PEDAGÓGIAI PROGRAM KATHOLISCHE GRUNDSCHULE SZEKSZÁRD

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA

SZEKSZÁRD

I. BEVEZETŐ........................................................................................................................... 4 I. 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata ................................................................................ 4 I. 1. a. Az iskola létrehozásának bemutatása .......................................................... 4 I. 1. b. Az óvoda létrehozásának bemutatása.......................................................... 5 I. 1. c. Küldetésnyilatkozat.......................................................................................... 6 I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere ............................................................... 7 I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat.......................... 8 II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................... 9 II. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai . 9 II. 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................. 9 II. 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja ............................................. 12 II. 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai ...................................... 13 II. 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................... 17 II. 2. A személyiségfejlesztés programja ............................................................................. 18 II. 2. 1. A személyiségfejlesztés általános feladatai ........................................... 18

II. 2. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................................................................................................................... 21 II. 2. 3. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................. 25

II. 2. 4. A beilleszkedési-magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................................................................... 26 II. 2. 5. Egészségnevelési program ......................................................................... 27 II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja...................................................... 29

II. 3. 1. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .......................................................... 29 II. 3. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................... 30 II. 3. 3. Környezeti nevelési program ..................................................................... 34 II. 3. 4. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái ................ 35 II. 4. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere.............................. 37 II. 5. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke........... 41 III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK

SAJÁTOS ELVEI,

TEVÉKENYSÉGI FORMÁI .................................................................................................. 46 III. 1. Személyi feltételek ..................................................................................................... 46 III. 2. Tárgyi feltételek ......................................................................................................... 46 III. 3. Az óvodai élet megszervezése.................................................................................... 47 III. 4. A katolikus óvoda tevékenységi formái .................................................................... 53 IV. HELYI TANTERV ........................................................................................................... 66

IV. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve .......................................................... 66 IV.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 67 III. 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei........................................................ 67

2

IV. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei .................................................................................................................. 68 IV. 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya..................................................... 69 IV. 6 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................ 70 IV. 7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ..................................................................... 71 V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............... 71 IV. 9. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai, kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi kultúra- és népismereti tananyag ............................................................................................................................. 75 IV. 10. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag .............................................................................................................................................. 75

IV. 11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............................................................................................................................. 75 V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ....... 76

V. 1.. A pedagógiai program érvényességi ideje ..................................................... 76 V. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ........................................ 76 V. 3. A pedagógiai program módosítása ................................................................... 76 V. 4. Mellékletek ............................................................................................................. 76 V. 5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása....................................... 77

3

I. BEVEZETŐ I. 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata I. 1. a. Az iskola létrehozásának bemutatása Iskolánk alapítása Pöndör János, városunk egy jómódú polgára nevéhez fűződik. Az ő szorgalmazására és segítségével indult katolikus iskola városunkban 1926-ban. Iskolaépület akkor sem volt, tanítás céljára Jankó Ágoston főispán közbenjárására sikerült a Garay János Állami Gimnázium egy második emeleti nagy helyiségét biztosítani. Itt kezdődött az iskola munkája első, második és harmadik osztállyal. Az iskola részére 1927 őszén találtak megfelelő épületet. Az Egyházközség megvásárolta a Bezerédj utca 15. sz. alatt lévő Kramolin-féle házat és azt az Isteni Megváltó Leányai szerzet nevére íratta, azzal a kikötéssel, hogy azt sem eladni, sem más célra felhasználni nem szabad. Itt nyílt meg 1928-ban a magán elemi iskola 4 osztállyal. Az iskola felszereléseit, bútorait Kiss Lajos esperes úr vásárolta. Az iskola fenntartási költségeire tandíjat állapítottak meg. A tanintézményben 1930-ban már 150 diák tanult. Az iskola épületét 1933-ban fel kellett újítani, ki kellett cserélni az egész tetőszerkezetet. Ezt a munkát adományokból végeztették el. Az iskola működését 1945-ben betiltották. Története csak évtizedekkel később folytatódik. Az Antall-kormány lehetővé tette, hogy az egyházak visszaigényeljék ingatlanjaikat. A Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja is visszaigényelte szekszárdi ingatlanját, a volt iskolaépületet. Ugyanekkor létrejött egy megállapodás a rend és a szekszárdi Belvárosi Plébánia között, mely szerint a visszaigényelt iskola használati jogát a nővérek átadják a plébániának. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások a szerzetesrend, a Belvárosi Plébánia és a Polgármesteri Hivatal részvételével az iskola épületének visszaadásáról. A város a régi ingatlant nem kívánta visszaadni. Ideiglenes működési helyül a volt bölcsőde épületét ajánlotta fel a Kecskés Ferenc utcában. Itt indulhatott újra 1993-ban, csaknem 50 év szüneteltetés után a keresztény elveken alapuló oktatás és nevelés. A legelső első osztályba 18 kisgyermeket írattak, tanítóik Schauber Hedvig és Csedő Enikő voltak. Az 1995 / 96 -os tanévtől a Dienes Valéria Általános Iskolában kapott alkalmi elhelyezést az iskola. Ekkor az 53 diák tanítását, nevelését 8 tanító látta el. Az iskolaalapítás kezdetétől számítva öt év elteltével, 1997-ben sikerült megállapodni Kocsis Imre Antallal, Szekszárd város polgármesterével a csereingatlanban. Iskolánk végleges otthona az egykori Úttörőház (később Gyermekek Háza) lett. A hosszas tárgyalások lelkes és kitartó résztvevői közül meg kell nevezni Farkas Béla apátplébánost, Balogh M. Rita rendi tartományfőnöknőt, Pósta Pétert, az Egyházközség világi elnökét, és dr. Say Istvánt, az egyházközség Oktatási Bizottságának vezetőjét. A jó ügy szolgálatához hátteret és támogatást azok az elhívatott szülök biztosítottak, akik számos bizonytalansági tényező ellenére vállalták, hogy gyermekeiket iskolánkba íratják. Az iskola bútorzatának és felszerelési tárgyainak túlnyomó többségét (padok, székek, asztalok, táblák, nyelvi laboratórium, stb.) adományként kaptuk - néhány hónap leforgása alatt – itthonról, illetve Németországból. Az 1997 / 98-as tanévet a végleges helyén kezdtük meg 95 beíratott tanulóval, 11 pedagógussal. Az iskola a tanévnyitón felvette a Szent József nevet. 4

1998. január 1-jétől új korszak kezdődött a katolikus iskolák életében, hiszen a MKPK döntése értelmében a katolikus iskolák püspöki irányítás alá kerültek. Ez időtől kezdve a fenntartói feladatokat és jogokat Mayer Mihály Pécsi Megyéspüspök vette át. Három hónappal később közoktatási megállapodást írt alá a város polgármesterével, melyben a polgármesteri hivatal további 5 évre vállalta az iskola anyagi támogatását.

I. 1. b. Az óvoda létrehozásának bemutatása A "szegzárdi" római katolikus óvoda és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület kiváló működéséről értesülhetünk az 1871.-es korabeli lapokból. Az egyesület elnöknője Simontsits Béláné, Tolna vármegye akkori alispánjának felesége. Az éhség enyhítésére megszervezte és megalapította a Római Katolikus Óvoda és Menhely Egyesületét, valamint a népkonyhát. 1893. január 1-jén működését már meg is kezdte. Szekszárd hálája jeléül azt az utcát, amelyben az óvoda és a néhai konyha állt, Simontsits Béláné utcának nevezte el. Az óvoda támogatói közé tartozott még Udvardy Sándor, aki részt vett Szekszárd város minden társadalmi és jótékonysági megmozdulásában. 1928-ban azonban Halmos Aladár tanfelügyelő arra hívta fel a város vezetőinek figyelmét, hogy az óvoda épülete és felszereltsége kívánnivalót hagy maga után. A tanfelügyelő szigorúan ellenőrizte az óvoda állapotát és felszereltségét. A római katolikus hitközösség szűkös anyagi helyzete miatt már nem tudta vállalni a szervezést. Századunk harmincas éveiben nyílt meg az Isteni megváltó leányai rend óvodája, ahol 1937-ben Czezhmeister K. Jozefa irgalmas nővér volt az óvónő. 1948-ban a városban és az országban is végbement az államosítás. Az ország összes óvodája egységes vezetés alá került. Közelmúlt: Óvodánk 1991 szeptemberében "Ökomenikus Óvodaként" alakult meg. Az első csoport 17 gyermekkel, 2 óvónővel, 1 dajkával indulhatott el. A létszámnövekedés miatt nagyobb óvodára lett szükség. A Szekszárd Városi Önkormányzat segítségére volt az egyháznak, hogy a következő tanévben (1992/93) a katolikus óvoda elkezdhesse önálló működését. A Képviselő-testület megtárgyalta a római katolikus óvoda és iskola elhelyezésével kapcsolatos javaslatot, és az 1990 évi LXV. tv. 8 /12/ bekezdésben foglaltak alapján a következő határozatot hozta: A Szekszárdi Római Katolikus Egyházközösség, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja és Szekszárd Város Önkormányzata megállapodása alapján a Katolikus Óvoda és az alapítandó általános iskola helyéül a Kecskés Ferenc utca 9. sz. alatti ingatlant jelölte ki. Megállapodás a cserekártalanításról, amely létrejött egyrészről Szekszárd Város Képviselő-testülete képviselője: Kocsis Imre Antal polgármester, másrészről az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja képviselője: Balogh M. Rita N. Tartományfőnöknő között. Szekszárd Város Képviselő testülete végleges és visszavonhatatlan hozzájárulását adja, hogy a szekszárdi 4600 sz. tulajdoni lapon felvett 4441 hsz.-ú 2031 m2 alapterületű bölcsőde megnevezésű ingatlan tulajdonjoga az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Az 1993/94/95-ös tanévekben a katolikus iskolások is ebben az épületben kaptak helyet, ami nem volt ideális a gyerekeknek sem, és a pedagógusoknak sem. 1995 szeptemberétől, az iskola elköltözése után az óvodánk neve Katolikus Óvoda. Az intézmény fennállásának 5 éves évfordulója alkalmából (1997. május 22-én) ünnepélyes keretek közt felvette a Szent Rita Katolikus Óvoda nevet

5

1999. július 1-től az Egyházmegye az óvodát a Szent József Katolikus Iskolával összevonta így az óvoda az iskola tagintézménye lett. A két intézmény hivatalos neve Szent József Iskolaközpont: Szent József Katolikus Általános Iskola Katolische Grundschulle és Szent Rita Katolikus Óvoda. Gazdasági önállóságát elveszítette, de szakmailag független maradt. Óvodaarculatunk Óvodánk 1997.május 22-én ünnepélyes keretek között vette fel a Szent Rita nevet.1990-ben amikor az óvoda szervezésébe kezdtünk, nagyon sok akadályba ütköztünk, ezért Szent Rita közbenjárását kértük az óvoda létrejöttéhez. Úgy éreztük, hogy kétségbeejtő helyzetünkben Ő segített meg bennünket, /mert Rita még az utolsó pillanatban is segít/, így amikor lehetőségünk adódott Őrá bíztuk az óvodát. Szerény, állhatatos élete példa mindannyiunknak, arra törekszünk, hogy munkánkat, tetteinket szeretet, jóság, alázat jellemezze. SZENT RITA ÉLETE: az umbriai Rocca Porena nevü faluban született 1381-ben.Szülei a jómódúak közé számítottak, de már idősek voltak, amikor állhatatos imával kiesdették gyermeküket Istentől. A kicsi leány mindenkit elbűvölt jóságával és szeretetével. Már otthonában valóságos remeteéletet élt, és gyakori imádságával kapcsolta lelkét az Üdvözítőhöz. Mindig és mindenben arra törekedett, hogy felismerje és engedelmesen kövesse Isten akaratát. Hasonlóképpen igyekezett, hogy szülei kedvében járjon. Fájdalmas döbbenéssel vette tudomásul szülei kívánságát, férjhez kellett mennie egy durva, goromba emberhez, házassága alatt is állhatatos maradt. Férje és gyermekei halála után az Ágoston- rendi apácák casciai kolostorába lépett. Jóságát és szeretetét, segítőkészségét magasztalással illették mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele. Méltán nevezték el „a lehetetlen ügyek pártfogójának”, mert kilátástalan esetekben is sokszor megmutatkozott hatékony segítsége. Isten és a lelkek szeretetében hamvadt el 1447-ben áldozatos élete. Halála után azonnal megindult közbenjárására a csodák áradata.1737-ben boldoggá avatták, 1900-ban pedig a szentek koszorús seregébe iktatták. Bajainkban, bánatunkban, megpróbáltatásainkban és szenvedéseinkben egyaránt bizalommal fordulhatunk hozzá. Ünnepe: május 22, amit óvodánkban rövid áhítattal, misével, a gyermeknappal egybekötve tartjuk.

I. 1. c. Küldetésnyilatkozat „ … A mennyek országa hasonlít a mustármagra, amelyet fogott a gazda és elvetett kertjében. Ez kisebb minden más magnál, azonban amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között.” /Máté 13/ A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé: Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy a Krisztust követő embernek. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai nevelésnek.

6

A Szent József Katolikus Általános Iskola nyolc évfolyamos német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása. Mivel a világot és benne az embert Istentől értelmezzük, a tananyag átadásakor rámutatunk a világ harmóniájára, szépségére, működésére és végső soron annak Teremtőjére. Isten és emberszeretetünket pedig megalapozza az Atya egy és egyetlen Küldötte: Jézus Krisztus személye. Ő az az alap, amelyre a keresztény ember élete a keresztség által épül és kiteljesedik. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyerekek fogadására. Tanulóink a város egész területéről, illetve a környező településekről érkeznek. Továbbra is várjuk az e területekről érkező 3-14 éves gyermek jelentkezését. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, a gyermekek egyéni képességeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka folyik. A gyermekeknek olyan nevelést adunk, mely által kialakul bennük az a belső iránytű, amely mindig is jelzi a jó és rossz közti különbséget. A jó irányába felelősséggel és a valódi szabadság megélésével léphessen. A szabadságot tehát nem korlátok nélkül szabadosságban értelmezzük, hanem a lelkiismeret és a felelősség medrében. Gyermekeinket ebbe az irányba irányítjuk a megfelelő és kiemelt tárgyi tudással. Az ember, aki szellemi, lelki és biológiai igényekkel bír, így kap iskolánkban átfogó és harmonikus nevelést. „Lebegj előttünk tisztes, ősz hajaddal, Bíztass, emelj tündöklő példaként” /Bán Aladár: Szent Józsefhez/

I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48§ (1) a) és b) pontja a 243/2003. (12.17.) Kerettantervi kormányrendelet. Egyházi törvény A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Tv. Módosítása a 2002. évi IX. törvény. Az 1993. évi XXXVII. Törvény : A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

7

I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat Az iskola neve:

Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda

címe:

7100 Szekszárd Bajcsy –Zsilinszky Endre u. 8.

A fenntartó neve:

Pécsi Egyházmegyei Hatóság mint jogutód

címe:

Pécs, Szent István tér 23.

Az alapító neve:

Szekszárdi Római Katolikus Egyházközség

címe:

Szekszárd, Béla tér 9.

Az alapító okirat kelte:

Szekszárd, 2002. július 17.

7. sz.

A működési engedélyt kiadó szerv neve:

Tolna Megyei Önkormányzat Főjegyzője

címe:

Szekszárd, Szt. István tér 11-13.

A működési engedély kelte: 2002. augusztus 30. A közoktatási megállapodás megbízójának neve:

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

címe:

Szekszárd, Béla tér 8.

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: A fenntartó irányításával, az igazgató felelősségével önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény Az engedélyezett évfolyamok, csoportok száma: Óvodában 3 csoport 75 fő Iskolában 8 évfolyam 200 fő

8

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA II. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai II. 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. „Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert.” (Kat.Isk.29.) Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A katolikus iskola nevelési tervének Krisztus az alapja. Ő az, aki az emberi lét új értelmét kinyilatkoztatja, és érvényre juttatja. Át is alakítja az emberi létet, mert képessé teszi az embert arra, hogy isteni módon éljen, vagyis gondolkodását, akaratát, cselekvését az evangéliumhoz igazítsa, s a boldogságokat tegye életének normájává. Az iskola éppen azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. A katolikus iskola, mint minden más iskola, arra a célra van rendelve, hogy kritikusan és módszeresen átadja a műveltséget, és ezáltal a személy teljes kiformálódásán munkálkodjék; ezt a célt a keresztény világlátás szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg „ az emberi kultúra a maga előkelő helyét” az ember hivatásának teljes egészében. A katolikus iskola - miközben tanító tevékenységével segíti növendékeit abban, hogy a hit és a műveltség között szintézist teremtsenek - a tudásnak, mint olyannak nagyon mély értelmezéséből indul ki. Minden tudományszakot a rá jellemző módszer teljes tiszteletével kell művelni. Ezek a tantárgyak lehetővé teszik, hogy a tanulók elsajátítsanak különböző technikákat, ismereteket, gondolkodási módszereket, erkölcsi és társadalmi készségeket, amelyek képessé teszik őket arra, hogy személyiségüket kifejlesszék, és tevékeny tagként beilleszkedjenek az emberi közösségbe. A katolikus iskola nevelői küldetését ilyen átfogó módon értelmezzük, ennek fényénél a tanár olyan helyzetbe kerül, hogy növendékét elindítsa a hit elmélyítésének útján, és ugyanakkor a segítségére legyen, hogy az emberi tudást a hit adataival megvilágítsa, gazdagítsa. Alakítani tudja a tanulók lelkét és szívét, hajlandóvá teszi őket arra, hogy személyes, teljes odaadással Krisztushoz ragaszkodjanak, és az a gazdagodás is ebben erősítse meg őket, amelyet a műveltség ad az emberi személynek. A tanítás, mivel a valóságos értékeknek igazi elsajátítására törekszik, a maga apostoli dimenziójában nem elégszik meg a hit és a műveltség szintézisével, hanem azon fáradozik, hogy a növendékekben a hit és az élet személyes szintézisét is létrehozza.

9

Erkölcsi elvárások a pedagógusokkal szemben A gyerekek nevelése felelős, örök életre szóló feladat, üdvösségre nevelünk, minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a gyermek harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik”. /Kat.Isk.78./ Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelőoktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, az elmerülés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, a korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reábízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a gyerekek szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni /családlátogatás, közös rendezvények/. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne riasszon, hanem magával hívjon. A pedagógus életének összhangban kell állnia az általa és az iskola, óvoda által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a gyerekek és a kollegák felé. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavainak és tetteinek mindig összhangban kell lennie, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában, óvodában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, és nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra, és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola, óvoda katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az intézmény lelki életének szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a nevelőtestületben. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatot bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen hangsúllyal kell figyelembe venni.

10

Erkölcsi elvárások a gyerekektől A gyermekek sokféle hatásnak vannak kitéve. Az intézmény tanuló ifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, és értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) Elvárásaink a gyerekekkel szemben a következők: ƒ belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra ƒ részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban ƒ tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt ƒ mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása ƒ alapos, rendszeres és pontos munka ƒ a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése ƒ a házirend felelős betartása Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi versenyekkel, kirándulásokkal, sport- és kulturális események szervezésével biztosítja. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az intézmény igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen „a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik.” (Kat.Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola, óvoda közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Az iskola, óvoda a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek ellene, hanem erkölcsileg, szükség esetén, pedig anyagilag is támogassák. Az iskolával, óvodával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola, óvoda feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola, óvoda a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak, és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola, óvoda elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

11

II. 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja -

a gyermek személyiségét tiszteletben tartani a gyerekeket bevonni saját iskolai életünk megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe venni diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, diákjainkat segíteni abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé váljanak a hitbéli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés a liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözni tanítványainkat élethosszig tartó tanulás esélyegyenlőség biztosítása minden tanuló számára alkalmazni kívánjuk az Információs és Kommunikációs Technológiákat a különböző tantárgyak oktatása során kompetencia alapú oktatás

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Intézményünk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eseményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, óvodákkal és közművelődési intézményekkel, fontosnak tartjuk, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

12

II. 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását. Ezért iskolánk feladata: - Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: Az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak rendszere Tanórai foglakozások, csoportbontások Csoportbontások A német nyelvoktató kisebbségi oktatás ajánlása szerint a német nyelvi órák csoportbontásban folynak. A szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere A szakkörök minden tanévben október l-jén indulnak. A szakkörök minimális létszáma 10 fő. Indokolt esetben a szakkörbe több különböző évfolyam tanulói tartozhatnak. Az alábbi szakkörök indítását tervezzük: matematika tehetséggondozó szakkör, − − − − − −

színjátszó-báb szakkör, angol nyelvi szakkör, énekkar, informatika, számítástechnika szakkör, diáksport továbbtanulást segítő felkészítés magyar-matematika

A szakkörök indítását a feltételek megléte és a jelentkezők száma határozza meg. A szakköri órák, sportköri foglalkozások a pedagógus kötelező óraszámába beszámítanak. A szakköri foglalkozások gyakoriságát a vezető pedagógus az éves szakköri munkatervében határozza meg. Meghatározott szakkörök szakköri díj befizetésével látogathatók. A szakköri díj a felmerülő anyagköltséget fedezi. Egyéb iskolai programok: táborok, kirándulások, farsang, táncház Táborok Hagyományosan megrendezzük Magyarhertelenden a hittantábort. A részvétel önkéntes és önköltséges. A tábori élet és a foglalkozások rendjét valamint a költségvetését a tábor vezetésével megbízott pedagógus készíti el.

13

Kirándulások A kirándulások célja: Az iskola minden diákja ismerje meg Magyarország minden nagyobb tájegységét, mire elhagyja az iskolát. Először a szűkebb környezetet, a lakóhelyhez közelebb eső vidékeket kell megismerni, majd fölső tagozatban az ország távolabbi pontjait. Az osztálykirándulásoknak több céljuk is van: − Ismeretszerzés, a haza megismerése - hazaszeretet (kapcsolódó tantárgy: történelem, magyar irodalom, művészettörténet) − Közösségformálás, közösség a nevelővel (osztályfőnöki óra) − Természeti környezetünk megismerése, annak szeretete, védelme (kapcsolódó tárgyak: földrajz, biológia, fizika, kémia) − Turisztika, testedzés, sport (kapcsolódó tárgyak: testnevelés, tánc, ének-zene) A kirándulásokat ezért változatosan ajánlott összeállítani, ne csak egy-egy részterületet töltsünk ki. Legyen benne városnézés, gyárlátogatás vagy egyéb létesítmény megtekintése, kirándulás, játék, sport, fürdés, stb. Lehetőleg többnaposat tervezzünk, igyekezzünk minél több értékes élményt szerezni diákjainknak! Célszerű szállásnak plébániát vagy másik egyházi iskolát választani, így olcsóbban, talán többször is mehetünk egy évben, nem az idegenforgalmi ipart szolgáljuk ki, egyszerűségre nevel, az egyházi környezetnek fegyelmező ereje van. Úti cél-javaslatok az osztálykirándulásokra: 1. - 2. - 3. - 4. osztály Alsó tagozatban a környék megismerése a cél, ezért egynapos kirándulások szervezése célszerű a közeli kirándulóhelyekre. 5.- 6. - 7. - 8. osztály A felső tagozatban az ország távolabbi tájainak megismerése, 2-3 napos kirándulás. Az Iskolaszék a kirándulások költségeinek a szülők által fizetett összegét 10.000 Ft /tízezer /ban határozta meg. Délutáni programok: táncház, farsang Farsangi bált évente rendezünk. Szervezését a pedagógusok végzik, lebonyolításában a szülők segédkeznek. Megtartásának időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Tánctanfolyamot 7. osztálytól az igények szerinti gyakorisággal a szülők közössége szervez önköltséges alapon. Néptánc tanfolyam és táncház szervezését szülők közreműködésével tervezzük. -

Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű helyzeteket. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. 14

-

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak. Alkalmassá tenni a gyermeket az iskolai életre testi-lelki, szellemi és szociális vonatkozásban. Közös élmények, cselekvések kapcsán a csoport tagjai erősödjenek összetartozásukban, közös áhítat –élmények révén képessé váljanak imádságra, a közösségben végzett ima liturgikus formáira. Isten szeretetének megsejtetése a gyerekkel.

Az óvodai nevelés általános feltételei Az óvodai nevelés feladatai az anyanyelvi nevelés tükrében Célunk: sokoldalú gyermeki tevékenységek biztosítása, a különböző beszédhelyzetek kiaknázása, az alkalmazott módszerek, eljárások, eszközök, anyanyelvi játékok sokszínűsége az alapja annak, hogy óvodásaink színes, jól funkcionáló, változatos, gazdag szókincs birtokába kerüljenek. Feladataink A beszéd fonológiai (hangrendszer és prozódiai rendszer), grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciálképesség fejlesztése. Az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése. A szeriális (sorrendi) felfogás és kivitelezés erősítése. Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül. A téri és idői ritmusérzék fejlesztése. Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése - szókincsfejlesztés. A beszédmegértés képességének fejlesztése. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése. Egyéni anyanyelvi nevelés játékos beszédindítás elemi kommunikáció megindítása hangdifferenciálások szókincs fejlesztése helyes ejtésre szoktatás a családon belüli kommunikáció irányítása és pedagógiai támogatása a beszéd és mozgás koordinálása Sajátos nevelési igényű gyermekeknél a speciális cél megfogalmazása A logopédus feladata a gyermek fejlődésének megfigyelése egyéni beszédfejlődési regiszter vezetése

15

a beszéd szintje az óvodába kerüléskor, a beszédhang (alap zönge) minősége, a beszéd ritmusa, szókincsvizsgálat, a beszédhangok ejtése különböző hangkapcsolatokban, a spontán kommunikáció állapota a beszéd fejlődése: változások az előző szempontok szerint megfigyelés a különböző kommunikációs szerepek vonatkozásában a különleges nyelvi megnyilvánulások, egyéni szóalkotás és egyéb gyermeknyelvi sajátosságok feljegyzése A helyes ejtés anatómiai és érzékszervi feltételeinek rendezése A helyes hangzóejtés képzési elemeinek megértetése A beszédhangok időtartamának differenciálása - a hosszú-rövid ejtés érzékeltetése, a rés- és zárhangok különbsége A természetes ritmusú beszédhez közelítés Réshangok kialakítása és automatizálása „r” hang előgyakorlatai, kialakítása Zárhangok kialakítása és automatizálása Hitre nevelés erősítése Célunk Olyan szerető istenkép kialakítása a gyermekben, amely a későbbi életükben biztos támaszuk lehet. Akihez mindig bizalommal fordulhatnak, mert megértésre, elfogadásra, szeretetre találnak. Feladataink Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családban A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb. A keresztény nevelés feltételezi a közösséget, a szereteten alapuló társas kapcsolatot. A közösség a gyermek optimális fejlődésének színtere. A gyermek számára a család után az óvoda a másik olyan közösség, ahol a nap nagy részét tölti. Ezért meghatározó az óvónő személye, és a társak a gyermek szocializálódása szempontjából. Az óvónő a gyermek számára a minta, aki a keresztény felebaráti szeretetet hordozza és közvetíti. Neki kell megteremteni a feltételeket, hogy a gyermeket aktív tevékenysége közben megismerje és egyénileg vezesse, segítse a fejlődésben. A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete, A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, felelősség stb.) Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ( erkölcsi nevelés, közösségi nevelés) Célunk Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés. Feladataink Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése. Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. Alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása.

16

Egymás iránti tolerancia alakítása. hit, remény, szeretet, türelem, stb. Jézus a példaképünk. Keresztény értékekre való nevelés. Egymás közötti bizalom kiépítése (felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-isten, felnőtt-isten, felnőtt-felnőtt között). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önállóság: a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás, a véleménynyilvánításban, döntésekben, választásokban, vállalt feladatai elvégzésében. Tisztelettudó a viselkedése Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzése. A katolikus nevelést a keresztény erkölcsi értékekre és normákra kell alapozni, ezért az erkölcsi nevelés hangsúlyozott szerepet kap. A gyermek első erkölcsi tapasztalatait a családban, majd az óvodában szerzi. Feladatunk, hogy a pozitív erkölcsi tapasztalatokat megerősítse, illetve kialakítsa (önzetlenség, igazmondás, jócselekedet,...), és segítséget adjon a negatív tapasztalatok (irigység, harag, közöny, durvaság) által alakult magatartás korrigálására. A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, keresztelők, szentmisék, szereplések, színház-látogatások, stb.). Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. Részvétel helyi, ill. egyéb rendezvényeken.

II. 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészüléséhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályozást, jutalmazást. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: -

A meggyőzés módszerei- az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás A tevékenység megszervezésének módszerei – követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás A magatartásra ható, ösztönző módszerek – ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret A jutalmazás formái – szóbeli, írásbeli, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj A büntetés formái – szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki – igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, szaktanári figyelmeztetés A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek – felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom

17

II. 2. A személyiségfejlesztés programja II. 2. 1. A személyiségfejlesztés általános feladatai A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjaival a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontakoztatni. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki a személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan válhatnak életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Nagyon fontos a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit az érték felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, a józan, megfontolt ítélőképesség, a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében a szelídség, az alázat a türelem, az alaposság, a mértékletesség, a bűnbánat, amelynek mentesnek kell lennie a kóros önmarcangolástól, a megbocsátás a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársamat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Nevelési feladatok: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése.

18

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése (Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja) A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás: Csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra Kapcsolatfelvétel motiválása játékokkal Kapcsolattartás megbízásokon keresztül Az érdeklődés fenntartása, kifejezése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése és korrekciója A verbális kapcsolat felvétel: Köszönés, elköszönés Üdvözlés, hívás, meghívás Érdeklődés gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt viszonylatban A csodálat, az elismerés, a kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formái A szomorúság, a bánat, az együttérzés nyelvi formái Konfliktus-megoldó technikák: Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból Az arckifejezés, a gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus Megfelelő hangerő, hangnem

19

Túlzó gesztusok és indulatszavak kerülése Felelősségvállalás Bocsánatkérés Békítés Kiegészítő terápiák: Ayres terápia (ingerlésén keresztül a hibás rendszer korrekciója) Affolter terápiás program (megismerő stratégiák, szenzoros segítő eljárások) Alapozó terápia elemei (a mozgás és a keresztcsatornák, ezen keresztül az idegrendszer szerveződését szolgáló eljárások) Vizuomotoros és grafomotoros koordináció Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, kinesztetikus, taktilis) Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, képesség kibontakoztató felkészítés Célunk: Az óvodában nevelt speciális szükségletű gyermekek különleges ellátása, nevelése, oktatása a többi gyermekkel együtt annak érdekében, hogy hozzájáruljunk szerzett, vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz rehabilitációjához. Feladataink: prevenció együttnevelés a gyermekek speciális szükségleteinek kielégítése pedagógiai tevékenységek a szociális hátrány enyhítésére egészség helyreállítása, rehabilitációja testi képességek fejlesztése mozgás műveltség fejlesztése sportolási igény felkeltése alternatív nevelés korrekciós eljárások alkalmazása Eszközei: ingerforrások, amelyek testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki speciális tárgyi eszközök tornatermi berendezések kézi szerek egyénre szabott pedagógiai eszközök mindennap használatos mozgásfejlesztő eszközök Módszerei: egyéni mozgáskorrekció csoportos foglalkoztatás gimnasztika sport játék Speciális módszerek: mozgásformák sajátos módosítása terhelési intenzitás terjedelem adekvát megválasztása pontos adagolás Együttnevelés feltételei: épület akadálymentesítése

20

a mozgásukban korlátozott gyermekek akadálymentesített környezete rámpák külön WC a kerekesszékkel közlekedő gyermekek részére korlátok elhelyezése a WC-ben, a gyermekek kezének megfelelő vastagságban és magasságban megfelelő szélességű ajtók küszöb mentesség Kapcsolatfelvétel: szakorvossal rehabilitációs szakemberrel gyermekvédelmi felelőssel indokolt esetben gyermekjóléti szolgálat képviselőjével nevelési tanácsadó képviselőjével A mozgásnevelés sérülés specifikus módon, az egyéni állapotok figyelembevételével, a mozgáskészség és mozgásképesség, a mozgáskoordináció az alapvető testi képességek kifejlesztése érdekében a következő részcélok megvalósítására terjed ki : a mozgás igény felkeltése és kielégítése az egyéni korrekciós mozgáskezelés alapvető testtartási és egyensúly reakciók a helyzet és helyváltoztatás képességének kialakítása a helyes testvázlat, testhelyzet érzékelés, mozgás érzékelés kialakítása, téri orientáció fejlesztése alapvető fogás gyakorlatok alapvető mozgás feladatok (önkiszolgálás, önellátás) a tanulás, a munka tevékenység és játék mozgásainak megalapozása testnevelés alapvető statikai és dinamikai mozgáselemeinek a megtanítása játékkészség fejlesztése testnevelési játékokkal

II. 2. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Felzárkóztató programok Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásinak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Történhet speciális felzárkóztató programokkal, különösen, ha kisebb gyerekekről van szó, azonban főként a személyes törődésnek, beszélgetéseknek lehet nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit a hiányosságok felszámolása érdekében, s megakadályozzuk, hogy a lemaradás magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. 21

Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlyosan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. E tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás. A tanulók fejlesztése „Egy gyermek akkor iskolaérett, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nemcsak hogy nincs ártalmára, hanem fejlesztőleg hat rá.” Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A fejlődésnek megfelelő feltételei vannak biológiai és pszichikus téren egyaránt. Ezek a feltételek egyrészt örökletes, ill. veleszületett vagy szerzett adottságok, másrészt a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatásai. Sokféle készség, képesség szükséges már az általános iskola első osztályában is ahhoz, hogy a pedagógus oktató-nevelő munkája eredményes legyen. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja: • az érdeklődés a környezet iránt bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelő-képesség fejlődésével, ill. fejlettségével, • a gondolkodás terén analízisre és szintézisre való képesség a jellemző, • a beszéd megfelelő fejlettsége pedig fontos szerepet játszik az ismeretszerzésben és mások megértésében. A felsoroltakon kívül a már meglévő tapasztalatok, alapismeretek és a gyakorlati készségek nagymértékben fokozzák az iskolára való alkalmasságot. (Ide tartoznak a gyermek saját magára, a természeti és a társadalmi környezetére vonatkozó tapasztalatai, az alapismeretek, az ábrázolókészség, a megfelelő kézügyesség és a mozgásbeli ügyesség.) Az egészséges, kiegyensúlyozott felnőttkor alapja a gyermekkor, éppen ezért nagyon fontos a zavarok korai felismerése. Fontos: • a személyiséget károsító környezeti tényezők felismerése — pl. ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen nevelési eljárás stb. • a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, a gyermeknek a társaihoz való viszonyulása, megnyilvánulása — mindezek utalnak az érzelmi kiegyensúlyozottságra is, melyet feladathelyzetben, szünetekben és spontán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. Fel kell tudnunk mérni azt, hogy melyek azok a gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő szakemberhez (pszichológus, logopédus) irányíthassuk. Minél hamarabb sikerül felfedeznünk a problémákat, annál sikeresebben előzhetjük meg,

22

hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények: a magatartászavar, az agresszió, a regresszió, az önértékelési problémák, iskolai kudarcok stb. Felzárkóztatás A katolikus iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Teszi ezt annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket ment meg, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánk katolikus értelmiségi rétege a társadalmi mobilitás révén is erősödjön, gazdagodjon, és társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak. A következő táblázatban bemutatjuk az egész éven át folytatandó feladatokat:

23

Tevékenység 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Módszer

Felelős

- képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése

pedagógus, fejlesztőpedagógus, tanév eleje pszichológus

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatosan

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév eleje, illetve közben

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon-iskola napló vezetésével stb.)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

első félév

egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján)

pedagógus, fejlesztőpedagógus

folyamatos

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus napközis nevelő, tanulószoba vezetője

korrepetálás Napközi, tanulószoba előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tárgyak szóbeli, vagy írásbeli értékelése alól

3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értéklés

Határidő

folyamatos folyamatos

tanító

tanév vége

tanító, szaktanár

tanév eleje, illetve folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus

tanév eleje, illetve folyamatos

tréning (tanulástechnika, koncentráció, stb.) relaxáció

fejlesztőpedagógus, pedagógus

folyamatos

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

folyamatos

tesztek újrafelvétele

pedagógus, fejlesztő pedagógus, tanév vége pszichológus

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos, illetve tanév vége

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

24

II. 2. 3. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetséggondozás Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja. Tanulmányi versenyek A katolikus iskola szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: - Tehetséggondozó szakkörök - Differenciált tanórai munka - Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre, nyelvvizsgára - Felkészítés középiskolai tanulmányokra A versenyek rendszere: iskolai házi versenyek és pályázatok katolikus iskolák közötti az Oktatási Minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek. Továbbtanulás Iskolánk tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik a katolikus középiskolákkal. Tanulóink keresztény szellemben megkezdett tanulmányaikat legeredményesebben ezekben az intézményekben folytathatják. Meg kell ismerni a helyi, megyei középiskolák továbbtanulási kínálatait. Osztályfőnöki órákon pályaorientáció keretén belül, pályaválasztási kiállítás megtekintésén át ismertetni kell a tanulókkal a továbbtanulási lehetőségeket. Be kell kapcsolódni a középiskolák felvételt előkészítő levelező feladatmegoldásokba.

25

A szülőket erre a célra szervezett szülői értekezleten tájékoztatási füzetekkel ismertetjük gyermekük továbbtanulási lehetőségeiről.

II. 2. 4. A beilleszkedési-magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A követelményrendszer alapelvei Minden iskola sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára nevelő-oktató tevékenységéből adódóan. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények - ezt a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. 2. Magatartási követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. 3. Szorgalmi követelmények - ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi a követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése. Ezek kidolgozása során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: − Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. − A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. − Figyelembe kell venni a tanuló képességeit - talentumait - és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez jól kell ismerni a tanulót. − Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. − A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. − Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és − teljesíthetőek. − A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. − A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. Elkötelezett kereszténységre, magyarságszeretetre, értelmes életpályára való nevelésnek és oktatásnak alapjait kívánja tanítványainak adni iskolánk. Ezért osztályonként heti két órában folyik hittanoktatás, melyeknek nem csak ismeretátadó szerepe van. Tanulóinkat a hit gyakorlására akarjuk vezetni, a rendszeres napi imára, a szentírásolvasásra, a vasárnapi és ünnepnapi szentmiséken való részvételre, a bűnbocsánat és a szentáldozás szentségeivel való életre. Feladatunk a tudás alapjainak megteremtése, és az általános műveltség megalapozása. Pedagógiánk feladata, hogy igényt és módszereket nyújtson a tudás megszerzéséhez, a tanulás megtanulásához, az állandó önképzéshez. Iskolánk feladata, hogy tanítványait egyetemes emberi értékek elfogadására nevelje. Feladatunk, hogy tanítványaink egész életét a négy alapérték - a jóság, az igazság, a szépség és a szentség - határozza meg. Kötelességünknek tekintjük, hogy felkeltsük tanulóink érdeklődését a valódi értékek iránt, s kritikával tudják szemlélni, illetve el tudják utasítani a káros szubkultúra divatos jelenségeit. Igényességet kell kialakítanunk bennük tudásukra, a magatartásukra, a beszédjükre, öltözködésükre, szórakozásukra.

26

Növelnünk kell küzdő és kudarcálló képességüket. Toleranciára kell nevelnünk a más vallásúak, más világnézetűekkel szemben, még ha azok elvei elfogadhatatlanok is az iskola lelkisége számára. A keresztény értékrendben megbecsült helye van a test egészségének, hisz hitünk szerint testünknek is örök jövője van. Az iskolának ezért kötelessége, hogy a tanulókat az egészséges életmódra, a testnevelésben, a tömegsportban és a természetjárásban való részvételre indítsa.

II. 2. 5. Egészségnevelési program 1. Alapelve, célja: - Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. - Fejlessze az életvezetési képességeket. - Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. - Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. - Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. - Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. - Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. 2. Területei: a) Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: - Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség. - Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében. - Öltözködés. - Higiénia, tisztálkodás. - Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben. - Ésszerű napirend kialakítása. b) Szűrővizsgálatok: pl.: gerinc, szemészet, fogászat, stb. c) Egészségnevelési nap, verseny szervezése. 3. Az egészségnevelés színterei: A, Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató iskolai hatás: - Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása. - A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. - Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, nevelők személyes példamutatása stb. - Az iskola által biztosított étkezés étrendjére való odafigyelés. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: - Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb. B, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek

27

-

- Szakkörök - Egészségnevelési akciók. - Előadások, kiállítások. Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: Szálkán, Sötétvölgyben, Gemencben) végzett túrák, kirándulások.

4. Mindennapi testedzés megvalósítása: - Testnevelési órákon-(1-4. osztályokig 3 óra/hét, 5-8. osztályokig 2,5 óra/hét) Amely napokon nincs testnevelés óra 7.40-7.55-ig közös mozgás van, valamint ebéd előtt 15perc. - Szervezett úszásoktatásban való részvétellel (1, 3, 5, 7. évfolyamokon heti 1óra úszás, félévente váltva). - Napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint, szabadidős tevékenység keretében: közeli játszótéren, sportpályán. - Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében, Diáksport Egyesület működtetésével (heti 1óra). - Sportversenyek lebonyolítása: Szent József napon, Gyermek napon, Kihívás napján. - Családi sportnap szervezése: Június első hétvégéje a Remete Kápolnánál, egyházközösséggel együtt. Az iskola sportköre bekapcsolódik- lehetősége szerint- a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájában. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. 5. Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: - Játékok. - Közösségépítés. - Művészetek. - Programok. - Projektek. 6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos (dr. Gonda Mária), védőnő (Dani Viktória). Belső (óvodai ) résztvevők: óvónők, dajkák, iskolaorvos (dr. Horváth Gábor) Védőnő (Korsósné Koza Mária) - Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, szakrendelők.

28

II. 3. A szocializáció és a közösségfejlesztés programja II. 3. 1. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekvédelem alatt valamennyi gyermekre és tanulóra kiterjedő gondoskodást és tennivalók összességét értjük. Azaz a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek gondozását, segítését. A gyermekvédelem irányítója a helyi önkormányzat. Intézményen kívüli segítője az iskolaorvos és a védőnő. A gyermek- és ifjúságvédelem alapellátás, kötelező feladat, amelynek ellátásához az önkormányzat támogatást biztosít. Az állami költségvetés, a fenntartó és a helyi önkormányzat a nevelési intézményekben megbízottak alkalmazását biztosítja, az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorúakat pénzbeli, illetve természetbeni segélyezésben, tankönyv- és tanszer-támogatásban és étkezési térítési díjkedvezményben részesíti. A gyermekvédelem kiterjed: − A hátrányos helyzetűekre: anyagi, szociális és kulturális hátrány esetére, mindarra, ami a gyermek esélyegyenlőségére következménnyel bír. − A veszélyeztetett gyermekekre, akiknek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülői környezet nem biztosítja. − A beteg vagy fejlődési rendellenesség miatt segítségre szoruló gyermeknek nagy figyelmet kiemelkedő gondoskodást biztosítunk. /mozgássérült tanuló segítése/ − A nehezen nevelhető gyermekek esetében a szülőkkel való fokozott együttműködést és mentálhigiéniás támogatást biztosítunk. Intézményünkben a gyermekvédelmi felelős a mindenkori igazgató-helyettes. Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola, óvoda nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Lehetőségek: fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés: segítés a személyes problémák megoldásában kapcsolattartás a családdal segítség a hiányosságok pótlásában korrepetálás (a nevelési, beilleszkedési zavarokkal küzdők külön segítése) a tehetséges tanulók külön segítése - a továbbtanulás biztosítása Kapcsolattartás szükséges: Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ - Gyermekvédelmi ügyintéző - Nevelési Tanácsadó - Szent Erzsébet Caritas csoport - Máltai Szeretetszolgálat

29

II. 3. 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. A tanulók szociális és szellemi helyzete A világháborút követően az addig jellegzetesen mezőváros arculata megváltozott. Kialakultak nagy ipartelepei, ahol országos nagyvállalatok működtek, több ezer dolgozót foglalkoztatva. Megindult a falun élő emberek városba települése, a város lélekszáma rohamosan nőtt. Megépültek lakótelepei, megszűnt a város kedves falusias jellege, annak minden ember számára kedves szokásával, hagyományával együtt. A rendszerváltást követően a nagyvállalatok megszűntek, előbb a városkörnyék bejárói, majd a városlakók jelentős része vált munkanélkülivé. Egyre többen fordultak vissza a földhöz, szőlészettel, borfeldolgozással keresve megélhetést, vagy a kárpótlások során visszakapott földjeiken kezdtek gazdálkodásba. Jellemző a városra a nők hosszabb idejű munkanélkülisége, így a családok életét tekintve csak előnyt jelentene, ha a családfenntartó jövedelméből fedezhető lenne a megélhetés. Megjelentek a városban a külföldi befektetők, akik főként német nyelvterületről érkeznek, és beruházásaikkal enyhíteni próbálnak a munkavállalási gondokon, emellett az olcsó munkaerő is vonzotta őket. Sokan külföldön vállalnak munkát, vállalva ezzel a családjuktól, gyermekeiktől való elszakadást. A városra is jellemző az elöregedés, rohamosan csökken a születések száma, megnőtt a halálozás. A gazdasági és társadalmi problémák következtében kevés fiatal vállalja a szentségi házasságban való együttélést, a családalapítást, gyermekek nevelését. Megnőtt a válások száma, sok gyermeket nevel csak egyik szülője. Mindezen hatások jellemzőek a mi iskolánkba kerülő gyermekek családjaira is. Az iskola 141 tanulójából 26 kisgyermek él csonka családban. Szociálisan hátrányos helyzetű 32 kisgyermek, nagycsaládban 50-en élnek. Az iskolánkba kerülő gyermekek nagy többsége hitét gyakorló családból érkezik, de vannak kisgyermekek, akiknek szülei - ismeretek hiányában - nem tudják gyermekük hitéletét megfelelően segíteni. A családok hitéletét a város két plébániája gondozza. Több lelkiségi csoport munkáját szervezik, segítik az ifjúsági csoportokat, a cserkészcsapatokat, a felnőtt korosztályt az Istenhez vezető út megtalálásában. A város tevékeny hívő lakóinak száma a teljes népességnek 6-7 %-a, ez a statisztikák kimutatása szerint az országos átlag is. Nem mutat jelentős eltérést más iskolákhoz viszonyítva tanulóink értelmi színvonala. Vannak átlagos képességű, jól fejleszthető gyermekeink, kiemelkedő képességű kisiskolásaink, és gyengébb képességű, nehezebben fejleszthető gyermekeink. Így egyaránt szükséges a felzárkóztatást, a korrepetálást, illetve a tehetséggondozást szolgáló szakkörök biztosítása. Az osztályfőnökök családlátogatás során ismerkednek meg tanítványaik családjával és életkörülményeivel. Ezek a látogatások segítik a szülői házzal való kapcsolattartást, és bensőségesebbé teszik a tanár-gyermek kapcsolatot. A szülők részéről általában jellemző, hogy érdeklődnek gyermekeik iskolai életéről, gyakran és szívesen látogatnak el az iskolába. A szülők hitéletét az iskola segíti azzal, hogy őket is meghívja az iskola közös miséire, az évzáró hittantáborban segédkező szülőknek léleképítő lehetőséget biztosít. Az iskola lelki gondozásával megbízott pap a szülők számára hittanfoglalkozásokat tart a katolikus óvodások szüleivel együtt.

30

2. A nemzetiségi oktatás háttere Szekszárd városába az 1700-as évek közepén hoztak német telepeseket, akik elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak. Eredetüket számon tartották, nyelvüket azonban már nem használták. Az itt élő, eredetileg német származású családok érdeklődését múltjuk, származásuk és nyelvük iránt számos tényező váltotta ki: − a 80-as évek közepén a hazai gazdasági fejlődés egyik potenciális támogatója Németország lett, − a rendszerváltást követően az orosz nyelv elvesztette általánosan kötelező jellegét, helyébe az angol és a német lépett, − a német eredetű családok, akiknek nyelvi kötődésük már nem volt, gyermeküknek szívesen választották ennek a nyelvnek a tanulását, − a határok jobb átjárhatóságát követően a szétszakadt családok újra kapcsolatot teremthettek egymással, − a bevásárló turizmus is elsősorban német nyelvterületre irányult, − tömegessé vált a németországi munkavállalás, − megjelentek a német nyelvterületről jövő befektetők, − Németország egyre több gondot fordított a hazánkban élő német nemzetiség támogatására, − a kitelepítettek rehabilitálását követően, megöregedve sokan hazaköltöznek szülőföldjükre, − szerveződött és megalakult a Német Nemzetiségi Önkormányzat, − létrejött az ország egyetlen német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne, − az állam nagymértékben dotálja a nemzetiségi nyelvoktatást. E számos ok együttesen vezetett oda, hogy a szekszárdi iskolák többségében nemzetiségi német nyelvoktatás folyik. Iskolánkat is segíti a Német Nemzetiségi Önkormányzat, hiszen felszereléséhez jelentős németországi adománnyal járult hozzá. Segítségükkel járhattak kollégáink németországi katolikus iskolában tapasztalatcserén. Az iskola a német nemzetiségű katolikus hívek szokásainak kutatásával és a kutatási eredmények közkézre bocsátásával segíti a hazai németek identitástudatának alakulását. 3. Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek: − A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum). − Napi ima: a tanítás kezdetén és végén a tanulók az éppen azt az órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak. − Heti elmélkedés: az aulában, a hét két meghatározott napján a lelkigondozó pap, vagy az iskola egy pedagógusa vezetésével elmélkedés és közös ima a tanítás előtt (7.45-8. 00) − Szentmise a hónapok első hétfőjén reggel. − A misén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte a hittan órán a kijelölt osztály közösen készül a szentmisére. (A miseénekeket gyakorolják, a könyörgésbe saját kérésüket is megfogalmazzák. )

31

− Alkalmanként a szülői értekezleten a lelkigondozó pap szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről. − Vallási témájú könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni. − Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik. A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás “alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. ” (Kat.Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A hittanórák a délelőtti tanórák órarendjében szerepelnek. Valamennyi osztálynak heti két hittanórája van. Az órákat az iskola lelki gondozásával megbízott pap, valamint az iskola teológiai, hitoktatói végzettségű tanítói tartják. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát és stabilitást adnak.

Ünnepeink A tanév jeles napjai

− Veni Sancte − ünnepélyes tanévnyitó − lelki napok: a lelkinapokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve advent és nagyböjt idejére tervezzük − nagyböjti időben közös keresztútjárás − gyónási alkalmak minden iskolai szentmise előtt (Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmat.) − szentmise a Belvárosi Templomban minden hónapban − okt. 6-án megemlékezés az osztálykeretben, faliújságon − advent kezdetekor, gyertyagyújtás − karácsonyi műsor az iskolában és a templomban − farsangi jelmezes est − Balázs-áldás és gyertyaszentelés az iskolai szentmisén − iskolánk névadójának, Szent Józsefnek ünnepe - tanítás nélküli munkanap − anyák napja − pedagógus-nap − Te Deum − tanévzáró ünnepély - az osztályok rövid műsoraival − ballagás − hittantábor −

Egyházi ünnepek:

32

szept. 12. szept. 24. nov. 1. nov. 2. dec. 6. december. január eleje febr. 2. febr.-március febr.-márc. máj.-jún.

Mária neve napja Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja Mindenszentek Halottak napja Szt. Miklós adventi gyertyagyújtások, karácsony ajtószentelés Gyertyaszentelő Boldogasszony Hamvazó szerda nagyböjt, húsvét pünkösd

Állami ünnepek okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc - iskolai szintű megemlékezés márc. 15. az 1848-as forradalom és szabadságharc - iskolai szintű megemlékezés Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat. A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét: − hittanverseny − tanulmányi versenyek − dekorációs verseny − kiállítás a tanulók munkáiból a tanév végén − sportversenyek − természetjárás − irodalmi színpad A Szent Rita Katolikus Óvoda Ünnepei: Veni Sancte évnyitó szentmise Mária születése szeptember 8. Mária névnapja szeptember 12. Szent Gellért szeptember 24. Szent Mihály szeptember 29. Mindenszentek november 1. Halottak napja november 2. Szent Imre november 5. Szent Erzsébet november 19. Szent Miklós december 6. Advent Karácsony december 25-26. Vízkereszt január 6. Árpádházi Szent Margit január 18. Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2. Szent Balázs február 3 Farsang Nagyböjt (hamvazó szerda) Húsvét Nemzeti ünnep március 15.

33

közös óvodai ünnep nagycsoportban megemlékezés szintjén „ " " " " " közös óvodai ünnep közös óvodai ünnep közös óvodai ünnep csoportonként megemlékezés szintjén Templomban misével Balázs áldás az óvodában közös óvodai ünnep hamvazkodás az óvodában csoportonként megemlékezés szintjén

Szent József Anyák napja Szent Rita Gyermeknap Pünkösd Úrnapja Óvodai évzáró műsor Évzáró Te Deum

március 19. május első vasárnapja május 22. május 22. május utolsó péntek évzáró szentmise

csoportonként csoportonként megemlékezés közös óvodai ünnep csoportonként „ közös óvodai ünnep templomban, misével

II. 3. 3. Környezeti nevelési program 1. Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. 2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi- természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. 3. Területei: Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: - Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. - Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés, papírgyűjtési akció, elemgyűjtés. 4. A környezeti nevelés színterei: A, Minden tanulót egyformán érintő elemek -

Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása. Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése. Szelektív hulladékgyűjtés.

Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés - Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). B, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek - Szakkörök, táborok. - Környezetvédelmi akciók. 34

- Előadások, kiállítások. - Rendszeres természetjáró túrák. - Madarak és fák napjának megtartása. - A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése: Március 22. Víz Világnapja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Szeptember 22. Autómentes Nap Október 31. Takarékossági Világnap - Látogatások Wosinszky Múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, Dráva Nemzeti Parkba, szekszárdi szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe. - DÖK nap. 5. A környezeti nevelésünket szolgálómódszerek: A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. - Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő). - Riport (kérdőíves felmérés). - Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, kutatómunka). - Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). 6. A környezeti nevelésben résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok. Belső(óvodai) résztvevők: óvónők, dajkák Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, művészek, intézmények.

II. 3. 4. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái Intézményünk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. E konfrontáció mindig magában rejti a külvilág negatív hatásának némi kockázatát, azonban csak ennek révén válhatnak tanítványaink képessé arra, hogy korunk kihívásaira személyesen megélt keresztény választ adjanak. Minél erősebb iskolánk, óvodánk (katolikus és specifikus) identitása, annál bátrabban vállalhatjuk ezt a kockázatot. Ennek a kényes folyamatnak az irányítása, amelyben a kihívások a jót és a rosszat egyaránt erősíthetik, nagy körültekintést, bölcsességet igényel. Az intézményt körülvevő környezet sokféleképpen igényli az egyházi iskola, óvoda jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus intézmény feladatai megoldásában.

35

1. Az intézmény hivatalos kapcsolatot tart a Pécsi Egyházmegyei Közoktatási Bizottsággal. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az intézmény a fenntartó püspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az iskola, óvoda nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít gyakori jelenlétére, kéri útmutatásait. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet segíti munkánkat. Egyes részfeladatok megoldása során, illetve tapasztalatcsere céljából a városi önkormányzat iskolaügyekkel foglalkozó irodájával működünk együtt. Élő kapcsolatot tartunk a Tolna megyei Önkormányzat Humán Szolgálatok Központjával, a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal. 2. Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akiket az iskola meg akar nyerni a nevelési céljainak, ugyanakkor nekik is vannak elvárásaik az iskolával szemben. A velük való alkotó együttműködésünk hatással lehet az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az iskola - az ez irányú igényeknek elébe menve - segítséget nyújt a szülői értekezleteken a nevelési, lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, szükség szerint tanácsot ad a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Kéri és elfogadja a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában. Tisztelettel és szeretettel fogadja a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgálja igazságtartalmukat, törekszik az esetleges hibák kijavítására. Az együttműködés formái: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt tanítási nap, közös kirándulások – zarándoklat - rendezvények, pályaválasztási tanácsadás, írásbeli tájékoztatás 3.A katolikus iskola természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével, a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az iskolára. Az iskola alkalmanként helyet ad az egyházközség programjainak. A tanulóink szüleikkel együtt részt vesznek a Remete kápolnánál tartandó találkozókon. 4. A más egyházi iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartás révén intézményünk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. Ennek érdekében igyekszünk minden tanévben meglátogatni egy-egy ilyen intézményt. A látogatás idejét, céljait a tantestület határozza meg. 5. A közvetlen környezettel, vagyis városunk önkormányzati iskoláival, óvodáival intézményünk alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- és szellemi vetélkedőkön, seregszemléken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. 6. Intézményünk tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai segítik nevelő-oktató munkáját (Caritas, Máltai Szeretetszolgálat). A Caritasba és a Máltai Szeretetszolgálatba arra érdemes tanulóinkat szolgálatra ajánlunk segítő akciókra. 7. Intézményünk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért kapcsolatot kell kiépítenie a katolikus középiskolákkal. Tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről. Szorgalmazza a megfelelő tehetségű növendékek egyházi középiskolában való továbbtanulását. 8. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, tv, különösen az elsősök beíratása előtt az iskolát népszerűsítő kiadványok megjelentetése.

36

9. Városunkban két cserkészcsapat működik, iskolánk mindkettő számára nyitott, utánpótlásuk és programjaik szervezésében segíti őket.

II. 4. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. Mérések formái: a/ diagnosztikus ( év eleji felmérések ) b/ szummatív (félévi, év végi felmérések, témazáró dolgozatok) 2. Értékelések fajtái: a/ formatív értékelés ( adott tanagyagok, anyagrészek ) b/ szummatív (témazárók értékelése, ennek formái: szóbeli- és írásos feleletek, beszámolók, röpdolgozatok, nagydolgozatok, témazárók) 3. Az 1 – 3. évfolyamon a szöveges értékelés tantárgyanként a megfelelő szavak aláhúzásával történik 4. Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. 5. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás - előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. 6. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. 7. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a "feladatmegoldós" tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó /nagy vagy témazáró/ dolgozatok számát, továbbá a félévenként adandó érdemjegyek számát. 8. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. 9. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. 10. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. Ettől eltérő az általános iskola első-harmadik osztályának értékelési rendje felmenő rendszerben. Az évközi teljesítményeket a tanító egyéni módon értékeli, minősíti. Az első félév és a tanév végén tantárgyanként háromfokozatú minősítést alkalmaz: jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. A tanító értékelő lapot tölt ki, amelyen részletezi a tanuló munkáját. Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett kell kiadni. Ha a tanuló nem tesz eleget a követelményeknek a szülővel egyeztetve évfolyamot ismétel.

37

11. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékelést az 1-3. évfolyamon a pedagógus, a továbbiakban a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 12. Tanév közben a tanulónak megfelelő számú érdemjegyet kell kapnia: kisebb óraszámú tantárgyak esetén havi átlagban legalább egyet, nagyobb óraszám esetén legalább kettőt. 13. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb három "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és bizonyítványban is dokumentálni kell. 14. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.

Első évfolyamos tanulók félévi és év végi értékelő lapja Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Beszéd: - választékosan fejezi ki magát – rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát szavakban fejezi ki magát – kérdésre is csak szavakkal válaszol Olvasás: Betűfelismerés: gyors – jó – lassú – hibás Összeolvasás: Hibátlan – kicsit lassú – nagyon lassú – nem kielégítő Megértés: mondatokat megért – szavakat ért meg – 2-3 betűs szavakat ért meg – nem érti meg, amit olvas Írás: Betűalak: szabályos – némely betűje egyéni – nem tetszetős – torzított Betűkapcsolás: szabályos – betűtávolság hibás – kevés kapcsolási hiba – sok hiba – rossz Írás használat: szavakat önállóan ír – diktálás után ír – nyomtatottról írottra másol – írottról sok hibával másol – írottról sem másol. Matematika: eszközökkel és azok nélkül is önállóan jól dolgozik – eszközök használatával kevés nevelői segítséggel dolgozik – sok nevelői segítséget igényel – segítséggel sem oldja meg a feladatot. Környezetismeret: jól tájékozott – kevésbé tájékozott – ismeretei hiányosak. Technika: tiszta, rendes munka – kevés nevelői segítséget igényel – nehézkes eszközhasználat. Rajz: szín-és formaérzéke nagyon jó – szín és formaérzéke jó – segítséget igényel. Ének: teljesen hibátlan – bizonyos dallam v. ritmikai elemek hibásak – általában hibás. Testnevelés: nagyon ügyes – ügyes – lassabban reagál. Hittan: vallási élete: buzgó – rendszeres – változó – közömbös tudása: jó – közepes - gyenge Német nemzetiségi nyelv: Tanult szótag ismerete: pontos, jó, hiányos, gyenge A mondatmodellek alkalmazása: helyes, kevés segítséget igényel, sok segítséget igényel 38

Névelők használata: pontos, néha téveszt, pontatlan Mondókák ismerete: pontos, néha téveszt, pontatlan A tanórai utasításokat: megérti, kis segítséggel megérti, nem érti meg Kiejtése: helyes, többnyire helyes, pontatlan A tantervi követelményeknek: Dicséret:…………………………………………………………tantárgyból Gyenge:………………………………………………………….tantárgyból. A további évfolyamok értékelő lapja a következő tanévtől felmenő rendszerben kidolgozásra kerül.

Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. 2. Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. 3. Javítóvizsga: A tanév végi elégtelen osztályzat egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap folyamán). A tanuló vagy a gondviselő hibájából elmaradt javítóvizsga csak alaposan indokolt esetben, előzetes egyeztetés után pótolható. A többi vizsgatípusban az iskola útmutatást ad. A vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg.

Az intézmény felvételi szabályzata A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Elsődleges az elbírálásnál a szülők vagy, nagyszülők hitélete. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. A felvételt az igazgatótól a szülőnek írásban kell kérvényeznie. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani - az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. Az általános követelményeket kiegészítő szempontok az első évfolyamon: − iskolaérettség írásos igazolása; − idősebb testvér már az iskola tanulója; − egyházközösséghez tartozás, − katolikus óvodába járás. A felvételt a Városi Polgármesteri Hivatal által meghirdetett módon és időben kell kérni iskolánkba - a szülő és gyermek együttes megjelenésével.

39

Átvétel más intézményből A tanuló felvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, hitéletét és a tanuló vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgákat írhat elő. Amennyiben a tanuló magatartása, tanulmányi eredménye nem megfelelő, az iskola igazgatója az osztályban tanító nevelők és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

Jutalmazás, büntetés Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe, anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetőek. Ez az ellenőrzőbe és az osztálykönyvbe kerül bejegyzésre, és a havi, illetve év végi magatartás- vagy szorgalomjegyben is meg kell látszaniuk. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes körülmények között adjunk át. A Tehetséges Ifjúságért Alapítvány a keresztény szellemű tehetséggondozás szekszárdi alapjait megteremtő pedagógus emlékezetére Dr. Kleininger Ottó Emlékdíjat alapított. Az emlékdíjat az iskola tanulója kimagasló tehetsége elismeréséül, valamint e tehetség kibontakoztatásában, szorgalomban, magatartásban mutatott példája és a hitoktatásban elért előmenetele alapján kapja. A díj odaítéléséről a nevelőtestület dönt. Büntetés Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetőek: Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói intés vagy megrovás. Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyében is tükröződnek. Minden esetben az osztálykönyvbe és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásulvételét a szülő aláírásával jelzi. Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. Határozatai között szerepelhet az okozott kár megtérítése, eltanácsolás az iskolából vagy átirányítás másik iskolába. A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről a szülőket időben értesíteni kell.

40

II. 5. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 1. Tárgyi, dologi feltételek Iskolánk csendes környezetben, kisforgalmú közút és egy sétáló utca által határolt területen, az autóbusz és vasúti pályaudvar közelében található. Épülete 28 éves, eredetileg kulturális feladatokat ellátó, szervező intézmény számára készült. Az egyházak kárpótlása során került az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek tulajdonába. Ezt követően kezdődött annak iskolaépületté történő átalakítása. A nagyobb volumenű munkálatokat Szekszárd Város Önkormányzata végezte (vizesblokkbővítés, kerítésépítés). Ennek költségeit az épület vételárába beszámította. Egyéb belső átalakításokat az iskolaalapító - Belvárosi Egyházközség végeztette el (tantermek kialakítása, egyedi fűtés). Osztálytermeinek alapterülete 48-56 m2, befogadó képességük 20-22 fő. Az épület szerkezetéből adódóan a termek befogadóképessége nem növelhető. Tanteremként 8, csoportbontásban további két helyiség használható. Az iskola aulája a teljes tanulólétszám befogadására alkalmas. Az alagsorban tágas, bár alacsony tornaszoba és számos kiszolgáló, illetve és raktárhelyiség található (öltözők, testnevelési szertár, hő központ, raktárak ). Ezek közül két helyiség tanteremmé (technika szaktanterem, számítástechnika szaktanterem) lett kialakítva az elmúlt évek folyamán. Folyamatban van az orvosi szoba kialakítása. Az átalakítások ütemezése, illetve kivitelezése folyamatosan történik. Szertárat (földrajz, fizika, kémia, biológia, stb.) a természettudományos terem mellett levő kisebb helységben létesítettünk, valamint a szaktantermek beépített szekrényeiben lehet elhelyezni a taneszközöket. Az iskolaudvar „U” alakban veszi körbe az épületet, így egyes részei csak korlátozottan használhatóak. A pedagógiai program céljait szolgáló eszközök, szertári felszerelések, anyagok beszerzése folyamatos. Az 1998/1999 tanévtől kezdődően pályázati pénzből felszereltük a fizika, biológia, technika szertárakat. Bővítettük a hittan, a magyar nyelv és irodalom, a német nyelv, az ének-zene, a matematika, a környezetismeret, a földrajz, a rajz tantárgyak eszközeit. Az eszközellátottság növelését segítette, hogy a szálkai iskolától / amely megszűnt/ vettünk, illetve ajándékba kaptunk igen sok szemléltető anyagot. A testnevelés tantárgy felszereltségét az elmúlt tanévig a Gyermekek Háza által megőrzésre itt hagyott taneszközök biztosították. Az eszközöket visszakérték, így új taneszközök beszerzése vált szükségessé. Kialakítottuk az alagsorban a könyvtárhelységet, ahol elhelyeztük a tanári kézikönyveket, valamint az oktatáshoz szükséges könyveket, ifjúsági irodalmat. Az elmúlt években könyvállományunk nagymértékben növekedett az adományozások, pályázati pénzek, különböző könyvtárbővítési akcióknak köszönhetően. A berendezését bővítettük, korszerűsítettük, szépítettük. Számítógépet vásároltunk, melynek segítségével folyamatosan térünk át az állomány számítógépes feltárására. Az iskolai adminisztráció, a könyvelés, a tanuló-nyilvántartás, az eszköz- és anyagnyilvántartás, valamint a tanári munka indokolt fejlesztése érdekében számítógépeket vásároltunk az igazgatói és gazdasági irodába. A számítástechnika teremben 16 gép áll a gyerekek rendelkezésére. Az idei tanév második félévétől csatlakoztunk az Internetre. Hiányosnak érezzük az iskolaudvar felszereltségét. Sajnos az udvar kis mérete és elrendezése kevés eszköz elhelyezésére ad lehetőséget. Az elmúlt időszakban ping-pong asztallal, fából készült pihenőházzal igyekeztünk a szabadidő eltöltésére alkalmasabbá tenni.

41

Az épület gépészeti berendezései - csővezetékek, radiátorok - elöregedtek. Cseréjüket, felújításukat csak szakvélemény megkérése után lehet tervezni. Az épület a tetőszerkezet meghibásodása miatt számos helyen beázik. A nyílászárók (ablakok) nagyon rossz állapotúak, felújításuk, cseréjük szükséges. Ennek költségvonzatának megállapításához szintén szakértői véleményre van szükség.

2. Személyi feltételek Iskolánk nevelőtestületének létszáma az alábbiak szerint alakult: Tanév Tanító Tanár Óraadó Helyettes

2001/2002 8 6 3 3

2002/2003 7 4 5 4

2003/2004 7 7 4 2

A tanulócsoportok és a tanulói létszámok alakulása: Tanév Osztályok száma Napközis csoportok Tanulói létszám

2001/2002 8 5 148

2002/2003 8 5 143

2003/2004 8 5 145

Iskolánkban a hitoktatást az iskola hitoktatói képesítésű pedagógusai ( 5 fő ) és 2 pap végzik. A jelenlegi technikai személyzet létszáma: 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő karbantartó 3 fő részfoglalkozású takarító 2 fő (polgári szolgálatos) portás, naponta 1 fő az óvodában 3 órát tölt.

3. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulói tevékenykedtetést az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: tantermenként: írásvetítő-fali vetítővászon mozgatható fali tábla, megfelelő vonalazással tanulást segítő faliképek televízió – videóval : 5 db rádiós magnetofon: 4db rádiós- CD lejátszó: 2 db CD- lejátszó: 1 db A különböző tantárgyakat segítő eszközök egy része a szertárakban van elhelyezve, valamint a tantermi beépített szekrényekben, hogy minden nevelő hozzáférjen használatukhoz. 1. Magyar nyelv és irodalom tanítását segítő eszközök: - Képek, betűkártyák, szótagkártyák, hívóképek

42

2.

3.

4.

5.

6.

- Írott és nyomtatott, kis és nagybetűs ABC (falikép) - Betűsín - Bábok - Fali tabló készlet a nyelvtan tanításához - Gyermeklexikon - Szólások és közmondások könyve - Helyesírási szabályzat és szótár - Magyar értelmező szótár - Szinonima szótár - Írói arcképsorozat - Kötelező és ajánlott olvasmányok a könyvtárban (külön leltárban) - Videokazettán kötelező és ajánlott olvasmányok (külön leltárban) Matematika tanítását segítő eszközök: - Nagy matematikusok arcképei - Táblai szerkesztő eszközök - Méterrúd, összerakható köbméter - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Síkidomok, testek műanyagból - Számegyenes - Hőmérő modell - Falikép sorozat - Színes rudak (minden alsó tagozatos osztályban) Történelem tanítását segítő eszközök: - Történelmi arcképsorozat - Térképek (külön leltárban részletezve) - Videokazetták (külön leltárban) - Faliképek (külön leltárban) - Diapozitív sorozat Természetismeret és a földrajz tanítását segítő eszközök: - Terepasztal - 4-8. osztályos diafilm sorozat - 4-8. osztályos írásvetítő fólia sorozat - kőzetgyűjtemény - iránytűk - földgömb – tanári demonstrációs, tanulói (10 db) - Térképek (külön leltárban) - Faliképek (külön leltárban) Biológia tanítását segítő eszközök: - Diapozitívek a 7-8. o. –ban - Kézi nagyítók - Mikroszkópok - Faliképek (külön leltárban) - Emberi csontváz - Emberi szervek modelljei - Kitömött állatok (külön leltárban) - 7-8.o. írásvetítő fólia sorozat - Biológusok arcképsorozata - Bonckészlet - Videofilmek (külön leltárban) Kémia tanítását segítő eszközök:

43

- Írásvetítő fólia sorozat 7-8.o. - Kalotta modell - Pálcika modell - Mágneses atommodell - Kristályrács (gyémánt, grafit) - Fali tablók (külön leltárban) - Mobil elszívó - Üvegárú (kémcsövek, főzőpoharak) - Vízbontó készülék - Periódusos rendszer 7. Fizika tanítását segítő eszközök: - Fizikusok arcképsorozata - Írásvetítő fólia sorozat - Elektrovaria - Tanulói elektromos, hőtani és fénytani készlet - Optikai pad - Kétütemű, négyütemű motor - SI mértékrendszer – falikép - Árammérő műszerek – demonstrációs, tanulói - Mikolacső - Mechanikai készlet - Hőmérők - Áramátalakító - Karosmérleg – tanulói 8. Testnevelés tanítását segítő eszközök: - Tornaszőnyegek - Ugródomb - Tornazsámolyok - Ugrószekrény, dobbantó - Bordásfal - Kosárlabda palánk - Labdák – kézilabda, gumilabda, kislabda, focilabda, medicinlabda, kosárlabda- Mérőszalag - Tornapadok / 4m-es, 2 m-es / - Magasugró mérce, léc - Súlygolyók - Gyűrű 9. Német nyelv tanítását segítő eszközök: - Fali oktató tabló sorozat (nyelvtani anyag) - Tematikus képek - Hangkazetták a tankönyvcsaládhoz - Videokazetták (külön leltárban) 10. Ének-zene tanítását segítő eszközök: - Ritmus eszközök: triangulum, kisdob, xilofon, ritmusfa, cintányér - Zenehallgatási anyagok hangkazettán, CD-n 1-8.o. - Alsós demonstrációs anyag - Harmónium, elektromos orgona - Zeneszerzők arcképsorozata 11. Rajz tanítását segítő eszközök: - Diasorozat 1-8. o.

44

- Népművészet diasorozat - Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz - Videó filmek (templomok, várak, kastélyok) 12. Technika tanítását segítő eszközök: - Kézi szerelő eszközök (külön leltárban) - LEGO szerelő készlet - Írásvetítő fóliasorozat 5-8. o. - Asztali fúró, köszörű - KRESZ- faliképek, társasjátékok 13. Informatika tanítását segítő eszközök: - Pentium típusú számítógépek, monitor, billentyűzet (16 db) - Nyomtató - Szkenner - Alapvető programok: WIINDOWS 98, OFFICE 97, Internet - Fali tablók

45

III. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI III. 1. Személyi feltételek Óvónők száma :6fő

Dajka: 3 fő

Óvodai csoportok száma: 3

Gazdasági ügyintéző 1 fő Konyhai kisegítő: 1 fő

Létszám: 50 fő

III. 2. Tárgyi feltételek Területei

2004. folyamatos

2004

karbantartásra

Hiány

állagmegóvásra

pótlás

2004-2008 *közötti szükségletek

szorul Tárgyi feltételek:

Óvodai székek,

Füg-

terítők ,

gönyök

Gyermekágyak, függönykarnisok,

törölközők Játékkészlet

Folyamatos pótlás pótlás

Konstruáló, építő játékok, nagy építő elemek

Mozgásfejlesztő eszközök

Könyvtár (szakmai, gyermek)

Akadály pálya

Kari-

Labdák, ugrókötelek, wesco

eszközei hengerek

kák

mozgásfejlesztő eszközök

szakkönyvek

Szak-

Mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek

könyvek Felnőttek munkafeltételei

Öltöző szekrények

Udvar állapota

Mászókák, kötelek,

Új

csúszda

homok

Egészségvédelem

Munkaruhák szükségszerű cseréje Udvari játékok festése, karbantartása.

Biztonságos környezet, természetbarát eszközök használata.

46

III. 3. Az óvodai élet megszervezése AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam * 7.00-12.00

Tevékenység • Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban, • Tervszerű kötött vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (óvodapedagógusok döntése alapján meghatározott időpontban tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz, tízórai,) • Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése • Mindennapos testnevelés vagy kötelező testnevelés (teremben, tornateremben, vagy a szabadban) •

Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek, fejlesztés.

•

Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése o Vers, mese o Ének, zene, énekes játék o Rajzolás, mintázás, kézimunka o Részképességek fejlesztése egyéni formában

• Tisztálkodás, öltözködés • Külső világ élményei, megfigyelések • Valamennyi olyan játéktevékenység, melyet igényel a gyermek 12.00-15.00

• Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek • Étkezési ima, ebéd • Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez • Pihenés előtti beszélgetés, lelki percek, mese, ének • Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően

15.00-17.00

• Folyamatos ébredés, testápolás, uzsonna • Játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően, a szülők érkezéséig

47

Tevékenységeink szervezeti formája Életkor és

Kötetlen

Kötött

Kötetlen vagy

Tevékeny-

Tevékeny-

fejlettség

tevékenység

tevékenység

kötött

ségek

ségek

tevékenység

szervezése a

formái

szerint

nevelési év folyamán 3-4 évesek • Külső világ tevékeny

Hitre nevelés

egyéni,

Mozgás,

megismerése Mozgásos játék • Vers, mese

(mindennapos

• Ének-zene,

testnevelés)

november 1-

mikro-

május 31 csoportos,

énekes játék a témakörnek

• Rajzolás, mintázás,

és a

kézimunka 4-5 éve sek

Vers, mese

Hitre nevelés

• Külsővilág

Mozgás,

tevékeny

Mozgásos játék

megismeré október 1-

(mindennapos

se, benne

testnevelés)

környezet formai,

fejlesztésnek május 31

megfelelően

frontális

mennyiségi, téri

mozgás és

viszonyai • Vers, mese Ének-zene, énekes játék • Rajzolás, mintázás,

48

óvodapedagógusok

kézimunka

5-6-7-8

évesek

Vers, mese

Hitre nevelés

• Külsővilág

megítélése

Mozgás,

tevékeny

Mozgásos játék

megismeré szeptember 15- alapján

(mindennapos

se, benne

testnevelés)

környezet

május 31 más

formai, mennyiségi

tevékenység

, téri viszonyai • Vers meseÉnek-zene, énekes játék • Rajzolás, mintázás, kézimunka

49

is

HETIREND Szeptember 1-től Május 31-ig Kötött tevékenység

Kötött vagy kötetlen tevékenység (Szabadon választható tevékenység)

Tevékenység

Tevékenység

megnevezése

ideje

Tevékenység megnevezése

Tevékenység ideje

Hitre nevelés Mozgásos

A hét

heti

• Játék

játékok

meg-

egy-

• Munka jellegű

határo

egy

tevékenységek

-zott

alka-

napján

lom

A hét minden napján

Logopédiai foglalkozás Mindennapi

Azokon a

• Vers, mese

testnevelés

napokon,

• Ének, zene énekes játék

amikor nincs • Külső világ tevékeny mozgástevékenység

megismerése,

Nincs meghatározott napja (a gyermekek spontán érdeklődése alapján,

• Környezet formai,

gyermek vagy az egy

mennyiségi, téri

csoportban dolgozó

viszonyai

óvodapedagógusok

• Rajzolás, mintázás, kézimunka

50

megbeszélése szerint)

HETIREND Június 1-től Augusztus 31-ig Kötött tevékenység

Kötött vagy kötetlen tevékenység Szabadon választható tevékenység

Tevékenység

Tevékenység

Tevékenység

megnevezése

ideje

megnevezése

Tevékenység ideje

Hitre nevelés Mozgás,

A hét minden

mozgásos

napján

játékok

Játék

1. nincs meghatározott

1. Vers, mese 2. Ének-zene énekes játék 3. A külső világ tevékeny megismerése 4. Rajzolás-mintázáskézimunka Munka jellegű tevékenység

51

napja 2. a gyermekek spontán érdeklődése alapján gyermek vagy óvodapedagógus kezdeményezésére

Tevékenységek szervezeti formája Június 1-től Augusztus 31-ig

Életkor és fejlettség

Tevékenységek Kötött

Kötetlen

formái

Hitre nevelés

A többi tevékenységek

Mozgás,

szervezéseit a

Egyéni, mikro-

mozgásos játék

gyermekek

csoportos,

(mindennapos

érdeklődéséhez, és a

a témakörnek és a

testnevelés)

napi időkerethez

fejlesztésnek

a gyermekek

igazítjuk. Az

megfelelően

által ismert

óvodapedagógus

frontális

mozgásanyagra

feladata a feltételek

mozgás

alapozva

megteremtésével a

és óvodapedagógus

szabad választási

megítélése alapján

lehetőségek

más tevékenyég is

szerint 3-4-5-6-7 -8 évesek

motiválása. A gyermekek tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják.

52

III. 4. A katolikus óvoda tevékenységi formái 1.Hitre nevelés A hit Isten ajándéka -A hit hallásból ered, szükséges a példa is: megtapasztalás érzelmi biztonság szerető elfogadó jégkör összetartozás élménye iskolába lépés idején a hit tovább élése -Az óvoda missziós feladatai: A családok bekapcsolása az egyházközség életébe A közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét köszönési mód mindennapos lelki beszélgetés étkezés előtti és utáni imádság templomlátogatások játék délutáni pihenés előtti ima, A liturgikus év eseményei Karácsonyi ünnepkör Húsvéti ünnepkör / Az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése / Templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel, Templomlátogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése Közös szentmise látogatás a családokkal Imádságok tanulása -Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) Közös élményeket nyújtó tevékenységek Erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása / együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat / Biztonságérzet erősítése / feltétel nélküli szeretet, elfogadottság élménye / A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók viselkedése. -Ünnepek és megemlékezések -Feladat: az ünneplés megtanítása az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből o az ünnep előkészítése

53

2. Játék -Célunk olyan gyerekek nevelése, akik a játékban aktív, megismerő tapasztalatszerzésre, alkotásra képesek, tevékenységüket szabad önkifejezés és örömérzés kíséri, képesek szabályokat alkotni és elfogadni, mások sikereinek örülni. -Feladataink A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása: megfelelő játékterületek biztosításával, elegendő idő, nyugodt légkör, a játékhoz szükséges eszköz biztosításával. A külvilág elemeinek megismertetése, Én-kép kialakítása. A játék formáinak és tartalmának gazdagítása érdekes tapasztalatok szerzésével. Mintaadás segítségével a szociális kreativitás fejlesztése (kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások). A játék rendjének szokássá alakítása. Egészséges versenyszellem kialakítása. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon. Kapcsolódjon be közös játékokba. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására. Tartsa be és kövesse a megismert szabályokat. Hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket. Legyenek egyéni ötletei, javaslatai. Válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt. Legyen képes saját élményeinek eljátszására. Fogadja el társai javaslatait, öt1eteit. Legyen képes a csoportban való játékra. -Tartalom 1. Gyakorlójátékok: -ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, -szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, -manipulációs játékok. 2. Szerepjátékok: -egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban). -jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. -a játékszabályok elfogadása és betartása, betartatása. -a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba, felnőtt utánozható mintaadása segítségével. 3. Konstruáló játékok a, barkácsolás: -apróbb tárgyak és játékok készítése. -ajándéktárgyak készítése. -játékjavítások, közreműködés apró hiba-elhárításokban óvónői irányítással. b, építő játékok: -összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével (a valóság és a képzelet közelítésével).

54

4. Dramatikus játék, bábjáték: -forrása a mese. -események, életszerű helyzetek, mesék színműszerű megjelenítése, mellyel a gyermek a mese által keletkezett feszültségeket vezeti le. -célja a beleélés, átélés, utánzás, párbeszéd. -bábmozgatási kísérletek. -hangutánzások. -önálló bábozások (evangéliumi részletek, mese, történet és bábválasztás). 5. Szabályjátékok: -verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések, a játék örömforrása a szabály betartásában van. Próbára teszi leleményességüket, ügyességüket, biztosítja az önmegvalósítás lehetőségeit, a versenyszellemet. 6. Népi játékok -hagyománymegőrző funkciója van, összefüggésben vannak a népi alkotó tevékenység olyan ágaival, mint népművészet, népzene, népi táncok, népszokások, és a magyarságtudattal. 7. Játék a szabadban -kirándulások, udvari játékok, szabad játék az erdőben, patakparton... -A játékirányítás elvei Folyamatosan bővítjük, mélyítjük a világról szerzett tapasztalatait Elősegítjük, hogy elképzeléseik, ötleteik megvalósulhassanak a játékban, biztosítjuk mindazokat a feltételeket, amelyek a játékra optimális hatással vannak. A belső motivációk működését segítjük elő a realisztikus tárgyi eszközök visszafogott adagolásával, a tárgykészítés feltételeinek megteremtésével, a természetes környezet eszközként való alkalmazásával. Elősegítjük az eszközök és társak szabad megválasztását (vagy nem választását}, időt hagyunk arra, hogy nézelődjön, válogasson, töprengjen és a számára legvonzóbb játék tevékenységbe kezdjen. Biztosítjuk a csoportszobában való szabad rendezkedést, kreatív tárgyhasználatot, elősegítjük a tevékenységek felfedezésének, a kitartás felerősödésének lehetőségét. Mozgásos játékokat lehetőség szerint természetes környezetben szervezünk. Törekszünk a gyermeki kíváncsiság kielégítésére, a gyermeki kérdések megválaszolására, a szabályismeret gyakorlására, viselkedés tudatosítására. Megengedő irányítással biztosítjuk a szabad játék lehetőségét, modellnyújtó szerepünkkel értékeket, normákat közvetítünk. Hangsúlyozzuk az egyes gyermek egyéni érettségét, fejlettségét, fejlődésbeli tempójának különbségét megismerő, mérlegelő pedagógus attitűd jellegét. 3.Vers, mese -Célunk Irodalmi alkotások, népmesék, versek iránti fogékonyak legyenek, szívesen meséljenek, verseljenek, el tudják fogadni az erkölcsi, esztétikai normákat és képesek legyenek a magyar kultúra értékeit a saját szintjükön befogadni. -Feladataink Helyzetek teremtése a mese, vers segítségével érzelmeik kibontakoztatására. A mese, vers mindennapi, örömteli élmény legyen. A magyar népmese, népi halandzsa, népi mondóka, szólás, kiolvasó segítségével az anyanyelvi kultúra fejlesztése. Igény kialakítása az irodalmi élményekre - irodalmi fogékonyság alapozása. Könyv iránti vonzódás (elérhetőség, eligazodás) kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása. 55

Képolvasási készség kialakítása. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, imákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit, és ismerje mozgásait. Kapcsoljon ismert irodalmi és bibliai szöveget adott ünnepi alkalomhoz. Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait. Tudjon szóban kiegészíteni ismert meserészletet. Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére. Jegyezze meg a mese és a bibliai történet legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezze meg azokat. Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés). Legyen kedvenc meséje. Képes legyen korának megfele1ő színházi előadás cselekményének követésére. -Tartalom Beszélgetések a napi tevékenységek során. Beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyesejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok. Idő - és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések). -Vers és mesemondások. A néphagyomány kincseinek kiaknázása: népmesék, népi mondókák, stb. Irodalmi művek hallgatása: -mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők) -mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, -folytatásos mesék), verses mesék, -versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek). Irodalmi művek eljátszása -dramatizálás, bábozás . Könyvek, folyóiratok nézegetése-helyük a könyvespolcon, könyvtárban. Színházi élmények nyújtása- gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése. 4.Ének énekes játék -Célunk A gyerekek zenei élményekhez juttatása -az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül. -Feladataink Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. A népi, - a hagyományok, -a műzenei, -és más népek dalainak, zenéinek megismertetése. Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése. Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül.

56

Vallásos énekek megismertetése, gyakorlása. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani Énekeljen hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat. Felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal. Énekeljen vissza dallamot. Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors- lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban. Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással, a néptánc elemeit felhasználva. Legyen kedvenc dalos játéka. Törekedjen a tiszta éneklésre. Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét. Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz és egyházi ünnepekhez kapcsolódva. Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a hegedű, gitár, furulya hangját). Ismerjen néhány térforma-alakítási lehetőséget (kör, csigavonal). Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel. Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot (legyen kreatív). -Tartalom Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy- és kétszemélyes játékok. altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb. körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok). Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai -más népek dalai: táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók), népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva. Gyermekeknek írt műdalok. Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai). Rögtönzött hangszerek készítése. 5. Rajzolás, mintázás, kézi munka -Célunk Vizuális érzékenységgel és tapasztalattal rendelkező gyermekek nevelése, akik a környezetről szerzett benyomásaikat vizuális memóriájuk segítségével felidézni, a megismert technikai eljárások alkalmazásával és természetes anyagok segítségével újraalkotni képesek -Feladataink: Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák). A vizuális megértés, befogadás alapozása. A képi,- plasztikai,- konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A vizuális percepció fejlesztése. Taktilis (tapintási) ingerek erősítése. Az ingerek más ingerekkel történő integrálása.

57

Szín- és formavilág gazdagítása. Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése). Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt. Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Sokféle lehetőség megmutatása a képi, - térbeli megjelenítésre. Képi gondolkodás fejlesztése. A térbeli tájékozódó-képesség fejlesztése. Lateralitás dominanciájának figyelembe vétele (balkezesség) Az íráshoz szükséges szem-kéz koordináció alakítása. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat. Használja a képi kifejezés eszközeit. Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat. Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások. Alkosson képet élmény, emlékezet alapján. Megfelelően használja az eszközöket -rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket. Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. Vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat. Megfigyelés után tudjon formát mintázni. Készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet. Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján. Legyen véleménye saját és társai "műveiről", műalkotásokról. Önállóan javítsa -megbeszélt módon- hibáit. Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással. -Tartalom Vizuális percepció: alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje, alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása, térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete, térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alak-kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés. Vizuális nyelv: képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek), a képfelület kitöltése, a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus), vizuális-taktilis ingerek -ujjfestés. -Kifejezés: tájak, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása. egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása, képalakítás saját élmények, emlékezet után.

58

bibliai jelenetek vagy mesék képi megjelenítése, képző -és népművészeti alkotások. képek nézegetése. technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások). Vizuális kommunikáció: színek keverése, a mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák). Tárgy -és környezetkultúra: tárgyalkotás szabadon, térrendezések, konstruálás, mintázás, anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz). 6. Mozgás -Célunk A környezet változásaihoz alkalmazkodni tudó gyermekek nevelése, akik rendszeres és hosszantartó szabadban való mozgással testi képességeikben jó teherbírással rendelkeznek, összerendezett, esztétikus nagy-, és finom motorikus mozgások összekapcsolására képesek. -Feladataink Az egészséges életmód kialakítására nevelés. A természetes mozgások alakítása, fejlesztése. Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése (akarat, önfegyelem, kitartás). Egészséges versenyszellem alakítása. Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás). A térbeli, időbeli tájékozódó-képesség fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése. Mozgáskoordináció alakítása. A testrészek megismertetése, testséma ismerete. A szenzomotoros mozgás révén fejlesszük a nyelvi kifejezőképességet. A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése. A szem, kéz, láb koordinációjának fejlesztése. Egyensúlyérzék fejlesztése. Rendszeres mozgáslehetőség biztosítása által a lelki harmónia megalapozása. Évenkénti ortopédiai szűrés után a gyógytestnevelés elméleti és módszertani ajánlásait alkalmazzuk preventív céllal, beépítjük a mindennapos testnevelés és a heti rendszeres foglalkozás keretébe. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás). Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben. Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. Mozgás közben tudjon irányt változtatni. Jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével. Legyen képes sor- és köralkotásokra.

59

Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm) két lábon. Tudjon fél és páros lábon szökdelni. Ugorjon át kisebb akadályokat. Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. A mozgásokban legyen kitartó. Tartalom -Játékok: szerep, -utánzó, -futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés). -Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba. -Gimnasztika szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlatok, kar-, láb-, és törzsmozgások, testhelyzetek, ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása a mozgáskoordináció kialakulása érdekében. -Koncentrációs mozgásgyakor1atok: kéziszer-gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda). -Járások, futások: természetes járás irányváltásokkal, speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás -gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. Szökdelések, ugrások: helyben és haladva a (páros lábon, váltott lábbal), akadályokon át (le, fel, át), Dobások, labdás gyakorlatok labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, -és ledobások (alsó és felsődobások), labdahajítások. -Támasz, -függés, -és egyensúlygyakor1atok: talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban, gurulások, egyensúlyozás emelt szeren (pad).Foglakozások a szabadban: kirándulások: erdő, vízpart, rét, stb. téli játékok (hógolyózás, szánkózás, esetenként síelés), atlétikai vonatkozású gyakorlatok. -Úszás - szabadon és önként választható tevékenység (úszótanfolyam keretében). 7. A külső világ tevékeny megismerése -Célunk A teremtett világ szépségének, jelenségeinek, összefüggéseinek megismertetése, a környezet szeretetének kialakítása, a környezetvédelemre nevelés

60

-Feladataink Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre. A felfedezés örömének érzékeltetése. Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében. A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása. A környezet jelenségeinek, tárgyainak tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése. Összefüggések megláttatása. A va1óság objektív bemutatása. Ítélőképesség fejlesztése. Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezethez. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve), életkorát. Hason1ítson össze mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb). Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. Tudja a meg- és leszámlálást a tízes számkörben. Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között). Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján Másoljon alakzatokat síkban és térben. Vá1ogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög). Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát, téglatestet, gömböt. Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit. Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat. Ismerje néhány környezetében levő épület funkcióját. Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele) Ismerje a színeket. Helyezze főbb csoportjaikba az élőlényeket (ember, állat, növény). Tudjon alapvető növény-, és állatgondozási műveletekről. Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, az élőlények óvása). Jól használja a megismert kifejezéseket. -Tartalom Megismerési módszerek alapozása -tapasztalatszerzés a környezetről. Természeti környezet: élettelen természet anyagai, az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok, természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint, élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük, az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek. Tárgyak, személyek összehasonlítása tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint, tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb), sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok),

61

sorba rendezések egyéb szempontok szerint, halmazok elemeinek meg- és leszámlálása -(több-kevesebb, ugyanannyi) halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben), soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás), állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése), almazok történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembe vételével. Emberi környezet: család, a család élete, családtagok, foglalkozások a családban, életmód. Az óvoda és környezete: a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége, az óvoda épülete -közintézmények a környéken, az emberek munkája az egyes munkahelyeken - foglakozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken. Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata. Közlekedés a faluban, városban: eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (különös tekintettel a gyalogos közlekedésre). Geometriai tulajdonságok megfigyelése: építés szabadon, építmények lemásolása építés rajz alapján síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások), elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságaik alapján Irányok, arányok megfigyelése: (bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintesfüggőleges). Különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre – ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsó-középső fogalmainak gyakoroltatása – a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. A rész és egész viszonyának megfigyelése 8. Munka jellegű tevékenységek -Célunk A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. -Feladataink A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése. Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása. Munkamegosztásra nevelés. Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése. A munka eredményének megbecsülésére nevelés. A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettség- vá1lalásának alakítása. Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje fel saját képességeinek határait. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat. Legyenek rendszeresen visszatérő feladatai. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. 62

Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében élő növényeket és állatokat. -Tartalom alkalomszerű munkák: egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel, megbízatások önkéntesség alapján, ünnepi készülődések (ajándékkészítés egymásnak, tárgykészítés, díszítő munkák), udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás), üzenetátadások (épületen belül), segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra. növények és állatok gondozása: megfigyelő tevékenységek irányítással, segítségadás egymásnak. folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás) és állatgondozás (etetés, almozás,...) évszakokhoz kapcsolódó munkák környezetrendezések, gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése). naposi munka: étkezés előkészületeinek teendői, terem- és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása). 9. Tanulás -Célunk A gyermekek játéktevékenysége fokozatosan tanulásélménnyé váljon, s a spontán tanulás szándékos tanulássá alakuljon. -Feladataink Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átéléséhez a feltételek megteremtése. Tudatos előkészítés: évszakterv, napi bejegyzések készítése. A megismerési képességek fejlesztése. A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése. Problémahelyzetek megoldása, megoldatása. -A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján. Alakuljon feladattudata. Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. Törekedjen többféle megoldás keresésére. Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. Különítse el a mese és a valóság elemeit.

63

-Tartalom Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből). Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre, Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése. Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek. Szókincsfejlesztés. Megfigyelések végzése közösen és önállóan. Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. Megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés). Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel, tapasztalatszerzéssel, kíváncsiságra alapozva kirándulások szervezése. Beszédfejlesztés. Pozitív érzelemmel forduljanak az emberi alkotások, a természet felé -védjék, óvják.

A tanulás helyzetei, szervezeti keretei Játékban tanulás: a spontán játék során kíváncsiság ébred a gyermekben. Belső késztetésre szemlélődik, próbálkozik. Játékba ágyazott tanulás: gyermek tevékenysége közben a spontán adódó tanulási helyzeteket kihasználjuk. Azzal, hogy kíváncsiságot ébreztünk, a gyermek belső késztetésére külső késztetést adunk. és a gyermek azonosul vele. Játékba integrált tanulás: feltételeket biztosítunk. megvárjuk. elősegítjük a lehetőségeket. Kérdéseinkkel segítjük a tanulási folyamat kibontakozását. Vizsgálódásra. problémamegoldásra késztetjük a gyermeket. Játékra épülő tanulás: a játéktevékenység tartalmi továbbfejlesztése által teremtjük meg a tanulási helyzetet, amelyben a gyermek elmélyedhet, tárgyakra, műveletekre koncentrálhat. Játékos tanulás: megtervezzük és megszervezzük a tanulás folyamatát. A gyermeket külső késztetéssel hozzuk tanulási helyzetbe, hogy intellektuális tevékenységét erőfeszítés, tanulási akarás jellemezze. 10.A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodánkba járó gyermekek kisebb hányada tanulási képességekben lemaradást mutat, ép érzékszervek és ép intelligencia mellett. A teljesítményben elért kudarc azonban torz kompenzáló viselkedést okoz, ezért gyakran válnak halmozottan hátrányos helyzetűvé a magatartási zavarok miatt. Olyan gyermekek nevelése a célunk. akik a törvényes keretek adta lehetőségeken belül, szociális és értelmi fejlettségüknek leginkább megfelelő időpontban kerülnek az iskolába. Ezért fontosnak tartjuk. hogy az óvodánkba járó 5-6 éves gyermekek fejlődését és fejlettségét a rászorultságnak megfelelően mérjük és elősegítsük. Így mindannyian (fejlesztő pedagógus, óvónő) objektív képet kaphatunk a gyermek fejlettségéről, és lehetőség nyílik arra, hogy a részképességeket az óvodai csoportban és a csoporton kívüli foglalkozásokon egyaránt fejlesszük. Éppen ezért szükség lenne fejlesztő pedagógusra, aki konzultálna az óvónőkkel, logopédussal, külső szakemberekkel. Munkája a megfigyelésre és a tesztvizsgálatokra épül. A megfigyelés egyrészt a vizsgálat alatt, másrészt a gyermek óvodai csoportjában a mindennapos tevékenység közben történik. A

64

szülőkkel szükség szerint egyéni beszélgetést folytat, ahol az együttműködés lehetőségeit is megbeszélik. A felzárkóztatás két úton zajlik. Egyrészt a gyermek csoportjának nevelési folyamatában fejlesztő tevékenység szerveződik, másrészt a gyerekek szükség szerint csoporton kívül szervezett egyéni, vagy mikorocsoportos foglalkozáson vesz részt. A gyermekek az életkori sajátosságaiknak megfelelően játékosan aktív részesei az önfejlesztésnek és az önmegvalósításnak. Így a fejlesztő foglalkozások révén megerősödhetnek azok a tanulási képességek, amelyek szükségesek a sikeres iskolai munka megkezdéséhez, s minden gyermeknek lehetőséget ad arra, hogy akkor menjen iskolába a törvényes kereteken belül, amikor erre éretté válik, amikor számára a legalkalmasabb.

Az óvodában szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke csoportszoba – gyermekcsoportonként 1 ebédlő- középső-nagy csoportban tornaszoba – óvodánként 1 logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1 játszóudvar - óvodánként 1 óvodavezetői iroda – óvodánként 1 óvodavezető-helyettesi iroda – óvodánként /nincs/ gazdasági vezetői iroda – óvodánként 1 nevelőtestületi szoba - óvodánként 1 orvosi szoba – óvodánként 1 gyermeköltöző – gyermekcsoportonként 1 gyermekmosdó, WC – gyermekcsoportonként 3 Kiszolgálóhelységek Tisztálkodási és egyéb felszerelések A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök A játékok, játékeszközök A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök egészség- és munkavédelmi eszközök

65

IV. HELYI TANTERV IV. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatban (óraterv) foglaltuk össze: Óraterv évfolyamonként

Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika

1. Évfolyam 2. Évfolyam 3. Évfolyam 4. Évfolyam Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 8 296 8 296 8 296 7 259 5

185

5

185

5

185

5

185

4

148

4

148

4

148

4

148

Környezetismeret

1

37

1

37

1,5

55,5

2

74

Ének - zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz

1

37

1

37

1

37

1

37

Technika életvitel Testnevelés úszás Hittan

1

37

1

37

1

37

1

37

3

111

3

111

3

111

3

111

2

74

2

74

2

74

2

74

Informatika

0

0

0

0

0

0

1

37

Tanítási órák összesen

26

962

26

962

26,5

980,5

27

999

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számát minden évfolyamon a hittan illetve a német órákhoz tettük.

66

IV.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. torna- és rajzfelszerelés, stb.). 2. A taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülő kötelessége. 3. Egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk.

IV. 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette, illetve ha a tantárgy szöveges értékelése esetén megfelelt minősítéssel zárt. 2. Három vagy több elégtelen esetén az évfolyamot meg kell ismételni, de a tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Számára a nevelőtestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után. 3. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését. 4. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, a törvényben meghatározott időkeret terhére lehető kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. 5. Magántanulók A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés - minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése a magasabb évfolyamba lépés érdekében az előzőekben leírt módon történik.

67

IV. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Beszámoltatás: Követelményei: A tantárgyak követelményrendszere tartalmazza Formái: Szóbeli feleletek: az adott tanórai anyagból Versek felmondása Kiegészítő olvasmányok szorgalmi feladatai Írásbeli: A III.5. pontban részletezve

Magatartás A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai Házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95 százaléka példásnak tartja, és a többiek sem adnának "jó"-nál rosszabbat. Nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben. Felelősségérzettel van az iskola közössége iránt. Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti. Önállóan kész véleményét kinyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte. Önnevelésre és önfegyelemre törekszik. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. Osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb intézkedésben nem részesült. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. Osztályfőnöki vagy igazgatói intésben részesült. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért igazgatói megrovásban vagy annál súlyosabb büntetésben részesült. Megjegyzések: 1. A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 2. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolja.

68

Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/.

IV. 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya - az adott órai tananyagból „ röpdolgozat” - adott órára feladott német szavakból „ röpdolgozat” - tájékozódó felmérések - témazáró dolgozatok - félévi – év végi dolgozatok Megjegyzések: a/ kettőnél több témazáró nem lehet ugyanazon a napon b/ legalább egy héttel korábban a tanulók tudomására kell hozni a dolgozatírás időpontját c/ a dolgozatokat egy héten belül ki kell osztani a tanulóknak d/ a témazáró dolgozatok érdemjegyeit piros, a szorgalmi feladatok és versek érdemjegyeit zöld színnel kell jelölni Értékelés: Az írásbeli dolgozatokat a következő százalékokkal értékeljük: magyar alsó tagozat: 0 – 39% 1-es 40 – 59% 2-es 60 – 79% 3-as 80 – 90% 4-es 91 – 100% 5-ös

magyar felső tagozat: 0 – 50% 1-es 51 – 60% 2-es 61 – 75% 3-as 76 – 90% 4-es 91 – 100% 5-ös

69

matematika –természettudományos tantárgyak: 0 - 30% 1-es 31 – 54% 2-es 55 – 74% 3-as 75 - 90% 4-es 91 – 100% 5-ös

IV. 6 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az alsó tagozatban osztályonként egy-egy napközi otthonos csoport, felső tagozatban pedig egy összevont tanulószobai csoport működik. A napközi otthonos csoportok vezetését - a tantárgycsoportos oktatásból következően – két tanító, a tanulószobai csoportot szakos tanárok vezetik. A napközi otthon és a tanulószoba életében központi helyet foglal el a tanulás. Célunk, hogy a rendelkezésre álló idő alatt valamennyi gyermek képességeinek megfelelően felkészüljön a tanítási órákra, elsajátítsa az egyes tantárgyak helyes tanulási technikáját, felkeltse a gyermek önművelődési igényét és képessé tegye őket az önálló tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a gyermekekben a tanuláshoz való pozitív viszony. Megerősítjük azokat a gyermekeket, akik szívesen tanulnak és derűs, segítő hozzáállással, sikerélmények biztosításával igyekszünk kedvet ébreszteni azokban, akiknek tanulási nehézségeik vannak. A jó tanuló gyermekek érezzék feladatuknak, hogy a gyengébben tanuló társaikat segítsék, örüljenek sikereiknek. Az önálló munka idejére teljes csendet követelünk meg. A tanulás vezetésében a minimális segítségnyújtás és maximális önállóság elvét követjük, így is biztosítva az önálló tanulásra való felkészítést. Az írásbeli feladatokat alsó tagozatban minőségileg is ellenőrizzük. A szóbeli tanulásnál – veres, német szavak, szabályok – tanulópárok segíthetik egymást. A felső tagozatban az írásbeli feladatok mennyiségi ellenőrzésére van lehetőség. A tanulás időtartama 60 – 90 perc. A tanítók, tanárok naponta differenciált és motiváló feladatokkal segítik, hogy a tanulási idő szabad perceit jól hasznosítsa a gyermek. A házi feladatok meghatározásának elvei: - Mindig kapcsolódjon az aznapi tanítási óra anyagához - Használja ki a differenciálás lehetőségeit. - Ha a tanulók ismétlődően azonos napokon nem készülnek el időben feladataikkal, az órarendet felül kell vizsgálni, vagy az osztályban tanító nevelőknek kell közös megoldást találniuk a feladatok csökkentésére. - Ha egy tantárgyból a gyerekek többsége nem érti a tanórán feldolgozott anyagot, akkor ezt jelezni kell az adott tantárgyat tanító pedagógusnak. - Mennyisége ne ébresszen a gyermekekben feszültséget, ne haladja meg az optimális szintet. - Segítse elő a tanuláshoz való pozitív beállítódást.

70

IV. 7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez 1. Tánc és dráma 5. – 6. évfolyam, külön tantárgyként tanítjuk, értékelése: jól megfelelt, megfelelt 2. Hon és népismeret 5. – 6. évfolyam, külön tantárgyként tanítjuk, értékelése: jól megfelelt, megfelelt 3. Mozgókép és médiaismeret 8. évfolyam, külön tantárgyként tanítjuk, értékelése: jól megfelelt, megfelelt 4. Egészségtan 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy keretében, 8. évfolyamon a biológia tantárgy keretében tanítjuk, értékelése: tantárggyal együtt érdemjeggyel 5. Informatika 6. évfolyamon

V. 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Testnevelés órákon a következő táblázatok szerint mérjük fel a tanulók fizikai állapotát:

A teljesítménypróbák elvárásai Tartós futás Folyamatos játékos mozgás Célbadobás zsámolyra (5 kislabda)

1. évfolyam lányok, fiúk 4 percig 6–8 percig 5 méterről 2 találat gye nge

Szlalom futás Labdavezeté s kézzel (2 x 15m) Korlátozott futás (10m/sec) Ritmusváltásos futás Reakciógyor saság Egyensúlyoz ás Egyensúlyoz ó járás

2. évfolyam lányok, fiúk 5 percig 8–10 percig

3. évfolyam lányok fiúk 6 percig 6 percig 9–11 percig 11–13 percig

6 méterről 2 találat

közep es

jó

10,0 9,0

8,2

gyen kö-ge zepe s

7 méterről 2 találat jó

gyen kö-ge zepe s

4. évfolyam lányok fiúk 7 percig 8 percig 11–13 percig 14–15 percig

7 méterről 2 találat jó

gye kön- zep ge es

jó

8 méterről 2 találat gyen köze ge -pes

9 méterről 2 találat jó

gy kö en- zep ge es

jó

8,8 7,8 7,2

9,3

8,5

7,6

9,1

8,4

7,8

9,0

8,2

7,4

9,0

8,2

7,6

17,0

14,0

11,0

16,0

13,5

11,5 15, 5

13, 0

10, 5

14,5

12,2

10,5 13, 11, 9,2 2 2

________

8,0

7,2

6,4

6,8

6,0

5,2

6,5

5,7

4,9

6,1

5,3

4,6

5,8

5,0

4,3

5,2 4,6 4,0

8,8

8,2

7,5

8,5

8,0

7,5

8,9

8,0

7,1

8,7

7,8

6,9

8,4

7,5

6,8

8,2 7,3 6,6

7

10

13

12

13

15

13

16

19

13

16

19

15

18

20

16

19

20

12

16

20

22

28

34

34

41

47

24

33

40

35

42

50

35

42

50

15

12

9,0

13,4

10,4

7,8

11,7

9,2

6,7

12, 1

9,6

7,1

10,0

7,4

6,0

11, 8,3 6,9 0

71

A teljesítménypróbák leírása •

• • •

•

•

•

Szlalom futás: A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 és 15 méterre kell elhelyezni egyegy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el az első két labdát, majd megkerülve a harmadikat hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon. (Ajánlatos az első labdát balkéz felöl kerülni.) Két kísérlet után a jobbik eredményt értékeljük, 0,1 s-os pontossággal. Szlalom labdavezetés kézzel: A tanulónak az előző próbában leírt pályán kell labdavezetéssel végighaladni. A célvonalon áthaladva meg kell fognia a labdát. Két kísérlet engedhető meg, melyből a jobbik eredményt kell értékelni 0,1 s-os pontossággal. Korlátozott futás (20 lépéses futás): A próbázó feladata 10 méter futás egymástól 50 cmre lévő vonalak között. A teljesítés idejét mérjük 0,1 s-os potossággal. Minden vonalra lépés, vagy túllépés a vonalon 0,1 s hozzáadásával jár. Ritmusváltásos futás: A futás 30 m-es pályán történik. A rajthelyről 5 méterre lehelyezünk három egymáshoz érő tornakarikát, a pálya közepén öt egymáshoz érő karikát (a középsőt helyezzük a felezőpontra), a célvonaltól 5 méterre visszaszámolva ugyancsak három karikát. A tanulónak úgy kell futnia, hogy a karikák mindegyikébe belép átfutás közben. Két kísérlet közül a jobbikat vesszük figyelembe. Az eredményt 0,1 s-os pontossággal jegyezzük fel. Rekciógyorsaság: Bordásfal 10. fokánál (alulról számolva) a szaktanár 2 db munkáskesztyűt tart egymástól 50 cm-re. A tanuló kartávolságnyira áll a kesztyűvel szemben. A távolság felvételekor mellső középtartásban ujjhegye érje el a bordásfal megfelelő fokát. A szaktanár véletlen választásos alapon engedi el valamelyik kesztyűt, akkor, amikor a tanuló már mozdulatlan, várakozó helyzetben van. A tanuló igyekezzen elkapni a kesztyűt. Az eredményt az adja, hogy sikerült-e és hányadik fok magasságában sikerült elkapni a kesztyűt. Öt kisérletből az összpontszám adja a végeredményt, ami így 0 és 50 pont közötti lehet. Egyensúlyozás: A tanuló bekötött szemmel, kar magastartásban ujjfűzés helyzetben vár. Jelre az egyik lábát térdben hajlítva, derékszög helyzetéig emeli. Az időt addig mérjük, amíg az emelt lábát le nem teszi. Egy percnél a próba véget ér. Az eredmény 0,1 s-os pontossággal jegyezzük fel. Egyensúlyozó járás: A tanuló egy lapjára fordított hosszú tornapaddal szemben, attól 1,5 méterre húzott rajtvonal mögött áll, “elefánttoronnyal” (egyik kezével az orrát fogja, a másikkal kislabdát fog). Jelre végighalad a pad merevítő gerendáján, lerugja a gerenda végére állított tömöttlabdát, majd egyensúlyozva visszamegy. Az időt a rajtvonal ismételt eléréséig 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. Minden esetleges lelépést 1 s hozzáadásával büntetünk.

72

A teljesítménypróbák elvárásai (5–8. évfolyam) Tesztek

Lányok

Fiúk

5. évfolyam

kiváló

jó

átlagos

gyenge

igen gyeng e

kiváló

jó

átlagos

gyenge

igen gyenge

60 m-es vágtafutás Helyből távolugrás Magasugrás Távolugrás 1500m-es futás 600m-es futás Kislabda hajítás Célbadobás

10,6

10,7-11,4

11,5-12,1

12,2-12,9

13

10,2

10,3-11

11,1-11,8

11,9-12,8

12,9

153

152-145

144-135

134-124

123

161

160-151

150-143

142-132

131

100 315 7,40

95 275 8,20

90 245 9,20

85 215 10,20

80 195 11,20

115 325 6,55

110 285 7,55

105 255 8,55

100 225 9,55

95 200 10,55

2,55 23

3,25 20

4,05 16

4,45 13

5,15, 10

2,50 31

3,20 26

4,00 21

16

5,10 13

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

Cooper teszt

2200

2000

1700

1300

1000

2400

2200

1900

1500

1200

4,40

Tesztek

Lányok

Fiúk

6. évfolyam

kiváló

jó

átlagos

gyenge

60 m-es vágtafutás Helyből távolugrás Magasugrás Távolugrás 1500m-es futás 600m-es futás Kislabda hajítás Célbadobás

10,4

10,5-10,9

11,0-11,5

igen gyeng e 11,6-12,5 12,6

kiváló

jó

átlagos

gyenge

igen gyenge

9,8

9,9-10,6

10,7-11,5

11,6-12,4

12,5

161

160-151

150-145

144-134

133

168

167-160

159-150

149-139

138

105 335 7,30

100 295 8,00

95 265 8,50

90 235 9,40

85 205 10,40

120 355 6,30

115 315 7,30

110 285 8,30

105 255 9,30

100 225 10,30

2,45

3,15

3,55

4,25

4,55

2,40

3,10

3,50

4,20

4,50

26

23

19

16

13

36

29

24

19

16

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

Cooper teszt

2400

2200

1900

1500

1100

2600

2400

2100

1700

1300

A teljesítménypróbák leírása - 60 méter vágtafutás: Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. A tanulók tetszés szerint választhatnak az álló vagy a térdelõ rajttal való indulás között. A tanulók tornacipőben, egy alkalommal fussanak. Eredményüket 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. - Helyből távolugrás: Elugróvonal mögül, pároslábú elugrással. Két kísérlet közül a jobbikat értékeljük. - Célbadobás: A próbázó dobóvonal mögött áll fel, az attól 8 méterre elhelyezett, rövidebb élére állított, a borított részével a célzó felé néző zsámollyal szemben. Kislabdával öt egykezes felsõ dobást hajt végre a zsámolya. Érvényes találatnak az számít, ha a kislabda

közvetlen találattal (gurulás, földre pattanás nélkül) érinti a zsámoly borított felületét. Az érvényes találatok számát kell feljegyezni. - Magasugrás: Átlépőtechnikával, ugróláb kiválasztása. Gumiszalag és léc felett ugorva, nekifutással. - Távolugrás: Ugrósávból, a guggolótechnika aktív talajfogással való végrehajtása homokba. - 1500 m-es futás: Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. Álló rajttal való indulással. Eredményüket 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. - 600 m-es futás (5-6. évfolyamban) ; 800 m-es futás (7-8. évfolyamban) : Az atlétika szabályainak megfelelően versenyszerű feltételek között. Eredményüket 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. - Kislabdahajítás: Hajítás lendületből távolba. Dobóvonal mögüli kidobás. - Cooper-teszt: folyamatos futás 12 percig, egyéni iramban. Állórajttal indulva. Tesztek

Lányok

Fiúk

7. évfolyam

kiváló

jó

átlagos

60 m-es vágtafutás Helyből távolugrás Magasugrás Távolugrás 1500m-es futás 800m-es futás Kislabda hajítás Célbadobás

10,0

10,1-10,6

10,7-11,2

igen gyeng e 11,3-12,1 12,2

kiváló

jó

átlagos

gyenge

igen gyenge

9,4

9,5-10,2

10,3-11,0

11,1-12,0

12,1

168

167-160

159-150

149-139

138

185

184-170

169-160

159-150

149

115 355 7,20

110 315 7,50

105 285 8,40

100 255 9,30

95 225 10,30

125 375 6,20

120 335 7,20

115 305 8,20

110 275 9,20

105 245 10,20

3,35

3,50

4,10

4,50

5,30

3,20

3,40

3,55

4,20

4,50

30

26

22

20

18

41

34

28

22

20

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

Cooper teszt

2500

2300

2000

1600

1400

2700

2500

2200

1800

1600

Tesztek

gyenge

Lányok

Fiúk

8. évfolyam

kiváló

jó

átlagos

gyenge

60 m-es vágtafutás Helyből távolugrás Magasugrás Távolugrás 1500m-es futás 800m-es futás Kislabda hajítás Célbadobás Cooper teszt

9,8

9,9-10,3

10,4-11,0

igen gyeng e 11,1-12,0 12,1

kiváló

jó

átlagos

gyenge

igen gyenge

9,3

9,4-10,1

10,2-10,9

11,0-11,8

11,9

186

185-167

166-154

153-143

142

196

195-176

175-162

161-151

150

115 375 7,10

110 335 7,40

105 305 8,30

100 275 9,20

95 245 10,30

130 395 6,15

125 355 7,15

120 325 8,15

115 295 9,15

110 265 10,15

3,35

3,45

4,05

4,45

5,05

3,15

3,30

3,50

4,10

4,30

33

28

24

22

20

46

39

32

25

22

5 2500

4 2300

3 2000

2 1600

1 1400

5 2700

4 2500

3 2200

2 1800

1 1600

74

IV. 9. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai, kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi kultúraés népismereti tananyag Iskolánkban német nemzetiségi nyelvet tanulnak tanulóink. A helyi tanterv tartalmazza a népismereti anyagot.

IV. 10. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag Tanulóink minden évfolyamon a magyar nyelv tantárgy keretében sajátítják el a tananyagot, melyet a magyar helyi tanterv tartalmaz. Felső tagozatban ezen kívül 5. és 6. évfolyamon a hon és népismeret, valamint a táncdráma tantárgy keretében ismerkednek a magyar kultúrával.

IV. 11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánkban minden tanuló részesül német nemzetiségi oktatásban. Ezért nincs olyan tanulónk, akivel külön kellene foglalkozni.

75

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK V. 1.. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától a Közoktatási Törvény módosításáig tart.

V. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A 2004/ 2005-ös tanév során a nevelőtestületnek ki kell dolgoznia 5-8. évfolyam helyi tantervét, valamint a szöveges értékelést a 2. évfolyamra.

V. 3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - az iskolaszék, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

V. 4. Mellékletek - helyi tantervek (Katolikus Kerettanterv - Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképző Intézet) - az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervek - Minőségirányítási Program

76

V. 5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat…………év………….hó………napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. …………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskolaszék…………év………….hó………napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. …………………………………… az iskolaszék elnöke 3.

A pedagógiai programot a nevelőtestület …………év………….hó………napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. …………………………………… igazgató

4. A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta. Kelt:

77