KSH: Cg.: Forrás Takarékszövetkezet

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338

Forrás Takarékszövetkezet

MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a. b. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 01 1.Pénzeszközök 02 2.Állampapírok 03 a) forgatási célú 04 b) befektetési célú 05 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 06 3.Hitelintézetekkel szembeni követelések 07 a) látra szóló 08 b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból 09 ba) éven belüli lejáratú 10 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 12 - MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú 15 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 17 - MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 22 - elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete 24 4. Ügyfelekkel szembeni követelések 25 a) pénzügyi szolgáltatásból 26 aa) éven belüli lejáratú 27 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú 30 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból 33 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés 38 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete

adatok: ezer Ft-ban

2012. év c.

2013.év d.

378 535 1 058 598 154 670 903 928 0 3 714 364

464 007 2 796 638 1 004 143 1 792 495 0 2 130 655

3 714 364 3 714 364

2 130 655 2 130 655

2 503 000

2 130 655

0 5 324 164 5 324 164 1 684 481

0 5 338 964 5 338 964 955 583

3 639 683

4 383 381

0

0

0

0

1/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a.

adatok: ezer Ft-ban

b.

61 62 63 64 65 66

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. - visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú bb) befektetési célú 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés

67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87

7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 9. Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése 10. Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e. ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése

41

42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

2012. év c.

2013.év d.

633 179

829 578

0

0

633 179 53 179

829 578 99 996

580 000

729 582

0 0

0 0

0

0

0 4 708 4 708 4 708

0 11 387 11 387 11 387

0 0

0 0

9 414 9 414

6 090 6 090

73 964 73 964 39 824 33 890 250

71 950 71 950 40 193 31 682 75

0

0

0

0

2/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a. b. 88 11. Saját részvények 89 12. Egyéb eszközök 90 a) készletek 91 b) egyéb követelések 92 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés 93 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete 95 12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 96 13. Aktív időbeli elhatárolások 97 a) bevételek aktív időbeli elhatárolása 98 b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 99 c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen

adatok: ezer Ft-ban

2012. év c.

2013.év d.

81 589 24 452 57 137

55 485 25 264 30 221

0 0 191 200 181 855 9 345

0 0 103 507 96 317 7 190

11 469 715

11 808 261

Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK 101 [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba)+11+12+ a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]

6 066 818

4 709 869

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb)+7+8+9+10+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 102 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]

5 211 697

6 994 885

3/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a.

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42

adatok: ezer Ft-ban

b.

F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb. - elszámolóházzal szemben 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete

2012. év c.

2013.év d.

896 329

917 351

896 329

917 351

0

0

896 329

917 351

824 992

917 351

9 648 604 282 756 23 144 248 588 11 024 9 365 848 1 931 972

9 968 982 275 206 23 851 239 915 11 440 9 693 776 2 663 594

6 218 227

6 197 894

1 215 649

832 288

0

0

4/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a. b. 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség 44 a) kibocsátott kötvények 45 aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 52 ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint 58 értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok 59 ca) éven belüli lejáratú 60 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 61 62 cb) éven túli lejáratú 63 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 64 65 4. Egyéb kötelezettségek 66 a) éven belüli lejáratú 67 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más 69 vagyoni hozzájárulása 70 71 72 73 74 75

b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása

76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86

b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék 7. Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz.

87 88 89 90

adatok: ezer Ft-ban

2012. év c.

2013.év d.

0 0

0 0

0

0

0 0

0 0

0

0

59 689 59 689

115 216 115 216

17 020

46 818

149 646 15 149 631

111 854 0 111 854

54 563

6

967 53 596

6 0

61 573 55 000

55 020 55 000

6 573

20

5/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


MÉRLEG S.sz. M e g n e v e z és a. b. 91 8. Jegyzett tőke 92 Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 10. Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti 95 különbözet (ázsió) 96 b) egyéb 97 11. Általános tartalék 98 12. Eredménytartalék (+,-) 99 13. Lekötött tartalék 100 14. Értékelési tartalék 101 a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka 102 b) valós értékelés értékelési tartaléka 93 94

103 15.Mérleg szerinti eredmény (+,-) 104 Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a) 105 +4/A]

- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 106 [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] 107 - SAJÁT TŐKE (8-9+10+11+,-12+13+14+,-15)

adatok: ezer Ft-ban

2012. év c. 105 000

2013.év d. 105 000

22 690

22 690

22 690 63 058 390 928 0 0 0 0 17 635 11 469 715

22 690 63 176 447 907 0 0 0 0 1 059 11 808 261

8 481 620

9 240 470

2 184 575

1 816 099

599 311

639 832

Kelt, ……………………………………., Balatonfőkajár, 2013. március 28. 2009. ……………..hó…………..nap

6/6

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) S.sz. Megnevezés a. b. 01. 1.Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 02. után kapott (járó) kamatbevételek 03. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 04. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek 06. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 07. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 08. 2.Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások 09. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak 10. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 12. 3. Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből 13. (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből 14. (osztalék,részesedés) 15. c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) 16. 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 17. a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből 18. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 19. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési 20. tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 22. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 23. 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások 24. a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - értékelési különbözet

adatok: ezer Ft-ban 2012.év 2013.év c. d.

1 115 033

894 190

203 580

154 411

911 453

739 779

133 880 520 247

96 130 374 692

24 200 594 786 104

21 221 519 498 88

104 153 765 153 765

88 301 733 301 733

27 307

165 962

86 965 86 965

66 386 66 386

329 51 000

28 777 86 347

1/3

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) S.sz. a. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.

79.

Megnevezés b. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek

= nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre


50 671

57 570

0

0

139 944 2 040

120 120 2 063

137 904

118 057

440 553 210 921 137 377 32 132 576 0 41 411 36 942 756 229 632 22 034 225 680

456 218 136 41

225 680

383 911

0

0

210 537 210 472

187 251 187 245

65

6

125 846

138 984

40 35 238 20 383

608 594 876 592 0 0 126 780 0 014 980 911

2/3

KSH: 10046319-6512-122-19 Cg.: 19-02-000338


E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás)

82.

Megnevezés b. a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete

83.

13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után

S.sz. a. 80. 81.


125 845

138 018

1

966

-1 994

-14 252

30 999

8 316

28 959

6 253

14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után

84. 85.

86.

87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99.

15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ 1-2+3+4-5+,-6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)]

2 040

2 063

0 0

6 670 0

0 30 999

6 670 14 986

20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (+,-19-20)

11 404

13 809

19 595

1 177

22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-)

-1 960 0 0

-118 0 0

17 635

1 059

16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18)

23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

25. Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/+22+23-24)

Kelt, ……………………………………., Balatonfőkajár, 2014. március 28. 2009. ……………..hó…………..nap

3/3

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT

22001133..ddeecceem mbbeerr 3311..

Kiegészítő melléklet a

Forrás Takarékszövetkezet 2013. december 31-i Éves beszámolójához

Veszprém, 2014. március 28.

11.. oollddaall



A takarékszövetkezet a 2013. évi éves beszámolójának részét képező kiegészítő mellékletet az alábbiakban terjeszti elő.

I. Általános rész A vállalkozás neve: Forrás Takarékszövetkezet Működési formája: szövetkezet Alapítási időpontja: 1975. június 7-e. Tevékenységi köre:

22.. oollddaall



Működési területe: Magyarország területe. A takarékszövetkezet fióktelepei:

8164 Balatonfőkajár Kossuth u. 16. 8181 Berhida Szabadság tér 6. 8100 Várpalota Posta utca 8. fsz. 1. 8200 Veszprém Budapest u. 16. 8220 Balatonalmádi Baross G. u. 11. 8174 Balatonkenese Táncsics M. u. 2. 8000 Székesfehérvár Vörösmarty tér 1. 8000 Székesfehérvár József Attila u. 5-7.

A takarékszövetkezet szövetkezeti formában működő pénzintézet, tulajdonosai a szövetkezeti törvény előírásai szerint vesznek részt a takarékszövetkezet irányításában. A takarékszövetkezet betétügyletekkel, pénzkölcsön- és hitel nyújtásával és pénzforgalmi szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. A takarékszövetkezet éves mérlegét, illetve annak kiegészítő mellékletét a 2000. évi C. törvény, valamint a 250/2000. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet alapján készítette el. Az éves beszámolót köteles aláírni: Bruder Balázs elnök Veszprém, Liszt F. u. 24. Szitáné Sebestyén Hajnalka pénzügyi igazgató Veszprém, Haszkovó u. 27/A fsz.1. Könyvvizsgálat díja az üzleti évre Mobil Conto Kft. Barabás Csaba könyvvizsgáló Héder Anna könyvvizsgáló

1.173.480.-Ft 1.369.060.-Ft

A beszámoló elkészítésekor a törvényi előírások szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult személy Neve: Szitáné Sebestyén Hajnalka Regisztrációs száma: 121007 Adóazonosító jele: 8387603651 Forrás Takarékszövetkezet honlapjának címe: www.forrastksz.hu Közzététel módja: IM Céginformációs Szolgálat, MNB. A beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer A takarékszövetkezet számviteli rendjét a hivatkozott jogszabályok alapján úgy alakította ki, hogy a pénzintézet valós vagyoni, pénzügyi helyzetét, működési eredményét hűen tükröző objektív adatok alapján mutathassa be a tulajdonosokat képviselő közgyűlésnek, a befektetőknek illetve a hitelezőknek.

33.. oollddaall



A vezetői információs rendszer alapja a számviteli politikán alapuló nyilvántartási rendszer, amely a felügyeleti szervek részére folyamatosan készítendő jelentések információs bázisául is szolgál. Üzleti év: 2013. január 01 – 2013. december 31. A beszámoló készítés fordulónapja: 2014. január 31-e. A takarékszövetkezet a mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből indult ki, a múltbeli adatokon alapuló értékelési eljárást alkalmazza, így a mérlegben az eszközök legmagasabb nyilvántartási értéke a bekerülési érték lehet. A részletes értékelési eljárást a 10/2013 számú Eszközök,források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata rögzíti. A nyilvántartásba vett eszközöknél az értékcsökkenést a Takarékszövetkezet havonta veszi figyelembe. A tárgyi eszközök és az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését a maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján, lineáris módon, az eszközök várható élettartamának figyelembevételével számolja el a takarékszövetkezet. A számviteli törvény előírásai alapján az immateriális javak és a tárgyi eszközök esetében terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az eszköz értéke tartósan és jelentősen eltér a piaci értéktől. A takarékszövetkezet értékelési szabályzata rögzíti, hogy az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek a mérlegkészítéskori piaci értéken kell szerepelniük a beszámolóban, így amennyiben a könyv szerinti érték ettől eltér, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési költségét a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben számoljuk el. A mérleg az eszközöket rendeltetésük alapján minősítve, a hosszabb és rövidebb távú követeléseket elkülönítve tünteti fel. A takarékszövetkezet a forgóeszközök között tartja nyilván az általa folyósított hiteleket, a pénzeszközöket, a készleteket, valamint az éven belüli lejáratú értékpapírokat. A követelések értékvesztéssel csökkentett nyilvántartási értéken szerepelnek a mérlegben. A készletek között tartjuk nyilván a követelések fejében továbbértékesítési kötelezettséggel átvett eszközöket. A befektetett pénzügyi eszközök között tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat. Az immateriális javak között a szellemi termékek (szoftverek) és vagyoni értékű jogok mellett a programbevezetés kapcsán felmerült alapítás átszervezés aktivált értéke szerepel. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása lineárisan történik. A takarékszövetkezet kizárólag pénzintézeti tevékenységet szolgáló tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket a mérlegben nettó értéken mutatja ki, a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési és előállítási költségein tartja nyilván. A mérleg a forrásokat (kötelezettségeket) rövid- illetve hosszúlejáratú kötelezettségként mutatja ki. A követelésekként nyilvántartott értékpapírok és a bankközi betétek időarányosan járó, de pénzügyileg nem teljesített kamatát az aktív időbeli elhatárolások között jelenítjük meg. A hitelek időarányosan járó esedékes, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt kamatát és

44.. oollddaall



kamatjellegű bevételeit, valamint az időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékessé nem váló kamatát és kamatjellegű tételeket bevételként számoljuk el. Az aktív időbeli elhatárolások között szerepeltetjük még a pénzügyileg teljesített, de időarányosan a tárgyévet követő időszakra jutó költségeket. Az időbeli elhatárolások elszámolásának rendszerére a takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásait és a hitelintézeti kormányrendelet előírásait alkalmazza. Általános tartalék képzése – a saját tőkén belül -a Hpt. előírásainak figyelembevételével történik. A takarékszövetkezet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi. Felhasználása csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére történhet. A takarékszövetkezetnél alkalmazott eredménykimutatás függőleges tagolású, a 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően. A Takarékszövetkezet nem él a további részletezés lehetőségével. A kötelező számviteli szabályzatok bemutatása A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: ISz. Tv.) 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében az Integrációs Szervezet Igazgatósága 2013. november 29én 26/2013. számú határozattal az Integrációs Szervezet MFB-n kívüli tagjaira a Számviteli Rendről kötelező szabályzatot fogadott el. Az 1/2013 sz. Számviteli Rend az integrációs közös számviteli keretszabályokat tartalmazza, meghatározza a tagok számviteli rendszerére, rendjére vonatkozó keretjellegű előírásait, elvárásait. A számviteli szabályozás keretébe tartozó szabályzatok Számviteli Rend

A szabályzatok kiadási módja

SZHISZ által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Számviteli Politika Takarékbank által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Eszközök, források és mérlegen kívüli Takarékbank által kiadott szabályzat, a tételek értékelési szabályzata Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatának keretében, sajátos értékelési előírások címen: Fedezetértékelési szabályzat Takarékbank által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Monitoring-, Eszközértékelési-, Takarékbank által kiadott szabályzat, a Értékvesztés-elszámolási -, és Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Céltartalékképzési Szabályzat Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási

Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat 55.. oollddaall



szabályzata Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott szabályzat tartalmú szabályzat Pénz- és értékkezelési szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott kezelésének szabályzata tartalmú szabályzat Takarékszövetkezet nem foglalkozik határidős, opciós és swap ügyletekkel valamint fedezeti ügyletekkel, ezért ezek elszámolására és kezelésére vonatkozóan szabályzatot nem készít.

A takarékszövetkezet valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének átfogó értékelése A takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetét a következő főbb mutatószámokkal jellemezzük: Eszközök A mérleg szerinti eszközök értéke 2013. december 31-én: 11.808.261 ezer Ft. Az egyes eszköz mérlegsorok megoszlása az összes eszközön belül az alábbi: Az eszközállomány alakulása, szerkezete Megnevezés 2012.XII.31. Mo. 2013.XII.31.2 1. Pénzeszközök 378 535 3,3% 464 007 2. Hitelviszonyt megtestesítő értékp. 1 691 777 14,7% 3 626 216 3.Tulajdoni részesedések 0 0,0% 0 4. Jegybanki és bankközi betétek 3 714 364 32,4% 2 130 655 5. Hitelek 5 324 164 46,4% 5 338 963 6. Vagyoni érdekeltségek 4 708 0,0% 11 387 7. Bef.i szolg.ból követelések 0 0,0% 0 8. Aktív kamatelhatárolások 166 179 1,4% 85 298 9. Egyéb aktív elszámolások és eszk. 82 158 0,7% 48 429 10. saját eszközök 107 830 0,94% 103 306 ESZKÖZÖK 11 469 715 100 11 808 261

Mo. Elt.+,3,9% 0,6% 30,7% 16,0% 0,0% 0,0% 18,0% -14,3% 45,2% -1,2% 0,1% 0,1% 0,0% 0,0% 0,7% -0,7% 0,4% -0,3% 0,87% -0,07% 100 xx

A forgóeszközök között nyilvántartott pénzeszközök értéke az előző 366 351 ezer Ft-ról 464 007 ezer Ft-ra nőtt, ezzel együtt az év során előírt kötelező tartalék értéke 12.352 ezer forinttal növekedett január 01. és december 31. között. Értékpapír állományunk összértékben 1.934.439 ezer forinttal nőtt, az eszközökön belüli arányát tekintve 16 %-os növekedést láthatunk. A jegybanki alapkamat csökkenései miatt az elmúlt évekhez képest több, fix kamatozású értékpapírt vásároltunk azért, hogy a viszonylag gyors kamatcsökkenései ciklust az aktív oldalon „meghosszabbítsuk”. Mivel a kamatcsökkenés miatt a megvásárolt értékpapírok bármikor nyereséggel eladhatóak, az állománynövekedés kedvezően befolyásolta mind a tartalékolási kötelezettségek, mind a likviditási elvárások teljesítését. Egyéb fő eszközeinkben lényeges elmozdulás nem volt.

66.. oollddaall



Eszközök megoszlása A forgóeszközök és a befektetett eszközök aránya a fentiekben részletezett értékpapírok állományváltozása miatt változott az elmúlt két évben.

Forgóeszközök Befektetett eszközök Összes eszköz

2012 ezer forint % 6.066.818 eFt 52,89% 5.211.697 eFt 45,44% 11.469.715 eFt

2013 ezer forint 4.709.869eFt 6.994.885.eFt 11 469 715 eFt

% 39,89% 60,11%

Változás ezer forint % 906 338 Ft 5,84% -462 070 Ft -6,19% 492 838 Ft

Követelések lejárat szerinti összetétele Követelések bruttó értéken Nem lejárt, eredeti szerződés szerint Pénzügyi vállalatok Nem pénzügyi vállalatok

Átstrukturált

Eszközök adósonként a legrégebben lejárt követelés szerint 0-30 nap

31-90 nap

91-365 nap

Összesen

1 év felett

70 050 935

70 050 935

2 488 438 505

25 555 878

169 515 499

19 195 279

106 781 171

686 179 398

3 495 665 730

1 688 380 346

103 252 901

174 519 474

78 142 051

70 996 228

632 446 915

2 747 737 915

1 341 828 164

88 058 984

169 903 095

78 142 051

64 000 474

483 551 748

2 225 484 516

ebből: Jelzáloghitel

1 004 825 024

79 852 181

149 147 988

67 416 782

59 891 273

430 939 839

1 792 073 087

Háztartások Egyéni vállalkozók

346 552 182

15 193 917

4 616 379

0

6 995 754

148 895 167

522 253 399

Hitelek Belföld Egyéb

5 000 000

Összesen:

4 251 869 786

Háztartások Háztartások Lakosság

5 000 000 128 808 779

344 034 973

97 337 330

177 777 399

1 318 626 313

6 318 454 580

Források A takarékszövetkezet forrásainak értéke az eszközök értékével megegyezően 11.808.612 eFt. A források állományának alakulása az alábbiak szerint történt:

Megnevezés Saját források Idegen források FORRÁSOK

A források két nagy csoportjának alakulása 2012.XII.31. Mo. 2013.XII.31. 653874 5,7% 639838 10 815 841 94,3% 11 168 423 11 469 715 100 11 808 261

77.. oollddaall

Mo. Elt. 5,4% 0,2% 94,6% -0,2% 100 xx



Források összetételének alakulása Megnevezés

A forrásállomány alakulása, szerkezete km1 2012.XII.31. Mo. 2013.XII.31.2

1.Betétek 2.Mon.is p.ügyi int.től származó bet. 3.Felvett hitelek 4.Saját kibocsátású, hitv.t megt.ő ért.p 5.Befekt.i szolg.ból szárm. források 6.Passzív kamatelhatárolások 7.Egyéb passzív elszámolások 8.Céltartalék 9.Saját tőke -Ebből: Mérleg sz. eredm. (eredmény) F O R R Á S O K összesen:

Mo.

Elt.+,-

9 968 982 0 972 371

84,42%

0,30%

0,00%

0,00%

8,23%

-0,12%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,90%

42 0 77 624

0,66%

-0,25%

105 774

0,92%

149 404

1,27%

0,34%

54 563

0,48%

6

0,00%

-0,48%

599 311

5,23%

639 832

5,42%

0,19%

19 595 11 469 715

0,17% 100,00%

1 059 11 808 261

9 648 604

84,12%

0

0,00%

957 902

8,35%

41

0,00%

0

0,00%

103 520

0,01% -0,16% 100,00% xx

Szavatoló tőke értéke: 642,741 ezer forint. A takarékszövetkezetnek a szavatoló tőke számítására vonatkozó előírások alapján az üzleti év végén a legnagyobb 25 ügyféllel és a hozzájuk tartozó ügyfélkapcsolatokkal szembeni kitettségünk összesen 2.178,819 millió Ft, illetve a kockázatvállalás nettó értéke 1.824,581 millió Ft volt. A Hpt. 79. § (2), (3) bekezdésében meghatározott limiteket a takarékszövetkezet nem lépte túl. Fedezettség A nettó fedezettség alapján elmondható, hogy az ügyfelekkel szembeni követelések és kötelezettségek lejárat szerinti megoszlása jelentősen eltér egymástól. A követeléseken belül a 365 napon túliak, a kötelezettségek esetében a 30 napon belüliek képviselnek jelentős részarányt. A Forrás Takarékszövetkezet elegendő likvid forrással – értékpapírok, bankközi lekötések, MTB hitel – rendelkezik azon időszakokra, amikor a nettó fedezettség átmenetileg negatív értékű. Összességében a Takarékszövetkezetet pozitív nettó fedezettség jellemzi.

Megnevezés

Lejárt

0-30 nap

31-90 nap

91-180 nap

181-365 nap

1-2 év között

2-3 év között

3-5 év között

5-10 év között

10 év felett

Összesen

Betétek

0

5144,111

2748,04

298,492

80,431

1274,407

423,5

0

0

0

9968,981

Hitelek

1296,942

173,813

738,035

338,927

869,826

646,772

394,848

643,568

810,153

405,744

6318,628

1296,942

-3646,686

-713,245

28,498

963,117

391,27

-78,046

175,506

1865,074

405,744

319,546

Nettó fedezettség

88.. oollddaall



Tőke ellátottsági mutatószámok 2012

2013

5,2%

5,4%

2012

2013

Stabilitási mutató =

Saját tőke Immateriális javak + Tárgyi eszközök + Készletek

555,79%

613,47%

Szavatoló tőke =

1996. évi CXII.Hpt. alapján

662,538

642,741

Saját tőke Források

Tőkeellátottság =

Likviditási helyzet elemzése – azonnali és időszakos fizetőképesség megítélése A likvid eszközök és a kötelezettségek egymáshoz viszonyított arányát az alábbi, - időben dimenzionált – mutatószámok fejezik ki:

Fizetőképességi mutató =

Likviditási mutató =

Nagybetét függőségi mutató

Pénzeszközök + Követelések Rövidlejáratú kötelezettségek

2012

2013

118,5%

116,12%

2012

2013

71,5%

51,0%

2012

2013

9,16

8,76%

Forgóeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek

Nagybetétek Összes betétállomány

Jövedelmezőségi helyzet elemzése Mutatószámok Bruttó tőkearányos jövedelmezőség

Nettó tőkearányos jövedelmezőség

Tiszta tőkearányos jövedelmezőség

Kamatjövedelmezőségi mutató

Eszközök minőségi mutatója

Adózás előtti eredmény Saját tőke Adózott eredmény Saját tőke Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Banktevékenységből származó kamatkülönbözet Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Minősített követelések

99.. oollddaall

2012

2013

5,17%

2,36%

2,5%

0,19%

2,94%

0,17%

53,34% 58,10% 55,24%

55,57%


22001133..ddeecceem mbbeerr 3311.. Korrigált mérlegfőösszeg

Hitelportfólió minőségének mutatója

Kockázatvállalási mutató

Eszközarányos költség mutató

Hitel/Betét arány

Minősített hitelek Összes hitelállomány Korrigált mérlegfőösszeg Összes eszköz Összes költség Összes eszköz

34,48% 32,08%

37,38% 30,64%

3,84% 3,87%

Összes hitel Összes betét

Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Mérlegfőösszeg

64,96%

62,87%

2012 30 999 19 595 17 635

2013 14 986 1 077 1 059

599 311 11 469 715

639 832 11 808 261

Korrigált mérlegfőösszeg

3 618 370

Összes hitel

5 324 164

6 267 959

Összes betét Összes költség

9 648 604 440 553

9 968 982 456 608

Minősített hitelek

2 010 900

Kamatkülönbözet Kamat, kamatjellegű bevételek

Összes eszköz

594 786 1 115 033

519 498 894 190

11 469 715

11 808 261

A Takarékszövetkezetnél a bankközi kihelyezések és a likvid értékpapírok együttes állománya stabil pénzpiaci pozíciót biztosít. A Forrás Takarékszövetkezet az „A” típusú Cash Flow kimutatását a kiegészítő melléklet IV. részében mutatja be.

1100.. oollddaall



II. Speciális jellegű kiegészítések Befektetett eszközeink állománya az alábbiak szerint alakult:

ezer forintban Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök

pénzügyi

Összesen:

Vált. eFt-ban

Változás %-ban

2012

2013

9 414 74 313

6 091 71 951

-3 323 -2 362

64,70% 96,82%

903 928

2 533 465

1 629 537

280,27%

987 655

2 611 507

1 623 852

264,41%

Az immateriális javak 2013. évi bruttó értékének, értékcsökkenésének és nettó értékének változását az alábbi táblázat szemlélteti:

Vagyoni értékű jogok Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nettó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

Szoftverek

Alapítás átszervezés aktivált értéke

Immateriális javak

28 507 497 0 0 28 507 497

51 318 401 2 445 814 896 653 52 867 562

5 125 000 0 0 5 125 000

84 950 898 2 445 814 896 653 86 500 059

23 766 434 2 081 164 0 25 847 598

46 645 456 3 687 734 896 653 49 436 537

5 125 000 0 0 5 125 000

75 536 890 5 768 898 896 653 80 409 135

4 741 063 0 2 081 164 2 659 899

4 672 945 3 342 467 4 584 387 3 431 025

0 0 0 0

9 414 008 3 342 467 6 665 551 6 090 924

Az immateriális javak tárgyévi változása az alábbi tételeket tartalmazza: Beruházások: MS OFFICE HOME & BUSINESS 2013 Magic xpa 2.0 Express Client 100 Magic xpa Enterprise server Windows

971 550 1 078 161 237 012

Selejtezés nem volt.

1111.. oollddaall



Az ingatlanok 2013. évi bruttó értékének, értékcsökkenésének és nettó értékének változását az alábbi táblázat szemlélteti

Épületek bruttó

Telkek Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nettó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Építmények bruttó

Ingatlanok

370 000 0 0 370 000

49 987 567 3 267 406 486 436 52 768 537

3 337 435 176 324 0 3 513 759

2 041 160 0 0 2 041 160

55 736 162 3 443 730 486 436 58 693 456

0 0 0 0

13 838 174 1 920 143 60 200 15 698 117

1 422 499 176 324 0 1 598 823

652 117 374 998 0 1 027 115

15 912 790 2 471 465 60 200 18 324 055

370 000 0 0 370 000

36 149 393 3 327 606 2 406 579 37 070 420

1 914 936 176 324 176 324 1 914 936

1 389 043 0 374 998 1 014 045

39 823 372 3 503 930 2 957 901 40 369 401

Az épületek tárgyévi növekedését a balatonfőkajári fiók belső felújítása, a balatonkenesi fiók felújítása, berhidai fiók külső lépcső felújítása okozta, a csökkenését a terv szerinti értékcsökkenés okozta. A műszaki gépek, berendezések, egyéb berendezések 2013. évi bruttó értékének, értékcsökkenésének és nettó értékének változását az alábbi táblázat szemlélteti:

Gépjárművek

Számítástechnikai eszközök

Gépek

Berendezések

Kisértékű tárgyi eszköz

Képzőművészeti alkotások

Berendezések összesen

Befejezetlen beruházáso k

Bruttó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

28 451 764

46 541 109

36 747 948

66 765 536

0

669 420

179 175 777

249 698

0

1 425 460

3 705 797

7 194 082

0

0

12 325 339

29 084 483

6 130 887

714 261

47 869

4 919 201

0

0

11 812 218

29 259 270

22 320 877

47 252 308

40 405 876

69 040 417

0

669 420

179 688 898

74 911

15 247 343

44 743 701

29 657 602

55 636 680

0

0

145 285 326

0

2 519 537

1 328 489

3 966 851

4 924 712

0

0

12 739 589

0

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4 357 542

714 261

47 869

4 899 168

0

0

10 018 840

0

13 409 338

45 357 929

33 576 584

55 662 224

0

0

148 006 075

0

Nettó érték Nyitó

13 204 421

1 797 408

7 090 346

11 128 856

0

669 420

33 890 451

249 698

Növekedés

4 357 542

2 139 721

3 753 666

12 093 250

0

0

22 344 179

29 084 483

Csökkenés

8 650 424

2 042 750

4 014 720

9 843 913

0

0

24 551 807

29 259 270

Záró

8 911 539

1 894 379

6 829 292

13 378 193

0

669 420

31 682 823

74 911

1122.. oollddaall



Az eszköz állomány lényeges növekedését a balatonkenesi fiókba telepített ATM bankjegykiadó automata, multiszéf és páncélszekrény megvásárlása okozta. Főkönyvi csoportok szerinti bontásban az alábbi selejtezésekre került sor: Főkönyv

Selejtezésre került eszközök beszerzési értéke

Könyv szerinti érték selejtezéskor

Terven felüli écs

11

40 403

0

0

12

486 436

426 236

426 236

141

0

0

0

142

714 261

0

0

143

34 970

0

0

144

4 554 728

20 033

20 033

146

0

0

0

5 830 798

446 269

446 269

Összesen:

Értékcsökkenés alakulása

Megnevezés 1. Terv szerinti értékcsökkenés összesen: a) lineáris b) degresszív c) teljesítményarányos d) egyéb (kis értékű)

Amortizáció 2013 évben Immateriális Műszaki Egyéb Ingatlanok Összesen javak berendezések berendezések 20 979 5 768 898 2 471 465 5 295 340 7 444 249 952 18 557 061 5 609 807 2 471 465 4 275 679 6 200 110 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 159 091 0 1 019 661 1 244 139 2 422 891

2. Terven felüli értékcsökkenés (8615) 1 793 378 2 219 614

426 236 3. Értékesítés, selejtezés (8611,8614) 4. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 5. Elszámolt tárgyévi értékcsökkenés 6. Társasági adó szerinti értékcsökkenés 6.a nem kisértékű 6.b kisértékű

896 653

60 200

762 130

9 256 710

0

0

0

0

5 768 898

2 897 701

5 295 340

9 237 627

10 834 185

2 492 903

5 560 262

7 567 813

5 224 378 159 091

2 492 903 0

4 540 601 1 019 661

6 351 583 1 216 230

1133.. oollddaall

10 975 693

0 23 199 566 26 455 163 18 609 465 2 394 982



Tőzsdén jegyzett értékpapírok mérlegsoronkénti bontásban.

MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban Sorszám a. 02 03 04 05

41

42 43 44 45

46 50

M e g n e v e z és b. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 2.Állampapírok a) forgatási célú

2012.év c.

2013.év d.

1 058 598

2 796 638

154 670

Tőzsdén jegyzett 1 004 143 értékpapírok Tőzsdén jegyzett 1 792 495 értékpapírok 0

b) befektetési célú 2/A. Állampapírok értékelési különbözete

903 928 0

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

633 179

829 578

0

0

633 179

829 578

a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok

Tőzsdén jegyzett értékpapír 99 996 Tőzsdén jegyzett 53 179 értékpapír 580 000 729582

ba) forgatási célú bb) befektetési célú

1144.. oollddaall



Állampapírok és egyéb értékpapírok Megnevezés

Vétel időpontja

Lejárat

Vételár

Névérték

Könyv szerinti érték

Befektetési célú 2015/A 2015/A 2015/A 2015/C 2015/C 2014/C 2017/A 2019/B 2019/B 2019/B 2019/B 2019/B

2010.01.27 2010.01.27 2013.11.29 2012.06.12 2013.11.27 2010.08.10 2013.06.25 2013.04.08 2013.02.19 2013.02.11 2013.03.28 2013.04.25

2015.02.12 2015.02.12 2015.02.12 2015.08.24 2015.08.24 2014.02.12 2017.11.24 2019.05.20 2019.05.20 2019.05.20 2019.05.20 2019.05.20

2019/B

2013.06.28

2019.05.20

MÁK ÖSSZESEN Kötvények MFB20150928/0 1 MFB201509/02

2012.09.28 2012.10.24

2015.09.28 2015.09.28

FK15NF02

2013.10.24

2015.11.25

Összes befektetési célú

7 471 250 Ft 26 232 882 Ft 174 098 404 Ft 32 152 829 Ft 159 991 626 Ft 99 813 200 Ft 150 002 807 Ft 294 464 400 Ft 386 901 600 Ft 158 622 154 Ft 9 969 888 Ft 317 962 974 Ft



9 229 604 Ft

9 470 000 Ft

9 185 900 Ft

1 826 913 618 Ft

1 808 730 000 Ft

1 792 495 303 Ft

1 826 913 618 Ft

1 808 730 000 Ft

1 792 495 303 Ft

300 000 000 Ft 280 000 000 Ft

300 000 000 Ft 280 000 000 Ft

300 000 000 Ft 280 000 000 Ft

149 582 400 Ft

150 000 000 Ft

149 582 400 Ft

729 582 400 Ft

730 000 000 Ft

729 582 400 Ft

2 556 496 018 Ft

2 538 730 000 Ft

2 522 077 703 Ft

Forgatási célú Diszkont kincstárjegyek D140212 2013.11.19 D140319 2013.12.23 D140226 2013.12.05

2014.02.12 2014.03.19 2014.02.26

474 995 198 Ft 199 999 932 Ft 129 151 360 Ft

478 320 000 Ft 201 290 000 Ft 130 000 000 Ft

474 995 198 Ft 199 999 932 Ft 129 151 360 Ft

D140115

2014.10.15

199 996 840 Ft

205 230 000 Ft

199 996 840 Ft

1 004 143 330 Ft

1 014 840 000 Ft

1 004 143 330 Ft

99 995 551 Ft

100 120 000 Ft

99 995 551 Ft

99 995 551 Ft

100 120 000 Ft

99 995 551 Ft

1 104 138 881 Ft

1 114 960 000 Ft

1 104 138 881 Ft

3 660 634 899 Ft

3 653 690 000 Ft

3 626 216 584 Ft

2013.12.05

3211

MNB diszkont kötvény

2013.12.23 2014--01-08

Összes értékpapír állomány

1155.. oollddaall



Kockázati súlyozás – a hitelezési kockázat kivételével – 2013. december 31-én:

Bruttó

Be-áramló tételek

Kitettség értéke

Kockázatt al súlyozott kitettségi érték

2 920,196

2 920,196

1 179,130

4 099,326

0,000

0,000

0,000

0,000

907,534

907,534

0,000

907,534

0,000

0,000

0,000

2,909

0,000

2 182,469

2 182,469

0,000

2 182,469

436,494

34,920

34,920

11,387

0,000

0,000

11,387

11,387

21,166

32,553

32,553

2,604

2,604

7CS100%

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

0,000

54,649

15CS 0%

238,583

0,000

0,000

238,583

238,583

304,839

543,422

0,000

0,000

0,000

15CS 100%

161,514

0,000

4,590

161,514

166,104

0,000

161,514

161,514

12,921

12,921

6 393,779

27,904

4,590

6 421,683

6 426,273

1 505,135

7 926,818

Corep tábla

Nettó érték

Elhatárolás

ÉV

1CS 0%

2 896,634

23,562

0,000

6CS 0%

906,101

1,433

6CS 20%

2 179,560

6CS100%

Összes:

Össz.

630,561

Számolt tőkekövetelmény

CS-sek szerinti tőkeköve-telmény

50,445

Készletek Készletek 2013

Nyomtatványok, irodaszerek leltár szerinti értéke Egyéb készlet (továbbszámlázandó) Göngyölegek leltár szerinti értéke Takarékdoboz Csemete számlához tartozó készlet Közvetített szolgáltatások könyv szerinti értéke Követelés fejében átvett eszközök bruttó értéke Követelés fejében átvett eszközök értékvesztése

3 415 655 3 600 77 936 53 125 359 362 0 25 648 000 4 590 000

Tulajdoni részesedés A takarékszövetkezet problémamentesnek minősítette a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-ben levő befektetését. A Takarékszövetkezet 11.387 ezer Ft értékű részesedéssel rendelkezik a Takarék Bank Zrt-ben. Átvett eszközök nyilvántartása A korábban követelés fejében átvett, készletként kimutatott eszközök állománya az alábbiak szerint alakult:

1166.. oollddaall

105,094



A fordulónapon meglévő nettó állomány: 21.058.000 Ft

8000 Székesfehérvár, Tátra u. 81. Nagytilaj, Hervadtfa u. 22.

Bruttó érték

Értékvesztés

Nettó érték

21 058 000

0 Ft 4 590 000 Ft 4 590 000 Ft

21 058 000 Ft 0 Ft 21 058 000 Ft

4 590 000 25 648 000

Követelések Aktív bankműveletek A kereskedelmi bankok, beleértve a takarékszövetkezeteket is, a hitelezés területén 2013-ban is folytatták válságkezelő, kockázatkerülő stratégiájukat. A kockázatok kerülése nem csak a rossz piaci környezetnek tudható be, hanem a megnövekedett fogyasztóvédelmi szabályokra is visszavezethetőek. Ma már a hitelszerződés oldalszámának többszörösét teszik ki a különböző tájékoztatók, figyelmeztetések, figyelemfelhívó számítások, összehasonlítások. Az év során meglehetősen sok izgalomban volt részünk. Folyamatossá vált a devizaadós mentés, az árfolyamgát intézményébe történő bejelentkezés határideje meghosszabbodott, miközben a sajtó folyamatosan cikkezett az újabbnál újabb megoldási lehetőségekről A hitel adósok – a Forrás Takarékszövetkezet jellemző ügyfélkörében legalábbis – nagyon sokat vártak és várnak a Kormánynak az adósokat megsegítő intézkedéseitől. Az intézkedések folyamatosan születnek meg, melyek korábban jelentősen megmozgatták a deviza árfolyamokat, így a deviza alapú hitelek refinanszírozási lehetőségeit is. De a legnagyobb változások a vállalkozások finanszírozása területén történtek. Az MNB megindította a Növekedési Hitelprogramját, és számtalan, jobbnál jobb, piacokat élénkítő ötlettel sietett a vállalkozók és ezzel a Nemzetgazdaság segítségére. Az aktív bankműveletek területén ugyancsak fontos változás az SZHISZ létrejötte, valamint szakmai kvalitásának érvényesülése a napi munkában. Ezek az örömteli dolgok nem változtatnak azon a tényen, hogy igen erős piaci versenyben kell megállni a helyünket. A bankok korábban a magánszemély szegmensben elsősorban a hitelkártya termékekre tették a hangsúlyt, mely termék kockázata magasabb, mint az általunk kínált, kezesekkel biztosított személyi kölcsönöké. Az elmúlt évben viszont – a hitelkártyák kárára – a normál személyi kölcsönök kaptak nagyobb hangsúlyt a kereskedelmi bankoknál is. A hitelek kamatszintjéről, kamatfeláráról elmondható, hogy annak mértékét a takarékszövetkezet 2013-ban nem változtatta a futó hitelek tekintetében, kamatváltozásra csak és kizárólag a jegybanki alapkamat, valamint az ezzel együtt mozgó Bubor értékének változása miatt került sor. Érvényes ez a korábbi években többször átárazott Lombard hitel termékekre is, bár ezek szerepe hamarosan megszűnik, mivel a jelenlegi szabályozói környezetben nem tudjuk nyújtani ezt az igen alacsony kockázatú hitelfajtát. Elmondható, hogy az új hitelek folyósítása esetén igyekeztünk a lehető legkevesebbet engedni a kamatszintből, de a piacon megjelenő 2,5 %-os kamatszint miatt többször kényszerültünk engedményre. így általánosságban kamatszint tartásról beszélhetünk az év első felében, és a kamatszint csökkenéséről az év második felében. Ismételten hangsúlyozva, hogy csak az új folyósításokról beszélünk, a korábbi évek kihelyezéseinél az alapkamattal együtt történt a mozgás, kamatfelár változtatás nélkül. 1177.. oollddaall



Minden naptári negyedévben változtak az egyes pénzpiaci instrumentumokhoz kötött termékek kamatai, tehát a vállalkozói hiteleink döntő többségének a kamata is. Jelenleg az egy és három hónapos BUBOR és a jegybanki alapkamat mértékét használjuk a forint hiteleink esetében. A deviza hiteleknél a refinanszírozó által alkalmazott indikátorokat használjuk mi is. A 2013. évi üzletpolitikában az igazgatóság azzal számolt, hogy optimális esetben a bruttó hitelállomány megegyezik az előző év végi szinttel. Az értékvesztéssel nem csökkentett bruttó hitelállomány az év végére 6,318 milliárd forintot tett ki, mely gyakorlatilag azonos az előző év végi állománnyal (6,267 Mrd Ft). Fontos megjegyezni, hogy a felügyeleti szervek többször tartották fontosnak felhívni a figyelmünket arra, hogy az átlagot meghaladó hitel/betét aránnyal dolgozunk. A válság miatt különösen fontosnak tartottuk ezen ajánlások figyelembevételét, ezért év közben az ügyvezetés is az állomány szinten tartását szorgalmazta. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy az év során kisebb leírásokra is sor került, mely ugyancsak csökkente a bruttó hitelállományunkat. Mivel ezek a hitelek teljes egészében értékvesztéssel már fedezettek voltak, ezért a nettó hitelállományunkra nem voltak hatással. Bíztató, hogy a hitelállomány még nem csökkent, de azt figyelembe kell vennünk, hogy kb 600 M Ft mértékben helyeztünk ki MNB, vagy ahhoz kapcsolódó alacsony kamatozású hitelt. Ezeknek a hiteleknek a hozamszintje viszont nem garantálja a fedezettermelést, azaz a nyereséges működést. Az állományon belül a vállalkozói hitelek tömege 4092,971 Mrd forint (2012-ben 3,794 milliárd forint), míg a lakossági kölcsönök állománya 2225,484 Mrd forint (2012-ben 2,474 milliárd forint) volt. Ismét érdemes hosszabb időtávon áttekinteni az adatokat. Jól látható ugyanis, hogy a Forrás Takarékszövetkezet milyen utat járt be az elmúlt fél évtizedben, amikor a tipikus lakossági pénzintézetből egy jellemzően vállalkozófinanszírozó pénzintézetté vált. Továbbá megfigyelhetjük azt is, hogy hatott erre a portfolióra a válság. Az összes hitelállományon belül a vállalkozói hitelek aránya 2005-ben az előző évi 38,5 %-hoz képest már 41,9 %-ra, nőtt, 2006-ban pedig a takarékszövetkezet történetében először fordult elő, hogy e hitelek állománya meghaladta a lakossági, személyi kölcsönök állományát. Az összhiteleink 51,6 %-át ( 2,428 milliárd forint ) ugyanis már ez az ügyfélkör adta. 2011-ben már a bruttó hitelek 60,61 %-a volt vállalkozó hitel, míg a megképzett értékvesztés értéke ezen állomány után 55,95 % volt. Ugyanakkor a lakossági hitelek 39,39 %-ot tettek ki (bruttó hiteleket tekintve), a megképzett értékvesztés pedig a teljes állományunk 44,05 %-át. 2013-ra pedig Talán zavarba ejtő a sok szám, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy a pénzügyi válság mennyire megviselte a lakossági ügyfeleinket, miközben úgy gondoltuk, hogy mi ezen a területen kevésbé fogjuk megérezni a krízist. Mindezt a vélekedést arra alapoztuk, hogy nem vettünk részt a lakossági hitelek területén jellemző alacsony kezdő részletű lakás hitelek folyósításában, a szabad felhasználású hitelek területén is az átlagot meghaladó elvárásaink voltak. A 2013. évre 140 M Ft nettó értékvesztés képzést terveztünk (210 M Ft képzés és 70 M ft felszabadítást terveztünk). A hitelek után elszámolt nettó értékvesztés végül 34,178 e Ft volt, de a számok összehasonlíthatósága miatt ehhez az értékhez hozzá kell adnunk a már jelzett 22 M Ft hitelt, mely leírásra került (hiszen a leírás során felszabadul az értékvesztés, de attól az még ráfordításként terhel bennünket). Az értékvesztés képzési kötelezettség tehát jelentősen csökkent, kár, hogy egyéb okok miatt – melyeket később tárgyalunk – ez a kedvező változás nem jelent meg nyereség formájában. 1188.. oollddaall



A jelzett nettó értékvesztés növekedés több tételből állt össze, többek között jelentős szerepe volt a deviza hitelek után megképzett értékvesztések átértékelésének. Az értékvesztés állomány összege 2012. december 31-én 943.796.146 Ft volt, a 2013. év végi állomány pedig 975.847.203 Ft. (A minősítési kategóriák szerinti megoszlást később részletesen is bemutatjuk). Egészében nézve a csaknem 60 M Ft ráfordítás (azaz a leírással együtt számított ráfordítás) jól mutatja a válság mélységét, mely nagyon komoly terheket ró az ügyfeleinkre, ezért ránk is. A számok értelmezéséhez érdemes visszaidézni a 2008. évi adatokat (az utolsó válságmentes évet), amikor a teljes képzés megközelítette a 189 millió forintot, a megtérülő hitelek utána felszabadítás pedig a 106 millió forintot, azaz a nettó képzés 83 M Ft volt. Majdnem 100 M Ft-tal alacsonyabb, mint az elmúlt évben. A nagyobb hitel aktivitás mellett is lényegesen magasabb volt a felszabaduló hitelek aránya. Sajnos 2013-ban a végrehajtások, megállapodások, átütemezések eredményessége lényegesen alacsonyabb volt, mit a válság előtti években. A 2013. évre vonatkozó üzletpolitikában a hitelállomány szinten tartását terveztük. A számok értelmezéséhez ismét érdemes néhány évet visszatekintenünk. A bruttó hitel - betét arányunk 2007 végére az előző évi 72,1 %-ról 76,5 %-ra nőtt, mely a nettó hiteleket tekintve 71,636 %nak felelt meg. Ez az arány 2008-ban már elérte a 75,527 %-ot, tehát meglehetősen magas volt. Ez az érték meg sem közelíti a bankok által természetesnek tekintett 180-200 %-ot, de mint tudjuk, a 2008. év végén kezdődő gazdasági és pénzügyi válság egyik oka pont az országunkban működő bankoknál kialakult igen magas hitel betét arány. 2009-ben ez az arány számottevően nem változott, 2010 év végére 73,19 %-ra csökkent, a 2011-i évben 71,65 % volt, majd 2012-ben 65,8 %-ra, 2013-ra pedig 63,46 %-ra csökkent. Fontos hangsúlyozni, hogy a bruttó hitel/betét állományt mutatják ezek a számok. A nettó hitelállomány alapján számított érték lényegesen jobban csökkent (50 %-ra), tekintettel a részletesen tárgyalt, megképzett értékvesztésre. Ugyanis – talán nem mindenki számára egyértelmű – a bruttó hitelállományt csökkentve az értékvesztéssel, kapjuk meg a nettó hitelállományt. 2013-ban sem talált magára a faktoring finanszírozásunk, de bizonyos növekedés megindult, viszont a takarékokat érintő változások miatt ismét csökkent a felfutás lehetősége. 2008-ig igen jelentős szerepet játszott ez a hitelezési forma az életünkben, kiemelkedő jövedelmezőséget biztosítva mind jutalék, mind kamatbevétel oldalon. A drasztikusan megnövekedő vevői- fizetési kockázatok miatt a hitelbiztosító és hitelminősítő cégek jelentősen lerontották a hazai vállalkozások kockázati besorolását, ezzel gyakorlatilag „lenullázva” a mikro és kisvállalkozások kockázatvállalási szintjét. Ezért a faktoring továbbra is minimális szinten található meg a portfoliónkban, a jövedelemre gyakorolt hatása egyelőre kimutathatatlan.

1199.. oollddaall



A hitelállomány szektor és lejárat szerinti bontása:

Bruttó hitelállomány 2013.12.31

Pénzügyi váll. Nem pénzügyi váll. Lakosság Egyéni váll. Non-profit szerv. Összesen:

5 éven túli Összesen: 70,051 1 367,645 3 495,666 1 397,242 2 225,484 522,254 241,307 0,000 3 006,194 6 313,455

Éven belüli 1-5 év közötti 70,051 1 624,458 503,563 114,121 714,121 244,705 36,242 0,000 2 053,335 1 253,926

Nettó hitelállomány 2013.12.31

Pénzügyi váll. Nem pénzügyi váll. Lakosság Egyéni váll. Non-profit szerv. Összesen:

5 éven túli Összesen: 70,051 1 199,212 2 959,737 1 513,404 1 866,837 435,514 184,663 0,000 2 897,279 5 332,139

Éven belüli 1-5 év közötti 70,051 1 519,056 241,469 113,061 240,372 220,332 30,519 0,000 1 922,500 512,360

Értékvesztés állomány alakulása, minősítés elemzés Értékvesztés 2012.12.31 Értékvesztés

Hitel

Faktoring

Zálog

Összesen

-

-

Problémamentes

-

Külön figyelendő

19 349 034

120 855

19 469 889

Átlag alatti

55 192 825

141 040

55 333 865

Kétes

539 719 713

373 250

540 092 963

Rossz

323 979 433

4 919 996

Összesen:

938 241 005

4 919 996

-

328 899 429 635 145

943 796 146

Értékvesztés 2013.12.31 Értékvesztés

Hitel

Faktoring

Zálog

Összesen

Problémamentes Külön figyelendő

-

-

-

-

12 870 896

104 054

12 974 950

Átlag alatti

74 246 656

0

74 246 656

Kétes

304 378 462

0

304 378 462

Rossz

582 971 636

4 919 996

Összesen:

974 467 650

4 919 996

2200.. oollddaall

587 891 632 104 054

979 491 700

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT Arányszámok

Értékvesztés megoszlás 2012


Értékvesztés megoszlás 2013

Változás

Problémamentes

0,00%

0,00%

0,00%

Külön figyelendő

2,06%

1,32%

-0,74%

Átlag alatti

5,86%

7,58%

1,72%

Kétes

57,23%

31,08%

-26,15%

Rossz

34,85%

60,02%

25,17%

Összesen:

100,00%

100,00%

1%

A takarékszövetkezet a minősített kintlévőségei után a Takarékbank által kiadott közvetlen hatályú Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat és Fedezetértékelési Szabályzat alapján számolt el értékvesztést. Értékvesztés/céltartalék Értékvesztés/céltartalék mértéke MTB mértéke korábbi implementált szabályzat szerint % szabályzata szerint %

Egyszerűsített minősítési kategória: A. Problémamentes követelés B. Külön figyelendő minősítésű követelés

0

0

5

5

C. Átlag alatti minősítésű követelések

20

20

D. Kétes minősítésű követelések

50

50

E. Rossz minősítésű követelések

85

90

Az évközi értékelés változás miatt a takarékszövetkezet 7.832 eFt-tal emelte a minősített kintlévőségi után elszámolt értékvesztés állományát. Az értékvesztéssel érintett egyéb követelések értékét és a hozzájuk tartozó halmozott értékvesztést mutatja az alábbi táblázat: Egyéb követelések Partner neve

Minősítés

Korona Kft. Fejér-Net Kft. Egyéb követelés Összesen:

rossz rossz

Követelés összege 2013.12.31 7.160.286.3.644.497.597.914.11.402.697.-

Elszámolt értékvesztés 2013.12.31 7.160.286.3.644.497.452.907.11.257.690.-

Az értékvesztés elszámolásánál a takarékszövetkezet a rendelkezésre álló Globe hitelintézeti szoftver minősítő rendszerét használta az un. egyszerűsített hitelminősítésnél, valamint a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat szerint járt el az egyedi minősítésnél. 2211.. oollddaall

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT Projekt hitelek


A projekt hitelek végrehajtás alatt állnak, év végi állományukat mutatja az alábbi táblázat: 2013. december 31. Összesen

Értékvesztés

Fennálló tőketartozás

Nettó érték

Biztosíték értéke

212 373 470

251 773 470

39 400 000

114 216 501

Zálogházi finanszírozás A zálogházi tevékenység volumenében nem számottevő a jelenlegi nettó, záró állomány:68.309 ezer Ft. Zálogkövetelések a fordulónapon:

Zálog értékvesztés 2013.12.31. BondZalaegerszeg A B C D E ÖSSZ: kamat

38 861 616 1 248 201

40 109 817 281 614 40 391 431

ÉV

BondSzékesfehérvár

62 410

26 924 653 832 875 0

62 410

27 757 528 263 994

ÉV

41 644 0

41 644

Bruttó összesen

Év. Összesen

Nettó mindösszesen

65 786 269 2 081 076 0 0 0 67 867 345 545 608 68 412 953

0 104 054 0 0 0 104 054

65 786 269 1 977 022 0 0 0 67 763 291 545 608 68 308 899

Faktoring 2013-ban sem talált magára a faktoring finanszírozásunk, de bizonyos növekedés megindult, viszont a takarékokat érintő változások miatt ismét csökkent a felfutás lehetősége. 2008-ig igen jelentős szerepet játszott ez a hitelezési forma az életünkben, kiemelkedő jövedelmezőséget biztosítva mind jutalék, mind kamatbevétel oldalon. A drasztikusan megnövekedő vevői- fizetési kockázatok miatt a hitelbiztosító és hitelminősítő cégek jelentősen lerontották a hazai vállalkozások kockázati besorolását, ezzel gyakorlatilag „lenullázva” a mikro és kisvállalkozások kockázatvállalási szintjét. Ezért a faktoring továbbra is minimális szinten található meg a portfoliónkban, a jövedelemre gyakorolt hatása egyelőre kimutathatatlan.

2222.. oollddaall



A lakossági és a vállalkozói hitelek alakulását a következő diagramok mutatják: Vállalkozói hitelek alakulása

5000 4000 3000 (mFt) 2000 1000 0

2012

2013

7,499

6,045

Folyószámla hitel

293,545

280,862

Széchenyi Kártya

1124,349

1128,574

Gazdakártya

126,700

121,713

Egyéb forinthitel

1798,091

2264,764

JPY alapú

122,238

83,223

CHF alapú

279,825

202,790

Lehívott bankgarancia

Lakossági hitelek alakulása

2500 2000 1500 (mFt) 1000 500 0 Lakáscélú forint hitel Lombard hitel

2012

2013

189,675

174,885

50,760

34,293

1535,244

1481,114

JPY alapú

10,845

4,582

CHF alapú

506,573

467,472

EUR alapú

67,278

63,138

Egyéb forint hitel

2233.. oollddaall



Deviza alapú hitelezés A Forrás Takarékszövetkezet 2007 évben kezdte meg a deviza alapú hitelezést. Saját deviza forrással nem rendelkezik a takarékszövetkezet, ezért a Magyar Takarékszövetkezeti Banktól vettünk fel rulírozó deviza kölcsönt. Az ismert pénzpiaci változások, valamint a pénzügyi irányítás adminisztratív intézkedései miatt a Forrás Takarékszövetkezetnél korábban gyakorolt deviza alapú hitelezés is megszűnt, új folyósítás egyáltalán nem történt a 2013. évben. Hitelek devizanemek szerinti 2013.12.31-én: CHF: Bruttó Tőke 670 184 209 Kamat, költség, késedelmi kamat 77 810 Hitel összesen: 670 262 019 Tőke devizában 2 767 750,83 Kamat, költség, késedelmi k. devizában 321,34 Hitel összesen devizában 2 768 072,17

Értékvesztés Nettó 157 595 226 512 588 983

650 843,43

2 117 228,74

Hitel összesen devizában

Bruttó 87 805 129 0 87 805 129 42 744 197,09 0,00 42 744 197,09

EUR: Tőke Kamat, költség, késedelmi kamat Hitel összesen: Tőke devizában Kamat, költség, késedelmi k. devizában Hitel összesen devizában

Bruttó 63 074 836 62750 63 137 586 212 437,56 211,34 212 648,90

Értékvesztés 0

HUF:

Bruttó 5 493 689 610 3 560 237 5 497 249 847

Értékvesztés

Bruttó 6 314 753 784 3 700 797 6 318 454 581

Értékvesztés

JPY Tőke Kamat, költség, késedelmi kamat Hitel összesen: Tőke devizában Kamat, költség, késedelmi k. devizában

Tőke Kamat, költség, késedelmi kamat Hitel összesen: Összesen: Tőke Kamat, költség, késedelmi kamat Hitel összesen:

2244.. oollddaall

512 666 793 2 116 907,40

Értékvesztés 71 655 886

Nettó 16 149 243 0 16 149 243

34 882 624,11 7 861 572,98

7 861 572,98

0,00

750 240 588

Nettó 63 074 836 62 750 63 137 586 212 437,56 0 212 648,90 Nettó 4 743 449 022 4 747 009 259

979 491 700 0 0

Nettó 5 335 262 084 62 750 5 338 962 881

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT A takarékszövetkezet bruttó hitelállományából a deviza alapú hitelek 2007 évben 8,7%-ot tettek ki, 2008 évben 17,9 %-os arányt képviseltek, 2009 évben 18.4%-ot értek el. 2010 évben 18,9% arányt képviseltek, 2011 évben 19,6%-ot tettek ki 2012 évben 15,76%-ot tettek ki 2013 évben 12,99 %-ot tettek ki.


Kockázattal súlyozott kitettségi értékek, tőkekövetelmények (hitelek)

Megnevezés

Vállalkozással szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek

2013.09.30

2013.12.31 Tőkekövetelmény

Kitettség értéke

Kockázattal súlyozott kitettségi érték

% Tőkekövetelmény

Kitettség értéke


Tőkekövetelmény

Corep tábla

Kitettség értéke


7CS 0%

501,220

0,000

0,000

509,263

0,000

0,000

101,60%

100,00%

100,00%

7CS 100%

1 054,830

908,262

72,661

839,520

683,110

54,649

79,59%

75,21%

75,21%

8CS 75%

2 248,545

1 328,144

106,252

2 229,225

1 266,905

101,352

99,14%

95,39%

95,39%

9CS 35% 9CS 50% 9CS 100% 10 CS 50%

821,292 401,696 0,000 27,990

285,379 192,162 0,000 13,995

22,830 15,373 0,000 1,120

869,289 515,737 0,000 26,684

300,105 253,225 0,000 13,342

24,008 20,258 0,000 1,067

105,84% 128,39% 0,00% 95,33%

105,16% 131,78% 0,00% 95,33%

105,16% 131,78% 0,00% 95,33%

10 CS 100%

521,926

521,926

41,754

464,496

464,496

37,160

89,00%

89,00%

89,00%

10 CS 150%

3,433

5,150

0,412

4,417

6,626

0,530

128,66%

128,66%

128,66%

5 580,932

3 255,018

260,401

5 458,631

2 987,809

239,025

97,81%

91,79%

91,79%

Összesen:

Nem volt jellemző a konzorciális hitelezés. 2013. évben sem, egy újabb konzorciális hitel kihelyezésre nem került sor a Takarékszövetkezetnél, az év végi állományát mutatja az alábbi táblázat. Konzorciális hitelek 2013. december 31-én A konzorciális hitel** Ügyfél neve

Konzorcium vezető

Konzorcium tagok*

Malacom Kft

Forrás TKSZ

SzécsényiHáz Kft.

Forrás TKSZ

Szerződéskötés időpontja

A hitel lejárata

A Szövetkezet felé fennálló tartozás összege

Értékvesztéssel csökkentett nettó érték

Le nem hívott összeg

A hitel devizaneme

teljes összege

adatszolgáltatóra eső összege

Zirci TKSZ

182.000

32.000

2008.07.11

2010.07.15

32.000

4.800

0

HUF

Zirci TKSZ

90.000

45.000

2008.03.04

2010.03.15

24.055

0

0

HUF

Takarékszövetkezetünk tőkepiaci műveleteket sem részvénnyel, sem állampapírokkal nem hajtott végre. Az értékpapír beszerzések kizárólag a likviditás kezelését szolgálják és többnyire állampapírokat vásárolunk.

2255.. oollddaall

FFO 22001133..ddeecceem OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT mbbeerr 3311.. A hitelintézetekkel szembeni követeléseink állománya 2013. december 31-én: Lekötött betétek leltár

2013.12.31

Partner

Lekötés napja

Tőke Lejárat napja

MTB RT

2013.07.16

965 000 000

lejárat nélkül

MTB RT

2013.11.06

85 200 000

2014.01.15

MTB RT

2013.11.14

53 454 644

2014.02.13

MTB RT

2013.12.20

150 000 000

2014.01.06

MTB RT

2013.12.18

350 000 000

2014.02.26

MTB RT

2013.12.18

150 000 000

2014.01.03

MTB RT

2013.12.31

160 000 000

2014.01.10

MTB RT

2013.11.08

150 000 000

2014.01.08

MTB összesen Sopron Bank

2 063 654 644 2013.10.01

67 000 000

Sopron Bank összesen

2014.01.02

67 000 000

Az egyéb eszközökön belül jelentős arányt képviselnek az egyéb követelések (30 222 ezer forint), melynek összetétele az alábbi: Egyéb eszközök, egyéb követelések 4515 Munkaadói járulék 45714572 Ktgvetési kiutalási igény 4519 Helyi adók 3810 Zálogházi pénztár 384 Költségvetési kiutalási igény 38162 Vevők 38163 Halasztott fiz. eladott követelések 38164 Egyéb követelés 38167 Követelés egyéb 38169 Követelések értékvesztése 38166 Követelés- Korona Kft. 381691 Halasztott fiz. Eladott köv. értékv. 381692 Egyéb követelések értékvesztése 38182 Óvadék 4592 Eszközátvételhez kapcsolódó köt. 3811 Munkaváll. Munkabérelőlegei 378-3794 Átvezetési számla 3796 Deviza számlavez. Tech. Szla 12.b

2266.. oollddaall

30 222 031 2 000 268 352 530 311 1 177 255 10 636 927 6 093 002 3 644 497 597 914 62 348 -7 160 286 7 160 286 -3 644 497 -452 907 1 768 420 112 683 1 414 203 4 545 578 3 465 848



AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A bevételek aktív időbeni elhatárolása a hitelek időarányosan járó, de nem esedékes bevételként elszámolt kamatát és kamat jellegű jutalékát tartalmazza. A költségek és ráfordítások aktív időbeni elhatárolása a 2014-ben felmerült, de a 2013. évet érintő kiadásokat tartalmazza (telefonköltség, közüzemi díjak). Az aktív időbeli elhatárolások az alábbiak szerint alakultak:(ezer forintban): 2011. év

2012. év

2013.év

Változás 20112012

Változás 20122013

Ügyfelekkel sz. kamat, kamatjellegű elhatárolás

69 930

58 824

49 914

84,11%

84,85%

Ügyfelekkel szembeni nem kamatjell.. elhatárolás

9 339

9 719

2 819

104,09%

29,01%

Értékpapír kamatelhatárolás

138 284

62 550

31 462

45,23%

50,30%

Hitelintézetekkel szembeni elhatárolás

13 871

27 057

2 909

51,26%

77,28%

Értékpapír árfolyamnyereség elhatárolás

4092

4 508

8 167

110,17%

181,17%

Költségek aktív időbeli elhatárolása

8 971

9 345

7 190

104,17%

76,94%

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

456

0

0

0

0

Kamatadó aktív időbeli elhatárolása

83

99

34

119,28%

34,34%

Előre kamatozó betét aktív időbeli elhatárolása

1533

10 049

1 012

655,51%

10,07%

Összesen:

246 559

182 151

103 506

73,88%

56,82%

AIE

Az ügyfelekkel szembeni kamatjellegű elhatárolás összege csökkenő tendenciát mutat az előző évekhez viszonyítva, mely a betéti kamatok jelentős és tartós visszaesésének következménye. Lekötött betétek átlagos kamata: 2008-ban 10,10552% 2009-ben 7,90060% 2010-ben 5,73011% 2011-ben 6,06919% 2012-ben 6,19% 2013-ban 3,11%

2277.. oollddaall



A saját tőke tárgyévi változása a következő (eFt): Megnevezés Jegyzett tőke

Nyitó 105 000

Növekedés Csökkenés 0 0

Záró 105 000

Tőketartalék

22 690

0

0

22 690

Eredménytartalék

408 563

39 344

0

447 907

Általános tartalék

63 058

118

0

63 176

Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke

0

0

0

0

0

1 059

0

1 059

599 311

19 699

0

639 832

A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjének összege 105.000 ezer forint, amely a Cégbíróságon bejegyzésre került. Az eredménytartalék összege az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba helyezésével növekedett. Az adózott eredmény összege az alábbiak szerint alakult: 2007 évben 86.170 ezer Ft 2008 évben 99.416 ezer Ft 2009 évben 116.665 ezer Ft 2010 évben 5.774 ezer Ft 2011. évben 14.502 ezer Ft 2012. évben 19.595 ezer Ft 2013. évben 1.177 ezer Ft A takarékszövetkezet 118 ezer forint értékben képzett általános tartalékot. A takarékszövetkezet céltartalék állománya az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Általános kockázati céltartalék Céltartalék függő kötelezettségekre Egyéb céltartalék Összesen

Nyitó

Növekedés

53 596

Csökkenés

Záró

53 596

0

967

12 770

13 731

6

0

0

0

0

54 563

12 770

67 327

6

A hátrasorolt kötelezettségek mérleg szerinti értéke 55.020 ezer Ft volt, melyből alárendelt kölcsöntőke összege 55.000 ezer Ft, szövetkezeti tagok más vagyoni hozzájárulása pedig 20 ezer Ft.

2288.. oollddaall



Hátrasorolt kötelezettségekből az alárendelt kölcsöntőke bemutatása

SERVER Szolgáltató Kft.

8001 Székesfehérvár, Vörösmarty tér 1.

07-09-010623

13345198-2-08

10 000 000

Veszprémi Mezőgazdasági Zrt.

8162 Küngös, Kossuth u. 3.

19-10-500213

11327550-2-19

45 000 000 Ft

Betétek Az igazgatóság a 2013. évre elfogadott üzletpolitikai elveiben elemezte a várható gazdasági folyamatokat, ennek alapján összesen 350-400 millió forintos betétállomány növekedéssel számolt, s az év végére 10 milliárd Ft körüli összes betétállományt tervezett a bankoktól felvett refinanszírozási tételeket nem számítva. Az általános gazdasági, valamint az országot érintő pénzügyi válság miatt egy igen szerény növekedési tervet tűzött ki a Takarék maga elé. Ennek az óvatosságnak tudható be, hogy –minden negatív körülmény dacára – a terv teljesült, mivel a december 31-i ügyfél betét állományunk 9,968 Mrd forintot tett ki, mely közel 350 millió forintos növekedést jelent. A betétállományon belül a látraszóló forrásoknak a 2013. év végi záró értékét 2,3 milliárd Ft körüli értékre vártuk, mely elvárás ugyancsak teljesült, december 31-én 2,687 Mr forintot tett ki. Azért fontos kiemelni, hogy a záró állomány mértékéről beszélünk, mivel tapasztalataink szerint minden év decemberében jelentősen nő, majd januárban a jelentős adófizetési kötelezettség miatt megcsappan az állomány. Ezért tervünkben az utolsó negyedévre átlagosan 2,5 Mrd forint átlagos állományt vártunk, mely teljesült is. A látraszóló állomány nem várt mértékű növekedése valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a lekötött betétek kamatai igen alacsony szintre süllyedtek. Egyes ügyfelek nem veszik a fáradtságot arra, hogy lekössék a betéteiket, hiszen ma már az igen alacsonyra szorított Jegybanki alapkamat értékét sem fizetjük kamatként, amiből még a kamatadó és az EHO összege is levonásra kerül. A látraszóló könyves betétek állománya már évek óta csökken, igazából a hagyománytisztelet követeli meg, hogy ezzel, a takarékszövetkezeteket jellemző betéti formával kezdjük a betétállományunk bemutatását. A 2007. év végi 51,8 millió forintos állomány 2008. év végére 38,9 millió forintra, 2009 év végére 33,5 millió forintra, majd 2010 év végére 26 M Ft-ra, 2011-re 24 M ft-ra, 2012-re 23 M Ft-ra, 2013-ra 23,8 M Ft-ra csökkent. Ez a jelenség nem lep meg bennünket, ma már egyre kevesebben veszik igénybe ezt a „hagyománytisztelő” megtakarítási formát. Az összeg mértéke nem is indokolná, hogy részletesen említést tegyünk róla, de a számok mögött egy nagyon fontos jelenség szinte kézzel fogható hatását figyelhetjük meg. Rendkívül gyorsan szűnnek meg a hagyományos megtakarítási formák, átadva helyüket a korszerű, általában számlához kötött, ezért számtalan elektronikus szolgáltatással igénybe vehető konstrukcióknak. Az idei évben viszont újabb tényezők jelentek meg az ügyfeleink döntési preferenciái között. Felértékelődött a készpénz szerepe, a kevésbé korszerű, de diszkrét pénzkezelés igénye. Elképzelhető, hogy a következő évben ismét állománynövekedésről számolhatunk be a könyves betétek tekintetében is. 2299.. oollddaall



Évek óta kiemeljük, hogy látraszóló állomány változása egy igen fontos jelzőszám számunkra. A látra szóló állománynak az összes betéthez viszonyított állománya mutatja meg azt, hogy mennyire tudunk korszerű szolgáltatást nyújtani az ügyfeleinknek a számlavezetés területén, mennyire tudjuk az egyes hónapokon belül „visszatartani” az állományt. . A látra szóló betét állománynak egyenletes mértéke nagy biztonsággal mutatja meg azt, hogy az ügyfelek hajlandók-e használni a szolgáltatásainkat (beszedések, bankkártya, stb), vagy pedig azonnal, a hó elején elviszik készpénzben a fizetésüket. Természetesen ezt a hatást is torzítja a pénzügyi válság, valamint némiképp átrendezte a szokásokat a tranzakciós illeték, valamint annak év közbeni jelentős emelése. A válság, a gazdaság lassulása miatt a jellemző ügyfélkörünknek, a mikró és kisvállalkozásoknak, valamint a lakosságnak kevesebb pénz áll rendelkezésére a napi költségeik kifizetésére, azaz a folyó kifizetésekre, a vállalkozás folyamatos működtetésére, mint a válság előtt. Ha feltételezzük, hogy az ügyfélkörünknek egy adott, meghatározott pénzeszköz áll a rendelkezésére, akkor fontos mutatószámot képezhetünk a változások kimutatására úgy, hogy a látraszóló betétek állományát az összbetét állományhoz hasonlítjuk. A látra szóló betéteknek az összbetét-állományhoz viszonyított aránya a válság előtt 2007 évi 21,3 %-ról 2009. évben 17,25 %ra csökkent 2010-2012 között 20 % körüli értéken stagnált, 2013-ban pedig jelentősen növekedett, elérve a 27 %-ot. Ezt a növekedést egyértelműen sikernek értékeljük. A gazdasági nehézségeken túl az adatokra gyakorolt hatások közül érdemes kiemelni egy tényezőt: igen jelentős aktivitást tudunk felmutatni a Széchenyi kártya, valamint a Gazda Kártya üzletágban, melyek folyószámla jellegű termékek. A folyószámla jellegű termékek pedig azt eredményezik, hogy az ügyfélnek nincs a számláján látra szóló állomány. Az elmúlt évben a mindkét terméknél jelentős állománynövekedést tudtunk elérni, mely siker az aktív üzletágban (erről majd később), viszont kedvezőtlenül hat a betét állományra. A változásokat, valamint a sajátosságokat is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ügyfeleinknek versenyképes szolgáltatást tudunk nyújtani. Nagy reményeket fűztünk korábban a START számla állományának növeléséhez. Kiemelt kamattal csalogattuk az ügyfeleket, mivel úgy gondoltuk, a Start számla hosszú évekre nyújt számunkra stabil betétállomány. A jogszabályi változások miatt erről a tervünkről nagyon hamar le kellett mondanunk. 2012. október 1.-től már nem nyithatunk új számlát az ügyfeleknek, azaz 2013-ban ennek a betéti formának a leépüléséhez asszisztálhattunk csak. Üzleti tervünkben csökkenő ütemű, de folyamatos kamatcsökkentéssel terveztünk. Ennek következtében jelentős átstruktúrálódás nem történt, az év során mindvégig a viszonylag rövid betéti termékek kamatozása volt a „vonzó”. Azaz a változó kamatozású 180 napos betétnél alacsonyabb kamatot kínáltunk a 90 napos fix lekötésre, továbbá még alacsonyabbat a 180 napos fix kamatozásra. Az üzleti tervünkben szereplő 4,3 – 4,5 Mrd forint helyett 3,928 Mrd Ft 90 napos betéttel zártuk az évet. Azaz az év folyamán nem emelkedett, hanem csökkent az állomány. Ne felejtsük el, a látraszóló betéteknél említettük, hogy 600 M Ft-ot meghaladó volt a növekedés, miközben az összes betétállományunk a tervek szerint alakult. Ebből következik, hogy a lekötött betéteknél szükségszerűen a terveknél alacsonyabb állománnyal számolhatunk. A 180 napos fix, azaz – nyakatekert szakmai szóhasználattal - „lassan átárazódó” betétben rejlő kockázatokat azzal kívántuk ellensúlyozni, hogy alacsonyan tartottuk a kamatszintet, ennek megfelelően az év szinte végig 100 M Ft alatt volt az állománya (év végén 86,6 M ft), azaz a többi betéthez képest elhanyagolható volt a jelentősége. A terv szerint a 7 napos megtakarítások állománya 350-420 M Ft lett volna, az év végét viszont 266 M Ft-tal zártuk. A 16-30 napos betétekre 700-750 M Ft-ot terveztünk, a tényszám 705 M Ft lett, melyből 30 napos betétek 550,7 M Ft-ot képviseltek. Ezúttal is megállapíthatjuk, az alacsony, 3300.. oollddaall



csökkenő kamatok miatt az ügyfelek nem figyeltek korábban megszokott módon a lekötésekre, a rövidebb futamidejű, alacsonyabb kamatozású betétek helyett gyakran látraszóló betétekben, számlán tartották a pénzüket. A pénzpiaci szabályozókba vetett bizalom fontos mutatószáma az irányadó kamatokhoz kötött termékek iránti érdeklődés. Ezen termékek még nem teljesen elismertek az alapvetően hagyománytisztelő ügyfeleink körében, hiszen nem rendelkeznek több évtizedes múlttal. A 2006 év végi kamatadó bevezetés idején születtek meg a BUBOR értékéhez kötött kamatozású termékek. A pénzpiaci mozgások indokolttá teszik ezen termékek sikerét, hiszen rugalmasan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz. A 2012. évben jelentős növekedést értünk el ezen a területen, hiszen a 1.721 M Ft-ra emelkedett az állomány, ami szinte pontosan 500 M Ft.os növekedés. Valószínűleg ebből azt is kiolvashatjuk, hogy a takarékok irányában jelentősen megnőtt a bizalom, ezért végre a rövidtávú megtakarítások mellett a hosszú távú betéteknek is van helye a szolgáltatási palettán. Azt meg kell jegyeznünk, hogy 2013-ban rendkívül gyors volt a kamatok csökkenése, a BUBORhoz kötött termékeink viszont csak naptári negyedévente árazódtak át. Ezért a naptári negyedév elején nem voltak csábítóak, majd ahogy közelítettük a negyedév végét, egyre több ügyfél választotta ezeket a megtakarítási formákat. eFt Látraszóló könyves betétek Látraszóló bankszámlák Lekötött könyves betétek Lekötött betétek Összesen

2012.év 2013.év 23 144 23 851 1 931 984 2 663 594 261 714 252 948 7 431 762 7 028 588 9 648 604 9 968 982

Betétek 2012-2013

7000000

Látras zóló könyves betétek Látras zóló banks zám lák

6000000

Látras zóló okirati betétek

5000000

Lekötött könyves betétek

8000000

Lekötött betétek

4000000

Lekötött okirati betétek

3000000 2000000 1000000 0 2012.év

eFt 5 éven túl esedékes 5 éven belül, éven túl esedékes Éven belül esedékes Látraszóló Összesen

2013.év

2008. év 0

2009. év 0

2010. év 0

2011. év 0

2012.év 0

2013.év 0

1 653 494

569 218

184 203

301 811

1 226 672

867 447

4 471 502

5 982 457

7 258 413

7 037 359

6 466 805

6 414 089

1 455 353

1 385 936

1 490 389

1 910 444

1 955 127

7 580 349 7 937 611 8 933 005 9 249 614 9 648 604

3311.. oollddaall

2 687 446

9 968 982



Betétek lejárat szerinti megoszlása 10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012.év

2013.év

Látraszóló

1 455 353

1 385 936

1 490 389

1 910 444

1 955 127

2 687 446

Éven belül esedékes

4 471 502

5 982 457

7 258 413

7 037 359

6 466 805

6 414 089

5 éven belül, éven túl esedékes

1 653 494

569 218

184 203

301 811

1 226 672

867 447

0

0

0

0

0

0

5 éven túl esedékes

Az ügyvezetés a takarékszövetkezet betétpolitikáját az üzletpolitikai elvekben foglaltaknak megfelelően, a bankközi kamatok és a kereskedelmi bankok lakossági betétkamatainak változását figyelembe véve alakította ki, s a betéti kamatokat 2013-ban is folyamatosan a pénzpiaci helyzetnek megfelelően módosította. Nem módosította viszont a „Kamatfelár betét”, valamint a „Kamatfelár+ betét” konstrukciót, mely a 2006. évben bevezetett forrásadó miatt augusztusban lekötött betétek „megfogását” célozta meg. Ezen betéteknél az alapkamat változása határozta meg a fizetendő hozamot. A betét kamat a negyedéves BUBOR mértékét 0,2-%-kal haladja meg, mely a jelenlegi viszonyok között indokolatlan kamatszintet jelent. Ezért 2013. május 24-től a Kamatfelár, 2013. július 9-től a Kamatfelár+ konstrukció forgalmazását leállítottuk. Helyettük ajánlottuk a BUBOR szintjén kamatozó Piaci index betétet, melynek forgalmazását 2013. november 20-tól szintén szüneteltetjük. Összességében megállapítható, hogy a 2013. évi üzletpolitikai elvekben meghatározott, a passzív üzletágra vonatkozó célkitűzéseket a takarékszövetkezet teljesítette, miközben az egyes elemek között arányeltolódás volt tapasztalható, mely arányok megfelelnek a pénzpiac általános trendjeinek.

3322.. oollddaall



Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség A deviza alapú hitelekhez szükséges deviza források szerkezete az alábbi: A deviza alapú hitelek forrása a Takarékbank Zrt-től felvett devizakölcsön, melynek év végi állománya

CHF Szerződésszám

KAMAT %

Szerződéskötés dátuma

Lejárat dátuma

Hitelkeret

Felvett hitel

Szabad keret

11500119-40004826

TD90D217307000

2,1720%

2007.06.08

2022.06.07

590 000

590 000

0

11500119-40005968

TD90D225407000

2,1720%

2007.08.14

2022.08.12

600 000

600 000

11500119-40006213

TD90D227807000

2,1720%

2007.08.30

2022.08.26

600 000

300 143,66

11500119-40006945

TD90D233407000

2,1720%

2007.10.02

2022.09.30

600 000

56 407,60

543 592,40

11500119-40008318

TD90D250407000

2,1720%

2007.12.21

2022.12.20

600 000

600 000

0

2 990 000

2 146 551,26

843 448,74

CHF Számlaszám

Összesen

0 299 856,34

JPY Számlaszám

JPY Szerződésszám

KAMAT %

Szerződéskötés

Lejárata

Hitelkeret

Igénybevett keret

Szabad keret

EUR Számlaszám

EUR Szerződésszám

KAMAT %

Szerződéskötés

Lejárata

Hitelkeret

Igénybevett keret

Szabad keret

2,52400%

2013.11.14

2015.11.13

150 000,00

150 000,00

0,00

11500119-400068848 TD90D219013000

3333.. oollddaall

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT Zárolt betétek 2013. december 31-én 32980334 Betétek összesen


T betét

53 454 644 53 454 644

Zárolt értékpapírok és betétek2013. december 31-én CHF Szerződésszám

TD90D217307000 TD90D225407000 TD90D227807000 TD90D233407000 TD90D250407000 TD90D214708000 TD90D227108000 TD90D237808000

Értékpapír

0 Ft 0 Ft

199 270 000 Ft 211 040 000 Ft 190 110 000 Ft 187 700 000 Ft 211 040 000 Ft 0 Ft 0 Ft

0 Ft

53 454 644 Ft

JPY Szerződésszám

NHP Összesen:

Betét

Betét

Értékpapír

0 53 454 644 Ft

395 970 000 Ft 1 395 130 000 Ft

Egyéb kötelezettségek: 4. 44413 44414 378 3791 3799 4512 4511 4513 4516 4517 4518 4519 4526 4527 3792 4574 4575 4576 4598 453-385 458 4595 456 4523

Egyéb kötelezettségek Célrészjegy tőke

Célrészjegy osztalék Átvezetési számla Giro technikai számla Giro úton lévő tételek Személyi jövedelemadó

Társasági adó Szociális hozzájárulási adó Rehabilitációs hozzájárulás ÁFA Szakképzési hozzájárulás Helyi adók Hitelintézeti járadék Cégautóadó Posta elszámoló központ elsz. Egészségbiztosítási alap elsz Nyugdíjbiztosítási alap elsz Egészségügyi hozzájárulás elsz szla Régi részjegyek Munkáltatói kölcsönök Belföldi szállítók Kapott foglaló Jövedelem elszámolási számla Pénztártöbblet 3344.. oollddaall

115 216 759 7 400 34 202 835 091 440 578 46 377 561 21 180 403 2 839 146 2 801 000 434 000 159 000 144 367 93 300 125 763 169 240 1 191 180 903 000 1 105 000 277 000 6 557 884 470 891 2 726 423 700 000 7 585 061 251 178

FFO OR RR RÁ ÁSS TTA AK KA AR RÉÉK KSSZZÖ ÖV VEETTK KEEZZEETT 4590 Egyéb rövidlej. Kötelezettség 4594 Opciós kötelezettség 471 Hitel technikai számlák 472 Deviza alapú hitel technikai számlák

22001133..ddeecceem mbbeerr 3311.. 136 470 11 960 000 5 646 162 54 907

A szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása (célrészjegyek értéke) 42 eFt-tal növeli a kötelezettségek értékét. A takarékszövetkezetnek rendelkezik 5 éven túli lejáratú kötelezettségekkel, melyek a deviza alapú hitelezéshez kapcsolódó deviza források.. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS A passzív időbeli elhatárolás az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (lekötött betétek) kamatait, és a 2014-ban felmerült, de 2013. évet érintő kiadásokat tartalmazza. A passzív időbeli elhatárolások összetétele a következő (Ft): Passzív időbeli elhatárolások

2011. év

2012. év

Változás Változá 2011s 20122012 2013

2013. év

Kamatjellegű elhatárolás

81 271 361 Ft

103 558 118 Ft

77 643 378 Ft

127,42%

74,98%

Nem kamatjellegű elhatárolás

54 987 016 Ft

30 625 547 Ft

16 164 337 Ft

55,70%

52,78%

Bevételek elhatárolása

29 251 Ft

14 528 Ft

0 Ft

49,67%

0,00%

Költségek elhatárolása

11 917 926 Ft

15 447 333 Ft

18 046 052 Ft

129,61%

116,82 %

1 178 250 Ft 0 Ft 0 Ft 149 383 804 Ft 149 645 526 Ft 111 853 767 Ft

0,00%

0,00%

100,18%

74,75%

Egyéb időbeli elhatárolás Összesen:

A mérleghez kapcsolódó kiegészítések A takarékszövetkezet mérlegében több helyen szerepeltethető eszköz vagy forrás nincs. A takarékszövetkezet a meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását nem változtatta meg, ebből adódó eredménymódosulása nem volt. A takarékszövetkezetnél üzleti érték leírására nem került sor.

3355.. oollddaall



Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések A Forrás Takarékszövetkezet költségeinek összetétele az alábbiak szerint alakult:

KÖLTSÉGNEMEK 2012. év 22 221 243 205 40 103

2013.év 21 179 223 879 47 658

305 529 137 377 32 132

292 715 136 876 41 592

Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások

41 411 210 921

40 126 218 594

Értékcsökkenési leírás I.-II.-III. Összesen

22 034 538 484

20 980 532 289

S.sz. 01. 02. 03. 04. 05. I. 06. 07.

Megnevezés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések

08. II. III. * 72.

851 852 861 862 863 864 -8643 865 866

b) egyéb ráfordítás Végrehajtás költségei Értékesített saját követelések könyv szer.érték Készlet, eszköz csökkenések Értékesített, engedményezett követelések Hitelezési veszteség Egyéb ráfordítások Bankkártyával kapcs.jutalék Adó ráfordítások Felügyeleti díjak, egyéb ráfordítások

383 911 116 8 419 472 75 236 984 9 107 196 49 144 180 31 328 226 -6 549 991 204 435 242 12 789 807

Intézményvédelmi alapok, OBA hozzájárulások Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete OTIVA, SZHISZ OTSZ OBA VOSZ Faktoring Szövetség Összesen

2.296 ezer forint 3.143 ezer forint 4.139 ezer forint 2.892 ezer forint 100 ezer forint 220 ezer forint 12.790 ezer forint

3366.. oollddaall



V. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli tételek között a Takarékszövetkezet 978.988 ezer Ft függő kötelezettséget (hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeget) és 95.034 ezer Ft bankgaranciát tart nyilván Biztosítékok

Fedezet típusa

Óvadék fedezetek Zálogjogok Jelzálogjogok Halasztó hatályú feltételektől függő szerződés Engedményezés Készfizető kezességek Vételi jogok Összesen

Bruder Balázs Név

Biztosíték könyv szerinti értéke

Fennálló kintlévőség értékéig elismerhető fedezet

769 600 716 8 037 232 166 7 726 962 909

578 606 799 3 512 857 362 3 321 734 985

926 100 93 132 181

372 881 43 465 513

196 062 305

77 957 485

13 682 900 16 837 599 277

6 160 551 7 541 155 576

Elnök/ügyv. Szerződésszám

Folyószámlahitel

Munkabérelőleg

Lakáscélú hitel

Egyéb hitel

Bruder Balázs 062012-029-446 m.bérelőleg

502013-037-414

Bruder Zsuzsanna

052011-066-44B

Szitáné Sebestyén Hajnalka

Pénzügyi Igazgató 102012-018-445

Tóth Anita Rózsa Tóth Anita Rózsa

120 000 7 646 069

100 000

102013-066-61A

846 025

202008-265-43A Ügyvezető igazgató 502013-034-414

1 139 191

072013-022-446 Összesen

100 000

50 000 150 000 350 000

3377.. oollddaall

170 000

0

9 631 285



III. Tájékoztató jellegű kiegészítések A társasági adó alapjának meghatározásához a Takarékszövetkezet az alábbi módosító tételeket vette figyelembe: (ezer forintban) Megnevezés Adóalapot növelő tételek Adóalapot csökkentő tételek Előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben 6.444 leírt összeg Céltartalék 6 966 Bírság Tárgyi eszk. után elsz. écs. 23.200 26.455 Nem vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek Nem tárgyévi költségek 2.045 Behajthatatlan követelések Adott támogatások 170 10 Új eszköz üzembehelyezése Iparűzési adó utáni kedvezmény Képzőművészeti alkotás beszerzése Elengedett követelés Kapott osztalék, részesedés 88 Egyéb növelő jogcímek Összesen 25.421 33.963 Együttműködési megállapodások, stratégiai szövetségek A Forrás Takarékszövetkezet és a Quaestor Zrt. együttműködésének kereteit meghatározó felügyeleti engedély 2004. november 19-én kelt, melyet a PSZÁF azóta folyamatosan meghosszabbít, a mérlegzárás időpontjában már határozatlan engedéllyel rendelkezünk. Az eddigi együttműködés világosan mutatja, hogy mindkét fél a prudencia maximális figyelembevételével, hosszú távra tervezi az együttműködés folytatását. A teherviselő képességünk folyamatos elemzésével valósulnak meg a termékfejlesztések. A takarékszövetkezet a Hpt. előírásainak megfelelően belső ellenőrt foglalkoztat, aki a tevékenységét a belső ellenőri szabályzat és a munkaterv alapján végzi, munkájáról a Felügyelő Bizottságot tájékoztatja. Éves beszámolóját a FEB elfogadta. A takarékszövetkezetnél 2013. évben tiszteletdíjként 4.800 ezer forint került számfejtésre (cenzúrabizottság: 6 fő, igazgatóság: 6 fő, felügyelő bizottság: 5 fő). A dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma 2013-ban 56,6 fő volt.

3388.. oollddaall



IV. A takarékszövetkezet 2013. évi cash-flow kimutatása: CASH-FLOW KIMUTATÁS adatok: ezer Ft-ban 894 190

01

Kamatbevételek

02

+ Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.)

03

+ Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartaléktöbblet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)

04 05 06 07 08 09

+ Befektetési szolgáltatások bevételei (értékp. értékv. visszaírás és +ÉK kiv.-el) + Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei + Osztalék bevétel + Rendkívüli bevétel - Kamatráfordítások - Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékp. értékv. és köv. (-)ÉK kiv.-el)

10

- Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével)

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

- Befektetés szolgáltatások ráfordítása (értékp. értékv. és (-)ÉK kivételével) - Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai - Általános igazgatási költségek - Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési köt.) - Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség - Kifizetett osztalék Működési pénzáramlás Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -) Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Készlet állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

21

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Immateriális javak állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök(a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökk. +) Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növ. +, ha csökk. -) + Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon + Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök - Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök - Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke Nettó pénzáramlás ebből: készpénz ( forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizásban vezetett pénzforgalmi számla és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számla) állományváltozása

3399.. oollddaall

388 080

118 057 0 2 063 88 6 670 374 692 123 956 383 911 0 0 477 588 0 13 809 0 35 192 390 374 1 557 688 -812 -896 290 -1 044 828 175 3 324 2 014 87 693 -37 792 -11 266

85 472

85 472

FORRÁS TAKARÉKSZÖVETKEZET 8164 Balatonfőkajár, Kossuth u. 16..

Üzleti jelentés

2013.

Cg.: 19-02-000338

...........................................................................................................

1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

2

1. BEVEZETŐ

3

2. PASSZÍV BANKMŰVELETEK

4

3. AKTÍV BANKMŰVELETEK

6

4. JUTALÉKÉRT VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK

9

5. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK, EREDMÉNYTERVEK

10

6. A TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETE

11

7. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK

12

8. VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

13

9. K+F TEVÉKENYSÉG

13

10. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA

14

11. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA

14

2

1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az exportra termelő hazai vállalkozások már élvezhetik a nyugat-európai fellendülés hatásait, de jellemző ügyfélkörünk, a mikro- és kisvállalkozások, valamint a lakosság anyagi helyzetében nem állt be jelentős javulás. A gazdasági kilábalás lényegesen nehezebben indulhat meg hazánkban, mint másutt, de ennek okait nem célunk feszegetni, mivel a tényezők magyarázata könnyen aktuálpolitikai színezetet kaphatna. A hitelkínálat már nem csökken tovább, ugyanakkor a hiteligények volumene drasztikusan szűkül a Nemzetgazdaság pillanatnyi állapota miatt. A forint kamatok ugyan a múlt év folyamán végig jelentősen csökkentek az azt megelőző másfél évi szinthez képest, de a gazdaság kibocsátásának esése tovább folytatódott, a kamatcsökkenés, a folyamatosan kialakuló hiteltúlkínálat nem indította be a gazdaság motorját. Ahogy a hivatalos statisztikákból látni lehetett, a mezőgazdaság, az exportra termelő vállalatok, valamint az év utolsó negyedében az építőipar teljesítménye mutatott bíztató jeleket. Meglehetősen érdekes módon, egy bizonyos egyensúlyi helyzet alakult ki a 2013. év során az igen alacsony beruházási kedvvel járó alacsony hiteligény, és a külföldi anyabankok által „hazarendelt” források miatti alacsony hitelkínálat között. A helyzetet jól jellemzi, hogy míg korábban a bankok számára kihívás volt kötvényt kibocsátani, időnként az államkötvények iránti kereslet is olyan szintre csökkent, hogy érvénytelen volt a kibocsátási aukció, ma a csökkenő forráskínálat és a csökkenő kamatok ellenére nagyon sok pénz áramlik az állampapírokba. Ugyanakkor a mi mikrokörnyezetünkben a lakosság és a kisvállalkozók tartalékai nagyrészt elfogytak, a kieső kereslet negatív multiplikatív hatása végigvonult az egész gazdaságon. Ma már nem az a fő kérdés, hogy honnan lesz forrás a bővülésre, hanem az a kérdés, hogy mi az a terület, ahol bátran mer beruházni a magántőke. A gazdaság elemzői sokszor egymásnak ellentmondva írják le a jelenlegi helyzetet, és egymásnak ellentmondóan mutatnak kiutat a válságból, sajnos nagyrészt a politikai beállítottságuknak megfelelő konklúziókat levonva. Mindezek mellett a társadalmi feszültségek is nőttek, a „bedőlő” lakáshitelek többször ígért, központilag vezényelt kezelése nem volt teljes körű. Ma nagyon nehéz a gazdaságról úgy beszélni, hogy valamely politikai területet ne érintsük, de mégis messziről szeretnénk kerülni azt, hogy aktuálpolitikát keverjünk a mondanivalónkba. A 2013. évben folytatódott a 2011. IV negyedévében megindult kamatszint csökkenés, és már csak minimális további csökkenést várunk a 2014. évben. Mind a folyó fizetési mérleg, mind a külker mérleg pozitív értékeket mutat, és ez várhatóan továbbra is így marad az év során, még ha a pozitívum folyamatosan valószínűleg csökkenni is fog. A fogyasztás alacsony szinten történő stagnálása miatt véljük úgy, hogy nem növekedik jelentős mértékben az import. A lakossági megtakarítások stagnálnak, minimális mértékben emelkednek (hosszú idő után). A vállalati szférában – úgy gondoljuk – továbbra is fennmarad a relatív hitel túlkínálat, a bankok finanszírozási hajlandósága növekedni is fog némiképpen. A hajlandóság növekedésétől függetlenül a hitelaktivitás lényegesen alacsonyabb szinten marad, mint a válság előtt, mivel a pénzintézeti szándék önmagában kevés a hitelezés felfuttatásához. Hitelképes ügyfelekre is szükség van egy megfelelően működő gazdaságban. A deviza hitelek előtörlesztése talán kevésbé érintette a takarékszövetkezeteket, mint a bankokat, de ettől függetlenül jelentős ráfordítást voltak és voltunk kénytelenek veszteségként

3

elszenvedni. A Forrás Takarékszövetkezet sajnos a takarékszövetkezeti átlagot meghaladóan folyósított deviza alapú hiteleket. A Kormány tervei szerint a deviza adósok mentése is tovább folytatódik, de az intézkedések pontos hatását még nem tudjuk felmérni. A 2014. évre – a mostani ismereteink szerint - két eszköz kaphat jelentősebb szerepet a hitelek átstrukturálásában. Egyrészt a kitolt határidejű árfolyamgát intézménye, másrészt pedig a piaci kamatszintnél lényegesen alacsonyabb kamattal folyósított hitelek állami forrásból történő biztosítása. Az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram - közkeletű nevén „MNB két és fél százalékos” hitel - kivétel nélkül mindenki számára vonzó lehetőség. Ilyen kamatszinten forint hitelhez jutni piaci körülmények között lehetetlen. Természetesen, ami hitelfelvevő oldalán igen kedvező dolog, az a nyújtó-lebonyolító pénzintézetnél feladat, számottevő bevétel nélkül, miközben jelentős konkurenciát támaszt a saját hiteleink felé. Márpedig a pénzintézeti működés legfontosabb alapja a hitelezés. Bízunk abban, hogy az elmúlt időszakban megszokott, a forint árfolyamát súlyosan gyengítő intézkedések helyett átgondolt, hosszabb kifutású programok kapnak szerepet, ezért feltételezzük, hogy a múlt évinél nem szenvedünk el nagyobb veszteségeket az idén. Sajnos nehezen múlik a hatása annak az időszaknak, amikor a relatív magas forint kurzus (erős forint) miatt igen nehéz helyzetbe kerültek az exportra termelő, vagy másodlagosan exportban érdekelt mikro- és kisvállalkozások, valamint a nagy élőmunkát igénylő termékeket előállító kisvállalkozások, melyek a takarékszövetkezetek jellemző vállalkozói ügyfeleit képviselik. Azóta ugyan lényegesen gyengébb a forint, a korábbi export leállás miatt felszámolt termelő kapacitások újra építése nem megy egyik napról a másikra. A forint árfolyam a 2013. év folyamán rendkívül „exportbarát” volt, de a kibontakozó válságban ezzel a lehetőséggel a mikro- és kisvállalkozások nem feltétlenül tudnak élni. Az újra induláshoz tőke kell és bizalom, melyhez egyre nehezebb hozzájutni a vállalkozásoknak. Ha ez a két elem rendelkezésre áll, akkor kaphat szerepet a hitel is. Nem mehetünk el szó nélkül a tranzakciós illeték mellett sem. A jelenlegi szabályozás szerint a legnagyobb arányban ez az elvonás a mi jellemző ügyfélkörünket sújtja, azaz a mikrovállalkozásokat (3 ezrelék, de legfeljebb 6000 Ft illeték a 2 millió forintnyi utalás alatt arányaiban a legnagyobb). A rendszeresen tíz-, esetleg százmilliókat utaló cégeknek is legfeljebb 6000 Ft tételenként a megfizetendő díj. A mi jellemző ügyfélutalásaink 99 %-a 2 millió forint alá esik. Azaz ezt az adót mi, és ezáltal az ügyfeleink teljes egészében megfizetik. A tranzakciós illeték ilyen módon történő számítása kifejezetten sújtja a takarékszövetkezeteket és azok ügyfeleit. Havi szinten ez az elvonás eléri a 14 - 15 M Ft-ot, azaz éves szinten meghaladja várhatóan a 150 M Ft-ot. Ennyivel kevesebb marad tehát az idén az ügyfeleink „zsebében” a múlt évihez viszonyítva. A nevezett illeték megfizetésének kötelezettje a pénzintézet, de úgy gondoljuk, hogy józan azt diktálja, hogy elfogadja a piac az elvonás miatti áremelést. A jogszabály alkotók sem gondolhatták komolyan, hogy 0,75 ezrelék bevételből meg lehet fizetni 3 ezrelék (azaz négyszeres) illetéket. Hiszen abból a valamikori 0,75 ezrelékből nekünk ki kell fizetni a kollégák béreit, közterheit, felén felszámított pénzforgalmi költségeket, valamint egyéb működési költségeinket. Mivel az elmúlt időszakban valamennyi pénzintézetet megbüntettek, akiket csak az MNB ellenőrzött, joggal félhetünk mi is attól, hogy a felügyeleti szervezet nem fogadja el az általunk is alkalmazott áremelést. Nem is a büntetés a legnagyobb baj, hanem az, hogy a szolgáltatási árak 2012. év eleji szintjére történő leszállítása alacsonyabb árbevételt eredményezne, mint a befizetendő illeték fele. Piacgazdaságban ilyen beavatkozás nem 4

létezik. De mint kockázattal számolnunk kell az idei évre ezzel a lehetőséggel is, mivel minden pénzintézetnél meg fog történni az MNB ellenőrzés. Nálunk 2014. májusában. Az előző évhez képest a gazdálkodásunk régió szintű körülményei lényegesen nem változtak. Tovább már nem romlottak, de nem is javultak. Meg kell említeni, hogy a régiós hatások az egyéb takarékszövetkezetekhez képest kisebb szerepet játszanak az életünkben, mivel az ügynöki együttműködésünk (a Quaestor csoporttal kialakított együttműködést) miatt az országos trendek a számunkra mérvadóak. A központi működési térségünk (Veszprém megye déli része, Balaton, Székesfehérvár) gazdasága továbbra is az országos átlagnál kedvezőbb, de súlyos visszaeséssel, esetenként „csupán” stagnálással terhelt helyzetben van. Továbbra is azt mutatják a statisztikai adatok, hogy a működési területünkön üzemelő multinacionális cégek mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek, de nem azért, mert jelentősen növelték a kibocsátásukat, hanem azért, mert a hazai tőkével dolgozó vállalkozások arányosan nagyobb visszaesést voltak kénytelenek elszenvedni. Ráadásul a multinacionális cégek eredményeit mi nem is élvezhetjük, mivel számlavezetésüket szinte soha nem bízzák takarékszövetkezetre. Másodlagos hatásuk viszont nagyon is érint bennünket, hiszen a lakossági jövedelmek keletkezése rendkívüli módon hat ránk, mint alapvetően lakossági pénzintézetre. A takarékszövetkezeteknek - mint jellemzően lakossági betéteket kezelő pénzintézeteknek – továbbra is gondot okoz, hogy a lakosság az éven belüli, fix kamatozású betéteket kedveli. Bár –ahogy a múlt évről szóló beszámolóban erre részletesen kitértünk – ez ügyben jelentős elmozdulás volt tapasztalható, ugyanis a takarékoknál megjelentek a több éves lekötések is. Mégha egyelőre a „fehérholló” kategóriába is sorolhatjuk a volumenüket tekintve. Alapvetően a betétek viszonylag gyors átárazódásúak. Azért „viszonylag”, mivel az elmúlt hónapok kamatcsökkentési üteme minden korábbi képzeletet felülmúlt. A jelen helyzetben a három havi átárazódás is hosszú, miközben egy kiegyensúlyozottan működő gazdaságban a 90 napos lekötés rövidnek számít. A jelen helyzetben nem is célunk az, hogy az átlagos betéti lekötések futamideje növekedjen. A hiteleknél már teljes jogot nyert a valamely pénzügyi indikátorhoz kötött hitelkamat képzés, a betéteknél ez egyelőre nem általános. A hitel- és a betétállomány eltérő kamatérzékenységének kezelése a 2014. évben várhatóan nem fog akkora feladatot róni ránk, mint az elmúlt év utolsó negyedévében. Ahogy a 2013. évről szóló beszámolóban részleteztük, meglehetősen sok olyan feladattal kellett megküzdenünk, mely a működés fenntartásához volt elengedhetetlen, viszont nem kapcsolódott az üzleti aktivitás növeléséhez. Nem fordítottunk elég gondot az értékesítési lehetőségek minél teljesebb körű kiaknázására. A 2014. évben az ügyfélkör méretének bővítése kell, hogy fontos szerepet kapjon. Ugyanis az intenzív szolgáltatás lehetőségei beszűkültek, növekedni csak extenzív módon tudunk valószínűleg. Ez a hozzáállás hosszú távon természetesen nem cél, de a meglévő ügyfélkört újabb szolgáltatásokkal jelenleg nem tudjuk jelentősen aktivizálni. A Quaestor csoporttal kialakított együttműködést tovább kell mélyíteni valamennyi szolgáltatási területen, mely jó alapot ad számunkra a földrajzilag távoli lakossági ügyfelek eléréséhez, másrészt a szerves fejlődés megkívánja, hogy a már korábban emlegetett vállalkozói, esetünkben mikro- és kisvállalkozói kör arányát növeljük. Egyrészt a végzett szolgáltatások után felszámítható jutalék jellegű bevételek növelése miatt, másrészt a számlavezetéssel együtt járó látra szóló betétállomány növelése miatt. És itt ismételten meg kell állnunk néhány gondolatra. A zavartalanul működő piacgazdaságban nemhogy lehetősége, kifejezetten kötelezettsége minden felelős gazdálkodónak az, hogy a valós költségeknek megfelelően árazza a termékeit. Azaz, ha 5

valamivel kapcsolatban költsége merül fel, akkor ahhoz kapcsolódóan árbevétele is legyen. Ha ez a kapocs nem működik, akkor torzzá válnak az árak. A 2014. év elején bevezetésre került a lakosság számára a havi két részletben történő 150.000 Ft-os ingyenes kp felvételi lehetőség. Ennek a tranzakciónak az illetékét is meg kell fizetnie a pénzintézetnek. Ez számlánként havi 900 Ft, azaz éves szinten 10.800 Ft. Mivel a dolgozóknak bért kell fizetni, ingatlant, informatikai rendszert kell fenntartani, céget kell működtetni, egyéb adókat kell fizetni, ezért minden egyes ilyen lakossági számlán legalább éves 15.000 Ft veszteség keletkezik a pénzintézetnél. Ezt valahogyan ki kell gazdálkodni. Azaz növelni kell a hitelek költségét, tovább kell emelni a vállalkozások számlavezetésének költségeit, stb, stb. Egyrészt tehát ma „nyűggé vált” a lakossági számlák vezetése olyan ügyfelek számára, akik nem mozgatnak havonta több millió forintot a számlájukon, másrészt pedig a költségek továbbhárítása miatt tovább rontjuk az amúgy is túlterhelt mikrovállalkozások számlavezetési kondícióit. A működőképes megoldás megtalálása is a 2014.év nagy feladataihoz tartozik. Nagyon nagy talány számunkra a közelmúltban meghirdetett, államilag refinanszírozott hitelek teljes hatása. De a hatásokkal 2014-ben már számolnunk kell. A teljességhez hozzá tartozik, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a nagy sajtóvisszhanggal meghirdetett, valóban kedvező kamatozású források csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek. Azaz nem minden gazdasági szereplő tudta azokat a feltételeket teljesíteni, melyek az igénybevételhez szükségesek voltak (tőkeerő, szakmai tudás, stb) A kiszámíthatóság miatt megfelelő arányt kell kialakítanunk a különböző, államilag, vagy szektor szinten támogatott konstrukciós kihelyezési formák (Széchenyi Kártya, Gazda Kártya) és rendelkezésünkre álló források között. Ezek a konstrukciók egyrészt viszonylag biztonságos kihelyezések, másrészt viszont a hozamszintjük elmaradt az általános kondícióinktól. A likviditási bőség idején viszont újra felértékelődnek ezek a kihelyezési lehetőségek. Amíg a forrásaink szinte korlátlanul rendelkezésre állnak, addig nagyon fontos a szerepük a megfelelő hitel-betét arány tartásában. Még a piaci átlagoknál alacsonyabb kamat dacára is. A 2014. évben viszont várhatóan nem kell komoly harcot vívni a betétekért, ezért az év első felében mindenképp kamatszint csökkenéssel kalkulálunk. A kamatszint tekintetben a támogatott konstrukciók általában igen merevek, mind költség struktúrájukat, mind átárazódásukat tekintve. Ha tőkeellátottságra gyakorolt hatás tekintetében vizsgáljuk az említett termékek jelentőségét, akkor megállapíthatjuk, hogy igen versenyképesekké váltak a leginkább „bejáratott” konstrukciók (Széchenyi Kártya, Gazda Kártya), mivel a részleges garancia, azaz a kockázatmegosztás miatt alacsonyabb az egyéb termékekhez viszonyított tőkeigényük. A Forrás Takarékszövetkezet esetében továbbra is komoly gondot okoz a lakóingatlanok fedezetével folyósított hitelek állománya. Arányában ugyan sokkal kisebb a probléma, mint a kereskedelmi bankok esetében. Ugyanis a takarékok óvatosak voltak e területen, és fokozottan igaz ez a Forrás Takarékszövetkezetre is. Nem vettünk részt a piaci realitásoktól elrugaszkodott, hosszú távú, esetenként kilátástalan mértékű hitelek nyújtásában a lakosság felé. Ezt a fajta szemléletet a 2014. évben is képviselni kívánjuk, hiszen a válság gazdasági hatásai mellett nem lenne erőnk a társadalmi feszültségekből eredő, sokszor politikai felhangot kapó problémák kezelésére. Mindent megteszünk a feszültségek csökkentésére, de mindezt a saját, jól felfogott érdekünkben kell, hogy megtegyünk. Sajnos időnként kevésbé megértően leszünk kénytelenek viszonyulni az ügyfelek problémáihoz, mert nekünk is van egy fontos feladatunk, mely szinte minden egyéb elvárást megelőz. Ez a feladat pedig az, hogy a betétesek pénze minden körülmények között biztonságban legyen a Forrás Takarékszövetkezetnél. Ezt az elvárást pedig 2014-ben is teljesíteni fogjuk. Nem várunk jelentős javulást a rossz hitelek megoldásának területén. Az elmúlt öt évben egyetlen egy sikeres lakóingatlan árverésünk sem volt, azaz a lakásfedezetes hitelek esetében

6

a megtérülések csak és kizárólag a folyó jövedelmekre alapozható. Szükséges az ingatlan fedezet, de ma – ha az lakóingatlan – szinte semmit sem ér. Ezen tényezőkből következő, erős piaci versenyben, stagflációs környezetben kell megállni a helyünket. Feladatunk tehát 2014. évben a stabilitás megtartása a biztonság és kiszámíthatóság folyamatos szem előtt tartásával. Jelentős növekedési terveink nem lehetnek, de a szintentartáshoz is az aktivitás növelése szükséges, miközben a biztonság kérdése megelőz minden egyéb prioritást.

2. Passzív bankműveletek Évek óta, a hagyománytisztelet miatt kezdjük passzív műveleti áttekintésünket a látra szóló állományok között szereplő könyves betétekkel. De az sem kizárt, hogy ez a betéti forma a 2014. évben újra erőre kap. A tranzakciós illeték bevezetése, majd jelentős növelése ugyanis nem érintette a könyves betéteket. Ez a megtakarítási forma az, melyet a legtöbben azonosítanak a takarékszövetkezetekkel, pedig a konstrukció szerepe rohamosan csökkent az elmúlt években. A 23 M forintos betétállomány jelentősége manapság szinte elhanyagolható az 2,5 – 2,6 Mrd forintos látra szóló betétek között. Figyelemre méltó tény, hogy egy évtizednyi folyamatos csökkenés után, 2013-ban minimális mértékben, de emelkedett az állomány. Feltételezzük, hogy ha az ügyfelek felfedezik a tranzakciós illeték elkerülésének a lehetőségét, akkor a jogszabályi feltételek is igen gyorsan változnak. Ezért úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évi tendenciáknak megfelelően várhatóan stagnál, tovább csökken, de nem növekedik az állomány. Terveink szerint 22-23 M Ft között lesz az év végén az állomány, még egyszer kiemelve, hogy a tranzakciós illeték miatt egy óriási képzeletbeli kérdőjelet tehetünk ez után a termék után. A számlákon elhelyezett látra szóló állomány tekintetében azt várjuk, hogy az előző évi átlagos 500 M Ft növekedés után az idén is tovább növekszik az állomány, azaz eléri az 2,55 milliárd forintos átlagos szintet, az év végére pedig az 2,60 – 2,65 Mrd forintos záró szintet. Emlékeztetőül: a látra szóló állomány tapasztalataink szerint decemberben megugrik, majd a januári adófizetés után visszacsökken, azaz az évi átlagos állomány kisebb, mint a decemberi statikus állomány. A kitűzött céllal, azaz a látra szóló állománynövelésének céljával ellentétes hatást fejtenek ki a már említett, igen népszerű folyószámla, valamint rulírozó hitel konstrukciók. Elmondtuk, hogy a likviditási bőség, a kedvező tőkelekötés, valamint a viszonylagos biztonság miatt a szerepük felértékelődik. Mivel a legsikeresebb, állami szerepvállalással megvalósuló kisvállalkozói konstrukciók - a már korábban említett Széchenyi Kártya, valamint az ugyancsak sikeres Gazda kártya is - folyószámlához kapcsolódó hitelkeret formájában kerül folyósításra, ez csökkenti a látra szóló állomány átlagos szintjét. Közérthető formában fogalmazva: annak az ügyfélnek nincs látra szóló állománya bankszámlán, amely ügyfél folyószámlahitelből gazdálkodik. A látra szóló állományunk igen nagy szezonális hullámzást mutat, mely jelenség valószínűleg az idei évben is jelentkezni fog. A korábbi évek tapasztalatai alapján a május eleji mélypont és a nyár végi csúcspont között az átlagos állományt tekintve akár 15 %-os különbség is lehet. Talán magyarázatra szorul, hogy a 2013. évi jelentős, 500 M Ft-os növekedés után miért várunk ilyen szerény növekedést. Úgy gondoljuk, hogy a múlt évi növekedés mögött nagyrészt az ügyfelek kényelmessége és az igen alacsony kamatszint áll. Mivel a számlavezetett ügyfelek száma nem egészen 2 %-kal növekedett, joggal feltételezhetjük, hogy az alacsony kamatszint miatt az ügyfelek egy része „lusta” volt arra figyelni, hogy minden pillanatban éljen a lekötés lehetőségével. Pedig a netbank rendszerünkön keresztül rendkívül egyszerűen, akár hétvégén és ünnepnapokon is lehet lekötést kezdeményezni.

7

Minden időszakban kialakul a piacon egy „vezető betéti termék”, melyre vonatkozó kondíciókat a pénzintézetek egymást túllicitálva hirdetik meg. Érdekes dolog, hogy az ügyfelek jelentős része akkor is ezt a terméket keresi, ha találna az igényeinek jobban megfelelő konstrukciót is magának. A vezető termék a 2013. év végén és 2014 elején a 90 napos lekötés, mely termék kamatszintjéhez közelítjük a 180 napos fix lekötéseket is. Azaz feltételezzük, hogy nem folytatódik olyan ütemben a kamatcsökkentés, mint ahogy az elmúlt időszakban tapasztalható volt. Valószínűsítjük, hogy legfeljebb egy, vagy kettő alkalommal történik a korábbinál kisebb mértékű csökkentés. Ezért - megítélésünk szerint - a vezető betéti termék az év első felében a 90 napos betét lesz, majd az év harmadik negyedévét követően a legmagasabb fix kamatot a 180 napos betétre tudjuk fizetni. A magasabb kamat minden esetben együtt jár a nagyobb állománnyal. Terveink szerint az idei évben egyáltalán nem hirdetünk 60 napos lekötési lehetőséget, ezért ennek a betéti fajtának az állománya végig nulla forint lesz. A 90 napos betétek az év végéig minimálisan emelkednek, és terveink szerint az állomány 4,3 – 4,5 Mrd forint körül alakul az év végére. Úgy véljük, hogy a betéteknél elvárt szerény növekedés az év harmadik negyedévétől inkább a 180 napos betéteket fogja „erősíteni”. Ezért terveink szerint a 180 napos (mind fix, mind változó kamatozású) betétek az év nagy részében 0,8 – 0,9 Mrd forint körül alakulnak, majd az év végére elérik az 1,15 – 1,2 Mrd forint állományt. Azt nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mindezt a jelenlegi kamatvárakozások alapján prognosztizáljuk. Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a hazai gazdaságpolitika irányításában, teret kaptak korábban nem ismert, jelenlegi szóhasználattal unortodox megoldások is, melyek időnként unortodox módon befolyásolták a piacot. Elképzelhető, hogy a meglepően alacsony kamatszint egyéb megtakarítási lehetőségeket is fel fog értékelni, azaz nem kizárt, hogy a jellemző ügyfélkörünk, a lakosság újra felismeri a befektetési jegyekben, kötvényekben rejlő lehetőséget, és remélhetőleg felismeri az abban rejlő kockázatokat is. Egy gazdaságban minél alacsonyabb a legkisebb kockázatú megtakarítás kamatszintje, annál magasabb a megtakarítók kockázati tűréspontja. Az egyéb számlás lekötési lehetőségek tekintetében nem várunk állománybővülést, inkább szinten tartásra számítunk. A 7 napos lekötést a múlt évi végi 180 M Ft állomány után 240260 millió forintra, a 16-30 napos lekötéseket változatlan szinten, együttesen 700-750 M Ft-ra várjuk az év végén. Viszonylag új lekötési lehetőség (2010 vége óta) a tartós befektetési számla, melyen elhelyezett pénz – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kamatadómentes. Viszont a jogszabályi keretek miatt ennek a megtakarítási formának a felfutásával csak az utolsó negyedévben számolunk. A 2011. év végi 11 millió forint után 2012-ben 241 M Ft-ra, 2013. év végére 540 M futott fel az állomány, és további növekedést várunk, 2014. év végére a 650670 M Ft szint elérését tűzzük ki célul. Ennek a terméknek a jelentősége az évek során folyamatosan emelkedni fog. A kamatadó mentesség miatt már korábban is sokkal sikeresebbre vártuk ezt a terméket, kezdeti sikertelenségének okát abban láttuk, hogy az ügyfelek még bizalmatlanok. Hosszabb távra nem mernek lekötni betétet. Az elmúlt évben a hirtelen növekedés mögött valószínűleg két tényező állt: Egyrészt a bizalom valós növekedése, másrészt viszont az a tény, hogy több olyan ügyletet bonyolítottunk, ahol az egyik szereplő tartósan lekötötte betétjét és ennek terhére más ügyfél felé kockázatot vállalt (óvadékos hitel, bankgarancia) Ezért gondoljuk úgy, hogy növekedéssel, de a korábbi éveknél kisebb dinamikájú bővüléssel számolhatunk.

8

Fontos megjegyezni, hogy ez a lekötési lehetőség szinte valamennyi betétünk esetében elérhető, ezért a tartós befektetési számla állományát csak jelezzük. A konkrét összegek az egyes számlalekötési konstrukciókban jelennek meg, nem a már említett (30-90-180, stb. napos) betéteken felüli összegről van szó. Ugyancsak 2010-ben vezettük be a Quaestor hálózatának javaslatára az előre kamatozó betétet, melynek 2012. év végén 527 millió forint (miközben az előző évben csupán 75 M Ft) volt az állománya, majd 2013 év végére ez120 M Ft-ra esett. Az ok egyértelmű, a 2013. évről szóló beszámolónkban részletesen taglaltuk azt a tényt, hogy a csökkenő kamatok miatt a hosszabb lekötésű fix betétek kamatait alacsony szinten tartottuk, ezért a 180 napos,előre kamatozó betét nem volt elég csábító az ügyfelek számlára. Jelentős növekedést ennél a betétnél nem várunk, összességében 250-280 M Ft állománnyal számolunk.. A lekötött betéteknél - akárcsak a látra szóló állománynál - nem várunk növekedést a hagyományos könyves betétek esetében. A korábban említett okok miatt. Ahogy a látra szóló könyves betéteknél, úgy a könyves lekötött betéteknél is igaz, hogy lassan, de folyamatosan „mennek ki a divatból”. Ahogy a látra szóló betéteknél elmondtuk, van egy kérdőjel a terveinkben a hagyományos könyves betétekkel kapcsolatban. Nem tudjuk pontosan, hogy a tranzakciós adó hogyan befolyásolja a mértéküket. Úgy gondoljuk, hogy tovább fog csökkenni az állomány. Ezért a következő év végére 250 M Ft állomány várunk ennél a lekötési lehetőségnél A betétek tervezésekor meglehetősen sok tényező még ismeretlen számunkra. Tudjuk, hogy a deviza és egyéb lakossági hitelek adósainak megmentése érdekében még számíthatunk kormányzati intézkedésekre. Ugyancsak nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az Államadósság Kezelő Központ a korábbiaktól elvében eltérő finanszírozási lehetőségeket keres. Hamarosan AKK központok nyílnak az ország területén, azaz jelentős reklámmal és létszámbővítéssel, milliárdos kiadásokkal az ÁKK növeli piaci aktivitását. Ez nyilván a mi betéti állományunkra is komoly hatást tud gyakorolni 2014. évben ezért összesen 450-480 millió forintos betétállomány növekedéssel számolunk, tehát az idegen források állománya 10,4 milliárd forint körül fog mozogni (2013.év végi tényadat: 9,968 mrd.). Jelenlegi ismereteink szerint a kamatok további jelentős csökkenése nem várható, a múlt év végi csökkenés után a második negyedévtől stagnálást várunk, legfeljebb összesen 0,1 – 0,2 %-os kamatcsökkenéssel. Mivel a múlt év egésze során, és az év utolsó negyedévében is jelentős kamatszint csökkenés történt, így az állomány növekedés hatását is figyelembe véve kamatráfordításunk a 2013. évi 374,7 M Ft után várhatóan 340-362 millió forint lesz.

3. Aktív bankműveletek A jellemző ügyfélkörünk, a mikro- és kisvállalkozások hiteligénye az elmúlt időszakban némiképp csökkent, de azt is be kell vallani, hogy a labilis gazdasági helyzet miatt a kockázatvállalási képességünk és kockázatvállalási bátorságunk is igen alacsony. Azaz még a visszafogott aktivitás és szigorodó hitelezési elvárások mellett is igen kockázatos a hitelezés. Az elmúlt években gondot okozott a hitelezéshez szükséges tőkeszükséglet biztosítása, melyet a fizetőképességi mutató ír le. A 2014. évben várhatóan nem ez a pénzügyi mutató lesz a hitelezésünk korlátja, hanem a hitelezhető vállalkozások és magánszemélyek hiánya. A mutató alakulására a hitelezésen kívül két tényező hat lényegesen. Mindenekelőtt legnagyobb 9

mértékben az előző évi eredmény növeli, kisebb részben az immateriális javak állományának változása hat rá. A 2013. évi eredmény mértéke önmagáért beszél, azaz ezen az ágon nem számíthatunk jelentős növekedésre. A jogszabályi előírások változása miatt a takarékok már nem képezhetik a korábbi általános kockázati céltartalékot, mely változás ugyancsak hatott erre a mutatónkra. A tényezők együttes hatására a tőkemegfelelésünk minden pillanatban megnyugtató szintet ért el, fizetőképességi mutatónk az év folyamán a jogszabályban előírt 8 %-ot meghaladó volt, egész évben 9-10 % körül mozgott. Azt azért meg kell jegyezni, hogy ez a mérték a takarékszövetkezeti átlagnál alacsonyabb érték. A felsorolt, legfontosabb tényezőknek a hatására az idei évben tudnánk növelni a hitelállományunkat, kérdés csupán az, hogy a gazdasági környezet ezt megengedi-e. Ha a hitelekről általánosságban beszélünk, akkor kettő, nem számszerűsíthető tényezőről szót kell ejteni. Elsőként arról a törekvésről, hogy az oly sokat emlegetett mikrovállalkozások mellett a lakosság számára is tudjunk újra versenyképes, kis összegű hiteleket nyújtani. Ugyanis az elmúlt válságévek tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a személyi kölcsönökkel kapcsolatos behajtási feladatok nem növekedtek olyan mértékben, mint más hitelek esetében. A személyi kölcsönök korábban is viszonylag kockázatosak voltak, de a kockázatok a válság hatására alig növekedtek. Ennek a tényezőnek a megvilágítására beszédes tény, hogy 2008. óta egyetlen egy lakóingatlannál sem volt sikeres végrehajtásunk. Függetlenül attól, hogy az ingatlan lakott, vagy lakatlan. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy ma gyakorlatilag semmit nem ér fedezetként egy lakóingatlan, ha az adós nem működik belünk együtt. És ezen a gondolatmeneten továbbhaladva elérkezünk második, nem számszerűsíthető, de a hitelezésre komolyan ható tényezőhöz, mégpedig a közhangulat és a mereven értelmezett fogyasztóvédelmi előírások korlátozó hatásához. Nem csak a behajtás lett sokkal nehezebb, hanem maga a lakossági hitelezés is. Ma már egy személyi kölcsönhöz akár 20 oldalnyi különböző tájékoztatót, figyelmeztetést, nyilatkozatot kell csatolni a különböző előírások miatt. Ennyi információt meglehetősen nehéz elolvasni, sok ügyfelünk nem is vállalkozik rá. Ez lelassítja, megnehezíti a hitelezést, miközben nem biztos, hogy valóban a fogyasztó érdekeit szolgálja az átláthatatlan információdömping. A hitel betét arányunk csökkent azt elmúlt években, ami azért volt fontos, mivel mind az OTIVA, mind a Felügyelet véleménye szerint ennél nagyobb arány már kockázatokat rejthet magában. Ugyan ez a két szervezet ma már semmi hatással nincs az életünkre, a Felügyelet utódjaként működő MNB is valószínűleg ezen az állásponton van. A 2014. évben a hitelek tekintetében a lassú növekedés a cél, mivel – ahogy a 2013. évi beszámolóból látható - a múlt évben stagnált a hitelállományunk. Számottevő növelésre csak a hitelportfólió javítása után, a jövedelmezőség helyreállításával egyidőben gondolhatunk. Titkon viszont reméljük, hogy a hitelfizetési morál javulni fog, amihez a gazdaságpolitika irányítóinak hathatós közreműködése is szükséges. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a vállalkozói hitelek aránya a lakossági hitelek rovására. 2013-ban kb (60 – 40 %, míg öt évvel ezelőtt nagyjából 50-50 % volt) Ez a tendencia valószínűleg nem fog folytatódni, a kis összegű lakossági hitelek újra nagyobb szerepet fognak kapni. Valószínűsítjük, hogy év végére a vállalkozói hitelek aránya a jelenlegi szinten marad. Az arány természetesen csak a hitel tömegre vonatkozik, darabszámban folyamatosan fennáll a lakossági hitelek túlsúlya. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kimutatás kissé torz. Ugyanis sok kisvállalkozóról tudjuk, hogy különböző okokból inkább magánszemélyként vesz fel hitelt, és tagi kölcsönként bocsátja a vállalkozása rendelkezésére. Arról is szót kell ejteni, hogy ezt a megoldást időnként magunk is támogatjuk, mivel jogrendszerünk nem ismeri még a magáncsőd intézményét, ezért a számai alapján nehezen hitelezhető kisvállalkozások tulajdonosai esetenként jobb adósok magánszemélyként, mint maguk a vállalkozásuk. Hogy a tervezett magáncsőd intézménye, továbbá a megváltozó 10

céges finanszírozási lehetőségek hogyan hatnak majd erre a tényezőre, azt egyelőre nem tudjuk prognosztizálni. Ebben a tekintetben igen nagy bizonytalansággal tudunk csak tervezni. Jelentős tételt tesznek ki bevételeink között a befolyó késedelmi kamatok is. A 2014. évre legalább 30-35 M ft ilyen jellegű bevétel várunk el. Meg kell jegyezni, hogy ez a látszólag magas szám sajnos nem fedezi a minősített hitelekkel felmerülő költségeket, azaz a behajtási tevékenységhez rendelt munkatársak bér és egyéb terhei, a kifizetett jutalékok, hatósági díjak, stb., ráfordítások meg fogják haladni a késedelmi kamatok bevételét. 2014. évben egészen biztosak lehetünk abban, hogy nem indul be a deviza alapú hitelezés, ez a szegmens a továbbiakban – sajnos - a végrehajtás munkatársainak ad napi feladatot. A forint árfolyamváltozása folyamatosan értékeli át az állományunkat, így nominálisan az év végére bruttó 0,7 Mrd forintnyi állományt várunk a deviza alapú hiteleknél, mely csökkenés a 2013. év végi 0,82 Mrd forint bruttó és 0,59 Mrd forint nettó tőkeállományhoz képest. A csökkenést nagyban elősegítené, ha a forint erősödne a devizákhoz képest, ezzel kisebb törlesztési terhet róva ügyfeleinkre. Ez a szám természetesen nagyban függ attól, hogy bizonyos kormányzati intézkedések milyen hatékonysággal csökkentik a lakosság deviza alapú kitettségét. A 2014. évben szeretnénk fenntartani a 2012. év elején újra indított faktoring üzletágat, bár a piaci környezet még nem ad sok okot az optimizmusra. Továbbá az sem világos, hogy a takarékszövetkezetek működését meghatározó szervezetek hogyan viszonyulnak majd ehhez a konstrukcióhoz. A csúcs évben 30 M Ft jutalékbevételt és 5 Mrd forint számlaforgalmat teljesítő üzletág hiánya igen rossz hatással van a jövedelmezőségre. Ehhez képest a múlt évben elért összesen 55 M Ft forgalom elhanyagolható nagyságrend. A piacok megnyugvása, a piaci kockázatmegosztás (hitelbiztosítókkal) lehetőségének kiszélesítése lenne a feltétele az újbóli sikeres működésnek. Az elmúlt néhány évi jelentéktelen aktivitás után komoly előrelépés lenne 50-80 M Ft finanszírozási keret kialakulása, mely 800 – 1000 millió forint forgalmat tudna generálni a számlaforgalmunkban. Ehhez elengedhetetlen, hogy a hitelbiztosító, valamint a hitelminősítő szervezetek újra fantáziát lássanak a magyarországi piacban. Az üzletág kockázatát az Atradius hitelbiztosító bevonásával kívánjuk csökkenteni. A lehetőség tehát adott, de az általános kockázatok miatt igen óvatosan merjük fokozni ezirányú aktivitásunkat. A teljes hitelállomány (értékvesztéssel nem csökkentett bruttó hitelállományt) a 2013. év végi 6,339 Mrd milliárd Ft után legfeljebb 6,5 milliárd forintra szeretnénk emelni. Nagyobb bővülésre a korábban részletezett okok miatt nem számíthatunk. Reméljük, hogy 2014-ben magasabb szintű megtérülést könyvelhetünk el a minősített hitelek esetében, mint az előző években. A hitel utógondozás még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a következő években. A hitelkamatok tekintetében még további csökkenést várunk, az év elején kialakult kamatszinthez képest legfeljebb 0,1 – 0,2 %-os kamatvágást valószínűsítünk az év során. A tényezők együttes eredőjeként a hitelek után felszámított kamatok és kamat jellegű jövedelmek bevételét a 2013. év végi 633 millió forint után 2014. év végére 560 - 585 millió Ft között várjuk Rendelkezésre tartási díj valamint a deviza hitelekhez kapcsolódó kezelési költségek bevételeként együttesen az elkövetkező évre 25 M Ft-ot tervezünk, tekintettel - az általunk is szorgalmazott - deviza hitelállomány csökkentésre.

11

Jövedelmezőség szempontjából csupán átfutó, de jelentős tételek a zálogházak kezelési költségei valamint a Széchenyi Kártyához, AVHGA kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó garancia díjak, kezelési költségek. Ezek a tételek terveink szerint együttesen mindegy 35 M forintot tesznek ki, viszont egyrészt felszámítjuk az ügyfelek felé, másrészt pedig tovább fizetjük a közreműködő partnerek felé. Tekintettel arra, hogy betétállomány 450 – 480 M Ft növekedése mellett a hitelek szinten tartását, kismértékű növekedését valószínűsítjük, ezért az állampapírok, ezen belül a diszkont kincstárjegyek állományának növekedésével számolunk (mely a likviditási mutatónk javítását is eredményezi). Az állampapírok (azaz az államkötvények és kincstárjegyek) közül a kötvények állományának további növelését nem tervezzük, mivel a 2013. év végén meglehetősen magas állományt alakítottunk ki az egy évnél hosszabb lejáratú kötvényekből. Az állampapír állomány mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az államkötvények egy jelentős része (csaknem 0,9 Mrd forint) a deviza hitelek refinanszírozásának fedezetét szolgálja. Természetesen az állampapírok kamataira jogosultak vagyunk, függetlenül attól, hogy likviditást kezelő értékpapírról, vagy óvadéki papírról van szó. A kamatszint további, de lassuló csökkenésével, éves szinten 20 bázispontos (0,2 %) süllyedéssel számolunk olyan módon, hogy félévtől nem várunk további csökkenést, nem zárhatjuk ki egy korrekció lehetőség sem. A tervek szerint kb 200 M Ft-os állampapír állománynövekedésnek és a kamatszint csökkenésnek köszönhetően a kamatbevételeket ebből az eszközből 85-92 M forint közé várjuk a 2013. évi 109 M Ft után. A tervezett csökkenés mértéke talán meglepő, de figyelembe kell venni azt, hogy a múlt év elején a kamatszint csaknem duplája volt az idei év hasonló időszakához képest.. A bankközi betétek állományváltozásánál ugyancsak némi növekedést várunk, éves szinten átlagosan 200 M Ft állománybővülést. Ezen eszközök kamatbevételét 112-115 millió forint közé prognosztizáljuk a 2013 évi 132,7 millió forintos szint után. Az állomány „szinten tartását” azért prognosztizáljuk, mivel a készletünket csak egy bizonyos szintig növelhetjük. Ugyanis a viszonylag alacsony tőkeellátottságunk miatt ennél kisebb kockázatú eszközökben, azaz az állampapírokban kell a szabad likviditásunkat átmenetileg „tárolni”. Ezt a fizetőképességi mutatónk szinten tartása kívánja meg, függetlenül a bankközi és az állampapír piac eltérő kamatszintjétől. A bankközi kihelyezéseknél meg kell említeni, hogy a 2013. évet megelőzően lényegesen kisebb állományt tartottunk bankközi állományban. A fölös likviditásunkat időnként a Quaestor csoport tőkepiaci szakcégének segítségével úgynevezett Repo ügyletekbe helyeztük el. A piaci változások miatt jelenleg ez a lehetőség nem áll rendelkezésünkre, de amennyiben újabb pozíciók nyitására lehetőség adódik, akkor a hozam függvényében szívesen élünk a lehetőséggel. Az elmúlt öt évben nem volt jelentős piaci szerepük, de a 2012. év végétől újra megjelent a piacon néhány izgalmas vállalati kötvény. Elsősorban a legnagyobb biztonságú, pl. állami tulajdoni hátterű vállalkozások kötvényei jöhetnek szóba nálunk (MFB kötvény). Sajnos már nem rendelkezünk a velünk stratégiai szövetségben lévő Quaestor csoport által kibocsátott kötvényekkel is. A vállalati kötvényekből kamatbevételként a 2014. évre együttesen 25-29 M Ft-ot valószínűsítünk a 2013. évi 35,2 Ft forint után. A fenti tényezőket, mindenekelőtt az állomány növekedését, ugyanakkor a kamatszint éven belüli stagnálását egybevetve 2014. évre a kamat és kamatjellegű bevételeket – 12

beleszámítva a kisebb jelentőségű zártkörű kötvényeket és egyéb eszközöket – 800 - 860 millió forint között prognosztizáljuk. Úgy véljük, hogy a nettó kamatkülönbség (azaz a kamat, kamatjellegű bevételek, valamint a kamatkiadások különbsége) 508 – 536 M Ft között fog alakulni.

4. Jutalékért végzett szolgáltatások Az elmúlt hét évben az ügyfél akvizíciós tevékenységünknek köszönhetően megduplázódott a jutalékért végzett szolgáltatások bevétele. A korábbi folyamatos emelkedés után az első teljes válságos évben, azaz 2009-ben csupán szinten tudtuk tartani a jutalékbevétel szintet. Viszont 2010-ben ismét növelni tudtuk a bevételünket, elérve a 121,511 M forintos szintet, majd egy nagy ugrással 2011-ben már a 138,9 M Ft bevételt, 2012-ben pedig 153,7 M könyvelhettünk el ezen a soron. Ezért joggal várhatjuk el, hogy a 2013-ben a jutalék jellegű bevételeink elérik 161-166 M forintos szintet, mely már jóval kisebb növekedés, mint amit a múlt évben produkáltunk. A számok értékelésénél meg kell jegyezni két dolgot. A jutalék jellegű tevékenységek költségei is növekedtek, nem csak a bevételek. Ezért elengedhetetlen, hogy a kiadások és bevételek különbözetét is szemléljük. Szerencsére megállapíthatjuk, hogy a különbözet is folyamatosan növekedett az elmúlt években, és ezt várjuk az elkövetkező évre is. Az elmúlt évi 66,5 M Ft után legalább 70 -72 M Ft különbözetet várunk. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt is, hogy a 2013. évben került bevezetésre a tranzakciós illeték, mely illeték megfizetésének alanya a takarékszövetkezet. Mivel százmilliós nagyságrendű tételről van szó, kénytelenek leszünk egy jelentős részét az ügyfelekre áthárítani. Ennek következtében a jövő évi adatok nehezen lesznek összehasonlíthatóak az idei adatokkal. És valljuk be azt is, hogy egész pontosan nem tudjuk kiszámítani azt, hogy milyen egyéb hatással lesz a pénzforgalomra ez a jelentős költségterhelés. Az összehasonlíthatóság miatt a bevételek tervezésénél nem számolunk az illetékkel, így a kiadások, ráfordítások között sem, azaz az illetéket „átfutó tételnek” tekintjük. Ismételten meg kell említeni a faktoring tevékenység újjáélesztésének hatását. Volt olyan év, hogy a GIRO forgalmunk 25 %-a a faktoring ügyfelekhez volt köthető. A csökkenő forgalom csökkenő jutalékbevételt is jelentett. Ahogy a hitelezésnél már említettük, a 2013. évben komoly reményünk van a faktoring üzletág felélesztésére. Ha ez sikerrel jár, akkor a jutalék bevételek is a tervet meghaladó mértékben növekedhetnek. A jutalékok növelésének egy fontos eszköze, a már említett bankkártya üzletág. A Quaestor hálózat dinamikusan tudja értékesíteni a bankkártyákat, továbbá a Gazdakártya konstrukció kiteljesedése is növelni fogja ennek a készpénzkímélő eszköznek a használatát. Kiemelt célként tekintünk továbbra is az igen kis számú POS terminál hálózatunk bővítésére. Természetesen a jutalékért végzett szolgáltatásokat jelentős költségek is terhelik. Legfontosabb tétel a bankkártyák költsége, különösen akkor, amikor „akciózzuk” a terméket, azaz az első évre elengedjük a bankkártya díjat. Ez a tétel kártyánként 2-3 ezer forintot jelent, mely ezer kártyánál már milliós tétel. A felmerült költségek (a tranzakciós illetékek nélkül) a 2012. évi 86,9 M forint után 2013-ban várhatóan elérik az 88-91 M forintot. A tranzakciós illeték belépése miatt a számok tehát összehasoníthatatlanok a korábbi évek számaival. Ezért a jutalékjellegű bevételeket és költségeket összevetve a 2013. évre 71 – 76 M Ft nettó bevételt várunk a számlavezetési üzletág eredményeként. 13

Mivel a tranzakciós illeték fizetésének alanya a takarékszövetkezet, ezért számvitelileg ez a bevétel kb 200 M Ft-tal lesz magasabb. A házipénztárak állományára két tényező gyakorolhat hatást. Egyrészt a saját és Quaestor fiókok aktivitása, másrészt az pénzkiadó automaták állománya. ATM kihelyezését egy helyre tervezzük az idén. Balatonkenesén kívánunk új fiókba költözni a mostani helyről, és a fejlesztés keretében ATM készüléket is be kívánunk üzemelni. Követelések értékesítéséből jelentős összegre nem számítunk, ha sikerül is esetleg rossz követeléseket értékesíteni, az valószínűleg a nyilvántartási ár környékén fog történni, azaz fedezet tartalma nem lesz jelentős. Valamennyi tényezőt, azaz alapvetően a kamatok, kamat jellegű bevételek, kezelési költségek és jutalék jellegű bevételeket (ez utóbbinál a kiadások és bevételek különbözetét számítva) együttesen szemlélve a takarékszövetkezet várható árbevétele 2013. év során 786 – 805 millió forint között prognosztizálható.

Működési költségek, eredménytervek Az általános igazgatási költségek belül a személyi jellegű költségek képezik a legnagyobb részt. A dolgozói létszám 2014-ben az előző évhez képest valószínűleg nem fog emelkedni. Mint az elmúlt évről szóló beszámolóban részleteztük, számottevő létszámemelkedés nem történt. Az elkövetkező évre az állományi létszám szinten tartására számítunk. A megszorítások miatt az ideiglenesen távol lévő (pl szülési szabadság) kollégák helyére nem szándékozunk kollégákat felvenni. A jelenlegi, bizonytalan környezetben bérfejlesztésre nem tervezünk keretet, bár titkon reméljük, hogy az elkövetkező gazdasági évben lehet valamilyen szintű béremelést végrehajtani Az igen nehéz gazdasági helyzet miatt biztos, hogy a válság előtt évekhez képest kevesebb alapbéren felüli juttatást tudunk a dolgozóknak biztosítani. A személyi jellegű ráfordításokat a 2013 évi 218,6 M Ft után (bérköltség + közterhek) 210 - 215 millió forintra becsüljük. Meg kell jegyezni, hogy a 2013. évi bérköltség gyakorlatilag szinten maradt az előző évihez képest, ha nem számoljuk azokat a rendkívüli kiadásokat, melyeket a távozó dolgozók kiadásai jelentettek. Ráadásul a 2012. évi bérköltség is már alacsonyabb volt, mint az azt megelőző évben. Tehát igazából a bérek reálértéke folyamatosan csökken a Forrás Takarékszövetkezetnél. Ez nyilván nem tartható hosszú távon. Maga a bércsökkenés úgy valósult meg, hogy a korábban nálunk dolgozó, de távozó (pl nyugdíjba vonult) kollégák helyére lényegesen alacsonyabb bérszínvonalú kollégákat vettünk fel. Ez sajnos azt is jelenti, hogy a korábban vonzó fizetési bértáblánk már nem olyan csábító. Igaz, a válság miatt a megüresedő munkahelyre a jelentkezők tömegéből tudunk választani. Számítástechnikai költségekre a múlt évi 37,4 M Ft szintet minimálisan meghaladó összeget, 38 M forintot tervezünk. Ahogy az elmúlt évi beszámolóban említettük, az informatikai gépek beszerzése és saját hardverüzemeltetés helyett egyre inkább a külső szolgáltatóktól igénybe vett – minősített - szolgáltatásokat preferáljuk. Ezért csökken folyamatosan az amortizációnk, viszont emiatt növekedik folyamatosan az informatikai költségünk. Marketing költségünket szinten tartjuk, 6 M Ft-ra tervezve. Szakértői díjakra 2013. évi 14,9 M Ft után idénre 16-17. M Ft-ot tervezünk. A növekedés sajnos tény kérdés. A végrehajtások nagy száma, a peres esetek, a felügyeleti szervek által 14

elvárt egyre több külső ellenőrzés (hitelfedezeti ingatlanok évenkénti értékbecslése, külső informatikai audit, stb) miatt rendkívül dinamikus növekedtek ezek a költségeink Egyéb igazgatási költségek soron került korábban kimutatásra az általános kockázati céltartalék képzése, mely összeget egy adófizetés után ki kellett vezetni, a későbbiekben pedig nem lehet képezni. Ezért a korábbi évekkel történő összehasonlítás nehézkes. A rovat nagyságát az is befolyásolja, hogy hogyan tudjuk kihasználni az egyes, adómentesen adható dolgozói juttatások lehetőségeit. Ugyancsak több tízmilliós tételt jelent a megkötött nyugdíjpénztári, önsegélyező, egészségpénztári támogatások, cafeteria elemek, valamint a lakásvásárlási, lakásépítési támogatások összege. A megszorítások miatt még körültekintőbben kívánunk élni a jogszabályok adta lehetőséggel. A pénzszállítás költségeit nem kívánjuk emelni, a 2013. évi 13,7 M Ft-tal szinte azonos szintet, 14 M Ft-ot tervezünk. Itt is meg kell jegyezni, hogy ez a költség néhány éve még ennél átlagosan 20-25 %-kal alacsonyabb volt. Sajnos a takarékok rezsicsökkentése még nem tud hazánkban megvalósulni. Egyéb igazgatási költségre 140-146 M forintot tervezünk. Mindezeket a költségeket, valamint a többi, nem részletezett (Pl. KHR, giro, posta, telefon, energia, szemétszállítás , gépjárművek, biztosítások, stb.) költségeket számba véve együttesen 450 - 456 M Ft általános igazgatási költséget valószínűsítünk. Egyéb ráfordításra 380 M Ft-ot tervezünk, melynek döntő részét a befizetett tranzakciós illeték fogja kitenni. Legalább 205-220 M forintot. Értékcsökkenésre a 2013. évi szinttel megegyező költséget, 20-21 millió forintot tervezünk. A legjelentősebb beruházásunk, a balatonkenesei fiók nyáron megkezdte a működését, viszont az ott szükséges beruházások miatt felmerülő amortizációs költség valószínűleg megegyezik az egyéb kifutó eszközeink amortizációjával. Ahogy a 2013. évről szóló beszámolóban kifejtettük, az informatika területen fokozatosan térünk át az eszközök bérlésére, mint működtetési modellre. Fontos feladatunk a hitelek után képzett értékvesztés kordában tartása. A visszafogott hitelállomány bővülés mellett is jelentős, legalább 70-80 millió forintos nagyságrendű nettó tartalékképzést valószínűsítünk. Azaz terveink szerint mintegy 70 millió forint felszabadítás mellett 140-150 M Ft képzését tartunk elképzelhetőnek. Reméljük, hogy ez a költség tétel alacsonyabb lesz. Amennyiben az ügyfelek fizetőképességében, fizetőkészségében, a végrehajtások több éves elhúzódásában a vártnál kedvezőbb fordulat áll be, akkor akár lényegesen alacsonyabb is lehet a szint. Figyelembe véve a tervezett árbevételt, a kiadásokat, a Forrás Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye várhatóan 20-25 millió forint között alakul majd a 2014. évben, amennyiben valamilyen jelentős, váratlan esemény nem következik be munkánk során.

6. A takarékszövetkezet pénzügyi, jövedelmi helyzete Mindenekelőtt szeretnénk kiemelni, hogy a pénzintézetek jövedelmezőségét befolyásoló tényezők olyan mértékben és olyan váratlanul születtek meg, amire az elmúlt évtizedekben soha nem volt példa. A már említett, vállalkozást ösztönző, deviza elkötelezettséget csökkentő hitelek mellett mély nyomot hagyott gazdálkodásunkon a tranzakciós illeték bevezetése, váratlan, jelentős mértékű emelése, majd a befizetett díjak 208 %-os mértékének további megfizetése. 15

2013-ban a takarékszövetkezet összes kamat és kamat jellegű bevételét 950 M Ft-ra vártuk. A várakozást kissé alulteljesítve, ez az érték 894,19 M Ft-ot tett ki. Az alacsonyabb értékeknek az oka nyilvánvaló. Mint már korábban is említettük, a betét állományunk ugyan a tervnek megfelelően növekedett, a kamatszint viszont a tervekhez képest gyorsabban csökkent. Ebből a nézőpontból személve a 5,9 %-os elmaradás nem tekinthető számottevőnek. A hitelezés kamatbevételét 680 M Ft-ra prognosztizáltuk, míg a tény szám 633 M Ft-ot, azaz a tervnél alacsonyabb értéket ért el. Ami nem meglepő, ha a korábban kifejtett tényezőkre, elsősorban a kamatszint csökkenésre utalunk. Az elmúlt évtizedben az ügyfél akvizíciós tevékenységünknek köszönhetően folyamatosan növekedett a végzett szolgáltatások jutalék bevétele 2008-ig, elérve az évi 100 M Ft-ot. Akkor viszont egy törés következett be, 2009-ben nem emelkedett ez a bevételi formánk, 2010-ben pedig minimális mértékben emelkedett csupán. A még tartó válság dacára növekedést terveztünk ebben a szegmensben. Úgy véltük, hogy a korszerű szolgáltatási palettánk miatt az előző évi 138,9 M Ft után 2013-ben akár ennek a másfélszerese is lehet a bevétel. Látszólag örömre adhat okot, hogy a tervünket meghaladóan, 300 M Ft bevételt értünk el. Sajnos azonban azzal tisztában kell lenni, hogy ennek a bevételnek a nagyobb részét – csaknem 200 M Ft-ot – tranzakciós illetékként befizettünk a költségvetésbe. Azaz a jutalékok nálunk maradó állománya valójában nem növekedett, hanem jelentősen csökkent. Az év utolsó négy hónapjában olyan mértékű volt ez az elvonás, ami már a működőképességünket veszélyeztette. Ebben a négy hónapban az összes bér+közterhünk mértékének dupláját fizettük meg tranzakciós illetékként. És ennek a tételnek kb a fele az év közbeni intézkedések miatt vált esedékessé, azaz ezzel a tétellel egyáltalán nem tudtunk számolni. Nézzük tehát a kiadásainkat! Az ügyfeleink által nálunk elhelyezett különböző betétek után fizetett kamat- és kamatjellegű ráfordításaink összesen 374,7 M Ft-ot (2012-ben 520,2 M Ft) tettek ki. Ebből a számból is jól látható, hogy milyen szintű kamatcsökkentésre került sor az év során. A számok összehasonlításához tudni kell, hogy a 2013.évben rendre a jegybanki alapkamat alatti kamatszintet kínáltuk az ügyfeleinknek, ami „tankönyvek” szerint lehetetlen dolog, hiszen az állami kockázatnál alacsonyabb kamatszintet elvileg nem fogad el a piac. Nálunk ma, Magyarországon semmi nem tankönyv ízű, ezért ennek a részleteiben kár is lenne belemenni. Ezt el kell fogadni, mint magyar különlegességet. A jövedelmezőségünket leginkább meghatározó két fő tényező, azaz a kamat bevétel és a kamat kiadás különbözete, azaz a kamatmarzs 519,5 M Ft-ot tett ki. Talán unalmas lehet több év száraz számait bogarászni, de a folyamatok dinamikája iránt érdeklődők nagyon érdekes adatokat olvashatnak. A 2007. évi 549,7 millió forintot némiképp meghaladóan alakult ez a tétel 2008-ban, ugyanis 564,1 millió forint lett a különbség. Az első teljes válság évben ez az érték lezuhant 481,2 millió forintra, intézkedéseinknek köszönhetően 2010-ben 535,9 M forintot ért el. Majd a piac egy teljes „átárazódáson” esett túl, azaz a megnövekedett kockázatokat minden pénzintézet kénytelen volt a termékeibe „árazni. A kamatkülönbözet a 2011. évben 606,6 M Ft-ra növekedett. A beszűkülő hitelezés miatt viszont a hitelkamatok tömege szinten maradt, a betéti növekedett, ezért a 2012. évben a kamatkülönbözet sajnos 594,7 M Ft-ra csökkent. Ezt az alacsony értéket sikerült a most lezárt évben alulteljesíteni a nagyságrendileg 520 M Ft-tal. Az okok sajnos egyértelműek. A drámaian alacsony hozamok miatt a szabad pénzeszközeinket is csak igen alacsony kamatszinten tudjuk fialtatni, miközben az ügyfeleink csak a legolcsóbb, államilag támogatott hiteleket keresik.

16

Működési költségekre, azaz általános igazgatási költségekre és egyéb ráfordításokra összességében 440-448 M Ft-ot terveztünk az 2013. évre. A költségeink ezen a soron a terveken belül maradtak, 457 M Ft-ot tettek ki. A tényszámok alapján szomorúan állapíthatjuk meg, hogy nem sikerült a költségeket csökkenteni, miközben bevételeink jelentősen estek. Néhány ponttal korábban örömmel adtuk hírül, hogy a nyújtott szolgáltatásokért beszedett díjak csaknem duplára növekedtek a múlt évihez képest. Ott már jeleztük, hogy sajnos ennek a bevételnek a kétharmadát elvitte a tranzakciós illeték. Egyéb elvonásokkal együtt a ráfordításként elszámolandó adók mértéke elérte a 205 M Ft-ot, nem kis gondot okozva a gazdálkodásért felelőseknek. Számítástechnikai költségekre 38 M forintot terveztünk, míg a tényszám 37,389 M Ft lett, azaz teljesen a terv szerint alakult. Azt meg kell jegyezni, hogy a 2013. évre a korábbiaknál magasabb értéket terveztünk, mivel tisztában voltunk azzal, hogy meglehetősen sok informatikai feladatot kell majd elvégezni. Marketing költségünket 6 M Ft-ra terveztük, míg ténylegesen 3,2 M forintot költöttünk. Ennek a költségnek a döntő többsége ráadásul a kötelező tájékoztatások teljesítéséhez köthető megjelenések miatt merült fel. A jövedelmi helyzetünk miatt valós marketing tevékenységet nem folytattunk. Szakértői díjaknál nem tudtunk takarékoskodni, a tervezett 15 M Ft-nak megfelelő összeget, 14,9 M Ft-ot költöttünk el. A szakértői díjaknál meg kell említeni, hogy ezen a soron tartjuk nyilván a jogi képviselőknek kifizetett díjakat, és a megnövekedett végrehajtási feladatok miatt egyre több feladat hárul jogászokra, értékbecslőkre, igazságügyi szakértőkre. Sajnos ez a tendencia folytatódik, továbbra sem tudjuk mérsékelni ilyen irányú kiadásainkat. Egyéb igazgatási költségekre 200 M Ft-ot terveztünk, a tényleges érték 194 M Ft lett. A tétel elemzésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 2013-ban tovább tudtuk növelni a zálogházi kihelyezéseinket A zálogházaknak kifizetett jutalék nem csak a költség oldalon keletkezik, hanem ennek a tevékenységnek a bevétel oldala is jelentős tétel. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az értékvesztés állománynövekedése stratégiai fontosságú kérdés. A hiteleknél érintettük is a témát, viszont költség oldalról is érdemes áttekinteni néhány dolgot. A 2013. évre nettó 150 millió forinttal kalkuláltunk, de a megképzett értékvesztés, valamint az értékvesztés visszaírásának különbözete ennél lényegesen kisebb lett. Ez mindenképp örömmel kell, hogy eltöltsön bennünket, de egy fontos dolgot tudatosítanunk kell. A korábbi években minden egyéb szempontot a prudens működés elvárásai alá rendeltünk. Az idei évben viszont olyan mértékű elvonás növekedés történt, mely példátlan. Ezért a korábbi éveknél talán kevésbé szigorúan értékeltünk az értékvesztés képzési igényünket. A ráfordítás terhére elszámolt, befizetett adók mértéke 2013-ban 204,435 M Ft-ot tett ki. Ez a szám önmagáért beszél. Ennek az összegnek a kitermelése a jelen gazdasági környezetben csak igen feszes gazdálkodással lehetséges. 2013-ra igen szerény, 35-40 millió forint adózás előtti eredményt terveztünk. Az imént felsorolt tényezők hatásaként, Takarékszövetkezetünk végül 14,986 M forint ad adózás előtti eredményt realizált, mérleg szerinti eredménye 1,059 M Ft lett. Bár a takarékszövetkezet adózás előtti eredménye elmaradt a tervezettől, jelentős eredménynek értékeljük, hogy minden szükséges értékvesztést megképeztünk, kifizettük a többlet adóterheket, mégsem váltunk veszteségessé, ahogy a hazai pénzintézetek egy jelentős 17

része. Mindehhez természetesen szükség volt az igen jelentős költség megszorításokra, valamint a kollégák áldozatkész hozzáállására. A takarékszövetkezet 2013-ban a kötelező jegybanki tartalékképzési kötelezettségének mindvégig eleget tett. A takarékszövetkezet stabilan gazdálkodott, likviditási problémája nem volt, tőkemegfelelési, valamint fizetőképességi mutatója egész évben meghaladta a törvényben előírt mértéket.

7. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között lényeges változás nem történt.

8. Várható változások A legnagyobb jelentőségű nyitott kérdés a számlavezetési díjak mértéke, a változtatás miatt fizetendő esetleges bírság, valamint annak a veszélye, hogy a 2012. évi jutalékszinthez kell visszatérni úgy, hogy százmilliós adóelvonásokat vezettek be. A jövedelmezőségünket az is javítaná, ha a hitelek végrehajtása jobban működne, elsősorban az ingatlan végrehajtások területén. A tapasztalataink nagyon rosszak, már az előző évről szóló beszámolóban elmondtuk, hogy 2008. óta nem volt sikeres lakóingatlan árverésünk. Ugyancsak kedvezően hatna gazdálkodásunkra az, ha a jellemző ügyfélkörünk, azaz a mikrovállalkozások és a lakosság több elkölthető jövedelemmel rendelkezne, a vállalkozások pedig beruháznának. A beruházáshoz a saját erőn felül általában hitel is szükségeltetik. Néhány szó a kétségekről. Nem tudjuk egyelőre számszerűsíteni az esetleges szabályozó változások miatti kiadásokat. A sajtóban megjelent híradások szerint a Kormány fontolgatja a hitelesek megsegítésének újabb fordulóját. Már bevezetésre került, majd a múlt év során felemelésre került a tranzakciós illeték. Mivel teljes egész naptári éven belül jelentős változás történt, megingathatatlan tapasztalatokat nem tudunk még mondani az illetéknek a fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról. Egy dolog viszont tény: Ez az elvonási forma arányában a mikrovállalkozókat és a lakosságot érinti (a 6000 Ft-os felső határ miatt) a leginkább. Az összegtől függetlenül tisztán kell látni azt, hogy százmillió forintos nagyságrendben több kiadása lesz a 2014. évben az ügyfeleinknek. Ez a pénz pedig valószínűleg hiányozni fog. A legutóbbi időkben a hatósági intézkedések mindig olyan szellemben születtek, hogy azok hatását ne lehessen a fogyasztókra áthárítani. Sajnos nem mindeni számára nyilvánvaló, hogy a bankrendszer nem bír el további néhány százmilliárdos elvonást, ahogy az igen szerény nyereségünkből mi sem bírnánk ki 130-160 millió forintos további elvonást. Amennyiben bármilyen újabb elvonás ilyen alapelvek mentén valósul meg, akkor a mértékétől függően nyereség nélkül, esetleg veszteséggel is zárhatjuk a 2014. évet. Ezek a tényezők viszont annyira kiszámíthatatlanok, hogy gazdasági célkitűzésink között számszerűsíteni nem tudjuk őket. Csupán a reményünket tudjuk kifejezni, hogy a politikai íróasztalokon született rapid ötleteket felváltják a gazdaság valamennyi szereplőjének az érdekét figyelembe vevő, szakmai alapon született intézkedések. Reménykedünk, hogy kevesebb politika és több szakmaiság fogja az utunkat szegélyezni a 2014. évben.

18

9. K+F tevékenység Nem jellemző információ.

10. Környzetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagot nem bocsát ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumlátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. Az elektronikai hulladék kezelését az informatikai rendszergazda koordinálja. A hulladékok eltávolítására javaslatot tesz az ügyvezetés részére. Használt alkáli elemek gyűjtése történik fiókjainkban. Ehhez szakszerű tárolódobozt kaptunk a RE’LEM Kht-től, aki a megtelt dobozok elszállításáról is gondoskodik.

11. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Forrás Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Forrás Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Forrás Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Forrás Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Forrás Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Forrás Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 19

4. A Forrás Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Forrás Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Forrás Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Forrás Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Forrás Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Forrás Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek/bankoknak. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Forrás Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Forrás Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Forrás Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Forrás Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Forrás Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Forrás Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Forrás Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg.

20

2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Forrás Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Forrás Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Forrás Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Forrás Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Forrás Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Forrás Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Forrás Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat-kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése - A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázat-kezelési célok - A a Forrás Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Forrás Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A §-a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A Forrás Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 1 évben korlátozza. 21

Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése - működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok - A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése - A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok - A lejárati összhang javítása - Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 25 év maximális futamidő meghatározása - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése Balatonfőkajár, 2014. március 28.

22

KSH: Cg.: Forrás Takarékszövetkezet

Recommend Documents