PEDAGÓGIAI PROGRAM. Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule A.) NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A) nevelési program

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule


PEDAGÓGIAI PROGRAM A.) NEVELÉSI PROGRAM

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A.) NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................... 5 1.1.

Helyzetelemzés, az iskola bemutatása .................................................................. 5

1.2.

Küldetésnyilatkozat ............................................................................................... 7

1.3.

Jövőkép.................................................................................................................. 9

1.4.

A pedagógiai program törvényi háttere ............................................................... 11

(Információk az Intézmény Alapító Okirata alapján) .................................................... 11 2.

3.

4.

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................... 13 2.1.

Alapelvek ............................................................................................................ 13

2.2.

Értékeink ............................................................................................................. 15

2.3.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .................................. 17

2.4.

A nevelő – oktató munkánk eszközei, eljárásai .................................................. 43

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................................................... 44 3.1.

Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok ............................................ 47

3.2.

Segítő életmódra nevelés ..................................................................................... 48

3.3.

A kulturált életmódra neveléssel kapcsolatos feladatok ..................................... 49

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................ 50 4.1.

A közösségfejlesztés színterei ........................................................................... 511

4.1.1. Tanórák – szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák ................................................... 51 4.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások .............................................................................. 52 4.1.3. Diákönkormányzati munka ................................................................................. 52 4.1.4. Szabadidős tevékenysége .................................................................................... 53

5.

4.2.

A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok .................................... 54

4.3.

A pedagógus közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok .............................. 55

4.4.

Az iskolai közösségi élet szervezetei .................................................................. 57

A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI .................................... 59 5.1. A pedagógusok feladatai .......................................................................................... 59 5.1. Az osztályfőnök feladatai ......................................................................................... 60


6.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................................................... 61 6.1.

Tehetségfelismerés, gondozás ............................................................................. 61

6.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................. 63

6.3.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése ... 65

6.4.

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása................................................................... 67

6.5.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................... 70

7.

AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL .... 75

8.

A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KÖZÖTT.................................................................................................... 73 8.1.

Pedagógusok és tanulók közötti együttműködés ................................................. 73

8.2.

Pedagógusok és szülők közötti együttműködés .................................................. 74

8.2.1. Szülői értekezlet .................................................................................................. 74 8.2.2. Fogadóóra ............................................................................................................ 74 8.2.3. Nyílt tanítási nap ................................................................................................. 75 8.2.4. Iskolai honlap ...................................................................................................... 75 8.2.5. Írásbeli tájékoztató .............................................................................................. 75 8.3. 9.

Együttműködés más partnerekkel ....................................................................... 75

A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI ................. 76 9.1. Tanóra ...................................................................................................................... 76 9.2. Napközi, tanulószoba ............................................................................................... 77 9.3. Iskolai szakkör ......................................................................................................... 78 9.4. Iskolai sportkör ........................................................................................................ 79 9.5. Tanulmányi kirándulás ............................................................................................. 80 9.6. Erdei iskola............................................................................................................... 80 9.7. Diákönkormányzat ................................................................................................... 81 9.8. Iskolai könyvtár ........................................................................................................ 82 9.9. Szabadidő ................................................................................................................. 82

10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGÁK RENDJE ....................................... 85 10.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................ 85 10.2. A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................. 85 10.3. A vizsgaszabályzat .............................................................................................. 85 3


PEDAGÓGIAI PROGRAM


10.3.1. Osztályozóvizsga ................................................................................................. 85 10.3.2. Javítóvizsga ......................................................................................................... 86 10.4. A vizsgák szabályai ............................................................................................. 87 10.5. A vizsga értékelése .............................................................................................. 87 11. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE .................................... 88 11.1. Az iskolába történő felvétel................................................................................. 88 11.2. Átvétel másik iskolából ....................................................................................... 88 11.3. Felvétel külföldi bizonyítvány alapján ................................................................ 88 12. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................... 89 12.1. Az elsősegély-nyújtási alapismemretek elsajátításának iskolai terve ................. 90 13. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAINAK RENDSZERE ....................................................... 92 13.1. Nemzeti hagyományaink ..................................................................................... 92 13.2. Dienes – napi rendezvények ................................................................................ 92 13.3. Német nemzetiségi hagyományápolás: ............................................................... 92 13.4. Tanulmányi versenyek ........................................................................................ 93 13.5. Hagyományos sportversenyeink ......................................................................... 98 13.6. Egyéb iskolai versenyek és hagyományok .......................................................... 99 14. ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................................... 101 14.1. Tanulási időben igénybe vehető szolgáltatások ................................................... 101 14.2. Tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatások .................................................. 101 14.3. Szociális szolgáltatások ........................................................................................ 101 14.4. Vakációs szolgáltatások ....................................................................................... 102 14.5. Egyéb szolgáltatások ............................................................................................ 102 14.6. Közvetett partnereink iskolánkat érintő szolgáltatásai ......................................... 102 15. FELTÉTELRENDSZER ............................................................................................... 103 15.1. Tárgyi feltételek: ............................................................................................... 103 Záradék .................................................................................................................................. 106

4


PEDAGÓGIAI PROGRAM


1. BEVEZETŐ 1.1. Helyzetelemzés, az iskola bemutatása „Nekem végtelen nagy gyönyörűség volna, ha egy csomó emberben fölébreszthetném a gondolkodás vágyát." Dienes Valéria1

Iskolánk egy nyolc évfolyamos általános iskola, 52 pedagógus kb 500 tanulót oktat, nevel. Minden évben három párhuzamos osztályt indítunk: általános tantervű, német nemzetiségi nyelvoktató és városi beiskolázású német nemzetiségi kétnyelvű osztályt. Az általános tantervű osztályokban angol nyelvet és informatikát oktatunk első évtől. Iskolánk jelentős hagyományokkal rendelkezik a nemzetiségi nyelvoktatás és nemzetiségi hagyományápolás terén. A kétnyelvű oktatási formát az 1990/91-es tanévtől végezzük. Minőségileg szeretnénk a nyelvhasználatban magasabb színvonalat elérni, hiszen a kétnyelvű oktatás a nyelvhasználat magasabb színvonalát jelenti, s egyben a képességek szerinti differenciálás lehetőségét is magában rejti. Voltaképpen eszköz tehát az iskola előtt álló cél, a német nyelv minél jobb és magasabb szintű elsajátítása érdekében. A sajátos feladat az, hogy az anyanyelvi neveléssel összhangban képessé kell tenni a tanulókat ezeken a tanórákon a német nyelv használatára, alkalmazására. A nemzetiségi, idegen nyelvi órákat ugyanabban az órában tartjuk évfolyamonként osztálybontásban, így biztosított a lehetősége annak, hogy optimális legyen a tanulói terhelés. 5. osztálytól matematikából nívócsoportos oktatást szervezünk, ahol szintén ugyanabban az órában van minden tanulócsoportnak matematikaórája, ki-ki a képességeit legjobban fejlesztő csoportban halad, osztályközösségét csak matematika órán hagyhatja el a tanuló. Nagy gondot fordítunk a tanulók tanórán kívüli egyéni képességfejlesztésére. Tesszük ezt felzárkóztató,

fejlesztő

foglalkozásokon,

szakkörökön,

középiskolára

előkészítőkön.

1

Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria), (Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8.) írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dienes_Val%C3%A9ria

5


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Igyekszünk maximális segítséget adni minden tanulónak. Ezt a célt jól szolgálják az eredményesen működő napközi otthoni csoportjaink. 1991-ben vette fel az iskola Dienes Valéria, az első magyar professzornő –városunk szülötte– nevét. A Névadó szelleme áthatja az iskola munkáját. A logikus gondolkodásra nevelésre, a mozdulatművészetre, a harmonikus személyiségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektetünk. Az aulában tisztelgünk névadónk szobránál, amit Fusz György szobrászművész készített. Kialakultak iskolánk hagyományai, elsős tanulóinknak a tanévnyitón feltűzzük az iskolai jelvényt, tartalmas Dienes-napot rendezünk május 25-én, iskolánk névadójának születése napján. Minden év karácsonyán ajándékműsorral köszönjük meg a szülőknek az iskoláért végzett munkáját. Legjobb tanulóink jutalmazásban, elismerésben részesülnek tanév végén. A nyolc év alatt kimagasló eredményt elért tanulóink az eredményt igazoló oklevél mellett kiemelt könyvjutalat kapnak, nevük és fényképük bekerül iskolánk díszkönyvébe. 5-8. évfolyamon 11 tanuló megkapja az „Évfolyam tanulója”, 8. évfolyamon az „Év tanulója” kitüntető címet és az ezzel járó pénzjutalmat. Igyekszünk sokféle képességet fejleszteni, elméleti, sport, manuális készségek terén. A Comenius Minőségirányítás Programmal iskolánk partnerközpontú iskolává vált. Bekapcsolódtunk a MAG /Megelőzés, alkalmazkodás, gondoskodás/ holland programba, mellyel az adaptív tanulásszervezést alkalmazzuk. A HEFOP 3.1.3 (Humán Erőforrás Operatív Program) keretében a kompetencia-alapú oktatás alapjait raktuk le négy területen: szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, idegen nyelv, szociális-életvitel. A TÁMOP 3.1.4 (Társadalmi Megújulás Operatív Program) programmal folytatódik a kompetenciák fejlesztése azzal a céllal, hogy a kompetencia-alapú oktatás teljes intézményi lefedettsége megvalósuljon, mellyel tanulóink a gyakorlatban alkalmazható tudást sajátíthatnak el.

6


PEDAGÓGIAI PROGRAM


1.2. Küldetésnyilatkozat Mottó: „Nem vagy bezárva világodba, ha azt egyetlennek nem hiszed.” Dienes Valéria Dienes Valéria szavai útmutatók a számunkra. Mi, a Dienes Valéria Általános Iskola pedagógusai névadónk gondolata alapján hiszünk abban, hogy Dienes Valéria szellemi örökösei vagyunk. Élete példaadó számunkra, melyet közvetíteni akarunk tanulóink felé. Megmutatta, hogy hittel, kitartással, szorgalommal, és nyitottsággal a világ és az emberek felé minden elképzelés megvalósítható. Valljuk, hogy érzelmeinken keresztül, a másik világára való nyitottsággal, kíváncsisággal jutunk közel a másik emberhez. Hisszük, hogy minden világhoz, minden gyermekhez vezet egy út, melyen közelebb kerülhetünk személyiségéhez. Minden gyermek egyéniség, s a legnehezebb feladat a másik ember, a másság elfogadása, tisztelete. Túllépni saját, önös érdekeinken, meghallgatni, elfogadni a másik véleményét, nézeteit, tiszteletben tartani a körülöttünk zajló élet erkölcsi normáit, vallási, világnézeti értékeit. Törekvésünk olyan példát mutatni, hogy tanulóink tiszteljék a másik embert: társaikat, felnőtteket, időseket, fiatalokat egyaránt. Az őszinte véleménynyilvánítás lehetősége, a tiszteletteljes, de nyitott légkör minden közösség fontos építőköve. Szeretnénk, ha tanulóink ilyen körülmények között tapasztalnák meg a közösséghez tartozás élményét. Világossá akarjuk tenni tanulóink számára az élethosszig tartó tanulás fontosságát. A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Arra törekszünk, hogy tanítványaink hatékony és építő módon vegyenek részt az iskola életében, és majd az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tudjanak oldani. Boldogulásuk alapja a nyitottság az újra, az ismeretekben, képességekben, igényekben. Fontos feladatnak tartjuk a tudás értékének méltó helyre emelését. Legyen érték mindaz, amit munkával, szorgalommal, kitartással a gyermek megszerez. A megszerzett tudást igyekezzenek úgy kamatoztatni, hogy elégedett, becsületes, nyitott, boldog emberként haladjanak az újabb feladatok, kihívások felé. Mindezt derűs, kiegyensúlyozott légkörben kívánjuk megvalósítani.

7


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Ma csak a sokoldalú, az új befogadására fogékony ember képes arra, hogy megállja helyét a világban. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink életében pozitív gondolkodásmód, vonzó jövőkép alakuljon ki, melynek feltétele a testi-lelki harmónia. Ehhez elengedhetetlen a gyermeki kíváncsiság folyamatos életben tartása; kilépés önnön világunkból. Ebben, az értékeket folyamatosan változtató világban tovább kell vinnünk, ápolnunk kell az iskolai hagyományokat, erősítenünk kell a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megóvásának igényét. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, melyekre stabil tudás építhető. Olyan iskolát szeretnénk, ahol nevelő-oktató munkánk során figyelembe vesszük a tanulók testi-lelki szükségleteit, elfogadjuk az eltérő egyéni adottságokat, változatos tevékenységet biztosítunk, és felvállaljuk a példaadó szerepet.

8


PEDAGÓGIAI PROGRAM


1.3. Jövőkép  Szekszárd város közoktatási palettáján elért pozíciónkat továbbra is megőrizzük, így az alsóváros, egyben a város legnépesebb iskolája maradunk.  Városi beiskolázású, német nemzetiségi kétnyelvű osztályainkba változatlanul várjuk a körzeten kívül lakó tanulókat is.  Nem zárkózunk el a környező települések tanulóinak oktatásától sem.  Továbbra is tervezzük évfolyamonként a három osztály indítását: egy német nemzetiségi kétnyelvűt, egy német nemzetiségi nyelvoktatót, és egy általános tagozatú osztályt. Utóbbit az általános tantervű képzés erősítése miatt feltétlenül szükségesnek tartjuk, melyhez angol-informatika oktatást kínálunk.  A törvényi előírásoknak megfelelően a német nyelv oktatását változatlanul csoportbontásban végezzük.  A matematika tantárgy évfolyamonkénti nívócsoportban történő oktatását a tehetségek gondozásának érdekében a jövőben is szükségesnek tartjuk a felső tagozaton.  Tehetséggondozó szakköreink a versenyekre való felkészítésben segítik munkánkat, ünnepélyeink, kulturális rendezvényeink színvonalas megtartásában nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget  Dienes Valéria szellemi örökségének ápolása fontos feladatunk. Lényegesnek tartjuk, hogy minden tanulónk életkori sajátosságának megfelelő szinten ismerje névadónk életét, munkásságát. Születésnapját minden esztendőben változatos programokkal, tanítás nélküli munkanapon ünnepeljük meg.  Az új tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzuk a Dienes-napi programok szervezésében, megvalósításában. Évente három hetet meghaladó projekt keretében adjuk át az ismereteket, fejlesztjük tanulóink kompetenciáit e téren. Készek vagyunk arra, hogy aktívan részt vegyünk a Dienes-napi városi ünnepségeken, megemlékezéseken is.  Hagyományőrző rendezvényeinket, ünnepélyeinket iskolán belül, és a város kulturális életébe bekapcsolódva kívánjuk a jövőben is megrendezni (farsang, Sváb bál, Alapítványi bál, nemzeti ünnepeink, iskolaváró).  A Tehetségekért Alapítvány működése elengedhetetlen feltétele a tehetséges tanulók motiválásának, versenyeztetésének, jutalmazásának.

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM



 Változatlanul fontosnak tartjuk a német tanulmányi versenyek évenkénti szervezését, lebonyolítását, ezzel is lehetőséget kínálva a városi és városkörnyéki iskoláknak intézményünk jobb megismerésére.  Fejlesztő pedagógiai és logopédiai foglalkozásokon a fejlesztésre szoruló tanulók órarendbe illesztve kapják meg a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, ezzel a lehetőséggel változatlanul élni kívánunk.  A nagy mennyiségű tananyag, a gyors haladási tempó, és az esetleges mulasztás miatt lemaradó tanulók felzárkóztatása korrepetálásokon lehetséges. Célunk annak biztosítása, hogy tanulóink ezt a felzárkóztató formát változatlanul igénybe vehessék.  Fontos feladatunk: 

Énkép, önismeret,



Hon- és népismeret mellett európai azonosságtudat - egyetemes kultúra,



Környezettudatosság,



Tanulás,



Testi és lelki egészség fejlesztését.

Innovatív céljaink:  A pályázati lehetőségek figyelembe vételével a megindított innovációs folyamatokat (kompetencia alapú oktatás, új tanulásszervezési eljárások meghonosítása) folytatni kívánjuk.  Pályázatok

útján

szeretnénk

megteremteni

az

iskola

épületének

korszerűsítéséhez szükséges anyagi feltételeket.  Az iskola épülete előtti, a kerítésen belüli területen szeretnénk zöld udvart kialakítani, hogy tanulóink a szabad időt kulturált körülmények között tölthessék.  Elkezdődött a régi, elavult, balesetveszélyes játékok értékes, környezetbarát, fából készült játékokra cserélése. Korszerű játszóudvar kialakítását tervezzük.  Iskolai ünnepélyeink, kulturális, hagyományápoló rendezvényeink színvonalas megtartására szükség volna egy közösségi tér kialakítására, melyre pályázatok útján próbáljuk az anyagi feltételeket megteremteni.

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM



1.4. A pedagógiai program törvényi háttere A Köznevelési törvény kihirdetése és hatályba lépése, a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv változásai kötelezettségeket rónak a közoktatási intézményekre, a nevelőoktató munka kereteit, tartalmát és követelményeit meghatározó, alapdokumentumok felülvizsgálata, módosítása tárgyában. Nevelőtestületünk a fenti változtatásokat, az új iránti nyitottsággal, de a stabilitás iránti igény egyidejű megvalósításával hajtotta végre. Határozott törekvésünk a partneri – különösen a fenntartói és szülői – igényeknek, elvárásoknak való megfelelés, iskolánk pozitív értékeinek, eredményeinek a megőrzése, továbbfejlesztése. A korrekciókkal, az indokolt módosításokkal hangsúlyosabbá kívánjuk alakítani az iskola sajátosságait, arculatát. A pedagógiai program, az intézményben folyó munka közvetlen jogi meghatározói:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  1992. évi XXXIII. a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  51/2012.

(XII. 21.)

EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

1.5. A pedagógiai program törvényi alapja A Szakmai alapdokumentum alapján A köznevelési intézmény 1. Megnevezései Hivatalos neve: Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola Valeria Dienes Grundschule 2. Feladatellátási helyei Székhelye: 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 11


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: általános iskola 5. OM azonosító: 036281 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 7100

kszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6.

Általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás o alsó tagozat, felső tagozat  1-8. évfolyamok  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi  fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)  nemzetiségi nevelés-oktatás (kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás, nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás)  Fejlesztő nevelés - oktatás  iskola maximális létszáma: 670 fő  iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel  úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján. 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7100 Szekszárd, Szent-Györgyi Albert utca 6. Helyrajzi száma: 004460 Hasznos alapterülete: nettó 5789 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM


2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1. Alapelvek Nevelési-oktatási alapelveink olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés eredményességét. A NAT-ra épülnek, iránymutatóul szolgálnak a nevelés-oktatás komplex folyamatában. Küldetésünk teljesítéséhez, céljaink eléréséhez a következő alapelvek gyakorlati alkalmazását tartjuk fontosnak:  A komplexitás elve A biológiai, fiziológiai, pszichológiai, és társadalmi törvényszerűségek folyamatos figyelembevétele és összehangolása a nevelés-oktatás során.  Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve A rendszeresség és fokozatosság elve alapján a tanuló fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása, valamint annak figyelembevétele, hogy az azonos életkorú gyermekek különböznek egymástól.  A tapasztalatszerzés elve Cselekedtető, tevékenykedtető oktatás, a kompetencia-alapú oktatás alapja. 

„Mondd el, és elfelejtik!



Mutasd meg, és emlékeznek!



Vondd be őket és megtanulják!” (Konfucius)

A pedagógus vezető szerepével a személyes tapasztalat és a tanulói öntevékenység biztosítása. Lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. Megfelelő tevékenységszervezési modellek alkalmazásával a tanulók együttműködése, a folyamatos kommunikáció, az értékelő interakció és a közös döntések meghozatalának biztosítása.  A bizalom elve Bizalom, megértés, tisztelet, a tanulók személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolat kialakítására. A tanuló a nevelésnek nemcsak tárgya, hanem alanya is! Az alapvető erkölcsi normák, kompetenciák elsajátítása. 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM



 A külső hatások elve Mindazon

spontán

társadalmi

és

környezeti

hatásokra,

információkra,

ismeretekre történő támaszkodás, melyeket a tanulók az iskolán kívül mindennapi

életükben

szereznek.

Csoportos

kommunikációs

keretek

biztosításával ezek megismerése. Újszerű tanulásszervezési eljárások, mint projektoktatás, témahét, moduláris oktatás, iskolai, évfolyamszintű, osztálytermi megvalósítása. Világnézeti ismeretek, tudás, tárgyilagos és többoldalú átadása.  A következetesség elve Igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal

lehetőség

nyújtása

a

tanulók

önállóságának,

kezdeményező-

készségének, kreativitásának kibontakozatására.  A társas kapcsolatok elve A különböző személyiségek és közösségek életének, céljainak megismerése, ezek figyelembevétele a mindennapi élet során. Türelemmel, toleranciával viseltetni irántuk, kiegyensúlyozottan, igazságosan, előítéletektől mentesen viszonyulni hozzájuk. A tevékenységi folyamatból egyetlen gyerek se kerüljön kirekesztésre,

ne

kényszerüljön

passzivitásra.

Ennek

érdekében

az

együttdolgozás, kooperatív technikák, csoportmunka, páros munka rendszeres alkalmazása a tanórákon, és a tanórán kívüli foglalkozásokon.  A partnerkapcsolatok fontosságának elve A közvetlen partnerek elégedettségének, elégedetlenségének és igényének folyamatos figyelemmel kísérése. Törekvés a partnerek reális igényeinek kielégítésére.  A visszajelzés elve Folyamatos visszajelzés a tanulói és pedagógus teljesítményekről (értékelés), ezek változásairól, javításuk lehetőségeiről, akadályairól.  Környezettudatos magatartás elve A környezet állapota iránti érzékenység, a környezetkímélő magatartás iránti igény kialakítása. Az egészséges életmódra, életvitelre vonatkozó helyes döntések meghozatalának képességére való nevelés.  Nyitott iskola elve Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Feladatunk az is, hogy a szülők részére segítséget adjunk gyermekük neveléséhez. Megteremtjük és rendszeresen működtetjük azokat a 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM


fórumokat,

amelyek

megismeréséhez,

a

módot

nyújtanak

vélemények,

az


iskola

javaslatok

tevékenységének

beérkezéséhez,

érdemi

feldolgozásához.  Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának elvei A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek szerint szervezzük a munkánkat: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávot, keretet biztosítunk ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmat, követelményt alakítunk ki és kérünk számon; - segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.  A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei A nemzeti kisebbségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez való tartozásának erősítése. Ezt a célt a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésével, a nemzeti kisebbség sajátos helyzetének megismertetésével kívánjuk elérni.

2.2. Értékeink  Gondoskodunk arról, hogy tanulóin elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat.  Nem vagyunk elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.  Tiszteletben tartjuk a szülőknek azt a jogát, hogy, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek.  Pedagógiai programunk biztosítja a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását.  Pedagógusaink kifejezik saját meggyőződésüket, de semmilyen formában nem késztetik a tanulókat arra, hogy véleménnyel azonosuljanak.  Az élet tisztelete, védelme.  A természeti környezet védelme.  Az ember testi-lelki egészsége, az egészséges és kulturált életmód, egészségvédelem.  Egészséges önismeret, önbecsülés, önbizalom.

15

PEDAGÓGIAI PROGRAM



 Igényesség saját sorsunk alakításáért: kitartás, szorgalom.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra: barátság hűség, őszinteség, önzetlenség, megértés, tapintat, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.  A család tisztelete: szülők, nagyszülők szeretete, tisztelete.  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben.  Közösségi

érzés,

áldozatvállalás,

törekvés

az

előítélet-mentességre,

a

konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.  Igény a világ megismerésére.  Szűkebb és tágabb környezetük, a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.  A nemzeti és nemzetiségi kultúra megértése, ápolása: hagyományainak, jelképeinek tisztelete.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule

Célok, feladatok

2.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI Célok

Részcélok

1.1 Színvonalas, következetes oktatás megvalósítása Tanulóinkat személyes Az oktató-nevelő munka példaadással hatékonyságának emelése sokoldalú, nyitott, korszerű pedagógiai érdeklődő, kreatív ismeretek birtokában személyiséggé történjen! Törekedjünk a neveljük úgy, hogy közösen elfogadott biztos tudásukat értékek egységes mobilizálni tudják. értelmezésére!

A teljesítés kritériumai Sikeres, …

Feladatok, tevékenységek

Módszerek, eljárások

Felelősök

1. Korszerű tudás megalapozása

Gyakorlatias, hatékony, jól alkalmazható tudás


Az értékek tartalmának konkrétabb meghatározása

ha a közösen elfogadott értékek alapján minden nevelő magáénak érzi és teljesítendőnek elfogadja a kitűzött célokat

Jól megválasztott (az iskolai céloknak megfelelő) továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétel

ha a továbbképzéseken való részvétel tervezett, és az intézményi és egyéni célok szinkronban vannak

A folyamatos megújulás biztosítása önképzéssel is az elszürkülés kiküszöbölésére Kompetencia-alapú nevelésioktatási programcsomagok alkalmazására pedagógusok módszertani továbbképzése

Új – hatékony – tanulástechnikák elsajátítása

A PP eszközszintű ismeretének megkövetelése

Az intézmény továbbképzési tervének rendszeres felülvizsgálata ha a nevelők a megszerzett Ellenőrzés, ismereteket a pedagógiai tervezett gyakorlatban is megfigyelés eredményesen útján kamatoztatják óralátogatások alkalmával (A pedagógus értékelés eljárásrendje szerint) Sikeres, ha új tanulásKooperatív technikák átadásával a technikák a tanuló tanulása hatékonyabb mindennapi munkában

MK vezetők

Az intézmény vezetése

Az értékelést végző vezető

17


Célok, feladatok

Számítástechnikai ismeretek elsajátítása és törekvés a mindennapi munkában való alkalmazásra 1.2. Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása Megbízható ismeretek nyújtásával alapozzuk meg tanulóink aktív részvételét az ismeretszerzésben 1.2.1. Szilárd anyanyelvi ismeretek biztosítása az eredményes tanuláshoz Legyenek képesek tanulóink szilárd anyanyelvi alapok birtokában a tanulási folyamatban való eredményes részvételre, tudjanak számot adni megszerzett ismereteikről.

Projektmódszer, önellenőrzés

A tanulást lehetővé tevő értő olvasás szövegértésiszövegalkotási kompetencia folyamatos fejlesztése, a speciális tantárgyi tanulási módszerek megtanítása

ha képes a tanuló a mechanikus tanulás helyett a megértésen alapuló tudás megszerzésére minden tantárgyból

Szókincsgyarapítás az olvasás megszerettetésével

ha a tanulók nagy többsége képes a szabatos szóbeli és írásbeli szövegalkotásra

A szóbeliség prioritását szem előtt tartva ellenőrzés tanítási órákon. Dráma, játék, vita pár és csoportmunka Szintmérés értő olvasásból 3. és 6. évfolyamon

Szaktanárok

magyar nyelvet és irodalmat tanítók

18



Célok, feladatok

A nyelvi illemen alapuló beszédkultúra kialakítása, folyamatos fejlesztése gyakoroltatással. A beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra Kommunikáció, képességfejlesztés 1.2.2. Diákjaink legyenek A könyvben és a könyvtárban képesek önálló ismeretvaló eligazodás képességének szerzésre mind a kialakítása hagyományos, mind a modern információhordozók segítségével! Alakuljon ki bennük az önművelés igénye! Az információhordozók bővítése

ha a tanult anyagot a szóbeli és az írásbeli kommunikáció szabályainak megfelelően vissza is tudja adni ha a tanuló képes másokkal megértetni magát és ő is képes megérteni másokat

Szituációs gyakorlatok dráma, irodalom, osztfői. és egyéb órákon, napköziben és a diákönkormány zatban ha a tanulók megfelelő A könyv és könyvtárismerettel könyvtárismeret rendelkeznek beépítése a helyi tantervbe ellenőrizhető, számon kérhető követelményrendszerrel az állomány szinten tartása

tervszerű beszerzés

Alapvető információkereső technikák elsajátíttatása

ha a tanuló képes eleinte kis segítséggel, felsőbb osztályokban önállóan anyagot gyűjteni tanórai és verseny-feladataihoz

Gyakorlási lehetőség teremtése a tanórai ill. tanórán kívüli versenyeken

Kutatómunkára épülő feladatok adása Kutatószemlélet kialakítása (olvasási kudarcok okozta szorongások feloldása)

ha elsajátítjuk a kutatómunka módszereit ha tudjuk használni az INTERNETET

Szaktanárok, osztályfőnök ök, napközis nevelők, DÖKvezetők

Az iskolai könyvtáros és a szaktanárok

Szabadidő szervező, napközis nevelők, MK-vezetők

19



1.2.3. A korszerű nyelvoktatás módszereivel szerezzenek tanulóink hasznosítható nyelvtudást német és angol nyelven. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése


Célok, feladatok

Alapvető informatikai ismeretek nyújtása

ha legalább a felső tagozaton minden tanuló részesül informatikai oktatásban ha a tanulók tudják használni a számítógépes oktató-programokat

Tervezés a Igh. tantárgyfelosztás ban Szaktanárok Gyakorlás

az iskola - a szülői igények kielégítésére- kínálja idegen nyelvként a német, angol ill. más nyelveket A tanulók megismertetése az illető nyelvi ország kultúrájával

ha legalább heti 3 órában a fokozatosságot betartva, a nyelv megszerettetésével folyik az igényelt nyelven a nyelvoktatás ha garantált a kiscsoportos oktatás

A humán erőforrások tervezése A partneri igények figyelembe vétele

Iskolavezetés

Partnerkapcsolat keresése levelezés ill. személyes kapcsolat útján

ha a nyelvoktatás ország ismerettel társul

Ország ismereti vetélkedők, nyelvi táborok szervezése

Nyelvtanárok

Idegen nyelvi kompetencia Idegen nyelv – tanulás hatékonyságának növelése Az idegen nyelvű információhordozók bővítése (újságok, hanganyag, filmek)

ha néhány esetben megtörténik a kapcsolatfelvétel

Partneriskolák keresése

Iskolavezetés Szaktanárok

ha kellő számban megrendelhetők az információ-hordozók

Tervezés a könyvtári beszerzéseknél

Könyvtáros Szaktanárok

Az idegen nyelv eszközszintű használata

ha a 8. osztály végére képes a tanulók többsége az idegen nyelven kommunikálni

Szintmérés 8. év Nyelvtanárok végén Projektmunka Szituációs játékok

Iskolavezetés Fenntartó

20


1.2.4. Társadalomtudományi ismeretek alapjainak megteremtése A tanulók történelemszemléletének megalapozása, a nemzeti azonosságtudat erősítése

Célok, feladatok

A tanulók eljuttatása a konkrét ha 8. oszt. végére képesek adatok, események elemzésével összefüggést találni a az általánosításig történelmi események és a gazdasági fejlődés fontosabb állomásai között

Élményszerű Szaktanárok történelemtanítá s

Különbségétel tények és vélemények között

Forráselemzés, ábrák, diagramok elemzése vázlatírás Térkép, atlaszhasználat, időszalag, időrendbe állítás Néprajzi, helytör téneti kiállítások, kézműves foglalkozások, dramatikus játékok

Az időbeli és térbeli tájékozódás fejlesztése A hagyományos paraszti értékrend és kultúra megismertetése

ha a tanulók 8. év végére képesek különböző forrásokat elemezni és összehasonlítani tanári segítséggel ha képesek a tanulók a legfontosabb történelmi eseményeket térben és időben elhelyezni ha felismerik a népművészeti tárgyakat, népszokásokat, a paraszti munka éves rendjét

Szaktanárok

Szaktanárok

Szaktanárok Napközis nevelők

21



1.2.5. Ismerjék meg tanúlóink a gyorsan változó természettudományok és az állandóan fejlődő technika eredményeit, melyek a természettudományi tantárgyak tanulásának alapjai.

Célok, feladatok

A tudomány fejlődésének, ágainak figyelemmel kísérése A technikai szemlélet, látásmód megalapozása

ha tanulóink a mindennapi élet megértéséhez szükséges tudományos technikai ismeretekkel rendelkeznek

A matematikai alapműveletek elsajátíttatása

ha alapvető számolási készségük kialakul

Becslési, viszonyítás, mérési képességek kialakítása A sík, a tér, az idő, a tömeg és mértékegységeinek ismerete

1.3. Alkotó gondolkodásra nevelés Iskolánk a tanulók kreativitását, aktivitását, mobilizálhatóságát alapul véve közvetít tudást, értéket 1.3.1. Adassék meg a tanulóknak a felfedezés öröme, legyenek cselekvő részesei a tudás megszerzésének.

A fogalmak, képességek kialakítása tanítási órákon

Szaktanárok

Gyakorlás Szaktanárok Megtapasztalás Tevékenységha a tanulók képesek alap- központú Szaktanárok vető becslésekre, mérésekre Módszerek Tévedés, vita, ha a tanulók tájékozódni szabadság Szaktanárok tudnak síkban, térben, Anyag és eszközidőben ismeret a gyakorlatban

A problémafelvetés életszerű helyzetekből induljon ki.

Az alapvető tanulástechnikák ha a tanulóink alkotó megismertetése, gyakoroltatása módon alkalmazzák az egyes tantárgyak tanulásának technikáját, módszereit

Gyakoroltatás, követelés, ellenőrzés, beszámoló

A helyes tanulási szokások kialakítása tanórákon, napköziben, tanulószobán

kooperatív tanulástechnikák

ha a tanulók eredményesen vesznek részt az ismeretszerzésben

A teljes tantestület

22


1. Korszerű tudás megalapozása 1.3.2. Teremtsünk egyensúlyt a lexikális ismeretek és a készségeken alapuló, hasznosítható tudás között, alakuljon ki a tanulókban a kreatív gondolkodásmód, a problémamegoldó képesség

Célok, feladatok

Ösztönzés az önálló ismeretszerzésre

ha kiselőadások tartásával ők maguk is ismeretközlők lesznek

Számítógép, internet használata

A természettudományos tárgyak összefüggéseinek és törvényeinek ismerete, gyakorlati alkalmazása

ha a tanulók képesek a az alapvető természettudományos jelenségek, kísérletek értékelésére, műszaki leírások elemzésére

Visszajelzések a Tanítók, következő napközis iskolafoktól nevelők, szaktanárok

A társadalmi törvényszerűségek észrevétele forráselemzésre, térképolvasásra, táblázatok, képek, grafikonok Az ismeretek ne legyenek elemzésére elszigeteltek ha a tanulók a különböző tantárgyakban szerzett ismereteiket mozgósítani tudják

23


2. Harmonikus személyiség nevelése Célunk a közösséghez tartozás érzését megtapasztaló, saját értékeivel és hiányosságaival tisztában levő, egészséges lelkületű tanulók nevelése, személyes példaadás

2.1. A reális önismeret, önértékelés kialakítása Alakuljon ki tanulóinkban a reális énkép, ismerjék erősségeiket és gyengéiket is, keressék és találják is meg helyüket kisebb és nagyobb közösségekben! Szociális és életviteli kompetencia - az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének segítése Alakuljon ki bennük a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége

Célok, feladatok

Osztályfőnöki órákon és személyes beszélgetések alkalmával is segítsük tanulóinkat tükörbe nézni, a bírálatokat elfogadni, hiszen az ember erkölcsi megváltozásának alapvető feltétele, hogy megismerje önmagát.

ha tanulóink felismerik saját spontán vagy erősségeiket és irányított gyengeségeiket beszélgetések (egyéni, csoportos) ha képesek változtatni szerepjátékok hibáikon dráma és oszt. ha önbírálatra képesek és fői órákon mások bírálatát is elfogadják

ha igényesek nemcsak másokkal, hanem önmagukkal szemben is

Osztályfőnökök napközis nevelők szaktanárok

bírálat önbírálat tudatosítás

ha nem ellenségei önmaguknak ha képesek felelősséget vállalni önmagukért

24


2. Harmonikus 2.2. Igényes, pontos személyiség munkavégzésre nevelés Alakuljon ki tanulóinkban nevelése az eredményes, hatékony munkavégzés igénye

2.3. Humánus, harmonikus szociális környezet, jó klíma kialakítása Érezze az iskola minden tagja, hogy jó érzés a Dienes Valéria Általános Iskolához tartozni.

Célok, feladatok

Rendezett, személyes környezet kialakítása Esztétikus külalak írásbeli és gyakorlati munkáiban Az idővel való helyes gazdálkodás Rendszeresség, kitartás a tanulásban

ha a tanuló taneszközei tiszták és minden órán ott vannak

gyakorlás, rendszeres ellenőrzés

Megfelelő, teljesíthető célok kitűzése Ösztönzés a becsületes munkavégzésre

ha a célok eléréséhez megvan a tanulókban az önismeret, önbizalom, önellenőrzés igénye

Törődésen, megértésen, rugalmasságon alapuló jó közérzet biztosítása diákpedagógus más iskolai alkalmazott és a szülői ház között

ha szívesen adja hozzánk Iskolagyermekét a szülő, és az előkészítő iskola keresettsége jelenlegi foglalkozások szinten marad nyílt napok

A teljes tantestület

ha a tanuló munkáinak külalakja tetszetős, tiszta ha munkáit időre befejezi

kötelességtudat, rendszeresség, egészséges versenyszellem ha a tiszta eszközökkel elért kialakítása, fejlesztése eredmény az értéke

kapcsolat az óvónőkkel

alsós, felsős igh. a teljes tantestület, különös tekintettel az osztályfőnökre

25


2. Harmonikus személyiség nevelése

Tapasztalja meg a közösség megtartó erejét, a pozitív emberi értékek fontosságát, valamint a következetes szigor mellett az együtt érző odafigyelést is.

Célok, feladatok

Nyugodt, humánus, stresszmentes légkör biztosítása A legfontosabb személyiségjegyek, mint szeretet, jóság, őszinteség, gyengédség, nyitottság, türelem, segítőkészség, együttműködési készség kialakítása

Céltudatosság, határozottság, döntési képesség kitartás, kudarcok leküzdésének képessége, becsületesség, közösségi érzés kialakítása Értelmes kockázatvállalás 2.4. A művészetek iránti érdeklődés felkeltése Alakuljon ki tanulóinkban A szabadidős tevékenységek az esztétikai érzékenység éves szintű tervezése és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság, a jó ízlés iránti igény.

ha pozitív, életre szóló élményekkel hagyják el tanulóink az iskolát, és továbbra is megmarad a kötődés az iskolához

személyes beszélgetések, meggyőzés

ha minden tanuló számára van legalább egy felnőtt, akitől lelki problémái megoldásához segítséget kérhet és kaphat

példakövetés

ha a közösségek a pozitív emberi értékeket tartják követendőnek ha a tanulók többsége valamennyi pedagógus támogatásával képes lesz céljai határozott képviselésére és közössége segítségével mind a siker, mind a kudarc megélésére

ha a tanulói közösségek évente egyszer kiállításon vesznek részt

ill. a DÖK vezetőire

személyes példaadás értelmes célok választása az egyén és a közösség számára

A megfelelő osztályfőnökök kiválasztása

iskolavezetés, osztfő. mk. vez.

Színház-, mozi-, szabadidőmúzeum- és szervező, hangverseny osztályfőnökök látogatások kiállítások megtekintése, rendezése

26


Célok, feladatok

Drámaismereti alapok nyújtása

2. Harmonikus személyiség nevelése

Médiaismeret tanítása A folyosógaléria adta lehetőségek kihasználása

ha alsó tagozaton évente kétszer, felsős tanulmányai során egyszer színház vagy hangverseny látogatáson vesz részt és azt megbeszélés is követi

A művészeti alkotások megtekintése előtt előkészítő beszélgetés, utána a látottak megbeszélése

ha tehetséges tanulóink iskolai ünnepségeken és kulturális bemutatókon produkcióikkal színvonalas esztétikai élményhez juttatják társaikat, tanáraikat, szüleiket.

Műsorok betanítása, a részvétel megszervezése

napközis nevelők rajztanárok magyartanárok

A giccs és az értékes műalkotások közötti ha megtanulja a különbségtétel mindennapjaink rendezvények látogatásának Tanulói munkák ízlésében illemtanát, a kulturált bemutatása a viselkedés szabályait folyosógalérián Műsorokon, művészeti pályázatokon, versenyeken való aktív részvételre buzdítás, felkészítés

2. Együttműködési készség fejlesztése Célunk a társadalmi beilleszkedés segítése, az együttműködési készség, a demokratikus magatartásformák elsajátíttatása

énekkar működtetése német szakkör

3.1. Az egyéni és a közösségi érdek egyeztetése Tanulóink legyenek képesek az egyéni és közösségi érdekek összeegyeztetésére!

Jól működtetett iskolai házirend ha tanulóink igénylik és felelősséggel el is végzik a közösségért vállalt feladataikat A szokások, a törvényekhez való alkalmazkodás fontosságának megértése

oszt.fői munkaközösség

3.2. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése 27


Alakuljon ki bennük az alkalmazkodás képessége, gyakorolják a közösségi együttélés formáit, tiszteljék az egyéniséget, fogadják el a másságot!

3.3. A megalapozott döntéshozatal kialakítása Legyen természetes igényük, hogy döntést csak biztos információk birtokában hozzanak

3.4. Felelősségvállalásra nevelés Olyan helyzetbe kell hozni tanulóinkat, hogy átélhessék a megbízás felelősségét

Célok, feladatok

A közösségen belüli szerepek átélésével a tanulók felkészítése a közösségben való együttműködésre, a toleráns és empatikus viselkedésre, véleményük kulturált módon történő kifejtésére kialakul Szociális – életviteli és környezeti kompetenciák - toleranciára nevelés

ha életkoruknak megfelelően, a beszédpartnert tisztelve képesek véleményüket kifejteni

Lehetőség adása, hogy saját ügyeikbe beleszólásuk legyen, meghallgassák véleményüket

Ha vitázó és érvelő képességük

Fejlődjön kommunikációs és kooperációs készségük

Az önálló ötletek, egyéni elképzelések támogatása, azok kölcsönös tiszteletben tartásának megkövetelése

Neveltségi szint mérése a magatartási szabályok betartása terén

DÖK iskolavezetés oszt.fői munkaközösség

ha tisztelik társaikat, Jutalmazás, tudomásul veszik, hogy elmarasztalás nem minden ember rendszere egyforma ha csökken az agresszivitás, a trágár beszéd

Vita, érvelés

DÖK tantestület

ha kellő megalapozottsággal Tevékenykedtet mondanak véleményt saját és ügyeikről és véleményük meghallgatásra is talál

ha a tanuló ki tud állni saját Hozzászólás elképzelései és döntései iskolai mellett fórumokon

DÖK

28


4. Egészséges életvitel, életmód kialakítása

4.1. Testi egészségünk megőrzése A testi nevelés irányuljon a gyermeki szervezet harmonikus fejlődési Célunk fejlett testi- feltételeinek lelki megteremtésére, az állóképességgel egészség fenntartására, a rendelkező, fizikai aktivitás környezetükért megalapozására felelősséget vállaló tanulók nevelése, akik boldogulni tudó felnőttekként lesznek képesek beilleszkedni a társadalomba

Célok, feladatok

A test fizikai karbantartása testnevelési és szabadidős foglalkozásokon

ha a tanulók szokásává válik testük edzése, karbantartása

A munka és a pihenés arányának optimalizálása

ha a tanulók nagy többsége megtanul úszni

Tervezés a tantárgyfelosztá sban és a napközis munkatervekben

igazgatóhelyettesek napközis nevelők, védőnő

Egészségügyi ismeretek nyújtása, a helyes étkezési gyakorlat kialakítása

ha biztosítható hogy délután Előadások is több sporttevékenység szakemberekkel közül választhasson a többség. Iskolai ha alapvető ismeretekkel A természetjárás propagálása természetjáró rendelkeznek a helyes A szenvedélybetegségek szakkör megismerése, azok megelőzése táplálkozásról, a mozgás működtetése fontosságáról Tájékoztatás ha évente legalább egyszer Előadások közös gyalog- vagy Filmek kerékpártúrán vesznek részt ha tanulóink részt vesznek a DADA programban ill. osztályfőnöki órákon tájékoztatást kapnak a prevencióról

igazgatóhelyettesek szaktanárok iskolai drogkoordinátor osztályfőnökök

29



4.2. Lelki egészségünk megőrzése Legyen a harmonikus testi fejlődés velejárója lelki egészségünk védelme és karbantartása

Célok, feladatok

A stressz pozitív és negatív hatásainak tudatosítása

ha a serdülő segítséget kap kamaszkori testi-lelki A konfliktushelyzetek kezelése, bajaiban a sikerek és kudarcok ha képes a közösségen feldolgozásának segítése belüli konfliktushelyzeteken társai és nevelői Az egészséges önbecsülés segítségével túljutni kialakítása Jól működő közösségek kialakítása

önismereti játékok beszélgetések interakciós játékok

osztályfőnökök dráma és irodalomtanárok napközis nevelők

ha a tanuló nem önző ha öntudatosan, de szerényen viseli sikereit ha az iskolai közösség megtartó erejű

4.3.Felkészítés a családi életre A tanuló ismerje és készüljön fel a serdülőkorral járó testi és lelki változásokra, alakuljon ki helyes képe a család fontosságáról.

A testi-lelki változások tudatosítása

ha felvilágosítást kap a tanuló testi-lelki bajairól

felvilágosító előadások

A családon belüli szerepekre való felkészítés

ha fogalma lesz a családon belüli munkamegosztásról

szituációs játékok

A gondoskodás, az együvé tartozás, egymás segítésének fontossága

ha kialakul benne az igény, hogy kapcsolatait felelősséggel alakítsa

beszélgetések

Az idősek tisztelete, a bajba jutott emberek segítése

ha tiszteli, segíti az rászorulókat

osztályfőnökök biológiatanárok

30



Célok, feladatok

4.4. A környezetkultúra, a környezetvédelem iránti igény kialakítása Legyen igény a tanulókban közvetlen környezetük tisztántartására, ismerjék a környezetszennyezés káros hatásait, tudják, hogy a Földet az unokáinktól kaptuk ajándékba, ezért óvják a természetet.

A szűkebb és tágabb környezet rendjének kialakítása

Szociális- életviteli kompetenciák - környezettudatos magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás - az emberiség értékeinek védelme

Közlekedésbiztonsági ismeretek ha ismerik a biztonságos adása gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait

A természetvédelmi területek megismerése, a természet szeretetének, védelmének kialakítása A levegő-, víz- talajszennyezés károsító hatásainak megismerése, megelőzése

ha a tanulók igényesek lesznek környezetükre

osztálydekorálás osztályfőnökök napközis kirándulások, nevelők ha az iskolában a dekoráció papírgyűjtés ízléses és környezetbarát szervezése szabadidőszervező ha a tanulók a Föld napja, kirándulásokon őrzik a természet tisztaságát

Madarak és fák napja ha a tanulók évente egyszer rendezvényei hulladékgyűjtési vagy környezetszépítési akcióban vesznek részt

földrajz és biológia mk. vezető

KRESZ-verseny közlekedési iskolai szakreferens közlekedési rendőrség működtetése

31


5. Hagyomány tiszteletére nevelés Célunk hazájukra, szűkebb pátriájukra, nemzeti és kisebbségi hovatartozásukra büszke, azok hagyományait ismerő, tisztelő és megőrző tanulók nevelése

5.1. Nemzeti értékeink, hagyományaink, jelképeink ismerete, megbecsülése, ápolása

Célok, feladatok

Az egészséges nemzettudat megalapozása a honismeret tantárgyi modullal is

Ismeretek nyújtása városunk, megyénk nagy személyiségeiről, néprajzi Alakuljon ki tanulóinkban örökségünkről; patinás az igény városunk, emlékhelyeink megismerése megyénk, hazánk földrajzi, történelmi, kulturális örökségének megismerésére, hagyományaink megőrzésére, ápolására.

ha ismerik tanulóink a megye, a város nevezetességeit, ha tudnak tájékozódni Szekszárdon ha múzeumlátogatással, rövidebb távú kirándulásokkal megismerik városunk múltját, Sárköz néprajzi hagyományait, népdalait, a székely népmeséket, dalokat, megtekintik tanulmányaik ideje alatt a Babits-házat, ismerik megyénk irodalmi örökségét

séta a városban

osztályfőnökök történelem és magyartanárok

múzeumlátogatá napközis nevelők s, városismereti vetélkedő szervezése külső helyszínekkel

osztályfőnökök kirándulások, ha évente legalább egy túrák szervezése testnevelőtúrán környékünk tanárok természetvédelmi kincseivel megismerkednek ha jól előkészített tanulmányi kirándulásokon szereznek tanulóink ismereteket a kisebbség történelméről, szellemi kultúrájáról

tervezés a Osztályfőnökök munkatervekben

32


Célok, feladatok

hazánk tájairól, nagyjairól és ha a kirándulásokat értékelés is követi

5. Hagyomány tiszteletére nevelés Élményt nyújtó, színvonalas ünnepélyek rendezése nemzeti és iskolai évfordulókon

ha felismerik és tiszteletben szerepeltetés tartják nemzeti és iskolai jelképeinket, külsőségekkel is megadják az ünnepnek a tiszteletet ha ismerik és 4. osztálytól éneklik ünnepélyeinken a Himnuszt

5.2.Névadónk – Dienes Valéria – életének megismerése, munkásságának tisztelete, emlékének ápolása Minden tanulónk életkorának megfelelően tudja, hogy ki volt Dienes Valéria, miért viseli iskolánk a nevét.

Ismerjék meg tanulóink azt a gazdag életművet, amit Dienes Valéria ránk hagyott

ha tudják tanulóink, hogy miért lehetünk büszkék névadónkra

Ünnepi műsorral emlékezzünk ha szívesen és sikeresen születésének és halálának kerek szerepelnek a szellemi és évfordulóiról fizikai próbatételeken

Versenyeztetés, felkészítés

osztályfőnökök

napközisTervezés az nevelők iskolai és szabadidőszakmai szervező munkatervekben

33


Célok, feladatok

Május 25-én Dienes napon vetélkedhetnek tanulóink névadónk életéből, helytörténeti ismeretekből, matematikából, anyanyelvből, futást rendezünk tiszteletére

5. Hagyomány tiszteletére nevelés

ha élményt nyújtó rendezvényeink erősítik tanulóinkban az összetartozás élményét

Testnevelőtanárok

5.3. Nemzetiségi hagyományőrző munkánk folyamatosságának biztosítása Hagyományápoló rendezvények ha a tanulók többsége részt szervezése (Sváb bál, Pünkösdi vesz ezeken fesztivál) rendezvényeken

tervezés az iskolai ill. munkaközösségi munkatervben

A német nyelvi munkaközösség, németes osztályok osztályfőnökei

Szépkiejtési és egyéb német szaktárgyi verseny, nyelvi tábor ha osztályonként 3-4 tanuló szervezése részt vesz a versenyeken színházlátogatás némettanárok Színházlátogatás szervezése ha a DBU rendezvényein évente legalább egyszer Városi, város környéki részt veszünk hagyományőrző rendezvény szervezése városi és város környéki iskolák számára

34


6. Tehetséggondozás

Célok, feladatok

6.1. A tehetségek időbeni felismerése

Alakuljon ki az Ismerjük fel időben igény tanulóinkban tehetséges tanulóinkat! a hatékony, minél eredményesebb munkára, legyenek tisztában kiemelkedő képességeik-kel, azok kiaknázásának lehetőségeivel. Képviseljék közösségeiket a különböző szintű versenyeken legjobb tudásuk szerint.

Szakköri lehetőségek biztosítása magyarból és nyelvekből, matematikából és fizikából Napközis és egyéb délutáni foglalkozásokon lehetőség teremtése a művészetek és a sport területén tehetséges tanulók kibontakoztatására

ha tehetséges tanulóink számára képességeik legsikeresebb kibontakoztatására a legmegfelelőbb helyet megtaláljuk

A lehetőségek biztosítása a tantárgyfelosztá sban

ha a tanulókat képességeiknek megfelelően terheljük

differenciálás

A humán erőforrás felkutatása a tevékenységhez

igazgatóhelyettesek igazgatóhelyettesek mk. vezetők

Iskolai lehetőség híján a tehetséges tanulók városi ill. más intézmények csoportjaiba irányítása

6.2. A tehetségek kibontakoztatása Segítsük a tehetségek kibontakozását tanítási órákon!

A differenciálás lehetőségének biztosítása csoportbontással, a hatékony nyelvtanulás lehetőségének megteremtése

minden pedagógus

35


Célok, feladatok

Minőségi csoportok kialakítása ha biztosítani tudjuk a nívóévfolyamonként matematikából csoportokat, a kiscsoportos felső tagozaton nyelvi, informatikai oktatást

6. Tehetséggondozás

mk. vezetők igazgatóhelyettesek

A tanulócsoportok számának csökkenése esetén kerüljön vissza a rendszerbe a legtehetségesebbek részére a külön nívócsoport matematikából Lehetőség szerint anyanyelvből is legyen kiscsoportos oktatás A felismert tehetségek gondozása tanítási órákon kívüli lehetőségek teremtésével

Szakkörökön, sportkörökön kiscsoportokban a felismert tehetségek egyénre szabott gondozása Iskolai szintű versenyek szervezése különböző tantárgyakból

ha tanulóink megtalálják maguknak az eredményes szereplés lehetőségeit iskolai, városi, megyei ill. országos versenyeken

ha megfelelő tanári segítséget kapnak az Művészeti, kulturális vetélkedők, eredményes felkészüléshez

Versenyek mk.vezetők tervezése az iskolavezetés iskolai és a munkaközösségi szaktanárok munkatervekben A tehetségekért a kuratórium tagjai alapítvány működtetése

sportversenyek szervezése Mozgósítás ill. felkészítés felmenő rendszerű ill. levelező versenyekre

36


7. Hátránykompenzáció

7.1. Gyermek és ifjúságvédelem

Célunk a szociális hátrányok, magatartási és tanulási zavarok időbeni felderítése, az e zavarokból adódó nehézségek enyhítése, a zavarok kezelésére a sajátos technikák elsajátítása

Az iskolának biztosítani kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek Jogairól c. deklaráció előírásait

Célok, feladatok

A társdalomban bekövetkezett változások miatt fokozottan figyelünk gyermekvédelmi feladatokra, megkülönböztetett módon a prevencióra

ha eredményesen derítik fel gyermekvédelmi felelőseink az osztályfőnökök jelzéseire a kulturális hátrányt, az anyagi és erkölcsi veszélyeztetettséget és a tanulók segítségére tudnak lenni egészségük megőrzésében

családlátogatás

Beiskolázási segély szempontjainak meghatározása

ha az osztályfőnökök informálják a szülőket az őket segítő lehetőségekről

őszinte, osztályfőnökök bizalmas légkör kialakítása szülők és az osztályfőnökök között

A gyermekek emberi méltóságának tiszteletben tartása

ha nem alkalmazunk megalázó módszereket, hangnemet a tanulókkal szemben ha a tanuló megfelelő fórumon eredményesen szót emelhet önmagáért és társaiért

összehangolt munka az osztályfőnökök és a gyermekvédelm i felelősök között

osztályfőnökök gyermekvédelmi felelősök

Iskolavezetés mk. vezetők

A ped. értékelés DÖK szempontjai szerint iskolagyűlések szervezése

37



Célok, feladatok

7.2. A magatartási zavarok kezelése A magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkat önismeretük fejlesztésével tegyük képessé a kulturált társaskapcsolatok építésére, ill. fenntartására

A szocializáció segítése osztályfőnöki és dráma órákon szerepjátékokkal A toleranciára, a másság elfogadására nevelés a közösségen belül

ha csökken a perifériára került tanulók száma

interakciós játékok

ha megtanulják a tanulók egymást türelemmel elfogadni

célirányos továbbképzési terv

Osztályfőnökök szaktanárok iskolavezetés

ha van eszköztárunk a Továbbképzéseken való részmagatartási problémák vétellel felkészülés a problémák kezelésére kezelésére ha időben felismerjük a Magatartási zavarokkal segítségre szoruló tanulókat küszködő tanulók és a leghatékonyabb segítőt partnerkapcsolat iskolavezetés IFCS vezető szakemberhez irányítása megtaláljuk számukra i rendszerünk eredményes Pedagógiai szakasszisztens, működtetése szociális munkás segítségének a ha tartalmas és sikeres fenntartó kérése a humán kapcsolatot tudunk erőforrás Rendszeres kapcsolattartás a kialakítani a Nevelési tervezése problémás tanulók szüleivel Tanácsadóval ha létesíthető szakasszisztensi állás ha a meghívásos fogadópartnerkapcsolat Szaktanárok órákra eljönnek a meghívott a szülői házzal osztályfőnökök szülők


ha az ellenőrző könyvet rendeltetésének megfelelően használja pedagógus, szülő egyaránt 38


7.3.A felzárkóztatás a képességfejlesztés biztosítása A tanulási nehézségekkel küzdőknek is legyen esélyük a fejlődésre, képességeik fejlesztésére, siker-élményre.

Célok, feladatok

A differenciálás alkalmazása a tanítási órán Az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi tanuló számára eredményes tanulási feltételek biztosítása

ha a tanítási órákon visszaszorul a frontális munka ha a házi feladatokat is a tanulók képességeihez igazítva adjuk

Adaptív tanulás- a teljes szervezés tantestület új tanulási technikák alkalmazása

a MAG program ha megmarad a kiscsoportos megismerése A képességfejlesztés formáinak nyelvi és informatikai biztosítása oktatás a tanulási A fejlesztőpedagógusi ha lesz kellő számú motiváltság végzettség megszerzése korrepetálás erősítése A fejlesztő foglalkozások kiterjesztése 6. osztályig Differenciált foglalkozások megszervezésének alapjai: - egyéni képességek - problémák - tempó

ha főállású fejlesztő pedagógus(ok) a 6. évfolyamig kidolgozott rendszerben dolgozhat(nak)

a programban résztvevő nevelők iskolavezetés iskolavezetés mk. vezetők minden pedagógus

továbbképzési, ill. humán erőforrási terv együttműködés a fejlesztő pedagógussal, logopédussal

39



Célok, feladatok

7.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása

Ellátásukhoz külsős szakemberrel (gyógypedagógussal) kötött megbízási szerződés

- tartós tanulási zavarral küzdők:  pszichés fejlődési zavar  diszlexia  diszgráfia  diszkalkulia

Készség és képességfejlesztéssel összefüggő dokumentumok vezetése:

- tartós tanulási akadályozottság  értelmi fogyatékosok

- lehetséges fejlesztési eljárások - terápiák bemutatása - folyamatdiagnosztika és egyéni fejlesztési terv - mentesítés lehetőségei: egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, értékelés, minősítés alóli felmentés - pedagógiai vélemény - a pedagógiai mérés, értékelés sajátos szempontjai

ha sajátos pedagógiát és nyelvezetet, gyógypedagógiai módszereket alkalmazunk.

Sindelar

gyógypedagógus

Grafomotoros fejlesztés

Olvasás tanítás Ha igazodik a tanulók eltérő Meixner képességeihez. módszerrel Ha jó az együttműködés: - az érintett gyermekkel - a szülőkkel - a Szakértői és Rehab. Bizottsággal - a Nevelési Tanácsadóval

A gyógypedagógia körében alkalmazott módszerek

- tanítókkal - tanárokkal - logopédusokkal - fejlesztőpedagógussal

40


Célok, feladatok

8. Német 8.1 A német nemzetiségi nemzetiségi nyelv eszközszintű nyelvi oktatás, használatának kétnyelvű kialakítása oktatás fenntartása Iskolánknak, a Dienes Valéria Általános Iskola, Grundschulenak, sajátosságából adódóan speciális célja a német nemzetiségi nyelv elsajátíttatása, ápolása, illetve annak biztosítás, hogy a különböző tantárgyakat is képesek legyenek német nyelven tanulni

Legyenek képesek tanulóink a német nyelvet – az anyanyelvi ismeretekkel összhangban – a kommunikáció eszközeként használni – alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállást

8.2. Két tanítási nyelvű oktatás színvonalának emelése A szaktárgyi anyag elsajátíttatása magasabb nyelv-használati szinten

A tanítási órák hatékony kihasználása kiscsoportos nyelvtanítással A használható nyelvtudás elsajátíttatása a modern információhordozók birtokában A nyelvi labor maximális kihasználása, annak érdekében, hogy a beszéd-és hallásértési készség a tanulók életkorának és gondolkodási szintjének megfelelően fejlődjön.

ha garantálható a bontott csoportos nyelvoktatás ha a német nyelvet emelt óraszámban tanulók nagy többsége alapfokú nyelvvizsgát tesz a 8. osztály végéig ha megismerik tanulóink elődeink népszokásait ha a nyelvet a mindennapi kommunikáció eszközeként tudják használni

tervezés a tantárgyfelosztá sban nyelvvizsgaelőkészítők szervezése találkozók szervezése nagyszülőkkel, német anyanyelvű vendégekkel

igazgatóhelyettesek német nyelvtanárok nyelvtanárok

Felkészülés a szaktárgyak német nyelven való tanítására A modern információhordozók kihasználása Német nyelvű videofilmek, CD-romok beszerzése

ha lehetőséget teremtünk a német óráknak a számítástechnika teremben való megtartására

A humán erőforrás és a továbbképzések tervezése Kapacitásbővíté sa számítástechnik a teremben eszközbeszerzés

iskolavezetés, szaktanárok

ha a könyvtár állománya megfelelő lesz

iskolai könyvtáros

41


Célok, feladatok

9. Az egész életen 9.1. A kompetencia-alapú Tanfolyamok tapasztalatainak oktatás módszertanának beépítése a nevelési-oktatási át tartó tanulás elterjesztése folyamatba. megalapozása A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

9.2. Újszerű tanulásszervezési eljárások meghonosítása

A hagyományos óratervezési felosztás rugalmassá tétele.

A tanulók 100 %-a részesül Tantárgyfela kompetenciafejlesztésben osztásban valamely területen. tervezni.

9.4. A tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése 9.5. Egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása 9.6. Digitális írástudás elterjesztése

Tanfolyami lehetőségek igénybevétele

Új tanulásszervezési eljárások.

2012-ig a pedagógusok 100 %-a birtokában van a kompetenciafejlesztési ismereteknek és alkalmazza azt.

Konzultáció, kapcsolat-tartás a Szaktanárok fejlesztőpedagógussal

Jó gyakorlatok átvétele Egyéni tanulási utak tervezése, követése, kontrollja Digitális eszközhasználat elsajátítása

Szaktanárok, szabadidőszervező, napközis nevelők

Évi egy témahét, évi egy három hetet meghaladó projekt megvalósítása.

Egymástól tanulás 9.3. A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése

Igazgató, helyettesek.

2012-re a tanórák 50 %-ban A tanulók alkalmazzák a digitális sokoldalú technikákat megismeré-se

A digitális tábla, programok kezelése, tananyagok összeállítása

Fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok

Szaktanárok és rendszer-gazda

42


PEDAGÓGIAI PROGRAM


2.4. A nevelő – oktató munkánk eszközei, eljárásai Nevelési céljaink, feladataink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló közvetlen és közvetett eljárások, nevelési módszerek. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül.

Szokások, viselkedési formák kialakítását célzó módszerek

Közvetlen módszerek Követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Elbeszélés, jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, elemzése, A nevelő személyes példamutatása

Tudatosítás, (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek Közösségi tevékenység megszervezése, Közös célok kitűzése, Hagyományok kialakítása Követelés, ellenőrzés, ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből, tanulói önkormányzat segítése Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról, előadás, vita

Nevelő-oktató munkákban a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek jelen vannak: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés, ösztönzés, gátlás, diagnosztikus-, formatív- és szummatív mérések. 2.4.1 A megvalósítása keretei: - hatékony és újszerű tanulási módszerek bevezetése (moduláris oktatás, témahét, projektmódszer, tantárgyi bontás nélküli integrált oktatás,) - nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyagátadás” (pl. erdei iskola) - egyenlő hozzáférés biztosítása - IKT eszközök alkalmazása - csoportbontások - tanórai differenciált foglalkozások - felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, - szakkörök, sportkörök - gyógytestnevelés, úszásoktatás 43


PEDAGÓGIAI PROGRAM


- rendszeres és alkalmi szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli programok, táboroztatás - kooperatív – interaktív tanulási technikák és tanulásszervezési módszerek

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ A személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását. Jellegzetessége, hogy a viselkedés a tapasztalatok hatására változik. A személyiség mindannak az összessége, amit az ember élete során elsajátít. Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában tanítványaink személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztése áll. A személyiségfejlesztés nem oldható meg egy, esetleg néhány évfolyam pedagógiai munkájával, nem köthetők egy műveltségi területhez, egy tantárgyhoz. Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell gondoskodnunk, amelyeknek meg kell jelenniük minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek közé tartoznak: - az erkölcsi ismeretek átadása, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a drog prevenció. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. Cél: A személyiségfejlesztés általános célja a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a személyiség teljes kibontakozásának a segítése, a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

44


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Iskolánk pedagógusai sokoldalúan, módszertanilag felkészülten segítik a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztését. A tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének folyamatos fejlesztése elsősorban az iskolában valósul meg, de fontos szerep hárul ezen a téren a családi, baráti környezetre és a társadalmi élet számos más közegére is. Iskolai pedagógiai munkánkban olyan képességek, készségek kialakítására és fejlesztésére kell törekednünk, melyek –

jó irányba alakítják a tanulók viselkedéskultúráját

–

megalapozzák műveltségüket, társas kapcsolataikat

–

formálják világképüket

–

segítik tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben

Ezen képességek birtokában válhatnak tanítványaink nyitott, érdeklődő, kreatív személyiségekké. Célkitűzéseinket

figyelembe

véve

személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos

tevékenységünket az alábbi pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladataink:  A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit.  A

gyermekek

sokoldalú

megismerése,

a

személyiség

fejleszthető

képességeinek minél előbbi felismerése, sokoldalú fejlesztése újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával.  A műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése differenciált, egyénre szabott feladatok adásával.  A helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása során.  A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése az oktató-nevelő munkában.  Kommunikációs

és

infokommunikációs

kultúra

fejlesztése

a

napi

tevékenységek során.  A természettudományos kompetenciák fejlesztése környezeti nevelési programok, környezetvédelmi projektek, témahetek megvalósításán keresztül.  A testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciák fejlesztése 45


PEDAGÓGIAI PROGRAM


egészségnevelési programunk, egészségnapok, egészséghetek alkalmával.  Művészeti nevelés keretein belül a művészetek iránti elkötelezettség erősítése, az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciák fejlesztése.  A haza, szülőhely múltjának és jelenének megismerésén, a nemzeti hagyományok ápolásán, megbecsülésén keresztül a hazaszeretet érzésének fejlesztése.  Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok adása, következetes ellenőrzés, fejlesztő értékelés alkalmazása.  Az ön- és társértékelési kompetenciák kialakítása, alkalmazása a fejlesztő értékelés során.  Belső motivációs rendszer kialakítása a tanulókban a képesség- és személyiségfejlesztés megvalósításának érdekében. Fejlesztési feladat

Megvalósítás színtere Osztályközösségek tanulócsoportok sportkörök

Programok

A helyes tanulási szokások kialakítása

tanulócsoportok

tanóra korrepetálás napközi

A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése

Osztályközösségek Órai és tanórán tanulócsoportok kívüli sportkörök összejövetelek, kirándulások, szakkörök

A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása A gyermekek sokoldalú megismerése

A műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés

Órai és tanórán kívüli összejövetelek, kirándulások, szakkörök Osztályközösségek Órai és tanórán tanulócsoportok kívüli sportkörök összejövetelek, kirándulások, szakkörök Osztályközösségek tanóra tanulócsoportok korrepetálás sportkörök versenyfelkészítés

Felelősök osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők 46


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Kommunikációs és infokommunikációs kultúra fejlesztése

Osztályközösségek Tanóra tanulócsoportok szakkör szakkörök napközi

A természettudományos kompetenciák fejlesztése

Osztályközösségek Tanóra tanulócsoportok iskolai és városi szakkörök szakkör kiállítások Osztályközösségek Órai és tanórán tanulócsoportok kívüli szakkörök összejövetelek, kirándulások, szakkörök, egészségnapok Egészséghét projektek tanóra Művészeti szakkörök csoportok művészeti Kultúrák napja csoportok Kiállítások pályázatok látogatása és szervezése Iskolai programok tanóra Órai és tanórán szakkör kívüli kirándulás összejövetelek, ünnepély kirándulások, szakkörök, iskolai és városi ünnepélyek tanóra –fejlesztő Minden program értékelés szakkör kirándulás versenyek szabadidős programok

A testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciák fejlesztése

Művészeti nevelés

A hazaszeretet érzésének fejlesztése

Az ön- és társértékelési kompetenciák kialakítása Belső motivációs rendszer kialakítása

osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők Szaktanárok

osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők

osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők szabadidőszervező osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők int. vezetők osztályfőnökök szaktanárok szakkörvezetők napközis nevelők int. vezetők

3.1. Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok A legfontosabb tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése –

a tanulás, tudás értékének tudatosítása, céltudatos tanulási tevékenység kialakítása

–

a tanulók kötelességtudatának és önbizalmának fejlesztése reálisan elvégezhető feladatok adásával, melyeket ellenőrzés és értékelés is követ 47


–

PEDAGÓGIAI PROGRAM


a belső motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, érdeklődés)

–

a tanulói aktivitás, rugalmasság, nyitottság, problémaérzékenység kialakítása

–

játékos módszerek beépítése a tanítás-tanulás folyamatába

–

a szorongás csökkentése, a kudarctól való félelem oldása

–

a tanítványi és tantárgyi kötődés erősítése

–

a tanulók munkájának elismerése, sikerélmények biztosítása, pozitív nevelői megerősítés

–

a továbbtanulási szándék erősítése

Kognitív képességek fejlesztése –

a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása

–

a problémamegoldó gondolkodás, és az elvont gondolkodásmód képességének kiemelt fejlesztése

–

a tanulók kreativitásának fejlesztése

–

a tanulás helyes módszereinek megtanulása és alkalmazása

–

az

önálló

ismeretszerzés

elsajátítására,

a

tanulói

segédeszközök,

a

hagyományos és modern információhordozók alkalmazására –

a megismerési képességek fejlesztése (megfigyelés, értelmezés, bizonyítás, értékelés)

–

a szövegértés, szövegfeldolgozás képességének állandó fejlesztése írásban és szóban minden tantárgy keretében

–

az értelmező nyelvtudás elsajátítása

–

a méréssel működő értékelési képességek kialakítása

3.2. Segítő életmódra nevelés –

az erkölcs és illem normatíváinak megjelenése a tanulók viselkedéskultúrájában (egymás megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, a durvaságoktól mentes társkapcsolatokra törekvés, a kulturált, szép magyar beszéd általánossá válása)

–

a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása (a feladatok teljesítése, a szabályok betartása, becsületes helytállás, szolidaritás, önálló felelősségvállalás)

48


–

PEDAGÓGIAI PROGRAM


az egyéni szociális értékrend fejlesztése, melyben hangsúlyos szerepet kap a megértés, a segítőkészség

–

a tanulók érzelemvilágának gazdagítása élmények, örömök, pozitív minták adásával

–

jó iskolai légkör, biztonság kialakítása, melyben pedagógus és diák egyaránt jól érzi magát

–

a segítés sokféle módjának, lehetőségének a megismerése, a tanulói segítségnyújtás rendszeressé tétele

–

a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával

–

a boldog, kiegyensúlyozott családi élet feltételeinek, akadályainak, veszélyeinek megismerése

3.3. A kulturált életmódra neveléssel kapcsolatos feladatok –

önálló viselkedés kialakítása (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, a rendszeretet kialakítása, a közlekedés szokásainak elsajátítása

–

válogatott zeneművek hallgatásával a zenei befogadóképesség iránti igény kialakítása

–

a vizuális kultúra területei iránti érdeklődés felkeltése

–

a tanulók alkotásvágyának fejlesztése érdekében az iskola és a kulturális intézmények alkotó jellegű programjainak kihasználása

–

az olvasásszeretet kialakítása, a tanulók olvasóvá nevelésének segítése

–

esztétikus, igényes iskolai közeg kialakítása, ami fejleszti a tanulók ízlését, igényességét

49


4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

FELADATOK „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek közös cél, közös értékrend tart össze..” (Hankiss Elemér) A közösség spontán jellegű, érdek motivált csoport. Jellegéből adódóan a normák lazák. Közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A

nevelés

szempontjából

közösségnek

nevezzük

az

autonóm

egyének

szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező) az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a közösség: család, iskola, egyház, sportkör, művészeti csoport, baráti kör, stb. Az igazi nevelőközösség célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.” (Hankiss Elemér) A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség, melyet a közös cél, a közös munka, a közös értékrend köt össze. A közösségi viselkedés színterei: a család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek. Pedagógiai programunkban az iskolában folyó közösségfejlesztéssel foglalkozunk. A közösségfejlesztés iskolánk pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adja. Ennek keretében történik: - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek átadása, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képességre nevelés, - a bűnmegelőzés. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását.

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Cél: A

közösségfejlesztés

a

személyiségfejlesztéshez

és

tehetséggondozáshoz

kapcsolódó folyamat, melynek célja az egyén érdekeinek és közvetlen környezetének, illetve a társadalom elvárásainak harmóniába rendezése, összhangba hozása, olyan közösségi élet kialakítása, amely tevékenyen hozzájárul a tanulók közösségi magatartásának fejlődéséhez, hozzásegíti őket a közösség szokásrendjének, normáinak elfogadásához, képessé teszi őket véleményük megfogalmazásához és elmondásához, kapcsolatok kialakításához. A közösségfejlesztésnek a legalapvetőbb elve és célja az aktív részvétel, a tanulók bevonása a problémák megoldásának folyamatába. Olyan közösségi élet kialakítása, amely tevékenyen hozzájárul a tanulók közösségi magatartásának

fejlődéséhez,

hozzásegíti

őket

a

közösségi

szokások,

normák

elfogadásához, képessé teszi őket véleményük elmondására, kapcsolatteremtésre. A közösségfejlesztés fő területei iskolánkban: a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a diák önkormányzati munka és a szabadidős foglalkozások. A

közösségfejlesztés

alappillére

az

osztályközösség.

A

közösségformálás

szempontjából kulcsszerepe van az osztályfőnöknek, továbbá fontos szerepet kapnak az egy osztályban tanító tanárok és az osztályt közéleti szinten képviselő DÖK (Diák önkormányzat). Az osztályfőnöki órák célzott programjait egyéb osztályrendezvények egészítik ki, melyek erősítik a közösség összetartozását: ilyenek az osztálykirándulások, közös szabadidő-programok (színház-, múzeumlátogatás, sportprogramok), klubdélutánok.

4.1. A közösségfejlesztés színterei: 4.1.1. Tanórák – szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása 

segítse a tanulók kezdeményezéseit,



járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,



biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére.

A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) 51


PEDAGÓGIAI PROGRAM




kölcsönös segítségnyújtással



közösségi ellenőrzéssel



tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével.



Mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,



Ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására,



Alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv,



Ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,



Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,



Fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,



Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,



Adjon átfogó képet a munka világáról,

4.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások 

A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése



A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások)



Képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják,



Képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket.

4.1.3. Diákönkormányzati munka A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. 52


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Feladata: 

Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.



Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése.



A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.



Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése.



A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése.



Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait.



A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében.



Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása.

4.1.4. Szabadidős tevékenységek 

napközi



szakkör, érdeklődési kör, énekkar, sportkör



versenyek, bajnokságok



tanulmányi séta, kirándulás



témahét, projektnap, projekthét



az iskola hagyományos játékos, szórakoztató programjai, rendezvényei, táborok

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mivel mások a céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi hozzájárul: 

az egyén közösségi magatartásának kialakításához,



véleményalkotó, - véleménynyilvánító képességéhez,



a közösségi normák, szokások elfogadásához,



a másság elfogadásához,



az együtt érző magatartás kialakításához,



a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM


4.2. A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és szabályait  egymás és a felnőttek munkájának a megbecsülése  a társak iránti érdeklődés, megértés, türelem, részvét erősítése, az együvé tartozás elmélyítése  az önismeret, önfegyelem, sportszerű viselkedés elsajátítása  a kommunikációs kultúra fejlesztése, véleménynyilvánítás a közösség érdekében  az egyéni és közérdek; a többség és kisebbség; a másság fogalmának tisztázása és ezek fontosságának hangsúlyozása  a tanulók kezdeményezéseinek, tapasztalatszerzésének segítése, közösségépítő tevékenységek bővítése  kölcsönös tanulói segítségnyújtással, változatos munkaformákkal a tanulási tevékenység támogatása  az iskolai tevékenységekből egyetlen gyerek se kerüljön kirekesztésre, ne kényszerüljön passzivitásra  új iskolai és közösségi hagyományok teremtése  az iskolánkhoz tartozás erősítése  a felelősi rendszer működtetésével a közösségek erősítése  a diákönkormányzat hatáskörén belül a döntési lehetőségek számának növelése  a környezet iránti felelősség erősítése, az emberiség közös problémáinak bemutatása  az Európához tartozás érzésének tudatosítása, más népek megbecsülése 

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése



A tanulási tevékenységek támogatása változatos munkaformákkal

54




PEDAGÓGIAI PROGRAM


A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanuló közösségek fejlesztésében



Az önirányítás képességének kialakítása a tanulói tevékenységek során



Az önismeret, önfegyelem, sportszerű magatartás kialakítása



Az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása



A kölcsönös megbecsülés és megértés igényének kialakítása



A kommunikációs kultúra fejlesztése, a véleménynyilvánítás és a kulturált vita lehetőségeinek megismerése és gyakorlása



A tanulói kezdeményezések, tapasztalatszerzések segítése felelősi rendszer működtetésével



Közösségépítő tevékenységek, programok szervezése



A

tanulásnak,

mint

tevékenységnek

segítése

kölcsönös

tanulói

segítségnyújtással 

Változatos munkaformák és közösségfejlesztő tanulásszervezési eljárások alkalmazása az oktató-nevelő munkában



A közösségek összetartó erejének erősítése közös feladatok együttes megoldásakor



Iskolai hagyományok teremtése és közös ápolása tanórákon és szabadidős programokon



Csoportok közös tevékenységének segítése felelősi rendszer működtetésével



A diákönkormányzat hatáskörén belül a közös döntés lehetőségének biztosítása



A környezet védelme iránti felelősség erősítése, a környezet védelme iránti igény kialakítása



Az Európához tartozás érzésének kialakítása, más népek közös problémái iránti fogékonyság kialakítása

4.3. A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai „A pedagógus kapcsolatát a tanulókkal az is meghatározza, hogy hogyan érintkezik egymással, mit tesz a pedagógus és a tanuló. A pedagógus a tanuló számára fontos és 55


PEDAGÓGIAI PROGRAM


meghatározó, és a tanuló is fontos és meghatározó a pedagógus számára. Ez a kölcsönös fontosság és meghatározó jelleg nemcsak oktatási, hanem személyes szempontból is lényeges ahhoz, hogy egymás társaságában kölcsönösen jól érezzék magukat.” (Stevens) Az együttműködés érdekében végzett feladataink:  Szorgalmazzuk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő együttműködés tanulását a pedagógusok irányításával  Fontosnak tartjuk a pedagógusok személyes példamutatását a közös tevékenységek, programok során  Érzékeltetjük a közös munka és egymás segítésének fontosságát  Értékeljük a tanulók ötleteit és támogatjuk a kezdeményezéseket  Tudomásul vesszük a gyerekek különbözőségét és ennek megfelelően fejlesztjük őket  Éreztetjük a tanulókkal, hogy értük dolgozunk és figyelünk rájuk  Érdeklődést mutatunk a tanulók munkája, játékai, iskolai és iskolán kívüli tevékenysége, kulturális háttere iránt  Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy együtt dolgozzanak, játsszanak, segítsék egymást  Megfelelő diszkrécióval kezeljük a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat 

személyes nevelői példamutatás



együttműködő, kommunikatív magatartás



a nevelői élettapasztalatok, erkölcsi meggyőződés átadása a tanítványoknak



erőteljes érzelmi ráhatás a tanulókra



egységes iskolai követelmények, szabályok betartása



a nevelőközösség egységének, tartásának kialakítása

Pedagógusok és szülők közötti együttműködés  Jó kapcsolatot tartunk fenn a szülőkkel a kölcsönös bizalom jegyében  Lehetőségek biztosítunk a szülők számára ahhoz, hogy iskolai környezetben minél több lehetőségük nyíljon gyermekeik sokoldalú megismerésére (nyílt

56


PEDAGÓGIAI PROGRAM


nap, fogadó óra, szülői értekezlet, ünnepségek, iskolai programok, kirándulások…)  Rendszeres információáramlást biztosítunk – egymást folyamatosan tájékoztatjuk szóban és vagy írásban Pedagógusok pedagógusokkal való együttműködése  Fontos számunkra a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés  Betartjuk az egységes iskolai követelményeket, szabályokat  Rendszeres információáramlást biztosítunk – egymást folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók fejlesztésének érdekében A nevelőtestület minden tagjának feladata:  Igyekszünk a lehető legmagasabb szinten nevelni, oktatni iskolánk tanulóit  Betartjuk a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladatrendszerét  Minden pedagógus igyekszik szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát A pedagógusok általános működési feladatait ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését.

4.4. Az iskolai közösségi élet szervezetei Osztályközösségek Iskolánkban hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) működnek. Jelenleg minden évfolyamon 3 párhuzamos osztály van, ebből 1 általános tantervű, 1 német nemzetiségi és 1 német kétnyelvű. Az iskolánkban oktatott 2 idegen nyelvet (német, angol) csoportbontásban oktatjuk. A belső differenciált csoportbontást alkalmazzuk a felső tagozatos német nemzetiségi és kétnyelvű osztályokban német nyelvből. Ezekben az osztályokban a tanulók éves munkájának értékelésekor a szaktanárok javaslatára lehetőség van a csoportbesorolás módosítására.

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM



Felső tagozaton technika tantárgyból – lehetőség szerint – nemek szerinti csoportbontást alkalmazunk. Ugyancsak felső tagozaton működtetünk matematikából egy nívócsoportot évfolyamonként. Napközi, tanulószoba Alsó tagozaton minden osztály egy napközis csoportot alkot. Felső tagozatos 5. osztályos tanulóinknak napközis ellátást biztosítunk. A napközis csoportok szervezésénél lehetőleg minden szülői igényt kielégítünk. A napközi a gyermekek • órákra történő felkészülését, fejlesztését, önművelését; • szabad idejének kulturált eltöltését; • közösséggé formálását, közéletiségre nevelését; • egészséges életmódra, életvitelre nevelését tűzi ki célul. Napközink programjának összeállításánál kapcsolódtunk illetve figyelembe vettük • az iskola céljait, törekvéseit; • a gyermekek és a szülők igényeit; • a tanítók által összeállított és egyeztetett műveltségi területek céljait, követelményeit; • a lakóhely nevezetességeit, programkínálatait, hagyományait; • az iskola hagyományait. Az egész napos foglalkozás otthonos, derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek alkalmazásával, a gyermekek választásának tágabb teret adó társas légkörben

valósul

meg

(szakkörök,

klubnapközi,

színházlátogatások,

sportfoglalkozások stb.). A napközi hozzájárul a tanórán kívüli nevelő hatások egységes rendszerré szervezéséhez. Egyéb tanórán kívüli közösségek –

szakkörök

–

sportkör

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM


5. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 5.1. A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák lebonyolítása,  tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése és lebonyolítása  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 59


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 5.1. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a szülőkkel és az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért, dekorációjáért  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.  Szükség esetén családlátogatást végez a veszélyeztetett tanulóknál a gyermekvédelmi felelőssel együtt

60


6. A

KIEMELT

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FIGYELMET

IGÉNYLŐ


TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1. Tehetségek felismerése, gondozása „Tehetség nem az, aki a szabályokat, megtanulandókat, algoritmusokat hiánymentesen, pontosan felsorolja, hanem az, aki ezen ismeretek birtokában, problémamegoldásra, alkalmazásra képes.” A tehetség nagyon összetett (matematikai, irodalmi, művészeti, nyelvi stb.), sokrétű, sok minden által befolyásolt, determinált, sok dologtól függő személyiségtulajdonság. Célunk, a tehetségek korai felismerése, tehetségük kibontakoztatásának segítése tanórán és azon túl is. Feladatunk az is, hogy a kiemelkedő tehetségek mellett felismerjük és felkaroljuk az egy területen kimagaslóan teljesítő tanulókat is. (Rajz, valamely sportág, sakk, tánc, ének-zene stb.) Számukra igyekszünk olyan programokat, szakköröket, tanórán kívüli elfoglaltságot biztosítani, amelyek keretében tehetségük még inkább kibontakoztatható, fejleszthető. Cél: Időben ismerjük fel tehetséges tanulóinkat, segítsük őket a tehetségük kibontakoztatásában tanítási órán és azon kívül is. Tehetség, aki az életkorához képest a társai közül kiemelkedik művészeti, nyelvi, matematikai képességeiben vagy a mozgás területén, és egyéb képességeiben. Az eredményes tehetségfejlesztés egyik alapfeltétele a tehetségígéretek minél korábbi felismerése és fejlesztése: A fejlesztés anyagi lehetőségeit a szülőkkel közösen kell biztosítani, és az iskola támogatja a tehetséggondozást a „Tehetségekért” alapítvány anyagi lehetőségeivel is. Ezek a tehetségek, már alsó tagozatban felismerhetőek, illetve már az iskolába lépéskor az iskola kutatja, az óvoda és a szülők jelzik az iskola felé az átlagot meghaladó teljesítményű gyerekeket. Tehetséggondozás keretében számtalan lehetőség adódik a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére. Ezek a kompetenciák segítik az egyént a 61


PEDAGÓGIAI PROGRAM


mindennapi életben - az iskolában is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Tehetséggondozó tevékenységeink szervezeti keretei A tanórai differenciálás, az individualizált foglalkoztatás lehetővé teszi, hogy a tanuló a saját adottságának, képességének, képzettségének megfelelő ütemben, szinten, minőségben, mennyiségben sajátítsa el a tanagyagot. A tehetséges tanulók elsajátítják az önálló ismeretszerzés módszereit, munkaformáit, megismerik annak eszközeit. A differenciálás formái az osztályokban: 

Nyitott feladatok adása mindenkinek



Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás



Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok



Egyéni feladatadás



Alapszint, plusz választott feladatok

A tehetséggondozó tevékenységeink formái: 

Nívócsoportos matematikaoktatással: 5. osztálytól kezdődően alakítjuk az osztálylétszámú csoportot, melybe a 4. osztály végén végzett évfolyamszintű felmérés, illetve a matematikai képességek négy éves fejlődésének alapján kerülnek a tanulók.



Nemzetiségi kétnyelvű osztály alakításával:(nyelvileg jó képességű tanulók osztállyá szervezésével). 5. osztálytól természetismeret, később földrajz, valamint történelem tárgyból bizonyos anyagrészeket két nyelven tanulnak a tanulók. A 4. osztály végi felmérés, valamint az eddigi nyelvi teljesítmények alapján kerülhetnek át a tanulók a kétnyelvű osztályba. Így a tanulók képességeik alapján a számukra legelőnyösebb osztályokban tanulhatnak. Ez a szervezési forma lehetőséget teremt az egyénre szabott folyamatos tehetségfejlesztéshez, növelhető a tanulás folyamatának hatékonysága.

62

PEDAGÓGIAI PROGRAM





Az angol nyelv oktatásával: a nyelvi tehetségek kibontakoztatása érdekében az iskola lehetőséget nyújt már első osztálytól harmadik osztályig az angol nyelv oktatására a szülők anyagi támogatásának igénybevételével.



Az atlétika, foci, kosárlabda, kézilabda, torna sportági szakkörök indításával: az egyes sportágakban kimagasló teljesítményt mutató tanulók tehetségének fejlesztése. Énekkar: Tehetséges, énekelni szerető tanulóink magyar és német nyelven éneklő csoportban készülnek szereplésekre, bemutatókra.



Szaktárgyi, művészeti, tánc- és sakkszakkörök indításával, versenyekre való felkészítéssel (iskolai, városi, csapat, levelezős), tanórán kívüli egyéni ismeretszerzés, önképzés szervezésével, irányításával: a tehetséges tanulók orientálása, fejlesztése.



Középiskolai előkészítők indításával: a tehetséges tanulók továbbtanulásának segítése.



Német és angol nyelvvizsgára, valamint ECDL informatikai vizsgára felkészítés: a továbbtanulás segítése, mivel a sikeres vizsgák pontokat jelentenek a középiskolai felvételiken. 

Klubnapközi: Minden hónapban kétszer tanulóink a klubnapközi keretében

foglalkozásokon vesznek részt. Ezek lehetnek kézműves, sport és drámajáték foglalkozások,

illetve

könyvtári,

múzeumi

programok,

kirándulások.

A

foglalkozások, kirándulások szervezésébe szülőket is bevonhatnak napközis nevelőink a minél sikeresebb és tartalmasabb megvalósítás érdekében.

6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Egyéni fejlesztés Célja a gyermekekben lévő tanulási gátak leépítése, a sikerorientáció, az önbizalom és az alapszintű képességek fejlesztése. Azon tanulók részére szervezzük, akik életkoruk átlagához képest „egyes területeken” lemaradást mutatnak. Feladat a „lemaradt terület” fejlesztése annak érdekében, hogy a tanuló elérje az „átlag szintet”.

63


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Iskolánk pedagógusai képzések, önképzések és belső továbbképzések keretében igyekeznek felkészültebbé válni a tanulási zavarokkal diagnosztizált tanulók fejlesztésének segítésében. Több tanító alkalmazza a MAG programban szerzett módszertani ismereteket,

tapasztalatokat.

Fejlesztő foglalkozások keretében: Intézményünkben szakvizsgával rendelkező fejlesztő pedagógusok végzik a fejlesztő pedagógusi munkát. A tanulásirányítás, fejlesztés egyénre szabott foglalkozásokkal nem iskolai korrepetálás jelleggel, hanem komplex fejlesztési felzárkóztatási tematika szerint történik. Szervezésnél figyelembe vesszük, hogy a fejlesztő óra hogyan épüljön a tanórába és a szabad foglakozásokba. A foglalkozás segíti, kiegészíti a pedagógusok munkáját. Cél: A tanulási nehézségekkel küzdőknek is legyen esélyük a fejlődésre, képességeik fejlesztésére, sikerélményre Az általános iskola általános műveltséget megalapozó funkcióját, akkor képes betölteni, ha segíti a hátrányokkal induló gyermekeket a felzárkózásban, alapkészségeik kifejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás képességének elsajátításában. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A felzárkóztatás keretében a fenti képességeket is szükséges fejlesztenünk. A motiváció e kompetencia elengedhetetlen eleme. A beiskolázási körzetünkben tendenciaként figyelhető meg a tanulásban akadályozott tanulók arányának növekedése. Iskolánk pedagógusai különböző képzések, önképzések és belső továbbképzések segítségével igyekeznek jobban felkészülni a tanulási zavarok diagnosztizálására és azok kiküszöbölésére tanórákon és korrepetálásokon. Intézményünk a szakmai kompetencia növelése érdekében: 

szakvizsgával rendelkező pedagógus végzi a fejlesztő pedagógusi munkát, 64




PEDAGÓGIAI PROGRAM


valamint tanítóink alkalmazzák a MAG programban megszerzett módszertani tudásukat

Az első és második osztályban a Nevelési Tanácsadó szakemberei által végzett évfolyamszintű méréssel azonosítjuk a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető (SNI-a), és organikus okra vissza nem vezethető (SNI-b) tartós és súlyos rendellenessége miatt a sajátos nevelési igény fennállását tanulóinknál. Segítésükben szorosan együttműködünk a Nevelési Tanácsadóval, rendszeres fejlesztő foglalkozásokat

tartunk

gyógypedagógus

és

fejlesztőpedagógus

vezetésével.

Tapasztalataink szerint a kiscsoportos fejlesztés sikerélményt nyújtó hatása, az állandó nevelővel végzett tervszerű munka, a tanítóval történő rendszeres konzultálás a tanulók nagy részénél meghozza a kívánt eredményt. A tanulók kiscsoportos és egyéni fejlesztése, ill. a logopédiai fejlesztés a tanítási időben történik, a gyermekeket a foglalkozásokra a fejlesztő pedagógus, a gyógypedagógus és a logopédus viheti el. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésére iskolánkban a következő pedagógiai tevékenységeket végezzük. Tanulási időben igénybe vehető lehetőségek: 

Fejlesztő foglalkozások



rendszeres korrepetálás



csoportbontásban oktatott idegen nyelv



tanórai differenciált foglalkozás



gyógypedagógus segítségével egyéni fejlesztés



logopédiai foglalkozás



városi szervezésű iskolai gyógytestnevelés

6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése Ahhoz, hogy a gyermek jól tudjon alkalmazkodni, és képes legyen megfelelő társas kapcsolatok kialakítására egy-egy életkori szakaszban, a szocializáltság bizonyos fokát kell elérnie. Azok a gyermekek, akiknek szocializációja sérül, azaz a közösségbe való beilleszke-désüket valamely tényező akadályozza, konfliktusba kerülhetnek az intézményi szabályrendszerekkel, társas viszonyaikban zavarok mutatkozhatnak. Ha ezek mértéke meghaladja a pedagógus, a gyermektársak illetve más szülők által 65

PEDAGÓGIAI PROGRAM



tolerálható szintet, a gyermek problémássá válik a rendszer számára. Egy olyan fejlődésmenet indulhat el, melynek során rögzül és elmélyül konfliktusa környezetével, a személyiségfejlődés irányát negatívan befolyásolva. Cél: A magatartási zavarral küzdő tanulóinkat önismeretük fejlesztésével tegyük képessé a kulturált társas kapcsolatok építésére, illetve fenntartására. Az integrált nevelés, oktatás estében ajánlatos figyelni: Lehetőség

-

szerint

a

csoportban/osztályban

ne

legyen

több

magatartászavarral küzdő gyermek, mert az felerősítheti a problémákat. A befogadó pedagógus a magatartási zavarokat mutató gyermekekkel

-

szemben legyen elfogadó, legyen ismerete a magatartászavarokról, azok pedagógiai korrekciójának

lehetséges

módszereiről,

legyen

jó

problémaküzdési

készsége. A befogadó pedagógust segítő nevelési szempontok: -

Megfelelő ültetési rend kialakítása

-

A figyelem huzamosabb ideig való fenntartása – figyelmet felkeltő és fenntartó módszerekkel

-

Képességekhez mért követelmények meghatározása

-

Az alkalmazkodás segítése

-

Közösen megfogalmazott szabályok betartatása

-

Együttműködés a családdal és más szakemberekkel

-

Reális énkép kialakítása

-

Megfelelő tanár-diák kapcsolat

Társadalmunk elvárásként fogalmazza meg az iskola irányában, hogy képes legyen az oktatott gyermekek esetleges hátrányainak korrekciójára. Az iskola mentálhigiénés légkörének mutatója az, hogyan tud az iskola az iránta támasztott követelményeknek megfelelni. Intézményünkben a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkat többrétűen segítjük.

66


–

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A beiratkozás után a tanítók óvodalátogatások során tájékozódnak a beilleszkedési és magatartási zavart mutató leendő elsősökről a személyes találkozás alapján, valamint az óvónőkkel folytatott konzultációk segítségével.

–

A magatartási és beilleszkedési zavarok okainak feltárására igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét. Valljuk, hogy az időben nyújtott szakmai segítséggel az ínadaptálódás megállítható, korrigálható.

–

Az alsó tagozaton minden tanuló igénybe veheti a napközit, ahol a sokszínű szabadidős foglalkozásokban megmutathatják képességeiket, sikerélményhez juthatnak. A napköziben mintákat kapnak a társas együttélésre, gyakorolhatják a társas interakciók helyes formáit

–

Osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő játékokkal fejlesztjük önismeretüket, konfliktuskezelő technikákat sajátíttatunk el velük.

–

Az iskola házirendjében foglalt árnyalt elismerési és elmarasztalási rendszerrel mód nyílik az egymás és a közösség iránti felelősségvállalásuk befolyásolására.

–

Kooperatív tanulásszervezés és a differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában.

6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Cél: A szociális feladatok iskola által felvállalható teljesítése, a gyermekvédelmi törvény ránk vonatkozó szabályainak betartása. Iskolánk évente rendszeresen visszatérő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat old meg. Egyre inkább szükségessé válik egy újfajta szemlélet, amely folyamattá teszi a szociális gondolkodást, és amelyben a segítő tevékenység nem válik el a nevelésoktatástól. Napi munkánk során tapasztaljuk, hogy a társadalmi helyzetükben, egzisztenciális alapjaikban, vagy szerkezetükben megváltozott családokban a gyermekek alapvető igényeit és szükségleteit kielégíteni egyre nehezebb. A gyerekek esélyei erősen csökkennek az általános iskolai tanulmányaik sikeres befejezésére, s hátrányaik növekedésére lehet számítani. Gyermekvédelmi felelőseink segítségével törekszünk a szociális feladatok iskola által felvállalható lehetséges megoldására. A családdal rendszeres kapcsolatot tartunk, szükség esetén családlátogatásra megyünk. Évente tájékoztatjuk a szülőket az önkormányzaton keresztül igényelhető segélyezési lehetőségekről.

67


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Segélyezési lehetőségek: 

étkezési térítési díjkedvezmény



rendszeres gyermekvédelmi támogatás (kiegészítő családi pótlék)



tankönyvtámogatás



beiskolázási segély

Évente pályázunk a Gyermekétkeztetési Alapítvány étkezési támogatás céljára kiírt pályázatára. A legrászorultabb tanulók féléves távlatra kapnak támogatást a pályázati pénzből. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység:  Felmérés végzése a veszélyeztetett tanulók körében, törekvés a veszélyforrások kiküszöbölésére: 

anyagi veszélyeztetettség esetén anyagi támogatással



erkölcsi

veszélyeztetettség

esetén

a

Gyermekjóléti

Szolgálat

munkatársaival kapcsolatfelvétellel 

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.



Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenysége. (naprakész nyilvántartás, az osztályfőnökökkel megfelelő stratégia kialakítása).



Szoros kapcsolatot tartunk a Polgármesteri Hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóival (szociális bizottság).



Segítjük a különböző segélyekhez jutást azáltal, hogy támogatjuk a kérelmeket; ill. megfogalmazásukban segítünk.



Rendszeres nevelési segélyről visszajelzés.



Napközi otthoni ellátás és felügyelet biztosítása.



Együttműködés más szervezetekkel.



Osztályfőnökök kapcsolattartása a DÖK -kel.

Egyszeri, alkalmankénti egyedi juttatások (cipő, ruha, ajándékcsomag, kirándulás). Célunk, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, az okokat megkeressük, és segítséget nyújtsunk. Szükség esetén illetékes szakemberek segítségét is kérjük a gyermek lakóhelyéről vagy speciális szakmai területről. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi 68


PEDAGÓGIAI PROGRAM


problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek gondjait az iskola a gyermekjóléti szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy tanulóink jelentős része többszörösen hátrányos helyzetű (fogyatékosságukat és családjaik alacsony szociális szintjét tekintve). A megsegítést célzó tevékenységeinket annak tudatában tervezzük, hogy erre tanulóink nagyobbik hányadának szüksége lehet. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. Intézetünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontosabb feladata: 

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása végett



veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálatot



a

tanulók

rossz

anyagi

helyzete

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi 

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a személyekről, intézményekről, akikhez vagy amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

A

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

okok

megszüntetése

érdekében

iskolánk

együttműködik a területileg illetékes  nevelési tanácsadóval  gyermekjóléti szolgálattal  családsegítő szolgálattal  polgármesteri hivatallal  valamint gyermekorvosokkal  szülőkkel Intézményünk pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

az indulási hátrányok csökkentése



a személyes, egyénre szabott tanácsadás (tanulónak, szülőnek)



egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése 69


PEDAGÓGIAI PROGRAM




a családi életre nevelés



az egészségügyi szűrővizsgálatok



a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyhez, természetbeni támogatáshoz jutás, stb. segítése)



a szülőkkel való együttműködés



tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról



pályázati lehetőségek igénybevétele

6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányból keletkező magatartási és tanulási zavarok időbeli felderítése, és ezen zavarokból adódó nehézségek enyhítése. A szociálisan hátrányos tanulókat képességeik kibontakoztatásában és az azokhoz mért fejlődésükben szociális tényezők gátolják. Az ilyen tanulók a kezdeti iskolai kudarcok következtében elfordulnak az iskola által közvetített értékektől, ami későbbi életüket negatívan befolyásolja. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A hátrányos helyzetű tanulók száma, hátrányuk jellege évről-évre változik. Az okok feltárásában nagy szerepe van az osztályfőnököknek, fontos az osztályban tanító pedagógusok együttműködése. Az okok - melyek nagyon különbözőek lehetnek - ismeretében kell a kompenzációt megtervezni. Ezen a ponton átfedések jelennek meg a gyermekvédelemmel, a tanulási kudarcokkal, a magatartási zavarok enyhítésével kapcsolatos feladatokban, és a kapcsolódó pedagógiai tevékenységek azonosak az ott felsoroltakkal. A szociális hátrányok enyhítésének speciális területe a roma kisebbség oktatása. A roma tanulók nevelése, oktatása iskolánkban integráltan történik. Sem az oktatás tartalmát, sem kereteit tekintve semmilyen elkülönítést, megkülönböztetést nem alkalmazunk.

70

PEDAGÓGIAI PROGRAM



A tanulócsoportok vegyes összetételűek, az iskolánkban működő minden képzési formát és szabadidős tevékenységet minden gyermek érdeklődése és képessége szerint igénybe vehet. Beiskolázáskor az óvoda jelzései, Nevelési Tanácsadó szakvéleménye és a szülők kérései alapján döntünk a tanulók csoportba helyezéséről. Célunk, hogy iskolánk roma és nem roma tanulói kölcsönösen ismerjék meg egymás kultúráját, ezáltal megtanulják a másságot elfogadni, vállalni, és azt tisztelni. A roma kisebbség oktatásának alapelvei iskolánkban: 

A roma gyerekek a többségi és más nemzetiségi gyerekekkel együtt, közös osztályokban vesznek részt a tanulás, tanítás folyamatában.



A roma gyerekek többségi (magyar) nyelvű oktatásban vesznek részt.



Tanórán

és

tanórán

személyiségfejlesztését

kívüli

keretben

(felzárkóztatás,

biztosítjuk

fejlesztő

a

roma

foglalkozás,

gyerekek

korrepetálás,

tehetséggondozás) 

Segítjük az identitás megtalálását, a másság vállalását a kölcsönös elfogadás jegyében.

Ezen a területen sikeresen alkalmazzuk a MAG programban szerzett tapasztalatainkat.

7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL Iskolánkban a diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) tagozatonként működik. A felsős DÖK tagjait a tanulócsoportok és az osztályfőnökök választják. Tagjai: minden tanulócsoportból 2 fő, ők tájékoztatják az osztály tanulóit az iskolai és városi szintű DÖK feladatairól és segítik a tisztségviselők, a patronáló tanár munkáját. Az iskolai Házirendre és az iskolai SZMSZ-re épül a DÖK szervezeti és működési szabályzata. A tanulók véleménynyilvánítása biztosított a törvény által előírt formában. Az iskolai helyiségeket, berendezéseket – terem, zenei eszközök, számítógép, sporteszközök stb. – térítésmentesen használhatja összejövetelein, rendezvényein a DÖK. A tanuló kötelességei: 

mindennapos iskolába járás



tanítási órákon és foglalkozásokon való aktív részvétel 71


PEDAGÓGIAI PROGRAM




tanulmányi és egyéb iskolai feladatok lelkiismeretes elvégzése



a tanulótársak, pedagógusok, intézményi dolgozók emberi méltóságának tiszteletben tartása



az intézményi házirend betartása és betartatása



segítségnyújtás a rászoruló iskolatársaknak



intézményi ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel a házirend szerint



az intézmény felszereléseit, eszközeit, berendezési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azok állapotát a kártérítési kötelezettség terhe mellett megóvni

A tanuló jogai: 

jog az emberi méltósághoz, véleménynyilvánításhoz



jog a gondolat-és vallásszabadsághoz



az intézményben a biztonságban történő neveléshez, valamint a képességei szerinti oktatáshoz



javaslattétel és véleménynyilvánítás a házirend szabályozott keretei között



részvétel és választhatóság a diákönkormányzatban

A tanuló jogai gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség érdekeit, a közösségi jogokat. A diákok jogainak gyakorlása: Döntési jogok: 

saját működésével, munkájával kapcsolatos szervezőmunkában,



tisztségviselők választásában,



hatáskörbe tartozó feladatok megoldásában,



egy tanítás nélküli munkanap lebonyolításában,



saját tájékoztatói rendszeréről (iskolarádió, iskolaújság, faliújság, plakátok)

Véleményezési jogok: A diákönkormányzat véleményt adhat bizonyos kérdésekben, amelyet azonban a véleményt kérő fél nem köteles magára nézve kötelezőnek venni. Ilyen esetek: 

az iskola működésével kapcsolatos minden kérdés



fegyelmi eljárások



pedagógiai program,

72


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Egyetértési jogok A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: 

az iskolai szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában, illetve módosításában



a Házirend elfogadásában, illetve módosításában



a tanulói jutalmazások, fegyelmező intézkedések formáiban és alkalmazási elveiben.

8. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KÖZÖTT 8.1.Pedagógusok és tanulók közötti együttműködés A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a

diákönkormányzat

vezetője

havonta

kétszer

a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A pedagógusok és a tanulók együttműködésének formái: 

A kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő együttműködés tanulásának szorgalmazása a pedagógusok irányításával



A pedagógusok személyes példamutatásaa közös tevékenységek, programok során



A közös munka és egymás segítése fontosságának hangsúlyozása



A tanulók kezdeményezésének támogtása



Tudomásul vesszük a gyerekek különbözőségét és ennek megfelelően fejlesztjük őket



Éreztetjük a tanulókkal, hogy értük dolgozunk és figyelünk rájuk



Érdeklődést mutatunk a tanulók munkája, játékai, iskolai és iskolán kívüli tevékenysége, kulturális háttere iránt 73




PEDAGÓGIAI PROGRAM


Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy együtt dolgozzanak, játsszanak, segítsék egymást



Megfelelő diszkrécióval kezeljük a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat

8.2.

Pedagógusok és szülők közötti együttműködés A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan

(szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:



az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Szülői értekezlet

8.2.1.

Célja: A szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tájékoztatás és együttműködés kialakítása Feladata: A szülők tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,



az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,



a helyi tanterv követelményeiről,



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,



gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

8.2.2.

Fogadóóra

Célja: 74


PEDAGÓGIAI PROGRAM


A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap

8.2.3.

Célja:  Az iskolában tanulók szüleinek: A szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.  A leendő első osztályosok szüleinek: Az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 8.2.4.

Iskolai honlap

Célja: A tanulók, szülők és érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről. Igény szerint lehessenek tevékeny részesei ezeknek a programoknak. Írásbeli tájékoztató

8.2.5.

Feladata:  Az iskolában tanulók szüleinek: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 

A leendő elsősök szüleinek: A szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: A szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon és az óvódákban a minél többirányú figyelemfelhívás céljából.

8.3. Együttműködés más partnerekkel -

bekapcsolódás a város társintézményeinek rendezvényeibe

-

kommunikáció kialakítása, kapcsolattartás óvodákkal, középiskolákkal, szülőkkel, fenntartóval, közművelődési intézményekkel

75


PEDAGÓGIAI PROGRAM


9. A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI 9.1. Tanóra Oktatási-nevelési céljaink megvalósulásának legfontosabb színtere a tanóra. Itt komplex módon valósul meg az ismeretátadás, a korszerű tudás biztosítása, az együttműködési készség, a harmonikus személyiség kialakítása, az egészséges életvitelre nevelés, a hagyományőrzés tantárgyi és életkori sajátosságoknak megfelelően. (lásd még: helyi tanterv) „Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során.” /Max Plancot/ A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, melynek színtere a tanóra. Felfogásunk szerint, a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki:  Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.  Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

76


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

9.2. Napközi, tanulószoba Kompetenciafejlesztés a napköziben:  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.  Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.  Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását az iskolai munka terén. Iskolánkban 13 napközis és két tanulószobai csoport működik. Alsó tagozaton minden osztály egy csoportot alkot, a felső tagozaton napklözit és tanulószobát működtetünk tanulóink számára a mindenkori szülői igények alapján. A napközi otthon segíti a délelőtti órák tananyagának feldolgozását, hozzájárul a gyermekek sokoldalú neveléséhez, a helyes magatartás kialakításához a közösségi érintkezésben, a tanulásban és a szórakozásban. A napközis csoportok naponta legalább 1 órát fordítanak tanulásra, a tananyag gyakorlására. A tanulók sokoldalú elfoglaltságai miatt a tanórák védelme nem mindig biztosítható, gyakran a szabadidő egy része is leckeírással, tanulással telik. A délutáni időszakban számos szabadidős programon vesznek részt a tanulók: –

kulturális rendezvények

–

könyvtárlátogatások

–

manuális tevékenységek

–

vetélkedők

–

sportfoglalkozások

77


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az alsó tagozatos napközis csoportoknál napi 45 perces játékos testmozgást is beépítünk a gyereknek délutáni programjába. (53.§.9.) A napközivel, mint az oktatás-nevelés speciális területével szembeni elvárások –

szervesen illeszkedjen a délelőtti oktatáshoz

–

szoros kapcsolatban álljanak a napközis nevelők és az osztályban tanítók

–

a legeredményesebb tanulási módszereket, technikákat sajátítsák el a tanulók

–

teremtsük meg a nyugodt tanulás és felkészülés feltételeit

–

nyújtsunk segítséget a tanulóknak a kötelező szóbeli és írásbeli házi feladatok elvégzésében

–

ellenőrizzük a tanulók házi feladatait

–

biztosítsuk a gyerekek eljutását az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokra

–

szervezzünk élményt nyújtó programokat a délutáni szabadidőben

–

biztosítsuk a tanulók regenerálódását friss levegőn tartózkodással, játékos testmozgással, kötetlen játékokkal és a tantermek szellőztetésével

9.3. Iskolai szakkör A szakkörök különféle szervezeti formában illeszthetők az iskolai tevékenységekbe. A szakköri nevelőmunka feladata a tanulók érdeklődésének szélesítése, mélyítése, képességeik fejlesztése, tehetségük felismerése és továbbfejlesztése. A tanulók önként és szabadon választhatnak a szakköri kínálatból. Az iskolai szakkörök indításáról – a felmerülő igényeket és az iskola lehetőségeit figyelembe véve – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Jelenleg a következő szakkörök működnek az iskolában: –

Szaktárgyi tehetséggondozó szakkörök: matematika, fizika, természetismeret, földrajz, történelem, német, angol

–

matematika középiskolai előkészítő

–

magyar nyelv és irodalom középiskolai előkészítő

–

német nyelvvizsga előkészítő

–

ECDL-vizsga előkészítő

–

informatika

–

média

–

kézműves

–

természetbarát 78


–

tánc

–

énekkar

–

német színjátszó

PEDAGÓGIAI PROGRAM


9.4. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, állóképesség fejlesztése, harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása, valamint a tanulók felkészítése az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A sportköri foglalkozások egy része a tömegsport iránti igényt elégíti ki, más részük szakosztályi keretek között segíti a versenysportra felkészülést. Iskolánkban jelenleg a következő sportágakat űzhetik a tanulók: –

kosárlabda

–

kézilabda

–

labdarúgás

–

atlétika

–

torna

–

sakk

–

karate

–

vívás

9.5. Tanulmányi kirándulás Iskolánk pedagógusai tanulmányi kirándulásokat szerveznek a tanulóközösségek számára. A tanulóknak lehetőségük nyílik ezeken a kirándulásokon szűkebb és tágabb környezetük nemzeti, kulturális, történelmi értékeinek megismerésére. Kisebb tanulmányi séták, túrák alkalmával a tananyaghoz kapcsolódó megfigyeléseket végezhetnek, az elméletben tanultakat a gyakorlatban is szemügyre vehetik.

9.6. Erdei iskola Az erdei iskola többnapos, szorgalmi időben megvalósuló tanulási – nevelési tevékenység az iskolától távol eső környezetben. Ennek során a tanulási folyamat a tanulók aktív, együttműködő, megismerő tevékenységére épül. A tanítás szorosan kapcsolódik a választott helyszín természeti környezetéhez. Az erdei iskola időtartama alatt sok lehetőség

79


PEDAGÓGIAI PROGRAM


nyílik a közösségfejlesztésre, a tanulók sokirányú megismerésére, túrázásra, a természet megismerésére, közös időtöltésre. Célunk az, hogy általános iskolás tanulmányai alatt minden tanuló legalább 1 alkalommal jusson el erdei iskolába, a szülők beleegyezésével és anyagi támogatásával. Az erdei iskoláról röviden "Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció." (DR. LEHOCZKY JÁNOS) Az erdei iskola, mint projekt jellemzői:  sajátos tanulásszervezési eljárás  az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi  helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja;  a szorgalmi időben valósul meg  összefüggően többnapos  helyszíne egy természet közeli környezet az iskola színhelyétől távol  a tananyag szerves egységben áll a helyszín környezetével  a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít  együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra épül  az együttesen végzett tevékenységekre alapozva biztosítja a személyiség- és közösségfejlesztést  a tananyag elsajátítása a tanulók aktív együttműködésével valósul meg Az erdei iskolai program iskolánkban Iskolánk Pedagógiai Programjában célul tűzte ki, hogy az általános iskolai tanulmányai alatt minden tanuló legalább egy alkalommal jusson el erdei iskolába, a szülők beleegyezésével. 80


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Céljaink az erdei iskolák szervezésével  a gyerekek természetes környezetükben ismerjék meg az élőlényeket, adott település történetét, hagyományát, kulturális értékeit  formáljuk környezettudatos magatartásukat, a természeti környezet értékeinek védelme  élményszerű tanulás, ismeretszerzés személyes megfigyeléssel, tapasztalással  a tanulók aktív, tevékeny résztvevői legyenek a megismerési folyamatoknak  fejlesszük

szociális

kompetenciáikat

(együttműködés,

felelősségvállalás,

döntéshozás, véleményalkotás stb.)  biztosítsuk a tantárgyi integrációt  fejlődjön probléma felismerési és megoldási képességük  évfolyam szintű csapatmunka, összefogás, feladatok megosztása  tapasztalatok átadásával a kollegák ösztönzése, motiválása erdei iskolák szervezésére

9.7. Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenységek

segítésére

iskolánkban

diákönkormányzat

működik.

Munkáját

a

megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja, tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott kollégák segítik. Szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza azokat a területeket, melyeken döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörük van. Feladataik: –

iskolatársaik pozitív, negatív véleményének, igényeinek, elképzeléseinek, problémáinak közvetítése az iskolavezetés felé, főleg a felső tagozaton

–

az iskolavezetés célkitűzéseinek, kéréseinek ismertetése és képviselete az osztályközösségekben

–

az iskolai rend, fegyelem biztosításának segítése

–

rendezvények szervezése, lebonyolítása

–

az iskolarádió adásainak szerkesztése, bemondói tevékenység

–

az iskolai diákújság összeállítása, terjesztése

81


PEDAGÓGIAI PROGRAM


9.8. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és egyéb forrásokat biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára. Sajátos eszközeivel segíti a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósítását: A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez szükséges képesség együttes fejlesztésével segíti az élethossziglani tanulásra, az információk megszerzésére való felkészítést. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Az ismeretforrások rendszeres használatával képessé teszi a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatának elsajátítására. Nyitvatartási idejével a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítja a szolgáltatások igénybevételét. Szolgáltatásai: 

a könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata



a pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában



olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás)



könyvtári dokumentumok kölcsönzése



a könyvtári dokumentumok másolása



számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása



tájékoztatás az iskolai könyvtárak, pedagógiai gyűjtőkörű szakkönyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében



a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése



szaktantermi letétek biztosítása



az iskolai alapdokumentumokhoz hozzáférés biztosítása

9.9. Szabadidő A tanulók szabadidejének irányítása kiemelt nevelési feladatunk. A pedagógusok, szülők, felnőttek által jól szervezett szabadidő kihat a tanulók személyiségére, fejleszti a 82


PEDAGÓGIAI PROGRAM


pozitív irányú kötődéseket, kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki, segíti a sikeres társadalmi beilleszkedést. A szabadidő ad lehetőséget a napi kifáradás ritmusához igazodó pihenésre, regenerálódásra is. A szabadidős tevékenységek alapvető feladatai –

a tanulói tevékenységformák szabad megválasztásának biztosítása

–

a művelt magatartás, a kulturált viselkedés elsajátítása

–

az egyéni érdeklődés kielégítése, a tehetségek fejlődésének segítése

–

a hasznos és igényes elfoglaltságok iránti érdeklődés felkeltése

–

pozitív élmények biztosításával a tanulók érzelmi életének fejlesztése

–

jól megszervezett szabadidős foglalkozások keretében a tanulók akaratának és jellemének állandó fejlesztése

–

jó irányú társas kapcsolatok, barátságok kiépítése

–

a tanulók szabadidős tevékenység iránti felelősségének felkeltése

A szabadidő eltöltésének lehetőségei –

művelődési – tanulási tevékenységek (iskolai szakkörök, szaktárgyi versenyek, pályázati rendszer, könyvtárhasználat, amatőr művészeti csoportok)

–

passzív művészeti és tudományos művelődés (mozi, színház, múzeum, kiállítás, ismeretterjesztő előadások)

–

sportolási és testedzési alkalmak (túra, természetjárás, sportköri tevékenység, csoportos és szabadon választott játéktevékenység)

–

különféle szórakozások (társas együttlétek, osztályteák, disco)

–

vakációs programok (állótábor, vándortábor, nyelvi tábor, külföldi cseretábor)

Az iskolai, az iskolán kívüli és az otthoni szabadidős tevékenységek még a következők lehetnek: –

speciális órák (nyelvtanulás, ének-, hangszertanulás)

–

lemaradó és kivételes képességű tanulók tanítása egyéni formában

–

olvasás

–

zenehallgatás

–

barkácsolás, hobbi-tevékenységek

–

rajzolás

–

aktív zenélés

83


PEDAGÓGIAI PROGRAM

–

irányított TV és videó nézés

–

könyvtárlátogatás

–

számítógépes tanulási és játéktevékenység

–

a családi munkamegosztásban való részvétel, otthoni segítés


Iskolánkban képzett szabadidő-szervező dolgozik. Feladata az iskolai szabadidős tevékenységek szervezése, irányítása, kapcsolattartás a közművelődési intézményekkel. A szabadidő-szervezőn kívül fontos kiemelni a pedagógusok és a szülők szerepét is a tanulók szabadidejének szervezése, ellenőrzése terén. Jó együttműködésre, folyamatos kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy a tanulók szabadidejét jó irányba tereljük, hogy elkerüljük az érzelmi elsivárosodást, hogy ne nőjön a rossz baráti körbe járó, az unatkozó és a káros szenvedélyekkel próbálkozók száma.

84


10.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGÁK RENDJE

10.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

10.2. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



javítóvizsgákra,



különbözeti vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

10.3. A vizsgaszabályzat 10.3.1. Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet a tanuló: 

ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára



ha tanulmányait magántanulói státuszban végzi



ha tanulmányait szünetelő jogviszonyban végzi



ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Az osztályozóvizsga előírásai: 

Tanévenként

legalább

két

vizsgaidőszakot

kell

meghatározni.

Az

osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. 

A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja.

10.3.2.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: 

A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet.



A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá;



A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola;



A javítóvizsga nem ismételhető;

10.4. A vizsgák szabályai 

A vizsgák időpontjáról és helyéről a vizsgázót, illetve a szülőt írásban tájékoztatni kell.



Az

vizsgát

háromtagú

bizottság

előtt

kell

tenni.

Tagjai:

szaktanár,

munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. Legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. 

A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;



Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. Az írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.

PEDAGÓGIAI PROGRAM





A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.



A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc.



A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: a szakvéleményében meghatározott kedvezményeket meg kell adni: többletidő biztosítása,

segédeszköz

használatának,

írásbeli

helyett

szóbeli

vizsga

engedélyezése 

Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.



Ha

a

tanuló

tanulmányi

kötelezettségének

a

szülő

kérelme

alapján

magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. 

Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

10.5. A vizsga értékelése Az értékelés módja függ a vizsga jellegétől. 

Osztályozó, ill. különbözeti vizsga esetén a helyi tantervben meghatározott értékelés a mérvadó.



Ha a tanuló javítóvizsgát tesz és a feladatok csak a minimum követelményeket tartalmazzák, akkor a sikeres vizsgához 90 %-os teljesítmény szükséges.



Az osztályzatot a bizottság állapítja meg


PEDAGÓGIAI PROGRAM


11. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE 11.1. Az iskolába történő felvétel Az első osztályosok beiratkozására a jogszabályban meghatározott időben van lehetőség. Beírásuk a bemutatott okiratok (a gyermek születési anyakönyvi kivonata, az óvoda véleménye) révén történik meg. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni. Az általános tagozatra és a nemzetiségi nyelvoktató osztályba való beíratkozás a beiskolázási körzethez kötött. A kétnyelvű nemzetiségi osztályba való bekerülés nincs feltételhez kötve, még a beiskolázási körzethez sem.

11.2. Átvétel másik iskolából Tanév elején és tanév közben is átiratkozhat a tanuló iskolánkba. A bizonyítvánnyal rendelkező tanulót az iskola a következő évfolyamba veszi fel. A tanév közben iskolát változtató tanuló átiratkozása során hivatalosan megkérjük a tanuló addig szerzett osztályzatait, dolgozatait, bizonyítványát. Ha a tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól – pl. nem tanulta tantárgyunkat –, a tanuló az évfolyam tantárgyi követelményeiből a tantárgy jellegének megfelelően szóbeli, írásbeli (illetve mindkettő) különbözeti, vagy osztályozó vizsgát tesz. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézményvezetés a szülőt az átvételkor írásban értesíti.

11.3. Felvétel külföldi bizonyítvány alapján Külföldi iskolai bizonyítvánnyal rendelkező tanulót, ha anyanyelve magyar, az iskola megfelelő évfolyamára vesszük fel, szükség esetén különbözeti, osztályozó vizsga letételére kötelezzük. A vizsgával kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek az előző pontban leírtakkal. Ha a tanuló nem beszéli a magyar nyelvet: az iskola igazgatója felveszi a tanulót abba az évfolyamba, melyről hazájában bizonyítványa van, de szükség esetén a tanév végén a tanuló továbbhaladásáról a tantestület dönt. Sikertelensége esetén osztályozó- vagy javítóvizsgát tehet – attól függően, hogy a tanév során mikor került az iskolánkba. Részére maximum egy alkalommal iskolalátogatási bizonyítványt állítunk ki.

PEDAGÓGIAI PROGRAM



12. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Egészségfejlesztés fő célkitűzései: Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink egészséges, testi, lelki, mentálhigiéniai és szociális fejlődését. Törekszünk

arra,

hogy

kialakítsuk

azokat

a

pozitív

beállítódásokat,

magatartásformákat, szokásokat, amelyek a tanulóink egészségi állapotát javítják. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:  A tanulók egészséges életvitelének, környezettudatos magatartásformáinak kialakítása, az egészségkárosító szokások, anyagok, az élő szervezetre gyakorolt káros hatásainak megismerése, elutasítása.  A prevenció fontossága a betegségek megelőzésének módja.  A tanulók felkészítése arra, hogy önálló életükben, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni.  Tudatosítani a tanulókban, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel a stressz nélküli, boldog, sikeres élet nélkülözhetetlen feltétele.  A tanulók testi, lelki fejlődésének elősegítése az iskolai élet minden területén  Testnevelési foglalkozásokkal, a sportolási lehetőségek maximális kihasználásával a rendszeres testedzés, a természetjárás, a harmonikus és esztétikus mozgás iránti igény felkeltése  A káros függőségekhez vezető szokások megelőzése, a felvilágosító tevékenység kiszélesítése (dohányzás, alkohol, drog)  Olyan egészségvédelmi szabályok megismertetése a tanulókkal, amelyek a munkával esetlegesen együtt járó testi ártalmakat megelőzhetik Az egészségfejlesztés feladatai korcsoportonként: 6-10 éves korig:  Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok a testnevelés, természetismeret és osztályfőnöki órán. ( Az évszaknak, alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés.)  A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön. ( A kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe, az egészséges és szép test fontosságának felismerése, az erő az ügyesség, a gyorsaság és az

PEDAGÓGIAI PROGRAM


állóképesség

fejlesztése,

a

testi

készenlét


elemeinek

megismertetése,

bemelegítés, levezetés fontossága.)  A családi életre nevelés az osztályfőnöki, természetismeret, magyar irodalom órákon. Másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában empatikus készségek fejlesztése. ( Idősek, kisgyerekek, betegek ápolása, segítése.) 11-14 éves korig:  A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán. Az egészséges testápolás fontossága a serdülőkorban, a felesleges kozmetikumok használatának következményei. Az helyes táplálkozás összetevői és fontossága a pubertás korban. Az egyoldalú táplálkozás és a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása.  A testi átalakulásra való felkészülés a természetismeret, biológia, osztályfőnöki és testnevelés órákon. ( A mozgáskultúra fejlesztése, a fizikai erőnlét, állóképesség továbbfejlesztése, a szexuális érés okozta változások tudatosítása, osztályfőnöki és biológia órákon felvilágosítás. )  Segítségnyújtási

képességek

fejlesztése,

biológia,

osztályfőnöki

órákon,

szakkörökön. ( Legyenek tisztában elemi szinten az elsősegélynyújtás legfontosabb teendőivel, hogy önmaguknak és embertársaiknak szükség esetén segítséget tudjanak nyújtani. Mentők hívása, sebvédelem, sebellátás, csontok sérüléseinek ellátása, égési sérülések, stabil oldalfekvés. Egyszerűbb betegségek felismerése, és a laikus gyógyítás alapjai.)

12.1. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMEMRETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában feladat-ellátási helyenként az iskolavédőnői hálózat segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakköri tematika 18 foglalkozásra tervezett. A szakkör célja: A tanulók ismerjék meg:  a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját.  legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,  balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.


PEDAGÓGIAI PROGRAM


13. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAINAK RENDSZERE A TÁMOP 3.1.3 3 hetet meghaladó projekt témája iskolánk névadójának Dienes Valériának életét, munkásságát bemutató, megismertető projekt tanítási időben és tanórán kívüli szervezett foglalkozások keretében.

Nemzeti hagyományaink

5.1 -

tanévnyitó ünnepély: a tanévnyitó ünnepélyen minden első osztályos tanuló hímzett Dienes jelvényt kap, melyet ünnepélyes keretek között a nyolcadik osztályos tanulók tűznek fel – jelképezve az iskolához tartozást.

-

október 6. – megemlékezés

-

október 23. ünnepély

-

március 15. ünnepély

-

8. osztályosok ballagása

-

tanévzáró ünnepély – tanulók jutalmazása

Dienes projekt rendezvényei

5.2 –

május 25.

Dienes-nap



Dienes- ill. városismereti verseny



Szaktárgyi versenyek: anyanyelvi (városi szintű), matematika, német, angol



Dienes-futás



Sportversenyek

Német nemzetiségi hagyományápolás:

5.3 -

népi mondókák, játékok, versek, táncok tanítása tanórai, szakköri keretben, napköziben

-

a német hon- és népismeret modul keretén belül német nyelven ismerkednek tanulóink a nemzetiségi hagyományokkal, kultúrával és történelemmel

-

rendszeresen részt veszünk más iskolák, intézmények által meghirdetett német nyelvű és nemzetiségi témájú versenyeken

-

műsorokban (karácsonyváró, sváb bál, kultúrák napja, anyák napja, …) tanulóink nemzetiségi írók, költők írásait, verseit adják elő

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM


-


német nemzetiségi hagyományok gyűjtésével, feldolgozásával foglalkozó szakkört működtetünk

-

fenntartjuk és lehetőségeink szerint továbbfejlesztjük az iskolában kialakított német nemzetiségi kiállítást (használati tárgyak, népviselet)

-

jeles ünnepek hagyományait kutatjuk, feldolgozzuk

-

német nemzetiségi táncoktatás folyik szakemberek vezetésével

-

minden évben megrendezésre kerül a szülők segítségével a sváb bál, iskolánk tanulóinak, nemzetiségi csoportjainak fellépését teszi lehetővé e rendezvény 

népviseleti versenyt hirdetünk, így a környék jellegzetes népviseleti hagyományaival is megismerkedhetünk



sváb süteményeket kóstolhatnak meg a gyerekek, a szülők bővíthetik receptgyűjteményüket

-



tombolatárgyak a német nemzetiségi kultúra jegyében



német táncok szülőkkel, táncház

évente megrendezzük a kultúrák napját, amire projektmunkákkal, műsorral készülünk. Ennek célja: a nyelvhasználat fejlesztése, a nemzetiségi kultúra és a hagyományok ápolása

-

a német nemzetiségi táborban (Sötétvölgy) lehetőséget biztosítunk a nyelvhasználat fejlesztésére, a német nemzetiségi kultúra megismerésére, a hagyományápoláshoz

(kézműves

foglalkozás,

mesterségek

megismerése,

falumúzeum megtekintése) -

a német nemzetiségi kórustáborban (Egyházaskozár) előkészülünk a következő tanév rendezvényeire német nemzetiségi dalok tanulásával, régi hangszerek, zenei hagyományok megismerésével

-

az ausztriai nyelvi táborban lehetőséget nyújtunk a német nyelv használatára, a célnyelven történő kommunikációra, az osztrák és a magyarországi német hagyományok és kultúra összehasonlítására, az ország természeti és kulturális kincseinek megismerésére

Tanulmányi versenyek

5.4

A következő tanulmányi versenyeken veszünk részt o

matematika-versenyek  Zrínyi Ilona Matematikaverseny (országos) 93


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 Bolyai Csapatverseny (Kárpát-medencei)  Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny (országos)  Bátaszéki 3 fordulós matematikaverseny (Kárpát-medencei)  Varga Tamás Matematikaverseny (országos)  Kalmár László Matematikaverseny (országos)  Curie Matematika Emlékverseny (országos)  Pangea verseny (országos)  Város és városkörnyéki matematikaverseny a Babits iskolában o

fizika versenyek  Baktai Természettudományi verseny (városi)  Öveges József Fizikaverseny (országos)

o

kémia versenyek  Baktai (városi)  Hevesi György kémia verseny (megyei forduló: Szekszárd, országos döntő: Eger)  Curie kémia verseny (területi döntő: Szekszárd, országos döntő: Szolnok)

o

földrajz verseny  Baktai természettudományos verseny  Teleki Pál földrajz-földtan verseny,  Less Nándor országos földrajzverseny

o

biológia verseny  Baktai természettudományos verseny  Bókay Árpád országos biológia verseny  TITOK Hermann Ottó verseny  Téli Madaraink Természetismereti Feladatmegoldó Verseny (országos)  MOZAIK Tanulmányi Verseny (országos)  Szent Kristóf Természetismereti Verseny (városi)  Baktai kupaA  TITOK Hermann Ottó Verseny (országos)

o

informatika verseny  PC kismester országos informatikai verseny (országos verseny Miskolc)  Neumann János programtermék verseny (nemzetközi verseny Szekszárd)

o

német versenyek 94


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 Szövegértési verseny 4. osztályosoknak (megyei)  Német nemzetiségi tanulmányi verseny (7-8. oszt. megyei)  Német vers- és prózamondó verseny (iskolai és megyei)  Dienes napi németverseny (iskolai)  Gyönki német nemzetiségi verseny (megyei)  Bonyhádi levelezős verseny (megyei)  Levelezős versenyek: o Litterátum (országos) o TITOK (országos) o Mozaik (országos) o

o

Schulfreund (országos)

angol versenyek  angol nyelvi tanulmányi verseny (tesztversenyek  levelező versenyek (Litterátum, Bendegúz, TITOK)  angol szépkiejtési verseny (házi)  angol nyelvű versmondó verseny (városi)  angol országismereti vetélkedő (házi)

o

magyar versenyek  Bendegúz nyelvész (3 fordulós: iskolai, megyei, országos)  TITOK Arany János verseny (iskolai, országos) 5-8. évf.  Simonyi Zsigmond helyesírási verseny (3 fordulós: iskolai, megyei, országos) 5-8. évf.  Lotz János helyesítási és szövegértési (3 fordulós:isk., megyei, országos) 7-8. évf.  vers- és prózamondó verseny (iskolai, városi és városkörnyéki, megyei, országos) 5-8. évf.

o

történelem verseny  TITOK Kálti Márk történelemverseny 5-8. évf. (iskolai, országos)  7-8. osztályosok történelemversenye (iskolai, megyei, országos)  uniós verseny  bátaszéki történelemverseny  Szent László szakközépiskola tröténelemversenye 95

PEDAGÓGIAI PROGRAM


o


Kerékpáros ügyességi verseny (alsó-felső) - szuperbringa program - termem biztosítása, teremfelügyelet, ügyességi pálya elkészítése, felügyelet, értékelés

o

gyermekrajz-kiállítás tanulóink munkáiból

o

levelező versenyek – szinte minden tantárgyból ( Bendegúz, TITOK, …)

o

tesztversenyek – sok tantárgyból

A következő tanulmányi versenyeket szervezzük meg

Saját tanulóink részére Alsó tagozaton:  versmondó verseny  mesemondó verseny  népdalénelkési verseny

A versenyeket évfolyamszinten rendezzük meg. A versenyzőket tanítóik készítik fel. A versenyek 1-3. helyezettje oklevélben és könyvjutalomban részesül, a résztvevők emléklapot kapnak. A helyezettek képviselik iskolánkat városi és megyei versenyeken. Matematika: Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny - (terem, terem berendezése, felügyelet) Bátaszéki (I. forduló) - (terem, felügyelet, versenydolgozatok javítása) Varga Tamás (I. forduló) - (terem, felügyelet, versenydolgozatok javítása) Pangea verseny (I. forduló) -

(terem,

felügyelet,

versenydolgozatok

javítása) Fizika: Öveges

József

fizikaverseny

(I.

forduló)

-

(terem,

felügyelet,

versenydolgozatok javítása, eredmények elküldése interneten) Magyar:  Bendegúz nyelvész (3 fordulós: iskolai, megyei, országos) az iskolai fordulót megíratjuk, a megyeit mi rendezzük, az országosra elkísérjük a gyerekeket Szeged  TITOK Arany János verseny (iskolai, országos) 5-8. évfolyamnak. Megíratjuk a válogatót, elkísérjük az országosra a versenyzőket - Budapest

96


PEDAGÓGIAI PROGRAM


 Simonyi Zsigmondhelyesírási verseny (3 fordulós: iskolai, megyei, országos) 5-8. évfolyamnak. A feladatokat ímélben kapjuk, fénymásolni kell; megíratjuk az iskolai fordulót, kijavítjuk, a legjobbakat küldjük tovább; megyeire kísérünk – Szekszárd, országosra kísérünk - Budapest  Lotz János helyesítási és szövegértési (3 fordulós: iskolai, megyei, országos) 7-8. évfolyamnak. A feladatokat ímélben kapjuk, fénymásolni kell; megíratjuk az iskolai fordulót, kijavítjuk, a legjobbakat küldjük tovább; megyeire kísérünk – Bonyhád; országosra kísérünk - Bonyhád  vers- és prózamondó verseny (iskolai, városi és városkörnyéki, megyei, országosra még nem jutottunk el) 5-8. évfolyamnak. Elkísérjük a versenyzőket: Szekszárd, Várdomb, Bonyhád Történelem  TITOK Kálti Márk történelemverseny 5-8. évf. (iskolai, országos). Megíratjuk a válogatót, elkísérjük az országosra a versenyzőket - Budapest  7-8. osztályosok történelemversenye (iskolai, megyei, országos)  a feladatokat ímélben kapjuk, fénymásolni kell; megíratjuk az iskolai fordulót, kijavítjuk, a legjobbakat küldjük tovább; megyeire kísérünk – Szekszárd, országosra kísérünk - Szombathely  uniós verseny  bátaszéki történelemverseny  Szent László szakközépiskola történelemversenye Város, városkörnyék tanulói részére Dienes anyanyelvi verseny Szervezési feladatok: iskolák meghívása, feladatok elkészítése, jutalmazás. Időpont: Dienes – nap délutánján Mivel ezen a napon nincs tanítás, nem befolyásolja a tanítási órák rendjét. Megyei versenyek szervezése iskolánkban 

Zrínyi Ilona Matematikaverseny - Jutalom (üdítő, csoki) beszerzése, termek biztosítása, rövidített órák szervezése, terem berendezése (DÖK, pedagógusok), felügyelet.



Bolyai Csapatverseny - Termek biztosítása, rövidített órák szervezése, terem

berendezése

(DÖK,

pedagógusok),

felügyelet,

kódlapok

feldolgozása, felvitele az internetre. 97

PEDAGÓGIAI PROGRAM





Öveges fizikaverseny - Termek biztosítása, felügyelet.



Bendegúz nyelvész verseny - rövidített órák, terembeosztás, felügyelők, javítók, program a versenyzőknek (kézműves, film, számítógép), vendéglátás, a jutalmak átadása, helyezések

 Német szövegértési verseny 4. osztályosoknak (megyei) - feladatlapok összeállítása, biztosítása,

sokszorosítása, oklevelek

jutalomtárgyak

sokszorosítása,

zsűri

beszerzése,

tantermek

kiválasztása,meghívása,

résztvevők, zsűri megvendégelése  Német nemzetiségi tanulmányi verseny (7-8. oszt. megyei) - zsűri, meghívása, tantermek biztosítása, feladatlapok javítása, résztvevők megvendégelése  Országos német vers és prózamondó verseny megyei döntője jutalomkönyvek

beszerzése,

tantermek

biztosítása,

oklevelek

sokszorosítása, résztvevők, zsűri megvendégelése

5.5

Hagyományos sportversenyeink - Atlétika Diákolimpia minden korcsoportban és minden számban ott vagyunk - Városi és megyei mezei futó DOL részt veszünk minden nemben és korcsoportban - Futó versenyek Domaine Gróf Zichy áprilisban; Baron von Twickel mezei futóverseny sorozat október-november - Diákolimpia kosárlabda 3. és 4. korcsoport fiú- lány. - B33 fiú –lány - a városi diákolimpiákat mi rendezzük kosárlabdában..a lányok esetében a megyeit is - Gemenci nyuszi Kupa kosárlabda mini kupa-legalább 4 csapattal résztveszünk - Labdarúgás városi diákolimpia 1-2-3-4 korcsoportokban fiúk és 4. korcsoport lányok részt veszünk-indulunk a Futsal diákolimpián - Részt veszünk a lány kézilabda diákolimpián 3-4 korcsoportban.

98


PEDAGÓGIAI PROGRAM


- Részt veszünk az amatőr úszó diákolimpia városi és továbbjutás esetén megyei, országos versenyén. nevezzük az igazolt úszóinkat az országos Úszó diáloimpiára - Játékos sportvetélkedők-városi, továbbjutás esetén megyei - Tornaverseny-részt veszünk a 2. korcsoportos lányok Dol versenyén - Pataky emlék túrán részt veszünk - Természetjárás TTT akadályverseny - Indulunk a Dr.Mező Ferenc szellemi DOL-án - Nevezzük a Kerékpár sportban tevékenykedő tanulóinkat a kerékpáros DOL-ra - Résztveszünk Karate és Judo DOL-án A Dienes napon Dienes napi sportversenyek:

–

Dienes-futás

–

labdarúgás

-

kosárlabda

-

sor- és váltóversenyek

-

röplabda

-

kidobó

Egyéb iskolai versenyek és hagyományok

5.6

Versenyek – vetélkedők – rendezvények: o

Programok az ünnepkörökhöz kapcsolódva, vetélkedők, karácsonyi és húsvéti kézműves vásár

o

kerékpáros verseny 4. és 8. osztályosoknak, kerékpáros iskolakupa,

o

Illemtan vetélkedő

o

Kalandozások a mesék birodalmában

o

Föld napja, Madarak, fák napja, Szívünk napja, Az állatok világnapja, A könyvtár világnapja, A költészet napja

o

Anyák napja

o

Farsangi bálok

o

Kultúrák napja

o

Sváb bál

o

Disco 99


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Hagyományok o

Táborok

Lehetőségeink és az érdeklődés függvényében lehetőséget biztosítunk táborozás keretében a képességek fejlesztéséhez, az ismeretek bővítéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, közös játékhoz. 

Német nemzetiségi tábor, Sötétvölgy



Ausztriai nyelvi tábor



Rekreációs tábor a Balatonnál (Balatonszepezd)



Osztálytáborok (a közösség fejlesztése, programok, közös játék, kirándulás, sport)



Szaktáborok 



o

Természetbarát

Sporttáborok 

Sítábor



Atlétika tábor



Kosárlabda az iskolában ill. más helyszínnel

Vizsgákra felkészítés 

Német nyelvvizsgára felkészítés



ECDL informatikai vizsgára felkészítés

o

A tanév végén könyvjutalmak osztályonként a kiemelkedő teljesítményekért.

o

A 8. osztályos tanulók munkájának értékelése ballagáskor jutalmazással.

o

A felső tagozaton évfolyamonként kiadjuk Az évfolyam tanulója címet – tantestület döntése alapján. A cím elnyerésének feltétele: példás magatartás és szorgalom, kiváló tanulmányi eredmény, kiemelkedő versenyeredmények. Az évfolyam tanulója kiemelt könyvjutalomban részesül.

o

Azok a tanulók, akik 8 éven keresztül példás magatartást és szorgalmat tanúsítottak, végig kitűnő tanulmányi eredményt értek el, a ballagáson beírhatják a nevüket az iskola díszkönyvébe és kiemelt könyvjutalomban részesülnek.

o

Az év tanulója kitüntető címet kapja az a 8. osztályos tanuló, aki 8 éven keresztül példás magatartást és szorgalmat tanúsított, végig kitűnő tanulmányi eredményt ért el, valamint a legkiválóbb versenyeredményekkel rendelkezik. Az ő személyéről a tantestület dönt.

100


PEDAGÓGIAI PROGRAM


14. ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK Cél: Az iskolai életnek, a tehetség, a képesség kibontakozásának, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének segítése. Az iskolavezetés minden tanév elején meghatározza a térítéses szolgáltatásokat és dönt azok összegéről. Az iskolaszék ugyanakkor meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításánál nem lehet túllépni.

14.1. Tanulási időben igénybe vehető szolgáltatások –

az angol nyelv tanulásának lehetősége 1. 2. 3. osztályokban

–

fejlesztő foglalkozások

–

logopédiai foglalkozások

–

gyógypedagógiai foglalkozások

–

könyvtár

14.2. Tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatások –

tantárgyi korrepetálások

–

felkészítés tanulmányi-, kulturális-, sportversenyekre

–

szakkörök

–

sportköri foglalkozások

–

feltételekhez kötött egyéni számítógép használat

–

egyéni, öntevékeny sportpályahasználat

–

speciális tanfolyamok (nyelvvizsgára előkészítő, középiskolai előkészítő, informatika)

–

a városi kulturális intézmények szolgáltatásainak közös, csoportos igénybevétele

–

németes osztályokba járó felsős tanulóknak angol nyelvtanulási lehetőség

14.3. Szociális szolgáltatások –

az iskolai étkeztetés biztosítása igény és rászorultság alapján

–

a tanulók reggeli és délutáni felügyeletének ellátása

–

a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatának és fogorvosi kezelésének biztosítása

–

iskolán belüli védőnői ellátás

–

alapítványi támogatások 101


PEDAGÓGIAI PROGRAM


14.4. Vakációs szolgáltatások –

tanítási szünetekben igény szerinti tanulói felügyelet

–

nyári táborok, téli sítúra szervezése

14.5. Egyéb szolgáltatások –

a tornacsarnok használata térítés ellenében

–

nyelvi labor

–

internet hozzáférhetőség

–

iskolai büfé

–

nyilvános telefon

–

italautomata

–

az iskola dolgozói számára ingyenes sportolási lehetőség

–

kerékpártároló

14.6. Közvetett partnereink iskolánkat érintő szolgáltatásai –

közlekedési ismeretek átadása, gyakoroltatása

–

Ifjú Szív néptánccsoportok működtetése

–

egyházak hitoktató tevékenysége (katolikus, református, evangélikus)

–

tánciskola

–

diákújságok terjesztése (magyar és idegen nyelvű)

–

tankönyv értékesítés

–

könyvterjesztés tanulóknak és pedagógusoknak

–

pályaválasztási tájékoztatók a városi középiskolák részvételével

–

Nevelési Tanácsadó szűrővizsgálata

–

Tanulási tevékenységet vizsgáló szakértői tanácsadás

–

A Családsegítő Központ problémamegoldó tanácsadása

–

Gyermekétkeztetési Alapítvány pályázatai

–

Sakkoktatás

–

Iskolarendőr

102


PEDAGÓGIAI PROGRAM


15. FELTÉTELRENDSZER 15.1. Tárgyi feltételek: Nevelő-oktató munkánkhoz rendelkezünk a szükséges tantermekkel, előadókkal. A tanulócsoportok elhelyezése a különböző funkcióknak megfelelő tantermekben történik. Szaktantermeink: 

fizika, kémia, földrajz, ének, rajz



számítástechnika terem



Európai Uniós terem



6 nyelvi terem, ebből 1 nyelvi laboratórium,



2 gyakorlati jellegű tevékenység oktatáshoz szükséges teremben (műhely és tankonyha) biztosított

Egyéb termeink: 

rendelkezünk egy 160 m2-es tornateremmel



egy tornacsarnokkal, amely 540 m2 küzdőtérrel jól szolgálja a tanulók testi nevelését



iskolai könyvtár áll a tanulók és a dolgozók rendelkezésére



kisméretű termeket használunk a logopédiai és a fejlesztő foglalkozásokhoz



az étkezéshez ebédlő és menzai folyosó áll a rendelkezésünkre

Távlati feladataink az objektív körülményeket tekintve: 

Az épületben folyamatos felújításra van szükség.



Korszerű könyvtár kiépítése a főépületben.



Az udvar kialakítása, térköves megoldással, ahol az ünnepségek megtartása lehetséges.



Szükséges egy játszóudvar, az EU-s szabványnak megfelelő udvari játékokkal, leginkább természetes anyagokból.



Közösségi

tér

kialakítása

fontos

lenne,

amely

nagyobb

rendezvények

lebonyolítására alkalmas lehetne. 

A főépület vakolatjavítását kell elvégezni.



Mindkét tornaterem parkettájának felújítása szükséges.



Teljes villamossági felújítás vált esedékessé.



Nyílászárók cseréje a földszinten és az első emeleten. 103




PEDAGÓGIAI PROGRAM


Fűtés korszerűsítésének megoldása fontos feladat.

Intézményünk berendezése: Tervszerű költségvetéssel évente egy-egy tanteremben a padok, székek szükséges cseréjét el tudtuk végezni. Ezek megóvása és folyamatos karbantartása a feladatunk. Tábláink egy része hagyományos krétás, a nyelvi termekben filctollas, mágneses tábláink vannak. Pályázat útján a legkorszerűbb berendezésekkel gazdagítottuk az oktatáshoz szükséges berendezéseket. Az oktató-nevelő munka eredményességét biztosító, segítő felszerelések: A számítástechnika terem 20 munka-férőhellyel felszerelt. Állandó fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a gyorsan fejlődő lehetőségekhez képest korszerű maradjon. Minden tanteremben van írásvetítő, az oktatáshoz szükséges CD-s kazettásmagnókkal a nevelők rendelkeznek. Videolejátszók és DVD lejátszók is segítik a munkánkat. Az ének teremben pianínó, CD lemezjátszó, DVD-lejátszó áll rendelkezésre. Tárgyi feltételeink nagymértékben javultak a kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó pályázat elnyerésével: –

interaktív táblák

–

a fehér táblákra felszerelhető mobil interaktív érzékelők

–

projektorok

–

laptopok segíti a korszerű és hatékony oktatómunkát.

Összességében megállapítható, hogy az eredményes működéshez szükséges eszközökkel rendelkezünk. Feladatunk a szemléltető eszközök korszerűsítése a helyi tanterv igénye alapján, illetve a központilag előírt jegyzéket figyelembe véve. A változó világ miatt növekszik a digitális eszközök száma, amelyek meglehetősen drágák. Beszerzésükre azonban törekedni kell. A következő eszköz és felszerelési jegyzék alapján elkészült és jóváhagyott beszerzési tervet az anyagi lehetőségek függvényében teljesíteni kell, az új ismeretanyag közvetítéséhez tervezni szükséges a bővítést, egyre inkább interaktív tananyagokkal, szemléltető eszközökkel. Esztétikus környezet biztosítása: A folyamatos, tervszerű karbantartás nem maradhat el, e nélkül nem biztosítható az iskola épületében a rend és a tisztaság. A feladatok az alábbiak: 

teljes udvarrendezés 104


PEDAGÓGIAI PROGRAM




a nagy sportpálya világításának elkészítése



az udvari játékok körének bővítése az alsós korosztály számára.

105


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Záradék 1. Érvényesség E pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép életbe. Érvényességi ideje öt tanévre, azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig szól. 2. Felülvizsgálat A 2012/2013-es tanévben a nevelőtestület elvégezte a pedagógiai program felülvizsgálatát és a törvényi változások miatt szükséges módosításokat. A nevelőtestület a módosított pedagógiai programot 2013. március 26-án elfogadta. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:  a pedagógusok az érintett szakmai munkaközösségek egyetértésével  igazgató  iskolaszék  SZMV  fenntartó 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, az iskola könyvtárában – ahol a szülők számára is hozzáférhető –, az iskola nevelői szobájában és az iskola igazgatójánál. A pedagógiai program az intézmény honlapján (www.dienessuli.hu) mindenki számára hozzáférhető és megismerhető.

Szekszárd, 2013. március 31.

A pedagógiai programot jóváhagyta: Farkas Pálné igazgató

106

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule A.) NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents