktúra átjárhatóságot biztosít a térképi kereséstől a mérési és feldolgozási adatokig. Az ALFA rendszer online transzformációk révén dinamikus kapcsolatot biztosít a különböző szakmai adatbázisok és informatikai rendszerek között. 1. ALFA felhasználói felületek, promóció a. OpenLayers alapú ALFA alkalmazások fejlesztése Az ALFA-hoz fejlesztett OpenLayers alapú keresők általános elvekre és az ALFA szolgáltatásaira épülnek. A különböző célú alkalmazások csak kis mértékben (a kereső mezőkben, az ALFA-nak küldött URL-ekben stb) különböznek. A módszer specifikus működés paraméterei konfigurációs fájlokban leírhatók. Az eredeti kód optimalizálásával megoldható, hogy további programozás nélkül új alkalmazások álljanak elő. A feladat az eredeti kód megváltoztatása úgy, hogy a fő működési paramétereket a program konfigurációs fájlokból olvassa. b. ALFA felhasználói felületek fejlesztése A felhasználói élmény javítása érdekében az egyes objektumokról kivonatos áttekintő lapok készülnek, amelyek a fontos linkeket egyetlen oldalon, az objektumláncon való mozgás nélkül elérhetővé teszik

2. ALFA rendszerfejlesztés a. ALFA belső és külső használatának definiálása - publikussági szintek vizsgálata - belső AD alapú user azonosítás és jogosultságkezelés b. ALFA betöltés automatizálása: excel-alfa konverzió felépítése (alapvető export/import felhasználóbarát megoldása, mindkét irányban a jogosultsági szintek IBSZ-hez igazítása) c. INSPIRE WFS 2.0 letöltési szolgáltatás továbbfejlesztése Várható az INSPIRE adatszolgáltatást igénylő projektekben való intenzívebb részvétel, ezért célszerű az ALFA ilyen jellegű szolgáltatásait javítani. A MIN4EU projekthez fejlesztett WFS 2.0 modul jelenleg közvetlenül az ALFA PostgreSQL

212

adattáblákból online transzformációval működik. Ha a letöltéshez Geoservert használunk, és a kimenetet konvertáljuk WFS 2.0 formátumba a szolgáltatás sebessége jelentősen növelhető, és további WFS funkciók (szűrések, koordináta transzformációk stb.) is kihasználhatók. d. XML adatok vizualizációja Fúrási és geofizikai adatok vizualizációja céljából Web szerviz készítése. Bemenet: ALFA-ból elérhető SensorML és Coverage formátumú adatok, kimenet: web grafika (svg/gif/jpg). Fejlesztés platform független OpenSource eszközön (Java (JFreeSVG?), GnuPlot) 3. ALFA adatintegráció

Termékek felsorolása: egyéb (megnevezés, leírás) 1.a Configurálható OpenLayers alapú ALFA kereső 1.b Kivonatos HTML megjelenítés ALFA objektumokra 2.a ALFA AD alapú felhasználó azonosítás 2.b automatikus excel-alfa konverzió - alapvető export/import 2.c Java szervlet és konverterek Geoserver alapú WFS 2.0 szolgáltatáshoz 2.d Web-es grafikus modul ALFA XML adatok vizualizációjához

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 2.c Java szervlet és konverterek Geoserver alapú WFS 2.0 szolgáltatáshoz Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1.a Configurálható OpenLayers alapú ALFA kereső 1.b Kivonatos HTML megjelenítés ALFA objektumokra Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 2.a ALFA AD alapú felhasználó azonosítás 2.b automatikus excel-alfa konverzió - alapvető export/import 2.d Web-es grafikus modul ALFA XML adatok vizualizációjához Részeredmények:

213

db

Informatikai rendszer üzemeltetése (2.7) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Tresz Gyula Emberhó-ráfordítás: 54 hó

Résztvevők

MFGI Orosz László, Halász Miklós, Török István, Németh Miklós, Pataky Péter, Rezessy Attila, Simó Benedek, Zelei Tamás

Téma ismertetése: • • • • • • •

Rendszeradminisztráció: az intézet informatikai infrastruktúrájának felügyelete, működtetése, szervezése. A felhasználók szükség szerinti támogatása. Egyedi felhasználói igények, fejlesztések megoldása vagy a közreműködő alvállalkozó menedzselése. Üzemeltetési szolgáltatások: a geo tartomány, fájlszerverek és az adatmentés folyamatos üzemeltetése. Az információtechnológia folyamatok védelme. Informatikai beszerzésekben való közreműködés. Az intézeti webes megjelenések működtetése, fejlesztése

Termékek felsorolása: adatbázis neve 1. komodo 2. eszköz leltár

leírás

rekord/ növekmény

1. Hálózati számítógépek hardver és szoftver konfigurációja 2. Informatikai eszköz vagyonleltár

dokumentum címe - Jogosultságkezelés eljárásrend - Változáskezelés eljárásrend - Mentés- archiválás eljárásrend - Adathordozók kezelése eljárásrend - Üzemeltetési kézikönyv - Elektronikus Információs Rendszerek Fejlesztési Stratégia - Működésfolytonossági Szabályzat (BCP) - Katasztrófa- elhárítási Terv (DRP) egyéb (megnevezés, leírás) db - Felhasználók információbiztonsági tudatosságának növelése, az IBSz követelmény rendszerének megismertetése - Fizikai és logikai információbiztonság növelése

214

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. A projektek és az intézeti adatvagyon egységes kezelése (samba kivezetés) 2. Mentési kapacitás bővítése 3. A hiányzó, az infokommunikációs rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos eljárásrendek elkészítése 4. Rendszerüzemeltetés

Részeredmények:

- egységes fájlrendszer, jogosultságok - egységes mentési rendszer - fokozatos megfelelés az IBSZ követelményeknek

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Intranet fejlesztése (tartalmi bővítés, naptár funkcionalitás fejlesztése, űrlap funkcionalitás megtervezése) 2. Nem támogatott operációs rendszerrel működő számítógépek kivezetése 3. információbiztonsági oktatási anyagok elkészítése 4. Rendszerüzemeltetés

Részeredmények:

- megújult intranet tartalom - növekvő információbiztonság - fokozatos megfelelés az IBSZ követelményeknek

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Munkaidő nyilvántartó fejlesztése (AD alapú használat lehetővé tétele) 2. Columbus utcai hálózatfejlesztés 3. A hiányzó információbiztonsági szabályzatok elkészítése 4. Rendszerüzemeltetés

Részeredmények:

- egységes authentikáció újabb alkalmazás esetén - gyorsabb informatikai hálózat és kommunikáció - fokozatos megfelelés az IBSZ követelményeknek

Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Microsoft Office irodai csomag használatának optimalizálása 2. Terminál szerveres alkalmazás-megosztás kialakítása 3. 32 bites számítógép konfigurációk amortizációs cseréje 4. Rendszerüzemeltetés 5. A feleslegessé váló, vagy a használhatatlan informatikai vagyontárgyak selejtezése

Részeredmények:

- illegális licenc használat megszüntetése - licenc költségek csökkentése - IBSZ előírásoknak megfelelő eszközpark életkor

215

Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa (2.8) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Dr. Kercsmár Zsolt Emberhó-ráfordítás: 1 hó Résztvevők

MFGI Budai Tamás

Téma ismertetése: A Magyarország földtani képződményeit tartalmazó rétegtani adatbázis („magyar jelkulcs”) szabványszerű alkalmazásának biztosítása, az újabb hazai és nemzetközi kutatások figyelembe vételével történő karbantartása. Együttműködve a 2.2-es projekttel (MFGI adatvagyon működtetésével kapcsolatos feladatok, projektvezető: Orosz László) szakértői közreműködés az intézet által megjelentetett földtani térképek jelkulcsának és a GeoBank jelkulcsi adatbázisának harmonizációjában. Termékek felsorolása: adatbázis neve GeoBank

leírás

rekord/ növekmény

GeoBank adatbázis témához kapcsolódó szótárainak karbantartott/ módosított rekordjai (kor, litológia, fácies/genetika, földtani index /geo_id, geo_ndx mezők/)

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, aktuális harmonizációs feladatok elvégzése. Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, aktuális harmonizációs feladatok elvégzése. Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, aktuális harmonizációs feladatok elvégzése. Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Rétegtani Bizottság eredményei alapján, aktuális harmonizációs feladatok elvégzése. Részeredmények:

216

Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata (2.9) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Dr. Péterdi Bálint Emberhó-ráfordítás: 4,5 hó

Résztvevők

MFGI Hermann Viktor, Jerabek Csaba, Németh András, Dr. Péterdi Bálint

Téma ismertetése: Folytatjuk a teljes terepi reambulációt, amely elsősorban a helyszínek fotózására terjed ki, hogy az adatbázis naprakész legyen (vannak olyan objektumok, amelyek már nem találhatók meg, illetve jelentős felújításra szorulnak). Ezt a tevékenységet az összes többi projekt terepi tevékenységével összehangoljuk a kapacitás és az erőforrások optimális kihasználása érdekében. Csak az ilyen módon nem elérhető területekre tervezünk önálló kiszállást. 2016ban befejezzük a Bakony és a Bükk területén található alapszelvények dokumentálását, ezen kívül tervezzük a korábbi évek kampányszerű reambulációjából kimaradt, a többi alapszelvénytől távol eső és/vagy nagyon elkülönülő alapszelvény felkeresését is. Az információk rendezése után a fotók hozzákapcsolhatók az intézet honlapján elérhető földtani alapszelvényeket megjelenítő térképi adatbázishoz (ennek metodikáját már kidolgoztuk 2014-ben).

Termékek felsorolása: - 60 db alapszelvény fotódokumentációja terepen elkészül, a fotók az adatbázisba kerülnek. Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása. adatbázis neve http://map.mfgi.hu/fdt _alapszelvenyek/

leírás Az alapszelvényekhez tartozó fénykép-galériák hozzáadása

egyéb (megnevezés, leírás) Földtani alapszelvény fotógalériák

rekord/ növekmény 285/60

db 60

217

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: új (naprakész) turista-térképek beszerzése Részeredmények: Időszak Negyedév feladatai: Terepi reambuláció. Részeredmények:


Időszak Negyedév feladatai: Terepi reambuláció. Részeredmények:


Időszak Negyedév feladatai: Terepi reambuláció.


Részeredmények:

Terepi fényképek elkészítése és rendszerezése.

Terepi fényképek elkészítése és rendszerezése.

Terepi fényképek elkészítése és rendszerezése. Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása (intézeti honlap).

218

Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése (2.11) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Prónay Zsolt Emberhó-ráfordítás: 6 hó

Résztvevők

MFGI Prónay Zsolt, Törös Endre, Taller Gábor, Pócsik Attila, Tildy péter

Téma ismertetése: Cél a Mérnökgeofizikai Főosztály és intézeti jogelődje működésében keletkezett mérnökgeofizikai adatok összegyűjtése, rendszerezése és tematizálása. A téma keretében folytatjuk az előző évben megkezdett, és 1999-ig elkészített adatbázis építését, ez évben felkutatjuk, megkíséreljük kiolvasni és korszerű adathordozóra átírni a 2000-2005. között keletkezett terepi digitális adatokat, amelyeket a sikeres adatmentés után összepárosítjuk a megfelelő akár papíralapú, akár digitálisan rögzített fellelhető kutatási jelentésekkel. Ezen adatokból olyan adatbázist hozunk létre, amely lehetővé teszi a már korszerű adathordozón rögzített adatokban a szakmai szempontok szerinti keresést (pl. alkalmazott geofizikai módszer, kutatási cél szerint), valamint az adatok esetleges újrafeldolgozását a mindenkori tudományos kutatás számára. Az adathordozók, csakúgy, mint a zip fájlok között vannak nem olvashatók, az ezeken levő adatok egy része adatmentő szoftverek alkalmazásával várhatóan megmenthető lesz.

Termékek felsorolása: táblázat neve Mérnökgeofizikai adatbázis

adatbázis neve Mérnökgeofizikai adatbázis

leírás A fellelt adatokhoz tartozó mérés évét, helyét, az alkalmazott módszert tartalmazó táblázat készül, amely, ha találunk ilyet, kiegészül a mérés koordinátáival, a digitális és papír alapú jelentés címével és lelőhelyével, ha a jelentés az irattárban elérhető, annak leltári számával is. leírás Az adatbázis tartalmazni fogja évszám és hely és módszer szerint csoportosítva a terepi felvételeket, valamint a jelentés eredeti digitális változatát, amennyiben ez fellelhető

219

rekord/ növekmény kb. 100

rekord/ növekmény néhány ezer

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: tervkészítés, adathordozók felkutatása Részeredmények: terv, adatok Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: az adathordozókon lévő adatok kiolvasása, rendszerezése Részeredmények: rendezett adatok Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a táblázat és az adatbázis létrahozása Részeredmények: táblázat, adatbázis béta verziója Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: adatbázis és adatok ellenőrzése, jelentésírás táblázat, adatbázis végleges verziója, jelentés az elvégzett Részeredmények: munkáról

220

PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése (2.12) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Dr. Kovács István János Emberhó-ráfordítás: 1,5 hó

Résztvevők

MFGI Zelei Tamás; Török István; Kovács István János

Téma ismertetése: A PULI célja, hogy az infravörös spektrometriával foglalkozó kutatók a „közösségi” oldalakhoz hasonlóan tudják megosztani spektrumaik elektronikus változatát kollégáikkal. Ez azért fontos, mert ilyen módon lehetővé válik az eredmények közvetlen összehasonlítása, hiszen a spektrumokat jellemzően kép formátumban teszik leggyakrabban közzé, ami korlátozza az eredmények hatékony minőségi és mennyiségi összevetését. Célunk, hogy az interneten keresztül is hozzáférhető PULI adatbázist egy nemzetközi szinten is jelentős infravörös adatbázissá tegyük. Termékek felsorolása: Az adatbázis üzemeltetése, az esetleges hibák elhárítása a felhasználók támogatása. Új spektrumok felvitele a megjelenő publikációkból, ahol lehetséges kőzettani és geokémiai adatokkal kiegészítve Az adatbázis folyamatos promóciója és a felhasználók körének lehetséges bővítése egyéb (megnevezés, leírás) újabb spektrumok és kémiai adatok

db ~50

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév a termékek pontban megfogalmazott feladatok folyamatos ellátása Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév a termékek pontban megfogalmazott feladatok folyamatos ellátása Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév a termékek pontban megfogalmazott feladatok folyamatos ellátása Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév a termékek pontban megfogalmazott feladatok folyamatos ellátása Részeredmények:

221

Magyarország geokémiai téradatbázisa (7.4) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Tolmács Daniella Emberhó-ráfordítás: 24,75 hó

Résztvevők

MFGI Tolmács Daniella, Beke Zsuzsanna, Bertalan Éva, Besnyi Anikó, Budai Ferenc, Freiler Ágnes, Fügedi Ubul, Füri Judit, Gyuricza György, Hermann Viktor, Horváth Zsolt, Kónya Péter, Müller Tamás, Sándor Ágnes, Varga Renáta

Téma ismertetése: Az intézet különböző nyersanyagkutatási és környezetvédelmi programjai jelentős mennyiségű geokémiai adatot szolgáltattak felszíni, felszínközeli és esetenként mélyebben elhelyezkedő képződményekből. Ezek közös adatbázisba rendezése, egységes szemléletű feldolgozása elmaradt. Egy komplex geokémiai téradatbázis sokoldalú felhasználási lehetőséget biztosítana; a földtani alapkutatások mellett adatait és eredményeit környezetvédelmi, agrogeológiai és nyersanyagkutatási célokra is fel lehetne használni. A projekt általános, hosszú távú célkitűzései: 1) összegyűjteni az elérhető geokémiai felvételek és kutatások adatait, ezeket adatbázisba rendezni és értékelni, az adatbázis folyamatos karbantartásáról gondoskodni; 2) módszertani kutatást végezni egy országos szintű geokémiai felvétel optimális mintasűrűségének meghatározása érdekében; 3) hiánypótló mintavétellel az ország geokémiai felvételét elvégezni; 4) az egyes tájegységek geokémiai térképsorozatát elkészíteni és környezetgeokémiai állapotát meghatározni; 5) részletező kutatást folytatni anomáliák és kritikus objektumok (pl. felhagyott bányák, bányameddők) környékén; 6) adatszolgáltatást biztosítani intézeti projektek és külső intézetek számára. A hosszútávra tervezett projekt első évében a mintavételi és labororatóriumi módszertan felülvizsgálata, pontosítása érdekében szükséges egy modellterületen (vízgyűjtőn) részletesebb módszertani kutatást végezni. Ehhez a hordalékminták és talajminták kémiai vizsgálatán túl kiegészítő — ásványtani- és szemcseösszetételt célzó — laborvizsgálatok, valamint mikromineralógiai és vízkémiai vizsgálatok is szükségesek. A módszertani vizsgálatokkal párhuzamosan az intézet meglévő geokémiai felvételeinek adatait minősítjük és adatbázisba rendezzük.

222


leírás

Módszertani táblázat

A modellterület részletesebb kutatási eredményeit tartalmazó táblázat.

adatbázis neve Magyarország geokémiai téradatbázisa

leírás

rekord/ növekmény Ca. 1500-2000 meglévő minta adatai + új "hiánypótló" minták adatai (évente folyamatosan bővülő)

Geokémiai felvételek adatait tartalmazó adatbázis.

térkép/réteg címe/neve Modellterület mintavételi térképe és monoelemes térképek

mérés neve Kőzetkémia (két feltárás) Műszeres fázisanalízis (röntgendiffrakció, termoanalízis) Vízkémia (patak)

rekord/ növekmény ca. 50 db hordalékés talajminta, valamint ca. 5 db vízminta adatai

új x

meglévő

db 10-15 elemre db 2*50 50 5

dokumentum címe Zárójelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Általános tervezési feladatok. 2. Nemzetközi módszertan áttekintése. 3. Mintavételi terv elkészítése. 4. Terepi munkához eszközök beszerzése. Mintavételi terv. Részeredmények: Területi geokémiai kutatások nemzetközi módszertana — összefoglaló. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Terepi mintavételi munka. 2. Mintaelőkészítés megkezdése a begyűjtött mintákon (szárítás, törés, porítás). 3. Irodalmi adatok gyűjtésének megindítása. Begyűjtött és előkészítésre leadott minták (ca. 50 db hordalék Részeredmények: és talajminta, 5 db vízminta).

223

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Mintaelőkészítés befejezése, minták leadása laboratóriumi elemzésre. 2. Mikromineralógiai vizsgálatok elvégzése. 3. Irodalmi adatok gyűjtésének folytatása. A meglévő geokémiai adatok minősítése, adatbázisba illesztése. 4. Modellterület mintavételi térképének elkészítése. Részeredmények: Mintavételi térkép, vízgyűjtőtérkép. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Adatbázis összeállítása — Geoinformatikai Főosztállyal való egyeztetés az adatbázis felhasználási lehetőségeiről, az intézeti adatrendszerekbe való integrálásáról. 2. Modellterület adatainak kiértékelése, elemeloszlás térképeinek elkészítése. Módszertani összefoglaló összeállítása. 4. Zárójelentés elkészítése, leadása. Geokémia téradatbázis. Módszertani összefoglaló (modellterület adatainak statisztikai feldolgozása és kiértékelése, térképek). Részeredmények: Zárójelentés. A téma honlapján megjelenített tartalom korszerűsítése, kiegészítése.

224

c) KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése (15/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Intézeti projektvezető: Maros Gyula

MBFH témafelelős: Katona Gábor



Résztvevők

MFGI Angyal J., Hermann V., Koloszár L., Lantos Z., Markos G., Maros Gy., Marsi I., Matyikó M., Németh A., Orosz L.

Téma ismertetése: A mélyfúrások magminta-raktárakban őrzött kőzetanyaga az ország egyedülálló földtani értéke, mivel a mélyből származó minták mindegyike egyedi, és felbecsülhetetlen tudományos és gazdasági értéket képvisel. Gazdasági jelentőségük az ország földtani felépítéséhez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeni projektek kivitelezésében (pl. megújuló energiaforrások kutatása, nyersanyag-prognózis és -bányászat, mélységi vizek hasznosítása) meghatározó. A munkálatok feladata a magminta-raktárakról szóló együttműködési megállapodás alapján - részvétel a raktárak működtetésében. Ennek keretében ebben az évben a következő munkákat tervezzük a működtetéssel összefüggő munkákon kívül: - a mintaanyag állapotának tételes felülvizsgálata Rákóczitelepen az alsó raktárban, - a magminta-raktárak számítógépes adatbázisának karbantartása és fejlesztése. A projekt keretében elvégzett munkáról jelentés készül az MBFH számára digitális (pdf) és nyomtatott formában. Termékek felsorolása: Rákóczitelepen az alsó raktár tételes felülvizsgálata ~10 000 magláda erejéig, a Magmintaraktár Portálon elérhető, Geobankhoz kapcsolódó adatbázis karbantartott változata. Zárójelentés az éves munkákról. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő kielégítése. - Mintabevételezési munkák lebonyolítása Nitrokémia Zrt. - Az éves munkákhoz szükséges szerződések megkötése Részeredmények:

magszemleigények

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - Állandó személyzet alkalmazása a raktár felülvizsgálatának gyorsítására

225

-

Egyetemisták nyári gyakorlatához az adminisztratív feltételek megteremtése, tárgyalások és megállapodások az ELTE, PTE és/vagy a Miskolci Egyetem gyakorlatvezetőivel. - A tételes felülvizsgálat Rákóczitelepen 3500 magláda felülvizsgálatával. Részeredmények: Karbantartott adatbázis Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - A tételes felülvizsgálat Rákóczitelepen 5500 magláda felülvizsgálatával. Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - Részvétel a mintaraktárak működtetésében, a felmerülő magszemleigények kielégítése. - A tételes felülvizsgálat Rákóczitelepen 1000 magláda felülvizsgálatával. - A magmintaraktárak számítógépes adatbázisának frissítése - Évzáró jelentés az MBFH részére Részeredmények: Évzáró jelentés

226

Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91012 Projektvezető: Kozocsay Lajos Emberhó-ráfordítás: 72 hó

Résztvevők

MFGI Fehér Judit, Fekete Judit, Hartyányi Zita, Kozocsay Lajos, Lajtos Sándor, Pálfi Éva, Szőcs Teodóra, Tihanyiné Szép Eszter, Tóth Anita, Tóth György, Turi Judit

Téma ismertetése: -

a projekt a 101/2007 KvVM rendelet előírása alapján valósul meg ügyfélfogadás, megrendelések és adatszolgáltatások átvétele és ügyintézése a fúrásból származó rétegminták feldolgozása, földtani rétegsorok leírása, kormeghatározás új kutak nyilvántartásba vétele és dokumentálása, azaz a „Vízföldtani naplók” elkészítése (az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően) kútjavításokat követően a változásokat tartalmazó „Vízföldtani naplók” elkészítése hitelesített másolati dokumentációk elkészítése és kiadása engedélyezési eljárásokhoz archív anyagokból összeállított utánrendelések teljesítése az Országos Kútkataszter vezetése és karbantartása a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása (papír alapú és digitális állomány) adatbázis- és adatkezelés hatóságok, kutatók, vízügyi tervezők és szakértők, valamint kivitelezők részére teljesítendő adatgyűjtések és adatszolgáltatások készítése a „Vízföldtani napló” adattár működtetése


leírás

digitális leltár

a Vízföldtani Adattár digitális nyilvántartása

adatbázis neve

leírás

OVF: VFNapló

Vízföldtani naplók

Térképi adatbázis (Vizfoldtani_naplo.md b)

Új kutak pontleírása

227

rekord/ növekmény minimum 475 rekord rekord/ növekmény növekmény a beérkező megrendelések függvényében növekmény a beérkező megrendelések függvényében

térkép/réteg címe/neve új 1:25000 ma. kataszteri térképmellékleteken az új kutak helyének rögzítése, változások vezetése

meglévő x

dokumentum címe: - „Vízföldtani napló” -k - Téma tervezése, témaindító-, előrehaladási- és zárójelentés - Hiánypótlás kérések - Megrendelés visszaigazolások - Naprakész papír alapú kútkataszter

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Megrendelések fogadása, ügyintézés „Vízföldtani napló” készítés Kútkataszter vezetés 2015 évi naplók átadása az Adattárnak Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Naprakész kútkataszter és térkép Vízföldtani Adattárba átadott 2015 évi naplók Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Megrendelések fogadása, ügyintézés Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Naprakész kútkataszter és térkép Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Megrendelések fogadása, ügyintézés Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Naprakész kútkataszter és térkép Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Megrendelések fogadása, ügyintézés Folyamatos kútkataszter vezetés és vízföldtani napló készítés Adattár működtetése Vízföldtani naplók Részeredmények: Naprakész kútkataszter és térkép

228

db a beérkező megrendelések függvényében

d) KÖZSZOLGÁLATI FELADATOK

Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás (1.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Merényi László Emberhó-ráfordítás: 1,5 hó

Résztvevők

MFGI Merényi László

Téma ismertetése: A projekt feladata a Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás fenntartása, a teszt üzemű hőáram- és hőmérséklet-mérések valamint egyéb, kiegészítő geofizikai mérések számítógépes és műszeres infrastruktúrájának biztosítása, üzemeltetése és fejlesztése. A projekt alapvetően a „3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés” című kutatási tervpont támogatását szolgálja. Az év során rendszeren ellenőrizzük az állomáson lévő műszereket, a teszt jellegű mérési adatokat letöltjük és archiváljuk. Egy újabb talajhőmérőt telepítünk, a talaj felszínéhez közel, a felszíni meteorológiai viszonyok hőhatásának közvetlen vizsgálatához. Az állomás melletti megfigyelő kútban újraindítjuk a talajvízszintés talajvíz-hőmérsékletregisztrálástMegjegyzés: az állomáson végzett mérések hasznosítása, kiértékelése alapvetően a 3.3 projekt keretében folyik.

Termékek felsorolása: mérés neve Kísérleti földi hőárammérő állomás (Papsziget) mérési adatrendszere: perces átlagértékeket tartalmazó adatfájlok. Tartalom: 3 db talajhőáram-mérő, 6 db talajhőmérő (a 2. negyedévtől 7 db talajhőmérő) és 1 db talajnedvesség mérő szonda mérési adatai. Napi 1440 új rekorddal bővül az adatrendszer, összesen 11 db komponens/rekord tartalommal. dokumentum címe Év végén projekt-jelentés

229

db 1 db

Feladatok ütemezése: Időszak


Negyedév feladatai: -

A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása.

Részeredmények:

Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok

Időszak



A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása. Az állomás melletti megfigyelőkútban a vízszint-regisztrálás újraindítása. Egy darab új talajhőmérő telepítése, a talaj felszínéhez közel.

Részeredmények:

- Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok - Újabb talajhőmérséklet-mérési komponens az adatbázisban - Vízszint-regisztrálási adatsor (a gyűjtött adatok az 1.6. Vízföldtani Megfigyelőhálózat projekt adatbázisába kerülnek)

Időszak




Részeredmények: Időszak

- Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok




Részeredmények:

Mérések folyamatos fenntartása, archivált mérési adatsorok

230

Paleomágneses mérőhálózat (1.7) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721961 Projektvezető: Kovács Péter Emberhó-ráfordítás: 14,5 hó

Résztvevők

MFGI Imre Gábor

Téma ismertetése: Paleomágneses kutatások 1966 óta folynak az ELGI-ben. Azóta a Paleomágneses Laboratórium világszínvonalú méréseket végez. A paleomágneses kutatások fő feladatának a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozását tekintjük. Egy évtizede foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is. Ezeket talajokon, faleveleken, fakérgen, kipufogógáz filtereken, ülepedő és szálló porokon vizsgáltuk. 2008-óta szálló por „mágneses monitorozást” folytatunk, az eredményekből adatbázist építünk. 1. A Paleomágneses laboratórium műszereinek és mérő hálózatának üzemeltetése. Ebben a laboratóriumban végezzük el a paleomágneses és környezeti mágneses kutatásokhoz elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a mágneses adatbázis építését is elősegítő remanens mágnesezettség és szuszceptibilitás méréseket, az Alföld referencia és vízkutató fúrásainak szuszceptibilitás mérését paleoklíma tanulmányok céljából valamint a speciális mágneses méréseket. A laboratóriumban 2016-ban is folyamatosan biztosítjuk a mérési lehetőségeket a műszerek, berendezések és a zárt mérő hálózat karbantartásával. 2. Szálló por mágneses monitorozásának folytatása. Szálló por adatbázis bővítése (mért és számított adatok). 3. Curie-pont mérések a t a Choc-takaró melafír és a Timok vulkáni terület képződményeinek paleomágneses vizsgálata keretében. Termékek felsorolása: adatbázis neve

leírás

Paleomágneses mérési adatbázis

Paleomágneses minták remanens mágnesezettség és mágneses szuszceptibilitás adatbázisa, beleértve a remanens mágnesezettség lemágnesezését, lemágnesezési lépések utáni újramérését és termo lemágnesezés esetén a mágneses szuszceptibilitás monitorozását. Szálló por mágneses Szálló por gyűjtő állomások mintáinak teljes adatbázis mágneses szuszceptibilitás és tömeg szuszceptibilitás adatai

rekord/ növekmény 200 új minta

max. 392 új minta

dokumentum címe Paleomágneses mérőhálózat 2016. évi jelentés Szálló por mágneses adatbázis bővüléséhez: 2016-évi minták mérése és a mérések feldolgozása.

231

200 paleomágneses minta feldolgozása alapkutatási (nem automatizált) módszerekkel. A feldolgozás a kutatás céljának megfelelően a következő mérések különböző kombinációit jelenti: remanencia és AMS mérések, részletes lemágnesezés a remanencia, a szuszceptibilitás, szükség esetén az AMS újramérésével. Az értelmezéshez szükséges speciális mérések: AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM termo lemágnesezése, IRM váltóterű lemágnesezése. Curie-pont meghatározások. Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések. 4. Paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések Negyedéves gyűjtési kampány, szálló por mágneses Részeredmények: adatbázisba rendezett adatai. Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések 4. Paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések Negyedéves gyűjtési kampány, szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok Curie-pont meghatározások Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések 4. Paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések Negyedéves gyűjtési kampány, szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok. Curie-pont meghatározások Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 1. Paleomágneses Laboratórium folyamatos működése. 2. Negyedéves szálló por gyűjtési kampány mágneses szuszcetibilitás mérése és adatbázisba rendezése. 3. Curie-pont mérések 4. Paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések Negyedéves gyűjtési kampány, szálló por mágneses adatbázisba rendezett adatai. Részeredmények: Kiértékelésre alkalmas paleomágneses adatok. Curie-pont meghatározások

232

A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása (12.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91012, 581400 Projektvezető: dr. Piros Olga Emberhó-ráfordítás: 34,5 hó

Résztvevők

MFGI Gáspár Anita, Szlepák Tímea, Kutasi Géza

Téma ismertetése: 1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár alapfeladatainak ellátása A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár az ország legnagyobb földtani és geofizikai gyűjtőkörű szakkönyvtára. Az intézet szabályozó dokumentumainak és a Könyvtári törvény szakkönyvtárakra vonatkozó szabályainak megfelelően működik. Célunk a folyamatos nyitvatartás, az olvasószolgálat biztosítása, a szakkönyvtárak állományának őrzése, folyamatos bővítése, feldolgozása. Elektronikus szolgáltatások: - EISZ adatbázisai (EBSCO, Science Direct, SpringerLink) és más, számunkra elérhető adatbázisok. A folyamatos üzemeltetéshez évente megújuló szerződés szükséges. - a Földtani és a Geofizikai Szakkönyvtár által előfizetett folyóiratainak online elérhetősége. - GeoRef adatbázis. - MATARKA feldolgozás Geologica Hungarica ser. Geologica és Palaeontologica - EPA Geophysical Transactions, MÁFI Évi Jelentés 1980–2011 - A Huntéka állománynyilvántartó adatbázis web-es felületen is elérhető. Támogatjuk az intézmény dolgozóinak és a külsős olvasóinak a szakirodalmi tájékozódást, ezzel segítve a kutatómunkát. Bár az EISZ által szolgáltatott elektronikus adatbázisok a teljes IP tartományban elérhetőek, vállaljuk, hogy keresési tanácsokkal segítjük a tájékozódást. Könyvtári állomány bővülése, katalógus feldolgozás, kapcsolattartás - 2016-ben, a vásárolt könyveken és folyóiratokon kívül, a hagyatékként, illetve a kollégáknál feleslegessé vált szakirodalmi anyag behasonlítását, állományba vételét és feldolgozását is el kívánjuk végezni. Továbbra is fenntartjuk a korábbi években kiépített kapcsolatainkat a rokonterületek könyvtáraival és – amennyiben lehetséges – kiterjesztjük további együttműködő partnerekkel. Az olvasók igényeit könyvtárközi kölcsönzéssel is próbáljuk kielégíteni. - A szakkönyvtárak gondoskodnak az intézeti kiadványok terjesztéséről. - A Geofizikai Szakkönyvtár új beszerzésű könyveit vonalkóddal látja el, a retrospektív vonalkódozást folytatják. 2. Könyvtári anyagok racionalizálása, modernizálás A könyvtári állomány elektronikus katalógusa A 2015-ös évben is a lehetőségeinkhez képest bővítjük tovább a Földtani Szakkönyvtár Huntéka adatbázisban feldolgozott állományát. A jelenlegi létszám mellett a könyvállomány retrospektív feldolgozása a Földtani Szakkönyvtárban évi 300–500 tétel. Az elektronikus

233

katalógusunkban feldolgozott könyvállomány a teljes állomány ötödét sem éri el, viszont az internetes elérhetőség miatt egyre többen támaszkodnak rá, annak teljesebbé tétele fontos feladat. Az adatbevitel fokozására forrást kellene találni. Ugyancsak nagyon lényeges, hogy a folyamatosan termelődő kéziratos jelentések minél hamarabb fel legyenek dolgozva, és megjelenjenek az elektronikus adatbázisban. Ezeknél is az adatbevitel fokozására kellene lehetőséget találni. Ezt részben a nyári gyakorlaton nálunk lévő diákok segítségével meg tudjuk oldani. Raktározási feladatok megoldása, területfelszabadítás A Földtani Szakkönyvtár az eredeti helyén folyamatos helyhiánnyal küzd. Újabb terület felszabadítására minden évben szükség van. Ezt a feladatot csak selejtezéssel (részben a nem gyűjtőköri, vagy elavult állomány leselejtezésével, részben az intézet saját kiadványainak elavult, vagy a kellő mennyiségnél nagyobb számban megjelent példányait selejteznénk. Az alagsori állományt szükség esetén át kell mozgatni ahhoz, hogy a leltározott állomány számsorrendben maradjon. Mivel több száz méter anyag mozgatásáról lenne szó, a feladatot csak segítséggel tudjuk elvégezni. 3. Kiadványszerkesztés A kiadványszerkesztőség a felmerülő igények alapján elvégzi a kéziratok nyomdai előkészítését és nyomon követi a kéziratot a nyomtatásig. Termékek felsorolása: Huntéka adatbázis 300 tétellel történő bővítése. Gyalog L. et al. (szerk.): Budapest geokalauza Feladatok ütemezése: Időszak 2015. első negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése, A Budapest geokalauza c. kiadvány utolsó korrektúrája, nyomtatásra előkészítése Részeredmények: Budapest geokalauza nyomtatott termék. Időszak 2015. második negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése, A gerecsei magyarázó lektoráltatásának, ábraelőkészítésének koordinálása. MFGI Évi jelentése cikkek begyűjtése, lektoráltatása. Részeredmények: Időszak 2015. harmadik negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése. A gerecsei térképmagyarázó első részének nyomdai előkészítése (a mezozoikummal bezárólag). Az Évi Jelentés cikkek tördelése. Részeredmények: Időszak 2015. negyedik negyedév Negyedév feladatai: A könyvtárak és a térképtár folyamatos működése. A gerecsei térképmagyarázó második részének nyomdai előkészítése. Az Évi Jelentés cikkek tördelése. Részeredmények: MFGI Évi jelentés 2014–2015

234

A Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása (12.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 91020 Projektvezető: Palotás Klára Emberhó-ráfordítás: 97 hó

Résztvevők

MFGI Bodor Emese, Budai Zsófia, Galambos Csilla, Jerabek Csaba, Kovács Attila, Kovács Péter, Laczkóné Őri Gabriella, Lantos Zoltán, Makádi László, Németh Miklós, Palotás Klára, Péterdi Bálint, Török Ildikó, Vadász Gergely, Varga Renáta

Téma ismertetése: A földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály feladata a múzeumokra vonatkozó jogszabályok alapján történő tárgyvédelem, leltári ellenőrzés, tudományos szolgáltatások ellátása, az Intézet Stefánia úti székháza és kiállításai látogathatóságának biztosítása, valamint az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetése, fejlesztése, a tudománytörténeti értékek megőrzése az utókor számára és bemutatása a nagyközönségnek. Földtani gyűjtemények −

− − − − −

−

−

−

Kiemelt alapfeladatként kezeljük a papír alapú leltárkönyvek digitalizálását. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztályon kb. 190 000 leltározott tétel található, ebből kb. 162 000 van meg digitális formában. Hogy naprakész, a mai követelményeknek megfelelő adatbázis épüljön fel, a maradék kb. 28 000 tételt minél gyorsabban digitalizálni kell. Idén 18 000 tétellel fog bővülni a digitális adatbázis. Végezzük a gyűjteményi anyag folyamatos revízióját. A leletekről fotó is készül, amelyet szintén feltöltünk az adatbázisba. Revízió alá kb. 1000 leletet veszünk. Újonnan leltározott tétel kb. 300 db lesz. Részletes szekrénykataszter készül 25 gyűjteményi szekrényről (Rudabányai anyagok, pannon csigák). Befejezzük a hagyatéki anyagok átnézését, rendszerezését és pakolását, valamint részletes szekrénykatasztert készítünk az anyagról. Kiemelt területként kezeljük a Tudománytörténeti gyűjteményt, amelynek leltározása és digitalizálása gyerekcipőben jár. 2016-ban kb. 1000 fotó digitalizálása, fotótasakban és részben (kb. 200 db) fotódobozban történő elhelyezése fog megtörténni. Egy 2014-ben indult feladat folytatásaként a digitalizált anyag egy részének webes térképi megjelenítését tűztük ki célul ismeretterjesztési és PR célból: az eddig kb. 300 tételt bemutató térképen további kb. 50 db gyűjteményi tétel lelőhelyét és főbb adatait fogjuk megjeleníteni Google térképen, fotóval illusztrálva. Ugyanezt a térképet publikálni fogjuk GIS alapon, MFGI-s térképen is. Ennek előnye, hogy nem kell hozzá a Google Earth alkalmazás, valamint okostelefonon is könnyen nézegethető. Átalakítjuk az I. emeleti 2 darab „Lechner” vitrint, Lechner Ödönről és a Stefánia úti épületről készítünk bennük kiállítást. 2 db vízföldtani tematikájú vitrint készítünk a Vízföldtani Főosztály dolgozóinak segítségével, valamint ismét berendezzük az évente megújuló „Az év érdekessége” című vitrint. Új, lemeztektonikával foglalkozó vitrint rendezünk be. Összesen 5 vitrint vonunk be bordó drapériával. A „Magyarország földtörténete” kiállításban újra cseréljük a lemeztektonikai ábrákat, valamint a vitrinek címpapírjait.

235

−

Fontos ismeretterjesztő tevékenységnek tartjuk az iskolákba és óvodákba kitelepülő földtani bemutató órákat, amelyeket 2014-ben és 2015-ben több iskolában és óvodában is tartottunk. 2016-ban 5 alkalommal tervezünk bemutató órákat tartani.

Feltételes feladatok (amennyiben elég egyetemi diákot tudunk fogadni) − Leltárkönyvek digitalizálása (szkennelése) − Részletes szekrénykataszter készül a hagyatéki anyagokat tartalmazó dobozok tartalmáról − Részletes szekrénykataszter készül a csiszolatokat tartalmazó szekrények egy részéről Eötvös Gyűjtemény −

−

− − −

Leltározzuk az Eötvös Lorándhoz kapcsolódó, kiállításban nem szereplő dokumentumokat (kb. 150 db fotó, kb. 200 mérési dokumentum, kb. 100 db levél és egyéb dokumentum, kb. 15 mappa). 1300 darab Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása történik meg. További kb. 300 darab üvegdia (részben Pekár Dezső hagyatéka) állapotfelmérését, tisztítását, leltározását tervezzük. Eötvös Loránd 2 foteljét átszállítjuk a Lőcsei útról a Columbus utcába. Beszkenneljük, valamint lefénymásoljuk az UNESCO világörökség részévé vált dokumentumokat. A műszergyűjteményben kb. 20 db műszert beleltározunk.

Termékek felsorolása: táblázat neve Szekrénykataszter Szekrénykataszter adatbázis neve Monari Monari Monari Monari Monari

leírás

rekord/ növekmény

szekrénykataszter 25 gyűjteményi szekrényről szekrénykataszter a hagyatéki anyagokról leírás leltárkönyvi tételek digitalizálása revízió digitális gyűjteményi adatbázis (újonnan leltározott tételek) Eötvös Lorándhoz kapcsolódó, kiállításban nem szereplő dokumentumok leltározása Eötvös Gy., műszergyűjtemény új leltározás

térkép/réteg címe/neve Ősmaradványok és ásványok a talpunk alól (Google Earth-ön) Ősmaradványok és ásványok a talpunk alól (GIS földtani térképalapon)

új 50 pont 300 pont

rekord/ növekmény 18 000 1 000 300 450 20 meglévő 250 pont

egyéb (megnevezés, leírás) kiállítási vitrin készítése (2 Lechner-Stefánia úti épület, 1 „Év érdekessége”, 2 vízföldtani, 1 lemeztektonika) iskolai/óvodai kitelepülő ismeretterjesztés Tudománytörténeti gyűjtemény, fotók digitalizálása Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása kb. 300 darab üvegdia (részben Pekár Dezső hagyatéka) állapotfelmérése, tisztítása, leltározása Előadás a 19. Őslénytani Vándorgyűlésen

236

db 300 pont 300 pont db 6 5 1000 1300 300 1

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: a földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása, szekrénykataszterek készítése, leltárkönyvi tételek digitalizálása, revízió, Eötvös Lorándhoz kapcsolódó, kiállításban nem szereplő dokumentumok leltározása, Tudománytörténeti gyűjtemény – fotók digitalizálása 450 Eötvöshöz kapcsolódó dokumentum leltározva, 4500 Részeredmények: digitalizált tétel a Monariban, 250 tudománytörténeti fotó digitalizálva Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: a földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása, szekrénykataszterek készítése, leltárkönyvi tételek digitalizálása, revízió, Tudománytörténeti gyűjtemény – fotók digitalizálása, Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása 5 vitrin drapériával történő bevonása elkészül, 4500 digitalizált tétel a Monariban, 250 tudománytörténeti fotó Részeredmények: digitalizálva, 800 db Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása elkészül Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása, szekrénykataszterek készítése, leltárkönyvi tételek digitalizálása, revízió, vitrinek berendezése, Eötvös Gy. műszergyűjtemény új leltározás, Ősmaradványok és ásványok a talpunk alól (Google Earthön) bővítése 50 ponttal, Tudománytörténeti gyűjtemény – fotók digitalizálása, 250 tudománytörténeti fotó digitalizálva, Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása 2 db Lechnert/Stefánia úti épületet bemutató vitrin és 2 db vízföldtani tematikájú vitrin elkészül; 20 műszer leltározva, 4500 digitalizált tétel a Monariban, Ősmaradványok és Részeredmények: ásványok a talpunk alól (Google Earth-ön) 300 pont kész, 250 tudománytörténeti fotó digitalizálva, 500 db Eötvös üvegdia állapotfelmérése, tisztítása, leltározása elkészül Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása, szekrénykataszterek készítése, leltárkönyvi tételek digitalizálása, revízió, vitrinek berendezése, Ősmaradványok és ásványok a talpunk alól (GIS földtani térképalapon) elkészítése, Tudománytörténeti gyűjtemény – fotók digitalizálása, kb. 300 darab üvegdia (részben Pekár Dezső hagyatéka) állapotfelmérése, tisztítása, leltározása „Év érdekessége” és lemeztektonikát bemutató vitrin elkészül, 4500 digitalizált tétel a Monariban, Ősmaradványok és ásványok a talpunk alól (GIS földtani térképalapon) kész, 250 Részeredmények: tudománytörténeti fotó digitalizálva, kb. 300 darab üvegdia (részben Pekár Dezső hagyatéka) állapotfelmérése, tisztítása, leltározása elkészül

237

Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések (12.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712200 Projektvezető: Besnyi Anikó Emberhó-ráfordítás: 69 hó

Résztvevők

MFGI Bátori Miklósné, Beke Zsuzsanna, Bertalan Éva, Besnyi Anikó, Bitter Zsuzsanna, Budai Ferenc, Freiler Ágnes, Füri Judit, Horváth Zsolt, Király Edit, Szabó Árpádné, Vargáné Barna Zsuzsanna; Nagy Attila, Törökné Sinka Mariann, Cserny Péter; Thamóné Bozsó Edit; Tihanyiné Szép Eszter, Gál Nóra, Pálfi Éva; Hermann Viktor, Andó Anita, Ujháziné Kerék Barbara; Orosz László, Németh Miklós, Popovics István, Andó Anita, Fügedi Ubul, Németh András

Téma ismertetése: A Laboratórium alapfeladata továbbra is, hogy támogassa az intézeti projektek megvalósítását az általa szolgáltatott mérési adatokkal, jegyzőkönyvekkel, valamint szakmai konzultációkkal a tervezés fázisától a mérési eredmények értelmezéséig. A Laboratórium mindezt biztosítja külső megrendelői számára is, akiknek rendelkezésére bocsátja szabad kapacitásait. A minőségügyi tanúsítások fenntartásához, a mérési jártasság megőrzéséhez, a felmerülő igények minőségi teljesítéséhez elengedhetetlenek bizonyos háttértevékenységek, módszer- és műszerfejlesztések, körelemzésekben, összemérésekben való rendszeres részvétel, a minőségirányítási rendszerek, dokumentációk harmonizációja. Az esetenként felmerülő különleges igények, illetve problémák többlet-mérések elvégzését is szükségessé teszik. Az adatok feltöltése az eredmények korszerű nyilvántartására szolgáló adatbázisokba, adatbankokba a napi feladatok részét képezi. Paks II projekt 2016-ban a Laboratórium összkapacitásának mintegy felét a Paks II projekthez kapcsolódó vizsgálatok kötik majd le mintaszámban, és egyharmadát emberhóban. Az egyes részterületeket, műszereket ugyan különböző mértékben terhelik majd a mérési igények, de kiemelkedő lesz a Szedimentológiai labor leterhelése – itt körültekintő munkaszervezésre és munkaerő-átcsoportosításra is szükség lesz a határidők betartása érdekében. Lézer-abláció (LA-ICP-MS) Az eljárás egyfelől mára már rutin-szerű vizsgálattá vált és több kutatási témában is számítanak az alkalmazására. Másrészről nagyon sok érdekes és további vizsgálatokra érdemes módszertani szakmai kérdés merült fel az alkalmazása során, melyek közül 2016ban az alábbiakkal szeretnénk foglalkozni: 1. Az újonnan érkező standard-minta kipróbálása, összemérése a régi standarddal, a referált értékek visszanyerési megbízhatóságának mérése; 2. A vizes ásványok közül a muszkovit mérési és számolási protokolljának kialakítása; 3. Tesztmérés-sorozat, amellyel egy, a múlt évi projekt kapcsán felmerült problémára keressük a választ: a gránátok esetében az eltérő lézersugárnyalábbal ablált főelemeloszlások eltérő arányt mutattak, míg a piroxének esetében nem volt lényegi eltérés. A méréssorozattal ellenőrizzük, hogy a főelem-eltérések mennyiben ásvány-specifikusak,

238

illetve a méréshez alkalmazott különböző gázáram-arányok mennyiben befolyásolják az elemarányokat. A lézerablációs berendezés esetében olyan karbantartást is tervezünk, melynek révén – a biztonságos üzemeltetésen túl – a berendezés érzékenysége is növelhető. Termogravimetria A tavaly üzembe állított Simultaneous Thermal Analyzer – STA 449 F5 Jupiter® típusú termoanalitikai berendezés alkalmazási területének bővítéséhez az alábbi módszertani fejlesztéseket tervezzük: 1. A szintetikus levegő alkalmazásával történő mérés során az égéssel, jelentős oxigénfelvétellel járó folyamatok is végbe tudnak menni. Ezt egészítenénk ki a vákuumban végzett mérésekkel, így a szervesanyag-tartalmú minták vizsgálata során is pontosabb eredményeket kaphatunk. 2. Standard-minták vizsgálatával, több összehasonlítható méréssel információt szeretnénk kapni a DSC-görbe további használatának a megismeréséhez, illetve a mérések pontosításához. Lumineszcens mérések, kormeghatározás 1. 2016-ra az előző évről áthúzódó 4 db Franciaországból érkezett minta lumineszcens kormeghatározásán kívül 30 db minta vizsgálatára érkezett igény a Paks II bővítés földtani kutatása kapcsán. 2. Az előző évi módszerfejlesztést folytatva néhány hazai üledék esetében a szeparált kvarc és földpát frakció vizsgálatát is tervezzük egyazon mintából, a különböző módszerekkel (OSL, post-IR-IRSL) nyert lumineszcens korok helyességének ellenőrizése céljából. 3. A lumineszcens mérőberendezés Sr-90 zárt sugárforrásának szolgálati ideje 2016. december közepén lejár. A műszer további használatához a sugárforrás zártságának vizsgálatát és szolgálati idejének meghosszabbítását fogjuk kérelmezni az év folyamán az Országos Atomenergia Hivataltól. Minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok 1. Az akkreditált Vizsgálólaboratórium akkreditált státusza 2016. november 27-ig érvényes. Az újra-akkreditációhoz szükséges felkészülés során átdolgozzuk a minőségirányítási dokumentumokat, és jelentős számú ellenőrző mérést végzünk a műszereink aktuális kimutatási határaira vonatkozóan, továbbá az újonnan bevezetett szabványos módszerek verifikálására, az egyedi módszereink validálására, és a mérési jártasságunk igazolására. 2. Ugyancsak a mérési jártasságunk bizonyítása céljából részt veszünk a QualcoDuna körvizsgálat I., II., IV. fordulójában különböző mátrixok vizsgálatával és belső összeméréseket, illetve más laboratóriumokkal közös összemérést is tervezünk. 3. A beérkező minták és a kapcsolódó vizsgálati igények korszerű nyilvántartása céljából a Geoinformatikai Főosztállyal együttműködésben szeretnénk kialakítani egy olyan elektronikus (web-es) felületet a megrendelők részére, ahol a vizsgálatkérő lapok gyorsan, egyszerűen kitölthetők, nyilvántarthatók. A munka második lépéseként a mérési adatokat is egy hasonló felületen gyűjtenénk össze – ez egyrészt elősegítené a minőségügyi követelményeknek minden szempontból megfelelő jegyzőkönyvek kiadását, másrészt az adatok adatbázisba rögzítését is megkönnyítené.

239

Radiometriai Laboratórium: 1. Országos Radiometriai Alaphálózat: Az alaphálózat mérési adatainak 2015. évi összegzése során a talajminták esetében látható volt, hogy az 1999-2011. között végzett talaj-mintavételi metóduson alapjaiban változtatni kell. Ennek oka, hogy egy-egy település esetén a begyűjtés helyeként eddig az Országos Gravimetriai Alaphálózati pontok helyszínei voltak kijelölve, mivel akkor még nem volt elérhető a GPS. A talajmintavétel célja az volt, hogy az évek folyamán megfigyelhető legyen a talaj radioaktív tartalmának áthalmozódása. Azonban a helyszínek talajmozgatással történő átépítése miatt nem biztosított, hogy az eredeti vizsgálandó talajból történik-e a mintavétel, vagy pedig az építkezések folyamán odaszállítottból. Ezért javasolt az év első felében az Országos Radiometriai Alaphálózati pontok felülvizsgálata. Ennek keretében fontosnak tartjuk megvizsgálni, hogy az 1999-ben kialakított mintavételi eljárás mennyire korszerű, és elfogadott jelenleg a nemzetközi viszonylatban; születtek-e azóta olyan elfogadott eljárások, szabványok, amelyeket alkalmazva kialakítható lenne egy nemzetközi szinten is elfogadott mérési metodika. A nemzetközi ajánlások figyelembevételével kialakított mérési (pontháló-sűrűség, visszamérés gyakorisága stb.), mintavételezési stratégia mentén egy kiválasztott demonstrációs területen szeretnénk összehasonlító méréseket végezni, és 2016-ban 15 ponton talajmintát venni. Az összemérés célja, várt eredménye: a meglévő adatsorok felülvizsgálata, a nemzetközi eljárásokat figyelembevevő javasolt módszertani leírás. A kielemzett talajminták mérési eredményeit, és az elkészült térképet év végén átadjuk a Geoinformatikai Főosztálynak a GeoBank rendszerbe való feltöltésre. 2. Projektekben való részvétel Az OSL kormeghatározáshoz végzünk radioaktív elemkoncentráció meghatározást külső megrendelők részére (többek között 30 db mintán a Paks II projekthez); A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal „Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése” című projektjében veszünk részt. A terepi bejárás során végzünk méréseket a vizsgálandó területen, az orientált mintavételt elősegítendő. Továbbá a terepen vett 20 db minta gamma-spektrometriai analízisét, radioaktív elem koncentrációjának meghatározását végezzük. A „Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise inaktív anyag-feltöltéssel, eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal” című kísérleti módszerfejlesztésben veszünk részt 70 db minta mérése révén. 3. Minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok 2016-ban szeretnénk a MIX-OMH-NT; 2014-001 azonosító számú hiteles anyagmintánkat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Sugárfizikai Osztályával együttműködve újrakalibrálni. Folytatjuk az ISO rendszernek megfelelő dokumentáció naprakész vezetését. A gammaspektrometriai mérőrendszer üzemeltetéséhez új üzemeltetési naplót szeretnénk kidolgozni, mely egyszerűsíti a további munkát. A fenti feladatok teljesítését befolyásolhatja, hogy a Radiometriai Laboratórium várhatóan 2016. első félévében a Homonna utcai telephelyről a Stefánia útra költözik. Termékek felsorolása: táblázat neve Labor adatbázis táblázatai

leírás Mérési eredmények mátrixonként, műszerfajtánként

240


térkép/réteg címe/neve Országos Radiometriai Alaphálózat (15 pont) mérés neve QualcoDuna körvizsgálati mérések, labor-összemérések Módszer-validálási, szabvány-verifikáló mérések DSC módszerfejlesztési mérések Radiometriai etalon-mérések

új X

meglévő

db 1 db 50 150 65 4

dokumentum címe Új, 5 évig érvényes NAH Akkreditálási okirat a Vizsgálólaboratórium részére MIX-OMH-NT; 2014-001 azonosító számú hiteles anyagminta újrakalibrálási bizonyítvány Üzemeltetési napló a gamma-spektrometriai mérőrendszer használatához modell neve -

leírás -

egyéb (megnevezés, leírás) Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv

db 400

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: az 1. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések, validálási-verifikálási mérések végzése; minőségügyi dokumentáció összeállítása és beadása NAH-hoz. Radiometria: gamma-spektrometriai mérések; az OSL mérésekhez (Paks II), radioaktív elemkoncentráció meghatározása. Terepi mintavételezés belső projekthez. Az ISO dokumentáció vezetése. Az Országos Radiometriai Alaphálózat alappontjainak felülvizsgálata. Nemzetközi eljárások, szabványok áttekintése. A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és ellenőrző mérési Részeredmények: adatok; frissített minőségügyi- és műszerdokumentáció. Radiometria: mérési jegyzőkönyvek. Naprakész ISO dokumentáció. Terepi talajminta-vételi jegyzőkönyvek Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: a 2. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése. Az ISO- és NAH minőségügyi kézikönyvek harmonizációja. Próbaverzió kialakítása az elektronikus vizsgálati igénylőlaphoz. Radiometria: gamma-spektrometriai mérések; az OSL mérésekhez (Paks II) radioaktív elemkoncentráció meghatározása. Terepi mintavételezés belső projektekhez Az ISO dokumentáció vezetése, a gamma-spektrometriai mérőrendszer üzemeltetéséhez új űrlap kidolgozása, bevezetése. MIX-OMH-NT; 2014-001 hiteles anyagminta újrakalibrálása a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Sugárfizikai Osztályával együttműködve. Az Országos Radiometriai Alaphálózat alappontjainak felülvizsgálata. Nemzetközi eljárások, szabványok áttekintése. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise inaktív anyagfeltöltéssel, eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal kísérleti módszerfejlesztéshez.

241

Részeredmények:

A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok. Próbaverzió az elektronikus vizsgálati igénylőlaphoz. Radiometria: mérési jegyzőkönyvek. Terepi talajminta-vételi jegyzőkönyvek. Naprakész ISO dokumentáció. Új űrlap (üzemeltetési napló) a gamma-spektrometriai mérőrendszer üzemeltetéséhez. Újrakalibrált hiteles anyagminta.

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: a 3. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése. Felkészülés a NAH-újra-akkreditációhoz. Az elektronikus vizsgálati igénylőlap tesztelése. Radiometria: terepi mintavételezés, illetve a projekt kapcsán betervezett 15 db talajminta radioaktív elemkoncentrációjának meghatározása. Az Országos Radiometriai Alaphálózat keretében terepi mintavétel 15 db pontban. Minőségügyi dokumentáció éves felülvizsgálata. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise inaktív anyag-feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal kísérleti módszerfejlesztéshez. A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok. Részeredmények: Radiometria: mérési jegyzőkönyvek. Terepi talajminta-vételi jegyzőkönyvek. Felülvizsgált minőségügyi dokumentáció. Az Országos Radiometriai Alaphálózat keretében új mérési stratégia. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: a 4. negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó módszerfejlesztések, körelemzések végzése; a Vizsgálólaboratórium újra-akkreditálása. Éves jelentések összeállítása. Az elektronikus vizsgálati igénylőlap tesztelése, próba-verzió az elektronikus vizsgálati jegyzőkönyvhöz. Az OSL Sr-90 zárt sugárforrás vizsgálata és szolgálati idejének meghosszabbítása az OAH részéről. Radiometria: az Országos Radiometriai Alaphálózat keretében terepi mintavétel kapcsán begyűjtött minták mérése, kiértékelése, összehasonlító elemzése. Az MBFH „Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése” című projektje kapcsán terepi mintavételezés, illetve a projektre betervezett talajminták radioaktív elemkoncentrációjának meghatározása. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise inaktív anyag-feltöltéssel, eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal kísérleti módszerfejlesztéshez. Éves jelentések összeállítása. A negyedévben jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó mérési eredmények (jegyzőkönyvek), módszerfejlesztések, körvizsgálati és összemérési adatok; új NAH minőségügyi tanúsítvány; éves jelentés. OAH engedély az OSL Sr-90 sugárforráshoz. Próba-verzió az elektronikus vizsgálati jegyzőkönyvhöz. Részeredmények: Radiometria: mérési jegyzőkönyvek. Új munkautasítás a kistömegű minták mérésére. Mérési eredményekkel átszerkesztett országos radiometriai térkép átadása a GeoBank rendszerbe. Éves működési jelentés. Az Országos Radiometriai Alaphálózat keretében felülvizsgált talajminta alaphálózat.

242

Regionális földtani tanszék és egyéb oktatási tevékenységek (12.7) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 620900 Projektvezető: Dr. Budai Tamás Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Bereczki László, Bodor Emese, Galambos Csilla, Kercsmár Zsolt, Kovács Attila, Kovács István János, Maros Gyula, Péterdi Bálint, Plank Zsuzsnna, Püspöki Zoltán, Hámorné Vidó Mária, Törös Endre

Téma ismertetése: Az ELTE TTK-val kötött együttműködési megállapodás értelmében az MFGI működteti az Intézetbe kihelyezetett Regionális Földtani Tanszéket egyrészt a geológus és geofizikus kutatók utánpótlásának biztosítása, másrészt az ELTE TTK és az MFGI közös kutatási projektjeinek koordinálása céljából. Az MFGI a kihelyezett Regionális Földtani Tanszéken és az egyéb egyetemeken történő oktatási és kutatási feladatok végrehajtását az intézet tudományos minősítésű kutatóinak bevonásával, valamint az infrastruktúrális háttér (könyvtár, térképtár, geoinformatika, laboratóriumi és terepi műszerek) biztosításával támogatja.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés, terepgyakorlat Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés Részeredmények:

243

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBÓL ÉS MÁS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL KÖVETKEZŐ, A FÖLDI ERŐTEREKKEL, A FÖLDTANI KÖZEGGEL, VALAMINT A FELSZÍN ALATTI VÍZZEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÁTVÉTELÉHEZ, EZEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI FELADATOK VÉGZÉSE Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata (7.5) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Szőcs Teodóra Emberhó-ráfordítás: 6 hó

Résztvevők

MFGI Gál Nóra, Jordánné Szűcs Andrea, Kun Éva, Szőcs Teodóra, Tihanyiné Szép Eszter, Tóth György

Téma ismertetése: Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek megóvása, állapotuk javítása és hosszú távú fenntartható harmonizált hasznosítása érdekében 2000-ben megalkotta vízpolitikáját, mely „Víz Keretirányelv” néven (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) vált ismertté. Ezen irányelv 2000. december 22.-én lépett hatályba, amelynek előírásai Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta hazánkra nézve is kötelezőek. A VKI előírásai szerint Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek (VGT) és azokban megfogalmazott intézkedési tervek segítik a célkitűzések (a vizek „jó állapotba” kerülésének) elérését. E tervek hatévenkénti ciklusokban követik egymást lehetővé téve azok felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, megalapozott indoklás esetén 2015-ről 2027-re kitolva a jó állapot elérésének lehetőségét. Az MFGI, akárcsak az első VGT-ben, aktívan közreműködött a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015-ös felülvizsgálatának (VGT2) elkészítésében. A közreműködés az adatszolgáltatásoktól kezdve, az állapotértékelésekig és konzultációs, társadalmi fórumokon, valamint Vízügyi Tanácsokban való részvételig széles spektrumot ölelt fel. Az MFGI közreműködése úgy a mennyiségi, mint a minőségi állapotértékelésben, illetve az intézkedéseknél is visszaköszön a VGT2 országos szintű tervében. A mennyiségi és a minőségi állapotértékelések múlt év végén zárult véleményezései és a VGT2 különböző szakterületi értékeléseinek összehangolása kapcsán konzultációs és utójavítási feladatok várhatóak a 2016-os év első negyedében. Ezt követően elsősorban az EU-s véleménymegfogalmazások esetén várható további kérdésfeltevés, amelyek megválaszolására szükség esetén az MFGI közreműködésére is számítanak. Ezen túlmenően célunk, hogy úgy hazai, mint nemzetközi szinten ismertessük az MFGI hozzájárulását a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatához, valamint a továbblépési lehetőségeket a hazai vízkormányzás elősegítéséhez.

244

Termékek felsorolása: egyéb (megnevezés, leírás) Javított háttéranyag

db 4

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Konzultációs és utójavítási feladatok Részeredmények:

Javított háttéranyagok

Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Konzultációs feladatok és utójavítási feladatok (felkérés függvényében) Átfogó ismertetés a „XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről” rendezvényen Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Konzultációs feladatok és utójavítási feladatok (felkérés függvényében) Átfogó ismertetés a XII. Nemzetközi Ásványvíz Konferencián Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Konzultációs feladatok és utójavítási feladatok (felkérés függvényében) Részeredmények:

245

Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT) (12.5) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezető: Hegedűs Endre Emberhó-ráfordítás: 14 hó

Résztvevők

MFGI Bujdosó Éva, Csabafi Róbert, Cserkész-Nagy Ágnes, Gúthy Tibor, Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Kun Lajos, Prónay Zsolt, Redlerné Dr. Tátrai Mariann, Török István

Téma ismertetése: A 2007. évben az Országos Atomenergia Hivatallal OAH, az Általános Atomcsend Egyezményt Előkészítő Bizottság magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pontja - kötött együttműködési megállapodás szerint Intézetünk geofizikai kérdésekben segíti az OAH tevékenységét. Ennek keretében nyílt lehetőség szakembereink továbbképzésére és eszközeink nemzetközi programok keretében történő tesztelésére. 2008. évben a kazahsztáni Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE08) és annak felkészítő tanfolyamára biztosítottunk műszereket és szakértőket. A 2008. évi Integrált Terepi Gyakorlat (IFE08) szeptember folyamán a szemipalatyinszki, volt szovjet nukleáris teszt-területen került megrendezése, amelyen három intézeti dolgozónk vett részt. Tovább bővítettük a kapcsolatunkat a Nemzetközi Atomcsend Egyezményt Ellenőrző Szervezettel, Intézetünk CTBTO NDC (National Data Center) lett, 2008-tól. Az NDC-k jogosultak a CTBTO rendszerhez tartozó, a Földet több száz állomással ellenőrző rendszer adataihoz hozzáférni, és azokat felhasználni. Az elmúlt évek a 2014-es Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE14) jegyében teltek, melyen négy munkatársunk vett részt (Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Prónay Zsolt, Török István). A 2015-ös évben a 2014-es Integrált Terepi Gyakorlat értékelésével és a következő évek feladatainak tervezésével telt.

Termékek felsorolása: Részt veszünk a 2016-es terepi gyakorlatokon, konferenciákon és munkabeszélgetéseken, kiemelt figyelemmel azokra az alkalmakra, amik a szeizmikus módszer további alkalmazására irányulnak. Esetek jelentős részében ezen események költségét, hasonlóan az elmúlt évekhez a CTBTO fedezi. A 2016. évben – reményeink szerint – újrakezdődnek a metodikai és terepi ellenőrzésre felkészítő gyakorlatok. Ezekben a kísérletekben mind az MFGI által fejlesztett műszerek, mind kutatóink részt vesznek az elmúlt években megvalósult nemzeti hozzájárulás részeként.

246

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2016. évi gyakorlatokon, munkamegbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2016. évi gyakorlatokon, munkamegbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2016. évi gyakorlatokon, munkamegbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Részvétel a CTBTO 2016. évi gyakorlatokon, munkamegbeszéléseken és CTBTO egyéb alkalmain. Részeredmények: Részvétel a CTBTO tevékenységében

247

A MINISZTER HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BÁNYÁSZATI ELLENŐRZŐ GEODÉZIAI MÉRÉSI ÉS TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSE ÉS GEODÉZIAI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése (13/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: László István

MBFH témafelelős: Veres Imre


Projektköltség (millió Ft): 9,1 MFt

Résztvevők

MFGI Haász A. S., Halász M., Kis J., Lantos A., Lantos E., László I., Strack T., Szerdahelyi A.

Téma ismertetése: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2012. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák digitálisan beszolgáltatott Műszaki Üzemi Tervtérképeinek szakmai vizsgálatát és ellenőrzését, továbbá 2013. év eleje óta a digitálisan beszolgáltatott Bányaművelési térképek ellenőrzési feladatait is ellátjuk. Mindkét térképtípus esetén a feladat nagyobbik része azonos: a térkép állományt AutoCAD programban megjelenítve részletesen megvizsgálni mérési tartalmában a 10/2010. KHEM rendelet előírásai alapján, különös tekintettel a terepmodell építésének lehetőségére. A 2014. év eleje óta a vizsgálat új szempontjaként figyelembe vesszük a digitális térképek helyesen alkalmazott rétegkiosztását és jelkulcsi elemkészletének használatát is. A Műszaki Üzemi Tervtérképek (MÜT) esetében a több évre vonatkozó tervezés elemeinek vizsgálatát is el kell végezni. A 2013. és 2014. években a vizsgált állományok száma évente elérte összesen az 1400 dbot tettek ki, a 2015. évre – a beszolgáltatott állományok javuló minőségének eredményeként – 1200-ra csökkent a vizsgálandó térképek száma. A feladat és egyes szakaszainak időbeli alakulása csak részben tervezhető. Várható, hogy a Bányaművelési térképek leadásának jelentős része április és május hónapokra esik, tekintettel az április 20-án esedékes leadási határidőre. Ebben az időszakban mérnöki teljesítőképességünk legnagyobb részét a digitális állományok vizsgálata fogja lekötni. A digitális állományok elemzésének nyilvánvaló célja az ásványvagyon éves változásának mérnöki módszerekkel elvégezhető számszerűsítése. A 2013., 2014. és 2015. évi digitális állományok felhasználásával térfogatszámításra irányuló vizsgálatsorozat veszi kezdetét. A vizsgálatok célja a bányák éves járadékbevallásában közölt mennyiségek ellenőrzése, a térképezéshez felhasznált mérések összevetésével. A részletes elemzések végzéséről jegyzőkönyv és/vagy önálló jelentés készül.

248

Termékek felsorolása: Minden digitális állomány vizsgálatának végterméke egy-egy elkészített Jelentés, melyet elektronikus küldemény formájában az MBFH illetékes ügyintéző munkatársa vagy a vizsgálandó anyagot feltöltő illetékes Kormányhivatali munkatárs kap, továbbá másolatban Veres Imre főosztályvezető úr személyében a központi Bányahatóság ugyancsak megkapja. Amennyiben a Jelentés hiányt vagy hibát tárt fel, bányahatósági eljárás keretében ismételt adatfeltöltés várható, amelyet vizsgálat alá kell vonni.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-20 %-ára, 150-300 db vizsgálandó állományra számítunk Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 50-60 %-ára számítunk, 600-800 db vizsgálandó állomány érkezhet. Nehezen jelezhető előre, különösen a MÜT-anyagok esetében. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-30 %-ára számítunk, 200-300 db vizsgálandó állományra. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le. Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az éves mennyiség 15-30 %-ára számítunk, 200-300 db vizsgálandó állományra. Részeredmények: Minden vizsgálatot Jelentés készítése zár le.

249

Külfejtéses bányák geodéziai felmérése (14/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: László István




Résztvevők

MFGI Haász A. S., Halász M., Kis J., Lantos A., Lantos E., László I., Strack T., Szerdahelyi A.

Téma ismertetése: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2010. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák terepi ellenőrző felmérését, a Bányakapitányságoktól kapott éves terveknek megfelelően. A 2016. évre 40-45 bánya mérését tervezzük, melynek végrehajtása jelentős mértékben függ a bányák egyenkénti és együttes méretétől, a mérésekre irányítható munkaerő mennyiségétől, a terepi körülményektől és az időjárástól. A bányák és bányászati műveletekkel érintett területek felmérését az MBFH terveinek és terven felüli felkéréseinek megfelelően, kisebb részét a digitális állományok vizsgálata során szerzett tapasztalatok alapján javasoljuk felmérésre. A 2015. évi módszertani kísérleti mérés elvégzése és feldolgozása alapján tervezzük néhány bánya robotrepülővel és a korszerű légi fotogrammetriai eszközeivel való részletes felmérését és a technika további módszertani elemzését. A terepi munkák időbeli elosztását a 14/2016. projekt ütemezése befolyásolhatja. Az áprilisjúniusi időszakban a mérnöki munkaerőnk legnagyobb részét a digitális térképek vizsgálata kötheti le ebben az időszakban, esetleg később is. Ennek következtében időszakosan csökkenhet a Főosztály terepi teljesítménye. Termékek felsorolása: Minden bánya vagy terület felmérését követően Jelentésben összefoglalót készítünk. A Jelentések esetenként és az évvégi leadás alkalmával együttesen is az MBFH részére átadásra kerülnek. Minden bánya mérését követően vizsgáljuk a telekhatárhoz és alaplaphoz való viszonyt, ezek átlépését jelezzük és igény szerint térfogati kimutatást készítünk. Feladatok ütemezése: Időszak Negyedév feladatai: 5-10 bánya felmérése Részeredmények:


Időszak Negyedév feladatai: 5-15 bánya felmérése Részeredmények:


Minden felmérésről jelentés

Minden felmérésről jelentés

250

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: 15-30 bánya felmérése Részeredmények: Minden felmérésről jelentés Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: 5-20 bánya felmérése Részeredmények: Minden felmérésről jelentés

251

A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL, AZ AZT KIVÁLTÓ FOLYAMATOKKAL ÉS HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS HAZAI KUTATÁSOKKAL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK HAZAI KIBOCSÁTÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉVEL ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA,

NATéR állami feladatok ellátása (10.2) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 631000 Projektvezető: Bíró Marianna Emberhó-ráfordítás: 28,5 hó

Résztvevők

MFGI Bíró Marianna, Dr. Czira Tamás, Demény Krisztina, Dorogi Miklós, Homolya Emese, Ignáczné Rózsa Anikó, Kovács Attila, Nagy Péter, Németh Miklós, Orosz László, Dr. Pálvölgyi Tamás, Polgár Dorottya, Rotárné Szalkai Ágnes, Selmeczi Pál, Taksz Lilla, Varga Bálint, Vikor Zsuzsanna

Téma ismertetése: A NATéR pályázat során kiépített Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer szakmai és informatikai üzemeltetése a feladat. Tekintettel arra, hogy a rendszer május 1-én indul, így számítani kell a rendszer megismerésétől a rendszeres használatáig felmerülő technikai és szakmai kérdések megválaszolására, a beérkező és az Üzemeltetési Szabályzat alapján engedélyhez kötött regisztráció lökésszerű ügyintézésére, valamint a kliensek egyéb, a betanulással, szakmai felhasználhatósággal kapcsolatos igényeinek kiszolgálására. Mivel a tervezés során az egyidejű kliens számot terveztük, így a kapacitásfigyelés, rendszerkarbantartás szükséges a zökkenőmentes üzemeltetéshez. Mindezen felül az esetleges hibajelzések kivizsgálását, és a hibajavításához szükséges fejlesztések elvégzését tervezzük. Termékek felsorolása: Regisztrációs lapok (150-800 db várható), beérkező kérdések és azokra adott válaszok, kliens igények szerint készített egyedi adat leválogatások, esetleg térképek.

252

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. második negyedév csak május 01-től! Negyedév feladatai: • Regisztrációk fogadása, engedélyezése, aktiválása. • Szakpolitikai és laikus megkeresésekre szakmai válaszok elkészítése. • Regisztrált felhasználók és fejlesztők számára a meglévő adatbázis alapján új szemléletű információk előállítása (adat, térkép) • Rendszert bemutató előadások tartása, publikációk. Honlap látogatottsági mutatók, regisztráltak száma, Részeredmények: szakpolitikai és laikus megkeresésekre adott válaszok Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Regisztrációk fogadása, engedélyezése, aktiválása. • Szakpolitikai és laikus megkeresésekre szakmai válaszok elkészítése. • Regisztrált felhasználók és fejlesztők számára a meglévő adatbázis alapján új szemléletű információk előállítása (adat, térkép) • Rendszert bemutató előadások tartása, publikációk. Honlap látogatottsági mutatók, regisztráltak száma, Részeredmények: szakpolitikai és laikus megkeresésekre adott válaszok Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Regisztrációk fogadása, engedélyezése, aktiválása. • Szakpolitikai és laikus megkeresésekre szakmai válaszok elkészítése. • Regisztrált felhasználók és fejlesztők számára a meglévő adatbázis alapján új szemléletű információk előállítása (adat, térkép) • Rendszert bemutató előadások tartása, publikációk. Honlap látogatottsági mutatók, regisztráltak száma, Részeredmények: szakpolitikai és laikus megkeresésekre adott válaszok

253

Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás (10.3) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Selmeczi Pál Emberhó-ráfordítás: 45 hó

Résztvevők

MFGI Selmeczi Pál, Taksz Lilla, Bíró Marianna, Pálvölgyi Tamás, Czira Tamás, Csete Mária, Dorogi Miklós, Homolya Emese, Ignáczné Rózsa Anikó

Téma ismertetése: A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos új tervezési követelményt támaszt, melyek hatékony ellátása települési, járási és megyei önkormányzatok szintjén lehetséges. E követelmények egyaránt érintik a dekarbonizációt (pl. települési energiagazdálkodás, közlekedés szervezés, létesítmény üzemeltetés stb.), az éghajlati alkalmazkodást (pl. település-egészségügy, épületek és kritikus infrastruktúra állapota, turizmus stb.) és a szemléletformálást (pl. lakossági tájékoztatás, önkormányzati döntéshozók, döntéselőkészítők tájékoztatása). A projekt célja a 2015. évben elindított munka folytatásként a települési komplex „NÉS kompatibilis” klímastratégiák (TTKS) kidolgozásának módszertani fejlesztése.

Termékek felsorolása: − − −

Szakirodalmi összefoglaló tanulmány Egységes módszertani útmutató előkészítése a települési klímastratégiák kidolgozásához Az átszerkesztett Települési Alkalmazkodási Barométer kérdőív tesztelése (TAB 2.0.)

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Nemzetközi és hazai szakirodalmi háttér feltárása – megyei és települési klímastratégiák kidolgozásához Klímastratégiákhoz kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése és elemzése I. ütem Áttekintő szakirodalmi excel táblázat készítése Részeredmények: Szakirodalmi összefoglaló tanulmány Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Helyi sérülékenység-vizsgálatok, adaptációs intézkedések kialakításának megalapozása Klímastratégiákhoz kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése és elemzése II. ütem Megalapozó tanulmány az adaptációs, sérülékenységvizsgálati és szemléletformálási intézkedések Részeredmények: kialakításának lehetőségeiről Elkészült stratégiák összehasonlító elemzése Jó gyakorlat gyűjtemény

254

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Az egységes módszertani útmutató előkészítése – I. ütem Az egységes módszertani útmutató előkészítése – II. ütem Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Az egységes módszertani útmutató előkészítése – III. ütem Útmutató elkészítése települési önkormányzatok számára Részeredmények:

255

NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás (10.4) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Selmeczi Pál Emberhó-ráfordítás: 29 hó

Résztvevők

MFGI Bíró Marianna, Csete Mária, Czira Tamás, Dorogi Miklós, Homolya Emese, Ignáczné Rózsa Anikó, Kosztyi Beatrix, Pálvölgyi Tamás, Selmeczi János Pál, Taksz Lilla

Téma ismertetése: A feladat végrehajtása a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlés általi elfogadását követően válik aktuálissá, a NÉS-2 tervezetét a Kormány 2015-ben elfogadta. Az Országgyűlési határozat tervezete alapján a projekt keretében az alábbi feladatok várhatók: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (ÉCsT) kidolgozásával összefüggő feladatok ÉCsT kidolgozása a NÉS-2 elfogadását követő 1 éven belül. Az ÉCsT részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. Első lépéskeént az ÉCsT tematikáját kell kidolgozni várhatóan a NÉS-2 elfogadását követő 4 hónapon belül, ezt követően a tematika alapján kell elkészíteni az ÉCsT-t. NÉS-2 monitoring terv kidolgozásával összefüggő feladatok A NÉS-2 elfogadását követő hat hónapon belül kidolgozandó a NÉS-2 értékelésére és nyomon követésére vonatkozó monitoring terv. Az elfogadott monitoring terv alapján, a NÉS2 elfogadását követő 18 hónapon belül kell létrehozni és üzembe helyezni a NÉS-2 értékelési és nyomonkövetési rendszerét is. Az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízása esetén válik esedékessé. Termékek felsorolása: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv NÉS-2 monitoring terv Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: 2016 első negyedévében nem várható a NÉS-2 végrehajtásából fakadó feladat Részeredmények: – Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Az ÉCsT tematikájának előkészítése, a korábban elkészült tematika tervezetek átdolgozása, aktualizálása A NÉS-2 monitoring terv előkészítése – I. ütem Részeredmények:

Az ÉCsT tematika tervezet

256

A NÉS-2 monitoring terv tematikájának tervezete Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: - A Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. kidolgozása – I. ütem - A NÉS-2 monitoring terv előkészítése – II. ütem Részeredmények: A NÉS-2 monitoring terv Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: - A Nemzeti Alkalmazkodási CsT., a Dekarbonizációs CsT., valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. kidolgozása II. ütem: - Disszeminációs tevékenység, szakmai egyeztetések lefolytatása a CsT tervezetéről Részeredmények: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv egyeztetési változat

257

Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain (10.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 721962 Projektvezetők: Dr. Püspöki Zoltán Emberhó-ráfordítás: 27,25 hó

Résztvevők

MFGI Zilahi-Sebess László, Thamóné Bozsó Edit, Szőcs Teodóra, Püspöki Zoltán, Lendvay Pál, Pummer Tímea, Horváth Zoltán, Szabó Katalin, Bátori Miklósné, Nagy Attila, Udvardi Beatrix

Téma ismertetése: 2015-ben több irányú vizsgálattal (SEM, Curie-pont mérések) dokumentáltuk a mágneses fázis ásványtan-geokémiai jellemzőit (pl. ásványos karakter, mállási folyamatok). Földtani modellezés kapcsán (Szarvasi vízbázis) megbizonyosodhattunk arról, hogy a rétegtani eredmények jelentősen segíthetnek az ivóvíz adó rétegsor föltani-vízföldtani viszonyainak tisztázásához. Ugyancsak több irányú vizsgálattal jellemeztük a MS rekordok viszonyát a nemzetközi klíma-proxy görbékhez, ill. a fúrások paleontológiai anyagához. Indokolt a vizsgálat kiterjesztése a Körös-medence területéről azokra a környező területekre, ahol további MÁFI alapfúrások mélyültek. Ennek előkészítésére 2015-ben létrehoztuk a Makói-árok két reprezentatív mélyfúrásának (Nyárlőrinc - medenceperem, Csongrád - medencebelső) adatbázisát az archív dokumentációkra alapozva (karotázs, litológia, paleontológia). 2016-ban az alábbi tevékenységeket tervezzük: 1. Alapfúrások archív dokumentációs anyagának feldolgozása (Mindszent, Egyek). 2. Az alapfúrások környezetében vízkutató fúrások adatbázis építése (Dévaványa, Vésztő, Komádi, Jászladány). A Szarvasi vízbázis tapasztalatai alapján a földtani adatokat a kútkiképzéskori vízgeokémiai adatok ill. technológiai paraméterek (szűrőrakatok helye) bevitelével egészítjük ki (Szőcs Teodórával előzetesen egyeztetve). 3. A korábban (1999-2002) végzett szuszceptibilitás mérések folytatása. A szolnoki magraktárban e fúrások elérhetők (dokumentációs minták). Tervezzük a Csongrád, Nyárlőrinc, Mindszent, Egyek fúrások anyagának szemlézését, megfelelő mintasűrűség (min. 1 m) megléte esetén Csongrád és Nyárlőrinc esetében a negyedidőszaki szakasz mintavételezését és terepi MS mérését kézi műszerrel, valamint a Csongrádi fúrás anyagának laboratóriumi mérését. A szemle során elvégezzük a kirakott ládák nyilvántartásba vételét is „A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése” c. projekt előírásai szerint (Maros Gyula projektvezetővel előzetesen egyeztetve), biztosítva ezzel a magláda kirakási költségek minél jobb hasznosulását. 4. A magszemle során tervezzük a paleotalaj szintek azonosítását, szakszerű leírását, tájékozódó szedimentológiai és talaj-mikromorfológiai vizsgálatokat. A kapott eredmények alapján kísérletet teszünk a paleotalajok klímajelző jellegének megállapítására, további kutatás megfogalmazására.

258


leírás

Alföldi litológiája

alapfúrás 37 adatmező + generált mikrofáciesek (mintát ld.: K:\Projektek\PALEOKLIMA\alapfurasok\franyo_n aplo_wrk) Alföldi alapfúrás SP, ellenállás, tg geofizikai adatai Alföldi alapfúrás Mollusca, Mikropaleontológia (Ostracoda) paleontológiai adatai Vízkutató fúrás 6 adatmező (kőzet1, kőzet2, szín1, szín2, litológiája mésztartalom, egyéb) Vízkutató fúrás SP, ellenállás, tg geofizikai adatai Vízkutató fúrás egyéb vízkémia, szűrőrakatok helye adatai

rekord/ növekmény 2 db Mindszent, Egyek

2 db Mindszent, Egyek 2db Mindszent, Egyek 140 db fúrás 140 db fúrás 140 db fúrás

mérés neve mágneses szuszceptibilitás mérések Csongrád (670 m) szemcseméret meghatározás (pelites üledéken) szervesanyag meghatározás pH meghatározása mésztartalom meghatározása vékonycsiszolat készítése

db 700 15 15 15 15 15

dokumentum címe Éves jelentés

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: Mindszent alapfúrás adatbevitele Dévaványa környéki vízkutató fúrások adatbevitele Csongrád fúrás mérés előkészítése 40 db vízkutató fúrás (Dévaványa, Körösladány, Részeredmények: Gyomaendrőd) adatbevitele (litológia, geofizika) Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: Mindszent alapfúrás adatbevitele Vésztő környéki vízkutató fúrások adatbevitele Csongrád Nyárlőrinc fúrások negyedidőszaki szakaszának mintavételezése, Csongrád mérések megkezdése 40 db vízkutató fúrás (Vésztő, Szeghalom, Csökmő, Bélmegyer) adatbevitele (litológia, geofizika) Részeredmények: Mindszent alapfúrás teljes adatrögzítése (litológia, geofizika, paleontológia)

259

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: Egyek alapfúrás adatbevitele Komádi környéki vízkutató fúrások adatbevitele Csongrád fúrás mérés befejezése 30 db vízkutató fúrás (Komádi, Zsadány, Magyarhomorog, Részeredmények: Biharugra) adatbevitele (litológia, geofizika) Csongrád alapfúrás MS adatsora (negyedidőszak) Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: Negyedév feladatai: Egyek alapfúrás adatbevitele Jászladány környéki vízkutató fúrások adatbevitele 30 db vízkutató fúrás (Jászladány, Jászkisér, Jászalsószentgyörgy, Tiszasüly, Tiszaroff, Kőtelek) adatbevitele (litológia, geofizika) Részeredmények: Egyek alapfúrás teljes adatrögzítése (litológia, geofizika, paleontológia) Éves jelentés megírása

260

SZAKMAI MUNKÁT TÁMOGATÓ FELADATOK Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése (19/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Balázs Regina




Résztvevők

MFGI Kovács Zs., Szőcs T., Tóth Gy., László I., Paszera Gy., Balázs R.

Téma ismertetése: A megkereséseket nem lehet előre tervezni, de az alábbi témakörökben várható: A nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények kijelölése és földtani alkalmassági vizsgálata keretében várható szakértői munka. A nukleáris létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata. Hagyományos és nem-hagyományos szénhidrogének, más nyersanyagok zárójelentéseinek, egyéb kutatási dokumentációinak szakmai véleményezése.

kutatási

Geotermikus védőidom kijelölés, illetve egyéb vízföldtannal kapcsolatos megkeresés. A MBFH felkérése alapján közreműködés jogszabály-előkészítésben.

Termékek felsorolása: Szakvélemény, szakértői vélemény, javaslat, értékelő jelentés stb. – a megkeresésnek megfelelően.

Feladatok ütemezése: Ütemezés előre nem adható meg, az egyes feladatok végrehajtása általában azonnali cselekvést igényel. Az elkészült munkák számbavételét negyedévente végezzük.

261

Háttérintézményi feladatellátás (12.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Bíró Marianna Emberhó-ráfordítás: 24,5 hó

Résztvevők

MFGI Bíró Marianna, Dr. Czira Tamás, Dr. Csete Mária, Dorogi Miklós, Homolya Emese, Horváth Zoltán, Ignáczné Rózsa Anikó, Kosztyi Beatrix, Dr. Kovács Attila, Dr. Pálvölgyi Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes, Selmeczi Pál, Taksz Lilla, Nádor Annamária

Téma ismertetése: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, illetve más kormányzati szervek nemzetközi jelentési kötelezettségének teljesítéséhez, hazai jogalkotási feladatok ellátásához kapcsolódó véleményezési, joganyag előkészítési, stratégiaalkotásból származó feladatok, valamint tanulmány készítési feladatok ellátása. Ezen feladatokhoz kötődő munkacsoporti tagság feladatok ellátása.

Termékek felsorolása: Munkacsoporti ülések jegyzőkönyvei, kiadott vélemények, leadott tanulmányok - mennyisége nem tervezhető. NATéR kormányrendelettel kapcsolatos jelentések, egyeztetési emlékeztetők, esetleg együttműködési megállapodások.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. NATéR kormányrendelet szerinti jelentések (2 db). Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése

262

Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. • Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. • Munkacsoporti munkában való részt vétel. NATéR kormányrendelet szerinti kutatási terv összeállítása. Részeredmények: Kormányzati megkeresések teljesítése

263

Az MFGI kommunikációja (12.8) Projektvezető: Sziráki Mariann Emberhó-ráfordítás: 29 hó

Résztvevők

MFGI Babinszki Edit, Bodor Emese, Budai Tamás, Budai Zsófia, Galambos Csilla, Kercsmár Zsolt, Koloszár László, Lantos Zoltán, Makádi László, Maros Gyula, Nagy Attila, Németh Miklós, Orosz László, Palotás Klára, Péterdi Bálint, Piros Olga, Selmeczi Ildikó, Simó Benedek, Sziráki Mariann, Törökné Sinka Mariann, Turczi Gábor, Vadász Gergely

Téma ismertetése: Az MFGI kommunikációja c. projekt egyrészt az intézet eddigi gyakorlata szerint általánosnak tekinthető, éves periódus szintjén vett kommunikációs tevékenységének ad keretet, másrészt magában foglal új, aktuális kommunikációs feladatokat is. A projekt 2016-ra tervezett tevékenysége az alábbi, előre meghatározható feladatokból áll: Rendezvények a nagyközönségnek és a szakmai közönségnek • Az Eötvös-síremlék éves koszorúzási ünnepsége • Föld napi rendezvény (elsősorban diákoknak) • Épületséták a Kulturális Örökség Napjai keretében Az intézet tevékenységének bemutatása rendezvényeken • MTA Geonapon való részvétel • Múltidéző Piactéren való részvétel • Földtudományos Forgatagon való részvétel Logózott szóróajándékok és ajándékok terveztetése a szakmai és népszerűsítő rendezvényekre, valamint az intézet szakmai partnereinek. Az intézetet népszerűsítő kiadványok szerkesztése és nyomtattatása • Az intézetet ismertető, kétnyelvű (magyar és angol) brosúra tartalmi és formai kialakítása, nyomtattatása • Már elkészült brosúrák/szórólapok korrigálása és újranyomtattatása (szórólap az intézetről, illetve a Földtani Gyűjteményről angol és magyar nyelven) Kommunikáció az UNESCO által a szellemi világörökség részévé nyilvánított Eötvös Loránd munkásságához fűződő dokumentumokhoz kapcsolódóan • kiállítás megszervezése • ismertető brosúra tartalmi és formai kialakítása, nyomtattatása • sajtónyilvános ünnepség szervezése és lebonyolítása • egyéb feladatok koordinálása (pl. fordítás) Kapcsolattartás a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal • kapcsolattartás, aktualitások nyomon követése • beszerzési tervek koordinálása, megírása, elküldése • folyamatos kontroll a Hivatal és a kollégák felé Szakmai közönségkapcsolati tevékenység

264

•

Külső szakmai megkeresések fogadása, koordinálása, továbbirányítása

Sajtókapcsolatok • sajtófigyelés és megjelenések archiválása • projektek kapcsán történő megjelenések archiválása • strukturált sajtólista elkészítése Az intézet egységes arculatát szolgáló eszközök létrehozása/megújítása • Fejléces papír létrehozása • Névjegy-sablon elkészítése • Névjegy-igények és rendelés koordinálása • Egységes, intézeti elektronikus aláírás létrehozása • Intézetismertető roll-upok elkészítése Az MFGI weboldalának megújítása és gondozása • Arculat megújítása • Technikai háttér megújítása • Folyamatos frissítés • Technikai háttér folyamatos biztosítása Egyéb webes megjelenések koordinálása • Facebook-oldal folyamatos aktualizálása és kapcsolattartás az érdeklődőkkel • Wikipedia szócikk aktualizálása és bővítése Épületek felszereltségének javítása • Szelektív hulladékgyűjtők és elemgyűjtők használatba állítása • Díszterem újonnan kialakított oldaltermének jobb megvilágításának megszervezése Belső kommunikáció szervezése • Intranet felhasználóbarát szempontú fejlesztése • Rendezvények szervezése és lebonyolítása o Farsang o Nőnap o Intézeti nap o Nyugdíjas találkozók o Mikulás ünnepség a kollégák gyermekeinek o Évzáró ünnepség „150 éve alakult a Földtani Intézet” téma 2016. évi feladatai • • •

Költségvetési terv elkészítése Tervezett publikációk listájának elkészítése, előkészületek, terepbejárások (Balatonfelvidék, Vértes) A Földtani Intézet számára fontos régi családok felkutatása, elérhetőségek megszerzése, kapcsolatfelvétel, egyeztetés a részvételi szándékról

A gyakorlati tevékenység erősen függ az intézet szakmai munkájától, gazdasági-jogszabályi helyzetétől és a külső megkeresésektől is, így a tervezés megvalósításánál az ebből fakadó bizonytalansági tényezőt figyelembe kell venni.

265

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: • Farsangi ünnepség lebonyolítása • Nőnapi ünnepség lebonyolítása • Eötvös-inga szállítására alkalmas láda beszerzésének indítása • Logózott szóróajándékok és ajándékok beszerzésének indítása • Föld napi rendezvény előkészületei • A szellemi világörökség részévé nyilvánított dokumentumokhoz kapcsolódó kommunikáció elkőkészületei • Fejléces papír létrehozása • Farsangi ünnepség • Nőnapi ünnepség Részeredmények: • Logózott ajándékok és szóróajándékok • Új fejléces papír Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: • Föld napi rendezvény lebonyolítása • Az Eötvös-síremlék koszorúzási ünnepségének lebonyolítása • Intézeti nap lebonyolítása • Intézetet ismertető roll-upok tervezése, beszerzése • Az intézetet ismertető leporellók és szórólapok újranyomtatása • A szellemi világörökség részének nyilvánított Eötvös-dokumentumokról brosúra nyomtatása • Névjegy-sablon létrehozása • Egységes elektronikus aláírás létrehozása • A szellemi világörökség részévé nyilvánított dokumentumok kiállítása • Szelektív hulladékgyűjtők és elemgyűjtők használatba állítása • „150 éve alakult a Földtani Intézet” költségvetési terv elkészítése • Intézetbemutató stand az MTA Geonapon • Föld napi rendezvény • Eötvös-síremlék koszorúzási ünnepsége • Intézeti nap • 2 db intézetismertető roll-up • Újranyomtatott intézetismertető leporellók Részeredmények: • Brosúra a kiemelt Eötvös-dokumentumokról • Új névjegy sablon • Egységes elektronikus aláírás • A szellemi világörökség részévé nyilvánított dokumentumok kiállítása • Szelektív hulladékgyűjtők és elemgyűjtők Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: • Ünnepség szervezése a szellemi világörökség részévé nyilvánított dokumentumokhoz kapcsolódóan • Épületséták szervezése a Kulturális Örökség Napjai keretében • Intézetbemutató stand a „Múltidéző Piactéren” • Az mfgi.hu megújításának rendszerterve • A Wikipedia-cikk bővítése, aktualizálása

266

• • •

Díszterem újonnan kialakított oldaltermének jobb megvilágításának megszervezése Az intézet tevékenységét ismertető, kétnyelvű brosúra kialakítása és nyomtattatása Strukturált sajtólista elkészítése • Múltidéző Piactéren részvétel • Épületséták a Kulturális Örökség Napjai keretében • Az mfgi.hu új rendszerterve Részeredmények: • Bővített Wikipedia-cikk az intézetről • Díszterem-világítás megújítása • Brosúra az intézet tevékenységéről • Strukturált sajtólista Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: • Intézetbemutató stand a Földtudományos Forgatagon • Nyugdíjas találkozók szervezésében való részvétel • Mikulás ünnepség szervezése és lebonyolítása • Évzáró ünnepség szervezése és lebonyolítása • Intranet felhasználóbarát szempontú fejlesztése • Az mfgi.hu megújításának designterve • „150 éve alakult a Földtani Intézet” – a Földtani Intézet számára fontos régi családok felkutatása, elérhetőségek megszerzése, kapcsolatfelvétel, egyeztetés a részvételi szándékról • Földtudományos Forgatag részvétel • MÁFI és ELGI nyugdíjas találkozó • Mikulás ünnepség Részeredmények: • Évzáró ünnepség • Intranet megújítása • A weboldal designterve Egész évben folyamatos feladatok: • Weboldal frissítése • Weboldal technikai hátterének biztosítása • Sajtófigyelés, sajtókapcsolat, archiválás • Facebook-oldal frissítése és kapcsolattartás • Szakmai közönségkapcsolat • Kapcsolattartás a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal • Névjegy-igények koordinálása • MBFH-MFGI hírlevél szerkesztése (3 szám)

267

Intézeti pályázatok előkészítése (12.9) Projektvezető: Plank Zsuzsanna Emberhó-ráfordítás: 14,75 hó

Résztvevők

MFGI Plank Zsuzsanna, Scholtz Péter, Szabó Katalin, Falus György, Kovács István János, Horváth Zoltán, Jordánné Szűcs Andrea, Kun Éva, Nádor Annamária, Rotárné Szalkai Ágnes, Sári Katalin, Szőcs Teodóra, Sőrés László, Törökné Sinka Mariann, Udvardi Beatrix, Vértesy László,

Téma ismertetése: A téma keretet biztosít az ügyletkóddal még nem rendelkező pályázatok előkészítéséhez, illetve új projektjavaslatok elkészítéséhez és benyújtásához.

Feladatok ütemezése: Időszak 2016. első negyedév Negyedév feladatai: pályázatok előkészítése és benyújtása Részeredmények: Időszak 2016. második negyedév Negyedév feladatai: pályázatok előkészítése és benyújtása Részeredmények: Időszak 2016. harmadik negyedév Negyedév feladatai: pályázatok előkészítése és benyújtása Részeredmények: Időszak 2016. negyedik negyedév Negyedév feladatai: pályázatok előkészítése és benyújtása Részeredmények:

268

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet évi terve

Recommend Documents