Modern piacelmélet
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Modern piacelmélet Mi is az a piacelmélet? ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
A Modern piacelmélet tárgya • A piacelmélet a vállalatokat és a piacokat tanulmányozza • Elsősorban a vállalatok magatartását nem tökéletesen versenyző piacokon, a köztük zajló stratégiai interakciókat • (Továbbá lesznek utalások a versenyszabályozásra is, de az egy külön tantárgy)
Célkitűzések • A kurzus végére értsük meg az oligopol jellegű modellek elméletét, • Azt, hogy milyen eszközökkel, illetve milyen körülményeknek köszönhetően tudnak a vállalatok piaci erőre szert tenni, • Ismerjük fel ezeket a fogalmakat és tényezőket a valós piaci helyzetekben
A piacelmélet fontos? • A piacok központi szerepet játszanak a javak/erőforrások elosztásában, a termelési döntésekben • A piacelméletekhez kapcsolódó témák szerteágazóak • A vállalatok ezernyi stratégiai döntést hoznak • Egymásra vagy bizonyos piaci körülményekre reagálva • Ezzel hatással vannak minden érintett jólétére • Magatartásuk jobb megértése tehát hasznos és érdekes
Néhány példa a sajtóból Termékdifferenciálás Horizontális vállalategyesülés
Árazási stratégiák
A piacok sokfélék, érdemes őket rendszerezni • Vevők és eladók között koordinálnak, pénzbeli tranzakciókon keresztül • Mi elsősorban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol • kisszámú eladó dönt árakról, mennyiségekről, minőségről és még sok másról stratégiai szempontok alapján • Nagyszámú vevő reagál nem stratégiai módon a kínálati fejleményekre
A piaci erő központi elem lesz • A tökéletes versenyzői esetben a piac mindkét oldala árelfogadó • Olyan iparágakban ad jó közelítést, ahol sok kisvállalat van, és alacsonyak a belépési korlátok
• Mi azonban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol a vállalatoknak van piaci ereje: • Egy kismértékű áremelés miatt a vállalat még nem veszíti el összes vevőjét
• A piaci erő forrása lesz a Modern piacelmélet tantárgy központi kérdése
A vállalatok száma egy iparágon belül • Természetes oligopóliumok • Olyanok a kínálati és keresleti viszonyok, hogy csak korlátozott számú vállalatnak lehet pozitív profitja • A pozitív profitok nem tűnnek el teljesen a versenyben
• Kormányzat által fenntartott oligopóliumok • A versenyszabályozás arra törekszik, hogy elkerülje a monopolhelyzetet • A kormányzat néha mégis korlátozza a piacra való belépést. Miért? • Igyekszik elkerülni egyes beruházások társadalmi szempontból fölösleges többszörözését • Lásd például szabályozott monopóliumok • Frekvenciahasználati jog árverése a mobiltelefon piacán
• Szabadalmak védelme az innováció serkentése érdekében • Nemzeti nagyvállalatok létrehozása
Példa • Nemzeti olajtársaságok Kelet-Európában • Állami tulajdonú örökség a szocialista rendszerből, majd privatizáció • Nemzetgazdaságok működéséhez kulcsfontosságú termék („stratégiai jelentőségű”) • Gazdaságpolitikai (sőt, akár szociálpolitikai) eszköz az üzemanyagár • Jelentős adótétel, jelentős foglalkoztatás
• A piac méretéhez képest nagy üzemméret • Az olajfinomítás csak viszonylag nagy méretekben gazdaságos • A szállítási infrastruktúra kiépítése költséges • Jelentős belépési korlátok
Mi is a piac? • Filctoll, golyóstoll, ceruza • Egy piac? • Ha írószerekről van szó, akkor igen • Akkor viszont a kréta is ide tartozik?
• Ha jegyzeteléshez szükséges eszközökről van szó, akkor nem • De a laptop viszont idetartozik? Azzal is lehet jegyzetelni.
• Ha (radírozható) műszaki rajzhoz kell • Mivel helyettesíthető? Töltőceruzával?
• A piacmeghatározás egyik (legnépszerűbb) módszere alapján ez a kulcskérdés: mik a kellően közeli helyettesítők? Ezek mind egy piacot alkotnak • Csakhogy különböző vizsgálati célokra más-más piacokat határoznánk meg, de ezzel nincs semmi gond
Mi az, hogy stratégia? • Döntéselmélet és játékelmélet • Döntéselmélet → egymástól független választások→ pl. monopólium esetén • Játékelmélet → stratégiai interakció → pl. oligopólium esetén
• Nash egyensúly fogalma • Segít előrejelezni a piaci kimenetelt olyan helyzetekben, amikor a vállalatok egymás döntéseire reagálnak (stratégiai interakcióban vannak) • Fontos fogalmak: • Legjobb válasz függvény • Tiszta és kevert stratégiás Nash-egyensúly
Modern piacelmélet Vállalatelmélet, költségfüggvények
A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Mi a vállalat? • A vállalatok számunkra profitmaximalizáló fekete dobozok • Profit = Bevétel - Költségek • A bevétel függ a fogyasztói preferenciáktól... • ...és a piacon zajló vállalati interakciók jellegétől • A költségek a vállalat által használt technológiától függnek (nem csak műszaki, hanem tágabban vett technológia)
• A vállalaton belüli struktúra, a fekete doboz felnyitása a Vállalatelmélet tárgya • Piacelméletben: • Költség struktúrát, profitmaximalizálást vizsgálunk
Költségfogalmak • Gazdasági költségek: lehetőség költségek (szemben a számviteli költségekkel) • Költségfüggvény: C(q) • Minimalizáljuk a költséget, amivel q mennyiségű terméket tudunk előállítani, adott input árak és termelési technológia mellett
• Méretgazdaságosság: az átlagköltség q-ban csökken • Koncentráltabb iparági szerkezethez vezet (lásd nemzeti olajtársaságok KeletEurópában
• Határköltség: C’(q) • Gyakran konstansnak tekintjük
• Fix költségek + konstans határköltség → méretgazdaságosság • Választékgazdaságosság: egy adott termék átlagköltsége csökken, ha a termékskála bővül
Fix és elsüllyedt költségek • Fix (állandó) költségek • Független a termelési mennyiségtől • Csak a profit szintjét érinti, de az árazási döntéseket pl. nem
• Elsüllyedt költségek • A fix költségek azon része, amit már nem lehet visszakapni • Gyakran exogén a vállalat számára, de gyakran befolyásolják a már piacon lévő vállalatok döntései
• A nem tökéletesen versenyzői piacok kialakulásában, fennmaradásában jelentős szerepe lehet
Átlagos költség • Átlagos költség: egy termelési egységre jutó költség • AC(q) = C(q)/q • Határköltség: az a költségnövekmény, amelyet a termelés marginális növelése idéz elő • MC(q) = dC(q)/dq
A határköltség és az átlagköltség viszonya p MC AC
Q • A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak minimumában metszi
Technológia és piacméret D1
p
MC D2
AC
Q
• A technológia, azaz a költségfüggvény meghatározó jelentőségű abban, hogy hány vállalat számára van hely a piacon
Méretgazdaságosság p
p
∂AC <0 ∂q
MC AC
AC
MC Q • Méretgazdaságosság létezik, ha MC < AC • Mérőszáma: AC s=
MC
>1
Q
Profitmaximalizáló feltevés • Feltevés: A vállalatok profitot maximalizálnak • Egytermékes vállalat profitfüggvénye: π(q) = qP(q) − C(q) • P(q): a vállalat egyéni (reziduális) keresleti függvénye • C(q): a vállalat (gazdasági) költségfüggvénye
• Ebben a formájában csak a vállalat saját termelési szintjétől függ, és nem vesz figyelembe olyan további tényezőket, mint például: • reklám kiadások, kutatás-fejlesztés • más vállalatok mennyiségi, reklámozási, kutatás-fejlesztési döntései
• A vállalat profitmaximalizására vonatkozó feltevés • A tulajdonos szempontjából magától értetődő • Viszont a legtöbb vállalatot nem a tulajdonosok irányítják • Ezért érdemes kinyitni a fekete dobozt
A vállalat határai • Hogy olcsóbb: vállalaton belül előállítani valamit, vagy kívülről beszerezni? Ez a kérdés határozza meg a vállalatok határait • Tudunk-e a vállalaton belül költségeket hozzárendelni a különböző tevékenységekhez? • Ha igen, hatékonyan oszthatók el az erőforrások • Ha nem, könnyen válik belőle pazarlás
• Vannak-e a külső beszerzéshez transzparens piaci árak? • Ha nincsenek, nehéz összehasonlítani a belső előállítást és a külső beszerzést • Lehet, hogy külső beszerzéshez bonyolult szerződéseket kell kötni és kikényszeríteni, átverhet az üzlettárs
Többtermékes vállalatok • A legtöbb vállalat többtermékes. Miért? • Választékgazdaságosság • Ár és nem ár jellegű stratégiák • Kulcsfontosságú termelési eszköz használata
• Miért nem még több termékes egy adott vállalat? • Korlátozott vállalatvezetői kapacitás, figyelem, idő, hozzáértés • Az intézményi költségek gyorsan nőnek a vállalat bővülésével • Gyakran a vállalaton belül kifejlődő üzletágat kiszervezik önálló vállalatba
Kéttermékes vállalat költsége • Teljes költség: C(q1, q2) • Határköltség:
Átlagköltség két termék esetén • Bár a teljes költség egyértelmű, az átlagköltség kiszámításához ezt el kell osztani valamivel, ami nem egyértelmű, hogy mi legyen: • q1 vagy q2 vagy q1 + q2? • Definiáljuk a sugármenti átlagköltséget: • Legyen q1 = λ1q, q2 = λ2q , ahol q az össztermelés (λ1 + λ2 = 1) • Ekkor a sugármenti átlagköltség a következő:
C (λ1q, λ2 q ) RAC (q ) = q • Ekkor a méretgazdaságosság mérőszáma:
s=
C (q) q1MC1 + q2 MC2
Választékgazdaságosság • A közös termelésből eredő költségmegtakarítás • Egyes vállalatok azért termelnek egyszerre több terméket, mert olcsóbb együtt termelni őket, mint külön-külön • Választékgazdaságosság forrása: • közös inputok, szaktudás használata • Egyes termelési eszközök oszthatatlansága • Továbbá több termék együttes termelése méretgazdaságossághoz is vezethet
Választékgazdaságosság mérése • Azt akarjuk megmérni, hogy mennyivel kerülne többe külön-külön termelni a két terméket, mint együtt: C(q1,0 ) + C( 0 ,q2 ) − C(q1,q2 ) SC = C(q1,q2 )
Kéttermékes példa • Teljes költség: • C(q1, q2) = 100 + q1 + 2q2 • Határköltség:
dC (q1 , q2 ) =1 MC1 = d q1 d C(q1 , q2 ) =2 MC2 = d q2
Példa: sugármenti átlagköltség C (0,5q,0,5q ) = 100 + 1,5q 100 + 1,5q 100 RAC = = + 1,5 q q • A méretgazdaságosság mérőszáma:
C (q1,q2 ) 100 s= = +1 ∂C ∂C q1 + 2q2 q1 + q2 ∂q1 ∂q2
Példa: választékgazdaságosság • Ha a q1-et külön termelnénk, akkor a költség a következő lenne: • C(q1, 0) = 100 + q1 • Ha pedig a q2-t termelnénk külön, akkor: • C(0, q2) = 100 + 2q2 • q1 és q2 külön-külön való előállításának költsége tehát: • C(q1, 0) + C(0, q2) = 200 + q1 + 2q2
Példa: a választékgazdaságosság mértéke C (q1,0 ) + C (0, q2 ) − C (q1,q2 ) SC = = C (q1,q2 ) 100 = >0 100 + q1 + 2q2
Fogyasztói magatartás • A fogyasztókról feltesszük, hogy racionálisak • Azt választják, ami számukra a legjobb • Bár időnként hibázhatnak is, vagy lehet, hogy kevés információ alapján kell dönteniük, de ezek modellezhetők
• Előretekintők • A jövőre vonatkozóan vannak várakozásaik • A várakozások kialakítása függ a piaci körülményektől
• Bizonytalanság esetén a várható hasznosságot maximalizálják • Lehetnek stratégiai elemei a magatartásuknak • Például hálózati javak fogyasztásakor
Jóléti vizsgálat • A piaci kimeneteleket jóléti szempontból vizsgáljuk • Parciális egyensúly: csak az adott piacon belül vizsgálódunk
• Jóléti mérőszámok: • Vállalatok: az összes vállalat termelői többletének összege • Fogyasztók: a fogyasztói többlet • Egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásának lehetőségéből eredő nettó haszon • A fizetési határhajlandóság és a kifizetett ár különbsége
• Felmerülő nehézségek • • • •
Jövedelemhatások Fogyasztók közötti összehasonlíthatóság Termékek közötti összehasonlíthatóság Példa: víz iránti kereslet
