KÖZB ES ZER ZÉ SEK TANÁCSA KÖZB ES ZER ZÉ SI DÖNTŐB I ZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D. 763/11 /2009.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T O T: A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által a Berettyóújfalu Város Önkormányzata (4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Berettyóújfalui, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felújítása és bővítése során felmerülő kiegészítő munkák” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásában megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 252. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, az ajánlattételi dokumentációt, valamint ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott döntéseit. Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásbeli nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárását az alábbi körülmények előzték meg. Ajánlatkérő 2009. április 8-án megjelent 6983/2009. számú ajánlati felhívásával a 2009. április 1. napja előtt hatályban volt Kbt. szabályai alapján nemzeti
2
értékhatárt elérő nyílt eljárást kezdeményezett a Berettyóújfalui, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Tagintézménye épületeinek rekonstrukciója tárgyában. A beszerzés az ÉAOP-4.1.1/2F-2008-0230. számú európai uniós forrásból támogatott. A nyílt eljárásban a közbeszerzés teljes mennyisége a felhívás II.2.1) pontja szerint a következő volt: „II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola: Meglévő általános iskolaépület átalakítás, bővítés, akadálymentesítés. Átalakítás, bővítés utáni nettó földszinti alapterület 1880,05 m2. I. emelet átalakítás, bővítés utáni össz. nettó alapterület 1091,09 m2. II. emelet össz. nettó alapterület 749,85m2. Személyfelvonó létesítése. Hunyadi Mátyás Általános Iskola: Meglévő iskolaépület bővítése 194,26 m2 nettó alapterülettel és 2 db 100m3-es tüzivíz tároló tartály építése. A meglévő iskola felújítása, földszinti nettó alapterülete 1609,16 m2, a tetőtér hasznos alapterülete 133,60 m2. ” A részajánlat tétel nem volt elfogadott. Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátották a kiviteli tervdokumentációt és költségvetési kiírásokat. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola vonatkozásában a kiviteli tervdokumentáció építész műszaki leírása 7. oldala szerint: „Az intézményben meglévő lámpatestek a MEZEI-VILL KFT. (cím) tulajdonát képezik. Mindennemű a lámpatestek leszerelésével járó munkálatok megkezdése előtt a MEZEI-VILL Kft. hozzájárulását kell kérni. A költségvetésben a MEZEI-VILL Kft árajánlata alapján a le- és felszerelés költségét szerepeltetni kell.” A 11. oldalon a tervezett állapotot bemutató részben az elektromos ellátás tekintetében a meglévő elektromos hálózatra való rákötés szerepelt. A kiviteli tervdokumentáció részét képezte az elektromos kiviteli terv is, benne a tételes árazatlan költségvetéssel. A meglévő közlekedői és tantermi világítás vonatkozásában nem kerül sor beavatkozásra. Az akadálymentesítést illetően és az emeletráépítéssel összefüggésben új villamos szerelés tervezése szerepelt a tervben. A gyengeáramú rendszert illetően a toldalékolás került megtervezésre. Az érintésvédelem megoldására „nullázás” (TN) található a tervben, a házi főelosztónál EPH pontot kívánt ajánlatkérő kialakítani. A terv mindhárom szinten a vizesblokkok akadálymentesítésével összefüggésben az elektromos szerelési munkák elvégzését tartalmazta. Nem tartalmazta a dokumentáció az egyéb meglévő épületrészek, meglévő tantermek vonatkozásában az elektromos szerelés kivitelezés terveit. Az eljárás nyertese a MEZEI-VILL Kft. lett. A vállalkozási szerződés aláírására 2009. július 20-án, a munkaterület átadására 2009. július 22-én került sor. A
3
vállalkozási szerződés szerint az ellenszolgáltatás nettó összege 325.000.000,- Ft, a teljesítés határideje 2009. november 19. napja. A vállalkozási szerződés tárgya a berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc általános Iskola és Tagintézménye épületeinek rekonstrukciója projekt keretén belül megvalósuló Rákóczi u. 1. szám alatt lévő Általános Iskola átalakítása, bővítése, akadálymentesítése és a Puskin u. 42-44. szám alatti Általános Iskola bővítése, valamint 2 db 100 m3-es tüzivíz tároló építése. A kivitelezést LF okleveles építészmérnök, vezető tervező – mint generáltervező – által készített kiviteli tervdokumentációban és az eredményhirdetési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kell elvégezni. A felek a szerződést először 2009. szeptember 11-én a pénzügyi-műszaki szakaszolás tekintetében módosították. Második módosításra 2009. november 18án került sor, amikor a szerződés teljesítésének határideje 2010. január 31. napjára módosult. A kivitelezés során a kivitelező (MEZEI-VILL Kft.) a Beruker MM Bt-től megrendelte a beszerzéssel érintett II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola érintésvédelmi-szabványossági felülvizsgálatát, továbbá a tűzvédelmi-, valamint a villámvédelem szabványossági felülvizsgálatát. A vizsgálatok eredményéről 2009. szeptember 9-én vizsgálati jegyzőkönyvek, valamint Hibagyűjtemény és Hibajegyzék készült. 2009. október 16-án kelt a Bedient Bt. (elektromos műszaki ellenőr) tájékoztatója az iskolát érintően az elektromos hálózat felújításával összefüggésben. A tájékozató felsorolta a megállapított hiányosságokat. Szintén ezen a napon kelt a felelős műszaki vezető nyilatkozata a helyszíni bejárás alkalmával tapasztaltakról. A tájékoztató az erősáramú és gyengeáramú vezetékek, a szintelosztók és főelosztók, belső és külső szerelvények, kapcsolódó csatlakozó aljzatok, a villámvédelem és kijáratjelző tekintetében állapított meg hiányosságokat és javasolta az épület teljes villamos átszerelését. A fenti előzményeket követően ajánlatkérő 2009. november 25-én tájékoztatta arról a Döntőbizottság Elnökét, hogy a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben írt tárgyban kiegészítő építési beruházás megvalósítására. Az eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatás szerint az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott kiviteli tervdokumentáció csak a bővítmény vonatkozásában tartalmazott elektromos kiviteli terveket, de nem tartalmazta a meglévő épületrészek, meglévő tantermek vonatkozásában az elektromos szerelés kivitelezés terveit, csak a fővezeték rendszert és az elosztókat.
4
A kivitelezési munka során megállapítást nyert, hogy a terv által nem érintett épületrészekben, illetve tantermekben a meglévő elektromos hálózat nem felel meg a villamos szabványoknak, előírásoknak, amit a kivitelező jelzett megrendelő felé azzal, hogy a megbontások során vált nyilvánvalóvá, hogy a meglévő rendszer nem szabványos. Az épület felújítása során a meglévő épületek egy-egy szinttel bővültek, ezért is indokolt a villamos hálózat teljes felújítása. A technikai fejlődések következtében az intézmény teljesítményigénye is nőtt. A tanulói számítógépek, irodai-, tanári számítógépek, valamint szigorított előírások is indokolják ezen munkák elvégzését. Az épület akadálymentesítése miatt elrendelték, hogy az épületben lévő tantermek kapcsolóit, szerelvényeit 1,5 m magasságról 1,1 m magasságra kell áthelyezni. A meglévő és leszerelt szerelvények az üzemeltetés során elhasználódtak, az érintkezőknél beégések láthatóak, ezért a visszaszerelésre alkalmatlanok. A szerelvények áthelyezésével a meglévő vezetéket új vezetékkel kellene toldani, mely szintén nem szabványos vezetékösszekötést eredményez (alumínium-réz). A meglévő épületrészek elektromos hálózata alumínium vezetékkel van szerelve, kötései sodrottak, nem szabványosak, ezért baleset- és tűzveszélyes a rendszer. A világítási áramkörök építéséhez gyengeáramú vezetéket is alkalmaztak, mely nem szabványos. Az épület fő-, illetve elosztók szerelvényei elavultak, az áramkörök nincsenek különválasztva, biztosítva (dugalj, világítás, számítógép csatlakozás, telefon, hűtő, stb.) A jelenlegi rendszerben nincs kiépítve a túlfeszültség és az EPH rendszer, valamint hiányzik a szelektivitás. Az épületben a gyengeáramú rendszerek nincsenek kiépítve, illetve a meglévők nem szabványos kialakításúak (hanghálózat, csengőhálózat). A korábban megkötött szerződésben nem szereplő - előre nem látható körülmények miatt – az előzőekben felsorolt munkák elvégzése szükséges. Ezen munkák a korábbi szerződés tárgyát képező munkáktól nem elválaszthatóak, azok szerves részét képzik. Az alapszerződés nettó összege 325.000.000.- Ft., a jelen eljárás becsült értéke pedig nettó 16.9000.000,- Ft. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy ajánlattételre a MEZEI-VILL Kft-t hívta fel. Ajánlatkérő a tájékoztatójához csatolta az ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételi felhívás 2) pontja szerint az eljárás jogcíme a Kbt. 125.§(3) bekezdés a) pontja. A 4) pont szerint a közbeszerzés tárgya, mennyisége: „Berettyóújfalui, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felújítása és bővítése során felmerülő kiegészítő munkák” című projekt kivitelezése.
5
A felhívás 6) pontja szerint a teljesítés határideje 2010. január 31. Az ajánlatkérő a 10) pontban megadta az ajánlatok elbírálásának szempontját, amely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. A 11) pontban meghatározta a kizáró okokat és a kizáró okok igazolásának módját. A felhívás 12) pontjában az alkalmassági követelmények és az igazolási mód jelent meg. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására a 2008. évi beszámolót kérte, a minimumfeltétel a nem negatív eredmény volt. A műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek, szervezetek, vezetők ismertetése volt az előírás, minimumfeltétel pedig az FVMÉpületek ÉV/A felelős műszaki vezető megléte. Az ajánlattételi határidő 2009. december 4-e, ajánlatkérő 2009. december 8-án kezdi meg a tárgyalást, amelyet egy fordulóban tervezett és a tárgyalást követően kívánt eredményt hirdetni. A szerződéskötés tervezett időpontja 2009. december 17. Ajánlatkérő dokumentációt biztosított az ajánlattételhez, amely a földszint - I. emelet - II. emelet bontásában az elektromos szerelési munkák tételes árazatlan költségvetési kiírását is tartalmazta. A dokumentáció alapját a 2009. november hónapban (SG tervező által) elkészített kiviteli terv képezte. A meglévő iskola esetében a jelenlegi alumínium vezetékhálózatot réz erű kábelvezetékre kell átszerelni a szerelvények cseréjével, a világítás vonatkozásában a tantermek világítása táblavilágítással bővül, egyéb helyiségek fénycsöves világítása valósul meg. A gyengeáramú szerelés vonatkozásában az informatika és telefon strukturált hálózat részére vezetékezés és csatlakozás kiépítése, tv vételi csatlakozás, riasztórendszer és tűzjelző kialakítása. A villámvédelmet ki kell egészíteni a szükséges mértékben. Érintésvédelem kiegészítése az épület egyes szerkezeti elemeire vonatkozóan. Túlfeszültségvédelem terén 3 db villámáram levezető készülék, alelosztókba szerelt 4 db készülék és S Protektorok elhelyezése. A felhívott ajánlattevő 2009. december 4.-re benyújtotta ajánlatát. A nettó ellenszolgáltatás 19.998.758 Ft volt. A tárgyalásra már nem került sor, mert az ajánlatkérő 2009. december 7-én a közbeszerzési eljárást a Döntőbizottság határozatának meghozataláig felfüggesztette. A Döntőbizottság Elnöke 2009. december 2-án a DT.1338/2/2009. számú kezdeményező iratával hivatalból megindította a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást ajánlatkérő eljárása ellen. Álláspontja szerint a megküldött iratok alapján megalapozottan feltehető a közbeszerzésre és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése, és egyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg ajánlatkérő eljárásfajta választásának, valamint az ajánlattételi felhívásnak a jogszerűségét.
6
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Ajánlatkérő észrevételében hivatkozott a korábbi eljárására, az alapján megkötött szerződésre. A szerződés teljesítése az abban rögzített feltételeknek megfelelően jelenleg is folyamatban van. A szerződés módosításra került, melynek értelmében a teljesítési határidő 2010. január 31. napjára módosult. Hivatkozott ismételten a tájékoztatójában rögzített eljárásfajta választását alátámasztó indokokra is. Előadta, hogy amikor elhatározta az iskola felújítását, azt a lehető legmagasabb színvonalon kívánta megvalósítani. Ennek megfelelően az előzetes kalkuláció elkészült, azonban olyan magas összeg lett volna a komplett megvalósítás, hogy anyagi fedezete nem volt erre elég. Ezért az ajánlatkérőnek döntenie kellett, hogy melyek azok a feladatok, munkálatok, melyeket a felújítás során ki kell hagyni. Ajánlatkérő ebben a fázisban és a rendelkezésre álló adatok alapján úgy ítélte meg, hogy az elektromos hálózat tekintetében a bővített részeknek a meglévő hálózatra való csatlakozása megfelelő megoldás, így az elektromos munkák kimaradtak az alapeljárásban megvalósítandó feladatok közül. Ennek további indoka az volt, hogy a felújítást megelőzően az érintett épületben lámpatestcseréket hajtottak végre (szintén a kivitelező) és energiatakarékos égőket helyeztek el, ezért úgy ítélte meg, hogy az elektromos hálózat megfelelő lesz az új helyzetre, a megnövekedett kapacitásra is. További indokként hivatkozott arra, hogy a megküldött iratanyag részét képező BERUKER MM Bt. által készített „Érintésvédelmi, Villám- és Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat” tárgyú dokumentum a hatályos jogszabályi műszaki előírások figyelembevételével, álláspontja szerint kötelező jelleggel határozta meg az elvégzendő munkálatok körét és tartalmát. Valamennyi munkanemmel kapcsolatosan ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy a munkák az alapszerződésben rögzített feladatoktól szinte elkülöníthetetlenek, azok esetleges elkülönítése jelentős többletköltségekkel és többlet időigénnyel járna. A többlet időigény úgy merülhetne fel, hogy az alapszerződés szerinti kivitelező levonulása és új közbeszerzési eljárást követő nyertes ajánlattevő munkakezdése több hónapot is igénybe vehetne. Mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő ügyvédeinek jogi álláspontja szerint a munkálatok ilyen jellegű megoldása a garancia érvényesítését akadályozza, adott esetben lehetetlenné teszi az elhatárolás problematikája miatt. A speciális helyismerettel nem rendelkező új kivitelező a fentiekben rögzített munkák teljesítése során, a már felújított épületrészekben is kárt okozhat, amely további elszámolási vitára adhat okot. Előadta, hogy az intézmény teljesítményigényének növekedése ugyan látható volt az viszont, hogy a meglévő rendszer keresztmetszetei, illetve vezeték típusai megfelelnek-e az új követelményeknek, vagy nem, az csak a kivitelezés folyamán, a rendszer megbontását követően vált egyértelművé, mivel az üzemelő iskolaépületben a részletes feltárás nem volt elvégezhető.
7
A fenti indokok a közpénzek észszerű felhasználását, az idő és költséghatékonyságot, az üzembiztonságot és a felelősségi körök elhatárolását is alátámasztják. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontjában írt feltételek teljes körűen megvalósultak. Nyilatkozta azt is, hogy miután az alap közbeszerzési eljárás 2009. április l-e előtt indult, így a kiegészítő munkák esetében az akkor hatályos Kbt. előírásainak figyelembe vételével választotta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást és a felhívása előírásait is e szerint határozta meg. A kiegészítő munkák szükségességét a fentieken túl a kivitelező által felkért BERUKER MM Bt. által készített vizsgálati jegyzőkönyvek tartalma alapján az alábbiakkal indokolta. Érintésvédelmi – Szabványossági Felülvizsgálati jegyzőkönyv EPH rendszer: Mérési jegyzőkönyv 1.-17. 17.,29.,30.,31.,32.,52.,74.,82.,119.,270.,277. tétel (mérési pont) illetve a Minősítő irat teljes tartalma. Szelektivitás: Mérési jegyzőkönyv 12. 190. – 199. tétel (mérési pont): Az érintésvédelmi érték megfelel a biztosítókhoz, viszont az 5-ös elosztókból a 191. és 193., tétel (fogyasztók) szelektív túláram védelemmel nincsenek megfelelően ellátva. Pl. számítógép PC 1-20-ig egyenként 4 A-es biztosító elemmel is tudna működni, a monitor, a nyomtató szintén, a 3-as elosztóból (194. tétel) l-13-ig szabvány szerint 16 A-es is elég tenne. Fénymásoló 10 A-es, 5,6,2, és 4.-es – elosztó pedig 16-16 amperes biztosítóval lehetne biztosítani maximum a ténylegesen mért 20 A helyett. Az 5-os elosztó főbiztosítója 20 amperes, a felsorolt új biztosító értékekkel lennének szelektívek az egyéb fogyasztók a főelosztóhoz. Fentiek adnak magyarázatot arra, hogy mit jelent a szelektivitás. Ez a tűzvédelmi szabványossági előírások követelményei. Viszont az érintésvédelmi érték, ami a nullázás esetén is láthatóan a számított értékek a 20 amperre vonatkozóan megfelelően biztosítják érintésvédelmileg az egységek védelmét. Viszont az említettek alapján a szelektivitás nem megfelelőssége miatt szabványtalan a rendszer. Túlfeszültség-védelem: Érintésvédelmi jegyzőkönyv – Minősítő Irat 15. pont alapján az épületben lépcsős túlfeszültség védelem egyik elosztóban sincs kiépítve, továbbá nagykiterjedésű fémtárgyak villámvédelmi hálózatba nincsenek bekötve.
8
Tűzvédelmi – Szabványossági Felülvizsgálati jegyzőkönyv: EPH rendszer: Jegyzőkönyv 9 oldal 2. sorszám 19/c tétel – jegyzőkönyv 12. oldal 29. sorszám 19/tétel. Szelektivitás: - Hibajegyzék 18- 19. o. Kifejtette azt is, hogy egy épület felújítása és bővítése során a villamos kivitelezőnek szükséges a bővítéssel létrejövő komplex épület biztonságtechnikai felülvizsgálatát elvégezni és ezt jegyzőkönyvbe foglalni, ami biztosítja az épületkomplexum biztonságos üzemeltetési feltételeknek való megfelelést. (életvéde1mi, vagyonvédelmi és tűzvédelmi felelősség). A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a fentiekben részletezett jegyzőkönyv megléte, megfelelőssége. Az egyéb érdekelt MEZEI-VILL Kft. előadta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott lámpatestcsere korszerűsítés volt, és ezért ekkor biztonsági mérésre nem is került sor, így a hálózattal, annak minőségével, vagy a hálózati kivezetőkkel (dugalj) kapcsolatosan semmilyen megállapítást nem tettek. A legnagyobb gond a kivitelezés során nem is ezzel volt álláspontja szerint, hanem azzal, hogy a vezetékek csatornarendszerben (rejtett helyeken) futnak, illetve például erősáramot gyengeáramú vezetékben vezetik. Ezekre a problémákra csak a kivitelezés során bukkantak és miután a kivitelezőt mind garanciális, mind szavatossági kötelezések kötik, továbbá ha ezzel összefüggésben baleset történik, vagy tűz üt ki, az a kivitelező felelősségi körébe tartozna. Ezért döntött úgy, hogy egy független társaságot bíz meg azzal, hogy a vonatkozó felülvizsgálatokat elvégezze. Ennek eredményeképpen készültek el az ajánlatkérő által már hivatkozott jegyzőkönyvek, valamint a hibagyűjtemény és a hibajegyzék. E körben az egyéb érdekelt a túlfeszültséggel összefüggésben hivatkozott a hibagyűjtemény 16. oldalának 20. pontja, a D. E. F. H pontokban írtak támasztják alá a kiegészítő építési beruházás szükségességét feszültségcsökkenés tekintetében. Az EPH érintésvédelemmel körében a hibagyűjtemény 16. oldalának 19.A, D, F és G, valamint a 21.B pontjában találhatóak azok a hibák, melyek az érintésvédelem körében alapozzák meg a jelen eljárást. Kérdésre előadta az egyéb érdekelt, hogy az alapeljárásban megkötött szerződés alapján csak a vizesblokkoknál kell az akadálymentesítéssel összefüggésben kapcsolókat lejjebb helyeznie. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő eljárásfajta választása az alábbi okokra tekintettel jogsértő volt.
9
Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti általános egyszerű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján járt el. A Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja szerint a 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3) –(5) bekezdése szerinti eset áll fenn. A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét. Ezek a feltételek a következők az építési beruházás esetében: ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás megrendelése szükséges az építési beruházás teljesítéséhez feltéve, kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez, és az ilyen kiegészítő építési beruházásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás értékének felét. A fentiekben rögzített feltételek együttes fennállása alapozza meg a választott eljárásfajta jogszerű alkalmazásának lehetőségét. Az együttes törvényi feltételeknek az eljárással megvalósítandó beszerzés (a közbeszerzés tárgya, munkanemei, valamennyi kiegészítő építési beruházás) teljes egészére ki kell terjednie. Ajánlatkérő a részajánlattételt nem tette lehetővé, így az eljárásfajta választása csak abban az esetben minősül jogszerűnek, ha annak feltételei a beszerzés egészére fennállnak.
10
A Döntőbizottság a jogalap jogszerűségének körében vizsgálta, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásához a törvény által megkövetelt feltételek mindegyike az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi munkanem/munkarész tekintetében fennáll-e. Az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogszerű alkalmazásához szükséges, hogy a kiegészítő építési beruházás keretében elvégezni kívánt munkákra az eredeti szerződés teljesítése érdekében legyen szükség. A hirdetmény nélkül eljárás alkalmazásának jogszerűségét azzal kívánta alátámasztani ajánlatkérő, hogy a kivitelezés során megállapításra került, hogy az alapeljárásban a műszaki tartalom alapját képező kiviteli terv által nem érintett épületrészekben, illetve tantermekben a meglévő elektromos hálózat nem felel meg az ajánlatkérő által pontosan meg nem jelölt villamos szabványoknak, előírásoknak. A bővítéssel fennálló a megnövekedett teljesítményt sem bírja el a régi rendszer, ezért szükséges annak teljes cseréje. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és ajánlatkérő erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozata alapján megállapította, hogy az eredeti közbeszerzési eljárásnak nem volt része a kiegészítő építési beruházás tárgyát képező meglévő épületrészek, tantermek elektromos hálózatának felújítása. Az eredeti szerződésben csupán annyi szerepelt ezzel összefüggésben, hogy meglévő elektromos hálózatra való rákötést kell megvalósítani, továbbá a vizesblokkok akadálymentesítésével összefüggésben kell az elektromos szerelési munkákat kivitelezni. Azt maga ajánlatkérő nyilatkozta az alapszerződésben meghatározott feladatok körében, hogy korábban maga döntött úgy, hogy a beruházást a kiegészítő építési munkák nélkül valósítja meg. Ajánlatkérő sem a tájékoztatójában, sem a tárgyalási, sem írásbeli nyilatkozatában nem jelölt meg a kivitelezés időszakában felmerült olyan, előre nem látható körülményt, mely alátámasztaná, hogy a jelen kiegészítő építési beruházás nélkül az eredeti szerződés nem teljesíthető, annál is inkább, mivel ajánlatkérő az alapeljárásban a megvalósítást az elektromos hálózat felújítása nélkül képzelte el, és erre kérte az ajánlatokat is. Önmagában az a körülmény, hogy a meglévő épületrészek, tantermek elektromos hálózatának állapota elmarad a bővítéssel érintett részek állapotától, nem teszi indokolttá a munkák kiegészítő építési beruházás keretében történő elvégzését. Azt is megjegyezni kívánja a Döntőbizottság, hogy a tanulói, irodai, tanári számítógépek alkalmazásával felmerült igények, a technikai fejlődés követelményei, az akadálymentesítéssel kapcsolatosan megvalósítani kívánt kiegészítő beruházás, alumínium vezetékek; a gyengeáramú rendszerek; a túlfeszültség, az EPH rendszer és a szelektivitás hiányosságai pedig az előre nem láthatóságot teszik kétségessé.
11
Az elektromos rendszer átépítését tartalmazó 2009/I/9 törzsszámú átalakításbővítés, elektromos szerelésre vonatkozó kiviteli tervdokumentáció maga is kitér az elvégzendő felülvizsgálatokra, ez tehát nem értékelhető előre nem látható körülménynek. Ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapítható az is, hogy az alapeljárás előkészítési fázisában az elektromos hálózat fejlesztése felmerült – melyet a hivatkozott kiviteli tervdokumentáció is alátámaszt - azonban ajánlatkérő tudatos döntése volt az, hogy ebben a körben beszerzési igényt nem fogalmazott meg. Ezek alapján ajánlatkérő nem hivatkozhat alappal az előre nem láthatóságra. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja az, hogy ajánlatkérő megváltoztatva korábbi beszerzési igényét, a bővítéssel nem érintett épületrészek villamos hálózatának rekonstrukciójáról döntött, mely a korábbi szerződés teljesítését nem érinti, ezt többlet műszaki tartalomként kívánta megvalósítani. Az eredeti szerződés teljesíthető a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás műszaki tartalmát képező költségvetésben részletezett munkák elvégzése nélkül is. A kiegészítő építési beruházás műszaki tartalma tekintetében tehát nem valósult meg a törvényi tényállás azon feltétele, hogy a beszerzés megvalósítása szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez. E körben a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő felhozott érveit, indokait. A Döntőbizottság álláspontja szerint a korábbi ajánlatérői igény célszerűségi, a kivitelező által felkért vállalkozó részéről elvégzett méréseken alapuló módosítása, a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges többlet időigény, az egységes jótállásra törekvés, a kártérítéssel összefüggő bizonyítási nehézségek nem alapozzák meg ajánlatkérő eljárásfajta választásának jogszerűségét. A Döntőbizottság az előzőekben ismertetett indokok alapján állapította meg, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontjára alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta választása jogsértő volt. A jogorvoslati eljárással, az abban meghatározott előírásai körében ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a hirdetmény nélküli eljárás alapját képező eljárását 2009. április 1. napját megelőzően indította. A Döntőbizottság ezzel kapcsolatosan meg kívánja jegyezni, hogy a Kbt. 35.§ (2) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésén az ajánlatkérő részéről megjelölt hirdetmény nélküli eljárás esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell érteni. A közbeszerzési eljárás lefolytatására pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. A jogalap jogsértő választására tekintettel a Döntőbizottság nem vizsgálta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét, ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a felhívás elkészítése során az ajánlatkérő köteles figyelembe venni az
12
építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet hatályos rendelkezéseit is. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával megsemmisítette az ajánlattételi felhívást, valamint az ezt követő ajánlatkérői döntéseket. A Döntőbizottság nem ítélte szükségesnek bírság kiszabását arra tekintettel, hogy a felhívás megsemmisítésével a jogsértés reparálható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. január 11. Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapják:
1. Berettyóújfalu Város Önkormányzata (4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 1719.) 2. Nyír-Ber Kft. (4400 Nyíregyháza, Hunyadi u. 78/a.) 3. Dr. Marjai Tibor ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent István út 5. I/2.) 4. Mezei-Vill Kft. (4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 12.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár
