A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

40. ÉVFOLYAM 2011/2012. 1. szám

A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

A szám tartalmából: Más(od)ik oldal – Interjú Derecichei Eszter tanárnővel ......... 2–3 Zöld Övezet – A fenntarthatóságról ....................................... 4–7 Szalagtűzés testközelből ........................................................ 8–9 Kép-regény ............................................................................ 10 Képgaléria ............................................................................. 11 Utolsó oldal ........................................................................... 12

Aranyrovat A 2010/2011-es tanév ballagási és tanévzáró ünnepségén Bánk Tibor igazgató úr a végzős évfolyamok tanulói közül a következő kiemelkedő munkát végző diákoknak nyújtott át iskolai kitüntetéseket: Dienes-emlékérem elismerésben részesült Gaál Réka (12. c) és Konyhás Vivien (13. a). Az Iskola Közösségéért Emlékplakettet kapott Zara Petra (12. c), Mikita Eszter (13. a) és Bágyok Andrea (13. a). Kiemelkedő Diákmunkáért Oklevél jutalomban részesült Kovács Gréta (12. b), Vig Anita (12. b), Miklós Nikolett (12. c) és Biriszló Brigitta (13. a). Kiemelkedő Tanulmányi Munkáért Oklevelet kapott Kiss Gyöngyi (12. b), Sándor Alexandra (12. b), Sándor Alexandra (12. c), Mikó Zsuzsa (13. a) és Rácz Alexandra (13. a). Kiváló Sportmunkáért Oklevél elismerést kapott Szabó Éva (12. c), Gergely Nikolett (12. c), Kövér Ferenc (12. c), Oláh Attila (13. a), Szilágyi Ákos (13. a) és Forgács László (13. a). Gratulálunk eredményeikhez!

Szerkesztői levél Kedves olvasóink! A nyári szünet után újra jelentkezik a Dienes iskolaújsága, a Pepita. Ebben a tanévben új rovatokkal igyekszünk minél színesebbé tenni az immár 40 éve működő lapot: az eddig megszokott témák mellett újdonságként jelentkezik az ökoiskolai program, illetve az iskolai rendezvényeket bemutató képgaléria. Az újság mostani száma szintén elérhető lesz az interneten iskolánk weboldalán, aminek címe a következő: www.dieneseu.sulinet.hu. Reméljük, őszi számunk tartalma ismét elnyeri tetszéseteket. Kellemes olvasást kívánunk mindenkinek!

2

Más(od)ik oldal – Interjú Derecichei Eszter tanárnővel

Kedves Diákok! Idén is elérkezett az ideje a Pepita szerkesztésének. Ahogy eddig megszokhattátok, most is készítettünk interjút egyik új tanárunkkal. Előző számunkban sok-sok érdekességet tudhattatok meg Kovács Rózsa tanárnőről. Ebben a félévben Derecichei Eszter tanárnőt „faggattuk ki.” Vágjunk is bele! – Miért ezt a pályát választotta tanárnő? – A gimnáziumi évek alatt sokat segítettem az osztálytársaimnak, főleg angolból. Ezáltal könnyen megtaláltam a helyemet az életben is. – Milyen szakokon végzett? – Angol, biológia és biológia szakfordító szakokon végeztem. – Hol folytatta tanulmányait? – Az általános és középiskolai éveimet Miskolcon, az egyetemi éveimet pedig Debrecenben töltöttem. – Mindig is erre a pályára készült tanárnő? – Igen, mindig. Bár gyerekkoromban orvos vagy divattervező szerettem volna lenni.

– Iskolánkban mely osztályokat tanítja tanárnő? – A gimnáziumi részen a 11. c-ben és a 9.b-ben angolt, a 10.c-ben biológiát tanítok. A szakképzős részen pedig szakmai angol órákat tartok. – Mi a véleménye tanárnőnek a Dienesről? – Nagyon szeretem az iskolát. A tanárok mind segítőkészek, a diákok pedig partnerként kezelhetőek. – Mit szól ahhoz, hogy iskolánk ökoiskola lett? – Örülök neki. Magam is környezetvédő vagyok. Szerintem így könnyebb megértetni a tanulókkal a természet és saját környezetünk védelmének fontosságát. – Milyen szabadidős tevékenységeket szokott folytatni? – Próbálok minél több időt a barátaimra fordítani;

olyankor

mindig

sütünk-

főzünk. Emellett nagyon szeretek utazgatni, kirándulni. Jártam már Franciaor-

– Milyen iskolákban tanított eddig?

szágban, Oroszországban és Csehország-

– Ez az első gimnázium, ahol tanítok.

ban is. Hobbjaim közé tartozik még a

Emellett még tanár vagyok egy nyelvis-

rajzolás.

kolában is.

DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEPITA 40. ÉVF. 1. SZÁM

3 – Van a fentieken kívül valami, amit tanárnő még el tudna mondani magáról? – Szeretem a sportokat. 6 évig kézilabdáztam versenyszerűen. Szeretek biciklizni, ezért is járok szívesen kerékpárral az iskolába. – Utolsó kérdésünk az, hogy milyen céljai vannak még tanárnőnek? – Céljaim közt szerepel többek közt a tanítás folytatása, a fiatalokkal való foglalkozás és minél több utazás. Reméljük, érdekesnek találtátok a Derecichei tanárnővel készített interjúnkat. Ezúton is szeretnénk megköszönni neki a ránk fordított idejét.


Az interjút összeállították Alföldi Melinda és Szuhogyi Erzsébet 12. b osztályos tanulók.

PEPITA 40. ÉVF. 1.SZÁM

4

Zöld Övezet – A fenntarthatóságról Bezöldültünk!

A fenntartható fejlődés

A Dienes László Gimnázium az idei tanévtől kezdődően immár ökoiskola címmel is büszkélkedhet. Egy sikeres pályázat után okleveles kitüntetésben részesült iskolánk, ami egy igen fontos rangot jelent az intézménynek, és számos elvárást is tartalmaz. Persze sokunk hallotta már az „öko” szócskát, amit manapság nagyon gyakran használnak, de vajon tudjuk-e miről is van szó pontosan? Létezik már ökopiac, ökogazdálkodás és ökoturizmus is, és eme szóösszetételekben az „öko” szó arra utal, hogy a tevékenységet oly módon végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, és megpróbálnak minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának. Mindezeknek megfelelően egy ökoiskolában is főszerepet kap a környezettudatosság mint az iskolai környezet szépítése: virágültetés, parkrendezés, padok felújítása, kerékpártartó készítése, és ami a Dienesben az egyik legnagyobb lépésnek számított, a dohányzóhely felszámolása, amit személy szerint nagyon jó döntésnek tartok, mivel így már inkább iskolának tűnünk, semmint egy füstölgő gyárkéménynek. A diákok életét pedig a különböző újítások színesítik, mint az illat- és teakert, és jó néhány tanulmányi verseny, ezen kívül iskolánk első ízben pályázott a „Tiszta udvar rendes ház” városi cím elnyerésére. Persze a „kis”reformok előtt is volt mindnyájunknak elképzelése arról, hogyan is kellene környezettudatosabban élni, és miket kellene tennünk ahhoz, hogy élőhelyünket megóvhassuk, azonban valljuk be, csak igen kevesen tettünk is érte ténylegesen. Ami pedig a legfontosabb, hogy a „gondolkodj ökosan” nevű, már ismertté vált szlogen a Dienesben új értelmet nyert: Ne csak gondolkodj, cselekedj is ökosan!

A fenntartható fejlődésnek és az arra való oktatásnak szentelte a jelenlegi évtizedet az ENSZ. Fenntartható az életünk akkor, ha a forrásokat csak olyan mértékben használjuk fel, hogy a jövő nemzedékeknek legalább annyi jusson, mint nekünk. Hogy milyen a fenntartható társadalom – sajnos nem nagyon tudjuk, jelenlegi világunkról viszont biztosan állíthatjuk: az eljövendő generációknak egyre kevesebb és kevesebb jut.


„Az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg, hogy képes-e életvitelét oly módon átalakítani, hogy hosszú távon ne veszélyeztesse saját fennmaradását. Vagyis a fenntarthatóság pedagógiája mára a remény pedagógiájává vált.” (Varga Attila) Modern koponyánkban kőkori elme lakozik !? A fenntarthatóság pedagógiájának legfőbb értéke az ember. Mindenféle ember, függetlenül vallásától, nemzeti hovatartozásától, végzettségétől, nemétől vagy politikai felfogásától. A fenntarthatóság az emberiség életben maradásáról szól. Arról, hogy képesek vagyunk-e túllépni megszokott viselkedésünkön, és megmenteni saját magunkat. PEPITA 40. ÉVF. 1.SZÁM

5 Miért olyan nehéz az embereket meg-

záció áldásaihoz: gépeinkhez, holmijainkhoz,

győzni erről? Ha végigtekintjük az ember

utazásokhoz, melyek (jelenlegi formájuk-

történetét, akkor bizony azt látjuk, hogy si-

ban) mind terhelik a környezetet.

kerének kulcsa nem más, mint a rendelke-

Miért nem hagyunk akkor fel velük?

zésre álló erőforrások igen leleményes és

Egyik ember a másik után? Mert lemonda-

hatékony felhasználása gyarapodó közös-

ni erről az életmódról komfortérzetünk

ségei számára. A jégkorszaki körülmé-

csökkenéséhez vezetne (autó helyett bicik-

nyekhez okosan alkalmazkodó, alig nö-

livel járni…), a környezetben bekövetkező

vekvő populációjú és az erőforrásokat ta-

változás azonban nem lenne érezhető, hi-

karékosan használó neandervölgyi ember

szen a többiek továbbra is szennyezik azt.

nem volt képes felvenni velünk a versenyt,

Így aztán maradunk kőkorszaki elménk jól

így kipusztult. De számos más történelmi

bevált csapdáinál.

példát ismerünk arra, hogy az agresszíven

A növekedés tehát sosem fenntartható.

terjeszkedő csoport javára dőlt el a verseny

A népességnövekedés, a GDP-növekedés,

a takarékos és mértéktartó társadalom ro-

az anyagi jólét növekedése jelenlegi vilá-

vására. Érdemes azonban levonni követ-

gunkban fokozott energia- és nyersanyag-

keztetést azokból az esetekből is, amikor a

felhasználást jelent. Ha a szegény orszá-

terjeszkedő és gyarapodó társadalmak ösz-

gokban élő milliók mind az európai életstí-

szeomlottak a túlfogyasztás terhe alatt, és

lust folytatnák, több bolygónyi erőforrásra

vagy teljesen megsemmisültek, vagy jelen-

lenne szükség. Akkor hát ezek az emberek

tőségét vesztett népcsoportként élnek tovább.

és az egyre gyarapodó új generációk örök

Az összeomló társadalmak ellenére az

nyomorra vannak ítélve? Az ő szegénysé-

emberiség létszáma egyre nő. A nagy kér-

gük a feltétele a világ gazdagabbik felének

dés az, hogy mikor sikerül az emberi el-

gyarapodásának?

mének alkalmazkodni ahhoz az egyszerű tényhez, hogy világunk véges – egy apró bolygó a végtelen világegyetemben. A növekedés sosem fenntartható. Több anyag, energia, élelem, földterület kell hozzá. A növekedést fel kell hogy váltsa a fejlődés, amely egy hosszú távon állandó erőforrás-igényű társadalmat feltételez. Valószínűleg nem létezik olyan ember, aki szántszándékkal szennyezi környezetét. Akkor miért olyan nehéz környezetkímélő életmódot folytatnunk? agaszkodunk a civiliDIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Egy fenntartható rendszerben sem élhet mindenki egyforma életszínvonalon. Mindig lesznek, akik ügyesebben használják ki PEPITA 40. ÉVF. 1.SZÁM

6 a lehetőségeket. De egy fenntartható rendszerben a jólét energiaigényét megújuló forrásból fedezik. Tárgyainkat, amikhez annyira ragaszkodunk, természetes úton lebomló és újrahasznosítható anyagokból készítik. A kereskedelem a méltányosság elve alapján szerveződik, amelyben a termelők is jól járnak (fair trade). A technológiai háttér már létezik. Tudunk előállítani műanyagot növényi rostokból, tudjuk hasznosítani a Nap és a Föld energiáját, tudunk építeni energiatermelő és nem -fogyasztó házakat. A szemléletváltásra várunk. „A problémák pofonegyszerűek. Csu-

mészetes erdőnek tűnő művelt gyümölcsösök borítják. A természetes erdőkkel ellentétben itt minden növény termése ehető. Ez a sziget megszakítás nélkül 3000 éve lakott. Hogyan képes létezni egy közösség ilyen régóta anélkül, hogy kinőné a szigetét, hogy kipusztítaná fáit, felélné kincseit? Talán, mert olyan kevesen vannak. Talán, mert szigorúak a túlélés szabályai, és azokat mindenki betartja. Halászni például csak a főnök engedélyével lehet, így kerülik el a túlhalászást. A főnökök évente buzdító beszédben hívják fel a figyelmet a „nulla népességnövekedésre”. Itt nem he-

pán arról van szó, hogy az egész emberiségnek nagyon tisztán kell látnia, hogy ezeket a problémákat mi magunk hoztuk létre, és még most is létrehozzuk. El kell terjeszteni a következő tudatosságot: »Ezeket a problémákat én támogatom. Meg kell, vonjam a támogatásomat.«” (Osho) Álljon itt egy történet egy picike szigetről, Tikopiáról. Tikopia egy félreeső sziget a Csendes-óceánon, területe kevesebb mint 5 km2 . A sziget fél nap alatt körbejárható. Olyan picike, hogy a helyiek aszerint határozzák meg a dolgok helyét – például egy asztalét a szobában –, hogy a tenger felőli vagy a sziget felőli oldalon található. A sziget lakói mind ismerik egymást. Léteznek főnökök, és nem minden család egyformán vagyonos, egyeseknek nagyobb birtokai vannak, másoknak kisebbek, ám mindenkinek joga van használni a földeket. A trópusi ciklonok vagy az aszályok okozta kár mindenkit érint. A vulkáni kúpot a trópusi szigeteken megszokott esőerdőhöz nagyon hasonló szerkezetű, messziről ter-

lyénvaló az, ha a családban túl sok gyermek születik. A népességszámot hosszú ideje 1115 fő fölé nem engedik növekedni. Ma már elavultak és félelmetesek a népességszabályozás rég bevált eszközei (megszakított közösülés, gyerekgyilkosság, öngyilkosság, reménytelen hajóutak az ismeretlen óceánon…), de európai hatásra a születésszabályozás is modernizálódott. Mégis sikerült fenntartaniuk a létszámot és stabilizálni a sziget gazdaságát: növekedés nélkül. 1600 körül például kiirtották a szigetre behurcolt és ott elszaporodott disznókat. Igaz, hogy ezek finom fehérjeforrások voltak, ám felismerték, hogy a disznók az emberi fogyasztásra is alkalmas növényeket eszik meg, így tartásuk különösen pazarló. Sokszor kiszámolták már, hogy egy kiló disznóhús tízszer annyi, embernek is ehető növényből állítható elő. Így a disznóknak ebben a rendszerben pusztulniuk kellett. Azóta hallal és puhatestűekkel fedezik fehérjeigényüket.



7

Tikopia sokak szemében a fenntartható gazdálkodás mintapéldája. Ezen a szigeten több ezer éve szerény, de kiszámítható módon élnek emberek, a környezetükkel összhangban, azzal okosan gazdálkodva.

Felhasznált és ajánlott irodalmak: – Varga Attila: A fenntarthatóság pedagógiája. Megjelent: a Fenntarthatóság és globalizáció 4., 2007. L’Harmattan Kiadó

Ez idő alatt a nagy szárazföldeken birodal-

(a szerző a hazai ökoiskola hálózat koor-

mak emelkedtek fel és buktak el. Tikopia

dinátora)

sok tanulsággal szolgálhat nekünk is. Vajon képesek lennénk-e a közösség érdekében hozni szabályokat, és nem kis csopor-

– Jared Diamond: Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez, 2007. Typotex Kiadó

tok gazdagodását tartani elsőként szem előtt? Lemondanánk-e az autókról, a klí-

– Tárgyaink története: Annie Leonard film-

maberendezésről, vagy akár csak a disznó-

je a fogyasztói társadalomról és a fenn-

húsról, belátva azt, hogy hosszú távon ezek

tarthatatlan termelésről.

nem tarthatóak fönn? Képesek leszünk-e

http://civiljutub.hu/play.php?vid=268

Földünkre úgy gondolni valaha, ahogy ezek az emberek talpalatnyi kis szigetükre? „Az ember mindig úgy élt, ahogy akart, és minden új generációra ráerőltette a ma-

– Osho: Az egész a változásról szól – A legnagyobb kihívás az aranyjövő megteremtése, 209. Édesvíz Kiadó

ga életformáját. Ez nem tartható többé.

Az cikket összeállították Kerti Renáta ta-

Kvantumugrást kell tennünk – meg kell ta-

nárnő és Tarnóczi Beatrix 11. a osztályos

nítanunk az új generációnak, hogy ne úgy

tanuló.

éljen, ahogy mi élünk. Csak így változtathatunk a jövőn.” (Osho) DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


8

Szalagtűzés testközelből

Vannak olyan dolgok, amiket nem lehet

Még az elején elhiheted magaddal, hogy a

csupán elképzelni; ahhoz, hogy megértsd,

magassarkúd fájdalmas szorítása a legna-

miről van szó, át kell élned őket.

gyobb gondod, meg az, hogy ne essél ha-

A szalagtűző is egy ilyen esemény. Sokan csak legyintenek rá, hogy felesleges,

nyatt, amikor kimondják a neved… Majd eljön az a pillanat, amikor menni kell.

fárasztó, pénzkidobás. Hogy túlértékelik. Hogy csak mindenki túl akar esni rajta. Én is ezt hittem, és csak még egy púpként kezeltem az állandó szervezkedést, a ruhaproblémákat, a szokásos „én ezt nem vagyok hajlandó felvenni”-mondatokat. Még az utolsó pillanatban is voltak veszekedések, egymásra mutogatások; még egy hellyel-közel tökéletes osztályban is rengeteg a súrlódás.

Konkrétan a táncról beszélek, ami mostanában már hagyomány a szalagtűzésnél. Hosszú hónapok gyakorlása egy előadásért… feleslegesnek tartottam. Nem elég az érettségi izgalma? Aztán ott vagy a függöny mögött, azokkal az emberekkel, akikkel a napjaid nagy részét eltöltöd, és érzed: mindenki úgy izgul, mint te. Az öszszes szív együtt dobban. Mindenki a másik ölelésében keres támaszt, és az aggódó mondatok között kiszűrődik pár nyugtató szó: „Élvezzétek!”, „Ezért dolgoztunk!”, „Minden jó lesz!” – hasonlók. Majd felhangzik a zene kezdő dallama, s kényszerí-

De tudod mit? Mindez, amikor ott vagy,

ted a lábad, hogy merjenek elindulni. Egy

nem számít! Mikor a gyomrodban görcsöt

pillanat alatt ott vagy középen, a fények

érzel, mikor az egész tested remeg, és úgy

elvakítanak, a zene az ereidben csörgede-

érzed, képtelen vagy kimenni a színpadra.

zik. És hirtelen azt veszed észre, hogy az



9 összes porcikád úgy mozog, ahogy kell.

pillanatban semmitől sem félsz, úgy érzed,

Belesüppedsz a szerepedbe, elnyel az

bármit képes vagy megcsinálni. A siker, a

öröm, és valahol belül tudod, nem rontha-

tündöklés egyszerre ér el hozzád, újabb

tod el. Ott vagy, melletted a támaszt nyújtó

erőt adva a folytatáshoz.

emberek, előtted a szeretteid, körülötted a taps és az éljenzés. Egy pillanat töredékének éled meg az egészet, az erőltetett nyugalom vakolatként mállik le arcodról, csak üvölteni akarsz. Kiüvölteni a hatalmas adrenalin-áramlatot, ami gombócként ingerli torkodat. Meghajolsz, de még nem tudod felfogni, mi történt. Kiszaladsz, és csak azt érzed, mindenkit meg akarsz ölelni. Az egész világot.

Komolyan

mondom,

megéri.

Olyan érzést tud adni, ami felér minden elvesztegetett idővel. Ezek után újra kiszaladsz a színpadra, leülsz, és ordítasz egy szöveget az elmúlásról, a búcsúzásról. Az izgalmak közepette karon fogod a kedvelt, vagy kevésbé ked-

Ez az ünnep rólad szól, hogy megtapasztald, milyen érzés együttesen győzni. Milyen érzés hirtelen nem csak magadat érezni, hanem azokat is, akik körülvesznek. És hidd el, ez egy olyan emlék, amit sokkal tovább fogsz megőrizni az emlékezetedben, mint a dolgozatok tömkelegét, vagy a folytonos idegeskedést. Ezért megküzdöttél, ezt megérdemelted. Mindenestül.

velt tanárodat, hogy együttesen kört alkot-

Az cikket írta Vajda Emese 13. a osztályos

hassatok a végzősökkel. Akkor, abban a

tanuló.



10

Kép-regény

Az oldalt összeállította Vajda Emese 13. a osztályos tanuló. DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


11

Képgaléria – Diáktanévnyitó



12

Utolsó oldal Még egy szó a fenntarthatóságról! Első cselekedetünk a fenntarthatóság jegyében lehet a vásárlás. Túlfogyasztásunk egyik oka a reklámok gerjesztette mértéktelen fogyasztás, a fölösleges (gyakran ártalmas) cikkek megvásárlása a boldogság reményében. November utolsó hetének pénteki napja lett a nemzetközi Ne vásárolj semmit! világnap. No nem azért, mert ezen a napon nemvásárlásunkkal a fenntarthatatlan világrend, az igazságtalan kereskedelmi rendszerek, vagy akár a profitéhes óriáscégek bukását elő tudjuk idézni. Ám minden alkalommal, amikor ezen a napon nem vásárolunk, elgondolkozhatunk azon, vajon szükséges-e számunkra minden, amit megveszünk? Boldoggá tesz-e? Érdemes-e azért dolgoznunk, hogy vásárolhassunk mindenfélét? Mi mást kezdhetnénk az időnkkel?

TUTI Hírlevél: a Tudatos és Tiszta életmódról A TUTI Hírlevél a Dienes Gimnázium internetes ajánlója. Ebben a hírlevélben TUTI tippeket olvashattok a fenntartható életről, vegyszermentes otthonokról, a tudatos vásárlásról, egészséges életvitelről egyszóval a tudatos és tiszta életről. Feliratkozáshoz keresd az iskola honlapján a házikós emblémát!

A szerkesztőség tagjai: A szerkesztők munkáját segítő tanárok: – Alföldi Melinda – Derecichei Eszter – Tarnóczi Beatrix – Kerti Renáta – Szuhogyi Erzsébet – Musák László – Vajda Emese A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Az újságot kiadja: Diákönkormányzata Bánk Tibor igazgató A kiadásért felel: 100 példányban Megjelenik:



A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

Recommend Documents