SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA
SZEKSZÁRD
1
I. Általános rész A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők , gyermekek tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Szent József Iskolaközpont nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ -nak (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szent József Katolikus Általános Iskola, Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ(Pedagógiai Program, Házirend és MIP is) megtekinthető az igazgatói irodában a fogadóóra ideje alatt. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén - az alkalmazottakkal kapcsolatban az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, - a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, - a szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve és figyelmeztetve ennek megtartását.
2
II. Bevezető rendelkezések II.1. Az intézmény adatai a 11. sz. alapító okirat alapján Az intézmény neve: Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda Rövidített neve: Szent József Iskolaközpont Székhelye: Szekszárd, Garay tér 9. Óvodai tagintézmény: Szekszárd, Kecskés Ferenc u. 9. Alapító: Szekszárd-Belvárosi Római Katolikus Egyházközség (Szekszárd, Béla tér 9.) Fenntartó: Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye (Pécs, Szent István tér 23.) Jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény Intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda és általános iskola) Alaptevékenysége az iskolában a TEÁOR 2008. szerinti besorolás alapján a székhelyen:* - 85,20 alapfokú oktatás (nappali rendszerű, általános műveltséget meglapozó iskolai oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán) Alaptevékenység az óvodai tagintézményben a TEÁOR 2008. szerinti besorolás alapján: - 85.10 iskolai előkészítő oktatás (óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés) Kiegészítő tevékenysége a TEÁOR 2008. szerinti besorolás alapján a székhelyen: - 56.29 egyéb vendéglátás intézményi étkeztetés tanulóknak - 68.20 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása - 91.01 könyvtári, levéltári (iskolakönyvtár) tevékenység - 93.19 egyéb sporttevékenység (diáksport) - 94.91 egyházi tevékenység katolikus vallási neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása napközi otthoni és tanulószobai ellátás képesség-kibontakoztató felkészítés, fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatás sajátos nevelésű igényű tanulók (testi fogyatékosság esetén organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességekkel küzdők) integrált oktatása sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők) integrált oktatása tanulók tankönyvellátása 3
Kiegészítő tevékenység az óvodai tagintézményben: - 56.29 egyéb vendéglátás intézményi étkeztetés tanulóknak - 94.91 egyházi tevékenység katolikus vallási neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása sajátos nevelésű igényű tanulók (testi fogyatékosság esetén organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességekkel küzdők) integrált oktatása sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők) integrált oktatása Iskolai tagozat munkarend: nappali tagozat Nemzetiségi feladat: német nemzetiségi nyelvoktató nevelés az általános iskola 1-8 évfolyamán Csoport és évfolyam szám: óvodában kettő csoport, az általános iskolában nyolc évfolyam Felvehető létszám: összesen legfeljebb 255 tanuló vehető fel az intézménybe, ebből az óvodába legfeljebb 55 gyermek, az általános iskolába legfeljebb 200 tanuló vehető fel. Költségvetési normatíva jogcímenkénti legmagasabb létszám a nappali tagozatos oktatás munkarendjében: óvodai nevelésnapi 8 órát meghaladó nyitvatartásnál 55 fő óvodában szervezett kedvezményes étkeztetés 40 fő iskolai oktatás az 1-8. évfolyamokon 200 fő általános iskolai napközi foglalkozás 100 fő nemzetiségi, etnikai kisebbség nappali rendszerű nyelvoktató iskolai oktatása 200 fő iskolában szervezett kedvezményes étkeztetés 150 fő tanulók ingyenes tankönyvellátása 150 fő általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához 200 fő különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása 30 fő pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása 30 fő szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása 255 fő Feladatellátást szolgáló vagyon: a közoktatási intézmény tartós használatába adott egyházi tulajdonú ingatlanok és ingó vagyontárgyak.
4
Gazdálkodás: az igazgató felelősségével önállóan gazdálkodó, közoktatási intézmény. Az intézmény hivatalos bélyegzőjének lenyomata:
Az intézmény számlaszáma: 11731001-20131887-00000000
5
II.2. Közös rendelkezések 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.) 8.)
9.) 10.) 11.) 12.) 13.) 14.) 15.) 16.)
Az iskolai és óvodai tagintézmények pedagógiai tevékenységüket illetően önállóak. A szakmai munka belső ellenőrzése a szabályzat alapján történik. Éves munkatervüket a tanévnyitó értekezleten készítik, s az együttműködés minden lehetőségét kihasználják: iskolai tanulócsoportok óvodai látogatása és fordítva kiválasztott ünnepek közös megrendezése közös kirándulások sport és játékdélutánok közös megrendezése Az iskolai és óvodai tagintézmények pedagógusai évente két közös nevelési értekezleten vesznek részt. Az iskolai és óvodai tagintézmények pedagógusai lehetőség szerint közös továbbképzésen vesznek részt (a tanév elején meghirdetettek közül kiválasztva) Minden tanév megkezdése előtt közös lelkigyakorlaton vesznek részt a két intézmény pedagógusai. A két nevelőtestület együttműködésének rendjét minden tanév elején közös értekezleten - a tapasztalatok birtokában – pontosítja. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjének kialakítása érdekében havonta vezetői értekezlet tartunk, melyen az igazgató, az igazgatóhelyettes és az óvodai tagintézmény vezetője valamint a gazdasági vezető vesz részt. Alkalmanként munkaközösségvezetők, beosztott nevelők is részt vesznek. Az alkalmazottak alkalmazási iratait, személyi anyagát az igazgató kezeli. Az óvoda alkalmazottainak utolsó átsorolásának fénymásolatát az óvodai tagintézményben tartják. Önálló iktatókönyvet vezet mind az iskola, mind az óvoda. Az óvodai tagintézményben a vezető óvónő javaslatot tehet az alkalmazottak jutalmazására vagy elmarasztalására, melyet az igazgató foganatosít. A költségvetési tervet az intézmény vezetősége állítja össze. Az iskolai és óvodai gazdasági és pénzügyi feladatokat a gazdasági ügyintéző végzi. Iskolai vagy óvodai szakfeladatra érkező állami normatíva, kiegészítő támogatás és egyéb forrásból származó anyagi erő, éves viszonylatban az adott szakfeladaton kerül felhasználásra. Az óvodai és iskolai karbantartásokat, javításokat, fűtéssel kapcsolatos teendőket , stb. közös karbantartó látja el. 6
II.3. Az iskola tevékenysége Az iskola alaptevékenysége általános műveltséget és katolikus értékrendre alapozott kultúrát közvetítő oktató-nevelő munka. Pedagógiai programjának meghatározói az egyetemes katolikus értékek, az élet minden területét átható, gyakorló hívő életmód kialakítása, a magyar néphagyomány értékeinek kiemelt ápolása valamint a művészetek teljes embert formáló erejének széleskörű felhasználása (hivatás, család, társadalom, szórakozás). Az iskolai nevelés hatékonysága az iskolában tevékenykedő pedagógusközösség szellemétől, összehangolt elveitől és gyakorlatától függ. Ebben minden nevelő személyisége meghatározó. A Katolikus Általános Iskola a nyolc általános iskolai osztály elvégzésére ad lehetőséget fiúk és lányok számára. Az egyes évfolyamokon egy-egy osztály működik. Az iskola nyelvoktató kisebbségi oktatás keretein belül német nyelvi oktatást lát el, az ide vonatkozó OM-rendeletnek megfelelően. Az iskola feladatának tartja, hogy tanítványai egész emberségét a négy alapérték: Jóság; Igazság; Szépség; Szentség - formálja, ezért kötelességének tekinti az alábbiakat: - pozitív példákkal és élményekkel rámutatni a valódi értékekre, - kritikával szemlélni, ha kell, elutasítani a szubkultúra káros jelenségeit, - igényességet kialakítani a tanulókban (magatartás, öltözködés, szórakozás területén), - önfegyelemre, áldozatkészségre nevelni őket, - növelni küzdő és kudarcálló képességüket. II.4. Felügyeleti szervek A fenntartó általános felügyeleti joggal rendelkezik. Tolna megye főjegyzője
7
II.5. Tanácsadó szervek Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Budapest Tolna Megyei Önkormányzat ÁMK Pedagógiai Intézete Szekszárd Nevelési Tanácsadó Szekszárd Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága Szekszárd Iskolaszék
8
III. Az intézmény működési rendje III.1.A. Az iskola nyitva tartása, napirendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órakor nyit és l7.00 órakor zár. Ettől eltérni rendhagyó alkalmakkor vagy az igazgató utasítására lehet. Ez alatt az idő alatt folyamatos felügyelet alatt állnak a diákok, engedély nélkül az iskola területét elhagyniuk tilos. Az iskola kapuját a délelőttös takarító nyitja 6.45-kor. Gyülekező 7.40-ig pedagógusoknak (ha van első órájuk) és tanulóknak egyaránt. 7.40 - 7.50 között közös ima a meghatározott napokon, egyébként az első tanóra kezdetén a tanórát tartó nevelővel. A tanítás 8.00 órakor kezdődik. A fenti időponttól eltérést az iskola igazgatója engedélyezhet. Az intézmény tanítási szünetekben külön kifüggesztett ügyeleti rend szerint tart nyitva. Reggeli ügyelet 7.00 - 7.45-ig A tanítási órák időtartama 45 perc. Csengetési rend: 1. 8.00 - 8.45 2. 8.55 - 9.40 3. 9.55 - 10.40 4. 10.55 - 11.35 5. 11.50 - 12.35 6. 12.45 - 13.30 7. 13.40 - 14.25 Tanórák és délutáni napközis foglalkozások rendje: 8. a) 14.30- 16.00 8. b) 15.30-16.30 /szakkörök/ 9. 16.00- 17.00 /szabadfoglalkozás/ A tízórai és az uzsonna elfogyasztása az osztálytermekben történik, kivétel azon osztályoknak, akiknek testnevelés, technika, informatika órája volt előtte. Az ebéd a Plébánia közösségi házában biztosított a tanulók és a dolgozók részére. Az ebédeltetés felügyeletét általában az osztályban tanító nevelők látják el, az előzetesen egyeztetett beosztás szerint. 9
Az iskola területén bármely reklámtevékenység, alkalmi, vagy rendszeres árusítás az igazgató engedélyével történik. Az iskola területén tiltott minden olyan reklámtevékenység, vagy árusítás, amely a tanulók befolyásolásával, erkölcsi értékítéletüket a négy alapértékkel szembeállítja, vagy azzal nem egyeztethető össze. Az iskola egész területén a dohányzás tilos. III.I.B. Az óvoda nyitvatartási rendje Nevelési időben hétfőtől- péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az óvodában 7-7.30-ig, illetve 16.30-17 óráig nevelői ügyelet van. Az óvoda szünetekben nem tart ügyeletet. III.1.C. Az intézménybe való belépés és bent tartózkodás rendje Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel; hivatalos ügyeik intézése idejéig tartózkodhatnak az épületben. III.2.A. Az iskolából való távozás rendje Tanórákról csak betegség esetén, illetve előzetes szülői kérvénnyel lehet távol maradni. A délelőtti és délutáni tanórákról, a délutáni foglalkozásokról előzetes, szülői kérvénnyel lehet eltávozni, osztályfőnöki engedéllyel. A napközit igénybe nem vevő vidéki tanulók az autóbusz, vonat indulásáig a könyvtárban, vagy a tanulószobán töltik el az időt. A nevelőtestület tagjai nem kötelesek felkészülési idejüket az iskolában tölteni, de az első órájuk megkezdése előtt 15 perccel meg kell jelenniük Az iskola vezetői közül legalább egy 7.30 – 16.00 közötti időben, az intézményben tartózkodik (Az iskola vezetői: igazgató, igazgatóhelyettes). III.2.B. Az óvodából való távozás rendje A gyermek a nevelési órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az óvodai csoport pedagógusa távolléte esetén az óvodavezető engedélyével hagyhatja el az óvoda épületét - felnőtt kíséretében. III.3.A tanév rendje A tanév rendjét az Oktatási Miniszter határozza meg, amelyek a helyi szempontok figyelembe vételével az igazgató indítványára a törvényben meghatározott keretek között módosíthatók. A nevelőtestület dönt a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, ünnepélyek, iskolai hagyományok megtartásának módjáról, a nevelőtestületi értekezletek időpontjáról az igazgató ajánlása alapján. Ezek meghatározása az 10
éves munkatervben szerepel, melyet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten hagy jóvá. A szülőket érintő rendezvényeket az általános munkaidőn kívüli időpontban szervezzük. III.4. A tanítás rendje Az oktatás a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben folyik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanórák időtartama 45 perc a tanórán kívüli foglalkozások időtartama 60 perc. Az óraközi szünetekben a pedagógusok beosztás szerinti rendben ügyeletet látnak el. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a pedagógusok munkaterve rögzíti. A nyílt nap időpontjáról a szülők és a leendő elsősök és szüleik külön értesítést kapnak. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak - előzetes bejelentés mellett. Minden egyéb esetben látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az iskola igazgatója tehet. Az órarend fél évre készül, készítésénél a tanulók érdekeit kell elsősorban figyelembe venni.
11
IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje IV.1. Munkaközösségek A tanulmányi munka segítése és ellenőrzése céljából munkaközösségek működnek, melynek vezetői heti egy óra kedvezményben valamint pótlékban részesülnek, ezért kötelesek az iskola programjának megfelelően irányítani a közösséget, és a helyi továbbképzéseket megszervezni. A munkaközösségek a szakmai előrelépés érdekében a tagok aktív részvételét igénylik. Témánként változik az irányítás a 11/1994. ( VI.8.) MKM. rendelet 30.§-a szerint: l. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. 2. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg, a munkaközösség kezdeményezése alapján. 3. A szakmai munkaközösség dönt a szakterületén belül: a.) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, b.) a továbbképzési programról, c.) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. 4. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelői, oktatói intézetben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére. 5. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni a.) foglalkozási, ill. pedagógiai program elfogadásához, b.) nevelést segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanítási segédletek kiválasztásához, c.) felvételi követelmények meghatározásához, d.) köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. 6. Az intézmények közötti munkaközösségek jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közti megállapodás határozza meg. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: - alsós munkaközösség - felsős munkaközösség A munkaközösség vezetői a munkájuk vonatkozásában az igazgatóhelyettes ellenőrzése alá tartoznak.
12
IV.2. Vezetői ellenőrzés A pedagógus a részére biztosított önállóság értelmében szabadon választja meg a kitűzött célok elérésére a legalkalmasabb, a tanulók sajátosságait legjobban kielégítő tanítási módszereket, az alkalmazott taneszközöket. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos főbb ellenőrzési feladatok: - érvényesül-e a tanóravédelem, - zavartalan-e az oktató-nevelő munka, - szabályszerű-e a szertári felszerelések használata, - rendszeresen megtörténik-e a tanulók balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatása - - folyamatos-e a haladási naplók és az anyakönyvek vezetése, - a tanmenet szerinti ismeretátadás megtörténik-e, - a tanulók tanulmányi eredményeinek felmérése során tapasztalható-e hiányosság - a túlóraátalányok pontos megállapítása, - az oktató-nevelő munka gazdasági háttere mennyire biztosított. Az ellenőrzések lehetnek esetiek, vagy átfogóak. Az ellenőrzést az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a munkaközösségvezetők végezhetik. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékleteként készül, az iskola belső ellenőrzésére vonatkozó igazgatói utasítás szerint. A pedagógiai munka belső ellenőrzése során az alábbiakat kell figyelembe venni: 1. A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia. 3. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetőleg helyettese felelnek. Az egyes szakterületek ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. 13
4. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői munkaközösség is. 5. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. 6. Az ellenőrzés tapasztalatait, az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő jelentést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus írásban észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. 7. A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján el kell készíteni minden év október 15-ig az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az összesítő jelentés elkészítéséhez be kell szerezni a szülői munkaközösség és az iskolaszék véleményét is. 8. A belső ellenőrzés megszervezésekor azokra a szakterületekre kell kiemelkedő figyelmet fordítani, amelyre az iskolai átlagos tanulmányi eredmény 0,5-del az országos átlag alatt marad.
IV.3. Kereset-kiegészítés Rendszeres juttatás: az intézmény dolgozói az adható hidegétkeztetési utalványok 100%-át kapják évi 10 hónapra. Írásbeli figyelmeztetés után, az adható utalvány 1 hónapig nem jár. Amennyiben a dolgozó adott hónapban 1 munkanapot sem teljesít (pl. szabadság vagy táppénz miatt), étkezési jegyet nem kap. A Kt. 118. §-a 10. bekezdése szerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára a kiemelkedő munkavégzésért járó keresetkiegészítés állapítható meg. Kifizetése minden tanév végén - június közepén - differenciáltan történik. A bérpótlék odaítélésének szempontjai: - a munkaköri leírásban foglaltak maradéktalan ellátása - a pedagógusok eredeti képzettsége, annak kihasználása - túlórák száma - egyéb megbízások az intézményben ( pl. faliújság ) 14
- nevelőtestületen kívüli megbízások ( pl. hitoktatók egyházközségi tevékenysége ) - posztgraduális képzés ideje - szakmai munkaközösség munkájában való aktív részvétel - nevelőtestületi mutatók ( pl. régi vagy új kolléga, főállású vagy óraadó ) - több ügyelet vállalása - az iskola nevelési elveinek következetes érvényre juttatása - a tehetséges tanulók fejlesztésében való aktív és eredményes részvétel - a felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése - a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése (akár munkaidőn túlmenően is, külön bérezés nélkül is) - iskolai ünnepségek szervezése, rendezése, városi koszorúzáson képviselet - a leendő elsősök foglalkozásainak szervezése - szünidei táborok szervezése, az ezeken való tevékeny részvétel A kereset-kiegészítés alkalmazható nem pedagógus esetén is. A kereset-kiegészítés odaítélésében a nevelőtestület véleményét kikérve, a nevelőtestületi határozatban foglaltak alapján a fent leírt elvekkel összhangban az igazgató dönt. NEVELŐTESTÜLETI HATÁROZAT Új szabályok: . átlagolással elosztott: kérdőív alapján; amit a vezetőség közösen tölt ki és az önértékeléssel átlagot képezve. . mindenkinek az erősségeit fel kell tüntetni, ösztönzésképpen, a faliújságon. . nem júniusra, hanem a tanév utolsó napja után készülnek el az értékelések. . üdülési csekkben is kifizethető legyen, választás szerint. . két óralátgatási ciklust határozunk meg: október és április hónapra. Megbeszélés még aznap 14 órakor, minden látogató számára. Az óralátogatáson vezető, helyettese, munkaközösség-vezető kötelezően részt vesz, ha kell, óráit elcseréli. Rajtuk kívül az óralátogatás mindenkinek kötelező, akinek éppen lyukas órája van. Ez hozzájárul a belső szakmai fejlődéshez, egymás munkájának jobb megismeréséhez. MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK ELOSZTÁSA A mindenkori keretből: 40% - a minőségi átlag szerint elosztva: aki a 3,8-as átlagot nem éri el, az „csak” a fizetéséért dolgozott, ergo ebből nem részesül; a technikai dolgozók és a csak 1 éve intézményünkben dolgozó pedagógusok átlaga (3,8 feletti) megfelezésre kerül. Egy-egy személy maximum 4% Erejéig részesülhet ebből a keretből, a 3,8-as átlagot elérők és meghaladók között egyenlő arányban történjék a megosztás. A keretből fel nem használt rész a programszervezési keretbe kerül. 12% - vezetők között a vezetői értékelések szerint elosztva – 4 felé. Egy-egy személy maximum 4% erejéig részesülhet ebből a keretből. A keretből fel nem használt rész a programszervezési keretbe kerül. 3% - a mindenkori elsős osztályfőnök és helyettese között elosztva 3% - a mindenkori nyolcadikos osztályfőnök és helyettese között elosztva 3% - a mindenkori nagycsoportos óvodapedagógusok között elosztva 3%- a mindenkori kiscsoportos óvodapedagógusok között elosztva 2% - az újság szerkesztőjéé 2% - a plusz feladatokat vállaló hitoktatók között elosztva 1% - az iskolakóstolgató szervezőinek 1% - a tankönyvfelelősnek 30% - a programok szervezői és segítői között elosztva: programtábla alapján (ovi és iskola együtt, programok)
15
________________________________________________________ NEM PEDAGÓGUS DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSE Iskolai osztályzatokkal értékeld önmagad/munkatársad teljesítményét a minőség szempontjából! Név: GONDOS, PRECÍZ MUNKAVÉGZÉS A MUNKAIDŐ BETARTÁSA ÉS ANNAK HASZNOS KITÖLTÉSE (pontos érkezés, távozás, kiadott napi feladatok elvégzése) GYERMEKSZERETET (türelem, példaadás, hogyan beszélsz és gondolkodsz róluk) SEGÍTŐKÉSZSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS A PEDAGÓGUSOKKAL PLUSZ FELADAT SZÍNVONALAS ELVÉGZÉS PÉLDAMUTATÓ KERESZTÉNYI ÉLETMÓD (miselátogatás, békés és segítőkész, stb.) KREATIVITÁS (saját ötletekkel segíteni az intézmény előrehaladását, ezek megvalósítása, stb.)
Teljesítményértékelés területei - vezető 1.vezetői elhivatottság /küldetéstudat 1.1.célok meghatározása /jövőkép 1.2.intézmény iránti elkötelezettség 2.tervezés 2.1.alaposan ,pontosan mérlegeli a lehetőségeket 2.2.rugalmasság 2.3.ismeri az intézmény és a pedagógusok erősségeit , gyengéit 2.4. a fenntartó és a tantestület elvárásait összehangolja 3.döntés 3.1.felelősen dönt 3.2. döntéseiben következetes 3.3. döntéseit nem halogatja 4.koordinálás 4.1. a munkafolyamatokat össze tudja hangolni 4.2.munkamegosztása hatékony 5.ellenőrzés értékelés 5.1.rendszeresen ellenőriz , értékel 5.2. a pedagógusok által ismert és elfogadott mérési és értékelési rendszert működtet 5.3. értékelése fejlesztő jellegű 5.4. elismeri a kimagasló teljesítményt 5.5. támogatja az intézményt előre vivő kezdeményezéseket 6.emberi erőforrás , gazdálkodás 6.1.a pedagógusok számára világos munkaköri leírást ad 6.2. munkatársakkal való kapcsolata 7.igazgatás - irányítás 7.1. a működésre vonatkozó dokumentumok ismerete, rendszeres áttekintése, frissítése 7.2. ismeri és alkalmazza a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat 7.3. megfelelő – e az információ áramoltatás az intézményen belül 7.4.megfelelő – e az információ áramoltatás az intézményen kívül 7.5. problémamegoldó képessége 7.6. teammunka /együttműködési képesség 7.7 kezdeményezőkészség 8.egyéb 8.1.hatékonyan képviseli –e az intézmény érdekeit 8.2.az intézmény számára megfelelő kapcsolatokat épít- e ki 8.3. kapcsolattartás a szülőkkel 8.4. kapcsolattartás a fenntartóval 8.5. példamutató keresztény életmód 16
Teljesítményértékelés területei - pedagógus 1.oktatás 1.1.tanulmányi és/vagy egyéb versenyre való külön felkészítés 1.2.szakképzettség (szakvizsga:5, több szakirányú diploma: 4, pedagógus diploma: 3) 1.3. tanórai differenciálás 1.4. módszertani változatosság 1.5 kompetenciafejlesztés 2.nevelés 2.1.személyiségfejlesztés 2.2.a HH-s és a HHH-s gyerekekkel és szüleivel ill. családjával való kapcsolattartás 2.3.közösségformálás 3.objektív tényezők 3.1.csoportlétszám, osztálylétszám (az SNI-s gyerekek a létszámban +1 vagy +2 gyereknek számítanak): tanórái nagy részét az alábbi osztálylétszámnál tartja: 1-13:1; 14-15:2; 16-17:3; 18-19:4; 20- :5 4.egyéb 4.1. ügyeleti munka (precizitás) 4.2.adminisztráció (napló, teljesítménymutató, tanmenet, dolgozat, elegendő tantárgyi jegy, határidők betartása) 4.3. munkafegyelem 4.4 szülőkkel való kapcsolattartás 4.5 példamutatás, hitelesség 4.6 intézmény iránti elkötelezettség 4.7 innovációs képesség megnyilvánulása 4.8 példamutató keresztény életmód 4.9 informatikai kompetencia 4.10 kapcsolat a kollégákkal 4.11 kommunikációs képesség 4.12 információ áramoltatás 4.13 nyitottság az új feladatok iránt 4.14 kreativitás megnyilvánulása 4.15 kezdeményezőkészség megnyilvánulása 4.16 szervezőkészség megnyilvánulása 4.17 együttműködési képesség megnyilvánulása 4.18. plusz feladat végzése Szekszárd, 2008. június 20. Bertáné Hargitai Margaréta Igazgató A NEVELŐTESTÜLET A 2008-. JÚNIUS 20-I ÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN ELFOGADTA.
17
V. Létesítmények és helyiségek használati rendje V.1. A gyermek és tanulóbalesetek megelőzésének előírásai Az intézményi tanulóbalesetek megelőzésére az igazgató által meghatározott rend szerint az osztályfőnökök, szaktanárok, óvónők kötelesek munkavédelmi oktatást tartani. Ennek tényét az osztálynaplóban, csoportnaplóban fel kell jegyezni. A munkavédelmi oktatásokat az iskola, óvoda Munkavédelmi Szabályzata alapján kell megtartani. Különös gondot kell fordítani: - a lépcsőn való biztonságos közlekedésre, - a nem csúszásgátolt padozatokon való közlekedésre, - az óraközi szünetekben, foglalkozások után, illetve tanórák kezdése előtt valamint a délutáni tanórák befejezése után az udvaron elhelyezett szabadtéri játékok biztonságos használatára, - a hetesi, naposi, diák ügyeletesi feladatok ellátásának ismertetésére, - az iskolai, óvodai kirándulások előtt a biztonságos közlekedés szabályainak ismertetésére, - az iskolai, óvodai szünetek előtt a baleset-megelőzés szabályainak ismertetésére. Tűz- és/vagy bombariadó esetén szükséges teendőket, illetve megkövetelt magatartásformát a mellékelt igazgatói utasítás tartalmazza. V.2. a. Tantermek, iskolai helyiségek használati rendje Minden osztálynak saját tanterme van, melynek állag- és vagyonvédelméért az osztály az osztályfőnökével együtt felelős. Az osztálytermet az osztályfőnök vezetésével díszítik. Minden tanteremben legyen a feszület, a Himnusz és Szózat kifüggesztve. A tantermek díszítése legyen mértéktartó, az oktatás-nevelés tartalmát tükröző. Célszerű a tantermekben faliújság elhelyezése, melyeken az osztály megemlékezik az aktuális ünnepekről, illetve az osztályt érintő fontosabb eseményekről, hírekről. Felügyelet nélkül csak a hetesek maradhatnak a tantermekben. Óraközi szünetekben a tanulók jó idő esetén, az udvaron, vagy az osztályteremben (hetes felügyelete mellett), rossz idő esetén a folyosón tartózkodhatnak tanári felügyelet mellett. A második szünetben a tanulók a tanteremben fogyasztják el tízóraijukat. Ebben a szünetben az osztály felügyeletét külön beosztás szerint pedagógus látja el. 18
Az osztálytermekben történik az uzsonna elfogyasztása is a napközis nevelő felügyelete mellett. Az osztályteremen történő étkezéskor uzsonnakendő, terítő, papírszalvéta használata kötelező! Ivásra minden tanuló saját poharat használ, melynek tisztántartásáért felelős.* A szaktantermekben csak a szaktanár vezetésével tartózkodhatnak a tanulók. Az ott elhelyezett berendezésekért, eszközökért a szaktanár felelős. A szaktantermeket a tanóra befejezésekor valamennyi tanulónak el kell hagynia. A tanulóknak meg kell ismerniük a szaktantermek használati rendjét, az ott elhelyezett eszközök, gépek, berendezések használatának szabályait. A megismert szabályok betartásáért minden tanuló felelős! A szakszertárakban elhelyezett szertári anyagért a szaktanár felelős. A tanulók a kabátjaikat a tantermi fogasokon helyezhetik el. A tornafelszerelések, rajzfelszerelések a tanterem beépített szekrényeiben tárolhatók. A tantermekben váltócipő használata kötelező! Külső felhasználó csak a szerződésben rögzített helyiségeket használhatja. A tanórákat, tanórán kívüli foglalkozásokat nem zavarhatja. Be kell tartania a szerződésben rögzített helyiségek használatára vonatkozó szabályokat, azokat csak a rendeltetésüknek megfelelően használhatja. A bekövetkezett gondatlan vagy szándékos rongálásért anyagilag felel. A kápolnát csak funkciójának megfelelően lehet használni. Mindenki köteles a kápolnában úgy viselkedni, mint bármely más templomban. V.2.b. Az óvodai helységek használati rendje Minden csoportnak külön terme van, a testnevelés foglalkozásokat a tornaszobában tartják. A gyerekek a csoportszobához tartozó öltözőben tartják a váltócipőt és kabátot. Az öltözőhöz mosdóhelység tartozik. A foglalkozások utáni szabadidőt jó idő esetén az udvaron töltik. Ebéd után a gyerekek 13-15 óráig a csoportszobáikban alszanak. V.3.a. Az ebédeltetés rendje az iskolában A napközis és a menzás tanulók a Plébánia közösségi házában ebédelnek. A Plébániára osztályonként, csoportonként történik az átmenetel, illetve az iskolába visszamenetel. 19
A tanulókat külön beosztás szerint nevelők, napközis nevelők kísérik, a tanév elején meghatározott rend szerint. Az étteremben való viselkedés szabályait az osztályfőnök ismerteti a tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókkal. Az ismertetett szabályok betartását minden pedagógus ellenőrzi. Az étkezés megkezdése előtt a tanulók tanáraikkal együtt állva elmondják az étkezés előtti imát, majd az étkezés befejezése után ismét felállva imádkoznak. V.3.b. Az étkezési rend az óvodában Az élelmet a tolnai Szent Mór Katolikus Általános iskola konyhájáról szállítják, az óvodában történik az étel tálalása /melegítő konyhával rendelkezünk/. A kiscsoportosok mindhárom alkalommal – tízórai, ebéd, uzsonna – saját csoportszobájukban fogyasztják el. A középső és nagycsoportosok a tízórait és uzsonnát a csoportszobában, az ebédet a számukra kijelölt ebédlőben fogyasztják el
20
VI. A vezetők helyettesítésének rendje
Az intézmény vezetői: az intézmény igazgatója: Bertáné Hargitai Margaréta az intézmény igazgató-helyettese: Fodor Mihályné az intézmény gazdasági-ügyintézője: Tóth Gáborné az óvoda vezetője: Szilyné Simon Ágnes az iskolában a vezetők akadályoztatása esetén a megbízott: Szabóné Varjas Ildikó az óvodában a vezetők akadályoztatása esetén a megbízott: Bognár Cecil Róbertné
21
VII. Az intézmény vezetőinek kapcsolattartása az iskolaszékkel és a szülői munkaközösséggel Az iskolában működő szervezetek: - Szülői Munkaközösség: osztályonként l-l szülő képviseletével, megbeszélésük minden szülői értekezlet előtt történik eljárhat az iskola valamennyi szülőjének képviseletében a tanulók, illetve az iskola érdekében, vitás esetekben az iskola vezetősége véleményét meghallgatja, egyéb jogosítványai az iskola vezetőségével való egyeztetés alapján alakulhatnak - Iskolaszék: a szervezeti és működési szabályzatukban rögzített összetétellel és az ott rögzített időközönként a meghatározott rend alapján ülésezik, alapvető feladata az oktató-nevelő munka segítése, illetve kapcsolattartás az iskola életét segítő szervezetekkel az iskola köteles kikérni véleményét minden olyan kérdésben és döntés előtt, mely az iskolai életet, az iskola működését befolyásolja ( pl. új nevelő felvételénél) az iskola az iskolaszék egyetértése mellett dönt az alábbiakban: - szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, - házirend elfogadása, módosítása, az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányításával, vezetésével összefüggő kérdésekben. Az óvodában Szülői Munkaközösség működik, melybe minden csoportból választanak tagokat. Az iskolaszékbe két tagot delegálnak: egy óvónőt és egy szülőt. A nevelőtestületet az iskolaszék tevékenységéről, döntéseiről az igazgató tájékoztatja.
22
VIII. A nevelőtestület VIII.1. A nevelőtestület tagjai Az iskola nevelőtestületét határozott, illetve határozatlan időre alkalmazott főállású, és szerződéses jogviszony alapján alkalmazott pedagógusok alkotják. Az alkalmazás feltétele: az általános iskola fokának megfelelő felsőfokú tanítói, tanári képesítés. Határozott idejű munkaszerződésre tanárjelölt is foglalkoztatható. A tanárokat az igazgató alkalmazza. A nevelőtestületet alkotó minden pedagógus alkalmazásánál a következő szempontok érvényesüljenek: - rendelkezzen bérmálási igazolással. - ismerje és tartsa be az ETIKAI KÓDEX előírásait és ajánlásait, - szavaival és példamutatásával, életvitelével képviselje a keresztény értékeket, (függetlenül attól, hogy diákjai szeme előtt zajlik-e élete, vagy nem) - vallja, hogy a keresztény kultúra többet jelent, mint általában a humanizmus, - a katolikus vallási szokások kialakulását szakmai és nevelő munkájával segítse, - a tanulók hitre nevelését szakágától függetlenül személyes ügyének tekintse, - környezetében rendet tartson, és rendre neveljen, - családi állapota legyen rendezett, - vallását gyakorolja, illetve törekedjen erre. A nevelőtestület a nevelői és oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési és oktatási szempontból az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A katolikus értékrend szerint oktat és nevel. Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57 § -a és a 11/1994.MKM. rendelet 29.§-a határozza meg. A hivatali titok megőrzése az iskola minden alkalmazottjára kötelező. "Nem közölhet illetéktelen személlyel szemben olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos követelményekkel járna. " ( M.T. 103. /14. )
23
Illetéktelen személy: az iskolában tanuló diákság, valamint szüleik, családtagjaik, az iskolában dolgozó nem pedagógus munkatársak, minden iskolán kívüli személy. VIII.2. A nevelőtestület döntési jogköre Döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program elfogadása, javaslattétel az esetleg szükséges módosításra, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - az éves munkaterv elfogadása, - a nevelési és oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - osztályozóvizsgára bocsátásban döntés, - az iskolaszékbe 3 pedagógus megválasztása, - a jogszabályokban meghatározott egyéb ügyek, - az alapító okiratban foglaltak szerinti alapfeladaton kívüli egyéb működéssel kapcsolatban, - az ilyen tevékenységből származó bevétel felhasználási jogcímének megállapításában, - az intézmény helyiségeinek használatának átengedéséről, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatban minden kérdésben: - tantárgyfelosztás, - pedagógusok külön megbízásai, - igazgatóhelyettes megbízása, - megbízások visszavonása, - iskolai pályázatok benyújtása, - egyes pályázatok elkészítésének személyi jelölései, - jogkörök átruházása ügyében. A fenti döntési jogkörökben a döntés előkészítését, esetleg annak végrehajtásának ellenőrzését célszerű bizottságra vagy szakmai munkaközösségre bízni. A döntés előkészítésére, végrehajtására a feladat szerinti munkaközösség bízható meg, illetve a feladat szerinti illetékes pedagógusok csoportja, vagy önkéntes jelentkezés alapján alakul döntés-előkészítő, programkészítő csoport. 24
A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az iskola igazgatója, igazgató-helyettese és a szakmai munkaközösségének vezetőiből álló bizottságot hozhat létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. A bizottságok a feladat ellátásakor, a megbízás idejének leteltekor, a folyamatban levő megbízások esetén minden tanév végén az utolsó nevelőtestületi értekezleten kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a nevelőtestület részére. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagja: az iskola igazgatója, annak helyettese, változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, és az a kettő pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - az iskolaszékre, - szakmai munkaközösségekre, - a nevelőtestület választott tagjaiból álló kisebb csoportra. A jogkörök átruházása mindig írásban történik, előzetes szóbeli egyeztetés után. A megbízást az iskola igazgatója adja. Az eseti megbízások tartalmazzák a konkrét feladatot, a feladat elvégzésének határidejét, a speciális körülményeket, a feladat elvégzéséről, illetve a végrehajtásról való beszámolás módjáról, határidejéről. A tantestületi tagok beosztás vagy felkérés alapján az iskolai és iskolán kívüli programok lebonyolításában segédkeznek. VIII.3. A pedagógus munkakörével kapcsolatos jogai, kötelességei 1. A munkaközösséggel egyeztetve jogosult megválasztani az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket, segédleteket. 2. Egy-egy tanulóval kapcsolatban álló minden pedagógusnak joga van tanítványainak munkáját értékelni. 3. Joga van, hogy személyét, mint a nevelőtestület tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői és oktatói tevékenységének jó eredményeit elismerjék.
25
4. A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni. 5. Rendszeres önképzéssel, szakmai továbbképzéseken való részvétellel növelje a rokon szakokra való rátalálást, hogy az egyes tantárgyak közötti kapcsolódást, valamint a katolikus tartalmak és művészetek integrálódását egyéni terv szerint saját szakterületén élményszerűen biztosítsa. 6. Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. 7. Az iskola tanulóitól és szüleiktől - a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességeken kívül - ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. Saját tanítványának ellenszolgáltatásért végzett magánkorrepetálása nem megengedett. 8. Az iskola pedagógusa tartsa tiszteletben a katolikus egyház hitét a katolikus valláserkölcsi értékrendet. A Házirendben meghatározott módon a tanulókat katolikus köszöntéssel üdvözölje. 9. A pedagógus köteles órabeosztás szerint munkáját a pedagógiai program figyelembevételével felkészülten elvégezni. l0. Kötelessége a csengetés előtt 15 perccel az iskolában tartózkodni, óráját pontosan kezdeni és befejezni, valamint az osztálynaplóban az óráját illető adminisztrációit naprakészen elvégezni (tantárgy, hiányzók, óraszám, elvégzett tananyag, osztályzatok beírása). 11. A tanévi munkáját tanmenetben tervezi meg. 12. A pedagógus az írásbeli dolgozatokat tíz tanítási napon belül javítsa ki, és a tanulók előmeneteléről folyamatosan tájékoztassa a szülőket. l3. A szaktanárok tartsanak rendszeres kapcsolatot az osztályfőnökökkel. l4. Az óraadók kivételével minden tanár köteles az iskola havi szentmiséjén valamint az iskolai ünnepélyeken részt venni. A részvétel alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. 15. A tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. 16. A tanár kötelessége a tanulók emberi jogait és méltóságát tiszteletben tartani. Tiltott a kivételezés vagy a diszkrimináció, továbbá a heves negatív érzelmi megnyilvánulások, a testi fenyítés. 17. Joga és kötelessége mindenfajta együttműködésre törekvés úgy a feletteseivel, mint a szülőkkel és a diákokkal. 18. Joga az iskola működésével kapcsolatos javaslatokat megtenni. VIII.4. A nevelőtestület értekezletei - osztályozó értekezlet, - tanévnyitó és tanévzáró értekezlet, 26
- nevelési értekezlet, - munkaértekezlet Az értekezleteket az igazgató hívja össze az éves munkatervben meghatározott rend vagy szükség szerint. Az értekezletek megtartása előtt az igazgató írásban közli a nevelőtestülettel az értekezlet témáját, javasolt napirendjét. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletek: - összehívhatja az igazgató, - a nevelőtestület kezdeményezése esetén a pedagógusok egyharmadának aláírásával valamint a tárgy megjelölésével (ez esetben az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni). A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület valamennyi - teljes munkaidőben és részmunkaidőben foglalkoztatott - tagja köteles részt venni. Az óraadók és megbízásos szerződéssel foglalkoztatottak megjelenésének szükségességéről az igazgató dönt. Döntési (szavazási) joggal csak a nevelőtestület tagjai rendelkeznek, az óraadók csak tanácskozási joggal bírnak. Az osztályozó értekezleteken az adott osztályokban tanító pedagógusok vehetnek vagy vesznek részt.
27
IX. Külső kapcsolatok rendszere IX.1. Az iskolát körülvevő világ Iskolánk katolikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. Ez magában rejti a külvilág negatív hatásának némi kockázatát, azonban csak ennek révén válhatnak tanítványaink képessé arra, hogy korunk kihívásaira személyesen megélt katolikus választ adjanak. Minél erősebb iskolánk (katolikus és specifikus) identitása, annál bátrabban vállalhatjuk ezt a kockázatot. Ennek a kényes folyamatnak az irányítása, amelyen a kihívások a jót és a rosszat egyaránt erősíthetik, nagy körültekintést, bölcsességet igényel. Az iskolát körülvevő környezet sokféleképpen igényli az egyházi iskolának jelenlétét, ugyanakkor sok vonatkozásban segítségére lehet a katolikus iskolának feladatai megoldásában. IX.2. Az intézmény kapcsolatai Az intézmény hivatalos kapcsolatot tart a fenntartó Pécsi Egyházmegyei Hatósággal, a Pécsi Egyházmegyei Közoktatási Bizottsággal, a helyi plébániával, a Katolikus Pedagógiai Intézettel, egyes részfeladatok megoldása során a megyei önkormányzat Oktatási Bizottságával, illetve tapasztalatcsere céljából a helyi önkormányzat iskolaügyekkel foglalkozó osztályával, irodájával. Az előírt hivatali kapcsolatokon túl az intézmény a fenntartó püspökben olyan személyt tisztel, akiben annak a hitbeli és erkölcsi tanításnak a személyes képviselőjét látja, amelyre nevelési elveit alapozza. Fontosnak tartja az élő kapcsolat ápolását személye és az intézmény nevelői, dolgozói, neveltjei között, ezért számít gyakori jelenlétére, kéri útmutatásait. Az intézmény kapcsolatrendszerében sajátos helyet foglalnak el a szülők, akiket meg akar nyerni az iskola, óvoda nevelési céljainak, ugyanakkor elvárásaik, az intézménnyel való alkotó együttműködésük során a szülők is hatással lehetnek az iskola, óvoda konkrét nevelési céljainak formálódására, megvalósításuk módjainak alakulására. A katolikus iskola, óvoda természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az iskolára. 28
Az iskola szívesen várja és fogadja az egyházközséghez tartozó tanulókat, folyamatos tájékoztatást ad munkájáról, illetve arra törekszik, hogy az egyházközség és az iskola kapcsolata az egymás életében, rendezvényein való alkotó részvétel révén elmélyüljön. Ez irányú törekvései bizonyos mértékig kiterjednek a vonzáskörzetébe tartozó valamennyi egyházközségre, elsősorban egyházmegyéjében, melynek papságával intenzív kapcsolatot tart fenn, igénybe véve segítségüket, betekintést nyújtva számukra belső életébe, kritikus észrevételeiket is igényelve. Más egyházi iskolákkal való kapcsolattartás révén iskolánk mintát, tapasztalatokat, a jobb önmegismerést szolgáló összehasonlítási alapot nyer, intézményi és személyes, emberi kapcsolatokban gyarapszik. Elsősorban az egyházmegye általános és középiskoláinak együttműködésére számíthatunk. A közvetlen környezet, városunk önkormányzati iskoláival intézményünk alkalmi kapcsolatokat ápol: sport- és szellemi vetélkedőkön, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, más iskolák meghívása során. Intézményünk tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel, amelyek segítik nevelő-oktató munkáját: Caritas, Máltai Szeretetszolgálat, KÉSZ. Fontos a kapcsolat felvétele a katolikus középiskolákkal, hiszen tanulóink a katolikus szellemben megkezdett tanulmányaikat legeredményesebben ezekben folytathatják. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel: sajtó, rádió, tv. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A velük való együttműködés napjainkban kívánatos és fontos, iskolánk és óvodánk gyermekvédelmise probléma esetén kapcsolatba lép a szolgálat munkatársaival, és részt vesz a havonta szervezett értekezleteken. X. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet az intézmény alapszolgáltatása. 2. A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék. 3. A védőnő, iskolaorvos tanévenként meghatározott rend szerint szűrővizsgálatokat végez. A vizsgálatok idejét az intézmény igazgatójával előzetesen egyezteti. A vizsgálatról a szülőket az iskola értesíti.
29
4. Az iskolaorvos az igazgatóval egyeztetett rend szerint elvégzi a tanulók kötelező oltását. Az oltásról a szülőket a védőnő előzetesen értesíti. A tanuló az oltás alól csak szülői kérvény alapján kaphat felmentést. 5. A vizsgálatokat, oltásokat az orvosi szobában végzik. 6. Minden tanulónak részt kell vennie tanévenként két alkalommal fogászati szűrővizsgálaton. A fogászati szűrés az iskolafogászat és az iskola igazgatójának megbeszélése alapján meghatározott rend szerint történik. A szűrővizsgálatról az iskola a szülőket előre értesíti. 7. A fogászati szűrővizsgálatra a tanulókat osztályfőnökük kíséri. 8. A fogászati szűrésen talált foghibák kezeltetéséről a szülő köteles gondoskodni. ISKOLAORVOS Az iskola orvosa Dr. Gonda Mária, hétfőnként délelőtt végzi el munkáját, őt segíti Molnár Krisztina védőnő a hétfői napon. ISKOLAFOGÁSZAT Évente 2 alkalommal szűrés Dr. Czuczor Edit doktornőnél.
30
XI. Ünnepeink Az iskola feladata, hogy megtanítsa a tanulóit ünnepelni. Ehhez meg kell ismertetnie az ünnepeket és az ünneplés módját, lelki hátterét. Tudatosítani kell, hogy az ünnepléshez ünnepi megjelenés társul. A mi tanulóinknak tudniuk kell, hogy az ünnepi megjelenésnek csak egy, bár csöppet sem elhanyagolható része az ünnepi öltözködés. Az ünnepi öltözetet lelkünkben és szívünkben is fel kell ölteni. A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: - március 15.: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, - október 23.: az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. Az iskolai élet ünnepélyei: - tanévnyitó ünnepély, - tanévzáró ünnepély, ballagás - farsangi jelmezes est - kulturális bemutató Egyházi ünnepek: - adventi időszak, - Jézus születése - karácsony ünnepe - nagyböjt, a nagyhét, - húsvét, - iskolánk névadójának, Szent Józsefnek ünnepe - tanévnyitó mise, /Veni Sancte/ - tanévzáró mise, /Te Deum/ Egyéb ünnepeink, megmozdulásaink: - minden hétfő és péntek reggel közös ima és elmélkedés, - a hónap első hétfőjén mise (órarend szerint az első órában), - hamvazószerdán mindenki részt vesz a reggeli misén a Belvárosi templomban - nagyböjti időszakban keresztút-járás, - lelkigyakorlatos napok; tanév elején, adventben, nagyböjtben A nemzeti ünnepek előtt egy nappal az iskola épületét a Magyar Köztársaság lobogójával fel kell díszíteni. A faliújságon megörökíteni az ünnep eseményeit, jelképeit. 31
A nemzeti ünnepet megelőző utolsó tanítási napon az iskolában ünnepséget szervezünk, melyek műsorszámait az iskola tanulói adják elő. Ha a városban városi ünnepséget szerveznek, azon az iskola pedagógusai és tanulói képviselik az iskolát ( pl. koszorúzások ). Egyházi ünnepeken az intézmény képviseli magát. A megemlékezések, hagyományteremtő ünnepek, táborok, valamint a lelkiséggel kapcsolatos alkalmak időpontját, lebonyolítását, felelőseit az iskola éves munkaterve rögzíti.
32
XII. A tankönyvellátás rendje XII.1. Tankönyvválasztás 1. Az iskolában használt tanulói tankönyvek kiválasztásának joga a pedagógusoké. 2. Az alkalmazható tankönyvek kiválasztása során ki kell kérnie a szakmai munkaközösség véleményét. 3. Az iskola igazgatója minden tanév elején az iskolaszék ülése elé terjeszti a tankönyvrendelés előkészítésével kapcsolatos elképzelést abból a célból, hogy foglaljon állást, melyik legyen a legmagasabb beszerzési ár, melynek figyelembe vételével a pedagógus tankönyvet választ. 4. A tankönyvrendelés előkészítése és a tankönyvrendelés az iskola, éves munkatervében meghatározottak alapján történik. 5. A tankönyvjegyzék megjelenése, illetőleg az iskolához történő eljuttatását követő három napon belül az iskola igazgatója a jegyzéket átadja a szakmai munkaközösségeknek elbírálásra, választásra. 6. A pedagógusok február elejéig kijelölik azokat a tankönyveket, amelyeket a következő tanévben alkalmazni kívánnak. 7. A pedagógusok a szülőket ezután szülői értekezlet keretében tájékoztatják a várható tankönyvekről, illetve azok áráról. 8. A tankönyvfelelős felméri az ingyenes tankönyv igényeket, bekéri az igazolásokat, kapcsolatot tart a tankönyvterjesztővel. XII.2. A tankönyvek árának fizetése A szülők a tankönyvterjesztőtől kapott csekken fizetik be a tankönyvek árát. A megállapított összeg elbírálása szociális alapon történik. Erre az osztályfőnök tesz javaslatot. A tankönyveket a szülők az iskola által jelzett időpontban vehetik át.
33
XIII. A napközis foglalkozások rendje A délelőtti tanórák után a beosztás szerinti pedagógusi kísérettel a tanulók ebédelnek, majd napközis foglalkozásokat kell tartani. A foglalkozások tanári felügyelet mellett folynak. Az ebédeltetés után gondoskodni kell a gyermekek mozgásigényének kielégítéséről játékkal vagy szervezett sportfoglalkozások keretében. Játék után az osztályok az osztálytermükben felkészítő, délutáni tanórákon vesznek részt. A délutáni tanórákon készítik el a gyermekek az írásbeli házi feladataikat, illetve itt végzik el egyéb tanulási feladataikat. A napközis nevelő a feladatmegoldást folyamatosan szervezi, segíti és ellenőrzi. A délutáni tanórák napközis nevelőinek feladata a tanulók megtanítása a tanulásra. Segítséget kell adniuk a tanulnivaló helyes beosztására, az idő beosztására, tanulási módszerekkel kell megismertetni a tanulókat. A délutáni foglalkozások l5.45-ig tartanak. Ezután következik az uzsonna, melyet a gyermekek a tantermeikben fogyasztanak el. 16.00 -17-ig az ügyeletre beosztott napközis nevelők felügyelete alatt a tanulók az iskola udvarán, rossz idő esetén tanteremben tartózkodnak. Tanítási szünetekben, illetve tanítás nélküli munkanapokon előzetes szülői igényfelmérés alapján az iskolának a törvény ide vonatkozó előírásai alapján egész napra napközis ellátást kell biztosítania. Az állami nyelvvizsga bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat akkor számítható be az iskolai tanulmányokba, illetve adhat felmentést az órák látogatása alól, ha azt a tanuló és szülője írásban kéri és a tanuló nyelvtanára e kéréssel egyetért.
34
XIV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az iskolában a tanórákon kívül szervezhetők: - sportköri foglalkozások, - tantárgyi szakkörök, - egyéb témájú szakkörök, - művészeti csoportok / Táltos iskola /, - tanulmányi versenyek, - házi bajnokságok, - diáknapok, Legalább 10 érdeklődő esetén tantárgyi szakköri foglalkozás szervezhető. A szakköri foglalkozások éves terv szerint működnek. A foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozások időtartama általában hetente 1-2 alkalommal 1-1 tanórányi idő. Indokolt esetben szakköri díj szedhető. Ennek mértékét a szakkör meghirdetésekor rögzíteni kell. Az iskolai sportkör az edzéstervben foglaltaknak megfelelően használhatja az iskola sportlétesítményeit és udvarát. A tanulók edzettségének biztosítása céljából az iskolai sportkör házi bajnokságokat írhat ki és szervezhet. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a versenykiírásban foglaltak szerint a városi, a megyei és az országos tanulmányi versenyekbe. A tanulmányi versenyeket megelőzően házi versenyeken kell kijelölni a magasabb szintű verseny résztvevőit. A nevezési díjas tanulmányi versenyekre csak azok a tanulók nevezhetők, akik szülei a nevezési díj befizetését vállalják. Iskolánk névadójának tiszteletére minden év március 19-én iskolanapot szervezünk. Ennek programját, illetve a program felelőseit tanév kezdetén, az éves munkatervben rögzítjük. Tanulóink részt vehetnek iskolánkon kívül szervezett szakkörökön, sportköri foglalkozásokon, zeneiskolai foglalkozásokon. Ezekre a foglalkozásra a tanulók csak írásbeli szülői kérésre engedhetők el. Amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye az iskolán kívüli foglalkozásokon való részvétel miatt romlik, a szülő és az osztályfőnök egyeztetése alapján a foglalkozásokon való részvételt fel kell függeszteni. 35
Tanórán kívüli foglalkozások az iskolai misék, lelkinapok is. Ezeken a részvétel tanuló és tanár számára egyaránt kötelező.
36
XV. A mindennapos testedzés Testnevelés órákon (1-5. osztályokban 3óra/hét, 6-8. osztályokban 2,5 óra/hét). Amely napokon nincs testnevelés óra 7,40-7,55-ig közös mozgás, valamint ebéd előtt 15 perc az udvaron, rosszidő esetén a tornateremben szervezendő. Ezen kívül az ebédeltetés utáni időszakban kell a tanulóknak szervezett testedzést biztosítani az iskola udvarában vagy a közeli játszótereken. Ezen alkalmakkor tanári felügyelet kötelező. Meghatározott rend szerint úszás lehetőségét biztosítjuk a városi uszodában. Az uszodában a tanulók osztályfőnökük, vagy az órát tartó testnevelés tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak.
37
XVI. A diákönkormányzat, a tanulók szervezett vélemény nyilvánításának rendje Az iskolában a felsőbb évfolyamos tanulók bevonásával diákönkormányzat szervezhető. A diákönkormányzat a kapcsolatot elsősorban azokkal a szaktanárokkal tartják, akiknek tevékenysége az adott témához legjobban kapcsolható. Az iskola a tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja. A megbeszéléseiket bármelyik szabad tanteremben tarthatják.
38
Záradék A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2008. augusztus 25-i nevelőtestületi értekezleten elfogadta Szekszárd, 2008. augusztus 30. Bertáné Hargitai Margaréta igazgató Nyilatkozat Az iskolaszék képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Szekszárd, 2008. augusztus 30. Máthé Annamária iskolaszék elnöke A diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Szekszárd, 2008. augusztus 30.
DÖK elnöke Mellékletek: Munkaköri leírások Éves munkaterv Házirend Szabályzatok 39
I. Általános rész II. Bevezető rendelkezések II.1. Az intézmény adatai a 11. sz. alapító okirat alapján II.2. Közös rendelkezések II.3. Az iskola tevékenysége II.4. Felügyeleti szervek II.5. Tanácsadó szervek III. Az intézmény működési rendje III.1.A. Az iskola nyitva tartása, napirendje III.I.B. Az óvoda nyitvatartási rendje III.1.C. Az intézménybe való belépés és bent tartózkodás rendje III.2.A. Az iskolából való távozás rendje III.2.B. Az óvodából való távozás rendje III.3.A tanév rendje III.4. A tanítás rendje IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje IV.1. Munkaközösségek IV.2. Vezetői ellenőrzés IV.3. Kereset-kiegészítés V. Létesítmények és helyiségek használati rendje V.1. A gyermek és tanulóbalesetek megelőzésének előírásai V.2. a. Tantermek, iskolai helyiségek használati rendje V.2.b. Az óvodai helységek használati rendje V.3.a. Az ebédeltetés rendje az iskolában V.3.b. Az étkezési rend az óvodában VI. A vezetők helyettesítésének rendje VII. Az intézmény vezetőinek kapcsolattartása az iskolaszékkel és a szülői munkaközösséggel VIII. A nevelőtestület VIII.1. A nevelőtestület tagjai VIII.2. A nevelőtestület döntési jogköre VIII.3. A pedagógus munkakörével kapcsolatos jogai, kötelességei VIII.4. A nevelőtestület értekezletei IX. Külső kapcsolatok rendszere IX.1. Az iskolát körülvevő világ IX.2. Az intézmény kapcsolatai X. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XI. Ünnepeink XII. A tankönyvellátás rendje XII.1. Tankönyvválasztás XII.2. A tankönyvek árának fizetése XIII. A napközis foglalkozások rendje XIV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje XV. A mindennapos testedzés XVI. A diákönkormányzat, a tanulók szervezett vélemény nyilvánításának rendje Záradék Nyilatkozat
40
2 3 3 6 7 7 8 9 9 10 10 10 10 10 11 12 12 13 14 18 18 18 19 19 20 21 22 23 23 24 25 26 28 28 28 29 31 33 33 33 34 35 37 38 39 39
