Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Modern piacelmélet A piaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Piacmeghatározás • Azonosítsuk egy termék legközelebbi helyettesítőit • A kellően közeli helyettesítő termékek egy piacot , a releváns piacot alkotják
• Ennek módszertani kerete: a hipotetikus monopolista teszt • Releváns piac: az a legszűkebb termékkör, amely ha egyetlen vállalat (a hipotetikus monopolista) irányítása alá kerülne, akkor tartósan árat tudna emelni, és ezzel profitot növelni
Hipotetikus monopolista teszt • A hipotetikus monopolista teszt tehát azt vizsgálja (teszteli), hogy képes lenne-e egy hipotetikus vállalat, amelyik egyedüli gyártója az adott termékcsoportnak, profitot növelni egy tartós áremeléssel • Ha igen, akkor a vizsgált termékcsoport egy releváns piacot alkot, azaz sikerült meghatározni a piacot • A módszer angol neve Small and Significant Non-transitory Increase in Prices (SSNIP) Test
Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása • Kezdjük a lehető legszűkebb termékkörrel (pl. HB jelű grafit ceruza) • Kérdés: ha a terméket egy monopólium gyártaná, képes lenne tartósan árat emelni a jelenleg megfigyelhető árakhoz képest? • Ha igen, akkor a HB jelű grafit ceruza egy releváns piac • Ha nem, akkor bizonyára azért nem, mert létezik ennek a terméknek egy közeli helyettesítője, és a fogyasztók áremelés esetén azt választanák (pl. egyéb keménységű, 3H-3B jelű grafit ceruzák) • …
Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása • … • Ekkor ezt a közeli helyettesítő terméket is be kell venni a hipotetikus monopolista vizsgálatba (mindenféle grafit ceruzák) • Kérdés: ha az összes típusú grafit ceruzát egy monopólium gyártaná, képes lenne tartósan árat emelni a jelenleg megfigyelhető árakhoz képest? • …
Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása • … • Ha igen, akkor sikerült azonosítanunk a releváns piacot • Hiszen ha nincs közeli helyettesítője a grafit ceruzának, akkor értelemszerűen ez egy piac • (A probléma azonban az lehet, hogy amennyiben valamilyen okból a grafit ceruzák ára eleve monopolista ár, akkor egy tartós áremelés nem lenne profit növelő, hiszen a kiinduló monopolista ár definíció szerint profitot maximalizáló ár)
• Ha nem, akkor tovább kell bővíteni a vizsgált termékcsoportot (kiegészíteni pl. a golyóstollakkal)
A piaci erő meghatározása • A piaci erőt a következőképpen definiáljuk: • Lehetőség arra, hogy az árat a tökéletesen versenyzői ár fölé emeljük
Hogyan lehet mérni a piaci erőt? • 1. mérési módszer: • Lerner-index • Az ár és a határköltség közötti különbség az ár százalékában (árrés)
p − MC L= p
Lerner-index és piaci erő • Ha felidézzük a Cournot-modell árazási képletét, akkor láthatjuk, hogy a Lerner-index a következőképpen alakult:
p − ci α i = p η • Ez alapján tehát azok a vállalatok rendelkeznek nagy piaci erővel (a Lerner-index által mért mutató szerint), amelyek rugalmatlan kereslettel szembesülnek, és a piaci részesedésük magas
Hogyan lehet mérni a piaci erőt? • 2. mérési módszer: • Koncentrációs mutatók • Határozzuk meg az i vállalat piaci részesedését • αi = qi / Q
• Rendezzük a vállalatokat piaci részesedés szerint csökkenő sorrendbe • A legnagyobb m vállalat koncentrációs mutatója: m
I m = ∑ αi i =1
Hogyan lehet mérni a piaci erőt? • További fontos koncentrációs mutató a Herfindahl-index: n
I H = ∑α i =1
2 i
• Az összes vállalat piaci részesedését figyelembe veszi • Monopólium esetén értéke 1 • Két azonos méretű vállalat esetén 1/2 • Három azonos méretű vállalat esetén 1/3
Endogén piaci koncentráció • Korábban a vállalatok számát adottnak vettük, azaz implicite feltettük, hogy a piacra való belépés túlságosan költséges ahhoz, hogy megérje • Ha azonban a piacra való belépés lehetséges, akkor a vállalatok száma endogén módon fog meghatározódni, vagyis a piaci koncentráció endogén • Van olyan, hogy optimális piaci koncentráció?
Szabad piaci belépés • Tegyük fel, hogy nincsenek se belépési, se kilépési korlátok • A kilépési korlát a belépési döntésnél is fontos
• A piacra való belépésnek csak egy egyszeri költsége van • A vállalatok két lépésben döntenek: • 1. belépési döntés • 2. ha már a piacon vannak, milyen magatartást fognak követni
Szabad piaci belépés • Vegyünk egy olyan iparágat, ahol a vállalatok egyformák • A belépés egyszeri költsége legyen e > 0 • Ha n vállalat van a piacon, akkor profitjuk egyenként π(n), és π(n) > π(n+1) • Szabad belépés esetén a vállalatok száma ne, ahol π(ne) – e > 0 és π(ne+1) – e < 0 • Ha e növekszik, akkor ne csökken
Szabad piaci belépés a Cournot-modellben Vegyük az egyszerű, lineáris esetet P(q) = a – bq, C(q) = cq, c < a Egyensúlyban q(n) = (a - c) / [b(n + 1)] Mivel q(n+1) < q(n), azért az újabb belépők csökkentik a már bent lévők piacát • Az előző heti anyagban láthattuk, hogy a Cournot-modellben mi az egyes vállalatok profitja: • • • •
Szabad piaci belépés a Cournot-modellben • Szabad belépés esetén tehát (ld. előző heti anyag): 2 ( 1 a−c a − c) e π (n ) = e − e = 0 ⇔ (n + 1) = b n +1 be 2
2
e
• A vállalatok száma tehát endogén módon határozódik meg, a keresleti függvény (a piac mérete), a költségfüggvény (technológia) és a belépési költségek alapján (ld. még Pepall 9.6)
Szabad piaci belépés a Cournot-modellben • De vajon mi lenne a társadalmi szinten optimális vállalatszám (piaci koncentráció)? • Jelölje W = TT + FT a társadalmi többletet:
n (n + 2 ) a − c W (n ) = nπ (n ) + FT (n ) = − ne → max n 2b n + 1 2
ERF : W ′(n ) = 0 ⇔ (n + 1) ∗
∗
3
( a − c) =
2
be
Szabad piaci belépés a Cournot-modellben
• Egyforma vállalatok és szabad belépés esetén a Cournot-modellben túl sok lesz a vállalat (elveszik egymástól a piaci teret)
A piaci erő empirikus becslése • Vegyünk egy egyszerű piaci szerkezetet, ahol a vállalatok egyformák és a termékek homogének • Kereslet függvény: q = P(q, x) • Ahol x a keresletet befolyásoló exogén tényezők
• Határköltség: MC = c(q, w) • Ahol w a költségeket befolyásoló exogén tényezők
A piaci erő empirikus becslése • Emlékezzünk arra, hogy a vállalat akkor maximalizálja profitját, ha teljesül, hogy • MR = MC
• Mekkora is a határbevétel? • Tudjuk pl., hogy: • Tökéletes verseny esetén MR = p • Monopólium esetén MR = p + P’q • Cournot-oligopólium esetén pedig MR = p + 1/n·P’q
A piaci erő empirikus becslése • Felírhatjuk a fenti MR = … összefüggést általános formában is:
∂P (q, x ) MR = p + λ q ∂q
• Ahol például • Verseny esetén λ = 0 • Monopólium esetén λ = 1 • Cournot-oligopólium esetén λ = 1/n
• Az éppen vizsgált piacon λ értékét keressük
A piaci erő empirikus becslése • Kedvező feltételek mellett, ha van elegendő adat, akkor ökonometriai eszközökkel becsülhetjük a következő összefüggést:
∂P (q, x ) p+λ q = c(q, w ) ∂q
• Lerner-index formában is kifejezhetjük:
p − c(q, w) ∂P(q, x ) q λ = −λ ≡ p ∂q p η
Piaci erő felmérésének adatigénye • A fenti megközelítések közül az 1. esetben, a Lerner-index meghatározásához ismerni kellene a határköltséget, ami a vállalaton kívülről többnyire nehezen megfigyelhető • Ilyenkor magát a határköltséget is becsülni kell különböző modellek alapján • Továbbá vannak olyan iparágak, ahol a határköltség viszonylag alacsony (pl. távközlés, információs termékek), ahol a magas árrés (magas Lerner-index) ellenére is lehet, hogy intenzív verseny zajlik, piaci erő nélkül
Piaci erő felmérésének adatigénye • A 2. esetben a koncentrációs mutatók kiszámításához csupán a piaci részesedéseket kell ismerni, ami már sokkal könnyebb • Az értékesítési adatokat kell összegyűjteni, ami többnyire megfigyelhető a külső szereplők számára (ez sem mindig teljesül) • A módszer korlátja, hogy a koncentrációs mutatók csak közvetett kapcsolatban vannak a piaci erővel, és előfordulhat, hogy erősen koncentrált piacokon egyik szereplőnek sincs piaci ereje
Piacmeghatározás, verseny • A versenypolitikai vagy szabályozási célú piacmeghatározás gyakran nem egy formális, kevés mozgásteret biztosító módszerre épül, hanem – bár hasonló közgazdasági szempontok alapján – az adott piaci sajátosságokat figyelembevevő, kevésbé formális eljárást követ • Jó példa erre a Magyar Energia Hivatal által készített gáz kiskereskedelmi piacelemzés, amely egy összetett piaci környezetben értékeli a verseny intenzitását • A piacmeghatározás itt is tekintettel van - a SSNIP teszt szellemében – a termékek helyettesítési viszonyaira, de további részleteket is figyelembe kell vegyen
MEH: földgáz kiskereskedelmi piacának értékelése (statikus)
MEH: földgáz kisker. piacának értékelése (dinamikus)
Félvezetők piaca
Félvezetők piaca
Az Intel piaci ereje • A fenti adatok alapján úgy tűnik, hogy az Intel piaci részesedése nem kiugró, csupán 16,1%-os • Mekkora piaci ereje lehet egy ilyen kis piaci részesedésű vállalatnak? • Megfelelő-e ez a piacmeghatározás az Intel piaci erejének felméréséhez? • A félvezetők piaca egy meglehetősen tág kategória, félvezetőt sok mindenre használnak • Emiatt ezek a termékek egymásnak nem közeli helyettesítői
Az Intel piaci ereje • A releváns piac helyes meghatározása kulcsfontosságú a piaci erő felmérésében • A félvezetők piaca alkalmas lehet a vállalatok méretének összehasonlítására, de a piaci erejük meghatározásához túl tág • A piaci erő szempontjából olyan, releváns piacot kell meghatározni, amelyen a termékek közeli helyettesítők • Ehhez jó jelöltnek tűnik pl. a személyi számítógépekben használt processzorok piaca
Intel és AMD • A személyi számítógépekben használt processzorok piacán az Intel részesedése jelentős, egyes adatok szerint 80% körüli • Mekkora tehát az Intel piaci ereje? • Az árrése 60% fölötti, ami magas Lerner-indexet ad. De következik ebből, hogy magas a piaci ereje? Nem, mert a határköltség ebben az iparágban viszonylag alacsony • A piaci koncentráció is magas, mégis erős verseny van az Intel és az AMD között • Az Intel piaci erejének megítélése tehát nem is olyan könnyű feladat, önmagában a fenti mutatókból nem lehet megítélni
Piaci erő: áttekintés • A piaci erő mérése összetett feladat • Az egyszerű mutatók alapján legfeljebb hasonló szerkezetű piacok összehasonlítására vállalkozhatunk • De még itt is tekintettel kell lennünk számos egyéb tényezőre (pl. intézményi környezet), amik erősen befolyásolják a tényleges piaci erőt • A piaci erő mindig valamilyen piacmeghatározással együtt értelmezhető, így ha a piacot rosszul határozzuk meg, akkor a piaci erőt is rosszul mérjük fel • Többtermékes vállalatok esetén nem is értelmezhető a vállalat egészének piaci ereje, csupán egy-egy piac viszonylatában
Áttekintő kérdések • Ismertessük a hipotetikus monopolista tesz működését • Mire használható a Lerner-index és a koncentrációs mutatók? • Milyen információkra van szükség kiszámításukhoz? • Milyen korlátai vannak, ha a piaci erőt a fenti mutatókkal próbáljuk mérni? • Foglaljuk össze, hogy milyen érvek merülnek fel a MEH földgáz kiskereskedelmi piacelemzésében a verseny erősségének megítélésekor
