A KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága 2003. éves költségvetési beszámolója 1. FELADATKÖR, TEVÉKENYSÉG 1.1.
A költségvetési szervnél az ellátott tevékenységi kör, az év során teljesült feladatok (kitérve az EU csatlakozással kapcsolatban felmerült feladatokra), a szakmai feladatokban bekövetkezett változás, jellemző mutatókkal a szakmai működés értékelése. Igazgatóságunk a 2003 évi központi és igazgatósági munkatervi feladatokat határidőre teljesítette. Gazdaságstatisztikai feladatok A gazdaságstatisztikai osztály 2003-ban a gazdaságszerkezeti összeírás nélkül 98 db OSAP számú jelentés, több mint 71 ezer adatgyűjtés szervezését és adatelőkészítését végezte. Az összes beérkezett jelentés közel 68 ezer, melyből 26 % nemleges-, 74 % pedig adatjelentés volt. Az adatelőkészítést (ellenőrzött adatbevitelt) minden esetben határidőre végrehajtottuk. A összes begyűjtött kérdőívek aránya az előző évhez hasonlóan alakult, a kötelező adatszolgáltatások 96,1 %-a érkezett be az igazgatóságra. Az átlagnál jobb adatszolgáltatói készség 58 db OSAP számú jelentésnél fordult elő, köztük 40-nél volt teljes körű – 100 %-os – a beérkezési arány. Tizenhét jelentés határidős mutatója 90 % alatti. 2003 január 1. és november 30-a között 10 új OSAP számú jelentés begyűjtésével és feldolgozásával foglalkoztunk, valamint decemberben a gazdaságszerkezeti összeírás végrehajtásával. Az ú jfeladatok közül az alábbiakat emeljük ki: ¾ Szolgáltatás külkereskedelem Új feladatot jelentett a szolgáltatás külkereskedelmi statisztika kialakítása. Ennek első lépése egy cenzus végrehajtása volt, amely a megyében 1481 adatszolgáltatót érintett. Ezek egy része eddig is szolgáltatott hasonló adatot az MNB-nek, a GKM-nek, és az APEH-nek, másik része ún. potenciális szolgáltatás-külkereskedelmet folytató vállalkozások közül került ki. Az adatszolgáltatók 95 %-ától sikerült begyűjteni a kérdőívet, melynek 93 %-a nemleges volt. A cenzus alapján került sor a negyedévenkénti üzleti szolgáltatás-külkereskedelmi adatgyűjtés megszervezésére. ¾ Turizmus E témában a KSH 1994-ben végzett felmérést utoljára. A külföldiek utazási szokásait és a külföldről hazatérő magyarok utazási szokásait a második félévtől 2 határállomáson 4 határőr összeíróval figyeltük meg. A Határőrség helyi igazgatóságával történt kapcsolatfelvétel után feladataink közé tartozott a szerződéskötés, a határőrök oktatása, a kérdőívek szétosztása, összegyűjtése és rögzítése, a kérdőívek helyszíni ellenőrzése, valamint az összeírás teljesítésének nyomon követése, a monitorozás. A felvétel ellenőrzését nehezítette, hogy a
1
tornyosnémeti határállomáson, mivel az szlovák területen fekszik, csak érvényes útlevéllel lehetett tartózkodni. ¾Partnerkapcsolat kiépítése a kiemelt adatszolgáltatókkal Országosan 96 gazdasági szervezet közül kettő a BorsodChem Rt. és a TVK Rt. tartozik a megyében a kiemelt nagyvállalati adatszolgáltatók közé. A fő cél az adatminőség javítása, amit a kiemelt szervezetek adatainak szigorúbb ellenőrzése és körültekintőbb javítása és a partneri kapcsolat kialakításával kell biztosítani. Az első évben ez az évközi integrált adatgyűjtésekre terjed ki, amikor is szigorodnak az említett nagyvállalatok számára az eddigi 50 vagy 30 százalékban megengedett eltérések számukra ± 10 százalékra szűkülnek, és az egyes erősségű hibák kettes erősségűvé válnak, mely alapján az előírt összefüggéstől el lehet térni, de azt indokolni kell. Mindezek biztosítása érdekében az említett adatszolgáltatókkal kiemelt kapcsolattartásra törekedtünk, mely során - többek között - helyszíni ellenőrzéseket tartottunk a segítő szándék kinyilvánításával. ¾ XML elektronikus adatgyűjtési rendszer tesztelése Az Internet-alapú hálózati adatgyűjtési rendszer első felhasználói tesztelésében a Budapesti és a Baranya megyei igazgatóság mellett igazgatóságunk is részt vett. A feladatot sikeresen végrehajtottuk, tapasztalatainkról, javaslatainkról írásban beszámoltunk a Területi és koordinációs főosztálynak. A tesztelésben részt nem vevő igazgatóságok munkatársai részére tartott felkészítő előadáson munkatársunk is rövid beszámolót tartott. ¾ Összetett gazdasági egységek kialakítása Az összetett gazdasági egységek kialakításával kapcsolatos felmérés célja az volt, hogy az üzletpolitikai vagy adminisztratív okokból megbontott, kiszervezett egységeket az anyavállalathoz kapcsolva figyeljük meg, ezzel is igazodva az EU igényeihez. Megyénkben 6 adatszolgáltató esetében merült fel az összetett gazdasági egység kialakításának lehetősége. Valamennyi kijelölt adatszolgáltatót személyesen megkerestünk, s megvizsgáltuk, megfelel-e az összetett gazdasági egység feltételeinek. ¾ A gazdaságszerkezeti összeírás előkészítése és végrehajtása − A megye 349 településén, közel 500 összeíró és megbízott közreműködésével több mint 26 ezer egyéni gazdálkodót kerestünk fel, és 18 ezer kérdőívet töltöttünk ki. Az 1971-es OSAP számú adatgyűjtés előkészítésében és végrehajtásában a gazdaságstatisztikai osztály dolgozói közül 16 fő vett részt területfelelősként. Egy területre átlagosan több mint 1600 cím jutott. Az összeírás a megye 357 települése közül mindössze 8-at nem érintett. Így a körzetek felülvizsgálata és azok rendezésekor a megye 349 településén az 1117 ÁMÖ körzetből 522 GSZÖ körzetet alakítottunk ki. Átlagosan egy körzetre több mint 51 cím jutott. A körzetek nagyságát jelentősen meghatározta a megye településszerkezete, ahol 292 település egy körzetes, azon belül is 199 településen 40 vagy annál kevesebb cím volt található. Az összeírásban részt vett 389 számlálóbiztos közel 1/4-e több településen (128 volt az ún. idegen település), illetve több körzetben írt össze. A 84 összeírási megbízottra átlagosan 4,6 számlálóbiztos jutott. Tíz számlálóbiztos összeírási megbízotti feladatokat is ellátott.
2
Az összeírók felkészítését november 21. és 28. között - 6 nap alatt - 14 településen és 19 oktatáson hajtottuk végre. Az oktatáson 405 összeíró és 86 megbízott vett részt, a megjelenés jó volt, szervezett pótoktatásra egy esetben került sor. Egy oktatáson a megjelentek száma 19 és 36 fő között szóródott, az átlag 27 fő volt. Az összeírást december 1-je és december 12-e között hajtottuk végre, az anyagot pedig 19-éig szedtük össze. Az adatszolgáltatók tájékoztatva voltak az adatfelvételről, döntő többségük megértően fogadta a számlálóbiztosokat. Az adatszolgáltatás végérvényes megtagadása a megyénkben nem fordult elő. Gyakoribb eset volt, hogy az adatszolgáltató által bemondott adatok hiányosak voltak. A nevek és címek több mint 10 százaléka változott. A címek közel 9 százaléka nem volt elérhető, illetve ismeretlen helyre történt a költözés. A felkeresett címek közel 1/3-ában nem kellett kérdőívet kitölteni, különösen a városokban volt rossz ez az arány. − Az 1833-as OSAP számú jelentést kiemelt feladatként kezeltük. Éppen ezért minden jelentést be nem küldő szervezetet valamilyen módon sürgettünk. Az 1165 összes adatszolgáltatótól 975 kérdőívet sikerült begyűjtenünk, melynek 3/4-a adatjelentés. A be nem érkezett kérdőívek 1/3-ánál a kapcsolatfelvétel, másik 1/3-ánál a cím ismeretlensége volt a sikertelenség oka, míg a többi esetben a szervezet, vagy a tevékenység megszűnése, illetve a működés szüneteltetése. ¾Teszteltük az 1039 OSAP számú, valamint az évközi és integrált programokat, véleményeztük a 2003. éves gazdaságstatisztikai adatgyűjtés ADÉL hibaellenőrzés tervezetet, valamint a GSZÖ 1971 és 1833 OSAP számú kérdőíveket, útmutatókat, specifikációkat. További összeírási feladatok − A gazdaságszerkezeti összeíráson kívül 7 db OSAP számú, reprezentatív mezőgazdasági-, piaci- és állatvásári-, valamint turisztikai összeírást hajtottunk végre. Adatmegtagadás nem fordult elő. − LUCAS földhasználati és földfelszín borítottság összeírás végrehajtása. Képzés, oktatás Az adatminőség javítása, a partneri kapcsolatok erősítése céljából oktatás jellegű értekezleteket tartottunk az adatszolgáltatóknak az alábbiak szerint: – Márciusban az integrált gazdaságstatisztikai jelentésre kötelezett adatszolgáltatóknak (3 oktatási nap) téma: statisztikai főtevékenység meghatározás integrált gazdaságstatisztika elektronikus adatgyűjtés 2002. évi éves és 2003. évi évközi szakágazati jelentések – Decemberben az önkormányzatoknak a társadalmi statisztikai osztállyal közösen (2 oktatási nap) téma: kiskereskedelmi regiszter magánszálláshely statisztika Gondot fordítottunk az összeírók oktatására is: – A mezőgazdasági reprezentatív összeírásokban résztvevő közel 90 főt 9, a gazdaságszerkezeti adatgyűjtésben közel 500 főt 18, valamint a turisztikai
3
felvételben - a 2006, és a 2007 OSAP számú adatgyűjtésben – résztvevő 4 főt egy oktatáson készítettünk fel a faladatok elvégzésére. Ellenőrzések –
Helyszíni adatszolgáltatói ellenőrzés Az igazgatósági munkatervben 31 ellenőrzést terveztünk és 32-t hajtottunk végre, melyből 16 db kezdeményezője szakfőosztály volt. Az ellenőrzés megállapítása alapján hozott intézkedés: minden esetben jegyzőkönyv készült, 11 adatszolgáltató vezetőjének pedig figyelmeztető levelet küldtünk. – Összeírók ellenőrzése = Piaci, állatvásári összeírók ellenőrzése. A munkatervben előírt 3 ellenőrzést végrehajtottuk. = A határállomáson a külföldiek és hazatérő magyarok utazási szokásai című jelentések a központi utasításoknak megfelelően – 20 alkalommal elvégeztük. = Reprezentatív mezőgazdasági összeírások ellenőrzése során 164 adatszolgáltatónál végeztünk szúrópróbát. Társadalomstatisztikai feladatok A lakossági összeírásokban 2003 az új mintára való áttérés éve volt. 2002. év végéig a három, havi rendszerességű feladatot 49 fős összeírógárdával oldottuk meg. Megyénkben a mintába bevont települések nagy száma miatt eddig is törekedtünk az összeíró-hálózat - gyakorlati szempontból leginkább megfelelő - koncentrációjára, amit az új mintára való áttéréskor tovább fokoztunk. Ennek következtében az eredeti alapfelvételekhez, az év folyamán már csak 36-37 fő kérdezőbiztost foglalkoztattunk, akik közel 2/3-a új munkatárs. Feladatonként vizsgálva, az év végén 31 fő foglalkozott munkaerő-felméréssel (MEF), 19 fő háztartási költségvetési felvétellel (HKF), 6 fő fogyasztói ár összeírással (FÁ). Félévkor indult be a negyedévi rendszerességgel összeírásra kerülő lakossági utazási szokások (LUSZ) felvétel, amelyben 53 településen 32 összeíró vett részt. Mindössze két fővel kellett kiegészíteni az év eleje óta rendelkezésünkre álló összeírógárdát. Az állandó, új összeírói létszámot 8 fővel növelte az előző évi HKF-hez kapcsolódó éves kikérdezés és annak panel-felvétele, amiket még az alapösszeírásban résztvevő régi összeírókkal tudtunk elvégeztetni. A mezőgazdasági háztartások jövedelme című felvételbe viszont – tekintettel arra, hogy évente ismétlődő munkának tervezték – már az új összeírókat vontuk be. A sokféle, jelentősen eltérő településmintájú adatfelvétel és az összeíró-hálózat koncentrálásának igénye megnövelte az összeírók települések közötti utaztatását, és ezáltal az adatfelvételek költségeit. Munkánkat nagymértékben nehezítették az év folyamán bekövetkezett összeírócserék (19). (Emellett előfordultak olyan esetek is, amikor az „új összeíró” még a munka megkezdéséig sem jutott el.) A mintába bevont települések száma a HKF-nél kettővel nőtt, de örvendetes, hogy a MEF-nél 76-ról 60-ra csökkent. Javította a kvalifikáltabb összeíró beszervezésének lehetőségét, hogy a kijelölt címek számát tekintve a korábbihoz képest a minta elaprózottsága jelentősen mérséklődött.
4
A munkaerő-felmérésben éves szinten 11.886 címet kerestek fel összeíróink, csaknem egytizedével többet, mint egy évvel korábban. A mintát az átállás miatt az I. negyedévben közel 20%-kal megnövelték, erről a szintről, folyamatos csökkenés után, alakult ki a 2002. évhez képest ~3,5%kal magasabb, végleges mintanagyság. A kijelölt címek több mint 85%-án hajtottunk végre sikeres felvételt. A munkaerő-felmérés kiegészítő felvételeinek témájában és díjaiban a beszámolási évben is volt változás, a három negyedévben összesen 6.733 kérdőívet töltöttek ki összeíróink. A háztartási költségvetési felvétel esetében a havi 72-ről átlagosan 69,5-re változott a kijelölések száma. Az adatszolgáltatói készség mutatója meghaladta a 83%-ot. A teljesített 700 napló vezetéséhez 1.287 címet kellett felkeresni. Mindkét felvétel meghiúsulásában jelentős szerepet játszott – többek között - a mintaváltás, az új összeírók beindítása, a HKF-nél a címkijelölésnél és a kieső címek pótlásában bekövetkezett változások, valamint a naplóvezetési díjak megszűntetése. A meghiúsulásokban magas az olyan okok aránya, amelyekre munkánk további javítása sem lehet hatással (pl. az üres, megszűnt lakások, rossz címek, amelyek aránya 1020% között mozog). A MEF-et viszont segítette a folyamatos megfigyelésre való áttérés. A fogyasztói ármegfigyelés során havi átlagban több mint 510 ár-felíróhelyen átlagosan 5.514 árat írtunk fel. A lakossági utazási szokások nyári megfigyelésében 1.234 címet kerestek fel összeíróink, 71%-uknál megtörtént a kikérdezés. Az októberi felvételnél a kijelölt 1.120 címből 985-nél (88%) volt sikeres az adatfelvétel. Az évente, vagy több évente ismétlődő munkák közül a beszámolási időszakban a HKF éves kikérdezésére még a régi minta 762 háztartásánál került sor, akik közül mindössze két esetben kényszerültünk részleges kitöltésre. A háromszori naplóvezetők panelfelvételében 353 háztartás vett részt. A Mezőgazdasági háztartások jövedelme című adatfelvételben 27 településen 21 összeíró tevékenykedett, akik 151 sikeres kikérdezést végeztek, ami 91%-os megvalósulásnak felelt meg. Rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a Lakásviszonyok 2003. című adatfelvétel előkészületeire, amelyet a nyáron 899 kijelölt címen kellett elvégezni, amit 27%-os meghiúsulási arány mellett tudtunk teljesíteni. Az igazgatóságok 2003. évi munkatervében 89 népesedési- és társadalomstatisztikai feladat szerepelt. A jelentések több mint egyharmada új, vagy kisebb-nagyobb mértékben változott az előző évhez képest. Az új feladatok közül kiemelésre érdemes: ¾ Kérdőív a megválasztott helyi önkormányzati képviselőkről és polgármesterekről (OSAP: 1613.) (2002. évről áthúzódó feladat) közel 1.000 kitöltött kérdőív. ¾ Jelentés az intézetek alapításáról, megszűnéséről, címváltozásáról (OSAP: 1974.), valamint az ehhez kapcsolódó Jelentés az újonnan alapított intézetek és az intézeti ellátásba bevont/kivont épületek adatairól (OSAP: 1975.).
5
¾ A népszámlálási lakásállomány címkarbantartása a használatbavételi és megszűnési statisztikák alapján. ¾ Az uniós igények kielégítése miatt a lakásstatisztikai fejezetben valamennyi adatszolgáltatás megváltozott, ami nemcsak a kérdőívekre, hanem az adatszolgáltatók nyilvántartására is vonatkozik. ¾ Részt vettünk az Integrált szociális adatgyűjtés minden megyét érintő próbájában (a munkabizottsági próbán kívül). A beszámolási időszakban ennél a részlegnél mindössze négy jelentés beérkezési aránya nem volt 100%-os. Az 1156. OSAP számú Statisztikai jelentés a társadalmi szervezetek, alapítványok, közhasznú társaságok, és a vállalkozói tevékenységet folytató egyházak, valamint az általuk alapított intézmények adatairól c. adatgyűjtésnél 90%-os teljesítést sikerült elérni, a szociális non-profit szervezetek kérdőíveit 88%-ban, valamint két környezetvédelmi jelentését 96 és 98%-ban tudtuk begyűjteni. Ezeknél - minden erőfeszítésünk ellenére - a fellelhetetlen szervezetektől nem sikerült a jelentéseket bekérni. Képzés, oktatás Az ELAR összeírók számára az új adatfelvételek előtt beoktató értekezleteket szerveztünk. Jelentős megterhelést jelentett az összeírók cseréjéből adódó oktatások elvégzése. A polgármesteri hivatal ügyintézői részére ismét megtartottuk a hagyományos szakmai értekezletet, amelyen közel 120 fő vett részt. Ezt a rendezvényt, valamint a megyei közgyűlés által szervezett jegyzői értekezleten tartott előadásunkat is felhasználtuk arra, hogy az önkormányzati jelentések késéseit mérsékelni tudjuk, amitől komoly költségmegtakarítást is remélünk. Ellenőrzés Az adatminőség javítása érdekében fokoztuk az adatszolgáltatói ellenőrzéseket. A Népesedés- és társadalomstatisztikai részleg a 2003. évi Ellenőrzési ütemtervében meghatározott 25 db helyett 26-ot, az előírt szerkezetben teljesítette. Az összeírási részleg a helyszínen 325, telefonon 133 adatszolgáltatót ellenőrzött. Előbbi a 2,6szerese, utóbbi 1,5-szerese az előző évinek. Az ellenőrzések kiemelt témáját a meghiúsulások okainak vizsgálata és az összeírók, elsősorban az újak munkájának beindítása, segítése, minőségének javítása jelentette. A gazdaságstatisztika és a társadalomstatisztika területét egyaránt érintő munka volt az országos adatgyűjtő program felülvizsgálata. A 2004. évi OSAP tartalmi felülvizsgálatának elősegítése a 2336/2002. (XI.7.) Kormány határozat végrehajtására a Területi és koordinációs főosztály egy igazgatósági munkacsoportot hozott létre, melynek feladata az igazgatóságokon végzett adatgyűjtések kérdőívenkénti, tételes átvizsgálása volt. A munkacsoportban igazgatóságunk két vezető munkatársa – a gazdaságstatisztikai osztályt vezető igazgatóhelyettes, valamint a társadalomstatisztikai osztály vezetője – is részt vett. Feladatuk volt az adatgyűjtések véleményezése, a párhuzamosság kiszűrése, az egyszerűsítés az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából.
6
Tájékoztatás A 2003. évi munkatervben előírt tájékoztatási feladataink végrehajtása mellett számos, munkatervben nem szerepelő feladatot is teljesítettünk. ¾ A tájékoztatási osztály 2003. évben az alábbi kiadványokat készítette el: Megyei Statisztikai Évkönyv Negyedéves tájékoztatók Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Népszámlálási elemzés Miskolc város társadalma és gazdasága Régiós portré Miskolci agglomeráció Miskolc város belső tagozódása Legkeresettebb kiadványunk a megyei statisztikai évkönyv volt, melyből 227 db-ot értékesítettünk, valamint a 2002 év végén megjelent „Esélyek és segélyek” című kiadvány, melyből az ÉRÁK 150 db-ot rendelt; ¾ Az Európai Uniós igények kielégítését szolgálta a Miskolc városról készített URBAN AUDIT II. adatszolgáltatás. ¾ Fontos feladatunk a gazdasági, társadalmi szervezetek, állampolgárok részére végzett adatszolgáltatás, melyet mindenkor az adatvédelmi törvény szem előtt tartásával, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok betartásával végeztünk. ¾ Folyamatos volt a médiákkal való kapcsolattartás és a sajtófigyelés is. Negyedévente sajtótájékoztatót tartottunk, illetve sajtóanyagot készítettünk a megye gazdasági eredményeiről. ¾ Kiemelt helyet foglalt el a marketing tevékenység; ennek keretében jelentős értékben adtunk el hivatali, illetve igazgatósági kiadványokat. ¾ A Területi Statisztika folyóiratban 2 cikket jelentettek meg a munkatársak. ¾ Márciusban megszerveztük az MST konferenciát, melyen mintegy 200 fő vett részt. Szolgáltatások Az elmúlt évben is törekedtünk a felhasználók – mint ügyfelek - igényeinek magas szintű kielégítésére. Statisztikai szolgáltatásaink segítségével adatainkat munkatársaink szaktudásával növelve statisztikai termékként nyújtottuk ügyfeleinknek, partnereinknek. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki: ¾ Észak-Magyarország település szintű humán erőforrása, gazdasági potenciálja és infrastruktúrája (a Miskolci Egyetem megrendelésére) ¾ A Tisza-tó kiadványhoz adatösszeállítás (Jász-Nagykun-Szolnok megyének) ¾ Tiszamente térség tanulmányhoz elemzés készítés (Jász-Nagykun-Szolnok megyének) ¾ Idegenforgalmi adatösszeállítás negyedévente (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegenforgalmi Hivatalnak)
7
1.2.
A költségvetési szerven belül a szervezeti és a feladatstruktúra korszerűsítésére tett intézkedések. A szervezeti struktúrában jelentősebb változás nem történt. A létszámleépítésről a 2.2 pontban, s feladatstruktúráról az 1.1 pontban írunk.
1.3.
Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések, azok okai (jogszabályváltozás stb.) és a gazdálkodásra, feladatellátásra gyakorolt hatásuk. E témakörökre a vonatkozó tételeknél kitérünk.
2. AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA Megnevezés
2002. évi tény 1.
2003. évi 2003. évi 2003. évi eredeti módosított tény előirányzat előirányzat 2. 3. 4. millió forintban, egy tizedessel
Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzatmaradvány Létszám (fő) * ** ***
4/1.
4/3.
5.***
6.***
%-ban
308,8 208,0
287,7 193,7
311,6 212,7
309,8 212,7
100,3 102,3
99,4 100,0
0
0
0
0
0
0
29,4 279,5 0,1
16,0 271,7 –
22,8 288,8 –
21,1 288,8 0,1
71,8 103,3 100,0
92,5 100,0 –
64**
66*
66*
62**
96,9
93,9
eredeti, elemi költségvetésben engedélyezett létszám tény, éves átlagos statisztikai állományi létszám mivel nincs ide vonatkozó külön útmutató, a számítás nem az eredeti Ft adatokból, hanem a táblázat mutatott pontossága szerinti adatokból történt.
8
2003. évi előirányzat-módosítások levezetése
Kiadás
2002. évi LXII. Törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként Megnevezés: Jubileumi jutalom fedezetére Költségvetési főosztály ügyiratszáma: − 602-9/2/2003. − 602-42/3/2003. − 602-71/2/2003. − 602-109/2/2003. − 602-130/2/2003. − 602-165/2/2003. − 602-208/2/2003. Megnevezés: KSH Informatikai főosztályától átvett adatrögzítési munka költségének fedezetére Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-296/2/2002. Megnevezés: 2002. évi előirányzat-maradvány Forrás: pénzmaradvány Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-320/1/2003. Megnevezés: Igazgatói értekezlet költségére Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-67/1/2003. Megnevezés: Ktv. Módosítás fedezetére Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-84/1/2003. Megnevezés: „LUCAS” célfeladat Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-171/2003. Megnevezés: A köztisztviselők illetményhelyzetének javításából adódó 2003. évi többletkiadásokra Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-185/2/2003.
287,7
5,8
5,8
4,5
0,4
0,4
0,3
0,1
9
millió forintban egy tizedessel Kiadásból Bevétel Támogatás személyi juttatás 16,0 271,7 193,7
0,1
0,1
0,1
2,7
2,7
2,0
0,3
0,3
0,2
8,6
8,6
6,6
2003. évi előirányzat-módosítások levezetése
Kiadás
Megnevezés: Az igazgatói illetmény-eltérítéssel kapcsolatban felmerülő többletkiadásra Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-218/2003. Megnevezés: Kért kiadási és bevételi előirányzat felemelése Forrás: átvett pénzeszköz Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-266/1/2003. 602-284/3/2003. Megnevezés: A tárgyévben megvalósuló létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásaira Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-281/3/2003. Megnevezés: Kért előirányzat-átcsoportosítása beruházásról felújításra Forrás: beruházási előirányzat Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-303/2/2003. 602-311/2/2003. Megnevezés: Többletfeladat miatti felemelés Forrás: átvett pénzeszköz Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-313/2/2003. Megnevezés: Zárolás a 2133/2003. (VI.19.) Korm. határozat értelmében Költségvetési főosztály ügyiratszáma: 602-192/2003. Módosított előirányzat
Kiadásból Bevétel Támogatás személyi juttatás
0,3
6,3
0,3
6,3
5,6
0,2
3,8
5,6
4,2
1,1 - 1,1
0,4
0,4
- 6,7 311,6
22,8
0,3
- 6,7
- 3,1
288,8
212,7
A 2003. évi költségvetés a 2002. évihez képest sem összességében, sem szerkezetében jelentős eltérést nem mutat. A kiadási főösszeg mindösszesen 1 millió Ft-tal nőtt, ami 2003. évben 310 millió Ft volt. A rendszeres személyi juttatásokban a bérfejlesztés hatása kimutatható, azonban a külső személyi juttatások csökkentek, aminek a magyarázata az, hogy a köztisztviselőknek a törvényi szigorítás miatt céljutalomként fizettük ki a plusz munkákért korábban megbízási díjként elszámolt bért. A dologi kiadások területén sincs lényeges különbség, még az inflációs hatásnak megfelelő növekedés sem következett be, ami a takarékosabb felhasználást mutatja e téren.
10
Az Igazgatóság takarékossági intézkedéseinek hatását - néhány jellemzően kiragadott tétel alapján - a következő grafikon szemlélteti. Közüzemi díjak változása ezer Ft
3 000 2 000 1 000 2001 Telefondíj
2002
Gázdíj
2003
év
Víz és csatornadíj
2.1.1. Az előirányzatok évközi változásai, a tényleges teljesítéseket befolyásoló főbb tényezők Amint az 1. sz. melléklet 2. sz. táblázatából is kitűnik az év folyamán 27 alkalommal történt előirányzat módosítás. Ebből valódi többletfeladattal járó pótelőirányzat 4 alkalommal volt. Különböző többletköltségekre, elsősorban a Ktv. módosításának és a létszámleépítésnek a fedezetére 5 esetben történt előirányzat felemelés. Az esedékes jubileumi jutalmakra a kialakult rendszernek megfelelően, esetenként kérjük meg az előirányzatot. Erre 7-szer került sor. Az előirányzat módosítások különleges esete volt egy elvonás 6,7 millió Ft értékben, melyet először mint fel nem használható, de zárolt összeget kezeltünk, és év végén történt meg ennek a könyvelésben való rögzítése. 2.2.2. A személyi juttatások előirányzatának alakulása, a létszámváltozások, illetve az ahhoz kapcsolódó személyi juttatási előirányzatok alakulása, a végrehajtott létszámcsökkentés éves szintű várható megtakarítása. A személyi juttatások előirányzatát a következő táblázatban szemléltetjük. Adatok eFt-ban Megnevezés Rendszeres Nem rendszeres Külső Személyi juttatás összesen:
123.360 49.945 34.684
135.875 25.172 32.694
2003. módosított előirányzat 138.961 46.935 26.820
207.989
193.741
212.716
2002. tény
2003. eredeti előirányzat
11
2003. évi tény 134.099 51.998 26.619 212.716
A rendszeres személyi juttatások tényleges, ún. bértömeg kifizetése az előző évihez képest 8,7 %-os növekedést mutat. A növekedés a köztisztviselői törvény végrehajtásának köszönhető, mely a 2001. július 1-től hatályos illetményszorzók 100 %-os alkalmazását tette kötelezővé 2003. július 1-től. Ugyanakkor a statisztikai állományi létszámra vonatkozó átlagilletmény 12,2 %-os növekedést mutat, ami 2002. évben 1.927 eFt/fő/év, 2003. évben pedig 2.163 eFt/fő/év volt. Érdekes viszont, hogy ugyanezen statisztikai átlagos állományi létszámra vonatkoztatva az átlagkereset csak 6 %-kal nőtt 2003/2002. viszonylatában. Ennek oka, hogy a kifizetett keresetbe tartozó juttatások, elsősorban a jutalom jelentősen csökkent. 2002. évben 37.907 eFt–ot, 2003. évben 27.941 eFt-ot, azaz 26 %-kal kevesebbet fizettünk ki ezen a címen. A munkajogi létszámra vonatkoztatott illetmények alakulását a következő grafikon mutatja be. Év végi záró átlagilletmények Ft/fő/hó 180 287
200 000 141 941
150 000 100 000
155 539 Dec. 31-i átlagilletmény
88 700
50 000 2000
2001
2002
2003
Amint a táblázatból is láthatjuk, az utolsó 4 év vonatkozásában az átlagilletmények több mint kétszeresére nőttek. Ez egyértelműen a köztisztviselői törvény illetményszorzóiban bekövetkezett növekedésnek köszönhető, s jól mutatja, hogy a végrehajtást bevezető években (I. szakasz 70% 2001. évben, II. szakasz további 30% 2003. évben) kiugró volt a növekedés. Kiemeljük, hogy - bár a törvény nem tette kötelezővé -, de a köztisztviselők illetményének változása arányában a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét is felemeltük. A nem rendszeres személyi juttatások legtöbb tétele sem az előző évhez, sem az előirányzatokhoz képest nem kirívóan eltérő. Kivétel ez alól a közlekedési költségtérítés, ugyanis a korábbi évektől eltérően 2003. decemberében 2004. évre vonatkozóan minden dolgozónak megvásároltunk egy Miskolc városba szóló, 40.700 Ft-os kombinált bérletet, mindenki nagy megelégedésére. A ruházati költségtérítés növekedett, szintén a Ktv. módosítása következtében, miszerint ennek mértéke a mindenkori illetményalap 150%-a helyett, annak 200%-a lett. A közszférát érintő megszorító intézkedések részeként Igazgatóságunkon is sor került létszámleépítésre. Ez 6 álláshely megszüntetését jelentette. A végrehajtás során felmentettünk 4 fő köztisztviselőt, 1 fő fizikai alkalmazottat és felajánlottunk egy éppen megüresedett köztisztviselői álláshelyet. Ily módon a 2003. évi 66 fő engedélyezett létszám 2004. évre 60 főre csökkent. A létszámleépítés 2003. évben megtakarítást még nem jelentett, de többletkiadást igen.
12
Az érintettek közül 3 fő végelszámolására került sor 2003. évben, 2 fő pedig a tartalékállományba helyezését választotta, így még jelenleg is a felmentési idejüket töltik, végelszámolásuk 2004. május-júniusban esedékes. Ily módon a létszámleépítés költségcsökkentő hatása csak 2005. évben érvényesül teljes egészében. 2.2.3. A dologi kiadások előirányzata változásának a bemutatása, feltüntetve a takarékossági intézkedések hatásait is. A dologi kiadások alakulása a beszámolási időszakban kiemelkedően kiegyensúlyozott volt. A teljesítés 22.401 e Ft volt, ami az eredeti előirányzatnak 92 %-a. Év közben csak 3 alkalommal módosítottuk a dologi előirányzatot. Egyszer a kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány felhasználásával, egyszer egy különmunkával járó pótelőirányzattal, egyszer pedig központi intézkedésre történt zárolás miatt. Ez utóbbi 2.494 eFt volt, ami az eredeti előirányzat több mint 10 %-os elvonását jelentette, de a már évek óta folyó takarékos gazdálkodásnak köszönhetően még kezelni tudtuk. A dologi kiadások révén vásárolt termékek és szolgáltatások biztosították a folyamatos, zökkenőmentes működést, a számlák kifizetése mindig haladéktalanul megtörtént. Az év végén az előirányzaton csaknem 1 millió Ft-os szabad keret volt, amit azért nem tudtunk elkölteni, mert nem volt rá pénzügyi keret, ugyanis a saját bevételeink minden igyekezetünk ellenére sem érték el a tervezett szintet. Az év végi előirányzat-maradvány is a dologi kiadásoknál keletkezett. A fénymásoló anyaghiány miatt 2004. évre áthúzódó javítását fizettük ki belőle. 2.2.4. A felhalmozási kiadások előirányzatának alakulása, az eredeti előirányzathoz képest a változás okai, a megvalósított és folyamatban lévő beruházások összefoglalása. Kimutatás a 2003. évi beruházási és felújítási kiadásokról Megnevezés Tűzjelző berendezés Klímaberendezés Összes beruházás Villamoshálózat felújítása Telefonhálózat lebontása Irodahelyiségek felújítása Konvektorok szinterezése Összes felújítás 2003. évi beruházás és felújítás összesen
Ezer Ft 247 610 857 3.496 268 1.852 27 5.643 6.500
A beruházás és felújítás összesített előirányzata összességében nem változott évközben, csak a kettő közötti átcsoportosítás történt kérésünkre a felügyeleti szerv által, a konkrét felhasználási igénynek megfelelően. A tűzjelző kialakítására a serverek áthelyezése miatt volt szükség. Jelenleg csak ez a szoba van ellátva tűzérzékelővel, a jelzőberendezés pedig a folyamatos portaszolgálattal ellátott helyiségben van telepítve.
13
A klímaberendezés 3 déli oldalú vezetői helyiség klimatizálását látja el. A villamoshálózat felújítása és az ettől elválaszthatatlan telefonhálózat lebontása egy már 2002-ben megkezdett felújítási folyamat újabb szakasza, mely még 2004. évben is folytatódni fog a helyreállítási munkálatokkal. A pénzügyi lehetőségeink 3 frekventált iroda teljes felújítását tették lehetővé ebben az évben. A beruházás-felújítás kivitelezése során a vonatkozó kormányrendelet szerint jártunk el, vagyis legalább 3 árajánlatot bekértünk, és az érvényes ajánlatok közül választottuk az összességében legkedvezőbb ajánlattevőt a kivitelezési munkálatokra. A munkavégzés során fennakadás, vagy probléma nem merült fel, köszönhető ez a helyes kiválasztásnak, a körültekintő kivitelezési szerződésnek. A megvalósult fejlesztések jelentős mértékben hozzájárultak a munkakörülmények javulásához. 2.2.
A bevételek alakulása, jellege, típusai bemutatása, rendszerezése (intézményi működési bevételek; felhalmozási és tőke jellegű bevételek; átvett pénzeszközök; kölcsönök igénybevétele és visszatérülése; pénzforgalom nélküli bevétel (előirányzatmaradvány igénybevétele) szerinti bontásban) Bevételeink alakulását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Könyvek, kiadványok értékesítése Statisztikai adatfeldolgozások, elemzések készítése Továbbszámlázott szolgáltatások Helyiség bérleti díjak Feleslegessé vált, selejtezett berendezési és felszerelési tárgyak értékesítése Dolgozó térítése beléptető azonosító elvesztése miatt Késedelmi kamat Értékesített termékek és szolgáltatások Áfá-ja Egyéb bevételek (hirdetés) Intézményi működési bevételek összesen Lakossági és külföldi turisztika Szolgáltatás külkereskedelmének alakulásáról Háztartási költségvetési felvétel Lakásviszonyok felvétel Külkereskedelmi adatgyűjtés KSH Marketing könyvértékesítés elszámolása Magyar Statisztikai Társaság Területi Szakosztályának rendezvényére támogatás vállalkozásoktól Pénzeszköz átvétel összesen: Működési költségvetés támogatása Intézményi felhalmozási kiadások támogatása Előző évi pénzmaradvány igénybevétele Bevétel összesen:
14
Ezer Ft 1.652 1.440 161 7.796 56 2 55 2.570 114 13.846 4.166 845 59 1.644 27 347 37 7.125 282.315 6.500 84 309.870
2.3.1. A többletbevételek alakulása, a tervezettől való eltérés okai (kiemelt előirányzatonként a fenti bontásban). Többletbevételként a pótelőirányzatként is megkért összegeket tekintjük a 2003. évi költségvetés végrehajtásának beszámolása során. A szorosabb értelemben vett működési bevételeken túlmenően ez évben viszonylag jelentős pénzeszközátvétel történt különböző munkákra. Ezekről pótelőirányzatot kértünk, mivel a feladatok nem szerepeltek az eredeti költségvetésben. Ezek a következők voltak: Megnevezés Lakossági és külföldi turisztika
Ezer Ft 4.166
Szolgáltatás külkereskedelmének alakulásáról
845
Háztartási költségvetési felvétel
59
Lakásviszonyok felvétel
1.644
2.3.2. A bevétel tervezettől való elmaradásának okai (kiemelt előirányzatonként a fenti bontásban). Annak ellenére, hogy az előző pontban megvalósult többletbevételről beszélünk, elmaradás is jelentkezik egyidejűleg a költségvetési szerkezet szerint. A működési bevételek évek óta annyira felültervezettek, hogy minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerül azokat teljesíteni. Ez évben is az összességében 13.846 eFt-os tervezettnek 86,5 %-át realizáltuk. A marketingmunkára igen nagy hangsúlyt helyez a hivatal, igyekszik feltárni az piaci lehetőségeket. A kiadványok értékesítése mellett a térítéses statisztikai szolgáltatások nyújtásával is igyekszünk növelni bevételeinket. 2.3.3. Behajtási problémák, a behajtás érdekében tett intézkedések, behajthatatlan követelések állománya. Nem jellemző az Igazgatóság vonatkozásában ez a probléma. Jelenleg egy ilyen esetünk volt. A behajtási problémákat igyekszünk megelőzni az által is, hogy az értékesített könyveinket utánvéttel küldjük el a megrendelőknek, így csak annak kifizetése ellenében kapják meg. Továbbá a szerződéseink megkötésekor is e vonatkozásban különös körültekintéssel járunk el. Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy a kintlévőségünk mérleg szerint is 450 eFttal csökkent az előző év dec. 31-éhez képest, melynek állománya 1.163 eFt. Ezek között egy, bár igen jelentős tétel van, amelyik nem a tárgyévben keletkezett. A behajtására az intézkedés folyamatban van. A fennmaradó rész, bár határidőn túli követelés, de a késedelem csak pár napos volt, ami az év végi szabadságolással és bankrenddel is összefüggésbe hozható.
15
2.4. Előirányzat-maradvány 2.4.1. A 2002. évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei. A 2002. évi előirányzat-maradvány összege 84 e Ft, mely az alábbiakból alakult ki: Számlamaradvány 21 eFt Átfutó bevétel - 1 eFt Átfutó kiadás 64 eFt Pénzmaradvány 84 eFt A pénzmaradvány kötelezettségvállalással terhelt volt, aminek jóváhagyása és felhasználása a célnak megfelelően megtörtént. Az összeget egy üzemanyagszámla kiegyenlítésére használtuk fel. A pénzmaradványhoz kapcsolódó rendező tételek pénzügyileg teljesültek, ezeket mind a főkönyvben, mind a kincstári könyvelésben szabályosan rögzítettük. 2.4.2. A 2003. évi előirányzat-maradványok alakulása, összetétele, keletkezésének okai (feladat-elmaradás, áthúzódó kötelezettségek, bevételi többletek stb.). 2003. december 31-én a számlán 40 eFt kötelezettséggel terhelt összeg volt, mely 1.784 eFt kiadási megtakarítás és 1.744 eFt bevételi lemaradás eredményeként jött létre. A fénymásoló-gép javítását alkatrész hiánya miatt nem tudták elvégezni, a megrendelés teljesítése áthúzódott 2004. évre. Itt megjegyezzük, hogy ez a pénzösszeg is felhasználásra került volna, de az év végi banki rendszer miatt évről évre bizonyos folyó pénzösszegek az előirányzat-felhasználási keretszámlán maradnak, ugyanis az utolsó banki napon a jóváírásokat fogadják, de terhelési megbízást már nem teljesítenek. Tehát az utolsó nap egyenlegét az intézmények nem tudják befolyásolni, ez sokszor nem tudatos pénzmaradványt jelent. 3. EGYÉB 3.4.
A gazdálkodás és a vagyonváltozás összefüggései, az intézményi vagyon állományváltozásának értékelése, a 2003. évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítások, a befolyt bevétel és felhasználása. Az Igazgatóság mérleg szerinti főösszege 76.162 eFt volt az év végén, mely 1.387 eFttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A változás összetevői az eszköz oldalon Épület értéke Gépek, berendezések, felszerelések értéke Vevőállomány Pénzeszközök Aktív pénzügyi elszámolások Eszközváltozás összesen:
+5.059 eFt -5.951 eFt -450 eFt +19 eFt -64 eFt -1.387 eFt
A változás összetevői a forrás oldalon Épületre beruházás bruttó értéke Épület felújítás bruttó értéke Vevőállomány változása
+857 e Ft +5.643 e Ft - 450 e Ft
16
Elszámolt értékcsökkenés ingatlanra gépek, berendezések, felszerelésekre Tőkeváltozások összesen Költségvetési tartalék változás Passzív pénzügyi elszámolások változása Forrásváltozás összesen:
-1.441 e Ft -5.951 eFt -1.342 eFt -44 eFt -1 eFt -1.387 eFt
Az előző kimutatást elemezve, az ingatlan könyv szerinti értéke összességében nőtt a végrehajtott beruházásoknak és felújításoknak köszönhetően, de amint ez köztudott a könyv szerinti érték nem tükrözi a valós piaci értéket, de az Igazgatóság költségvetése ennek értékbecslésére nem nyújt fedezetet. A gépek, berendezések és felszerelési tárgyak értéke jelentősen csökken, és ez tendencia, ugyanis beszerzéseink csak szórványosak, a szükséges eszközöket, pl. számítógépek, nyomtatók, serverek, fénymásolók a KSH Központ biztosítja számunkra, melyet könyv szerint nem, csak analitikusan tartunk nyilván és az általuk meghatározott módon leltározzuk és jelentjük feléjük a változást, illetve az állományt. Az értékcsökkenés elszámolásának hatása viszont tükröződik a mérleg e tételében. A vagyonhasznosításra és az ennek kapcsán befolyt bevételekre a 3.6. pontban térünk ki. 3.5.
A költségvetési szerv alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok (kft., rt.) tekintetében: Költségvetési Gazdálkodó szervezet Állami tulajdoni részesedés támogatás összege megnevezése aránya összege (M Ft)
Költségvetési támogatás célja
NEMLEGES
3.6.
A kincstári vagyon hasznosítása, elidegenítése. Tárgyi eszköznek minősülő vagyon értékesítésére nem került, de állománya selejtezés miatt csökkent. A szóban forgó eszközök annyira elavultak voltak, hogy már nem lehetett semmilyen áron eladni. Kértünk a Bizományi Áruházak Rt-től hivatalos értékbecslést, de nem vették át még bizományba sem, és a saját dolgozóink körében történt meghirdetés sem járt eredménnyel, ezért ezeket az eszközöket kiselejtezés után egy lomtalanítás alkalmával szeméttelepre szállíttattuk. Mindezekről jegyzőkönyvek tanúskodnak. A leírt eszközök az alábbiak, melyek mindegyike üzemképtelen állapotú és nettó értékük 0 volt. − 3 db Robotron írógép − 1 db LINDACO vágógép − 1 db SHARP fénymásoló − 1 db ORION televízió
17
A kincstári vagyon hasznosításához tartozik az irodahelyiség és garázs bérbeadási tevékenységünk. Az ebből befolyó bevétel 7.796 eFt volt, ami 784 m2 iroda és 4 db garázs bérleti díjbevétele. A kisértékű tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása és leltározása rendben megtörtént, ezekből selejtezések és értékesítések is voltak az év folyamán, ugyanis lehetővé vált több berendezés lecserélése. A befolyt bevétel a működési költségeink fedezetére szolgált. 3.7.
A lakásépítés munkáltatói támogatására fordított kiadások alakulása, a kölcsönben részesítettek száma. Az Igazgatóság közvetlenül nem nyújt kölcsönt a dolgozóknak, hanem a KSH központilag látja el ezt a tevékenységét. A beszámolási időszakban Igazgatóságunk egyetlen dolgozója kért ilyen támogatást, jelenleg elbírálás alatt van az ügye. Köztisztviselői lakáskölcsön igénybevételére 7 főnek adtunk ki igazolást. Ezek közül 1 fő kérte 2003. július 1. után, amikortól a munkáltató nyilvántartási kötelezettsége fennáll.
3.8.
A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat-gazdálkodási rendszer, a feladat-finanszírozás, a kincstári információ-szolgáltatás tapasztalatai. A kincstári finanszírozás rendszere nagyon jól, zökkenőmentesen működik, de ez a rendszer a mi szintünkön csak többletfeladatot jelent, többletinformációt vagy bármely előnyt nem. A információs haszon magasabb szinteken jelentkezik.
3.9.
A KESZ-en kívül lebonyolított pénzforgalom és ügyletek alakulása. Nem volt KESZ-en kívüli számlaforgalmunk.
18
