A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

40. ÉVFOLYAM 2011/2012. 2. szám

A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

A szám tartalmából: Élmények a Comenius-hét során .......................................... 2–3 Interjú egy vendégdiákkal ........................................................ 4 Zöld Övezet .......................................................................... 5–7 Búcsúzás ............................................................................... 8–9 Tudatos vásárlás ABC ............................................................ 10 Kép-regény ............................................................................ 11 Élménybeszámolók a külföldi szakmai gyakorlatról ................ 12 Utolsó oldal – Úti beszámoló ................................................. 18

Az iskolai honlapról címszavakban

Szerkesztői levél Kedves olvasóink! Az ősz után újra jelentkezik a Dienes iskolaújsága, a Pepita. Tavaszi cikkeinkben is arra törekedtünk, hogy a Pepita cikkei és rovatai minél érdekesebbek legyenek számo-

A cím a régi:

tokra. Az újság mostani

Katt -> www.dienes-eu.sulinet.hu

száma szintén elérhető

A forma és részben a tartalom megújult:

lesz az interneten isko-

Katt -> Kezdőlap -> friss hírek az iskolai életről Katt -> Diákoldal -> ide a diákok írnak, küldenek érdekes cikkeket, fotókat. Katt -> Fényképalbum -> az egyik legnépszerűbb oldal, ahol a tanév során a különböző rendezvényekről készült képe-

lánk megújult weboldalán, aminek címe a következő:

www.dienes-

eu.sulinet.hu. Reméljük, tavaszi szá-

ket gyűjtögetjük. A további oldalak az iskolai élet sok területét bemutatják, lá-

munk tartalma is elnyeri tetszéseteket.

togassátok ezeket is! Legyetek minél többen tudósítóink, írjatok magatokról, az osztályról a szerkesztőnek, Póta Györgyné tanárnőnek az

Kellemes olvasást kívánunk mindenkinek!

[email protected] címre. Dr. Póta Györgyné tanárnő

2

Élmények a Comenius-hét során

A Comenius program lényege a kapcso-

zene és gyönyörű kilátás mellett ismerked-

lattartás különböző európai országok között,

tünk meg a külföldi diákokkal. Itt volt egy

megismerni más országok kultúráját és

kis szabadidőnk is, és közös képeket is ké-

nem utolsósorban a nyelvtudás fejlesztése is.

szíthettünk a csapatról.

Országonként 5–5 diák vesz részt ebben a programban. Március elején érkezett meg a 20 cserediák és tanáraik a budapesti repülőtérre. Öt ország diákjai vettek részt a Comenius programban. A program Csehország, Németország, Svédország, Olaszország és Magyarország között jött létre. A négy országból érkező diákokat magyarországi partnereik várták, hogy fogadhassák őket.

Mialatt a buszon voltunk, pár diák Bu-

Abban a szerencsés helyzetben voltam,

dapestről szóló prezentációt adott elő a

hogy két osztálytársammal együtt részt ve-

külföldi diákoknak és tanáraiknak. Sajnos

hettem ebben a programban. Hétfőn korán

számos nevezetességet csak a buszról tud-

reggel indultunk buszunkkal Budapestre a

tunk megtekinteni. A városnézést követően

cserediákokért. Mindenki izgatott és fáradt

látogattunk el a Lurdy Házba, ahol volt egy

volt az út során. Pár diák már korábban ta-

kis szabadidőnk, és meg tudtunk ebédelni.

lálkozhatott a partnerével, ugyanis ők még

Miután letelt az időnk, elindultunk vissza

tavaly decemberben ellátogattak Svédor-

Debrecenbe. A hazafelé vezető úton min-

szágba, azonban a többség még nem talál-

denki ismerkedett a párjával, és próbáltunk

kozott személyesen velük, csak interneten

tanítani egymásnak pár szót vagy mondatot

keresztül tartották a kapcsolatot.

– mindenki a saját anyanyelvén. Így gyor-

Délelőtt megérkeztünk Budapestre és

san és jó hangulatban telt el az idő, és már

felvettük a cserediákokat, akik éppúgy iz-

azon kaptuk magunkat, hogy megérkez-

gatottan várták már a „nagy találkozást”,

tünk Debrecenbe. Az úton megtekintettük

mint ahogyan magyar társaik is. Ezután vá-

a Hortobágyot, ahol csupán pár percet töl-

rosnézés következett, ami egy egész napos

töttünk; ez idő alatt láttuk a kilenclyukú

kalandtúra volt. Számos nevezetességet

hidat és megnéztük a gyönyörű naplemen-

megnéztünk: megtekintettük a Parlamentet,

tét is. Estefelé pedig visszaérkeztünk Deb-

majd sétáltunk a Duna-parton. Ezután fel-

recenbe, majd mindenki hazament a csere-

mentünk a budai várba, ahol hangulatos

diákjával.

DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEPITA 40. ÉVF. 2. SZÁM

3 Másnap reggel – igazgató úr nyitóbeszédét követően – egy prezentációt adtunk elő Debrecenről angolul a konferenciateremben. Sokan voltunk a rendezvényen: a cserediákok és tanáraik, a Dienesben tanuló diákok közül azok, akik fogadták a cserediákokat és az iskolánkban tanító tanárok közül páran, valamint igazgató úr és igazgatóhelyettes asszony is. A mi prezentációnkkal kezdtük a napot, majd ezt követte a többi prezentáció – szintén angolul. A Dienesből még egy csoport adott elő beszámolót a felsőoktatásról, majd ezt követően egy rövid szünet után a cserediákok is prezentá-

melyre a Dienes tanulói osztályonként egyegy produkcióval készültek. Végül ezt a napot egy kis összejövetel zárta: az est folyamán a magyar diákok cserediákjaikkal ellátogattak pár debreceni szórakozóhelyre, majd hazatértek. Az utolsó napon – csütörtökön – a cserediákok bemehettek egy-egy órára kicsit megismerkedni és beszélgetni azokkal a tanulókkal, akik a Dienesben tanulnak. Így azoknak is lehetőségük nyílt a külföldi diákokkal megismerkedni, akik nem vettek rész a Comenius-programban. Majd délután egy „búcsúbulin” búcsúzhattak el egymás-

ciót adtak elő az országukban működő felsőoktatásról.

tól a diákok és tanáraik. Másnap reggel pedig a Nagyállomásra mentek a cserediákok, majd elindultak saját hazájukba. Számomra nagy élmény volt az, hogy részese lehettem ennek a programnak, bár nem közvetlenül vettem részt benne, hiszen nem fogadtam cserediákot. Örülök, hogy megismerhettem azokat a külföldi cserediákokat, akik iskolánkba érkeztek. Úgy gondolom, hogy nagyszerű ez a program, ugyanis manapság egy igen nyitott világban élünk, a diákok tanulják az angol nyelvet, amelylyel tulajdonképpen a későbbiekben bárhol el tudnak majd boldogulni. Fontos a kapcsolattartás és az, hogy a nyelvet – amit tanulunk az évek során – tudjuk hasznosítani a világon. Remélhetőleg azok, akik részt vesznek ebben a programban, a későbbiekben is tartani tudják a kapcsolatot hiszen az internet segítségével manapság már bármi lehetséges.

Ezután délután városismereti vetélkedőn vettünk rész, amelyben csapatokra voltunk bontva, és kaptunk egy feladatlapot is, amelyen különböző érdekes kérdések voltak Debrecenről. Így egy kis betekintést nyerhettek a külföldi diákok arról, hogy milyen is Debrecen. A következő napon vendégeink ellátogattak a Debreceni Egyetemre, ahol előadásokon vettek részt, és megismerkedhettek a felsőoktatási rendszerrel. Majd az iskola által minden évben megszervezett Ki mit tud-on is részt vettek a cserediákok, DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Az oldalt összeállította Tengyel Marianna 12. b osztályos tanuló.

PEPITA 40. ÉVF. 2. SZÁM

4

Interjú egy vendégdiákkal Ilaria Zanecchia Olaszországból – Szia! Honnan érkeztél?

– Milyenek az iskolák Olaszországban?

– Szia! Olaszországból, Rómából jöttem.

– Részben hasonlóak ehhez az iskolához.

– Milyen volt az utad? – Az út hosszú volt, de jól éreztem magam az utazás alatt. – Mi a véleményed az országunkról? – Azok alapján, amiket mindeddig láttam,

Ahogy látom, ebben az iskolában a tanárok elég segítőkészek a diákokkal. A mi iskolánkban nincs ilyen jó kapcsolat a tanárok és a diákok között. Nálunk a tanárok elég szigorúak. Nálunk viszont nincs ellenőrző, elektronikus naplót haszná-

különleges és nagyszerű országnak tar-

lunk. A jegyek nálunk 1-től 10-ig van-

tom Magyarországot, és ugyanezt tudom

nak, nem pedig 1-től 5-ig.

elmondani Debrecenről is. – Miben különbözik Magyarország Olaszországtól? – Magyarországon sokkal hidegebb van, és a nap is később megy lett itt, mint Olaszországban. A magyar emberek átlagban sokkal magasabbak, mint az olaszok. Olaszországban viszont több busz van. Ott az emberek nagy része a tömegközlekedési eszközöket használja. És ami

– Mint ahogy látod, a mi iskolánkban a diákok nem hordanak egyenruhát. Nektek kell viselni? – Csak óvodában és általános iskolában kötelező nálunk az egyenruha. – Az olaszok öltözködése eltér valamiben a magyarokétól? – Nincs nagy eltérés az olaszok és a magyarok öltözködése között, talán csak annyi, hogy az olaszok színesebben öltözködnek, és több ékszert is hordanak, mint a magyarok.

még érdekes lehet a magyaroknak, az az,

– Meddig maradsz Magyarországon?

hogy az olaszok délelőtt egyáltalán nem

– 5 napot leszek itt, aztán péntek este visz-

esznek semmit. – Azóta, mióta nálunk vagy, ettél már magyar ételt? – Igen. Első este csirkepaprikást ettem nokedlivel. Megkóstoltam még a gulyásle-

szautazok Rómába. – Ha lenne rá lehetőséged, visszajönnél még egyszer Debrecenbe? – Igen, persze. Szeretem ezt a várost, jól érzem itt magam.

vest, a töltött káposztát és a rétest is. Na-

Az oldalt összeállította Tamási Tamara 12. b

gyon ízlenek a magyar ételek.

osztályos tanuló.


PEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

5

Zöld Övezet

Világnapok tavasszal Az év mind a tizenkét hónapja, így a március is tartogat igen jelentős, környezetünkkel kapcsolatos világnapokat, amiket érdemes megemlítenünk. Környezetünkkel kapcsolatban talán a legjelentősebb a Víz világnapja, amit 1992 óta minden évben március 22-én tartanak meg szerte a világon. Tévében, rádióban, újságokban és még számtalan forrásból nap mint nap értesülhetünk arról az elszomorító tényről, hogy fogyasztható vízkészleteink fogyóban vannak. Bolygónk vízkészletének kevesebb mint 3 %-a édesvíz, de ennek is csak kétharmada iható, ami ugyan elég nagy aránynak tűnhet, azonban tekintetbe véve, hogy több tó, mint például az Aral-tó és a Kaszpi-tenger (nevével ellentétben tóként tartjuk számon) a kiszáradás szélén áll, a gleccserek zsugorodnak, a sarki jégtakaró pedig olvad, ez a érték inkább vészjósló lehet. Egy amerikai tudományos folyóirat hasábjain megjelent tanulmány szerint a jövő generációinak a jelenleginél 12–22 méterrel magasabb tengerszintekkel kell számolniuk, még abban az esetben is, ha az emberiségnek sikerül 2 ºC-on tartani a globális felmelegedés mértékét.


Ha pedig március, akkor nem szabad megfeledkeznünk a Föld órájáról sem, amire a hónap végén, 31-én kerül sor, és települések ezrei borulnak sötétbe fél 9-es kezdettel. A mozgalom célja az, hogy legalább egy órára visszaszorítsuk, vagy legalább mérsékeljük az energiafogyasztást, és Földünk – ha még csak 60 percig is –, de fellélegezhet. A dologgal kapcsolatban érdekes lehet az a tény, hogy még maga az angol királyi család is szorgalmazta a Buckinghampalota, a Big Ben és a windsori kastély elsötétedését. Sokak szerint – ha mindenki egyszerre kapcsolja vissza a villanyt – veszélybe kerülhet az áramellátás, de erre a szakértők megnyugtatásul azt válaszolták, hogy ezzel egyáltalán semmilyen kockázatot nem vállalunk, és nem valószínű, hogy mindez fennakadásokat okozhat. De vajon mennyi az esélye annak, hogy mindannyian egyszerre kapcsoljuk vissza a villanyokat? Szerintem legfeljebb annyi, mint ahányan elszánják magukat a lekapcsolásra, de bízzunk benne, hogy ebben a rohanó világban sokunknak jut majd egy kósza órája a Földre. Mert „Ő” megérdemli.


6 Májusban tartjuk a nemzetközi Mada-

Az egerészölyv sokféle színvariációban

rak és fák napját. Magyarországon min-

fordul elő, a majdnem fehértől az egészen

den évben megválasztják az év madarát és

sötétig szinte nincs két egyforma madár.

fáját; ezzel szeretnék felhívni a figyelmet

Az egerészölyv a legfontosabb fészeképítő

különleges vagy jól ismert, kiemelten vé-

ragadozómadár-faj Magyarországon, min-

dett vagy akár gyakori fajainkra. Az idei év

den évben új fészkeket építenek, elhagyott

nyerteseit mutatjuk be röviden.

fészkeiket pedig ritka, védett ragadozóink használják, mint a kerecsensólyom, a kabasólyom, a vörös és kék vércse, az erdei fülesbagoly vagy az uráli bagoly. Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Pocokban gazdag években az al-

Az év madara, az egerészölyv

földi területeken élő ölyvek szinte kizáróAz egerészölyv a leggyakoribb ragadozómadarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a szántókat, réteket jól beláthassák. Azonban nem volt ez mindig így! A múlt században az intenzív ragadozóüldözés és a fészkelésre alkalmas fák hiánya miatt az Alföld nagy részéről eltűnt a faj, szinte kizárólag csak a hegy- és dombvidéki erdős területeken költött. A ragadozómadár-pusztítás tiltásának hatására és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20–30 év során az egerészölyv visszafoglalta korábbi élőhelyeit, és ma már az alföldi fasorokban, facsoportokban is jelentős számban fészkel. DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

lag rágcsálókkal táplálkoznak, nagy hasznot hajtva ezzel a mezőgazdaságnak. A pocokszegény években rovarokat, kétéltűeket vagy kisebb testű madarakat is zsákmányol. Az egerészölyv néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányoknak köszönhetően. Az egerészölyv hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 000 Ft. A hazai egerészölyvekre valószínűleg az elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt, amelynek következtében minden évben ölyvek ezrei pusztulhatnak el. Annak köszönhetően, hogy leggyakoribb ragadozómadarunk táplálékának többPEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

7 ségét a mezőgazdasági kártevő kisrágcsá-

Erősen illatos, 15–20 fehér virágból álló

lók teszi ki, a faj sok-sok millió forint rág-

fürtös virágzata a mészkerülő erdők patak-

csálóirtásra fordítandó költséget takarít

és folyómenti részeinek dísze.

meg a gazdáknak és az országnak. Arról

8–18 m magas fafaj, de kedvezőtlen

nem is beszélve, hogy ez a biológiai véde-

termőhelyeken cserjeméretű marad. Feke-

kezés csökkenti a környezet rágcsálóirtó-

tésszürke kérge egyébként gyógyászati je-

szer-terhelését.

lentőségű, amelynek hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó hatású, és köszvény, reuma, valamint szifilisz ellen is használták. Különösen a skandináv országokban kérgéből színanyagokat vontak ki, s különböző vegyi anyagok hozzáadásával szürke, narancssárga vagy sötétbarna gyapjúfestékeket nyertek. Borsó nagyságú, fényes fekete lédús termései keserédesek, július végén érnek. Bár kevésbé élvezhetőek, régészeti bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a kő- és

Az év fája, a zselnicemeggy

A hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egy időben virágzó fafaja,

bronzkorban fogyasztották azokat. Ázsiai népek gyümölcslé és vegyes gyümölcsíz készítésére ma is alkalmazzák.

a zselnicemeggy lett 2012-ben az év fája. Az egész Európában elterjedt fafaj termését a kőkorszaki ember fogyasztotta, napjainkban az erdők élővilágának változatosságát növelő szerepe és esztétikai értéke jelentős. Magyar neve a szláv eredetű zöld (zelena) szóból vezethető le, ami szintén a korai

A cikket összeállították Kerti Renáta ta-

lombfakadásra utal. Népies nevei még:

nárnő és Tarnóczi Beatrix 11. a osztályos

csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad-

tanuló. A Föld órája részhez tartozó rajzot

vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, má-

Szabó Tímea és Amóczki Erika 13. a osz-

jusfa, tyúkszemfa, zelnicze, koczérka.

tályos tanulók készítették.



8

Búcsúzás

Mintha csak tegnap lett volna, mikor

az iskola elsődleges célja az, hogy felké-

először léptem be a Dienes László Gimná-

szítsen az életre. Nem tudom, hogy ez álta-

zium és Egészségügyi Szakképző Iskola

lánosságban mennyire igaz, de tény, hogy

kapuján. Nehéz elhinni, hogy már öt év el-

én személy szerint nagyon sokat kaptam a

telt azóta, és hamarosan itt az érettségi, en-

gimnáziumi évektől. Önbizalmat, támoga-

nek az öt évnek tulajdonképpen a lezárása,

tást, útmutatást és értékrendet nyújtott ne-

de hihetetlen szeretet és boldogság van

kem ez az iskola, és ezért egész életemben

bennem, így utólagosan visszatekintve

hálás leszek. Mindenképpen erőteljesen ha-

ezekre az évekre. Szívesen cserélnék a ki-

tott a személyiségemre mindaz, amit ta-

lencedikesekkel, akik néha még most is

pasztaltam, hiszen a tizenévesek életének

megszeppenve járkálnak a folyosón. Ők

legmeghatározóbb részét töltöttem itt. Azt

még csak sejthetik, hogy négy-öt színes és

hiszem, abban mindenki egyetért velem,

érdekes év vár rájuk, ami tudásban és lel-

hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki mi-

kiekben egyaránt gazdag lehet, persze ha

lyen körülmények között válik felnőtté, hi-

ők is úgy akarják.

szen ez a formáló erő kihat egész további életére. Az itt töltött évek nélkül nem lennék az, aki most vagyok, és valószínűleg teljesen másként alakult volna az életem, ha öt évvel ezelőtt egy másik utat választok. Ami először megfogott ebben az iskolában, az a családias légkör volt, amit az első pillanattól fogva éreztem, amikor beléptem a kapun, és ami végigkísérte az itt töltött öt

A gondtalan diákéveket emlegetni talán

évemet. Az ismerőseim közül sokan lepőd-

közhelynek tűnhet, de ha visszagondolok

tek már meg azon, hogy csak két-három

ezekre, mégis így tudom a legtalálóbban

osztály működik évfolyamonként, csekély-

jellemezni őket. Mert nekem azok voltak,

nek gondolták, pedig pont ebben rejlik az

gondtalanok és nyugodtak, tele voltak ta-

iskola varázsa. A kis közösség sajátossága,

pasztalatokkal, kihívásokkal és színesebb-

hogy szinte mindenki ismer mindenkit, és

nél színesebb élményekkel. Azt mondják,

kialakulhat ez a barátságos, családias légkör.



9 Ebben a közösségben mindenkire odafigyelnek, mindenkit ismernek. Ez a közösség mindenkit befogad, aki tagjává akar válni, és igazán nem kér cserébe semmi lehetetlent vagy megerőltetőt, csak a megfelelő hozzáállást és az alapvető emberi játékszabályok betartását. Soha nem fogom elfelejteni az itt töltött időt. A barátságos légkört, a vidám és ösz-

Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy

szetartó osztályközösséget, azokat az em-

mindenkinek, aki valaha idejárt, a Dienes

bereket, akiket ezalatt az öt év alatt meg-

nemcsak egy iskola, hanem egy közösség

ismertem.

is, amelyet láthatatlan szálak kötnek össze.

Szívesen emlékszem vissza a sok-sok

Bárhová is sodródunk az életben, mindig jó

iskolai rendezvényre, amiben aktívan részt

érzés lesz ide visszatérni, mert úgy érezzük

vehettünk, a minden évben megrendezett

majd, mintha hazatérnénk…

diáktanévnyitóra, az idegen nyelvi Ki mit tud-ok és a zenei vetélkedők hangulatára, a különböző iskolai és tanulmányi versenyekre, az érdekes és színes előadásokra, amelyeknek sikeréért közösen dolgoztunk meg. Lehet, néha úgy éreztem, hogy tanáraim bedobtak a mély vízbe, de most mégis örülök neki, hogy így történt, hiszen ráébresztettek arra, hogy mi mindenre is vagyok képes, ha igazán akarom. Ezúton köszönöm mindannyiuknak a sok támogatást, a segítséget és az önbizalmat, amit tőlük kaptam. Végezetül elmondanám, hogy mindig is büszke voltam és leszek arra, hogy ebben az iskolában végeztem, és tudom, hogy sehol másutt nem érezhettem volna jobban

Az oldalt összeállította Hutóczki Rózsa 13. a osztályos tanuló.

magam, mint itt. DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


10

Tudatos vásárlás ABC Az iskolaszerek

Ebben a rovatban néhány hasznos és egyszerű ötletet kívánunk adni azoknak, akik szívesen hoznak vásárlásuk során olyan tudatos döntéseket, amelyekkel javíthatnak környezetük állapotán.

Az emberi egészségre veszélyes anyagot tartalmazó iskolaszerek általában a környezetre, az élővilágra is veszélyt jelentenek – gyártáskor, használatkor vagy hulladékként Az alábbiakban tárgyalt iskolaszerek egyik baja az esetleges egészségkárosítás, a másik pedig a lehetséges környezetszennyezés. Különösen veszélyesek a PVC-ből készült írószerek, amelyek gyártása súlyos környezeti veszélyeket hordoz magában, használata és hulladékként történő esetleges elégetése pedig egészségkárosítással fenyeget. Égetésekor rendkívül veszélyes dioxin vegyületek keletkeznek, amelyek hormonhatású anyagként összezavarják az állatok és az ember hormonháztartását.

Írószerek, melyek egészségügyi bántalmakat okozhatnak, és kiváltásuk: Írószer Megnevezése: alkoholos filc elemes eszközök golyóstoll (eldobós) iskolatáska (PVC) Javítófesték papírtermékek (cellulózból) radír (PVC) tolltartó (PVC) ceruza (lakkozott)

Lehetséges környezeti gond:

Lehetséges alternatíva:

veszélyes szerves oldószereket tartalmaz az elemek nehézfém és savtartalmuk miatt nehezen kezelhető veszélyes hulladékok az egyszerhasználatos eszközök gyorsan (és fölöslegesen) válnak hulladékká nehézfémeket, műanyaglágyító anyagokat tartalmaz, nehezen ártalmatlanítható hulladék ózonréteg pusztító anyagot tartalmazhat kivágott fákat és sok klórral szennyezett vizet jelent nehézfémeket, műanyaglágyító anyagokat tartalmaz nehézfémeket, műanyaglágyító anyagokat tartalmaz, nehezen ártalmatlanítható hulladék nehézfémeket tartalmazhat

színes ceruza, zsírkréta, vizes filc elem nélküli vagy napelemes eszközök fém vagy fa golyóstoll cserélhető betéttel bőr- vagy vászontáska víz vagy víz-alkohol alapú javítófesték újrapapírból készült termékek gumiradír tolltartó bőrből, fából, textilből lakkmentes ceruza

Az oldalt összeállította Vetési Anna 11. c osztályos tanuló. DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


11

Kép-regény

Az oldalt összeállította Vajda Emese 13. a osztályos tanuló. DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


12

Élménybeszámolók a külföldi szakmai gyakorlatról

Hollandiai utazás és gyakorlat A közelmúltban lehetőségem volt a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola által kiutazni külföldre egy hónapra gyakorlatra. Hollandiában, Breda városában töltöttem el ezt az időt. A gyakorlatomat idősek otthonában töltöttem, ahol rengeteg új technikát tanultam és sok tapasztalatot szereztem. Új embereket ismertem meg: a hollandok kedvesek, segítőkészek és mindig nyitottak. A ház, ahol laktam, egy fiatal páré volt, akik nagyon kedvesek voltak velem, bár a nyelvvel kicsit gondban voltam, mivel német nyelvtudással mentem ki, de ők csak angolul és hollandul beszéltek; szerencsére azonban tudok egy keveset angolul, és megértettem magam. A kinti tanárok is mindenben segítettek minket és programokat szerveztek nekünk. Szabadidőmben sokat voltam a városban: nézelődtem, ismerkedtem az épületekkel, a hollandok szokásaival, sokat fényképeztem, közös programokon vettem részt a csoport többi tagjával és tanárainkkal. Voltunk Rotterdamban is, ahol éppen aznap nagyon fújt a szél, de ez minket cseppet sem zavart. Szétnéztünk a városban, láttunk szép, érdekes építésű épületeket, rengeteg hidat. Összességében nagyon jól éreztem magam:


új embereket, szokásokat, városokat, országot, kultúrát ismertem meg, aminek nagyon örülök. Sokat fejlődtem a gyakorlat során is: új technikákat, módszereket tanultam meg, aminek később sok hasznát fogom venni. Sok-sok új tapasztalattal gazdagodtam. Ajánlom mindenki számára az utazást. Ha lehetőség van rá, éljenek vele, és nem fogják megbánni. Kovács Tünde Miért is jó a külföldi gyakorlat? Véleményem szerint a külföldi gyakorlat egy kihagyhatatlan lehetőség. Egy idegen országba, idegen emberek közé kell menni egy idegen környezetbe, de cserébe egy életre szóló élménnyel lesz az ember gazdagabb. Megismerkedik egy idegen kultúrával a befogadó családodon keresztül, akik segítenek ott és abban, amiben tudnak. Nyelvtanulás szempontjából is kivételes lehetőség ez: bele kell gondolni abba, hogy a mindennapokat olyan embereknél lehet tölteni, akik nem tudnak magyarul, és csak az idegen nyelvre lehet hagyatkozni; emiatt rá van kényszerítve az ember arra, hogy beszéljen, és csak úgy „ragad rá” a nyelv. Remek kapcsolatokat lehet kialakítani a későbbiek folyamán, és ebből profitálni is lehet. Meg lehet ismerkedni eddig még nem látott városokkal, helyekkel: én például Bredában laktam, de voltam Rotterdamban és Amszterdamban is. A munka nem volt rossz, nagyon fel volt szerelve a hely, és az ott dolgozók is rendesek voltak. Mindenképpen érdemes kipróbálni tapasztalatszerzésre a külföldi gyakorlatot. Pásti Viktor PEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

13 Élénkülő holland–magyar kapcsolat! Iskolánk több éve rendszeresen és sikerrel vesz részt az Európai Unió által finanszírozott Leonardo da Vinci mobilitási pályázatokon, melyeknek célja egészségügyi tanulóink külföldi szakmai gyakorlaton való részvétele. A diákok 4 hétre utaznak külföldre, és ez idő alatt a partnerintézmények iskoláiban, valamint a partnerország különböző gyakorlati helyein teljesítenek szakmai gyakorlatot, melyről Europass bizonyítványt kapnak. Idén a holland Regional Opleidingen Centrum West-Brabant Iskolában, Breda városában tölthettük le szakmai gyakorlatunkat. Mivel az iskola befejezése után az egészségügy, azon belül is az ápolás területén szeretnénk dolgozni, így ez nagy segítséget, lehetőséget, illetve tapasztalatgyűjtést jelentett számomra. Én és még 8 társam egy öregek otthonában dolgoztunk napi 8 órában hétfőtől csütörtökig (a péntek és a hétvége szabad volt). Mivel mindenki külön – kettesével vagy egyedül – volt elszállásolva, illetve a munkahelyünkön is így voltunk beosztva, éppen ezért igyekeztünk a hétvégéket közös programokkal, kirándulással, a város, a környék megismerésével színesebbé tenni. Én személy szerint Therheijden városában (ami Bredától kb. 20 perc buszozásra van), a Surplus nevű idősek otthonában töltöttem gyakorlatomat. Az otthonba belépve csodálkozva vettem tudomásul, hogy mennyire modern, fejlett, telis-tele az ápolók munkáját könnyítő eszközökkel, berendezésekkel. Mindennapi munkáim közé tartozott a betegek ébresztése, mosdatása, fürösztése, szükség esetén rendbetétele (pelenkázása), öltöztetése, az ágyazás, az ágyneműcsere, a reggeli készítése és tálalása, a napi gyógyszerek kikészítése. Egy néninek állandó katétere volt, amit 6 hetente cserélnek, és pont akkor járt DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

le, amikor ott voltam – így szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyet is láttam. Egy másik néninek stomája volt, amit minden reggel tisztába kellett tenni, kicserélni a stomazsákot és segíteni a tisztálkodásban. Minden idős ember külön kis „apartmanban” lakott, ami speciálisan kialakított, mozgássérülteknek megfelelő fürdőszobával, hálószobával, konyhával és nappalival volt felszerelve. Reggeli után mindig a nappaliba kísértük őket, vagy a bejárat mellett lévő étterembe, ahol beszélgethettek a többi időssel, kávézhattak, teázhattak. Sajnos az idősekkel elég nehézkes volt a kommunikáció, hiszen ők nem tudtak angolul, én meg hollandul, de szerencsémre mindig volt velem egy ápoló, aki segített a kommunikációban.

Az ápolók nagyon aranyosak, kedvesek voltak, a vezetőség is mindig érdeklődött, hogy érzem magam, mi a véleményem az itteni egészségügyi ellátásról. Igyekeztek olyan mellé beosztani, aki tud angolul, megkönnyítve ezzel is az ottlétemet. A kint eltöltött 1 hónap alatt rengeteget fejlődött az angol nyelvtudásom: most már szabadabban, magabiztosabban használom a nyelvet, hiszen ott az ember rá volt kényszerítve az angol használatára a mindennapokban. Szakmailag is sokat fejlődtem: megismerhettem az idősotthon szerkezetét, működési elvét, hiszen eddig még csak korházakban gyakorlatoztunk, megismertem a holland kultúrát, szokásokat, specialitásokat, oktatást, és nem utolsósorban a számomra fejlett egészségügyi ellátó rendszert. Botos Nikolett PEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

14 Igaz a mondás: „Bátraké a szerencse!”

Hollandiai élménybeszámoló!

Így volt ez velünk is, hiszen mi is voltunk elég merészek ahhoz, hogy – magunk mögött hagyva Magyarországot és családjainkat – egy hónapra kiutazzunk Hollandiába, ahol egymáson kívül senkire sem számíthattunk. Megismerhettük a holland emberek mentalitását, a holland kultúrát, és betekintést nyerhettünk a holland egészségügybe is. Négy hetet tölthettünk el ingyen Hollandia egyik csodaszép városában: Bredában. Hogy miért ingyen? Az iskola támogatta az egész kiutazásunkat. 250 ezer vagy 300 ezer forintot kaptunk költőpénznek, amiből a szállást és a bérletet kellett kifizessük, a többi pénzzel úgy gazdálkodtunk, ahogy tudtunk. Az iskola megvette az oda-vissza szóló repülőjegyeket, és biztosításokat kötöttek nekünk. A hollandok egyáltalán nem olyanok, mint a magyarok. Ők nem görcsölnek azon, hogy vendégeket kell fogadniuk. Nem készülnek rá úgy, mint mi. Simán beültettek minket egy taxiba, hogy az vigyen el minket a szálláshelyünkre. Nem fogadtak minket ragyogóan kitakarított szobákkal sem. Nagyon nyugodt emberek, soha nem sietnek, nem kapkodnak, mégis nagyon pontosak és mindennel időben végezni tudnak. Szeretik betartani a szabályokat is. Nagyon segítőkészek és barátságosak.

Mikor megtudtam, hogy lehetőségem nyílik erre a tanulmányi útra, nagyon izgatott lettem. Felkészítő tanáraim segítségével bátran, félelmek nélkül indultam útnak. Az iskolám és a családom mindenben segített és támogatott engem. Mikor megérkeztem Hollandiába, hamar beilleszkedtem. A munkahelyemen és a szállásomon is nagyon jól éreztem magam. Ez a pályázat lehetőséget adott nekem arra, hogy megismerjem egy másik ország kultúráját és szokásait. Nagyon sok mindent tanultam szakmailag és emberileg egyaránt. A munkahelyemen figyelembe vették korábbi ismereteimet, és az alapján bíztak rám ápolási feladatokat. Egy idősek otthonában dolgoztam Breda város központjában. Az eszközök és a körülmények ott sokkal fejlettebbek voltak, mint Magyarországon.

Úgy gondolom, hogy mindenképpen megérte kimenni. Még azoknak is, akik nem beszélik tökéletesen az angol nyelvet. Diós Emőke DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Domokos Dóra Élménybeszámoló Hollandiáról Mit is írhatnék én ide? Próbálom összeszedni gondolataimat, hogy semmit se felejtsek ki, de ez szerintem képtelenség. Nagyon jól éreztem magam a Hollandiában töltött egy hónap alatt. Nagyon tetszett Hollandia és az egész program. Már az itthoni felkészítő óráknak is volt egy különleges hangulatuk; később ezek az órák nagy hasznomra váltak, érdemes volt komolyan eljárni és végigcsinálni őket. A holland emberekről annyit tudnék elmondani, hogy nagyon barátságosak és nyitottak mindenre. Volt egy kis félelmem, vajon hogy fognak fogadni, de ez már az első napon elszállt, mivel már a bemutatkozástól kezdve szimpatikusak voltak az ottani emberek. Ami nagyon becsülendő még bennük, hogy nyitottságuk mellett rettentően őszinték is. Szeretik élvezni az életet, a maPEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

15 guk kis nyugodt tempójában, az általuk kialakított kis közösségben, illetve módon. Meglepően nyugodt emberek, az életszínvonal is nagyon magas. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy nagyon sok bevándorlót lehetett látni. Bredát és környékét, illetve Rotterdamot jártam be, ezeken a helyeken fordultam meg. Elmondhatom, hogy az ottani emberek szeretnek odafigyelni a környezetre, viszont azt is megfigyeltem, hogy a fiatalabbak körében azért az nem mindig jellemző, hogy ügyelnének a környezetükre. Ami még dicséretreméltó, az az, hogy nagyon sokan járnak kerékpárral. Meglepődtem, amikor az állomáson több száz kerékpárt láttam a tárolókban. A fiatalok még bulizni is kerékpárral jártak.

Zundertben dolgoztam, gyakorlatoztam egy idősek otthonában. Hát, amit első nap felfedeztem, az az volt, hogy egy nagyon felszerelt helyről van szó. Másnap megtudtam, hogy ez a bizonyos Willart, ahol töltöttem a gyakorlati időm, Hollandiának abban a régiójában az egyik legjobb gondozó intézet. Ápolói szempontból főleg az alapápolást tudtam gyakorolni, illetve új technológiát elsajátítani. Nagyon nagy hangsúly volt az önállóságon. A kliensnek – mert így nevezik a pácienseket – mindenben segíteni kellett, de egyben törekedni kellett arra is, hogy amit önállóan tud elvégezni, azt végezze is. Fontos szerepe volt az egészségnevelésnek. Nagyon sok DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

mindent tanultam a decubitusos beteg ellátásáról, mivel láttam a különféle kényelmi eszközöket, az anti-decubitor ágyat; különböző kötözési módszereket is tanítottak, illetve egy speciális hajmosó módszert is megtanultam. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy háló az egész, amit a mikróban kell megmelegíteni, és ezt a hálószerű sapkát a kliens hajára helyezni, majd óvatosan beledörzsölni. Ez a háló tartalmazta a habot, a vizet, illetve a szárítást is egyben. Nyelvi fejlődés szempontjából is nagyon hasznos volt ez az 1 hónap. Mivel mindenki beszélt angolul ezért nem volt nehéz gyakorolni a nyelvet. Találkoztam olyan idős hölggyel, aki 102 éves volt, de angolul még ő is tudott, így tényleg igaz az a mondás, hogy mindenki beszél angolul. Persze azt is tapasztaltam, hogy a hollandok nem nagyon szeretnek angolul beszélni, inkább a saját nyelvüket használják, és megsértődnek, ha a holland nyelvet összehasonlítom más nyelvekkel. Még mindig fenntartom azt a véleményem, hogy nagyon közel áll a német nyelvhez, sok szó azonos is, de ők ezt nagyon tagadják. Az árak nagyjából megegyeztek az itteni árakkal, így az a pénz, amit a pályázat biztosított számunkra, bőven elegendő volt. Rengeteget utazgattunk, sétáltunk, felfedeztük Bredát, ami egy csodálatos város, megismerkedtünk az ottani iskolával és diákokkal. Betekintést nyertünk abba, hogy náluk hogyan zajlik egy tanóra, ugyanis meghívtak minket, hogy megnézzük, illetve részt vegyünk rajta. Többször is elmentünk közös főzésre, ebédre, különböző kulturális programokra. Nekem nagyon tetszett az ottani iskolarendszer is. Mondjuk sok a hasonlóság a két iskolarendszer között, de a lényeges különbség szerintem nem is a tananyagban vagy a felszerelésben volt, hanem abban, hogy sokPEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

16 kal több volt a tanár, így lehetőségük van arra, hogy kisebb csoportokban foglalkozzanak a tanulókkal. Az ott töltött idő kiválóan alkalmas volt arra, hogy nyelvi és szakmai tudásomat is magasabb szintre emeljem. Szívesen viszszamennék még egy tanulmányi útra, de tudom, hogy nem lehet, ezért a következő csoportnak azt a jó tanácsod adnám, hogy mindenképpen használják ki a lehetőségeket, legyenek bátrak és próbálják meg elérni, hogy egy hónapnál több időt tudjanak kint tölteni. Bonczidai Sándor Hollandiai gyakorlati út Én nagyon boldog vagyok, hogy sikerült tapasztalatot szereznem egy külföldi országban. 2012. 01. 18-án reggel indultunk Hollandiába. Már az érkezés pillanatában sok különbséggel találkoztunk: ilyen volt a házak hasonlósága, a hosszú csatornák és az emberek egymáshoz való viszonya. Amikor megérkeztünk Bredába, a vasútállomáson fogadott bennünket az ottani egészségügyi főiskola szakmai vezetője. Mindannyian házakban voltunk elszállásolva egymagunkban vagy kettesével. A kinti közlekedés másabb, mint itt, mivel kint minden ember egy chipkártyát húzott végig a buszon található ellenőrző gépen, amikor felszállt a buszra, és leszállt róla. Hollandiában az emberek nagy része beszél angolul, így könnyű volt megértetni magunkat. Ebben nagy hasznunkra voltak az iskolai nyelvi felkészítési és lélektannal kapcsolatos órák az utazás előtt. Két tanár kísért el bennünket, akik támogattak minket ugyanúgy, mint a fogadóintézmény szakmai vezetője. A kinti iskola diákjai és tanárai megmutatták gyakorló helyünket, DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

és el is magyarázták, hogy melyik busz visz ki oda minket. A gyakorlati hely elképzeléseinknek megfelelő volt, sőt még túl is szárnyalta azt. A holland betegápolásban fejlettebb eszközöket használnak. Ide tudom sorolni a betegemelőt, a betegforgatót, illetve az automatikusan működő ágyakat minden szobában. Thebe Aeneas volt az idősek otthonának a neve, ahol mindennap ledolgoztam a munkaidőmet. Itt a betegek és az ápolók fele beszélt angolul. Érdekes volt számomra az, hogy az egészségügyi személyzet nem használt fehér ruhát, hanem abban dolgoztak, amiben érkeztek – kivéve az intézménynévvel ellátott színes pulóvert.

Az otthonon belül két terület volt: biztonsági ajtóval volt elválasztva a demensek és a mozgáskorlátozottak részlege – de ennek ellenére nagyon családias volt a hangulat. Az asztalokon virágok voltak az étkezőben, a szobában pedig ízlésesen voltak berendezve a bútorok. Munkaidőnkön kívül sikerült kilátogatni Rotterdamba is, ahol megnéztük az Erasmus hidat. Örülök, hogy részt vehettem ebben az uniós programban, és remélem, hogy az utánam jövő nemzedéknek is hasznos lesz ez az út mind a szakmai, mind pedig a kulturális fejlődés tekintetében. Dráviczki Zsuzsanna PEPITA 40. ÉVF. 2.SZÁM

17 Élménybeszámoló A közelmúltban lehetőségem nyílt egy hollandiai útra, ahol egy hónap szakmai gyakorlatot tölthettem el. Nagy hezitálás után végül is igent mondtam a lehetőségre, amit nem bántam meg, mert repülhettem is, és egy új kultúrát, egy számomra új országot ismerhettem meg! Nagyon tetszett a kultúrájuk, amiből merítettem is egy kicsit, valamint az emberek hozzáállása a hétköznapokhoz és embertársaikhoz! Mindenki kedves, nem idegesek az emberek, feleanynyit dolgoznak, mint a magyarok, a buszsofőr köszön, a busz mindig pontosan közlekedik, és ha valakit leszólítottam az utcán, nagyon segítőkész volt. Breda nagyon szép a város, sok a látnivaló.


A gyakorlóhelyen nagyon sok új dolgot láttam: betegemelőt használnak a betegek mozgatásához, kímélik a derekat, az épületek nagyon modernek és szépek. Nagyon sok öregek otthona van, és az öregek nagyon sokáig élnek. Az emberek keveset betegeskednek, nagyon sok zöldséget és kevés húst esznek. A vonatok tiszták és nagyon gyorsak. Az autósok nem dudálnak egymásra, nagyon türelmesek. A hollandok nagyon sok kávét és teát fogyasztanak. A család, akinél laktunk, nagyon kedves és segítőkész volt. Érdeklődtek a mi kultúránk iránt is. Nagyon szép családi emeletes házban laktunk, ahol külön szobánk volt. Összességében nagyon örülök, hogy elmentem Hollandiába, és megismerhettem a hollandokat. Ezúton is mindenkit buzdítok arra, hogy ha lesz egy ilyen lehetősége, azt ne szalassza el! Matus Alexandra


18

Utolsó oldal – Úti beszámoló

Koroknai Sándor vagyok, a 12. b osztály tanulója. Decemberben jöttem vissza az iskolába, mert cserediák voltam az AFS cserealapítvány közvetítésével Ausztriában. A csereprogram szeptember elsején kezdődött. Nagy csomagokkal minden cserediák a bécsi reptéren találkozott, innen Tullnba, egy osztrák kisvárosba vittek minket, ahol egy ráhangoló tábor volt a cserediákok számára. Itt elmondták nekünk, hogyan bánjunk a fogadócsaládunkkal, ismertették és az alapvető szabályokat velünk, de talán ennél is fontosabb volt az, hogy a diákok egymással összebarátkozhattak, megismerhették egymás szokásait. Én is sok ismerősre tettem szert, talán ez a négy nap volt életem eddigi legszebb időszaka. Szeptember negyedikén a fogadócsaládomhoz kerültem Grazba. Nagyon kedves volt velem a család, a fogadótestvéreim 17 és 19 éves fiúk voltak, jól kijöttem velük. Egy társasházban laktunk, a többi szomszéddal is hamar megtaláltam a közös hangot. Az volt a furcsa, pedig ennek kellett volna a legtermészetesebbnek lennie, hogy a lakók mindig pozitívan álltak egymáshoz, nem veszekedtek.

Graz városában rajtam kívül tizennégy cserediák volt még, sokszor találkoztam velük, közös programokat szerveztünk, meglátogattunk más osztrák városokat, de alapvetően egyedül kellett boldogulnunk. Emiatt úgy érzem, hogy felnőttebb lettem, és kicsit meg is változtam. Nagyon szép emlék ez a három hónap az eddigi életemben. Sok tapasztalatot szereztem, megismertem egy másik ország mentalitását, más szokásokat kellett elfogadnom. Más életet éltem, mint itthon. A csereprogram végén minden trimeszter programos AFS diák részt vett egy táboron Brüsszelben. itt találkoztam magyarokkal is, akik például Olaszországban, Belgiumban vagy Norvégiában voltak cserediákok; nagyon sok mesélnivalója volt mindenkinek. Hazaérkezni kicsit furcsa volt, mivel már megszoktam az ottani „klímát”, vissza kellett rázódnom. Az oldalt összeállította Koroknai Sándor 12. b osztályos tanuló.

A szerkesztőség tagjai: A szerkesztők munkáját segítő tanárok: – Amóczki Erika – Dr. Póta Györgyné – Hutóczki Henrietta – Kerti Renáta – Koroknai Sándor – Musák László – Szabó Tímea – Tamási Tamara – Tarnóczi Beatrix – Tengyel Marianna – Vajda Emese – Vetési Anna A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Az újságot kiadja: Diákönkormányzata Bánk Tibor igazgató A kiadásért felel: 100 példányban Megjelenik: DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA


A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Diákönkormányzatának lapja

Recommend Documents