MAGYAR ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT KIADÁSÁNAK TERVE A XVIII. SZÁZADBÓL I r t a : Dr. S C H U L T H E I S Z E M I L
(Budapest)
17' ét és egy negyedszázada annak, hogy egy buzgó felvidéki orvos, Doktor Fischer Dániel közzétette az első magyai orvos-természettudományi t á r s a s á g és folyóirat alapítására, i l letve i n d í t á s á r a vonatkozó terveit (Epistola invitatoria Pan n ó n i á é dicata, qua ad Acta eruditorum Pannonica res et even tus naturales ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitatus a D. Danielo Fischero, Hung, et comitatus Seepusiensis et reg. lib. civit. Kesmarkiensis physico ordin. ac Acad. Caes. Leopoldino Carolinae Naturae Curiosorum Collega, Brigae; litteris Godofredi Trampii, 1732.y Fischer D á n i e l n e k ma m á r a neve is alig ismeretes, jóliehe' a maga k o r á b a n egyike volt h a z á n k legismertebb és legkép zettebb orvosainak. Kitűnő és közkedvelt g y a k o r l ó orvos, a k i nek irodalmi m u n k á s s á g a számottevő. K é s m á r k o n m é g orvosi iskolát is t a r t o t t fent. O r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóirat é s társaság a l a p í t á s á r a vonatkozó tervével pedig h a z á n k b a n ú t törő volt. T u d o m á n y t ö r t é n é s z e i n k a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia előzményei közé sorolták a tervet, s ennek megfelelően mél tatja m á r Winter 1 Jakab, a pesti egyetem b o t a n i k a t a n á r a is 1784-ben. Irodalomtörténészeink az Epistolával, m i n t az első magyar időszaki folyóirat tervével igen röviden foglalkoznak. A folyóirat orvosi jellege ilyen nézőpont mellett eléggé h á t térbe szorult. Pedig éppenséggel nem véletlen, hogy az első ha zai folyóirat terve kifejezetten orvosi-természettudományi irányú és orvostól származik. A X V I I I . század elején nagy lendülettel folytatódott Európaszerte o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i társaságok alapítása, illetve alakulása. A meglevők rohamosan izmosodtak. Ez a fejlődés a
Fischer D á n i e l Epistolájának
címlapja
X V I I . század m á s o d i k felében indult meg. Természetes követ k e z m é n y e volt a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k és a medicina hallat lan fellendülésének. Az egyre szaporodó felfedezések, valamint az ú j a b b megfigyelések kicserélésére, közlésére az akkori v i szonyok között ezek az egyesületek bizonyultak a legalkalmasabbaknak. Az elsők között alakult a római Accademia dei Lincei és a firenzei Accademia del Cimento. 1666-ban alakult a párizsi Académie des Sciences. A londoni Royal Society alapítási éve 1645. (a nevet azonban csak 1662-ben vette fel). Schweinfurtban 1652-ben alakult meg az Academia Naturae Curiosorum, melynek később h a z á n k kiváló orvosai majdnem kivétel n é l k ü l tagjai voltak. Tisztán orvosi jellegű egyesületek: Académie royale de chi rurgie (Párizs, 1731.), Société royal de medicine (Párizs, 1766.), Royal Medical Society (London, 1737.). Hufeland 1810-ben ala pította Berlinben a Medizinisch-chirurgische Gesellschaft-ot. F o l y ó i r a t á b a n (Miscellania curiosa medico-physic a Acad. Cur. sive Ephemerides Germanicae) közölték betegágynál tett meg figyeléseiket, sikeres gyógyításaikat. A X V I I I . század egyik legelterjedtebb n é m e t nyelvű folyó irata a breslau Sammlungen volt. írói között igen sok a ma gyar, köztük Fischer Dániel is. Az egyesületek később megindított folyóiratai t á g teret biz tosítottak a közléseknek. Hazánk képzett, a t u d o m á n y h a l a d á sával lépést t a r t ó orvosai t ö b b n y i r e tagjai voltak valamelyik jó n e v ű külföldi t u d ó s társaságnak. Gyakran nem is egynek. Ezek tekintetbevételével, most m á r magától értetődőnek l á t szik, hogy h a z á n k b a n éppen egy orvos vetette fel először egy folyóirat indításának és tudós társaság alapításának tervét. S hogy nem valósult meg, nem rajta múlott! Fischer D á n i e l 1695. november 9-én született K é s m á r k o n , Szepes m e g y é b e n . Nagyapja e v a n g é l i k u s pap, apja j ó m ó d ú kereskedő, vá rosi szenátor v o l t . Fischer 14 éves k o r á b a n Miskolcra ment ma gyar szóra. 16 éves k o r á b a n Wratislawaban tanulja a h u m a n i o r á kat és a lengyel nyelvet — amint azt sajátkezű, l a t i n nyelven írott r ö v i d é l e t r a j z á b a n elmondja. 2
3
Fischer Dániel disszertációjának
címlapja
1713 o k t ó b e r b e n iratkozott be a w i t t e n b e r g i egyetemre, ahol előbb teológiát, majd egyidejűen filozófiát és m e d i c i n á t hallgatott. A lizentiátust 1716-ban szerezte meg (Dissertatio de deliriis etc. V i tembergae 1716.). 1718-ban o r v o s d o c t o r r á p r o m o v e á i t . H a z a é r k e zése u t á n K é s m á r k o n folytatott praxist. 1718-ban vette feleségül A n n a Rosina Chytressint, 1722-ben Liptó megye fizikusa. 1719 ok t ó b e r b e n a n é m e t o r s z á g i Academia Naturae Curiosorum választotta tagjai sorába. (Vele egyidejűen h a s o n l ó m e g t i s z t e l t e t é s érte Köle séri S á m u e l t é s Raymann J á n o s orvosdoktorokat is. Ennek a ne vezetes t u d o m á n y o s t e s t ü l e t n e k első m a g y a r o r s z á g i tagja Moller D á n i e l Vilmos volt 1694-ben, a pozsonyi e v a n g é l i k u s lyceum nagy n e v ű rectora.) 1726-ban Szepes megye főorvosa s ezzel kb. egy idő ben gr. C s á k y Miklós n a g y v á r a d i püspök, m a j d esztergomi é r s e k u d v a r i orvosa lett. 1746-ban halt meg.
Fischer Dániel általános orvosi gyakorlata mellett sok i r á n y ú irodalmi munkásságot fejtett k i . Fiatalabbkori művein erősen érezhető a wittembergi egyházi orthodoxia hatása. K ü lönösen első nyomtatásban megjelent m u n k á j a (Ten ta m e n pneumatologico-physicum de mancipiis diaboli sive sagis. V i t tembergae, 1716.), melyben a boszorkányok s az ördög á r t a l mairól értekezik, jellemző kora fantáziadús, irracionális v a l lási befolyására. Az értekezésben kimerítően tárgyalja az ör dög és a boszorkányok á r t a l m a s erejét, b e n n ü k jelölve meg sok betegség (morbi magici) kórokát. Későbbi írásaiban m á r m i n d kevesebb a misztikus elem. A Commentationes physicae de calore athmospherico (Budissae 1722.), >— melyben azt 'írja, hogy a nap csak világít, de nem melegít — utolsó a hypotetikus m ű v e k sorában. Ezután meg jelenő közleményei m i n d i n k á b b empirikus jellegűek. T é m á i k a pharmakológiától a therápiáig a medicina jóformán minden ágát felöleli. Gyakorlati orvosi kérdéseket tárgyal Praxeos medica című, 1731-ben megjelent kézirata. Fischer Dániel nevét külföldön főleg a cirbolya- és t ö r p e fenyőből előállított ún. kárpáti balzsamokkal kapcsolatos vizs gálatai és írásai t e t t é k ismertté. Nevét sok, általa bevezetett és használt régi gyógyszerkeverék őrzi: E l i x i r i antivenereum F i scheri., Spir. n i t r i Bezoardicus Fischerianus. etc.
Fischer Daniel k é z i r a t á n a k
címlapja
Fischer Dániel k é z ! r á t á n a k első oldala
R á t é r v e Fischer Dániel folyóirattervére, úgy látszik, hogy az Epistola invitatorianak előzménye is volt, tudniillik De ingenio Hungarorum című befejezetlen értekezése.' Ebben a kézirat ban foglalkozik a magyarországi k u l t ú r a állapotával, fejlő désével. Kifejti, hogy vannak magyar tudósok, akik jóformán semmit közzé nem tesznek. S ha v a l ó b a n meg is volna a pub likációra való készség, gátolja a cenzúra, támogatást pedig nem kap. Az értekezés második — e l nem készült (vagy elve szett?) -— része tartalmazta volna Fischer Dánielnek eme prob l é m á k megoldására vonatkozó terveit. 4
A k é r d é s t részleteiben végül is az Epistola invitatoriában tárgyalja. Ennek a 31 oldalas kis m u n k á n a k a bevezetésében elpanaszolja, hogy m i l y kevés író akad hazánkban. Ha M á t y á s király óta feljegyzik is t ö r t é n e l m ü n k jelentősebb eseményeit, Magyarország földrajzával és természeti ritkaságaival igen ke vesen foglalkoznak. N é h á n y hazai t u d ó s u n k o n k í v ü l — k i k a n é m e t Ephemeridesben, az angol Philosophical Transactionsban^ és az Annales Vratislaviensis-ben írtak t e r m é s z e t t u d o m á n y i közleményeket — főleg külföldiek közöltek magyar vo n a t k o z á s ú természettudományi í r á s o k a t . Felhívja hazánk tudósait, lássanak munkához n e m z e t ü n k dicsőségére. Ezzel a nagyközönség érdeklődését is f e l fogják kelteni a természeti jelenségek iránt. Nyomatékosan hangsú lyozza azonban, hogy a megfigyelésnek és a leírásnak pontos nak és megbízhatónak kell lennie. „Hagyjuk el a feltevéseket — írja —, az a x i ó m á k gyártását és ne deducáljunk többet, mint amennyi a helyes megfigyelésekből folyik." Magyaror szág t e r m é s z e t t ö r t é n e t é n e k megírása csak úgy képzelhető el — folytatja —, ha a művészetben é s t u d o m á n y b a n j á r t a s férfiak egyesületbe tömörülnek. így kerülhetők, e l a tévedések. Külö nösen nagy jelentőséget tulajdonít Fischer D. az orvosi közle mények publikálásának. A k i a d a n d ó folyóirat címe: Acta Eruditorum Pamionica res et eventus naturales ac rriörbos patrios exponentia lett volna. Terve szerint három részből („classis") és egy függelékből ál lott volna. Az első k e t t ő b e n kaptak volna helyet a természeti <)
O r v o s t ö r t é n e t i közi.
t á r g y a k k a l és jelenségekkel (res et eventus naturales) foglal kozó publikációi::. A harmadik r é s z b e n közölte volna a hazai betegségeket (morbos patrios) t á r g y a l ó írásokat. A b á r o m osz tályhoz csatlakozó függelékben jelentek volna meg a fentiekbe be nem sorolható kémiai, matematikai, anatómiai etc. közle m é n y e k . A folyóirat terjedelmét évi két kötetre tervezte. Az Epistola utolsó oldalán Fischer felhívással fordul a n é met könyvkereskedőkhöz (Bibliopolis Germanicae celeberrimis). Kifejti, hogy Magyarországon kevés lévén a könyvkeres kedő, alig jelenik meg könyv. A „magános" ember írása — kiadó híján — a ,.moly m a r t a l é k a " lesz. Ennek elkerülésére kéri, hogy az Acták m u n k a t á r s a i t ó l ne kérjenek külön hono r á r i u m o t , hanem elégedjenek meg kiadásaik megtérítésével. Végül felszólítja a német könyvkiadókat, vállalja el egyikük a kiadást, illetve a képek és nyomda költségeit. A cikkek öszszegyűjtése az Epistola szerint Hambacher J á n o s , Raymann J á n o s , Liebezeit György és Neuhold János feladata lett volna. Fischer Dániel már jóval az Epistola invitatoria megjelenése előtt behatóan foglalkozott folyóirattervével. Sőt, m á r az or ganizáció m u n k á j á t is megkezdte. Ennek nyoma egy előzetes hirdetés, ami azonban nem t a l á l h a t ó . Megjelenésére a máso dik, ránk maradt hirdetésből k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . Címe Consultatio ulterior (tehát kellet lennie egy előzőnek is!) de universali commercio litterario ad rei medicináé etc. 1730 novembe rében jelent meg, három lapnyi terjedelmű. Benne Fischer szintén a vállalkozás célját ismertette. Többek között közli, hogy 1731 elejére tervezi a folyóirat megjelenését. Sajnos, nem jelent meg. így aztán még 1732-ben is csak tervezetet adott az Epistola invitatoriában. Orvos- és t e r m é s z e t t u d o m á n y u n k nagy k á r á r a , az Epistola közzétételét nem követte a tervezett Acta megjelenése. Hogy miért nem, arra konkrét adatunk nincs. Nem hihető, hogy orvosaink, természettudósaink részvétlensége, a dolgozatok h i á n y a lett volna az akadály. Sokkal valószínűbb, hogy anyagi és szervezeti nehézségek g á t o l t á k a kiadást.
Fischer D á n i e l felhívása a n é m e t k ö n y v k e r e s k e d ő k h ö z az Epistola utolsó oldalán
JEGYZETEK 1
F a c s i m i l é b e n közli Gortvay: Az ú j a b b k o r i magyar orvosi m ű v e lődés és egészségügy t ö r t é n e t e . Bp. Akad. 1953. Ez Fischer önéletrajzi adata. V e s z p r é m i adata, melyet Tarnai is idéz, hogy Fischer apja is evang. lelkész, — téves. A c u r r i c u l u m vitae-t i n extenso közli Magyary-Kossa: M O E IV. Ezzel kapcsolatosan Magyary-Kossa a M O E I V . k.-ben (49. o.) megjegyzi, hogy Buchholtz G y ö r g y : Actorum eruditorum etc. című k é z i r a t á b a n (Nemz. M ú z . Cod. lat. fol. I . 1563. sz. 1725-ből) volt Fischer Dissertatio Physica de ingenio H u n g a r o r u m c í m ű é r t e k e zése, amelyet nem t a l á l t meg. — A k é z i r a t az Orsz. Széchenyi K ö n y v t á r b a n t a l á l h a t ó Quart, lat. 260. V / V I . sz. alatt. A Londonban m e g j e l e n ő Philosophical Transactions volt az ak k o r i E u r ó p a legelőkelőbb t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóirata. (Ennek 1665. dec. 4-i s z á m á b a n közölte H . Oldenburg Sir Ch. W r e n i n t r a v é n á s injekciós e l j á r á s á t , mely azóta t e r á p i á s t e c h n i k á n k alapja lett.) 2
:!
4
5
FISCHER D Á N I E L N Y O M T A T Á S B A N M E G J E L E N T M Ü V E I 1. Dissertatio medic, inaug. De Deliriis. Vitenbergae, 1716. (Orszá gos O r v o s t ö r t é n e t i K ö n y v t á r . ) 2. Relatio ex Philosophica naturales de fulgure, tonitru et fulmina. Leutschoviae, 1717. (Egyetemi K ö n y v t á r . ) 3. Tentamen pneumatologico-physica de mancipiis diaboli sive Sagis. Vitenbergae, 1716. (Egyetemi K ö n y v t á r . ) 4. Commentatio Physicae de calore athmospherico, non a sole, sed a p y r i t e fervente ducendo. Budissae, 1727. (Orsz. Széchenyi Könyvtár.) 5. De terra medicinali Tokajensi a chymicis quibusdam pro solari habita. Vratislaviae, 1732. (Orsz. S z é c h e n y i Könyvtár.) 6. Epistola k i v i t , etc. Brigae, 1732. (Egyet. Könyvtár.) 7. De remedio rusticano variolas p r i m u m per balneum aquae d u l cis, postea vero seri lactis curandi etc. Erfurdi, 1734. (Országos Orvostörténeti Könyvtár.) 8. Consilium pestilentiale oder Medizinisches Gutachten von der Pest, Lipsiae et Vratislaviae, 1740. (Egyet. Könyvtár.) Kisebb kauzisztikus k ö z l e m é n y e i és o b s e r v a t i ó i az Ephemeridss, az Acta Wratislaviensi és a breslaui Sammlung 1720—40-es évfo lyamaiban t a l á l h a t ó k .
Fischer D á n i e l m ű v é n e k
címlapja
IRODALOM Epistola i n v i t . etc. Brigae, 1732. (EK.) Dissertatio physica de ingenio Hung. O. Sz. K . Quart, lat. 260. V . (kézirat). Gortvay: A z ú j a b b k o r i magyar orvosi m ű v e l ő d é s é s egészségügy t ö r t é n e t e , Bp., 1953. A k a d . Magyary-Kossa: Magyar Orvosi Emlékek I — I V . Bp., 1929—1940. MOKT. Melzer: Biogr. b e r ü h m t e r Zipser, Kaschau, 1832. Neuburger M . W i e n : K l i n . Wschr. 1937. 666. K o r b u l y : O r v c s e g y e s ü l e t J ü b . évkönyve, 1937. Friedenburg W. : Geschichte d. Univ. Wittenberg. Halle a. S. 1917. Schödl J.: A pozsonyi ág. ev. egyházközség t ö r t é n e t e . Pozsony, 1916. V e s z p r é m i : Succinta Medicorom Hung, et Trans, biographia. L i p isiae—Viennae, 1774. W i n t e r l J. J.: Anrede an die versammelten Mitglieder der H u n garischen gelehrten Gesellschaft. Pesth u n d Ofen. 1784. Brachmonath. H o r á n y i : M e m o r i a Hung. Wien, 1775. Tarnai A n d o r : Fischer D á n i e l és az első hazai folyóirat terve, M a gyar K ö n y v s z e m l e , L . X X I I . 1.
PE3IOME B T o p a n no.'iOBiiiia X V I I - r o n n e p e a n noJiOBima X V I I I - r o Béna BO Bceß E ß p o n e 6bi.ni BpeiueHeiu o 6 p a 3 0 B a n n H nayMmix, B nepByio o^epe.Tb M e / i H U H H C K O - e c T e c T B O B e j í i e c K i i x oőmecTB. Ha cTpammax B b i n y c K a e M b i x oömecTBaMH >Ky p H a JIOB, Ta K, nanpiiMep, H3,ianHoro JIOHAOHCKHM R o y a l Society >i
c HOBHMH O T K P H T H H M H H T 3 M
>Ke ony6a.riHKOBbiBajiH CBOII BajKHbie H a ó . i lo /je H H H. B Beurpim B TO BpeMíi eme ne c y m e c T B O B a j i o HH T3KHX nayMHbix oömecTB, u n n a y m i w x »
XOTH y n a c ôbijio wnoro Bpaweft-nHcaTe;ieH H nucaTejieft-
ecTecTBOBe.ioB, 3a nemienneM no,uxo;iHm,HX o i i H ony6;ini
wypHa.noB CBOII Tpy/roi
sarpaHiineil.
Hc;iocTaTOK 3 T 0 T jKeJiaji n o n o / i n n i b BbicoKOo6pa30BaHHbiii Bpa^ Bepxueii Benrpnn ,upKTop /Jainie.'i Oiiuiep (1695—1746). Onuiep p o . i i i . i c i i B K e i a M a p K e oôJiacTn Cenem. y H HBepcn TŐT 3 3 K O H I H.'I B I
BiiTTeMŐepre.
ZbiccepTamieft
non
3arjiaBneM
«De
deliriis»
Tojxy n p i i o ö p e . i Aiiuemuiam. B 1718 roay 6bui nocBíimen MedunuHbi.illoc.ie B 0 3 B p a m e H H i i AOMOH e e j i n p a K T H K y B
B
B
1916
doKtnopa
KeimviapKC — r j i e C 0 A e p > K a . i H M e / u i u H H C K y i o iiiKOJiy — , no3>Ke C T a . i C{)II3HKOM o6.nacTH J l n m o H, i i a i - c o i i e n , crapimiM Bpa ieM o6.?iacTH Cenem. B iniMa.-ie ero MHOrocTopoHHefl nncaTe.iibCKOH ,/ieHTe.nbHOCTH HariHCaji T p a K T 3 T , B b i H B j i i i i o u i i i i i nHeTHMecKoe p e . T H r H 0 3 n o e B J i n i i i n i e , B K O T o p o M o n u c b i B a . i apeAHmyio B ^ a c T b ^ b H B O . n a H B e / i b M . (Tentamen :
i
pneumatologico-Physiicum de mancipiia diaboles sivc sagisj. Oa;naKO e r o no3>Kiie coo6uu,ennn, oxBaTbiBaiomiie n o M T H Bce oo.aacTH M e ^ H U H H b i , H M e Kj T y>Ke S M n H p i i M e c K H H x a p a K T e p , 6 e 3 c y e B e p i i n . B 1732 r o ^ y o n n ö j i i i K O B a j i CBOH n j i a H , KacaiomiiiicH o c i i o B a n n i i nayMHoro oömecTBa H >Kypna.aa B Beiirpiui H B STOM OTnoiaeaHH C T a j i ni-ionepoM B nauieiï CTpane. C o / i e p > î < a u ; H H 31 CTpaHuuy npoeKT H M C I 3 a r j i a B n e : «Epistola invi-
tatoria P a n n ó n i á é dicata, qua ad Acta eruditorum Pannonica res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia cdenda pcrhumaniter invitatus a D . Danielo Fischero.» >Kypna.i n p e / i n o j i a r a j i c f l c o c T O H T b i i 3 r p e x M a c T e i i («classis») H O A H o r o npnjio/KeHHH («appendix»), B K o r o p o M no.TyMH.n» 6 H MecTO coo6m,en IIH s a H H M a t o n i u e c f l n p H p o A H b i M i i í i B J i e n H í i M H (res et eventus naturales) a, T a K >K e OTeiecTBen HUMII 6oJie3HHMH (morbos patrios). H3-3a (pHHaHCOBbix H o p r a n i i 3 a u , i i o H i i b i x 3 a T p y Ä H e H H f i njiaH ero ne
Mor 6biTb
ocymecTB.aeii.
ZUSAMMENFASSUNG Die zweite Hälfte de X V I I . und die erste H ä l f e des X V I I I . J ä h r hunderts w a r i n ganz Europa die Epoche der B i l d u n g von gelehrten, i n erster Reihe aber von medizinisch-naturwissenschaftlichen Gesellschaften. Die von diesen Gesellschaften g e g r ü n d e t e n Zeitschriften, wie z. B. die von der Londoner Royal Society redigierte Philosophical Transactions oder die Breslauer Sammlungen etz. machten die zeitgenössische Ärzteschaft m i t den neuesten Entdeckungen bekannt und i n diesen v e r ö f f e n t l i c h t e jene ihre w i c h tigsten Beobachtungen. I n Ungarn gab es zu jener Zeit weder eine solche Gelehrtengesellschaft, noch eine wissenschaftliche Zeitschrift. Obzwar w i r zahlreiche medizinische, w i e auch naturwissenschaftliche Schriftsteller hatten, mussten diese ihre Arbeiten, mangels einer entsprechenden ungarischen Zeitschrift, i m Auslande veröffentlichen. Diesem Mangel wollte ein hochgebildeter oberungarischer Arzt, Doktor Daniel Fischer (1695—1746) abhelfen. Fischer wurde i m Z i p -
ser Komitat, zu K é s m á r k geboren. Seine U n i v e r s i t ä t s s t u d i e n absol vierte er i n Wittenberg. M i t seiner Dissertation „De deliriis" er w a r b er i m Jahre 1716 das Lizenziat. 1718 promovierte er zum doc tor m e d i c i n á é . Nach seiner R ü c k k e h r praktizierte er i n K é s m á r k , —• wo er auch eine Ä r t z t e s c h u l e unterhielt, —, wurde s p ä t e r Physikus des Komitats Liptó, und endlich Oberarzt des Zipser K o m i tates. Z u Beginn seiner vielseitigen literarischen B e t ä t i g u n g schreibt er einen, noch auf pietistisch-religiösen Einfluss hinweisenden Traktat, w o r i n er die schädliche Macht des Teufels und der Hexen schildert. (Tentamen pneumatologico-physicum de mancipiis diaboli sive sagis. Vitenbergae, 1716.) Die Zeitschrift h ä t t e aus drei Teilen („classis") und einen A n hang („appe n d i x ") bestehen sollen, i n denen A r t i k e l veröffentlicht worden w ä r e n , welche sich m i t Objekten und Erscheinungen der Natur (res et eventus naturales), sowie m i t einheimischen K r a n k heiten (morbos patrios) befasst h ä t t e n . Sein Plan konnte wegen finanziellen und organisatorischen Schwierigkeiten nicht v e r w i r k l i c h t werden.
SUMMARY The late 17th century and the early 18th century are the time when one scientific (first of a l l medical and natural historical) society was founded after the other, throughout Europe. The pe riodicals published by such societies, for example the Philosophical Transactions published by the Royal Society of London, the Samm lungen published i n Breslau, etc. were the sources from w h i c h the contemporary doctor could obtain new information and were the means to express his opinion publicly. A t that time neither scien tific societies nor periodicals were to be found i n Hungary. A l though many Hungarian scientists wrote treatises on medical and other natural historical topics, i n the absence of a Hungarian pe riodical they published their works abroad. Doctor Daniel Fischer (1695—1746), a higly ducated and cultured physician l i v i n g i n the Hungarian Highlands, wanted to remedy this deficiency. Fischer was born at K é s m á r k , i n Szepes county, i n 1695. He went to the university of Wittenberg to study medicine. I n 1716 his dissertation entitled De deliriis w o n h i m the t i t l e of Licentiate of Medicine. I n 1718 he promovecl to Doctor of M e d i -
cine. On his return to Hungary he practised at K é s m á r k , where he maintained also a medical school. Later, he became the physi cist of the county of L i p t ó , then the Chief Physician of the county of Szepes. I n the early phase of his literary activities Fischer wrote an assay showing pietist influence, i n w h i c h he dealt w i t h the noxious powers of the devil and of withches (Tentamen pneumatologicophysicum de mancipiis diaboles sive sagis. Vitenbergae, 1716). His later publications, however, are empirical in character, free of superstition. He wrote articles dealing w i t h almost every branch of medicine. I n 1732 Fischer made public his plan to organize a scientific so ciety and to publish a scientific periodical. He was a pioneer w i t h this act in Hungary. The 31-page draft bore the title: Epistola invitatoria P a n n ó n i á é dicata, qua ad Acta eruditorum Pannonica res et eventusa natura les ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitatus a D. Danielo Fischero. The periodical was planned to be composed of three parts („clas sis") and an appendix („appendix") and was to deal w i t h topics relating to natural objects and phenomena (res et eventus natura les), as w e l l as w i t h the diseases occurring in Hungary (morbos patrios). O w i n g to financial and organisatorial difficulties these plans were never realised.
