A KSH jelenti I II. negyedév

ISSN 1219-6754

A KSH jelenti 9 770121 967544

ÁR: 1000 FT

2014. I–II. negyedév A KSH jelenti

2012. I. negyedév

2014. I–II. negyedév

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2014. I–II. negyedév

Budapest, 2014

© Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 1219–6754

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. augusztus 26.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes

Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Dr. Oparin-Salamon Melinda

Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)

Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.098

TARTALOM

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2014. JANUÁR–JÚNIUS ......................... 5 Összefoglalás ..................................................................................................................... 5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ...................................................................... 13 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok .................................................................... 13 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok ................................................. 13 Külkereskedelem .......................................................................................................... 22 Államháztartás, központi költségvetés...................................................................... 27 A háztartások pénzügyi vagyona ............................................................................... 32 Ágazati teljesítmények .................................................................................................... 36 Mezőgazdaság .............................................................................................................. 36 Ipar ................................................................................................................................. 38 Építőipar ....................................................................................................................... 43 Lakásépítés és lakáspiaci árak..................................................................................... 44 Kiskereskedelem .......................................................................................................... 47 Turizmus, vendéglátás ................................................................................................. 49 Társadalmi és jövedelmi folyamatok............................................................................ 51 Demográfiai helyzet .................................................................................................... 51 Foglalkoztatottság, keresetek ..................................................................................... 52 Fogyasztói árak............................................................................................................. 60 Személysérüléses közúti közlekedési balesetek ....................................................... 62 Bűncselekmények ........................................................................................................ 62 TÁBLÁZATOK ............................................................................................. 65 FÜGGELÉK ................................................................................................106

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2014. JANUÁR–JÚNIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok  2014 január–júniusában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a 2013. évi 3,2%-os emelkedést követően 2014-ben 3,4% lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest.  2014 I. félévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,21, Kínáé 7,4, Japáné 1,3%-kal2 bővült az előző év azonos időszakához képest.  Az előzetes adatok alapján 2014 első hat hónapjában az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes teljesítménye 1,3%-kal1 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 1,7%-kal1 bővült.  Hazánk bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2014 II. negyedévében 3,9, I. félévében 3,7%-kal növekedett az egy évvel azelőttihez képest. Az emelkedés alapvetően az ipar – járműgyártással és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatokkal összefüggő –, valamint az építőipar teljesítménybővülésének köszönhető.  2014 I. félévében a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amellyel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Lengyelországban 3,3, Csehországban 2,7, Romániában2 2,6, Szlovákiában2 pedig 2,3%-kal bővült a GDP.  2014 I. félévében – előzetes adatok szerint – hazánk termékexportja 41,9 milliárd, importja pedig 38,3 milliárd eurót, 4%-kal többet tett ki az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi mérleg az időszakot 3,6 milliárd eurós többlettel zárta, így a mérleg 245 millió euróval javult a 2013. első hathavihoz képest. Júniusban a forgalom a féléves átlaghoz hasonló mértékben, exportban 4,5,

1

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

2

Szezonálisan kiigazított.

6

A KSH JELENTI 2014. I–II. negyedév

importban pedig 3,8%-kal bővült. A júniusi aktívum 610 millió euró volt, 72 millió euróval több, mint tizenkét hónappal korábban.  A részletesen feldolgozott, január–májusi adatok szerint a külkereskedelmi termékforgalom volumene a forgalom mindkét irányában 8%-kal bővült a 2013. első öthavihoz képest. A hónapok többségében a növekedési ütem 4 és 9% közötti volt, márciusban ugyanakkor két számjegyű növekedést regisztráltunk. A forgalom forintárszínvonala az exportban 0,2%-kal nőtt, az importban viszont 0,4%-kal mérséklődött, a cserearány így 0,6%-kal javult. A forint az euróhoz képest 3,7%kal leértékelődött, míg a dollárhoz képest 0,9%-kal erősödött.  2014. január–júliusban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 851 milliárd forint hiányt mutatott, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 62 milliárd forinttal javult, amely révén az első héthavi deficit 1031 milliárd forintot tett ki. A két másik alrendszer egyenlege ezzel szemben kedvezőtlenebbé vált, a társadalombiztosítási alapok többlete 46 milliárd forinttal 134 milliárd forintra csökkent, az elkülönített állami pénzalapoké pedig 17 milliárd forinttal 46 milliárd forintra mérséklődött.  A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2014. június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 35,5 billió forint volt, 6,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,1 billió forintot, az egy évvel korábbinál 3,1%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 26,4 billió forint volt, 11%-kal több a 2013. június véginél. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke (4,3 billió forint) 6,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben 1828 milliárd forint volt, ami a GDP 6,1%ának felelt meg.

Ágazati teljesítmények  A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala 2014 I. félévében 11,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A növényi termékek ára jelentősen (18,1%) visszaesett, az élő állatok és állati termékeké ugyanakkor enyhén (1,1%-kal) emelkedett.  2014 I. félében a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013 I. félévéhez képest 4,4%-kal voltak alacsonyabbak, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának

ÖSSZEFOGLALÁS

7

5,1%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,2%-os növekedéséből adódott.  Az ország állatállományát alapvetően meghatározó valamennyi faj létszáma gyarapodott 2014 I. felében: a szarvasmarhák száma 3, a tyúkoké 8, a sertéseké 7, a juhoké 5%-kal volt több az előző év azonos időszakinál.  Az ipari termelés 2013 szeptembere óta folyamatosan bővül, 2014 I. félévében volumene 9,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bővülést az I. negyedévben kizárólag a külpiaci értékesítések eredményezték, a II. negyedévben azonban már a hazai értékesítés is növekedett. Az export volumene az I. félévben 12,2, a hazai eladásoké pedig 1,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.  Az ipar kibocsátását jelentősen meghatározó feldolgozóiparban az év I. felében két számjegyű, 11,1%-os volumenbővülés volt, és egy kivételével az alágak mindegyikében nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest. Négy alág (a textil- és bőripar, a vegyi anyag, termék gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás és a járműgyártás) esetében a növekedés két számjegyű volt. A legnagyobb részesedésű járműgyártásban jelentős, 26,4%-os bővülés ment végbe, elsősorban a közútigépjármű-gyártás kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. A szintén jelentős súlyú élelmiszeriparban 7,4%-kal nőtt a változatlan áron számolt termelés. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában – a március óta tartó növekedés következtében – a korábban jellemző jelentős visszaesés üteme mérséklődött, az I. félévben átlagosan 1,2%-os volt a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.  A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január–júniusban 7,2%-kal nőtt, 2,3%-os létszámnövekedés mellett.  Június végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 20,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új rendelések volumene 17,7%-kal emelkedett.  Az ipari termelői árak az I. félévben átlagosan 0,9%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak 2,1%-kal csökkentek, az exportértékesítés árai alig változtak (–0,1%).  Az építőipari termelés volumene az I. félévben kiemelkedően, 22,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az épületek építése 13,3, az egyéb építményeké 34,2%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 6,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya június végén 57,3%-kal magasabb volt, mint egy évvel

8


korábban. Az I. félévben az építőipar termelői árai átlagosan 2,3%-kal haladták meg a 2013. január–júniusit.  Az I. negyedévben a lakásépítés elmozdult a mélypontról, aminek következtében az első félévben lassú élénkülés volt a lakásszektorban. Az év I. felében 3265 új lakás épült, ami 22%-kal több mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 4009 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 18%-os növekedés a 2013. I. félévihez képest. Továbbra is a természetes személyek által épített lakások aránya a meghatározóbb (57%), a vállalkozások által épített lakások aránya 41%. A Budapesten épült lakások 72%-át ugyanakkor vállalkozások építették. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 m2 volt, közel 2 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban.  2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint 2014. júniusban 1,6, az I. félévben pedig 3,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest.  Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 júniusában 4,1, az I. félévben 6,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene.  2014 első hat hónapjában a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 7,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 4,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan – elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt – az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2-szeresére emelkedett. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 január–júniusában 4,8%-kal emelkedett 2013 azonos időszakához képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem, valamint az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma bővült (15, illetve 11%-kal). A forgalom közel háromtizedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai 3,8, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzleteké 3,9%-kal emelkedett. A könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzleteké ugyanakkor 5,2%-kal csökkent. Az

ÖSSZEFOGLALÁS

9

üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az I. félévben 4,9%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 1,9%-kal csökkent.  A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene 2014 első hat hónapjában 3,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.  A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 8,0, a vendégéjszakáké 6,8%kal emelkedett 2014 I. félévében. Mind a belföldiek, mind a külföldiek vendégforgalma bővült a vizsgált időszakban, a belföldieké 10% feletti mértékben. A vendégforgalom emelkedése a szálláshelyek bruttó árbevételében is megmutatkozott, és összesen 10%-os növekedést könyveltek el.  A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 6,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, értéke 2014 első hat hónapjában összesen 381 milliárd forintot tett ki.

Társadalmi és jövedelmi folyamatok 

Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2014 I. félévében 43 130 gyermek született, 3,1%-kal (1282 fővel) több, mint egy évvel korábban, a születési arányszám 8,5 ezrelékről 8,8 ezrelékre növekedett. Az elhunytak száma 62 969 fő volt, ami 3,0%-kal elmaradt a 2013. I. félévitől, a halálozási arányszám pedig – 0,3 ezrelékpontos csökkenés mellett – 12,9 ezreléket tett ki. Mindezek együttes hatására a természetes fogyás 19 839 fős száma 3231 fővel volt kevesebb az előző évinél. 2014 első hat hónapjában 15 934 házasságot kötöttek, 7,8%-kal többet az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalandóság 2014. január–júniusi 4,6 ezrelékes mutatója 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél.

 2014 II. negyedévében kedvezően alakultak a munkaerő-piaci mutatók: a foglalkoztatottság bővült, a munkanélküliség mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 91 ezer fő volt, 192 ezerrel (4,9%-kal) több a 2013. II. negyedévinél, a foglalkoztatási arány pedig 3,4 százalékponttal 61,7%-ra emelkedett. A foglalkoztatás bővülése közel azonos mértékben érintette a férfiakat és a nőket. A férfiak foglalkoztatási aránya 67,8, a nőké 55,7%-ra nőtt. A foglalkoztatási arány a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiataloknál 23,1, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseknél 78,5, az 55–64 éveseknél pedig 41,6%-ra emelkedett.  A munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében és 2014 II. negyedévében – 91 ezer fővel, 358 ezerre esett vissza, a munkanélküliségi ráta 8,0%-os értéke pedig 2,3 százalékponttal maradt el a 2013. II. negyedévitől. A

10


munkanélküliek száma nemek szerinti bontásban közel azonos mértékben csökkent, a munkanélküliségi ráta a férfiak esetében 8,0, a nőknél pedig 8,2%-ra süllyedt. Éves összehasonlításban a 15–24 éves fiatalok (20,0%), a 25–54 évesek (7,3%), továbbá az 55–64 évesek (6,3%) munkanélküliségi rátája egyaránt csökkent. A munkanélküliek 51,0%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama egy év alatt 17,3-ról 19,0 hónapra emelkedett3.  2014 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű4 havi bruttó átlagkeresete 235 000, ennek – családi kedvezmény nélkül számított – nettó összege 153 900 forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 3,0%-kal haladta meg a 2013. január–júniusit. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkereset növekedési üteme szintén megegyezett: 5,7% volt.) A nettó bérek a versenyszférában 4,8, a közfoglalkoztatottak nélküli köz-, illetve nonprofit szférában 7,6, valamint 7,9%kal emelkedtek. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások több mint 93%-át.) A költségvetési és a nonprofit szférában az alkalmazottak egy része a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege átlagosan bruttó 9900, illetve 9500 forint volt.  A fogyasztói árak júliusban 0,1%-kal emelkedtek, az első hét hónap átlagában pedig nem változtak az előző év azonos időszakához képest. Az infláció fokozatos lassulása, majd megszűnése elsősorban a rezsicsökkentéssel magyarázható, de január–júliusban összességében enyhén, 1% alatti mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok, a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek ára is csökkent, miközben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások továbbra is drágultak. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe január–júliusban 0,6%-kal csökkent.  2014 első félévében 7,5%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek kimenetele súlyosabb volt, amennyiben a halálos balesetek száma 16, a súlyos sérüléssel járóké 9%-kal emelkedett.

3

A 15–74 éves népességen belül.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.

4

ÖSSZEFOGLALÁS

11

 2014 I. félévében 156,1 ezer bűncselekményt regisztráltak, közel 19 ezerrel (11%kal) kevesebbet a 2013. I. félévinél. A bűncselekmények sértettjeiként 106,1 ezer természetes személyt vettek nyilvántartásba, ami 4,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 52,4 ezer bűnelkövető vált ismertté, lényegében ugyanannyi (–0,3%), mint egy évvel korábban.

12

A KSH JELENTI 2014. I–II. negyedév 1. tábla

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában)

1.) 2014. január–június

Megnevezés

2014.

2013

Ipari termelés értékesítés belföldre értékesítés exportra létszám termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek ipari termelői árak ipari belföldi értékesítési árak mezőgazdasági termelői árak

június

január–május

január–június

indexek

behozatali forintárak kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő index Munkanélküliségi rátaa), % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a) b) R

101,1R 97,8R 104,4R 100,5R 100,5R 108,5R 106,9 101,8 74 710 101,9 81 719 102,2

109,0 99,6 111,6R 102,2 106,8 126,8R 111,7 106,6 31 958R 103,9 34 926R 104,1R

111,3 108,4 115,1 102,7 108,9 109,8 120,3 104,1 6 387 103,8 6 997 104,5

109,4 101,0 112,2 102,3 107,2 122,8 113,3 106,2 38 345 103,9 41 923 104,2

100,7 99,5 92,2

99,1 98,0 88,9

99,4 97,7 90,2

99,1 97,9 88,2

99,4 100,0 2 700R 101,0R 10,3 230,7 103,4 151,1 104,9

99,6 100,2

.. ..

.. ..

2 801R 106,0R .. 234,5 102,9 153,6 102,9

2 808 103,2 .. 237,6 103,7 155,6 103,7

2 803 105,5 8,0b) 235,0 103,0 153,9 103,0

A 15–64 éves népességen belül. 2014. április–június.

Revideált adat.

2.) 2014. január–július 2014. Megnevezés Fogyasztóiár-index Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

2013

január–június

július

január–július

101,7

99,9

100,1

100,0

–929

–814

–38

–851

–980 0

–966 115

–65 20

–1 031 134

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok5 2014 első hat hónapjában a fejlett országok többségét kedvező gazdasági folyamatok jellemezték. Részben emiatt a Fed monetáris politikájában fordulat következett be, ami hatott a nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatokra. A globális befektetői hangulatot ugyanakkor rontotta a kelet-ukrán konfliktus. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése idén gyorsulni fog: a 2013. évi 3,2%-os emelkedést követően 2014-ben 3,4% lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP – az I. negyedévi 2,1%-os emelkedést követően – 1,9%-kal6 meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán növekedési pályára állt, a bővülés 2014 első felében folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2014 II. negyedévében 3,9, I. félévében 3,7%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez képest. (2013 január–júniusában a GDP 0,2%-kal mérséklődött.) Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – 2014 II. negyedévében 0,8%-kal növekedett a magyar gazdaság. A GDP emelkedése alapvetően – a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt – az ipari és az építőipari teljesítmény növekedésének köszönhető. 2014 I. félévében a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amellyel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk

Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; S&P Capital IQ; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; State Statistics Service of Ukraine; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis.

5

6


14


el. A rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak közül Lengyelországban 3,3, Csehországban 2,7, Romániában 2,67, valamint Szlovákiában 2,3%-kal7 bővült a GDP. 1. ábra

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

% 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Magyarország

2012. I.

2013. I. EU-28

2014. II. negyedév

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Az uniós gazdaság több mint egy évig tartó teljesítménycsökkenése 2013 második felében növekedésbe fordult, ami 2014 első felében folytatódott. Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes GDP-je8 2014 II. negyedévében 1,2, I. félévében 1,3%-kal emelkedett9 az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 22, adatot közlő tagország döntő többségében nőtt a teljesítmény. A nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül 2014 január–júniusában az Egyesült Királyság bruttó hazai terméke 3,1, Németországé 1,7, Franciaországé 0,4%-kal bővült. A spanyol gazdaság teljesítménye – több mint két év után – újra növekedési pályára állt, a bővülés mértéke 0,9% volt. A GDP volumene ugyanakkor négy tagállamban csökkent, közülük Cipruson, Görögországban és Olaszországban folytatódott a recesszió. 7


Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország bruttó hazai termék adata az új, ESA 2010 módszertan szerinti. 8

9


RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS

15

A 18 tagországból álló eurózóna10 bruttó hazai terméke 2014 II. negyedévében 0,7%kal, január–júniusában 0,8%-kal11 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-indexe 2014 első hat hónapjában átlagosan 0,6%-kal haladta meg az előző évi szintet, ami jóval a 2,0%-os középtávú inflációs cél alatt van. A pénzromlás üteme több mint két éve csökkenő tendenciát mutat (dezinfláció). (Az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 0,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak 2014 január–júniusában.) Az inflációs folyamatokat – a csökkenő importárakon keresztül – részben az erősödő euró befolyásolta. Az eurózónabeli tagállamok közül négyben mérséklődtek a fogyasztói árak, közülük Görögországban és Cipruson a defláció a csökkenő gazdasági teljesítmény mellett következett be. A legnagyobb mértékű (1,5%) infláció Ausztriában volt. Az Európai Központi Bank 2014 júniusában folytatta a közel három éve megkezdett kamatcsökkentési ciklusát: 10 bázisponttal 0,15%-ra mérsékelte az alapkamat mértékét. (Az euró bevezetése óta ez a legalacsonyabb kamatszint az euróövezetben.) Ezzel párhuzamosan a jegybank változtatott monetáris politikáján, a defláció elkerülése és a stabil gazdasági növekedés elérése érdekében. Az uniós gazdaság bővülésére kedvezőtlenül hatott a termék-külkereskedelem alakulása. Az előzetes adatok alapján 2014 első hat hónapjában az áruforgalmi export volumene csökkent, az importé ugyanakkor emelkedett. A termék-külkereskedelem egyenlegében – az egy évvel korábbi 31,3 milliárd eurós többlettel szemben – 0,9 milliárd eurós hiány keletkezett. (Január–májusában – a főbb külkereskedelmi partnerek közül – a Kínába irányuló export értéke 10%-kal emelkedett, az Oroszországba és a Svájcba irányulóé viszont 12, illetve 22%-kal csökkent.) A belső kereslet alakulását részben meghatározó kiskereskedelmi forgalom volumene 2014 I. félévében 1,9%-kal12 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A 15–74 évesek között az uniós munkanélküliségi ráta 2014 I. félévében átlagosan 10,4%-os13 volt, ami a megelőző év azonos időszakához képest mérsékelten csökkent. (Az euróövezeti tagállamokban átlagosan 11,7%-os volt a munkanélküliek aránya.) A tagállamok többségében mérséklődött az állásnélküliek aránya, ami Spanyolországban volt a legmagasabb (25%), Ausztriában pedig a legalacsonyabb (4,9%).

2014. január elsején 18. tagországként Lettország is csatlakozott az euróövezethez. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. 12 Munkanaphatással kiigazított. 13 Szezonálisan kiigazított. 10 11

16

A KSH JELENTI 2014. I–II. negyedév 2. ábra

% 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2008. I.

A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

2009. I.

2010. I.

EU-28

2011. I.

2012. I.

Egyesült Királyság

2013. I.

2014. II. negyedév

Franciaország

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

2014 I. félévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,2%-kal14 haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (A II. negyedévben a GDP volumene 2,4%-kal emelkedett.) A bővülést elsősorban a magánszektor fogyasztása és beruházásai okozták: a – háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztását is tartalmazó – háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene pedig 6,0%-kal emelkedett. A növekedést visszafogta a január eleji, szokatlanul hideg időjárás, emellett kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülése (3,5%) meghaladta a kivitelét (3,1%). Fékezte továbbá a gazdasági növekedést – a szövetségi szintű kiadáscsökkentések következtében – a kormányzati kereslet 0,9%-os mérséklődése. 2014 első hat hónapjában a jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott a napi kamatcélján (0,00–0,25%), a 2013. decemberi döntése értelmében ugyanakkor fokozatosan csökkentette az eszközvásárlási program keretösszegét (az az összeg, amelyet a Fed értékpapírok vásárlására fordíthat a kötvénypiacokon). A döntés az év elején 14



17

kihatott a globális pénz- és tőkepiacok folyamataira is. A Fed irányváltását támogatta a mérséklődő munkanélküliségi ráta (2014 január–júniusában 6,5%, júniusban 6,1%) és az alacsony infláció. 2014 első hat hónapjában átlagosan 1,7%-kal, május–júniusban – másfél év után először – pedig 2% felett emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. A kínai gazdaság teljesítménye 2014 II. negyedévében 7,5, I. félévében 7,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatok döntő többségében emelkedett a hozzáadott érték, az iparban 7,2, a szolgáltató szektorban 8,0%-kal. 2014 első hat hónapjában a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,3%-os volt. Az inflációs nyomást mérsékli, hogy az ipari termékek termelői árai 2,0%-kal csökkentek. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2014 január–júniusában 102,9 milliárd dolláros többlet keletkezett, ami – 2013 I. félévéhez mérten – az exportforgalom 0,9 és az importforgalom 1,5%-os növekedése mellett következett be. A fejlődő országok közül – a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számító – indiai gazdaság 2014 I. negyedévében 5,9%-kal bővült. Ezt meghaladó teljesítménybővülésre több mint két éve nem volt példa. Kedvezően hatott a növekedésre a háztartások végső fogyasztási kiadásainak 8,2 és az export 11%-os emelkedése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyanakkor 0,9%-kal mérséklődött. A gazdaság stabilitását veszélyeztető, 2013-ban 10% feletti infláció 2014 első hat hónapjában mérsékeltebb lett: átlagosan 6,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest. Brazíliában már a harmadik negyedéve fokozatosan veszít lendületéből a GDP volumennövekedése, ami 2014 I. negyedévében 1,9%-os volt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások végső fogyasztási kiadásai mérsékeltebben bővültek (1,9%) a korábbi negyedévekhez képest, a bruttó állóeszköz-felhalmozás viszont 2,0%-kal csökkent. A világgazdasági teljesítmény közel 3%-át adó Oroszországban a GDP volumene 2014 I. negyedévében 0,7%-kal volt nagyobb, ami az elmúlt több mint két év legalacsonyabb növekedési üteme. Ebben szerepet játszott a háztartási fogyasztási kiadások visszafogottabb bővülése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás az erőteljes csökkenése (6,0%). Az orosz gazdaság teljesítményét visszafogta a kelet-ukrán konfliktus, amely Ukrajnára még kedvezőtlenebb hatással volt. 2014 első három hónapjában az ukrán gazdaság 1,1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb ágazat hozzáadott értéke csökkent, a beruházás volumene pedig közel 20%-kal zuhant. Az ukrán ipar termelése 2014 január–júniusában 4,7%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a teljes termelés közel hatodát adó Donyeck régióban 10%-ot meghaladta a visszaesés.

18


Japán gazdasági teljesítménye – az I. negyedévi 2,7%-os bővülés és a II. negyedévi stagnálás következtében – 2014 I. félévében 1,3%-kal15 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés motorja elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,5%-os bővülése volt. A forgalmi adó április eleji (5,0-ról 8,0%-ra történő) emelése miatt a háztartások végső fogyasztási kiadásait ellentétes folyamatok alakították a félév során. Az I. negyedévben – az előrehozott vásárlások következtében – a fogyasztás bővült (3,4%-kal), a II. negyedévben viszont 2,7%-kal csökkent. (Összességében 0,3%-kal többet fogyasztottak az első hat hónapban a háztartások.) A GDP volumennövekedését viszont – az elmúlt két évhez hasonlóan – számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene 7,4, a behozatalé ugyanakkor 10%-kal bővült. Az exportot a gyengülő jen, az importot pedig az adóemelés miatt előrehozott fogyasztás hajtotta. 2014 első hat hónapjában a japán jegybank monetáris politikája – az alapkamat változatlansága mellett – végig a likviditás bővítésén alapult. Az intézkedések ellenére a félév folyamán a japán deviza gyengülése megtorpant, és árfolyama nagyrészt 102 japán jen/dollár árfolyamszint körül ingadozott. (A jen értéke 2014 január–júniusában így is több mint 7%-kal ért kevesebbet a dollárral szemben, mint 2013 első hat hónapjában.) A laza monetáris politika következtében 2014 január–márciusában a fogyasztói árak növekedése 1% feletti volt az előző év azonos időszakához képest, és április–júniusban – az áfaemelést követően – pedig tovább gyorsult a pénzromlás üteme, meghaladva a 3%-ot (legalább ekkora mértékű drágulás utoljára 1991 nyarán volt Japánban). 2014 első hat hónapjában átlagosan 2,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek aránya 2014 I. félévében tovább csökkent, 3,6%-ra.

15



19 3. ábra

A GDP volumenváltozása (az előző év azonos negyedévéhez képest)

% 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2008. I.

2009. I. OECD*

2010. I.

2011. I.

Egyesült Államok*

2012. I.

2013. I. Japán*

2014. II. negyedév Kína

* Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD.

2014. I. félév végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – Argentína számított a világ 74, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal rendelkező Venezuelát Ukrajna követette a harmadik helyen. A 10 legnagyobb csőd-valószínűségű ország között Görögország (5. a rangsorban) és Ciprus (6.) szerepel az uniós tagországok közül. Magyarország – javuló kockázati megítélés mellett – a 27. legkockázatosabbnak bizonyult az időszak végén. A világ legbiztonságosabb országa Norvégia, amit Svédország és az Egyesült Államok követ a rangsorban. A 10 legkevésbé kockázatos ország között hét – köztük négy eurózónabeli – uniós tagállam található. 2014 I. negyedévében az Európai Unió (EU-28) és az euróövezet eladósodottsága egyaránt tovább emelkedett: a kormányzati szektor bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 88,0, illetve 93,9% volt. Az adatot közlő 26 tagállamból tízben csökkent a mutató értéke a 2013. I. negyedévi rátához képest, a legnagyobb mértékben (7,7 százalékponttal) Lengyelországban. A csökkenő adósságrátájú tagállamok többsége a

20


maastrichti kritériumot teljesítők közé tartozik. A 2014. I. negyedév végét megelőző egy évben – a jelentős recesszióban lévő – Ciprus államadóssága emelkedett a legnagyobb mértékben (24,6 százalékponttal 112,2%-ra), ezen kívül még Szlovéniáé (23,9 százalékponttal), Görögországé (13,5 százalékponttal), valamint Horvátországé (9,8 százalékponttal) növekedett számottevően. Az unióban a legnagyobb GDP-arányos adóssággal Görögország rendelkezett (174,1%), melyet két, szintén dél-európai ország – Olaszország (135,6%) és Portugália (132,9%) – követett. Hazánk a tizedik legeladósodottabb tagállam az unióban. Az adósságrátánk a GDP-hez viszonyítva 84,3%os volt, amely – az alacsony hozamok miatti intenzívebb forrásbevonás következtében – 1,5 százalékponttal magasabb a 2013. I. negyedév véginél. Az egy évvel korábbihoz képest 2014. I. negyedév végén is 12 tagállam felelt meg a maastrichti kritériumnak. 2014 első hat hónapjában a geopolitikai események (kelet-ukrán konfliktus, közelkeleti események) mellett a Fed döntése is befolyásolta a nemzetközi pénz- és tőkepiacok folyamatait. Számos feltörekvő ország devizája nagymértékben veszített az értékéből: 2014 I. félévében többek között az argentin peso átlagárfolyama 59, a délafrikai rand 21, a brazil real 18%-ot gyengült az euróval szemben az egy évvel korábbihoz képest. (A kelet-ukrán konfliktus következtében az orosz rubel 18%-kal értékelődött le.) Az euró árfolyama 2014. január–április folyamán emelkedő, május-júniusban pedig erőteljesen csökkenő tendenciát mutatott az amerikai dollárral szemben. Összességében a félév folyamán az euró átlagárfolyama (1,3703 dollár/euró) 4,3%-ot erősödött a dollárhoz viszonyítva az egy évvel ezelőttihez képest, ami az importárakon keresztül mérsékelte az euróövezet inflációját. A svájci frankkal szemben továbbra is stabil volt az eurózóna közös fizetőeszköze: 2014 január–júniusában mindössze 0,7%-ot gyengült az euró átlagárfolyama. (2014. június végén 1 euró 1,2156 svájci frankot, illetve 1,3658 dollárt ért.) 2014 első hat hónapjában a főbb részvénypiacokat – az előző évi dinamikus növekedés után – kisebb megtorpanások mellett egy visszafogottabb emelkedés jellemezte: 2014. június végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 6,1, a frankfurti DAX 2,9,%-ot emelkedett, a londoni FTSE 100 index pedig lényegében stagnált (-0,1%) a 2013. év végi záróértékhez képest. Előbbi két tőzsdeindex június folyamán új történelmi csúcsot ért el. 2014 első hat hónapjában a forintárfolyam mozgását többek között a folyamatos alapkamat-csökkentések, az ukrán belpolitika és a kelet-ukrán konfliktus eseményei, valamint a Fed monetáris politikájában bekövetkezett változás is meghatározta. Az euró értéke január közepétől folyamatosan 300 forint felett mozgott. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamokat – kisebb megszakításokkal – továbbra is csökkenő tendencia jellemezte. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők tulajdonában lévő forintalapú állampapírok állománya 2014. június végére számottevő mértékben csökkent (több mint 200 milliárd forinttal) az előző év végéhez képest. 2014. június végén 4774 milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak a külföldiek, ami az összes forintalapú állampapír több mint harmadát jelentette. A rövid lejáratú hozamok


21

alakulását nagymértékben meghatározta a jegybanki alapkamat, ami a folyamatos csökkentések következtében 2014. június végére 2,30%-ra mérséklődött. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt. A folyamatos kamatvágásokat többek között az alacsony, rekordszintre csökkent infláció tette lehetővé. A budapesti BUX tőzsdeindex 2014. I. félév végére 0,2%-kal emelkedett a 2013. év végi záróértékhez képest. 2. tábla

A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, 2014. I. félév Árfolyam, forint/deviza Megnevezés

Dollár Euró Svájci frank

időszak elején 216,89 297,79 241,90

időszak végén 227,13 310,19 255,26

Átlagárfolyam változása az előző év értéke, azonos forint/deviza időszakához képest, % 223,93 –0,7 306,94 3,7 251,28 4,4

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

2014 I. félévében a globális nyers- és alapanyagpiacokat általában mérsékeltebb árszínvonal jellemezte az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex16 gyakorlatilag stagnált (+0,1%) a megelőző év azonos időszakához képest. (Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt az ipari alap- és nyersanyagokat tartalmazó árindex 5,2%-kal csökkent, az energiahordozóké ugyanakkor 1,6%-kal nőtt.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-indexe17 2014 január–júniusában 2,2%-kal mérséklődött a megelőző évi szinthez képest. Az alindexek közül a – félév folyamán rekord árszintre emelkedő – tejtermékeké 9,5%-kal növekedett, a gabonaféléké 15, a cukoré 3,7%-kal csökkent. 2014 január–júniusában – az Európában irányadó – Brent nyers kőolaj árfolyammozgására is hatással voltak az ukrán, valamint a közel-keleti események (az Iszlám Állam térnyerése Irak egyes részeiben). Az év első öt hónapjában alapvetően a 105 és 111 dolláros árfolyamsávban ingadozott a kőolaj árfolyama, júniusban viszont – az iraki események következtében – meghaladta a 115 dollárt egy hordó nyersolaj ára. 2014 január–júniusában az átlagárfolyam 108,93 dollár volt, ami 1,5%-os drágulást jelent. A

16

IMF Primary Commodity Price Index.

A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg. 17

22


félév utolsó napján 111,03 dollárt adtak egy hordó „fekete aranyért”, ami az egy évvel korábbihoz képest 8,3%-os áremelkedést jelent. 4. ábra

Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó 125

% 250

100

200

75

150

50

100

25

50

0 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. I.

0 2014. II.

Brent nyers kőolaj negyedéves világpiaci átlagára IMF ipari alapanyagár-index (2005. év átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; Nemzetközi Valutaalap.

Külkereskedelem 2014 első félévében – előzetes adatok szerint – hazánk termékexportja 41,9 milliárd, importja pedig 38,3 milliárd eurót tett ki, mintegy 4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A külkereskedelmi mérleg az időszakot 3,6 milliárd eurós többlettel zárta, így az egyenleg 245 millió euróval javult a 2013 első hat hónapjához képest. Júniusban a forgalom a féléves átlaghoz hasonló mértékben, az exportban 4,5, az importban pedig


23

3,8%-kal bővült. Júniusban az aktívum 610 millió euró volt, 72 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 28 tagállamának egymás közötti termékforgalma 1463 milliárd eurót tett ki 2014 I. félévében, 3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanezt az időszakot tekintve a tagállamok unión kívülre irányuló exportja 5, az onnan érkező importja pedig 1%-kal csökkent, mérlegük az egy évvel korábbi 31 milliárd eurós többletből 1 milliárd eurós hiányba fordult át. A részletesen feldolgozott, január–májusi adatok szerint a magyar termékkülkereskedelem volumene a forgalom mindkét irányában mintegy 8%-kal bővült a 2013. első öthavihoz képest. A hónapok többségében a növekedési ütem 4 és 9% közötti volt, márciusban ugyanakkor két számjegyű növekedést regisztráltunk. A forgalom forintárszínvonala exportban 0,2%-kal nőtt, importban viszont 0,4%-kal mérséklődött, a cserearány így 0,6%-kal javult. A forint az euróhoz képest 3,7%-kal leértékelődött, míg a dollárhoz képest 0,9%-kal erősödött. Az első öthavi adatok alapján az exportunk nyolctizedét, az importunknak pedig háromnegyedét az unión belül bonyolítottuk le. Ebben a viszonylatban az export euróértéke 6,3, az importé 11%-kal emelkedett a 2013. január–májusi szinthez képest. A behozatalnak az exportét meghaladó mértékű növekedéséből adódóan az egyenleg romlott, a többlet az előző év azonos időszaki 4,5 milliárd euróról 3,9 milliárd euróra csökkent. Az összes termékforgalom 56%-át a régi tagállamokkal (EU-15) bonyolítottuk, ebben a viszonylatban az export értéke 9,3, az importé pedig 9,8%-kal nőtt. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem mérlege 2,8 milliárdos többletet mutat az első öt hónapban, 174 millió euróval többet az egy évvel korábbinál. Az új, 2004-ben vagy azóta csatlakozott tagállamokba irányuló kivitel valamelyest (euróban mérve 1,1%-kal) mérséklődött, miközben a behozatal jelentős mértékben, 13%-kal bővült. E tagállamok esetében 1,0 milliárd eurós többlet keletkezett, így az egyenleg 829 millió euróval romlott az előző év azonos időszakihoz képest.

24


Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint Millió euró 3500 2844 3000 2670 2500 2000 1500 1000 500 0 -500 -1000 -1500 -2000 -2500 EU-15

1841 1012

716

-479

-74

-238

-1685

Új EU-tagok EU-28-on kívüli európai országok

2013. január–május

-1804

Ázsiai országok

Amerikai országok

2014. január–május

Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben az export euróértéke 3,5, az importé pedig 12%-kal csökkent 2013 első öt hónapjához képest. A behozatal nagyobb mértékű csökkenésével összefüggésben az egyenleg kedvezőbbé vált, a 888 millió eurós hiány 829 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. A mérlegjavulás legnagyobbrészt az amerikai országokkal lebonyolított külkereskedelem alakulásával magyarázható, amelynek egyenlege – jelentős részben az import több mint 40%-os visszaesésének következtében – 791 millió euróval javult. Az amerikai országokon kívül az EU-n kívüli európai országok viszonylatában is nőtt az egyenleg (a hiány 241 millió euróval 238 millió euróra csökkent), az ázsiai országok vonatkozásában ugyanakkor romlott a mérleg (a deficit 119 millió euróval, 1,8 milliárd euróra nőtt).


25 3. tábla

A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2014. január–május Kivitel Behozatal volumenmegvolumenértékindexa) értékindex a) oszlás a), index index 2013. január–május=100,0 % 2013. január–május=100,0 Európai Unió (EU-28) 109,8 106,3 79,5 114,4 110,6 EU-15 112,5 109,3 57,9 113,1 109,8 Új tagállamok 103,3 98,9 21,6 118,0 112,9 EU-n kívüli országok 100,2 96,5 20,5 93,6 88,1 ebből: EU-n kívüli európai .. 95,7 9,9 .. 90,3 országok Ázsiai országok .. 87,6 5,1 .. 96,5 Amerikai országok .. 119,3 4,2 .. 57,7 Összesen 107,8 104,1 100,0 108,3 103,9 Országcsoport

a)

megoszlás a), % 74,8 54,4 20,4 25,2 11,5 11,2 2,4 100,0

Euróadatokból számítva.

A külkereskedelmünk felét kitevő gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított forgalma – kivitelben és behozatalban egyaránt – mintegy 9%-kal bővült a 2013. január–májusi szinthez képest. A legnagyobb forgalmú árucsoportnak, a közúti járműveknek az exportvolumene (főként a gépjárműveknek köszönhetően) csaknem felével, az importja pedig (elsősorban az alkatrész-behozatal élénkülésének hatására) közel harmadával bővült a 2013. január–májusihoz képest, de több mint tizedével nőtt az általános rendeltetésű ipari gépek mindkét irányú forgalmának volumene is. Átlagon felüli volt a volumenbővülés továbbá a villamos gépek, készülékek és műszerek, valamint a gépjárműgyártáshoz kapcsolódó energiafejlesztő gépek (benzin-, illetve dízelmotorok, motoralkatrészek) importjában, valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések exportjában is. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja mintegy harmadával, importja pedig negyedével esett vissza, aminek hátterében elsősorban a hazai előállítású mobiltelefonok iránt megmutatkozó világpiaci kereslet visszaesése áll. A külkereskedelmi forgalom mintegy harmadát jelentő feldolgozott termékek esetében a kivitel volumene 6,6, a behozatalé 10%-kal bővült a megelőző év első öt hónapjához képest. Az árufőcsoport mindkét irányú forgalomnövekedésében meghatározó szerep jutott a gépjárműipari termeléshez szükséges termékeknek. Az árufőcsoporton belül jelentősen bővült a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek – ezen belül az automata szabályozó- vagy ellenőrző műszerek – kivitelének, valamint a gumigyártmányok és a csekélyebb részarányú, számos járműipari alkatrészt is magában foglaló bútor és bútorelem behozatalának volumennövekedése. Az árufőcsoport

26


forgalmában szintén jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termékek export- és importvolumene ugyanakkor kismértékben a 2013. január–májusi szint alatt maradt. Az energiahordozók importvolumene 0,8, a jóval kisebb jelentőségű exporté 3,3%-kal nőtt 2013. január–májusihoz képest. A behozatalban a legalacsonyabb forintárindex ezen árufőcsoportra alakult ki, az energiahordozók árszínvonala 4,3%-kal lett alacsonyabb. A kőolaj és kőolajtermékek importvolumene – az elszámolástechnikai okokból – magas bázishoz képest ugyan némiképp az előző év azonos időszaki szint alatt maradt, a természetes és mesterséges gázoké ugyanakkor tizedével bővült. A villamos energia behozatalában, valamint a hazai energiaexport számottevő részét kitevő kőolaj és kőolajtermékek kivitelében szintén 10%-ot meghaladó volumenbővülést mértünk. Az év első öt hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 8,5, az importé 7,9%-kal volt magasabb, mint 2013 ugyanezen időszakában. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb értékben gabona- és gabonakészítményeket szállítottunk külpiacokra, az árucsoport exportvolumene több mint negyedével nőtt. Egy számjegyű bővülést mértünk a szintén jelentős forgalmú hús és húskészítmények árucsoport behozatalában is, emellett a teljes időszakban törtetlen növekedés jellemezte az állati takarmány exportját, valamint a kávé, tea, kakaó és fűszer árucsoport importját is. 4. tábla

A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2014. január–május Kivitel Árufőcsoport

volumenindex

értékindexa)

2013. január–május=100,0 Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen a)

Behozatal megoszlás a), %

megoszlás a),

értékindexa)

2013. január–május=100,0

megoszlása) %

108,5

103,2

7,7

107,9

107,0

5,2

100,0 103,3

87,5 96,7

2,7 3,2

103,1 100,8

96,4 92,8

2,2 11,6

106,6

103,4

32,2

110,3

106,6

35,6

108,9

106,2

54,2

109,0

105,2

45,4

107,8

104,1

100,0

108,3

103,9

100,0

Euróadatokból számítva.


27

Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján – 814 milliárd forint volt 2014 első félévében, 92 milliárd forinttal több, mint 2013 azonos időszakában. Az államháztartás központi alrendszerének nem konszolidált bevétele 7758 milliárd forint volt, folyó áron 7,0%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 8572 milliárd forintot tettek ki, 7,5%-kal többet a 2013. január–júniusinál. A központi költségvetés 2014. első félévi hiánya 966 milliárd forint volt, 52 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A romláshoz hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai 2013 áprilisától, a pedagógusbéremeléssel kapcsolatos kiadás pedig szeptembertől az államháztartás központi alrendszerét terheli. Szintén a kiadási oldalt érintette, hogy a helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatások, köztük az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatások összege meghaladta az előző év azonos időszakit. Az alrendszer bevétele 5017 milliárd forintot tett ki, 9,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások 8,7%-kal nőttek, összegük 5983 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének négytizede fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 8,7%-kal növekedett a 2013. I. félévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 5,2%-os növekedésével 1383 milliárd forintot tettek ki. A jövedéki adóból származó bevétel 417 milliárd forint volt az első hat hónapban, másfél százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó jövedékiadó-bevétel 18,5 milliárd forinttal nőtt, s 233 milliárd forintot tett ki. A szeszes italoknál és egyéb termékeknél szintén növekedés, a dohánygyártmányok esetében ugyanakkor csökkenés alakult ki: a 141 milliárd forintos bevétel mintegy tizedével kevesebb a 2013 I. félévihez viszonyítva. A mérséklődést a fogyasztás csökkenése, valamint a piaci szerkezet átrendeződése, azaz a cigarettáról a fogyasztási dohányra való áttérés okozta. (E folyamatokat befolyásolhatta, hogy a dohányáruk fogyasztói ára – elsősorban a kiskereskedelmi árrés emelése miatt – 19%-kal volt magasabb 2014 I. félévében, mint egy évvel korábban.) A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek növekedése ugyanakkor legnagyobbrészt a pénzügyi tranzakciós illetéknek tulajdonítható, amelyből 142 milliárd forintnyi, az egy évvel korábbit 73 milliárd forinttal meghaladó összegű bevétel keletkezett. A jelentős növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy a 2013 elején bevezetett adónemmel összefüggésben tavaly januárban még nem keletkezett bevétel, másrészt augusztusban az illeték mértékét megemelték, a készpénzfelvételre vonatkozó, tranzakciónként fizetendő 6000 forintos felső határt pedig eltörölték.

28


A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1347 milliárd forintot tettek ki, 3,5%-kal többet, mint 2013 első félévében. A legjelentősebb ide tartozó tételt a költségvetési szervek bevételei jelentették, amelyek 763 milliárd forint összegű pénzbeáramlása 4,1%-kal haladja meg az egy évvel azelőttit. A növekedés fő oka, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2013. áprilistól a szervezeti változások következtében már a központi költségvetési intézményeknek utalja a működési támogatásait a megszűnt egészségügyi gazdasági társaságok helyett. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása soron 540 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 2,6%-kal több bevétel keletkezett. E bevételt nagyrészt a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, kisebb részt pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében használták fel (461 milliárd, illetve 72 milliárd forint). A lakossági befizetések a bevételek 17%-át jelentették, a 862 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 5,8%-kal múlta felül a 2013. január–júniusit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 5,4%-kal növekedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 577 milliárd forintot tettek ki, negyedével többet, mint 2013 első hat hónapjában. A növekedés legfontosabb tényezője a 69 milliárd forintról 143 milliárd forintra növekvő „egyéb központosított bevételek” voltak, a bővülés szoros összefüggésben áll a 2013. július 1-jén bevezetett elektronikus útdíjjal. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevétel ötödével növekedett, s 182 milliárd forint bevételt jelentett a központi költségvetésnek. A kiadások 56%-át a költségvetési szervek, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós és nem uniós pénzfelhasználása jelentette. Értékük összességében 3337 milliárd forint volt, 14%-kal több a 2013 I. félévinél. A költségvetési szervek kiadásai 9,5%-kal nőttek, s 1944 milliárd forintot tettek ki. A növekedés összefüggésben áll a 2013. szeptemberben megvalósult pedagógusbér-emeléssel, valamint a 2013. áprilistól költségvetési szervként működő, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokhoz kapcsolódó kiadásokkal. A költségvetési szervek kiadásain belül személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra 1138 milliárd forintot fordítottak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 838 milliárd forintot tettek ki, 12%-kal többet, mint 2013. január–júniusban. A csoporton belül strukturális támogatásokra 726 milliárd forintot fordítottak, amelyen belül a közlekedési, környezeti és energetikai projektek kifizetései voltak számottevő értékűek. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 556 milliárd forintot tettek ki, és 37%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 940 milliárd forint összegű volt 2014 I. félévében, 0,9%-kal több az egy évvel azelőttinél. Az ide tartozó legnagyobb, 456 milliárd forint összegű kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették. E kiadási tételre egy évvel ezelőtt 536 milliárd forintot


29

fordítottak, ez az összeg azonban magában foglalta a Nyugdíjbiztosítási Alap 49 milliárd forintos támogatását is, erre a célra idén nem történt pénzeszközátadás. Kizárólag az Egészségbiztosítási Alap támogatását tekintve 6,4%-os csökkenés adódik a két év I. félévét összehasonlítva. A helyi önkormányzatok 348 milliárd forint összegű támogatásban részesültek a január–júniusi időszakban, ami 19%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A pénztöbblet jelentős része a pedagógus-életpályamodell bevezetésének forrásául szolgált. Az önkormányzati adósságok törlesztéséhez nyújtott támogatások összege 69 milliárd forint volt az I. félévben, 36 milliárd forinttal több, mint 2013 I. félévében. A kamatkiadások 680 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 6,8%-kal többet, mint 2013. január–júniusban. A kamatkiadások 71%-a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában jegyzett adósság után. (A forintadósság az adósság 59%-át tette ki, tehát számottevően kisebb arányt, mint ami a kamatkiadásokban a nemzeti fizetőeszközre kialakult.) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 346 milliárd forintot tettek ki az I. félévben, 11%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, összegük a 2013. első félévitől 3,6%-kal elmaradt, s 211 milliárd forintot tett ki. A korhatár alatti ellátások összege 124 milliárd forintról 89 milliárd forintra esett vissza, miután az érintettek időközben betöltötték a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, s így teljes jogú öregségi nyugdíjra lettek jogosultak. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk I. féléves összege 186 milliárd forint volt, 0,6%-kal kevesebb a 2013. január–júniusinál.

30


A központi költségvetés fontosabb bevételi és kiadási tételei, 2014. I. félév Bevétel tétel

a)

Kiadás

érték, milliárd forint

változás, % a)

tétel

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

1993

8,7

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

1347

3,5

Lakosság befizetései

862

Gazdálkodó szervezetek befizetései

577

érték, milliárd változás, forint % a) 3337

13,8

Államháztartás alrendszereinek támogatása

940

0,9

5,8

Kamatkiadások

680

6,8

25,2

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai

346

–10,9

2013 I. félévéhez képest.

A társadalombiztosítási alapok az első félévet 115 milliárd forint aktívummal zárták, ami az egyenleg 22 milliárd forintos romlását jelenti a 2013. január–júniusihoz képest. Az alrendszer bevétele 2511 milliárd, kiadása pedig 2396 milliárd forintot tett ki az év első hat hónapjában, 2,9, illetve 4,0%-kal többet, mint egy évvel korábban. A pénzmozgások 61%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon, a fennmaradó része pedig az Egészségbiztosítási Alapon keresztül valósult meg. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege 76 milliárd forintos aktívumot mutat, ami a mérleg 8 milliárd forintos romlását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege szintén kedvezőtlenebbé vált, a 39 milliárd forintot kitevő szufficit ugyanis 13 milliárd forinttal kevesebb a 2013. I. félévinél. 2014 I. félévében az alrendszer bevételének közel nyolctizedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, amelyek 1990 milliárd forintos értéke 8,5%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 459 milliárd forint volt, 15%-kal kevesebb a 2013. I. félévinél. A csökkenés egyik tényezőjét az jelenti, hogy 2014-ben – a 2013. évvel ellentétben – a Nyugdíjbiztosítási Alap nem részesül költségvetési támogatásban. Az alrendszer kiadásainak több mint hattizedét a nyugellátások jelentették, amelyek összege 1460 milliárd forintot tett ki, 3,2%-kal többet, mint 2013 első félévében. Egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 639 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 8,0%-kal nagyobb összeget fordítottak. Ezen belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító, megelőző ellátások 10, a gyógyszertámogatások pedig


31

1,7%-kal növekedtek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra fordított összeg ugyanakkora volt, mint egy évvel ezelőtt (277 milliárd forint). Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 38 milliárd forintos többletet mutat, ami az egyenleg 19 milliárd forintos romlását jelenti a 2013. január–júniusihoz képest. A hét alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer pénzmozgásának – a bevételek és kiadások összegének – közel nyolctizede, valamint a legjelentősebb mértékű egyenlegromlás18 (27 milliárd forint). 2014 első félévében öt alap zárt többlettel, közülük a legnagyobb összegű szufficit (17 milliárd forint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot jellemezte. A központi költségvetés adósságállománya 2014. június végén 24,8 billió forint19 volt, ami 13%-kal meghaladta a 2013. év végit. Az adósságállomány növekedésének tényezőit a költségvetés finanszírozási biztonságát növelő kötvénykibocsátások, az önkormányzati adósságátvállalás, valamint a forint árfolyamának gyengülése jelentette. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részaránya 84, a hiteleké 15%-ot tett ki június végén. Az első félév során az állampapírok állománya 13, a hiteleké 14%-kal emelkedett. Az állampapírok közül a lakossági állampapírok állománya 2131 milliárd forintot tett ki június végén, 26%-kal többet a 2013 végihez képest. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya ezzel szemben 4,4%-kal elmaradt a hat hónappal korábbitól, s értéke 4774 milliárd forint volt. Június végén a külföldi befektetők a teljes forint állampapír-állomány 34%-át birtokolták. Ugyanekkor a költségvetés adósságállományának 59%-a forintban, a fennmaradó része pedig devizában állt fenn. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és -törlesztések különbsége) 2405 milliárd forintot tett ki az első félév során, ezen belül a forintadósság növekedése 1653 milliárd forint, a devizaadósságé pedig 752 milliárd forint volt. A devizaadósság értékére az árfolyamváltozás is hatással van. A forint 2014. június végén gyengébb volt, mint hat hónappal korábban, ami a devizaadósság forintban kimutatott értékét 395 milliárd forinttal növelte meg. 2014. január–júliusban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 851 milliárd forint hiányt mutatott, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 62 milliárd forinttal javult, ennek révén az első héthavi deficit 1031 milliárd forintot tett ki. A két másik alrendszer egyenlege ezzel szemben kedvezőtlenebbé vált, a társadalombiztosítási alapok többlete 46

2014 I. félévében a hét alap közül négynek kedvezőtlenebb, háromnak pedig kedvezőbb volt a mérlege, mint 2013 I. félévében. 19 Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az „egyéb kötelezettségek” az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya 2014. június végén 106 milliárd forintot tett ki, 12 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2013 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 0,4%-os volt. 18

32


milliárd forinttal, 134 milliárd forintra csökkent, az elkülönített állami pénzalapoké pedig 17 milliárd forinttal, 46 milliárd forintra mérséklődött.

A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2014. június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona20 35,5 billió forint volt, ami 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó pénzügyi vagyonon vagy másképpen fogalmazva pénzügyi eszközökön belül a részvények és részesedések csoportja képviselte a legnagyobb arányt (39%) a hatodik hónap végén. E csoport állományi értéke június végén 13,8 billió forintot tett ki, 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó legjelentősebb alcsoportot a nem értékpapírok (részvények) formájában a piacon lévő tulajdonosi részesedések, azaz az egyéb tulajdonosi részesedések jelentették, állományi értékük 8,4 billió forint volt. A határozott növekedés ugyanakkor a befektetési jegyekkel függ össze, amelyek állománya 28%-kal, 3,8 billió forintra bővült az elmúlt egy év során. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 29%-os arányt képviselt, a június végi állományi értékük 10,2 billió forintot tett ki, 1,9%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csoporton belül a betétek állománya 7,3 billió forint volt, 7,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a folyószámlabetéteken kívüli betéteket jelentő „egyéb betétek” állománya (4,8 billió forint) 18%-kal csökkent egy év alatt. Ezzel szemben a külföldi bankokban elhelyezett betétek állománya (575 milliárd forint) tizedével emelkedett az elmúlt egy év során. A 2,8 billió forintot jelentő készpénzállomány 18%-kal nőtt, ezen belül a forintkészpénz-állomány 21%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb követelések állománya 4,1 billió forint volt június végén, 2,7%-kal több, mint egy esztendővel korábban. Az ide tartozó legfontosabb csoportot a 2011. I. negyedévben megvalósult nyugdíjpénztári átlépésekkel kapcsolatos követelések jelentik, melynek értéke június végén 2,9 billió forint volt. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,4 billió forintot tett ki június végén, 8,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok valamivel több mint felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét pedig a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük 7,8, illetve 11% volt.

A Nemzeti Számlák Európai Rendszerének új változatával, az ESA 2010-zel összhangban a Magyar Nemzeti Bank a 2011 első negyedévében átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon értékét az átvétel időpontjáig visszavezetve megjeleníti a háztartások pénzügyi eszközei, illetve az államháztartás kötelezettségei között.

20


33

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 29%-kal emelkedett az elmúlt egy év során, értékük 3,1 billió forint volt június végén. Ezen belül a központi kormányzat által kibocsátott, a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok június végi állománya 2,3 billió forint volt, 46%-kal több az egy évvel korábbinál. A központi kormányzati kibocsátású értékpapírok közül különösen a rövid – egy éven belüli – lejáratú értékpapírok után mutatkozott jelentős kereslet az elmúlt egy év során a háztartások részéről. A kötelezettségek értéke június végén 9,1 billió forint volt, 3,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A devizahitelek kötelezettségeken belüli részaránya 48, a forinthiteleké 45%-os volt. A devizahitelek állománya egy év alatt 6,5%-kal csökkent, a forinthiteleké alig változott (0,3%-kal mérséklődött). A kötelezettségekből a hosszú lejáratú hitelek 82, a rövid lejáratúak pedig 11%-os arányban részesedtek június végén, állományi értékük 3,9, illetve 0,7%-kal csökkent az elmúlt egy év során. 6. tábla

A háztartások pénzügyi vagyona, 2014. június végén Megnevezés Készpénz és betétek

Érték, milliárd forint

Változás 2013. június végéhez képest, %

10 158

–1,9

3 067

29,0

941

3,1

Részvények és részesedések

13 827

11,3

Biztosítástechnikai tartalékok

3 366

8,5

Egyéb követelések

4 117

2,7

35 477

6,9

Hitelek

8 412

–3,6

Háztartások tartozása

9 086

–3,1

26 391

10,9

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelek

Háztartások bruttó pénzügyi vagyona

Háztartások nettó pénzügyi vagyona

A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a devizakölcsönök törlesztését rögzített árfolyamon lehetővé tevő, aktív gyűjtőszámlák száma 2014. június végén 172 ezer volt, 14 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya a hatodik hónap végén 1488 milliárd forintot, a gyűjtőszámlákon nyilvántartott hitelállomány pedig 22,1 milliárd forintot tett ki. 2014. június végén a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön-állomány 96%-a a hitelintézeteknél állt fenn, ahol 41%-os arányban részesedtek az összes lakossági devizaalapú jelzáloghitel-állományból. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő

34


devizahiteles ügyfelek 2012 májusa óta 39,8 milliárd forint – rögzített árfolyam feletti – kamat megfizetése alól mentesültek, az összeg 63%-a az elmúlt egy évet érintette. A 2014 második negyedévével zárult elmúlt egy évben a pénzügyi intézmények 17 ezer hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A legtöbb közülük Pest megyében található, amelyet Budapest követ a sorban. 2014 II. negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 115 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatban. Az értékesített fedezeti ingatlanok száma a 2014 I. negyedévével záruló elmúlt egy évben 6,9 ezer volt, a mennyiség legnagyobb részét, több, mint háromnegyedét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg. A legtöbb értékesítésre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében került sor (671 darab), amelyet Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követett a sorban (651, illetve 617 értékesítés). 6. ábra

A háztartások nettó pénzügyi vagyonának megoszlása szektorok szerint, 2014. június végén (100% = 26,4 billió forint) Külfölddel szemben 6,4%

Államháztartással szemben 18,5%

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben 39,9%

Pénzügyi vállalatokkal szemben 35,2%

A bruttó pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 26,4 billió forintot tett ki június végén, 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. A 2,6 billió forintos értéknövekmény mintegy héttizede a nettó finanszírozási


35

képességhez, közel negyede pedig a nettó átértékelődésekhez kötődik. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 második negyedévével zárult elmúlt egy évben 1828 milliárd forintot tett ki, ami a GDP21 6,1%-ának felelt meg. A pénzügyi eszközöket, illetve kötelezettségeket érintő tranzakciók egyenlegéből számított finanszírozási képesség elmúlt egy évre számított értékéből a pénzügyi eszközök növekedése 1420 milliárd forintot, a kötelezettségek csökkenése pedig 408 milliárd forintot jelentett. A pénzügyi eszközállomány tranzakciókra visszavezethető emelkedése a befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásával, a kötelezettségek csökkenése pedig a devizahitelek nettó törlesztésével magyarázható.

21

A 2014 II. negyedévére vonatkozóan az MNB a saját GDP-becslését használta.

36


Ágazati teljesítmények Mezőgazdaság Az év első félévének időjárása – hasonlóan 2013-hoz – mentes volt a szélsőségektől. Szárazságot csak az egyébként csapadékosnak számító nyugati határvidéken észleltek. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala – 2013 I. félévének 12,8%-os emelkedése után – 2014 I. félévében 11,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A növényi termékek ára jelentősen (18,1%) visszaesett, az élő állatok és állati termékeké ugyanakkor enyhén (1,1%) emelkedett. A növényi termékek körében egyöntetű volt a csökkenés, legnagyobb mértékű a gabonaféléké (21,1%), az ipari növényeké (20%) és a gyümölcsféléké (17,1%) volt. Az élő állatok termelői árai 2,7%-kal mérséklődtek. A vágómarha és -baromfi ára 4,4, illetve 5,4%-kal csökkent, ám a sertésé enyhén (0,6%) emelkedett. Az állati termékek ára 9,9%-kal nőtt, ezen belül jelentős volt a tej áremelkedése (13,9%) és a tojás árcsökkenése (10,6%). 2014 első félében a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013 I. félévéhez képest 4,4%-kal voltak alacsonyabbak, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 5,1%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,2%-os növekedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználáson belül a takarmányárak csökkenése volt a meghatározó, az egyszerű takarmányok ára 17,5, a keverékeké 12,8%-kal esett vissza. A műtrágyák ára az I. félévben 6,9%-kal, az energiahordozóké 2,8%-kal maradt el a 2013 I. félévitől. A mezőgazdaságigép-beruházások ára enyhén (0,3%), az épületberuházásoké 2,4%-kal emelkedett. A termelőiár-index és a ráfordításiár-index hányadosaként előálló agrárolló 2014 január-júniusában 92,3% volt. Az ország állatállományát alapvetően meghatározó valamennyi faj létszáma gyarapodott 2014 első felében. A szarvasmarhák 789 ezres száma 55 ezerrel (8%) volt több, mint a 2012 közepén kezdődött növekedés idején, és 25 ezerrel az egy évvel korábbinál. Az állomány 62%-át gazdasági szervezetek, 38%-át egyéni gazdaságok tartották. Az 1980-as évek elején még közel 10 milliós sertésállomány létszáma a 2000-es években tartósan 5 millió alá süllyedt, 2012 júniusától pedig már a 3 milliót sem érte el. A 2014. júniusi 3 millió 95 ezres létszám 204 ezerrel (7%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit, és az anyakocák száma is nőtt 7 ezerrel (3,6%-kal). Az állomány 73%-át gazdasági szervezetek, 27%-át egyéni gazdaságok tartották. A gyarapodás az utóbbiakban volt nagyobb (9%), annak ellenére, hogy a sertést tartó gazdasági szervezetek száma 17, az egyéni gazdaságoké pedig csak 5%-volt több az előző évinél.


37 7. ábra

Az állatállomány alakulása (adott év június 1-jén, 2004. június 1. = 100%)

% 120 110 100 90 80 70 60 2004

2005

2006

2007

Szarvasmarha

2008

2009 Sertés

2010

2011 Juh

2012

2013

2014

Tyúk

A tyúkállományon 54–46%-ban osztozó gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok összesen 36,5 millió állatot tartottak, 2,7 millióval (8%) többet az egy évvel korábbinál. 2014 júniusában 348 gazdasági szervezetnél és 539 ezer háztartásban neveltek tyúkot, ám ez utóbbiakból csak 263 ezer tekinthető egyéni gazdaságnak. A 2,6 milliós pulyka- és az 5,5 milliós kacsaállomány 20, illetve 16%-os gyarapodás eredménye, a 3,8 milliós lúdállomány azonban a 6,9%-os csökkenésé. A zömében (87%) egyéni gazdaságokban tartott juhok száma (1,3 millió) 5%-kal több volt, mint 2013 közepén. A lovak (71 ezer) és a vágógalambok (249 ezer) száma 12–12%-kal, a méhcsaládoké (725 ezer) 8, a házinyulaké (1 millió 304 ezer) 6%-kal lett több. A kecskék állománya (88 ezer) nem változott.

38


Ipar Az ipar bruttó kibocsátása az Európai Unió (EU-28) tagországainak átlagában – munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – 2014 I. negyedévében 1,6, a II. negyedévben pedig 1,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a tagországok többségében nőtt az ipari termelés volumene a II. negyedévben. A jelentősebb országok közül az Egyesült Királyság iparának kibocsátása 2,6%-kal bővült, míg Franciaországé 1,9%-kal csökkent. A legnagyobb növekedés Írországban volt (21,6%). A hazánk iparára meghatározó hatású német ipar teljesítménye a II. negyedévben 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A visegrádi országok mindegyikében bővült az ipari termelés, a legnagyobb mértékben Magyarországon (10,4%). 8. ábra

Az ipari termelés volumenváltozása (az előző év azonos időszakához képest)

% 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. I.

2014. II. negyedév

Magyarország

Németország

EU-28

A hazai ipar bruttó kibocsátása 2013 szeptembere óta bővül. A termelés volumenének növekedésében elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok, valamint az élelmiszergyártás pozitív eredménye játszott jelentős szerepet.


39

Január–júniusban az ipari termelés volumene 9,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az exportértékesítés tavaly július óta folyamatosan bővül, idén az I. félévben 12,2%-kal haladta meg a 2013. azonos időszakit. A belföldi értékesítés az I. negyedévben 3,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a II. negyedévben 5,5%-kal meghaladta azt, így a bővülés az év I. felében átlagosan 1,0% volt. Júniusban a termelés volumene nyers adatok szerint 11,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami azonos a munkanappal kiigazított indexszel. Mindkét értékesítési irányban bővülést mértünk: az exportértékesítésben 15,1, a hazai értékesítésben pedig 8,4%-ot. A szezonális és munkanappal kiigazított, előző hónaphoz mért adat szerint júniusban az ipar kibocsátása 1,8%-kal haladta meg a májusit. 9. ábra

%

Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása negyedévenként (az előző év azonos időszakához képest)

30 20 10 0 -10 -20 -30 2007. I.

2008. I. Termelés

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Belföldi értékesítés

2012. I.

2013. I.

2014. II. negyedév Exportértékesítés

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az I. félévben a feldolgozóipar változatlan áron számolt termelése 11,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az energiaszektor kibocsátása 10,7, a kis súlyt képviselő bányászaté pedig 4,9%-kal csökkent.

40


Az ipari termelés több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágainak túlnyomó többségében emelkedett a termelés, négy alágban pedig két számjegyű volt a növekedés. Az ipar húzóágazata továbbra is a járműgyártás, volumene az I. félévben jelentősen, 26,4%-kal nőtt. Itt a kereslet mindkét értékesítési irányban bővült: az exportértékesítés 24,8, a hazai értékesítés pedig 44,5%-kal. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása átlagosan 7,4%-kal nőtt. Az értékesítési irányok tekintetében az exportértékesítésben 5,0, a belföldi értékesítésben pedig – az egy évvel korábbi csökkenést követően – 5,7%-kal nőtt a volumen. A közepes súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék gyártása több mint 12%-kal emelkedett, a kisebb alágak közül pedig a textil- és bőripar termelési volumene megközelítőleg 19%-kal bővült, elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódó külpiaci kereslet felfutása következtében. A termelésben jelentős részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumencsökkenése – az utóbbi négy hónap növekedésének hatására – idén az I. félévben lassult: összességében 1,2%-os volt az egy évvel korábbihoz képest. (Egy évvel korábban az alág volumencsökkenése megközelítőleg 15% volt.) Január–júniusban a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok mindegyikében bővült a termelés. Az ipari termelésből több mint héttizedes aránnyal részesedő nagyvállalatok termelési volumene 11,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közepes méretű vállalkozások termelése 4,9%-kal bővült. Az előző két létszám-kategóriában mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Az elsősorban hazai piacra termelő kisvállalkozások termelési volumene 3,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, értékesítésük azonban mindkét irányban csökkent az I. félévben.


41 10. ábra

% 15

Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása létszámkategóriánként, 2014. I. félév (az előző év azonos időszakához képest) 13,8 9,7

10 5

4,9

3,4

11,7

4,8 0,6

0 -5

-4,2 -7,3

-10 5–49 fő Termelés

50–249 fő Belföldi értékesítés

250 fő és afelett Exportértékesítés

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra számított termelés az első félévben 7,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelékenység növekedése 2,3%-os létszámemelkedés mellett következett be. Az ipar ágazatainak többségében a termelékenység nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz mérten. A legnagyobb súlyt képviselő járműgyártásban közel 15%-os volt a növekedés a 2013. azonos időszakihoz viszonyítva. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában közel 17%-kal nőtt a termelékenység. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 12, a kis súlyú textil- és bőriparban pedig mintegy 19%-os termelékenységnövekedés következett be. Csökkent ugyanakkor a termelékenység az energiaiparban, ahol az egy alkalmazásban állóra jutó termelés mintegy 13%-kal esett vissza egy év alatt. Január–júniusban mindegyik régióban nőtt a változatlan áron számolt termelés, két régióban két számjegyű mértékben. A legnagyobb bővülés Nyugat-Dunántúlon realizálódott (20%), Dél-Alföldön pedig 15%-os volt a növekedés.

42


Az ipari termelés megoszlása régiónként, 2014. I. félév Dél-Dunántúl 4% Észak-Alföld 10%

KözépMagyarország 21%

Dél-Alföld 11%

Közép-Dunántúl 20%

ÉszakMagyarország 14% NyugatDunántúl 20%

Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése közel 18%kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Mindkét értékesítési irányban emelkedett a volumen: az új exportrendeléseké 19, az új belföldi megrendeléseké 12%-kal. Az összes rendelésállomány a hó végén több mint 20%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az első félévben átlagosan 0,9%-kal csökkentek. Mindkét értékesítési irányban alacsonyabbak lettek az átlagárak: belföldön 2,1%-os csökkenés, a külpiacon pedig 0,1%-os mérséklődés eredményezte az ipari termelői árak alakulását az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A belföldi értékesítés árai idén az I. félévben átlagosan 2,1%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A hazai értékesítés közel kétötödét adó energiaszektor árai – a hatósági intézkedések következtében – 6,3%-kal visszaestek, a feldolgozóiparban ugyanakkor 0,5%-os növekedés történt. Ez utóbbin belül az alágak többségében emelkedtek az árak, de a nagy súlyúakban csökkenés volt: a jelentős hazai piaci részesedésű élelmiszeripar árai 0,9, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé 1,0%-kal


43

alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legnagyobb áremelkedés a gumi-, műanyag és építőanyag-iparban volt (3,3%). A külpiaci értékesítés árai az I. félévben átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. Az árak alakulásában nagy szerepet játszott, hogy míg az exportértékesítésben legnagyobb súlyú járműgyártásban az árak 1,4, a közepes súlyú élelmiszeriparban pedig 0,9%-kal emelkedtek, addig a másik meghatározó alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában jelentős, 6,2%-os árcsökkenés volt.

Építőipar Az építőipar termelési volumene idén az I. félévben átlagosan 23%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2013 februárjában bekövetkezett pozitív fordulat óta mindkét építményfőcsoportban nőtt a bruttó kibocsátás. Idén az I. félévben összességében az épületek építése 13, az egyéb építményeké 34%-kal bővült. 12. ábra

% 50

Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportok szerint (az előző év azonos időszakához képest)

40 30 20 10 0 -10 -20 -30 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Építőipari termelés összesen Egyéb építmények építése

2012. I.

2013. I.

Épületek építése

2014. II. negyedév

44


Júniusban kisebb mértékű emelkedés (9,8%) volt, mint a megelőző hónapokban, amihez az épületek építésénél az egy évvel korábbi viszonylag magas bázis is hozzájárult, de az út- és vasútépítés növekedése is lassult. Júniusban az épületek építése 2,4, az egyéb építmények építése 18%-kal bővült a 2013. júniushoz képest. Az építőipari vállalkozások júniusban 14%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületekre kötött új szerződések volumene 31, az egyéb építményekre kötött szerződéseké 2,5%-kal csökkent. Január–júniusban összességében 6,9%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek a vállalkozások, mint az előző év azonos időszakában. Az épületekre kötött új szerződések volumene 3,1%-kal csökkent, míg az egyéb építményekre kötötteké 14%-kal emelkedett. A június végi szerződésállomány 57%-kal nőtt a 2013. június végi bázishoz viszonyítva. Az épületek építésének rendelésállománya 9,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, az egyéb építmények építésének június végi rendelésállománya ugyanakkor 84%-kal meghaladta azt. Az építőipar termelői árai az első félévben 2,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A megfigyelt építmények közül a legnagyobb áremelkedése az utaknak (3,6%), valamint az ipari épületek és raktáraknak (2,8%) volt, a többi építményalcsoportban az árváltozás az átlag körül alakult. A II. negyedévben az építőipar árai 0,5%-kal voltak magasabbak az előző negyedévinél.

Lakásépítés és lakáspiaci árak A gazdasági válság óta csökkenő lakásépítés idén elmozdult a mélypontról. Az év első felében 3265 új lakást vettek használatba, ami 22%-kal több mint egy évvel korábban. A használatba vett lakások száma Budapesten, a többi városban és a községekben nőtt (16, 66, illetve 47%-kal), míg a megyei jogú városokban 18%-kal csökkent egy év alatt. A régiók közül ötben emelkedett a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, míg Észak-Magyarországon (61%) és DélAlföldön (33%) tovább csökkent. Az építési hatóságok által kiadott új lakásépítési engedélyek száma 4009-re emelkedett, ez közel 18%-kal több a 2013 I. félévinél, és a korábbiakkal ellentétben meghaladja (23%-kal) a használatba vett lakások számát.


45 13. ábra

A lakásépítés alakulása negyedévenként Ezer darab 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008. I.

2009. I.

2010. I.

Az épített lakások száma

2011. I.

2012. I.

2013. I.

2014. II. negyedév A kiadott lakásépítési engedélyek száma

Az építtetői kör összetétele a korábbiakhoz képest alig változott 2014 I. félévében: a természetes személyek által épített lakások aránya 57, a vállalkozások által építetteké pedig 41% volt. Budapesten ugyanakkor az összes lakás 72%-át vállalkozások építették. Önkormányzati megbízásból mindösszesen 69 lakás épült az I. félévben. Az év első felében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 m2 volt, ami közel 2 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 100 m2-nél nagyobb lakások aránya nem változott (39%), míg a 60 m2 alatti lakások aránya kissé emelkedett (30-ról 34%-ra). Január–júniusban 482 lakás szűnt meg, ez mintegy negyedével több az egy évvel korábbihoz képest. A megszűnt lakások több mint negyede önkormányzati tulajdonú volt. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2013. évben megközelítőleg 89 ezer lakás cserélt gazdát, ami 3%-kal több mint egy évvel korábban. A forgalomba került lakások túlnyomó többsége használt, az új lakások részesedése nem érte el a 3%-ot. Ezen belül az új lakások piacán tovább tartott a visszaesés, az értékesítési céllal épült új lakások száma alig haladta meg a 3 ezret, ami 9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A használt lakások értékesítése enyhén (3,7%) emelkedett.

46


Az eladott lakások számának alakulása Ezer darab 160 140 120 100 80

140

60

83

40

86

84

83

86

20 0

14

8

5

4

3

2

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Új lakás

Használt lakás

2013-ban nem volt olyan külső hatás, ami nagyobb kilengéseket okozott volna a lakáspiacon, így az árak alakulását kisebb mértékű elmozdulások jellemezték. A használt lakások árának évek óta tartó csökkenése 2014 I. negyedévében megállt, és az egy évvel korábbi szinten maradt. 2013 IV. negyedévéhez képest azonban 1,1%-kal drágultak a használt lakások. Az új lakások ára kismértékben, 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az előző negyedévhez viszonyítva 1,4%-kal olcsóbban juthattunk új lakáshoz a piacon.


47 15. ábra

% 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10

2008. I.

A lakáspiaci tiszta árváltozás alakulása (az előző év azonos időszakához képest)

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Használt lakások

2012. I.

Új lakások

2013. I.

2014.I.

negyedév

Kiskereskedelem 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Továbbá a kiskereskedelmi forgalom alakulására a – dohánykereskedelem átalakulásával párhuzamosan kialakított – online pénztárgéprendszer bevezetése is hatással volt, mivel a bevallott forgalom is megnőtt („kifehéredett”). Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint 2014. júniusban 1,6, az első félévben pedig 3,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. (Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai eszerint az I. félévben 2,6%-kal emelkedtek.) Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 júniusában 4,1, az I. félévben 6,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. (A naptárhatástól megtisztított adatok szerint júniusban 4,1, január–júniusban 6,1%-os volt a növekedés.)

48


Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2014 I. félévében 7,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 4,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan – elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt – az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2-szeresére emelkedett. (A szaküzletek forgalmának aránya a 2013. I félévi 9,7-ről 22%-ra emelkedett, mivel a trafikrendszer bevezetésével a dohányáruk forgalma a vegyes termékkörű üzletekben megszűnt, onnan átsorolásra került.) 7. tábla

A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2014. január–június* (%)

Megnevezés Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes Ebből: élelmiszer jellegű vegyes élelmiszer-, ital-, dohányáru Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes textil-, ruházati és lábbeli bútor-, műszakicikk könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer Üzemanyag Kiskereskedelem összesen

Megoszlás

Változás az előző év azonos időszakához képest

48,1

7,7

37,6 10,4 33,6

–4,6 122,3 4,8

3,1 5,1 9,8 7,3 6,2 18,3 100,0

10,9 15,1 3,8 –5,2 3,9 4,9 6,2

* A KSH az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmán belül a dohányáru-szaküzletek forgalmának megállapításához a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től átvett teljes körű dohányforgalmi adatokat alkalmazza.

A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 első hat hónapjában 4,8%-kal emelkedett 2013 azonos időszakához képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben a textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem, valamint az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma bővült, 15, illetve 11%-kal. A forgalom közel háromtizedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai – az egy évvel korábbi 6,4%-os visszaesést követően – idén az első hat hónapban 3,8%kal emelkedett, bár a júniusi forgalom 5,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalma 3,9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az eladások mindössze a könyv-, számítástechnika- és


49

egyébiparcikk-üzletek esetében csökkent (5,2%), az időszakon belül a júniusi forgalom számottevően elmaradt (8,5%) az egy évvel korábbitól. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma 2014 első félévében az előző évinél gyorsabb ütemben, 4,9%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 1,9%-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene – a 2013. I. félévi 6,4%-os visszaesést követően – 2014 első hat hónapjában 3,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az Európai Unióban (EU-28) – az Eurostat munkanaphatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene a 2013 első hathavi 1,0%-os csökkenés után 2014 I. félévében átlagosan 1,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint két tagállam (Szlovénia és Finnország) kivételével mindegyik országban nőtt a forgalom. A legnagyobb mértékű bővülést Luxemburgban (14%) mutatták ki, miközben a forgalom volumene Szlovéniában 0,9, Finnországban 0,8%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.

Turizmus, vendéglátás 2014 I. félévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma – mind a vendégek, mind a vendégéjszakák tekintetében – növekedett. A korábbi tendenciával ellentétben, 2014-ben a belföldiek forgalomnövekedése dinamikusabb volt a külföldiekénél. A szálláshelyek bruttó árbevétele tizedével bővült 2013 első hat hónapjához képest. 2014. január–júniusban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 8,0, a vendégéjszakáké 6,8%-kal nőtt. A vendégforgalom mintegy nyolctizedét fogadó szállodák szobafoglaltsága 46,8% volt. A szállodák közül az öt- és négycsillagos egységek, valamint a gyógyszállodák átlagon felüli szobakihasználtsággal működtek. Az ország valamennyi turisztikai régiójában emelkedett a vendégforgalom, ötben (Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, a Tisza-tónál, Dél-Alföldön, illetve Közép-Dunántúlon) két számjegyű mértékű növekedés történt. 2014 első hat hónapjában 1 millió 968 ezer külföldi vendég 5 millió 200 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 4,0, illetve 3,4%-os emelkedést jelent. A külföldi vendégek közel kilenctizede szállodában szállt meg. Az Európai Unióból érkező vendégek 3 millió 487 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, 2,0%-kal többet, mint 2013 január–júniusában. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Ausztriából és az Egyesült Királyságból érkezett vendégek vendégéjszakában mért forgalma enyhén csökkent (0,5, 0,8 és 1,1%-kal). Ugyanakkor az Oroszországból, Olaszországból,

50


Csehországból, valamint az Egyesült Államokból érkezők vendégforgalma nőtt (12, 4,1, 16 és 6,9%-kal). A kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 74 ezer belföldi vendég szállt meg 4 millió 555 ezer vendégéjszakára. A vendégek száma 12, a vendégéjszakáké 11%-kal bővült. A belföldi forgalom 72%-át elkönyvelő szállodák mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák tekintetében némileg átlagon alul teljesítettek. A kereskedelmi szálláshelyek 143 milliárd forint bruttó árbevételt realizáltak az év első hat hónapjában, ami folyó áron 10%-os bevételnövekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás fogyasztóiárindexe 2,8%-kal emelkedett. A bevételek 55%-át adó szállásdíjbevételek 12%-kal nőttek, amelyen belül a külföldi vendégek forgalmából származó bevételek 51 milliárd forintot, a belföldieké pedig 27 milliárdot tettek ki. A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeknek 6,6 milliárd forint bevétele származott Széchenyi Pihenőkártyás fizetésből. Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2014 első hat hónapjában 381 milliárd forint bevétele volt, 6,0%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az eladási forgalom 86%-át regisztráló kereskedelmi vendéglátásban 6,1, a 14%-os részaránnyal bíró munkahelyi vendéglátásban 5,1%-os volumenbővülés történt.


51

Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet 2014 I. félévében az egy évvel korábbinál több születés és kevesebb halálozás történt hazánkban, melyek együttesen a természetes népességfogyás lassulását eredményezték. Előzetes adatok szerint 2014. január–júniusban 43 130 gyermek született, 3,1%-kal (1282 fővel) több, mint egy évvel korábban, a születési arányszám pedig 8,5 ezrelékről 8,8 ezrelékre emelkedett. Az I. félév öt hónapját a születések számának emelkedése jellemezte, februárban viszont kevesebb újszülött jött a világra 2013 azonos időszakához képest. Az elhunytak 62 969 fős száma 3,0%-kal (1949 fővel) elmaradt a 2013. I. félévitől, a halálozási arányszám pedig 0,3 ezrelékpontos csökkenés mellett 12,9 ezreléket tett ki. A félév során öt hónapban csökkent az elhunytak száma az előző évihez képest, májusban viszont több volt. A csecsemőhalandóság első hathavi 4,6 ezrelékes mutatója 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. 2014. január–júniusban jelentősen többen kötöttek házasságot, mint egy évvel azelőtt. Az időszak során 15 934 házasságot anyakönyveztek, ami 7,8%-kal (1150-nel) haladta meg a 2013. I. félévit. 2014 I. félévében a természetes fogyás üteme – a születésszám emelkedése és a halálozások számának csökkenése miatt – mérséklődött. A fogyás mértéke 19 839 fő volt, szemben az egy évvel ezelőtti 23 070-nel. A regionális népmozgalmi folyamatokat tekintve 2014 január–júniusában a születésszám a Dél-Alföldön kissé csökkent (0,2%), a többi régióban emelkedett, a növekedés mértéke Észak-Alföldön volt a legjelentősebb (7,4%). A halálozások száma öt régióban mérséklődött, kettőben emelkedett: a legnagyobb mértékű növekedés (2,4%) Észak-Alföldön, a legjelentősebb csökkenés (6,3%) pedig Dél-Dunántúlon volt. 2014 I. félévében a természetes fogyás dinamikája Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban mérséklődött, legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon (27,7%-kal).

52


Születési és halálozási arányszámok havonta*

Ezrelék 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2010. 01.

07.

2011. 01.

07.

2012. 01.

07.

2013. 01.

07.

2014. 01.

06.

Élveszületés Halálozás Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt * A 2014. évi adatok előzetesek, részben becsültek.

Foglalkoztatottság, keresetek 2014 I. félévében a munkaerő-piaci mutatók tovább javultak: a foglalkoztatottság bővülése folytatódott, a munkanélküliség pedig csökkent. A gazdaságilag aktívak rétege tovább szélesedett, miközben az inaktívak száma és aránya mérséklődött. Hazánk munkaerő-piaci pozíciója uniós összehasonlításban kedvezőbbé vált, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rangsorban elfoglalt helyünk egyaránt javult. A foglalkoztatási arány uniós átlaghoz képesti lemaradásunk egy év alatt a felére (6,7-ről 3,2 százalékpontra) csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta uniós átlagértéke jóval (2,7 százalékponttal) magasabb volt, mint hazánkban. (2013 I. negyedévében a magyar mutató még meghaladta az EU-28 átlagát.)22

22 A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2014 I. negyedévére és a 15–64 éves népességre vonatkozik. Az adatok forrása az Eurostat adatbázisa.


53 17. ábra

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

8,0

10,3

10,9

10,9

11,2

9,6

% 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája (az adott év II. negyedévében)

7,7

61,7

58,3

57,2

55,8

55,3

55,6

56,5

% 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya (az adott év II. negyedévében)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2014 II. negyedévében – a 15–64 éves népességen belül – a foglalkoztatottak 4 millió 91 ezer fős száma 192 ezerrel (4,9%-kal) haladta meg a 2013. II. negyedévit. (A közfoglalkoztatásnak a növekedésben játszott szerepe a korábbi negyedévekhez képest csökkent. Mérséklődés jellemezte a munkavégzés helyeként külföldi telephelyet megjelölő foglalkoztatottak számát is.) A foglalkoztatási arány 61,7% volt, 3,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói közel azonos mértékben emelkedtek. A férfi foglalkoztatottak száma 100 ezer fővel, a nőké 92 ezerrel bővült 2013 II. negyedévéhez képest. A férfiak foglalkoztatási aránya egy év alatt 3,4 százalékponttal 67,8%-ra, a nőké 3,3 százalékponttal 55,7%-ra nőtt. Mindhárom fő korcsoportban jelentősen emelkedett a foglalkoztatottság. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15– 24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 23,1, a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 78,5, az idősebb, 55–64 éveseké pedig 41,6%-ra nőtt. A foglalkoztatási arány mindegyik, az iskolai végzettség alapján képzett csoport esetében nőtt, a legnagyobb mértékben a legfeljebb alapfokú, valamint az érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében. Ennek ellenére továbbra is a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatottá válásának esélye a legkisebb, a felsőfokú végzettségűké pedig a legnagyobb. A nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkent, az iparban dolgozóké viszont emelkedett a 2013. II. negyedévihez képest. Ez utóbbin belül a bányászatot, az energiaipart és a feldolgozóipart szintén létszámnövekedés

54


jellemezte. (A 13 feldolgozóipari alágazat közül 12-ben emelkedett a foglalkoztatottak száma, leginkább a járműgyártás és az egyéb feldolgozóipar területén.) Az építőiparban hosszú évek mérséklődését követően 2013 II. negyedévétől bővül a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, az emelkedés 2014 II. negyedévében is folytatódott. A szolgáltató szektorban szintén többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ezen belül jelentősebben nőtt a foglalkoztatottak száma az adminisztratív szolgáltatás, a művészet és szabadidő, illetve az egyéb szolgáltatás területén. Ezen kívül a közszolgáltatást ellátó három ágazatban (közigazgatás, oktatás és egészségügyi szolgáltatás) is többen dolgoztak, mint 2013 II. negyedévében, amiben szerepet játszott a közfoglalkoztatottak létszámalakulása. Ezzel szemben számottevő mérséklődés jellemezte az információ és kommunikáció, valamint az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágat. 8. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb jellemzők szerint (a 15–64 éves népességen belül)

Mutatók

Férfiak Nők 15–24 éves 25–54 éves 55–64 éves Legfeljebb alapfokú Középfokú, érettségi nélkül Középfokú, érettségivel Felsőfokú Összesen

Foglalkoztatási arány változás 2013 II. 2014. II. negyedévéhez negyedév, képest, % százalékpont

Munkanélküliségi ráta változás 2013 II. 2014. II. negyedévéhez negyedév, képest, % százalékpont

Nemek szerint +3,4 8,0 +3,3 8,2 Korcsoportok szerint 23,1 +3,9 20,0 78,5 +3,0 7,3 41,6 +3,2 6,3 Legmagasabb iskolai végzettség szerint 30,8 +3,7 19,4 70,0 +3,5 8,4 67,8 55,7

64,5 80,6 61,7

+2,9 +2,1 +3,4

6,9 3,2 8,0

–2,1 –2,4 –6,9 –2,0 –1,6 –4,4 –3,1 –1,6 –1,0 –2,3

2014 II. negyedévében a munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében – 358 ezer fő volt, ötödével (91 ezer fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál, a munkanélküliségi ráta pedig 2,3 százalékponttal 8,0%-ra mérséklődött. A munkanélküli férfiak és nők száma egy év alatt közel azonos mértékben (47 és 44 ezer fővel) csökkent, míg a munkanélküliségi ráta értéke a férfiaknál (2,1 százalékponttal) 8,0%-ra, a nőknél (2,4 százalékponttal) 8,2%-ra mérséklődött. Mindhárom fő


55

korcsoportot a munkanélküliek számának és arányának csökkenése jellemezte. A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 20,0, a 25–54 éveseké 7,3, az 55–64 éveseké 6,3%-ra esett vissza. A munkanélküliek iskolai végzettsége szerint vizsgálva mindegyik csoportban mérséklődött a munkanélküliségi ráta értéke, leginkább a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűeké. Ennek ellenére a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűek munkanélküliségi rátája továbbra is kiemelkedően magas, körükben a munkanélküliség előfordulása hatszor gyakoribb volt, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél. A munkanélküliek 51,0%-a tartósan, azaz egy éve vagy annál régebben munkanélküli, arányuk 1,9 százalékponttal meghaladta a 2013. II. negyedévit. A munkakeresés átlagos időtartama egy év alatt 17,3-ról 19,0 hónapra emelkedett.23 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2014. II. negyedév végén 438,6 ezer fő volt, 12%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Minden nyolcadik álláskereső pályakezdő fiatal volt, számuk egy év alatt 7,7%-kal mérséklődött. Jelentős létszámcsökkenés jellemezte a diplomás (17%) és a – nagy létszámú – legfeljebb 8 általános iskolát vagy gimnáziumot végzett álláskeresőket (7,9%) is. 2014 II. negyedévében valamennyi régióban javultak a munkaerő-piaci mutatók: bővült a foglalkoztatás és mérséklődött a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. Leginkább Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint ÉszakMagyarországon emelkedett a foglalkoztatási arány, aminek következtében a foglalkoztatás szintje Nyugat-Dunántúlon lett a legmagasabb. (Észak-Magyarországon viszont az emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt a mutató.) A munkanélküliségi ráta legnagyobb mértékben Közép- és Nyugat-Dunántúlon mérséklődött, és ebben a két régióban a legalacsonyabb a ráta értéke is. Összességében a gazdasági teljesítmény tekintetében fejlettebb Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon továbbra is kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet: a foglalkoztatás szintje jóval meghaladta az országos átlagot, a munkanélküliségi ráta értéke viszont jelentősen elmaradt attól. A megyéket tekintve Csongrádban és Nógrádban alakultak a legkedvezőbben a munkaerőpiaci folyamatok 2013 II. negyedévéhez képest: a legnagyobb mértékű foglalkoztatási arány-növekedés (6,5 és 6,2 százalékpont) és munkanélküliségi ráta-csökkenés (6,7 és 7,1 százalékpont) ebben a két megyében történt.

23

A 15–74 éves népességen belül.

56


A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása (a 15–64 éves népességen belül)

Régió

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Foglalkoztatási arány változás 2013 II. 2014. II. negyedévéhez negyedév képest % százalékpont 66,0 64,7 66,2 58,1 55,0 56,1 60,1 61,7

+3,3 +3,8 +4,8 +2,1 +3,8 +2,9 +3,2 +3,4

Munkanélküliségi ráta változás 2013 II. 2014. II. negyedévéhez negyedév képest % százalékpont 6,4 5,6 4,7 8,0 11,1 12,9 9,2 8,0

–2,4 –3,8 –3,0 –1,3 –2,2 –0,9 –2,4 –2,3

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2014. I. negyedévi adatok szerint az unió 28 tagállamának átlagában – a 15–64 éves népesség körében – a főbb munkaerő-piaci mutatók kedvezőbbé váltak az előző év azonos időszakához képest: nőtt a foglalkoztatási arány (63,3-ról 64,1%-ra) és csökkent a munkanélküliségi ráta (11,5-ről 11,1%-ra). Az uniós tagországok döntő többségében egy év alatt növekedett a foglalkoztatási arány, mérséklődés Ciprust, Dániát, Finnországot, Görögországot, Hollandiát és Olaszországot jellemezte. A munkanélküliségi ráta mérséklődése volt megfigyelhető a tagállamok nagyobb részében, ugyanakkor Cipruson, Hollandiában, Luxemburgban és Olaszországban jelentősebb ráta-növekedés történt. Magyarország mellett Portugáliát jellemezte – 2013 I. negyedévéhez képest – egyidejűleg a foglalkoztatási arány nagymértékű növekedése és a munkanélküliségi ráta nagymértékű csökkenése. A foglalkoztatási arány továbbra is Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban és Svédországban a legmagasabb (71–73%), Görögországban, Horvátországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig a legalacsonyabb (49–55%). A munkanélküliség által leginkább Ciprus, Görögország, Horvátország, Portugália és Spanyolország érintett, ahol a munkanélküliségi ráta 16 és 28% közötti volt 2014 I. negyedévében. (A 15–24 éves görög, horvát és spanyol fiatalok munkanélkülisége ugyan egy év alatt némileg csökkent, ennek ellenére, majdnem minden második fiatal állástalan volt.) Németországban és Ausztriában a legalacsonyabb a 15–64 évesek munkanélküliségi rátája, 5–6% közötti.


57 18. ábra

% 70 68 66 64 62 60 58 56 54 52 50 2008. I.

A foglalkoztatási arány alakulása a visegrádi országokban és az unióban (a 15–64 éves népességen belül)

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

Csehország

Lengyelország

Szlovákia

EU-28

2013. I.

2014. I. negyedév

Magyarország

2014 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű24 havi bruttó átlagkeresete 235 000, ennek kézhez kapott – családi kedvezmény nélkül számított – nettó összege 153 900 forint volt. (A családi kedvezmények figyelembevételével becsülhető nettó átlagkereset 160 700 forint, 3,8%-kal magasabb a 2013. I. félévinél.) A bruttó és a nettó átlagkereset – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága következtében – egyaránt 3,0%-kal volt magasabb a 2013. január–júniusinál. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkereset növekedési üteme szintén megegyezett: 5,7% volt.) A vállalkozásoknál alkalmazottak havi nettó átlagkeresete egy év alatt 4,8%-kal, 164 300 forintra emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélküli közszférában nettó 154 500 forintot kerestek, 7,6%-kal többet a 2013. I. félévinél, míg a közfoglalkoztatottak nélküli nonprofit szféra nettó 148 900 forintos átlagkeresete 7,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások több mint 93%-át.)

24

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.

58


A nettó átlagkeresetek alakulása, 2014. I. félév Összesen Megnevezés

Közfoglalkoztatás nélkül

az előző év forint

10. tábla

azonos időszaka

az előző év azonos forint

időszaka = 100,0

= 100,0 Versenyszféra

164 254

104,8

165 189

105,0

Költségvetés

134 875

100,7

154 472

107,6

Nonprofit szervezetek

134 194

99,4

148 861

107,9

Nemzetgazdaság összesen

153 939

103,0

161 679

105,7

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél a foglalkoztatottak érintett körének, mintegy 219 ezer főnek a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizettek. Ezen a címen a költségvetésben átlagosan havi bruttó 9900, a nonprofit szervezeteknél 9500 forint juttatást kaptak 2014 I. félévében. A döntően teljes munkaidőben alkalmazott közfoglalkoztatottak havi bruttó 78 100 forintot kerestek, 0,5%-kal többet, mint 2013 január–júniusában. A nemzetgazdasági ágak közül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció területén alkalmazásban állók nettó keresete volt kiemelkedő, 323 és 299 ezer forint, ami megközelítőleg duplája a nemzetgazdasági átlagnak. Ezen kívül az energiaiparban dolgozók 269 ezer forintos nettó havi bére haladta meg jelentősen a nemzetgazdasági átlagot. A legkevesebbet, 93 és 100 ezer forintot az egészségügyben, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén alkalmazásban állók kerestek, ahol a bérhátrány az átlaghoz képest 35–40%. A nettó bérek növekedési üteme az oktatásban – döntően a 2013. szeptemberben megvalósult pedagógusbér-emelés következtében – a legmagasabb (18%), emellett az adminisztratív és szolgáltató tevékenység területén az átlagot szintén jelentősen meghaladta (10%). Ezzel szemben az egészségügyben egy év alatt 7,5%-kal csökkentek a keresetek, míg az ingatlanügyletek és a közigazgatás területén stagnáltak. (Az egészségügyben és a közigazgatásban dolgozók keresetét jelentősebben a közfoglalkoztatottak létszámának alakulása befolyásolta.) A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) havi bruttó átlagkereset összege nemzetgazdasági szinten 220 000 forint volt, 2,8%-kal több a 2013. I. félévinél. (A rendszeres keresetek növekedési üteme 0,2 százalékponttal maradt el az átlagkeresetekétől.) Ezen belül a versenyszférát 4,1, a költségvetést pedig 1,3%-os növekedés jellemezte. A költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók – közfoglalkoztatottak nélküli – alapilletménye egy év alatt 8,1%-kal nőtt.


59

A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem összege 247 200 forint volt, ami 2,5%-kal haladta meg a 2013. I. félévit. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 4,9%-át tették ki, szemben az egy évvel korábbi 5,2%-kal. A munkajövedelem kereseten felüli része a bányászat, az energiaipar és a közigazgatás területén volt a legmagasabb (8–9%), az oktatásban és az egészségügyben pedig a legalacsonyabb (2–3%). 2014 I. félévében a nettó átlagkeresetek mindegyik régióban meghaladták az egy évvel korábbit. Közép-Magyarországon, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint DélAlföldön a növekedés üteme magasabb volt a nemzetgazdasági átlagnál, a többi régióban viszont elmaradt attól. (A megyei szintű kereseteket tekintve Somogyban kiemelkedő, 6,9%-os emelkedés következett be, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben ez alig haladta meg az 1%-ot.) A nettó átlagkereset összege továbbra is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb és Észak-Alföldön a legalacsonyabb. A keresetek regionális különbsége 2014 I. félévében némileg emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetű régiók közötti különbség több mint 3 ezer forinttal, 67 ezer forintra nőtt. 11. tábla

A keresetek regionális jellemzői, 2014. I. félév

Régió

Nettó átlagkereset, forint

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl

186 002 141 721

Nyugat-Dunántúl

144 421

Dél-Dunántúl

129 145

Észak-Magyarország

123 813

Észak-Alföld

119 357

Dél-Alföld

122 254 153 939

Ország összesen

Változás az előző év azonos időszakához képest

A nemzetgazdasági átlagtól való eltérés % +20,8

–7,9 –6,2 –16,1 –19,6 –22,5 –20,6 X

+3,7 +2,7 +4,8 +4,1 +1,8 +2,8 +3,7 +3,0

60


Fogyasztói árak 2014 első felében az infláció fokozatos lassulása, majd megszűnése elsősorban a rezsicsökkentéssel magyarázható. A januári stagnálás után februárban és márciusban enyhén, 0,1%-kal emelkedett, áprilistól júniusig azonban kismértékben mérséklődött (0,1– 0,3) az átlagos árszínvonal az előző év azonos időszakához képest. Júliusban a fogyasztói árak 0,1%-kal haladták meg az előző év júliusit, az első hét hónap átlagában pedig nem változtak. Az előző hónaphoz, júniushoz képest 0,2%-kal emelkedtek az árak. 2014. január–júliusban a javak főbb csoportjai közül – elsősorban a dohányáruk kiskereskedelmi árrésének emelése miatt – a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (8,1%) az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások fogyasztói ára 1,9%-kal emelkedett, ezen belül a lakbér, lakásszolgáltatás díja 5,8%-kal mérséklődött, a hírközlésé 1,3, a közlekedési szolgáltatásoké pedig 2,2%-kal drágult. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztói ára átlagosan 14%-kal növekedett. A többi főcsoport esetében ugyanakkor mérséklődött az árszínvonal. Az élelmiszerárak 0,5%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a hús, hal és készítményeik 0,7, a tej 8,8%-kal került többe, miközben az előző évi magas bázishoz képest a liszt 18, a cukor 15, a tojás pedig 7,4%-kal lett olcsóbb. Az egyéb cikkek, üzemanyagok ára 0,2, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,5%-kal csökkent egy év alatt, bár az üzemanyagárak május óta lassú emelkedésnek indultak. A ruházkodási cikkek 0,8, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,6%-kal kerültek kevesebbe, mint 2013 január–júliusában. Elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhetően a legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak estek vissza (12%). Ezen belül a távfűtésért és az elektromos energiáért 12, a vezetékes gázért átlagosan 15%-kal kellett kevesebbet fizetni, miközben a szén ára 2,2, a tűzifáé pedig 3,2%-kal emelkedett.


61 19. ábra

A fogyasztói árak változása január–júliusban (az előző év azonos időszakához képest) Élelmiszerek

3,9

-0,5

11,1

Szeszes italok, dohányáruk

8,1

Ruházkodási cikkek

0,0

-0,8 -2,0 -0,6

Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia

-12,0

-6,8

Egyéb cikkek, üzemanyagok

0,9

-0,2

3,7

Szolgáltatások ÖSSZESEN

0,0

-16

-12

-8 2013

-4

0 2014

1,9 2,3

4

8

12

16 %

Az árváltozások a lakosság egyes csoportjait különböző mértékben érintik, az eltérő jövedelmi szintjük és – részben ebből adódóan – az eltérő fogyasztási szerkezetük miatt. 2014 első hét hónapjában az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében az átlagnál magasabb volt az árváltozás mértéke (0,5%), de a magas jövedelmű háztartásokat is nagyobb mértékben érintette az infláció (0,2%), mint az országos átlag. A nyugdíjasokra számított árindex 99,4% volt, mivel fogyasztási szerkezetükben magasabb arányt képviselnek a rezsiköltségek, ami részben a kisebb háztartásméretre vezethető vissza. Az Európai Unió (EU-28) egészében is lassult a fogyasztói árak emelkedése az előző évhez képest: az unió előzetes harmonizált fogyasztóiár-indexe 2014 január– júliusában 0,7%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Legnagyobb mértékben Bulgáriában csökkentek az árak (1,6%), miközben a legnagyobb mértékű drágulás az Egyesült Királyságban volt (1,7%).

62


Személysérüléses közúti közlekedési balesetek 2014 első félévében 7,5%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek kimenetele súlyosabb volt: a halálos balesetek száma 16, a súlyos sérüléssel járóké 9%-kal emelkedett. A több mint 7200 balesetben több mint 9300-an sérültek meg. Közülük 278-an meghaltak, 2430-an súlyosan, 6638-an könnyebben sérültek meg. A sérültek közül 587-en gyermekkorúak voltak, közülük 3-an haltak bele sérüléseikbe. A balesetek 92%-a járművezetők hibája miatt következett be, leginkább (28%) a sebesség nem megfelelő megválasztása volt az ok. A legtöbbször a személygépkocsivezetők hibáztak (61%), kerékpárosok miatt a balesetek 12, a tehergépjármű-vezetők miatt 9,7 a segédmotoros-kerékpár vezetők miatt pedig a 4,8%-a történt. Több baleset történt lakott területen belül (72%). A lakott területen kívül történt balesetek 7,6%-ának pedig autópálya volt a helyszíne. Közel 10%-kal emelkedett az ittasan okozott balesetek száma, melyek az összes baleset tizedét tették ki. Alkohol befolyása alatt a legtöbb balesetet személygépkocsivezetők okozták, az összes ilyen baleset 52%-át. Az ittasan okozott balesetek 23%-a kerékpárosok, tizede segédmotoros-kerékpárt vezetők miatt történt.

Bűncselekmények A Belügyminisztérium adatai alapján 2014 I. félévében 156,1 ezer bűncselekményt regisztráltak, ez csaknem 19 ezerrel (11%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. A vétségek és a bűntettek száma egyaránt csökkent, előbbi 11,8, utóbbi 9,0%-kal. A bűncselekmények több mint negyedét a fővárosban követték el, számuk az országos mutatónál jelentősebb mértékben, 19%-kal mérséklődött. A bűncselekmények sértettjeiként 106,1 ezer természetes személyt regisztráltak, 4,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. 2014. január–júniusban 52,4 ezer bűnelkövető vált ismertté, ez lényegében megegyezett (–0,3%) az egy évvel korábbival. A fiatalkorú és a külföldi állampolgárságú bűnelkövetők száma ellentétesen változott, előbbieké mintegy 14%-kal mérséklődött, utóbbiaké több mint ötödével nőtt 2013 I. félévéhez viszonyítva.


63 12. tábla

Összefoglaló adatok a regisztrált bűncselekményekről, 2014. I. félév Megnevezés Bűncselekmények száma Ebből: bűntett vétség Sértett természetes személyek száma Ebből: gyermekkorú sértett Bűnelkövetők száma Ebből: fiatalkorú külföldi állampolgár

Összesen, ezer

Az előző év azonos időszaka = 100,0

156,1 57,5 98,5 106,1 3,2 52,4 4,5 2,3

89,2 91,0 88,2 95,3 112,3 99,7 86,4 120,6

TÁBLÁZATOK

Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan a KSH honlapján (www.ksh.hu)

Jelmagyarázat: – .. 0 x + R

= = = = = =

–, | =

a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

66


1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

előző hó = 100,0a

Ipari termelés* előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Építőipari termelés előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0a 100,0

100,7 100,0 100,3 97,1 103,9 97,5 99,5 102,6 99,8 96,8 99,5 100,0

101,2 101,5 98,6 97,0 100,1 100,4 100,8 100,1 96,3 98,3 92,6 92,7

101,2 101,4 100,4 99,6 99,7 99,8 99,9 99,9 99,5 99,4 98,7 98,2

100,4 90,2 99,6 102,6 96,4 100,2 107,8 94,5 106,5 98,1 96,7 105,4

98,8 84,9 85,8 97,0 85,5 88,0 103,6 91,3 103,8 98,2 86,4 96,6

98,8 91,2 88,8 91,2 89,7 89,3 91,6 91,5 93,3 93,9 93,0 93,4

101,6 99,8 100,4 101,1 98,9 100,8 101,4 100,3 101,5 99,8 100,5 98,5

98,4R 93,9R 96,2R 105,0 97,5R 98,7R 105,1R 98,3R 104,6R 105,2R 103,9R 106,7R

98,4R 96,1 96,1R 98,2R 98,1R 98,2R 99,1R 99,0R 99,7R 100,3R 100,6R 101,1R

98,6 98,7 100,7 102,5 100,8 105,5 97,6 103,0 102,6 98,5 104,2 98,7

93,2R 103,8R 105,1R 104,7R 109,3R 112,8R 102,6R 112,2R 108,9R 108,3R 117,8R 109,8R

93,2R 98,6R 101,3R 102,3R 104,1R 106,1R 105,4R 106,5R 106,9R 107,0R 108,3R 108,5R

103,4 101,2 100,6 102,3 99,4 101,8

106,4 108,0R 110,7R 109,7R 110,1R 111,3

106,4 107,2R 108,4 108,7R 109,0 109,4

99,7 109,9 103,2 99,0 101,8 92,5

113,4R 127,9R 132,5R 126,7R 128,3R 109,8

113,4R 121,1R 126,1R 126,3R 126,8R 122,8

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

67

1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Energiafelhasználása előző év petajoule azonos hó = évkezdettőlb 100,0 107,1 109,4 87,5 67,4 69,9 65,1 69,0 67,8 70,6 86,4 94,4 102,9

94,0 105,4 89,5 89,5 97,5 92,9 94,7 95,6 92,7 99,0 91,1 93,7

Adatforrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

94,0 99,4 96,4 95,0 95,4 95,1 95,0 95,1 94,8 95,3 94,8 94,7

Fogyasztóiár-index előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0 100,0 102,1 100,8 100,8 100,8 99,8 100,1 99,9 100,1 100,4 100,1 99,9 100,0

105,5 105,9 105,5 105,7 105,3 105,6 105,8 106,0 106,6 106,0 105,2 105,0

105,5 105,7 105,6 105,6 105,6 105,6 105,6 105,7 105,8 105,8 105,7 105,7

100,8 99,9 100,3 100,3 99,9 100,2 99,7 99,7 100,5 99,7 99,9 99,5

103,7 102,8 102,2 101,7 101,8 101,9 101,8 101,3 101,4 100,9 100,9 100,4

103,7 103,2 102,9 102,6 102,4 102,3 102,3 102,1 102,1 101,9 101,9 101,7

100,3 100,1 100,2 100,1 99,8 100,1 100,2

100,0 100,1 100,1 99,9 99,9 99,7 100,1

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 99,9 100,0

68


1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Élő állatok és állati Összesen termékek előző év azonos hó = 100,0

Növényi termékek

Növényi termékek

Élő állatok és állati termékek évkezdettőla

Összesen

93,8 88,4 88,3 91,3 98,2 98,3 105,3 122,1 126,2 133,3 125,0 126,1

115,4 113,2 114,8 111,1 110,4 108,9 109,3 110,4 110,9 109,6 107,5 104,5

100,3 95,5 95,9 97,1 101,9 101,5 106,6 118,1 120,8 124,5 118,5 118,1

93,8 92,4 90,7 91,2 93,4 95,4 101,7 106,0 110,3 115,5 117,4 117,8

115,4 114,1 114,6 113,1 112,6 112,5 112,5 112,3 112,2 112,1 111,7 111,0

100,3 98,8 97,7 97,7 99,1 100,6 105,1 108,1 111,0 114,3 115,4 115,4

124,2 122,9 120,5 115,9 112,4 106,8 92,6 85,4 77,2 76,1 78,2 79,9

107,4 106,5 104,2 103,2 103,2 106,0 107,8 107,2 104,7 101,8 99,1 100,1

118,1 117,0 114,6 111,5 109,2 106,5 97,7 92,6 86,3 84,6 85,4 86,8

124,2 123,9 122,8 122,0 120,2 117,6 107,0 104,1 97,4 90,8 85,8 86,3

107,4 107,1 106,0 105,0 104,0 104,2 104,8 104,9 104,8 104,4 103,8 103,4

118,1 117,8 116,7 115,8 114,4 112,8 106,2 104,4 100,0 95,5 91,9 92,2

80,4 83,0 85,3 86,4 85,2 84,2

99,3 101,7 99,0 100,9 102,2 101,9

86,6 89,1 89,8 91,1 90,8 90,2

80,4 81,3 82,9 83,3 83,0 81,9

99,3 100,2 99,7 100,2 101,2 101,1

86,6 87,5 88,4 88,8 88,9 88,2

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

69

1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

100,3 98,7 100,2 100,3 100,8 98,4 99,6 99,7 100,8 99,6 99,3 100,5

107,8 106,2 106,4 107,1 107,8 106,9 106,2 105,1 102,5 100,2 97,1 98,2

107,8 107,0 106,8 106,9 107,1 107,0 106,9 106,7 106,2 105,6 104,8 104,3

100,8 100,3 99,9 100,4 100,6 98,9 100,4 100,0 100,3 99,8 99,4 99,9

107,7 107,6 107,4 107,0 107,4 106,9 106,1 105,7 104,2 102,7 100,6 100,8

107,7 107,7 107,6 107,4 107,4 107,3 107,2 107,0 106,7 106,3 105,8 105,3

101,4 100,4 101,6 98,8 98,8 100,3 100,2 100,7 100,0 98,2 99,7 100,5

99,1 100,8 102,2 100,7 98,7 100,6 101,3 102,4 101,6 100,2 100,6 100,5

99,1 99,9 100,7 100,7 100,3 100,3 100,5 100,7 100,8 100,8 100,7 100,7

99,8 101,1 99,9 99,2 99,7 100,2 100,4 100,6 99,7 98,8 98,7 100,5

99,8 100,6 100,7 99,4 98,5 99,8 99,8 100,4 99,8 98,7 98,1 98,6

99,8 100,2 100,4 100,1 99,8 99,8 99,8 99,9 99,9 99,7 99,6 99,5

100,7 100,7 99,4 99,2 99,2 100,8

99,9 100,2 98,1 98,5 98,9 99,4

99,9 100,0 99,4 99,1 99,1 99,1

100,0 100,3 99,4 99,8 99,2 100,3

98,8 98,0 97,5 98,1 97,6 97,7

98,8 98,4 98,1 98,1 98,0 97,9

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

70


1.5. Kereset Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Alkalmazásban állók bruttó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

104,0 106,8 102,5 102,5 106,3 104,1 107,0 103,9 103,8 104,7 105,5 105,1

104,0 105,4 104,4 103,9 104,4 104,4 104,7 104,6 104,5 104,6 104,6 104,7

101,1 103,6 99,8 99,9 103,8 101,6 104,3 101,2 101,1 102,1 103,2 103,2

101,1 102,4 101,5 101,1 101,6 101,6 102,0 101,9 101,8 101,8 102,0 102,1

102,9R 102,8R 103,2R 104,6R 102,9 103,8 102,0R 104,7 105,0R 105,7 104,2R 99,0R

102,9R 102,9R 103,0 103,4 103,3 103,4 103,2 103,4 103,5R 103,8 103,8 103,4

104,3R 104,1R 104,4R 106,0 104,3 105,2 103,7R 106,1R 106,5 107,2 105,9R 100,5R

104,3R 104,2 104,3 104,7R 104,6R 104,7R 104,6 104,8 105,0 105,2 105,3 104,9

100,8R 101,8R 103,0R 104,1 104,9 103,7

100,8R 101,3 101,8 102,4 102,9 103,0

100,8R 101,8R 103,0R 104,1 104,9 103,7

100,8R 101,3 101,8 102,4 102,9 103,0

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

71

1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május júniusb július augusztus szeptember október november december a b

A tárgyhó végéig. Első becslés.

Behozatal tárgyhóban évkezdettőla

Kivitel tárgyhóban évkezdettőla

Egyenleg tárgyhóban évkezdettőla

5 908 5 870 6 439 5 703 6 248 6 193 6 057 6 020 6 125 6 734 6 723 5 278

5 908 11 777 18 216 23 919 30 167 36 360 42 417 48 437 54 562 61 297 68 020 73 297

6 154 6 640 7 095 6 149 7 003 6 948 6 437 6 626 6 840 7 352 7 290 5 418

6 154 12 794 19 889 26 038 33 041 39 990 46 426 53 052 59 893 67 244 74 534 79 952

246 770 657 446 755 755 380 606 715 617 567 140

246 1 017 1 673 2 119 2 874 3 629 4 009 4 615 5 330 5 948 6 515 6 655

6 153 5 900 6 133 6 186 6 377 6 155 6 283 5 782 6 503 6 986 6 618 5 636

6 153 12 053 18 185 24 371 30 748 36 903 43 186 48 968 55 471 62 456 69 074 74 710

6 426 6 547 6 842 6 859 6 868 6 693 6 734 6 371 7 338 7 691 7 410 5 939

6 426 12 974 19 816 26 675 33 542 40 235 46 969 53 340 60 679 68 370 75 780 81 719

274 648 709 673 491 538 451 589 835 706 791 303

274 921 1 630 2 303 2 794 3 332 3 783 4 373 5 208 5 914 6 705 7 009

6 141 6 103 6 657 6 444 6 613R 6 387

6 141 12 244 18 901 25 345 31 958R 38 345

6 624 6 862 7 344 7 072 7 023R 6 997

6 624 13 486 20 830 27 903 34 926R 41 923

482 759 687 629 410R 610

482 1 242 1 929 2 558 2 968R 3 577

72


1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Behozatali árindexa előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Kiviteli árindexa előző év évkezdettőlb azonos hó = 100,0

Volumenindex évkezdettőlb behozatal

kivitel

111,6 108,1 108,5 110,1 109,9 109,4 105,9 104,0 101,4 96,5 94,6 94,4

111,6 109,9 109,4 109,6 109,6 109,6 109,1 108,4 107,6 106,4 105,2 104,3

108,3 105,3 105,5 108,2 108,1 107,3 105,2 103,6 100,4 96,8 93,8 94,6

108,3 106,8 106,4 106,9 107,1 107,1 106,9 106,4 105,8 104,8 103,7 102,9

104,1 103,0 101,2 100,1 100,5 101,2 101,7 101,6 100,7 101,1 100,6 99,9

104,0 102,6 101,1 100,6 101,3 102,8 103,1 103,1 102,0 102,3 101,4 100,7

95,4 99,3 100,7 99,3 97,1 97,3 100,4 101,7 101,1 100,4 100,4 100,2

95,4 97,3 98,4 98,6 98,3 98,1 98,5 98,9 99,1 99,2 99,3 99,4

96,4 99,4 101,9 100,3 97,8 99,0 100,3 101,4 101,1 100,1 100,9 101,1

96,4 97,8 99,2 99,5 99,1 99,1 99,3 99,5 99,7 99,8 99,9 100,0

102,9 102,2 100,7 103,3 103,6 103,3 103,6 103,1 104,1 104,6 104,5 105,0

102,5 101,0 100,1 103,1 102,5 101,5 102,2 102,1 103,3 103,9 104,1 104,8

99,6 100,9 99,2 98,9 99,5

99,6 100,2 99,9 99,6 99,6

100,3 102,1 98,9 99,4 100,5

100,3 101,2 100,4 100,2 100,2

103,6 105,7 108,2 108,2 108,3

106,1 107,1 108,8 108,2 107,8

Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

73

1.8. Kiskereskedelmi forgalom

Időszak

2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c

előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól megtisztítva)b

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexea előző év azonos előző év azonos évkezdettőlc hó = 100,0 hó = 100,0 naptárhatástól megtisztítva

évkezdettőlc

kiigazítás nélkül

99,9 99,7 99,7 98,2 100,2 100,6 99,5 99,9 99,7 99,4 99,7 101,0

100,5 99,9 101,5 97,0 97,8 98,8 97,5 98,0 97,0 96,0 95,8 97,5

100,5 100,2 100,6 99,7 99,3 99,2 99,0 98,9 98,7 98,4 98,2 98,1

101,0 100,1 100,6 96,9 97,3 98,8 97,9 97,7 96,1 97,2 95,9 96,6

101,0 100,6 100,6 99,6 99,1 99,0 98,8 98,7 98,4 98,2 98,0 97,8

99,7 99,9 100,1 101,5 100,6 100,0 100,6 100,6 100,2 100,7 100,8 99,8

97,5 97,6 97,5 102,6 102,2 99,6 102,6 103,4 102,2 104,5 106,5 103,5

97,5 97,6 97,5 98,8 99,5 99,5 99,9 100,4 100,6 101,0 101,5 101,6

97,2 97,6 99,5 100,6 102,2 99,1 103,1 102,9 102,7 104,5 106,0 104,0

97,2 97,4 98,2 98,8 99,6 99,5 100,1 100,5 100,7 101,1 101,6 101,8

100,9 100,6 100,9 99,9 99,7 99,7

106,2 106,7 108,5 106,3 104,9 104,1

106,2 106,5 107,1 106,9 106,5 106,1

106,2 106,7 106,4 109,0 104,9 104,1

106,2 106,5 106,4 107,1 106,6 106,2

Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

74


1.9. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc a

Az államháztartás egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb 107,3 –393,9 –230,9 289,3 –115,9 –173,6 80,2 –122,0 13,7 –112,3 –33,6 93,1 ..

107,3 –286,6 –517,6 –228,2 –344,1 –517,7 –437,5 –559,5 –545,8 –658,1 –691,7 –598,6 –508,3

85,3 –404,5 –235,6 283,8 –132,6 –188,6 49,7 –106,0 19,7 –100,6 –10,1 128,3 –

85,3 –319,3 –554,8 –271,0 –403,6 –592,3 –542,5 –648,5 –628,9 –729,4 –739,5 –611,2 –

–2,5 –337,0 –154,1 –35,0 –30,8 –162,3 –129,5 –110,0 12,1 61,4 11,3 –52,9 ..

–2,5 –339,5 –493,6 –528,6 –559,4 –721,7 –851,2 –961,2 –949,0 –887,7 –876,3 –929,2 ..

–90,7 –360,4 –137,6 –79,4 –59,8 –186,4 –179,1 –137,4 13,9 24,5 195,5 17,1 –

–90,7 –451,1 –588,7 –668,1 –727,9 –914,3 –1 093,3 –1 230,7 –1 216,8 –1 192,4 –996,8 –979,7 –

–75,4 –407,9 –217,9 –249,9 269,4 –132,0 –37,7

–75,4 –483,3 –701,2 –951,1 –681,7 –813,7 –851,4

–166,6 –415,4 –214,1 –235,4 214,2 –148,6 –65,2

–166,6 –582,0 –796,1 –1 031,5 –817,3 –965,9 –1031,1

Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. tárgyhó végéig. önkormányzatokkal együtt.

bA

c Helyi

(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb

TÁBLÁZATOK

75

2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

Háztartások tényleges fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = a 100,0 100,0

előző negyedév = 100,0a

előző év azonos negyedév = 100,0

évkezdettőlb

98,6 99,5 99,8 99,6

99,4 98,4 98,3 97,3

99,4 98,9 98,7 98,3

99,5 99,3 99,2 100,8

99,2 98,6 96,0 99,3

99,2 98,9 97,9 98,3

100,8 100,3 101,1 100,7

99,1 100,5 101,9 102,7

99,1 99,8 100,5 101,1

99,6 100,5 99,7 100,9

99,1 100,2 100,0 100,7

99,1 99,7 99,8 100,0

101,1 100,8

103,5 103,9

103,5 103,7

100,5

101,6

101,6

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2005. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

76


2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c

Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0



98,5 97,6 100,3 97,8

93,5 96,0 98,5 92,1

93,5 94,9 96,3 94,8

114,2 101,1 98,4 85,8

114,2 112,8 111,1 102,3

98,3 101,5 116,5 100,3

91,3 104,6 109,8 114,9

91,3 98,8 103,1 107,2

94,7 93,0 102,9 128,3

94,7 93,8 98,2 106,9

100,5

122,6

122,6

115,9

115,9

évkezdettőlb,c

Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2012. évi adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 5,0%-kal csökkent. A 2013. évi előzetes adatok szerint a volumen 7,2%-kal emelkedett.

TÁBLÁZATOK

77

2.3. Ipari és építőipari termelés

Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év


Ipari termelés* előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Építőipari termelés előző év előző azonos évkezdettőlb,c negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

98,5 99,0 100,8 97,2

100,4 99,2 98,9 94,6

100,4 99,8 99,5 98,2

93,0 96,4 104,9 99,9

88,8 89,6 99,5 93,6

88,8 89,3 93,3 93,4

101,5 100,8 102,3 100,7

96,1R 100,3R 102,8R 105,2R

96,1R 98,2R 99,7R 101,1R

100,2 104,7 104,3 103,4

101,3R 109,2R 108,0R 111,8R

101,3R 106,1R 106,9R 108,5R

103,5 103,3

108,4 110,4

108,4 109,4

108,0 103,8

126,1R 120,7

126,1R 122,8

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.

2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak


Behozatal volumene előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

Kivitel volumene előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

98,9 99,9 101,1 99,3

101,2 101,2 99,5 98,4

101,2 101,2 100,7 99,9

99,7 100,8 99,6 98,4

101,1 104,4 100,5 97,1

101,1 102,8 102,0 100,7

102,5 102,0 100,5 101,6

100,7 105,6 106,0 107,7

100,7 103,3 104,1 105,0

102,3 101,7 103,4 101,2

100,1 102,8 107,0 109,5

100,1 101,5 103,3 104,8

102,8

108,2

108,2

101,1

108,8

108,8

Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

78


2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség

Időszak


Foglalkoztatottak számaa előző év azonos ezer fő évkezdettőlb negyedév = 100,0

ezer fő

Munkanélküliséga előző év azonos rátája (%) negyedév = 100,0

3 756,1 3 839,6 3 901,4 3 873,9

101,5 101,7 102,1 101,5

101,5 101,6 101,7 101,7

503,2 471,0 456,9 467,9

102,8 102,3 98,9 102,1

11,8 10,9 10,5 10,8

3 786,9 3 899,1 3 957,1 3 982,1

100,8 101,5 101,4 102,8

100,8 101,2 101,3 101,7

508,1 448,8 433,9 402,9

101,0 95,3 95,0 86,1

11,8 10,3 9,9 9,2

4 050,1 4 091,4

106,9 104,9

106,9 105,9

369,5 358,2

72,7 79,8

8,4 8,0

A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index

Időszak


Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos negyedév = évkezdettőlb 100,0

Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0


évkezdettőlb

101,5 101,7 102,2 102,9

101,5 101,6 101,8 102,1

103,3 101,5 100,1 100,4

105,6 105,5 106,1 105,4

105,6 105,6 105,8 105,7

104,3 105,2 105,4 104,5R

104,3 104,7R 105,0 104,9

100,8 100,4 99,8 99,7

102,9 101,8 101,5 100,7

102,9 102,3 102,1 101,7

101,8 104,2

101,8 103,0

100,1 100,0

100,0 99,8

100,0 99,9

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

79

2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) Időszak

Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyedévben évkezdettőlb


Tőkemérleg egyenlegea tárgynegyedévben évkezdettőlb

a

–260 521 643 –78

–260 261 904 826

415 477 578 1 106

415 892 1 469 2 575

463 597 1 235 710

463 1 060 2 295 3 005

594 883 595 1 556

594 1 477 2 072 3 628

984

984

569

569

Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.

2.8. Szállítás

Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a

Áruszállítás, árutonnakilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

99,5 99,4 100,3 98,1

99,5 99,5 99,7 99,3

97,6 90,9 84,0 87,5

97,6 94,0 90,4 89,6

100,0 100,8 97,2 97,5

100,0 100,4 99,4 98,9

97,4 98,4 105,1 112,0

97,4 97,9 100,3 103,1

98,3 103,6 103,2 102,8

98,3 101,1 101,8 102,0

97,9 98,9 104,7 101,8

97,9 98,4 100,3 100,7

106,0

106,0

105,5

105,5

104,3

104,3

A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

80


2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma VezetékestelefonIdőszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

fővonalak száma az időszak végén (ezer)

hívások időtartama (millió perc)

Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)

2 893 2 911 2 918 2 927

1 374 1 307 1 219 1 336

11 634 11 528 11 509 11 579

4 501 4 546 4 476 4 477

4 563 4 759 5 119 5 456

3 065 3 023 2 820 2 991

1 375 1 251 1 237 1 281

11 582 11 581 11 657 11 676

4 432 4 630 4 594 4 654

5 652 5 871 6 182 6 480

2 844

1 269

11 625

4 635

6 637

TÁBLÁZATOK

81

3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesena Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatás Belföldi felhasználás Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások tényleges fogyasztása Ebből: háztartások fogyasztási kiadása természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás Termékek és szolgáltatások export import kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet

Megoszlás, 2013 (%) 100,0b A GDP termelése

2014. I. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 98,3 101,1 103,5

2012

2013

4,8 26,0 4,1

81,1 98,7 93,7

122,0 99,8 107,4

94,2 106,7 125,2

11,2 6,3 5,1 4,9 8,6

98,3 98,5 103,3 96,4 98,1

99,6 101,8 100,4 98,5 96,9

103,5 104,0 103,0 97,9 97,3

8,4

99,9

100,8

104,4

17,6

101,6

101,2

100,7

95,3

103,9

101,4

96,5

100,8

103,3

74,4 64,4

98,5 98,3

100,5 100,0

101,9 101,6

52,1

98,3

100,2

101,5

10,5

97,5

98,6

102,4

1,7 10,0 17,6 18,1

103,4 100,1 88,8 96,3

103,4 104,0 101,9 105,8

97,6 103,5 112,0 113,3

96,2 88,2 8,0

101,7 99,9 x

105,3 105,3 x

107,5 107,6 x

2,9 A GDP felhasználása 92,0

* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2013-ban folyó áron 29 billió 078 milliárd Ft volt. a Az adatok 2011 szeptemberétől kezdődően TEÁOR 2008 szerinti bontásban vannak közölve. b A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

82


4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.

2013 (milliárd forint) 258,6 14,8 1 384,3 138,7 207,3 76,6 285,2 692,1 36,9 144,9 41,8 573,9 82,6 112,6 245,4 91,0 69,7 49,0 17,3 4 522,7

2014. I n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 98,1 109,3 118,5 76,1 96,2 55,5 104,9 104,9 127,6 61,4 91,5 121,5 2012

89,4 90,7 97,5 97,6 93,6 110,9 62,7 94,9 91,1 99,3 113,0 62,1 60,0 76,0 60,2 94,8

2013

160,8 117,2 105,4 115,6 105,6 90,8 96,4 88,6 129,9 128,0 138,0 101,7 105,8 117,2 95,9 107,2

117,6 114,2 97,2 164,6 111,7 124,2 94,6 99,1 97,7 157,7 102,5 111,7 134,2 268,8 128,7 122,6

TÁBLÁZATOK

83

5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013.

Megoszlás, 2014. jan– jún. (%)

Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen

év

2014. jan– jún.

jún.

jan– jún.

az előző év azonos időszaka = 100,0

32,2

117,3

84,1

133,7

137,2

19 4 1,9 67,8

117,2 96,1 123,4 98,0

73,8 86,0 128,2 97,6

125,9 143,3 108,1 112,7

128,4 121,4 107,4 104,7

50,1 17,7 100,0

99,2 95,1 106,9

98,5 95,2 93,8

112,9 112,2 120,3

106,4 100,1 113,3

6. A fontosabb növények összes termésmennyisége 2008–2012. évek átlaga

Megnevezés

2010

2011

2012

2013+

termésmennyiség, ezer tonna Búza Kukorica Árpa Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Zöldség Gyümölcsa Szőlő a

4 383 7 233 1 092 773 1 277 541 576 1 483 780 444

3 745 6 985 944 819 970 531 488 1 144 766 295

4 107 7 992 988 856 1 375 527 600 1 475 513 451

4 011 4 763 996 882 1 317 415 548 1 363 834 356

5 032 6 725 1 071 879 1 470 524 443 .. .. ..

Étkezési szőlővel együtt.

7. Állatállomány 2011. Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Baromfib Ebből: tyúk a b

jún. 1.

2012. jún. 1.

2013.

692

697

733

dec. 1. ezer db 760

327 3 156

329 3 044

335 2 947

220 1 168 49 981

211 1 120 41 470

38 309

32 860

Előző év azonos időpontja = 100,0 Gyöngyös nélkül.

dec. 1.

jún. 1.

dec. 1.

2014. jún. 1. indexa 789 103,4

763

783

339 2 989

336 2 891

345 3 013

356 3 095

102,7 106,6

206 1 206 45 691

200 1 185 38 189

193 1 210 44 407

191 1 271 37 189

200 1 271 48 448

103,6 105,0 109,1

34 718

30 075

33 823

29 474

36 488

107,9

84


8. Az ipar főbb adatai* Megnevezés

Az előző év azonos időszaka = 100,0

Megoszlás, 2013 (%)a

2013. év

Ipari termelésb Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipari értékesítésb Alkalmazásban állók számac A termelékenység indexec

2014. jan–jún.

jún.

jan–jún.

100,0R 0,4R 93,8R 11,1R

101,1R 92,3R 101,4R 99,0R

98,2R 90,0R 98,2R 96,7R

111,3 95,9 112,9 114,6

109,4 95,1 111,1 107,4

1,4R

97,7R

95,2R

117,4

118,6

3,0R 7,1R 5,8R 3,1R

100,6R 98,1R 105,6R 88,2R

99,4R 93,6R 105,5R 87,3R

110,2 153,8 105,0 101,6

108,6 108,4 112,1 103,1

6,9R

97,3

95,6R

104,9

106,0

6,9R

100,7R

95,7R

111,7

111,3

11,8R 3,9R 7,5R 22,9R

88,1R 102,9R 97,0R 118,2R

85,3R 103,0R 95,0R 111,3R

101,4 104,1 101,1 123,5

98,8 107,5 102,5 126,4

2,5R

101,6R

103,4R

95,1

101,8

5,8R x x x

95,3R 101,5R 100,5R 100,5R

96,5R 98,4R 100,1 98,0R

91,9 112,5 102,7 108,9

89,3 107,5 102,3 107,2

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

TÁBLÁZATOK

85

9. Az ipar belföldi értékesítése* Megnevezés Belföldi értékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. jan–jún.

2014. jún.

jan–jún.

Arány, 2014. jan–jún. (%)a,b

100,0 0,7 55,8R 14,7R

95,0R 88,2R 93,3R 94,5R

108,4 92,8 111,0 110,1

101,0 92,6 106,9 105,7

39,1 80,4 25,9 61,7

0,5

81,3R

102,0

104,6

14,5

3,3R 10,3 5,3 1,0

99,6R 93,4R 98,0R 104,6R

113,7 131,3 109,1 107,9

110,6 99,5 113,0 113,4

50,9 63,1 42,5 16,8

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

5,3

93,4R

98,7

101,5

32,7

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

5,4

86,3R

118,2

117,3

36,9

1,2 1,2 2,1 3,2

66,6R 104,0R 94,3R 97,4R

90,3 87,1 82,4 144,4

85,9 99,0 95,0 144,5

4,1 13,1 11,4 6,8

2,4

90,3R

80,1

87,2

33,3

43,5R

97,0R

106,8

93,4

89,2

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

86


10. Az ipar exportértékesítése* Megnevezés Exportértékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. jan–jún.

2014. jún.

jan–jún.

Arány, 2014. jan–jún. (%)a,b

100,0 0,1 96,2R 6,1

100,8R 103,9R 100,5R 104,8R

115,1 111,8 114,6 107,1

112,2 102,2 111,9 105,0

60,9 19,6 74,1 38,3

1,6R

99,4R

120,2

121,0

85,5

2,1 3,3R 4,7 3,7R

99,3R 93,0R 113,0R 89,3R

106,1 239,8 103,3 98,1

105,4 128,7 109,7 95,6

49,1 36,9 57,5 83,2

6,3R

98,7R

108,3

107,4

67,3

6,2R

101,5R

107,2

107,2

63,1

16,0R 4,8R 9,2R 30,3

85,5R 103,3R 94,6R 112,0R

101,2 106,9 114,3 124,4

99,2 110,2 105,3 124,8

95,9 86,9 88,6 93,2

2,0

114,0R

109,7

111,5

66,7

3,7R

112,4R

133,9

124,1

10,8

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

11. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés

Megoszlás, 2013 (%) 51,0 49,0 100,0 25,3R 31,7 43,0R

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2014. év

jan–jún.

jún.

jan–jún.

109,5R 107,1R 108,5R

104,9R 107,3R 106,1R

102,4 118,0 109,8

113,3 134,2 122,8

116,0R 113,8R 101,1R

108,0R 111,3R 101,7R

84,8 121,6 118,3

113,9 138,2 117,6

TÁBLÁZATOK

87

12. Kiskereskedelmi forgalom 2014. jan– jún., folyó áron (milliárd forint)

Megnevezés

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, műszakicikk-kiskereskedelem könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerkiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. év

2014. jan–jún.

jún.

jan–jún.

1 966,2

102,5

99,4

106,2

107,7

1 540,2

97,3

99,7

93,7

95,4

426,0 1 376,4

150,9 100,7

96,7 98,8

223,8 101,1

222,3 104,8

125,1

99,1

98,2

105,2

110,9

209,1 402,7

105,0 98,2

100,1 93,6

118,6 94,3

115,1 103,8

298,9

96,5

98,4

91,5

94,8

255,1 749,4 4 092,0

101,6 102,3 101,8

100,8 100,9 99,5

102,1 104,6 104,1

103,9 104,9 106,2

277,5

101,4

93,6

100,3

103,5

13. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)

Devizanem

a b

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

6 387,0 8 732,4 1 971,9

103,8 108,1 109,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

38 345,2 52 644,4 11 783,4

103,9 108,5 108,0

Első becslés. Előzetes adatok.

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 2014. júniusa 6 996,6 104,5 9 564,0 108,8 2 161,9 109,8 2014. január– júniusb 41 922,6 104,2 57 545,1 108,8 12 886,7 108,3

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 609,7 831,6 190,1

538,0 711,9 159,7

3 577,4 4 900,7 1 103,3

3 332,2 4 372,8 995,0

88


14. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2014. január–május (folyó áron, millió euró)

Országcsoport

Európai Unió (EU–28) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 23 896,0 110,6

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 27 751,9 106,3

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 3 856,0 4 510,9

17 370,7 6 525,3 8 062,3

109,8 112,9 88,1

20 215,0 7 536,9 7 174,0

109,3 98,9 96,5

2 844,4 1 011,6 –888,2

2 670,2 1 840,7 –1 716,7

3 681,3 3 570,5 810,4 31 958,2

90,3 96,5 59,2 103,9

3 443,4 1 766,7 1 963,9 34 926,0

95,7 87,6 108,1 104,1

–237,9 –1 803,8 1 153,5 2 967,7

–479,3 –1 684,7 447,3 2 794,2

15. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2014. január–május (millió euró) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–28)

Ebből EU–15

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

1 546,1 566,6 1 217,0 9 728,3 10 838,0 23 896,0

990,8 372,4 599,8 7 082,0 8 325,7 17 370,7


2 228,5 779,6 825,3 9 080,7 14 837,8 27 751,9

1 332,4 545,8 292,2 6 064,3 11 980,3 20 215,0

új tagállamok Behozatal 555,3 194,2 617,3 2 646,3 2 512,3 6 525,3 Kivitel 896,1 233,9 533,0 3 016,4 2 857,5 7 536,9

EU-n kívüli országok

Összesen

115,5 146,7 2 487,1 1 649,1 3 663,8 8 062,3

1 661,6 713,3 3 704,2 11 377,4 14 501,8 31 958,2

445,2 156,4 285,8 2 178,4 4 108,2 7 174,0

2 673,7 936,0 1 111,1 11 259,0 18 946,1 34 926,0

TÁBLÁZATOK

89

16. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2014. január–május (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–28)

Ebből EU–15


105,9 107,2 121,6 110,2 119,3 114,4

106,6 105,9 121,8 109,7 116,6 113,1


109,0 101,6 93,7 108,9 112,1 109,8

118,9 107,8 108,0 109,7 113,6 112,5

új tagállamok Behozatal 104,6 109,7 121,6 111,6 128,9 118,0 Kivitel 97,2 89,6 87,4 107,3 106,4 103,3

EU-n kívüli országok

Összesen

141,1 90,8 92,9 111,2 87,0 93,6

107,9 103,1 100,8 110,3 109,0 108,3

105,4 92,6 144,8 98,2 98,8 100,2

108,5 100,0 103,3 106,6 108,9 107,8

90


17. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2014. január–május (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbiaa Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán Kínab Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b

Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.

Kivitel

Egyenleg

millió euró 31 958,2

34 926,0

2 967,7

2 232,8 716,9 1 439,6 236,8 566,9 105,0 1 413,9 32,8 1281,4 215,1 1 644,7 8 281,5 1 407,4 2 384,5 99,2 977,2 507,4 206,7 309,5 187,2 1 680,7 369,9 576,1 404,7 1 555,2 380,8 68,8 198,5 248,8 607,8

1 932,2 649,6 1 309,6 292,2 1 289,6 112,3 1 642,8 133,1 992,4 470,2 1 375,8 9 967,4 1 660,5 900,0 106,8 1 832,4 979,4 331,3 360,6 511,2 1 591,0 402,7 640,5 182,7 643,2 105,2 35,9 65,5 40,3 1 024,5

–300,6 –67,3 –130,0 55,5 722,7 7,3 228,9 100,3 –289 255,1 –268,8 1 685,9 253,1 –1 484,6 7,6 855,2 471,9 124,7 51,1 324,0 –89,7 32,8 64,4 –222,0 –912,0 –275,5 –32,9 –133,0 –208,6 416,7

Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 103,9 104,1 109,5 101,3 122,0 135,9 90,7 121,3 130,0 109,3 108,3 162,9 117,5 109,4 105,2 83,4 119,1 120,2 127,1 108,3 97,3 106,3 96,8 108,8 106,0 118,3 86,4 99,1 113,7 122,5 80,5 87,6

102,7 125,0 103,3 111,4 94,8 96,1 103,3 108,6 104,4 94,6 109,6 114,7 104,8 84,3 113,3 99,1 110,3 96,9 107,8 105,5 87,0 106,0 84,3 100,8 106,9 135,2 83,3 61,3 83,7 126,8

TÁBLÁZATOK

91

18. Turizmus, vendéglátás Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. 2013. év jún. jan–jún.

2014. jan–jún.

Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft

4 042 9 755 1 968 5 200 2 074 4 555 381,4

106,0R 105,3R 105,4R 105,2R 106,5R 105,5R 99,9

109,2 107,6 107,8 107,3 110,5 107,9 104,7

108,0 106,8 104,0 103,4 112,0 110,9 106,0

19. Áralakulás 19.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek termelőiárindexea Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index Az építőipar termelőiár-indexeb a b

év

2013. jún.

2014. jan–jún.

jún.

jan–jún.

92,2

104,9

112,8

90,2

88,2

86,3 103,4 100,7

105,0 104,7 100,6

117,5 104,1 107,0

84,2 101,9 99,4

81,9 101,1 99,1

99,5 101,5 101,9

99,8 101,1

107,3 106,9 101,6

97,7 100,4

97,9 99,9 102,3

A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.

92


19.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

2013. év


104,9 96,6 96,3 99,7 99,6 99,4


103,3 98,2 92,8 100,6 99,7 100,0

2014. jan–máj. máj. jan–máj. Behozatal 105,5 103,0 102,8 96,5 97,5 97,0 94,7 95,6 95,7 98,8 100,4 100,2 98,3 99,8 100,1 98,3 99,5 99,6 Kivitel 106,0 99,6 98,6 102,4 95,0 90,8 91,2 103,1 97,1 100,0 100,8 100,6 98,1 100,6 101,1 99,1 100,5 100,2

19.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

2013. év 102,8 110,9 99,6 98,1 91,5 100,5 103,6 101,7

2014. jan–júl. 103,9 111,1 100,0 98,0 93,2 100,9 103,7 102,3

júl. 99,6 107,3 99,0 99,6 88,0 100,9 101,8 100,1

jan–júl. 99,5 108,1 99,2 99,4 88,0 99,8 101,9 100,0

TÁBLÁZATOK

93

20. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 75,3 681,1R

2014. jan–jún. 77,4 694,9

612,6R

623,7

100,5R

102,3

23,4 108,1R 328,0R 183,8R 77,2R 70,2R 63,3 29,4 83,1R

24,5 108,1 329,8 192,2 80,4 72,9 62,8 27,3 84,4

97,9 96,1R 98,9R 99,6 96,7R 98,1R 98,6 108,6R 105,6R

104,0 101,9 100,8 104,9 105,1 105,7 99,5 94,8 102,5

142,8R

153,6

105,3R

109,5

269,7 244,0R 294,7R 31,9R 17,6 2 700,2R

278,7 248,5 339,9 33,8 17,7 2 802,5

103,7 95,9 111,7R 96,6R 81,9 101,0R

105,4 101,6 126,3 106,4 102,1 105,5

1 819,1R 786,0 671,1

1 853,8 847,5 691,8

100,1 104,6 101,6

102,6 112,8 104,2

2013 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. 2013 jan–jún. 96,8 104,1 100,5 102,6

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.

21. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés

Létszám (ezer fő) 2013

Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) számaa Ebből: pályakezdő legmagasabb iskolai végzettsége: legfeljebb 8 általános iskola vagy gimnázium diplomás nyilvántartásba belépők

2014. II. n.év

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013 2014. II. n.év

414,3

438,6

72,8

88,2

52,3

56,0

78,2

92,3

202,0 22,7 69,1

229,2 22,6 50,8

70,3 75,4 77,9

92,1 82,8 86,6

* A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak az időszak utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban.

94


22. Regionális munkaügyi adatok, 2014. II. negyedév* Területi egység

Foglalkoztatottak

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Munkanélküliek

Foglalkoztatási

száma (ezer fő) 1 335,2 471,9 441,0 359,1 422,7 550,9 510,6 4 091,4

Munkanélküliségi

ráta (%) 90,9 27,8 22,0 31,2 53,0 81,9 51,4 358,2

66,0 64,7 66,2 58,1 55,0 56,1 60,1 61,7

6,4 5,6 4,7 8,0 11,1 12,9 9,2 8,0

* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.

23. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2014. január–június* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Nettóa

havi átlagkereset (forint)

Bruttó Nettóa kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 104,4 104,4 104,6 104,6

170 303 254 110

111 549 166 442

250 362

163 987

105,1

105,1

411 078 178 858 223 418 226 634 152 142 457 202 493 550 206 147 343 042

269 256 117 153 146 338 148 445 99 651 299 467 323 276 135 029 224 689

104,1 103,4 104,0 103,9 104,9 105,8 102,0 99,9 107,0

104,1 103,4 104,0 103,9 104,9 105,8 102,0 99,9 107,0

184 529

120 866

110,4

110,4

255 412 242 102 141 964 219 966 177 241 235 022

167 295 158 577 92 987 144 076 116 094 153 939

100,2 118,0 92,5 104,3 102,8 103,0

100,2 118,0 92,5 104,3 102,8 103,0

250 769 205 916 235 835

164 254 134 875 154 472

104,8 100,7 107,6

104,8 100,7 107,6

* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

TÁBLÁZATOK

95

24. A háztartások pénzügyi vagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Hitelek Részvények és részesedések Ebből: részvények, egyéb tulajdonosi részesedések befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalékok nyugdíjpénztári díjtartalékok Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele hitel nem hitelintézettől Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.

2013. jún. 30. 10 350,6R

2013. dec. 31. 10 215,2R

2014. jún. 30. 10 157,8

2 235,0R 6 534,6R 2 378,4R 912,1R 12 422,6R

2 500,1R 6 153,5 2 752,0 926,6 13 086,4

2 701,6 5 881,6 3 067,0 940,7 13 826,9

9 484,5R 2 938,2 3 102,1

9 733,1 3 353,3 3 194,3R

10 065,8 3 761,1 3 365,6

1 592,7 1 184,3

1 633,0 1 250,5

1 717,3 1 318,9

33 174,9R 8 723,7R

34 190,3R 8 449,1R

35 476,9 8 411,6

3 436,9R 3 665,4R 1 621,4R 9 372,0R 23 802,9R

3 358,8 3 519,3 1 571,0R 9 174,0R 25 016,3R

3 361,3 3 487,2 1 563,1 9 086,1 26 390,8

96


25. Államháztartás központi alrendszere, 2014. január–július* (folyó áron) Bevételek, kiadások Az államháztartás egyenlegea Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervezetek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek bevételei szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás szociálpolitikai menetdíj támogatás lakásépítési támogatások Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai garancia és hozzájárulás a TB alapok kiadásaihoz helyi önkormányzatok támogatása kamatkiadások hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.

Milliárd forint –851,4

Az éves előirányzat 2013. jan–júl. százalékában x x

5 987,0

56,0

111,4

640,5 2 351,9 1 022,2 926,3

47,4 54,5 60,1 79,7

125,5 109,5 106,2 104,9

673,8 69,6 7 018,1

39,4 33,2 60,2

110,0 114,4 108,5

198,1 61,9 79,4 403,1 2 296,5

70,1 59,6 49,9 56,4 71,2

111,1 109,3 98,5 89,5 109,7

633,1

60,6

130,1

1 047,4

48,7

115,7

532,5 399,5 765,6 202,0 –1 031,1

58,0 55,8 65,7 70,0 x

85,2 115,6 107,0 96,3 x

TÁBLÁZATOK

97

26. Folyó fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés Áruk és szolgáltatások, egyenleg Áruk export import egyenleg Szolgáltatások export import egyenleg ebből: utazás Elsődleges jövedelmek bevétel kiadás egyenleg ebből: munkavállallók jövedelmei befektetések jövedelmei Másodlagos jövedelmek, egyenleg Folyó fizetési mérleg egyenlege

2013. I. n.év 1 658

2013. I–IV. n.év 7 787

2014. I. n.év 1 989

17 499 16 688 811

72 758 68 970 3 788

18 865 17 707 1 158

3 749 2 902 847

16 837 12 838 3 999

3 849 3 018 831

468

2 566

495

1 544 2 378 –835

5 965 10 387 –4 422

1 379 2 154 –775

194 –1 427 –360 463

801 –6 676 –360 3 005

223 –1 312 –229 984

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.

27. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB

2013. márc. 31. 93 960 40 374

2013. dec. 31. 87 865 35 964

2014. márc. 31. 88 053 34 067

16 429

16 028

13 941

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.

98


28. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények certifikátoka befektetési jegyek vállalati kötvények jelzáloglevelek

Piaci tőkeérték (az időszak végén) 2013. 2014. júl. júl. 17 772,9 19 210,4 4 517,1 124,0 234,6 397,9 766,5

3 911,5 107,4 610,1 472,9 670,4

Az azonnali piac forgalma

2 415,7

2014. jan–júl. 1 267,3

2 343,5 60,2 7,3 0,2 0,2

1 228,9 31,7 5,0 0,2 0,4

2013

* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde. a A certifikátok olyan értékpapírosított, bank által kibocsátott származékos termékek, amelyek árfolyama előre meghatározott módon követi a mögöttes termék (értékpapír, index, származékos ügylet, deviza- vagy árupiaci termék) árfolyamát.

29. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

2013. júl. 19 717,40 18 162,97 18 552,34

2013 19 743,65 17 815,69 18 564,08

2014. júl. 18 612,99 17 521,84 17 521,84

TÁBLÁZATOK

99

30. Területi adatok

Területi egység

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

A népesség megoszlása (%)a 17,6 12,4 30,0 4,3 3,0 3,5 10,8 4,6 2,6 2,8 10,0 3,8 3,2 2,3 9,3 6,8 3,1 2,0 11,9 5,5 3,9 5,7 15,0 5,2 3,6 4,1 13,0 100,0

Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, 2014. I. n.évb egy lakosra jut milliárd forint (ezer forint) 258,7 148,5 61,8 50,6 320,5 108,2 50,3 119,7 25,9 86,2 19,3 55,4 95,6 89,3 43,5 96,6 28,5 111,8 10,0 35,8 82,0 83,3 11,9 31,9 7,6 24,1 8,6 37,6 28,1 30,6 24,1 35,7 11,7 38,5 3,5 17,4 39,2 33,3 32,5 60,3 25,6 66,8 22,0 39,1 80,1 53,9 24,7 47,8 11,9 33,3 15,1 37,0 51,6 40,3 697,3 70,6

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2014. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.

Ipari Építőipari termelés*, termelés, 2014. 2014. jan– jan–júnc júnb,c az előző év azonos időszaka = 100,0 107,6 139,6 108,8 125,7 108,1 136,2 104,7 126,5 106,8 144,9 110,4 134,1 106,4 134,4 126,1 120,3 111,0 84,9 106,6 163,2 120,0 117,9 105,6 111,4 106,3 121,4 100,6 152,1 103,8 125,3 103,3 114,5 108,9 119,7 106,2 92,7 105,0 114,2 112,9 126,5 100,1 113,3 110,0 115,7 105,8 119,4 116,7 174,1 111,6 122,5 113,2 116,8 115,0 144,8 109,4 122,8

100


30. Területi adatok (folytatás) Nettó nominális kereset, 2014. I. féléva Területi egység forint

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b

Székhely szerinti adatok. 2014. január 1-jei népességgel számolva.

197 795 142 344 186 002 143 999 149 746 130 374 141 721 160 804 135 765 119 524 144 421 127 173 126 944 135 676 129 145 120 446 138 215 111 737 123 813 128 481 119 072 109 742 119 357 124 262 112 292 127 645 122 254 153 939

Lakásépítés, 2014. I.félév


használatba vett lakások száma


104,1 103,2 103,7 101,4 103,7 103,6 102,7 105,3 104,8 103,8 104,8 102,4 106,9 102,5 104,1 102,2 101,5 100,3 101,8 104,6 102,4 101,2 102,8 104,4 103,9 103,0 103,7 103,0

1 024 636 1 660 75 37 77 189 436 108 67 611 43 194 49 286 20 28 6 54 136 70 27 233 103 77 52 232 3 265

116,1 142,6 125,0 150,0 112,1 148,1 140,0 158,0 156,5 152,3 157,1 110,3 334,5 196,0 234,4 20,6 87,5 54,5 38,6 226,7 84,3 35,5 106,4 63,2 128,3 41,9 66,9 121,8

tízezer lakosra jutób 5,9 5,2 5,6 1,8 1,2 2,2 1,8 9,7 4,2 2,4 6,2 1,1 6,2 2,1 3,1 0,3 0,9 0,3 0,5 2,5 1,8 0,5 1,6 2,0 2,2 1,3 1,8 3,3

TÁBLÁZATOK

101

31. A népmozgalom összefoglaló adatai* Év, hónap 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. + január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–jún. 2014. jan–jún. 2013. jan–jún. százalékában

Élveszületések

Halálozások

Természetes szaporodás, fogyás (–)

125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442 90 335 88 049 90 269 88 689

száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414 130 456 128 795 129 440 126 779

–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972 –40 121 –40 746 –39 171 –38 090

7 486 6 612 6 988 6 428 7 014 7 320 8 282 7 844 8 133 7 962 7 248 7 372

11 296 10 692 11 956 10 954 9 757 10 263 10 044 9 884 9 848 10 713 10 054 11 318

7 591 6 542R 7 172R 7 032 7 219R 7 574

11 120R 10 389R 11 445R 10 545R 10 270R 9 200

Élveszületések

Halálozások

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

ezer lakosra 12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6 9,0 8,8 9,1 9,0

14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0 13,0 13,0 12,9 13,0 12,8

14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 4,9 4,9 5,1

–3 810 –4 080 –4 968 –4 526 –2 743 –2 943 –1 762 –2 040 –1 715 –2 751 –2 806 –3 946

8,9 8,7 8,3 7,9 8,3 9,0 9,9 9,3 10,0 9,5 8,9 8,8

13,4 14,1 14,2 13,5 11,6 12,6 12,0 11,8 12,1 12,8 12,4 13,5

4,3 5,1 5,4 5,4 4,8 6,1 5,8 5,6 4,1 4,6 5,7 4,5

–3 529R –3 847R –4 273R –3 513R –3 051R –1 626

9,1 8,6 8,6 8,7 8,6 9,3

13,3 13,7 13,7R 13,0 12,3R 11,4

4,7 5,8 5,0 4,1 3,3R 4,8

43 130

62 969

–19 839

8,8

12,9

4,6

103,1

97,0

86,0

103,4

97,3

88,6

* Születéskor várható élettartam, 2013: férfi: 72,0 év, nő: 78,7 év, együtt: 75,5 év. Nettó (tisztított) reprodukciós együttható 2013-ban 0,640. (A 2013. évi halandósági tábla alapján számítva.)

102


32. Regisztrált bűncselekmények* Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség Százezer lakosra jutó bűncselekménya) Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő

2013 377,8

Összesen 2014. ezen belül: jan–jún. Budapesten 156,1 42,0

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. ezen belül: 2013 jan–jún. Budapesten 80,0 89,2 80,9

140,8 237,0

57,5 98,5

19,8 22,2

95,7 72,9

91,0 88,2

104,9 67,2

3 818,8

1 577,7

2 414,0

80,2

89,2

80,9

245,7

106,1

28,6

88,8

95,3

90,0

10,3 103,7

3,2 52,4

0,3 6,6

132,8 103,4

112,3 99,7

85,1 100,2

10,2 3,9

4,5 2,3

0,4 0,3

101,5 82,2

86,4 120,6

110,0 124,1

* Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. A 2013. július 1-től hatályba lépő, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint gyűjtött adatokat is tartalmazza. Az új Btk. szerinti adatok az ENyÜBS 2014.07.31-i állapota szerinti előzetes adatok. a) Évközepi népességgel számolva.

TÁBLÁZATOK

103

33. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 33.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2013. IV. n.év

2013 Ország, országcsoport

EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németországd Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

összesen (milliárd euró) 13 069,4 313,1 39,9 149,5 18,4 182,1 389,7 34,6 97,9 2 737,6 1 560,0 165,7 72,1 35,3 12 625,6 3 687,1

egy főre jutó (PPS)a

2014. I. n.év

2014. II. n.év

volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0

25 700 33 200 12 000 20 600 18 600 19 500b 17 500 19 100 17 200 32 000 25 200 19 400 19 600 21 300

100,1 100,3 100,9 99,1 100,8 96,1c 101,6 103,3 101,2 100,4 98,1 98,6 100,9 98,9

101,1 100,7 101,2 101,1 99,7 97,7 102,5 103,4 102,9 101,1 99,1 101,5 101,6 101,9

101,4 100,8 101,2 102,9 98,9 98,9 103,5 103,1 103,2 102,2 99,6 101,3 102,2 101,5

101,2 100,9 101,6 102,6 102,5 99,8 103,2 103,0 103,7 101,3 99,7 100,8 102,4 ..

39 800 25 800e

102,2 101,5

103,1 102,4

101,9 102,7

102,4 100,0

* Adatforrás: EUROSTAT, OECD. A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Görögország esetében az adatok kiigazítatlanok. a Vásárlóerő-egység. b 2012. c Előzetes adat. d Németország a bruttó hazai termék adatait az új ESA 2010 módszertan szerint publikálta. e 2011.

33.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2014. január–május*

Ország, országcsoport

EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.

Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = 100,0a 1 865,4 100,7 57,1 101,0 10,3 100,0 46,3 107,0 5,5 96,0 19,5 99,0 67,4 107,0 10,3 98,0 32,2 104,0 381,2 103,0 149,2 98,0 23,7 102,0 25,7 104,0 10,5 100,0

Kivitel milliárd euró 1 908,4 55,4 8,4 53,7 4,9 10,7 67,0 9,4 34,5 465,2 163,3 19,7 27,2 11,1

előző év azonos időszaka = 100,0a 99,9 102,0 95,0 108,0 92,0 92,0 108,0 95,0 103,0 103,0 101,0 99,0 102,0 105,0

Egyenleg, milliárd euró 43,0 –1,8 –1,9 7,3 –0,6 –8,8 –0,3 –0,9 2,3 84,0 14,1 –4,1 1,5 0,6

104


33.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögországb Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovéniab Egyesült Államok Japán

2013. év 99,5 100,3 100,0 100,2 103,0 96,8 102,4 103,5 101,1 100,2 96,9 100,5 107,8 105,3 98,6

I. n.év 101,6 103,1 103,9 106,2 98,7 97,4 105,8 93,1 107,5 103,0 100,5 102,3 110,0 106,0 101,9

102,9 99,2

103,3 107,8

II. n.év 101,2a .. 103,0b 106,5 102,3 96,1 103,1 104,6 110,4 100,8 100,0 102,0 109,0b 105,2b 103,6 104,2 ..

2014. ápr. 102,4 100,9 103,7 109,2 103,6 96,2 105,6 100,2 109,7 101,3 101,5 105,7 102,1 103,4b 102,8

máj. 101,2 99,2b 105,0 105,0 102,2 99,1 102,1 110,7 110,1 101,4 98,3 100,6 115,2 104,7b 103,7

jún. 100,7a .. 100,6b 105,6 101,0 93,1 101,7 102,9 111,3 99,6 100,4 100,1 109,9b 107,5b 104,3

103,9 103,6

104,3 102,0

104,3 ..

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés b Előzetes adat.

33.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2013. év 101,5 102,1 100,4 101,4 103,2 99,1 100,8 101,2 101,7 101,6 101,3 100,4 103,2 101,5 101,9

I. n.év 100,8 101,5 98,2 100,3 101,1 98,7 100,6 100,3 100,4 101,0 100,4 99,9 101,3 99,9 100,6

II. n.év 100,7 101,6 98,4 100,2 100,6 98,3 100,3 100,2 99,9 100,9 100,4 99,8 101,3 99,9 100,8

2014. ápr. 100,8 101,6 98,7 100,2 100,8 98,4 100,3 100,3 99,8 101,1 100,5 99,9 101,6 99,8 100,5

máj. 100,6 101,5 98,2 100,5 100,6 97,9 100,3 100,1 100,0 100,6 100,4 99,7 101,3 100,0 101,0

jún. 100,7 101,7 98,2 100,0 100,4 98,5 100,3 100,3 99,9 101,0 100,2 99,8 100,9 99,9 101,0

101,5 100,4

101,4 101,5

102,1 103,6

102,0 103,4

102,1 103,7

102,1 103,6

* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.

TÁBLÁZATOK

105

33.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia

2013. év 10,8 4,9 13,0 7,0 8,6 10,3 10,3 11,8 10,2 5,3 16,4 7,3 26,1 14,2 10,1

I. n.év 10,5 4,9 12,2 6,6 7,8 10,2 9,9 11,6 8,0 5,2 14,9 7,2 25,3 13,9 10,2

II. n.év 10,3 .. 11,7 6,2 .. 10,1 9,6 10,9 .. 5,1 14,3 7,2 24,7 13,8 10,2

2014. ápr. 10,3 4,8 11,9 6,3 7,7 10,1 9,7 11,2 8,0 5,1 14,6 7,1 24,9 13,9 10,3

máj. 10,3 4,9 11,8 6,2 7,2 10,1 9,6 11,0 8,1 5,1 14,3 7,3 24,7 13,9 10,2

jún. 10,2 5,0 11,6 6,1 .. 10,2 9,5 10,5 .. 5,1 14,1 7,1 24,5 13,8 10,1

7,4 4,0

6,7 3,6

6,2 ..

6,3 3,6

6,3 3,5

6,1 ..

Egyesült Államok Japán * Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták. Adatforrás: EUROSTAT.

33.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport

2013. év

2014.

Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Dánia, korona Egyesült Királyság, font Lengyelország, zloty Lettország, lat Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Svédország, korona

0,73 1,42 19,89 5,41 0,60 3,01 0,51 2,50 215,39 3,24 6,42

I. n.év 0,73 1,42 19,90 5,41 0,60 3,03 .. 2,50 222,79 3,23 6,49

Japán, jen

104,94

103,29

* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.

ápr.

máj.

jún.

0,72 1,41 19,82 5,39 0,59 3,03 .. 2,49 222,12 3,21 6,55

0,73 1,44 20,19 5,49 0,60 3,04 .. 2,54 222,54 3,24 6,67

0,73 1,43 20,10 5,46 0,59 3,04 .. 2,53 226,46 3,21 6,72

102,58

101,68

101,36

106


FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U

Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék elő-állítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

A B C D E F G H I J K L M

Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás

N O P Q R S T

Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége

U

Területen kívüli szervezet

A KSH jelenti I II. negyedév

Recommend Documents