A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas OM:027803
Pedagógiai Program Helyi Tanterv 2010. október
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Tartalomjegyzék 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve...................................................... 2 1.1. 1.2. 1.3.
Nem szakrendszerű oktatás esetében....................................................................... 2 A tanulók értékelésének változása........................................................................... 2 A kötelező, és a választható (nem kötelező) tanórai foglalkozások ......................... 3
2. Iskolánk tantárgyi rendszere ...................................................................... 5 2.1. 2.2.
Az 1 - 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a helyi tantervünk szerint: 5 Tanórán kívüli foglalkozások.................................................................................. 7
3. Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 9 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei.................................................. 10 4.1. 4.2.
Az intézménybe lépés feltételei:............................................................................ 10 A tanulók továbbhaladása: .................................................................................... 10
5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 12 5.1. 5.2.
Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei................................................ 12 Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: .................................... 15
6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye 16 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
Magatartás: ........................................................................................................... 16 Szorgalom: ........................................................................................................... 17 A tanuló jutalmazásának elvei:.............................................................................. 17 A fegyelmező intézkedések:.................................................................................. 18
7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya........................................................... 19 7.1. 7.2.
Az alsó tagozatos tanulók teljesítményének szöveges értékelése: .......................... 19 Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje:........................................................... 20
8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................... 22 8.1.
Tanórán kívüli foglalkozásaink működésének legfontosabb elvei és formái: ......... 22
9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez...................................................................................... 26 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........... 27 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5. 10.6. 10.7.
Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége.............................................. 27 Egészség, fizikai fittség, általános fizikai teherbíró-képesség ............................ 28 Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja ................................ 28 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna ................ 29 A testnevelő által elvégzendő feladatok............................................................. 29 Az adatok nyilvántartása ................................................................................... 30 Mini”Hungarofit fittségi teszt alkalmazása........................................................ 30
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE ........................... 31 11. Etnikai kisebbségi tananyag .................................................................. 41 12. Nemzeti és etnikai nevelésben és oktatásban résztvevő tanulók részére a nyelv és kultúra elsajátítására....................................................................................... 43 12.1. 12.2.
Cigány népismeret a magyar nyelv és irodalom keretében:................................ 43 Cigány népismeret a történelem keretében ........................................................ 47
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 12.3. 12.4.
Cigány népismeret az ének-zene keretében ....................................................... 49 Cigány népismeret a rajz keretében: .................................................................. 52
13. Nemzeti és etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a városban élő etnikai, kisebbség kultúrájának megismerése ............................................................. 53 14. A TÁMOP 3.1.4 projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, fenntartásával összefüggő tantervi fejlesztések ..................................................................... 54 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. 14.6.
15.
Kompetencia – alapú programcsomagok alkalmazása ....................................... 55 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása ............................................ 55 Tantárgytömbösített – epochális – oktatás......................................................... 56 Moduláris oktatás bevezetése ............................................................................ 56 Szociális kompetencia fejlesztés és tematikus táborok....................................... 57 IKT eszközök és tanulói laptop program alkalmazása ....................................... 57
Záró rendelkezések ............................................................................... 59
1
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A HELYI TANTERV 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: • • • •
bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam.
A közoktatási törvény 121. § 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát: • szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; • nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. 2010. évi LXXI. törvény változásával bevezetésre kerülő módosítások
1.1. Nem szakrendszerű oktatás esetében Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása értelmében az iskoláknak lehetősége van, hogy a korábban bevezetett nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben csökkentse, vagy megszüntesse. Iskolánk a nevelő testület és a szülői közösség valamint az iskolaszék egybehangzó véleménye alapján a törvény adta lehetőséggel élve felmenő rendszerben megszünteti a nem szakrendszerű oktatás. Természetesen azokat a módszertani és pedagógiai eszközöket és lehetőségeket a továbbiakban is kihasználjuk, amelyek a holisztikus látásmód szélesítését segítik diákjainkban kialakítani. Fontos egyúttal leszögeznünk azt is, hogy az 5.-6. évfolyamon folyó alapozó szakasz életkori sajátosságainak megfelelő – elsősorban induktív és tapasztalati úton történő – módszertani és pedagógiai módszereket igyekszünk a továbbiakban is alkalmazni. Így a következő 2011/’12 tanévben még a hatodik évfolyamon, a 2012/’13 tanévben pedig egyetlen évfolyamon sem alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatásszervezési formát.
1.2. A tanulók értékelésének változása E törvény lehetőségeinek és változásainak megfelelően iskolánk a 2010/’11 tanévtől a továbbiakban a nevelő testület és a szülői közösség valamint az iskolaszék egybehangzó véleménye alapján visszatér a második évfolyam végétől a hagyományos ötös fokozatú osztályozási és értékelési formára. Ez az idegen nyelv tantárgy esetében tér csak el. Ennél a tantárgynál ugyanis a diákok szöveges értékelést kapnak harmadik osztály végéig az idegen nyelv tanulásban való részvételükről. A negyedik évfolyamtól kezdődően viszont itt is osztályzattal értékeljük a diákok tanulmányi munkáját. SZAKMAI HÁTTÉR A NEMZETI ALAPTANTERV ÚJ KONCEPCIÓJA A Nemzeti alaptanterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint rendezi el. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervek határozzák meg. A kötelező oktatás 12 évfolyama négy képzési szakaszra oszlik: - 1-4. évfolyam; - 5-6. évfolyam; 2
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE - 7-8. évfolyam; - 9-12. évfolyam. A fejlesztési feladatok – amelyek meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, és kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos – ezekhez a szakaszokhoz kapcsolódnak. Tehát a korábbiakhoz képest, más szempont szerint a fejlesztési feladatok szerkezete szerint kialakítani az évfolyamokon belüli arányokat, s csak azután lehet foglalkozni témakörökkel és tananyagtartalmakkal. A Nemzeti alaptanterv kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket és kulcskompetenciákat. A Nemzeti alaptanterv tételesen épít a kulcskompetenciákra, amelyek a modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyekre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. Az integratív és tantárgyközi tantervi szemlélet – mely a tanulók érdeklődését, tapasztalatait is figyelembe veszi – a Nemzeti alaptantervben úgy érvényesül, hogy a dokumentum nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert. Ennek kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. Ezzel a lehetőséggel életek e kerettanterv szerzői a műveltségi területeken alapuló tantárgyi rendszerük kialakításakor. A KERETTANTERV JELLEMZŐI Mivel a műveltségi területek négy képzési szakasz szerint új arányokat jelölnek meg, ezért a kerettanterv készítői az 1-4. évfolyamot, az 5-6. évfolyamot, illetve a 7-8. évfolyamot egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Nemzeti alaptanterv által megjelölt kiemelt fejlesztési feladatokkal a kerettanterv is hangsúlyozottan foglalkozik. Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást - a nevelés és oktatás céljára, - a fejlesztés kiemelt területeire, - a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra, - az egyes tantárgyak témaköreire, - a témakörök tartalmára, - a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a továbbhaladás feltételeire, - az iskolai egészségfejlesztéssel, - fogyasztóvédelemmel - környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása.
1.3. A kötelező, és a választható (nem kötelező) tanórai foglalkozások Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: A 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet értelmében megújított helyi tanterv bevezetése felmenő rendszerben történik az alábbi táblázat szerint: Évfolyam Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2009/2010
T
N
N
N
T
T
T
T
3
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2010/2011
N
T
N
N
T
T
T
T
2011/2012
N
T
N
N
T
T
T
T
2012/2013
N
T
N
N
T
T
T
T
2013/2014
N
T
N
N
T
T
T
T
N=(a NAT alapján 2004-ben módosított helyi tanterv) T= ( az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kompetencia alapú oktatási programcsomagjainak és az iskola által választott tankönyvek szerkesztői és kiadói által kidolgozott tantervek adaptációjával készített, a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0042 pályázat által előírt innováció alapján bevont évfolyamokon és osztályokban 2009/2010. tanévtől bevezetésre került helyi tanterv. )
4
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2. Iskolánk tantárgyi rendszere 2.1. Az 1 - 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a helyi tantervünk szerint: Összesített óraterv a Szent József Katolikus Általános Iskola alsó tagozata számára Évfolyam Osztály Hittan Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport
Összes óraszám
Tanórai foglalkozások A fenntartó által kötelező***
1.
2.
3.
4.
Nor 2
Nén 2
Nor 2
Nén 2
Nor 2
Nén 2
Nor 2
Nén 2
8
8
8
8
8
8
7
7
Kötelező* Választható** Kötelező* Választható**
5
5
3
5
4
2 4
4
3 1 1
3 1 1
1
1
1
1
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
3
3
3
3
3
3
3
3
Kötelező* Választható**
21 2
26 0
21 2
26 0
21 2
26 0
21 1
26 1
Mindösszesen
23
26
23
26
23
26
25
27
2 4
Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható**
Kötelező* Választható** Kötelező* Választható**
*Kt.52.§.(3)
5
4
2 4
1
1
1
**Kt.52.§.(7)
*** Kt. 81.§ (1)
Nor
Normál tantervű osztály
Nén
Német nemzetiségi nyelvoktató program alapján működő osztály
5
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Összesített óraterv a Szent József Katolikus Általános Iskola felső tagozata számára Évfolyam Osztály Hittan (ember és társadalomismeret-etika) Magyar nyelv és irod. (tánc és dráma) Történelem és állampolgári ism. (honés népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret (egészségtan 6.évf.) Fizika Biológia (egészségtan 8.évf.) Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Mozgókép és médiaismeret
Összes óraszám
Tanórai foglalkozások
5.
6.
7.
8.
Nor
Mte
Ane
Nén
Nor
Mte
Ane
Nén
Nor
Mte
Ane
Nén
Nor
Mte
Ane
Nén
A fenntartó által kötelező***
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Kötelező* Választható**
4 1 2
4 1 2
4 1 2
4 1 2
4 1 2
4 1 2
4 1 2
4 1 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
3,5 0,5 2
Választható**
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
Kötelező* Választható**
3
3
5
3
3
3
3
3
3
4
0,5 0,5 2 0,5
0,5 0,5 2 0,5
3 1 1
3 3 1
3 1 1
3 1 1
3 3 1
3 1 1
3 1 1
3 3 1
3 2 3 1 1
5
4 2 0,5 0,5 2 0,5
3 2 3 1 1
5
4
3 2 3 1 1
5
Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható**
3 2 4
2 0,5
2 0,5
2 0,5
2 0,5 1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5 0,5 1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
Kötelező*
0,5 0,5 2 0,5
Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható** Kötelező* Választható**
3 1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
28,5
27,5
27,5
27,5
29,5
2,5
1,5
3,5
3,5
1,5
31
29
31
31
31
Kötelező*
23,5
23,5
23,5
25,5
23
23
23
Választható**
2,5
4,5
4,5
2,5
3
5
5
Mindösszesen
26
28
28
28
26
28
28
*Kt.52.§.(3)
**Kt.52.§.(7)
26,5
26,5
3
2,5
4,5
26, 5 4,5
28
29
31
31
25
*** Kt. 81.§ (1)
Nor
Normál tantervű osztály
Mte
Matematika emelt szintű oktatást végző osztály
Ane
Angol emelt szintű oktatást végző osztály
Nén
Német nemzetiségi nyelvoktató program alapján működő osztály
6
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A közoktatási törvény 52.§.(3) bekezdése szerint a tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több a)
az 1 - 3. évfolyamon napi négy,
b) a 4 - 6. évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban 4,5), c)
a 7 - 8. évfolyamon napi öt óránál.
Ugyancsak a Kt. 52.§ (7) bekezdése alapján „az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a)
az 1 - 4. évfolyamon tíz,
b) az 5 - 6. évfolyamon huszonöt, c)
a 7 - 8. évfolyamon harminc százaléka.
A Kt. 81.§ (1) bekezdése szerint a fenntartónk heti két hittanóra megtartását rendelte el, és ennek megfelelően a tanulók felvételének előfeltétele, hogy vállalja e két hittanóra felvételét, mint kötelező tantárgyat. 7-8. osztályban a hittan óraszámát úgy kellett meghatározni, hogy a két hittanóra tartalmazza a heti 0,5 óra ember és társadalomismeret, etika modult is. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti.” Az egyes évfolyamokra és tantárgyakra lebontott helyi tantervet, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulók számára készített speciális tantervet az iskolánk helyi tantervének II/II. – II/VI. kötetei tartalmazzák. Iskolánkban a hittan tárgy minden évfolyamon kötelezően választandó osztályozott tantárgy, melynek oktatása a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a KPSZTI által kidolgozott tantervek alapján történik. Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 3 testnevelés óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. 1-3. osztályosaink iskolaotthonosak, így minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelés óra megszervezzük a játékos egészségfejlesztő testmozgást. A 4. osztályosoknak a napközis foglalkozások keretén belül, illetve a nem napköziseknek délutáni sportfoglalkozásokon tartunk minimum kétszer 30 perces testmozgást. Egy-három tanuló részére szervezett egyéni foglalkozás tartható a Kt. 52.§ (11) c) bekezdése szerint a heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. Minden évben vannak tanulóink, akik súlyos betegség, illetve egyéb okok miatt magántanulóként folytatják iskolánkban tanulmányaikat, így kénytelenek vagyunk élni az 52. § (13) bekezdés adta lehetőséggel, amely tanulónként és hetenként tíz órát biztosít e tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
2.2. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport iskolai sportolási lehetőségek; 7
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE c)
a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; d) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (53. § (1-4.) bekezdése) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, b) az 5-8. évfolyamon napi 3 óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Amennyiben a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozásokat az iskola a pedagógiai programjában megtervezi és a foglalkozási órák száma eléri a három órát, a tanítási nap teljesítésébe – a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 39. pontja alapján – beszámítható. A pedagógiai programunkban foglalt célokat jól szolgáló tantárgyi rendszer és óraterv kialakításához az alábbi szempontokat mérlegeltük: l tanulóink fejlettsége, életkori jellemzői, aktuális szükségletei; l az iskolával szemben támasztott külső elvárások (pl. a szülők, az iskolafenntartó, a társadalom környezet igényei); l az iskola belső erőforrásai (személyi, tárgyi feltételek, várható anyagi lehetősége stb.); l A NAT-ban szereplő műveltség tartalmakat mely területeken és milyen mélységben kívánjuk feldolgozni, illetve bővíteni. l Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történethez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. l Világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működünk. l A szülők kívánságának megfelelően már első osztálytól lehetőséget biztosítunk idegen nyelv tanulására, de kötelezővé csak 4. osztálytól tesszük. l A matematika emelt szintű oktatása hagyománya az iskolának, ezt folytatni kívánjuk 5.évfolyamtól. l Az angol nyelv emelt szintű oktatását és választási lehetőségként a matematika emelt szintű oktatása mellett és ahhoz hasonlóan, 3. osztályban előkészítő jelleggel (tanórán kívüli tevékenység keretében), 5. osztályban emelt szinten. A tanulók óraszáma mindkét tantárgy esetén heti 5 óra, amelyet hetente 2 óra szakköri foglalkozással egészítünk ki. l A német nemzetiségi nyelv oktatást, első osztálytól választandóan bevezettük. l Egy nyelvi csoport beindításához minimum nyolc tanulónak kell az adott nyelvet választania. l A testnevelés és a sportolás fejleszti a tanulók állóképességét, bevezettük az alsó tagozaton az úszásoktatást is. l A modul tárgyak oktatását kiemelten fontos feladatnak tekintjük A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. l Önálló modulként kezeljük a mozgókép és médiaismeretet 8. osztályban heti 1 órában. Az egészségtant 6. évfolyamon és a 8.évfolyamon heti 0,5 órában a természetismeret és a biológia tantárgyba integráltan oktatjuk. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárggyal, a hon és népismeretet a történelem és állampolgári ismeretek tantárggyal, az ember és társadalomismeret, etika modult a hittan tantárggyal vontuk össze. Tantárgyi értékelésük is ezen összevont tantárgyak keretén belül történik. 8
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 3. Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei l
l
l
l
A nevelő-oktató munkában a tananyag feldolgozásához, csak az Oktatási Minisztérium által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított taneszközöket használnak nevelőink. Az eltérő tanterv szerint haladó tanulók esetében speciális tankönyveket alkalmazhatunk. Nevelőtestületünk szakmai tapasztalatai alapján a helyi tantervünkhöz és nevelési programunkhoz leginkább illeszkedő, tartalmas, színvonalas tartós szakkönyvekből igyekszik választani. Az iskolavezetés a véleményezés jogát fenntartva teret enged a tanári szabadság felelős érvényesülésének, s a szakmai munkaközösségek kompetenciájába helyezi a választást. A készségtárgyak tanításához a tankönyveken kívül más taneszközök használata is megengedett: - testnevelés – tornafelszerelés, - technika –alapanyagok, - rajz – rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához a kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg, figyelembe véve a következő szempontokat: - feleljen meg az iskola helyi tantevének, - jól taníthatók – tanulhatók legyenek, - magyarságunk, nemzeti értékeink, hagyományaink tiszteletére neveljen, - cselekvésre, tettekre motiváljon, - tanuláshoz ösztönző legyen, - feleljen meg az iskola keresztény szellemiségének, - lehetőleg olcsó legyen, - előnybe kell részesíteni, a több tanéven keresztül használható taneszközöket, - egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk.
A közoktatásról szóló törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján a szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tájékoztatás formája: szülői értekezlet, iskolai levél.
9
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A közoktatási törvény 71. § (1), valamint a (4)-(7) bekezdések rendelkeznek a magasabb évfolyamba lépés törvényi feltételeiről.
4.1. Az intézménybe lépés feltételei: A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. Városi beiskolázású iskola vagyunk, kötelező beiskolázási körzettel nem rendelkezünk. A gyermek felvételéről az igazgató dönt, amelynek feltétele, hogy a gyermek az iskolai felvételt megelőzően minimum 3 évig óvodába járjon, illetve annak megfelelő fejlettségi szinttel rendelkezzen, és fogadja el, hogy a hittan kötelező tantárgy heti 2 órában. Az elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény pedagógiai programját és a keresztény nevelés alapjait, és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. A második évfolyamtól felfelé a felvételnél tanulmányi szempontok is érvényesíthetők. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. Külön kell kérni a felvételt a 5. évfolyamtól iskolán belülről és más iskolából is azokba az osztályokba, amelyekben matematikából, illetve angolból emelt szintű oktatás folyik. Az 5. évfolyamtól a tanulónak választania kell az emelt szintű matematika, vagy az emelt szintű angol tanulása között, ha az évfolyamon két osztály van . Az évfolyamonkénti három osztály esetében normál tantervű csoportba is lehet jelentkezni. Az emeltszintűség választása itt négy év tanulmányaira vonatkozik. Rendkívüli esetben a nevelőtestület dönthet a felvett tantárgy változtatásáról. A felvétel tanulmányi feltétele: jeles (5) vagy jó (4) minősítés matematikából, illetve angolból az előző félévben és általánosan jó tanulmányi eredmény. Jelentkezés módja: a kitöltött iskolai jelentkezési lap leadása a megadott határidőig, és más iskolából jövő tanulónak az előző évfolyam I. félévi értesítőjének csatolása fénymásolatban. A kérelem beadásának határideje: április 30. Német nemzetiségi nyelvoktató programon belül az alsó tagozatos évfolyamokban a normál német nyelvi csoportba szülői kérésre az igazgatóval való egyeztetés után lehet átjelentkezni. A német nemzetiségi nyelvoktató csoportba a német nemzetiségi nyelvoktató program helyi tantervében leírtak alapján lehet jelentkezni.
4.2. A tanulók továbbhaladása: l
l l
l
l l
A második évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig a tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható augusztus hónapban. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, akkor a tanuló körülményeit mérlegelve, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy a tanuló javítóvizsgát tegyen. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be. Választott szakkört leadni - általános szabályként - lezárt félév után lehet, felvenni bármikor. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő. A kiemelkedő képességű tanuló a két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi kötelezettségének egy tanévben is eleget tehet, ha a tanulmányi idő megrövidítését az illetékes pedagógus kezdeményezi, vagy a szülő kéri és a tanuló a tantestület illetékes bizottsága előtt vizsgát tesz. Ennek eredményét és a 10
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
l
l
bizottság javaslatát – javaslat formájában – rögzíteni kell, amelynek alapján az igazgató engedélyezheti a tanulmányi idő megrövidítését. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén az igazgató által kiadott magántanulói határozatban rögzített tantárgyakból tesz osztályozó vizsgát. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. Az a tanuló, akinek tanulmányi viszonya szünetel, osztályozó vizsgára nem kötelezett, tanulmányainak újbóli elkezdésénél a korosztályának megfelelő szintű évfolyam tananyagából osztályozóvizsgát tehet.
11
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 5.1. Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei A tanulók tudásának értékelése és minősítésének módjai: l
l
Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősség-érzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. l l
Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési, értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. l l
A félévi és év végi minősítés, osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Az év elején, a témakörök zárásakor, félévkor és a tanév végén méréseket végez. Ezeket a méréseket – jellegének megfelelően – százalékos értékeléssel vagy osztályzattal minősíti.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: l
1: 0-33%,
2: 34-50%,
3: 51-75%,
4: 76-90%,
5: 91-100%.
A fenti értékelés átlagos nehézségű dolgozatoknál érvényes. Amennyiben a minimumkövetelményeknek megfelelő tudás mérése a cél, figyelembe kell venni, hogy az elégségeshez (2) a minimum szint 80%-ának elérése szükséges. l Az értékelés, osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg. A közoktatásról szóló törvény 7. §-ának (4) bekezdése szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület arra is figyelmet fordít, hogy az írásbeli beszámoltatásra és az egyes osztályzatok súlyára vonatkozó rendelkezéseket az érintett pedagógus megtartotta-e. l
A fentiektől eltérő az általános iskola 1 - 2 osztályának szöveges értékelési rendje. Az évközi teljesítményeket a tanító egyéni módon értékeli, minősíti, első évfolyamon a szöveges értékelést pontozással, százalékkal egészíti ki, a második évfolyamon évközi érdemjegyekkel értékel. Az első félév 12
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE és a tanév végén tantárgyanként szöveges értékelést minősítést alkalmaz, a „SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATON”c., évfolyamnak megfelelő lapokkal, a tanuló összteljesítményét a következő minősítéssel zárja: l l l l
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT (91-100%) JÓL TELJESÍTETT (76-90%) MEGFELELŐEN TELJESÍTETT (51-75%) FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL (0-50%)
Második évfolyamon az évközi érdemjegyek bevezetése mellett félévkor még szöveges értékeléssel zárul a tanuló értékelése, év végétől a további évfolyamon alkalmazott osztályzatokkal értékelünk. Ez alól csak az idegennyelv értékelése kivétel, ahol a szöveges értékelés 4. osztály félévéig megmarad. E minősítések tartalmát a tanító – csakúgy, mint az alkalmazott évközi egyéni értékelési módot – a szülőkkel értekezleten ismerteti. l A hittan tantárgynál az értékelés az első évfolyamon és második osztály félévekor „jól megfelelt”, „megfelelt” és „részt vett” minősítéssel történik. A második - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezett, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan. (csak év végén van osztályzás) - harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika,környezet, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezet, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom (tánc-dráma), történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés hittan. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem (hon - és népismeret), idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret (egészségtan), ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hittan (ember és társadalomismeret-etika). - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia (egészségtan), kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, hittan (ember és társadalomismeret-etika). l
Az alsó tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében
1. 2. 3. 4.
Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Félév 13
Testnevelés
Technika
Rajz
Ének-zene
Környezet
Informatika
Matematika
Idegen nyelv
Magyar irodalom
Magyar nyelvtan
Hittan
Értékelt időszak
Évfolyam
Értékelt tantárgyak
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Év vége A felső tagozat értékelési rendszere a tantárgyak és az értékelés formájának tükrében
5. 6. 7. 8.
Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Félév Év vége Szöveges értékelés „jól megfelelt”, „megfelelt” és „részt vett” minősítéssel történő értékelés Érdemjeggyel történő értékelés
14
Mozgókép és médiaismeret
Testnevelés
Technika és életvitel
Rajz
Ének-zene
Földrajz
Kémia
Biológia (egészségtan 8.évf.)
Fizika
Természetismeret (egészségtan 6.évf.)
Informatika
Matematika
Idegen nyelv
Történelem és állampolgári ismeretek (hon-és népismeret)
Magyar irodalom (tánc és dráma)
Magyar nyelvtan
Hittan (ember és társadalomismeret-etika)
Értékelt időszak
Évfolyam
Értékelt tantárgyak
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE § § §
A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak jeles osztályzatai mellett legalább 5 dicsérete van a tantárgyakból, akkor nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséretet a bizonyítványban dokumentálni kell. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő az eddig is használt hagyományos értesítő könyvön keresztül tájékoztatja. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A szülő az érdemjegyeket az iskola elektronikus naplójában is megtekintheti.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanulónak minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Azoknál a tantárgyaknál amelyeknek heti óraszáma egy vagy kettő, félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni.
5.2. Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: Speciális vizsgák: l
l
Az osztályozó vizsga az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Az osztályozó vizsga bizottság előtt, jegyzőkönyv felvételével történik. A vizsgabizottság dönt a továbbhaladásról. A vizsgabizottság összehívása és a vizsga lebonyolítása a munkaközösség feladata. A javítóvizsgát ugyanúgy kell lebonyolítani, mint az osztályozó vizsgát, de csak abból a tantárgyból, amelyből a tanuló a tanév végén megbukott.
Általános vizsgák: l l
A hatodik évfolyam végén idegen nyelvből teljes tananyagot átfogó szóbeli vizsga az emelt óraszámú csoportoknak. A nyolcadik év végén idegen nyelvből szóbeli záróvizsga
15
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelménye Iskolánkban diákok magatartásának és szorgalmának értékelése során kiemelkedő szempontot képvisel az, hogy a példás értékelés valóban példa értékű sajátosságokhoz kapcsolódjon. Ennek elismerését és megismertetését is igyekszünk a tanulók nagyobb közössége előtt is megismertetni. A magatartás és szorgalom osztályzatának megállapításakor az életkori sajtosságokat, tanulmányi előmeneteleket, saját magához viszonyított tendenciákat is igyekszünk figyelembe venni. Mivel ezek a jellemzők egyéni értékelések, megállapításuk és eldöntésük során figyelembe kell venni a kialakulásukat is. Lényeges szempontnak tekintendő a tanuló személyes lehetősége, családi környezete, egészségügyi állapota, egyéni képessége, stb.…)
6.1. Magatartás: A magatartás értékelésekor a tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedését, tevékenységének fegyelmezettségét, nevelőihez, az iskola dolgozóihoz, diáktársaihoz való viszonyulását tartjuk szem előtt. Ezek mellett az iskolai házirendben foglalt elvekhez való viszonyát, felelősségérzetének megnyilvánulásait értékeljük. A viszonyítás alapja a katolikus értékrendhez igazodik. Tanulóinkat – első évfolyamon a negyed évtől, a többi évfolyamon év elejétől – havonta az osztályzattal értékeljük. A félévi és év végi eredményeket a megfelelő tanügy igazgatási dokumentumokba az osztályfőnök jegyzi be. A félévi és év végi eredményeket az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület véleménye alapján állapítjuk meg. Véleménykülönbség esetén az osztályban tanító pedagógusok döntenek szavazással. Az értékelés a közoktatási törvény alapján ebben az esetben négy fokozatú: példás (5); jó (4);
változó (3);
rossz (2).
A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja, és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A tanárok 90-95%-a példásnak tartja, és a többiek sem adnának jónál rosszabbat. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartás kultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesült. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. Az értékelés megállapításakor a felsorolt jellemző nagy többségének érvényesülése esetén kapja a diák az adott osztályzatot.
16
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 6.2. Szorgalom: A szorgalom értékelése iskolánkban elsősorban a diákok munkához való hozzáállását értékeljük. Ez kiterjed a tanulmányi és az ezen kívüli munkára is. Értékeljük egyúttal tanulónk kötelességtudatát és annak változását, munkavégzésének színvonalát és annak változását. Értékelése és elbírálása a lentebb található szempontok alapján a magatartás értékelésének szabályszerűségei szerint történik. Fokozott figyelmet kell fordítanunk itt is az egyéni tendenciák figyelembevételére. Az értékelés ebben az esetben is négyfokozatú skálán történik. - példás (5); jó (4); változó (3);
hanyag (2)
Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.
6.3. A tanuló jutalmazásának elvei: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. A tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában bármely, nem a tantárgyhoz kötött tevékenységben elért jó eredményeket, és a tanulói közösségekben a kiváló eredménnyel végzett együttes munkát, a közös erőfeszítéseket jutalmazzuk. Kiemelkedő tanulmányi, gyakorlati munkáért, iskolai, megyei, országos versenyeken, pályázatokon elért eredményedért a ballagáskor és bizonyítvány osztáskor könyvjutalomban részesülhetnek diákjaink. Tanév közben iskolánkban a következő elismerési fokozatok adhatók: a) Szaktanári, tanítói, napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret b) Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret c) Plébánosi írásbeli dicséret d) Igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret e) Igazgatói írásbeli dicséret f) Nevelőtestületi dicséret Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. Plébánosi írásbeli dicséretben részesülhetnek tanulóink példamutató hitéletükért (rendszeres szentmise látogatás, szentségi élet, ministrálás …). A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 17
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A végzős nyolcadikosok elismerésének egyik módja a Szent József díj adása.
6.4. A fegyelmező intézkedések: Az iskolai élet házirendben lefektetett szabályait tekintjük a tanulók tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeinek, amelynek szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmező intézkedést von maga után. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A fegyelmező intézkedések meghozatala – a diákönkormányzattal megbeszélve – az osztályfőnök feladata. Az igazgatói intést is az osztályfőnök javasolja. A fegyelmező intézkedést a magatartás és a szorgalom érdemjegy megállapításánál figyelembe kell venni. Időlegesen a házirendben lefektetett jogok gyakorlásában korlátozni lehet a tanulót. A fegyelmező intézkedések visszavonhatók, ha az iskola bármely illetékes közössége kéri azt. A visszavont fegyelmező intézkedésnek nincs joggyakorlást korlátozó hatása. Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne, és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja. 1. Tanulóink jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a közoktatási törvény 76. §-a tartalmazza. 2. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki · a házirend előírásait megszegi, vagy · tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy · igazolatlanul mulaszt, vagy · bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben részesítjük. Ennek intézkedései lehetnek: a) - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés
lehet: - szaktanári - napközis nevelői - ügyeletes tanári b) Osztályfőnöki (írásbeli) figyelmeztetés c) Osztályfőnöki intés d) Osztályfőnöki megrovás e) Igazgatóhelyettesi figyelmeztetés f) Igazgatói figyelmeztetés g) Igazgatói intés h) Igazgatói megrovás i) Nevelőtestületi figyelmeztetés j) Nevelőtestületi intés k) Nevelőtestületi megrovás l) Fegyelmi eljárás A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához. A fegyelmezés során is érvényesülnek katolikus elveink. Soha nem a fegyelmezetlent büntetjük, hanem mindig a fegyelmezetlenséget. Célunk elérni, hogy azokat a mintákat, melyeket mi értéknek tekintünk, ő is saját maga számára is értéknek tekintse. A fegyelmezés tehát ne kívülről jövő legyen, hanem belülről fakadjon fegyelmezettségre – önfegyelmezettségre törekvés formájában.
18
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 7.1. Az alsó tagozatos tanulók teljesítményének szöveges értékelése: A tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelését a többször módosított 1993.évi LXXIX. közoktatási törvény 70.§-a tartalmazza. Eszerint a pedagógus - a 70.§(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél : jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A 70.§.(3) bekezdésben meghatározott kivételek: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az első évfolyamon év közben szöveges bejegyzésekkel, pontozással értékeljük a tanulók munkáját; a második évfolyamon már év közben érdemjegyet kapnak, de emellett lehetőség van szöveges, vagy százalékos értékelésre is. Amennyiben a tanuló a félévi vagy év végi szöveges értékelés során „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával -
értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni a felzárkózáshoz szükséges intézkedésekre.
Az alsó tagozatos munkaközösség döntése alapján, a tanulókat az egyes tantárgyakból a „Szöveges értékelés az alsó tagozaton”c. mellékletben felsorolt módon értékeljük. A félévi szöveges értékelés minden évfolyamon a Pátria Nyomda Zrt. (Tü. 32/ 1;2. r. sz.) naplójának és tájékoztató füzetének mondatbankjára épül, ezeket a nyomtatványokat használjuk a tanévben és a minősítés során. A sablon mondatok mellett lehetőség és hely van a tanulóra egyénileg jellemző kiegészítések, fejlesztő értékelés beírására is. Az év végi szöveges értékelés mondatbankja a félévihez képest kiegészül. Az iskola AROMO adminisztrációs rendszerében rögzítjük, innen nyomtatunk törzslapot, illetve a tanuló számára bizonyítvány pótlapot, amelynek másolatát csatoljuk a naplóba. Szövegesen értékeljük a következő tárgyakat: Magyar nyelv és irodalom (vagy szövegértés-szövegalkotás modul), matematika, környezetismeret, technika, rajz, ének, testnevelés. Egymondatos értékelést alkalmazunk hittan tantárgyból, és idegen nyelvből negyedik osztály félévkor. Az első három évfolyamon az első idegen nyelv nem kötelezően választott, ezért csak a részvételt jelezzük. Kivétel ez alól a német nemzetiségi nyelvoktatásra jelentkezett tanuló, aki első osztálytól kezdve bővebb szöveges minősítést kap e tantárgyi tudásáról. A magatartást és a szorgalmat szövegesen értékeljük, és emellett jelezzük, hogy példás, jó, változó, vagy hanyag (rossz) a tanuló. 19
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Kiválóan teljesített minősítést kaphat a tanuló, ha minden tárgyból jeles szinten teljesített, vagy ha legfeljebb 2 tárgyból kapna jó minősítést, azaz 4-es osztályzatot. Nevelőtestületi dicséretet akkor kaphat év végén a tanuló, ha 5 tantárgyból dicséretet kapott (ebből legalább kettő főtárgy), és az egyéb tárgyakból is ötös szinten teljesített. A közoktatási törvény szerint a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja az érdemjegyekkel és osztályzatokkal való értékeléstől eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.
Intézményünkben a második évfolyamtól kezdve a tanulók érdemjegyekkel történő év közbeni, és osztályzattal történő év végi értékelését alkalmazzuk.
7.2. Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje: Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje (TÁMOP projektben): l
l
l l
l
l
A témahét, a projekt egy összetett, komplex, legtöbbször a mindennapi életből származó téma feldolgozása. Az ehhez kapcsolódó célok, feladatok, határidők meghatározása, a munkamenet, az írásbeli beszámoltatások megtervezése, eredmények összegzése, értékelése, a beszámoltatás módjának meghatározása az együttműködő team feladata. A projekt írásbeli beszámoltatásának formája ennek megfelelően lehet: pl. egyéni munkákból összeállított portfólió, prezentáció, blog, poszter, kiadvány, kiállítás, album. Mindez történhet egyéni, illetve csoportos munkában. Az egyes részterületeken végzett feladatokért az adott tantárgy keretén belül osztályzat adható. A projekt végén a munkát szóbeli értékeléssel és a team döntésének megfelelően adott tantárgyhoz kapcsolódóan érdemjeggyel is értékelhetjük. Az érdemjegy legyen egyenértékű egy témazáróéval! A témahét feladata a jó hangulatú munkakezdés vagy zárás, ezért nem szükséges az írásbeli beszámoltatás. A kulcskompetencia fejlesztések esetén az értékelés elsődleges célja a diákok pozitív megerősítése és önmagukhoz viszonyított előrehaladásának jelzése az értékelés során. Így lehetőséget biztosít minden olyan esetre, amelyben a diákok többletmunkáját, vagy egyéni készülését lehet értékelni. Így lehetőséget teremteve az egyéni képességek értékelésének. Fontos szerepe van viszont a visszacsatolásnak is, amennyiben az elsajátított és az elsajátítandó ismeretanyag arányát mutatja be. A moduláris oktatás keretében mind órához kapcsolódva visszacsatolást kap a tanuló az elvégzett munkájáról. Ehhez járul még továbbá a kisebb egységek ismeretanyagának beszámolása, valamint az önértékelés fejlesztése. Ezek alapján alakul ki a tanuló félévi és év végi teljesítmény értéke. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetében a diákok értékelése a magyar nyelv és irodalom tantárgyban egy jeggyel történik. Ez magába foglalja mindkét korábbi tantárgy értékelését. Most azonban csak egy jeggyel értékeljük ezt a műveltségterületet. Szükség esetén a kapott érdemjegyet duplázva írjuk be a kért dokumentumba.
Számonkérés, értékelés (humán területen): l l l l l
Magyar irodalom: tanévenként 3 fogalmazás – mindegyikre három jegyet adunk. Ezek: fogalmazás, helyesírás, külalak. Magyar nyelv: témánként témazáró dolgozat, ami két részből áll: a témához kapcsolódó feladatok + helyesírás, erre két jegyet adunk. Történelem: témánként témazáró dolgozat, ami magába foglalja a kronológia és topográfia számonkérését is. Az olvasónapló íratása és számonkérése tanárfüggő. Egy kötelező olvasmány kijelölése az előző tanév végén megtörténik, ennek számonkérése előtt legalább három héttel újra felhívjuk erre a tanulók figyelmét. 20
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE l
Azokban az osztályokban, ahol heti 2 óránk van a tantárgyból, havi 1 jegy adása a minimum. Ennél több óraszámnál havi 2.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje (reál tantárgyaknál): Témazárók: Ciklusonként 1,5 órás tárgyaknál (legalább) 3 témazárót, 2 vagy ennél magasabb óraszámú tárgyaknál 4 témazárót íratunk évente. A témazáró jegye hangsúlyosabban számít a félévi és év végi jegyek megállapításánál, 2-szeresét éri az egyéb írásbeli és szóbeli jegynek. A témazárót legalább 1 héttel előtte a tanár köteles bejelenteni az osztálynak és csak nagyon indokolt esetben halaszthatja el a megíratást. Órai munka: 1 jegyet emelhet, vagy ronthat a tanuló év végi, vagy félévi jegyén az órai munkája, amelyet a tanár érdemjeggyel értékel. Füzet: A füzetvezetést osztályozzuk, de csak kerekítő jelleggel számít félévkor és év végén. Önálló munka: A tanórán önállóan végzett feladatokat, vagy kísérleteket a tanár jeggyel értékelheti, amely egyenértékű a szóbeli számonkérés jegyével. Kiselőadásokat, vagy bármilyen tananyaghoz kapcsolódó gyűjtőmunkát a tanár érdemjeggyel értékelhet. Írásbeli beszámoltatások: Egy tanuló egy napon ne írjon 2 témazárónál többet, ezt a tanárok egyeztessék egymással és az osztállyal. Lehetőleg röpdolgozat se legyen 3-nál több ugyanazon a napon, de a röpdolgozatot (amit a napi leckéből íratunk) nem szükséges előre bejelenteni.
21
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait a közoktatási törvény alapján az alábbiakban határozzuk meg: A szóbeli és írásbeli feladatok legfontosabb feladata a képességek és készségek fejlesztése, melyeket a tanóra tananyagához kapcsolódóan sajátítottak el diákjaink. feladata még az is, hogy a megszerzett ismereteket megszilárdítsuk tanulóink ismeretei között. - tanulóink írásbeli és szóbeli házi feladatait úgy kell meghatároznunk, hogy az átlagos képességű tanuló 1-1 tantárgyra való felkészülési ideje: 1-2. osztályban max. 15 perc 3-4.osztályban max. 20-25 perc 5-6. o.-ban max. 20-25 perc 6-7-8.-o.-ban max. 25-30 perc legyen; -
Tanítási szünetek idejére a napi felkészüléshez szükséges ismeretek megerősítésén túl nem kapnak kötelező írásbeli, vagy szóbeli házi feladatot. A pedagógusnak lehetősége van élni a differenciálás lehetőségével a tanulók képességeihez alkalmazkodva. Projekt jellegű vagy kutató munka esetén mindig elegendő időt kell hagyni a feladat elvégzésére a tanulóknak. Nagyobb terjedelmű szöveg, vers, memoriter megtanulásához, vagy olvasónapló elkészítéséhez a szaktanár mindig biztosítson ütemezhető felkészülési időt. A házi feladatok értékelése és ellenőrzése midig történjen meg. Az értékelés elsősorban a pozitív megerősítést kell, hogy szolgálja. A témahét vagy projekt indításakor a felelős team meghatározza a munka elvégzéséhez szükséges otthoni írásbeli és szóbeli feladatok körét, ütemezését, határidejét. Ez állhat pl. gyűjtőmunkából, szülők vagy a témában kompetens személyek bevonásából, interjú készítéséből, az anyagok rendszerezéséből, összeállításából. Készülhet egyéni-, vagy csoportmunkában, igazodva az életkori sajátosságokhoz és az egyéb iskolai kötelezettségekhez, aktuális feladatokhoz, úgy hogy a tanulókat ne terhelje meg túlzottan.
8.1. Tanórán kívüli foglalkozásaink működésének legfontosabb elvei és formái: Napközi otthon: Iskolánkban biztosítjuk azoknak az 1-4. osztályos tanulóknak a napközi otthonos nevelését, akiknek szülei erre igényt tartanak. A 5-8. osztályos tanulók tanulószobán készülhetnek fel a másnapra. A napközis nevelőmunka kétféle rendszerben folyik: 1.
Iskolaotthonos nevelés az 1-3. osztályos tanulóknál évfolyamonként legalább 2 osztályban. Itt a gyerekek saját osztálytársaikkal, nevelőikkel ugyanabban a teremben oldják meg a tanítási órán adott házi feladatot. A nevelők – mivel jobban ismerik a gyermekek tulajdonságait, tudásszintjüket – hatékonyabban tudják a tanulókat segíteni, foglalkoztatni. A gyerekek csak hétvégére viszik haza a táskájukat, hét közben az osztálytermükben hagyják. Az iskolaotthonos nevelés elősegíti a nagyobb összetartást a gyerekek között, könnyebben válhat jó közösség az osztályból, ugyanakkor csökkenti a gyermekek felelősségérzetét saját munkájukkal kapcsolatban. Ezekben az osztályokban kiemelt feladat a tanulók nagyobb önállóságra nevelése. Iskola otthonos diákjain esetében a házi feladatokat az iskolaotthon foglalkozásain belül készítik el a gyerekek nevelőik felügyeletével. A pénteki napon kaphatnak a következő hétre való felkészüléshez kapcsolódó írásbeli feladatokat. Ezek minden esetben csak a következő órai foglalkozásra való felkészülést segíthetik. 22
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2.
Napközi otthonos csoportokban akár több évfolyamról is kerülhetnek egy csoportba a gyerekek. Ebben a formában a gyerekek új ismerősöket, barátokat szereznek. A tanulásban az önállóság fontos szerepet kap. A napközi otthonos nevelés során a tanulók formálódnak, gazdagodnak. A nevelési célok kiterjednek a társadalmi életre való felkészítésre, a vallásos nevelésre, a hazaszeretetre nevelésre, erkölcsi nevelésre, családi életre nevelésre, testi, környezeti és esztétikai nevelésre. A gyermekek váljanak minél műveltebb, szélesebb látókörű, egészséges, kiegyensúlyozott, hazaszerető, természetbarát és erkölcsös emberekké.
A nevelési célok elérése érdekében a következő feladatokat tervezzük: 1.
A napköziben az egyik legfontosabb feladat a délelőtt feladott házi feladat, a projekttel, témahéttel kapcsolatos feladatok minél tökéletesebb elkészítése, a tananyag elsajátítása. A gyermeket segíteni kell, hogy rájöjjön, milyen módon tudja legkönnyebben és legjobban megtanulni a tananyagot, felkészülni a projekttel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Itt tudja a tanuló az önálló tanulásnak, munkavégzésnek képességét fejleszteni. Hozzászokik ahhoz, hogy önállóan vagy csoportban, egymás zavarása nélkül, oldott munkalégkörben készítse el feladatát. Egyéni ötletekkel, kreativitásával segítse, bontakoztassa ki a projekt sikeres megvalósítását. Megtanulja a gyermek, milyen tanulási sorrend alapján tanuljon. Törekedni kell arra, hogy elfogadja és azonosuljon a tanuló a tanítási és tanulási célokkal. A gyermek látókörének szélesítéséhez hozzátartozik, hogy ne csak a naprakészen feladott feladatokat készítse el, tanulja meg, hanem önművelés céljából könyveket olvasson. Ehhez biztosít lehetőséget az iskolai könyvtár, melynek használatába a napköziseket is bevonjuk. Érdeklődésük és lehetőségük szerint bevonjuk őket azokba a szakkörökbe, melyeknek segítségével jobban fejlődhetnek a témában.
2.
A keresztény kultúrában, a szeretetben és hitben való gazdagodást, elmélyülést a napközi is biztosítja. Fontos a nevelő személyisége, aki szeretetével maga is példa a gyermekek előtt. Törekedni kell arra, hogy mindenkor – legyen az a házi feladat elkészítése, játék, foglalkozás, étkezés ideje alatt – a segíteni akarás, a másik iránti szeretet érvényesüljön. A nevelő példája jár élen, aki a konfliktusokat is türelemmel, megértéssel kezeli. Szabadidőben elbeszélget a diákokkal, megismeri életüket, körülményeiket. Az önzés, csúnya beszéd, durvaság mellőzésére jó gyakorlati lehetőséget biztosít a napközi. Így örömmel van jelen minden tanuló, ezt az igényt viszi haza, be a családjába is. A foglalkozások keretében bővíthetik a tanulók hitbeli, vallásbeli ismereteiket. A szentek életének – különös tekintettel a magyar szentek életére – példája jusson el a gyermekig. A szentek életének megismerését nemcsak ismertetéssel, hanem képekkel, sőt önálló képalkotással, dramatizálással segítjük. Tanulmányi séták során ismerjék meg a városunk szentekről elnevezett tereit, utcáit. Figyeljék meg a templomban és kertjében található szentek képeit, szobrait. A délutánok folyamán az egyházi ünnepekre is készülnek a tanulók. Tudják az egyházi év mely időszakában járunk. Foglalkozások is ennek megfelelően vannak. Adventben és nagyböjtben az ünnepre készülődés elcsendesedésekkel, elmélkedésekkel történik. Más időszakban több játék, nagyobb vidámság, olykor mulatság jellemzi a programokat. Megtanulják, mit takar az ünnep, és – akár jócselekedetek gyűjtésével is – készülhetnek rá. Lehetőség van arra is, hogy olykor videó-filmeket nézzenek meg, melyek lelkük gazdagodását segítik. A Bibliából származó szólásokkal, idézetekkel játszva vihetjük eléjük a szentírást. Az imádságok délutánonként sem maradnak el. Tudjanak köszönetet mondani, étkezés előtt és után. Búcsúzásnál adjanak hálát az iskolában eltöltött napért, fogalmazzák meg kéréseiket Isten felé is. Így szeretetben, békében, hitben elmélyült, gyermekeket bocsátunk minden nap haza.
3.
A fejlődő szervezetnek különösen nagy szüksége van a napi mozgásra. Ezt biztosítani kell a gyermek számára, ha napi 8 órát az iskolában tölt. A legjobb, ha a szabad levegőn mozognak a gyerekek. Ezért az udvari mozgásos játékok, sportfoglalkozások, vetélkedők szerepe igen fontos. Az ügyesebb gyerekeket bevonjuk azokba a délutáni edzésekbe, amelyet az iskola biztosít.
23
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 4.
A tisztasági szokások kialakítása a napköziben különösen nagy hangsúlyt kap. A gyerekek igényeljék a tisztaságot, rendet. Fontos a mosdók helyes használata, kézmosás. Az étkezési kultúra az ebédlőben figyelhető meg és alakítható.
5.
A haza iránti szeretet és megbecsülés kialakítása a napköziben is folyik. Történelmi és irodalmi vetélkedők, nemzeti ünnepekre készülés, egy-egy hazai város bemutatása szóban és képekben, Magyarország tájait bemutató filmek, népdalok, népmesék tanítása elősegíti a gyermekben a kötődést a hazájához. „Nyelvében él a nemzet.” Az anyanyelv megbecsülésének és csiszolásának lehetősége a délutánok folyamán is adott. Szépirodalmi olvasmányok, versek ismertetése gazdagítja a gyermeket.
6.
A tanuló ismerje meg lakóhelyét, és azt a környéket, ahol él. Ehhez a délutáni tanulmányi séták, délutáni kirándulások adnak jó lehetőséget. Városunk állandó kiállításait (Thorma J. Múzeum, Csipkeház) sok gyermek csak az iskola segítségével ismeri meg. Az alkalmi kiállítások megtekintése a nagyobb műveltséghez nyújt segítséget. Törekszünk Kiskunhalas műemlékeinek - templomok, szélmalom, szobrok alaposabb megismerésére. Így saját városukat hozzuk közelebb a gyermekekhez.
7.
Az alföldi táj szépsége a környékbeli tavaknál tett séták alatt fedeztethető fel. A védett növények és eleve a természet védelmének és szeretetének kialakításához is jó lehetőséget biztosít egy-egy séta. Ezeken a kirándulásokon természetes anyagokat - tobozt, gesztenyét, magvakat, köveket - gyűjtenek, melyeket később kézműves foglalkozásokon felhasználnak.
8.
A tanév egy-egy jeles napjára a foglalkozásokon is készülnek a gyermekek. A készülődés barátságosabbá teszi a napközi légkörét, megváltozik a terem dekorációja. A hétről hétre betervezett kézműves foglalkozás a gyermekek érdeklődését igyekszik lekötni, korának, ügyességének megfelelő darabok készülnek. Új anyagokkal ismerkedhetnek (agyag, gyapjú, bőr, szalma, csuhé, textil). Kézügyességük, alkotókedvük fokozatosan fejlődik. Jártasságot szereznek különböző kézműves technikákban. Az elkészített darabokat a gyerekek hazavihetik. Egy-egy ünnep alkalmával elkészíthetik szeretteiknek az ajándékot.
9.
A 6-10 éves gyermek életében fontos szerepet tölt be a játék. Játszva is lehet tanulni. A drámapedagógiával táncokat, körjátékokat, rövidebb mesék eljátszását lehet megtanítani a tanulókkal. A népszokások, hagyományok felelevenítésére, tanulására szintén jó lehetőség nyílik a napközis csoportban. A játék során kialakul az egymásra figyelés, az értékek felfedezése a másikban, a tisztelet társai iránt.
10. Az olyan csoportokban, ahová alacsony szocializációs szintű, hiányos magyar szókincsű gyermekek is járnak, különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a helyes, kulturált beszéd kialakítására, a megfelelő köznyelvi normák elsajátíttatására. A helytelen kifejezéseket azonnal javítani, a toldalékolási rendszer szabályait tudatosítani kell. A nevelőnek személyes példájával is élen kell járnia ennek megvalósításában. Figyelembe kell venni, hogy ezek a tanulók gyakran eltérő (nyelvi és kulturális) közegből érkeztek. Viszont az egyetemes emberi és keresztény értékrendet nekik is magukévá kell tenni. Terem és berendezése: A napközi valamelyik osztályteremben kap helyet. Fontos, hogy tágas legyen, minden gyermeknek kényelmes helye legyen benne. Növények tegyék barátságossá a környezetet, oldják a tér szigorúságát. A terem egy részét a napközisek dekorálják. Az évkörnek megfelelő, aktualitásokhoz kapcsolódó dekorációk is díszítik a termet. A játékoknak a polcokon és a szekrényben biztosítunk helyet. A játékok épségére az egész csoportnak figyelnie kell. Délutáni szabadidős programok, táborok, erdei iskolák: A közös délutáni rendezvények színesítik az iskola életét, és különös nevelési lehetőséget biztosítanak a tanárok számára. A magyarságra nevelés, a néphagyomány megismerése szempontjából rendkívül fontos a táncházak, játszóházak, kézműves foglalkozások szervezése, irodalmi színpadok, népdalkörök működtetése egy-egy ünnephez kapcsolódóan.
24
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Iskolánk szabadidős programjait a Diáktársaság szervezi. Természetjáró szakkörünk keretén belül a gyermekek havonta egy alkalommal az ország szebbnél szebb tájaira jutnak el. Ez hasznos és kellemes időtöltés számukra, mert így nem csupán pihennek, hanem földrajzi és biológiai ismereteiket is gyarapítják. A gyermekek javaslatára egy rendszeresen működő kerékpártúra megszervezése is a terveink között szerepel. Évente több alkalommal önköltséges színházlátogatásokat szervezünk diákjaink számára Budapestre, Kecskemétre, Szegedre, és ha lehetőségünk nyílik, helyben, Kiskunhalasra. A szünidő élmény teli, hagyományai által az egyik legnépszerűbb közös pihenési lehetősége a nyári tábor. A gyerekek osztálytársaikkal, barátaikkal kevésbé kötött napirend alapján, az életkoruknak megfelelő, velük egyeztetett programokon vesznek részt, de a legtöbb időt a sport, a játék és a baráti együttlét tölti ki. Az iskola fontos feladata, hogy megtalálja azokat a viszonylag olcsóbb lehetőségeket, amelyekkel gyermekeink számára önköltségen biztosítani tudjuk a táborozás felejthetetlen élményét. Fontosnak tartjuk a nyári olvasó-, kézműves-, szak- és edzőtáborokat. Ezek önköltséges táborok. Tanulóink több, változó helyszínen, minden évben kellemes 10 napot töltenek plébániákon, ahol az ottani plébános atyák, illetve a helyi káplán atya lelki vezetésével szaktáborokat vezetnek a pedagógusok. Célunk: Az iskola minden diákja, mire elhagyja az iskolát, ismerje meg Magyarország minden nagyobb tájegységét. Először a szűkebb környezetet, a lakóhelyhez közelebb eső vidékeket kell megismerni - alsó tagozatban, majd felsőben az ország távolabbi pontjait.
Az önköltséges osztálykirándulásoknak több céljuk is van: l l l l
ismeretszerzés, a haza megismerése – hazaszeretet (történelem, magyar irodalom, hon- és népismeret), a közösség formálása, közösség a nevelővel (osztályfőnöki), természeti környezetünk megismerése, annak szeretete, védelme (földrajz, biológia, fizika, kémia), turisztika, testedzés, sport (testnevelés, tánc, ének-zene).
A kirándulásokat ezért változatosan ajánlott összeállítani, ne csak egy-egy részterületet töltsünk ki. Legyen benne városnézés, üzemlátogatás, vagy egyéb létesítmény megtekintése, kirándulás, játék, sport, fürdés stb! A kirándulások egy naposak, ha többnaposat tervezzünk, igyekezzünk minél több értékes élményt szerezni diákjainknak! Célszerű szállásnak plébániát, vagy másik egyházi iskolát választani, így olcsóbban, talán többször is mehetünk egy évben, nem az idegenforgalmi ipart szolgáljuk ki, egyszerűségre nevel, az egyházi környezetnek fegyelmező ereje van. A nevelők vállalják, hogy a szülők igénye és anyagi támogatása mellett, elviszik táborozni, kirándulni, erdei iskolába, színházlátogatásra az osztályok tanulóit. A nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek kirándulásához a TÉR alapítvány, a Szülői Közösség és az Alsóvárosi Plébánia segítségét kérjük.
25
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez A tantervi modulok közül a tánc és drámát a magyar nyelv és irodalom, a hon és népismeretet a történelem tantárgyba, az ember és társadalomismeret, etika modult a hittan tantárgyba integráltuk. Értékelése és minősítése is e tantárgyak szerint történik. A mozgókép és média ismeret önálló tantárgy, értékelése jeggyel történik, a továbbhaladáshoz „elégséges” elérése szükséges. Az egészségtan modul tartalma a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyba integráltan található meg, a 8. évfolyamon pedig a biológia tantárgy tananyagába fordulnak elő. A tananyagtartalmak és a hozzá tartozó óraszámok is az integrálásban szereplő tantárgy óraszámában jelennek meg. Értékelése a természetismeret és a biológia tantárgy értékelésébe foglalva jelenik meg.
26
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Iskolánk az OM utasítása alapján rendszeresen végez felmérést a tanulók fizikai állapotának mérése és regisztrálása érdekében. Ezeket az eredményeket egyrészt az Oktatási Minisztériumba küldjük statisztikai összesítésre, valamint ezt használjuk fel az intézményi munkában is. Az Oktatási Minisztérium által kért anyagot egy központilag kidolgozott, színvonalas módszertani program alapján állítjuk össze. Ebből következően az intézményi mérések és értékelések is e módszer alapján történnek. Forrás megjelölése: Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (Hungarofit). A vizsgálati módszert kifejlesztette: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó
10.1. Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formáikban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés és a sport szakemberei, stb.). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A hazai és a külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként: § §
a kondicionális képességek, a koordináció vizsgálatát jelölik meg.
A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: § §
a biológiai fejlődés/érés, a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés.
A motorikus képességek színvonala függ: § §
az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok), a gyakorlástól.
A motoros képességek tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség , vagy tulajdonság fejlődése/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a „fejlesztési optimum” szakaszának, vagy az un. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével – a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés – a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. Ezért lényeges az egész nemzet számára, hogy egy preventív szemléletű iskolai testnevelés és sport keretén belül, fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt - a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel - még a leggyengébb testi- biológiai-fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is felfejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”.
27
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.2. Egészség, fizikai fittség, általános fizikai teherbíró-képesség Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismert megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi – lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre (az egészséges létezéshez), a lehető legteljesebb jó közérzetre. Az egészséges létezés folyamat jellegű, amelyben a folyamatosság és a megszakítottság dialektikája érvényesül, így az egészség és annak elvesztése között nincsenek merev határok, csupán az egyik állapotból a másikba való átmenet valósul meg. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt annál egészségesebb az ember. A fitt egyén testi-lelki egyészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb. Így (itt) kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A gyakorlatban, az egészségesnek mondható emberek között szervi elváltozás ugyan még nem mutatható ki, de a fizikai terhelhetőség szempontjából jól mérhető különbségek mutatkoznak. E különbségek felfedése - a pillanatnyi edzettségi állapot meghatározása - szükséges az egyes kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az optimális „se több, se kevesebb” egyénre szabott napi, heti, stb. mozgásmennyiség összeállításához. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fittness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. A testnevelés sajátos módszerével és eszközrendszerével mérve - olyan megbízható, egyszerű, objektív (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott), mérési módszert és értékelési rendszert ajánl, - mindkét nem minden korosztálya számára - amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül is, bárhol elvégezhető, ezért a gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának korrekt mérésével az országosan egységes minőségellenőrzésre.
10.3. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. l
Minőség-ellenőrzés: Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése.
l
Minőségbiztosítás: Minden fiatal - képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával - úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fittness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.
l
Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.
28
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.4. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna l
l l l l
l
l
A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslése. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. A tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át. Ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal - különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is - szorgalommal, kitartással magas szintre juthat el. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket.
10.5. A testnevelő által elvégzendő feladatok l
Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni.
l
Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával - a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell- szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.)
l
Munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, valamennyi fiatal által elérhető - célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődévé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú - fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével segíthetünk az élsport számára kiválasztani.
29
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.6. Az adatok nyilvántartása Osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a testnevelő állítja össze a tanév elején és végén mért eredmények alapján. A táblázatok egy példányát a minősítő kategória megjelölése nélkül a tanulók számára közzé teszi az év folyamán, a minősítő táblázattal együtt. A diákok az év folyamán tájékoztatva vannak arról, hogy milyen a fittségi állapotuk a központilag meghatározott kategóriák alapján. Szóbeli értékeléssel pedig a tanuló önmagához viszonyított helyzetét jellemzi a testnevelő.
10.7. Mini”Hungarofit fittségi teszt alkalmazása Motorikus próba az aerob állóképesség mérésére Cooper-teszt futással 12 perc alatt kimért pályán megtett út (m) Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére 1. 2. 3. 4.
Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás (m), A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: lányok 1.5 perc, fiúk 3 perc. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A hasizmok erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc.
30
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Minősítő kategóriák és értelmezésük
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE
igen gyenge 0-20 pont
gyenge 21-40 pont kifogásolható 41-60 pont közepes 61-80 pont
Jó 81-100 pont
kiváló 101-120 pont
extra 121-140 pont
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
A Hungarofit fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítmény-élettani paramétereket mérik) ezért egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióival. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság vagy a szükségesség mértékét.
31
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.7.1. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Pontérték táblázatok az aerob állóképesség méréséhez Cooper-teszt, 12 percig futás Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4
7 Éves 1140 1160 1180 1200
8 éves 1180 1200 1220 1240
9 Éves 1210 1230 1250 1270
10 éves 1280 1300 1320 1340
11 éves 1300 1320 1340 1360
Pontérték 41 42 43 44
7 éves 2000 2020 2040 2060
8 éves 2040 2060 2080 2100
9 éves 2070 2090 2110 2130
10 éves 2130 2150 2180 2200
11 éves 2160 2180 2200 2220
5 6 7 8
1230 1250 1270 1290
1270 1290 1310 1330
1300 1320 1340 1360
1370 1390 1410 1430
1390 1410 1430 1450
45 46 47 48
2080 2110 2130 2150
2120 2150 2170 2190
2150 2180 2200 2220
2220 2240 2260 2280
2240 2270 2290 2310
9 10 11 12
1310 1330 1350 1380
1350 1370 1390 1420
1380 1400 1420 1450
1450 1470 1490 1510
1470 1490 1510 1540
49 50 51 52
2170 2190 2210 2230
2210 2230 2250 2270
2240 2260 2280 2300
2300 2320 2350 2370
2330 2350 2370 2390
13 14 15 16
1400 1420 1440 1460
1440 1460 1480 1500
1470 1490 1510 1530
1540 1560 1580 1600
1560 1580 1600 1620
53 54 55 56
2260 2280 2300 2320
2300 2320 2340 2360
2330 2350 2370 2390
2390 2410 2430 2450
2420 2440 2460 2480
17 18 19 20
1480 1500 1530 1550
1520 1540 1570 1590
1550 1570 1600 1620
1620 1640 1660 1690
1640 1660 1690 1710
57 58 59 60
2340 2360 2380 2410
2380 2400 2420 2450
2410 2430 2450 2480
2470 2500 2520 2540
2500 2520 2540 2570
21 22 23 24
1570 1590 1610 1630
1610 1630 1650 1670
1640 1660 1680 1700
1710 1730 1750 1770
1730 1750 1770 1790
61 62 63 64
2430 2450 2470 2490
2470 2490 2510 2530
2500 2520 2540 2560
2560 2580 2600 2620
2590 2610 2630 2650
25 26 27 28
1650 1680 1700 1720
1690 1720 1740 1760
1720 1750 1770 1790
1790 1810 1830 1860
1810 1840 1860 1880
65 66 67 68
2510 2530 2560 2580
2550 2570 2600 2620
2580 2600 2630 2650
2640 2670 2690 2710
2670 2690 2720 2740
29 30 31 32
1740 1760 1780 1800
1780 1800 1820 1840
1810 1830 1850 1870
1880 1900 1920 1940
1900 1920 1940 1960
69 70 71 72
2600 2620 2640 2660
2640 2660 2680 2700
2670 2690 2710 2730
2730 2750 2770 2790
2760 2780 2800 2820
33 34
1830 1850
1870 1890
1900 1920
1960 1980
1990 2010
35 36
1870 1890
1910 1930
1940 1960
2000 2030
2030 2050
73 74 75 76
2680 2710 2730 2750
2720 2750 2770 2790
2750 2780 2800 2820
2810 2840 2860 2880
2840 2870 2890 2910
37 38 39 40
1910 1930 1960 1980
1950 1970 2000 2020
1980 2000 2030 2050
2050 2070 2090 2110
2070 2090 2120 2140
77
2770
2810
2840
2900
2930
32
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Cooper-teszt, 12 percig futás Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11éves életkorú) Pontérték 1 2 3
7 éves 1180 1200 1220
8 éves 1260 1280 1300
9 Éves 1400 1420 1440
10 éves 1450 1470 1490
11 éves 1530 1550 1570
Pontérték 41 42 43
7 éves 2020 2040 2060
8 éves 2110 2130 2160
9 éves 2250 2270 2290
10 éves 2300 2320 2350
11 éves 2380 2400 2430
4 5 6 7
1240 1260 1290 1310
1320 1350 1370 1390
1460 1480 1510 1530
1510 1540 1560 1580
1590 1620 1640 1660
44 45 46 47
2090 2110 2130 2150
2180 2200 2220 2240
2310 2330 2350 2370
2370 2390 2410 2430
2450 2470 2490 2510
8 9 10 11
1330 1350 1370 1390
1410 1430 1450 1470
1550 1570 1590 1610
1600 1620 1640 1660
1680 1700 1720 1740
48 49 50 51
2170 2190 2210 2230
2260 2280 2300 2330
2400 2420 2440 2460
2450 2470 2490 2520
2530 2550 2570 2600
12 13 14 15
1410 1430 1450 1470
1490 1520 1540 1560
1630 1650 1680 1700
1680 1710 1730 1750
1760 1790 1810 1830
52 53 54 55
2250 2270 2300 2320
2350 2370 2390 2410
2480 2500 2520 2540
2540 2560 2580 2600
2620 2640 2660 2680
16 17 18 19
1500 1520 1540 1560
1580 1600 1620 1640
1720 1740 1760 1780
1770 1790 1810 1830
1850 1870 1890 1910
56 57 58 59
2340 2360 2380 2400
2430 2450 2480 2500
2570 2590 2610 2630
2620 2640 2670 2690
2700 2720 2750 2770
20 21 22 23
1580 1600 1620 1640
1670 1690 1710 1730
1800 1820 1840 1870
1860 1880 1900 1920
1940 1960 1980 2000
60 61 62 63
2420 2440 2460 2490
2520 2540 2560 2580
2650 2670 2690 2710
2710 2730 2750 2770
2790 2810 2830 2850
24 25 26 27
1660 1690 1710 1730
1750 1770 1790 1810
1890 1910 1930 1950
1940 1960 1980 2000
2020 2040 2060 2080
64 65 66 67
2510 2530 2550 2570
2600 2620 2650 2670
2730 2760 2780 2800
2790 2810 2840 2860
2870 2890 2920 2940
28 29 30 31
1750 1770 1790 1810
1840 1860 1880 1900
1970 1990 2010 2040
2030 2050 2070 2090
2110 2130 2150 2170
68 69 70 71
2590 2610 2630 2650
2690 2710 2730 2750
2820 2840 2860 2880
2880 2900 2920 2940
2960 2980 3000 3020
32 33 34
1830 1850 1870
1920 1940 1960
2060 2080 2100
2110 2130 2150
2190 2210 2230
35 36 37 38 39
1900 1920 1940 1960 1980
1980 2010 2030 2050 2070
2120 2140 2160 2180 2210
2170 2200 2220 2240 2260
2250 2280 2300 2320 2340
72 73 74 75
2670 2700 2720 2740
2770 2790 2820 2840
2900 2930 2950 2970
2960 2980 3010 3030
3040 3060 3090 3110
76 77
2760 2780
2860 2880
2990 3010
3050 3070
3130 3150
40
2000
2090
2230
2280
2360
33
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Cooper-teszt, 12 percig futás Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték 1 2
11 éves 1300 1320
12 éves 1320 1340
13 éves 1330 1350
14 éves 1340 1360
15 éves 1350 1370
Pontérték 41 42
11 éves 2160 2180
12 éves 2180 2200
13 éves 2190 2210
14 éves 2200 2220
15 éves 2210 2230
3 4 5 6
1340 1360 1390 1410
1360 1380 1410 1430
1370 1390 1420 1440
1380 1400 1430 1450
1390 1410 1440 1460
43 44 45 46
2200 2220 2240 2270
2220 2240 2260 2290
2230 2250 2270 2300
2240 2260 2280 2310
2250 2270 2290 2320
7 8 9 10
1430 1450 1470 1490
1450 1470 1490 1510
1460 1480 1500 1520
1470 1490 1510 1530
1480 1500 1520 1540
47 48 49 50
2290 2310 2330 2350
2310 2330 2350 2370
2320 2340 2360 2380
2330 2350 2370 2390
2340 2360 2380 2400
11 12 13 14
1510 1540 1560 1580
1530 1560 1580 1600
1540 1570 1590 1610
1550 1580 1600 1620
1560 1590 1610 1630
51 52 53 54
2370 2390 2420 2440
2390 2410 2440 2460
2400 2420 2450 2470
2410 2430 2460 2480
2420 2440 2470 2490
15 16 17 18
1600 1620 1640 1660
1620 1640 1660 1680
1630 1650 1670 1690
1640 1660 1680 1700
1650 1670 1690 1710
55 56 57 58
2460 2480 2500 2520
2480 2500 2520 2540
2490 2510 2530 2550
2500 2520 2540 2560
2510 2530 2550 2570
19 20 21 22
1690 1710 1730 1750
1710 1730 1750 1770
1720 1740 1760 1780
1730 1750 1770 1790
1740 1760 1780 1800
59 60 61 62
2540 2570 2590 2610
2560 2590 2610 2630
2570 2600 2620 2640
2580 2610 2630 2650
2590 2620 2640 2660
23 24 25 26
1770 1790 1810 1840
1790 1810 1830 1860
1800 1820 1840 1870
1810 1830 1850 1880
1820 1840 1860 1890
63 64 65 66
2630 2650 2670 2690
2650 2670 2690 2710
2660 2680 2700 2720
2670 2690 2710 2730
2680 2700 2720 2740
27 28 29 30
1860 1880 1900 1920
1880 1900 1920 1940
1890 1910 1930 1950
1900 1920 1940 1960
1910 1930 1950 1970
67 68 69 70
2720 2740 2760 2780
2740 2760 2780 2800
2750 2770 2790 2810
2760 2780 2800 2820
2770 2790 2810 2830
31 32 33 34
1940 1960 1990 2010
1960 1980 2010 2030
1970 1990 2020 2040
1980 2000 2030 2050
1990 2010 2040 2060
71 72 73 74
2800 2820 2840 2870
2820 2840 2860 2890
2830 2850 2870 2900
2840 2860 2880 2910
2850 2870 2890 2920
35 36 37 38
2030 2050 2070 2090
2050 2070 2090 2110
2060 2080 2100 2120
2070 2090 2110 2130
2080 2100 2120 2140
75 76 77
2890 2910 2930
2910 2930 2950
2920 2940 2960
2930 2950 2970
2940 2960 2980
39 40
2120 2140
2140 2160
2150 2170
2160 2180
2170 2190
34
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Cooper-teszt, 12 percig futás Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360
12 éves 1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440
13 Éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500
14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570
15 éves 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620
Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150
12 éves 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230
13 éves 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290
14 éves 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360
15 éves 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
35
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 10.7.2. Pontérték táblázatok az izomerő, erő-állóképesség méréséhez Négy motorikus próba értékelése estén: Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez I. osztály ( 7 éves korúak számára) Pont-érték
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 0. 97 1. 00 1. 00 1. 03 1. 03 1. 06 1. 06 1. 09 1. 09 1. 12 1. 12 1. 15 1. 15 1. 18 1. 18 1. 21 1. 21 1. 24 1. 24 1. 27 1. 27 1. 30 1. 30 1. 33 1. 33 1. 36 1. 36 1. 39 1. 39 1. 42 1. 42 1. 45 1. 45 1. 48 1. 48 1. 51 1. 51 1. 54 1. 54 1. 57 1. 57 1. 60
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 20 25 25 30 30 35 35 40 40 45 45 50 50 55 55 60 60 65 65 70 70 75 75 80 80 85 85 90
36
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 2 4 1 6 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 16 20 20 24 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez II. osztály ( 8 éves korúak számára) Pont-érték
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/
Hanyatt-fekvésből felülés / db /
Lány 1. 08 1. 11 1. 14 1. 17 1. 20 1. 23 1. 26 1. 29 1. 32 1. 35 1. 38 1. 41 1. 44 1. 47 1. 50 1. 53 1. 56 1. 60 1. 64 1. 68 1. 72
Lány 23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88
Fiú 1. 10 1. 13 1. 16 1. 19 1. 22 1. 25 1. 28 1. 31 1. 34 1. 37 1. 40 1. 43 1. 46 1. 49 1. 52 1. 55 1. 58 1. 62 1. 66 1. 70 1. 74
Fiú 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
Fiú 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány 19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71
Fiú 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez III. osztály ( 9 éves korúak számára) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 17 1. 23 1. 20 1. 26 1. 23 1. 29 1. 26 1. 32 1. 29 1. 35 1. 32 1. 38 1. 35 1. 41 1. 38 1. 44 1. 41 1. 47 1. 44 1. 50 1. 47 1. 53 1. 50 1. 56 1. 53 1. 59 1. 56 1. 62 1. 59 1. 65 1. 62 1. 68 1. 65 1. 71 1. 69 1. 75 1. 73 1. 79 1. 77 1. 83 1. 81 1. 87
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 26 31 31 36 36 41 41 46 46 51 51 56 56 61 61 66 66 71 71 76 76 81 81 86 86 91 91 96
37
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 1 6 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 21 24 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez IV. osztály (10 éves korúak számára) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 24 1. 34 1. 27 1. 37 1. 30 1. 40 1. 33 1. 43 1. 36 1. 46 1. 39 1. 49 1. 42 1. 52 1. 45 1. 55 1. 48 1. 58 1. 51 1. 61 1. 54 1. 64 1. 57 1. 67 1. 60 1. 70 1. 63 1. 73 1. 66 1. 76 1. 69 1. 79 1. 72 1. 82 1. 76 1. 86 1. 80 1. 90 1. 84 1. 94 1. 88 1. 98
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 29 33 34 38 39 43 44 48 49 53 54 58 59 63 64 68 69 73 74 78 79 83 84 88 89 93 94 98
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 2 8 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 22 26 26 30 30 34 34 38 38 42 42 46 46 50 50 54 54 58 58 62 62 66 66 70 70 74 74 78
Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez V. osztály ( 11 éves korúak számára.) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 31 1. 45 1. 34 1. 48 1. 37 1. 51 1. 40 1. 54 1. 43 1. 57 1. 45 1. 60 1. 48 1. 63 1. 51 1. 66 1. 54 1. 69 1. 57 1. 72 1. 60 1. 75 1. 63 1. 78 1. 66 1. 81 1. 69 1. 84 1. 72 1. 87 1. 76 1. 90 1. 80 1. 93 1. 84 1. 97 1. 88 2. 01 1. 92 2. 05 1. 96 2. 09
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 31 35 36 40 41 45 46 50 51 55 56 60 61 65 66 70 71 75 76 80 81 85 86 90 91 95 96 100
38
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 3 10 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72 72 76 76 80
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VI. osztály (12 éves korúak számára) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 38 1. 55 1. 41 1. 58 1. 44 1. 61 1. 47 1. 64 1. 50 1. 67 1. 53 1. 70 1. 56 1. 73 1. 59 1. 76 1. 62 1. 79 1. 65 1. 82 1. 68 1. 85 1. 71 1. 88 1. 74 1. 91 1. 77 1. 94 1. 80 1..97 1. 83 2. 00 1. 86 2. 03 1. 90 2. 07 1. 94 2. 11 1. 98 2. 15 2. 02 2. 19
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 33 37 38 42 43 47 48 52 53 57 58 62 63 67 68 72 73 77 78 82 83 87 88 92 93 97 98 102
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 4 12 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82
Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VII. osztály ( 13 éves korúak számára) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 43 1. 64 1. 45 1. 67 1. 48 1. 70 1. 51 1. 73 1. 54 1. 76 1. 57 1. 79 1. 60 1. 82 1. 63 1. 85 1. 66 1. 88 1. 69 1. 91 1. 72 1. 94 1. 75 1. 97 1. 78 2. 00 1. 81 2. 03 1. 84 2. 06 1. 87 2. 09 1. 91 2. 12 1. 95 2. 16 1. 99 2. 20 2. 03 2. 24 2.07 2.28
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 89 90 94 95 99 100 104
39
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 5 14 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38 18 40
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez VIII. osztály (14 éves korúak számára) Pont-érték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Helyből távolugrás páros lábbal /m/ Lány Fiú 1. 47 1. 72 1. 50 1. 75 1. 53 1. 78 1. 56 1. 81 1. 59 1. 84 1. 62 1. 87 1. 65 1. 90 1. 68 1. 93 1. 71 1. 96 1. 74 1.99 1. 77 2. 02 1. 80 2. 05 1. 83 2. 08 1. 86 2. 11 1. 89 2. 14 1. 92 2. 17 1. 95 2. 20 1.99 2. 24 2. 03 2. 28 2. 07 2. 32 2. 11 2. 36
Hanyatt-fekvésből felülés / db / Lány Fiú 37 41 42 46 47 51 52 56 57 61 62 66 67 71 72 76 77 81 82 86 87 91 92 96 97 101 102 106
Karhajlítás és nyújtás / db / Lány Fiú 6 16 7 18 8 20 9 22 10 24 11 26 12 28 13 30 14 32 15 34 16 36 17 38 18 40 19 42
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés /db / Lány Fiú 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 50 54 54 58 58 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
40
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 11.
Etnikai kisebbségi tananyag
Alapító okiratunk szerint feladatunknak tekintjük a cigány származású gyermekek etnikai kisebbségi oktatását is, a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok ellátását. Az etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott kerettanterv és 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettanterve, valamint az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével végezzük. Az etnikai kisebbség általános nevelési - oktatási célja és feladata megegyezik a többségi oktatásával. Sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja az etnikai kisebbségi történelmi kultúra megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Szükséges, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség történeti, szociológiai, pszichológiai hátterét, veszélyeit, az emberi és állampolgári jogok megsértésének veszélyeit. Minden nevelő feladata, hogy a türelmetlenség, a jogsértés elleni fellépésre késztessen. A cigány tanulók a velük egy iskolába járó nem cigány tanulókéval azonos értékű és életesélyt nyújtó oktatásban részesülnek. Sajnos, nagyon sok hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermek van közöttük. Iskolánkban a cigány gyermekek oktatása integráltan történik, a felvétel kritériumai szerint az újonnan jöttek már jártak óvodába. Fontos számunkra, hogy az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek körében mielőbb felismerjük a tehetséges gyermekeket, példaként állíthatjuk őket társaik elé. A kisebbségi nevelés-oktatás alapelvei: A magyarországi kisebbségi nevelés-oktatás céljait a hazai és a nemzetközi kisebbségi jogok, az Európa Tanács ajánlásainak megfelelő elvek figyelembevételével kívánja elérni. A kisebbségi pedagógiai program feladata, hogy a jogszabályokban előírt követelményekre és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvére tekintettel a NAT-ban megfogalmazott általános követelményeket értelmezzük, konkrét célokra lebontsuk, a feladatot egyedivé és részletessé tegyük. Az etnikai kisebbségi nevelés-oktatás tartalmában alapvetően a Nemzeti Alaptanterv műveltségképét tartja irányadónak. Emellett a kisebbségi nevelés kiegészül a kisebbségi anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kisebbségi kultúra és népismereti tananyaggal. Helyi tantervünkben az egyes tantárgyaknál szerepeltetjük a cigány népismeret tananyagát, fejlesztési követelményeit és a minimális teljesítmény szintjét. Iskolánkban az alábbi oktatási formákban szervezzük meg az etnikai kisebbségi oktatást: Cigány kisebbségi oktatás: A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása. Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját. A cigány kisebbségi oktatásban kerül sor a cigány népismeret műveltségi terület oktatására és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztésre. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetőségeinek függvényében az alábbi pedagógiai területeket tartalmazzák: l a tantárgyi fejlesztést, l az önismereti fejlesztést, l az általános szocializációs, kommunikációs fejlesztést, l a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet, 41
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE l
az egyéni tehetséggondozást.
A hagyományos tantárgyi felzárkóztatás mellett szükség van a tantárgyaktól független kompetenciák, készségek, képességek és attitűdök fejlesztésére is. A cigány kisebbségi oktatás tanórai (elsősorban ének, rajz, technika, magyar nyelv és irodalom, történelem) és tanórán kívüli (kézműves szakkör, énekkar, napközi otthon) foglalkozásokon keresztül valósul meg. Az első, második osztályokban a nyelvi nehézségek leküzdésében sokat segít a nevelőknek a szociális gondozó.
42
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 12.
Nemzeti és etnikai nevelésben és oktatásban résztvevő tanulók részére a nyelv és kultúra elsajátítására
12.1. Cigány népismeret a magyar nyelv és irodalom keretében: 1 - 4. évfolyam: Tananyag
Fejlesztési követelmények
Minimális teljesítmény
Cigány és cigány tárgyú alkotások: kiszámolók, nyelvtörők, versek, szólások, mondások, mesék, történetek, regény- és novellarészletek, elbeszélések
Az olvasott művek, ismeretterjesztő szövegek globális felfogása, elemzése. Összehasonlításuk más irodalmi művekkel formai és tartalmi szempontok szerint. Dramatizáció cigány vagy "cigányos" népviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével. Tájékozódjanak a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, jelenítsék meg azokat, különböző kulturális rendezvényeken is. Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása, eltérések megfigyelése.
Tudjon szöveghű módon felidézni 3 népköltést, 3 verset, tudjon elmondani saját szavaival 2 mesét.
Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben Mesetípusok: ördög-, állat-, tréfás, tündér-, eredetmesék stb.
Tudjon megnevezni egy ismert cigány mesemondót.
Tudja megnevezni az olvasott mese típusát.
5 – 8. évfolyam: A cigány kisebbségi kiegészítő tanterv irodalmi követelményei oly módon kerülnek összeállítása, hogy a Kerettantervben szereplő magyar írók és költők cigány témájú írásainak bemutatása mellett, világirodalmi kitekintést is kezdeményezzen. Nemcsak a cigány témák, hanem a cigány szerzők műveinek – a hazai cigány irodalom kialakulásának és fejlődésének megismertetését is célul tűztük. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve, ugyanakkor nem feledkeztünk meg – máig eleven élő – népköltészeti hagyományokról sem. A tanterv végrehajtása nagymértékben segíthet a másság megértésében és tolerálásában. A magyar- és a világirodalom tantervbe szerkesztett példái mind a humánum hangján szólnak. A kortárs roma irodalom a cigányság életét belülről láttató, népi logikáját, belső törvényeit felidéző munkái pedig a ma feszültségeit segítenek értelmezni, okait árnyalni, az előítéletes megközelítéseket oldani.
43
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Témakörök: 5. évfolyam 1.
Műismeret Cigány népmesék, hagyományok. Cigányadomák, anekdoták, cigányviccek. Hazai cigány műmesék.
2.
Irodalmi ismeretek A magyar- és cigány népköltészet eltérő vonásai.
6. évfolyam 1.
Műismeret Cigány mondák, népdalok. (Cigány mesterségekről, családi eseményekről, hagyományokról.) Cigány elbeszélő irodalom sajátosságai.
2.
Irodalmi ismeretek Szájhagyomány és az írásbeliség szerepe az irodalomban. A népköltészet műfajai.
7. évfolyam Irodalomolvasás A magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak cigányábrázolásai (novellák, elbeszélések, regényrészletek, elbeszélő költemények). Hagyományos cigány mesterségek ábrázolása a magyar-, cigány- és világirodalomban. A cigányok konfliktusainak irodalmi megjelenítése. Cigány gyermekalakok a magyar irodalomban. A vándorlás motívuma az etnocentrikus és realista ábrázolásban (magyar, cigány szerzőknél). Irodalomajánlás. 8. évfolyam 1.
Irodalomolvasás A huszadik századi magyar irodalom cigányságképe. A világirodalom híres cigányábrázolásai.
2.
Irodalmi ismeretek A magyarországi cigány prózairodalom nyelvi- és stílusrétegei. Az alapvető motívumok jelentése.
3.
Irodalomtörténet A magyarországi cigány irodalom története. A magyarországi cigány líra és próza dialógusai és fejlődése.
4.
Könyvtárhasználat A cigány irodalom élő műhelyei: cigány újságok és folyóiratok rendszeres figyelemmel kísérése. 44
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A cigányokkal kapcsolatos irodalom gyűjtése. Irodalomajánlás. 5 – 6. évfolyam: Tananyag
Fejlesztési követelmények
Elbeszélő irodalmi alkotások, A balladák műfaja: balladák, anekdoták - szerkezete, témája, - tragikus és rendhagyó végződésűek, - dalban és más művészetben való megjelenítésük. Az anekdotákban szereplő személyek valóságos életútja. Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások megfigyelése. Szájhagyomány és írásbeliség Figyeljék meg a különböző népköltészeti alkotások átörökítésének módjait, alkossanak véleményt a cigány írásbeliség hiányának szerepéről. A hazai cigány elbeszélő Az elbeszéléseken keresztül irodalom megismerhető élethelyzetek és a mai életforma összefüggései, tanári segítséggel való felismerésük. A sorsrontás és sorsjavítás stratégiáinak megfigyelése az irodalomban és a valóságban. Cigány ábrázolások a magyar A romantikus és a realista alkotók cigány ábrázolásainak irodalomban: összehasonlítása. - hagyományos Önálló véleményalkotás a mesterségek tanult művek szereplőiről, - konfliktusok, cselekményéről. megjelenítésük, - a vándorlás motívumai az etnocentrikus és a realista irodalomban.
45
Minimális teljesítmény Legalább felidézése.
egy
ballada
3 anekdota, saját szavakkal történő bemutatása, önálló véleményalkotás.
Legalább 3 jeles alkotó egyegy művének ismerete.
Egy cigány tárgyú alkotás ismerete.
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 7 – 8. évfolyam: Tananyag A
Fejlesztési követelmények
Minimális teljesítmény
cigány Ismerkedjenek meg a hazai Például
magyarországi
irodalom története.
cigány
Lakatos
jeles Osztojkán Béla, Orsós Jakab
irodalom
A líra és próza kialakulása, alkotóinak munkásságával, a művei
közül
egy
cigány irodalom meghatározó olvasmányként
fejlődése.
Menyhért, kötelező történő
műveivel. Fejtsenek ki önálló feldolgozása. véleményt,
hogyan
járultak
hozzá az egyes alkotók a cigányság
kulturális
felemelkedéséhez. A
XX.
századi
magyar A valósághű cigányábrázolás
irodalom cigányságképe. A
világirodalom
téma- és eszközkészletének, híres formavilágának megismerése.
cigányábrázolásai.
A cigánysors azonos és eltérő elemeinek
számbavétele
különböző
a
országokban
játszódó,
különböző
cselekményű írásokban. Az indiai származás
Tanulmányozzák a cigányság Egy indiai monda ismerete. ősi
hitvilágára utaló indiai
mondákat. Nyelvi rétegek.
Az
eltérő
A líra kialakulása és fejlődése.
felismerése
nyelvi
műfajainak
olvasott szöveghű felidézése.
az
szövegekben.
rétegek Legalább 3 meghatározó vers
A
líra
egy-egy
cigány
költő versein keresztül történő megismerése. A küldetés- és identitástudat, telítettség
az
érzelmi
megjelenítésének
felismerése
az
egyes
versekben. A
cigány
műhelyei
irodalom
élő Irodalmi válogatás készítése a Legalább egy lap ismerete. megjelent
antológiák,
folyóiratok,
újságok
felhasználásával.
46
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 12.2. Cigány népismeret a történelem keretében Követelmények a 6. évfolyam végén: Tananyag
Fejlesztési követelmények
híreket, Tudjon
A cigányság Európában és a Gyűjtsenek világban.
Minimális teljesítmény felsorolni
rádióból, jellemzőt
újságokból,
a
világban
Kiemelkedő kulturális értékek. televízióból a cigányság hazai cigányság
élő
kultúrájával
és külföldi tevékenységéről. kapcsolatban. Ismerkedjenek
néhány
Ismertesse
a legalább három meghatározó
meg
cigányság kulturális életében, személyiség
életét,
felemelkedésében munkásságát.
társadalmi meghatározó
tevékenységű
személyiségek
életével,
munkásságával Életmód különböző korokban Figyeljék meg a cigányság Legyen képes saját szavaival és országokban
alakulását ismertetni
életmódjának különböző
korokban
országokban,
a
a
és megélhetési
cigányok
forrásai
vándorlástól vándorlás
és
a
közötti
Keressenek összefüggéseket.
napjainkig.
összefüggéseket a foglalkozás és az életmód között. Foglalkozási, lehetőségek
megélhetési Vizsgálják
mely Legalább egy, a cigányokra
meg,
gazdasági vonatkozó
társadalmi,
céhes
rendelet
intézményi ismerete.
mozgatók, korlátozások
okozták
a
kumpániák, egyes foglalkozási ágakhoz
tartozó
egyének
állandó vándorlását, mozgását. Keressenek
magyarázatot
céhek
a
korlátozó
tevékenységének okaira. Gazdasági rések
Keressenek
példákat
olyan Tudjon
néhány foglalkozást
gazdasági résekre, amelynek felsorolni, melyeket a céhek betöltése a céhes iparnak nem engedélyeztek
a
cigányok
volt érdeke, de a cigányság számára is. számára
fontos
megélhetési Tudjon
felsorolni
néhány
tevékenységet, melyet a céhek
forrás volt.
nem engedélyeztek a cigányok számára.
47
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Tananyag A
kelderás,
lovári,
Fejlesztési követelmények
Minimális teljesítmény
szinto Életképek, írásos információk Tudja felsorolni a főbb cigány
cigányok főbb jellemzői
gyűjtése,
csoportosításuk közösségek
nyelvi,
foglalkozási, nyelvi jellemzőik foglalkozási jellemzőit. alapján. Értékfelhalmozás, tulajdon
Figyeljék
meg
az Az
egyéni
értékfelhalmozás
lehetőségeit tulajdon
régen
Szerezzenek ismerete.
és
ma.
tapasztalatot
arról,
és
közösségi
közötti
különbség
milyen
tulajdonformák voltak a vándor közösségekben, változott
s
a
hogyan "tulajdon"
értelmezése napjainkig. Lehetséges
rokonnépek Gyűjtsenek
(domák, bandzsarák)
képeket, Tudja felsorolni a cigányság
tanulmányozzanak publicisztikai
lehetséges rokonnépeit.
szövegeket
cigányság
a
lehetséges
rokonnépeiről. Fejtsenek ki önálló véleményt a rokonság bizonyítékairól.
7 - 8. évfolyam: Tananyag A vándorlás kezdetei
Fejlesztési követelmények
Minimális teljesítmény
Szerezzenek ismereteket arra Ismerje
meg
az
őshaza
(Kr. u. I. évezred eleje - IV. vonatkozóan, hogy feltehetően elhagyásának feltehető okait, század)
milyen okai lehettek az őshaza főbb
eseményeit.
Mutassa
elhagyásának. Ismerjék meg a térképen a vándorlás lehetséges lehetséges útvonalait.
vándorlás útvonalait.
Első különválás: ben és phen Mutassák be, milyen hatással cigányok
volt a népvándorlás a nyelvi és kulturális
jellemzők
kialakítására.
Gyűjtsenek
példákat, milyen nyelvi és kulturális jellemzőket vett fel a cigányság egy-egy országban, birodalomban való hosszabb tartózkodása alatt. Élet a vándorlás alatt
Ismerkedjenek vándorlás
alatt
48
meg
a A vándor- és a céhes ipar főbb
folytatott jellemzői.
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE gazdasági tevékenységekkel. Mutassa be a vándoripar és a céhes
ipar
közötti
különbségeket
(eszközök,
termékek, a munka értéke). Nyelvészeti szempontból való Szerezzenek ismereteket, mely Mutassa be a három csoport elkülönülés (örmény, európai, okok vezettek a cigányság vándorlási útvonalát. szír)
három
való Ismertesse
csoportra
kulturális
jellemzőit.
szakadásához. Mutassák
nyelvi
be
a
szétválást
követő vándorlások útvonalait. Vizsgálják meg a szétválással kapcsolatos nyelvi és kulturális bizonyítékokat.
12.3. Cigány népismeret az ének-zene keretében Célok és feladatok: Figyelembe kell vennünk a cigány közösségek sajátos előadási hagyományait, vagyis a rögtönzőújrateremtő készséget. Erre már kicsi koruktól fogva szocializálódnak a gyerekek. Ezeknek a készségeknek új ismeretekkel bővülő fejlesztésére kell törekednünk. A figyelmünket az éneklés, a hangszerjáték, a ritmus, a zenei ismeretek, a zeneirodalom, zenehallgatás területére irányítjuk. Témakörök: 1 - 2. évfolyam: Helyi hagyományok: helyi zenés népszokások, a gyermekközösség zenés játékai, helyi népdalok, néptáncok Általános tananyag: A magyarországi cigány csoportok hagyományai Ritmus: A speciális cigány ritmus: az esztam Zenehallgatás: népzenei és műzenei felvételek Magyarországról (pl: Víg Rudolf népzenei lemezei, Lakatos Sándor és zenekara) és külföldről 3 - 4. évfolyam: Helyi hagyományok: Zenésztörténetek, mesék, hiedelmek, eredettörténetek a zenéről és a hangszerekről Helyi cigánybandák régen és most, azok hangszerei, hangszer-összeállítása Általános tananyag: híre magyarországi cigánybandák régen és most Ritmus: asszimetrikus ritmusok, a pergetés jellegzetes ritmusképletei Zenehallgatás: Válogatás az ún. cigányzenei elemeket felhasználó zeneművekből 5 - 6. évfolyam: Helyi, magyarországi és nemzetközi cigány népdalok éneklése. Spontán zenélés
49
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Ritmus: ritmushangoztatás egy- és több szólamban. Ritmusgyakorlatok, játékok ismert ritmuselemekkel, ismert metrumokban. Asszimetrikus lüktetésű ritmusok gyakorlása és variálása. A helyi közösség zenei repertoárja. Éneklési, zenélési és táncalkalmak. A rögtönzés szerepe a helyi közösségek zenélésében. A híres magyarországi cigánybandák repertoárja A magyarországi cigánynépzene két fő műfajának megkülönböztetése Zenehallgatás: Csenki Imre: Püspökladányi cigány népdalok 7 - 8. évfolyam: Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok éneklése 19-20-21. századi cigány zenei művek éneklése Spontán zenélés Ritmus: ritmushangoztatás egy- és több szólamban. Asszimetrikus lüktetésű ritmusok gyakorlása és variálása. Zenetörténet: 18-19. század. Zenehallgatás: cigány zenei alkotások. 1 – 4. évfolyam: Tananyag
Fejlesztési követelmények
Magyar és nemzetközi cigány Néhány
dal
memorizálása Legalább három dal ismerete
gyermekdalok
cigány nyelven is.
A helyi közösség:
A
-
helyi
közösség
legjellemzőbb dalai, zenei, szokásainak,
Minimális teljesítmény
zenei
repertoárjának
éneklés- és táncszokásai,
megismerése
a
szülők
jellemző
bevonásával. A kanna, a kanál,
hangszerhasználat,
pityengetés,
hangszerpótló eszközök
hangszerpótló
szájbőgő szerepének
megfigyelése, hangoztatásuk. Zenei ismeretek
Az asszimetrikus ritmusok, az Az esztam felismerése.
Az asszimetrikus ritmusok
esztam
felismerésének,
hangoztatásának gyakorlása.
50
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 5 – 6. évfolyam: Tananyag
Fejlesztési követelmények
Éneklés, hangszerjáték Helyi,
Népdalok,
magyarországi
műdalok,
és szemelvények
nemzetközi cigány népdalok előadása.
Minimális teljesítmény
zenei Népdalok,
műdalok,
zenei
stílusos szemelvények éneklése.
A
többszólamú
egy- és többszólamú éneklése
éneklési készség fejlesztése.
Spontán zenélés
Próbálkozás
egyéni
alkotó-
készség kialakítására. Cigány régen
zenészek és
külföldön A
cigány
közösség Egy
híres
cigány
Különböző zenekultúrája: dalok gyűjtése, életének,
most.
együttesek repertoárja. A
helyi
magyarországi
éneklési
munkásságának
táncszokások bemutatása.
és
cigány megfigyelése.
népzene.
zenész
A
cigány A lassú lírai dal és táncdal
jellemzőinek megkülönböztetése.
népzene számbavétele.
7 – 8. évfolyam: Tananyag
Fejlesztési követelmények
19-20. századi ún. cigány zenei Népdalok, elemeket
műdalok,
tematikát szemelvények
és/vagy
zenei Népdalok,
műdalok,
stílusos szemelvények
előadása.
felhasználó művek
Minimális teljesítmény éneklése
zenei em-
Többszólamú lékezetből.
(Pl.: Liszt-rapszódiák, Kodály: éneklési készség fejlesztése. Galántai táncok, Marosszéki táncok.) Zenetörténet 18-19. század
Zenei
formák
Cigány zenészek elterjedése megfigyelése. cigányzene
fogalmának
kialakulása, változása. Híres
bandák
és
műfajok Népzenei stílusok és műfajok ismerete.
Magyarországon. A
és
zenészek
életútja, életműve. A verbunkos zene kialakulása, stílusjegyei. A cigány zene Európában.
51
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 12.4. Cigány népismeret a rajz keretében: Tananyag
Fejlesztési követelmények
A cigány népviselet
Minimális teljesítmény
Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a női karakter tükröződése.
A
komponálás
módjai
jellegzetes A
színkontrasztok,
cigány kifejező
a
képzőművészeti alkotásokban
s
más A színkontrasztok felismerése.
eszközök Egy a cigány képzőművészet
megfigyelése (pl.: Péli Tamás, meghatározó Balázs János műveiben).
alkotó
munkásságának, életének és legalább 3 művének ismerete. (Pl. Péli Tamás munkássága élete.)
Kézműves tárgyak: anyag - A cigány kézműves tárgyak forma
-
rendeltetés jellegzetességeinek
összefüggései
megfigyelése.
Az indiai művészet és főbb Jellegzetes korszakai
és
kiemelkedő Legalább 3 alkotás felismerése,
alkotások elemzése.
megnevezése címe).
A
magyarországi
képzőművészet története
cigány A
cigány
képzőművészet
sajátosságainak megfogalmazása.
52
felismerése,
(szerző,
mű
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 13.
Nemzeti és etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a városban élő etnikai, kisebbség kultúrájának megismerése (Interkulturális program)
Célja, hogy a gyermekek kölcsönösen megismerjék egymás kultúráját, ezáltal megtanulják a másságot elfogadni és becsülni. Mivel ezekben az osztályokban a cigány tanulók részvételével szervezzük az interkulturális oktatási programot, ezért a programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv oktatása. Az interkulturális oktatás segíti a cigány népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését, illetve a hagyományaikat már elvesztett közösségeket azok felfedezésében, újraélesztésében. A célok megvalósítása érdekében a cigány interkulturális oktatás programja kapcsolódik a Nemzeti Alaptantervhez, és kiegészíti azt a cigányság történelmének, szokásainak, hagyományainak, nép- és műköltészetének, zene- és képzőművészetének megismertetésével, ápolásával. Ezzel törekszik: l
a cigány tanulók hátrányainak kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítésére,
l
az egymás megismerésével és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelésre.
A cigány interkulturális program műveltségi anyagát a NAT műveltségi területei szerinti bontásban tartalmazza. Követelményrendszerének struktúrája (tananyag, fejlesztési követelmények, minimális teljesítmény) megegyezik a NAT-éval, és tartalmában is illeszkedik ahhoz. A cigány közösségek különböző területen megnyilvánuló hagyományai és sajátos jellemzői nem csupán szoros kapcsolatban állnak egymással, de a feldolgozás szintjén is csak erőltetve választhatók szét. A cigány kultúra – más nemzetiségi kultúráktól eltérően – nem tekinthető egységesnek. Az egyes cigány csoportok – nyelvüket, hagyományaikat, szokásaikat, ősi mesterségüket és művészetüket tekintve – még egy országon belül is lényeges különbségeket mutatnak. Mindezt figyelembe véve a helyi, a gyermekek személyes élményeihez kapcsolódó kulturális értékekből indulunk ki, és ezt követően térünk rá a hazánkban, majd a külföldön élő, más cigány népcsoportok értékeire. Értékelés a kisebbségi nevelés-oktatásban: Az értékelésben és osztályozásban az általános elvek és módszerek az irányadók Nyelvészeti szempontból való Szerezzenek ismereteket, mely Mutassa be a három csoport elkülönülés (örmény, európai, okok vezettek a cigányság vándorlási útvonalát. szír)
három
csoportra
való Ismertesse jellemzőit.
szakadásához. Mutassák
be
a
szétválást
követő vándorlások útvonalait. Vizsgálják meg a szétválással kapcsolatos nyelvi és kulturális bizonyítékokat.
53
nyelvi
kulturális
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 14.
A TÁMOP 3.1.4 projekt és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, fenntartásával összefüggő tantervi fejlesztések
Intézményünk a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0042 Hitben egyenlő eséllyel - kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye közoktatási intézményeiben pályázat kedvezményezettjeként - a központi programban kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási programcsomagok adaptálás útján történő bevezetésétás alkalmazását a szövegértési-szövegalkotási, a matematikai-logikai, valamint a szociális, életviteli és környezeti kompetencia-területeken, - módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését - korszerű tanulásszervezési eljárások elsajátítását, elterjesztését tűzte ki célul és a pályázatban meghatározott időkereteknek megfelelően (öt év) vállalta annak fenntartását. Az intézményben folyó pedagógiai és nevelő munka tartalmi megújításának valamint a pályázatban előírt kötelező innovatív elemek megvalósításának érdekében a következő tantervi fejlesztéseket vezettük be:
Feladat
Bevont tanulócsoport 2009/2010
Szövegértésszövegalkotás kulcskompete ncia
1.a, 1.b, 1.c Horváthné Somogyi Erika Vida Jácint 93 tanuló HH 16 HHH 8 SNI 1
Szövegértésszövegalkotás kulcskompete ncia
Matematika kulcskompete ncia
7.b Tarné Sári Mária 19 tanuló HH 4 HHH 12 SNI 5.a,5.b Birkás Éva Misalekné Zsigó Katalin 42 tanuló HH 11 HHH 2 SNI 1
Bevonásr a kerülő tanulócso -port 2010/201 1 2.a,2.b,2. c Horváthn é Somogyi Erika Vida Jácint 92 tanuló HH 16 HHH 8 SNI 1 8.b Tarné Sári Mária 18 tanuló HH 4 HHH 12 SNI 6.a,6.b Birkás Éva Misalekn é Zsigó Katalin 42 tanuló HH 11 HHH 2
Bevonásra kerülő tanulócsoport 2011/2012
Bevonásra kerülő tanulócsoport 2012/2013
Bevonásra kerülő tanulócsoport 2013/2014
Bevonásra kerülő tanulócsoport 2013/2014
2.a, 2.b,2.c, 2.d
2.a,2.b,2.c
2.a ,2.b,2.c
2.a ,2.b,2.c
7.b
8. b
7.b
8.b
5.a,5.b,5.c
6.a,6.b,6.c
5.a,5.b,5.c
6.a,6.b,6.c
54
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE SNI 1 Moduláris oktatás
8.b Tóth Tibor Győző 27 tanuló HH 8 HHH 4 SNI 4
8. a,b Tóth Tibor Győző
8. /a,b
8. a,b
8. a,b
8. a,b
14.1. Kompetencia – alapú programcsomagok alkalmazása A TÁMOP pályázat alapvető célkitűzései közé tartozik a kompetenciaterületek fejlesztése. Ezek közül az alapot a szövegértés-szövegalkotás terület képezi. Iskolánkban az implementációs időszakban az 1. évfolyamon vezettük be teljes tanórai lefedettségben az adaptált „A” modul kompetencia programcsomagot. Emellett pedig a hetedik évfolyam egyik osztályában hajtottuk végre ugyanezt ennek a kompetenciaterületnek a bevezetését. A következő években az alábbi táblázatban megjelölt módon az alsó tagozat második évfolyamában és a felső tagozat hetedik évfolyamon belépve, majd a nyolcadik évfolyamon befejezve két éves kimenő rendszerben valósítjuk meg a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület fejlesztését. A másik kulcsfontosságú kompetenciaterület a matematikai műveltséghez kapcsolódik. Ennek megvalósítását az ötödik évfolyamon vezettük be és a hatodik évfolyam végéig az adaptált „A” modul kompetencia programcsomag alapján végezzük. Ebben az évfolyamban ugyanis kimeneti mérést készítenek a kompetenciamérés feladataival. A továbbiakban is ugyanezzel a rendszerrel az ötödik évfolyam belépésével és a hatodik évfolyamon történő befejezéssel valósítjuk meg a projekt célkitűzéseit. Vállalásaink között szerepelt a szociális és életviteli kulcskompetencia fejlesztése is. Ezt az intézmény döntése alapján minden évben a hatodik évfolyam egyik osztályában hajtjuk végre.
14.2. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Iskolánkban a nevelőtestület döntése értelmében a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében vezettük be a projekt keretében a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását. Ennek keretében a műveltségterületben szereplő tantárgyak nem válnak külön egymástól. A tanórai tevékenységek is együtt fogalmazódnak meg és zajlanak a tanítási órák során. A fejlesztési feladatok és a követelmények sem képeznek különálló részeket, viszont a tananyaghoz kapcsolódó tartalmakat itt is végre kell hajtani. Segítséget jelent ez a forma a diákokban is megfogalmazni azt a tételt, mely szerint a tantárgyak és a tudáshalmazok mindegyike egymással kapcsolódó egészet alkot, nem pedig különálló részt. Ennek eredményeként pedig a készülés és a feldolgozás is komplex, többirányú tevékenységben és szemléletben kell, hogy megvalósuljon. Az új tantárgy megnevezése magyar nyelv és irodalom. Ennek a tantárgynak az értékelését egy osztályzattal értékeljük. Ha iskolaválasztáskor vagy továbbtanulás esetén külön-külön osztályzatot kérnek a diákoktól, akkor mindkét tantárgyhoz a magyar nyelv és irodalomból kapott érdemjegyet beírva, kétszer szerepeltetjük. A projekt keretében intézményünkben a hatodik évfolyam egyik osztályában, és a hetedik évfolyam egyik osztályában került bevezetésre ez a nevelési-oktatási forma. A továbbiakban is ugyanilyen elven felmenő rendszerben a már bevont osztályokban folytatódik ennek működtetése. Illetve a következő kimenő osztályok után ugyanígy a belépő hatodik osztályok egyikében és a hetedik osztályok egyikében folytatjuk tovább ezt a módszert.
55
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A megvalósítás során nem elsősorban a tartalmi változtatás történik, hanem az új tanulási technikák, módszerek alkalmazásában valósul meg. A magyar nyelv nyelvtani és irodalmi tartalma tehát nem esik át változáson, hanem annak feldolgozási módja változik. Az órák így elsősorban valamely tantárgy irányultságát mutatják. Ennek megfelelően történik viszont a nyelvtani vagy irodalmi vonatkozású tananyagtartalmak elsajátítása. Így az irodalom jellegű órákhoz mindig kapcsolódik helyes ejtési, helyesírást fejlesztő feladatsor, mely egyúttal a szövegértés – szövegalkotás fejlesztését, a szókincs bővítését is megcélozza. A nyelvtani jellegű órákon viszont elsősorban adott irodalmi alkotásokhoz kapcsolódóan jelennek meg a helyesírást és a nyelvtani szabályokat értelmező, feldolgozó tananyagrészek. Természetesen a fejlesztés előbb említett feladatai ezeken az órákon is megvalósulnak. Az iskolai adminisztrációban – napló, törzslap, bizonyítvány – is magyar nyelv és irodalom tantárgyként jelenik meg. A tanulók értékelése is egy jeggyel történik mind a félévi, mind pedig az év végi értékelés során.
14.3. Tantárgytömbösített – epochális – oktatás A TÁMOP pályázatban a A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében kötelezően megvalósítandó epochális oktatás az osztályban végzett pedagógia munka sajátos eleme, amelynek keretén belül adott műveltségi terület ismeretanyagát legalább négy hetes oktatási szakaszokra kell felosztani, (epocha) – de ennél hosszabb epochális szakasz is kialakítható - és ennek keretein belül egy tanítási hétre lehet összevonni a tananyagot oly módon, hogy egy tanítási napon több egymást követő tanítási óra is felhasználásra kerülhet. Ez lehetővé teszi, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett epochális szakaszokra elosztva teljesítsék, egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egyegy tananyagot. Tantárgytömbösített oktatást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §. (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanórai foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010-es tanévben legalább öt százalékának. Átgondoljuk, és alkalmazzuk a tantárgytömbösített oktatást a mostani tantárgyak esetében is. Ezt az alacsonyabb óraszámú tantárgyak és olyan tárgyak esetében is alkalmazzuk, ahol egyszerre nagyobb lélegzetvételű tanegység feldolgozására kerülhet sor.
14.4. Moduláris oktatás bevezetése A nyolcadik évfolyamon a reformpedagógiai módszerek több lehetséges módszerének bevezetését vállalta iskolánk a TÁMOP 3.1.4/08/02-00042 pályázaton belül. Ennek egyik lehetséges formája, a moduláris oktatás megvalósítása adott évfolyam keretében. A moduláris oktatás talán leglényegesebb eleme, hogy a feldolgozandó tananyagtartalmat nem egy lineáris folyamat eredményeként tekinti, hanem elsősorban egyéni tanulási útvonalak segítségével önálló formában egyéni beosztással a tananyagegységek „modulok” segítségével teheti meg a tanuló. A másik lényeges eleme, hogy a tananyagot így is el kell sajátítani, de lehetőleg önálló tevékenységeken keresztül. Mindezt pedig úgy, hogy a tanár elsősorban a tervezésben segédkezik, majd pedig ennek segítségével a diák önálló munkavégzését mintegy koordinálja. A moduláris feldolgozás egyik lehetősége az is, amikor adott tantárgyak együttesei határoznak meg egyegy témát, modult. Ekkor a tantárgyak közötti összehangolást kell megvalósítani úgy, hogy a tantervi követelmények minden tantárgy esetében megvalósuljanak. Fontos elem még, hogy lehetőleg olyan oktatási kereteket biztosíthassunk, amely lehetővé teszi azoknak a képességeknek, készségeken a fejlesztését is, amelyek az információszerzés ma elengedhetetlen formáit, lehetőségeit is felölelik. 56
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos módszertani elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári / tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. Választhatóság rendszere A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: a modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést. Segítik a tanulók egyéni ütemű előrehaladását. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A projekt keretében 2009-2010. tanévtől a már bevezetésre került tantárgyi modulok mellett és a tartalmi fejlesztés keretében moduláris rendszerben oktatott szövegértés – szövegalkotás, valamint matematika és szociális kompetencia mellett, a mindenkori 8. évfolyam kémia tantárgyába integrált oktatási modult vezetünk be.
14.5. Szociális kompetencia fejlesztés és tematikus táborok Iskolánk egyházi iskola jellegéből adódóan fokozott figyelmet fordít a diákjaink szociális érzékenységének kialakítására. A közösséghez való tartozás, a közösségben való élet formáinak, lehetőségeinek és előnyeinek megtanítása, megismertetése iskolánk fontos feladata. Emellett a szociális problémákra érzékeny, empatikus személyiségjegyek kialakítása is feladatunk. Ennek a lehetőségnek teremt feltételt az iskolánkban megszervezett tematikus táborozás. Ennek keretében a diákok egy hetes intervallumban tapasztalják meg az együttélés lehetőségeit és határait. Elsősorban nevelési feladatokkal találkoznak. Viszont bizonyíthatják kitartásukat, segítőkészségüket, toleranciájukat, kompromisszumra törekvésüket is. Lehetőségük van arra, hogy bizonyítsák megértették az utasításokat, azokat készek elfogadni és megfelelően végrehajtani. Olyan csoportszociális helyzeteket oldanak meg, amelyben a csoportdinamika szabályait átélve tudatosabb és közösségibb személlyé válhatnak.
14.6. IKT eszközök és tanulói laptop program alkalmazása Az érvénybe lépő NAT kiemelt fejlesztési területként kezeli az információs és kommunikációs kultúrát. Hangsúlyozza:„...az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. ... Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. 57
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. (...) Intézményünkben a bevont tanulócsoportok esetében a bevont tevékenységeknél a rendelkezésre álló időkeret 25%-ában infokommunikációs eszközök használatát valósítottuk meg. A továbbiakban is ezekben az órákban ezekkel a lehetőségekkel élünk. Pályázati úton részt veszünk a TIOP pályázaton is. Ennek keretében valósítjuk meg a tanulói laptop program fejlesztési feladatait. Igyekszünk megteremteni az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztését. Ennek segítségével közelebb kerülünk az egyenlő hozzáférést biztosító informatikai infrastruktúra megteremtéséhez, intézményünk számítógép állományának korszerűsítéséhez, a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakításához. Ennek érdekében a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0042 pályázat keretében CMPC-vel támogatott 1:1 tanulási környezet jó gyakorlatot vásároltunk és adaptáltunk. Emellett pedig a cMap Tools – tudástérkép szerkesztő módszer kialakítását is jó gyakorlatként adaptáltuk és bevezettük iskolánkban. A továbbiakban lehetőséget teremtünk arra, hogy a bevont tantárgyakon felüli tantárgyakban is növekedjen az IKT eszközök felhasználása a következő tevékenységekben: § § § §
házi feladatok készíttetése számítógéppel tanulók információgyűjtése tanári prezentációk projektorral tanulói prezentációk projektorral stb.
58
A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 15. Záró rendelkezések 1. Az Alsóvárosi Diáktársaság 2010. ………………………………….-i megbeszélésén a Helyi Tantervben foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2010 ………………………….. ……………………………………. iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A Szülői Közösség 2010. ……………………………………..-én tartott ülésén a Helyi Tantervben foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 2010 …………………………… …………………………………………. szülői szervezet vezetője 3. Az Iskolaszék 2010. ……………………………………….-én tartott ülésén a Helyi Tantervben foglaltakat megtárgyalta, azzal egyetértett. Kelt: Kiskunhalas, 200 ……………………………... ……………………………………… iskolaszék elnöke. 4. A Helyi Tantervet a nevelőtestület 2010. ………………………………..-én tartott értekezletén véleményezte, elfogadta. Kelt: Kiskunhalas, 2010. ……………………………. ……………………………………… igazgató
Fenntartó részéről jóváhagyta: ph. Kalocsa, 2010. …………………………………….
59
aláírás
