Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE. kutatóegyetemi program STRATÉGIA

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

kutatóegyetemi program

STRATÉGIA

Elfogadta az ELTE Vezetői Értekezlete 2010. szeptember 27-én A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális alap társfinanszírozásával valósul meg

Tartalom Bevezetés I. Programszintű összefoglaló stratégia A projekt kutatási és fejlesztési célkitűzései Helyzetértékelés Stratégiai terv Kommunikáció Mellékletek

II. A program helye az ELTE kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájában Az oktatás és kutatás egysége A fejlesztések közvetlen hasznosulása A hallgatók bevonás a kutatás-fejlesztésbe Európai nyitottságú személyzeti politika Globális projektek és kutatási hálózatok fontossága A kutatások minőségének monitorozása

III. Alprogram stratégiák III./1 III./2 III./3 III./4 III./5

Nagy rendszerek a természettudományban és számítógépes szimulációjuk Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései Kultúrák közötti párbeszéd Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere

2

3 4 5 8 12 15 16 26 27 29 31 33 35 36

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

I. Programszintű összefoglaló stratégia

4

1. A projekt kutatási és fejlesztési célkitűzései a. Hosszútávú célok Az ELTE hosszútávú célja, hogy meghatározó kutatási területein tudományos teljesítményével és a tudományos utánpótlás képzésére létrehozott oktatási szervezeteinek színvonalával elérje az európai egyetemek élvonalát és az élcsoportban tartósan legyen jelen. Ehhez nemzetközi beágyazottságú kutatógárdát, a nagy nemzetközi együttműködésekre rendszeresen meghívott tudományos műhelyeket és kísérleti laboratóriumokat kíván létrehozni. Részt kíván venni a társadalmat és különösen az ifjúságot informáló, ma már a világot átfogó egyetem-értékelési aktivitásokban, amelyeket a modern információs társadalom részeként fogad el. Ezzel az Egyetem nemzetközileg láthatóbbá válik és megnő az ELTÉ-nek a hallgatókra és kutatókra gyakorolt vonzása. A láthatóság és a nemzetköziesítés fejlesztésével pozitív előrelépést várhatunk a különböző egyetemi kiválósági rangsorokban, amelyeknek nem lebecsülendő a szerepe a jövőbeni támogatások és projektek odaítélésénél. Az ELTE a célzott alapkutatások súlyát növelni kívánja és azok gazdasági/társadalmi alkalmazásaiban erős intézményi szerepvállalást lehetővé tevő transzfer szervezetet épít. Az ELTE ezen intézményi sajátságaival a fokozatosan differenciálódó magyar felsőoktatásban a legjobban felkészült, legnagyobb szakmai elkötelezettséggel jelentkező diákokat magához vonzani képes egyetemmé válik. A rosszabb társadalmi lehetőségek vagy életkori differenciák miatt lassabban érő, nehezebben orientálódó fiatalokat felzárkóztató felsőoktatási intézményekkel szoros együttműködést folytat, rugalmas, diákbarát mobilitási és felvételi rendszert működtet. A kutatóegyetemi kiválósági kezdeményezés első fordulójában elnyert támogatásban kedvezményezett területeket az ELTE legjobb teljesítményű, illetve legnagyobb kutatási potenciálú területeiről választotta az egyetem vezetése. Várható, hogy a hosszú távú célok elérése felé a legnagyobb lendülettel ezek a területek tudják elindítani az egyetemet. Az 1. és 4. alprojekt szerveződése és megvalósítási módja a kiemelkedő tudományos személyiségek szerepét állítja a középpontba. Ez a megközelítés hangsúlyozza és megerősíti az ELTE regionálisan ritkaságszámba menő szakterületi artikuláltságának gazdagságát mind a bölcsészeti, mind a természettudományi kutatásokban. A 2. alprojektben viszont a kutatási eszközök azon szintjének elérése a cél, amellyel az egyetem beléphet az egymást kiegészítő kutatási infrastruktúrák hálózatában zajló hazai és nemzetközi kutatási együttműködésekbe. Itt a kiváló szakmai gárda hosszú távú lemaradását kívánjuk elkerülni, miután az elmúlt évtizedekben a műszeres vizsgálati eljárások hihetetlenül gyors fejlődésével - elsősorban a nagyműszeres vizsgálati területeken - jelentős hátrányba került az ELTE a szükséges modern kutatási infrastruktúra kialakításának hiányában. A 3. és 5. alprojekt nagy társadalmi hatású, célzott alapkutatási irányzatok fejlesztését tűzi ki célul, amelyek végrehajtása révén a fejlődő társadalmi-gazdasági kapcsolatok biztosítják modern körülmények között egy kutatóegyetem működési stabilitását, illetve hozzájárulnak tevékenységének társadalmi elfogadottságához.

5

b. Középtávú célok: szakmai, szervezeti és pénzügyi célkitűzések A projekt célkitűzése: Az 5 kiemelt kutatási irány a következő két évben nyújtandó intenzív kutatási teljesítményével az ELTE európai elismertségű kutatóegyetemmé válásának motorja lesz. Az Egyetem az elért eredmények fenntartható folytatásának feltételeit középtávon biztosítani kívánja. Az elért eredmények nemzetközi értékelést is igénybe vevő bemutatásával célunk az ország felsőoktatási és tudománypolitikai vezetésének meggyőzése arról, hogy a jelen pályázati forduló kiírásának, lebonyolításának és megvalósításának tanulságait elmélyült szakmai munkával értékelve, már a jövő évben készítse elő és hirdesse is meg a kutatási kiválósági kezdeményezés újabb pályázati fordulóját. Csak a kutatóegyetemi működés folyamatossága ad lehetőséget a választott koncentrált kutatási irányok mellett az ELTÉ-n meglévő nagyszámú, a jelenlegi fejlesztésből kimaradt terület arányos fejlődésére. A jelen fejlesztések eredményeképpen megnövekvő kutatási potenciál, a kialakuló új kutatási irányok fenntarthatóságához és magas színvonalú alkotásokat létrehozó működéséhez is szükség van a kutatóegyetemi kiválóság kiemelt támogatására. A projektünkben rövid időszakra lehetővé tett, igen jelentősnek mondható személyi fejlesztés akkor járulhat hozzá az ELTE vezető oktatói/kutatói állományának megújításához, megfiatalításához, ha a kutatóegyetemi pályázat nyújtotta alkalmazási lehetőségek középtávú stabilitást nyernek. Csak ebben az esetben lehet nemzetközi horizontú, az európai felsőoktatás egészére nyitott emberi erőforrás fejlesztési formákat meghonosítani. A legtöbb alprojekt megfontolt igényességgel választott előrehaladása mértékének összehasonlító megítélését lehetővé tevő hazai/külföldi versenytársat/partner intézményt. Az összehasonlításnak csak középtávú, legalább ötéves időperspektívában van értelme. Ehhez a projekt szakmai vezetése kezdeményezte, hogy az alprojektek lépjenek kapcsolatba a versenytársnak/együttműködő partnernek tekintett intézménnyel és érjék el az összehasonlítás és előrehaladás mérésére alkalmas adatok/információk rendszeres cseréjét. A tágabb értelemben vett régiónkban akár versenytársainkkal is közös kommunikációs stratégia alkalmazásával növelhető a közép-kelet-európai egyetemek ismertsége Európában és a világban. Ahol ehhez hozzásegíthet, ott a projekt kommunikációs keretének terhére az alprojekt stratégiai dokumentumának angol fordítását elkészíttetjük, megkönnyítve az információáramlást. A megnövelt láthatóság hozzájárul kedvezőbb helyezések eléréséhez az egyetemi rangsorokban. Az EU által kezdeményezett európai rangsorolási rendszerhez történő, jól előkészített csatlakozás fontos a hazai felsőoktatási intézmények oktatási és kutatási teljesítményének független minősítése érdekében. A projekt végrehajtása során szerzett tapasztalatokat hasznosíthatjuk ezen túl az egyes felsőoktatási intézmények menedzsmentfejlesztései során is.

6

c.

Rövidtávú cél: a kiemelt kutatási területek konkrét fejlesztéseinek sikeres megvalósítása

A Program általános közvetlen célja, hogy támogassa és elősegítse a hazai felsőoktatás fejlődését, növelje vonzerejét és a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül megerősítse a nemzetközi oktatási-tudományos piacon az ELTE helyzetét. Az ELTE a reáltudományok, a bölcsészeti tudományok és a társadalomtudományok kiemelt területein történő fejlesztésekkel nemzetközi szintű tudományos eredmények létrejöttét és új, interdiszciplináris együttműködéseket tesz lehetővé a program végrehajtásával. A program keretében a kutatási infrastruktúra nagyműszerekkel erősödik, bővülnek a doktori iskolák és a kutatói kapacitás, valamint a kutatási eredmények hatékonyabban kerülnek be a technológiaátadás folyamatába. A projekt konkrét rövidtávú célkitűzéseit az alprojektek önálló stratégiai dokumentumokban fogalmazták meg. E célok egybeesnek az ELTE intézményi céljaival és illeszkednek az Egyetem stratégiai célkitűzéseihez. Az alábbi összefoglalásokat konkrét teljesítménymutatók és időtervek egészítik ki, amelyek az alprojekt stratégiákban olvashatók. A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” kiemelt kutatási irány rövidtávú célja a 17 résztvevő kutatási részprogram számára a fenntarthatóság és a bővülés lehetőségének biztosítása. A megnövelt személyi erőforrásokkal és a jobb munkafeltételekkel megnövekvő tudományos teljesítmény révén növekszik a magyar természettudomány elismertsége, esélyt teremtünk nagy tekintélyű vendégkutatók és külföldi hallgatók egyetemünkre vonzására, és tovább növekszik részvételünk a nemzetközi pályázatokban. Egyidejűleg az európai és hazai tudománytámogatási elvek követelményeivel összhangban népszerűsítjük a természettudományokat, különös figyelemmel eredményeik alkalmazhatóságára az életminőség javításában. A „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” alprojekt keretében beszerzett új nagyberendezések mindegyike olyan, hogy sikeres használatuk nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel. A kiemelt kutatási irány fejlesztésének megvalósítása akkor tekinthető sikeresnek, ha a megálmodott anyag- és élettudományi szerkezetkutató nagyműszeres centrum gördülékeny működését 18 hónap alatt meg tudjuk valósítani és felkészülünk a felszerelések folyamatos szakmai eredményeket (publikációk a szakterületek vezető lapjaiban) felmutató használatára, továbbá a pénzügyi eredményt is hozó első szerződéseket megkötjük. Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” alprojekt vezető kutatói a 9 részprogram alapkutatásaiból célzott alapkutatási feladatok kikristályosodását remélik meglévő ipari partnereik, illetve új megbízók bevonásával a gyógyászatban (kardiológia, szemészet, telemedicina), a távközlés, a műszerfejlesztés (digitális jelfeldolgozás), a pénzügyi elemzés (elosztott és nagy hatékonyságú számítások), a biztonságkritikus szoftverek fejlesztése (programanalízis és -szintézis), pedagógia (info-kommunikációs eszközök fejlesztése a tanulói fejlődés monitorozásához, teszteléséhez és fejlesztéséhez), valamint a távérzékelés (képfeldolgozás) területén. A nagy számításigényű szoftverek fejlesztését technológiákkal támogató kutatásaik eredményei a természet- és társadalomtudományos kutatások számára is hasznosulnak.

7

A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt legfontosabb célja, hogy a hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel fennálló kapcsolatokat továbbfejlessze, és aktívabb részvételt eredményezzen ezen a tudományterületen. Az alprojekt eredményeit a közigazgatásban, illetve a szociálpolitikában is fel fogják használni. Növelni kell a nemzetközi kapcsolatok intenzitását (közös publikációk, nemzetközi kutatási projektek, konferenciák számát), ezen kívül fokozni kell a regionális vállalati együttműködéseket a K+F területén, a kutatási eredmények visszacsatolása érdekében. A doktori képzés nemzetköziesítése révén pedig lehetőséget teremt arra, hogy a BTK és az ÁJK csatlakozzon nemzetközi kutatási programokhoz, trendekhez, hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi felsőoktatási térben és javítsa nemzetközi pozícióit. Emellett lehetővé teszi doktoranduszainknak a projektben tervezett hallgatói kiutazási támogatás révén, hogy a világ élvonalához tartozó tudományos műhelyeket keressenek fel és a legjobb tudósoktól tanuljanak. Lehetőséget teremt továbbá több nemzetközi konferenciát rendezésére, több nemzetközi együttműködésben és több nemzetközi kutatásban való részvételre. A legkiválóbb doktoranduszok olyan partnereknél teljesíthetnek „részképzést” vagy kutatóutakat, amelyekkel van közös doktori képzés. Ezt egészíti ki a külföldi vendéghallgatói támogatás. Az „Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojekt közvetlen szervezetfejlesztési célkitűzése, hogy az ELTÉ-n – a meglévő szakmai-tudományos oktatási, infrastrukturális és adminisztratív bázis fejlesztésével – jöjjön létre egy oktatásra és életmódfejlesztésre fókuszált interdiszciplináris karakterű hálózatos felépítésű nemzeti kutatási centrum. Tevékenysége révén javulnak a képzés és továbbképzés, valamint az ennek hátterét képező kutatás infrastrukturális feltételei, elsősorban laborok kiépítésével és a virtuális környezet kialakításával. 2. Helyzetértékelés 2.1 A projekt az egyetemi tudástérképben A projekt keretében készült tudástérképek közül a legigényesebbek eljárási módszere és eredménye kiindulás lehet az ELTE tudástérképének megalkotásához. A megszerzett tapasztalat korlátozozott terjedelmű, miután a jelenlegi projektben nem minden kar vesz részt kutatási aktivitásának teljes spektrumával. Csökkenti a példaadás lehetőséget az is, hogy nem sikerült egységes megközelítést elfogadtatni az összes alprojekttel. Egyesek (pl. az 1.sz.) megelégedtek a résztvevő kutatócsoportokat összemosó bemutkozással, képszerűen fogalmazva: a hegy-völgy térképet egyetlen lapállyá „átlagolták”. A „térkép” megfogalmazás természetesen laza, nem ad tartalmi útmutatást a megjelenítendő egységek természetéről, méretéről stb., továbbá hiányoznak az egységek közötti, illetve az országos és nemzetközi tudástérkép más elemeihez fűződő hálózati kapcsolatok feltüntetésére vonatkozó útmutatások. Ezért a részstratégiák mindegyikét elfogadjuk kezdőhelyzetként. A projekt későbbi szakaszában bevonandó külső tanácsadó/szakértő révén értékeljük használhatóságukat és a jövőkép megfogalmazása során egységes elvek alapján egységes formátumban alkotjuk meg végleges változatukat. A térképkészítés jelen első fázisára a projekt által adott útmutatás a következő volt: Minden alprojekt helyezze el az MTA bizottsági rendszerében konkrét kutatási területeit,  adja meg a hozzá rendelhető emberi erőforrást (MTA-cím, tudományos fokozat, doktorandusz, tdk-dolgozó bontásban),

8



adja meg akadémiai és vállalkozási szférabeli hazai és nemzetközi együttműködési partnereit (intézményi szint, személyek nem szükségesek).

Tárgyalja az alprojektben képviselt K+F irányzat jelenlegi helyzetét (az adatokban 5 éves visszatekintéssel)  Humán és infrastrukturális erőforrások abszolút számokban, továbbá hazai egyetemi, akadémiai versenytársakkal, valamint a nemzetközi élvonalbeli elvárásokkal való konkrét összehasonlításban .  Mutassa be az ELTE EPER adatbázisa alapján a projekt területére sorolható hazai és nemzetközi pályázati szerződéseket. A projektben részt nem vevő, de tematikailag abba sorolható kutatók pályázatait is vegyék figyelembe!  Az alprojekt témakörébe eső kiemelkedő sikerű alkotások, alkotók megnevezése  Az alprojekt területén folytatott kutatásokba bevont hallgatókat jellemző adatok  Az alprojekthez sorolt tudományos területeken nemzetközileg elfogadott kiválósági kritériumok alapján a projekt teljes alkotói gárdájának minősítése  Infrastrukturális helyzetkép; a kísérletes résztémák adják meg az alprojekt területére sorolható, kutatási célú, a nagy műszerek országos felmérésébe (NEKIFUT) bekerült eszközöket. Az elkészült áttekintések alábbi vonásai alapján az ELTE vezetése megerősíti a kiemelt kutatási irányok kiválasztására tett döntését:    

a kiemelt kutatási irányzatok országon belüli összehasonlításban mind a felsőoktatási, mind az akadémiai kutatóhelyekkel versenyképes kiválósági jegyeket mutatnak fel; az alprojektek megvalósítására társult kutatók magas tudományos színvonalú és folyamatos produktivitású, jelentős számú hallgató és doktorandusz eredményes foglalkoztatására vállalkozó műhelyeket/csoportokat alkotnak; nemzetközi kapcsolatrendszerük kiterjedt, amelyek között meghatározó számban szerepelnek az európai pályázatokban eredményekkel bizonyított együttműködések; az elmúlt évtizedben megnövekedett az ELTE K+F+I kapcsolati hálója, azonban az alapvető jelenségekhez kapcsolódó célzott alapkutatások és alkalmazásbeli együttműködések fejlesztési íve nem szerves része az ELTE kutatói gondolkodásának és kutatásszervezési gyakorlatának.

Kiemelhető, hogy a teljes kart vagy több kart átfogó projektek esetében a bemutató megközelítheti az ELTE adott területre vonatkozó kutatási aktivitásának teljes feltérképezését. A dominánsan a BTK-ra épülő „Kultúrák párbeszéde” alprojekt a bölcsészettudományi Doktori Iskolák rendszerébe szervezi a tudástérképet. A Bölcsészettudományi Karon folyó képzés egyértelműen az academic kategóriába tartozik. Ezt bizonyítja a képzési portfólió, illetve a kimagasló minősítettségi adatok mellett a Karon működő tíz akadémiai kutatócsoport is. A tudástérkép sajátos szervezését indokolja a PhD programok kimagasló száma (5 doktori iskolában 68 doktori program, lásd az alprojekt stratégia 7. sz. táblázatát!), és a PhD diploma kibocsátás országosan is kimagasló aránya (a magyarországi összes doktori diploma kibocsátás kb. 15 %-a). Az alprojekt elsősorban a doktori képzés nemzetköziesítését és a színvonal további emelését állította tervei középpontjába. A Pedagógikum 27 műhelybe szervezett kutatási térképének elkészítését éppen jelen projekt motiválta. Erőfeszítéseket tettek arra, hogy arányosan mutassák be mindhárom pedagógiai kar részvételét a műhelyekben. 9

Az Informatikai Karra épülő 3. alprojekt 9 részterülete lefedi a kar kutatási potenciálját és nagy hangsúllyal mutatja be a területeknek az akadémiai közösségen kivüli kapcsolati hálóját is. A kutatóegyetemi címért beadott ELTE-pályázatban szereplő 10 legjobb műszaki publikáció közül 6 kapcsolódik szorosan az alprojekt kutatási területéhez. A természettudományi hangsúlyú két alprojekt csak részlegesen fedheti le a TTK nemzetközileg elismerten erős kutatási irányzatait. Közülük a számítógépes szimuláció eszközével összekapcsolt részfeladatokból álló alprojektben érthető módon a nem-számítógépes elméleti kutatások nem kaptak teret, így a matematikai tudomány területéről hiányoznak a világhírű geometriai és valószínűségszámítási iskolák, a fizikából a teljesen integrálható rendszerek vagy a kémiából a szerves preparatív kémia. Az anyagszerkezet különböző szintjeinek kutatásában a Kar koncentrált fejlesztés mellett döntött, így ebben sem szerepel számos igen eredményes fizikai (pl. nukleáris és szubnukleáris fizikai), földtudományi (pl. tektonikai és paleontológiai), kémiai (pl. IR-, optikai- és fotoelektron-spektroszkópai, továbbá preparatív kémiai) és biológiai (pl. idegtudományi) anyagszerkezet-kutatási irány. Ez is oka lehetett, hogy e két alprojektben tették a legkisebb erőfeszítést a kiemelt támogatásban részesülő kutatócsoportok differenciált bemutatására. A két kutatási irány azonban méltó, reprezentatív mintája a TTK kutatási erejének. A releváns adatokat az alprojektek számos táblázattal részletezték, amelyeket a III. fejezetbeli alprojekt stratégiák mellékleteiben lehet megtalálni. Az alprojektek erejét jól példázza a TTK intézetei előterjesztésében a kutatóegyetemi címpályázaton szerepeltetett legjobb szakmai visszhangú 10—10 publikáció listája. Fizikából 9, kémiából 7 publikáció sorolható be a két természettudományi alprojekt területére. Hasonló erős részarányt mutat a kiemelt irányzatokban elnyert PhD-fokozatok és az elkészült tdk-dolgozatok súlya a kar teljes aktivitásán belül. 2.2 Egyetemi önértékelés Korlátok  a kutatóegyetemi ambíciókat korlátozó, tömegképzési igényeket kielégítő oktatási feladatmennyiség  az állami kutatás- és felsőoktatás-politika középtávú (még gyakrabban rövidtávú) stabilitásának hiánya  az egyetemi hagyomány sokszínűsége és a világszínvonalú kutatások megkívánta erőforrás koncentráció közötti ellentmondás  a jelenlegi felsőoktatási finanszírozási modell, amelyben a normatíva-számítás hátrányos a „pusztán” kutatói álláshelyeken foglalkoztatottakra nézve, miután nem kutatási teljesítményük alapján ítéli meg munkájukat Erősségek 

Európai elismertségű, az ELTÉ-t fémjelezni képes kutatói személyiségek, egyéni kutatói teljesítmények 10

  

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, a nemzetközi tudományos életben rendszeres aktivitással jelenlévő, a kutatási témákat a kutatás szabadságát kihasználva folyamatosan megújító középhad A kutatásba nagy számban bevonható, a kutatói pályára erősen motivált hallgató és doktori ösztöndíjas Erős, kutatócsoporti kezdeményezésű, a kutatás szabadságának elvét kihasználó nemzetközi kapcsolatok, amelyek kiemelkedő eredményekre vezetnek globális projektek keretében, külföldi telephelyű unikális nagyberendezések használatával is

Gyengeségek       

A nagyobb csoportok szervezését igénylő, több diszciplina együttműködésén alapuló kutatási programok definiálásának és menedzselésének hiánya A vezető kutatók csoportjának elöregedése, egy részük fásultsága, lecsökkent kezdeményező kedve az álláspályázati rendszer elavult elvei és a finanszírozás hiányossága miatt belterjes kényszerpályájú vezető oktató utánpótlás Az elnyert pályázatok pénzügyi, adminisztrációs lebonyolításának nehézkessége, alkalomszerű lelassítása, a menedzsmentnek a hazai szűkös mozgásteret sem kihasználó, kevéssé kutatóbarát jellege A felfedező alapkutatást követő célzott alapkutatási és alkalmazási szakaszok iránti érdeklődés esetlegessége A kutatási infrastruktúra állandósult lemaradása a nemzetközi élvonalhoz képest Eredmények ritka publikálása a legnagyobb tudományos láthatósággal rendelkező természettudományi folyóiratokban (IF > 10)

Lehetőségek      

A projekt koncentrált erőfeszítései révén meredekebben felívelő kutatói aktivitás kihasználása az ELTE országos és nemzetközi láthatósága érdekében A honoráciorképzésbe, a szakkollégiumi tanulmányi programokba és a diákkörök munkájába bekapcsolódók közül nagyobb létszámú hallgató, szervezettebb foglalkoztatása A kutatás irányában elkötelezett hallgatók nagyobb számban történő megnyerése a határon belülről és külföldről, többek között támaszkodva az „ELTE házhoz megy” párhuzamos TÁMOP-projekttel való együttműködésre A tudományos kutatási eredmények alkalmazások irányába történő továbbadása rendszerének fejlesztése a kutatásmenedzsment fejlesztését szolgáló párhuzamos TÁMOP-projekttel való együttműködés révén Az intézet- és karközi tudományos programok ösztönzése a projekt belső kommunikációja révén A kétoldalú előnyök növekedése révén intenzívebb kapcsolat és együttműködés az MTA intézeteivel és a többi egyetemmel, összehangoltabb, egymást kiegészítő fejlesztések, különösen új, interdiszciplináris tudományterületek (pl. környezettudomány, nanotechnológia stb.) intenzív fejlesztésében

11

Veszélyek   



A kutatóegyetemi kiválósági kezdeményezés elhalását eredményező, az első pályázati forduló hiányosságait érvként használó felsőoktatás- és tudománypolitikai fordulat A projekt sikerességéhez szükséges egyetemi támogatás eróziója, elsősorban a projektben részt nem vevő vezető oktatók kritikáinak hatására A projektben részvételt vállalók érdeklődésének elvesztése, a vállalt feladatok formális teljesítésének kísértése, amelynek egyik oka lehet a kezdeti bizonytalanság, a szervezetépítés lassúsága és a belső kommunikáció egész vertikumbeli működésének hiányossága A projekt eredményeként létrejövő kutatási kapacitások, új társulások fenntartható továbbműködtetésére való képtelenség, ami egyformán veszélyezteti a nagyszámú posztdoktori és doktoranduszi kutató továbbfoglalkoztatását és a jelenleg világszínvonalat képviselő új kísérleti eszközök optimális kihasználtságú működtetését. 2.3 Benchmarking: Hasonló K+F-et végzők értékelése

A projekt egészére irreális az egyetlen (vagy akár kisszámú) intézményt referenciaként használó egységes értékelés. Az alprojektek többsége megfontoltan igényes választással a kutatási terület élvonalából, illetve teljesítményében az ELTÉ-hez közelálló körből választott összehasonlító mintának alkalmas intézmény(eke)t. Igyekeztek az európai élvonalat képviselő egyetem(ek) mellett egy hazai MTA-kutatóhelyhez is viszonyítani a tevékenység jelenlegi színvonalát és a projekt révén várt előrelépés mértékét. A projekt egészében javasoljuk, hogy az alprojektek törekedjenek az összehasonlításnak választott kutatóintézetekkel, csoportokkal rendszeres információcserét is involváló kapcsolatfelvételre. A közbeszerzéssel megbízandó szakértő cég szerződésében rögzítjük az alprojektek által megjelölt egyetemek és kutatóintézetek tartalmi tevékenységének összevetését az alprojektekben résztvevő csoportok teljesítményével, továbbá a finanszírozási és munkafeltételbeli körülmények összevetését is. 3. A stratégiai terv 3.1 Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása  

A kiváló teljesítményű tapasztalt és feltörekvő kutatószemélyiségek lehetőségeit fokozni kívánjuk. Kommunikációs tevékenységünkkel támogatjuk jelentős nemzetközi tudományos rendezvények hazai megrendezésének elnyerését, Ösztönözzük, hogy a projekt egyes kutatási programjai kezdeményezzék nemzeti szintű kutatócentrumok létrehozását és csatlakozásukat globális, nagy alapkutatási jelentőségű és nagy társadalmi hatású kutatási programokhoz.

3.2 Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése  

Mérsékelni kívánjuk a természettudományi és informatikai területen felerősödött hallgatói, kutatói elvándorlást, minden területen növeljük a hallgatók és kutatók között az ELTE vonzerejét, A projektben a valóságos újdonságot jelentő tudományos eredményeket ismerjük el, azaz küzdünk a „lapos rutint” példázó egyéni pályaívek ellen, 12

  

Szervezett erőfeszítéseket teszünk az ipari/vállalkozói kapcsolatok bővítésére, a multidiszciplináris kutatási lehetőségek felismerésére és a kutatói asszociációk létrehozásának megkönnyítésére, A KPPI és a PIK együttműködését rendszerszerűen fejlesztve, a kari szintű kutatási koordinátorok bevonásával csökkentjük a kutatásmenedzsment rugalmatlanságát, Gyakorlati tapasztalatainkkal konstruktívan hozzájárulunk az Egyetem gazdasági, pénzügyi és projekttámogató szolgáltatásainak fejlesztéséhez.

3.3 A versenytársak kezelése: Verseny és együttműködés. Az alprojektek mindegyike erősen beágyazott hazai és nemzetközi együttműködésekbe. Számos résztéma nevesített együttműködő partnereket az MTA intézményhálózatából. A kiscsoportos kutatási pályázatokban versenytársként, ugyanakkor a hazai nagyösszegű konzorciális pályázatokban, továbbá nemzetközi színtéren partnerekként kívánunk megjelenni. Egyetemi politikánk részévé szeretnénk tenni az európai és világot átfogó tudományos programokban érdekelt hazai kutatóhelyek Magyar Nemzeti Konzorciumokba szerveződésének támogatását. Ez a tudományos hatékonyság mellett fokozná az országos szintű menedzselés átláthatóságát is. 3.4 A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások mobilizálása A személyi alkalmazások és kutatási többletmunka megbízások kiadását a rövid futamidő miatt jól meghatározott kutatási feladatok megfogalmazásához, majd teljesítésük igazolását kizárólag tárgyiasuló eredményekhez kötjük. Új szervezeti megoldások jelentkeznek a 2. és az 5. alprojektben, amelyek fejlődését az alprojektek és a résztvevő kari vezetések együttesen követik, szükség esetén korrigálják, illetve előkészítik intézményesítésüket. A projekt célja a résztémákhoz kapcsolódó pályázati tevékenységgel az elnyert források többszörözése. Ezért önállóan követi a projekt futamideje alatt benyújtott pályázatokat. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a dinamikusan feltörekvő szakemberek között az ERC Starting Grant pályázatokon való részvétel ösztönzésének. 3.5 A vezetés szerepe A projekt nagysága és összetettsége az ELTE eddigi gyakorlatában példa nélkül áll. Megvalósítását önálló menedzseri és szakmai vezetés mellett írja elő az NFÜ-vel kötött szerződés. Kulcskérdés, a minőségileg új szintet jelentő feladat sikeres megvalósítása érdekében, a projektvezetés tevékenységének összehangolása az ELTE szervezeti szabályzata szerint felépülő és működő szakmai és gazdasági vezetéssel. A vertikális kapcsolat felső szintjének szabályozása megtörtént: az ELTE Vezetői értekezlete havonta meghallgatja és értékeli a projekt menedzserének előrehaladási jelentését. A projektet rektori rendelkezés szerint az ELTE Gazdasági Tanácsa felügyeli.

13

A horizontális kapcsolatrendszer helyzete az ELTE Pályázati és Innovációs Központjával, valamint a Gazdasági Főigazgatósággal jelenleg még átmenetinek nevezhető, az első tapasztalatokat is figyelembe vevő végleges eljárási rend kidolgozásra vár. A projekt menedzsment közvetlen rektori alárendelése megfelel a kiemelt jellegnek, valamint annak a közalkalmazotti környezetben szokatlan felelősségi foknak, amelyet a projektmenedzser és a pénzügyi vezető szerződése számukra előír. Ugyanakkor ez a körülmény esetlegessé tette a rektorhelyettesi alárendeltségű általános tudomány-menedzsmenttel való együttműködést. A szerződés által előírt szoros megvalósítási határidők feszültséget okoznak az ELTE általános munkaügyi és pénzügyi eljárásrendjében. A kölcsönös jóindulat ellenére jelentős fennakadások jelentkeztek a közbeszerzési felhívások meghirdetésében és a finanszírozási támogatás jelentősebb részét jelentő munkaszerződések megkötésében. Az alprojektek horizontális kari kapcsolatai éppen a stratégiaírás kapcsán megerősödtek a 3., 4. és 5. alprojektekben. A természettudományi dominanciájú két alprojekt autonómiája a karon belül jóval nagyobb. Az alprojektek stratégiáinak megszületése várhatóan erjesztően hat a kar tudományos aktivitásának egészét tükröző elemzés és jövőkép megalkotására, amelybe a két nagyprojekt célkitűzései beleilleszthetők. A munkaszerződésekre és az új alkalmazásokra vonatkozó kommunikációs zavar kapcsán világossá lettek az egyetemi autonómia korlátozott lehetőségei: a kutatóegyetemi kiválósági kezdeményezés sikere érdekében a felsőoktatási és tudománypolitika országos szintű vezetésének állandó és felelős szerepet kell vállalnia. A projekten belül a szakmai vezetésnek az alprojektek szintjén legerősebb a szerepe. A projekt szakmai vezetője összhangteremtő, koordináló szerepet játszik. Ez a feladat nem formális, mivel a hatékony megvalósítási lépéseknek a kutatói szabadság feltétlen tiszteletére épülő ELTE hagyományokkal való összhangját először kell több intézetet, sőt karokat összefogóan megteremteni. Vezetői felelőssége van abban, hogy a kutatóegyetemi támogatást valódi újdonságot jelentő kutatásokra fordítsák, az ne válhasson más forrásokból már támogatott tevékenységek többszörös honorálásának eszközévé. Az alprojektvezetés döntési és értékelési jogosultságainak elfogadtatása különösen nehéz az 1. és 2. alprojekt esetében, amely tematikailag koncentrált, nem fedi le a résztvevő karok teljes kutatási spektrumát. A részfeladatokat ezért egyelőre nem fogja össze semmiféle szervezeti háttér. Az 1. alprojekt kutatási módszerbeli hasonlóságot mutató, tematikailag eltérő, önálló kutatócsoportok párhuzamos munkájára épül, aminek adminisztratív hátterét csoportonként az érintett intézetek biztosítani tudják. Szakmai szempontból kívánatos lenne, hogy a kiemelkedő személyiségek által vezetett projektekben a vezetők döntési jogkörét szélesítsék. A 2. alprojekt jelentős eszközfejlesztéssel – egyebek között – egy intézetközi, kari szintű Szerkezetkutatási Centrum kialakítását is fontos célnak tekinti. A létrehozandó Centrum fenntarthatósága szempontjából megvizsgálandó, hogy a Centrum szakmai vezetése – a Kar vezetésének felhatalmazása és az érdekelt intézetek megállapodása alapján – részleges szervezeti és pénzügyi döntési jogosítványokkal rendelkezhessen. A 3. és a 4. alprojekt de facto kari projekt (IK, illetve BTK felügyelettel). Ez tükröződik a kari és az alprojektvezetés szoros munkakapcsolatában, amely kilép a hagyományos

14

szervezeti keretekből és hatékonyabbá teszi a kiemelt feladatok menedzsmentje és a kari vezetés együttműködését. Mindez megfelelő stabilitást is involvál. Az 5. alprojekt célja egy az ELTE stratégiai célkitűzései között már korábban elhatározott új kutatási szervezet, a Pedagogikum életre keltése. A karakteres önálló szakmai jegyekkel rendelkező három kar vállalt feladata az ELTE szenátusa által meghatározott keretek között a szervezet és vezetési rendszere kialakítása. 3.6 Belső monitoring és folyamatos korrekció A tudományos tevékenység belső nyilvántartására az alprojektek határozzák meg az érintett kutatási területek hazai és nemzetközi indikátoraira támaszkodó teljesítménymutatókat. Ezek hitelesítésében jelentős szerepe lehet a regionális felsőoktatási tudománymenedzserek közötti információcserének. A tudományos feladat-teljesítés igazolása a részfeladatok vezető kutatóinak kezdeményezésére az alprojektvezető, az alprojektvezetők és helyetteseik esetében a projekt szakmai vezetőjének a feladata. Egy-egy tematikus témakör továbbfinanszírozása csak akkor vállalható, ha a megelőző feladat teljesítését dokumentáló, megfelelő fórumon közzétett tudományos alkotás egy példánya a KPPI-nél leadásra került, valamint megjelent a feladat és eredményes megoldásának összefoglaló leírása a projekt honlapján. A beszerzések, mobilitási és más működési természetű tevékenységek monitorozása a teljesítésükhöz kapcsolódó tartalmi jelentések és pénzügyi bizonylatok alapján az ELTE általános eljárását követi. A vállalt tudományos feladatokban a megszokott indokoltságú tematikus korrekcióra mód van. Pénzügyi újratervezésre az NFÜ-vel kötött szerződésben foglalt határig, azaz kizárólag a szerződés módosítását nem igénylő esetekben van lehetőség. Erről az alprojekt vezetőjének előterjesztésére, a projekt szakmai vezetőjének véleményét szükség szerint kikérve, a projekt menedzsere dönt. Alprojektek közötti átcsoportosításra nincs mód, strukturáltabb (számos részfeladatból álló) alprojekteknél a részfeladatokra tervezett összeget is tartani kell. A különböző területeken végzett kutatási tevékenységek minőségi és számszerű értékelési formáiban, azok elfogadottságában lényeges eltérések tapasztalhatók. Minden alprojekt vállalja, hogy futamideje alatt aktívan hozzájárul a teljesítménymutatók megalkotásához és a futamidő alatti folyamatos működtetéséhez. Ezek szélesebb és tartós használhatóságáról szakértői tanulmányt készít a projekt jövőképének megfogalmazásában közreműködő külső tanácsadóval együttműködésben. Ez a tanulnány és a projektet lezáró összefoglaló jelentés megalapozza a minőségi és számszerű mutatók teljes körű alkalmazására vonatkozó elhatározást az érintett karokon, illetve az ELTE Tudományos Bizottságában. 4. A stratégia belső és külső kommunikációja A projekt egységes kommunikációval kívánja folyamatosan informálni a projekt résztvevőit, a szélesebb felsőoktatási/kutatási közvéleményt és a magyar társadalmat a

15

kutatóegyetemi program előrehaladásáról. Kiemelkedő fontossága van a külföldi partner egyetemekhez és a potenciális külföldi hallgatókhoz szóló üzeneteknek. A projekt részletes kommunikációs tervét az 5.3 melléklet tartalmazza.

5. Mellékletek 5.1 1. táblázat: 1. feladat 2.feladat 3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. feladat 7. feladat 8. feladat 9. feladat 10. feladat

Időütemezés és teljesítménymutatók

A projekt időütemezése és felelősei a projekt 1. évére

Fealadat megnevezése Stratégiai dokumentum Alkalmazási, többletmunkaszerződések véglegesítése az 1. évre (Rövidebb időszakra szóló szerződések számának rögzítése és megkötésük pl. negyedéves ütemezése) Közbeszerzési pályázatok kiírása

Határidő 2010.09.30. folyamatos

2010.12.31.

Felelős(ök) Patkós András Szabó Gergely + Alprojektvezetők Szabó Gergely + ELTE GF Lendvai János

2011.01.31 folyamatos folyamatos 2011.05.31.

Bárdos György Tulipán Zsuzsanna Alprojektvezetők Alprojektvezetők

2011. 06.30.

Alprojektvezetők + Patkós András Szabó Gergely

2010.10.31.

2. alprojekt eszközök beüzemelt átadása (az ismételt közbeszerzésben érintett eszköz esetében a határidő betartása nehézséggel jár!) 5. alprojekt eszközeinek beüzemelt átadása A projekt belső és külső kommunikációjának eseményei Kutatómunka Alkalmazási, többletmunkaszerződések továbbá nem önálló közbeszerzési kötelezettségű eszközbeszerzések részletes terve a 2. évre 1.év tudományos beszámolója 1.év pénzügyi beszámolója

2011.06.30.

„Jövőkép” tanulmány elkészítése

2011.08.31.

11. feladat

16

Patkós András + Alprojektvezetők + Tanácsadó cég

2. táblázat:

Az alprojektek közös teljesítménymutatói

Mutató P(rojektből) F(inanszírozott) hallgató (B,M) PF-doktorandusz szám PF-predoktor/ kutatási assisztens PF-posztdoktor Többletfeladattal megbízott ELTE-dolgozó PF tudományos esemény(konferencia, alprojekt-előadónap, egyéb hasonló) PF disszeminációs esemény (nyílt nap, ismertető előadások) PF szakfolyóirati/konferencia cikkek 2011.06.30-ig PF szakfolyóirati cikkek 2011.06.30-tól a futamidő végéig PF monográfia, tankönyv 2011.06.30-ig PF monográfia tankönyv 2011.06.30-tól a futamidő végéig PF kutatásból születő szellemi termék (szoftver, szabadalom) Projekt-témához csatlakozóan beadásra kerülő pályázatok (EU FP7, ERC, OTKA, stb.)

1. projekt

2. projekt

3. projekt

4. projekt

5. projekt

23 23

24 5

25 24

20 7

7 41

8 8

8 4

6 0

11 11

26 7

72

25

60

30

112

4

3

1

10

11

4

1

1

2

3

42/8

25

10-20

30

35

66/16

30

50-40

50

43

0

0

0

10

6

0

0

4

12

8

Nem jellemző

Nem jellemző

1

1

5

16

6

0

8

n.a

17

5.2 A Program alapvető adatai A 2010. február 22-én a NFÜ-höz beadott és befogadott pályázati munka alapján, 2010. április 19-én írásban megerősített döntés szerint az ELTE elnyert 3,008,039,580 Ft támogatást. A Támogatási Szerződést 2010. július 6-án írta alá a támogató. A Projekt kezdő dátuma : 2010. június 1. A Projekt záró időpontja : 2012. május 31. A pénzügyi források megoszlása : Saját forrás : Önerő : Az NFÜ által biztosított önrész : Hazai és EU támogatás együtt :

1,579,822,388 Ft 151,605,196 Ft 1,428,217,192 Ft 1,428,217,192 Ft

52,52 % 5,04 % 47,48 % 47,48 %

5.3 Kommunikációs terv Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hazai felsőoktatási intézmények között kiemelkedően magas presztízsű. 375 éves múltjával, nemzetközileg is számottevő tudományos eredményeivel kihívást támaszt s egyben indokolja a professzionális, párhuzamos tevékenységekre épülő kommunikációs munkát. Kutatóegyetemi önmeghatározásában az ELTE a minőségi felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés élvonalban tartása mellett kötelezte el magát. Céljának megvalósítását a tudományos eredményeknek oktatásbeli gyors megjelenítésével, a fiatalok között az ELTE iránti érdeklődés további növelésével, a tudomány társadalmi elfogadtatásával, a kutatások eredményeinek szolgáltatásokban, termékekben, technológiákban való megjelenésével igazolhatja. Valamennyi kommunikációs és disszeminációs tevékenység során törekszünk arra, hogy a tudomány közelebb kerüljön a mindennapi élethez, érdekes, értékes és egyben megfogható tartalmakat szeretnék közvetíteni. A projekt sikerének alapja a belső kommunikáció Szakmai információs platform: intranet A belső kommunikáció első szintje az egyetemvezetés, a projektvezetés és a konkrét K+F+I feladatokat megvalósító kutatók közötti információcsere. A nyolc kar együttműködésében megvalósuló projekt részvevőinek, szereplőinek informáltsága, munkafolyamatokkal kapcsolatos visszajelzése, a véleménycsere lehetősége biztosítja a megvalósulás sikerét. A belső kommunikációs rendszer alapja a projektmenedzsment által létrehozott intranet, melyben hierarchikus jogosultsági rendben kötetlen, visszakereshető információcserét bonyolítunk. A szakmai információs környezet lehetőséget teremt az együttgondolkodásra, ösztönzi és hatékonnyá teszi a különféle tudományterületeken dolgozó kutatók, oktatók és a projektmenedzsment tartalmi munkáját. A projektiroda kommunikációs munkatársának feladatkörébe tartozik e csatorna szerkesztőireferensi követése, a projekttel kapcsolatos események, hírek, feladatok, belső információk rendszeres közzététele. A munkacsoportok tevékenysége nyomon követhető az intraneten, s a közölt eredményekből gyorsan előállíthatóvá válnak a nyilvánosság számára is releváns beszámolók.

18

A kommunikáció második szintje az ELTE oktatói közössége, akiket folyamatos tájékoztatással kívánunk megnyerni és ösztönözni a projekt kiindulását és hátterét jelentő kutatóegyetemi kiválósági kezdeményezés fenntartható folytatásához. A projekt szakmai rendezvényei jó lehetőségek kínálnak arra, hogy az oktatókkal érdemi párbeszédet folytassunk nem csupán saját projektünk, hanem más megvalósult pályázatok tapasztalatairól, eredményeiről. Szándékunk szerint kapcsolódási pontokat találunk az eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont, valamint az IK és a TTK Kooperatív Kutató Központjainak projektjeivel, a középiskolai diákság felé nyitott tehetséggondozást támogató Az ELTE házhoz megy programmal, az akadémiai kutatók és tudománykommunikátorok által kezdeményezett Lángész programmal és egyéb speciális tudományterületi pályázatokkal. Célunk, hogy a kutatásokra szánt források ne aprózódjanak el, hanem a tapasztalat-megosztás szintjén hálózatot alkossanak. A belső kommunikáció célcsoportjai  Egyetemvezetés  Projektmenedzsment  Oktatók  Kutatók  Doktorhallgatók és posztdoktorok  Alap- és mesterképzés hallgatói A kommunikáció eszközei 1. Az ELTE honlap Az Egyetem honlapján rendszeresen tájékoztatást adunk a projekt eseményeiről és a részletes tartalmakért a projekt honlapjára irányítjuk az érdeklődőket. 2. Projekt honlap A projekt önálló portálján közérthető formában és teljes körűen bemutatjuk a pályázatot. A főoldalról általános képet kap a látogató az öt alprojektben zajló munkáról, míg a kutatási témák saját oldalai a szakmai munkát támogatják. Azok a tartalmak, amelyek látványos lépésekként értékelhetők, gyakorta frissülve a közös felületen is bemutatásra kerülnek. A főoldalon folyamatos hírszolgáltatással, fotódokumentációkkal, tudósportrékkal és kisfilmekkel számolunk be az eseményekről. Szeretnénk elérni, hogy a honlapra látogatók minél nagyobb köre térjen vissza s a változatos témákból álló információ-szilánkokból kedvet kapjon megismerni a projekt egészét. 3. Hírlevelek Bekapcsoljuk a projekttel kapcsolatos események közzétételét az Egyetemen már működő hírlevél szolgáltatásba, valamint a kutatási területek kialakult hírcsatornáiba. Arra számítunk, hogy a tájékozódás rutinná vált formái erősítik a projekt megjelenését az Egyetem életében. 4. Rendezvények 2010. második felében nyitórendezvényt szervezünk, sajtóközleményt adunk ki és sajtóbeszámolók közzétételét tervezzük az uniós támogatású projekt céljairól és tartalmáról. Az év végére kiépülő nagy értékű infrastruktúra-fejlesztést műszaki átadó esemény rendezésével tesszük nyilvánossá, melyre a nagyközönséget és az együttműködő partnereket hívjuk meg. A projekt során felálló kutatási centrumok tudományos munkáját szakmai rendezvényekkel támogatjuk, ilyen például a szakmai nap, amely keretében tematikus üléseken, workshopokon vitathatják meg a résztvevők kutatási területeik helyzetét, távlatait és 19

eredményeit. 2012. májusában a sajtó nyilvánosságára is számító projektzáró rendezvényt szervezünk. A külső kommunikáció célcsoportjai 5. A pályázat kiíró szervei, közigazgatási intézmények 6. Felsőoktatási intézmények 7. Társintézmények: az MTA kutatóintézetei 8. Szakmai szervezetek, hatóságok 9. Cégek, vállalatok 10. Diákok: középiskolai és egyetemi hallgatók 11. A régió lakossága 12. Potenciális külföldi hallgatók, elsősorban a kutatóképzés PhD szintjén A kommunikáció külső formái A külső kommunikáció célja a nagyközönség meggyőzése a kutatóegyetemi kiválósági kezdeményezés kiemelt hasznosságáról az ELTE projekt eredményeinek megismertetése által. A külső és belső kommunikáció egyes formái között vannak átfedések. A workshopok és konferenciák mellett szeretnénk projektünket bemutatni a tudományos ismeretterjesztés országos és helyi fórumain, egyetemen belül és kívül. Így az ELTE Tudományos Sajtóklubjában, a Tudományos Diákkörök eseményein, az ELTE Karrierközpont rendezvényein, a Kutatók Éjszakáján, a Tudományfesztiválon, a Tudományünnep napján, az Educatio Kiállításon, stb. Ezek mellett kapcsolatot fogunk kialakítani a tudományos eredmények népszerűsítését segítő szervezetekkel: így a Tudástársadalom Alapítvánnyal, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével és más szakmai szervezetekkel. A Tudástársadalom Alapítvány működteti a Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hálózat honlapját, kiemelt profilja, hogy keretet kínáljon kutatók és műhelyek hálózati együttműködésének. Mivel érzékelhetően nő az érdeklődés a természettudományok iránt, kiemelt célunk, hogy kihasználjuk a médiajelenlét legnyitottabb és legkorszerűbb formáit: linkcsere együttműködések, blogok, stb. A potenciális külföldi hallgatókhoz irányuló kommunikációban részben a tudományterületek közös, részben egy-egy terület sajátos üzeneteit kell megfogalmazni. Elsősorban elektronikus úton terjeszthető formák kidolgozása célszerű. A projekt során bemutatjuk az ELTE nemzetközileg legmegbecsültebb kutatóit és az általuk fémjelzett regionálisan kiemelkedő tematikus gazdagságú PhD-iskolai kínálatot. Külön hangsúlyt adunk azoknak a kedvező kutatási feltételeknek, amelyeket európai és hazai (köztük a jelen) kiválósági pályázatokban megvalósított fejlesztésekkel biztosít az ELTE a PhD-hallgatók számára. A projekt révén felvett doktoraduszok és prosztdoktori kutatók legeredményesebbjeit is megismertetjük a szakmai és laikus közönséggel. A nyilvánosság biztosítása Figyelmet fordítunk arra, hogy a média figyelmét felkeltsük, számukra közvetlenül használható médiatermékeket szolgáltassunk. A projekt során a II. számú kommunikációs tervet valósítjuk meg (lásd alább!), melynek minden elemét a leghatékonyabb formában szeretnék kihasználni. A projekt folyamán „C” típusú táblákat helyezünk el a projekt megvalósításának helyszínein, a projekt zárását követően pedig „D” típusú táblákat. Cikkek, interjúk megjelentetését tervezzük mind az online, mind a nyomtatott sajtóban. Fontos elem a projekt elején tartott

20

széleskörű közvélemény-kutatás, melynek célja a célcsoport igényeinek pontos felmérése. A megfelelő kommunikációs kompetencia elérése érdekében az alprojektvezetők számára kommunikációs tréninget szervezünk. Információs zöld szám működtetését vállaljuk a hatékonyabb tájékoztatás érdekében. A projekt lebonyolítása folyamán sajtóközleményeket fogunk kiadni, a sajtómegjelenéseket összegyűjtjük és elemezzük. Tájékoztató anyagokat készítünk a kutatások bemutatására, fotódokumentációt állítunk össze. Kisebb értékű reklámajándékokat készíttetünk, melyeket a sajtónyilvános rendezvények résztvevői között osztanak szét. A kommunikációs stratégia hangsúlyos részét képezi az arculatterv, amely egy átfogó projekt arculat és az öt alprojekt önálló arculatának kialakítását jelenti. Az arculat tükrözni fogja az Egyetem hagyományos értékeit, minőségi tudományos-oktatási kompetenciáit, alkalmas lesz az eltérő tudományos tevékenységeket végző alprojektek vizuális megjelenítésére, ugyanakkor kifejezi a projektben megvalósuló intézményi egységet. Az arculattól is azt várjuk, hogy eredményeként a célcsoportokban pozitív attitűd alakuljon ki a projektről, az együttműködésben kiteljesedő tudományos munkáról, az EU társfinanszírozásról és egyben az ELTE-ről, mint kutatóegyetemről. 5.3 A Program irányítása 

Megalakított szervezet és a felelősségi körök Az ELTE Szenátusa 2010. május 26-i ülésén döntést hozott egy, közvetlenül a rektor alatt működő, határozott időre létesített önálló funkcionális szervezeti egység létrehozásáról, a ELTE Kutatóegyetemi-pályázati Projektirodáról (KPPI). Ennek érdekében elfogadta a beterjesztett Szervezeti és Működési Szabályzatot, amely részét képezi az ELTE Szabályzatának, 1. kötet 4.sz. melléklet. A projektszervezet feletti ellenőrzési, stratégiai döntési jogot a rektor a gyakorolja. A projektigazgatót a rektor bízza meg. A projektigazgató látja el a projekt működésének, a projektben közreműködők munkája irányításának operatív feladatait. A projektigazgató felelős a projekt megfelelő minőségben és szakszerűen történő megvalósításáért, az előrehaladás biztosításáért, a háromhavonkénti elszámolás megfelelőségéért és a projekt sikerességéért, valamint a Projektügyrend előterjesztéséért. A projekt pénzügyi vezetője felelős a projekt pénzügyi felügyeletéért, a pénzügyi dokumentációk elkészítéséért, kezeléséért, koordinálásáért, naprakészségéért és megfelelőségéért, illetve a költések nyomon követéséért, a pénzügyi szabályok betartásáért és betartatásáért, a projektmonitoring pénzügyi részének kialakításáért. A szakmai vezető feladata a szakmai munka irányítása, a stratégiai döntések meghozatalában való közreműködés, az alprojektek feletti szakmai ellenőrzés gyakorlása. Az alprojektek negyedéves szakmai beszámolóinak jóváhagyása, a projekt teljes szakmai beszámolójának összeállítása Az egyes alprojektvezetők a teljes alprojektért felelősek (ideértve azt az esetet is, amikor egy alprojekt megvalósításában több kar vesz részt). Az alprojektvezetők feladata az operatív munkavégzés, amely kiterjed a döntések előkészítésére, a döntéseknek, valamint a projekttervben meghatározott szakmai feladatoknak

21

határidőre történő végrehajtására, a beszámolók elkészítésre, a rendszeres és megfelelő tájékoztatásra. A fejlesztésekért felelős szakmai vezető feladata a tervezett infrastrukturális beruházások és eszközbeszerzések figyelemmel kísérése, kezelése, fenntartási lehetőségeinek vizsgálata, a műszaki átadás-átvétel megszervezése és a beszerzések után szükséges üzembe helyezési, vagyonvédelmi, nyilvántartási feladatok ellátásáról való gondoskodás, javaslattétel az előállított szellemi termék hasznosítására. A Projektirányító Bizottság (PIB) tagjai: a projektigazgató, a szakmai vezető, a pénzügyi vezető, az öt alprojektvezető, a fejlesztésekért felelős szakmai vezető, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság és a Pályázati és Innovációs Központ egy-egy képviselője, szükség szerint – esetenként – a projekt közbeszerzésekért felelős referense. A PIB vezetője a projektigazgató. Az Egyetemvezetői Értekezlet folyamatosan ellenőrzi a projektmonitoring jelentések alapján a projekt időarányos megvalósítását. A projekt szakmai és pénzügyi terveiben a projektigazgató és/vagy a PIB által javasolt módosításokat véleményezi, a projektmenedzsmentet támogató szolgáltatások teljesítését ellenőrzi.



A KPPI működésének alapdokumentumai 1. 10/2010. (VI. 10.) számú rektori utasítás az ELTE Kutatóegyetemipályázati Projektirodáról (KPPI) és a kutatóegyetemi pályázat projektügyrendjéről

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora az Eötvös Loránd Tudományegyetem mint Támogatott és az OKMT mint Támogató között a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR: „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül” című projekt végrehajtása érdekében a KPPI-re vonatkozó részletszabályokat, különösen a projektszervezet egyes tagjainak részletes feladat és hatáskörét, a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés rendjét, a munkafolyamatoknak az egyetemi szervezethez és működéshez való illesztését a Projektirányító Bizottság kidolgozásában, a projektigazgató előterjesztésére. A 10/2010 (VI.10.) rektori utasítás főbb fejezetei a következőek : I. RÉSZ A KPPI-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A Projekt operatív vezetése 2.§ A helyettesítés rendje 3.§ A KPPI munkatársai 4.§ Kiadmányozási és pénzgazdálkodási hatáskörök 5.§ Vagyon-nyilvántartás és leltározás 6.§ Üzemeltetési és munkarend 7.§ Kapcsolattartás más egységekkel 8.§ Adatszolgáltatás, titokvédelem 9.§ Ellenőrzés II. RÉSZ A PROJEKT MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 10.§ A Projektirányító Bizottság működése

22

11.§ A kötelezettségvállalás rendje 12.§ Az ellenjegyzés rendje 12/A.§ A kötelezettségvállalás és az ellenjegyzés közös szabályai

III. RÉSZ HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS 13.§

2. KPPI Szervezeti és Működési Szabályzatának fejezetei Általános rendelkezések Az általános rendelkezésekben a rektor rendelkezik a KPPI betagozódásáról az ELTE egyetemi struktúrájába továbbá kijelöli azokat a hatásköröket, függelmi viszonyokat, amelyek a projekt végrehajtása során meghatározóak. A projektszervezet A rektor A projektigazgató A pénzügyi vezető A szakmai vezető Az alprojektvezetők A fejlesztésekért felelős szakmai vezető Projektirányító Bizottság A projektszervezetről szóló részben a rektor megjelöli és részletezi a projekt főbb közreműködőinek feladatait, kötelezettségeit, jogait. Az Egyetemvezetői Értekezlet hatásköre a Projekt ellenőrzése során A projekt előrehaladásáról szóló jelentések, az egész Egyetemet érintő kérdések megfogalmazása, feladatok meghatározása, összehangolása, ütemezése, és döntéselőkészítő javaslatok megfogalmazása útján gyakorolja a Egyetemvezetői Értekezlet a projekt szerves illeszkedésének biztosítását az ELTE működésében. Erre azért van szükség gyakran és folyamatosan a projekt időtartama alatt, mert a projekt költségvetése meghaladja az egész egyetem éves költségvetésének mintegy 10 %-át. A projekt gördülékeny, hatékony és eredményes működése ezért is elsőrendű érdeke az ELTE-nek a biztonságos működés és a pénzügyi-gazdasági egyensúly fenntartása mellett.

23



A KPPI szervezeti sémája



A projekt irányítási folyamatai

A projekt irányítási folyamatainak kialakításakor figyelembe kellett venni több igen egyedi szempontot :   

A projekt költségvetése összemérhető nagyságú az ELTE teljes költségvetésével, annak mintegy 10 %-a, így meghiúsulása az egész egyetem költségvetését is erőteljesen befolyásolná A projekt 5 teljesen különböző adottságú, igényű és végcéllal rendelkező, továbbá szakmai szempontból is alapjaiban eltérő alprojektből áll Az ELTE történetének legnagyobb méretű, állami és nemzetközi támogatásban részesülő projektje, ezért az ELTE mindeddig nem rendelkezett sem szervezeti, sem módszertani, sem projektmenedzsment szinten tapasztalattal, gyakorlattal, így mindezeket a megvalósítás folymatában kellett kialakítani, illetve megszerezni.

Mindezeknek a főbb szempontoknak figyelembe vételével kellett kialakítani egy hierarchikus menedzsment-, ellenőrző és a beszámoltató rendszert. Továbbá ki kellett egészíteni az ELTE már bejáratott, egységesített, szabványosított eljárás és eszközrendszerét olyan új módszerek, eljárások, formanyomtatványok bevezetésével, amelyek használatának nem volt korábban hagyománya az egyetemen. Ezen túlmenően a bevezetett részrendszereknek meg kellett felelniük a támogatási szerződésben rögzített követelményeknek, a hatályos törvényeknek, rendeleteknek, továbbá az ELTE belső szabályozási rendszerének is.

24

Ezen célok elérésének biztosításáért bevezetésre kerültek az alábbi vázlat szerinti események, szabványosított eljárások és eszközök, továbbá egy új dokumentációs és archíváló rendszer. 1. Események 1. Havi beszámoló a Egyetemvezetői Értekezleten 2. Rendszeres projekt-koordinációs értekezlet 1. Napirend (dokumentáció) 2. Emlékeztető (dokumentáció) 3. Rendszeres alprojekt-koordinációs megbeszélések 1. Napirend (dokumentáció) 2. Emlékeztető (dokumentáció) 4. Rendszeres és szabványos „Heti jelentés” összeállítása az alprojektek részéről 2. Szabványosított eljárások, eszközök 1. Egységesített formanyomtatványok, űrlapok használata (dokumentáció) 2. Egységesített pénzügyi eljárásrend alkalmazása, megkövetelése 3. Az ELTE munka- és pénzügyi rendjéhez igazodó, abba szervesen betagozódó, eljárásrend követése 3. Dokumentáció

25

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE II. A program helye az ELTE kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájában

26

Az ELTE K+F+I stratégiáját 6 alapelvben foglaltuk össze, aminek alább aktuális egyetemi helyzetét értékeljük, majd demonstráljuk a projekt összhangját ezen elvekkel. 1. stratégiai elv:

Az oktatás és a kutatás egysége.

Az ELTE Magyarországon a legnagyobb vonzerővel rendelkező, a felsőfokú szakemberek utánpótlásában kiemelkedően széles spektrumú feladatot vállaló egyetem. A 2010/11. tanévben az Egyetem 1 osztatlan képzésű szakon, 37 alapszakon és 79 mesterszakon indít nappali képzést a következő kari megoszlásban: Állam- és Jogtudományi kar: 1 osztatlan szak, 2 alap-, 1 mesterszak Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar: 1 alap-, 1 mesterszak, 1 gyógypedagógiai tanári képzettség Bölcsészettudományi Kar: 13 alapszak (bennük 59 szakirány), 52 mesterszak, 21 szaktanári képzettség Informatikai Kar: 1 alap-, 2 mesterszak, 1 szaktanári szakképzettség Pedagógiai és Pszichológiai Kar: 5 alap-, 4 mesterszak, illetve az ELTÉ-n a tanári mesterszak felelőse, 6 tanári szakképzettség Tanító- és Óvóképző Kar: 3 alapszak (bennük 4 szakirány) Társadalomtudományi Kar: 5 alap-, 8 mesterszak Természettudományi Kar: 7 alap-, 10 mesterszak, 6 szaktanári képzettség Az Egyetem K+F+I stratégiája leszögezi: „Az egyetem tradicionális, humboldti modelljének értékeit, a kutatás szakmai autonómiáját az ELTE megőrzi”. Minden egyes szak oktatási színvonalát az emberiség tudományos vívmányainak teljességét őrző, az aktuális kutatások élvonalát folyamatosan követő, ahhoz minél több területen kiemelkedő színvonalú, originális hozzájárulást felmutató kutatási aktivitás garantálja. A rendkívül széles oktatási spektrum tematikus és módszerbeli gazdagságot igényel az Egyetem vezető oktatói irányította kutatásoktól. A kutatás és oktatás egységének értékőrzést és megújulást egyszerre követelő elvét követve az Egyetem támogatja a nagy múltú tudományos iskolák magas színvonalú kutató-fejlesztő munkáját és a legdinamikusabb kutatói irányzatokat kiugró eredményességgel képviselő fiatalok körül szerveződő új kutatócsoportok létrehozását. Ezzel a kettős megközelítéssel érvényt szerez a tudományos kutatás tematikus és metodikai szabadságának a tudományos etika követelményei szabta korlátok között. Az ELTE K+F stratégiájának e pontja összhangban van a 2007. márciusában elfogadott kormányzati TTI stratégiával, amely a következőképpen fogalmaz a kutatás és a képzés egységének jelentőségéről: „A kutatás-fejlesztés – ezen belül elsősorban az alapkutatás – szerepe kiemelkedően fontos a magasan kvalifikált, kreatív munkaerő képzésében, együttműködési készségének fejlesztésében, mivel csak a tudomány művelése során sajátíthatók el azok a készségek és kvalitások, amelyek révén az ország társadalmi és gazdasági versenyképessége megteremthető, fenntartható és növelhető.” Az ELTE sokszínű, élenjáró színvonalú és dinamikus megújulásra képes kutatási tevékenységét bizonyítja 17 Doktori Iskolája (ÁJK: 2, BTK: 5, IK: 1, PPK: 2, TÁTK:1, TTK: 6), valamint a 20 MTA-ELTE és további 1 MTA-ELTE-PPK kutatócsoport. E két forma

27

meghatározza az Egyetemen végzett kutatások jelenlegi arcélét és megadja középtávú fejlődési stratégiájának szervezeti vázát. A világ tudományosságának élvonalában kialakuló új tudományos irányzatok köré szerveződő csoportok alakítására a közelmúltban elsősorban az Európai Tudományos Tanács (ERC) pályázatai révén volt lehetőség, amely része az FP7 Európai Uniós Kutatási-fejlesztési és innovációs keretprogramnak. A természettudományi kutatóink által eddig elnyert 2-2 Starting, illetve Advanced Research Grant igazolta az ELTÉ-nek az európai élvonalbeli egyetemek között számon tartott teljesítményét. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a pályázatok második körében egyik kategóriában sem volt nyertes ELTE-pályázat. Az ERC 2011. évre meghirdetett IDEAS munkaprogramjának (közzétéve: 2010. július 20-án) alábbi preferenciája a jelen kutatóegyetemi program számára különösen kedvezőnek tűnik: „In particular, proposals of an interdisciplinary nature which cross the boundaries between different fields of research, pioneering proposals addressing new and emerging fields of research or proposals introducing unconventional, innovative approaches and scientific inventions are encouraged”. Célul tűzzük ki, hogy a kiemelt kutatási területekről 2011-ben több pályázatot is beadjunk, elsősorban a Starting Grant kategóriában. Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojekt 17 résztémájának közös módszere a nagy teljesítményű számítógépekkel támogatott kutatás. Az eredményes kutatás elképzelhetetlen hallgatók bevonása nélkül, és szervesen csatlakozik a TTK és TÁTK doktori iskoláihoz, esetenként hidat képezve közöttük. A kutatásban részt vevő hallgatók lehetőséghez jutnak, hogy megtanulják a különböző tudományterületek közti együttműködést is. 46 hallgató bevonását tervezik a kutatómunkába. Támogatják a hallgatók részvételét az alprojektben szervezendő tanfolyamokon, és ahol a képzés előírja, szakmai gyakorlatot is szervezünk. -- A „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” alprojekt hangsúlyos célja, hogy a világszínvonalú kísérleti eszközökkel elérendő nemzetközileg elsőrangú kutatási eredmények révén is változtasson az ELTE TTK kutatói szakjainak egyoldalúan „elméleti” karakteréről elterjedt közvélekedésen. A világszínvonalú műszerek beszerzésével az ELTE TTK több szakja is felzárkózott abba a körbe, ahol ma már nem csak a harmadik világból jött hallgatókat fogadhatja, hanem a világ bármely sarkából és elit egyeteméről érkezőket is. A beszerzésekkel kiléphetnek abból a körből, ahol csak egy-egy karizmatikus elméleti vagy nem műszerigényes kutatásokat végző kutató vonzza a doktoranduszokat, végre az infrastruktúra fejlesztésével megteremtett kísérletes munkafeltételek is vonzóvá teszik doktori képzéseiket. -- A „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” projekt kutatásaihoz szorosan kapcsolódik a Programtervező informatikus mesterképzés kurzusainak több mint harmada. Egyrészt a kutatási eredmények közvetlenül megjelennek az oktatásban, másrészt könnyebbé válik a hallgatók bevonása a kutatásba. -- A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt a BTK összes doktori iskolája (továbbá az ÁJK) képzési programját gazdagítja, tematikus együttműködésüket serkentve, továbbá erőteljes mobilitással, vendégoktatók küldésével és fogadásával. A cél a „kutatva tanulás” módszerének megnövelt hangsúlyú alkalmazása. Azokat a tudományszakbeli sajátosságokat kívánja összegyetemi kooperációban érvényesíteni, amelyek abból adódnak, hogy a bölcsészeti tudományok már eredendően is határokat átlépő tudományok. Olyan tudományos kérdésekkel foglalkoznak, amelyekre nem lehetséges tudományosan egzakt és végleges

28

válaszok megfogalmazása. Értelmező és filológiai tudomány valamennyi bölcsészeti tudomány. Eljárásmódjai más tudományszakok eredményességéhez úgy járulhatnak hozzá, ha az ebből a kondícióból adódó kompetenciákat hozzák párbeszédbe a megismerő/egzaktság elvű eljárásokkal. A kutatva tanulás stratégiáit olyan irányban kívánja az alprojekt fejleszteni, amely elsősorban a diszciplínaközi kutatási- és megértési eljárásokban teszi jártassá a jövő legjobb szakembereit. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere alprojekt célja a doktori képzés tartalmának és humán-feltételeinek fejlesztése, valamint a pedagógusképzés felsőoktatási oktatóinak tágabb körében szükséges továbbképzése. A tervezett programnak, az egyetemi oktatás megújításán keresztül egyaránt célcsoportja a közoktatás, a felsőoktatás, a felnőttképzés, az egészségnevelés és a pszichológiai támogatás valamennyi szereplője. 2. stratégiai elv:

A fejlesztések közvetlen társadalmi-gazdasági hasznosulása

A társadalom növekvő mértékben tart igényt az Egyetem szellemi kapacitására közvetlen társadalmi és gazdasági hasznot hozó feladatok tudományos alapú megoldásában. Az Egyetem kutatási tevékenységének fenntarthatóságához (a humán többleterőforrások és a kutatási infrastruktúra területén egyaránt) és kutatási teljesítményének társadalmi elismeréséhez nélkülözhetetlen e projektek színvonalas, rugalmas szervezésű, hatékony végrehajtása. Ennek az elvnek globális érvényességét kimondja az Európai Unió 2010. június 17-én elfogadott, megújult gazdasági stratégiája is. A válságból való kilábalás három stratégiai irányzata között az „Innovatív Unió” címen összefoglalt pillér célul tűzi ki, „hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg”. A 6,4 milliárd euró összegű, 2011. évre jóváhagyott csomag több elemét 2010. július 20-án jelentették be. Közülük az ERC pályázatai mellett (lásd 1. stratégiai elvnél!) nagy lehetőséget hordoznak a 7. keretprogramban induló beruházások a nanotechnológiai kutatásokba (270 millió euró) és az információtechnológiai kutatásfejlesztésbe (több, mint 1 milliárd euró). Az ELTE stratégiai célja ezeknek a lehetőségeknek a megragadása, amely hazai és nemzetközi vállalkozási partnerekkel összefogva lehetséges. Ezeknek a lehetőségeknek a megragadására elsősorban az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” és a „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” alprojektek fejlesztései révén növekszik az ELTE kutatóinak esélye. Az ELTE K+F stratégiájának 2. alapelve összhangban van a 2007. márciusában elfogadott kormányzati TTI stratégiával is, amely a következőképpen fogalmaz a tudományos kutatási eredmények társadalmi-gazdasági jelentőségéről: „A társadalom igényt tart arra, hogy a tudomány folyamatosan segítse a társadalmi problémák megoldását, az ország, a nemzet minden területen sikeres alkalmazkodását, a környezettel összhangban álló szellemi fejlődést, a technológia és ezzel a gazdaság fejlődését.” Ugyanez a dokumentum kiemeli a kutatás menedzsmentje szerepét az eredmények hatékony elterjesztése területén: „A versenyképesség szempontjából a releváns tudás forrását a tudományos kutatások - ezen belül az alapkutatások – eredményei képezik, köztük az emberre és az emberi társadalomra vonatkozó felismerések. Az alkalmazásukhoz szükséges kompetenciák kiterjednek a tudás

29

menedzsmentjére: a szellemi tulajdonnal, a vállalkozói és piaci ismeretekkel kapcsolatos készségre is.” Az Egyetem javuló felkészültségű tudományszervezési kutatásmenedzsmenttel (pályázati iroda, tudás- és technológiatranszfer iroda) javítja az alkalmazást nyerő fejlesztési feladatok befogadását és megoldását az akadémiai környezetben. Ezen a területen kiemelt figyelemmel támogatja az információtechnológiai és természettudományi hátterű alkotások hasznosítását. 2010. októberben indul az Egyetem „Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE Kutatási- és technológiatranszfer szolgáltatások” TÁMOP-támogatású programja, amely 140 MFt fejlesztési keretével lényegesen hatékonyabbá teszi az Egyetem kutatói által elért eredményeknek az alkalmazott fejlesztésbe történő átvitelét. A tudományos ismeretek technológiai irányú hasznosítása mellett az ELTE a tudományos szabadság elvét követve lehetőséget ad számos oktatójának, hogy a tudományos etika elveihez ragaszkodva, politikusi vagy szakértői aktivitással vegyen részt a társadalmi átalakulás konfliktusainak megoldásában. Különösen jelentősek az iskolarendszer hatékonyságát és a demokratikus államigazgatás jogszabályait és szervezetét erősítő kutatások és fejlesztési programok. Az alkalmazott kutatások ezen folyamába illeszkedik az „Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojekt. Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojektnek az elsődleges célja a megfelelő együttműködés kialakítása a különböző tudományterületeket képviselő kutatók között. Ezáltal felkészülnek akár ipari interdiszciplináris kutatások lebonyolítására is. -- A „Szubmikroszkópos anyag-és élettudományi kutatások” projektben beszerzett eszközökkel végzett, nemzetközileg elismerten fontos problémákat megcélzó kutatások révén a projekt eredményeire építve, annak lezárását követően jelenlegit nagyságrendekkel meghaladó vállalati kutatási-fejlesztési forrásokat mozgósítanak. Néhány kiemelkedő terület: 1) A Richter Gedeon NyRt. központi idegrendszerre irányuló úgynevezett CNS kutatásaiba hatékonyabban tudunk bekapcsolódni, ugyanis itt a központi szerepet betöltő G-fehérje kapcsolt receptorok behatóbb vizsgálata, illetve új modellrendszerek kiépítése válik realitássá az infrastruktúra bővítésének köszönhetően; 2) A BOSCH Hungary-val közelmúltban kezdődött együttműködés új ólommentes forrasztóanyag kifejlesztésére, illetve az IC lábak között kialakuló rövidzár okainak megkeresésére, amely sokkal hatékonyabban folytatódhat az új SEM-FIB eszközzel; 3) A Cyclolab Kft-vel végzett vizsgálatok a gyógyszer hordozók szerkezetének meghatározására sokkal részletesebben és hatékonyabban folytathatók. 4) A Dunaújvárosi Vasmű megbízásából folytatott röntgendiffrakciós acélszerkezeti vizsgálatokat kiegészítik a SEM, EDAX, illetve EBSD vizsgálatokkal, amivel új lehetőségeket nyitnak az együttműködésre. -- A közvetlen társadalmi-gazdasági igénynek kíván elsősorban megfelelni az Informatikai Karhoz kapcsolható „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” alprojekt. A sokmagos processzorok rohamosan fejlődő architektúráját és kommunikációját optimálisan kihasználó kódok iránt jelentős a felhasználói kereslet. Az ezeknek az eszközöknek használatára kiképzett szakemberek munkaerő-piaci esélyei kiemelten jók. Az új technológiákra épülő szolgáltatások fejlesztése kiemelt célja több, az alprojektben definiált feladatnak. Közvetlen társadalmi-gazdasági haszon várható adaptív (együttműködő és

30

proaktív) Humán-Számítógép felületek kutatási eredményeitől. Épülő és már meglévő együttműködések alapján az Európai Unió által is kiemelten kezelt területeken – pedagógia (speciális nevelési igényű gyerekek fejlesztése, tesztelése és monitorozása) és az egézségügy (idősek társadalmi reintegrációja, otthoni monitorozás) – várjuk az eredmények közvetlen felhasználását. -- Az „Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” projekt erdményeként az ELTE aktív országos és regionális szerepet vállal a „képzők továbbképzésében” a pedagógusok felkészítésének több ágában. A képzők továbbképzése céljával (legalább egy pedagógusképzési területen) programot dolgoznak ki a különböző fejlesztő módszerek gyakorlati bevezetésére. Oktatók, doktoranduszok, hallgatók bevonásával konferenciákat rendeznek, nyári egyetemet készítenek elő a kutatási eredmények továbbadására. A kutatásmenedzsment új szintje jöhet létre azon két alprojekt révén, amelyek kari intézetek közötti, továbbá karok közötti, illetve gazdálkodó szervezetekkel együttműködő kutatásokat valósítanak meg. -- A nano-szerkezeteknek új világszínvonalú eszközökkel történő vizsgálatára a TTK Szerkezetkutató Centrumot alapít, amely a Kar intézeteinek közös kutatásait támogató, valamint a külső partnerek számára szolgáltatásokat nyújtó, újszerű szervezési egység lesz. -- Az ELTE szenátusa által alapított „Pedagogikum” kutatásirányítási szerepének első erőpróbája lesz alprojektjük megvalósítása. A nemzeti kutatási centrum kiépítésének döntő feladata a kutatásmenedzsment rendszerének, mechanizmusának kialakítása, működési tapasztalataink módszeres vizsgálata, és ily módon intézményesítése. 3. stratégiai elv:

A hallgatók bevonása a kutatás-fejlesztésbe a tehetségtámogatás hatásos eszköze.

A véges kutatói kapacitást jelentősen kiegészítheti a hallgatók tudományos ambíciót ápoló csoportja. Korai bevonásuk a tudományos diákkörökbe, a legjobb kutatókkal való személyes kapcsolat hatékony „kutatva tanulási” folyamat, amelynek révén biztosított az ELTE doktori iskolái iránti hallgatói érdeklődés és magas követelmények mellett is hatékony a PhD fokozat megszerzésének folyamata. Az ELTE egyedülálló szakkollégiumi hálózatát stabilizálta és jelentősen fejlesztette a most zárult rektori időszakban. Az Egyetem hallgatóinak tudományos diákköri aktivitása nő, bár a két ciklusra bontott ötéves képzési időszak közbenső dolgozatírási és záróvizsga kötelezettsége új megoldásokat tesz szükségessé a hallgatók megnyerésére. A kutatóhelyek által kínált többhetes szakmai gyakorlat kiváló alkalmat ad a hallgatóknak, hogy csatlakozhassanak valamely kutatási témához. E gyakorlatok helyének megtalálása azonban különösen nehéz az új képzési rendben. Az ELTE karainak tudományos diákköri eredményessége országosan állandó szinten mozog, amit a 3. táblázat mutat:

31

3. táblázat:

Az ELTE diákköri munkája XXVII. OTDK 2004-2005 Helyezett Ea. munka 61 31 98 46 5 3 16 7 17 6 14 4 21 6 229 94 461 197

Kar ÁJK BTK BGGYK IK PPK TÁTK TÓK TTK Összesen

Ea. 48 96 4 11 17 17 14 199 406

XXVIII. OTDK 2006-2007 Helyezett munka 15 39 1 5 8 6 5 77 156

Ea. 53 123 4 14 46 24 12 226 502

XXIX. OTDK 2008-2009 Helyezett Munka 22 52 3 6 20 7 4 86 200

A 2004-től 2009-ig (5 tanév alatt) az ELTE doktori és Habilitációs Tanácsa évente átlagosan 211 PhD tudományos fokozatot ítélt oda (ÁJK: 6, BTK: 115, IK: 8, PPK: 21, TÁTK: 6, TTK: 55). A doktori tanulmányok megkezdését követő 5 éven belül fokozatot szezettek átlagos évi száma: 58, az összes tudományos fokozatot szerzők 28%-a (ÁJK: 2, BTK: 23, IK: 4, PPK: 7, TÁTK < 1, TTK: 22.) A részletek láthatók a 4. táblázatban 4. táblázat:

Az ELTE Doktori Iskolák munkája

Tudományág Állam- és jogtudomány Biológiai tudományok Fizikai tudományok Filozófiai tudományok Földtudomány Informatikai tudomány Irodalomtudományok Kémiai tudományok Matematika-és számítástudományok Művészet- és művelődéstört. tud. Neveléstudomány Néprajz- és kulturális antropológia tud. Nyelvtudományok Pszichológiai tudományok Szociológiai tudományok Történelemtudományok Összesen

2004/2005 és 2008/2009 között fokozatot szerzettek 32 88 47 49 37 40 155 62 17 36 87 25 144 17 28 165 1029

5 éven belül fokozatot szerzettek

Arány (%)

12 29 30 8 8 19 38 33 8 4 33 3 26 1 3 37 292

38 33 64 16 22 48 25 53 47 11 38 12 18 6 11 22 28

A két természettudományi alprojekt és a „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt hangsúlyos célkitűzése a doktori kutatások hatékonyságának jelentős növelése, amelynek eredményességét a tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges időnek csökkenése is méri majd. Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- Az összes alprojekt nagy számú diákköri és szakdolgozati munkát hirdet meg.

32

-- A TTK-s alprojektekben résztvevő kutatócsoportok mindegyike hallgatói alkalmazásokkal és kutatási témákkal is fokozza a hallgatók bevonását a kutatásokba. Ezen kivül, nyári szakmai gyakorlóhelyeket kezdenek működtetni és nyitnak a középiskolás diákok felé is. -- Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” projektben résztvevők kutatólaboratóriumi kurzusokat illesztenek a tanrendbe, így is segítve a hallgatók bevonását a kutatómunkába. A mesterképzés színvonalának emelése mellett az alprojekt arra is lehetőséget ad, hogy jelentős számú doktorandusz vehessen részt kurrens, interdiszciplináris kutatásokban. -- A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt finanszírozásában a BTK doktori iskolái újabb 29, különböző szintű ösztöndíjjal támogatják a doktori tanulmányok különböző szintjén álló doktor-jelölteket. Az ösztöndíjakra rátermett jelöltek gyors kiválasztását elősegítette, hogy a bölcsészettudományi doktori iskolák szisztematikusan, lépcsőzetesen vonják be az MAstúdiumokban kiemelkedő, már eleve egyénileg tutorált hallgatókat előbb a doktoriskolai foglalkozások látogatásába, majd kiemelkedő doktoriskolai teljesítmények esetén a kutatómunka egyetemi bázisát jelentő MTA-kutatócsoportok munkájába. -- Az „Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” projekt végrehajtása során szignifikánsan megnő a doktoranduszok (magyar és idegen nyelvű) publikációs teljesítménye. A Pedagogikum Illyés Sándor Szakkollégiumában kutató műhelyek létesülnek külső szakmai kapcsolatokkal. 4. stratégiai elv: Európai nyitottságú személyzeti politika és versenyképes kutatási infrastruktúra 4.1 A kormányzati TTI stratégia fontos célkitűzéseket fogalmazott meg 2007-ben, amelyek megvalósítására az elmúlt 3 évben nagyon kevés történt: „Növekedjen a hazai K+F+I szektor megtartó ereje a fiatal kutató nemzedék számára. A hazai kutatóhelyek vonzzanak Magyarországra minél több külföldi kutatót és diákot, külföldön munkájával elismerést szerzett magyar kutatót, külföldi PhD hallgatót és posztdoktort.” Az ELTE kutatói összetételének rendkívül magas színvonala (22 MTA-tag, 202 MTA-doktor, összesen 1275 PhD-fokozattal rendelkező munkatárs) megőrzésében, sőt a színvonal emelésében a tudományos verseny országhatárt nem ismerő nyitottsága az elmúlt húsz évben egyre fokozódó kihívást jelent. A mobilitás hallgatói szinten még kétirányú, de a Doktori Iskolák már küzdenek az alapvetően egyirányúvá lett hallgatóáramlással. Az elmúlt húsz évben minimális lehetőség volt posztdoktori alkalmazásra, ami meghatározza a vezető oktatói utánpótlás növekvő gondjait. A vezető oktatói pálya jogszabályban előírt, bonyolult minőségbiztosítási rendszere formálissá teszi a vezető oktatói pályázatok nyitottságát, majdnem lehetetlenné teszi 3-5 éves külföldi posztdoktori állást követően a legtehetségesebbek hazatérését a felsőoktatásba (az MTA „Lendület” kezdeményezése sokkal kevesebb formális előírásával az egyetemi állásokból is magához von dinamikus kutatókat). Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojekt kutatói már eddig is lehetőség szerint nyitott alkalmazási gyakorlatot folytattak. Alkalmanként külföldi állampolgárokat alkalmaztak egy adott feladat elvégzésére (pl. Fizikai Intézet: 1 brit, 1 német, Biológiai Intézet: 2 ukrán, 1 kínai posztdoktor). Ezt az elvet a továbbiakban is alkalmazzák mivel a nyitottság előnnyel jár a magyar hallgatók és kutatók számára is. A

33

létrehozandó 62 új állás mellett az eddigieken túl 46 hallgatót kívánnak a projekt keretében kutatási asszisztensként, diplomamunkásként vagy diákkörösként foglalkoztatni. -- A „Szubmikroszkópos anyag-és élettudományi kutatások” alprojekt 13 új alkalmazást tervez és ugyancsak 13 új doktorandusz felvételére nyílik lehetőségük. -- A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojektben 14 új állást hirdettek meg: hét fiatal kutató a BTK-n, 7 az ÁJK-n kezdte el kutatómunkáját. -- Az „Élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben a 7 új alkalmazás mellett 41 új doktoranduszi ösztöndíjat hirdetnek meg. Összefoglalva, a projekt futamideje alatt az elmúlt négy évtizedben példátlan személyi erősítésre van mód, amely mind a fiatal kutatók itthontartásában, mind európai fiatal kutatók foglalkoztatásában áttörést eredményezhet, amennyiben ennek a keretnek a rendelkezésre állását sikerül legalább középtávra stabilizálni. Ez esetben megnő az esély a vezető oktatói réteg megújítására és az egyetemi korfa egészséges megfiatalítására. 4.2 A kutatási infrastruktúra színvonala meghatározza a kísérletes kutatások versenyképességét. A TTI stratégia 2007-ben megfogalmazott célkitűzésével ma is egyet lehet érteni: „Az állami szerepvállalás indokolt a nagy költségigényű kutatási infrastruktúra fejlesztésében is, hogy nemzetközileg versenyképes kutató-fejlesztő bázisok jöjjenek létre. A kutatási infrastruktúra fontos része az informatikai hálózat, hiszen a modern kutatásban a fizikai együttlét szerepe mellett megnőtt a virtuális kapcsolatok és az információhoz való hozzáférés jelentősége. Elő kell segíteni a nagy nemzetközi kutatási berendezésekhez való hozzáférést úgy, hogy a kutatások eredményeit a magyar kutatók és vállalkozások hasznosíthassák.” A szép elvekkel szembesíthető valóság az, hogy az egyetemi kutatások területén az 1990-es évtized közepe óta (FEFA) a kutatóegyetemi pályázat az első, amelyben egyáltalán mód nyílik világszínvonalú berendezések beszerzésével a kutatási infrastruktúra javítására. A kutatási eredményesség ettől várható javulásának megítélésekor nem szabad elfelejteni, hogy sokkal gazdagabb egyetemek ereje is csak arra elegendő, hogy infrastruktúrájukkal értékesen egészítsék ki a kutatók regionális/kontinentális/globális együttműködő hálózatában rendelkezésre álló eszközparkot. Az ELTE kísérletes kutatásainak sajátos vonása, hogy a természettudományi anyagmegismerés mellett a kognitív tudományokban folyó kutatások is jelentős kísérleti/megfigyelési műszeregyüttest igényelnek. Hangsúlyozni szükséges, hogy az informatikai háttér, továbbá az információszerzés körülményeit („a virtuális teret”) optimalizáló munkafeltételek megteremtése elengedhetetlen a nemzetközileg versenyképes bölcsészeti és társadalomtudományi kutatásokban is. Jelen kutatási program alprojektjei mind az emberi erőforrások megújítása, mind a nemzetközi kooperációban értékként elismert kutatási infrastruktúra javításában olyan léptékű előrelépést valósítanak meg, amelyre az ELTE történetének elmúlt 20 évében a K+F területén nem volt példa! Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojekt számára a jelen pályázat keretében nem maradt erőforrás az infrastruktúra fejlesztésére, ezért

34

az ELTE Informatika Igazgatósággal (IIG) törekszenek igényeikhez illeszkedő fejlesztések közös érdekeket szolgáló megvalósítására. -- A „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” számára beszerzett nagyberendezések koordinált működtetésére, azok hatékonyabb kihasználására a TTK létrehozza a Szubmikroszkópos Szerkezetkutató Centrumot. A 4 új berendezés mellett a Centrumot további meglevő nagyberendezésekkel is bővíteni kívánják. -- Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” alprojekt keretében beszerzett eszközök lehetővé teszik, hogy az elméleti kutatások esetében is elvárt prototípus szoftvereket megfelelő hatékonysággal készíthessék el. Az informatikai kutatások ebből szempontból "kísérletes kutatásnak" is tekinthetők, amelyek eszközigénye kötelezően követi az információtechnológia globális haladási ütemét. -- A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt számottevő forrásokat tervez több adatbázis megrendelésére, illetve már meglévő adatbázisok finanszírozására, amelyek beszerzése a Bölcsészettudományi és az Állam- és Jogtudományi Karok stratégiai céljai között fontos helyet foglal el. Ennek az alprojektnek egyik legfontosabb eleme az ún. Ifjúsági épület legfelső – ma még romos – szintjén kiépítendő Doktoranduszi Kiválósági Központ. Az emeletet az Egyetem helyreállíttatta és a szinten kialakít egy nagyobb, kb. 30-fős és egy kisebb, 15-fős termet, amelyek a doktori órák, műhelykonferenciák, tudományos előadások helyszínéül szolgálnak majd. Ugyanitt kiépítenek egy géptermet, egy irodát és három kisebb dolgozószobát is az ösztöndíjas állást nyert kollégák számára. „Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben a három karon már meglévő 5 laborunk (gyógyedagógiai, kognitívtudományi, személyiséglélektani, társadalomlélektani, pedagógiai) közül többet fejlesztünk egy-egy nagyobb összegű eszközbeszerzéssel is, és új labort hozunk létre az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetben. 5. stratégiai elv: A globális kutatási projektek és kutatási hálózatok növekvő fontossága. Az oktatás sokszínű és magas színvonala által megkövetelt kutatási sokszínűség és a véges emberi források ellentmondása miatt többször szembesül az Egyetem a tematikus elaprózottság külső (és időnként belső) kritikájával. Az Egyetem és karainak vezetése a nemzetközi (regionális/európai/globális) projektekben végzett színvonalas kutatásokat, a nagy társadalomtudományi és bölcsészeti hálózatokban kifejtett aktivitást tekinti a szerényebb erőforrások (ide sorolva a kutatási infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban növekvő lemaradását is) kompenzálása leghatékonyabb útjának. Két legújabb (2010. évi) példája e stratégia sikerének a BTK által vezetett és EU támogatást nyert Erasmus Mundus egyetemi hálózat, illetve a TTK kutatói kis csoportjának jelentős sajtóvisszhangot kapott, meghatározó teljesítménye a CERN világrekorder energián végrehajtott részecskefizikai kísérleteiben. A globális megjelenéshez a regionális jelenléttől és együttműködéstől indul az út, a régió kutatóegyetemeinek oktatói a földrajzi közelséget kihasználó együttműködéssel erőteljesebben járulhatnak hozzá egy-egy európai vagy a világot is átfogó tudományos programhoz. Az egyetemi K+F stratégia ezen elvét követő gyakorlatunk közvetlenül segíti a kormányzati TTI stratégia következő megállapításainak megvalósítását:

35

„A modern, globalizálódott kutatás új, nagy léptékű infrastruktúrákat igényel. Ilyenek a speciális nagy európai kutatási infrastruktúrák is, beleértve az e-infrastruktúrákat és a kutatási hálózatokat. ... Magyarország méretgazdaságossági hátrányainak mérséklése érdekében a nemzetközi együttműködési lehetőségek optimális kihasználására, a nemzetközi kapcsolatrendszer fenntartására és bővítésére, aktív tudomány-diplomáciai szerepvállalásra van szükség.” A modern kommunikációs eszközöket kihasználva hozzáadott kutatási teljesítményünk nélkülözhetetlen, hogy az európai/világ összefogással indított projektek elérhessék az ún. „kritikus tömeget”. Ugyanakkor megadják a lehetőséget, hogy a tudomány gyorsulva táguló univerzumában az ELTE meghatározóan hozzájáruljon a magyar tudományos aktivitás „kritikus sűrűségének” fenntartásához. Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojekt 17 tematikus részprogramjából az „Extra-galaktikus asztrofizika”, a „Kozmikus struktúrák térbeli és időbeli felbontása és modellezése űrcsillagászati mérések felhasználásával”, a „Regionális éghajlat-szimulációk ENSEMBLE típusú klímamodell-együttesekkel” és a „A határ, mint komplex rendszer” résztémák kifejezetten regionális/kontinentális/globális kutatási programok keretében végzett kutatási programot valósítanak meg. Törésmentesen folytatják az elmúlt években EU FP keretekben megvalósított 15 pályázatnak és a csillagászati témában (SDSS, LIGO), internetes hálózati modellezésben (MOMENT, OneLab, PlanetLab, Novi), kvantumkémiában (DAAD), a nagy molekulák vizsgálatában (COST D37) végzett eredményes együttműködések gyakorlatát. -- A “Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” alprojekt keretében tervezett kutatások szinte valamennyi témájában fontos szerep jut a nemzetközi együttműködéseknek, amelyek partnerei európai, amerikai és ázsiai kutatók. A megvalósuló fejlesztések nyomán reális lehetőséget látnak nagy tudományos tekintélyű kiváló kutatók rövidebb-hosszabb időre történő idevonzására (pl. I.D. Campbell (Oxord), J. Markley (Madison, USA), I. Bertini (Firenze) H. Schwalbe (Frankfurt), A. Bonvin (Utrecht), J. Plavec (Ljubljana), J. Bodnar (Blacksburg, USA), R. Wirth (Berlin), F. Abart (Bécs) és mások). Az említett személyek nagy valószínűséggel elfogadnak egy ilyen meghívást az évek óta tartó kölcsönös kapcsolat és a megnövekedett kutatási lehetőségek alapján. -- Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” alprojekt 9 részprojektjének mindegyike nemzetközi együttműködés keretében valósul meg. A partnerek között vannak holland, angol , francia, svéd, osztrák egyetemek, továbbá hazai és nemzetközi gazdasági társaságok. -- A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt az Európai Unió kiemelt kulturális célkitűzését kontinentális hálózatban megvalósító kutatási programot definiál a bölcsészet és a jogtudomány területén. Amennyiben a 21. századi önmegértésben - a megszűnő és mégis keletkező sokféleség, illetve az egységesülés pólusai között - nem kevesebb az elsődleges tét, mint a világ jövendő kulturális formája, akkor éppen ezek a tudományok adhatnak meghatározó képet arról, hogy ebben a régióban a világ olyan tudásra tehet szert önmagáról, amilyenre máshol nincs módja. Márpedig a világ önmagáról való kulturális tudásának újraformálása olyan létkérdése a jövőnek, amely megválaszolhatatlan a bölcsészeti tudományok hagyományosan is leggazdagabb, történeti dimenzionáltságú kompetenciái nélkül.

36

6. stratégiai elv: A kutatás minőségének monitorozása és javítása. Idézzük a TTI stratégia vonatkozó megállapítását: „A tudomány nemzetközi rendszere kialakította az egyéni és szervezeti teljesítmény megítélésének, értékelésének normáit, amelyek a tudomány hazai művelőire is érvényesek.” Ennek az elvnek gyakorlati érvényesítése hazánkban és az Egyetemen is jelentős akadályokba ütközik. A magyar tudományos közösség kicsi ahhoz, hogy az Egyetem a kutatás minőségének megítélésében kizárólag a hazai MTA, MAB stb. értékelésekre hagyatkozhasson. A cél természetesen az, hogy oktatóink kutatási eredményeiket dokumentálják és nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az MTA, az OTKA és más országos adatbázisokban. A tudatos kapcsolódás a nemzetközi élvonalat képviselő programokhoz, az ott tartósan végzett, elismert munka egyben a kutatási tevékenységet minősítő alapvető eszköz az Egyetem számára. Az Egyetem emellett törekszik arra, hogy intézetei, karai és az egész intézmény szintjén is együttműködően vegyen részt a nemzetközi felsőoktatási rangsorokhoz kapcsolódó egyre szélesedő, a kutatási és oktatási minőséget egyaránt értékelő felmérésekben. Az Egyetem egészének minőségét értékelő rangsorokban első fokozatként nyilván a régió egyetemeivel (Bécs, Krakkó, Prága) összehasonlításban kell előrelépést igazolni. Ugyanakkor egy-egy szakon az európai kiválóság elérésének esélye már ma is megvan. Az ezekben az értékelésekben csiszolódó, a szakmai közvélemény által elfogadott mutatókat az ELTE fokozatosan belső értékeléseiben is alkalmazni fogja. A projekt megvalósítása során a kiemelt kutatási irányok oktatói többlet feladataik teljesítéséért többletmunka megbízással külön javadalmazásban részesülnek. A monitorozás témái között szerepeltetni kell az (időszakosan) differenciált jövedelmi helyzet megítélését az oktatói közösségben. Az oktatói kar egészét jól minősítik a számszerű mutatók, amelyeket a szakterület sajátosságaihoz alkalmazkodva és növekvő hitelességgel tart számon az ELTE. Bölcsészeti és társadalomtudományi területen a monográfiában összefoglalt munkásságot, természettudományi alapkutatásokban a publikációk számát és idézettségét, információtechnológiai kutatásokban az értékesített termékek mennyiségét, a fejlesztések értékesítésére létrehozott spin-off vállalkozások számát tekinti preferált mutatónak a tudományos közösség. Nemzetközileg számon tartott kutatóegyetem azonban nincs kiemelkedő, világszinten irányadó kutatásokat végző személyiségek nélkül. Az ELTE hallgatókat vonzó erejét is ezek a nagyhatású tudósok alakítják. Tehát különlegesen fontos a kiemelkedő idézettségű közlemények és a kiemelkedő visszhangot kiváltó kutatói pályák számontartása és az ilyen teljesítményre képes vezető oktatók növekvő számú foglalkoztatása. Jelen projekt résztvevőinek intézményen belüli tudományos súlyát illusztrálja a kutatóegyetemi címpályázatra benyújtott intézményi lista a legjobb publikációkról. Megállapítható, hogy a tudományáganként benyújtott 10-10 alkotás alkotói között 60-90%ban találhatók meg a jelen projektet fémjelző vezető oktató-kutató személyiségek.

37

Az alprojektek releváns stratégiai pontjainak összefoglalása -- A „Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk” alprojekt jelen pillanatban is kiemelkedő teljesítményt nyújt az ELTÉ-n belül, látványos javulás tőle nem várható. Nagy eredménynek tekintjük, ha sikerül biztosítani az utánpótlást egy erősen kompetitív környezetben. A nemzetközi minőségmérést biztosítja a nemzetközi beágyazottság: a 17 tematikus részprogram között 8 olyan szerepel, amely a hazai versenypályázati rendszeren túl, nemzetközi pályázatokon elnyert/elnyerendő kiinduló támogatással (EU-FP6, EU-FP7, ERC, Wellcome) valósítja meg kutatási programját. Céljuk: évente 5-7 nagy impaktú folyóiratban közlésre elfogadott alapkutatási publikáció. -- A „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” keretében beszerzendő eszközökkel végzendő vizsgálati projektjavaslatok értékelésére Tudományos Tanácsot alakítanak, amely nemzetközi tekintélyű szakértők javaslatai alapján dönt a tematikus projektek rangsoráról és rendszeresen értékeli az alapkutatási publikációk visszhangját, illetve kialakítja a megbízásos anyagszerkezeti vizsgálatok tudományos értékelésének módját. -- Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” alprojekt célkitűzései egyrészt alapkutatásra, másrészt technológiafejlesztésre, illetve alkalmazási környezetek kialakítására vonatkozik. Ennek megfelelően a kutatások minősítésére a tervezett közlemények szolgálnak, illetve a ténylegesen átadott, használt és tesztelt technológiai elemek száma. --A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt során megvalósuló konferenciák, az érintett doktoranduszok kutazása révén megszületendő tudományos közlemények minőségét és számát a projekt és az érintett karok vezetése folyamatosan értékeli. Az elvárt teljesítménynövekedést támogatja a Doktorandusz Kiválósági Központ, amely eddig nem létező infrastrukturális hátteret kínál a fiatal kutatók számára, megfelelő környezetet biztosítva az elmélyült kutatómunkához. Ezen kívül az alprojekt során megvalósuló tanulmányutak és konferenciák is új lehetőségeket kínál a doktori kutatások számára.

38

1

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

III./1 Nagy rendszerek a természettudományban és számítógépes szimulációjuk

ALPROJEKT-STRATÉGIA

2

  1. Az alprojekt célkitűzése: Az alprojekt fő célkitűzése a multi- és interdiszciplináris, nagy léptékű kutatás fejlesztése, a módszerek és technikák implementálása és alkalmazása az ELTE kutatási és doktori képzési portfóliójában. Háttér A tudományos kutatás fejlődésével a modern kutatás nagy léptékű, bonyolult feladatok megoldását tűzi ki célul. Ennek kapcsán előtérbe kerül a nagy számítógép igényű modellezés, szimuláció, melynek segítségével a megérteni kívánt rendszert lehet vizsgálni. Az ilyen jellegű problémák hatékony megoldásához különböző tudományterületekhez tartozó szakemberek intenzív együttműködésére van szükség, és igen lényeges a hatékony kommunikáció megvalósítása. Napjainkban műholdak térképezik fel Földünk felszínét, időjárását, a Humán Genom projekttel elkészült az emberi géntérkép, távcsövek pásztázzák automatikusan a Világegyetem egyre távolabbi régióit, mérjük az infokommunikációs hálózatok paramétereit, magán- és közintézmények gyűjtik személyes adatainkat hitelfelvételi-, vásárlási-, utazási szokásainkról. Az interneten felgyülemlő adatmennyiség már csak Exa-Byte nagyságrendben mérhető, és ez is kétévente duplázódik. Az összegyűjtött adatok már sokszor nagyobb gondot okoznak, mint összegyűjtésük: senki nem képes átlátni azokat, és kiszűrni a lényeges információt: előre jelezni esetleges katasztrofális jelenségeket a természetben, a hálózatokban, kiszűrni a terroristagyanús személyeket, megtalálni az öregedésért és örökletes betegségekért felelős géneket, azonosítani a potenciális piacképes termékeket, megbecsülni egy-egy döntés kockázatát. Az elmúlt évtized jelentősen megváltoztatta szinte minden tudomány módszertanát. Ahhoz hasonlóan, ahogy a matematika egy évszázaddal ezelőtt szétáradt szinte minden tudományban, és az elméleti modellek alapeszközévé vált, ma már szinte lehetetlen bármelyik tudományágat a modern információs technológiák használata nélkül művelni. Ezzel párhuzamosan egy másik irányú folyamat is megindult: a modern információs rendszerek annyira bonyolulttá, komplexszé váltak, hogy vizsgálatukhoz, fejlesztésükhöz az informatika eddigi módszerei már nem elégségesek, hanem szükség van a hagyományos, a bonyolult természeti jelenségek vizsgálatára kidolgozott módszertan eszköztárára is. Sem a tudomány, sem az elektronika történetében nem ez az első forradalom. Az olcsó személyi számítógépek megjelenése megváltoztatta az informatika viszonyát a tudományhoz, az üzleti, és a mindennapi élethez. Az olcsó internet forradalmasította a munkacsoportok működését, az itt közölt eredmények mindenki számára gyorsan elérhetővé váltak. Ma pedig a szemünk előtt zajlik az adattechnológia forradalma: exponenciálisan nő a műszerek, érzékelők, felvevő berendezések sávszélessége és mennyisége, valamint az internet felhasználók száma, akik hála a ma már könnyen kezelhető web technológiának, ontják a különböző értékű adatokat. Mindez oda vezetett, hogy napjainkra mind az igények, mind a már létező kapacitások kinőtték az informatika által biztosított eddigi kereteket: az adattárolás és felhasználás eddigi gyakorlata megváltozott. A vizsgált bonyolult rendszerekről rendelkezésre álló adatok együtt kezelendők a megértésükre létrehozott modellekkel, szimulációkkal. Továbbá, a finomodó modellek által beállított paraméterek változásai lavinaszerű változásokat okozhatnak más modellekben, alapjaiba változtatva meg egy-egy témakör megértését.

2

3 Az ilyen jellegű új technológia kifejlesztésének és alkalmazásának szükségessége már felvetődött az USA Nemzeti Tudományos Alapjának, a kanadai Innovációs Alap bizottságainak ülésein, ahol megállapították, hogy az adatgyűjtés, tárolás, és karbantartás kezelésére új megközelítést kell kidolgozni, mivel az eddigi eljárások exponenciálisan bonyolódnak, és egyre több pénzt fognak felemészteni. Az IBM kivonul a hardver üzletágból és adatbázisrendszerekre és a bioinformatikára helyezi a hangsúlyt, a Microsoft Researchnél hasonló trend figyelhető meg. A New Scientist a rákkutatás aktuális helyzetéről közölt áttekintéséből kitűnik, hogy a jelenlegi szűk keresztmetszet olyan szakemberek hiánya, akik birtokában vannak az elemi biotechnológiai ismereteknek, ugyanakkor professzionálisan képesek kezelni a modern informatikai-matematikai eszköztárat. Napjaink ipari fejlesztéseinek, nagyléptékű kutatásainak ez a szűk keresztmetszete: az egymás megértő, de különböző tudományterületeken dolgozó szakemberek hiánya: olyan tudósokra, szakinformatikusokra van szükség, akik hatékonyan kiegészítik egymást. Az alprojektnek az egyetemen belül igen nagy a súlya: az utóbbi öt évben a természettudományos pályázatok teljes összegének 46%-a (4 milliárd Ft), a TTK végzett doktoranduszainak 20%-a (108) esik a pályázat témájába. Az ELTE összes EU FP7 ERC (2 darab) és ERC Startup (2 darab) az alprogram témájához köthető, ebből két ERC és egy ERC Startup vezetője közvetlenül is részt vesz az alprogram munkájában. Az ELTE mindkét ISI Highly Cited Indexben nevesített kutatója (Lovász László és Csabai István) ebben az alprojektben dolgozik. Az alprojektben nevesített vezető kutatók közül 26 minősített, ebből 2 az MTA rendes tagja, 21 az MTA doktora. 2. A stratégia alapja Az alprojekt stratégia terve az ELTE Szenátusa által 2007. november 27-én elfogadott K+F+I stratégia irányelvei, valamint az Európai Unió kutatási pályázatainak (elsősorban a kutatóegyetemek számára releváns Európai Tudományos Tanács – ERC) iránymutatása alapján készült. 3. Részt vevő személyek Szakmai vezető: Szervezeti vezető: doktora Vezető kutatók:

Dr. Lovász László, egyetemi tanár, az MTA tagja Dr. Málnási-Csizmadia András, egyetemi docens, az MTA Dr. Bartholy Judit, Dr. Császár Attila, Dr. Faragó István, Dr. Frei Zsolt, Dr. Grolmusz Vince, Dr. Kovács Mihály, Dr. Kun Ádám, Dr. Nyitray László, Dr. Petrovay Kristóf, Dr. Szalay Péter, Dr. Tímár Gábor, Dr. Turányi Tamás, Dr. Vattay Gábor, Dr. Vicsek Tamás, Dr. Weidinger Tamás, Dr. Zempléni András, Dr. Rudas Tamás 4. Kutatási témák

A”Háttér” részben kifejtett tudományterületek több részre is oszthatók. Általános jellemzőjük, hogy komplex rendszereket vizsgálunk, de ez a komplexitás adódhat egyrészt az igen nagy mennyiségű mért adatból, melyeket értelmezni próbálunk, általában egy-egy modell keretében; illetve adódhat magának a rendszernek a bonyolult viselkedéséből. A nagy mennyiségű adatot kezelő kutatások manapság mér egyértelműen csak nagy nemzetközi együttműködések keretében hajthatók végre: az adatokat igen sok intézmény gyűjti a világ számos helyén. A bonyolult rendszerek vizsgálata sem nélkülözheti a nagy

3

4 nemzetközi összefogás, egy komplex rendszert a tudomány széles fegyvertárával illik megvizsgálni különböző aspektusai alapján, és ehhez az eszközök és a szakembergárda nem áll rendelkezésre egy intézményen belül. Mindkét fajta tevékenység akkor lehet sikeres, ha össze tudja fogni az adott témán dolgozó számos, különböző specifikus tudományterülethez tartozó kutató munkáját. Ezért az általános – hasonló módszerek – filozófián túl, ezeket a kutatásokat a nagy nemzetközi, interdiszciplináris környezet is egységesíti, és kikényszeríti, hogy új szemlélettel álljunk neki a kutatásoknak. A komplex rendszerek leírásának egyik manapság divatos iránya a komponensek közötti hálózati kapcsolatok feltárása. Éppen ezért számos kutatás a hálózatokhoz kapcsolódik (ezeket a lista elején adjuk meg). Az alprojekt témái:  Kommunikációs útvonalak DNS-kötő fehérjékben  Anyagcsere hálózatok kialakulása  Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek alapjai  Matematikai módszerek a nagy rendszerek vizsgálatában  Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok statisztikus fizikai modellezése, klaszterezése és dinamikája  A határ, mint komplex rendszer  Komplex rendszerek vizsgálata  Fehérjék stabilitásának és flexibilitásának szerkezeti háttere  Extragalaktikus asztrofizika  Kozmikus struktúrák térbeli és időbeli felbontása és modellezés  Geofizikai áramlási és hullámterjedési modellek  Regionális éghajlatszimulációk ENSEMBLE típusú klímamodellegyüttesekkel  Reakciókinetikai szimulációk nagyméretű reakciómechanizmusokkal  Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag-terjedési folyamatok modellezése  Kvantumkémia negyedik és ötödik korszaka  Molekulák elektronszerkezetének megértése 5. Illeszkedés az ELTE K+F+I stratégiájához Az oktatás és a kutatás egysége Az alprojekt multidiszciplinaritása révén a természet- és társadalomtudományok igen széles körét öleli fel, és ékesen szimbolizálja az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendkívül széles spektrumát. Az alprojekt közös modern kutatási módszereket használ, a nagy teljesítményű számítógépek segítségével végeznek benne kutatásokat. Az ilyen jellegű vizsgálatok bonyolult, komplex rendszereket felderítését és megértését szolgálják, és a siker érdekében elengedhetetlen bennük a kritikus tömegű kutató koncentrálása. Ekképpen a magas színvonalú eredményes kutatás elképzelhetetlen hallgatók bevonása nélkül, és szervesen csatlakozik a TTK és TÁTK doktori iskoláihoz, esetenként hidat képezve közöttük. A kutatásban részt vevő hallgatók ezáltal egyedülálló lehetőséghez jutnak, hogy megtanulják a különböző tudományterületek közti együttműködést is, és általános képet kapnak más kutatók gondolkodásmódjáról. A nemzetközi kutatómunka révén a hallgatóknak lehetősége nyílik, hogy eljussanak külföldi kutatóhelyekre is, megtanulva az ottani tapasztalatok, kapcsolatokat alakítsanak ki. Reméljük, hogy ellenkező irányú hatása is lesz a projektnek, és külföldi partnereink is küldenek hozzánk hallgatókat tanulni. A sikeres nemzetközi kutatómunka egyik előnye pedig az, hogy külföldi 4

5 hallgatók jelentkeznek az ELTEre, hogy részt tudjanak venni valamelyik doktori iskola munkájában egy kutatócsoporthoz csatlakozva. Az alprojekt keretében ennek megfelelően tervezünk 46 hallgató bevonását a kutatómunkába (különböző szinteken: MSc, PhD). A hallgatókat ezenkívül támogatjuk az alprojekt keretében szervezendő találkozókon, iskolákon, tanfolyamokon való részvételre is (a projekt időtartama alatt 8 rendezvényt tervezünk szervezni), és ahol a képzés előírja, szakmai gyakorlatot is szervezünk. A fejlesztések közvetlen társadalmi-gazdasági hasznosulása Számos, az alprojektben résztvevő kutatónak már vannak ipari kapcsolatai, és ipari partnereikkel több eredményes kutatást is lezártak. A jelen projektnek az elsődleges célja a megfelelő együttműködés kialakítása a különböző tudományterületeket képviselő kutatók között, ezáltal felkészülve más – akár ipari, akár tudományos –, interdiszciplináris kutatások lebonyolítására. A jelen projektben az eredmények megfelelő színvonalú publikálásával szeretnénk növelni az ELTE és kutatóinak nemzetközi hírnevét, hogy ezáltal is növeljük az EU pályázatok nyerési esélyeit, különös tekintettel az olyan pályázatokra, melyben az ELTE a koordinátor/vezető. A kutatási eredmények webes publikálásával az érdeklődő laikusokat is megcélozzuk, hogy számukra is érthető módon legyenek elérhetőek a tudomány eredményei. Az alprojekt – bár elsősorban alapkutatásra koncentrál --, de eddigi kutatási-fejlesztési munkái során már eddig is voltak konkrét hasznosulások. Az eredmények, tapasztalatok beépültek az oktatásba (MSc reguláris kurzusok és speciális előadások, doktori iskola előadásai), konkrét fejlesztőmunkák eredményei megjelentek ipari vállalatoknál: a Delta Informatik Zrt.-nél (bioinformatika, molekuláris ujjlenyomat webszolgáltatás), MultiRáció Kft. (adatelemzési módszerek, továbbfejlesztett Kármán szűrők: KMSR2 munkaügyi elemző szoftver), ecoNET Nyrt. (elosztott szenzorhálók), EoN Magyarország Kft. (árenergia optimalizáló szoftver, piaci árelőrejelző módszer). A hallgatók bevonása a kutatás-fejlesztésbe a tehetségtámogatás hatásos eszköze Az utánpótlás kérdése égető napjaink kutatásában, a kutatók elemi érdeke, hogy sikeres tanítványaik legyenek. Az utánpótlás kinevelését nem elég a doktori iskolában kezdeni, hanem már hamarabb el kell kezdeni foglalkozni a tehetséges diákokkal, hogy a doktori program alatt már minél sikeresebbek lehessenek. Az alprojekt kutatói ezért már BSc, illetve MSc oktatásban részt vevő hallgatókat is bevonnak a kutatásba, és számukra megoldható, de a projekt szempontjából is hasznos feladatokkal bátorítják őket. Az ilyen hallgatók számára fontos a további karrierjük számára, hogy tudományos diákköri dolgozatot írjanak. A legjobb hallgatókat nemzetközi rendezvényekre, illetve rövidebb tanulmányutakra küldjük, lehetőséget biztosítunk nekik, hogy eredményeikről nemzetközi környezetben is beszámolhassanak. Az alprojekt témájában az elmúlt öt évben 108 PhD hallgató védte meg sikeresen disszertációját, éves átlagban 30 diplomamunkás csatlakozik a kutatóinkhoz. A tehetséggondozást eddig is komolyan vettük, számos BSc-s hallgató TDK munkáját vezették kutatóink. Ezt a tevékenységet a továbbiakban is folytatni kell, és lehetőség szerint bővíteni. Európai nyitottságú személyzeti politika és versenyképes kutatási infrastruktúra A személyzeti politika tekintetében az alprojekt kutatói már eddig is alkalmazták a nyitottságok, és alkalmanként külföldi állampolgárokat alkalmaztak egy adott feladat elvégzésére, amennyiben alkalmasabbnak látszódtak erre a magyar jelentkezőknél. A Fizikai Intézetben EU támogatással már alkalmaztunk brit doktoranduszt és posztdoktort is, a Biológiai Intézet pályázati forráson alkalmaz jelenleg is 2 ukrán és egy kínai állampolgárt. Ezt 5

6 az elvet a továbbiakban is alkalmazni szeretnénk, mivel valljuk, hogy ez a nyitottság jelentős előnnyel jár a magyar hallgatók és kutatók számára is: a kiemelkedő személyek magukkal húzzák a többieket is, a hallgatók és oktatók megismerkednek más országok kutatási kultúrájával, és jelentős, a jövő szempontjából hasznos kapcsolatok alakulhatnak ki. Az alprojekt számára a jelen pályázat keretében sajnos nem maradt erőforrás az infrastruktúra fejlesztésére, de a továbbiakban elsődleges célunk, hogy az ELTEn is létrejöjjön a nemzetközi szinten is elismert és alkalmazható számítási kapacitás. Szerencsére az ELTE Informatika Igazgatóság (IIG) csapata felkészült erre a feladatra, és már üzemeltetnek a kívánatosnál kisebb kapacitásokat, így a fejlesztésnek személyi akadálya nincsen. Az alprojekt összehangolja az IIG-vel a fejlesztéseket, és ennek eredménye, hogy a legutóbbi ELTE központi fejlesztések már a megnövelt számítási kapacitás irányába mutatnak. Ez a felállás egybe elősegíti, hogy az alprojekt keretében végrehajtott fejlesztések az egyetem egészén hasznosuljanak, és teljes egyetemi támogatást kapjanak. Az informatika jellegű infrastruktúra fejlesztéseknek már eddig is megvolt az eredménye, a Fizikai Intézetben egy rácsszámolásokra alkalmas klaszter felállításával sikerült egy igen tehetséges hallgatónkat visszacsábítani külföldről (Katz Sándor közben már megkapta a Príma díjat, és nyert egy ERC Startup pályázatot is). Megtartó ereje is van az ilyen jellegű fejlesztéseknek, mivel hiába lehet nagy számítógépes kapacitásokat hálózaton át elérni, ha helyben nem áll rendelkezésre a támogatási infrastruktúra, és ez ahhoz vezet, hogy vezető kutatóink hosszabb-rövidebb időre olyan helyre távozzanak, ahol helyben megtalálható a nagy kapacitású számítógép, és a hozzá tartozó támogatás. A globális kutatási projektek és kutatási hálózatok növekvő fontossága Tekintve, hogy a „nagy problémák” a világ más tájain is jelentkeznek, valamint megoldásukhoz csak jelentős kapacitások bevonásával lehet eredményes hozzákezdeni, ezért természetszerűen alakult ki, hogy kisebb-nagyobb nemzetközi együttműködések dolgoznak együtt. Ez igaz az alprojekt kutatásaira is, sok esetben a kutatási feladat magától adja, hogy, régiós, kontinentális, illetve kontinensek közötti együttműködésben vegyünk részt, más esetben a feladat bonyolultsága, a szakértők hiánya alakítja ki az ilyen együttműködéseket. Azonban minden esetben ügyelni kell arra, hogy az ELTEn meglévő kutatócsoport önmaga is rendelkezzen a kritikus tömeggel, mellyel egy-egy alfeladatot önállóan és sikeresen meg tud oldani, illetve részt tud venni más kutatócsoportok munkáiban is, azok kutatásának segítésével. A program keretében az ELTEn belül megtanulandó különböző tudományterületek közötti kommunikációnak, illetve vezetési módszereknek a segítségével a jövőben hatékonyabbá tehetjük nemzetközi együttműködéseinket és bátrabban vállalkozhatunk nagyobb projektek vezetésére is. Nagy nemzetközi együttműködések zajlanak csillagászati témában (SDSS, LIGO), internetes hálózati modellezésben (MOMENT, OneLab, PlanetLab, Novi), kvantumkémia (DAAD), molekulák vizsgálatában (COST D37). Az elmúlt öt évben a témában 15 EU pályázat nyert. A kutatás minőségének monitorozása és javítása A kutatómunka minőségét napjainkban a publikációs, illetve a pályázati tevékenységgel lehet hatékonyan mérni. A publikáció során arra kell törekedni, hogy nagy impakt faktorú tudományos folyóiratban (zömében külföldi), illetve konferencián jelentessük meg az eredményeket, és azokra minél több hivatkozást szerezzünk. Ennek érdekében eredményeinek „népszerűsíteni” is szükséges, azaz el kell menni a jelentősebb külföldi kutatóhelyekre, részt venni nemzetközi rendezvényeken, és ott bemutatni a nálunk folyó munkát.

6

7 A pályázatok révén mérni lehet, hogy egy-egy kutatócsoport mennyire felkészült a pályázat témájában, és mennyire tudja meggyőzni a sokszor nemzetközi bírálókat, hogy a pályázat szempontjából érdekes problémát találtak, és azt várhatóan sikerrel meg is oldják. Egy jelentősebb pályázat elnyerése igen magas értékmérője az adott kutatócsoport nemzetközi elismertségének. Ennek révén megnő a kutatócsoportok és így az ELTE vonzereje is, és reméljük, hogy ennek révén egyre több külföldi hallgató jelentkezik a doktori iskolákba, hogy tőlünk tanulja meg a sikeres kutatómunka alapjait. Az elmúlt öt év eredményeit tekintve az alprojekt témakörében 108 doktoranduszok végzett az ELTE TTKn (a teljes ELTE TTK végzett létszám majdnem negyede). Pályázati forrásokat tekintetében az elmúlt öt évben több mint 4 milliárd forint pályázati pénz köthető az alprogram témájához (az ELTE természettudományos teljes pályázati bevételeinek 46%-a). Az ELTE összes EU FP7 ERC (2 darab) és ERC Startup (2 darab) az alprogram témájához köthető, ebből két ERC és egy ERC Startup vezetője közvetlenül is részt vesz az alprogram munkájában. Az ELTE mindkét ISI Highly Cited Indexben nevesített kutatója (Lovász László és Csabai István) ebben az alprojektben dolgozik Mivel az alprojekt jelen pillanatban is kiemelkedő teljesítményt nyújt az ELTEn belül, látványos javulás tőle nem várható. Nagy eredménynek tekintjük, ha sikerült biztosítani az utánpótlást egy erősen kompetitív környezetben, amikor legjobb diákjainkat a külföldi kutatóhelyek és magyar és külföldi iparvállalatok el tudják csábítani, és elsődleges célunk egy interdiszciplináris kutatócsapat összekovácsolása, és a nemzetközi kapcsolatok további erősítése. Ennek megfelelően a monitoring mutatók elsősorban a közös munka eredményességére, valamint a nemzetközi együttműködés erősítésére koncentrálnak. A pályázat két éves futamideje alatt 8 rendezvényt tervezünk tartani, melyből egy nemzetközi konferencia. 30 vendégkutatót várunk a közös munkára, és előkészítünk 6 EU pályázatot, valamint 20 OTKA pályázatot. Sajnos, NKTH-s pályázat nem várható a következő 2 évben. 6. Stratégiai szempontok Humán erőforrás-fejlesztési stratégia Az alprojektnek hosszú távon, a szükséges számítógépek beszerzésével információtechnológiai szakemberekre lesz szüksége, akik a számítógép üzemeltetésén kívül felhasználói segítséget is képesek biztosítani a szakterületek számára a párhuzamos környezet hatékony igénybevételére. Jelen pillanatban a kutatási területek vezető kutatói rendelkezésre állnak, de jelentős szerepet szánunk külföldi vendégkutatóknak is, valamint támaszkodunk a nemzetközi és hazai együttműködésre is. Minden projekt jelentősen óhajt támaszkodni az ELTE hallgatóira, mind doktoranduszokra, mind MSc és BSc hallgatókra. Szeretnénk a legjobb doktoranduszokat az egyetemen tartani posztdoktori állások révén. Az alprojekten összesen 134 ember kerülne alkalmazásra (túlnyomórészt részmunkaidőben), melyből 62 új alkalmazás. Infrastruktúra-fejlesztési stratégia A jelen pillanatban rendelkezésre álló számítógépes infrastruktúra nem elégséges a projekt önálló véghezvitelére, ezért átmenetileg külföldi számítógépes kapacitásokra, a közeljövőben az NIIF új gépeinek üzembehelyezésével ezen hazai kapacitásokra fogunk támaszkodni. Hosszú távon azonban az ilyen kutatások számára az ELTEnek el kell érnie, hogy saját nagyszámítógéprendszert üzemeltessen, és a felhasználással és üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok is itt helyben csapódjanak le. Ehhez a számítógépes eszközökön beszerzésén 7

8 felül a fenntartással is foglalkozni kell, a rendszergazdákon felül az adott modellezéshez számítógépes megvalósítását segítő szakinformatikusokra is szükség van. A fenntartással kapcsolatban pilotprojektként tervezzük, hogy a számítógépes erőforrások felhasználását mérve, azt házon belül is számlázva lehetne a fenntartáshoz, illetve további fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat megteremteni. Kutatás-fejlesztési stratégia Mivel a tudományos teljesítmény mérésére szolgáló tudománymetriai módszerekkel (publikációk száma, hivatkozások száma, impakt faktor, h-index, fokozatszerzések száma) a különböző tudományterületeken nehezen hasonlíthatók össze, ezért ezeken felül egyéb mérőszámokat is bevezetünk a munka értékelésére. Ezek magukba foglalják az „érdeklődést”, a munkába bevont olyan hallgatók számát, akik dokumentálható eredményt érnek el, a magyar csoport legjobbjaival legalább egyező tudománymetrikai számokkal rendelkező külföldi vendégek bevonását a munkába, valamint az elnyert pályázatok számát és összegét; az alkalmazások számát, és eredményét. Külön monitorozzuk a költséghatékonyságot, hogy az adott teljesítmény mekkora összegből született, azaz mennyi az egy publikációra, hivatkozásra, stb. eső költség. A tudományos eredmények hasznosítási terve Az alprojekt elsődleges célja az alapkutatási tevékenység erősítése, így az eredmények elsősorban a felgyülemlett tapasztalat, a publikációk és a kiképzett hallgatók. A tapasztalat hasznosítását a nemzetközi és hazai pályázatokon való eredményesebb részvétel, a külföldi diákok, posztdoktori ösztöndíjasok növekvő száma, illetve a tapasztalatok oktatásba való beépülése jelentheti. További hasznosulása az eredményesebben végrehajtott interdiszciplináris kutatómunka, mely így eredményesebbé és költséghatékonyabbá teheti a kutatást. Néhány kutatási irány esetében már vannak előzményei a társadalmi, ipari hasznosulásnak, így ezek esetében a korábbi partner segítségével folyik a munka, és ezek a partnerek nyújtanak segítségek szükség esetén az esetleges újabb partnerek bevonásába, illetve az eredmények hasznosításához, az egyetemi technológia transzfer szabályozás alapján. 7. Illeszkedés a pályázat stratégiájához Az Egyetem céljai az adott kutatási és fejlesztési területen Hosszútávú célok a Kiemelt kutatási terület által érintett K+F területen

Hosszabb távon a jelenlegi szélesebb kutatási palettáról kiválasztódnak azok a projektek, melyek számos (belföldi és külföldi) hallgatót, nemzetközi együttműködést, és pályázati forrást tudnak magukhoz vonzani, és ezáltal az adott terület nemzetközi központjaivá válhatnak. Igen értékes lesz mindegyik kutatási irány számára az interdiszciplináris kutatási kultúra elsajátítása, mely révén sikeresen válhat nagy nemzetközi kutatások részeinek, vagy egészének koordinátorává. Megszilárdul az a struktúra, melyek hatékonyan tudja menedzselni ezt a típusú kutatási tevékenységet. Az sikeres kutatási irányok támogassák a pályakezdőket, egy-egy részprobléma „startup grant” típusú „kiszervezésével”. Középtávú célok: szakmai, szervezeti és pénzügyi eredmények

Középtávú célok:  az interdiszciplináris, nemzetközi kutatások szervezeti keretének létrehozása, és annak beüzemelése, az első nemzetközi projektek beindítása.  Az új projektek, a hazai pályázati forrásokkal kiegészítve, hosszabb távon mutassanak az önfenntartás irányába az egyes kutatási irányokban.

8

9  Alakuljon ki az együttműködés a kutatási irányok és a Doktori Iskolák között, a hallgatók képzésére, élenjáró kutatómunkába való beillesztésére.  Növekedjék a kutatási irányokban a TDK tevékenység, hogy az érdeklődő hallgatók minél hamarabb sajátíthassák el a kutatási ismereteket. Rövidtávú célok: a Kiemelt kutatási terület sikeres megvalósítása

Rövidtávon a cél a jelenlegi kutatási irányok számára a fenntarthatóság és a bővülés lehetőségének megadása, a kutatások sikeres véghezvitele. További eredményként várjuk, hogy tovább növekszik a magyar természettudomány elismertsége, nagy tekintélyű vendégkutatókat és külföldi hallgatókat leszünk képesek vonzani, és tovább növekszik részvételünk a nemzetközi pályázatokban, népszerűsítjük a hazai és a külföldi érdeklődőknek a projekt keretében folyó kutatómunkát, ezzel az EU és hazai direktívákkal összhangban növeljük a természettudományok népszerűségét megmutatva alkalmazhatóságukat. Helyzetértékelés Egyetemi tudástérkép

Az alprojekt témája átfedi az ELTE TTK-n művelt természettudományok számos ágát, összefogva ezek közül azokat, melyek igénylik a nagyszámítógépek használatával végrehajtott analízist és modellezést. Ilyen jellegű összefogás egyre elterjedtebb a világ más tájain, Magyarországon azon csak kisebb kezdeményezések vannak erre. Egyenként, külön tudományterületként már jelentős hagyománya van a számítógépes kutatásoknak mind az Egyetemen, mind az MTA intézményekben, és több, akár közös kutatási pályázat is támogatta. A jelenlegi integráció azonban nem elegendő egy nemzetközi visszhangot is kiváltó jelentős kiemelkedésre, ezért célszerű az eddigi tapasztalatokra építve továbblépni. A továbblépéshez jelentős alapot adnak az eddig tudományterületenkénti eredmények, valamint az interdiszciplinaritás irányába mutató sikeres nagypályázatok, mint az NKTH NAP és RET pályázatok. Az eddigi együttműködő partnereinket a 4. Mellékletben soroljuk fel. Egyetemi önértékelés az adott kutatás-fejlesztési terület teljesítményét illetően

Az alprojekt igen kiemelkedő bázissal rendelkezik az egyetemen belül, a pályázati források tekintetében messze vezető TTK-n belül is, a természettudományi pályázati források 46%-át nyerte el az elmúlt öt évben. Jelentős számú cikket publikáltak az alprojekt kutatócsoportjai, igen erős nemzetközi visszhanggal, jelentős, nemzetközi lapokban. Számos nemzetközi konferenciát szerveztek, illetve vettek részt ilyeneken, és ezeket felhasználták arra is, hogy népszerűsítsék diákjaik munkáit. Ugyanakkor összehasonlítva régiónkkal az eredményeket (ld. Táblázat, forrás: http://www.scimagojr.com/ idézett publikációk száma), az idézett publikációk száma a fenti tudományterületeken összesen mind növekedésben, mind a lakosságra vetítve elmarad a régió értékeivel, mely jelzi, hogy az eddigi szervezettségen változtatni szükséges. Magyarország Növekedés (2008-1998) 2008/millió lakos

Cseh Köztársaság

Ausztria

Lengyelország

30.5%

100.2%

76.25%

54.3%

354.9

508.1

686.1

253.5

A SWOT analízis eredményei a következők: Korlátok:  Az európai összehasonlításban is túlzott mértékű oktatási feladatok elvonják a kutatástól az oktatókat.  Az infrastruktúra fejlesztésére szűkösek a források.

9

10  

Az versenyképes nagy léptékű alapkutatásra szűkösek a pályázati források. Az egyetemek finanszírozási jellege a tömegtermelést, és nem a minőségi, a versenyképes témákban kutatóként alkalmazható kutatók képzését támogatja.  A külföldi kutatóhelyek és a versenyszféra jelentős elszívóerőként jelentkezik a jobb feltételek nyújtásával.  Egyes területeken a jó minőségű, kutató munkába befogható hallgatók hiánya.  Az alkalmazási feltételek és szabályozások nem elég rugalmasak.

Erősségek:     

Nemzetközileg elismert kutatók, igen magas minősítési aránnyal. Jelentős nemzetközi kapcsolatok, és kötődések az MTA kutatóhelyekhez. Jelentős pályázati tevékenység. Stabil alapcsapat. Széles és rugalmas kutatási profil.

Gyengeségek:      

Interdiszciplináris kutatási tapasztalatok alacsony szintje Kevés tapasztalat a nagy léptékű kutatási projektekben. Párhuzamos vezetés. Függelmi viszonyok tisztázatlansága. Az oktatási struktúrára alapozott szervezeti felépítés nem támogatja a nagy léptékű kutatást. a pályázati finanszírozás rövid távja és módja miatt nincs elég idő egy jól működő kutatás felfejlesztésére.

Lehetőségek:    

 

Tehetséges hallgatók megtartása, doktoranduszok számának növelése. Nemzetközi kapcsolatok révén a mobilitás növekedése. Nemzetközi kapcsolatok révén közös nemzetközi pályázatok számának emelkedése. Az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont által létrehozott nagy léptékű kutatásszervezési egység tapasztalatainak és ipari partnerhálózatának felhasználása. A több területet átfogó, interdiszciplináris kutatással, a kritikus tömeg elérésével a hatékonyság növekedése. Doktori iskola tevékenységével való összehangolás.

Veszélyek:      

Kari és Intézeti stratégiákban tapasztalható lemaradás. Az interdiszciplinaritás szétesik kicsi, önálló projektekre. A nagyobb beszerzések nem hozzák meg az elvárt megtérülést. A kutatás olyan nemzetközi együttműködésre épül, amelynek megvalósulása csúszhat. A kutatók témát váltanak. A pályázati adminisztráció kutatókra hárítása.  Az alkalmazási feltételek és szabályozások kiszámíthatatlan változása.  Szakemberhiány brain drain miatt.  Megfelelő bérezés, karrierlehetőség hiányában a legjobb oktatók munkaideje „megoszlik”, tevékenységének egy részét nem az egyetemen fejti ki.

Benchmarking: a hasonló K+F-et végzők értékelése

A kutatásban, főleg az alapkutatásban az összehasonlítás nem egyszerű feladat, és nehezen számszerűsíthető. Az 5. Mellékletben felsoroltunk néhány altémában az ELTE adott témájú kutatásaival összehasonlítható intézményeket, megadva erősségüket hozzánk képest. A szervezettség szintjén nemzetközi összehasonlításban azt látni, hogy a sikeres intézmények felhagytak az egy évtizede divatos „virtuális intézet” koncepcióval. A hagyományos oktatási struktúra és modern kutatás szervezeti keretei már nem egyeznek meg, és a nagy léptékű, különböző tudományterületeket felölelő kutatás sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy a kutatókat fizikailag is egy „légtérbe” terelje. Szervezeti felépítés szempontjából is több modellel próbálkoznak, de az általános tendencia az önálló, a kutatási struktúrán túlmutató, 10

11 azzal párhuzamos intézetek kiépítése. Az oktatók-kutatók egy-egy meghatározott projekt erejéig átkerülnek ezekbe az egyetemen belüli intézetekbe, melyeknek vagy elkülönített, vagy – angolszász területen kizárólag – önálló gazdálkodásuk van, ugyanakkor nem távolodnak el az oktatástól sem, csökkentett óraterheléssel, főleg a szakirányukba tartozó senior hallgatóknak tartanak órákat a téma aktuális kérdéseiről. A szervezettségi változások a pályázat időtartamánál hosszabb skálán fejtik ki a hatásukat, viszont az elemzés alapján elkerülhetetlenek, amennyiben hosszabb távon növelni szeretnénk szerepünket nemzetközi viszonylatban. A pályázat időtartama alatt a szokásos tudománymetriai mérőszámokat (publikációk száma, hivatkozások száma, stb.) a nemzetközi elismertségre utaló egyéb adatokkal egészítjük ki, mint a meghívott külföldi vendégek száma, elfogadott nemzetközi előadások száma. A pályázat két éve alatt 110 publikációt, 1 szabadalmi kérelmet tervezünk, 30 meghívott külföldi vendégkutatóra számítunk, és egy nemzetközi konferenciát szervezünk. A stratégiai terv Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása

Az alprojekt jelen pillanatban is igen ütőképes kutatócsoportokból áll, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal. Ezeket a kapcsolatokat kell kihasználni a nagy nemzetközi kutatásokban való még nagyobb léptékű részvételhez. Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése

Az alprojekt kutatócsoportjai gyengék az interdiszciplináris kutatásokban zajló kommunikációban, és jelentősen fejlődniük kell nagy léptékű, sok kutatót foglalkoztató vizsgálatok lebonyolításában. Ezért tervezzük a pályázat egyik fő célkitűzésének a nagy léptékű, interdiszciplináris kutatások feltételeinek kialakítását, és az azokat elvégző csapat kifejlesztését. A versenytársak kezelése: verseny és együttműködés

Jelen pillanatban is számos kutatócsapat vetélkedik a világban, egy erős interdiszciplináris egység jelentős sikerrel pályázhat győzelemre egy ilyen környezetben. A hiányzó tudáspotenciált pedig együttműködésekkel, akár a korábbi konkurenciával lehet megszerezni. Igazi versenytársat nehéz felsorolni, a „hasonló intézmények” egyben versenytársak is, de potenciális partnerek is. A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások mobilizálása

A pályázat jelentős egyetemi és kari támogatással bír, a nevesített kutatókon túl is számos kolléga dolgozik a projekt témájában, erősebben-lazábban kötődve az alprojekthez. Mind az egyetemi, mind a kari adminisztratív szervezetek segítik a projekt menetét, és erős az együttműködés a kari doktori iskolákkal is. A vezetés szerepe

Az alprojekt vezetésének szerepe, hogy a pályázatban megjelölt szakmai és menedzsment feladatok betartását ellenőrizze és segítse. Ugyanakkor feladata, hogy a hosszú távú szempontokat szem előtt tartva biztosítsa a kutatási témák költséghatékony megvalósítását, a további fejlesztési irányok kidolgozását, a keletkezett szellemi termékek hasznosítását. A kutatási témák vezetőinek feladata, hogy saját témájukat megvalósítsák a pályázat kiírása alapján, magukhoz vonzzák a hallgatókat, és erősítsék nemzetközi kapcsolataikat, és együttműködéseket kezdeményezzenek az alprojekt többi kutatási témája felé. Belső monitoring és folyamatos korrekció

A leadott ütemterv és indikátormutatók alapján folyamatos konzultáció a kutatócsoportokkal, és lemaradás esetén a konkrét helyzet megoldására párbeszéd folytatása. A stratégia belső és külső kommunikációja A stratégia belső kommunikációja a stratégiai terv kiküldésével és a következő rendezvénye(ke)n való megtárgyalásával biztosítható. Az alprojekt előrehaladásával a

11

12 felhalmozott tapasztalatok alapján a terv finomítása is végrehajtható a rendszeres konzultációkon. Partnereink számára is elérhetővé tesszük a stratégiát, egyrészt nyilvános részeinek a világhálóra helyezésével, másrészt az ELTE PR csoportja számára készített anyagok révén.

12

13 8. Meghatározó személyek pályarajza Dr. Lovász László Végzettség: Beosztás: Cím: Szakterület: Publikációk száma: Hivatkozások száma: Díjak, elismerések:

Végzett hallgatók: Támogatott kutatások:

matematikus egyetemi tanár MTA rendes tagja Kombinatorikus optimalizáció, algoritmusok, komplexitás, gráfelmélet, véletlen bolyongás. 250 4243 George Polya Prize, Soc. Ind. Appl. Math., 1979; Best Information Theory Paper Award, IEEE, 1981; Ray D.Fulkerson Prize, Amer. Math. Soc., Math. Prog. Soc., 1982; State Prize, Hungary, 1985; Tibor Szele Medal, Bolyai Society, 1992; Brouwer Medal, Dutch Matematical Society - Royal Netherl. Acad. Sci., 1993; National Order of Merit of Hungary, 1998; Bolzano Medal, Czech Mathematical Society, 1998; Wolf Prize, Israel, 1999; Knuth Prize, ACM-SIGACT, 1999; Corvin Chain, Hungary, 2001; Goedel Prize, ACM-EATCS, 2001; John von Neumann Medal, IEEE, 2005; John von Neumann Theory Prize, INFORMS, 2006; Bolyai Prize, Hungary, 2007; Szechenyi Grand Prize, Hungary, 2008. EU FP7 ECR, MicroSoft Research, OTKA, NKTH RET

13

14

  Dr. Vicsek Tamás Végzettség: Beosztás: Cím: Szakterület:

Publikációk száma: Hivatkozások száma: Díjak, elismerések:

Végzett hallgatók: Támogatott kutatások:

fizikus egyetemi tanár MTA rendes tagja sűrű folyadékok numerikus vizsgálata, perkoláció, klaszter modellek Monte Carlo szimulációja, növekedési jelenségek, fraktálnövekedés, mintázatképződés (számítógépes és kísérleti), kollektív jelenségek biológiai rendszerekben (csoportosulás, oszcilláció, tömeg), molekuláris motorok, élő sejtmozgás, robotika 255 1983 Research Award of the Hungarian Academy of Sciences; 1986 Novobátzky Award of the Hungarian Physical Society; 1988 Award of the Institute, RITP; 1990 Award of the Hungarian Academy of Sciences; 1995 member of the Academia Europaea; 1997 Andras Fay Award, National Organization of Research Students; 1999 Szechenyi Award; 2003 Leo Szilard Award 13 diplomás, 10 PhD EU FP7 ECR, OTKA, NKTH Jedlik, NKTH RET

14

15

  Dr. Csabai István Végzettség: Beosztás: Cím: Szakterület:

Publikációk száma: Hivatkozások száma: Díjak, elismerések: Végzett hallgatók: Támogatott kutatások:

fizikus egyetemi tanár MTA doktora Adatbányászat, nagy tömegű adat statisztikus analízise, a fotometrikus vöröseltolódás becslése galaktikus széles tartományú színkép alapján, a Világegyetem nagyléptékű szerkezete, nagy mennyiségű és nagy bonyolultságú tudományos adatbázisok fejlesztése a modern számítogéptudomány módszereivel, Virtuális Obszervatóriumok, komplex rendszerek és hálózatok tanulmányozása, számítógépes hálózati forgalom mérés és modellezése, High-throughput mérések feldolgozása 115 5886 ISI Top Cited, 2000-2003 Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 2006 Eötvös Fizikai Társulat Detre Érem 12 diplomás, 12 PhD MAGPOP - EU FP6 Research and Training Network, EVERGROW - EU FP6 IST, EU FP7: MOMENT, ONELAB2, ovi, OTKA, Photometric redshifts and astronomical databases Computational tools for advancing science Microsoft Research, NKTH NAP, HeHok, NKTH Polanyi, NKTH RET, NKTH NTP,

15

16 Dr. Málnási-Csizmadia András Végzettség: biológus Beosztás: egyetemi docens Cím: MTA doktora Szakterület: Enzimek, különösképpen motor-enzimek molekuláris mechanizmusának feltárása. Az enzimműködés során az enzimben fellépő mechanikai feszültségek meghatározása, és ezen erők szerepének vizsgálata a enzimmechanizmus szempontjából. Komplex molekuláris rendszerek vizsgálata: biológiailag aktív molekulák (pl. gyógyszermolekulák) sejten belüli kölcsönhatásainak feltárása, és ezen információk felhasználásával a gyógyszermolekulák komplex hatásprofiljának predikciója. Publikációk száma: 37 Impakt faktor: 188.2 Hivatkozások száma: 451 Díjak, elismerések: Howard Hughes Research Scientist Award, EMBO YIP Award, Sapientia Egyetem Alapító tag, Békésy ösztöndíj, Bolyai ösztöndíj Végzett hallgatók: 7 diplomás, 4 PhD Támogatott kutatások: EU-FP7 ERC IDEAS, Wellcome Trust IRDA, EMBO/HHMI Young Investigator, NKTH NTP, NKTH Jedlik

16

17 1. Melléklet: Monitoring mutatók Kapcsolódó cél A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése a felsőoktatási intézményben

2010

2011

2012

0

0

0

1

db

0

1

0

1

A konstrukció megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma

fő (kumulált)

0

62

37

4

A konstrukcióban közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

fő (kumulált)

0

19

23

4

A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése a felsőoktatási intézményben

0

16

52

40

db

0

0

17

7

db (kumulált)

0

9

9

9

db (kumulált)

0

2

4

2

db (kumulált)

0

2

19

9

Mértékegység

Eredmény indikátorok A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott benyújtások (magyarországi vagy nemzetközi) száma szabadalmi kérelmek (szabadalom, db oltalom) száma A konstrukció segítségével elkészült stratégiai dokumentumok száma

A szellemi potenciál fejlesztése a felsőoktatási intézményben

Célérték

Kiindulási érték

Indikátor megnevezése

Kimenet indikátorok A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban db megjelent cikkek száma A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi konferenciacikkek száma A konstrukció keretében támogatott K+F projektek száma Rendezvények száma

Meghívott minősített vendégkutatók

17

18 2. Melléklet: pályázatok 2006-tól Pályázat címe  Innovatív számítási eljárás fejlesztése gyógyszerhatóanyag  kutatáshoz  Hálózatok strukturális vizsgálata kombinatorikus  optimalizálási eszközökkel  Asztrofizikai alapkutatás informatikai és csúcstechnológiai  alkalmazásokkal  A vízmolekula klasszikus modelljének alkalmazása  Prebiotikus és mikrobiális kooperatív rendszerek  evolúciójának térben explicit modellezése  Agykérgi szinkronizációs folyamatok kölcsönhatása a  szenzoros információ feldolgozással  Nemlineáris időfüggő feladatok numerikus megoldása és  kvalitatív vizsgálata  Környezettörténet éves felbontással  Mintázatképződés, önszerveződés  csapadékrendszerekben és a mintázatok tervezése és  vezérlése mikro‐ és nanoskálán  Komplex Hálózatok Moduláris Szerkezete  Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika  Egyensúlytól távol: mintázatok, fluktuációk és extrém  statisztikák  Bonyolultságelmélet és algebra  Nemlineáris és lineáris modellek a reakciókinetikában  A légkör szén‐dioxid tartalmának vizsgálata regionális és  kontinentális skálán  Magyar‐dél‐afrikai ‐ Magnetoszferikus VLF jelek vizsgálata  Magyar‐francia ‐ Analitikus és kombinatorikus és  számítógépes számelmélet  Hiperspektrális műholdas adatok gyakorlati alkalmazása 

Pályáztató 

Öveges József Program 

NKTH 

2007

8,826 

Öveges József Program 

NKTH 

2007

4,682 

Polányi Mihály Program  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

NKTH  OTKA 

2007‐2009 2007‐2010

166,000  4,190 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA 

2007‐2011

7,146 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA 

2007‐2011

8,813 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA  OTKA 

2007‐2011 2007‐2011

9,548  16,564 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA  OTKA  OTKA 

2007‐2011 2007‐2010 2007‐2011

7,500  7,866  11,330 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA  OTKA  OTKA 

2007‐2011 2007‐2011 2007‐2011

8,310  13,200  7,972 

TéT 2007‐2008  TéT 2007‐2008 

NKTH  NKTH 

2007‐2008 2007‐2008

4,000  6,000 

2006‐2007

2,000 

2006

8,000 

TéT 2007‐2008  NKTH  A magyar űrkutatás fejlesztésének  Környezetvédelmi és  támogatása 2006  Vízügyi Minisztérium 

18

Időtartam 

Összeg  (eFt) 

program 

19 A DEMETER és további műholdas ULF‐VLF űrkísérletek  adatértékelése és értelmezése  A csillagok kölcsönhatása környezetükkel III. c.  nemzetközi konferencia megrendezése  Nukleotid bázisok elméleti‐számítógépes vizsgálata:  szerkezet, tautomerizáció, kölcsönhatás vízzel  Diszlokációk statisztikus térelmélete és szimulációja  Többváltozós biológiai jelenségek elemzése populáció és  társulás szinten  Szén nanoszerkezetek kísérleti és elméleti vizsgálata  Budapesti Regionális Tudásközpont: A sejtkommunikáció  zavaraira visszavezethető betegségek kutatásán alapuló új  technológiák fejlesztése  Marie Curie RTN ‐ SOLar Atmospheric and Interplanetary  REsearch (SOLAIRE)  Marie Curie IRG (reintegrációs) ‐ Quantitativ modeling of  the gal regulon  Kooperatív Centrum a kommunikációs hálózatok  adatanalízise területén  Geokockázat  Elméleti evolúcióbiológia és ökológia  Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoport  Kombinatorikus optimalizálás  Csoportos mozgás, hálózatok, csapdázott atomok,  kozmológia statisztikus fizikája  Ragadozó‐préda játék és annak lehetséges  természetvédelmi következményei  Living with Robots and intEractive Companions  In silico virology and immunology: modelling, simulation  and data analysis 

A magyar űrkutatás fejlesztésének  Környezetvédelmi és  támogatása 2006  Vízügyi Minisztérium 

2006

8,000 

Mecenatúra pályázat 2006 

NKTH 

6/28/2005

480 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA  OTKA 

2007‐2011 2007‐2011

15,413  12,000 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2006 

OTKA  OTKA 

2007‐2010 2007‐2010

46,821  27,000 

Pázmány Péter Program 

NKTH 

2006‐2009

878,000 

EU 6 Marie Curie 

EC 

2007‐2011

57,000 

EU 6 Marie Curie 

EC 

2006‐2008

22,800 

NAP II ‐ Teller Ede Program  MTA Kutatócsoportok támogatása  2007‐2011  MTA Kutatócsoportok támogatása  2007‐2011  MTA Kutatócsoportok támogatása  2007‐2011  MTA Kutatócsoportok támogatása  2007‐2011  MTA Kutatócsoportok támogatása  2007‐2011  NKTH ‐ TéT Kétoldalú  együttműködés  FP7‐ICT‐2007‐1 

NKTH 

2008‐2011

265,000 

MTA 

2007‐2011

222,621 

MTA 

2007‐2011

210,120 

MTA 

2007‐2011

364,068 

MTA 

2007‐2011

77,704 

MTA 

2007‐2011

200,605 

NKTH  EC 

2008 2008‐2012

1,300  160,000 

OTKA 

2008‐2011

46,540 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

19

20 Teljes rezgési‐forgási színképek meghatározása  Csúszási rendszerek és Burgers vektor meghatározás  Pszeudovéletlenség, elliptikus görbék és egész számok  sorozatai  Fejlődési dinamika, egyedi minőség és tollazati jelzések  Földköpeny‐konvekció dinamikájának és felszíni  megnyilvánulásainak numerikus modellezése  A fehérjefeltekeredés alapjai: a feltekeredés, a  letekeredés és az aggregáció vizsgálata atomi szintű  kísérleti és számítási módszerekkel  Kemi‐ és biolumineszcenciás folyamatok  elektronszerkezeti problémáinak tanulmányozása magas  szintű kvantumkémiai módszerekkel  Az élet keletkezésének és jelenkori modellorganizmusok  evolúciójának számítógépes vizsgálata  A légköri és óceáni áramlatok fizikai mechanizmusai  lokális és globális szinten  QCDthermo: QCD themodinamics on the lattice  Intramolecular force mapping of enzymes in action: role  of  Rádiós műholdvevő állomás  Műholdas ULF‐VLF kísérletek  Hiperspekrális műholdas adatok gyakorlati alkalmazása  Újtípusú többfogú fenotiazin ligandumok és  fémkomplexeik szintézise. Szerkezetanalízise és  molekulamodellezése  Fémes anyagok 3 dimenziós tervezése  Magyar‐japán ‐ Nonlinear Dynamics in Chemistry and  Atmospherie Sciences  Magyar‐indiai ‐ Csapadékmintázat képződése reakció‐ diffúzió rendszerekben 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA  OTKA 

2008‐2011 2008‐2011

24,900  20,800 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA  OTKA 

2008‐2011 2008‐2011

16,400  26,900 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA 

2008‐2012

12,300 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA 

2008‐2011

23,900 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA 

2008‐2012

29,400 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007 

OTKA 

2008‐2011

74,300 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2007  FP7 ERC‐2007‐StG 

OTKA  EC 

2008‐2011 2008‐2013

73,500  427,500 

FP7 ERC‐2007‐StG  A magyar űrkutatás támogatása  2007  A magyar űrkutatás támogatása  2007  A magyar űrkutatás támogatása  2007 

EC  Környezetvédelmi és  Vízügyi Minisztérium  Környezetvédelmi és  Vízügyi Minisztérium  Környezetvédelmi és  Vízügyi Minisztérium 

2008‐2013

570,000 

2007‐2008

8,000 

2007‐2008

8,000 

2007‐2008

8,000 

TéT 2008‐2009  TéT 2008‐2009 

NKTH  NKTH 

2008‐2009 2008‐2009

4,000  3,500 

TéT 2008‐2009 

NKTH 

2008‐2009

8,000 

TéT 2008‐2009 

NKTH 

2008‐2009

2,000 

20

21 Hajtott kvantum rendszerek  Az elektronkorreláció elmélete és alkalmazásai  molekuláris‐ és nanorendszerekre  Biodízel vegyületek gyulladása és égése 

TéT 2008‐2009 

TéT 2008‐2009  TéT 2008‐2009  OTKA H07 ‐ Alapkutatás humán‐ Az első hadronfizikai mérések a CERNCMS detektorral  erőforrásának fejlesztésére  3D organization of yeast MAP‐kinase modules  EU7 FP7‐PEOPLE‐2007‐4‐3‐IRG  Határfelületi rendszerekben lejátszódó molekuláris  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat  folyamatok vizsgálata  2008/1  Kvantum molekuladinamikai szimulációk: elmélet és  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat  alkalmazások az elektrontranszfer folyamatok vizsgálatára  2008/1  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat  Spintronika és grafén nanoszerkezetek  2008/1  Komplex hálózatok a molekuláris boiológiai  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat  szabályozásban  2008/1  Biológiai növényvédelem időzítése rovarökológiai  szimulációs modell segítségével  TéT 2009‐2010  Egy eukarióta "csomóponti fehérje", az LC8 dinein könnyű  lánc kölcsönható hálózatának vizsgálata  TéT 2009‐2010  Hiperspektrális távérzékelés (2008)  Gamma kitörések dinamikai vizsgálata  Modis adatok valós idejű feldolgozása és egyéb  meteorológiai vonatkozású alkalmazásai  Quantum molecular dynamics simulations: theory and  applications in condensed phases 

A Jövő Internetjét megalapozó alapkutatások  Extrém események várható változása regionális  klímamodell‐eredmények alapján  Bolygórendszerek keletkezése és Föld‐típusú bolygók 

A magyar űrkutatás fejlesztésének  támogatása 2008  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2008  A magyar űrkutatás fejlesztésének  támogatása 2008  OTKA ‐ Nemzetközi  együttműködésben végzett  kutatások kiegészítő támogatására  OTKA‐NKTH Gazdaságban  hasznosuló innovációt megalapozó  alapkutatás támogatása'  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat  2008/2  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 

21

NKTH 

2008

2,000 

NKTH  NKTH 

2008‐2009 2008‐2010

4,000  5,000 

OTKA  EC 

2008‐2009 2008‐2012

11,190  28,300 

OTKA 

2009‐2012

10,700 

OTKA 

2009‐2012

16,551 

OTKA 

2008‐2011

14,400 

OTKA 

2008‐2011

5,676 

NKTH 

2009‐2011

5,000 

NKTH 

2009‐2011

5,000 

2008‐2009 2009‐2013

8,000  15,021 

2008‐2009

2,100 

OTKA 

2009‐2012

3,946 

NKTH ‐ OTKA 

2009‐2012

29,880 

OTKA  OTKA 

2009‐2011 2009‐2011

7,910  17,570 

Környezetvédelmi és  Vízügyi Minisztérium  OTKA  Környezetvédelmi és  Vízügyi Minisztérium 

22 pályafejlődése  Robot beszerzése gyógyszerek és gyógyszerjelöltek új  hatásainak in vitro és in vivo high throughput  vizsgálataihoz  NanoCTM?Nanoelektronika: Koncept, elmélet,  modellezés 

A Jövő Internetjét megalapozó alapkutatások  Reconciliation of essential process parameters for an  enhanced predictability of arctic stratospheric ozone loss  and its climate interactions.  Elektrotranszfer folyamatok egyszerű modelljeinek  tanulmányozása kvantum molekuladinamikai  módszerekkel 

2008/2 

Baross Gábor Program 2008 

SEE‐GRID eInfrastructure for regional eScience  A csontritkulás genetikai háttere  Analitikus, kombinatórikus, diafantikus és számítógépes  számelmélet  Jégszemcséken a légkörben illetve a világűrben  végbemenő kompetitív adszorpciós és abszorpciós  folyamatok elméleti vizsgálata  3 dimenziós anyagjellemzés  Űr‐időjárási események monitorozása 

2009‐2011

17,750 

2009‐2013

37,900 

2009‐2011

30,000 

EC 

2009‐2011

1,710 

OTKA 

2006‐2008

3,748 

ICGEB   EC  Nemzeti Kutatási és  Technológiai Hivatal 

2009‐2012 2009‐2014

21,375  355,680 

2009

10,000 

NKTH  Egészségügyi  Minisztérium 

2009‐2010

18,000 

2009‐2011

7,000 

NKTH 

2010‐2011

2,500 

NKTH 

2010‐2011

5,000 

NKTH 

2010‐2011

5,000, 

NKTH 

2010‐2012

2,640 

FP7 PEOPLE‐ITN‐2008  EC  OTKA‐NKTH Gazdaságban  hasznosuló innovációt megalapozó  alapkutatás támogatása'  NKTH ‐ OTKA 

FP7 FP7‐ENV‐2008‐1  OTKA ‐ Nemzetközi  együttműködésben végzett  kutatások kiegészítő támogatására  ICGEB (International Centre for  Assessing the protein folding ‐ aggregation paradigm with  Genetic Engineering and  NMR and molecular modeling  Biotechnology)  Complex structure and dynamics of collective motion  FP7 ERC‐2008‐AdG_20080228  Kombinatorikus optimalizálás és alkalmazásai 

NKTH 

TéT 2009‐2011 (magyar‐japán)  FP7 SEE‐GRID eInfrastructure for  regional science  ETT Kutatás‐fejlesztési pályázat  2009‐2011  NKTH ‐ TéT (magyar‐francia) 2010‐ 2011  NKTH ‐ TéT (magyar‐francia) 2010‐ 2011  NKTH ‐ TéT (magyar‐osztrák)  2010‐2011  NKTH ‐ TéT (magyar‐dél‐afrikai)  2010‐2011 

22

23

Diszkrét optimalizálási algoritmusok és struktúrák  Virtuális Obszervatóriumok  Új tipusú oszcilláló kemomechanikai rendszerek  fejlesztése  Összefüggőség‐növelési algoritmusok  Új szén nanoszerkezetek elméleti vizsgálata  Parciális differenciálegyenletek, komplex hálózatok és  alkalmazásaik  Perturbációs közelítések fejlesztése a kvantum soktest‐ problémában  Modellek a kvantumkémiában  Baleseti és folyamatos kibocsátás révén a légkörbe kerülő  szennyezőanyagok monitorozása és terjedésük  modellezése.  Mechanochemistry of DNA strand separation by helicases  Hiperspektrális műholdas adatok alkalmazásának  kutatása  A Kompasz‐2 és a DEMETER műholdas ULF‐VLF  űrkísérletek adatértékelése és értelmezése  Probléma orientált adatfeldolgozás és adatbázis  létrehozása ionoszféra kutatáshoz  A földi plazmaszféra és a sugárzási övek részecske  veszteségének földi hálózattal monitorozása és  modellezése  Cefeida változócsillagok kutatása a Kepler‐űrtávcsővel és  földfelszíni műszerekkel  Elektron‐vízmolekula pszeudopotenciál kiterjesztése  polarizálható vízmodellre és QM/MM módszerekre 

NKTH ‐ OTKA Gazdaságban  hasznosuló innovációt megalapozó  alapkutatás támogatása  NKTH‐OTKA‐EU7 ‐ Mobilitás  pályázat ‐ Kimenő mobilitás  NKTH‐OTKA‐EU7 ‐ Mobilitás  pályázat ‐ Kimenő mobilitás  Deák Ferenc Ösztöndíj 2009  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2009 

NKTH 

2009‐2011

49,587 

OTKA 

2010‐2011

16,660 

OTKA  OM  OTKA 

2010‐2012 2009 2010‐2014

28,350  900  19,574 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2009 

OTKA 

2010‐2014

15,460 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2009  OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2009 

OTKA  OTKA 

2010‐2014 2010‐2014

3,504  7,000 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2009  Human Frontier Science Program  A magyar űrkutatás fejlesztésének  támogatása 2009  A magyar űrkutatás fejlesztésének  támogatása 2009 

OTKA  HFSP 

2010‐2013 2010‐2013

7,500  375 

NKTH 

2009‐2010

8,000 

NKTH 

2009‐2010

6,000 

FP7‐SPACE‐2010‐1 

EC 

2010‐2013

41,040 

FP7‐SPACE‐2010‐1 

2010‐2013

133,000 

Magyary Zoltán Posztdoktori  ösztöndíjpályázat 2010 

EC  Magyary Zoltán  Felsőoktatási  Közalapítvány 

2010

4,530 

OTKA ‐ Alapkutatási pályázat 2010 

OTKA 

2010‐2013

14,03 

23

24 3. Melléklet: fokozatszerzések 2006-tól Név 

Doktori Iskola 

Témavezető 

Téma 

Dr. Gazdagné Rózsa Enikő Gizella  Földtudományi Mádlné Szőnyi Judit  Havas Gergely  Földtudományi Zentai László  Beinrohr László  Varga‐Haszonits István 

Biológia  Fizika 

Lőrincz Zsolt  Kondor Imre 

Hágel Edit 

Horányi András,  Földtudományi Matyasovszky István 

Elek Péter 

Matematika 

Zempléni András 

Gyüre Balázs 

Fizika 

Tél Tamás 

Rokob Tibor András 

Kémia 

Pápai Imre 

Albert Gáspár 

Földtudományi Zentai László 

Borsy Adrienn Éva 

Biológia 

Soósné Dezső Zsuzsanna 

Földtudományi Bartholy Judit 

Kiss Endre 

Biológia 

Matkó János 

Horváth István 

Biológia 

Ovádi Judit 

Kis‐Szabó Krisztián  Debreczeni Gergely 

Fizika  Fizika 

Szépfalusy Péter  Vesztergombi 

Orosz László 

24

Fuzzy koncepción alapuló környezeti és  egészségkockázat becslés Gyöngyösoroszi környékén  Internetes földtani térképek szerkesztési elvei  A C1‐inhibitor specificitásának és deficienciájának  atomi szintű magyarázata  Kockázati mértékek instabilitása  Development and operational application of a short‐ range ensemble prediction system based on the  ALADIN limited area model  Nonlinear time series models and their extremes,  with hydrological applications  Sűrűségkülönbség hatására kialakuló áramlások  laboratóriumi vizsgálata  Computational Studies on Small Molecule Activation  via Cooperative Lewis Pairs  Háromdimenziós földtani modellek fejlesztésének és  megjelenítésének módszerei térinformatikai  szemlélettel  A gímszarvas ciklikus fiziológiás és humán patológiás  csontritkulásban szerepet játszó gének azonosítása  A magyarországi és közép‐európai nagyvárosokban  kialakuló városi hősziget vizsgálata finom felbontású  műholdképek alapján  Az aktivációs és sejthalál szignálok szabályozása T‐ sejtekben: a ceramid és az ösztradiol szabályozó  hatásai  A KAR‐2, egy antimitotikus ágens egyedi  farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai  A spinor Bose‐gáz sztatikus és dinamikai  tulajdonságainak vizsgálata mágneses térben  Study of lepton‐pair and vector meson production in 

Védés ideje  4/28/2010  4/28/2010  4/28/2010  4/28/2010 

4/28/2010  4/28/2010  4/28/2010  4/28/2010 

2/18/2010  2/18/2010 

2/18/2010 

2/18/2010  2/18/2010  2/18/2010  2/18/2010 

25 György  Mátyus Edit 

Kémia 

Császár Attila 

Molnár Csaba 

Biológia 

Pongrácz Péter 

Igyártó (Horváth) Zsuzsánna 

Biológia 

Miklósi Ádám 

Pozsgai Balázs 

Fizika 

Takács Gábor 

Balázs László  Vaderna Péter  Makai Márton  Nagy Imre  Kovács Tamás 

Földtudományi Fizika  Matematika  Fizika  Fizika 

Drahos Dezső  Vattay Gábor  Király Zoltán  Érdi Bálint  Érdi Bálint 

Nagy Ildikó 

Biológia 

Patthy László 

Tóthné Maros Katalin Éva 

Biológia 

Miklósi Ádám 

Nagy Tibor 

Kémia 

Turányi Tamás 

Fábián Margit 

Kémia 

Sváb Erzsébet 

Szöllősi Gergely János 

Fizika 

Derényi Imre 

Hajdú István 

Biológia 

Závodszky Péter 

Pál András  Sódor Ádám 

Fizika  Fizika 

Érdi Bálint  Jurcsik Johanna 

Bartók‐Pártay Lívia  Fekete Attila 

Kémia  Fizika 

Jedlovszky Pál  Vattay Gábor 

two‐photon collisions using the L3 detector at LEP.  Universal variational approaches to the quantum  nuclear motion problem  A kutyák vokális kommunikációjának etológiai  vizsgálata  Kutyák kontextusfüggő agresszív viselkedésének  viselkedésélettani jellemzése  Finite volume form factors and correlation functions  at finite temperature  Egyenáramú elektromos mérések modellezése  inhomogén közegekben  Traffic Modeling of Communication Networks  Parity problems of combinatorial polymatroids  Égi mechanikai többtest rendszerek stabilitása  Kaotikus jelenségek égi mechanikai rendszerekben  A DFNA9 típusú öröklődő hallásvesztés molekuláris  biológiai vizsgálata  A kötődési és kommunikációs viselkedés és a  szívműködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon  Reakciókinetikai modellek bizonytalanságanalízise és  redukciója  Nátrium‐boroszilikát alapú üvegek szerkezete:  neutrondiffrakció és fordított Monte Carlo modellezés The effects of population structure and the genotype‐ phenotype map on evolutionary dynamics  Az enzimreakciók nemarrheniusi viselkedésének  térszerkezeti háttere – a konformációs flexibilitás  szerepe a fehérjék himérsékleti adaptációjában  Tools for discovering and characterizing extrasolar  planets  RR Lyrae csillagok Blazhko‐modulációja  Colloid chemical applications of computer simulation  methods  Traffic dynamics of computer networks 

25

2/18/2010  2/18/2010  2/18/2010  2/18/2010  2/18/2010  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009  11/19/2009 

8/27/2009  8/27/2009  8/27/2009  8/27/2009  6/11/2009 

26

Németh Nándor 

Földtudományi Nemes‐Nagy József 

Drucza Miklós  Csiszár Villő  Kwakowsky Andrea  Kintses Bálint 

Földtudományi Ács Ferenc  Matematika  Tusnády Gábor  Biológia  Szabó Gábor  Málnási Csizmadia  Biológia  András 

Peltz Csaba László 

Kémia 

Drahos László 

Biacsi Rea Erika 

Biológia 

Karen Usdin 

Buchta Krisztián Tamás 

Fizika 

Sólyom Jenő 

Sváb Emese  Kiss Zoltán Tamás 

Földtudományi Zentai László  Fizika  Tóth L. Viktor 

Juhász Péter Szabolcs 

Földtudományi Györffy János 

Végh Barbara Márta 

Biológia 

Závodszky Péter 

Kenderes Kata 

Biológia 

Standovár Tibor 

Ribárik Gábor 

Fizika 

Ungár Tamás 

Kovács Sándor Dénes  Kóspál Ágnes  Kőhalmi Dóra  Furtenbacher Tibor 

Biológia  Fizika  Kémia  Kémia 

Tompa Péter  Petrovay Kristóf  Surján Péter  Császár Attila 

Pályi András  Perger Tamás 

Fizika  Kémia 

Cserti József  Turányi Tamás 

26

Fejlődési tengelyek az új hazai térszerkezetben. Az  autópálya‐hálózat szerepe regionális tagoltságban  A párolgás és a talaj vízháztartási tulajdonságainak  modellezése: magyarországi esettanulmányok  Véletlen permutációk statisztikai vizsgálata  GABA signaling in developing mouse lens  Hidden Communication Mechanisms between  Functional Regions of the Myosin Motor Domain  Matematikai módszerek a tömegspektrometriában, a  modellezés különböző szintjei  Az FMR1 gén premutációs és full mutációs  állapotának molekulárisgenetikai vizsgálata  Alacsony dimenziós kvantumrendszerek vizsgálata a  sűrűségmátrixos renormálásicsoport‐algoritmus  alkalmazásával  Sekélyvizű tavak víminőség‐vizsgálata,  állapotfelmérése műholdas távérzékelés segítségével  Spontán folyamat‐e a csillagkeletkezés?  Magyarországi topográfiai térképek vetületének  torzulási vizsgálata  A flagellumspecifikus exportapparátus felismerési  jelének azonosítása  Kelet‐közép európai bükkösök természetes  faállomány‐dinamikája  Modeling of diffraction patterns based on  microstructural properties  Szerkezeti rendezetlenség szerepe a fehérjék  chaperone aktivitásában  An infrared and Optical View of Young Eruptive Stars  Lokalizáció és partíció a kvantumkémiában  Adatbázis alapú molekulaspektroszkópia  Spinfüggő szórási folyamatok kétdimenziós  elektronrendszerekben  Heterogén katalitikus gyulladás leírása reakcikineikai 

6/11/2009  6/11/2009  6/11/2009  6/11/2009  6/11/2009  6/11/2009  6/11/2009 

6/11/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  1/29/2009  11/6/2008  9/4/2008 

27

Márkusné Bebesi Zsófia Enikő 

Fizika 

Kovács Péter 

Fizika 

Szegő Károly DSc  Csikor Ferenc DSc,  Szép Zsolt PhD 

László András 

Fizika 

Vesztergombi  György 

Hirsch Tamás  Dombai Ferenc  Kocsis Benedek 

Földtudományi Iványi Zsuzsa  Weidinger Tamás  Földtudományi CSc  Fizika  Groma István DSc 

Hága Péter 

Fizika 

Csabai István PhD 

Gyimesi Máté 

Biológia 

Málnási‐Csizmadia  András 

Héja László  Béri Benjámin 

Kémia  Fizika 

Vukov Jeromos Pál 

Fizika 

Petrik Ottó 

Földtudományi Ferencz Csaba 

Zalányi László András  Kalászi Adrián 

Fizika  Kémia 

Majár János  Major Péter  Vrabecz Attila 

Fizika  Fizika  Kémia 

Kardos Julianna  Cserti József CSc  Meszéna Géza DSc,  Szabó György DSc 

Érdi Péter DSc  Farkas Ödön  Vasúth Mátyás Zsolt  PhD  Tichy Géza DSc  Tóth Gergely PhD 

27

vázmodellel  A Szaturnusz‐magnetoszféra összetételének és a Titán  globális plazmakörnyezetének vizsgálata a Cassini  Plazma Spektrométer mérései alapján  Véges sűrűségű és hőmérsékletű, erősen kölcsönható  anyag vizsgálata királis kvarkmodellben  Nuclear Modification at 17.3GeV Nucleon‐Nucleon  Collision Energy, Measured by the Experiment CERN‐ NA49  Téli magyarországi nagy csapadékos helyzetek  vizsgálata és előrejelzése  Hazai villámlás lokalizációs és radar adatok  összehasonlító elemzése  Diszlokációk kollektív viselkedése  Statisztikus fizikai módszerek az Internet forgalom  aktív méréseiben  A NOVEL MECHANISM OF ACTIN ACTIVATION: ACTIN  DIRECTLY ACCELERATES THE POWER‐STROKE OF  MYOSIN II  Glutaminsav‐GABA cserefolyamat a központi  idegrendszerben  Spin‐orbit coupling in chaotic quantum dots  Evolúciós fogolydilemma játék különböző gráfokon  Mikrohullámú távérzékelt adatok integrálása a  felszínvizsgálatokba (Radar‐interferometria  alkalmazása a felszíndeformáció kimutatására)  Neurális és növekvő hálózatok statisztikus  tulajdonságai  Konformációs flexibilitás és 3D QSAR  Kompakt kettősrendszerek által keltett gravitációs  hullámok  Atomláncok vezetőképességének modellezése  Classical Simulation Aided Studies on the Structure of 

9/4/2008  9/4/2008 

9/4/2008  6/12/2008  6/12/2008  6/12/2008  6/12/2008 

6/12/2008  6/12/2008  6/12/2008  6/12/2008 

4/3/2008  4/3/2008  2/7/2008  2/7/2008  2/7/2008  2/7/2008 

28

Barta András Pál  Szekeres Zsolt  Magyar Gabriella 

Fizika  Kémia  Biológia 

Horváth Gábor DSc  Surján Péter DSc  Oborny Beáta PhD 

Könyves Vera 

Fizika 

Érdi Bálint 

Csizmadia Zsolt Gábor 

Matematika 

Illés Tibor PhD 

Berente Imre  Hunyadi Viktória 

Kémia  Fizika 

Náray‐Szabó Gábor  MHAS  Jánosi Imre PhD 

Kovács Tamás 

Kémia 

Turányi Tamás DSc 

Czakó Gábor 

Kémia 

Császár Attila DSc 

Csanád Máté  Kocsis Bence György 

Fizika  Fizika 

Szilágyi Nóra 

Biológia 

Kiss Ádám  Frei Zsolt  Bárdos György,  Juhász Gábor 

Beke Tamás 

Kémia 

Perczel András 

Czinki Eszter 

Kémia 

Császár Attila DSc 

Deák József (új eljárás) 

Földtudományi Horváth Ferenc DSc 

Moór Attila  Pestiné Rácz Éva Veronika 

Fizika  Biológia 

Érdi Bálint  Bulla Miklós 

28

Liquids  Biooptikai és légköri optikai jelenségek vizsgálata  geometriai optikai és képalkotó polarimetrikus  módszerekkel  Fragment Based Description of Macromolecules  Növényi kompetíciós stratégiák térbeli modellezése  Az indukált csillagkeletkezés kapcsolata a csillagközi  anyag nagy‐ és kis‐skálájú szerkezetével  New pivot based methods in linear optimization, and  an application in the petroleum industry  Molekulamodellező módszerek fejlesztése és  alkalmazása enzimatikus foszfátészter hidrolízis  mechanizmusának tanulmányozására  Mikrocsövecskék szerkezeti és stabilitási modellezése  Termikus plazmában lejátszódó folyamatok vizsgálata  reakciókinetikai modellekben  Toward first‐principles complete spectroscopy of  small molecules  Experimental and Theoretical Investigation of  Relativistic Heavy Ion Collisions at RHIC ‐ with Focus  on Non‐Central Collisions  Astrophysical Application of Gravity‐waves  Információátvitel, kommunikáció és nemlineáris  dinamika neurobiológiai rendszerekben  A Theoretical Study on the Stereochemical Properties  of beta‐Amino Acids and beta‐Peptides  Theoretical Structural Studies on Amino Acids,  Peptids, and Proteins  A Duna‐Tisza köze rétegvíz áramlási rendszerének  izotóp‐hidrológiai vizsgálata  Csillagközi buborékok és csillagok körüli  törmelékkorongok vizsgálata infravörös adatok  alapján  Kompetició, kolonizáció és aggregáció 

2/7/2008  11/15/2007  11/15/2007  11/15/2007  11/15/2007 

11/15/2007  11/15/2007  11/15/2007  11/15/2007 

11/15/2007  11/15/2007  9/14/2007  9/14/2007  7/12/2007  3/22/2007 

3/22/2007  3/22/2007 

29

Jüttner Alpár 

Matematika 

Frank András 

Mosoni László 

Fizika 

Fejes István DSc 

Bányász Ákos 

Kémia 

Keszei Ernő DSc,  Szipőcs Róbert PhD 

Steinbach Péter 

Földtudományi Ferencz Csaba DSc 

Király Andrea 

Fizika 

Jánosi Imre PhD 

Nagy Andrea 

Fizika 

Kovács Géza 

Lendvai Ádám Zoltán  Sexty Dénes 

Biológia  Fizika 

Liker András  Patkós András 

Eisler Viktor 

Fizika 

Rácz Zoltán CMHAS 

Orbán Gergő 

Fizika 

Érdi Péter DSc 

Kovács Sándor 

matematika 

Farkas Miklós 

Ittzés Péter 

biológia 

Jakó Éena 

Gellért Ákos 

kémia 

Náray‐Szabó Gábor 

Barnaföldi Gergely Gábor 

fizika 

Lévai Péter 

Szalay Luca 

kémia 

Hollósi Miklós 

Harsányi Ildikó  Zádor Judit 

kémia  kémia 

Pusztai László  Turányi Tamás 

29

metapopulációs modellekben  Parametric Problems in Combinatorial Optimization  and Their Applications in Telecommunications  Results of the Deep Extragalactic VLBI‐Optical Survey  pilot project  Ultragyors kinetikai adatok modellfüggetlen  dekonvolúciója, és uracilszármazékok szingulett  gerjesztett állapotának tanulmányozása  Felsőlégköri ionizációs folyamatok vizsgálata földi és  műholdas VLF adatok alapján  Hosszútávú korrelációk vizsgálata napi hőmérsékleti  adatokban  Amplitúdó‐ és fázismodulált RR Lyrae csillagok  vizsgálata fénygörbéjük változása alapján  The Effects of State on the Behavioural Decisions and  Survival in the House Sparrow  Tachyonic Cosmological Phase Transitions  Fluctuations in Strongly Correlated Equilibrium and  Nonequilibrium Systems  Hippocampal Theta Oscillation: Generation and  Pharmacological Modulation  Bifurkációk reakció‐diffúzió‐rendszerekben és  populációdinamikai alkalmazások  Egy diszkrét matematikai módszer és biológiai  alkalmazásai  Molekulamodellezési módszerek alkalmazása a  cucumovírusok molekuláris biológiai jellemzésében  Cronin‐effektusok nagyenergiás nehézion‐ ütközésekben  Szupramolekuláris komplexek kiroptikai tulajdonságai  és térszerkezete  Elektrolitoldatok szerkezetének vizsgálata  számítógépes szimulációs módszerekkel  Reakciókinetikai modellek bizonytalanságanalízise 

3/22/2007  3/22/2007 

3/22/2007  11/28/2006  11/28/2006  11/28/2006  11/28/2006  11/28/2006  11/28/2006  11/28/2006  6/22/2006  6/22/2006  6/22/2006  6/22/2006  6/22/2006  6/22/2006  6/22/2006 

30

Selmeczi Dávid 

fizika 

Vicsek Tamás 

Szabó Péter 

fizika 

Meszéna Géza 

dr. Tüdős Éva  Kovács Péter 

biológia  földtudomány 

Hudecz Ferenc  Cserepes László 

Surányi Gergely 

földtudomány 

Meskó Attila 

Naran Gombosuren 

kémia 

Dibó Gábor 

Zólyomi Viktor 

fizika 

Kürti Jenő 

Cell Motility as Persistent Random Motion: Theories  from in vitro Experiments  Scale Dependent Aspects of Coexistence Mechanisms  in Ecological Communities  Szekvencia és térszerkezet bioinformatikai vizsgálata  fehérjékben  Geomágneses idősorok nemlineáris elemzése  Módszerfejlesztés az 234U/230Th izotóparány  mérésén alapuló uránsoros kormeghatározás terén  Improved methods for the generation, analysis and  screening of combinatorial libraries  Theoretical investigation of small diameter carbon  nanotubes 

30

6/22/2006  6/22/2006  3/30/2006  3/30/2006  3/30/2006  3/30/2006  3/30/2006 

31 4. Melléklet: kutatási együttműködések 2006 óta Intézmény  neve    Aegon  Magyarország  Általános  Biztosító Zrt. 

Részleg neve  

együttműködés tárgya  (röviden) 

Aktuárius és  Viszontbiztos ítási osztály 

Nagy biztosítói állományok  Edvi Tibor  kockázati modellezése 

BL Electronics  Kft. 

  

BONN  Hungary Kft.  

  

Budapesti  Műszaki és  Gazdaságtudo mányi  Egyetem  Budapesti  Műszaki és  Gazdaságtudo mányi  Egyetem  Budapesti  Műszaki és  Gazdaságtudo mányi  Egyetem  Eon Hungary  Kft. 

műholdfedélzeti műszerek  közös fejlesztése  felsőlégköri paraméterek  becsléséhez  műholdfedélzeti műszerek  közös fejlesztése  felsőlégköri paraméterek  becsléséhez 

társintézmény  ELTE személyek  személyek 

kutatási téma 

Arató Miklós 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

Bodnár László 

Bognár Péter,  Molnár Gábor 

Geofizikai áramlási és hullámterjedési  modellek 

Solymosi  János 

Bognár Péter,  Molnár Gábor 

Geofizikai áramlási és hullámterjedési  modellek 

Áramlástani  Tanszék 

Meteorológiai modellek és  Weidinger Tamás,  Kristóf Gergely  az áramlástani megoldók  Balogh Miklós  illesztése 

Elméleti  Fizika  Tanszék 

hálózati mintázatok a  csoportkialakulás és  kommunikáció  hatékonysága  

Kertész János 

Vicsek Tamás, Palla  Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Gergely, Pollner  statisztikus fizikai modellezése,  Péter  klaszterezése és dinamikája 

Szilárdságtan i és  Tartószerkez eti Tanszéke 

robotok csoportos  mozgásának szimulációs  vizsgálata 

Várkonyi Péter 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Vicsek Tamás, Nagy  statisztikus fizikai modellezése,  Máté  klaszterezése és dinamikája 

 

Energiaár beszerzés  optimalizálás 

Varga László 

Papp Gábor 

31

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

32

Eötvös Loránd     Geofizikai  Intézet  

Glia Kft 

  

GVI Kft. 

  

Mool Invest Kft.

MTA KKI 

   Elméleti  Kémiai  Osztály 

MTA KKI 

  

MTA Renyi  intezet 

  

MTA SZBK 

  

magyarországi mágneses  anomália‐térkép geológiai  újraértelmezése  (paraméterbecslés)   Természetes nyelvi  szövegek tartalmi  kapcsolatainak elemzése  és modellezése,  időfejlődési mintázatok  megbízhatóságának  vizsgálata  Természetes nyelvi  szövegek tartalmi  kapcsolatainak elemzése  és modellezése,  időfejlődési mintázatok  megbízhatóságának  vizsgálata  Üzemanyagcellák  matematikai modellezése 

Fancsik Tamás 

Balázs László,  Molnár Gábor 

Geofizikai áramlási és hullámterjedési  modellek 

  

Pollner Péter 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

  

  

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

Kriston Ákos 

Szabó Tamás 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

Mayer István 

Surján Péter 

Elektronlokalizáció 

  

Reakciókinetikai szimulációk nagy méretű  reakciómechanizmusokkal gyorsan és  pontosan 

  

Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek  alapjai 

Vicsek Tamás,  Farkas Illés 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése, 

Elektronlokalizáció  Dóbé Sándor,  Demeter  reakciókinetikai vizsgálatok Attila, és  Lendvay  György  T. Sos Vera,  nagy grafokkal kapcsolatos  Elek Gabor,  elmeleti vizsgalatok   Abert Miklos  MikroRNS‐ek evolúciója és     funkciói 

32

33 klaszterezése és dinamikája 

MTA SZTAKI 

  

MTA SZTAKI 

  

MTA SZTE  

Mesterseges  Intelligencia  Kut.csop 

MTA TAKI 

Talajtani  Osztály 

MTA TKI 

Nemzeti  Közlekedési  Hatóság 

internettel kapcsolatos  vizsgalatok   Természetes nyelvi  szövegek tartalmi  kapcsolatainak elemzése  és modellezése,  időfejlődési mintázatok  megbízhatóságának  vizsgálata  Természetes nyelvi  szövegek tartalmi  kapcsolatainak elemzése  és modellezése,  időfejlődési mintázatok  megbízhatóságának  vizsgálata  Felszíni folyamatok hatása  az időjárási modellekben 

Ökológia és  Elméleti  Biológia  az élet keletkezése  kutatócsopor t  Légiközleked ési  Numerikus modellezés,  Igazgatóság,  parametrizációk  Repülésfelüg yeleti Osztály 

Lukács András,  Benczúr     András 

Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek  alapjai 

Palla Gergely 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

  

  

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

Rajkai Kálmán 

Ács Ferenc, Brauer  Hajnalka 

  

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

Czárán Tamás,  Kun Ádám  Scheuring  István 

Anyagcsere hálózatok kialakulása 

Wantuch  Ferenc 

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

33

Tasnádi Péter,  Weidinger Tamás 

34

Netpont Bt. 

 

Szélenergetikai vizsgálatok  és előrejelzések 

Bánfalvi   Károly 

Weidinger Tamás,  Gyöngyösi András  Zénó 

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

Országos  Közegészségü gyi Intézet 

  

adatelemezés 

dr Páldy Anna 

Kabos Sándor 

népegészségügyi vizsgálatok 

Horányi  András, Vörös  Miklós 

Weidinger Tamás,  Gyöngyösi András  Zénó 

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

Horváth Ákos 

Ács Ferenc, Brauer  Hajnalka 

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

Kovács Tibor 

Mészáros Róbert,  Lagzi István László 

Skálafüggő időjárási és szennyezőanyag‐ terjedési folyamatok modellezése 

  

  

Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek  alapjai 

Szabó Péter 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Vicsek Tamás, Nagy  statisztikus fizikai modellezése,  Máté  klaszterezése és dinamikája 

  

Vicsek Tamás 

  

  

Numerikus  Országos  Modellező és  Numerikus modellezés  Meteorológiai  Éghajlat‐ (ALADIN chapeau)  Szolgálat  dinamikai  Osztály  Siófoki  Országos  Numerikus modellezés,  Viharjelző  Meteorológiai  felszín és határréteg  Obszervatóri Szolgálat  parametrizációk  um  Radiokémiai  Baleseti és folyamatos  Pannon  és  kibocsátás és terjedés  Egyetem  Radioökológi monitorozása és  ai Intézet  modellezése  Proteom        Services Kft  Biológiai  Szent István  Intézet,  csoportos mozgás  Egyetem  Ökológiai  szimulációs vizsgálata  Tanszék  Természetes nyelvi  szövegek tartalmi  kapcsolatainak elemzése  Universitass     és modellezése,  Press Kft  időfejlődési mintázatok  megbízhatóságának  vizsgálata  Uratim Gyártó       

34

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

Nagy hálózatok, mint a nagy rendszerek 

35 Kft. 

alapjai  Hidrológiai adatok  modellezése 

Bálint Gábor 

Autonomous  Genetikai és  University of  Mikrobiológi Barcelona,  ai Tanszék  Spanyolország 

az élet keletkezése 

Mauro Stantos  Kun Ádám 

Anyagcsere hálózatok kialakulása 

Consortium  GARR, Italy 

 

együttműködés a NOVI  projekten 

Mauro  Campanella 

Vattay Gábor 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Cooperative  Association  for Internet  Data Analysis  (CAIDA), USA 

 

együttműködés a  MOMENT projekten 

KC Claffy 

Hága Péter 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Dario  Floreano,  Severin Leven 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Vicsek Tamás, Nagy  statisztikus fizikai modellezése,  Máté  klaszterezése és dinamikája 

Jerome  Bibette 

Kun Ádám 

Anyagcsere hálózatok kialakulása 

Vörös János 

Vicsek Tamás,  Derényi Imre 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

Vituki 

  

automatizált  robotrepülőgép  École  Laboratory  siklórepülése során a  polytechnique  of Intelligent  termik optimális  fédérale de  Systems  emelésének  Lausanne  kihasználásának  szimulációs vizsgálata  Ecole  Supérieure de  Kolloidok és  Physique et  megosztott  az élet keletkezése  Chimie  anyagok  Industrielles,  tanszéka  Franciaország  Membrándinamika,  ETH Zürich     membránok felületre való  letapadása 

35

Zempléni András 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

36 Indian  Association  for the  Cultivation of  Science,  Kolkata, India  Institute of  Geonics,  Acad. Sci.  Czech Rep. 

Raman  Center for  Atomic,  Molecular  and Optical  Sciences 

Az elektronkorreláció  leírása multireferenciás  hullámfüggvényre építve 

Applied  Nagyméretű lineáris  Mathematics  algebrai rendszerek  Centre  vizsgálata  

Debashis  Mukherjee 

Surján Péter, Szalay  Molekulák elektronszerkezetének  Péter, Szabados  megértése  Ágnes 

Owe Axelsson   Karátson János 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

Computer  Science  Department 

Complexity Sciences  Winter School, Winter  Workshop on Complexity  in Social Sciences 

Jorge Louçã 

Jagelló  Egyetem,  Krakkó 

Fizikai  Intézet 

véletlen mátrixok  alkalmazásai 

Maciej A.  Nowak 

Papp Gábor 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Justus‐Liebig‐ Universitat 

Institute of  Organic  Chemistry 

Hidroxikarbének vizsgálata 

Peter R.  Schreiner 

Császár Attila 

Alagúthatás új hidroxikarbénekben 

Csillagászat  Tanszék 

Gamma kitörések,  kozmológia 

Mészáros  Attila 

Bagoly Zsolt, Veres  Péter 

Asztofizika 

Department  of Statistics 

közös kutatás 

Wicher  Bergsma 

Rudas Tamás 

kategoriális adatok elemzése 

az élet keletkezése 

Andrew  Griffiths 

Kun Ádám 

Anyagcsere hálózatok kialakulása 

Elektronszerkezet 

Dr. J. G.  Angyan 

Surján Péter 

Elektronszerkezet 

ISCTE/IUL‐ Lisbon 

Károly  Egyetem,  Prága  London  School of  Economics 

Biológiaikém Louis Pasteaur  ia  University,  Laboratóriu Franciaország  m  Nancy‐ CRM2 UMR  Université   7036  

36

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Vicsek Tamás, Palla  statisztikus fizikai modellezése,  Gergely  klaszterezése és dinamikája 

37 National  Enviromental  Research  Institute,  Dánia  National  Technical  University of  Athens,  Greece  Northeastern  University  Pennsylvania  State  University  Pennsylvania  State  University  Salzburg  Research  Forschungsge sellschaft  m.b.H.,  Austria (AT)  SICS, Swedish  Institute of  Computer  Science AB,  Sweden (SE)  Stony Brook  University,  USA 

Department  of Modelling  and  Computer  Simulation 

Komplex, nagyméretű   környezeti rendszerek és  hálózatok numerikus  vizsgálata 

Zahari Zlatev 

Faragó István  

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

 

együttműködés a NOVI  projekten 

Vasilis  Maglaris 

Vattay Gábor 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Emberi viselkedés‐minták  időfüggése, különös  tekintettel a szociális  kapcsolatokra 

Barabási  Albert László  

Vicsek Tamás, Ábel  Dániel, Palla  Gergely, Pollner  Péter 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

GRB, nagyenergiás  asztrofizika 

Mészáros  Péter 

Bagoly Zsolt, Veres  Péter 

Asztrofizika 

Department  of Statistics 

közös kutatás 

Clifford Clogg 

Rudas Tamás 

kategoriális adatok elemzése 

 

együttműködés a  MOMENT projekten 

Felix  Strohmeier 

Hága Péter 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

 

együttműködés a  MOMENT projekten 

Martin Nilsson  Vattay Gábor 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Dept. of  Physics and  Astronomy 

nagyenergiás fizika 

Ismail Zahed 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Center for  Complex  Network  Research  Department  of  Astronomy 

37

Papp Gábor 

38 Tel Aviv  University,  Israel (IL) 

 

együttműködés a  Onelab2 projekten 

Yuval Shavitt 

Vattay Gábor 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Tokyo  University 

  

Vad típusú és mutáns  kinezin fehérjék mozgása 

Masahide  Kikkawa 

Vicsek Tamás,  Derényi Imre 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája 

UCL 

Department  of Physics  and  Astronomy 

kis, asztrokémiai és  asztrofizikai érdekességű  molekulák  spektroszkópiája 

Jonathan  Tennyson 

Császár Attila 

Molekulaszínképek pontos és teljes  szimulációja 

együttműködés a Onelab2  projekten 

Javier Aracil 

Stéger József 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

együttműködés a Onelab2  projekten 

Timur  Friedman 

Fekete Attila 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

együttműködés a  MOMENT projekten 

Daniel Morató  Mátray Péter 

Komplex Rendszerek vizsgálata 

Nem‐adiabatikus kémiai  folyamatok 

Prof. Hans  Lischka 

Szalay Péter 

spektrumok szimulációja,  fotokémiaifolyamtok modellezése 

kvantmémiai módszerek  fejlesztése 

Prof. Jürgen  Gauss 

Szalay Péter 

reletvisztikus effektusok figyelembevétele 

Dinamikus hálózatok  matematikai modellezése  és vizsgálata 

Rainer Nagel 

Sikolya Eszter 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

Universidad  Autónoma de    Madrid, Spain  (ES)  Université  Pierre et  Marie Curie ‐    Paris 6,  France  Universidad  Pública de    Navarra,  Spain (ES)  Institute für  Universiaet  Theoretische  Wien  Chemie  Universitaet  Wien  Universität  Tübingen,  Németország 

Institute für  Phyikalische  Chemie  Arbeitsgemei nschaft  Funktionalan alysis 

38

39

Université de  Lille I 

Laboratoire  de Physique  de Lasers,  Atomes et  Molécules 

Szerkezetvizsgálat 

Jean  Demaison 

Császár Attila 

University of  California San  Francisco 

  

Kis jelátviteli hálózatok  élesztőben 

Wendell Lim,  Chao Tang 

Vicsek Tamás,  Farkas Illés 

University of  Dundee 

  

MikroRNS‐ek evolúciója és  kölcsönhatásai 

Hutvagner  György 

Vicsek Tamás,  Farkas Illés 

nukleotid bázisok  gerjesztett állapotainak  vizsgálata 

Prof. Rod  Bartlett 

Szalay Péter 

elektronszerkezet  számítások, potenciális  energia és tulajdonság  hiperfelületek 

Wesley D.  Allen, Henry F.  Császár Attila  Schaefer III 

Nagy pontosságú elektronszerkezet  számítások 

közös kutatás 

Anuska  Ferligoj 

hálózatelemzés 

Sejtek deformálása  

Forgács Gábor 

University of  Quantum  Florida,  Theory  Gainesville, Fl,  Project  USA  University of  Georgia 

University of  Ljubljana  University of  Missouri  

Center for  Computation al Quantum  Chemistry  Center for  Methodolog y and  Statistics  Department  of Physics &  Astronomy  

University of  Oxford, UK 

Department  of Zoology 

University of  Reims, Reims,  France 

GSMA 

madarak csoportos mozgás  elemzése és GPS  Dora Biro  pályaadatok mérése  Nem‐adiabatikus  Prof. Vladimir  effektusok hatása rezgési  Tyuterev  spektrumra 

39

Rudas Tamás 

Molekulák egyensúlyi geometriája 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája  Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája  nukleotid bázisok gerjesztési folyamatainak  modellezése 

Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  statisztikus fizikai modellezése,  klaszterezése és dinamikája  Nagy adatbázisokon alapuló hálózatok  Vicsek Tamás, Nagy  statisztikus fizikai modellezése,  Máté  klaszterezése és dinamikája  Vicsek Tamás,  Derényi Imre 

Szalay Péter 

ózon és litiumhidrid molekulák rezgési  spektrumának modellezése 

40

University of  Sussex Nagy‐ Britannia  University of  Thessaly,  Görögország  University of  Toronto  Waseda  University  Waseda  University 

School of  Mathematic al and  Physical  Sciences 

Járvány és  információterjedés  modellezése nagy  hálózatokon 

Biomatemati ka Tanszék 

az élet keletkezése 

Department  of  Geography  Department  of Chemistry  and  Biochemistry  Theor.  Chem. 

Simon Péter 

Matematikai módszerek a nagy rendszerek  vizsgálatában 

Elias Zintzaras 

Kun Ádám 

Anyagcsere hálózatok kialakulása 

közös kutatás 

Ferenc Csillag 

Kabos Sándor 

talajtan 

Kételektron (geminál)  függvényt alkalmazó  modellek és perturbációs  korrekcióik 

Masato  Kobayashi 

Szabados Ágnes 

Molekulák elektronszerkezetének  megértése 

perturbation theory 

Hiromi Nakai,  Masato  Kobayashi 

Surján Péter 

perturbation theory 

István Z. Kiss

40

41

5. Melléklet: Hasonló adottságú intézmények Intézmény  neve    CEA‐Saclay,  France  cnr rome 

Részleg neve   Service de Physique de l’État  Condensé  Institute for Complex  Systems 

Előnye 

Hátránya 

számítógépes háttérkapacitás 

 

 

  fiatalítás hiánya,  kisebb kutatási  spektrum  kisebb kutatói  kapacitás, kisebb  kutatási spektrum  fiatalok kevésbé  mobilizálhatók, a  hazai kutatók  szélesebb  alapismerettel  rendelkeznek 

Jagelló  Egyetem,  Krakkó 

Fizikai ntézet 

Nagyobb társadalmi támogatottság,  kedvezőbb pályázati feltételek (pl.  ÁFAmentesség EU pályázatokra) 

MTA SZTAKI 

Sztochasztikus Rendszerek  Kutatócsoport 

Kisebb oktatási és adminisztrációs terhelés 

NERI, Dánia 

Department of Modelling and  Jobb anyagi lehetőségek a modellezéshez,  Computer Simulation  kevesebb adminisztráció 

Princeton  University,  USA 

Department of Ecology and  Evolutionary Biology and the  Program in Applied and  Computational Mathematics 

stanford  university 

infolab 

UCL 

Department of Physics and  Astronomy 

ipari kapcsolatok  jó kapcsolatok óriás cégekkel (google,  amazon)  Összehasonlíthatatlanul nagyobb pályázati  támogatások, nemzetközi beágyazottság,  külföldi professzorok, kompetens egyetemi  adminisztráció (pl. külön EU‐s részleg) 

41

kutatási téma  Csoportos mozgás szimulációs  vizsgálata  taxonómia és önszerveződő  hálózatok  Komplex Rendszerek vizsgálata  Matematikai módszerek a nagy  rendszerek vizsgálatában 

Matematikai módszerek a nagy  rendszerek vizsgálatában 

 

Élőlények csoportos  mozgásának kísérleti és  szimulációs vizsgálata 

 

nagy hálózatok elemzése 

hozzánk képest  ilyenről sajnos nem  lehet beszélni 

Asztrofizika 

42 University of  Ljubljana  University of  Michigan 

Center for Methodology and  Statistics 

a kutatás jobb megbecsülése és  támogatása, alacsonyabb óraterhelés 

 

Department of Physics 

infrastruktúra 

 

42

hálózatelemzés, internet survey  módszertan, cluster elemzés  hálózatok struktúrája és  dinamikája 

43 6. Melléklet: Az alprojekt témájába eső TDK dolgozatok 2005-2009

2009 2008 2007 2006 2005 összesen szerző(k)

évfolyam . szak

Danis Judit

Biológia B.Sc. III.

Dobor Laura

Fábián Áron Fazekas Dávid

Ferdinandy Bence Fördős Ferenc Garai Ágnes Szonja Harami Gábor

ELTE TTK TDK konferenciák 40 42 22 23 19 146 dolgozat címe

témavezető(k) neve

E. coli kemotaxis-modelljének érzékenységvizsgálata I. éves meteorológus A Kárpát-medence szél-viszonyainak MSc hallgató XXI. század végére várható változása a PRECIS modell eredményei alapján I. éves meteorológus MSc Magyarország éghajlati változékonysága a hallgató közel-múltban és a közeljövőben IV., Biológia BSc Pathway Linker, egy integrált kísérlettervezési és gyógyszercélpont keresési segédeszköz Fizika BSc III. Madarak kollektív leszállásának vizsgálata számítógépes szimulációval IV., Biológia BSc MAP2-kinázok szubsztrát specificitása V., Biológus MAP-kinázok fehérje-fehérje kölcsönhatásainak specificitása V., Biológus Interakció az E.coli RecQ helikáz és az SSB fehérje között a genomkarbantartó folyamatokban

43

OTDK díjazott 13 – 11 – – 24 díjazás

OTDK

év

Turányi Tamás

2009 

Bartholy Judit, Pongrácz I. Díj Rita

2009 

Matyasovszky István

Dicséret

2009 

Korcsmáros Tamás

II.

2009 

Vicsek Tamás, Ábel Dániel Dr. Reményi Attila Dr. Reményi Attila

dícséret

2009 

Kovács Mihály

I.

2009  2009  2009 

44 Haszpra Tímea

V. éves meteorológus hallgató

Homonnai Viktória

V. éves meteorológus hallgató

Jávor Csongor

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc V., Biológus

Kalmár Alexandra

Káposztás Noémi

Kaszanitzky Viktória Eszter Kelemen Fanni

III. éves meteoroló-gia szakirányos földtudományi BSc hallgató matematikus I. éves meteorológus MSc hallgató

Tél Tamás, Tasnádi Péter II. Díj

2009 

Bölöni Gergely

Dicséret

2009 

Ács Ferenc

Dicséret

2009 

Spisák Sándor

Különdíj

2009 

A vegetációs időszak hosszának vizsgálata különböző módszerekkel

Barcza Zoltán

II. Díj

2009 

Két előállítási tétel a diszkrét alkalmazott geometria köréből A kén-hexafluorid lehetséges forrásterületeinek azonosítása trajektóriastatisztika alapján

Jordán Tibor

II. díj

2009 

Barcza Zoltán, Haszpra László

I. Díj, Legjobb általános meteorológiai dolgozat A zsűri fődíja (kiemelt I. díj)

2009 

Légtömegek kaotikus mozgásának vizsgálata egy passzív nyomelem sodródásának követésével A megfigyelések időbeli reprezentációjának javítása az ALADIN modell adatasszimilációs rendszerében Az MM5 mezoskálájú modell felszíni hőmérsékleti sémája: a számítás módja és érzékenységi vizsgálatok Epigenetikai változások vizsgálata génexpresszió alapján vastagbéldaganatokban

Kiss Péter

Vegyész V.

Vízklaszterek vizsgálata klasszikus modellek segítségével

Baranyai András

Kovács Adrián

III. éves meteoroló-gia szakirányos földtudományi BSc Fizikus MSc I.

Az ECMWF által szolgáltatott reanalízis adatok összehasonlítása állomási mérések adataival Gamma-kitörések energiáinak kozmológiai k-korrekciója A planetáris határréteg és a talaj hidrofizikai tulajdon-ságai közötti kapcsolat vizsgálata az MM5 modellel

Barcza Zoltán, Ihász István

Dicséret

2009 

Bagoly Zsolt

3. díj

2009 

Ács Ferenc, Brauer Hajnalka

II. Díj

2009 

Bartholy Judit, Pongrácz Rita

Dicséret

2009 

Kovács András Laza Borbála

Lelovics Enikő

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc hallgató III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc

A budapesti felszíni és műholdas hőmérsékleti mérések összehasonlító elemzése

44

2009 

45 Merics Attila Nagy Attila

Nagy Péter

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc V. éves meteorológus hallgató

A poláris ciklonok

Weidinger Tamás

III. Díj

2009 

A mezo-γ skálájú modellezés új kihívásai a WRF-modell alkalmazásával

Horváth Ákos

I. Díj, Közönségdíj, (Eötvös-napi előadó), Legjobb dinamikus meteorológiai dolgozat I. díj

2009 

2009 

Dicséret

2009 

III. Díj

2009 

Multikonfigurációs perturbációszámítás skálázott energiatagokkal I. éves meteorológus MSc Gyepek levélfelületi indexének hallgató modellezése III. éves meteorológia A légköri szennyezőanyagok szakirányos diszperziójának vizsgálata HYSPLITföldtudományi BSc modell segítségével hallgató V. éves meteorológus A Q-vektor alkalmazása a szinoptikus hallgató térképek analízisében

Szabados Ágnes

Tasnádi Péter

III. Díj

2009 

Sebestyén Mónika

I. környezettudomány MSc

A fotokémiai epizódus kialakulásának esélye Budapesten

Salma Imre

KKKK különdíj

2009 

Sedyó Inez

Kémia B.Sc. III.

Néhány gázkinetikai reakció paraméterei bizonytalanságának hőmérsékletfüggése

Turányi Tamás, Zsély I. Gyula

2009 

Szabó Botond

Alkalmazott mat. V.

Turányi Tamás, Zsély I. Gyula Jordán Tibor

2009  I. díj

2009 

Császár Attila

II. díj

2009 

Ihász István

Dicséret

2009 

Kardos Péter

II. Díj

2009 

Derényi Imre

3. díj

2009 

Richter Péter Sábitz Judit

Sarkadi Noémi

Szabó Botond Szabó István Tajti Dávid Takács Péter Takáts-Nyeste Annamária

Vegyész M.Sc. I.

Arrhenius paraméterek becslése közvetett és közvetlen mérési adatok alapján alkalmazott matematikus Korlátosság vizsgálata irány-hossz vegyes gráfok esetén Kémia B.Sc. III. A formaldehid nagyfelbontású spektroszkópiája I. éves meteorológus MSc Az ECMWF ensemble előrejelzések hallgató szezonális verifikációja V. éves meteorológus A Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér hallgató szélklimatológiai vizsgálata Biofizikus MSc. I. Lipid membránok viselkedése nanostrukturált felszínen

45

Mészáros Róbert, Barcza Zoltán Barcza Zoltán, Solymosi Norbert

46 Taller Gábor

földtudományi BSc 3. (geofizikus)

Tarcai Norbert, Virágh Csaba Tordai János

Fizika BSc, III. Fizika BSc II. III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc Fizika BSc. II.

Tóth Zsolt

Tuboly Csaba, V., Biológus Horváth Péter, Alexander Hunziker Asbóth Viktória IV. fizikus

A termokémiai felhajtó erő-arány a földköpeny-konvekció numerikus modelljeiben Csoportos mozgás fázisainak vizsgálata egyszerű robotikai kísérlettel Nem mezociklonális tubák és tornádók Magyarországon

Galsa Attila

1. díj

2009 

Vicsek Tamás, Vásárhelyi Gábor Polyánszky Zoltán, Pongrácz Rita

1. díj

2009 

I. Díj

2009 

Miozin II szerepe a sejtláncok kialakulásában A szignál integrációs logika flexibilitásának vizsgálata Escherichia coliban Gyenge gravitációs lencsehatáson alapuló tömegmérések kalibrálása

Czirók András

2. díj

2009 

Szokoly Gyula Pál

2. díj

2008 

Dr. Semsey Szabolcs

2009 

Barta Dániel

IV. fizikus

Gravitációs hullámok terjedése és diszperziója csillagközi anyagban

Raffai Péter

1. díj

2008 

Brajnovits Brigitta és Kelemen Fanni

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc IV. csillagász

Egy egyszerűsített globális CO2-modell numerikus vizsgálata

Havasi Ágnes

Dicséret

2008 

Fiatal csillagok vizsgálata a Heiles Cloud 2-ben

Tóth L. Viktor

1. díj

2008 

III. éves mete-orológia szakirányos földtudományi BSc III. fizika BSc.

A magyarországi szélsebesség várható változása a XXI. század végére a PRUDENCE eredmények alapján Kaotikus viselkedés felhőkben? Aeroszolok egy egyszerű áramlási modellben Sürgősségi betegellátásra jelentkezők időjárási érzékenységének vizsgálata biometeorológiai indexek segítségével Jahn-Teller aktív trimerek elméleti vizsgálata Magma-kőzet kölcsönhatások vizsgálata véges elem módszerrel

Bartholy Judit, Pongrácz Rita

III. Díj

2008 

Tél Tamás

1. díj

2008 

Gyuró György

Dicséret

2008 

Tarczay György

Junior díj

2008 

Izsák Ferenc, Práger Tamás, Havasi Ágnes

III. Díj

2008 

Dénes Helga, Elek Elza, Gergely Bettina, Zahorecz Sarolta Dobor Laura Drótos Gábor

Énekes Nóra Andrea IV. éves meteorológus hallgató Farkas Ádám László fizika BSc. II. Fejős Ádám

V. éves meteorológus hallgató

46

47 Fuhl Ádám

IV. csillagász

Haszpra Tímea

IV. éves meteorológus hallgató V. matematikus

Hermann György Homonnai Viktória

IV. éves meteorológus hallgató

Hubai Tamás

V. matematikus

Ivády Viktor

IV. fizikus

Jávor Csongor

Kelevitz Krisztina

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc III. éves meteorológia szakirányos fizikus BSc II. földtudományi BSc

Kovács Bence

III. környezettan BSc

Kovács Tamás

IV. éves meteorológus

Krüzselyi Ilona

V. éves meteorológus

Lelovics Enikő

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc

Juhász Krisztina

Miklós Erika

Mohácsi István

III. fizika BSc.

Frey Sándor Egy különleges rádió-galaxis nagyfelbontású rádió-interferometriai vizsgálata Kettős örvények a légkörben: pontörvény- Tél Tamás modell és kaotikus sodródás Kis rácsszimplexek d-dimenzióban Lovász László és Sziklai Péter Sodródási jelenségek vizsgálata forgatott Tél Tamás, Jánosi Imre közegekben: kísérleti vizsgálat és környezeti analógiák Competitive rectangle filling Király Zoltán Szonolumineszcencia molekuladinamikai Horváth Ákos szimulációja A talaj hővezető képesség parametrizációs Ács Ferenc eljárásainak összehasonlító vizsgálata

dicséret I. Díj

2008  XXIX. otdk 1. díj

2008 

2. díj

2008 

II. Díj

2008 

2. díj

XXIX. otdk különdíj

2008 

dicséret

2008 

Dicséret

2008 

Németh Ákos

Dicséret

2008 

Dombrádi Endre

3. díj

2008 

Szabó Mária

-

Németh Ákos

Dicséret

2008 

Havasi Ágnes

Dicséret

2008 

Bartholy Judit, Pongrácz Rita

II. Díj

2008 

Bartholy Judit, Pongrácz A rövidhullámú sugárzási egyenleg várható változása hazánkban 2071-2100-ra Rita a PRUDENCE szimulációk alapján

II. Díj

Plazmakristályok kollektív dinamikája

dicséret

A Kékestető bioklimato-lógiai vizsgálata a gyógyturizmus szempontjából Szerkezetföldtani vizsgálatok geoelektromos tomográfia módszerével a Fertő-tó környékén A korallzátonyok helyzete a globális klímaváltozás tükrében Különböző bioklíma indexek összehasonlító vizsgálata a Balaton Kiemelt Üdülőterület példáján Advekciós feladatok meg-oldása egydimenziós véges elemes módszerekkel A városi hősziget elemzése in-situ és távérzékelési módszerek alkalmazásával

47

Hartmann Péter

XXIX. otdk különdíj

XXIX. otdk különdíj

2008 

2008 

2008 

48 Móring Andrea

V. éves meteorológus hallgató

Morvai Krisztián

IV. évf. meteorológus hallgató IV. éves meteorológus hallgató kémia BSc./3.

Nagy Attila Nagy Péter Oláh Péter

V. éves meteorológus hallgató

Pál Ildikó

biológus/4.

Pató Zsanett

V. környezet-tudomány

Richter Péter

Szalai Nikolett

III. éves mete-orológia szakirányos földtudományi BSc IV. éves meteorológus hallgató V. csillagász

Szántó Éva

IV. geofizikus

Szűcs Mihály

V. éves meteorológus hallgató IV. fizikus

Sepsi Panna

Ünnep Renáta Üveges Zoltán Varga László

V. éves meteorológus hallgató alkalmazott matematikus/5.

Légköri kén- és nitrogén-vegyületek ülepedésének hosszútávú trendje Magyarországon A felszíni mérések és a zivatarjellemzők kapcsolatának elemzése A WRF modell érzékenység-vizsgálata fizikai parametri-zációkra vonatkozóan Geometria-torzulások szén nanocsöveken Biológiai, vegyi, illetve nukleáris szennyezőanyag terjedés CFD szimulációjának módszertana Egy általános sejtciklus-modell vizsgálata érzékenységanalízissel A csernobili atomreaktor balesete során létrejött környezetszennyezés vizsgálata mérés és modellezés segítségével A levélfelület index mérése és modellezése A potenciális örvényesség alkalmazása a szinoptikus analízisben A Kaméleon I-es molekulafelhő központi része fizikai paraméterei földi rádióspektroszkópiai és űrcsillagászati mérések alapján Multielektródás geoelektromos mérések Dunaszentgyörgy közelében, a dunai allúvium és kvarter lösz kontaktzónájában Évszakos időjárás előrejelzések verifikálása Nagysűrűségű sejttenyészetek áramlásainak vizsgálata Az ECMWF havi ensemble előrejelzések kalibrációja Arrhenius-paraméterek bizonytalansága

48

Haszpra László, Horváth László, Barcza Zoltán

I. Díj

Ács Ferenc

Dicséret

Horváth Ákos

I. Díj

Surján Péter Balogh Miklós Zsély I. Gyula, Turányi Tamás Homonnay Zoltán Mészáros Róbert, Barcza Zoltán

Dicséret

XXIX. otdk 3. díj

2008  XXIX. otdk 2008  2. díj XXIX. 2008  OTDK II. díj 2008  2008 

II. díj

2008 

III. Díj

2008 

Tasnádi Péter, Gyöngyösi Dicséret András Zénó Tóth L. Viktor 2. díj

XXIX. otdk különdíj XXIX. otdk 3. díj

Dombrádi Endre

2. díj

XXIX. otdk 2. díj

Kiss Gergő, Mészáros Róbert Czirók András

Dicséret 3. díj

Ihász István

II. Díj

Turányi Tamás, Zsély I. Gyula, Zempléni András

2008 

2008  2008 

2008 

2008  XXIX. otdk 2008  1. díj XXIX. otdk 2008  2. díj XXIX. 2008  OTDK III. díj

49 Wenhardt Tamás Fassang Ágnes Fogarasi Szilvia

Geleji János Kocsis Dorina Kocsis Zsófia Kómár Péter Komjáthy Eszter Kovács Edina Kovács Gergely Kovács István, Palotai Robin, Szalay Máté Kurunczi Rita Mile Máté

V. éves meteorológus hallgató

A planetáris határréteg tulajdonságainak vizsgálata magyarországi repülőgépes mérések alapján V. met. Műholdas vegetációs index adatsorok analízise V. met. Az aeroszol méreteloszlásának jellemzői Budapesten napspektrofotometriás mérésekből számított aeroszol optikai mélység spektrumok alapján V. matematikus Count matroidok összegzése III. vegyész Jahn–Teller effektus rövid szén nanocsövekben V. met. A légszennyezőanyagok terjedésének numerikus vizsgálata III. fizikus A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése V. met. A TREX terjedési-ülepedési modell fejlesztése és alkalmazása egy új vízháztartási almodul beépítésével V. met. Üvegházhatású gázok nagy pontosságú mérése Magyarországon III. csillagász Taylor-sor (polinom) -- Lie-integrál módszer közönséges és parciális differenciálegyenletekre V. fizikus, V. műszaki Új eljáráscsalád hálózatok elemeinek informatika, IV. műszaki átfedő modularizálására informatika elektromosenergia-szállítási, szociológiai, valamint biokémiai alkalmazásokkal IV. met. A Lagrange típusú terjedési–ülepedési modell érzékenységi vizsgálata V. met. Az ECMWF ensemble előrejelzések kalibrációja

Molnár Ferenc

III. inf. vegyész

Móring Andrea

IV. met.

Lagrange típusú részecskemodell párhuzamosítása videókártyán Savas ülepedés Magyarországon 1880-tól napjainkig

49

Barcza Zoltán

III. Díj

2008 

Kern Anikó, Barcza Zoltán, Bartholy Judit Tóth Zoltán

I. díj

2007 

dicséret

2007 

Jordán Tibor Surján Péter

III. díj Junior díj

2007  2007 

Faragó István, Ferenczi Zita Tichy Géza

Kiemelt dicséret

2007 

II. díj

2007 

Mészáros Róbert, Lagzi István László

dicséret

2007 

Barcza Zoltán, Haszpra László, Szilágyi István Pál András

Kiemelt dicséret

2007 

kiemelt 1. díj

Csermely Péter

Mészáros Róbert, Lagzi István László Ihász István Lagzi István László, Mészáros Róbert Haszpra László, Horváth Laszló

XXIX. otdk különdíj

2007 

2007 

III. díj

2007 

Eötvös napi előadó, kiemelt dicséret dicséret

2007 

dicséret

2007 

2007 

50 Müller László

IV. fizikus

Nagy Zsófia

IV. csillagász

Szappanos Balázs

V. biológus

Szűcs Mihály

IV. met.

Takáts Marcella

V. matematika-fizika

Üveges Zoltán

IV. met.

Wenhardt Tamás

IV. met.

Zsákai Lilian, Fazekas Dávid, Palotai Robin Zsugyel Márton

V. biológus

Antal Krisztina

IV. meteorológushidrológus IV. meteorológus

Breuer Hajnalka

V. meteorológus

Büki Attila Imre

V. környezettan szakos hallgató

Csengeri Timea Czender Csilla

V. csillagász V. meteorológus

Fábri Csaba

vegyész/III.

A striátum neuronhálózatának dinamikája dopamin által befolyásolt kórformákban A csillagközi anyag szerkezete az extagalaktikus ablakok irányában AKARI FIR és HI 21cm-es mérések alapján Szerkezeti bizonytalanságok hatása a fehérjedinamikai paraméterek meghatározására Baleseti kibocsátási modell eredményeinek statisztikai vizsgálata Vandermonde sets and superVandermonde sets A felszínközeli ózon koncentráció vizsgálata a TREX terjedési modell alkalmazásával A planetáris határréteg tulajdon-ságainak vizsgálata magyarországi repülőgépes mérések alapján ReguLink: egy integrált jelátviteli és transzkripciós hálózat Troposzférikus ózon-idősorok elemzése európai példákon Terjedési–ülepedési modell kémiai almoduljának finomítása A tényleges párolgás és a talajvíztartalom klimatológiai modellezése Magyarországon Árhullám-szeparáció a Felső-Tiszán és mellékfolyóin, valamint a hóolvadásból és csapadékból származó vízhozamok meghatározása hidraulikai módszerekkel IRAS 13349+2438: egy poros kvazár esete Az erdőállományokat érő ózonterhelés becslése Magyarországra/ Túl a nem-relativisztikus és a Born– Oppenheimer közelítéseken

50

Szalisznyó Krisztina

-

2007 

Tóth L. Viktor

2. díj

2007 

Gáspári Zoltán, Nyitray László

2. díj

2007 

Lagzi István László, Mészáros Róbert Sziklai Péter

II. díj

2007 

I. díj

2007 

Mészáros Róbert, Lagzi István László

III. díj

2007 

Barcza Zoltán

dicséret

2007 

Korcsmáros Tamás, Csermely Péter Kovács József Mészáros Róbert, Lagzi István Ács Ferenc

2007  3. díj

2006  1. díj

Bálint Gábor

Gerard Kriss Mészáros Róbert, Lagzi István Császár Attila, Czakó Gábor

2007 

4. helyezés

XXVIII. otdk 2006  dícséret, különdíj 2006 

2006  2006  XXVIII. 2006  OTDK II. díj

51 Fassang Ágnes

IV. meteorológus

Halász Gábor

I. fizika BSc.

Jelena Matić

V. meteorológus

Katona Ágnes

V. meteorológus

Komjáthy Eszter

IV. meteorológus

Kovács Edina

IV. meteorológus

Kramarics Áron

vegyész/III.

Mile Viktória

vegyész/V.

Molnár Ferenc Pál Ildikó

informatikus-vegyész/II. Ekvidisztáns csapadékmintázatok tervezése reakció-diffúzió rendszerekben biológus/II. Sejtciklus-modellek vizsgálata

Sipőcz Brigitta

IV, fizikus-csillagász

Változócsillagok a HAT-1 szemével

Szabados Bence Dömötör Szanyi Gyöngyvér

IV. meteorológus

Mezoléptékű konvektív komplexumok és a meleg nedves szállítószalag kapcsolata Hogyan lesz a mikroszeizmikus zajból hasznos információ? A treonin gázfázisú konformerei és azok detektálási lehetőségei A felszíni jegesedés előrejelezhetősége az ECMWF numerikus modell outputjai alapján

V. geofizikus

Szidarovszky Tamás vegyész/III. Tóth Katalin

V. meteorológus

A NOAA műholdak AVHRR adataiból származtatott NDVI adatsorok vizsgálata Tornádómodell kísérleti vizsgálata Integration of Primitive Equations of the Atmosphere with Semi Lagrangian Approach A Balaton térségének turisztikai klimatológiai vizsgálata Ózonülepedés becslése Magyarország területére a TREX modellel Üvegházhatású gázok légköri mennyiségének monitorozása Magyarországon Metán tüzelőanyagú szilárd oxidos tüzelőanyag-elemek anódterében. A hidrogénkötés hatása a 4(dimetilamino)-piridin fotofizikai folyamataira

51

Barcza Zoltán, Kern Anikó, Bartholy Judit Jánosi Imre, Tél Tamás, Szabó Gábor Darko Kapor

3. díj

Schlanger Vera és Németh Ákos

közönség-díj, (Eötvös napi előadó)

Mészáros Róbert, Lagzi István Barcza Zoltán, Haszpra László

1. díj

4. díj

Zsély I. Gyula, Turányi Tamás Demeter Attila, Tóth Gergely

XXVIII. otdk 2006  dícséret XXVIII. otdk 2006  2. díj 2006 

2006  XXVIII. otdk 2006  1. díj 2006  XXVIII. 2006  OTDK III. díj 2006 

Lagzi István László

Junior díj

Zsély I. Gyula, Turányi Tamás Bakos Gáspár

XVIII. 2006  OTDK II. díj 2006 

8. helyezés

Polyánszky Zoltán

2. díj

Győri Erzsébet

1. díj

XXVIII. otdk 2006  2. díj XXVIII. otdk 2006  3. díj XXVIII. otdk 2006  1. díj 2006 

Czakó Gábor, Császár III. díj Attila Molnár László és Kolláth Kornél

2006 

52 Tóth Tamás

V. meteorológus

Zsiák Balázs

III. meteorológus

Ádám Rita, Tarjáni Zsuzsanna, Tóth Katalin

IV. meteorológusok

Bartók Albert

V. vegyész

Breuer Hajnalka és Szalai Szilvia Czövek András

Jelentős csapadékhullással járó földközitengeri ciklonok klimatológiája a blokkoló anticiklonok gyakoriságának függvényében Térinformatikai rendszerekből és digitális térképekből nyerhető adatok előkészítése meteorológiai modellekhez Történeti ózon-adatsorok vizsgálata

Gyuró György

2006 

Barcza Zoltán, Horváth László

2006 

Weidinger Tamás

OFKD-ra javasolt

2005 

Baranyai András

V. fizikus

Membráncsövek

Derényi Imre

A zsűri fődíja (Kiemelt I. díj) OFKD-ra javasolt 2. díj

2005 

V. meteorológusok

A jég kristályos módosulatainak számítógépes szimulációja Debrecen éghajlatának modellezése

A felszínközeli ózon-koncentráció trendje Magyarországon A földhasználat változásainak hatása az éghajlat alakulására Egy szénháztartást szimuláló növénymodell kalibrációja Bayes-becslés alkalmazásával Az ózonterhelés becslése csatolt terjedési–ülepedési modellel

Haszpra László, Mészáros Róbert Mika János,

Turbulens áramlásban élő phytoplanktonpopulációk számítógépes szimulációja Frontális csapadékesemé-nyek elemzése Budapest-re az ERA-40 adatbázis felhasználásával Különféle csapadékmintázatok képződésének vizsgálata Rekombináns expressziós vektor létrehozása génszintézissel A szén-dioxid koncentrá-ció változékonyságának vizsgálata toronymérés adatai lapján

Debreczeni Viktória V. meteorológus Drüszler Áron

V. meteorológus

Hidy Dóra

V. meteorológus

Juhász Ágota

V. meteorológus

Koch Máté

III. fizikus-informatikus

Pátkai Zsolt

IV. meteorológus

Ripszám Mátyás

II. vegyész

Sipos Anna

V. biológus

Szabó Tamás

IV. meteorológus

52

Ács Ferenc,

2005  2005 

OFKD-ra javasolt OFKD-ra javasolt II. Díj

2005 

Mészáros Róbert, Lagzi István

Dicséret

2005 

Tél Tamás, Scheuring István Bartholy Judit, Pongrácz Rita

1. díj

Barcza Zoltán, Haszpra László

OFKD-ra javasolt

Izsák Ferenc, Lagzi István Peták István Barcza Zoltán, Haszpra László

2005  2005 

XXVIII. otdk 2005  II. díj 2005 

2005  2005  Dícséret

2005 

53 Szakács Péter

IV. vegyész

Káosz vagy konvergencia – kvantumkémiai iterációk stabilitásvizsgálata

Surján Péter

Szakály Tamás

II. info-vegyész

Izsák Ferenc, Lagzi István

Szintai Balázs

V. meteorológus

Szinyei Dalma

V. meteorológus

Vincze Csilla

V. meteorológus

Kémiai hullámok és reakciófrontok terjedésének szimulációja sejtautomata modellekkel Rövidtávú ensemble előrejelzések készítése az ALADIN modellel Az energiaháztartás komponenseinek becslése nyomgázterjedési-ülepedési modell futtatásához Baleseti kibocsátási modell fejlesztése és operatív alkalmazása

Völgyes Dávid

IV. fizikus

Képrekonstrukció a csillagászatban

Széchenyi-Nagy Gábor

Hollósi Brigitta

A Kárpát-medence csapadékviszonyainak Bartholy Judit, Pongrácz és aszályhajlamának jövőben várható Rita tendenciái a PRECIS eredmények alapján

Kosztyu Róbert

III. éves meteorológia szakirányos földtudományi BSc hallgató informatikus vegyész/5.

Kozma Dániel

IV. vegyész

Zoboki Tamás

vegyész/4.

I. díj

2005 

2005 

Ihász István,

III. hely

2005 

Mészáros Róbert,

I. díj

2005 

Mészáros Róbert, Lagzi István

Dicséret, Közönségdíj, (Eötvös-napi előadó) 1. díj.

2005 

2005 

III. Díj

  

CH3OOH és OH gyök gázfázisú reakciói kinetikájának elméleti vizsgálata

Lendvay György

  

Szerkezeti függvényből párpotenciál: egy szolgáltatás a világhálón Potenciálisenergia-felületek számítása πelektron közelítésben

Tóth Gergely

  

Surján Péter

  

53

54

54

55

55

1

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

III./2 Szubmikroszkópos anyag- és élettani kutatások

ALPROJEKT-STRATÉGIA

2

1. Az Egyetem céljai az adott kutatási és fejlesztési területen 1.1 Hosszútávú célok a kutatási főirány által érintett K+F területen 1.1.1 A beszerzett nagyműszerek által nyitott új lehetőségek Az ELTE Természettudományi Karán az anyagok valamint az élőlények felépítésének, szerkezetének, továbbá szerkezet-működés, ill. szerkezet- tulajdonságok összefüggéseinek kutatása hagyományosan magas színvonalú. Az elmúlt évtizedekben a műszeres vizsgálati eljárások hihetetlenül gyors fejlődésével ugyanakkor - elsősorban a nagyműszeres vizsgálati területeken - jelentős hátrányba kerültünk a szükséges modern kutatási infrastruktúra hiányában. Néhány, az utóbbi 10 évben beszerzett nagy berendezéstől (AFM, Nanoindenter) eltekintve a szerkezet/felépítés vizsgálatok gerincét képező eszközök (TEM, SEM, ) elöregedtek (átlagéletkoruk 20 év körüli), működésük fenntartása is jelentős erőfeszítést igényel. Nem csupán az elektronmikroszkópos szerkezetvizsgálat, de a modern molekulavizsgálati berendezések is javarészt hiányoznak, vagy mára már használhatóságuk, élettartamuk határára jutottak (pl. nukleinsav szekvencia analizátor). A helyzet javítására a TAMOP program keretében az ELTE TTK 4 nagy berendezést szerzett be. Kombinált SEM-FIB A modern nanométeres skálán történő szerkezetvizsgálat elengedhetetlen eszköze a pásztázó elektronmikroszkóp (SEM). A beszerzett FEI gyártmányú un. „cross-beam” (kombinált FIB-SEM) berendezés pásztázó üzemmódban 1.2 nm-es felbontással rendelkezik, amely megfelel a ma elérhető legjobbnak. A hagyományos SEM-mekkel ellentétben közvetlenül alkalmas szigetelő anyagok vizsgálatára is. A beépített ionágyú lehetővé teszi nanoméretű struktúrák ionbombázással történő „kifaragását” ill. a minta egész felületének rétegenkénti leporlasztását, így háromdimenziós (3D) szerkezetvizsgálatot is. Emellett a berendezéshez számos különböző detektor is tartozik, amelyekkel többek között 5nm-es felbontással lokális elemösszetételt (EDAX), ill. lokális orientációt (EBSD) lehet meghatározni. Ezt egészíti ki egy TEM minták készítését lehetővé tevő mikromanipulátor (omniPROBE). Ilyen, kombinált vizsgálatokat is lehetővé tevő berendezés eddig Magyarországon nem állt rendelkezésre . A magyar kutatók ezeket a vizsgálatokat döntően eddig csak külföldön tudták elvégezni. Külön érdemes kiemelni, hogy a nanotechnológia alkalmazása a földtudomány különböző kutatási területein még gyermekcipőben jár. Egyes, a Föld felszínén évek alatt lejátszódó, felszíni –elsősorban fizikai és kémiai málláshoz kapcsolódó– diffúziós folyamatok, továbbá szilárd fázisok (ásványok) szerkezeti és összetételi maghatározása mellett csak elvétve találni irodalmi utalást a FIB-SEM technika földtani és geokémiai alkalmazására. E kutatásokban elsősorban észak-amerikai (Halifax-i Egyetem és Virginia Tech) és németországi egyetemek (Berlini Szabadegyetem) jeleskednek. Egy jellemző 2010. júniusi adat: az év legjelentősebb nemzetközi geokémiai konferenciáján (Knoxville, USA, ~2500 résztvevő) mindössze kettő előadás foglalkozott a FIB-SEM rendszerrel mint új kutatási eszközzel.

2

3 700 MHz-es NMR készülék A szerkezetkutatás és molekulaszerkezet vizsgálat területén a kar és az egyetem legkorszerűbb készüléke a jelenleg üzembe helyezett 700 MHz-es NMR készülék, amely a magyar kutatói és egyetemi szféra legnagyobb térerejű és teljesítményű nyitott hozzáférésű készüléke. Megkezdtük ez utóbbi eszköz integrálását mind a kutatás, mind az oktatás területén. Működését harmonizáljuk a már meglévő 500 és 250 MHz-es két NMR készülék, a 2009-ben 45 millió forintból felújított röntgenkrisztallográfiai berendezés, valamint a kiroptikai-laboratórium és a Biológiai Intézetben található gyorskinetikai és fluoreszcencia vizsgálati, illetve a MTAELTE Fehérjemodellező kutatócsoport műszerinfrastruktúrájával (amelyek a Szerkezeti Biokémiai stratégiai infrastruktúra hálózat részeként működnek). Műszerezettségünket tekintve - amennyiben az 500 MHz-es készülék 15 éves konzolját ki tudjuk cserélni - az új 700-as készülékünkkel együtt az európai élvonalba tartozó szerkezetkutatáshoz zárkózhatunk fel. Ezen műszerparkunkkal lehetőség nyílik kristályos, géles, üveges, kolloid, folyadék stb. halmazállapotú minták atomi szintű szerkezetvizsgálatára. JEOL biológiai transzmissziós elektronmikroszkóp A JEOL cégtől beszerzett JEM 1011-es biológiai transzmissziós elektronmikroszkóp új korszakot nyitott a biológiai elektronmikroszkópos szerkezetvizsgálatok területén az ELTE TTK Biológiai Intézetében. A berendezésnek a jelenlegi, meglevő rendszereinkhez viszonyítva nagyobb a felbontása (0.2 nm lattice felbontás és 50-től l milliószoros nagyítás), hatványozottan stabilabb a működése. 40-120 kV gyorsítófeszültséggel működő kompakt és relatíve egyszerűen kezelhető készülék különösen fontos tulajdonsága a nagy fényerő és kontraszt mellett is elérhető relatíve nagy felbontás. A berendezéshez csatolt CCD kamera lehetővé teszi az automatikus exponálást, elektronikus képkezelést. Talán a legnagyobb változást éppen a digitális fényképező rendszer következtében a hatványozottan nagyobb áteresztőképesség jelenti. (Megjegyezzük, hogy a színvonalas nemzetközi folyóiratok sok esetben csak megfelelő statisztikai képfeldolgozás használatával kapott eredményeket fogadnak el.) A berendezés segítségével a kor megkívánta színvonalon tudunk biológiai szerkezetvizsgálatot végezni. Ha 100 pontos skálán kívánjuk előrejutásunkat jellemezni, akkor a 10-15 pontos szintről a 80 pont nagyságrendjébe ugrottunk. Ennek a beruházásnak a segítségével az ELTE a transzmissziós elektronmikroszkópi biomorfológiai és középfelbontású szerkezeti biológiai vizsgálatokat végző hazai intézmények között a legjobb felszereltséggel rendelkező körbe jutott, de ez a színt egyben a nemzetközi felső harmadot is jelenti. Sejtszortírozó (FACS) berendezés Az ELTE nem rendelkezett eleddig FACS (Fluorescence Activated Cell Sorting) berendezéssel, de hasonló berendezés csak nagyon kevés helyen található hazánkban. Megint csak a100 pontos skálát segítségül hívva 0-ról mintegy 95-ös nagyságrendbe emelkedett, vagyis a kutatási szériaberendezésként a világon hozzáférhető csúcsminőséget tudta rendszerbe állítani. Ki kell emelni ebben az esetben is, hogy egyértelműen a leggyorsabb, legkisebb hibával működő sejt- és részecske szortírozó rendszer birtokába jutott, ami a nemzetközi egyetemi, vagy kutatóintézeti kitekintésben is a legmagasabb szintet jelenti. A rendszer optikai felépítése a ma elérhető legtöbb különböző párhuzamosan jelölt részecske szétválogatását teszi lehetővé és 3

4 ezáltal a berendezés alkalmas „high throughput” (HTR) igényű kutatások folytatására. Kiemelkedő a rendszer a számítógépes elemzési lehetőségek választéka, valamint a microplateen bejuttatott minták vizsgálati lehetősége miatt is . 1.1.2 Szubmikroszkópos Szerkezetkutatási Centrum (SSKC) A beszerzett nagyberendezések koordinált működtetésére, azok hatékonyabb kihasználására a TTK létrehozza a Szubmikroszkópos Szerkezetkutató Centrumot. A fentiekben ismertetett 4 új berendezés mellett a Centrumot további meglevő nagyberendezésekkel is bővíteni kívánjuk. A kialakítandó Centrum feladata a berendezések működtetése, szakmai támogatás a berendezéseket igénybevevő kutatások lehető legmagasabb színvonalon történő kivitelezéshez. Eleinte semmiképpen sem önálló gazdasági egység, hosszabb távon azonban a hatékonyabb működés elősegítésére azzá alakulhat. 1.1.3

A magyar társadalom életminőségének javítása

1) A II. típusú cukorbetegség gyógyítása kapcsán – ami hazánkban ma közel félmillió embert érint - az USA-ban kifejlesztett és használt (FDA 2005) „Exenatide” (Byetta— Amylin; Lilly) termék továbbfejlesztéséhez tartozó alapkutatásokat folytatunk. Az új NMR készülékünknek köszönhetően egy sor csúcstechnológiát igénylő NMR mérést most már itthon is el tudunk végezni. Együttműködésben hazai és külföldi partnerekkel (SOTE, Sanofi-Aventis stb.) szeretnénk kutatásainkat szélesíteni hatékonyabbá tenni. 2) Egyes mezőgazdasági haszonnövények tűrőképességének javulását segítheti elő, ha jobban megértjük a megemelkedett só- és vegyszer-koncentráció, vagy a fokozott szárazság elviselését elősegítő ERD fehérjék működési elvét. A folyamat molekuláris szintű feltárásában az integráns szerepet betöltő dajkafehérjék fizikokémiai tulajdonságainak beható vizsgálata fontos kutatási irány. Az új NMR készülék lehetővé teszi ezen fehérjék hatékony vizsgálatát akár mikró méretben, oldat- vagy szilárdfázisban, sőt a megnövekedett felbontóképességnek köszönhetően sejtes rendszerekben is. 3) A születéskor várható élettartam növekedés a modern és fejlett társadalmakban jól ismert és örvendetes tény. Ezzel párhuzamosan azonban a szükségképpen megjelenő demencia jellegű betegségek (Alzheimer, Parkinson, Huntington- betegségek stb.) társadalmi problémái is egyre nőnek. A fehérje aggregáció szub – és szupramolekuláris szintjének megértése lehetővé teheti ezeknek a betegségek a biokémiai hátterének alaposabb feltárását, ezzel is elősegítve a hatóanyag-fejlesztés újabb alapokra való helyezését. Az új 700-as NMR nagyobb térerejének köszönhetően, illetve az 500-as készüléken megjelenő szabad kapacitás révén, idevonatkozó oldat- és szilárdfázisú NMR mérések sorát tervezzük. 4) A meghosszabbodó várható élettartam miatt egyre több biokompatibilis protézis kifejlesztése válik szükségessé (pl. csípő-, térd- és vállprotézisek.) Ez ilyen típusú szilikátok anyagszerkezeti tulajdonságai MAS-NMR-rel kiválóan tanulmányozhatóak. 5) Magyarországon ma a nanoléptékű kutatás a földtudományokon belül egyes ásványok transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatát jelenti, azonban a geokémiai ismeretek szintén elérték a nanotartományt a Föld ásványi alkotóinak anyagszerkezeti kérdései mellett főleg a fázisösszetételek és szilárd-fluidum határfelületek kölcsönhatásának tanulmányozásával. Nyilvánvaló, hogy a pályázatban megfogalmazott földtudományi kutatási 4

5 projektek tudományos eredményei a FIB-SEM technikai alkalmazásával nagy nemzetközi visszhangra tarthatnak számot és jó eséllyel a világ élvonalába röpíthetik az ELTE-t a geokémiai kutatások következő területein:  Kéreg fluidumáramlási rendszereinek és fluidum-kőzet kölcsönhatásának modellezése a termálvízkutatás és -hasznosítás optimalizálása céljából.  Fludium-kőzet kölcsönhatás vizsgálata kis-, közepes és nagyaktivitású radioaktív hulladékok, továbbá a CO2 (és NOx, SOx) felszín alatti geológiai tárolókba való biztonságos elhelyezése céljából.  A Pannon-medence szénhidrogén anyakőzeteiben, szállító és tároló kőzeteiben jelenlévő szubmikronos ásványegyüttesek szénhidrogén migrációban és felhalmozódásban játszott szerepének vizsgálata, és a további szénhidrogén telepek gazdaságosabb felfedezése céljából.  Ásványok és emberi tevékenység révén létrejött szilárd anyagok mikronszubmikron mérettartományú kémiai összetételének vizsgálata az élettelen és a mesterséges környezet állapotának felmérése és az állapotot befolyásoló felszíni kémiai és fizikai folyamatok megértése céljából.  Talajszemcsék és mikroaggregátumok összetételének, szerkezetének és morfológiájának vizsgálata a talajképző folyamatok minőségének és intenzitásának megismerésére céljából.  Régészeti kő-, és kerámia eszközök mikroszkópikus-szubmikroszkópikus alkotóinak elemzése. 6) A Fizikai és a Kémiai Intézetekben több évtizede foglalkoznak nanotechnológiához kapcsolódó kutatásokkal. Eddig azonban a megfelelő berendezés hiányában a vizsgálatok többnyire csak TEM és röntgendiffrakciós mérésekre korlátozódtak. A beszerzett SEM-FIB berendezéssel új lehetőségek nyíltak meg a felületi morfológia, a kémiai elemösszetétel, a lokális orientáció meghatározása és a TEM minta előkészítés terén. Érdemes megemlíteni, hogy a világon ilyen vizsgálatok kiterjedten folynak, csak Európában mintegy 100, a most beszerzett SEM-FIB berendezéshez hasonló eszköz működik. Azzal, hogy a beszerzéssel már Magyarországon is lehetséges ezeknek a méréseknek az elvégzése belekerültünk a nanotechológiai kutatások fő sodrába, így a XXI. század egyik legjelentősebb kutatási területén nyílnak új lehetőségek Magyarországon. A tervezett vizsgálatok a következők:  Az utóbbi évek jelentős új felismerése, hogy a nanoméretű minták deformációs tulajdonságai jelentősen eltérnek a makroszkópikus méretű testekétől. A szubmikronos skálán a deformációs fluktuációk, ill. lavinaszerű folyamatok alapvető szerepet játszanak az anyagok deformációs válaszában. A SEM-FIB új lehetőségeket nyit nano- és mikroméretű minták (nanooszlop, nanomebrán, nanohuzal) előállításában és vizsgálatában, ill. deformáció hatására bekövetkező szerkezetváltozások kutatásában.  Amorf, mikro- és nanokristályos anyagok termikus és mechanikai stabilitása.  Különleges tulajdonságú nanoporok előállítása és tulajdonságainak vizsgálata amely többek között a ciklikus hidrogén tárolás-leadás egyik lehetséges megoldása, így nagyban hozzájárulhat a környezetszennyezés csökkentéséhez.  Szén nanoszerkezetek (nanocső, grafén) vizsgálata az egyik legintenzívebb kutatási terület, amely új elektronikai eszközök (tranzisztor, különböző detektorok) kifejlesztéséhez vezethet. Eddig a TTK-n ezen a területen szinte kizárólag elméleti 5

6 kutatás folyt. A SEM-FIB lehetővé teszi a szén nanoszerkezetek kísérleti vizsgálatát ill. nanostruktúrák kialakítását. 7) A biológiai kutatások egyik legfontosabb célja az egészséges élet feltételeinek a megteremtése, a legtágabb körűen értelmezve. Magyarország természeti erőforrásainak feltárása, megőrzése, fenntartása, valamint a biotechnológiák teljes köre az egészségipari biotechnológiákon át a környezeti biotechnológiákig. A Biológiai Intézetben folyó és tervezett kutatások nagymértékben hozzájárulnak ezeknek a céloknak az eléréséhez. A tervezett kutatási területek:  A speciális sejtadhéziót befolyásoló felületi bevonat kialakítása, a felület kémiai és morfológiai szerkezetnek, a mintázatnak hatása a különböző sejtek tapadási viselkedésére. Funkcionális anatómiai vizsgálatok eukarióta és prokarióta sejteken (elsősorban az apoptózis, a szignáltranszdukció és a pro-és eukarióta mikroorganizmusok sejt- és telepszerveződése , exoenzim termelése témakörében).  Autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus erythomatosus, SLE; rheumatoid arthritis,RA) és egyéb, pl. neurodegeneratív, pszichiátriai betegségek ill. tumorok patomechanizmusának, feltárására, kezelésének és korai diagnózisának megoldására irányuló kutatások kivitelezése és gyakorlati alkalmazása.  Környezeti vizsgálatok a víz- és szennyvíztisztítás, valamint a szennyvíziszap rothasztás területén a rögzített filmes eljárásoknak a stabil ivóvízminőség biztosítására, a nagytisztaságú ipari víz előállítására, valamint a szerves mikroszennyezők eliminálásának alkalmazására.  A fehérje-fehére, fehérje-DNS kölcsönhatások szerkezeti hátterének vizsgálata a szerkezeti biológia, a biokémia, a kémiai biológia és a gyógyszerfejlesztési kutatások homlokterében álló kutatási terület. Az új szerkezetvizsgáló műszeregyüttes (különösképpen az NMR és a röntgendiffrakciós készülék, de a nagyméretű fehérjekomplexek esetében a TEM és az intrecelluláris fehérjekölcsönhatások vizsgálata esetén a FACS) segítségével, kiegészítve a már rendelkezésünkre álló in vitro evolúciós módszertani tudással és fluoreszcencián alapuló műszerparkkal néhány modell rendszerre koncentrálva (szerin-proteázok és inhibitoraik, potenciális motorfehérje kargókötő alegységek és kölcsönható partnereik, protein-kinázok és álványfehérjék, DNS hibajavításban szereplő motorfehérjék, amiloid fehérjeaggregátumok) magas színvonalú szerkezet-funkciós vizsgálatokat folytassunk, több esetben hosszabb távon gyógyszerfejlesztési célt is megjelölve.  Az autofágia (a sejtek önemésztése) mechanizmusának és szabályozásának vizsgálata. Az autofágia távolítja el a sejt károsodott, elöregedett organellumait és makromolekuláit. Az autofágia alapvető szerepet játszik a sejt stresszhatásokra adott válaszában, az egyedfejlődés alatt zajló sejtpusztulásban, a sejtnövekedés és sejtosztódás szabályozásában, az öregedési folyamatban, egyes rákos elfajulásokban, valamint az intracelluláris paraziták elleni védekezésben. A folyamat extrém felerősödése, vagy éppen gátlása áll számos betegség patogenezisének hátterében (fejlődési rendellenességek, cerebrovascularis és myocardialis stroke, Alzheimer-, Parkinson- és Huntington-kór, korai öregedés, egyes ráktípusok, parazita baktériumok és vírusok okozta fertőzések kialakulása).  A növényi sejtszervecskék finomszerkezetének kutatása: a plasztisz-differenciálódás vizsgálata különböző növényi szervekben. A plasztiszok belső membrán-rendszerének differenciálódás vizsgálata. A prolamelláris test és a protilakoidok membránrendszerének 6

7







részletes vizsgálata, kloroplasztiszok esetében pedig a tilakoid membrán szerveződésének vizsgálata. Az ultrastruktúrális változásokon keresztül stresszreakciók kialakulásának nyomon követése, illetve a stresszhatás következtében kialakuló károsodások okainak felderítése. Élelmiszernövények rétegezett szövettani szerkezetének és a táplálékként hasznosítható belső struktúrák (fénytől elzárt) differenciálódásának elemzése. Az érintett szövetek betakarítás, tárolás, vagy élelmiszeripari, konyhai feldolgozásának és minőség-romlás összefüggéseinek elemzése. Növényi eredetű gyógyszeripari alapanyagok termelésének kutatása. A szövettenyészetek és sejtkultúrák fenntartása és az ezekben történő hatóanyag-termelés ellentmondásainak feloldása a sejtek differenciáltsági fokának elektronmikroszkópos nyomonkövetésével, valamint a hatóanyagok felhalmozódás kimutatása a növényi sejteken belül. Természetes és mesterséges szimbiózisok kutatása mind az állat - mikróba, mind a növény - mikróba, mind pedig a mikróba - mikróba, stb. kapcsolatok területén. Az ultrastruktúrális karakterek evolúciós / rendszertani komparatív anatómiai elemzése, az interakciók funkcionális anatómiai vizsgálata és az eredmények felhasználása gyakorlati célokra (pl. erdőtelepítés, élelmiszertermelés, antimikróbiális terápia).

1.1.4 Hallgatói vonzerő növelése A kérdéses műszerek beszerzésével az ELTE TTK több szakja is felzárkózott abba a körbe, ahol ma már nem csak a harmadik világból jött hallgatókat fogadhatjuk, hanem a világ bármely sarkából és elitegyeteméről érkezőket is. beszerzésekkel talán kiléphetünk abból a körből, ahol csak egy-egy karizmatikus, elméleti, vagy nem műszerigényes kutatásokat végző kutató vonzza a doktoranduszokat, hanem a magas szintű infrastruktúra miatt még vonzóbbá válnak doktori képzéseink. Különösképpen igaz ez a külföldi hallgatóknak a Természettudományi Karra vonzása terén, amely cél messzemenően egybeesik az ELTE stratégiai céljaival is. Külön említést érdemel a TTK-n 2 év óta elindított anyagtudományi mesterszak, amely a Fizika és Kémiai Intézetek által közösen gondozott mesterszak. Sajnos eddig a ELTE-n kidolgozott és elsőként itt akkreditált szak csak igen kevés hallgatót vonzott. Ugyanakkor a KLTE-n ugyanezen a szakon az első 2 évben 10 körüli hallgató kezdte meg tanulmányit. Az ELTE ezen a szakon tapasztalt csekély vonzerejének egyik oka az lehet, hogy az itt folyó képzésekről az az elterjedt vélemény, hogy azok erősen elméleti jellegűek. Remélhetőleg a beszerzett eszközökön meginduló új kutatások felkeltik a hallgatók érdeklődését és nő a jelentkezők száma. A képzés jellege, annak súlypontja eltolható a kísérleti irányba. Erre eddig eszközök hiányában nem volt mód. Továbbá a földtudományok (elsősorban az ásványtan és a geokémia) intenzívebben részt vehet a TTK anyagtudomány MSc programjában. Ez tágabb lehetőséget kínál a földtudomány (és környezettan) BSc szakos hallgatók számára. A nemzetközi kitekintés világosan mutatja, hogy ez a trend. Az anyagtudománynak számtalan közös területe van a földtudománnyal akár anyagismereti, akár analitikai, vagy technológiai kérdések vonatkozásában, ami Magyarországon még nem bontakozott ki. Az Anyagtudomány MSc szakra vonatkozó megállapításokat kiterjeszthetjük a Biológiai Intézetben kidolgozott és legnagyobbrészt akkreditált, de máig el nem indított speciális, ill. interdiszciplináris MSc szakokra (immunológia, humánbiológia, viselkedésökológia, fehérjetudomány). A szakok elindításának alapvető feltétele a Kar MSc hallgató vónzó7

8 képességének növekedése. A most lezajlott beruházások ezeknek a szakoknak az esetében is javítják a gyakorlati képzési infrastruktúrát. Ugyancsak fontos lenne a középszintű szakemberképzés bővítése, az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapján. Tehetséges fiatalok és szakmunkások felkarolása, továbbképzése, okleveles képzési formák kidolgozása, illetve diplomához jutásuk előkészítése. A legfiatalabb és kiemelkedően tehetséges tizenévesek számára a középiskolai kutatódiák mozgalom keretén belül új módszerek és témák bemutatása válik lehetővé az új berendezéseknek köszönhetően. Reményeink szerint a még vonzóbbá váló kutatási területek fiatalkori megismerését követően nagyobb valószínűséggel választják továbbtanulási céllal ezek a diákok az ELTE/TTK különböző szakjait. Jelen Kutatóegyetemi TÁMOP pályázat ezáltal szervesen kiegészíti az „Az ELTE házhoz megy” címmel a TTK jelentős részvételével jelenleg is folyó disszeminációs pályázatunk stratégiai célkitűzéseit. Már a BSc képzésben is megjelenő – a szakképzési hozzájárulások megszerzésének előfeltételeként ismert – nyári gyakorlatok palettája jelentősen bővíthető. A kar tudományos diákkörös hallgatóinak korszerű kutatási lehetőségei látványosan bővülnek Az új elektron mikroszkóp felállítása lehetőséget nyújt arra, hogy M.Sc. és Ph.D. hallgatók is kombinálni tudják biokémiai, genetikai, molekuláris biológiai munkájukat korszerű ultrastruktúrlis lokalizációs technikákkal. Pályázatot nyújtottunk be az EU tagországaiban működő nyolc, vezető, autofágiát vizsgáló laboratóriummal együtt közös Ph.D. képzési program támogatására, amelynek keretében minden hallgató (potenciálisan 16-20 fő) nálunk tanulja és végzi a tudományos munkájának morfológiai módszereket igénylő részét. A ma még az ELTE-n gyerekcipőben járó, ám a kutatás színvonalának emelésében kulcsszerepet betöltő posztgraduális képzések palettája szélesíthető, a külföldön MSc-t szerzett diákok idevonzásának esélye megnőhet. Az európai mobilitási pályázatok keretén belül vonzóbb célponttá válik az ELTE/TTK. 1.2 Középtávú célok: szakmai, szervezeti és pénzügyi eredmények A korábban vázolt területek eredményesebb, hatékonyabb kutatása és a felvetődő kérdések gyors megválaszolása válik lehetővé az ELTE-n az új kísérleti kapacitás és minőség növekedése által. Az új infrastruktúráknak, illetve a körvonalazódó Szubmikroszkópos Szerkezetkutatási Centrumnak (SSKC) köszönhetően, több új projekt nagyobb valószínűséggel indítható be. Célunk egy olyan komoly, részben már most is létező, egymást kiegészítő tudás és műszeregyüttes fenntartása és továbbfejlesztése, amivel a Kar hatékonyan képes részt venni az anyagtudományi és élettudományi szerkezetkutatásban, és amit bekapcsol az oktatásba is. Nemzetközileg elismerten fontos problémákat kutassunk nemzetközileg elismert színvonalon. Ennek segítségével nem csupán a pályázati potenciálunk (mind hazai, mind nemzetközi léptékben) nő, de többszörösére nő a kutatási kooperációk, az alkalmazott kutatások és fejlesztések száma. A jelenlegit nagyságrendekkel meghaladó vállalati kutatási-fejlesztési forrásokat hozunk be. Néhány kiemelkedő terület: 1) A Richter Gedeon NyRt. központi idegrendszerre irányuló úgynevezett CNS kutatásaiba hatékonyabban tudunk bekapcsolódni, ugyanis itt a központi szerepet betöltő G-fehérje kapcsolt receptorok behatóbb vizsgálata illetve új modellrendszerek kiépítése válik realitássá az infrastruktúra bővítésének köszönhetően.

8

9 2) A BOSH Hungary-val történő közelmúltban kezdődő együttműködés új ólommentes forrasztóanyag kifejlesztésére ill. az IC lábak közötti idővel kialakuló rövidzár okainak megkeresésére sokkal hatékonyabban folytatódhat az új SEM-FIB eszközzel. 3) A Cyclolab Kft-vel megkezdett gyógyszerhordozók szerkezetének vizsgálata az eddigieknél sokkal részletesebben lehetséges. 4) A Dunaújvárosi Vasművel korábban megkezdett acélok röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálata kiegészülve a SEM, EDAX ill. EBSD vizsgálatokkal új lehetőségeket nyit az együttműködésre. 5) MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport 2012-ben történő újra pályázása és bővítése reálisabb és sikeresebb célként jelenik meg. Sikeres pályázat esetén jól képzett kutatókkal bővülhet az ELTE kívülről finanszírozott kutatói létszáma. Felmerül egy további szerkezeti biológiai Kutatócsoport pályázati lehetősége is (a Biológiai Intézetben), amelyet szintén erősen támogat az újonnan beszerzett műszeregyüttes léte. 6) Az East-NMR FP7-es EU keretprogramban hangsúlyosabb szerepvállalásra vállalkozhatunk. (Jelentősebb pénzallokáció válik megvalósíthatóvá az ELTE-n.) 7) A jelenleginél nagyobb szerepet vállalhat az ELTE TTK a Paksi Atomerőmű életidő meghosszabbítási folyamatának kutatásaiban. Vizsgálataink kiterjedhetnek pl. a vízelőkészítő rendszerben tapasztalt öregedési folyamatok elemzésén túl az erőmű további elemeire is. 8) Erősödik pozíciónk az Akkreditált Szennyvíz-technológiai Innovációs Klaszterben az új, innovatív eljárások kifejlesztése révén 9) K+F+I tevékenységünk bővülhet. Középtávú eszközfejlesztés: 1. NMR eszközpark fejlesztésének legfontosabb rövidtávú célkitűzése, hogy a 15 éve üzembe állított és időközben drámai módon elavult 500 MHz-es Bruker készülékünk konzolját (elektronikus vezérlését) megújítsuk, illetve kicseréljük (ennek becsült egyszeri költsége 30-50MFt). Továbbá egy 2.5 mm-es szilárd (MAS) mérőfej beszerzése (10-15 MFt) lehetővé tenné a korszerű anyagtudományi mérések meghonosítását. Ez lehetővé teszi majd, hogy a tervezett szilárd NMR mérések (anyag- és szerkezettudományi problémák) megoldásának színvonala és megvalósíthatósága ne maradjon el a most üzembe állított legkorszerűbb NMR spektrométerétől. 2. Az úgynevezett hideg vagy krio-mérőfej beszerzése (40-60 MFt) a jelenlegi 700 MHz-es készülék érzékenységét 3-5 szőrösére növelné, s ezzel egy-egy mérés során szükségesen megjelenő mintamennyiséget és/vagy mérési időt felére, negyedére csökkentheti. Ez igen fontos szempont, hisz az alkalmazott minták izotópdúsítottak s ezért minden egyes minta előállítási költsége 100- 200 ezer Ft/mg. 3. Az SSKC-be az Anyagfizikai Tanszék be kívánja vonni három röntgendiffraktométerét. Azonban ahhoz, hogy ezek hatékonyan használhatók legyenek elengedhetetlen egy új nagy teljesítményű forgóanódos röntgenforrás beszerzése (20 MFt) amelyre a régi kétkristályos diffraktométer felépíthető. A röntgen vonalprofil analízis terén a Tanszék a világ vezető kutatóhelyeinek egyike. A beruházás hozzájárulna ahhoz, hogy ezt a „státuszt” a jövőben is meg lehessen őrizni. A fehérje röntgenkrisztallográfiai középtávú célokat egy kristályosító robot beszerzése szolgálhatja a leghatékonyabban.

9

10 4. Az Anyagfizikai Tanszéken működik egy több mint 30 éves JEOL típusú 200kV-os TEM. A berendezés ma is jól használható, de a felvételeket hagyományos fotólemezre készíti. Ahhoz, hogy ez a továbbiakban is eredményesen használható legyen szükséges egy modern CCD kamera (20 MFt) beszerzése. Fontos megemlíteni azonban, hogy ez a fejlesztés csak átmeneti megoldást jelent. Hosszabb távon mindenképpen szükséges egy új atomi felbontásra is képes TEM beszerzése, amit a földtudományok is támogatnak (600 M Ft). 5. A krio-TEM technika meghonosítása a biológiai szerkezet - funkció kutatások egyik legfontosabb feladata. 6. Az NMR berendezés kihasználtsága biológiai oldalról MALDI tömegspektrometria alkalmazásával is fokozható. Lehetőséget adna gyors szerkezetvizsgálatra, pontos molekula azonosításra 50-100.000 D tömegtartományban, reakciók követésére. A biológusok számára lehetővé tenné a gyors de novo fehérje szekvenálást és a proteinek azonositását komplex elegyekből. A poszt-transzlációs módositások kimutatását és számos proteomikai, metabolomikai, taxonómiai probléma megoldását. Alkalmas a MALDI technika a sejt és szövetfelszíni molekulák direkt mérésére in vivo rendszerekből.A környezetkutatásban alkalmas a szennyező molekulák gyors azonosítására, petrokémiai feladtok megoldására, szerves szennyezések kimutatására feltárás után akár kőzetmintákból is. 7. Laser disszekciós mikroszkóp alkalmas bármilyen (biológiai) minta (sejttenyészet, soft tissue, metszet) tetszőlegesen (pl. festés alapján) kijelölt részletének optikai úton történő nagy pontosságú (ablációs) lézeres kimetszésére és a kivágott részlet teljes anyagának összegyűjtésére egy mintatartó csőbe (automatizált módon). Ez a továbbiakban lehetőséget adhat nagy áteresztőképességű proteomikai, genomikai stb. vizsgálatokra. Ezen túlmenően a készülék lehetőséget ad lézeres mikromanipulációkra is elsősorban biológiai rendszerekben. 8. A biológiai szerkezet - működés kutatásokban kiemelt fontosságú a genetikai információ pontos ismerete. Egyetemünk sajnos jelentősen elmaradt ezen a téren néhány más hazai egyetemtől - nem is beszélve a külföldi partner intézményekről - , mert nem rendelkezik ún. „Next Generetion Sequencing” lehetőséggel. Ennek kiépítése mintegy 30 milliós fejlesztési igényű. 1.3 Rövidtávú célok: a kutatási főirány sikeres megvalósítása A beszerzett új nagyberendezések mindegyike olyan, hogy sikeres használatuk nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel. Példaként említhető, hogy a világ több helyén is az általános tapasztalat, hogy egy SEM-FIB berendezés hatékony működtetésének eléréséhez minimum 1 évre van szükség. Ezért a kutatási főirány megvalósítása akkor tekinthető sikeresnek, ha a megálmodott anyag- és biológiai szerkezetkutató nagyműszeres centrum gördülékeny működését 18 hónap alatt meg tudjuk valósítani és felkészülünk a felszerelések folyamatos szakmai eredményeket (publikációk a szakterületek vezető lapjaiban) felmutató használatára és a pénzügyi eredményt is hozó első szerződéseket megkötjük. A műszerek mindegyikének ki kell képezni az azt mesterszinten értő és kezelő felelősét, aki gondoskodik a működtetésről és engedélyezi a méréseket. A berendezések (elsődleges) felhasználóiból és szakterületi vezetőkből kiválasztott tanács által elkészített időbeosztásban a saját belső célokra való használat prioritása mellett fennmaradó szabad kapacitás kihasználásával 10

11 végzik majd a méréseket, illetve a kiértékelést. A tanács által kijelölt kutatók vizsgán bizonyítják, hogy képesek a megfelelő szintű mérések elvégzésére. A felhasználók a mérési idő, valamint az alkalmazott technológia (üzemmód) szerint biztosítják a műszer fenntartási költségeit. 18 hónapon belül megvalósuló fontos nemzetközi események és rendezvények: 1. 2010. novemberében egy a SEM-FIB-et, az NMR-t és a TEM-et bemutató nyílt napot szervezünk amelyen a hazai kutatók és potenciális ipari felhasználók részére bemutatjuk a berendezéseket. Felelős: Lendvai János, Havancsák Károly, Rohonczy János, Márialigeti Károly 2. 2011. januárjában hazai és néhány külföldi kutató részvételével egy SEM-FIB használatáról ill. lehetséges kutatási irányokról szóló workshopot rendezünk. Felelős: Groma István 3. FP7-EastNMR csereprogram keretében szélesíteni tudjuk a felajánlott lehetőségek és szolgáltatások körét. Felelős: Perczel András, Rohonczy János 4. 2011-ben a ECCL-4 összeurópai konferencia programja mellé (amit az ELTE-n rendezünk) egy „workshop” és egy miniszimpózium szervezése válik lehetővé. Felelős: Perczel András, Márialigeti Károly 5. 2011. őszén a közép-európai NMR felhasználói találkozó nálunk az ELTE-n kerülhet megrendezésre. Felelős: Sohár Pál, Rohonczy János 6. 2011-ben az Immunology Day rendezvényeihez kapcsolódva a FACS berendezést bemutató nyílt napot szervezünk. Felelős: Erdei Anna, Hudecz Ferenc 2. Helyzetértékelés 2.1 Egyetemi tudáskép A szubmikroszkópos anyagszerkezet vizsgálatának területén az elmúlt 5 évben elnyert pályázatok alapján rajzolható ki legjobban a tematikus térkép és ennek súlya a Természettudományi Kar kutatásaiban. A csatolt 1.sz. táblázatból a következő megállapítások vonhatók le: A legsikeresebb kutatási irányzatok:  Anyagszerkezet földtani vonatkozásai (témavezető kutatók: Buda György, Dódony István, Ribárik Gábor, Szabó Csaba, Ungár Tamás, Weiszburg Tamás, kerekítve 41 MFt, 8 támogatott projekt)  Szilárdtestek mikromechanikai tulajdonságai (Groma István, Gubicza Jenő, Havancsák Károly, Kovács Zsolt, Lendvai János, Révész Ádám, Ungár Tamás, 68 M Ft, 11)  Orvosbiológiai jelentőségű peptidkémia (Bősze Szilvia, Hollósi Miklós, Hudecz Ferenc, Kiss Éva, Mező Gábor (441 M Ft, 12, közte MTA-ELTE kutatócsoport és Jedlik nagy összegű pályázatok)  Atomi, molekuláris és makromolekuláris szerkezetvizsgálat (Hollósi Miklós, Perczel András, Sinkó Katalin, Sohár Pál, 104 M Ft, 6, közte FP7 nagy összegű pályázatok ) 11

12  Földkéreg szerkezetének és társadalmi hatásainak vizsgálata (Dövényi Péter, Mindszenty Andrea 30 M Ft, 2)  Polimerkémia (Gilányi Tibor, Varga Imre, 58 M Ft, 2)  Genetikai, neurobiológiai, metabolikus vonatkozású anyagszerkezet vizsgálatok (Sass Miklós, Schlett Katalin, Márialigeti Károly, 157 M Ft, 3)  Puha nanotechnológia és textilkémia (Kiss Éva, 457 M Ft, 1, FP7 nagy összegű pályázat) A 45 projekt teljes bevétele megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Ez az ELTE adott időszakbeli teljes K+F+I bevételének több, mint 10%-a. A kutatások az MTA Biológiai, Fizikai, Földtudományi és Kémiai osztályának területét reprezentálják. Kiemelendő a pályázatokat vezető kutatók közül többnek több témacsoportbeli megjelenése, amely a diszciplínákon átnyúló kutatási tervek lehetőségének csíráit jelzik. Az alprojekt területéhez tartozó témakörökben a 2005/09. időszakban gazdasági partnerek számára teljesített szerződéses kutatásokból az ELTE bevétele(kerekítve) 266 MFt volt. Ez az alapkutatási pályázati eredményesség ötöde. A 2.sz. táblázatban felsorolt tételek elemzése kimutatja, hogy az alkalmazott kutatások a Kémiai Intézetre (25 szerződés, 90 MFt bevétel) és a Biológiai Intézetre (23, 150 MFt) koncentrálódnak. A Kémiai Intézet megbízásos kutatásai elsősorban gyógyszeriparhoz kötődnek. A Biológiai Intézet szerződésállománya 2008-tól mutat kiugróan pozitív tendenciát, ami elsősorban a természetes és városi környezet minősítéséhez kapcsolódó mikrobiológiai vizsgálatok iránti megnövekedett érdeklődésből fakad. Ugyanide sorolhatók a földtudományi központ által elvégzett, egyedi felkérésen alapuló alkalmazott kutatások is. A Fizikai Intézet megbízásos szerződéses kutatást eddig szinte nem végzett. Ennek fő oka a jelentősen elöregedett, korszerűtlen eszközpark. Az új beszerzések ezért is nagyon fontosak. Új lendületet adhatnak a megbízásos munkáknak. Az alkalmazott kutatások elnyerésében is a vezető személyiségek kapcsolatrendszere a meghatározó. E kutatók megtartása az ELTÉ-n ugyanúgy elsőrangú érdek, mint az alapjelenségek kiemelkedő személyiségeié. Az alprojekt meghatározó vezetői közül kiemelkedik Márialigeti Károly aktivitása. A külföldi alap- és alkalmazott kutatási intézményektől és alapítványoktól elnyerhető kutatási megbízások/támogatások elnyerésében Horváth István, Perczel András és Reményi Attila volt kiemelkedően eredményes. A külső gazdasági partnerekkel kialakított kapcsolat erősségét méri a szakképzési alapba befizetendő járulék közvetlen felajánlásából származó intézeti bevétel is. Ez a mutató az előzőeknél összetettebb, mivel az oktatási tevékenységet vagy az intézet még bővebb társadalmi elismertséget méri, de nagy szerepe van az oktatók személyes kapcsolatrendszerének is. Az 5 évre összesített teljes bevétel 114 MFt. A 3. sz. táblázatban megfigyelhető a pozitív korreláció a nagyobb felajánlásokat tevő és ezen alprojektben szereplő témákban kutatási megbízásokat adó gazdasági partnerek között. Ez a bevétel áll legközelebb az angolszász egyetemekről jól ismert „fundraising” tevékenységhez. Az erre fordított erőfeszítés elégtelenségét mutatja az egyes intézetekhez érkező felajánlásokban mutatkozó óriási ingadozás. A kutatói minőség megítélésében az alprojekt résztvevői kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az utánpótlásnevelésnek, amelynek első lépcsője a diákköri mozgalom keretében végzett kutatómunka irányítása. Az alábbi táblázat szerint (amelyhez a részletes listát a 4. sz. táblázat tartalmazza) az elmúlt öt évben 171 diákköri dolgozat született anayagszerkezet kutatási területen, amelyből 40 nyert az országos diákköri konferenciákon díjat.

12

13 Terület

2005

2006

2007

2008

2009

Összesen

Kémia

5

9

9

6

4

33

XXVIII. OTDK 2007 díj 4

Fizika

4

2

5

0

2

13

2

2

4

Geológia

2

9

2

6

4

23

5

3

8

Biológia

20

18

23

10

21

92

9

9

18

Környezettudomány

4

0

2

2

2

10

1

1

2

összesen

35

38

41

24

33

171

21

19

40

Kémia

XXVIII. OTDK 2007 díj 4

XXIX. OTDK 2009 díj 4

Fizika

2

2

4

Geológia

5

3

8

Biológia

9

9

18

Környezettudomány

1

1

2

összesen

21

19

40

Terület

XXIX. OTDK 2009 díj 4

Összesen

Összesen 8

A doktorképzés területén is igen eredményes ez a terület, bár ott a saját eszközökkel végzett vizsgálatok eredményei természetesen összekapcsolódik az ELTE TTK-val szoros kapcsolatokat fenntartó kutatóintézeti hálózat anyagszerkezet-vizsgálati eredményességével. Az elmúlt 5 évben összesen 54 olyan PhD munka fejeződött be ami a területhez tartozik (lásd 6. táblázat) Ezek szakterületi megoszlása (fizika, kémia, biológia, földtudomány) közel egyforma ami jól mutatja mindegyik szakterület kutatási potenciálját. Megjegyzendő, hogy ezen a területen a végzett doktorok megtartása különösen nehéz, miután az MTA-intézetek, a vezető európai egyetemek és a nagy nemzetközi cégek laboratóriumai egyaránt szívesen és jelentősen nagyobb fizetéssel alkalmazzák őket (Pl.Kenesei Péter: Argonne Nat. Lab., Csikor F. Ferenc: MTA KOKI, Ispánovity Péter Dusán, PSI Svájc, Balogh Levente Oak Ridge National Lab, stb.) Az alprojekthez tartozó témakörökben a 200-at is meghaladó nemzetközi publikáció látott napvilágot, melyek között több a világ vezető szakfolyóirataiban (Science, PRL, stb.) jelent meg. A résztémák szempontjából megközelítve megállapítható, hogy az összes referált publikáció tekintetében minden résztéma kellően megalapozott.

13

8

14 2.2. Egyetemi önértékelés az adott kutatás-fejlesztési terület teljesítményét illetően Korlátok: 

 



A hazai pályázati rendszerben elnyerhető támogatások elégtelenek világszínvonalat jelentő szerkezetvizsgálati berendezések beszerzésére. A jelentősebb fejlesztések alkalomszerű kormányzati elhatározások és nem stabil tudománypolitika alapján zajlanak. A kutató laboratóriumok színvonalának szintentartására a felsőoktatásban nincs „normatíva” A tömegképzést ellátó felsőoktatási intézményekben dolgozó, nagy óraszámban bevezető laboratóriumi mérésekben leterhelt oktatók lehetőségei a nemzetközi nagyberendezéseknél végezhető kutatásokra jóval korlátozottabbak, mint az MTAintézetekben dolgozó kollégáiké. A fentiek eredőjeként csökken az esélye jelentős nemzetközi kutatási pályázatok megnyerésének (de, lásd erősségek!).

Erősségek:     

Jelentős aktivitású, nemzetközileg elismert kutató, nagyon jó tudománymetriai mutatókkal (lásd 5.sz táblázat) Kiemelkedően dinamikus személyiségek, akik az OTKA és az NKTH pályázatai mellett európai FP7, EMBO, Wellcome Trust nagyösszegű támogatásainak elnyerésére is képesek Nagy hagyományú MTA-kutatócsoport, MTA-tag és MTA-doktor vezető kutató résztvevők Jelentős együttműködés a kémiai és biológiai kutatások területén a gyógyszeriparral és a természeti és épített környezet állapotának minősítésével Magas színvonalú MSc és doktori programok

Gyengeségek:      

Az alapvető infrastruktúra múltbeli hiányai miatt elsősorban elméleti munkáinkkal tudtuk magunkra a hazai és nemzetközi figyelmet felhívni. Hiányosságunk a szinte kizárólag magyar nyelvű MSc és PhD képzésünk, amelyen külföldi diákok gyakorlatilag nem tudnak részt venni. Elsősorban a források elégtelensége miatt a korszerű szakkönyvek beszerzése esetleges. Kevés készség szakterületeket összefogó, együttműködő programok konstrukciójára és végrehajtására. A hallgatók érdeklődéséért folytatott egyetemen belüli versenyben bizonyos hátrány a virtuális (szimulált) világban végzett kutatások és a tisztán elméleti irányzatok népszerűségéhez képest (pl. az anyagtudomány MSc szakra jelentkezők kis száma). Leépült alkalmazott kutatási vállalkozási kapcsolatok a fizika, esetleges kapcsolatépítés a földtudomány területén.

14

15   

Nem-rendszeres „fundraising” aktivitás, amelyet a kutatóknak maguknak kell kezdeményezni és célbajuttatni is, ELTE-szintű ügyviteli háttér hiányában. A fiatal, jól kiképzett (PhD-s) szakemberek elvándorlása veszélybe sodorja a vezető oktatók utánpótlását (romló korfa). Kevés hosszabb időt itt kutató vendégkutató.

Lehetőségek: Az új berendezések koordinált működtetése a „Gyegeségek” alatt felsorolt nehézségek mindegyikében pozitív változásokat ígér. Ennek előfeltétele a fenntartható működtetés feltételeinek megteremtése   

Értékesebb, nemzetközileg nagyobb visszhangot kiváltó kutatások lehetségesek a műszeregyüttes kombinálásával Megnő a vezető nemzetközi ipari vállalkozások érdeklődése a világszínvonalú berendezéseken elvégezhető alkalmazott kutatások, szolgáltatások iránt. Megnő a „fundraising” jellegű támogatási készség Az oktatási programba bevonva a kiképzett szakemberek ismeretei és készségei még közelebb kerülnek a világszínvonalhoz

2.3 Benchmarking: a hasonló K+F-et végzők értékelése Hazai és nemzetközi versenytársakkal való összehasonlítást az egyes berendezéseken az alábbi intézményekben működő többé kevésbe azonos berendezéseken kapott eredmények illetve publikációk összevetésével fogjuk elvégezni: NMR Debreceni Egyetem, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, NMR csoport Graz University of Technology, Acorn NMR ANC FIB-SEM MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet, Budapest Vienna University of Technology, Institute of Materials Science and Technology Carnegie Mellon, College of Engineering, Department of Material Science and Engineering TEM Vienna University Charles University, Prague Comenius University, Bratislava Az értékeléshez igénybe kívánjuk venni azt a tanácsadó céget, amely a jövőkép kidolgozásában fog közreműködni. 15

16 A minőségbiztosítási rendszerben a Kémiai Intézet által kidolgozott és 5 éve folyamatosan működő rendszert kívánjuk használni. A javasolt minőségbiztosítási szempontok kizárólag azok lehetnek, amelyek mentén eredményes, nemzetközileg is elismert kutatást és oktatást lehet végezni: 1. tudományos közlemények száma, hivatkozottsága, rangja, stb.. 2. szabadalmak és újítások száma rangja, érdekeltségi és haszonélvezeti köre, stb. 3. a tudás és oktatás minőségének monitorozása és javítása (pl. szakdolgozatok, TDK-, PhD-dolgozatok száma és minősége), 4. PR és disszeminációs munka monitorozása, 5. működési és fenntartási költségek részbeni előteremtése (pl. kari belső utalványrendszer, pályázatok, KK-k, egyéni megbízások stb. formájában) 3. A stratégiai terv 3.1 Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása A jelenlegi hazai kutatási lehetőségek egyik jelentős hiányossága a hazai indítású nagy pénzigényű programok megszervezése. A Centrum egyik feladata és lehetősége pontosan annak megteremtése, hogy karunk kezdeményezőként léphessen fel ilyen nemzetközi programokban. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi kutatói hálózatokra is. E berendezések segítségével a nemzetközi kutatói hálózatokba történő csatlakozás egyfajta ideális - más területeken is követendő - példáját adhatjuk. Vagyis a kutatás központja Magyarországon van és ide jönnek a kollégák külföldről, hogy becsatlakozzanak a kutatásokba. Az szerkezetkutatások fejlődését nagymértékben elősegítené a ma még nem 100%-os európai élvonalat képviselő hazai tudásbázis, a további integrációnk az elit európai intézetekbe és kutatóhelyekre. 3.2 Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése Fókuszált erőfeszítést teszünk az témakörhöz kapcsolódó oktatás vonzerejének növelésére amelynek sikerét támogatja a tény, hogy a Centrumhoz kapcsolódó kutatók mindegyike jól ismeri a nemzetközi viszonyokat, képes angol nyelven történő oktatásra, ill. PhD témavezetésre, valamint ismeri a szakterület kiemelkedő szakkönyveit. A beszerzett berendezések és a Centrumba bevonni tervezett további eszközök esélyt adnak arra, hogy az elméleti kutatás mellett hamarosan a kísérleti kutatás is csatlakozzon a világszínvonalhoz. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a felzárkózási folyamat a Centrum elindulásával csak elkezdődött. További összehangolt fejlesztésre van szükség. Nagyon fontos szempont a Centrum műszerparkjának nyitottsága, vagyis minél kiterjedtebb műszerparknak a Centrumba kapcsolása. Ennek a segítségével a ma még sok esetben „ismeretlen” műszerek bekapcsolódnak az egyetem vérkeringésébe, nő a kihasználtságuk, de legfőképpen lehetővé válik a multidiszciplináris kutatási megközelítés. A Centrumnak meg kell tennie azt, hogy áttekinti az egyetem műszerleltárát és aktív kezdeményezője a kapcsolatok kialakításának, mintegy meghívja a Centrum csúcsműszereinek használatát elősegítő előkészítő, társelemző műszereket. A csatlakozást azzal tudja vonzóvá tenni, hogy ezzel az adott műszer is belép a stratégiai műszeralapból finanszírozható fenntartású, vagy éppen felújítható körbe. 16

17

Az anyagtudományi és biológiai kutatások területén a hazai tudást és fejlődést nagymértékben elősegítenék a következők: 1. Nagy tudományos értéket képviselő kiváló kutatók rövidebb hosszabb időre történő idevonzása (pl. I.D. Campbell (Oxord), J. Markley (Medison, USA), I. Bertini (Firenze) H. Schwalbe (Frankfurt), A. Bonvin (Ütrecht), J. Plavec (Ljubljana) B. Bodnar (Virginia Tech, USA), R. Abart (Bécs), R. Wirth (Berlin) stb.. Az említett személyek, és mások nagy valószínűséggel elfogadnak egy ilyen meghívást az évek óta tartó kölcsönös kapcsolat alapján. 2. Fontos feladat lenne a nemzetközi színvonalat képviselő kutató/oktatók bevonásával, a tömbösített oktatási forma kiszélesítésével, az emeltszintű MSc- és PhD-oktatás angol nyelvű megszervezése (pl. a megvalósításra a Kémia Doktori Iskola Lectures in English tárgya). A Biológia képzés mindhárom szintjén jelenleg is kínálunk angol nyelvű kurzusokat (a programok akkreditálás alatt), amelyek szélesebb körben történő terjesztése (PR), nagyobb hallgatóság számára történő adaptálása fontos cél. 3. A gazdasági megfontolások, utazási gondok stb. esetén javasolt a távoktatás megszervezése. (Többen pl. Náray Szabó G., Harmat V., Gáspári Z., Perczel A. ilyen formában oktattak már pakisztáni egyetemeken is.) 4. Az ELTE magyarországi centrális elhelyezkedéséből következően, de a középeurópai helyzetünkből adódóan is a tervezett Centrum egyfajta híd szerepet is betölthet. Érdemes volna a már most is meglevő – kelet-nyugat irányú – szellemi vándorlás útvonalába egy „pihenő” és/vagy „felzárkóztató” szerepre vállalkozni. A hazai műszerkapacitás kiegyenlítésével és fejlesztésével, a többi kutatóegyetemen dolgozó kollégákkal karöltve, lehetséges lenne egy „távméréseken” is alapuló kooperációs hálózat kiépítésére vállalkozni. A „felzárkóztató” szerep jegyében célszerűnek látszik egyre több nyári iskola, operátorképzés, továbbképzés stb. meghirdetése és lebonyolítása, valamint rövid (1-3 hónapos) kutatási ösztöndíjak kiírása, hogy ezzel is az ELTE-re vonzzuk a környező kelet- és közép-európai országok fiatal kutatóit. Bár ezzel, a már ma is hangsúlyosan jelenlevő elvándorlás csökkentése nem szüntethető meg, de legalább részlegesen pótolható a kieső kutatók száma. A magyar fiatalok számára az MTA Lendület programjához hasonlóan (reálisan persze kisebb költségvetéssel) el kell indítani 1. az új kutatói állások létesítésének rendszerét, 2. az önálló mikro-csoportok létrehozásának lehetősége („start-up grant”) 3. Az idegen nyelvű oktatás (angol) előnyben részesítését. A vonzerő fokozása fontos célkitűzés: 1. Az olyan eredményes kutatók esetében, akik szakmailag jók/kiválóak, de PR színvonaluk alacsony/elégtelen a modern média eszközeit hatékonyabban kell bevonni (pl. központilag feljavított honlapok, a magyar közéleti és tudományos lapokban való támogatott szereplés, stb.). Az eredményes kutatók számára a „szabad 7. év” központilag tervezett kivételét és anyagilag is elfogadható támogatását javasoljuk. Így a jó és aktív kutatók tudása időről időre megújulhat úgy, hogy mindez az ELTE számára alacsony anyagi ráfordítást igényel (alapfizetés 60 – 90% mellett). 17

18

2. A nem, vagy csak kevéssé eredményes kutatók esetében nem a PR tevékenység fokozása a megoldás. Itt a monitoring rendszer adatai alapján a kutatói szabadság részleges csökkentése, vagy a kutatási profil átirányítása, kutatási fókuszpontok megteremtése illetve az ehhez való csatlakozás inspirálása lehet a megoldás. 3.3 A versenytársak kezelése: verseny és együttműködés A versenytársak különböző érdekeinek összefésülése (utalványrendszer kialakítása), valamint kutató laboratóriumok és/vagy centrumok kialakítása során a TTK-n belül a káros versengés hatékonyan csökkenthető. (Az FP7-es pályázatunk során a bioNMR területén pontosan ez a folyamat valósul meg az EU támogatásával: „twining programs”.) Egy jól koordinált Centrum lehetővé teszi az egymást kigészítő témák menedzselését és nagyon jelentős tudományos és oktatási kooperáció kialakítását más külföldi és hazai egyetemekkel, ami akár nemzetközi projektekben oldódik fel részfeladatok megoldása vagy koordinátori megbízás formájában. 3.4 A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások A Centrum a kiépített műszerpark kooperációs, vagy szolgáltató kutatásai keretében olyan nagy hozzáadott értékű munkát tud végezni, hogy mindenképpen érvényesíthető egy olyan „amortizációs alapba” történő pénzgyűjtés, amelyik a centrum műszerparkjának a karbantartásán túl az új beruházásokra is gyűjt. A projekt megvalósítása során, az Egyetem vezetésével és az érintett kutatókkal történő egyeztetésekkel kidolgozzuk a Centrum működési és gazdálkodási rendjét. A kari, vagy egyetemi szintű rangsorolást igénylő fejlesztési tervek (pl.: TÁMOP, NKTH/Nekifut, Jedlik pályázatok stb.) esetében jelentsen előnyt, ha a pályázó(k) tanszéki, vagy intézeti határokon átnyúló koncepciókat valósítanának meg. Az ELTE-n az egyes kutatási projektek (a TAMOP mellett ideértve OTKA, TéT stb.) megvalósítása során az utóbbi időben jelentősen megnőtt a központi adminisztráció szerepe. Javítani kell a központi adminisztráció, a gazdálkodási egységek és a projektek megvalósításáért felelős témavezetők együttműködését meghatározó belső szabályozási rendszert, hogy javuljon az összhang a pályázati szerződések tartalmával és a belső ügyvitel nehézkessége ne lassítsa a projektek megvalósítási ütemét. A „Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások” keretében beszerzendő eszközökkel végzendő vizsgálati projektjavaslatok értékelésére és a kutatási tevékenység minőségének biztosítására tudományos tanács alakítását látjuk célszerűnek. A tanácsot az alprojekt igazgatója, valamint a 4 szakterület (fizika, kémia, biológia és földtudomány) nemzetközi tekintélyű belső (ELTE) és külső (akár külföldi) képviselői alkotnák. Ez a tanács szakértők javaslatai alapján dönt a tematikus projektek rangsoráról és rendszeresen értékeli az alapkutatási publikációk visszhangját, illetve kialakítja a megbízásos anyagszerkezeti vizsgálatok tudományos értékelésének módját.

18

19 Indikátorok éves bontásban

Mutatók neve

Mértékegység

Bázisérték

Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi db szakfolyóiratokban megjelent cikkek száma Az alprojekt segítségével megjelent hazai és külföldi db monográfiák száma Az alprojekt keretében támogatott projektek eredményeként benyújtott benyújtások (magyarországi vagy száma (db) nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek db száma Az alprojekt megvalósításába fő bevont kutatók, oktatók száma Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

fő

19

Célérték 1. év 2. év

0

25

30

0

0

0

0

0

1

0

6

12

0

40

50

0

30

40

20 1. táblázat: Hazai és nemzetközi alapkutatási pályázatok Témavezető szervezeti egység

Témavezető

Pályázati felhívás

Alprogram

Pályázat címe

Valutanem

Elnyert támogatás ELTE része

Futamidő (hónap)

Projekt indítása

TTK Anyagfizikai Tsz.

Havancsák Károly Dr.

TéT 2007-2008

Szintetizált zeolitok AFM vizsgálata

HUF

1 521 080

ELTE-MTA Peptidkémiai KCS

Hudecz Ferenc Dr.

ETT ágazati kutatások

Célbajuttatás konjugátumokkal: tumorellenes hatás és mechanizmus vizsgálat

HUF

3 000 000

27

2006.10.01

TTK Ásványtani Tsz.

Buda György Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Paleotektonikai rekonstrukció közép- és kelet-európai Variszkuszi granitoidok korrelációja alapján

HUF

8 400 000

48

2007.07.01

TTK Ásványtani Tsz.

Dódony István Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Nanoásványok szerkezeti és kristálykémiai vizsgálata elektronkrisztallográfiai módszerekkel.

HUF

11 447 000

48

2007.07.01

TTK Anyagfizikai Tsz.

Révész Ádám Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

F

Felületkezelés és amorfizáció nagy plasztikus deformációval

HUF

5 223 000

42

2007.07.01

TTK Szervetlen Kémia Tsz

Sohár Pál

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Ferrocenil-származékok, heterovegyületek, poli-, illetve makrociklusos és glükozidszármazékaik szintézise, szerkezete, sztereokémiai, molekuladinamikai és szisztematikus spektroszkópiai vizsgálata

HUF

20 000 000

48

2007.07.01

ELTE-MTA Peptidkémiai KCS

Bősze Szilvia

TéT 2007-2008

magyar-dél-afrikai

Peptidkonjugátum alapú diagnosztikai reagens fejlesztése Mycobacterium tubercolosis fertőzések korai kimutatása teljes vérből

HUF

2 500 000

21

2007.03.30

TTK Anyagfizikai Tsz.

Gubicza Jenő Dr.

TéT 2007-2008

magyar-francia

Nanokristályos anyagok szerkezete és mechanikai tulajdonságai

HUF

670 000

12

2006.12.18

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hollósi Miklós Dr.

TéT 2007-2008

magyar-horvát

Magyar-horvát - A Leu-enkefalin és glikopeptid-származékai, valamint peptidmimetikumok

HUF

2 614 040

18

2007.07.11

TTK KőzettanGeokémiai Tsz.

Szabó Csaba Dr.

TéT 2007-2008

magyar-spanyol

Magyar-spanyol - A Pannonmedence és a DNy-Ibériai-félsziget felsőköpeny és alsókéreg xenolitjainak összehasonlító szöveti, geokémiai és olvadékzárvány vizsgálata

HUF

2 370 000

17

2007.07.24

TTK Geofizikai Tsz.

Dövényi Péter Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

A földkéreg feszültségviszonyainak meghatározása akusztikus fúrólyuk-fal vizsgálatok interpretációja alapján Magyarországi mélyfúrásokban

HUF

10 200 000

36

2007.07.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Gilányi Tibor Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Felületaktív anyagok asszociációja polimerek jelenlétében oldatban és határfelületeken

HUF

10 105 000

48

2007.07.01

TTK Anyagfizikai Tsz.

Groma István Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Diszlokációk statisztikus térelmélete és szimulációja

HUF

12 000 000

48

2007.07.01

ELTE-MTA Peptidkémiai KCS

Hudecz Ferenc Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Hatóanyagot, epitopot illetve riporter molekulát tartalmazó peptid- és fehérjekonjugátumok szintézise, hatásvizsgálata

HUF

19 977 000

48

2007.07.01

TTK Anyagfizikai Tsz.

Lendvai János Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2006

K

Amorf, mikro- és nanokristályos anyagok termikus és mechanikai stabilitása

HUF

19 176 000

48

2007.07.01

TTK KőzettanGeokémiai Tsz.

Szabó Csaba Dr.

EU 6 Marie Curie

Conference and training courses

Marie Curie EXA - EURopean Intensive Seminars of Petrology (EURISPET)

EUR

58 220

49

2006.12.09

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hudecz Ferenc Dr.

MTA Kutatócsoportok támogatása 2007-2011

Biológiailag aktív peptidek szintézise és funkcionális tulajdonságainak vizsgálata

HUF

162 860 000

61

2007.01.01

21 TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hudecz Ferenc Dr.

Jedlik Ányos Program

Új anti-tuberkulotikumok kifejlesztése a Mycobacterium tuberculosis interaktomjának elemzésével

HUF

134 888 000

TTK Anyagfizikai Tsz.

Ungár Tamás Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2007

Csúszási rendszerek és Burgers vektor meghatározás

HUF

20 800 000

TTK Alk. és Körny.földtani Tsz.

Mindszenty Andrea Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2007

K

A városfejlődés geológiai tényezői Budapesten - Urbángeológiai tanulmányok

HUF

19 410 000

48

2008.04.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Perczel András Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2007

K

A fehérjefeltekeredés alapjai: a feltekeredés, a letekeredés és az aggregáció vizsgálata atomi szintű kísérleti és számítási módszerekkel

HUF

23 900 000

45

2008.04.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hudecz Ferenc Dr.

TéT 2008-2009

Magyar-francia

Arginin helyett citrullint tartalmazó fehérjék szerepe az autoimmunitásban rheumatoid arthritis kórképben

HUF

1 280 000

32

2008.01.12

TTK Anyagfizikai Tsz.

Lendvai János Dr.

TéT 2008-2009

magyar-osztrák

Fémes anyagok 3 dimenziós tervezése

HUF

2 120 000

24

2008.01.12

TTK Analitikai Kémiai Tsz.

Sinkó Katalin Dr.

TéT 2008-2009

magyar-osztrák

Szol-gél módszerrel előállított biokompatibilis anyagok szerkezetvizsgálata szupramolekuláris és atomi méretarányban

HUF

1 500 000

24

2008.01.12

TTK Fizikai Kémiai Tsz.

Varga Imre Dr.

OTKA H07 Alapkutatás humánerőforrásának fejlesztésére

A témakör

Nano-szonda kifejlesztése a DNS/polimer complexek sejtek általi felvételének vizsgálatára

HUF

48 000 000

36

2008.09.01

TTK Mikrobiológiai Tsz.

Márialigeti Károly Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2008/1

A közösségi anyagcsere vizsgálata anaerob deklorináció során

HUF

31 000 000

TTK Anyagfizikai Tsz.

Groma István Dr.

TéT 2009-2010

magyar-spanyol

Mikro-polikristályok dinamikus tulajdonságainak vizsgálata

HUF

5 280 000

24

2009.03.10

TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet

Szabó Csaba Dr.

TéT 2009-2010

magyar-francia

A felsőköpenyben migráló fluidumok környezetükre gyakorolt fizikai és kémiai hatásainak vizsgálata a Pannon-medencéből előkerült felsőköpeny eredetű

HUF

770 000

12

2009.01.01

TTK Anyagfizikai Tsz.

Ungár Tamás Dr.

TéT 2009-2010

magyar-francia

Nagynyomású fázisok in-situ jellemzése a földkéregben és bolygókon

HUF

760 000

12

2010.01.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hollósi Miklós Dr.

TéT 2009-2010

magyar-francia

Oligonukleotidok rákos sejtekbe juttatására szolgáló új fúziós peptidek

HUF

510 000

11

2009.01.31

TTK Anyagfizikai Tsz.

Gubicza Jenő Dr.

TéT 2009-2010

magyar-cseh

Korszerű Mg- és Al-alapú anyagok mikroszerkezete és mechanikai tulajdonságai

HUF

680 000

22

2009.02.16

TTK Fizikai Kémiai Tsz.

Kiss Éva Dr.

NKTH ? A*STAR (Szingapúr) - Kétoldalú TéT Pályázati felhívás

HUF

10 500 000

TTK Biokémiai Tsz.

Kovács Mihály Dr.

HUF

25 100 000

ELTE-MTA Peptidkémiai KCS

Mező Gábor Dr.

OTKA - Nemzetközi ismertséggel rendelkező fiatal kutatók tudományos életpályájának elősegítése OTKA - Alapkutatási NK pályázat 2008/2

Szabályozott hatóanyag-leadás céljára alkalmazható biokompatibilis reszponzív polmer rendszerek és nanorészecskék BIOSPONA A genom-integritás megőrzésének molekuláris mechanizmusai Célzott terápiára alkalmas új peptidkonjugátumok szintézise és alkalmazása rosszindulatú daganatok kezelésében.

HUF

60 000 000

36

2009.04.01

TTK KőzettanGeokémiai Tsz.

Szabó Csaba Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2008/2

Szulfidolvadék-beágyazódások jelentősége a felsőköpenyben

HUF

14 498 000

36

2009.04.01

TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tsz. TTK Ásványtani Tsz.

Sass Miklós Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2008/2

Az autofágia szabályozásában és mechanizmusában részt vevő új gének/géntermékek azonosítása

HUF

102 068 000

Weiszburg Tamás Dr.

Mecenatúra pályázat (régi)

konferenciaszervezés Az agyagtudományok legújabb eredményei nemzetközi ásványtani iskola és konferencia rendezése 2008.07.21-től 2008.07.31-ig Budapesten

HUF

1 847 000

5

2008.05.01

K

22 TTK Fizikai Kémiai Tsz.

Kiss Éva Dr.

FP7-NMP-2008-SME-2

Integration of Emerging Soft Nanotechnology For the Functionalisation of Textiles

EUR

169 200

36

2009.09.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Perczel András Dr.

ICGEB (International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology)

Collaborative Research Programme

Assessing the protein folding aggregation paradigm with NMR and molecular modeling

EUR

36 000

37

2009.01.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Perczel András Dr.

FP7INFRASTRUCTURES2008-1

INFRA-2008-1.1.1: Bottom-up approach: Integrating Activities in all scientific and technological fields

Enhancing Access and Services To East European users towards an efficient and coordinated panEuropean pool of NMR capacities to enable global collaborative research & boost technological advancements

EUR

90 100

48

2009.02.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hudecz Ferenc Dr.

NKTH ? ANR Magyarfrancia genomikai és biotechnológiai K+F+I együttműködési program

Biotechnológiai alprogram

Peptidalapú stratégiák autoreaktív B-sejtek szelektív depléciójára Rheumatoid Arthritisben

HUF

38 251 000

36

2010.01.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hudecz Ferenc Dr.

ETT Kutatás-fejlesztési pályázat 2009-2011

Célbajuttatás peptidkonjugátumokkal: tumorellenes hatás és mechanizmus vizsgálat proteomikai megközelítéssel

HUF

3 000 000

25

2009.12.15

TTK Anyagfizikai Tsz.

Lendvai János Dr.

NKTH - TéT (magyar-osztrák) 2010-2011

3 dimenziós anyagjellemzés

HUF

1 200 000

ELTE-MTA Peptidkémiai KCS

Bősze Szilvia

NKTH - TéT (magyar-dél-afrikai) 2010-2011

T sejt válaszon alapuló diagnosztikai reagens fejlesztése Mycobacterium tuberculosis fertőzés korai kimutatására szintetikus peptidekkel

HUF

2 000 000

13

2011.05.20

TTK Fizikai Intézet

Kovács Zsolt Dr.

Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjpályázat 2009

Fémüvegek alacsony hőmérsékleti képlékeny deformációja

HUF

1 265 000

16

2009.10.01

TTK Fizikai Intézet

Gubicza Jenő Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2009

K - kutatási pályázat

Mikroszerkezet és mechanikai tulajdonságok kapcsolata korszerű ultrafinom-szemcsés anyagokban

HUF

9 111 000

48

2010.02.01

TTK Szerves Kémiai Tsz.

Hollósi Miklós Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2009

K - kutatási pályázat

Peptidek, peptidmimetikumok és fémkomplexek ECD és VCD spektroszkópiai vizsgálata

HUF

24 059 000

36

2010.09.01

TTK Biológiai Intézet

Schlett Katalin Dr.

OTKA - Alapkutatási pályázat 2009

K - kutatási pályázat

A Protein Kináz D által irányított, protektív funkciók vizsgálata neurodegeneráció során

HUF

24 192 000

48

2010.09.01

TTK Fizikai Intézet

Ribárik Gábor

Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjpályázat 2010

Geológiai ásványok mikroszerkezetének meghatározása a szinkrotronos röntgen vonalprofil analízis módszerével

HUF

948 750

23 2. táblázat K+F megbízási szerződések

Témakör

Szervezeti egység/Támavezető

Megbízó

Kezdete

Vége

Összeg

2005 Ált. és Szervetlen Kémia Tanszék

SUMITOMO CHEMICALS CO. LTD.

2005.03.15 2006.03.31

5111400

The effects of EGIS-11983

Élettani és Neurobiológiai Tanszék

EGIS GYÓGYSZERGYÁR RT.

2005.09.13 2009.02.28

1100000

Pankreatin alapanyagok Okmányalkatrészek analízise

Ált. és Szervetlen Kémia Tanszék Szervetlen és Anal. kémia Tanszék

RICHTER GEDEON RT.

2005.10.26 2006.12.31

825000

NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT

2005.02.28 2005.11.30

880000

Nagy idõfelbontású aerosol mérés Tudományos Adatbázis

Kémiai Technológiai és Környez Komplex Rendszerek Fizikája Ta

ZARGES KFT.

2005.06.28 2005.12.31

862400

MICROSOFT RESEARCH LIMITED

2005.04.01 2006.04.30

8781850

Hidroformilezéssel kapcs.

Kémiai Technológiai és Környez

EXXONMOBIL CHEMICAL EUROPE INC.

2005.01.01 2007.12.31

7645548

Piezoelektromos elektródpozicionáló Magyar-német kutatócserék

Élettani és Neurobiológiai Tan Élettani és Neurobiológiai Tanszék Szervetlen és Anal. kémia Tanszék

CENTENÁRIUM ALAPÍTVÁNY RICHTER GEDEON R PROFESSZOROK HÁZA/ MÖB

2005.05.01 2005.12.31

1870000

2005.02.21 2005.12.01

30000

FÕVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET

2005.03.10 2005.12.31

51000

Platinameghatározás Szervetlen és Anal. kémia Tanszék

OSZTRÁK-MAGYAR AKCIÓ ALAPÍTVÁNY

2005.01.01 2005.12.01

1315988

MÖB 29. sz. projekt Szerves Kémia Tanszék Cost Action D29 Kémiai Technológiai kapcsolatos admin. és Környez Dr. Géczy Barnabás Õslénytani Tanszék tám Márton Péter tám. Geofizikai Tanszék

MÖB IRODA

2005.04.02 2005.10.05

649000

KPI

2005.04.19 2005.12.31

100000

MTA

2005.05.13 2005.12.31

300000

MTA

2005.05.13 2005.12.31

300000

Austrian-Hungarian Csillagászati Tanszék Workshop Tanár-továbbképzõ Multimédiaped. és rendezvények Oktatástechn

OMA ALAPÍTVÁNY

2005.05.01

20050731

200000

MICROSOFT MAGYARORSZÁG KFT.

2005.11.24 2006.12.20

1700000

Epict Eu. Ped IKT jog.

Multimédiaped. és Oktatástechn

EURÓPAI UNIÓ IST PÁLYÁZATI PROGRAM

2005.01.01 2005.12.31 26286673

Posztdoktori álláshelyek OTDK rendkívüli ödíj

Számítógéptudományi OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Tanszék TTK Tanulmányi TTK Osztály

Országos Középiskolai Kémiai Verseny

2005.11.01 2006.10.31

0

2005.01.01 2005.12.31

730000

24 2006 Szerinproteáõzinhibitorok Szintatikus peptid analógok és kis....

Dr. Perczel András

ICGEB

2005.01.01 2008.01.31 4 387 504

Perczel András Dr.

ALAPÍTVÁNY A RÁK MEGELÕZÉSÉÉRT ÉS HAT.K.

2005.10.01 2006.05.01 1 670 000

Biológiailag aktív vegyületek szintézise

Kotschy András

CHINOIN- ÉS VEGYÉSZETI RT.

2005.10.03 2006.12.31 3 373 887

Szerves kémiai szintézis... Szerves kémiai szintézis...

Hollósi Miklós dr.

TUDÓS '95 KFT.

2005.11.01 2006.11.01

230 000

Hollósi Miklós dr.

ERCOM GYÓGYSZERÉS VEGYITERMÉK KFT.

2005.11.01 2006.10.31

478 400

Ciklopeptidminta elõáll. The effects of EGIS-11983

Majer Zsuzsa dr.

KULAK-IRC

2005.05.27 2006.12.15 2 097 757

Détári László dr.

EGIS GYÓGYSZERGYÁR RT.

2005.09.13 2006.02.28 1 172 643

Dunaujvárosilezárva Mindszenty Andrea dr GOLDER 2006.05.30 2006.06.15 2006.11.16. ASSOCIATES(MAGYARORSZÁG) KFT.

575 000

Dunaújvárosi talajminták laboratóriumi v

772 800

Mindszenty Andrea

GOLDEN ASSOCIATES KFT.

2006.06.28 2006.07.20

2007 Szerinproteáõzinhibitorok Hidroformilezéssel kapcs.

Dr. Perczel András

ICGEB

2005.01.01 2008.01.31 4 155 707

Dr. Horváth István

EXXONMOBIL CHEMICAL EUROPE INC.

2005.01.01 2007.12.31 7 363 514

CHAMPEX KFT.

2006.07.30 2006.08.30 3 197 000

GYógyhatású Király Istvá Gombák term.techn. PEGitált Uray Katalin dr. fehérjehatóanyag elõállítása

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI 2007.02.16 2007.06.30 RT.

13 800 000

CHINOIN GYÓGYSZER- ÉS 2007.05.15 2007.10.31 VEGYÉSZETI ZRT. RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI 2007.03.27 2007.12.15 GYÁR NY.M. RT.

287 500

DNS szegmentek Márialigeti Károly szekvencia analízise

MEDYAG IM.BIOLÓGIAI,DIAG.TERM KUT.KFT.

2007.01.20 2007.05.30

253 000

Elemanalizis

Bõsze Szilvia Dr.

172 500

Gyógyszerh.any. VCD vizsg.lez.:07.10.03.

Vass Elemér DR

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI 2006.09.21 2006.12.15 GYÁR. CHINOIN GYÓGYSZER VEGY. 2006.10.20 2006.12.01 GYÁRA ZRT.

Antigén koktél Lezárva: 2007.11.16.

Hudecz Ferenc Dr

A 3VG95B minta vizsgálata Mycobacterium törzs azonosítása

Vass Elemér Dr. Márialigeti Károly

SOFT FLOW HUNGARY KUTATÓ FEJLESZTÕ KFT.

24

115 000

575 000

2006.08.18 2007.06.30 1 667 500

25 2008 Henkel Váci gyárában gyártott ragasztók

Máraligeti Károly Dr

HENKEL MAGYARORSZÁG KFT.

2008.09.10 2009.12.31 6 900 000

Esettanulmányok a Mindszenty Andrea Budai Termálkarst Dr Fehérjekinázok Reményi Attila dr. szerkezet vizsgálata.

ERI SP.A

2007.10.09 2009.12.31

LEUKEMIA ÉS LYMPHOMA SOCIETY

2007.10.01 2009.06.30

EMBO INst. 2008 kinázok és proteázok

EMBO

2008.02.01 2011.01.31 2 566 900

WELLCOME TRUST

2007.09.01 2012.08.31

Reményi Attila

24 218 775 10 209 000

Tanulmányozó labor Reményi Attila dr. kiépítése Humán triszpin Tárnok Krisztián dr. IV.(agyi triszpin)

48 578 618 2008.04.29 2008.12.31 1 528 299

RICHTER GEDEON CENTENÁRIUMI ALAPÍTVÁNY

Növényi eredetû, neurális hatással ...

Boldizsár Imre Dr.

RICHTER GEDEON RT. CENTENÁRIUMI ALAPÍTV.

2008.05.15 2009.03.31 1 500 000

Szerinproteáõzinhibitorok Arthrobacter törzs azonosítása

Dr. Perczel András

ICGEB

2005.01.01 2008.01.31

705

Márialigeti Károly

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETOI NYRT.

2008.01.31 2008.12.31

115 000

DNS szegmentek szekvencia analízise.

Márialigeti Károly

RAUCH HUNGÁRIA KFT

2008.03.01 2008.10.31

69 000

50 db talajvíz minta Márialigeti Károly vizsgálat.

LENOCI KÖRNYEZETVÉDELMI TAN. KFT

2008.03.06 2009.03.31

661 250

Molekuláris indentifikáció komplex folyadékzárvány vizsgálat

Márialigeti Károly

SZENT ISTVÁN EGYETEM

2008.03.01 2008.12.31 5 750 000

Szabó Csaba Dr.

MECSEKÉRC ZRT

2006.12.18 2008.12.31

575 000

DNS szegmentek szekvencia analízis végzé

Márialigeti Károly

RAUCH HUNGÁRIA KFT.

2007.10.01 2008.06.30

69 000

Nutriox adagolás mikrobiológiai hatásána

Márialigeti KárolyDr

VÍZ ÉS CSATORNAMÛVEK KONCESSZIÓS ZRT.

2007.04.20 2008.06.30

505 310

A parti szûrésû kutak és vízadó réteg át

Márialigeti KárolyDr

FÕVÁROSI VÍZMÛVEK ZRT.

2007.08.08 2008.12.31

10 580 000

K73369 sz. OTKA pályázatban tervezett mo

Márialigeti Károly

MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET

2009.03.31 2009.06.30

901 246

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló té

Márialigeti KárolyDr

VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IG.

2009.04.01 2009.06.30 9 500 001

2009

25

26 Pótvíz elõkészítõ Üzem Henkel Váci gyárában gyártott ragasztók

Máraligeti Károly Dr

PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT

2008.11.12 2010.12.15

Máraligeti Károly Dr

HENKEL MAGYARORSZÁG KFT.

2008.09.10 2009.12.31

Fehérjekinázok Reményi Attila dr. szerkezet vizsgálata.

LEUKEMIA ÉS LYMPHOMA SOCIETY

2007.10.01 2009.06.30 9 362 550

EMBO INst. 2008 kinázok és proteázok

EMBO

2008.02.01 2011.01.31

WELLCOME TRUST

2007.09.01 2012.08.31

Reményi Attila

Tanulmányozó labor Reményi Attila dr. kiépítése Fehérje feltekeredés Perczel András Dr.

INTERNATIONAL CENTRE FOT GENETIC..ICGEB

11 514 142 21 163

914 301

24 759 524 2009.01.02 2011.12.31 3 566 520

Hidroformilezéssel kapcs.

Dr. Horváth István

EXXONMOBIL CHEMICAL EUROPE INC.

2005.01.01 2007.12.31 7 160 625

Fehérje-fehérje kölcsönhatások atomi szi

Szalay Péter Dr.

VIRTUA DRUG KFT.

2009.07.10 2010.06.30 4 464 000

Papp Simon Al. szállásköltség fedeztére

Mindszenty Andrea dr PAPP SIMON ALPAÍTVÁNY

2008.01.01 2010.12.31

A neuroprotektív hatású cisztationin ter

Borsodi Lilla

2009.04.01 2010.05.31 1 347 398

RICHTER GEDEON RT. CENTENÁRIUMI ALAPÍTVÁ

26

106 790

27 3. táblázat: Szakképzési hozzájárulások Megnevezések

Szervezeti egység/Támavezető

Megbízó

Kezdete

Vége

Összeg

2005 Fejlesztési támogatás Fejlesztési támogatás Fejlesztési támogatás

Kémiai Intézet

RICHTER GEDEON RT.

Biológia Intézet

RICHTER GEDEON RT.

Általános Fizikai Tanszék

SIEMENS ERÕMÛTECHNIKAI KFT.

Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás

Kémiai Intézet

UBICHEM KUTATÓ KFT.

2005.10.10 2006.01.15 772 137

Szerves Kémia Tanszék Szervetlen és Anal. kémia Tans Geofizikai Tanszék

CHINOIN GYÓGYSZER- ÉS VEGY.- TERMÉK RT. CSILLAG PATIKA BT.

2005.09.23 2006.12.31

3 500 000 2005.01.01 2005.12.31 197 000

MECSEKÉRC KÖRNYEZETVÉDELMI RT.

2005.04.14 2006.02.15 500 000

Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás

Szervetlen és Anal. kémia Tans Szervetlen és Anal. kémia Tans Biológia Intézet

BELLAMODA GYÓGYSZERTÁR MÁTYÁSFÖD GYÓGYSZERTÁR HEIN ÉS TÁRSA KFT.

2005.01.01 2005.12.31

2005.01.01 2005.12.31 360 000

Biológia Intézet

EZERJÓ ABLAK KFT.

2005.01.01 2005.12.31 160 000

Szervetlen és Anal. kémia Tans Biológia Intézet

CAPSULA BT.

2005.01.01 2005.12.31 110 000

HAWORTH HUNGARY IRODABÚTOR KER. KFT. ÜVEG ÁSVÁNY KFT.

2005.01.01 2005.12.15 163 500

Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Szakképzési hjozzájárulás

Biológia Intézet Mikrobiológiai Tanszék

2005.07.01 2006.06.30

6 000 000 2005.09.01 2006.06.30 5 000 000 2005.09.14 2005.12.31 500 000

23 000

2005.01.01 2005.12.31 215 000

2005.01.01 2005.12.31 150 000

KÖRTE-ORGANICA 2005.06.27 2005.12.31 440 000 KÖRNYEZETTECHNOLÓGIÁK RT. 2006

Fejlesztési támogatás Szakképzési hozzájárulás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Szakképzési Hozzájárulás Szakképzési Hozzájárulás

Sass Miklós dr.

RICHTER GEDEON RT.

2005.09.01 2006.06.30

99 112

Hollósi Miklós

CHINOIN GYÓGYSZER- ÉS VEGY.- TERMÉK RT. MOL NYRT.

2005.09.23 2006.12.31

10 505

2006.12.06 2007.08.31

Horváth Ferenc

Mindszenty Andrea MOL RT dr Mindszentiy Andrea ENVICOM 2000 KFT.

2005.12.05 2006.12.31

15 000 000 666

2006.01.01 2006.12.31

74 500

Sass Miklós dr.

2006.06.27 2006.12.31 150 000

Mindszenty Andrea dr

HAVORTH HUNGARY IRODAB. KER.KFT. SMARAGD-GSH KFT.

27

2006.06.26 2006.12.31

95 250

28 Szakképzési Hozzájárulás

Mindszenty Andrea dr

AQUAPLUS KÚTFÚRÓ,VÍZÉPÍTÕ KFT.

2006.06.20 2006.12.31 200 000

Szakképzési Hozzájárulás Fejlesztési megállapodás

Sass Miklós Dr

RICHTER GEDEON RT.

2006.07.18 2006.12.31

Lendvai János dr.

SIEMENS ERÕMÛTECHNIKAI KFT.

2006.09.07 2006.12.15

Szakképzési Hozzájárulás. Szakképzési Hozzájárulás. Szakképzési Hozzájárulás.

Hudecz Ferenc Dr

2006.09.20 2007.12.31

Sass Miklós Dr

CHINOIN GYÓGYSZER ÉS VEGYÉSZETI TER. GY. RICHTER GEDEON NYRT.

Máriali. Károly Dr

FÕF.VÍZMÛVEK ZRT.

2006.11.06 2007.06.30

2006.11.07 2007.08.31

6 000 000 1 171 000 2 500 000 2 000 000 1 000 000

2007 Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Dr. Perczel András Dr. Sass Miklós

CHINOIN GYÓGYSZER- ÉS VEGY. GYÁRA ZRT. RICHTER GEDEON NYRT.

Márialigeti Károly

ORGANICA VWS ZRT

Hollósi Miklós Dr.

BÉRES GYÓGYSZERGYÁR ZRT ENVICOM 2000 KFT.

2007.06.01 2008.08.31 730 000

2007.03.22 2007.12.15 500 000

Lendvai János Dr.

SIEMENS ERÕMÛTECHNIKAI KFT PANNON GSM

2007.02.22 2007.12.15

Mindszenty Andrea dr Márialigeti Károly

AQUAPLUS KÚTFÚRÓ ÉS VÍZÉPÍTÕ KFT. FÕVÁROSI VÍZMÛVEK ZRT.

2007.06.19 2008.12.31

Sass Miklós Dr.

RICHTER GEDEON NYRT.

2007.07.10 2007.12.15

Sass Miklós Dr.

BIO-SCIENCE KERESKEDELMI ÉS SZOLG. KFT.

2007.12.10 2008.08.31

1 500 000 6 000 000 65 000

MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT BASALT-KÖZÉPKÕ KÕBÁNYÁK KFT BÉRES GYÓGYSZERGYÁR ZRT FESTÉKIPARI KUTATÓ KFT.

2008.02.01 2009.04.30

61 110

2008.10.21 2009.12.31 150 000

2008.12.03 2009.12.31

Mindszenty Andrea dr Lendvai János Dr.

2007.10.18 2008.12.31 500 000 2007.12.06 2008.08.31

7 000 000 2007.06.25 2008.06.30 300 000

2006.12.30 2007.12.15

34 000

1 500 000 2007.06.20 2007.12.15 200 000

2008 Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Mindszenty Andrea Dr Dr. Dódony István

Perczel András Dr.

BIOBLOCKS MAGYARORSZÁG KFT. THALESNANO NANOTECHNOLÓGIAI KUT.FEJL.ZR

Fejlesztési megállapodás

Sass Miklós dr.

RICHTER GEDEON NYRT

Perczel András Dr. Kiss Éva Perczel András Dr.

28

2007.10.02 2008.12.15 700 000 2007.06.01 2008.08.31

3 560

2008.11.10 2009.12.31 150 000

2008.10.21 2009.12.31 200 000

9 000 000

29 Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Sass Miklós dr.

RICHTER GEDEON NYRT.

2007.07.10 2007.12.15 310 054

MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI NYRT 2009

2007.11.30 2008.12.31 131 975

Fejlesztési megállapodásCYCLOLAB Kft. Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Csempesz Ferenc Dr.

CYCLOLAB KFT.

2009.04.14 2009.12.31 470 000

Mari László Dr.

FÕMTERV MÉRNÖKI TERVEZÕ ZRT. AQAPLUS KÚTFÚRÓ,KÚTJAVÍTÓ ÉS VÍZÉPÍTÕ KF

2009.06.18 2009.12.31

Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Surján Péter Dr.

RICHTER GEDEON NYRT.

2009.11.02 2010.12.31

Surján Péter Dr.

CHINOIN GYÓGYSZER- ÉS VEGYÉSZETI TERMÉK

2009.12.01 2010.12.31

Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás Fejlesztési megállapodás

Surján Péter Dr.

PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT.

2009.12.07 2010.12.31

Surján Péter Dr.

VEGYTERV ZRT.

3 000 000 2009.12.15 2010.12.31 350 000

Surján Péter Dr.

FESTÉKIPARI KUTATÓ KFT.

2009.12.14 2010.12.31 200 000

Surján Péter Dr.

RICHTER GEDEON NYRT.

2009.12.09 2010.12.31

Surján Péter Dr.

BÉRES GYÓGYSZERGYÁR ZRT. PAKSI ATOMERÕMÛ ZRT.

2009.12.07 2010.12.31

Mádlné Szõnyi J. Dr.

Surján Péter Dr. Surján Péter Dr.

Batholy Judit Dr. Mindszenty Andrea dr

2 000 000 2009.06.10 2009.12.31 200 000

5 000 000 TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. 2009.11.23 2010.12.31 1 000 000 MERCK KFT. 2009.12.09 2010.12.31 475 000

MOL NYRT.

5 000 000 2009.12.07 2010.12.31 120 000

2009.12.10 2010.12.31

29

3 000 000

2 000 000 19 000 000

30 4. táblázat: Szerző(k)

Évfolyam, szak

Az alprogramhoz tartózó TDK dolgozatok az elmúlt 5 évben Dolgozat címe

Témavezető(k) neve

Témavezető(k ) beosztása

Témavezető(k) munkahelye

Díjazás

OTDK díjazás

Kémia TDK Konferencia 2009. december 5. Baranyai Zsuzsa

Vegyész M.Sc. I.

Gyulai Gergő

V. vegyész

Tichy-Rács Éva

V. vegyész

Végh Ádám

V. vegyész

Mycobacterium tuberculosis tenyészetének növekedését gátló peptidkonjugátumok szintézise Felületmódosítás hatása biodegradábilis polimer fehérjeadszorpciós képességére Egy hexamer acilpeptid-hidroláz szerkezete, a méretszelektivitás újszerű módja Útban a Pseudomonas aeruginosa gyógyszerpumpájának megértéséhez

Bősze Szilvia

tud. fmts.

ELTE TTK Kémiai Intézet

Horváti Kata

tud.mts

ELTE TTK Kémiai Intézet

Kiss Éva

egy. docens

ELTE TTK Kémiai Intézet

Harmat Veronika

egyetemi adj.

ELTE TTK Kémiai Intézet

Perczel András

egyetemi tanár

ELTE TTK Kémiai Intézet Univesity of Cambridge

Henrietta Venter

III. díj

III. díj

Eötvös napi előadó

Kémia TDK Konferencia 2008. november 22. vegyész/5.

A TC5b minifehérje szerkezetstabilizáló sóhídjának vizsgálata NMR spektroszkópia segítségével

Perczel András

egyetemi tanár

ELTE TTK Kémiai Intézet

II. díj

Szőnyegi Zoltán

vegyész/5.

1,4-Diszubsztituált kubánvegyületek ezüstionok hatására lejátszódó átrendezıdési reakciói

Jalsovszky István

egyetemi docens

ELTE TTK Kémiai Intézet

Gerecs Árpád díj

Földesi László

vegyész/4.

Különböző porozitású tömb alumínium-oxid rendszerek szolgél elıállítása

Sinkó Katalin

egyetemi docens

ELTE TTK Kémiai Intézet

informatik us vegyész/5.

HIV proteáz inhibitor bioaktív konformációjának számítása

Farkas Ödön

Antal László

egyetemi docens

ELTE TTK Kémiai Intézet

vegyész/5.

Opioid peptidanalógok szintézise szerkezet-hatás összefüggések vizsgálatára

Magyar Anna

tud. fmts.

ELTE-MTA Peptidkémia

Tumorellenes hatóanyagok irányított célbajuttatása peptidekkel

Mező Gábor

tud. tanácsadó

ELTE-MTA Peptidkémia

Rovó Petra

Babos Fruzsina

Hegedüs Rózsa vegyész/5.

Kalászi Adrián

XXIX. OTDK II. díj

ChemAxon Kft XXIX. OTDK III. díj

Kémia TDK Konferencia 2007. december 1. Ángyán Annamária

Szabados Hajnalka

V. vegyész

IV. vegyész

PRIDE-NMR: Fehérjetérszerkezetek gyors becslése

Izoniazid antituberkulotikumot tartalmazó konjugátumok tervezése, szintézise és in vitro biológiai aktivitásuk vizsgálata

Poják Katalin

V. vegyész

A keverés hatása az ellentétesen töltött lineáris polielektrolit-ionos tenzid rendszerek felületi és tömbfázisbeli tulajdonságaira

Pénzes Csanád

IV. vegyész

Mycobacterium tuberculosis elleni hatóanyag-jelöltek vizsgálata egyrétegű membrán modell segítségével

V. vegyész

Elektromosan töltött polimer nanogél részecskék vizsgálata

Borsos Attila

Gáspári Zoltán

tanársegéd

ELTE Kémiai Intézet

Perczel András

egyetemi tanár

ELTE Kémiai Intézet

Bősze Szilvia

tud. főmts.

MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsop.

Horváti Kata

tud. smts.

MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsop.

Mészáros Róbert

adjunktus

ELTE Kémiai Intézet

III. díj

XXIX. OTDK III. díj

Kiss Éva

docens

ELTE Kémiai Intézet

Hill Katalin

doktorandusz

ELTE Kémiai Intézet

Eötvösnapi előadó

XXIX. OTDK I. díj

Gilányi Tibor

egyetemi tanár

ELTE Kémiai Intézet

30

I. díj

II. díj

31 V. vegyész

Ellentétesen töltött polielektrolitból és ionos tenzidből képződő kolloid diszperzió stabilitása

Mészáros Róbert

adjunktus

ELTE Kémiai Intézet

Dravetzky Katalin

V. vegyész

Komplex polimer monorétegek előállítása és fehérjével való kölcsönhatásuk vizsgálata

Kiss Éva

docens

ELTE Kémiai Intézet

Pápai Mátyás

V. vegyész

Hidrazonok 1,3-dipoláris cikloaddíciója

Csámpai Antal

docens

ELTE Kémiai Intézet

Benicsek Mihály

V. biológiakémia

Kalpasztatin peptidkonjugátumok szintézise és sejtbejutása

Hudecz Ferenc

egyetemi tanár

Bánóczi Zoltán

tanársegéd

Ábrahám Ágnes

Ángyán Annamária

Kémia TDK Konferencia 2006. november 18. Fehérjeszerkezetek gyors Gáspári Z.oltán tanársegéd vegyész/IV azonosítása NMR . Perczel András egy. tanár kényszerfeltételek alapján

Kutnyánszky Edit

Gyógyszerhordozó polimer vegyész/IV felületének kémiai módosítása és . jellemzése felületanalízissel...

Meiszterics Anikó

vegyész/V.

Kalcium-szilikát biokerámiák előállítása szol–gél módszerrel

Peregi Balázs

biológiakémia/IV.

Daunomicin tartalmú oligoarginin konjugátumok szintézise és hatása HL-60 tumorsejtekre

Stráner Pál

biológus/I V.

Fehérje tulajdonságokkal rendelkező peptid raconális tervezése

Szalay Zsófia

vegyész/V.

Tóth Ágnes

Varga Renáta

Várnai Csilla

ELTE Kémiai Intézet

ELTE Kémiai Intézet ELTE Kémiai Intézet

Kiss Éva

egy. docens

ELTE Kémiai Intézet

Sinkó Katalin

egy. docens

ELTE Kémiai Intézet

Hudecz F.erenc

egy. tanár

ELTE Kémiai Intézet

Bánóczi Zoltán

tud. smts.

ELTE Kémiai Intézet

Hudáky Péter

tud. smts.,

ELTE Kémiai Intézet

Perczel András

egy. tanár

ELTE Kémiai Intézet

Folyamatszimulációs módszer kidolgozása összetett spinrendszerek dinamikus NMR...

Rohonczy János

egy. docens

ELTE Kémiai Intézet

vegyész/V.

Az uracil DNS-hiba molekuláris felismerésének vizsgálata

Fuxreiter Mónika

tud. főmts.

MTA Enzimológiai Intézet

vegyész/V.

Feltételezetten működő enzimek igazolása humán szérumban és patkánymáj lizoszóma...

Hudecz Ferenc

egy. tanár

ELTE Kémiai Intézet

Perczel András.,

egy. tanár,

vegyész/V.

Mozgékony fehérje térszerkezeti elemek konformációs egyensúlyainak...

Kiss Róbert

Ph.D. hallgató

III. díj

XXVIII. OTDK III. díj

I. díj Fődíj (kiemelt I. díj)

II. díj, ELTE Kémiai Intézet

Eötvösnapi előadó

Kémia TDK Konferencia 2005. december 3. IV. vegyész.

Kálcium-szilikát előállítása szolgél módszerrel

Mones Letif

V. vegyész

A BamHI restrikciós endonukleáz katalitikus mechanizmusának felderítése számítógépes szimulációval

Rádi Krisztina

IV. vegyész

Meiszterics Anikó

Hornung Balázs

II. vegyész

Sendula Róbert

V. vegyész

Egy acilamino-peptidáz szubsztrátkötő helyének röntgendiffrakciós vizsgálata: szélesebb specificitást igazoló kísérlet

Modellpeptidek szintézise a Hg(II)-ion által katalizált bomlás vizsgálatához

Sinkó Katalin

ELTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Fuxreiter Mónika

MTA Enzimológiai Intézet

Harmath Veronika

ELTE TTK Elméleti Kémiai Tanszék

Sztáray Bálint

ELTE TTK Általános és Szervetlen Kémia Tanszék

Süliné Varga Helga

ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék

31

A Kémiai Intézet vezetőjé nek díja

XXVIII. OTDK I. díj

Eötvösnapi tartalék előadó

XXVIII. OTDK II. díj

Gerecs Árpáddíj

32 Szalay Zsófia

Szerző(k)

IV. vegyész

Évfolyam, szak

Bór- és vanádiumtartalmú foszfátüvegek szerkezete

Dolgozat címe

ELTE TTK Általános és Szervetlen Kémia Tanszék

Eötvösnapi előadó

XXVIII. OTDK különdíj

Témavezető(k) munkahelye

Díjazás

OTDK díjazás

MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

II. díj

MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

I. díj

egyetemi docens

ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék

I. díj

XXIX. OTDK II. díj

I. díj

XXIX. OTDK II. díj

Rohonczy János

Témavezető(k) neve

Témavezető(k ) beosztása

Fizika TDK Konferencia 2009. december 5. Győri Máté András

Kocsis Dorina

IV. Fizika BSc.

Polimer-monomer fázisátalakulás követése alkáli-fulleridekben infravörös spektroszkópiával

V. vegyész

Funkcionalizált szén nanocsőhálózatok elektromos tulajdonságai

Kamarás Katalin

tudományos tanácsadó

Pergerné Klupp Gyöngyi

tudományos főmunkatárs

Bíró László Péter

tudományos tanácsadó

Kertész Krisztián

tudományos főmunkatárs

Fizika TDK Konferencia 2007. december 1. Hegedűs Zoltán

III. fizikus

Ezüst mikroszerkezetének fejlődése nagymértékű képlékeny deformáció során

Dobrik Gergely

V. fizikus

Grafén alapú szén nanoszerkezetek Tapasztó Levente előállítása és vizsgálata STM-mel

doktorandusz

MTA MFA

Szász Noémi

III. fizikus

Nanoporokból előállított nikkel minták mikroszerkezete és mechanikai tulajdonságai

Gubicza Jenő

egyetemi docens

ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék

III. díj

Aranyszálak mikroszerkezetének vizsgálata röntgendiffrakciós vonalprofil-analízissel

Ungár Tamás,

egyetemi tanár,

Csiszár Gábor

V. matematik a-fizika tanár

Balogh Levente

doktorandusz

ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék

III. díj

Fodor Bálint

IV. fizikus

Nanoszilikát gömbökbõl felépített rétegek ellipszometriás vizsgálata

Petrik Péter

tudományos főmunkatárs

MTA MFA

III. díj

MTA SZFKI Fémkutatási Osztály

III. díj

MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

dícséret

Gubicza Jenő

Fizika TDK Konferencia 2006. november 18.

Bartók András

IV. informatik us fizikus

Bakonyi Imre Pszeudo-spinszelep sajátságok vizsgálata elektrokémiai úton leválasztott Co/Cu multirétegekben Péter László

Simon Eszter

V. fizikus

Felületi szennyezők mágneses tulajdonságai

Újfalussy Balázs

tudományos főmunkatárs

ELTE Általános Fizika Tanszék

II. díj

tudományos főmunkatárs

MTA SZFKI Fémkutatási Osztálya

III. díj

Borbély András

egyetemi docens

ELTE Fizikai Intézet Általános Fizika Tanszék

III. díj

Sáfrán György

tudományos főmunkatárs

MTA MFA Vékonyrétegfizikai Osztály

dícséret

Témavezető(k) munkahelye

Díjazás

III. mat-fiz

Pálmai Zoltán

IV. fizikus

Fiziológiás- és fehérjeoldatok vizsgálata kalorimetriával és magmágneses rezonanciával

Bokor Mónika

Tolnai Domonkos

V. fizikusmérnök

Szemcsés kompozitok fárasztásos tönkremenetelének tomográfiás vizsgálata

Soós Péter

IV. fizikus

Olcsón előállítható Cu/Cu2O napelemek elektromos, és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálata

Évfolyam, szak

tudományos főmunkatárs

Fizika TDK Konferencia 2005. december 3. A felületen centrált köbös fémek Nguyen Quang egyetemi plasztikus deformációjának Chinh docens vizsgálata

Csanádi Tamás

Szerző(k)

tudományos főmunkatárs

Dolgozat címe

Témavezető(k) neve

Témavezető(k ) beosztása

Geológus TDK Konferencia 2009. december 16.

32

XXVIII. OTDK dícséret

XXVIII. OTDK I. díj

OTDK díjazás

33 Fekete Szandra

I. Geológus MSc

Káldos Réka

V. kredites Geológus

Pintér Zsanett

III. Környezett an BSc

Szabó Ábel

I. Földtudom ányi MSc

Lenti Fruzsina

III. környezett an BSc

Völgyesi Péter

V. környezettudomány

A Medves-platóról és a Bábihegyről (Nógrád-Gömöri vulkáni terület) származó ultrabázisos köpenyxenolitok petrográfiai vizsgálata Szilikátolvadék-zárványok petrográfiai jellemzése a gátaljai lamproit olivin fenokristályaiban Ultrabázisos xenolitok pettrográfiai és geokémiai vizsgálata (Kameruni vulkáni vonal) Kompozit peridotit zárványok petrográfiai és geokémiai vizsgálata a Persány-hegységből

Szabó Csaba

docens

ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Szabó Csaba

docens

ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Szabó Csaba

docens

ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék

docens Tóth Attila

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Környezettudományi TDK Konferencia 2009. december 14. ELTE TTK Kőzettani Szabó Csaba docens és Geokémiai Tanszék A Bodai Aleurolit Formáció repedéskitöltéseinek kőzettani Máthé Zoltán geológus Mecsekérc Zrt. vizsgálata ELTE TTK Kőzettani Azbej Trisztán posztdoktor és Geokémiai Tanszék Salak-tartalmú építőanyag radioaktivitásának vizsgálata egy budapesti lakásban

Szabó Csaba

docens

ELTE TTK Kőzettani és geokémiai Tanszék

Budai-hegységi hidrotermális kalcit telérek és ásványparagenezisük összehasonlító vizsgálata

Klébesz Rita

V. geológus

A balatonmáriai trachiandezit kőzettana és geokémiája

Harangi Szabolcs

Kókay Rita

II. Földtudom ányi BSc

A Teleki vulkán: vulkanológiai, kőzettani és előzetes geokémiai jellegek

Harangi Szabolcs

egyetemi tanár

ELTE TTK Kőzettani-Geokémiai Tanszék

Németh Bianca

V. Geológus

A beisteini felzikus granulit xenolitok kőzettani és fluidumzárvány vizsgálata

Török Kálmán

tudományos munkatárs

ELGI

Szabó Csaba

egyetemi docens

ELTE TTK KőzettanGeokémiai Tanszék

Takács Ágnes

IV. Geológus

A mátraszentimrei antimonitos telér ásványtani és genetikai vizsgálata

Molnár Ferenc

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

Szabó Richárd

Nagy Hedvig Éva

V. környezettudomány

Poros Zsófi

egyetemi docens doktorandusz

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

Környezettudományi TDK Konferencia 2008. december 12. ELTE TTK Kőzettani Egyetemi Szabó Csaba és Geokémiai Beltéri radonanomáliát okozó docens Tanszék felszínközeli uránércesedés vizsgálata Kővágószőlősön

IV. környezettudomány

Gázszilikát és salakbeton epítőanyagok fizikai és geokémiai tulajdonságai

Klébesz Rita

IV. geológus

A balatonalmádi trachiandezit kőzettani vizsgálata

Matalin Gabriella

III. geológus

A Keselő-hegy 22. számú barlang ásványtani vizsgálata

Völgyesi Péter

Molnár Ferenc

Horváth Ákos

Egyetemi docens

Szabó Csaba

Egyetemi docens

Breitner Dániel

doktorandusz

ELTE TTK Atomfizikai Tanszék ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Geológus TDK Konferencia 2007. december 7. Harangi Szabolcs Weiszburg Tamás Kercsmár Zsolt

egyetemi tanár

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

egyetemi docens egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

Környezettudományi TDK Konferencia 2007. november 30.

33

I. díj

ELTE TTK KőzettanGeokémiai Tanszék

V. geológus V. geológus

Győri Orsolya

III. díj

ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Szabó Csaba

Geológus TDK Konferencia 2008. december 16. Dunavarsány környéki pleisztocén kavicsösszlet kőzettömbjeinek Józsa Sándor adjunktus kőzettani vizsgálati eredményei

Bors Viktória Vörös Alexandra

I.díj

II. díj

XXIX. OTDK III. díj

III. díj

XXIX. OTDK III. díj

III. díj

XXIX. OTDK III. díj

I. díj

XXIX. OTDK különdíj

34 Gyollai Ildikó

IV. geológus

Marosvölgyi Krisztina

V. geológus

Simó Zsófia

V. környezettudomáy

Nagy Hedvig Éva

IV. környezettudomány

Radonkutatás az Alföldön

Környezettudományi vizsgálatok egy bezárt mecseki uránbánya közelében

Szabó Csaba

docens

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Szabó Csaba

docens

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Horváth Ákos

docens

ELTE TTK Atomfizikai Tanszék

Geológus TDK Konferencia 2006. december 15-16. III. geológus III. geológus V. geológus

Az úrkúti karbonátos mangántelep Weiszburg Tamás mikroléptékű ásványtani vizsgálata

III. geológus

Texasi felső-kambriumi glaukonitok ásványtani vizsgálata

Weiszburg Tamás, Tóth Erzsébet

Hock Eszter

IV. geológus

A Sághegy és Badacsony alkáli bazalt kőzeteinek összehasonlító elemzése

Harangi Szabolcs

egyetemi tanár

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Kiss Gabriella

IV. geológus

Balatonfelvidéki Homokkőben (Csopak) található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata

Molnár Ferenc

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

II. díj

Szabó Csaba,

V. geológus

Tuvai (Dél-Szibéria) felsőköpeny xenolitok szulfid-zárványainak petrográfiai és geokémiai vizsgálata

egyetemi docens,

I. díj

Hidas Károly

PhD hallgató

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Nagy Sándor

IV. geológus

Ferenc-hegyi-barlang hidrotermás ásványai

Molnár Ferenc

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

II. díj

Németh Bianca

IV. geológus

Dunántúli-középhegységben előforduló vöröskalciterek geokémiai és mikrotermometriai vizsgálata

Gálné Solymos Kamilla,

tudományos munkatárs,

Guzmics Tibor

PhD hallgató

Sági Tamás

IV. geológus

Cora Ildikó Orbán Richárd Tuba Györgyi Cora Ildikó

Konc Zoltán

Kiss Balázs Vojnits Anna Nagy Sándor

IV. geológus IV. geológus IV. geológus

tudományos főmunkatárs

tudományos főmunkatárs PhD hallgató

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

III. díj

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

III. díj

XXVIII. OTDK I. díj

XXVIII. OTDK III. díj

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

XXVIII. OTDK kiemelt dícséret XXVIII. OTDK kiemelt dícséret

Kvarter vulkanikus üledékek vizsgálata magyarországi löszökben

Harangi Szabolcs

egyetemi tanár

ELTE TTK Kőzettani Geokémiai Tanszék

A Sátorkőpusztai barlang ásványkiválásainak vizsgálata

Weiszburg Tamás

tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

I. díj

III. díj

Geológus TDK Konferencia 2005. december 9. Vojnits Anna

III. geológus

Nagy Sándor

III. geológus

Nagy Sándor

III. geológus

Bartucz Dorottya

III. geológus

Marosvölgyi Krisztina

Breitner Dániel

V. geológus

A Sátorkőpusztai barlang ásványkiválásainak vizsgálata

Weiszburg Tamás

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

I. díj

Hidrotermális ásványkiválások vizsgálata a Ferenc-hegyibarlangban

Molnár Ferenc

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

III. díj

Környezettudományi TDK Konferencia 2005. december 10. egyetemi ELTE TTK Kőzettani Szabó Csaba, docens és Geokémiai Mikrobiális tevékenység a sukorói Tanszék, Litoszféra gránit területén észlelt Rn Nagy Béláné, szakoktató anomália kialakulásában? Fluidum Kutató Gálné Sólymos egyetemi Labor Kamilla docens Hannu Arvela kutató STUK, Helsinki Eskerhomokon végzett összetett Kőzettani és radon-forrás vizsgálat, finn egyetemi Geokémiai Tanszék Szabó Csaba esettanulmány docens Litoszféra Fluidum Kutató Labor

34

XXVIII. OTDK I. díj

XXVIII. OTDK II. díj

35 Nagy Balogh Judit

Konc Zoltán

Rajnai Gábor

Nagy István

Szerző(k)

IV. geológuso k

III. biológiageológia (BBTE)

Évfolyam, szak

A Mórágyi rög egyik kistelepülésén kialakult Gálné Sólymos anomálisan magas radonszint Kamilla geokémiai vizsgálata (Társszerzők: Rajnai Gábor) Szabó Csaba A turci (Turc, Szatmár megye) bánya geológiai és biológiai vetületei a környezeti hatások szempontjából

Dolgozat címe

szakoktató docens docens

ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék ELTE TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék

Weiszburg Tamás

egyetemi docens

ELTE TTK Ásványtani Tanszék

Fodorpataki László

egyetemi docens

BBTE BG Kísérleti Biológia Tsz.

Témavezető(k) neve

Témavezető(k ) beosztása

Témavezető(k) munkahelye

I. díj

Díjazás

Biológia TDK Konferencia 2009. november 27. Fördős Ferenc

MAP2-kinázok szubsztrát V. biológus specificitása

Dr. Reményi Attila

Tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Garai Ágnes Szonja

V. biológus

Dr. Reményi Attila

Tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Harami Gábor

Interakció az E.coli RecQ helikáz V. biológus és az SSB fehérje között a genomkarbantartó folyamatokban

Kovács Mihály

tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Muzsik Ágnes

Az acetoklór herbicid különböző konjugált formái a Drosophila V. biológus multidrog rezisztencia-asszociált fehérje (DMRP) potenciális szubsztrátjai

Szeri Flóra, Váradi András

tudományos segédmunkatár s, tudományos tanácsadó

MTA Enzimológia Intézet

Novák Zsófia

VI. biológus

Elakadt replikációs villákhoz toborzott fehérjék vizsgálata

Prof. Matthew Whitby

Senior Research Fellow

Department of Biochemistry, University of Oxford

Szabó Eszter

IV. biológus

Az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős béta-amiloid (Aβ) peptid rekombináns expressziója és aggregációjának vizsgálata

Kardos József

Egyetemi adjunktus

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Szakács Dávid

I. Biológia MSc

Egyláncú ecotin bemutatása fágon

Dr. Pál Gábor

Egyetemi docens

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

II. díj

Zboray Katalin

Humán Kimotripszin C elleni V. biológus inhibitorok létrehozása irányított evolúcióval

Dr. Pál Gábor

Egyetemi docens

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

különdíj

Dr Rónai Zsolt

egyetemi adjunktus

SE, Orvosi Vegytani Intézet

Korcsmáros Tamás

kutató

ELTE TTK Genetika tanszék

Elek Zsuzsanna Fazekas Dávid

MAP-kinázok fehérje-fehérje kölcsönhatásainak specificitása

A glikogén szintáz kináz 3β gén V. biológus kópiaszám vizsgálata és asszociáció-elemzése Pathway Linker, egy integrált IV. kísérlet-tervezési és Biológia gyógyszercélpont keresési BSc segédeszköz

Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Sejtanalitika Labor ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

Kalmár Alexandra

Epigenetikai változások vizgsálata V. biológus génexpresszió alapján vastagbéldaganatokban

Spisák Sándor

kutató

Skrapits Katalin

Elcsigázott autofágia - avagy az V. biológus escargot gén szerepe az autofágiában

Dr. Csikós György

Egyetemi tanársegéd

Tuboly Csaba,

A szignál integrációs logika V. biológus flexibilitásának vizsgálata Escherichia coliban

Dr. Semsey Szabolcs

Egyetemi Ajdunktus

ELTE TTK Genetika tanszék

Körtvélyessyn é Győri Imola Ágnes

A MALDI-TOF tömegspektrometria alkalmazása V. biológus Legionella baktériumok tipizálásában

osztályvezető

Országos Környezetegészségüg yi Intézet, Vízmikrobiológiai osztály

Vargha Márta

35

I. díj

különdíj

I. díj

II. díj

OTDK díjazás

36 Bugyik Edina

Kísérletes kolorektális karcinóma májmetasztázisok proliferációs V. biológus rátájának vizsgálata, vérellátásuk függvényében

Paku Sándor

tudományos főmunkatárs

SE I.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

I. díj

Fekete Anna

A poli(ADP-ribóz) polimeráz-1 V. biológus (PARP-1) lehetséges szerepe a cmyc gén szabályozásában

Dr. Bauer Pál

egyetemi docens

SE Orvosi Biokémiai Intézet

II. díj

Dr. Láng Orsolya

egyetemi tanársegéd

Kőhidai Zsófia

IV. Biológia BSc

Dr. habil. Kőhidai László

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Németh Adrienn

A retinsav gátolja a vegf hatását az Rosivall László endoteliális permeabilitásra és a V. biológus fenesztrátumasszociált pv-1 fehérje Bodor Csaba expressziójára

Pazsitka András

V. biológus

Pénzváltó Zsófia

Doxorubicin autofluoreszcenciájának V. biológus felhasználása az intracelluláris lokalizáció mérésére

Szabó Edit Zsuzsanna

V. biológus

Kemotaktikus drug targeting Tetrahymena pyriformis és THP-1 monocita modellsejteken

SH-SY5Y Neuroblastoma sejtek proteáz génexpressziós mintázatának megváltozása bortezomib kezelés hatására

A kettes-típusú dejodáz enzim és a Map1a interakciójának vizsgálata

egyetemi tanár tudományos segédmunkatár s

Kórélettani Intézet, Semmelweis Egyetem

Mihalik Rudolf

tudományos főmunkatárs

Semmelweis Egyetem, I.Patológia és Kísérleti Rákkutató Intézet

Győrffy Balázs

tudományos főmunkatárs

Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

tudományos főmunkatárs

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Endokrin Neurobiológia Csoport

Dr. Gereben Balázs

III. díj

különdíj

Biológia TDK Konferencia 2008. november 29. Egri Péter

IV. biológus

A kettes-típusú dejodáz enzim ubikvitinációjának vizsgálata

Dr. Gereben Balázs

tudományos főmunkatárs

KOKI, Endokrin Neurobiológiai Kutatócsoport

I. díj

II. díj

Huszár Krisztina

VI. biológus

Az ABCC6 fehérje R1339C és R1357W PXE-t okozó mutánsainak vizsgálata

Fülöp Krisztina és Váradi András

tud. segédmunkatár s és tud. tanácsadó

MTA Enzimológai Intézet

II. díj

II. díj

Zboray Katalin

IV. biológus

Proteáz inhibitorok irányított evolúciója fág-bemutatással

Pál Gábor

docens

ELTE TTK, Biokémia Tanszék

különdíj

különdíj

Maruzs Tamás

V. biológus

Új pont az autofágia térképén: myoblast city (mbc)

Dr. Csikós György

tanársegéd

I. díj

I. díj

Lőrincz Péter

V. biológus

Mitől nem döglik a légy? Az autofágia és a matuzsálem

Dr. Csikós György

Tanársegéd

II. díj

II. díj

Kis Viktor

V. biológus

A nevesincs CG6783 gén szerepe az auto- és heterofágiában

Dr. Csikós György

Tanársegéd

különdíj

I. díj

Sági Bernadett

Mesoangioblastok, mesenchymalis V. biológus őssejtek, vagy perivasculáris simaizomsejtek

Dr. Uher Ferenc

tudományos főmunkatárs

Országos Vérellátó Szolgálat, Őssejtbiológia

I. díj

Szatmári Zsuzsanna

V. biológus

Az autofág gének szerepe az emlős Prof. Sass Miklós neuronpusztulásban

tanszékvezető egyetemi tanár

ELTE TTK, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

II. díj

I. díj

Róna Gergely

IV. biológus

A kalpainok lehetséges új fiziológiás szerepe

Friedrich Péter, Bozóky Zoltán

tudományos tanácsadó

MTA, Szegedi Biológiai Központ, Enzimológiai Intézet

III. díj

I. díj

dr. Lippai Mónika

egyetemi adjunktus

ELTE TTK, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

különdíj

különdíj

Nagy Péter

V. biológus Diétázzon, tovább élhet – a sejt is!

Biológia TDK Konferencia 2007. november 24.

36

ELTE TTK, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék ELTE TTK, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék ELTE TTK, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

37 Hóbor Fruzsina

Miozin II izoformák eltérő V. biológus szabályozásának egy lehetséges szerkezeti alapja

Nagy Nikolett

V. biológus

Demeter Katalin Várkuti Boglárka

Nyitray László

egyetemi docens

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

I. díj

A switch-2 hurok szerepe a miozin 5 működési mechanizmusában

Kovács Mihály

tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

II. díj

VI. biológus

TPPP/p25: egy szerkezet nélküli fehérje funkcióspecifikus foszforilációja

Ovádi Judit

tudományos tanácsadó

MTA SzBK Enzimológiai Intézet

V. biológus

A prolingazdag hurok szerepe a miozin II aktin kötésében

Málnási-Csizmadia András

egyetemi docens

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Málnási-Csizmadia András

egyetemi docens

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Csikós György

tanársegéd

Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

Kovács Attila, Vellai Tibor

docens

ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

Zoya Katarova

tudományos főmunkatárs

ELTE TTK Genetika Tanszék

Juhász Gábor DSc, Batáryné Szegő Éva

tudományos tanácsadó

ELTE Proteomikai Laboratórium

Lőw Péter

egyetemi docens

A miozin switch-1 hurok konformációjának és orientációjának vizsgálata FRET módszerrel A protein foszfatáz 2A (PP2A) Bánréti Ágnes V. biológus szerepe az autofágia indukciójában Regina és gátlásában Egy autofág fehérje-riporter konstrukció, a GFP::LGG-1 IV. expressziós mintázatának Pásti Gabriella biológus jellemzése a C. elegans embrionális fejlődése során In-vitro expresszált glutaminsavVI. dekarboxiláz (GAD) izoformák Cservenák biológus szubcelluláris lokalizációjának Melinda vizsgálata Ösztrogén okozta változások a Mórotz Gábor V. biológus sejtvázban és antioxidáns rendszerben Kapcsolat az ubiquitinIV. proteaszóma rendszer és az Varga Ágnes biológus autofágia között Végner László

Kristóf Katalin

IV. biológus

V. SEÁOK

A komplementrendszer lektinfüggő Varga Lilian, aktivációs útjának vizsgálata herediter angioneuroticus oedemában Bajtay Zsuzsa

tudományos főmunkatárs

Anatómiai, Sejt és Fejlődésbiológiai Tanszék SE III. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratórium ELTE TTK Immunológiai Tanszék

különdíj

III. díj

különdíj

I. díj

Szarka Eszter

IV. biológus

Szintetikus citrullinált peptidek felhasználása a rheumatoid arthritis korai diagnosztizálásában

Sármay Gabriella

egyetemi tanár

ELTE Immunológiai Tanszék

Bartha István

IV. biológus

Krónikus immunaktiváció és betegség a HIV-fertőzésben: evolúciós véletlen vagy adaptáció?

Müller Viktor

tudományos munkatárs

ELTE Növényrendszertani és ökológiai tanszék

Csuka Dorottya, Maus Máté

IV. biológus

A Gab2 adaptor protein szerepe és kapcsolatai a BCR-hoz kapcsolódó jelátviteli pályákon egér B sejtvonalakban

Sármay Gabriella

egyetemi tanár

ELTE-TTK, Immunológiai Tanszék, Jelátviteli labor

Rovó Petra

IV. biológus

A Notch jelátviteli útvonalban résztvevő újabb elemek azonosítása Caenorhabditis elegans-ban

Korcsmáros Tamás

Doktorandusz

ELTE Genetika Tanszék

I. díj

Ravasz Máté

Metilációs mintázatok és in vivo fehérje-DNS kölcsönhatások vizsgálata látens Epstein-Barr V. biológus vírus genomok C-promotere és a virális látens replikációs origó között

Salamon Dániel

Laborvezető helyettes

Országos Epidemiológiai Központ, Mikrobiológiai Kutatócsoport

II. díj

Berta András

V. biológus

Gímszarvas (Cervus elaphus) COL1A1 gén

Orosz László,

egyetemi tanár

Stéger Viktor

ELTE TTK Genetikai Tanszék

III. díj

Bánlaki Zsófia

V. biológus

A CYP21 gén szekvenálása és variációinak kapcsoltsági analízise

Blaskó Bernadett

Nagy Péter

IV. biológus

Amikor az önemésztés energiával tölt fel

Szilágyi Ágnes,

Lippai Mónika

37

posztdoktorok egyetemi adjunktus

SE, III. Belgyógyászati Klinika ELTE TTK Anatómiai-, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

III. díj

különdíj

38 Schilling Boglárka

Asszociáció vizsgálat a P2RX7 V. biológus gén Gln460Arg polimorfizmus és depresszió között

Sasvári Mária

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet

Bárdi Ágnes

mTOR (mammalian target of V. biológus rapamycin) kináz gátlás lymphoid eredetű daganatsejtekben

Sebestyén Anna

Tudományos főmunkatárs

ELTE Immunológiai Tanszék

II. díj

Hegedűs Andrea

Modell kísérletek a kemotaktikus drug-targeting (CDT) vizsgálatára - Adenokarcinóma sejtvonalak V. biológus (LM2 és LM3) kemotaktikus válaszkészségének összehasonlító elemzése

egyetemi docens

SE Genetikai-, Sejt-, és Immunbiológiai Intézet

II. díj

Márk Ágnes

Cannabioid receptor-agonista V. biológus (AEA) hatása humán melanómasejtekre

laborvezetõ

ELTE Anatómiai, Sejt-és Fejlõdésbiológiai Tanszék

Héja Dávid

Egy új proteináz-inhibitor variáns kifejlesztése fehérjemérnöki V. biológus eszközökkel szerin-proteinázok hatékonyabb izolálásához

Hóbor Fruzsina

IV. biológus

Kőhidai László, Láng Orsolya

Ladányi Andrea

Biológia TDK Konferencia 2006. november 25.

Micsonai András Molnár Tamás

Nagy Nikolett Petrik Éva

Miozin II proximális rúdfragmentumok szerkezeti összehasonlítása

Az amiloid szálak törésének V. biológus szerepe a 2-mikroglobulin polimerizációjában Ser88Glu mutáns dinein könnyű IV. lánc fehérjék biokémiai és biológus szerkezeti vizsgálata

Dr. Pál Gábor

egyetemi docens

Dr. Nyitray László

egyetemi docens

Süveges Dániel Kardos József

egyetemi adjunktus

Dr. Nyitray László

egyetemi docens

Hódi Zsuzsa

A switch-2 aktívhely hurok szerepe Kovács Mihály a miozin 5 processzív működési mechanizmusában β2-mikroglobulin amiloid-típusú V. biológus polimerizációja fiziológiás Kardos József körülmények között IV. biológus

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Monostory Katalin

tudományos főmunkatárs

Gráf László

egyetemi tanár

MTA Kémiai Kutatóközpont ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Kovács Mihály

tud. főmunkatárs

ELTE TTK Biokémiai Tanszék ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék

IV. biológiafizika

Mechanikai terhelés hatása egy enzimreakció kinetikájára

Stráner Pál

II. biológus

Dr. Perczel András Racionális fehérje tervezés: a legkisebb peptid amely már fehérje Dr. Hudáky Péter

egyetemi tanár

Csanád Mónika

IV. biológus

Génexpressziós változások Pagetkórban: az interferon útvonal túlműködése

kutató

Dobos Katalin

A syndecan-1 deléciós V. biológus mutánsainak hatása hepatoma vonalak differenciációjára

Fancsalszky Luca

Futosi Krisztina

Inotai Katalin

Az autofág gének inaktiválása V. biológus megrövidíti az élethosszt Caenorhabditis elegans-ban A Charcot-Marie-Tooth V. biológus betegségcsoport genetikai háttere, az 1A típus diagnosztikája Humán daganatsejtek V. biológus motilitásának morfológiai vizsgálata

Egy Achillea gyűjtemény DNS V. biológus tartalom, kromoszómaszám és beltartalmi vizsgálata

Dr. Nagy Zsolt Prof. Dr. Poór Gyula

egyetemi tanár

kutató egyetemi tanár

Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

Vellai Tibor

egyetemi docens

ELTE TTK Genetika Tanszék

Dr. Karcagi Veronika

osztályvezető

ELTE TTK Genetika Tanszék

Dr. Tóvári József

tudományos munkatárs

Dr. Paku Sándor

tudományos munkatárs

Zámboriné Dr. Németh Éva

38

tudományos főmunkatárs tudományos főmunkatárs

III. díj

I. díj

I. díj

III. díj különdíj

ORFI Molekuláris Biológiai Laboratórium

Prof. Dr. Kovalszky Ilona

Dr. Pintér István

III. díj

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

egyetemi adjunktus

Sarlós Kata

Erdélyi Péter

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

7-Metoxi-4-trifluormetilkumarin nem szelektív szubsztrátja a CYP2C9-nek

II. díj

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

tud. főmunkatárs

IV. biológus

Porrogi Pálma

ELTE TTK Biokémiai Tanszék

Országos Onkológiai Intézet Tumorprogressziós Osztály I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet ELTE TTK Genetika Tanszék

I. díj

különdíj

II. díj

39 Lőrincz Péter Maruzs Tamás

III. biológus III. biológus

Szenthe Kálmán Sándor

IV. biológus

Végh Péter

IV. biológus

Farkas Kata

Gerle Borbála

Hogyan használjunk overexpressziót autofág gének keresésére? DNS metiláció és fehérje-DNS kölcsönhatások szerepének vizsgálata a CD23a promoter Epstein-Barr vírus általi transzaktivációjában B-sejtekről és makrofágokról lefűződő, C3 tartalmú exoszomák vizsgálata

Dr. Csikós György

tanársegéd

ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

III. díj

dr.Salamon Dániel

kutató orvos

ELTE TTK Immunológiai Tanszék

II. díj

Erdei Anna

egyetemi tanár

ELTE TTK Immunológiai Tanszék

Biológia TDK Konferencia 2005. november 25. A növényi sejtfal bontó enzim, a Pónyi Tamás V. biológus xylanáz génjének molekuláris Vancsó Viktor genetikai vizsgálata A H3 és H4 hiszton acetiláció és a Salamon Dániel H3-K4 hiszton metiláció analízise V. biológus az Epstein-Barr-vírus látens Minárovits János LMP2A promoterén

Horváth Péter

A gyökérgümő képzés jelátviteli V. biológus útvonalában szereplő fehérje kölcsönhatások vizsgálata

Kovács Károly

Van-e rendezettség az operonokon belül? Metabolikus útvonalak V. biológus enzimsorrendjének és operonon belüli génsorrendjének összehasonlító vizsgálata

Buzás Zsuzsanna

Papp Balázs, Szathmáry Eörs Nagy Zsolt,

RNS-ből kiinduló, multiplex mutációk előállítására alkalmas RT-PCR alapú módszer

Mészáros Attila

III. biológus

Nagymihály Marianna

Spinális izomatrófia (SMA) V. biológus hordozósági szűrésének beállítása real-time PCR módszerrel

Novák Ádám

Petrik Éva és Micsonai András

III. biológus és V. StructureProjector: egy új in silico programter módszer fehérjék vező térszerkezetpredikciójára matematik us β2-mikroglobulin amiloid szálak IV. reverzibilis disszociációja és a biológusok szálak szerkezeti stabilitásának vizsgálata

Tamás László

Karcagi Veronika

ELTE TTK Genetika Tanszék Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Genetikai Intézet, Gödöllő

ORFI, Mol. Biol. Laboratórium (N.Zs.) ELTE TTK, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (T.L.) Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Molekuláris Diagnosztikai és Genetikai Osztály MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoport

III. díj

Kardos József

ELTE TTK, Biokémiai Tanszék

II. díj

V. biológus

Rekombináns expressziós vektor létrehozása génszintézissel

Peták István

Semmelweis Egyetem, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet

Szabó Szilvia

V. biológiakörnyezett an

A vaszkuláris endotéliális növekedési faktor (VEGF) genetikai polimorfizmusainak szerepe a preeclampsia kialakulásában és kórlefolyásában

Vannay Ádám

Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika

Magreceptor ortológ és paralóg V. biológus gének promóter régióinak szekvencia-analízise

Placenta Protein 13 (PP13) vizsgálatai harmadik trimeszterben Abdul V. biológus praeeclampsiával és HELLP Rahman Omar syndromával szövődött terhességekben

III. díj

ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

Sipos Anna

Szenes Áron

I. díj

Miklós István

Barta Endre, Nagy László, Pál Gábor

Than Nándor Gábor

39

II. díj

MBK (B.E.) Debreceni Egyetem (N.L.) ELTE TTK, Biokémiai Tanszék (P.G.) I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

I. díj

II. díj

40 Árvai Kristóf

Génexpressziós változások a V. biológus mellékpajzsmirigy daganatos progressziója során

Balogh Zsófia

Prolymphocytás CLL V. biológus transzformáció HR-CGH vizsgálata

Barbai Tamás

IV. biológus

Dunai Zsuzsanna

Peták István, Szende Béla

Matolcsy András

A K-ras gén 12. és 13. kodon pontmutációjának kimutatása PCR-RFLP módszerrel humán tüdőtumorokban Szerin-proteázok szerepének vizsgálata az aktív, nekrotikus V. biológus jellegű sejtelhalásban gátlószereik alkalmazásával

Gulyás Judit

Autofágia gének szerepének V. biológus vizsgálata Drosophila melanogasterben

Hegedűs Csilla

A Bcr-Abl jelpályák időbeli változására adott sejtválaszok V. biológus tanulmányozása K562 humán leukémia sejtekben

Orbán Erika

Tight junction proteinek V. biológus expresszióváltozása primer és metastaticus májtumorokban

Papp Zsófia

Az izomlebomlás mechanizmusának vizsgálata V. biológus ecetmuslicában domináns hőérzékeny proteaszóma mutánsokon

5.sz. táblázat Név

Sohár Pál

Rásó Erzsébet

Mihalik Rudolf

Lippai Mónika

Magócsi Mária

Schaff Zsuzsa, Páska Csilla

Lőw Péter

Semmelweis Egyetem I. Pathológia és Kísérleti Rákkutató Intézet Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Országos Onkológiai Intézet, Tumorprogressziós Osztály Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet ELTE TTK Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Országos Gyógyintézeti Központ, Molekuláris Sejtbiológiai Osztály

II. díj

III. díj

I. díj

I. díj

SE II. sz. Patológiai Intézet, Molekuláris Patológiai laboratórium ELTE TTK Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

A projektben résztvevő vezető kutatók tudománymetriai jellemzése

összes WOS független WOS cikkek hiv. publikáció 406

363

Kiemelt cikk

1540

Pál Sohár, Géza Stájer, Katalin Nagy, Gábor Bernáth: Preparation and steric structure of partially saturated isoindolo[1,3]- and [3,1]benzoxazinones and -[2,4]benzoxazepinones. Magn Reson Chem. 1995, 33:329-336.

Csámpai Antal

74

68

478

Vakulya, B., Varga, Sz., Csámpai, A., Soós, T.: Highly enantioselective conjugate addition of nitromethane to chalchones using bifunctional chinchona organocatalysts. Org. Lett., 2005, 7(10), 1967-69. IF: 4.80

Rohonczy János

29

25

125

Zs. Szalay, J. Rohonczy: A multinuclear NMR study of sodiumborovanadophosphate glasses. J. Non-Cryst. Solids, 353(3) 295301 (2007)

Perczel András

188

154

2085

Zoltán Gáspári, András Perczel: Protein dynamics as reported by NMR, Annu Rep. NMR. 2010 Vol 71., in press

Bodor Andrea

33

28

175

A. Bodor, I. Bányai, I. Tóth: 1H- and 13C-NMR as tools to study aluminium coordination chemistry aqueous Al(III)–citrate complexes. Coord. Chem. Rev, 2002, 228:(2),175–186.

449

Zoltán Gáspári, András Patthy, László Gráf and András Perczel: Comparative structure analysis of proteinase inhibitors from the desert locust, Schistocerca gregaria Eur J Biochem. (2002) 269(2): 527-537.

Gáspári Zoltán

34

24

40

41 Mindszenty Andrea

108

52

327

Horváth Erzsébet

87

63

124

Dódony István

123

38

224

Kázmér Miklós

90

65

659

Szakmány György

113

77

179

Molnár Ferenc

108

89

110

Szabó Csaba

84

52

561

Ungár Tamás

197

197

1700

Lendvai János

190

123

860

Groma István

58

55

790

Gubicza Jenő

116

121

802

Havancsák Károly

Dankházi Zoltán

Révész Ádám

Kovács Zsolt

50

25

57

30

95

25

57

30

Erőss, A., Mádl-Szőnyi, J., Mindszenty, A., Müller, I. (2006) Conclusions form a negative tracer test in the urban thermal karst area, Budapest (Hungary). in J.H.Tella, et al. (eds.): Urban geology management and sustainability. NATO Sci. Ser., IV. Earth and Environmental Sci., 74, 281-298 Ruszkiczay-Rudiger Zs; Fodor L; Horvath E. (2007) Neotectonics and quaternary landscape evolution of the Godollo Hills, Central Pannonian Basin, Hungary. Global and Planetary Change, 58, 181196. Dódony, I., Kovács Kis, V. és Buseck, P.R. (2004) Microstructure of chert as shown by TEM. 22nd European Crystallographical Meeting, ECM22, Budapest. Acta Crystallographica, A60. Erdei, B., Lilla Hably, L., Kázmér, M., Utescher, T. Bruch, A. A. (2007) Neogene flora and vegetation development in the Pannonian Basin - relations to palaeoclimate and palaeogeography. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 253, 131-156. Bradák, B. – Szakmány, Gy. – Józsa, S. – Přichystal, A. (2009) Application of magnetic susceptibility on polished stone tools from Western Hungary and the Eastern part of Czech Republic (Central Europe). Journal of Archaeological Science 36, 24372444. Péntek, A., Molnár, F., Watkinson, D.H., Jones, P.C. (2008) Footwall-Type Cu-Ni-PGE Mineralization in the Broken Hammer Area, Wisner Township, North Range, Sudbury Structure. Economic Geology, 103, 1005-1028. Szabó, Cs., Falus, Gy., Zajacz, Z., Kovács, I., Bali, E. (2004) Composition and evolution of lithosphere beneath the CarpathianPannonian region: a review. Tectonophysics, 393, 119-137. Mughrabi H, Ungar T , X-ray diffraction - Close up on crystal plasticity, Nature Materials, 5, 601-602-2006 Lendvai J, Fatay D, Gubicza J, Indentation creep study on a Zrbased bulk metallic glass containing nano-quasicrystals, Mat. Sci. Eng. 483, 607-610, (2008) Ispanovity PD, Groma I, Gyorgyi G, Csikor, FF., Weygand D, Submicron Plasticity: Yield Stress, Dislocation Avalanches, and Velocity Distribution Phy. Rev. Letters, 105, 085503, (2010) Gubicza J, Chinh N Q, Krallics G, Schiller I, Ungar T: Microstructure of ultrafine-grained fcc metals produced by severe plastic deformation, CURRENT APPLIED PHYSICS 6, 194-199 (2006)

223

Kosanovic C, Havancsak K, Subotic B, Svetlicic V, Misic T, Cziraki A, Huhn G, A contribution to understanding the mechanism of crystallization of silicalite-1 in heterogeneous systems (hydrogels), MICROPOROUS AND MESOPOROUS MATERIALS, 123, 150-159, (2009)

240

Belin-Ferre E, Hennig RG, Dankhazi Z,, Sadoc A, Kim JY, Kelton KF, Theoretical and experimental investigation of the electronic structure of Ti-Zr-Ni and Ti-Zr-Ni : H alloys, JOURNAL OF ALLOYS AND COMPOUNDS 342, 337-342, (2002)

320

Á. Révész, E. Schafler, Zs. Kovács: Structural anisotropy in a Zr57Ti5Cu20Al10Ni8 bulk metallik glass deformed by high pressure torsion at room temperature, Appl. Phys. Letters, 104 Article Number: 033525, (2008)

120

Á. Révész, E. Schafler, Zs. Kovács: Structural anisotropy in a Zr57Ti5Cu20Al10Ni8 bulk metallik glass deformed by high pressure torsion at room temperature, Appl. Phys. Letters, 104 Article Number: 033525, (2008)

41

42 Vellai Tibor Gráf László Sass Miklós Kovács Attila László Lajos Erdei Anna Sármay Gabriella Matkó János Prechl József Kacskovics Imre Nyitray László Reményi Attila Szigeti Zoltán Kardos József Márialigeti Károly Török János Kovács Mihály Böddi Béla

6. sz. táblázat Név

DOI neve

Pilipecz Mihály Viktor Kémia

32

169

620

144

425

3377

58

212

799

65

178

1021

54

170

1232

138

348

1680

98

312

825

80

265

932

52

131

224

36

118

391

29

143

385

16

239

468

71

75

375

23

110

574

55

132

545

90

166

727

26

155

400

70

113

572

Az utóbbi 5 évben az alprojekthez tartozó témákban szerzett PhD fokozatok Szakterület

Témavezető neve

Címe

Védés ideje

Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia

szerves kémia

Scheiber Pál

Alkaloidszármazékok és N-heterociklusok szintézise

2010-03-01 2010-04-28

földtan

Szabó Csaba

szerves kémia

Hudecz Ferenc

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Barna B. Péter, Radnóczi György

Szerkezetkialakulás többfázisú vékonyrétegekben 2010-04-09 2010-04-28

kolloidkémia

Kiss Éva

Biológiailag aktív molekulák határfelületi viselkedése

molekuláris sejtbiológia

Sass Miklós, Mauro Use of mesenchymal stem cells in 2010-01-27 2010-04-28 Alini musculoskeletal tissue engineering A mikroszerkezet és az élettartam-kimerülés Ungár Tamás kapcsolata ötvözetlen illetve gyengén ötvözött 2010-03-04 2010-04-28 acélokban Aromás szénhidrogének lebontásában résztvevő Márialigeti Károly mikroba közösségek vizsgálata a funkciógének 2010-04-12 2010-04-28 alapján

Felkerné Kóthay Klára Földtudományi Földtan-Geofizika Miklán Zsanett

Kémia

Misják Fanni

Fizika

Hill Katalin

Kémia

Kupcsik László

Biológia

Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Anyagtudomány és szilárdtestfizika Analitikai, kolloid- és környezetkémia, elektrokémia Molekuláris sejt- és neurobiológia

Gémes György András Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és sziládtestfizika

Táncsics András

Elméleti és evolúcióbiológia

mikrobiológia

Biológia

Fokozatszerz és dátuma

Program neve

42

Alkáli bazaltos magma fejlődéstörténete szilikátolvadék-zárványok vizsgálata alapján, a balaton-felvidéki Hegyestű és Haláp példáján Tumor ellenes hatóanyagok konjugátumai sejtpenetráló és célba juttató peptidekkel: Szintézis, kémiai és in vitro biológiai jellemzés

2010-02-03 2010-04-28 2010-03-24 2010-04-28

2010-02-08 2010-04-28

43 Szemcseerősítésű fémmátrixú kompozitok szerkezeti és mechanikai tulajdonságainak 2009-12-23 2010-02-18 vizsgálata és modellezése Diszlokáció szerkezet és vakancia–koncentráció meghatározása in–situ szinkrotronos 2010-01-13 2010-02-18 röntgendiffrakció alapján

Kenesei Péter

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány es szilárdtestfizika

Borbély András, Lendvai János

Hanák Péter

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Ungár Tamás

Dalicsek Zoltán

Kémia

Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia

szerves kémia

Soós Tibor

Nyilas Krisztián

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és sziládtestfizika

Ungár Tamás

Balogh Levente

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és sziládtestfizika

Ungár Tamás

Dégi Júlia

Földtudományi Földtan-Geofizika

kőzettan-Geokémia

Szabó Csaba

Szabó Ildikó

Kémia

szerves kémia

Mező Gábor

Kele Sándor

Földtudományi Földtan-Geofizika

kőzettan-geokémia

Szabó Csaba

Raucsikné Varga Andrea Földtudományi Földtan-Geofizika Beáta

kőzettan-geokémia

Szakmány György

Hidas Károly

Földtudományi Földtan-Geofizika

kőzettan-geokémia

Szabó Csaba

Jakab Annamária

Kémia

szerves kémia

Mező Gábor

Szintetikus antigének és tumorellenes hatású biokonjugátumok szintézise és vizsgálata

2009-09-18 2009-11-19

Hudáky Ilona Ágnes

Kémia

szerves kémia

Perczel András

Fehérjeszakaszok és peptidek térszerkezeti elemzése

2009-07-15 2009-11-19

Pálfi Villő Katalin

Kémia

szerves kémia

Perczel András

Self-assembling nanosystems: Collagen, an escape strategy from plaque formation

2009-09-22 2009-11-19

Horváti Kata

Kémia

Bai Katalin Boglárka

Kémia

Ispánovity Péter Dusán Fizika

Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia

Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Anyagtudomány és szilárdtestfizika Anyagtudomány és szilárdtestfizika Molekuláris sejt- és neurobiológia Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia

szerves kémia

Bősze Szilvia

szerves kémia

Mező Gábor

anyagtudomány és sziládtestfizika anyagtudomány és szilárdtestfizika molekuláris sejtbiológia

Groma István

GnRH-III származékok szintézise a tumorellenes 2009-11-24 2010-02-18 hatás fokozása céljából Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpátmedencéből: paleoklimatológiai és 2009-12-17 2010-02-18 szedimentológiai elemzések A dél-dunántúli paleozoos–alsó-triász 2009-12-16 2010-02-18 sziliciklasztos kőzetek kőzettani és geokémiai vizsgálatának eredményei Deformation and metasomatism in the subcontinental lithospheric mantle of the 2009-12-09 2010-02-18 Carpathian-Pannonian region (Hungary) and Jeju Island (South Korea)

Mycobacterium tuberculosis immundomináns fehérjéiből származtatható mesterséges peptidantigének, valamint antituberkulotikum konjugátumok szintézise és in vitro aktivitásuk vizsgálata Hatóanyagok irányított célbajuttatására alkalmazott biokonjugátumok szintézise és vizsgálata

Jánossy Judit Anna

Biológia

Faragó János

Kémia

Horváth Győző

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Ribárik Gábor

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Nagy Piroska Mária

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Kocsis Benedek

Fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika anyagtudomány és szilárdtestfizika

Molekuláris sejt- és neurobiológia

molekuláris sejtbiológia

Sass Miklós DSc

szerkezeti kémia

Sohár Pál MHAS, Ferrocénszármazékok szerkezetvizsgálata Simon Kálmán DSc

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Bíró László Péter PhD

Kovács György János

Fizika

Sárvári Miklós

Biológia

Hegedűsné Kudar Veronika

Kémia

Tapasztó Levente

Fizika

Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás Anyagtudomány és szilárdtestfizika

Kotschy András

2008-12-18 2009-01-29 2009-01-12 2009-01-29 2008-12-19 2009-01-29 2009-01-05 2009-01-29 2008-06-02 2008-09-04

Diszlokációk kollektív viselkedése

CNx-Ni nanokompozit vékonyrétegek szerkezete 2008-05-21 2008-06-12 és tulajdonságai Amiloid ß-peptid által indukált komplement aktiváció gátlása kis molekulatömegű szintetikus 2008-03-18 2008-04-03 vegyületekkel in vitro

Pécz Béla DSc

Schiller István

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Gubicza Jenő PhD

Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia

mikrobiológia

Márialigeti Károly

földtan

Mindszenty Andrea

Földtudományi Földtan-Geofizika

2009-03-02 2009-06-11

Radnóczi György DSc

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Horváth Zoltán

2009-06-22 2009-08-27

Groma István DSc

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

Mohamed Ahmed Dow biológia

Heterociklusok szintézise és átalakítása fémorganikus reagensek alkalmazásával

Szilárdoldatú és túltelített aluminiumötvözetek Nguyen Quang Chinh képlékeny tulajdonságai, különös tekintettel az alakítási instabilitásokra Modeling of diffraction patterns based on Ungár Tamás microstructural properties Viszkoelasztikus szerkezeti polimerek tömbi és Juhász András felületi mechanikai tulajdonságainak vizsgálata benyomódási méréstechnikával

Radnóczi György Zoltán Fizika Fizika

2009-06-23 2009-08-27

Statisztikus módszerek a diszlokáció dinamikában 2009-06-22 2009-08-27 Nagyintenzitású kisülőlámpák beforrasztásának és megbízhatóságának vizsgálata Kalcium szabályozta sejtosztódás és túlélés vizsgálata mielo-eritroid sejtekben

Fizika

Friedrich Péter

2009-11-25 2010-02-18

Burgers vektor populációk röntgen diffrakciós 2010-01-06 2010-02-18 meghatározása egykristályokban és erősen textúrált anyagokban Síkhibák karakterizációja röntgen vonalprofil analízis alapján köbös és hexagonális 2010-01-15 2010-02-18 kristályokban Detailed Study of Mafic Lower Crustal Xenoliths from the Bakony-Balaton Highland Volcanic 2010-01-25 2010-02-18 Field

Tóth Zoltán

szerves kémia

Juhász András

Új fázisjelölt katalizátorok előállítása és alkalmazása szerves szintézisekben

43

2008-04-04 2008-06-12

2008-02-28 2008-04-03

Szén nanocsövek STM vizsgálata: a mérések 2007-12-17 modellezése és értelmezése III-nitrid epitaxiális rétegek elektronmikroszkóppal föltárt növekedési 2007-10-26 mechanizmusai A nagymértékű képlékeny deformáció hatása kiválásos ötvözetek mikroszerkezetére és 2007-10-24 mechanikai tulajdonságaira Comparative Analysis of Enteric Pathogenic Escherichia coli Strains from Young Children and 2007-07-12 Rabbits Negyedidőszaki környezetváltozások nyomai 2007-09-25 poszt-pannóniai üledékeken és paleotalajokon

2008-02-07 2008-02-07 2008-02-07 2007-11-15 2007-11-15

44 (Mátraalja, Visonta) Horváth Péter

Fizika

Bánóczi Zoltán

Kémia

Borondics Ferenc

Kémia

Beke Tamás

Kémia

Major Márton

Fizika

Czajlik András

Kémia

Wiener Csilla

Fizika

Vörös Judit

Biológia

Pergerné Klupp Gyöngyi Kémia

Anyagtudomány és szilárdtestfizika Szintetikus kémia, anagytudomány, biomolekuláris kémia Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Anyagtudomány és szilárdtestfizika Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás Anyagtudomány és szilárdtestfizika Zootaxonómia, állatökológia, hidrobiológia Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Szintetikus kémia, anyagtudomány, biomolekuláris kémia Elméleti és fizikai kémia, anyagszerkezetkutatás

anyagtudomány és szilárdtestfizika bioszerves kémia

Mass spectroscopic and optical studies of radiofrequency SiH4 and H2-SiH4 plasmas Enzimaktiváló és enzimszubszutrát peptidek, Hudecz Ferenc DSc valamint tumorellenes szer célbajuttatása sejtpenetráló peptidekkel Rózsa Károly DSc

2007-06-26 2007-11-15 2007-09-13 2007-11-15

szervetlen kémia

Kamarás Katalin DSc

Egyfalú szén nanocsövek optikai vizsgálata és funkcionalizálása

szerkezeti kémia

Perczel András

A Theoretical Study on the Stereochemical 2007-06-15 2007-09-14 Properties of beta-Amino Acids and beta-Peptides

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Nagy Dénes Lajos DSc

szerkezeti kémia anyagtudomány és szilárdtestfizika taxonómia

Magnetic Phase and Domain Evolution of Antiferromagnetically Coupled Multilayers Biológiailag aktív oligopeptidek Perczel András D. Sc. szerkezetvizsgálata NMR spektroszkópiai módszerekkel Lendvai János, Fémhabok szerkezeti és mechanikai vizsgálata Rajkovits Zsuzsanna A Bombina bombina és Bombina variegata morfológiai és genetikai vizsgálata Márialigeti Károly Magyarországon, különös tekintettel CSc filogeográfiájukra és a két faj által alkotott hibridzónákra

2007-09-28 2007-11-15

2006-12-14 2007-03-22 2006-11-27 2007-03-22 2007-03-07 2007-03-22

2007-01-29 2007-03-22

szervetlen kémia

Kamarás Katalin DSc

Jahn-Teller-effektus vizsgálata alkálifémfulleridekben

szerves kémia

Hudecz Ferenc

A kémiai szerkezet módosításának hatása epitóp 2006-05-23 2006-06-22 peptidek enzimatikus stabilitására

szerves kémia

Hollósi Miklós

Szupramolekuláris komplexek kiroptikai tulajdonságai és térszerkezete

2006-03-01 2006-06-22

fizikai kémia

Pusztai László

Elektrolitoldatok szerkezetének vizsgálata számítógépes szimulációs módszerekkel

2006-02-28 2006-06-22

Tugyi Regina

kémia

Szalay Luca

kémia

Harsányi Ildikó

kémia

dr. Tüdős Éva

biológia

Szerkezeti biokémia

szerkezeti biokémia

Hudecz Ferenc

Koós Antal Adolf

fizika

Anyagtudomány és szilárdtestfizika

anyagtudomány és szilárdtestfizika

Biró László Péter

44

Szekvencia és térszerkezet bioinformatikai vizsgálata fehérjékben Szén nanocsövek vizsgálata pásztázószondás módszerek és transzmissziós elektronmikroszkópia segítségével

2006-10-30 2006-11-28

2005-11-25 2006-03-30 2005-12-13 2006-03-30

1

2

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

III./3 Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései

ALPROJEKT-STRATÉGIA

2

3 Az „Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései” kiemelt kutatási terület stratégiája 1. Az Egyetem céljai a kiemelt kutatási területen 1. Hosszútávú célok Célunk, hogy a karunkon meglévő szellemi potenciál jelentős részét az elosztott és sokmagos rendszerek témakörre összpontosítsuk, és ezen tématerületen belül 9 célzott alapkutatási tevékenységet indítsunk be. Minden kutatáshoz a kritikus tömeget elérő humán erőforrást vonunk be, megfelelő méretű alkotóműhelyeket alakítva ki, melyeknek biztosítható a hosszútávú fenntarthatósága. Egy-egy szűkebb, konkrét témán belül kiemelkedő tudásbázist kívánunk kiépíteni, mely lehetővé teszi majd az alkotóműhelyek részvételét alkalmazott kutatásokban, ipari partnerek számára történő innovatív fejlesztésekben. A kutatási témák karunk sokszínű meglévő tudása mentén kerülnek kialakításra. Tanulmányozzuk a modern elosztott és sokmagos hardver architektúrák felépítését, tulajdonságait, a bennük rejlő lehetőségeket. Kutatni kívánjuk elosztott és párhuzamos szoftverek fejlesztésének 

elméleti megalapozását (helyesen működő programtranszformációk, párhuzamosítás),



technológiai támogatását menedzsment),



algoritmikus problémáinak megoldását (kép- és jelfeldolgozás, szegmentálás; matematikai és algoritmuselméleti alapok vizsgálata, új algoritmusok fejlesztése, algoritmusok párhuzamosítása) és



gyakorlati alkalmazásának elősegítését (orvosi, fizikai, kémiai, geoinformatikai, térképészeti, társadalomtudományi területeken).

(adatkezelés,

szoftverek,

ütemezés,

statikus

kommunikáció,

elemzések, erőforrás-

matematikai,

Kutatásaink során elméleti és gyakorlati eredményeket is várunk, melyek publikációk, illetve prototípus szoftverek formájában valósulnak meg. Célzott alapkutatásunk és a jövőben rá épülő alkalmazott kutatások meglévő ipari partnereinket, illetve új megbízókat céloznak meg a gyógyászatban (kardiológia, szemészet, telemedicina), a távközlés, műszerfejlesztés (digitális jelfeldolgozás), pénzügyi elemzés (elosztott és nagy hatékonyságú számítások), a biztonságkritikus szoftverek fejlesztése (programanalízis és -szintézis), távérzékelés (képfeldolgozás) területén. A nagy számításigényű szoftverek fejlesztését technológiákkal támogató kutatásaink eredményei a természet- és társadalomtudományos kutatások számára is hasznosulnak. Komputeralgebrai eredményeink a matematika és természettudományok számos részterületén, számelméleti kutatásaink hasznosíthatóak a kriptográfia (adatvédelem) területén, algoritmuselemzési eredményeink az osztott rendszerek tervezésénél és elemzésénél, természettudományos eredményeink pedig az adott tudomány területén hasznosíthatóak. Megcélozzuk a geoinformatika, digitális és webkartográfia, tematikus kartográfia, valamint 3

4 közvetett módon a rokontudományi szakterületeken (földtudomány, alkalmazott informatika) kutató és fejlesztő szakembereket. A segítő technológiák célcsoportjai (1) fiatal, iskolakor közeli, alsótagozatos és felsőtagozatos gyermekek, (2) 12-60 éves korú gyermekek és felnőttek, magyarországi népesség életkor és szocioökonómiai státusz alapján reprezentált mintája, különös tekintettel a digitális nemzedék 12-20 éves korosztályára és (3) fogyatékos gyermekek és fiatalok: elsősorban autizmus spektrum zavarral élő, ún. magasan funkcionáló (ép alapvető intellektuális képességekkel rendelkező, de minőségi kommunikációs, társas interakciós és viselkedésszervezési nehézségekkel küzdő, sajátos egyéni tanulási mintázatokat mutató személyek). 2. Középtávú célok: szakmai, szervezeti és pénzügyi eredmények A projekt közös célkitűzése: Az 5 kiemelt kutatási irány a következő két évben nyújtandó intenzív kutatási teljesítményével az ELTE európai elismertségű kutatóegyetemmé válásának motorja lesz. Az egyetemi rangsorokban minket jócskán megelőző Uppsalai Egyetem Információs Technológiai Tanszéke jól összehasonlítható a miénkkel, az oktatás, a kutatási témák és méretek szerint is. Joggal vizsgálhatjuk, hogy miben járnak előttünk. A hasonló hallgató, oktató létszám mellett feltűnő, hogy lényegesen kevesebb a kurzusok száma, és lényegesen több a PhD hallgató. Ugyanakkor az évente fokozatot szerzőknek a PhD hallgatók számához viszonyított aránya hasonló a miénkhez. Az oktatók-kutatók publikációs tevékenysége arányaiban közel áll a miénkhez. "Minőségében", azaz a megjelenés helyében sincs lényeges különbség. Az igazán lényeges 1. lemaradásunk az alkalmazott kutatás és különösen a szolgáltató kutatás területén van. Ezt reprezentálja az aktív kutatási projektek száma. Míg ez az Uppsalai Egyetem esetén 35, az Informatikai Kar mindössze 8 aktív projekttel rendelkezik. 2. a különbség, a becsülhető kutatási támogatás jellegében. Nálunk az általános pályázati időtartam 1-3 év, náluk a 10-12 év is jellemző, aminek keretében kutatócsoportjaik és programjaik sokkal hosszabb időtartamot élnek meg. 3. a kutatóknak az elérhető adatokból kiolvasható magas létszámában, kiegészítve az oktatók csoportját. Céljaink tehát az oktatási teher – leginkább a kontaktórák számának – lényeges csökkentése, és ez által a kutatási potenciál növelése. Így az oktatóknak több idő maradna PhD hallgatók foglalkoztatására is. Ehhez szükséges a kutatási célokra szánt finanszírozás növelése, a pályázati lehetőségek szélesebb körű kiaknázása. Megnövelt finanszírozással lehetővé válna több főállású kutató alkalmazása, illetve a PhD hallgatók fokozatszerzés utáni megtartására. 3. Rövidtávú célok: a kiemelt kutatási terület sikeres megvalósítása

4

5 Az alprojekt sikerének mérésére számszerűsített indikátorokat definiáltunk, amelyek a pályázat ütemezésének megfelelően három lépésben teljesítünk a három pályázati évnek megfelelően. A megjelölt indikátorok részben a kiemelt kutatási területek fejlesztését, részben az ehhez szükséges szellemi potenciál fejlesztését támasztják alá (5.1. számú melléklet). Külön összesítjük a költségvonzattal bíró tevékenységeket, és a hozzájuk kapcsolódó indikátorokat, éves bontásban (5.2. számú melléklet). 2. Helyzetértékelés 2.1 Egyetemi tudástérkép Az alprojekt témája nagyrészt az MTA Műszaki Tudományos Osztályának Automatizálási és Számítástechnikai Bizottságának, és ennek megfelelően a Számítástudományi és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatási irányzatának feleltethető meg. Bár az informatika területe rendkívül sokszínű, az alprojekt a hangsúlyt olyan területekre fekteti, amelyek  a SZTAKI fő kutatási irányzatai között is megtalálhatóak,  az elmúlt időszak során is nagy hangsúlyt kaptak az Informatikai Kar kutatási tevékenységében,  sikeres pályázati témaként szerepeltek az elmúlt évek során,  vállalati partnereink innovációs és kutatási stratégiáinak is megfelelnek. Az alprojekt résztémáihoz felgyűlt tapasztalatot mi sem példázza jobban, minthogy az elmúlt 5 év során a Kar számos kutatója, oktatója és PhD hallgatója vett részt olyan pályázati projektben, amely szorosan köthető az alprojekt résztémáihoz (5.3. számú melléklet), és ugyanezen időszak doktori fokozatszerzéseinek jelentős része a résztémákhoz kapcsolódó területen történt, sőt, valamennyi résztémát sikerült érinteni a doktori kutatások során (2.1. ábra). Az elmúlt 5 év pályázataiban a Karnak összesen több, mint 1,2 milliárd Forint támogatást sikerült elnyernie. A pályázatok jelentős része szintén köthető valamely résztémához (2.2. ábra). A kapcsolódó pályázatok között 9 nemzetközi és 28 hazai található, amelyeken a Kar állományából 44 kutató és PhD hallgató vett részt, akik jelentős része jelen alprojektben is szerepet vállal. Az alprojekthez tartozó témakörökben számos publikáció látott napvilágot, melyek között jelentősebb alkotások is megtalálhatóak – összességében 1 szabadalom, 1 monográfia, 6 szoftver, és számos könyv, kötet (5.4. számú melléklet). A résztémák szempontjából megközelítve jól látható, hogy az összes referált publikáció tekintetében minden résztéma kellően megalapozott (2.3. ábra). A szellemi utánpótlás tekintetében a Kar kiemelt figyelmet szentel a tudományos diákköri (TDK) tevékenységre. Elmondható, hogy a kari TDK dolgozatainak jelentős része szerepel az országos konferencián, és számos díjat sikerült megszerezni. Az elmúlt 3 konferencián összesen 48 előadásból 4 első helyezést, 5 második helyezést, 9 harmadik helyezést, valamint 9 egyéb díjat hozhattak el a Kar hallgatói (5.5. számú melléklet). A vállalati szférával történő K+F együttműködés során az elmúlt időszakban is több vállalattal működtünk együtt az alprojekthez kapcsolódó témákban, például: Magyar Telekom Távközlési Nyrt., Microsoft Magyarország, MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., Morgan Stanley Magyarország, Nav 'N' Go Kft., NETvisor Informatikai és Kommunikációs Kft., Nokia 5

6 Magyaország, Nokia Siemens Networks, Online Üzleti Informatikai Zrt., Oracle Magyarország, Pannon GSM Távközlési Zrt., SAP Hungary Kft., T-Systems Hungary Kft., Vodafone Magyarország Zrt. Partnereink egy része az oktatást is támogatta az elmúlt évek során szakképzési hozzájárulás keretében (5.6. számú melléklet). A kutatások segítésére a Kar lehetőségeihez mérten igyekszik az infrastrukturális hátteret biztosítani. Ennek a gerincét képezi a nagy műszerek országos felmérésben is nyilvántartott elosztott számítási rendszer, az ELTE-GRID. A résztémák oldaláról megközelítve látható, hogy sem a publikációk, sem a doktori kutatások terén nincs olyan résztéma, amely az elmúlt időszak során nem érintett volna a Kar. Igaz, bizonyos területek jelentősebb hangsúlyt kaptak az elmúlt 5 év tudományos munkásságában, de elmondható, hogy minden területen megfelelő tapasztalattal és kurrens tudással rendelkezik a Kar. A Kar egyelőre 8 résztéma indítását végezte el, tekintsük ezeket végig. A bennük résztvevő munkatársak listája olvasható az 5.7. mellékletben. Elosztott és párhuzamos funkcionális programozás és futtató rendszerek Témafelelős: Dr. Horváth Zoltán, egyetemi tanár A téma keretében a kutatócsoport hardver erőforrások formális leírásán alapuló adaptív fordítási és optimalizációs eljárások kidolgozására törekszik, amely két résztémára osztható: 

Funkcionális  nyelvek  sokmagos  környezetben:  A  projekt  célja  egy  programozási  nyelv  tervezése  többmagos  rendszerek  hatékony  kihasználására.  Tehát  egy  olyan  nyelv  fejlesztése,  amelyben  a  programozási feladatot magas szinten lehessen leírni a nyelven, ne legyen a nyelv hardver‐specifikus  vagy  túlzottan  feladat‐specifikus,  lehessen  hatékony  kódot  generálni  a  forrásból,  és  minél  több  programozási hiba felderítésére nyíljon lehetőség a fordítás során. 



 Ágens  alapú  szimulációk  elosztott  futtatása:  Nagy  memória‐,  és  számításigényű  ágens‐alapú  szociológiai szimulációk hatékony futtatását lehetővé tevő módszerek fejlesztése céljából sokmagos  rendszerek  előnyeit  kihasználó  köztesréteg  fejlesztése,  mely  lehetővé  teszi  ágens‐alapú  modellek  platform független specifikálását, és optimalizált futtatását. 

A csoportban négy egyetemi docens, hét tanársegéd, valamint öt PhD hallgató és több MSc hallgató vesz részt. A kutatás vezetője Dr. Horváth Zoltán, az ELTE nemzetközi ügyek rektorhelyettese az elmúlt időszakban is számos nemzetközi egyetemi és ipari kapcsolatot létesített a kutatás támogatására, ilyen kapcsolatok:       

Radboud Universiteit, Nijmegen, Hollandia (Rinus Plasmeijer, Marko van Eekelen, Olha Shkaravska),  Johannes  Kepler  Universität,  valamint  Research  Institute  for  Symbolic  Computation,  Linz,  Ausztria  (Hanspeter Mössenböck),  Chalmers University of Technology, Göteborg, Svédország,  University of St. Andrews, St. Andrews, Egyesült Királyság (Kevin Hammond),  University of Kent, Canterbury, Egyesült Királyság (Simon Thompson),  University of Sheffield, Sheffield, Egyesült Királyság (John Derrick),  Ericsson, Magyarország és Svédország 

6

7 Modell-vezérelt szoftverfejlesztés verifikációs problémái elosztott környezetben Témafelelős: Dr. Kozma László, egyetemi tanár A kutatócsoport célja elsősorban olyan eszközök és módszerek vizsgálata, melyek jól használhatók a modellvezérelt rendszerek kifejlesztésének különböző fázisaiban. Ebből a szempontból ígéretesnek látszik a modellellenőrzős és a különböző tesztelési módszerek kombinálása. A részprojekt során vizsgálják egyrészt a modellellenőrzők használhatóságát a tesztadatok generálására, másrészt a különböző specifikációs módszerek (például a B) használhatóságát az elosztott szoftverrendszerek létrehozásában, validálásában. A kutatásba öt egyetemi docens, két kutató, valamint több doktori és MSc hallgató kapcsolódott be. Továbbá partnerként tervezzük bevonni  



azon  doktorjelölteket,  akik  a  mi  doktori  iskolánkban  szereztek  abszolutóriumot,  de  más  partnerintézmény munkatársai;  az iparban dolgozó olyan kollégákat, akik a kutatási feladatok mellett oktatást is vállalnak Karunkon,  Hanspeter Mössenböck professzort és munkatársait (Johannes Kepler University), valamint Cristian  Attiogbe  professzort  és  munkatársait  (Laboratoire  d'Informatique  de  Nantes‐Atlantique)  az  eddigi  sikeres együttműködés folytatására;  Bertrand  Meyer  professzort,  valamint  Jean‐Raymond  Abrial  professzort  (ETH  Zürich)  előadások  tartására. 

Az adatbázis-kezelés és a számítógépes hálózatok technológiái Témafelelősök: Dr. Kiss Atilla és Dr. Lukovszki Tamás egyetemi docensek A részprojekt kutatási területe két témakör alá sorolható: 



Az XML adatmodell elméleti és gyakorlati vizsgálata keretében az XML jellegű adatok kezelése során  felmerülő,  a  relációs  adatbázisok  körében  már  kidolgozott  adatbázis‐kezelői  funkcionalitások,  például  tranzakció‐kezelés,  hozzáférések  kezelése,  tömörítés,  webes  alkalmazások,  szolgáltatások  készítése megvalósítása érdekében történnek kutatások, mely témakörökban még nem alakultak ki  szabványos  megoldások.  A  kutatásban  egy  vezető  oktató  irányítása  mellett  kutató  négy  doktori  hallgató, szükség esetén további MSc‐s hallgatókat lesznek bevonva.  Peer‐to‐peer  hálózatok  és  nagy  kiterjedésű  alkalmazások,  melyekben  nagy  számban  vesznek  részt  mobil  eszközök,  amelyek  speciális  tulajdonságokkal  és  szükségletekkel  rendelkeznek.  A  mobil  eszközök  energia  és  számítási  erőforrásai  korlátozottak  és  a  felhasználók  viselkedése  sok  esetben  alapvetően  különbözik  a  klasszikus  asztali  számítógép  felhasználók  viselkedésétől.  Ilyen  hálózatok  speciális  tulajdonságait,  követelményeit  és  ezen  követelményeket  garantáló  módszerek  kutatását  célozza  meg  a  projekt  egy  vezető  oktató  irányításával,  négy  doktori  hallgatóval,  és  további  MSc  hallgatókkal. 

Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítások Témafelelős: Dr. Farkas Gábor, egyetemi docens Az alprojektben végzendő, osztott rendszerek alkalmazásával kapcsolatos kutatásokat alapvetően három nagyobb csoportba lehet sorolni. 7

8  Komputeralgebra és számítógépes számelmélet, ezen belül meglévő programjaink továbbfejlesztése, beépítés komputeralgebrai rendszerekbe, elméleti kutatások, új algoritmusok, programok fejlesztése.  Algoritmusok elemzése, ezen belül véletlen sorozatok elemzése, ütemezési algoritmusok.  Természettudományos alkalmazások, ezen belül fraktáldimenzió és entrópia meghatározása, kvantumkémiai algoritmusok fejlesztése. A csoport jelentős gyakorlatot szerzett a nagy hatékonyságú számítások terén Dr. Járai Antal vezetésével, elsősorban a komputeralgebra és a számítógépes számelmélet területén. Az általuk fejlesztett programok rendkívül gyorsak, ezt mutatja az elért, tíznél több számítógépes számelméleti rekord is (jelenleg például a legnagyobb Sophie Germain prím). Legújabb rekordjaikat a Cell processzor felhasználásával, osztott rendszeren érték el, az IBM támogatásával. A csoportban hagyományosan folynak különböző természettudományokkal (mint biológia, fizika és kémia) kapcsolatos kutatások is. Ebben a témában a csoport részt vesz a CERN EGEE európai projektben, és együttműködik a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemmel, valamint a kolozsvári Tiberiu Popoviciu Institute of Numerical Analysis nevű kutatóintézettel. Ezen felül kriptográfiai kérdések vizsgálatához kötődően szoros kapcsolata van a TTK Matematika Intézetén belül működő ELTECRYPT Kutatócsoporttal. A kutatócsoport munkájában egy nyugalmazott professor emeritus (Dr. Kátaim Imre, az MTA rendes tagja), három egyetemi tanár, hét docens, kettő adjunktus, három tanársegéd, valamint egy predoktori ösztöndíjas és több PhD hallgató vesz részt. Segítő Oktatási Intelligencia: kooperáció elosztott intelligens rendszerekkel Témafelelősök: Dr. Lőrincz András, tudományos főmunkatárs, Dr. Turcsányiné Szabó Márta és Dr. Győri Miklós, egyetemi docensek A projekt célja tömören humán-számítógép interakciós és kooperációs szoftvertechnológiai eszközök fejlesztése és tesztelése elsősorban gyermekek és fiatal felnőttek számára. Ez magában foglalja a legújabb interakciós technológiai elemek kutatását és integrálását, virtuális és valós fizikai környezetek oktatási célú integrálását, valamint interakciós lehetőségek kutatása különböző fogyatékok esetében. A kutatócsoport három csapat tudását integrálja. A projektet vezető Dr. Lőrincz András csoportjának szakmai kompetenciája magában foglalja gépi tanulási módszerek matematikai elemzését, algoritmikus tesztelését és implementációját, képfeldolgozást és természetes nyelvfeldolgozási módszerek fejlesztését. A csoportot jelenleg három főállású kutató, öt PhD hallgató és két MSc hallgató alkotja. A pályázat szempontjából releváns kutatási területen a közlemények száma hosszú évek óta évente 10 körül van, összesen jelentősen meghaladja a 100-at. Számos MSc (60) és PhD (11) értekezés készült a gépi tanulás és a humán-számítógép interakció témakörében is. A második csapat az 2009-ben alakult meg a T@T labor Dr. Turcsányiné Szabó Márta vezetésével, amely az innovatív Tanulást (@) Elősegítő Technológiák K+F feladatát és a közoktatás ebben való mentorálását vállalta fel. A labor tagjai között jelenleg három doktorandusz található, és tervezett egy PhD hallgató és több MSc, valamint BSc hallgató felvétele. A labor hazai és nemzetközi K+F 8

9 projektek és együttműködések keretében számos oktatási szoftverterméket és tanulási környezetet ekészített, amelyek a hazai és a nemzetközi színtéren is bekerültek a közoktatásba. A harmadik csapat az ELTE BGGYK / Pedagogikum Központ részéről a 2010 tavaszán alakult „Támogató Technológia és Tekintetkövetés Műhely” munkacímet viselő csoport Dr. Győri Miklós vezetésével. A csoport céljai (s egyben kompetencia-területei) részben kognitív pszichológiai alapkutatás, részben pedig, az előbbi témákkal szoros összefüggésben, alkalmazott kutatásfejlesztési kooperációs projektekben való részvétel, elsősorban kognitív támogató és felmérődiagnosztikus rendszerek kialakítására és tesztelésére atipikus kognitív fejlődést mutató személyek számára. A műhely munkájában jelenleg négy főállású kutató vesz részt, de már most kutatóhelyet nyújtunk doktoranduszhallgatóknak és a Bécsi Egyetem nemzetközi kognitív tudományi mesterprogramjából érkező vendéghallgatónak. Nagyméretű térképészeti adatbázisok és a tematikus kartográfia informatikája Témafelelősök: Dr. Reyes Nunez José Jesús, Dr. Elek István egyetemi docensek A kutatócsoport alapvetően az MTA Térképészeti és Térinformatikai kutatócsoport tagjaiból áll, amelynek vezetője Dr. Klinghammer István, egyetemi tanár, akadémikus. Tagjaink között még két egyetemi tanár (Dr. Zentai László és Dr. Márton Mátyás), öt egyetemi docens, egy adjunktus, két tanársegéd és két műszaki tanár található. Az utolsó öt évben tíz pályázat révén különböző, a jelenlegi kutatási téma előzményeiként tekinthető kutatásokat sikeresen végeztek. Országos szinten a csoport kapcsolatot tart minden olyan felsőoktatási intézménnyel, amelyek a témánkhoz kapcsolódó kutatási és oktatási tevékenységet végeznek. Nemzetközi kapcsolatai közül számos európai és más kontinenseken található felsőoktatási intézmény megemlíthető. Két EU tematikus hálózatban is képviseltettük magunkat: az European Education in Geodetic Engineering, Cartography and Surveying (EEGECS) és a HERODOT hálózatban. Tagjai képviselik a magyar térképészetet a Nemzetközi Térképészeti Társulásban (ICA, International Cartographic Association), amelyben vezetői posztokat is betöltenek. Az utolsó öt évben a csoport nemzetközi kutatási projekteket is irányított: két alkalommal argentin szakemberekkel (2004-2005 és 20082009) és jelenleg egy nemzetközi projektben vesz részt a bécsi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Térképészeti Intézetével (2010-2011). Közelítő algoritmusok és alkalmazásaik sokmagos környezetben Témafelelős: Dr. Fekete István, egyetemi docens A kutatás által megcélzott alkalmazási területek az orvosi képfeldolgozás, a távérzékelt felvételek elemzése és a gyógyszermolekulák kódolása és elemzése. Ezen alkalmazások számos olyan problémát kínálnak, amely egzakt megoldásának az erőforrásigénye, elsősorban futási ideje gyakorlatilag elfogadhatatlan, de egy jó közelítő megoldás is elegendő a probléma szempontjából. A hatékony adatstruktúrák vizsgálata és alkalmazása is fontos része a problémák megoldásának. Mindhárom kutatási téma alkalmas partner közreműködésével kerül megvalósításra:  

A  retinaképek  elemzésével  kapcsolatban  a  Semmelweis  Orvostudományi  Egyetem  Szemészeti  Klinikájának kutató orvosaival, akik amerikai partnerekkel ilyen irányú kutatást végeznek. A kutatás 

9

10





Dr.  Csetverikov  Dmitrij  és  a  SZTAKI  Geometriai  Modellezés  és  Számítógépes  Látás  Kutatólaboratóriumának közreműködésével történik.  A  távérzékelt  felvételek  elemzésében  a  partner  a  Földmérési  Intézet  Távérzékelési  Központja,  amellyel  a  korábbi  együttműködések  során  már  sikerült  javítani  a  felvétel‐elemző  módszerek  hatékonyságán.  A  gyógyszermolekulák  kódolásának  és  hatékony  elemző  algoritmusainak  kidolgozásában  a  Chemaxon  számítógépes  gyógyszervegyészeti  cég  biztosítja  a  szakmai  hátteret.  A  cég  valós  molekula‐adatbázist, és aktuális algoritmikus problémákat bocsát a kutatás rendelkezésére. 

A kutatási területen az Informatikai Kar részéről öt egyetemi docens, két adjunktus, egy mestertanár, három tanársegéd, valamint két PhD hallgató dolgozik. Matematikai modellek fejlesztése szoftvertechnológiai alkalmazásokhoz Témafelelős: Dr. Fridli Sándor, egyetemi docens A kutatás célja adott jel és képfeldolgozási problémához adaptált transzformációs eljárások, ezen belül wavelet, racionális, általánosított Walsh és polinomiális transzformációk kidolgozása és vizsgálata, különös tekintettel az EKG jelekre. Továbbá biológia, fizikai problémák által felvetett, differenciálegyenletekkel leírható modellek kvalitatív vizsgálata, valamint azok numerikus módszereinek kvalitatív elemzése, grafikus kártyán való gyors megvalósításuk és lineáris algebrai problémák megoldása. A kutatócsoport kutatási téma elméleti hátterét képező Fourier-sorok, harmonikus analízis, differenciálegyenletek, numerikus analízis területén igen eredményes kutatásokat folytatott az elmúlt időszakban, mely során öten tudományok doktora, öten kandidátusi fokozatot szereztek a témában. Számos OTKA pályázatban foglalkoztak a kutatási terület elméleti kérdéseivel, valamint az SZTAKI és a SE Szemészeti Klinikájának kutatóival együttműködve a képfeldolgozás témakörében folytattak kutatásokat. A Pannon GSM által szponzorált kutatás keretében EKG görbék analízisével és tömörítésével foglalkoztak Dr. Schipp Ferenc vezetésével. Jelen projekt együttműködős partnerei a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma., amely a kutatáshoz szükséges rendszerelméleti és irányításbeli módszerek fejlesztésében, alkalmazásában nyújt segítséget, valamint a SOTE Kardiológia a tömörített EKG jelek kiértékelésében feldolgozási eljárások fejlesztésében. A témában jelenleg öt egyetemi tanár, öt docens, valamint egy adjunktus vesz részt, továbbá 5 hallgató végez PhD tanulmányokat a megjelölt a területen. 2.2 Egyetemi önértékelés az adott kutatás-fejlesztési terület teljesítményét illetően A Kar oktatói hatszáznál több tudományos közleményt publikáltak az elmúlt három évben és számos sikeres kutatás-fejlesztési feladatot oldottak meg. A Komputer Algebra Tanszék munkatársai több világcsúcsot állítottak fel a nagy prímszámok kutatása területén, sikerült megtalálniuk és bizonyítaniuk a korábban még nem ismert legnagyobb ikerprímet. Az ELTE IK adta a tudományos hátterét a Pannon GSM Zrt és az IQ-MEDicina Zrt együttműködésében létrejövő DataMed egészségügyi adatkommunikációs rendszer fejlesztésének. Jelátvitel optimalizációs kutatásokat végeztünk a Pannon GSM Zrt és az IQ-MEDicina felkeresésére mobil EKG eszközök 10

11 optimalizációjára. Az eScience RET Virtuális Tudásközpont projektjének keretében nagy asztrofizikai és bioinformatikai tudományos adatbázisok építésében vett részt az Információs Rendszerek Tanszék, illetve jelentős eredményeket ért el az adatbázis-kezelés legújabb technológiai irányvonala a dokumentum-adatbázisok, az XML adatbázis-kezelés területén. Az NIPG (Neural Information Processing Group) csoport a megerősítéses tanulás területén elért ért el olyan kutatási eredményeket, amelyek szabadalomhoz vezettek. A Numerikus Analízis Tanszék új módszereket dolgozott ki a perem-integrálegyenlet, ill. rácsnélküli módszerek parciális differenciálegyenletek megoldására; ill. a lineáris algebra numerikus módszerei, a közönséges differenciálegyenletek diszkretizációi, a gradiens módszerek Szoboljev-terekben, biomatematikai és dinamikai rendszerek témában publikált nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket. Az IKKK szoftverminőségbecslést és ellenőrzést végző központja jelentős eredményeket ért el a komponens alapú technológiák, a szoftvercégek által alkalmazott szoftverminőségi modellek témájában. A Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék Erlang nyelven készített nagyméretű távközlési szoftverek jelentésmegőrző átalakítását és statikus programanalízisét támogató módszert és keretrendszert fejlesztett ki, új magasszintű jelfeldolgozó nyelv tervezésében vett részt, ill. a generatív programozás és a szoftvermetrikák témában alkotott újat. Érdemi eredményeket ért el az Algoritmusok Tanszék a biológiai indíttatású számítások elméletében. Leírását adtuk membrán automata osztályoknak, amelyek a hagyományos automaták és az újelvű számítási rendszerek ötvözetei, valamint megmutattuk, hogy nagyon kevés, genetikai műveleteket szimuláló műveletre épített számítási eszközből épített osztott rendszerek a Turing gépekével azonos számítási erőt képviselhetnek. A Térinformatikai Egyetemi Alkotó Műhely eredményei közül kiemeljük a térképek raszter-vektor konverziójának automatizálására irányuló kutatást, amely az IKKK, majd az ELTE-Soft „IRIS” projektjében, kísérleti szoftver-rendszer és publikációk formájában valósult meg. A számítógépes látás témakörében két új módszert publikáltunk (dinamikus textúrák kutatása: új módszerek detektálásra, szegmentálásra, periodicitás-vizsgálatra; illetve háttérmodellezés kutatása: új módszer SVD alapú mozgás detektálása). A 2007-ben alapított, és azóta folyamatosan bővülő, magyar–angol–német nyelvű Virtuális Glóbuszok Múzeuma olyan innováció, mely egyaránt nyújt tudományos (térképtörténeti), oktatási (földrajz, földtudomány, történelem, csillagászat) ismeretterjesztési eredményeket, de szolgálja a kulturális értékmentést és közvetítést az érdeklődő hazai és külföldi, szakmai és laikus közönség számára egyaránt. A tudományos ismeretterjesztés fórumai: Tudományos Sajtóklub, EU EAT EXPO, Kutatók éjszakája, Szoftvertechnológia fórum. A kar oktatói számos nemzetközileg is elismert kutatóműhely munkájában vesznek részt. Ezen műhelyek között több olyan is van, amelyben a résztvevő vezető kutatók és PhD hallgatók száma eléri vagy meghaladja a 20 főt. A kutatócsoportok 25-nél több nyertes EU FP6, FP7, NKTH, NKFP, GVOP, OTKA, stb. pályázatban vettek részt sikeresen az elmúlt években, illetve szoros ipari kapcsolataik vannak. A kar oktatói az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a módszerek alkalmazhatóságát igazoló kísérleti szoftverek fejlesztése területén is eredményesek. A kar publikációs tevékenysége három tudományterületen (informatika-számítástudomány, matematika, térképészet) is széles körű. Az elmúlt három évben kétszáznál több folyóiratcikk mellett hasonló számú konferenciacikket publikáltak a kar oktatói. Az informatika területén a nemzetközi tudományos szakfolyóiratokban megjelenő cikkek mellett egyes rangos konferenciák lektorált, referált kiadványaiban megjelent közlemények is a tudományos teljesítmény megítélése szempontjából kiemelt jelentőségűek. Tizenhárom esetben karunk oktatói meghívott előadóként tartottak előadást rangos nemzetközi konferenciákon. 11

12 A kar oktatói nemzetközi szakmai szervezetnek is tagjai, pl.: - AITO - Association Internationale pour les Technologies Objets (2 tag); - General assembly of IOI (2 tag); - International Committeof IOI (1 tag); - General assembly of CEOI (2 tag); - EUROLOGO tudományos bizottság (1 tag, korábban titkára illetve elnöke); - IFIP (International Federation of Information Processing) WG 3.5 (közoktatás) (1 fő, elnök) és WG 3.6 (távoktatás) (1 tag); - Association for the Advancement of Computing in Education (AACE) Central European Chapter (CEC) végrehajtó biztottság (1 tag), - International Cartographic Association (ICA) (2 tag, bizottságvezető és bizottságvezetőhelyettes); - International Orienteering Federation (1 elnökségi tag). Több nemzetközi és hazai tudományos folyóirat szerkesztőbizottságaiban is szerepet vállaltak a kar oktatói, pl.: - Mathematical and Computer Modelling; - International Journal of Foundations of Computer Science; - ERCIM (European Research Consortium for Informatics and Mathematics) NEWS; - International Journal of Grid and High Performance Computing (IJGHPC); - Alkalmazott Matematikai Lapok (főszerkesztő helyettes); - Cartographica (kanadai térképész folyóirat); - Journal of Technology, Pedagogy and Education; - Teaching Mathematics and Computer Science; - ANNALES UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE Sectio Computatorica; - Matematika ir Informatikos Institutas (Vilnius); - Informatics in Education (Litvánia); - Learning, Media and Technology (Routledge, UK); - Oktatás-Informatika (ELTE PPK); - Geodézia és Kartográfia. A kar oktatói számos tisztséget töltenek be hazai szakmai szervezetekben, ezek közül csak néhányat említünk meg: - ICA Nemzeti Bizottság elnöke; - Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) alelnöke; - Magyar Földrajzi Társaság szakosztályelnöke; - Tárcaközi Földrajzinév-bizottság tag; - NJSZT szakosztályok: Felsőoktatási (elnökségi tag), Robotika (elnök), Mesterséges Intelligencia (vezetőségi tagok), Közoktatási, Tehetséggondozási (elnök), Logo, Díjbizottság. A szakterületük több jelentős nemzetközi és hazai tudományos konferenciájának (pl. CEE_SET 2007-2008, TIME, TOOLS Europe, IFL 2007-2009, TFP 2007-2009, ECCS, ADBIS, PhDOOS'00, FOPARA'09, Erlang Workshop 2007, Ecoop MPOOL'07, ETAPS FORMED 2008, CSCS 2008, CSE'2008, MDSE'08, Ecoop MPOOL'08, Erlang Workshop 2008, IFL'08, Erlang Workshop 2009, WAPL'09 Informatics'09 TFP'09 , SPLST 2007, 2009, CSCS 2007, 2009, ICAI 2007, ETAPS 12

13 LDTA, IFIP WG 3.5, 3.1 International Working Conference, EuroLogo 2007, VIASL 2008, IFIP WCCE 2009, INFODIDACT, INFOÉRA, INFOSAVARIA, stb.) programbizottságaiban voltak jelen kollégáink, több esetben programbizottság elnöki minőségben. A kar oktatói folyamatosan részt vesznek tudományos cikkek, habilitációs-, PhD- es akadémiai doktori dolgozatok bírálásában, a minősítési folyamatokban, pl. a Numerikus Analízis Tanszék által a Mathematical Reviewers számára készített referátumok száma meghaladja az ötszázat.

Karunk hallgatói mind tudományos (OTDK, Országos Környezettudományi Diákkonferencia, Országos Természettudományos Diákkonferencia), mind szakmai (ACM és IBM programozói) versenyeken szép eredményeket értek el. Büszkék lehetünk az OTDK-kon elért eredményekre és a Karunkon készülő TDK dolgozatok minőségére, hiszen kevés olyan dolgozat kerül bemutatásra a kari TDK konferenciákon, melyek nem érik el az OTDK szintjét, és az OTDK-ra kerülő dolgozataink fele valamilyen díjat (36% helyezést, 13% pedig különdíjat, dicséretet) szerez. Nem vagyunk viszont elégedettek a Karunkon készülő TDK dolgozatok számával. Ezért folyamatosan motiválni igyekszünk a hallgatókat a TDK munkára. Mind a Kar Kiváló Hallgatója cím odaítélésekor, mind a doktori iskola felvételijén az egyik legfontosabb szempont, hogy végzett-e a jelölt tudományos diákköri munkát. Sajnos motivációs kísérleteinket eddig ellensúlyozni volt képes a többlépcsős képzés dominánssá válása, mely nem kedvez a tudományos diákköri munkának. A hallgatóknak szakdolgozatot és diplomamunkát kell rövid időn belül készíteniük, melyek mellett nem marad már idejük és energiájuk a TDK-zásra. Csak a legkiemelkedőbb hallgatók, néhány százaléknyi képes egy harmadik kutatási munka kivitelezésére. Az OTDK szabályainak idei változása, nevezetesen, hogy az alapszakot záró szakdolgozat és a TDK-kutatás témája megegyezhet, remélhetőleg pozitív hatást fejt majd ki. A programozói versenyek vonatkozásában nem csak elért eredményeinkre, de részvételi arányunkra is büszkék lehetünk. Az ACM programozói versenyek hazai fordulóján az utóbbi néhány évben az induló csapatok majdnem fele az ELTÉ-ről került ki. Az idén az első két helyezést a mi csapataink érték el, és az első tízben hat csapatunk volt. Korábbi években is első vagy második lett egy ELTÉ-s csapat. A verseny közép-európai fordulóján a magyar csapatok közül az ELTÉ-sek teljesítettek a legjobban 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2008-ban, ebből 2004-ben és 2008-ban a második legjobb magyar csapat is ELTÉ-s volt. Emellett 2003-ban és 2007-ben a második legjobb magyar csapat lett ELTÉ-s. A kari korfa távlati céljaink szempontjából nem a legkedvezőbb. Kevés a karon dolgozó fiatal szakember, bár az utóbbi időben örvendetesen megnőtt a fiatal munkatársak (tanársegédek és adjunktusok) száma, köszönhetően az utánpótlás nevelés területén tett erőfeszítéseinknek. Ebben a munkában segíthetnek bennünket a vállalatok a K+F megbízatásaikkal. Több vállalattal kötöttünk sikeres szerződéseket (Pannon, Ericsson, Nokia, SAP, IQ-Med, Morgan Stanley stb.) Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánjuk. Sikeres kari nagy pályázataink mellett (IKKK, RET) a tanszékek is erőfeszítéseket tesznek a fiatal tehetségek megtartása érdekében. Az oktatók, kutatók küldetésünk iránti elkötelezettségét minden szinten növelni szeretnénk. A tanársegédeket, fiatal kutatókat bevonjuk a kari kutatási és fejlesztési feladatokba. Az anyagi érdekeltség mellett így konferenciákra is el tudjuk küldeni őket, ahol szakmai kapcsolatok kiépítésére is lehetőségük nyílik. Ez további karrierjük szempontjából fontos lehetőség. A tapasztaltabb kollégáknak alkotói szabadságot engedélyezünk a szabályzatokban rögzített módon, amely segíti őket abban, hogy elmélyült alkotómunkát végezve készüljenek fel a habilitációra és az MTA doktori cím megszerzésére. Ezzel olyan életpályát futhatnak be, amely egyúttal záloga a kar hosszú távú, magas 13

14 színvonalú oktató és nevelő munkájának. A PhD hallgatók és az alkotói szabadságot elnyert oktatók munkatervet készítenek, amelynek teljesüléséről a PhD hallgatók időről időre beszámolnak a doktori programok vezetőinek, az alkotói szabadságuk letelte után az oktatók a kari tanács előtt adnak számot elért eredményeikről. A tanszékek rendszeresen értékelik munkatársaik tevékenységét a tanszéki értekezleteken. Korlátok:

   

Az oktatói munkakörben dolgozók munkaidejük töredékét tudják csak kutatásra fordítani.  Alacsony hazai kutatási források.  Alkalmazott kutatások vállalkozási finanszírozásának korlátai.  Az állami finanszírozás alapvetően tömegképzés központú, az elitképzést nem támogatja kellőképpen.  A közalkalmazotti bér‐ és foglalkoztatási viszonyok nem tükrözik az oktatók szellemi teljesítményét. 

Erősségek:         

Itthon és nemzetközileg elismert kutatók.  Intézményünkben működik az MTA számelméleti kutatócsoportja és az MTA Térképészeti és  Térinformatikai kutatócsoportja.  MTA bizottságaiban több oktatónk tevékenykedik.  Számos hazai és nemzetközi folyóirat szerkesztő‐bizottságában találhatóak meg munkatársaink.  Elnyert kutatói projektek.  Konferencia program‐ és szervezőbizottsági képviselet.  Szabályozott, stabil működés.  A főállású oktatók között magas a minősítettek, doktori fokozattal, vagy címmel rendelkezők aránya.  Nagy presztízsű oktatók. 

Gyengeségek:         

A hallgatók számához mérten kevés az ipari együttműködő partner.  Inkább egyéni kutatások, tanszéki projektek, kevés a jelentős kutatói koncentrációt felhasználó, az  egész kart mozgósító kutatás.  Kutatásszervezési nehézségek.  A hallgatók bevonásának adminisztratív, illetve finanszírozási nehézségei.  Az oktatási rendszer nem támogatja eléggé a kutatást.  Ösztönzési rendszer esetleges.  A minőségi oktatás finanszírozásának megoldatlansága.  Nincsenek belső ösztönzési mechanizmusok (forráshiány miatt).  Az oktatói‐kutatói állomány kedvezőtlen korösszetétele, a középgeneráció alacsonyabb aránya. 

Lehetőségek:       

Kutató, fejlesztői tevékenység minőségének és mennyiségének javulása várható.  Kooperatív képzés bevezetése segítheti a kutatói kapcsolatok erősödését és a hallgatók gyakorlati  tudásának fejlesztését.  Informatikai Kooperatív Kutató Központ megalakulásával külső partnerekkel közös kutató és fejlesztő  egység jött létre.  Összehangolt kutatási tevékenységgel jelentős tudományos eredmények érhetőek el.  Együttműködés fejlesztése hazai és nemzetközi intézményekkel.  A kutatások, fejlesztések erősödésével javul a Kar gazdasági helyzete.  A doktori iskola kiváló utánpótlást biztosít. 

14

15 Veszélyek:      

A pályázatok bürokratikus volta túl sok energiát von el a kutatástól.  Kutatási infrastruktúra megteremtéséhez kevés az oktatásból befolyó pénz.  Erősödő verseny a kutatási forrásokért.  További elvonások.  A vállalkozásokhoz kapcsolódó informatikai szakma elszívja a legjobb szakembereket.  Megfelelő  bérezés,  karrierlehetőség  hiányában  a  legjobb  oktatók  munkaideje  „megoszlik”,  tevékenységének egy részét nem az egyetemen fejti ki. 

2.3 Benchmarking: Hasonló K+F-et végzők értékelése Az alprojekthez kapcsolódó kutatási és fejlesztési stratégia nagyban összemérhető a már említett Uppsalai Egyetem Információs Technológia Tanszékének (University of Uppsala, Department of Information Technology) kutatási programjaihoz, ugyanakkor több ponton hasonlóságot mutat az MTA SZTAKI kutatási irányaival is. E közös témák: - sokmagos számítógépes architektúrák szoftvertechnológiai és algoritmikus problémái; - elosztott számítási struktúrák, GRID rendszerek; - innovatív internetes és mobil technológiák; - adatbányászat és információ-visszakeresés. Noha nem összemérhető a SZTAKI, mint kutatóintézet lehetőségei és erőforrás-csoportosítása az egyetemek koncepciójához, tekintsük most mégis összevetve a SZTAKI-ra vonatkozó adatokat az Uppsalai Egyetem Információs Technológia Tanszékével, valamint az ELTE Informatikai Karával (5.8. számú melléklet). A létszámi adatok figyelembevételével elmondható, hogy Informatikai Kar a másik két intézménnyel összehasonlítva az arányos teljesítményben (publikációk száma, fokozatszerzések) nincs jelentős lemaradásban. Az Uppsalai Egyetemhez mérten – figyelembe véve az oktatási terhelést – az látható, hogy közel hasonló mértékű oktatói állományra az oktatási teher több mint duplája hárul az oktatott kurzusok és órák számában egyaránt, noha a hallgatói létszám közel megegyező. A SZTAKI-val összemérve látható, hogy ugyan a költségvetési támogatás mértéke arányos az alkalmazottak számával, az Informatikai Kar saját bevételei jóval elmaradnak a kutatóintézetétől. Összességében látható, hogy a kutatás-fejlesztés az Informatikai Kar a költségvetési lehetőségeihez és oktatási terhéhez mérten jól teljesít a két intézmény viszonylatában. Megnövelt finanszírozás és kisebb oktatási ráfordítás mellett adott a potenciál a szignifikánsabb teljesítéshez.

3. A stratégiai terv 3.1

Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása

15

16 A Kar fejlesztési terve szerint „az Informatikai Kar hosszú távú stratégiája nem lehet más, mint a kar három pillérre állítása. Ezek az oktatás, a kutatás és a fejlesztőmunkák”. A kar jelentős kutatói potenciálját, kiterjedt kapcsolat rendszerét ennek a célnak érdekébe kívánjuk koncentrálni, bővíteni. Az alprojektben kitűzött feladatok megoldásába az oktatók, kutatók, kutatók jelentős része be tud kapcsolódni. A kutatási területen belül számos célzott alapkutatást tervezünk beindítani, mely kutatások köré alkotóműhelyeket alakítunk ki. A műhelyek a szakmai és pénzügyi fenntarthatóság stabil alapegységeiként szolgálnak majd az ipari partnerek felé nyújtandó (alkalmazott) K+F+I szolgáltatásokhoz. 

Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése

Az alprojekt keretében sor kerül új kutatók alkalmazására, hogy az oktatók óraterhelése csökkenthető legyen az eredményesebb kutatómunka érdekében. Több posztdoktor habilitációs eljárását is meg kívánjuk indítani a témával kapcsolatosan, támogatni kívánjuk őket azzal, hogy nemzetközi kitekintést engedünk külföldi professzorok meghívásával, konferenciák szervezésével. 

A versenytársak kezelése: Verseny és együttműködés

Több, az alprojekthez kiválasztott K+F tevékenység az eddig is zajló kutatások magasabb szintű folytatása, és már meglévő kapcsolatrendszerbe illeszkedik. A kutatói alkotóműhelyek az iparral együttműködésben kívánják tevékenységüket folytatni, az alkotóműhelyek munkájában nem csak hazai, hanem külföldi kutatók és oktatók is részt vesznek. 3.4

A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások mobilizálása

Számos doktoranduszt és tanársegédet vonunk be a kutatásba, ezzel segítve PhD fokozatuk megszerzését. Az alapszakos és mesterszakos hallgatókat ösztönözzük az érdekes kutatási problémák kibontására, megjelenítésére szakdolgozatokban, diplomamunkákban, folyóiratcikkekben. 3.5

A vezetés szerepe

Az egyetemi docensek utánpótlása az informatika szakmailag fontos területein egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Az egyetemi oktatói életpálya jövedelemszintje messze alatta van a versenyszférában gyakorolt szakmai pályán elérhető jövedelmeknek. Mindezek következtében kevés a fiatal(középkorú) oktató, ami jól látható az 5.3-as melléklet alapján. Az alprojekt egyik legfontosabb célkitűzése a vezető oktatói korfa egészségesebbé tétele. Természetesen ez a probléma nem oldható meg e projekt keretei között, de a nemzetközi, ipari kapcsolatok indukálhatnak lépéseket. 3.6

Belső monitoring és folyamatos korrekció

16

17 Az informatikában a tudományos tevékenység minőségi és számszerű értékelési formái még nem alakultak ki mindenki számára elfogadható módon. A szakmai, technológiai területen való alkotó, innovatív tevékenységek beillesztése az értékrendbe új megoldandó feladat.

4. A kiemelt alprojekt kommunikációs stratégiája azonos a projetkszinten az I. fejezetben megfogalmazott tervekkel és végrehajtási renddel.

5. Mellékletek 17

18 5.1. számú melléklet Az alprojekt eredmény és kimenet indikátorai

Kapcsolódó cél A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése a felsőoktatási intézményben

A szellemi potenciál fejlesztése a felsőoktatási intézményben

A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése a felsőoktatási intézményben

Indikátor megnevezése

Mértékegység

Eredmény indikátorok A prioritás keretében támogatott projektek eredményeként publikált db szofverprototípusok és szoftvertermékek száma

Célérték Kiindulási érték 2011.07. 2012.03.

0

0

5

db

0

1

0

A konstrukció megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma

fő (kumulált)

0

60

70

A konstrukcióban közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

fő (kumulált)

0

22

34

0

10

50

A konstrukció segítségével elkészült stratégiai dokumentumok száma

Kimenet indikátorok A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban db megjelent cikkek száma A konstrukció támogatásával hazai és nemzetközi konferenciacikkek száma

db

0

20

40

A konstrukció keretében támogatott K+F projektek száma

db (kumulált)

0

7

9

18

19 5.2. számú melléklet Az alprojekt fejlesztést támogató tevékenységei és azok indikátorai, valamint költségbecslése

A fejlesztés céljait szolgáló tevékenység

2. A szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

A tevékenység résztevékenységekre bontása

A várható eredmények megnevezése

Az eredmények mérését szolgáló indikátorok

2010

2011

2012

A Az A Az A Az A indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- résztevékenység összköltsége torok ség torok ség torok ség célértéke költsége célértéke költsége célértéke költsége

2.1. Hazai és Külföldről hazahozott ÚJ álláson kutatók alkalmazása

Minősített kutatók száma nő

Új álláshelyen kutatók száma

2

6 263 640 Ft

4

14 043 660 Ft

4

3 771 900 Ft

24 079 200 Ft

2.2. Doktoranduszok támogatása, doktori iskolák támogatása

Sikeresen megvédett disszertációk aránya nő, kutatói átlagéletkor csökken

Támogatott doktoranduszok száma

16

22 059 900 Ft

18

34 497 506 Ft

20

9 234 268 Ft

65 791 674 Ft

2.3. Tehetséggondozási programok

Doktori iskolákba jelentkezők száma nő

TDK dolgozatok, diplomamunkák, szakdolgozatok száma

2

2.4. Doktorjelöltek támogatása

Sikeresen megvédett disszertációk aránya nő, kutatói átlagéletkor csökken

Sikeres doktori védések száma

1

6

7 950 000 Ft

19

2

6

10 668 000 Ft

4

0 Ft

2 743 200 Ft

21 361 200 Ft

20

A fejlesztés céljait szolgáló tevékenység

A tevékenység résztevékenységekre bontása

A várható eredmények megnevezése

2.5. Kutatói állomány Publikációk képzése száma nő 2.7. Kutatói állomány tehetséggondozásban, doktori iskolában való többletfeladatának díjazása Összesen 3. A 3.1. Eszközfejlesztés kutatás‐fejlesztési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek 4. Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek

K+F projektek eredményei az oktatásban megjelennek

Az eredmények mérését szolgáló indikátorok

2010

2011

2012

A Az A Az A Az A indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- résztevékenység összköltsége torok ség torok ség torok ség célértéke költsége célértéke költsége célértéke költsége

Sikeresen lezárt képzési egységek száma

1

856 547 Ft

8

4 468 000 Ft

0

Doktori iskolában megszerzett kreditek száma

24

14 824 910 Ft

60

24 175 720 Ft

36

51 954 997 Ft új eszközök száma Laborfejlesztés immaterialis javak

6 557 010 Ft

45 557 640 Ft

22 306 378 Ft

162 114 261 Ft

142

62 244 729 Ft

62 244 729 Ft

13

10 686 525 Ft

10 686 525 Ft

72 931 254 Ft

72 931 254 Ft

Összesen tanulmányok, tanulmányok, tudományos és tudományos és technikai 4.1. További technikai jelentések, személyzeti kiadások jelentések, prototípus prototípus szoftverek szoftverek száma megjelent vagy 4.3. A publikáláshoz, publikációk közlésre (konferencia és bemutatáshoz elfogadott folyóirat szükséges publikációk cikkek) tevékenységek száma

87 852 886 Ft

5 324 547 Ft

2

65 678 050 Ft

12

88 803 480 Ft

3

22 482 810 Ft

176 964 340 Ft

0

12 779 921 Ft

35

20 100 811 Ft

40

2 165 933 Ft

35 046 665 Ft

20

21 Összesen

78 457 971 Ft

21

108 904 291

24 648 743 Ft

212 011 005 Ft

22

A fejlesztés céljait szolgáló tevékenység

A tevékenység résztevékenységekre bontása

5.5. Részvétel nemzetközi 5. Az intézményi versenyeken, kapcsolatrendszer szakmai konferenciákon, fejlesztésével folyóiratokban, kapcsolatos szakkönyvekben való tevékenységek közreműködés Összesen

A várható eredmények megnevezése

Az eredmények mérését szolgáló indikátorok

Oktatók és hallgatók nemzetközi kapcsolatainak javítása

Szakmai konferenciákon (konferencia, workshop, szimpózium stb) való részvételek száma

2010

2011

2012

A Az A Az A Az A indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- indiká- résztevékeny- résztevékenység összköltsége torok ség torok ség torok ség célértéke költsége célértéke költsége célértéke költsége

4

2 656 077 Ft

2 656 077 Ft

22

12

4 864 295 Ft

4 864 295 Ft

0

7 520 372 Ft

0 Ft

7 520 372 Ft

23 5.3. számú melléklet A kiemelt kutatási irányokba esően az elmúlt 5 évben elnyert hazai és nemzetközi tudományos pályázati résztvevők listája Részprojekt megnevezése

Név

Elosztott és párhuzamos Horváth Zoltán funkcionális programozás Kozsik Tamás és futtató rendszerek Porkoláb Zoltán Nyékyné Gaizler Judit Tejfel Máté Zsók Viktória Dévai Gergely Sillye Ádám Modell-vezérelt Kozma László szoftverfejlesztés Fóthi Ákos verifikációs problémái Istenes Zoltán elosztott környezetben Gregorics Tibor Sike Sándor Az adatbáziskezelés és a Benczúr András számítógépes hálózatok technológiái Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítások

Segítő Oktatási Intelligencia: kooperáció elosztott intelligens rendszerekkel

Nagyméretű térképészeti adatbázisok és a tematikus kartográfia informatikája

Beosztás

Életkor

Tud. fokozat

egyetemi tanár

48

PhD, habil.

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd PhD hallgató habil. egyetemi docens ny. egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár

40 47 52 33 38

PhD, habil. PhD PhD PhD

62 * 65 40 48 46 66 *

CSc, habil. PhD PhD PhD PhD

Kátai Imre Lakatos László Bui Min Phong Farkas Gábor Fülöp Ágnes Kovács Attila Tóth László Dr.Lőrincz András Turcsányiné Szabó Márta Réthey-Prikkel Brigitta Takács Bálint Bontovics Ákos Hévízi György Palotai Zsolt Gyenes Viktor Magyar Tímea Lázár Katalin Elek István José Jesús Reyes Nunez

egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens tudományos főmunkatárs egyetemi docens egyetemi tanársegéd PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató egyetemi docens egyetemi docens

54 47

PhD, habil. PhD

Márton Mátyás Zentai László Klinghammer István

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár

59 50 69

PhD, habil. DSc MTA levelező tag

Szekerka József Gede Mátyás Dezső Balázs Máriás Zsigmond

műszaki tanár egyetemi tanársegéd PhD hallgató PhD hallgató

51 33

23

62 * 57 * 47 51 43 60 53

MTA rendes tag PhD PhD PhD PhD PhD PhD PhD, habil. PhD

34

24

Részprojekt megnevezése

Név

Beosztás

Életkor

Tud. fokozat

Közelítő algoritmusok és alkalmazásaik sokmagos környezetben

Fekete István

egyetemi docens

59

PhD

Matematikai modellek fejlesztése szoftvertechnológiai alkalmazásokhoz

Weisz Ferenc Schipp Ferenc Szili László Fridli Sándor

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens

46

DSc DSc PhD PhD

*: 5 éven belül nyugdíjazandó

24

56 52

25 5.4. számú melléklet Az elmúlt 5 évben az ELTE intézményi hátterével bejelentett szabadalmak és szellemi alkotások

Résztéma megnevezése Elosztott és párhuzamos funkcionális programozás és futtató rendszerek

Szerzők Csörnyei Zoltán

Cím

Év

Compilers, in: Algorithm of Informatics Erlang Refactoring - New Refactoring Steps

2007

tankönyv

2007

szoftver

2007

tankönyv

2007

tankönyv

2007

szoftver

2008

szerkesztett kötet

2008

szoftver

2008

szoftver

2008

szoftver

2009

szoftver

2009

szoftver

2009

szoftver

Horváth Zoltán, Lövei László, Csörnyei Zoltán, Kozsik Tamás, Tóth Melinda, Kitlei Róbert et al. Csörnyei Zoltán, Kása Zoltán Formális nyelvek és fordítóprogramok Csörnyei Zoltán Lambda-kalkulus, a funkcionális programozás alapjai Horváth Zoltán, Lövei New Infrastructure for László, Csörnyei Zoltán, Erlang Refactoring Kozsik Tamás, Tóth Melinda, Kitlei Róbert, et al. Olaf Chitil, Horváth Zoltán, Implementation and Zsók Viktória Application of Functional Languages, 19th International Symposium, IFL 2007, Freiburg, Germany, September, 2007, Revised Selected Papers Lövei László, Horváth Implementation of Erlang Zoltán, Csörnyei Zoltán, Refactoring Kozsik Tamás, Kitlei Róbert, Bozó István, Tóth Melinda, et al. Horváth Zoltán, Lövei Module Structure László, Csörnyei Zoltán, Refactoring Kozsik Tamás, Tóth Melinda, Kitlei Róbert et al. Horváth Zoltán, Diviánszky F# funkcionális programok Péter, Góbi Attila, Mészáros elemzése - dedikált Mónika lexikális elemző Bozó István, Horváth Zoltán, Progress report on Erlang Kitlei Róbert, Kozsik Tamás, Refactoring Lövei László, Tóth Melinda et. al. Horváth Zoltán, Diviánszky Adatok és erőforrások Péter, Góbi Attila, Mészáros használata F# Mónika, Páli Gábor programokban Bozó István, Horváth Zoltán, Complexity metrics and Kitlei Róbert, Kozsik Tamás, simple semantic queries for Lövei László, Tóth Melinda Erlang et. al.

25

Típus

26

Résztéma megnevezése

Az adatbáziskezelés és a számítógépes hálózatok technológiái Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítások

Szerzők Horváth Zoltán, Diviánszky Péter, Góbi Attila, Mészáros Mónika, Páli Gábor Ulrich Lauther, Lukovszki Tamás

Járai Antal Rövid András, Szeidl László

Izsák János, Szeidl László Segítő Oktatási Intelligencia: kooperáció elosztott intelligens rendszerekkel Nagyméretű térképészeti adatbázisok és a tematikus kartográfia informatikája

Réthey-Prikkel Brigitta

Elek István Zentai László Elek István Elek István, Dezső Balázs

Faragó István

Cím

Év

Típus

F# forrásprogramok stílusának elemzése

2009

szoftver

Method for carrying out an inverse Burrows-Wheeler transform with efficient memory use Modern alkalmazott analízis Image processing using polylinear functions on HOSVD basis Fajabundancia-eloszlási modellek Speciális nevelési igényű gyermekek oktatása Németországban

2007

szabadalom

2007

tankönyv

2009

szerkesztett kötet

2009

monográfia

2009

szerkesztett kötet

Digitális szűrési módszerek a térinformatikában A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Bevezetés a geoinformatikába Automatikus raszter-vektor konverziós szoftver (IRIS): tudományos verzió Kartográfia II.

2005

tankönyv

2005

könyv

2006

tankönyv

2007

szoftver

2007

tankönyv

26

27

5.5. számú melléklet Az elmúlt 5 év évben az Informatikai Kar tudományos diákköri eredményei OTDK előadások száma 18

1.hely

2.hely

3.hely

2005

TDK dolgozatok száma 19

2

2

3

1

2007

14

12

1

2

2

4

2009

21

18

1

1

4

Év

OTDK helyezettek száma

27

Pro Scientia, Pro Arte

1

Mestertanár díj

1

Egyéb díjak

4

28

5.6. számú melléklet Az elmúlt 5 évben az oktatást szakképzési hozzájárulással támogató vállalatok listája Év

2005

2006

2007

2008

2009 2010

Vállalat INFO SYS Kft. Inventix Kft. NOKIA Hungary Kft. Nyír-Karta Bt. SAP Hungary Kft. Topográf Térképészeti Kft. T-Systems Hungary Kft. Vodafone Magyarország Rt. Wr. Schriften z. Geogr. u. Kartogr. Microsoft Magyarország Kft. Nokia Hungary Kft. SAP Hungary Kft. A2-CASE Kft. Geox Kft. Microsoft Magyarország Kft. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Nokia Siemens Networks Oracle Kft. SAP Hungary Kft. T-Systems Hungary Kft. Kraftszer Vállalkozási Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Morgan Stanley Magyarország. NAV 'N' GO Kft. Oracle Kft. SAP Hungary Kft. NAV 'N' GO Kft. Oracle Kft.

28

29 5.7. számú melléklet A kutatási irányokban dolgozó ELTE alkalmazottak és doktori hallgatók résztémánként Részprojekt Név megnevezése Elosztott és párhuzamos Horváth Zoltán funkcionális Kozsik Tamás programozás és futtató Csörnyei Zoltán rendszerek Pásztorné Varga Katalin Dévai Gergely

Modell-vezérelt szoftverfejlesztés verifikációs problémái elosztott környezetben

Az adatbáziskezelés és a számítógépes hálózatok technológiái

Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítások

Beosztás

Életkor

Tud. fokozat

egyetemi tanár

48

PhD, habil.

egyetemi docens

40

PhD, habil.

egyetemi docens

64

PhD

egyetemi docens egyetemi tanársegéd

79 29

CSc

Diviánszky Péter

egyetemi tanársegéd

Mészáros Mónika

egyetemi tanársegéd

Pataki Norbert

egyetemi tanársegéd

Szűgyi Zalán

egyetemi tanársegéd

Török Márk

egyetemi tanársegéd

27

Zsók Viktória

egyetemi tanársegéd

38

Alagi Gábor

PhD hallgató

Antyipin Artyom Szergejevics

PhD hallgató

Góbi Attila

PhD hallgató

Kovács Andrea

PhD hallgató

Batha Dorián

PhD hallgató

Kozma László Fóthi Ákos Istenes Zoltán Gregorics Tibor Sike Sándor Borsi Zsolt Kiss Attila Lukovszki Tamás Kósa Balázs Ács Zoltán Nyitrai Erika Varga Balázs Szabó Gyula Kátai Imre Szeidl László Iványi Antal Járai Antal Farkas Gábor Fülöp Ágnes Gonda János Dr. Bui Minh Phong Kovács Attila Lakatos László Burcsi Péter Ligeti Péter Czirbusz Sándor

egyetemi docens ny. egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens PhD hallgató egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd PhD hallgató egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd

29

28

29

62 65 40 48 46

CSc, habil. PhD PhD PhD PhD

50 41

PhD, habil. PhD

72 62 68 60 47 51 66 57 43 62 33 32 52

MTA rendes tag DSc DSc PhD, CSc, DSc PhD PhD PhD, CSc PhD PhD CSc PhD PhD

30

Részprojekt megnevezése

Név

Nagy Gábor Tóth Viktória Csajbók Tímea Kasza János Vatai Emil Segítő Oktatási Lőrincz András Intelligencia: Szabó Zoltán kooperáció elosztott Szirtes Gábor intelligens Turcsányiné Szabó rendszerekkel Márta Győri Miklós Lázár Katalin Gyenes Viktor Pintér Balázs Vörös Gyula Takács Dániel Nagyméretű Klinghammer István térképészeti adatbázisok Zentai László és a tematikus Márton Mátyás kartográfia Elek István informatikája Reyes Nunez José Jesús Györffy János Gercsák Gábor Török Zsolt Draskovits Zsuzsa Kovács Béla Gede Mátyás Szekerka József Faragó Imre Mészáros János Zsoldi Katalin Közelítő algoritmusok Csetverikov Dmitrij és alkalmazásaik Hunyadvári László sokmagos környezetben Fekete István Vida János Ásványi Tibor Gazdag Zsolt Tichler Krisztián Veszprémi Anna Nagy Sára Giachetta Roberto Izsák Rudolf Kovács Péter Valasek Gábor

Beosztás

Életkor

egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd PhD hallgató PhD hallgató predoktori ösztöndíjas tudományos főmunkatárs tudományos munkatárs tudományos munkatárs egyetemi docens

29 28 27 28 27 59 30 35 53

PhD, habil. PhD PhD PhD

egyetemi docens PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató PhD hallgató egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens

43 33 28 26 24 27 69 51 59 54 48

MTA levelező tag DSc PhD, habil. PhD, habil. PhD

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus tanársegéd tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd PhD hallgató PhD hallgató egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus mestertanár egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd PhD hallgató PhD hallgató

63 55 50 61 43 33 51 42

PhD PhD PhD

58 62 59 59

DSc PhD, CSc PhD PhD, CSc

30

Tud. fokozat

31

Részprojekt megnevezése Matematikai modellek fejlesztése szoftvertechnológiai alkalmazásokhoz

Név Schipp Ferenc Gáspár Csaba Simon Péter Stoyan Gisbert Weisz Ferenc Hegedűs Csaba Fridli Sándor Gergó Lajos Hegedűs Csaba Szili László Kovács Sándor Lóczi Lajos Chripkó Ágnes

Beosztás

Életkor

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens

71 56 61 58 46 65 42 53

egyetemi docens egyetemi docens adjunktus adjunktus doktorandusz

65 56 40

31

Tud. fokozat DSc DSc DSc DSc DSc CSc PhD, CSc PhD CSc PhD PhD

32

5.8. számú melléklet Összehasonlító adatok az ETLE Informatikai Kara, a SZTAKI, valamint az Uppsalai Egyetem Információs Technológiai Tanszéke között Kutatói központok Kutatói csoportok Kutatási projektek Kurzusok száma (közelítő érték) Hallgatók száma (közelítő érték) Oktatott órák száma (közelítő érték) Főállású oktató, kutatók 2009 2008 2007 Fiatal kutatók, PhD hallgatók 2009 2008 2007 Publikációk száma 2009 2008 2007 PhD fokozatszerzések 2009 2008 2007 Költségvetési támogatás (millió Ft) 2009 2008 2007 Saját bevétel (millió Ft) 2009 2008 2007

32

ELTE IK 1 9 24 300 2700 71000

UU DIT 5 11 35 150 3000 32000

SZTAKI 9 21 25 80 3600

97 102 100

80 86 84

140 212 205

77 80 74

90 96 99

69 86 90

172 258 240

226 204 228

298 360 393

11 8 10

9 14 11

6 7 7

661 742 895

-

1188 1559 1448

179 226 220

-

1446 1825 1921

33

1

Elosztott és pá rhuza mos funkcionális progra mozás és futtató rendszerek

5

4

3

Modell-vezérelt szoftverfejlesztés verifiká ciós problémái elosztott környezetben

3

Az adatbá ziskezelés és a szá mítógépes hálóza tok technológiá i Osztott a lgoritmusok és na gy hatékonyságú számelméleti szá mítások Segítő Okta tási Intelligencia: kooperáció elosztott intelligens rendszerekkel

7

Nagyméretű térképészeti a datbázisok és a tema tikus kartográfia informatikája

9

Közelítő algoritmusok és a lkalmazásaik sokmagos környezetben

5

2.1. ábra: PhD fokozatszerzések száma az elmúlt 5 évben a résztémák viszonylatában 4

4

Elosztott  és párhuzamos  funkcionális programozás és  futtató rendszerek

1

Modell‐vezérelt szoftverfejlesztés  verifikációs problémái elosztott  környezetben

1

Az adatbáziskezelés  és a  számítógépes hálózatok  technológiái

9

6

Osztott algoritmusok  és nagy  hatékonyságú számelméleti  számítások Segítő Oktatási Intelligencia:  kooperáció elosztott intelligens  rendszerekkel Nagyméretű térképészeti  adatbázisok és a tematikus  kartográfia informatikája

8

2.2. ábra: Témában kapcsolódó pályázatok száma az elmúlt 5 évben a résztémák viszonylatában

12

Elosztott és párhuzamos funkcionális programozás és futtató rendszerek

20

17

Modell-vezérelt szoftverfejlesztés verifikációs problémái elosztott környezetben

8 8

Az adatbáziskezelés és a számítógépes hálózatok technológiái Osztott algoritmusok és nagy hatékonyságú számelméleti számítások

12

Segítő Oktatási Intelligencia: kooperáció elosztott intelligens rendszerekkel

30

Nagyméretű térképészeti adatbázisok és a tematikus kartográfia informatikája Közelítő algoritmusok és alkalmazásaik sokmagos környezetben

40

2.3. ábra: Referált publikációk száma az elmúlt 5 évben a résztémák viszonylatában

33

1

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

III./4

Kultúrák közötti párbeszéd

ALPROJEKT-STRATÉGIA

1

2

I.1 Az ELTE BTK és ÁJK céljai az adott kutatási és fejlesztési területen a) Humánerőforrás-fejlesztési stratégia: Az ELTE Bölcsészettudományi és az Állam- és Jogtudományi Karának humánpolitika helyzete jelenleg a következőképpen alakul: a BTK közalkalmazotti állománya összesen 870 fő. Ebből 588 fő egyetemi oktató (73,4 %), 23 fő kutató (5,3 %), 68 fő nyelvtanár (7,9 %), a nem oktató-kutató kollégák száma pedig mindössze 185 fő (21,3 %). A nem oktató-kutatók közül 52 fő könyvtáros (5,9 %). Az oktató-kutató dolgozók (78,7 %) és nem oktató-kutató dolgozók (21,3 %) aránya mutatja, hogy viszonylag kis adminisztratív személyzet teremti meg a Kar működésének adminisztratív feltételeit. Ez a kis arány lehet ugyan gazdaságos, de a működést megnehezíti. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara az ország egyik legdrágább kara. Ennek elsődleges oka az oktatógárda beosztás/besorolás szerinti összetételében keresendő. Mint azt az 5. táblázat is mutatja, a Kar 588 teljes állású oktatójából 251 vezető oktatóként (72 professzor, 154 docens, 9 főiskolai tanár, 16 főiskolai docens, tehát az állomány 43 %-a), 337 pedig beosztott oktatóként (106 tanársegéd, 161 adjunktus, 69 nyelvtanár és 1 egyéb oktató, tehát az állomány 57 %-a) látja el feladatait. Ez az arány elsősorban nem a korfa megoszlása szempontjából fontos, hanem a kari költségvetésen belül a bértömeget jellemzi. Minél több a vezető oktató, annál nagyobb a bértömeg. A Kar esetében a vezető oktatók magas aránya jelentősen növeli a bértömeget. Ugyanennyi oktató több beosztott oktatóval természetesen kisebb bértömeget jelentene. Ugyanakkor a Kar szinte teljesen kivirágzott képzési portfoliója (59 BA szakirány, tanári modulokkal együtt 76 MA szak és 68 doktori program) megköveteli a vezető oktatók magas arányát, mivel az akkreditáció során a vezető oktatók lehetnek csak szak, szakirány, vagy éppen tantárgyfelelősök. Ilyen kiterjedt képzési portfolióhoz ennyi vezető oktatóra van a Karnak szüksége, ami – legalábbis a bértömeg szempontjából – drágává teszi a Kar működését. Ennek következtében a költségvetésen belül a bér és járulék aránya 93 %-ot tesz ki, ami azt jelenti, hogy dologi kiadásokra szinte semmi sem marad. Az ÁJK teljes és részmunkaidős oktatóinak száma – a 20. táblázatból kiolvashatóan – 141, a nem oktató kutatók száma 3, a teljes és részmunkaidős adminisztratív személyzet száma 80. Látható, hogy az oktató és nem oktató kollégák arányában nincsen akkora különbség, mint a BTK-n, mégis figyelemre méltó, hogy az oktató kollégák közül a minősített oktatók aránya 2009-ben 62% volt. Ugyanakkor a minősített oktatókon belül is figyelmet érdemel a különböző minősítések megoszlásának aránya, hiszen a legtöbb oktató habilitált doktor. Mindezek alapján, ha a BTK-hoz viszonyított számadatok alacsonyabbnak is tűnnek, megkérdőjelezve ezáltal a kar bérköltségeinek kimagasló voltát, a minősített oktatók aránya így is az ÁJK bérköltségeinek magas voltát vetíti előre. Még világosabban kitűnik ez másik két számadat szembeállítása révén, az állami finanszírozási, valamint a bérköltségre fordítandó adatok szembeállítása révén. Sajnos a Karok korfája nem kedvező. Néhány éven belül a BTK professzori karának jelentős része nyugdíjba vonul, és bár jelentős részük emeritusként szolgálja tovább a Kart, az utánpótlás nevelése egyik legfontosabb feladatunkká vált. Ezen a téren a vizsgált időszakban sikerült eredményeket elérnünk. 2006 óta él és fejti ki jótékony hatását az a gyakorlat, mely szerint a nyugállományba vonuló vezető oktató (professzor és docens) helyére, az ellátatlanul maradt órák ellátására felveszünk egy beosztott oktatót (tanársegédet, kivételes esetben adjunktust).

2

3 Ez a folyamat természetesen nem csak az ellátatlanul maradt órák ellátásáról szól, hanem egy nagyon tudatos utánpótlásnevelési, tehetséggondozási koncepció részét is jelenti. Elfogadott alapelvvé vált, hogy az ilyen új belépőnek már a tanársegédi állás betöltéséhez is rendelkeznie kell PhD fokozattal (ez alól csak kivételes esetekben adtunk felmentést). Akár órakedvezményekkel is támogattuk és támogathatjuk, hogy a fokozattal még nem rendelkező kollégáink megszerezzék a fokozatot. A BTK-n pillanatnyilag 75 tanársegédünk nem rendelkezik még fokozattal, de elsődleges célunk, hogy záros határidőn belül minden, a Karon státuszban lévő oktató minősített legyen. Az ÁJK korfája talán nem kíván azonnali intézkedést, hiszen az oktatók 60%-a 45 év feletti. Ez nem változtat azonban az utánpótlásnevelés és tehetséggondozás szükségességén. Az ÁJK-n tanársegédként oktató fiatal kollégákkal szemben, ha kinevezésükkor nem is, de határozott időn belül teljesítendő követelmény a fokozat megszerzése. Ebben az összefüggésben azt is ki kell emelnünk, hogy egyre több fiatal oktató szerez fokozatot az ún. co-tutelle rendszerben, melyben a külföldi egyetem és az ELTE közösen bocsátja ki a doktori diplomát. Az utánpótlásnevelés további jele, hogy tehetséges doktori képzéses fiatalok kivételesen már a doktori képzés időszaka alatt, tanársegédi kinevezés nélkül is lehetőséget kapnak arra, hogy oktassanak, szemináriumokat tartsanak, ily módon viszonylag korán becsatolva őket az egyetemi vérkeringésbe.

b) Infrastruktúra fejlesztési stratégia: A BTK-n a Trefort-kert felújításának következő, második üteme 2010 nyarán kezdődött. Fedezetét az Ajtósi Dürer sori campus eladásából befolyt összeg jelenti. A rekonstrukció 2010 nyarán elindult ütemében felújításra került az Ifjúsági épület legfelső, mai napig is romos legfelső szintje (100 MFt), ahol az elnyert TÁMOP pályázatban tervezett Doktoranduszi Kiválósági Központ kerül elhelyezésre (két teljesen felszerelt konferencia/előadóterem, titkárság és dolgozószobák). Emellett megújul a B- és C-épület teljes informatikai hálózata, gépészete, belső terei és tetőszerkezete (600 MFt). A felújítás kezdete 2010. ősze. A legnagyobb beruházás azonban az E-épület teljes felújítása (1,7 Mrd Ft). Az épület egyetemi közös hasznosítás keretei között helyet ad a pillanatnyilag még az Egyetemhez tartozó szervezeti egységnek az Idegennyelvi Továbbképző Központnak („Rigó utca”), a Fulbright Commissionnek, valamint néhány kari szervezeti egységnek: egy tervbe vett Amerika Kutató Csoportnak, a Médialabornak, valamint az alagsorban a Régészettudományi Intézet restaurátor és anyagvizsgálati laborjainak és raktári infrastruktúráinak. Itt az alagsorban kerül elhelyezésre továbbá az Egyetemtörténeti Kiállítás és egy Időszakos Régészeti Kiállítás is. Az épület két udvara is lefedésre kerül, az egyik udvaron egy büfé nyílik, amely terveink szerint Tanári Klubként funkcionál majd, a másik lefedett udvaron pedig egy konferenciaterem kerül berendezésre. A kiállítóterek, a Tanári Klub büféje és a konferenciaterem kiváló konferencia infrastruktúrát jelent majd, hiszen az épület földszintjén kialakításra kerülő két szemináriumi terem és a felújított nagyelőadó komoly rendezvények plenáris és szekció részeit is képes lesz befogadni. A beruházás kezdete 2011 tavasza, befejezése 2012 eleje. Ezekkel a beruházásokkal a Kert teljes felújítása nagyrészt befejeződik. A még hátralévő kisebb felújítási munkákat (pl. I-épület teteje, homlokzata) a KIPSZER ZRt., mint üzemeltető éves felújítási keretéből tervezzük elvégeztetni. Ebből a felújítási keretből 2010 nyarán kifestettük az A-épület összes folyosóját és felújíttattuk a lépcsőket is. Terveink között szerepel az A-épület homlokzatmosása is, amelyet más forrásból (hálóreklám bevételből) szeretnénk kiviteleztetni.

3

4 Ugyanebből a forrásból finanszíroztuk a Kari Tanácsterem felújításának első ütemét (parketta csiszolás, festés, falburkoló lapok felhelyezése). A 375-ös jubileumi évre 2010 első felében a Kari Tanácsteremben felépítettünk egy állandó dobogót, felállítottunk egy ünnepi asztalt és pulpitust, ahonnan az előadók szólhatnak és megújítjuk a hangosítást. A terem falaira újabb – részben egykor az Egyetem tulajdonát képező – festmények érkeznek a Nemzeti Múzeum Történeti Képtárából (Pázmány Péter, Mária Terézia, Eötvös József és Trefort Ágoston) és elindult egy program a Kar egykori dékánjainak portréit összegyűjtendő. A Kari Tanácsterem felújításának fontos eleme lesz, hogy – külső források igénybe vételével – felújítsuk és egységessé tegyük a terem bútorzatát. A terem felújításával az ünnepi évhez és a Kar presztízséhez méltóvá tesszük azt a környezetet, amely konferenciáink elsődleges helyszínéül szolgál. 2010 nyarán a Hallgatói Önkormányzat irodái beköltöztek a Neutronlaborként ismert épületbe, amelynek a H-épület nevet adjuk. A HÖK felszabaduló infrastruktúráját a Kar hasznosítja hivatalai számára. 2010 tavaszán a Rákóczi út 5 földszinti folyosóján a BTK megnyitotta Idegennyelvű Könyvesboltját, amely a későbbiekben kari (jubileumi) emléktárgyak árusításának is helyszínéül szolgálhat. Ezek mellett 2010-ben is folytatjuk a kertrendezést, a parkok megújítását, padok kihelyezését, hogy azok – zöld szigetként a Belváros szívében – méltó környezetül szolgálhassanak mindennapjaink oktató és kutató munkájának. Terveink között szerepel a lebontásra ítélt kazánház kulturális-közösségi célú hasznosítása. Miután az épület belsejéből a régi, használaton kívüli kazánokat leszerelték, felmérjük az épület állapotát és döntést hozunk annak hasznosításáról. Amennyiben a tervezett felújítási munkák befejeződnek, a BTK infrastruktúrája (eltekintve több épület tanári szobáitól) viszonylag jó állapotban, szégyenkezésre okot nem adva szolgálhatja az oktatás és kutatás céljait és szolgálhat „közös otthonunkul”, mivel a Kar, a campus több, mint munkahely, fizikai valóságában, közösségi térként is meg kell, hogy testesítse azt a szellemiséget, amelyet a Bölcsészkar 375 éves története során mindig is képviselt. A Kert egy fogalom, egy közösség, egy szellemi, tudományos és kulturális műhely méltó otthona kell, hogy legyen. Az ÁJK az egyetemi épületet érintő infrastruktúra-fejlesztést a TÁMOP pályázaton elnyert forrásokból nem tervez, a fejlesztések inkább a kari informatikai rendszert és a szakirodalmi adatbázist fogják érinteni (lásd 3.4.2.2. pont). c) Kutatás-fejlesztési stratégia: Mindkét Karnak tudomásul kell vennie, hogy a rendszer eredményes működéséhez nem elegendő annak az elvárásnak való megfelelés, hogy a Karok vezetése – akár állami támogatásból, vagyis kari költségvetésből, akár nagypályázatokból – teremtse elő a kutatás dologi feltételeinek forrását. Ennek az elvárásnak a Karok vezetése természetesen mindig igyekszik majd megfelelni, és – bár költségvetési forrásból Magyarországon komoly kutatástámogatást egyetlen egyetem sem tud folytatni – minden lehetőséget megragad majd (mint ahogy eddig is tette), hogy központi nagypályázatok (TÁMOP 4.2.1, 4.2.2) révén szerezzen forrást a kari kutatások támogatására. Ugyanakkor szükség van annak a (nyugaton minden egyetem lételemét képező) mentalitásnak a meghonosítására is, hogy az oktató/kutató is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kutatás dologi feltételeit elő tudja teremteni. A Karok pályázati tevékenysége és sikeressége eddig sem hagyott kivetnivalót maga után, de a nemzetközi kutatási térséghez való csatlakozás vagy felzárkózás ennél többet követel. Minden oktatóban tudatosulnia kell annak a gondolatnak, hogy saját tudományos előmenetele és a kari tudományos közösség támogatása érdekében saját magának is meg kell ragadnia minden adódó pályázati lehetőséget. Emellett, ha a hivataloktól „felhasználóbarátabb”

4

5 szolgáltatásokat várunk el, akkor lássuk be, arra is szükség van, hogy oktatóink az elnyert pályázatok felhasználásánál az előírásoknak megfelelően számoljanak el és tartsák be a határidőket. Korábban már említettük, hogy a magyar felsőoktatás krónikus (kutatási) forráshiánya, illetve az a kari elhatározás, hogy – különösen a BTK-n – nem a bértömegen spórolunk, azt eredményezte, hogy kari költségvetésből kutatásra sajnos szinte alig tudunk fordítani valamit. Ezen változtatni kell. A kutatóegyetemi címmel járó esetleges többletfinanszírozás, vagy az új felsőoktatási törvény előkészítése során felvetett kutatásfinanszírozási elképzelések (például, hogy kutatókarok kapjanak többletfinanszírozást) hozhatnak olyan eredményt, amely lehetővé teszi a kutatás költségvetési finanszírozását, de rövidtávon, reálisan gondolkozva ki kell mondanunk, hogy a Kar kutatás-finanszírozásának alapeleme ezután is a pályázati tevékenység lesz. A tudományos utánpótlás nevelése nem a doktori képzés szintjén kezdődik. A legkiválóbb tanulók már BA szinten is részesülhetnek köztársasági ösztöndíjban és a képzés első két szintjén (BA, MA, jogász alapképzés) is nyitva áll számukra a honorácior képzés, a tudományos diákköri munka és a számtalan ERASMUS ösztöndíj, amellyel külföldön folytathatnak részképzést. Ugyanakkor ezt a tehetséggondozási munkát – a 2010—2015 közötti periódus minőségelvű fejlesztéseinek jegyében – stratégiai céljaink legfontosabbikai közé kell emelnünk, sokkal koordináltabbá kell tennünk. A BTK-n a Minőségbiztosítási Bizottság mellett talán fel kellene állítani egy Tehetséggondozási Tanácsot is, amely megfogalmazhatná a tehetséggondozás új hangsúlyait is. A BTK és az ÁJK 2010—2015 közötti időszakának stratégiai célja, hogy a kelet-középeurópai vagy inkább délkelet-európai tudományos és felsőoktatási térségben a bölcsészettudományok és társadalomtudományok terén vezető szerephez jusson. Kísérletet kell tenni nemzetközi szervezetekben való megjelenésre, vagy olyan regionális együttműködések létrehozására, amelyekben elképzeléseik megjelenhetnek. II.2 Helyzetértékelés II.2.1 Egyetemi tudástérkép és önértékelés Az ELTE Bölcsészettudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Kara az ELTE két meghatározó humán- és társadalomtudományi kara, a magyar tudományosság fellegvárai. Egyértelműen kutatókarok, mert érvényre juttatják azt a humboldti alapelvet, hogy „[az egyetemek] a tudományt mindig úgy kezelik, mint egészen meg nem oldott problémát, és ezért az állandó kutatás állapotában vannak, ellentétben az iskolával, melynek csupán a kész és befejezett ismeretekkel van dolga, s csak ilyeneket tanít. Ezért a tanár és a diák viszonya is egészen más lesz, mint addig. Az előbbi nem az utóbbiért van, hanem mindketten a tudományért.” A Karok tehát a humán tudományok egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb hazai műhelyei. Csak a BTK Kari Honlap Eseménynaptár menüpontjának archívuma szerint 2009-ben a Kar több mint 100 szakmai és kulturális rendezvénynek adott helyt. Ez azt jelenti, hogy hetente átlagban 2—3 konferenciát és egyéb szakmai illetve kulturális rendezvénynek adott otthont. E számhoz képest első ránézésre talán alacsonynak tűnhet az ÁJK 2009-es kari rendezvény adata, mely szerint 2009-ben közel 30 szakmai rendezvény megrendezésére került sor. A számbeli különbség azonban csak látszólagos, hiszen az a két Kar méretéből folyó különbségnek köszönhető. Ennek figyelembe vétele mellett bátran kijelenthetjük, hogy a heti 2-3 szakmai rendezvény az ÁJK műhelyében is megvalósul.

5

6 Tudományos kiválóságunkat azonban nem csak a megrendezett konferenciák számában mérhetjük. Bár pont a bölcsészettudomány az, amely tiltakozik tudománya mindenféle metrikus értékelése ellen, mégis beszédes adat lehet, hogy a Kar – mint azt az 12. táblázat is mutatja – a több száz cikk mellett évente közel 200 könyvet (monográfiát és tanulmánykötetet) állít elő. Beszédes adatokat tartalmaz a 14. számú is, mely szerint az ÁJK oktatóinak tollából évente 40-60 monográfia lát napvilágot, átlagosan 200 körüli könyvfejezet illetve 200 körüli szakmai folyóiratban megjelenő publikáció születik. Az ÁJK ugyanakkor saját kiadványsorozattal is büszkélkedhet, hiszen 2008 óta jelenik meg az ELTE Jogi Kari Könyvsorozat (ELTE Jogi kari jegyzetek, ELTE Jogi Kari Könyvek, ELTE Jogi Kari Tudomány), amely az ELTE ÁJK eddigi tudományos kiadványainak sorát bővíti. Az ELTE ÁJK tudományos kiadványairól készített összesítést a 15. számú táblázat tartalmazza. Ennek a kiemelkedő számú és minőségű szellemi termésnek hatása nem csak a magyar humán tudományosság, hanem a magyar kultúra számos területén érezhető. A világ felsőoktatásában alapvetően két profilba tartozó képzés folyik: az academic és a professional. A Karokon folyó képzés egyértelműen az academic kategóriába tartozik. Ezt képzési portfóliónk, illetve kimagasló minősítettségi adataink mellett a BTK-n működő tíz akadémiai kutatócsoport (3. sz. táblázat) is bizonyítja. Külön hangsúlyozzuk a BTK oktatóinak minősítettségi mutatóin belül azt a tényt, hogy MTA doktoraink és akadémikusaink aránya bölcsész területen is kimagaslónak számít (lásd 6. sz. táblázat). A 16. számú adatai szerint nem elhanyagolható az ÁJK-n tudományos, szakmai közéleti tevékenységet végző oktatók száma sem. A Bölcsészettudományi Kar képzési portfóliónkat áttekintve megállapítható, hogy a mesterszakok (MA) és doktori programok (PhD) terén alakult ki a képzésünk hangsúlyos része. PhD programjaink kimagasló száma (5 doktori iskolában 68 doktori program, lásd 1. sz. táblázat), és PhD diploma kibocsátásunk országosan is kimagasló arányára (a magyarországi összes doktori diploma kibocsátás kb. 15 %-a), külön felhívjuk a figyelmet. Mesterszintű képzésben több programot akkreditáltattunk és indítunk (jelenleg 50 diszciplináris, 5 interdiszciplináris és 21 tanári MA szerepel a kínálatunkban), mint az alapszakos (BA) képzésben. Külön kiemelendő az új típusú interdiszciplináris mesterszakok szerepe, amely a jelenlegi tudományos trendeknek megfelelően alapozza meg a doktori képzésbe bejövő hallgatóink korábbi képzését. Köztudott, hogy a jogászképzés kivételt képez a bolognai szervezeti képzési követelmények alól, így az ÁJK jogászképzésében nincsen BA és MA képzés. A jogászképzés hagyományosan csak MA képzés, ezen a téren az utóbbi években inkább a posztgraduális képzések száma növekedett meg, minél szélesebb körben lehetővé téve a jogászi specializálódást. Az immár 11 fajta szakjogász képzést indító Jogi Továbbképző Intézet oktatói gárdája is többségében az ÁJK oktatói közül kerül ki, ezáltal a specializáció tekintetében is magas követelményeket állítva az ÁJK oktatóival szemben. A posztgraduális képzések mellett ugyanakkor magasnak tekinthető az ÁJK doktori iskolás hallgatóinak létszáma, valamint közülük az abszolutóriumot, illetve a fokozatot szerzett hallgatók aránya is (adatokat lásd a 18. számú táblázatban). Hozzá kell tennünk, hogy a bolognai folyamatból következő felsőoktatási rendszerbeli átalakulásokkal összhangban, az ÁJK is indított két BA képzést, az Igazságügyi Igazgatási, valamint a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási BA képzést, ezen kívül pedig a Politikatudományi Iskola Politológia BA és Politikatudományi MA képzést is kínál a Politológia Egyetemi képzés mellett. A fentieket szem előtt tartva megállapíthatjuk, hogy a Karok – ismét csak metrikus alapon közelítve a kérdéshez – ezen a téren is óriási tudományos súlyt képviselnek. A Karok tudományos potenciáljának kiemelkedő voltát mutatja pályázati eredményességünk. Mint azt a 13. sz. táblázat mutatja, 2006-ban a BTK-n 15 oktató nyert 168.291.000 Ft támogatást, 2007-ben 10 oktató nyert 164.809.000 Ft támogatást, 2008-ban 18

6

7 oktatónk nyert el 192.035.000 Ft. A 19. számú táblázat adatai szolgáltatnak információt az ÁJK pályázatokban való részvételének eredményességéről. Mivel a Karok – hasonlóan a magyarországi egyetemek jelentős részéhez – állami támogatásból nem tud kutatásra fordítani, gyakorlatilag csak kutatócsoporti (TKI-s) támogatásokból, illetve OTKA (és egyéb) pályázatokból költünk kutatásra (és könyvbeszerzésre, lásd lent). Az alapkutatási pályázatokban is megnyilvánuló sikerességünk (lásd 13. sz. táblázat) csak alátámasztja, hogy a pályázati források megszerzése stratégiai feladat volt és lesz is a Kar számára. A Karok kutatási és tudományos stratégiájának egyik legfontosabb eleme a könyvtárügy. A BTK-n 16 könyvtárban közel 1, 2 millió dokumentumegység található (9. táblázat), míg az az ÁJK könyvtára közel 130 ezer könyvvel és időszaki kiadvánnyal, különgyűjteményként pedig hozzávetőlegesen 22 ezer kötetes kari disszertáció és szakdolgozat gyűjteménnyel rendelkezik. Ez a hatalmas állomány a BTK 375 éves múltjának hozadéka, történelmi örökség, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is ritkaságszámba megy és ekkora gyűjtemény birtoklása csak a világ kevés (patinás) egyetemi karának a privilégiuma. (Ha ehhez hozzáadjuk az Egyetemi Könyvtár közel másfél milliós bölcsészettudományi könyvállományát, akkor az Egyetem bölcsészettudományi gyűjteménye világviszonylatban is ritkaságszámba megy.) Ráadásul kari könyvtáraink némelyike országosan is egyedülálló gyűjtőkörrel rendelkezik (pl. assziriológia, egyiptológia, stb.), amely még tovább növeli kari könyvtáraink értékét. A Kar lehetőségeihez mérten mindent megtesz hagyatékok megszerzéséért, megvásárlásáért, külföldről hazaszállításáért, stb. Ezek a gyűjtemények önmagukban is nagy értéket képviselnek. Ehhez képest az ELTE ÁJK Könyvtára nyugat-európai viszonylatban nem rendelkezik kiemelkedő jelentőségű könyvállománnyal, még ha hazai viszonylatban vezető jogi szakkönyvtárnak minősül is. Tekintettel a szűkös anyagi forrásokra akadályokba ütközik az újabb jogi szakirodalom beszerzése. Vonatkozik ez a hazai szakirodalomra, és egyben előre vetíti a külföldi szakirodalom beszerzésének szinte lehetetlen voltát az anyagi korlátok miatt. Talán nem túlzás azt állítani, hogy külföldi szakirodalomhoz inkább ajándék formájában jut hozzá az ÁJK, főleg oktatóinak külföldi professzorokkal való személyes kapcsolata, vagy külföldi egyetemekkel való kapcsolatok révén. A Kari Könyvtárba és a tanszékekre összesen 198 különböző folyóirat jár, amelyből 120 külföldi és 78 belföldi folyóirat. Ezek a számok biztatóak, mégis elgondolkodtató, hogy 2009-ben például nemhogy nem volt lehetőség új folyóiratok megrendelésére, hanem inkább azt kellett az egyes tanszékeknek eldönteni, hogy az addig megrendelt folyóiratok közül mely folyóiratok megrendeléséről tudnak lemondani. Ebből a helyzetértékelésből levonható a következtetés, hogy meg kell teremteni a kari könyv és folyóirat állomány folyamatos frissítésének lehetőségét, hiszen enélkül nehezen képzelhető el az ÁJK-nak az európai, illetve a világ egyetemi kutatásainak élvonalához való felzárkózás 2.2. Benchmarking 

Magyarországi pozíció. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának a magyar felsőoktatásban elfoglalt helyét jól mutatja, hogy a minisztériumnak a HVG Diploma mellékletében (Diploma 2007, Diploma 2008, Diploma 2009, Diploma 2010) évente publikált hivatalos felsőoktatási rangsora szerint Karunk Magyarország 168 felsőoktatási karának rangsorában 2007 óta minden évben az abszolút 1. helyet foglalja el. Így büszkén mondhatjuk, hogy Karunk a hivatalos egyetemi és kari rangsorban Magyarország vezető karának számít. Ha a Kar magyar felsőoktatási térségben elfoglalt pozícióját vizsgáljuk, a következő beavatkozási területek azonosíthatóak:

7

8



1 2

 BA. A magyar felsőoktatásban 18 képzőhelyen adnak ki BA szinten diplomát. Ezek közül a szereplők közül a 8. sz. táblázat azt a 12 szereplőt mutatja, akiknek számottevő BA képzési portfoliója van a Bölcsészettudományok képzési területen. A táblázat adataiból világosan kitűnik, hogy Karunk az önálló szakképzettséget adó és Magyarországon egyedül nálunk hallgatható képzések terén egyértelműen őrzi vezető szerepét.  MA. Mint azt a 8. sz. táblázat mutatja, a Bölcsészettudományi Kar hazai vezető szerepe a mesterképzés terén megkérdőjelezhetetlen. Az is látható, hogy ezen a téren, elsősorban a tudományos utánpótlás nevelését biztosító diszciplináris mesterképzések terén Karunk vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen.  PhD. A hivatalos adatok szerint a magyar PhD diploma kibocsátás közel egyharmadát az ELTE adja, és ennek közel a felét a Bölcsészettudományi Kar. Ebből következik, hogy a magyar felsőoktatás 168 egyetemi és főiskolai kart számláló mezőnyében Karunk 5 doktori iskolájának 68 doktori programja egymagában biztosítja az országos PhD diploma kibocsátás kb. 15 %-át.  Akadémiai kutatócsoportok. A Karon, mint azt a 3. sz. táblázat is mutatja, 10 akadémiai kutatócsoport működik és támogatja tudományos utánpótlásunk nevelését. Ez a szám talán jobban értékelhető, ha megemlítjük, hogy a kutatóegyetemi pályázat során csak az az egyetem (nem kar!) pályázhatott, amely eleget tett annak a feltételnek, hogy 3 akadémiai kutatócsoport működik keretei között. Nemzetközi pozíció. Mivel hazai versenyhelyzetünk a Kar sokoldalú kiválóságának köszönhetően stabil (lásd fent), a Kar stratégiájában kulcsszerepet játszik a nemzetköziesítés, a nemzetközi porondon való megmérettetés, ahhoz a nemzetközi mezőnyhöz való csatlakozás, amely saját (a miénknél többszörösen nagyobb) költségvetési forrásaira támaszkodva szabja meg a kutatás irányait abban az európai, sőt az egész világot behálózó kutatási, felsőoktatási és tudományos térben, amelyhez saját megítélésünk szerint mi is tartozunk. A BTK képzési profilja nemzetközi (60 nyelvet tanítunk!), így nemzetközi kapcsolatrendszerünk is nagyon kiterjedt. Ez megnyilvánul azoknak a nemzetközi együttműködéseknek a számában, amelyek keretei között tudományos és képzési hálózatépítésünk zajlik (jelenleg mintegy 130 felsőoktatási intézménnyel van nemzetközi együttműködésünk, ebből 118 európai egyetemmel), de megnyilvánul azoknak a rendezvényeknek a számában (a Kar évente több, mint 100 rendezvénynek ad otthont), amelyeket külföldi vendégek is megtisztelnek, köztük az elmúlt tanévben az észt köztársasági elnök, az indiai gazdasági és kereskedelmi miniszter, a mongol miniszterelnök, vagy a finn külügyminiszter. Sajnos pont abban a nemzetközi mezőnyben van kevés adatunk a BTK pozíciójáról, amelyben szeretnénk magunkat megméretni. Az Egyetem és a Kar nemzetközi pozíciójáról a következő összehasonlító adatok állnak rendelkezésünkre: a) A Times 500-as egyetemi és 300-as kari világranglistáján (The Times Higher Education – QS World University Rankings)1 például Magyarország 69 felsőoktatási intézményének 168 karából mindössze két kar szerepel. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a 213. helyet foglalja el a bölcsészkarok világranglistáján,2 ugyanakkor az ELTE Természettudományi Kara a 174. a

http://www.topuniversities.com/worlduniversityrankings/. http://www.topuniversities.com/worlduniversityrankings/results/2008/subject_rankings/arts_humanities/. Rankings 2008 – Art and Humanities.

8

World

University

Subject

9 természettudományi karok között a világon.3 A többi rangsorolt területen (Life Sciences & Biomedicine, Social Sciences, Technology) egyetlen magyarországi kar sem szerepel a világ 300 legjobb kara között. Az egyetemi világrangsorban az ELTE a 400—500 közötti tartományban, a Szegedi Tudományegyetem pedig az 500+ kategóriában jelenik meg. Ugyanitt a 200-as európai egyetemi rangsorban egyedül az ELTE jelenik meg az éppen befutó 195 helyen.4 b) A Webometrics (World Universities’ ranking on the web)5 6000-es világranglistáján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 307. (Kelet-Európában a 7.), az ELTE a 316. (Kelet-Európában a 8.) helyet foglalja el. De megjelenik még a 480. helyen a Szegedi Tudományegyetem, a 837. helyen a Közép-európai Egyetem, 1058. helyen a Debreceni Egyetem, az 1216. helyen a Pécsi Tudományegyetem, az 1323. helyen a Miskolci Egyetem, az 1454. helyen a Semmelweis Egyetem, az 1584. helyen a Nyugatmagyarországi Egyetem, 1650. helyen pedig a Pannon Egyetem (Veszprém). c) A Shanghai 500-as világranglistán (Shanghai Jiao Tong University, Academic Ranking of World Universities)6 az ELTE a 303—401-es tartományban található, míg ugyanitt az európai rangsorban a 125—168. helyezést éri el többed magával. Ugyanilyen világ és európai helyezéssel büszkélkedhet a Szegedi Tudományegyetem. Ez a rangsor az előzőekhez képest több más adatot (pl. díjak, kitüntetések, alumnus kiválóság, stb.) is figyelembe vesz, ami Magyarországon elsősorban a Szegedi Tudományegyetemet érinti. d) Az Európai Bizottság 2009. június 2-án megbízást adott a CHERPA networknek (Consortium for Higher Education Research Performance Assessment) egy új globális felsőoktatási rangsor elveinek kidolgozására.7 A projekt címe „Design and Test the Feasibility of a Multi-dimensional Global University Ranking”. 

3 4 5 6 7

A Kar komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy nemzetközi jellegét hangsúlyozza. Sajnos, a nemzetközi jelleg egyik fontos mérőszáma a Karon tanuló külföldi hallgatók száma, amelynek – európai standard szerint – a „nemzetközi jelleg” eléréséhez közelítenie kellene a Karon tanuló hallgatók 10 %-ához. Ezen a téren Karunk komoly erőfeszítéseket tesz. A mobilitási rendszerekben félévente százas nagyságrendben érkeznek hozzánk külföldi hallgatók (ebben a félévben ERASMUS keretek között 108 külföldi hallgató érkezett hozzánk és 172 hallgatónk utazott külföldre), idegen nyelven hirdetett képzéseinkre (10. sz. táblázat) pedig egyre nagyobb számban jelentkeznek külföldi hallgatók (2010 őszén kb. 70-en). Ezt a mutatónkat a képzés mindhárom szintjén szeretnénk javítani.

http://www.topuniversities.com/worlduniversityrankings/results/2008/subject_rankings/natural_sciences/. World University Subject Rankings 2008 – Natural Sciences. Megelőzi 47 nagy-britanniai, 36 német, 18 francia, 12 holland, 10 olasz, 9 svéd, 8 svájci, 7 ír, 7 belga, 7 finn, 6 spanyol, 4 dán, 4 osztrák, 4 norvég, 4 orosz, 3 lengyel, 3 török, 2 portugál, 1 görög, 1 cseh és 1 szlovén egyetem. http://www.webometrics.info/. http://www.arwu.org/rank2008/en2008.htm. http://www.universityworldnews.com/article.php?story=20090605131129195.

9

10 II.3 A stratégiai terv 3.1. Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása Több feladatot lokalizálhatunk az erősségek mobilizálása a során. Először is növelni kell a nemzetközi kapcsolatok számát (publikációk, nemzetközi kutatási projektek, konferenciák számát), ezen kívül fokozni kell regionális vállalati együttműködéseket a K+F területén, a kutatási eredmények visszacsatolása érdekében. Országos együttműködés szükséges az egyetemek között, és az eredményeket felhasználó vállalatokkal. Kiemelt stratégiai célkitűzés a hazai kutatók megjelenésének támogatása a nemzetközi kutatási projektekben, hiszen ez alapvető fontosságú a minőség javulása szempontjából. Stratégiai célként fogalmazhatjuk meg, hogy a TÁMOP források relatív bősége nem szabad, hogy csak rövid, kétéves futamidőre jelentsen enyhülést a Kar, az Egyetem, vagy az egész magyar felsőoktatás finanszírozásában. Ezeket a pályázati konstrukciókat a fenntartható fejlődés elvei mentén kétféleképpen kell kezelni: egyrészt az Egyetemnek vagy a Karnak fenntarthatóvá kell tenni az elindult projekteket, másrészt az államnak vagy az EU-nak fenntarthatóvá kell tenni ezeket a pályázati konstrukciókat és lehetővé tenni, hogy évről-évre, vagy kétévente megnyíljanak ezek a források a magyar felsőoktatás elit egyetemei számára. 3.1.1. A Bölcsészettudományi Kar önértékelésében feltárt erősségeinek mobilizálása A Bölcsészettudományi Kar 2010—2015 közötti időszakának stratégiai célja, hogy a kelet-közép-európai vagy inkább délkelet-európai tudományos és felsőoktatási térségben a bölcsészettudományok terén vezető szerephez jusson. Kísérletet kell tenni nemzetközi szervezetekben való megjelenésre, vagy olyan regionális együttműködések létrehozására, amelyekben elképzeléseink megjelenhetnek. A szinte az egész világra kiterjedő kulturális hálónk, az, hogy 60 nyelvet tanítunk, és a világ minden civilizációjának, kultúrájának van szakértője közöttünk, lehetővé teszi, hogy – interdiszciplináris MA szakjaink, mint például a Közel-Kelet tanulmányok, Távol-Kelet tanulmányok, Dél- és Délkelet-Ázsia tanulmányok, Afrikanisztika, Latin-Amerika tanulmányok, Iszlám tanulmányok, Buddhizmus, stb. – partneri kapcsolatot keressünk a külügyminisztériummal, és segítsünk szakértőket képezni olyan területekre, amelyek a jövő területei. Az eddigi, informális, vagy alig formalizált kapcsolatunkat (mindig is toboroztak hallgatóink vagy oktatóink közül külügyi szolgálatra – lásd például a volt nagyköveteinket, de a hazánkba látogató vagy akkreditált külföldi diplomaták gyakori látogatásait is) meg kell kísérelni formalizálni, és szerződéses partneri viszonyt kialakítani. Karunk immáron 375 éve a magyar tudomány fellegvára. 1791-ben alapítottuk meg a magyar nyelv és irodalom tanszékét és vált hivatalossá a magyar nyelv oktatása, tanulmányozása és egyetemi szintű gondozása. A Bölcsészettudományi Kar nemzeti tudományok művelése, a magyar kultúra ápolása és fejlesztése terén az elmúlt évszázadokban elévülhetetlen érdemeket szerzett. A magyar nyelv, irodalom és kultúra ápolása, a magyar történelem tanulmányozása a Kar küldetésévé vált. Ennek a felelősségnek teljes tudatában vállaljuk a magyar kultúra terjesztését határainkon túl, és lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a határon túli magyar fiatalok Karunkon folytatott tanulmányait. Ehhez a misszióhoz természetes partnerünk lehet a Balassi Intézet. Szerződést készítünk elő vele, amelyben hungarológia mesterszakunkkal, magyar mint idegen nyelv tanári mesterszakunkkal és tudományos szakmai hátterünkkel nyújtunk támogatást a Balassi Intézet határon túli magyar fiataloknak nyújtott képzéseihez, ennek akkreditációjához, a magyar intézetek világhálóján keresztüli missziós tevékenységéhez. Karunknak a Trefort-kert Alapítványon keresztüli, a

10

11 határainkon (főleg tengeren) túli magyarság körében végzett fundraising és hallgató toborzó tevékenysége is ebből a küldetéstudatból meríti erejét. Stratégiai célként fogalmazhatjuk meg, hogy a TÁMOP források relatív bősége nem szabad, hogy csak rövid, kétéves futamidőre jelentsen enyhülést a Kar, az Egyetem, vagy az egész magyar felsőoktatás finanszírozásában. Ezeket a pályázati konstrukciókat a fenntartható fejlődés elvei mentén kétféleképpen kell kezelni: egyrészt az Egyetemnek vagy a Karnak fenntarthatóvá kell tenni az elindult projekteket, másrészt az államnak vagy az EU-nak fenntarthatóvá kell tenni ezeket a pályázati konstrukciókat és lehetővé tenni, hogy évről-évre, vagy kétévente megnyíljanak ezek a források a magyar felsőoktatás elit egyetemei számára. 3.1.2. Az ÁJK-nak az önértékelés során feltárt erősségei Az ÁJK számára a számos külföldi egyetemmel való együttműködési megállapodás biztosítja a nemzetközi körforgásban való részvétel lehetőségét. Ugyanakkor az ÁJK számos oktatója tanít külföldi egyetemeken vendégprofesszorként, és folytat egyben külföldi professzorokkal közösen kutatási és publikációs tevékenységet. Ezek az együttműködések és személyes kapcsolatok biztosítják részben – természetesen kiváló oktatóink tudása és személyes kvalitásai mellett – az ÁJK számára a nemzetközi porondon való jelenlétet, és képezik egyben az európai és a világ egyetemeinek kutatási élvonalához való felzárkózás kulcsát is. E megállapodások és személyes kapcsolatok révén nyílik lehetőség oktatóink és kutatóink külföldi tartózkodásaira és kutatásaira, valamint a külföldi partnerekkel való eszmecserék számára fórumot biztosító konferenciák és csereprogramok szervezésére. E megállapodások és személyes kapcsolatok léte tehát egyértelműen az ÁJK erősségének tekinthető, amit az ÁJK eddig is kiaknázott. Hangsúlyt ezek után ezen kapcsolatok fenntartására, illetve ezek bővítésére kell fektetni. A fentieken túl természetesen az ÁJK számára is komoly erősséget jelent a karon folyó oktatás és kutatás több évszázadra visszatekintő hagyománya, és a hazai jogászképzésben fennállása óta betöltött vezető szerepe, ami többek között éppen a Kar több száz éves működéséből fakadó oktatási és kutatási tapasztalatoknak, valamint a Karon diplomát és doktori fokozatot szerzett, legkiválóbb hallgatókból kikerülő oktatói kör tudományos és szakmai felkészültségének köszönhető. .3.2. Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése

A kultúrák közötti párbeszéd kutatásában elengedhetetlen a hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel fennálló kapcsolatok továbbfejlesztése, és aktívabb részvétel ezen a tudományterületen, ennek az alprojektnek eredményeit a közigazgatásban, illetve a szociálpolitikában fogják felhasználni, mivel már a projekt megvalósításában is együttműködünk olyan civil szervezetekkel, amelyek biztosítják az eredmények átvezetését a magyar jogrendszerbe, ezzel tehát a társadalmi beágyazódásunkat tovább mélyítjük. A hazai kutatók kutatási eszközök és megbecsülés hiányában külföldre távoznak, doktori iskolák tehetséggondozási programok nélkül nem képesek perspektívát nyújtani a hallgatóknak. A doktori képzés hiányossága, hogy a doktorandusz-hallgatók csak korlátozott mértékben, leginkább külföldi partner laboratóriumokban, illetve partneregyetemeken tudnak világszínvonalat képviselő eszközökkel dolgozni, illetve kevés a forrás ahhoz, hogy a gazdasági szereplőknél foglalkoztatott, tapasztalt kutatókat be lehessen vonni az egyetemi kutatásokba, így a fiatal kutatókra kell építeni a hosszú távú fejlesztéseket. Ezeket a gyengeségeket oldja a 3.4.1-es humánerőforrás-fejlesztési fejezetben számszerűleg és szakmailag is kifejtett új lehetőségek kínálata, amelyeket az alprojekt során megvalósítunk.

11

12 3.2.1. A BTK-nak az önértékelés során feltárt gyengeségei A Bölcsészettudományi Karon 52 könyvtáros dolgozik, közülük 44 fő felsőfokú végzettséggel. Az 1.2 milliós állományhoz azonban – a könyvtári törvény szellemében, amely minden 10.000 tételhez 1 könyvtárost rendel – több, mint kétszer ennyi könyvtárosra lenne szükség. Ez azonban a Kar mostani költségvetési pozícióját nézve megvalósíthatatlan célkitűzés. A Karon tanított 60 nyelv nagyon sokszínűvé teszi a kari könyvtárakat, így örök dilemma, hogy vajon a könyvtárban foglalkoztatott könyvtáros a célnyelvet (pl. japán, kínai vagy koreai) ismerje és ne legyen könyvtárosi végzettsége, vagy képzett könyvtáros legyen de ne tudja elolvasni a könyvek adatait. A kettő kombinációja, a könyvtáros végzettség és nyelvi kompetencia együttes birtoklása sajnos nagyon ritka. A kari könyvtárak komoly adóssága – amelyet az egyetemi könyvtári koncepció keretei között vagy anélkül is meg kell valósítani – hogy az állomány feltártsága nagyon alacsony. Ezen azt kell érteni, hogy a könyvek viszonylag kis százaléka van integrált elektronikus katalógusban (HORIZON) feldolgozva, így nem lehet bármely terminálról ellenőrizni, hogy egy adott könyv melyik kari könyvtárban található meg. Az állomány feltárásához (retprospektív feldolgozásához) sokkal több könyvtárosra lenne szükség. Ezen a helyzeten javíthat ha az informatikus könyvtáros hallgatók egy szakmai gyakorlatukat kötelezően a kar egyik könyvtárában töltik és ez idő alatt segítenek az állomány retprospektív feldolgozásában. Ugyanakkor az Egyetemi Könyvtár javaslatára az Egyetem közbeszerzési pályázatot hirdet a HORIZON rendszer lecserélésére, ami fennakadást okozhat ugyan a munkában, szükségessé teszi ugyan a konvertálást, de egy korszerűbb rendszert eredményezhet. A kari könyvtárügy komoly hiányossága volt, hogy nem rendelkezett elég adatbázissal. Ezen a helyzeten sokat javított, hogy az Elektronikus Információszolgáltatás (EISz) adatbázis eddigi kínálata (pl. Web of Science, Science Direct), valamint az EBSCO-adattár, és a MUSE mellett a Kar kezdeményezésére az EISZ adatbázis keretei között sikerült (végre) megrendelni a J-Store adatbázis összes csomagját, amely 2010. májusa óta elérhető a karon. Ez olyan áttörést jelenthet az amúgy komoly hiányosságokkal jellemezhető folyóirat fronton, amelyhez foghatót régóta nem tapasztaltunk. Ezek az adatbázisok nem csak az oktatók, de a hallgatók kutatómunkáját is jelentősen megkönnyíthetik. Mivel azonban a J-Store az utolsó öt év köteteit nem ajánlja fel elektronikus formátumban, ez az adatbázis sem pótolhatja a papíralapú rendelések nagy részét. A kutatóegyetemi TÁMOP pályázat keretei között forrásokat terveztünk több adatbázis megrendelésére illetve már meglévő adatbázisok finanszírozására, amelyek beszerzése a kar stratégiai céljai között fontos helyet foglal el. Bár a bölcsészettudományi területen a kutatás általában nem igényel költséges infrastrukturális környezetet, ez alól a Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézete kivételt jelent, amely európai viszonylatban is kiemelkedő labor és restaurátor-műhely kapacitással rendelkezik. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén a kutatási infrastruktúrát elsősorban a kari és a tanszéki könyvtárak, valamint a számítógépes infrastruktúra képezi, amely lehetővé teszi az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférést is. 3.2.2 Az ÁJK-nak az önértékelés során feltárt gyengeségei Amint azt már a helyzetértékelés során említettünk, az ÁJK egyértelmű gyengesége a szakirodalom és mindenek előtt a külföldi szakirodalomhoz való hozzájutás korlátozottsága, ami az oktatók tájékozottságának, illetve a jogösszehasonlítás tevékenységének elengedhetetlen feltétele. A jogösszehasonlításnak, és különösen a jogegységesítés európai folyamatában a magyar álláspont kifejezésre juttatásának előfeltétele a tájékozottság, és egyben tekintettel Magyarországnak az európai jogegységesítés folyamatában gyakorolt jelentéktelenebb befolyására, a potenciális szövetségesek felismerésének záloga.

12

13 További gyengesége az ÁJK-nak, hogy oktatói közül viszonylag kevesen bírnak olyan szinten idegen nyelveket, ami lehetővé tenné a külföldi kollégákkal való érdemi szakmai párbeszédet. Márpedig ha az ÁJK fel akar zárkózni a nemzetközi élvonalhoz, az részben azt is feltételezi, hogy a külföldiek is olyan partnerként tekintenek ránk, akivel érdemi szakmai párbeszédre minden szakági területen lehetőség nyílik. Továbbá, ismertségünkhöz és elismertségünkhöz az is hozzájárul, ha karunkat és szakember gárdánkat a külföldiek már korán, hallgató korukban megismerik. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha minden egyes szakterületen van olyan szakemberünk, aki képes idegen nyelven szakmai párbeszédet és oktatási tevékenységet folytatni. A Kar kurzuskínálatának elenyésző részét képezik az idegen nyelvű előadások és szemináriumok, és egyelőre az idegen nyelven elvégezhető teljes (posztgraduális) és részképzések száma is csekély. Ahhoz, hogy a Kar a jogászképzésben betöltött hazai vezető szerepe mellett nemzetközi szinten is komolyabb ismertségre és elismertségre tudjon szert tenni, elengedhetetlen az idegen nyelvű képzés bővítése. Ez egyrészről az oktatók idegen nyelvű oktatási készségének a fejlesztését, másrészről külföldi oktatók, vendégprofesszorok még nagyobb számban történő bevonását, harmadrészről pedig az idegen nyelvű oktatás alapvető tárgyi feltételeinek a megteremtését (a Kari könyvtárban elérhető, megfelelő mennyiségű és minőségű idegen nyelvű szakirodalom beszerzése, idegen nyelvű tankönyvek írása stb.) feltételezi. Tisztázásképpen meg kell említenünk azt is, hogy nincs ellentmondás a fentiekben erősségként kiemeltek – nevezetesen, hogy az ÁJK-nak, illetve az egyes tanszékeknek több külföldi egyetemmel van együttműködési megállapodása – és a jelen pontban gyengeségként megjelöltek között. Az eddig kötött együttműködési megállapodások ugyanis néhány kiemelkedő szakemberhez köthetők, akik nemzetközileg is szakterületük tekintélyének tekinthetők. Korántsem szabad azonban azt hinni, hogy ez valamennyi szakterületre irányadó. 3.3 A versenytársak kezelése: verseny és együttműködés A 2004-es berlini és a 2005-ös párizsi illetve budapesti találkozó után 2006 áprilisában Spanyolországban rendezték meg az európai kulturális miniszterek konferenciáját. Az összejövetel az Európa a kultúrák közötti párbeszédért - Europe for intercultural dialogue témája köré szerveződött, és végül három ország közös szándéknyilatkozatban fejtette ki azon igényét, hogy ennek egyre nagyobb szerepet kell adni (mint pl. az Európai közös kultúrkincs megőrzése, stb.). A téma fontosságát mutatja az is, hogy az Európai Unió hivatalos programjában 2008 volt a kultúrák közötti párbeszéd európai éve, melynek keretében egész Európát lefedve hét nagyprojekt futott, további lendületet adva a területnek. A projekt célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen a hazai és külföldi intézményekkel és szervezetekkel a kapcsolatok továbbfejlesztése, az egyes részkutatási területeken való kapcsolatok bővítése, illetve kiépítése, valamint kapcsolatok létesítése külföldi és nemzetközi, tudományos tevékenységet végző intézetekkel. Ezzel egyre szorosabbá válik együttműködésünk régióbeli és európai versenytársainkkal csakúgy, mint az egyes szakterületeken világszerte dolgozó hálózatokkal. Ez a pályázati forrás lehetőséget teremt arra, hogy Karok csatlakozzanak nemzetközi kutatási programokhoz, trendekhez, hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi felsőoktatási térben és javítsa nemzetközi pozícióit. Emellett lehetőséget teremt doktoranduszainknak, hogy területük legjobb műhelyeit keressék fel és a legjobb tudósoktól tanuljanak. Lehetőséget teremt továbbá arra, hogy több nemzetközi konferenciát rendezzünk, több nemzetközi együttműködésnek és több nemzetközi kutatásnak lehessünk részesei. Az alprojekt keretén belül megvalósuló hallgatói kiutazási támogatás révén, legkiválóbb doktoranduszainkat tudjuk olyan nemzetközi műhelyekbe kiküldeni „részképzésre” vagy kutatóutakra, amelyek az adott területen a világ élvonalához tartoznak, vagy közös doktori képzéssel rendelkeznek velünk. Ezt egészíti ki a külföldi 13

14 vendéghallgatói támogatás. Ez a támogatási forma elsősorban a már létező vagy kidolgozás alatt álló együttműködések, illetve co tutelle programok keretei között segíti a hallgatói mobilitást. A külföldi vendégelőadói támogatás területén lehetőség nyílik olyan – a fenti elvekhez részben vagy teljes egészében kapcsolódó programokhoz – vendégelőadókat hívni, akik területükön a világ élvonalához tartoznak és akiket a hallgatók eddig csak „bibliográfiákból vagy lábjegyzetekből ismertek.” 3.4 A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások mobilizálása Egyrészt hagyományos, akár évszázadokra is visszanyúló tanszéki sokszínűségünkkel tudományos szempontból szinte minden bölcsész tudományágat és részterületet lefedünk, másrészt földrajzi értelemben is kiterjesztettük hálónkat szinte az egész világra. A földrajzilag is leképezhető expanzióhoz. A teljesség igénye nélkül említeném meg azokat a területeket, amelyek az elmúlt 4 évben fejlődtek dinamikusabban: A Távol-keleti Intézet önállóvá válásával, a Konfuciusz Intézet megalapításával, valamint az önálló Kínai, Japán és Koreai Tanszék megalapításával új távlatok nyíltak a diszciplináris szakok mellett a Távol-Kelet tanulmányok, modern Kína kutatás és egyéb interdiszciplináris MA-k: Dél- és Délkelet-Ázsia tanulmányok/Indokína kutatás, buddhizmus MA, vagy éppen a tibeti szak újjáélesztése előtt. Az Új- és Jelenkori Történeti Tanszék és az illetékes szaktanszékek gondozásában alakuló új interdiszciplináris mesterképzési szakjaink között szerepel pl. az Afrika tanulmányok, KözelKelet tanulmányok, Latin-Amerika tanulmányok, Közép-Európa tanulmányok / Balkán kutatás; Az Angol-Amerikai Intézetben a Posztkoloniális központ létrehozása intézményesítette a korábban is folyó egykori brit gyarmati (nemzetközösségi) kutatásokat, beleértve Észak-Írország és Írország, Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland brit és helyi kultúrájának kutatását. Terveink között szerepel egy Amerika Kutató Központ felállítása is. Hasonló nagyívű tervünk, hogy a Régészeti Intézet az E-épület alagsorában egyéb infrastruktúrák mellett létrehoz egy olyan anyagvizsgálati (nemesfém és drágakő) labort, amelyből egész Európában alig van kettő vagy három. A Bölcsészettudományi Kar hivatali struktúrája jelen formájában sajnos nem felel annak az elvárásnak, hogy támogatást nyújtson az új célok megvalósításához. Ezzel nem a hivatali munka minőségéről mondunk véleményt, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a célok érdekében a hivatalokat meg kell erősíteni, és át kell strukturálni. A Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal jelen formájában – elsősorban emberhiány miatt – nem tudja párhuzamosan ellátni a kari költségvetés, az egyéb bevételek, OTKA és egyéb pályázatok, valamint olyan nagypályázatok, mint a mostani TÁMOP 4.2.1 (ezen kívül a TÁMOP 4.2.2, ERASMUS MUNDUS) kezelését, amelyek jövőbeli kutatásaink anyagi hátterét hivatottak megteremteni. Ezért szükség van a hivatal megerősítésére (a nagypályázatok fedezetet jelenthetnek a többletkiadásokra), de csak egy jól strukturált formában. Amennyiben a pályázati tevékenység elősegítése, sőt, promóciója a célunk, akkor az egyszemélyes pályázati irodát is meg kell erősítenünk, hogy komolyabb támogató tevékenységgel, sőt, némi proaktivitással segítse pályázati tevékenységünk magasabb szintre emelését. Mindkét, közvetlenül érintett hivatalnak sokkal „felhasználóbarátabb” szolgáltatásokat kell nyújtania. 3.4.1 Humánerőforrás fejlesztés a) Humánerőforrás-fejlesztés a BTK-n A BTK komoly hangsúlyt fektetett a 2006—2009-es időszakban arra is, hogy elősegítse a vezető oktatók kinevezését. Támogattuk és bíztatjuk kollégáinkat, hogy az arra érett, felkészült adjunktusok (és még nem habilitált docensek) habilitálhassanak, hogy vezető

14

15 oktatóink akadémiai fokozatot szerezzenek, és, hogy az arra méltó docensek egyetemi tanári kinevezést kapjanak – így fenntartva azt az érzékeny egyensúlyt, amely nagyszámú szakunk akkreditációjához megköveteli a megfelelő számú vezető oktató státuszban tartását. Ezt a kérdést sem szeretném azonban kizárólag statisztikai oldalról megközelíteni. Nem önmagában a vezető oktatók promóciója a cél, hanem az, hogy az állandó kutatás állapotában leledzzenek, és kutatómunkájuk illetve közvetlen kutatási eredményeik megjelenhessenek az oktatásban. Ugyanakkor ez a bölcsészkari jellegzetesség (a vezető oktatók magas aránya) mint azt már az előbb is hangsúlyoztuk igen megdrágítja a Kar működését (588 oktatónk bér- és járuléktömege lényegesen eltérhet annak függvényében, hogy a vezető és beosztott oktatók aránya hogyan viszonyul egymáshoz az összes bér- és járuléktömegen belül). Az oktatógárda magas minősítettségi aránya (5. és 6. sz. táblázat) is jól illusztrálja akadémiai kiválóságunkat. A minősítettek arányának növelése a Kar minőségbiztosítási politikájának kulcseleme. Ez az akadémiai kiválóság megjelenik a felsőoktatási statisztikákban is. Oktatóink, kutatóink kiválóságát mutatja az a nagyszámú díj és elnyert ösztöndíj (7. sz. táblázat), amely más mutatókon túl is bizonyítja, hogy a Kar a magyar humán tudományosság egyik fellegvára. A tudósaink által elnyert (tudományos) kitüntetések nagy száma mellett különösen az tölt el minket büszkeséggel, hogy fiatal kollégáink is nagy számban nyernek el a tudományos utánpótlás nevelésében és saját karrierjük alakításában is fontos mérföldkőnek számító posztdoktori ösztöndíjakat. Tudatos humánpolitikával, fiatal, tehetséges kollégák felvételével, idősebb kollégák folyamatos promóciójával (habilitáció, előléptetés) megteremtettük és folyamatosan fejlesztjük azt a személyi, kutatói feltételrendszert, amely a bölcsészettudományok minden ágában lehetőséget teremt a továbbfejlődésre. A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt keretében megvalósuló háromféle 24 hónapos ösztöndíjas foglalkoztatási lehetőséget teremtett fiatal, pályakezdő kollégáink számára. Ez egyértelműen a humán tudományos utánpótlásképzésben játszott vezető szerepünk elismerését, további megerősítését szolgálja. Ilyen volumenű ösztöndíj alapításra korábban sohasem volt példa. Ezek az új kutatóhelyek is jól illusztrálják új stratégiánk azon alapelvét, hogy a hangsúlyt elsősorban a minőségelvű fejlesztésekre kell fektetnünk. Ezen ösztöndíjak közül az első a doktorandusz alkalmazás. 11 olyan határozott idejű pályázati állást hirdetünk, amelyet már abszolutóriumot tett és doktori eljárásra bejelentkezett kollégák pályázhatnak meg. Célja, hogy a pályázati úton kiválasztott kollégák az ösztöndíj ideje alatt megírhassák doktori disszertációjukat. Azon már megvédett doktori disszertációval rendelkező kollégák számára írunk ki 11 határozott idejű álláspályázatot, akiknek kutatási témája és munkássága leginkább illeszkedik a kitűzött célokhoz. Terveink között szerepel 22 doktori disszertáció kiadása egy új kari disszertáció sorozat keretei között. b) Humánerőforrás-fejlesztés az ÁJK-n A TÁMOP pályázat keretében megvalósítandó humánerőforrás-fejlesztés első lépéseként a Kar 2010. szeptember 6. napjától kezdve a projektmegvalósítás időtartamára hat fiatal kollégát alkalmaz tudományos segédmunkatársi munkakörben. A hat új munkatársat hat különböző tanszékhez osztottuk be (Alkotmányjogi Tanszék, Büntetőjogi Tanszék, Jogszociológiai Tanszék, Nemzetközi Magánjogi Tanszék, Polgári Eljárásjogi Tanszék és Polgári Jogi Tanszék), munkájukat a tanszékvezetők irányítása mellett és instrukciói szerint látják el. Az új kollégák feladata elsősorban kutatási tevékenység folytatása és publikációk készítése a pályázatban megjelölt kutatási témában (a kultúrák közötti párbeszéd jogi vonatkozásai – jogösszehasonlítás, a nemzetközi és az európai jog fejlődése, az európai jogegységesítés és jogharmonizáció határai a hat érintett jogterületen). Emellett tudományszervezési és oktatási feladatokat is ellátnak (rendezvények szervezése,

15

16 kapcsolattartás és kapcsolatépítés külföldi egyetemekkel, óratartás a kutatási téma körébe tartozó jogterületeken stb.). Az új kollégák mellett a Kar meglévő oktatói állományának a továbbképzése is stratégiai célkitűzés. A TÁMOP pályázat forrásaiból finanszírozandó rendezvények és külföldi tanulmányutak (konferenciákon való részvétel) címzettjei ennek megfelelően nemcsak a projekt idejére alkalmazott kutatók, hanem a teljes oktatói gárda. 3.4.2. Infrastruktúra fejlesztés A “Kultúrák párbeszéde” című kiemelt kutatási terület célja egy olyan új Kiválósági Kutató Központ létrehozása és működtetése, amely az Európai Parlament és Tanács 1982/2006/EK határozatának a humán- és társadalomtudományokra vonatkozó fent említett irányelvei mentén, illetve az ezekhez vezető kortárs társadalmi és tudománytörténeti fejleményekkel számolva teszi lehetővé a témához kapcsolódó már részben elindult kutatások szorosabb intézményes nemzetközi (főleg európai) integrálódását, valamint a kidolgozott struktúrát felhasználva e témához kapcsolódóan újabb, az ELTE két partnerkarán (BTK és ÁJK) folyó kutatásokat nemzetköziesít. A pályázat egyik legfontosabb eleme azonban az Ifjúsági épület legfelső – ma még romos – szintjén kiépítendő Doktoranduszi Kiválósági Központ. Az emeletet az Egyetem helyreállíttatja és kialakításra kerül egy nagyobb, kb 30-fős és egy kisebb, 15-fős terem, amely helyszínéül szolgálhat doktori óráknak, műhelykonferenciáknak, előadásoknak, stb. Kiépítünk még ezen kívül egy géptermet, egy irodát és három kisebb dolgozószobát is az ösztöndíjas állást nyert kollégák számára. Ez a Kiválósági Központ – jól felszerelt termeivel – rendelkezésre áll majd a Kar összes doktoranduszának és oktatójának a képzéshez kapcsolódó programok lebonyolítására. A pályázat keretében megvalósítandó infrastruktúra-fejlesztés egyrészről a kari informatikai rendszer fejlesztését, másrészről a külföldi szakirodalomhoz való hozzáférés elősegítését foglalja magában az ÁJK-n. Az informatikai fejlesztés keretében a legnagyobb beruházást egy könyvszkenner beszerzése fogja jelenteni, emellett tervezzük a kari számítógép-állomány bővítését és frissítését is. A külföldi szakirodalomhoz való hozzáférést a külföldi könyvtári állomány növelésével, valamint nemzetközi szinten elismert és széles körben alkalmazott jogi szakadatbázisok (Beck Online, Westlaw, HeinOnline) előfizetésével kívánjuk előmozdítani.



Kutatási projektek fejlesztése

a) Kutatási projektek fejlesztése a BTK-n Korábban már említettük, hogy a magyar felsőoktatás krónikus (kutatási) forráshiánya, illetve az a kari elhatározás, hogy nem a bértömegen spórolunk azt eredményezte, hogy kari költségvetésből kutatásra sajnos szinte alig tudunk fordítani valamit. Ezen változtatni kell. A kutatóegyetemi címmel járó esetleges többletfinanszírozás, vagy az új felsőoktatási törvény előkészítése során felvetett kutatásfinanszírozási elképzelések (például, hogy kutatókarok kapjanak többletfinanszírozást) hozhatnak olyan eredményt, amely lehetővé teszi a kutatás költségvetési finanszírozását, de rövidtávon, reálisan gondolkozva ki kell mondanunk, hogy a Kar kutatás-finanszírozásának alapeleme ezután is a pályázati tevékenység lesz. Ezen a téren a következő elemek azonosíthatók: OTKA pályázatok. Egyéni alapkutatási pályázataink között továbbra is az OTKA pályázatok maradnak az első helyen. Mint azt a 13. sz. táblázat is mutatja ezek nagyságrendje 16

17 jelentős, és költségvetési forrásból gyakorlatilag kiválthatatlan nagyságrendben támogatja a Kar kutatási tevékenységét. Ezért stratégiai érdekünk és célunk az OTKA alapkutatási pályázatok benyújtásának további inspirálása és támogatása. Erasmus Mundus pályázat. 2010. júliusában Karunk Történeti Intézete Sonkoly Gábor koordinációjában az Atelier bázisán elnyert egy Erasmus Mundus pályázatot. A program neve: European territories (civilization, nation, region, city) Erasmus Mundus European Master Programme. Résztvevők: Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales (Párizs), Károly Egyetem (Prága), Cataniai Egyetem. Társult tagként szerepel még körülbelül 15 egyetem és egyéb szerv. Finanszírozás: 2011--2015 a konzorcium működésére évi 30,000 Euró + az ösztöndíjak évi 750,000 – 800,000 Euró), ötévenként megújítható. Meg kell jegyeznünk, hogy a jelenleg futó 125 Erasmus Mundus pályázatból csak 7 bölcsész volt. A mostani körben 188 jelentkezőből 14—18 új program került kiválasztásra. Jó eséllyel ez az egyetlen bölcsész. Magyar egyetem eddig 6 Erasmus Mundus konzorciumban szerepel (2 BME, 2 Corvinus, 2 CEU), és csak 1 magyar koordinációjú konzorcium van eddig a 125-ből, a CEU egyik programja. A pályázat tartalma – egy nemzetközi MA szak alapítása – szintén jól illik a Kar nemzetköziesítést és a minőségi fejlesztést hangsúlyozó stratégiájába. A „Kultúrák közötti párbeszéd” alprojekt révén olyan – nemzetközi érdeklődésre és az együttműködés esélyére is számot tartó – doktori programok kidolgozását tűztük ki célul magunk elé, amelyek egy-egy terület fontos műhelyével közösen indított doktori képzéseket eredményeznek, vagy olyan új, nemzetközileg jegyzett területen hoznak létre programokat, amelyek a jövő tudományos kihívásaira keresik a válaszokat, és közelebb viszik Karunkat a világ elitjéhez. Célzott oktatói kiutazási támogatás révén azt is el akarjuk érni, hogy oktatóink az előző pontban megfogalmazott célok érdekében folytassanak külföldi partnerekkel előkészítő egyeztetéseket, illetve egy fontos kutatási program keretei között végezzenek kutatásokat. b) Kutatási projektek fejlesztése az ÁJK-n A kutatási tevékenységek finanszírozása a BTK-hoz hasonlóan az ÁJK-n is jelentős részben pályázati forrásokból (többnyire OTKA pályázatokból) történik. Ennek megfelelően a pályázati tevékenység ösztönzése az ÁJK-n is alapvető stratégiai célkitűzés. A kutatás pénzügyi feltételeinek a megteremtése mellett azonban legalább ennyire hangsúlyos a kutatási projektek előmozdítására vonatkozó szakmai koncepció kidolgozása. E koncepció lényeges elemei a fentiekben részben már említésre kerültek. A koncepció – a teljesség igénye nélkül – mindenekelőtt az alábbi elemeket foglalja magában: 1. hat új kutatói állás létrehozása, 2. az oktatók és kutatók külföldre utazásának támogatása külföldi kutatás, konferenciákon való részvétel és/vagy oktatás céljából, 3. külföldi vendégprofesszorok meghívása oktatás és/vagy konferencia-előadások tartása céljából, 4. külföldi egyetemekkel közös kutatási projektek ösztönzése, 5. külföldi szakirodalomhoz való hozzáférés előmozdítása. 3.5 A vezetés szerepe A Karok az elmúlt stratégiai időszakban olyan tudományos közösséggé vált, amely világos alapelvek mentén él és dolgozik együtt. A szakmai fejlesztési felelősség és döntéshozatal a szakmai közösségek (tanszékek, intézetek, kutatócsoportok) kezében van, abba a Karok vezetése, a dékán nem szól bele. Az egyes szakmai koncepciók – mint az egy kutatóegyetemi 17

18 (kutató)kartól elvárható – harmonizálnak a Karok közös stratégiai céljaival. A Karok vezetésének feladata a közös stratégiai célok meghatározása. Ez a stratégia azonban csak akkor lehet jó, ha harmonizál a szakmai tervekkel és szinergikus egységbe tömöríti az egyes szakmai részstratégiákat. A projekt erőforrásait és teljesítménymutatóit a 11. sz. táblázat foglalja össze. II.4 A stratégia belső és külső kommunikációja 4.1 A stratégia kommunikációja a BTK-n Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a 4. alprojektben képzési rendszere legfontosabb és legnagyobb presztízzsel rendelkező részét, a doktori (PhD) képzést, illetve annak nemzetköziesítését állította pályázata és stratégiája középpontjába. Ez jól illeszkedik a kari stratégia azon fontos vonulatához, amely a külföldi hallgatók egyre nagyobb számú fogadását is előtérbe helyezi. Ez a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyre is komoly kihatással van, ez a faktor Kar feljebb sorolását eredményezi. A kommunikációs stratégia központi elemei a következő tények és célok megjelenítésére és népszerűsítésére épül, mind a belső, mind a külső kommunikációban: 

Magyarországon és a régióban az ELTE Bölcsészettudományi Kara a doktori képzésben komoly helyet foglal el, Karunk adja az éves magyar PhD-diploma kibocsátás kb. 15 %-át.



Ennek megfelelően Karunkon kiemelkedő létszámú doktori hallgató folytat tanulmányokat (lásd a hallgatói létszám táblázatát a mellékletben).



A bolognai típusú képzés harmadik ciklusában, tehát a doktori (PhD) szinten Karunk képzési portfoliója országos összehasonlításban is a leggazdagabb, de világviszonylatban is kiemelkedőnek számít (berakhatjuk példaként a már feldolgozott 6 amerikai egyetem adatait)



A TÁMOP pályázatban – az akadémiai kiválóság (az MTA egyik legfontosabb egyetemi mérőszámaként) egyik kiemelt elemeként – ezért koncentráltunk a doktori képzésre.



Karunkon mindhárom ciklusban (alapszak, mesterszak, doktori képzés) legszélesebb képzési portfolió (nekünk van a legtöbb szakunk, szakirányunk (talán az egész világon)), nemzetközi jelleg, stb. 2010-ben mindezt egyszerre erősítjük azzal, hogy a 375 éves Kar – az egyházaktól és intézményeiktől eltekintve – Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és ráadásul nem is akármilyen feladatot ellátó intézménye.



A külső kommunikációnk egyik legfontosabb eleme annak a kiváló eredménynek a kommunikálása, hogy a minisztériumnak a HVG Diploma mellékletében publikált hivatalos felsőoktatási rangsora szerint Karunk Magyarország 168 felsőoktatási karának rangsorában 2007 óta minden évben az abszolút 1. helyet foglalja el.

18

19 

Elkészült a Doktoranduszi Kiválósági Központ, amely fizikális és szellemi bázist jelent az alprojekt fő célkitűzéseinek. A saját erős beruházás során felújíttattunk egy emeletet az Ifjúsági épületben, a Trefort kerti campuszunkon.

A belső és külső kommunikáció eszközei közül először is kiemelnénk azt a tényt, hogy külső kommunikációnkat az egész világra, annak minden kontinensére, civilizációjára és kultúrájára kiterjedő kapcsolati háló segíti, amely az általunk tanított 60 nyelvből, a Kar nemzetközi jellegéből fakad. Fontos elemei kommunikációnknak a magas színvonalú, esztétikailag is kiemelkedő minőségű brosúrák használata. A Kar 2007-ben indította útjára azt a pillanatnyilag magyar és angol nyelven elérhető tájékoztató brosúráját, amely nyomtatott formában ad tájékoztatást a Kar oktatási, tudományos és nemzetközi profiljáról. Az elmúlt évek tapasztalatai jól mutatják, hogy a brosúra beváltotta a hozzá fűzött reményeket és fontos szerepet játszott a hallgató toborzásban (például az Educatio oktatási szakkiállításokon, kari nyílt napokon). Emellett hozzánk látogató külföldi vendégeknek is jó áttekintéssel szolgál a Kar legfontosabb profiljairól. 2010-ben tervezzük (valószínűleg a Trefort-kert Alapítványon keresztül) kiadni brosúráink új sorozatát. A magyar nyelvű változat első kiadása már megjelent, sőt el is fogyott a Nyílt Napon és az Educatio kiállításon. Tördelt, szerkesztett nyomdakész változatban rendelkezésünkre áll még az angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz és kínai változat is. Tudomásul kell venni, hogy a kinyomtatott példánynál lassan többet ér a PDF formátumban a világ bármely részére pillanatok alatt eljutatható elektronikus változat. Külső és belső kommunikációnk másik fontos eleme a kari honlap. A Kar mostani honlapja 2007-ben indult útjára és megfelelt mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket az elmúlt időszakban a munkánk vele szemben támasztott. Ugyanakkor mára bizonyos szempontból elavulttá vált, így elindult egy új honlap fejlesztése, amelynek angol változata 2010. május 18-a óta elérhető a magyar honlapról, magyar változata pedig szeptember 1-től áll karunk szolgálatába. Az új honlap szemléletében teljesen más lesz, mint a korábbiak. Ez a felület nem csak egy virtuális kari közélet kialakítását teszi lehetővé, amelyben mindenki hírt kaphat a Karon történtekről, hanem hírünket viheti a világba. Hírét viheti annak a fantasztikus tudományos életnek, amelyet talán a Karon évente megrendezett több mint 100 tudományos rendezvény fémjelez. Az új magyar nyelvű honlap tehát amellett, hogy megőrzi a régi honlap gazdag és részletes szolgáltató jellegét – az új megjelenésen kívül néhány fontos újítást is hordoz. Egyfajta belső, szolgáltató hírportállá szeretnénk tenni, amely naprakész hírekkel szolgál az elkövetkező időszak rendezvényeiről (részletes program feltüntetésével), ugyanakkor részletes, képekkel gazdagon illusztrált beszámolókat tartalmaz a már lezajlott eseményekről. Így egyfajta kari közösségi hírportál jelleget is kap, amely fontos szerepet játszik a kari identitás építésében, sokszínűségünk megértésében és egymás megismerésében. Emellett – mai, az internethez és on-line felületekhez egyre jobban kötődő világunkban – a rólunk alkotott kép egyik legfontosabb tükre lesz. Gondolkodunk azon, hogy – igény szerint – a kari honlapon is lehetőséget teremtünk tanszéki vagy intézeti honlap-felületek megnyitására. Az új angol honlap elsődleges feladata, hogy a lehető legrészletesebb információkkal szolgáljon a nagyvilágnak a Karról, és elsősorban a külföldi hallgatók tájékozódásában és a Karra vonzásában játsszon fontos szerepet. Nagyon fontos szerep hárul továbbá az új angol honlapra a Kar egyedülálló kiválóságának, hivatásának és történelmi küldetésének hangsúlyozásában, amelyek tudatosításával meg tudjuk szólítani azokat a potenciális, határainkon túli magyar támogatóinkat, akik szívükön viselik a magyar művelődés, a magyar nyelv és irodalom művelésének, a tudományos és kulturális utánpótlásképzés sorsát, és a Trefort-kert Alapítványon keresztül hajlandók támogatni erőfeszítéseinket. Fontos kiemelni, hogy az új angol honlapon idegen nyelven meghirdetett doktori képzéseinket is hirdetjük.

19

20 Karunk kommunikációs felületeinek fontos eleme a közelmúltban elindított Trefort-kert Magazin. A TKM hivatott annak a feladatnak az ellátására, hogy – kulturális és közéleti magazinként – a Kar által megfogalmazott üzeneteket közvetítse a külvilág számára, és mértékadó, véleményformáló forrása legyen a magyar humán értelmiségnek. Feladata emellett hogy bemutassa a Kar sokszínűségét, tudományos potenciálját. Ennek keretei között a TÁMOP pályázat által finanszírozva két tematikus számot fogunk kiadni (2010, 2011), amelyeknek feladata a kutatóegyetemi projektünkről való részletes beszámolás. 4.2 A stratégia kommunikációja az ÁJK-n Az ÁJK a TÁMOP pályázat keretében a fent kifejtettek értelmében a nagy nemzetközi jogi adatbázisokhoz való hozzáférés bővítését, az informatikai eszközállomány fejlesztését, a külföldi szakirodalmi könyvtári állomány folyamatos gazdagítását és frissítését, külföldi előadók (vendégprofesszorok) meghívását és kari oktatók kutatás vagy konferenciákon való részvétel, illetve konferencia-előadások tartása céljából külföldre történő utazásának a támogatását tervezi. Mindezen célok sikeres megvalósításának elengedhetetlen feltétele a projekt megfelelő kommunikációja úgy a Karon belül, mint kifelé, a „nagyközönség” felé. A belső kommunikáció egyrészről a projekt megvalósításában közvetlenül érintett személyek közötti kapcsolattartást jelenti, másrészről a projektben közreműködő és a projektben közvetlenül nem érintett oktatók közötti kommunikációt. A külső kommunikáció a hallgatók, valamint az egyetemi körön kívüli szakmai közösség, valamint – legtágabb értelemben – a társadalom irányában megvalósuló információközlést foglalja magában. A belső kommunikáció a már meglévő kommunikációs csatornákban rejlő lehetőségek (telefon, e-mail, személyes megbeszélések) még teljesebb kihasználásával állítható a projekt megvalósításának a szolgálatába, a külső kommunikáció terén azonban jelentős fejlesztésre van szükség. Mindenekelőtt a Kar honlapja szorul átalakításra. Egyrészt lényegesen bővíteni kell a honlapon keresztül elérhető információk körét, másrészt frissíteni kell a jelenleg elérhető információkat, harmadrészt a honlapot minél több idegen nyelven kell hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy az idegen nyelvű oldalak lehetőleg teljes terjedelemben tükrözzék a magyar nyelvű oldalak tartalmát, ne csak összefoglaló jelleggel. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a projekt keretében elért eredmények megfelelő kommunikálására, ideértve – többek között – a kutatások eredményeképpen megjelenő publikációkat, valamint a külföldi professzorok részvételével szervezett, és bármely érdeklődő által látogatható szakmai rendezvényeket, konferenciákat. A külső kommunikációban az elektronikus kommunikáció eszközei mellett legalább ennyire fontosak a TÁMOP keretében megvalósuló programokról, rendezvényekről és kutatásokról tájékoztatást nyújtó brosúrák, ismertető füzetek, szórólapok, plakátok, amelyeket szintén nem csak magyar nyelven kell a közönség számára érzékelhetővé tenni, hanem minél több idegen nyelven is. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy – a projekt célkitűzéseire, azaz a kultúrák közötti párbeszédnek az előmozdítására tekintettel, amelynek alapvető feltétele a Karon folyó kutatás és oktatás nemzetközivé tétele – különösen az idegen nyelvű kommunikáció területén van szükség fejlesztésre.

20

21 1. táblázat: BTK doktori iskolák és programok Doktori iskola / program Irodalomtudományi doktori iskola Amerikanisztika Angol renesz ánsz és barokk irodalom Angol és amerikai irodalom a 20. Században Általános irodalomtudomány Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig Germanisztikai irodalomtudomány Italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet Könyvtártudomány A kortárs latin-amerikai elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata A magyar reneszánsz A magyar barokk irodalom A magyar és európai felvilágosodás A legújabb kori magyar irodalom Portugál nyelvű irodalmak: a prózai műfajok története Romantika Összehasonlító irodalomtudomány Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában Orosz irodalom és irodalomkutatás Skandinavisztika Szláv irodalmak Az uráli népek folklórja és irodalma A 20. század első felének irodalma. A Nyugat és kora Magyar és összehasonlító folklorisztika Nyelvtudományi doktori iskola Alkalmazott nyelvészet Angol nyelvészet Arabisztika Elméleti nyelvészet Fordítástudomány Germanisztikai nyelvtudomány Iranisztika Japán filológia Kulturális nyelvészet Magyar nyelvészet Mongol nyelvészet Ókortudomány Orosz nyelvészet Romanisztika

Programvezető Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár, MHAS Dr. Frank Tibor egyete mi tanár, DSc Dr. Géher István egyetemi tanár, CSc Dr. Sarbu Aladár egyetemi tanár, DSc Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár, MHAS Dr. Maár Judit habil. egyetemi docens, CSc Dr. Maár Judit habil. egyetemi docens, CSc Dr. Orosz Magdolna egyetemi tanár, DSc. Dr. Takács József egyetemi docens, PhD Dr. Sebestyén György egyetemi tanár, CSc Dr. Scholz László egyetemi tanár, PhD Dr. Horváth Iván egyetemi tanár, DSc Dr. Orlovszky Géza egyetemi docens, CSc Dr. Szilágyi Márton egyetemi docens, CSc Dr. Tverdota György egyetemi tanár, DSc Dr. Pál Ferenc egyetemi tanár, PhD Dr. Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár, MHAS Dr. Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár, MHAS Dr. Hetényi Zsuzsanna egyetemi tanár, DSc Dr. Kroó Katalin habil. egyetemi docens, CSc Dr. Masát András egyetemi tanár, CSc Dr. Mádl Péter egyetemi docens, CSc. mb. Dr. Milosevits Péter habil. egyetemi docens, CSc Dr. Csepregi Márta habil. egyetemi docens, CSc Dr. Kenyeres Zoltán egyetemi tanár, DSc Dr. Voigt Vilmos egyetemi tanár, DSc Dr. Banczerowski Janusz egyetemi tanár, DSc Dr. Gósy Mária egyetemi tanár, DSc Dr. Varga László egyetemi tanár, CSc Dr. Fodor Sándor egyetemi tanár, CSc Dr. Bánréti Zoltán egyetemi docens, CSc Dr. Klaudy Kinga egyetemi tanár, DSc Dr. Manherz Károly egyetemi tanár, CSc Dr. Jeremiás Éva egyetemi tanár, CSc Dr. Yamaji Masanori egyetemi docens, CSc Dr. Kövecses Zoltán egyetemi tanár, DSc Dr. Kiss Jenő egyetemi tanár, MHAS Dr. Birtalan Ágnes habil. egyetemi docens, CSc Dr. Déri Balázs egyetemi tanár, PhD Dr. Zoltán András egyetemi tanár, CSc Dr. Giampaolo Salvi egyetemi tanár, DSc

21

22 Doktori iskola / program

Programvezető

Sinológia Szláv nyelvtudomány Turkológia Uráli nyelvészet és nyelvek

Dr. Hamar Imre egyetemi tanár, PhD Dr. Banczerowski Janusz egyetemi tanár, DSc Dr. Vásáry István egyetemi tanár, DSc Dr. Havas Ferenc egyetemi tanár, CSc

Történelemtudományi doktori iskola Assziriológia – hebraisztika/judaisztika Egyiptológia Európai historiográfia és társadalomtudomány Gazdaság- és társadalomtörténet Koraújkori magyar történelem Középkori magyar történelem Közép- és koraújkori egyetemes történelem Művelődéstörténet Az Oszmán Birodalom és a Török Köztársaság története Ókortörténet Régészet Történelem segédtudományai Új- és jelenkori magyar történelem Új- és jelenkori egyetemes történelem 19. és 20. századi kelet- európai történelem, ruszisztika Európai etnológia

Dr. Székely Gábor egyetemi tanár, DSc Dr. Dezső Tamás habil. egyetemi docens, PhD Dr. Bács Tamás habil. egyetemi docens, PhD Dr. Sonkoly Gábor habil. egyetemi docens, CSc

Filozófiatudományi doktori iskola Analitikus filozófia Antik filozófia Esztétika Fenomenológia Film-, média- és kultúraelmélet Hermeneutika Logika Politikai filozófia Az újkor filozófiatörténete

Dr. Kelemen János egyetemi tanár, CMHAS Dr. Kelemen János egyetemi tanár, CMHAS Dr. Steiger Kornél egyetemi tanár, CSc Dr. Radnóti Sándor egyetemi tanár, DSc Dr. Mezei Balázs habil. egyetemi tanár, DS c Dr. György Péter egyetemi tanár, DSc Dr. Fehér M. István egyetemi tanár, CMHAS Dr. Máté András egyetemi docens, CSc Dr. Ludassy Mária egyetemi tanár, DSc Dr. Boros Gábor egyetemi tanár, CSc

Művészettörténet-tudományi doktori iskola

Dr. Kelényi György egyetemi tanár, DSc

Dr. Kövér György habil. egyetemi docens, CSc. Dr. Kalmár János habil. egyetemi docens, CSc Dr. Draskóczy István habil. egyetemi docens, CSc Dr. Poór János egyetemi tanár, DSc Dr. Kósa László egyetemi tanár, MHAS Dr. Dávid Géza egyetemi tanár, DSc Dr. Németh György egyetemi tanár, DSc Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, MHAS Dr. Bertényi Iván egyetemi tanár, DSc Dr. Erdődy Gábor egyetemi tanár, DSc Dr. Székely Gábor egyetemi tanár, DSc Dr. Krausz Tamás egyetemi tanár, DSc Dr. Paládi-Kovács Attila egyetemi tanár, CMHAS

2. táblázat: BTK doktori (PhD) hallgatólétszám alakulása 2006

2007

2008

2009

Ösztöndíjas

244

256

236

222

Költségtérítéses

363

366

325

323

Összesen

607

622

561

545

22

2010

23 3. táblázat: Akadémiai kutatócsoportok a Bölcsészettudományi Karon Akadémiai Kutatócsoport

Vezető

Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Műhely Pártok Pártrendszerek

Gergely András professzor, DSc

Közép-Ázsiai Kutatócsoport

Vásáry István professzor, DSc

Nyelvfilozófiai Kutatócsoport

Kelemen János professzor, CMHAS

Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport

Kulcsár Szabó Ernő professzor, MHAS

Judaisztikai Kutatóközpont

Bányai Viktória tudományos főmunkatárs, PhD

Geolingvisztikai Kutatócsoport

Kiss Jenő professzor, MHAS

Erdődy Gábor professzor, DSc

Szabó Miklós professzor, MHAS Szegedy-Maszák Mihály professzor, MHAS Szvák Gyula professzor, DSc

4. táblázat: A Bölcsészettudományi Kar OTDK eredményei (2005-2009) Pro Scientia / Mestertanár Pro Arte 1 1

Egyéb díjak 13

1. hely

2. hely

3. hely

2005

19

21

7

2007

12

17

11

1

1

14

2009

17

21

14

5

2

13

23

24

5. táblázat: BTK teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók 2005

2006

2007

2008

2009

Egyetemi tanár

68

71

67

68

72

Egyetemi docens

156

172

165

154

154

Egyetemi adjunktus

122

108

121

154

161

Egyetemi tanársegéd

74

68

92

97

106

Főiskolai tanár

12

11

11

10

9

Főiskolai docens

31

29

26

16

16

Főiskolai adjunktus

31

20

13

—

—

Főiskolai tanársegéd

6

4

3

—

—

Nyelvtanár

72

75

73

70

69

Egyéb oktatók

1

1

1

1

1

MTA rendes tag

2

3

3

3

4

MTA levelező tag

5

5

4

3

3

MTA doktora

50

50

45

47

47

Kandidátus

129

120

109

99

92

PhD

186

200

230

258

282

3

3

4

5

6

47

48

49

57

68

12

12

4

DLA Habilitált egyetemi docens Habilitált adjunktusok Minősített oktatók aránya Összesen

66%

69%

70%

73%

73%

569

555

566

570

588

2010

6. táblázat: BTK teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatók 2005

2006

2007

Kutatóprofesszor Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs MTA doktora

2008

2009

1

1

4

5

4

4

3

19

19

14

7

7

14

15

19

23

23

1

1

Kandidátus

4

4

3

4

5

PhD

15

16

13

7

6

51%

51%

43%

34%

35%

37

39

37

35

34

Minősített kutatók aránya Összesen

24

2010

25 7. táblázat: BTK díjak, ösztöndíjak

Széchenyi-díj

Díjazottak száma (1999—2009) 17 (2000—2007)

Eötvös József koszorú

4 (1999—2006)

Akadémiai díj

7 (1999—2009)

Bolyai-díj

1 (2009)

Díj / ösztöndíj

Széchenyi professzori ösztöndíj Deák Ferenc

13 (2003—2009)

Békésy György posztdoktori

31 (2001—2003)

Magyary Zoltán

11 (1996—2008)

113 (1999—2003)

8. táblázat: A magyarországi Bölcsészkarok képzési portfoliója Intézmény ELTE BTK

BA MA PhD 120 50 program diszciplináris interdiszciplináris tanári kredit kredit 45 45 49 5 21 69

SZTE BTK

30

56

17

14

DE BTK

20

29

12

8

PTE BTK

30

23

8

6

PPKE BTK

19

16

9

8

ME BTK

9

33

4

6

KGRE BTK

7

9

3

4

PE

9

20

5

3

EKF

11

20

2

8

NYME

21

23

3

4

NYF

17

7

—

2

KJF

10

30

—

—

25

26 9. táblázat: A Bölcsészettudományi Kar könyvtárai Terület (m2)

Olvasóhelyek

1.088

176

Angol-Amerikai Intézet Könyvtára

617

50

Filozófia Intézet Könyvtára

210

32

Fordító és Tolmácsképző Tanszék Könyvtára

80

12

Germanisztikai Intézet Könyvtára

630

50

200

10

400

16

Könyv: 60.707; Muzeális anyag: 1.500; Kéziratok: 10.000; Folyóiratok: 15.000

323

40

68.000, jelentős muzeális állomány: 16-18. századi nyelvtanok, szójegyzékek, szótárak

—

—

4.987

170

22

Néprajzi Intézet Könyvtára

384

62

Ókortudományi Intézet Könyvtára Assziriológiai és Hebraisztikai Szakgyűjtemény Egyiptológiai szakgyűjtemény Indoeurópai Nyelvtudományi Szakgyűjtemény Orientalisztikai Intézet Könyvtára Iranisztikai Szakgyűjtemény Sémi Filológia és Arab Szakgyűjtemény

200

28

40.000 48.426 kötet (folyóiratokkal), Kéziratok: 620, 4 db 16. századi nyomtatvány, 21 db 17. századi nyomtatvány, 280 db 18. századi nyomtatvány, CD-ROM: 58 45.000 könyvtári egység

336

85

40.423 könyvtári egység

Könyvtár Központi Olvasó

Skandináv Nyelvek és Irod. Szakgyűjtemény Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtára Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtára Alkalmazott Nyelvészeti Szakgyűjtemény Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Szakgyűjtemény Művészettörténeti Intézet Könyvtára

Könyvtári egységek száma 150.000, ebből 25.000 folyóirat, 2.360 kotta 85.101 könyvtári egység, ebből könyv és folyóirat: 75.320, hang-dokumentum: 2.799, képdokumentum: 1.615, elektronikus: 46, szakdolgozat: 5.321, 50 cím/ 104 a 18. századi nyomtatványok száma 41.376 könyvtári egység, ebből 39.000 kötet könyv és folyóirat (276-féle folyóirat); 170 doktori értekezés; 816 szakdolgozat; 390 szigorlati dolgozat; muzeális állomány: 4 db 16. századi kötet; 65 db 17. századi kötet 3.000 könyvtári egység (5 szakfolyóirat) 90.000 dokumentum; Német-osztrák gyűjtemény: 66.777; Néderlandisztikai gyűjtemény: 6.949; Ebből: Szakdolgozat: 3.813; Muzeális dokumentum: 223; Elektronikus dokumentum 29 Skandinavisztikai gyűjtemény: 15.000 19.000 könyv, 37-féle folyóirat, 4 db 16. századi könyv, 19 db 17. századi könyv, 143 db 18. századi könyv, 34 videokazetta, 210 diakép, 427 CD, 37 szabvány

26

27

Könyvtár Török Filológiai Szakgyűjtemény Régészettudományi Intézet Könyvtára Romanisztikai Intézet Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Könyvtára Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék Könyvtára Portugál Nyelv és Irod. Tanszék Könyvtára Román Filológiai Tanszék Könyvtára Spanyol Nyelv és Irodalom Tanszék Könyvtára Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára Távol-keleti Intézet Könyvtára Belső-ázsiai Szakgyűjtemény Kínai és Japán Szakgyűjtemény Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára Ókori Történeti Tanszék Könyvtára Művelődéstörténeti Tanszék Könyvtára Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Könyvtára Konfuciusz Intézet Könyvtára Egyetemközi Francia Központ Könyvtára

Terület (m2)

Olvasóhelyek

610 397

100 90

24.000 kötet, 12.000 periodika, 4.500 különnyomat, 800 szakdolgozat/disszertáció 100.000 kötet

40 200 200

15 20 24

1.000 könyvtári egység, 80.518 könyvtári egység 39.000 könyv, 44-féle folyóirat, 39 régi könyv, 960 hangzó dokumentum, 49 DVD

810

31

Könyv és folyó-irat: 138.500, muzeális állomány: 1.000, kézirat: 1.200, CD, DVD: 100

Könyvtári egységek száma

27

28 10. táblázat: A Bölcsészettudományi Kar idegen nyelvű képzései Alapszak BA

Anglisztika

BA BA

Anglisztika (angolul) Amerikanisztika (angolul)

Germanisztika

BA BA

Szakirány

Német nyelv, irodalom és kultúra (németül) Német nemzetiségi (németül)

Romanisztika

Francia nyelv, irodalom és kultúra (franciául)

BA

Olasz nyelv, irodalom és kultúra (olaszul)

BA

Portugál nyelv, irodalom és kultúra (portugálul)

BA

Spanyol nyelv, irodalom és kultúra (spanyolul)

MA

Történelem (angol, német, francia, orosz)

MA

Logika- és tudományelmélet (angol)

MA

Anglisztika (angolul)

MA

Amerikanisztika (angolul)

MA

Német nyelv, irodalom és kultúra (németül)

MA

Német nemzetiségi (németül)

MA

Francia nyelv, irodalom és kultúra (franciául)

MA

Olasz nyelv, irodalom és kultúra (olaszul)

MA

Portugál nyelv, irodalom és kultúra (portugálul)

MA

Spanyol nyelv, irodalom és kultúra (spanyolul)

MA

Lengyel nyelv és irodalom (lengyelül)

MA

Orosz nyelv és irodalom (oroszul)

MA, T

Magyar, mint idegen nyelv (angolul)

TM TM

Tailor made program Tailor made program

Cold War Studies Cultural Diplomacy: mediating between the cultures of Central Europe and the English speaking world

28

29 11. táblázat: A pályázati alprojekt struktúrája és teljesítménymutatói Tétel

Egységár

Mennyiség

Oktatói többletfeladat oktatási modul kidolgozására

200.000 Ft/hó

35 hónap

Oktatói kiutazási támogatás. Többletfeladat + szállás + útiköltség Külföldi vendégelőadói támogatás

120.000+150.000+100.000

78 hét

350.000+120.000+100.000

22 hét

Hallgatói kiutazási támogatás. Megbízás + szállás + útiköltség Külföldi vendéghallgatói támogatás

100.000+150.000+100.000

25 hónap

100.000+78.000+60.000

13 hónap

Doktorandusz alkalmazás

136.700 Ft/hó

7 fő

Doktorjelölt alkalmazás (tudományos segédmunkatárs) Posztdoktori alkalmazás (tudományos munkatárs)

174.900 Ft/hó

11 fő

218.700 Ft/hó

11 fő

Könyvkiadás

600.000 Ft/db

22

Nagy konferencia

2

Kis konferencia

8

Intenzív hét

2

Könyvbeszerzés

13 MFt

12. táblázat: A Bölcsészettudományi Kar publikációi (2007-2009)

2007

598

341

72

Szerkesztett mű 100

2008

660

449

90

133

28

2009

525

373

62

120

35

Év

Folyóiratcikk Könyvfejezet

29

Könyv

Disszertáció 23

30 13. táblázat: BTK OTKA pályázati eredmények Név

Intézet

Típus

Cím

Támogatás (Ft)

Futamidő

Azonosító

2006 Bácskai Vera

Történti Intézet

K

A rendi hitelrendszerek felbomlása és újjászületése

Bárczi Ildikó

MIKI

NK

Sermones compilati

Bárczi Ildikó

MIKI

P

Ars compilandi: a későközépkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata

Bíró Ferenc

MIKI

NP

Bessenyei György összes művei kritikai kiadás 11. kötet

Boros Gábor

Filozófia Intézet

K

Czajlik Zoltán Csepregi Márta

Régészettudományi NF Intézet MaNYFI K

9 556 000

68356

16 070 000

68989

1 400 000

50103

780 000

68133

Korai felvilágosodás a XVII-XVIII. század fordulóján

15 847 000

67798

Légirégészeti topográfiai kutatások Magyarországon

32 662 000

68824

4 802 000

68601

63 140 000

69207

Osztják mondattani tanulmányok

Granasztói György

Történti Intézet

NI

A 19. századi magyar nemzetépítés elemeinek átértékelése új szempontok és új források alapján

Máté András

Filozófia Intézet

K

Matematikai formalizmus - érvek és ellenérvek

7 000 000

68043

Seláf Levente

MIKI

IN

Corpus Poeticarum. Hálózati metrikai repertóriumok

2 700 000

67252

Sipos Lajos

MIKI

P

300 000

50135

1 500 000

70323

3 617 000

68719

Régészettudományi IN Intézet Régészettudományi NP Intézet

A Baumgarten-alapítvány: Dokumentumok 1941-1950 IVV. kötet Kr.e. III. századi kelta temetők kutatása magyar-francia együttműködésben Sajópetri - Hosszú-dűlő La Tène-kori települése c. monográfia kiadása

Szabó Péter

Történti Intézet

Az erdélyi fejedelmek udvari reprezentációja

5 000 000

68967

Szilágyi Zsolt

Távol-keleti Intézet F

Mandzsu kori mongol történeti kutatások

3 917 000

68673

Szabó Miklós Szabó Miklós

K

Összesen

168 291 000

30

31

Név

Intézet

Típus

Cím

Támogatás (Ft)

Futamidő

Azonosító

2007 Bács Tamás

Ókortudományi Intézet

K

Thébai temetők

24 000 000

4

73157

Bacsó Béla

MMI

NK

A tértapasztalat esztétikai, történeti és társadalmi koncepciói a 20. században

38 250 000

3

72058

K

Az asszír birodalmi expanzió

10 680 000

4

72927

K

A perzsa grammatika-írás története

8 500 000

4

72575

K

Nyelvjárási és helytörténeti anyagok geolingvisztikai kutatása

29 740 000

3

73024

PD

Városi tér és társadalom a 15-16. századi Pozsonyban

14 610 000

3

72698

NK

A brit irodalom a magyar kulturális emlékezetben

18 200 000

3

71770

K

Interperszonalitás és tapasztalat Wesselényi Ferenc (1605-1667) nádor leveleinek feltárása és kiadása Az idegen nyelvi motivációs vizsgálatok eredményének közzététele

10 660 000

4

72360

9 820 000

3

73087

Dezső Tamás Jeremiás Éva Kiss Jenő

Ókortudományi Intézet Orientalisztikai Intézet MaNYFI

Majorossy Judit Történeti Intézet Angol-Amerikai Intézet Ullmann Tamás Filozófia Intézet Péter Ágnes

Várkonyi Gábor Történeti Intézet

K

Dolgosné Kormos Judit

PUB-C

Angol-Amerikai Intézet

Összesen

349 000

71638

164 809 000 2008

Bíró Ferenc

MIKI

K

A nyelvkérdés a XIX. század első két évtizedében

Bolonyai Gábor

Ókortudományi Intézet

K

Corvina Graeca

Csapó Csaba

Történeti Intézet

K

Ferenc József Magyarországon. Politika és reprezentáció

K

Az irodalmi nyilvánosság az antikvitásban

PD

Képzelt lények az ókori és kori középkori indiai irodalomban

Déri Balázs Dezső Csaba

Ókortudományi Intézet Ókortudományi Intézet

31

1 030 000

3

75186

18 200 000

4

75693

5 380 000

2

78147

24 990 000

3

75457

4 200 000

3

78093

32 Név

Intézet

Falvay György Dávid Földváry Miklós István

Romanisztikai Intézet Ókortudományi Intézet

Imre Zoltán

MIKI

Kállay Géza Nagy József

Angol-Amerikai Intézet Romanisztikai Intézet

Típus

Cím

Támogatás (Ft)

Futamidő

Azonosító

PD

Magyar szentek 13-15. századi olasz nyelvű kéziratokban

5 380 000

3

75329

K

Középkori pontifikálék Magyarországon

6 704 000

4

78680

PD

Színház, kultúra és identitás. A nemzeti színház-elképzelése és az Európai Unió

2 542 000

3

79136

K

Az angol reneszánsz dráma kritikatörténete

11 509 000

3

79197

PD

Giambattista Vico életműve a XVIII. századi olasz irodalom kontextusában

14 250 000

3

75797

Orosz Magdolna

Germanisztikai Intézet

K

Az identitás terei. Kulturális topográfiák az Osztrák-Magyar Monarchia német nyelvű kultúráiban

8 160 000

3

76871

Patay-Horváth András

Történeti Intézet

NNF

Az olympiai Zeus-templom oromcsoportjainak virtuális 3D rekonstrukciója

8 110 000

2

78486

Scholz László

Romanisztikai Intézet

K

A spanyol nyelvterület avantgárd irányzatai

4 510 000

4

75919

Steiger Kornél

Filozófia Intézet

K

Morálpszichológia és etika az antikvitásban és a középkorban

10 960 000

3

75550

Bronzkincsek, deponálási szokások a késő bronzkorban

13 630 000

4

76881

A késő vaskori elit Európában

30 000 000

3

78303

Szabó Gábor Szabó Miklós

Régészettudományi K Intézet Régészettudományi K Intézet

Tolcsvai Nagy Gábor

MaNYFI

K

Funkcionális kognitív nyelvészeti kutatás

10 010 000

4

76878

Zólyomi Gábor

Ókortudományi Intézet

K

A sumer ige történeti morfológiája

12 470 000

4

75104

Összesen

192 035 000

32

33 14. táblázat: Az Állam- és Jogtudományi Kar publikációi (2007-2009) Folyóiratcikk

Könyvfejezet

Könyv

2007

243

288

40

33

3

0

28

2008

189

202

59

31

8

0

37

2009

140

134

30

24

3

0

23

Év

Szerkesztett Egyéb Disszertáció Szabadalom mű dokumentum

15. táblázat: Az Állam- és Jogtudományi Kar kiadványai (2008-2010) Sorozat

2008

ELTE Jogi Kari Jegyzetek ELTE Jogi Kar ELTE Jogi Kari Tankönyvek

2009

1

3

1

1

ELTE Jogi Kari Tudomány

Bibliotheca Iuridica

2010

5

4

Libri Amicorum

2

4

3

Publicationes Cathedrarum

5

3

2

Seminarium

1

1

Miscellanea

4

2

Acta Congressuum 1

16. táblázat: ÁJK Tudományos, szakmai közéleti tevékenységet végző oktatók Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók

2009

MTA rendes tagja

1

MTA levelező tagja

1

MTA tudományos bizottság tagja

15

MAB Plénum, bizottsági tag

1

OTKA Kollégium, zsűri tagok

4

33

34

17. táblázat: ÁJK doktori iskolák adatai (2009-2010*) 2009-es felvételi 2009. eredmények ősz felvett Fokozatot aktív felvett Összes felvett Abszolutóriumot ösztöndíjas szerzett hallgatói hallgatók hallgatók hallgató szerzett (fő) létszám (fő) száma száma Doktori Iskola alapítása óta

Doktori Iskola Neve

Állam- és Jogtudományi Politikatudományi

970

316

69

33

33

9

165

51

19

13

3

1

* Nem pontos adatok, mert jelenleg pótregisztráció zajlik

34

Jelenleg 2010-es felvételi eredmények (2010. ősz) felvett aktív felvett hallgatók ösztöndíjas hallgatói hallgatók száma létszám száma

17

43

7

8

2

35

18. táblázat: A doktori iskolák fokozatszerzései (2005-2009) Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

Politikatudományi Doktori Iskola

összesen

50

14

ösztöndíjas

13

7

abszolutóriumot szerzett

24

5

fokozatot szerzett

8 + (2)

1

46

12

17 17 3

7 4 2

összesen

42

1

ösztöndíjas

11

0

abszolutóriumot szerzett

56

0

fokozatot szerzett

7 + (1)

0

32

8

Év felvett doktorandusz-hallgató 2005

összesen

felvett doktorandusz-hallgató 2006

ösztöndíjas abszolutóriumot szerzett fokozatot szerzett

felvett doktorandusz-hallgató 2007

felvett doktorandusz-hallgató 2008

7

3

abszolutóriumot szerzett

44

2

fokozatot szerzett

14 + (5)

3 + (3)

összesen

33

3

ösztöndíjas

8

1

abszolutóriumot szerzett

35

0

fokozatot szerzett

8+2

1+2

felvett doktorandusz-hallgató 2009

összesen ösztöndíjas

35

36 19. táblázat: Az Állam- és Jogtudományi Kar pályázatokban való részvételi eredményei Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Pályázat megvalósulásának időszaka

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

Elnyert támogatás (Ft/€/USD)

Deák Ferenc Ösztöndíj

Nemzetközi vonatkozású polgári jogviták modern elintézési módjai - A nemzetközi OKM polgári perjog - mint jogi kultúránk növekvő jelentőségű eleme - alapjai és fejlődési irányai

2006

ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék (Varga István)

1 600 000

Deák Ferenc Ösztöndíj

A kétszeres elítélés tilalma az EU-ban 0012

OKM

2006

ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék (Ligeti Katalin)

1 600 000

OTKA T/14

„Kormányzás és kodifikáció a polgári kori államokban” T 037785

OTKA

2002 - 2006

ELTE ÁJK Egyetemes Jogtörténeti Tanszék (Rácz Lajos)

6 000 000

OTKA T

Közigazgatási jogi felelősség és szankciórendszer elméleti, dogmatikai rendszerének fejlesztési lehetőségei T 037894

OTKA

2002 - 2006

ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék (Nagy Marianna)

4 000 000

OTKA K

A magyar jogtudomány helyzete és a szinoptikus államelmélet lehetősége K76117

OTKA

2008 - 2011

ELTE ÁJK Filozófia Tanszék (Cs. Kiss Lajos)

8 574 000

6th European Framework Programme in Research and Development

Reflexive Governance in the Public Interest 513420

EU

2005 - 2010

ELTE ÁJK Jogszociológiai Tanszék (Fleck Zoltán), Louvain-La-Neuve-i Katolikus Egyetem és 30 további európai egyetem

OTKA K

A helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségei a bűnözés kezelésében K 37854

OTKA

2002 - 2006

ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék (Kerezsi Klára)

7 046 000

OTKA K

Látens fiatalkori devianciák - ahogy ők látják (Az önbevalláson alapuló nemzetközi összehasonlító vizsgálat magyar blokkja) K 60981

OTKA

2006 - 2008

ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék (Kerezsi Klára)

5 817 000

OTKA T

A jogi műveltség a 18-19. században T 043731

OTKA

2003 - 2006

ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék (Mezey Barna)

7 000 000

36

109 000 000

37 Pályázat kiírója

Pályázat megvalósulásának időszaka

DIS-Förderpreis für eine hervorragende wissenschaftliche Beweiserhebung in transatlantischen Arbeit auf dem Gebiet Schiedsverfahren der Schiedsgerichtsbarkeit

Deutsche Institution für Schiedsgerich tsbarkeit e.V.

2006

ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék (Varga István)

10000 Euro

NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégium

Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok

NKA

2007 - 2008

ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék (Mezey Barna)

1 160 000

Lifelong Learning Erasmus, Jean Monnet

Central European Countries after and before accession, No. 141255-LLP-1-2008-1-HUAJM-PO

Európai Bizottság

2009 - 2013

ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék, Jean Monnet Centre of Excellence (Király Miklós)

Magyar-német kutatócsere

A polgári per jogintézményének europaizálása MÖB P-MÖB/824.

Projekt neve

In-country grants, Hungary

Kiírt pályázat címe, kódja

First Findings-Analysing the Impart of European Integration on the Hungarian Civil Society (HU/IX 2006/24)

Trust for Central and Eastern Europe (www.ceetrus t.org)

2009

2007 - 2008

37

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék (Varga István), GeorgAugust-Universität Göttingen

ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet (Szabó Máté), Civil Európa Egyesület

Elnyert támogatás (Ft/€/USD)

68 625 Euro

800 000

50 000 USD

38

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Pályázat megvalósulásának időszaka

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

Elnyert támogatás (Ft/€/USD)

2009 - 2011

ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet (Szabó Máté), Civil Európa Egyesület; Centre for Information Service, Cooperation and Development of NGOs (CNVOS), Slovenia, Civil Society Institute, 295 200 USD Sofia, Bulgaria; Partners for Cemocratic Change Slovakia (PDCS), Slovakia; Society for the Study of the Nonprofit Sector, Czech Republic; The Institute of Public Affairs, Poland

CEE Trust grant

Has our dream come true? Comparative Research of Central and Eastern European Civil Societies

Trust for Central and Eastern Europe (www.ceetrus t.org)

OTKA F

Politikaelméleti paradigmák F-68112

OTKA

2007 - 2010

ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet (G. Fodor Gábor)

OTKA K

A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben T- 72656

OTKA

2008 - 2011

ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet (Körösényi András), KopintAlapítvány

3 350 000

OTKA K

A racionális választás elméletének politikaelméleti-politikatudományi jelentősége. Alkalmazhatósága és az alkalmazás korlátai T-049132

OTKA

2005 - 2007

ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet (Körösényi András), KopintAlapítvány

4 917 000

OTKA K

A kötelmi jog egyes általános részbeli jogintézményeinek történeti meghatározottsága K 60756

OTKA

2006 - 2009

ELTE ÁJK Római Jogi Tanszék (Földi András)

MTA Bolyai Ösztöndíj

Nemzetközi és európai polgári perjog

MTA

2008 - 2011

ELTE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék (Varga István)

38

30 000 000

10 400 000

3 500 000

39

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat megvalósulásának időszaka

Pályázat kiírója

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

Elnyert támogatás (Ft/€/USD)

Pályázat Tudományos Diákköri Tudományos diákköri kutatási és művészeti Tevékenység tevékenység támogatására Támogatására

TDKP

2006

ELTE ÁJK TDT (Földi András)

2 000 000

Pályázat Tudományos Diákköri Kiemelkedő intézményi teljesítmény Tevékenység támogatása Támogatására

OKM

2007

ELTE ÁJK TDT (Király Miklós)

2 000 000

20. táblázat: Az Állam- és Jogtudományi Kar oktatói létszámai Beosztás

Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Egyetemi tanár

28

25

22

24

23

21

Egyetemi docens

40

35

37

29

28

30

Adjunktus

43

26

0

23

27

29

Főiskolai docens

1

0

0

0

0

0

Tanársegéd

21

16

23

21

17

13

Nyelvtanár

10

10

19

10

10

10

Egyéb tanár

0

1

10

1

1

1

MTA r. vagy lev. tag

3

3

3

2

2

2

MTA doktora

6

6

6

6

7

6

Habilitált doktor

26

25

36

37

35

?

PhD/kandidátus

?

?

?

30/26

34/23

?

Minősített oktatók aránya

?

?

?

59%

62%

?

143

113

112

108

106

104

Összesen

39

1

Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

III./5 ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS TÁRSADALMI FOLYAMATAI ÉS BIOPSZICHOSZOCIÁLIS HÁTTERE

ALPROJEKT-STRATÉGIA

1

2 1. A kitűzött átfogó célok Az alprojekt az élethosszig tartó tanulás és a személyiség kibontakoztatásának hátterét interdiszciplináris megközelítésben vizsgáló nemzeti kutatási centrum kialakításához járul hozzá, melynek során négy kutatási vonulatot (pillért) emel ki az ELTE Pedagogikumban együttműködő három kar kutatómunkájából. Célja az így kialakított közös fókuszba illeszkedő K+F+I tevékenységek összefogása, az ezek kiteljesedéséhez szükséges feltételek megteremtése annak érdekében, hogy az együttműködő karokon folyó kutatómunkát tartalmában gazdagítsa, és a kutatás-oktatás minőségét a kiválasztott területeken emelje. Mindennek eredményeként a doktori képzés tartalmának és humán-feltételeinek fejlesztését, valamint a pedagógusképzés felsőoktatási oktatóinak tágabb körében szükséges továbbképzést, valamint a szakkollégiumi keretben is végzett tehetséggondozást veszi célba közvetlenül, és ugyanezen fejlesztési feladatok szolgálatában nemzeti kutatási centrum kialakításával szélesebb körű intézményes hatást kíván elérni. Kiemelt célunk tehát, hogy az ELTE három pedagógusképző karának együttműködésében létrejött egyetemi Pedagogikum Központ közös kutatási-fejlesztési tevékenységeként: 

az oktatásra és egészségfejlesztésre fókuszált interdiszciplináris karakterű, hálózatos felépítésű nemzeti kutatási centrumot hozzunk létre;



a közös kutatásmenedzsment rendszerét, mechanizmusait kialakítsuk, a működési tapasztalatokat módszeresen vizsgáljuk, és ily módon intézményesítsük;



az érintett karokon végzett kutatómunka infrastrukturális feltételeit koncentráltan javítsuk;



az elért eredményeket hatékonyan visszacsatoljuk a doktori képzésbe, mesterképzésbe, szakkollégiumi tevékenységekbe és a területünkhöz tartozó továbbképzésekbe;



hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerbe ágyazott humán erőforrásainkat megerősítsük és interdiszciplináris együttműködés irányába fejlesszük.

Hosszútávú célok Az ELTE Pedagogikum Központ egymást szakmailag kiegészítő és gazdagító karai együttesen egy kelet-közép európai kisugárzású nemzeti kutatási és magas szintű oktatási centrumot hoznak létre, amely kiemelkedő oktatáskutatási, életmód- és személyiségfejlesztési ismeretanyagával és annak folyamatos frissítésével húzó és szervező-erőt fejt ki a régió felsőoktatásában és a pedagógiai, pszichológia és az életmódtudományok területén. A pedagógusképzés teljes vertikumában és a fizikai és mentális jóllét szolgálatában közreműködő más szakemberek felkészítésében az ELTE Pedagogikum karai olyan minőségi oktatómunkát folytatnak, melyet az emberrel foglalkozó természet- és társadalomtudományok korszerű kutatása komplex módon alapoz meg, és így biztosítja a közoktatás, a felsőoktatás, felnőttoktatás, és az ezekkel együttesen ható sport- és egészségfejlesztő intézmények hatékony működésének igényes személyi feltételeit. Ezen humán-erőforrás alakító központ az átalakuló társadalmat megosztó és bomlasztó egyenlőtlenségek fékezéséhez, a személyes fizikai és mentális stabilitáshoz és kibontakozáshoz járul hozzá a korszerű tudományosságra építő tudásanyagával és gyakorlati felkészültségével. Középtávú célok: szakmai, szervezeti és pénzügyi eredmények A tervezett programnak, az egyetemi oktatás megújításán keresztül egyaránt célcsoportja a közoktatás, a felsőoktatás, a felnőttképzés, az egészségnevelés és a pszichológiai támogatás valamennyi szereplője, beleértve ebbe az adott területtel foglalkozó kutatói közösséget, a

2

3 gyakorló szakembereket és az érintett terület döntéshozóit, továbbá azokat, akik az adott területen tanulmányokat folytatnak. Az ELTE három pedagógusképző karának együttműködése egyedülálló lehetőséget nyújt az oktatási ágazatban sokszor hiányzó tudományos háttér megteremtésében. Az utóbbi öt évet számolva a három kar összes bevételének átlagosan 5,2%-a pályázati forrásból, szerződéses kutató, fejlesztő munkából származik. Célunk, hogy ezt az arányt megtartsuk és lehetőség szerint tovább növeljük az ilyen módon bevont források abszolút értékét és arányát a költségvetésünkben. Ennek érdekében rendszeresen visszajelezzük az egyes szervezeti egységek eredményeit e tekintetben. Az ELTE Pedagogikum Központot alkotó valamennyi intézményben jelentős személyi és infrastrukturális fejlesztést hajtunk végre, és kiépítjük a kutatási és fejlesztési tevékenységek korszerű szervezeti és vezetési feltételeit, továbbá megvalósítva több olyan konkrét kutatást és fejlesztést, melyeknek eredményei hozzájárulnak a hazai pedagógiai és pszichológiai kutatások és fejlesztések színvonalának jelentős javulásához (ld. 1. táblázatot a mellékletben). Rövidtávú célok: a kiemelt kutatási projekt sikeres megvalósítása A projekt keretében realizálandó kutatómunka „Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” címen koncentrál a pszichológia, sporttudomány, a magatartás és élettudományok, az életmód-kutatás és a neveléstudományok négy témakörére (összesített indikátorokat ld. 2. táblázat a mellékletben, idői bontásban ld. a 3-6. táblázatokat a mellékletben). 1) kognitív, kommunikációs és idegrendszeri mintázatok és változások az élethosszig tartó fejlődésben - kognitív teljesítmények idegtudományi indikátorai - korai fejlődés (tipikus és atipikus utak elágazása) - öregedés (idegtudományi és társadalomtudományi vonatkozások) 2) az életmód fejlesztése (élettudományi és társadalomtudományi vonatkozások) - egészségfejlesztés és sport - addikció - életminőség, motiváció-alakulás 3) a szocializáció társadalmi-környezeti húzóerői - infokommunikációs környezet/a társadalmi szakadék áthidalása - a tudomány iránti fogékonyság felkeltése, különös tekintettel természettudományok iránti affinitásra - az etnikai-kulturális identitásfejlődés európai távlatai

a

4) a tanulás és tanítás megközelítésének fókuszpontjai - a tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a közoktatásban - a tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felsőoktatásban és felnőttképzésben - a pedagógusképzést támogató történeti kutatások - inklúziót és differenciálást támogató pedagógiai és pszichológiai kutatások Az eredmények tényszerű mutatói Az alprojekt realizálásnak eredményeit megragadható indikátorok tükrözik: a) Szignifikánsan megnő a fókuszba állított témákban doktoranduszok és a munkatársak (magyar és idegen nyelvű) publikációs teljesítménye. A projekt során megjelentetni vállalt 92 publikáció az utóbbi 5 év átlagában számított publikációs eredményességhez mérten (196 folyóirat cikk, monográfia, könyvfejezet évente) jelentős szám. Ez

3

4 egyszerre jelent jelentős mennyiségi növekedést és minőségi változást (tematikus konvergenciát) az eddigi publikációs tevékenységhez képest. b) Az oktatás kutatási hátterét képező munkálatok infrastrukturális háttereként három labor létesül, illetőleg kap infrastrukturális fejlesztést. c) A gyakorlati tevékenységet és az elméleti munkálatok módszeres megalapozását szolgáló mérőeszközöket adaptálunk, fejlesztünk és standardizálunk, gyógypedagógiai és pszichológiai diagnosztikai céllal, illetőleg terápiába ágyazott jelleggel. d) A kutatómunka eredményeként és a képzés (különösen a PhD képzés) támogatására tanulmányok, szakkönyvek jelennek meg (a Pszichológiai Doktori Iskola esetében szakkönyvtári sorozatba rendezve). e) Megfelelő intézményes fórumokon jóváhagyást nyer az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Pszichológiai Doktori Iskolájának a moduláris tanterve. f) A Pedagogikum Illyés Sándor Szakkollégiumában kutató műhelyek létesülnek külső szakmai kapcsolatokkal. g) A képzők továbbképzése céljával (legalább egy pedagógusképzési területen) dokumentált programot dolgozunk ki a különböző fejlesztőmódszerek gyakorlati bevezetésére. h) Oktatók, doktoranduszok, hallgatók bevonásával konferenciákat rendezünk, nyári egyetemet készítünk elő a Pedagogikum bázisán. 2. Helyzetértékelés Az ELTE Pedagogikum néven közös szervezeti keretekbe illeszkedő és közös szakmai célkitűzéseket valóra váltó három kara együttesen a hazai pedagógusképzés és oktatásfejlesztés terjedelmében teljes körű, tudományos kapacitását tekintve legjobban felkészült szellemi műhelye. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar a nevében foglalt tudományterületek legnagyobb vonzerejű képviselője a magyar felsőoktatásban. Az országban egyedülálló módon mindkét tudományterületen frissen akkreditált doktori iskolával rendelkezik, melyek programjai szakmailag igen differenciáltak, volumenük és a tudományos utánpótlásban játszott humán-erőforrás fejlesztő szerepük kiemelkedő (ld. 11. táblázat a mellékletben). A Pedagógiai és Pszichológiai Kar szakmai törzsterületeinek kereszteződésében oktatási és kutatási céllal létrehozta és eredménnyel működteti Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Központját, valamint e kettős törzsterület kiteljesítése, és az egyetemi oktatási-kutatási profil gazdagítása érdekében Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetet létesített. A Tanító- és Óvóképző Kar, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar saját képzési területén minden szak és szakirány oktatására képes és jogosult, minden országos összehasonlításban a legtöbb minősített munkatárssal rendelkezik, és a képzés fejlesztésével – támaszkodva kutató-fejlesztő munkájára – jól dokumentálhatóan évtizedek óta meghatározó szerepet játszik Magyarországon, illetőleg a régióban. A Tanító- és Óvóképző Kar szakjainak zsákutcás jellege a bolognai rendszerben megszűnt, és reális kilátások vannak arra, hogy a kisgyermekkor pedagógiája – nemcsak mint hatékony alkalmazott, hanem mint kitüntetett jelentőségű elméleti terület – szintén helyet kap a doktori képzésben. A Gyógypedagógiai Kar komplex fogyatékosság-tudományi és rehabilitációs szakmai eredményei immár egy program hátterét képezik a Neveléstudományi Doktori Iskolában. Az ELTE (Pedagogikum szervezésében) fenntart, magyar és idegen nyelven terjeszt szakmai folyóiratokat (pl. Oktatás-informatika, Alkalmazott Pszichológia), és gondoskodik eredményeinek internetes jelenlétéről. A doktori képzés megfelelő előkészítése érdekében

4

5 kitüntetett figyelmet fordít – mint erre hivatott centrum – a tehetséggondozásra, tudományos diákkörök működtetésre, és nemzetközi kitekintésű, kutatási szempontból is értékes programokkal tartalmilag fejleszti Illyés Sándor Szakkollégiumát, megfelelő infrastrukturális feltételeket teremtve a szakkollégiumi munka számára. A doktorit megelőző, alsóbb képzési szinteken is aktív tehetséggondozás eredményeit az OTDK-n résztvevő hallgatók növekvő száma is mutatja (ld. 12. táblázat a mellékletben). A Pedagogikumban együttműködő karoknak az alprojektben mozgósított kutatógárdája, projekt kivitelezésébe bevont szakemberek körében a minősítetteknek a kutatóegyetemi kritériumokat messze meghaladó aránya a humán-erőforrás szempontjából biztosítékot jelent az alprojekt megfelelő színvonalú megvalósítására (ld. 1. táblázat, 1. ábra a mellékletben). A projektben fókuszba állított kutatási területeken dolgozik a három karon állományban lévő kollégák 2/5-e (a minősített munkatársak szűkebb körében is hasonló az arány). Kiemelendő, hogy a kutatógárda összetétele maga is kifejezi a nemek arányos reprezentációjára való tudatos törekvést. A különböző karokon közreműködő oktatók, kutatók életkori összetétele (ld. 2. ábra a mellékletben) mutatja, hogy a karrier közepén lévők száma a legtöbb pillérben túlnyomó, ezért egy-egy pillért kivéve a fiatalabb kutatók bevonása ezen a szinten nem égető feladat, megtörténik valószínűleg minden külön beavatkozás nélkül is. A műhelyek vezetőinek megújítása, illetve a középtávon az átstrukturálásuk ezzel együtt várható. A kutatási-fejlesztési tevékenységekre a Pedagogikum oktatásra is használt épületei, infrastruktúrája áll rendelkezésre, melyeken belül kutatói laboratóriumok kialakítására került sor. Ezek berendezését és műszeres felszerelését jellemzően kutatási pályázati forrásokból maguk a kutatók végzik. A kutatási infrastruktúrát mindhárom karon elsősorban azok a speciális helyiségek, műszerezettség és speciális szoftverek jelentik, amelyeket a kutatóhelyek (elsősorban tanszékek) alkalmaznak szakmai munkájukhoz. A kutatás infrastrukturális hátterének fejlesztésére az elmúlt periódusban többnyire pályázatok és a Pedagogikum stratégiai alapjából biztosított forrás adott szerény lehetőséget. Nagyobb volumenű fejlesztést jelentett a számítógépes laborok kialakítása, amely elsődlegesen oktatási célokat szolgál, de kutatásra is igénybe vehető. Több éves kutató – és fejlesztő tevékenység révén 2009-től rendelkezésünkre áll egy Polycom videokonferencia rendszer, melynek segítségével a meglévő internet hálózaton megvan a lehetősége a nemzetközi partnerekkel való hatékony konzultációknak is. Tudástérkép Az alprojekt által érintett szakterületek Az alprojekt által érintett szakterületek bemutatása maga is mélyebb elemzést igényel, hiszen közülük csupán kettő tekinthető a hazai tudományos osztályozásba sorolt hagyományos diszciplínának, míg a harmadik interdiszciplináris területként társadalomtudományi hangsúllyal, ám természet és orvostudományi területről is von be kutatókat, hallgatókat. Az MTA bizottsági rendszerét követve a következő területeket érint a kutatási tevékenységünk:  Pedagógia  Pszichológia  Környezet és egészség A számszerű mutatók alapján is jelentős kutatói potenciált jelentkezik az ELTE-n ezeken a területeken (ld. 7-10. táblázatok a mellékletben). Tudományos műhelyek, kutatási infrastruktúra A Pedagogikum Központ három karán lévő tudományos műhelyeket nem kari vagy tudományterületi bontásban mutatjuk be részletesen, hanem az Élethosszig tartó tanulás

5

6 társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere kutatásának a jelen pályázatban kialakított interdiszciplináris felépítését követve. Konstatálhatjuk így a pályázathoz kapcsolódó első eredményt, melynek során a különböző karokon működő műhelyek között intenzívebb kommunikáció jött létre. Az alprojekt 30 elemi projektje 4. pillérbe rendeződik (a tevékenység részletes jellemzőit ld. még 2-6. táblázat és 13-16. táblázat a mellékletben), ennek megfelelően mutatjuk be a már működő tudományos műhelyeket8: 1. Kognitív, kommunikációs és idegrendszeri mintázatok és változások az élethosszig tartó fejlődésben A Társas Elmék Kutatócsoport egy fiatal, 2008-as alapítású műhely, érdeklődésének homlokterében a társas megismerés és fejlődése áll. Kutatásait elsősorban a kísérleti fejlődéspszichológia területén végzi, de a kérdésfeltevéstől függően felnőtt vizsgálatokat is folytatnak. A kutatócsoport az ELTE PPK Kognitív pszichológia Tanszék (Király Ildikó docens, Kónya Anikó docens, Somogyi Eszter adjunktus, Ragó Anett tanársegéd) és a Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ (Egyed Katalin adjunktus) munkatársaiból áll. A Speciális Tanulás-Támogatás Műhely profilja: A fogyatékosságok és képességzavarok következtében sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok optimális fejlődését elősegítő, intézményesen (csoportosan és egyénileg) alkalmazható pedagógiai diagnosztikai módszerek, tanulástechnológiai folyamatok, képesség- és kompetencia fejlesztő eljárások, valamint ezek hatékonyságát vizsgáló eszközök továbbfejlesztése, adaptálása, standardizálása és új eljárások kidolgozása. A kutatásokat Mesterházi Zsuzsa prof. em., Papp Gabriella főiskolai tanár; Vaszilkóné Radványi Katalin főiskolai tanár, Perlusz Andrea főiskolai tanár, Lajos Péter főiskolai tanár, Gadó Márta főiskolai tanár, Márkus Eszter főiskolai docens, Stefanik Krisztina főiskolai adjunktus Szűcs Mariann főiskolai docens és az érintett tanszékek munkatársainak és PhD tanulmányokat folytató oktatók és külső munkatársak bevonásával. A 2010 tavaszán alakult Támogató Technológia és Tekintetkövetés Műhely célja részben kognitív alapkutatás (elsősorban az autizmus spektrum zavarok és más atipikus kognitív fejlődési pályák, veleszületett és szerzett érzékszervi sérülések, illetve a tipikus megismerés folyamatai és variációi területén), részben pedig, az előbbi témákkal szoros összefüggésben, alkalmazott kutatás-fejlesztési kooperációs projektekben való részvétel, elsősorban kognitív támogató rendszerek kialakítására és tesztelésére atipikus kognitív fejlődést mutató személyek számára. A műhely munkájában Győri Miklós docens mellett Farkas Lajos és Várnagy Zsombor vesznek részt intenzíven kutatóként, s már most kutatóhelyet nyújtunk doktoranduszhallgatóknak és a Bécsi Egyetem nemzetközi kognitív tudományi mesterprogramjából érkező vendéghallgatóknak. A nemrégiben alakult Atipikus Fejlődés Műhely fő érdeklődési területébe egyaránt beletartoznak az atipikus fejlődés kognitív alapjai és azok a szocio-emocionális és kommunikációs mintázatok, amelyek az atipikus fejlődésű személyeket és környezetüket jellemzik és befolyásolják. A műhely munkájában jelenleg Billédi Katalin docens, Garai Dóra docens, Győri Miklós docens, Marton Klára egyetemi tanár mellett Bolla Veronika, Csákvári Judit, Mészáros Andrea, Mohai Katalin, Prónay Beáta PhD-hallgatók, illetve tanszékközi együttműködésben - Zsoldos Márta főiskolai tanár vesznek részt. 2. Életmód- és egészségfejlesztés (élettudományi és társadalomtudományi vonatkozások) A Pozitív Pszichológiai Műhely 2000-ben alakult, a pozitív pszichológia kulcskonstruktumainak a vizsgálatára. A műhely kutatásai kiterjednek az érzelmi intelligencia fejlődési trendjének azonosítására, az optimizmus, a szubjektív jóllét és az egészséges 8

A tudományos műhelyek részletesebb kifejtését ld. a mellékletben.

6

7 funkcionálás valamint a megküzdési kapacitás közötti összefüggések vizsgálatára, a pszichológiai immunrendszer alkotóelemeinek identifikálására. A műhely kutatói-oktatói: Oláh Attila egyetemi tanár (vezető), Vargha András egyetemi tanár, Nagy Henriett tanársegéd. A közreműködő doktori hallgatók: Mészáros Veronika, Magyaródi Tímea, Mózes Tamás, Bimbó Melinda, Soltész Péter. Az Addiktológiai Kutatások Műhelye a szenvedélybetegségek epidemiológiájának feltérképezése, valamint az addikciók kialakulásában szerepet játszó okok megismerése érdekében végzet kutatómunkát. A műhely munkájában résztvevő kutatók-oktatók: Demetrovics Zsolt adjunktus (vezető), Kökönyei Gyöngyi tanársegéd, Rózsa Sándor tudományos segédmunkatárs. Közreműködő doktoranduszok: Balázs Hedvig, Farkas Judit, Gyollai Ágoston, Iszáj Fruzsina, Kapitány Máté, Koronczai Beatrix, Kun Bernadette, Nagygyörgy Katalin, Németh Zsófia. Az Egészség és Sporttudományi Intézet Sport-pszichofiziológiai Laboratóriumban két kutatási irány alakult ki a 2000-es évek közepén, részben az un. nem-specifikus egészségproblémák, ezen belül is a nem-ionizáló elektromágneses sugárzás (extrém alacsonyfrekvenciás elektromágneses tér - ELF-EMF) vizsgálata állatokban és embereken, részben pedig a placebo/nocebo-hatás kutatása. A kutatásokban résztvevők: Bárdos György egyetemi tanár (vezető), Szabó Attila docens, Köteles Ferenc adjunktus, Szemerszky Renáta tanársegéd, Bérdi Márk tudományos munkatárs (a pályázat terhére alkalmazott kutató), Hevesi Krisztina tanársegéd, Pucsok József Márton vendégkutató. Közreműködő doktori hallgatók: Balassa Tímea, Freyler Anett, Tóth Adrienn, Ferentzi Eszter (szakdolgozó). A Fogyatékos Emberek Életminősége műhely 2005-ben alakult, kutatásai a fogyatékos emberek életminőségének feltérképezését és javítását célzó projektek keretében történik. Aktív kutatóként részt vesznek a műhely munkájában Könczei György és Marton Klára egyetemi tanárok, Keszi Roland és Farkas Lajos PhD-hallgatók. A fogyatékos személyek funkcióváltozásai témában a BGGYK egyéb tanszékén is zajlanak kutatások Kullmann Lajos vezetésével. A 3-12 éves korú gyermekek mozgásos viselkedését vizsgáló műhely 2007-ben alakult. Alapvető célja a 3-12 éves gyermekek habituális fizikai aktivitási szokásrendszerének és mozgásfejlődésének tanulmányozása. A kutatások során vizsgáljuk az érintett korosztály pedagógiai hatásokra történő pszichikus és motoros viselkedésváltozásait. A műhely munkájában részt vesznek: Tihanyiné dr Hős Ágnes főiskolai docens, Gergely Ildikó adjunktus, Rácz Katalin, Vári Péter és Csányi Tamás tanársegéd doktoranduszok. A műhely munkája lehetőséget kínál a témában érdeklődő BA és MA képzésben résztvevő egyetemi hallgatók szakdolgozat és tudományos diákköri dolgozat készítéséhez, a kutatási eredmények publikálásához. Az Egészségfejlesztés 3-12 éves korban műhely 2000-ben alakult azzal a céllal, hogy az óvodai, iskolai egészségfejlesztés hatékonyságát növeljük. A több területen folyó kutatás fő célja azoknak a tényezőknek a feltárása, melyek a gyermek egészségtudatos magatartásának alakításában, a fenntartható életvitel alakulásában döntő szerepet játszanak. Célunk a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók egészségfejlesztési kompetenciájának, módszertani kultúrájának bővítése. A kutatásba bekapcsolódva hallgatóink lehetőséget kapnak eredményeik publikálására, pl. szakdolgozat és tudományos diákköri dolgozat formájában. A kutatásban résztvevők: Mészárosné dr. Darvay Sarolta főiskolai docens, Kulin Eszter főiskolai docens, B. Zsoffay Klára főiskolai adjunktus, Bihariné dr. Krekó Ilona főiskolai docens, Vastagné Bauer Zita adjunktus, PhD hallgató 3. A szocializáció társadalmi-környezeti húzóerői

7

8 A Társadalom-történeti pszichológiai kutatóműhelyben három szociálpszichológiai területen folyik kutatás, (1) a szociálpszichológia elmélete és története témában, (2) a társadalmi sztereotípiák tanulmányozása során a sztereotípiák érzelmi töltetének és funkcióinak elemzésében, (3) a szociálpszichológia határterületi alkalmazásában (politikai pszichológia, gazdaságpszichológia, jog és pszichológia. Közreműködő kutatók-oktatók: Hunyady György akadémikus (vezető), Fülöp Márta egyetemi tanár, Kiss Paszkál docens, Berkics Mihály tanársegéd. Közreműködő doktoranduszok: Krekó Péter. A Döntéspszichológiai Műhely kutatásainak középpontjában a kockázatészlelés és az adaptív illetve nem adaptív kockázatvállaló viselkedés áll. A kockázathoz való viszonyulást sokféle kontextusban vizsgálja a kutatócsoport, alap- és alkalmazott pszichológiai kérdésekre keresvén válaszokat. Közreműködő kutatók-oktatók: Faragó Klára (vezető) egyetemi tanár, Fekete Olívia tanársegéd, Kiss Orhidea adjunktus, Móra László Xavér tanársegéd. Közreműködő doktoranduszok: Dobos Emese, Kende Anna, Kappel Katalin. A Nemek Pszichológiája Műhelyben folyik társadalmi nemekkel kapcsolatos szociálpszichológiai oktatás és kutatás folyik. A műhelyben közreműködnek: Nguyen Luu Lan Anh docens, Kovács Mónika docens, Szabó Mónika adjunktus. Kultúrközi Összehasonlító Vizsgálatok Műhelyében mind pszichológiai, mind pedagógiai kulturális és kultúrközi összehasonlító kutatások folynak. Az IPPK valamennyi oktatója, doktorandusza tagja a műhelynek: Nguyen Luu Lan Anh docens (vezető), Boreczky Ágnes docens, Győri János docens, Kovács Mónika docens, Szabó Mónika adjunktus, Borsfay Krisztina tanársegéd, Kende Judit tanársegéd. Az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport kutatásainak korábbi főirányai a média és a kommunikációs piac szerkezete és átalakulása, a kommunikáció szerepe a demokratizálódó társadalom politikai életében, Magyarország EU csatlakozásának kommunikációs kérdései mellett az utóbbi években a hangsúlyok - a világméretű tendenciáknak és a hazai fejleményeknek megfelelően - fokozottabban az új kommunikációs technikákra és várható hatásaikra, a kommunikáció területén tapasztalható globális kihívásokra és a rájuk adott lokális válaszokra, és nem utolsó sorban az európai integráció kommunikációs vonatkozásaira tevődtek. A kutatásban közreműködő kutatók-oktatók: Tardos Róbert, Terestyéni Tamás. Az Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) 2006. márciusban jött létre az információ- és tudástechnológia társadalmi-társadalomtudományi, illetve az információs és kommunikációs technológiával támogatott oktatás módszertani vizsgálatára. Fontosabb kutatási területek és irányok: on-line tanulási környezetek működési mechanizmusai, pedagógusok módszertani kultúrájának változásai IKT támogatott oktatási környezet használata során, digitális nemzedék a tanítási-tanulási folyamatban. A kutatócsoport tagjai: Ollé János, adjunktus (a csoport vezetője), Lévai Dóra (tanársegéd, PhD hallgató), PappDanka Adrienn (tanársegéd, PhD hallgató), Tóth-Mózer Szilvia (tanársegéd, PhD hallgató), Virányi Anita (tanársegéd, BGGYK), Varga Adrienn (hallgató, a csoport titkára). 4. A pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztése: a tanulás és tanítás tudományközi vizsgálata Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ Kutatási Műhelye a felsőoktatás szervezeti és vezetési kérdései területén folytat kutatásokat. Az itt folyó kutatások célja a felsőoktatáspedagógiai képzés tudáshátterének megteremtése, a hazai felsőoktatás-politika szakértői hátterének erősítése és a felsőoktatás-menedzsment eredményesebbé tételét célzó, uniós forrásokból történő hazai fejlesztések szakmai támogatása, beleértve ebbe az ELTE-n belül folyó szervezetfejlesztési folyamatokat is. A műhely kutatói: Halász Gábor egyetemi tanár

8

9 (vezető), Golnhofer Erzsébet docens, Kraiciné Szokoly Mária docens, Szivák Judit docens, Lukács István főisk. docens, Ollé János adjunktus, Kálmán Orsolya tanársegéd. A Neveléstörténeti Kutatóműhely különböző témák köré szervezi a kutatásait, melyek közül kiemelkedik az életreform és reformpedagógia kapcsolata, illetve a neveléstudomány összehasonlító tudománytörténete. A műhely vezetője: Németh András egyetemi tanár. Résztvevő ELTE kutatók: Mikonya György habilitált egyetemi docens, Boreczky Ágnes főiskolai tanár, Tímárné Szabó Júlia főiskolai docens. Résztvevő doktorandusz hallgatók: Biró Zsuzsanna, K. Pap Tünde, Sanda Dániel, Pirka Veronika, Schwager Gizella, Bárd Edit, Mede Perla, Németh Regina és további 6 doktorandusz hallgató. A Befogadó Iskola, Befogadó Társadalom Műhelyben (1) Az integrált nevelés pedagógiája a közoktatási intézményekben, (2) az inkluzív iskola pedagógiai és pedagógusképzési feltételeinek, és ezek alkalmazhatóságának kidolgozása, illetve (3) a sajátos támogatást igénylő fiatalok integrációja a hazai felsőoktatásban, (4) A fogyatékos emberek kirekesztése és befogadása a munka világában és társadalom egyéb területein nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódó munka folyik. A műhely munkájában részt vesz: Csányi Yvonne prof. em., Zsoldos Márta főiskolai tanár, Bodorné Németh Tünde főiskolai adjunktus, Mesterházi Zsuzsa prof. em, Papp Gabriella főiskolai tanár, Perlusz Andrea főiskola tanár, Bánfalvy Csaba egyetemi tanár, Szauer Csilla, Zászkaliczky Péter főiskolai tanár, Garai Dóra docens, Schiffer Csilla, Kerekes Valéria és Tamás Katalin PhD-hallgatók. Gyermekkor-történeti Kutatóműhely feladata a gyermekkor kutatásának történeti, szociológiai, kulturális antropológiai és pedagógiai szempontú megközelítéseinek nemzetközi nyomon követése, hazai adaptációi, az új szociológia kínálta szemléletmódok és kutatási módszerek alkalmazása a gyermekkor kutatásában. A műhely vezetője: Szabolcs Éva egyetemi tanár. Résztvevő ELTE kutatók: dr. Golnhofer Erzsébet habilitált egyetemi docens, dr. Hegedüs Judit és dr. Baska Gabriella egyetemi adjunktusok. Oktatáselméleti Kutatási Műhely akciókutatása a Neveléstudományi Intézet oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével folyt kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásával, két egymást követő évfolyamon a bolognai rendszer bevezetéséhez kapcsolódva és a tanulmányi eredmények fogalma köré szervezve. A műhely vezetője: Vámos Ágnes docens. Résztvevő ELTE kutatók: Vass Vilmos docens, Lénárd Sándor adjunktus, Rapos Nóra adjunktus, Szivák Judit docens, Kopp Erika adjunktus, Kálmán Orsolya tanársegéd és doktoranduszok, pedagógia szakos hallgatók. Neveléselméleti Kutatási Műhely egyik fókusza az együttműködés kultúrája program, amely az együttnevelés, az adaptív oktatás, a gyermekbántalmazás, a pedagógus-szülő együttműködés, az iskolai agresszió témaköreiben végez kutatásokat, készít oktatási segédanyagokat. A kutatási műhely másik fókusza a művészetpedagógia, a gyermek-kultúra kutatása. A műhely vezetője dr. Trencsényi László habilitált egyetemi docens, résztvevő ELTE kutatók: dr. Bodonyi Edit habilitált egyetemi docens, dr. Rapos Nóra egyetemi adjunktus, dr. Lénárd Sándor egyetemi adjunktus, dr. Mészáros György egyetemi tanársegéd és 9 doktorandusz hallgató. A Civil-nonprofit Műhely 2001-ben alakult a felsőoktatásban részt vevő hallgatók demokratikus felkészültségének növelése, valamint a civil társadalom, a nonprofit szektor tudományos megismerése érdekében. A műhely kutatói: Arapovics Mária PhD egyetemi adjunktus (vezető), Sz. Molnár Anna PhD egyetemi docens, Henczi Lajos PhD óraadó főiskolai docens, Üröginé Ács Anikó PhD hallgató, Gyenes Zsuzsa PhD hallgató, Brüll Edit óraadó oktató, Péterfi Ferenc óraadó oktató. A műhely nemzetközi kapcsolatai: Oxford Hungarian Society, Civil Fórum – Kolozsvár.

9

10 Andragógiai Elméleti és Történeti Kutatási Műhely kutatásaiban a gender szemlélet elméleti kereteit a forrásfeldolgozás klasszikus hagyományival ötvözik a részt vevő kutatók. A műhely vezetője: Fehér Katalin docens. Résztvevő ELTE kutatók: Kereszty Orsolya, Galgóczy Anna PhD hallgató. Eddigi munkájukat több monográfia és számos tanulmány tartalmazza. A felsőoktatás szociálpszichológiája műhely a felsőoktatásban a szervezeti működést, a felsőfokú tanulmányok eredménymutatóit, a képzés minőségének fejlesztését és a személyes motivációkat, elköteleződést vizsgálja. Oktató tagjai: Kiss Paszkál docens (vezető), Katona Nóra adjunktus, Szabó Laura adjunktus, Székely Mózes tudományos főmunkatárs. Doktorandusz tagjai: Lerner Nikolett, Lukács Fruzsina, Czakó Andrea, Forgó Melinda. A Vallásos mozgalmak és pedagógiakutató műhely 2006-ban alakult. Alapvető célja az új vallásos mozgalmak pedagógiára gyakorolt hatásának vizsgálata. A műhely munkájában részt vesznek: Dr. Mikonya György egyetemi docens, Szenes Márta adjunktus, Belényesi Emese adjunktus, Verőné Jámbor Noémi szakértő, valamint Szarka Emese, Mesterházy Ágnes, Túri Virág PhD hallgatók. A műhely kutatómunkáját más országos intézményekkel együttműködve folytatja. A Gyermekkori intézményes nevelés pedagógiája műhely azzal a céllal jött létre, hogy összekapcsolja és keretet adjon azoknak a pályázati forrásokkal támogatott és egyéni kutatási témáknak, amelyek – elsősorban a Neveléstudományi Tanszék oktatóinak részvételével – a 012 éves korosztály intézményes neveléséhez, illetőleg a bölcsődei, óvodai, iskolai nevelés feladatainak ellátására felkészülő hallgatók szakmai- és pályaszocializációjához kötődnek. A műhely kitüntetett figyelmet szentel az intézményes nevelés társas dimenzióinak vizsgálatára, a család és intézményes nevelés kapcsolatára, a nemi szerepek nevelésben betöltött szerepére, a 0-12 éves korosztállyal foglalkozó intézményekkel kapcsolatos laikus és professzionális nevelői vélekedések, attitűdök vizsgálatára, valamint a közoktatás tartalmi-módszertani fejlesztését is célzó innovációs törekvések kipróbálására és képzésben történő meghonosítására. A műhelyben folyó munka első eredményeit különböző konferenciákon, szimpóziumon és előadások formájában mutattuk be. Résztvevő oktatók-kutatók: Podráczky Judit főiskolai docens (vezető), Békési Ágnes főiskolai docens, F. Lassú Zsuzsa főiskolai docens, Hunyady Györgyné főiskolai tanár, Mikonya György egyetemi docens, Serfőző Mónika főiskolai docens, Ronkovicsné Faragó Eszter főiskolai docens és doktoranduszok: Böddi Zsófia, Golyán Szilvia, Kolosai Nedda, Rádi Orsolya. Az alprojektre vonatkozó önértékelés az eddigi teljesítményt illetően (CSWOT-elemzés) Korlátok:  kutatói kapacitást korlátozzák a túlméretezett oktatási feladatok;  nagy teljesítményű, a nemzetközi színvonalú kísérletes kutatásban elvárt berendezésekre szűkösek az egyetemi források;  csökkenő finanszírozás, szűkülő pályázati lehetőségek;  a kutatások adminisztrációja bizonyos méretű kutatások esetében túlcentralizált. Erősségek:  elhivatott, belsőleg motivált kutatók;  széles körű kutatások;  aktív és kiterjedt nemzetközi kapcsolatok;  interdiszciplináris együttműködés;  a születéstől az öregkorig átfogják a kutatások, és az erre épülő képzés a személyiség kibontakoztatását;  a kutatók nincsenek kényszerpályán, maguk alakíthatják a kutatásaik irányát;  szoros kapcsolat a közoktatás különböző szereplőivel; 10

11 

egyedülálló szakkönyvi gyűjtemények, széleskörű és naprakész nemzetközi folyóirat adatbázis. Gyengeségek:  kutatási pályázatok menedzselése nem eléggé hatékony, hiányzik a három kar interdiszciplináris kutatásaira irányuló kutatásmenedzsment;  a pályázathoz kötöttség miatti rövid kifutás, az együttműködések rendszertelenek;  relatíve alacsony kutatói létszámok (a team-munka kihasznál az egyes speciális területeken;  hiányosságok, elévült eszközök a technikai felszereltség tekintetében;  a természettudományos megalapozottság és együttműködések hiányosságai az életen át tartó tanulás hátterének kutatásában;  a kutatási eredmények nem jelennek meg eléggé publikációkban, nemzetközi tudományos fórumokon;  csak fokozatszerzésre irányuló, utána stagnáló kutatói tevékenység;  nincsen kommunikáció a munkaerőpiaci partnerekkel. Lehetőségek:  pályázatok jobb kihasználása;  fiatal kutatók növekvő szakmai sikerei;  koordinált kutatási programok (kutatói műhelyekre támaszkodás);  hallgatói tehetség, kreativitás hasznosítása;  megélénkült nemzetközi és egyetemen belüli kapcsolatokra épülő közös kutatások;  a fejlesztő kutatások iránti igény gyors növekedése, a kutatási eredmények gyors hasznosulása;  EU támogatottság és nemzetközi elismertség a fogyatékossági kutatások vonatkozásában;  új területek irányába való előrelépés (pl. ideg- és agykutatások, a befogadó társadalom, a fogyatékos felnőttek komplex rehabilitációja stb.). Veszélyek:  a doktori fokozatot szerzett fiatalok közül a legjobbakat nem tudjuk akár átmeneti foglalkoztatással az egyetemen tartani;  versenyképesség csökkenése a kutatási infrastruktúrában (laborok, folyóiratadatbázisok stb.) található hiányosságok miatt;  társadalmi elismertség hiánya;  az oktatási- az egészségügyi- és a szociális szférát érintő forráscsökkentések esetleges negatív hatása a kutatásokra.

3. A stratégiai terv Az önértékelésben feltárt erősségek mobilizálása A kutatási projekt megvalósítása során elsősorban a felhalmozott tudományos humánerőforrásra és az alprojekt kutatóinak belső motivációjára támaszkodunk. Erősítjük a három karon már meglévő élő kapcsolatot az alapkutatások és a fejlesztő-innovációs szakértői munka között, szisztematikusan bevonva a különböző képzési szinteken lévő hallgatókat a tudományos munkába. 1)

A területet és az erőforrásainkat is figyelembe vevő tematikus szerkezetbe, négy kiemelt témakörbe (nem rigid struktúrába, hanem dinamikusan alakuló fejlesztési irányokba) szervezzük: a. kognitív, kommunikációs és idegrendszeri mintázatok és változások az élethosszig tartó fejlődésben

11

12

2)

b. az életmód fejlesztése (élettudományi és társadalomtudományi vonatkozások) c. a szocializáció társadalmi-környezeti húzóerői d. a pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztése: a tanulás és tanítás tudományközi vizsgálata A projekt időtartamának végére létrehozzuk a hálózatos rendszerű nemzeti kutatási centrumot.

3)

Az érintett két doktori iskola munkaszervezésének, képzési tartalmának, feltételrendszerének, publikációs tevékenységét és kapcsolatrendszerét fejlesztjük.

4)

A tehetséggondozás céljából a szakkollégiumi munka tartalmát, feltételeit és szervezését jobbítjuk.

5)

Megvetjük az alapját a képzők továbbképzése rendszerének, országos és regionális kisugárzással.

Az önértékelésben feltárt gyengeségek kiküszöbölése Az ELTE Pedagogikum Központ belső integrációja csak a közelmúltban érte el azt a fejlődési szintet, ami lehetővé teszi a program megvalósításában érintett karok és szervezeti egységek közötti hatékony együttműködést (a program egyik várható pozitív hatása éppen ennek az együttműködésnek az erősítése lehet). 1) A pedagógia, pszichológia, gyógypedagógia és az egészségfejlesztés szakterületeit integráló kutatási-oktatási együttműködéseket erősítjük, aminek elsődleges szinterei a doktori iskolák, a szakkollégium és a különböző alapképzéseket integráló mesterképzési szakjaink. 2) A laboratóriumainkat megnyitjuk a hallgatók számára (elsősorban a felsőbb képzési szinteken), azok tevékenységét szélesebb körben megismertetjük a belső oktatóikutatói közösséggel és az egyetemen kívüli szakmai, felhasználói közeggel. A pályázat során beszerzendő új berendezések beüzemelése és az oktatói munkában való kiterjedt használata is segíti a kutatási infrastruktúra teljesebb hasznosítását. 3) A Pedagogikum karainak szellemi erőforrásait a maguk komplexitásában az eddigieknél jobban készítünk elő egy-egy áttörési területet a kutatásban, az eredményeit tananyagfejlesztéssel támogatjuk, felhasználva az eredményeit a pedagógusképzésben és továbbképzésben. 4) Az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában és Pszichológiai Doktori Iskolájában a moduláris rendszer kialakítása során a helyi és nemzetközi tapasztalatok elemzésével tartalmilag gazdagszik (pl. a gyógypedagógia interdiszciplináris területére kiterjedő, a kisgyermekkor pedagógiáját komplex módon tárgyaló, stb.) a doktori képzés. 5) A doktoranduszok munkafeltételei (elhelyezés, infrastruktúra, szakmai információk hozzáférhetősége, kutatómunka anyagi támogatása és eredményeinek dokumentációja, szakmai kapcsolattartási lehetőségei hazai és külföldi iskolákkal) kiegyenlítetten javulnak, építve az intézmény saját forrásainak kiaknázására is. 6) Az oktatókat-kutatókat és a hallgatókat szakmailag ösztönözzük a szervezett szakmai kapcsolatok, publikációs lehetőségek kiadványok (folyóiratok, könyvek) sorozataiban való részvételre, különös tekintettel a nemzetközi szakmai nyilvánosság növelésére az idegen nyelvű publikációk közzétételével. Kiemelkedő külföldi szakemberekkel való szakmai kapcsolattartás, kölcsönös látogatások, szakmai találkozók szervezése a doktoranduszok bevonásával (pl. a pszichológia területén nyári workshop).

12

13 A célok valóra váltásának akadályai azonban nem csupán belsők lehetnek, a gyengeségek és kiküszöbölésükre tett kezdeményezések mellett ezért veszélyeztető tényezőket is meg kell említenünk a stratégiai tervezés ezen korai szakaszában. A veszélyek közül a legfontosabb a szükséges egyeztetésekre, a pályázat tevékenység tervezésére rendelkezésre állt idő rendkívüli rövidsége, továbbá a programot megvalósító kutatói állomány oktatási feladatainak súlya és növekedése. Kockázati tényezőt jelent a külső környezet bizonytalansága, különös tekintettel az intézmények finanszírozásában a költségvetési megszorítások nyomán kialakult feszültségekre. Mindezeket a veszélyekre a stratégiai folyamatos felülvizsgálatával, a kétéves pályázati idő alatti végleges kialakításával, a külső körülményekre gyorsan és a kutatási célokat védve beavatkozó menedzsmenttel igyekszünk válaszolni. Partnerek, referenciák, versenytársak A fejlesztési folyamat részeként – a változásokat a korábbi tapasztalatokra építve és az új közös célokat is figyelembe véve – olyan referenciapontokhoz mérjük folyamatosan a megindított változtatásokat, melyek a nemzetközi felsőoktatási és kutatási erőtérben értelmezhetővé teszik a változtatásaink irányát és mértékét. Nehéz hasonló képzési profilú és kutatási célokkal rendelkező egyetemeket választunk ehhez, mert a Pedagogikum Központban unikálisan áll együtt a születéstől az időskorig történő tanulás, személyiségfejlődés hátterét kutató műhelyek együttese. Annak ellenére így van ez, hogy az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamataival, annak biológiai, pszichológiai és szociális hátterének a kérdéseivel számos kiváló egyetem foglalkozik. Ezek közül igyekeztünk olyan referenciákat választani, mely intézményekkel az összehasonlítás, illetve a tapasztalatcsere hasznos lehet. 1. Prágai Károly Egyetem (Univerzita Karlova v Praze / Charles University in Prague) Az első benchmark egyetemet annak alapján választottuk, hogy az ELTE-hez hasonló feltételek között működik, hasonló kapacitásai vannak és ugyanazon a piacon versenyez, amelyen az ELTE 5. alprojektjének kell. A Károly Egyetem az oktatáskutatás és a tanárképzés területén a régió egyik vezető, a nemzetközi oktatáskutatási térben leginkább elismert intézményének tekinthető. Kollégáink az elmúlt húsz évben több alkalommal dolgoztak együtt ennek az egyetem különböző intézeteivel, munkatársaival és az ennek során kialakult kép is erősíti ezt a javaslatot. Az egyetem több fakultása is érdekes lehet a számunkra, de az oktatáskutatás és a tanárképzés perspektívájából elsősorban a Faculty of Education az, amire figyelnünk érdemes. E karon belül működik több kutatási központ, így az „Institute for Research and Development of Education”, az „Institute of the Professional Development of Educational System Employees” és az „Education Policy Centre”. A kar az elmúlt években több nemzetközi kutatási projektben, így az EU Kutatási Keretprogramja által finanszírozott projektekben is részt vett. 2. University of Helsinki (Finnország) A University of Helsinki (UH) kiválasztását elsősorban az indokolja, hogy ez annak a Finnországnak a legjelentősebb egyeteme, amely az oktatás, általában a kutatás, és ezen belül az oktatáskutatás területén kis ország létére az élvonalban van. Az ELTE alprojektje számára elsősorban a Faculty of Behavioural Sciences jelent fontos kapcsolódási pontot. Ezen belül két nagyobb egység működik: az egyik az Institute of Behavioural Sciences, ahol pszichológiai és alkalmazott neveléstudományi kutatások folynak, a másik a Department of Teacher Education a tanulás és tanítás kutatásának egyik nemzetközileg elismert műhelye. Ez a struktúra hasonló ahhoz, ami az ELTE-n van, ahol a pedagógiai és pszichológiai kutatások és képzés szerveződik közös kari struktúrába. Emellett ezen az egyetemen releváns lehetnek a számunkra a Faculty of Social Sciences is. Az egyetem egyik példája a globális kutatási versenytérben élvonalba kerülni akaró európai kutatóegyetemeknek, amit koncepciózus 13

14 nemzeti stratégia is támogat. Ez az egyetem a „kutatásra alapozott tanárképzés” jellegzetes finn modelljének a szellemi központja. Van két kutatási központja: a „University Centre for Research and Development of Higher Education” és a „Center for Research on Activity, Development and Learning” (CRADLE). Ez utóbbi egy multidiszciplináris központ, amely a tanulás kérdésével foglalkozik és akciókutatásokban is involvált. 3. University of London (Egyesült Királyság) A University of London kiválasztását az indokolja, hogy ezen belül működik az oktatással kapcsolatos kutatások egyik globális szinten vezető kutatási és képzési műhelye, az Institute of Education (UoL-IoE). A benchmarknak javasolt intézmény nem az egyetem egésze, hanem az 1902-ben alapított IoE (bár érdemes megjegyezni, hogy ennek az egyetemnek a keretei között olyan iskolák működnek, mint a King’s College, a London School of Economics and Political Science vagy a London Business School). Az IoE-n belül két nagy fakultás van: az egyik a Faculty of Children and Learning, amely a pszichológiai és iskolai (mikroszint) a másik a Faculty of Policy and Society, amely a szociológiai-politikai és rendszerszintű (makroszint) kutatások otthona. Az IoE-nek – túl azon, hogy a területünkön az egyik globális szinten vezető szakmai műhely – nagyon sok olyan értéke és előnye van, ami számunkra is fontos. Egyik ilyen értéke, hogy itt működik az „Evidence for Policy and Practice Information and Co-ordinating Centre” (EPPI-Centre), amely a mi területünkön a kutatási standardok (ezen belül a tényekre alapuló megközelítés) egyik meghatározó őrzője. A másik az, hogy itt vanközpontja az Egyesült Királyság legnagyobb, globálisan ismert és sokak által csodált oktatáskutatási programjának, a „Teaching and Learning Research Programme (TLRP)”-nak. Az IoE-hez egyébként – ezekkel együtt – több, mint harminc olyan kutatásifejlesztési központ tartozik, amelyek egy-egy speciális területre specializálódtak vagy egy-egy speciális programot futtatnak. A benchmarkként kiválasztott külföldi referenciák mellett természetesen figyelemmel kísérjük a hazai társintézmények kutatási, innovációs teljesítményét, ám itt sem egyszerű az összehasonlítás, mert az ELTE neveléstudományi doktori iskolája az országban az egyetlen, a pszichológiai területen önálló doktori iskola csak Pécsett van, alapvetően más szakmaikutatási profillal. A hazai és nemzetközi összehasonlítás további szempontjainak kidolgozása, a számszerűen összemérhető mutatók (pl. publikációs, pályázati) keresése, illetve a jó gyakorlatok feltérképezése része a kutatási infrastruktúra célba vett fejlesztése során elvégzendő feladatoknak. Az alprojekt egészének stratégiai célja a tájékozódás után az átfogó kutatási témánkra fókuszáló tapasztalatcsere, együttműködés kialakítása a kiválasztott benchmark intézményekkel. A belső szakmai, szervezeti és pénzügyi erőforrások mobilizálása A szakmai vezetők, a pillérek vezetőit és az érintett szakterületi delegáltakat felölelő szakmai vezető titkára az alprojekt „szakmai szervezője”, aki pénzügyi vezetővel működik együtt, és akit asszisztencia támogat adminisztratív teendőinek ellátásában. A Pedagogikum szintjén a szakmai együttműködéssel (kutatási asszisztenciával és infrastrukturális laborfejlesztéssel megtámogatott) megerősített kutatásmenedzsment új rendszerének feladata többek között: 1) pályázatfigyelés és pályázati támogatás; 2) jelentősebb K+F pályázatok közvetlen operatív menedzselése; 3) belső tudásmenedzsment (beleértve az e karokon meglévő tudás egyetemi szintű hasznosításának támogatását a tanulás/tanítás jobbítása érdekében); 4) kutatói kompetenciák fejlesztésének és személyi karrier-utaknak támogatása (K+F-hez kapcsolódó HR jellegű feladatok);

14

15 5) tudásközpont/tudástranszfer funkciók ellátása, támogatása; 6) kutatási minőségmenedzsment rendszer kialakítása és működtetése; 7) a kutatások nemzetközi programokhoz való hozzákapcsolása; 8) disszeminációs támogatás, a hasznosítás támogatása; 9) a kutatási eredmények képzésben történő hasznosításának támogatása a pedagógiaipszichológiai szakterület egészén; 10) a karok közötti kutatási együttműködés támogatása a pedagógiai-pszichológiai szakterület egészében; 11) éves K+F+I tervezés, az egyetemi szintű K+F+I tervezéssel együttműködve. A vezetés szerepe A Pedagogikum három karát – a Pedagógiai és Pszichológiai Kart, a Gyógypedagógiai Kart, a Tanító- és Óvóképző Kart – hálózatosan fogja át az alprojekt szervezete (ld 2. ábra a mellékletben), amikor a kutatási-fejlesztési feladatok tartalmához illeszkedve alakítja ki a szakmai együttműködés fókuszpontjait, a pilléreket. A pillérek közreműködői team-jellegű alakzatokat képeznek, amelyen belül rögzített feladatmegosztás szolgálja a definiált közös célok elérését. A pillérek vezetésére felkért szakemberek mind tagjai annak a szakmai vezető grémiumnak, amely – az alprojekt szakmai vezetőjével az élen – összehangolja Az életen át folyó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere feltárására irányuló munkálatokat. A Pedagogikum szervezeti és működési rendjében a kutatás stratégiai koordinációját a Pedagogikum Vezető Testületét támogató Szakmai Koordináló Tanács és annak kifejezetten erre a célra kialakított bizottsága látja el, amely a karközi együttműködés különböző formái között kiemelt figyelmet fordít az alprojekt célhoz kötött közös kutatási és fejlesztési tevékenységére, ennek folyamatát kontrollálja és értékeli, előre vitelére javaslatokat tesz. Az alprojekt szervezését, a gazdasági és adminisztratív ügyeket, az egyetemi projekt-irodával való kapcsolattartást, a kari vezetők tájékoztatását, és az egész tevékenység folyamatos áttekintését az alporjekt-menedzsment végzi. Az alprojektvezető felelős az egész működésért, egy személyben gyakorolja az aláírási jogot, jegyzi a kifelé menő dokumentumokat. Felelős a pillérvezetők, illetve az elemi projektvezetők folyamatos tájékoztatásáért, a munka ellenőrzéséért, és a jelentések, beszámolók, haladás-riportok, illetve dokumentációk elkészítéséért. Szakmai tekintetben elsősorban a PPK-n folyó munkák koordinálását végzi. Munkáját egy alporgramvezető-helyettes, egyben kommunikációs vezető segíti, aki szükség esetén – az aláírási jogot kivéve – teljes jogkörrel helyettesítheti a vezetőt, és különösen felelős a belső monitoring folyamatokért. Szakmai vonatkozásban elsősorban a BGGYK-n és TÓK-on folyó munka koordinálását végzi. A pénzügyi asszisztens a Pedagogikum gazdasági főosztályának helyettes vezetője, felelős valamennyi gazdasági kérdés szak- és szabályszerű lebonyolításáért, tájékoztatja az elemi projektvezetőket minden szükséges dologról, ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat, számlákat, rendeléseket, biztosítja azok szabályszerű felszerelését, számon tartja és ellenőrzi a projekt pénzügyi helyzetét. A szakmai asszisztens, aki a PPK jogi referense, folyamatosan figyelemmel kíséri az alporjektben folyó munka szabályszerűségét, folyamatosan gyűjti, rendszerezi és archiválja a keletkező dokumentumokat (mind elektronikus, mind papíralapon), részt vesz a jelentések, beszámolók, monitoring anyagok előkészítésében; tartja a napi kapcsolatot az elemi projektek vezetőivel. A pillér-jellegű felépítés, és így a kétszintű alprojekt-menedzsment egyfelől biztosítja a szakmai munka folyamatos szervezését és ellenőrzését, mégpedig tematikailag az elemi projekteket szakmailag is ismerő közvetlen szakmai vezető révén, másfelől lehetővé tesz egy, 15

16 az egész alprojektre kiterjedő, koncepciózus és áttekintő vezetői munkát egyaránt. Ez utóbbit segíti az, hogy gazdasági kérdésekben a PK Gazdasági Főosztály vezetője, szakmai és adminisztratív kérdésekben a PK Vezető Testület elnöke ellenjegyzési és ellenőrzési joggal rendelkezik, így a független ellenőrzés is biztosítva van. Az alprojekt szervezete lehetővé teszi a globális és lokális projektirányítást egyaránt. A szakmai munka koordinátorai a pillérvezetők, akik közvetlenül ismerik és figyelemmel kísérik az egyes elemi projektek szakmai tevékenységét. Ez utóbbiak vezetői vezető kutatók, akik egy személyben felelősek az általuk benyújtott kutatási terv végrehajtásáért, beleértve a gazdasági, személyi, és adminisztratív kérdéseket, valamint a beszámoló- és jelentéskötelezettséget is. Belső monitoring és folyamatos korrekció A pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztésére szolgáló – felsorolt – munkálatok a Pedagogikum karközi szervezetébe illeszkedő folyamatos szakmai egyeztetést, értékelést és kezdeményezést igényelnek. Így magának az alprojektnek a hálózatos együttműködésére építő szakmai és adminisztratív irányítási rendje tapasztalatokkal alapozza meg a Pedagogikum kutatásmenedzsmentjének intézményesülését. E működési tapasztalat alapján a kétéves periódus végére – definiált célként – megjelenik az intézményesült kutatásmenedzsment, a maga személyi, szervezeti és működési feltételeivel. A folyamatot nyomon követi a Pedagogikum Szakmai Koordináló Tanácsa, amely a kitűzött stratégiai célokat formálja és megvalósulásukat vizsgálja. 4. Kommunikációs terv Az alprojekt az ELTE kutatóegyetemi projekt egységes kommunikációjában vesz részt

16

17 5. Mellékletek 1. Táblázat: Az alprojekt egészének és a négy pillérnek meglévő kutatói kapacitás és a tervezett fejlesztés Kapacitás / erőforrás

Pillérek

Össz

Közreműködők (ELTE)

I. pillér

105

18

Ebből részállásúak

12

4

Ebből tanársegéd, adjunktus

40

6

PhD

44

8

8

MTA doktora Habilitáltak MTA tagja, lev.tagja

II. pillér 31

III. pillér

IV. pillér

35

21

1

5

2

12

13

9

10

15

11

2

2

2

2

23

4

7

6

6

2

1

0

1

0

Publikációk (2005-2009)* Folyóirat (magyar)

333

37

118

74

104

Folyórat (nemz.)

199

57

109

20

13

Monográfia (magy.)

82

20

21

15

26

Monográfia (nemz.)

1

0

0

1

0

Könyvfejezet (magy.)

265

60

69

47

89

Könyvfejezet (nemz.)

98

14

6

35

43

Szerkesztés (magy.)

91

29

20

20

22

Szerkesztés (nemz.)

14

1

0

9

4

Disszertáció (magy.)

8

1

2

2

3

1

1

0

0

0

7

2

5

0

0

Kutatási asszisztens

26

4

9

9

4

Hallgató (doktori)

41

8

23

3

7

Disszertáció (nemz.)

Új munkatársak Kutató

Tudományos műhelyek, laboratóriumok Közreműködő tudományos műhelyek Újonnan létesített /meglévő laboratóriumok

22

4

4

5

9

1/5

0/2

1/2

0/1

0/0

* Az alprojektben résztvevő ELTE kutatók-oktatók 2005-2009 közötti publikációnak összesített számai

17

18 2. Táblázat: Az alprojekt egészének és a négy pillér várható eredményei (indikátorok) Mutatók neve

Mértékegység

Össz.

I. pillér

II. pillér

Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelenő cikkek száma

db

78

12

41

14

11

Az alprojekt segítségével megjelenő hazai és külföldi monográfiák száma

db

14

2

3

2-4

3

Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek száma

db

24

4

9

5

6

Az alprojekt megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma

fő

112

7

35

48

53

Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

fő

89

5

27

33

24

III. pillér IV. pillér

3. Táblázat: Az 1. pillér munkaterve, várt tudományos eredményei Mutatók neve Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelenő cikkek száma Az alprojekt segítségével megjelenő hazai és külföldi monográfiák száma Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek száma Az alprojekt megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

Mértékegység

Össz.

2011. II. félévig

2012. II. félévig

db

12

5

7

db

2

0

2

db

4

4

4

fő

7

7

7

fő

5

5

5

18

19 4. Táblázat: A 2. pillér munkaterve, várt kutatási eredményei Mutatók neve Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelenő cikkek száma Az alprojekt segítségével megjelenő hazai és külföldi monográfiák száma Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek száma Az alprojekt megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

Mértékegység

Össz.

2011. II. félévig

2012. II. félévéig

db

41

14

27

db

3

1

2

db

9

9

9

fő

35

35

35

fő

27

27

27

5. Táblázat: A 3. pillér munkaterve, várt kutatási eredményei Mutatók neve Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelenő cikkek száma Az alprojekt segítségével megjelenő hazai és külföldi monográfiák száma Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek száma Az alprojekt megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

Mértékegység

Össz.

2011. II. félévig

2012. II. félévig

db

14

5

9

db

6

2

4

db

5

5

5

fő

48

48

48

fő

33

33

33

19

20 6. Táblázat: A 4. pillér munkaterve, várt kutatási eredményei Mutatók neve Az alprojekt támogatásával hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban megjelenő cikkek száma Az alprojekt segítségével megjelenő hazai és külföldi monográfiák száma Az alprojekt keretében támogatott K+F projektek száma Az alprojekt megvalósításába bevont kutatók, oktatók száma Az alprojektben közreműködő doktori képzésben részt vevő hallgatók száma

Mértékegység

Össz.

2011. II. félévig

2012. II. félévig

db

11

4

7

db

3

1

2

db

6

6

6

fő

53

53

53

fő

24

24

24

1. ábra: Az 5. alprojekt organogramja

20

21

7. Táblázat: Az eddigi tudományos kutatói és utánpótlás-nevelői munka számszerű mutatói szakterületi bontásban

ELTE közalkalmazott közreműködők Hazai publikációik (20052009) Nemzetközi publikációk (2005-2009) Aktív doktori hallgatók száma OTDK dolgozatok száma (2005, 2007, 2009)

Pedagógia

Pszichológia

Környezet és egészség

46

39

18

399

351

44

89

179

50

123

72

-

27, 27, 46

16, 8, 15

2. ábra: Az 5. alprojektben közreműködők életkori megoszlása

21

22 8. táblázat: Hivatkozások, impakt faktor (ELTE PPK, 2004-2008) Év

Tudományág

Hivatkozások

Impakt faktor

Hazai

Nemzetközi

2004

Pszichológia

185

58

2004

Neveléstudomány

73

3

2004

Sporttudomány

4

2005

Pszichológia

208

138

2005

Neveléstudomány

95

5

2005

Sporttudomány

2

2006

Pszichológia

212

71

2006

Neveléstudomány

62

5

2006

Sporttudomány

4

2007

Pszichológia

241

60

2007

Neveléstudomány

46

4

2007

Sporttudomány

2008

Pszichológia

217

83

2008

Neveléstudomány

43

1

2008

Sporttudomány

21,73

78,73

19,33

11,21 4,68 20,69

7

18,88

9. táblázat: Kiemelkedő idézettségű kutatók. Tudományág

Név

Idézettség

Neveléstudomány

Golnhofer Erzsébet

309

Neveléstudomány

Németh András

511

Neveléstudomány

Szabolcs Éva

120

Neveléstudomány

Trencsényi László

85

Neveléstudomány

Vámos Ágnes

150

Pedagógia

Bánfalvy Csaba

63

Pedagógia

Bernáth László

86

Pedagógia

Gerevich József

371

Pedagógia

Kullmann Lajos

181

Pedagógia

Marton Klára

189

Pedagógia

Mesterházi Zsuzsa

105

Pedagógia

N. Kollár Katalin

148

Pedagógia

Papp Gabriella

56

Pedagógia

Zászkaliczky Péter

187

Pszichológia

Demetrovics Zsolt

207

Pszichológia

Faragó Klára

37

Pszichológia

Győri Miklós

84

Pszichológia

Hunyady György

228

Pszichológia

Oláh Attila

98

Bárdos György

122

22

23 10. táblázat: Az elmúlt 5 év (2005-2009) legjobb 15 publikációja tudományáganként Tudományág

Szerző(k)

Publikációs adatok

Pszichológia

Hunyady György

Pszichológia

Király Ildikó

Pszichológia

Kiss Paszkál, Hunyady György

Nation, State and National Identity in Modern Hungary. In Spohn, W. és Ichijo, A. (eds.) Entangled identities: Nations and Europe. Aldershot: Ashgate Publishing Ltd. 119-136. 2005.

Pszichológia

Oláh, A.

Anxiety, Coping, and Flow: Empirical studies in interactional perspective. Budapest: Trefort Kiadó, 2005. 271 o.

Pszichológia

Urbán, R., Kugler, Gy., Oláh, A, & Szilágyi, Zs.

Smoking and education: Do psychosocial variables explain the relationship between education and smoking behavior?, Nicotine and Tobacco Research, Vol. 8 (4), pp. 1-9

Pszichológia

Demetrovics, Z., Szeredi, B., & Rózsa, S.:

The Three Factor Model of Internet Addiction: The Development of the Problematic Internet Use Questionnaire, Behavior Research Methods, 40(2), pp. 563-574

Pszichológia

Bárdos György

Neveléstudomány Neveléstudomány Neveléstudomány

A szociálpszichológia történeti olvasatai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2006. Memories for events in infants: goal relevant action coding. In: Striano, T., Reid, V. (eds.) Social Cognition: Development, Neuroscience and Autism, pp. 113-128. Wiley-Blackwell. 2008.

Viselkedésélettan II: Az élet árnyoldalai: Fájdalom, öregedés, halál., Scolar, Budapest. 2006 Dr. Németh András A magyar pedagógia tudománytörténete. Budapest: Gondolat Kiadó, 2005. Golnhofer Erzsébet – Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Budapest, 2005. Szabolcs Éva Eötvös József Könyvkiadó. 122 p. Hopfner, Johanna, Kindheit-Schule-Erziehungswissenschaft in Németh András, Mitteleurope 1948-2008. Frankfurt am Main ; New Szabolcs Éva (Hrsg.) York ; Berlin ; Bern ; Bruxelles ; New York ; Oxford ; Wien: Peter Lang Verlag, 2009.(Erziehung in Wissenschaft und Praxis; Band 5.).

Neveléstudomány

Vámos Ágnes:

A kétnyelvű oktatás tannyelv-politikai problématörténete és jelenkora. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, (2008).

Neveléstudomány

Kraiciné Szokoly Mária

Pedagógus, andragógus szerepek az ezredfordulón ELTE PPK Andragógiai füzetek 1. ELTE Eötvös Kiadó. 2006.

Neveléstudomány

Tihanyi, Hős Ágnes

Effects of Guided, Systematic Fitness Training on the Self-Esteem of Adults. (Original scientific paper). Kinesiology. International Journal of Fundamental and Applied Kinesiology. Vol. 37, Issue 2; Dec. 2005. 141150.

Neveléstudomány

Julianna Szendrei

When the going gets tough, the tough gets going problem solving in Hungary, 1970–2007: research and theory, practice and politics, ZDM, Volume 59. No 5-6 . Heidelberg, Springer Berlin, 2007. 443-458

Neveléstudomány

Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Serfőző Mónika

„Fekete pedagógia”. Értékelés az iskolában Argumentum Kiadó, Bp.2006.

23

24 11. táblázat: A doktori iskolák főbb hallgatói adatai. Doktori iskola alapítása óta*

2009-es felvételi eredmények Jelenleg (2009. ősz) Abszolutóaktív Fokozatot Felvett Ösztöndíjas Összes felvett riumot hallgatói szerzett doktoranduszok doktoranduszok doktorandusz szerzett létszám (fő) száma száma (fő)

Doktori iskola neve

Neveléstudományi Doktori Iskola

484

370

223

123

49

4

Pszichológiai Doktori Iskola

237

77

11

72

29

10

*2000 óta (forrás: www.doktori.hu). 12. táblázat: OTDK dolgozatok száma 2001–2009 között Szekció

OTDK dolgozatok száma 2001

2003

2005

2007

2009

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi

26

23

22

17

40

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai

6

9

5

10

6

Testnevelés- és Sporttudományi

1

11

8

5

11

Társadalomtudományi

3

2

1

Humántudományi

2

Művészeti és Művészettudományi

3

Biológia

1

Orvostudományi

1

Összesen

38

50

2

5

1

2

1

2

1 43

35

61

24

25 1. melléklet: „Kognitív, kommunikációs és idegrendszeri mintázatok és változások az élethosszig tartó fejlődésben”, a meglévő tudományos műhelyek részletes leírása A Társas Elmék Kutatócsoport egy fiatal, 2008-as alapítású műhely, érdeklődésének homlokterében a társas megismerés és fejlődése áll. Kutatásait elsősorban a kísérleti fejlődéspszichológia területén végzi, de a kérdésfeltevéstől függően felnőtt vizsgálatokat is folytatnak. A kutatások végső kérdése, hogy miként befolyásolja a megismerés különböző folyamatait az a tény, hogy az ember, így a gyermek is társas közegben él. A társas közeg jelentőségének megértésére vonatkozó vizsgálatok több megismerési területre is kiterjednek: pl. önéletrajzi emlékezet, fogalmi gondolkodás. De hasonlóan fontos kutatási terület, hogy a csecsemők és a kisgyerekek különböző életkorokban hogyan értelmezik az embert mint társas lényt, illetve az őt körülvevő társak - beleértve felnőtteket és gyerekeket - értelmezése hogyan befolyásolja a csecsemők és kisgyermekek viselkedését. A társas megismerés fejlődési kérdései az atipikus fejlődés területére is kiterjeszthetők, mely kutatásokat a tervezett szakirányban résztvevő társintézményekkel együtt valósulhatnak meg. A kutatócsoport az ELTE PPK Kognitív pszichológia Tanszék (Király Ildikó docens, Kónya Anikó docens, Somogyi Eszter adjunktus, Ragó Anett tanársegéd) és a Kognitív Fejlődéspszichológiai Intézeti Központ (Egyed Katalin adjunktus) munkatársaiból áll. A Műhely egyik kiemelt célja, hogy hallgatók számára is terepet biztosítson a kutatási aktivitáshoz, hogy a kutatók különböző generációi együtt dolgozhassanak. Így az említett vizsgálatok mindegyikében vesznek részt olyan hallgatók, akik egy-egy témában nagyobb érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak, ami számukra komoly perspektívát jelent az MA és PhD tanulmányaik szempontjából. A kutatócsoport nemzetközi együttműködést alakított már ki, mely együttműködések kereteiben megindultak az első kutatások és a pályázati tevékenység. Együttműködő partnerek:Shoji Itakura, Kyoto University, ATR Intelligent Robotics Laboratory, Japán; Monika Knopf, Goethe-Universität, Frankfurt Am Main Institut für Psychologie Arbeitseinheit Entwicklungspsychologie, Németország. A Speciális Tanulás-Támogatás Műhely profilja: A fogyatékosságok és képességzavarok következtében sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok optimális fejlődését elősegítő, intézményesen (csoportosan és egyénileg) alkalmazható pedagógiai diagnosztikai módszerek, tanulástechnológiai folyamatok, képesség- és kompetencia fejlesztő eljárások, valamint ezek hatékonyságát vizsgáló eszközök továbbfejlesztése, adaptálása, standardizálása és új eljárások kidolgozása. A speciális tanulás-támogatást nyújtó országos szolgáltató hálózat rendszerszerű működésének vizsgálata (TÁMOP 3.1.6.) „Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények hálózatának fejlesztése, valamint az együttnevelés pedagógiai eljárásainak kidolgozása; Elektronikai eszközök alkalmazása a vizuális képességek fejlesztésében; Speciális pedagógiai fejlesztő eszközök és tanulás-szervezési módszerek kidolgozása az értelmi és tanulási akadályozottságot, illetve tanulási zavart (diszlexia, diszkalkulia) mutató iskolás korosztály számára; Beszédterápiás eljárások gyógypedagógiai alkalmazása a megkésett beszédfejlődés és egyéb beszédfejlődési rendellenességek esetében; A halmozottan és súlyosan fogyatékos személyek iskolarendszerű nevelését elősegítő pedagógiai feltételek kidolgozása; Az autista gyermekek tanulásának szervezése; A hiperaktivitás szociális hatásai a családban émakörökben folyó kutatások döntően TÁMOP támogatással folynak. A kutatásokat Mesterházi Zsuzsa prof. em., Papp Gabriella főiskolai tanár; Vaszilkóné Radványi Katalin főiskolai tanár, Perlusz Andrea főiskolai tanár, Lajos Péter főiskolai tanár, Gadó Márta főiskolai tanár, Márkus Eszter főiskolai docens, Stefanik Krisztina főiskolai adjunktus Szűcs Mariann főiskolai docens és az érintett tanszékek munkatársainak és PhD tanulmányokat folytató oktatók és külső munkatársak bevonásával.

25

26 A 2010 tavaszán alakult Támogató Technológia és Tekintetkövetés Műhely még a formálódás fázisában lévő, de már jelentős infrastruktúrával, kapcsolatrendszerrel és bíztató első eredményekkel rendelkező kutatói közösség, mely elsősorban a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatólaboratóriumába telepített, 2010-ben beszerzett, új generációs tekintetkövető (eye-tracking) berendezésre építi alap- és alkalmazott kutatásait. Célja tehát részben kognitív alapkutatás (elsősorban az autizmus spektrum zavarok és más atipikus kognitív fejlődési pályák, veleszületett és szerzett érzékszervi sérülések, illetve a tipikus megismerés folyamatai és variációi területén), részben pedig, az előbbi témákkal szoros összefüggésben, alkalmazott kutatás-fejlesztési kooperációs projektekben való részvétel, elsősorban kognitív támogató rendszerek kialakítására és tesztelésére atipikus kognitív fejlődést mutató személyek számára. A műhely munkájában Győri Miklós docens mellett Farkas Lajos és Várnagy Zsombor vesznek részt intenzíven kutatóként, s már most kutatóhelyet nyújtunk doktoranduszhallgatóknak és a Bécsi Egyetem nemzetközi kognitív tudományi mesterprogramjából érkező vendéghallgatóknak. A formálódó hazai kapcsolatrendszerből feltétlenül említendő az ELTE IK Neurális Információfeldolgozás Kutatócsoportja (vezetője Lőrincz András professzor), akikkel már közös K+F projektben veszünk részt, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszéke (prof. Izsó Lajos és Hámornik Balázs), és –a doktori kutatóhelyek kapcsán – a BME Kognitív Tudományi Tanszéke. A már aktív nemzetközi kutatási partnerkapcsolatok a London South Bank University-hez (Dept. of Education, Joseph Mintz és mások), és a dániai Aalborgi Egyetemhez (Institute for Communication and Psychology; Prof. Peter Øhrstrøm és mások) kötődnek, de bíztatóan formálódik a kutatási és oktatási együttműködés a Bécsi Egyetem több munkatársával illetve intézményével is. A műhely erős hangsúlyt helyez a karon belüli, tanszékek közötti kooperációra , és az érdeklődő diákok intenzív bevonására is. A nemrégiben alakult Atipikus Fejlődés Műhely célja elsősorban az, hogy a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetben komoly hagyományokkal és több évtizedes folytonossággal rendelkező, interdiszciplináris empirikus kutatásokat összefogja, integrálja, illetve újabb lendületet adjon ezeknek a kutatásoknak. A műhely fő érdeklődési területébe egyaránt beletartoznak az atipikus fejlődés kognitív alapjai és azok a szocio-emocionális és kommunikációs mintázatok, amelyek az atipikus fejlődésű személyeket és környezetüket jellemzik és befolyásolják. A kutatások részben kifejezetten terepen (intézményi és családi környezetben) folynak, részben az Intézet Damjanich utcai épületében lévő, s jelenleg megújuló, jó adottságokkal rendelkező laboratóriumban. Utóbbi kettős célt szolgáló viselkedéses laboratórium: lehetővé teszi a különböző mértékben kötött helyzetekben történő megfigyeléses adatgyűjtést és –feldolgozást, s az igen közeli jövőben már a számítógépesített kísérletezést is. A műhely fő kutatási területeit az autizmus spektrum zavarral, a nyelvfejlődési zavarokkal és az intellektuális (rész)képességzavarral, érzékszervi fogyatékossággal élő atipikus fejlődésű csoportok, kognitív jellemzőik, tárgyi és társas környezetük adják. A műhely munkájában jelenleg Billédi Katalin docens, Garai Dóra docens, Győri Miklós docens, Marton Klára egyetemi tanár mellett Bolla Veronika, Csákvári Judit, Mészáros Andrea, Mohai Katalin, Prónay Beáta PhD-hallgatók, illetve - tanszékközi együttműködésben - Zsoldos Márta főiskolai tanár vesznek részt. A műhely nagy hangsúlyt helyez kutató diákok aktív bevonására is. Tagjai igen nagy hazai szakmai kapcsolatiegyüttműködési hálóval rendelkeznek, a (formálódó) nemzetközi kapcsolatokból a finnországi Tamperei Egyetemet, a bécsi Sigmund Freud Egyetemet, a Graduate Center of the City University of New York-ot és a Dortmundi Egyetemet emeljük ki.

26

27 13. Táblázat: Az alprojektet megvalósító három karnak az 1. pillér témájába eső közös kutatási témákban elnyert pályázatai (2005-től) Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Pályázat megvalósulásának időszaka

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

„Korszerű diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazása a speciális szükségletű, sajátos nevelési igényű SHS személyek szociális adaptációjának és inklúziójának támogatására”

OTKA

2006 - 2008

A Közép- és Dél-Dunántúli régió új, a megyei szakrendeléseken jelentkező serdülőkorú betegeinek reprezentatív, összetett, több központot átfogó vizsgálata

OTKA

2007

„Egyes szociális szakképzések (pl. jelnyelvi tolmács) vizsgaszervezési jogának megszerzése”

ICSSZEM

2006. július 30. 2010. június 30.

Jelnyelvi tolmácsképzés fejlesztése az ELTE BGGYF Karon

SZMM

2006. (6 hónap)

13 954 000

hazai

„Látássérültek elemi rehabilitációja” szakirányú továbbképzési szakhoz tananyagfejlesztés és taneszközök vásárlása

SZSMM

2006. december 2007. aug. 31.

22 050 000

hazai

Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás1.9.3. Inklúziós fejlesztési Operatív Program 2. 1. 1 sz. index képzés központi program, B komponens

Educatio Kht.

2008

10 280 000

hazai

Látássérült személyek elemi rehabilitációja -képzés

Fogy. Szem. Esélyegyenl. Közalap

2009

23 520 000

hazai

Érzelmi és kognitív folyamatok kölcsönhatásának életkorfüggő bioelektromos korrelátumai

OTKA

21 311 000

hazai

13 112 000

2009 - 2013

hazai

1 950 000

hazai

hazai

MTA Pszichológiai Kutatóintézet

27

28

Projekt neve A magasan funkcionáló autizmus kognitív alapjai: naiv tudatelmélet, nyelv, végrehajtó funkciók és munkaemlékezet kapcsolatai OECD-SENDDD speciális oktatási statisztikai programban való részvétel

’HANDS’ Project – Helping AutismDiagnosed Teenagers to Navigate and Develop Socially

Kiírt pályázat címe, kódja

OTKA

Pályázat kiírója

OTKA

OECD-OM

Európai Bizottság, Cordis kutatási program (FP7.7.22d. Challenge 7: ICT for Independent Living and Inclusion.)

Európai Bizottság

Pályázat megvalósulásának időszaka 2006 - 2010

Résztvevő szervezetek (konzorciumi tagok)

Autizmus Alapítvány

2005

2008 - 2010

Elnyert támogatás (Euro/Ft) 7 300 000

"Aalborg University, Denmark; Wirtek A/S, Denmark; Wirtek S.R.L, Romania; Edvantage, Norway; Eötvös Loránd University, Hungary; London South Bank University, UK; Helen Allison School, UK; Egebakken, Denmark; Svedenskolan, Sweden; Autism Foundation, Hungary;"

Nemzetközi /hazai

hazai

nemzetközi

33 269 000 nemzetközi

28

29 2. melléklet: „Életmód- és egészségfejlesztés (élettudományi és társadalomtudományi vonatkozások)”, a meglévő tudományos műhelyek részletes leírása A Pozitív Pszichológiai Műhely 2000-ben alakult, a pozitív pszichológia kulcskonstruktumainak a vizsgálatára. A műhely kutatásai kiterjednek az érzelmi intelligencia fejlődési trendjének azonosítására, az optimizmus, a szubjektív jóllét és az egészséges funkcionálás valamint a megküzdési kapacitás közötti összefüggések vizsgálatára, a pszichológiai immunrendszer alkotóelemeinek identifikálására. A műhelyben kimunkálásra kerültek a pozitív pszichológiai konstruktumainak vizsgálóeljárásai (Érzelmi Intelligencia Tesztek, Coping Kérdőívek, Flow kérdőívek) és elkészültek ezen módszerek on-line adninisztrációt lehetővé tevő változatai. 2009-re kiépült a Pozitív Pszichológiai Laboratórium amelynek műszerparkja lehetővé teszi a pozitív élményeket kísérőelektrofiziológiai markerek vizsgálatát. A kutatások középpontjában jelenleg a flow élményre jellemző EEG mintázatok, mimikai gestaltok vizsgálata és azon személyiségjellemzők feltárása amelyek a flow élmények „előállításában” centrális szerepet játszanak. Kutatásaink kiterjednek a „flowszinkronizáció” jelenségének elektrofiziológiai detektálására, a flowszinkronizációval kísért kognitív teljesítmények színvonalának és szubjektív jól-létre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A műhelyben az elmúlt öt évben folyó kutatásokból, két doktori disszertáció, 5 magyar és 1 angol nyelvű könyv, 10 tudományos cikk, 13 konferencia előadás és poster számolt be. A műhely kutatói-oktatói: Oláh Attila egyetemi tanár (vezető), Vargha András egyetemi tanár, Nagy Henriett tanársegéd. A közreműködő doktori hallgatók: Mészáros Veronika, Magyaródi Tímea, Mózes Tamás, Bimbó Melinda, Soltész Péter. Az Addiktológiai Kutatások Műhelye a szenvedélybetegségek epidemiológiájának feltérképezése, valamint az addikciók kialakulásában szerepet játszó okok megismerése érdekében végzet kutatómunkát. Szintén célunk ezen ismeretek birtokában a megelőzés és a kezelés minél hatékonyabb módjainak elősegítése annak érdekében, hogy lehetővé váljon az addiktológiai problémákkal kapcsolatos ártalmak minél minimálisabbra csökkentése mind az egyén, mind pedig a társadalom vonatkozásában. A műhely, epidemiológiai és etiológiai kutatások mellett különböző intervenciók hatékonyságának elemzését és attitűdvizsgálatokat is végez. A műhely munkájában résztvevő kutatók-oktatók: Demetrovics Zsolt adjunktus (vezető), Kökönyei Gyöngyi tanársegéd, Rózsa Sándor tudományos segédmunkatárs. Közreműködő doktoranduszok: Balázs Hedvig, Farkas Judit, Gyollai Ágoston, Iszáj Fruzsina, Kapitány Máté, Koronczai Beatrix, Kun Bernadette, Nagygyörgy Katalin, Németh Zsófia. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt a kutatócsoport, többek között: Addiction Info Switzerland, Research Institute (Lausanne, Switzerland), European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (Lisbon, Portugal), Department of Clinical, Experimental and Social Psychology (University of Huelva, Huelva, Spain), Department of Personality, Assessment and Psychological Treatment (University of Almería, Almería, Spain). Az ELTE PPK Egészség és Sporttudományi Intézet Sport-pszichofiziológiai Laboratórium lényegében az intézettel együtt alakult meg 2010 januárjában. Magját a TTK Élettani és Neurobiológiai tanszékről átkerülő Viselkedés-élettani/PlaceBio Csoport alkotja, amelynek ott több, mint 35 éves hagyománya volt. A kutatócsoport eredetileg a belső (zsigeri) működés és a viselkedés kapcsolatával foglalkozott, fő témaköre az un. pszicho-vegetatív kölcsönhatások voltak. Ebből alakult ki két újabb kutatási irány a 2000-es évek közepe táján, részben az un. nem-specifikus egészségproblémák, ezen belül is a nem-ionizáló elektromágneses sugárzás (extrém alacsony-frekvenciás elektromágneses tér - ELF-EMF) vizsgálata állatokban és embereken, részben pedig a placebo/nocebo-hatás kutatása. A modern pszichológiai-pszichofiziológiai szemlélet szerencsésen kapcsolódik össze az intézet elődjében korábban folyó sporttudományi kutatásokkal, amelyek fő iránya a sport

29

30 társadalomtudományi vonatkozásai voltak, illetve sport- és szervezet-pszichológiai vizsgálatok is folytak. A következő K+F+I pályázatok kapcsolódnak a kutatócsoport munkájához: Nem-specifikus egészségproblémák vizsgálata (vezető: Bárdos György), Nemspecifikus egészségproblémák vizsgálata modellrendszerekben (vezető: Bárdos György), Hálózati kutatási projekt I-II (vezetője: Szabó Attila). A kutatásokban résztvevők: Bárdos György egyetemi tanár (vezető), Szabo Attila docens, Köteles Ferenc adjunktus, Szemerszky Renáta tanársegéd, Bérdi Márk tudományos munkatárs (a pályázat terhére alkalmazott kutató), Hevesi Krisztina tanársegéd, Pucsok József Márton vendégkutató. Közreműködő doktori hallgatók: Balassa Tímea, Freyler Anett, Tóth Adrienn, Ferentzi Eszter (szakdolgozó). A Fogyatékos Emberek Életminősége műhely 2005-ben alakult a BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatólaboratóriuma és a Foglalkozási Rehabilitációs Kutatócsoport együttműködésében. A műhely kutatásai a fogyatékos emberek életminőségének feltérképezését és javítását célzó projektek keretében történik. Eddigi két kiemelkedő témája a “Támogatott döntéshozatal” és a “Diagnosztikai módszer a fogyatékos személyek funkciókieséseinek, funkció-változásainak, speciális igényeinek és általános állapotának, hétköznapi működéseinek felmérésére”. E kutatások részben kari támogatásból, részben a korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium 5294-16/2009-025 FOFO számu pályázata révén kerültek kidolgozásra. Aktív kutatóként részt vesznek a műhely munkájában Könczei György és Marton Klára egyetemi tanárok, Keszi Roland és Farkas Lajos PhDhallgatók. A fogyatékos személyek funkcióváltozásai témában a BGGYK egyéb tanszékén is zajlanak kutatások Kullmann Lajos vezetésével. A közeljövőben fontosnak tartjuk a tanszékközi együttmúködések további bővítését. E kutatásokban már eddig is aktívan részt vettek hallgatók. A támogatott döntéshozatal témában készített dolgozatával egyik hallgatónk 1. helyezést ért el az országos TDK konferencián, valamint elnyerte az ELTE különdíját is. Több PhD hallgató is végez kutatást a fogyatékos emberek életminőségének javítása témakörben a műhely két vezető kutatójának irányításával. A külföldi együttműködő partnerek köre folyamatosan bővül. Jelenlegi partnereink a Loyola Law School, Los Angeles és a Graduate Center of the City University of New York.

30

31

14. Táblázat: Az alprojektet megvalósító három karnak a 2. pillér témájába eső közös kutatási témákban elnyert pályázatai (2005-től) Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Drogprevenciós és Tanácsadó Központ működtetése, valamint pszichológiai szűrővizsgálat kialakítása, meghonosítása és kivitelezése

ICSSZEM Mobilitás Pályázati Igazgatóság

„Egészségfejlesztés oktatása a pedagógusképzés és a pedagógusok”

Egészségügyi Minisztérium

Drogprevenciós Központ Működtetése fogyatékos populáció bevonásával

ESZA KHT, SZMM

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

2006 - 2007

Pallaghy Sándor II. ker. Egészségügyi…

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

2 700 000

hazai

2006. május 29-től 5+5 év

2 000 000

hazai

2008. június 1. 2008. dec. 15.

1 765 000

hazai

Egyéni, prevenciós terápia nyújtása fogyatékos személyek részére, és szerhasználati szűrés hallgatóknak.

(KAB-PR-09A/B/C/)

SZMM

2009

3 000 000

hazai

Preventív célú, egyéni pszichoterápiás és tanácsadó szolgáltatás fogyatékos populáció számára

KAB-PR-08-C

SZMM

2009

600 000

hazai

Élvezeti szerek pszichoaktív hatásának komplex pszichofiziológiai vizsgálata

T048338

OTKA

2005 - 2008

MTA Pszichológiai Kutatóintézet

12 000 000

hazai

K-79148

OTKA Bizottság

2009 - 2012

Freie Universitat, Berlin

9 153 000

hazai

K69038

OTKA Bizottság

2007 - 2011

9 986 000

hazai

A magyar személyiség-taxonómia kidolgozása tulajdonságlistás és kérdőíves adatokon Az optimális élmény objektív markerei és az optimális élmény megteremtésében szerepet játszó személyiségtényezők

31

32

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Az egészséges személyiségfejlődés és a pszichológiai immunitás szociális T034447 kontextusa: longitudinális elemzés. A nem halálos kimenetelű, egészségügyi ellátást igénylő balesetek epidemiológiai elemzése és az előfordulásukat befolyásoló tényezők vizsgálata a 11-17 éves fiatalok körében Magyarországon. Országos, reprezentatív keresztmetszeti vizsgálat. Addiktológiai Műhely kialakítása, működtetése Az illegálisszer-használat alakulásának KAB-KT-05-0013 idői mintázata

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

OTKA Bizottság

2001 - 2005

Egészégügyi Tudományos Tanács

2006 - 2008

GyISM ICsSzEM

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

2004. augusztus 1. - 2005. június 30. 2005. június 1. 2006. május 31.

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

7 400 000

hazai

2 700 000

hazai

6 555 000

hazai

2 500 000

hazai

"ADDIKTOLÓGIAI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON" c. Konferencia megrendezése

KAB-KP-07-C0007

SzMM

2007 - 2008

980000

hazai

"ADDIKTOLÓGIAI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON II." c. Konferencia megrendezése

KAB-KP-08-C0001

SzMM

2008 - 2009

1 000 000

hazai

KAB-KP-09-C0001

SzMM

2009. június 1. 2010. március 31.

1 500 000

hazai

2009. június 1. 2010. június 31.

2 470 000

hazai

2 800 000

hazai

"ADDIKTOLÓGIAI KUTATÁSOK MAGYARORSZÁGON III." c. Konferencia megrendezése Különböző addiktív problémák együttjárása és közös etiológiai és motivációs bázisa ÖM – Hálózatikutatási projekt

KAB-KT-09-0007 SzMM

Önkormányzati Minisztérium

2007. október 2008. július

ÖM, NYME, NYTF, ETF, SOTE-TSK, PTE, SZTE, ELTE PPK TSK

32

33

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

ÖM – Hálózati kutatási projekt Az innovációs járulékfizetés alternatív lehetőségei közép- és hosszú távú trendjei Dél-Budai Orvosi Biotechnológiai Inkubációs Központ létrehozása (Technológia-transzfer)

Közgazdasági kutatások Biotechnológiai mintainkubátorközpont létrehozása Baross Gábor Innovációs Program OTKA tematikus pályázat T 047170 OTKA kutatási pályázat K76880

ELTE Gyakorlati innovációmenedzsment tananyag és előadássorozat Nem-specifikus egészségproblémák vizsgálata Nem-specifikus egészségproblémák vizsgálata modellrendszerekben. „Intellektuális és fizikai fogyatékossággal élő emberek EU 6. Keretellátásának minősége és életminősége: program "513723 Integrált élet, társadalmi befogadás és a – DIS-QOL" felhasználók részvétele a szolgáltatásokban (DIS-QOL)”

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Önkormányzati Minisztérium

2008. október 2009. július

ÖM, NYME, NYTF, ETF, SOTE-TSK, PTE, SZTE, ELTE PPK TSK

NKTH

2007. január 1. 2007. dec. 31.

NKTH

NKTH OTKA OTKA

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

4 500 000

hazai

-

13 250 000

hazai

2006. január 1. 2007. dec. 31.

KPS Biotechnológia, SE

10 000 000

hazai

2006. január 1. 2006. dec. 31.

-

5 000 000

hazai

2004. április 1. 2008. március 31. 2008. október 1. 2012. szept. 30.

ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék

4 960 000

hazai

17 500 000

hazai

2007

470 000 nemzetközi

33

34

Projekt neve

Resilience: “the art of adjustment” (OGYEI kutatás)

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

European Comission, Employment, Social Affairs, and Equal Opportunities DG

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

2006 - 2007

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

21 000 000 nemzetközi

34

35 3. melléklet: „A szocializáció társadalmi-környezeti húzóerői”, a meglévő tudományos műhelyek részletes leírása A Társadalom-történeti pszichológiai kutatóműhelyben - Hunyady György professzor vezetésével három szociálpszichológiai területen folyik kutatás. A Szociálpszichológia elmélete és története témában kerül sor a szakterület nemzetközi tudományos teljesítményeinek történeti szempontú feldolgozására, dokumentálása. Ennek jegyében került sor szakkönyv-sorozatok előkészítésére, indítására, megjelentetésére “A szociálpszichológia klasszikusai” és a “Szociálpszichológia második évszázada” címmel. Az ez irányú tevékenység egyik jelentős állomása a McGuire gyűjtemény létesítése az ELTE Pszichológiai Intézetében, a névadó nagyvonalú közreműködésével. A társadalmi sztereotípiák tanulmányozása során a sztereotípiák érzelmi töltetének és funkcióinak elemzését gyarapította és teljesítette ki a történeti változások tanulmányozása alapján, kialakította, és rendszeresen folytatja az ideologikus tartalmú, jellegű sztereotípiarendszerek kutatását. E sztereotípiavizsgálatok egyik kitüntetett tárgyköre – széles körű nemzetközi együttműködésben is – a nemzeti tudat, önreflexió és perspektíva tanulmányozása. A szociálpszichológia alkalmazása a határos társadalomtudományokkal együttműködésben a történeti és politikai pszichológia közötti gondolati kapcsolat latolgatása mellett ismételt empirikus vizsgálatok irányulnak politikai pszichológiai empirikus kutatásokra, a gazdaságpszichológia előtörténetének, szakmai körvonalainak, belső szerkezetének vizsgálatára, a jog és pszichológia kapcsolatának elemzésére és a társadalmi közérzet vizsgálatára. A kutatócsoport tagjai számos OTKA-pályázatot és két NKFP-projektet vezettek, a Euronat nemzetközi kutatási program résztvevői is voltak a témában. Közreműködő kutatók-oktatók: Hunyady György akadémikus (vezető), Fülöp Márta egyetemi tanár, Kiss Paszkál docens, Berkics Mihály tanársegéd. Közreműködő doktoranduszok: Krekó Péter. A Döntéspszichológiai Műhelynek – Faragó Klára egyetemi tanár vezetésével fő kutatási területe a döntéspszichológia. A kutatások középpontjában a kockázatészlelés és az adaptív illetve nem adaptív kockázatvállaló viselkedés áll. A kockázathoz való viszonyulást sokféle kontextusban vizsgálja a kutatócsoport, alap- és alkalmazott pszichológiai kérdésekre keresvén válaszokat. A kockázat észlelésének meghatározó tényezői, az erőforrások kockázatvállalása gyakorolt hatásai, a kognitív stílus és a kockázatvállalás, az önreguláció és a kockázatvállalás, a kockázatvállaláshoz való viszonyulás fejlődése, valamint a kalibráció és a kockázatvállalás a legfőbb alapkutatási kérdések. Alkalmazott kutatások folynak a munkacsoportban a környezeti kockázatok, az egészséggel kapcsolatos kockázatok, a deviáns serdülők kockázatvállalása, a vállalkozói és a szervezeti kockázatvállalás terén. A módszertani repertoár kiterjed a kísérleteken, megfigyelésen és felmérésen túl a terepen végzett kísérletekre is, melyek a kísérleti eredmények validitását szándékoznak biztosítani. A kutatóműhely eredményei országosan és nemzetközileg is ismertek, melyet a több idegen nyelvű publikáció, továbbá a nemzetközi munkacsoportokban való felkérések mutatnak. A műhely vezetője és munkatársai rendszeresen ismertetik munkáikat a hazai és nemzetközi konferenciákon. Az elmúlt 10 évben a kutatóműhely 2 OTKA és 1 NKFP pályázatot nyert. A műhelyhez tartozó témákban eddig 3 PhD dolgozat került megvédésre. Közreműködő kutatók-oktatók: Faragó Klára (vezető) egyetemi tanár, Fekete Olívia tanársegéd, Kiss Orhidea adjunktus, Móra László Xavér tanársegéd. Közreműködő doktoranduszok: Dobos Emese, Kende Anna, Kappel Katalin. A nemek pszichológiája 1996 óta - magyarországi felsőoktatásban az egyik első ilyen programkén, a kezdetben a Soros Alapítvány támogatásával, Kovács Mónika és Nguyen Luu Lan Anh programvezetésével – folyik társadalmi nemekkel kapcsolatos szociálpszichológiai oktatás és kutatás. Az ELTE pszichológusképzésnek azóta is szerves része, mind mesteri,

35

36 mind doktori szinten. Az 2009-ben indult Interkulturális Pszichológia és Pedagógia mesterszak egyik sarokpontja. Két megvédett doktori dolgozat született a témában (Kovács Mónika és Szabó Mónika). Kutatási ösztöndíjak támogatnak ez irányú kutatásokat (az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ egyik OTKA kutatása 2009-2013, Győri János témavezetésével, Nguyen Luu Lan Anh Bólyai kutatási ösztöndíja 1998-2001). A kutatási eredmények társadalmi hasznosulására, szenzitivitási tréningekben való alkalmazására nagy hangsúlyt fektetnek a kutatók. Kultúrközi Összehasonlító Vizsgálatok Műhelyét - Nguyen Luu Lan Anh Kósa Évával és Felvinczi Katalinnal 1994-ben, később Fülöp Mártával együtt Magyarországon elsőként a kulturális összehasonlító pszichológia és a kultúra és pszichológia közötti kapcsolatra vonatkozó témakörök oktatását vezették be a pszichológusképzésbe. Számos kutatási ösztöndíj támogatásával folytak-folynak kulturális és kulturális összehasonlító vizsgálatok (Soros Alapítványi RSS kutatástámogatási program, European Science Foundation, British Academy, jelenleg OTKA támogatással folyó kutatások). A 2005-ben megalakult Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központban nem csak pszichológus-, hanem neveléstudományi szakértőkkel is megerősödve folynak mind pszichológiai, mind pedagógiai kulturális és kultúrközi összehasonlító kutatások, melynek eredményeit a Központ által gondozott két szakon (Interkulturális Pszichológia és Pedagógia mesterszak és Multikulturális Nevelés tanára modul) folyó oktatásban, valamint az interkulturális tréningekben is hasznosítják. Jelenleg két olyan doktorandusz van a Központban, akiknek ide kapcsolódik a kutatási témája. Az IPPK valamennyi oktatója, doktorandusza tagja a műhelynek: Nguyen Luu Lan Anh docens (vezető), Boreczky Ágnes docens, Győri János docens, Kovács Mónika docens, Szabó Mónika adjunktus, Borsfay Krisztina tanársegéd, Kende Judit tanársegéd. Az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport – Az 1969-ben létrejött Tömegkommunikációs Kutatóközpont, majd annak 1988-as átalakulása után a Magyar Közvélemény-kutató Intézet utódjaként az MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoportja 1992 őszén kezdte meg kutatásait az ELTE Társadalom- és Neveléslélektan Tanszéke mellett Hunyady György vezetésével. 1996 és 2002 között már az MTA támogatott kutatóhelyek hálózatában működött. A kommunikáció, a nyilvánosság, a média és a közgondolkodás szerkezetére és folyamataira irányuló vizsgálataival egyedi kutatási profilt képvisel nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyei között, hanem az egész hazai tudományos mezőnyben is. A kutatások korábbi főirányai a média és a kommunikációs piac szerkezete és átalakulása, a kommunikáció szerepe a demokratizálódó társadalom politikai életében, Magyarország EU csatlakozásának kommunikációs kérdései mellett az utóbbi években a hangsúlyok - a világméretű tendenciáknak és a hazai fejleményeknek megfelelően fokozottabban az új kommunikációs technikákra és várható hatásaikra, a kommunikáció területén tapasztalható globális kihívásokra és a rájuk adott lokális válaszokra, és nem utolsó sorban az európai integráció kommunikációs vonatkozásaira tevődtek. A kutatásban közreműködő kutatók-oktatók: Tardos Róbert, Terestyéni Tamás. Az ELTE PPK Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ITOK) 2006. márciusban jött létre az információ- és tudástechnológia társadalmi-társadalomtudományi, illetve az információs és kommunikációs technológiával támogatott oktatás módszertani vizsgálatára. Fontosabb kutatási területek és irányok: on-line tanulási környezetek működési mechanizmusai, pedagógusok módszertani kultúrájának változásai IKT támogatott oktatási környezet használata során, digitális nemzedék a tanítási-tanulási folyamatban. A műhely 2010-ben indított kutatási tevékenységei: konnektivista alapú oktatási folyamatok didaktikai sajátosságai, illetve virtuális és valós tanulási környezetek integrálásának lehetőségei. A műhely speciális kutatásival 2006-tól kezdődően folyamatos módszertani hátteret biztosít az ELTE eLearning rendszer fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez, illetve a közoktatásban végez 36

37 kutató-fejlesztő tevékenységét, elsősorban a pedagógusszerep változásaira és a felhasználók tanulási módszereire fókuszálva. Az online környezetek hatékonyságvizsgálatát 2009-től egy kisebb kutatólabor is segíti, ahol az egyén számítógép- és felülethasználatának vizsgálatára van lehetőség. A műhely 2009-ben indított kutatási projektje az iskoláskorú digitális nemzedék osztálytermi viselkedésének az elemzését, illetve az enyhén értelmi fogyatékosok, mint digitális eszközhasználók sajátosságainak feltárását célozza meg. Most induló kutatási projekt a konnektivista módszertanra épített felnőttképzés oktatási folyamatának vizsgálata. A műhely kutatási eredményeinek publikációi: 2 külföldön megjelent tanulmány, 2 magyar nyelvű tanulmány, 4 tankönyvfejezet. 32 lektorált konferenciaelőadás, 2 konferenciakötet szerkesztése, 2 folyóiratszám szerkesztése. A kutatócsoport tagjai: Ollé János, adjunktus (a csoport vezetője), Lévai Dóra (tanársegéd, PhD hallgató), Papp-Danka Adrienn (tanársegéd, PhD hallgató), Tóth-Mózer Szilvia (tanársegéd, PhD hallgató), Virányi Anita (tanársegéd, BGGYK), Varga Adrienn (hallgató, a csoport titkára).

37

38 15. Táblázat Az alprojektet megvalósító három karnak a 3. pillér témájába eső közös kutatási témákban elnyert pályázatai (2005-től) Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Fogyatékos személyekkel szembeni családon belüli erőszak feltárása Fogyatékosok drogfogyasztási jellemzőinek feltárása

Pályázat kiírója Országos Bűnmegelőzési Bizottság

Mobilitás KAB-KT-05- ICSSZEM

Hallgatói Drogprevenciós és Tanácsadó Központ kiépítése, működtetése és Mobilitás KAB-PR-05- ICSSZEM preventív komplex csoporttréning lebonyolítása A kockázatvállalás adaptív T037607 OTKA és nem adaptív formái Stratégiai Pályázat doktori ELTE PK ELTE PK képzéshez

Szegedi fiatalok társadalom- „Diákok a percepciójának vizsgálata tudományért”

Pro Renovanda Cultura Hungariae „Diákok a tudományért” Szakalapítvány

Életérzés és Társadalomkép

OTKA

T037740

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka 2004. november 2005. október

2005. július 1. 2006. május 31.

Dr. Pallaghy Sándor II. ker. Egészségügyi… Bass László ELTE TÁTK

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

-

hazai

3 000 000

hazai

2005

1 500 000

hazai

2002 - 2005

5 000 000

hazai

280 000

hazai

80 000

hazai

16 000 000

hazai

2008. augusztus 2008. december

2006

2002 - 2006

-

38

39

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Cultural Creative Hungarian Survey - Környezettudatos HT-02-032 alkotó kultúra Magyarországon

A magyar holokauszt: multidiszciplináris kutatások és eredmények integrálása az oktatásba

Második generációs vietnami tanulók akkulturációja és iskolai szocializációja Magyarországon Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára A kultúraazonos pedagógia felé Az éghajlatváltozással kapcsolatos kommunikáció eszközei és lehetőségei Globális Változások és Ökoszisztémák – EU6 Keretprogram Kapcsolati Iroda koncepciójának kidolgozása és felállítása Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési képzések kifejlesztése

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

KVVM

2002 - 2004

3 000 000

hazai

NKFP 5. program: A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatásai kutatási és fejlesztési programok

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

2004 - 2007

79 000 000

hazai

K68279

OTKA

2007. július 1. 2011. június 30.

5 000 000

hazai

K75254

OTKA

8 258 000

hazai

K49707

OTKA

2005 - 2009

-

7 914 000

hazai

A klímaváltozás társadalmi összefüggései

KvVM

2007. szept. 1. 2007. dec. 31.

MTA

1 500 000

hazai

Fenntartható Fejlődés – Globális Változások és OMFB Ökoszisztémák

2005. január 1. 2005. dec. 31.

BME OMIKK

9 000 000

hazai

Globális fejlesztési képzés a felsőoktatásban

2005. január 1. 2005. dec. 31.

-

900 000

hazai

Külügyminisztérim

2009. április 01. MTA 2013. március 31.

39

40

Projekt neve

Oktatáspolitika és tanítóképzés. Preparandiák, prepák és tanáraik a 20. századi Magyarországon

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Országos Tematikus és Ifjúsági OTKA pályázat Tudományos Kutatási Társadalomtudományok Alapprogramok

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

2004. április 1. 2007. dec. 31.

ELTE TÓK

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

1 742 000

hazai

össz.: 36 000 000 TÓK: 3 000 000

hazai

Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzési program a romák felzárkóztatásáért

Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

2004. szept. 16. 2007. szept. 30.

ELTE TÓK, MTA SzI /koordinátor/, Studiare Kulturális és Szolgáltató Kft., Fórum Társadalomtudományi Intézet (Szlovákia)

Az Oláh cigány és beás családok együttélése egy csereháti és egy kiskunsági városban - A gyerekek iskoláztatásának lehetőségei oktatási segédanyag készítése

A cigány kisebbségi nevelésben, oktatásban felhasználható kutatások

Oktatási Minisztérium

2005. dec. 12. 2006. április 30.

ELTE TÓK

500 000

Az ELTE TÓK-n folyó hallgatói kutatómunka, illetve alkotó művészeti tevékenység támogatása

Kiemelkedő intézményi teljesítmény támogatása: A felsőoktatási intézményekben folyó oktatói-kutatói tevékenység, valamint Oktatási Minisztérium hallgatói kutatómunka, illetve alkotó művészeti tevékenység eredményességének elismerése és támogatása

2006. dec. 1. 2007. április 30.

ELTE TÓK

1 080 000

hazai

40

41

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

A nemzetiségi óvodai nevelés és iskolai nevelésoktatás hatékonyságának elősegítése

Kisebbségi nevelést, oktatást segítő kutatások támogatása

Oktatási Minisztérium

2006. október 1. 2007. április 30.

ELTE TÓK

780 000

hazai

Az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék német és szerb nemzetiségi tanító- és óvodapeda-gógus képzéseinek fenntartása

Kis létszámú szakok indításához és fenntartásához nyújtandó támogatás

Oktatási Minisztérium

2006. szept. 01. 2007. június 30.

ELTE TÓK

4 788 000

hazai

Az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék német és szerb nemzetiségi tanító- és óvodapeda-gógus képzéseinek fenntartása

Kis létszámú szakok indításához és fenntartásához nyújtandó támogatás

Oktatási Minisztérium

2007. szept. 1. 2008. június 30.

ELTE TÓK

2 920 000

hazai

Az idegen nyelvi Az iskolai nyelvoktatás képzés és idegen nyelvű hatékonyságának vizsgálata, kiadványok a nemzetiségi kultúrához készítésének való aktív kötődés kutatása támogatása

Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány „Klebelsberg Kuno emlékére” szakalapítvány

2008. május 19. 2009. április 15.

ELTE TÓK

120 000

hazai

Az óvodai anyanyelvi és kulturális nevelés, illetve az Kisebbségi nevelést, iskolai nyelvoktatás oktatást segítő hatékonyságának vizsgálata; kutatások támogatása a nemzetiségi kultúrához való aktív kötődés kutatása

Oktatási Minisztérium

2008. október 1. 2009. április 30.

ELTE TÓK

630 000

hazai

41

42

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék német és szerb nemzetiségi tanító- és óvodapeda-gógus képzéseinek fenntartása

Kis létszámú szakok indításához és fenntartásához nyújtandó támogatás

A versenyképesség egyéni, társadalmi, intézményes feltételei

Nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása, NKFP 5_049/04

NFÜ

NKFP-5/049/04

A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézmények feltételei Versenyképesség Egyéni, Társadalmi, Intézményi Feltételei

Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció

Oktatási Minisztérium

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka 2008. szept. 1. 2011. június 30.

ELTE TÓK

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

6 033 000

Nemzetközi /hazai

hazai

2004 - 2007

Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete, Budapesti Corvinus Egyetem

26 180 000 nemzetközi

NKFP

2004 - 2007

Budapesti Corvinus Egyetem, MTA Pszichológiai Intézete

29 320 000 nemzetközi

NKFP5-049/04

NFÜ

2004 - 2007

MTA PI, Budapesti Corvinus Egyetem

23 000 000 nemzetközi

Fenntartható fejlődés elősegítése

EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok

BCE, MTA-SZKI, 2009. szept. 1. TVE, Védegylet, Norw. 2011. március 31. Univ.

25 401 000 nemzetközi

42

43

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka ELTE TÓK, Sozial Innova-tives Netz Ausztria /koordinátor:, University of Minho , AMPAT/UCM, STAKES, FH St. Pölten, Netz und Boden, Univerzita 2009. október 1. - Komenského v 2011. október 1. Bratislava, Marie Curie Association Bulgaria, Kutahya Milli Egitim Mudurlugu-Kutahya Local Education, Projektbüro für innovative Sozialpolitik, University of Presov

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

KIDS STRENGHTS: Gyermekek a mentális rendellenességek kontextusában: tanárok, egészségügyi szakemberek és szociális munkások készségfejlesztése

Leonardo da Vinci program Innováció Transzfer

Európai Bizottság

Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon

TÁMOP 4.1.208/2/B/KMR Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - Új Magyarország Fejlesztési Terv

2009. október 1. 2011. július 31.

ELTE /koordinátor/ és karai

60.000.000 nemzetközi

Romológiai és romapedagógiai programok továbbfejlesztése és megvalósítása a pedagógusképzésben és a büntetésvégrehajtás területén

A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása II.

Európai Bizottság Oktatási Minisztérium PHARE Programiroda

2003. június 28. 2005. január 31.

ELTE TÓK, ELTE PPK /koordinátor/

össz.: 21 769 860 nemzetközi TÓK: 11 202 462

össz.: 63 071 832 nemzetköz TÓK: 4 033 845

43

44

Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

HEFOP 3.3.1. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése: A pedagógusképzés tartalmi 1. komponens: A felsőoktatási és szerkezeti fejlesztése intézmények képzési kínálatának bővítése, fejlesztése

Face it! = Központban a nemzetközi tanárok kulturális és oktatási tudatossága (a 'Nemzetközi tanár' oktatási program kifejlesztése és bevezetése tanárképző felsőoktatási intézményekben

Socrates Comenius 2.1

Pályázat kiírója

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

ELTE TÓK /koordinátor/, ELTE PPK ,BTK, TáTK, AVKF, BDF, Foglalkoztatáspolitikai DEHPFK, E JF, össz.: és Munkaügyi 357 000 000 KECSMPFK, Minisztérium ELTE: 2005. január 1. KRETFK, KF TK, KF nemzetközi Humánerőforrás2007. február 14. RTF ME CTIF, 258 000 000 fejlesztés Operatív TÓK: MAPTI, NYFTI, Program Irányító 72 954 032 NYME ATIF, NYME Hatósága BEPF, PTE IGYFK, SZTE JGYTK, SZIE JFK, TSF PFK, VJ RKTF ELTE TÓK , Hogeschool Edith Stein/ Onderwijs Centrum Twente , Hollandia /koordinátor/, EHSAL Europese Hoge-school Brussel, Universitat össz.: Autonoma de 79 183 545 2007. november 1. Barcelona, Latvija nemzetközi Európai Bizottság TÓK: - 2009. október 31. Universitäte, ELTE 5 414 925 TÓK, Hogeschool Domstad Utrecht, Universidade do Minho, University of Oulu, Uludağ Üniver-sitesi, Pädagogische Akademie des Bundes in der Steiermark

44

45 4. melléklet: „A pedagógusképzés tudáshátterének fejlesztése: a tanulás és tanítás tudományközi vizsgálata”, a meglévő tudományos műhelyek részletes leírása Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ Kutatási Műhelye A 2007-ben alakult Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ a felsőoktatás szervezeti és vezetési kérdései területén folytat kutatásokat. A kutatások jelentős része nemzetközi partnerekkel együttműködésben történik. A központ részt vesz a Bologna folyamat hazai megvalósításának nyomon követését és értékelését valamint a TÁMOP program keretein belül folyó felsőoktatási szervet- és vezetésfejlesztési programokat támogató kutatásokban. Az itt folyó kutatások célja a felsőoktatás-pedagógiai képzés tudáshátterének megteremtése, a hazai felsőoktatás-politika szakértői hátterének erősítése és a felsőoktatás-menedzsment eredményesebbé tételét célzó, uniós forrásokból történő hazai fejlesztések szakmai támogatása, beleértve ebbe az ELTE-n belül folyó szervezetfejlesztési folyamatokat is. A hazai felsőoktatás-politika szakértői hátterének erősítését tekintve különösen a közös uniós felsőoktatási politika magyarországi implementálásának és a magyar uniós elnökségre való felkészülésnek a területén zajlott és zajlik intenzív kutatói és szakértői munka. A ELTE PPK Neveléstudományi Intézetén belül működő Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központja a Corvinus Egyetemen és a Debreceni Egyetemen működő hasonló szerveződések mellett ma a hazai felsőoktatási kutatások harmadik legjelentősebb, nemzetközileg elismert szellemi műhelye. 2007 és 2010 között 13 jelentősebb tanulmány készült itt, amelyek hazai és nemzetközi nyomtatott kiadványokban és elektronikus publikációkban jelentek meg. A kutatások eredményeit több hazai és nemzetközi konferencián mutattuk be, a hazai felsőoktatás-politikai döntéshozók, és a fejlesztési programok irányítói ezeket folyamatosan használják. A műhely kutatói: Halász Gábor egyetemi tanár (vezető), Golnhofer Erzsébet docens, Kraiciné Szokoly Mária docens, Szivák Judit docens, Lukács István főisk. docens, Ollé János adjunktus, Kálmány Orsolya tanársegéd. A műhely nemzetközi kapcsolatai: a Dunai Rektori Konferencia Felsőoktatás-menedzsment munkacsoportjában résztvevő egyetemek, az OECD IMHE programjának résztvevői és különösen az IMHE Quality Teaching programjában résztvevő partnerek és a Danube University Krems.” A Neveléstörténeti Kutatóműhely különböző témák köré szervezi a kutatásait, melyek közül kiemelkedik az Életreform és reformpedagógia kapcsolata Életreform és reformpedagógia kapcsolata: Reformpedagógia és életreform OTKA kutatás (T037337) Életreform mozgalmak és a reformpedagógia OTKA kutatás (T 68484), Pädagogische Strömungen in der k.u.k. Monarchie (Osztrák-Magyar Akcióalapítvány által támogatott, illetve a Neveléstudomány összehasonlító tudománytörténete. A magyar neveléstudomány fejlődésének új irányzatai a XX. század második felében c. OTKA Kutatás (T 46598). A műhely vezetője: Németh András egyetemi tanár. Résztvevő ELTE kutatók: Mikonya György habilitált egyetemi docens, Boreczky Ágnes főiskolai tanár, Tímárné Szabó Júlia főiskolai docens. Résztvevő doktorandusz hallgatók: Biró Zsuzsanna, K. Pap Tünde, Sanda Dániel, Pirka Veronika, Schwager Gizella, Bárd Edit, Mede Perla, Németh Regina + 6 doktorandusz hallgató. További fontos kutatási irány a pedagógiai ikonográfia. A műhely nemzetközi kapcsolatai: Universität Flensburg, Universität Graz, Humboldt Universität, Berlin. A kutatóműhely kiemelkedő publikációs tevékenységét jelzi több megvédett doktori disszertáció, két idegen nyelven, nemzetközi kiadónál megjelent tanulmánykötet, a doktoranduszok kutatásait tartalmazó két tanulmánykötet, és több, a műhely vezetője által szervezett nemzetközi konferencia. E kutatóműhely keretében folyik a múzeumpedagógiai kutatási program. A múzeumok és a közoktatás kapcsolatát vizsgálja, országos kutatásban a múzeumlátogatási szokásokat, az iskola és a múzeum kapcsolatának jogi környezetét, múzeumpedagógiai jó gyakorlatokat, külső szakemberek közreműködésével. A műhely vezetője: Németh András 45

46 egyetemi tanár. Résztvevő ELTE kutatók: Dr. Foghtűy Krisztina (koordinátor), doktorandusz hallgatók. A kutatás első fázisáról készült tanulmánykötet 2009-ben jelent meg. A Befogadó Iskola, Befogadó Társadalom Műhely profilja: Az integrált nevelés pedagógiája a közoktatási intézményekben témakörben a fogyatékosság valamennyi csoportjára kiterjedő intra- és interdiszciplináris kutatás folyik a gyógypedagógia egyes ágazatai, valamint a gyógypedagógia és az iskolapedagógia határterületén. Ezzel párhuzamosan történik az inkluzív iskola pedagógiai és pedagógusképzési feltételeinek, illetve ezek alkalmazhatóságának kidolgozása. Több éve elkezdődött a sajátos támogatást igénylő fiatalok integrációja a hazai felsőoktatásban, együttműködésben az ELTE Természettudományi Karának ilyen irányultságú kutatásaival. A fogyatékos emberek kirekesztése és befogadása a munka világában és társadalom egyéb területein témakörben nemzetközi kutatásokhoz kapcsolódó munka folyik. A legfrissebb fejlesztő-kutatás a fogyatékossággal élő emberek állapotának és helyzetének ismerete a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés tervezésében és kivitelezésében. A felsorolt kutatásokban a kutatásokban a Műhely központi innováló-koordináló szerepet játszik, kutatásaiban együttműködik az érintett gyógypedagógiai szakterületekkel. Részvétel a Centre for Educational Research and Integration (OECD) nemzetközi összehasonlító vizsgálataiban Csányi Yvonne prof. em., Zsoldos Márta főiskolai tanár, Bodorné Németh Tünde főiskolai adjunktus részvételével. Az integrált nevelés pedagógiája témakörben TÁMOP támogatással Mesterházi Zsuzsa prof. em, Papp Gabriella főiskolai tanár, Perlusz Andrea főiskola tanár részvételével folytak/folynak kutatások és történtek eredményes tudományos fokozatszerzések. A közelmúltban két jelentős, nagy költségvetésű EU FP6-os pályázati forrással támogatott nemzetközi kutatásban vettek részt a Műhely kutatói: az öt éves futamidejű INCLUD-ED projektben 13 külföldi kutatóhellyel, köztük a Barcelonai Egyetemmel, a Firenzei Egyetemmel, a Helsinki Egyetemmel, a Dublini Egyetemmel alkotott konzorciumban a fogyatékos emberek munkaerőpiaci részvétele és társadalmi integrációja témakörben, Bánfalvy Csaba egyetemi tanár vezetésével folyt jelentős kutatás (ennek résztémájaként Szauer Csilla főiskolai adjunktus tudományos fokozatszerzése áll folyamatban). A szintén komoly EU-s forrásokból finanszírozott, három éves Early Childhood Education in Inclusice Settins-projektben, Zászkaliczky Péter főiskolai tanár vezetésével Garai Dóra docens, Schiffer Csilla, Kerekes Valéria és Tamás Katalin PhDhallgatók vettek részt, a konzorciumba az ELTE mellett a Siegeni Egyetem, a párizsi Sorbonne, a Bragai Egyetem és a Mälerdaleni Egyetem tartozott. Gyermekkor-történeti Kutatóműhely feladata a gyermekkor kutatásának történeti, szociológiai, kulturális antropológiai és pedagógiai szempontú megközelítéseinek nemzetközi nyomon követése, hazai adaptációi, az új szociológia kínálta szemléletmódok és kutatási módszerek alkalmazása a gyermekkor kutatásában. A Gyermekkor-kutatás interdiszciplináris keretekben c. OTKA kutatás (T 49675) e műhely kereteiben folyik. A műhely vezetője: Szabolcs Éva egyetemi tanár. Résztvevő ELTE kutatók: dr. Golnhofer Erzsébet habilitált egyetemi docens, dr. Hegedüs Judit és dr. Baska Gabriella egyetemi adjunktusok. Több megvédett és még készülő doktori disszertáció, szerkesztett kötet, kismonográfia jelzi a műhely publikációs tevékenységét. A mérvadó neveléstudományi – neveléstörténeti konferenciákon megjelennek a műhely kutatói előadásaikkal. Oktatáselméleti Kutatási Műhely az Oktatáselméleti Tanszékhez kapcsolódó egyik legfontosabb kutatási műhely a pedagógiai alapszak implementációjához kapcsolódik. Az akciókutatás a Neveléstudományi Intézet oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével folyt kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásával, két egymást követő évfolyamon. A kutatás eredményeit több hazai és nemzetközi konferencián ismertettük. Kilenc kutató aktuális feladata a kutatás zárása és az eredmények, közlése. A kutatás alkalmat adott arra is, 46

47 hogy a pedagógia alapszak 2009/2010. tanévi felülvizsgálata és fejlesztése kutatáson alapuljon. 2010-ben egy éves futamidővel indult a LeO 2 néven futó kutatás Vámos Ágnes vezetésével a Tempus KA támogatásával, a tanulási eredmények (learning outcomes) szemlélet és gyakorlat felsőoktatási jelenlététnek megismerésére a bologna-alapú felsőoktatás kialakítása és implementálása mentén. A műhely vezetője: Vámos Ágnes docens. Résztvevő ELTE kutatók: Vass Vilmos docens, Lénárd Sándor adjunktus, Rapos Nóra adjunktus, Szivák Judit docens, Kopp Erika adjunktus, Kálmán Orsolya tanársegéd + doktoranduszok, pedagógia szakos hallgatók. A műhely kutatásait a neveléstudomány hazai konferenciáin ismertették, számos tanulmány jelent meg a kutatási eredményekről. Neveléselméleti Kutatási Műhely kutatásai közül kiemelkedik Az együttműködés kultúrája program, amely az együttnevelés, az adaptív oktatás, a gyermekbántalmazás, a pedagógusszülő együttműködés, az iskolai agresszió témaköreiben végez kutatásokat, készít oktatási segédanyagokat. A kutatási terület eredményeiről elsősorban tanulmányokban számoltak be a kutatók. A kutatási műhely másik fókusza a művészetpedagógia, a gyermek-kultúra kutatása. Hazai viszonylatban e tematika fontos helyet foglal el, amit több készülő doktori disszertáció is tükröz. A műhely vezetője dr. Trencsényi László habilitált egyetemi docens, résztvevő ELTE kutatók: dr. Bodonyi Edit habilitált egyetemi docens, dr. Rapos Nóra egyetemi adjunktus, dr. Lénárd Sándor egyetemi adjunktus, dr. Mészáros György egyetemi tanársegéd és 9 doktorandusz hallgató. A Civil-nonprofit Műhely 2001-ben alakult a felsőoktatásban részt vevő hallgatók demokratikus felkészültségének növelése, valamint a civil társadalom, a nonprofit szektor tudományos megismerése érdekében. Az Andragógiai Tanszék kutatóit magába foglaló műhely együttműködik a hazai felsőoktatási intézményeket és civil szervezeteket tömörítő Nonprofit Képzési Műhellyel. A harmadik szektorral kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint az erre szerveződő állampolgári aktivitás nélkül nem létezik modern demokratikus társadalom, ezért a műhely célul tűzte ki, hogy a hazai felsőoktatási intézményekből ne kerüljön ki olyan tanuló, aki legalább egy-két szemesztert ne hallgatott volna e témáról. A Civil társadalom nonprofit szervezetek képzési programot 19 felsőoktatási intézményben kezdték el oktatni. A műhely tagjai részt vettek a nonprofit menedzser szakképesítés megújításában (2005-2006), valamint a közösségi-civil szervező felsőfokú szakképesítés Országos Képzési Jegyzékbe vételében (2006) és több iskolarendszeren kívüli képzés létrehozásában. A civil szektort érintő kutatások: Akkreditált képzések a civilnonprofit szektorban (2005), Felnőttképzési nonprofit szervezetek Magyarországon (2007), Delfi kutatás a civil szervezetekben megvalósuló informális tanulásról (2009). A műhelyben az elmúlt öt évben folyó kutatásokból egy doktori disszertáció, 1 könyv, 2 tankönyvsorozat, 6 tudományos cikk, 5 konferencia előadás számolt be. A műhely kutatói: Arapovics Mária PhD egyetemi adjunktus (vezető), Sz. Molnár Anna PhD egyetemi docens, Henczi Lajos PhD óraadó főiskolai docens, Üröginé Ács Anikó PhD hallgató, Gyenes Zsuzsa PhD hallgató, Brüll Edit óraadó oktató, Péterfi Ferenc óraadó oktató. A műhely nemzetközi kapcsolatai: Oxford Hungarian Society, Civil Fórum – Kolozsvár. Andragógiai Elméleti és Történeti Kutatási Műhely kutatási témái többek között a Közművelődési törekvések Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban. (OTKA kutatás 72135), Nők művelődési lehetőségei Magyarországon 1867-1918. A gender szemlélet elméleti kereteit a forrásfeldolgozás klasszikus hagyományival ötvözik a részt vevő kutatók. A műhely vezetője: Fehér Katalin docens. Résztvevő ELTE kutatók: Kereszty Orsolya, Galgóczy Anna PhD hallgató. Eddigi munkájukat több monográfia és számos tanulmány tartalmazza. A felsőoktatás szociálpszichológiája műhely – Kiss Paszkál koordinációjával a felsőoktatásban a szervezeti működést, a felsőfokú tanulmányok eredménymutatóit, a képzés 47

48 minőségének fejlesztését és a személyes motivációkat, elköteleződést vizsgálja. Pszichológushallgatók bevonásával évekre visszamenően végez a hallgatói szervezeti identitás, az egyetemi teljesítmény és a halogatás lélektana tárgyában. Diplomás Pályakövetési Rendszer (TÁMOP 4.1.3) számára végez kompetenciamérési kutatásokat, módszertani támogatást ad a projektben résztvevőknek. Munkatársai A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézmények feltételei c. kutatási projektben (vezetője: Fülöp Márta, NKFP-5/049/04) vettek részt, melyben önálló alprojektként A versengés a szervezeti kultúrában: nemzeti jelleg és nemzetközi találkozás c. kutatási témát Kiss Paszkál vezette. A kutatócsoportnak a kasseli egyetem Nemzetközi Felsőoktatás-kutató Központjával van kapcsolata, közreműködik az ELTE tanítás minőség projektjében, mely az OECD IMHE-n belül zajlik. Oktató tagjai: Kiss Paszkál docens (vezető), Katona Nóra adjunktus, Szabó Laura adjunktus, Székely Mózes tudományos főmunkatárs. Doktorandusz tagjai: Lerner Nikolett, Lukács Fruzsina, Czakó Andrea, Forgó Melinda.

48

49 16. Táblázat: Az alprojektet megvalósító három karnak a 4. pillér témájába eső közös kutatási témákban elnyert pályázatai (2005-től) Projekt neve

Kiírt pályázat címe, kódja

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Pályázat kiírója

Felnőttképzés Magyarországon, a felvilágosodás idején és a reformkorban

72135

OTKA

2008 - 2011

A telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat

63192

OTKA

2006 - 2010

MTA Pedagógiai Bizottsága OM

A tanárjelöltek szakmai kompetenciájának változása a tanárképzésben

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

4 200 000

hazai

ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék

8 519 000

hazai

2004 - 2006

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

2 000 000

hazai

Miskolci Egyetem

13 000 000

hazai

14 803 000

hazai

„A pálcától a szép szóig?”

OTKA 75295

OTKA

2009 - 2011

Lebensreform und Reformpädagogik

OTKA 68484

OTKA

2007 - 2011

OMAA

2005 - 2007

Universität Graz

2 000 000

hazai

Budapesti Holokauszt Múzeum Oktatási Központ

4 453 000

hazai

10 000 000

hazai

Pädagogische Strömungen in der k.u.k Monarchie A magyar neveléstudomány fejlődésének új irányzatai a XX. század második felében Gyermekkor- kutatás interdiszciplináris keretekben

OTKA 46598

OTKA

2004 - 2008

49675

OTKA

2005 - 2009

„Óvodáskorú gyermekek inklúzív nevelése”

Socrates Comenius Tempus

INCLUD-ED – EU FP6

CIT4-CT-2006028603Strategies for inclusion and social cohesion in Europe from education

2006. október 1. 2009. szept. 31.

EU, FP6

2006 - 2011

49

Tucatnyi európai egyetem

1650000 nemzetközi

40 000 000 (16 000 nemzetközi Euro)

50

Projekt neve

ECEIS – Early Childhood Education in Inclusive Settings

Menedzsment ismeretek a gyermekvédelemben - Community Vocational Training Action Programme Second phase 2000-2006 A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése

Pedagógusképzési hálózat KözepMagyarorszagon

Kompetencia alapú mérési, képzési, foglalkoztatási, valamint mentorozási program

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka Németország, Siegen: Universität Siegen Portugália, Braga: Universidade do Minho EU FP 6 Comeni Tempus 2006 - 2009 - Svédország, Västerås: Comenius 2.1 Közalapítvány Mälardalen University, Franciaország, Párizs: Université René Descartes holland, finn, ukrán, román, bolgár, LEONARDO Tempus 2006 magyarFICE szervezetek és egyetemek Az ország valamennyi HEFOP-3.3.1-P2005. január 1. pedagógust képző NFÜ 2004-09-0150/1.0 2006. dec. 31. intézménye ELTE Karok, BME APPI, PPKE BTK,MF. TAMOP-4.1.2Fővárosi Pedagógiai 08/2/B/KMROKM Tanácsadó Intézet, 2009-0001 KRE, EHE, SSZHF, MPANNI ESZA-FMM Küzdelem a munka (HU DCKSZ, MTA SZKI, 2004 - 2006 világában történő Studiare Kft 2003/004kirekesztés ellen 347-05-03) Kiírt pályázat címe, kódja

Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzési program a romák felzárkóztatásáért TÁMOP - Babe Útravaló kiadása

Pályázat kiírója

NKFP 5./035/04

50

2004 - 2007

MTA SZKI, ELTE TÓK, Studiare Kft

2008 - 2009

SZER-TÁR KFT

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

87 000 000 (311 000 nemzetközi Euro)

6 034 305 (21 173 nemzetközi Euro)

357 000 000 nemzetközi

75 000 000 nemzetközi

220 000 000 nemzetközi

40 000 000 nemzetközi 1 000 000 nemzetközi

51

Projekt neve Az elfogadó iskola koncepcionális kereteinek kidolgozása „Az oktatásügyi K+F+I rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése

Kiírt pályázat címe, kódja TÁMOP 3.1.1. Elemi projekt száma: 6.6.2. TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”

Pályázat Résztvevő szervezetek megvalósulásának (konzorciumi tagok) időszaka

Pályázat kiírója

Elnyert támogatás (Euro/Ft)

Nemzetközi /hazai

TÁMOP

2009 - 2010

nemzetközi

NFÜ

2009 - 2010

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

31 000 000 nemzetközi

Tanulási eredmények a felsőoktatásban

A tanulási eredmények alkalmazása az oktatásban és az értékelésben

TEMPUS KA, Bologna tanácsadói hálózat

2009

SZER-TÁR KFT

850 000 nemzetközi

Felsőoktatási hallgatói szolgáltatások

A hallgatói tanulmányi tanácsadás helyzete, esetei, módszerei

TEMPUS KA, Bologna tanácsadói hálózat

2009

Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület

850 000 nemzetközi

Világ Nyelv - World Languge

Nyelv + szakma felsőfokon Tempus 2005. augusztus 1. Tananyagfejlesztés Közalapítvány - 2006. május 31. VNY-NYSZ-TTF- - OM 2005/2004

51

1 500 000 nemzetközi