PEDAGÓGIAI PROGRAM KATHOLISCHE GRUNDSCHULE SZEKSZÁRD

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA

SZEKSZÁRD

Tartalom I. BEVEZETŐ ..................................................................................... 4 I. 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata ................................................................................ 4 I. 1. 1. Az iskola létrehozásának bemutatása...................................................................... 4 I. 1. 2. Az óvoda létrehozásának bemutatása ..................................................................... 5 I. 1. 3. Küldetésnyilatkozat................................................................................................. 7 I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere .......................................................................... 7 I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat .......................................... 8

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ....................... 10 II. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................. 10 II. 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei .................... 10 II. 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja .......................................................... 11 II. 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai .................................................... 11 II. 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ..................................... 12 II. 1. 5. Az óvodai nevelés célja, feladatai, értékei .......................................................... 13 II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 16 II. 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................ 17 II. 3. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv ............... 18 II. 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttmű-ködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 18 II. 4. 1. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..................... 19 II. 5. Pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 20 II. 5. 1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .............................. 21 II. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................... 23 II. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 27 II. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .............................................................................................................................................. 27 II. 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................... 29 II. 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai .......................................................................... 30

III. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVE-ZÉSÉNEK ELVEI ................................................................................................ 31 III. 1. Személyi feltételek ..................................................................................................... 31 III. 2. Tárgyi feltételek ......................................................................................................... 31 III. 3. Az óvodai élet megszervezése .................................................................................... 32 III. 4. Az óvoda kapcsolatai ................................................................................................. 34 III. 5. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ................. 36 III. 5. 1. Hitre nevelés ....................................................................................................... 36 III. 5. 2. Játék .................................................................................................................... 37 III. 5. 3. Vers, mese .......................................................................................................... 39 III. 5. 4. Ének, zene, énekes játék ..................................................................................... 41

2

III. 5. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka .............................................................. 43 III. 5. 6. Mozgás ............................................................................................................... 44 III. 5. 7. A külső világ tevékeny megismerése ................................................................. 46 III. 5. 8. Munka jellegű tevékenységek ............................................................................ 49 III. 5. 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ......................................................... 50 III. 5. 10. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, képesség kibontakoztató felkészítés ......................................................................................................................... 52 III. 5. 11. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................... 53

IV. HELYI TANTERV .................................................................... 56 IV. 1. A választott kerettanterv ............................................................................................ 56 IV. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások, szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ......... 56 IV. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................... 58 IV. 4. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ........................................ 59 IV. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................ 59 IV. 6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................... 60 IV. 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái ...................... 61 IV. 8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................. 63 IV. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ..................................................................... 63 IV. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 64 IV. 11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................... 69 IV. 12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................ 70 IV. 13. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 72 IV. 14. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ....................................................................................................... 73 IV. 15. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 74

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ............................................................................ 76 V. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje................................................................... 76 V. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ....................................................... 76 V. 3. A pedagógiai program módosítása .............................................................................. 76 V. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .......................................................... 76 V. 5. Melléklet ...................................................................................................................... 76 V. 6. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ..................................................... 77

3

I. BEVEZETŐ I. 1. Az intézmény küldetésnyilatkozata I. 1. 1. Az iskola létrehozásának bemutatása Iskolánk alapítása Pöndör János, városunk egy jómódú polgára nevéhez fűződik. 1926-ban az ő szorgalmazására és segítségével indult katolikus iskola városunkban. Iskolaépület nem volt, Jankó Ágoston főispán közbenjárására sikerült a Garay János Állami Gimnázium egy második emeleti nagy helyiségét biztosítani tanítás céljára. Itt kezdődött az iskola munkája első, második és harmadik osztállyal. Az iskola részére 1927 őszén találtak megfelelő épületet. Az Egyházközség megvásárolta a Bezerédj utca 15. sz. alatt lévő Kramolin-féle házat és azt az Isteni Megváltó Leányai szerzet nevére íratta, azzal a kikötéssel, hogy azt sem eladni, sem más célra felhasználni nem szabad. Itt nyílt meg 1928-ban a magán elemi iskola 4 osztállyal. Az iskola felszereléseit, bútorait Kiss Lajos esperes úr vásárolta. Az iskola fenntartási költségeire tandíjat állapítottak meg. A tanintézményben 1930-ban már 150 diák tanult. Az iskola épületét 1933-ban fel kellett újítani, ki kellett cserélni az egész tetőszerkezetet. Ezt a munkát adományokból végeztették el. Az iskola működését 1945-ben betiltották, története csak évtizedekkel később folytatódik. Az Antall-kormány lehetővé tette, hogy az egyházak visszaigényeljék ingatlanjaikat. A Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja is visszaigényelte szekszárdi ingatlanját, a volt iskolaépületet. Ugyanekkor létrejött egy megállapodás a rend és a szekszárdi Belvárosi Plébánia között, mely szerint a visszaigényelt iskola használati jogát a nővérek átadják a plébániának. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások a szerzetesrend, a Belvárosi Plébánia és a Polgármesteri Hivatal részvételével az iskola épületének visszaadásáról. A város a régi ingatlant nem kívánta visszaadni. Ideiglenes működési helyül a volt bölcsőde épületét ajánlotta fel a Kecskés Ferenc utcában. Itt indulhatott újra 1993-ban, csaknem 50 év szüneteltetés után a keresztény elveken alapuló oktatás és nevelés. A legelső első osztályba 18 kisgyermeket írattak, tanítóik Schauber Hedvig és Csedő Enikő voltak. Az 1995 / 96 -os tanévtől a Dienes Valéria Általános Iskolában kapott alkalmi elhelyezést az iskola. Ekkor az 53 diák tanítását, nevelését 8 tanító látta el. Az iskolaalapítás kezdetétől számítva öt év elteltével, 1997-ben sikerült megállapodni Kocsis Imre Antallal, Szekszárd város polgármesterével a csereingatlanban. Iskolánk végleges otthona az egykori Úttörőház (később Gyermekek Háza) lett. A hosszas tárgyalások lelkes és kitartó résztvevői közül meg kell nevezni Farkas Béla plébánost, Balogh M. Rita rendi tartományfőnöknőt, Pósta Pétert, az Egyházközség világi elnökét, és dr. Say Istvánt, az egyházközség Oktatási Bizottságának vezetőjét. A jó ügy szolgálatához hátteret és támogatást azok az elhívatott szülök biztosítottak, akik számos bizonytalansági tényező ellenére vállalták, hogy gyermekeiket iskolánkba íratják. Az iskola bútorzatának és felszerelési tárgyainak túlnyomó többségét (padok, székek, asztalok, táblák, nyelvi laboratórium, stb.) adományként kaptuk - néhány hónap leforgása alatt – itthonról, illetve Németországból. Az 1997 / 98-as tanévet a Bajcsy Zsilinszky utcában kezdtük meg 95 beíratott tanulóval, 11 pedagógussal. Az iskola a tanévnyitón felvette a Szent József nevet.

4

1998. január 1-jétől új korszak kezdődött a katolikus iskolák életében, hiszen a MKPK döntése értelmében a katolikus iskolák püspöki irányítás alá kerültek. Ez időtől kezdve a fenntartói feladatokat és jogokat Mayer Mihály Pécsi Megyéspüspök vette át. Három hónappal később közoktatási megállapodást írt alá a város polgármesterével, melyben a polgármesteri hivatal további 5 évre vállalta az iskola anyagi támogatását. 2003. nyarán az iskola elindulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó Farkas Béla plébános új szolgálati helyre helyezték, helyét elődjéhez hasonlóan az iskolához elkötelezett, az ifjúság nevelésében élen járó Bacsmai László plébános foglalta el. 2007-ben tárgyalások kezdődtek a pécsi püspökség és Szekszárd Város polgármestere között arról, hogy a város főterén álló megüresedett régi iskolaépület lehetne iskolánk végleges otthona. A megállapodás létrejött, a vásárlási szerződés megköttetett. 2008 nyarán pedagógusok, szülők, tanulók összefogásával elkezdődött a költözködés. És szeptemberben már az új épületben kezdődött el a tanítás. 2012. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Horváth István a város polgármestere átadta az iskola kulcsát Dr. Udvardy György megyéspüspöknek. Ezzel lezárult iskolánk épületről épületre vándorlási folyamata, a biztos hely reményteli jövőt ígér a város vallási oktatásában.

I. 1. 2. Az óvoda létrehozásának bemutatása A "szegzárdi" római katolikus óvoda és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület kiváló működéséről értesülhetünk az 1871.-es korabeli lapokból. Az egyesület elnöknője Simontsits Béláné, Tolna vármegye akkori alispánjának felesége. Az éhség enyhítésére megszervezte és megalapította a Római Katolikus Óvoda és Menhely Egyesületét, valamint a népkonyhát. 1893. január 1-jén működését már meg is kezdte. Szekszárd hálája jeléül azt az utcát, amelyben az óvoda és a néhai konyha állt, Simontsits Béláné utcának nevezte el. Az óvoda támogatói közé tartozott még Udvardy Sándor, aki részt vett Szekszárd város minden társadalmi és jótékonysági megmozdulásában. 1928-ban azonban Halmos Aladár tanfelügyelő arra hívta fel a város vezetőinek figyelmét, hogy az óvoda épülete és felszereltsége kívánnivalót hagy maga után. A tanfelügyelő szigorúan ellenőrizte az óvoda állapotát és felszereltségét. A római katolikus hitközösség szűkös anyagi helyzete miatt már nem tudta vállalni a szervezést. Századunk harmincas éveiben nyílt meg az Isteni megváltó leányai rend óvodája, ahol 1937-ben Czezhmeister K. Jozefa irgalmas nővér volt az óvónő. 1948-ban a városban és az országban is végbement az államosítás. Az ország összes óvodája egységes vezetés alá került. Közelmúlt: Óvodánk 1991 szeptemberében "Ökomenikus Óvodaként" alakult meg. Az első csoport 17 gyermekkel, 2 óvónővel, 1 dajkával indulhatott el. A létszámnövekedés miatt nagyobb óvodára lett szükség. A Szekszárd Városi Önkormányzat segítségére volt az egyháznak, hogy a következő tanévben (1992/93) a katolikus óvoda elkezdhesse önálló működését. A Képviselő-testület megtárgyalta a római katolikus óvoda és iskola elhelyezésével kapcsolatos javaslatot, és az 1990 évi LXV. tv. 8 /1-2/ bekezdésben foglaltak alapján a következő határozatot hozta: A Szekszárdi Római Katolikus Egyházközösség, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja és Szekszárd Város Önkormányzata megállapodása alapján a Katolikus Óvoda és az alapítandó általános iskola helyéül a Kecskés Ferenc utca 9. sz. alatti ingatlant jelölte ki. Megállapodás a cserekártalanításról, amely létrejött egyrészről Szekszárd Város Képviselő-testülete képviselője: Kocsis Imre Antal polgármester, másrészről az Isteni

5

Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja képviselője: Balogh M. Rita N. Tartományfőnöknő között. Szekszárd Város Képviselő testülete végleges és visszavonhatatlan hozzájárulását adja, hogy a szekszárdi 4600 sz. tulajdoni lapon felvett 4441 hsz.-ú 2031 m2 alapterületű bölcsőde megnevezésű ingatlan tulajdonjoga az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Az 1993/94/95-ös tanévekben a katolikus iskolások is ebben az épületben kaptak helyet, ami nem volt ideális a gyerekeknek sem, és a pedagógusoknak sem. 1995. szeptemberétől, az iskola elköltözése után az óvodánk neve Katolikus Óvoda. Az intézmény fennállásának 5 éves évfordulója alkalmából (1997. május 22-én) ünnepélyes keretek közt felvette a Szent Rita Katolikus Óvoda nevet. 1999. július 1-től az Egyházmegye az óvodát a Szent József Katolikus Iskolával összevonta, így az óvoda az iskola tagintézménye lett. A két intézmény hivatalos neve Szent József Iskolaközpont: Szent József Katolikus Általános Iskola Katolische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda. Gazdasági önállóságát elveszítette, de szakmailag független maradt. Egy megnyert unios pályázatnak köszönhetően 2012-ben az óvoda épülete, tetőszerkezete, fűtésrendszere teljesen megújult. Ez a barátságos, szép környezet várja azon szülők jelentkezését, akik keresztény nevelésben szeretnék részesíteni óvodáskorú gyermekeiket. Óvodaarculatunk Óvodánk 1997. május 22-én ünnepélyes keretek között vette fel a Szent Rita nevet. 1990-ben, amikor az óvoda szervezésébe kezdtünk, nagyon sok akadályba ütköztünk, ezért Szent Rita közbenjárását kértük az óvoda létrejöttéhez. Úgy éreztük, hogy kétségbeejtő helyzetünkben Ő segített meg bennünket, /mert Rita még az utolsó pillanatban is segít/, így amikor lehetőségünk adódott, Őrá bíztuk az óvodát. Szerény, állhatatos élete példa mindannyiunknak, arra törekszünk, hogy munkánkat, tetteinket szeretet, jóság, alázat jellemezze. SZENT RITA ÉLETE: az umbriai Rocca Porena nevü faluban született 1381-ben.Szülei a jómódúak közé számítottak, de már idősek voltak, amikor állhatatos imával kiesdették gyermeküket Istentől. A kicsi leány mindenkit elbűvölt jóságával és szeretetével. Már otthonában valóságos remeteéletet élt, és gyakori imádságával kapcsolta lelkét az Üdvözítőhöz. Mindig és mindenben arra törekedett, hogy felismerje és engedelmesen kövesse Isten akaratát. Hasonlóképpen igyekezett, hogy szülei kedvében járjon. Fájdalmas döbbenéssel vette tudomásul szülei kívánságát, férjhez kellett mennie egy durva, goromba emberhez, házassága alatt is állhatatos maradt. Férje és gyermekei halála után az Ágoston- rendi apácák casciai kolostorába lépett. Jóságát és szeretetét, segítőkészségét magasztalással illették mindazok, akik kapcsolatba kerültek vele. Méltán nevezték el „a lehetetlen ügyek pártfogójának”, mert kilátástalan esetekben is sokszor megmutatkozott hatékony segítsége. Isten és a lelkek szeretetében hamvadt el 1447-ben áldozatos élete. Halála után azonnal megindult közbenjárására a csodák áradata.1737-ben boldoggá avatták, 1900-ban pedig a szentek koszorús seregébe iktatták. Bajainkban, bánatunkban, megpróbáltatásainkban és szenvedéseinkben egyaránt bizalommal fordulhatunk hozzá. Ünnepe: május 22, amit óvodánkban rövid áhítattal, misével, a gyermeknappal egybekötve tartunk

6

I. 1. 3. Küldetésnyilatkozat „ … A mennyek országa hasonlít a mustármagra, amelyet fogott a gazda és elvetett kertjében. Ez kisebb minden más magnál, azonban amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között.” /Máté 13/ A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé: Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell legyen a Krisztust követő embernek. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai nevelésnek. A Szent József Katolikus Általános Iskola nyolc évfolyamos német nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola, melynek feladata az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása. Mivel a világot és benne az embert Istentől értelmezzük, a tananyag átadásakor rámutatunk a világ harmóniájára, szépségére, működésére és végső soron annak Teremtőjére. Isten és emberszeretetünket pedig megalapozza az Atya egy és egyetlen Küldötte: Jézus Krisztus személye. Ő az az alap, amelyre a keresztény ember élete a keresztség által épül és kiteljesedik. Tanulóink a város egész területéről, illetve a környező településekről érkeznek. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyerekek fogadására. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, a gyermekek egyéni képességeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott. A gyermekeknek olyan nevelést adunk, mely által kialakul bennük az a belső iránytű, amely mindig is jelzi a jó és rossz közti különbséget. Arra neveljük, hogy a jó irányba, felelősséggel és a valódi szabadság megélésével léphet. A szabadságot tehát nem korlátok nélkül szabadosságban értelmezzük, hanem a lelkiismeret és a felelősség medrében. Gyermekeinket ebbe az irányba irányítjuk a megfelelő és kiemelt tárgyi tudással. Az ember, aki szellemi, lelki és biológiai igényekkel bír, így kap iskolánkban átfogó és harmonikus nevelést. „Lebegj előttünk tisztes, ősz hajaddal, Bíztass, emelj tündöklő példaként” /Bán Aladár: Szent Józsefhez/

I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere -

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet (229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelet) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és érvényben lévő módosításai Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Egyházi törvénykönyv 7

-

-

-

-

-

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény [MK 2012/172. (XII. 18.)] Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény [MK 2012/170. (XII. 15.)] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv., és módosítása a 2002. évi IX. törvény A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról 1990. évi IV. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet módosításáról Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 30/2012.(IX. 28.) EMMI- rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet Az 1993. évi XXXVII. Törvény : A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat Az iskola neve:

Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda

címe:

7100 Szekszárd Garay tér 9.

A fenntartó neve:

Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye

címe:

Pécs, Szent István tér 23.

Az alapító neve:

Szekszárd-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség

címe:

Szekszárd, Béla tér 9.

8

Az alapító okirat kelte:

Szekszárd, 2012. december 15.

A működési engedélyt kiadó szerv neve:

Tolna Megyei Önkormányzat Főjegyzője

címe:

Szekszárd, Szt. István tér 11-13.

A működési engedély kelte: 2013. január 25. A közoktatási megállapodás megbízójának neve:

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

címe:

Szekszárd, Béla tér 8.

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: A fenntartó irányításával, önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény, az igazgató felelősségével önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény Az engedélyezett évfolyamok, csoportok száma: Óvodában 2 csoport 55 fő Iskolában 8 évfolyam 200 fő

9

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA II. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II. 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”1 A katolikus óvoda, iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:  az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;  keresztény értékrend elfogadása;  egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;  intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében;  a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása;  az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása;  az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;  a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére;  a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. 1

II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.)

10

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében.  A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által is fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”2  A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.  Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.  Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.  Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.  Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

II. 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Intézményünk nevelő-oktató munkájának célja:      

   

Tanulóinkban kifejlődjön a hazafiság érzelemvilága. A nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése. A tanuláshoz szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése. Az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjainak és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeinek kimunkálása. A keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra, igazságra és igazságosságra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré nevelje diákjait. Tanulóink a liturgia aktív részeseivé váljanak. A kulturált szórakozás igényének kialakítása. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék. A hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés.

II. 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 3 2

3

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

11

Ezért intézményünk feladata:  Segítse elő, hogy tanulóink a haza felelős polgárává váljanak, kifejlődjön bennük a hazafiság érzelemvilága.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítése.  Cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket.  A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeit vegye figyelembe.  Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását és a minél teljesebb társadalmi beilleszkedést.  Segítse elő, hogy reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert a hitélet erősítését szolgáló programok, osztályfőnöki órák, a tanórai anyagok elsajátítása során.  Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket, hogy képessé váljanak felelős döntések meghozatalára.  Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye.  Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.  Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését,  Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szocio-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

II. 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:  A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).  A tevékenység megszervezésének módszerei (liturgikus alkalmak, lelki programok biztosítása, követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).  A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). 

A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, jutalomkönyv, tárgyi jutalom).  A büntetés formái: - szóbeli figyelmeztetés: észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás

12

-

írásbeli figyelmeztetés: osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, intés, fegyelmi büntetés: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Eltiltás az iskolában a tanév folytatásától vagy kizárás az iskolából csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ rendelkezik.

II. 1. 5. Az óvodai nevelés célja, feladatai, értékei Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.  A hitre nevelés erősítése  Az egészséges életmód alakítása  Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása  Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Hitre nevelés erősítése Célunk: Olyan szerető istenkép kialakítása a gyermekben, amely a későbbi életükben biztos támaszuk lehet. Akihez mindig bizalommal fordulhatnak, mert megértésre, elfogadásra, szeretetre találnak. Feladataink:  A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása,  Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben  A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családban. A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során  Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése.  A keresztény nevelés feltételezi a közösséget, a szereteten alapuló társas kapcsolatot. A közösség a gyermek optimális fejlődésének színtere.  A gyermek számára a család után az óvoda a másik olyan közösség, ahol a nap nagy részét tölti. Ezért meghatározó az óvónő személye, és a társak a gyermek szocializálódása szempontjából.  Az óvónő a gyermek számára legyen minta, aki a keresztény felebaráti szeretetet hordozza és közvetíti.  Neki kell megteremteni a feltételeket, hogy a gyermeket aktív tevékenysége közben megismerje, és egyénileg vezesse, segítse a fejlődésben.  A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete.  A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség stb.)

13

Egészséges életmód alakítása Célunk: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása testi szükségletek, mozgásigény kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, testi, mentális fejlődéshez szükséges biztonságos környezet megteremtése Feladataink:  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  Egészséges életmódra és életvitelre nevelés, testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása.  Alvás és pihenésszükségletek kielégítése.  A környezet tisztántartására, a környezet rendjének és állapotának óvására való igény kialakítása.  A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása  Megfelelő szakemberek bevonásával- szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.  A szervezet ellenálló képességének növelése.  Minél több lehetőséget biztosítsunk a szabad mozgásra az egész nap folyamán, az udvar adta lehetőségeket kihasználva verseny, szabályjáték, népi- és sportjátékok, dalos játékok az évszakhoz igazodó válogatásával tegyük színesebbé.  Rendszeres kirándulásokat, erdei szabad tevékenységek szervezése  A helyes testtartás elsajátíttatása - az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás.  Az óvodai életritmus és a családi életrend közelítésére való törekvés.  Helyes táplálkozási szokások kialakítása.  A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése.  Egészségmegőrző szokások kialakítása.  Higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása  Megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel, óvodapedagógussal együttműködve, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.  Rendszeres és igény szerinti szakorvosi ellátás szervezése  Öltözködési szokások fejlesztése.  A kultúrált WC használat és tisztálkodási szokások ismerete. Tartalom 1. A napi, ill. heti tevékenységek időben azonos rendje (az időbeni szerialitás eseteire való odafigyelés). Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken. 2. A csoportszoba berendezésének, használati eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. 3. Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata. 4. A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: -táplálkozásnál, étkezésnél (terítés), -tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, -játékeszközök, -öltözködés rendje, -foglalkozásokhoz szükséges felszerelések,

14

-mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, -pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések. 5.A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje 6. Differenciált segítségnyújtás Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Erkölcsi nevelés, közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Célunk: Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés. Feladataink:  A teremtő Isten gondoskodásának megélése,  Érzelmi biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során, barátságos, derűs, szeretettel teli csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése.  Egymás közötti bizalom kiépítése, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-isten, felnőttisten, felnőtt-felnőtt között.  Türelem, szociális érzékenység, szolidaritás, igazságosság formálása.  Az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése  A bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése.  Az önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátítása.  Szokás-és normarendszer megalapozása  Egymás iránti tolerancia alakítása, társas kapcsolatok alakítása, segítése.  Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete  Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével.  Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása, a szülőföldhöz való kötődés alapozása.  Az egyházi és világi ünnepek megélése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önállóság:  a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás,  a véleménynyilvánításban,  döntésekben, választásokban,  vállalt feladatai elvégzésében. Tisztelettudó viselkedés  Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit.

15

területein:

kérés,

köszönés,

II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink továbbá:  A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:  A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.  A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.  Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek:  A helyes önértékelés  Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük 16

         

Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt

Elvárásaink tanítványainktól a következők:  Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban.  Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.  Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.  Alapos, rendszeres és pontos munka.  A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.  A házirend felelős betartása.

II. 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a) Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával - mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség biztosítása - helyes táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében (reggeli elfogyasztása, az iskola által biztosított étkezés rendjére való odafigyelés - az évszaknak megfelelő öltözködés kialakítása - higiéniai szabályok, tisztaság alapelveinek elsajátítása - egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - ésszerű napirend kialakítása b) Szűrővizsgálatok pl. gerinc, szemészet, fogászat, stb. rendszeres elvégzése c) Egészségnevelési nap, verseny szervezése d) Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása e) A pedagógusok példamutatása f) Tantárgyakba épített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés, biológia, környezetismeret óra g) Egészségnevelési akciók h) Előadások, kiállítások i) Rendszeres, egészséges környezetben (Szálka, Sötétvölgy, Gemenc) végzett túrák, kirándulások

17

II. 3. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Elsősegély-nyújtási programunkat a védőnő közreműködésével valósítjuk meg. Tanórák keretében, osztályfőnöki órán, biológia órán, egészségnapon, igény esetén szakkörön elsősegély-nyújtási ismereteket oktatunk. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának legfőbb célja, olyan mentési technikák megismertetése tanulóinkkal, melyekkel életet is menthetnek. Az ismeretek közlése a tanulók életkorának, képességeinek megfelelő, évről-évre ismétlődő. Ezek az ismeretek bővülnek és az évek előrehaladtával elmélyülnek.

II. 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink:  A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével, tanulószoba működtetésével.  A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.  A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).  A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.  Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.  A közösségben végzett tevékenységhez szükséges a munkafegyelem, a tolerancia. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  A lelki napok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.  Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.  A tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.  A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, képzőművészeti, kézműves, testnevelési stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.  Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai:  Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.  Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.  Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során:  Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. 18

 

Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

2000-től iskolánkban szülők, pedagógusok és a diákönkormányzat, iskolaszék egyetértésével kötelező az iskolaköpeny viselése, ezzel is jelezve, hogy iskolánk minden tanulója egy közösség tagja. Minden tanulónak kötelessége az egyenruha viselése, beiratkozáskor a köpenyt megvásárolhatja a szülő a gazdasági irodában.

II. 4. 1. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A gyermekek, diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Szülői értekezlet  Fogadó óra  Nyílt tanítási nap  Írásbeli tájékoztató  Előadások szervezése  Közös rendezvények (farsang, karácsony..stb.)  Közös kirándulások  Osztály-család közös hétvége  Pályaválasztási tanácsadás  Közös zarándoklatok  Plébániával közös programok A szülők részéről elvárhatjuk:  Aktív részvételt az óvodai, iskolai rendezvényeken, 19

     

Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, Őszinte véleménynyilvánítást, Együttműködő magatartást, Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, Érdeklődő, segítő hozzáállást, Szponzori segítségnyújtást.

II. 5. Pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az intézményben tanító pedagógusok feladatai: -

Katolikus iskolánk világnézetét és értékrendjét érvényesíti a nevelő-oktató munkája során. A tantárgyfelosztás alapján tanít. Gondoskodik az osztály dekorálásáról, szemléltető eszközökről. Az éves programhoz igazodva szülői értekezletet tart. Elkíséri tanítványait az iskolán kívüli programokra. (ünnepély, fogászat, úszás...) Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Életével példát mutat tanítványainak.

Alkotó módon részt vállal: - a nevelőtestület újszerű törekvéseiből - az iskola dokumentumainak (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) megalkotásában és felülvizsgálatában - a közös vállalások teljesítéséből - az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből - az iskola hagyományainak ápolásából - a gyermekvédelmi tevékenységből - javaslatot tesz: figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra Az oktatói-nevelői tevékenysége során - Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve. - A tanítási órákra felkészül. - Írásbeli munkájára gondot fordít. - Köteles helyettesítést és túlórát ellátni (a szükségletnek megfelelően bármely pedagógiai munkakörbe tartozó feladatra beosztható) - Kötelezően részt vesz az iskolai rendezvényeken, és a Szentmiséken. Kötelessége: - a tantermének rendben tartása - a kultúrált, illemtudó viselkedésre szoktatás - az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme - ügyelet ellátása - az éves munkáról beszámoló készítése - a tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrizni

20

- a szülőket tájékoztatni a házirendről, gyermekük iskolai teljesítményéről - magáévá tenni az iskola által preferált alapértékeket - felelősséget vállalni tanítványai viselkedés kultúrájáért, személyi biztonságukért, a környezettisztaság megőrzése érdekében tanúsított magatartásukért. - a taneszközöket a munkaközösség vezetőtől beszerezni, egy tanévre átvenni, majd tanév végén azokkal elszámolni, hiány esetén anyagi felelősséget vállalni - a decemberi és júniusi leltározásban segíteni - személyi adataiban történt változást az igazgatónak 8 napon belül jelenteni - a tanítási időn kívül szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt venni - a lehetséges balesetforrást az igazgatónak azonnal jelenteni - diákönkormányzatot segíteni A tanítókkal, tanárokkal kapcsolatos további elvárások, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos feladatok: Kötelessége a csengetés szerinti pontos órakezdés és befejezés, valamint az osztálynaplóban az óráját illető adminisztráció elvégzése (tantárgy, hiányzók, óraszám, elvégzett anyag, osztályzatok beírása). Legyen gondja a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ( egyéni bánásmód alkalmazása) hatékony fejlődésére. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökeivel, többi tanárával és gond esetén tájékoztassa őket a tanulók előmeneteléről és fegyelméről. A tanár kötelessége a szülőket és tanulókat tájékoztatni az őket érdeklő kérdésekről, a feltett kérdésekre érdemi választ adni. Az írásbeli dolgozatokat legkésőbb két héten belül javítsa ki, és az eredményt közölje a tanulókkal. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. Szakmai közösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Tudatosan fejleszti a tanulók kompetenciáit. Kötelessége – vállalás, beosztás vagy felkérés alapján – az iskolai és iskolán kívüli programok lebonyolításában segédkezni. Részt vesz a munkaközösség munkájában. A tanár kötelessége a tanulók emberi jogait és méltóságát tiszteletben tartani. Mindenképpen kerülni kell a kivételezés vagy diszkrimináció, esetleg túlfűtött érzelmi megnyilvánulások látszatát is. A tanár nem küldheti ki óráról a diákot, és testi fenyítést semmiféle körülmények között nem alkalmazhat. Az Iskolában (tanulókról, pedagógusokról, belső vagy külső problémákról) szerzett információkat az igazgató tudta és engedélye nélkül nem adhatja ki. (szülőnek, gyermeknek, sajtónak) A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

II. 5. 1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére.

21

A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain. Tapasztalatait nevelőtársaival kicseréli, tanítványaival megbeszéli, s ezekről szükség szerint tájékoztatja az igazgatót. Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Előre látható bukás esetén időben (1 hónap) értesíti a szülőket. Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. 250 óra hiányzás, illetve az első igazolatlan hiányzás esetén hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire. Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról. Osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Anyakönyvek kitöltése és vezetése. Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (Pedagógiai program, Házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. Egy évben legalább két szülői értekezletet, kijelölt napokon hetente fogadó órát tart. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. Megismeri és megvalósítja a gyermek fejlesztésére tett javaslatokat (Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó), a szakvélemény számát és rövid tartalmát a naplóba bevezeti. A szülőket tájékoztatja a felmentési eljárás menetéről. A be nem vizsgált, de tanulási- vagy magatartási problémával küszködő gyermeket a megfelelő vizsgáltra küldi. A szülőket ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket. Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e. A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik. Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel. Az iskolai munkaterv szerint segít előkészíteni a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz.

22

II. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk, az osztályfőnök személyesen, továbbá az érintett szaktanárok fogadóórákon, illetve egyeztetett időpontban. A Szakértői Bizottsághoz, illetve a Nevelési Tanácsadóba írásos szülői beleegyezéssel küldjük a tanulót a megfelelő kiadvány kitöltése után. A beérkezett szakértői vélemény alapján a szülő írásban kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához, aki ennek alapján határozatot hoz a fejlesztés és az esetleges felmentések kérdésében. A szaktanárok a határozatot figyelembe véve kötelesek a tanulókkal foglalkozni. A Nevelési Tanácsadó által bevizsgált gyerekekkel az iskolában a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően fejlesztő pedagógus foglalkozik. Az SNI-s gyerekeket az iskolába érkező utazó gyógypedagógus fejleszti a szakértői véleményekben meghatározottak szerint. 2013/14-es tanévtől az 1. és az 5. osztályos tanulókra vonatkoztatva (majd a továbbiakban felmenő rendszerben) a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Intézményünk feladata:  A gyermek személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.  A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.  A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.  A szülők segítése a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló tanulmányi előmenetelében segítséget nyújt a szakvéleményben rögzített óraszámban a fejlesztő pedagógus. ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.” (Kodály Zoltán) Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is 23

képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat, ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:      

Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Felkészítés nyelvvizsgára Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése

A versenyek rendszere: - iskolai házi versenyek - városi, megyei versenyek - katolikus iskolák közötti versenyek - az Oktatási Minisztérium, a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Intézményünk különös figyelmet szentel a gyengébbekre, és segíti a nehezebb körülmények között élőket. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma emelkedhet. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az óvodai, iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az óvoda, iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Kapcsolatot tart a

24

különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetén a helyi jegyzővel is folyamatos kapcsolatot tart. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:      

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A gyermekek intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie. A szociális hátrányok leküzdését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:  tehetséggondozó programok szervezése,  tanuló szobai ellátás biztosítása,  szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,  együttműködés a Caritas és a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetével. A következő táblázatban bemutatjuk az egész éven át folytatandó feladatokat:

25

Tevékenység 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

Módszer

Felelős

- képességek felmérése iskolába lépéskor prevenció; pl. Prefer, Syndellár, K ABC teszt - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése

pedagógus, fejlesztőpedagógus, tanév eleje pszichológus

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatosan

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév eleje, illetve közben

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, otthon-iskola napló vezetésével stb.)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

első félév

egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján)

pedagógus, fejlesztőpedagógus

folyamatos

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

érintett pedagógus, korrepetálást vezető pedagógus napközis nevelő, tanulószoba vezetője

korrepetálás napközi, tanulószoba előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése) mentesítés bizonyos tárgyak szóbeli, vagy írásbeli értékelése alól

3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül) 4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés

Határidő

folyamatos folyamatos

tanító

tanév vége

tanító, szaktanár

tanév eleje, illetve folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus

tanév eleje, illetve folyamatos

tréning (tanulástechnika, koncentráció, stb.) relaxáció

fejlesztőpedagógus, pedagógus

folyamatos

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó stb.)

tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős

folyamatos

tesztek újrafelvétele

pedagógus, fejlesztő pedagógus, tanév vége pszichológus

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

megfigyelés

tanító, szaktanár, osztályfőnök

folyamatos, illetve tanév vége

tanulmányi eredmények elemezése (dokumentumelemzés)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév vége

26

II. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre és működtetnek. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életének tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőinek megválasztásában. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - minden olyan kérdésben és döntés előtt, mely az iskolai életet, az iskola működését befolyásolja, valamint a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, - pedagógiai program elfogadása, módosítása esetén, - szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása esetén, - házirend elfogadása, módosítása esetén, - adatkezelési szabályzat elfogadása esetén.

II. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Intézményünk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eseményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal, óvodákkal és közművelődési intézményekkel, fontosnak tartjuk, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Intézményünk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. E konfrontáció mindig magában rejti a külvilág negatív hatásának némi kockázatát, azonban csak ennek révén válhatnak tanítványaink képessé arra, hogy korunk kihívásaira személyesen megélt keresztény választ adjanak. Minél erősebb iskolánk, óvodánk (katolikus és specifikus) identitása, annál 27

bátrabban vállalhatjuk ezt a kockázatot. Ennek a folyamatnak az irányítása, amelyben a kihívások a jót és a rosszat egyaránt erősíthetik, nagy körültekintést, bölcsességet igényel. Az intézményt körülvevő környezet sokféleképpen igényli az egyházi iskola, óvoda jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus intézmény feladatai megoldásában. 1. Az intézmény hivatalos kapcsolatot tart a fenntartóval. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az intézmény a fenntartó püspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az iskola, óvoda nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít gyakori jelenlétére, kéri útmutatásait. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet segíti munkánkat. Egyes részfeladatok megoldása során, illetve tapasztalatcsere céljából a városi önkormányzat iskolaügyekkel foglalkozó irodájával működünk együtt. Élő kapcsolatot tartunk a Tolna megyei Önkormányzat Humán Szolgálatok Központjával, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Tanulói Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. 2. Az iskola kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akiket az iskola meg akar nyerni a nevelési céljainak, ugyanakkor nekik is vannak elvárásaik az iskolával szemben. A velük való alkotó együttműködésünk hatással lehet az iskola konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. Az iskola - az ez irányú igényeknek elébe menve - segítséget nyújt a szülői értekezleteken a nevelési, lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában, szükség szerint tanácsot ad a tanuló megítélésére, további irányítására, nevelésére vonatkozóan. Kéri és elfogadja a szülők tevőleges segítségét nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában. Tisztelettel és szeretettel fogadja a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgálja igazságtartalmukat, törekszik az esetleges hibák kijavítására. Az együttműködés formái: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt tanítási nap, közös kirándulások – zarándoklat - rendezvények, pályaválasztási tanácsadás, írásbeli tájékoztatás 3. A katolikus iskola természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével, a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az iskolára. Az iskola alkalmanként helyet ad az egyházközség programjainak. A tanulóink szüleikkel együtt részt vesznek a Remete kápolnánál tartandó találkozókon. 4. A más egyházi iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartás révén intézményünk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. Ennek érdekében igyekszünk minden tanévben meglátogatni egy-egy ilyen intézményt. A látogatás idejét, céljait a tantestület határozza meg. 5. A közvetlen környezettel, vagyis városunk önkormányzati iskoláival, óvodáival intézményünk alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- és szellemi vetélkedőkön, seregszemléken való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása. 6. Intézményünk tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyeknek tagjai segítik nevelő-oktató munkáját (Caritas, Máltai Szeretetszolgálat). A Caritasba és a Máltai Szeretetszolgálatba arra érdemes tanulóinkat szolgálatra ajánlunk segítő akciókra. 7. Intézményünk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének, ezért kapcsolatot kell kiépítenie a katolikus középiskolákkal. Tájékoztatást kér a továbbtanulási lehetőségekről és esélyekről. Szorgalmazza a megfelelő tehetségű növendékek egyházi középiskolában való továbbtanulását.

28

8. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, tv, különösen az elsősök beíratása előtt az iskolát népszerűsítő kiadványok megjelentetése. 9. Városunkban két cserkészcsapat működik, iskolánk mindkettő számára nyitott, utánpótlásuk és programjaik szervezésében segíti őket.

II. 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályainak hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a 2013. szeptember 1-jével hatályba lépő házirend számú melléklete tartalmazza. 2. Különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. 3. Javítóvizsga: A tanév végi elégtelen osztályzat egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap folyamán). A tanuló vagy a gondviselő hibájából elmaradt javítóvizsga csak alaposan indokolt esetben, előzetes egyeztetés után pótolható. A többi vizsgatípusban az iskola útmutatást ad. A vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg.

29

II. 10. A felvétel és átvétel helyi szabályai Az intézmény felvételi szabályzata A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Elsődleges az elbírálásnál a szülők, vagy nagyszülők hitélete. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. A felvételt az igazgatótól a szülőnek írásban kell kérvényeznie. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. Az általános követelményeket kiegészítő szempontok az első évfolyamon:  iskolaérettség írásos igazolása;  idősebb testvér már az iskola tanulója;  egyházközösséghez tartozás,  katolikus óvodába járás. A felvételt a Városi Polgármesteri Hivatal által meghirdetett módon és időben kell kérni iskolánkba - a szülő és gyermek együttes megjelenésével.

Átvétel más intézményből A tanuló felvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. A felvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételt, hitéletét és a tanuló vagy családja életkörülményeit, életsorsát mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgákat írhat elő. Amennyiben a tanuló magatartása, tanulmányi eredménye nem megfelelő, az iskola igazgatója az osztályban tanító nevelők és az osztályfőnök véleményének figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolába. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

30

III. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI III. 1. Személyi feltételek A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához, embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, családokhoz, a gyermekek szüleihez, a gyermekekhez meghatározó. Ezeket, a keresztény értékeket képviselve életük a gyermek számára követendő mintává, modellé válik. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. A katolikus óvodákban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek és gyermek között. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. Óvodánk 2 vegyes csoportjában 4 fő pedagógus, 3fő nem pedagógus dolgozik. Belső szabályzataink az óvónők esetében képesítési előírásként határozzák meg a főiskolai végzettséget. Ennek az előírásnak az óvoda valamennyi pedagógusa megfelel. Nagy a testület motiváltsága a szakmai önképzés iránt. A pedagógusok közül 4 fő másoddiplomás képzésben vett részt (gyógytestnevelő, fejlesztőpedagógus, hitoktató, közoktatás vezető). A tanulmányok támogatása a jövőben is fontos célkitűzésünk. A tanulmányok az óvoda pedagógiai programjának megvalósulását segítik elő. Logopédus hetente kétszer jön az óvodába, a Nevelési tanácsadó munkatársa évenként kétszer a nagycsoportban iskolaérettségi vizsgálatot végez, és folyamatos fejlesztést nyújt. Rendszeres védőnői, fogorvosi vizsgálatokat szervezünk. Folyamatos a gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatunk. Az óvodapedagógus és az óvodában dolgozó nem pedagógus feladatai, kötelességei:  Az óvónőket és az óvodai dolgozókat jellemezze az Isten és emberszeretet.  Minden óvodában dolgozó felnőtt értéket közvetít, tehát példaként kell állnia külső megjelenésében és kultúrált viselkedésében egyaránt a gyerekek, szülők a családok előtt.  Nélkülözhetetlen a folyamatos, elmélyült imaélet, legyen igénye az egyházközség életébe bekapcsolódni.  Istentől kapott talentumaival és szerzett ismereteivel ajándékozza meg az óvodai közösséget.  Segítse elő a derűs, egészséges és örömteli vidámságot a gyermekek és szülők körében, hogy az evangéliumi szemlélet alapvető optimizmusa érvényesüljön.  A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése.

III. 2. Tárgyi feltételek Az óvoda rendelkezzen a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel.  Tegye lehetővé a mozgás- és játékigények kielégítését.  A gyermekek által használt tárgyi felszerelések legyenek számukra hozzáférhetően elhelyezve.

31

 Felszereltsége feleljen meg a gyermek változó testméretének, egészségük megőrzése érdekében legyen biztonságos,a baleset-megelőzést szolgálja.  Biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak.  Teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Területei Épület

JELENLEGI TÁRGYI FELTÉTELEK Folyamatos Hiány Szükségletek állagmegóvás pótlás Belső nyílászárók festése, folyosói fal-ajzat burkolat csere,

Tárgyi feltételek:

Játékkészlet

Óvodai bútorok, székek, polcok, terítők, szőnyegek

Függönyök törölközők

Egy csoportba új óvodai bútorok

Folyamatos pótlás pótlás

Konstruáló, építő játékok, nagy építő elemek

Mozgásfejlesztő eszközök

Folyamatos pótlás

Labdák

Labdák, ugrókötelek, mozgásfejlesztő eszközök

Könyvtár (szakmai, gyermek)

Szakkönyvek Mesekönyvek

Szakkönyvek

Mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek

Felnőttek munkafeltételei

Öltöző szekrények

Udvar állapota Egészségvédelem

Munkaruhák szükségszerű cseréje Udvari játékok festése, karbantartása.

Mászókák, kötelek, Új csúszda, homok, mérleghinta Biztonságos környezet, természetbarát eszközök használata.

III. 3. Az óvodai élet megszervezése Az óvodai nevelés katolikus óvodánkban csak a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Az óvodai nevelés  az óvoda alapdokumentumaival harmonizál,  az óvoda helyi sajátosságait figyelembe vevő tervezés,  a helyi szokások és a gyermekek egyéni szükségleteinek megjelenése a napirendben és heti rendben,

32

 a gondozásnak kiemelt szerepe van a gyermekek önállóságának segítésében, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal,  rugalmas, folyamatos napirend, amelyben a játék kitüntetett szerepet kap,  megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, melyek harmonikus arányban vannak,  a gyermekek fejlődésének nyomon követése és erről a szülők tájékoztatása. AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam * 7.00-12.00

Tevékenység  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Szabad játék párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban,  Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése  Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben, torna-teremben, vagy a szabadban)  Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és szerevezett formában  Egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn  Játékba és tevékenységbe ágyazott, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése  tanulás. o Vers, mese o Ének, zene, énekes játék o Rajzolás, mintázás, kézimunka o Mozgás o A külső világ tevékeny megismerése, o matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése 12.00-15.00  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Pihenés 15.00-17.00  Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Szabad játék a teremben vagy a szabadban, párhuzamosan végezhető tevékenység az évszaktól függően, a szülők érkezéséig *Az Alapító Okiratban meghatározott óvodai nyitva tartás figyelembevételével! Az óvodai élet tevékenységi formái Céljaink és feladataink:  Sokféle tevékenységet biztosító tárgyi környezet kialakítása.  A megismerés iránti érdeklődés felkeltése.  A munka megbecsülésére nevelés.  Önálló munkavégzésre való képességek fejlesztése.  Véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása.  Megfelelő motiváltság a közösségi tevékenységekben való részvételre. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Legyen képes tapasztalatszerzésre és a korábbi tapasztalatok új információkkal történő összevetésére.

33

     

Használjon egyszerű gondolkodási műveleteket. Ismeretei alapján végezzen el és oldjon meg egyszerű feladatokat. Jelenítse meg érzéseit, gondolatait szóban, képben. Alakuljon ki feladattudata, feladattartása. Törekedjen önállóságra különböző ismert helyzetekben. Segítőkészség megjelenése

Tervezetten szervezett tevékenységek  Hitre nevelés  Mozgás  Mozgásos játék (mindennapos mozgás)

Párhuzamosan is végezhető differenciált és csoportos tevékenységek szervezése  Játék  Verselés, mesélés  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka  Mozgás  A külső világ tevékeny megismerése  Matematikai tartalmú tapasztalatok

III. 4. Az óvoda kapcsolatai Óvodánkban az óvodapedagógusok, szülők, gyermekek együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit igyekszünk kihasználni. Az óvodapedagógusok a kapcsolattartás során figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A katolikus óvoda úgy tölti be a küldetését a világban, ha környezetében nem szigetelődik el, hanem jó kapcsolatot alakít ki a helyi közoktatási, kulturális intézményekkel, és a közelben lévő társintézményekkel, és civil szervezetekkel. 1. A család Az óvoda dogozói tudtában vannak annak a ténynek, hogy a gyermek elsődleges nevelésének színtere a család. A család szocializációs hatását nem helyettesíti az óvoda. A gyermek nevelésében partner a szülő, akinek lehetősége van betekinteni az óvoda életébe. Ezáltal megfigyelheti gyermeke fejlődését, magatartását, és lehetővé válik, hogy közös megoldást keressünk a gyermek megsegítésére.  segítjük a szülői munkaközösség szervezését (csoportonként egy megbízott, és egy elnök)  megismertetjük a szülőket pedagógiai programunk tartalmával  folyamatosan igényt tartunk észrevételeikre, javaslataikra  egyeztetjük a beszoktatás egyéni módszereit  közös rendezvényeket szervezünk: kirándulások, ünnepélyek 2. A Szent József Katolikus Általános Iskola Katolische Grundschule, az anyaintézmény azt az erkölcsi illetve vallási nevelést fejleszti tovább, mely alapjainak lerakását célunknak tekintünk. Célunk, hogy minél több óvodásunk ott folytassa az általános iskolai tanulmányait! - Közös ünnepélyek, kirándulások, felvonulások - Iskolalátogatás, iskolakóstolgató foglalkozások, úszásoktatás. - Beiskolázási tájékoztató szervezése 34

3. Fenntartó, Pécsi Egyházmegye -Szekszárd egyházközsége Az óvoda részt vesz az Egyházmegye, Egyházközség életében. Kapcsolódási pontok: A liturgikus év ünnepei, szentmisék, képviselőtestület, templomi énekkar, lelkigyakorlatok, zarándokutak, felnőtt hitoktatás, karitász csoport munkája, lelkiségi mozgalmak 4. KPSZTI BP, Pedagógiai Intézet  A katolikus jelleg erősítése, pedagógiai, nevelési munka segítése.  Katolikus pedagógiai továbbképzések Feladataink:  Az óvodapedagógus vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait.  Az együttműködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.  Kiemelt fontosságú a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, evangelizálás.  A családlátogatás, a gyermek otthoni környezetének megismerése  A fogadóóra a megbeszélések gyermek fejlődésének a szülővel való nyomon követését szolgálja  Szülői értekezletek szervezése  internetes kapcsolattartás, elektronikus levelezés lehetőségei,  Szülői közösség, iskolaszék működésének segítése.(Ez utóbbi közös a Katolikus Iskolával)  Játszónapok, foglalkoztató tevékenységek, nyílt napok lehetőségének megteremtése.  Közös kulturális programok szervezése  kirándulás katolikus hitünkhöz kapcsolódó helyekre,  Közös szentmisén való részvétel  Az óvodát népszerűsítő egyedi programok megvalósítása. Kapcsolat az óvodába lépés előtti intézményekkel:  Bölcsödével  Családi napközivel (Az óvoda épületében működő „Mustármag” családi napközivel)  Plébánián működő Baba-Mama klubbal  Szociális intézményekkel Kapcsolat az óvodai élet során:  A Gyermekjóléti Szolgálattal  A Családsegítő Központtal  A gyermekvédelmi ügyintézővel  A Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel,  A Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal,  A Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel,  A Védőnővel  A Gyermekorvossal, Gyermek fogorvossal.  A Plébániákkal. Papokkal.  A Karitász Csoporttokkal  A Máltai Szeretetszolgálattal  A Kisebbségi szervezetekkel  A gyermekotthonokkal  A közművelődési intézményekkel

35

 KPSZTI BP, Pedagógiai Intézet Kapcsolat az óvodai élet után:  Az iskolákkal  A nevelőotthonokkal  A Speciális intézményekkel

III.

5. A katolikus óvoda óvodapedagógus feladatai

tevékenységi

formái

és

az

III. 5. 1. Hitre nevelés Célunk: Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben. A keresztény nevelés feltételezi a közösséget, a szereteten alapuló társas kapcsolatot. A hit Isten ajándéka, hallomásból ered, azonban szükséges a példa a megtapasztalás. A közösség a gyermek optimális fejlődésének színtere, ahol érzelmi biztonságban, szerető, elfogadó, bizalommal teli légkörben megtapasztalja az összetartozás élményét. Elősegítjük, hogy az iskolába lépés idején a hit tovább élhessen. Missziós feladataink:  A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családban, a családok bekapcsolása az egyházközség életébe.  A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során. a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erő.  Krisztustól tanult erények gyakorlása, felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb.  A gyermek számára a család után az óvoda a másik olyan közösség, ahol a nap nagy részét tölti. Érezze meg a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erejét.  A hitre nevelés átszövi az óvodai élet egészét: o Köszönési módban o A mindennapos lelki beszélgetések során o Az étkezések előtti és utáni ima során. o A templom látogatások során. o A játékban. o A tevékenységekben, megvalósuló tanulásban. o A délutáni pihenés előtti imában, fohászban. o A hazamenetel előtti imában, fohászban  Az óvónő a gyermek számára a minta, aki a keresztény felebaráti szeretetet hordozza és közvetíti. Neki kell megteremteni a feltételeket, hogy a gyermeket aktív tevékenysége közben megismerje, és egyénileg vezesse, segítse a lelki fejlődésben.  A liturgikus év eseményei o Karácsonyi ünnepkör o Húsvéti ünnepkör (Az ünnepekre készülve jócselekedetek gyűjtése) o Templomlátogatás, ismerkedés a liturgia eszközeivel. o Templom látogatás során a helyes viselkedési szokások megismertetése. o Közös szentmise látogatás a családokkal. 36

o Imádságok tanulása  Az erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények) átszövik az óvodai élet egészét o A közös élményeket nyújtó tevékenységek során o Az erkölcsi tulajdonságok megalapozása, kialakítása közben (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, akarat) o A biztonságérzet erősítése során (feltétel nélküli szeretet, elfogadottság, bizalom élménye) A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában dolgozók kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Ünnepek és megemlékezések feladatai:  Az ünneplés jelentőségének megéreztetése.  Az ünnep érzelmi tartalommal való megtöltése.  Az ünnep, jeles nap kiemelése a mindennapi élet eseményeiből  Az ünnep előkészítése és lezárása.

III. 5. 2. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodás gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása az óvodába lépéstől az iskolába lépésig tart. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesítését. A játék kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia a napirendben, időbeosztásban, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is. Célunk: Olyan gyerekek nevelése, akik a játékban aktív, megismerő tapasztalatszerzésre, alkotásra képesek, tevékenységüket szabad önkifejezés és örömérzés kíséri, képesek szabályokat alkotni és elfogadni, segíteni mások sikereinek örülni. Feladataink:  

a pedagógus utánozható mintát ad, majd bevonható társ marad, indirekt játékirányítás módszerével alakítsa a szabad játékot, amely hosszantartó és zavartalan kell, hogy legyen,  jelenlétével tegye lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok alakulását,

  

     

Váljék a játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztővé, erősítővé és élményt adóvá. Az óvodapedagógusok feladata az élményszerzés lehetőségének megteremtése, amely alap a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a szabályjátékokhoz, a barkácsoláshoz, a bábozáshoz, a dramatizáláshoz. A játékhoz a helyi adottságoknak megfelelően kialakított helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség,

A játék által keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermek nevelése a katolikus óvodapedagógus feladata. jelenjen meg az anyanyelvi nevelés, Alakuljon a társas kapcsolatok szintje, minősége, Erősödjenek a katolikus magatartásformák és szokások. A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása: megfelelő játékterületek biztosításával, elegendő idő, nyugodt légkör, a játékhoz szükséges eszköz biztosításával. A külvilág elemeinek megismertetése, Én-kép kialakítása.

37

 

A játék formáinak és tartalmának gazdagítása érdekes tapasztalatok szerzésével. Mintaadás segítségével a szociális kreativitás fejlesztése (kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások).  A játék rendjének szokássá alakítása.  Egészséges versenyszellem kialakítása. A játék tartalma A gyermek társas kapcsolatának és játéktartalmának alakulása az óvodában az óvodába lépéstől az iskolába lépésig.  A játékban megjeleníthető élmények biztosítása.  A gyermek játékának formai, tartalmi jellemzői.  A játéktevékenység időtartama, mélysége, szintje, tartalmi gazdagsága.  Az anyanyelvi nevelés elősegítése.  A gyermek társas élete a kevés számú csoportokból a nagyobb létszámú csoportokig fejlődik.  A kialakult társas kapcsolatok szintje.  A társas kapcsolatok minősége.  A magatartásformák és szokások. 1. Gyakorlójátékok: -ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, -szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, -manipulációs játékok. 2. Szerepjátékok: -egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban). -jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. -a játékszabályok elfogadása és betartása, betartatása. -a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba, felnőtt utánozható mintaadása segítségével. 3. Konstruáló játékok a, barkácsolás: -apróbb tárgyak és játékok készítése. -ajándéktárgyak készítése. -játékjavítások, közreműködés apró hiba-elhárításokban óvónői irányítással. b, építő játékok: -összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével (a valóság és a képzelet közelítésével). 4. Dramatikus játék, bábjáték: forrása a mese. események, életszerű helyzetek, mesék színműszerű megjelenítése, mellyel a gyermek a mese által keletkezett feszültségeket vezeti le. célja a beleélés, átélés, utánzás, párbeszéd. bábmozgatási kísérletek. hangutánzások. önálló bábozások (evangéliumi részletek, mese, történet és bábválasztás). 5. Szabályjátékok: verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések, a játék örömforrása a szabály betartásában van. Próbára teszi leleményességüket, ügyességüket, biztosítja az önmegvalósítás lehetőségeit, a versenyszellemet. 38

6. Népi játékok hagyománymegőrző funkciója van, összefüggésben vannak a népi alkotó tevékenység olyan ágaival, mint népművészet, népzene, népi táncok, népszokások, és a magyarságtudattal. 7. Játék a szabadban udvari játékok, kirándulások, szabad játék az erdőben, mezőn, patakparton. A játékirányítás elvei, szervezeti keretei  Megfelelő élmény, hely, idő, nyugodt légkör, biztonságos játékeszköz megteremtése.  Folyamatosan bővítjük, mélyítjük a világról szerzett tapasztalatait  Elősegítjük, hogy elképzeléseik, ötleteik megvalósulhassanak a játékban, biztosítjuk mindazokat a feltételeket, amelyek a játékra optimális hatással vannak.  A belső motivációk működését segítjük elő a realisztikus tárgyi eszközök visszafogott adagolásával, a tárgykészítés feltételeinek megteremtésével, a természetes környezet eszközként való alkalmazásával.  Elősegítjük az eszközök és társak szabad megválasztását (vagy nem választását}, időt hagyunk arra, hogy nézelődjön, válogasson, töprengjen és a számára legvonzóbb játék tevékenységbe kezdjen.  Biztosítjuk a csoportszobában való szabad rendezkedést, kreatív tárgyhasználatot, elősegítjük a tevékenységek felfedezésének, a kitartás felerősödésének lehetőségét.  Mozgásos játékokat lehetőség szerint természetes környezetben szervezünk.  Törekszünk a gyermeki kíváncsiság kielégítésére, a gyermeki kérdések megválaszolására, a szabályismeret gyakorlására, viselkedés tudatosítására.  Megengedő irányítással biztosítjuk a szabad játék lehetőségét, modellnyújtó szerepünkkel értékeket, normákat közvetítünk.  Hangsúlyozzuk az egyes gyermek egyéni érettségét, fejlettségét, fejlődésbeli tempójának különbségét megismerő, mérlegelő pedagógus attitűd jellegét. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon.  Kapcsolódjon be közös játékokba.  Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai.  Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt.  Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.  Legyen képes szabályjátékok megtanulására.  Tartsa be és kövesse a megismert szabályokat.  Hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket.  Legyenek egyéni ötletei, javaslatai.  Válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt.  Legyen képes saját élményeinek eljátszására.  Fogadja el társai javaslatait, öt1eteit.  Legyen képes a csoportban való játékra.

III. 5. 3. Vers, mese A játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához és anyanyelvi neveléséhez. A magyar népköltészet a népi dajkai

39

hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapi mondókázásra, verselésre. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének a csodákkal, és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésre. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja Célunk: Irodalmi alkotások, népmesék, versek iránti fogékonyak legyenek, szívesen meséljenek, verseljenek, el tudják fogadni az erkölcsi, esztétikai normákat és képesek legyenek a magyar kultúra értékeit a saját szintjükön befogadni. Bibliai történetek megismertetése. Feladataink:  A mese, vers mindennapi, örömteli élmény legyen. Mesetudat erősítése.  Helyzetek teremtése a mese, vers segítségével érzelmeik kibontakoztatására.  A magyar népmese, népi halandzsa, népi mondóka, szólás, kiolvasó segítségével az anyanyelvi kultúra fejlesztése.  Irodalmi élmény nyújtása, népi, klasszikus, és kortárs irodalmi műveken keresztül  Érzelmi, esztétikai nevelés.  Közösségi élmény erősítése, személyiségfejlesztés a néphagyomány őrzésével a nemzetiségi és migráns gyermekek esetében is.  Könyv szeretetére, olvasásra nevelés, és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása.  Képolvasási készség kialakítása.  Nemzeti keresztényi tudat erősítése.  Az ünnepek értékének növelése.  Saját vers-és mesealkotásra ösztönzés. Tartalom  Beszélgetések a napi tevékenységek során.  Beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok.  Idő - és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések).  Vers és mesemondások.  A néphagyomány kincseinek kiaknázása: népmesék, népi mondókák, stb.  Irodalmi művek hallgatása: -mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők) -mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, -folytatásos mesék), verses mesék, -versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek).  Könyvek, folyóiratok nézegetése-helyük a könyvespolcon, könyvtárban.  Színházi élmények nyújtása- gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése.  Bábozás. Irodalmi művek eljátszása –dramatizálás. o Óvodapedagógus bábjátéka. o Kommunikáció. o A gyermek bábjátéka.

40

     

o Bábkészítő tevékenység. o Esztétikai élménynyújtás. o Személyiségjegyek tükröződése. o Testséma fejlesztése. o Drámajáték elemek. o Szerepazonosulás. Metakommunikáció. önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés, Nemzeti, keresztényi tudat erősítése, Bibliai történetek hallgatása, Ünnepek értékének növelése, A könyv szeretetére, olvasóvá nevelés, Saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással, ábrázolással történő kifejezésére ösztönzés.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, imákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit, és ismerje mozgásait. Önálló versmondásra, mesélésre ösztönzés.  Kapcsoljon ismert irodalmi és bibliai szöveget adott ünnepi alkalomhoz.  Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat.  Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait.  Tudjon szóban kiegészíteni ismert meserészletet.  Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére.  Jegyezze meg a mese és a bibliai történet legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezze meg azokat.  Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát.  Szívesen, örömmel hallgasson mesét.  Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására.  Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait.  Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés).  Legyen kedvenc meséje.  Képes legyen korának megfele1ő színházi előadás cselekményének követésére.

III. 5. 4. Ének, zene, énekes játék A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, s egyben felkeltik a zenei érdeklődésüket. formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Célunk: A gyerekek zenei élményekhez juttatása, az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül. Feladataink:  Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése.  Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. Hallásfejlesztés.  A népi hagyományok, a műzenei, és más népek dalainak, zenéinek megismertetése.

41

         

Egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. Vallásos énekek megismertetése, gyakorlása. Az élhangsúlyos magyar beszéd erősítése. Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése. Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása. Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül. Érzelmi nevelés az ölbeli játékoktól az énekes népi játékokig. Esztétikai nevelés a zenei élményen és a mozgáson keresztül. Zenei anyanyelv, kreativitás, improvizáció fejlesztése. Ismerkedés a nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotásokkal.

Tartalom  Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai, játékai: egy- és kétszemélyes játékok.  Altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, göcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb.  körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok).  Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai más népek dalai: táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók), népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva.  Gyermekeknek írt műdalok.  Ismerkedés a nemzeti és nemzetiségi értékeket hordozó hagyományos és kortárs művészeti alkotásokkal.  Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások (vokális és hangszeres zene), műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai) és más népek zenéinek hallgatása.  Rögtönzött hangszerek készítése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani  Énekeljen hat hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat.  Felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal.  Énekeljen vissza dallamot.  Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyors- lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban.  Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést.  Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással, a néptánc elemeit felhasználva.  Legyen kedvenc dalos játéka.  Törekedjen a tiszta éneklésre.  Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét.  Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörökhöz és egyházi ünnepekhez kapcsolódva.  Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a hegedű, gitár, furulya hangját).  Ismerjen néhány térforma-alakítási lehetőséget (kör, csigavonal).  Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel.

42



Találjon ki dallamhoz mozgást, játékot (legyen kreatív).

III. 5. 5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az ábrázoló tevékenységek az egész nap folyamán a tér és a változatos eszközök meglétével biztosítottak.A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül Célunk: Vizuális érzékenységgel és tapasztalattal rendelkező gyermekek nevelése, akik a környezetről szerzett benyomásaikat vizuális memóriájuk segítségével felidézni, a megismert technikai eljárások alkalmazásával és természetes anyagok segítségével tudjanak újraalkotni, kifejezni önmagukat. Feladataink:  Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenysége iránt.  Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.  A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák).  A vizuális megértés, befogadás, szokásrendszer megalapozása.  A képi,- plasztikai,- konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása.  A vizuális percepció fejlesztése.  Taktilis (tapintási) ingerek erősítése. Kézmozgások finomítása.  Finommotorika fejlesztése. Az ingerek más ingerekkel történő integrálása.  Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése, különböző anyagok és változatos technikák, eljárások, eszközök kipróbálása, megismertetése.  Az alkotás örömének megtapasztaltatása.  Sokféle lehetőség megmutatása a képi, - térbeli megjelenítésre.  Képi gondolkodás fejlesztése, fantázia gazdagítása.  A térbeli tájékozódó-képesség fejlesztése. Szín- és formavilág gazdagítása.  Esztétikai élmények befogadása, a környezet esztétikai alakítása.  Vallásos témák megjelenítése.  A finom motorika fejlesztése,  Érzelmek, gondolatok megjelenítése a gyermeki alkotásokban.  Műalkotás elemzés, ismerkedés a népművészeti elemekkel. Tartalom Vizuális percepció:  alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje,  alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása,  térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete, térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alak-kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés. Vizuális nyelv:  képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek),  a képfelület kitöltése, 43



a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus),  vizuális-taktilis ingerek - ujjfestés. Kifejezés:  tájak, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása.  egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása,  képalakítás saját élmények, emlékezet után.  bibliai jelenetek vagy mesék képi megjelenítése,  képző-és népművészeti alkotások. képek nézegetése.  technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások). Vizuális kommunikáció:  színek keverése,  a mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák). Tárgy-és környezetkultúra:  tárgyalkotás szabadon,  térrendezések,  konstruálás,  mintázás,  anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat.  Használja a képi kifejezés eszközeit.  Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat.  Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások.  Alkosson képet élmény, emlékezet alapján.  Megfelelően használja az eszközöket rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket.  Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.  Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.  Vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat.  Megfigyelés után tudjon formát mintázni.  Készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet.  Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján.  Legyen véleménye saját és társai "műveiről", műalkotásokról.  Önállóan javítsa megbeszélt módon- hibáit.  Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással.

III. 5. 6. Mozgás A rendszeres napi egészségfejlesztő testmozgás a pszicho motoros készségek és képességek fejlesztését szolgálja. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A torna, a mozgásos játékok

44

fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus összerendezett nagy és kis mozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, ellenálló képességét, fontos szerepe van az egészség megőrzésben, megóvásban. Segítik a térben való tájékozódást, helyzetfelismerést, döntést, az egész személyiség akarati tényezőinek alakulását. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, mindengyermek számára lehetőséget kell biztosítani Célunk: A környezet változásaihoz alkalmazkodni tudó gyermekek nevelése, akik rendszeres és hosszantartó szabadban való mozgással testi képességeikben jó teherbírással rendelkeznek, összerendezett, esztétikus nagy-, és finom motorikus mozgások összekapcsolására képesek. Feladataink:  Mozgásigény kielégítése, mozgásöröm átélése az óvodai nevelés minden napján.  Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  Az egészséges életmód kialakítására nevelés.  A természetes mozgások alakítása, fejlesztése.  Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése (akarat, önfegyelem, kitartás).  Egészséges versenyszellem alakítása. Erkölcsi nevelés.  Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás).  A térbeli, időbeli tájékozódó-képesség fejlesztése.  Az alkalmazkodóképesség fejlesztése. Önbizalom erősítése.  Mozgáskoordináció alakítása. Egyensúlyérzék fejlesztése.  Szabad levegőn való tudatos mozgásfejlesztés  A testrészek megismertetése, testséma ismerete.  A szenzomotoros mozgás révén fejlesszük a nyelvi kifejezőképességet.  A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése.  A szem, kéz, láb koordinációjának fejlesztése.  Rendszeres mozgáslehetőség biztosítása által a lelki harmónia megalapozása.  Évenkénti ortopédiai szűrés után a gyógytestnevelés elméleti és módszertani ajánlásait alkalmazzuk preventív céllal tartásjavításra, lábtornára, amit beépítünk a mindennapos testnevelés és a heti rendszeres foglalkozás keretébe.  Baleset-megelőzés a megfelelő környezet biztosításával. Tartalom -Játékok:  szerep, -utánzó, -futójátékok,  szabályjátékok,  küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés). -Rendgyakorlatok:  egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba. -Gimnasztika - Szabad gyakorlatok:  kartartások, nyakizom gyakorlatok, kar-, láb-, és törzsmozgások, testhelyzetek, ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása a mozgáskoordináció kialakulása érdekében. -Koncentrációs mozgásgyakor1atok: kéziszer-gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda). -Járások, futások: 45

természetes járás irányváltásokkal, speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás -gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. Szökdelések, ugrások: helyben és haladva a (páros lábon, váltott lábbal), akadályokon át (le, fel, át), Dobások, labdás gyakorlatok labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel, -és ledobások (alsó és felsődobások), labdahajítások. -Támasz, függés-és egyensúlygyakor1atok: talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás), padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban, gurulások, egyensúlyozás emelt szeren (pad).Foglakozások a szabadban: kirándulások: erdő, vízpart, rét, stb. téli játékok (hógolyózás, szánkózás, esetenként síelés), atlétikai vonatkozású gyakorlatok. -Úszás - szabadon és önként választható tevékenység (úszótanfolyam keretében a nagycsoportosoknak). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére o A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás). o Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben. o Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. o Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. o Mozgás közben tudjon irányt változtatni. Jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével. o Legyen képes sor- és köralkotásokra. o Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban (10-30 cm) két lábon. Tudjon fél és páros lábon szökdelni. o Ugorjon át kisebb akadályokat. o Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. o A mozgásokban legyen kitartó.

III. 5. 7. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása, érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotáshoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

46

Célunk: A teremtett világ szépségének, jelenségeinek, összefüggéseinek megismertetése, a környezet szeretetének kialakítása, a környezetvédelemre nevelés. Elősegíteni a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Feladataink:  Rácsodálkoztatni a teremtett világ szépségeire (öröm, hála).  Életkornak megfelelő szintű tájékozódás, eligazodás segítése.  Ismerkedés a természeti és társadalmi környezettel, a változások folyamatos megfigyelése.  Megismertetni a szülőföld és a közvetlen környezet hagyományaival, szokásaival.  Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre.  A felfedezés örömének érzékeltetése. Megfigyelő séták, kirándulások szervezése.  Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében.  A környezet megismerésére, védelmére, óvására nevelés;  A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása.  A környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése.  A környezettudatos magatartás alakítása.  Összefüggések megláttatása. Önálló véleményalakítás, döntésképesség fejlesztése kortárskapcsolatban és a környezet alakításában.  Ismeretek gyűjtése tapasztalati úton (évszakok, jelenségek, növények, állatok). A természetsarokban történő változások folyamatos megfigyelése.  A va1óság objektív bemutatása.  Ítélőképesség fejlesztése, az önálló véleményalakítás, döntésképesség fejlesztése a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.  Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezethez.  A közlekedés biztonságára, önfegyelemre, egymás óvására nevelés  A környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak alakítása.  Ismerkedés az épített környezettel, műalkotásokkal, egyházi épületekkel, egyházi helyiségekkel, viselkedési szabályokkal.  Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése és alkalmazása a tevékenységekben. o Téri tájékozódás alakítása. o Mennyiségi, alaki, tér és síkbeli fogalmakkal való ismerkedés és tájékozódás. o Ítéletalkotás és mennyiségszemlélet alakítása, segítése. Tartalom Megismerési módszerek alapozása - tapasztalatszerzés a környezetről. Természeti környezet:  élettelen természet anyagai,  az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok,  természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint,  élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük,  az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek.  Tárgyak, személyek összehasonlítása  tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint,  tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik

47



megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb),  sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok),  sorba rendezések egyéb szempontok szerint,  halmazok elemeinek meg- és leszámlálása -(több-kevesebb, ugyanannyi)  halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben),  soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás),  állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése), halmazok  történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembe vételével. Emberi környezet:  család, a család élete, családtagok,  foglalkozások a családban,  életmód. Az óvoda és környezete:  a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége,  az óvoda épülete - közintézmények a környéken,  az emberek munkája az egyes munkahelyeken - foglakozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken. Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata. Közlekedés a faluban, városban:  eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (különös tekintettel a gyalogos közlekedésre). Geometriai tulajdonságok megfigyelése:  építés szabadon, építmények lemásolása  építés rajz alapján  síkbeli építések síkmértani elemekből (takarások), elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságaik alapján Irányok, arányok megfigyelése: (bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintesfüggőleges).  Különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre – ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-,vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső, -alsó, -középső fogalmainak gyakoroltatása – a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása.  A rész és egész viszonyának megfigyelése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve), életkorát.  Hason1ítson össze mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb).  Alkosson megfelelő szöveget, a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.  Tudja a meg- és leszámlálást a tízes számkörben.  Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között).  Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján  Másoljon alakzatokat síkban és térben.  Vá1ogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet, háromszög).  Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát, téglatestet, gömböt.  Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit.  Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat.  Ismerje néhány környezetében levő épület funkcióját.

48

      

Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele) Ismerje a színeket. Helyezze főbb csoportjaikba az élőlényeket (ember, állat, növény). Tudjon alapvető növény-, és állatgondozási műveletekről. Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, az élőlények óvása). Jól használja a megismert kifejezéseket.

III. 5. 8. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze cselekvő tapasztalatszerzés. A környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége az óvodában dolgozók mintája, példája nyomán. A gyermeki munka tudatos irányítása pedagógiai szervezést, együttműködést igényel, amelyben szükséges a folyamatos, konkrét, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. Célunk: A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. Feladataink:  A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése.  Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása.  Munkamegosztásra nevelés.  Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése.  A munka eredményének megbecsülésére nevelés.  A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettség- vá1lalásának alakítása.  Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában Tartalom Az önkiszolgálás.  Öltözködés.  Testápolási teendők.  Étkezéssel kapcsolatos munkálatok. A közösség érdekében végzett munka  A naposi tevékenység.  Az étkezés előkészületeinek teendői.  A csoport életéhez kapcsolódó állandó feladatok.  A terem- és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása).  Segítségadás egymásnak. Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások  A környezet rendjének biztosítása  Segítés a felnőtteknek, egymásnak és a kisebbeknek  Egyéb megbízatások teljesítése  Egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel,  Megbízatások önkéntesség alapján,

49

   

Ünnepi készülődések (ajándékkészítés egymásnak, szülőknek tárgykészítés, díszítő munkák), Udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás), Üzenetátadások (épületen belül), Segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra.

Az évszakoknak megfelelő tevékenységek  Csoportszobában  Udvaron.  Az óvoda környezetében.  Növények és állatok gondozása:  Megfigyelő tevékenységek irányítással,  Folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás) és állatgondozás.  Évszakokhoz kapcsolódó munkák, környezetrendezések,  Gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat.  Ismerje fel saját képességeinek határait.  Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is.  Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat.  Legyenek rendszeresen visszatérő feladatai.  Teljesítse pontosan megbízatásait.  Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit.  Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát.  Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére.  Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására.  Gondozza, óvja a környezetében élő növényeket és állatokat.

III. 5. 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk: Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán és szervezett, természetes és szimulált környezetben szervezeti és időkeretben megvalósuló tevékenység. A tanulás nemcsak társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem a teljes személyiség fejlődését és fejlesztését támogató kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének sokféle módon történő megélése. Feladataink:  Elsődleges a cselekvéses tanulás, az egyéni adottságok figyelembe vétele, az optimális terhelhetőség és a motiválás.  A vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés képességének, a verbális emlékezet fejlesztésének játékos megvalósítása, melyet az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésével ér el;  Építsen a gyermek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire;  Jelenjen meg a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás;

50

           

Fontos a felfedezés lehetőségeinek biztosítása, a kreativitás erősítése, a spontán szerzett játékos tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, egymásra épülése; Tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átéléséhez a feltételek megteremtése. A tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges. Személyre szabott pozitív értékeléssel a gyermek tevékenységben megvalósuló tanulásának a segítése. A tehetségre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelem, egyéni fejlesztés szükséges Tudatos előkészítés: évszakterv, napi bejegyzések készítése. A megismerési képességek fejlesztése. A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása. A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése. Problémahelyzetek megoldása, megoldatása.

Tartalom  Szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában.  Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetből).  Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre, tapasztalatszerzés, felfedezés.  Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése.  Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek.  Beszédfejlesztés. Szókincsfejlesztés.  Megfigyelések végzése közösen és önállóan.  Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből.  Megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés).  Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. Felfedezések lehetőségeinek biztosítása.  Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel, tapasztalatszerzéssel, kíváncsiságra alapozva kirándulások szervezése.  Pozitív érzelemmel forduljanak az emberi alkotások, a természet felé -védjék, óvják. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján.  Alakuljon feladattudata.  Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.  Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is.  Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.  Törekedjen többféle megoldás keresésére.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.  Különítse el a mese és a valóság elemeit.

51

A tanulás helyzetei, szervezeti keretei  Játékban tanulás: a spontán játék során kíváncsiság ébred a gyermekben. Belső késztetésre szemlélődik, próbálkozik.  Játékba ágyazott tanulás: gyermek tevékenysége közben a spontán adódó tanulási helyzeteket kihasználjuk. Azzal, hogy kíváncsiságot ébresztünk, a gyermek belső késztetésére külső késztetést adunk. és a gyermek azonosul vele.  Játékba integrált tanulás: feltételeket biztosítunk. megvárjuk. elősegítjük a lehetőségeket. Kérdéseinkkel segítjük a tanulási folyamat kibontakozását. Vizsgálódásra. problémamegoldásra késztetjük a gyermeket.  Játékra épülő tanulás: a játéktevékenység tartalmi továbbfejlesztése által teremtjük meg a tanulási helyzetet, amelyben a gyermek elmélyedhet, tárgyakra, műveletekre koncentrálhat.  Játékos tanulás: megtervezzük és megszervezzük a tanulás folyamatát. A gyermeket külső késztetéssel hozzuk tanulási helyzetbe, hogy intellektuális tevékenységét erőfeszítés, tanulási akarás jellemezze

III. 5. 10. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, képesség kibontakoztató felkészítés Célunk: Az óvodában nevelt speciális szükségletű gyermekek különleges ellátása, nevelése, oktatása a többi gyermekkel együtt annak érdekében, hogy hozzájáruljunk szerzett, vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz rehabilitációjához. Feladataink:  prevenció  együttnevelés  a gyermekek speciális szükségleteinek kielégítése  pedagógiai tevékenységek a szociális hátrány enyhítésére  egészség helyreállítása, rehabilitációja  testi képességek fejlesztése  mozgás műveltség fejlesztése  sportolási igény felkeltése  alternatív nevelés  korrekciós eljárások alkalmazása Eszközei:  ingerforrások, amelyek testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki  speciális tárgyi eszközök  tornatermi berendezések  kézi szerek  egyénre szabott pedagógiai eszközök  mindennap használatos mozgásfejlesztő eszközök Módszerei:  egyéni mozgáskorrekció  csoportos foglalkoztatás  gimnasztika  sport  játék

52

Speciális módszerek:  mozgásformák sajátos módosítása  terhelési intenzitás  terjedelem adekvát megválasztása  pontos adagolás Együttnevelés feltételei:  épület akadálymentesítése  a mozgásukban korlátozott gyermekek akadály mentesített környezete  rámpák  külön WC a kerekesszékkel közlekedő gyermekek részére  korlátok elhelyezése a WC-ben, a gyermekek kezének megfelelő vastagságban és magasságban  megfelelő szélességű ajtók  küszöb mentesség Kapcsolatfelvétel:  szakorvossal  rehabilitációs szakemberrel  gyermekvédelmi felelőssel  indokolt esetben gyermekjóléti szolgálat képviselőjével  nevelési tanácsadó képviselőjével A mozgásnevelés sérülés specifikus módon, az egyéni állapotok figyelembevételével, a mozgáskészség és mozgásképesség, a mozgáskoordináció az alapvető testi képességek kifejlesztése érdekében a következő részcélok, megvalósítására terjed ki:  a mozgás igény felkeltése és kielégítése  az egyéni korrekciós mozgáskezelés  alapvető testtartási és egyensúly reakciók a helyzet és helyváltoztatás képességének kialakítása  a helyes testvázlat, testhelyzet érzékelés, mozgás érzékelés kialakítása, téri orientáció fejlesztése  alapvető fogás gyakorlatok  alapvető mozgás feladatok (önkiszolgálás, önellátás)  a tanulás, a munka tevékenység és játék mozgásainak megalapozása  testnevelés alapvető statikai és dinamikai mozgáselemeinek a megtanítása  játékkészség fejlesztése testnevelési játékok.

III. 5. 11. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Célunk: A nevelési tényezők összehangolása a családdal, a gyermek eredményes nevelésében, a fejlődő személyiség veszélyeztetettségének megelőzésében. Prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik Feladatunk: Az okok felderítése és a nevelési ártalmak megelőzése. A gyermekvédelmi felelős létezése, feladatai:

53



A gyermekvédelmi felelős munkáját megbízás alapján végzi, személyét a vezető óvónő választja ki.  Feladata, hogy tájékozódjon az óvodába kerülő családi hátteréről, és kísérje figyelemmel az évek során.  Tájékozódhat a gyámhatóságnál, és ezen keresztül tartson kapcsolatot a többi gyermekvédelmi felelőssel, hogy közös megbeszélések, esettanulmányok során a legmegfelelőbb intézkedéseket tehesse.  Ne csak a veszélyt, bajt, de az örömet, fejlődést is kísérje figyelemmel.  Eszközei, módszerei: családlátogatás, nyilvántartási lap.  Segítői: legyen kapcsolata a Karitász és a Máltai Szeretetszolgálat szervezetével (adományok kiosztásakor a hátrányos helyzetűek kerüljenek előtérbe), a szülők között alakuljon ki olyan viszony, hogy a jómódú családok segítsék a rászorulókat; álljon kapcsolatban védőnővel, orvossal, a Gyermekvédelmi Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval.  Helyzetelemzés: családi háttér (általában!) - a csoportban dolgozó óvónők minden tanév elején felmérést készítenek a csoportjukban, a hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről. A felmérés készítésének szempontjai: a család szociális, egészségügyi és nevelési helyzete.  Veszélyeztetett gyerekeknél: súlyos fizikai bántalmazás; szociális veszélyeztetés; egészségügyi okokból adódó veszélyeztetés; érzelmi, lelki elhanyagolás; nevelési hiányosságok.  Feladat: -a gyermekvédelmi munkában elsődleges fontosságúnak a prevenciót és a szinten tartást tartjuk. -a veszélyeztető körülmények, a környezeti és nevelési ártalmak megszüntetését, vagy legalább csökkentését kell elérni.  A megvalósítás módjai: -valamennyi gyermek folyamatos megfigyelése, ill. a családi környezet figyelemmel kísérése -a gyermekvédelmi felelős és a csoportban dolgozó óvónők rendszeres megbeszélései, szükség szerint a tapasztalatok írásos rögzítése-a család szociokulturális helyzetének, környezetének megismerésében segítenek a családlátogatások, fogadóórák, szülői értekezletek, napi beszélgetések -fontos a bizalom, a jó partnerkapcsolat kialakítása a szülőkkel. Támogatások megszervezése, lebonyolítása. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok:  Az óvodások száma összesen  Ebből a veszélyeztetettek száma  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű) száma  Hátrányos helyzetű gyermekek száma  Három vagy többgyermekes családban élők száma A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  Családi környezet o Nevelési hiányosságok o Bűnöző családi helyzet o Rossz lakásviszonyok o Egészségügyi okok

54



    

o A gyermeki személyiségben rejlő okok o Anyagi okok o Megromlott családi kapcsolat Családon kívüli környezet o Életvitel az utcán történik. Életvitel az italboltban történik. o Kéregetésre kényszerítés. Hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók. o Kábítószerezés. Pszichiátriai kezelés. o Munkanélküliség. Váltakozó párkapcsolatok. Az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem. A gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset-megelőzését. Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése. Rendszeres konzultáció óvodapedagógusokkal, intézményvezetővel. Családlátogatások szervezése.

Kapcsolattartás szükséges:  Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Központ  Gyermekvédelmi Ügyintéző  Pedagógiai Szakszolgálat intézménye  Szakértői és Rehabilitációs Bizottság  Kormányhivatalokkal és a Tankerületekkel  Szent Erzsébet Karitász csoport  Máltai Szeretetszolgálat

55

IV. HELYI TANTERV IV. 1. A választott kerettanterv A választott kerettanterveket, azok számát tantárgyanként a kidolgozott helyi tanterv tartalmazza.

IV. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások, szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

Óraterv az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhető órakeretből) Német nemzetiségi nyelv Német hon és népismeret (szabadon tervezhető órakeretből) Hittan Összesen Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen

1. évf. 7 3 4 1 1 2 1 1 5 25 2

2. évf. 7 4 4 1 1 1 1 1 5 25 2

3. évf. 6 5 4 1 1 1 1 1 5 25 3

4. évf. 6 6 4 1 1 2 1 1 5 27 3

1

1

1

1

1

1

1

1

27

27

1 28

1 30

1

1

28

28

28

30

56

Óraterv az 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika Hittan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Német hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szabadon tervezhető órakeret Német nemzetiségi nyelv (szabadon tervezhető órakeretből) Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhető órakeretből) Hittan (szabadon tervezhető órakeretből) Matematika (szabadon tervezhető órakeretből) Rendelkezésre álló órakeret Német hon és népismeret (szabadon tervezhető órakeretből) Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) Összesen Nem kötelező óra Angol

57

5. évf. 4 3 4 1,5 2 2

1 1 1

6. évf. 4 3 3 1 2 2

1 5 0,5 26 2

1 0,5 1 1 1 5 0,5 25 3

2

2

7. évf. 3 3 3 2 2

8. évf. 4 3 3 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1

5 0,5 28 3

5 0,5 28 3

2

2

1 1 28

1 28

31

31

0,5

0,5

0,5

0,5

1

28,5

29,5

31,5

31,5

2

2

2

2

IV. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz, ének. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei ill. a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A leendő első osztályosok szüleit a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, a 2-8. osztályosok szüleit a megelőző tanév bizonyítványosztásakor értesítjük. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz:  NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.  Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.  Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.  A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen.  Kivitele esztétikus és tartós legyen.  Az ára a szülők számára megfizethető legyen.  Több éven keresztül használható legyen.  Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.  A nemzetiségi nevelés-oktatáshoz szükséges tankönyvek a tanuló számára könyvtári kölcsönzés útján, térítésmentesen állnak rendelkezésre.  A 2013/2014-es tanévtől, elsőtől a nyolcadik évfolyamig, az állam biztosítja felmenő rendszerben, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben biztosítjuk.

58

IV. 4. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Iskolánkban heti 2 órában római katolikus hitoktatás folyik plébános atyák, diakónus, hitoktatók, hittanárok vezetésével. Iskolánk tanulói különböző vallási felekezetek tagjai, többségükben római katolikusok. A városban mivel nincs más egyházi iskola, szülői vagy más egyházak képviselőinek igénye esetén lehetőséget biztosítunk különböző vallási felekezetek hitoktatására.

A kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezési formái A kötelező tanórákat lehetőség szerint délelőtt, a tanórán kívüli és választható foglalkozásokat pedig 16 óráig, szülői igény esetén (szakkör) 17 óráig szervezzük meg.

Mindennapos testnevelés Iskolánkban a mindennapos testnevelés megvalósításának szabályait a helyi tanterv IV. 5. fejezete tartalmazza.

Művészeti nevelés Intézményünkben kötelező tanórai foglalkozások keretében minden évfolyamán biztosítjuk a rajz, technika, ének terén a művészeti nevelést. Ezen kívül tanulóinknak lehetősége van részt venni heti 2-2 órában kézműves, rajz, dráma szakkörön művészeti tevékenységeik fejlesztésére. 3. osztálytól ének órán furulyaoktatás is folyik kötelező jelleggel, a kiemelten tehetséges tanulók furulya szakkörön és énekkaron vehetnek részt.

Idegennyelv oktatás Intézményünk német nemzetiségi nyelvoktató iskola, tanulóink számára első idegen nyelvként a német, későbbiekben a választható angol idegen nyelvet kínáljuk.

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának elveit a pedagógiai program II.6. fejezete tartalmazza.

Német nemzetiségi nevelés és oktatás elvei A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az idegen nyelv helyesírás tantárgyrész értékelése alól felmentett tanulók esetében a szóbeli számonkérést, megnyilvánulást részesítjük előnyben, szakvéleményben foglaltakat betartjuk.

IV. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása az Nkt. 27.§ (11) bekezdése szerint történik. A 2012/2013-as tanévtől iskolánk az 1. és 5. osztályos tanulóinak, azt követően pedig a törvényi előírásoknak megfelelően felmenő rendszerben, megszervezi a mindennapos

59

testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesül. A többi osztályban    

Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Napközis foglalkozásokba beillesztve Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport kör működtetésével valósul meg.

Ezeken az évfolyamokon a testnevelés órák száma 3 óra/hét alsó tagozaton, 2,5 óra/hét felső tagozaton. Azokon a napokon, mikor a gyermekeknek nincs testnevelés órájuk, az alábbiak megszervezésével biztosított számukra a szükséges mozgás: 7:40-7:50-ig, valamint ebéd előtt 20 perc közös mozgás az udvaron, rossz idő esetén a tornateremben. Ezen kívül az ebédeltetés utáni időszakban kell a tanulóknak szervezett testedzést biztosítani az iskola tornatermében, udvarán vagy a közeli játszótereken. Ezen alkalmakkor tanári felügyelet kötelező. Az iskolai sportköri foglalkozások:  felső tagozatosok számára hetente 2 óra, kosárlabda és röplabda sportágakban.  alsó tagozatosok számára hetente 2óra, testnevelési játékok, sportjáték. Meghatározott rend szerint úszás lehetőségét biztosítjuk a városi uszodában. Az úszásoktatás alkalmanként 2 óra, amely a kötelező testnevelés órák számát lefedi. Az uszodában a tanulók kizárólag az órát tartó testnevelő tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.

IV. 6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Iskolánkban a tanórán kívül szervezhetők: - sportköri foglalkozások, - tantárgyi szakkörök, - egyéb témájú szakkörök, - művészeti csoportok, Legalább 8 érdeklődő esetén szakköri foglalkozás indítható. Az igényfelmérés a tanév első hetében megtörténik, a szakköri foglalkozások a 2. héten megkezdődnek. Indokolt esetben szakköri díj szedhető. Ennek mértékét a szakkör meghirdetésekor rögzíteni kell, és erről a szülőt értesíteni szükséges. Iskolánkban a második választható nyelv az angol. A tanévet megelőző tanév május 20-ig a szülőnek írásban kell nyilatkoznia, hogy gyermeke a következő tanévben a szabadon választható tanítási órák közül az angolt választja. A szülőnek írásban kell bejelentenie azt is, ha gyermeke a következő tanévtől nem kívánja folytatni a választott tantárgy tanulását.

60

IV. 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése Az iskolai beszámoltatások formái: 1. Szóbeli beszámoltatás 2. Írásbeli beszámoltatás 3. Gyakorlati munka 1. A szóbeli beszámoltatás formái  felelet: adott tananyagból, memoriter  feladat szóbeli megoldása  kiselőadás, beszámolók  gyűjtő és kutatómunka eredményének ismertetése  grafikonok, diagramok, statisztikai adatok és egyéb elemzések  önálló vélemény megfogalmazása  egyéb tanórai szereplés 2. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái:  kompetenciamérés  írásbeli felelet  röpdolgozat  házi dolgozat  témazáró dolgozat  év eleji, félévi és év végi felmérés  a tanár által készített mérőeszközök  standardizált mérőeszközök Az írásbeli beszámoltatás szempontjai: A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon. A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel. A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat. Egy nap legfeljebb két témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk. A dolgozatokat két héten belül ki kell osztani a tanulóknak és megbeszélni velük. A témazáró dolgozatok érdemjegyeit piros színnel jelöljük a naplóban és a tájékoztatóban. 3. Gyakorlati beszámoltatás:  A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható.  Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. A SNI-s és BTM-s gyermekek számonkérése a mindenkori érvényes jogszabályok és a szakértői véleményben meghatározottak alapján történik.

61

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján tájékoztatja. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket legalább 90%-ban teljesíti. 1(elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítése mértékének arányában történik. Értékelés: Az írásbeli dolgozatokat a következő százalékokkal értékeljük: 0 – 34 % 35 – 49 % 50 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. Az érdemjegyek száma félévente –a heti 1 órás tantárgyak kivételével – minimálisan 6, de heti 1 órás tárgy esetén is legalább 4 félévenként. Törekedni kell a folyamatosságra, s a javítási lehetőségek biztosítására. A félévi és az év végi osztályzatok megállapítása a félévben, illetve a tanévben szerzett osztályzatok átlaga alapján történik. A témazáró dolgozatok jegyei kétszeres szorzóval számítanak. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az értékelés típusai: a) A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: - szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés - rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel

62

(összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon. Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerülhet, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul, részben minősítő jelleggel. b) A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. c) Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés. Első osztályos tanulóink körében a DIFER tesztet végzi el osztályfőnökük és helyettese. A tesztek felvétele egyéni vizsgálat keretében történik. A készségek fejlettségének diagnosztikus feltérképezése kb. 45-50 percet vesz igénybe. Ezt követi egy diagnózis elkészítése az eredmények tükrében, majd az egyéni fejlesztési javaslat összeállítása és a folyamatos fejlesztés megkezdése.

IV. 8. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tantermek mérete és az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk a technika és informatika tantárgyban. Az egyéni fejlesztő foglakozások és gyógypedagógiai foglalkozások esetében törekszünk arra, hogy a tanulók a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján kerüljenek egy-egy csoportba. Az idegen nyelv kiscsoportos bontására is törekszünk a törvényi előírásoknak és a fenntartói hozzájárulásnak megfelelően. A tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók egyéni sajátosságaiknak, haladási tempójuknak megfelelően kerülnek csoportba. A csoportbontások célja, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

IV. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánkban minden tanuló részesül német nemzetiségi oktatásban, ezért nincs olyan tanulónk, akivel külön kellene foglalkozni. A helyi tanterv tartalmazza a német nemzetiségi nyelvi népismereti tananyagot.

63

IV. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45

4.

5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 64

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17

17 18 19 20 21

1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

5.

6.

7.

8.

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. évfolyam 1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN

TÖRZSEMELÉS

ÉS

LEENGEDÉS

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

65

PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

4. évfolyam 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

5.

6.

7.

8.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

5.

6.

7.

8.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

4. évfolyam 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

66

PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

4. évfolyam 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

5.

6.

7.

8.

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

5.

6.

7.

8.

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

4. évfolyam 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

67

PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

4. évfolyam 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

5.

6.

7.

8.

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

5.

6.

7.

8.

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

4. évfolyam 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 - 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

68

IV. 11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelési program alapelvei: a) Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában b) Fejlessze az életvezetési képességeket c) Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért d) Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására e) Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését f) Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára g) Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: - Játékok. - Közösségépítés. - Művészetek. - Programok. - Projektek. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, iskolaorvos, védőnő, fogorvos. Belső (óvodai ) résztvevők: óvónők, dajkák, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, szakrendelők. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései és nevelési elvei:  Szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása,  a szűkebb-tágabb környezet problémáinak bemutatása, s ezáltal együttműködő magatartás kialakítása,  legyen egész életen át tartó,  intézményi és nem-intézményi formában egyaránt fontos,  legyen interdiszciplináris,  egyszerre legyen lokális és globális gondolkodásra sarkalló,  egyszerre aktuális és jövőorientált gondolkodásra ösztönözzön, A környezetei nevelés színterei a. Minden tanulót egyformán érintő elemek o Példamutató iskolai környezet o Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, o A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, o Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, o Szelektív hulladékgyűjtés, o Iskolai médiumok "zöld" rovatai, o Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés b. A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek o Környezetvédelmi akciók, o Papírgyűjtés

69

o o o o

Előadások, kiállítások, Természetjáró túrák, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, Látogatások a lehetőségekhez mérten múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, stb.

A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.  Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő, stb.),  Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, rajzversenyek, kiállítás rendezése, kutatómunka stb.), A környezeti nevelésében résztvevők  Belső (iskolai) résztvevők: az intézmény minden dolgozója  Külső résztvevők: szakemberek, környezetvédők, intézmények, szervezetek stb.

IV. 12. A gyermekek, intézkedések

egyéb

civil

tanulók esélyegyenlőségét szolgáló

Az iskola esélyegyenlőségi programjának célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A program közvetlen célcsoportja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és pedagógusaik, valamint a befogadó (többségi) intézményi tanulók és az iskola pedagógusai. A program közvetett célcsoportja: az iskola valamennyi tanulója és pedagógusa, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában érintett nem pedagógus szakemberek, és természetesen a szülők. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést. Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalma zása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

_____________

__________

________

__________

______________

Gyenge szülőiskola kapcsolat, szülő-gyermek kapcsolat

Együttműködő szülői közösség, tervszerű személyiség fejlesztés

Családlátogatás, kapcsolat a családsegítő központtal együttműködés

Osztályfőnökök, igazgató Gyermekvéd elmi felelős, hitoktatók

Folyamatos

70

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Szülői értekezletek látogatottsága

A fogadóórák látogatottságánaknövekedése

Együttműk ödő szülői közössége k kialakítása, hitközössé ghez tartozás

A hhh és hh tanulók lemorzsolódása.

Bukások számának csökkentése .

Differenciált oktatás gyakorlati alkalmazása. Fejlesztő foglalkozá sok.

Az iskola nevelőtestülete, igazgató

Folyamatos

Bukások számának csökkenése.

Csökken az évismétlők száma.

Nő a középiskolában tanulók aránya.

A hhh és hh tanulók nem készítenek házi feladatot.

Mindenki készítsen házi feladatot

Megfelelő szintű feladatok adása, az elkészítés segítése.

Az iskola szaktanárai. Napközis nevelők.

Folyamatos, rendszeres.

Rendszeres írásbeli munka otthon ill. napköziben is.

Önálló tanulás otthon, napköziben, iskolán kívül.

Önálló ismeretszerzés képességének kialakulása.

A hhh és hh tanulók nem készülnek fel a másnapi tanórára.

Felkészülés a másnapi tanítási órákra.

Megfelelő mennyiség ű és tartalmú tananyag elsajátítatá -sa.

Az iskola szaktanárai, tanítói.

Rendszeres, folyamatos.

Az otthoni ismeretszerzés, gyakorlás.

Javuló tanulmányi eredmények.

Az OH felmérések eredményeinek javulása.

A hhh tanulók közül magas a magatartászavar os tanulók aránya.

A figyelem és koncentráció növelése.

A fejlesztő foglalkozások igénybevétele.

Osztályfőnökök, ifjúságvédelmi nevelő.

A szakszolgálattal egyeztetve folyamatos.

Javul az iskolai fegyelem.

Javul az iskolai fegyelem és tanulmányi eredmény.

Kezelhetőbb tanulók és javuló iskolai tanulmányi eredmény.

A hhh tanulók kompetencia felmérésének az eredménye gyengébb társaiknál

A hhh tanulók kompetenci a eredményeinek javítása.

Új pedagógiai módszerek bevezetése. Továbbké pzések.

Szaktanárok tanítók, munkaközösségvezetők, igazgató.

Folyamatos a beiskolázási terv szerint.

Eredményesebb oktatónevelő munka.

Kompetencia alapú oktatás.

A kompetencia felmérés eredményeinek tartós javulása.

Megvalósítás - Az iskola biztosítja a hhh és hh tanulók integrált elhelyezését az osztályokban. -

Az iskola a hhh és hh tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat, tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket szervez a különbségek, lemaradások csökkentése érdekében.

-

Az iskola segítséget nyújt a pedagógusok szakmai és a pedagógus munkát segítő szakmák közös szakmai nyelvének kialakítására, a közös problémamegoldó stratégiák hosszú távú koncepciók kidolgozására.

-

Az iskola együttműködik a közvetlen és közvetett partnerekkel a hhh és hh tanulók lemaradásának csökkentése érdekében.

-

Az iskola figyelemmel kíséri a hhh és hh tanulók tanulmányi előmenetelét és továbbtanulását tanulóink utánkövetésével.

71

Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja.

IV. 13. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló magatartását és szorgalmát. Az első és második évfolyam félévi magatartás és szorgalom minősítésekor a napló és a tájékoztató füzet azonos szövegezését használjuk a szülők értesítésére. Az év végén használt minősítések minden évfolyamon: a) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), b) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévkor és évvégén adott minősítés nem lehet ellentmondó a havi minősítéssel. A magatartás minősítésének elvei: A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben. Önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti. Önfegyelemre törekszik. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösségi munkából nem szívesen vállal részt. A közös programokról gyakran távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, tiszteletlen. Megjegyzések:

72

1. A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 2. A rendszeres templomi szolgálat a minősítést pozitívan befolyásolja. 3. A szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesülő tanuló havi minősítése nem lehet jobb változónál. 4. A több szaktanári / osztályfőnöki figyelmeztetésben vagy intésben vagy igazgatói figyelmeztetésben/intésben részesülő tanuló az adott hónapra rossz minősítést kap. 5. Az osztályfőnöki vagy igazgatói dicséret javítja a minősítést. A szorgalom minősítésének elvei: Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, időnként hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

IV. 14. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban adhat számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását vagy az előző órai német szavak számonkérését jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Amennyiben a tanuló az előre bejelentett témazáró dolgozatot nem írta meg, köteles azt mielőbb pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban. Témazáró dolgozat nem hagyható el. A felméréseket, a témazáró dolgozatokat meghatározott időben íratjuk, idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően.

73

A szóbeli beszámoltatás rendje: A szóbeli feleltetés az óra számonkérő részében történik. Teljes értékű érdemjeggyel értékelünk. A szóbeli számonkérés az előző néhány óra tananyagából tevődik össze, de lehet önálló kiselőadás is. Mindkét beszámoltatási formánál figyelembe kell venni a Nevelési Tanácsadó illetve Szakértői Bizottság javaslatát.

Gyakorlati beszámoltatás rendje: A gyakorlati beszámoltatás formáját elsősorban készségtantárgyaknál, gyűjtőmunkák, önállóan készített alkotások esetében alkalmazzuk. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető beszámoltatási forma.

IV. 15. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az alsó tagozatban osztályonként egy-egy napközi otthonos csoport, felső tagozatban egy összevont napközi otthonos csoport és egy tanulószoba működik. A napközi otthonos csoportok vezetését tanítók, a tanulószobai csoportot szakos tanárok vezetik. A napközi otthon és a tanulószoba életében központi helyet foglal el a tanulás. Célunk, hogy a rendelkezésre álló idő alatt valamennyi gyermek képességeinek megfelelően felkészüljön a tanítási órákra, elsajátítsa az egyes tantárgyak helyes tanulási technikáját, felkeltse a gyermek önművelődési igényét és képessé tegye őket az önálló tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon a gyermekekben a tanuláshoz való pozitív viszony. Megerősítjük azokat a gyermekeket, akik szívesen tanulnak és derűs, segítő hozzáállással, sikerélmények biztosításával igyekszünk kedvet ébreszteni azokban, akiknek tanulási nehézségeik vannak. A jó tanuló gyermekek érezzék feladatuknak, hogy a gyengébben tanuló társaikat segítsék. Az önálló munka idejére teljes csendet követelünk meg. A tanulás vezetésében a minimális segítségnyújtás és maximális önállóság elvét követjük, így is biztosítva az önálló tanulásra való felkészítést. Az írásbeli feladatokat alsó tagozatban minőségileg is ellenőrizzük. A szóbeli tanulásnál – vers, német szavak, szabályok – tanulópárok segíthetik egymást. A felső tagozatban az írásbeli feladatok mennyiségi ellenőrzésére van lehetőség. Ha egy tantárgyból a gyerekek többsége nem érti a tanórán feldolgozott anyagot, akkor ezt jelezni kell az adott tantárgyat tanító pedagógusnak. A tanulás időtartama 60 – 90 perc. A tanítók, tanárok naponta differenciált és motiváló feladatokkal segítik, hogy a tanulási idő szabad perceit jól hasznosítsa a gyermek. A szaktanár kötelessége az általa kiadott és a tanuló által elvégzett házi feladatok ellenőrzése.

74

A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat:  erősíteni kívánják az órákon tanultakat,  fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,  új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni. A házi feladatok meghatározásának elvei: - A minőségi és mennyiségi differenciálás lehetőségeinek kihasználása. - A szaktanárnak ügyelni kell arra, hogy a házi feladat húsz-harminc percnél ne legyen időigényesebb, mert a többi tárgyból is fel kell készülnie a tanulónak. - Mennyisége ne ébresszen a gyermekekben feszültséget, ne haladja meg az optimális szintet. - Segítse elő a tanuláshoz való pozitív beállítódást

75

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK V. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az intézmény 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje - azaz 2013. szeptember 1. napjától - a Köznevelési Törvény módosításáig tart.

V. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A helyi tantervet a nevelőtestület évente felülvizsgálja.

V. 3. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - az iskolaszék, - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

V. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példány az igazgatói irodában, egy példány a könyvtárban hozzáférhető. A diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani.

V. 5. Melléklet Évfolyamonkénti és tantárgyak helyi tantervek

76

V. 6. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó 12. napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. …………………………………… Török Lászlóné az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskolaszék 2013. év március hó 12. napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. …………………………………… Oláhné Hága Mónika az iskolaszék elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. év március hó 11. napján tartott ülésen véleményezte, és elfogadásra javasolta. ………………………………… Szabóné Varjas Ildikó igazgató 4. A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta.

Kelt:……………………………………………….. ………………………………… aláírás

77