A jövőért dolgozni Adonics Adrienn Elnöki program ELTE KCSSK Diákbizottság 2015/2016
Tartalom Elnöki bemutatkozás ............................................................................................................................. 4 Motiváció ................................................................................................................................................ 5 Gáva Szabina, alelnök ........................................................................................................................... 6 Szakmai program .................................................................................................................................. 7 Transzparencia ...................................................................................................................................... 7 Belső átszervezés .................................................................................................................................... 8 Identitásépítés ........................................................................................................................................ 9 Szolgáltatások bővítése........................................................................................................................ 10 Zeneszoba .......................................................................................................................................... 10 Könyvtár ............................................................................................................................................ 11 Biciklitároló ....................................................................................................................................... 11 A kollégium udvara ........................................................................................................................... 12 Sportpályák........................................................................................................................................ 12 Közélet .................................................................................................................................................. 12 Önszerveződő körök .......................................................................................................................... 12 Rendezvények..................................................................................................................................... 13 Kollégiumi klubok.............................................................................................................................. 14 Házirend ............................................................................................................................................... 15 Informatika .......................................................................................................................................... 15 Vezeték nélküli internet ..................................................................................................................... 15 Szobabeosztó rendszer....................................................................................................................... 16 Mosógépfoglaló rendszer .................................................................................................................. 16 Számítógépterem karbantartása ........................................................................................................ 16 Külügy .................................................................................................................................................. 17 Sport ..................................................................................................................................................... 17 Tudomány ............................................................................................................................................ 18 Utánpótlásképzés ................................................................................................................................. 19 Partnerek.............................................................................................................................................. 20 KolHÖK Elnökség ............................................................................................................................. 20 BEAC ................................................................................................................................................. 20 Budaörsi úti Kollégistákért Alapítvány ............................................................................................. 20 Jövőkép ................................................................................................................................................. 21
„Kevés embernek van annyi ereje, hogy a körülmények rohamának, melyek őt állásában ostromolják, saját erejével ellenállni tudjon, s biztosan csak az állja meg helyét, ki magát ahhoz kötelességeinek erős kötelékeivel láncolva érzi.” Eötvös József
Elnöki bemutatkozás 1992. 07. 28-án születtem a Tolna megyei Bonyhádon, de az általános iskolát már Kaposvárott végeztem. Középiskolai tanulmányaimat francia tagozaton kezdtem meg a Munkácsy Mihály Gimnáziumban, ahol az ott töltött négy évet szerettem volna tartalmasan és a közösség számára is hasznosan eltölteni. Ekkoriban vállaltam szerepet a gimnázium Diákönkormányzatában, illetve több, kisebb felelősséggel járó feladatot is elláttam. Erős motivációt jelentett az a tapasztalat, hogy a diákok nem használják ki megfelelően a számukra felkínált lehetőségeket, s célomul tűztem ki, hogy felhívom a figyelmüket a veszni hagyott alkalmakra, illetve a lehetőségek körét az igényeknek megfelelően bővíteni igyekszem. A másik meghatározó élmény az volt, hogy a diákság jelentős része egyáltalán nem tájékozódott az őket érintő kérdésekben, meg sem próbáltak beleszólni azokba a döntésekbe, amelyek az életüket közvetlenül befolyásolták, az esetleges kedvezőtlen változásokra pedig mindig csak utólagos volt a reakció, az előre gondolkozás és cselekvés kevésbé volt jellemző. A több éves közös munka gyümölcseként javult a tanárok és a diákok közötti kommunikáció, illetve jó néhány izgalmas programmal sikerült színesíteni a tanulók életét, de a közélet iránti érdeklődés magvai a többség gondolkozásában mégsem eresztettek gyökeret. Tudtam, hogy ha el is megyek, folytatnom kell valahol máshol, máshogy. Már korábban érdeklődtem az emberi viselkedés mögött álló tényezők feltárása, a segítségnyújtás és a személyes fejlődés elősegítése iránt, ezért jelentkeztem 2011-ben az ELTE pszichológia alapképzésére, és nem csak az egyetemre, hanem a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumba is felvételt nyertem. Máig emlékszem a boldog pillanatra, amikor a kezembe kaptam a felvételi határozatot, mert azonnal szerelmes lettem a kollégiumba, és akkor még a felét sem tudtam annak, ami azóta ennek köszönhetően történt velem. Másodéves voltam az egyetemen, amikor ismét elkezdtem érdeklődni az érdekképviselet iránt, és felkerestem Szabó Csabát, a kollégium akkori diákbizottsági elnökét, hogy szeretnék részt venni a munkában. Az ezt követő két évben elsajátítottam az érdekképviseleti munka alapjait, részt vettem a KolHÖK vezetőképző táborain, rengeteget dolgoztam a felvételi időszakokban, év közben pedig főleg a rendezvényszervezés felé fordult a figyelmem. Több kisebb rendezvény szervezése után olyan nagyobb falatok következtek, mint a kollégiumi Gólyatalálkozó és a Kultúr7, majd úgy éreztem, szívesen foglalkoznék már valami más jellegű feladattal. 2014 őszén Szabó Zsolt és Fekete Flóra, a diákbizottság akkori elnöke és alelnöke lemondtak pozíciójukról, a szervezet élére pedig Németh Patrik került. Ő kért fel alelnöknek, a diákbizottság pedig belém helyezte a bizalmát. Örömteli és gyümölcsöző volt fél éves
együttműködésünk, sok újat megtanultam az érdekképviseletről és a kollégiumról, de nem igen gondoltam arra, hogy magam próbáljak a munka élére állni. Németh Patrik azonban 2015 februárjában lemondott, és biztosított arról, hogy indulásomat az elnöki pozícióért támogatni fogja, ha szeretném. A diákbizottság ismét megajándékozott a bizalmával. Úgy véltem, elsősorban egy olyan szemléletváltásra van szükség, ami elősegíti, hogy szembe menjünk a hallgatói önkormányzatokat általánosan övező sztereotípiákkal, közelebb kerüljünk a hallgatókhoz, átláthatóbbá tegyük működésünket, és minden olyan területen fejlesztésekbe fogjunk, amelyek eddig kevesebb figyelmet kaptak. Az elmúlt fél év munkája számomra leginkább arról szólt, hogy felmérjem, milyen a helyzet a kollégiumban, milyen lehetőségeink vannak a haladásra, és hogyan lehet ezeket a leghatékonyabban elérni. A munka legjava azonban még hátravan, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy megálljunk.
Motiváció Az idei évbe végzős mesterszakos hallgatóként fogok belevágni, s hamarosan, öt hosszú év után el kell hagynom a kollégiumot, ami ezekben a változásokkal és izgalmakkal teli években az otthonomat jelentette. A magam példáján tudom, mekkora jelentőséggel bír egy hallgató számára a lakhatása, mennyire sokat számít az, hogy milyen környezetben, és milyen társaságban tölti a mindennapjait. Szeretném, ha az itt lakó minden egyes hallgatónak éppen akkora élmény lehetne ez a néhány év, mint nekem volt. Tenni akarok azért, hogy minél több lehetőségük legyen a hobbijuknak élni, barátságokat kötni, önmagukat kifejezni, fejlődni. Olyan környezetet akarok teremteni,
amely felkarolja és támogatja a hallgatói
kezdeményezéseket, átlátható, közvetlen és segítőkész. Számomra az a legfontosabb, hogy segítsek, hogy visszaadjak a közösségnek, és hogy a lehető legtöbb lakó emlékezzen a kollégiumi éveire boldog, nyugodt, lehetőségekkel teli időszakként.
Gáva Szabina, alelnök 1994. október 12-én születtem Nyíregyházán, itt végeztem középiskolai tanulmányaimat a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban, ahol már az első években tudtam, hogy a magyar és történelem tárgyakkal szeretnék foglalkozni. Később tudatosult bennem, hogy a tanári pálya iránt érzek elhívatást, ezért jelentkeztem 2014-ben a Bölcsészettudományi kar magyartörténelem osztatlan tanári szakára. Elsőévesként a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumba nyertem felvételt, ahol részt vettem a KolHÖK utánpótlásképzésén. Ekkor ismerkedtem meg a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat munkájával, felépítésével és feladataival. Az a felkészültség, igyekezet és lelkesedés, amivel akkor találkoztam, egyezett az elképzeléseimmel, ugyanis azért jelentkeztem a képzésre, mert érdeklődésem a hallgatói ügyek iránt a kezdetektől megvolt. A képzés hétvégéjén megbizonyosodtam arról, hogy az érdekképviseleti munka adná meg azt a lehetőséget, amelyben hasznosan és tartalmasan tudnám segíteni hallgatótársaimat egyetemi éveink alatt. Az utánpótlásképzés során nemcsak egy alapot kaptam a széleskörű ismereteket illetően, amelyre a későbbiekben építeni lehet, hanem új emberekkel és a KolHÖK tisztségviselőivel is megismerkedtem. 2015 áprilisában lettem a Kollázs, az egyetemünk kollégistáihoz szóló havilap Kultúra rovatának szerkesztője. Mivel mindig is foglalkoztatott az újságírás, nem volt kérdés, hogy megpályázom az szerkesztői posztot. Azóta sem bántam meg a döntésemet, mert teljes mértékben egyetértek az újság egyik legfontosabb célkitűzésével, azzal, hogy publikációs lehetőséget biztosít a kollégista hallgatók számára, és tájékoztatja őket az aktuális eseményekről, programokról. Úgy gondolom, hogy egy közös kollégiumi újság megléte erősíti és formálja a különböző kollégiumok közötti közösséget, szerkesztőként ezt tartom az egyik alapvető feladatomnak és munkámmal ennek megvalósítására törekszem.
Adonics Adrienn 2015 őszén kért fel a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium diákbizottságának alelnöki tisztségére, amelyet örömmel fogadtam el. Alelnökként igyekszem maximálisan teljesíteni a feladataimat és segítségére lenni a diákbizottságnak.
Szakmai program Transzparencia Az előző ciklusban az volt a szándékom, hogy közelebb hozzam a hallgatókat a diákbizottsághoz, az őket érintő ügyekben az átlátható és világos kommunikációra, és minél több fórum használatára törekedtem. Fél év mégis rövid időnek bizonyult arra, hogy a hallgatók ténylegesen bevonódjanak az érdekképviseleti munka figyelemmel követésébe. Bízom abban, hogy az őszi félévtől ez másként lesz. Nem csak a közvetlen választások követelik meg azt, hogy a hallgatókat megszólítsuk és meggyőzzük arról, hogy minket válasszanak meg képviseletükre, de a kollégiumba érkezett több mint háromszáz elsőéves érdeklődésének felkeltése is létfontosságú lehet ebben, hiszen ha ők bevonódnak, és segítenek bevonni a következő generációkat is, akkor gyökeres változás érhető el. A kommunikáció javításában mérföldkő lesz a kollégium új honlapjának elkészülte, hiszen itt megtalálható lesz a diákbizottság referenseinek bemutatkozása és fényképe, és az ülések időpontjai is közzétételre kerülnek. Már korábban is szerettem volna bepillantást nyújtani a lakóknak abba, hogy mit is csinál a diákbizottság a felvételi időszakon kívüli periódusokban, hiszen ha tudják, miről folyik a szó, milyen problémákat észlelünk és milyen megoldásokra, fejlesztésekre törekszünk, megkönnyítjük számukra a kérdések megvitatásában való részvételt. Ha tájékozottabbak az aktuális eseményekről, érdeklődőbbé, aktívabbá, involváltabbá válnak. Ennek érdekében szeretnék létrehozni egy kollégiumi levelezőlistát, melyen keresztül 1-2 hetes gyakorisággal hírlevélben tájékoztatjuk a hallgatókat a legfontosabb eseményekről és újdonságokról, és persze a várható programokról. A diákbizottsági ülések jegyzőkönyvét mindenképpen elérhetővé kell tenni, de ezek a dokumentumok sokszor háromszor olyan hosszúak, mint amennyire érdekesek. Úgy vélem, a lakók számára az a legjobb, ha néhány bekezdéses, áttekinthető, érthető összefoglalót kapnak az érdekképviselők munkájáról. Fontosnak tartom a beszámolókat képekkel is illusztrálni, így elkerülhető, hogy a hallgatók képzeletében a hallgatói önkormányzat tagjai valamiféle arctalan figurákként éljenek, látniuk kell, hogy éppen olyan hallgatók vagyunk, mint ők, akiket bármikor megszólíthatnak kérdéseikkel, ötleteikkel. Ugyanezt a célt szolgálja majd a diákbizottsági fogadóóra, melynek keretei között minden héten két órában a diákbizottsági irodában egy-egy érdekképviselő lát el ügyeletet. A hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy szervezettebb keretek között kerüljön sor a személyes
megkeresésre, így egyszerűsíthetnénk az e-mailben sokszor nehézkes kommunikációt, és az ügyintézés, problémamegoldás ideje lényeges csökkenthető lenne.
Belső átszervezés Az előző félévben több kísérlet is történt arra, hogy a diákbizottság belső működését átformáljuk, de egyelőre egyik sem aratott teljes sikert. A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöksége munkájának mintájára több referensi pozíciót szeretnék létrehozni, ezzel elősegítve a felelősség és a munka egyenlőbb eloszlását, illetve az egyes részterületek komolyabb felügyeletét. Fontosnak tartom, hogy a diákbizottságon belül mindenki azzal a területtel foglalkozhasson, amely a legjobban felkelti az érdeklődését, és amelyben a legtöbb személyes fejlődési lehetőséget látja. Úgy vélem, egy szervezet csak akkor működhet és fejlődhet dinamikusan, ha a tagjai is fejlődnek, és ha olyan feladatok megoldásán dolgozhatnak, amely őszinte érdeklődést és lelkesedést vált ki belőlük. Továbbra is szeretnék esélyt adni a munkacsoportos működésnek, hiszen a tagokat a munkának több aspektusa is érdekelheti, illetve a projektszemléletű team-munka hatékonyságát bizonyítja, hogy az elmúlt években t sok piacvezető cég gyakorlatában vált dominánssá vált. Többször tapasztalt probléma, hogy egyes feladatok azért nem készülnek el időben, egyes projektek azért állnak meg félúton, mert nem tisztázott, hogy kinek pontosan mi a feladata a diákbizottságban, a felelősségkörök és kötelezettségek egyfajta íratlan, és éppen ezért sokszor be nem tartott szabályokként élnek. Ennek megoldására szeretnék létrehozni egy dokumentumot, amelyben világosan megtalálhatók a diákbizottság referensi pozícióban dolgozó tagjainak jogai és kötelezettségei, ezzel megkönnyítve számukra, hogy felismerjék, mely feladatok tartoznak a hatáskörükbe, és lehetővé téve az önkéntes szervezetekben egyébként meglehetősen nehéz elszámoltathatóságot. Abban bízom, hogy a feladatok világosabb kijelölése és szigorúbb ellenőrzése pozitív hatással lesz a tagok év közben végzett munkájára. Saját tapasztalatomból, illetve több visszajelzésből is az vált nyilvánvalóvá, hogy az egyik legnagyobb probléma, amellyel a diákbizottság évek óta küszködik, hogy rengeteg jó ötlet születik az üléseken, de ezek nincsenek megfelelően összeszedve, nincs részletes és jól követhető terv a megvalósításukra, így a kezdeti lelkesedés után szép lassan elsikkadnak. A jövőben sokkal hatékonyabban szeretném kezelni és monitorozni a projekteket, részint úgy, hogy minden projektnek lesz egy fő felelőse, akivel részletes megvalósítási tervet készítünk
ésszerű határidőkkel, részint egy belügyi referens segítségével, akinek egyik fő feladata lesz a diákbizottság projektjeinek figyelemmel követése, a projektfelelős rendszeres ellenőrzése, és a projekt megvalósulásának elősegítése. Szeretném a referensek munkáját is megkönnyíteni, hiszen sokszor nem egyszerű végiggondolni és megtervezni az ötletek megvalósítási folyamatát, vagy a formálódó ötleteket egyáltalán konkrét tervekké kovácsolni. A következő félévtől minden referenstől fél éves munkatervet szeretnék kérni, ezzel elősegítve, hogy ők is átgondolják, milyen céljaik vannak ebben a ciklusban, és mire van szükség ahhoz, hogy ezekből a gondolatokból valódi változások szülessenek.
Identitásépítés Triviálisnak tűnhet, mégis hangsúlyozni kell, hogy a közösségeken belül elengedhetetlen a tagok kötődése a szervezethez, intézményhez, csak akkor lehet hatékony munkát végezni, ha a lakók a magukénak érzik a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumot, identitásuk részévé válik, hogy ők „kcs-sok”, és lehetőséget kapnak arra, hogy ezt ki is fejezzék. Ennek érdekében szeretnék a következő évben a kollégiumnak olyan arculatot teremteni, amely kifejezi azokat az értékeket és eszméket, amelyeket az egyetem és a kollégium magának vall, amelyeket az itt lakók is elfogadnak és képviselnek. Már többször volt kísérlet arra, hogy a kollégistáknak lehetősége legyen egyenpólót vásárolni, mellyel bárhol, bármikor kifejezhetik kollégiumi identitásukat. Az előző évben a diákbizottság pályázatot hirdetett a pólómintákra, és a bíráláskor két minta is kiválasztásra került. A továbbiakban szeretném felvenni a kapcsolatot a pályázatokat beküldő hallgatókkal, véglegesíteni a terveket, majd megegyezni abban, hogy kivel és milyen összegért tudjuk a pólókat elkészíttetni. Ezután nem lesz más dolgunk, mint felkínálni a kollégistáknak a lehetőséget, mellyel biztosan sokan fognak élni a lakók közül, hiszen az itt töltött évek alatt óhatatlanul is énképünk részévé válik, hogy hol lakunk. Nem elég azonban, ha az öltözködésünkben megjelenik hovatartozásunk, a kollégiumot más eszközökkel is kiemelkedővé és egyedivé kell tenni. A KolHÖK egyik grafikusának segítségével szeretném a kollégium jelenlegi, már kissé elavult logóját felfrissíteni, ezzel is megmutatva azt, hogy a kollégium képes a megújulásra és fejlődésre úgy, hogy közben mégis állandóságot, stabilitást közvetít a hallgatók felé.
Ugyanilyen fontos identitáselem lehet egy rövid jelmondat vagy mottó, amivel a lakók képesek azonosulni, ennek a létrehozását, adott esetben a logóba való integrálását is szeretném végrehajtani. Nem szabad alábecsülni az ilyen apró változtatások fontosságát, célom, hogy az év végére minden lakóban tudatosuljon az, hogy ő KCSSK-s, és ez az identitás akkor se haljon ki, amikor elhagyják a kollégiumot, valósuljon meg az az érzés, hogy aki egyszer Kőrösis volt, az örökre az is marad.
Szolgáltatások bővítése Úgy vélem jó példát állítanak elénk azok a nagy múltú egyetemek, amelyek működésükben a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások bővítését tűzik ki célul, amelyek arra törekednek, hogy minél több és színesebb lehetőséget biztosítsanak az egyetem, a kollégium polgárainak. Szeretném ezt a szemléletet a kollégiumban is meghonosítani, hiszen a hallgatókért végzett munka nem merülhet ki abban, hogy felvételi kérvényeket ellenőrzünk, hiszen ennél sokkal többet tehetünk a hétköznapi élet színvonalának javításában. Zeneszoba A kollégium alagsorában kialakításra került egy hangszigetelt terem, melyet eredetileg a zenével foglalkozó hallgatóknak szántunk a nyugodt gyakorlás érdekében. Kiderült azonban, hogy a terem elhelyezkedés nem a legszerencsésebb, mivel nagyobb esőzésekkor könnyen beázik, és hamar tönkre mennének a berendezések, ezért a szobában található elektromos pianínót egy másik terembe költöztettük, és a zeneszoba hirdetése, fejlesztése valahogy lekerült a napirendről. Meggyőződésem, hogy sok olyan hallgató van, aki hangszeren játszik, és nem is tud róla, hogy lehetősége van nyugodtan próbálni, gyakorolni egy erre a célra kialakított helyiségben. Felmérve azonban a szoba kínálatát, egyelőre nem is igen érdemes mit hirdetni rajta. A hangszerek természetesen nagyon drágák, és a zenész hallgatók általában már rendelkeznek sajáttal, mégis vannak olyan apróbb beszerzések és fejlesztések, amelyekkel hívogatóbbá tudnánk tenni a szobát, így növelve annak kihasználtságát. Például a gitárerősítők, kottatartók nem jelentenek nagy költséget, ellenben nagy segítség lehet a lakóknak, ha ezeket nem kell magukkal vinniük a szobájukból. Tervezem továbbá, hogy kisebb zenés események szervezésével hívjam fel a figyelmet a zeneszobára, amely a későbbiekben a zeneművészetre fogékony hallgatók gyűjtőhelyévé válhatna.
Könyvtár Nagyon sok lakó még mindig nem tudja, hogy a kollégiumnak jókora könyvtára van, amely minden nap késő estig várja őket, és akár egész félévre is kölcsönözhetnek könyveket. Úgy vélem, ennek egyik oka, hogy a könyvtárnak egyáltalán nincsen online megjelenése, sem kereshető katalógusa, pedig ha a lakók meg tudnák nézni előre, hogy a szükséges szakirodalom, vagy akár szépirodalom megtalálható-e a könyvtárban, biztosan szívesebben mennének le kölcsönözni, és bevett szokássá válhatna a „könyvtárazás”. Célkitűzésem tehát, hogy a kollégium könyvtára, mely egyébként az Egyetemi Könyvtári Szolgálat tagkönyvtáraként működik teljes könyvállományával bekerüljön az egyetem kereshető katalógusába. Ennek megvalósítására a legcélszerűbb az volna, ha informatikus-könyvtáros hallgatók szakmai gyakorlatként elvégezhetnék a katalogizálást, hiszen ezzel a módszerrel profitálhatna a legtöbb hallgató a fejlesztésből. Ebben az ügyben szoros együttműködésre fogok törekedni a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnökével, illetve a többi, hasonló problémával küzdő kollégiummal, hiszen együtt nagyobb esélyünk van arra, hogy ez az ötlet is a megvalósulás útjára léphessen. Biciklitároló Büszkék lehetünk rá, hogy kollégiumunk sok lakója tette le a voksát az egészséges életmód és a környezettudatos közlekedés jegyében a kerékpározás mellett. A kollégiumnak van biciklitárolója, de az túl kicsi ahhoz, hogy a lakók részéről mutatkozó igényt teljes körűen ki tudja szolgálni, így a hallgatók arra kényszerülnek, hogy a kerékpárokat a kerítéshez, az udvaron található fákhoz, vagy az alagsori termek ablakaihoz erősítsék. Ez kényelmetlen megoldás, és tűzvédelmi szempontból is aggályos, ezért mindenképpen megoldásra szorul. Első lépésként a régi tárolóból el kell távolítani azokat a kerékpárokat, amelyeket már rég kiköltözött hallgatók hagytak itt, és évek óta használatlanul, rozsdásodva foglalják a helyet a többiek elől. Korábban már jeleztem az egyetemvezetés felé, hogy szükségünk van egy új tárolóra, amely legalább 100 kerékpár befogadására képes, kamerával megfigyelt, és a belépést a kollégium többi részéhez hasonlóan mágneskártyával oldjuk meg. Ennek megépítésére legjobb tudomásom szerint el is indult a közbeszerzési eljárás, mégsem sikerült megvalósítani. Számomra rendkívül fontos ennek a problémának a megoldása, ezért a következő évben ismét fel fogom hívni a kollégiumi vezetés figyelmét egy új biciklitároló szükségességére, hiszen így a régi tárolótól is megszabadulhatnánk, helyére pedig kültéri bútorok beszerzésével akár kellemes közösségi teret is létrehozhatnánk.
A kollégium udvara A kollégium területe hatalmas, az udvar mégis meglehetősen kihasználatlan. Amikor szép idő van, gyakran látni odakint hallgatókat, akik a fűben ülve beszélgetnek, napoznak, vagy éppen egy bográcsozáshoz készülnek elő, tehát egyértelmű az, hogy a lakók szeretnek programokat szervezni az udvarra. Ehhez szeretnék biztosítani néhány olyan dolgot, ami emelhetné a kint töltött idő kényelmét. Szeretnék kerti bútorokat, asztalokat, padokat beszerezni, illetve építeni egy kisebb fedett részt, ahová be lehet ülni beszélgetni, tanulni, vagy akár előkészülni a főzéshez. A diákbizottság nem rég pályázott kerti sütő-főző eszközökre (bográcsok, grillsütő, nyársak, stb.), melyeket mindenképp szeretnénk a hallgatók rendelkezésére bocsátani. Ezek jobb kihasználhatóságának érdekében szeretnék biztonságosan használható tűzrakó helyet is kialakítani az udvaron. Sportpályák Ahogy a későbbiekben is kifejtem, a sportélet felkarolása a kollégiumban kiemelt fontosságú cél számomra. Örömömre szolgál, hogy a lakók önszerveződő módon is felállítottak együttműködő sportköröket, és ezeket a kollégium is tudja valamelyest támogatni (labdákkal, konditermi felszerelésekkel), az igény a fejlődésre azonban tagadhatatlan. Már az előző évben is kezdeményeztem a rekortán pálya felújítását, melyet közbeszerzési eljárás keretében lehet megvalósítani, hiszen nagy költségű beruházásról van szó. Hasonlóképpen, a bejáratnál található bitumenpálya is üresen áll hosszú ideje, holott a kültéri sportolási lehetőségeket is lehetne bővíteni. Szeretném az ott lévő aszfaltot feltöretni, és oda egy olyan, saját súlyos edzést lehetővé tevő kültéri edzőparkot kialakítani, amely az elmúlt években méltán vált több városban is népszerűvé.
Közélet Önszerveződő körök A kollégiumban jelenleg több önszerveződő kör is működik, amelyek a diákbizottság segítsége nélkül, pusztán a lakók hobbijuk iránti lelkesedéséből születtek. Végigtekintve ezeken a csoportosulásokon, világos, hogy főleg szabadidős tevékenységekről van szó (pl. filmklub, számítógépes játékklub, közös kártyázás, stb.), amelyeket a jövőben támogatni szeretnék, szervezettebb keretet biztosítani a működésnek. Biztosan szüksége van ezeknek a társaságoknak eszközökre, vagy emberi erőforrásra, amiket biztosíthatunk számukra, cserébe pedig azt kérném tőlük, hogy egész kollégiumra kiterjedő alkalmakat szervezzenek a hobbikörökből. Egy-egy közös filmezés, kollégistáknak meghirdetett ping-pongverseny
kellemes színt vihet a hétköznapokba, támogatja a hasonló érdeklődésű kollégisták kapcsolatépítését és bővítheti a hobbikörökben részt vevők számát, ami a hosszú távú önszerveződés megerősödésének első lépése lehet. Ezeket a csoportokat a kollégiumban ismertebbé kell tenni, ezt kisebb kampányokkal, plakátokkal erősíteném a népszerűség növelése érdekében. Egy ekkora közösségben azonban nem csak a szórakozásban, de a tanulásban is egymás segítségére lehetünk. A korábbi években működött a kollégiumban a Kollégiumi Önképző Szakkör (KÖSZ), amely egyfajta korrepetítori rendszerben lehetőséget nyújtott arra, hogy az azonos szakirányon tanuló hallgatók segítsék egymást egy-egy nehezebb tantárgy teljesítésében. Azonban a kezdeményezés legnagyobb támogatója időközben végzett az egyetemen, a rendszer pedig szervezettség hiányában nem működött tovább. Ezen mindenképp változtatni szeretnék. Első lépésként fel kell mérnünk azt, hogy a hallgatóknak milyen jellegű kurzusokra van igényük, illetve milyen jellegű kurzusokat tudnak egymásnak biztosítani. Emellett valamilyen módon, legjobb esetben egy erre létrehozott honlapon keresztül elérhetővé kell tenni az induló kurzusok listáját, illetve a kurzust vezető hallgató elérhetőségét, valamint biztosítani a jelentkezési felületet. Az órák megvalósításához projektort, termet mindenképpen tudunk biztosítani. A rendszer kialakításában mindenképp szeretnék együttműködni az EHÖK tudományos alelnökével, illetve a KolHÖK tudományos referensével. Úgy vélem, a KÖSZ kitűnő lehetőség volt a hallgatóknak arra, hogy segítséget kapjanak az egyetemi tanulmányaikban, illetve hogy további hasznos ismeretekre tegyenek szert. Nem könnyű feladat kialakítani egy ilyen rendszer hosszú távon is fenntartható működését és feltételeit, de úgy érzem, egy ilyen lehetőséget nem szabad veszni hagyni.
Rendezvények Az elmúlt félév törekvéseinek köszönhetően a felújítást követő visszaesés után ismét felmenőben van a kollégium hagyományossá vált rendezvényeinek csillaga. Az utolsó néhány Kultúr7 már komoly, több száz főt megmozgató konferenciává nőtte ki magát, a Budaörsi Napok pedig ötszáznál is több fős látogatottságával az elmúlt évek legnagyobb rendezvényévé vált. Továbbra is célom minden olyan rendezvény támogatása, amely már évtizedek óta meghatározó a kollégiumi közélet szempontjából, ám nem eshetünk abba a hibába, hogy a hagyománykövetés mellett elveszik az újítás lehetősége. A jövőben törekednünk kell arra, hogy a nagy rendezvények mellett olyan kisebb eseményekre is figyelmet fordítsunk, amelyekkel
kollégisták kisebb csoportjait tudjuk megszólítani, a cél nem lehet mindig a lehető legnagyobb tömeg megmozgatása. Szeretnék meghonosítani néhány évközi, kisebb rendezvényt, amelyek célja nem csak a szórakoztatás, de az ismeretterjesztés és az önkifejezés is. Amíg az időjárás megengedi, több kültéri, bográcsozással, grillezéssel egybe kötött esemény szervezésére nyílik lehetőség, míg a beltéri programok tekintetében szívesen hívnám meg egyetemi tanárainkat egy-egy előadás erejéig. A kollégiumban működő önszerveződő köröknek is szeretnék nagyobb teret biztosítani arra, hogy havonta néhány alkalommal több hallgatónak is bemutatkozhassanak, egy-egy kézműves délután vagy pókerest színesítené a kollégium programkínálatát és további ötletek táptalajául is szolgál. A rendezvények finanszírozását is szeretném megkönnyíteni. A KolHÖK kulturális bizottsága már elkészített egy kiajánlót, amely arra szolgál, hogy több szponzort megnyerjünk a kollégiumi rendezvények támogatására. Ezt a kezdeményezést feltétlenül támogatom. Emellett már megkezdtem az egyeztetést Csonka Balázzsal, a kollégiumban jelenleg üzemelő ELTE Music Pub üzletvezetőjével egy jövőbeli együttműködésről, amelynek keretei közt a rendezvények támogatása megosztott feladat lenne, ezzel lehetővé téve több és változatosabb program létrehozását.
Kollégiumi klubok A közélet szervezését általában a kollégiumi klubok felelősségének tekintjük, ám az elmúlt években kialakult az a tendencia, hogy a klubok egyfajta nagy baráti társaságokká alakultak át, rendezvényeiket pedig főként ők maguk látogatják. Ezeken az alkalmakon sokan vesznek részt, ám koránt sem azok a hallgatók, akik egyébként nem tagjai ezeknek a közösségeknek. Fontosnak tartom, hogy a klubok elnökeivel tisztázzuk azt, hogy mi a klubok, és mi a diákbizottság felelőssége ezekben a kérdésekben. Figyelembe véve, hogy a klubok olyan előnyöket élveznek, mint a diákbizottság kezelésében lévő helyiségek klubszobaként való használata, illetve a félévenként támogatásra kerülő kirándulások, úgy vélem fontos, hogy ezekre a kedvezményekre rá is szolgáljanak. Az elnökökkel való egyeztetés után arra jutottunk, hogy sokszor a hallgatóknak szóló rendezvények azért nem valósulnak meg az eredetileg tervezett formájukban, mert az ilyen jellegű események szervezésében a klubtagoknak nincsen tapasztalata. Ennek orvoslására a jövőben az ilyen jellegű kezdeményezések mellé ki szeretnék jelölni egy-egy diákbizottsági
tagot, aki segíti a szervezőket abban, hogy a szervezés fázisai rendben haladjanak, a határidőket sikerüljön betartani, és az esetleg felmerülő problémák ne tudjanak a megvalósulás útjába állni. Ebben a szellemben arra fogom kérni a klubokat, hogy minden félévben legalább egy olyan rendezvény tervét adják le, amely a nem klubos hallgatókat célozza meg. Fontos, hogy a klubok érezzék saját felelősségüket a közélet alakításában, a diákbizottság pedig hatékonya töltse be a maga felügyelő és koordináló szerepét.
Házirend A kollégium házirendje a felújítás óta nem lett az új körülményekre aktualizálva, a hivatkozott szabályzatok már változtak, vagy hatályon kívül kerültek, így indokoltnak tartom az egész dokumentum felülvizsgálatát. A szükséges módosítások, illetve kiegészítések után a tavaszi küldöttgyűlésen tárnám a tervezetet a küldöttek elé, melyet elfogadása esetén a vezetés felé továbbítanék, és a honlapon a letölthető tartalmak között tenném elérhetővé.
Informatika Az előző év legnagyobb lépése az informatika területén az optikai kábel kollégiumba való kivezetése és a sávszélesség növelése volt. Ez a régóta várt lépés szerencsésen megoldotta az interneteléréssel kapcsolatban addig felmerülő gyakori problémákat és panaszokat egy sokkal stabilabb és teherbíróbb rendszer bevezetésével. Szintén örömteli volt, hogy sikerült asztali – és szervergépeket beszereznünk, és még az őszi félévben meg fogjuk nyitni a kollégium géptermét, amint a megrendelt biztonsági kamerákat üzembe helyezzük.
Vezeték nélküli internet Az informatika azonban egy folyamatosan fejlődő terület, nekünk pedig törekednünk kell arra, hogy ezt a fejlődést kihasználjuk, és a javunkra fordítsuk. A Budaörsi úti Kollégistákért Alapítvány és az ELTE Informatikai Igazgatóságának segítségével szeretnék a kollégium teljes területén vezeték nélküli lefedettséget létrehozni. A kollégiumban jelenleg működő vezeték nélküli elérés csak az épület bizonyos részeiben működik, gyakran bizonytalan, nem tud ennyi hallgatót kiszolgálni, a lakók pedig nem csak a kábeles internet használatára alkalmas eszközöket, hanem okostelefonokat, tableteket is használnak mind tanulásra, mind a szabadidejükben. Egyértelmű igény mutatkozik arra, hogy a szobájuk bármely pontján, illetve az épület akármelyik részén sétálva könnyedén elérhessék a számukra fontos tartalmakat, ne kössük őket a fali csatlakozókhoz. Az előző félévben már megkezdődtek az egyeztetések az
IIG-vel, melyeket mindenképpen folytatni szeretnék, a ciklus végére pedig üzembe helyezni az új rendszert.
Szobabeosztó rendszer Rendszeresen problémát jelent a kollégiumban a szobabeosztás elkészítése, hiszen ezernél több fő esetén nehéz úgy dolgozni, hogy a végén mindenki elégedett legyen. További nehézséget jelent azonban, ha olyan rendszerben kell dolgozni, melynek működése instabil, egyes funkciók hiányoznak vagy hiányosan működnek, és csak úgy érdemes nekilátni a feladatnak, ha jelen van egy hozzáértő informatikus, aki a felmerülő problémákat azonnal képes orvosolni. Ez lassítja és korlátozza a munkafolyamatot, ezért a szobabeosztó rendszer sürgős megújulásra szorul. Szabó Csaba korábbi diákbizottsági elnök, illetve Varholik Máté és Rédli Dávid informatikus hallgatók együttműködésének köszönhetően már kialakult egy új koncepció, amely egy új, egyszerűbben és átláthatóbban kezelhető, illetve funkcionálisan is bővített szobabeosztó rendszer létrehozását célozza. Célunk egy olyan felület létrehozása, amelyet akár a következő évtizedben is tudnak használni az utánunk következő érdekképviselők, és persze az, hogy a nyári szobabeosztás már ebben az új, hatékonyabb rendszerben készülhessen el.
Mosógépfoglaló rendszer A kollégiumban a mosógépfoglalás jelenleg papír-ceruza rendszerben működik, a lakók a mosógépek tetejére kihelyezett füzetekben vagy lapokon tudják jelezni, hogy melyik nap mettől meddig szeretnék használni a mosó – illetve szárítógépet. Ez gyakran átláthatatlan, és félreértésekhez, egymásra foglaláshoz és a papír szélére firkált goromba üzenetekhez vezet. Szeretnék létrehozni egy olyan online felületet, amelyet a lakók akár mobiltelefonjukról is bármikor elérnek, és foglalásukat elektronikus formában adhatják le, így elkerülve a félreértésekből fakadó feszültségeket. A rendszer működésének részletei még kidolgozásra várnak, de biztos vagyok benne, hogy a diákbizottság informatikus tagjaival össze tudunk állítani egy működő, megvalósítható koncepciót, amely képes lesz megkönnyíteni a lakók mindennapjait.
Számítógépterem karbantartása Természetesen nem elég, hogy a géptermünket berendezzük, és igyekezzünk biztosítani az eszközök sértetlenségét és rendeltetésszerű használatát, a gépek folyamatos karbantartásra
szorulnak, illetve a hallgatók által igényelt szoftverek telepítése és felügyelete is fontos feltétele a hibamentes működésnek. A hálózatért felelős rendszergazdával együttműködve biztosítani szeretném, hogy a terem minden lehetőségét felfedezzük, és a lehető legoptimálisabb kihasználtságra törekedjünk.
Külügy A kollégiumba minden évben x Erasmus programban résztvevő hallgató költözik be, ennek ellenére a diákbizottság által kiküldött anyagok idegen nyelven nem elérhetők ezen lakók számára, és a kollégiumban megrendezésre kerülő számtalan rendezvény kommunikációjában sem kerülnek megszólításra a nem magyar nyelvű hallgatók. Meggyőződésem, hogy ezáltal olyan területet hagyunk kiaknázatlanul, amelyből mind a külföldi, mind a magyar hallgatók profitálhatnának. Több olyan vélemény is érkezett olyan lakóktól, akik többször beszélgettek Erasmusos lakókkal, hogy ők nagyon érdeklődők és lelkesek, szívesen vesznek részt programokban, kíváncsiak a magyar nyelvre és kultúrára, mégis főleg egymás társaságában mozognak, hiszen eddig nem biztosítottunk nekik lehetőséget arra, hogy aktívan bevonódjanak a kollégium közéletébe. A következő évtől szeretnék munkába állítani egy külügyi referenst, és mellé egy kis csapatot, akiknek az lesz a feladata, hogy a hivatalos információkról fordítást készítsenek az Erasmusos lakóknak, segítsék a közélet szervezőit a rendezvények angol nyelvű promóciójában, illetve olyan eseményeket, programokat szervezzenek, amelynek keretein belül a magyar és a külföldi lakók jobban megismerhetik egymást. Ez nem csak azt segítené elő, hogy a lakók megismerhessenek más kultúrákat, illetve külföldi kapcsolatokra tegyenek szert, de a diploma előtt álló hallgatóknak kimondottan remek nyelvgyakorlási lehetőség is.
Sport A Kőrösi Csoma Sándor Kollégium mindig kiállt az egészséges életmód és a sport szeretete mellett. A hallgatók jelenleg nem csak folyamatosan bővülő konditermünket vehetik igénybe, de rendelkezésre áll a műfüves futballpálya, a rekortán kosárlabdapálya és a kis tornaterem, ahol a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubbal való együttműködésünknek köszönhetően hetente több alkalommal különféle edzések (pl. aerobik, kettlebell) kerülnek megrendezésre. Fontosnak tartom, hogy folyamatosan monitorozzuk a sportlehetőségekkel való elégedettséget, illetve
felmérjük az igényeket, így létrejöhet az a szolgáltatás-szemléletű működésmód, amit a kollégium számára követendőnek tartok. A konditerem használati díjából befolyt összeget továbbra is a sportreferenssel való folyamatos konzultáció mellett a terem fejlesztésére, sporteszközök vásárlására, a lehetőségek bővítésére szeretném fordítani. A nagyobb kondigépek mellett figyelmet kell fordítani az olyan kisebb, hamarabb amortizálódó eszközök pótlására, mint a foci – és kosárlabdák, tornaszőnyegek és kézi súlyzók, de hosszabb távon a gépek karbantartása, cseréje is cél. A BEAC segítségével szeretném az edzéskínálatot is bővíteni az igények függvényében. Az elmúlt időszakban elmaradást tapasztaltam a sportprogramok tekintetében. A nagyobb rendezvényeken mindig megrendezésre kerül a sportnap, illetve a focikupa is minden évben népszerű, ám akárcsak a szórakoztató események esetén, itt is hiányoznak a kisebb, egy délutános alkalmak. Egy-egy ping-pong vagy röplabdaverseny, egy hosszabb túra, vagy felkészülés egy futóversenyre elősegítheti
a sport szeretetén osztozó kollégisták
kapcsolatépítését, és természetesen a mozgás fontosságára is felhívja a figyelmet azok számára, akik eddig valamiért nem vettek részt hasonló aktivitásokban. Felmerült még továbbá egy olyan előadás – és workshop sorozat szervezése, ahol a hallgatók sportolókkal, dietetikusokkal, és más, az egészséges életmódot népszerűsítő szakemberekkel beszélgethetnének, tehetnék fel kérdéseiket.
Tudomány Szerencsésnek mondhatjuk magunkat abban, hogy a kollégium közélete ennyire fontos szerepet tölt be a lakók életében, minden évben lelkes szervezői csapatok állnak össze azért, hogy kisebb-nagyobb, hagyományos és kevésbé nagy múltú szórakoztató rendezvényeket szervezzenek a hallgatóknak. Azonban mint az ELTE legnagyobb kollégiumának, ahol ezernél is több hallgató lakik a maguk tudományos érdeklődésével, eredményeivel és ötleteivel, nem szabad engedni, hogy az évközi események teljes egészében a szórakozásról szóljanak. Legjobban úgy segíthetjük a lakókat a tanulmányaikban, ha lehetőségük van az év során többször is különféle tudományos ismeretterjesztő előadásokon, vagy konferenciákon részt venni, és nem feltétlenül csak hallgatóként, de akár előadóként is. Célom, hogy ősztől egy ezzel foglalkozó tudományos referens készítsen megvalósítási tervet a kollégium tudományos életének fellendítésére, először csak apróbb lépésekben, egy-egy
délutáni előadás keretében, amellyel egy kicsit az érdeklődést is fel tudjuk mérni, később pedig akár több napos konferenciákban is gondolkozhatunk. Szeretnék megvalósítani egy olyan tudományos estet, amelyen kizárólag hallgatók adnak elő, bemutatva műhelymunkájukat, szakdolgozatukat, vagy bármely egyéb tudományos kutatáson alapuló művüket, a lehető legszélesebb skálán mozogva a témakörök között. Meggyőződésem, hogy ezekre az eseményekre van érdeklődés, csak eddig nem kaptak lehetőséget arra, hogy bemutassák egyetemi munkájukat, vagy meghallgassák másokéit.
Utánpótlásképzés Továbbra is az a véleményem, hogy szinte értelmetlen minden általuk elvégzett munka, ha nem tanítjuk meg az utánunk jövő generációt arra, hogy hogyan építsenek azokra az alapokra, amelyeket most lefektetni igyekszünk számukra. A nyár folyamán összeállt egy utánpótlásképzéssel foglalkozó munkacsoport, amelynek tagjai megosztották egymással az egyes kollégiumok korábbi jó gyakorlatait azzal a céllal, hogy a lehető legoptimálisabb feltételeket alakítsuk ki az idei képzésalkalmakra. Őszre összesen 4 alkalmat terveztünk, amelyből az első már meg is valósult a képzésre jelentkezett nagy számú hallgató részvételével. Ezen alkalom során megismerkedhettek az érdekképviseleti munka alapjaival, a kollégiumi életet legerősebben befolyásoló személyekkel és szervezetekkel, a vonatkozó törvényi szabályozásokkal, és a diákbizottság általános munkafeladataival. A továbbiakban szeretném megismertetni őket az érdekképviselet komolyabb oldalával, átadni nekik, hogy mennyire felelősségteljes feladatra vállalkozik az, aki belevág a tisztségviselői szerepbe, illetve nem kerülhető el az olyan tudásanyagok átadása sem, mint a rendezvényszervezés gyakorlati alapjai, hogy miként tudnak igényes, sikeres pályázatot írni, illetve némi gyakorlati feladattal is szeretnénk egy kis kihívás elé állítani őket – a félév során meg kell majd szervezniük saját programjukat, mintegy a tapasztalatszerzés első állomásaként. A későbbiekben hangsúlyt kell kapnia a közösségépítésnek, hiszen érdekképviselőként a kollégiumi közösség megteremtése az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen e nélkül a kollégium csupán lakóhely lesz, nem pedig befogadó, támogató szociális háló.
Partnerek KolHÖK Elnökség Az eddigi években is szerencsésen jó kapcsolatot tartottunk fenn a KolHÖK elnökségi tagjaival. Feltétlen segítségre számíthattunk minden olyan ügyben, amelynek elintézése valamiért nehézségekbe ütközött. Kifogástalan volt az együttműködés a felvételi időszakban, az egyetemvezetéssel való kommunikáció során, illetve a különféle fejlesztési ötletek megvalósításában is. Továbbra is szeretném fenntartani ezt a jól működő viszonyt a referensekkel, úgy vélem, magas szinten sikerült egymás munkáját támogatni, segíteni.
BEAC Ahogy már korábban is említettem, állandó partnerünk a sportélet szervezésében a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club. Bizalommal fordulhatunk hozzájuk, ha új sporteszközöket szeretnénk beszerezni, vagy információra van szükségünk egy-egy edzéstípus vagy sportág elérhetőségeiről. A BEAC edzőinek köszönhetően kerülhet sor aerobik – és kettlebell órákra a kollégiumban, illetve az egyesülethez köthető sportlétesítményekben tartott órákra is rendkívül kedvező árú bérleteket válthatnak a hallgatók. A BEAC hagyományos rendezvényeink fényét is emeli standjával és nyereményjátékaival, a lakók többször is találkozhattak már az udvaron felállított óriástrambulinnal és a rekeszmászással. Hosszú távú célunk az egészséges életmód népszerűsítése, és minél változatosabb sportolási lehetőségek elhozása a kollégistáknak.
Budaörsi úti Kollégistákért Alapítvány A BKA alapvetően azért jött létre, hogy a hozzájuk beérkező adományok segítségével hozzájáruljon a kollégiumi közélet szervezéséhez, segítséget nyújtson a hallgatói rendezvények megvalósításában. Az alapítvány kuratóriuma havonta tart ülést, amelyen elbírálják a hozzájuk beérkezett pályázatokat, illetve beszámolót kérnek a korábbi
pályázati összegek
felhasználásáról. Ez az együttműködés nagy segítséget jelentett a diákbizottságnak olyan hagyományos események megrendezésében, mint a novemberi Showhajtás, vagy az Őszi Kultúr7, legutoljára pedig a B.A.M.B.I. Továbbra is szeretném ezt a hatékony közös munkát folytatni, hiszen ők segítenek nekünk továbbvinni azt, amiért ők maguk is sokat dolgoztak a kollégiumban eltöltött éveik alatt.
Jövőkép A kollégium nagy változásokon ment át az elmúlt években, a felújítást követően visszaesést tapasztaltunk a közösségi életben, a haladás paradox módon mintha megtorpant volna. A következő év feladatának azt látom, hogy megvalósítsunk olyan projekteket, amelyeket évek óta halogatunk, meg kell alapozni egy olyan, jól működő érdekképviseleti rendszert, amelyet a következő években biztonsággal használhatnak a jövő diákbizottsági tagjai, kereteket kell adni a működésnek. Úgy érzem, az elmúlt fél évben sikerült felmérnem azt, hogy milyen lehetőségeink vannak a haladásra, sikerült tapasztalatot szereznem egy sok emberből álló szervezet élén. Azok a változások, amiket az előbbi oldalakon felvázoltam, mind a hallgatók érdekeit szolgálják, mind olyan fejlődési lehetőséget rejtenek magukban, amelyek minden kollégistának előnyére válhatnak. Kérem a lakókat, hogy tiszteljenek meg bizalmukkal egy újabb évre, ahogy eddig is, mindent meg fogok tenni, hogy megszolgáljam.
Adonics Adrienn elnök KCSSK Diákbizottság
