A KSH Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Igazgatósága 2003. éves költségvetési beszámolója 1. Feladatkör, tevékenység Az Igazgatóság 2003. évi működése az év eleji nyugdíjba vonulások, az évközi előirányzat zárolás, továbbá az év végi létszámcsökkentés miatt – összehasonlítva az előző néhány év helyzetével – nem minősíthető szokványosnak. Ehhez a minősítéshez hozzájárult az a központilag indított projekt munka is, amely az igazgatóságok tevékenységének jövőbeni átszervezésére, területi kompetencia központok kialakítására, a nem régióközpontú megyék eddigi szerepének előirányzott mérséklésére irányult. Létszámhelyzetünk a bevezetőben említett intézkedések következtében év végére eléggé kritikusan alakult, mivel 4 fővel kellett létszámunkat csökkenteni, ami az engedélyezett álláshelyek 39-re történt mérséklését jelentette. Mindezek mellett, az említett időszakban megszerveztük és lebonyolítottuk a mezőgazdasági gazdálkodók összeírására vonatkozó, jelentős nagyságú többletfeladatot is. Költségvetési helyzetünk a beszámolási időszakban ugyancsak nem minősíthető szokványosnak. Ezt a helyzetet az első félév végén született kormányhatározat alapján elrendelt előirányzat zárolás idézte elő, mely az eredeti költségvetési támogatásunk 2,43%-át érintette. A gazdálkodásunkban ingadozást okozott, hogy szinte az évvége utolsó napjáig kérdéses volt a köztisztviselőket megillető különjuttatás kifizethetősége. Hasonlóan, kényszerű költségvetési gazdálkodási tétovázásra vezethető vissza a különböző összeírások kérdőíveinek évközi rögzítését honoráló belső megbízási díjak év végére halasztott elszámolása. A felsorolás folytatható az átvett pénzek terhére elvégzett többletfelvételek finanszírozásának helyzetével. A külső összeírók elszámolásához az ígéretek ellenére vagy jóval később érkeztek a pénzösszegek, vagy az ígért és jogosan kifizetett összegeknél kevesebb pénzt adtak át részünkre (lásd: turizmus; -19,2 %). A gazdálkodási határozatlanságot kiváltó tényezők körébe tartozik az októberi kormányhatározat alapján elrendelt év végi létszámcsökkentés, illetve annak végrehajtási kérdései (pl.: korengedményes nyugdíjazás lehetősége, tartalékállomány kötelező minimális időtartama, felmentett nyugdíjas járandósága, rekreációs szabadsága elszámolása, stb.). További bizonytalanságot váltott ki, hogy a létszámcsökkentés egyszeri, nagyobb összegű kiadásainak támogatási megtérítése csak december első dekádját követően érkezett meg a keretszámlánkra.
1
Az előzőekben felsoroltak ellenére is a kötelezettségvállalásaink teljesítéséhez szükséges likviditásunk mindig biztosított volt.
2. Az előirányzatok alakulása A következő grafikon szemlélteti a kiemelt eredeti és módosított előirányzatok és teljesítésük alakulásának összehasonlítását: Kiadási előirányzatok és teljesítésük alakulása 2003. évben 140000 120000 e Ft 100000 80000
eredeti
60000
módositott
40000
teljesítés
Járulékok
Dologi
módositott
Személyi jut.
eredeti
0
teljesítés
20000
A fenti ábrához tartozó adatok szerint az évközi, különböző jogcímű előirányzat módosítások (egyenlegezve) a személyi juttatások tekintetében 9,5%-al, a járulékoknál 9,2%-al növelték, a dologi kiadások körében pedig 4,0%-al csökkentették az eredeti kiadási kereteket. A költségvetés főösszegének évközi előirányzat-változásai A 2003. évi kiadásaink összes eredeti előirányzata 178.626 ezer Ft-ról az év során 8,2%-al növekedve 193.265 ezer Ft-ra módosult. A módosításokból kormányzati hatáskörűnek minősül 4.833 ezer Ft, mely a zárolásokkal (-4.342 e Ft) egyenlegezve finanszírozta a Ktv. szerinti besorolási szorzószámok változása miatti bértömeg és járulékai növekedését (5.524 e Ft), a felsőfokúak minimál illetményének emelkedését (járulékokkal együtt: 1.819 e Ft), és a létszámcsökkentés miatti év végi többletkiadásokat (1.832 e Ft). Felügyeleti szervi hatáskörbe 9.802 ezer Ft tartozott, ami részben az évközi kisebb feladatok támogatására (574 e Ft) érkezett, részben a saját átvett többletbevételek felügyeleti jóváhagyásából (3.886 e Ft) származott, részben az elvonással korrigált jubileumi jutalmak (5.342 e Ft) fedezetét teremtette meg. 2
Intézményi hatáskörű módosítás a 2002. évi pénzmaradvány miatt (4 e Ft) volt, az összeg közüzemi jellegű számla kifizetésére lett felhasználva. A pénzfogalom előző évvel történő összehasonlítását a következő táblázat mutatja be. Megnevezés
2002. (ezer Ft) 119.513 70.353 189.866 189.665 189.669
Eredeti előirányzat Összes előirányzat változás Módosított előirányzat Tényleges kiadás Tényleges bevétel Tényleges kiadás a módosított előirányzat %-ában Tényleges bevétel a módosított előirányzat %-ában
2003. 2003. év a 2002. év (ezer Ft) %-ában 178.626 149,5 14.639 20,8 193.265 101,8 191.276 100,8 191.293 100,9
99,9
99,0
-
99,9
99,0
-
Főként a tényleges adatok tekintetében megfigyelhető, hogy – a viszonylag számottevő bérfejlesztés ellenére is – összehasonlítva alig nőttek a kiadások, ami már a költségvetési szférát érintő takarékossági intézkedések hatásának tudható be. 2.1 Főbb kiadási tételek alakulása A tényleges kiadások kiemelt előirányzatonkénti előző évhez történt összehasonlítását az alábbi grafikon mutatja be: Teljesített főbb kiadások összehasonlítása
140000
133875 131738
120000 100000 ezer Ft
80000 60000
2002
42596
2003
43602
40000
14805
20000
14015
0 Személyi juttatás Járulékok
Dologi kiadás
3
A beszámolási időszakban néhány OSAP számnál a felmerült többletfeladatok kiadásainak több mint felét a központi gazdálkodó szervtől érkezett átvett pénzeszközök finanszírozták. Feladatonkénti megoszlásukról, illetve tételes felhasználásukról – egy diagram közbeiktatásával − a következőkben számolunk be: Átvett pénzeszközök felhasználása 2003. évben (ezer Ft) 4,3 % Piaci árjelentés
138
32,6 % 1049
Turizmus 42,7% 1372
Külker.statisztika Mezőg.házt.kö.f. Lakásviszonyok felv.
41 1,3%
615 19,1%
Tételes kimutatás a 2003. évi átvett pénzek felhasználásáról, ezer Ft-ban. 1 Piaci árjelentés (1108 OSAP) Külső személyi juttatás Járulékok Összesen: 2 Turizmus (1942 OSAP) Külső személyi juttatás Járulékok Posta ksg. Telefon ksg. Számlás összeíró költsége Összesen:
3 Külker. statisztika (1470 OSAP) Külső személyi juttatás
104 34 138
926 279 30 41 96 1372
468
4
Járulékok Összesen:
147 615
4 Háztartási költségfelvétel (1537 OSAP) Külső személyi juttatás Járulékok Összesen: 5 Lakásviszonyok felmérése (2008 OSAP) Külső személyi juttatás Járulékok Posta költség Telefon költség Összesen:
32 9 41 790 207 14 38 1049
2.1.1. Létszámgazdálkodás, személyi juttatások előirányzatának alakulása A beszámolási időszakban az átlagos statisztikai állományi létszámunk változó volt, főként betegségek okozta tartós távollétek miatt (ez megközelítette a 720 napot, mintegy 2 fő munkájának kiesését jelentette éves viszonylatban). Engedélyezett álláshelyünk 43 volt, ez a központi létszámcsökkentés következtében év végére 40 fő lett, mely még tartalmazta a december 31-el lejáró, határozott időre szóló kinevezéssel rendelkező munkavállalói létszámot is. A tényleges éves átlagos statisztikai létszámunk – kerekítve – 43 fő lett. Teljesített folyó működési kiadásaink körében 69,9 %-os arányt képviselt az alábbi részletes összehasonlításban bemutatott személyi juttatások tömege. Személyi juttatások összetételenkénti összehasonlítása 100000 90000 80000 70000
e Ft
60000 2002 teljesítés
50000
2003 teljesítés
40000 30000 20000 10000 0 Rendsz. szem. jutt.
Nem rendsz. szem. jutt.
Külső szem. jutt.
Bérgazdálkodásunkra jellemző illetményi és kereseti adatok alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.
5
Létszám és kereset alakulása Megnevezés Átlagos stat. áll. létszám fő Átlagos havi illetmény Ft Havi átlagjövedelem Ft
2002. év
2003. év
43 153019 209219
43 171564 213821
2003. év a 2002. év %-ában 100,00% 112,12% 102,20%
A táblázat adatait a következő magyarázattal egészítjük ki: Az átlagos havi illetmény növekedését döntően (91%-ban) a köztisztviselői bértábla szorzószámainak 2003. július 1-el megvalósult emelkedése, kisebb részben az évközi soros előrelépések hatása eredményezte. A havi átlagjövedelem (a rendszeres juttatások-, jutalmak-, belső megbízások-, felmentési illetmények tömegéből számított átlag) szerényebb mértékű növekedésének oka, hogy míg az illetmények bértömege (78% az aránya a jövedelmek összegében) az előbbiekben említettek eredményeként számottevően emelkedett, addig a többi jövedelem elemnél összességében 12%-nál nagyobb mérvű csökkenés következett be, főként a jutalmazásra fordítható bérkeret 23 %-ot meghaladó mértékű visszaesésével. Az év végén végrehajtott 4 fős létszámcsökkentés (melyből 1 személy december 31-ig szóló kinevezéssel rendelkezett, egy státusz pedig átmenetileg betöltetlen volt) hatása 2004. évben 7.400 e Ft-tal csökkenti az illetmények tömegét és 2.370 e Ft-tal lesz kisebb a járulékok összege. Ugyanakkor a kifizetésre kerülő végkielégítés és szabadságmegváltás, valamint a különjuttatás 3.115 e Ft-tal, a felmentési illetmény közel 1.085 e Ft-tal (összesen 4.200 e Ft) és ezek 1.345 e Ft összegű járulékával emeli a 2004. évi kiadásainkat. A korábban említett köztisztviselői besorolási szorzószámok 2003. július 1-el történt emelésének havi átlagilletményekre gyakorolt, forintban mért hatását a következő diagrammal szemléltetjük:
6
A szorzószámok 2003. évközi változásának hatása az átlagilletmények alakulására
390000 360000 330000 300000 270000 240000 210000 180000 150000 120000
Átlagilletmény június 30-án
90000 60000
Átlagilletmény július 1-én
30000 0 Első számú vezetők
Osztály vezetők
Magasabb Közepes Alacsonyabb Magasabb Közepes Alacsonyabb életpályával életpályával életpályával életpályával életpályával életpályával rendelkező rendelkező rendelkező rendelkező rendelkező rendelkező felsőfoku felsőfokú felsőfoku középfokú középfokú középfokú végzettek végzettek végzettek végzettek végzettek végzettek
A külső személyi juttatások kiadásainál az állandó összeírások (ELAR- és évente ismétlődő negyedéves MEZŐ felvételek) díjai 10.089 e Ft költséget okoztak, ebből az ELAR felvételekre 8.143 e Ft kiadás jutott. A nem rendszeres egyéb felvételek (mezőgazdasági háztartások jövedelme-, lakossági utazási szokások-, lakásviszonyok felvétele, stb.) 1.889 e Ft összeírási költséget eredményeztek. Belső megbízási díjakra (kérdőívek rögzítése, marketing tevékenység, Külker.stat. informatikai szervezése, stb.) 3.495 ezer forintot használtunk fel. Az év során nyugdíjba vonulók és az év végi központi létszámcsökkentés miatt 4.098 ezer Ft felmentési illetményt számoltunk el külső személyi juttatásként. A teljesített külső személyi juttatások megoszlását a következő diagram segítségével illusztráljuk:
7
Külső személyi juttatások teljesítésének megoszlása 2003. évben
1,3%
20,7%
ELAR összeírások
41,1%
MEZŐ összeírások Egyéb felvételek Belső megbízások Felmentési illetmény Polgári szolgálat
17,6% 9,5%
9,8%
A bevezetőben említett nyugdíjba vonulási folyamat és a kötelező létszámcsökkentés végrehajtása indokolja, hogy néhány évre visszatekintve vizsgáljuk ezeknek a változásoknak az Igazgatóság korcsoportszerkezetére gyakorolt hatását. Ezt az egyes korcsoportokban lévők létszámának alakulásával mutatjuk be – a következő évi nyitó létszámok szerint – az alábbi grafikon segítségével. Az egyes korcsoportokban lévők számának alakulása 25
létszám fő
20 15 10 2001. évben
5
2002. évben
0 25-30 év közöttiek
30-45 év közöttiek
45-55 év közöttiek
55 év felettiek
2003. évben
A grafikon jól érzékelteti, hogy a vizsgált három évben a 45 és 55 év közöttiek létszáma volt a legnagyobb az intézménynél, arányuk a kezdő évben elérte a 44,4%-ot, mely ugyanakkor az időszak folyamán csökkenő tendenciát mutat. A közép korosztálynak nevezhető 30-45 év közöttiek aránya a három év átlagában 35,8 %, enyhe emelkedést tanúsítva a teljes állományon belül. A legkisebb létszámú, fiataloknak tekinthető korcsoportban az arányt tekintve szintén emelkedés tapasztalható, ezzel párhuzamosan erőteljesebb aránycsökkenés jellemzi a magasabb szolgálati viszonnyal rendelkező, 55 év felettiek korcsoportját.
8
2.1.2. Dologi kiadások előirányzatának alakulása A dologi kiadások 2002. évhez viszonyított teljesítése 5,6%-os növekedést mutat. A növekedés az irodaszerek vásárlása, a képernyős munkahelyek előtt dolgozók részére munkaszemüvegek beszerzése, a villamos energia és posta költségek kiegyenlítése, továbbá a beszerzések- és a befizetendő ÁFA kiadások emelkedése (együtt közel 1.700 e Ft), illetve a költségvetést megillető munkáltatói SZJA csökkenése (900 e Ft) egyenlegeként jelentkezik. A működésünkhöz fontosságuk sorrendjében rangsorolt, részletezett dologi kiadási tételek összegeit és arányaikat az alábbi grafikonok tartalmazzák: 2003. évben felmerült elkerülhetetlen dologi kiadások összege és aránya a teljes dologi kiadáshoz viszonyítva (ezer Ft)
2178 2100 1770
1800 1608 1500
1392 1143
1200
880
869
900
600 290
300 11%
12%
15%
8%
9%
6%
6%
2%
0 Közüzemi díjak
Telefon költség
Posta költség
Útiköltség és gk. üzem. k.
Azonnali Nyomda kt., sajtó Központi befiz. karbantartások és kiadv. köt.
Fogl.eü. szolgáltatás
9
2003. évi szükségszerű dologi kiadások összege és aránya a teljes dologi kiadáshoz vizsonyítva (ezer Ft) 1600
1524
1400 1200 1013 1000 800 600
504
447
400 237
192
200 7%
3%
2%
10%
1%
3%
0 Irodaszer
Szám.tech. eszközök
Egyéb készlet
Összeírók, árjelentés
Szakmai rendezvény
Munkaszemüveg
A működési kiadások alakulásában hatása volt a fénymásolás és nyomtatás mérséklésére vonatkozóan bevezetett takarékossági intézkedéseknek is. 2.2 Bevételek alakulása
Saját bevételek előirányzatának és teljesítésének alakulás 2003. évben e Ft 4000
3500 3000 2500 Eredeti előirányzat
2000
Módosított előirányzat Teljesítés
1500 1000 500 0 Kiadvány értékesítés
Szolgáltatás Bérleti dijak
Egyéb bevételek
ÁFA bevétel
Átvett pénzeszköz
Teljesített (átvett pénzeszközöket is tartalmazó) saját bevételeink összes bevételhez viszonyított aránya 2,9 %, ez 61%-os növekedést jelent az előző évi arányhoz képest.
10
Az előző oldalon bemutatott diagram érzékelteti, hogy az átvett pénzeszközök túlsúlya (59,1% arány) volt a jellemző a 2003. évi saját bevételeink körében. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a beszámolási év során megkötött – teljesítésüket tekintve 2004. évre is áthúzódó – szolgáltatási szerződéseink jelentős (több mint 3,5 millió forint) működési bevételt fognak ez évben eredményezni. 3. Egyéb 3.1. A vagyoni helyzet alakulása, a vagyonváltozás értékelése A beszámolási időszakban nem volt sem beruházási, sem felújítási kiadásunk. A kezelésünkben lévő, 2003. évi vagyon tömegéből nettó értéken 113 ezer forintot tesznek ki a biztonságtechnikai és a munkaidő nyilvántartó rendszert működtető szellemi termékek. Az ingatlanok földterület (250 e Ft) nélküli nettó értéke 57.218 ezer Ft. A gépek, berendezések és felszerelési tárgyak bruttó módon figyelembe vett értéke 26.538 ezer Ft. Év közben – felülvizsgálva az iroda épületünk felújítása alkalmával központilag besorolt informatikai hálózat egyéb építmény jellegét – egy reális megosztást és ennek eredményeként átsorolást hajtottunk végre az ingatlanok valamint a gépek, berendezések eszközcsoportok között.
Befektetett eszközeink összetételét az alábbi grafikonok szemléltetik: Ingatlanok összetétele nettó értékben 2003. év 4,3 %
10%
2494 5701 2091
3,7%
Iroda épület és vagyoni jog Gépkocsi tároló Épületgépészeti vezetékek Informatikai hálózat
82 %
46932
11
Gépek, berendezések összetétele bruttó értékben 2003. év 7,0% 4,5% 1823
2,7% 1183 702
Prezentációs oktatási eszközök
8926
Kommunikációs eszközök 31,3% 8156
34,3%
Biztonságtechnikai berendezések Informatikai hálózat rendező Klíma készülékek Bútorok és egyéb berendezések
5250 20,2 %
3.2. A kincstári előirányzat-gazdálkodási rendszer 2003. évi tapasztalatai A beszámolási időszakban a kincstári egyeztetések alkalmával nem tapasztaltunk eltérést. Az év utolsó negyedévében biztató hír volt számunkra, hogy lehetővé válik az elektronikus módon történő átutalás a központi költségvetési szervek (úgynevezett „100-as kör”) viszonylatában is, kiváltva ezzel a járulékok és az SZJA kényszerű, papír alapú utalását. A tesztelésre felkért 6 intézmény között Igazgatóságunk is szerepelt. A rendszer várható, éles állapotba kerülésének idejéről nincs további információnk. 3.3 Számviteli politika, központi befizetési kötelezettségek teljesítése Az intézmény számviteli politikájában csak kisebb jelentőségű változtatások történtek, ezeknek nem volt hatása a mérleg-, illetve pénzforgalmi adatokra. A bevételeink utáni 5 %-os mértékű kötelezettségünk 93 ezer Ft volt, befizettünk 87 ezer forintot. Kiadványaink értékesítése után kulturális járulék címen az időszaki kerekítési különbözetek miatt 8 ezer forintot fizettünk be a központi alapba. Az év utolsó napján történt vevői befizetés következtében a 2003. évben 16.362,forint pénzmaradvány keletkezett az előirányzat felhasználási keretszámlánkon.
12
