Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Ügyiratszám: JN/KTF/00342-195/2015.

Tárgy: Egységes környezethasználati

Ügyintéző: Molnár Gabriella

engedély

Telefon: 56/523-413

Hiv. szám: Melléklet: -

A Tiszapüspöki, közigazgatási területére tervezett kukorica feldolgozó üzem környezeti hatásvizsgálatai és egységes környezethasználati engedélyezése, mint összevont eljárás során az alábbi döntést hoztam: Határozat A TISZA-TK PROJEKT Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150.) környezethasználó részére a Tiszapüspöki külterületén tervezett kukorica feldolgozóra, mint Élelmiszer előállítását szolgáló létesítményre vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyt adok. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2020. december 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1.

Az engedélyesre vonatkozó adatok: −

Megnevezés: TISZA-TK PROJEKT Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (további-

−

Székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150.

−

KÜJ szám: 103346803

−

Cégjegyzékszám: Cg. 03-09-127740

−

Statisztikai számjel (KSH): 24937984-4299-113-03

−

A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja:

akban: Környezethasználó)

4621'08 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme 2.

A létesítmény jellemzői: −

Cím: Tiszapüspöki, 073/49, 073/50, 073/51, 073/52, 098/70, 098/71, 098/63, 098/69, 098/72, 098/73 hrsz. A telephely Tiszapüspöki közigazgatási területén, Tiszapüspökitől délre, Szajoltól keletre megközelítőleg 3 km távolságra, Tiszapüspöki és Törökszentmiklós települések közötti területen helyezkedik el. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 5002 Szolnok, Pf. 25. Telefon: (56) 523 423 Fax: (56) 343 768 e-mail: [email protected] Honlap: www.kormanyhivatal.hu

JN/KTF/00342-195/2015. / 2.

−

3.

EOV koordináták:

EOV Y

EOV X

749222

205920

748149

205805

749364

205286

749554

205389

749613

205673

749222

206126

−

KTJTelephely szám:

102516002

−

KTJLétesítmény szám: 102622222

A tevékenység alapadatai: −

Megnevezés: Keményítő, keményítőtermék gyártása

−

A tevékenység folytatásával érintett települések: Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szajol, Szolnok

−

Termelési kapacitás: 1550 t feldolgozott kukorica (grid) naponta

−

NACE kód:

−

NOSE-P kód: 105.03 Élelmiszeripari termékek és italok gyártása

10.6.2 Keményítő és keményítő alapú termékek gyártása

A létesítmény környezeti hatástanulmány, valamint egységes környezethasználati engedély köteles, mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint az alábbi pontok hatálya alá esik: −

Élelmiszer-előállítás: 3. sz. melléklet 31. pont és 2. sz. mellékletének 9.2./b)

−

Vízellátás: 3. sz. melléklet 80.c pont

−

Szennyvíztisztítás: 1. sz. melléklet 48. pont

I.

Az engedélyezett tevékenységek

A létesítmény/üzem kukorica alapanyagból az alábbi késztermékeket állítja elő: −

szirup, melyet folyékony élelmiszeripari édesítőszerként alkalmaznak,

−

keményítő szörpök,

−

legalább 99,9% etanol-tartalmú alkohol,

−

keményítő és keményítőtej,

−

glutén takarmány, amelyet fehérjetartalma miatt alkalmaznak állati takarmányozásra és tápkeverékek készítésére,

−

kukorica csíra, amely olajat préselő üzemek számára kerül értékesítésre, míg maradó részeit takarmányozásra használják,

−

rostos takarmány-alapanyag, amelyet állati takarmányozásra és tápkészítmények előállítására használnak fel.

Az üzem fő termékei: 1000 t/nap szirup; 170 t/nap keményítő szörp; 100 t/nap keményítő; 1200 hl/nap alkohol.

JN/KTF/00342-195/2015. / 3.

A végtermékek előállítása keményítőtej köztes terméken keresztül történik. Az üzem melléktermékei takarmányok (csíra, glutén, rostos takarmány). A melléktermékek mindig a felhasznált kukoricával arányos mennyiségben keletkeznek. A keményítő és keményítő alapú termékek gyártása a következő kiegészítő tevékenységekkel együtt fog megvalósulni: −

kompresszor üzem;

−

kazánüzem;

−

villamos energia ellátás (transzformátorok);

−

vízkitermelés (Tisza víz, kútvíz);

−

technológiai- és hűtővíz előállítása;

−

ivóvíz előállítása;

−

vegyszertárolás és ellátás.

−

raktározás

−

iroda, minőségellenőrző labor, karbantartó műhely, mérlegház, parkolók

I.1. Alapanyagok A tervezett felhasználandó alapanyagokat a telephely régiójában termesztett GMO mentes kukoricából fedezi a Környezethasználó. Jelenleg a Csongrád, Békés és Hajdú megyei termőföldeken megtermelt gabona zömét a területről exportra elszállítják. A szállítási útvonal a Dunai kikötő felé vezető 4es és 46-os főutak, melyek közelében található a jelen dokumentációban bemutatott telephely. A tervezett feldolgozó üzem ezen export termékek felhasználását tervezi alapanyagként. A termeléshez 579 958 t/év alapanyag szükséges. Az alapanyagok minőségi követelményei A kukorica átvételt minden gépjármű esetében mintavétel és a minta minősítése előzi meg, a telephelyen kialakított laboratóriumi helységben. A mintavétel a gépjármű teljes platófelületéről történik az ISO 13690-es szabvány előírásainak megfelelően több helyről, teljes mélységben. A minták minősítése MSZ 12540 alapján valamint beltartalmi paraméterekre és nemkívánatos komponensekre, főleg mikotoxinokra vonatkozóan történik. A kukorica azonnal elutasításra kerül, amennyiben: −

abban más gabona jelenléte látszik (pl. búza, árba, tritikálé, stb.);

−

fertőzött (rovarok, lárvák, jelenléte, egyéb állati eredetű hulladék, pl. toll, ürülék, stb.);

−

penészes szemek találhatóak a szállítmányban;

−

mikotoxinok esetében (fumonizinek, zearalenon, ochratoxin, T2/HT2) az ellenőrzés a hatályos jogszabályokban, előírásokban és ajánlásokban meghatározott határértékekre vonatkozóan (2013/165/EU bizottsági ajánlás, 2006/576/EK bizottsági ajánlás) történik. DON, aflatoxin esetében az ajánlásokhoz képest jelentősen alacsonyabb (hetede illetve tizenkettede) értéken fogadja be a gyár az alapanyagot. A mikotoxinok a gyár területét a melléktermékeken keresztül hagyják el.

−

peszticid és egyéb szennyezőanyag mentesség tekintetében megfelel az előírásoknak, az egészségre ártalmas anyagokat egészségre káros koncentrációkban nem tartalmazhat. A peszticidek a technológiából a melléktermék vonalakon távoznak.

Por és idegen anyag tartalom az előírt szabványos értékek alatt kell, hogy legyenek.

JN/KTF/00342-195/2015. / 4.

GMO mentesség: A gyártás során felhasznált alapanyag kizárólag magyar kukorica, mely a magyar törvények értelmében GMO mentes, mivel a jogszabályok tiltják a GMO kukorica köztermelésbe való bevonását (Magyarország Alaptörvénye, 1998. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről). A Tisza-TK Kft. továbbá tervezi a non-GMO tanúsítás megszerzését is, mely segítségével nyomonkövethető módon igazolható lesz a beszállított kukorica eredete. Az előzőeket figyelembe véve a Tisza-TK Kft. gyártási láncolatából a GMO alapanyag kizárásra kerül. Vegyszermentesség (peszticid mentesség): A vegyszermentességet (illetve egyéb nem kívánatos komponensekre vonatkozó határértéket) a következő jogszabályok alapján a Környezethasználó és kockázatértékelést követően éves terv alapján méri: −

44/2003 (IV.26.) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól

−

2002/32/EK Európai Parlament és Tanács irányelv a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról

−

65/2012. (VII.4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól.

A termelőtől átvett gabona és/vagy élelmiszer célú kukorica esetében a termelőnek garantálnia kell, hogy a jogszabályok szerint alkalmazta a növényvédő szereket, illetőleg a kukorica forgalomba hozatala előtt „megvárták” a felhasznált növényvédő szer élelmezésügyi várakozási idejét. Ezen okból kifolyólag a Környezethasználó által átvett kukorica nem tartalmazhat az élelmiszerbiztonsági előírásoknál nagyobb koncentrációban, vagy az egészségre káros mennyiségben növényvédő szereket, illetőleg annak maradékait/bomlástermékeit. Magyarországon kukorica esetében elsősorban gyomirtókat használnak fel ún. nyolcleveles állapotban, azaz a kukorica kikelését követő első másfél hónapban. Ekkor még nem fejlődött ki a kukorica cső, sem a mag, következésképpen az alkalmazott szer nem akkumulálódhat a magban, amelyet a Környezethasználó átvesz további feldolgozásra. Amennyiben egyéb növényvédő szert is alkalmaznak a kukorica érése során, akkor az a kukoricacső csumájára és a szárra permetezik, a mag közvetlenül nem kerül kapcsolatban az alkalmazott növényvédő szerrel. Mivel a Környezethasználó kukorica magot vesz át és a mag – az előzőekben bemutatottak alapján – közvetlenül nem kerül kapcsolatba a növényvédő szerrel, így biztonsággal megállapítható, hogy növényvédő szerek és/vagy azok maradékai az átvett alapanyagban nem kimutathatóak. A technológia kialakítása olyan, hogy a Környezethasználó kukorica feldolgozása során a kukoricamagban ha növényvédő szer lenne, akkor azok a melléktermékben hagynák el a gyártási láncot. Ennek oka, hogy ezen vegyületek nem illékonyak: −

nagy molekulatömegű vegyületek;

−

sok esetben valamilyen szerves savak sói, vagy komplex vegyületek,

−

kontakt és/vagy felszívódó hatásúak, azaz feladatukat nem látnák el, ha elpárolognának a kiszórást követően.

Mivel párolgásra nem hajlamosak, így a kukorica-feldolgozó technológiában keletkező szennyvizekbe nem juthatnának be. Ennek okai a következők: Az alkalmazott nedves úti kukorica-feltárás során ezen vegyületek csak a keményítő, illetőleg az alkohol üzemben lennének megtalálhatóak, amely üzemrészekben a szennyvízáramok csak bepárló utáni pára kondenzáltatásával, vagy szárítók utáni pára kondenzáltatásával keletkeznek. Ennek következményeként csak elpárolgásuk során kerülhetnének a szennyvíz üzembe, amelyet az előzőekben bemutatottak szerint kizártnak tekintünk.

JN/KTF/00342-195/2015. / 5.

I.2. Segédanyagok A termelési láncból a segédanyagok a következő módokon távozhatnak: −

termékkel (pl. denaturálószerek, propionsav, élesztő, enzimek egy része, stb.),

−

hulladékként (szűrési segédanyagok, kovaföld, aktív szén, stb.),

−

pont- és/vagy diffúz forráson keresztül (kén-dioxid),

−

valamilyen folyamatban átalakuló/elfogyó (kén-dioxid egy része, NaOH, savak, stb.,)

Szennyvíz üzembe kerülő segédanyagok és származékaik −

iszappal távozó (pl.: elreagálásból keletkező sók egy része, stb.),

−

tisztított szennyvízzel távozó segédanyagok (pl. elreagálásból keletkező sók).

A főbb segédanyagok tulajdonsága és felhasználási helyük: −

Kén-dioxid A kukorica áztatás segédanyaga. Folyékony állapotban tárolják. Felhasználáskor beoldódik az anyagáramokba. Az SO2 gázt vízben elnyeletik, majd ebben a folyadékban áztatják a kukoricát. A kénessav felpuhítja a kukoricát, a SO2 beépül a kukoricaszembe, elősegíti az egyes alkotók szétválasztását. Kiküszöböli a fertőzéseket, meggátolja a mikroorganizmusok működését. SO2 szükséges még a keményítőtej pH értékének beállításához.

−

Nátrium-hidroxid Lúgos kémhatású vegyszer, 48 %‑os töménységben érkezik, melyet azonnal 22%‑ra hígítanak tárolás előtt az elfagyások megakadályozására. Hígított formában (10%‑os töménységben) használják a bepárlók csöveinek, dobszűrő vásznak, ventilátor járókerekek tisztításához, tartályok, gépek oldalára kifolyt rátapadt technológiai anyagok eltávolítására, a konvertáló vonalon funkciója a hidrolizátum pH beállítása. Az ioncserélők regenerálására és a ultraszűrők tisztítására is használják, ilyenkor a gyári központi tartályban lévő 22%‑os oldatot hígítják a kellő mértékben a felhasználási pontokon.

−

Propionsav Savas hatású tartósítószer. Hordós, vagy konténeres kiszerelésben kerül az üzembe. A nedves takarmányhoz adagolják a mikrobiológiai fertőzések megelőzése érdekében.

−

α‑amiláz A felhasznált enzim bakteriális eredetű, thermostabil keményítő - elfolyósító enzim. 1,25 g/ml sűrűségű barna színű folyadék, tárolása napfénytől védve zárt konténerben 0‑25 °C‑on ajánlott. Funkciója: keményítő glükózpolimer láncának vízbeépüléssel járó hasítása, hidrolízise, melynek során kisebb, kevesebb egységből álló glükózláncok, un. α‑határdextrinek keletkeznek.

−

AMG enzim Amiloglükozidáz

enzim:

részlegesen

hidrolizált,

keményítő

származékokból

dextrinből,

oligoszacharidból glükóz molekulákat hasít, sorozatos vízbeépüléssel (hidrolízissel) járó reakciókat katalizálva. −

Kalcium‑klorid Vízmentes állapotban fehér, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos és a levegő nedvességtar2+

tamának hatására szétfolyik. Funkciója: a keményítő‑szuszpenzió Ca 2+

Ca −

tartalmának bevitele,

α‑amiláz enzim kofaktora.

Sósav Erősen savas szúrós szagú vegyület, töményen színtelen, gáz halmazállapotú. 35‑38%-os koncentrációban folyékony állapotban érkezik. Tartályban tárolják, az ioncserélő regenerálásokra hígítás nélkül használják fel. A pH beállításokhoz egy másik tartályban, 10%‑os higított változatát tárolják, majd ebben a koncentrációban használják fel.

JN/KTF/00342-195/2015. / 6.

−

Nátrium‑hipoklorit A nátrium‑hipokloritnak híg vizes oldatát alkalmazzák. Erős oxidálószer, ezen alapul fehérítő‑fertőtlenítő hatása. Funkciója: membránok tisztítása.

−

Salétromsav A víztisztától enyhe barnás színig változó, éles szúrós szagú folyadék. Erősen maró hatású. Funkciója: ultrafilter membránok tisztítására alkalmazzuk.

−

Aktív szén vagy porszén Fekete, íztelen, szagtalan, vízben nem oldódó granulátum, amely kiváló adszorpciósképességgel rendelkezik. A felületen megkötött anyag mennyisége részben az adszorbeálandó, részben az adszorbeáló anyag minőségétől, tulajdonságaitól függ, különös tekintettel az adszorbens felületének nagyságára. Az aktív szenek felhasználási területe nagy, alkalmazzák oldatok derítésére, színtelenítésére. Funkciója: cukoroldatok színtelenítése, tisztítása.

−

Kovaföld A kovaföld bányaipari termék, amely szilícium-dioxidból épül fel. Az ebből készült kovaföld nagy felületű, porózus anyag, amely alkalmassá teszi tisztítási, szűrési feladatokra. Funkciója: szűrési segédanyag.

−

Rögzített glükóz-izomeráz enzim Nagy fajlagos aktivitás és kedvező átfolyási sebességgel rendelkező, rögzített izomeráz enzim. A rögzített enzim felhasználás előnye, hogy az enzim nem távozik a technológiai közeggel, így nagyobb produktivitás érhető el, valamint ipari alkalmazáskor nincs számottevő végtermék és szubsztrát gátlás.

−

Magnézium‑szulfát (Mg2SO4) Színtelen vagy fehér kristályos vegyület. Vízben jól oldódik. Funkciója: glükóz-izomeráz enzim 2+

kofaktorának, a Mg −

ionnak az izomerizáló rendszerbe juttatása.

Nátrium‑metbiaszulfit Élelmiszeripari tartósítószer, oldódásakor SO

3+

ionok szabadulnak fel, ami antibakteriális hatású.

Funkciója: izomerizáció előkészítésekor adagolva az eljárás mikrobiológiai stabilitását biztosítja. −

Kalcium‑karbonát (mészkő) Funkciója: a deszorbens vízárammal a szeparátor műgyanta kalcium tartalmának folyamatos pótlása.

I.3

Kukorica fogadás és tárolás

A kukoricát közúton fogadják. A közúton érkező kukorica mérlegelés és minősítés után a síktárolóba vagy a közúti fogadóba kerülhet leborításra. A kukorica a közúti szállítást és borítást követően a rácsos padozaton keresztül ürül le az épület alatt található bunkerbe, innen rédler továbbítja egy serleges anyagmozgató berendezéshez, ami a tisztító berendezésekhez szállítja a kukoricát. A tisztítógép (kukorica osztályozó) először leválasztja a > 2 cm szemcseméretű ún. idegen anyagokat, majd ezt követően eltávolítja a port és törtszemet. A tisztítógép fő terméke az ép kukorica, de a törtszem is felhasználásra kerül takarmány keverőkomponenseként. A tisztítás során keletkező por és leválasztott anyagok rekeszekbe majd onnan értékesítésre/elszállításra kerül. 3

Tisztítás után a kukorica vagy a 2 db 12 000 m -es silóba kerül betárolásra, vagy közvetlenül a technológiába továbbítják. Lehetőség van nedves szezonban (aratási szezon) a nedves kukorica külön befogadására és tisztítására, azonban a nedves kukorica silóban nem tárolható, ezért azt minden esetben közvetlenül a feldolgozó technológiára adják fel. A nedves kukorica külön tisztítására egy dobrosta is beépítésre kerül a kukorica osztályozó tisztítógépekkel párhuzamosan.

JN/KTF/00342-195/2015. / 7.

I.4

Keményítő és melléktermékeinek gyártása

A keményítő és melléktermékeinek gyártási folyamata: Tisztított kukorica Kéndioxid Kukorica áztatók Áztatóvíz szeszüzem Durva őrlés

Csíra hidrociklon

Csíra mosó ívszita Csíraprés

Finom őrlés

Csíraszárító

Ívsziták

Kukorica csíra Besűrítő szeparátor Rostprés Primer szeparátor

Glutén szeparátor

Multiciklon sor

Glutén dobszűrő

Keményítőtej

Glutén szárító

Sűrűmoslék Takarmány szárító

Pelletáló Rostos takarmány

Glutén

Áztatás Az áztatás során a kukorica és az áztatóvíz ellenáramban halad a folyamatos áztatókádakban. A száraz kukoricát a silókból és/vagy közvetlenül a tisztítógépekről szállító rédler a mixtartályba juttatja, ahol összekeveredik a transzportvízzel. Az elegyet szivattyúkkal juttatják az áztatókádak tetején elhelyezkedő ívszitákra, ahonnan a kukorica az áztatókádakba esik, a transzportvíz pedig visszafolyik a mixtartályba. A transzportvíz pótlása szivattyúk által továbbított meleg használt áztatóvízzel történik. Az áztatókádak alján lép be az üzemi hulladék hővel melegített 0,15 %-os SO2 tartalmú áztatóvíz. Az 3

áztatóvíz áthalad az 1000 m -es folyamatos áztató kádakon, miközben a SO2 tartalma csökken, de nő a tejsav és a kukoricaszemekből származó oldott anyag tartalma. A használt áztatóvizet puffer tartályban tárolják. A használt áztatóvíz folyamatosan szaporodik, a többletet bepárolják és a takarmányra szárítják, vagy alkoholgyártás céljából az alkohol fermentációs üzembe szivattyúzzák alapanyagként. Ez utóbbi megoldás a kedvezőbb, mert így az áztatóvíz szárazanyag tartalmának még fermentálható része értékesebb termékké alakul. A friss áztatóvíz a keményítő üzemi technológiai víz feleslegéből képződik, melyet egy külön puffer tartályban tárolnak. A friss áztatóvizet a kádak alján körgyűrűkön és fúvókákon keresztül injektálják be. Az áztatókádakból a mintegy 50 óra áztatási idő letelte után a kukorica az előőrlő malmok feletti bunkerbe kerül.

JN/KTF/00342-195/2015. / 8.

Őrlés, csíra- elválasztás és szárítás A kukorica-előőrleményből a csíra elválasztását az első és a második malom után kétlépcsős kialakítású hidrociklonokban végzik. A ciklonokban az alacsonyabb sűrűségű csíra felfelé áramlik, így elválik a nagyobb sűrűségű őrleménytől. A nedves bunkerből a kukorica a durva malomra kerül, ahol a héj felpattintására kerül sor. A durvaőrlők (ún. előőrlők) egy speciálisan kialakított felületű, álló- és forgórésszel rendelkező berendezések, amelyek a kukoricát 3-4 darabra roppantják. Ezzel a kíméletes aprítással érik el, hogy az áztatás során rugalmas állagú kukoricacsíra az őrleményben egészben maradjon. Az őrlés után a csírát sűrűség különbség alapján az említett hidrociklonok segítségével választják el a kukorica többi összetevőjétől, ezt követően juttatják a csíramosó alapanyag tartályába. Az első ciklonsor alsó elfolyásaként a meg nem őrölt kukorica és rost a 2. őrlő malmokra kerül ahonnan a második hidrociklonsorra jutnak. A második ciklonsor alsó elfolyásán távozó rostot, glutént és keményítőt tartalmazó szuszpenziót a 3. malmok alapanyag tartályába juttatják. A ciklonok által elválasztott csírát a víztől ívszitával és préseléssel választják el. Az ívsziták segítségével történő mosás után egy présen keresztül víztelenítik a 48%-os megkívánt nedvességtartalom eléréséig; ezt követően a víztelenített csíra a szárítóba kerül. A csíraszárító a biomassza kazánokkal termelt gőzzel van fűtve. A fluid ágyas szárítók alsó része zónákra osztott; a fluidizációs levegő a fluidágy alsó perforált lemezén keresztül felfelé áramlik és fluid állapotban tartja a szárítandó csírát. A csíra eközben folyamatosan halad előre, átlépve az egyes zónák közötti gátakat/terelőlemezeket. A fluidágyat elhagyó szárított csíra a hűtőszekcióba kerül, ahol környezeti levegővel érintkezve lehűl. A szárítófokozatokat elhagyó párás gázok port és finomrostot is tartalmaznak, ami – ciklonok segítségével történő elválasztás után – a szárítók utolsó fűtő fokozataiba jutnak vissza. A szárítás után a csíra min. 94 % szárazanyag-tartalmú. A szárítóból a csíra egy elevátorral silóba kerül kitárolásra, majd onnan értékesítik. Finomrost elválasztás, rost víztelenítés és takarmányszárítás A már csírátlanított őrleményt a további feldolgozhatóság érdekében teljesen meg kell őrölni, hogy a csírátlanított anyagban levő alkotórészek könnyebben szétválhassanak. Ezt a harmadik, utolsó őrlést ún. finommalmok segítségével végzik el. A finommalom alapanyag tartályából az őrleményt egy ívszitával víztelenítik és a malmokra juttatják. A malomról a rostot és keményítő/glutén szuszpenziót tartalmazó finomra őrölt elegy az ívszita sorra jut, melynek feladata a rost elválasztása a keményítő/glutén szuszpenziótól. A tartályokból és ívszitákból álló berendezéseken (kaszkád sor) a rost tovább halad, a keményítős és a gluténos szuszpenzió pedig visszafelé áramlik. A keletkezett rostszálakban található a kukoricaszem cellulóztartalmának döntő mennyisége. Az ívszitákon áthaladó anyagrészek elkülönülnek egymástól, miközben áthaladnak a szita felülete fölött. A folyadékréteg a főáramból a profilozott pálcák között elhelyezkedő nyíláson át választódik el. A nyílásszélesség felénél nagyobb részecskék többsége fennmarad a szitán, s a túlfolyóáramlásban jelenik meg. Így tehát mindegyik szakaszban keletkezik egy szűrletfrakció, s egy túlfolyás. Ily módon a rostanyag, ami az első szakaszon lép be a rendszerbe, az egymást követő szakaszokon lépésről – lépésre kimosódik, aztán az utolsó szakasz anyagáramlásával hagyja el a rendszert. Az utolsó szektorokból szivattyúk segítségével juttatják el a rostot a prés feletti szitákra. A szuszpenziót további feldolgozásra a szeparátorokra szivattyúzzák. Az ívsziták által leválasztott rostszálakat a továbbiakban préselik, hogy a rostban lévő víztartalmat csökkentsék.

JN/KTF/00342-195/2015. / 9.

A prések után a rost szárításához szárító berendezést használnak. Alapanyagként a keletkezett nedves rostot, a kukorica tisztítás során keletkezett törtszemet és a bepárolt szeszüzemi moslékot esetenként a bepárolt áztatóvizet használják fel, melyeket szabályozottan adnak be a szárító betáp rédlerébe. Ugyanebből a rédlerből tudják kivenni az ún. nedves takarmányt, ami közvetlen értékesítésre kerül. A szárítás során a szárító levegő körfolyamatban mozog a berendezések között. A gáztüzeléshez az égéslevegőt az anyag-leválasztó ciklonokból távozó levegőáramok adják, amiket ventillátorral mozgatnak. A melegített levegő egy hőcserélőben adja át a hőjét a körforgalomban mozgó szárító levegőnek, ami a szárítódobban találkozik a beadott nedves anyaggal. A dob után ciklonnal választjuk le a száraz anyagot, a levegő-gőz elegy pedig visszaáramlik a körfolyamatba. A levegő gőz elegyet egy hőhasznosító rendszerbe vezetik, melyben a gőzfázis kondenzálódik, miközben hőt ad át a melegítendő közegeknek. A szárított rostos takarmányt a végterméket szállító rédler segítségével a pelletálókra juttatják, és mátrix anyagként vizet adnak hozzá, majd görgős pelletálóval pelletálják. A pelletet lehűtik, majd pelletsilóba kerül kitárolásra, melyből kamionokra töltik és értékesítik vagy síktárolóba teszik. Igény esetén port is tudnak értékesíteni. Szeparátorok és glutén szárító üzem Az ívszitákon elválasztott keményítő/glutén szuszpenziót a szeparátorsoron dolgozzák fel. A betáp szivattyú forgószűrőn keresztül továbbítja a szuszpenziót a szeparátor házba. A nagyobb sűrűségű anyagok a forgórész periférikus részébe sodródnak és a kerületen elhelyezett fúvókákon, illetve a szeparátor alsó kivezetésén át távoznak a primer szeparátor betáp tartályába. A kisebb fajsúlyú anyag a felső kivezetésen át távozik a technológiai vizes tartályba. A primer szeparátorokban a keményítőtej és a fehérjefrakció szétválasztása történik fajsúly különbség elve alapján. A nyomásviszonyok és a fúvókák beállítása olyan, hogy a fehérjefrakció (glutén) közel keményítőmentesen távozik a felső elfolyáson a glutén szeparátorok betáp tartályába. A kinyert víz nagy része glutén, ezért a további feldolgozás előtt még a glutén szeparátorok segítségével kiválasztják a vízfelesleget, majd a glutént dobszűrőkre továbbítják. A keményítő a multiciklon sor betáp tartályba távozik. A szeparátor segítségével nagymértékben víztelenített glutént (sűrű glutén) vákuumdobszűrők segítségével tovább víztelenítik. A sűrű glutént a dobszűrők teknőjébe vezetik. A szűrlet egy részét a vászon mosására használják, míg a többletet a GT szeparátor betáp tartályába vezetik vissza. A dobszűrők működési elve szerint a sűrű glutén a szűrővászonhoz tapad, amely a forgó dobra van fűzve. A víztelenítés a vákuum hatására történik, a víz a dob belsejébe kerül, a vászonra tapadt glutén tovább forog a dobbal, amiről kaparószerkezet segítségével távolítják el az ún. „lepényt”. A lepény a dob alatti szállító csigába esik ahonnan a szárító berendezést megtápláló rédlerbe kerül. A szárítási folyamat első lépéseként a dobszűrő lepény a bekeverő csigába kerül. Itt lehet biztosítani, hogy a kevert betáp egyenletes legyen, mielőtt a szárítóba kerül. A termékszárítóban egy dezintegrátor (feladó) található, amely megakadályozza a rögök képződését, és bejuttatja a szárítandó gluténlepényt a szárítócsőbe. A dezintegrátor az anyagot egy nagy sebességű venturi csőbe (szárítócső) továbbítja, ahol a tartózkodási idő a szemcsék lebegési sebességének függvénye. Az egyenletes szárítás érdekében a szárítandó anyagot cirkuláltatják a készülékben. A szárítócső felső harmadában található ún. osztályozó segítségével vezetik vissza a még meg nem száradt, vagy durva szemcséket a szárítóba.

JN/KTF/00342-195/2015. / 10.

Az elválasztás után a száraz terméket eltávolítják a szárító levegő áramból nagy teljesítményű ciklonokkal. A ciklonokból a glutén port rédlerrel veszik el a hűtő funkciót is ellátó szívott transzportrendszerre, amellyel egyúttal a silók fölé is juttatják a glutén terméket. A szárító rendszer hőigényét gázégővel biztosítják. A szárított glutént az előzőekben említett szívott pneumatikus transzportrendszerrel juttatják el a tároló silókba, melyekből a kamionok kiszolgálása történik. Multiciklonok A primer szeparátorról a nagyobb sűrűségű keményítő az MC sorok betáp tartályába kerül, ahonnan a szivattyú egy forgószűrőn keresztül a multiciklon sorra juttatja. Az MC sor fő feladata a keményítő tej tisztítása az oldható és az oldhatatlan fehérjefrakció 0,35% alá történő csökkentésével . A használt vizet a technológiában újra felhasználják. A keletkező keményítőtej a további feldolgozás érdekében a cukorüzemnek kerül átadásra. I.5

Szirupok előállítása

A szirupok előállítás folyamata:

A keményítőtej konvertálásának célja a kukoricaszemekből kioldott keményítő fizikai és biokémiai (enzimatikus hidrolízissel történő) feltárása, a kukoricakeményítő “elfolyósítása”, azaz a poliszacharid oligoszacharidokká történő átalakítása. A biokonverzió feltételeit a keményítőtej előkészítésével biztosítjuk, melynek során az elfolyósító enzim (α-amiláz) működésének optimális feltételeit teremtjük meg 2+

a szárazanyag-tartalom, pH, Ca -koncentráció és a hőmérséklet beállításával.

JN/KTF/00342-195/2015. / 11.

Az így előkészített keményítőtejet meleg vízzel történő előmelegítést követően a gőzsugár injektor készülékeken magas nyomású gőzzel pillanatszerűen érintkeztetik, az extrém magas hőmérséklet- és nyomásviszonyoknak köszönhetően a keményítő-polimer részben feltáródik és a thermostabil enzim számára hozzáférhetőbbé válik. Továbbiakban az elfolyósító enzim eredményes működéséhez szükséges tartózkodási időt vertikális, keverővel ellátott elfolyósító tartályokkal biztosítják. Az elfolyósított keményítő-szuszpenzió termikus és enzimatikus hidrolízise után a keletkező hidrolizátum kevesebb glükóz-egységekből álló láncmolekulákat tartalmaz. A cukrosításhoz szükséges tartózkodási időt az elfolyósításhoz hasonlóan vertikális, keverős tartályok biztosítják. Membránszűrés, bepárlás, proteinszűrés és ioncsere A következő technológiai lépés a membránszűrés, a szűrlet a permeátum, a visszamaradó rész pedig a retentátum, amelyet az alkohol gyártás egyik alapanyagaként hasznosítják. A cukrosítókról érkező anyag az ultraszűrők alapanyag tartályába kerül. A membránszűrés feladata, hogy a cukrosítás folyamatából érkező, glükóz elegyből a lebegő részecskéken túl, az oldatban lévő fehérjekomponenseket, ill. az szörp-gyártás szempontjából egyéb szennyező-komponenseket (diszpergált olaj-, ill. zsírcseppeket) elválassza. A leválasztott szennyező anyagokat (retentátum) az alkohol fermentáló üzemben dolgozzák fel. A membránrétegeken keresztül szűrődő permeátum a perforált csőben gyűlik össze, ahonnan elvezetjük. A sűrítményt (retentátum) a membránmodulok végéről vezetik el az alkohol fermentációs üzembe alapanyagként. Az ultraszűrőkről a permeátum a bepárló alapanyag-táptartályába jut. A membrán- és kerámiaszűrők által tisztított cukoroldatot a bepárló közel 58%-os szárazanyagtartalomra sűríti. A betáplált oldatot több fokozatú előmelegítés után vezetik a bepárló testbe. A bepárló vákuumban üzemel, emiatt a bepárlás alacsonyabb hőfokon lehetséges. A bepárló testben az oldat elveszti víztartalmának egy részét, mely hűtés (kondenzáltatás) után felhasználásra kerül az üzem különböző pontjain. A bepárlóból kilépő magas szárazanyag tartalmú áram hűtőkön halad keresztül. A hűtött oldat ezt követően a PAC alapanyag tartályba kerül, ahol aktív szén hozzáadásával elkezdődik a szűrés. Az aktív szén megköti a cukoroldatban levő szennyezőket, majd ezt a PLF (Pressure Leaf Filters) szűrőkre vezetve eltávolítják az oldatból. Itt végzik el a protein szűrést. A táskás kovaföldes szűrés célja a finom lebegő szilárd szennyezők eltávolítása a technológiai közegekből. Ezen biztonsági szűrőket kovafölddel kell feliszapolni. A feliszapoló rendszer minden szűrő esetében közös. A fémszövettel bevont, téglatest alakú, vékony táskák külső felületére felhordott kovaföldön keresztül történik a tényleges szűrési eljárás. Az elcukrosított, szűrt, bepárolt és aktív szénnel kezelt szirup oldat ionmentesítését ioncserélő berendezésen végezik. Miközben az alapanyag áthalad az ioncserélő egységeken, a cellákba töltött ioncserélő gyanták kémiailag megkötik az oldatban lévő ionokat, ionos szennyeződéseket, töltéssel rendel+

kező proteineket. A kation gyanta pozitív töltésű ionokat H -ra, az anion gyanta a negatív töltéssel -

rendelkező ionokat OH ionra cserélik. Az ioncserélő gyanták meghatározott kapacitással rendelkeznek, ezen felül nem képesek több ion felvételére, azaz lemerülnek. A lemerülés után a regenerálási fázisban a kation gyanta által megkötött szennyeződéseket sósavval, az anion gyantából pedig nátrium-hidroxiddal szorítják ki, azaz a kation gyantába hidrogénionok, az anion gyantába hidroxid ionok épülnek be, alkalmassá téve a gyantát a további szennyeződések megkötésére.

JN/KTF/00342-195/2015. / 12.

A szerkezetek tetején egy-egy nagy, sokjáratú szelep található, amely a termelési és regenerálási anyagáramok irányítását végzi. A teljes ioncsere háromszor történik meg. A frissen regenerált cellák találkoznak először a már egyszer teljesen kezelt anyaggal. A felhasznált vegyszerekből visszamaradó víz a szennyvíztisztítóba kerül. Az oldatot a körök között zsákos szűrőkkel szűrik a gyantaszökést elkerülendő. Ezt követően az ioncserét követő üzem betáp tartályába kerül a cukoroldat. Az ioncserélt oldat megfelelő szárazanyag tartalomra való besűrítés után önálló termékként értékesíthető. A tisztított és ioncserélt szirup dextróztartalmának fruktózzá történő átalakítását enzimatikusan végzik, a kolonnákba helyezett rögzített enzimágyakkal. Ioncsere A technológiai lépés után az ioncsere során elsősorban a hozzáadott vegyszerek ionjait távolítják el, és ezáltal csökkentik a végtermék vezetőképességét a kívánt szintnek megfelelően. Az elsődleges ioncserét háromszor végzik el, ezután az oldatot az úgynevezett kevertágyas ioncserélőkön tisztítják tovább. A kevertágyas ioncserélők szakaszos működésűek. Az egyik egység mindig működik, a másik rendelkezésre áll, vagy regenerálódik. A töltet kevert ágyas, ami azt jelenti, hogy azonos gyantaágyban található a kation és anion gyanta. A regeneráláshoz a kétféle gyantát sűrűségkülönbség elve alapján szétválasztják, ülepítik, majd a regenerálás után sűrített levegővel ismét öszszekeverik. Mikrobiológiai szűrés és bepárlás Az ioncserélt oldatot mikrobiológiai szűrőn vezetik keresztül. Az oldatot a párakompresszoros bepárlóval elősűrítik, majd a végbepárolóra viszik, ahol a kívánt termék szárazanyag tartalmat érik el. A bepárlás után a termék a mérlegtartályokba kerül, ahonnan a minőségbiztosítási laboratórium mintát vesz, és a terméket minősíti. A mérlegtartályokból a már minősített termék a terméktároló tartályokba kerül. A kiszállítás innen a késztermék tartályokból történik. A szirup fruktóz tartalmának dúsítását, adszorpciós úton, a kromatográfiai szétválasztás elvén működő folytonos üzemű szeparátorral valósítják meg. A szeparáció működésének alapja az a tény, hogy egyes műgyanták a molekulákat a felületükön hosszabb-rövidebb ideig képesek megkötni. Mivel a gyantán a különböző molekulák eltérő erősséggel kötődnek meg, ezért a gyantaréteg tetejére rávezetett keverék a gyantán áthaladva komponenseire válik szét, ennek megfelelően a fajták eltérő sebességgel áramlanak keresztül a gyantán. Az kromatográfiás berendezés műgyantával töltött celláiban játszódik le a tényleges adszorpció, majd a deszorpció. A szeparátorban használt gyanta egy kalcium alapú kation-cserélő műgyanta. Bekeverés A fruktózban dús szirupot az eredetivel összekeverik. Először aktív szénnel kezelik, majd ioncserével tisztítják. A bepárolt szirup a szeparátor üzem alapanyag tartályába érkezik, ahonnan egy részét szivattyúval továbbítják a blending üzemrészbe ahol a termék fruktóz tartalmának beállítására használják. Míg másik része a fent leírt kromatográfiás berendezésen keresztül dúsított extraktumként az extrakt bepárlást követően kerül a blending egységbe. Az extrakt filmbepárló feladata, hogy koncentráljuk a vízzel lemosott fruktózban gazdag extraktumot a szeparáció után. A bepárlási művelet során párakompresszoros vákuumbepárlót használnak.

JN/KTF/00342-195/2015. / 13.

2. Ioncsere A magas fruktóz tartalmú oldatot kevertágyas ioncserélőn vezetik át. 2. Mikrobiológiai szűrés és bepárlás Az ioncserélt szirupot mikrobiológiai szűrőn vezetik keresztül. A szűrés után az oldatot többfokozatú gőzfűtésű bepárló rendszerre viszik, ahol a kívánt termék szárazanyag tartalmat érik el. A bepárlás után a termék a mérlegtartályokba kerül, ahonnan a minőségbiztosítási laboratórium mintát vesz, és a terméket minősíti. A mérlegtartályokból a már minősített termék a terméktároló tartályokba kerül. A kiszállítás innen a késztermék tartályokból történik. Tárolás és töltés A mérlegtartályokból a késztermék a csőazonosítón keresztül érkezik a tároló tartályokba. A tároló tartályokból szintén a csőazonosítón keresztül kerül az egyes kamiontöltő állásokba és kitárolásra. A tároló tartályok légterét steril levegő szűrő látja el levegővel. Minden kamion mosás után kerül töltésre és mérlegelést majd minősítést követően hagyja el a gyárat. I.6

Keményítőszirupok gyártása

A különböző keményítő szirupokat az előbb leírtakhoz hasonlóan gyártják. Mivel ezen szirupok színstabilitása kisebb, és a piaci igények is igen változóak, ezért ezen gyártási vonalak az igényeknek megfelelően szakaszosan működnek. A keményítőszörp termékcsoporton belül különféle szörpöket cukrosítanak, a belőlük előállított végtermékek különböző szárazanyagtartalmát a keményítőszörp technológia végén, a bepárlás folyamatában ill. keverőtartályokban állítják be. Sorba kötött és szakaszos cukrosítót is alkalmaznak. A cukrosítókból kikerülő elcukrosított anyagáramokat a már ismertetett membránszűrűkön és dobszűrőkön megszűrik. A szűrést követően ioncserélővel tisztítják, végül gőzzel fűtött többtestes bepárlóval bepárolják a termékeket. A bepárlóról a mérlegtartályba kerülnek, ahonnan kitárolják őket a kamionokba. I.7

Alkohol gyártás

A szeszgyártás alapanyagául a cukor üzemi blokkban keletkező nyers cukoroldat (ultraszűrők retentátja), az ugyancsak a cukorüzemben keletkező cukros vizek (édesvíz, SW) és a keményítő üzemből érkező használt áztatóvíz (LSW) szolgálnak. Az alkohol gyártás fő funkciója tehát az élelmiszer termelés gazdaságosan nem tisztítható cukor és nem élelmiszer komponensekkel szennyezett anyagáramainak olyan feldolgozása, melyben értékes termék állítódik elő. Az alapanyag bekeverés során állítják be a fermentáció során az élesztő számára fontos cukor és nyomelem tartalmakat, és a megfelelő szárazanyag tartalmat. A fő alapanyag komponens, nyers retentát, mellett az alkoholüzemnek kell hasznosítania a keményítőüzemben keletkező áztatóvizet, melyet a fermentációs alapanyag optimális induló szárazanyag tartalmának biztosítása érdekében a hulladék cukros vizekkel együtt előbepárlásnak vetnek alá. A 75 °Con történő előbepárlás segíti az áztatóvíz és az édesvíz áramok sterilizációját és a kéndioxid tartalom csökkentését is.

JN/KTF/00342-195/2015. / 14.

Az alkoholgyártás folyamata:

Fermentációs alapanyag előkészítés A jobb sterilizáció és az áztatóvíz keményítő tartalmának cukrosítása érdekében két, sorba kapcsolt keverős tartály biztosít megfelelő tartózkodási időt. Az első tartályban történik az alapanyag pH állításához szükséges lúg és a cukrosításhoz szükséges AMG adagolása. A második tartályban történik a fő alapanyag komponens retentát bekeverése és a fermentációs alapanyag szárazanyag tartalmának végső beszabályozása a desztilláció fenéktermékeként kapott hígmoslék egy részének (back-set) visszakeverésével. Az előkészített alapanyagot a desztillációba betáplált, leerjedt cefrével való hőcserével és hűtővízzel hűtik le a fermentáció 33-34 °C-os hőfokára. Alkohol fermentálás A fermentáció során a cukoroldat alapanyag az élesztő anyagcsere folyamata során etil-alkohollá alakul, széndioxid fejlődése közben. Az erjesztés végén az alkohol tartalom körülbelül 8-13 (V/V)%. Az üzemben folyamatos fermentációs technológiát alkalmaznak. A fermentációs park 8 db 395 (nettó) 3

3

m méretű fermentorból áll, melyhez 3 db 25 (nettó) m -es élesztőszaporító (propagátor) tartozik. Az erjesztők és a propagátorok keverőkkel, illetve a fermentációs hő elvezetése és az optimális fermentációs hőmérséklet biztosítása érdekében külső, hűtő hőcserélőkkel lesznek ellátva. A propagátorokból érkező élesztő oldat az első fermentorba, míg az alapanyag betáplálása az első három fermentorba történik megfelelő arányban megosztva. Ezek a fermentorok a hableveretést segítő rendszerrel is rendelkeznek, valamint a szivattyúk nyomó oldaláról szintszabályozással történik az anyagátadás a következő fermentorba.

JN/KTF/00342-195/2015. / 15.

A fermentorokat úgy alakítják ki, hogy egy fermentort bármikor ki lehessen venni az üzemből tisztításra. Az utolsó előtti és az utolsó fermentor között gravitációval történik az anyagátvezetés szintszabályozás nélkül. A fermentált anyag desztillációs üzembe való feladására az utolsó két fermentor alkalmas. Ebbe a két fermentorba történhet a CO2 mosóból érkező és a desztillációból visszaadott alkoholtartalmú mosóvizek visszavezetése. Élesztő szaporítás Az összes alapanyag mennyiség 12-18%-át vezetik a propagátorokba, ahol az élesztő szaporítás aerob körülmények között folyik. A propagátorok a levegő ellátásra előmelegített, steril levegőt biztosító fúvókkal és levegő bekeverő elemekkel rendelkeznek. A propagátorok hőelvonást biztosító hűtő cirkulációval és hableverető rendszerrel vannak ellátva. Külön tartály szolgál a száraz élesztő beoldására. Alkohol desztilláló üzem A fermentorokból kitáplált, ~11 vol% alkohol tartalmú cefrét előmelegítik, majd az előmelegítés után vezetik rá a kigázosító- majd a cefre oszlopra. Az enyhe vákuum alatt üzemelő kigázosító oszlopban távozik az alapanyag oldott CO2 tartalma majd a cefre oszlopban történik az alkohol tartalom kiforralása. Az oszlop tetején távozó alkoholban dús (~50%) nyersszesz párák maradék kéntartalmát lúgos mosással távolítják el. Az alkohol mentesített bepárlási maradék, mint moslék távozik az oszlop alján. Az oszlop fejtermékeként kapott alkoholban dús nyersszesz párák kondenzációs hőjét felhasználják a bepárlási maradék további koncentrálására egy kétfokozatú vákuum bepárlóban. Ez az előbepárolt szeszmoslék a keményítő üzemben található moslék bepárló betáp tartályba kerül, majd további bepárlás (50% DS) után a rostos takarmány gyártásánál hasznosítják, mint fehérje és nyomelem tartalmú komponenst. A kondenzáltatott nyersszeszt visszahígítják, majd az előlepárló un. „tisztító” oszlopba vezetik ahol - enyhe vákuum alatt - kis mennyiségű koncentrált fejtermékként veszik el a nyersszesz illékony szennyezőit (acetaldehid, metanol, stb.). Az előlepárló oszlop fenékterméke előmelegítés után az enyhe túlnyomás alatt működő főlepárló un. „rektifikáló” oszlopra kerül, melynek fejtermékeként az azeotróp összetételt megközelítő ~95.5 vol%-os koncentrációjú alkoholt kapnak. A főlepárló oszlopból oldalelvételeként veszik el a kozmaolajban dús frakciókat, az oszlop fenékterméke pedig az alkoholt csak nyomokban tartalmazó víz, melyet felhasználnak az előbepárló előtti nyersszesz hígításhoz, a fölös mennyiség pedig kitárolásra kerül a szennyvíztisztítóra. A főlepárló kozmaolajban dús oldalelvételeit egy külön etanol visszanyerő oszlopba vezetik, ahol tovább koncentrálják a kozmaolaj komponenseket, hogy azok elválasztása még hatékonyabb legyen az oszlop után következő fázis szeparátorban. A főlepárló fejről elvett alkohol gőzöket további vízmentesítése nyomásváltásos molekula szitákon történik. A túlhevített alkohol gőzöket szelektív adszorpciós elven működő molekulaszita ágyakra vezetik, ahol a víztartalom megkötődik. Egyszerre mindig csak egy ágy üzemel (nyomás alatt), a másikat a víztelen termék egy részével regenerálják (vákuum alatt). Utána a frissen regenerált töltet lép a másik helyébe, és azt regenerálják. A regeneráló párákat kondenzáltatás után az alkohol visszanyerése végett visszavezetik a koncentráló oszlopba. A molekulaszita regenerálását rendszeres időközönként a vízmentes termék 20 %-ának pulzáló áteresztésével végzi a rendszer vákuumban. A folyamatos üzem lehetőségét a két párhuzamosan elhelyezett molekulaszita biztosítja. A teljes ciklus idő néhány perc. A rendszer teljesen zárt és automatizált, szigorúan szabályozott nyomás és hőmérséklet ciklusokat tart.

JN/KTF/00342-195/2015. / 16.

A molekulaszitákon víztelenített nyers alkohol további tisztításával a mikro szennyezőkre is érzékeny vegyiparban/gyógyszeriparban vagy a termék semleges illatát fő szempontként kezelő kozmetikai iparban is felhasználható alkoholt állítanak elő. A további tisztítási eljárás során kétlépcsős desztilláció alkalmazásával a nyomokban (ppm szinten) jelenlévő maradék szennyezőktől is megtisztítják a terméket. Először az illékony szennyezőket távolítják el vákuum desztillációval. Ezt követően a nehezebb alkohol szennyezőket választják el enyhe 3

nyomás alatti rektifikációval. Az 5 m /h névleges mennyiségű nagytisztaságú alkohol termék (HPNA) ezt követően az üzemi szedő tartályokba, majd analitikai és érzékszervi minősítést követően az alko3

hol tárolótérre (2500 m -es tartályok) kerül. Az egyes desztillációs lépésekben fej- ill. fenék termékként elvett kis mennyiségű áramokat technikai alkohol termékként gyűjtik össze. Ebben az össztermelés kb. 10%-át kitevő technikai alkohol termékben fognak koncentrálódni a kiindulási alapanyagban az etanol mellett található illékony fermentációs melléktermékek, mint pl. az acetaldehid, metanol, észterek és egyes magasabb rendű alkoholok. Üzemi termék tartályok 3

Az üzem fő termékét képező nagytisztaságú alkohol termék elvételére 2 db 80 m -es üzemi szedő tartály áll rendelkezésre. A tartályban tárolt termék analitikai és organoleptikus vizsgálatok alapján 3

minősítésre kerül és a minőségétől függően áttárolják a kijelölt 2500 m -es termék tároló tartályba. Ha 3

a minősítés eredménye alapján a termék nem megfelelő úgy a 300 m -es másodosztályú termék tartályba tárolják át, ahonnan vagy újrafeldolgozásra kerül a desztillációs üzemben, vagy alacsonyabb 3

minőségű alkohol termékként kerül kereskedelmi forgalomba. További 80 m -es tartályok álnak rendelkezésre a technikai alkohol termék és a kozmaolaj (az alkoholos erjedés során keletkező, az etanolnál hosszabb szénláncú alkoholok, butanol, propanol, amil-alkohol, furfurol és egyebek összefoglaló neve) frakció fogadására. A kozmaolaj tartály vízmentesítési lehetőséggel is rendelkezik, a kozmaolajból a tárolás során kiváló kis mennyiségű víz minőségétől (alkoholtartalmától) függően újrafeldolgozásra kerül a desztillációs rendszerben. Tervezték a technikai alkohol és a kozmaolaj tartályokból közvetlen feladását a kazánház felé, ill. a tankautó töltőre, azonban tilos az égetés. Alkohol tároló és denaturáló üzem 3

A minősített nagytisztaságú alkoholtermék tárolására 2 db 2500 m kapacitású belső úszótetős, védőgyűrűs tároló tartály áll rendelkezésre. A tartályok közelében létesülő kétállásos tankautó töltő egyik oldalán külön „only for food” töltőállás van kialakítva a denaturálás nélküli nagytisztaságú alkoholtermék kiszállítására és a szeparált másik töltőálláson történik az egyes vevői igényeknek, ill. a hatósági előírásoknak megfelelő denaturált termékek töltése. A denaturáló szerek bekeverése a töltéssel egyidejűleg történik a közvetlenül töltőkaron kialakított adagolási pontokon keresztül. A kiválasztott denaturáló szerek feladása adagoló szivattyúkkal, arány-szabályozással történik. Egyszerre három féle denaturálószer beadására van lehetőség. Az IBC vagy hordós kiszerelésű denaturáló szerek tárolására a töltőhelytől elkülönített, fedett tároló szín létesül. Ugyanezen a töltőálason dedikált töltőkarokon, történik a másodosztályú vagy a technikai alkohol termékek töltése. I.8

Natív keményítő előállítás

A 702 j. keményítő szárító üzemblokkban a 700 j. központi üzemblokkból érkező keményítő tej víztelenítése és szárítása, majd a por alakú termék kitárolása és zsákokba, kamionba töltése történik. A keményítő szárító üzem napi 100 tonna (4167 kg/h) szárazanyag tartalmú keményítőt állít elő.

JN/KTF/00342-195/2015. / 17.

Alapanyag előkészítése Az alapanyag az üzembe érkező 11 t/h tömegáramú keményítőtej, melynek szárazanyag tartalma kb. 40 %. A keményítő tejben megtalálható a kukorica nedves őrlése során hozzáadott kén-dioxid (200350 wppm). Ennek eliminálására 35%-os hidrogén-peroxid oldat beadagolása történik, ami a kéndioxidot kénsavvá oxidálja. A szükséges hidrogén-peroxid mennyiség 3-10 kg/h. A hidrogén-peroxid oldatot egy hűtővízzel temperált tartályban tároljuk, melynek utántöltése közvetlenül a vegyszer tároló hordóból, konténerből történik. A reakció keverővel ellátott tartályban játszódik le, amelybe a száraz recirkuláltatott keményítő por is visszakerül. Víztelenítés A kezelt keményítő víztartalmának egy jelentős részét szárító centrifuga segítségével távolítják el. Ezáltal a keményítőtej szárazanyag tartalma kb. 63 %-ra nő. A szűrletet visszavezetik a folyamat elejére, a 702 j. blokk üzemhatárán kívülre, a szűrletben maradt keményítő felhasználása érdekében. A centrifugával víztelenített lepény egy három őrlőcsigával ellátott garatba kerül, ami a centrifuga töltési térfogatának 3-4-szeresét képes befogadni. A garatban a centrifugában kialakult lepény kisebb darabokra törik össze. Ezután nátrium-karbonátot adagolnak a nedves keményítő kénsav tartalmának semlegesítésére. A felhasznált szilárd nátrium-karbonát por szükséglet 2-7 kg/h. Az így kialakult nedves keményítő ezután szállító csigák és egy centrifugális adagoló segítségével kerül a flash szárítóba. Szárító levegő előkészítés A szárító levegő egy kétfokozatú szűrőn halad át, majd négy fokozatban melegszik fel a kívánt hőmérsékletre. A levegőszűrők előtt egy melegvizes védő hőcserélő kerül beépítésre, amely a szűrők jegesedésének megakadályozására szolgál téli időszakokban. A négyfokozatú előmelegítő első fokozata egy melegvizes hőcserélő. Itt a keményítő üzemben előállított melegvizet használják fel a levegő 65°C-ra való melegítéséhez. Ezután az alacsony nyomású gőz kondenzvízével való fűtés következik, majd egy alacsony nyomású gőzfűtés 77 °C illetve 100 °C hőmérsékletig. Utolsó fokozatként egy középnyomású gőzfűtésű hőcserélővel emelik a szárítólevegő hőmérsékletét 160 °C-ra. A szárító levegőt ezután a flash szárítóba vezetik. A levegő egy kis részét a garat öblítésére használják fel. Szárítás A keményítő a centrifugális adagolón keresztül bekerül a felmelegített szárító levegő áramába. A levegőáram a keményítőt pneumatikusan szállítja a flash szárító vertikális csövén és a szárítódobozon keresztül. A keményítő víztartalma eközben elpárolog és kb. 8%-ra csökken. A port a szárító végén egy 2x4 egységből álló multiciklon sor választja le. A multiciklonok gázelvételi oldalán a fő ventilátor gondoskodik az egész szárító megszívásáról. A levegőt és a párát az elszívó ventilátor a kéményen 3

keresztül juttatja ki a környezetbe A por kibocsájtás értéke kisebb, mint 20 mg/(Nm levegő). A szárító rendszer zajszintje nem haladja meg a 80 dBA-t. A multiciklonról lejövő port kihordó csigák gyűjtik össze, majd a por egy szitán keresztül az entoléterbe kerül. Az entoléter malom után a por a kitároló és töltő rendszer pneumatikus szállító csövébe kerül. A különböző készülékek között cellás adagolókkal történik meg a légterek elválasztása, így a robbanásveszélyes keményítő por tartalmú zónák leszakaszolhatóak. Tárolás és töltés 3

A termék keményítő port 4 db egyenként 100 m térfogatú silóba tárolják ki. A silókból csigák segítségével különböző szitákon, ciklonokon és cellás adagolókon keresztül jut a keményítő por a töltő és adagoló helyekre. A port pneumatikusan szállítják egy vegyesen szívott és nyomott rendszerben.

JN/KTF/00342-195/2015. / 18.

A szállítólevegő mozgatását megfelelő ventilátorok és fúvók végzik, a beszívási pontokon levegő szűrő van elhelyezve. A szállítólevegőből több helyen történik leválasztás ciklonok, szűrőciklonok vagy zsákos porszűrők segítségével. Ezeken a készülékeken egy enyhe negatív nyomás fenntartása is szükséges, melyet a készülékek egyedi ventilátorai biztosítanak. A termék silókban keletkező port elszívják, majd a szállító levegőből leválasztott port a folyamat elejére, a centrifuga előtti tartályba vezetik vissza, ahol a még híg keményítőtejbe keverik. A keményítő por kiadagolás történhet Big Bag töltő rendszeren keresztül, zsákoló gép segítségével 25 kg-os zsákokba, vagy közvetlenül tehergépjárműbe való töltéssel. Az előállított keményítő élelmiszeripari és egyéb ipari (pl. papíripar) felhasználásra is alkalmas. I.9

Vízellátás

−

Tisza vizéből: A létesítmény működtetéséhez a Tisza vizéből (346+500 fkm szelvénynél tervezett 3

3

vízkivételi művel) a vízkivétel maximális kapacitása 230 m /h, azaz 5 520 m /nap. A vízkivétel tervezett helye a telephelytől kb. 5 km-re a Tisza 346+500 fkm szelvénynél került kijelölésre az M4 főút hídja mellett. A vízkivételt a következő módon tervezik kialakítani: A mentetlen oldalon, a meder élhez közel épített nagyátmérőjű átemelő műtárgy segítségével, melybe az LKV szintje alatt gravitációs úton történik a bevezetés. A műtárgy fedlap szintje nem kerül kiemelésre a MÁSZ fölé. Az átemelőben 1db függőleges tengelyű szivattyú (búvár) kerül elhelyezésre, mely DN350 (ez méretezéstől függően változhat) nyomóvezetéken keresztül juttatja a nyers vizet a telephelyre. −

Rétegvízből (tartalék vízforrás): A létesítmény működtetéséhez a rétegvíz kivétel (6 db termelő 3

3

kútpáron keresztül) maximális kapacitása 230 m /h, azaz 5 520 m / nap. A Környezethasználó a vízellátását elsődlegesen a felszíni vízkivételből kívánja biztosítani, de az ellátás biztonsága érdekében – felszíni vízkimaradás és korlátozás, továbbá a Tiszán fellépő vízminőség romlás és szennyezés esetére - felszín alatti vízkivétellel is számol, mint tartalék vízforrással. 3

3

Az üzem vízigénye maximálisan 5 500 m /nap, átlagosan ~ 4 700 m / nap, melyet a megvalósításra 3

kerülő vízkivételi művek (max. kapacitás: 5 520 m /nap/db), külön-külön tervezetten biztosítani tudnak. I.10 Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezése és kezelése A gyár működése során a gyár területéről különböző típusú vízkibocsátás történik: I.10.1

technológiai szennyvíz

A keletkező technológiai szennyvizet az üzem újonnan létesülő szennyvíztisztítójába vezetik amely3

3

nek hidraulikai kapacitása: 5 500 m /nap, 230 m /h, biológiai terhelhetősége: 261000 LE. A szennyvíztisztító technológia zárt épületben fog elhelyezkedni. A technológiai helyiségekből a bűz3

zel terhelt levegőt elszívják, majd biofilteren átvezetik. A biofilter kapacitása 230 m /h. Az anaerob medencében a keletkező biogázt leválasztják, majd gázmosást követően egy fúvóval juttatják el a kazánházba, ahol a gőztermelő kazánokban használják fel tüzelőanyagként. Ez a biogáz 3

elsődleges felhasználása, amelynek várható mennyisége 400 Nm /h. A biogáz mosása NaOH felhasználásával automatikus, ellenáramú, robbanásbiztos, enyhén lúgos gázmosóban végzik. A használt vizet a technológia elejére vezetik vissza. A biogáz másodlagos felhasználása a CGF takarmány szárítók égőiben szintén tüzelőanyagként fog történni. Havária esetén (üzemzavar, vagy az elsődleges és másodlagos felhasználási helyek egyidejű állásideje alatt) a szennyvízüzemnél elhelyezett fáklyán történik a biogáz elégetése. A fáklya kapa3

citása 500 Nm /h.

JN/KTF/00342-195/2015. / 19.

A tisztított szennyvíz befogadója a Tisza folyó. A bevezetés alternatívái: −

a Tisza 346+447 fkm szelvényében létesülő sodorvonali bevezető műtárgyon keresztül

−

az un. 7. számú nyomvonalon, amely a szennyvíz üzemtől a 4-es számú főútig, majd a 4-es számú főútvonal nyomvonalával párhuzamosan a vasúti felüljáróig, második szakasza: a vasúti felüljárótól az árvédelmi töltéssel párhuzamosan a befogadóig halad. A nyomvonal hossza: 12.750 fm.

A szennyvíztisztító működése:

JN/KTF/00342-195/2015. / 20.

I.10.2

kommunális szennyvíz:

A szociális épületek szennyvizei gravitációs szennyvízcsatornán jutnak az üzem saját szennyvíztisztító telepre. I.10.3

csapadékvíz:

Az üzem telephelyén elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető rendszer létesül: a szennyezetlen és szennyezett csapadékvizeket (mérési, visszatartási, vésztározási lehetőségekkel) szétválasztva gyűjtik. A szennyezetlen csapadékvizeket (pl. gyárterület épületein összegyűlő csapadékvizeket) zárt, gravitációs csatornákon keresztül vezetik el, végbefogadója a gyárterület ÉNy-i és DNy-i részén elhelyezett földmedrű tározó medence. A potenciálisan szennyezett csapadékvizeket (pl. rakodási területen összegyűlő, parkoló térburkolatáról elfolyó csapadékvizeket) zárt, gravitációs csatornákon gyűjtik össze, majd ÉME engedéllyel rendelkező, SZOE = 2 mg/l tisztítási határértékű olajleválasztó berendezésen keresztül vezetik az üzem ÉNy-i és DNy-i részén elhelyezett földmedrű puffer tározó medencébe, mint végbefogadóba. I.11 Kazán üzem A telephelyet alapvetően biomassza tüzelésű kazánok látják el gőzenergiával, a gőzrendszer beszabályozását azonban gázkazánokkal végzik. Két biomassza és két gáztüzelésű kazánt telepítenek, amelyek közül a biomassza kazánok folyamatosan, a gázkazánok azonban szakaszosan üzemelnek a technológiai gőzigény függvényében. A biomassza kazánok együttes tervezett kapacitása 42 t/h 13 bar, a gázkazánoké 50 t/h, 13 bar nyomású túlhevített gőz. A telephely maximális gőzigénye 45 t/h, így egy gázkazán meleg tartalékként kerül telepítésre. A kazánok biomassza tüzelőanyag igénye kb. 210 tonna/nap. A felhasznált tüzelőanyag bálába rendezett lágyszárú biomassza, amely elsősorban energianád, másodsorban egyéb gabona szalma (szalma, napraforgószár, energiafű stb). A biomassza tüzelésű gőztermelő létesítmény fő elemei a bálatároló csarnok, előcsarnok, kazánház és kémény, valamint a hamukitároló rekesz. A bálatároló csarnok a felhasznált biomassza tüzelőanyag napi tárolására szolgál. A bálatároló csarnokhoz kapcsolódik az előcsarnok rész, amelyben a beérkező bálaszállítmányok minősítése (elsősorban víztartalom) történik, illetőleg itt kap helyet a biomassza kazánok tüzelőanyag-ellátó rendszere is. Innen kezdődik a kazánházi épület, amelyet a bálatároló csarnoktól egy tűzgátló fal választ el. A kazánházi épületben kap helyet a kazántechnológia teljes rendszere a kémény kivételével. A kazánház mögött kerülnek kialakításra a kazánsorok független kéményei. A kazánház mellett kap helyet a hamukiadó rekesz is. A felhasznált tüzelőanyag mennyiségének mérése a mérlegházban OMH hiteles közúti hídmérleggel történik melynek az eredő bizonytalansága <+/- 1,0%, nedvességtartalmát kézi műszerrel ellenőrzik átvételkor az említett előcsarnoki részben. Az energetikai célra felhasználandó biomassza, jellemzően energianád- és szalmabála, közúti tehergépjárművekkel kerülnek beszállításra. A megfelelőnek minősített biomassza alapanyag tárolása fedett, bálatároló csarnokban történik. Az itt álló tehergépjárműről történik a bálák leemelése, és tárolótérbe vagy közvetlenül a kazánok beadagoló rendszerébe történő feladása. Azon időszakokban amikor nincs tüzelőanyag fogadás, a bálatároló csarnokban betárolt tüzelőanyaggal táplálják a kazánokat.

JN/KTF/00342-195/2015. / 21.

A kazánsoroknak közös bálaaprító rendszere van, ahol megtörténik a bálák aprítása/foszlatása 200 mm szár hosszméretig. Ezt követően az aprított tüzelőanyag vagy a kazánok beadagoló rendszerébe kerül, vagy a puffer tárolóba, amely kb. 8 órányi üzemmenetnek megfelelő előkészített tüzelőanyagot képes tárolni. Az aprított tüzelőanyag vagy a puffer tárolóból, vagy közvetlenül az aprítóból szállítógépeken keresztül a tüzelőanyag feladó garatba kerül, ahol a hidraulikus működtetésű dugattyúk a kazán geometriájának megfelelő méretben újra összetömörítik és benyomják a tűztérbe a rostély első szekciójára. A biztonságos üzemeltetést a tüzelőanyag ellátó rendszerbe épített technológiai oltórendszer, illetőleg a kazán vezérlőrendszerébe épített reteszkörök biztosítják az alábbiak szerint: −

tüzelőanyag feladó rendszerben elhelyezkedő tűz- és füstérzékelők,

−

kazán túlnyomásvédelem, amely két formában valósul meg: -

gőzoldali nyomásmérés alapján magas nyomásra a kazán leállításra kerül,

-

az előzőtől függetlenül üzemelő, a műszaki biztonsági felügyelet által megkövetelt biztonsági szelepek,

−

füstgáz oxigéntartalom szabályozása,

−

tűztér nyomás szabályozása.

A lépcsős rostélyon a lépcsőfokok előre-hátra mozgásával halad előre az égő tüzelőanyag. Az égés következtében keletkező hamu kb. 95%-a a rostély végén aláhullik a nedves hamukihordó rédlerbe. Az égéslevegő beadása a tökéletes kiégés biztosítása érdekében három helyen (primer, szekunder és tercier) történik két ventilátor segítségével. A primer égéslevegőt a rostély alatt juttatják be az égéstérbe öt különálló zónában. A kazán füstgáz részleges recirkulációval üzemel, azaz a keletkező füstgáz egy részét a rostély első két zónájába vezetik vissza. Ezzel a rostély első szekciójában nem égés, hanem a tüzelőanyag száradása zajlik le az elégtelen mennyiségű oxigénkoncentráció miatt. A hamu kb. 5%-a a füstgázzal együtt távozik. A füstgáz a radiációs téren keresztül a boilerbe, majd az economizerbe kerül, ahol a maradék hőtartalmát is leadva előmelegíti a kazánba táplált tápvizet. A füstgázt a porszűrőkön keresztül a füstgázventilátor szívja meg és juttatja a kéménybe. A rostély alól származó ún. nedves hamut rédler gyűjti össze az egyes kazánsorokról és juttatja a betonfalakkal körülvett hamukitároló rekeszbe. Naponta kb. 20 t nedves hamu keletkezik a kazánüzemben. A biomassza kazánok gőze a földgáz/biogáz tüzelésű kazánok gőzével keveredik össze. A földgáz/biogáz kazánok elsődleges tüzelőanyaga biogáz, az ezen felül szükséges hőigényt földgáztüzeléssel fedezik. Ezen kazánok végzik a gyári gőzrendszer nyomásának beszabályozását is. A földgáz/biogáz tüzelésű kazánok füstcsöves és nagy vízterű kazántestből állnak. Az égők alkalmasak mindkét említett tüzelőanyag felhasználására, de a szabályozási logika alapján elsődlegesen a biogáz tüzelése valósul meg, e feletti hőigény biztosítása földgáz támasztótüzeléssel történik. A kazánok szabályozó- és reteszrendszerei biztosítják a biztonságos üzemmenetet a területi műszaki biztonsági felügyelet által előírtak szerint. A megtermelt gőz szabályozott nyomással kerül a telephely gőzrendszerébe. Biomassza kazán fő terméke a 13 bar(g) nyomású, telített gőz, amely kazánonkénti mennyiségmérést követően közvetlenül a gőzgerinc vezetékre kerül kiadásra. Normál üzemmenetet feltételezve, a biomassza kazánok 75%-os terhelése esetén ennek mennyisége 31,5 t/h. Az ezen felüli gőzmennyiséget nyomásszabályozással a földgáz/biogáz tüzelésű kazánok biztosítják. Az előzőekben bemutatott kazánok mellett a kazánház részét képezik a kiszolgáló berendezések, úgymint friss kazántápvíz tartály, gáztalanító táptartály, kondenzvíz tartály, leiszapolt víz tartály, illetőleg ezek szivattyúi.

JN/KTF/00342-195/2015. / 22.

I.12 A tevékenység megvalósításához szükséges üzemek, kiegészítő létesítmények Megnevezés

Terület m

Gyárterület Ideiglenes építmények - irodakonténerek

2

673 648 654

Gabona feldolgozó és takarmány üzemek Gabona fogadó üzem

9 994

Gabona raktár

4 536

Malom és áztató üzem

2 606

Csíra szárító üzem Takarmány szárító üzem Glutén szárító üzem

400 1 000 400

CFG nedves platz

1 745

Kamion töltő

1 193

Főüzemek Központi üzemi blokk

5 760

Üzemi tartálypark

3 987

Kamion töltő

814

Keményítő szárító üzem

586

Fermentáló üzem

2 138

Desztilláló üzem

877

Tartálypark, denaturáló és töltő

185

Energia üzemek Friss víz üzem, medencék Kutak Tiszai vízkivét és bekötő hálózat Víztorony és tűzivíz

1 000 600 5 027

Hűtővíz és recirk. hálózat

-

Vegyszertároló tartálypark

488

Technológiai (ipari) vízhálózat Friss víz kezelő üzem Kazántápvíz hálózat Szennyvíz tisztító üzem Gyári Ipari szennyvíz hálózat Kazánüzem

700 6 656 7 009

Gázellátó hálózat

-

Földgáz célvezeték és gázfogadó állomás

-

Gyári üzemközi gázhálózat

-

Gyári üzemközi gőzellátó hálózat

-

Műszerlevegő hálózat

-

Transzformátorállomás és belső vill. energia elosztó hálózat

-

JN/KTF/00342-195/2015. / 23.

Megnevezés

Terület m

2

20kV-os főállomás

158

Trafóállomás

156

Trafók + MCC

156

Trafó épület

246

Trafók +MCC

246

betonházas trafó

9

betonházas trafó

8

Villamos elosztó helyiség

54

Villamos elosztó helyiség

25

Kiegészítő létesítmények Közműhálózat

-

Olajos csapadékvíz hálózat

-

Tiszta csapadékvíz hálózat

-

Kommunális szennyvíz hálózat

-

Földalatti tűzivíz hálózat

-

Ivóvíz hálózat

-

Mérlegház

900

Vagyonvédelem

-

Kerítés és kapuk

-

Porta és beléptető rendszer

-

Kukorica minősítő laboratórium Őrszolgálat Minőségellenőrző laboratórium Irodaház és öltöző IT és kommunikációs hálózat

450 416 1 873 -

Vezérlő épület

523

Karbantartó műhely

465

Olajtároló

100

Palacktároló

100

Veszélyes hulladék gyűjtőhely

256,6

Vegyszer raktár

2990

Készáru raktár

2990

Szelektív gyűjtő

795

Üzemközi csőhidak Létesítmények összesen

70 815

Úthálózat és parkolók

93 715

JN/KTF/00342-195/2015. / 24.

I.13 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje Alapanyagok Az alapanyagok zöme a régióból kerül beszállításra. Döntően a dél-alföldi kukoricabázison fog a gyár üzemelni. Az alapanyagok közül csupán az égetésre szánt biomassza, amely a 4-es úton többletterhelést jelenthet, mivel jelenleg nem gyűjtik be az összes felhasználható mennyiséget a földekről, csupán annyit, amennyit értékesítenek. A ki- és beszállításnál az alábbi forgalom várható: −

Kukorica: Nem okoz többletterhelést. Napi 1589 tonna kereskedelmi magyar szabványos kukorica felhasználás 9 teherautónyi beszállítást jelent óránként. Hétköznaponként összesen 89 db kukoricás autó várható. Hét végén és ünnepnapokon nincs előre tervezetten árufogadás, de szükség esetén műszakilag megoldható. Mivel a kukorica alapanyag szállítási útvonala egyezik a kukorica alapanyag export szállítási útvonalával, ezért ez a kukorica szállítása okozta forgalom nem okoz többletterhelést.

−

Biomassza: Napi 16 kamion többletterhelés. A tüzelésre szánt biomasszát szintén csak hétköznapokon napi 16 kamion fogja a gyárba beszállítani.

Késztermékek Napi 6-11 tehergépjármű többletterhelés. A késztermékek esetében várható hét végei szállítás is, jellemzően napi 10-15 kamion. Ezért a késztermékek forgalma nem munkanapokra, hanem naptári napokra került megadásra. A termékek elszállítása a gyárban meghatározott útvonalon, egymástól elkülönítetten fog történni. A kiszállítandó késztermékek a következők szerint oszlanak meg: főtermék kiszállítása tartályban:

45-52

tartálykocsi/ nap

késztermék kiszállítása teherautón:

10-15

teherautó/ nap

zsákos késztermék kiszállítása teherautón:

0-4

teherautó/ nap

takarmány kiszállítása teherautón:

19

teherautó/ nap

Így összesen a késztermékek szállítása következtében naponta 74-90 tehergépjármű fordul meg a telephelyen. Segédanyagok A segédanyagok beszállítása következtében várható napi teherforgalom 1-2 kamion/nap. Hulladék A hulladékok kiszállítása következtében forgalom várhatóan 1-2 hulladékszállító jármű/nap. A telephelyen megforduló tehergépjárművek a forgalmi utakon kis mértékű forgalomnövekedést fognak okozni (6-11 tehergépjármű a termék kiszállítás miatt + 16 tehergépjármű a biomassza beszállítás miatt + 1-2 tehergépjármű a segédanyagok szállítása miatt + 1-2 tehergépjármű a hulladékok szállítása miatt). Összefoglalva, napi 181-194 kamion forgalommal kell a gyárkapuban számolni, de tekintve hogy ezen kamionok jelentős része ma is a 4-es főúton halad el, forgalomnövekedést napi 24-31 kamionszámban fog okozni a gyár a 4-es főútra nézve.

JN/KTF/00342-195/2015. / 25.

Személyszállítás A személyszállítás a műszakok elején és végén jelentős. A várható dolgozói létszám 550 fő lesz. A termelés 3 műszakban fog folyni 6:00-14:00, 14:00-22:00 és 22:00-6:00 időszakokban. A munkavállalók (irodai dolgozók, karbantartó személyzet, fizikai dolgozók) egy része gyűjtőjárattal érkezik a területre. Ez az arány a nappali időszakban a munkavállalók 70%-a, éjszakai időszakban a munkavállalók 80%-a (a karbantartókkal együtt). A várható napi forgalom: 112 személyautó és 10 autóbusz elhaladás.

II.

Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások

II.1 Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok II.1.1

Légszennyező pontforrások P1, P2, P3 pontforrás: Kukorica tisztító elszívás A kukoricatisztító üzemben a kiválasztandó anyag szemcsenagyságától és fajsúlyától függően történik a tisztítás. Ennek részeként a kukoricával az üzembe bekerült port a kukoricáról elszívással választják el. Az elszívásra használt levegőt porleválasztó ciklonokkal tisztítják meg a benne lévő portól. A pontforrások 9,5 m magasak, a kibocsátási átmérőjük 0,6 m A pontforrásokon keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por távozik. A pontforrások ciklonos porleválasztó berendezéssel lesznek ellátva, melyek hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátások pontforrásonként: Szilárd anyag

0,6 kg/h

20 mg/Nm

3

P4 pontforrás: Csíra szárító üzem kéménye A csírát ívszitákon mossák, a technológiai vízzel ellenáramban vezetve. Az utolsó ívszitáról az anyag a csíra présre folyik. A prés körülbelül 50%-os szárazanyag tartalomig vízteleníti a csírát. A préselt csíra közvetlenül a fluidágyas szárítóra kerül. A szárítóban alulról fölfelé forró levegő áramlik, amely a csírát lebegésben tartja, miközben a csíra megszárad. A szárító végén a száraz csíra kihullik, ahonnan elevátor viszi a csíratároló silókba. A vízgőzökkel telített levegőben lévő porokat ciklonokkal választják le majd a levegő a csíraszárító kéményébe jut. A leválasztott porok a csíra termékre kerülnek. A csíraszárítót gőzzel fűtik. A technológiához a P4 pontforrás tartozik, amely a csíra szárító kéménye. A pontforrás 18 m magas, a kibocsátási felület átmérője 0,9 m. A pontforráson keresztül vízgőz és szilárd (nem toxikus) por és kéndioxid távozik a levegőbe. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesznek ellátva, melyek hatásfoka 96 % Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

0,34 kg/h

20 mg/Nm

3

Kén-dioxid

1,36 kg/h

80 mg/Nm

3

P5 pontforrás: Takarmány szárító kéménye A nedves rost valamint a hozzákevert sűrített szeszmoslék szárítására indirekt fűtésű dobszárítót alkalmaznak. A nedves takarmány hőcserélőn felmelegített túlhevített párával találkozik, így az áthaladó nedves CGF takarmány rost megszárad.

JN/KTF/00342-195/2015. / 26.

A szárítás során keletkező, közel telített vízpárát egy nagy hőcserélőn túlhevítik, és visszavezetik a szárítódob elejébe. A hőcserélőt a szárító gázégőjéből kilépő forró gázokkal fűtik. Tulajdonképpen a szárítás során elpárolgó, majd túlhevített vízpára a szárítóközeg. A többletként jelentkező pára kondenzálódik, azaz fűtőközegként hasznosul, a vízgőz mellett jelenlévő inert gázokat pedig a szárító gázégőjébe vezetik az égéslevegőbe keverve. A cirkuláló gőzökből a port ciklonokkal választják le, a leválasztott porokat a CGF termékre teszik vissza. A gázégőben a szagokért felelős szerves anyagok és a por maradékai elégnek, így a szárító nem bocsát ki szagokat. A technológiához a P5 pontforrás tartozik, amely a CGF szárító kéménye. A pontforrás 25 m magas, a kibocsátási felület átmérője 1,6 m. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd nem toxikus por, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-dioxid és szén-monoxid távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesznek ellátva, melyek hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

1,72 kg/h

20 mg/Nm

3

Kén-dioxid

6,88 kg/h

80 mg/Nm

3

Nitrogén-oxidok

12,9 kg/h

150 mg/Nm

3

Szén-monoxid

12,9 kg/h

150 mg/Nm

3

P6 pontforrás: CGF daráló porelszívás kéménye A CGF szárítóból kilépő CGF takarmánydarálásra és pelletálásra kerül. A szállítás és darálás során keletkező porokat elszívják, és ciklonokkal leválasztják a levegőből. A leválasztott porok a CGF termékre kerülnek vissza, míg a levegő a szabadba távozik. A P6 pontforrás 18 m magas, a kibocsátási felület átmérője 0,4 m. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesz ellátva, aminek a hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

0,096 kg/h

20 mg/Nm

3

P7 pontforrás: Pellet hűtő kéménye A pelletáló üzemben a pelletálás utolsó lépése egy ellenáramú léghűtés, amelynek feladata a pelletálás okozta termékhőmérséklet emelkedés visszahűtése környezeti levegővel. Ventilátorral történik a környezeti levegő átszívása a pellet hűtőn keresztül. A hűtés során a hűtőlevegő por részecskéket is magával ragadhat, amelyet ciklonban választanak le. A ventilátor a ciklon tisztalevegő oldalán helyezkedik el, nyomóága közvetlenül kéménykürtőbe továbbítja a tisztított hűtőlevegőt. A P7 pontforrás 18 m magas, a kibocsátási felület 1,2 m. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por, távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesz ellátva, hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

0,7 kg/h

20 mg/Nm

3

P8 pontforrás: Glutén szárító kéménye A glutén terméket vákuum dobszűrőkkel választják el a víztől. A keletkezett nedves szűrőlepényt zártkörű fluid szárítóval (closed loop flash dryer) szárítják. A szárító leválasztó ciklonjaiból a levegőt a megszívó ventillátorral szívják el a szárító kéménye felé. A leválasztott por a szárítóba a glutén termékre kerül vissza. A glutén szárítót vízgőzzel és fűtőgázzal fűtik.

JN/KTF/00342-195/2015. / 27.

A P8 pontforrás 25 m magas, a kibocsátási felület átmérője 0,8 m. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-dioxid, szén-monoxid és vízgőz távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesz ellátva, hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

0,3 kg/h

20 mg/Nm

3

Kén-dioxid

1,2 kg/h

80 mg/Nm

3

Nitrogén-oxidok

1,05 kg/h

70 mg/Nm

3

Szén-monoxid

0,6 kg/h

40 mg/Nm

3

P9 pontforrás: Glutén siló porleválasztás A Glutén szárítóból kilépő terméket pneumatikus fluid szállítással juttatják el a tároló silókhoz. A szállításra szolgáló levegőből a glutént ciklonnal választják le. A levegő a szűrőkből a szabadba, míg a leválasztott por a glutén termék silókba kerül. A P9 pontforrás 26 m magas, a kibocsátási felület átmérője 0,45 m. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel lesz ellátva, a leválasztás hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

0,104 kg/h

20 mg/Nm

3

P10 pontforrás: Keményítő szárító kéménye A keményítőtejből centrifugával elválasztott keményítő lepényt gőzzel fűtött szárítóban szárítják. A keményítőport a meleg levegőtől ciklonokban választják le. A P10 pontforrás keményítő 25 m magas, 1,5 m2 kibocsátási felületű. A pontforráson keresztül a levegőbe szilárd (nem toxikus) por és kéndioxid távozik. A pontforrás ciklonos porleválasztó berendezéssel, lesz ellátva, a leválasztás hatásfoka 96 %. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás: Szilárd anyag

1,3 kg/h

20 mg/Nm

3

Kén-dioxid

5,2 kg/h

80 mg/Nm

3

P11 pontforrás: Alkohol üzem CO2 mosó kürtője Az alkohol előállítása fermentációval történik. Fermentáció közben az élesztő a cukor molekulát alkoholra és szén-dioxidra bontja le sztöchiometrikusan. A fermentorokban keletkező szén-dioxidot egy közös gyűjtőcsőbe vezetjük melynek végén található a szén-dioxid mosóberendezés, mely az alkohol gőzöket mossa ki vízzel a keletkezett szén-dioxidból. A kimosott alkoholokat (a mosó elfolyó vizét) a fermentáció elejére hígításra visszavezetik, míg a keletkezett szén-dioxid a szabadba távozik. A technológiához a P11 pontforrás tartozik, mely 12 m magas, a kibocsátási felület átmérője 0,25 m. A pontforráson vizes mosókolonna kerül kialakításra, mely az alkohol gőzöket választja le, hatásfoka 100 %. A pontforráson szén-dioxid távozik, ezért nem minősül bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrásnak. P12, P13 pontforrás: Gázkazánok kéményei A tervezett létesítmény központi energiaellátó rendszerét 4 db kazán fogja alkotni, melyből 2 biomassza és 2 gázkazán lesz. A kazánok közül egyidejűleg 3 db berendezés működése szükséges a technológia hővel történő ellátásához, így 1 db berendezés minden esetben tartalék.

JN/KTF/00342-195/2015. / 28.

A működés során 2 biomassza és 1 gázkazán fogja biztosítani a szükséges gőzenergiát (1 gázkazán tartalék), így a biomassza kazánok folyamatos működésűek lesznek, a gázkazánok szakaszosan fognak üzemelni a technológiai gőzigény függvényében. A két gázkazán együtt nem fog üzemelni. A gázkazánok jellemző adatai (egy gázkazánra): −

névleges bemenő hőteljesítmény: 16,818 MW

−

előállított gőzmennyiség: 25 t/h 13 bar (A telephely maximális gőzigénye 45 t/h)

−

kapacitás szabályozhatósága: +/- 8 t/h gőz terhelésváltozás percenként

−

tüzelőanyag: biogáz/ földgáz

−

tüzelőanyag max. felhasználás: 1988 Nm /h

−

hatásfok max. terhelésnél: 95%

3

A keletkező füstgáz 1 köpenyben elhelyezett 2 db 30 m magas különálló kéménykürtőn keresztül távozik a légkörbe. A kürtők kibocsátási felületének átmérője 2 m. A két kéménykürtő külön pontforrásként kerül bejelentésre. Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás kazánonként: Szilárd anyag

3

0,044 kg/h

2 mg/Nm

Kén-dioxid

0,44 kg/h

20 mg/Nm

3

Nitrogén-oxidok

2,42 kg/h

110 mg/Nm

3

Szén-monoxid

0,22 kg/h

10 mg/Nm

3

P14, P15 pontforrás: Biomassza kazánok kéménye A tervezett biomassza kazánok folyamatos működésűek lesznek. A biomassza kazánok jellemző adatai (egy kazánra): −

névleges bemenő hőteljesítmény: 13,71 MW

−

előállított gőzmennyiség: 21 t/h, 13 bar (A telephely maximális gőzigénye 45 t/h)

−

tüzelőanyag max. felhasználás: 120 tonna/nap

−

hatásfok max. terhelésnél: 89,9%

A keletkező füstgáz 2 db 30 m magas 2 kürtőn keresztül távozik a légkörbe. A kürtők kibocsátási felületének átmérője 1,4 m, a kürtők közvetlenül egymás mellett helyezkednek el. A füstgáz szennyező komponensei szilárd anyag, szén-monoxid, nitrogén-oxidok NO2-ben kifejezve, kén-oxidok SO2-ben kifejezve. A kazánok után porszűrő kerül kialakításra a por leválasztására, a szűrő hatásfoka 99,6 %. A főbb tervezett tüzelőanyagok az alábbiak lehetnek: −

bálába rendezett energianád,

−

bálába rendezett egyéb gabona szalma (szalma, napraforgószár, energiafű).

Kibocsátott szennyező anyagok és a várható kibocsátás kazánonként: 20 mg/Nm

3

Összes szerves anyag C-ként1,295 kg/h

35 mg/Nm

3

Kén-dioxid

1,11 kg/h

30 mg/Nm

3

Nitrogén-oxidok

5.55 kg/h

150 mg/Nm

3

Szén-monoxid

7,4 kg/h

200 mg/Nm

3

Szilárd anyag

0,74 kg/h

JN/KTF/00342-195/2015. / 29.

II.1.2

Légszennyező diffúz források Biogáz fáklya: Amennyiben nem működik a gőzkazán (karbantartások ideje alatt), a teljesen automatikus üzemű, alacsony nyomású biogáz fáklya fog működésbe lépni. A fáklya nyíltlángú kialakítású lesz. Bűzkibocsátó diffúz források: Bűzkibocsátó források

Magassága Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [m] [SZE/s] Cyclator I-IV. medencék 2 BŰZ 53 400 Fölösiszap tároló medence 2 BŰZ 4 700 Tisztított szennyvíz medence 2 BŰZ 2 100 Biofilter 2 BŰZ 1 600 A tartályparkban 2 úszótetős tartály kerül kialakításra, illetve töltéskor gázingát alkalmaznak, melyek segítségével a tartályokból esetlegesen eredő diffúz kibocsátások megakadályozhatóak. II.1.3

Mozgó légszennyező források A technológiában felhasznált és előállított anyagok be-, és kiszállítása közúton történik. A területen belüli forgalom: −

teherforgalom: 195 db kamion/nap, 390 elhaladás/nap,

−

személygépkocsi forgalom: 56 db személyautó/nap, 112 személygépkocsi elhaladás/nap,

−

autóbusz: 5 db autóbusz/nap, 10 autóbusz elhaladás/nap.

A kibocsátott szennyező anyagok: Szennyező anyag

Emisszió (mg/m*s)

CO

0,186

CH

0,021

NOx

0,087

NO2

0,070

PM

0,017

II.2 A tevékenység során keletkező hulladékok, melléktermékek II.2.1

Építési szakasz A beruházás üres telken valósul meg, tehát bontási tevékenységet nem kell folytatni. Az építkezés során nagyobb mennyiségben csak kitermelt föld hulladék keletkezik, mely nagy része a területen elteríthető, visszatölthető lesz. A maradék kitermelt föld hulladék, ill. egyéb, keletkező építési hulladékok gyűjtése, elszállítása, kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően tervezett

II.2.2

Üzemelési szakasz Az élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó hulladékot eredményező technológiák a következők: −

gépek karbantartása,

−

laboratóriumi minőség-ellenőrzés,

−

keményítő- és izocukorgyártás, alkoholgyártás,

−

szennyvízkezelés

−

energiatermelés

Várhatóan keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége és kezelése

JN/KTF/00342-195/2015. / 30.

Várható

Hulladék-

Megnevezés

azonosító

mennyiség

Kezelés

(t/év)

Nem veszélyes hulladék 02 03 04 Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok °

200

lerakás

60

lerakás

15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladékok

45

újrahasznosítás

15 01 02 Műanyag csomagolási hulladékok

20

újrahasznosítás

15 01 03 Fa csomagolási hulladékok

40

újrahasznosítás

0,04

újrahasznosítás

150

újrahasznosítás

650

újrahasznosítás

0,5

újrahasznosítás

20 03 01

16 02 16

Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

Használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től

17 04 05 Vas és acél 19 08 12

Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések,

20 01 36 amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól 10 01 01 Hamu °°

8600

Összesen nem veszélyes hulladék hamu nélkül Összesen nem veszélyes hulladék hamuval

580,54

lerakás -

9180,54

Veszélyes hulladék 08 03 17* Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

0,01

ártalmatlanítás

0,5

ártalmatlanítás

0,15

ártalmatlanítás

0,2

ártalmatlanítás

0,2

ártalmatlanítás

0,2

ártalmatlanítás

16 06 01* Ólomakkumulátorok

1,5

ártalmatlanítás

16 07 08* Olajat tartalmazó hulladékok

10

ártalmatlanítás

5

újrahasznosítás

14 06 03* Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 15 01 10*

Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartal-

15 01 11* mazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrő15 02 02* anyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett la16 05 06* boratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is

13 02 05*

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

Összesen veszélyes hulladék 17,76 ° ipari inert hulladék, melynek összetétele: tisztítási hulladék, takarítási hulladék (beleértve a kukorica fogadónál keletkező port), szűrési segédanyag, használt enzimágyak, melyek a cukorüzemben és szeszüzemben végzett enzimatikus folyamatokból az enzimek elhasználódásával keletkeznek. °° ideiglenesen (a melléktermékké minősítés ideje alatt)

JN/KTF/00342-195/2015. / 31.

Legnagyobb mennyiségben a tüzelőberendezéseknél keletkező hamu és pernye hulladék (Hulladék azonosító: 10 01 01) keletkezik, mely termékké minősítését tervezik a későbbiekben. Gyűjtése a kazánház melletti területen történik, betonrekeszekben, ahonnan a kiszállítás folyamatos lesz. A szennyvízkezelésből keletkező szennyvíziszap szintén jelentős mennyiséget képvisel, mely sűrítés és víztelenítés után zárt, csepegésmentes iszapkonténerbe kerül. Az iszap olyan hulladékkezelő számára kerül átadásra, aki azt komposztálni fogja. 2

A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a 795 m alapterületű szelektív hulladékgyűjtő épület 400 2

m -es részén tervezett. Veszélyes hulladékok a kiegészítő tevékenységek végzése (technológiai gépek karbantartása, laboratóriumi tevékenységek) következtében keletkeznek. A veszélyes hulladékokat betonozott, szigetelt aljzattal rendelkező, elkerített, fedett helyen, kármentővel és gyűjtőzsomppal ellátott üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen fogják tárolni. A gyűjtőhelyeken a hulladékokat egyértelműen feliratozva, fajtánként elkülönítve fogják gyűjteni. A gyűjtőhelyek szilárd burkolatú útról megközelíthetőek lesznek külön-külön bejáraton keresztül, amely a veszélyes hulladék gyűjtőhely esetében zárható is az illetéktelen hozzáférés megakadályozása céljából. A hulladékokat műanyag vagy fém, a veszélyes hulladék fajtájától függő megfelelő edényzetben vagy konténerben helyezik el a gyűjtőhely területén. A hulladék üzemi gyűjtőhelyek tervezett kialakítása megfelel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet előírásainak. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok érvényes engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kerülnek átadásra. A keletkező kommunális hulladékok gyűjtése a települési közszolgáltató által biztosított műanyag edényekben, illetve konténerekben történik. II.3 Földtani közeg védelme Az érintett területen 42 ponton végeztek talaj és talajvíz mintavételezést. A vizsgálati eredmények alapján a talaj nikkel (legmagasabb mért érték: 44,9 mg/kg sz.a.) és nitrát (legmagasabb mért érték: 1007,25 mg/kg sz.a.) tartalma haladta meg a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendeletben szereplő „B” szennyezettségi határértéket. A kimutatott határérték feletti értékek feltételezhetően a terület korábbi mezőgazdasági használatából ered. II.4 Zaj- és rezgés védelem II.4.1

Közlekedési és építési zaj a kivitelezés során: Az építési munkálatok során földmunkagépek, kéziszerszámok, emelő berendezések, valamint tehergépjárművek által okozott zajterheléssel kell számolni. Az építési területen várhatóan maximum 10 db munkagép (markolók, és földmunkákhoz szükséges munkagépek) üzemel egyidejűleg, míg a szállítást végző tehergépjárművek kb. 20 percet időznek járó motorral a területen. A 3

tervezési terület építési fázisában max. 100 000 m murva és alapozóanyag beszállítására lehet szükség. Az engedélyezési tervdokumentációban ismertetett számítási eredmények alapján megállapításra került, hogy az építkezés vonatkozásában, a vizsgált, zajtól védendő épületeknél nem várható a zajvédelmi határértékek túllépése.

JN/KTF/00342-195/2015. / 32.

A 4-es számú főút zajkibocsátására, a várható forgalomnövekmény az építés időszakában jelentős hatást nem gyakorol. Az engedélyezési tervdokumentációban ismertetett számítási eredmények szerint maximálisan 0,1 dB-es növekmény kialakulása várható. A 32127-es út zajterhelését a behajtóig jelentősebb mértékben növeli az építés időszakában kialakuló forgalomtöbblet, mely a közlekedő út alacsony alapállapoti terhelésére vezethető vissza. A várható terhelésnövekmény azonban nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es értéket, és a számított terhelések alapján nem várható a közlekedésből eredő zajterhelés túllépése. II.4.2

Közlekedési és üzemeltetési zaj a létesítmény működtetése során: A tervezett technológiai létesítmények egy része kültérben üzemelő technológiai blokk, más része épületen belül telepített zajforrás, illetve meghatározásra kerültek pontszerű zajforrások is. A technológiai blokkok, és az épületben elhelyezett zajforrások vonatkozásában felületi forrásként definiált zajkibocsátások kerültek felsorolásra az engedélyezési tervdokumentációban. A pontszerű forrásokat hangteljesítményszint adattal és a kibocsátás magasságával jellemezték.

A létesítményben üzemeltetni tervezett pontforrások főbb adatai:

Z1

Glutén szárító-FanE

EOV Y koordináta [m] 748972.68

Z2

Glutén szárító-FanM

748975.21

205859.34

1.5

90

Z3

Glutén szárító-FanC

748976.02

205854.91

5

90

Z4

CGF-FanM

748911.84

205868.00

2.5

98,5

Z5

CGF-FanE

748909.17

205860.40

1.5

95,7

Z6

CGF-FanC

748928.72

205842.33

6.5

89,1

Z7

Csíra szárító-FanE

748946.66

205846.64

14

90

Z8

Csíra szárító-FanB

748942.73

205845.92

1.7

90

Z9

Csíra szárító-FanR

748949.54

205852.03

2

90

Z10

748950 748950

205772 205772

27.5

85

Z11

Glutén siló elszívó 620-as transzformátorház

1

85

Z12

650-es transzformátorház

748958

205845

1

70

Z13

700-as transzformátorház

749151

205843

1

85

Z14

950-es transzformátorház

749095

205741

1

70

Z15

991-es transzformátorház

748710

205857

1

60

Z16

Laborépület

749166

205903

1

70

Z17

Irodaház

749346

205783

1

85

Z18

Irodaház

749341

205775

6

50

Z19

Vezénylő Épület

749003

205858

1

70

Z20

Vezénylő Épület

749011

205870

3

50

Z21

Karb. Épület

749245

205790

1

70

Z22

Karb. Épület

749268

205789

5

50

Z23

Raktár - hűtőkamra

749295

205860

1

60

Z24

Raktár

749342

205867

3

50

Z25

610 Villamos elosztó helyiség

748808

205777

3

50

Z26

810 Villamos elosztó helyiség

749215

205803

3

50

Jel

Zajforrás helye

EOV X koordináta [m] 205856.52

Kibocsátási magasság [m] 1

Hangteljesítményszint [dB(A)] 90

JN/KTF/00342-195/2015. / 33.

A létesítmény üzemeltetése folyamatos. Ennek megfelelően jellemzően a zajforrások üzemeltetése is folyamatos. Kivételt az alábbiak jelentenek: −

Tehergépjármű forgalom az éjszakai időszakban nincs, tehát a tehergépjármű parkoló éjjel nem üzemel.

−

Az irodaépületben éjjel tevékenység nincs, tehát a Z17 és Z18 pontforrások éjjel nem üzemelnek.

Felületi források főbb adatai: Üzem

Üzem megnevezése

jele

Épület, vagy

Hangteljesít-

technológiai tömb

ményszint

magassága m

LW [dB/m]

960

Szennyvíztisztító

7,6

68

960

Szennyvíztisztító

7,6

79

610

Gabonafogadó –rédler

16

73

610

Gabonafogadó – tisztító épület

15

73

620

Malom és áztató üzem – áztató tartályok

35

68

620

Malom és áztató üzem

28,93

64

700

Központi üzemi blokk

22,1

73

910

Frissvíz medencék

1,0

78

950

Frissvíz üzem

1,0

78

923

Hűtőtornyok

9,0

72

810

Fermentáció

14

69

972

Gázkazánház

11,5

79

971

Biomassza kazánház

19,75

72

820

Dessztilláció

35

72

831

Alkohol napi tartálypark

35

65

840

Tartálypark, denaturáló és töltő – alkohol tartályok

14,2

62

840

Tartálypark, denaturáló és töltő – IBC tároló

4,35

70

840

Tartálypark, denaturáló és töltő – tartálykocsi töltő

7,2

65

710

Üzemi tartálypark

26,5

69

750

Cukortöltő

7,8

70

702

Keményítőszárító

19

71

650

Gluténszárító

23,5

75

630

Csíraszárító

17

69

640

CGF-szárító

16,5

72

643

Takarmánytöltő

8,5

67

JN/KTF/00342-195/2015. / 34.

További forrásként került figyelembevételre a 100 férőhelyes tehergépjármű parkoló, és a 175 férőhelyes személygépjármű parkoló, valamint a belső közlekedés. Lw

Zajforrás megnevezése Nappal

Éjjel

Személygépjármű

74,3 dB

68,1 dB

Busz

67,2 dB

67,2 dB

A létesítményben az éjszakai időszakban (22:00-06:00) közlekedés nincs. A 4-es számú főút zajkibocsátására, a várható forgalomnövekmény az üzemeltetés fázisában (személygépjárművek és szóló busz a dolgozói közlekedéshez kapcsolódóan, tehergépjárművek az alapanyagok, valamint a termékek és a hulladék szállítása kapcsán) jelentős hatást nem gyakorol. A tervdokumentációban ismertetett számítási eredmények szerint maximálisan 0,1 dB-es növekmény kialakulása várható. A 32127-es út zajterhelését a behajtóig jelentősebb mértékben növeli az üzemelés időszakában kialakuló forgalomtöbblet a közlekedő út alacsony alapállapoti terhelésére vezethetően. A számítási eredmények szerint a várható terhelésnövekmény azonban nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es értéket, és a számított terhelések alapján nem várható az adott útszakasz környezetében a közlekedésből eredő zajterhelés túllépése. A zajvédelmi modelleredmények, a területen végrehajtott alapállapoti zajmérés, valamint a környező területek szabályozási tervi besorolása figyelembe vételével a létesítmény üzemeltetésének vonatkozásában a zajvédelmi hatásterület modellezését elvégezték, mely a tervdokumentációban ismertetésre került. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete nem terjed túl Tiszapüspöki közigazgatási területén. A zajvédelmi hatásterületen egy védendő ingatlan helyezkedik el, a Tiszapüspöki, 0114/3 hrsz-ú ingatlan (szabályozási terv szerinti besorolás Gip-1), mely egy életvitelszerűen lakott tanya.

III.

Az elérhető legjobb technika [BAT] Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Környezetvédelmi irányítás, menedzsment A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és működtetése az alábbiak beépítésével:

Környezetvédelmi politika kidolgozásra kerül.

- környezetvédelmi politika megfogalmazása - szükséges eljárások megtervezése és alkal-

Folyamatos teljesítmény ellenőrzés és értékeigen

mazása

lés lesz kialakítva, amelynek során a javító és helyesbítő intézkedések megfogalmazásra és

- teljesítményellenőrzés és javító, helyesbítő

végrehajtásra kerülnek.

tevékenységek -Vezetői felülvizsgálat Tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer működtetése

igen

ISO14001 bevezetését már a gyár indulásakor tervezik.

JN/KTF/00342-195/2015. / 35.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Környezetvédelmi jelentés elkészítése és közreadása (esetleg hitelesített formában), amely tartalmazza a jelentős tényezőket évről évre

igen

összehasonlítható formában a célokkal össze-

A cég belső szabályozásának keretében tervezett, havi gyakorisággal

vethetően. A környezetközpontú irányítási rendszer kialakítása és működtetése során valamely önkéntes követelményrendszer (ISO 14001, EMAS)

igen

ISO14001 bevezetése és működtetése fog történni

követelményeinek alkalmazása. Egy új üzem tervezésénél az üzem felhagyásából eredő környezeti hatások figyelembe

igen

vétele

Környezeti hatástanulmányban minden környezeti elem esetében szó esik róla. Az üzem tervezése során az alábbi megfontolások szerint választottak hatékonyabb technológiai megoldást: - a gázkazánok a jelenlegi legkorszerűbb, legnagyobb hatásfokkal rendelkezőek lesznek, amely mellett a hatásfok további növelése érdekében kondenzációs economizer kerül beépítésre, - a beépítésre kerülő biomassza kazánok hatásfoka a konkurensek között a legmagasabb lesz (89%) a hamu és a füstgáz részleges

Tisztább technológiák figyelembe vétele

igen

visszacirkulációjának kialakítása miatt, - a biomassza kazánok füstgáztisztítása elektrosztatikus porleválasztó helyett porszűrőkkel fog történi az alacsonyabb részecske- (por) kibocsátás biztosítása érdekében, - a glutén pneumatikus transzportrendszerén ciklon helyett porszűrő kerül telepítésre a kibocsátás és a veszteség csökkentése érdekében, - gőzzel fűtött bepárlók helyett ún. MVR rendszerű bepárlók kerülnek telepítésre az energia fajlagos csökkentésére.

Ahol alkalmazható, rendszeresen iparági benchmark beleértve az energiahatékonyságot, alap- és segédanyag-felhasználást, levegőbe és vízbe történő kibocsátást, vízfogyasztást és a hulladéktermelést.

igen

A cég belső szabályozásában rögzítésre kerül

JN/KTF/00342-195/2015. / 36.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Együttműködési lehetőségek keresése a beszállítókkal és vevőkkel egy környezetvédelmi felelősségi lánc alkotása és a környezetszeny-

igen

Csomagolás, kiszerelés optimalizálása, laboratóriumi mérések optimalizálása

nyezés minimalizálása érdekében. Rendszeres, havi oktatásokat fognak tartani,

Biztosítani kell, pl. oktatással, hogy a munka-

amelyen az üzem teljes személyzete részt fog

társak tisztában legyenek az üzem, cég működésének és saját felelősségeiknek, feladataik-

igen

nak a környezetvédelmi tényezőivel, hatásai-

venni. Állandó témái a környezetvédelem, energia hatékonyság, munkavédelem, biztonságtechnika, karbantartás, termékvédelem,

val.

minőségbiztosítás és élelmiszerbiztonság

A cég működése optimalizálható az összes

Rendszeres, havi oktatásokat fognak tartani,

alkalmazott oktatásával. A szükséges oktatá-

amelyen az üzem teljes személyzete részt fog

sok és instrukciók javítják a folyamatok ellenőrizhetőségét, illetve a fogyasztások, kibocsá-

igen

venni. Állandó témái a környezetvédelem, energia hatékonyság, munkavédelem, bizton-

tások és a balesetek kockázatának csökkenté-

ságtechnika, karbantartás, termékvédelem,

sét.

minőségbiztosítás és élelmiszerbiztonság

Eszközök, gépek és berendezések kialakítása Az üzemek elhelyezésénél szempont volt a minél egyszerűbb és rövidebb szállítási útEszközök és gépek tervezése és kiválasztása

hosszok biztosítása (pl.: keményítő üzem és a

a fogyasztási és kibocsátási szintek optimali-

hozzá tartozó takarmányszárítók esetében is).

zálására, illetve a megfelelő működés és kar-

A veszélyes anyagok tárolását minden eset-

bantartás megkönnyítésére.

ben kármentővel rendelkező tartályokban fog-

- szivattyú és szállítórendszerek átgondolt

ják végezni. Ezen felül az alkohol-tartályok

tervezése, energia-optimalizáció figyelembe

úszótetős kialakításúak a töltés és ürítés köz-

vétele a tervezésnél

beni kis- és nagylégzésből eredő kibocsátások

- tartályok úszótetővel, és védőgyűrűvel - szivattyúk dupla mechanikai szigeteléssel

és veszteségek csökkentése érdekében. A igen

vegyszertároló tartálypark tartályai szintén

megfelelő méretezés (maximum mennyiség-

kármentővel ellátottak, a vegyszerek töltése

hez igazítva)

gázingás rendszeren keresztül történik. A só-

- fedett vagy zárt szállítószalagok

sav tartály elnyelető rendszerrel kerül felszere-

- szállítószalagok hosszának és a csatlakozási

lésre.

pontok számának csökkentése - motorok mechanikai elválasztása a kapcso-

Legtöbb esetben rédlereket fognak alkalmazni, az esetlegesen beépítendő szállítószalagok

lódó vezetékrendszerektől a zajcsökkentés

zárt/fedett kivitelűek lesznek.

érdekében

A szállítógépek csatlakozási pontjai lehetőség szerint minimális az üzemek ésszerű elhelyezkedése miatt.

JN/KTF/00342-195/2015. / 37.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Hatékony és csendes ventillátorok választása.

igen

Tervezéskor a szállítók kiválasztásánál feltétel

Kevés számú lapáttal bíró ventillátor

igen

Tervezéskor a szállítók kiválasztásánál feltétel

A vezetékrendszer tervezése a zajkibocsátás csökkentése érdekében. A berendezések hangszigetelése. Épületek hangszigetelése.

A ventilátorok és a vezetékek között elasztikus igen

kötések, kompenzátorok, illetőleg hangtompítók alkalmazása.

igen

Tervezéskor a szállítók kiválasztásánál feltétel Abban az esetben, ha nem elég a berendezé-

Részben

sek hangszigetelése a hatályos zajvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez.

Épületek zajárnyékolása (pl. zajgátló falakkal). Kéményen spirális turbulencia generátor alkalmazása a zajkibocsátás csökkentésére.

Részben Részben

Lásd előző megjegyzés Amennyiben szükségszerű a zajkibocsátás határértéken tartásához

Karbantartás Rendszeres karbantartási program alkalmazása Az eszközök, felszerelések és gépek hatékony, tervezett, megelőző karbantartása.

igen igen

Rendszeres karbantartási tevékenység, karbantartási utasításban lesz szabályozva Rendszeres karbantartási tevékenység, karbantartási utasítással szabályozva A rendszeres ellenőrzés és karbantartás során az esetleges szivárgásokat észlelik és azonnal kijavítják a szivárgó szakaszt (pl. sósav érzé-

Szivárgások gyors és hatékony észlelése, javítása és jelentése.

igen

kelő a sósavtartálynál, kén-dioxid érzékelő a kén-dioxid tartálynál, etanol érzékelők az alkohol-tartályparkban). Rendszeres ellenőrzés során megfelelő tömítések alkalmazása történik

Biztosítani kell, hogy a gőzszivárgások észlelésére és megszüntetésére dokumentált rend-

igen

szer működik.

Minőségirányítási- és HACCP rendszer bevezetése tervezett A rendszeres ellenőrzés és karbantartás során

Biztosítani kell, hogy a gőzszivárgások megszüntetését kiemelt problémaként kezelik.

az esetleges szivárgások észlelése esetén a igen

szivárgó szakasz kijavítása tervezett. Rendszeres ellenőrzés során megfelelő tömítések alkalmazása történik.

Sűrített levegő előállító rendszer hatékony, rendszeres karbantartása.

A felderítés hatékonyságának növelése érdeigen

kében diagnosztikai eszközök; pl.szivárgáskereső alkalmazása

JN/KTF/00342-195/2015. / 38.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Víz- és energiafogyasztás, ill. hulladékkeletkezés csökkentése Vezetői beszámolókban fog szerepelni. Önellenőrzés keretében vizsgálják a szennyvíz

Vezetői elkötelezettség a víz- és energiafogyasztás, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére. A cél megvalósítása szervezett

KOI, pH, lebegő anyag és N tartalmát és foigen

lyamatos javulásra törekszenek. Gyár energiaés víz fajlagosának folyamatos

keretek között akciótervek kidolgozásával.

nyomonkövetése, javító intézkedések megfogalmazása.

Termelési folyamatok elemzése, annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol magas a víz- és energiafogyasztás, ill. hulladékkeletkezés, ezek csökkentési lehetőségeit, figyelembe véve az egyes alkalmazásokra vonatkozó vízminőségi, higiéniai és élelmiszerbiztonsági előírásokat. - mennyiségi adatok gyűjtése telephelyi szinten

A kibocsátások és az esetleges veszteségek igen

nyomon követésének pontosítására, monitoring rendszerek üzemeltetése. Minden lénye-

- minden lényeges folyamategységre anyag-,

ges folyamategységre anyag-, energiamérleg

energiamérleg készítése (pl.: anyagforgalmi-

készítése történik.

diagram, vízforgalmi-diagram, Shankeydiagram) - az előző szinten elvégzett értékelés alapján az egyes folyamatok bizonyos részeire részletes elemzés elvégzése Beérkező anyagok mérése és elszámolása: - mérőműszerek karbantartása és rendszeres kalibrálása - váltószámok alkalmazása a hőmérsékletvál-

igen

tozásból adódó térfogatváltozások ellenőrzésére Kihozatal számítások végzése és ehhez kapcsolódó benchmarking (mért adatok, fajlagos értékek összehasonlítása más üzemekből,

Folyamatosan ellenőrzik/elemzik a teljes gyár igen

üzemegységekből származó adatokkal).

és az egyes üzemek hozam adatait, szükség és/vagy lehetőség esetén megteszik a javító beavatkozásokat. Üzemenként mérik az energiafelhasználási

Monitoring kialakítása: megfelelő mérőeszközök alkalmazása, rendszeres kalibrálása.

igen

értékeket, elemzik az adatokat. A műszerek és mérőeszközök időszakonként kalibrálásra kerülnek.

JN/KTF/00342-195/2015. / 39.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése A kibocsátások (emisszió, tisztított szennyvíz),

Monitoring kialakítása: pontos nyilvántartás

keletkezett hulladékok naprakész nyilvántartá-

vezetése a víz-, energiafogyasztásról és a hulladékkeletkezésről, megfelelő készletnyil-

igen

vántartás az alapanyag-veszteség elkerülése

sa és az esetleges veszteségek nyomon követésének pontosítására monitoring rendszer működtetése. Pontos, a GMP előírásinak meg-

érdekében.

felelő készletnyilvántartást fognak vezetni.

Célok, előirányzatok és rendszerhatárok értékelése. Felhasználási és kibocsátási pontok

igen

azonosítása. Az energiahatékonyság és a hővisszenyerés fontos elemét képezi az egyes üzemegységeknél már a tervezés során is. Ennek példái: - teljes mértékben energiaintegrált alkohol üzem kerül telepítésre, amelyen belül felhasznált hőmennyiséget felhasználnak az alapanyag előmelegítésére, - mechanikus párarekompresszióval üzemelő bepárlókat telepítenek, az üzemi hulladékhővel melegítik elő a kazántápvizet, Víz- és energiafogyasztás, illetve hulladékke-

- a lehető legnagyobb mennyiségű

letkezés csökkentési lehetőségek azonosítá-

gőzkondenz visszacirkulációval üzemelnek a

sa, pl.:- zárt rendszerű vízvisszaforgatás- CIP-

friss kazántápvíz igény minimális értéken tar-

mosóvizek újrahasználata- ellenáramú öblítés-

tása érdekében,

rendszeres karbantartás, ellenőrzés- CIP optimalizálása- vízpermetezők/fúvók karbantartása, korszerűsítése- seprűk/gumibetétes felmosók- automata zárószelepek- energiahaté-

- CGF szárító párájával fűtött melegvízkört igen

alkalmaznak a technológiai fűtésekre, csökkentve ezzel a gőzfelhasználás mértékét. - CIP rendszert építenek ki mind a cukor, mind

konyabb berendezések- hővisszanyerés-

a szesz, mind pedig a keményítő üzem-

kombinált ciklusú energiatermelés (CHP)-

ben,mindezen berendezések megelőző terv-

elemzés az energiafelhasználás optimalizálá-

szerű karbantartását a megadott utasítások

sára,

alapján végzik. - Szintén az energiahatékonyságot hivatott szolgálni a szennyvízüzemben keletkező biogáz felhasználása a gőztermelő kazánokban. Ezen feladat megoldásához megfelelően komplex égőket telepítenek, amelyek elsődlegesen biogázt égetnek el, csak az ezen felül szükséges maradék hőtartalmat állítják elő földgáz felhasználásával. Így biztosított a minden időpillanatban keletkező biogáz állandó felhasználása.

JN/KTF/00342-195/2015. / 40.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Állandó tároló helyek kijelölése a kiszerelt áru számára. A tároló hely legyen zárt és megfelelő műszaki kialakítású a környezetszennyezés

igen

Központi, zárt raktár épül

megelőzése érdekében. Az alkohol tartályok úszótetős kialakításúak a kis és nagylégzési, illetőleg párolgási veszte-

A környezetbe történő kibocsátást csökkentő

ség csökkentése érdekében, illetőleg kialakí-

tárolási, anyagmozgatási technikák alkalma-

tásra kerül a tartályok kármentői.

zása: - tartályok ellátása kármentővel

igen

- túltöltés gátlók alkalmazása tároló tartályokon

A veszélyes anyagok tárolását szintén kármentős tartályokban, a tárolt anyag esetleges kifolyásának érzékelését lehetővé tevő érzéke-

- csapadék tároló helyekre történő bejutásá-

lők felszerelésével végzik. A sósavtartály ese-

nak megakadályozása.

tében sósav elnyeletést is kiépítenek a környezetbe jutás megakadályozására.

Értékelés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.

igen

A víz- és energiafogyasztás, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére irányuló program

Megvalósulást követően. Folyamatos monitorigen

ing alkalmazása.

bevezetése. A víz és energiafogyasztás, hulladékkeletkezés és a megelőzési módszerek hatékonysá-

Megvalósulást követően. Folyamatos monitorigen

ing alkalmazása.

gának folyamatos ellenőrzése, monitoring. Maximális gőzkondenz visszavezetést építenek ki, a friss kazántápvíz igény minimalizálása érdekében. A cukor és szörpüzemekben keletkező konA vízfogyasztás csökkentésének módszerei:

denzátumokat teljes mennyiségben felhasz-

- termelésben használt víz újrahasználatának,

nálják a folyamatokban.

visszaforgatásának optimalizálása - glutén folyamatban (protein szétválasztási lépésben) használt víz alkalmazása csíra és rostmosásra, ill. az áztatási folyamatban - ellenárammal történő öblítés/mosás alkalmazása.

A keményítő üzemen belül friss technológiai igen

víz csak a keményítőtej mosására kiépített ún. MC sorban kerül felhasználásra. Az üzemben számos ponton keletkező belső technológiai vizeket használják fel a csíra és a rost mosására, illetőleg ebből állítják elő az áztatás során felhasznált ún. friss áztatóvizet is. A szeszüzemi kénmosó fenékfolyadékát szintén visszaforgatják az áztató tartályokba az áztatás vízbázisának növelése érdekében.

JN/KTF/00342-195/2015. / 41.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Termelésirányítási technikák Folyamatosan ellenőrzésre kerülnek az egyes

A fogyasztási és kibocsátási szintek ellenőrzé-

üzemek segédenergia- és segédanyag fel-

sére megfelelő monitoring rendszer kialakítása

használásai, amelyekből fajlagos mutatókat

és működtetése a különálló termelési folyama-

állítanak elő. Ezen fajlagos mutatók alapján

tokra és a teljes telephelyre vonatkozóan az aktuális teljesítményszintek optimalizálására, az alábbiaknak megfelelően

szükség/lehetőség szerint megteszik a javíigen

tó/jobbító intézkedéseket. Monitoring rendszert alakítanak ki az egyes üzemek szennyvizeinek

- kiemelt területek azonosítása

KOI elemzésére, amelynek célja kettős: csök-

- működési körülményekre vonatkozó adatok

kenteni a szennyvízüzem terhelését, ezáltal a

- mintázási és elemzési módszerek

kibocsátást, illetőleg csökkenteni a vesztesé-

- rendszeresen kalibrált mérőműszerek

geket.

A bemenő és kimenő anyagáramok megfele-

A vállalatirányítási rendszer keretében végzik

lően pontos nyilvántartása a gyártási folyamat

a bejövő és távozó anyagok, segédanyagok

minden lépésére a nyersanyag átvételétől a

igen

és energiák nyilvántartását végezni. Ez alapját

késztermék kiszállításáig és a csővégi techno-

képezi az üzemi anyag- és energiamérleg

lógiai kezelésekig.

naprakész nyomon követhetőségének.

Folyamattervezés és szabályozás alkalmazá-

Minden területre kiterjedő optimalizált takarítá-

sa a mosások szükségességének és számának pontos meghatározására, illetve az ebből

igen

eredő hulladék mennyiségének csökkentése

si programok kerülnek bevezetésre, a termékek és a technológia ismeretében a mosások számát igyekeznek minimalizálni.

érdekében.

Kukorica alapanyagot használnak fel, amelyek tehergépjárműveken érkezik a gyárterületre. Ezt mérlegelés és minősítést követően silók-

Alap- és segédanyagok beszerzése nagy

ban és/vagy síktárolókban tárolják, illetve

mennyiségben ömlesztve (tárolás silókban, visszaforgatható konténerekben vagy közvetlen felhasználásra a nem visszaforgatható

használják fel a gyártási folyamatban. A seigen

gédanyagok egy része IBC konténeres kiszerelésben érkezik, amelyeket újrafelhasználás

csomagolás helyett)

céljából visszaszállítanak a partnernek. Nem alkalmaznak nem visszaforgatható csomagolási technikákat a bejövő alapanyag és segédanyagok tekintetében

A romlandó anyagokra (legyen az nyersanyag,

Vállalatirányítási rendszerben nyomon követés

segédanyag, melléktermék, termék vagy hul-

biztosítása, FIFO elv követése, veszélyelem-

ladék) a tárolási idő minimalizálása. Együttmű-

igen

zés elkészítése minden gyárba érkező anyag-

ködés a (nyersanyag, segédanyag, csomago-

ra vonatkozóan pl. (eltarthatóság, tárolási kö-

lóanyag) beszállítókkal

rülmények)

JN/KTF/00342-195/2015. / 42.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az ömlesztett formában előállított keményítő-

Vízzel történő anyagmozgatás helyett száraz

port, illetőleg takarmányokat vízmentes

anyagmozgatás alkalmazása. Szilárd anyagok (nyersanyag, részben kezelt nyersanyag, há-

igen

mozási vagy vágási maradékok) szállítása

lyó rendszerek helyett.

és keményítőpor esetében pneumatikus és mechanikus gépek, CGF, csíra esetében me-

szárazon, víz felhasználása nélkül. Zárt hűtővíz rendszerek alkalmazása az átfo-

transzportrendszerekkel mozgatják (pl.: glutén

chanikus gépek). igen

Zárt, cirkulációs hűtővízkört telepítenek a gyártelepi hűtési igények kielégítésére. A kukorica tisztítását követően annak technológiába történő feladását nedves transzport-

Csőrendszerben történő anyagszállítás kom-

rendszerrel végzik, amelynek végén az ívszi-

binálása mosással, a szállításra használt víz újrahasználható kezelés után pl. szilárd anya-

tával leválasztott vizet visszavezetik, így miniigen

gok eltávolítására.

malizálva a kukorica transzport vízigényét. Szintén hasonló rendszert alkalmaznak a keményítő üzemben belül az elválasztott csírának présekre történő szállításához, illetőleg a mosott rost présekre való szállításához. A hulladékkezelés külön igazgatóság (QHSE

Hulladékkezelő csoport létrehozása a hulladékcsökkentés érdekében (cél a hatékony nyersanyag-felhasználás párhuzamosan az

koordinálja), de minden dolgozó feladata lesz igen

újrahasznosítható hulladékok szétválasztása).

(oktatásokkal és tudatosítással igyekszünk elérni) a hulladékcsökkentés megvalósítása. Erre vonatkozóan minden évben célok kerülnek megfogalmazásra.

Melléktermékek, köztes termékek és hulladé-

A gyáron belül a tovább hasznosítható hulla-

kok különválasztása a használat,

dékok gyűjtése szelektíven történik. Ez magá-

újrahasználat, visszaforgatás, újrahasznosítás és ártalmatlanítás optimalizálása (és a vízfel-

igen

ba foglalja a termelésből közvetlenül (pl. takarmány, kovaföldes kaparék) és közvetetten

használás és szennyvíz szennyezettségének

(csomagolási hulladék, fa, papír, fém) keletke-

csökkentése) érdekében.

zett anyagokat. A szilárd termékek tehergépjárműre történő töltését erre a célra kialakított töltőfejekkel végzik a kiporzás és kiszóródás megakadályo-

Megfelelően elhelyezett tálcákkal, szűrőkkel és különböző felfogó elemekkel az anyagok földre hullása megakadályozható.

zása érdekében. A töltőfolyosók kialakítását igen

úgy végzik, hogy az könnyen takarítható legyen. Az üzemegységek önmagukban is kármentőként funkcionálnak a kiömlött és/vagy kiszóródott anyagok visszaforgathatósága érdekében. Zárt szállítógépeket használnak fel, a kiporzás és kiszóródás elkerülésére.

JN/KTF/00342-195/2015. / 43.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az alkohol fermentáció melléktermékeként Melléktermékek és maradékok felhasználása állati eledelként, takarmányként.

keletkező szeszmoslékot bepárlást követően a igen

CGF takarmány keverőkomponenseként hasznosítják, azaz a CGF takarmányra szárítják rá. Az egyes üzemekben keletkező, de visszaforgatható szennyvizeket (pl.: cukorüzemi rossz párakondenzek, vagy az alkohol desztilláló üzemrész kénmosó tornyának fenékvize) visz-

A különböző eredetű és szennyezettségű víz-

szaforgatják a technológiába a veszteségek

áramok elkülönített gyűjtése az újrahasználat

minimalizálása és a szennyvízüzem terhelé-

és kezelés optimalizálása érdekében (a szenynyezés minőségének megfelelő kezelés érde-

igen

kében).

sének csökkentése érdekében. Az egyes üzemekből keletkező meleg szennyvizek hulladék hőjét hasznosítják és ezt követően továbbítják a szennyvíz üzembe. Az egyes szennyvízáramokat csak a szennyvíz üzemben keverik össze egalizálás céljából, amely a biológiai szennyvíztisztítás alapvető technológiai lépése. Zárt cirkulációs hűtővízrendszert alkalmaznak, így onnan hulladékvíz (szennyvíz) csak minimális mértékben, a betöményedés miatt szükséges minimális leiszapolás mennyiségéig keletkezik. Alapvetően, már a tervezés során törekednek a lehető legnagyobb mennyiségű

A hűtővizek és kondenzvizek külön gyűjtése az újrahasználat optimalizálása érdekében.

gőzkondenz visszavezetésére (az összes igen

indirekt fűtésű rendszerről visszavezetik a gőzkondenzt) a friss kazántápvíz igény minimalizálása érdekében. Újrahasznosítják a cukorüzemi ún. rossz- és jó párakondezeket is a technológiai folyamatban szintén a frissvíz igény csökkentése érdekében. Visszaforgatásra kerülnek bizonyos szennyvízáramok, amelyek a technológiában még felhasználhatóak.

JN/KTF/00342-195/2015. / 44.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Ilyenek a gőzkondezek, amelyeket kazántápvíz keverőkomponenseként használnak újra. Szintén ilyenek a cukorüzemi bepárlók párakondenzei, amelyeket a cukorüzemben

Amennyiben az élelmiszerbiztonságot nem

és/vagy a keményítő üzemben használnak

befolyásolja, a nem szennyezett vízáramok újrahasználhatók különböző specifikus folya-

igen

matokban (pl.: mosás, tisztítás, előkészítés).

újra. A vákuumdobszűrők szűrleteit vászon mosásra és technológiai víz keverő komponenseként hasznosítják. A keményítő szárító centrifugájával leválasztott vizet visszavezetik a keményítő üzemi szeparációs rendszer elé. Közvetlenül felhasználásra kerülő vízáramok: - keményítő szárító centrifuga szűrlet, - vákuumdobszűrő szűrlet, - cukorüzemi párakondenzek,

A víz újrahasználható közvetlenül az üzemegységek működéséhez vagy közvetetten forrásként pl.: hűtő- vagy fűtőközegként.

- szeszüzemi kénmosó fenékvíz igen

- gőzkondenzek kazántápvíz keverőkomponenseként. Közvetetten felhasznált vizek: - moslékbepárló szennyvíz hulladékhőjét fűtésre, - szeszüzemi szennyvíz hulladékhőjét fűtésre.

A víz szekvenciális újrahasználata, ahol a vizet két vagy több folyamatban is fel lehet használni ártalmatlanítás előtt. (pl.: áztatási folyama-

igen

A meleg szennyvízáramok hulladékhőjét több lépésben használják fel.

tok) A bepárlók kondenzátumainak visszanyerése

Cukorüzemi bepárlók kondenzeit közvetlenül a

és a minőségtől függően különböző folyamatokban történő felhasználása.

technológiai folyamatban használják fel a igen

vízfajlagos csökkentése érdekében. A

(Gőzkondenzátum kazán tápvízként használ-

gőzkondenzeket visszavezetik kazántápvíz

ható.)

gyártására. A hűtővíz leiszapolás sótartalmú, amelyet nem célszerű udvartéri mosásra felhasználni. Ezt

Amennyiben a víz nem volt közvetlen kapcso-

pH beállítást követően a szennyvízüzembe

latban a termékkel (hűtővíz a hűtőrendszer-

vezetik.

ből), felhasználható kevésbé érzékeny terüle-

nem

A keletkező gőzkondenzt szintén nem érde-

tek tisztítására, pl.: udvarmosásra vagy tisztító

mes felhasználni mosásra, hiszen kazántápvíz

keverékek készítésére.

keverőkomponenseként történő visszaforgatása sokkal energiahatékonyabb és víztakarékosabb megoldás.

JN/KTF/00342-195/2015. / 45.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az üzemek tervezésénél elsődleges szempont az energiahatékonyság és az energiaintegrá-

Hűtési és fűtési időtartamok minimalizálása. Kerülni kell a hűtési és fűtési folyamatok során szükségesnél több energia felhasználását, a

ció. Ilyen megoldások pl. a következők: MVR igen

bepárlók felhasználása a cukor és keményítő üzemekben, vagy desztilláló üzem nyomásfo-

termék sérülése nélkül.

kozatainak megválasztása a fűtési gőzigény minimalizálása érdekében.

Indítási és leállítási, ill. egyéb speciális működési események optimalizálása. Megfelelő, rendszeres karbantartás és tisztítás.

igen igen

ra az összes üzemegységre. A karbantartási utasításokban megadottak szerint. Közlekedési nyomvonalak kijelölése, forgalom

A járművek telephelyen belüli mozgásainak irányítása, megfelelő szervezéssel a jármű-

Komplex indítási szekvencia kerül kidolgozás-

igen

vekből származó zajterhelés csökkentése.

optimalizálás a lehető legkisebb megtett út biztosítása mellett. Ellenőrző mérlegek telepítése a takarmány raktárban.

A "Tárolási BREF"-ben ("Storage BREF" [95,

A gyárban SO22000 és BRC valamint EFISC

EC, 2005]) leírt anyagtárolási és kezelési

tanúsítványok bevezetését tervezik már az

módszerek alkalmazása. A szükséges higiéniai és élelmiszerbiztonsági előírások betartása

igen

induláskor, amelyek szigorú élelmiszerbiztonsági előírások meglétét és betartását feltétele-

érdekében további intézkedések lehetnek

zik, illetve követelik meg. A HACCP alapvető a

szükségesek.

működés szempontjából.

Folyamatellenőrzési technikák Hőmérséklet szabályozás alkalmazása az

Teljes hőmérséklet kontrol kerül kiépítésre az

alapanyag felhasználás és a hulladékkeletke-

üzemekben, nemcsak a késztermékek tárolá-

zés csökkentésére:

sára, de a belső anyagáramok hőmérséklet-

- a tárolótartályokban,

szabályozása miatt is.

- a reaktorokban,

igen

Minden késztermék hőmérsékletmérése és

- a szállítórendszerekben.

ellenőrzése megvalósul a kitárolás előtt. Ez

A hőérzékelő kettős alkalmazása javasolt:

nemcsak minőségbiztosítási szempontból, de

1. a termék előállítási hőfokok monitorozása,

biztonságtechnikai oldalról is kiemelt jelentő-

2. a tisztítási hőfokok monitorozása.

ségű. Nyomásmérés és nyomásszabályozás történik a teljes technológiai láncolatban, nemcsak a PED hatálya alá eső berendezéseknél. Ilyenek

Nyomásellenőrzés és szabályozás alkalmazása nyomás alatti folyamatoknál:- szűrésnél,szárításnál stb.

igen

pl. a következők: szivattyú nyomóági nyomásmérők, nyomás alatti tartályok, porszűrők, kazánrendszerek, kazán tűzterek nyomásszabályozása, szárítók nyomásviszonyai, desztilláló és bepárló rendszerek nyomásviszonyai.

JN/KTF/00342-195/2015. / 46.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése A teljes technológiai láncolatban beépített összes tartály esetében végeznek szintmérést

Szintérzékelés és szabályozás alkalmazása: - tartályokban stb.

igen

és szintre történő szabályozást. Ezek közül kiemelkednek a veszélyes anyagok tárolására létesült tartályok, ahol szintmérés és szintkapcsolás is megvalósul.

Áramlás mérés és szabályozás alkalmazása: - alapanyag vezetékekben, - tisztító-, kezelőszer adagoló vezetékekben,

igen

A teljes technológiai láncolatban végeznek áramlásmérést és áramlásszabályozást.

- termék szállító vezetékekben stb. Központi minőségellenőrzési labor kerül felállíAnalitikai vizsgálatok alkalmazása:

tásra, amelynek feladata főként a termékek és

- a termék minőségének ellenőrzésére,

más kilépő anyagok paramétereinek ellenőr-

- a kilépő anyagok (melléktermék, hulladék stb.) összetételének ellenőrzésére,

igen

zése. Az eredmények a vállalatirányítási rendszer részét képezik. A folyamatok paraméte-

- a folyamat paraméterek ellenőrzésére, fo-

reinek ellenőrzése a folyamatirányítás felada-

lyamatok előrehaladásának ellenőrzésére.

ta, amely szintén kiépítésre kerül a gyár indulásáig. A technológiában számos ponton alkalmaznak automata indító és leállító rendszereket. Ezek

Automata víz indító és leállító rendszerek al-

közül legjelentősebbek a biztonságtechnikai

kalmazása: - fotocellás érzékelők az anyagok jelenlétének érzékelésére és a vízellátás elindítására a

berendezések, úgymint: vizes és/vagy gőzös igen

oltórendszerek, szeparátorok vészvizei, gőzkazánok földgáz és biogáz ellátó rendszerei.

szükséges időpontban

Fotocellás, vagy optikai érzékelést alkalmaznak pl. a biomassza kazánok tüzelőanyag ellátó rendszereinél.

Szabályzóeszközök alkalmazása: - automatikus szelep rendszerek az átfolyó víz

A teljes technológiai láncolat szabályozásának

mennyiségének szabályozására (pl. vákuum

alapvető elemei a szabályozó és nyit/zár sze-

szivattyúknál)

igen

- szolenoid rendszer alkalmazása az adagolás

lepek mind vizes, mind gőzös, mind pneumatikus rendszerekben. Ezek részletes felsorolá-

kizárására a berendezés leállásakor (pl. vi-

sától annak nagysága miatt itt eltekintünk.

zes mosó rendszerben) A beépített technológiai berendezéseknél alkalmazott fúvókák pozícióját úgy választják meg, hogy a berendezés működés közben

Megfelelően elhelyezett és irányított vízfúvók, szórófejek alkalmazása mosásra és a berendezések termelés közbeni tisztítására.

öntisztuló legyen, azaz a berendezés mosását igen

a saját anyagárama végezze el. Így nem maradnak pangó szakaszok ezen berendezésekben (pl. ívsziták), és nem szükséges plusz vízmennyiség a berendezés működés közbeni tisztítására.

JN/KTF/00342-195/2015. / 47.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Anyagválasztás A szennyvízüzemben NaOH és vassó adago-

Olyan alap- és segédanyagok kiválasztása, melyek csökkentik a keletkező szilárd hulladék mennyiségét, és a levegőbe és vízbe történő

lása történik a biológiai szennyvíztisztítás haigen

szennyvíz foszfortartalmának csökkentése

káros kibocsátásokat.

érdekében.

A folyamatokból kilépő anyagok szelektív gyűjtése az újrahasználat vagy hasznosítás érde-

Erre a célra külön szelektív hulladéktárolót igen

kében.) nem

hulladékkeletkezést. Az alap- és segédanyagok minőségének rendszeres ellenőrzése a beszállítótól történő

alakítanak ki, illetőleg a hulladékokat is szelektív módon gyűjtik.

Az alap- és segédanyag átvétel és kezelés során alkalmazott technika akadályozza meg a

tékonyságának növelése és a tisztított

igen

átvételkor.

Az alap és segédanyag átvétel és kezelés a hulladékkezelés részét képezi. Az alapanyagokat szállítmányonként ellenőrzik a mérlegelést megelőzően. A Tisza-TK Kft. elkészíttette a 219/2011. (X.

A felhasznált veszélyes anyagok kockázatainak azonosítása és értékelése.

igen

20.) Korm. rendelet szerinti Biztonsági elemzést, melyben a súlyos balesetek kialakulásának valószínűségét és helyszíneit elemezi.

Kockázatcsökkentési stratégiák alkalmazása a felhasznált veszélyes anyagokra

igen

Biztonsági elemzés alapján karbantartási utasításban lesz szabályozva Megbízott külsős kártevőírtó cég feladata lesz. A gáz az élelmiszeriparban nem minden terü-

Gáz halmazállapotú fertőtlenítő-, rágcsálóirtó-, növényvédőszerek használata, melyek csök-

igen

kentik a hulladék mennyiségét.

leten használható, de lehetőség szerint a célunk a kártevőirtószerek mennyiségének csökkentése. Növényvédőszerek használata kizárt a területen.

A tisztító- és fertőtlenítőszerek megválasztásánál a célnak leginkább megfelelő készítmény kiválasztásakor a környezeti hatások

igen

Kizárólag élelmiszeriparban engedélyezett anyagok használata lehetséges.

figyelembevételével történő kiválasztás. Az ózonkárosító anyagok pl. halogéntartalmú hűtőközegek alkalmazását kerülni kell.

igen

A járművek motorjának és hűtőegységeinek leállítása a feltöltés/kiürítés és parkolás alatt. Ahol a szállítmány hűtéséhez a létesítmény energiaellátó rendszere is használható.

Az ózonkárosító anyagok felhasználására nem fog sor kerülni. Töltés közben (elsődlegesen poroknál) a ka-

igen

mionok leállítása kötelező. A folyadékoknál a hűtés nem indokolt, így a kamionok ezeket a termékeket is álló motorral töltik.

JN/KTF/00342-195/2015. / 48.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Csomagolás A csomagolóanyag kiválasztásánál vizsgálni kell, hogy melyik okozza a legkisebb környeze-

igen

ti hatást.

Újrahasznosítható csomagolóanyagokat előnyben lesznek részesítve.

A csomagolóanyag kiválasztása a Csomagolásról és a csomagolóanyagokról szóló 94/62/EC irányelvnek 9 cikkelyében és II. mel-

igen

Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva.

lékletében foglalt előírásoknak megfelelően. A csomagolóanyag kiválasztásánál növelni kell a hasznosítható csomagolóanyagok arányát. Papír: újrapapír használata, ahol nem veszélyezteti a termék minőségét. Hullámpapír dobozok: újrapapír használata, ahol nem veszélyezteti a termék minőségét.

igen igen igen

Fa: a természetes élőhelyről származó vagy nem visszaforgatott fa használatának kerülé-

igen

se. Műanyag: Újrahasznosítható, hőre lágyuló műanyag alkalmazása, a hőre keményedő

igen

helyett. Jelölő festékek és oldószerek: Vízbázisú festékek és tinták használata a szerves oldósze-

részben

resek helyett.

Újrahasznosítható csomagolóanyagokat előnyben lesznek részesítve. Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva. Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva. Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva. Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva. Gazdasági szempontokat és piaci lehetőségeket szem előtt tartva.

A csomagolás-tervezés optimalizálása az alábbi szempontok szerint: - a termék méret, forma, tömeg, forgalmazási elvárások szerinti csomagolás-méret minimali-

igen

zálás.

Gazdaságossági okokból is indokolt és alkalmazott a csomagolás optimalizálása

(Természetesen a termék minőségének védelmét nem veszélyeztetve.) A csomagolás optimalizálása az alábbi szempontok szerint: - az egy palettára eső termékmennyiség ma-

A palettára eső termékmennyiség szabályozva igen

ximalizálása

lesz. A raktárban tárolt mennyiségek szabályozva és optimalizálva lesznek.

- a raktárban tárolt mennyiség optimalizálása. A csomagolás során keletkező hulladékok szeletív gyűjtése és hasznosítása.

igen

A csomagoló vonal hatékonyságának optimalizálása a különböző gépek beállításainak összehangolásával.

igen

Szelektív hulladék tárolóban.

JN/KTF/00342-195/2015. / 49.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Hulladékcsökkentés a csomagoló vonal sebességének optimalizálásával.

igen

Csomagoló vonalon a töltés közben ellenőrző mérés a csomagolás során a túltöltés elkerü-

igen

Túltöltés védelem kiépítésre kerül

lésére. Energiatermelés és felhasználás Több-lépcsős bepárló alkalmazása. Megfelelő szigetelés alkalmazása a vezetékeken és a berendezéseken.

igen

igen

A teljes gyártelepre központosított folyamatirányítást építenek ki. Számos gép esetében igen

lósítása érdekében.

nyomás stb. szabályozására.

laton kívül vannak.

frekvenciaszabályozókat telepítenek az energiahatékonyság és a jobb szabályozás megva-

folyamatfelügyelet alkalmazása a hőmérséklet,

A berendezések kikapcsolása, amikor haszná-

nológiának megfelelően lesz kialakítva, így minimalizálható az energiaveszteség.

kerülése:- a hűtés/melegítés időtartamának frekvenciaszabályzó telepítése a motorokra.-

az energia befektetés minimalizálására. A csővezetékek szigetelése mindenhol a tech-

Az indokoltnál nagyobb energiafelhasználás csökkentése, ha a termék nem kívánja meg.-

Párarekompressziós bepárlókat alkalmaznak

Elsődleges szempont a feleslegesen gépjáraigen

tások elkerülése a csökkentett kidarálású üzemmenetek során. Számos helyen frekvenciaváltós szabályozást

Motorok terhelésének optimalizálása)

igen

valósítanak meg, amely könnyű szabályozhatóságot és energia hatékony üzemmenetet biztosít.

Szabályozható sebességű, teljesítményű ventillátorok és szivattyúk alkalmazása.

igen

Mind szivattyúk, mind pedig ventilátorok esetében alkalmaznak frekvenciaváltós hajtást. Az üzemi melegvízkört a CGF szárító párájának kondenzációjával fűtik. Ezen melegvízkör

Más folyamatokból származó hő használata.

igen

hőenergiáját mind a cukor, mind pedig a keményítő üzemben felhasználják technológiai fűtésre, hőcserére, csökkentve ezzel a gőzigényt. A csőköteges hőcserélők nagy részben ellen-

Ellenáramú hőcserélő alkalmazása.

igen

áramúak, a lemezes hőcserélők keresztáramú kialakításúak.

JN/KTF/00342-195/2015. / 50.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Vízfelhasználás Csak a termelési folyamathoz szükséges mennyiségű víz felszivattyúzása.

Csak annyi víz kerül felhasználásra, amely a igen

gyár biztonságos üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges.

Sűrített levegő előállítás és használat A komprimált levegő rendszerben telepített kompresszorok meleg tartalékkal rendelkezA sűrített levegőt előállító kompresszor kikapcsolása a nem termelő időszakokban.

igen

nek. Szekvencia vezérli a kompresszorok indítását és leállítását. A kompresszorok közül egy mindig frekvenciaváltós szabályozással üzemel.

A sűrített levegő előállítása során a nyomásszint felügyelete és csökkentése, ha lehetsé-

igen

ges. A bemenő levegő hőmérsékletének optimalizálása.

A kompresszorok nyomásszabályozással üzemelnek. A kompresszorok zárt üzemterületen lesznek

igen

elhelyezve a környezeti zajterhelés csökkentése. Rendszeres felülvizsgálat, szükséges karban-

A sűrített levegő előállító rendszerek TMK-ja.

igen

tartási tevékenységek elvégzése a karbantartási utasításban megadottak szerint. Megfelelő tömítés alkalmazása

A levegő szárító berendezés hőmérsékletének ellenőrzése.

A komprimált levegő rendszeren üzemelő igen

kompresszorok és szárítók üzemvitelét DCS rendszeren keresztül szabályozzuk. Hasonlóan más energiafelhasználáshoz, a sűrített levegő mennyiségét is mérik az üzemi

A sűrített levegő felhasználás ellenőrzése és szükségességének vizsgálata.

belépési pontokon; ezen értékekből következigen

tetni lehet indokolatlan levegőhasználatra. A karbantartási programok része a komprimált levegő rendszeren lévő tömítetlenségek felderítése és javítása.

A légbefúvók és elszívók hangtompítóinak megfelelő tervezése a zajszint csökkentése

A kompresszorok és szivattyúk a környezeti igen

érdekében.

zajterhelés minimalizálása érdekében zárt üzemterületeken lesznek elhelyezve.

Gőzrendszerek A gőzrendszerben a kondenzátum visszavezetés maximalizálása.

igen

Elsődleges szempont a lehető legnagyobb mennyiségű kondenz visszavezetése.

JN/KTF/00342-195/2015. / 51.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az expanzióból eredő gőzveszteség elkerülése a kondenz visszavezetésnél. A gőzrendszerben a használaton kívüli vezetékek kizárása. A gőzcsapdák vizsgálata.

igen

Kiterjedt kondenz rendszer telepítése.

igen igen

Rendszeres ellenőrzéssel A rendszeres ellenőrzés és karbantartás során

A gőzszivárgások javítása.

igen

az esetleges szivárgások észlelhetőek és a szivárgó szakasz helyreállítása megtörténik.

A kazán lefúvatás minimalizálása

igen

A kazánok leiszapolását folyamatos kazánvíz mérés alapján végzik.

Tisztítás, takarítás Amennyiben egyéb nem szükséges, takarításSzáraz takarítás és tisztítás alkalmazása vízfogyasztás csökkentése érdekében.

kor száraz söprés történik. Nagyteljesítményű igen

takarítógép használata tervezett. Vizes takarítás nem preferált, a vízfelhasználás csökkentése a cél.

Tálcák alkalmazása az anyagok padlóra hullásának megakadályozására, ahol lehetséges.

igen

A padlón lévő anyagok seprővel és lapáttal vagy vákuummal történő összegyűjtése a csatornába mosatás helyett. A slagokat ne hasz-

A kiszóródás lehetséges berendezéseinél tálcákat alkalmaznak Amennyiben egyéb nem szükséges, takarítás-

igen

kor száraz söprést végeznek. Nagyteljesítményű takarítógép használata tervezett

náljuk seprűnek.

Takarítóeszközök rendelkezésre állása és Megfelelő száraz-takarító eszköz mindig legyen kéznél.

igen

tárolása által biztosított. Ez az élelmiszeripari előírásoknak való megfelelés miatt is rendkívül fontos.

Megfelelő, kényelmes és biztonságos gyűjtőedények biztosítása a gyűjtött hulladékoknak.

igen

Dedikált gyűjtőedények a hulladékoknak megfelelően.

A takarítási, tisztítási ütemezés optimalizálása az alábbi szempont szerint: - a munkatársak oktatása túlzott vízhasználat

igen

Éves oktatási terv részét képezi.

elkerülése érdekében (pl. vegyi anyagok túladagolása és az azt követő hígítás). A kézi tisztítás esetében nagy nyomású (kis mennyiségű) víz használata a padló és a nyitott berendezések tisztítására.

Indokolt esetben vízfelhasználás a takarításigen

kor, elsődleges cél a felhasznált vízmennyiség minimalizálására

JN/KTF/00342-195/2015. / 52.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése A kézi tisztítás esetében: - alacsony nyomású mosószeres mosás al-

igen

kalmazása. Kiterjedt CIP rendszer kerül kialakításra a

Az automata tisztítás esetében: - a CIP gyakoriságok optimalizálása (mosási

igen

és öblítési idők).

keményítő, az alkohol és a cukor üzemben is. A vízüzemben a szűrő visszamosatások programozottan és a szabályozottan történnek.

Az automata tisztítás esetében: - A CIP program optimalizálása az üzem/ tar-

igen

A mosási öblítési idők optimalizálva lesznek

tály méretéhez és az adagolás típusához. Az automata tisztítás esetében: - A CIP program kalibrálása.

igen

A CIP rendszerek üzemelése programozottan történik.

Az automata tisztítás esetében: - a másodlagos vizek (pl. reverz ozmózis vize, termék kondenzátum) újrahasználata kevés-

igen

bé érzékeny területek tisztítására vagy tisztí-

Szükség esetén párakondenzek felhasználása tisztításra friss víz alkalmazása helyett.

tó oldatok készítésére. Vegyi anyagok használata: - automata vegyszer adagolás alkalmazása. és a koncentráció változások vezetőképes-

A vegyszerek és segédanyagok felhasználása igen

ség mérővel történő monitorozása. Vegyi anyagok használata: - optimalizált tisztítási sorrend alkalmazása.

minden esetben szabályozottan történik. Ez nemcsak környezetvédelmi, de gazdaságossági kérdés is. Vegyszerek használata tisztításhoz korlátozott,

igen

lévén, hogy élelmiszeripari technológiáról van szó. A berendezés tervezésnél mindig figyelembe veszik az anyagok kiömlésének megakadályo-

Berendezés tervezés: - ahol csak lehetséges a berendezésekből

igen

való padlóra ömlés megszüntetése.

zását. A szükséges helyeken felfogótálca is létesül. A keményítő üzemben padlóösszefolyó rendszer lesz telepítve, amelyben összegyűlt vizet a technológiába visszaforgatják.

Berendezés tervezés: - a termékek és maradékanyagok minél tökéletesebb eltávolítása a berendezésekből mosás előtt.

A tisztítási utasítás és a GMP előírásainak igen

megfelelően kell eljárni. A berendezések, csőrendszerek megfelelő leürítése a karbantartási program részét képezni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 53.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Tisztítószerek, vegyi anyagok kiválasztása a hatékony higiénia fenntartása érdekében a környezetvédelmi hatások figyelembe vételé-

igen

vel. Levegőbe történő kibocsátások csökkentése A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelLégszennyező anyagok kibocsátását szabályozó stratégia kialakítása és fenntartása.

mi stratégia része (pl. kiporzások megakadáigen

lyozása, esetleg káros anyagok elnyeletése levegőbe történő kiengedés helyett). A stratégia éves célokban megfogalmazott. A szennyvízüzemben keletkező biogázt gőztermelő kazánokban használják fel tüzelőanyagként. A szennyvízüzemben az elősava-

Hulladékgázok, szagok és porok gyűjtése a forrásnál, majd kezelése, amennyiben szüksé-

igen

ges.

nyító medence biofilterrel szagkezelt kialakítású lesz. A pontforrások előtt minden esetben történik az adott technológiai folyamathoz tartozó tisztítási lépés (pl.: porszűrők).

Indítási és leállási folyamatok optimalizálása a leválasztó rendszerek megfelelő működésének

igen

Optimalizált folyamatirányítás

figyelembe vételével. Ahol a folyamatintegrált BAT nem csökkenti a légszennyező anyagok kibocsátását száraz

Porszűrők alkalmazása a biomassza kazánnál,

3

por esetében 5-20 mg/Nm , nedves por eseté3

ben 35-60 mg/Nm , TOC esetében 50

igen

3

amelyek segítségével a 20 mg/Nm kibocsátási érték tartható.

3

mg/Nm -nél kisebb szintre, csővégi technológiák alkalmazása.

Az iszapvíztelenítő technológia zárt helyiségben kerül kialakításra, így számottevő szag- és zajhatással nem kell számolni. Ahol a folyamatintegrált BAT nem csökkenti a bűzszennyezést a kellő mértékben, ott csővégi technológiák alkalmazása.

Bűzképződés a szennyvíztisztító aerob részeiigen

nek üzemeltetésénél fordulhat elő. A szennyvíztisztító technológia zárt épületben fog elhelyezkedni. A technológiai épület elvezetett bűzös levegőjét egy biofilter fogja megtisztítani.

JN/KTF/00342-195/2015. / 54.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése - Porleválasztó berendezések alkalmazása az alábbi helyeken: kukoricatisztítás, keményítő szárítás, kukorica szállítás, takarmány őrlés és szállítás, takarmány szárítás, glutén taA szilárd és a folyékony anyagok leválasztása

karmány szárítás, kukorica alapanyag foga-

a kilépő gázokból az alábbi technikákkal:

dás, biomassza kazánok.

- dinamikus szeparátorok (gravitációs, eltéríté-

- Az indirekt takarmány szárítás által porterhe-

ses, inercia szeparátorok, ciklonok,

lés és szaghatás csökkentése.

multiciklonok, forgódugattyús porleválasztó)

- A porszennyezés mérésére minden egyes

- nedves szeparátorok (mosótorony, gázmosók)

igen

- elektrosztatikus leválasztó (száraz v. nedves)

pontforrásnál szabványos mérőállást alakítanak ki, melynek ellenőrzését az adott pontforrás jellegéből adódóan időszakonként végzik.

- szűrők

- A biomassza kazánok esetében a füstgáz

- a dinamikus, nedves vagy elektrosztatikus

vezetékekben a szűrők és a kémény közötti

leválasztó kombinációja szűrővel.

szakaszon mintavételi helyeket alakítanak ki. - A kazánsorba a szilárd anyag kibocsátás csökkentése érdekében zsákos porszűrőket építenek, melyek 99,6-99,9%-os leválasztási hatásfokkal működnek, üzemelésük folyamatos és automatikus üzemű.

Szilárd anyagok átrakása során alkalmazandó módszerek: - a tartályból, silóból történő kitárolás során az esési út hosszának minimalizálása (pl. terelő-

Az üzemek és berendezések pozícionálásával igen

minimalizálják a szilárd anyagok esési úthoszszát.

lemez, vezérsík alkalmazása garatoknál, surrantóknál, csúszdáknál). Szilárd anyagok átrakása során alkalmazandó berendezések: - az adagoló vezeték legyen ellátva töltőfejjel.

igen

Takarmányok és keményítő por kitárolása során töltőfejet alkalmaznak.

(BATRef0806/4.4) Szilárd anyagok átrakása során alkalmazandó berendezések:

nem

- kúpos végződés az átfejtő rendszereken.

Töltőfejek alkalmazása esetén ezek nem szükségesek.

Szilárd anyagok átrakási helyein alkalmazandó megoldások: - teljes vagy majdnem teljes zártság (ajtók, függönyök, berendezések zártsága, bunkerek stb.).

igen

Zárt technológia sort alkalmaznak, különös tekintettel a szilárd anyagok kezelése során.

JN/KTF/00342-195/2015. / 55.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Szilárd anyagok átrakási helyein alkalmazandó megoldások: - garatok, bunkerek, surrantók használata (terelőlapokkal, csapdákkal, leme-

A technológiában számos helyen alkalmaznak igen

garatokat, zárt surrantókat és bunkereket (pl.: kukorica fogadás és tisztítás).

zes zárral stb.).

Szeles időben kerülik a rakodógépek alkalmazását. Ahol lehetséges, zárt rendszerekkel

Szilárd anyagok átrakási helyein alkalmazandó megoldások: - rakodási korlátozások alkalmazása nagy

történik a szilárd anyagok mozgatása: pl.: igen

pneumatikus rendszeren végzik a törtszem áttárolását a CGF szárítóba, vagy a teljes

szélsebesség esetén

takarmány vonalon zárt technológiát alkalmaznak)

Szilárd anyagok porzásának csökkentésére alkalmazandó megoldások:

A teljes CGF takarmány mennyiséget igen

- pelletezés, szemcsésítés.

nyiségben gyártanak azonnali kiszállításra.

Porkibocsátás csökkentés tároláskor: - zárt tárolók, silók, bunkerek, raktárak, konté-

igen

nerek használata. Porkibocsátás csökkentés külső tároláskor: - a rakodási műveletek korlátozása a kedvező

pelletálják. CGF port csak a szükséges meny-

A takarmányokat, illetőleg a keményítő port zárt silókban és síktárolóban raktározzák. Takarmány port silókban és/vagy síktárolóban

igen

időjárású időszakokra.

tartják a kiporzás mértékének és a veszteségek csökkentése érdekében.

Szennyvízkezelés Folyamatoptimalizálás, a víz újrahasználata vagy hasznosítása. Példák:

A technológiai folyamatban számos helyen

- magasnyomású (kis mennyiségű) víz hasz-

alkalmaznak víz visszacirkulációt pl.

nálata a tisztításokhoz,

- cirkulációs hűtőkör,

- esővíz, felszíni víz használata a kondenzátorokhoz,

- keményítő centrifuga szűrlet visszavezetése igen

- ellenáramoltatás használata,

a keményítő üzembe, - cukorüzemi párakondezek hasznosítása

- felületi kondenzátor használata a bepárló-

üzemen belül,

ban,

- gőzkondenz visszavezetése kazántápvíz

- a CIP (cleaning-in-place) rendszerek optima-

gyártásra,

lizálása. TMK rendszer működtetése a víz- szennyvíz rendszer karbantartására. A karbantartás gya-

A víz-szennyvíz rendszer karbantartása, ellenigen

korisága ne legyen indokolatlanul kicsi.

őrzése rendszeres időközönként, karbantartási ütemterv szerint fog történni. Az üzem telephelyén elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető rendszer lesz: a szeny-

A szennyvizek szétválasztása:- technológiai szennyvizek,- kommunális szennyvíz,- hűtővizek,- zápor eredetű víz.

nyezetlen és szennyezett csapadékvizeket igen

(mérési, visszatartási, vésztározási lehetőségekkel) szétválasztva gyűjtik. A technológiai, kommunális szennyvizek, csapadékvíz elválasztott rendszerű lesz.

JN/KTF/00342-195/2015. / 56.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az egyes üzemekből származó szennyvízElválasztott elvezető rendszer kialakítása a szennyezés kockázatának kitett területeken.

igen

áramokat külön vezetik, és külön monitorozzák. Adatok a központi diszpécser központban jelennek meg. A technológiai belépési pontokon elzáró és

Automata átfolyás szabályozó-, időzítő, fojtó szerelvények beépítése a termelés közbeni

igen

leállásokkor szükséges vízelzárásra.

szabályozó szerelvények biztosítják a víz megfelelő áramlását, vagy karbantartás/leállás esetén a zárását. A műszerlevegőhöz és gőzrendszerekhez

A szivárgások rendszeres vizsgálata, jelentése és javítása.

hasonlóan folyamatosan ellenőrzik az üzemi igen

vízrendszereket és ezek tömítettségét. Szükség esetén javítják, amely a karbantartási program részét képezi.

Ellenőrzési rutin működtetése a víz- és szennyvíz kezelésének vizuális ellenőrzésére. Célszerű ezt rendszeresen, külső szakértő

igen

A kezelő személyzet naponta fogja ellenőrizni helyszíni bejárás alkalmával.

bevonásával elvégezni. Szennyvízkezelésből származó iszapok: - újrahasználata takarmányként, - talajjavításra történő felhasználás,

Az iszap tervek szerint komposztálást követőnem

- égetéssel történő ártalmatlanítás

en hasznosításra kerül, virágföld lesz belőle. (Jelenleg is ez az iparági gyakorlat.)

hőhasznosítással vagy a nélkül. A különböző minőségű szennyvízáramok ega3

lizálása a 2200 m hasznos térfogatú elősavanyító medencében történik meg, ahol egy átlagos hőmérséklet és szennyezőanyagtartalom alakul ki. Az elősavanyító medence belépő részén a még jelenlévő, ülepedő Előkezelés alkalmazása: - áramlás és terhelés kiegyenlítés.

szennyezőanyagok kiülepítése történik meg igen

egy leválasztott ülepítő rekeszben. Az üledéket időszakosan távolítják el az aerob fölös iszaptároló medencébe. Az elősavanyító medencében végzik az egalizált szennyvíz pH beállítását NaOH adagolással, illetőleg itt történik meg az egyéb vegyszerek adagolása is, úgymint pld. vas-só. Az elősavanyító medence fedett, biofilterrel szagkezelt kialakítású.

JN/KTF/00342-195/2015. / 57.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése - A szennyvíztisztító üzem kapacitása jelentősen túlméretezett a várható szennyvíz hidraulikai mennyiségét és szennyezőanyagtartalmát illetően. Túlméretezés mértéke 50%. - Az aerob tisztítási fokozatban 2 helyett 4 párhuzamos medencét építenek ki az esetleVésztározó létesítése a szennyvíz rendszeren, amely 2-3 órányi csúcsterhelést tud befogadni.

ges karbantartási munkák zavartalan üzemigen

menetet biztosító elvégezhetősége érdekében, illetőleg üzemzavarok elhárítására. - Pufferkapacitásokat építenek ki, annak érdekében, hogy a nyers szennyvíz vonalon a szennyvíztisztító üzemben történő esetleges üzemzavarok elhárítása alatt a nyers szennyvíz fogadása biztosítva legyen (elősa3

vanyító medence 2200 m puffertérfogattal rendelkezik). Stillage szennyvíz, kétlépcsős biológiai tisztító alkalmazása: - Fedett, kiegyenlítő-elősavanyító medence

Másodlagos, biológiai kezelés alkalmazása:

- Recirkulációs hűtővízkörre csatlakozó hő-

- aerob szuszpendált eljárások (eleveniszap,

cserélők is rendelkezésre állnak a szennyvíz-

levegőztető derítőtavak stb.)

áramok hőmérsékletének beállítására.

- a fenti eljárások szélesebb körű levegőzte-

- Anaerob reaktor

téssel (az iszapmennyiség csökkentésére). - fix ágyas aerob eljárások (pl. biotorony, biofilter).

- Fedett anaerob iszaptározó igen

- Automatikus üzemű biogáz égető berendezés

- aerob kezelés nitrifikációval (az ammónia

- Gázkazánok, melyek kevert gázzal (földgáz-

redukálásához),- anaerob kontakt eljárások

biogáz) üzemelnek

(pl. anaerob szűrő),- aktív iszap,- több lép-

- Szennygáz gyűjtő és kezelő rendszer

csős aktív iszap,- természetes eljárások (ki-

- Előtisztított szennyvíz keverő medence

helyezés talajra, wetland)

- Aerob utótisztító fokozat - Aerob iszaptároló-homogenizáló műtárgy - Gépi iszapsűrítő és víztelenítő technológia Gépi iszapsűrítő és víztelenítő technológia. Az

A szennyvíziszap kezelés technikái:

iszapvíztelenítő berendezés 0,7-1,00% szá-

- iszap sűrítés, - iszap víztelenítés, - iszap stabilizálás (kémiai, hő, aerob-anaerob bontás), - szárítás.

razanyag-tartalmú szennyvíziszap sűrítését és igen

víztelenítését biztosítja. A víztelenítéssel elérhető iszap szárazanyag tartalma kb. 16-18%os.

JN/KTF/00342-195/2015. / 58.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Bizonyos kimenő anyagok (pl. mo-

A víztelenített szennyvíziszap zárt

só/technológiai víz, biomassza a szennyvíz

csepegésmentes iszapkonténerbe kerül. Az

biológiai kezeléséből, egyéb szilárd maradvá-

iszap tervek szerint komposztálást követően

nyok) talajjavításban történő hasznosítása.

igen

hasznosításra kerül, virágföld lesz belőle. (Je-

A talajfelszínre történő kijuttatás esetében

lenleg is ez az iparági gyakorlat.). Az iszap

tiszteletben kell tartani az agronómiai érdeke-

talajjavítóként történő engedélyeztetését ter-

ket, higiéniai, kimutathatósági elvárásokat.

vezik.

Balesetek és azokból eredő kibocsátások megelőzése A Környezethasználó elkészíttette a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti Biztonsági elemzést, melyben a súlyos balesetek kialakulásának valószínűségét és helyszíneit elemezi. Ezen felül az engedélyezési dokumentum Azon lehetséges üzemzavar és vészhelyzeti lehetőségek azonosítása, melyeknek káros

részét képezi az üzemi kárelhárítási terv, vaigen

hatása lehet a környezetre.

lamint az egyes üzemegységekre vészhelyzeti tervek kidolgozását tervezik. Vészhelyzeti tervben (belső és külső védelmi terv) szerepelnie kell az esetleges környezetre káros havária helyzeteknek is. A kockázatok csökkentése érdekében kvázi-helyzet jelentési rendszer bevezetését tervezik. Vészhelyzeti tervben (belső és külső védelmi

Azonosított vészhelyzetek kockázatértékelése, hogy azok környezeti kockázata megítélhető

terv) szerepelnie kell az esetleges környezetre igen

legyen.

káros havária helyzeteknek is. A kockázatok csökkentése érdekében kvázi-helyzet jelentési rendszer bevezetését tervezik. - 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti Biztonsági elemzés, és elemzés - Üzemi kárelhárítási terv - Vészhelyzet-tervek az egyes üzemekre, illetve technológiákra

Azon lehetséges üzemzavar és vészhelyzeti lehetőségek azonosítása, amelyek megakadályozásához kiegészítő ellenőrzések, intézkedések szükségesek.

- Tűzvédelmi szabályzat igen

- Munkavédelmi szabályzat - Belső védelmi terv Vészhelyzeti tervben (belső és külső védelmi terv) szerepelnie kell az esetleges környezetre káros havária helyzeteknek is. A kockázatok csökkentése érdekében kvázi-helyzet jelentési rendszer bevezetését tervezik.

JN/KTF/00342-195/2015. / 59.

Technológia Elvárás

BAT

Megjegyzés

megfelelése Az irányítási rendszerben eljárás kialakítása

Vészhelyzeti tervben (belső és külső védelmi

az új tevékenységekhez kapcsolódó környe-

terv) szerepelnie kell az esetleges környezetre

zetvédelmi szempontok - beleértve a baleset-

igen

káros havária helyzeteknek is. A kockázatok

szerű kibocsátások lehetőségét is - értékelése

csökkentése érdekében kvázi-helyzet jelentési

és figyelembe vétele érdekében.

rendszer bevezetését tervezik.

Rutinellenőrzések végrehajtása a potenciális szennyező forrásoknál és az azokhoz kapcso-

igen

lódó felügyeleti eljárásoknál.

Reteszrendszerek ütemezett ellenőrzése karbantartások alkalmával. Karbantartási program és napi rutinellenőrzések alkalmával. A zsákos porszűrők kétoldali

A szennyezés csökkentő eszközök rendszeres ellenőrzése (zsákos szűrők, ciklonok, hulla-

igen

dékkezelő eszközök stb.).

nyomásméréssel rendelkeznek, amely nyomáskülönbség egyértelmű jele az esetleges eltömődésnek, illetőleg a szükséges karbantartásnak.

A földalatti tartályok, kármentők és szigetelések rendszeres vizsgálata. A csatornák, vezetékek szigetelése.

igen igen

igen

csák alkalmazása.

rozására pl. nyomásesés mérése a zsákos

szintnél riasztással, lecsapással. Veszélyhelyzeti terv kidolgozása, alkalmazása és rendszeres tesztelése.

történik. szelepek (pl.: nyomástartó berendezésekben) és hasadó felületek (porrobbanás veszélyes Zsákos szűrők esetében kétoldali nyomásmé-

igen

szűrők között. A túltöltések gátlása pl. szintmérővel, magas

Ellenőrzésük meghatározott rendszerességgel

területeken).

Monitoring eszközök használata a kockázatcsökkentő eszközök hatásosságának monito-

ellenőrzése a napi rutin része.

Számos pontos lesznek elhelyezve biztonsági

A balesetszerű kiömlések csökkentése érdekében biztonsági szelepek vagy hasadó tár-

Nem lesznek földalatti tartályok, a kármentők

rés kerül telepítésre. Ezen nyomásesés ad információt a zsákok esetleges sérüléséről és/vagy eltömődéséről. Mind a veszélyes anyagok tárolására alkalma-

igen

zott tartályoknál, mind az alkohol tartályoknál lesznek telepítve túltöltés gátlók.

igen

A vészhelyzeti terv kidolgozása kötelező a gyárra nézve (Katasztrófavédelmi előírás). A kockázatok csökkentése érdekében kvázi-

Összes baleset vagy baleset közeli esemény kivizsgálása, az okok azonosítása és megelőző intézkedések bevezetése.

helyzet (baleset közeli esemény) jelentési igen

rendszer bevezetését tervezik. A balesetek és baleset közeli események kivizsgálása alapvető fontossággal bír.

JN/KTF/00342-195/2015. / 60.

Előírások: −

A P1, P2, P3, P4, P5, P6, P7, P8, P9, P10, P14, P15 pontforrásokhoz tartozó berendezéseket úgy kell kialakítani/létesíteni, hogy a pontforrások szilárd szennyező anyag kibocsátása, a BAT3

nak megfelelő 20 mg/Nm értéket ne haladja meg. −

A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni.

IV.

Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt engedélyek/határozatok

IV.1 Légszennyező források létesítési engedélye Légszennyező pontforrások létesítésére vonatkozóan létesítési engedélyt adok a tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére az alábbiak szerint: IV.1.1 Létesítésre kerülő légszennyező pontforrások: Pontforrás Pontforrás megnevezése jele

EOV X

EOV Y

P1

Kukorica tisztító elszívás 1.

205746,22

748810,18

P2

Kukorica tisztító elszívás 2.

205759,34

748806,90

P3

Kukorica tisztító elszívás 3.

205759,74

748809,06

P4

Csíra szárító üzem kéménye

205846,28

748944,70

P5

Takarmány szárító kéménye

205855,48

748910,08

P6

Takarmány daráló porelszívása

205883,04

748915,69

P7

Pellet hűtő

205880,00

748920,00

P8

Glutén szárító kéménye

205856,32

748968,95

P9

Glutén siló porelszívása

205884,55

748952,04

P10

Keményítő szárító kéménye

205892,82

749000,20

P12

Gázkazánok kéménye 1

205721,81

749180,84

P13

Gázkazánok kéménye 2

205723,78

749180,48

P14

Biomassza kazán kéménye 1

205703,02

749202,74

P15

Biomassza kazán kéménye 2

205704,40

749202,49

IV.1.2 Technológiai kibocsátási határértékek: Fenti

telephelyen

létesítendő

légszennyező

pontforrásokra

az

alábbi

általá-

nos/eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Kibocsátási határérték

Forrás

Szennyező anyag

P1, P2, P3 Kukoricatisztító Szilárd anyag elszívás 1. 2. és 3. pontforrásokra egyenként

Légszennyező

Légszennyező

anyag

anyag

tömegárama

koncentráció

(kg/h)

(mg/m )

-

150

3

JN/KTF/00342-195/2015. / 61.

Kibocsátási határérték

Forrás

Szennyező anyag

P4 Csíraszárító üzem kémé- Szilárd anyag

anyag

tömegárama

koncentráció

(kg/h)

(mg/m )

3

150 50

5

500

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

Nitrogén-oxidok

5

500

Szén-monoxid

5

500

Kén-dioxid

5

500

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

P5 Takarmányszárító kéménye Szilárd anyag

P6 CGF daráló porelszívás Szilárd anyag kéménye

P9 Glutén siló porleválasztás

anyag

0,5-ig

Kén-dioxid

P8 Glutén szárító kéménye

Légszennyező

0,5-nél nagyobb

nye

P7 Pellet hűtő kéménye

Légszennyező

Szilárd anyag Szilárd anyag

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

Nitrogén-oxidok

5

500

Szén-monoxid

5

500

Kén-dioxid

5

500

Szilárd anyag

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

0,5-ig

150

0,5-nél nagyobb

50

5

500

P12, P13 Gázkazánok kémé- Szilárd anyag

-

5

nyei pontforrásokra egyenként Szén-monoxid

-

100

-

350

-

35

P14, P15 Biomassza kazánok Szilárd anyag

-

150

kéményei pontforrásokra

Szén-monoxid

-

250

egyenként

Nitrogén-oxidok (NO2-ben kife-

-

650

-

1000

-

50

P10 Keményítő szárító kémé- Szilárd anyag nye Kén-dioxid

Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2ben kifejezve)

jezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2ben kifejezve) Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben kifejezve

JN/KTF/00342-195/2015. / 62.

A megállapított kibocsátási határértékek a próbaüzem lezárását követően mindaddig érvényesek, míg a pontforrások üzemeltetésére vonatkozóan a kibocsátási határértékeket meg nem állapítja a környezetvédelmi hatóság. A P12, P213 Gázkazánok kéményei pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek 3 % O2 tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101, 3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. A P14, P15 Biomassza kazánok kéményei pontforrásokra megállapított határértékek száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 11 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Amennyiben a kibocsátás tömegárama a küszöbérték fölé nő, a kibocsátási határérték a határozat mellékletében szereplő koncentráció. IV.2 Védelmi övezet kijelölése A szennyvíztisztító üzem körül 1000 m sugarú védelmi övezetet jelölök ki. A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma: 0100/70, 0100/71, 0100/72, 0115/1, 073/49, 075/2, 077/1, 077/2, 077/3, 078/1, 078/2, 078/3, 080/2, 087, 090/2, 090/3, 092/2, 092/3, 093, 095, 098/19, 099, 073/23, 073/24, 073/28, 073/29, 073/30, 073/31, 073/32, 073/33, 073/34, 073/35, 073/36, 073/38, 073/39, 073/41, 073/50, 073/51, 073/52, 073/54, 073/55, 073/56, 073/57, 073/58, 073/59, 073/60, 073/61, 073/62, 073/63, 073/64, 073/65, 076/3, 076/4, 076/5, 079/3, 079/4, 079/5, 086/2, 086/3, 086/4, 086/5, 091/2, 091/4, 091/5, 094, 096/2, 096/3, 098/21, 098/22, 098/23, 098/24, 098/26, 098/27, 098/29, 098/30, 098/31, 098/33, 098/34, 098/35, 098/37, 098/38, 098/39, 098/41, 098/42, 098/43, 098/45, 098/46, 098/50, 098/52, 098/54, 098/56,098/58, 098/60, 098/61, 098/63, 098/64, 098/66, 098/68, 098/69, 098/70, 098/71, 098/72, 098/73, 098/74, 0100/24, 0100/28, 0100/39, 0100/46, 0100/47, 0100/48, 0100/49, 0100/50, 0100/51, 0100/52, 0100/53, 0100/54, 0100/55, 0100/56, 0100/57, 0100/58, 0100/59, 0100/60, 0100/73, 0100/74, 0100/75, 0100/76, 0100/77, 0100/78, 0114/57, 0114/58, 0114/63, 0114/64, 0114/65, 0114/92. A védelmi övezettel érintett területek besorolása: ipari, mezőgazdasági, út ás közmű. IV.3 Zajkibocsátási határértékek megállapítása A létesítmény - mint környezeti zajforrás - üzemeltetésére vonatkozóan az alábbi zajkibocsátási határértékeket állapítom meg: A zajforrás hatásterületén lévő, Tiszapüspöki, 0114/3 hrsz. alatti zajtól védendő épületben [Építményjegyzék szerinti besorolás: 1110] lévő védendő helyiségek homlokzatai előtt 2 méterre: LKH (nappal) = 60 dB (06 LKH (éjjel) = 50 dB (22

00

00

00

- 22

h-ig)

00

- 06 h-ig)

IV.4 Üzemeltetési szabályzat jóváhagyása A hulladékok üzemi gyűjtőhelyeire vonatkozó üzemeltetési szabályzatot elfogadom.

JN/KTF/00342-195/2015. / 63.

A kialakított üzemi hulladékgazdálkodási létesítményeket a következők szerint kell üzemeltetni: −

A kialakított üzemi hulladékgazdálkodási létesítményeket az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben előírtak szerint kell működtetni, figyelembe véve a DENKSTATT Hungary Kft. által 2015. november dátummal összeállított üzemeltetési szabályzatban foglaltakat.

−

A gyűjtőhelyeken a hulladékok gyűjtését úgy kell végezni, hogy annak során a környezeti elemek ne sérüljenek.

−

A létesítmények üzemeltetésében, valamint a jogszabályokban történő változással össz-

−

Az üzemi gyűjtőhelyről a hulladékokat a gyűjtőhely kapacitásának megfelelő gyakorisággal,

hangban a szabályzatot rendszeresen aktualizálni szükséges. de legalább évente egyszer ki kell szállítani.

V.

A tevékenység folytatásának feltételrendszere

V.1 A próbaüzemre vonatkozó rendelkezések −

A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a környezetvédelmi hatóságot.

−

A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet.

−

A próbaüzem ideje alatt beruházónak a létesített új légszennyező pontforrások ellenőrző emisszió méretését a pontforrások által kibocsátott szennyező anyagokra vonatkozóan, a feladataira akkreditált mérőszervezettel el kell végeztetnie, a mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtania.

−

Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak.

−

A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül:

- A környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

- A létesített légszennyező pontforrásokat levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő (LAL) Lapon – elektronikus úton - a környezetvédelmi hatósághoz be kell jelenteni.

- A létesített légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozóan a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének tartalmi követelményei alapján összeállított pontforrás üzemeltetési engedély kérelmet kell csatolni.

- A melléktermékek besorolására vonatkozóan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 8.§-ában előírtak igazolását be kell küldeni. A melléktermékké történő besorolás csak a környezetvédelmi hatóság azt jóváhagyó nyilatkozatát követően lehetséges, addig azokat hulladékként kell kezelni.

- Az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyását kezdeményezni kell.

JN/KTF/00342-195/2015. / 64.

V.2 A tevékenység végzéséhez kapcsolódó kötelezettségek V.2.1 −

Levegővédelem

A források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

−

A megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl.

−

A tisztító-leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról.

−

A telepítésre kerülő kazánokban a technikai alkohol termék és a külön gyűjtött kozmaolaj alternatív tüzelőanyagként történő hasznosítása szigorúan tilos!

−

A telepítésre kerülő biomassza kazánokban tüzelőanyagként az alábbi anyagok használhatók fel: Az energiatartalmának hasznosítása céljából tüzelőanyagként felhasználható, nem szenynyezett, illetve vegyi anyaggal nem kezelt, mezőgazdasági vagy erdészeti eredetű anyagot tartalmazó termék, erdőgazdálkodás során képződött maradék, továbbá az alább felsorolt hulladékok: -

mezőgazdasági és erdészeti eredetű növényi hulladék;

-

az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladék, ha a termelt hőt hasznosítják;

-

cellulózgyártásból és cellulózból készült papír gyártásából származó rostos növényi hulladék, ha annak együttégetése a termelés helyszínén történik és a termelt hőt hasznosítják;

-

parafa hulladék; és

-

fahulladék, kivéve a fakonzerváló szerekkel vagy bevonatokkal történő kezelésből származó halogénezett szerves vegyületeket vagy nehézfémeket esetlegesen tartalmazó, és különösen az ilyen típusú építési és bontási fahulladékot is tartalmazó fahulladékot;

−

A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles.

−

Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni

V.2.2 −

Hulladékgazdálkodás

A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen kialakított munkahelyi és üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetek (fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával.

−

A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A veszélyes hulladékok kezelése során a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendeletben foglaltakat kell betartani.

−

A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat szükség szerint - de évente legalább egyszer - az adott hulladék kezelésére környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodó szervezetnek kell átadni, A veszélyes hulladék átadását megfelelően kitöltött „Sz”-lap alkalmazása mellett kell végezni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 65.

−

Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie.

−

A vegyes települési hulladék átadása a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 39. § ban foglaltak szerint történhet, azaz rendszeres időközönként a településen mindenkor kijelölt közszolgáltatónak.

−

A hulladékokkal kapcsolatos - fentiekben nem rendelkező - egyéb esetekben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltakat és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

−

A tevékenység során keletkező hulladékokkal (veszélyes és nem veszélyes) kapcsolatos - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt - kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni.

−

A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben 3-7. §-ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére.

−

Az élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladék és a cellulózgyártásból és cellulózból készült papír gyártásából származó rostos növényi hulladék csak abban az esetben égethető hulladékgazdálkodási engedély nélkül a kazánokban, amennyiben igazolják a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 9-10. §-ában meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnése feltételeinek teljesülését.

V.2.3 −

Földtani közeg védelme

Az üzemeltetés során fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a földtani közeg ne szennyeződhessen. A 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet földtani közeg védelmére vonatkozó előírásait be kell tartani.

V.2.4

Zaj- és rezgésvédelem

Építésre vonatkozó előírások:

–

Az építési-létesítési tevékenységből származó zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2. számú melléklete építési munka időtartama szerint, a zajtól védendő területre vonatkozó határértékeket.

– –

A megengedett követelmények teljesülését az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell. Az építési tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli állapot zajterheltségéhez képest.

Az üzemeltetés feltételrendszere:

–

A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli alapállapot zajterheltségéhez képest.

–

A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést.

–

A kukorica feldolgozás tevékenységét a vonatkozó hatályos jogszabályokban és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 66.

V.2.5

Természet- és tájvédelem

A beruházás kedvezőtlen hatásainak mérséklése céljából a munkaterületen előforduló, illetve ott megjelenő védett, fokozottan védett, továbbá Natura 2000 jelölő fajok és élőhelyek védelme érdekében a következő természet- és tájvédelmi szempontú előírásokat teszem: −

A nyersvíz- és tisztított szennyvíz vezetékek tengelytől mért 10-10m-es sávján kívüli Natura 2000 területeket a beruházásból származó semmiféle tevékenység nem érintheti. Ezen szakaszok mentén a természetvédelmi kezelő Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett helyen és módon ideiglenes lekerítést kell alkalmazni a munkálatok teljes időtartamára.

−

A Tisza haváriás szennyeződésének elkerülése érdekében a folyó közelében tárolás, deponálás nem végezhető.

−

A Tisza medrét érintő munkálatokat a márciusi és júniusi időszakban szüneteltetni szükséges.

−

Fakivágás, cserjeirtás vegetációs időszakon kívül végezhető.

−

A működés során a fás növényzettől megtisztított területen az invázióra hajlamos özönfajok megtelepedésének meggátlásáról gondoskodni szükséges.

−

A csővezeték-fektetés során az időjárás függvényében kialakuló vizes élőhelyeken és belvizes területeken földmunkát nem lehet végezni március 1. – június 15. között.

−

A munkaárkok betöltése előtt az árkokba esetlegesen beleesett állatok kimentését el kell végezni, majd a kivitelezés területétől min. 100 m távolságban történő elengedésükről gondoskodni kell.

−

A munkafolyamatok megkezdése előtt 5 nappal a természetvédelmi kezelő Hortobágyi NPI területileg illetékes őrét – Nagy Gábor, tel.: 30-625-2117 – értesíteni szükséges..

V.2.6

Közegészségügy

„A létesítendő üzem vízkivételét és szennyvíz kibocsátását ivóvíz-biztonsági szempontból a legmagasabb biztonság elvének figyelembe vételével és az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell megvalósítani. A vízkinyerés és a szennyvízkibocsátás helye egy olyan sérülékeny felszíni vízbázis, mely lakossági Ivóvízellátást is hivatott biztosítani, ezért az ivóvízbiztonság legmagasabb szintjének fenntartása és a lakosság folyamatos egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében a fokozott elővigyázatosság elvének követése minden esetben prioritást kell, hogy élvezzen. A kukorica feldolgozó üzem létesítése és üzemeltetése során a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az emberi egészséget veszélyezteti, ezért a tevékenység során a vonatkozó jogszabályok, mint −

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,

−

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény,

−

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet,

− −

a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet,

−

a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény,

−

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,

JN/KTF/00342-195/2015. / 67.

−

a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,

−

a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak betartásáról gondoskodni szükséges.”

V.2.7

Erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele

„Hatósági nyilvántartásunk és a megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőnek minősülő, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületeket érint, a beruházás az Evt. 77. §-a szerint erdő igénybevételével jár. A beruházás megkezdése előtt az érintett erdőterületek igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása szükséges. Az erdőterület igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az Evt. 77-82. §-aíban, valamint az Evt, végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet 54-58. §-aiban foglaltak szerint folytatja le kérelem alapján. A beruházás megvalósítása során törekedni kell az igénybe venni kívánt területtel szomszédos erdőterületeket érintő hatások csökkentésére, azokat deponálási, tárolási céllal igénybe venni tilos. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (4a) bekezdése szerint az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (továbbiakban Evt.) meghatározott erdőnek” V.2.8

−

Termőföld mennyiségi védelme

„Az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

−

A tervezett tevékenység, létesítmény a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását nem akadályozhatja.

−

Amennyiben a tevékenység termőföldet érint, a beruházás kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt, a termőföld végleges vagy időleges más célú hasznosítási eljárást a területileg illetékes Járási Hivatalnál le kell folytatni.”

V.2.9

Kulturális örökség védelme

„1. A tárgyi beruházáshoz kapcsolódó elsődleges földmunkák csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. A beruházó és/vagy a kivitelező vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeummal, állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. Az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt 20 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeum régészeti osztályát (Damjanich János Múzeum 5000 Szolnok Kossuth L. tér 4. mb. régészeti osztályvezető: Dr. Tárnoki Judit 56/510-150), hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. 2.

Ha a régészeti megfigyelés sorári a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a lelőhely beruházással kapcsolatos földmunkákkal érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 68.

3.

Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

4.

A tárgyi létesítmény használatba vételének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása.”

V.2.10 Termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem −

„A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 43. § (1) bekezdése alapján, a beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

−

Megállapítható, hogy Tiszapüspöki külterületen 67,3648 ha területnagyságban elsősorban volt mezőgazdasági területet érint a beruházás. A 073/37, 091/3, 096/1, 098/20, 098/36, 098/40, 098/44, 098/47, 098/49, 098/51, 098/53, 098/55, 098/57 és 09867 hrsz.-ú fölrészletekből összességében 51,2156 ha területnagyság kivonásra kerültek. A végleges más célú engedélyezési eljárásában a talajvédelmi hatóság szakhatóságként közreműködött.

−

Patarcsity

Tamás

talajvédelmi

szakértő

(MgSzH.

Eng.

Sz.:

026/2010)

TiszapüspökiKözségiÖnkormányzat-1/2014. számon készített humuszos réteg mentését megalapozó talajvédelmi terv vizsgálatai szerint a mentendő humuszos réteg vastagsága 55 cm átlagosan a területen. Az építéssel érintett területen a mentésre érdemes humuszos 3

talaj mennyisége 156280 m , melynek felhasználását helyben tervezik a Humuszmentési Terv dokumentáció szerint. Ennek megfelelően talajvédelmi járulékot nem kell fizetni. −

Az építési munkálatok során keletkező hulladékot termőföldön elhelyezni tilos.

−

Az üzemelés során keletkező anyagok és melléktermékek elhelyezése mezőgazdasági területen a talajvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Az üzemelés során keletkező szennyvizet, szennyvíz iszapot a talajvédelmi hatóság engedélye nélkül termőföldön elhelyezni tilos!”

V.3 Határértékek Ezen határozat II. fejezetében, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József A. út 14.) szakhatósági állásfoglalásában [lásd: VI. fejezet] megállapított határértékek betartása kötelező. V.4 Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: V.4.1 Levegővédelem −

Engedélyes köteles a próbaüzem ideje alatt a létesített légszennyező pontforrások ellenőrző emisszió méretését a határértékekben előírt szennyező anyagok tekintetében méréssel ellenőriztetni.

−

A mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóságra be kell nyújtania.

−

Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak.

−

A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen.

JN/KTF/00342-195/2015. / 69.

−

A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani.

−

A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: -

folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át;

-

szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi.

Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. − −

Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. Üzemeltető köteles a légszennyező pontforrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tenni.

V.4.2 Hulladékgazdálkodás −

A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, illetve az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK rendeletének előírásai szerint kell teljesíteni.

−

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 65. §-a szerint, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal kell a tevékenység során keletkező vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és bejelentést tenni.

−

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet 6. § a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni

V.4.3

Üzemnapló

Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: −

a technológiai berendezések üzemidejét,

−

a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket,

JN/KTF/00342-195/2015. / 70.

−

a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást,

−

a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait,

−

a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét,

−

a pontforrások légszennyező anyag kibocsátására hatással lévő adatait (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.),

−

a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló,

−

írásos karbantartási program,

−

az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.

A hulladékgazdálkodási létesítményekről az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 17.§-ban meghatározott tartalommal naprakész üzemnaplót kell vezetni. V.4.4

Éves működési terv

Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani: −

a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.)

−

a technológiában várható, módosítások

−

a várható éves anyagfelhasználás

−

a várható kibocsátások

−

a várható beruházások

V.4.5

Éves zárójelentés

A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatósághoz meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: −

az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer visszaigazolását az alábbi adatszolgáltatások megtételéről:

- a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. sz. melléklet szerinti adattartalommal megtett éves levegőtisztaság-védelmi jelentés (LM),

- A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014.(XII.11.) Korm. rendelet szerint március 1-ig benyújtott éves bejelentés. −

az üzem földtani közegre gyakorolt hatásának nyomonkövetése érdekében, a vízügyi hatóság által előírt talaj és talajvíz minták mintavételi és vizsgálati eredményeit tartalmazó jegyzőkönyvek egy eredeti példányát.

V.4.6 −

Változások bejelentése

Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegőtisztaságvédelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül - elektronikus úton - be kell jelentenie a környezetvédelmi hatósághoz.

JN/KTF/00342-195/2015. / 71.

−

A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követő 15 napon belül - elektronikus úton - be kell jelenteni.

−

Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § szerint jelenteni kell, a változást követő 15 napon belül.

−

A zajkibocsátási határérték megállapítása után a környezeti zajforrást üzemeltető a tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, továbbá az üzemi zajforrás területén bekövetkező változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, az üzemeltető a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zajés rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon - a változást követő 30 napon belül - köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A zaj elleni védelemmel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.

V.4.7

A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves je-

lentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. V.5 Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok −

A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni.

−

A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést.

−

Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani.

−

Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat:

- írásos karbantartási program, - az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. −

Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a környezetvédelmi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell [az állandóan hívható ügyeleti telefonszám: 30/96703-20].

−

Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a tevékenységeket fel kell függeszteni.

−

Az üzemnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet tartalmi és formai előírásainak megfelelően elkészített üzemi kárelhárítási tervének elfogadását, az üzem használatbavételével egyidejűleg meg kell kérni környezetvédelmi hatóságtól.

−

A

gyár

területén

esetlegesen

bekövetkező

havária

esemény

során

az

elfo-

lyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. −

A keletkező felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni.

−

Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 72.

V.6 Általános menedzsment technikák V.6.1 Környezeti menedzsment A BAT-ban vállalt rendszerek bevezetése szükséges. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő. V.6.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. V.6.3 Képzési rendszer működtetése A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges. Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni. V.6.4 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a környezetvédelmi hatóságot értesíteni kell. V.7 A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások −

A felhagyás szándékát hat hónappal a tervezett időpont előtt be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósághoz.

−

A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén a berendezéseket (amennyiben az indokolt) ki kell tisztítani és az ebből keletkezett, valamint a telephelyen – a depónián kívül – lévő valamennyi hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

−

A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

VI.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József A. út 14.) 36600/4839-7/2015.ált. ált. állásfoglalása

„A JNSZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi főosztály (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) a Tiszapüspöki közigazgatási területén tervezett kukorica feldolgozó üzemének Egységes Környezethasználati Engedély'' iránti kérelmére indult hatósági eljárásában megküldött JN/KTF/00342-124/2015. számú szakha-

JN/KTF/00342-195/2015. / 73.

tósági megkeresésére a JNSZM KI Hatósági Osztály (a továbbiakban: Hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal, feltételekkel hozzájárulok. Előírások, feltételek: −

A vízilétesítmények létesítése és majdani üzemeltetése során be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szőlő 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korra, rendeletben foglaltakat.

−

Vízszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Hatóságunkra.

−

Az építési, kivitelezési munkálatok, az üzemeltetés és a tevékenység felhagyása csak oly módon végezhetőek, hogy a csapadékvíz, a felszíni víz és a talajvíz ne szennyeződhessen.

−

A veszélyes anyagok, szennyvíziszap tárolása, kezelése műszaki védelem mellett (pl. kármentők) végezhető, figyelembe véve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VI 1.21.) Korm. rendelet előírásait.

−

Az üzemeltetés oly módon végezhető, hogy ne okozzon a felszín alatti vizekben a „B" szennyezettség! határértéknél, illetve az alapállapot vizsgálat során mért értékeknél kedvezőtlenebb állapotot.

−

A felszíni vízkivételre, a fúrt kutakra, vízkezelő rendszerre, tűzivíz tározóra, a csapadékvíz rendszerre és tisztítókra, az ipari szennyvíztisztítóra, a tisztított szennyvíz elvezetésére és befogadóba vezetésére, a monitoring rendszerre vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az eljárások során a kérelmezőnek/engedélyesnek meg kell kérni a KÖTIVIZIG (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.), mint a felszíni és felszín alatti vizek vagyonkezelőjének a vagyonkezelői nyilatkozatát. A KÖTIVIZIG vagyonkezelői nyilatkozatában fogalmazza meg előírásait az állami tulajdonban és vagyonkezelésben lévő felszíni és felszín alatti vizek érintettsége okán. melyeket minden esetben a hatályos jogszabályok és ágazati előírások alapján, a vizek minőségének és mennyiségének megőrzése, a hatékony vízgazdálkodás biztosításának érdekében állít össze.

−

A KÖTIVIZIG működési területén megvalósult települési szennyvíztisztítók vízjogi létesítési engedélyezési eljárása során egyik legfontosabb szakmai iránymutatást a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazottak adták. Ez az irányelv vonatkozik a jelen beruházás vízgazdálkodási, vízvédelmi érintettségét illetően is. A vizek mennyiségi és minőségi védelme, jó ökológiai állapotának elérése/fenntartása érdekében tett előírások és útmutatók alapján a vizeket érintő beavatkozások esetében csak olyan új terhelés engedélyezhető, amely nem akadályozza a vizek jó állapotának elérését, vagy nem veszélyezteti a jó állapot fenntartását. A cél elérése érdekében a befogadó víztest besorolásától eltérő, attól szigorúbb egyedi, de biztonsággal tartható határértékek legyenek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez kapcsolódó, előkészített jogszabályi változások szigorodó kibocsátási határértékeket tartalmaznak.

−

A fentiek alapján, a KÖTIVIZIG az ipari tevékenységet folytató gabona feldolgozó üzem tisztított szennyvizére vonatkozó kibocsátási határértékeit minimálisan a 28/2004. (XII, 25) KvVM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott területi kategóriákon belüli 2. egyéb védett területek befogadóira vonatkozó határértékekben javasolja meghatározni, mellyel Hatóságunk egyet ért.

JN/KTF/00342-195/2015. / 74.

A szennyvízbevezetés tervezett helye a Tisza folyó 346+447 fkm szelvénye - sodorvonali bevezetés - beletartozik a rendeletben meghatározott védett folyószakaszba. A bevezetéssel érintett folyószakasz Natura 2000 védelem alatt áll és a 171/2013. (V. 29.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny terület. Ezek alapján a technológiai szennyvíztisztító telep kibocsátási határértékeit a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete alapján (2. sz. melléklet 2. egyéb védett területek befogadói) az alábbiak szerint írjuk elő: Komponens 1. pH

6,5 - 8,5

2. Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIK*

150 mg/1

3. Biokémiai oxigénigény, BOI5

30 mg/l

4. Összes szervetlen nitrogén. öNásv.

30 mg/l

5. Összes nitrogén

35 mg/l

6. Ammónia-ammónium-nitrogén

10 mg/l

7. Összes lebegőanyag

50 mg/l

8. Összes foszfor*

10 mg/l

9. szulfidok

0,1 mg/l

10. SZOE *

Határérték

15 mg/l

Technológiai határérték a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet I. sz. melléklet III. Rész 9. fejezet C) pont (keményítő és izocukorgyártás) alapján.

−

A tervezett gabona feldolgozó üzem elsődleges vízellátását a Tisza folyó 346+492 fkm szelvényben 1 db DN350-es vezetéken tervezik kialakítani. Az üzemben keletkező szennyvizet szintén a Tisza folyóba vezetik. Az 1 db DN350-es szennyvízvezeték a folyó 346+447 fkm szelvényében sodorvonali bevezetéssel lesz kialakítva. A vezetékek keresztezik a folyó bal parti fővédvonalát és a bal parti hullámteret. Mind a nyersvízvezeték, mind pedig a sodorvonali szennyvízbevezetés kialakítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez a KÖTIVIZIG nagyvízi mederkezelői, vagyonkezelői hozzájárulását kell kérni.

−

A vízellátó kutak rendszeres és időszakos méréseit a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet alapján végezni.

−

A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya károsodás nélkül megmaradjon és teljesüljenek a vizek jó mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.

−

A kutakon a kitermelt víz mennyiségének mérését biztosítani szükséges a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szőlő 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet 5.§ (2) bekezdése szerint. A kutakat hitelesített vízmérőórákkal és automata vízszintregisztráló műszerrel kell ellátni, a mért vízszintekről rendszeres jelentést kell készíteni. A vízszintadatokat, és az erről szóló jelentést félévente meg kell küldeni az illetékes Vízügyi Hatóság, valamint a vagyonkezelő Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság részére. A kutak nyugalmi vízszintjeiből készített trendelemzés alapján, az illetékes Vízügyi Hatóság a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye alapján, az engedélyezett vízmennyiséget felülbírálhatja, módosíthatja.

−

A kutak és védőterületeinek állagmegóvásáról gondoskodni kell.

−

A kutak üzemeltetési szabályzatában foglaltakat be kell tartani.

JN/KTF/00342-195/2015. / 75.

−

A kutak vizének gázvizsgálatát a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 4.§ (I) bekezdés szerinti gyakorisággal szükséges elvégeztetni.

−

A monitoring kutak vizsgálatát évente 1 alkalommal a következő komponensekre szükséges bevizsgáltatni: pH, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, nátrium, klorid. A mintavételt és a vizsgálatokat kizárólag akkreditált szervezet/laboratórium végezheti.

−

A környezethasználati monitorozást végző köteles elektronikusan, ügyfélkapun keresztül benyújtani az I. fokú vízügyi hatóságnak, az OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) FAVI információs alrendszerébe, a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FA VI) adatszolgáltatásáról szőlő- 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 3. §a, és e rendelet 7. sz. melléklete szerinti „Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring" megnevezésű adatlapot (FAVI-MIR-K adatlap). Az adatlap a web.okir.hu/liu/urlapok oldalról tölthető le.

−

A technológiai szennyvíz tisztító esetében 6 hónap próbaüzemet szükséges lefolytatni.

−

A 4 db olajfogóról a 2 db záportározóba kerülő tisztított csapadékvíz minőségi paramétereinek a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglalt kibocsátási határértékeknek (tevékenységre jellemző komponensek) kell megfelelniük.

−

A telepre vonatkozóan önellenőrzési tervet kell készíteni „A használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról"' szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásai alapján és az I. fokú vízügyi hatóságnak be kell nyújtani. Az önellenőrzési terv benyújtása a FEVISZ_EMISZ_ÖBNY adatlapcsomag kitöltéséve! és a kész tervdokumentáció adatlapcsomaghoz történő csatolásával teljesíthető. Az I. fokú vízügyi hatóság a terv benyújtásától számított 30 napon belül dönt annak jóváhagyásáról, melyet határozatban ad ki.

−

A telep önellenőrzését a határozattal jóváhagyott önellenőrzési tervnek megfelelően kell végezni. Az önellenőrzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti vízminőség-védelmi alap-bejelentőlapot (FEVISZ_VAL lap) kitölteni és az I. fokú vízügyi hatóságnak megküldeni. Az üzemeltető köteles a szennyezőanyag kibocsátásról évente összefoglaló jelentest készíteni (FEVISZ_VÉL lap) az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján és azt az I. fokú vízügyi hatóságnak tárgyévet követő év március 31-ig megküldeni.

−

Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat (FEVISZ_EMISZ_ÖVB adatlapon) a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell bejelenteni az I. fokú vízügyi hatóságnak. Az önellenőrzésre

kötelezett

az

önellenőrzés

keretében

végzett

vizsgálatok

eredményét

(FEVISZ_EMISZ_ÖA adatlapon) az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő húsz napon belül az I. fokú vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. −

A kitöltött adatlapokat minden esetben elektronikus úton, ügyfélkapu keresztül kell az I. fokú vízügyi hatóságnak megküldeni.

−

Az említett adatlapcsomagok a következő weboldalról tölthetők le: http://veb.okir.hu/hu/urlapok

−

A szolnoki felszíni vízmű biztonságos üzemelése érdekében be kell tartani a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) és a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrí. (5000 Szolnok. Vízmű út 1.) között 2015. október 08-án kötött megállapodásban foglaltakat.

−

Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet kell készíteni, az abban foglaltakat be kell tartani.

JN/KTF/00342-195/2015. / 76.

−

Az engedélyes rendkívüli szennyezés bekövetkeztekor a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség alapján, az alábbiak szerint járjon el: -

Amennyiben üzemszerű működésen kívülálló okból rendkívüli szennyezés (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset, stb.) következik be, az üzemeltető köteles haladéktalanul Hatóságunkra bejelentést tenni.

-

A rendkívüli üzemállapotra jellemző mintát(kat) venni, azokat a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített komponenskörre (egyéb anyaggal történő szennyezés esetén a szennyezőanyagra jellemző komponensekre) bevizsgálni, és a vizsgálati eredményeket Hatóságunkra küldeni. A mintavételt, és a minták bevizsgálását csak akkreditált személy/szervezet (laboratórium) végezheti.

-

Intézkedni az üzemszerű állapot mielőbbi helyreállítása érdekében, illetve azonnali beavatkozást igénylő esetben a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a kárelhárítást azonnal megkezdeni.

-

A rendkívüli állapot megszűntét követő 30 napon belül zárójelentést küldeni hatóságunkra, amely tartalmazza: a rendkívüli üzemállapot elhárítása érdekében elvégzett műszaki beavatkozások bemutatását és egyéb jellemző adatokat (rendkívüli üzemállapot kezdete, vége, a ki3

bocsátott szennyvíz mennyisége m /időszak és az időszakhoz rendelt vizsgálatok eredményeit. −

Másodlagos vízkivételként ő db kútpárból kívánják az üzem vízellátását biztosítani, amennyiben a felszíni vízkivétel ellehetetlenül. Nem jelent havária eseményt: -

A Tisza folyóból történő vízkivételhez kapcsolódóan a folyón levonuló árhullám. (A vízkivételi művet úgy kell kialakítani, hogy a műszaki követelményeknek megfeleljen.)

-

Egy esetleges árhullám esetén a lebegtetett hordalék koncentráció emelkedés. (Megfelelő víztisztítási technológia alkalmazásával a probléma kezelhetővé válik.)

−

Az üzeni felszín alatti vízből tervezett vízellátása ugyanazon vízbázisra épül, mint ami a környező települések (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szajol) fő ivóvízbázisát is képezi. A beruházás során a felszín alatti vízkivételeket úgy kell tervezni, hogy a vízkivétel a lehető legkevesebb depressziót okozza a környékbeli kutakban. Be kell tartani azt az elvet, hogy a felszín alatti víz csak azokban az esetekben vehető igénybe, amikor feltétlenül indokolt.

−

Tekintettel a VGT-ben megfogalmazott már lekötött és a szabadon felhasználható vízkészlet mennyiségére, és az érintett víztest mennyiségi állapotára, a felszín alatti éves víztermelést minimalizálni szükséges, az üzemeltető által kiszámolt minimális igényeknek megfelelően, azokra a konkrét esetekre, amikor a felszíni vízkivétel nem lehetséges. A felszín alatti vizekből kiter3

melhető éves vízmennyiség: mai. 330.000 m . −

A 6 db kútpár együttes, több napig tartó beindításáról, illetve a felszíni vízkivétel leállításáról 24 órán belül értesíteni kell az illetékes Vízügyi Hatóságot, és a felszíni- és felszín alatti vizek vagyonkezelőjét, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. Amennyiben a felszín alatti vízből történő vízfelhasználás elérte az éves engedélyezett vízfelhasználás 85 %-át, értesíteni kell az illetékes Vízügyi Hatóságot, és a felszín alatti vizek vagyonkezelőjét, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot.

Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

JN/KTF/00342-195/2015. / 77.

VII.

Egyéb rendelkezések

VII.1 Az engedély felülvizsgálata Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A § (4) bekezdés alapján - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2020. december 31. A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a környezetvédelmi hatóság számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy: −

a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,

−

a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,

−

a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

−

az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását.

VII.2 Jogkövetkezmények

–

Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy a VII.1 pont szerinti környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

–

Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi.

–

Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja.

–

Amennyiben a környezethasználó ezen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően 50-100 000,- Ft/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

JN/KTF/00342-195/2015. / 78.

–

A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezetvédelmi hatóság a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal él: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szab ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

–

A kötelezettségtől függően levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi, földtani közeggel kapcsolatos, valamint természetvédelmi szankciókat alkalmaz a környezetvédelmi hatóság.

VII.3 Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: −

A Környezethasználó 2 475 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett.

−

Egyéb eljárási költség nem merült föl.

−

Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.

Ezen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 10045002-00335694-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a meghatározott díjtétel 1%-a. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A vitatott szakhatósági állásfoglalás vonatkozásában az illetéket az elsőfokú hatóságnál kell illetékbélyegben leróni a fellebbezésen.

Indokolás A TISZA-TK PROJEKT Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6500 Baja, Szabadság út 150.; továbbiakban: TISZA-TK PROJEKT Kft.) meghatalmazása alapján 2015. június 6-án az M-Solution Mérnöki Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2318 Szigetszentmárton, Petőfi Sándor utca 32.) a tervezett kukorica feldolgozó üzem (Tiszapüspöki) részeként tervezett szennyvíztisztítás technológiára vonatkozóan környezeti hatásvizsgálati eljárást kezdeményezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnál.

JN/KTF/00342-195/2015. / 79.

A Kormányhivatal JN/KTF/00342-72/2015. számú határozatával megállapította a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Melynek a benyújtott tanulmány nem felelt meg, ezért JN/KTF/00342-90/2015. számú végzéssel hiánypótlásra való felhívás lett kiadva. A TISZA-TK PROJEKT Kft. 2015. augusztus 25-én a JN/KTF/00342-90/2015. számú végzés teljesítési határidejének módosítását kezdeményezte. Kérésének helyt adva JN/KTF/00342-106/2015. számon JN/KTF/00342-90/2015. számú végzésben megállapított teljesítési határidőt 2015. november 30. napjáig meghosszabbítottam. A TISZA-TK PROJEKT Kft. 2015. október 22-én kérelmét kiegészítve kezdeményezte a környezeti hatásvizsgálati eljárások, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont lefolytatását. A kérelem tartalmi követelményei a JN/KTF/00342-72/2015. számú határozattal megállapításra kerültek, azonban a benyújtott dokumentáció nem felelt meg teljes körűen annak, valamint ellentmondásokat is tartalmazott, ezért JN/KTF/00342-151/2015. számú végzéssel hiánypótlásra kértem fel a TISZATK PROJEKT Kft.-t. A TISZA-TK PROJEKT Kft. 2015. november 24-én a JN/KTF/00342-151/2015. végzés teljesítési határidejének módosítását kezdeményezte, majd 2015. december 1-én hiánypótlást nyújtott be. A benyújtott dokumentáció nagyrészt tartalmazza a szükséges információkat, azonban nem volt teljes körű. JN/KTF/00342-182/2015. számú levelemben erről tájékoztattam a TISZA-TK PROJEKT Kft.-t, egyben felhívtam a figyelmet arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 33. § (3) bekezdés c) pont értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A hiánypótlás teljesítését fentiek megküldésekor tudom elfogadni. A TISZA-TK PROJEKT Kft. 2015. december 9-én benyújtott hiánypótlását elfogadva a JN/KTF/0034290/2015. és JN/KTF/00342-151/2015. számú végzésekben foglaltakat a TISZA-TK PROJEKT Kft. teljesítette. Ezzel az ügyintézési határidőbe nem kerül beszámításra a 2015. július 22.-től 2015. december 9-ig terjedő időszak. A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálatot, illetve az összevont eljárást lefolytatta: 1./

Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása:

−

Az eljárás során a környezetvédelmi hatóság a kérelmet, annak mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, közmeghallgatás jegyzőkönyvét, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette.

−

Az eljárások megindításának, valamint összevonásának közleményei, a kérelem és a mellékletei, a közmeghallgatásról szóló hirdetmény, a közmeghallgatás jegyzőkönyve a környezetvédelmi hatóság honlapján, valamint a magyarorszag.hu oldalon elektronikusan is közzé lett téve.

−

Az eljárások megindításának, valamint összevonásának közleményei, a kérelem és a mellékletei, a közmeghallgatásról szóló hirdetmény, valamint a közmeghallgatás jegyzőkönyve megtekinthetőek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzőjénél: Tiszapüspöki

JN/KTF/00342-195/2015. / 80.

−

Az eljárások megindításának, valamint összevonásának közleményei, a kérelem és a közérthető összefoglaló, a közmeghallgatásról szóló hirdetmény, valamint a közmeghallgatás jegyzőkönyve megtekinthető volt az érintett Önkormányzatok Jegyzőinél: Törökszentmiklós, Szajol, Szolnok

A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban Törökszentmiklós Város Önkormányzat Jegyzőjétől érkezett. Az észrevételekre a TISZA-TK PROJEKT Kft. írásban válaszolt, mely JN/KTF/00342-179/2015. számon kiküldésre került. 2./

Az eljárás megindításáról JN/KTF/00342-69/2015. számon értesítettem a Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok (székhely: 5000 Szolnok, Vizmű u. 1.; rövidítve: VCSM ZRt. Szolnok) ellenérdekű ügyfelet, majd JN/KTF/00342-136/2015. számon tájékozattam az összevont eljárásáról, valamint meghívtam a közmeghallgatásra. A VCSM ZRt. Szolnok az eljárás során észrevételt, nyilatkozatot nem tett.

3./

A Magyar Természetvédők Szövetsége (székhely: 1091 Budapest, IX. ker. Üllői út 91/b III/21.) az eljárásban ügyfélként bejelentkezett. Az ügyféli jogállást JN/KTF/00342-157/2015. számon elismertem, valamint JN/KTF/00342-158/2015. számon (2015. november 18-án) nyilatkozattételre kértem fel. A Magyar Természetvédők Szövetsége az eljárás során észrevételt, nyilatkozatot nem tett.

4./

Közmeghallgatás: A környezetvédelmi hatóság előzetesen értesítette a közmeghallgatásról az érintett települések lakosait az Önkormányzatok Jegyzői által, valamint a környezetvédelmi hatóság honlapján és a kormányzati portálon is. Valamint értesítve lettek az érintett szakhatóságok, a kérelmező és az ismert ügyfelek is. Tiszapüspöki Önkormányzatának Jegyzője a környezetvédelmi hatóság kérésére a közmeghallgatáshoz szükséges hivatalos helyiséget, valamint a technikai feltételeket biztosította, így 2015. november 30-án a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § rendelkezése szerinti közmeghallgatásra sor került. A közmeghallgatáson hangfelvétel készült. A közmeghallgatáson elhangzottak jegyzőkönyvbe lettek foglalva. A jegyzőkönyvet Dr. Nemes Gábor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály főosztályvezetője, valamint Dr. ZaholaPollák Vanda a TISZA-TK PROJEKT Kft. ügyvezetője hitelesítette. Dr. Zahola-Pollák Vanda a jegyzőkönyvet 2015. december 8-án aláírta, a jegyzőkönyv mellékletét képező előadásanyagot 2015. december 9-én biztosította rendelkezésre. A jegyzőkönyv az 1./ pontban részletezettek szerint közhírelve lett.

5./

Szakkérdések vizsgálata: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal az eljárás során az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: −

levegőtisztaság-védelem,

−

hulladékgazdálkodás,

−

földtani közeg védelme,

−

zaj- és rezgésvédelem,

−

természet- és tájvédelem,

−

közegészségügy,

−

erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele,

JN/KTF/00342-195/2015. / 81.

6./

−

termőföld mennyiségi védelme,

−

kulturális örökség védelme,

−

termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem

Szakhatóság bevonása: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József A. út 14.) szakhatósági állásfoglalását 36600/4839-3/2015.ált. számon megadta: „A JNSZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) a „Tiszapüspöki közigazgatási területén tervezett kukorica feldolgozó üzemének Egységes Környezethasználati Engedély” iránti kérelmére indult hatósági eljárásában megküldött JN/KTF/00342124/2015. számú szakhatósági megkeresésére a JNSZM KI Hatósági Osztály (a továbbiakban: Hatóság) az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A tevékenység engedélyezéséhez előírásokkal, feltételekkel hozzájárulok. Előírások, feltételek: • A vízilétesítmények létesítése és majdani üzemeltetése során be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat. • Vízszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Hatóságunkra. • Az építési, kivitelezési munkálatok, az üzemeltetés és a tevékenység felhagyása csak oly módon végezhetőek, hogy a csapadékvíz, a felszíni víz és a talajvíz ne szennyeződhessen. • A veszélyes anyagok, szennyvíziszap tárolása, kezelése műszaki védelem mellett (pl. kármentők) végezhető, figyelembe véve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait. • Az üzemeltetés oly módon végezhető, hogy ne okozzon a felszín alatti vizekben a „B” szennyezettségi határértéknél, illetve az alapállapot vizsgálat során mért értékeknél kedvezőtlenebb állapotot. • A felszíni vízkivételre, a fúrt kutakra, vízkezelő rendszerre, tűzivíz tározóra, a csapadékvíz rendszerre és tisztítókra, az ipari szennyvíztisztítóra, a tisztított szennyvíz elvezetésére és befogadóba vezetésére, a monitoring rendszerre vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az eljárások során a kérelmezőnek/engedélyesnek meg kell kérni a KÖTIVIZIG (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.), mint a felszíni és felszín alatti vizek vagyonkezelőjének a vagyonkezelői nyilatkozatát. A KÖTIVIZIG vagyonkezelői nyilatkozatában fogalmazza meg előírásait az állami tulajdonban és vagyonkezelésben lévő felszíni és felszín alatti vizek érintettsége okán, melyeket minden esetben a hatályos jogszabályok és ágazati előírások alapján, a vizek minőségének és mennyiségének megőrzése, a hatékony vízgazdálkodás biztosításának érdekében állít össze. • A KÖTIVIZIG működési területén megvalósult települési szennyvíztisztítók vízjogi létesítési engedélyezési eljárása során egyik legfontosabb szakmai iránymutatást a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben megfogalmazottak adták. Ez az irányelv vonatkozik a jelen beruházás vízgazdálkodási, vízvédelmi érintettségét illetően is.

JN/KTF/00342-195/2015. / 82.

A vizek mennyiségi és minőségi védelme, jó ökológiai állapotának elérése/fenntartása érdekében tett előírások és útmutatók alapján a vizeket érintő beavatkozások esetében csak olyan új terhelés engedélyezhető, amely nem akadályozza a vizek jó állapotának elérését, vagy nem veszélyezteti a jó állapot fenntartását. A cél elérése érdekében a befogadó víztest besorolásától eltérő, attól szigorúbb egyedi, de biztonsággal tartható határértékek legyenek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez kapcsolódó, előkészített jogszabályi változások szigorodó kibocsátási határértékeket tartalmaznak. • A fentiek alapján, a KÖTIVIZIG az ipari tevékenységet folytató gabona feldolgozó üzem tisztított szennyvizére vonatkozó kibocsátási határértékeit minimálisan a 28/2004. (XII. 25) KvVM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott területi kategóriákon belüli 2. egyéb védett területek befogadóira vonatkozó határértékekben javasolja meghatározni, melylyel Hatóságunk egyet ért. A szennyvízbevezetés tervezett helye a Tisza folyó 346+447 fkm szelvénye – sodorvonali bevezetés – beletartozik a rendeletben meghatározott védett folyószakaszba. A bevezetéssel érintett folyószakasz Natura 2000 védelem alatt áll és a 171/2013. (V. 29.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny terület. Ezek alapján a technológiai szennyvíztisztító telep kibocsátási határértékeit a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete alapján (2. sz. melléklet 2. egyéb védett területek befogadói) az alábbiak szerint írjuk elő: Komponens

határérték

1.

pH

6,5 – 8,5

2.

Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIk

100 mg/l

3.

Biokémiai oxigénigény, BOI5

30 mg/l

4.

Összes szervetlen nitrogén, öNásv.

30 mg/l

5.

Összes nitrogén

35 mg/l

6.

Ammónia-ammónium-nitrogén

10 mg/l

7.

Összes lebegőanyag

50 mg/l

8.

Összes foszfor

5 mg/l

9.

szulfidok

0,01 mg/l

10.

SZOE

15 mg/l

Szolnoki felszíni vízmű alatti bevezetés esetén: Komponens

határérték

11.

pH

6,5 – 8,5

12.

Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIk*

150 mg/l

13.

Biokémiai oxigénigény, BOI5*

40 mg/l

14.

Összes szervetlen nitrogén, öNásv*

40 mg/l

15.

Összes nitrogén

35 mg/l

16.

Ammónia-ammónium-nitrogén*

20 mg/l

17.

Összes lebegőanyag

50 mg/l

18.

Összes foszfor*

10 mg/l

19.

szulfidok

0,01 mg/l

20.

SZOE

15 mg/l

*: Technológiai határérték a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet III. Rész 9. fejezet C) pont (keményítő és izocukorgyártás) alapján.

JN/KTF/00342-195/2015. / 83.

• A tervezett gabona feldolgozó üzem elsődleges vízellátását a Tisza folyó 346+492 fkm szelvényben 1 db DN350-es vezetéken tervezik kialakítani. Az üzemben keletkező szennyvizet szintén a Tisza folyóba vezetik. Az 1 db DN350-es szennyvízvezeték a folyó 346+447 fkm szelvényében sodorvonali bevezetéssel lesz kialakítva. A vezetékek keresztezik a folyó bal parti fővédvonalát és a bal parti hullámteret. Mind a nyersvízvezeték, mind pedig a sodorvonali szennyvízbevezetés kialakítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez a KÖTIVIZIG nagyvízi mederkezelői, vagyonkezelői hozzájárulását kell kérni. • A vízellátó kutak rendszeres és időszakos méréseit a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet alapján végezni. • A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya károsodás nélkül megmaradjon és teljesüljenek a vizek jó mennyiségi állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. • A kutakon a kitermelt víz mennyiségének mérését biztosítani szükséges a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet 5.§ (2) bekezdése szerint. A kutakat hitelesített vízmérőórákkal és automata vízszintregisztráló műszerrel kell ellátni, a mért vízszintekről rendszeres jelentést kell készíteni. A vízszintadatokat, és az erről szóló jelentést félévente meg kell küldeni az illetékes Vízügyi Hatóság, valamint a vagyonkezelő Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részére. A kutak nyugalmi vízszintjeiből készített trendelemzés alapján, az illetékes Vízügyi Hatóság a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye alapján, az engedélyezett vízmennyiséget felülbírálhatja, módosíthatja. • A kutak és védőterületeinek állagmegóvásáról gondoskodni kell. • A kutak üzemeltetési szabályzatában foglaltakat be kell tartani. • A kutak vizének gázvizsgálatát a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerinti gyakorisággal szükséges elvégeztetni. • A monitoring kutak vizsgálatát évente 1 alkalommal a következő komponensekre szükséges bevizsgáltatni: pH, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, nátrium, klorid. A mintavételt és a vizsgálatokat kizárólag akkreditált szervezet/laboratórium végezheti. • A technológiai szennyvíz tisztító esetében 6 hónap próbaüzemet szükséges lefolytatni. • A 4 db olajfogóról a 2 db záportározóba kerülő tisztított csapadékvíz minőségi paramétereinek a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglalt kibocsátási határértékeknek (tevékenységre jellemző komponensek) kell megfelelniük. • A technológia szennyvíztisztító telepre vonatkozóan önellenőrzési tervet kell készíteni a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet alapján. • Az üzemeltető köteles a kibocsátásra jellemző adatokról évente összefoglaló jelentést készíteni az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján, a 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet 4. számú melléklet szerinti vízminőség-védelmi alap-bejelentőlapot kitölteni és ezeket a tárgyévet követő március 31.-ig Hatóságunkra megküldeni. • Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell bejelenteni Hatóságunkra, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának.

JN/KTF/00342-195/2015. / 84.

• A szolnoki felszíni vízmű biztonságos üzemelése érdekében be kell tartani a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) és a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (5000 Szolnok, Vízmű út 1.) között 2015. október 08-án kötött megállapodásban foglaltakat. • Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltakat be kell tartani. • Az engedélyes rendkívüli szennyezés bekövetkeztekor a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség alapján, az alábbiak szerint járjon el: -

Amennyiben üzemszerű működésen kívülálló okból rendkívüli szennyezés (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset, stb.) következik be, az üzemeltető köteles haladéktalanul Hatóságunkra bejelentést tenni.

-

A rendkívüli üzemállapotra jellemző mintát(kat) venni, azokat a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített komponenskörre (egyéb anyaggal történő szennyezés esetén a szenynyezőanyagra jellemző komponensekre) bevizsgálni, és a vizsgálati eredményeket Hatóságunkra küldeni. A mintavételt, és a minták bevizsgálását csak akkreditált személy/szervezet (laboratórium) végezheti.

-

Intézkedni az üzemszerű állapot mielőbbi helyreállítása érdekében, illetve azonnali beavatkozást igénylő esetben a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a kárelhárítást azonnal megkezdeni.

-

A rendkívüli állapot megszűntét követő 30 napon belül zárójelentést küldeni hatóságunkra, amely tartalmazza: a rendkívüli üzemállapot elhárítása érdekében elvégzett műszaki beavatkozások bemutatását és egyéb jellemző adatokat (rendkívüli üzemállapot kezdete, 3

vége, a kibocsátott szennyvíz mennyisége m /időszak és az időszakhoz rendelt vizsgálatok eredményeit. • Másodlagos vízkivételként 6 db kútpárból kívánják az üzem vízellátását biztosítani, amennyiben a felszíni vízkivétel ellehetetlenül. Nem jelent havária eseményt: -

A Tisza folyóból történő vízkivételhez kapcsolódóan a folyón levonuló árhullám. (A vízkivételi művet úgy kell kialakítani, hogy a műszaki követelményeknek megfeleljen.)

-

Egy esetleges árhullám esetén a lebegtetett hordalék koncentráció emelkedés. (Megfelelő víztisztítási technológia alkalmazásával a probléma kezelhetővé válik.)

• Az üzem felszín alatti vízből tervezett vízellátása ugyanazon vízbázisra épül, mint ami a környező települések (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szajol) fő ivóvízbázisát is képezi. A beruházás során a felszín alatti vízkivételeket úgy kell tervezni, hogy a vízkivétel a lehető legkevesebb depressziót okozza a környékbeli kutakban. Be kell tartani azt az elvet, hogy a felszín alatti víz csak azokban az esetekben vehető igénybe, amikor feltétlenül indokolt. Tekintettel a VGT-ben megfogalmazott már lekötött és a szabadon felhasználható vízkészlet mennyiségére, és az érintett víztest mennyiségi állapotára, a felszín alatti éves víztermelést minimalizálni szükséges, az üzemeltető által kiszámolt minimális igényeknek megfelelően, azokra a konkrét esetekre, amikor a felszíni vízkivétel nem lehetséges. A felszín alatti vizekből kitermelhető éves vízmennyiség: max. 330.000 m³ • A 6 db kútpár együttes, több napig tartó beindításáról, illetve a felszíni vízkivétel leállításáról 24 órán belül értesíteni kell az illetékes Vízügyi Hatóságot, és a felszíni- és felszín alatti vizek vagyonkezelőjét, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot.

JN/KTF/00342-195/2015. / 85.

Amennyiben a felszín alatti vízből történő vízfelhasználás elérte az éves engedélyezett vízfelhasználás 85 %-át, értesíteni kell az illetékes Vízügyi Hatóságot, és a felszín alatti vizek vagyonkezelőjét, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A JNSZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály hivatkozott számú – 2015. október 30. napján érkeztetett – megkeresésével a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) a „Tiszapüspöki közigazgatási területén tervezett kukorica feldolgozó üzemének környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély” iránti kérelmére indult hatósági eljárásában a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklet II.3. pont alapján a tevékenység végzésének egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy 1. a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. 2. a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A tervezett üzem vízellátása elsődlegesen a Tisza folyóból történik, havária, illetve karbantartás esetén felszín alatti vízkészletből (6 db kútpár). Az üzemben keletkező technológiai és kommunális szennyvizet tisztítják, majd a szolnoki felszíni vízmű fölött a Tisza folyóba vezetik, illetve alternatívaként felmerült a szolnoki felszíni vízmű alatti bevezetés is. A telephelyen keletkező esetlegesen szennyeződő csapadékvizeket 4 db olajfogó műtárgyon tisztítva 2 db záportározóba vezetik be. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak nyomon követésére monitoring rendszer létesül. A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, és a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklet II.3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg.”

JN/KTF/00342-195/2015. / 86.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József A. út 14.) 36600/4839-3/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalását 36600/4839-7/2015.ált. számon a rendelkező részben részletezettek szerint, az alábbi indokolással módosította: „A JNSZ Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály hivatkozott számú – 2015. október 30. napján érkeztetett – megkeresésével a Tisza-TK Projekt Kft. (6500 Baja, Szabadság u. 150.) a „Tiszapüspöki közigazgatási területén tervezett kukorica feldolgozó üzemének környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély” iránti kérelmére indult hatósági eljárásában a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklet II.3. pont alapján a tevékenység végzésének egységes környezethasználati engedélyezési hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy 1. a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. 2. a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A tervezett üzem vízellátása elsődlegesen a Tisza folyóból történik, havária, illetve karbantartás esetén felszín alatti vízkészletből (6 db kútpár). Az üzemben keletkező technológiai és kommunális szennyvizet tisztítják, majd a szolnoki felszíni vízmű fölött a Tisza folyóba vezetik, illetve alternatívaként felmerült a szolnoki felszíni vízmű alatti bevezetés is. A telephelyen keletkező esetlegesen szennyeződő csapadékvizeket 4 db olajfogó műtárgyon tisztítva 2 db záportározóba vezetik be. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak nyomon követésére monitoring rendszer létesül. A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, és a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és az 5.sz. melléklet II.3. pontja, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg.”

JN/KTF/00342-195/2015. / 87.

A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: 1.

A létesítmény környezeti hatástanulmány, valamint egységes környezethasználati engedély köteles, mivel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint az alábbi pontok hatálya alá esik:

2.

−

Élelmiszer-előállítás: 3. sz. melléklet 31. pont és 2. sz. mellékletének 9.2./b)

−

Vízellátás: 3. sz. melléklet 80.c pont

−

Szennyvíztisztítás: 1. sz. melléklet 48. pont

A kérelmezett/engedélyezett tevékenység, valamint -elérhető legjobb technika a rendelkező részbe az engedélyezési dokumentációból átemelésre került. European Commission Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Available Techniques int he Food, Drink and Milk Industries, August 2006. referencia dokumentumban foglaltak figyelembe vételével elvégzett értékelés alapján az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technikának.

3.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megvizsgálta a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően a közegészségügyi követelmények érvényesülését és JNR/062/00393-19/2015. számon tervezett kukorica feldolgozó üzem létesítéséhez közegészségügyi szempontból feltételekkel járult.

4.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya megállapította, hogy a tervezett beruházás az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőnek minősülő, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületeket érint, a beruházás az Evt. 77. §-a szerint erdő igénybevételével jár, ezért HBG/01/09540-2/2015. és HBG/01/095404/2015. számon előírásokat tett.

5.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi Járási Hivatala Földhivatali Osztálya 10102/2/2015. és 10148/3/2015. számon előírásokat tett, melynek betartása esetén a tevékenység földvédelmi érdekeket nem sért.

6.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály JN-07D/EH/01306-2/2015. és JN-07D/EH/01306-6/2015. számon megállapította, hogy „A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 17. § (1) bekezdése szerint, ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A Kötv. 19. § (3) bekezdése előfrja, hogy a régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált. A Kötv. 22. § (5) b) pontja szerint a régészeti szakfeladatok ellátására jogosult intézmény a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum (Damjanich János Múzeum 5000 Szolnok Kossuth L. tér 4. régészeti osztályvezető: Dr. Tárnoki Judit 56/510-150).” Fentiek miatt előírásokat kell tenni.

JN/KTF/00342-195/2015. / 88.

7.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály JN/11/00781-2/2015. és JN/11/00781-5/2015. számon előírásokkal adott szakmai véleményt.

8.

A műtárgyak által érintett ingatlanok közül a Tiszapüspöki 03; 07; 09/5; 09/8 hrsz.-ú ingatlanok a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei alapján a Natura 2000 hálózat „Közép-Tisza” (HUHN10004) Különleges Madárvédelmi Terület és a „Közép-Tisza” (HUHN20015) Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Terület részét képezik. Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Mivel a beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kellett végezni. A műtárgyak létesítése, üzemeltetése, fenntartása által a „Közép-Tisza” (HUHN10004) Különleges Madárvédelmi Natura 2000 Területet érintő hatások megállapításai: A) Fajok A tervezési területen jelentősebb madárfaunával a Tisza és árterülete rendelkezik. A Tisza medre és az árterén található erdős folt elsősorban puhafás ligeterdő jellegű részei nyújtanak kedvező élőhelyet egyes jelölő, vagy közösségi jelentőségű madárfajok számára. A hatásbecslési dokumentáció elkészítéséhez szükséges állapotfelmérések során összesen kb. 78 faj került elő, de a tervezési terület és környezete teljes fajlistája ennél szélesebb, mintegy 120 fajra tehető. A teljes 13.639,16 ha kiterjedésű „Közép-Tisza” (HUHN10004) Különleges Madárvédelmi Terület adatlapján (=SDF) szereplő fajok közül a 2014. augusztus és 2015. április közötti időszakban ismétlődő felmérések a következő fajok jelenlétét igazolták: • •

jégmadár (Alcedo atthis): a Tisza parti zónájában és a csatornákon táplálkozik fehér gólya (Ciconia ciconia): a településen fészkelő pár rendszeres táplálkozik az érintett gyepeken, vizes élőhelyeken.

•

fekete gólya (Ciconia nigra): a közeli költőpár a Tiszán és egyéb vizes élőhelyeken táplálkozik

•

barna rétihéja (Circus aeruginosus): a környék holtágaiban fészkelő párok vadászterülete

•

balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus): előszeretettel fészkel idős gyümölcsösökben, li-

minden településen kívül eső fátlan és vizes élőhely geterdőkben •

fekete harkály (Dryocopus martius): az ártéri erdők a közeli költőpárok táplálkozó területét képezik

•

nagy kócsag (Egretta alba): a Tiszán és egyéb vizes élőhelyeken vadászik, gyepekben és mezőgazdasági területeken egyes időszakokban előszeretettel táplálkozik

•

rétisas (Haliaeetus albicilla): a közeli költőpár a Tiszán és egyéb vizes élőhelyeken táplálkozik

•

barna kánya (Milvus migrans): a közeli költőpár a Tiszán és egyéb vizes élőhelyeken táplálkozik

•

bakcsó (Nycticorax nycticorax): a Tisza parti zónájában táplálkoznak a régió gémtelepeiről érkező egyedek

JN/KTF/00342-195/2015. / 89.

A tervezett tevékenység a felsorolt fajok egyikének sem okozza pusztulását, nem veszélyezteti létét, így kimutatható mennyiségi csökkenés nem jelentkezik. A kivitelezés következtében táplál2

kozó-terület csökkenés jöhet létre maximum 11351 m = 1,135 ha; karbantartás, javítás során a 2

teljes szakasz egyidejű érintettsége esetén 2486 m = 0,249 ha területen. A jelenlegi állománysűrűség a beavatkozás maximális kiterjedésű területén – 1,135 ha – csökkenhet ugyan, de mivel mind röpképes faj, ez csak át-struktúrálódást jelent, azaz a beavatkozással közvetlenül határos területeken az állománysűrűség ugyanennyivel nő. A tervezett munkálatok az érintett fajokra vonatkozóan a kivitelezés időszakában legfeljebb zavaró hatásként jelentkeznek, azonban veszélyeztetett, ritka, sérülékeny állományú madárfajok a munkálatokkal érintett területen és hatásterületén nem fordulnak elő. Az érintett madárfajok rendszeresen előforduló, gyakoribbnak mondható fajok, melyek várhatóan a kivitelezés után sem tűnnek a területről. A nyomvonal védett, fokozottan védett faj fészkelőhelyét nem érinti. A műtárgyak létesítése, üzemeltetése, fenntartása által a „Közép-Tisza” (HUHN20015) Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Natura 2000 Területet érintő hatások megállapításai: A) Fajok A teljes 14.235,59 ha kiterjedésű „Közép-Tisza” (HUHN20015) Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Terület adatlapján (=SDF) szereplő fajok jelenlétét a 2014. augusztus és 2015. április közötti időszakban ismétlődő felmérések nem bizonyították. A tervezési területen a felmérés során közösségi jelentőségű növényfaj nem került elő. A hatásterület állatvilágáról kevés korábbi információ áll rendelkezésre. Az egyes állatcsoportok esetében általánosan elmondható, hogy a tágtűrésű, zavarást jól toleráló fajok mellett a speciális élőhely-kínálatnak és a jelenlegi viszonylagos zavartalanságnak köszönhetően ritka, értékes fajok is előfordulhatnak. A Tisza medre, az ártér és a töltés mögötti mentett oldalon található különböző élőhelyek (nyílt víz, puhafás ligeterdő, szikes gyep stb.) kedvező élőhelyet nyújthatnak egyes ritkább állatfajok számára is. A nyersvíz vezeték 382 m, a tisztított szennyvíz vezeték 423 m hosszban húzódik a Natura 2000 területen, a vízkivételi műtárgytól közös nyomvonalon. A fajok túlnyomórésze aktív helyváltoztatásra képes, ezért azt nem lehet előre megmondani, hogy a kivitelezési munkák megkezdésekor a tárgyi beruházással érintett szakaszon melyik fajból hol és hány példány fog előfordulni. A parti zónában a szárazföldi terület faunája megfelel egy átlagos Tisza-menti puhafás ligeterdő faunájának. Védett fajok egyedei átvonulhatnak a területen. Több jelölő, vagy közösségi jelentőségű madárfaj (kis kócsag, fehér gólya, fekete gólya) is táplálkozhat, illetve néhány elvben költhet is a területen, de a felmérés éveiben ez utóbbi nem volt tapasztalható. A tervezési terület környezetében, az idős hazai nyarakból álló puhafás ligeterdő sávban 1 közösségi jelentőségű ízeltlábú faj, a skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) előfordulása feltételezhető. Lárvája az elhalt, de még lábon álló fák kérge alatt fejlődik, főként nyarasokban. A tervezési területen hiányoznak a holtfák, ezért előfordulása nem valószínű. A Tisza folyó Tiszapüspöki térségi szakasza halfaunájának szakirodalmi (archiv) adatai alapján az alábbi jelölő halfajok előfordulása igazolt: balin (Aspius aspius), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), réti csík (Misgurnus fossilis), vágócsík (Cobitis elongatoides), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser), magyar bucó (Zingel zingel).

JN/KTF/00342-195/2015. / 90.

Tekintettel azonban az érintett partszakasz rövid voltára - 2x 20m - és a halak mozgékonyságára, a tervezett beruházás megfelelő időszakban történő kivitelezése a fajok állományait nem veszélyezteti. A beruházással érintett területen a terepi felmérések során jelölő, vagy közösségi jelentőségű kétéltű faj nem került elő. A kétéltűek érzékenyen reagálnak az éves csapadék mennyiség alakulására, optimális években számos szaporodóhelyük alakul ki nedves mélyedésekben - ártéri kubikgödrökben, vagy akár szántókon is -, míg száraz években legfeljebb a legmélyebb, stabil víztesteken jelennek meg. A terepi felmérések során jelölő, vagy közösségi jelentőségű hüllő faj nem került elő. A jelölő, vagy közösségi jelentőségű emlős fajok közül a vidra (Lutra lutra) előfordulása valószínűsíthető lenne, azonban jelenlétére utaló egyértelmű nyomok nem voltak megfigyelhetők. Előfordulása alkalmilag biztosra vehető a nagyobb természetszerű vízfolyások mentén. Európai hód (Castor fiber) a tervezési területen és környezetében nem volt fellelhető. B) Élőhelytípusok 1. Az érintett terület jellemzői 1.a) A terület nagysága, elhelyezkedése A nyomvonal a Natura 2000 területen (a fővédvonal és a Tisza vízteste közötti területen) a technológia által megengedhető legrövidebb úton, döntően a gátra merőlegesen halad. A nyersvíz vezeték 382 m, a tisztított szennyvíz vezeték 423 m hosszban húzódik a Natura 2000 területen, a vízkivételi műtárgytól közös nyomvonalon. 1.b) A területen található élőhelytípusok természetességében bekövetkező változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére A beruházás közvetlenül 1 jelölő élőhelyet érint. A nyersvíz vezeték 107 m, míg a használtvíz vezeték 114 m hosszan a 91E0 kódjelű Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyet szeli át, további 120 m hosszban a két vezeték határos ezen jelölő élőhellyel. A 3270 kódjelű Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel időszakosan megjelenő élőhely nem mutatható ki egyértelműen a területen. 2

A létesítési fázis során a 91E0 érintettségének maximális mértéke 3930 m = 0,393 ha, mely a 2

karbantartás, javítás során a teljes szakasz egyidejű érintettsége esetén 1045 m = 0,1045 ha-ra csökken. A kivitelezés közvetlen hatásterülete a szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó földalatti csővezetékpár (nyersvíz, tisztított szennyvíz) nyomvonalának, valamint a Tiszából tervezett vízkivételhez szükséges műtárgy konkrét területe és közvetlen környéke. Az ideiglenes építési terület, ahol a csővezeték fektetésre kerül, várhatóan a tengelytől számított maximum 10-10 m széles sáv lesz. Ebben a sávban reális az élőhelyek megszűnésének a veszélye. Az üzemeltetéshez a kivitelezésnél lényegesen keskenyebb terület, maximum 5 m széles szolgalmi sáv lesz kijelölve. A vízszállító csőpár munkagödrének visszatemetése után nincs hatásterület. A tevékenység természetvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásai közé tartozik a vízszennyezés. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének befogadója a Tisza. A visszabocsájtott tisztított szennyvíz (használt víz) hatása különböző vízhozamoknál eltérő lehet. A víztestben az elkeveredés intenzifikációjától függ a víztest ökológiai jellemzőinek, oxigénháztartási és növényi tápanyagforgalmi mutatóinak alakulása.

JN/KTF/00342-195/2015. / 91.

A tervezett műszaki megoldással a tisztított szennyvíz bevezetése alatt kialakuló csóva kis mértékben, lokálisan és időszakosan módosítja csak az oxigénháztartási és növényi tápanyagforgalmi jellemzőket. A terhelés hatása kis területi kiterjedéssel, gyors háttérkoncentráció értékekbe való belesimulással jellemezhető majd. 2. A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében 2.a) A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése A tevékenységgel érintett „Közép-Tisza” (HUHN20015) Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Terület ezen a területrészen teljes átfedésben van a „Közép-Tisza” (HUHN10004) Különleges Madárvédelmi Területtel, továbbá a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területével is. 2.b) A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest 2

Létesítési fázisban: 3930 m = 0,393 ha 91E0 a teljes „Közép-Tisza” (HUHN20015) területén belül: 2200ha Érintettség: 0,01786%. 2

Üzemelési fázisban: 1045 m = 0,1045 ha 91E0 a teljes „Közép-Tisza” (HUHN20015) területén belül: 2200 ha Érintettség: 0,00475%. 3. Az élőhelytípus ritkasága Helyi szinten: nem gyakori Regionális (Alföldi régió) szinten: nem gyakori - HUHN20015 belül 15,4% Országos szinten: nem gyakori – 15 - 2% közötti Európai Közösségi szinten: Európa szerte előfordul, de nem gyakori – kiemelt jelentőségű élőhely 4. Az élőhelytípus ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben Az élőhelytípus igen kis területű, keskeny sávban történő érintettsége következtében a környezetében lévő társulást alkotó fajok rövid időn belüli megjelenésére, az özönfajok megtelepedését megakadályozó intézkedések megfelelő végrehajtása esetén azok gyors visszatelepülésére jelentős esély van, különösképpen azért, mert ezek a fajok a beruházás következtében nem szigetelődnek el. A bolygatott terület várhatóan néhány éven belül a beavatkozást megelőző természetességű állapotba képes kerülni. C) A területek koherenciája A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése A tevékenységgel érintett „Közép-Tisza” (HUHN20015) Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Terület ezen a területrészen teljes átfedésben van a „Közép-Tisza” (HUHN10004) Különleges Madárvédelmi Területtel, továbbá a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területével is. A beruházás megvalósulása az érintett élőhelyen szegregáltságot, izolációt keskeny sávban történő megvalósulása következtében nem okoz. Az értékelés összegzése: A tervezett beruházás kapcsán a tervezés folyamán további 4 nyomvonal került vizsgálatra, de valamennyi változat érintett Natura 2000 területet. Alternatív megoldásként a Natura 2000 terület elkerülése nem megoldható, ugyanis a Tisza szolnoki vasúti hídtól északra a tiszafüredi megyehatárig tartó szakasza, valamint árterülete végig Natura 2000 védelem alatt áll.

JN/KTF/00342-195/2015. / 92.

A Natura 2000 terület érintettsége 1,135 ha területen jelentkezik, ezen belül maximum 0,393 haon következhet be a 91E0 kódjelű kiemelt közösségi jelentőségű élőhely megszűnése. Egyéb jelölő élőhely nem érintett. A kivitelezés következtében megsemmisülő élőhelyen a közvetlenül szomszédos területeken lévő állományalkotó fajok rövid időn belüli visszatelepülése várható ugyan, de a vezetékek nyomvonala felett fás növényzet megjelenése nem kívánatos. A tervezett tevékenység nem okozza jelölő fajok eltűnését, pusztulását, kimutatható mennyiségi csökkenés nem valószínűsíthető. A kivitelezés időszakában maximum 1,135 ha-nyi táplálkozó hely csökkenés alakul ki, továbbá a munkálatok következtében zavarás valósul meg. Az érintett fajok mobilisak, így a fajok jelenléte a szomszédos területekre tevődik át. Kár- és hatáscsökkentő intézkedések alkalmazásával – a munkafolyamatok megfelelő időzítésével – a negatív hatások tolerálható szintre csökkenthetők. A hatásbecslés elvégzése alapján kijelentjük, hogy a tervezett tevékenység az érintett jelölő fajok, jelölő élőhely természetvédelmi helyzetére, illetve az érintett Natura 2000 területekre várhatóan kedvezőtlen hatással nem jár, a jelölés céljaival nem ellentétes. 9.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1.§ (6a) pont kimondja, hogy „A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell igazolni a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ában és 11. §ában előírt feltételek teljesülését.” A teljesülést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megvizsgálta, ezzel kapcsolatban előírásokat tett.

Fentiek alapján, az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § rendelkezése alapján, mivel összevont eljárást folytattam le egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntöttem. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 72. §, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. §, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint állítottam össze. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) és (4) bekezdései szerint: −

a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe belefoglaltam,

−

a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket állapítottam meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.

Az ügyben a TISZA-TK PROJEKT Kft. Tiszapüspökiben megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 179/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet szerinti ügyintézési határidő 35 nap.

JN/KTF/00342-195/2015. / 93.

Továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 25/a és 25/B §-ai különös határidőket állapítanak meg. A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó kérelem érkeztetési időpontja: 2015. június 6. Az újabb környezeti hatásvizsgálatra, valamint az egységes környezethasználati engedélyezés lefolytatására irányuló kérelem érkeztetési időpontja: 2015. október 22. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 33/B (3) bekezdés alapján a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül kellett eljárni. Az ügyintézési határidő számítását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 65. §-a, valamint a 33. § (3) bekezdés szerint végeztem: Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: −

a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő: -

TISZA-TK Kft. esetében: 2015. július 22-től 2015. december 9-ig

-

Magyar Természetvédők Szövetsége részéről: 2015. november 18-tól kezdődően Mivel a Magyar Természetvédők Szövetsége a mai napig nem tett nyilatkozatot, az ügyintézési határidő 2015. november 18-tól áll.

−

a szakhatóság eljárásának időtartama: 2015. június 17-től 2015. december 1-ig

Tehát az ügyintézési határidő 2015. június 17-től, azaz a 11. naptól áll, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl.

A hatáskört és illetékességet megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek:

–

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontja értelmében környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.

–

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései: „Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” „Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni.” „A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a természetvédelmi hatóság végzi.”

–

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján az illetékességgel rendelkező környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

JN/KTF/00342-195/2015. / 94.

–

Az eljárást, mint a TISZA-TK PROJEKT Kft. Tiszapüspökiben megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyet a 179/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A 4.§ (2) bekezdés alapján ezen döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

–

Az eljárás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény szerint lett lefolytatva.

–

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú melléklet az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.

–

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdés szerint „Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (5000 Szolnok, József A. út 14.) bevonása a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben van előírva.

–

A szakkérdések vizsgálata a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint történt.

–

Az ügyben rendelkezésre álló összes adat, a megállapított tényállás alapján - figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. és 11. sz. melléklet, valamint a 17. §-ban foglaltakra - hoztam meg a döntésemet.

–

Az engedély hatálya a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A § (2) bekezdés b), d) és e) pontjai szerint lett megállapítva.

−

Határozatom kiadásánál - fentieken túl - figyelembe vettem a levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás, földtani közeg védelme, zaj- és rezgésvédelem, természet- és tájvédelem, közegészségügy, erdőre gyakorolt hatások, erdő igénybevétele, termőföld mennyiségi védelme, kulturális örökség védelme, valamint a termőföldre gyakorolt hatások, termőföld minőségi védelme, talajvédelem szakkérdésekre vonatkozó jogszabályokat.

−

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint: -

az elérhető legjobb technika a 9. számú melléklet szerint meghatározásra került,

-

a kibocsátási határértékeket megállapítottam,

-

a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket/határozatokat az egységes környezethasználati engedélybe belefoglaltam.