A KSH jelenti I. negyedév

A KSH jelenti

2013. I. negyedév

2012. I. negyedév

A KSH jelenti

ÁR: 1000 FT

2013. I. negyedév

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2013. I. negyedév

Budapest, 2013

© Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN 1219–6754

A kézirat lezárásának dátuma: 2013. május 24.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes

Készítették:

Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda

Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.075

TARTALOM

TARTALOM...................................................................................................3 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2013. JANUÁR–MÁRCIUS .....................5 Összefoglalás.........................................................................................................................5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS .......................................................................11 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok........................................................................11 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok .....................................................11 Külkereskedelem..............................................................................................................17 Államháztartás, központi költségvetés .........................................................................19 A háztartások pénzügyi vagyona...................................................................................23 Ágazati teljesítmények .......................................................................................................25 Ipar.....................................................................................................................................25 Építőipar ...........................................................................................................................28 Lakásépítés és -hitelezés .................................................................................................30 Kiskereskedelem ..............................................................................................................32 Turizmus, vendéglátás .....................................................................................................33 Társadalmi és jövedelmi folyamatok ...............................................................................35 Demográfiai helyzet ........................................................................................................35 Foglalkoztatottság, keresetek .........................................................................................36 Fogyasztói árak.................................................................................................................41 Bűncselekmények ............................................................................................................42 TÁBLÁZATOK............................................................................................. 45 FÜGGELÉK ................................................................................................. 86

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2013. JANUÁR–MÁRCIUS Összefoglalás

Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok • 2013 első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválsága miatt. A ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai miatt az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. • A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban 3,3%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2013 I. negyedévében 0,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. • Az előzetes adatok alapján 2013 I. negyedévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 0,7%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az unió legjelentősebb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 0,3%-kal mérséklődött. • 2013 első három hónapjában az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 1,8, Kínáé 7,7%-kal bővült, ugyanakkor Japáné stagnált az egy évvel azelőttihez képest. • Magyarország bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,3%kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. 2013 I. negyedévében a nyers adat szerint 0,9%-kal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva – az I. negyedévben 0,7%-kal növekedett a magyar gazdaság. • Az előzetes külkereskedelmi adatok szerint a 2013. január–márciusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke szinte nem változott az egy évvel korábban mérthez képest. A külkereskedelmi mérleg az első

6

A KSH JELENTI 2013. I. negyedév

negyedév végén 1709 millió eurós aktívummal zárt, 20 millió euróval többel, mint egy évvel korábban. • A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok alapján az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 1,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A szintén jelentős arányú feldolgozott termékek volumenében a forgalom mindkét irányában kismértékű növekedést mértünk. • Az év első két hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,5%-kal, az importban 2,2%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,7%-kal javult. • A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2013 első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 529 milliárd forint volt, 300 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. • A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2013. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,8 billió forint volt, 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,6 billió forintot, a 2012. március véginél 5,5%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,3 billió forint volt, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek március végi állományi értéke (5,0 billió forint) 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1547 milliárd forint volt, ami a GDP 5,5%-ának felelt meg.

Ágazati teljesítmények • Az ipari termelés volumene 2013 első negyedévében 3,1%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az export volumene 0,5%-kal, a hazai eladásoké pedig 4,7%-kal csökkent 2012 első negyedévihez képest. • Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb részesedésű járműgyártásban 8,8%-os, a vegyi anyag, termék gyártása alágban 8,5%-os bővülés történt, a második legnagyobb részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában ugyanakkor 18, a harmadik legnagyobb súlyú élelmiszeriparban pedig 2,1%-os visszaesés következett be. • A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január–márciusban 3,4%-kal csökkent, ami 0,2%-os létszámnövekedés mellett következett be.

ÖSSZEFOGLALÁS

7

• Március végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 11%-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttihez képest, ami egy korábbi, nagyobb megrendelésnek köszönhető. Az új rendelések volumene márciusban 24%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. • Az ipari termelői árak január–márciusban 0,7%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak átlagosan 0,4%-kal, az exportértékesítésé 0,9%-kal nőttek egy év alatt. • Az építőipari termelés volumene az első negyedévben 4,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkori alacsony bázishoz képest, ezen belül az épületek építése 4,0%-kal, az egyéb építményeké 5,4%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya március végén 20%-kal magasabb volt, mint az egy évvel korábbi. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 1,4%-kal haladták meg a tavaly ilyenkorit. • Már több mint négy éve tart a lakásépítések csökkenése. 2013 első negyedévében 1123 új lakás épült, 54%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 1383 lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 36%-os csökkenést jelent a 2012 első negyedévéhez képest. Tovább csökkent az újlakás-építésen belül a vállalkozások által épített lakások aránya, az első negyedévben számuk az egy évvel korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 112 m2, 15 m2-rel több, mint egy évvel korábban. • A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 első negyedévében 1,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A forgalom egyik tevékenységcsoport esetében sem bővült az első három hónapban: az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai stagnáltak, a nem élelmiszertermékeké ugyanakkor 2,9%kal csökkentek. Utóbbi csoporton belül a legnagyobb visszaesést a bútor- és műszakicikk-üzletek szenvedték el (10,3%). A forgalom visszaesésében az üzemanyagtöltő állomások is szerepet játszottak: az előző év azonos időszakához képest szinte változatlan üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom 3,4%-kal csökkent az első negyedévben. • A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 7,7, a vendégéjszakáké 6,7%kal emelkedett 2013 első negyedévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom közel kilenctizedét fogadó szállodákban 8,4%-kal nőtt a vendégek, illetve 7,6%-kal a vendégéjszakák száma.

8


• A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene az előző évhez képest 3,3%kal csökkent, és 2013 első három hónapjában összesen 159 milliárd forintot tett ki.

Társadalmi és jövedelmi folyamatok • Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2013 I. negyedévében 21 032 gyermek született, ami 4,8%-os csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a születési arányszám pedig 9,0 ezrelékről 8,6 ezrelékre mérséklődött. Az elhunytak száma 33 608 fő volt, ami 6,1%-kal elmaradt a 2012. I. negyedévitől, a halálozási arányszám pedig – 0,7 ezrelékpontos csökkenés mellett – 13,8 ezreléket tett ki. A természetes fogyás 12 576 fős száma 1116 fővel volt kevesebb az előző évinél. 2013 első három hónapja során 3 769 házasságot kötöttek, ami 8,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,6 ezrelékről 4,8 ezrelékre mérséklődött. • 2013 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma – a 15–64 éves korosztályt tekintve – 3 millió 787 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 31 ezer fővel több. A foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal 56,6%-ra nőtt, a férfiaké 61,5, a nőké 51,8%-os volt, 0,7, illetve 1,0 százalékponttal meghaladva a 2012. I. negyedévit. A foglalkoztatás emelkedése jellemezte a 15–24 éves fiatalokat, a legjobb munkavállalási korú 25–54 és az idősebb 55–64 éveseket egyaránt. • A munkanélküliek száma és aránya – szintén a 15–64 éves népesség körében – 508 ezer fő, illetve 11,8% volt 2013 I. negyedévében. A két mutató lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A nőknél mérséklődött, a férfiaknál nőtt a munkanélküliség, előbbiek munkanélküliségi rátája 11,0, utóbbiaké 12,5% volt. A 15–24 éves fiatalok munkanélkülisége emelkedett, a 25–54 éveseké lényegében nem változott, míg az 55–64 éveseké csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek közel 45%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónapról 15,8 hónapra mérséklődött egy év alatt. • 2013 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 225 600, ennek nettó összege 147 800 forint volt. Előbbi 2,9, utóbbi 4,2%-kal meghaladta a 2012. I. negyedévit. A verseny-, a köz-, és a nonprofit szférában egyaránt nőttek a nettó keresetek, 3,9, 4,9 és 5,4%-kal. A költségvetési és a nonprofit szférában alkalmazottak egy része – az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából – a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó 10 000 és 9500 forint volt. • A fogyasztóiár-emelkedés üteme áprilisban 1,7, az év első négy hónapjában 2,6%-os volt az előző év azonos időszakához képest. Az infláció mérséklődött, a lassulásban az év eleji rezsicsökkentés mellett a – meghatározóan az áprilisi

ÖSSZEFOGLALÁS

9

áralakulás miatt – mérséklődő üzemanyagárak és a korábbinál visszafogottabb élelmiszer-drágulás is szerepet játszott. A nyugdíjas fogyasztóiár-index január– áprilisban a lakosságéval azonos mértékű, 2,6%-os volt. • 2013 I. negyedévében 86,5 ezer bűncselekményt regisztráltak, az előző évinél 18%-kal kevesebbet. Ez leginkább a közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának csökkenéséből adódott, miközben növekedés jellemezte a – kisebb súlyú – közlekedési bűncselekményeket. A jogsértéseken belül az enyhébb elbírálás alá eső vétségek száma, valamint a bűntetteké egyaránt mérséklődött.

10


1. tábla

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 2013. január–március 2013. Megnevezés Ipari indexek termelés értékesítés belföldre értékesítés exportra létszám termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek ipari termelői árak ipari belföldi értékesítési árak mezőgazdasági termelői árak behozatali forintárak kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő index Munkanélküliségi rátaa, % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a R

2012

január– február

98,3 96,1 99,3 97,9 100,4 94,1 102,3 97,8R 73 267 100,5 80 090 100,1 104,3 105,3 115,4 104,2 102,9 2 674 99,4 11,0 223,0 104,6 144,0 102,0

március

január– március

96,7R 94,3R 100,2R 100,3R 96,2 101,0R 94,7 97,5 12 067R 102,7R 13 023R 101,4R

97,1 97,3 98,3 100,0 97,2 109,9 93,7 99,6 6 115 94,4 6 868 97,2

96,9 95,3 99,5 100,2 96,6 104,8 94,2 98,3 18 182 99,8 19 891 99,9

99,9 100,2 117,8 97,8 98,5 2 577R 99,1R .. 223,5R 102,8R 146,4R 104,1R

102,2 100,7 114,6 .. .. 2 636 98,7 .. 229,7 103,2 150,4 104,4

100,7 100,4 116,7 .. .. 2 596 98,9 11,8 225,6 102,9 147,8 104,2

A 15–64 éves népességen belül. Revideált adat.

2.) 2013. január–április Megnevezés Fogyasztóiár-index Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

2012

2013. január–március

április

január–április

105,7

102,9

101,7

102,6

–607

–494

–35

–529

–620 –118

–589 63

–79 36

–668 99

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok1 2013 első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválsága miatt. A ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai miatt az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. A fejlett nemzetgazdaságok többségét a mérsékeltebb teljesítménynövekedés vagy a recesszió jellemezte. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye kismértékben gyorsulni fog: a 2012. évi 3,2%-os emelkedést követően 2013-ban 3,3% lesz a bővülés mértéke. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2013 I. negyedévében 0,8%-kal2 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2013 I. negyedévében 0,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye növekedett, az iparé viszont visszaesett. Az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – az I. negyedévben 0,7%-kal növekedett a magyar gazdaság. 2013 január–márciusában a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint 0,3%-kal mérséklődött a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Szlovákiában és Lengyelországban – a folytatódó dinamikavesztés ellenére – 0,9, illetve 0,4%-kal növekedett a gazdasági teljesítmény, Csehországban ugyanakkor a recesszió tovább súlyosbodott, és 1,9%-kal csökkent a GDP volumene. Források: Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; Cabinet Office, Government of Japan; CMA Credit Risk Report; Európai Bizottság; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 2 Szezonálisan kiigazított. 1

12

A KSH JELENTI 2013. I. negyedév 1. ábra

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

% 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2008. I.

2009. I.

2010. I. Magyarország

2011. I.

2012. I. EU-27

2013. I. negyedév

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes GDP-je 2013 I. negyedévében 0,7%-kal3 csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Ennél nagyobb mértékű visszaesés legutóbb 2009-ben fordult elő.) A 21, adatot közlő tagország közül mindössze hétben nőtt a teljesítmény: az Egyesült Királyság (0,6%) mellett hat 2004 óta csatlakozott országban. A megelőző három évben gazdasági motornak bizonyuló Németország bruttó hazai terméke 0,3%-kal mérséklődött. A többi nagyobb súlyú nemzetgazdaság közül Franciaország GDP-je 0,4, Spanyolországé 2,0, Olaszországé 2,3%-kal csökkent. Az eurózóna tagállamainak együttes bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében 1,0%-kal3 csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2013 első három hónapjában – a romló gazdasági helyzet ellenére – az Európai Központi Bank nem változtatott a jegybanki kamatláb 0,75%-os szintjén. (A 2012 júliusa óta érvényben lévő alapkamat a legalacsonyabb az euróhasználat kezdete óta.)

3

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS

13 2. ábra

%

A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

EU-27

Németország

Franciaország

Egyesült Királyság

2013. I. negyedév

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2013 I. negyedévében 1,8%-kal4 bővült az előző év azonos időszakához képest. A növekedés alapjának számító személyes fogyasztási kiadások 2,0, és ezen belül a – GDP 8,0%-át jelentő – tartós fogyasztási javakra fordított kiadások 7,5%-kal bővültek. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 0,9%-kal emelkedtek, ami az elmúlt egy év legalacsonyabb növekedési üteme. 2013 első három hónapjában a bruttó belföldi magánberuházások 5,1%-kal bővültek. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (0,8%) meghaladta a kivitelé (1,8%) és a külkereskedelmi mérleg hiánya is alacsonyabb lett az egy évvel azelőttihez képest. Visszafogta ugyanakkor a gazdasági növekedést a kormányzati fogyasztási kiadások és bruttó beruházások 2,1%-os csökkenése. A jegybank szerepét betöltő Fed 2013 első három hónapjában nem változtatott a napi kamatcélján (0,00–0,25%), mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is magasnak számít. Ennek ellenére a munkanélküliség csökkenő tendenciájú és 2013 I. negyedévében a ráta 7,7%-os volt. A pénzromlás üteme 1,7%-os volt 2013 január–márciusában, ami a Fed által kitűzött 2,0%-os inflációs cél alatt van. 4

Szezonálisan kiigazított.

14


A világgazdasági folyamatokban egyre meghatározóbbá váló kínai gazdaság teljesítménybővülése 2013 I. negyedévében 7,7%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez számottevően hozzájárult az ipari teljesítmény 9,5%-os emelkedése. 2013 első három hónapjában a fogyasztói árak emelkedése kissé gyorsult, de a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,4%-os volt. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2013 január–márciusában 43,1 milliárd dolláros többlet keletkezett, amely – 2012 I. negyedévéhez mérten – az exportforgalom 18, az importforgalom 8,4%-os növekedése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye 2013 I. negyedévében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A belföldi felhasználás 0,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,2, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 0,6%-kal bővült. A belső kereslet növekedését ugyanakkor ellensúlyozta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene – a japán jen gyengülése ellenére – 3,7%-kal mérséklődött, a behozatalé 0,2%-kal bővült. Az utóbbi növekedésében továbbra is szerepet játszik az energiaellátási problémák miatt megnövekedett energiahordozó-import. 2013 január–márciusában a japán jegybank – az alapkamat változatlansága mellett – további likviditásbővítő intézkedéseket hajtott végre, amelyek hatására a japán jen árfolyamában fordulat következett be: január–márciusban nagymértékben leértékelődött az ázsiai fizetőeszköz. A tovább lazuló monetáris politika ellenére 2013 első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal csökkentek 2012 azonos időszakához viszonyítva. 2013 I. negyedévében a munkanélküliségi ráta 4,2%-os, az előző negyedévivel azonos volt. 3. ábra

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) % 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2008. I.

2009. I. OECD

* Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD.

2010. I. Egyesült Államok

2011. I.

2012. I. Japán

2013. I. negyedév EU-27


15

2012 végéhez hasonlóan 2013. I. negyedév végén is Argentína számított a világ 71, megfigyelésbe bevont országai közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal Ciprus jellemezhető, ahol a – helyi bankrendszer erős görög kitettsége miatti – bankválság következtében fennakadások voltak az ország gazdasági működésében. (Görögország ugyanakkor lekerült a listáról.) A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között az unióból – Ciprus mellett – Portugália (7.) szerepel még a listán. 2013. március végén Magyarország a 11. legkockázatosabb ország volt. A világ legbiztonságosabb országainak az észak-európai államok (sorrendben Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia) számítottak. A jelentős költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező Egyesült Államok az ötödik legalacsonyabb csődvalószínűségű ország. 2013 első két hónapjában jellemzően kedvező hangulat uralkodott a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, márciusban viszont az árfolyammozgásokat a ciprusi események befolyásolták. A pénzügyi eszközök (pl. részvények, kötvények) árának növekedését elősegítették a Fed likviditást fokozó intézkedései. Március végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 10, a londoni FTSE 100 index 8,5, a frankfurti DAX tőzsdeindex pedig 3,5%-kal emelkedett az előző év végéhez képest. 2013 elején az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt erősödött az euró. Márciusban azonban – az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt – számottevően veszített az értékéből az euróövezet közös fizetőeszköze. 2013. I. negyedév végén 1,2805, január–márciusban 1,3206 amerikai dollárt ért egy euró. Utóbbi 1,0%-os erősödést jelent 2011 átlagához képest. 2013 elején – több mint másfél évet követően – 1 euróért 1,25 svájci franknál többet kellett fizetni, azonban március végére újra 1,22 svájci frank/euró szint alá gyengült az árfolyam. 2013 első három hónapjában az alpesi deviza átlagárfolyama 1,2284 svájci frank/euró volt, ami 1,0%-kal volt gyengébb az előző évhez viszonyítva. A hazai fizetőeszköz 2013 január–márciusában a főbb devizákkal szemben leértékelődött. Az időszak folyamán egy euró értéke szinte végig 290 forint felett volt, március folyamán pedig 300 forint fölé is került. A forint-euró árfolyam mozgását meghatározták a magyar jegybank jövőjével kapcsolatos események és a ciprusi bankválság alakulása. Ennek ellenére a hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok és a jegybanki alapkamat rekord alacsony szintre süllyedtek (utóbbi március végén 5,00% volt), viszont a budapesti BUX tőzsdeindex március végére 1,7%-kal mérséklődött 2012 végéhez képest.

16


2. tábla

A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, 2013. I. negyedév Árfolyam (forint/deviza) Megnevezés

Amerikai dollár Euró Svájci frank

Időszak elején 220,85 292,96 242,40

Időszak végén 237,36 304,30 249,96

Átlagárfolyam Értéke (forint/deviza) 224,51 296,42 241,34

Változása az előző év azonos időszakához képest (%) –0,9 –0,2 –1,8

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex5 4,1%-kal csökkent 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. (Az energiahordozókat nem tartalmazó árindex 1,2%-kal növekedett, az energiahordozóké 6,7%-kal csökkent.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-index6 értéke 2013 márciusában 1,1%-kal nőtt 2012 végéhez viszonyítva. Az alindexek szerint egyedül a tejtermékek árában történt jelentős változás, ami 14%-kal emelkedett. Az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyama az év első két hónapjában még növekvő tendenciát mutatott, de márciusban – a romló gazdasági kilátások és a ciprusi bankválság okozta feszültség hatására – négyhónapos mélypontra esett vissza a nyersolaj világpiaci ára. 2013. március végén 108,46 dollárt adtak egy hordó „fekete aranyért”, ami 2012 végéhez képest 2,1%-os csökkenést jelent. 2013 első három hónapjában az átlagárfolyam 112,44 dollár volt, ami 5,3%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.

IMF Primary Commodity Price Index. A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

5 6


17 4. ábra

Alap- és nyersanyag-piaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó

%

150

250

120

200

90

150

60

100

30

50

0 2008. január

2009. január

2010. január

2011. január

2012. január

0 2013. március

Brent nyers kőolaj havi világpiaci átlagára FAO élelmiszerár-index (2002–2004. évek átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; FAO.

Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmi termékforgalmát az év első három hónapjában stagnálás jellemezte: az előzetes adatok szerint a 2013 január–márciusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke szinte nem változott az egy évvel korábban mérthez képest. Ezen belül márciusban – az első becslés szerint – a kivitel értéke 6868, a behozatalé 6115 millió eurót tett ki, sorrendben 2,8%-kal, illetve 5,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 753, a január–márciusi időszak egészében pedig 1709 millió euró volt, 165 millió euróval, illetve 20 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közötti forgalma 2013 január–márciusában 702 milliárd eurót tett ki, folyó áron 3%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívülre irányuló exportjának 4%-os növekedésével párhuzamosan az import 7%-kal csökkent, mérlegük az egy évvel korábbi 46 milliárd eurós passzívummal szemben március végén 0,5 milliárd eurós aktívumot mutatott. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország január– februári exportjának 77%-át, importjának pedig 68%-át bonyolította le az unión belül.

18


Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 1,8%-kal, az importé 0,8%-kal emelkedett. Ezen belül az összes termékforgalom mindkét irányban több mint felét képviselő régi tagállamokba irányuló export 2,8%-kal, az import pedig 0,6%-kal haladta meg az egy évvel korábban mértet. Az új tagállamokba irányuló kivitel ugyanakkor 0,7%-kal csökkent, a behozatal pedig 1,5%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében aktívummal zárt, a változás iránya és mértéke azonban eltérő volt: többletünk értéke a régi tagállamokkal szembeni külkereskedelem esetében a tavalyi 1034 millió euróról 1197 millió euróra emelkedett, míg az új tagállamok esetében 637 millió euróról 588 millió euróra csökkent. Az uniós forgalom kéthavi egyenlege ennek megfelelően 1784 millió eurós aktívumot mutatott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított külkereskedelmi termékforgalmunkat euróban mérve az év első két hónapjában az export stagnálása, valamint az import 7,1%-os emelkedése jellemezte, melynek következtében hazánk külkereskedelmének e relációban mért passzívuma 571 millió euróról 828 millió euróra emelkedett. Ennek legfőbb oka az EU-n kívüli európai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiányának 216 millió eurós növekedése volt. Az ázsiai országokkal szembeni mérlegünk passzívuma az év első két hónapjában szintén növekedett (623 millió euróról 694 millió euróra), míg az amerikai országokkal folytatott külkereskedelmünk passzívuma a tavalyi 55 millió euróról 34 millió euróra csökkent. 2013 január–februárjában a kivitel volumene 0,3%-kal, a behozatalé, 2,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A volumenbővülés a forgalom mindkét irányában a feldolgozott termékek kereskedelmével függ össze, melynek kiviteli volumene 4,7%-kal, behozatalié pedig 5,0%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül két számjegyű bővülés jellemezte a színesfémek exportját, de átlagon felül nőtt a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, a műanyag alapanyagok, valamint a szerves vegyi termékek kiviteli volumene is. Import oldalon a műanyag alapanyagok, valamint a vas és acéltermékek volumenbővülése volt számottevő. A teljes külkereskedelmi forgalom mintegy felét kitevő gépek és szállítóeszközök kiviteli és behozatali volumene egyaránt 1,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől. Az árufőcsoporton belül csaknem tizedével csökkent a jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek mindkét irányú forgalma. A visszaesést némiképp ellensúlyozta export oldalon a közúti gépjárművek, valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, import oldalon pedig ez utóbbi árucsoport mellett az egyéb szállítóeszközök forgalmának – elsősorban a metrószerelvények beszerzésével összefüggő – dinamikus bővülése.


19

Az energiahordozók importvolumene 8,9%-kal növekedett, a jóval kisebb jelentőségű exporté lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest. Az importvolumen növekedése főként a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának két számjegyű bővüléséből adódott, az árufőcsoporton belül szintén jelentős súlyt képviselő természetes és mesterséges gázokból közel ugyanannyi érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene az év első két hónapjában 5,4%-kal, az importé 4,1%-kal csökkent. Az árufőcsoport kivitelében legnagyobb súlyt képviselő gabona és gabonakészítmények exportja közel harmadával esett vissza, melyet némiképp ellensúlyozott a hús és húskészítmények, a tejtermékek és tojás, az állati takarmányok, illetve az italok volumenének dinamikus bővülése. A behozatal tekintetében a legnagyobb volumencsökkenést a cukor, cukorkészítmény és méz, valamint az állati takarmány árucsoportokban mértük. A forgalom mindkét oldalán kis tételt képviselő nyersanyagok kiviteli volumene 1,0%-kal, a behozatalé 3,7%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,5%-kal, az importban 2,2%-kal volt alacsonyabb 2013 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,7%-kal javult. Ezen belül a két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek árszintje exportban 3,1%-kal, importban pedig 2,7%-kal csökkent, míg a feldolgozott termékek kivitelének 0,3%-os drágulása a behozatali árak 1,4%-os csökkenésével párosult. A külkereskedelmi termékforgalomban kisebb súlyú árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben az energiahordozók kiviteli árai csökkentek, de ugyanezen árufőcsoport és a nyersanyagok behozatala is 4–5%-kal olcsóbbá vált. Ezzel szemben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek mindkét irányú forgalmában, valamint a nyersanyagok kivitelében 4–5%-os drágulás következett be. Az év első két hónapjában a forint a főbb devizákhoz képest 2,9%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz viszonyítva 3,1%, a dollárhoz képest pedig 1,9% volt a felértékelődés mértéke.

Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján – 494 milliárd forint volt 2013 első negyedévében, 24 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az államháztartás nem konszolidált bevétele 3464 milliárd forint volt, folyó áron 8,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadások

20


3957 milliárd forintra teljesültek, 6,5%-kal magasabb összegre, mint 2012 január– márciusában. A központi költségvetés 2013 első negyedéves hiánya 589 milliárd forint volt, 34 milliárd forinttal több, mint 2012 első három hónapjában. Az alrendszer bevétele 2143 milliárd forintot tett ki, 9,6%-kal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban. A kiadások esetében 8,8%-os volt a növekedés, és összegük 2732 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének 39%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 16%-os növekedést mutat a 2012. első negyedévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 14%-os növekedést követően 608 milliárd forintot tettek ki. Az emelkedésben fontos tényező volt, hogy a visszautalási határidő idén januárban 45 napról 75 napra emelkedett. (A bruttó befizetések 1075 milliárd forintot tettek ki, valamivel kisebb összeget, mint 2012 első negyedévében.) Jövedéki adóból 179 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, 3,1%-kal kevesebb, mint 2012 első negyedévében. A 2013. január 1-jén bevezetett pénzügyi tranzakciós illetékből 28 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 619 milliárd forintot tettek ki, 11%-kal nagyobb összeget, mint 2012 első negyedévében. A két ide tartozó tétel közül a nagyobb mértékű, 15%-os növekedés a közel hattizedes súllyal rendelkező költségvetési szervek bevételeit jelentette, míg a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címen 5,4%-os növekedés következett be. A lakossági befizetések a bevételi oldal ötödét jelentették, a 419 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 6,7%-kal múlja felül a 2012. január–márciusit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek képezik, amelyek 5,0%-kal emelkedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 219 milliárd forintot tettek ki, 3,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 12%-kal csökkentek, s 66 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A pénzügyi szervezetek különadója 46 milliárd forintról 35 milliárd forintra, a bányajáradék 34 milliárd forintról 19 milliárd forintra csökkent. A földben lévő vezetékeket, csatornarendszereket január elsejétől megadóztató közműadóból 23 milliárd forint bevétel folyt be az év első három hónapjában. A 2010-ben bevezetett, egyes ágazatokat – úgymint bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét – terhelő különadó idén január elsején megszűnt, az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt azonban még keletkezett néhány milliárd forintnyi bevétel. A kiadások felét a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása jelentette, amelynek értéke 1375 milliárd forintot tett ki, 22%-kal magasabb összeget, mint 2012 első negyedévében. Ezen belül a jelentősebb, 25%-os


21

növekedés a költségvetési szervek kiadásait (811 milliárd forint) jellemezte, amelyben szerepet játszottak a 2012. május 1-jén, illetve 2013. január 1-jén átvett, volt önkormányzati intézményekkel kapcsolatos kiadások. (Állami fenntartásba tavaly májusban az egészségügyi fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények, idén januárban pedig a korábbi önkormányzati/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények (az óvodák kivételével) kerültek. Idén januártól egyes államigazgatási feladatokat (elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyeket) a járási kormányhivatalok látják el, amelyek elvégzéséhez szükséges önkormányzati tisztviselők a járási hivatalok állományába kerültek.) A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 564 milliárd forintot tettek ki, 19%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 452 milliárd forint volt az év első negyedévében, 2,1%-kal kevesebb, mint 2012. január–márciusban. Az ide tartozó legnagyobb kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették, amelyek 267 milliárd forintos összege 56%-kal magasabb a tavaly első negyedévesnél. A növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy az Egészségbiztosítási Alapnak a korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetét idén kizárólag a költségvetési támogatások jelentették, míg 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap is adott át pénzeszközt erre a célra. Ezen felül az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült költségvetési támogatásban (a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás, valamint az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszközátadás). 2013 első negyedéve során a helyi önkormányzatok 147 milliárd forint támogatásban részesültek, ami – összefüggésben számos feladat korábban ismertetett átsorolásával – 45%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kamatkiadások 412 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 8,8%-kal kevesebbet, mint 2012 első három hónapjában. A kamatkiadások héttizede a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában fennálló adósságot érintette. A 2012 elején létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 198 milliárd forintra teljesültek, 4,6%-kal kisebb összegre, mint a tavalyi év első negyedében. Az ide tartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, amelyek összege egy év alatt 113 milliárd forintról 111 milliárd forintra mérséklődött. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk első negyedéves összege 120 milliárd forint volt, ami 5,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A társadalombiztosítási alapok az első negyedévet 63 milliárd forintos többlettel zárták, ami az egyenleg 68 milliárd forintos javulását jelenti az egy évvel

22


korábbihoz képest. Az alrendszer bevétele 1210 milliárd forintot tett ki, 7,9%-kal többet, mint 2012 első negyedévében, a kiadása pedig 1148 milliárd forint volt, 1,8%kal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül valósult meg, amelynek egyenlege – 43 milliárd forintos javulást követően – 35 milliárd forintos szufficitet mutat. Az Egészségbiztosítási Alap esetében a többlet – 25 milliárd forinttal – 28 milliárd forintra emelkedett. Az év első három hónapjában az alrendszer bevételeinek háromnegyedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, amelyek értéke 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 268 milliárd forint volt, 56%-kal több, mint tavaly január–márciusban. A növekedés a két alap közül az Egészségbiztosítási Alapot érintette, amely a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére 87 milliárd forintot, járulék címen pedig 94 milliárd forintot vett át a költségvetéstől. (Az utóbbit – egészségügyi szolgáltatási járulékként – a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után fizeti a költségvetés, összege személyenként és havonta 5790 forint.) A társadalombiztosítási alrendszer egyéb bevételei 36 milliárd forintra teljesültek, 18%-kal alacsonyabb összegre az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer kiadásainak 62%-át a nyugellátások jelentették, amelyek összege 706 milliárd forintot tett ki. A nyugellátások első negyedéves értéke 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, amely növekedés magában foglalja a törvényi előírásnak megfelelően végrehajtott januári, 5,2%-os emelést. Az egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 294 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 2,0%-kal nagyobb összeget fordítottak. Az ide tartozó tételek közül a legnagyobb súlyt képviselő gyógyító, megelőző ellátások esetében 8,9%-os növekedés, a gyógyszertámogatásokat illetően ugyanakkor 14%-os csökkenés következett be. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összege 138 milliárd forintot, a 2012. első negyedévihez képest 2,6%-kal nagyobb összeget tett ki. Mind a négy ide tartozó kiadási tétel emelkedett (2–3%-kal), a legnagyobb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások képviselték (89 milliárd forint). Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 11 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, a többletük 2013 első három hónapjában 32 milliárd forintot tett ki. Az egyenleg romlása a pénzmozgások csökkenése mellett következett be, a bevételek 9,2%-kal, a kiadások pedig 0,6%-kal maradtak el a 2012 első negyedévitől. A hat alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer bevételének 73, kiadásának 86%-a; s ezen alapban romlott a legnagyobb mértékben az egyenleg (15 milliárd forinttal). Az első negyedévet valamennyi alap többlettel zárta, a legnagyobb összegű szufficit (16 milliárd forint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban keletkezett.


23

A központi költségvetés adósságállománya 2013 első negyedévének végén 21,7 billió forint7 volt, 4,7%-kal több, mint 2012 végén. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részesedése 81%-os volt március végén, a hiteleké pedig 17%-os. Az év első negyedévében az állampapírok állománya 7,0%-kal emelkedett, a hiteleké viszont 3,0%-kal csökkent. Az állampapírokon belül a lakossági állampapírok állománya 1177 milliárd forintot tett ki március végén, 19%-kal többet, mint 2012 végén, és 2,3szeresét az egy évvel korábbi összegnek. 2013. március végén a költségvetés adósságállományának közel hattizedét forintban, több mint négytizedét devizában jegyezték, előbbi állománya 3,3%-kal, az utóbbié 7,7%-kal emelkedett az első negyedév során. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és -törlesztések különbsége) a devizaadósság esetében 202 milliárd forintot, a forintadósság vonatkozásában pedig 394 milliárd forintot tett ki az első negyedévben. A forint gyengülése pedig 397 milliárd forinttal növelte meg a devizaadósság forintban kimutatott értékét. 2013. január–áprilisban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 529 milliárd forint hiányt mutatott, 300 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. (A változás értékelésekor figyelembe kell venni az intézményi struktúraváltás hatását, amely szerint 2013-ban már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) A központi költségvetés első négyhavi egyenlege 668 milliárd forintos deficitet mutat, amely összeg 397 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel azelőttit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében szintén kedvezőtlenebbé vált a mérleg, a 41 milliárd forintot kitevő többlet 13 milliárd forinttal maradt el a tavaly ilyenkoritól. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában ezzel szemben javulás volt megfigyelhető, ennek összege 110 milliárd forintot, a mérleg többlete pedig 99 milliárd forintot tett ki.

A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2013 március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,8 billió forint volt, 6,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A bruttó pénzügyi vagyonból vagy másképpen fogalmazva: pénzügyi eszközökön belül 2013 első negyedévének végén a részvények és részesedések csoportja Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az „egyéb kötelezettségek” az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya 2013. március végén 288 milliárd forintot tett ki, 63 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2012 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 1,3%-os volt.

7

24


képviselte a legnagyobb arányt (40%). E csoport állományi értéke március végén 11,5 billió forintot tett ki, 8,0%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a legjelentősebb mértékben, 26%-kal a befektetési jegyek állománya emelkedett, elsősorban az idei év első negyedévében megvalósult vásárlásoknak köszönhetően. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 37%-os arányt képviselt. A készpénz és betétek március végi állományi értéke (10,6 billió forint) 2,0%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A csoporton belül a betétek állománya 8,2 billió, a készpénzé 2,4 billió forintot tett ki. A március végén 71 milliárd forintot kitevő devizakészpénz-állomány kevesebb, mint hattizedét jelenti az egy évvel korábbinak, a csökkenés meghatározóan az idei év első negyedévében megvalósult tranzakcióknak (visszaváltásoknak) tulajdonítható. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,2 billió forintot tett ki az első negyedév végén, 3,1%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok több mint felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét pedig a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük 2,1, illetve 5,2%-os volt. (A növekedés mindkét csoport esetében kizárólag az átértékelődések hatásának tulajdonítható.) A nem részvény értékpapírok8 állománya 28%-kal emelkedett egy év alatt, értékük 2,3 billió forint volt március végén. A központi kormányzat által kibocsátott, háztartások tulajdonában lévő értékpapírok március végi állománya 1,4 billió forint volt, 1,8-szerese az egy évvel korábbinak. Különösen a rövid – egy éven belüli – lejáratú értékpapírok után mutatkozott jelentős vásárlási kedv a háztartások részéről az elmúlt egy évben. A kötelezettségek értéke március végén 9,6 billió forint volt, 5,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek 52%-át a devizahitelek, 41%-át pedig a forinthitelek jelentették. A devizahitelek állománya egy év alatt 10%-kal csökkent, de 0,3%-kal a forinthiteleké is mérséklődött. A devizakölcsönök törlesztését rögzített árfolyamon lehetővé tevő gyűjtőszámlából március végéig 142 ezret nyitottak az országban. Az ún. árfolyamgát konstrukcióba március végéig az érintettek mintegy harmada lépett be, a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya március 31-én 1250 milliárd forint volt, ami a lehetséges deviza-hitelállomány 40%-ának felel meg. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek idáig 9,2 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.

8 A csoportba legnagyobbrészt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok tartoznak. (Forint- és devizaállamkötvények, kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, vállalati és hitelintézeti kötvények stb.)


25

A 2012. április 1-je és 2013. március 31-e között a pénzügyi intézmények 12 288 hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A legtöbb közülük Pest megyében található, amelyet Budapest követ a sorban. Az év első negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 111 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Az MNB adatai szerint a bruttó pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,3 billió forintot tett ki március végén, 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. A 2,3 billió forintos értéknövekmény közel héttizede a nettó finanszírozási képességhez, több mint negyede pedig a nettó átértékelődésekhez kötődik. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt évben 1547 milliárd forintot tett ki, ami a GDP9 5,5%-ának felel meg. A pénzügyi eszközöket, illetve kötelezettségeket érintő tranzakciók egyenlegéből számított finanszírozási képesség elmúlt egy évre számított értékéből 68% a pénzügyi eszközök növekedésének, 32% pedig a kötelezettségek csökkenésének tulajdonítható. A pénzügyi eszközállomány tranzakciókra visszavezethető emelkedése a befektetési jegyek és a nem részvény értékpapírok vásárlásával magyarázható, a kötelezettségek csökkenése pedig a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztéséből adódott.

Ágazati teljesítmények Ipar Az ipar bruttó kibocsátása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat. 2013 első negyedévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak átlagában – munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – 1,6%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A nagyobb ipari országok közül Franciaország iparának termelési volumene 2011 utolsó negyedéve óta csökken, az Egyesült Királyság adatai pedig 2011 második negyedéve óta mutatnak visszaesést. A Visegrádi Négyek országai közül 2013 első negyedévében egyedül Szlovákia termelési volumene nőtt, a többi országban csökkenést mértek. A hazánk iparára meghatározó hatású német ipar teljesítménye 2012 harmadik negyedéve óta csökken, idén az első negyedévben 2,1%-os volt a visszaesés.

9

2013 I. negyedévére vonatkozóan az MNB a saját GDP-becslését használta.

26


Az ipari termelés volumenének változása (előző év azonos időszakához képest)

% 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 2008. I.

III.

2009. I.

III.

2010. I.

III.

2011. I.

III.

2012. I.

III.

2013. I. negyedév

EU-27

Magyarország

Németország

Márciusban a hazai ipar kibocsátása 2,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanappal kiigazított adat szerint pedig 0,7%-os csökkenés következett be. Mindkét értékesítési irányban csökkent a kereslet: a korábban húzóerőnek számító külpiaci értékesítés 1,7%-kal, az évek óta csökkenő hazai kereslet pedig 2,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz mért – szezonálisan és munkanappal kiigazított – adatok szerint harmadik hónapja nő a termelés volumene, melynek mértéke márciusban 0,4%-os volt. Január–márciusban az ipari termelés volumene 3,1%-kal csökkent a tavaly ilyenkorihoz képest. Az exportértékesítés 0,5%-kal, a belföldi értékesítés pedig 4,7%-kal esett vissza.


27 6. ábra

Az ipari termelés és értékesítés változása az első negyedévben (az előző év azonos időszakához képest) % 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 2007

2008 Termelés

2009

2010 Belföldi értékesítés

2011

2012

2013

Exportértékesítés

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az év első negyedévében a feldolgozóipar termelési volumene 2,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az energiaszektor kibocsátása 7,6%-kal esett vissza, a kis súlyt képviselő bányászaté pedig 22%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. Az ipari termelés több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágai közül négyben emelkedett a termelés volumene, a többi (9) alágé azonban nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az ipar húzóágazata továbbra is a korábban jelentős beruházásokat végrehajtó járműgyártás, amelynek volumene az első negyedévben 8,8%-kal nőtt, a szerény hazai (1,8%) és a két számjegyű (10,5%) külpiaci keresletbővülésnek köszönhetően. A termelésben szintén jelentős részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumene továbbra is csökken, idén az első negyedévben összességében 18%-kal. Az ipar harmadik legnagyobb alága, az élelmiszeripar kibocsátása az első negyedévben 2,1%-kal csökkent. Az exportértékesítés ugyan 5,7%-kal nőtt, ez azonban nem tudta kompenzálni a nagyobb súlyú hazai kereslet 6,7%-os visszaesését. A közepes súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék gyártása 8,5%-kal emelkedett, a kisebb alágak közül pedig az egyéb feldolgozóipar termelése 8,0%-kal bővült. A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül az első negyedévben a termelésből több mint héttizeddel részesedő nagyvállalatok termelési volumene 3,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A közepes vállalkozások

28


kibocsátása ugyanakkor 1,0%-kal bővült. Az elsősorban hazai piacra termelő kisvállalkozások termelési volumene – a belföldi piac évek óta tartó szűkülése következtében – 12,3%-kal esett vissza. Az egy alkalmazásban állóra számított termelés az első negyedévben 3,4%-kal csökkent. A termelékenység mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében tapasztalt 0,2%-os létszámnövekedés mellett következett be. A régiók közül január–márciusban a termelés a Dél-Alföldön jelentősen nőtt (27,2%), Észak-Magyarországon alig változott (0,1%) az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A többi régió termelési volumene csökkent (4,3 és 7,4% között). Márciusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 24%-kal esett vissza a tavaly ilyenkorihoz képest. Ezen belül az új exportrendelések 26, az új belföldi megrendelések pedig 7,9%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány a hó végén, a korábbi nagyobb megrendelések következtében 10,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az első három hónapban az ipari termelés volumenének csökkenése a termelői árak 0,7%-os növekedése mellett ment végbe. A belföldi értékesítés árai az első negyedévben átlagosan 0,4%-kal emelkedtek, miközben az ipar belföldi értékesítése 4,7%-kal csökkent. A hatósági intézkedések következtében a hazai értékesítés mintegy kétötödét adó energiaszektor árai 2,1%-kal mérséklődtek, a harmadik legnagyobb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatban pedig 3%-os csökkenés volt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ugyanakkor a másik jelentős hazai piaci részesedésű élelmiszeripar árai 6,5%-kal emelkedtek. Az ágazatok döntő többségében nőttek az árak, csökkenés öt ágazatban következett be. Az exportértékesítés árai az első negyedévben átlagosan 0,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külpiaci értékesítésben legnagyobb súlyú ágazatban a járműgyártásban az árak 1,2%-kal nőttek, míg a másik meghatározó ágazatban a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 1,9%-kal mérséklődtek. A legnagyobb áremelkedést (6,7%) az élelmiszeriparban mértük.

Építőipar Az építőipari termelés volumene 2006 óta csökken, a 2013 I. negyedévi szint a 2005. évi magas bázis mintegy háromötöde. 2013 márciusában az építőipar kibocsátása – a februári 6,6%-os növekedés után – 9,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés márciusi növekedéséhez egyrészt az alacsony bázis, másrészt az út- és vasútépítési munkálatok bővülése is hozzájárult.


29

Január–márciusban az építőipar termelési volumene 4,8%-kal nőtt, mindkét építményfőcsoportban bővülés következett be; az épületek építése 4,0, az egyéb építmények építése 5,4%-kal emelkedett. 7. ábra

Az építőipari termelés volumnváltozása építményfőcsoportok szerint (előző év azonos időszakához képest)

% 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 2010. I.

III.

2011. I.

Építőipari termelés összesen

III.

Épületek építése

2012. I.

III.

2013. I. negyedév

Egyéb építmények építése

Az építőipari vállalkozások márciusban 25%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Az épületekre 19, az egyéb építményekre 30%-kal több új szerződéskötés történt, mint egy évvel korábban. Január–márciusban 11%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek a vállalkozások. Ezen belül az épületekre kötötteké gyakorlatilag az előző év szintjén volt, míg az egyéb építményre kötötteké 21%-kal nőtt. A március végi szerződésállomány összességében mintegy ötödével nőtt, ezen belül azonban az épületek építésének rendelésállománya 8,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami többek között a lakásépítés további szűkülésével magyarázható. Az egyéb építmények építésének március végi rendelésállománya mintegy 35%-kal nőtt, ami főként út- és vasútépítéssel kapcsolatos állami megrendeléseknek köszönhető. Az építőipar termelői árai az első negyedévben 1,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazatban 0,5, az egyéb építmények építése ágazatban 2,5, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,3%-kal emelkedtek az árak. Az első negyedévben az építőipar árai 0,6%-kal voltak magasabbak az előző negyedévinél.

30


Lakásépítés és -hitelezés 2013 első negyedévében 1123 lakást vettek használatba, ami kevesebb, mint fele az egy évvel korábbinak. A használatba vett lakások számának csökkenése valamennyi településtípusban és régióban megfigyelhető volt. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 1383-ra csökkent, ez alig kétharmada a 2012 első negyedévinek, ugyanakkor két év után először meghaladja a használatba vett lakások számát. 8. ábra

A lakásépítés alakulása Ezer darab 10 9

9,0

8

7,9

7 6 5

6,6 5,8 4,8 4,9

4 3

3,1

2

2,4

1

2,4 2,2 1,1 1,4

0 2008. I.

2009. I. Épített lakások száma

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. I. negyedév

Kiadott építési engedélyek száma

A építtetői kört és az építési célokat tekintve a vállalkozások által épített lakások száma nagyobb mértékben esett vissza, mint a természetes személyek saját használatra szánt építkezései. Az év első negyedében mindössze 333 lakást építettek vállalkozások, ami mintegy harmada az egy évvel korábbinak. A magánszemélyek által épített lakások száma a tavaly ilyenkorinak mintegy háromötödére csökkent. A természetes személyek részarányának növekedésével párhuzamosan az új lakások átlagos alapterülete nőtt. 2013 I. negyedévében az új lakások átlagos alapterülete 112 m2 volt, ami 15 m2-rel több, mint egy évvel korábban. A régiók közül a használatba vett lakások száma Észak-Alföldön és a KözépDunántúlon esett vissza leginkább, 78, illetve 74%-kal. Az első negyedévben 161 lakás szűnt meg, ez alig negyede az egy évvel korábbinak, ami arra enged következtetni, hogy az új lakásépítés csökkenése az esedékes minőségi cseréket későbbre halasztja. A megszűnés leggyakoribb oka továbbra is az avulás volt.


31

A lakáshitelezés piacát 2012-ben a szinte egész Európára kiterjedő recesszió erősen meghatározta. A devizahitellel rendelkezők fizetési problémáinak megoldására számos intézkedés látott napvilágot: végtörlesztés bevezetése, árfolyamgát, limitált árverés, otthonvédelmi kamattámogatás elérhetővé tétele, valamint a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Az intézkedések következtében a lakáscélú hitelek 2002-ig visszatekintő statisztikai megfigyelésének történetében 2011 végén először fordult elő, hogy csökkent a teljes hitelállomány összege. 2012. december 31-én a lakáshitel állománya 3 511 milliárd forint volt, ami a GDP több mint 12%-ának felel meg, az összeg 54%-a devizaalapú lakáshitel volt. A lakáshitel-állomány legdinamikusabb növekedése 2002 és 2003 között volt, amikor az állomány megduplázódott, 2004 és 2008 között a teljes és a devizaalapú állomány számottevően, 2009-ben pedig kismértékben nőtt. A lakáshitelállomány 2010-ben volt a legmagasabb, azóta évről évre csökken, 2012-ben 17%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Összességében a hitelállomány az utóbbi két évben közel ötödével, ezen belül a devizaalapú hitelek összege pedig mintegy harmadával zsugorodott. 9. ábra A lakáscélú hitelállomány alakulása ( december 31.)

Milliárd Ft 4500 4000 3500 3000 2500

2818

2365

2463

1530

1338

1336

1230

120

172

101

2007

2008

2009

1459

2644 1903

2000 1500 1000 500 0

Egyéb

1123

996

236

455

612

2010

2011

2012

Államilag támogatott

Devizaalapú

A hitelminősítés szerint az összes lakáshitel-állomány 81%-a problémamentes volt, 10% külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek 9%-ot tettek ki. 2012 decemberében 77 ezer hiteladós törlesztési késedelme 1–2 hónap közötti, 68 ezeré a 61, vagy akár a 365 napot is meghaladhatta. 2012-ben a használt lakások piacán 3,6%-kal esett az árszint 2011-hez képest, és mintegy 14%-kal volt alacsonyabb a válság előtti, 2008-as szinttől. A használt lakások

32


piacán előtérbe kerültek az olcsóbb lakások, aminek egyik legszembetűnőbb jele, hogy a budapesti lakásokat érintő tranzakciókban 10-ről 16%-ra emelkedett az eladott lakótelepi lakások részesedése. Egy használt lakás átlagos ára 2012-ben 9,7 millió forint volt, 500 ezer forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten 13,8 millió forint volt az eladott lakások átlagos ára, ami 700 ezer forinttal marad el a 2011-es árszinttől. A egységnyi területre (m2-re) számított fajlagos árak visszaesése mérsékeltebb, ennek oka a forgalom enyhe eltolódása a kisebb lakások felé. A használt lakások közel negyede a 7–10 milliós árkategóriában kelt el. A legolcsóbb, 6 millió forint alatti értékesítések öt kelet- és észak-magyarországi megyére volt jellemző. Ezekben a megyékben a lakások ötöde, néhol több mint negyede 3 millió forint alatti áron cserélt gazdát 2012-ben. Az új lakások piacán az árak alig változtak, 2012-ben összesen 0,4%-os volt a csökkenés, az árak stagnálása mellett azonban az eladások száma jelentősen visszaesett: mindössze 3491 lakás épült értékesítési céllal, és 2200 új lakás talált gazdára adás-vétel révén. Ez azt jelenti, hogy egyelőre sem az építésben, sem az értékesítésben nincs jele kedvezőbb változásnak. Az új lakások ára 15,7 millió forintról 15,6 millió forintra csökkent 2012-ben, Budapesten pedig átlagosan 17,4 millió forint volt.

Kiskereskedelem 2013 első negyedévében a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,7%-kal csökkent, a naptárhatástól megtisztított adat 2,2%-os mérséklődést mutat. Az időszakon belül a forgalom csökkenésének üteme lassult: a januári 2,6 és a februári 2,3%-os mérséklődés után márciusban 0,4%-kal csökkentek az eladások az előző év azonos időszakihoz képest. Márciusban a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított index 0,7%-kal maradt el a februáritól. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének 2013 első negyedévi volumene megegyezett az egy évvel korábbival. Ezen belül a forgalom kilenctizedét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai stagnáltak, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké ugyanakkor 1,7%-kal mérséklődött. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2013 január–márciusában 2,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A tevékenységcsoporton belül legnagyobb mértékben az összforgalom több mint negyedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai estek vissza (10,3%), de a szintén jelentős súlyú könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk-kiskereskedelem forgalma is 1,6%-kal mérséklődött. A textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem eladási volumene 1,8, az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemé 3,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Forgalomnövekedés csak a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-üzletek esetében volt: az eladások enyhén, 0,8%-kal emelkedtek egy év alatt.


33 3. tábla

A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, 2013. I. negyedév Változás (előző év azonos időszakához képest)

Megnevezés

Megoszlás

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes Ebből: élelmiszer jellegű vegyes élelmiszer-, ital-, dohányáruNem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes textil-, ruházati és lábbeli bútor-, műszakicikkkönyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikkgyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerÜzemanyag Kiskereskedelem összesen

48,2

–0,1

43,6 4,7 33,1

0,0 –1,7 –2,9

2,5 4,6 8,9 8,3 6,9 18,7 100,0

–3,9 –1,8 –10,3 –1,6 0,8 –3,4 –1,7

Az üzemanyag-kiskereskedelem volumenének csökkenése 2013 első negyedévében tovább folytatódott: a forgalom 3,4%-kal csökkent, miközben az üzemanyagárak 2012 első negyedévéhez képest alig változtak (+0,3%). A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai – az egy évvel korábbi, 5%-ot meghaladó növekedés után – idén az első negyedévben 4,4%-kal csökkentek. Az Európai Unióban – az Eurostat munkanaphatástól megtisztított adata szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 első negyedévében 1,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint forgalomnövekedést 10, csökkenést 13 tagállamban mértek. A legnagyobb mértékű bővülést Lettországban (7,2%), a legnagyobb visszaesést pedig Spanyolországban (10,5%) mutatták ki.

Turizmus, vendéglátás 2013 első három hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma gyorsuló ütemben bővült. A növekedést főként a külföldivendég-forgalom átlagot meghaladó mértékű emelkedése befolyásolta, de a belföldi vendégek forgalmának növekedése is hozzájárult.

34


A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2013 első negyedévében dinamikusan nőtt. A vendégek száma 7,7, az általuk eltöltött éjszakáké 6,7%-kal emelkedett. A szállodák szobafoglaltsága 38,4% volt, 2 százalékponttal magasabb, mint a 2012. január–márciusi időszakban. Az öt- és négycsillagos egységek, valamint a gyógyszállodák átlag feletti szobakihasználtsággal működtek. Két turisztikai régióban (Budapest–Közép-Duna-vidéken és Észak-Magyarországon) két számjegyű mértékben növekedett, ötben (Tisza-tónál, Dél-Alföldön, valamint Közép-, Dél- és NyugatDunántúlon) viszont csökkent a vendégéjszakákban mért vendégforgalom. 2013 január–márciusában 678 ezer külföldi vendég 1 millió 779 ezer vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 12–12%-kal meghaladja az előző év azonos időszakának értékeit. A külföldi vendégek 94%-át fogadó szállodák forgalma 11%-kal bővült, a csekély súlyú közösségi szálláshelyeké pedig megháromszorozódott. Az Európai Unióból érkező vendégek 1 millió 235 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, 12%kal többet, mint a megelőző év első három hónapjában. Legnagyobb küldőországunk, Németország, továbbá Románia vendégforgalma enyhén csökkent, a többi jelentős küldőországból érkezett vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt. Az Egyesült Királyságból érkezettek vendégforgalma kiemelkedő mértékben, több mint négytizeddel bővült, két számjegyű volt a növekedés továbbá az olasz, a cseh, illetve a szlovák vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában. A kereskedelmi szálláshelyekre 719 ezer belföldi vendég érkezett, vendégéjszakáik száma 1 millió 586 ezer volt. A vendégek száma 3,6, a vendégéjszakáké 1,2%-kal növekedett. A belföldi forgalom több mint nyolctizedét elkönyvelő szállodák átlagon felül teljesítettek: a vendégek száma 5,6, a vendégéjszakáké 3,7%-kal emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek 49,6 milliárd forint árbevételt realizáltak az év első negyedévében, ami folyó áron 7,2%-os bevételnövekedésnek felel meg, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás fogyasztóiár-indexe – a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben, – 3,5%-kal emelkedett. A bevételek több mint felét adó szállásdíjbevételek 7,4%-kal nőttek. A külföldi vendégek forgalmából származó szállásdíjbevételek megközelítették a 16 milliárd forintot, a belföldiekéi pedig a 9,6 milliárdot. A kereskedelmi szálláshelyeknek 2,1 milliárd forint bevétele származott Széchenyi Pihenőkártyás fizetésből. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2013 első három hónapjában 159 milliárd forint bevétele volt, 3,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az eladási forgalom 83%-a a kereskedelmi, 17%-a a munkahelyi vendéglátásban keletkezett.


35

Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet Az alapvető népmozgalmi mutatók szerint 2013 I. negyedévében kevesebb születés és halálozás, valamint mérsékeltebb ütemű népességcsökkenés jellemezte hazánkat az előző év azonos időszakához képest. Előzetes adatok szerint 2013. január–márciusban 21 032 gyermek született, ami 4,8%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a születési arányszám pedig 9,0 ezrelékről 8,6 ezrelékre mérséklődött. Az elhunytak száma 33 608 fő volt, ami 6,1%-kal elmaradt a 2012. I. negyedévitől, a halálozási arányszám pedig 0,7 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,8 ezreléket tett ki. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,6 ezrelékről 4,8 ezrelékre mérséklődött. A természetes fogyás üteme – a halálozások születéseknél nagyobb mértékű csökkenése miatt – valamelyest lassult. A fogyás mértéke 12 576 fő volt, 1116 fővel kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A regionális népmozgalmi folyamatokat tekintve a születésszám valamennyi régióban csökkent, ennek mértéke Közép- és Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb (6,9, illetve 5,6%), Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön pedig a legkisebb (egyaránt 2,1%). A halálozások száma is minden régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (12,7%), Dél-Dunántúlon viszont kisebb ütemben (0,9%). 2013 I. negyedévében a természetes fogyás dinamikája öt régióban mérséklődött, legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön (22,9%), kettőben pedig tovább növekedett (Közép-Magyarországon 1,8, Dél-Dunántúlon 1,3%-kal). A házasságkötések száma hat régióban csökkent, leginkább Nyugat-Dunántúlon (21,2%), egy régióban, a Dél-Dunántúlon viszont 13,3%-kal emelkedett.

36

A KSH JELENTI 2013. I. negyedév 10. ábra Ezrelék 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2012. január

Születési és halálozási arányszámok havonta

március

május

Élveszületések

július Halálozások

szeptember

november

2013. január

március

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

Foglalkoztatottság, keresetek 2013 I. negyedévében emelkedett a foglalkoztatottság, miközben a munkanélküliség lényegében változatlan maradt. Mindez a gazdaságilag aktívak rétegének szélesedését jelentette, amivel párhuzamosan folytatódott az inaktívak számának és arányának mérséklődése. Uniós összehasonlításban hazánk munkaerő-piaci helyzete némileg javult. Ennek ellenére a foglalkoztatási arány továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb az uniós tagországok közül, miközben a munkanélküliség magas szinten állandósult.10 11. ábra

Ezer fő

A 15–64 éves foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változása (az előző év azonos időszakához képest)

120 90 60 30 0 -30 -60 -90 -120 -150 2008. I.

2009. I. Foglalkoztatottak

2010. I.

2011. I. Munkanélküliek

2012. I.

2013. I. negyedév

10 A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2012. évre és a 15–64 éves népességre vonatkoznak. Az adatok forrása az Eurostat adatbázisa.


37

2013 I. negyedévében a 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 787 ezer fő volt, 31 ezerrel (0,8%-kal) meghaladva az egy évvel korábbit, miközben a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 56,6%-ra nőtt. A nők foglalkoztatása nagyobb mértékben javult, esetükben egy év alatt 22 ezer fős, míg a férfiaknál 8 ezres létszámnövekedés következett be. A nőket 51,8, a férfiakat 61,5%-os foglalkoztatási arány jellemezte. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiatalok (18,3%), a legjobb munkavállalási korú 25–54 évesek (73,4%), illetve az idősebb, 55–64 évesek (37,2%) foglalkoztatása egyaránt meghaladta a 2012. I. negyedévit. A nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú létszámváltozások jellemezték. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése 2013 I. negyedévében nem folytatódott, az iparban foglalkoztatottak száma pedig csökkent, ezen belül a legjelentősebb ipari ágazat, a feldolgozóipar esetében is mérséklődés következett be. A szolgáltató ágakban ugyanakkor emelkedett a foglalkoztatottak száma, elsősorban a piaci szolgáltatás, azon belül pedig az információ és kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén. 4. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb jellemzők szerint (a 15–64 éves népességen belül, adott év I. negyedévében)

(%)

Mutatók Férfiak Nők 15–24 éves 25–54 éves 55–64 éves Legfeljebb alapfokú Középfokú, érettségi nélkül Középfokú, érettségivel Felsőfokú Összesen

Foglalkoztatási arány 2012 2013 Nemek szerint 60,8 61,5 50,8 51,8 Korcsoportok szerint 17,5 18,3 73,1 73,4 35,4 37,2 Legmagasabb iskolai végzettség szerint 24,5 24,1 63,6 63,7 59,1 60,6 78,2 79,2 55,7 56,6

Munkanélküliségi ráta 2012 2013 12,1 11,4

12,5 11,0

27,8 10,9 9,2

30,5 10,8 7,8

27,6 13,1 10,0 4,7 11,8

28,2 13,8 9,9 4,2 11,8

2013 I. negyedévében a munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében – 508 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,8% volt. Mindkét mutató lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A férfiak munkanélküliségi mutatói kissé emelkedtek, a nőké némileg mérséklődtek. A férfiak munkanélküliségi rátája 12,5, a nőké 11,0% volt.

38


Éves összehasonlításban a munkanélküliségi ráta a 15–24 éves fiatalok (30,5%) esetében emelkedett, a 25–54 éveseknél (10,8%) lényegében nem változott, míg az 55–64 évesek (7,8%) körében csökkent. A munkanélküliségi ráta növekedése a legfeljebb alapfokú és az érettségivel nem rendelkező középfokú iskolai végzettségűeket jellemezte. Az érettségivel rendelkező középfokúak munkanélküliségi rátája az előző év azonos időszakához képest gyakorlatilag változatlan maradt, míg a felsőfokú végzettségűek esetében kismértékű csökkenés következett be. Összességében a legfeljebb alapfokú végzettségűek vannak leginkább kitéve a munkanélküliségnek, körükben ez közel hétszer gyakoribb, mint a felsőfokú végzettségűek esetében. A munkanélküliek közel 45%-a tartósan, azaz egy éve vagy annál hosszabb ideje munkanélküli, arányuk valamelyest (0,3 százalékponttal) meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónapról 15,8 hónapra mérséklődött egy év alatt.11 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2013. I. negyedév végén átlagosan 620 ezer fő volt, 28,9 ezer fővel (4,9%-kal) több mint egy évvel korábban. Minden nyolcadik álláskereső pályakezdő fiatal volt, számuk egy év alatt 26,5%-kal emelkedett. A diplomás álláskeresők 31,5 ezres létszáma kissé (2,8%-kal) csökkent, az összlétszám felét kitevő szakképzetlen álláskeresőké viszont jelentősebben (6,8%-kal) emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A régiók munkaerő-piaci mutatóiban jelentős elmozdulások voltak megfigyelhetők 2013 I. negyedévében. Kedvező irányú változás jellemezte Dél-Dunántúlt és ÉszakMagyarországot, ahol a foglalkoztatottság nőtt és csökkent a munkanélküliség. Ellentmondásosan alakult Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld munkaerő-piaci helyzete: a bővülő foglalkoztatás stagnáló, illetve emelkedő munkanélküliséggel párosult. Észak-Alföldön a foglalkoztatottak száma és aránya lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, miközben a munkanélkülieké nőtt. Nyugat-Dunántúlon következett be a legkedvezőtlenebb változás, ahol csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség.

11

A 15–74 éves népességen belül.


39

5. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása (a 15–64 éves népességen belül, adott év I. negyedévében) (%)

Foglalkoztatási arány 2012 2013 61,4 62,4 59,0 59,3 60,5 60,2 50,4 52,6 48,1 49,1 49,9 49,9 53,5 55,0 55,7 56,6

Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Munkanélküliségi ráta 2012 2013 9,3 9,4 10,3 10,7 7,9 9,4 13,8 11,7 18,1 15,5 15,8 16,8 11,7 12,8 11,8 11,8

2013. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 225 600 forint volt, 2,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó bér összege12 147 800 forintot tett ki, 4,2%-kal – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 4,7%-kal – többet a 2012. I. negyedévinél. A vállalkozásoknál dolgozók nettó keresete havonta 153 800, a költségvetés területén 134 700, a nonprofit szervezeteknél pedig 134 200 forint volt. A bérek ezeken a területeken 3,9, 4,9 és 5,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. (A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a nettó keresetek a költségvetés területén 4,2%-kal nőttek.) 12. ábra

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének változása (előző év azonos időszaka = 100) % 114 112 110 108 106 104 102 100 98 96 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. I. negyedév

Bruttó átlagkereset

12

Nettó átlagkereset

A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

40


A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél a foglalkoztatottak érintett körének – az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából – a keresetbe nem tartozó havi kompenzációt fizettek. Ez az intézkedés 2013 I. negyedévében a költségvetésben átlagosan havi bruttó 10 ezer, a nonprofit szervezeteknél 9500 forint volt. 2013 I. negyedévében a legkiemelkedőbb nettó keresettel továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén alkalmazottak rendelkeztek, 304 ezer forintot kerestek, ami duplája a nemzetgazdasági átlagnak. Ezen kívül az információ, kommunikáció és az energiaipar területén dolgozók 286 és 249 ezer forintos nettó havi bére haladta meg jelentősebben a nemzetgazdasági átlagot. A legalacsonyabb nettó kereset ezzel szemben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén dolgozóknak jutott, 96 ezer forintos havi bérük mintegy kétharmada volt az átlagnak. A nettó bérek növekedési üteme az építőiparban és az egészségügyben volt a legmagasabb, 8–9%-os, miközben az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén alkalmazottak körében 5,9 és 1,7%-os mérséklődés következett be. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) havi bruttó átlagkereset összege nemzetgazdasági szinten 214 200 forint volt 2013. január– márciusban, ami 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférát 3,1, a költségvetést pedig 3,9%-os emelkedés jellemezte. A költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók – közfoglalkoztatottak nélküli – alapilletménye 3,2%-kal nőtt. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 237 500 forint volt, 3,6%-kal több a 2012. I. negyedévinél. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 5,0%-át tették ki, szemben az egy évvel korábbi 4,4%-kal. A munkajövedelem kereseten felüli része az energiaiparban, az építőiparban, a közigazgatásban és a bányászatban volt a legjelentősebb, 7,8–9,1%, míg az oktatás területén a legalacsonyabb, 2,0%. 2013 I. negyedévében a nettó nominális keresetek növekedési üteme – Nyugat-Dunántúl kivételével – valamennyi régióban felülmúlta az előző év I. negyedévit. Az emelkedés mértéke Közép-, és Dél-Dunántúlon, valamint ÉszakMagyarországon volt a legjelentősebb. (Ebben döntő szerepet játszott Veszprém, Somogy és Heves megye 6,1–6,6%-os nettó keresetnövekedése.) A havi nettó átlagkereset összege továbbra is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, és a két alföldi régióban a legalacsonyabb. A keresetek regionális különbsége 2013 I. negyedévében kissé csökkent, a legmagasabb és a legalacsonyabb keresettel jellemezhető régió közötti bérdifferencia némileg mérséklődött.


41 6. tábla

A keresetek regionális jellemzői, 2013. I. negyedév Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Nettó átlagkereset forint 175 226 136 653 132 314 124 166 122 459 118 549 118 301 147 771

A nemzetgazdasági Változás az előző évhez átlagtól való eltérés képest százalék +18,6 +4,1 -7,5 +5,1 -10,5 +4,0 -16,0 +5,2 -17,1 +4,8 -19,8 +3,3 -19,9 +4,8 X +4,2

Fogyasztói árak 2013 áprilisában újabb mélypontra lassult az infláció: áprilisban 1,7, az év első négy hónapjában 2,6%-os volt a pénzromlás üteme az előző év azonos időszakához képest. A lassulásban az év eleji rezsicsökkentés mellett a mérséklődő üzemanyagárak és a visszafogottabb élelmiszer-drágulás is szerepet játszott. Márciushoz képest egy hónap alatt 0,3%-kal emelkedtek az árak. 2013 január–áprilisában a javak főbb csoportjai közül – elsősorban a jövedékiadóemelés miatt – a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (12,6%) az előző év azonos időszakához képest. Átlagon felül drágultak az élelmiszerek is (4,2%), bár az áremelkedés mértéke – részben a bázishatás miatt – a tavalyinál visszafogottabb volt. Ezen belül a húsfélék 7% körüli mértékben, a liszt 15, a burgonya pedig 75%-kal drágult a 2012. január–áprilisihez képest. Az édességek közül a cukor fogyasztói ára 5,7, a csokoládé, kakaóé 1,0%-kal mérséklődött, melyet a világpiaci árak alakulása is befolyásolt. A szolgáltatások árszínvonala átlagot meghaladó mértékben, 3,5%-kal emelkedett, az egyéb cikkek, üzemanyagoké ugyanakkor 1,2%-osra lassult. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok fogyasztói ára – elsősorban az április folyamán bekövetkezett jelentős árcsökkenés miatt – az első négy hónapban 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A ruházkodási cikkek árszínvonala alig változott (+0,1%), miközben a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése (2,1%) tovább folytatódott. A legnagyobb mértékben a háztartási energia fogyasztói ára esett vissza (január– áprilisban 5,4%-kal), elsősorban az év eleji rezsicsökkentés miatt. Ezen belül a távfűtésért 10, az elektromos energiáért 6,9, a vezetékes gázért pedig 6,7%-kal kellett kevesebbet fizetni.

42


A fogyasztói árak változása január–áprilisban (az előző év azonos időszakához képest) Élelmiszerek

4,2

5,1 9,4

Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek

12,6

3,3

0,1 -1,3 -2,1

Tartós fogyasztási cikkek

7,1

Háztartási energia -5,4 Egyéb cikkek, üzemanyagok

8,7

1,2

Szolgáltatások

3,5

ÖSSZESEN

5,6

2,6 -6

-4

-2

0

2

4,3

4

6

8

10

12

14 %

2012

2013

Az árváltozások a lakosság egyes csoportjait különböző mértékben érintik az eltérő jövedelmi szintjük és ebből adódóan az eltérő fogyasztási szerkezetük miatt. 2013 első négy hónapjában – a korábbi időszakhoz hasonlóan – az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében az átlagnál magasabb volt az árváltozás mértéke (3,4%), míg az aktív, illetve a magasabb jövedelmű háztartásokat kisebb mértékben érintette az infláció (2,5, illetve 2,3%). A nyugdíjasok árindexe a lakosságéval azonos, 102,6% volt. Az Európai Unió egészében is lassult a fogyasztói árak emelkedése az előző évhez képest. Az unió harmonizált fogyasztóiár-indexe 2012 január–áprilisában 1,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, hazánk ebben a tekintetben a felső harmadba tartozott. Az áremelkedés üteme Romániában volt a leggyorsabb (4,7%), miközben Görögországban az első négy hónap átlagában 0,2%-os deflációt mértek.

Bűncselekmények A Belügyminisztérium adatai alapján 2013 I. negyedévében 86,5 ezer bűncselekményt regisztráltak, mintegy 19 ezerrel (18%-kal) kevesebbet a 2012. I. negyedévinél. A csökkenésben elsősorban a – bűnözésben nagy arányt képviselő – közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának visszaesése játszott szerepet.


43

(Előbbin belül a visszaélés okirattal, utóbbinál pedig a lopás és rongálás bűncselekmények száma mérséklődött jelentősen.) A jogsértések közel harmadát a fővárosban követték el – egy évvel korábban mintegy negyedét –, számuk 1,5%-kal emelkedett 2012. január–márciushoz képest. A vétségek és a bűntettek száma egyaránt csökkent, előbbi 16, utóbbi 22%-kal. A bűntettek sértettjeiként 52 ezer természetes személyt regisztráltak, 19%-kal kevesebbet, mint 2012 I. negyedévében. Ezen belül a gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma mintegy felére esett vissza. 2013 I. negyedévében közel 25 ezer bűnelkövető vált ismertté, ez lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A fiatalkorú regisztrált bűnelkövetők száma szintén nem változott 2012 I. negyedévéhez képest. A létszámukban kis súlyú külföldi állampolgárságúak száma viszont számottevően csökkent. 7. tábla

Összefoglaló adatok a regisztrált bűncselekményekről, 2013. I. negyedév Megnevezés Bűncselekmények száma Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos közterületen elkövetett Sértett természetes személyek száma Ebből: gyermekkorú sértett Bűnelkövetők száma Ebből: fiatalkorú külföldi állampolgár

Összesen, ezer

Az előző év azonos időszaka = 100,0

86,5 30,4 56,1

81,9 78,2 84,1

8,8 22,0 52,1 1,3 24,6 2,4 1,0

89,7 85,7 80,9 46,6 100,8 100,4 74,4

TÁBLÁZATOK

Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók.

Jelmagyarázat: – .. 0 x + R –, |

= = = = = = =

a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

46


1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

előző hó = 100,0a

Ipari termelés* előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Építőipari termelés előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0a 100,0

110,5 101,9 96,5 101,5 97,9 99,6 101,5 98,9 101,7 100,7 103,2 94,4

113,6 115,0 109,5 107,0 107,5 98,6 101,1 105,2 103,2 103,4 103,5 102,4

113,6 114,3 112,6 111,2 110,4 108,3 107,2 107,0 106,5 106,1 105,8 105,6

99,2 105,5 99,7 91,4 109,4 94,9 92,9 106,3 95,8 101,2 110,8 93,5

93,9 94,1 91,4 86,3 96,9 87,7 82,3 87,4 88,7 91,0 105,1 99,7

93,9 94,0 92,9 90,9 92,4 91,3 89,7 89,4 89,5 91,1 91,1 92,1

101,1 100,0 100,1 98,1 103,4 97,9 99,4 102,5 100,1 96,4 99,4 98,5

100,7 101,2 98,3 97,0 100,4 100,7 100,9 100,2 96,5 98,6 92,9 92,4

100,7 101,0 100,0 99,3 99,5 99,7 99,9 99,9 99,5 99,4 98,8 98,3

99,5 91,6 99,7 103,8 96,8 98,6 108,8 95,4 106,1 96,5 97,2 103,7

98,9 84,8 86,2 96,9 85,7 88,1 105,3 93,6 105,2 99,2 87,0 96,9

98,9 91,2 89,0 91,3 89,8 89,4 92,0 92,2 94,1 94,7 93,8 94,1

98,4 102,5 102,1

95,3R 106,6R 109,9

95,3R 101,0R 104,8

103,1 100,1 100,4

98,9R 94,7R 97,1

98,9R 96,7R 96,9

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

47

1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Energiafelhasználása előző év petajoule azonos hó = évkezdettőlb 100,0 113,0 108,0 97,0 70,0 65,0 72,0 74,0 78,5 79,0 93,5 113,0

98,3 102,4 100,5 98,6 101,6 101,4 98,7 103,3 102,6 97,4 106,6

Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

98,3 100,2 100,3 100,0 100,2 100,4 100,2 100,5 100,7 100,4 101,0

Fogyasztóiár-index előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0 100,0 100,7 100,4 101,1 100,6 100,2 99,8 99,7 99,9 99,9 100,7 100,7 100,2

104,0 104,1 104,5 104,7 103,9 103,5 103,1 103,6 103,6 103,9 104,3 104,1

104,0 104,0 104,2 104,3 104,2 104,1 104,0 103,9 103,9 103,9 103,9 103,9

102,1 100,8 100,8 100,8 99,8 100,1 99,9 100,1 100,4 100,1 99,9 100,0

105,5 105,9 105,5 105,7 105,3 105,6 105,8 106,0 106,6 106,0 105,2 105,0

105,5 105,7 105,6 105,6 105,6 105,6 105,6 105,7 105,8 105,8 105,7 105,7

100,8 99,9 100,3 100,3

103,7 102,8 102,2 101,7

103,7 103,2 102,9 102,6

48


1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Élő állatok Összesen és állati termékek előző év azonos hó = 100,0

Növényi termékek

Növényi termékek

Élő állatok és állati termékek évkezdettőla

Összesen

157,6 167,9 167,3 159,1 148,9 146,7 132,3 112,4 119,2 112,0 108,7 104,7

110,5 113,3 115,5 119,9 116,6 115,0 111,4 112,1 112,7 115,9 117,3 120,2

139,6 147,5 148,2 145,2 137,6 135,3 124,9 112,4 116,9 113,4 111,8 110,0

157,6 161,3 164,1 162,6 159,7 156,6 147,6 140,6 137,1 128,9 123,3 121,6

110,5 112,0 113,5 115,2 115,7 115,6 114,7 114,4 114,1 114,4 114,7 115,3

139,6 142,8 145,2 145,0 143,4 141,4 135,4 130,9 128,5 123,5 120,2 119,3

93,8 88,4 88,3 91,3 98,2 98,3 105,3 122,1 126,2 133,3 125,0 126,1

115,4 113,2 114,8 111,1 110,4 108,9 109,3 110,4 110,9 109,6 107,5 104,5

100,3 95,5 95,9 97,1 101,9 101,5 106,6 118,1 120,8 124,5 118,5 118,1

93,8 92,4 90,7 91,2 93,4 95,4 101,7 106,0 110,3 115,5 117,4 117,8

115,4 114,1 114,6 113,1 112,6 112,5 112,5 112,3 112,2 112,1 111,7 111,0

100,3 98,8 97,7 97,7 99,1 100,6 105,1 108,1 111,0 114,3 115,4 115,4

124,2 122,9 120,5

107,4 106,5 104,2

118,1 117,0 114,6

124,2 123,9 122,8

107,4 107,1 106,0

118,1 117,8 116,7

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

49

1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

100,0 100,2 100,0 99,7 100,1 99,2 100,3 100,7 103,3 101,9 102,5 99,5

107,0 106,3 106,6 104,9 101,2 99,0 99,0 99,9 104,1 107,0 108,0 107,5

107,0 106,7 106,7 106,2 105,2 104,2 103,4 103,0 103,1 103,5 103,9 104,2

100,6 100,4 100,1 100,8 100,3 99,4 101,2 100,3 101,7 101,3 101,5 99,7

109,6 109,2 108,7 106,4 103,2 101,5 103,4 103,4 105,9 107,5 107,8 107,4

109,6 109,4 109,2 108,5 107,4 106,4 106,0 105,7 105,7 105,9 106,1 106,2

100,3 98,7 100,2 100,3 100,8 98,4 99,6 99,7 100,8 99,6 99,3 100,5

107,8 106,2 106,4 107,1 107,8 106,9 106,2 105,1 102,5 100,2 97,1 98,2

107,8 107,0 106,8 106,9 107,1 107,0 106,9 106,7 106,2 105,6 104,8 104,3

100,8 100,3 99,9 100,4 100,6 98,9 100,4 100,0 100,3 99,8 99,4 99,9

107,7 107,6 107,4 107,0 107,4 106,9 106,1 105,7 104,2 102,7 100,6 100,8

107,7 107,7 107,6 107,4 107,4 107,3 107,2 107,0 106,7 106,3 105,8 105,3

101,4 100,4 101,6

99,1 100,8 102,2

99,1 99,9 100,7

99,8 101,1 99,9

99,8 100,6 100,7

99,8 100,2 100,4

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

50


1.5. Kereset Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Alkalmazásban állók bruttó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

101,8 104,7 98,6 105,9 106,9 104,6 106,3 106,6 105,3 106,1 106,1 110,1

101,8 103,2 101,6 102,6 103,5 103,7 104,1 104,4 104,5 104,6 104,8 105,2

103,5 105,6 101,7 107,5 107,7 105,9 106,9 106,9 105,8 106,6 107,9 111,5

103,5 104,5 103,5 104,5 105,2 105,3 105,5 105,7 105,7 105,8 106,0 106,4

103,9 106,8 102,6 102,5 106,3 104,1 107,0 103,9 103,7 104,7 105,4 104,9

103,9 105,3 104,4 103,9 104,4 104,3 104,7 104,6 104,5 104,5 104,6 104,6

101,1 103,6 99,9 99,8 103,7 101,6 104,2 101,2 101,0 102,0 103,2 103,1

101,1 102,3 101,5 101,1 101,6 101,6 102,0 101,9 101,8 101,8 101,9 102,0

102,8R 102,8R 103,2

102,8R 102,8R 102,9

104,2R 104,1R 104,4

104,2R 104,1R 104,2

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

51

1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február márciusb április május június július augusztus szeptember október november december a b

A tárgyhó végéig. Első becslés.

Behozatal tárgyhóban évkezdettőla

Kivitel tárgyhóban évkezdettőla

Egyenleg tárgyhóban évkezdettőla

5 700 5 753 6 496 5 899 6 186 5 983 5 765 6 006 6 411 6 325 6 749 5 644

5 700 11 453 17 949 23 848 30 034 36 016 41 781 47 788 54 199 60 524 67 273 72 917

6 130 6 687 7 326 6 338 6 889 6 528 6 169 6 461 7 164 6 900 7 442 5 944

6 130 12 817 20 142 26 480 33 369 39 897 46 066 52 527 59 691 66 591 74 033 79 978

430 934 830 438 703 545 404 454 753 574 693 301

430 1 364 2 194 2 632 3 335 3 881 4 285 4 739 5 492 6 067 6 760 7 061

5 842 5 903 6 480 5 704 6 311 6 178 6 025 6 024 6 140 6 741 6 624 5 294

5 842 11 745 18 226 23 930 30 241 36 419 42 443 48 467 54 607 61 348 67 972 73 267

6 199 6 646 7 069 6 138 7 040 6 947 6 449 6 628 6 871 7 366 7 300 5 437

6 199 12 845 19 914 26 053 33 093 40 039 46 488 53 116 59 986 67 352 74 653 80 090

357 743 589 434 729 769 424 604 731 625 676 143

357 1 100 1 689 2 123 2 852 3 621 4 045 4 649 5 380 6 004 6 680 6 823

6 149 5 919R 6 115

6 149 12 067R 18 182

6 465 6 558R 6 868

6 465 13 023R 19 891

316 639R 753

316 956R 1 709

52


1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Behozatali árindexa előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Kiviteli árindexa előző év évkezdettőlb azonos hó = 100,0

Volumenindex évkezdettőlb behozatal

kivitel

108,4 105,9 105,7 105,1 100,7 98,2 98,2 100,0 103,8 111,0 112,3 111,8

108,4 107,0 106,7 106,1 105,0 103,9 102,9 102,6 102,8 103,6 104,4 105,0

106,7 105,6 106,6 104,0 100,0 97,7 96,9 98,1 101,1 106,6 109,3 108,0

106,7 105,7 106,3 105,4 104,3 103,4 102,1 101,6 101,7 102,2 102,9 103,3

122,8 117,7 115,4 114,3 113,8 111,4 109,5 109,6 108,5 107,4 107,3 106,7

122,3 122,4 118,8 117,1 117,2 113,5 112,5 112,4 111,6 111,0 110,6 109,9

111,6 108,1 108,5 110,0 109,9 109,4 105,8 104,0 101,3 96,3 94,6 94,2

111,6 109,9 109,4 109,6 109,6 109,6 109,1 108,4 107,6 106,4 105,2 104,2

108,4 105,3 105,6 108,2 108,1 107,3 105,1 103,6 100,3 96,6 93,7 94,5

108,4 106,9 106,4 106,9 107,1 107,1 106,8 106,4 105,7 104,8 103,7 102,9

103,0 102,6 101,3 100,2 100,7 101,4 101,8 101,7 100,7 101,2 100,5 100,0

104,6 103,0 101,3 100,7 101,5 102,9 103,3 103,2 102,2 102,5 101,6 100,9

96,1 99,4

96,1 97,8

97,7 99,4

97,7 98,5

103,3 102,0

100,9 100,3

Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

53

1.8. Kiskereskedelmi forgalom

Időszak

2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c

előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól megtisztítva)b

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexea előző év azonos előző év azonos évkezdettőlc hó = 100,0 hó = 100,0 naptárhatástól megtisztítva

évkezdettőlc

kiigazítás nélkül

101,1 100,2 98,9 101,2 100,2 99,2 100,3 100,2 100,3 100,0 100,3 99,3

101,0 100,1 99,0 99,2 101,0 99,3 98,7 100,6 100,9 100,7 101,4 101,6

101,0 100,5R 100,0R 99,8R 100,0R 99,9R 99,8R 99,9R 100,0R 100,0R 100,2R 100,3R

101,3 100,1 97,4 100,1 101,8 98,8 98,4 101,5 100,8 100,6 101,3 100,5

101,3 100,7 99,5 99,7 100,1 99,9 99,6 99,9 100,0 100,1 100,2 100,2

99,6 99,0 101,1 98,2 100,4 100,2 99,3 100,2 99,5 99,4 99,6 100,5

100,5 98,8R 101,5 97,0 97,8 98,8 97,5 98,0 97,0 96,0R 95,5R 97,3R

100,5 99,6R 100,3R 99,4R 99,1R 99,1R 98,8R 98,7R 98,5R 98,3R 98,0R 98,0R

101,0 100,1 100,6 96,9 97,3 98,8 97,9 97,7 96,1 97,2R 95,9 96,6R

101,0 100,6 100,6 99,6 99,1 99,0 98,8 98,7 98,4 98,2 98,0 97,8R

99,9 100,0 99,3

97,7R 98,8R 97,1

97,7R 98,2 97,8

97,4 97,7 99,6

97,4 97,5 98,3

Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

54


1.9. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege Időszak 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc a

Az államháztartás egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb –122,8 –436,9 –182,4 75,9 –58,0 –310,4 –459,9 –50,1 –26,0 242,7 79,9 –493,7 ..

–122,8 –559,7 –742,1 –666,2 –724,2 –1 034,6 –1 494,5 –1 544,6 –1 570,6 –1 327,8 –1 247,9 –1 741,6 –1 600,0

–110,8 –419,5 –157,3 101,1 –40,1 –280,8 –460,1 –16,8 18,6 108,7 –39,3 –430,8 –

–110,8 –530,3 –687,6 –586,5 –626,6 –907,4 –1 367,5 –1 384,3 –1 365,7 –1 257,0 –1 296,3 –1 727,1 –

107,3 –393,9 –230,9 289,3 –115,9 –173,6 80,2 –122,0 13,7 –112,3 –33,6 84,2 ..

107,3 –286,6 –517,6 –228,2 –344,1 –517,7 –437,5 –559,5 –545,8 –658,1 –691,7 –607,5 ..

85,3 –404,5 –235,6 283,8 –132,6 –188,6 49,7 –106,0 19,7 –100,6 –10,1 119,4 –

85,3 –319,3 –554,8 –271,0 –403,6 –592,3 –542,5 –648,5 –628,9 –729,4 –739,5 –620,1 –

–2,5 –337,0 –154,1 –35,0

–2,5 –339,5 –493,6 –528,6

–90,7 –360,4 –137,6 –79,4

–90,7 –451,1 –588,7 –668,1

Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. tárgyhó végéig. önkormányzatokkal együtt.

bA

c Helyi

(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb

TÁBLÁZATOK

55

2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

Háztartások tényleges fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = a 100,0 100,0

előző negyedév = 100,0a

előző év azonos negyedév = 100,0

évkezdettőlb

101,2 99,8 100,0 100,3

102,6 101,3 101,4 101,3

102,6 102,0 101,8 101,6

100,9 99,9 100,9 98,7

100,0 100,2 100,6 100,6

100,0 100,1 100,3 100,4

98,6 99,4 100,0 99,6

99,4 98,3 98,3 97,3

99,4 98,8 98,6 98,3

99,5 99,3 98,8 100,7

99,2 98,4 95,9 98,6

99,2 98,8 97,8 98,0

100,7

99,1

99,1

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2005. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

56


2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c

Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0



99,7 97,9 98,6 99,7

99,3 93,5 94,6 95,5

99,3 96,0 95,5 95,5

93,7 101,1 112,7 93,3

93,7 97,5 104,1 100,2

99,1 98,8 98,0 96,3

93,5 96,0 98,5 92,1

93,5 94,9 96,3 94,8

114,2 101,1 98,4 85,8

114,2 112,8 111,1 102,3

94,2

94,2

évkezdettőlb,c

Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2011. évi előzetes éves adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 4,5%-kal csökkent.

TÁBLÁZATOK

57

2.3. Ipari és építőipari termelés

Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év


Ipari termelés* előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Építőipari termelés előző év előző azonos évkezdettőlb,c negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

104,5 98,2 100,4 101,7

112,6 104,2 103,2 103,1

112,6 108,3 106,5 105,6

100,5 96,8 95,0 105,3

92,9 90,3 86,3 98,6

92,9 91,3 89,3 92,1

98,4 99,7 100,8 96,5

100,0 99,4 99,1 94,7

100,0 99,7 99,5 98,3

92,8 97,9 105,4 98,2

89,0 89,7 101,3 94,3

89,0 89,4 94,1 94,1

102,1

96,9

96,9

102,2

104,8

104,8

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.

2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak


Behozatal volumene előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = 100,0a 100,0

Kivitel volumene előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = 100,0a 100,0

102,4 103,9 105,3 101,4

112,1 116,5 117,0 113,4

112,1 114,3 115,6 115,1

102,3 104,6 104,6 103,1

116,3 118,0 117,7 114,5

116,3 117,3 117,7 116,9

102,8 98,7 100,0 102,6

115,4 107,6 103,5 101,7

115,4 111,4 108,5 106,7

104,4 97,9 102,3 102,1

118,8 108,8 107,9 105,1

118,8 113,5 111,6 109,9

98,8 100,9 100,4 98,9

101,3 101,5 99,4 98,1

101,3 101,4 100,7 100,0

99,2 101,4 100,1 98,1

101,3 104,4 100,7 97,5

101,3 102,9 102,2 100,9

Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

58


2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség

Időszak


Foglalkoztatottak számaa előző év azonos évkezdettőlb ezer fő negyedév = 100,0

ezer fő

Munkanélküliséga előző év azonos rátája (%) negyedév = 100,0

3 701,6 3 776,8 3 822,1 3 815,4

100,4 100,8 100,8 101,1

100,4 100,6 100,7 100,8

489,6 460,6 461,8 458,4

98,3 97,3 99,2 99,3

11,7 10,9 10,8 10,7

3 756,1 3 839,6 3 901,4 3 873,9

101,5 101,7 102,1 101,5

101,5 101,6 101,7 101,7

503,2 471,0 456,9 467,9

102,8 102,3 98,9 102,1

11,8 10,9 10,5 10,8

3 786,9

100,8

100,8

508,1

101,0

11,8

A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index

Időszak


Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0


évkezdettőlb

103,5 107,0 106,5 108,7

103,5 105,3 105,7 106,4

101,8 101,6 99,6 101,1

104,2 104,0 103,4 104,1

104,2 104,1 103,9 103,9

101,5 101,7 102,2 102,8

101,5 101,6 101,8 102,0

103,3 101,5 100,1 100,4

105,6 105,5 106,1 105,4

105,6 105,6 105,8 105,7

104,2

104,2

100,8

102,9

102,9

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

59

2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) Időszak

Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyed- évben évkezdettőlb


Tőkemérleg egyenlegea tárgynegyed- évben évkezdettőlb

a

180 353 319 213

180 534 852 1 065

478 536 516 207

478 1 014 1 531 1 737

119 332 356 1

119 451 807 808

465 386 743 734

465 851 1 594 2 328

–12 532 843 242

–12 520 1 363 1 605

406 502 594 1 145

406 908 1 502 2 647

Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.

2.8. Szállítás

Időszak

2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a

Áruszállítás, árutonnakilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

106,8 105,4 99,1 93,2

106,8 106,1 103,6 100,8

102,0 97,6 102,1 101,4

102,0 99,6 100,5 100,7

92,9 94,6 94,4 97,9

92,9 93,7 94,0 95,0

104,4 102,4 100,3 97,1

104,4 103,4 102,3 101,0

99,4 103,0 105,3 106,4

99,4 101,3 102,7 103,7

100,3 99,7 99,0 97,9

100,3 100,0 99,7 99,2

99,2 98,3 100,0 96,3

99,2 98,7 99,1 98,5

97,5 90,0 83,1 84,6

97,5 93,5 89,7 88,4

100,0 100,7 97,1 97,2

100,0 100,3 99,3 98,8

A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

60


2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma VezetékestelefonIdőszak

2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

fővonalak száma az időszak végén (ezer)

hívások időtartama (millió perc)

Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)

2 987 2 972 2 953 2 933

1 385 1 283 1 267 1 325

11 883 11 866 11 833 12 012

4 174 4 406 4 400 4 482

2 892 2 976 3 150 3 341

2 914 2 886 2 883 2 908

1 350 1 335 1 318 1 409

11 893 11 704 11 669 11 690

4 358 4 550 4 567 4 386

3 460 3 669 4 004 4 333

2 893 2 911 2 917 2 930

1 374 1 307 1 218 1 335

11 634 11 528 11 509 11 579

4 501 4 546 4 476 4 477

4 561 4 754 5 119 5 464

TÁBLÁZATOK

61

3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesena Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatás Belföldi felhasználás Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások tényleges fogyasztása Ebből: háztartások fogyasztási kiadása természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás Termékek és szolgáltatások export import kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet

Megoszlás, 2012 (%) 100,0b A GDP termelése

2012. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 101,6 98,3 97,3

2011

2012

3,8 27,2 3,7

122,4 102,9 94,7

78,7 98,8 93,6

73,6 96,2 93,9

11,9 6,0 5,2 4,5 8,7

100,7 100,3 102,4 94,4 100,3

98,9 98,4 103,5 97,0 98,9

98,6 98,3 103,1 97,4 98,7

8,7

99,9

99,3

98,8

17,3

102,0

100,2

99,3

105,1

98,7

96,8

100,1

96,3

97,2

74,8 64,5

100,3 100,4

98,3 98,0

99,0 98,6

52,6

100,5

98,6

99,1

10,4

99,7

95,1

96,1

1,5 10,3 17,4 17,2

100,9 99,7 99,6 96,4

98,6 100,5 88,5 96,2

97,5 101,7 90,7 94,4

94,7 86,9 7,8

106,3 105,0 x

102,0 100,1 x

98,9 99,0 x

2,9 A GDP felhasználása 92,2

* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2012-ben folyó áron 28 billió 276 milliárd Ft volt. a Az adatok 2011 szeptemberétől kezdődően TEÁOR 2008 szerinti bontásban vannak közölve. b A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

62


4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.

2012 (milliárd forint) 240,3 15,5 1 332,7 147,8 122,3 64,2 281,9 573,1 34,2 164,4 44,8 637,5 63,5 82,3 164,1 84,5 56,4 42,6 15,6 4 167,7

2012. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 106,8 98,1 96,4 126,0 76,1 61,7 124,2 104,9 105,3 91,9 61,4 65,0 2011

87,0 79,0 95,9 76,7 88,6 85,7 81,6 79,6 107,4 102,1 100,1 80,2 142,2 94,8 93,8 95,5

2012

89,4 90,7 97,5 97,6 93,6 110,9 62,7 94,9 91,1 99,3 113,0 62,1 60,0 76,0 60,2 94,8

95,8 96,0 86,5 85,1 97,9 99,5 40,1 94,0 95,1 78,4 126,1 63,6 67,2 67,0 63,0 92,1

TÁBLÁZATOK

63

5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2013. jan– márc. (%)

Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen

2012. év

2013. jan–márc.

márc.

jan–márc.

az előző év azonos időszaka = 100,0

23,7

99,6

118,4

85,3

84,2

15,2 1,4 0,5 76,3

90,6 108,1 105,3 104,6

121,7 138,2 153,8 112,8

70,0 92,8 153,2 96,5

68,9 101,5 139,0 97,9

53,8 22,5 100,0

104,1 105,9 102,3

112,7 113,2 114,2

96,8 95,8 93,7

97,9 97,7 94,2

6. A fontosabb növények összes termésmennyisége 2006–2010. évek átlaga

Megnevezés

2009

2010

2011

2012+

termésmennyiség, ezer tonna Búza Kukorica Árpa Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Zöldség Gyümölcsa Szőlő a

4 432 7 144 1 114 1 255 1 187 520 572 1 623 748 496

4 419 7 528 1 064 737 1 256 579 561 1 614 884 550

3 745 6 985 944 819 970 531 488 1 144 766 295

4 107 7 992 988 856 1 375 527 600 1 475 513 451

3 972 4 741 996 759 1 302 401 497 .. .. ..

Étkezési szőlővel együtt.

7. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Baromfib Ebből: tyúk a b

2009. dec. 1.

2010. jún. 1.

dec. 1.

2011. jún. 1. dec. 1. ezer db 692 694

2012. jún. 1.

700

706

682

312 3 247

315 3 208

309 3 169

327 3 142

327 3 025

335 2 913

336 2 956

102,8 97,7

226 1 223 40 264

228 1 204 51 640

219 1 181 42 213

220 1 150 50 021

210 1 081 41 488

205 1 168 45 696

198 1 147 38 199

94,6 106,1 92,1

32 128

39 428

31 848

37 947

32 865

34 692

30 075

91,5

Előző év azonos időpontja = 100,0 Gyöngyös nélkül.

733

dec. 1. indexa 753 108,5

64


8. Az ipar főbb adatai* Megnevezés

Az előző év azonos időszaka = 100,0

Megoszlás, 2012 (%)a

2012. év

Ipari termelésb Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipari értékesítésb Alkalmazásban állók számac A termelékenység indexec

2013.

jan–márc.

márc.

jan–márc.

100,0 0,4 92,8 10,9

98,3 108,7 98,4 104,4

100,0 129,0 100,3 108,0

97,1 77,6 97,1 97,7

96,9 77,8 97,2 97,9

1,4

97,0

102,0

95,0

94,8

3,0 7,8 5,4 3,3

98,6 90,3 99,7 104,3

95,0 90,5 97,6 115,9

97,7 116,7 99,4 80,0

101,4 95,1 108,5 87,8

6,9

100,6

108,1

93,3

96,0

6,9

99,6

104,2

97,3

94,6

13,8 3,9 7,6 19,3

82,1 99,2 100,9 108,5

84,4 97,0 104,8 110,3

81,9 95,9 92,6 106,0

82,0 99,7 92,4 108,8

2,5

110,6

108,1

105,6

108,0

6,8 x x x

96,7 97,8 97,9 100,4

97,5 99,7 98,7 101,4

98,9 97,9 100,0 97,2

92,4 97,6 100,2 96,6

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

TÁBLÁZATOK

65

9. Az ipar belföldi értékesítése* Megnevezés Belföldi értékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. jan–márc.

2013. márc.

jan–márc.

Arány, 2013. jan–márc. (%)a,b

100,0 0,7 54,7 14,0

98,6 132,0 98,6 105,4

97,3 73,0 90,8 95,0

95,3 70,1 93,1 93,3

43,9 78,5 26,1 60,9

0,6

122,9

76,4

71,9

14,3

3,1 11,0 5,0 0,9

92,4 91,2 103,5 98,9

100,7 95,0 81,7 95,3

105,1 91,7 99,0 105,5

50,8 66,2 41,5 15,1

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

5,1

96,2

91,6

96,0

32,2

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

5,4

107,0

81,6

82,3

33,5

1,5 1,1 2,1 2,5

70,5 98,5 113,7 93,6

62,3 110,0 83,0 89,9

67,8 106,7 87,9 101,8

4,6 13,9 11,1 6,1

2,4

111,4

95,8

96,0

37,5

44,5

98,4

106,1

97,0

92,4

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

66


10. Az ipar exportértékesítése* Megnevezés Exportértékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. jan–márc.

2013. márc.

jan–márc.

Arány, 2013. jan–mác. (%)a,b

100,0 0,1 97,3 5,8

100,6 127,1 101,0 113,0

98,3 135,5 97,8 100,3

99,5 148,3 99,4 105,7

56,1 21,5 73,9 39,1

1,6

95,5

98,9

101,5

85,7

2,1 3,7 4,4 4,2

100,7 92,0 91,2 107,3

91,1 95,7 117,3 85,6

97,9 107,9 118,4 96,9

49,2 33,8 58,5 84,9

6,5

115,0

95,7

97,4

67,8

6,3

105,9

101,5

99,3

66,5

19,5 4,9 9,7 26,8

85,9 95,2 105,0 111,8

82,6 100,1 91,5 108,5

82,0 101,0 91,0 110,5

95,4 86,1 88,9 93,9

1,9

105,5

114,9

115,5

62,5

2,6

89,9

117,4

101,1

7,6

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

11. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés

Megoszlás, 2012 (%)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. 2013. év

jan–márc.

márc.

jan–márc.

50,6 49,4 100,0

92,4 96,0 94,1

87,0 91,9 89,0

108,2 111,9 109,9

104,0 105,4 104,8

23,6 30,1 46,3

87,5 98,8 94,9

81,0 102,4 88,4

110,7 125,4 100,7

98,9 112,7 104,2

TÁBLÁZATOK

67

12. Kiskereskedelmi forgalom 2013. jan– márc., folyó áron (milliárd forint)

Megnevezés

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, műszakicikk-kiskereskedelem könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerkiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012. év

2013.

jan–márc.

márc.

jan–márc.

857,8

99,1

101,8

104,4

99,9

774,7

98,8

101,6

104,8

100,0

83,1 587,8

102,1 96,5

103,5 100,7

100,9 95,8

98,3 97,1

45,2

99,8

110,2

97,6

96,1

81,6 158,4

101,6 89,0

107,1 95,0

93,8 87,1

98,2 89,7

146,7

96,9

99,0

100,3

98,4

123,0 332,7 1 778,3

100,5 97,5 97,8

99,3 97,4 100,6

100,7 95,2 99,6

100,8 96,6 98,3

128,0

97,4

105,6

90,1

95,6

13. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)

Devizanem

a b

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

6 114,5 7 973,7 1 842,0

94,4 93,0 97,8

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

18 181,7 24 047,3 5 370,0

99,8 100,4 99,1

Első becslés. Előzetes adatok.

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 2013. márciusa 6 867,8 97,2 8 945,6 95,7 2 073,6 100,8 2012. január– márciusb 19 890,7 99,9 26 295,9 100,6 5 885,1 99,5

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 753,4 971,9 231,5

588,9 778,6 172,8

1 709,0 2 248,7 515,2

1 688,9 2 189,1 495,2

68


14. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2013. január–február (folyó áron, millió euró)

Országcsoport

Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 8 216,4 100,8

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 10 000,4 101,8

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 1 784,1 1 671,0

6 106,6 2 109,7 3 850,9

100,6 101,5 107,1

7 303,2 2 697,2 3 022,5

102,8 99,3 100,0

1 196,6 587,5 –828,4

1 033,9 637,2 –571,0

1 853,5 1 469,9 527,5 12 067,2

119,1 95,0 107,2 102,7

1 556,8 775,7 690,0 13 022,9

105,5 84,0 110,5 101,4

–296,7 –694,3 162,5 955,6

–80,7 –622,7 132,3 1 100,0

15. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2013. január–február (millió euró) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–27)

Ebből EU–15

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

583,5 194,4 421,8 3 474,8 3 541,9 8 216,4

369,4 134,9 255,3 2 573,7 2 773,3 6 106,6


795,2 364,9 279,4 3 264,0 5 296,8 10 000,4

450,2 244,5 133,3 2 225,6 4 249,6 7 303,2

új tagállamok Behozatal 214,1 59,5 166,5 901,1 768,6 2 109,7 Kivitel 345,0 120,4 146,1 1 038,5 1 047,2 2 697,2

EU-n kívüli országok

Összesen

45,5 79,5 1 341,9 667,2 1 716,9 3 850,9

629,0 273,9 1 763,7 4 142,0 5 258,7 12 067,2

188,7 75,9 171,4 930,5 1 656,0 3 022,5

983,9 440,9 450,8 4 194,6 6 952,7 13 022,9

TÁBLÁZATOK

69

16. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2013. január–február (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–27)

Ebből EU–15


100,0 92,6 89,2 103,0 99,7 100,3

98,0 84,0 87,6 100,9 101,8 100,1


92,7 95,8 113,9 101,5 101,4 100,8

89,2 97,8 154,9 102,9 102,9 102,3

új tagállamok Behozatal 103,4 121,8 90,9 109,5 93,0 100,9 Kivitel 98,0 92,1 91,6 98,6 96,4 96,9

EU-n kívüli országok

Összesen

64,1 105,3 117,1 116,4 96,9 106,1

95,9 96,3 108,9 105,0 98,8 102,0

103,0 118,4 85,6 118,0 91,0 98,7

94,6 99,0 100,1 104,7 98,8 100,3

70


17. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2013. január–február (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbiaa Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán Kínab Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b

Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.

Kivitel

Egyenleg

millió euró 12 067,2

13 022,9

955,6

809,1 257,3 429,3 62,0 223,9 41,2 415,5 13,0 488,6 56,8 573,6 2 961,5 477,2 1 312,8 31,2 322,8 139,7 77,2 116,7 63,4 614,8 105,9 222,4 159,6 740,3 133,6 21,2 48,9 115,1 267,9

741,5 201,9 497,7 100,7 588,6 46,4 647,5 46,7 375,9 198,4 478,7 3 413,2 596,9 423,5 33,7 670,5 347,6 131,9 129,0 174,0 695,6 145,7 300,3 64,0 213,3 23,9 16,6 46,9 16,2 303,5

–67,5 –55,4 68,4 38,6 364,7 5,2 232,0 33,7 –112,8 141,6 –94,9 451,8 119,8 –889,2 2,5 347,7 208,0 54,6 12,3 110,6 80,8 39,7 78,0 –95,5 –527,0 –109,8 –4,6 –2,0 –98,9 35,7

Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 102,7 101,4 95,2 105,1 115,6 92,5 93,8 90,0 96,2 109,1 97,4 102,2 102,4 104,8 94,6 119,9 130,6 89,7 101,8 85,2 93,8 177,4 100,9 88,6 125,6 101,5 114,4 74,4 50,3 75,7 61,0 106,7

106,7 101,9 100,8 124,8 98,1 168,7 106,4 108,7 116,9 90,3 101,9 101,0 103,0 111,2 87,8 93,0 99,9 120,8 84,2 90,2 97,5 102,9 108,3 84,3 100,6 97,0 78,2 61,9 147,6 110,1

TÁBLÁZATOK

71

18. Turizmus, vendéglátás Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2012. év márc. jan–márc.

2013. jan–márc.

Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft

1 397 3 365 678 1 779 719 1 586 158,6

103,6 104,8 108,1 108,5 99,5 101,0 99,8

111,0 111,4 117,3 120,5 105,2 101,9 95,2

107,7 106,7 112,4 112,1 103,6 101,2 96,7

19. Áralakulás 19.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek termelőiárindexea Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index Az építőipar termelőiár-indexeb a b

év

2012. márc.

2013. jan–márc.

márc.

jan–márc.

115,4

95,9

97,7

114,6

116,7

117,8 111,0 104,3

88,3 114,8 106,4

90,7 114,6 106,8

120,5 104,2 102,2

122,8 106,0 100,7

105,3 103,6 101,9

107,4 105,8

107,6 106,3 102,1

100,7 103,2

100,4 100,9 101,4

A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.

72


19.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

2012. év


110,1 103,3 113,7 102,5 102,4 104,2


107,1 105,3 108,2 103,8 101,3 102,9

2013. jan–febr. febr. jan–febr. Behozatal 111,2 105,9 104,3 108,4 98,4 95,2 123,6 99,8 95,7 105,4 99,1 98,6 105,7 98,9 97,3 108,1 99,4 97,8 Kivitel 110,1 106,9 104,9 105,0 104,8 104,4 128,7 89,5 88,9 106,0 101,0 100,3 103,0 97,9 96,9 105,3 99,4 98,5

19.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

2012. év 105,9 112,7 102,6 98,8 106,2 107,2 104,2 105,7

jan–ápr. 105,1 109,4 103,3 98,7 107,1 108,7 104,3 105,6

2013. ápr. jan–ápr. 103,4 104,2 110,8 112,6 100,4 100,1 98,1 97,9 91,6 94,6 99,5 101,2 103,6 103,5 101,7 102,6

TÁBLÁZATOK

73

20. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 77,8 678,0

2013. jan–márc. 70,0 676,9

609,4

609,1

98,1

100,1

23,9 112,5 332,1 184,5 79,9 71,6 64,2 27,1 78,6

23,6 102,6 324,1 182,4 75,4 67,3 63,4 28,0 82,8

96,2 97,3 98,1 101,2 95,2 101,6 97,8 93,1 98,7

97,8 98,9 97,0 99,0 94,4 97,0 97,9 105,4 105,0

135,6

140,2

92,8

102,3

260,0 254,3 263,8 33,0 21,4 2 674,4

254,5 244,9 235,2 31,5 17,3 2 596,2

105,2 97,0 107,4 91,9 98,1 99,4

102,2 95,2 100,0 93,1 81,4 98,9

1 817,2 751,3 660,6

1 793,5 699,4 654,0

98,2 102,3 97,7

99,4 97,7 98,5

2012 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2012 jan–márc. 104,1 97,4 97,9 100,0

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.

21. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés

Létszám (ezer fő) 2012

Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) számaa Ebből: pályakezdő szakképzetlenb diplomás nyilvántartásba belépők

2013. I. n.év

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2012 2013. I. n.év

552,3

620,1

93,4

104,9

52,2 276,2 30,2 87,2

73,9 314,5 31,5 55,8

98,1 93,6 99,1 108,0

126,5 106,8 97,2 109,7

* A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak az időszak utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb 8 általánost és gimnáziumot végzett álláskeresőket.

74


22. Regionális munkaügyi adatok, 2013. I. negyedév* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 263,9 130,6 436,2 52,2 407,6 42,1 329,7 43,6 380,6 69,6 495,2 100,3 473,7 69,8 3 786,9 508,1

Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 62,4 68,8 59,3 66,4 60,2 66,4 52,6 59,6 49,1 58,1 49,9 60,0 55,0 63,1 56,6 11,8

* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.

23. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2013. január–március* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Nettóa

havi átlagkereset (forint)

Bruttó Nettóa kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 103,3 103,7 103,1 104,7

161 713 234 712

105 925 153 736

230 165

150 758

103,4

105,0

379 436 172 713 214 479 214 848 145 970 436 909 464 329 206 255 312 008

248 531 113 128 140 483 140 725 95 611 286 176 304 136 135 098 204 368

100,9 107,1 101,0 102,6 104,6 103,3 101,2 93,3 96,5

103,3 108,1 102,0 103,6 105,1 105,5 103,8 94,1 98,3

164 848

107 975

102,3

103,0

252 188 197 111 163 164 205 053 168 179 225 605

165 183 129 108 106 873 134 305 110 154 147 771

103,5 102,7 108,4 102,5 100,3 102,9

105,1 103,2 108,6 103,4 101,0 104,2

234 744 205 585 212 561

153 758 134 658 139 227

102,5 104,0 103,3

103,9 104,9 104,2

* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

TÁBLÁZATOK

75

24. A háztartások pénzügyi vagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.

2012. márc. 31. 10 394,0

2012. dec. 31. 10 719,7R

2013. márc. 31. 10 600,7

2 168,4 6 640,9 1 772,4 263,3 10 696,9

2 226,9R 6 766,0R 2 133,4R 263,5 11 103,8R

2 282,8 6 768,4 2 270,9 262,8 11 549,1

8 547,5 2 149,4 3 066,2

8 708,5 2 395,2R 3 088,5

8 845,1 2 704,0 3 161,6

1 607,9 1 133,8

1 606,1 1 174,5

1 642,0 1 192,2

27 139,7 9 513,7

28 375,5R 8 946,3R

28 835,3 8 943,5

3 747,8 3 981,1 1 784,8 10 133,0 17 006,6

3 557,4R 3 718,3R 1 670,5 9 650,1R 18 725,4R

3 575,8 3 824,8 1 542,9 9 573,5 19 261,8

76


25. Államháztartás központi alrendszere, 2013. január–április* (folyó áron) Bevételek, kiadások Az államháztartás egyenlegea Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervezetek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek bevételei szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei kamatbevételek Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás szociálpolitikai menetdíj támogatás lakásépítési támogatások Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai garancia és hozzájárulás a TB alapok kiadásaihoz helyi önkormányzatok támogatása kamatkiadások hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.

Milliárd forint –528,6

Az éves előirányzat 2012. jan–ápr. százalékában x x

2 939,4

28,7

102,0

325,3 1 125,4 562,0 476,8

22,4 26,3 33,9 45,8

101,3 91,7 107,6 117,3

374,0 29,7 3 607,5

25,8 31,9 32,5

112,9 79,5 114,4

101,9 32,3 35,5 261,5 1 106,8

37,9 34,7 17,6 31,5 37,3

276,5 92,0 106,6 96,7 125,4

771,2

31,6

127,4

355,6 191,2 447,6 142,4 –668,1

33,3 30,0 36,2 51,4 x

156,9 56,2 93,7 93,7 x

TÁBLÁZATOK

77

26. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg

2011

2012. I–IV. n.év 75 233 71 840 3 393

76 576 72 505 4 071

15 810 12 637 3 173

15 867 12 460 3 407

2 248

2 243

4 625 10 869 –6 244 486 808 5 964

4 414 10 788 –6 374 500 1 605 –3 374

–298 4 413

–9 619 4 696

1 850

1 548

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.

27. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB

2011. dec. 31.

2012. dec. 31. 102 490 44 430

94 463 42 357

15 137

18 769

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.

78


28. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények certifikátoka befektetési jegyek vállalati kötvények jelzáloglevelek

Piaci tőkeérték (az időszak végén) 2012. 2013. ápr. ápr. 16 212,0 17 530,0 4 839,1 87,1 250,5 342,9 840,5

4 607,5 120,6 223,7 367,2 846,9

Az azonnali piac forgalma

2 509,1

2013. jan–ápr. 755,2

2 425,5 72,5 5,4 1,7 2,1

729,3 24,0 1,8 0,0 0,0

2012

* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde. a A certifikátok olyan értékpapírosított, bank által kibocsátott származékos termékek, amelyek árfolyama előre meghatározott módon követi a mögöttes termék (értékpapír, index, származékos ügylet, deviza- vagy árupiaci termék) árfolyamát.

29. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

2012. ápr. 18 578,36 17 125,37 18 235,03

2012 19 900,88 15 978,64 18 173,20

2013. ápr. 18 411,96 17 815,69 18 286,07

TÁBLÁZATOK

79

30. Területi adatok

Területi egység

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

A népesség megoszlása (%)a 17,5 12,5 30,0 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 10,0 3,9 3,2 2,3 9,4 6,8 3,1 2,0 11,9 5,4 3,8 5,5 14,7 5,2 3,6 4,2 13,0 100,0

Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, 2012b egy lakosra jut milliárd forint (ezer forint) 1 095,6 629,3 232,7 186,3 1 328,3 444,2 102,4 241,0 117,4 378,7 82,4 233,5 302,2 277,8 401,4 886,0 104,5 408,3 38,4 135,1 544,3 548,1 74,2 191,7 48,0 152,5 43,0 188,6 165,2 177,7 123,2 182,5 58,5 192,4 16,6 84,0 198,3 168,5 125,4 233,5 80,9 212,5 67,2 122,2 273,6 186,4 110,1 211,3 52,1 146,2 93,0 222,6 255,2 197,1 3 067,0 308,5

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2013. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.

Ipari Építőipari termelés*, termelés, 2013. 2013. jan–márcc jan–márc b,c az előző év azonos időszaka = 100,0 90,7 106,3 97,2 106,5 93,0 106,3 84,5 84,8 98,0 163,0 102,7 114,6 93,1 114,1 91,1 112,9 103,7 42,6 85,6 95,7 92,6 84,5 100,9 123,3 84,8 122,0 107,2 83,4 95,7 110,2 100,0 128,7 101,9 99,3 92,3 89,9 100,1 116,6 92,2 79,5 94,9 136,5 96,8 102,9 94,5 97,1 163,7 185,0 95,1 101,9 99,6 160,8 127,2 156,7 96,9 104,8

80


30. Területi adatok (folytatás) Lakásépítés, 2013. I. n.év

Nettó nominális kereset, 2013. I. n.éva Területi egység forint

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b

Székhely szerinti adatok. 2013. január 1-jei népességgel számolva.

185 274 136 154 175 226 139 824 143 474 125 148 136 653 143 894 126 074 114 211 132 314 127 466 119 252 126 143 124 166 118 953 135 550 112 572 122 459 124 924 118 269 111 418 118 549 117 911 109 961 124 811 118 301 147 771


használatba vett lakások száma


104,1 104,1 104,1 104,5 105,2 106,1 105,1 103,4 104,8 103,5 104,0 105,6 106,1 102,9 105,2 104,7 106,6 101,7 104,8 102,6 104,2 103,4 103,3 104,3 104,8 105,4 104,8 102,9

240 224 464 27 14 20 61 119 8 31 158 17 13 14 44 22 16 5 43 35 43 47 125 109 43 76 228 1 123

53,0 50,9 52,0 47,4 12,2 30,8 25,7 83,2 20,5 91,2 73,1 35,4 24,1 82,4 37,0 45,8 59,3 41,7 49,4 7,9 102,4 54,0 21,9 66,5 268,8 54,3 71,3 45,9

tízezer lakosra jutób 1,4 1,8 1,6 0,6 0,5 0,6 0,6 2,7 0,3 1,1 1,6 0,5 0,4 0,6 0,5 0,3 0,5 0,2 0,4 0,6 1,1 0,8 0,8 2,1 1,2 1,9 1,8 1,1

TÁBLÁZATOK

81

31. A népmozgalom összefoglaló adatai* Év, hónap 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012+ 2012.+ január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–márc. 2013. jan–márc. 2012. jan–márc. százalékában

Élveszületések

Halálozások

Természetes szaporodás, fogyás (–)

Élveszületések

Halálozások

ezer lakosra 12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6 9,0 8,8 9,1

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt 14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 4,9 4,9

125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442 90 335 88 049 90 300

száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414 130 456 128 795 129 500

–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972 –40 121 –40 746 –39 200

7 652 7 168 7 278 7 040 7 318 7 227 8 044 8 257 8 064 7 702 7 143 7 407

11 422 11 502 12 866 11 116 10 288 9 920 10 700 10 139 9 514 10 378 10 224 11 431

–3 770 –4 334 –5 588 –4 076 –2 970 –2 693 –2 656 –1 882 –1 450 –2 676 –3 081 –4 024

9,1 9,1 8,7 8,7 8,7 8,9 9,6 9,8 9,9 9,2 8,8 8,8

13,6 14,6 15,3 13,7 12,2 12,2 12,7 12,1 11,7 12,4 12,6 13,6

5,2 4,3 7,3 5,5 5,1 5,0 2,6 4,5 4,8 4,4 4,8 5,3

7 478R 6 600R 6 954

11 261R 10 624R 11 723

–3 783R –4 024R –4 769

8,9 8,7 8,3

13,4R 14,0R 13,9

4,3 5,2R 5,2

14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0 13,0 13,0 12,9 13,1

21 032

33 608

–12 576

8,6

13,8

4,8

95,2

93,9

91,8

96,2

94,9

86,4

* Születéskor várható élettartam, 2011: férfi: 70,9 év, nő: 78,2 év, átlag:74,7. Nettó tisztított reprodukciós együttható 2011-ben 0,590. (A 2011. évi halandósági tábla alapján számítva.)

82


32. Regisztrált bűncselekmények Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos, ezera közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár, milliárd Ft Az eljárások során megtérült kár, milliárd Ft Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, milliárd Ft Elkobzással biztosított érték, milliárd Ft Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő

2012 472,2

Összesen 2013. ezen belül: jan– Budapesten márc. 86,5 28,0

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. ezen belül: 2012 jan– Budapesten márc. 104,6 81,9 101,5

147,1 325,1

30,4 56,1

9,5 18,5

90,7 112,4

78,2 84,1

71,8 128,6

38,5 105,2

8,8 22,0

1,7 8,5

99,7 96,2

89,7 85,7

105,6 94,0

4 729,1

868,3

1 608,4

104,9

81,9

101,5

276,7

52,1

15,7

105,9

80,9

82,9

7,7

1,3

0,2

87,5

46,6

88,2

112,7

100,9

79,2

91,1

337,6

619,1

9,7

1,4

0,2

125,1

28,5

21,7

37,2

6,9

3,1

111,3

207,1

339,6

1,6 100,2

0,4 24,6

0,007 3,3

31,6 88,8

116,9 100,8

96,1 113,0

10,1 4,8

2,4 1,0

0,2 0,1

91,1 97,9

100,4 74,4

123,6 52,4

Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. a A 2008. december 31-ig "erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények" néven szereplő bűncselekményi kategória megszűnt. 2009. január 1-től új, speciális bűncselekményi csoport került bevezetésre "személy elleni erőszakos bűncselekmények" néven.

TÁBLÁZATOK

83

33. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 33.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2012. III. n.év

2012 Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. IV. n.év

2013. I. n.év

összesen (milliárd euró) 12 899,1 309,9 39,7 152,3 17,0 193,7c 381,2 32,9 97,8 2 644,2 1 565,9 165,4c 71,5 35,5

egy főre jutó (PPS)a,b 25 100 32 400 11 600 20 100 16 900 21 400c,d 16 200 16 600 16 500 30 300 25 100 19 500c 18 400 21 000

99,7 100,8 100,8 98,7 103,2 93,6c 101,9 103,7 98,2 100,7 97,6 96,8c 102,0 97,7

99,6 100,8 100,7 98,6 103,5 93,3 101,7 103,8 98,2 100,9 97,4 96,4 101,9 97,2

99,4 100,4 100,6 98,4 103,7 94,3 100,7 103,1 97,6 100,3 97,2 96,2 101,0 97,2

99,3 100,0 100,4 98,1 .. 94,7 100,4 104,1 99,7 99,7 97,7 96,1 100,9 ..

12 208,0 4 642,3

37 100 ..

102,2 102,0

102,6 100,4

101,7 100,4

101,8 100,0

volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0

* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Észtország és Görögország esetében az adatok kiigazítatlanok. a Vásárlóerő-egység. b Az adatok 2011-re vonatkoznak. c Előzetes adat. d 2010.

33.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2013. január–február*

Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.

Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = 100,0a 723,8 97,5 21,8 98,0 4,0 110,0 16,8 95,0 2,2 107,0 8,1 107,0 23,9 96,0 4,2 109,0 12,1 102,0 146,6 98,0 61,2 94,0 8,9 94,0 9,3 103,0 4,1 102,0

Kivitel milliárd euró 728,9 21,1 3,4 19,3 2,1 4,3 23,9 3,8 13,1 177,0 60,7 7,6 9,9 4,0

előző év azonos időszaka = 100,0a 100,8 103,0 118,0 96,0 108,0 111,0 106,0 116,0 100,0 100,0 103,0 102,0 105,0 103,0

Egyenleg, milliárd euró –5,1 –0,7 –0,6 2,5 –0,1 –3,7 0,0 –0,4 0,9 30,4 –0,5 –1,3 0,6 –0,1

84


33.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. IV. n.év év 98,0 97,1 100,3 100,2 99,8 101,1 99,3 95,0 100,2 101,7 99,8 96,5b 101,7 98,2 103,6 108,6 98,3 95,3 99,7 97,9 93,5 93,0 95,1 96,3 102,8 103,3 108,1 104,7 99,3 97,7 103,6 99,7

102,7 93,5

I. n.év 98,4a .. 102,3b 97,3 105,0 97,0b 99,1 106,2 99,1 97,9 95,8 99,5 105,5b 102,0b 99,1b 102,7 94,1

2013. jan. febr. 97,5 97,4 100,5 101,0b 108,3 102,7 95,6 98,4 105,5 101,8 95,7b 95,7b 97,9 97,3 107,3 102,3 98,9 99,0 97,5 97,5 96,6 96,0 98,6 99,0 104,2 107,0 103,1b 101,2b 98,1b 103,1b 101,9 93,3

102,5 95,2

márc. 98,9a .. 96,4b 97,9 107,1 99,4b 101,5 108,4 99,3 98,5 94,8 100,7 105,4b 101,7b 96,7b 103,5 93,9

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés b Előzetes adat.

33.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. IV. n.év év 102,6 102,4 102,6 102,9 102,4 102,8 103,5 102,9 104,2 103,9 101,0 100,5 103,7 102,8 103,2 103,0 105,7 105,5 102,1 102,0 103,3 102,7 102,8 102,0 103,4 104,7 103,7 103,6 102,8 103,0 102,1 100,0

101,9 99,8

I. n.év 102,0 102,6 102,1 101,7 103,8 100,0 101,3 102,2 102,7 101,8 102,1 100,4 104,8 102,2 102,6 101,7 99,4

* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.

2013. jan. febr. 102,1 102,0 102,8 102,6 102,6 102,2 101,8 101,8 103,7 104,0 100,0 100,1 101,6 101,2 102,7 102,3 102,8 102,9 101,9 101,8 102,4 102,0 100,4 100,2 105,1 104,8 102,5 102,2 102,8 102,9 101,6 99,7

102,0 99,4

márc. 101,9 102,4 101,6 101,5 103,8 99,8 101,0 101,6 102,3 101,8 101,8 100,7 104,4 101,9 102,2 101,5 99,1

TÁBLÁZATOK

85

33.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2012. IV. n.év év 10,5 10,7 4,3 4,6 12,3 12,5 7,0 7,2 10,2 9,8 10,2 10,5 10,1 10,4 13,3 13,2 10,9 11,0 5,5 5,4 15,9 17,0 7,0 6,7 25,0 26,1 14,0 14,4 8,9 9,4 8,1 4,3

2013. jan. febr. 10,9 10,9 4,8 4,8 12,6 12,6 7,1 7,2 9,9 9,4 10,8 10,9 10,6 10,6 13,1 13,2 11,2 11,2 5,4 5,4 17,5 17,5 6,6 6,7 26,4 26,5 14,5 14,6 9,6 9,7

I. n.év 10,9 .. 12,6 7,2 .. 10,9 10,6 13,1 .. 5,4 17,5 6,7 26,5 14,5 9,8

7,8 4,2

7,7 ..

7,9 4,2

7,7 4,3

márc. 10,9 4,7 12,6 7,3 .. 11,0 10,7 13,1 .. 5,4 17,5 6,7 26,7 14,5 9,9 7,6 ..

* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták. Adatforrás: EUROSTAT.

33.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Dánia, korona Egyesült Királyság, font Lengyelország, zloty Lettország, lat Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Svédország, korona Japán, jen

2011. év 0,77 1,51 19,93 5,75 0,65 3,45 0,54 2,67 243,13 3,34 6,89 77,44

* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.

0,76 1,48 19,06 5,65 0,62 3,09 0,53 2,62 221,54 3,37 6,50

0,74 1,44 18,91 5,51 0,63 3,10 0,52 2,55 215,70 3,24 6,37

2013. febr. 0,76 1,49 19,53 5,68 0,66 3,16 0,53 2,63 225,30 3,32 6,43

86,11

91,01

92,22

2012. IV. n.év

jan.

márc. 0,78 1,53 20,10 5,82 0,66 3,26 0,55 2,70 237,74 3,45 6,53 94,39

86


FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U

Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék elő-állítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

A B C D E F G H I J K L M

Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás

N O P Q R S T

Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége

U

Területen kívüli szervezet

A KSH jelenti I. negyedév

Recommend Documents