MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
Budapest, 2012.
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Készítette: Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Rendszerirányítási Igazgatóság Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztály
Budapest, 2012.
-2MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................. 5 0.1. SZÜKSÉGES HÁLÓZATFEJLESZTÉSEK ................................................................ 6 0.2. TOVÁBBI MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................................................ 15 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 18 2. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI IRÁNYELVE ..................................... 19 3. A HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERV KIINDULÓ ADATAI, KIINDULÓ FELTÉTELEK .......................................................................................................... 22 3.1. IDŐHORIZONT ............................................................................................... 22 3.2. VISSZATEKINTÉS - A 2010, 2011 ÉVI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVEKBEN RÖGZÍTETTEK MEGVALÓSULÁSA ................................................................................ 23
3.3. A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER FOGYASZTÓI IGÉNYEINEK ELŐREJELZÉSE 2030-IG ........................................................................................... 33
3.4. A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FORRÁSOLDALI KAPACITÁSFEJLESZTÉSE 2030-IG ............................................................................. 39
3.5. AZ ELOSZTÓI ENGEDÉLYESEK FEJLESZTÉSI TERVEI .......................................... 44 3.6. HÁLÓZATTERVEZÉSI ALAPELVEK .................................................................... 44 3.7. KAPCSOLAT A 10 ÉVES ÖSSZEURÓPAI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVVEL (TYNDP) 45 4. HÁLÓZATVIZSGÁLATOK ............................................................................... 48 4.1. ÁLLANDÓSULT ÁLLAPOT VIZSGÁLAT ................................................................ 50 4.1.1. Modellezési alapelvek és vizsgálati módszerek .................................. 50 4.1.1.1. Változatok összeállítása és modellezési alapelvek...................... 50 4.1.1.2. Vizsgálati számítások .................................................................. 52 4.1.2. Javasolt hálózatfejlesztések ............................................................... 53 4.1.3. Alternatív fejlesztési lehetőségek ........................................................ 64 4.1.4. Rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok ............ 66 4.2. ZÁRLATSZÁMÍTÁS ......................................................................................... 69
-3MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
4.3. A VER TRANZIENS STABILITÁSÁNAK ALAKULÁSA .............................................. 70 4.4. ÁTVITELI KAPACITÁS ..................................................................................... 78 4.4.1. Visszatekintés ..................................................................................... 78 4.4.2. Import/export kapacitások ................................................................... 83 4.4.3. Tranzitáló képesség ............................................................................ 86 5. IDŐSORELEMZÉS, VALÓSZÍNŰSÉGI SZÁMÍTÁSOK, „KOCKÁZATELEMZÉS” ......................................................................................... 88 5.1. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ............................................................................. 89 6. ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................... 92 7. TÁBLÁZATOK.................................................................................................. 94
-4MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
0.
Vezetői összefoglaló
A VET a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek
elkészítését
–
a
hálózati
engedélyesek
által
készített
tervek
figyelembevételével – valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergiarendszer hosszú távú megbízható üzemének fenntartása érdekében. A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében meg kell vizsgálni és meg kell teremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi
villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és
piaci
körülmények között. Ki kell alakítani egy olyan hálózati infrastruktúrát és közvetítő közeget, mely minden piaci szereplő számára rugalmas és gyors reagálást lehetővé tevő
környezetet
biztosít,
illetve
diszkriminációmentes
piaci
feltételeket
és
szolgáltatást nyújt. A
MAVIR
ZRt.
középtávú
hálózatfejlesztési
célkitűzése
a
törvényben,
szabályzatokban, szerződésekben meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120 kV-os hálózat olyan mértékű kiépítése (kiépíttetése) a cél, mely lehetővé teszi a villamosenergiapiac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitűzések szem előtt tartásával biztosítani
kell
a
magyar
villamosenergia-rendszer
jogszabályokban,
szabályzatokban, szerződésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell
működni
–
arányos
módon
–
működőképességének fenntartásában.
-5MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
az
európai
villamosenergia-rendszer
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
0.1. 2027-ig
Szükséges hálózatfejlesztések előretekintve
az
alábbi
–
mint
szükséges
–
hálózatfejlesztések
megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2018-ig, elosztói hálózat esetén 2016-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban közcélúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni: 2012-ig o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV-os erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr – Litér 400 kV-os távvezetékből és bekötése Győr – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasításába. 2013-ig o Debrecen Józsa 400 kV-os alállomás létesítése 2 darab 400/120 kV-os, 250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged – Debrecen Józsa 400 kV-os összeköttetés kialakítása a jelenleg 220 kV-on üzemelő Sajószöged – Debrecen II. távvezeték áttérítésével, 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Balmazújváros távvezetékek felhasításával és beforgatásával. A korábbi 220 kV-os vezetékszakasz kuplungvezetékként való felhasználása 120 kV-on. 2015-ig o Gödöllő 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa - Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Gödöllő 400 kV-os alállomásba, 120 kV-os csatlakozás a Gödöllő – Kőbánya és Gödöllő – (Pécel) – Rákoskeresztúr távvezetékek felhasításával és beforgatásával.
-6MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Perkáta1 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. o A 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vétele, beforgatása Debrecen Józsa alállomásba2. 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Hajdúböszörmény távvezeték felhasításával. 2016-ig o Hévíz – Zerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező távvezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). o Dunamenti alállomásban harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése.♦ o Gönyű – Gabcíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése,
Győr
alállomásban
harmadik
400/120
kV-os
250
MVA-es
3
transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval . o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése4. 2017-ig o Detk alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése
1
Korábbi tervekben Dunaújváros Nyugat A 750 kV-os távvezeték Debrecentől Ukrajna irányába folytatódó szakasza vagy végig 400 kV-on üzemel vagy csak az ukrán határ közeléig, az esetlegesen itt létesülő 750/400 kV-os transzformációval ellátott állomásig, az ukrán féllel folyó egyeztetés függvényében. ♦ Lásd 4.1.3 Alternatív fejlesztési lehetőségek 3 Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 4 Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 2
-7MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2018-ig o Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás 120 kV-os kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak 120 kV-os E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2019-ig o Sándorfalva – Subotica 2. (SR) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése 2020-ig o Nyíregyháza 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. (120 kV-os csatlakozás Nyíregyháza Kelet – Nyírbogdány és Nyíregyháza Simai út – Ibrány 120 kV-os távvezetékek felhasításával.) 2021-ig o Kisvárda térsége (továbbiakban Nyírtass) – Kapusany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése5. 2023-ig o Ócsa állomásban 120 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 120 kV-os kapcsolatok megerősítése (Soroksár - Üllő 120 kV-os távvezeték felhasítása és behurkolása Ócsára).
5
Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás szerepel.
-8MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2025-ig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 120 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 120 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával. Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések 2014-ig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése6 . o Albertfalva alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése7. o Százhalombatta 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os
távvezeték
mindkét
rendszerének
felhasítása
és
beforgatása
Százhalombattára8. o Répcelak 400 kV-os alállomás létesítése, Győr – Szombathely 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Répcelak alállomásba9. 2015-ig o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/120
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba10. o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os összeköttetések megszüntetése, Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba11. 6
Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében. Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. 8 MOL-CEZ ERCSI erőművi csatlakozás céljából. 9 Ökoenergia szélerőműpark csatlakozása céljából. E-ON ÉDÁSZ jelezte igényét 120/Köf fogyasztói transzformátornak az alállomáshoz történő csatlakoztatására. Ennek műszaki és pénzügyi feltételeit jelen terv keretein kívül kell az érintett feleknek tisztázni. 10 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 7
-9MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2016-ig o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése, 400 kV-os blokkvezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt12. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt13.
2017-ig o Nyírtass 750/400 kV-os alállomás létesítése transzformációval14. o A 750 kV-os távvezeték Debrecen Józsa – Zakhidnoukrainska szakaszának felhasítása és beforgatása Nyírtass 750/400 kV-os alállomásba. A Debrecen Józsa – Nyírtass távvezetékszakasz áttérítése 400 kV-os üzemre15. o Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírtass alállomásba16. o Sajószöged – Nyírtass 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre17 2019-ig o Debrecen Józsa – Nyírtass új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése18. o Debrecen Józsa – Békéscsaba új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése19. 2022-ig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os
11
Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. Tisza II erőmű repowering csatlakozás céljából. 13 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából. 14 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 15 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 16 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 17 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 18 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 19 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 12
- 10 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
távvezetékek
(pl.
Perkáta,
Litér)
átkötése,
kétrendszerű
400
kV-os
kuplungvezeték kialakítása20. 2027-ig o Paks (II.) – Litér 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre, 3x500 mm2 fázisvezető-keresztmetszettel21. 120 kV-os elosztóhálózat 2017-ig: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Perkáta 400/120 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015 Megszűnik: Szabadegyháza — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak— Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros o Sárbogárd Kelet új 120 kV-os alállomás: Perkáta — Sárbogárd
távvezeték
felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2017 EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. ELMŰ Hálózati Kft. o Dunamenti — Szigathalom T — (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba, 2012 o Laczkovich utca új 120 kV-os alállomás: Csarnok tér — Laczkovich utca új kábel 20 21
Paks II. erőművi csatlakozás céljából. Paks II. erőművi csatlakozás céljából.
- 11 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Vecsés új 120 kV-os alállomás: Soroksár – Üllő távvezeték felhasítása, beforgatás Vecsés alállomásba, 2012-2013 o Kolossy tér új 120 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba, 2014 o Pécel új 120 kV-os alállomás: Gödöllő – Kőbánya távvezeték felhasítása, beforgatás Pécel alállomásba, 2014-2015 o Pilisvörösvár új 120 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2013-2015 o Újhartyán új 120 kV-os alállomás: a jelenleg 20 kV-on üzemelő 120 kV-os távvezeték 120 kV-ra való áttérítése, 2015-2016 E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg — Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 120/20 kV-os alállomás üzembehelyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2012-2013 o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél — Dorog, 2013-2014 o Győr Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ — (Nagyszentjános) — Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015 o Szombathely Derkovics új 120 kV-os alállomás: Szombathely Vépi út — Kőszeg távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Szombathely
Derkovics
alállomásba
(szabadvezeték és kábel), 2016-2017 o Dunaalmás új 120 kV-os alállomás: Almásfüzitő — Tata és Almásfüzitő — Lábatlan távvezetékek felhasítása, beforgatás Dunaalmás alállomásba (bioerőmű csatlakoztatása, rendszerhasználói igény függvénye), 2017 o Bezenye új 120 kV-os alállomás: Kimle — Mosonmagyaróvár távvezeték felhasítása,
beforgatás
Bezenye
alállomásba
(rendszerhasználói
igény
függvénye), 2013 o Tatabánya Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida I. 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2013 o Székesfehérvár Dél új 120 kV-os alállomás: Szabadbattyán — Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2014-2015
- 12 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Nyergesújfalu Cementgyár új alállomás: Dorog – Nyergesújfalu távvezeték felhasítása,
beforgatás
Nyergesújfalu
Cementgyár
alállomásba
(rendszerhasználói igény függvénye), 2016
ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2012-2013 Megszűnik:
Tiszapalkonyai
Erőmű
—
TIFO,
Tiszapalkonyai
Erőmű
—
Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű — TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű — TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű — THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű — Polgár, Sajószöged — TIFO, Sajószöged — TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged — THE indító Új alakzat: Sajószöged — Tiszaújváros, Sajószöged — TVK I., Sajószöged — TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök — TVK III., Sajószöged — (TIFO T) — THE indító, Sajószöged — (TIFO T) — Polgár o Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés, 2012-2014 Megszűnik: Miskolc Nyugat — Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű — Sajóivánka, Felsőzsolca — Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat — Sajóivánka, Felsőzsolca — (Borsodi Erőmű) — BCGA o Miskolc vezetékrendezés, 2013-2017 Megszűnik: Sajószöged — Felsőzsolca, DAM — Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ — DIGÉP, Sajószöged — Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV — Miskolc Dél, Miskolc Dél — Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) — DAM Új alakzat: Sajószöged — Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged — Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ — Felsőzsolca, Felsőzsolca — Miskolc Dél, Miskolc Dél — DAM, Nyékládháza MÁV — DAM, DAM — DIGÉP o Eger és Eger Észak között új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2013-2014
- 13 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Recsk új 120 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 2014-2015 o Szécsény új 120 kV-os alállomás, Balassagyarmat – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Szécsény bekötése T-ponttal, 2015-2016 E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2012 Új alakzat: Sajószöged — (TIFO T) — Polgár, Tiszaújváros —Tiszalök o Jászalsószentgyörgy új 120 kV-os mikroállomás, Szolnok OVIT — Újszász MÁV távvezeték felhasítása, beforgatás Jászalsószentgyörgy alállomásba, 2014 o Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Létavértes — Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016 o Rakamaz új 120 kV-os mikroállomás, Tiszalök — Ibrány távvezeték felhasítása, beforgatás Rakamaz alállomásba, 2017 o Nyíregyháza LEGO új 120 kV-os állomás, Nyíregyháza Simai út — Ibrány távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Nyíregyháza
LEGO
alállomásba
(rendszerhasználói igény függvénye), 2013 A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2018-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2016-ig előretekintve a 2013. január elsejével induló tervciklusban mint megvalósult
illetve
kötelezően
megvalósítandó
hálózati
beruházásokat
kell
figyelembe venni adott időütemezés szerint. A
megvalósulás
időütemezésében
bekövetkező
csúszás
olyan
lényeges
körülményváltozásnak tekinthető, mely a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés – beleértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is – késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.
- 14 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
0.2.
További megállapítások
Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentősebb részét továbbra is a szlovák import fedezi. Ezt követi az ukrán és osztrák irányú import. A horvát kitáplálás mellett jelentős lett a szerb irányú kiszállítás is. Az elvégzett kapacitásszámítások alapján megállapítható, hogy a javasolt fejlesztésekkel a magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az ENTSO-E előírásokkal, kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé,
és
nem
jelent
korlátot
egy
racionális
mértékű
villamosenergia-
kereskedelemnek („tranzit”-nak), az egységes villamosenergia-piac működésének. Általánosságban
megállapítható,
hogy
az
U/Q
irányelvben
megfogalmazott
hálózatfejlesztési elképzelések mentén alakuló, fejlődő magyar villamosenergiarendszer U/Q szabályozhatósága minden vizsgált fejlesztési állapotában biztosított. A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítmény növekedést okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – feladatok, általában új berendezések üzembe helyezésének is feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések a csatlakozást előkészítő „Csatlakozási Terv” részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő vagy érintett felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit egyeztetni, és például csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban rögzíteni. A tranziens stabilitásvizsgálatok alapján elmondható, hogy a 2017-ig, illetve 2022-ig tervezett hálózatfejlesztések, valamint az újonnan csatlakozó erőművek nem veszélyeztetik a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitását.
- 15 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A magyar villamosenergia-rendszer 220 kV-os, 400 kV-os, 750 kV-os átviteli hálózatának tervezett fejlesztései; 2012→2023 2012-ig • Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV-os erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr – Litér 400 kV-os távvezetékből és bekötése Győr – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasításába. 2013-ig • Debrecen Józsa 400 kV-os alállomás létesítése 2 darab 400/120 kV-os, 250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged – Debrecen Józsa 400 kV-os összeköttetés kialakítása a jelenleg 220 kV-on üzemelő Sajószöged – Debrecen II. távvezeték áttérítésével, 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Balmazújváros távvezetékek felhasításával és beforgatásával. A korábbi 220 kV-os vezetékszakasz kuplungvezetékként való felhasználása 120 kV-on. 2015-ig • Gödöllő 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa - Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Gödöllő 400 kV-os alállomásba, 120 kV-os csatlakozás a Gödöllő – Kőbánya és Gödöllő – (Pécel) – Rákoskeresztúr távvezetékek felhasításával és beforgatásával. • Perkáta 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. • A 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vétele, beforgatása Debrecen Józsa alállomásba. 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Hajdúböszörmény távvezeték felhasításával. 2016-ig • Hévíz – Zerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező távvezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). • Dunamenti alállomásban harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése. • Gönyű – Gabcíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése, Győr alállomásban harmadik 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval. • Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése. 2017-ig • Detk alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése. 2018-ig • Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 120 kVos csatlakozás 120 kV-os kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak 120 kV-os E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2019-ig • Sándorfalva – Subotica 2. (SR) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése. 2020-ig
•
Nyíregyháza 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. (120 kV-os csatlakozás Nyíregyháza Kelet – Nyírbogdány és Nyíregyháza Simai út – Ibrány 120 kV-os távvezetékek felhasításával). 2021-ig • Kisvárda térsége (továbbiakban Nyírtass) – Kapusany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése. 2023-ig • Ócsa állomásban 120 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 120 kV-os kapcsolatok megerősítése (Soroksár - Üllő 120 kV-os távvezeték felhasítása és behurkolása Ócsára). Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések 2014-ig • Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése. • Albertfalva alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése. • Százhalombatta 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os távvezeték mindkét rendszerének felhasítása és beforgatása Százhalombattára. • Répcelak 400 kV-os alállomás létesítése, Győr – Szombathely 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Répcelak alállomásba. 2015-ig • Oroszlány 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba. • Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os összeköttetések megszüntetése, Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba. 2016-ig • Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése, 400 kV-os vezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt. • Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt. 2017-ig • A 750 kV-os távvezeték Debrecen Józsa – Zakhidnoukrainska szakaszának felhasítása és beforgatása Nyírtass 750/400 kV-os alállomásba. A Debrecen Józsa – Nyírtass távvezetékszakasz áttérítése 400 kV-os üzemre • Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírtass alállomásba. • Sajószöged – Nyírtass 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre. 2019-ig • Debrecen Józsa – Nyírtass új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése. • Debrecen Józsa – Békéscsaba új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése. 2022-ig • Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek (pl. Perkáta, Litér) átkötése, kétrendszerű 400 kV-os kuplungvezeték kialakítása.
2012-2017-2023 Átviteli hálózati fejlesztések
- 16 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A magyar villamosenergia-rendszer 120 kV-os elosztói hálózatának tervezett fejlesztései; 2012→2017 •
E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. • Perkáta 400/120 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés: Megszűnik: Szabadegyháza — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak— Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros • Sárbogárd Kelet új 120 kV-os alállomás: Perkáta — Sárbogárd távvezeték felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. • ELMŰ Hálózati Kft. • Dunamenti — Szigathalom T — (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba • Laczkovich utca új 120 kV-os alállomás: Csarnok tér — Laczkovich utca új kábel • Vecsés új 120 kV-os alállomás: Soroksár – Üllő távvezeték felhasítása, beforgatás Vecsés alállomásba • Kolossy tér új 120 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba • Pécel 120 új kV-os alállomás: Gödöllő – Kőbánya távvezeték felhasítása, beforgatás Pécel alállomásba • Pilisvörösvár új 120 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba • Újhartyán új 120 kV-os alállomás: a jelenleg 20 kV-on üzemelő 120 kV-os távvezeték 120 kV-ra való áttérítése E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. • Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg — Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 120/20 kV-os alállomás üzembehelyezése előtt 20 kV-on üzemel) • Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél — Dorog • Győr Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ — (Nagyszentjános) — Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) • Szombathely Derkovics új 120 kV-os alállomás: Szombathely Vépi út — Kőszeg távvezeték felhasítása, beforgatás Szombathely Derkovics alállomásba (szabadvezeték és kábel) • Dunaalmás új 120 kV-os alállomás: Almásfüzitő — Tata és Almásfüzitő — Lábatlan távvezetékek felhasítása, beforgatás Dunaalmás alállomásba (bioerőmű csatlakoztatása, rendszerhasználói igény függvénye) • Bezenye új 120 kV-os alállomás: Kimle — Mosonmagyaróvár távvezeték felhasítása, beforgatás Bezenye alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) • Tatabánya Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida I. 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) • Székesfehérvár Dél új 120 kV-os alállomás: Szabadbattyán — Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye)
Nyergesújfalu Cementgyár új alállomás: Dorog – Nyergesújfalu távvezeték felhasítása, beforgatás Nyergesújfalu Cementgyár alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) ÉMÁSZ Hálózati Kft. • Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés Megszűnik: Tiszapalkonyai Erőmű — TIFO, Tiszapalkonyai Erőmű — Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű — TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű — TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű — THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű — Polgár, Sajószöged — TIFO, Sajószöged — TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged — THE indító Új alakzat: Sajószöged — Tiszaújváros, Sajószöged — TVK I., Sajószöged — TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök — TVK III., Sajószöged — (TIFO T) — THE indító, Sajószöged — (TIFO T) — Polgár • Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés Megszűnik: Miskolc Nyugat — Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű — Sajóivánka, Felsőzsolca — Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat — Sajóivánka, Felsőzsolca — (Borsodi Erőmű) —BCGA • Miskolc vezetékrendezés Megszűnik: Sajószöged — Felsőzsolca, DAM — Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ — DIGÉP, Sajószöged — Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV — Miskolc Dél, Miskolc Dél — Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) — DAM Új alakzat: Sajószöged — Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged — Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ — Felsőzsolca, Felsőzsolca — Miskolc Dél, Miskolc Dél — DAM, Nyékládháza MÁV — DAM, DAM — DIGÉP • Eger és Eger Észak között új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba • Recsk új 120 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal • Szécsény új 120 kV-os alállomás, Balassagyarmat – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Szécsény bekötése T-ponttal E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató ZRt. • Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés • Új alakzat: Sajószöged — (TIFO T) — Polgár, Tiszaújváros —Tiszalök • Jászalsószentgyörgy új 120 kV-os mikroállomás, Szolnok OVIT — Újszász MÁV távvezeték felhasítása, beforgatás Jászalsószentgyörgy alállomásba • Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Létavértes — Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye) • Rakamaz új 120 kV-os mikroállomás, Tiszalök — Ibrány távvezeték felhasítása, beforgatás Rakamaz alállomásba • Nyíregyháza LEGO új 120 kV-os állomás, Nyíregyháza Simai út — Ibrány távvezeték felhasítása, beforgatás Nyíregyháza LEGO alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye)
2012-2017 Elosztóhálózati fejlesztések
- 17 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
1.
Bevezetés
A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében (rendszertervezés, hálózatfejlesztés) közép- és hosszú távra előretekintve, taktikai és stratégiai időszakokra bontva kell megvizsgálni, és a hálózati engedélyesekkel megteremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. A jogszabályi és tulajdonosi környezet figyelembevételével cél az elosztói engedélyesek által készített hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési irányelvbe) legjobban illeszkedő fejlesztések megvalósításának kezdeményezése.
Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, működési költségeiknek minimalizálása, a kiadások, bevételek vállalatonkénti optimalizációja. Nem része a tervnek a jövedelmezőség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. Nem része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata.
- 18 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2.
A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési irányelve Az átviteli hálózat és a 120 kV-os elosztóhálózat fejlesztésének összehangolt tervezése
Kiindulási pozíció A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon hálózati feltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó, piaci szereplő számára diszkriminációmentes feltételekkel teszi lehetővé a hálózathoz való szabad hozzáférést. A MAVIR ZRt. saját hálózatfejlesztési irányelvének, tervének, valamint az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek összehangolásával kell meghatározni, és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyatni a magyar villamosenergia-rendszer 120 kV-os és átviteli hálózatának közép- és hosszú távú fejlesztéseit. A hálózatfejlesztési irányelv célkitűzése A MAVIR ZRt. hálózatfejlesztési célkitűzése a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság fenntartása a rendszerhasználók számára,
az
európai
villamosenergia-rendszerrel
az
együttműködőképesség
fenntartása, és a piaci szereplők hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése a legkisebb költség (CAPEX, OPEX) elvének érvényesítésével.
- 19 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A hálózatfejlesztési irányelvben meghatározott főbb távlati célok
A hazai 400 kV-os és a 220 kV-os átviteli hálózatnak (a 220 kV-os feszültségszintnek
csak
indokolt
esetben
történő
fejlesztése
mellett)
önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet.
Az átviteli hálózat az átviteli hálózati (n-1) kritérium teljesítéséhez csak átmeneti időtartamra és korlátozott feltételekkel támaszkodjon a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120 kV-os elosztóhálózatra.
Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termelés elosztásától lehetőleg függetlenül (ami múltbeli szituációkból reálisan következik) – a megtermelt és az importált villamos energia üzembiztos eljuttatását az átviteli hálózati táppontokba, az előírt minőségi szint mellett.
A hálózati szűkületek feloldásával, átviteli hálózati táppont sűrítéssel, hurkoltsági-fok
növeléssel,
határkeresztező
távvezeték
építéssel
kell
biztosítani, szükség esetén növelni a hálózat átviteli kapacitását a villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében (tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságaiból adódó kockázatokra).
A tranzitok alakítása SMART technológiákkal, a mindenkori összeurópai hálózathasználati kompenzációs mechanizmushoz illeszkedve kell, hogy történjen.
Új erőművek hálózatba integrálása jelen anyagban rögzített célokhoz illeszkedve kell, hogy megvalósuljon.
A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa – a hazai erőművek termelés elosztásától lehetőleg függetlenül – a megtermelt és az importált villamos energia üzembiztos eljuttatását a fogyasztói körzetekbe, az előírt minőségi szint mellett.
A 120 kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy ezen hálózat elemei nem korlátozhatják a határkeresztező teljesítmény-szállításokat, azaz érdemben ne legyen érintett (és ezáltal
- 20 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított nemzetközi villamosenergia-forgalom által.
Közép- és hosszú távra előretekintve biztosítani kell az ENTSO-E Üzemviteli Kézikönyvben és Network Code-okban („Hálózati Szabályzatok”-ban) rögzített elvárások, követelmények teljesítéséhez szükséges hálózati feltételrendszert.
A hálózatfejlesztési irányelvben meghatározott távlati célok elérésének eszközei
Évente hálózatfejlesztési tervek kidolgozása az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek figyelembevételével, összhangban az ENTSO-E keretében végzett hálózattervezési tevékenységgel (TYNDP).
Vizsgálni kell idáig nem alkalmazott, új műszaki megoldások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét és szükségességét (pl. SMART technológiák, nagy egységteljesítményű primer fojtók, keresztszabályozós transzformátorok stb.). Irányelv-módosítást igénylő döntést a ciklikus tervkészítés keretében kell előkészíteni.
Már a tervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mindenkori napi üzemvitel során a kényszerek és korlátok uralásához rendelkezésre álljanak a beavatkozáshoz szükséges eszközök.
Meglevő hálózati elem tekintetében a tervezési célú ágterhelhetőségi és feszültség-határértékek
nem
lehetnek
megengedőbbek
az
operatív
üzemirányításban alkalmazott határértékeknél; ennek betartása az érintett hálózati engedélyes kötelessége és felelőssége.
A műszakilag közel egyenrangú fejlesztési változatok, lépéssorozatok közötti választást költségszámítással kell segíteni.
Expanzív nyomvonaljog politikával, szükség esetén a meglévő nyomvonalak esetleges többcélú (több feszültségszint, több rendszer) felhasználásával kell hosszú
távon
biztosítani
a
tervezett
átviteli
hálózati
fejlesztések
megvalósítását.
Aktív
részvétel,
tevékeny
közreműködés
szükséges
a
nemzetközi
szervezetekben, rendszer-együttműködési vizsgálatokban, projektekben a
- 21 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
hazai hálózatfejlesztési irányelvben megfogalmazott célok képviseletével, az abban megfogalmazottak teljesülése érdekében.
A nemzetközi gyakorlathoz – TYNDP regionális hálózatfejlesztési tervek készítésének módszertanához – igazodva kidolgozásra és alkalmazásba vételre kell, hogy kerüljön egy piacszimuláción alapuló, idősorelemzéses „rendszerszintű” tervezési módszertan.
A piacintegráció támogatása az Észak-Dél energiafolyosó révén elérhető regionális együttműködés lehetőségeinek kihasználása érdekében.
3.
A hálózatfejlesztési terv kiinduló adatai, kiinduló feltételek
3.1.
Időhorizont
A hálózatfejlesztés tervezése során az egyik legfontosabb szempont az időhorizont, az az időtáv, amilyen messze kell előretekinteni. Nyilvánvaló, hogy "pontosan" tudjuk, hogy mi van most, reméljük, hogy tudjuk, hogy mi lesz holnap, mi várható 1 hónap múlva, de hogy mi lesz 5 év, 10 év, vagy akár 20-25 év múlva? Nehéz ilyen időtávra előre gondolkodni, de mégis kell, hisz a hálózati beruházásokat már jóval szükségességük időpontja előtt el kell határozni, megvalósításukat meg kell kezdeni. Amennyiben évek telnek el, akár 5-7 év is, mire a gondolat megszületésétől, az engedélykérelmek beadásán, az első kapavágáson, oszlopállításon át eljutunk a távvezeték, alállomás üzembe helyezéséig, akkor legalább ilyen messze előre kell tekinteni, hogy előre jelezni és indokolni lehessen a hálózati beruházás szükségességét. Azonban ha csak eddig tekintünk előre, akkor nem vesszük figyelembe az ezután esetlegesen szükségessé váló további beruházásokat. Ennek eredményeként több "kislépéses" fejlesztést hajtunk végre a hálózaton az "ideális" "nagylépés" helyett, melynek esetleges költségvonzata is kisebb lett volna. A szakirodalom és a nemzetközi gyakorlat alapján általában 10-15 évre előretekintve készülnek a tervek, melyek alapján strukturális változások következnek be a hálózaton (új alállomás, új távvezeték). Ez az az időszak, amikor még lehet "taktikázni", azaz alternatív javaslatokat megfogalmazni.
- 22 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A stratégiai időszakra vonatkozóan (20-25 év) az egész iparágat jelentősen befolyásoló stratégiai kérdések felvetése és a döntések meghozatala történik (új feszültségszint bevezetése, transzformátor egységteljesítmény növelés
stb.).
Rövidebb időszakra előretekintve csak olyan döntéseket hozhatunk, amelyek meg is valósíthatóak, azaz a műszaki megvalósítás rövid átfutási idejű, 1-5 év (uprating, upgrading), illetve elosztóhálózati fejlesztések kezdeményezhetők. 0-1 1-3 3-5 5-10 (15) 10 (15) - 20 (25) Rövid táv Középtáv Hosszú táv Operatív terv Középtávú terv Hosszú távú terv éves,havi, heti, napi Operatív id őszak Taktikai id őszak Stratégiai id őszak Nem lehetnek strukturális változások Strukturális változások Konkrét javaslatok és azok megvalósítása Alternatív javaslatok Stratégiai javaslatok Új alállomás Új távvezeték
Upgrading Uprating (feszültségszint növelés) (terhelhet őség növelés)
Új feszültségszint Új transzformátor egységteljesítmény Körzetesítés 400 kV-os söntfojtó stb.
1. táblázat Időszakok az üzemirányítás, üzemelőkészítés, tervezés területén
3.2.
Visszatekintés - A 2010, 2011 évi hálózatfejlesztési tervekben rögzítettek megvalósulása
Az alábbiakban áttekintésre kerülnek azon hálózatfejlesztések megvalósulásai, melyek az előző tervezési ciklus során készült tervben kötelezően megvalósítandó fejlesztésként kerültek rögzítésre. Elosztóhálózati fejlesztések tekintetében a „A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2010. című” tervet , átviteli hálózati fejlesztések tekintetében ezen terv kiegészítéseként készített a „Magyar Villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózata Fejlesztési Terve 2011” című tervet vettük alapul.
- 23 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Átviteli hálózat 2011-ig o Szolnok 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, az Albertirsa – Békéscsaba 400 kV-os távvezeték felhasítása Szolnok 400 kV-os alállomásba. Megvalósult. o Albertirsa
–
Martonvásár
400
kV-os
távvezeték
II.
rendszere
hiányzó
szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerűként való üzembevétele. Megvalósult. 2012-ig o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV-os erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr – Litér 400 kV-os vezetékből és bekötése Győr – Bicske MAVIR (Bicske Dél) 400 kV-os vezeték felhasításába. Folyamatban, a munkák időarányosan elvégzésre kerültek, az előírt határidőre megvalósítható. 2013-ig o Debrecen Józsa 400 kV-os alállomás létesítése 2 darab 400/120 kV-os, 250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged – Debrecen Józsa 400 kV-os összeköttetés kialakítása a jelenleg 220 kV-on üzemelő Sajószöged – Debrecen II. távvezeték áttérítésével, 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Balmazújváros és Debrecen – Hajdúböszörmény távvezetékek felhasításával és beforgatásával. A 220 kV-os vezetékszakasz kuplungvezetékként való felhasználása 120 kV-on. Folyamatban, a munkák időarányosan elvégzésre kerültek, az előírt határidőre megvalósítható. o Oroszlány – Dunamenti 220 kV-on üzemelő távvezeték Martonvásár és a Dunamenti alállomás közt meglévő, 400 kV-ra átépítésre nem kerülő szakaszán sodronycsere
lehetőségének
vizsgálata
- 24 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
(350
mm2-ről
500
mm2
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
keresztmetszetre). A vizsgálat megtörtént, a beavatkozás nem valósítható meg. 2015-ig o Hévíz
–
Zerjavinec
kétrendszerű
400
kV-os
határkeresztező
vezeték
I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). Szlovén oldali fogadókészség miatt halasztódik; 2016. o Gödöllő 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa - Göd 400 kV-os vezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Gödöllő 400 kV-os alállomásba, 120 kV-os csatlakozás a Gödöllő-Kőbánya és Gödöllő – Rákoskeresztúr távvezetékek felhasításával és beforgatásával. Határidőre megvalósítható. o Dunaújváros Nyugat (Perkáta) 400/120 kV-os alállomás létesítése 400/120 kVos,
2x250 MVA-es
transzformátorral,
2x70
Mvar
tercier
söntfojtóval,
a
Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Dunaújváros Nyugat (Perkáta) 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. Határidőre megvalósítható. 2016-ig o Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás 120 kV-os vezetékrendezéssel Székesfehérvár Észak 120 kVos E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). Megvalósítása – a tervezés bemenő adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt – kevésbé sürgető, 2018-ig tervezett. o Gönyű – Gabcíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése,
Győr
alállomásban
harmadik
- 25 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
400/120
kV-os
250
MVA-es
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval22. Megvalósítása 2017-re tervezett. o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező vezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése23. Megvalósítása 2017-re tervezett. o Dunamenti alállomásban harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése.(Százhalombatta 400/120 kV-os transzformáció létesítése és MOL fogyasztói átterhelés ennek alternatívája lehet. További vizsgálatot igényel.) Százhalombatta
400/120
kV-os
transzformáció
indokoltsága
nem
támasztható alá, a Dunamenti beavatkozás 2016-ra tervezett. 2017-ig o Detk térségében Detk Kelet 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Sajószöged – Göd 400 kV-os távvezeték felhasítása Detk Kelet 400 kV-os alállomásba, csatlakozás kétrendszerű 120 kV-os kuplungvezetékkel Detk 120 kV-ra. Költséghatékonyságot szem előtt tartva a beavatkozás törölve, helyette Detk 220/120 kV harmadik transzformátor tervezett 2017-ig. Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2018-ig o Dunaújváros Nyugat (Perkáta) alállomásban a 400/120 kV-os transzformáció 120 kV-os oldalára 2x250 MVA keresztszabályozó egység (PST) beépítése. A tervezés bemenő adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt indokoltsága nem támasztható alá, a jelenlegi tervben nem szerepel. o Gödöllő alállomásban a 400/120 kV-os transzformáció 120 kV-os oldalára 2x250 MVA keresztszabályozó egység (PST) beépítése. A tervezés bemenő 22
Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 23 Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel.
- 26 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt indokoltsága nem támasztható alá, a jelenlegi tervben nem szerepel. 2021-ig o Sándorfalva alállomásban harmadik 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval. A tervezés bemenő adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt indokoltsága nem támasztható alá, a jelenlegi tervben nem szerepel. 2022-ig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 120 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 120 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával. A tervezés bemenő adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt létesítése 2025-ig halaszthatónak látszik. o Ócsa állomásban 120 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 120 kV-os kapcsolatok bővítése (pl. Dunavarsány – Kőbánya 120 kV-os távvezeték felhasítása és behurkolása Ócsára). Megvalósítása 2023-ra tervezett, más módon megvalósítandó 120 kV-os kapcsolatokkal (Soroksár - Üllő 120 kVos vezeték felhasítása és behurkolása Ócsára.) Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések 2014-ig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése24. Az erőmű üzembe lépéséig megvalósítható.
24
Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében.
- 27 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Albertfalva alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros
zárlatkorlátozó
fojtó
beépítése25.
Az
erőmű
üzembe
lépéséig
megvalósítható. o Százhalombatta 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os
távvezeték
mindkét
rendszerének
felhasítása
és
beforgatása
Százhalombattára26. Megvalósítása 2014-re tervezett. o Répcelak 400 kV-os alállomás létesítése, Győr – Szombathely 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Répcelak alállomásba27. Az erőmű üzembe lépéséig megvalósítható. 2015-ig o Kisvárda
térségében
(Nyírtass)
750/400
kV-os
alállomás
létesítése
28
transzformációval . Megvalósítása 2017-re tervezett. o Albertirsa – Zakhidnoukrainska távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírtass 750/400 kV-os alállomásba. Az Albertirsa – Nyírtass távvezetékszakasz áttérítése 400 kV-os üzemre29. Megvalósítása 2017-re tervezett. o Albertirsa – Nyírtass 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Debrecen alállomásba30. Megvalósítható és az Albertirsa – Debrecen Józsa szakasz tekintetében az erőművi csatlakozási igénytől függetlenül tervezett. o Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírtass alállomásba31. Megvalósítása 2017-re tervezett. o Sajószöged – Nyírtass 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre32. Megvalósítása 2019-re tervezett. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt33. Megvalósítása 2016-ra tervezett.
25
Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. MOL-CEZ ERCSI erőművi csatlakozás céljából. 27 Ökoenergia szélerőműpark csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. 28 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 29 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 30 Korábbi Tervben foglaltakkal ellentétben hálózati érdekű beruházás. 31 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 32 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 33 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából. 26
- 28 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/120
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba34. Az erőmű üzembe lépéséig megvalósítható. o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os összeköttetések megszüntetése, Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása
Oroszlány
alállomásba35.
Az
erőmű
üzembe
lépéséig
megvalósítható. 2016-ig o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése, 400 kV-os vezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt36. Megvalósítható 2017-ig o Debrecen – Nyírtass új 400 kV-os távvezeték létesítése37. Megvalósítása 2019re tervezett. 2019-ig o Debrecen – Nyírtass új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése38. A tervezés bemenő adatainak a korábbi tervhez képesti változása miatt indokoltsága nem támasztható alá, a jelenlegi tervben nem szerepel. o Debrecen – Békéscsaba új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése39. Megvalósítása 2019-re tervezett. 2024-ig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os 34
Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 36 Tisza II erőmű repowering csatlakozás céljából. 37 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 38 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 39 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 35
- 29 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
távvezetékek (pl. Dunaújváros Nyugat, Litér) átkötése, kétrendszerű 400 kV-os kuplungvezeték kialakítása40. Megvalósítása 2022-re tervezett. 120 kV-os elosztóhálózat 2014-ig: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Dunaföldvár új 120 kV-os alállomás, Paks — Dunaújváros Oxigéngyár II. távvezeték felhasítása és beforgatása Dunaföldvár alállomásba — Megvalósult o Pécs Újmecsekalja T-pont megszüntetése (Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Kővágószőlős — Pécs Újmecsekalja) — Megvalósult EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o Kiskunhalas MÁV – Kiskundorozsma 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Zsana 120 kV alállomásba — Megvalósult o Mórahalom új 120 kV-os alállomás, Zsana – Kiskundorozsma 120 kV-os vezeték felhasítása és beforgatása Mórahalom alállomásba — Megvalósult o Kecskeméti Autógyár (Mercedes) új 120 kV-os alállomás, Kecskemét (Városföld) – Lajosmizse egyik rendszerének felhasítása és beforgatása Kecskeméti Autógyár (Mercedes) alállomásba — Megvalósult ELMŰ Hálózati Kft. o Új 120 kV-os kábel létesítése: Csarnok tér — Laczkovich utca — 2012-ig tervezik megvalósítani o Soroksár – Üllő: távvezeték bekötése T-ponttal Vecsés új alállomásba — 201213-ig tervezik megvalósítani felhasítással o Kőbánya — (Kispest —) Népliget 120 kV-os távvezeték bekapcsolása (körzetkialakítás
módosítása)41
alállomásba
megvalósítani
40
Paks II. erőművi csatlakozás céljából.
- 30 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
—
2015-17-ig
tervezik
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Nyergesújfalu Cementgyár új állomás létesítése, Dorog – Nyergesújfalu Cementgyár – Lábatlan új 120 kV-os távvezetékív létesítése (rendszerhasználói igény függvénye) — 2016-ig tervezik megvalósítani o Tatabánya Ipari Park új alállomás bekötése a Kisigmánd – Bánhida I. 120 kV-os távvezeték felhasításával és beforgatásával (rendszerhasználói igény függvénye) — 2013-14-ig tervezik megvalósítani o Inota vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: Litér – Szabadbattyán, Litér – Várpalota (Székesfehérvár Észak – Székesfehérvár Nyugat és Székesfehérvár Észak – Inota Erőmű nyomvonala és műszaki paraméterei megváltoznak) — Megvalósult o Győr Vagongyár állomás egysínesítése és Győr Kelet T2 – Győr Vagongyár távvezeték létesítése. — Megvalósult o Kimle — Mosonmagyaróvár: átépítés 3*120 mm2-ről 3*250 mm2-re — Megvalósult o Bezenye új 120 kV-os alállomás, Kimle — Mosonmagyaróvár távvezeték felhasítása, beforgatás Bezenye állomásba (rendszerhasználói igény függvénye) — 2013-ig tervezik megvalósítani o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske MAVIR (Bicske Dél) — Dorog — 2013-14-ig tervezik megvalósítani o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg — Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 120/20 kV-os alállomás üzembehelyezése előtt 20 kV-on üzemel) — 2012-13-ig tervezik megvalósítani o Székesfehérvár Dél új 120 kV-os alállomás, csatlakoztatás Szabadbattyán — Székesfehérvár Dél távvezetéken keresztül (rendszerhasználói igény függvénye) — 2014-15-ig tervezik megvalósítani o Csepreg új 120 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, Csepreg bekötése T-ponttal (rendszerhasználói igény függvénye) — 2019-ig mikroállomásként tervezik megvalósítani 41
ELMŰ jelezte, hogy a körzetkialakítás megváltoztatása idegen tulajdonú 120 kV-os alállomások zárlati szilárdságnövelésétől (vagy megszüntetésétől) is függ, amelyre ELMŰ-nek csak korlátozott ráhatása van.
- 31 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Kisbér új 120 kV-os alállomás, Kisigmánd – Kisbér távvezeték áttérítése 120 kV-os feszültségszintre (rendszerhasználói igény függvénye) — 2017-ig tervezik megvalósítani ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Lőrinci – Nagykáta távvezeték szabványosítás a 120 mm2-es szakaszon — Megvalósult o BorsodChem GA2 miatti vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: BorsodChem GA2 — Sajóivánka, BorsodChem GA2 – BorsodChem S2 (BVK) — Megvalósult o BorsodChem
S2
(BVK)
–
Felsőzsolca
távvezeték
szabványosítás
—
Megvalósult o Sajóivánka – BorsodChem S2 (BVK) távvezeték felhasítása és beforgatása Borsodi Erőműbe — Aktualitását vesztette o Új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése Eger és Eger Észak között,
valamint
vezetékrendezés:
Borsodnádasd
-
Eger-Észak
egyik
rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger-Dél alállomásba, illetve Eger-Dél - Füzesabony kikötése Eger-Dél alállomásból, bekötése EgerÉszak alállomásba — 2014-15-ig tervezik megvalósítani o Miskolc vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: Nyékládháza MÁV — Sajószöged új nyomvonalon, Nyékládháza ÉMÁSZ — Felsőzsolca, DAM — Nyékládháza MÁV, Felsőzsolca — Miskolc Dél, Hejőcsaba (HCM) — Miskolc Dél, DAM — Hejőcsaba (HCM), DAM — DIGÉP — 2014-15-ig tervezik megvalósítani E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Tiszalök — Ibrány — Megvalósult o Nyírbogdány új 120 kV-os alállomás, Kisvárda MAVIR – Nyíregyháza Kelet 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírbogdányba — Megvalósult o Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Létavértes — Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep új alállomásba (Létavértes és T-pontok között) (rendszerhasználói igény függvénye) — 2017-ig tervezik megvalósítani
- 32 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Jászalsószentgyörgy új 120 kV-os állomás, Jászberény — Újszász távvezeték felhasítása, beforgatás Jászalsószentgyörgy új alállomásba — 2017-ig tervezik megvalósítani mikroállomásként A fejlesztések időbeni csúszása (elmaradása) a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent.
3.3.
A
Magyar
Villamosenergia-rendszer
fogyasztói
igényeinek
előrejelzése 2030-ig
A MAVIR ZRt. jogszabályok által előírt feladata a hazai villamosenergia-rendszerben közép- és hosszú távon jelentkező villamosenergia-igények felmérése, a várható csúcsterhelések előrejelzése. Ez alapozza meg a rendszerszintű forráselemzést, amely – nyomon követve a hazai erőművi teljesítőképesség változását, az importlehetőségek alakulását – meghatározza a közép- és hosszú távon szükséges új erőművi kapacitások nagyságrendjét, valamint a várható teljesítmény- és energiamérlegeket. Az elmúlt években a fogyasztói igénynövekedési prognózisok a forrásoldali kapacitáselemzések részét képezték, illetve a gazdaságkutató intézetek által készített
háttértanulmányokban
szerepeltek.
2012-ben
a
megváltozott
jogi
szabályozás értelmében a fogyasztói igények előrejelzéséről önálló tanulmányt állítottunk össze. Elemzésünk a 2030-ig terjedő időtávra tekint előre, a kapcsolódó forráselemzés sarokévei pedig 2017, 2022 és 2027. A szabályozói háttér és a keretdokumentumok figyelembevétele mellett az előrejelzés alapvető kiindulópontja az elmúlt évek villamosenergia-felhasználási és rendszerterhelési adatainak vizsgálata. Megfigyelhető, hogy a 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében az addigi – az 1990-es évek második felétől jellemző, viszonylag egyenletes – igénynövekedés átmenetileg
- 33 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
megtört. Az összes villamosenergia-felhasználás még 2011-ben sem érte el a válság előtti szintet, a hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése pedig 2008 óta 6400-6500 MW körül állandósult. A villamosenergia-igények hosszabb távú alakulásában meghatározó szerepe van a gazdasági tényezőknek is. Ágazati statisztikai adatok alapján elemeztük az egyes szektorok
nettó
villamosenergia-fogyasztását,
valamint
az
energetikai
rugalmasságot, amelyben a nettó villamosenergia-fogyasztás és a reál GDP relatív változásának egymáshoz képesti aránya fejeződik ki. A 2008-at megelőző években (több egymás utáni évet figyelembe véve) jellemzően a 0,5 és 0,6 közötti tartományban alakult ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60%-ával emelkedett az éves nettó villamosenergiafogyasztás. Az egyes igénynövekedési változatok kidolgozásához gazdasági prognózisokat vettünk alapul. Különösen a rövid távú gazdasági fejlődés esetében jellemzőek az egymástól nagymértékben eltérő előrejelzések, de a hosszabb távú növekedési ráták becslései is ellentmondásosak. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan több növekedési változatot vizsgálunk. Emellett a gördülő tervezés is lehetőséget ad arra, hogy prognózisainkat időről időre helyesbítsük. Az elmúlt néhány év tendenciái, illetve a rövid távú gazdasági növekedési kilátások miatt eltértünk attól a korábbi kapacitáselemzésekre jellemző megközelítéstől, hogy a teljes előrejelzési időszakra egyenletes mértékű igénynövekedést feltételezünk. 2012-re és 2013-ra a gazdaságkutatók rövid távú prognózisait vettük figyelembe. A 2014-től kezdődő időszakra vonatkozó közép- és hosszú távú előrejelzésünk alapváltozata a Nemzeti Energiastratégia 2030 keretdokumentum reál GDP változási prognózisára, valamint az energetikai rugalmasság általunk feltételezett alakulására épül. Mindezek alapján – a 2012-2013-as éveket átmeneti időszaknak tekintve – csak 2014-től
feltételeztük
a
nettó
villamosenergia-fogyasztás
kiegyenlítettebb
növekedését. Az alapváltozat 2014-től a fenti prognózisok, illetve hatások eredőjeként a nettó villamosenergia-fogyasztás 1,5 %/év körüli bővülésével számol.
- 34 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A nagyobb és a kisebb igénynövekedési változatok ettől 0,5 %/évvel térnek el fölfelé, illetve lefelé. Az 1. ábra a nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulását mutatja be. Az összes villamosenergia-felhasználás (amely a nettó villamosenergiafogyasztáson felül a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is tartalmazza) 2020-ra várt értéke 47 600 GWh, 2030-ra pedig – az alapváltozat szerint – elérheti az 54 700 GWh-t.
1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig
A csúcsterheléseket mindhárom változat esetében az összes villamosenergiafelhasználásból, 6500 h/év éves csúcskihasználási óraszám alapján jeleztük előre a teljes időszakra, mivel a 2000-es évek elejétől közel azonos tartományba – jellemzően 6500 h/év és 6700 h/év közé – esnek az éves csúcsterhelések. Így az alapváltozatban a 2014 és 2030 közötti időszakban átlagosan 100 MW/év-re adódik a csúcsterhelés növekedési üteme, ami 2020-ra 7300 MW, 2030-ra pedig 8400 MW várható csúcsterhelést eredményez.
- 35 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Természetesen
majdnem
két
évtizedes
távlatban
bekövetkezhetnek
olyan
fordulópontok, amelyek alapvetően módosíthatják az igénynövekedési tendenciákat, a fogyasztói oldal összetételét vagy a fogyasztás időbeli eloszlását. Idetartozik a villamos járművek széleskörű elterjedése, illetve a fogyasztó oldali beavatkozás (Demand Side Management) eszközeinek a jelenleginél jóval általánosabb alkalmazása. Ezek hatását ma még nehéz megítélni – nem is képezték elemzésünk tárgyát –, viszont az előrejelzések rendszeres felülvizsgálata módot ad az újonnan jelentkező tendenciák figyelembe vételére. A hálózatszámítási modellekben nem a gazdasági növekedés becslésén alapuló prognózisok által előrejelzett rendszerterhelést használtuk. Az elosztói engedélyesek a 2017-es és a 2022-es sarokévre tételesen megadták az általuk prognosztizált csomóponti fogyasztói terheléseket alacsonyabb és magasabb igénynövekedés esetére, a 2027-es sarokévre pedig ezeket extrapoláltuk42. Az erőművi önfogyasztás az újonnan csatlakoztatandó erőművek figyelembevételével lett meghatározva, a hálózati veszteség pedig a számításokból kiadódik. Az egyes modellezési sarokévekben alkalmazott rendszerterhelés-értékeket az 2. ábra mutatja.
42
EDF DÉMÁSZ tételesen megadta 2027-re is a csomóponti terheléseket; ezeket az értékeket közvetlenül felhasználtuk.
- 36 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2. ábra A VER rendszerterheléseinek alakulása
Bár az összes villamosenergia-felhasználásból, a kihasználási óraszám segítségével számolt
csúcsterhelések,
valamint
a
2. ábrán
látható,
a
hálózatfejlesztés
tervezésénél használt értékek eltérnek, ez azonban az előrejelzések elkészítésének módszertanából fakad. A fogyasztói igények előrejelzésénél az éves villamosenergia-felhasználás lett előrejelezve, különböző változók alapján, melyek jelentős összefüggést mutatnak a vizsgálandó mennyiségekkel. Ebből lett aztán a csúcsterhelésekre vonatkozóan elkészítve az előrejelzés. Ez egy ún. „top-down” szcenárió. A
hálózatfejlesztés
engedélyesek
tervének
terveiben
készítése
szereplő
során
azonban
csúcsterhelések
lettek
az
elosztóhálózati
figyelembe
véve,
feltételezve, hogy sokkal pontosabban tudnak előre tervezni a saját területük csúcsterheléseire vonatkozóan, mert jóval több információval rendelkeznek saját ellátási területükről, ismerik, ismerhetik a hálózatukon megjelenő fogyasztási igényeket. Így érvényesül a szubszidiaritás elve, mely szerint a felmerült kérdéseket, bizonytalanságokat azok keletkezési helyén kell megoldani, és a felsőbb szintek
- 37 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
beavatkozásának a szükséges minimumra kell korlátozódnia. Ez az ún. „bottom-up” szcenárió. A fogyasztási súlypontok térbeli és időbeni alakulásában középtávon lényeges változás nem figyelhető meg (lásd 3.,4. ábra).
3. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2012
4. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2017 tél
- 38 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
5. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2017 nyár
„A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2012.” című elemzés mellékelve.
3.4.
A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2030-ig
Jelen
rövid
elemzés
célja
előrejelzést
adni
a
hazai
erőműpark
várható
teljesítőképességének és energetikájának alakulásáról, kiindulva a meglévő forrásoldali helyzetből, figyelembe véve a feltételezhető selejtezéseket és az aktuális építési, beruházási trendeket. A meglévő hazai erőművek sorsa (várható leállításuk, selejtezésük, bővítésük) a tulajdonosi akaratnak megfelelő időben és módon, a teljesítőképesség-piac alakulását fogják követni. Nyilvánvalóan az új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamos igények növekedése miatt.
- 39 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 10 100 MW, ami jelentősen csökken és mintegy 5 500 MW maradhat a húszas évek második felére. A megszűnés döntően nagyerőműveket érint (Mátra, Tisza, Oroszlány, Dunamenti, Tiszapalkonya, Borsod) – szénerőművek lényegében csaknem teljesen eltűnnek a hazai palettáról, legalábbis a mai energiapolitikai irányok szerint –, és a perces tartalékként üzemelő egységek (Lőrinci, Sajószöged, Litér) is élettartamuk végére érhetnek. A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) viszonylag újak és a rendszerben elfoglalt helyük is kisebb, ezért öregedési okokból kevesebb fog leállni, bár a hosszabb távon – a támogatások függvényében is – már több helyettesítési igény szóba kerülhet. Az elmúlt néhány év tendenciái – többek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása miatt – erőműépítések elhalasztását, csökkenő befektetői intenzitást mutatnak a villamosenergia-ipar forrásoldalán. A kilábalás dinamikáját sok tényező befolyásolhatja – így nehéz mostanság az előretekintés –, viszont közép- és főleg hosszú távon megvalósuló fejlesztések szükségessége nem kérdőjelezhető meg. A hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni és folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható, a szén pedig a vizsgált időhorizont után következhet a CCS technológia kifejlesztését követően. Az erőműves technológiáknál felhasznált primer energiák – támaszkodva a hazai adottságokra is –, az erőműparkunk több lábon állása (ún. energiamix) növelheti az ellátásbiztonságot és egyben csökkentheti az energetikai kiszolgáltatottságot is. Az elemzés kettő változatot vizsgál •
„A” változat: a befektetők által benyújtott ún. Kötelezettségvállalási, vagy Igénybejelentő Nyilatkozatok alapján – összhangban a Hálózatfejlesztési Tervvel – szerepeltet új erőműves entitásokat
- 40 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
•
„B” változat: jelen ismereteink, szakértői vélemények szerint a leginkább valószínűsíthető
beruházások
figyelembevételével
összeállított
erőműves
kapacitások Az elmúlt években üzembe került CCGT-k (Gönyű, DERT G3) és OCGT (Bakony GT) egységek néhány évig elegendőek lehetnek, de 2017. évre már erősen csökken a tartalék. Tehát vagy a feltételezett import kell („B” változat), vagy a többi CCGT egység (mostanság elterjedt blokkméret nagyságrendileg 400 MW) üzembe helyezését kell előbbre hozni („A” változat). Az évtized második felében – nagy valószínűséggel – több földgáztüzelésű egységet is üzembe helyezhetnek hazánkban. A húszas évek közepén várhatóan egy nagy (1200-1600 MW-os) egységteljesítőképességű nukleáris alaperőmű kerülhet üzembe, kiegészítve a megfelelő perces tartalékkal. A nehézséget ekkor az átmeneti túlépítettség jelentheti. A perces tartalék OCGT gázturbinákat új atomerőmű próbaüzeméhez figyelembe kell venni. Erőmű létesítési engedéllyel, csatlakozási szerződéssel rendelkező – és létesítési szándékaikat
Kötelezettségvállalási,
vagy
Igénybejelentő
visszaigazolt – erőművek: •
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2014. év
•
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2015. év
•
Csepel III. /442 MW CCGT/ 2014. év
•
MOL-CEZ ERCSI /800 MW CCGT/ 2014. év
•
Dunamenti G4 /450 MW CCGT/ 2016. év
•
Szeged Energia /2×460 MW CCGT/ 2016. év
•
Tisza II. 4. /repowering 430 MW CCGT/ 2016. év
•
Tisza II. 1. /repowering 430 MW CCGT/ 2017. év
•
Közép-Európai Erőmű /2×430 MW CCGT/ 2017. év
•
Közép-Európai Erőmű /2×430 MW CCGT/ 2019. év
•
Közép-Európai Erőmű /2×430 MW CCGT/ 2021. év
- 41 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
nyilatkozatban
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
•
Paks II. /1200 – 1750 MW nukleáris/ 2022. év
•
Paks II. /1200 – 1750 MW nukleáris/ 2027. év
A befektetők jelzései alapján elvileg több mint 5 000 MW új kondenzációs CCGT épülhetne tíz év során („A” változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas években. Erőműparkunk jelentős többlettét ki kellene használni exporttal (szomszédos
országok
bővítéseinek
függvényében)
vagy
szivattyús-tározós
vízerőművel, de mindkettőre csak igen bizonytalanul számíthatunk. A megújulós energiaforrások elterjesztését a magyar kormány által meghatározott Nemzeti Megújuló
Cselekvési
Terv
szerint
–
megfelelve
az
EU
felé
tett
kötelezettségvállalásnak - vettük figyelembe. A kiserőmű-létesítések ugyan tovább folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hő ellátásához kötött biomassza-tüzelésű erőművek teljesítőképesség-értéke továbbra is igen mérsékelt lehet csak. Az
erőműves
hőkiadás
hatékonyságnövelési
és
tekintetében
csökkenés
intenzitáscsökkentési
várható
a
elképzeléseknek
takarékossági, megfelelően.
Tizenöt év alatt ennek ellenére nagyjából 16%-kal fog csak csökkenni az erőművekből kiadott hő éves mennyisége. Az energetikai hatásfok elsősorban az alkalmazott
termelési
technológiáktól
és
a
hőkiadás
mértékétől
függ,
de
rendszerszinten mindenképpen javulás várható. A villamosenergia-rendszer erőműveinek primerenergia-felhasználásában a földgáz részaránya a húszas évek elejére 40% fölé emelkedhet, ami később az új nagy atomerőműves blokk üzembekerülésével csökkenthető. Az új, korszerű technológiai fejlesztések eredményeképpen a hazai erőművek széndioxid-kibocsátása az évi 15 millió tonnáról lényegesen lecsökkenhet, akár 10 millió közelébe. A villamosenergia-kiadásra vonatkoztatott fajlagos szén-dioxid-emisszió akár 140 g/kWh-ra mérséklődhet másfél évtized alatt. A termelői súlypontok térbeli és időbeni alakulása középtávon (lásd 6.,7. ábra).
- 42 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
6. ábra Termelői súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2012
7. ábra Termelői súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése – 2017
A
Magyar
villamosenergia-rendszer
közép-
és
kapacitásfejlesztése 2012.” című elemzés mellékelve.
- 43 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
hosszú
távú
forrásoldali
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
3.5.
Az elosztói engedélyesek fejlesztési tervei
Egységesek abban az elosztói engedélyesi tervek, hogy operatív időszaknak rövid, általában 2012-2016-ig terjedő időszak került megjelölésre. Ezen időszak után elhatározott, eldöntött fejlesztésekről, projektekről nem beszélhetünk. Ez az elosztói hálózati engedélyesek részéről egyfajta, az átviteli hálózati fejlesztéseket követő magatartást jelent. Azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb fejlesztésekre vonatkozó döntések meghozatala történik meg, a távolabbi időszakokra vonatkozó döntések, fejlesztések a következő tervciklus eredményeként kerülnek elhatározásra. Mivel az átviteli hálózati fejlesztések időállandója nagyobb, mint az elosztói hálózati fejlesztéseké (a tehetetlenségi szakasz hosszabb), ez azt eredményezi, hogy lényegében az átviteli hálózati fejlesztések függvényében, megvárva az arra vonatkozó végleges döntést, azt követve történik az elosztói hálózatok fejlesztéseinek megvalósítása. A hálózati engedélyesi tervekről bővebb információk az I. számú Mellékletben találhatók. 3.6.
Hálózattervezési alapelvek
A hálózatfejlesztés egyik fő hosszú távon fokozatosan megvalósítandó célkitűzése az átviteli és elosztói hálózatok egymástól való függetlenítése. Azaz, az átviteli hálózat az együttműködő külföldi villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120 kV-os elosztóhálózatra való támaszkodás nélkül, míg a 120 kV-os elosztóhálózat az átviteli hálózatra való támaszkodás nélkül, önmagában teljesítse az n-1 elvet. Az Üzemi Szabályzat részét képező, 2011. augusztus 11-én elfogadott Irányelv értelmében, a tervezési célú számítások során a 220 kV-os és 400 kV-os hálózat akkor képes önmagában az n-1 elv teljesítésére, ha a külföldi hálózat és a 120 kV-os hálózat normál állapothoz képesti egyszeres hiányállapota mellett is teljesül a 220 kV-os és 400 kV-os hálózatra az n-1 elv. Hasonlóképpen: a 120 kV-os hálózat akkor képes önmagában az n-1 elv teljesítésére, ha a 220 kV-os és 400 kV-os hálózat
- 44 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
normál állapothoz képesti egyszeres hiányállapota mellett is teljesül a 120 kV-os hálózatra az n-1 elv (vagyis egy hálózatrésznek a másiktól való függését, arra való támaszkodását
annak
alapján
detektáljuk,
hogy
az
n-1
üzembiztonság
szempontjából érzékeny-e a másik hálózatrész egyszeres hiányállapotaira). Ezek teljesülésének vizsgálata a tervezés folyamán n-1 és n-1-1 kiesésvizsgálatokkal történt. Az átviteli és az elosztóhálózat függetlenségének ellenőrzésére végzett számítások kiértékelésekor alapelv, hogy azon a hálózaton kell a beavatkozást kezdeményezni (praktikusan: bővítő fejlesztést végezni), ahol a határérték-túllépés történt. Ettől eltérni a hosszú távon jelentkező legkisebb beavatkozási összköltség elvének érvényesítése alapján lehet. Amennyiben a kiesésvizsgálat során átviteli hálózati elem terhelődött túl, átviteli hálózati elem fejlesztésére történt javaslattétel, elosztói hálózati elem túlterhelődése esetén elosztói hálózati elem fejlesztésére történt javaslattétel. Szükséges lerögzíteni, hogy ezen elvek mentén haladva, a terv készítése folyamán, nem került javaslattétel átviteli hálózati fejlesztést kiváltó elosztóhálózati fejlesztésre. 3.7.
Kapcsolat a 10 éves összeurópai hálózatfejlesztési tervvel (TYNDP)
ENTSO-E TYNDP munkabizottsága 6 regionális munkacsoport közreműködésével készíti a 10 éves összeurópai hálózatfejlesztési tervet, mely magába foglalja a 2022-ig kitekintő regionális terveket, valamint a hosszú távú rendszermegfelelősségi kilátásokat is. Ahhoz, hogy 2012 júniusára összeállhasson egy közös, harmonizált, a TSO-k, az ENTSO-E által is kölcsönösen elfogadott terv, a TSO-knak 2010-ben adatokat kellett szolgáltatni az akkor folyamatban lévő és tervezett átviteli hálózati projektjeikről 2020-ig előretekintve. Mivel alapvető feltétel volt a benyújtott projektek műszaki megalapozottsága, ezért olyan konkrét projektek kerültek bele MAVIR részről, melyek a 2010 évi – MEH számára benyújtott – nemzeti hálózatfejlesztési tervben szerepeltek. Ezen kívül kijelölésre kerültek olyan potenciálisan fejlesztendő régiók, melyek több TSO közös érdeklődési területét fedi le a közös célok elérése
- 45 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
érdekében. Tekintettel a nemzeti hálózatfejlesztési terv éves ciklusidejére, összevetve a TYNDP folyamat kétéves ciklusával, belátható, hogy a két terv összhangja fennáll, azzal a megállapítással, hogy tartalmilag egy korábbi nemzeti hálózatfejlesztési tervvel, mely azóta felülvizsgálatra került.
A hálózatvizsgálatok során a párhuzamosan járó, kontinentális, együttműködő összeurópai
villamosenergia-rendszer
az
ENTSO-E
NM&D43
munkacsoport
adatszolgáltatása alapján került leképezésre és figyelembevételre.
8. ábra 2017 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete
43
NM&D: Network Modelling and Data – Hosszú távú hálózatmodellezéssel foglalkozó ENTSO-E munkacsoport
- 46 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
9. ábra 2017 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete
10. ábra 2022 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete
- 47 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
11. ábra 2022 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete
4.
Hálózatvizsgálatok
Az egyes hálózatfejlesztési lépések műszaki indokoltságára, indokolhatóságára hálózatvizsgálatok készültek. Az „Irányelv a 120 kV és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére” című
irányelv
részletesen
tartalmazza
azon
műszaki
követelményeket,
feltételrendszert, melyet a hálózattervezési tevékenysége során a MAVIR figyelembe vesz. Alapelv az ellátásbiztonságra vonatkozó ún. n-1 elv teljesítése. A magyar villamosenergia-rendszer 120 kV-os hálózatának már rövid távon is, az annál nagyobb feszültségű hálózatnak pedig távlatilag önmagában kell megfelelnie az n-1 ellátásbiztonsági elvnek. Hasonlóképpen az átviteli hálózatnak távlatilag a külföldi rendszerek hálózatára támaszkodás nélkül kell teljesítenie az n-1 elvet.
- 48 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A hálózatvizsgálatokhoz használt kiindulási adatok a magyar villamosenergiarendszer
üzemirányítását
felügyelő
SPECTRUM
EMS/SCADA
rendszerből
származnak. Az új vagy megváltozó elosztóhálózati létesítmények adatai az elosztói engedélyesek tervezési célú adatszolgáltatásain alapulnak. A műszaki számítások és az eredmények megjelenítése a PTI (Siemens Power Technologies, Inc. Schenectady, NY.) cég PSS/E v31 és v33 hálózatszámító programrendszerével készültek. A hálózatmodellek a magyar villamosenergia-rendszer 120 kV és annál nagyobb feszültségű modelladatait tartalmazzák. Az export/import/tranzit viszonyok részletes elemezhetősége érdekében a teljes kontinentális Európa rendszer-együttműködés figyelembevételre került a közös, kölcsönös nemzetközi adatcsere együttműködés keretében rendelkezésre álló adatok alapján. Ez magában foglalja a teljes kontinentális Európa szinkronzónát Görögországtól Portugáliáig. A vizsgálatok során figyelembevételre kerültek az elosztóhálózati engedélyesek terveiben szereplő, általuk szükségesnek ítélt – a rendszer egészének üzemére kihatással bíró – fejlesztések a megadott időütemezés szerint. Ezek szükségessége, valamint üzembelépésük ideje jelen tervben a vizsgálat tárgyát nem képezi. A vizsgálatok során a villamosenergia-iparágban jelenleg alkalmazott és jövőben alkalmazható eszközök és azok hatása szimulálható (FACTS berendezések44, keresztszabályozós transzformátorok stb.). Új technológiák bevezetése alkalmazása akkor indokolt, ha a „hagyományos” berendezések alkalmazása mellett az ellátásbiztonságra, ellátásminőségre vonatkozó előírások nem teljesíthetők. Az újonnan létesítendő alállomási, távvezetéki beruházási javaslatok mellett alternatív javaslatként jelenhet meg a távvezetékek terhelhetőségének növelése sodrony megfeszítéssel, megemeléssel, vagy a feszültségszint növelése oszlopszerkezet módosítással,
megerősítéssel
(„Uprating”,
„Upgrading”).
Az
ilyen
jellegű
beavatkozások időigénye jóval kisebb, mint a leglassabban megvalósuló hálózati elem megvalósítási ideje, ezért az erre vonatkozó végleges döntés meghozatala 44
Flexible AC Transmission System – „rugalmas váltakozó áramú rendszer”
- 49 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
taktikázásra ad lehetőséget a tervezés ciklusos voltából kifolyólag az egyre több és újabb információ birtokában. 4.1.
Állandósult állapot vizsgálat
A hálózatfejlesztési terv sarokéveire téli és nyári csúcsterhelési változatok kerültek kialakításra és vizsgálatra. Jelen fejezet a teljesítményáramlási (load-flow) és üzembiztonsági vizsgálatoknak (kontingencia analízis – kiesésvizsgálat), valamint a hálózati csomópontokban betáplálható és vételezhető maximális teljesítmények közelítő vizsgálatának eredményeit ismerteti. 4.1.1.
Modellezési alapelvek és vizsgálati módszerek
4.1.1.1.
Változatok összeállítása és modellezési alapelvek
A hálózatfejlesztési terv sarokéveiként 2017, 2022 és 2027 kerültek kijelölésre. A sarokévekben megvalósítandó hálózatfejlesztési beruházások meghatározására az alábbi időszakokra készültek vizsgálati modellek: o 2017 tél, 2017 nyár, o 2022 tél, 2022 nyár, o 2027 tél, 2027 nyár. A vizsgálati modellek csúcsterhelési állapotra készültek, az elosztói engedélyesek által szolgáltatott csomóponti terhelési adatsorok alapján, alacsony és magas terhelésfelfutás esetére. Az erőművi forrásoldalon a meglevő egységek tekintetében a forrásoldali kapacitáselemzés által prognosztizált leállítási ütemezés került figyelembevételre. Továbbá figyelembe vettük és modelleztük a létesítési engedéllyel, csatlakozási szerződéssel rendelkező – és létesítési szándékaikat Kötelezettségvállalási, vagy Igénybejelentő nyilatkozatban visszaigazolt – erőművi egységek üzembelépését az alábbiak szerint: A 2017-es sarokév modelljeiben: •
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2014. év
•
Almásfüzitő /400 MW CCGT/ 2015. év
•
Csepel III. /442 MW CCGT/ 2014. év - 50 -
MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
•
MOL-CEZ ERCSI /800 MW CCGT/ 2014. év
•
Dunamenti G4 /450 MW CCGT/ 2016. év
•
Szeged Energia /2×460 MW CCGT/ 2016. év
•
Tisza II. 4. /repowering 430 MW CCGT/ 2016. év
•
Tisza II. 1. /repowering 430 MW CCGT/ 2017. év
•
KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ /2×430 MW CCGT/ 2017. év
A 2022-es sarokév modelljeiben: •
KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ /2×430 MW CCGT/ 2019. év
•
KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ /2×430 MW CCGT/ 2021. év
•
Paks II. /1200 – 1750 MW nukleáris/ 2022. év
A 2027-es sarokév modelljeiben: •
Paks II. /1200 – 1750 MW nukleáris/ 2027. év
A vizsgálati változatok kialakításánál a meglevő hálózati elemek modellezése a MAVIR számára rendelkezésre álló adatok alapján történt. A berendezések villamos paraméterei és terhelhetőségi határértékei a MAVIR SPECTRUM folyamatirányító rendszeréből kerültek átvételre. (Ezen terhelhetőségi határértékek a MAVIR Hálózati Operatív Szolgálata által folyamatosan aktualizálódnak). Annak ellenére, hogy a hazai hálózattervezési gyakorlat hagyományosan az áramvezető sodrony terhelhetőségét, illetve a vezetéknek, mint nyomvonalas létesítménynek a sodrony villamos paraméterei alapján számított terhelhetőségét veszi figyelembe, vizsgálataink során mindvégig figyelembevételre került a soros korlátozó elemek terhelhetőségcsökkentő hatása, mert az üzemvitelt ezek ténylegesen korlátozzák; megszüntetésük primer oldali beruházást, de legalábbis szekunder és informatikai módosításokat igényel.
- 51 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Az engedélyesek által jelzett soros korlátozó eszközök az engedélyes által megadott terhelhetőségi értékkel lettek figyelembe véve45. A hálózatszámítások elvégzéséhez általunk használt PSS/E programrendszer a terhelhetőségi határértékeket egységesen MVA-ben tárolja és jeleníti meg, ahol a látszólagos teljesítmény és az áram között a névleges feszültség teremt kapcsolatot. Ennek a sajátosságnak azonban a vizsgálati pontosságra kihatása nincs, mivel a program a vezetékekre amperben számítja ki és ellenőrzi a terhelődést (de a transzformátorokra MVA-ben). A
hálózati
engedélyesek
által
tervezett
új
vezetékeket
és
alállomásokat
automatikusan figyelembe vettük az adott sarokévi változatokban, ha az engedélyesi tervben a sarokévben, vagy azt megelőzően befejeződő fejlesztési időszakra lettek előirányozva.
4.1.1.2.
Vizsgálati számítások
A fentiekben leírt alapelvek szerint összeállított hálózatmodellekre az alábbi számításokat végeztük el és dokumentáljuk a melléklet részeként: o váltakozóáramú teljesítményáramlás és feszültségeloszlás (loadflow) számítást teljes eredménylistával, o váltakozóáramú
egyszeres
kiesés-
(kontingencia-)
vizsgálat
a
detektált
túlterhelődések és feszültségproblémák listájával, o váltakozóáramú kétszeres kiesésvizsgálat a detektált túlterhelődések és feszültségproblémák listájával (egy erőművi energetikai egység és egy hálózati ág egyidejű kiesésére, egy átviteli és egy elosztóhálózati ág együttes kiesésére, egy átviteli és egy külső hálózati ág együttes kiesésére,
45
Említésre érdemes az a körülmény, hogy míg az elosztói engedélyesek tervezési részlegei az áramváltók 20%-os tartós túlterhelését megengedik a távlati tervezési célú üzembiztonsági számításokban, addig az operatív üzemelőkészítési és üzemirányítási célra használt távvezetéki határértékek az áramváltók túlterhelhetőségét nem tartalmazzák. Ez a körülmény a hálózatfejlesztéstervezés folyamatát érdemben nem befolyásolja, de annak hatékonyságát megkérdőjelezi (az operatív határértékeknél megengedőbb határértékekkel történik a távlati tervezés).
- 52 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o váltakozóáramú
kétszeres
csatlakoztatására
szolgáló
kiesésvizsgálat alállomás(ok)
az 400
atomerőművi kV-os
egységek
feszültségszintjére
csatlakozó bármely két hálózati ág egyidejű kiesésére). Az egyszeres kiesésvizsgálatokban a magyar VER hurkolt hálózati ágai mellett a szomszédos országok átviteli hálózati ágai is szerepelnek potenciális kiesésekként. Szorosan véve nem a terv részét képezi, de a vizsgálatok alapján, az eredmények értékelése során megállapítható, hogy a növekvő kereskedelmi aktivitás, a nyári csúcsterhelésű üzemállapotok megjelenése, a hálózat növekvő kiterheltsége miatt a hazai
hálózat-karbantartási
gyakorlat,
a
feszültségmentesítési
eljárási
rend
átgondolásra szorul. A többszörös hálózatgyengítések, ugyanazon elem gyakori feszültségmentesítése üzemviteli nehézségeket eredményez, ami az üzembiztonság rovására is mehet. Megfontolandó karbantartásszegény, nagy megbízhatóságú készülékek, berendezések alkalmazása, feszültség alatti munkavégzés előtérbe helyezése, állapotfüggő karbantartás kidolgozása. A számításokról bővebb információk a II. számú Mellékletben találhatók. 4.1.2. 2027-ig
Javasolt hálózatfejlesztések előretekintve
az
alábbi
–
mint
szükséges
–
hálózatfejlesztések
megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2018-ig, elosztói hálózat esetén 2016-ig előretekintve az így megvalósuló – és korábban közcélúnak még nem minősített – hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni: 2012-ig o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kV-on üzemel az Oroszlány – Dunamenti és
- 53 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Oroszlány – Győr összeköttetés). Gönyű 400 kV-os erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr – Litér 400 kV-os távvezetékből és bekötése Győr – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasításába. 2013-ig o Debrecen Józsa 400 kV-os alállomás létesítése 2 darab 400/120 kV-os, 250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged – Debrecen Józsa 400 kV-os összeköttetés kialakítása a jelenleg 220 kV-on üzemelő Sajószöged – Debrecen II. távvezeték áttérítésével, 120 kV-os csatlakozás a Debrecen – Balmazújváros távvezetékek felhasításával és beforgatásával. A korábbi 220 kV-os vezetékszakasz kuplungvezetékként való felhasználása 120 kV-on.46 2015-ig o Gödöllő 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Albertirsa - Göd 400 kV-os távvezeték 2. rendszerének felhasítása és beforgatása Gödöllő 400 kV-os alállomásba, 120 kV-os csatlakozás a Gödöllő – Kőbánya és Gödöllő – (Pécel) – Rákoskeresztúr távvezetékek felhasításával és beforgatásával. o Perkáta47 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár – Paks 400 kV-os távvezeték felhasítása Perkáta 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás E.ON hálózatára vezetékrendezéssel. o A 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vétele, beforgatása Debrecen Józsa alállomásba, 120 kVos csatlakozás a Debrecen – Hajdúböszörmény távvezetékek felhasításával.
46
Az alállomást az első ütemben (egy elosztóhálózati távvezeték felhasítása és beforgatása esetén) úgy lehet az üzembiztonsági kritériumoknak megfelelően üzemeltetni, ha az egyik 400/120 kV-os transzformátor a MAVIR tulajdonú kuplungvezetékkel blokk-kapcsolásban üzemel, a másik transzformátor pedig az E.ON tulajdonú 120 kV-os vezetékekkel van egy gyűjtősínen. 47 Korábbi tervekben Dunaújváros Nyugat
- 54 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2016-ig o Hévíz – Zerjavinec kétrendszerű 400 kV-os határkeresztező távvezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába (érdemi magyar oldali költségvonzata nincs). o Dunamenti alállomásban harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése. o Gönyű – Gabcíkovo (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése,
Győr
alállomásban
harmadik
400/120
kV-os
250
MVA-es
transzformátor létesítése 70 Mvar söntfojtóval48. o Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése kétrendszerű oszlopsoron, első kiépítésben egy felszerelt rendszerrel; Sajóivánkán második 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátor és 2x70 Mvar söntfojtó létesítése49. 2017-ig o Detk alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése 2018-ig o Székesfehérvár MAVIR 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kV-os alállomásba. 120 kV-os csatlakozás 120 kV-os kétrendszerű kuplungvezetékkel Székesfehérvár Észak 120 kV-os E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). Végleges döntést az alábbi átviteli hálózati létesítésekről még nem kell hozni: 2019-ig o Sándorfalva – Subotica 2. (SR) 400 kV-os határkeresztező távvezeték létesítése 48
Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel. 49 Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a Gönyű – Gabcíkovo (SK), Sajóivánka – Rimavská Sobota (SK) közös projekt cluster-ben szerepel.
- 55 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2020-ig o Nyíregyháza 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása Nyíregyháza 400 kV-os alállomásba. (120 kV-os csatlakozás Nyíregyháza Kelet – Nyírbogdány és Nyíregyháza Simai út – Ibrány 120 kV-os távvezetékek felhasításával.) 2021-ig o Kisvárda térsége (továbbiakban Nyírtass) – Kapusany (SK) 400 kV-os kétrendszerű határkeresztező távvezeték létesítése50. 2023-ig o Ócsa állomásban 120 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése, harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor beépítése, 120 kV-os kapcsolatok megerősítése (Soroksár - Üllő 120 kV-os távvezeték felhasítása és behurkolása Ócsára). 2025-ig o Pomáz térségében 400 kV-os alállomás létesítése 400/120 kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Bicske Dél – Pomáz 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, 120 kV-os csatlakozás a Göd – Kaszásdűlő és Pomáz ELMŰ – Békásmegyer 120 kV-os távvezetékek felhasításával és beforgatásával.
Erőművek hálózati csatlakozásához szükséges átviteli hálózati fejlesztések 2014-ig o Albertfalva állomásban 220 kV-os gyűjtősín és kapcsolóberendezés létesítése51 . o Albertfalva alállomásba harmadik 220/120 kV-os 160 MVA-es transzformátor és soros zárlatkorlátozó fojtó beépítése52. 50
Az Európai Közösség 2012-ben kiadásra kerülő tízéves hálózatfejlesztési tervében (TYNDP) a beruházás szerepel. 51 Csepel III erőmű csatlakoztatása érdekében.
- 56 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Százhalombatta 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Martonvásár 400 kV-os
távvezeték
mindkét
rendszerének
felhasítása
és
beforgatása
Százhalombattára53. o Répcelak 400 kV-os alállomás létesítése, Győr – Szombathely 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Répcelak alállomásba54. 2015-ig o Oroszlány
400
kV-os
alállomás
létesítése
400/120
kV-os,
2x250 MVA
transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, Gönyű – Bicske Dél 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba55. o Oroszlány – Dunamenti és Oroszlány – Győr 220 kV-os összeköttetések megszüntetése, Győr – Martonvásár 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Oroszlány alállomásba56. 2016-ig o Sajószöged 400 kV-os alállomás bővítése, 400 kV-os vezeték létesítése Tisza II Erőmű repowering miatt57. o Sándorfalva 400 kV-os alállomás bővítése Szeged Erőmű létesítése miatt58.
2017-ig o Nyírtass 750/400 kV-os alállomás létesítése transzformációval59. o A 750 kV-os távvezeték Debrecen Józsa – Zakhidnoukrainska szakaszának felhasítása és beforgatása Nyírtass 750/400 kV-os alállomásba. A Debrecen Józsa – Nyírtass távvezetékszakasz áttérítése 400 kV-os üzemre60.
52
Csepel III erőmű csatlakoztatásával összefüggésben szükségessé vált beruházás. MOL-CEZ ERCSI erőművi csatlakozás céljából. 54 Ökoenergia szélerőműpark csatlakozása céljából. 55 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 56 Almásfüzítő erőművi csatlakozás céljából. 57 Tisza II Erőmű repowering csatlakozás céljából. 58 Szeged Energia erőművi csatlakozás céljából. 59 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 60 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 53
- 57 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Sajószöged – Mukacevo 400 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírtass alállomásba61. o Sajószöged – Nyírtass 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre62 2019-ig o Debrecen Józsa – Nyírtass új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése63. o Debrecen Józsa – Békéscsaba új 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése64. 2022-ig o Paks II. új 400 kV-os alállomás létesítése, Albertirsa – Paks 400 kV-os kétrendszerű távvezeték létesítése, meglevő Paks állomásból 400 kV-os távvezetékek
(pl.
Perkáta,
Litér)
átkötése,
kétrendszerű
400
kV-os
kuplungvezeték kialakítása65. 2027-ig o Paks (II.) – Litér 400 kV-os távvezeték átépítése kétrendszerűre, 3x500 mm2 fázisvezető-keresztmetszettel66.
120 kV-os elosztóhálózat 2017-ig: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Perkáta 400/120 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, 2014-2015 61
KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 63 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 64 KÖZÉP-EURÓPAI ERŐMŰ erőművi csatlakozás céljából. 65 Paks II. erőművi csatlakozás céljából. 66 Paks II. erőművi csatlakozás céljából. 62
- 58 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Megszűnik: Szabadegyháza — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak— Dunaújváros Új alakzat: Szabadegyháza — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros Észak, Dunaújváros Észak — Dunaújváros 2., Sárbogárd — Perkáta, Perkáta — Dunaújváros o Sárbogárd Kelet új 120 kV-os alállomás: Perkáta — Sárbogárd
távvezeték
felhasítása, beforgatás Sárbogárd Kelet alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2017 EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. ELMŰ Hálózati Kft. o Dunamenti — Szigathalom T — (Soroksár) távvezeték felhasítása, beforgatás Dunavarsány alállomásba, 2012 o Laczkovich utca új 120 kV-os alállomás: Csarnok tér — Laczkovich utca új kábel o Vecsés új 120 kV-os alállomás: Soroksár – Üllő távvezeték felhasítása, beforgatás Vecsés alállomásba, 2012-2013 o Kolossy tér új 120 kV-os alállomás: Kaszásdűlő – Budaközép kábel felhasítása, beforgatás Kolossy tér alállomásba, 2014 o Pécel új 120 kV-os alállomás: Gödöllő – Kőbánya távvezeték felhasítása, beforgatás Pécel alállomásba, 2014-2015 o Pilisvörösvár új 120 kV-os alállomás: Pomáz – Esztergom távvezeték felhasítása, beforgatás Pilisvörösvár alállomásba, 2013-2015 o Újhartyán új 120 kV-os alállomás: a jelenleg 20 kV-on üzemelő 120 kV-os távvezeték 120 kV-ra való áttérítése, 2015-2016 E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Sümeg — Zalaszentgrót (Zalaszentgrót 120/20 kV-os alállomás üzembehelyezése előtt 20 kV-on üzemel), 2012-2013 o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél — Dorog, 2013-2014
- 59 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Győr Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Győr ÉDÁSZ — (Nagyszentjános) — Bana Bábolna távvezeték felhasítása, beforgatás Győr Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015 o Szombathely Derkovics új 120 kV-os alállomás: Szombathely Vépi út — Kőszeg távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Szombathely
Derkovics
alállomásba
(szabadvezeték és kábel), 2016-2017 o Dunaalmás új 120 kV-os alállomás: Almásfüzitő — Tata és Almásfüzitő — Lábatlan távvezetékek felhasítása, beforgatás Dunaalmás alállomásba (bioerőmű csatlakoztatása, rendszerhasználói igény függvénye), 2017 o Bezenye új 120 kV-os alállomás: Kimle — Mosonmagyaróvár távvezeték felhasítása,
beforgatás
Bezenye
alállomásba
(rendszerhasználói
igény
függvénye), 2013 o Tatabánya Ipari Park új 120 kV-os alállomás: Kisigmánd – Bánhida I. 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Tatabánya Ipari Park alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2013 o Székesfehérvár Dél új 120 kV-os alállomás: Szabadbattyán — Székesfehérvár Dél új távvezeték (rendszerhasználói igény függvénye), 2014-2015 o Nyergesújfalu Cementgyár új alállomás: Dorog – Nyergesújfalu távvezeték felhasítása,
beforgatás
Nyergesújfalu
Cementgyár
alállomásba
(rendszerhasználói igény függvénye), 2016 ÉMÁSZ Hálózati Kft. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2012-2013 Megszűnik:
Tiszapalkonyai
Erőmű
—
TIFO,
Tiszapalkonyai
Erőmű
—
Sajószöged 1,2, Tiszapalkonyai Erőmű — TVK I., Tiszapalkonyai Erőmű — TVK III., Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszaújváros, Tiszapalkonyai Erőmű — THE indító, Tiszapalkonyai Erőmű — Tiszalök, Tiszapalkonyai Erőmű — Polgár, Sajószöged — TIFO, Sajószöged — TVK II. (eredeti nyomvonal), Sajószöged — THE indító Új alakzat: Sajószöged — Tiszaújváros, Sajószöged — TVK I., Sajószöged — TVK II. (másik nyomvonal), Tiszalök — TVK III., Sajószöged — (TIFO T) — THE indító, Sajószöged — (TIFO T) — Polgár o Borsodi Erőmű megszüntetés miatti vezetékrendezés, 2012-2014
- 60 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Megszűnik: Miskolc Nyugat — Borsodi Erőmű, Borsodi Erőmű — Sajóivánka, Felsőzsolca — Borsodi Erőmű Új alakzat: Miskolc Nyugat — Sajóivánka, Felsőzsolca — (Borsodi Erőmű) — BCGA o Miskolc vezetékrendezés, 2013-2017 Megszűnik: Sajószöged — Felsőzsolca, DAM — Felsőzsolca, Nyékládháza ÉMÁSZ — DIGÉP, Sajószöged — Nyékládháza MÁV, Nyékládháza MÁV — Miskolc Dél, Miskolc Dél — Hejőcsaba (HCM), Hejőcsaba (HCM) — DAM Új alakzat: Sajószöged — Nyékládháza MÁV új nyomvonalon, Sajószöged — Nyékládháza ÉMÁSZ, Nyékládháza ÉMÁSZ — Felsőzsolca, Felsőzsolca — Miskolc Dél, Miskolc Dél — DAM, Nyékládháza MÁV — DAM, DAM — DIGÉP o Eger és Eger Észak között új 120 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése, valamint vezetékrendezés: Borsodnádasd - Eger-Észak egyik rendszerének kikötése Eger-Észak alállomásból, bekötése Eger alállomásba, illetve Eger - Füzesabony kikötése Eger alállomásból, bekötése Eger-Észak alállomásba, 2013-2014 o Recsk új 120 kV-os alállomás, Detk – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Recsk bekötése T-ponttal, 2014-2015 o Szécsény új 120 kV-os alállomás, Balassagyarmat – Nagybátony 120 kV-os távvezeték felhasítása, Szécsény bekötése T-ponttal, 2015-2016 E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. o Tiszapalkonyai Erőmű megszüntetése miatti vezetékrendezés, 2012 Új alakzat: Sajószöged — (TIFO T) — Polgár, Tiszaújváros —Tiszalök o Jászalsószentgyörgy új 120 kV-os mikroállomás, Szolnok OVIT — Újszász MÁV távvezeték felhasítása, beforgatás Jászalsószentgyörgy alállomásba, 2014 o Debrecen Déli Ipartelep új 120 kV-os alállomás, Létavértes — Debrecen kétrendszerű távvezetékek felhasítása, beforgatás Debrecen Déli Ipartelep alállomásba (rendszerhasználói igény függvénye), 2015-2016 o Rakamaz új 120 kV-os mikroállomás, Tiszalök — Ibrány távvezeték felhasítása, beforgatás Rakamaz alállomásba, 2017
- 61 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
o Nyíregyháza LEGO új 120 kV-os állomás, Nyíregyháza Simai út — Ibrány távvezeték
felhasítása,
beforgatás
Nyíregyháza
LEGO
alállomásba
(rendszerhasználói igény függvénye), 2013 A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2018-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2016-ig előretekintve a 2013. január elsejével induló tervciklusban mint megvalósult
illetve
kötelezően
megvalósítandó
hálózati
beruházásokat
kell
figyelembe venni adott időütemezés szerint. A
megvalósulás
időütemezésében
bekövetkező
csúszás
olyan
lényeges
körülményváltozásnak tekinthető, mely a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés – beleértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is – késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent. Az elosztói engedélyesek illetve a Rendszerirányító által javasolt elosztóhálózati fejlesztések, melyek közcélúvá minősítése a későbbiekben egyedi minősítési eljárás keretében történhet, 2022-ig előretekintve: E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Tolna új 120 kV-os állomás, Paks — Szekszárd távvezeték felhasítása, beforgatása Tolna alállomásba o Tab új 120 kV-os alállomás, Kaposvár – Siófok 120 kV-os vezetékszakasz felhasítása és beforgatása Tabra o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Marcali — Nagykanizsa o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Perkáta — Szabadegyháza
- 62 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. o Kecskemét Északhoz kapcsolódó vezetékrendezés és új kábel, Kecskemét Észak gyűjtősínesítése: Megszűnik: Lajosmizse T – Lajosmizse Új alakzat: Kecskemét Észak — Lajosmizse o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Csongrád — Szentes ELMŰ Hálózati Kft. o Tahi út új 120 kV-os állomás, Zugló – Angyalföld kétrendszerű 120 kV-os vezetékből kettős T-leágazás létesítése o Felsőbabád
—
Lajosmizse:
távvezeték
felhasítás,
beforgatás
Újhartyán
állomásba o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Soroksár — Üllő, vagy Ócsa – Üllő o Albertfalva — Kelenföld II.: kábel felhasítás, beforgatás Őrmező állomásba o Városliget — Erzsébetváros.: kábel felhasítás, beforgatás Garay utca állomásba E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. o Csepreg új 120 kV-os alállomás, Szombathely Vépi út – Kőszeg felhasítása, Csepreg bekötése T-ponttal (rendszerhasználói igény függvénye) o Lepsény új 120 kV-os alállomás, Inota — Siófok felhasítása, Lepsény bekötése T-ponttal o Csákvár új 120 kV-os állomás, Baracska — Székesfehérvár Észak felhasítás, Csákvár bekötése T-ponttal o Szabadbattyán
—
Székesfehérvár:
Székesfehérvár Dél állomásba ÉMÁSZ Hálózati Kft. -
- 63 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
távvezeték
felhasítás,
beforgatás
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. o Kisújszállás új 120 kV-os alállomás, Karcag – Mezőtúr 120 kV-os távvezeték felhasítása és beforgatása Kisújszállásra o Nyíregyháza
Nyugat
új
120
kV-os
alállomás,
hálózatba
illessztése
vezetékrendezéssel és új kábellel o Új 120 kV-os távvezeték létesítése: Püspökladány — Karcag o Csenger új 120 kV-os állomás, Mátészalka — Fehérgyarmat távvezeték felhasítása, beforgatás Csenger új alállomásba 4.1.3.
Alternatív fejlesztési lehetőségek
Amint az az állandósult állapotra elvégzett számítások eredményeiből világossá válik, hosszú távú előretekintésben (2027 táján) a Budapestet ellátó 220 kV-os hálózat kapacitása kimerül, magas terhelésfelfutás realizálódása esetén az N-1 üzembiztonság határhelyzetébe kerül a nyári csúcsterhelési állapotokban. Jelen terv megelőző fejezeteiben a költséghatékonyságot tartva szem előtt azt a fejlesztési változatot mutattuk be, amely a meglevő, jelenleg kéttranszformátoros 220/120 kVos alállomások (Albertfalva, Dunamenti, Ócsa) háromtranszformátorosra bővítését tartalmazza. Ezek a lehetőségek azonban 2027-re kimerülnek. Az átviteli hálózatnak az elosztóhálózattól független N-1 megfelelősége operatív beavatkozási lehetőségek figyelembevételével még éppen teljesíthető a nyári, erőműhiányos változatokban, azonban nyilvánvaló, hogy a távlati fejlesztés továbblépési lehetőségeit már nem lehet a 220 kV-os hálózattal összefüggésben keresni (negyedik transzformátor beépítése nem lehetséges és a távvezetékek terhelődése is megközelíti az N-1 üzembiztonság határát). A Budapestet ellátó 220 kV-os hálózat és 220/120 kV-os transzformációk egy vagy több új 400/120 kV-os táppont általi tehermentesítésre szorulnak majd. Előzetes vizsgálataink alapján igazolva látszik, hogy az ELMŰ tulajdonú dél-pesti 120 kV-os körvezeték új 400/120 kV-os alállomásból való megtáplálásával a 220/120 kV-os
transzformációk
hatékonyan
tehermentesíthetők.
Pl.
egy
Szigetcsép
térségében, az Albertirsa-Százhalombatta 400 kV-os távvezeték felhasításával
- 64 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
létesíthető 400/120 kV-os táppont, amelybe 120 kV-os oldalról beforgatásra kerülne a Dunamenti-Dunavarsány 120 kV-os távvezeték mindkét rendszere, hasonló mértékben javítja a Dunamenti és Ócsa alállomásokban üzemelő transzformációk üzembiztonságát, mint a harmadik transzformátorok beépítése a két alállomásban együttesen. Tehát elvi műszaki szempontból nézve megnyugtató a helyzet, van szóbajöhető műszaki megoldás a 2020-as évek vége felé várhatóan szükségessé váló fejlesztésre. A rövid- és középtávú költséghatékonyság elve amellett szól, hogy először a 220/120 kV-os alállomásokba épüljenek be harmadik transzformátorok, mert ez jóval költségkímélőbb megoldás, mint az új 400/120 kV-os táppont létesítése. Ez a halogató, kislépéses fejlesztési hozzáállás azonban ellehetetlenüléssel fenyegeti az új 400/120 kV-os táppontot, ugyanis a 2020-as évek végére az agglomerációban a beépítettség olyan méreteket ölthet, hogy az új alállomás területbiztosítása és a szükséges nyomvonaljogok megszerzése lehetetlenné válhat. A fentiek miatt javasoljuk annak megfontolását, hogy Budapesttől délre egy új 400/120 kV-os táppont létesítése kerüljön időben hamarabb ütemezésre, mint a harmadik transzformátorok beépítése Dunamenti és Ócsa alállomásokba. Igaz, hogy ez a létesítés önmagában 2,5…3-szor akkora költségvonzatú lehet, mint a harmadik transzformátorok beépítése és az ócsai 120 kV-os kapcsolóberendezés kiépítése együttesen, de megítélésünk szerint erre a létesítésre mindenképpen szükség lenne a 2020-as évek második felében, és amíg a harmadik 220/120 kV-os transzformátorok beépítése halasztásának jelentősebb kockázata nincs, addig egy zöldmezős 400 kV-os alállomási beruházás esetében 10-15 év várakozás a teljes ellehetetlenülést
jelentheti.
Azaz
javasoljuk,
hogy
a
térség
hosszú
távú
ellátásbiztonságának érdekében ne a rövid távú költséghatékonysági szempontokat preferáljuk.
- 65 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
4.1.4.
Rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok
A hazai feszültség- és meddőteljesítmény-viszonyok kezelésének, uralásának hosszú távú, rendszerszintű irányelve: A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-irányelv célkitűzése o A MAVIR ZRt. rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-irányelv célkitűzése – összhangban a hálózatfejlesztési irányelv céljaival – a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátásminőség, ellátás-, és üzembiztonság fenntartása
a
rendszerhasználók
számára,
az
európai
villamosenergia-
rendszerrel az együttműködő képesség fenntartása, és a piaci szereplők hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése. A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-irányelvben meghatározott főbb távlati célok o Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az teljesítse – a hazai erőművek meddőteljesítmény-nyelésének nagyságától függetlenül – az átviteli hálózati táppontokban a feszültségre vonatkozó előírásokat. A rendszerszintű feszültség- és meddőteljesítmény-irányelvben meghatározott főbb távlati célok elérésének eszközei o Összhangban az Irányelvekkel, újonnan létesülő átviteli hálózati alállomások nagy/nagyfeszültségű transzformátorainak tercier tekercséhez 70 Mvar-os söntfojtókat kell telepíteni, az 50 MW vagy annál nagyobb teljesítményű új erőművek
főtranszformátorainak
intelligens
vezérlésű
fokozatkapcsolós
szabályozóval kell rendelkezniük. o A hálózatfejlesztési tervek kidolgozása legalább kétévente ismétlődő, az elosztói engedélyesek és az átviteli rendszerirányító által végzett ciklikus tevékenység. Ennek
keretében
elemezni
kell
a
rendszerszintű
feszültség-
meddőteljesítmény-irányelvben meghatározott céloknak való megfelelést.
- 66 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
és
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A 2012. évi terv U/Q irányelv céljainak való megfelelésre ellenőrző vizsgálatokat végeztünk. Főbb megállapítások: o A
nagyterhelésű
változatokban
elegendő
erőművi
meddőtermelési
kapacitástartalék áll rendelkezésre. Aktív meddőszabályozási beavatkozásokat jellemzően továbbra is a völgyidőszakok igénylik. o A 2015-ös modellek alapján a Tisza Erőmű állandó hiánya miatt a Sajóivánka – Felsőzsolca – Sajószöged – Debrecen 400 kV-os ívnek új 400 kV-os alátámasztást
kell
adni
a
Göd
–
Sajószöged
–
Mukacevo
ív
karbantarthatóságának érdekében. (A 750 kV-os távvezeték Albertirsa – Debrecen Józsa közötti szakaszának 400 kV-on történő üzembe vétele, beforgatás Debrecen Józsa alállomásba.) o
A 2017-es sarokévet követően a 2012. évi tervben engedélyesi nyilatkozatok alapján
figyelembe
vett
nagymértékű
távvezetékhossz-növekedés
új
jelentősen
erőmű
létesítésekből
befolyásolja
majd
adódó
a
hálózat
feszültségprofilját. o Az
erőművi
csatlakozásokhoz
Magyarországon megjelennek.
a
köthető
régebben
Azonban
a
hálózatbővítések
tapasztalt
térség
magasabb
erőműveinek
hatására feszültségek
termelése,
és
Keletújra így
meddőszabályozó képességének igénybevétele nélkül is uralhatóak maradnak a feszültségek, csupán az átviteli hálózati alállomásokba beépített tercier söntfojtók segítségével. További megállapítások: o Vizsgálataink során nem tételeztünk fel rendelkezésre álló erőművi meddőnyelő kapacitást (a generátorok meddőnyelési képességét a gépkapcsokon 0-nak vettük),
illetve
az
elosztói
engedélyesek
részéről
nem
számoltunk
kondenzátortelep-kapcsolásokkal, azokat a 2012. évi téli terhelésnapi értékükkel vettük figyelembe (~200 Mvar) völgymodellek, és 0 Mvarral csúcsmodellek esetében („legpesszimistább szcenárió”). o A 2015-re vonatkozó, 2017-es sarokév modelljeiből készített csúcs- és völgyterhelésű modelleket is vizsgáltuk feszültség- és meddőteljesítmény-
- 67 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
viszonyok szempontjából. A rendszerterhelést völgyidőszaki modellek esetében (2694-2700 MW-ra) csökkentettük. A Rendszerirányító rendelkezésére álló átviteli hálózati eszközök önmagukban elegendő feszültség/meddőteljesítmény szabályozási
eszközt
és
tartalékot
biztosítottak
mind
csúcs-,
mind
völgyidőszakban. o 2017-es
völgyterhelésű
időszakokban
(modellekben)
–
2840-3055 MW
rendszerterhelés mellett – a feszültségek az erőművi meddőszabályozás igénybevétele nélkül is az előírt határok között tarthatóak. o 2022-es
völgyterhelésű
időszakokban
(modellekben)
–
2917-3276 MW
rendszerterhelés mellett – a feszültségek az erőművi meddőszabályozás igénybevétele nélkül is az előírt határok között tarthatóak. o 2027-es
völgyterhelésű
időszakokban
(modellekben)
–
3043-3493 MW
rendszerterhelés mellett – a feszültségek az erőművi meddőszabályozás igénybevétele nélkül is az előírt határok között tarthatónak bizonyultak. Általánosságban
megállapítható,
hogy
az
U/Q
irányelvben
megfogalmazott
hálózatfejlesztési elképzelések mentén alakuló, fejlődő magyar villamosenergiarendszer U/Q szabályozhatósága minden vizsgált fejlesztési állapotában biztosított. A rendszer mindenkori aktuális állapotához igazodó, a valós igényeknek megfelelő, azokat
kielégítő
feszültség/meddőteljesítmény
szabályozás,
az
ideális
feszültségprofil kialakítása, a hálózati veszteség minimalizálása üzem-előkészítői, illetve a SPECTRUM rendszer valós idejű U/Q szabályozási lehetőségeit kihasználva, összehangolt TSO-DSO diszpécseri feladat. Az ehhez szükséges primer eszközök a fejlesztések során beépítésre kerülnek. A jelenlegi fejlesztési terv alapján kijelenthetjük, hogy 400 kV-os söntfojtók telepítése nem látszik indokoltnak. Az elemzésről bővebb információk az V. számú Mellékletben találhatók.
- 68 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
4.2.
Zárlatszámítás
A zárlatszámítás célja, hogy a hálózatfejlesztések kapcsán jelentkező zárlati teljesítmények várható alakulásának előrejelzésével felhívja a figyelmet a szükséges beavatkozásokra, azok körére és mértékére az irányelvekben rögzítetteknek megfelelően (megszakító csere, csillagpont lazítás stb.), illetve új alállomások esetén segítséget nyújtson a készülékek kiválasztásához. A zárlatszámítások ún. terhelt hálózaton kerültek elvégzésre, mely alapján a magyar villamosenergia-rendszer átviteli és 120 kV-os elosztói hálózata alállomásainak gyűjtősínjein várható 3F és FN zárlati áramok szubtranziens értékei kerültek meghatározásra67. A számítások alapján összességében megállapítható, hogy az irányelvként meghatározott maximálisan megengedett zárlati szintek rövid és középtávra előre tekintve mind az átviteli, mind pedig a 120 kV-os elosztói hálózaton lehetővé teszik a villamosenergia-rendszer üzembiztos működését, az alábbiakat figyelembe véve: •
Az új 400 kV-os alállomások zárlati szilárdsága tekintetében a hálózatfejlesztés tervezésére vonatkozó irányelvek szerinti 40 kA-es zárlati szint a legtöbb alállomás tekintetében megfelelő. A tervezett két nagy erőművi alállomásban (Paks II, Nyírtass) van szükség 40 kA-nél nagyobb68 zárlati szilárdságú készülékek beépítésére.
67
A zárlati viszonyok elemzéséhez az alapmodellekkel egyező, de a nemzetközi hálózatot részleteiben nem tartalmazó modellek lettek kialakítva. A határkeresztező vezetékek egyenként a mögöttes hálózatot reprezentáló, Thévenin helyettesítő képpel lettek a külföldi oldalon lezárva. Minderre azért volt szükség, mert a nemzetközi modellek sorrendi adatai nem álltak rendelkezésre. Ilyen jellegű összeurópai adatcsere együttműködés nincs az ENTSO-E-n belül. 68 A Paks Új, valamint a régi Paks alállomásokban a tervezett gépegységek üzembe helyezése és a hozzájuk tartozó hálózatbővítések következtében a 3F zárlati áramok megközelítik az 50 kA-t, valamint az FN zárlati áramok csak csillagponti fojtók alkalmazásával tarthatók 50 kA alatt. A külföldi hálózat esetlegesen reálisan szóba jöhető zárlati szint növekedése (40 kA zárlati szint a határmetsző vezetékek túlsó oldalán), továbbá a Nyírtass alállomásba tervezett gépegységek és a hozzájuk tartozó hálózatbővítések együttes hatására Nyírtass 400 kV-os alállomásban a zárlati áramok meghaladhatják az 50 kA-t.
- 69 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
•
A hálózatbővítések, topológia-változások (meglévő, de kikapcsolt vezetékek vagy kábelek üzembe helyezése, bontott gyűjtősínek összefogása stb.) kapcsán jelentkező
zárlati
szint
emelkedések
egyedileg
meghatározott
hálózati
beavatkozásokkal, illetve rekonstrukciókból eredő átépítésekkel (megszakító cserékkel) uralhatók (lásd III. számú Melléklet). Amennyiben a hálózatfejlesztési lépések következtében más hálózati engedélyesek berendezésében fellépő zárlati szilárdságot meghaladó igénybevétel jelentkezik, akkor a szükséges készülék cseréket alapvetően a berendezés tulajdonosának kell elvégeznie. •
A zárlati szilárdság növelése az azt okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő – a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú – feladatok, általában az új berendezések üzembe helyezésének is feltétele. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések meghatározása Csatlakozási Terv részét kell, hogy képezze.
•
Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő vagy érintett felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit egyeztetni, és például csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban rögzíteni.
A számításokról bővebb információk a III. számú Mellékletben találhatók. 4.3.
A VER tranziens stabilitásának alakulása
Összhangban „A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2030-ig” (lásd 3.4 fejezet) című részben az új erőművek üzembelépésére vonatkozóan leírtakkal, ellenőrző jelleggel tranziens stabilitás vizsgálatokat végeztünk. Az előirányzott fejlesztések alapvető célja a rendszer üzembiztonságának,
ellátásbiztonságának
fenntartása.
A
megvalósítandó
hálózatfejlesztések köre döntően a jövőben várható rendszerállapotok, és az ezek Egyértelműen biztos megoldást csak az új Nyírtass és Paks Új alállomások 60 kA zárlati szilárdságúra történő létesítése és a meglevő paksi kapcsolóberendezés 60 kA-es szintre történő rekonstrukciója jelenthet.
- 70 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
hatására tartósan kialakuló áramlási viszonyok alapján kerül meghatározásra. Abból viszont, hogy a várható állandósult állapotban a villamosenergia-rendszer jellemzői az üzemviteli korlátok között tarthatók, még nem következik automatikusan, hogy a rendszer az átmeneti állapotokban is kellőképpen zavartűrően viselkedik, azaz stabil. Még a legkonzervatívabb – állandósult állapotokra vonatkozó – tervezési módszerek alkalmazása sem garantálja, hogy a rendszerállapotok közti átmenetek az üzemirányítás eszközeivel uralhatók, kedvező irányban befolyásolhatók. A hálózatkép jelentős megváltozása számottevő hatással lehet a stabilitási viszonyok alakulására. Az ilyen és ehhez hasonló problémák elkerülése érdekében a Hálózatfejlesztési Terv elkészítéséhez szorosan hozzátartoznak azok a dinamikai számítások,
amelyek
az
előirányzott
hálózatfejlesztéseket
egy
másfajta
„szemüvegen” keresztül nézve, a stabil működés feltételrendszerének kialakítása szempontjából vizsgálják. A stabilitás kérdését lehet vizsgálni helyileg, vagy globálisan, a hálózat egészére vonatkozóan. A Hálózatfejlesztési Terv célkitűzéseinek leginkább egy globális, a részleteket mellőző elemzés felel meg, mely képes áthidalni a tervkészítés természetéből fakadó bizonytalanságokat. Jelen esetben a 2017-es és a 2022-es sarokévek tranziens stabilitási viszonyai kerültek országos szinten meghatározásra, összehasonlításra. Az összevetés a kritikus zárlathárítási idők alapján történt. A kritikus zárlathárítási idő a hálózat egy megadott csomópontjára számolható nemzetközileg is elfogadott mutató, melyet a tranziens stabilitás erősségének mérésére használnak. Tartalmilag arra ad választ, hogy a hálózat kiválasztott csomópontján, termelőegységek elvesztése nélkül, legfeljebb mennyi ideig állhat fenn egy meghibásodás. Alapvetően kétféle megvalósítása ismert, melyek közül az egyszerűbb múló hibával számol, míg a másik figyelembe veszi a védelmi működés okozta hálózatgyengítéseket is. Meghatározásának a Terv készítése során is alkalmazott részletei az Üzemi Szabályzatnak az „Irányelv a 120 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére” elnevezésű mellékletének 6.4.1. pontjában találhatók.
- 71 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
A hálózat egészének tranziens stabilitása szempontjából a legkritikusabbak azok a meghibásodások, amelyek valamely erőmű közvetlen közelében lépnek fel, és a forgó tartalékkal összemérhető teljesítmény elvesztéséhez vezethetnek. Ezen megfontolásokból a kritikus zárlathárítási idők csak az átviteli hálózatra kapcsolódó erőművek blokktranszformátorának nagyfeszültségű oldalára lettek meghatározva. A védelmi
működés
hálózatgyengítő
hatásának
modellezése
a
zárlat
megszüntetésével egy időben egy-egy vezeték végleges kikapcsolásával történt. Így az egyes – a védelmi működés által bontott – vezetékenként más és más kritikus zárlathárítási idők adódtak, melyek közül mértékadóként a legkisebb kerülhet kiválasztásra. A vizsgálatokhoz használt meghibásodások háromfázisú szimmetrikus földzárlatok. Ez a zárlattípus a gyakorlatban igen ritkán fordul elő, de könnyen számolható, tranziens stabilitás szempontjából pedig a legkedvezőtlenebbnek számít. Az Üzemi Szabályzat fentebb említett Irányelvének 5/VI. pontja előírja, hogy atomerőműben termelt teljesítmény kétszeres hiányállapotban is elszállítható kell, hogy legyen. A 2022-es sarokév modelljei már tartalmazzák a Paksi Atomerőmű bővítésének első ütemével üzembe kerülő új blokkot, ezért a fenti követelmény ellenőrzésére az újonnan létesülő alállomás (Paks Új 400 kV) csatlakozó vezetékeire úgy is meghatároztuk a kritikus zárlathárítási időket, hogy közben ezen távvezetékek egyikének állandósult állapotbeli hiányát (karbantartását) feltételeztük. Az esetek értékelése során abszolút és relatív minősítési szempontok egyaránt előfordultak. A kritikus zárlathárítási időknek a megfeleléshez minden megvizsgált csomóponton meg kellett haladniuk a 200 ms-ot. Ez lényegében az Üzemi Szabályzat azon elvárásának való megfelelés előfeltétele, mely szerint „erőműhöz közeli háromfázisú rövidzárlat esetén alapkövetelmény, hogy a generátorokat maximális üzemi hatásos teljesítményen üzemeltetve, gépkapcsukon a hálózat üzemeltetése, és a gépparaméterek által megengedett lehető legkisebb üzemi meddő teljesítményen való működésekor a kritikus zárlathárítási idő t3Fkrit≥200 ms (120 kV-on t3Fkrit≥250 ms) legyen”. Mivel nehezen lenne elfogadható egy olyan hálózatfejlesztési koncepció, mely a tranziens stabilitási mutatók romlását eredményezné, vizsgálat tárgya volt a kritikus zárlathárítási idők alakulásának
- 72 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
trendje is. A 2017-re és a 2022-re számolt mértékadó kritikus zárlathárítási idők erőművenként lettek összehasonlítva, és elvárás volt, hogy 2022-re javuljanak, vagy legalábbis a 2017-re számított értékekhez képest ne romoljanak jelentősen. Ezen kívül az értékelés során a kapott értékek összevetésre kerültek a 2011-es Hálózatfejlesztési Terv számításai során 2015-re és 2020-ra számított kritikus zárlathárítási időkkel is. A Paksi Atomerőmű új blokkjára, karbantartásokkal gyengített hálózati állapotokra számított kritikus zárlathárítási idők külön táblázatban kerültek megadásra, és az eredmények csak abszolút szempontból lettek értékelve.
- 73 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
Bontott vezeték túloldali végpontja
2017 nyár, magas terhelésfelfutás
2017 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2017 tél, magas terhelésfelfutás
2017 tél, alacsony terhelésfelfutás
DUNAMENTI 220 kV
ALBFERFALVA 220 kV
0.31
0.31
0.31
0.31
DUNAMENTI 220 kV
DUNAÚJVÁROS 220 kV
0.31
0.31
0.31
0.31
DUNAMENTI 220 kV
MARTONVÁSÁR 220 kV
0.30
0.30
0.30
0.31
ÓCSA 220 kV
0.31
0.31
0.31
0.31
GYŐR 400 kV
0.35
0.35
0.37
0.37
OROSZLÁNY 400 kV
0.35
0.35
0.36
0.36
GÖNYŰ 400 kV
GABCIKOVO 400 kV
0.35
0.35
0.36
0.37
DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV
0.24
0.24
0.24
0.24
SZOLNOK 220 kV
0.24
0.24
0.24
0.24
ZUGLÓ 220 kV
0.24
0.24
0.24
0.24
PERKÁTA 400 kV
0.26
0.26
0.24
0.25
LITÉR 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
PAKS 400 kV
PÉCS 400 kV
0.27
0.27
0.26
0.26
PAKS 400 kV
SÁNDORFALVA 400 kV
0.26
0.26
0.25
0.25
PAKS 400 kV
TOPONÁR 400 kV
0.27
0.27
0.25
0.26
ALBERTIRSA 400 kV
0.33
0.33
0.34
0.34
SZÁZHALOMBATTA 400 kV
MARTONVÁSÁR 400 kV
0.33
0.33
0.34
0.34
SAJÓSZÖGED 220 kV
DEBRECEN 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
DETK 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
KISVÁRDA 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
SZOLNOK 220 kV
-
-
-
-
SAJÓSZÖGED 220 kV
TISZALÖK 220 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
FELSŐZSOLCA 400 kV
0.34
0.33
0.34
0.34
SAJÓSZÖGED 400 kV
GÖD 400 kV
0.34
0.33
0.35
0.34
DEBR.-JÓZSA 400 kV
0.34
0.33
0.34
0.33
NYÍRTASS 400 kV
0.34
0.33
0.34
0.33
ALBERTFALVA 220 kV
DUNAMENTI 220 kV
0.33
0.33
0.32
0.33
NYÍRTASS 400 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV
0.34
0.34
0.34
0.34
DEBR.-JÓZSA 400 kV
0.34
0.34
0.34
0.34
MUNKÁCS 400 kV
0.34
0.34
0.34
0.34
BÉKÉSCSABA 400 kV
0.27
0.27
0.27
0.27
PAKS 400 kV
0.26
0.26
0.26
0.26
SÁNDORFALVA 400 kV
ARAD 400 kV
0.27
0.27
0.27
0.27
SÁNDORFALVA 400 kV
SUBOTICA 400 kV
0.28
0.28
0.28
0.28
BICSKE DÉL 400 kV
0.36
0.35
0.36
0.35
GÖNYŰ 400 kV
0.36
0.36
0.36
0.36
OROSZLÁNY 400 kV
GYŐR 400 kV
0.36
0.36
0.36
0.36
OROSZLÁNY 400 kV
MARTONVÁSÁR 400 kV
0.36
0.35
0.35
0.35
DUNAMENTI 220 kV GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV
DETK 220 kV DETK 220 kV PAKS 400 kV PAKS 400 kV
SZÁZHALOMBATTA 400 kV
SAJÓSZÖGED 400 kV SAJÓSZÖGED 400 kV
NYÍRTASS 400 kV NYÍRTASS 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV
OROSZLÁNY 400 kV OROSZLÁNY 400 kV
2. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2017-re számított értékei
- 74 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
2022 nyár, magas terhelésfelfutás
2022 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2022 tél, magas terhelésfelfutás
2022 tél, alacsony terhelésfelfutás
ALBFERFALVA 220 kV DUNAÚJVÁROS 220 kV MARTONVÁSÁR 220 kV ÓCSA 220 kV
0.31 0.31 0.30 0.31
0.31 0.31 0.30 0.31
0.31 0.32 0.31 0.32
0.31 0.31 0.30 0.31
GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV GÖNYŰ 400 kV
GYŐR 400 kV OROSZLÁNY 400 kV GABCIKOVO 400 kV
0.37 0.37 0.37
0.37 0.36 0.37
0.36 0.36 0.36
0.37 0.36 0.36
DETK 220 kV DETK 220 kV DETK 220 kV
SAJÓSZÖGED 220 kV SZOLNOK 220 kV ZUGLÓ 220 kV
0.25 0.25 0.25
0.24 0.24 0.24
0.24 0.24 0.24
0.24 0.24 0.24
PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ALBERTIRSA 400 kV PAKS ÚJ 400 kV (I.) PAKS ÚJ 400 kV (II.) PÉCS 400 kV SÁNDORFALVA 400 kV ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (I.) PAKS 400 kV (II.) TOPONÁR 400 kV
0.21 0.22 0.22 0.22 0.21 0.21 0.20 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.22 0.22 0.22 0.21 0.21 0.20 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.21 0.21 0.21 0.21 0.20 0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.21 0.21 0.21 0.21 0.20 0.20 0.20 0.20 0.21 0.21 0.20
SZÁZHALOMBATTA 400 kV SZÁZHALOMBATTA 400 kV
ALBERTIRSA 400 kV MARTONVÁSÁR 400 kV
0.35 0.35
0.35 0.35
0.35 0.35
0.35 0.35
SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED SAJÓSZÖGED
DEBRECEN 220 kV DETK 220 kV KISVÁRDA 220 kV SZOLNOK 220 kV TISZALÖK 220 kV FELSŐZSOLCA 400 kV GÖD 400 kV DEBR.-JÓZSA 400 kV NYÍREGYHÁZA É. 400 kV NYÍRTASS 400 kV
0.45 0.45 0.45 0.45 0.45 0.35 0.35 0.35 0.34 0.34
0.45 0.45 0.45 0.45 0.45 0.35 0.35 0.35 0.35 0.35
0.45 0.45 0.45 0.45 0.45 0.36 0.36 0.36 0.36 0.36
0.45 0.44 0.45 0.45 0.45 0.35 0.35 0.35 0.35 0.35
ALBERTFALVA 220 kV
DUNAMENTI 220 kV
0.33
0.33
0.33
0.33
NYÍRTASS NYÍRTASS NYÍRTASS NYÍRTASS NYÍRTASS NYÍRTASS
SAJÓSZÖGED 400 kV DEBR.-JÓZSA 400 kV (I.) DEBR.-JÓZSA 400 kV (II.) NYÍREGYHÁZA É. 400 kV V. KAPUSANY 400 kV MUNKÁCS 400 kV
0.31 0.31 0.31 0.31 0.31 0.31
0.31 0.31 0.31 0.31 0.31 0.31
0.31 0.31 0.31 0.31 0.32 0.32
0.31 0.31 0.31 0.31 0.31 0.31
BÉKÉSCSABA 400 kV PAKS 400 kV ARAD 400 kV SUBOTICA 400 kV (I.) SUBOTICA 400 kV (II.)
0.30 0.29 0.31 0.31 0.31
0.30 0.29 0.30 0.31 0.31
0.28 0.28 0.28 0.29 0.29
0.30 0.29 0.30 0.31 0.31
BICSKE DÉL 400 kV GÖNYŰ 400 kV GYŐR 400 kV MARTONVÁSÁR 400 kV
0.36 0.36 0.36 0.36
0.36 0.36 0.37 0.36
0.36 0.37 0.37 0.36
0.36 0.37 0.37 0.36
DUNAMENTI DUNAMENTI DUNAMENTI DUNAMENTI
220 220 220 220
400 kV 400 kV 400 kV 400 kV 400 kV ÚJ 400 ÚJ 400 ÚJ 400 ÚJ 400 ÚJ 400 ÚJ 400
kV kV kV kV kV kV
220 220 220 220 220 400 400 400 400 400
400 400 400 400 400 400
SÁNDORFALVA SÁNDORFALVA SÁNDORFALVA SÁNDORFALVA SÁNDORFALVA OROSZLÁNY OROSZLÁNY OROSZLÁNY OROSZLÁNY
kV kV kV kV
kV kV kV kV kV kV kV kV kV kV
kV kV kV kV kV kV
400 400 400 400 400
400 400 400 400
kV kV kV kV kV
kV kV kV kV
Bontott vezeték túloldali végpontja
3. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2022-re számított értékei
- 75 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Az 2. és 3. táblázatok a vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2017-re és 2022-re számított értékeit mutatják. Ezek alapján összességében elmondható, hogy a 2017-ig, illetve 2022-ig tervezett hálózatfejlesztések, valamint az újonnan csatlakozó erőművek nem veszélyeztetik a villamosenergia-rendszer tranziens stabilitását. A 2017-re és a 2022-ra kapott eredményeket összevetve néhány esetet kivéve nem tapasztalhatók jelentős különbségek. Ez alól kivétel a Paksi Atomerőmű, ahol a 2022-es sarokév modellje már tartalmazza a tervezett bővítés során létesülő első új blokkot, valamint az ehhez kapcsolódó hálózatkép-változásokat. Ez a Paks 400 kVos csomópontra csatlakozó vezetékekre számított kritikus zárlathárítási időkben jelentős romlást okoz (átlagosan 40-50 ms), de így is minden esetben meghaladják az Üzemi Szabályzat által előírt minimális 200 ms-ot. Az újonnan létesülő alállomás 400 kV-os gyűjtősínjére (Paks Új 400 kV) csatlakozó vezetékekre meghatározott kritikus zárlathárítási idők szintén alacsonyra adódtak, de a 200 ms-ot ezek is elérik. Megemlítendő a Szegedi Erőműre (Sándorfalva 400 kV) számított kritikus zárlathárítási időkben mutatkozó viszonylag jelentős (átlagosan kb. 30 ms) javulás is, ami elsősorban a második Sándorfalva-Subotica 400 kV-os határkeresztező távvezeték feltételezett létesítésének eredménye. A 2011-es Hálózatfejlesztési Tervben 2015-re és 2020-ra számított kritikus zárlathárítási időkkel – ahol lehetséges volt – a megfelelő eseteket összevetve sem tapasztalhatók jelentős különbségek. A Paksi Atomerőmű új blokkjára, karbantartások figyelembevételével kapott kritikus zárlathárítási idők között 190 ms a legkisebb érték, ami több karbantartás/zárlatos vezeték kombináció esetében is előfordult, mind a négy fő modellváltozat vizsgálatakor. Az ilyen esetek jelentős része a Paks Új – Perkáta 400 kV-os távvezeték állandósult állapotbeli hiányakor fordult elő. A 190 ms-os értékek azonban még megfelelőnek tekinthetők, feltételezve, hogy az új blokknál alkalmazott gerjesztésszabályozók paramétereinek optimalizálásával jobb tranziens stabilitási tulajdonságok érhetők majd el. A fenti eseteken kívül összességében sem javuló, sem romló tendencia nem figyelhető meg, a 2017-hez képest további jelentős új erőművi kapacitást tartalmazó
- 76 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
2022-es
modellek
is
megfelelnek
a
tranziens
stabilitásra
vonatkozó
követelményeknek. Mindezek alapján elmondható, hogy a Hálózatfejlesztési Tervben előirányzott fejlesztések tranziens stabilitási problémákat nem okoznak. Bontott vezeték hibahelyhez közeli végpontja
Bontott vezeték túloldali végpontja
2022 nyár, magas terhelésfelfutás
2022 nyár, alacsony terhelésfelfutás
2022 tél, magas terhelésfelfutás
2022 tél, alacsony terhelésfelfutás
0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.20 0.20 0.21 0.21 0.20
0.19 0.20 0.21 0.21 0.20
0.19 0.19 0.20 0.20 0.20
0.19 0.19 0.20 0.20 0.20
0.19 0.19 0.20 0.20 0.19
0.19 0.19 0.20 0.20 0.19
0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.20 0.19 0.21 0.21 0.20
0.20 0.19 0.20 0.20 0.20
0.21 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.20 0.21 0.20 0.21
0.20 0.20 0.21 0.21 0.21
0.21 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.21 0.21 0.21 0.21
0.21 0.20 0.21 0.21 0.21
0.21 0.20 0.21 0.21 0.21
0.21 0.20 0.21 0.21 0.21
0.20 0.20 0.20 0.21 0.21
0.20 0.20 0.20 0.21 0.21
0.20 0.20 0.20 0.21 0.21
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-ALBERTIRSA 400 kV PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
PERKÁTA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (I.) PAKS 400 kV (II.) TOPONÁR 400 kV
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PERKÁTA 400 kV PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
ALBERTIRSA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (I.) PAKS 400 kV (II.) TOPONÁR 400 kV
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-LITÉR 400 kV PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV PAKS 400 kV (I.) PAKS 400 kV (II.) TOPONÁR 400 kV
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV (I.) PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (II.) TOPONÁR 400 kV
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-PAKS 400 kV (II.) PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (I.) TOPONÁR 400 kV
KARBANTARTÁS: PAKS ÚJ-TOPONÁR 400 kV PAKS PAKS PAKS PAKS PAKS
ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ
400 400 400 400 400
kV kV kV kV kV
ALBERTIRSA 400 kV PERKÁTA 400 kV LITÉR 400 kV PAKS 400 kV (I.) PAKS 400 kV (II.)
4. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjára számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett
A számításokról bővebb információk a IV. számú Mellékletben találhatók.
- 77 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
4.4.
Átviteli kapacitás
4.4.1.
Visszatekintés
Visszatekintve közel két és fél év metszékenkénti kereskedelmi ügyleteire, megállapítható, hogy jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentősebb részét továbbra is a szlovák import fedezi. Ezt követi az ukrán és osztrák irányú import. A horvát kitáplálás mellett jelentős lett a szerb irányú kiszállítás is (Lásd 5. táblázat, 12-20. ábra).
2010 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
CSEREPROGRAMOK [MW] AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT ‐26 187 ‐147 293 68 244 609 357 ‐839 ‐459 ‐1018 ‐788 0 ‐386 ‐1133 0 500 500 473 1200 360 600 2062 1247 219 165 239 399 108 231 484 266
2010 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
TÉNY ÁRAMLÁSOK [MW] AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT 52 122 ‐339 569 199 ‐1 542 428 ‐697 ‐244 ‐1160 ‐553 ‐229 ‐430 ‐731 0 686 448 488 1454 615 357 2063 1373 183 125 239 267 151 123 466 258
2011 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT 138 142 ‐634 896 283 ‐75 729 925 ‐800 ‐592 ‐1138 ‐526 0 ‐600 ‐929 0 800 500 269 1300 455 700 2154 2120 447 208 226 264 146 333 496 410
2011 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT 102 68 ‐702 929 414 ‐48 738 818 ‐634 ‐338 ‐1702 ‐191 ‐39 ‐451 ‐1221 0 959 436 141 2027 865 277 2139 2215 240 142 339 364 164 138 515 463
2012 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT 503 ‐81 ‐806 1043 397 ‐285 772 1285 ‐597 ‐530 ‐1245 0 0 ‐800 ‐272 0 800 400 0 1300 455 700 2070 2414 298 196 238 218 88 351 511 536
2012 ÁTLAG: MIN: MAX: SZÓRÁS:
AT>HU RO>HU SH>HU SK>HU UA>HU YU>HU SZALDÓ TRANZIT 327 ‐69 ‐992 1264 414 ‐173 771 1278 ‐304 ‐438 ‐1893 0 ‐29 ‐658 ‐283 0 913 303 0 2041 909 179 2073 2672 200 144 396 316 157 153 509 595
5. táblázat Határmetszékek teljesítmény viszonyai, export/import és tranzit teljesítmények MW-ban (órás átlagértékek alapján)
- 78 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
12. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) - 2010
13. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai - 2010
- 79 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
14. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei - 2010
15. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) – 2011
- 80 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
16. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai - 2011
17. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei - 2011
- 81 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
18. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) – 2012 I-V. hó
19. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai – 2012 I-V. hó
- 82 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
20. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei – 2012 I-V. hó
4.4.2.
Import/export kapacitások
Nagyon nehéz előre meghatározni, hogy egy – szinte percről-percre – változó villamos energetikai környezetben milyen nagyságú átviteli kapacitások várhatók. A jelenlegi nemzetközi gyakorlat is abba az irányba mozdul, hogy – épp a nagyfokú változékonyság, nagymértékű bizonytalanságból eredő pontatlanságok miatt – az éves,
havi
kapacitásmutatók
meghatározása,
kapacitásjogok
allokációjának
jelentősége csökken, és helyette a „napi” számításokra, allokációkra helyeződik a hangsúly. Közép- és hosszú távra előretekintve nincs is értelme, nem is lehet pontosan meghatározni a kapacitásmutatókat, helyette nagyságuk várható alakulására, a tendenciákra helyezzük a hangsúlyt. Alapelv, hogy a magyar villamosenergia-rendszer számára rugalmasságot és mozgásteret biztosító import kapacitások rendelkezésre álljanak (lehetőség szerint
- 83 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
minél több irányból), és a magyar rendszer az összeurópai villamosenergiakereskedelmi tevékenység számára kellő kapacitásokat biztosítson. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hagyományos ENTSO-E NTC számítási módszertanát és gyakorlatát meghaladta az idő. Jelenleg számos regionális kezdeményezés van arra, hogy a bilaterális NTC meghatározás helyett az áramlás alapú átviteli kapacitásszámítás („Flow Based Capacity Assessment/Allocation”) kerüljön általánosan elfogadásra, bevezetésre. Mindezek tükrében – tájékoztató jelleggel – megadjuk az egyes határmetszékekre vonatkozó NTC értékeket, valamint az ezekhez tartozó FBCA módszertannal összefüggő határkapacitásokat („Border Capacity”). Míg az NTC értékek a korábbi évtizedek „szerződéses út” származtatott mennyiségei a kereskedők számára (és így jellemzően nagyon változékonyak), a BC értékek a fizikai realitásokhoz jobban kapcsolhatók, és az egyes határmetszékeken megengedhető maximális teljesítményáramlásokat adják meg („szerződéses úttól” függetlenül).
Összességében
megállapítható,
hogy
a
magyar
villamosenergia-rendszer
nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az ENTSO-E előírásokkal kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé.
- 84 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
SK>HU
HU>SK
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2400 2017 2600 2750 1150 2022 1400 1750 2027 1700 2050 1500
TÉL‐MAGAS 2550 1200 1700
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 1800 2050 1250 2022 3800 4500 3100 2027 4850 4300 4950
UA>HU
TÉL‐MAGAS 1550 4500 5200
HU>UA
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 600 2017 700 750 2022 600 600 550 2027 650 700 600
TÉL‐MAGAS 600 650 650
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 500 450 800 2022 850 800 850 2027 750 700 750
RO>HU
TÉL‐MAGAS 850 1050 850
HU>RO
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 4150 2017 4000 3900 2022 5200 5250 5200 2027 5250 5150 5300
TÉL‐MAGAS 4100 4250 5100
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 1050 1250 650 2022 1600 1600 1300 2027 1350 1650 1050
RS>HU
TÉL‐MAGAS 850 2300 1500
HU>RS
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 1650 2017 1200 850 7750 2022 7550 7550 2027 7750 7650 7950
TÉL‐MAGAS 1350 6200 7700
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 2200 2500 1500 2022 1800 1800 1650 2027 1650 1800 1500
HR>HU
TÉL‐MAGAS 1850 2550 1750
HU>HR
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 7100 2017 6450 6100 9300 2022 8800 7800 2027 8850 7600 9300
TÉL‐MAGAS 6700 9000 8200
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 2650 2950 1900 2022 2600 2500 2350 2027 2350 2500 2050
SI>HU
TÉL‐MAGAS 2300 3550 2300
HU>SI
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 7150 2017 6850 6450 9500 2022 9200 8450 2027 9250 8350 9550
TÉL‐MAGAS 7050 9050 8950
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 2000 2350 1200 2022 2050 2250 1750 2027 1550 1900 900
AT>HU
TÉL‐MAGAS 1600 2150 1450
HU>AT
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 4350 2017 3950 3850 5450 2022 5100 4750 2027 5100 4750 5450
TÉL‐MAGAS 4250 5750 5200
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 2200 2500 1550 2022 2900 3150 2250 2027 2250 2750 1150
EU>HU
TÉL‐MAGAS 1900 2400 2050
HU>EU
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 4650 2017 4900 4800 4000 2022 4100 3800 2027 4150 3950 4100
TÉL‐MAGAS 4600 4200 3650
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 3700 3700 4000 2022 7850 7250 7850 2027 7550 7450 7350
6. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – NTC értékek
- 85 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
TÉL‐MAGAS 4050 8350 7500
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
SK>HU
HU>SK
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 2399 2526 2164 2022 1548 1860 1283 2027 1774 2117 1539
TÉL‐MAGAS 2298 1198 1754
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 1208 1393 885 1090 2022 3300 3883 2746 4066 2027 4216 3696 4327 4518
UA>HU
HU>UA
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 660 502 2017 620 2022 560 577 518 2027 585 635 544
TÉL‐MAGAS 548 635 600
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 499 455 728 759 2022 805 736 796 922 2027 715 676 730 782
RO>HU
HU>RO
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 1398 1375 1402 2022 1607 1613 1584 2027 1581 1576 1558
TÉL‐MAGAS 1404 1515 1552
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 383 429 278 330 2022 900 913 828 920 2027 864 937 790 889
RS>HU
HU>RS
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 26 ‐36 105 2022 1227 1227 1226 2027 1226 1227 1227
TÉL‐MAGAS 41 1056 1226
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 825 879 693 757 2022 1229 1229 1229 1229 2027 1229 1229 1229 1229
HR>HU
HU>HR
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 1393 1300 1506 2022 2058 1720 2141 2027 2027 1632 2104
TÉL‐MAGAS 1405 2330 1761
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 1713 1795 1611 1710 2022 2286 2234 2311 2463 2027 2339 2330 2337 2349
SI>HU
HU>SI
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 1136 1076 1138 2022 1169 1071 1167 2027 1170 1038 1168
TÉL‐MAGAS 1138 1149 1077
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 2017 876 937 777 845 1091 1109 2022 1089 1086 2027 1041 1061 974 1051
AT>HU
HU>AT
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY 2017 999 998 981 2022 1235 1234 1215 2027 1204 1194 1179
TÉL‐MAGAS 975 1167 1165
Year NYÁR‐ALACSONY NYÁR‐MAGAS TÉL‐ALACSONY TÉL‐MAGAS 1328 2017 1321 1387 1250 2022 1305 1276 1250 1427 2027 1179 1234 981 1186
7. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – BC értékek
4.4.3. Egy
Tranzitáló képesség villamosenergia-rendszer
teljesítményszállítási
képességének
(export/import/tranzit) nagysága, mértéke a rendszer jellemzője, mely a rendszer egy pontján, részterületén betáplált teljesítménnyel azonos nagyságú teljesítményigénynek, a rendszer más pontján/részterületén történő kielégíthetőségében nyilvánul meg. Ezen többletek és hiányok teljesítményáramlásokat generálnak a hurkoltan üzemelő összeurópai együttműködő villamosenergia-rendszerben, mely áramlások eloszlását a mindenkori topológiai viszonyok határozzák meg. A valószínűsíthető források
- 86 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
(exportálók) és nyelők (importálók) ismeretében jól definiálhatók az áramlási irányok (szállítási utak), melyek tovább növeli, esetleg csökkentik a meglévő áramlásokat. Két jellemző szállításra bemutatjuk ezen szállítási utakat (eloszlási tényezőket).
21. ábra Észak-déli (német-olasz) szállítás jellemző szállítási útvonalai
- 87 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
22. ábra Kelet-nyugati (balkán régió-német) szállítás jellemző szállítási útvonalai
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magyar villamosenergia-rendszer bár jellemzően érintett a nemzetközi szállításokban, összhangban az ENTSO-E elvárásokkal,
nem
jelent
korlátot
egy
racionális
mértékű
villamosenergia-
kereskedelemnek („tranzit”-nak), az egységes villamosenergia-piac működésének. A számításokról bővebb információk az VI. számú Mellékletben találhatók.
5.
Idősorelemzés, valószínűségi számítások, „kockázatelemzés”
A jelenlegi tervezési gyakorlat kisszámú, ún. jellemző rendszerállapotok (téli és nyári csúcsterhelés
és
völgyidőszak)
elemzésével
hálózatfejlesztéseket.
- 88 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
határozza
meg
a
szükséges
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Egy-egy adott fejlesztés szükségességének, indokoltságának, hatékonyságának meghatározásához,
a
„kép
árnyalásához”
idősorelemzés
megközelítést
alkalmaztunk. Gödöllő alállomási fejlesztés részletesebb elemzésével erre mutatunk egy példát. A villamosenergia-rendszer időbeli viselkedésének részletesebb leírására, a csúcsés völgyterheléses üzemállapotokon kívül jelentkező hálózati problémák feltárására, valamint
a
fellépő
problémák
súlyosságának,
fellépésük
gyakoriságának
számszerűsítésére egy új vizsgálati módszer és egy azt megvalósító program került kifejlesztésre a MAVIR RTO-n. Az elemzés alapja a sarokévekre és a sarokévek közti évekre végzett, órás felbontású DC load-flow számítás egyszeres (N-1) és kétszeres (N-1-1) hiányállapotokra. Ehhez a villamosenergia-rendszer topológia változásait (hálózatfejlesztések), az erőműpark változásait, a várható erőművi betáplálásokat és a csomóponti terhelések időbeli változását kell leképezni. A sarokévek közti évekre vonatkozó hálózatmodelleket az adott évet követő sarokévi modellből, az átviteli hálózat fejlesztéseinek visszagörgetésével állítottuk elő, a sarokévekhez hasonlóan magas és alacsony felfutásra. Az erőművi betáplálások megadása egy erre a célra fejlesztetett, rendszerszintű költségminimalizáláson alapuló optimalizáló algoritmussal történik. A csomóponti terhelések órás értékeinek előállítása historikus rendszerterhelési adatok alapján, skálázással történt. A számítás menetét, a bemenő adatok megadásának módját és a vizsgálat részletes eredményeit a VI. számú Melléklet tárgyalja. 5.1.
Vizsgálati eredmények
A vizsgálati eredmények alapján Gödöllő 400 kV-os alállomás megépítése 2015-ben szükséges és alaposan indokolt. A zuglói 220/120 kV-os transzformátorok egyikének kiesésekor a másik két transzformátor túlterhelődése magas terhelésfelfutás esetén a 2014-es év vizsgálatakor jelentkezik először, a 2015-ös évben pedig 19-30 órában lép fel túlterhelődés egyszeres hiányállapotban (a leghosszabb túlterhelődés 9 órás). Kétszeres kiesések közül a legkritikusabb az egyik zuglói transzformátor és a Detk –
- 89 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
Gyöngyös 120 kV-os távvezeték szimultán hiányállapota, mely a 2014-es év alacsony terhelésfelfutási esetében 38 órában, a 2015-ös év magas terhelésfelfutási esetében 720 órában jelentkezik. Utóbbi eset hisztogramját mutatja be a 23. ábra. A pirossal jelölt oszlopkomponensek a túlterhelődéses eseteket jelzik. 800 700 600
Óra
500 400 300 200 100 0 34.5
46.8
59.2
71.6
83.9
96.3 108.7 121.0 133.4 145.8 158.1 170.5 182.9
Hatásos teljesítmény [MW] 23. ábra Zuglói 220/120 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2015-ös évi várható órás értékeinek hisztogramja egy másik zuglói transzformátor és a Detk – Gyöngyös távvezeték hiányállapotára (magas terhelésfelfutás)
A Detk – Gyöngyös – Lőrinci 120 kV-os ív problémája már a 2013-as év alacsony felfutású esetre végzett vizsgálatakor megjelenik: a Detk – Gyöngyös 120 kV-os távvezeték a Lőrinci – Nagybátony 120 kV-os távvezeték hiányállapotában a 2013as év 353 órájában terhelődik túl. Számos kétszeres hiányállapotban több mint 2000 órában terhelődik/terhelődhet túl a vezeték. A Mátrai Erőmű 120 kV-ra betápláló blokkjai betáplálásának korlátozásával a probléma megoldható, de ez a korlátozás az évek jelentős hányadát érintené. A következő éveket vizsgálva a probléma súlyossága tovább nő, a 2015-ös év vizsgálatakor magas terhelésfelfutás esetén egyszeres kiesés esetén 3060 órában túlterhelődik a Detk – Gyöngyös távvezeték a Lőrinci – Nagybátony kiesésekor (24. ábra).
- 90 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
1200 1000
Óra
800 600 400 200 0 67.4
72.1
76.8
81.5
86.1
90.8
95.5 100.2 104.9 109.5 114.2 118.9 123.6
Hatásos teljesítmény [MW] 24. ábra Detk – Gyöngyös távvezetéken áramló hatásos teljesítmény 2015-ös évi várható órás értékeinek
hisztogramja
a
Lőrinci
-
Nagybátony
távvezeték
hiányállapotára
(magas
terhelésfelfutás)
A Gödöllő 400 kV-os alállomás a zuglói transzformátorok túlterhelődéseit teljes egészében megszűnteti, a Detk – Gyöngyös távvezeték és térségében fellépő problémákat pedig jelentősen enyhíti.
A számításokról bővebb információk a VII. számú Mellékletben találhatók.
- 91 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
6.
Ábrajegyzék
1. ábra: A nettó villamosenergia-fogyasztás várható alakulása 2030-ig ................... 35 2. ábra A VER rendszerterheléseinek alakulása ...................................................... 37 3. ábra Fogyasztási súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2012 ............................. 38 4. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2017 tél ............................................................................................................................. 38 5. ábra Fogyasztási súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése, alakulása – 2017 nyár .......................................................................................................................... 39 6. ábra Termelői súlypontok földrajzi elhelyezkedése – 2012 .................................. 43 7. ábra Termelői súlypontok várható földrajzi elhelyezkedése – 2017 ..................... 43 8. ábra 2017 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete .............. 46 9. ábra 2017 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete ....................... 47 10. ábra 2022 nyári csúcs üzemállapot nemzetközi energetikai környezete ............ 47 11. ábra 2022 nyári csúcs üzemállapot hazai energetikai környezete ..................... 48 12. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) - 2010 ....................................................................................................................... 79 13. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai - 2010 ................. 79 14. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei - 2010.............. 80 15. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) – 2011 ...................................................................................................................... 80 16. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai - 2011 ................. 81 17. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei - 2011.............. 81 18. ábra A magyar metszékek „szokásos” kereskedelmi ügyletei (csereteljesítmény) – 2012 I-V. hó ........................................................................................................... 82 19. ábra A magyar metszékek „szokásos” teljesítményáramlásai – 2012 I-V. hó .... 82 20. ábra A magyar rendszer export/import és tranzit teljesítményei – 2012 I-V. hó . 83 21. ábra Észak-déli (német-olasz) szállítás jellemző szállítási útvonalai .................. 87 22. ábra Kelet-nyugati (balkán régió-német) szállítás jellemző szállítási útvonalai .. 88 23. ábra Zuglói 220/120 kV-os transzformátoron áramló hatásos teljesítmény 2015ös évi várható órás értékeinek hisztogramja egy másik zuglói transzformátor és a Detk – Gyöngyös távvezeték hiányállapotára (magas terhelésfelfutás) ................... 90
- 92 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
24. ábra Detk – Gyöngyös távvezetéken áramló hatásos teljesítmény 2015-ös évi várható
órás
értékeinek
hisztogramja
a
Lőrinci
-
Nagybátony
távvezeték
hiányállapotára (magas terhelésfelfutás).................................................................. 91
- 93 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24
MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2012.
7.
Táblázatok
1. táblázat Időszakok az üzemirányítás, üzemelőkészítés, tervezés területén......... 23 2. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2017-re számított értékei ....................................................................................................... 74 3. táblázat Vezetékenként meghatározott kritikus zárlathárítási idők 2022-re számított értékei ....................................................................................................... 75 4. táblázat A Paksi Atomerőmű új blokkjára számított kritikus zárlathárítási idők egy vezeték karbantartása mellett .................................................................................. 77 5. táblázat Határmetszékek teljesítmény viszonyai, export/import és tranzit teljesítmények MW-ban (órás átlagértékek alapján)................................................. 78 6. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – NTC értékek .. 85 7. táblázat Az egyes határmetszékek átviteli kapacitásai MW-ban – BC értékek ..... 86
- 94 MAVIR-RTO-TRV-0024-00-2012-09-24