BESZÁMOLÓ A KSH ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ A KSH 2010–2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ

5

1. A KSH VILÁGA 1.1. 145 éves múlt – értékes örökség 1.2. Formálódó jelen 1.3. Mélyülő kapcsolatok az Európai Statisztikai Rendszerrel

7 7 8 12

2. SZAKMAI MUNKA 2.1. A regiszterek, statisztikai nómenklatúrák működése, fejlesztése és koordinálása 2.2. Az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználása 2.3. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése 2.4. Elektronikus adatgyűjtés 2.4.1. Új elektronikus adatgyűjtő rendszerünk, az ELEKTRA 2.4.2. Mobileszközök használata az interjú típusú adatfelvételekben 2.5. Egységes Adatfeldolgozó Rendszer (EAR) 2.6. Adatminőség, mezovalidálás 2.7. Adatvédelem a statisztikai munkában 2.8. Áttekintés a rendszeres statisztikai adatgyűjtésekről 2.9. Cenzusok 2.9.1. Általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ), 2010 2.9.2. Népszámlálás, 2011

13 13 16 17 18 19 20 20 20 22 23 26 26 27

3. TÁJÉKOZTATÁS, SZOLGÁLTATÁS 3.1. Tájékoztatási politikánk, felhasználói igények

31 31

3

Beszámoló a KSH 2010–2011. évi tevékenységéről

4

3.2. Tájékoztatási tevékenységünk 3.2.1. Kiadványaink 3.2.2. Elektronikus tájékoztatás 3.3. Sajtókapcsolatok A 2011. évi népszámlálás kommunkiációja 3.4. Kapcsolattartás felhasználóinkkal 3.5 Nemzetközi adatszolgáltatás 3.6 Kutatószoba

32 32 34 36 38 39 40 40

4. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 4.1. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége 4.2. EU-együttműködések 4.3. Egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködés 4.4. Szerepvállalásunk a nemzetközi szakmai projektekben 4.5. Nemzetközi statisztikai rendezvények itthon 4.6. Együttműködés hazai szakmai szervezetekkel és felsőoktatási intézményekkel

41 41 43 44 45 46 47

5. ERŐFORRÁSAINK 5.1. Humán erőforrások 5.2. Szociális, jóléti ellátás, közösségi programok 5.3. Költségvetés, pénzügyek: kevesebbért többet jobbat 5.4. Információs technológia 5.5. Technikai erőforrások

49 49 50 52 53 55

6. LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEINK

58

FÜGGELÉK 1. Az Országos Statisztikai Tanács tagjai, 2011. december 31. 2. Az intézményi adatgyűjtés menete 3. A KSH részvételével 2010–2011-ben indult nemzetközi fejlesztési projektek

60 60 63 64

Előszó A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, 145 éves hagyományokkal rendelkező intézmény, a magyar statisztikai szolgálat centruma, amely feladatait 2004 óta az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) szerves részeként végzi. Az átláthatóság a hivatalos statisztikába vetett bizalom egyik feltétele, ezért örömmel számolunk be a legfontosabb történésekről és a statisztikai adatközlés mögött húzódó – a közvélemény számára talán kevéssé látható – munkáról, a fejlesztési elképzeléseinkről. Működésünk illeszkedik a hazai és az európai jogi környezethez, szakmai munkánk összhangban van a nemzetközi normákkal, standardokkal. Napi munkánkat és fejlesztési elképzeléseinket egyaránt áthatják működésünk alapelvei:

• Megőrizzük a statisztikai szolgálat másfél évszázad alatt felhalmozott értékeit. • Rugalmasan alkalmazkodunk a 21. század igényeihez, és élünk a modernizáció lehetőségeivel. • Elkötelezettek vagyunk a minőség iránt. • Megőrizzük hitelességünket itthon és a nagyvilágban egyaránt. • Hatékonyan használjuk fel erőforrásainkat. • Megbecsüljük elkötelezett és felkészült munkatársainkat. • Partnernek tekintjük az adatszolgáltatókat és a felhasználókat. • Formáljuk és terjesztjük a statisztikai kultúrát. 2010 és 2011 több rendkívüli feladatot hozott és új kihívások elé állította a hivatalt. Miközben rendszeres feladataink sem szenvedtek csorbát, sikeresen előkészítettünk és végrehajtottunk két teljes körű cenzust, az általános mezőgazdasági összeírást és a népszámlálást. Sok nemzetközi elismerést kaptunk a magyar EU-elnökség időszakában a Tanács mellett működő Statisztikai Munkacsoportban végzett munkánkért. Becsülettel elvégzendő munka van bőven, javítandó hiányosság is mindig akad. Mindezek tudatában is jó érzés azonban nyugtázni, hogy munkatársaink koncentrált figyelemmel és megfeszített munkával öregbítették a hivatal hírnevét. Intézményünk múltja, jelene és az előttünk álló kihívások a jövőben is erre köteleznek bennünket. Meggyőződésünk, hogy a KSH képes megfelelni a kor elvárásainak, körültekintően felmérni az adatfelhasználók igényeit, és azt pontos, hiteles adatokkal, elemzésekkel kiszolgálni. Dr. Vukovich Gabriella elnök

5

1. A KSH világa 1.1. 145 éves múlt – értékes örökség Hazánk első önálló statisztikai intézménye az Országos Statisztikai Hivatal 1848. évi megalapításával jött létre, Fényes Elek vezetésével. A szabadságharc bukása azonban a fiatal intézmény sorsát is megpecsételte. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közvetlen elődjét 145 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében alapították, először a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai szakosztályaként, majd négy évvel később, 1871-ben, önálló statisztikai hivatalként. A statisztikai hivatalt a kezdetektől 1892-ig a létrehozás feltételeit megteremtő, kiváló statisztikus és szervező Keleti Károly irányította. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ügykörét és ügyvitelét meghatározó 1871. április 18-án kelt szabályzat első két szakasza félreérthetetlenül rögzítette az önálló, független intézmény alapításának céljait: „1.§. A statisztikai hivatal czélja és feladata a statisztika tárgyát képező hivatali állapotokról minél teljesebb és biztosabb adatokat gyűjteni, azokat megvizsgálni, rendezni és akként összeállítva közrebocsátani, hogy azok törvényhozói, közigazgatási, tudományos és gyakorlati czélokra egyaránt használtassanak. 2.§. E szerint a statisztikai hivatal teendői közé tartozik mind az államszervezet és államélet, mind a nemzet társadalmi munkásságának tényeiről és eredményeiről nemcsak hű és tárgyilagos képet szolgáltatni, s ezáltal a nemzeti önismeretet és tájékozottságot előmozdítani, hanem a szerzett anyag segedelmével az ország állapotának statisztikai szempontból folytonos nyilvántartásával mind a gyakorlati élet, mind a tudomány igényeinek kielégítéséhez járulni. E célok ma is érvényesek. A KSH a társadalom, a gazdaság és a környezet állapotáról, változásairól hiteles, jó minőségű statisztikai adatokat állít elő és bocsát az állami, valamint a magánszervezetek, a tudományos élet, a civil szféra és általában az érdeklődők rendelkezésére. A hitelesség és a minőség mellett alapvető követelmény, hogy a statisztikai információk objektívek, tudományosan és módszertanilag megalapozottak legyenek, valamint lehetővé tegyék az időbeli és a térbeli összehasonlítást. Az adatok közzététele tekintetében pedig alapelv, hogy

Főlépcsőház üvegtetővel

7


minden adatunk nyilvános, és az adatok azonos időben állnak a felhasználók rendelkezésére. A nyilvánosság egyetlen korlátja az egyedi és személyes adatok védelme. A hivatal fennállása óta töretlen stabilitásával, szakmai függetlenségével, tudományos igényű munkásságával megbecsült és tisztelettel övezett helyet vívott ki magának.

Intézményünk stabilitását az otthonául szolgáló budapesti ingatlan is jól példázza. Az állam által, kifejezetten a hivatal elhelyezésére vásárolt telken, a főváros „jobb parti részében”, az 1898-ban felépült, ma már helyi védettséget élvező épület azóta is a magyar statisztika centruma. Az építésre az 1896. évi XX. törvény adta meg a felhatalmazást. Erre a célra az akkor már felhagyott Klemm-féle téglavető telkének egy részét jelölték ki. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal palotáját – Czigler Győző tervei alapján – az egykori Oszlop utca (ma Keleti Károly utca) és Tudor utca (ma Buday László utca) kereszteződésében, 1896 októberében kezdték építeni és 1897. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.

Központi Statisztikai Hivatal épülete, 1897

1.2. Formálódó jelen Az elődök által felhalmozott értékek megőrzése mellett a KSH a változó idők elvárásainak is meg kíván felelni. A szakmai kihívások középpontjában az adatminőség folyamatos javítása, az adatszolgáltatói terhek csökkentése, a tájékoztatási formák, módszerek és eszközök korszerűsítése, valamint a hivatalos statisztikai szolgálat erőteljesebb koordinációjának megvalósítása állnak. A KSH szakmailag független, önálló gazdálkodású, a központi költségvetésben saját fejezetet alkotó kormányhivatal. A felügyeleti jogokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja. A statisztikáról szóló törvény értelmében a KSH-t az elnök irányítja, akinek munkáját elnökhelyettesek segítik. 2010. június 11-én az addig hivatalban lévő elnök lemondását követően dr. Vukovich Gabriella lett a KSH elnöke. 2010. július 12-én dr. Németh Zsolt, 2010. szeptember 1-jén dr. Laczka Éva kapott elnökhelyettesi kinevezést. A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a Miniszterelnök a statisztikáról szóló törvény értelmében hat évre nevezte ki. Kinevezésüket megelőzően mindhárman több évtizeden keresztül dolgoztak felelős vezetőként a hivatalban.

8


Feladatainkat úgy teljesítjük, hogy szigorúan ragaszkodunk a statisztikai jogszabályok rendelkezései mellett a statisztikai, az etikai normákhoz, s ezek betartását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény értelmében a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól is elvárjuk. Hivatalos statisztikai tevékenységet a KSH-n kívül más országos hatáskörű államigazgatási intézmények és főhatóságok is folytatnak, de – ellentétben a KSH-val – nem általános jelleggel és nem főtevékenységként. A hivatalos statisztikai szolgálat statisztikai munkájához szükséges alapadatok gyűjtését egységes keretbe foglaló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programot (OSAP) tartalmazó kormányrendelet tervezetét a KSH terjeszti évente a kormány elé. A hivatalos statisztikai szolgálat koordinációja terén feladatunk az adatgyűjtések módszertani egységesítése, a statisztikai számjelek és nómenklatúrák meghatározása, a statisztikai rendszer és a statisztikai tevékenységek összehangolása. A felsorolt tevékenységekben a KSH elnöke mellett tanácsadó szerepet tölt be az Országos Statisztikai Tanács (OST), amely a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveken kívül az adatszolgáltatók szakembereit és a tudományos élet képviselőit ülteti egy asztalhoz. Az OST tagjait a Miniszterelnök nevezi ki 3 évre. (Az OST tagjainak listáját lásd az 1. függelékben.)

A hivatalos statisztikai szolgálat tagjainak képviselői az OST keretei között vitatják meg az aktuális kérdéseket és a fejlesztési elképzeléseket. Az OST munkabizottságokat működtet a kiemelt feladatok szakértői szintű megvitatására, egyeztetésére. A hivatalos statisztikai szolgálat előtt álló, nagy horderejű feladatokra tekintettel 2011-ben mind a munkabizottságok száma, mind a feladatstruktúra megváltozott. Mandátumuk elsődlegesen a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését célzó kormányzati program statisztikai adatszolgáltatást érintő feladatainak megvalósítására – vagyis az adatgyűjtések közötti tartalmi átfedések kiküszöbölésére, az indokolatlan adatgyűjtések megszüntetésére, a statisztikai célú adatgyűjtések KSH-hoz telepítésének vizsgálatára, a statisztikai kérdőívek elektronikus kitölthetőségének kiterjesztésére és a statisztikai adatszolgáltatás terheinek mérésére alkalmas módszertan kidolgozására – szól. A hivatalos statisztikai szolgálaton belüli irányító szerepnek megfelelve minden munkabizottság elnöki tisztét a KSH szakértője tölti be. Az OST fontos működési területe ezen túl a hatósági, az önkormányzati adminisztratív források statisztikai célú felhasználásának előkészítése, valamint az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében rögzített elvek megismertetése és alkalmazásuk elterjesztése.

Az újonnan jelentkező feladatok, a folyamatosan alakuló környezet alkalmazkodásra képes, rugalmas struktúrát kíván a KSH-tól. A KSH új menedzsmentje 2010 őszén a párhuzamos feladatellátástól mentes, egyszerűbb, átláthatóbb működést biztosítva alakította ki a hivatal szervezeti rendjét.

9


SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2011. december 31. Dr. Vukovich Gabriella Elnök

Dr. Laczka Éva Gazdaságstatisztikai elnökhelyettes

Varga Zoltán Elnöki főosztály

Dr. Németh Zsolt Társadalomstatisztikai elnökhelyettes

Mináry Borbála Árstatistikai főosztály

Dr. Soós Lőrinc Gazdálkodási és igazgatási főosztály

Janák Katalin Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály

Benoist György Központi adatgyűjtő főosztály

Kópházi József Informatikai főosztály

Bány Anita Külkereskedelem-statisztikai főosztály

Szabó István Tájékoztatási főosztály

Szabó Péter Nemzeti számlák főosztály

Pósa Mihályné Ellenőrzési osztály

Dr. Pozsonyi Pál Szektorszámlák főosztály Dr. Probáld Ákos Szolgáltatásstatisztikai főosztály Szőllősiné Szép Adrienn Vállalkozásstatisztikai főosztály

Dr. Szép Katalin Módszertani főosztály Waffenschmidt Jánosné Népszámlálási főosztály Tokaji Károlyné Népesedési és szociális védelmi statisztikai főosztály Malakucziné Póka Mária Debreceni Igazgatóság Nyitrai József Győri Igazgatóság Miskolci Igazgatóság

Valkó Gábor Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály

Dr. Horváth József Pécsi Igazgatóság Végh Zoltán Szegedi Igazgatóság Szemes Mária Veszprémi Igazgatóság

10


A feladatok megosztása, vertikális átrendezése, a kompetenciaszerű működés újragondolása Budapesten 16 főosztály, vidéken 6 igazgatóság működtetését indokolta. A vezető beosztású munkatársak száma ésszerűen csökkent. Az igazgatóságok 2011-ig meghatározott adatgyűjtések teljes hatáskörű kompetencia-központjaként működtek. E rendszer belső ellentmondásait, működési zavarait kiküszöbölve – és az országos feladatokat pontosan meghatározva – 2010 III. negyedévétől az igazgatóságok feladatait és létszámát összhangba hoztuk. A rendszeres – különösen az interjú típusú – adatgyűjtések eredményességét a helyi koordináció és a közvetlen kapcsolat jelentős mértékben segíti. Erre építve az igazgatóságok megyei osztályain az erőforrások átcsoportosításával 2011 tavaszán növeltük a létszámot, és kizárólag saját forrásra támaszkodva kiépítettük a megyei osztályok elhelyezéséhez szükséges infrastruktúrát. Így a megyei osztályok a megyében irányítják és elvégzik az interjú típusú összeírásokat, valamint részt vesznek az igazgatóságok országos hatáskörrel végzett feladatainak végrehajtásában. A helyi igények kielégítésére tájékoztatást végeznek, és közreműködnek a területi kiadványok elkészítésében. A közigazgatási partneri viszony fenntartása és az információáramlás biztosítása érdekében az igazgatóságok állandó meghívottként részt vesznek a megyei államigazgatási kollégiumok ülésein. A KSH felügyeli az ország két fontos tudományos, szellemi bázisát: a Népességtudományi Kutató Intézetet (NKI) és a Könyvtárat. A népességtudományi kutatások legfontosabb hazai központja a KSH Népességtudományi Kutató Intézete. Az NKI kutatásokat folytat, elemzéseket készít a népesedési alapfolyamatok alakulásáról, vizsgálja a népesség strukturális jellemzőit és mindezek összefüggéseit a társadalmi-gazdasági tényezőkkel. Számos aktuális európai társadalomkutatási munkának aktív szereplője (az „Életünk fordulópontjai” című nemzetközi összehasonlító panelkutatás, családpolitika Európában, bevándorlás és integráció stb.), elismert európai demográfiai kutatóhely. Az intézmény kutatóinak több mint fele minősített kutató, a munkatársak fele 40 év alatti. A Népességtudományi Kutató Intézet munkatársai

Másik intézményünk, a KSH Könyvtár Európa egyik legrégibb és – kb. 850 ezres állományával – legnagyobb szakkönyvtára. Gyűjtőkörének középpontjában a statisztikai, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi dokumentumok állnak. Kötelespéldányra jogosult intézményként működik, így nemcsak statisztikai tárgyú do-

11


kumentumok, kötetek kölcsönözhetők a könyvtárból. Nemrég zárult az a fejlesztés, amely a világháló segítségével közelebb hozta egymáshoz az intézményt annak olvasóival, az otthonokból is elérhetővé téve a könyvtári katalógust. Új olvasóteremmel, a Bibó István teremmel bővült a könyvtár a közelmúltban, itt rendezik – egyebek mellett – a Könyvtári esték című népszerű programsorozatot. Könyvtári est a Bibó István teremben

1.3. Mélyülő kapcsolatok az Európai Statisztikai Rendszerrel A KSH a magyar hivatalos statisztikai szolgálat centrumaként felel az országban folyó hivatalos statisztikai tevékenység összehangolásáért, az Európai Unió statisztikai hivatalával (Eurostat) való kapcsolattartásért, a nemzeti statisztikai adatok hitelességéért. A hivatalos statisztikai tevékenységnek meg kell felelnie az EU-jogszabályoknak, szakmai standardoknak, valamint a statisztikai célú adatgyűjtések, adatközlések alapelveit, kritériumait rögzítő magatartási-működési szabályzatnak, az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének. A statisztika területén az európai integráció azt jelenti, hogy napi munkánkban gyakorlatilag nem lehet elkülöníteni a nemzeti statisztikai szolgálat és az uniós statisztikai rendszer részeként végzett tevékenységet. A globalizáció, az európai integráció jellegének változása és a pénzügyi-gazdasági recesszió új korszakot nyitott a statisztika európai integrációjában is. A gazdasági kormányzást megalapozó statisztikai rendszer megerősítése miatt további felhatalmazást kapott az ESR-t felügyelő független testület, az ESGAB (European Statistical Governance Advisory Board), valamint az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalok tevékenységének és az adatok minőségének ellenőrzésében, továbbá a nemzeti adatok auditálásában. Az új európai szabályozás arra törekszik, hogy növelje a nemzeti statisztikai hivatalok intézményi és szakmai függetlenségét, az ESR iránti bizalom erősítése érdekében. Ennek keretében a nemzeti hivataloknak jogosítványt kell kapniuk egyebek mellett a statisztikák előállításához szükséges, más szervezetek által gyűjtött nemzeti adatok, adatforrások, adatállományok minőségének és módszertanának ellenőrzésére, az adminisztratív források, állami, önkormányzati nyilvántartások egyedi adatainak statisztikai célú feldolgozására, valamint a nemzeti statisztikai szolgálat koordinálására.

12

2. Szakmai munka A hivatalos statisztika szervezése, az adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, a statisztikai munka egészének irányítása, a statisztikai igazgatás jövőképének kialakítása a hazai és uniós statisztikai intézmények feladata. Az előttünk álló szakmai kihívások és fejlesztési célok középpontjában a hitelesség, a statisztikai tevékenységek hatékonyabbá tétele, az adatminőség javítása, a megbízható adat-előállítás, az adatszolgáltatói terhek csökkentése, a szakszerű és gyors tájékoztatás állnak.

2.1. A regiszterek, statisztikai nómenklatúrák működése, fejlesztése és koordinálása A statisztikai regiszterek, nyilvántartások az adatgyűjtések alapsokaságát, megfigyelési egységeit – a vállalkozásokat és az intézményeket, valamint a nonprofit szervezeteket – tartalmazzák. Ezekből jelölhető ki az adatszolgáltatásra, válaszadásra kért, illetve kötelezett egységek köre. A regiszterek aktualitását, teljességét, ismérveinek pontosságát a statisztikai adatgyűjtések mellett az adminisztratív nyilvántartásokból származó információk beépítése is javítja. Legjelentősebb nyilvántartásunk a Gazdasági szervezetek regisztere (GSZR), ami az adószámmal rendelkező gazdasági szervezeteket, azok telepeit és szakosodott egységeit tartalmazza. Ezt egészítik ki többek között a kereskedelmi és vendéglátó egységek, a kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások nyilvántartása, a mezőgazdasági és környezetvédelmi egységek nyilvántartása, a szociális és egészségügyi intézmények regisztere, a nonprofit szervezetek nyilvántartása, a külkereskedelmi tevékenység nyilvántartása, a kutatóhelyek regisztere, valamint az adószámmal nem rendelkező intézményeket, egyéni gazdaságokat leíró és ezek egyes tevékenységtípusait nyilvántartó regiszterek. Ezeken kívül a földrajzi egységekre épülő adatfelvételt és tájékoztatást szolgálja az ország-, a településés a címregiszter, valamint az ültetvényregiszter is. Regiszterfejlesztéseink részben a hazai és az uniós jogszabályi környezet változásához, részben a minőség javításához és a szabványosításhoz köthetők. A standard osztályozások a statisztikai adat-előállítási folyamat egészét átfogják. A megfigyelés elemzési céljának megfelelően az adatfelvételek tervezésénél a sokaságra jellemző ismérvek kiválasztásával nómenklatúrákat alakítunk ki, amelyeket az adat-előállítás teljes folyamatában alkalmazunk.

13


2.1. TÁBLA REGISZTERFEJLESZTÉSEINK, 2010–2011 Regiszter

Fejlesztés

Vállalatcsoport regisztert

A korábbi Vállalatcsoport regisztert egy folyamatosan karbantartott, online napi cégbírósági adatátvételre épülő és a EuroGroups regiszterben érintett hazai szervezeteket tartalmazó korszerű, EU-konform rendszerrel váltottuk fel. 2011-ben a KSH és a cégbíróságok között működő egyablakos rendszer megújult, új adatküldő csatornával bővült és új adatformátumot használ.

CÍMTÁR

A statisztikai címregiszter aktualizálásának támogatására fejlesztettük ki a CÍMTÁR-rendszert, ami lehetővé teszi a címregiszteren kívül is a többi regiszterben, adatfelvételben szereplő cím egységes kezelését, ellenőrzését, azonosítását és a címregiszterrel való összhangját. A CÍMTÁR-fejlesztés a címek azonosítása révén megalapozza a következő évek feladatát: a címek földrajzi azonosítását, az adatok geokoordináták szerinti feldolgozását.

Mezőgazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok regisztere

A 2010-ben végrehajtott teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai alapján 2010–2011-ben teljes körűen aktualizáltuk a regisztert.

Az osztályozások terén 2010–2011-ben a legfontosabb fejlesztések részben a nemzetközi standard osztályozások hazai adaptálásához, részben a hazai jogszabályváltozásokhoz kapcsolódtak.1 2.2. TÁBLA OSZTÁLYOZÁSFEJLESZTÉSEINK, 2010–2011 Osztályozás TEÁOR’08

1

14

Fejlesztés A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR’08) – az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változatát – a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, a gazdasági és a társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál alkalmazzuk. Az Eurostat aktualizálási eljárását követve évente egyszer közzétesszük a TEÁOR’08 tartalmi meghatározásainak frissítését.

Lásd honlapunk (www.ksh.hu) Osztályozások menüpontjában.


2.2. TÁBLA OSZTÁLYOZÁSFEJLESZTÉSEINK, 2010–2011 (FOLYTATÁS) Osztályozás

Fejlesztés

FEOR’08

Az ISCO’08 (International Standard Classification of Occupations) nemzetközi foglalkozási nómenklatúra felülvizsgálatával összhangban, többéves fejlesztési munka eredményeként 2011. január 1-jétől bevezettük a Foglalkozások egységes osztályozási rendszerét (FEOR’08). Az új foglalkozási nómenklatúrára történő átállás megkönnyítése érdekében elkészítettük, közzétettük a FEOR’93 és a FEOR’08 közötti fordítókulcsot, valamint a keresőprogramot és a módszertani útmutatót.

ITO

Az iparitermék-statisztika alapját képező Ipari termékek osztályozását (ITO) 2010-ben és 2011-ben is aktualizáltuk az uniós PRODCOMjegyzéknek megfelelően. A statisztikai adatszolgáltatás támogatása érdekében fordítókulcsot készítettünk a felhasználók számára az ITO és a Kombinált nómenklatúra (KN) között.

Szakmakód jegyzék

A Szakmakód jegyzék az egyéni vállalkozások által végzett tevékenységeket tartalmazza a TEÁOR’08 szerint rendszerezve. A 2008. január 1-jei bevezetése óta felmerült igények és a jogszabályok változása szükségessé tették a Szakmakód jegyzék módosítását (2012-től új megnevezése az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke – ÖVTJ). Az ÖVTJ-t elsősorban az okmányirodák és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazzák az önálló vállalkozók nyilvántartásában. Az egyéni vállalkozások tevékenységi besorolásának támogatása érdekében 2011-ben elkészítettük az ÖVTJ tartalmi meghatározásait.

GFO

A 2010. és 2011. évi jogszabályváltozások szükségessé tették a Gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásának, a GFO-nak a módosítását (nonprofit gazdasági társaságok, költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházi szervezetek stb. változásai). A GFO fontosságát aláhúzza, hogy a GFO-kód része a gazdasági egységek statisztikai számjelének, amely lehetővé teszi azonosításukat minden fontos nyilvántartásban.

BNO

A haláloki statisztikában 2011-ben bevezettük a Betegségek nemzetközi osztályozásának (BNO) a World Health Organization (WHO) által kiadott frissítéseit.

15


2.2. Az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználása A más szervezetek által jellemzően hatósági célból gyűjtött egyedi adatok statisztikai célú felhasználása egyre erősödik. Az adminisztratív adatok felhasználása régebben csak az adatgyűjtések szervezésében, az alapsokaság meghatározásában játszott szerepet. Az utóbbi években az adatok minőségének, megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának javítása, az adatszolgáltatói terhek csökkentése miatt és a belső erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás szempontjából is előtérbe került az adminisztratív források használata. Adminisztratív adatokat azonban már ma is veszünk át más állami szervezetektől, kifejezetten statisztikai feldolgozás céljára. Az adminisztratív források statisztikai célú hasznosítása több országban általánossá vált, és nálunk is a jövő útja.

2.3. TÁBLA FEJLESZTÉSEK AZ ADMINISZTRATÍV ADATOK STATISZTIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁBAN, 2010–2011

16

Értékelés

2010-ben értékeltük a KSH által használt adminisztratív adatforrásokat, az azok minőségével, felhasználhatóságával kapcsolatban összegyűlt hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint az adatgazdákkal kialakult munkakapcsolatok tartalmát, jellegét, minőségét.

Frissítés

Folyamatosan frissítjük az adminisztratív adatforrások nyilvántartását a KSH-ban.

Statisztikai elvárások meghatározása

2010-re meghatároztuk az adatállományok forgalmát lebonyolító központosított elektronikus rendszerrel szemben támasztott statisztikai elvárásokat. Olyan standardizált automatikus rendszer fejlesztését tervezzük, amely – a metaadatbázisra épülő nyilvántartás alapján – adatállományok fogadását, beolvasását, illetve továbbküldését vezérli.

Általános, ellenőrző és javító rendszer létrehozása

Az adatgyűjtések fenti eszközei mellett szükséges egy általános ellenőrző és javító rendszer létrehozása, amely szabványos megoldásokkal, a jogosultság szabályozott kezelésével, mentési eljárással, a folyamat dokumentálásával, továbbá átlátható üzemeltetéssel lehetővé teszi az átvett adatállományok speciális igényének megfelelő adat-előkészítést.

Beépítése az OSAP-ba

Az adminisztratív adatok átvételének egy részét beépítettük az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programba (OSAP) annak érdekében, hogy a statisztikai törvényben meghatározott adatátadási kötelezettség konkrétabbá váljék.


Az adminisztratív adatok átvételének jogi alapját a statisztikai törvény és az intézmények közötti kétoldalú együttműködési megállapodások adják. A KSH-n kívül keletkezett adminisztratív adatvagyont adatgyűjtések teljes vagy részleges kiváltására, a mintavételi keret meghatározására, regiszterek frissítésére, adatpótlásra, becslési eljárásra, ellenőrzésre, értékelésre és adatjavításra használjuk. Mindezeket megelőzően azonban ki kell alakítani egy közös nyelvet, azaz harmonizált fogalmakat, konvertálható nómenklatúrákat kell fejlesztenünk és dokumentálnunk, valamint gondoskodnunk kell a nyilvántartások és adataik minőségének méréséről is. Az adminisztratív adatok statisztikai célú hasznosítása 2004 óta a KSH kiemelt feladatai közé tartozik. Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosítása terén proaktív politikát folytatunk. (A szőlőültetvények 2009. évi összeírásának kétharmad részét sikerült adminisztratív adatok átvételével kiváltanunk.) Az adminisztratív adatok felhasználásának kiterjesztéséhez szükséges a jogszabályi háttér módosítása, valamint a hosszú távú közigazgatási együttműködések megalapozása, szervezeti kereteinek megtervezése. Elsődleges cél, hogy az adminisztratív adatok egyre nagyobb mértékben hasznosuljanak a statisztikában, és folyamatosan javuljanak az újrahasznosítás feltételei, vagyis az adatok elérhetősége, tartalma, minősége, az adatgazda szervezetek együttműködési készsége.

2.3. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése Független szakértői elemzések azt mutatják, hogy a vállalkozások munkájában a közigazgatás okozta adminisztratív terheknek 0,5–1%-a származik a statisztikai feladatokból. Tevékenységünket az a törekvés szövi át, hogy a vállalkozások statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét és az ezzel járó terheket úgy minimalizáljuk, hogy közben a megbízható statisztikai információk előállítását ne veszélyeztessük. A vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek radikális csökkentésének szándékából eredően a 1133/2011. (V.2.) számú kormányhatározat összesen 13 pontban kötelezi a tárcákat jogalkotásra, felülvizsgálatra. E pontok egyike a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség egyszerűbb teljesíthetőségének biztosítását tűzi ki feladatul a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai számára. A hivatalos statisztikai szolgálat OSAP-ban elrendelt közvetlen adatgyűjtéseinek száma az uniós csatlakozás óta, 2004 és 2011 között 388-ról 285-re csökkent. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az OSAP vállalkozásokat érintő adatgyűjtéseinek jelentős része európai uniós jogi aktushoz kötődik. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen adatgyűjtések száma, az adatkörök, az adatszolgáltatók, a gyakoriság és a határidők tekintetében az adatgyűjtő szervezetek mozgástere rendkívül szűk. Ezért az adatigények sokrétűsége miatt az adatszolgáltatók terheinek könnyítése sokszor csak az adatszolgáltatás körülményeinek javításával és az adminisztratív források intenzívebb felhasználásával érhető el. A párhuzamos adatkérések kiszűrése, az adatszolgáltatókat feleslegesen terhelő mutatók (például az alapadatokból képlettel számítható mezők) számának csökkentése érdekében minden adatgyűjtés kérdőívét a következő szempontok szerint vizsgáltuk felül:

17


• más forrásból rendelkezésre áll-e az adat, • az adatkérést milyen felhasználói igény indokolja, • hol hasznosul a begyűjtött adat, • az adatgyűjtés összevonható-e más adatgyűjtésekkel, • mi a következménye annak, ha az adott adatgyűjtés nem valósul meg. E felülvizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az adatgyűjtések az elmúlt évek folyamán letisztultak, a módosításukat már legtöbbször a jogszabályváltozások teszik szükségessé.

2.4. Elektronikus adatgyűjtés Az elektronikus adatgyűjtés az adatszolgáltatási terhek csökkentésének egyik legfontosabb eszköze, ami emellett a statisztikai tevékenység hatékonyságát is javítja. A statisztikai adatok gyűjtéséhez szükséges kérdőívek túlnyomó részét nyomtatott formában juttatjuk el a kijelölt adatszolgáltatókhoz, akik adatszolgáltatási kötelezettségüknek nyomtatvány kitöltésével, postázásával, illetve e-mailben vagy a KSH internetes adatgyűjtő alkalmazásainak segítségével, elektronikus úton tehetnek eleget. Az internetes adatgyűjtő rendszereink (KSHXML, E-Star2) viszont kifejezetten a kitöltést segítő, elektronikus postázást támogató informatikai alkalmazások. 2011-ben még az adatszolgáltatók több mint fele hagyományos módon, nyomtatványon, postai úton vagy faxon küldte adatait, a rendelkezésre álló elektronikus rendszer ellenére. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az elektronikus adatgyűjtő rendszert fejlesszük annak érdekében, hogy az adatszolgáltatók minél kényelmesebben, egyszerűbben tudják használni. Tájékoztatással, folyamatos fejlesztéssel, az adatszolgáltatói felületek kezelhetőségének javításával, az elektronikus kérdőívek egyszerűsítésével igyekszünk népszerűsíteni az adatszolgáltatás korszerű formáját és bővíteni a rendszerhez csatlakozó partnereink számát. A KSH E-mail rendszer népszerű az adatszolgáltatók körében. A rendszeren keresztül érkező kérdőívek aránya a kezdeti 20% körüliről 2011-ben 30% fölé emelkedett. Ezt a rendszert azonban az igények és a technológiai fejlődés túlhaladta, így született meg a KSHXML adatgyűjtési rendszer, amely 2011-ben már a KSH által elrendelt adatgyűjtések közel 60%-ában lehetővé tette az elektronikus adatküldést. Összhangban az e-kormányzás célkitűzéseivel is, adatgyűjtési tevékenységünket fokozatosan elektronikus alapokra kívánjuk helyezni annak érdekében, hogy szakmai tevékenységünket, reagálási képességünket és az adatok 2 Az E-Star (Elektronikus Statisztikai Adatgyűjtő Rendszer) külkereskedelem statisztikai adatok elektronikus adatgyűjtésére szolgál. Működtetését és karbantartását 2006-tól a Kopint-Datorg végzi.

18


2.1. ÁBRA AZ ADATSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK MEGOSZLÁSA ADATSZOLGÁLTATÁSI MÓDOK SZERINT, % 31,0%

28,4%

2010 52,2%

51,6%

2011 9,4%

10,0% 9,9% 7,5%

E-mail

E-Star a)

KSHXML

Posta,fax

a)

Kizárólag a külkereskedelem-statisztikai adatgyűjtések (6 db) kérdőívei küldhetők ilyen módon, esetükben az elektronikusan jelentők aránya 88–96% közötti.

minőségét javítani tudjuk, az adatfeldolgozás idejét lerövidítsük, az adatszolgáltatást megkönnyítsük, valamint nem utolsósorban az adatszolgáltatói terheket csökkentsük. 2.4.1. Új elektronikus adatgyűjtő rendszerünk, az ELEKTRA A KSHXML-t felváltó új elektronikus adatgyűjtő rendszer, az ELEKTRA fejlesztésének célja korszerűbb, felhasználóbarát, gyors, az eddiginél sokoldalúbb rendszer kifejlesztése, amely alkalmas az intézményeket és a vállalkozásokat érintő összes adatgyűjtés kérdőíveinek szerkesztésére, elektronikus gyűjtésére. A tényleges fejlesztés a felhasználói igények figyelembevételét követően 2011 elején indult meg. Az ELEKTRA bevezetésének főbb előnyei: • megszűnnek a kérdőívszerkesztés és -kitöltés korlátai, • az adatbevitel és az -ellenőrzés gyorsabb lesz, • javul az adatküldés biztonsága, • növekszik a hatékonyság. Az ELEKTRA a vállalkozásokat érintő adatgyűjtések teljes körére nézve 2013. január 1-jétől lesz elérhető. Ettől kezdve az adatszolgáltatást azok alanyai kötelezően az elektronikus rendszeren keresztül teljesítik. A fejlesztés keretében az ELEKTRA-rendszerhez 2011-ben kialakítottuk az évközi és az éves gazdaságstatisztikai jelentések tesztváltozatát.

19


2.4.2. Mobileszközök használata az interjú típusú adatfelvételekben A lakosság körében összeírók közreműködésével végrehajtott adatgyűjtéseink modernizálásának útja az összeírók ellátása könnyen hordozható elektronikus eszközökkel, ezzel kiváltva a nyomtatott kérdőívek kitöltését. A mobileszközöket a nemzetközi turisztikai keresletet vizsgáló adatgyűjtésben, a kijelölt határátkelőhelyeken átlépő magyar és külföldi állampolgárok személyes kérdezése során, 2006-ban alkalmaztuk először, igaz nem online módon. Az európai statisztikai rendszerben időközben követelménnyé vált, hogy a fogyasztói árak és a munkaerő-felmérés összeírói is mobil elektronikus eszközöket alkalmazzanak az összeírásban. 2011-ben kialakítottuk a mobileszközök és a KSH központi informatikai rendszere közötti kommunikációt, az adatküldés és adatfogadás feltételeit, amelyhez az Európai Bizottság is anyagi támogatást nyújtott. Az előkészítő munkálatok és a mobileszközök beszerzését követően 2012-ben összeíróink már az ország egész területén a korszerű technológiával dolgozhatnak, 2013-tól pedig további adatgyűjtéseket vonunk be a mobileszközökkel végrehajtott körbe.

2.5. Egységes Adatfeldolgozó Rendszer (EAR) Szűkös fejlesztési erőforrásainkat a statisztikai adatokhoz széles körben hozzáférést biztosító és az adatszolgáltatók terheinek csökkentését elősegítő rendszerek mellett az adatfeldolgozást egyszerűsítő, a hatékonyságot ezzel növelő informatikai fejlesztésekre fordítjuk. Az adatfeldolgozás egységesítését szolgáló, 2008-tól kifejlesztett EAR előnye, hogy a feldolgozás minden lépését teljes körűen dokumentálja, standard feldolgozási eljárások alkalmazását teszi kötelezővé. A feldolgozás lépései mélyebb informatikai ismeretek nélkül, statisztikusok által elvégezhetővé válnak, és lerövidül a feldolgozási idő. Az EAR illeszkedik a hivatal szabványos adat-előkészítő, adatgyűjtés szervező és tájékoztatási rendszereihez. Az adat-előkészítést és a tájékoztatást egységes elveken alapuló, metaadatoktól vezérelt informatikai rendszerek támogatták eddig is, azonban az adatfeldolgozás legtöbb esetben egyedi programokkal történt. Az EAR képes az adat-előállítási folyamat feldolgozási fázisát általánosan használható, egységes rendszerként működtetni. Mint keretrendszer támogatja a feldolgozások kialakítását, futtatását, dokumentálását és az adminisztratív feladatok elvégzését. Az EAR egyéves próbaüzeme éles üzemi környezetben 2011-ben zárult le. Azóta az adatfeldolgozó rendszer stabilan működik, belső és külső informatikai támogatása biztosított. Célunk, hogy alkalmazását középtávon kiterjesszük a szakstatisztikai adatfeldolgozások döntő többségére.

2.6. Adatminőség, mezovalidálás A KSH rendszeresen összeállítja és a statisztikai adatokkal együtt megküldi az Eurostatnak az előírt minőségjelentéseket, 2010-ben 17, 2011-ben pedig 18 témacsoportban. Évek óta készülnek minőségjelentések munkaerő-

20


felmérésekről, a jövedelmek és az életkörülmények felvételeiről, a vállalkozások gazdasági teljesítményére vonatkozó adatgyűjtésekről, a külkereskedelmi termékforgalom és a kiskereskedelmi forgalom felvételeiről, a kutatás-fejlesztés és az innováció adatgyűjtéseiről, továbbá a mezőgazdasági statisztika és az internethasználat felvételeihez kapcsolódóan. Az Eurostat ezeket is felhasználja a nemzeti statisztikai hivatalok, így a KSH munkájának értékeléséhez. Ennek alapján kaptuk a legjobb minősítést például a rövid távú gazdaságstatisztikában (STS), a vállalkozások szerkezeti statisztikájában (SBS), a termékstatisztikában (PRODCOM) és a vállalkozások demográfiájának statisztikájában. A KSH tevékenységének pozitív európai minősítését jelzi, hogy azokon a szakterületeken, ahol az Eurostat még nem ír elő kötelező minőségjelentést, a KSH-ban kialakított ajánlás szerint számítják a minőségindikátorokat, illetve készítenek minőségjelentést. A minőségmérés, -értékelés eredményei, valamint hatékonysági szempontok együttesen alapozzák meg a szakstatisztikák európai szintű fejlesztéseit (például a külkereskedelem-statisztika és az árstatisztika területén számos intézkedést tettek a minőségjelentésekben feltárt jelenségek kezelésére, a minőség javítására). A vállalati szektor teljesítményének koncentrációja, az egyre bonyolultabb gazdasági és társadalmi folyamatok, a globalizáció következtében mind az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás, mind az adat-előállítás minőségének folyamatos fejlesztése kiemelt feladatunk. Általános cél a statisztikai adatok összehasonlíthatóságának, konzisztenciájának növelése a statisztikai, az adminisztratív és egyéb információk komplex vizsgálata alapján. A statisztikai adatok megbízhatóságának növelésében jelentős szerepe van az adatellenőrzéseknek. Ezek négy, egymásra épülő szintjét különböztetjük meg. 2.4. TÁBLA AZ ADATELLENŐRZÉS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ SZINTJEIN ELVÉGEZENDŐ FELADATOK Szint

Feladat

1.

Az egy adott kérdőíven belüli, elemi (mikro-) szintű adatok egymással való konzisztenciájának vizsgálata.

2.

Az egy adott szakterületen belüli különböző kérdőívek vagy szakterületek közötti adatgyűjtések adatainak térbeli és időbeli konzisztenciavizsgálata, ami a mikro- és makrogazdasági szintű ellenőrzések között helyezhető el, ezért nevezzük a folyamatot mezo szintű validálásnak, vagy röviden mezovalidálásnak (esetleg komplex mikrovalidálásnak).

3.

Az ágazati szakstatisztikai kontroll során az adatoknak adminisztratív forrásokkal, valamint egyéb megbízható információkkal való konzisztenciavizsgálata.

4.

A makrogazdasági kontroll során az ágazati termelési, forgalmazási, fogyasztási és felhasználási statisztikák inteprálása. A forrás-felhasználás táblázatok (SUT) komplex vizsgálatai újabb inputként szolgálhatnak az előző szintek további ellenőrzéseihez.

21


A mezovalidálási feladatok meghatározása 2011-ben kezdődött el. Ennek a szintnek a bevezetésével tudjuk elvégezni az adatok konzisztenciájának komplexebb vizsgálatát, az adatellenőrzések rendszerszerű erősítését, öszszeillesztését. A mezovalidálás első fázisába az 1000 legnagyobb bruttó hozzáadott értékű vállalkozást vontuk be. A mezovalidáláshoz részletes gyakorlati módszertani útmutatót készítettünk. Ennek része egy olyan adattérkép is, ami tartalmazza azokat az adatgyűjtéseket és mutatókat, amelyekre a vizsgálat és az ellenőrzés kiterjed. A következő évek feladata a mezovalidálás kiterjesztése, módszereinek fejlesztése és hatékonyságának folyamatos növelése. Középtávú fejlesztési célunk a vállalatcsoport szintű megközelítés bevezetése.

2.7. Adatvédelem a statisztikai munkában A statisztika a tömegjelenségek vizsgálatának tudománya. Statisztikai adatokat azonban csak egyedi szinten begyűjtött adatokból lehet előállítani. Az egyedi adatok minősége a statisztikai adatok minőségét is nagyban meghatározza. Az egyes adatszolgáltatóknak bízniuk kell tehát abban, hogy a statisztikai célra elküldött adataikhoz más nem férhet hozzá, azokat kizárólag statisztikai feldolgozás céljára használjuk. Ez az alapelv a demokráciákban immár egy évszázada átszövi a statisztikai hivatalok tevékenységét, és mind az ENSZ, mind az EU statisztikai normái között hangsúlyos szerepet kap. A magyar statisztikáról szóló törvény is tiltja – az adatvédelmi törvénnyel összhangban – a statisztikai célra gyűjtött adatok más célra történő felhasználását, az egyedi vagy személyes adatok közzétételét vagy bárki számára hozzáférhetővé tételét. Mindezek alapján kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy adataink a statisztikai tevékenység egész folyamatában védettek legyenek, így adatközléseink során is kizárjuk az adatszolgáltatókra vonatkozó információk felfedését, az adatszolgáltatók azonosításának lehetőségét. Fontos cél ugyanakkor a felhasználók igényeinek mind teljesebb kielégítése, köztük a tudományos kutatás támogatása, amihez az aggregált adatoknál részletesebb bontású, ún. mikroadat-állományok előállításával is hozzá tudunk járulni. Ez a kettős cél határozta meg 2010–2011-ben is az adatvédelem keretét. A 2011-ben elfogadott adatvédelmi koncepció az adatvédelem hivatalon belüli fejlesztésének és alkalmazásának céljait, feladatait fogalmazta meg. A koncepció megvalósításának soron következő feladatai az egyes szakstatisztikai területek adatvédelmi gyakorlatának egységesebbé tétele, konkrét adatvédelmi eljárások kidolgozása, illetve egységes adatvédelmi nyilvántartási rendszer kialakítása. 2010-ben a hivatal jogi, módszertani, tájékoztatási és informatikai szakterületeinek képviselőiből – kibővült feladatkörrel – újjáalakult az Adatvédelmi Bizottság, melynek fő feladatai közé tartozik a hivatali adatvédelem közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása, a KSH-t érintő adatvédelmi szabályok betartásának felügyelete és összehangolása.

22


A KSH-ban működő kutatószoba a kutatói közösség számára az anonimizált mikroadatokhoz való hozzáférés egy lehetséges formája. Az Adatvédelmi Bizottság koordinálásával felülvizsgáltuk a kutatószobai szabályzatot. Az elkészített új belső szabályzatban helyet kaptak a kutatószobában a kutatók számára elérhető állományok előkészítésére, anonimizálására, illetve a kutatók által létrehozott eredmények kiadás előtti, adatvédelmi szempontú ellenőrzésére vonatkozó előírások is. Az elmúlt évek során gyors ütemben növekedett a statisztikai adatok iránti tudományos célú hozzáférés igénye. 2010-ben 135, 2011-ben 145 esetben fordultak kutatók a KSH-hoz azért, hogy kutatásaik során mikroadatokat használhassanak fel. Ebben a két évben összesen 255 mikroadat-állományt adtunk ki főként kutatóintézeteknek és egyetemeknek. (25 alkalommal viszont el kellett utasítanunk a kérést, mivel a kutatási terv részletes vizsgálata alapján az Adatvédelmi Bizottság nem látta biztosítottnak az adatok megfelelő védelmét.) Adatvédelmi kérdésekben nemzetközi színtéren is képviseltetjük magunkat. Ezek közül kiemelendő aktív szerepvállalásunk a mikroadatokhoz való tudományos célú hozzáférés lehetőségeit fejlesztő, az Eurostat által meghirdetett ESSnet-projektben, amelynek keretében közösen készítjük fel a különböző európai országokban lévő kutatószobákat a távoli hozzáférésre. Célunk, hogy a kutatók számára a KSH kutatószobájából is elérhetővé váljanak az Eurostatnál tárolt mikroadatok.

Kutatók a kutatószobában

2.8. Áttekintés a rendszeres statisztikai adatgyűjtésekről A statisztikai adatok felhasználóinak igényeit saját adatgyűjtéseinkből, a hivatalos statisztikai szolgálat tagjaitól átvett statisztikai adatokból és az adminisztratív adatforrások segítségével teljesítjük. 2011-ben a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai által végrehajtott 285 adatgyűjtés háromnegyed része tartozott feladatkörünkbe. Az adatgyűjtések jogi hátterét legtöbb esetben az Európai Parlament és a Tanács, illetve a Bizottság rendeletei biztosítják. (Az irányadó uniós jogi aktusok pontos hivatkozása megtalálható a KSH honlapján, az „Adatgyűjtési program” menüpont alatt. Az intézményi adatgyűjtés menetét lásd a 2. függelékben.) Az éves Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) összeállítása során a gyakoriság vagy a mintaelemszám csökkentésével, az adatgyűjtések összevonásával, mutatók elhagyásával, az adatszolgáltatói kör szűkítésével mérsékeltük az adatszolgáltatói terheket. Ezen intézkedéseket nemcsak az adatszolgáltatói terhek mérséklésésének szándéka, hanem az adatgyűjtő szervezetek évről évre csökkenő erőforrásai is szükségessé tették.

23


2.5. TÁBLA A SZAKSTATISZTIKÁK FONTOSABB MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEI, 2010–2011

24

Szakstatisztika

Eredmény

Népesség, népmozgalom

Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével párhuzamosan a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó önkéntes adatgyűjtés (valamennyi magyar külképviselettel együttműködve) megszervezése, az internetes kitöltés lehetővé tétele. Részvétel az ENSZ népmozgalmi statisztikai kézikönyvének megújításában. Részvétel a népszámlálási adatok uniós szintű elérhetőségét biztosító informatikai rendszer (Census Hub) kialakításában.

Munkaerőpiac

Kiegészítő felvételek végrehajtása – többek között – a munkavégzés és családi kötöttségek viszonyáról, a megváltozott munkaképességűek és a fiatalok munkaerőpiaci helyzetéről, valamint a felnőtt lakosság önkéntes munkában való részvételéről. A mobileszközös lakossági adatgyűjtés 2012. évi bevezetésének előkészítése (erről bővebben lásd a 2.4.2. alfejezetet). Mikroszimulációs modell kifejlesztése a reálkeresetek negyedéves változásának mérésére.

Jövedelmi viszonyok, életkörülmények

Kiegészítő felvétel végrehajtása a erőforrások háztartáson belüli elosztása (2010), továbbá a szegénység generációk közötti átörökítése (2011) témákban. Az anyagi deprivációs indikátorok továbbfejlesztése az EU2020 célkitűzések kapcsán. A lakossági egészségügyi kiadások elszegényítő hatásának beépítése az egészségügyi Monitoring rendszerbe, a WHO módszertanának adaptálásával.

Egészségügy, baleset

Az OECD részére tanulmány készítése az Egészségügyi szolgáltatások exportimport adatainak javításáról a nemzeti számlák keretén belül. Az Eurostat, az OECD és a WHO irányításával részvétel az egészségügyi számlák nemzetközi módszertanának (System of Health Accounts – 2011 edition) megújításában.

Szociális védelem

Az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszerében (ESSPROS) a nettó szociális védelmi juttatásokra vonatkozó modul számítási módszerének kialakítása.

Oktatás

A vállalkozások képzési tevékenységének – uniós előírások szerinti ötévenkénti adatgyűjtés keretében történő – felmérése.

Nemzeti számlák, GDP

A nemzeti számlák adatfeldolgozási rendszerének továbbfejlesztése, átfogó adatfeldolgozást támogató rendszer kiépítése. Részvétel a nemzeti számlák módszertani alapjául szolgáló jogszabály 2014-ben bevezetendő új változásának (ESA 2010) kidolgozásában. Forrás-felhasználás táblák integrálása a nemzeti számlák rendszerébe.


2.5. TÁBLA A SZAKSTATISZTIKÁK FONTOSABB MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEI, 2010–2011 (FOLYTATÁS) Szakstatisztika

Eredmény

Külkereskedelem

A bérmunka statisztikai számbavételének fejlesztése. A nemzetközi üzleti és szállítási szolgáltatások adatgyűjtésének átalakítása. Az európai termékforgalmi, szolgáltatás-külkereskedelmi elszámolásra való áttérés előkészítése. Az adminisztratív (adó, villamos energia) adatok külkereskedelem-statisztikai célú felhasználásának bővítése a becslésben és az adatellenőrzésben. Az EU-n kívüli külkereskedelmi forgalom statisztikájához új adatgyűjtés bevezetése, a vámeljárások egyszerűsítése miatt. A fizetési mérleg és a nemzeti számlák számára összeállított külkereskedelmi statisztikai adatok becslési módszertanának fejlesztése a globalizáció statisztikára gyakorolt hatásának figyelembevételével. Felkészülés a fizetési mérleg és a nemzeti számlák 2014-től érvényes új európai módszertana alapján a külkereskedelem-statisztika összeállítását érintő változásokra.

Árak

Az építőipari árak statisztikája súlyszámrendszerének átalakítása. Szolgáltatási kibocsátásiár-indexek (Services Producer Price Indices – SPPI’s) számítása és közzététele. Harmonizált fogyasztóiár-index kialakítása.

Mezőgazdaság

Az egyéni gazdaságok összeírásának végrehajtásához új mintavételi terv készítése. Az adminisztratív terhek csökkentését is figyelembe véve két (a „Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szolgáltatások” és „A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati tevékenységet végzők ráfordításai és árbevételei”) adatgyűjtés összevonása. A gyümölcsös ültetvények 2012. évi összeírásának módszertani előkészítése.

Belkereskedelem

A kereskedelmi és vendéglátó üzletek regiszterének újjáépítése.

Turizmus, vendéglátás

A magyar lakosság külföldi utazásaihoz kapcsolódó kiadásokra (idegenforgalmi import) vonatkozó módszertani korrekció (a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve) végrehajtása.

Környezet

A fenntartható fejlődés indikátorainak továbbfejlesztése, az eredmények publikálása.

25


Az intézményektől, vállalkozásoktól származó adatok gyűjtésének, elsődleges ellenőrzésének, rögzítésének feladatait a KSH szakmai szempontból szakosodott vidéki szervezeti egységei (igazgatóságok) és a Központi adatgyűjtő főosztály végzik a feladatkörükbe tartozó adatgyűjtések tekintetében, országos hatáskörrel. Az összeírók közreműködésével végrehajtott felvételek szervezése és feldolgozása (például a fogyasztói árak összeírása, a lakossági és a mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések) a 2011 januárjában bevezetett feladatmegosztás szerint az igazgatóságok megyei osztályainak feladata. A közvetlen, személyes kapcsolattartásnak köszönhetően az új struktúra az összeírók körében kedvező fogadtatásra talált, és ennek következtében javult az adatok minősége is. A következő évek legnagyobb kihívása a lakosságtól gyűjtött adatok tekintetében a többcsatornás (mobileszközös, telefonos és internetes) adatgyűjtési módokra való áttérés lesz. Az egyes statisztikai szakterületek számos módszertani fejlesztést, a szokásos éves adatgyűjtési programon felüli adatgyűjtést készítettek elő, illetve hajtottak végre 2010-ben és 2011-ben. A 2.5. táblában bemutatjuk tevékenységünk sokrétűségét, és azt, hogy a statisztikai feladatokban a rutin mellett milyen fontos szerepe van a rugalmasságnak, a fejlesztések iránti nyitottságnak. A fejlesztések, módszertani újítások egy része a hazai és az európai jogszabályok változása vagy az európai statisztikai rendszer keretei között végzett fejlesztésekhez illeszkedés miatt vált szükségessé, másik részét viszont saját kezdeményezésünkre, az adatminőség és a hatékonyság javítása érdekében hajtottuk végre.

2.9. Cenzusok 2010–2011-ben két nagy volumenű, jelentős kapacitást lekötő, külön törvényekben elrendelt teljes körű cenzust készítettünk elő és hajtottunk végre: az általános mezőgazdasági összeírást 2010-ben, a népszámlálást 2011-ben. 2.9.1. Általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ), 2010 Az Európai Unió a közös mezőgazdasági politika alakításához és végrehajtásához szükséges információkat a mezőgazdasági szerkezeti összeírások rendszerén keresztül biztosítja, amelynek finanszírozásában is részt vesz. A Magyar Köztársaság területén 2010. június 1-jei eszmei időponttal 2010. június 1–21. között általános mezőgazdasági összeírást hajtottunk végre. Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete a gazdaságszerkezeti felmérést és mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérést rendelt el, ennek végrehajtására született a 2010. évi XXIV. törvény a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról. A hazai jogi felhatalmazás lehetővé tette egyedi adatok adminisztratív forrásokból történő átvételét. A gazdasági szervezetek esetében az összeírás kiterjedt minden, Magyarország területén mezőgazdasági fő- vagy másodlagos tevékenységet folytató egységre. A kijelölt gazdálkodó szervezetek postai úton teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket.

26


Az ÁMÖ 2010 során összeírtunk minden olyan egyéni gazdaságot (mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartást és adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaságot), amely elért egy meghatározott gazdasági méretet. Az összeírás a települések és településrészek állattartásra engedélyezett területein, házról házra történt. A többi területen csak azokat a kijelölt háztartásokat kérdezték meg az összeírók, akik adminisztratív forrás alapján (háztartásra azonosíthatóan) földhasználatot jeleztek, földalapú támogatásban részesültek, hegyközség tagjai voltak, vagy biogazdálkodást folytattak. A területi munkát a közel 14 ezer körzetben 11 360 összeíró végezte. A gazdaságok földrajzi elhelyezkedését geokoordináták segítségével azonosítottuk. Az EUROFARM-adatbázis bizonyos mutatóinak közléséhez adminisztratív adatbázisokat használunk, így a borszőlő ültetvény terület megoszlására vonatkozó adatállományt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától, a vidékfejlesztési és pihentetésre ösztönző támogatások gazdálkodói adatait a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, a biogazdálkodásra vonatkozó információkat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-től és a Hungária Öko Garancia Kft.-től, a térinformatikai adatokat a Földmérési és Távérzékelési Intézettől vettük át. Az ÁMÖ 2010 előzetes eredményeit kiadványba rendezetten 2010. december 1-jén adtuk közre. 2.9.2. Népszámlálás, 2011 2008. szeptember 2-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról, mely szerint a tagországokban 2011 folyamán népszámlálást kell tartani. A rendelet az egyes országok adatainak összehasonlíthatósága érdekében előírta az európai népszámlálások kötelező adatköreit, azonban az adatgyűjtés módját a tagországokra bízta. A 2011. évi népszámlálásról rendelkező 2009. évi CXXXIX. törvény 2010. december 15-én lépett hatályba. A népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról 2010. december 23-án jelent meg a kormány 305/2010. számú rendelete, amely a népszámlálás végrehajtásának szervezetét, valaRészletek az ÁMÖ, 2010 filmből

27


2.2. ÁBRA A LAKCÍMEK MEGYÉNKÉNTI MEGOSZLÁSA A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS KÉRDŐÍVEINEK KITÖLTÉSI MÓDJA SZERINT

mint a jegyzőknek és a fővárosi, megyei kormányhivatalok vezetőinek népszámlálással kapcsolatos tennivalóit szabályozta. A népszámlálás hagyományos célja, hogy a népesség és a lakások számáról, legfontosabb jellemzőiről teljes körű, megbízható képet adjon. A részletes adatok segítik a döntéshozókat a lakosság életkörülményeit érintő döntések előkészítésében, ugyanakkor a vállalkozások is fontos információhoz jutnak üzleti döntéseik meghozatalához, a civil szervezetek segítséget kapnak a lakosság érdekében kifejtett tevékenységük tervezéséhez, a kutatók pedig nélkülözhetetlen alapadatokhoz jutnak társadalmi viszonyaink további vizsgálatához. A népszámlálásra építve számítjuk és közöljük a következő tíz évben az évenkénti népességszámokat országosan és településenként: a születések, a halálozások számával, a vándorlások egyenlegével korrigálva, azaz továbbszámítva a népszámláláskori lakosságszámot. A KSH lakossági adatgyűjtéseinek mintakeretét is a népszámlálás alapján alakítjuk ki. 2011 októberében csaknem 40 ezer számlálóbiztos közel 5 millió címet, ezek között 4,4 millió lakást keresett fel, hogy adatokat gyűjtsön hazánk népességének demográfiai, iskolázottsági, foglalkozási, nemzetiségi, vallási, egészségi jellemzőiről és lakásviszonyairól. A népszámlálás előkészítésében, végrehajtásában és feldolgozásában közel 50 ezer ember vett, illetve vesz részt. A Népszámlálás, 2011 kérdőívei

28


Az újítások közül a legfontosabb a kérdőívek internetes kitöltési lehetősége volt, amelyet Magyarországhoz hasonlóan több ország is most alkalmazott először a népszámlálások történetében. Már a próbafelvételek is azt mutatták, hogy az internetes kitöltésnek rendkívül kedvező a lakossági fogadtatása, hiszen az adatszolgáltatás nincs időponthoz kötve, nem kell alkalmazkodni a számlálóbiztoshoz. Az internetes kitöltésre rendelkezésre álló két hét alatt a lakcímek 18,6%-áról érkeztek be ily módon a kérdőívek.

A számlálóbiztosok, felülvizsgálók és területfelelősök oktatásában népszámlálási és oktatói tapasztalatokkal rendelkező munkatársaink aktív részt vállaltak. A számlálóbiztosok felkészülését oktatófilmmel is segítettük. A népszámlálás hagyományosan a hivatal és a lakosság kölcsönös bizalmára épül. Az adatgyűjtés bevalláson alapult, az adatszolgáltatók által adott válaszokat a számlálóbiztosok igazoló okmányok nélkül fogadták el. A népszámlálásban részt vevőket szigorú titoktartás köti, a kérdőívek összegyűjtése, feldolgozása zárt rendben történik. A kérdőíveken nem szerepelt név, és az adatok a feldolgozás korai szakaszában elválnak a lakcímektől, elveszítik személyes jellegüket. A népszámlálási hagyományoknak megfelelően lakáskérdőív és személyi kérdőív készült, és külön kérdőíven írtuk össze az intézeteket (kollégiumok, szociális otthonok stb.). A lakáskérdőív a lakás rendeltetéséről és főbb jellemzőiről, a személyi kérdőív a legfontosabb demográfiai, iskolázottsági, foglalkozási adatokról, valamint a nemzetiségről, az anyanyelvről, a vallásról és az egészségi állapotról tartalmazott kérdéseket. A 2011. évi népszámlálást a lakosság teljes körű megkérdezésével hajtottuk végre, számos módszertani újítás alkalmazásával. Az internetes kitöltés biztonságosan, üzemzavar nélkül működött, ellenállt a feltörési kísérleteknek, ezért azt tervezzük, hogy a jövőben szélesebb körben, más lakossági adatgyűjtések esetén is alkalmazzuk. A 2011. évi népszámláláskor első alkalommal indított a KSH Civil Partner Programot, különböző civil szervezetekkel széles körű együttműködést, amelyre a KSH vezetői személy szerint is kiemelt figyelmet fordítottak. A kérdőív kialakítása, majd a válaszlehetőségek megvitatása során az egyházi, felekezeti vezetőkkel, a nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselőivel, a fogyatékkal élők szervezeteivel és más érdekképviseleti, illetve érdekvédelmi szervezetekkel is folytak egyeztetések. A szervezési feladatok meghatározásában,

A lakosság népszámlálással kapcsolatos kérdéseire 54 munkatársunk napi 12 órában adott szakszerű felvilágosítást

29


az útmutatók véleményezésében a települési önkormányzatokkal és a jegyzők szövetségeivel működtünk együtt. További együttműködési lehetőséget jelentett az egyházak és a nemzetiségi szervezetek kampánya, amelynek célja az volt, hogy az érintett lakosság vállalja hovatartozását, hogy e kérdések tekintetében is a valósághoz minél közelebbi eredményeket hozzon a népszámlálás. A KSH elnökével kötött együttműködési megállapodás értelmében a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának valamennyi – szakmai, szervezési, informatikai – folyamatát végigkövette az Adatvédelmi Biztos Irodája, biztosítva az adatvédelmi előírások minden szakaszban, minden körülmények között történő betartását. 2.6. TÁBLA A NÉPSZÁMLÁLÁSI KAMPÁNY FŐBB MUTATÓI, 2011. MÁJUS 1.–DECEMBER 31. Megnevezés Nyomtatott, sugárzott és az elektronikus médiában megjelent népszámlálási témájú cikk, interjú A népszámlálás internetes honlapjának látogatói

3768

1 291 903

Az adatfelvétel alatt érkezett hívás a népszámlálás zöld számára

235 378

E-mailben érkezett kérdésre, észrevételre adott válasz

14 000

Részlet a Népszámlálás, 2011 filmből

30

Szám, db

3. Tájékoztatás, szolgáltatás 3.1. Tájékoztatási politikánk, felhasználói igények A tájékoztatási politikánkat és ezáltal a tájékoztatási tevékenységünket több mint két évtizede meghatározó legfontosabb elveket – szakmai függetlenség, pártatlanság és objektivitás, relevancia, hozzáférhetőség és érthetőség, gyorsaság és pontosság, egyidejű tájékoztatás – az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe is megnevezi, kötelezővé téve ezen elvek betartását a tagországok statisztikai szervezetei számára. A KSH tevékenységének célja, hogy a statisztikai adatok felhasználóinak igényeit formálja és minél magasabb szinten kielégítse. Ezért folyamatosan kikérjük a felhasználók véleményét és igényeit. 2010-ben és 2011-ben a honlap, a területi adatok és egy szakstatisztikai terület, a szolgáltatásstatisztikai kiadványok fogadtatása állt a középpontban. A véleményeket kérdőívek segítségével és fókuszcsoportos kutatással ismertük meg. A felhasználói kör honlapunkra vonatkozó véleményének megismerése hozzájárult a honlap átalakításához, a honlap új struktúrájának és különböző funkcióinak kialakításához, továbbá a grafikai megjelenítés tervezéséhez. A felhasználóknak a területi adatok elérhetőségével kapcsolatos véleményét 2010-ben kérdőív segítségével mértük fel, 2011-ben pedig felhasználói fórumot szerveztünk. A megismert igényeket, véleményeket alkalmazzuk a rendelkezésre álló adatok elérhetővé tételében és az adatgyűjtések – a költségvetési korlátok és az adatszolgáltatók terhelhetőségét is figyelembe vevő – kialakításában, valamint további módszertani vagy technikai fejlesztések megalapozásában. A felhasználók igényeinek való megfelelés érdekében kialakítottuk a területi információk átfogó rendszerét. A tájékoztatási adatbázis területi adatállományainak, a települési, a megyei és a régiós, illetve a budapesti adatokat tartalmazó adatállományok (T-STAR, MR-STAR, BP-STAR) gondozása mellett összefoglaló jellegű online és nyomtatott területi adattárakat is közzétettünk.

31


3.2. Tájékoztatási tevékenységünk Adatgyűjtéseink eredményeit adatgyűjteményekben vagy elemző kiadványokban, valamint interneten hozzáférhető táblákban és adatbázisokban tesszük közzé. 3.2.1. Kiadványaink 2010-ben 462, 2011-ben 491 kiadványt jelentettünk meg, ezek egytizede összefoglaló jellegű, döntő többségük ágazati témájú volt. Kiadványaink több mint egynegyede területi részletezettségű adatokat, illetve elemzéseket tartalmazott. A megjelenési formát tekintve kiadványaink 85%-a elektronikusan, 15%-a nyomtatatásban, esetenként CD-melléklettel kiegészítve lát napvilágot. Az elemzések szakmai színvonalának emelése érdekében 2011 óta az elemző kiadványok előkészítése a belső tartalmi és számszaki ellenőrzés mellett független szakmai lektorálást is magában foglal. 2011-ben – kiadványaink időszerűségének javítása érdekében – hamarabb jelentettük meg évkönyveinket. A Magyar statisztikai évkönyvet az előző évinél két hónappal korábban adtuk ki. Újraindítottunk két szakstatisztikai adatgyűjteményt, az Ipari és építőipari statisztikai évkönyvet és a Mezőgazdasági statisztikai évkönyvet. Tartalmát tekintve bővült a Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve, amely a korábbiaktól eltérően nemcsak régiós, hanem megyei adatokat is tartalmaz. Tájékoztatási naptárunk – az európai normának megfelelően – napokra lebontva tartalmazza az év folyamán megjelenő gyorstájékoztatók, és a hozzájuk kapcsolódó táblák, illetve a tájékoztatási adatbázisban megjelenő homogén adatkörök közzétételi időpontjait. 2012-re vonatkozóan első ízben meghirdettük a Statisztikai Tükörként megjelenő évközi, rendszeres kiadványaink közzétételi időpontját tartalmazó közzétételi naptárt. 2011-ben – a statisztikai hivatalok tájékoztatási gyakorlatának áttekintése után – változtattunk gyorstájékoztatóink címein, beszédesebbé tettük azokat: a szakstatisztikai terület megjelölése mellett kiemeljük a lényegi mondanivalót, az adott időszak legfontosabb adatát vagy az időszak változásaira leginkább ható tényezőt. 2012-től gyorstájékoztatóként csak azok a kiadványok jelennek meg, amelyek konjunktúramutatókat tartalmaznak. Az interneten megjelenő gyors, aktuális közleményeink egységesítése és színvonaluk javítása érdekében növeltük Statisztikai Tükör sorozatban megjelenő, szöveges értékelést, rövid elemzést is tartalmazó kiadványok számát.

32


Néhány 2010–2011-ben megjelent kiemelt kiadványunk A magyar EU-elnökség alkalmából 2011-ben elkészült a Századok statisztikája című kiadványt magyar és angol nyelven. A kiadványt, amely a számok tükrében mutatja be az országot a Honfoglalástól napjainkig, az EU-elnökségi rendezvényeken és más nemzetközi események alkalmából kapták meg a résztvevők. 2011-ben új koncepció alapján készítettük el éves elemzésünket Magyarországról. A formáját, a struktúráját és némiképpen szemléletét tekintve is megújult kiadványban az online források elérhetőségét hivatkozással biztosítottuk. A témakörökhöz kapcsolódó, további adatok, kiadványok, módszertan elérését linkgyűjtemény és a szövegközi kapcsolatokat jelző tárgymutató szolgálta. A továbbfelhasználhatóságot kívántuk támogatni a nyomtatott kötethez tartozó CD-mellékleten az ábrák számadatainak Excel-formátumban történő közlésével is. A 2010-ben készített és a 2005 és 2009 közötti időszakot átfogó Magyarország régiói című kiadvány bemutatja a hazai régiók európai térbe ágyazottságát, a régiók fejlődését és a régiók közötti különbségek változását. A kiadvány első fejezete az EU 271 régiójával veti össze a magyar régiók népesedési viszonyait, gazdasági fejlettségét és területi sajátosságait. Az egyes régiók jellemzőit, annak időbeli változását hét azonos felépítésű fejezet ismerteti. 2010 és 2011 kiemelkedő feladata volt a 2009-ben végrehajtott Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) – European Health Interview Survey eredményeinek feldolgozása és publikálása. Az ELEF általános célja olyan egészségfelmérési gyakorlat kialakítása, amely rendszeresen, megbízható adatokat szolgáltat az Európai Unió lakossága körében előforduló egészségügyi problémák gyakoriságáról, az azokat befolyásoló tényezőkről, valamint az egyénre, a családra és a társadalomra nehezedő terhekről. Tekintettel a hazai adatigényekre az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet – csatlakozva a felméréshez, a válaszadóknak egy kisebb csoportján – a táplálkozási és tápláltsági állapotot is vizsgálta. Az ELEF publikációi közül kiemelendő a 2011 végén Európai lakossági egészségfelmérés − Magyarország, 2009 Összefoglaló eredmények címmel megjelent tanulmánykötet, amelyet sajtótájékoztatóval egybekötött konferencián mutattunk be. Újdonságnak számít szakértők, kutatók és egészségpolitikával foglalkozó szakemberek bevonása a felvétel eredményeinek elemzésébe. Magyarország mezőgazdasága, 2010 (előzetes adatok 1.) Az összeírás előzetes eredményei szerint 2010-ben mintegy 8800 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük nincs, vagy elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2010-ben megközelítette az 567 ezret, rajtuk kívül még közel 1,1 millió háztartásban (ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben) folytattak mezőgazdasági tevékenységet.

33


A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon című, 2011-ben megjelent kiadványunkban az Eurostat mutatórendszerét – széles körű szakértői egyeztetések eredményeként – kibővítettük a magyar sajátosságokat tükröző mutatókkal. A fenntartható fejlődés az Európai Unió egyik fő célkitűzése, amit az unióról szóló szerződés is megerősít. Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el, alapul szolgálva a fenntartható fejlődés helyzetének elemzéséhez, valamint a bekövetkezett változások követéséhez. Az európai mutatórendszert hazai sajátosságokat tükröző indikátorokkal bővítettük. A 2011-ben szerkesztett Környezeti helyzetkép című online kiadvány a környezeti elemek – a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatai mellett – bemutatja a környezetünket leginkább érintő hulladékról, valamint az energiáról elérhető információkat, valamint a környezetvédelmi ráfordítások és környezeti adók fontosabb adatait is összefoglalja. A KSH folyóiratai közül a Statisztikai Szemle 2010–2011. évi számaiban a hagyományosnak tekinthető témájúak mellett színvonalas szociológiai, pszichológiai, földrajzi és orvosi tárgyú tanulmányok is megjelentek. A folyóirat 2011. október–novemberi tematikus száma a különböző statisztikai területek – a napi alkalmazási gyakorlatokon túlmenő – gondolatait kísérelte meg általánosítani és összegezni, néhány, a gazdaság- és a társadalomstatisztikában alkalmazott új módszertani megoldás bemutatásával. A folyóirat 89 évfolyamot tartalmazó archívumát – keresési funkcióval –honlapunkon is közzétesszük. Szakmai vitákra 2011-ben két alkalommal került sor („A társadalmi fejlődés mérése – a Stiglitz-jelentés tanulságai” és az „Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában” címmel). 2011-ben az MTA IX. Osztálya a Statisztikai Szemlét a szakma „A” kategóriás folyóiratává minősítette. A 2010. évi jubileumi évfolyamra tekintettel különleges tematikus blokk is szerepelt a Területi Statisztika folyóirat mind a hat számában: egy-egy visszatekintő, elemző cikk a folyóirat egyegy évtizedéről (beleértve a területi statisztikai szakma ama évtizedét is, amikor a lap kiadása szünetelt), valamint egy-egy interjú a szakma nagy öregjeivel. 2011-ben tematikus blokkban foglalkozott a folyóirat a népszámlálással, valamint a statisztikai adatok és a térinformatika felhasználásával a 2010. évi természeti katasztrófák kárának elhárításában. A Tanulmányok rovat cikkeinek jelenlegi lektorálási folyamata megfelel a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézete által a lektorált publikációkkal szemben támasztott követelményeknek. Az internetes megjelenés területén a repertóriumot egy új keresési lehetőséggel is kiegészítettük.

3.2.2. Elektronikus tájékoztatás Az internethasználat rohamos terjedésének következtében az egyik legfontosabb tájékoztatási és kommunikációs felület a KSH honlapja. 2011-ben 2,5 millióan keresték fel a KSH-portált. A látogatók 17,5 millió oldalt töltöttek le. 2011-ben különösen a népszámlálás emelte a látogatottságot.

34


3.1. ÁBRA A HONLAP LÁTOGATOTTSÁGA Ezer látogató 300

Millió letöltés 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0

250 200 150 100 50 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

0

Látogatók száma (IP cím szerint), ezer Letöltött oldalak száma, millió

A KSH honlapján kialakított Kiadványtárból témakörök szerint rendezve egyszerűen és gyorsan elérhető a KSH összes (letölthető elektronikus, megvásárolható nyomtatott, illetve CD-) kiadványa. A honlapunkon elektronikusan elérhető adatok két fő pillérét a kész táblákat tartalmazó táblarendszer és a dinamikus lekérdezést biztosító tájékoztatási adatbázis jelenti. 2011-ben bővítettük a körülbelül ezer táblából álló táblarendszer szolgáltatásait: a táblákhoz hozzárendeltük a kapcsolódó homogén adatköröket a tájékoztatási adatbázisból, a térképeket, a kiadványokat, valamint a metainformációkat. Így átjárhatóvá tettük a honlapon az egyes tájékoztatási rendszereket. 2012-től kezdődően a táblák excel-formátumban is letölthetők. A kész táblák közül leggyakrabban letöltött témakörök a népesség, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság, a bruttó hazai termék, a mezőgazdaság és a gazdasági szervezetek voltak. A tájékoztatási adatbázisból történő lekérdezések száma évről évre nő, 2011-ben megközelítette a 400 ezret. Az adatbázisból 611 homogén adatkör 8306 mutatója volt elérhető. A legkeresettebb adatkörök a területi statisztika, a népesség, a munkaerőpiac, az árak, a külkereskedelem és a turizmus, vendéglátás voltak. A vizualizációs eszközökkel a területi folyamatok változását felhasználóink már több éve egy interaktív alkalmazás segítségével követhetik nyomon a honlapon. A program 465 magyarországi és 498 európai térkép gyors lekérdezését biztosítja különböző területi dimenziókban.

35


3.1. TÁBLA A TÁBLÁK, AZ INTERAKTÍV TÉRKÉPEK ÉS KORFÁK LÁTOGATOTTSÁGA, 2011 Mutató

Táblák

Interaktív térképek

Interaktív korfák

Látogatások száma

280 782

11 904

42 031

Egyedi látogatók

126 595

7 400

36 952

1 369 202

27 078

56 907

Átlagos megtekintés, oldal

4,88

2,27

1,35

Webhelyen töltött idő, másodperc

383

211

53

43

60

88

Oldalletöltések

Új látogatások aránya, %

2011-ben megújítottuk az interaktív korfákat. Az új verzió bemutatja az ország, a régiók és a megyék korstruktúrájának változását, lehetővé teszi – többek között – tetszőleges korcsoportok kijelölését, valamint bármely kiválasztott év korfájának rögzítését. Emellett elkészült az ország korösszetétel-változását az első népszámlálástól, 1870-től tényadatokat, 2050-ig pedig előreszámított adatokat bemutató változat is.

3.3. Sajtókapcsolataink A KSH elsődleges feladata a statisztikai információk közreadása, a nyilvánosság biztosítása. Ebben jelentős szerepe van a sajtónak. Az ország helyzete, a gazdasági-társadalmi folyamatok iránt érdeklődők többsége a különböző sajtóorgánumok útján szerez tudomást a KSH által közreadott adatokról és a KSH tevékenységéről. Hivatalunk 2010-ben 12 181, míg 2011-ben 14 813 alkalommal szerepelt a médiában. A növekedés nagyrészt a népszámlálás miatti fokozott érdeklődésnek köszönhető. A KSH kiemelten fontos eseményekre sajtótájékoztatót vagy egy-egy szakstatisztikai téma alaposabb megvilágítására célzott közönség számára sajtóbeszélgetést szervez. 2010–2011-ben összesen 14 sajtótájékoztatót és számos sajtóbeszélgetést tartottunk. Ezek közül a legnagyobb visszhangot – a népszámláláshoz kapcsolódó sajtóesemények mellett – a következő rendezvények váltották ki:

• A búzaszemtől a GDP-n át a döntés meghozataláig (2010. március 26. – sajtóbeszélgetés) • Fókuszban az egészség (2010. április 19. – sajtótájékoztató az Európai Lakossági Egészségfelmérésről, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel közösen)

• A 2010. évi ÁMÖ beharangozója (2010. május 25. – sajtótájékoztató) • Sajtóbeszélgetés a Népesedési Világnap alkalmából (2010. július 9.) • Sajtótájékoztató az ÁMÖ előzetes eredményeiről (2010. december 1.) • A fenntartható fejlődés indikátorai (2011. április 7. – sajtótájékoztató)

36


3.2. ÁBRA A KSH MÉDIASZEREPLÉSEI Alkalom 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2010. január

július

2011. január

július

Internet

Országos sajtó

Rádió

Televízió

Regionális sajtó

A sajtó részvételével 2011 novemberében mutattuk be – a rendszer kidolgozását szolgáló, 2009. szeptember 15-én indult EKOP-projekt zárórendezvénye keretében – a KSH 2012–2013-ban bevezetendő kerülő új elektronikus adatgyűjtő rendszerét, az ELEKTRÁ-t. (Az elektronikus adatgyűjtési rendszerről lásd a 2.4.1 alfejezetet.) A pénzügyi piac alakulását is befolyásolhatja a KSH által publikált három olyan makrogazdasági adat, amelyek közzététele éppen ezért különleges óvintézkedések mellett történik, mert nyilvánossá tételük során minden másodperc számít, hiszen aki időbeli előnyre tesz szert, anyagi előnyhöz is juthat. Az előzetes ipari adatok, a fogyasztói árak,

Sajtótájékoztató az ÁMÖ előzetes eredményeiről, 2010. december 1. (Laczka Éva, gazdaságstatisztikai elnökhelyettes)

Sajtótájékoztató az Európai Lakossági Egészségfelmérésről, 2010. április 19. (Németh Eszter, Tokaji Károlyné főosztályvezetők)

37


valamint a GDP-re vonatkozó valamennyi gyorstájékoztató kivételesen szigorú biztonsági intézkedések mellett jut el a felhasználókhoz, közöttük a tőzsdenyitás pillanatára időzítetten az irántuk megkülönböztetett érdeklődést tanúsító pénzpiaci szereplőkhöz. A makrogazdasági adatokat közvetítő hírügynökségi tudósítók a közzététel napján 8 óra 30 perckor sajtóreferensünk felügyelete mellett, zárt teremben kapják kézhez a gyorstájékoztatót. A helyszínt nem hagyhatják el, a külvilággal nem létesíthetnek kapcsolatot. Szakértőink válaszolnak a tudósítók és újságírók kérdéseire, akik a sajtószobában elkészített tájékoztatót 9 óra 00 perckor – a gyorstájékoztató honlapunkon történő 3.3. ÁBRA LEGGYAKRABBAN IDÉZETT ADATAINK, TÉMÁINK RANGSORA

Foglalkoztatottság és munkanélküliség Fogyasztói árak Létszám és kereset Népmozgalom Bruttó hazai termék Kiskereskedelem Ipari termelői árak Ipar Külkereskedelmi termékforgalom

0

100 200 300 400 500 600 700 2010

2011

közzétételével egy időben – továbbíthatják hírügynökségüknek. A 2011. évi népszámlálás kommunikációja A cenzus részletes kommunikációs terveinek kidolgozása már 2010 őszén megkezdődött. Ezidőben született meg a népszámlálás logója és szlogenje (Feleljünk a jövőért!). A népszámlálás saját honlapja 2011 januárjától működött. A népszámlálás kommunikációjának megvalósítása során két sajtótájékoztatót tartottunk, az elsőt 2011. május 17-én, „Küszöbön a népszámlálás” címmel, a másodikat 2011. szeptember 2-án („Start előtt a népszámlálás”). Ugyancsak a cenzushoz illeszkedett a népszámlálásban részt vevők számára rendezett évzáró találkozó 2011. december 15-én, amelyre meghívtuk a témában jelentősebb aktivitást felmutató újságírókat is. A 2011. évi népszámlálás volt az első olyan cenzus, amely – az interneten keresztül – lehetőséget adott a kérdőívek elektronikus kitöltésére. Mindez intenzív sajtókampányt követelt, ezért a tá-

38

Sajtótájékoztató a népszámlálásról, 2010. május 17. (Németh Zsolt, társadalomstatisztikai elnökhelyettes)


jékoztatásba bevontuk az internetes portálokat, a közszolgálati és kereskedelmi televíziókat és rádiókat. Hangspotokat és kisfilmeket gyártattunk, amelyek segítségével a lakosság ismerkedhetett a népszámlálással és a ráháruló teendőkkel. Az alkalmazott kommunikációs eszközök között szerepeltek a különböző rádióés televíziócsatornákon sugárzott társadalmi célú hirdetések, fővárosi és vidéki járműreklámok, közterületeken kihelyezett hirdetmények, a különböző kiadványok és a www.nepszamlalas. hu honlapon megjelent hírek és információk. A A népszámlálásban részt vevők év végi találkozója népszámlálás előkészítő szakaszában, 2010. január 1. és 2011. április 30. között összesen 809, a kampány felvezető és végrehajtási szakaszaiban, 2011. május 1. és december 31. között 3768 népszámlálással foglalkozó publikációt regisztráltunk. 3.2. TÁBLA A SAJTÓBAN MEGJELENT, NÉPSZÁMLÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZLÉSEK Megnevezés

2010. január 1. – 2011. április 30.

2011. május 1. – 2011. december 31.

Írott sajtó

226

862

Rádió

112

420

Televízió

37

166

Internet

554

2320

Összesen

809

3768

A KSH és a népszámlálások történetében újszerű feladat volt a szóvivő, mint önálló funkció. A népszámlálási szóvivő működése garantálta a pontos és egységes információközvetítést, a népszámlálással kapcsolatos bonyolult szakmai kérdések közérthetővé tételét. Feladata volt a sajtómegkeresések fogadása, a nyilatkozatok koordinálása, a szakmai hangsúlyok érthetővé tétele, esetenként sajtóközlemények megjelenésének kezdeményezése. A népszámlálási szóvivő, Virágh Eszter személyét és tevékenységét kedvezően fogadta a sajtó. A sajtó részéről összességében támogató, a lakosság tájékoztatását segítő, adott esetben konstruktívan bíráló megnyilvánulások láttak napvilágot.

3.4. Kapcsolattartás felhasználóinkkal Információszolgálatunkon – a személyes ügyfélfogadás mellett – havonta mintegy 1400 telefonon, valamint 250 elektronikus levélben érkező adatkérést válaszolunk meg. A szolgáltatás hatékonyságának javítása érdekében újra-

39


szerveztük a honlap Információszolgálat, valamint Statisztikai számjel menüpontját, továbbá létrehoztuk a gyakori kérdések menüpontot. Az e-mailen érkező kérdéseket 24 órán belül megválaszoljuk. A KSH 2005 óta működtet EU-INFO szolgáltatást, amely az Európai Unió egészére vagy egyes tagországaira vonatkozó statisztikai információkat teszi hozzáférhetővé. A felhasználók kérdéseire általában egy napon belül tudjuk megadni a választ. Az uniós statisztikák hatékonyabb felhasználásának elősegítésére nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamot szerveztünk.

3.5. Nemzetközi adatszolgáltatás A magyar hivatalos statisztikai szolgálat 2010-ben összességében 1343, 2011-ben pedig 1347 adatállományt továbbított az Eurostatnak. Eredményességi mutatónk – ami azt fejezi ki, hogy az Eurostatnak kötelezően és rendszeresen továbbítandó adatküldések hány százaléka teljesült határidőre – 2010. október–decemberre 85% (az EU-átlag 76%) volt. 2011. szeptember–novemberben 91% (az EU-átlag 83%) volt. Más nemzetközi szervezetek részére (OECD, ENSZ, IMF stb.) 2010-ben 171, 2011-ben 160 alkalommal teljesítettünk adatszolgáltatást. A KSH az európai intézményekben nemcsak statisztikai adatközlésekkel van jelen. Az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása (Excessive Deficit Procedure=EDP) keretében a tagországok évente kétszer jelentik (EDP-jelentés, notifikáció) a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának: a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. 2006 óta a KSH – a költségvetésért felelős minisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve – állítja össze a négy tényidőszakot és egy terv/várható időszakot felölelő EDP-jelentést. A tényidőszakok egyenlegadatait a KSH, adósságadatait az MNB és mindkét mutató tárgyévben várható adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium állítja elő.

3.6. Kutatószoba A statisztikai adatok tudományos célú kutatására kialakított Kutatószobában, az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett biztosítjuk az anonimizált mikroadatokhoz való hozzáférést. A Kutatószobában folyamatosan hozzáférhető adatbázisok, adatállományok: • A 2001. évi népszámlálásból vett anonimizált 5%-os minta • Mikrocenzus 2005. évi adatállománya • A munkaerő-felmérés (MEF), 2003–2011 • Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel (HKÉF), 2005–2010 • A GSZÖ-EUROFARM 2003., 2005., 2007., 2010. évi adatállománya. A felsorolt témakörök mellett a kutatók – külön megállapodás szerint – kérhetik az igényeiknek megfelelő speciális adatállomány előállítását és a Kutatószobában történő hozzáférés biztosítását.

40

4. Nemzetközi kapcsolatok 4.1. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége Magyarország a spanyol–belga–magyar trió elnökség harmadik tagjaként 2011. január 1. és június 30. között látta el az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. A magyar elnökség tevékenységét – a hazai és nemzetközi visszajelzések alapján – statisztika területén is sikeresnek minősítették. Az elnökségi stáb tagjainak az elnökségre való felkészítése 2010-ben vált intenzívvé. A szakmai és a nyelvi képzés egyrészt államigazgatási keretek között zajlott, másrészt konzultációkat szerveztünk három korábbi (cseh, portugál és francia) elnökségi stáb vezetőjével.

Spanyol–belga–magyar trió elnökség, Visegrád, 2011. június 9.

A soros elnökség hivatali csapata

A soros elnökség ideje alatt a hivatal felelt a Tanács mellett működő Statisztikai Munkacsoportban zajló munkáért (elnökségi kompromisszumos anyagok készítése, folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, a Tanáccsal és a Parlamenttel, elnökségi honlap üzemeltetése, az üléseken való elnöklés). E munkát a hivatalban felállított szakértői csapat végezte, Laczka Éva elnökhelyettes vezetésével. A trió programjával összhangban a magyar elnökség elkötelezte magát az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe alkalmazásának elősegítése, az előállított statisztikai adatok minőségének, megbízhatóságának és átláthatóságának nö-

41 41


velése, valamint a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése mellett. Kiemelt feladatunknak tekintettük, hogy a programban szereplő statisztikai jogalkotás minél nagyobb mértékben kövesse az uniós stratégiák által támasztott igényeket, prioritásokat. A statisztikai jogalkotás folyamatában fontos kihívást jelentett a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott új eljárások alkalmazása. A magyar EU-elnökség keretében Visegrádon 2011. június 9–10-én „Kommunikáció: a statisztikai kultúra javításának eszköze” címmel sikeres nemzetközi konferenciát rendeztünk, a Magyar Statisztikai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának közreműködésével. A konferenciát Vukovich Gabriella, a KSH elnöke és Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese, az EU-elnökségi stáb vezetője nyitotta meg. A nyitó-, plenáris ülés előadója Walter Radermacher, az Eurostat főigazgatója volt, előadásának címe: „A hivatalos statisztika mint közös nyelv a komplex világban”. A konferencián az Európai Unió, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN Economic Commission for Europe – UNECE), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Development – OECD), továbbá az Európai Központi Bank (European Central Bank – ECB) vezető statisztikusainak, valamint több európai partnerhivatal elnökének, illetve vezető munkatársának előadása hangzott el, négy szekcióban:

• Statisztikai műveltség és európai demokrácia • Meddig tart a statisztikusok felelőssége és hol kezdődik a statisztika felhasználóinak felelőssége?

• A spanyol–belga–magyar EU-elnökségi trió • Bizalom az intézményekben, bizalom a statisztikában, statisztikai kultúra A szekciók előadásait öt nemzetközi szervezettől és tizenöt országból érkezett hallgatóság kísérte figyelemmel. A konferencia előadásait angol nyelvű kiadványban3 adtuk közre.

A magyar elnökség munkaprogramja az előző elnökségek által elért előrehaladáson alapult. Négy megnyitott doszsziét vettünk át és egy EU-rendelet felülvizsgálatának tárgyalását kezdeményeztük. 2011 első félévében a következő jogszabálytervezeteket tárgyaltuk: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról. A rendelettervezetet a tanácsi munkacsoport a magyar elnökség időszaka alatt kétszer tárgyalta. A kitűzött elnökségi cél a jogszabály elfogadtatása volt. A jogszabályt mind az Európai Parlament, mind a Tanács első olvasatban elfogadta. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai környezeti-gazdasági számlákról. A tervezetet a tanácsi munkacsoport a magyar elnökség időszaka alatt kétszer tárgyalta és az Európai Parlament is több ízben megvitatta. A kitűzött elnökségi cél a jogszabály elfogadtatása volt. A jogszabályt mind az Európai Parlament, mind a Tanács 3 HCSO (HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE) [2011]: Proceedings of the Conference on „Communication: A tool to enhance statistical culture”. 9–10 June. Visegrád.

42


első olvasatban elfogadta. A rendelet vitája során elért kompromisszumokat mind a tagországok, mind a Bizottság a magyar elnökség kiemelt sikerének tekintik. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikáról. A tervezetet a tanácsi munkacsoport és az Európai Parlament a magyar elnökség időszaka alatt többször tárgyalta. A kompromisszumos szöveget a tanácsi munkacsoport a magyar elnökség alatt elfogadta. Ezen a verzión alapult annak eredményes megszavazása az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (átdolgozás). A tervezetet a tanácsi munkacsoport a magyar elnökség időszaka alatt négyszer tárgyalta. A magyar elnökség által kidolgozott kompromisszumos javaslatot a tagállamok elfogadták, egy szakmai egyeztetésre került sor az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a nemzeti számlák és regionális számlák 2010. évi európai rendszeréről. A tervezetet a tanácsi munkacsoport a magyar elnökség időszaka alatt négyszer tárgyalta. A kitűzött elnökségi cél a dosszié tárgyalásának megnyitása volt a tanácsi munkacsoportban. A magyar elnökség alakította ki a terjedelmes tervezet tárgyalásának menetrendjét. Megtárgyaltuk a módszertani mellékletet és megnyitottuk a szolgáltatandó adatok körét tartalmazó melléklet vitáját. A magyar elnökség a két lezárt dosszié esetében sikeresen oldotta meg a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási aktusok elválasztását. A magyar elnökség befejezésekor a tagállamok számára elfogadható megoldás körvonalazódott az ültetvénystatisztikára és a közúti árufuvarozásra vonatkozó tervezetekben.

4.2. EU-együttműködések Az Európai Statisztikai Rendszeren belül a fő stratégiai döntéshozó testület az ESR (Európai Statisztikai Rendszer) Bizottság, amely egyben komitológiai bizottság is, valamint a Partnership Group, amely az ESR Bizottság üléseit készíti elő szakmai-stratégiai szempontból. Az ESR Bizottság évente négyszer ülésezik, tagja minden EU-tagország nemzeti statisztikai hivatalának vezetője és az Eurostat főigazgatója. A Partnership Group szintén évente négyszer ülésezik, tagsága változó. 2010 második félévétől kezdődően a KSH elnöke tagként vett részt a testület munkájában. 2010 végén a KSH elnöke felkérést kapott a statisztikai standardok európai szintű felmérésével, fejlesztésével, a jelenlegi és jövőbeli standardoknak az Európai Statisztikai Rendszerbe integrálásával foglalkozó stratégiai testületben való részvételre. A stratégiai testület kétéves munkaprogram alapján működik, tevékenységének célja, hogy a statisztikai eljárások, módszerek, informatikai megoldások minél inkább standardizáltak legyenek az európai statisztikai rendszeren belül, ezzel is javítva a rendszer hatékonyságát.

43


Évente rendezik meg az Európai Statisztikai Hivatalok elnökeinek (DGINS – Directeurs Généraux des Instituts Nationaux de Statistique) konferenciáját, amelyen a tagországok, az EFTA-országok és a nemzetközi szervezetek képviselői mellett a tagjelölt és a nyugat-balkáni országok statisztikai hivatalainak vezetői is részt vesznek. A 2010ben Szófiában megtartott konferencia kiemelt témái a fejlődés, a jólét és a fenntartható fejlődés mérése, illetve az európai statisztikai prioritások meghatározása voltak. A 2011-es wiesbadeni konferencián az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének új változata, valamint a háztartás-statisztikai és társadalomstatisztikai felvételek tervezése állt a középpontban. Elnökhelyettesi szinten képviseltettük magunkat 2011-ben abban a szakértői munkacsoportban (task force), amelynek feladata az európai statisztikákról szóló 223/2009 EK rendelet felülvizsgálatának szakértői előkészítése volt. Az Eurostat a munkacsoport által összeállított dokumentum alapján készítette el a jogszabály-módosítás első tervezetét, amelyet az ESR Bizottság azután több olvasatban tárgyalt. Az adminisztratív adatok statisztikai célú használatával, minőségük kiértékelésének felelősségével foglalkozó fejezet magyar irányítással készült. A nemzeti statisztikai hivatalokkal folyó együttműködés döntő része az ESR-fórumokon zajlik, de több ország nemzeti statisztikai hivatalával tartunk fenn az uniós együttműködéstől független kapcsolatot. Ezek közül kiemelten fontos a szomszédos országok statisztikai hivatalaival folyó együttműködés, amelynek célja a részt vevő országok statisztikai szolgálatait kölcsönösen érdeklő, kiemelt statisztikai témák szakértői szintű megvitatása, tapasztalatcsere, megoldások keresése a hasonló problémákra. Az együttműködés az elmúlt két év során a migráció, a népszámlálások, az adminisztratív adatok felhasználása, a határ menti turizmus statisztikája, a statisztikai hivatalok és a központi bankok együttműködése, FATS (külföldi tulajdonú vállalkozások), valamint a K+F-statisztika terén valósult meg.

4.3. Egyéb nemzetközi szervezetekkel való együttműködés Az ENSZ Statisztikai Bizottsága, amely az ECOSOC (Gazdasági és Szociális Tanács) egyik funkcionális bizottsága, a legmagasabb szintű döntéshozatali fórum az ENSZ statisztikai tevékenységében. Feladata véleményezni és ajánlatot tenni a nemzetközi statisztikai standardok, fogalmak és módszerek kidolgozására, alkalmazásuk elősegítésére, továbbá a statisztika fejlesztésének előmozdítása a fejlődő országokban. A Bizottság évenkénti ülésein az ENSZ-tagállamok többségének főstatisztikusa részt vesz. A KSH vezetői és vezető szakértői a Bizottság tevékenységének és a Bizottság égisze alatt szervezett munkacsoportoknak aktív résztvevői. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) által a Bizottsághoz tartozó ENSZ-tagállamok főstatisztikusainak részvételével évente megrendezett Európai Statisztikusok Értekezletének célja az EGB-hez tartozó 52 országban folyó szakstatisztikai tevékenységek koordinációjának továbbfejlesztése, a hiányosságok és átfedések feltárása, módszertani ajánlások kidolgozása. 2010–2011-ben – többek között – a humán tőke mérése, a globalizáció nemzeti számlákra gyakorolt hatása, a pénzügyi válság statisztikát érintő következményei, valamint a jólét mérésének kérdései szerepeltek napirendjén.

44


Az OECD Statisztikai Bizottsága évenként megrendezett ülésének résztvevői az OECD-tagországok főstatisztikusai. Az ülések az OECD statisztikai tevékenységéhez igazodóan kevésbé a statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával, inkább a szervezet szakmai munkájának fókuszában álló elemzések statisztikai hátterével, valamint a statisztikai elemzések módszertani megalapozásával foglalkoznak. A Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute – ISI) kétévente megrendezett kongresszusára 2011-ben Dublinban került sor, amelyen a KSH több előadással képviseltette magát. A korábbi gyakorlatnak megfelelően hivatalunk 2010–2011-ben is arra törekedett, hogy mind az uniós, mind az egyéb nemzetközi szakmai fórumokon vezetői, szakértői szinten egyaránt érdemben jelen legyen, és képviselje a magyar érdekeket, illetve a hazai tapasztalatok alapján közreműködjön a statisztika nemzetközi szintű fejlesztésében.

4.4. Szerepvállalásunk nemzetközi szakmai projektekben 2010–2011-ben erősödött hivatalunk részvétele a nemzetközi szakmai segítségnyújtási projektekben elsősorban az uniós csatlakozásra váró országok statisztikai rendszerének fejlesztését célzó kezdeményezésekben. Számos külföldi és hazai konzorcium kereste meg a KSH-t abból a célból, hogy uniós, világbanki vagy más finanszírozású nemzetközi segítségnyújtási projekre közösen adjunk be pályázatot, illetve közreműködőként vegyünk részt a pályázat sikeres megvalósításában A legnagyobb szabású európai uniós technikai segítségnyújtási projekt a MEDSTAT, amely a Földközi-tenger déli partján fekvő országok statisztikai rendszereinek fejlesztését támogatja. A 2009 szeptemberében befejeződött MEDSTAT II. regionális program folytatásaként 2010 áprilisában indult a MEDSTAT III. projekt. A projekt célja 9 mediterrán ország (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia) statisztikai rendszerének és szolgáltatásainak módszertani fejlesztése. A MEDSTAT-projekt harmadik fázisa 2013 végéig tart. A KSH a környezeti statisztika, a mezőgazdasági statisztika, a külkereskedelmi statisztika, az életmódstatisztika, a foglalkoztatásstatisztika és az oktatásstatisztika területén vállalt szerepet a projektben. Ennek keretében 2011. december 5. és 9. között „Szegénység és egyenlőtlenség mérése” címmel munkaértekezletet tartottunk 8 mediterrán ország képviselőinek részvételével. Az Eurostat által 2010-ben kiírt, nyolc komponensből álló Európai Statisztikai Oktatási Program (ESTP) megvalósítását két nemzetközi konzorcium nyerte el 2011-ben, a KSH mindkettőnek tagja. 2010-ben és 2011-ben részt vettünk a balkáni régió statisztikai szolgálatainak megsegítését célzó ún. IPA 2008 programban: szakértőt biztosítottunk a mezőgazdasági számlarendszerek megismertetéséhez, budapesti tapasztalatcserét szerveztünk a mezőgazdasági összeírásokról, valamint két népszámlálási tárgyú kiemelt rendezvényt tartottunk.

45


A KSH részt vett a MUTRAP (EU-Vietnam Multilateral Trade Assistance Project - EU-Vietnám Többoldalú Kereskedelmi Segítségnyújtási Projekt) programban, amelynek keretében két szakértőnk támogatást nyújtott Vietnámban a külkereskedelmi statisztika kialakításához. Ún. egyszeri megkeresések alapján szervezett rövidebb-hosszabb KSH-beli tanulmányutakra, illetve nemzetközi szakértési céllal szervezett rövid távú külföldi kiküldetésekre is több alkalommal sor került 2010–2011-ben. A KSH szakértői albán, egyiptomi, tadzsik, örmény, vietnami, macedón, koszovói, orosz, kínai, horvát és jordán statisztikus kollégák részére nyújtottak szakmai segítséget, elsősorban népszámlálás, negyedéves GDP, osztályozások, továbbá vállalkozási, mezőgazdasági, külkereskedelmi, regionális statisztikai stb. témákban. Közülük kiemeljük a UNSD-China Trust Fund Project (az ENSZ Statisztikai Részlegének kínai támogatási projektje) keretében szervezett budapesti konzultációt. A Kínai Statisztikai Hivatal küldöttsége részletes képet kapott a vállalkozásokra vonatkozó adatfelvételek magyarországi szervezéséről (adatgyűjtési módszerek, a vállalati regiszter adatfelvételi keretként történő használata stb.). Az Európai Bizottság az uniós szakpolitikákkal kapcsolatban a nemzeti statisztikai hivatalokban folyó fejlesztések és tevékenységek finanszírozásához ún. grant-pályázatok formájában járul hozzá. (A 2010–2011-ben a magyar KSH részvételével indult nemzetközi projekteket lásd a 3. függelékben.) Az elmúlt két évben az Eurostat felkérése alapján több gyakornokot fogadtunk Bulgáriából, Törökországból, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, valamint Albániából, akik a mezőgazdasági statisztika, valamint a statisztikai hivatal működése, minőségbiztosítás, belső folyamatelemzés, teljesítményértékelés kérdéskörökben szereztek tapasztalatokat.

4.5. Nemzetközi statisztikai rendezvények itthon 2010-ben 19, 2011-ben pedig 25 jelentősebb nemzetközi statisztikai rendezvényt szerveztünk Magyarországon. Ezek közül a fontosabbak: • a magyar EU-elnökség keretében Visegrádon, 2011 júniusában szervezett konferencia, • a spanyol–belga–magyar EU-elnökségi periódus záróeseménye Szentendrén, 2011 júniusában • Walter Radermacher, az Eurostat főigazgatójának látogatása 2010-ben FAO workshop, 2011. május

46


• a Statisztikai Világnap alkalmából 2010 októberében Esztergomban tartott konferencia • a haláloki kódolás tárgyában 2011 tavaszán tartott WHO rendezvénysorozat • a 2011. májusi FAO workshop.

4.6. Együttműködés a hazai szakmai szervezetekkel és felsőoktatási intézményekkel A statisztika gyakorlati és elméleti szakembereit tömörítő civil szervezettel, a Magyar Statisztikai Társasággal (MST), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságával és Demográfiai Albizottságával élénk kapcsolatot tartunk fenn. Az MTA Statisztikai Bizottsága munkájában az egyetemek és a kutatóintézetek tudományos minősítéssel rendelkező képviselői mellett a KSH munkatársai is érdemi részt vállalnak. Rendszeresen szervezünk az MST-vel közös szakmai programokat, előadást, konferenciát. A közös szakmai programok közül az egyik kiemelkedő esemény az ENSZ által meghirdetett 2010. október 20-ai Statisztikai Világnap tiszteletére megrendezett „A világ statisztikája – a statisztika világa” című ünnepi konferencia volt. Az ENSZ Statisztikai Bizottságának javaslata alapján az ENSZ Közgyűlése 2010. október 20-át Statisztikai Világnapnak nyilvánította, és a megemlékezések témájaként a statisztika eredményeit, alkalmazását, szakszerűségét és hitelességét jelölte meg. A KSH – a statisztikai kultúra erősítésének szándékától vezérelve – különösen gazdag és jelentős nemzetközi elismerést kivívó programmal köszöntötte a Statisztikai Világnapot. A 2010. évi programsorozat keretében 2010. július 14-től októberig hetente a világnap honlapján statisztikai érdekességeket, és magyar és angol nyelven statisztikai totót tettünk közzé. A játék 12 hetében összesen 75 megfejtő ért el 13+1, 54 megfejtő 13 találatot. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye, amelyen mintegy 350 szakember és érdeklődő vett részt, „A világ statisztikája – a statisztika világa” című ünnepi konferencia volt, amelyet 2010. október 14–15-én, Esztergomban, a Szent Adalbert Központban rendeztünk. A konferenciát üzenetben köszöntötte az ENSZ főtitkára Ban Ki-moon. 2010. október 20-án nyílt napot tartottunk a KSH-ban. A nyílt napon az érdeklődők megismerkedtek a statisztika módszertanával, hétköznapi alkalmazásával, így például azzal is, hogy mi köze a sporteredményeknek a statisztikához. A látogatók játékos statisztikai vetélkedőn vehettek részt, csoportos séta keretében pedig betekintettek hétköznapjainkba. Az MST és a KSH középiskolai diákok körében „Ki mit tud a statisztika világáról?” címmel rendezett kétfordulós versennyel hívta fel a fiatalok figyelmét arra, hogy a statisztika a mindennapi valóság megismerésének fontos eszköze. A versenyre 52 középiskolás csapat nevezett, és örömmel nyugtázhattuk, hogy a tanulók igen magas szintű statisztikai tudásról tettek tanúbizonyságot.

47


A magas szintű statisztikai ismeretek átadása mellett a statisztikai kultúra terjesztésének is fontos tere a felsőoktatás. A KSH történetének minden időszakában szoros kapcsolatokat ápolt a felsőoktatási intézményekkel, a KSH vezetői és vezető szakértői oktatóként hagyományosan részt vesznek ezen intézmények munkájában. Napjainkban is így van ez, de a felsőoktatási intézményekkel – mint oktató és mint kutató szervezetekkel – ennél szorosabb és intenzívebb együttműködésre is törekszünk. Az egyetemekkel, főiskolákkal való együttműködés 2010–2011-ben tartalmasabbá vált. A statisztika tudományát, gyakorlatát népszerűsítő előadások mellett rendszeres képzési együttműködések is kialakultak. A Budapesti Gazdasági Főiskolával 2011-ben kötött együttműködési megállapodás célja, hogy a két intézmény együttesen mozgósítsa elméleti és gyakorlati tudásbázisát, valamint kapcsolatrendszerét közös szakmai céljaik – a főiskola hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése és munkaerő-piaci bekapcsolódásának segítése, a vállalati és a közszféra szakember utánpótlása, a főiskola szellemi kapacitásainak a vállalati, illetve a közszférában, valamint a KSH szellemi kapacitásainak a főiskolai oktatásban történő hasznosítása – érdekében. 2011-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán népszerűsítő előadássorozatot indítottunk. Az MST Statisztika-oktatási Szakosztályával együttműködve szervezett előadássorozat célja, hogy segítse a hallgatókkal való kapcsolatfelvételt, közel hozza a statisztika gyakorlatát a hallgatókhoz és az oktatókhoz, valamint bővítse a hallgatóknak a tananyaghoz kötött statisztikai módszertani ismereteit. Az előadások az alábbi témákat ölelték fel: • GDP-n innen és túl (2011. március 17. – Budapest, 2011. április 5. – Gödöllő) • Gazdasági válság a munkaerő-piaci statisztika tükrében (2011. április 7.) • Magyarország külkereskedelmi termékforgalmának és szolgáltatás-külkereskedelmének jellemzői; A globalizáció hatása a külkereskedelem-statisztikára; A KSH nemzetközi élete (2011. április 21.) A Hivatalos Statisztika Európai Mesterképzése kezdeményezés keretében 2010-ben együttműködési megállapodást kötöttünk a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, amelynek eredményeként 2011 I. félévében elindult a Közgazdálkodás és közpolitika szakirányon belül a Közgazdálkodás és közpolitika mesterszak. Emellett pedig szakirányú továbbképzésként 2011 szeptemberétől megkezdődött a hivatalos statisztikai szakközgazdász, valamint a hivatalos statisztikai tanácsadó végzettséget adó 2 féléves képzés. A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetével 2011-ben kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek keretében az intézet különböző kutatásaihoz több alkalommal adatállományokat bocsátottunk rendelkezésre. Támogattuk a doktori iskola által kezdeményezett programot, amely a nemzetközi adatbázisokban, archívumokban fellelhető adatforrásokat kívánja összehasonlítani a hazai adatforrásokkal. A gödöllői Szent István Egyetemmel 2011-ben előkészített együttműködési megállapodás alapján az egyetem kihelyezett Gazdaságstatisztikai, Agrár- és Vidékfejlesztési Tanszéket hoz létre a KSH-ban.

48

5. Erőforrásaink 5.1. Humán erőforrások A 2010–2011. évekre megállapított, engedélyezett létszámkeretünk 1393 fő. Munkatársaink létszáma az ezredforduló környékén mind Budapesten, mind a vidéki szervezeti egységeknél 900–900 fő körül volt. A területi szervezeti egységek 2005-től regionális szervezettségben működnek. 2005 és 2010 között a KSH költségvetési támogatásának csökkenése miatt szükségessé vált létszámcsökkentések elsősorban a vidéki szervezeti egységeket érintették; az igazgatóságok létszáma ez alatt az idő alatt megfeleződött. 2011-ben a központban működő szervezeti egységekben mintegy 800 munkatárs dolgozott, vidéken kevesebb mint 500. Dolgozóink mintegy háromnegyede rendelkezik felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel, negyedük középiskolai végzettségű. A nők aránya csaknem háromnegyed. 2011. év végén nem éri el a 10%-ot a 30 év alatti munkatársaink aránya, miközben az 50 év felettiek száma csaknem 500 fő. A hivatal vezetése nagy hangsúlyt helyez a munkatársak képzésének ösztönzésére. A KSH által szervezett, illetve támogatott képzési formák széles körűek. Minden új belépő részt vesz egy kötelező képzésen, emellett működik – színes tematikával – a KSH-iskola, amelyben a legfrekventáltabb szakstatisztikai, módszertani és a statisztikához kapcsolódó egyéb szakterületek ismereteit igyekszünk széles körben átadni, általában saját felkészült munkatársaink tolmácsolásában. A KSH-iskola keretében 2011-ben 17 különböző tanfolyamot szerveztünk, 535 fő részvételével. A legtöbben a szakmai és informatikai képzést is nyújtó mezovalidálással összefüggő tanfolyamainkat látogatták 2011-ben: a 3 alkalommal megrendezett tanfolyamon 98-an, az 5 alkalommal megtartott LAKOS (a lakosság körében végrehajtott adatgyűjtések szervezését támogató rendszer) használatát oktató tanfolyamon 88-an vettek részt. Munkatársaink külföldön is bővíthetik szakmai ismerteiket. Az EU statisztikai képzési programjának tanfolyamain 2010-ben és 2011-ben 14 munkatársunk vett részt. A hivatalos statisztikai képzés felsőoktatásba történő bevezetése 2011 februárjában kezdődött a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdálkodás-tudományi Karán. A program 2 féléves szakirányú továbbképzésén 7 munkatár

49


5.1 TÁBLA A KSH-ISKOLA FŐBB ADATAI* Mutató Tanfolyamok száma, db Résztvevők száma, fő Oktatott órák száma, óra Oktatók száma, fő

2010

2011 55

29

1318

535

879

245

80

57

*A népszámlálás miatt 2011-ben jelentős mértékben csökkent a tanfolyamok és az azokon részt vevők száma.

sunk kezdte meg tanulmányait. Az I. félév után a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók közül négyen átjelentkeztek a szeptemberben indult mesterképzésre. A többiek 2012-ben tesznek államvizsgát és szereznek oklevelet. A szeptemberben indult 4 féléves mesterképzésben 23 munkatársunk vesz részt az Egyetem Közgazdálkodás és közpolitika mesterszakán. Ebben a képzési formában a Bsc végzettségű hallgatók Msc szintű szakközgazdász végzettséget szerezhetnek. Mindkét képzés levelező tagozaton és budapesti helyszíneken folyik. Anyagi erőforrásaink célzott felosztásával támogatjuk azoknak a munkatársainknak a tanulmányait, akik számunkra fontos szakmai vagy tudományterületen képezik tovább magukat, és munkájukkal egyébként is kiérdemelték a hivatal támogatását. Munkatársaink csaknem felének (663 fő) van angol, német vagy francia nyelvből államilag elismert nyelvvizsgája. Angol nyelvvizsgát 558-an tettek, 14 százalékuk alapfokú, 69 százalékuk középfokú és 17 százalékuk felsőfokú bizonyítványt szerzett. Német nyelvvizsgával 246-an rendelkeznek, 12 százalékuk alapfokú, 68 százalékuk középfokú és 20 százalékuk felsőfokú vizsgával. Francia nyelvvizsgája 63 munkatársunknak van, 16 százalékuk alapfokú, 54 százalékuk középfokú és 20 százalékuk felsőfokú vizsgával. Tizenkét munkatársunk rendelkezik PhD-fokozattal. Az egyetemi gyakornokok fogadását kiemelten kezeljük, jó néhány esetben bebizonyosodott, hogy az nemcsak a képzés, az ismeretátadás szempontjából hasznos, hanem olyan befektetés részünkről, amely szakember-utánpótlásunkban is kamatozik.

5.2. Szociális, jóléti ellátás, közösségi programok Munkatársaink számára lehetőségeinkhez mérten igyekszünk széles körű szociális hálót biztosítani. Szakmánk sajátosságaiból, tevékenységünknek a közigazgatás egyéb intézményeitől eltérő jellegéből adódóan kollégáink igen erősen kötődnek a hivatalhoz, munkatársaink közel fele 20 éve vagy annál régebben dolgozik nálunk. Ezért a hivatal vezetői is fokozott felelősséget éreznek a munkatársak élet- és munkakörülményeinek jobbítása iránt.

50


A pénzbeli szociális támogatások odaítéléséről a Jóléti Bizottság gondoskodik. A munkatársak élet- és munkakörüményeinek javítására irányuló törekvéseink központjában azonban nem elsősorban a szociális támogatás áll. A hivatal munkatársai Budapesten belgyógyászati és fogászati ellátást vehetnek igénybe, az alapellátás körében térítésmentesen, a belgyógyászati ellátáshoz kapcsolódóan évente szűréseket is szervezünk. A munkatársak egészségének megőrzése érdekében a Statisztika Petőfi Sport Clubbal együttműködve munkahelyi tornára biztosítunk lehetőséget. A távolabb lakó kollégák munkába járását könnyíti, hogy a KSH központi telephelyén korlátozott számban rendelkezésre álló parkolóhelyek használatát évenkénti sorsolással osztjuk el a jelentkezők között. A hivatal vezetése nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a KSH családbarát munkahely legyen. Felismerve, hogy a gyermekek felügyeletét az iskolai és óvodai szünidőben csak nagy nehézségek és jelentős költségek árán tudják a családok megoldani, 2010 nyarától az iskolai és óvodai szünetek idejére megszervezzük dolgozóink gyermekei számára a Játszóházat, ahol szakképzett személyzet látja el munkaidő alatt a gyermekek felügyeletét. A Játszóház keretei között a játék mellett sportolási, számítógépes, könyvtári foglalkozásokat is szervezünk. A Játszóház azonnal népszerűvé vált a kisgyermekes szülők és a gyermekek körében egyaránt. Az évente megtartott Mikulás-ünnepségen a legkisebbektől a kamaszokig a gyermekek több korosztálya részt vesz. Gondolunk azonban a statisztikusok idős generációira is, nyugdíjas találkozóinkon nemcsak egymással, hanem a ma aktív statisztikusokkal is találkoznak a valamikori KSH-s kollégák. A tágabb közösség iránt érzett felelősség jegyében munkatársaink évente több alkalommal kapnak lehetőséget, hogy részt vegyenek az Országos Vérellátó Szolgálatnak a KSH épületében megrendezett véradási akcióján. 2010-ben és 2011-ben összesen 132 munkatársunk adott így vért.

Pillanatképek a nyári Játszóházból

51


Véradás a hivatalban

Csokalyra összegyűjtött ajándékok

Grafikon kupa

Közösségi élményeket nemcsak a KSH-n belüli rendezvények, programok nyújtanak. Munkatársaink érzékenységét és segítőkészségét dícséri, hogy az első nagy magyar statisztikus, Fényes Elek szülőfaluja, a Trianon után Romániához csatolt Csokaly szerény körülmények között élő gyermekei és idős lakosai számára 200 karácsonyi „cipősdoboz” csomagot készítettek a kollégák. A közösségi programok közül a leglátványosabb a GRAFIKON NAPOK két évtizedes múltra visszatekintő rendezvénysorozata, amely vetélkedők, sportversenyek és a kötetlen találkozások helyszíne. Minden év májusának végén megrendezzük a GRAFIKON NAPOK-at, a magyar statisztikusok majálisát. A rendezvényt erre készséget érző kollégáink önkéntes munkájával, két évtized során folyamatosan finomodó módszerekkel szervezzük meg. A találkozókon a kollégák jobban megismerhetik egymást és egymás családtagjait, kötetlenül beszélgethetnek olyan munkatársak is, akiknek szakmai munkája egyébként nem kapcsolódik össze, vagy akik a földrajzi távolság miatt ritkábban találkoznak. Ezek a fontos emberi kapcsolatok azután a napi munkában is hasznosulnak, hiszen a személyes ismeretség nagyban hozzájárul a kohézió erősítéséhez, a munka során adódó kérdések, problémák megoldásához. Jelzi a rendezvény népszerűségét, hogy egy-egy alkalommal 500–600 fő fordul meg a helyszínen. A szórakozást két napon át egész napos, színes programok sora biztosítja, amelyben a sportversenyektől a gyermekprogramokon át a főzőversenyig terjedő események egyaránt helyet kapnak. Fontos hagyománya a rendezvénynek, hogy a hivatal vezetői részt vesznek rajta, sőt önkéntes munkájukkal ők is hozzájárulnak a rendezvény sikeréhez.

5.3. Költségvetés, pénzügyek: kevesebbért többet, jobbat Mind a nemzetközi, mind a hazai trendek abba az irányba mutatnak, hogy a közigazgatásnak, ezen belül a statisztikai szakmának – így a nemzeti statisztikai szolgálatoknak is – együtt kell élniük a források szinte folyamatos szűkü-

52


lésével. A statisztika iránti igények ugyanakkor töretlenül nőnek, a hivatalnak ezért folyamatosan meg kell újulnia, mind tudásban, mind módszertani és informatikai szempontból, mind a munkamódszerekben, munkaszervezésben. A KSH önálló költségvetési fejezetként működő nemzeti intézmény. Költségvetésünk – az éppen 2010–2011-ben zajló nagy cenzusok, az Általános mezőgazdasági összeírás és a népszámlálás célzott költségvetési támogatását leszámítva – már nominális értékben is, reálértékben pedig még azt is meghaladó mértékben szűkült az utóbbi években. 2010. évi költségvetésünk közel 10,7 milliárd forint volt, melynek több mint 70 százaléka a bérköltség finanszírozását szolgálta. A költségvetési restrikció keretében 2010-ben két alkalommal került sor a költségvetési támogatás egy részének zárolására, ezek összértéke meghaladta a 210 millió forintot. Külön keretösszegek szolgálták a 2010-ben végrehajtott ÁMÖ munkálatait és a 2011. évi népszámlálás előkészítését és végrehajtását. A két rendkívül nagy feladat 2010. évi elkülönített keretei összesen csaknem elérték a 3 milliárd forintot, a népszámlálás 2011. évi kerete pedig a 15 milliárd forintot. 2011. évi, eredetileg 10,1 milliárd forintos költségvetésünket 2011 első negyedévében közel 1 milliárd forintos évközi zárolás csökkentette. A költségvetési keretek szűkülése szinte valamennyi területen a korábbi fegyelmezett gazdálkodáson is túlmutató takarékossági intézkedéseket tett szükségessé. Létszámfelvételi stop elrendelésére kényszerültünk, emellett lényegesen korlátoznunk kellett a beruházásokkal kapcsolatos eredeti elképzeléseinket is. Mivel a feladatellátásunk – adatgyűjtések, tájékoztatás, szolgáltatások – tekintetében további szűkítésre már nincs lehetőség, a csökkenő költségvetési források hatását a jövőben azoknak a szakmai, módszertani és informatikai fejlesztéseknek az eredményei tudják csak tompítani, amelyek révén technikai, informatikai eszközökkel és megoldásokkal, illetve a munkafolyamatok átszervezésével tesszük hatékonyabbá munkánkat (például az elektronikus adatgyűjtési technikák, adminisztratív források statisztikai célú felhasználása, az adatfeldolgozások egységes rendszerének alkalmazása).

5.4. Információs technológia A hivatal működésében az informatika kiemelt szerepet tölt be, mert amellett, hogy – az egyéb államigazgatási szervezetekhez hasonlóan – az ügyvitelt, a személyzeti munkát, a gazdálkodással összefüggő tevékenységeket informatikai rendszerek támogatják, a KSH-ban az alaptevékenység, tehát a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása és

53


közzététele is csak komplex informatikai rendszerek alkalmazásával, az esetek nagy részében automatizáltan történik. Informatikai erőforrásaink döntő hányadát ez utóbbi feladatra, a statisztika előállítását támogató informatikai rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére fordítjuk. Dologi költségeink és beruházásaink több mint kétharmad része informatikai kiadás. Az informatikai tevékenység irányelveit az informatikának a statisztikai tevékenység támogatásában betöltött szerepe és a támogatott tevékenységek egyedisége, specialitása határozza meg. Informatikai infrastruktúránk az egyedi és a személyes adatok védelme és biztonsága, valamint a feldolgozások biztonsága érdekében centralizált. 5.1. TÁBLA AZ INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG IRÁNYELVEI Irányelv

54

Tevékenység

Megbízhatóság

Az informatikai infrastruktúra kiépítésében a korszerű, de már bizonyítottan bevált, a közigazgatásban vagy egyéb területen (például más nemzeti statisztikai hivatalokban) sikeresen, tömegesen használt technológiák alkalmazása. Ugyanezt az elvet követjük az alkalmazásfejlesztés területén is, mind a fejlesztőeszközök, mind pedig a fejlesztési módszertan tekintetében.

Függetlenség

Az informatika kulcsszerepe és a statisztikai tevékenységet támogató informatikai alkalmazások egyedisége miatt a lehetőségeink határain belül belső informatikai emberi erőforrások felhasználásával végzi az alkalmazásfejlesztést és az üzemeltetést is. Külső erőforrást csak akkor von be, ha a belső erőforrás, ismeret nem áll rendelkezésre, illetve a feladat mérete vagy egyéb tulajdonsága azt indokolja.

Kompatibilitás

A KSH kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A statisztikai hivatalok, intézmények közötti rendszeres adatcsere, illetve a statisztikai módszertan és tevékenység harmonizáltsága indokolja, hogy az informatikai alkalmazások beszerzésekor, fejlesztésekor, az informatikai tevékenység megszervezésekor figyelembe vegyük más nemzeti statisztikai hivatalok tapasztalatait, esetleg igényeit.

Dokumentáltság

Az informatikai rendszer dokumentációja része a statisztikai folyamat dokumentációjának. Ezért a KSH számára kétszeresen fontos az informatikai dokumentációk minősége és egységessége.


6.1. TÁBLA AZ INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG IRÁNYELVEI (FOLYTATÁS) Irányelv Költséghatékonyság

Tevékenység Alkalmazásaink háromrétegű architektúrájúak, statisztikai és tájékoztatási adatbázisunkat ORACLE adatbázis-kezelőkkel működtetjük. A speciális statisztikai igényeket SAS, SPSS és saját fejlesztésű szoftverekkel valósítjuk meg. Korlátozott erőforrásainkat a statisztikai tevékenység hatékonyságának növelését, a statisztikai adatokhoz széles körben hozzáférést biztosító és az adatszolgáltatók terheinek csökkentését elősegítő informatikai rendszerek fejlesztésére fordítjuk. A közelmúltban befejezett, illetve folyamatban lévő legjelentősebb informatikai fejlesztéseink az Egységes Adatfeldolgozó Rendszer, az Elektronikus Adatgyűjtő Rendszer (ELEKTRA), a lakossági adatgyűjtésekben a mobileszközös adatgyűjtő rendszer (ezekről lásd bővebben a 2. fejezetben), valamint a honlap korszerűsítése (lásd a 3.2.2. alfejezetben).

5.5. Technikai erőforrások 2011 végén Budapesten és a megyeszékhelyeken összesen 37 ezer m2 alapterületű ingatlan volt a KSH kezelésében, emellett közel 1000 m2 alapterületet használunk bérleményként. Épületeink, irodáink karbantartása, felújítása a mindenkori pénzügyi lehetőségekkel összhangban zajlik. Megyei hálózatunk szakmai alapú megerősítését természetesen a műszaki infrastruktúrának is követnie kellett, amit 2010 őszén, 2011 elején pontosan szervezett menetrend alapján tudtunk rövid idő alatt megoldani. A kibővített feladatokat ellátó megyei hálózat jól felszerelt, felújított irodákban kezdhette meg munkáját. Gépjárműállományunk minőségi cseréjével, fejlesztésével az elmúlt két évben a gazdaságosságot tartottuk szem előtt. A járműállomány ma már képes a az ország egész területén zajló adatgyűjtésekkel kapcsolatos személy- és csomagszállítási feladatok nagy többségének a munkafolyamatokhoz alkalmazkodó, rugalmas és hatékony támogatására.

55


A HIVATAL MEGYEI HÁLÓZATA

Győr Tatabánya

Veszprém

Székesfehérvár

Szombathely

Szekszárd Kaposvár Zalaegerszeg

Pécs

56


Salgótarján

Miskolc

Budapest Eger

Nyíregyháza

Szolnok Debrecen

Kecskemét

Békéscsaba

Szeged

57


6. Legfontosabb rövid és középtávú célkitűzéseink LEGFONTOSABB RÖVID TÁVÚ SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEINK Sorszám

58

Feladatcsoportok

Célkitűzés

Ütemezés

1.

ELEKTRA

Az elektronikus adatgyűjtés során KSHXML-rendszerről az ELEKTRA-rendszerre történő átállás a rendszerbe bevonható adatgyűjtések körének kiterjesztésével.

2012.04.-2012.12.

2.

Mobileszközös adatgyűjtés

Áttérés a mobileszközökre a lakossági adatgyűjtésekben.

2012.05.-2013.12.

3.

Mezovalidálás

Az ezer legnagyobb hozzáadott értéket előállító gazdasági szervezet egyedi szintű adatainak, valamint a regiszterinformációk teljességének, pontosságának, naprakészségének és konzisztenciájának vizsgálata, az adatszolgáltatói kapcsolatok fejlesztése, hatékonyságának növelése.

2012.05.-2012.12.

4.

Költségtudatos erőforrás-gazdálkodás

A hivatal erőforrás-gazdálkodásának hatékonyabbá tétele a munkatársak gondolkodásmódjának költségtudatossá formálásával.

2012.05.-2012.12.

5.

Adatszolgáltatói kapcsolatok

Adatszolgáltatói problémák feltérképezése, a problémák megoldásához eljárási protokollok megfogalmazása.

2012.04-2012.12

6.

Tájékoztatási koncepció

A tájékoztatási tevékenység egységesebbé tétele, annak rendszerszintű áttekintésével és átláthatóságának biztosításával.

2012.05.-2012.12.

7.

Szolgáltatási koncepció

A KSH aktív piaci megjelenése. Kínálati-keresleti oldal meghatározása, árképzési és motivációs feltételek kialakítása a költségvetési források szűkülésének ellensúlyozására.

2012.04.-2012.11.

8.

Adatvédelmi politika

A részletes adatvédelmi politika kialakítása és a hozzá tartozó adatvédelmi szabályzat normaszövegének elkészítése.

2012.06.-2012.12.

9.

Informatikai stratégia

A gazdaságos, hatékony és szolgáltató informatika megteremtése, csökkenő kiadások mellett.

2012.03.-2012.08.


LEGFONTOSABB KÖZÉPTÁVÚ SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEINK Sorszám

Célkitűzés

Ütemezés

1.

Az adatfeldolgozási folyamat egységesítése (EAR)

2012–2014

2.

Adminisztratív adatforrások statisztikai célú használatának kiterjesztése

2012–2015

3.

A regiszterek minőségének javítása, integrálása

2012–2015

4.

Internetes/telefonos válaszadás bevezetése a lakossági adatgyűjtéseknél

2012–2014

5.

Internetes népmozgalmi adatgyűjtés

2012–2014

6.

A háztartási költségvetési felvétel ésszerűsítése

2012–2014

7.

Az Intrastat egyszerűsítése

2012–2016

8.

Átfogó survey módszertan fejlesztése

2012–2013

9.

Az összeíró-hálózat státusának rendezése

2012–2016

10.

A hivatalos statisztikai szolgálat hatékony koordinálása

2012–2013

11.

A KSH nemzetközi aktivitásának erősítése

folyamatos

12.

A KSH revíziós politikájának kialakítása

2012–2015

13.

HR-stratégia kidolgozása

2012–2013

59


Függelék 1. AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS TAGJAI, 2011. DECEMBER 31. Sorszám

60

Név, munkahely

Képviselt szerv

1.

Sándorné dr. Kriszt Éva, az OST elnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora

a tudományos élet képviselője

2.

Deák Ilona, a Magyar Agrárkamara szakértője

a gazdasági kamarák képviselője

3.

Farkas Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára

a hivatalos statisztikai szolgálat képviselője

4.

Farkas László, a Főpolgármesteri Hivatal főosztály-vezetője

a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselője

5.

Dr. Ferenczi Zoltán, a Széchenyi István Egyetem nyugalmazott egyetemi docense


6.

Flamichné Kárpáti Györgyi, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági főosztály főosztályvezető-helyettese

a társadalombiztosítási szervek képviselője

7.

Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere


8.

Dr. Hajdu Ottó, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense


9.

Halmai Orsolya, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője


10.

Dr. Hársvölgyi Katalin, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője



1. AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS TAGJAI, 2011. DECEMBER 31. (FOLYTATÁS) Sorszám

Név, munkahely

Képviselt szerv

11.

Dr. Horváth Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese


12.

Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetsége alelnöke

az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal képviselője

13.

Dr. Ligeti Miklós Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese


14.

Markos András, a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakmai tanácsadója

Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal képviselője

15.

Misovicz Tibor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára


16.

Dr. Nagy Tibor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze


17.

Dr. Németh Pál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezető statisztikus-közgazdásza


18.

Dr. Novák János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának osztályvezetője


19.

Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője


20.

Dr. Rappai Gábor, a Pécsi Tudományegyetem habil. egyetemi docense

tudományos élet képviselője

21.

Sulyok János, a Honvédelmi Minisztérium, főigazgatója


22.

Dr. Surján György, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet főosztályvezetője


61


1. AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS TAGJAI, 2011. DECEMBER 31. (FOLYTATÁS) Sorszám

Név, munkahely

23.

Dr. Szép Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője


24.

Dr. Szilágyi György, a közgazdaság-tudomány doktora, Laureatus Academiae

tudományos élet képviselője

25.

Tardos Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója


26.

Dr. Tassy Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettes


27.

Vass Mária, Bojt polgármestere


28.

Vályiné Koós Ibolya, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, közgazdasági igazgatóhelyettese

a gazdasági kamarák képviselője

29.

Zilahi-Sebess Géza, a Hajdú Volán Közlekedési Részvénytársaság vezérigazgatója

Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal képviselője

Állandó meghívottak:

62

Képviselt szerv

1.

Tajti Zoltán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár osztályvezetője

2.

Dr. Jóri András adatvédelmi biztos, Országgyűlési Biztosok Hivatala


2. AZ INTÉZMÉNYI ADATGYŰJTÉS MENETE

Adatigények felmérése • hazai • nemzetközi Módszertani előkészítés • mutatók definiálása • adatszolgáltató kör meghatározása • kérdőívszerkesztés • feldolgozási alapelvek meghatározása

Adatgyűjtés előkészítése

• adatszolgáltatók kijelőlése • adat-ellenőrzési szempontok specializálása

• adatrögzítés specifikálása • feldolgozási ütemterv összeállítása

OSAP

Adatgyűjtés

• expediálás • begyűjtés • rögzítés • ellenőrzés

Adatszolgáltatók (elemi adatok)

Központi feldolgozás

• pótlás • teljeskörűsítés • aggregáglás • ellenőrzés Adatátadások

• KSH szakfőosztályok • Eurostat, OECD, ... • minisztériumok • kutatóintézetek

Tájékoztatás • gyorstájékoztatók • rendszeres és eseti publikációk • tájékoztatási adatbázis • táblák (stadat)

63


3. A KSH RÉSZVÉTELÉVEL 2010–2011-BEN INDULT NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK 2010-2011-ben indult nemzetközi projektek

Időtartam

Minőségi változások és idényjellegű termékek kezelése a harmonizált fogyasztóiár-indexben

2010.01.01-2011.12.31 (24 hó)

Saját tulajdonú lakásindex számítása

2010.01.01-2011.12.31 (24 hó)

Módszertani standardok koncepciójának, rendszerének kialakítása

2010.12.17-2011.09.16 (9 hó)

Vállalkozások IKT eszköz használata

2010.10.01-2011.11.30 (14 hó)

Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon

2010.10.01-2012.03.31 (18 hó)

Modern Üzleti Statisztika

2010.12.28-2012.06.27 (18 hó)

Vidékfejlesztési statisztika fejlesztése

2011.01.01-2011.11.30 (11 hó)

Háztartások IKT eszköz használata

2011.01.01-2011.12.31 (12 hó)

„MEETS: A vámadatok jobb felhasználása; felkészülés a központi vámkezelés, és önértékeléses vámfizetés statisztikai hatásainak kezelésére az Extrastatban”

MEETS: Az aszimmetriák csökkentése az Intrastatban 2011.01.01-2011.12.31 (12 hó) MEETS: Az adminisztratív adatforrások jobb felhasználása az Intrastatban; A VIES adatok jobb felhasználása MEETS: Az adminisztratív adatforrások jobb felhasználása az Intrastatban; Adminisztratív adatforrások felhasználása az energiára vonatkozó külkereskedelmi adatokban

Munkaerő-felmérés – Minőségbiztosítás – Mobileszközös adatgyűjtés

64

2011.01.01-2012.06.30 (18 hó)


3. A KSH RÉSZVÉTELÉVEL 2010–2011-BEN INDULT NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK (FOLYTATÁS) 2010-2011-ben indult nemzetközi projektek

Futamidő

Regionális vízhasználati statisztika fejlesztése

2011.01.01-2012.11.30 (23 hó)

Felnőttképzés adatfelvétel

2011.01.01-2012.12.31 (24 hó)

Többcélú fogyasztói árstatisztika

2011.01.01-2013.03.31 (27 hó)

Európai Összehasonlítási Program

2011.01.01-2013.07.31 (31 hó)

Innováció és K+F-statisztika

2011.05.06-2012.11.05 (18 hó)

Nemzeti számla multidimenzionális adatbázis (ESA híd) kialakítása

2011.06.01-2014.05.31 (36 hó)

Vállalkozások IKT használata

2011.10.01-2012.12.31 (15 hó)

Mezőgazdasági számlák és árak

2011.10.01-2013.09.30 (24 hó)

EuroGroup Register (EGR)

2011.10.15-2013.10.14 (24 hó)

Távoli hozzáférés

2011.10.21-2013.10.20 (24 hó)

Társadalmiréteg-osztályozási rendszer (ESeG)

2011.10.22-2013.10.21 (24 hó)

65


© Központi Statisztikai Hivatal, 2012 Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2013.024

66

BESZÁMOLÓ A KSH ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents