MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA

Készítés időpontja:2004.04.30. Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Intézményi szülői szervezet jóváhagyás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Felülvizsgálat dátuma:

Készítette: Balázs Sándorné

Tartalomjegyzék 1. Az intézmény bemutatása.............................................................................................................3 1. 1. Az intézmény működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat.........................................3 1. 2. Történeti áttekintés...............................................................................................................4 2. A Minőség irányítási program célja .............................................................................................6 2.1.Minőségfejlesztési múltunk....................................................................................................7 3. Az intézmény minőségpolitikája..................................................................................................9 3. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat................................................................................................9 3. 2. Pedagógiai céljaink ............................................................................................................10 3. 3. Szervezeti céljaink..............................................................................................................13 4. Az intézmény minőségirányítási rendszere................................................................................14 4. 1. A vezetés szerepe a minőség irányítási rendszerben..........................................................14 4. 1. A.) Jogszerűség ..............................................................................................................15 4. 1. B.) Tervezés ...................................................................................................................15 4. 1. C.) Ellenőrzés ................................................................................................................16 4. 1. D.) Mérés........................................................................................................................17 4. 1. E.) Értékelés ...................................................................................................................22 4. 1. F.) A Minőségirányítási rendszer működtetése..............................................................24 4. 2. Az intézményi működés belső rendje.................................................................................25 4. 2. 1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése .........................................................25 4. 2. 1. A.) Kommunikáció a külső partnerekkel ...................................................................27 4. 2. 1. B.) Külső partneri igény és elégedettségmérés ..........................................................28 4. 2. 1. C.) Kommunikáció a belső partnerekkel....................................................................30 4. 2. 2. Humán erőforrás.........................................................................................................30 4. 2. 2. A.) A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése.....................................................31 4. 2. 2. B.) A munkatársak felhatalmazása.............................................................................31 4. 2. 2. C.) A munkatársak bevonása, irányítása ....................................................................33 4. 2. 3. Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése ............................................35 4. 2. 4. Intézményi önértékelés...............................................................................................36 4. 2. 5. Minőségirányítási rendszer felülvizsgálata ................................................................37 4. 2. 6. Dokumentumok kezelése ...........................................................................................37

2

1. Az intézmény bemutatása 1. 1. Az intézmény működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat Az iskola neve:

Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda

címe:

7100 Szekszárd Bajcsy –Zsilinszky Endre u. 8.

A fenntartó neve:

Pécsi Egyházmegyei Hatóság mint jogutód

címe:

Pécs, Szent István tér 23.

Az alapító neve:

Szekszárdi Római Katolikus Egyházközség

címe:

Szekszárd, Béla tér 9.

Az alapító okirat kelte:

Szekszárd, 2002. július 17.

7. sz.

A működési engedélyt kiadó szerv neve:

Tolna Megyei Önkormányzat Főjegyzője

címe:

Szekszárd, Szt. István tér 11-13.

A működési engedély kelte: 2002. augusztus 30. A közoktatási megállapodás megbízójának neve:

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

címe:

Szekszárd, Béla tér 8.

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: A fenntartó irányításával, az igazgató felelősségével önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény Az engedélyezett évfolyamok, csoportok száma: Óvodában 3 csoport 75 fő Iskolában 8 évfolyam 200 fő

3

1. 2. Történeti áttekintés A „szegszárdi” római katolikus óvoda és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület kiváló működéséről értesülhetünk az 1871-es korabeli lapokból. Az egyesület elnöknője Simontsits Béláné, Tolna vármegye akkori alispánjának felesége. Az éhség enyhítésére megszervezte és megalapította a Római Katolikus Óvoda és Menhely Egyesületet, valamint a népkonyhát, működését 1893. január 1-én megkezdte.1937-től a római katolikus hitközösség szűkös anyagi helyzete miatt átvette az Isteni megváltó leányai rend, egészen 1948-ig, az államosításig ők üzemeltették az óvodát, nevelték a gyerekeket. 1991-ben lehetőség nyílt egyházi óvodák alapítására. Így óvodánk Ökomenikus Óvodaként indulhatott újra,. 1992-ben az egyházi ingatlanok visszaadásával megállapodás született a szekszárdi Római Katolikus Egyházközösség /Farkas Béla, Plébános/ az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja /Balogh M. Rita, Tartományfőnöknő/ és Szekszárd Város Önkormányzata /Kocsis Imre Antal, Polgármester/ között. A cserekártalanítás alapján egy kiürült bölcsődei épületet kapott a már Katolikus Óvoda. A fenntartó a Pécsi Egyházmegye lett, Mayer Mihály Megyéspüspök vezetésével. Ebben az épületben működött a katolikus iskola is, ami nem volt ideális a gyerekeknek sem és a pedagógusoknak sem. Az 1995/96-os tanév volt az első olyan év mely ideálisnak mondható, az iskola végre önálló helyre költözött Rendeződtek a tulajdoni viszonyok, innentől kezdve csak, mint óvoda működött tovább. Az intézmény után igen nagy volt az érdeklődés, túljelentkezés miatt nem is tudtak mindenkit fogadni. Olyan szülők is hozták gyermekeiket, akik ők maguk nem részesültek vallási nevelésben, gyermekük nem volt megkeresztelve. Az intézmény fennállásának 5 éves évfordulója alkalmából 1997. május 22-én, ünnepélyes keretek közt felvette a Szent Rita nevet. Jelenleg három csoportban 53 kisgyerekkel, 6 óvodapedagógus, 3 dajka foglalkozik. Munkánkat segíti még a gazdasági ügyintéző és egy konyhás néni. Az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, személyes példájával jár elő. A csoportszobák, tornaszoba és a kiegészítő helyiségek otthonosak, barátságosak, átlagos színvonal szerint felszereltek. A gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez az udvaron lévő korszerű szabadtéri játékok, továbbá a környező játszóterek, a főiskola uszodája és a néptánc oktatás teremtenek lehetőséget. A tárgyi feltételeket a minimális eszközjegyzék alapján pályázatok segítségével beszerezzük, illetve bővítjük, Pályázatainkkal sikerült az alapvető szakmai felszereltséget biztosítani intézményünk részére. Iskolánk alapítása Pöndör János, városunk egy jómódú polgára nevéhez fűződik. Az ő szorgalmazására és segítségével indult katolikus iskola városunkban 1926-ban. Iskolaépület akkor sem volt, tanítás céljára Jankó Ágoston főispán közbenjárására sikerült a Garay János Állami Gimnázium egy második emeleti nagy helyiségét biztosítani. Itt kezdődött az iskola munkája első, második és harmadik osztállyal. Az iskola részére 1927 őszén találtak megfelelő épületet. Az Egyházközség megvásárolta a Bezerédj utca 15. sz. alatt lévő Kramolin-féle házat és azt az Isteni Megváltó Leányai szerzet nevére íratta, azzal a kikötéssel, hogy azt sem eladni, sem más célra felhasználni nem szabad. Itt nyílt meg 1928-ban a magán elemi iskola 4 osztállyal. Az iskola felszereléseit, bútorait Kiss Lajos esperes úr vásárolta. Az iskola fenntartási költségeire

4

tandíjat állapítottak meg. A tanintézményben 1930-ban már 150 diák tanult. Az iskola épületét 1933-ban fel kellett újítani, ki kellett cserélni az egész tetőszerkezetet. Ezt a munkát adományokból végeztették el. Az iskola működését 1945-ben betiltották. Története csak évtizedekkel később folytatódik. Az Antall-kormány lehetővé tette, hogy az egyházak visszaigényeljék ingatlanjaikat. A Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja is visszaigényelte szekszárdi ingatlanját, a volt iskolaépületet. Ugyanekkor létrejött egy megállapodás a rend és a szekszárdi Belvárosi Plébánia között, mely szerint a visszaigényelt iskola használati jogát a nővérek átadják a plébániának. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások a szerzetesrend, a Belvárosi Plébánia és a Polgármesteri Hivatal részvételével az iskola épületének visszaadásáról. A város a régi ingatlant nem kívánta visszaadni. Ideiglenes működési helyül a volt bölcsőde épületét ajánlotta fel a Kecskés Ferenc utcában, a katolikus óvodával együtt Itt indulhatott újra 1993-ban, csaknem 50 év szüneteltetés után a keresztény elveken alapuló oktatás és nevelés. A legelső első osztályba 18 kisgyermeket írattak, tanítóik Schauber Hedvig és Csedő Enikő voltak. Az 1995 / 96 -os tanévtől a Dienes Valéria Általános Iskolában kapott alkalmi elhelyezést az iskola. Ekkor az 53 diák tanítását, nevelését 8 tanító látta el. Az iskolaalapítás kezdetétől számítva öt év elteltével, 1997-ben sikerült megállapodni Kocsis Imre Antallal, Szekszárd város polgármesterével a csereingatlanban. Iskolánk végleges otthona az egykori Úttörőház (később Gyermekek Háza) lett. A hosszas tárgyalások lelkes és kitartó résztvevői közül meg kell nevezni Farkas Béla apátplébánost, Balogh M. Rita rendi tartományfőnöknőt, Posta Pétert, az Egyházközség világi elnökét, és dr. Say Istvánt, az egyházközség Oktatási Bizottságának vezetőjét. A jó ügy szolgálatához hátteret és támogatást azok az elhívatott szülök biztosítottak, akik számos bizonytalansági tényező ellenére vállalták, hogy gyermekeiket iskolánkba íratják. Az iskola bútorzatának és felszerelési tárgyainak túlnyomó többségét (padok, székek, asztalok, táblák, nyelvi laboratórium, stb.) adományként kaptuk - néhány hónap leforgása alatt – itthonról, illetve Németországból. Az 1997 / 98-as tanévet a végleges helyén kezdtük meg 95 beíratott tanulóval, 11 pedagógussal. Az iskola a tanévnyitón felvette a Szent József nevet. 1998. január 1-jétől új korszak kezdődött a katolikus iskolák életében, hiszen a MKPK döntése értelmében a katolikus iskolák püspöki irányítás alá kerültek. Ez időtől kezdve a fenntartói feladatokat és jogokat Mayer Mihály Pécsi Megyéspüspök vette át. Három hónappal később közoktatási megállapodást írt alá a város polgármesterével, melyben a polgármesteri hivatal további 5 évre vállalta az iskola anyagi támogatását. 1999. július 1-től az Egyházmegye az óvodát a Szent József Katolikus Iskolával összevonta így az óvoda az iskola tagintézménye lett. A két intézmény hivatalos neve Szent József Iskolaközpont: Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda. A közös intézmény vezetője: Balázs Sándorné.

5

2. A Minőség irányítási program célja 1993. évi LXXIX törvény 1999 évi módosítása már középpontba helyezi egy minőség elvű oktatás-nevelés jogszabályi alapjának megteremtését. E törvény szerint az Oktatási Miniszter „jogszabályban meghatározottak szerint megteremti a minőségbiztosítás feltételeit”, továbbá nagyobb felelősséggel ruházza fel a közoktatási intézmény vezetőjét, „a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért.” A helyi nevelési program elkészítése, bevezetése óta a minőség, a minőségi munkavégzésre való törekvés a nevelési folyamat középpontjában áll. A 3/2002.(II.15.) OM rendelet a minőségfejlesztés fogalmának bevezetésével jogi keretet is biztosít, amely a közoktatási törvényben megfogalmazott minőségbiztosítási elvek gyakorlati alkalmazását tartalmazza, megnevezve az intézmények feladatait egy közoktatási minőségfejlesztési rendszer kiépítésével. Az utóbbi évtizedben a hazai közoktatás fejlődésében megjelent a minőség elvű gondolkodás és cselekvés igénye. A 2003-as Közoktatási Törvényben a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, minőségirányítás fogalmak már törvényileg is megfogalmazódtak. Azokban az intézményekben, amelyeknek 2000 óta lehetőségük volt bekapcsolódni a COMENIUS minőségfejlesztési programba, már tapasztalják mindennapi tevékenységükre gyakorolt hatását. Érzékelik, hogy a magas színvonalon végzett szakmai munka sem működhet megfelelően, ha nem veszik figyelembe az érdekelt partnerek elvárásait. Ebből adódóan minden intézmény a saját környezetének, helyi sajátosságainak megfelelő tartalommal tervezi, végzi a minőségfejlesztésre irányuló tevékenységet. A közoktatásról szóló, módosított 2003. évi LXV törvény már előírja a fenntartó önkormányzatok és a közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. Az intézményi minőségirányítási program a nevelési program mellett önálló dokumentum. A programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Katolikus közoktatási intézményünk feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése a minőségfejlesztés. Egy jól működő minőségfejlesztési rendszer szerepe /meg tudja változtatni/ a nem hatékony tevékenységi rendszereket meg tudja változtatni. Megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével az óvodai szervezetünk hatékonyan tud működni. Számukra a minőség az alábbiakat jelenti: magas szakmai felkészültséget, folyamatos továbbtanulást, felelősségtudatot megbízhatóságot, biztonságot. Az elkészítés módja: Intézményi minőségpolitika megfogalmazása. Minőségi célok megjelölése a hatékonyság növelése érdekében /a működés hosszú távra szóló elvei) .Az intézmény minőségfejlesztési rendszerének kiépítése, irányítása. A tervezés intézményi folyamata. Belső működés szabályozása. Partnerkapcsolatok, igény- és elégedettségmérés. Vezetői ellenőrzés, értékelés szabályozása. Intézményi önértékelés rendszere Minőségfejlesztési folyamat működtetése, folyamatos fejlesztés megvalósítása

6

Törvényi háttér -

-

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és annak módosításai: 4 1993. évi LXVIII. Törvény 5 3/2002.(II.15.) OM rendelet 6 2003. évi LXV. Törvény 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottakról, valamint ennek módosításai 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény II/1994.(VI.8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Munka Törvénykönyve Katolikus nevelés Kongregációja 1977.

2.1.Minőségfejlesztési múltunk Intézményünkben először 2003-ban végeztünk el az irányított önértékelést a COMMENIUS I-ben ajánlottak szerint. Célunk: Az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása. Meghatároztuk az irányított önértékelés folyamatának eljárásrendjét., feladatul tűztük ki intézményünk minőségirányítási programjának elkészítését és annak működtetését. A program elkészítésével gondoltunk arra, hogy a terv négy évre szól, mert a fenntartó másfél évtized óta először négy év múlva fogja ellenőrizni az intézmények szakmai, törvényességi és gazdálkodási munkáját. A szabályozással biztosítjuk, hogy rendszeres időközökben az önértékelést megismételjük és a kapott információk alapján meghatározzuk a fejlesztés irányát. Az aktuális feladatokat az intézményvezető az önértékelés évében a feladattervében határozza meg. A folyamat végrehajtásáért és ellenőrzéséért az intézmény minőségügyi támogató csoport vezetője felelős. A csoport vezetőjét az intézményvezető által elvégzett erőtér analízis alapján a kollektíva egyetértésével bíztuk meg. Az IPM készítésénél fontos lépés volt az intézményben működő programok és szolgáltatások számbavétele, minősítése. Az elemzést a leginkább érdekeltekkel, azaz a szülőkkel, gyerekekkel, a nevelőtestülettel tettük meg. A különböző nézőpontokból és érdekeltségből fakadó értékelés megerősít bennünket, döntéseinket helyes irányba befolyásolja. Az Óvodai program és szolgáltatások számbavételére és minősítésére az úgynevezett SWOT elemzést használtuk. A beérkező információk összehangolásából alakítottuk ki azt a világosan megfogalmazott vezetői összegzést, amely a későbbi sikeres cselekvésünk alapja lehet.

7

A SWOT ANALIZIS álapján a következő megállapítások születtek: Erősségeink: magas színvonalú oktatás, vallásos hitre nevelés, gyermekközpontúság, nyitottság, rugalmasság, biztonságos egészséges környezet. Gyengeségeink /fejlesztésre váró területink/ szakmai eszközök, önállóság hiánya, szakmai továbbképzés /anyagi oldalának/ hiánya. Lehetőségeink: vallásos pedagógusok jelenléte, nevelők közötti kapcsolat erősítése, információáramlás. Veszélyeink: létszámhiány, csoportösszevonás, motiválatlanság, finanszírozási problémák. Minőségfejlesztési továbbképzések Továbbképzésekkel segítettük a nevelési programunk, minőségirányítási programunk megvalósulását /közoktatás vezetői, gyógytestnevelés, fejlesztőpedagógus, dajka továbbképző, konyhás HACCP -n való továbbképzés, gazdasági ügyintézői tanfolyam, minőségbiztosítási előadásokon való részvétel, szervezése az óvodában. Az intézményi szervezet hatékonyságát a következő folyamatok javítják: Szervezeti folyamat Innováció Döntéshozatal Információs rendszer Kommunikáció Értékelés

Hozzárendelhető minőségcél Innovációs törekvések erősítése Elemzésre, tényekre épülő döntések szülessenek Kétirányú információs rendszer kiépítése Hatékony konfliktuskezelési eljárások elsajátítása Közösen kidolgozott, legitim pedagógus értékelési rendszer működtetése.

8

3. Az intézmény minőségpolitikája 3. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat „Akik hisznek Jézus Krisztusban és tanításai szerint élnek, testvéri közösséget alkotnak. Jézusban hinni és a közösséghez csatlakozni egymástól elválaszthatatlan. Ez a szeretetközösség vonzerő, amely a jó szándékú kívülállókat Jézushoz vezeti azokat pedig akik már csatlakoztak hozzá, sokszor ez őrzi meg a hitben”. A Szent József Iskolaközpont olyan nevelési intézmény, amelynek dolgozói a katolikus hit szerint élnek és nevelnek. Szeretnénk megvalósítani a családi és óvodai iskolai nevelés egységét. Amikor a kisgyermek hozzánk jön egy tágabb keresztény közösség kapuját lépi át. Nyitottak vagyunk az elkötelezett és a Krisztusi utat kereső családok felé egyaránt. Segíteni szeretnénk a családokat a keresztény nevelés helyes értelmezésében, hogy az óvoda iskola és a családi nevelés egymást kiegészítve tölthesse be szerepét. Mindennapjainkban feltétel nélküli szeretettel fordulunk a gyermekek felé. Nevelésünkkel segítjük őket a keresztény értékek felismerésében, hogy meg tudják különböztetni a lényegest a lényegtelentől, az értékest az értéktelentől, a jót a rossztól. A pedagógusi hivatásban és magánéletben az evangélium és a törvényesség egységére törekszünk. Nevelési elveink a jó vezetés mellett, a példaadás, és a kölcsönös egymásra figyelés, a legfőbb értékek elfogadása és megvalósítása. Intézményünkben a minőség tudatosítására, a minőség javítására feladatokat tűztünk ki célul, hogy minél hatékonyabban tudjunk a szentírás és egyház tanítása szerint megvalósítani, az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni ( saját) arculatát alakítják ki. Tevékenységünk mércéje(szolgáltatás) minden területen ( teljes körű minőségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga az igazság és az élet!(Jn14,6)és aki a jóság mértéke is számunkra. Emberszeretetünk(partnerközpontúság) mércéje a szeretet, amellyel Isten szereti a világot.” Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek (1Kor.10,33) Különös figyelmet fordítunk a teremtett világ szépségének megismertetésére. Figyelünk környezetünkre, szeretettel fordulunk embertársaink felé, komolyan vesszük véleményüket, kéréseiket, a krisztusi étékek épségére és továbbadására törekszünk.„Milyen jó, hogy itt vagy s karod ölelésre tárod. Bár kezed kicsiny, mégis átöleli a világot!” Intézményünk a Szent József Katolikus Általános Iskola, Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda olyan oktatási intézmény, mely elkötelezi magát, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni, törekszik partnereinek az intézménnyel kapcsolatos elégedettségüket folyamatos visszajelzések, mérések fegyelembevételével növelni. A kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk. Intézményünk elsősorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni, és érdekeit szolgálni. Vállaljuk, hogy a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók korszerű, használható, alkalmazható tudásra, erkölcsi normákra tegyenek szert, melyekkel képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Fontosnak tartjuk mind a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, mind pedig a felzárkóztatásra szoruló gyermekek képességeinek fejlesztését. 9

Minőségpolitikánk megvalósításával, a minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy tanulóink keresztény személyiségükkel, amely magában hordozza a keresztény értékeket, erkölcsöt, társadalmilag hasznos egyénileg sikeres emberekké váljanak. A minőségi munka alapkövetelmény, melynek megőrzését, javítását a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Minden munkatársamtól elvárom, hogy „partnerközpontú” szemlélettel a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezzék feladataikat. Dátum: 2004. május ________________________________ Igazgató

3. 2. Pedagógiai céljaink Intézményünk gondoskodik, hogy diákjaink a nevelés-oktatás folyamatában elsajátítsák az alapvető és keresztény erkölcsi normákat, értékeket. Célunk, hogy tanulóink tegyenek szert olyan erkölcsi normákra, amelyek alkalmassá teszik őket a beilleszkedésre, közösségi életre, és ott alkalmazni tudja a kultúrált viselkedés szabályait, ahol az egyéni érdekeit is érvényesíteni tudja. Iskolánkban mindenki nevelésben, oktatásban részesülhet. Alakítsuk ki és fejlesszük tanulóinkban az értelmi és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeket. Az általános iskolai követelményeket sikeresen teljesítsék és a képességeikhez, elvárásaikhoz mérten sikeres felvételt nyerjenek középfokú intézményekben. Felzárkóztatással biztosítsuk, hogy a különböző családi és intellektuális háttérrel rendelkező tanulók meg tudjanak felelni az iskola tantárgyi követelményeinek, és sikeresen tudjanak teljesíteni különböző versenyeken, majd a 8. évfolyamban felvételi vizsgákon. Vegyük figyelembe biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségeiket. Törekedjünk az egyéni különbségek, hátrányos helyzetek felzárkóztatására. Minden tanulónknak tárjuk fel az egyéni sajátosságait. Felelősek vagyunk az önismeret, a saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztéséért, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakításáért. Tanulóink érdekében növeljük bennük az egészséges életmód egész életre szóló igényét, hogy képesek legyenek keresztény emberhez méltóan beilleszkedni a társadalomba. Hitvallásunk: Munkánkban arra törekszünk., hogy a legoptimálisabb környezetben, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkört teremtsünk, melyben a gyereket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Öröm legyen az itt töltött idő gyermeknek, nevelőnek, szülőnek egyaránt. Célunk megvalósítása érdekében fontosnak tartottuk egy olyan minőségi program kidolgozását, amely egységbe foglalja óvodánk és iskolánk tevékenységét.

10

Nevelési elveink Számunkra a minőség azt jelenti, hogy minél jobb minőség elérése érdekében minden lehetséges eszközt felhasználjunk, ezért Mózes kőbevésett tízparancsolata mellé elfogadtuk Dr. Hegyi Ildikó által összeállított óvónők tízparancsolatát is: 1. Ne kényszerítsd arra amit hiányzó /fejletlen/ képességek miatt nem tud megtenni. 2. Légy tekintettel az aktuális érzelmeire. 3. Tartsd be a szavadat! Ne ígérj teljesíthetetlent! 4. Használd fel a nevelés javára a gyerek kötődéseit. 5. Fess színes képet az elvárás teljesítésének pozitívumairól. 6. Felejtsd el a konkrét évszámokhoz kapcsolt kívánalmakat, mert minden gyerek egyéniség ezt tartsd tiszteletben. 7. Ne akarj iskolát csinálni . 8. Ne kívánj a gyerek szemszögéből lehetetlent, ne te döntsd el mit tud – de te döntsd el mire képes. 9. Érvényesítsd a gyermeki jogokat. 10. Add vissza a gyermeknek a gyerekkor. SZERESD A GYERMEKET!!! Pedagógiai küldetésünk, fő nevelési területeink: -katolikus hitre való nevelés -egészséges életmódra való szoktatás -én-harmóniája: erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok kialakítása -környezetvédelem fontosságának megismertetése -hagyományápolás a katolikus ünnepkörök megtartásával -művészeti nevelés: irodalmi, zenei, tánc, kézműves foglalkozások -szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, segítése -sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, iskolai nevelése -nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók szabadságának tiszteletbetartása

11

Minőségcéljaink Minden olyan cél, minőségcél, amely a szervezet jobbítását, a szervezeti hatékonyságot hivatott szolgálni. Helyi nevelési programunk célrendszere, amiben szerepelnek a helyi sajátosságok megfogalmazása a hatékonyság növelése érdekében tartalmazzák intézményünk egyedi jegyeit! Mindezek együttvéve adják a jelenlegi és az elérni kívánt célokat. Produktív intézményi légkör, mely a partnerek számára elérhető célokat tartalmaz.: rendezett környezet, problémamegoldó irányultság, egységes pedagógusi kar, a hangsúly az alapvető feladatkészséges elsajátításán van, a gyermekek előrehaladásának megfelelő nyomon követése, kiemelkedő vezetés, tevékenységek gyakori, személyes ellenőrzése, értékelés, pedagógusok támogatása, források megszerzése, eredményes szervezés és végrehajtás, jelentős szülői részvétel, pontosan megfogalmazott elvárások és követelmények a gyerekekkel szemben, átgondolt rend – oktatás, nevelés, gazdálkodás területén, gyerekek-nevelők szellemi közösséget alkotnak, udvarias emberhez méltó hangnem, gondoskodó egymásra figyelés nevelő-gyerekszülő, kíváncsiság és tájékozottság a kapcsolatokban, nyugodt, józan mértékletesség, egyszerű, jó, értékes és tiszta értékek megtartása ,saját hagyományápolás, a tisztelet a múltnak, állandó műveltség, folyamatos tanulási vágy, értelmes csoportmunka az elhivatottság örömével, erkölcsileg nemes célok elérése, áldozatok árán is. Hosszútávra szóló elveink A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Istenadta természet és erkölcs törvényei szerint lép be az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejlesztenünk. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermek félelem nélkül legyen képes kapcsolatokat kezdeményezni és fenntartani. Tudjon együttműködni, másokkal törődni, a másságot elfogadni. Rendelkezzen a kifejezés, megértés és kapcsolatteremtés képességével. Megfelelő beszédbátorsággal tudjon saját szintjén kommunikálni. Legyenek tapasztalatai a környezetéről, annak hagyományairól, szokásairól. Aktív, megismerő tapasztalatszerzés közben élje át a szabad önkifejezés és örömérzés élményét. Legyen képes a strukturált egész felfogására, összefüggések felismerésére. Pozitív érzelmekkel forduljon a környezete felé, törekedjen arra, hogy önmagával és környezetével harmóniában éljen. Jellemezze nyitottságát, befogadó-készség az életkori szinten közvetített művészeti alkotások iránt, legyen késztetése a kreatív újraalkotásra. Folyamatos fejlesztés Az alapelvek, értékek, célok után szólnunk kell a jövőképről /vízió/ és a küldetésről /misszió/. Egy stratégiai dokumentumból nem hiányozhat e két írásmű. A szervezet jövőjéről alkotott kép fontos eleme az intézmény működésének és a stratégiai tervezésnek is. Közös jövőképre van szükség, amelyet nagy valószínűséggel meg is lehet valósítani. Fontos, hogy megpróbáljuk elképzelni, milyennek szeretnénk látni az óvodát mondjuk 5 év múlva. Ez lehet ideális elképzelés is, azonban hasznosabba, ha olyan jövőt vázolunk fel, amit a valóságban el is lehet érni, figyelembe véve az óvodai testület aktuális színvonalát és képességeit. A jövőkép megalkotása komplex folyamat, különböző tevékenységek által fejlődik.

12

3. 3. Szervezeti céljaink Célunk hiteles és bevált mérőeszközök alkalmazása a partnerek igényeinek megismeréséhez, elvárásaik beépítése a nevelő oktató munkába, s a folyamatos információcsere az elért eredményekről. Fenntartjuk és fejlesztjük nemzetközi kapcsolatainkat kettő németországi iskolával. A partnerekkel történő együtt6működés során célunk találkozók szervezése és diákcsere program kialakítása. Alakuljon ki az alkalmazottaknál a nyitottság és az önfejlesztés, az egész életen át tartó tanulás igénye, mellyel még hatékonyabban érhetjük el pedagógiai céljaink megvalósítását. Különböző iskolai és egyéb rendezvényekkel, versenyekkel, előadásokkal, közös továbbképzésekkel őrizzük meg, illetve fokozzuk a folyamatos együttműködést a plébániákkal, a helyi és más intézményekkel, szervezetekkel. Működjön az intézményi szintű értékelési rendszer, mely által a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek. Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva 5 évente fejlesztési irányokat, konkrét szervezeti célokat határoz meg. Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok Probléma, igény

Hozzárendelt cél Balesetmentes, esztétikus, Környezet rendezettsége, fejlesztő környezet biztonsága megteremtése, fenntartása Az intézmény jó híre

Intézményünk népszerűsítése

Vallásosság

Állandó törekvés a jóra

Intézményen belüli információ-áramlás akadozó, hiányos Óvoda-iskola megismertetése a szülőkkel Szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek Másság elfogadása

Mindenki akarja és tegyen érte, hogy eljusson hozzá minden őt érintő információ A kapcsolatfelvétel az óvodás, iskolás gyerekek szüleivel /szülői értekezlet, fogadó óra/

Felzárkóztatás Mindenki akarja és tegyen meg mindent az elfogadtatásért A közösen elfogadott alapelvek Pedagógus példamutatás betartása Erkölcsi elismerés Az elvégzett munka nagyobb hiánya megbecsülése

13

Prioritás

Időtáv

nagyon fontos

Középtávú

nagyon fontos

Középtávú

fontos

Hosszú távú

fontos

Rövid távú

nagyon fontos

Rövid távú

fontos

Középtávú

nagyon fontos

Középtávú

fontos

Középtávú

fontos

Középtávú

4. Az intézmény minőségirányítási rendszere 4. 1. A vezetés szerepe a minőség irányítási rendszerben Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. Az intézmény belső működésében-működtetésében meghatározó a vezető személyisége, vezetői elkötelezettsége, hivatástudata, felkészültsége. Az intézmény demokratikus működtetése során az intézményvezető egyszemélyi felelősségén túl a dolgozói kollektívára is jelentős feladat hárul a minőségirányítási program elkészítésénél. A vezető tudatosítsa minden érdekeltben azt, hogy a minőségfejlesztés az intézményen belül egy olyan folyamat legyen, amely a törvényi alapokra épülve a működés hatékonyságát szolgálja. Az intézmény vezetőjének a munkatársakat be kell vonni /team munka/ és együttműködésre kell sarkalnia /előadások, továbbképzések, stb./ a minőségi célok elérése érdekében. A minőségfejlesztés folyamatának sikere a vezető elkötelezettségén és a tájékozott, segítő, támogató környezeten múlik. A munkatársak bevonása s szervezet munkájába a siker záloga. A minőségi munkavégzésnek egyik alapvető feltétele a dolgozók személyisége. Minőségről csak abban az intézményben beszélhetünk, ahol gyermekszerető, munkáját hivatásként végző, lelkiismeretes alkalmazotti közösség van, és az intézmény rendelkezik a munkavégzéshez szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel, a minőségbiztosítás nyelvén szólva erőforrásokkal. Szükséges, hogy a pedagógusok aktívan részt vegyenek a döntések előkészítésében, és a gyenge pontok javításában. Az intézmény minőségfejlesztési munkája során elért eredményeket kétévente ajánlott, de négyévente kötelezően értékelnie kell A szervezést olyan tevékenységnek tekintjük, amely az elérendő céloknak alárendelve biztosítja az intézmény folyamatos és eredményes működését, a munkafolyamat, valamint az erőforrások optimális összhangjának megteremtésével. A szervezés összetett, komplex munka. Szintetikus látásmódot, rangsorolási képességet, rugalmasságot feltételez. A vezetőnek tudatosítani kell a munkatársakban, hogy a minőségfejlesztés az intézményen belül egy olyan folyamat, amely a törvényi alapokra épülve a működést, hatékonyságot szolgálja. A pedagógiai /tartalmi/ például új gyerekek beszoktatása szeptemberben, vezetői megbeszélés pályázaton való részvétel. Operatív /ahogy a pedagógiát megvalósítjuk/ például a munkarend kialakítása, a szülők tájékoztatása, munkatervi javaslatok begyűjtése, szakmai munkaközösségekbe jelentkezés, teamek alakítása. Az idővel való ésszerű gazdálkodás nagyfokú figyelmet és megértő segítséget igényel a környezet részéről. 14

4. 1. A.) Jogszerűség Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása. Ez biztosítja az intézmény számára a jogi működést. A intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. A közoktatási intézmény vezetője jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A vezető felelőssége, feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a működést szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat ismerjék és betartsák a dolgozók. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el és az alkalmazotti közösség fogadja el.” /Kt. 40 § 10 pontja/. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői közösség véleményét. Felhasználandó dokumentumok: a) Etikai Kódex b) Pedagógiai program c) Alapító okirat d) Szervezeti és működési szabályzat e) Házirend – jogszabályként funkcionál f) Munkaterv – egy nevelési évre vonatkozó feladatrendszer g.) Továbbképzési terv /rövid- és hosszú távú/ h) Jegyzék a nevelési oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről i) ???? A dokumentumok hozzáférhetők a és vezetői, gazdasági irodában illetve a csoportokban.

4. 1. B.) Tervezés A minőségirányítást nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelméréssel kezdtük el. Célunk, hogy a nyitott önértékelésnél a belső és külső intézményképet felmérjük. A belső intézménykép az intézmény dolgozóinak elvárásait, jövőképét, valamint az intézmény erősségeit, gyengeségeit foglalja magába az intézmény által kialakított feltételezett képet, valamint azt, hogy a munkatársak, hogyan gondolják, a partnerek miként vélekednek az intézményről, mennyire elégedettek, mik az elvárásaik az intézménnyel szemben. Ebbe a munkába az intézmény teljes munkatársi körét bevontuk. Erre a SWOT-analizist használtuk, mely a szervezet kulcsfontosságú területeire irányul és az egész iskolára alkalmazható. Ez az analízis a szervezet dolgozóinak és a partnereink észrevételein alapszik.

15

A felmérések után meghatároztuk a szabályozandó, javítandó, fejlesztendő területeket. Ezek után azonosítottuk az intézményünk életében szerepet játszó partnereket, ezek a következők: tanulók, szülők, fenntartó, óvodák, következő iskolatípus, plébániák, Művelődési ház, múzeumok, alapítványok. Ezek után megkülönböztettük a közvetlen és közvetett partnereket és írásban rögzítettük az azonosított képviselőik személyét, akikkel az intézményünk a kapcsolatot tudja tartani. Az azonosítás után felmérjük a partnereink elvárásait és elégedettségi szintjüket eddigi munkánkkal szemben. A közvetlen partnerek igényeit ettől kezdve minden évben felmérjük. Ezek után értékeljük a felmerülő igényeket, kérdőíves módszerrel. Minden évben felmérjük az újonnan felvett tanulóknak és azok szüleinek, hogy melyek az igényeik az iskolával szemben. Felmérések tudatában meghatározzuk és rangsoroljuk feladatainkat, céljainkat, összehasonlítjuk a különböző partnerek igényeit és kialakítunk egy fontossági sorrendet, melynél figyelünk az azonosságokra és eltérésekre, illetve összehasonlítjuk a pedagógiai programunkkal és előzőleg kapott felmérések eredményeivel. Az elemzések alapján következtetéseket vonunk le, amelyeket figyelembe veszünk a cél meghatározásánál, módosításánál. Ebbe a munkába minden munkaközösséget be kívánunk vonni és az eredményeket szintén nyilvánosságra hozzuk. Ezután elkészítjük az iskola küldetésnyilatkozatát és intézkedési tervét, amelyben meghatározzuk a cél eléréséhez vezető cselekvéssort, felmérjük a szükséges erőforrásokat és az időtartamot. A cél meghatározásnál figyelünk arra, hogy céljaink, amennyiben lehetséges számszerűek legyenek, hogy könnyebb legyen a mérhetőségük, összehasonlíthatóságuk. Különbséget teszünk rövid, közép és hosszú távú célok között, ezt szintén nyilvánosságra hozzuk. Ebbe a munkába szintén az egész tantestületet be kívánjuk vonni. Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, operatív tervek kidolgozása (munkaterv, továbbképzési terv, stb.). Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek az igazgatói szobában és azóvodai tagintézményvezetőnél. Meglévő elemeink: Pedagógiai program, SZMSZ, munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Számviteli és Bizonylati Szabályzat, Házipénztár Kezelési Szabályzat, Leltározási, Selejtezési Szabályzat, Iratkezelési Szabályzat, Könyvtár Működési Szabályzat, Iskolaszék Munkatervei, Házirend, Munka és tűzvédelmi terv).

4. 1. C.) Ellenőrzés Az ellenőrzés szerepe az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok, a nevelési illetve pedagógiai program és egyéb dokumentumok (SZMSZ, házirend, éves munkaterv) alapján. Az ellenőrzések során az intézmény tevékenységeit, minőségjegyeit, célszerűségét vizsgáljuk. A tényleges helyzetet vetjük össze célkitűzéseinkkel, terveinkkel. Az értékelés szerepe, hogy a meghatározott szakmai célkitűzéseket összehasonlítsuk intézményünk pedagógiai tevékenységének eredményeivel. Ellenőrzés, mérés, értékelés során törekednünk kell a tényszerűségre, az objektivitásra, a konkrétságra és arra, hogy pedagógiailag kifogástalan legyen. Fontos, hogy ellenőrzési, értékelési tevékenységünk fejlesztőhatású legyen, ez csak akkor érhető el, ha ellenőrzésünket a tervszerűség, a rendszeresség, a sokoldalúság és a távlatosság jellemzi.

16

Célja: az ellenőrzés tapasztalataiból következtetéseket vonjunk le, a feltárt tények elemzésével munkánkat eredményesebbé tegyük, a tények okainak feltárásával, a hibákat kijavítsuk, hiányosságainkat pótoljuk, az eredményeket megerősítsük, a jó eljárásokat, módszereket elterjesszük, a fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés. A külső – jogi, törvényességi, hatóság, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése. Az ellenőrzések során feltárt hibák javítása, a hibák kizárása. Az ellenőrzések lehetnek esetiek, vagy átfogóak. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékleteként készül, az iskola belső ellenőrzésére vonatkozó igazgatói utasítás szerint. Az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetőleg helyettese felelnek. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői munkaközösség is. A minőségfejlesztés folyamatának aktív részesei a technikai dolgozók is. Érezniük kell, hogy rájuk is szükség van. Intézményünknek egyéni, sajátos arculata van, csak rá jellemző feladatokkal, elvárásokkal, aminek megvalósítását csak az itt dolgozók által kidolgozott ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztési rendszerrel lehet nyomon követni. Feladat az ellenőrzési szintek meghatározása, a vezetői ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával. Van egy olyan nevelőtestület által jóváhagyott értékelési szempontsor, amellyel az értékelés folyamatában a vezető, a kollégák teljesítményét a konkrét tényekhez tudja hasonlítani. A belső ellenőrző és értékelő rendszer kialakítása, dokumentációs rendszerének nyilvántartása az adatok védelme szempontjából különös figyelmet kíván. A közoktatási törvény rendelkezik az intézményekben nyilvántartott adatok védelméről

4. 1. D.) Mérés A mérés az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A mérés, értékelés során törekednünk kell a tényszerűségre, az objektivitásra, a konkrétságra és arra, hogy pedagógiailag kifogástalan legyen. Fontos, hogy ellenőrzési, értékelési tevékenységünk fejlesztőhatású legyen, ez csak akkor érhető el, ha ellenőrzésünket a tervszerűség, a rendszeresség, a sokoldalúság és a távlatosság jellemzi. Célja: - A mérés tapasztalataiból következtetéseket vonjunk le. - A feltárt tények elemzésével munkánkat eredményesebbé tegyük. - A tények okainak feltárásával, a hibákat kijavítsuk, hiányosságainkat pótoljuk. - Az eredményeket megerősítsük, a jó eljárásokat, módszereket elterjesszük.

17

Az intézményi nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: A pedagógusok körében: - Az iskolai klíma vizsgálata. - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben.) Felelős: igazgató - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. Felelős: igazgató. A szülők körében: - A szülői elégedettség mérése a) Csoportos interjú keretében szülői értekezleteken minden osztályban. (Évente az utolsó szülői értekezleten.) Felelős: osztályfőnökök b) Kérdőíves módszerrel a páros évfolyamokon. (Ötévente.) Felelős: igazgató. A tanulók körében: - A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések - szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. osztályokban (Évente) Felelős: osztályfőnökök - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. (Évente) Felelős: osztályfőnökök - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és 7. évfolyam elején. (Évente) Felelős: osztályfőnökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Olvasás, szövegértés minden évfolyamon évente Felelős: tanítók, magyar szakos tanárok - Matematika minden évfolyam végén évente Felelős: matematika szakos tanárok - Egyéb mérések, melyeket a munkaközösségek az éves munkatervükben meghatároznak. Felelős: munkaközösség vezetők. - Az első évfolyam elején a kialakult felmérési gyakorlattal ki kell szűrni az indulási hátrányokat. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. Az iskolában folyó munka értékelése a következő területekre terjed ki: -Az iskola nevelő-oktató munkájának értékelése: - Az igazgató minden félévi és tanév végi értekezleten, a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli.

18

Szempontjai: -Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok. - A nevelő-oktató munka feltételeinek alakulása. - A tanulási folyamat eredményessége. - A személyiségfejlesztéssel, közösségneveléssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége - A pedagógusok nevelő-oktató munkája. - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata. A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése: Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a szakmai munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére írásban – végzik. Szempontjai: - A tanítási órákon végzett megfigyelések alapján: A tanításra való felkészülése, a tanítás eredményessége; az órán alkalmazott módszerek; a tanulók munkája, magatartása; a nevelő munkája, magatartása; - A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása: a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása; tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. - Részvétele a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. - Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalásai. - Az iskola képviselete - A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei. - A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. - Emberi kapcsolatai (kollegák, tanulók, szülők…) - Személyes példamutatása; munkafegyelem, munkához való viszony. A tanulók munkájának, magaviseletének értékelése: A tanulók munkáját, minden típusú tevékenység keretében, rendszeresen értékeljük. Ez az értékelés kiterjed a munkavégzés módjára, eredményére és azokra a tevékenységekre, melyet a tanulónak a további fejlődés érdekében el kell végezni. Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait minden tanév végén értékelik. Szempontok: - A tanuló figyelme; felfogásmódja; emlékezése; megfigyelőképessége; munkatempója; fegyelmezettsége; gondolkodása; érdeklődése; tanulásmódja; kifejezőképessége; viselkedése; önértékelése; érzelmi élete; akarati jellemvonásai, reagálása a jutalmazásra, büntetésre. Az értékelés módja: - szöveges értékelés - 5 fokozatú számskálával. A tantárgyi, magatartási értékelés szempontjait a helyi tanterv tartalmazza.

19

Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése Tanári munka értékelése és mérése: Mérést, ellenőrzést végezhet pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, külső szakértők. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzését folyamatosan végezzük az évente összeállított, az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. - A pedagógusok munkájának ellenőrzése: - a nevelő felkészülése, tervező munkája, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - tanulók ellenőrzése, értékelése, - pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - felzárkóztatás, tehetséggondozás - a tanórák ellenőrzése - az óra felépítése, szervezettsége - a tanulók munkája, magatartása - a tanóra eredményessége szempontjából. - az osztályközösségek fejlődésének ellenőrzése; - a tehetségekkel való foglalkozások vizsgálata; - a felzárkóztatás, a problémás gyerekekkel való foglalkozások vizsgálata; - a tanórákon és a tanítási órákon kívüli tevékenységek szervezése, az ezeken való részvétel. - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; - a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása; - a pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja; - a pedagógusra bízott eszközök kezelése, rendben tartása, - a pedagógusok egyéb kötelességei teljesítésének ellenőrzése (pl. ügyelet). Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése Mérést, ellenőrzést végezhet tanulók esetében: az iskola pedagógusai, külső szaktanácsadók és szakértők. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése szintén folyamatos, az iskola helyi tanterve, a nevelők által összeállított tanmenetek, a munkaközösségek által összeállított munkatervek alapján történik. Vezetők munkájának mérése és értékelése Igazgató Az iskola igazgatója a Katolikus Egyház elvárása szerint igazgatja és menedzseli az iskolát Felelős:- a szakszerű és törvényes működésért, - a pedagógiai munkáért, - a katolikus szellemű nevelésért.

20

Feladatai: - az SZMSZ és a Pedagógiai program elkészítése és a nevelőtestület, valamint a fenntartó elé terjesztése - gondoskodik a pedagógus és adminisztratív munkakör betöltéséről - az igazgató helyettesének kijelölése, a helyettesi munkakör meghatározása, - aláírási kötelezettség, - feladatok kiosztása, beszámoltatás, - döntési jog az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, - jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja - képviseli az intézményt, - jogkörét esetenként helyettesére átruházhatja - a nevelőtestület vezetése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - javaslat alapján vezetőpedagógus kinevezése - személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - munkáltatói jogok gyakorlása, - társadalmi szervekkel való együttműködés (egyházzal, iskolaszékkel kapcsolat tartása), - irányítja a vallási, nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését, - előterjeszti elfogadásra az intézmény éves munkatervét, - elkészíti az intézmény éves munkájának értékelését, - az évenkénti felvételik megszervezése, az időpont meghatározása, - a nevelőtestületi értekezletek elnöklési feladatai, - munkáltatással kapcsolatos ügyvitel ellenőrzése (kinevezés, átsorolás, jubileumi jutalom), - segíti az intézményben folyó rendezvények koordinálását, színvonalas megtartását (Közoktatási Törvény 54-55.§ alapján) - kötelező együttműködés a beosztottakkal, iskolaszékkel és szülőkkel. Az igazgatóhelyettes Az igazgató első számú helyettese. Az igazgatót annak akadályoztatása esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti, a munkáltatói jogokat kivéve. Feladatai: - tantárgyfelosztást készít, és ezt előterjeszti, - felelős az órarendért és a terembeosztásért, - vezeti a személyi munkával kapcsolatos nyilvántartásokat, közreműködik az e tárgyban megjelenő új jogszabályok érvényesítésében, - hiányzások, helyettesítések, túlórák kimutatása, - szabadságolási terv elkészítése a pedagógusok számára, - összeállítja és felügyeli az ügyeletet, - kezeli a személyi anyagokat, felügyeli az iskolatitkár ilyen jellegű munkáját, - gondoskodik a tanítási órák zavartalan végrehajtásáról, 21

- helyettesítések kiírása, - óracserék, tömbösítések elvégzése, - irányítja az iskola ügyvitelét, ellenőrzi az iskolatitkár munkáját, - ellátja a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat, - az első osztályosok beiratkozásának adminisztrációját figyelemmel kíséri, - évenként ellenőrzi a bizonyítványokat és az anyakönyveket, felszólítja a nevelőket a hiányok pótlására, - megszervezi a javítóvizsgákat, - segíti a kezdő pedagógusokat, - irányítja és koordinálja az iskolai tanulmányi kirándulások tervét és a felmerülő személyi költségkihatást, - elkészíti a statisztikákat, - ellenőrzi az irattár rendjét, - egyéni terv szerint órákat, foglalkozásokat látogat, - évente értékeli a pedagógusok tevékenységét az igazgatóval és a munkaközösségvezetőkkel együtt - javaslatot tesz a munkatársai jutalmazására, kitüntetésére, - együttműködik az igazgatójával, a tantestülettel, a szülőkkel és a diákokkal. - rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, koordinálja a védőoltások, szűrővizsgálatok és fogászati kezelések beosztását, - ellenőrzi a munkaközösség-vezetők munkáját. Óvodai tagintézmény vezető: -Teljes felelősséggel és jogkörrel irányítja az óvoda életét, kivétel a munkáltatói jogkör. -Feladatait az igazgatóval való egyeztetéssel végzi.

4. 1. E.) Értékelés Az értékelés célja az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg a pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztéséreAz intézmény vezetése úgy tudja legjobban hasznosítani az önértékelés eredményét, ha meghatározza, hogy a minőségfejlesztési folyamatban mennyit fejlődött az intézmény. A gyenge pontok erősítésére intézkedési tervet készít, majd ennek végrehajtása után időszakonként megismétli az önértékelést, így valósul meg az intézmény folyamatos fejlesztése Nagyon fontos, hogy az egyes folyamatok, tevékenységek szereplői végrehajtói rendelkezzenek kellő ismerettel, képességgel a folyamatok javításához és fejlesztéséhez. A folyamatos fejlesztés érdekében az intézményvezető megtervezi a fejlesztési lehetőségek azonosítását megmutató mérési ellenőrzési rendszert és annak működtetési formáit. A jól leszabályozott intézményekben is előfordulhatnak rendellenességek, zavarok. Ennek nem csak belső, hanem külső okai is lehetnek /pl. intézmény bezárás, partnerek/. Azonban a mindennapok gyakorlatában bevezetett folyamatos fejlesztés képessége lehetővé teszi, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a változásokhoz és az ebből eredő elvárásokhoz.

22

A vezetés az intézmény munkáját évente tanév végén értékeli az év közben elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján. Az éves működés értékelése:- az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló- a vezetői ellenőrzések tapasztalatai - az évközben esedékes mérések alapján képzett mutatók - a megvalósult belső és külső eredmények - a partnerek igényfelmérése, illetve folyamatos visszajelzése alapján Az adottság területei: - a vezetés értékelése - stratégiai és operatív vezetés - a dolgozók irányításának értékelése - erőforrások felhasználása - a nevelési és működési folyamatok, valamint szabályozottságuk - a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje. Az eredmények területei:-a munkatársak részvétele az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában -a partnerek /szülők, gyerekek/ elégedettsége -pedagógusok és pedagógiai munkát segítő munkatársak elégedettsége -közösségi, társadalmi szerepvállalás -az intézmény nevelési-oktatási eredményei Az értékelés területei Terület

Értékeli

Időpont

NHP beválás Vezetés Kiemelkedő rendezvényeink Vezető

Évente Értelem szerint

Értékelés formája

Írásban Írásban, illetve a közönség előtt szóban Pedagógus munkája, Vezető Amikor aktuális, Írásban és szóban Munkaközösségek munkája évente Írásban és szóban Intézmény gazdálkodása Vezető, gazdasági Évente Szóban vezető, Igazgató Írásban Továbbképzéseken való Veuető Évente Írásban, szóban részvétel nevelőtestületi értekezlet Az épületek rendje, Vezető Évente Szóban, tisztasága Írásban Technikai dolgozók munkája Vezető Évente Szóban az alkalmazotti közösség értekezletén Eszköz, felszereltség, épület Vezetés Évente Írásban A nevelői munka Szülő Szervezet, Két Írásban eredményessége Szülők évente kérdőívvel Az pedagógus és Teljesítményértékelő munkatársak átfogó Értékelő Bizottság Négyévente interjú, teljesítmény értékelése kérdőív Kulcsteljesítmény Évente eredménye gyermek Vezetés adatgyűjtés, fejlettsége az óvodáskor, 3 évente Írásban iskoláskor végére intézményszintű összegzés 23

Partneri igény elégedettség mérés

és Minőségügyi vezető

Két évente

Írásban

4. 1. F.) A Minőségirányítási rendszer működtetése Intézményünk értékelési rendszerének kiemelt alapelvei a folyamatosság és a fejleszthető jelleg. Ez csak akkor érvényesül, ha az intézmény szintű értékelésben van rendszer, távlatosság, és ezek típusa, célja, ütemezése szabályozott. Csak akkor tudjuk eredményesen ellátni feladatunkat, ha tevékenységünk közben figyelünk azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban állunk: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Programunkban olyan intézkedéseket fogalmazunk meg, ami tekintettel van a keresztény erkölcsi normákra, a jogszabályi előírásokra, s amelyek előkészítik egy teljes körű minőségirányítási rendszer kialakítását, majd később működését. FENNTARTÓ

INTÉZMÉNYVEZETŐ

TAGINTÉZMÉNY VEZETŐ

INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES

ÓVÓDAI DOLGOZÓK

ISKOLAI DOLGOZÓK

24

4. 2. Az intézményi működés belső rendje 4. 2. 1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Igényeik, visszajelzéseik útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Ebből meglévő folyamatelem a partnerazonosítás, illetve kapcsolattartás rendje. Fejleszteni kell tehát az igénymérést, és kiegészíteni a kapcsolattartás folyamatát. Az önértékelés során törekedtünk olyan módszerek kiválasztására, amely megfelel az intézmény igényeinek. Használatával azonosítani tudjuk az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket, területeket. A Comenius I. program alapján megtörtént a szabályozása, melynek célja: a partnerazonosítás után biztosítani az intézmény rendszeres időközökben történő partneri igényfelmérés megismételhetőségét, összehasonlítottság a kapott információk fejlesztési célú felhasználását. A partneri igényfelmérés célja annak a megállapítása, hogy az intézmény működésével milyen mértékben elégedettek – elégedetlenek a partnerek, milyen igényeik jelentkeznek. Az intézményvezető megbízásából a minőségügyi vezető a szabályzatban rögzítettek szerint elvégezni a mérést. Az intézmény vezetője és minden munkatárs elkötelezett abban: - rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét. - a kapott információk alapján minőség célokat tűzünk ki. - jobbító intézkedéseket hozunk. Arra törekszünk, hogy: - a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a - szükséges erőforrásokkal. A munkatársak fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék és munkájukban - érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok Minőségparaméterek Kommunikáció, információ Megbízhatóság Szakértelem, kompetencia

Felmerülő kérdés A pedagógus hajlandó-e meghallgatni az elégedetlen szülőt? A pedagógusok döntéseikben következetesek-e? Rendszeresen tartanak-e oktatást, továbbképzést a munkatársaknak? 25

Lehetséges minőségcél Fejlődik a szülőkkel való együttműködés. A szolgáltatás az igényeknek megfelelően valósuljon meg. Továbbképzési lehetőségek bővítése.

Hozzáférhetőség Panaszkezelés

Kézzelfogható tényezők

Biztonság

Empátia Bevonás

A gyerek-szülő személyes ismerete

A mozgássérültek is akadálymentesen megközelíthetik az intézményt, csoportszobát? Létezik-e panaszkezelési eljárásrendszer?

Akadálymentesítés megtörtént. Meglévő állapot fenntartása. Létrehozni egy közösen kidolgozott, a munkatársak által elfogadott panaszkezelést.

Az óvoda, iskola falait továbbra is a gyerekek művészi alkotásai díszítsék. Új munkák kitétele. A tevékenységek az előírt egész- Ne történjen „elkerülhető” ségügyi és biztonsági iránybaleset az óvoda területén elveknek megfelelően történik-e? /mászóka megerősítés/. Jó bejönni az óvoda, iskola épületébe?

Létezik-e olyan gyakorlat, amely szerint a fogyasztókat /szülőket/ is be kell vonni a szervezet életébe? Vannak-e alternatívák /választási lehetőségek/ a fogyasztóknak /gyerek-szülők/ Van-e arra vonatkozó gyakorlat, hogy a /gyerek-szülők/ is részt tudnak venni a döntésekben?

Elégedettségi mutatók javítása a szülők körében. Szülők nagyobb arányú bevonása a választási lehetőségekbe. Találkozási lehetőségek bővítése.

Kommunikáció a partnerekkel Kommunikációs eszközökhöz kötődő információs források és technikák 1 Források: telefon, fax, fénymásoló, számítógép, CD-ROM, TV, videó, diktafon, hangkazetta, fényképezőgép, film stb. 2 Technika: telefon üzenet, számítógépes „hirdető tábla”, elektronikus posta, Internet. 3 Írásban közzétett vagy elérhető információ 4 Nyomtatásban megjelent jogszabályok, igazgatási dokumentumok, statisztikai, pénzügyi, gazdasági adatok, nyilvántartások, adatbázisok, tudományos eredmények közleménye, gyűjtemények, lexikonok, kivonatok, kézikönyvek, hírlapok, folyóiratok, hivatalos kiadványok, adattárak, szótárak, könyvek, brosúrák, évkönyvek stb. 5 Továbbá: levél, levelezés, emlékeztető, fali hirdetőbála, címjegyzék, jelentés, összefoglaló, jegyzőkönyv, névtábla, poszterek, szlogenek, üzenet, értékelés, belső értesítés, felmérés, beszéd, javaslatok, szakvélemény naptárak stb. 6 Szóban közvetíthető információs technika Értékelés, véleménynyilvánítás, beszámoló, beszámoltatás, értekezlet, munka party, tárgyalás, beszéd, gyűlés, kerek asztal megbeszélés, konferencia, előadás, négyszemközti beszélgetés, párbeszéd, feladat megbeszélések, konzultáció, szakmai ülés, fórumok, rendezvény, tájékoztatás, bejelentés, vezetői megbeszélések, kérdésfeltevés, válasza a kérdésre, tanácsadás, utasítás, kérés, ajánlás stb. Egyéb technikák

26

Belső tréningek, bemutatók, kiállítások, kampányok, közösségi tevékenységek, látogatások, nyílt napok szervezése, csoportok szervezése. Az információk megalkotása és továbbítása. Történhet szóban és írásban.

4. 2. 1. A.) Kommunikáció a külső partnerekkel Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése. Partnerek összefoglaló táblázata Külső partnerek

Partner

Mintavétel

Kapcsolattartó

Kapcsolat tartás módja

Módszer Eszköz

Gyakoriság

Fenntartó

Munkatársak

Igazgató

személyes kapcsolat

beszélgetés

5 évente

Plébániák

papok

Igazgatóhelyettes – Hitoktató

személyes kapcsolat

interjú

2 évente

Múzeumok, művelődési házak

Munkatársak

nevelők

személyes kapcsolat

kérdőív beszélgetés

2 évente

Óvodák

2-3 óvodavezető

leendő elsőosztályos tanítók óvodavezetők, óvónők

személyes kapcsolat

kérdőív interjú

2 évente

Következő iskolafok

(Ady, I. Béla, Bezerédj…)

Igazgató, osztályfőnökök

személyes kapcsolat

kérdőív interjú

2 évente

Orvos, védőnő

Jelen lévők

Igazgatóhelyettes

személyes kapcsolat

interjú

2 évente

GYIVI

Kapcsolattartó személy

osztályfőnök

személyes kapcsolat

interjú

2 évente

27

Nevelési Tanácsadó

Kapcsolattartó személy

Gyermekvédelmi felelős - munkatárs

személyes kapcsolat

interjú

2 évente

4. 2. 1. B.) Külső partneri igény és elégedettségmérés A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Elvégzésének gyakorisága: A partneri igényfelmérés táblázatában meghatározottak szerint Lebonyolítása: 4 hónap alatt - szeptembertől kezdődően Javasolt Eredmény Feladat Módszer Felelős határidő Csoport létrehozása a megalakul a önként jelentkezés intézményvezető febr. eleje partneri csoport igényfelmérés folyamatára. A bevonandó febr. első partnerlista csoportos megbeszélés csoportvezető partnerek hete kijelölő lista kiválasztása. A reprezentatív Csoportos megbeszélés mintavétel A csoport áttekinti az időpontjának, elvégzendő feladatokat, az csoportvezető febr. vége Ütemterv módjának iskola egyéb feladatait is meghatározása. figyelembe véve Ütemterv megállapítja a határidőket, készítése. megbízza a felelősöket. Az intézmény A kérdőívek A csoport megvitatja, hol specialitásait vizsgálata, kell kiegészíteni a márc. első figyelembe vevő szükséges kérdőíveket. felülvizsgálja a csoport hete kérdőívek. kiegészítések az előző évben alkalmazott Egyéb eszközök. elvégzése. eszközöket. (pótlap) Ellenőrzés intézményvezető (az ütemterv márc. interjú minőségügyi Ellenőrző lap megvalósulása, közepe vezető eredményessége) A felmérés lebonyolítása az ütemtervben meghatározottak szerint. Adatbevitel, kérdőívek elemzése

Az ütemtervben meghatározott.

a csoport

csoportos megbeszélés

a csoport minőségügyi vezető

28

márc. vége

Kitöltött és összegyűjtött kérdőívek, feljegyzések.

ápr. vége

grafikonok összefoglaló az igények elemzéséről

(összehasonlítás a Ped. Programmal) problémalista összeállítása A nevelőtestület tájékoztatása az elemzések eredményeiről

beszámoló munkaértekezlet

csoportvezető

Az érdekelt felek tájékoztatása a partneri igényfelmérés eredményéről

iskolaújság, szülői értekezlet, levél, osztályfőnöki óra alkalmazotti értekezlet

intézményvezető minőségügyi vezető

máj. első hete

máj. vége

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv levél, jelenléti ív

Célok és prioritások meghatározása Rövid, közép és hosszú távú célok meghatározása Prioritási sorrend felállítása

tantestületi értekezlet

intézményvezető

június

Minőségi körök megalakulása

csoportos munka

intézményvezető

szeptember

Intézkedési tervek készítése

csoportos munka

a minőségi kör vezető

szept. közepe

intézkedési tervek

Az intézkedési tervek elfogadtatása

nevelőtestületi értekezlet

a minőségi kör vezető

okt. eleje

jegyzőkönyv, jelenléti ív

A dokumentációt az iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint kezeljük.

29

Célok csoportosítása, prioritási sorrend, sikerkritériumok meghatározása, jegyzőkönyv, jelenléti ív

4. 2. 1. C.) Kommunikáció a belső partnerekkel Partnerek összefoglaló táblázata Belső partnerek Kapcsolattartás Módja

Partner

Mintavétel

Kapcsolat -tartó

Szülők

Az aktuális érvényes intézkedési terv szerint

Pedagógusok Szülők Igazgató SzMK

Tanulók

Az aktuális érvényes intézkedési terv szerint

Osztályfőnökök, pedagógusok tanulók DÖK-segítő DÖKképviselő

Pedagógusok

teljes körű

Igazgató

Alkalmazottak

teljes körű

Gazdasági ügyintéző Munkatársak

Módszer Eszköz

SzMK értekezlet ellenőrző, üzenő füzet kérdőív szülői értekezlet beszélgetés fogadóóra fórum

Gyakoriság

évente

Közös iskolai rendezvények DÖK-gyűlés

kérdőív interjú

évente

egyéni beszélgetés értekezlet

kérdőív interjú

évente

kérdőív interjú

évente

egyéni beszélgetés értekezlet

4. 2. 2. Humán erőforrás Az intézmény nevelőtestületét határozott, illetve határozatlan időre alkalmazott főállású, munkaszerződés alapján alkalmazott pedagógusok alkotják. Az alkalmazás feltétele: az óvodában óvodapedagógusi végzettség, az általános iskola fokának megfelelő felsőfokú tanítói, tanári képesítés. A pedagógusokat az igazgató alkalmazza. 30

A nevelőtestület a nevelői és oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési és oktatási szempontból az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, mely a katolikus értékrend szerint oktat és nevel. Jogállását, döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57 § -a és a 11/1994.MKM. rendelet 29.§-a határozza meg. A nevelőtestületet alkotó minden pedagógus alkalmazásánál a következő szempontok érvényesüljenek: - rendelkezzen bérmálási igazolással, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, - ismerje és tartsa be az ETIKAI KÓDEX előírásait és ajánlásait, - szavaival és példamutatásával, életvitelével képviselje a keresztény értékeket - vallja, hogy a keresztény kultúra többet jelent, mint általában a humanizmus, - a katolikus vallási szokások kialakulását szakmai és nevelő munkájával segítse, - a tanulók hitre nevelését szakágától függetlenül személyes ügyének tekintse, - környezetében rendet tartson, és rendre neveljen, - családi állapota legyen rendezett, - vallását gyakorolja, illetve törekedjen erre.

4. 2. 2. A.) A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése A munkatársak továbbképzéséről az intézmény folyamatosan gondoskodik, és azt ösztönzi. A nevelők emberileg is alkalmasak feladataik ellátására. Szeretik a gyermekeket, és felelősséget éreznek tanítványaik iránt. Az óráik szakmai felkészültségről, módszertani jártasságról tanúskodnak. Az eredményességet a tanulók többségének a tudása igazolja.

4. 2. 2. B.) A munkatársak felhatalmazása A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: -a pedagógiai program elfogadása - javaslattétel az esetleg szükséges módosítá - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - az éves munkaterv elfogadása, -a nevelési és oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, - beszámolók elfogadása -a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, -a házirend elfogadása, -a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, -a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, -osztályozóvizsgára bocsátásban döntés, -az iskolaszékbe 3 pedagógus delegálása, -a jogszabályokban meghatározott egyéb ügyek, -az alapító okiratban foglaltak szerinti alapfeladaton kívüli egyéb működéssel kapcsolatban, -az ilyen tevékenységből származó bevétel felhasználási jogcímének megállapításában, -az intézmény helyiségeinek használatának átengedéséről.

31

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatban minden kérdésben: - tantárgyfelosztás, - pedagógusok külön megbízásai, - igazgatóhelyettes megbízása, - megbízások visszavonása, - iskolai pályázatok benyújtása, - egyes pályázatok elkészítésének személyi jelölései, - jogkörök átruházása ügyében. A fenti döntési jogkörökben a döntés előkészítését, esetleg annak végrehajtásának ellenőrzését célszerű bizottságra vagy szakmai munkaközösségre bízni. A döntés előkészítésére, végrehajtására a feladat szerinti munkaközösség bízható meg, illetve a feladat szerinti illetékes pedagógusok csoportja, vagy önkéntes jelentkezés alapján alakul döntés-előkészítő, programkészítő csoport. A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az iskola igazgatója, igazgató-helyettesi és szakmai munkaközösségének vezetőiből álló bizottságot hozhat létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. A bizottságok a feladat ellátásakor, a megbízás idejének leteltekor, a folyamatban levő megbízások esetén minden tanév végén az utolsó nevelőtestületi értekezleten kötelesek munkájukról tájékoztatást adni a nevelőtestület részére. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - az iskolaszékre, - szakmai munkaközösségekre, - a nevelőtestület választott tagjaiból álló kisebb csoportra. A jogkörök átruházása mindig írásban történik, előzetes szóbeli egyeztetés után. A megbízást az iskola igazgatója adja. Az eseti megbízások tartalmazzák a konkrét feladatot, a feladat elvégzésének határidejét, a speciális körülményeket, a feladat elvégzéséről, illetve a végrehajtásról való beszámolás módjáról, határidejéről. A nevelőtestületi tagok beosztás vagy felkérés alapján az iskolai és iskolán kívüli programok lebonyolításában segédkeznek.

32

4. 2. 2. C.) A munkatársak bevonása, irányítása Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

Felelős

Határidő

Pályázat kiírása

Pályáztatás

Média

Az adott szakmai munkaközösség

Igazgató

Tanév vége

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumentumelemzés

Szakmai önéletrajz

Pályázó Igazgató

Igazgató

Pályázat határideje (aug.1.)

Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat

Pályázó Igazgató Igazgatóhelyettes

Igazgató

Aug. 10.

Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai Program

Pályázó Igazgató

Igazgató

Aug. 10.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

Munkajogi dokumentumok

Pályázó Igazgató

Igazgató

Aug. 10.

Megbízás

Döntés

Munkaszerződés, munkaköri leírás

Pályázó Igazgató

Igazgató

Aug. 16.

Beszélgetés

Iskolai dokumentumok

Pályázó Igazgató Igazgatóhelyettes

Igazgató

Szept.1.

Személyes beszélgetés a vezetővel (egyéni érdeklődési

33

kör megismerése, munkaközösség megismerése, az iskola hagyományainak megismerése)

Munkaközösség vetője

34

Stratégiai tervezés

4. 2. 3. Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése

Minőségcélok Intézményi célok, Pedagógiai és szervezeti alapelvek, PP Minőségirányítási rendszer, (folyamatok,

Feladat és eszközrendszer, PP

Operatív tervezés

Szervezeti és Működési Szabályzat Éves munkaterv tervezése

Megvalósítás/ működés

Intézményi minőségpolitika

Küldetés, Jövőkép, PP

Intézkedési tervek Napi működés

Mérések értékelések

35

4. 2. 4. Intézményi önértékelés A belső intézménykép a dolgozók elvárásait, jövőképét, valamint az intézmény erősségeiről, gyengeségeiről kialakított képet foglalja magába. Az intézményi önértékelés célja, az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Lehetővé válik a fejlesztési feladatait rangsorolása és a stratégiai tervébe való legfontosabb tennivalók beépítése. Az önértékelés akkor éri el célját, ha az intézmény tényekre alapozva állapítja meg erősségeit és fejlesztendő területeit, s erre alapozva ki tudja jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. El kívánjuk érni a gyenge pontok kiküszöbölésére intézkedési terv készítését, majd ennek végrehajtása után időszakonként újból megismételni az önértékelést, és így megvalósulna az intézmény szisztematikus fejlesztése. Az irányított önértékelés évében az igazgató szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás véget a nevelőtestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a team feladata. A team feladata továbbá az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása. Határidő január 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal: A nevelőtestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzését a team végzi. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket,

36

illetve tesz javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a márciusi nevelőtestületi értekezleten vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony nevelőtestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése az igazgató feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a team a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a team gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a csoport beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

4. 2. 5. Minőségirányítási rendszer felülvizsgálata A minőségirányítási rendszerben megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2005-2006. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a minőségirányítási rendszer teljes felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen módosítania kell.

4. 2. 6. Dokumentumok kezelése A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük. Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott példány, illetve a számítógépeken lévő anyagon. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell.

37

Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

38

39