A KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága 2003. éves költségvetési beszámolója 1. Feladatkör, tevékenység A
KSH
Komárom-Esztergom
Megyei
Igazgatósága
a
2003.
évi
költségvetési
alapokmányban szereplő tevékenységi köröket látta el: a) a KSH munkatervében az igazgatóságok feladatait tartalmazó előírások végrehajtása: − adatgyűjtések, összeírások lebonyolítása, − a begyűjtött adatok felülvizsgálata, feldolgozása, tárolása, − az adatszolgáltatók statisztikai tevékenységének ellenőrzése, − adatszolgáltatás, b) illetékességi területén a társadalmi-gazdasági jelenségek rendszeres megfigyelése; ennek érdekében saját kezdeményezésű adatgyűjtések végrehajtása, feldolgozása, c) illetékességi területén statisztikai tájékoztatás végzése, d) közreműködés
a
statisztikai
adatgyűjtési
rendszer,
a
statisztikai
módszertanok
fejlesztésében, e) részvétel nemzetközi szervezetek statisztikai munkájában, a nemzetközi kapcsolatokból adódó regionális feladatok elvégzése, f) az adatvédelem biztosítása, g) a helyi számítógéprendszer működtetése, informatikai feladatok végzése, h) a pénzügyi gazdálkodási, munkaügyi és egyéb feladatok ellátása, i) gazdasági szervezetek regiszterének karbantartása, j) közreműködés a Területi Információs Rendszer (TEIR) működtetésében.
A szakmai feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban foglaltaknak megfelelően végeztük. Az EU harmonizációs követelmények részeként tovább bővült és módosult az adatgyűjtések köre. A gazdaságstatisztikai osztály új adatgyűjtései 2003-ban az EU harmonizáció részeként kerültek bevezetésre szinte valamennyi témakört érintve (információstatisztika, idegenforgalom, külkereskedelem, mezőgazdaság, beruházás statisztika). Az ADÉL alkalmazási köre is bővült 2003. évben (mezőgazdaságstatisztikai jelentések és az OSAP 1646 – Negyedéves kiskereskedelmi jelentés kapcsán). A statisztikai főtevékenység felülvizsgálat 2001 óta rendszeres feladattá vált, 2003-ban 150 gazdálkodó szervezet esetében került rá sor. Az előállított statisztikai tevékenység-kódok adatgyűjtési és adatfeldolgozási célokat szolgálnak, és segítségükkel várhatóan javulnak a
-2beérkezési arányok (kevesebb lesz a nemleges jelentés), és ezáltal pontosabb és korrektebb képet kapunk az egyébként is változó helyzetben lévő gazdaságról. A rendszeres reprezentatív mezőgazdasági összeírások augusztusig a megszokott időszakokban (április, június, augusztus) zajlottak. Teljes állatállomány-megfigyelés 1308 gazdálkodó, földterületnövénytermesztés megfigyelés 1021 adatszolgáltató esetében történt. A decemberi reprezentatív felvételeket kiváltotta a Gazdaságszerkezeti Összeírás. Ennek keretében közel 7000 gazdálkodó állatállomány, földterületi, és egyéb, a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő adatait kellett felvételezni a megye valamennyi településén. A feladatot 9 területfelelős közreműködésével hajtottuk végre. Egy fő a tájékoztatási osztályról, egy fő összeírási koordinátorként, 7 fő a gazdaságstatisztikai osztályról tevékenykedett. Az EU-ban már rendszeressé vált LUCAS felvételben, megyei viszonylatban 27 szegmens felvételére került sor külső adatfelvételező közreműködésével. Az elektronikus adatgyűjtési rendszer szervezése 2003-ban felgyorsult, a rendszerbe belépni kívánó adatszolgáltatók számára lehetővé kellett tenni a csatlakozást. Ennek eredményeként 3 adatszolgáltató kapcsolódott be a WEBEDI alapú adatszolgáltatásba. A kifejlesztésre kerülő új KSHXML rendszer további belépőket vár, elsősorban a WEBEDI-s, valamint a kiemelt nagyvállalati körbe tartozó adatszolgáltatókat. Részükre kiküldtük a megállapodásokat, melyet valamennyi megkeresett visszaküldött, vállalva az elektronikus adatszolgáltatást. 2002. decemberében megkezdődött, 2003-ban kiteljesedett a kiemelt adatszolgáltatói körrel (Komárom-Esztergom megyében 4 nagyvállalat) az együttműködés. Ennek keretében valamennyi nagyvállalatot személyesen kerestünk fel. Új feladatként jelentkezett az összetett gazdasági egységek kialakítása, amely során a vállalatcsoportok tulajdonosi viszonyait kellett vizsgálni 5 nagyvállalat esetében. Négy gazdasági szervezet együttműködött az önkéntes adatfelvétel során, valamennyit személyesen kerestük fel az interjúk elkészítése céljából. Végrehajtottuk az OSAP 1470 számon elrendelt szolgáltatás-külkereskedelmi cenzust. A feladat lebonyolítása postai úton történt, a beérkezett kérdőívek száma 1032 volt. A cenzus alapján további negyedéves adatfelvétel indult be – az első negyedévi visszamenőleg –, az adatszolgáltatók száma 2003-ban 55 volt. Az év második felében végrehajtottuk és figyelemmel kísértük a turisztikai keresletfelvételek határforgalomhoz kapcsolódó adatgyűjtéseit. (A mintanagyság a hazatérő magyarok esetében 843, a hazánkba látogató külföldiek rövid kérdőívének esetében 1543 volt.) A feladat végrehajtása során hatékony munkakapcsolat alakult ki az illetékes határőrparancsnokságokkal, megalapozva a következő év bővülő feladatainak jó színvonalú végrehajtását. Az Informatikai főosztályon végrehajtott migráció nyomán osztályunkra került az OSAP 1198 (Jelentés a Duna magyarországi szakaszának hajóforgalmáról) jelentés begyűjtési, kódolási és rögzítési feladata. GSZR felülvizsgálatot végeztünk az első félévben, amely 428 gazdálkodó szervezetet érintett. A felülvizsgálat alapja az OSAP 1764-es változásjelentés volt.
-3A GSZR karbantartása, a nyugdíjpénztári ügyintézés (537 beérkezett nyomtatvány és floppy feldolgozása), a számjel igazolások kiadása (650 db) a megszokott rendben folyt, különösen nagy számjel igazolás iránti igény volt az év utolsó hónapjában (250 db). A népesedés és társadalomstatisztikai adatgyűjtések területén 2003-ban az Igazgatóság 9 témakörön belül 46 féle OSAP számú adatgyűjtésben vett részt, ebből 13-at manuálisan, 33-at pedig számítógépes programmal dolgozott fel. Feldolgozott jelentések száma éves szinten mintegy 16 000 db. Ezen kívül több témában érkeztek megyei feldolgozások, melyeket a tájékoztatók, egyéb kiadványok tábláinak kitöltésénél használtunk fel. A T-STAR megyei adatainak helyi betöltése, a központi betöltésű adatok hozzáférésének figyelemmel kísérése, illetve a szakmai ellenőrizése is az osztály feladatai közé tartozik. Két lekérdező rendszer /DEMO, oktatás/ van telepítve az osztály számítógépeire, amelyeket a nyomtatott formájú központi feldolgozási táblák csökkenése miatt egyre többször szükséges használni a tájékoztatók, évkönyvek, adatkérések során. Jelentős időt emésztett fel az évkönyvtáblák kitöltése, ellenőrzése, összeolvasása. 11 fejezeten belül mintegy 130 tábla kitöltése tartozik ide, ami az összes évkönyvtábla közel felét teszi ki. Fő adatszolgáltatók az önkormányzatok, de a rendőrség, az egészségügyi és szociális intézmények, a kommunális szervezetek és kijelölt egyéni vállalkozók jelentéseinek feldolgozása is részét képezi az osztály munkájának. Folyamatos munka a népmozgalmi kérdőívek illetve a szállítólevelek gépi érkeztetése, kódolása, rögzítése (NÉRA rendszeren belül). A közúti közlekedési baleseti adatlapok feldolgozása havi rendszerességgel történik. Az
„Önkormányzatok
szociális
tevékenysége”
c.
adatfelvételben
szereplő
7
települési
önkormányzat adatállománya – a szoros együttműködés és a helyszíni ellenőrzések hatására – egyre kevesebb hibát tartalmazott. Az említetteken kívüli feladataink éves gyakoriságúak. A szociális és egészségügyi kérdőívek feldolgozása BLUMEN programmal, a többi kérdőívé ADÉL-os környezetben történt. Az év során részt vettünk az Integrált szociális kérdőív tesztelésében. Központilag kijelölt 10 intézménybe jutattuk el a kérdőíveket, közülük 3 intézményt személyesen is megkerestünk, akikkel együtt tételesen átnéztük a kérdőíveket, segítséget nyújtottunk a számukra nem egyértelmű adatkérések értelmezésében, illetve meghallgattuk észrevételeiket, módosító javaslataikat. Az intézmények hozzáállása pozitív volt, bár főként létszámgondból adódó leterheltségük miatt jelentős többletmunkát igényelt nekik ez a feladat. A szociális címregiszter aktualizálására, továbbvezetésére is sor került az év folyamán. A lakossági összeírásoknál a 2003-tól induló új ELAR miután 12 összeírói körzetet alakítottunk ki. Az új mintán 6 gyakorlott és 6 kezdő összeíróval tudtuk a feladatokat megoldani, azonban az
-4összeírócsere nem volt zökkenőmentes. Az első negyedév végéig hárman, majd június 30-ig szintén hárman cserélődtek, az ő betanításuk, munkájuk fokozott ellenőrzése igényelt többletfeladatot. A háztartásstatisztikai adatfelvétel során 9 fő közel 600 címről hozott közel 900 értékelhető kérdőívet. A feldolgozás során munkatársaink vettek a rögzítő program tesztelésében. A hibák javíttatása miatt a végleges program késve érkezett és év közben is rendszeres volt a programmódosítás. Ennek ellenére az adatállomány felküldési határidejét tartani tudtuk. A munkaerő felmérést 12-en hajtották végre, összesen 16 000 kérdőívvel. A kérdőívben az előző évhez képest jelentős változások nem történtek, azonban a számítógépes program megváltozása jelentős többletfeladatokat vont maga után az első negyedévben. A kikérdezés havi 1 hétről havi 3 hétre történő módosítása következtében a feldolgozási munka folyamatossá vált. A lakossági adatfelvételek eredményességének fokozása érdekében 2003. évben is folytatódott az összeírók munkájának premizálása. A háztartásstatisztikai felmérés és a munkaerő-felmérés eredményességi mutatóit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Az eredményesség alakulása Időszak 2003. I. negyedév 2003. II. negyedév 2003. III. negyedév 2003. IV. negyedév
Háztartásstatisztikai felmérés Munkaerő-felmérés eredményességi mutató, % 60,2 60,8 71,5 69,5
81,0 83,8 84,0 86,2
A rendszeres lakossági adatfelvételek közé beépült a „Lakosság utazási szokásai” című adatfelvétel, amely negyedéves gyakoriságú és megyei szinten 535 címmel indult. Az év során 1600 kérdőív került kitöltésre. A feladat végrehajtásához az év során rendszeresen megbízott 12 állandó összeíró mellé még két főt kellett alkalmazni, ami szükségessé tette a gyakoribb ellenőrzést. Fogyasztói árat havonta 400 árfelíró helyen írt fel 5 összeíró így éves szinten kb. 43 000 árat dolgoztak fel. A nem rendszeres adatfelvételek közül a „Lakásviszonyok 2003” szerepelt a 2003-as munkatervben. Ennek eredményeként 651 kérdőív került feldolgozásra. A nonprofit szervezetek statisztikája, reprezentatív, éves adatgyűjtés, 661 szervezetre terjedt ki. A beérkezési arány 87,6 %-ot tett ki (579 db), melyet kétszeri felszólítással illetve telefonon való megkereséssel értek el. A lakásstatisztikai kérdőívek 5 féle OSAP számon érkeznek 21 önkormányzattól részben folyamatosan vagy negyedéves rendszerességgel. Összesen 1400 jelentés feldolgozása történt meg. 2003. év során új feladatként jelentkezett a használatbavételi és a megszűnési jelentések alapján a népszámlálási címállomány aktualizálása. Ezt visszamenőleg, 2001 második negyedévtől kellett végrehajtani, így több mint 2000 kérdőív rögzítése történt meg.
-5Szintén a népszámlálási címállomány pontosítását szolgálja a későbbiekben szintén rendszeres éves jelentés az önkormányzatok illetékességi területén alapított, illetve megszűnt intézetekről szóló adatgyűjtés. 2003-ban az informatikai osztály feladatkörébe kerültek feldolgozásra az Osap 1217-es, 1760-as és a 1840-es jelentések, tehát az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartáson és azok szükség esetén való tájékoztatásán túl, a kérdőívek sürgetése, érkeztetése, ellenőrzése, feldolgozása majd irattározása is megtörtént. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Blumen és az Adél keretrendszerekkel kapcsolatosan a felhasználók tájékoztatása megfelelő módon megtörtént, szükség esetén konkrét segítséget kaptak a feldolgozási lépések végig vitelében, valamint a csoportok közötti koordinációban. A GÉSA és a GSZR feladatoknál úgyszintén. A felhasználók körében adott esetben Microsoft Word, Excel ismereteket bővítettünk. Aktívan részt vettünk a KSHXML elnevezésű, elektronikus adatgyűjtési rendszer telepítésében, valamint tesztelésében. Elláttuk a rendszergazdai, illetve az Openmail levelező rendszerrel kapcsolatos rendszertechnikai feladatokat is. Részt vettünk az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) kialakításakor a Proware Kft. által lefolytatott teljes körű biztonsági átvilágításon. Az IBSZ hatálybalépése előtt kötelező tanfolyamokon elsajátítottuk a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat és elvégeztük a szükséges feladatokat. Kezdettől fogva részt vettünk és veszünk a területi igazgatóságokon folyó Vezetői Információs Rendszer kialakításában, fejlesztésében, adminisztrálásában, valamint a VIRrel kapcsolatos helpdesk feladatok ellátásában. Dokumentációs rendszert alakítottunk ki a mentések, üzemzavarok, hibák nyomon követésére (úgymint Mentési napló, Gépnapló, Hardware leltár). WEB felületű programozás végeztünk, frissítettük az Igazgatóság honlapját. Az év végén előkészítő munkát végeztünk az Informatikai Szerver Konszolidáció Projekt megvalósításához. Kiváltottuk a Unix szervert és átalakítottuk az NT szerver struktúráját. Üzembe helyeztük a WIN2000 szervert. Részt vettünk a központ által szervezett tanfolyamokon: KSHXML, Query Builder, Oracle forms, Oracle sql. Megtörtént a kistérségek és a nagyvárosi településegyüttesek felülvizsgálata, melynek eredményeként a megye kistérségi beosztása változatlan maradt, a településegyütteshez tartozó települések száma 15-ről 12-re csökkent. Az év során 9 elemző és 17 adatközlő kiadvány született: negyedéves statisztikai tájékoztatók, Komárom-Esztergom
megye
népszámlálási
adatainak
szöveges
elemzése,
Tatabányai
településegyüttes, Tatabánya belső tagozódása, Magyarország régiói – Közép-Dunántúl, Értékőrző települések a Közép-Dunántúlon.
-62003-ban előkészítés alatt volt a Vág-Duna-Ipoly Eurorégós kiadvány, illetve a demográfiai elemző kiadvány ugyancsak az eurorégióra, melyeknek várható megjelenése 2004. február, valamint I. félév. Emellett két publikációnk jelent meg a Területi Statisztika c. folyóiratban a megye ipari termeléséről, illetve Bábolna várossá nyilvánításáról. Továbbra is nagy hangsúlyt helyeztünk a marketing tevékenységre, a helyi médiával való folyamatos kapcsolattartásra. Kiadványaink, szóróanyagaink a megyei önkormányzat révén eljutottak a Nyitrai vásárra is. A szokásos információszolgáltatás (fogyasztói árindex, T-STAR és demográfiai lekérdezőből történő adatkérések, stb.) mellett megrendelésre adatgyűjtéseket készítettünk (községi és kistérségi törzskönyvek). A 2003. évi marketing tevékenységet nézve saját kiadványaink értékesítéséből 1 271 ezer forint, adatközlések, gazdasági szervezetek név- és címjegyzékeinek, illetve egyéb szolgáltatások értékesítéséből 440 ezer forint bevétele származott az Igazgatóságnak. A központi kiadványok terjesztése során pedig 134 ezer forint forgalmat bonyolítottunk le. A szakmai feladatokat szinte folyamatosan feszített ütemben, de határidőre hajtottuk végre. A feladatokat jól képzett, viszonylag stabil munkavállalókkal oldottuk meg. A Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága 2003. évben változatlan
szervezeti
rendszerben,
a
gazdaságstatisztikai,
a
társadalomstatisztikai,
a
tájékoztatási, az informatikai, valamint a gazdasági osztállyal működött. 2. Az előirányzatok alakulása A KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága 2003. évi eredeti előirányzata 143,5 millió forint volt, mely az évközi módosítások következtében 159,8 millió forintra változott. Az előirányzatok változását az 1. számú melléklet mutatja be. Kiadásaink kétharmadát a személyi juttatások, egyötödét a munkaadókat terhelő járulékok, több mint egytizedét a dologi kiadások és a beruházásra fordított pénzeszközök tették ki. A kiadások változása kiemelt előirányzatonként 2002-2003 (ezer forint) Megnevezés
Eredeti előirányzat
Módosítás
Módosított előirányzat
2003
Teljesítés
2002
2003
2002
Személyi juttatások
95 884
11 796
107 680
102 333
105 898
102 172
Munkaadókat terhelő járulékok
31 210
3 299
34 509
33 326
33 696
33 326
Dologi kiadások
16 387
– 455
15 932
17 424
15 308
17 405
Felújítás, felhalmozás
–
1 685
1 685
3 900
1 685
3 900
Átadott pénzeszköz
–
–
–
–
–
–
Kiadások összesen
143 481
16 325
159 806
156 983
156 587
156 803
-7-
Feladatainkat 2003. évben is 40 fővel oldottuk meg. A novemberi létszámleépítések miatt 2003. évben 3 fővel, 2004. évben további egy fővel csökken a dolgozók létszáma. A csökkentett létszámból a korábbi éveknél lényegesen magasabb a szülési szabadság, gyed, gyes miatt tartósan távollévő dolgozók száma (6 fő). Rendszeres személyi juttatásokra – a Ktv. 2001. évi módosításából adódó 2003. évre esedékes illetményemelések következtében – mintegy 70 millió forintot fordítottunk. Jutalmazásra 10 millió forintot használtunk fel. Ruházati költségtérítésként 66 000,- forintot kapott minden dolgozó. Étkezési hozzájárulás címén összesen 1 741 ezer forint értékben részesültek a munkatársak étkezési utalvány, illetve melegétkezés formájában. Az önkéntes nyugdíjpénztárba több mint 1,5 millió forint adományt utalt át az Igazgatóság. A jogosult munkavállalók 26 gyermeke részesült 20-20 ezer forint összegű beiskolázási utalványban. Három munkatársunk vált jogosulttá jubileumi jutalomra, 40, 35, 25 évesre. A külső személyek juttatásai közel 13,3 millió forintot tettek ki, melynek nagyobb részét a rendszeres összeírásokban résztvevő számlálóbiztosok díjazására fordítottuk. Mintegy 1,5 millió forintot a turisztikai, több mint 600 ezer forintot a lakásviszonyok adatfelvétel összeírási és feldolgozási feladataira fizettünk ki. A személyi juttatások nagyságával arányosan alakultak a munkaadókat terhelő járulékok. A társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás mértékében nem történt változás. A korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a dologi kiadásokra fordítható pénzeszközök nagysága. Takarékos gazdálkodással csak a szakmai feladatok ellátásához és az intézmény üzemeltetéséhez legszükségesebb készleteket szereztük be, és szolgáltatásokat vettük igénybe. Az év elején megtörtént az Igazgatóság épületének érintésvédelmi felülvizsgálata. 2003. évben pótelőirányzatként állt rendelkezésre az igazgatói iroda parkettázására, valamint a folyosók járólapozására 1.550 ezer forint valamint tárgyi eszköz beszerzésre 135 ezer forint.
Az Igazgatóság költségvetésének eredeti előirányzata 143 millió forint volt, melyből a bevételi előírás 9 millió forintot tett ki. Pótelőirányzatként állt rendelkezésre a köztisztviselői törvény 2001. évi új illetményrendszerének bevezetéséből adódó 2003. évi illetmények fedezetére július 1jétől 6,6 millió forint. Az EU harmonizációs program keretében 2002-ben már meglévő 2 fő létszám és a hozzátartozó járandóságok 2003. évben már az eredeti költségvetés részét képezték. A kormány 1106/2003.(X.31.) számú határozata alapján 2003. november 17-től 4 fővel csökkentették az Igazgatóság létszámát. 3 fő a munkavégzés alól felmentésre került, a felmentéshez kapcsolódó kifizetések fedezetére 3,6 millió forintot kapott az Igazgatóság. Egy fő tartalékállományba került. A mezőgazdasági reprezentatív felvételek lebonyolításához szükséges pénzeszközök beépültek az eredeti költségvetésbe. Így különféle összeírásokra mintegy 11 millió forint állt rendelkezésre. Az ACQUIS átvételének Nemzeti Programja keretében a LUCAS adatfelvételre 100 ezer forint állt
-8rendelkezésre, míg az OSAP 1198-as feladat kérdőíveinek feldolgozására 523 ezer forintot kapott az Igazgatóság. A bevételek és az előirányzatok változása 2002-2003 (ezer forint) Megnevezés
Eredeti előirányzat
Módosítás
Módosított előirányzat
2003 Működési bevétel Pénzeszközátvétel Támogatás Pénzmaradvány Bevételek összesen
2002
Teljesítés 2003
2002
9 000
–
9 000
6 120
5 781
6 010
–
5 047
5 047
795
5 047
769
143 481
11 234
145 715
144 999
145 715
144 999
–
44
44
5 069
44
5 069
143 481
16 325
159 806
156 983
156 587
156 847
A fejezettől átvett pénzeszközök kiegészítették a rendszeres összeírások (háztartásstatisztikai költségfelvétel, piaci összeírás) pénzügyi keretét, finanszírozták a turisztikai adatfelvételt, a lakásviszonyok felmérését és a külkereskedelmi statisztikára fordított kiadásokat. Az előírt saját bevételek 5781 ezer forintot tettek ki, amely jelentősen elmaradt az eredeti előirányzattól. A 2002. évinél 3 millió forinttal magasabb bevételi előírás azért nem teljesült, mert a pályázati bevételek a vártnál lényegesen alacsonyabbak lettek. Az alaptevékenységgel összefüggő kiadvány, címjegyzékek, reklám stb. bevételek 1711 ezer forintot, míg a helyiségbérleti díjakból származó bevételek 2553 ezer forintot tettek ki. Mintegy 405 ezer forint volt a bérlők és a dolgozók által visszatérített telefondíjak összege, és 1022 ezer forint az áfa bevétel. A 2003. december 31-ei vevőállomány 61 ezer forintot tett ki, a számlák kiegyenlítése 2004 januárjában megtörtént, behajthatatlan követelése az igazgatóságnak nem volt. Bevételeinket növelte még a KSH kiadványok értékesítése után a fejezettől átvett 134 ezer forint, a Fejér és Veszprém megyékkel közösen készített Színes kiadványért pályázaton elnyert 375 ezer forint, valamint a Munkaügyi Központtól támogatásként kapott 239 ezer forint. 2002. év végén 44 ezer forint pénzmaradványa volt az igazgatóságnak. A kötelezettséggel terhelt maradvány egyik dolgozónk elhalálozása időpontjában igazgatóságunkon nyilvántartott illetménye, amely a hagyatéki eljárást követően 2003 júliusában az örökösnek kifizetésre került. 2003. évben az igazgatóságnak pénzmaradványa nem volt.
3. Egyéb A befektetett eszközök értéke 2003. évben 13,7 millió forint volt, 500 ezer forinttal magasabb az előző évinél. A felújítási munkálatok következtében az ingatlan nettó értéke 1,3 millió
-9forinttal nőtt, míg a tárgyi eszközöknél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával arányosan csökkent a nettó érték. Kincstári vagyon elidegenítésére nem került sor, az igazgatóság épületének mintegy hatod részét továbbra is bérbeadással hasznosítjuk. A helyiségeket könyvelőirodák bérlik. A KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának vagyonkezelői felügyelete alá tartozó szervezete nincs. 2003. évben is a Magyar Államkincstárral való szigorú elszámolási rend jellemezte a gazdálkodást. Továbbra is nagy bizonylati fegyelmet és rendkívüli odafigyelést igényelt az előirányzatfelhasználási keretszámla forgalmának tranzakciós kódonkénti megfeleltetése az intézmény könyvelési rendszerével, a kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálat minden pénzmozgásnál. Ezt segítette a PJ-02/B kincstári adatszolgáltatás. A 2003. évi költségvetési beszámoló és kincstári beszámoló között eltérés nem volt.
