Szent József Katolikus Általános Iskola

Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas OM:027803

Helyi Tanterv Speciális Tanterv

2010. október

A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE SPECIÁLIS TANTERV

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető ....................................................................................................2 2. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és pedagógiai koncepció ....3 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Alapelv ....................................................................................................................... 3 Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam ................................................................. 3 1. évfolyam................................................................................................................. 5 2. évfolyam................................................................................................................. 9 3. évfolyam............................................................................................................... 13 4. évfolyam............................................................................................................... 16

3. 5-8. évfolyam ........................................................................................... 21 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

5. évfolyam............................................................................................................... 23 6. évfolyam............................................................................................................... 26 7. évfolyam............................................................................................................... 31 8. évfolyam............................................................................................................... 35

4. Matematika 1 - 4 évfolyam ...................................................................... 41 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.


5. 5-8. évfolyam ........................................................................................... 54 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.


6. További tantárgyak .................................................................................. 72 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

Élő idegen nyelv....................................................................................................... 72 Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek ..................................... 74 Ember a természetben .............................................................................................. 76 Földünk és környezetünk ......................................................................................... 83 Művészetek .............................................................................................................. 85 Informatika ............................................................................................................... 87 Testnevelés és sport ................................................................................................. 89

7. A sajátos nevelési igényű tanulók helyi tantervéhez javasolt tankönyvek és segédletek................................................................................................ 92

1


1. Bevezető A sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztésének módjait a Pedagógiai Program részletesen tartalmazza. A szakértői véleménnyel rendelkező, enyhén mentálisan retaldált sajátos nevelési igényű tanulóink oktatását magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból az adott óráról kiemelve a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola által készített és általunk adaptált tanterv alapján végezzük. Helyi tantervünk ezekből a tárgyakból nem határoz meg óraszámokat, mert időbeosztásában párhuzamosan halad az általános iskola helyi tantervében leírt matematika és magyar tárgyak tananyagi és témaköri felosztásával. A továbbhaladás feltétele esetükben a speciális követelmények teljesítése. A többi tantárgy tanóráin, és a tanórán kívüli egyházi és világi foglalkozásokon ép társaikkal együtt vesznek részt. A kiegészítő egyéni foglalkozás biztosításával, szaktanári segítséggel az adott tárgyak minimum követelményének elérését kell teljesíteniük.

2


2. A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és pedagógiai koncepció 2.1. Alapelv Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. 2.2. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam A tantárgy tananyagát négy témakör tartalmazza. Ezek szerves egységet alkotnak. Komplex feldolgozás történik az órákon. A kommunikáció az alsó szakaszban a tanóra egy-egy egységenként (kb. 10-15 perces terjedelemben) jelenik meg. Az elsajátított tananyag begyakorlása, alkalmazása spontán helyzetekben történik. A nyelvi ismeretek, helyesírás témakör tananyagát az 1.-2. évfolyamon az olvasás, szövegértés és íráshasználat témaköri egységekben működtetjük, de a 3.-4. évfolyamon önálló tanegységként szerepel. A kezdő szakaszban a magyar nyelv és irodalom tantárgy gerincét az olvasás-írás jelrendszerének elsajátítása adja, így ezek mellé rendeljük a másik két témakört. A je1rendszer elsajátításának ütemét a tanulók képességéhez igazítjuk, ezért követelménye először a 2. évfolyamon jelentkezik, lehetőséget adva a hosszabb érési időre. Egy-egy arra rászoruló tanulónál a továbbiakban is megállapítható (egyéni elbírálás alapján) egyéni haladást ütem az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás biztosításával. A tananyag feldolgozás részletes óratervét a tanmenetekben kell meghatározni. Célok:  Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata.  A kommunikációs igény motiválása.  A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása.  A szövegértő képesség megalapozása.  Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével.  A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása. Feladatok:  A tantárgy fejlessze a beszédpercepciós készséget és a beszédértést.  Gazdagítsa a tanulók által aktívan használt szókincset.  Sajátíttassa el a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási, udvariassági formulákat  Gyakoroltassa az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet.  Tegye gyakorlottá a tanulókat a szóbeli szövegértésben,  Közelítse a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához..  Sajátíttassa el a néma és a hangos olvasást.  Fejlessze az íráskészséget az összerendezett írásmozgások kialakulását, teremtse meg az írásbeli nyelvhasználat lehetőségét.  Csökkentse a meglévő nyelvhasználati zavarokat, tegye tudatosabbá a nyelvhasználatot.  Ismertesse meg nemzeti kultúránk hagyományait, neveljen az anyanyelv megbecsülésére.

3


  

Formálja a tanulók személyiségét, gazdagítsa érzelemvilágukat, a korrekciós szempontok érvényesítésével enyhítse a személyiségfejlődés zavarainak következményeit Keresztény értékrend szerint neveljen, oktasson, szoktassa a tanulókat az iskolai viselkedés normáihoz. Kompetencia-alapú feladatmegoldás, tantárgyakhoz kapcsolódó praktikus ismeretek elmélyítése, bővítése, tudatosítása, rendszerezése és megerősítése.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja  A nyelvi készségek, képességek elsajátítását akadályozó pszichikai, fiziológiai funkciózavarok feltárása, diagnosztizálása.  A részképességek zavarainak korrigálása.  Az auditív és vizuális észlelés, figyelem, differenciálás, emlékezet fejlesztése, intermodalitás fejlesztése.  Beszédhibák javítása, helyes artikuláció kialakítása.  Beszédpercepció, beszédmegértés területén tapasztalható hiányosságok, lemaradások enyhítése.  Aktív, passzív szókincs gyarapítása.  Beszédkésztetés fokozása, beszédgátlások oldása.  A térbeli és síkbeli tájékozódás zavarainak enyhítése.  Finommozgások, az íráskoordináció területén tapasztalható hiányosságok korrigálása.  Gondolkodási képességek fejlesztése (analízis, szintézis, általánosítás, összehasonlítás, rendszerezés, csoportosítás).  A személyiségzavarok enyhítése, szociális képességek, kommunikációs képesség fejlesztése szituációs játékokkal, különféle terápiákkal, a konfliktusok kezelésének gyakoroltatásával.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Kommunikáció: Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Szocializációs, együttműködési készség

2.2.1. Nyelvi ismeretek: A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége. Olvasás, szövegértés: Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönbözetés. vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei szövegértő-, elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság. Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet Auditív percepció:(hangészlelés, hangdifferenciálás, időtartam-gyakorlatok, hangfelismerés, szavak hangokra és szótagokra bontása,analízisszintézis, hangösszevonás,szófelismerés, beszédhibajavítás).

2.2.2. Írás, íráshasználat: Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek - síkban, térben való tájékozódás, a finommotorika,

4


az összerendezett írásmozgás, szem-kéz koordináció. A vizuális figyelem, differenciálás képessége, alak-háttér differenciálása.. Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Írás tempójának fokozása, szabályos betűalakok és betűkapcsolás, Önellenőrzés, hibajavítás képességének szokása. Írásbeli szövegalkotás képessége.

A tanulók értékelésének elvei Az értékelés  folyamatos, differenciált, személyre szóló, figyelembe veszi a tanuló sérülésspecifikumait, egyéni képességeit, önmagához mért fejlődését;  szempontjai között szerepet kap a tanuló tantárgyhoz való viszonya, érdeklődése, feladattudata, szorgalma, együttműködése, önállósága a feladatmegoldásban;  képet ad a nyelvi készségek, képességek, tantárgyi ismeretek elsajátításának szintjéről (a beszédmegértésről, a kommunikáció jellemzőiről, az olvasás, szövegértés szintjéről, az írás, helyesírás, a nyelvi, irodalmi ismeretek elsajátításáról);  előremutató, célja a fejlesztés, az egyéni segítségnyújtás;  kijelöli a fejlődéshez, továbbhaladáshoz szükséges feladatokat;  hozzájárul a tanuló önismeretének fejlődéséhez, az önelfogadáshoz.  A szülő folyamatos szóbeli és szöveges írásbeli tájékoztatásában hangsúlyt kap a tanuló egyéni haladása. 2.3. 1. évfolyam Célok témakörönként:  A tantárgy elsajátításához szükséges alapkészségek felmérése és szükség szerinti fejlesztése (DIFERfelmérés alapján)  A kommunikációs igény motiválása.  Nyelvhasználat megalapozása, kifejezőkészség fejlesztése.  Az olvasási-írási jelrendszer egy részének megismertetése.  Értő olvasás elemi szintű kialakítása.  Összerendezett írás mozgás elérése ,  Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: 2.3.1. Kommunikáció, beszéd:  Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága.  Hallási differenciáló képesség. Beszédkészség. A beszédhelyzetekhez alkalmazkodó hangerő. Beszédhelyzeteknek megfelelő beszédritmus, hangerő alkalmazása.  beszédritmus kialakítása, ritmizálás fejlesztés, a szótagolás előkészítése.  A beszédmegértési képesség, szókincs gyarapítása, fejlettségnek megfelelő témában. Nyelvi ismeretek, helyesírás:  A beszéd hangjainak felismerési képessége. Magánhangzók és mássalhangzók időtartamának érzékelése. Zöngés-zöngétlen hangok felismerése, differenciálása.  Helyesírási készség alapozása. (Kiejtés szerinti alapelv!) Olvasás-szövegértés irodalmi ismeretek alapozása:  Az olvasási folyamat határképességei: Vizuális-akusztikus-kinesztéziás megfigyelő és differenciáló képesség, figyelem, emlékezet téri tájékozódás, lateralitás, soralkotás képessége Az olvasás technikai jellegű készségei: - betűismeret (felismerés, hangoztatás, differenciálás, - összeolvasás (szótag, szó) - hangos olvasás (szavak, mondatok, rövid szövegek)  Olvasottak megértésének képessége: bizonyítási technikák használata segítséggel.

5


 Gyermek mondókák, versek (mozgással, játékkal kísérve) készségszintű ismerete Írás-íráshasználat:  Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek - síkban, térben való tájékozódás, a finommotorika, az összerendezett írásmozgás.  A vizuális figyelem, differenciálás képessége.  Írás technikai jellegű készségei: -betűalakítás, -betűkapcsolás, -vona1közbe helyezés,balról jobbra történő indítás tudatosítása, szabályos ceruzafogás,helyes írónyomaték kialakítása..  Íráskészség: másolás, írottról, nyomtatottról.

Témakör Kommunikáció Beszéd

Nyelvi ismeretek, helyesírás Olvasás-szövegértés, olvasási képesség, irodalmi ismeretek alapozása

Tartalom Beszédlégzés, tiszta hangoztatás, helyes ejtés, beszédritmus. Szókincsgyarapítás. Passzív szókincs aktivizálása. Mondatok alkotása segítséggel. A társas érintkezés gyakran használt formulái: gyermekek, felnőttek megszólítása, bemutatkozás, köszönési formák, kérés. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan. Hang, betű. beszédhangok felismerése szavakban. Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Zöngés-zöngétlen hangok felismerése, differenciálása. Szótagokból szavak összeállítása, szavak szótagokra bontása ritmizálással. Mondatkezdés, zárás, a nevek kezdőbetűinek je1ölése. A kiejtés elvén alapuló szavak, rövid mondatok megfigyelése, helyesírása másolással. A vizuális-akusztikus- kinesztéziás érzékelés, figyelem, emlékezet, téri tájékozódás, lateralitás, soralkotás. A választott anyanyelv tanítási módszernek megfelelően az olvasási jelrendszer egy részének és technikájának elsajátítása. Szótagok, szavak, tőmondatok hangos olvasása. Értő olvasás alapozása a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. Ismerkedés gyermekkönyvekkel. Versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.

Írás-íráshasználat Az írástanulás előkészítése. Tér-, és síkbeli tájékozódás, irányok, relációs helyzetek, vonalköz. Szem-kéz koordináció. Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, tanult betűk alakítása, kapcsolása. Szavak, rövid mondatok írása. Tevékenységek:  Légző gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások mondókákkal, rövid versekkel.  Hangfelismerési gyakorlatok, hallási differenciálás (mondókák, kiszámolók).  Beszédhelyzetek: megfelelő beszédritmus, hangerő alkalmazása.  Szókincsbővítés, szómagyarázatok szituációhoz igazodóan.  Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása.  A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetben történő gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás).      

Szavakban magánhangzók időtartamának helyes ejtése, minta, utánzás. Zöngés-zöngétlen ejtés megfigyelésének játékos gyakorlatai. Szavak elemzése, helyesírása másolással. Vizuális - akusztikus - kinesztéziás érzékelés, differenciálás. Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása. Emlékezet fejlesztő gyakorlatok. Téri tájékozódás, lateralitás gyakorlatok. Soralkotás, szerialitás gyakorlatai.

6


              

Hang analízis, hangösszevonás. Betűfelismerés, hangoztatás. Betűk, hangok válogatása, rendezése, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége). Szótagok, szavak, rövid mondatok (szövegek) hangos olvasása, a tanult betűkészlet alapján. Tatalom megértés kialakítása, szavak, mondatok jelentésének értelmezése képek, rajzok segítségével (hangos olvasás után). Néma olvasás után a megértés bizonyítása segítséggel történő feladatmegoldással (jelöléssel, cselekvéssel, rajzzal, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással). A tanult mondókák, versek ritmizálása, közös és egyéni mondogatása mozgással, játékkal kisérve. Képes mesekönyvekkel ismerkedés, használat módja (osztály szabadpolc) Téri és síkbeli tájékozódás gyakorlatai, relációk értelmezése, vonalközben tájékozódás. Szem-kéz koordinációs gyakorlatok. Soralkotási, sorváltási tevékenységek, ritmustartás. Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása: mozgással kísérve, ráírással, minta utáni írással. A tanult betűk írása szabályos vonalvezetés, kapcsolás kialakítása: mozgással kísérve. Ráírással, minta utáni írással, minta utáni másolással. Szavak, rövid mondatok másolása írottról. Másolás nyomtatottról írottra. Feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő jelölésére. Rendezett írásképre, tiszta munkára és önellenőrzésre, hibajavításra ösztönzés.

Követelmény  

Legyen képes a koncentrációra. Tudatosodjon benne a beszédszervek mozgásának, az artikulációnak és a hangok helyes képzésének összefüggése.



Sajátítsa el az olvasás, írás alapelemeit.



Tudja gondolatait egyszerűen, világosan megfogalmazni, megfelelő hangsúlyozással, hangerővel, beszédtempóval előadni.



Ismeret és élménykörükből tárgyakat tudjanak megnevezni. Kérdések és szemléltetés segítségével tudjanak eseményekről beszámolni.



Legyen képes a tanult betűkkel írt szavak, mondatok szótagoló olvasására, az olvasott szöveg értelmezésére.



Legyen képes tanári segítséggel eligazodni a vonalköz-rendszerben.



Legyen képes a tanult kisbetűk szabályos alakítására és kötésére.



Tudja a tanult betűkkel írt szavakat másolni, tollbamondással, emlékezetből leírni.

 Legyen képes a tanult helyesírási szabályok tanári segítséggel történő alkalmazására.  Legyen képes felismerni az azonosságokat és a különbözőségeket a tanult valóságismereti tartalmakban. 

Tudjon eligazodni a közvetlen környezetében a mindennapi élet színterein.



Sajátítsa el az anyanyelv és irodalom megismeréséhez szükséges elemi ismereteket képességei szerint.

 Legyen képes a megismert nyelvi ismereteket kommunikációs élethelyzetekben alkalmazni.  Tudjon a tanult versek közül legalább egyet szöveghűen elmondani.  Legyen képes a napi feladatai megoldására, az önkiszolgálásra. Értékelés: 2.3.2. Gyengén felelt meg

Megfelelt

7

Jól megfelelt

Kiválóan megfelelt

A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE SPECIÁLIS TANTERV Gyengén felelt meg Képek segítségével, kevés hibával képes csoportosítani és főfogalom alá rendezni: az otthon, az iskola használati tárgyait, lakóhelye közlekedési eszközeit. Jellemző jegyek felsorolásával meg tudja különböztetni az évszakokat. Fel tudja sorolni a hét napjainak nevét; képes megfelelő időrendbe állítani legfontosabb napi tevékenységeit. Érdeklődést mutat a mesék iránt, többszöri meghallgatás után, segítséggel a tartalmat vissza tudja adni. Legalább két kiszámolót vagy mondókát önállóan el tud mondani.

Megfelelt Segítség nélkül meg tudja nevezni saját és iskolája címét, születési adatait. Segítséggel megfelelő időrendben fel tudja sorolni az évszakokat és a hét napjait. Képes tárgyak elhelyezésére a megadott téri relációknak megfelelően. Segítséggel meg tudja nevezni az otthon és az iskola nevezetes eseményeit. Képes felsorolni a hallott mese szereplőit a cselekmény színhelyét. Legalább három verset vagy mondókát tud szöveghűen elmondani.

Képes megkülönböztetni egymástól a hosszú és rövid magánhangzókat. Eseményképek, képsorozatok segítségével egyszerű szövegalkotásra képes.

Csoportosítani tudja a tanult mássalhangzókat zöngés -zöngétlen szempont szerint.

Szókincse igen korlátozott, új szót nehezen rögzít, csak sok gyakorlás után aktivizálja. A tanult betű összeolvasása akadozó, nem szöveghű, sok hibát ejt. Az elolvasott szavak, mondatok megértése bizonytalan. Rövid szavakat sok hibával másol és ír le tollbamondás után. Írásképe akadozó nem egyenletes. Füzetvezetése hanyag.

Az új szavakat jól rögzíti. Kérdések segítségével képes rövid szöveg reprodukciójára. Beszéde jól érthető, alig hibás. Olvasása nem folyamatos, de szöveghű, pontos, szövegmegértése megfelelő. Szavakat hibátlanul másol, tollbamondás után kevés hibával leír. Írásképe egyéni, egyenletes. Írástempója lassú, füzetvezetése elfogadható.

Kommunikációban késztetésre csak korlátozott mértékben vesz részt. Nyelvi megnyilvánulásainak gyakorisága alkalomszerű. Nehezen fogadja el és alkalmazza a tanult viselkedési és illemszabályokat. Az

Késztetésre kapcsolódik be kommunikációs helyzetekbe, de utána aktívan részt vesz. Önálló megnyilvánulásainak száma kevés. Ismeri személyi adatait, be tud mutatkozni. Képes az együttlét alapvető

8

Jól megfelelt Segítség nélkül meg tudja határozni lakóhelyének településformáját, szülei foglalkozását. Tudja csoportosítani az otthon és az iskola tárgyait, berendezéseit, lakóhelyének közlekedési eszközeit, élő és élettelen dolgokat. Helyes időrendbe fel tudja sorolni az évszakok, hónapok, napok nevét. Ismeri és helyesen használja a tanult téri és időrelációkat. Képes segítséggel felsorolt tulajdonságokat a mese szereplőihez rendelni, a rövid mese lényeges részeit elismételni. Legalább öt verset tud szöveghűen elmondani. Tollbamondás során 2-3 betűs szavakban megfelelően jelöli a magánhangzók hosszúságát. Hiányos szószerkezeteket kérdés segítségével szóban helyesen kiegészít. Élményeit néhány mondatban grammatikailag helyesen el tudja mondani. Aránylag gyorsan és jól aktivizálja az új szavakat. Kiejtése, hangszíne, hangereje, beszédritmusa megfelelő. Olvasása szótagoló, szöveghű, szövegmegértése jó. Segítséggel megold szövegértést ellenőrző feladatokat. Szavakat, rövid mondatokat kevés hibával másol. Diktálás után rövid szavakat hibátlanul leír. Írásképe szabályos, írástempója lendületes, füzete rendezett. Szívesen, öntevékenyen kapcsolódik be kommunikációs helyzetekbe. Gyakori önálló megnyilvánulást produkál. Tudja önmagát külső tulajdonságai alapján jellemezni. Alkalmazza a tanult viselkedési és

Kiválóan megfelelt Tudja szülei foglalkozását. Önállóan be tud számolni napirendjéről minimum 10 tevékenység felsorolásával. Ismeri a tanult népszokásokat és hagyományokat és azokról be tud számolni. Meg tudja különböztetni a tanult műfajokat. Helyesen képes jellemezni a mese szereplőit, ki tudja emelni a történet lényegét, csattanóját. Legalább két állatokkal kapcsolatos szólást tud folytatni.

Egyszerű hiányos szószerkezetek kiegészítésére képes írásban kérdőszó segítségével. A tanult nyelvi ismereteket példázó szó és betűhalmazból meghatározott szempont szerint helyesen választ, vagy csoportosít. Képes összefüggő szövegalkotásra indító kérdés segítségével. Segítség nélkül képes tanult vers visszaadására. A betűk összeolvasása folyamatos, szöveghű az elolvasott szavak, 2-3 szavas mondatok megértése biztos. Szavakat, rövid mondatokat diktálás után kevés hibával leír és hibátlanul másol. Füzetvezetése tetszetős.

Kifejezetten törekszik a kommunikációs kapcsolatokra. Az átlagosnál több megnyilvánulása van. Aktívan részt vesz a csoportmunkában.

A KISKUNHALASI SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE SPECIÁLIS TANTERV Gyengén felelt meg önkiszolgálásban több segítséget igényel. Csekély érdeklődést mutat az önművelési tartalmak iránt. Állandó tanári motivációt, megsegítést igényel.

Megfelelt illemszabályait, viselkedési normáit betartani. Egyes témákban képességeinek megfelelően részt vesz.

Jól megfelelt illemszabályokat.


Érdeklődik az A követelményekben önművelődési téma foglaltaknak eleget tesz. tartalmai iránt. Aktív, jól motiválható.

2.4. 2. évfolyam Célok témakörönként:  Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata. Mondat alkotás, bővítés.  Kérdésekre tartalomhoz kapcsolódó, rövid mondatokban megfogalmazott válaszadás. Közlésigény erősítése.  A nyelvhasználat és a helyesírás fejlesztése. Tőmondatok helyesírásának alapozása. Egyszerű mondat szavakra tagolása.  Az olvasás teljes jelrendszerének megtanulása, differenciált módon a képességek függvényében.  Olvasmányok tartalom feldolgozása, írásbeli feladatok megoldása segítséggel (szövegértés, szövegfeldolgozás).  Az írás teljes jelrendszerének megtanulása, (betűalakítás, kapcsolás) másolás, látó-halló tollbamondással szavak, rövid mondatok írása.  Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásos feladatok megoldása segítséggel. Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció beszéd:  A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége, időtartam, hangsúly.  Szóbeli kifejezés képességének fejlesztése, szómagyarázatok, mondatalkotás.  Kommunikációs készség fejlesztése: kapcsolatfelvétel, kérdés, válasz, kérés, felszólítás, üzenetközvetítés. 2.4.1. Nyelvi ismeretek, helyesírás:  Helyesírási készség fejlesztése: mondatírás alapozása, egyszerű mondat szavakra tagolása, mondatkezdés, zárás előkészítés után.  Vizuális - akusztikus differenciáló képessége fejlesztése: hasonló hangzású, hasonló alakú betűk megkülönböztetése(o-ó,ö-ő,u-ú,ü-ű,b-d-p). Relációs szavak. Olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás.  A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei, szavak, rövid szövegek szótagoló ill. szóképes olvasása.  Értő olvasás képességének alapozása: néma értő olvasási képesség/megértés bizonyítása különböző technikákkal.  Szövegértő-elemző képesség: főbb szereplők, főbb események,adatok, helyszínek kiemelése. Írás, íráshasználat  Az íráskészség fejlesztése, szavak, mondatok írása másolással, szabályos betűalakításra és betűkapcsolásra törekvés, látó-halló tollbamondás.  Eszközszintű íráshasználat készségének alapozása.  Önellenőrzés képességének alapozása. Témakör

Tartalom

Kommunikáció, Beszédtechnikai gyakorlatok. Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, köznyelvi kiejtés, beszéd, hanglejtés, hangerő. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok szóbeli szövegalkotás tartalmi bővítése, pontosítása ki?, hol?, mit?, mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal. Új szavak, kifejezések magyarázata. Kommunikációs helyeztek bővítése: kérdés, válaszadás, kérés, felszólítás, kapcsolatfelvétel,

9


üzenetközvetítés. Szövegalkotás megalapozása képsorról, eseményekről, élményekről mondatok alkotása. Időrend megállapítása. Nyelvi ismeretek, helyesírás

Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Hasonló hangzású, hasonló alakú betűk megkülönböztetése. Relációs szavak. Mondatok, nevek helyesírása, j-ly jelölése a tanult szavakban. Magán-és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban. Mondatkezdő nagybetű, mondathatár jelölése írásban. Mondat szavakra tagolása segítséggel.

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség , irodalmi ismeretek

A választott módszemek megfelelően -az olvasás teljes jelrendszere, technikája (ütemes szótagolás, szóképes olvasás). Értő olvasása tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával. Némán olvasott szövegrészek tartalmáról kérdésekre beszámolás. Néma olvasás után megértés bizonyítása. Olvasmányok feldolgozása irányítással. Cím, főbb szereplők, főbb események. Tartalom megértés: olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása segítséggel, irányítással. Ismerkedés a gyermekkönyvekkel, az olvasás megszerettetése könyvtárlátogatás, olvasóvá nevelés. Tartalomjegyzék funkciójának megismertetése. Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők, közmondások, szólások. Az írás teljes jelrendszere. Szavak, mondatok rövid szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok látóhalló tollbamondás utáni írása előkészítéssel. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Önellenőrzés, hibajavítás bevezetése. Rendezett, tiszta írásmunka. Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatok megoldása segítséggel.

Írás, íráshasználat

10


Tevékenységek:  Gyakorlatok a helyes artikuláció, hangsúly, hangerő, beszédtempó kialakítására.  Játékos szituációkon keresztül a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs formák gyakorlása. Bekapcsolódás a mindennapi társas érintkezésbe, beszélgetésekbe. Egyszerű kommunikációs helyzetekben kérdezés, válaszadás, üzenetek átadása.  Mondatok alkotása, bővítése kérdésekre: ki? hol? mit? mikor?  Szókincsbővítés, szómagyarázatok, új kifejezések alkalmazása. Szógyűjtések, mondatbővítések, kérdések segítségével - más tantárgyak szakszavainak használata.  Eseményekről, élményekről, képekről mondatok alkotása az időrend betartásával.  Gyakorlatok a hallási, a látási figyelem és emlékezet fejlesztésére.  Tájékozódási gyakorlatok térben, síkon,saját testen - irányok, arányok megfigyelése -, a megfelelő nyelvi kifejezések használata.  Szavak hangokra bontása, helyes ejtés, hangok időtartama. Betűk felismerése, hangoztatása, differenciálása. Adott szempontok alapján történő rendezésük, válogatásuk, csoportosításuk. Betűkből szavak alkotása, hiányzó betűk pótlása.  Vizuális és akusztikus differenciálási gyakorlatok: hasonló alakú, hasonló hangzású betűkkel.  Mondathelyesírás: kezdés, zárás tudatosítása, gyakorlása.  Mondat szavakra tagolása segítséggel (szóvonal, ujjon számlálás).  Olvasás teljes jelrendszerének megtanulása (kis és nagy betűk).  Szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek olvasása ütemes szótagoló ill. lassú szóképes formában.  Hangos olvasás gyakorlása vá1tozatos formában, pl. párbeszéd olvasása, válogató olvasás. Technikai, grammatikai szempontok szerint: szöveghű olvasásra törekvés, hangsúly, hanglejtés érzékeltetése.  Fontosabb szereplők, fontosabb események,helyszínek,adatok kiemelése.(lényegkiemelés,tételmondat kiemelése)  Némán olvasott szövegek megértésnek bizonyítása irányított feladatmegoldással (jelöléssel, kiegészítéssel, vá1aszadással, tartalom megbeszélésével).  Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok instrukciójának, megoldásmódjának értelmezése. Gyakorlatok: jelek, piktogramok felismerése, értelmezése, rajzos utasítások értelmezése.  Fenti feladatoknál: tartalommegértés ellenőrzése, feladatok megoldása segítséggel, irányítással.  Mondókák, versek ritmizálása, mesék, olvasmányok dramatizálása.  Ismerkedés a gyermeklexikonnal. (Ablak Zsiráf lexikon) gyermekirodalommal ismerkedés: Gőgös Gúnár Gedeon, Dörmögő Dömötör (Osztály könyvespolc működtetése).  Az írás teljes jelrendszerének megtanulása (kis és nagybetűk).  Másolás írottról, nyomtatottról. Látási-hallási előkészítéssel szavak, rövid mondatok írása, tollbamondással.  Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása.  Nevek, mondatok helyesírásának és a „j” hang kétféle jelölésének változatos formában történő gyakorlása.  Írásnál közös hallási megfigyelés, elemzése Az önellenőrzés funkciójának értelmezése, technikájának bevezetése.  Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatokban az írástechnika alkalmazása segítséggel.  Rendezett, tiszta füzetvezetés.  Tanulás, füzet, könyv használata, együttműködés. Követelmények:  Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással.  Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában.  Tudja elmondani saját személyi adatait. Napszaknak megfelelően tudjon köszönni.  Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban.  Legyen képes szavakat hangokra bontani, betűkből szavakat alkotni.  Tudják leírni nevüket (családi és utónév).  Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat: előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket, legyen ismerete a „j” hang kétféle jelöléséről begyakorolt szókészletben.  Ismerje az olvasás teljes jelrendszerét.  Tudjon olvasni szavakat, mondatokat, rövid szövegeket ütemes szótagoló, ill. lassú szóképes formában.  Némán olvasott szövegrészek tartalmáról kérdések segítségével számoljon be. Főbb szereplők, főbb

11


      

események megnevezése. Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel, előkészítéssel. Legyen képes 3-4 mondóka vagy vers elmondására. Ismerje az írás teljes jelrendszerét. Kis és nagybetűket megfelelően alakítsa és kapcsolja. (Vonalközbe helyezés.) Írásképe legyen rendezett, olvasható. Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról előkészítéssel, 3-4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni. Begyakorolt szavakat emlékezetből írjon. Mondatkezdésnél, nevek, írásánál használja a nagybetűt.

Értékelés:

Gyengén felelt meg

Megfelelt

Tudja személyi adatait, otthona és iskolája pontos címét. Képes segítséggel tárgyakat megadott téri relációknak elhelyezni. Egyszerű természeti jelenségeket segítséggel felismer. Fel tudja hiba nélkül sorolni az évszakokat, a hét napjait. Képes a megismert mese szereplőihez külső- és belső tulajdonságok hozzárendelésére.

Képes különböző szempontok szerint kevés hibával a tanult főfogalmak alá csoportosítani. Adekvátan használja a gyakorolt tér- és időrelációkat. Minimum 2 verset szöveghűen el tud mondani. Képes különbséget tenni a helyes és helytelen gyalogos közlekedés között.

Jól megfelelt

Segítséggel helyes időrendbe tudja állítani a hónapokat. Be tudja mutatni család és csoporttagjai külső, néhány jellegzetes belső tulajdonságát. Jellemző jegyek megadásával képes a tanult hagyományok, népszokások felismerésére. Meg tudja különböztetni a családi és az iskolai ünnepeket, azokhoz példát tud rendelni. Segítséggel meg tudja határozni az állatmesék jellemző jegyeit. Képes megkülönböztetni Képes 3-4 megadott Képes a magánhangzók a betűt a hangtól. 2-3 betűből új értelmes szó hosszúság, a betűből értelmes szót tud alkotására. Megadott mássalhangzók alkotni, ill. szavakat szavakból ép zöngésség szerinti elemekre bontani. mondatokat tud helyes csoportosítására. összeállítani. Képes Tud kérdőszónak szóhalmazból tanári megfelelően segítséggel alap- és szószerkezeteket toldalékos szavak kiegészíteni. Helyesen csoportosítására. tagol tagolatlan mondatot. Segítséggel képes szavak átalakítására. Betűfelismerése, Az összes kis- és Írásképe egyéni, vonalközben való nagybetűt biztonsággal rendezett, jól olvasható. tájékozódása felismeri. Képes Rövid szavakat, bizonytalan. A betűk tollbamondás és másolás mondatokat hibátlanul alakítása, kapcsolása és után szavak, és egyszerű lemásol. Tollbamondás a betűk egymáshoz való mondatok kevés hibával után rövid mondatokat viszonyának kialakítása való leírására. Rövid, kis hibával leír. Képes még fejlesztésre szorul. összefüggő mondatokat begyakorolt rövid Rövid szavakat és önállóan elolvas és szöveg folyamatos mondatokat szótagolva értelmez. A vonalközben elolvasására és el tud olvasni és biztonságosan értelmezésére. segítséggel értelmezni. tájékozódik. A betűket Tollbamondás és szabályosan alakítja és másolás után szavakat, köti. mondatokat sok hibával ír. Helyesen be tud Képes segítséggel Képes megnevezni külső

12

Kiválóan megfelelt Képes lakóhelye közelében lévő főbb utcák, terek megnevezésére. Napi tevékenységeit helyes időrendbe tudja állítani. A tanult főfogalmakkal pontos csoportosításra képes. Ismeri a növények főbb részeit.

Helyesen le tudja választani a toldalékot az alapszóról. Képes hosszabb szavak helyes alkotására megadott betűhalmazból.

Írásmunkája igényes, füzetének külalakja tetszetős. A tanult helyesírási szabályokat tollbamondás során alkalmazza. Másolás után összefüggő mondatokat kis hibával leír. Rövid szöveg értő, folyamatos olvasására képes.

Be tudja mutatni


Gyengén felelt meg

Megfelelt

mutatkozni és képes külső tulajdonságait ismertetni. Gondolatait, véleményét egyszerű összefüggő mondatokkal képes kifejezni. Kommunikációs helyzetekbe nehezen vonható be.

különbséget tenni a pozitív és negatív tulajdonságok között. Tud együttműködni csoporttársaival feladatvégzés és játék során. Képes felsorolni otthoni és iskolai feladatait, azokról be tud számolni.

Jól megfelelt

és belső emberi tulajdonságokat, azokat megadott szempontok szerint azonosítani. Betartja az alapvető viselkedési szabályokat. Együttműködő a csoportmunka során. Képes véleményét, gondolatait összefüggően kifejteni. Csak néhány önművelési Egyes önművelési Képes a könyv és a témában motiválható. témákban képességeinek folyóirat Figyelme szórt, a megfelelően vesz részt. megkülönböztetésére. A feladatokba nem kitartó. tanult viselkedési normákat képes betartani az intézmény és könyvtárlátogatás során.

Kiválóan megfelelt önmagát és családtagjait külső- belső tulajdonságuk szerint. Kifejezetten törekszik a kommunikációs kapcsolatokra, aktív, érdeklődő.

A követelményekben foglaltakat teljesíti.

2.5. 3. évfolyam    

     

         

Célok témakörönként: Az összefüggő beszéd fejlesztése az életkornak megfelelő témákban. Kommunikációs helyzetek ismeretének bővítése. Nyelvhasználat pontosítása, fejlesztése, helyesírás alapozása. A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása. Szóképes ill. folyamatos olvasás kialakítása, szöveghű olvasásra törekvés. A szövegértő képesség megalapozása. Feladatmegoldásoknál az önállóság fejlesztése. Nyelvhasználat pontosítása, fejlesztése, helyesírás alapozása. A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása. Szóképes ill. folyamatos olvasás kialakítása, szöveghű olvasásra törekvés. A szövegértő képesség megalapozása. Feladatmegoldásoknál az önállóság fejlesztése. Lendületes, esztétikus íráskép elérése, rövid szövegek írása másolással. Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció: Szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége. Szóbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre. Páros és csoportos kommunikációban való részvétel képessége (megszólítás, kérés, vélemény nyilvánítás). Nyelvi ismeretek, helyesírás A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. Tanult elemi helyesírási szabályok alkalmazásának képessége (mondatok helyesírása, magánhangzókmássalhangzók hosszúságának jelölése, szótagolás).j-ly használata Olvasás, szövegértés Készségszintű hangos olvasás: szöveghű olvasásra törekvés, hangerő, hangsúly tempó. Szövegértő képesség alapozása, megértés bizonyítása, feladat megoldási készség fokozása. Gyermeklexikonok használatában jártasság Könyvtárlátogatás, olvasóvá nevelés.. Írás, íráshasználat Írástechnika automatikus alkalmazásának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének szokása.

13


Témakör Kommunikáció, Beszéd

Nyelvi ismeretek, helyesírás

Tartalom Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. Helyzetnek megfelelő hangerő, beszédtempó. Hangkapcsolatok (hosszú mássalhangzók, hasonulások). Szókincs gyarapítása, új kifejezések, fogalmak, szavak csoportosítása segítséggel. Szóbeli szövegalkotás, közlés {képről). A társas érintkezés alapvető nyelvi formái, egyszerű utasítások követése, megszólítás, kérés, megbeszélés. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotás. Az ábécé ismerete. Betűrend. Magánhangzók, mássalhangzók. Szavak jelentése: ki?, mi?, mit csinál? kérdésekre felelő szavak értelmezése, csoportosítása. Szótagolás, elválasztás. Mondatfajták felismerés szinten a beszélő szándéka szerint (kijelentés vagy közlés, kérdés, felkiáltás, óhajtás.,felszólítás) Mondatok helyesírása: mondat szavakra tagolása, mondatkezdő nagybetű,mondatvégi írásjel alkalmazása. Nevek írása. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, „j-ly” jelölése a begyakorolt szókészletben. Gyakran használt hibajavító jelek ismerete.Szófajok: igék, főnevek, melléknevek és kérdéseik,felismerésük és alkalmazásuk..

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség

Szóképes (folyamatos) hangos olvasás. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom e1mondása. Cím, szereplők, he1yszín, tartalom. Cselekmény időrendje irányítással. Megértés bizonyítása, feladatmegoldás. Párbeszédes olvasás, dramatizálás. Rajzos vázlat készítés bevezetése. Vers felismerése. Vers-szöveg megkülönböztetése. A mesék jellemzői. Könyvtárhasználat. Olvasóvá nevelés. Tartalomjegyzék funkciója, keresés.


Írástechnika fejlesztés. Egyvonalas füzetbe írásra áttérés,helyes betűméret megválasztása.. Tollal írás bevezetése. Rövid szöveg másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. A tanult helyesírási szabályok felhasználása. Önellenőrzés, hibajavítás. Olvasmányokhoz kapcsolódó írásos feladatok megoldása fokozódó önállósággal.

Tevékenységek:  Beszédtechnikai gyakorlatok, logopédiai elemekkel. Kiejtési tréningek. A beszédritmus gyakorlása.  Szógyűjtések, szómagyarázatok. Szókincsgyarapítás. Spontán beszélgetés, élménybeszámoló.  Kommunikációs helyzetgyakorlatok: utasítások végrehajtása, megszólítás, kérés, megbeszélés és társalgási formulák gyakorlása. Bekapcsolódás beszélgetésekbe: tematikus társalgás.  Összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről.  Betűrendbe sorolás (névsor, lexikon használat).  Hangok csoportosítása (magánhangzók, mássalhangzók) az ejtés időtartama szerint.  Szócsoportosítási gyakorlatok: kérdések segítségével, jelentésük szerint  Szavak szótagolásának, elválasztásának gyakorlása. Csoportosításuk szótagszám szerint. (1-2-3-4…tagú szavak)  Mondatfajták felismerése, megfigyelése beszédben, olvasott szövegben. (Mondatvégi írásjelek megfigyelése.)  A tanult helyesírási szabályok változatos feladatmegoldásokkal történő begyakorlása, alkalmazása. Önellenőrzés, hibajavítás.  Hangos olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok: felolvasás helyes hangerővel, hangsúllyal, tempóval,

14


        

szöveghű olvasás kialakítása. Párbeszédes olvasás: megértésen alapuló önállóság fejlesztése. Néma, értő olvasás után beszámolás az olvasottak tartalmáról. Szövegértést bizonyító feladatok megoldása. Válogató olvasás. Információkereső technikák gyakorlása az olvasmányokban (jártasság szövegfeldolgozásban). Olvasmányok dramatizá1ása (párbeszédek kiemelése). A vers jellemzőinek megfigyelése, felismerése (versszak, ritmus, rím). Versek ritmizálása. Gyermeklexikonok használata ,könyvtárlátogatás, olvasóvá nevelés, osztálykönyvtár bővítése ,. Írástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: másolás írottról. nyomtatottról. Rövid mondatok írása látási, hallási előkészítéssel, tollbamondás után, emlékezetből. Önellenőrzés, hibajavítás begyakorlása, alkalmazása. Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása íráshasználattal.

Követelmény:  Beszédtechnikája legyen megfelelő a tempó, a hangerő területén, hangok hosszúságának érzékeltetésében.  Összefüggő szóbeli szöveget tudjon kevés segítséggel alkotni(időbeliségre ügyelve).  Társas érintkezés tanult formuláit ismerje, alkalmazza.  Ismerje az ábécé-t. Tudják csoportosítani a hangokat. (Magán-mássalhangzók)  Tanult kérdésekre tudjon szavakat csoportosítani.  Ismerje fel a mondatokat beszélő szándék szerint (a tanult esetekben).  A tanult nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket tudja alkalmazni.  Legyen képes szóképes ill. folyamatos, lehetőleg szöveghű olvasásra, megfelelő hangsúlyozásra.  Némán olvasott szövegrészek, szövegek tartalmáról segítséggel tudjon beszámolni.  Tartalommegértést bizonyító feladatot tudjon megoldani előkészítés után.  Automatikus írástechnikával rendelkezzen (helyes ceruzafogás és írónyomaték, megfelelő írástempó).  Legyen képes szöveget másolni. Hallási megfigyelés alapján tollbamondással szavakat, rövid mondatokat tudjon írni. Emlékezetből írásra legyen lépes.  Írásos feladatokat fokozódó önállósággal tudjon megoldani. Értékelés:

Gyengén felelt meg

Megfelelt

Jól megfelelt


Tudja a pontos címét, születési adatait, családtagjai nevét, szülei foglalkozását. Segítséggel helyes időrendbe tudja állítani az évszakokat, a hónapokat, a hét napjait, napi tevékenységeit. A hallott, olvasott mese tartalmának lényeges elemeit képes visszaadni. Biztonsággal el tudja különíteni az élő és élettelen világot, csoportosítani megadott szempont szerint, kevés hibával.

Segítséggel fel tud sorolni lakóhelyén lévő nevezetes intézményeket és azok feladatait, funkcióit. Helyesen használja a tanult tér- és időrelációkat. Segítséggel meg tudja határozni a mezőgazdaság, az ipar legfontosabb feladatait. Ismeri a lehetséges településformákat. Segítséggel meg tudja határozni a mese lényeges jegyeit. Képes egyszerű időjárás jelentés értelmezésére.

Képes helyesen megadott szempontok szerint csoportosítani az iskola, az otthon tárgyait, berendezéseit. Ismeri alapvető iskolai jogait és kötelezettségeit. Alapvető felszíni formákat segítséggel megnevez. A tanult meséket képes fajtái szerint csoportosítani. Segítséggel felismeri a tanult szépirodalmi műfajokat és azokhoz példát tud rendelni.

Képes hangok és betűk megadott szempont szerinti csoportosítására. Tud szavakat különböző módon segítséggel alkotni. Képes segítséggel hiányos

Képes szavak alkotására megadott betű, illetve szótaghalmazból. Tud kép segítségével önállóan ép mondatot alkotni. Segítséggel meg tudja határozni a szöveg

Képes segítséggel szavak átalakítására, betű- és szótagcserével. Képes a szavak és mondatok megadott szempontok szerinti csoportosítására kevés

Tudja jellemezni családtagjait, csoporttársait, külső és belső tulajdonságaik alapján. Önállóan fel tudja sorolni az időjárás főbb elemeit. Ismeri az órát. A különböző ünnepeket, népszokásokat megadott szempont szerint csoportosítani képes. Felismeri a tanult műfajokat, azokhoz példát tud rendelni. Meg tudja nevezni a vers néhány jellemző jegyét. Szöveghűen visszaadja a tanult verseket. Képes megadott szavakból ép mondat alkotására. Tudja segítséggel meghatározni a beszélt szöveg jellemző jegyeit.

15


Gyengén felelt meg szószerkezetek helyes kiegészítésére. Biztonsággal összeolvassa a kis és nagybetűket a szavak és mondatok szintjén. Olvasása nem folyamatos, akadozó. Képes az olvasott mondatok helyes értelmezésére. Tollbamondás után mondatokat sok hibával ír. Másolása pontatlan.

Felismeri a különleges járművek megkülönböztető jelzéseit. Képes ellentétbe állítani a pozitív és negatív emberi tulajdonságokat.

Megfelelt

Jól megfelelt

funkcióját. Ki tudja választani a szövegbe nem illő mondatot. Rövid szöveget gyakorlás után folyamatosan el tud olvasni, kérdések segítségével megfelelően értelmezni. Másolás után kevés hibával ír. Tollbamondás után mondatokat hibával ír.

hibával. Tud tagolatlan mondatot tagolni

Beszéde közepes tempójú, jó ritmusú, érthető. Ismeri otthoni és iskolai feladatait. Gondolatait összefüggő mondatokban képes kifejezni.

A helynek és a személyi viszonyoknak megfelelő kommunikációt használ. Az alapvető higiénés szokásokat betartja.

Meg tudja különböztetni Ismer néhány a könyvet és a gyermekműsort a rádió folyóiratot. és TV kínálatából. Betartja az intézmények alapvető rendjét.

Rövid szöveg folyamatos felolvasására képes. Tartalommal kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszol. A tanult szöveg hiányzó részeit tartalomnak megfelelően képes kiegészíteni. Másolása pontos. Tollbamondás után mondatokat kevés hibával ír.

Szabadidejét érdeklődésének megfelelően, irányítással tartalmas tevékenységgel tölti ki. Képes egyszerű rejtvények megfejtésére.


Olvasása folyamatos, hangsúlyozásra törekvő. Szövegértő néma olvasása jó. Írása rendezett, füzetének külalakja tetszetős. Tollbamondás után összefüggő mondatokat kevés hibával leír. A tanult helyesírási szabályokat segítséggel képes helyesen alkalmazni. Másolása pontos. Képes az önellenőrzésre. Képes a tanult viselkedési formák alkalmazására a gyakorlatban. Véleményét, ellenvéleményét összefüggően ki tudja fejezni. Beszéde kifejezésre törekvő. A követelményekbe foglaltakat teljesíti.

2.6. 4. évfolyam Célok témakörönként:     

Mindennapi kommunikációs helyzetekben egyre nagyobb önállósság. Kiejtés, szóelemzés mondattani ismeretek alkalmazása a helyesírásban, igényes nyelvhasználat alapozása. Kifejező, lehetőleg szöveghű olvasás. Néma olvasással tartalom megértés, feladatmegoldásban megértés bizonyítása. Egyéni, rendezett írásmóddal az írás eszközszintű használata.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció:         

Nyelvi magatartási formák készségszintű alkalmazása a mindennapi helyzetekben. Szocializációs, együttműködési készség. Szóbeli szövegalkotásra való képesség. (4-5 összefüggő mondat, megfelelő szókincs) Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel. Nyelvi ismeretek adekvát alkalmazása. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). Szabályok alkalmazásának képessége. A helyesírási készség. Közlési helyzetekhez alkalmazkodó nyelvhasználati képesség. Olvasás-szövegértés Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet. Készségszintű hangos olvasás.

16


 Néma olvasással tartalom megértésre való képesség.  Szövegelemző készség: tények, adatok kiemelése, tömörítés, tagolás.  Ismeretszerzési, tanulási képesség. A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása. Írás-íráshasználat  Másolás, tollbamondás, emlékezetből írás készsége.  Írás eszközszintű használatának képessége, írásos feladatok megoldásánál.  Önellenőrzés, önjavítás képessége.  Írásbeli szövegalkotás képessége. Témakör

Tartalom

Kommunikáció, beszéd

Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő). Helyes ejtés (toldalékok, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok). A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Szavak szövegkörnyezet kapcsolata. Szóbeli fogalmazásai ismeretek alapozása: anyaggyűjtés, szövegalkotás. Címadási gyakorlatok.

Nyelvi helyesírás

ismeretek, Mondatfajták a beszélő szándéka szerint, felismerés, beszédben, olvasott szövegben (mondatvégi írásjelek). Szófaji ismeretek, szavak csoportosítása, kérdőszavak segítségével, csoportok megnevezése, jelentés, értelmezés. A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése, megfigyelése, helyesírása gyakorlott szavakban. „j-ly” a -tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondatok, nevek helyesírása.

Olvasás, szövegértés, olvasási képesség, irodalmi ismeretek

A hangos olvasás ütemének fejlesztése. Folyékony olvasás. Szövegek olvasása. Szöveghű, kifejező olvasás. Szövegelemzés néma olvasás után. Szövegmegértés bizonyítása (feladatmegoldás, tartalom elmondás). Szöveg tagolása, tömörítése, vázlat.(Tételmondat, lényeg kiemelése) Mesék, történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek főbb ismérvei. Közmondások, találós kérdések. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről. Próza és vers. Összehasonlítás, ismérvek kiemelése. Gyermek lexikonok használata. Könyvtár használat, kölcsönzés., olvasóvá nevelés.


Írástechnika fejlesztése. Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből. Szöveg elrendezés, rendezett íráskép, önellenőrzés, hibajavítás. Írásos feladatok megoldása segítséggel ill. önállóan.

Tevékenységek:  Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (hangerő, hangváltás, ritmus, hangsúly).  Bekapcsolódás felnőttek beszélgetésébe.  A kommunikációs célnak megfelelő szövegalkotás tanulása.  Mindennapi kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák alkalmazása. Szituációs játékok.  Események megvitatása, vélemény megfogalmazása.  Üzenet, levél, levelezőlap írása.(Formai tudnivalók).  Anyaggyűjtési módok megismerése, használata. Gyakorlatok az anyaggyűjtés módjainak megállapítására.  Címadási gyakorlatok.(Milyen a jó cím?-tudnivalók)

17


       

Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása. Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék) A toldalékok fajtái(szóelemzés).. Szószerkezetek alkotása, átalakítása. Szótagolás, elválasztás alkalmazása. Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére. Szavak csoportosítása jelentéstartalom és szerkezet alapján. Kérdőszóra szavak csoportosítása. Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítése, bővítése). Mondatfajták felismerésének gyakorlása. Mondatalkotási gyakorlatok a beszélő szándékának kifejezésére.

    

Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. Mondatvégi írásjelek alkalmazása. A grammatikai szinthez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok. Olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: szöveg bemutató jellegű olvasása, olvasó gyakorlatok. A párbeszédes olvasás, válogató olvasás. Néma olvasással szöveg megértése, a megértés bizonyítása, tények, adatok kiemelésével. Tartalomelmondás. Információk, adatok keresése,tételmondat megfogalmazása szövegrészenként.. Szövegelemző feladatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Címadásigyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítése. Vázlatpontok megfogalmazása irányítással (rajzos, vázlatkészítés). Feladatvégzés, tartalom megértésén alapuló különböző feladatok megoldása irányítással ill. önállóan. Vers és próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése. Vers- és prózamondás, dramatizálás. Gyermek és más lexikonok használata. Információkereső technikák alkalmazásának gyakorlása, jártasság lexikonhasználatban.. Írás másolással, tollbamondással, emlékezetből. Hibák javítása. Önellenőrzés. Eszközjellegű íráshasználatnál önállóság fokozása, igényes kivitelezés.

        

Követelmény:  Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben. Tartalomnak megfelelő hangsúly, tempó.  Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban. Véleményét próbálják megfogalmazni.  Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására.  Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat - mondatok jelentéstartalma, - beszélő szándék felismerése, - szavak csoportosítása kérdőszó alapján, jelentés értelmezés.  A1kalmazza a megismert nyelvtani szabályokat írásban: -mondatok helyesírása, -hang- betű időtartamának jelölése, -kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok tudatos helyesírása irányítással.  Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására. Szöveghű olvasás.  Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről néma olvasás után.  Szövegelemzést, összefüggés kiemelést, tagolást, tömörítést irányítással tudjon végezni.  Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza megkülönböztetése.  Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3-4 verset.  Tollbamondásnál emlékezetből való írásnál, a begyakorolt alapszókészlet szavait írja helyesen.  Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4-5 mondat leírására.  Alkalmazza az önellenőrzést, ismerje a hibajavító jeleket.  Írásos feladatmegoldásokban eszközszinten használja az írást.  Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható, áttekinthető. Értékelés:

18


Gyengén felelt meg

Megfelelt

Önállóan helyes időrendbe képes sorolni napi tevékenységeit. Segítséggel helyesen használja a tanult tér- és időrelációkat. Az olvasott szöveg tartalmáról segítő kérdések felhasználásával be tud számolni.

Tiszteletben tartja mások tulajdonát. Meg tud nevezni lakóhelyén lévő intézményeket. Helyesen fel tudja sorolni az emberi test részeit.

Segítséggel tud ábécérendet felállítani. Képes szavakat elemeire bontani, megadott betűkből szótagokból szavakat alkotni. tud mondatot alkotni megadott szavakból. Néhány mondatban képes helyesen elmondani a szöveg tárgyát, funkcióját. Képes néma olvasás után rövid szöveg segítséggel történő értelmezésére. Olvasása akadozó, gyakran pontatlan. Tollbamondás és másolás után sok hibával ír.

Képes hangok, betűk, szavak megadott szempont szerinti csoportosításra kevés hibával. Tagolatlan mondatot kis hibával képes tagolni. Tud hiányos szószerkezetet értelemszerűen kiegészíteni.

Tudja elemi szinten alkalmazni a gesztust és a mimikát. Tud vigyázni a kölcsönzött könyvek épségére.

A helynek, a szándéknak és a fennálló személyi viszonyrendszernek megfelelő kommunikációra képes. Olvasása folyamatos, de szövegértése segítségre szorul. Másolása mondatszinten pontos. Tollbamondás után szavakat és mondatokat kevés hibával leír. Ellentétbe tudja állítani a helyes és helytelen viselkedésformákat. Ismeri a könyvtári szolgáltatásokat. Meg tud fejteni egyszerű betűrejtvényeket.

Jól megfelelt


Ismeri lakóhelyével szomszédos településeket és azok településformáját meg tudja nevezni. Jövőre vonatkozó terveit néhány összefüggő mondatban el tudja mondani. Ismeri a víz és a levegő alapvető tulajdonságait. Segítséggel képes felismerni a tanult szépirodalmi műfajokat és azokhoz példát rendelni. Szöveghűen el tudja mondani a tanult verseket. Tud szószerkezeteket, mondatokat egyszerű szöveget tanári segítséggel, meghatározott szempont szerint kevés hibával átalakítani.

Képes lakóhelyét a térképen behatárolni. El tudja mondani a tanult hagyományok, megemlékezések lényegét. Ismei az ember alapvető életfeltételeit.

Képes tanult verset szöveghűen visszaadni. Rövid szöveg értelmezésére, szövegértést ellenőrző kérdések megválaszolására önállóan kevés hibával képes.

A szöveg tartalmát helyesen össze tudja foglalni. Szövegértése jó. Írása összerendezett, lendületes. Tollbamondás után összefüggő mondatokat kevés hibával leír.

Tudja alkalmazni a társas érintkezés legalapvetőbb szabályait. Képes betartani az intézmények alapvető használati rendjét.

A követelményekben foglaltaknak eleget tesz.

Képes kis segítséggel tájékozódni a lexikonban a kért információt megkeresni. Felismeri a tanult műfajokat, valamint a monologikus és párbeszédes forma legjellemzőbb elemeit.

Képes segítséggel tájékozódni a könyvtárban. Érdeklődésének megfelelően tud választani a TV és a rádió műsoraiból.

A tanulók értékelése, ellenőrzése az alsó tagozaton: Tantárgy tananyaga témakörökre tagolódik, de ezek komplex egységet alkotnak. Az értékelés, ellenőrzés is ezt tükrözi. Kommunikáció témakör anyagának ellenőrzési formája: a folyamatos megfigyelés egyénre és csoportra vonatkozóan és a minősítés. Ellenőrzés módja: a szituációs helyzetekben tanultak tudatos alkalmazása, felhasználása a mindennapi helyzetekben, az önkontroll elérése a legmagasabb értékelési szint. Ellenőrzési helyzetek: kommunikációs szituációk: utasítások követése, bekapcsolódás beszélgetésbe, köszönési formák,

19


kérdésre válasz adása, üzenetközvetítés, megszólítási formák, véleménynyilvánítás. Nyelvi kifejezőkészség területe: beszédben tiszta, érthető hangoztatás, egyszerű mondatalkotás, közlési igény, tagolt beszéd, szókincs gyarapítás, szóhasználat, összefüggő mondatok alkotása.Késleltetés, udvariasság, türelem, tolerancia megtanulása. Nyelvi ismeretek témakörben az 1. és 2. évfolyamon a tananyag a tantárgyban integrálva jelenik meg. Ellenőrzési forma: a tanultak, a nyelvhelyesség alapjainak ellenőrzése folyamatos megfigyeléssel, minősítéssel történik. Ellenőrzés módja: tantárgyban komplex módon, fo1yamatosan alkalmazzuk, bővítjük, korrigáljuk a témában tanultakat. Ellenőrzési helyzetek: magánhangzók hosszúságának jelölése, hangokból szóképzés, szavak hangokra bontása, helyesírás alapjai: szavak, mondatok másolása, látó-halló tollbamondás, mondatok helyesírása. Nyelvi ismeretek témakör 3. és 4. osztályos anyaga önálló egységként jelenik meg. Az ellenőrzés formája: a folyamatos megfigyelés mellett a minősítés, a szintmérés és szükség szerint a diagnosztikus mérés. Ellenőrzés tartalma: mondatalkotások, szavakra tagolás, beszélő szándék észre vétetése, kifejezése, mondatvégi írásjel megfigyelése, alkalmazása. Szavak jelentéstartalma, kérdőszóra csoportosítás, szógyűjtés. Ábécé sorba rendezés, lexikon használat segítséggel. Hangok csoportosítása. Szótagolás, ritmizálás, szabálytudatosítás. Ellenőrzés módja: szóbeli válaszadás, feladatmegoldás irányított, közös, egyéni helyzetben tanórán házi feladatokban, témazáró dolgozat, félévi, év végi felmérés. Olvasás-szövegértés témakör anyaga olvasástechnikai és tartalom megértési területre tagozódik. Hangsúly fokozatosan az első területről a második részre tevődik át. Ellenőrzés formája: folyamatos megfigyelés és diagnosztikus mérés. A diagnosztikus mérés itt nagy jelentőséggel bír, mert ez adja az alapkészségek szintre hozásának, az eredményes tananyag elsajátításnak, és az egyéni megsegítés hatékonyságának az alapját. Ellenőrzés tartalma: betű-hang felismerés, differenciálás, összeolvasás. Szó, mondat, szövegek hangos olvasása, olvasottak értelmezése, bizonyítás, különböző technikákkal. Némán olvasott szavak, mondatok, szövegek megértésének bizonyítása megbeszéléssel. Feladat megoldásokkal. Tartalom megértés ellenőrzése, párbeszédes válogató olvasás, rajzos vázlatkészítés, szöveg tagolása, tömörítés, vázlat készítés segítséggel. Lexikonhasználat, könyvtári kölcsönzés. Ellenőrzés módja: csoportos majd egyéni hangos olvasás adott szintnek megfelelően, időszakonként. Némán olvasottak megértésének bizonyítása megbeszéléssel. Feladatlapos ellenőrzés tartalomra vonatkozó feladatokkal tanórán, házi feladatoknál, tananyag egységekként félévkor, év végén felmérés. Szövegelemzések irányítással folyamatosan. Címszavak keresése irányítással, csoportos könyvtárlátogatás esetenként. Olvasóvá nevelés. (Kincs a nyomtatott irodalom.) Írás-íráshasználat témakör anyaga technikai és helyesírási részből áll. A biztos írás technika és az alapvető helyesírási ismeretek teszik lehetővé az írás használat eszközszintű kialakítását. Ellenőrzési forma: folyamatos megfigyelés, javítás, javíttatás és diagnosztikus mérés. A diagnosztikus mérés hangsúlyos szerepet kap, mert ez a kiinduló pontja az alapkészségek fejlesztésének, az eredményes tananyag elsajátításának, a sikeres egyéni megsegítésnek. Ellenőrzés tartalma: betűelemek, betűk, mondatok írása minta után, másolással, tollbamondással, emlékezetből írással. Mondatok helyesírása. Folyamatos szöveg írása. Írásos feladtok megoldása közösen, irányítással, önállóan. Külalak, rendezett íráskép. Ellenőrzés módja: vázolás, ráírás, minta utáni írás, másolás, tollbamondás, emlékezetből írás; alapszókészlet szavainak írása, szövegek írása. Mérések: tananyag egységenkénti felmérése, félévi, év végi felmérés. Írásos feladatokban az íráskészség alkalmazása folyamatosan. (A negyedik évfolyam végén a tanulók országos kompetencia-mérésen vesznek részt. A tanév során erre készülünk kompetencia-alapú feladatok megoldásával.)

20


3. 5-8. évfolyam Bevezető A magyar nyelv és irodalom tantárgy tananyagát az 5. -6. évfolyamon négy témakör tartalmazza. A komplex szemlélet a tanórákon úgy működik, hogy két domináns témakör: a nyelvtani ismeretek és az olvasás, ismerkedés az irodalommal köré csoportosítjuk a másik két témakört (kommunikációt, fogalmazást – szövegértést - alkotást). Ezek tartalmukkal, tevékenységeikkel segítik az irodalmi-nyelvtani követelmények teljesítését. A témakörök arányai, tanórai megjelenése a mikrotervekben tükröződik. A tanórákon kb. 20-25 percet fordítunk kommunikációs és a szövegalkotási-fogalmazási gyakorlatokra. A 7. évfolyamon ötödik témakörként belép a dráma, a 8. évfolyamon a médiaismeret. Ezek cél és követelményrendszere, tartalma és tevékenységformái közel állnak a tantárgy többi témaköréhez így együtt biztosítanak egy szélesebb spektrumú anyanyelvi alapműveletség kiépülését. A dráma- és médiaismeret témaköri feladatait évi 18 órában dolgozzuk fel. Ezek elosztását az egyes iskolák órakeret felosztásukban határoznak meg. A két témakör tananyaga elvégezhető heti, kétheti vagy tömbösített elosztásban is. A választott felosztási módot a tanmenetekben kell jelölni ( A tananyag a kompetencia-alapú oktatást segíti, a 6. és 8.évfolyam kompetencia-felmérésére készíti fel a tanulókat.). Célok:

  

A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése,praktikus ismeretek elmélyítése.. A kultúrához hozzásegítő, valamint nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése. A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése.

Feladatok:(a már alsó tagozatban kialakult szokásokra építve)  Fejlessze bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet.  Vezesse be a tanulókat irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány - összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő - klasszikus művét., a tananyag érdekessé tételével legyenek motiváltak a tanulásra.  Építse tovább a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.,a szocializációt, társas kapcsolatokat, a katolikus értékrend szerinti mintát kövessék.  Támogassa a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül, vegye figyelembe funkciózavarait személyiségének sérülését.  Folyamatosan fejlessze a szövegalkotást, a szövegértési képességet.  Teremtsen kommunikációs szituációkat, használja ki a drámapedagógiai lehetőségeket, segítse a tanulók önkifejezését..  Segítse az információszerzést, az információk rögzítését.  Hozzon létre olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják.  Fejlessze némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönző kedvét, improvizációs készségét  Vegyenek részt a tanulók a hagyományok ápolásában (versek,mesék,táncok tanulása),tanórákon kívül:szakkörökön, színjátszó találkozókon, mesemondó versenyeken, kulturális bemutatókon,farsangi ünnepeken, egyházi ünnepeken.  Tudatosan készüljenek fel a továbbtanulásra valamilyen középiskolában..  Ismertesse meg a tanulókat nemzeti kultúránk dallam- és szókincsével, egyszerű, könnyen érthető szertartásaival, hiedelemvilágával.  Feltárni azokat a lehetőségeket, ahonnan kiegészítő ismereteket tudnak gyűjteni.  Megismertetni a tanulókkal, az ismerethordozó médiákat.  Kialakítani a tanulókban azt az igényt, hogy válogassanak, szelektáljanak a média műsoraiban.  Segíteni a tanulókat az információk helyes értelmezésében. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök:

21


Kommunikáció: Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi - egyéni és közösségi - kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. Nyelvtani ismeretek A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés a helyesírási készségükben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. Olvasás, ismerkedés az irodalommal A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési- és alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Irodalomolvasás, tájékozódása az irodalmi kifejezésformákban. A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Tanulási motiváció. A szövegértés- és alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság. Drámajátékok ismerete - a 7. évfolyamon részletezve. Médiaismeret - a 8. évfolyamon. A tanu1ók ellenőrzése, értékelése: Az értékelés módjai: 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4. évfolyamon félévkor, szöveges értékelést végzünk, mely tartalmazza az adott tantárgyi tudás, a szomatikus állapot, a szociális kapcsolatok, az érzelmi állapot, a tevékenységekhez való hozzáállás leíró jellemzését kiegészítve az értékelésre adott reakcióinak leírásával. 4. osztály év végén szöveges értékelést és csak jegyet 5 fokú skálán mozgó osztályzatok együttes kiadását alkalmazzuk. A kommunikációs képességek fejlődésének nyomon követése: részvétel a helyzetgyakorlatokban, beszélgetésekben, vitában, válogató felolvasásban, drámajátékban, ünnepélyeken, ünnepi megemlékezéseken.. Az illemszabályok elsajátításának és alkalmazásának ellenőrzése: a napi viselkedés megfigyelésével minden köznapi helyzetben. Az iskolai és tágabb környezet szabályainak betartása szituációs gyakorlatokon, játék és egyéb szabadidős tevékenységek során, utazás járműveken, viselkedés orvosi rendelőben, színházban, iskolai rendezvényeken. Nyelvi-stiláris fejlődés ellenőrzése folyamatos megfigyeléssel: szóbeli feleletkor, beszámolók, írásbeli szövegalkotás, szógyűjtés, szinonimák keresése során, szaktárgyi kifejezések ismeretének és alkalmazás bizonyításával. A tanulási szokások, ismeretszerzési képességek fejlődésének ellenőrzési formái: önállóság a tanulásba a tanórai feladatvégzésben és a napköziben, szövegértés, utasítások megértése és végrehajtása, információgyűjtés szelektálás, szövegtagolás, lényegkiemelés, vázlatkészítés, rövid beszámoló, írásos-rajzos feladatmegoldások, olvasónapló vezetése. Koncentrálóképesség ellenőrzési formái: szöveghű olvasás, tématartó szövegalkotás, szabályok, memoriterek tanulása. Differenciáló képesség ellenőrzési formái: adott szempontok alapján csoportosítások végzése, azonos és eltérő vonások felismerése. A kognitív képességek fejlődését nyomon követő ellenőrzési formák: fogalmak, szövegek, információk megértése képekből, szinonimákból, utasításokból. Olvasási képesség ellenőrzési formái: hangos olvasás, néma-értő olvasás, bemutató felolvasás. Helyesírási - íráskészség ellenőrzése: írásbeli feladatok, fogalmazások során. Önellenőrzési-hibajavító képesség ellenőrzése: összehasonlítás a helyes megoldással, a hibák felismerése, a hibajavító jelek értelmezése és használata. Javítás fokozatos önállósággal. A gondolkodás műveleti szintjének fejlettségét bizonyító ellenőrzési módok: adott szempont szerinti elemzés irányítással, önállóan, analizálás -szintetizálás - általánosítás, szinonimákkal való behelyettesítéssel a mögöttes tartalmak megértésének bizonyítása, ok-okozati összefüggések elemzése, lényeges jegyek kiemelése, a tételmondat

22


megfogalmazása, események időrendisége, ítéletalkotás. Empátiás és együttműködési készség fejlődésének ellenőrzési módjai: helyzetekbe, jellemekbe, magatartásformákba való beleélés drámajátékkal, részvétel a frontális órai munkában, páros és csoportmunkában, gyűjtőmunkában, riportkészítésben, naplóvezetésben, házi feladat elkészítésében. Tudásszint mérés: témazáró feladatlapokon, félévi - év végi tudásszintmérő feladatlapokon, helyesírási szintmérő feladatokon. Folyamatos diagnosztizálás, a teljesítmény százalékos értékelése, osztályzás.

Magyar nyelv és irodalom: 3.1. 5. évfolyam Célok témakörönként: Kommunikáció köznyelvi kiejtés, beszéd A beszédfonetika eszközeinek helyes alkalmazása beszéd és olvasás során. Eljuttatni a tanulókat a mindennapi kommunikációs helyzetben történő eligazodás fokára. Képessé tenni a megfelelő nyelvi és viselkedésforma megválasztására a kommunikációs helyzetben a tanult illemszabályok alkalmazására. Nyelvtani ismeretek, helyesírás Az anyanyelv felépítési rendszerének megismertetése elsajátítása. Eljuttatni a tanulókat nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására. Fokozódó önállóság megteremtése a helyesírási hibák felismerésében és javításában. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Képessé tenni szóbeli és írásbeli szövegalkotásra - irányítás mellett a tanult műfajokba, valamint a szövegelemzésre az adott szempontok alapján. Olvasás, ismerkedés az irodalommal Az olvasás iránti igény felkeltése az irodalmi élmény során. Népköltészeti és elbeszélő műfajok megismertetése, a műfaji jellemzők felismertetése az olvasott műben (műrészletben). Képessé tenni a tanulókat az olvasott mű (műrészlet) élethelyzeteinek elemzésére, megjelenítésére különbözőformákban (rajz, dráma, véleményalkotás). Feladatok: Az Irányelv Magyar nyelv és irodalom tantárgyban leírtak alkalmazásával történik - A kompetencia-alapú ismeretszerzésre törekvés.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció:  Beszédfonetikai és beszédtechnikai készség  Az iskolai hétköznapi - egyéni és közösségi - kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége.  Társas kapcsolat kialakításának és fenntartásának képessége.  Kultúrált viselkedés képessége (tanórákon, rendezvényeken egyaránt).  A téma tartás képessége a beszéd során. Nyelvtani ismeretek  Analizáló, szintetizáló képesség.  A tudatos nyelvhasználat képessége.  A helyesírási hibák felismerésének képessége. Önellenőrzés, javítás képessége.  A tanult nyelvtani - helyesírási ismeretek alkalmazó képessége. Fogalmazási ismeretek szövegértés, szövegalkotás  Ana1izáló képesség, a szövegértés és alkotás során.

23


       

Szövegszerkesztési képesség, kreativitás az írásbeli szövegalkotási műfajokban. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. Véleményalkotó képesség. Olvasás, ismerkedés az irodalommal Az életkor hoz alkalmazkodó szövegolvasás képessége. Differenciáló, összehasonlító, lényegkiemelő és szövegelemző képesség az olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. Empátiás készség, azonosulás az olvasott mű (műrészlet) szereplőivel, élethelyzeteivel kapcsolatban. Kreativitás az olvasottakkal kapcsolatban, az önkifejezés fejlesztésével (rajzos formában, drámajátékokban való megjelenítés). Tanulási szokások elsajátítása minden témakörben.

Témakör Tartalom Kommunikáció Helyes légzéstechnika, artikuláció, ritmus, időtartam, tempó hanglejtés. köznyelvi kiejtés, beszéd Mondatfonetikai eszközök alkalmazása a beszéd és a hangos olvasás során. Mindennapi beszédhelyzetekben a kapcsolatfelvétel, -tartás, a szándék -és véleménynyilvánítás. Az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. Kommunikációs helyzetgyakorlatok a testtartás, távolságtartás, tekintet, a mimika, a hangerő megválasztására. A beszédhangok. Hang és betű. Magánhangzók, mássalhangzók képzése, Nyelvtani ismeretek, időtartama. Az ábécé, betűrend. A szavak szerkezete: szótő, toldalék, helyesírás egyszerű és összetett szó. A szó hangalakja és jelentésárnyalatai. Szótag. A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés és a hagyomány elve példákon keresztül. A mondat fajtái a beszélő szándékai szerint: közlés szándék, hanglejtés, mondatvégi írásjel, mondat átalakítás a szándéknak megfelelően. A beszédhangok időtartam jelölései, az elválasztás gyakorlatai, a helyesírás: alapelvek gyakorlatai, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére és a j és ly-os szavak írására. A családnevek írása a hagyomány elve szerint.(régies nevek helyesírása) A begyakorolt szókészlet helyesírása. A mondat végi írásjelek szabályának alkalmazása. Szövegolvasás, szövegszerkesztés különféle műfajokban: elbeszélés, leírás, Fogalmazási ismeretek. szövegértés, szövegalkotás levél, jellemzés. Szövegelemzés a megadott szempontok szerint: cím, helyszín, szereplők, cselekmény időrendi és tartalmi sorrendje, cím és tartalom kapcsolata. A tartalom elmondása, lényegkiemelés, a szöveg hiányzó részeinek megszerkesztése, tömörítése. A leírás elemei: tárgyak, jelenségek, személyek tulajdonságainak leírásával. A levél és üdvözlőlap tartalmi és formai elemei, alkalomhoz illő megszerkesztés. Szöveg tartalmi tömörítése üzenete. Nyelvi megformálás, választékos szóhasználat olvasott, átélt eseményekről. A népköltészet keletkezése, terjedése, jellemzői. A népmese Olvasás, ismerkedés az jellemzői, fajtái: szegény ember mesék, állatmesék, tündérmesék, csali irodalommal mesék. A műmesék jellemzői, meseírók (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine). A népdalok témái, formai elemei. Válogatás a népmondák, a mítoszok és legendák köréből a magyar és világirodalomból. A Biblia. Bibliai történetek, kapcsolatuk a szólásokkal. Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi). Állatokról szóló történetek (Fekete István, Janikovszky Éva). Ifjúsági regény: Móra: Kincskereső kisködmön (részlet). Könyvtári ismeretek, könyvtárlátogatás, búvárkodás (folyóirat, újság).Osztálykönyvtár bővítése, faliújság rendezése aktualitásnak megfelelően. Tevékenységek:

24


           

Gyakorlatok a mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelésére, megjelenítésére, a kulturált viselkedési formák, illemszabályok elsajátítására. Beszédtechnikai és fonetikai gyakorlatok. Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása, önellenőrzés, hibajavítás fokozódó önállósággal. Gyakorlatok a helyesírási szókészlet, a helyesírási segédkönyvek alapján (másolás, diktálás utáni írás, példák gyűjtése adott szempontok szerint) Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegalkotási gyakorlatok élmények. Olvasottak, elképzelés alapján különböző műfajokban: szóban és írásban. A szöveg tagolásának, a lényegkiemelésnek, időrendiségnek, tömörítésnek gyakorlására. Olvasmány élményre, szótári vizsgálódásokra épülő játékos szóalkotási, gyűjtési gyakorlatok. Beszámoló átélt vagy olvasói élményről szóban, írásban, rajzban. Irodalmi mű (műrészlet) hangsúlyos, értő bemutatása felolvasással, memoriterrel. Dramatizált-, szituációs játékok, információgyűjtés, könyvtárhasználat. Irodalmi művek (mesék) film, tv vagy színházi feldolgozásának megtekintése, megbeszélése.(könyvtár, mozi vagy színház, múzeum meglátogatása)

Fogalmak:  Kommunikáció, nyelvi és nem nyelvi jelek, szándék, kiejtés, szóelemzés, hagyomány elve, hanglejtés, üdvözlőlap, szövegtagolás, népköltészet, népmonda, Biblia, mítosz, legenda, mesei túlzás, folyóirat, regény, elbeszélés. Követelmények:  Beszéljen tisztán, érthetően a beszédfonetikai eszközöket alkalmazva.  Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben.  Ismerje és alkalmazza az ember kapcsolatfelvétel, -tartás, szándék és véleménynyilvánítás illemszabályait.  Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvtani, nyelvhelyességi szabályokat.  Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó, mondat, szöveg).  Használja a hibajavító jeleket az önellenőrzési munkában fokozódó önállósággal.  Tudja helyesen leírni az előző évfolyamokban begyakorolt szókészletet.  Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére adott szempontsor szerint.  Tudjon írásbeli munkát készíteni - előkészítés után, segítséggel a tanult műfajokban.  Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen.  Legyen képes - irányítással- a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére, elemzésére.  Tudjon véleményt nyilvánítani az irodalmi szövegek szereplőiről, élethelyzetekről.  Aktívan vegyen részt dramatizálásban, gyűjtőmunkában. Értékelés:

Gyengén felelt meg Benedek Elek életéről kérdések segítségével beszámol. Képes felidézni Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, Kassák Lajos: Testvérkék és Szabó Lőrincz: Hajnali rigók c. vers egy-egy részletét.

Megfelelt Benedek Elek életéről segítséggel beszámol.

Jól megfelelt

Irodalmi művekről közös feldolgozás után beszámol. Ismeri Képes segítséggel Benedek Elek és Kassák felidézni Petőfi Sándor: Lajos főbb életrajzi Befordultam a konyhára, adatait. Petőfi Sándor: Kassák Lajos: Befordultam a konyhára, Testvérkék és Szabó Kassák Lajos: Lőrincz: Hajnali rigók c. Testvérkék és Szabó verseket. Lőrincz: Hajnali rigók c. verseket felidézi, elmondja.

25

Kiválóan megfelelt Képes irodalmi művekről önálló elolvasás után pár mondatban beszámolni. Ismeri Benedek Elek és Kassák Lajos életrajzi adatait. Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, Kassák Lajos: Testvérkék és Szabó Lőrincz: Hajnali rigók c. verseket megközelítően jó hangsúlyozással elmondja.


Gyengén felelt meg

Megfelelt

Lexikonok használatára segítséggel képes. Írásában a mondatkezdés és vonatkozó szabályokat segítséggel alkalmazza.

Lexikonok használatára kevés segítséggel képes. Írásában a mondatkezdés és tulajdonnevek írására vonatkozó szabályokat előzetes megbeszélés után alkalmazza. Képes szószerkezetek segítséggel való felismerésére, kiemelésére a mondatból. Képes élményeiről 4-5 mondatos összefüggő mondatban beszámolni.

Képes szószerkezetek segítséggel való felismerésére. Képes élményeiről 2-3 összefüggő mondatban beszámolni.

Képes 8-10 mondatos szöveget önállóan elolvasni, kérdésekre arról beszámolni. Lépes 4-5 mondatos írásművet készíteni előzetes megbeszélés után, segítséggel. Képes felismerni a kommunikáció jellegét(közlés, kérés).Önmagáról alkotott képe reális.

Képes 8-10 mondatos szöveget elolvasni, s arról önállóan beszámolni. Képes 4-5 mondatos írásművet készíteni előzetes megbeszélés után. Képes felismerni a kommunikáció jellegét (közlés, kérés), válaszaival ehhez igazodik. Véleménynyílvánításra képes. Önmagáról alkotott képe reális.

Jól megfelelt Önálló lexikonhasználatra képes. Írásában alkalmazza a mondatkezdés és a tulajdonnevek helyesírási szabályait. Képes a szószerkezetek felismerésére, segítséggel ki/be emeli a mondatból/ba. Képes átélt vagy hallott, olvasott eseményekről 5-6 mondatban beszámolni. Képes hosszabb szöveget elolvasni, megadott szempontok szerint arról beszámolni. Képes adott témában előzetes megbeszélés után - 4-5 mondatos írásművet készíteni. Felismeri a kommunikáció jellegét, válaszadásai adekvátak. Véleménynyilvánítás során értékelésre képes. Szerepkonfliktusokat segítséggel kezel. Önmagáról alkotott képe reális.

Kiválóan megfelelt Önálló lexikonhasználatra képes. Írásában alkalmazza a mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek helyesírási szabályait. Képes a szószerkezetek felismerésére, a mondatból/ba való ki/be emelésére. Képes megadott témában szerkezetileg helyes, tartalmilag megfelelő szövegalkotásra. Képes hosszabb szöveget elolvasni, arról önállóan beszámol. Képes adott témában 4-5 mondatos írásművet készíteni. Kommunikációs helyzetben adekvátan viselkedik. Véleménynyilvánítás során értékelésre képes. Negatív erkölcsi tulajdonságokat felismer. Önmagáról alkotott képe reális.

3.2. 6. évfolyam Célok témakörönként: Kommunikáció, köznyelvi kiejtés, beszéd:  Az iskolai és köznapi kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.  A beszédfonetika és beszédkultúra továbbfejlesztése.  A szókincs folyamatos bővítése, a tantárgyi szaknyelv használata, a lényegkiemelés fejlesztése.  Képessé tenni a tanulókat az elsajátított illemszabályok alkalmazására, a kultúrált viselkedésre és az önálló véleménynyilvánításra egyszerű helyzetekben. Nyelvtani ismeretek, nyelvhelyességi ismeretek, helyesírás  A tanult szófajok felismerése, jelentéselemzése, differenciálása.  A tudatos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása a szófajok körében.  A fogalomkör helyesírási tudnivalóinak erősítése.  A helyesírási segédkönyvek használatára nevelés(jártasság-szintű használata)  Iskolai műsorokon való szereplés.  

Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás: Képessé tenni a tanulókat a változatos, helyzethez és műfajhoz alkalmazkodó kifejezésmódok használatára szóbeli és írásbeli munkáikban. Az elsajátított szövegelemző technikák alkalmazása az olvasott irodalmi művekben, különféle irodalmi műfajokban.

26




  

Ösztönözni a tanulókat a szövegalkotáshoz szükséges anyaggyűjtésre-, rendezésre a különféle műfajú szövegek fokozatos önállósággal történő megalkotásakor. Olvasás, ismerkedés az irodalommal,írókkal költőkkel, munkásságukkal, műveikkel, életükkel (Lehetőség szerint ellátogatni író-olvasó találkozóra) Képessé tenni a tanulókat a szöveghű és hangsúlyos műbemutatásra, a tartalmi összefüggések, élethelyzetek megértésére, a szereplők viselkedésébe való beleélésre . A műfajkör bővítése, a műfaji jellemzők és tanult irodalmi kifejezésformák felismerése, értelmezése a műelemzés során. Irodalmi élmény nyújtásával az önálló olvasási kedv biztosítása.

Feladatok:  az Irányelvben foglaltak szerint értelemszerűen történik.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció:  Alkalmazkodóképesség (beszéd partnerhez, témához) való fejlesztése.  A kifejezőképesség fejlesztése - szóban, írásban - a tanult szakkifejezések használatának képessége más tárgyakban is.  Kultúrált vita és véleményalkotó képesség fejlesztése helyzetgyakorlatokon.  Együttműködési képesség - feladatvégzésben, kommunikációs helyzetekben. Nyelvtani ismeretek:  A tanult nyelvtani fogalmak használatának képessége.  Nyelvhelyességi és helyesírási készség fejlesztése a szófajok témakörében.  Differenciáló képesség a nyelvtani elemzések során.  Önellenőrzési, hibajavítási képesség fejlesztése. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás    

A tanult szövegelemző eljárások alkalmazásának képessége. Szövegalkotó képesség a tanult fogalmazási műfajokban. A vizuális információk megismerése, felhasználása a szövegértő képesség fejlesztése során. A köznapi élethez szükséges gyakorlati tevékenységek (boríték címzése, utalványok- csekkek kitöltése, feladása) elsajátítása jártasság szinten. Olvasás, ismerkedés az irodalommal  Szöveghű és kifejező olvasási képesség.  Az összefüggések felismerő és elemző képessége a tanult irodalmi műfajkörben.  Véleményalkotó képesség az olvasottakkal kapcsolatban.  Memorizálás képességének fejlesztésével 4-6 soros vers / részlet/ megtanulása. Témakör

Tartalom

Nyelvtant ismeretek nyelvhelyességi ismeretek helyesírás

A mondat szavakra bontása, a szavak önálló jelentése. Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján. Ige; jelentése ideje, módjai, ragozásai, igealakok egyeztetése, személyragok használata. Igekötős igék alakzatai, jelentésmódosító szerepük. Az igék jelentésárnyalatai a beszédben, írásban, szólásokban, közmondásokban. A főnév: jelentése, fajtái, többes száma, rokon és ellentétes jelentésű főnevek a beszédben, írásban. A névelő. Melléknév: jelentése, fokozása, ellentétes- és rokon értelmű melléknevek. A számnév: jelentése, fajtái, keltezés. Hasonulás, összeolvadás esetei az igékben, -ul, -ül, -ít, végű igék, ly-os igék. A tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása a főnevekben, fokozott melléknevek írása, tulajdonnévből képzett melléknevek írása, hosszú magán- és mássalhangzók a melléknévben. Számnevek betűvel és

27


Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás

számjeggyel, a keltezés formái, postai űrlapok, csekkek kitöltése, boríték címzése. Szövegolvasás, szövegelemzés különböző irodalmi műfajokban. A mű témája, tagolódása, ok-okozati összefüggései, a szereplők jelleme, tulajdonságai, a párbeszédes forma). Az elbeszélő fogalmazás ismereteinek bővítése: előzmény esemény - következmény szerinti tagolás; elbeszélő fogalmazás témajelöléssel. fogalmazás hiányzó részeinek pótlása. Leírás, a leíró jellegű szöveg jegyei irodalmi és ismeretterjesztő szövegben. a leírás módjainak vizsgálata. leírás elbeszélésben. Szövegalkotási gyakorlatok: jellemzés, a megfigyelt tárgy, személy, táj tulajdonságainak összegyűjtése, véleményalkotás szóban, írásban. Beszámoló összefoglaló olvasott műről vagy átélt élményről. Leírás: címzetthez alkalmazkodó megszólítás tartalmi. nyelvi megfogalmazás, búcsúzás, címzés. Tartalom szűkítése vázlattá, vázlat felhasználása különböző műfajú szövegek a1kotásához. Fogalmazások javítása fokozatos önállósággal, a hibajelek ismeretével.

28


Olvasás. ismerkedés az irodalommal

A népköltészeti műfajkör bővítése: a népdal témái, tartalmi formai jellemzői, a természeti kép fogalma. A népballada: jellemző vonásai, tartalma, hangulata, babonás hiedelmek és társadalmi viszonyok tükröződése (Kádár Kata, Kőmíves Kelemen). Válogatás a kuruc költészetből. Végvári énekek. (Csínom Palkó, Balassi; Egy katonaének). Magyar költők, írók. Petőfi Sándor élete, témák szerinti válogatás verseiből (szülői szeretet, család-, hazaszeretet, a nemesség, a nép bemutatása. forradalom, szerelem.). A versek érzelmi, tartalmi mondanivalója. János vitéz (keletkezése, szerkezete, a cselekmény fordulatai, szereplők viszonya, erkölcsi értékek, népies nyelvi fordulatok. az elbeszélő költemény műfaji jellemzői. A regény és az elbeszélés műfaji jellemzői. Gárdonyi Géza; Egri csillagok (részlet) közös feldolgozás: a cselekmény fordulatai, erkölcsi értékek (hősiesség, hazaszeretet, önfeláldozás), olvasónapló vezetése. Tamási Áron, Tömörkény István, Fekete István, Lázár Ervin egyegy művéből választott egy-egy részlet.

Tevékenységek:            

Légzéstechnikai gyakorlatok szöveg és versolvasáskor, beszédben. Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Gyakorlatok a kultúrált viselkedés és illem elsajátítására kommunikációs helyzetgyakorlatokon. Gyűjtőmunka a tanult nyelvtani fogalmakra, szófajokra irodalmi szövegekből. Gyakorlatok a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok elmélyítésére (helyesírási segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási szójegyzék használata). Szövegalkotási gyakorlatok különböző műfajokban (leírás, elbeszélés, jellemzés) más tantárgyakból, irodalmi művekből, köznapi élethelyzetekből vett példákon segítséggel. Levélírás, boríték címzése, postai űrlapok kitöltése, feladása postán. Szövegelemző eljárások a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek megbeszélésével. Könyvtári ismeretek az életkort sajátosságoknak megfelelően (tájékozódás a könyvtárban, adatok rendezése segítséggel). Szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás értelmezése, szerepük felismerése, adatrendezés) . Erkölcsi, irodalmi értékek fe1fedeztetése (gyerekek-felnőttek viszonya, szeretet, féltés, próbatéttelek, hősiesség) az olvasott művek alapján. Irodalmi mű (részlet) bemutatása hangsúlyos felolvasással, dramatizálással, olvasónaplóban, rajzban, memoriterrel.

Fogalmak: Véleményalkotás, szófaj, ige, főnév, melléknév, számnév, előzmény, esemény, következmény, beszámoló, népballada, végvári ének, elbeszélő költemény, költői kép, költői levél, ellentét.

29


Követelmények:  Tartsa be a viselkedési és illemszabályokat a kommunikációs helyzetekben.  Legyen gyakorlott véleménynyilvánításban.  Ismerje fel, és segítséggel tudja megoldani a mindennapi életében előforduló konfliktushelyzeteket.  Ismerje fel kérdő szavuk alapján a tanult szófajokat és igyekezzen fokozott önállósággal alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat.  Legyen képes a szófajok körében megadott szempontok szerint csoportosításokat, átalakításokat, hibajavítást végezni.  Legyen képes összefüggő (5-6 mondatos) szóbeli és írásbeli szövegalkotásra a tanult fogalmazási műfajokban, a szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával irányítás mellett.  Legyen képes néma olvasással egyszerű stílusú, kb. egyoldalnyi, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő szöveg áttekintésére, megértésére - adott szempontok alapján(szövegértés, szövegfeldolgozás).  Legyen képes ismert szöveg jó tempójú, értelmes hangos olvasására, elemezze irányítással tartalmi és formai szempontokból az olvasottakat.  Tudjon néhány fontos adatot ismertetni, megnevezni irodalmi művekből (a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete, érzelmek).  Ismerje fel a tanult irodalmi művekben a pozitív és negatív hősöket, tudjon véleményt nyilvánítani irányítással - a művekkel kapcsolatban. Értékelés:

Elégséges Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor életéről kérdések segítségével beszámol. Képes versrészleteket felidézni. Tanári segítséggel felismeri a vers, próza, ismeretterjesztő szövegeket. Segítséggel képes a tanult képzőkkel, jelekkel, ragokkal szavakat átalakítani. Segítséggel felismeri a bírtokosjelzős, idő-, mód-, eszközhatározós szószerkezeteket. Segítséggel képes mondatot bővíteni. Segítséggel képes 4-5 mondatos leírást készíteni.

Képes az olvasást és írást segítséggel, irányítással az információszerzéshez felhasználni. Társalgásban részt tud venni.

Közepes Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor életéről segítséggel beszámol.

Jó

Jeles

Irodalmi művekről, alkotóik munkásságáról közös feldolgozás után beszámol. Ismeri Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor főbb életrajzi adatait. Tanult verseket szöveghűen elmondja.

Képes az olvasást és írást - irányítással - az információszerzéshez felhasználni.

Képes az olvasást és írást az információszerzéshez felhasználni.

Irodalmi művekről, alkotók munkásságáról önálló adatgyűjtésre képes. Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor életrajzi adatairól beszámol. Tanult verseket szöveghűen, jó hangsúlyozásra törekedve elmondja. Képes szavak átalakítására, csoportosítására, szóösszetételekre. Képes a tanult szószerkezetek felismerésére, gyűjtésére, csoportosítására. Képes birtokos jelzős szerkezetet minőségjelzőssé és fordítva átalakítani. Képes hiányos és bővített mondatot alkotni, átalakítani. Képes leírást, hírt, hirdetést, meghívót készíteni. Képes az olvasást, írást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni.

Társalgásban részt tud venni. Képes a közlés kifejező és tájékoztató

Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni.

Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni. Képes meggyőzni,

Képes a tanult versek szöveghű elmondására. Vers, próza, ismeretterjesztő szöveg műfaji jellemzőit segítséggel felsorolja. Képes jelekkel, ragokkal, képzőkkel szavak átalakítására, megadott szempontú csoportosításra. Segítséggel felismeri a birtokos jelzős, idő-, mód-, eszközhatározós, választó, magyarázó és ellentétes szószerkezeteket. Segítséggel képes hiányos mondatot bővíteni, bővített mondatot alkotni. Segítséggel képes 6-8 mondatos leírást készíteni.

30

Képes szavak átalakítására, csoportosítására. Képes a tanult szószerkezetek felismerésére, átalakítására, csoportosítására. Képes hiányos és bővített mondatot alkotni. Képes leírást készíteni. Segítséggel meghívót, hírt, hirdetést tud készíteni.


Elégséges

Közepes funkciójával élni.

Jó

Jeles előterjesztést és javaslatot készíteni, fogadni.

3.3. 7. évfolyam Célok témakörönként:

Kommunikáció, beszédművelés, tömegkommunikáció                

Életkorhoz, képességhez mért viselkedéskultúra kialakítása a társas kapcsolatokban. Képessé tenni a tanulókat a megfelelő szóhasználatra vita, érvelés, bizonyítás, beszámoló során. Jártasság kialakítása a tömegkommunikációs nyelv és műfajok ismeretében, az információk értelmezésében. Nyelvtani ismeretek, nyelvhelyességi ismeretek, helyesírás Szó-, és mondatalkotó képesség fejlesztése szókincs- és stílusfejlesztés. A mondattani elemzésben való jártasság alapozása. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása a begyakorolt szókészletben. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Gyakorlottság kialakítása a szövegelemzésben, a vá1tozatos nyelvi formák felismerésében és használatában (szóban és írásban). Szövegalkotás fokozott önállósággal különböző műfajokban (elbeszélés, levélírás, leírás, jellemzés). Képessé tenni a tanulókat az olvasott művek irányítás melletti szövegelemzésére, a tanult elemzési szempontok alkalmazására. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Az olvasási kedv, az irodalom iránti érdeklődés fenntartása (olvasóvá nevelés). Tájékozottság kialakítása a különböző műfajú és tematikájú művek elemzésében, és az olvasottakban rejlő erkölcsi, érzelmi jelentéstartalmak felismerésében. Önálló gyűjtőmunkára, lexikon- és könyvtárhasználatra nevelés. Dráma Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján. A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása. Az alkotó és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása. Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás.

31




Feladatok: Az Irányelvben leírtak értelemszerű alkalmazásával történik.

Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök: Kommunikáció: Kultúrált viselkedés és alkalmazkodóképesség iskolai és kisebb közösségekben. A kifejezőképesség fejlesztése szóban felszólalás, vita, cáfolás, egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazásakor, különböző műfajú szövegek alkotásakor.  Pozitív viszonyulás alakítása közősséghez, erkölcsi-, nemzeti értékekhez.  Nyelvtani ismeretek alkalmazása és rendszerezése.  Analizáló, szintetizáló és absztrakciós képesség a nyelvtani elemzések során.  Helyesírási készség fejlesztése a nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalók alkalmazásával.  Önellenőrzési képesség továbbfejlesztése. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás  Szövegelemző- és szövegalkotó képesség fejlesztése a tantárgy speciális eszközrendszerével különböző műfajú szövegekben. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban  Hangsúlyos, értő olvasási képesség, az irodalmi mű tatalmi, formai összefüggéseinek meglátása segítséggel.  Tér-, és időbeli tájékozódás képességének továbbfejlesztése.  A képi gondolkodás fejlesztése az irodalmi kifejezésformák értelmezésével.  Az írói üzenet felfogásának, értelmezésének képessége.  Az irodalmi művek erkölcsi, esztétikai értékhordozóinak felfogása.  Összehasonlító, elemző képesség fejlesztése a hasonló műfaji, nyelvi, alkotói jegyek észrevételezésével.  Empátiás készség fejlesztése. Dráma:  A személyiségnek, a fejlettségnek megfelelő kifejezőkészség fejlődése.  Az önkifejezés, a saját vélemény, viszonyulás megmutatásának képessége.  Képesség a jelenségek, a helyzetek improvizálására.  Az elemző képesség, a kommunikáció, a metakommunikáció képességeinek fejlődése.  Az együttműködés, a csoporttal együttes szereplés képességei.  Az egyensúly, a ritmus- és térérzékelés képességei.  A koncentrálás, a lazítás képességei.  

Témakör Kommunikáció, beszédművelés, tömegkommunikáció,

Nyelvtani ismeretek, nyelvhelyességi ismeretek, helyesírás,

Tartalom Beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat-, és szövegfonetika. Érvelés, cáfolás, vita. Kommunikációs helyzetgyakorlatok a kultúrált, a tanult illemszabályok gyakorlására. Beszámoló. Köszönet. Tanácsadás. Tömegkommunikációs nyelv. Újság, rádió, televízió információinak közös értelmezése. Különböző tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása szóban, írásban. Napi életből vett híranyag közös értelmezése, reagálás viselkedésben, szándékban.

A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó) fogalmi jellemzői. A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítmények, tárgy, határozók, jelzők. mondatelemzés Kérdőszavuk, jelölésük, Fajtáik, szófajuk, helyük a mondatban, leképezésük ágrajzzal.

32


A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstói eltérő hangkapcsolatok jelölése. A kérdőszó és ragos főnév egyeztetése, a tárgyrag helyesírása. A névutós főnevek írása. A mennyiségjelző sorszámnévi alakja, a betűvel, számjeggyel írás különböző esetei. A halmozott mondatrészek helyesírása a mondatban (vessző, kötőszó használata). Fogalmazási ismeretek, Az elbeszélő fogalmazás: olvasott műből, élmény alapján a fogalmazás tagolása, vázlatírás. szövegértés, Levélírás. Irodalmi mű szerkezeti felépítése. Szövegalkotás szövegalkotás, különböző műfajokban: leírás, jellemzés. Tartalmi tömörítés levélből üzenet, üdvözlőlap. Vázlat alapján különböző műfajú szöveg alkotása. A műballada fogalma, jellemzői. Irodalom olvasás, tájékozódás az irodalmi Műköltészet. Arany János élete, válogatás verseiből: Családi kör, A szegény jobbágy, kifejezésformákban, Válasz Petőfinek. Balladái. Petőfi Sándor és Arany János levelezése. A költői levél. Toldi – forrásmunkák, szerkezet cselekmény, konfliktusok, a szereplők jelleme, egymáshoz való viszonyulásuk. Az életkép, az elbeszélő költemény műfaji jellemzői. Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből (a magyar- és világirodalomban). Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond elbeszélései; A néhai bárány, Hét krajcár. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. A pakk (részlet). A regény és novella -műfaji -összehasonlítása, a cselekmény tagolódása, a tetőpont, a megoldás, a konfliktushelyzetek. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány. Válogatás világirodalmi alkotásokból. Részletek Verne Gyula szabadon választott műveiből. A.de Saint - Exupery: A kis herceg című regényéből – a mű érzelmi hatása, olvasónapló vezetése fokozatos önállósággal Memoriter: 1-1 versből, 4-5 sor prózából. Drámajáték, ünnepi szertartások játékai,

Mozgás improvizációk és gyakorlatok: némajáték, pantomimes gyakorlatok. Jellemábrázoló mozgások. Állatvilág mozgásformáit utánzó játékok. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. Improvizációk bábok a1kalmazásával: síkbábokkal, egyszerű marionettfigurákkal. Ünnepi köszöntő szöveg –lakodalmas játékok. Történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi szertatások, improvizatív jellegű táncok - bábok, maszkok készítése, használata. Régi és új stílusú táncok felismerése. Történelmi táncok (keringő, polka) felismerése filmek alapján. Iskolai ünnepeken való részvétel drámajátékkal, versekkel, tánccal.

Tevékenységek: Beszédtechnikai gyakorlás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére. Saját álláspont megfogalmazása, cáfolat, ellenvélemény kifejtése. A tömegkommunikációs műfajok, információ értelmezése. Az elbeszélés, leírás, jellemzés és levélírás tanult ismereteinek gyakorlása. Kreatív szövegalkotás tartalomhoz, tömegkommunikációs helyzethez illő szó-, és stílus használattal. A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó), felismerés, elemzés, szófajgyűjtés, differenciálás. Mondatrész és szófaj elkülönítése. A mondatelemzés gyakorlása, elemzés komplex módon (aláhúzás, szófaji megjelenés, ágrajzos leképezés). Eltérő műfajú irodalmi szövegek kifejező olvasásának gyakorlása. Önálló szókincsgyűjtés, lexikonokban, szótárakban. Különböző műfajú és tematikájú irodalmi művek elemzése. Példák gyűjtése az olvasott műköltészeti alkotásokról műfajokra, irodalmi kifejezésformákra.

33


Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, a felbukkanó érzelmek, gondolatok felfedezése és bemutatása, megjelenítése rajzban, drámajátékban, zenével, képekkel. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás, szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről. Memoriterek tanulása, alkalmazása. Szaktárgyi kifejezések gyűjtése, alkalmazása a tantárgyi nyelvben. Táncok felismerése, megnevezése. A különféle jellemábrázoló mozgások, pantomimes gyakorlatok végrehajtása együttesen. Improvizációs gyakorlat különféle élethelyzetekre. Elemzés közösen a mindennapi élet különféle szituációira, a saját történetekre. Bábkészítés a tanult technikákkal, bábmozgatás, maszkkészítés., dramatikus előadás. Ünnepi köszöntőszöveg (szövegrészlet) elsajátítása, előadása a csoportban. Fogalmak: 

hír, névszó, névutó, határozószó, névmás, mondatrész, alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők, műballada, forrásmunkák, életkép, novella megszemélyesítés, hasonlat, allegória, rímképlet, verselés,. konfliktushelyzet, tetőpont, megoldás, ősi szertartások. Követelmény:

   

Legyen képes összehangolni verbális megnyilvánulásait a testbeszéddel. Udvariasan működjön együtt a felnőtt és a kortárs beszédpartnerekkel. Adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket. Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében, az információk értelmezésében és a közéleti, közszereplési műfajokban (felszólatás, a cáfolás, az érvelés, az egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazása). Ismerje a nyelvi egységek jelentéstani és szerkezeti tartalmát gyakorlottsági szinten. Írása legyen rendezett, olvasható. Ismerje a mondatrészek mondatbeli szerepét, szófaját. Tudjon segítséggel mondatot elemezni, ismerje a mondatrészek kérdőszavát, aláhúzási jelölését, ágrajzos leképezését. Legyen képes felismerni a mondatrész és szófaj közötti kapcsolatot. Alkalmazza fokozott önállósággal a nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat. Ismerje fel és tudjon javítani stiláris és helyesírási hibáit fokozatos önállósággal (önellenőrzés). Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a fogalmazási műfajok felismerésében és szövegalkotásában. Legyen képes tartalmi tömörítésre és bővítésre szövegalkotáskor. Legyen gyakorlott a szövegelemzésben, tudjon kérdéseket feltenni a szöveg adataival, oksági összefüggéseivel kapcsolatban. Legyen képes az olvasott művek tartalmáról 5-6 mondatban, szóban és írásban beszámolni, helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatására. Lássa be a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit (alkalmazza is a mindennapi élethelyzetekben a tanultakat). Társaival együttműködve - aktívan - vegyen részt a dramatikus játékokban. Váljon fogékonnyá az irodalmi kifejezésformák szépsége iránt. Tudja segítséggel használni az anyaggyűjtésre szolgáló lexikonokat, szótárakat, forrásanyagokat. Legyen képes a memoriterek szöveghű tolmácsolására. Legyen gyakorlott a csoporton belüli szereplésben és tanúsítson játékbátorságot. Értse a mozgás improvizációs, a jellemábrázoló metakommunikációs megnyilvánulásokat. Mutasson gyakorlottságot a bábos játékokban, a bábkészítésben. Ismerje fel a szereplő szándékait, tetteit és elemezze kapcsolatait. Tanuljon meg egy-két népszokást, vegyen részt a jeles napok szertartásaiban, az előkészületben és a lebonyolításban, iskolai ünnepségeken. Legyen büszke hazája és települése nevezetességeire. Tudatosan óvja, védje azokat. Legyen képes a könyvtár- és múzeumlátogatás során önállóan szerzett ismereteit összefoglalni. Tudja felsorolni néhány nevezetes ember nevét lakóhelyükön s ismerje a közösségért végzett munkájukat.

                      

34




Alakuljon ki benne a közösséghez tartozás és a hazaszeretet pozitív érzése. Értékelés:

Elégséges

Közepes

Jó

Líra és epika műfajban elemi ismeretekkel rendelkezik. Kérdésekre segítséggel beszámol Arany János és Mikszáth Kálmán életéről. Az olvasottakat segítséggel időrendben visszaadja. Idézni tud Petőfi Sándor: Nemzeti dal és Ady Endre: Felszállott a páva című versekből.

Líra és epika műfajban elemi ismeretekkel rendelkezik. Vázlat alapján beszámol Arany János és Mikszáth Kálmán életéről. Képes az olvasottak cselekményét vázlatpontokban írásban és szóban ismertetni. Segítséggel elmondja Petőfi Sándor: Nemzeti dal és Ady Endre: Felszállott a páva című verseket.

Biztos ismeretekkel rendelkezik Arany János és Mikszáth Kálmán életéről. Az olvasottakban felismeri az ok-okozati összefüggéseket. Képes vázlatot készíteni. Szöveghűen elmondja Petőfi Sándor: Nemzeti dal és Ady Endre: Felszállott a páva című verseket.

Szavakat segítséggel, irányítással csoportosít, átalakít, létrehoz. Segítséggel képes jellemzést készíteni, levelet írni.

Szavakat segítséggel csoportosít, átalakít, létrehoz. Megadott témában képes jellemzést készíteni. Megbeszélés után képes levelet írni.

Olvasásában megfelelő tagolásra törekszik. Szövegalkotásra szóban és írásban egyszerű formában képes.

Olvasásában megfelelő hangsúlyozásra törekszik. Szövegalkotása szóban változatos, írásban segítséget igényel. Képes magánéleti megszólalásra. Ügyintézéshez kevés, közéleti megszólaláshoz sok segítséget igényel.

Képes magánéleti megszólalásokra. Ügyintézéshez és a közéleti megszólaláshoz sok segítséget igényel.

Jeles

Széleskörű ismeretekkel rendelkezik Arany János és Mikszáth Kálmán életéről. Önálló adatgyűjtésre képes. Az olvasottakban felismeri az ok-okozati összefüggéséket, logikai kapcsolatokat, cselekvések következményeit. Szöveghűen elmondja Petőfi Sándor: Nemzeti dal és Ady Endre: Felszállott a páva című verseket, idézni tud Arany János: Toldi című művéből. Szavakat megadott Szavak szempont szerint csoportosításánál, csoportosít, átalakít, létrehozásánál, létrehoz. Önállóan képes átalakításánál a változást jellemzést készíteni, észreveszi, indokolja. levelet írni. Képes jellemzést készíteni, levelet, válaszlevelet írni. Olvasása esztétikai Olvasása esztétikai élményt nyújtó. élményt nyújtó. Szövegalkotása szóban Szövegalkotása szóban változatos, írásban és írásban változatos. változatosságra törekvő. Képes magánéleti megszólalásra, ügyintézésre, közéleti megszólalásra segítséggel képes.

Képes magánéleti és közéleti megszólalásra, ügyintézésre.

3.4. 8. évfolyam Célok témakörönként: Kommunikáció, beszédművelés, tömegkommunikáció:  A magán és közéleti kommunikáció helyzeteihez való alkalmazkodás kialakítása.  Eligazodás a tömegkommunikációs műfajok információiban, a napi információkhoz való nyelvi és magatartásbeli viszonyulás. Nyelvtani ismeretek, nyelvhelyességi ismeretek, helyesírás, szövegértés, szövegfeldolgozás.  A mondattani ismeretek továbbfejlesztése.  A helyesírási készség stabilizálása.  Szabatos, pontos nyelvtani szerkezetű beszéd használata.  A szaktárgyi nyelv ismerete, használta. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás  Tapasztalatszerzés a köznapi életben használatos hivatalos iratok (levél, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában.  A tanult fogalmazási műfajokban, szövegalkotáskor a véleményalkotás-, és nyilvánítás alkalmazása, az oksági összefüggések elemzése, a megfelelő stílus használata. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban

35


  

A társadalmi problémák, a történelem, az egyéni érzelmek tükröződésének észrevételezése az olvasott művek és költő életrajzok kapcsán. Képesség tenni a tanulókat a költői kifejezésformák átvitt értelmezésére, az irodalmi nyelv szépségének felfedezésére. Az önálló ismeretszerzésre, olvasmányok megválasztására, forrásanyagok felkutatására.

36


Médiaismeret:  A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek megismerése.  Az ismerethordozó médiák használatának tanulása.(értékeket válogasson) Feladatok  Az Irányelvben foglaltak szerint értelemszerűen. Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök:                        

Kommunikáció: Együttműködési képesség és kultúrált nyelvi magatartás a társakkal beszélgetéskor, szituációs- vagy szerepjátékban. A véleményalkotás- és nyilvánítás képességének erősítése az érvelés szabályainak alkalmazásával. Probléma felismerés- és megoldó képesség a mindennapi élethelyzetek és olvasmányok kapcsán, a tömegkommunikációs műfajok információinak értelmezésekor. Nyelvtani ismeretek rendszerezése és alkalmazása Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában. A helyesírási szabályok értelem tükröztető szerepének belátása és felhasználása. Komplex gondolkodási képesség a több szempontú elemzéskor, a tanult nyelvi elemek alkalmazásakor. Rendszerező képesség a tanult nyelvi szintek, alaktani és szótani ismeretek rendszerezésekor. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás Kreatív szövegalkotó képesség a tanult fogalmazási műfajokban. Összehasonlító képesség a hasonló műfajok, szerkezetek, stíluseszközök elemzésekor. Rendezett, tagolt íráskép(Az egyéni írásmódot tükrözi, de fontos az igényesség.). Kifejező, jó tempójú, szöveghű olvasási készség a szöveg bemutatásakor. Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban Műelemző képesség a tanult, szempontok alkalmazásával a művészi kifejezésmódok értelmezésekor. Képi gondolkodás az olvasott irodalmi szövegek mögöttes tartalmainak, az alkotói üzenet értelmezésekor. Empátiás érzék fejlesztése az irodalmi hősök, szereplők helyzetébe, konfliktushelyzetekbe beleélés, érzelmek, magatartások, indítékok megértése. Rendszerező képesség: az olvasott művek, alkotók elhelyezése korban, műfajban, témában. Megjelenítő képesség dramatikus játékban, felolvasáskor, memoriterek előadásakor. Médiaismeret Vizuális, akusztikus érzékelés, figyelem, audiovizualitás. Térbeli-időbeli tájékozódási képesség.(orientáció) Összehasonlítás, következtetés képessége. Emlékezet, figyelem. Asszociáció. A megkülönböztetés képessége. Emocionális és empátiás képességek. Kommunikációk és szociális képességek: empátia, kapcsolatfelvétel- és tartás.

Témakör Kommunikáció, beszédművelés, tömegkommunikáció,

Nyelvtani ismeretek, nyelvhelyességi ismeretek, helyesírás,

Tartalom A magán és közéleti kommunikáció tipikus helyzetei, kifejezésmódjuk különbsége. Kommunikációs helyzetekben való viselkedés. Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben (vita, állásfoglalás, érvelés, cáfolás, állásfoglalás korrigálása, -konfliktusok feloldásának nyelvi eszközei). A kisközösségi kommunikáció alapvető beszédhelyzetei, gyakori szövegműfajai, magatartásformái.(udvariasság) Különféle tömegkommunikációs műfajok és eszközeik (rádió, televízió, újság híranyagának értelmezése, riport, a kérdezés módjai, hirdetések szöveg és képi elemzése. Mondattani ismeretek. Mondatelemzés. Az összetett mondat tagmondatai közti viszony, a kötőszó jelentésmódosító szerepe, több szempontú rendszerezés, elemzés. A szótani, hangtani ismeretek szintetizálása.

37


A magyar nyelv állandóságainak és változásainak vizsgálata a szólásokban, közmondásokban. A magyar helyesírás elvei szerinti írás. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Ragozott és képzett szavak helyesírása, az összetett szavak helyesírása, hangváltozási esetek írása. Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás,

Irodalom olvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformában

Médiaismeret

Elbeszélés különböző anyaggyűjtési módok felhasználásával (olvasott, átélt, elképzelt élmény alapján). Tagolatlan szöveg tagolása. Stílusfejlesztő gyakorlatok.(Oksági összefüggések magyarázata, érvelés fogalmazásban, szógyűjtések, párbeszéd elbeszélésbe ékelése.) Leírás fokozott önállósággal. Egyszerűbb szövegelemző műveletek szóban és írásban. Tömörítés. A hivatalos levél.(Hangnem, stílus, a tartalom és közlésszándék tömör kifejezése.) A reformkor. Az adott korszak hatása a költőkre és költészetre. A nemzeti összetartozás. Testvéri szeretet, hazaszeretet, becsület. Kölcsey Ferenc életrajzi adatok, közéleti szereplés, költészetéből válogatás (Huszt, Himnusz,Parainesisből részlet) . Vörösmarty Mihály: életrajzi adatok, nemzeti érzések, szerelem (Szózat, Magyarország címere, Szép Ilonka). Petőfi Sándor; Egy gondolat bánt engemet, Pacsirtaszót hallok megint. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (részlet). A nem mutatott levél. Bajban ismerszik meg a barát. Tegnapjaink. A Nyugat nemzedéke: Ady Endre életrajzi adatai, verseiből válogatás. Válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből. Krúdy Gyula: A sánta honvéd. Napjaink. Történetek a gyermekkorról. Válogatás a magyar és világirodalomból. Memoriterek a választott versekből. Olvasónapló a közösen feldolgozott regényrészletekből. Könyvtárhasználat, az anyaggyűjtés forrásainak felkutatása, használata. Napilapok, házi olvasmányok szövegértő feldolgozása. Az óda, epigramma műfaji jellemzői. A szóképek elemzése, a versek szerkezete, keretes szerkezet. Művészeti ismeretek: Az álló-és mozgókép mint kifejezési eszköz (fotó, film, televízió) . A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, zene, képzőművészet.(értékes, igényes műveket válasszon) Kommunikációs rendszerek: A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió. információs és interaktív hálózatok). A tömegkommunikációs rendszerekben üzenetek: hír, történet, reklám.

Tevékenységek:  Gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, értékelése.  Együttműködés a beszédpartnerekkel.  Irodalmi olvasmányokhoz, mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó véleményalkotás-, nyilvánítás.  Szövegelemezés, a tanult nyelvi egységekről tanultak szintetizálása.  A mindennapi vagy irodalmi témákról ismeretek, példák gyűjtése a könyvtári katalógus tartalomjegyzékek, prospektusok segítségével. A gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkában.  Tájékozató és véleményt közlő tömegkommunikációs műfajok gyűjtése, elkülönítése, ismertetése,

38


                

készítése irányítással (cikk, hír, tudósítás, riport, hirdetés, reklám). Helyesírási, mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Komplex elemzési gyakorlatok a mondattan, szótan körében. Táblázatok, ábrák, rajzos útmutatók, felelettervek készítése a tanult nyelvtani, szövegtani, irodalom-műfaji és kifejezőeszközbeli ismeretek rendszerezésére. Irodalmi művekben ábrázolt emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások értelmezése, megvitatása, megjelenítése rajzban, drámajátékban, szituációs gyakorlatban. Beszámoló szóban, írásban az olvasott műről, látott vagy átélt élményről. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levélírás fokozott önállósággal. Összehasonlítások a hasonló műfaji jellemzők, a szerkezeti felépítés, a nyelvi kifejezések összevetésével. Példák keresése a történelemnek az irodalomra gyakorolt hatásáról. Az aktív szókincs folyamatos gyarapítása szóban és írásban, adott témakörökben. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása, képi, zenei megjelenítése a társművészetek forrásainak felhasználásával. A művészeti kifejezésmódok, stíluseszközök, funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Érzelmek, magatartások, Jellemek, kapcsolatok, indítékok önálló bemutatása, például a jellemzés, az ismertetés műfajában (szóban vagy írásban)(ismert irodalmi művek alapján). A magyar irodalom nagyobb korszakaira (reformkor, a XX. század első és második fele) vonatkozó ismertek összefoglalása. Korokhoz kötőtő témák, problémák meglátása irodalmi művekben. Az olvasott művek elhelyezése a korban. Tanulás-, információgyűjtést segítő segédkönyvek használata (A magyar helyesírás szabályai, a Magyar értelmező kéziszótár, lexikonok, stb.). Film, színházi előadás megtekintése, megvitatása. Gyűjtőmunka, rendezés, albumkészítés filmekről, művészekről, újságok, folyóiratok képanyagából, cikkekből ,kiállítás rendezése..

Fogalmak: 

Riport, hirdetés, összetett mondat, tagmondat, kötőszó, mellérendelt, alárendelt, hivatalos levél, óda, epigramma, keretes szerkezet. álló-, és mozgókép fotó.

Követelmények:              

Legyen tájékozott az alapvető tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, ismerje fel a tömegkommunikáció szerepét és hatását. Tartsa tiszteletben mások véleményét. Ismerje fel a nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó-, és alaktani, mondattani jelenségeket. Használja a helyesírási segédkönyveket. Rendelkezzen megfelelő írásmóddal, írástempóval. Tudjon önállóan, 7-8 mondatban beszámolni irodalmi, film és színházi élményeiről szóban és írásban. Legyen képes feltárni a költő, író ábrázolt érzelmi világát az elemzett művekben. Aktívan vegyen részt közös dramatikus játékokban és az azokat elemző megbeszéléseken. Legyen képes kitölteni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény). Ismerje ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról.(praktikus ismeretek alkalmazása) Tudja az olvasott művekben megjelenített emberi problémákat, kapcsolatokat, élethelyzeteket, erkölcsi kérdéseket megnevezni, bemutatni, olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában. Legyen tájékozott a tanult irodalmi kifejezésformák felismerésében és megnevezésében. Mutasson fokozott önállóságot az ismeretek gyűjtésében, a forrásanyagok felhasználásban. Értékelés:

39


Elégséges

Közepes

Jó

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a líra és epika műfajban, műveket segítséggel besorol. Kérdésekre beszámol Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Radnóti Miklós életéről. Idézni tud Petőfi Sándor: Szeptember végén, Az Alföld, József Attila: Mama című versekből. Arany János: A walesi bárdok, Családi kör és a Kőműves Kelemen című alkotások tartalmát kérdésekre elmondja.

Képes kérdések segítségével a tanult művek tartalmi ismertetésére, műfaji meghatározására. Szöveghűen tudja Petőfi Sándor: Szeptember végén, Az Alföld, József Attila: Mama, Arany János: A walesi bárdok című verseket. Idézni tud Arany János: Családi kör és a Kőműves Kelemen című művekből. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Radnóti Miklós életéről, munkásságáról pár mondatban beszámol.

Képes a tanult művek műfaji besorolására, tartalmi ismertetésére. Szöveghűen tudja Petőfi Sándor: Szeptember végén, Az Alföld, József Attila: Mama, Arany János: A walesi bárdok és a Családi kör című verseket. Idézni tud a Kőműves Kelemen című népballadából. Önállóan beszámol Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Radnóti Miklós életéről.

Jeles

Képes irodalmi alkotásokról beszélgetni, tartalmukat ismertetni, műnemüket meghatározni. Szöveghűen, élményt nyújtóan el tudja mondani Petőfi Sándor: Szeptember végén, Az Alföld, József Attila: Mama, Arany János: A walesi bárdok és a Családi kör című verseket. Idézni tud a Kőműves Kelemen című népballadából és Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka című elbeszélő költeményből. Önállóan beszámol Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Gárdonyi Géza és Radnóti Miklós életéről, önálló adatgyűjtésre képes. Segítséggel csoportosítja Csoportosítja a szavakat Szavakat megadott Képes szavakat a szavakat jelentéstartalmuk és szempont szerint megadott szempontok jelentéstartalmuk és alakjuk szerint. Ismeri a csoportosít. Ismeri a szerint csoportosítani. alakjuk szerint. Szavakat szókincs rétegződésének szókincs rétegződésének Ismeri a szókincs segítséggel fogalmát. Képes, kevés csoportjait. Képes rétegződésének kérdőszavakhoz segítséggel szavakat szavakat csoportjait, azokba csoportosít. Alárendelő, kérdőszavakhoz kérdőszavakhoz besorol. Szavakat, mellérendelő, predikatív csoportosítani. csoportosítani. kérdőszavakat szószerkezeteket alkot Predikatív Szószerkezeteket alkot, egymáshoz rendez, kérdések segítségével. szószerkezetet önállóan, csoportosít. Egyszerű, kiegészít. Egyszerű és bővített alárendelő és bővített és összetett Szószerkezeteket alkot, mondatokat alkot. mellérendelő mondatokat alkot. csoportosít, átalakít. szószerkezeteket Egyszerű, bővített és kérdések segítségével összetett mondatokat alkot. Egyszerű és alkot, átalakít, bővített mondatokat megváltoztat. önállóan, összetett mondatokat segítséggel alkot. Képes különböző jellegű Képes különböző Képes különböző Képes különböző szövegek olvasására. jellegű, műfajú szövegek jellegű, műfajú szövegek műfajú szöveg Fogalmazáshoz hangsúlyos olvasására. hangsúlyos, értelmező élménynyújtó segítséget igényel. Fogalmazásában kevés olvasására. Fogalmazás olvasására. Képes segítséget igényel. önálló készítésére képes. hangulati szempontú szövegelemzésre. Fogalmazásában egyéni stílusa alakulóban van. Családi konfliktusok Családi konfliktusok Családi konfliktusainak Családi konfliktusait kezeléséhez segítséget kezelésére törekszik. okát látja, kezelésére igyekszik önállóan kér. Ügyintézőként Képes ügyintézőként törekszik. kezelni. Ügyintézőként előzetes megbeszélés tudakozódni. Iskolai Ügyintézőként képes képes tudakozódni, a után tudakozódik. közösségben segítséggel tudakozódni, közéleti kapott tájékoztatásra Iskolai közösségben képes közéleti kommunikációban reagálni. Közéleti segítséggel képes kommunikációra. önálló. kommunikációban aktív. közéleti kommunikációra.

40


4. Matematika 1 - 4 évfolyam Célok:  A környező világ mennyiségi- és térbeli viszonyainak felfedeztetése tapasztalati úton.  Differenciált fejlesztéssel megalapozni a matematikai gondolkodást.  Kialakítani az alapvető matematikai képességeket. Feladatok:  Tárja sokoldalúan a tanulók elé, fedeztesse fel a matematika szerepét a mindennapi életben.  Járuljon hozzá a valóság megismeréséhez.  Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.  Fejlessze - változatos matematikai tevékenységek során - a megismerés képességét, az idő- és térszemléletet.  Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, ellenőrzésére, értékelésre, neveljen önkontrollra.  Alakítsa a tanulók szemléletét gyakorlati példákkal a valóság és a matematikai modellek kapcsolatáról.  Fejlessze a tevékenységekhez kötött probléma-felismerést, megoldást.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Közvetett tapasztalatszerzés, bővülő cselekvés központú tevékenység. A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, az emlékezet tartalmának bővítése. Az összefüggések felismerése. A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás Matematikai gondolkodás, nyelvezet, relációk, mennyiségállandóság, helyiérték-fogalom Problémamegoldó-logikus-analógiás-praktikus gondolkodás Mérések, mérőeszközök, mérőszámok, mértékegységek ismerete, használata Kauzális és analizáló-szintetizáló gondolkodás fejlesztése.

41


Ellenőrzés, értékelés: A tanév során folyamatosan ellenőrizzük , szóban értékeljük munkájukat és különböző egyezményes jelekkel jutalmazzuk a kimagasló teljesítményt. Az első évfolyam második félévétől tapasztalatainkat írásban is rögzítjük. Az értékelés szempontjai a tantárgy témaköreihez kapcsolódnak. A különböző területeken elért szinteket rögzítjük az erre a célra készített és a munkaközösség által elfogadott táblázatban. Egyeztetések:  tárgyak egyeztetése azonosság alapján  képek egyeztetése azonosság alapján  mennyiségek egyeztetése, számnévvel, számképpel, számjeggyel Csoportosítások:  tárgyak csoportosítása azonosság alapján  tárgyak csoportosítása azonos tulajdonság alapján  logikai készlet elemeinek csoportosítása azonos tulajdonság alapján  számok csoportosítása adott tulajdonság alapján Összehasonlítások:  nagyságukban eltérő tárgyak összehasonlítása  halmazok összehasonlítása számosságuk alapján  számok összehasonlítása Sorba rendezés:  nagyságukban eltérő tárgyak sorba rendezése  halmazok sorba rendezése számosságuk alapján  számok sorba rendezése Térbeli, síkbeli helyzetek:  felismerése  megnevezése  létrehozása Számköri ismeretek:  számlálás ritmusának kialakulása  halmaz számosságának megállapítása 5-ös, 10-es, 20-as számkörben  számok helye a számsorban, számszomszédok 5-ös, 10-es 20-as számkörben  számok bontása eszközzel, eszköz nélkül Műveletek:  összeadás, kivonás tartalmai megítélése  összeadás, kivonás megoldása eszközzel, eszköz nélkül (5-ös, 10-es, 20-as számkörben)  egyszerű szöveges feladat megjelenítése matematikai eszközökkel, rajzban, lejegyzésük művelettel. Értékelés alapjául a követelményekhez viszonyított teljesítmény, s a tanuló önmagához viszonyított fejlődése szolgál. A naplóban havonta osztályozzuk őket illetve a témazáró-, a félévi és év végi felmérőket is érdemjeggyel minősítjük.

4.1. 1. évfolyam 4.1.1. Célok:  Az önálló megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás fejlesztése.  A matematikai eszközök egyre tudatosabb használata.  Biztos számfogalom kialakítása 20-as számkörben. Műveletfogalom – összeadás, kivonás - elmélyítése. A szóbeli szövegértelmezés fejlesztése.  Egyszerű összefüggések felismerése, kifejezésük tevékenységgel.  A formaérzékelés és térbeli tájékozódás fejlesztése.  A mérés értelmezése. Becslési képesség fejlesztése. Feladatok:  Az igaz, hamis állítások logikai tartalmának értelmezése.  Mennyiség- és számfogalom bővítése, elmélyítése.  Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége.

42


  

Összeadás, kivonás gyakorlása 20-as számkörben. Relációk jelölése. Tapasztalatok gyűjtése a gyakorlati mérések kapcsán. Geometriai alakzatok felismerése a környezetben, testek, síkidomok.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Az önálló megfigyelést válogatás, csoportosítás fejlesztése. Formaérzékelés és térlátás alapozása. Elemi szabály és feladattudat kialakítása. Hallásfigyelem és emlékezet fejlesztése. Az összehasonlító képesség fejlesztése Matematikai gondolkodás. Tevékenységek: Válogatások, csoportosítások, megadott és választott szempontok szerint. Halmazok számosságának megállapítása számlálással, összehasonlításuk párosítással. Halmazok rendezése az elemek száma szerint. Számok írása, olvasása, összehasonlításuk, rendezésük, soralkotás. Történetek lejátszása, kirakásuk, ábrázolásuk rajzban. Síkidomok előállítása pálcikákkal, zsinórokkal, lyukas táblán. Mérés választott és szabvány egységekkel. Összemérés, kiegyensúlyozás, teletöltés, széttöltés. Az idő múlásának érzékeltetése. Témakör Gondolkodási műveletek alapozása

Számtan, algebra, számfogalom, számköri ismeretek

Műveletek

Tartalom Ciklikus sorok folytatása, sorozatok, sorrend, egymásutániság megfigyelése, leképzése. Három elemű tárgyszekvenciák ,megfigyelése, elraktározása, felidézése. Válogatás, csoportosítás tulajdonságok alapján, tulajdonság jelölése jelkártyával(logikai készlet, számkártyák, pálcikák,korong használata). Tulajdonságok megfogalmazása állítások formájában, állításokhoz halmazok alkotása. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. Számkör bővítése 20-ig. A természetes szám, mint a mennyiségek mérőszáma. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása. Mennyiségtartalom megerősítése játékpénz segítségével. 10 Ft-os kifizetése egyforintosokkal. A 20 Ft-os kifizetése csak tízforintosokkal, majd csak egyforintosokkal(játékpénz, igazi pénz). Az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma. Halmazok számosságának megállapítása - az elemek megszámlálása. Egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros-, páratlan számok. A helyi értékes írásmód tudatosítása. Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok. Számsorok állandó különbséggel: 1, 2, 5. Műveletek előkészítése - kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére. Az összeadás és kivonás tartalmának elmélyítése -halmazok bővítése-szűkítése - halmazok egyesítése-különbsége. A műveletek tartalmának bővítése, a halmazok összemérése valamennyivel több, valamennyivel kevesebb. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes – átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül. -(analógia). Teljes kétjegyű számokból egyjegyű számok elvétele tízes átlépés nélkül Összeadás, kivonás tízes átlépéssel (jobb képességű tanulóknak) Műveleti jelek alkalmazása.

43


Szöveges feladatok

Egyszerű szöveges feladat lejátszása, megjelenítése, lerajzolása, lejegyzése, közös megoldás. Testek építése minta alapján. Síkidomok előállítása megadott feltétel szerint pálcikákból, lyukas táblán. Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk (gömbölyű, szögletes) Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása (négyszög, háromszög, kör). Testek és síkidomok csoportosítása, rendezése adott tulajdonság alapján. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása: jobbra, balra, között, középen, szélén, oldalt, rajta, benne. Tájékozódás síkon. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása: jobbra, balra, középen, szélén, fönt, lent, oldalt(orientációs képesség fejlesztése, viszonyfogalmak és matematikai nyelvezet adekvát használata).

Geometria, mérések, Geometriai alakzatok, tulajdonságaik

Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások

   

Összefüggések, függvények, sorozatok

Mérési tapasztalatok gyűjtése. Mennyiségek mérése választott és szabvány mértékegységekkel. Távolság mérése lépéssel, lábbal, méterrúddal. Magasság, hosszúság. szélesség, vastagság mérése színes rudakkal, arasszal, pálcikákkal, hurkapálcikákkal, mérőszalaggal. Űrtartalom összehasonlítása, mérése különböző alakú és nagyságú pohárral, literrel. Tömeg összehasonlítása kétkarú mérlegen kilogrammal. A szabvány mértékegységek bemutatása, nevük, jelük: méter=m; liter=l; kilogramm=kg. Az idő múlásának érzékeltetése óra, napszak, nap. Összefüggések felismertetése személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai alakzatok, halmazok számossága között. Jelölések használata (összekötés, nyíl, relációs jelek) Logikai készlet elemeinek egymáshoz rendelése egy tulajdonság változásával. Hozzárendelések más matematikai témakörök anyagához igazodva. Tárgyhalmazokhoz, számképekhez, színes rudakhoz számjegyek hozzárendelése. Természetes számokhoz a számegyenes pontjai, geometriai alakzatokhoz természetes számok, stb. Sorozatok képzése adott szabály alapján.

Követelmény:  Tudjon ciklikus sorokat folytatni (szeriális képesség fejlesztése).  Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére.  Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani.  Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.  Legyen biztos számfogalma 20-as számkörben.  Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben eszközhasználattal először, majd eszközhasználat nélkül.  20-as számkörben tízes átlépés nélkül analógia segítségével.  Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.  Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.  Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.  Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni.  Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.  Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.  Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez. Értékelés:

44


Gyengén felelt meg

Megfelelt

Irányítással felismeri az alkalmazott eszközöket és játékokat. Használni csak állandó megerősítés mellett képes azokat. Számfogalma kialakulóban van. A számokat 5-ig felismeri.

Felismeri az alkalmazott eszközöket és játékokat, közös megbeszélés után használni is képes azokat. Számfogalma a tanult körben kialakult. A számokat 5-ig felismeri, leírja.

A két alapművelet manipulációval való végzésére is csak állandó segítséggel és közös értelmezés után képes. Szövegértelmezése gyenge, egyszerű szöveg megértésére sem képes.

Irányítással képes a két alapművelet manipulációval való végzésére. Egyszerű szöveg megértésére közös értelmezéssel képes.

Jól megfelelt


Felismeri, és használni is tudja az alkalmazott eszközöket, játékokat.

Biztonsággal használja az alkalmazott eszközöket, játékokat.

Számfogalma a tanult körben jól kialakult. A számokat 10-ig felismeri, tudja írni és olvasni. Manipulációval végez összeadást és kivonást.

A tanult számkörben biztosan tájékozódik. A számokat tízes körben biztosan felismeri, írja és olvassa. Összeadás és kivonás manipulációval való végzésére önállóan képes.

Egyszerű szöveg értelmezésére képes, de megerősítést igényel.

Egyszerű szöveget képes önállóan megérteni.

4.2. 2. évfolyam Célok:  A tanulók érdeklődésének felkeltése a tantárgy iránt. Helyes szokásrend kialakítása a matematikai eszközök használatában.  A tanulók pszichés funkcióinak, képességeinek, ismereteinek feltérképezése, bővítése.  Biztos számfogalom kialakítása 10-es számkörben. Az összeadás, pótlás és kivonás tartalmi megértése.  A szóbeli szövegértés fejlesztése (feladatértelmezésben). Feladatok:  Személyek és tárgyak tulajdonságainak, térbeli helyzetüknek bemutatása, megnevezése.  Térbeli és nagyságbeli viszonyszavak használata.  A mennyiségi állandóság kialakulásának segítése.  A globális mennyiség felismerés fejlesztése.  A számlálás ritmusának kialakítása.  A mennyiségi változások megjelenítése.  Számolási eljárások gyakorlása. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Pozitív hozzáállás kialakítása a tantárgyhoz, a számok világához. A vizuális, az akusztikus és a taktilis percepció finomítása. A megfigyelőképesség, a tudatos és tartós figyelem és emlékezet fejlesztése. Közvetlen tapasztalatszerzés az összehasonlítás, az azonosítás és a megkülönböztetés területén. Gondolkodási műveletek – válogatás, csoportosítás, rendezés, soralkotás, kiegészítés - gyakorlása. A szenzomotoros és cselekvéses gondolkodás fejlesztése.

Tevékenységek:

Manipuláció tárgyakkal, tárgyképekkel, matematikai eszközökkel. Halmazok elemeinek egymáshoz rendelése, párosítás. Mennyiségek, számnevek, számképek, számjegyek egyeztetése, viszonyításuk, sorba rendezésük. Mennyiségek összemérése. Halmazok bővítése, szűkítése, egyesítése, különbsége tárgyakkal végzett cselekvéssel. Szituációs játékok a mennyiségi változások megjelenítésére. Geometriai alakzatok előállítása - tépés, vágás, hajtogatás, gyurmázás.

45


Konstruálás: építés-kirakás Témakör Gondolkodási műveletek alapozása

Tartalom A közvetlen környezetben lévő személyek, tárgyak tulajdonságai, megfigyelésük, egyeztetésük, megnevezésük: -szín: piros, kék, sárga, barna, fehér, fekete -forma: gömbölyű, szögletes, kerek, négyszög, háromszög -nagyság: kicsi-nagy, kisebb-nagyobb, legkisebb-legnagyobb, ugyanakkora, hosszú-rövid stb., magas-alacsony stb., széles-keskeny stb., vastag-vékony stb. - azonosságok, különbözőségek -csoportosítás azonosság, és azonos tulajdonság alapján (taktilis képességek fejlesztésével ,közvetlen, személyes tapasztalatszerzés alapján).

Számtan, algebra, számfogalom, számköri ismeretek,

Számfogalom kialakításának előkészítése: határozatlan és határozott halmazok alkotása, összehasonlítása, mennyiségfogalmak érzékeltetése: sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi. Relációs jelek. Számfogalom kialakítása: 5-10-es körben. Halmazok számosságának megállapítása, megszámlálása, egyeztetésük számnévvel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros-, páratlan számok. 1, 2, 5, 10 Ft-os pénzérmék bemutatása, kifizetésük egyforintosokkal. Mennyiségek, számok bontása, pótlása és összetevése.

Műveletek

Szóbeli összeadás, kivonás10-es számkörben. A műveletek tartalmi értelmezése: halmazok bővítése –szűkítése, egyesítése - különbsége. Műveletek megoldása matematikai eszközökkel, rajzban lejegyzésük. A tagok felcserélhetősége.

Szöveges feladatok

Szóban megfogalmazott egyszerű szöveges feladatok lejátszása, kirakása, megjelenítése rajzban, lejegyzésük művelettel. Geometriai alakzatok létrehozása. Testek építése építőkockákból, rudakból. Síkidomok előállítása tépéssel, vágással, hajtogatással. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Szétválogatásuk megismert tulajdonságaik alapján.

Geometriai mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik, Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások,

Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott egységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom). Tájékozódás térben. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Alatt-alá, fölött-fölé, mellett-mellé, mögöttmögé helyes használata. _Ellentétes fogalmak értelmezése: kint - bent, fönt –lent, közel – messze, közepe-széle, sor eleje - sor vége (orientációs képesség fejlesztése).

Összefüggések, függvények, sorozatok,

Összefüggések felismertetése: személyek, kapcsolatában. Relációk megfogalmazása szóban. Hozzárendelések párosító játékokban. Ciklikus sorok folytatás, növekvő, csökkenő számsorozatok.

Értékelés: 46


Gyengén felelt meg

Megfelelt

Jól megfelelt


Felismeri az alkalmazott eszközöket, de használatukra csak állandó megerősítés mellett képes. Számfogalma 10-es számkörben kialakulóban van.

Az alkalmazott eszközöket ismeri, használatukra megerősítés mellet képes. Számfogalma a tanult körben kialakult. A számokat 20-ig segítséggel tudja írni és olvasni.

Az alkalmazott eszközöket ismeri és használni is tudja.

Az alkalmazott eszközöket önállóan használja.

Számfogalma a tanult számkörben jól kialakult, a számokat írja és olvassa az ismert körben.

Irányítással és közös értelmezéssel képes a két alapművelet rajzzal, modellel való megjelenítésére.

Irányítással képes a két alapműveletet rajzzal, modellel megjeleníteni.

Ismeri a tanult alapfogalmakat.

Ismeri a műveleti jeleket, a tanult fogalmakat. Egyszerű szövegezésű feladatot irányítással értelmez, lényegkiemelő képessége kialakulóban van.

Képes a két alapművelet rajzzal, modellel való megjelenítésére. A lejegyzéshez tudja használni a műveleti jeleket. Ismeri és érti a tanult fogalmakat.

Biztonsággal tájékozódik a tanult számkörben. A számokat a tanult számkörben biztosan írja és olvassa. Képes a két alapműveletet rajzzal és modellel megjeleníteni, a matematika nyelvén lejegyezni.

Egyszerű szövegezésű feladatot irányítás és állandó segítség mellett értelmez, lényegkiemelő képessége még nem alakult ki.

Ismeri az egész órákat.

47

Érti és használja a tanult fogalmakat.

Egyszerű szövegezésű feladatot jól értelmez, lényegkiemelő képessége jól kialakult.

Egyszerű szövegezésű feladatot önállóan jól értelmez; lényegkiemelő képessége jól kialakult.

Ismeri és leolvassa az egész órákat.

Képes leolvasni és beállítani az egész órákat.


Követelmény:  Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére.  Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján.  Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról.  Tudja 10-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.  Használja értelmesen a nagyságbeli és a térbeli helyzetek viszonyszavait. Legyen biztos számfogalma 10es számkörben,majd kitekintés 20-as számkörre is..  Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal. Értse az egyszerű szóbeli szöveges feladatok tartalmát.  Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait.

4.3. 3. évfolyam Célok:

 Tulajdonságfogalmak elmélyítése. A logikus gondolkodás fejlesztése.  A természetes számfogalom és műveletfogalom elmélyítése és bővítése, a 100-as számkörben.  A szóbeli és írásbeli szöveges feladatok értelmezése.  Összefüggések felfogása és a kiegészítés fejlesztése.  Geometriai alapfogalmak körének bővítése, tapasztalatszerzés a gyakorlati mérésekben. Az egyre önállóbb munka és az önellenőrzés fejlesztése. A pontosság iránti igény kialakítása. Az információszerzés szerepének felfedeztetése a mindennapi életben

Feladatok: Gondolkodási műveletek gyakorlása. Tapasztalatok gyűjtése a tízes számrendszer szerkezeti sajátosságáról. Összeadás, kivonás gyakorlása 100-as számkörben. Szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás értelmezése. A műveletek közötti összefüggések felfedeztetése, relációk jelölési módjának bővítése. Geometriai alakzatok felismerése testek, síkidomok, vonalak, pontok. Mérés gyakorlása különböző mérőeszközökkel. Pontosság iránti igény fejlesztése. Közvetlen tapasztalatszerzés algoritmusok követéséről. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Az önálló megfigyelés fejlesztése. Összehasonlítás és az összegfüggések felfogásának gyakorlása. A kifejezőképesség fejlesztése. Becslő, ellenőrző képesség kialakítása fejlesztése. Konstruálás, térlátás, téri tájékozódás alapozása, fejlesztése. Számolási készség fejlesztése. Az analógiás, logikus és kauzális gondolkodás fejlesztése. Térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése. Megismerő és felismerő képesség fejlesztése. Tevékenységek: Elemek, alakzatok, számok összehasonlítása, csoportosítása, rendezése megadott és választott szempont szerint. Halmaz elemeinek meg- és leszámlálása, összehasonlításuk, rendezésük. Számok írása, olvasása, bontásuk. Műveletek modellezése matematikai eszközökkel (pénz, színes rudak, stb.). testek és síkidomok előállítása. Építés, kirakás, konstruálás. Becslések, mérések. Geometriai alakzatok keresése a valóságban. Információs- és irányjátékok. Témakör Tartalom Gondolkozási műveletek Csoportosítások megadott és választott szempont szerint Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. Igaz, nem igaz állítások alapozása megfogalmazása. Transzformációs játék két tulajdonság változásával. Nyitott mondatokba elemek, számok helyettesítése, igazságtartalmak eldöntése. Számtan, algebra, számfogalom, számköri ismeretek

Számkör bővítés 50-ig, majd 100-ig - alapozás. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak elmélyítése. A száz fogalma. Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok

48


alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Számok viszonyítása rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. A mindennapi gyakorlatban előforduló római számok írása, olvasása 50-ig. Soralkotások állandó különbséggel: 1,2, 5, 10. Műveletek előkészítése: kétjegyű számok bontása. Számfogalom elmélyítése pénzzel. 50 Ft-os és 100 Ft-os bemutatása kifizetésük csak tízforintosokkal, majd csak egyforintosokkal. Műveletek     

Összeadás, kivonás 20-as számkörben tízes átlépéssel Kétjegyű számok összeadása kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével: kerek tízesek összeadása, kivonása, kerek tízesekhez egyesek hozzáadása és elvételük. teljes kétjegyű. számokhoz egyesek hozzáadása, elvétele, teljes kétjegyű számokhoz kerek tízesek hozzáadása, elvétele, teljes kétjegyű _számokhoz, teljes kétjegyű számok hozzáadása, elvétele. Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás értelezése. A műveleti jelek bevezetése. 10-es, 5-ös. 2-es szorzó- és bennfoglaló táblák kiépítése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, tárgyakkal, rajzban. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás.

Szöveges feladatok

Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése. A szöveges feladat kérdésének megválaszolása Megoldási terv készítése.

Geometria, mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik

Testek építése, síkidomok előállítása adott feltétellel. Síkidomok rajzolása (szabad kézzel. vonalzóval). Testek (kocka. téglatest. henger. gömb), síkidomok (téglalap, négyzet, háromszög. kör) felismerése, megnevezése. Testek és síkidomok válogatása megadott szempont szerint. Tükrözés síktükörrel. A megfigyelések megfogalmazása. Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása. Egyenes és görbe vonalak felismerése, előállításuk pálcikák, zsinórok segítségével. Nyitott és zárt vonalak, egyenes és törött vonalak megkülönböztetése. Pont és vonal kölcsönös helyzete: rajta, kívül, belül.


Mérés választott és szabvány egységekkel. Hosszúság, űrtartalom, tömeg (kg) becslése. mérése. A szabvány mértékegységek, nevük és jelük: méter, m; deciméter, dm; liter, l; deciliter, dl; kilogramm, kg. Időtartam érzékeltetése: év, évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra, perc, másodperc. Időpont leolvasása (egész órák).


Összefüggések kifejezése rajzzal, jelekkel. Szabályjáték, logikai készlettel, számokkal egy, majd két tulajdonság változásával. Számok rendezése növekvő ill. csökkenő sorrendben. Hiányos sorozatok kiegészítése. Állandó különbségű sorozatok megadott, majd felismert szabály alapján.

A számítástechnika alapjai

Információs játékok: az információ jelentősége: találós kérdések, keresőérzékelő játékok. Tapasztalati úton jelenségek gyűjtése, a sorrendiségre, tulajdonságok felismerése, ellentétpárok létrehozása.

49


Játékos algoritmusok-irányjátékok a helymeghatározások relációk alapján.

tanteremben,

a

szabadban,

Követelmény:  Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában.  Tudjon igaz és nem igaz állításokat mondani kész halmazokról.  Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében.  Legyen tájékozott a 100-as számkörben.  Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában.  Összeadás, kivonás 10-es számkörben készségszinten, összeadás, kivonás 20-as számkörben analógia segítségéve, 100-as számkörben eszközök segítségével.  Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatot.  Legyen képes konkrét és matematikai relációk felfedezésére.  Tudjon megfogalmazni felismert kapcsolatokat.  Legyen képes egyszerű sorozatok folyatására.  Fogalmazzon meg szabályt egyszerűbb esetekben.  Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget, tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással.  Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, 1, dl, kg, Ft, nap, óra. Értékelés:

Gyengén felelt meg A tanult számkörben segítséggel és bizonytalanul tájékozódik, a számokat segítséggel ismeri fel, írja és olvassa. A tanult alapfogalmakat és számolási eljárásokat ismeri. Számkör átlépés nélkül, eszközzel végez összeadást és kivonást. Egyszerű szabály követésére állandó irányítás mellett képes. Ismeri az egész órákat. Az adatok megfigyelését, gyűjtését célzó tevékenysége alacsony színvonalú. Egyszerű szövegezésű feladat önálló értelmezésére nem képes, lényegkiemelő képessége gyenge.

Megfelelt

Jól megfelelt

A tanult számkörben bizonytalanul tájékozódik, a számok írásához, olvasásához megerősítést igényel.

A tanult számkörben jól tájékozódik, a számokat jól írja és olvassa.

A tanult számkörben biztosan tájékozódik, a számokat pontosan írja és olvassa.

A tanult alapfogalmakat érti, a számolási eljárásokat ismeri. Számkör átlépés nélkül végez összeadást és kivonást. Egyszerű szabály követésére megerősítéssel képes. Ismeri és leolvassa az egész órákat. Az adatok megfigyelését, gyűjtését célzó tevékenysége megfelelő. Egyszerű szövegezésű feladat értelmezéséhez kezdeti segítséget igényel, lényegkiemelő képessége fejlődött.

A tanult alapfogalmakat és számolási eljárásokat érti és használja. 10-es átlépéssel is végez összeadást és kivonást.

A tanult alapfogalmakat és számolási eljárásokat érti és jól alkalmazza. 10-es átlépéssel pontosan végez összeadást és kivonást. Képes egyszerűbb szabály követésére.

Képes egyszerű szabály követésére. Leolvassa és beállítja az egész és fél órákat. Adatgyűjtő tevékenysége jó. Egyszerű szövegezésű feladat értelmezésére képes, lényegkiemelő képessége jó.

4.4. 4. évfolyam Célok:       


A fogalmi gondolkodás fejlesztése. Természetes számfogalom elmélyítése 100-as számkörben. Számolási készség fejlesztése. A geometriai alapfogalmak és a szabvány mértékegységek bővítése. Tiszta, pontos rajzolás a szerkesztő eszközökkel. Kreativitás motiválása, fejlesztése. Az információszerzés- és feldolgozás szerepének felfedeztetése mindennapi életben

50

Leolvassa és beállítja az egész és fél órákat. Adatgyűjtő tevékenysége és lényegkiemelő képessége egyaránt jó. Egyszerű szöveges feladatot önállóan értelmez.


   

Helyiértékek rendszere Mennyiségállandóság kialakítása Matematikai gondolkodás, nyelvezet, analógiás-logikus-problémamegoldó gondolkodás Kauzális és analizáló-szintetizáló gondolkodás.

4.4.1. Feladatok A logikai fogalmak viszonyának értelmezése. Pontos matematikai nyelv használata. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának elmélyítése. Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása. Szorzás- és bennfoglaló táblák kiépítése, írásbeli összeadás és kivonás technikájának bemutatása. Geometriai alakzatok (négyzet, téglalap) tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Geometriai alakzatok rajzolásának gyakorlása szerkesztő eszközökkel. Kerület és terület fogalmának alapozása a számkörhöz kapcsolódó új mértékegységek megismertetése. Tájékozódás a közvetlen környezetben előforduló jelek alapján. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Kódolási, számolási, műveletmegoldó készségek fejlesztése. A becslő, ellenőrző, értékelő képesség kialakítása, fejlesztése tanulói tevékenységek kapcsán. Vizuális és akusztikus figyelem fejlesztése. A megtartó emlékezet és az akaraterő fejlesztése. A képzelet fejlesztése. A konstruálás motiválása. Az összehasonlítás, válogatás, megkülönböztetés, azonosítás, rendezés, konkretizálás, transzformáció gyakorlása. A szenzomotoros, analógiás, fogalomalkotó gondolkodás fejlesztése. Tevékenységek: Konkrét elemek válogatása, csoportosítása, rendezésük több szempont szerint. Elemek megszámlálása. Számok írása, olvasása, értelmezésük. Viszonyítások, rendezések, soralkotások. Műveletek megjelenítése matematikai eszközökkel. Építése, kirakás, konstruálás. Testek, síkidomok előállítása. Tükrös alakzatok előállítása hajtogatással, tépéssel, vágással. Pontok, vonalak, egyenesek rajzolása. Becslések, mérések szabvány mértékegységekkel. Kapcsolatok keresése, létrehozása, jelölésük, szabályjáték adott szabály alapján.

51


Témakör Tartalom Gondolkodási műveletek Elemek rendezése adott, vagy felismert szempontok alapján. Részhalmaz előállítása változatos alaphalmazokon (személyek, tárgyak, logikai alapozása készlet). Tulajdonságok és tagadásuk megfogalmazása, jelölésük jelkártyával. Számfogalom elmélyítése 100-as számkörben. Számtan, algebra, számfogalom, számköri Mennyiségfogalom megerősítése gyakorlati példákkal, pénzzel. Alaki érték, helyi érték, valódi érték közötti összefüggés elmélyítése. ismeretek Számok nagyságbeli viszonya, relációk, rendezések, soralkotások. Műveletfogalom előkészítés - teljes kétjegyű számok bontása. Műveletek Szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel. Írásbeli összeadás: teljes kétjegyű számokkal tízes átlépés nélkül, majd az egyeseknél tízes átlépéssel. Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. 4-es, 3-as, 6-os szorzó – bennfoglaló tábla kiépítése. 200, 500, 1000 Ft-osok bemutatása. Kifizetésük tízforintosokkal. százforintosokkal. Szöveges feladatok




A számítástechnika alapjai

Egyszerű. szöveges feladatok értelmezése. Ismert és ismeretlen adatok megállapítása. Megjelenítése, lejegyzése művelettel .Megoldási terv készítése. A várható eredménybecslése, a művelet megoldása. A kapott eredmény összevetése a becsléssel és a valósággal. A kérdés megválaszolása. Testek építése, felismerése, megnevezése. Válogatásuk megadott tulajdonság alapján. Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Rajzolásuk négyzethálós papíron. Tükrös alakzatok felismerése, előállításuk egy tükörtengellyel (kirakással. tépéssel, nyírással). Eltolás térben és síkban. az eltolás eredményének megfigyelése. A kerület fogalma. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel. Vonalak tulajdonságai Egyenesek helyzete függőleges, vízszintes, ferde. Félegyenes, szakasz fogalma. Egyenesek, félegyenesek, szakaszok, síkidomok rajzolása szabad kézzel és vonalzó segítségével. Mérési gyakorlatok választott és szabvány egységekkel. Becslés, megmérés. kimérés. A tanult szabványmértékegységek ismétlése, bővítésük a számkörnek megfelelően. Fogalmuk, nevük, jelük. Hosszúság mértékegységei: m. dm. cm Űrtartalom mértékegységei: hl, 1, d1 Tömeg mértékegységei: kg. dkg Idő mértékegysége: nap, óra. perc Pénz: forint Mértékváltások előkészítése. Ugyanannak a mennyiségnek kisebb illetve nagyobb egységgel történő mérése, kifejezése különböző egységekben. Mérések alkalmazása: a szakaszok mérése cm pontossággal. Síkidomok kerületének mérése. A négyzet és téglalap kerületének mérése, számítása. Idő mérése. Időpont leolvasása óra, perc pontossággal. Összefüggések felfedezése bővülő elemek megadásával. Táblázatok kiegészítése adott, majd felismert szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése. Állandó különbségű sorozat folytatása mindkét irányban, megadott és felismert szabály alapján. Szabályjátékok megoldása a négy alapművelet alkalmazásával. Hiányos sorozatok kiegészítése. Hétköznapi algoritmusok: algoritmusok megfigyelése a mindennapos cselekvésekben, közlekedés, vásárlás, napirend, heti rend.

52


A megfigyelt cselekvési sorok képi ábrázolása. Jelek és kódok: környezetben való tájékozódás irányai jelekkel, mozgások megadott irányban, lejegyzés. Az iskolai élet jelei, beszélő képek, _piktogramok. Látogatás a számítástechnikai teremben: felsőbb évfolyamok tanulói tevékenységének megfigyelése a számítógépnél. Követelmény:  Tudjon alaphalmazon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani.  Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.  Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben.  100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni.  Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban.  Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát.  Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.  Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában.  Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.  Ismerjen fel szabályokat és tudja azt megfogalmazni.  Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.  Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait.  Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában.  Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket.  Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben.  Tudjon adott témához kapcsolódó nyomtatott könyvtárt ismerethordót keresni  Ismerje a mérőeszközöket és a mértékegységeket..

Értékelés:

Gyengén felelt meg

Megfelelt

A tanult matematikai jelöléseket felismeri.

A tanult matematikai jelöléseket ismeri.

A tanult számkörben bizonytalanul írja és olvassa a számokat, segítséggel tájékozódik.

A tanult számkörben bizonytalanul tájékozódik. A számok írásához, olvasásához várja a megerősítést.

Összeadást és kivonást számkör átlépés nélkül végez. Ismeri a számok tanult tulajdonságait. A megismert fogalmak használatára nem képes.

Összeadást és kivonást írásban 10-es átlépéssel irányítással végez. Ismeri a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat. Ismeri és érti a számok tanult tulajdonságait. A megismert fogalmakat segítséggel használja. Konkrét elemekkel kapcsolatban egyszerű kapcsolatokat megért. Egyszerű szabály követésére kezdeti segítségadással képes. A tanult geometriai alakzatokat ismeri.

Konkrét elemekkel kapcsolatban egyszerű kapcsolatokat is csak rávezetéssel ért meg. Egyszerű szabály követésre folyamatos megerősítéssel képes. A tanult geometriai

53

Jól megfelelt


A tanult és megértett matematikai jelöléseket ismeri és használja. A tanult számkörben jól tájékozódik, a számokat önállóan írja és olvassa. Ismeri, érti és használni is tudja a számok tanult tulajdonságait.

A tanult matematikai jelöléseket érti és használja. A tanult számkörben biztosan tájékozódik, a számokat pontosan írja és olvassa. Érti és használja a számok megismert tulajdonságait. Összeadást és kivonást írásban, számkör átlépésekkel is pontosan végez. Érti és tudja a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat. A megismert matematikai fogalmakat pontosan használja. Konkrét elemekkel kapcsolatban egyszerű kapcsolatok felismerésére önállóan is képes. Szabályt pontosan tud követni. A tanult geometriai alakzatokat ismeri.

Összeadást és kivonást írásban számkör átlépéssel is végez. Ismeri és tudja a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat. A megismert fogalmakat használja megfogalmazásaiban. Konkrét elemekkel kapcsolatban egyszerű kapcsolatot felfedez. Szabály követésére képes. A tanult matematikai alakzatokat ismeri.


Gyengén felelt meg alakzatokat felismeri. Ismeri a tanult mértékegységeket, az egész és a félórákat.

Egyszerű szöveges feladat értelmezésére és az adatok kigyűjtésére állandó irányítás mellett képes.

Jól megfelelt


Ismeri a tanult mértékegységeket. Leolvassa az egész és a félórákat.

A tanult mértékegységeket tudja használni. Az óráról leolvassa az egész, fél és háromnegyed órákat.

Egyszerű szövegezésű feladat értelmezésére, és az adatok kigyűjtésére előzetes megbeszélés után képes.

Egyszerű szövegezésű feladatot jól értelmez, képes a fontos adatok kiemelésére is.

A megismert mértékegységeket helyesen használja. Az óráról pontosan leolvassa az egész, fél, negyed és háromnegyed órákat. Egyszerű szöveges feladatot önállóan értelmez és old meg.

Megfelelt

5. 5-8. évfolyam Célok:   

Az 5-8. évfolyamon a matematika tanítás célja a környező világ mennyiségi -és térbeli viszonyainak konkrét megismertetése. Ebben a szakaszban képessé tenni a tanulókat egyszerű matematikai problémák felismerésére. Segíteni szükséges az ismeretek olyan szintű alkalmazását, amely a mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldásával lehetővé teszi a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítését.

Feladatok:  Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.  Biztosítsa - változatos matematikai tevékenységek során - az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével - a megismerés képességének fejlődését.  Fejlessze a tér -és időszemléletet.  Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésre, értékelésre.  Neveljen önkontrollra.  Fejlessze az alkotó képzeletet.  Alakítsa ki a függvényszemléletű gondolkodást.  Juttassa el a tanulókat az oksági összefüggések felismeréséhez (kauzális gondolkodás).

54


Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Pozitív attitűd a számok világához. A kapcsolatok felismerése, az összefüggéslátás. A matematikai nyelv, a szövegértő képesség. A problémamegoldó képesség. A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az értékelő képesség. A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás a konkretizálás, problémamegoldó-logikus-analógiás és kauzális gondolkodás, matematikai nyelvhasználat.. Analógiás gondolkodás, az elvonatkoztatás, az általánosítás műveletet.

Ellenőrzés, értékelés:

A tanulók ellenőrzésének, értékelésének folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. A folyamatos ellenőrzés formái: tevékenységek megfigyelése, szóbeli-és írásbeli ellenőrzés. A felső tagozatos tanulók egyre önállóbban dolgoznak a matematika órákon. Így az ellenőrzés egyik legfontosabb módja a tanulók tevékenységének megfigyelése, folyamatos ellenőrzése és szóbeli értékelése. Ily módon a tanítástanulás bármely szakaszában visszajelzést kapunk tanulóink teljesítményéről. Ezáltal fejlődik a tanulók önellenőrző, önértékelő képessége. A szóbeli ellenőrzés, beszélgetés illetve összefüggő felelés formájában történik. Az írásbeli ellenőrzéskor a tanulók házi feladatait, füzetben, munkakönyvben, feladatlapokon végzett önálló munkáikat ellenőrizzük, értékeljük(témazárók, felmérők). Időnként a tanítás-tanulás folyamatában dominánssá válik, önálló didaktikai feladatként jelenik meg az ellenőrzés és értékelés. Tanév elején vagy nagyobb témaegység megkezdése előtt diagnosztikus-, a tanítás-tanulás folyamatában formatív-, egy-egy téma egység lezárásakor, félévkor és év végén szummatív értékelést alkalmazunk. Ellenőrző, értékelő munkánk akkor hatékony, ha hat a tanulók személyiségére, motiválja, aktivizálja őket. Ellenőrizzük tanulóink képességeit, készségeit, ismereteit és az ismeretek alkalmazási szintjét. A megfigyelő, összehasonlító, csoportosító, rendszerező képességek fejlődése nyomon követhető a halmazokkal, számokkal, mértékegységekkel, mennyiségekkel és geometriai alakzatokkal végzett műveletek kapcsán. Az összefüggések látása, szabályfelismerés, szabálykövetés, szabályalkalmazás, sorba rendezés szintje tetten érhető a személyekkel, tárgyakkal, számokkal, műveletekkel, mértékegységekkel, geometriai alakzatokkal végzett tevékenységeknél, geometriai számításoknál. A sorrendiség megtartását ellenőrizhetjük szabálykötéskor, műveletek megoldásakor, szerkesztések alkalmával (szeriális képességek). Elemző, döntő, tervező, becslő, ellenőrző, szóbeli kifejező képességek fejlettségi szintje lemérhető az állítások igazságának eldöntésekor, az igaz, hamis állítások megfogalmazásakor, logikai összefüggések megállapításakor, a logikai alapfogalmak használatakor, számítások, mérések alkalmával. Szöveges feladatok megoldásakor, szerkesztések menetének megtervezésekor. A tanulók konstruáló-, sík és térbeli tájékozódási képességéről, formalátásáról, a testek és síkidomok előállításakor, tükrözés, nagyítás, kicsinyítés alkalmával, grafikonok készítésekor kapunk pontos visszajelzéseket. A kombinatórikus képesség rajzok, kirakások, színezések, táblázatok, fadiagrammok készítésekor és számok képzésekor ellenőrizhető. A felismerő, kódolási, számolási és műveletvégzési készség szintjét ellenőrizzük a természetes számok, a közönséges törtek, tizedes törtek és negatív számok körében egyaránt. Eszközhasználati készség szintje folyamatosan megfigyelhető a matematikai manipulációs-, szerkesztő- és mérő eszközök valamit a zsebszámológép illetve számítógépek használatakor. Ellenőrzésük kiterjed a tanulók feladatmegértésének szintjére, munkájuk pontosságára, áttekinthetőségére, tisztaságára. Tanulóink teljesítményét érdemjeggyel minősítjük. Tanév közben havonta illetve felmérések alkalmával szabályozzuk.

55


5.1. 5. évfolyam Célok: A logikai fogalmak bővítése. Biztos számfogalom kialakítása 1000-es számkörben. Készségszintű számolás fejlesztése. A tört szám és a negatív szám fogalmának előkészítése.. A geometriai látásmód alapozása. Egyre pontosabb mérés a szabvány mértékegységekkel. Geometriai számítások gyakorlása. Helyes testtartás és eszközfogás kialakítása szerkesztések gyakorlásakor. Valószínűségi gondolkodásmód alapozása. Az információszerzés-, feldolgozás-, átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben. Feladatok: A logikai alapfogalmak adekvát használata. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának elmélyítése. A helyiérték-táblázat bővítése. A szorzó-, és bennfoglaló táblák bővítése, mélyítése. Az írásbeli szorzás és osztás technikájának bemutatása. Az írásbeli összeadás és kivonás gyakorlása. Tapasztalatok gyűjtése a geometriai alakzatok tulajdonságairól Sokszögek kerületének kiszámítása. Az érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: A figyelem és emlékezet pontosságának, tartósságának fejlesztése. Az akarat és képzelőerő motiválása. Az összefüggések felismerésének, a szabályok megtartásának gyakorlása. A becslő-, ellenőrző-, értékelő képesség fejlesztése a matematikai problémák megoldása során. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A konstruáló képesség motiválása. A számolási készség fejlesztése. A fogalmi, a problémamegoldás és kombinatórikus gondolkodás fejlesztése. Szerialitás a cselekvésben. Tevékenységek: Elemek osztályozása, válogatása. Állítások megfogalmazása számokról, testekről, síkidomokról. Műveletek megjelenítése tárgyakkal, matematikai eszközökkel, ábrázolásuk rajzban. Mennyiségi változások pontos megfogalmazása, lejegyzése művelettel. Törtrészek előállítása darabolással, vágással, hajtogatással, színezéssel. Testek építése, síkidomok előállítása. Síkidomok tükrözése – egy tükörtengely - nagyítása, kicsinyítése. Rajzolás, szerkesztés vonalzóval, körzővel. Mérés választott és szabvány egységekkel. Sorozatok képzése. Hiányzó elemek pótlása. Kombinatórikus feladatok megoldása, lehetőségek előállítása kirakással, színezéssel, rajzzal. Véletlen események megfigyelése. Témakör Gondolkodási műveletek alapozása

Tartalom Az eddig megismert műveletek alkalmazása a számtan, algebra és geometria, mérés, témakörök ismereteinek elmélyítésére (válogatás, csoportosítás, sorba rendezés, részhalmaz képzés, állítások alkotása és tagadásuk). Két halmaz közös elemeinek keresése. Metszethalmaz képzése (személyek, tárgyak. matematikai eszközök). Metszethalmaz ábrázolása. Állítások halmazábra részeiről, tulajdonságok megfogalmazása halmazokról. A logikai „és” értelmezése, „minden", „van olyan”, „van amelyik nem”, „egyik sem” kifejezések használata.


Számkör bővítés 1000-ig. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, elmélyítése. A helyi érték -táblázat bővítése. Az 1000-resek helye. A helyi érték, alaki érték és a valódi érték kapcsolata. A mennyiségtartalom elmélyítése pénzzel és a mindennapi életből vett példákkal. Számképzés adott feltételekkel. Számok írása, olvasása. (Kerek százasok, teljes háromjegyű számok, helypótló a tízesek vagy az egyesek helyén.) Számok helye a számegyesen. Számszomszédok: -kerek százasok százas szomszédjai, - háromjegyű számok egyes szomszédjai,

56


- teljes háromjegyű számok melyik két kerek százas között állnak. A kerekítés szabályai. Tört fogalmának előkészítése: előállítás tevékenységgel: darabolással, hajtogatással, nyírással, kirakással, színezéssel. A kapott részek nevei: fél, harmad, negyed, stb. Egységtörtek és többszöröseik fogalmi előkészítése manipulációval. A tört rész neve, jelölése betűkkel (1 negyed, 3 negyed). Szőnyegezés azonos egységnyi színes rudakkal (hányszorosa, hányadrésze). Egy egész .megnevezése sokféleképpen (2 ketted, 4 negyed, 3 harmad, stb.). Tört részek összehasonlítása. Hőmérséklet mérése. A hőmérő beosztása és működése. A hőmérsékleti értékek leolvasása, lejegyzése. A plusz, mínusz jelölése(önálló otthoni hőmérséklet-megfigyelés és mérés, adatok lejegyzése). Negatív számok fogalmának előkészítése. Negatív számok tartalmának elmélyítése: adósság(-), vagyon(+) fogalma. Feladatok megjelenítése rajzban. Műveletek

   

Szöveges feladatok

Műveletfogalom előkészítése: kerek százasok bontása két-, három tag összegére, helyi érték szerinti bontások, kerek számok szorzatalakja. Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása. A 8, 9, 7, szorzó bennfoglaló tábla kiépítése. A tanult szorzó- és bennfoglaló táblák gyakorlása. Összefüggések a szorzótáblák között(analógiák). Szóbeli műve1etek kerek tízesekkel, százasokkal, az egyjegyű számok analógiájára. Írásbeli műveletekben használatos elnevezések:-1.:összeadás:tagok, összeg 2.:kivonás: kisebbítendő, kivonandó, különbség 3.:szorzás: szorzandó, szorzó, szorzat 4.:osztás: osztandó, osztó, hányados, maradék Írásbeli összeadás teljes háromjegyű számokkal, majd olyan számokkal, amelyek különböző helyi értékei helypótló áll. Írásbeli összeadás fokozatai: - összeadás tízes átlépés nélkül, -tízes átlépés az egyesek helyén,. - körátlépés a tízesek helyén,. - körátlépés az egyesek és tízesek helyén is. Írásbeli kivonás teljes háromjegyű számokkal, majd olyan kivonások megoldása, amelyekben a kisebbítendő, vagy a kivonandó, vagy a különbség valamelyik helyi értékén helypótló áll. Írásbeli kivonás fokozatai: kivonás elvétellel tízes átlépés nélkül kivonás pótlással tízes átlépés nélkül, tízes átlépés az egyeseknél, körátlépés a tízeseknél, körátlépés az egyesek és tízesek helyén is. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyűi szorzóval, osztóval a fokozatok betartásával. Két-, háromjegyűi számok szorzása egyjegyű szorzóval. A szorzandó számjegyeinek szorzatai egyjegyű számok (nincs maradék). Két-, háromjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Az osztandó mindegyik számjegye maradék nélkül osztható az osztóval. Műveleti tulajdonság: összeadásoknál a tagok, szorzásnál a tényezők felcserélhetősége. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás - kivonás, összeadás-szorzás, szorzás -bennfoglalás. Feltételek és a kérdés szétválasztása. A problémák logikai sorrendjének megállapítása. A megoldás logikai menetének megfogalmazása Megoldási terv készítése. Egyszerű szöveges feladatokhoz kérdés megfogalmazása. Lejegyzése, megoldása, ellenőrzése.

57



Testek építése lapokból. A lapok tulajdonságainak - nagyság, forma, egyenes, görbe -és helyzetének - merőleges, párhuzamos -megfigyelése, megfogalmazása. Testek építése egységkockákból: adott számú egységkockából, majd adott alaprajzra. Testek tulajdonságai – csak egyenes lapok határolják, csak görbe lapok határolják, van egyenes és görbe lapja is; szimmetrikus, nem szimmetrikus. Síkidomok előállítása lyukas táblán, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazása, határoló vonalak fajtája (egyenes görbe), nagysága (egyenlő vagy különböző hosszúságúak, szögek, oldalak száma, oldalak helyzete (párhuzamos, merőleges, metsző) szimmetrikus vagy nem szimmetrikus alakzatok. Egyenesek és szakaszok kölcsönös helyzete: metsző, merőleges, párhuzamos. A derékszög felismerése.


Mérés választott és szabvány mértékegységekkel. A tanult szabvány mértékegységrendszerek ismétlése, bővítésük az 1000-es számkörnek megfelelően fogalmuk, nevük, jelük. Hosszúságmértékek: km, m, dm, cm, mm. Űrmértékegységek: hl, 1, dl, cl Tömegmértékek: t, kg, dkg, g. Időmértékek: év, hó, hét nap, óra, perc, másodperc. Pénz: Ft. A mértékegységek közötti összefüggések megfigyeltetése. A négyzet és a téglalap kerületének kiszámítása összeadással, szorzással. A négyzet és a téglalap területének hézagmentes lefedése különböző alakú és nagyságú egységekkel majd négyzetcentiméterekkel. A négyzet és téglalap területének mérése, a négyzetcentiméterek összeszámlálása.

Szerkesztések

Egyenesek és szakaszok, kölcsönös helyzete. Párhuzamos, merőleges, metsző egyenesek, derékszög, négyzet, téglalap rajzolása derékszögű vonalzóval. Különböző sugarú körök rajzolás körzővel. Tükrözés egy tükörtengellyel lyukas táblán, négyzethálón. Nagyítás, kicsinyítés négyzethálón rajzban.


Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk rajzosan. Bontott alakú számok közötti kapcsolat, a nyíldiagram használata. Számok közötti relációk. Felismert szabály lejegyzése, szabály leolvasása nyíldiagramról. Egy- és két bemenetű gépek táblázatának kiegészítése adott szabály alapján. Különbségsorozatok képzése, a logikai készlet elemeivel egy-, majd két tulajdonság változásával. Különbségsorozatok számokkal, állandó majd váltakozó különbséggel. Számsorozatok középkezdéssel.

Valószínűség, kombinatorika, statisztika

Események megfigyelése, összeszámlálása (fej-írás játék, kockadobálás.) Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése közvetlen környezetben megfigyelhető események megszámlálása (járműforgalom).

A számítástechnika A működő számítógép megfigyelése, a használathoz szükséges billentyűk alapjai funkciójának tapasztalati megismerése. Változások megfigyelése, létrehozása. Egyszerű játékprogramok, készségfejlesztő használata.

58


A számítógép használatának rendje, biztonsági tudnivalók. Jelek és kódok: kódolás, dekódolás, titkosírás készítése, megfejtése. Régi korok képi és írásos üzenetei. Üzenetek osztálytársaknak, barátoknak, szülőknek rajzzal. Követelmény:  Tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit.  Értse a logikai „és” tartalmát.  Tudja alkalmazni a csoportosítást, a részhalmaz-képzést más matematikai témakörökben.  Használja értelmesen a – „minden”, a „van olyan”, „van amelyik nem”, „egyik sem” - kifejezéseket.  Tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni.  Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben.  Értse a tört és a negatív szám fogalmát.  Számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben.  Legyen jártas a szorzó és bennfoglaló táblák körében.  Legyen jártas az írásbeli összeadásban, kivonásban.  Ismerjék az írásbeli szorzás- és osztás lejegyzésének formáját. Tudjanak egyjegyű szorzóval és osztóval szorozni és osztani a tanult esetekben.  Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel.  Legyen képes összefüggések felismerésére a matematika különböző témaköreiben.  Felismert és megfogalmazott szabályokat tudja lejegyezni.  Legyen jártas változó különbségű számsorozatok folytatásában.  Tudjon mennyiségeket különböző pénznemekkel kifizetni.  Növekedjen gyakorlottsága a gyakorlati mérésekben.  Legyen jártas a kerületszámításban és területszámításban.  Legyen gyakorlata a szerkesztő eszközök használatában.  Végezzen csoportos valószínűségi kísérleteket.  Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására.  Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkos írást készíteni, megfejteni.  Legyen tájékozott a képi információforrások körében.  Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt.

Értékelés:

Gyengén felelt meg

Megfelelt

Jól megfelelt

A tanult számkörben bizonytalanul tájékozódik, a számokat segítséggel írja és olvassa. A matematikai jelöléseket segítséggel használja.

A tanult számkörben tájékozódik, a számokat írja és olvassa.

A tanult számkörben jól tájékozódik, a számokat pontosan írja és olvassa.

A matematikai jelöléseket megerősítéssel tudja használni. Ismeri az írásbeli Ismeri és használja az összeadást, kivonást, a írásbeli összeadást és szorzó és bennfoglaló kivonást, a szorzó és táblákat. bennfoglaló táblákat. Ismeri a tört és a negatív Ismeri a tört és negatív számokat. számokat. Egyszerű kapcsolatokat Egyszerű kapcsolatokat irányítással felismer, felismer konkrét elemek, konkrét elemek, számok, számok és mennyiségek illetve mennyiségek között. között.

59

Kiválóan megfelelt A tanult számkörben biztonsággal tájékozódik.

A megértett matematikai A tanult matematikai jelöléseket helyesen jelöléseket helyesen használja. használja. Tudja alkalmazni az írásbeli összeadást, kivonást, tudja a szorzó és bennfoglaló táblákat. Ismeri és érti a tört és a negatív számokat. Egyszerű kapcsolatok felismerésére képes konkrét elemekkel, számokkal és mennyiségekkel kapcsolatban.

Jól alkalmazza az írásbeli összeadást és kivonást, a szorzó és bennfoglaló táblákat. Érti és használja a tört és a negatív számokat. Képes kapcsolatok felismerésére konkrét elemekkel, számokkal és mennyiségekkel kapcsolatban.


Gyengén felelt meg Egyszerű alakzatok legszembetűnőbb geometriai tulajdonságait felismeri. Ismeri az egész, fél, negyed és háromnegyed órákat. Ismeri a tanult mértékegységeket. Matematikai tartalmú szövegből a legalapvetőbb adatokat felismeri, segítséggel lejegyzi.

Megfelelt Egyszerű alakzatok jellemző geometriai tulajdonságait ismeri. Ismeri az órát.

Ismeri a tanult mértékegységeket. Matematikai tartalmú szövegből a lényeges adatokat felismeri, megerősítést igényelve lejegyzi.

60

Jól megfelelt


Egyszerű geometriai alakzatok jellemző tulajdonságait ismeri és értelmezi. Az órát percnyi pontossággal jól leolvassa és beállítja. Ismeri és használja a tanult mértékegységeket. Matematikai tartalmú szöveg lényeges adatait képes kiemelni és lejegyezni.

Ismeri és érti a tanult geometriai alakzatok jellemző tulajdonságait. Az órát percnyi pontossággal képes leolvasni és beállítani. Használja a tanult mértékegységeket. Matematikai tartalmú szöveg önálló értelmezésére, a lényeg kiemelésére és lejegyzésére egyaránt képes.


5.2. 6. évfolyam Célok: A gondolkodási műveletek bővítése, gyakorlása. Biztos számfogalom kialakítása 10000-es számkörben. A közönséges tört szám fogalmának kialakítása. Tapasztalatok gyűjtése negatív számokról. Írásbeli műveletek bővítése. Geometriai alakzatok fogalmi jegyeinek elmélyítése. Mértékegységrendszerek bővítése. Szerkesztési algoritmusok pontos követése. Adatgyűjtési technikák gyakorlása. Az informatika tantárgy tanításának előkészítése. Feladatok: Konkretizálás, általánosítás gyakorlása. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, bővítése. A közönséges tört szám bevezetése. Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval. Részletszorzatok értelmezése, lejegyzésük módjának bemutatása. A szögek bemutatása, rajzolásuk. Mérésük gyakorlása. Kerületszámítások gyakorlása. Területszámítás előkészítése. Számítógépes környezetben algoritmusok érte1mezése, követése. A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képességek kialakítása.

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: A rendezés, rendszerezés, osztályozás. A megfigyelő, értékelő, döntési és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az elemző, értékelő, ellenőrző képesség egyre magasabb szintre emelése. Összefüggések felismerésének gyakorlása a problémamegoldások kapcsán. Következtetések. Térszemlélet és a geometriai látásmód fejlesztése. A kombinatórikus gondolkodásmód fejlesztése, a valószínűségi szemlélet alapozása. Tevékenységek: Elemek besorolása két egymással különböző kapcsolatban lévő halmazba. Halmazábrák különböző részeinek jellemzése. Állítások és tagadásuk a diagrammok különböző részeiről. Elemek megszámlálása, csoportosításuk tízesével. Műveletek kapcsolatainak megfigyelése, lejegyzése, alkalmazásuk ellenőrzés céljából. Törtrészek előállítása, rendezésük. Testek építése, kiterítésük, testhálók rajzolása.

61


Mértani alakzatok rajzolása, szerkesztése. Mérés választott vagy szabvány mértékegységekkel. Transzformációk: tükrözés, Témakör Tartalom eltolás, Gondolkodási Halmazokról tanultak elmélyítése. kicsinyíté műveletek alapozása Az alap-rész - és kiegészítő halmazok további vizsgálata, állítások és s, tagadásuk, -a logikai „nem”. Metszethalmaz számokkal, geometriai nagyítás. alakzatokkal. A logikai „és” használata. Kapcsolat ok Számkör bővítés 10000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága Számtan, algebra, felfedezés 10000-es he1yi értékig. számfogalom számköri e, A helyi érték, alaki érték és valódi érék kapcsolata. A mennyiségtartalom ismeretek ábrázolás érzékeltetése játékpénzzel és a mindennapi életből vett gyakorlati uk. példákkal. Táblázato Számok írása, olvasása, helyük a számegyesen. Kerek ezresek ezres k szomszédjai, négyjegyű számok egyes szomszédjai. Relációk azonos és kiegészíté különböző nagyságrendű számok között. Állandó és váltakozó különbségű se, sorozatok. Hányados sorozatok. készítése. A közönséges tört fogalma: törtrészek ábrázolása jelölés bevezetése: Soralkotá számláló, nevező, törtvonal. Törtszám írása, olvasása, értelmezése. Az s. egész különböző nevei. Törtszámok összehasonlítása eszközök, rajzok Valószínű segítségével. Törtszámok helye a számegyenesen. ségi Negatív számok a számegyenesen. Negatív számok írása, olvasása, kísérletek, összehasonlításuk egymással, a 0-val és a pozitív számokkal. eseménye 2000, 5000, 10000 Ft-os bemutatása, kifizetésük ezresekkel, százasokkal. k Műveletek Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek százasokkal, ezresekkel regisztrálá Szorzó, bennfoglaló táblák gyakorlása. Összefüggések a szorzótáblák sa, illetve a szorzó- és bennfoglaló táblák között. Kerek tízesek szorzása rendezésü egyjegyű szorzóval. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű k. számokkal, majd helypótló a különböző helyi értékeken. Különbség változásának megfigyelése. Az írásbeli összeadás és kivonás fokozatai: -nincs körátlépés, - csak egy helyen van körátlépés az egyesektől haladva az egyre nagyobb helyi értékek felé, - egyszerre több helyen van körátlépés. Két- és háromjegyű számok szorzása. Két-három-négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Írásbeli szorzás fokozatai: -a szorzandó egyik helyi értékén sincs körátlépés, -körátlépés csak egy helyi értéken az egyesektől haladva az egyre nagyobb helyi értékek felé, -körátlépés egyszerre több helyi értéken. Írásbeli osztás fokozatai: -nincs maradék egyik helyi értéken sem, -maradék az osztandó legnagyobb helyi értékén, majd az egyre kisebb helyi értékeken mindig csak egy helyen, -maradék egyszerre több helyi értéken. Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval. A szorzás technikájának bemutatása. A részletszorzatok értelmezése, lejegyzésük helyi érték szerint. Műveletek közönséges törtekkel: azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. 1 egésznél kisebb törtszám pótlása 1 egészre eszközzel, majd eszköz nélkül. Rajzos feladatok szemléletessé teszik a feladatvégzést.

62


Szöveges feladatok

Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. A Feladatok értelmezése, adatok gyűjtése, lejegyzésük, a probléma megfogalmazása, feladatterv készítése, műveletek kijelölése. A várható eredmény becslése kerekített értékben. A feladat kiszámítása a kapott eredmény összevetése a becsült értékkel és a valósággal. Rajzokhoz, ábrákhoz, műveletekhez egyszerű szöveges feladatok készítése.

Geometria, mérések, Testek további tulajdonságai, alkotórészei: lap, él, csúcs. Csoportosítások geometriai alakzatok, tulajdonságaik határoló lapok tulajdonságai alapján (alak, nagyság, helyzet). Síkidomok bővülő tulajdonságai. Csoportosítások határoló vonalak, oldalak, nagysága, helyzete, átlók, szimmetriatengelyek száma alapján. A szög fogalma, fajtái: hegyesszög, derékszög, tompaszög, egyenesszög, homorúszög, teljesszög. Gyakorlati mérések, Mérések választott és szabvány mértékegységekkel. Mértékváltások tanult mértékegységek, mértékegységekkel. Átváltások, beváltások következtetéssel. számítások Időpont leolvasása percnyi pontossággal. Negyed, fél, háromnegyed órák leolvasása. Időtartam számítása. Szögek mérése szögmérővel. Sokszögek kerületének mérése, számítása. A négyzet és a téglalap kerületének számítása (összeadással, szorzással), területének mérése lefedéssel, négyzetcentiméterekkel. Szerkesztések

Szög rajzolása szögmérővel. Szakaszok és szögek másolása. Párhuzamos-, merőleges egyenesek, szögfelező- és szakaszfelező egyenesek, négyzet, téglalap szerkesztése. Tükrözés, nagyítás, kicsinyítés négyzethálón.


Relációk, természetes számok, egyenlő nevezőjű közönséges törtek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Váltakozó különbségű sorozatok folyatása. Hányados sorozatok megadott szabály alapján.

Valószínűség, kombinatorika, statisztika Számítógépes alapismeretek

Megfigyelések, kísérletek a „biztos” és a „lehetetlen” megkülönböztetése. Információ képekben - állóképek, mozgóképek. Számítógépes alkotásokból nyerhető információk tapasztalat útján történő megismerése. Algoritmus és számítógép. Játékos számítógépes környezetben algoritmusok értelmezése. Mozgások létrehozása képernyőn irányítással, adott útvonal bejárásával. A billentyűzet és az egér használta, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn.

Követelmény:  Legyen képes a tanuló két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására.  Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat.  Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben.  Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát.  Tudjon készségszinten számolni szóban, százas számkörben.  Szorzó, bennfoglaló táblák készségszintű használata.  Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén.  Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani.  Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításába tízezres számkörben.  Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban.

63


           

Legyen tapasztalata hányados sorozatok alkotásában. Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására. Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján. Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek között viszonyszámokat. Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében, szögfajták felismerésében. Tudja a négyzet és a téglalap területét és kerületét kiszámítani, területet lefedéssel mérni.. Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat. Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban. Értse a biztos és a lehetetlen kifejezéseket. Legyen képes változások létrehozására a képernyőn. Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára. A billentyűzet és az egér használata, egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn.

Értékelés:

Elégséges A tanult számkörben bizonytalanul tájékozódik, a természetes számok írásában és olvasásában téveszt. A tanult matematikai fogalmakat segítséggel értelmezi, használni nem tudja. Ismeri a számok tulajdonságait. Ismeri a négy alapműveletet, de értelmezni csak állandó irányítás mellett képes. Egyszerű szövegezésű feladat megértésére és feldolgozására állandó segítséggel képes, ismeri a szöveges feladatmegoldás algoritmusát. Irányítással felismeri egyszerű alakzatok legjellemzőbb tulajdonságait. A mérések során szerzett tapasztalatokat alkalmazni nem képes. A mértékegységeket ismeri. Az óráról leolvassa az egész, fél, negyed és háromnegyed órákat.

Közepes

Jó

Jeles

A tanult számkörben tájékozódik, a természetes számokat írja és olvassa.

A tanult számkörben jól tájékozódik, a természetes számokat pontosan írja és olvassa.

A tanult számkörben biztosan tájékozódik.

A tanult matematikai fogalmakat megerősítést igényelve értelmezi.

A tanult matematikai fogalmakat használja.

Helyesen használja a megismert matematikai fogalmakat.

Ismeri a számok tulajdonságait. Ismeri és kezdeti segítségadással értelmezi a négy alapműveletet. Egyszerű szöveges feladatot értelmez, a feldolgozáshoz irányításra van szüksége. Ismeri a szöveges feladat megoldási algoritmusát. Felismeri egyszerű geometriai alakzatok jellemző tulajdonságait.

Ismeri és érti a számok tulajdonságait. Tudja értelmezni a négy alapműveletet.

Érti és alkalmazza a számok tulajdonságait. Jól értelmezi és használja a négy alapműveletet. Egyszerűbb szöveges feladatot önállóan értelmez, és a megoldási algoritmusnak megfelelően pontosan old meg.

Egyszerű szöveges feladatot jól értelmez és old meg, a megoldási algoritmust felhasználva. Érti a tanult geometriai alakzatok jellemző tulajdonságait.

Érti és használja a tanult geometriai alakzatok elnevezését, jellemző tulajdonságaikat. A mérések során szerzett A mérések során szerzett Jól alkalmazza a tapasztalatait irányítással tapasztalatait képes mérések során szerzett alkalmazza. A alkalmazni. Ismeri és tapasztalatokat, és a mértékegységeket használja a megismert megismert ismeri. mértékegységeket. mértékegységeket. Az órát pontosan leolvassa és beállítja.

5.3. 7. évfolyam Célok: A lényeglátás és az elvonatkoztatás fejlesztése. A racionális számfogalom elmélyítése. A műveletfogalom kiterjesztése a tört számok körére. A geometriai alakzatok fogalmi jegyeinek bővítése. Új szabvány

64


mértékegységek bevezetése. Geometriai számítások bővítése. A tiszta, áttekinthető munka iránti igény kialakítása. Statisztikai adatok feldolgozásának alapozása.

Feladatok: A logikai fogalmak bővítése, értelmezésük. A tízes számrendszer elmélyítése. A helyi érték táblázat bővítése 100000-ig. Kiterjesztése a tizedes törtek felé. A tized, század, ezred fogalmának értelmezése. A négy alapművelet gyakorlása 100000-es számkörben. A műveletek értelmezése és gyakorlása közönséges- és tizedes törtekkel. Testek (kocka, téglatest). Síkidomok (háromszög, kör) fogalmi jegyeinek megfigyelése, megfogalmazása. A terület mértékegységeinek bemutatása. Kerületszámítások gyakorlása, területszámítás bemutatása. Szerkesztések gyakorlása. Tapasztalatok bővítése a valószínűség témakörében. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: A fantázia, a képzelet és az akarat motiválása. Formaérzékelés és térlátás fejlesztése. A finommotorika fejlesztése. A tervező, döntő, becslő, ellenőrző és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A kombinatórikus, problémamegoldó logikus, analógiás gondolkodás fejlesztése. A valószínűség szemlélet alapozása. Tevékenység: Alaphalmazok, részhalmazok alkotása. Halmazok metszetének, egyesítésének gyakorlása, tárgyakkal, matematikai eszközökkel, számokkal, geometrikai alakzatokkal. Számlálás egyesével, tízesével, százasával, ezresével. Mennyiségek megjelenítése pénzzel. Kifizetések különböző módokon. Viszonyítások, sorba rendezések, soralkotások. Szóbeli és írásbeli műveletek kiszámítása, modellezése. Síkidomok rajzolása, tükrözés, nagyítás, kicsinyítés, szerkesztések vonalzóval, körzővel. Mérések, átváltások szabvány mértékegységekkel. Területek lefedése. Testek hálózatának kiterítése. Kombinatórikus és valószínűségi játékok. Grafikonok leolvasása, készítése. Témakör Gondolkodási műveletek alapozása

Szántan, algebra, számfogalom, számköri ismeretek

Műveletek

Tartalom Halmazokkal végzett tevékenységek elmélyítése, alkalmazása: elemek válogatása, elhelyezése kördiagramok, halmazok sokféle kapcsolatának vizsgálata. Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése. Halmazokkal végzett műveletek bővítése: halmazok egyesítése, feltételek valamelyikének teljesülése, a „logikai vagy”. Közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítése. Számkör bővítés 100000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Helyi érték, alaki érték. valódi érték kapcsolata. Mennyiségtartalom értelmezése játékpénzzel és a mindennapi életből vett gyakorlati példákkal. Teljes ötjegyű számok olvasása. Helypótló a különböző helyi értékeken. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Szám képzés legalább két feltétellel. Tört szám fogalmának elmélyítése: azonos nevezőjű majd azonos számlálójú törtek összehasonlítása, rendezése. Közönséges törtek (10, 100, 1000 nevezőjű) írása tizedes alakban. Tized, század, ezred értelmezése, helyük a helyi érték táblázatban. Negatív számok fogalmának megerősítése többféle módon. (adósság, hiány) Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel. Kerek ezresek szorzása egyjegyű szorzóval a szorzótáblák analógiájára. Szorzás, osztás 10-esl, 100-al, 1000-el. Teljes ötjegyű számok összeadása kivonása írásban, a fokozatok betartásával: - egy helyi értéken sincs körátlépés, - körátlépés egy helyi értéken az egyesektől haladva a legnagyobb helyi érték felé,

65


- egyszerre több helyen van körátlépés, -helypótlók a különböző helyi értékeken. Többtagú összeadások. Különböző nagyságrendű számok összeadása. Két-, háromjegyű számok szorzása kétjegyű szorzóval. Három-, négy-, ötjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Fokozatok: - nincs maradék egyik helyi értéken sem, - maradék az osztandó legnagyobb helyi értéken, majd az egyre kisebb helyi értékeken, de csak egy helyen, - maradék egyszerre több helyi értéken, - helypótló az osztandóban vagy a hányadosban, - az osztandó nagyobb, mint az osztandó legnagyobb helyi értékű száma. Három-, négy- és ötjegyű számok osztása kétjegyű osztóval. Műveletek közönséges törtekkel: különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos). Közönséges törtek szorzása, osztása egész számmal, (a számláló maradék nélkül osztható az osztóval). Műveletek tizedes törtekkel. Azonos majd különböző nagyságrendű számok összeadása, kivonása. Helypótló a különböző helyi értékeken. Tizedes tört szorzása egész számmal. Tizedes vessző a szorzatban. Szöveges feladatok

Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell keresése.(Megoldási terv, nyitott mondat.) Egyszerű szöveges feladat készítése, feladatmegoldás, válaszadás.


Testek építése lapokból. Testek kiterítése, testhálók. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest fogalmi jegyei. Síkidomok előállítása, csoportosításuk a tanult tulajdonságaik alapján. Háromszögek tulajdonságai. Osztályozásuk az oldalak és szögek nagysága szerint. Különböző oldalú – egyenlő szárú – szabályos háromszögek. Hegyes-, derék- és tompaszögű háromszögek. A kör és alkotórészei: középpont, sugár, átmérő, húr, körlap, körcikk, körvonal, körív. Mérések növekvő pontossággal. Mértékváltások gyakorlása. Sokszögek kerületének kiszámítása. A négyzet és a téglalap területének kiszámítása. A terület mértékegységei: km2, m2, dm2, cm2, mm2.

Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások Szerkesztések

Szögek szerkesztése körzővel: 900-os, 45o-os, 60o-os és 30o-os szögek, szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás, szerkesztéssel. Háromszög szerkesztése: -három oldalból, -két oldalból és a közbezárt szögből, -egy oldalból és a rajta fekvő két szögből. A négyzetes oszlop, a kocka, és a téglatest hálózatának rajzolása négyzethálós papíron.


Relációk a tanult számkörben. Azonos nagyságrendű számok között a kerek ötjegyű számoktól haladva a teljes ötjegyű számok felé, különböző nagyságrendű számok között. Azonos nevezőjű majd, számlálójú közönséges törtek összehasonlítása. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val, a pozitív számokkal. Állandó különbségű sorozatok folytatása mindkét irányban. Váltakozó különbségű sorozatok folytatása. Hányados sorozatok kiegészítés megadott szabály alapján. Állandó különbségű sorozatok közönséges és tizedes törtekkel. Valószínűségi játékok a lehet, a „biztos”, a „lehetetlen” kifejezések értelmezése.

Valószínűség, kombinatórika,

66


statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezésük, ábrázolásuk oszlopos grafikonokon. Koordinátarendszer bevezetése, helymeghatározások.

Követelmény:  Legyen képes halmazok egyesítésére.  Értse és használja a logikai „vagy” kifejezést.  Legyen biztos számfogalma 100000-es számkörben.  Jártasság a racionális számok körében.  Tudjon készségszinten összeadni, kivonni egész számokat és a vesszős törteket, szorozni, osztani egyjegyű szorzóval, osztóval  Legyen jártas a kétjegyű szorzóval való szorzásban, a tizedes törtek szorzásában.  Tudjon közönséges törteket összeadni, kivonni, a tanult esetekben szorozni és osztani egész számmal. Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni. Ismerje a kocka, a téglatest, a háromszög, tulajdonságait, a kör alkotórészeit.  Tudja kiszámítani a téglalap és négyzet területét, ismerje a terület mértékegységét.  Tudjon szerkeszteni szögeket, téglalapot, négyzetet, háromszöget.  Tudjon síkidomot tükrözni, kicsinyíteni, nagyítani.  Tudjon összehasonlítani azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törteket és tizedes törteket.  Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztására, tudjon állandó és váltakozó különbségű sorozatokat folytatni pozitív egész számmal, állandó különbségű sorozatot folytatni közönséges törtekkel és tizedes törtekkel.  Legyen jártas hányados sorozatok folytatásában természetes számok körében.  Gyűjtsön tapasztalatokat a „lehet”, a „biztos” a „nem biztos” kifejezésekkel kapcsolatban.  Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját. Értékelés:

Elégséges

Közepes

Egyszerű problémák matematikai eszközökkel történő megoldására folyamatos segítségadás mellett képes. A tanult számkörben reális számfogalma kialakulatlan, a számokat csak segítséggel tudja írni és olvasni. Ismeri a számok tulajdonságait.

Egyszerű problémák matematikai eszközökkel történő megoldására irányítással képes.

Egyszerű problémák matematikai eszközökkel történő megoldására képes.

Egyszerű problémák matematikai eszközökkel történő megoldásában önálló.

A tanult számkörben reális számfogalma kialakult, a számokat helyesen írja és olvassa.

A tanult számkörben reális számfogalma van.

A tanult számkörben reális számfogalma jól kialakult.

Ismeri a számok tulajdonságait.

Az alapműveleteket segítséggel értelmezi és oldja meg.

Az alapműveleteket megoldja, értelmezésükhöz megerősítést igényel. Elemek mennyiségek közti egyszerű kapcsolatot megért és felismer, a szabály matematikai nyelven való megfogalmazásában bizonytalan. Egyszerűbb szabálykövetésre képes.

Ismeri és érti a számok és a műveletek tulajdonságait, ismereteit alkalmazni is tudja. Az alapműveleteket jól értelmezi, megoldásukban önálló.

Elemek, mennyiségek közti egyszerű kapcsolatot felismer, de a szabályt megfogalmazni a matematika nyelvén nem tudja. A szabály önálló követésére nem képes.

67

Jó

Jeles

Érti a számok és műveletek tulajdonságait, ezek alkalmazására önállóan képes. Az alapműveletek értelmezése és alkalmazása készség szintű. Az elemek mennyiségek Az elemek, közti kapcsolatot mennyiségek közti felismeri, megérti, a kapcsolatot helyesen szabályt képes értelmezi, matematikai nyelvezettel szabálymegfogalmazása is megfogalmazni. pontos. Szabálykövetésben önálló.

A szabály követésében teljes önállóság jellemzi.


Elégséges A mérések során szerzett tapasztalatokat állandó segítségadás és megerősítés mellett alkalmazza. A mértékegységeket ismeri, a mérések során a mennyiséggel egyezteti azokat, de átváltásokra nem képes.

Közepes

Jó

Jeles

A mérések során szerzett A mérések során szerzett tapasztalatait kezdeti tapasztalatait képes megerősítés után alkalmazni. alkalmazza.

A mérések során szerzett eddigi tapasztalatait készség szinten alkalmazza.

A mértékegységeket ismeri, mérések során a mennyiséggel jól egyezteti azokat, az átváltásokban bizonytalan. Szövegértése megfelelő.

A mértékegységeknek mennyiséggel való egyeztetése, és az átváltások nem jelentenek számára problémát. Fejlett szövegértelmező képességgel rendelkezik.

Ismeri az órát.

A mértékegységeket a mennyiséggel helyesen egyezteti, átváltásokra is képes. Szövegértelmezése és feldolgozás jó.

5.4. 8. évfolyam Célok:

A logikus gondolkodás fejlesztése. A racionális számkör elmélyítése. A készségszintű számolás fejlesztése racionális számkörben. A függvényszerű gondolkodás alapozása. Térlátás fejlesztése. Mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben. Gyakorlottság a geometriai alakzatok szerkesztésében. A valószínűségi játékok tapasztalatainak bővítése. Feladatok: Az oksági összefüggések felismerése. Függvényszerű gondolkodása alapozása. Számkör bővítés 1000000. Készségszintű számolás fejlesztése 1000000-as számkörben. Műveletek bővítése a közönséges- és tizedes törtek körében. Tiszta, pontos munka a geometriai alakzatok szerkesztésekor. Mérések, átváltások, számítások elmélyítése, alkalmazása életszerű helyzetekben. Statisztikai adatok, grafikonok elemzése. Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: Készségszintű számolás fejlesztése. Az elemzés, lényeglátás fejlesztése, az összefüggések megállapításának, a szabály alkotásának, alkalmazásának, követésének gyakorlása. Térbeli és síkbeli tájékozódás. Konstruálás, az analógiás, kauzális, kombinatórikus, logikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tevékenységek: Műveletek halmazokkal. Elemek besorolása a halmazábra különböző részeibe. Hatjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Összehasonlítások, rendezések, soralkotások, bontások. Műveletek gyakorlása. Testek építése lapokból, egységkockákból Mérések, mértékváltások, geometriai számítások, szerkesztések, transzformációk. Táblázatok kiegészítése, grafikonok értelmezése, rajzolása. Valószínűségi játékok. Események regisztrálása.

Témakör Gondolkodási műveletek alapozása

Tartalom Az eddig tanult ismeretek elmélyítése, alkalmazása más matematikai témákban. Elemek válogatása, csoportosítása, rendezése több feltétel szerint. Részhalmazok előállítása alaphalmazokon. Metszethalmaz képzése. Halmazok egyesítése.(Unió) Állítások alap, rész és kiegészítő halmazokról. Az állítások tagadása, logikai

68



Műveletek

Szöveges feladatok

Geometriai mérések, geometriai alakzatok, tulajdonságaik

„nem”. Több feltétel egyidejű teljesülése: logikai „és”. Valamelyik feltétel teljesülése: a logikai „vagy”. Ismeretek bővítése. Végtelen és az üres halmaz (egy dolog sem eleme). Számkör bővítés 1000000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Mennyiségtartalmak mindennapi, gyakorlati példákkal. Teljes hatjegyű számok írása, olvasása, majd helypótló a különböző helyi értékeken. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása. Rendezésük. Tizedes törtek írása, olvasása. értelmezése. A helyi értékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre. Összefüggések a tized, század, ezred között. Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk, rendezésük. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val és a pozitív egész számokkal. Kerek számok szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban. Egész számok szorzása, osztása 10-, 100-, 1000-el szóban. Teljes hatjegyű számok összeadása, kivonása írásban, fokozatok szerint: - egyik helyi értéken sincs körátlépés, - egyszerre csak egy helyen van körátlépés, - egyszerre több helyen van körátlépés, - helypótló különböző helyi értékeken. Többtagú összeadások. Különböző nagyságrendű számok összeadása. 2, 3 jegyű számok szorzása két- háromjegyű szorzóval. Szorzás megkezdése a szorzó egyesével, majd a legnagyobb helyi értékű számmal. Részletszorzatok értelmezése, lejegyzésük helyi érték szerint. Szorzások ellenőrzése a tényezők felcserélésével. Három, négy, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval. Műveletek gyakorlása közönséges törtekkel. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzásuk, osztásuk egész számmal. Közönséges törtek szorzása, közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel. A reciprok érték fogalma. Összeadás, kivonástizedes törtekkel. Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000rel. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása. Az adatok összefüggéseinek ábrázolása relációs jelekkel, nyíllal. Leolvasásuk mindkét irányból. A probléma megfogalmazása, megoldási menet megállapítása. Művelet kiválasztása. Becslés. Számítás. Ellenőrzés. Testek építése lapokból, testhálók. A henger és a kúp tulajdonságai tapasztalati úton. A testek nézetei: elől-, felül-, oldalnézet. Testek építése egységkockákból. Síkidomok előállítása, tulajdonságaik. Speciális négyszögek: négy oldala van - négyszög, van párhuzamos oldala - paralelogramma két-két oldala párhuzamos - trapéz, minden szöge derékszög - téglalap, minden oldala egyenlő -rombusz, minden oldala egyenlő, minden szöge derékszög- négyzet, egyik átlója mentén szimmetrikus – deltoid.

69


Speciális sokszögek tulajdonságainak megállapítása. Gyakorlati mérések, Gyakorlati mérések, mértékváltások gyakorlása. mértékegységek, A négyzet és a téglalap kerületének és területének kiszámítása. A négyzetes számítások oszlop, a téglatest és a kocka felszínének számítása. A négyzetes oszlop, a téglatest és a kocka térfogatának mérése választott egységekkel. Térfogatuk mérése egységkockákkal. A térfogat mértékegységei: m3, dm3, m3. Összefüggések mértékegységek között. Szerkesztések

Tanult szerkesztések begyakorlása: szakaszok, szögek, másolása, felezésük. A négyzet, téglalap, háromszög szerkesztése. Különböző sugarú körök rajzolása. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás.


Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. Sorozatok kiegészítése adott majd felismert szabály alapján. Táblázat adatainak kiegészítése, adat párok ábrázolása derékszögű koordináta rendszerben.

Valószínűség, kombinatorika, statisztika

Valószínűségi játékok: a „lehet”, a „biztos”, a „lehetetlen” kifejezések elmélyítése. Események gyakoriságának megfigyelése. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezésük táblázatba, ábrázolásuk koordinátarendszerben. Táblázatból, grafikonról adatok leolvasása, értelmezése.

Követelmény:  Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására.  Értse a logikai „és”, „vagy” tartalmát.  Legyen biztos számfogalma milliós számkörben.  Tudjon készségszinten összeadni és kivonni, egyjegyű szorzóval szorozni, egyjegyű osztóval osztani természetes számok körében.  Legyenek jártasak az írásbeli szorzásban két- és háromjegyű szorzóval.  Ismerjék a két- és háromjegyű osztóval való osztás technikáját.  Tudjanak közönséges és tizedes törteket összeadni és kivonni, egész számmal szorozni és osztani.  Tudjanak közönséges törteket és tizedes törteket tört számokkal szorozni.  Tudjanak tizedes törteket egész számmal osztani.  Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni.  Szerezzenek tapasztalatokat a fordított szövegezésű feladatok megoldásában.  Legyen képes adatokat táblázatba rendezni.  Legyen képes adatokat ábrázolni koordinátarendszerben.  Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel.  Használja a „kisebb”, „nagyobb”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „egyenlő”, „kevesebb mint”, „több mint” kifejezéseket.  Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait.  Nevezze meg a speciális négyszögeket.  Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével.  Ismerjék a térfogat fogalmát és a térfogat mértékegységeit.  Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni.  Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét.  Ismerje a „biztos”, „lehetséges”, „lehetetlen” fogalmakat.  Tudjon grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján.

Értékelés: Elégséges

Közepes

Jó 70

Jeles


Jó

Jeles

A tanult számkörben segítséggel tájékozódik.

Elégséges

A tanult számkörben tájékozódik.

A tanult számkörben jól tájékozódik.

A racionális számokat segítséggel tudja írni és olvasni.

A racionális számokat kezdeti megerősítést igényelve írja és olvassa. Ismeri a számok és műveletek tanult tulajdonságait.

A racionális számokat helyesen írja és olvassa.

A tanult számkörben biztonsággal tájékozódik. A racionális számokat helyesen írja és olvassa.

A megértett fogalmak alkalmazására egyszerűbb esetekben képes.

A megértett fogalmakat jól alkalmazza.

A műveletek értelmezéséhez megerősítést vár, összefüggések matematikai nyelvezettel történő leírásában bizonytalan.

A műveletek értelmezésében önálló, összefüggések matematikai nyelvezettel való leírására képes.

Ismeri a számológép alkalmazását az alapműveletekhez.

A számológépet tudja A számológép használni alapműveletek alapműveleteknél való végzéséhez. alkalmazásában gyakorlott. Mérőszám és Mérőszám és mértékegység mértékegység összefüggését értelmezi. összefüggését jól értelmezi.

Ismeri a számok tulajdonságait. A tanult és megértett fogalmak alkalmazására csak irányítással és állandó megerősítéssel képes. A műveletek értelmezéséhez is folyamatos megerősítést igényel, összefüggések leírására matematikai nyelvezettel nem képes. A műveletek és inverzeik kapcsolatának értelmezésében bizonytalan. Ismeri a tanult műveleti tulajdonságokat. Ismeri a számológép használatát alapműveletek megoldásához. Mérőszám és mértékegység közti összefüggés felismerésére nem képes. A mennyiségek méréséhez önállóan választ szükséges eszközt, de a mértékegység helyes kiválasztására nem képes. A tanult alakzatokat legjellemzőbb közös tulajdonságaik szerint csoportosítja. A cselekvés során szerzett információk feldolgozására önállóan nem képes.

Közepes

Mérőszám és mértékegység közti összefüggés értelmezésében megerősítésre van szüksége. A mennyiségek méréséhez szükséges és alkalmas eszköz választásában önálló, a mértékegység helyes kiválasztásában bizonytalan. A tanult alakzatokat jellemző tulajdonságaik szerint tudja csoportosítani. A cselekvés során szerzett információk feldolgozásához irányításra van szüksége.

Ismeri és érti a számok és a műveletek tulajdonságait.

Érti és alkalmazni is tudja a számok és műveletek tulajdonságait. A matematikai fogalmakat helyesen alkalmazza. A műveletek értelmezésében, megoldásában és az összefüggések matematikai nyelvezettel való leírásában egyaránt önálló.

A mennyiségek méréséhez megtalálja a legalkalmasabb eszközt, a mértékegységet is helyesen választja meg hozzá.

A mennyiségek méréséhez megtalálja a legalkalmasabb eszközt és mértékegységet.

A tanult alakzatokat tulajdonságaik szerint jól csoportosítja.

A tanult alakzatok különféle csoportosítására önállóan képes. A cselekvés során szerzett információit önállóan feldolgozza.

A cselekvés során szerzett információkat képes feldolgozni.

71


Tanulói taneszközök: Fejlesztőterem eszközként használható részei, berendezési, tárgyai: - olvasósarok, könyvespolc, képeskönyvek, lexikonok, szótárak, mesekönyvek, tankönyvek - gyűjtő a (kész) munkáknak - szakkönyvek, - újságok, térkép - feladatkártyák, számkártyák - társasjátékok - didaktikus játékok, fejlesztőjátékok, eszközök (saját készítésűek is) - feladatlapok (adoptált, illetve saját készítésűek) - íróeszközök, rajzeszközök - egyéni fejlesztési tervek, dokumentációk (szakvélemények, fejlesztési napló) - mágneses tábla - applikációk, szemléltető eszközök - bábok (síkbábok, ujjbábok, kesztyűbábok) - plüssjátékok - logopédiai sarok tükörrel - aktuális dekorációk - kényelmes tanulóasztal székekkel - mérőeszközök szemléltetéshez

6. További tantárgyak 6.1. Élő idegen nyelv Az Élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Az idegen nyelv tanulásánál fokozottan támaszkodik a tanulók más műveltségi területeken megszerzett ismereteire (Társadalomismeret, Környezetismeret stb.). A tanterv középpontjába azt a kívánalmat állítja, hogy a tanulókban sikerüljön tudatosítani azt a tényt, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a nyelvi 72


készségek fejlesztése és az ún. nyelvbiztonság megteremtése során a tanulók ismerjék meg a célország legjellemzőbb földrajzi adottságait, történelmét és betekintést nyerjenek az ország kulturális értékrendszerébe, lakóinak életformájába, szokásaiba. Szélesíteni kívánja a tanulók ismeretrendszerét azáltal, hogy a belső motivációra támaszkodva érdeklődésüket a más kultúrával és hagyományrendszerrel rendelkező népek felé orientálja. Ugyanakkor célul tűzi ki azt is, hogy a más népekkel való ismerkedés mellett tágítsa világról alkotott képüket, szemléletmódjukat jellemezze a nyitottság más és saját kultúrájuk felé. A tanterv a négy nyelvi készség közül a beszéd és hallás utáni értés fejlesztését hangsúlyozza, hiszen az írás és olvasás idegen nyelven történő elsajátítását gátolhatják olyan készségbeli hiányosságok, amelyek az enyhén értelmi fogyatékos diákokra jellemzőek. A tanítási-tanulási folyamat során a tanár a diákot az idegen nyelvben előforduló alapvető kommunikációs panelekkel „bombázza” és ismétlésre majd fokozatos automatikus elsajátításra ösztönözi őket. Ennek a módszernek a segítségével gondoljuk megvalósíthatónak az enyhén értelmi fogyatékos tanulók beszélőként való részvételét az idegen nyelvi órákon. Ezt a módszert egészíti ki és tesz teljessé a kommunikatív módszer következő elemeinek fejlesztése: Kulturális kompetencia: – implicit kulturális ismeretek; – tényszerű kulturális ismeretek; – kitekintés más műveltségi területekre. Szociolingvisztikai kompetencia: – kommunikáció - kommunikációs feladatmegoldás; – beszédszándékok; – társadalmi konvenciók. Nyelvi kompetencia: – fonetikai szint (kiejtés, intonáció, ritmus, folyamatosság); – lexikai szint (tematikus és műveleti szókincs); – általános fogalomkörök. Stratégiai kompetencia: – alapvető kommunikációs nehézségek áthidalása. Tanulástechnika. Visszajelzés, értékelés, minősítés. Témaajánlatok az idegen nyelv tanításához 1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása. 2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok. 3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei. 4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora). 5. Öltözködés: ruhadarabok – télen, nyáron –, a testrészek megnevezése. 6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára. 7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzőlámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan. Fejlesztési feladatok

73


Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. b) Beszédértés Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű – a témához kapcsolódó – kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. c) Képesség – a tanult témákban – egyszerű kérdések megfogalmazására és Beszédkészség azok megválaszolása. a) Beszédszándé k

Követelmények

Az élő idegen nyelv tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni. Amennyiben ez nem lehetséges:  Legyen képes felismerni és - egyéni képességeihez mérten - alapvető élethelyzetekben használni a témakörökhöz tartozó nyelvi anyagot.  Legyen tudatában annak, hogy melyek azok az alapvető hétköznapi helyzetek, amelyekben idegen nyelven beszédbiztonságot kell elérjen.  Ismerje a szavak és kifejezések kulturális jelentését.  Ismerje fel és tudatosodjanak benne a kultúra adott eleméhez tartozó nyelvi elemek.  Tudatosodjanak benne a kulturális viselkedés szabályai.  Legyen képes beszédszándékokat automatikusan felismerni, értse azt, amit mondanak neki. (Azt várjuk el a tanulótól, hogy megértse a lényegét annak, amit mondunk neki.)  Értse a tanult szavakat, kifejezéseket, a tanár egyszerű utasításait, 4-5 szavas mondatokat.  Képes legyen megfelelő ritmussal egyszerű mondatokat ismételni. Beszédében minél jobban közelítse meg az adott idegen nyelv hangképzését.  Tudjon képről néhány tő- vagy bővített mondatot alkotni.  Tanuljon meg néhány dalt (pl. Jazz Chants), mondókát a tanult idegen nyelven.  A tanuló képes legyen tanári instrukcióra és kezdeményezésre a megtanult szókincs előidézésére. Értékelés: A tanterv az értékelés visszajelzés (feedback) természetét tartja a legfontosabbnak, hiszen a tanulók egyéni képességei igen nagy eltérést mutathatnak az egyes nyelvelsajátításhoz szükséges készségek fejlettségében. Így az osztályzással történő értékelést minden esetben ki kell egészítenie a szöveges értékelésnek, így válik a tanuló számára is érthetővé a tanulási folyamat részeredménye vagy végső eredménye. Az értékelés szempontjai semmiképpen sem lehetnek kizárólag különböző egyszerűbb teljesítménymérő tesztek eredményiből levonható következtetések. Az értékelés során sokkal inkább figyelembe kell vennünk a csoportban, az órákon való részvétel milyenségét és mennyiségét az egyéni képességek és készségek figyelembevétele mellett. A sikeres tanulási-tanítási környezet fenntartásában az értékelés szempontjából a nyelvtanár szerepe az, hogy a kommunikációra inspiráló környezet fenntartása mellett, pozitív megerősítéssel és az egyéni igények maximális figyelembevételével teremtse meg az állandó visszajelzés feltételeit.

6.2. Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek

74


A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. – Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. – Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. – A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. – A kommunikációs képességek fejlesztése. – A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. – Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. – A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. – Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene. A lakóhely jellemzői, értékei, a helyi közösségek. Hazánk Európában és a nagyvilágban.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete.

75


b) A múlt történelme és társadalmai A történelem nagy korszakainak, a jellemző társadalmak életének, a magyar nép történelmi múltjának – fontosabb eseményeinek, kiemelkedő személyiségeinek – megismerése.

c) Korunk történelme és társadalma A demokratikus intézményrendszer kialakulása. A mai magyar társadalom. Az állam, az önkormányzatok működése. Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa.

Fejlesztési feladatok Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata.

Követelmények :

Az Ember és társadalom, Történelem és társadalmi ismeretek tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni. 6.3. Ember a természetben A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű – a gyakorlatban is felhasználható – ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. – Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. – A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. – A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás – időben, térben – észlelése, értelmezése. – A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. – Szokások, szokásrendszerek kialakítása. – A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. 76


Az Ember a természetben műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai I. Környezetismeret a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről – Egyszerű megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés. – Az érzékszervek bekapcsolásával becslés, mennyiségek mérése, elemi kísérletezés, kérdésfeltevés. – Test és anyag. Anyagfajták különbözőségei – anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben – csoportosításuk megtapasztalható tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat közötti összefüggés felismerése. – Halmazállapotok bemutatása: folyékony – szilárd – légnemű. Konkrét halmazállapotváltozások megtapasztalása. – Élő és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek. – Az élőlények egyszerű csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon keresztül növényi fajtákkal és állati fajokkal – konkrét tapasztalatokból kiindulva az ember környezetében előfordulókkal. b) Tájékozódási alapismeretek – A térérzet tudatosítása – egyszerű téri és időbeli reakciók felismerése, megnevezése. – Tájékozódás a közvetlen környezetben. – Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető, érzékelhető ciklusaival a mindennapok szintjén: napszakok, évszakok, a hét napjai. – A mozgásban megnyilvánuló állandóság (periódusok, ciklusok, szekvenciák) és a változások felfedezése egyszerű példákkal. – Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhető felszíni formák. – A valóság és annak ábrázolása bemutatással. – Világtájak, az iránytű. – Egyszerű megfigyelések a Nap járásáról.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről – Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. – Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. – Egyszerű becslések, mérések. – Jellemzők számbavétele, változás felismerése. – Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. – Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. – Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. – Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása – összehasonlítások, elvonatkoztatások. Fejlesztési feladatok Tájékozódás az élettelen természetről – Tájékozódás a térben – térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése – meghatározása. – Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. – A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. – Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. – Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. – Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve.

77


c) Testünk és egészségünk – Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük. – A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megőrzésében. – Önellátási, egészségóvó szokások megerősítése. – Egészséges életkörülmények – a környezetünk állapota. – A születéssel, az egyedfejlődéssel kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki elképzelések, előzetes tudások felszínre hozása). – Betegségek – gyermekbetegségek –, fertőző betegségek saját élettapasztalat szerint. – Egészségvédelem, orvosi ellátás.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás az életről – Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. – Az ember testrészei, érzékszervei – példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével. – Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. – Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. – Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján – a történtek elemzése, tudatosítása.

II. Természetismeret

a) Az élő és élettelen természet ismeretei – Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. – Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. – Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. – Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban. – Az élő természet – az ember kulturkörnyezete. Termesztett növények: szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös. Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem. – A hazai tájak életközösségei: erdők, mezőkrétek, vizek-vízpartok életközössége. Természetvédelem, nemzeti parkok.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről – Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. – Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. – A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. – Különféle információhordozók használata csoportmunkában – irányítás mellett. Tájékozódás az élő és élettelen természetről – A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. – Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre. – A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. – Az élővilág változásának bemutatása. – Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében. – Konkrét példák az életközösségek bemutatása során. – Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül. 78


b) Földrajzi – környezeti alapismeretek – Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, a szél, a csapadék fogalma. – Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása. – Az éghajlat fogalma. – A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. – Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén.

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben – Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. – Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. – Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. – Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról. – Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen. – Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.

III. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei a) Biológiai ismeretek Az élőlények csoportjai Távoli tájak természetes életközösségei – Élőlény és környezete. – Életközösségek szerveződése, táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási szintek. – A trópusi esőerdők földrajzi helye, életfeltétele, életközössége. – A szavanna életközössége – példák segítségével. – A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal. – A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemző élőlényei. – A tenger, mint élőhely. A nyílt vizek élővilága. A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. – A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. – Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában.

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés, tanulás – Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett. – Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. – Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről – Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. – Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. – Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. – Ismeretek bővítése az életjelenségek körében – növények, állatok tekintetében. – Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása – algoritmusok, analógiák alkalmazása.

79


Az emberi test működése és egészsége – Az emberi szervezet felépítése: a bőr, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer. – Az érzékszervek. – Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelőzése, gyógyítása. Gyógymódok. – Az egészség és a környezet összefüggései. A szennyező anyagok, óvatos bánásmód megismerése. – A saját test változásának ismeretei. – Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az emberi szervezet működésében – Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről – megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. – A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések. – A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. – Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. b) Fizikai ismeretek Fejlesztési feladatok A mozgás kísérleti vizsgálata Természettudományos megismerés A mozgás mérése, mozgásállapot-változások. – Fokozódó igény és kíváncsiság a – Egyszerű kísérletek, tapasztalatok a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok tehetetlenség megnyilvánulására. megértése iránt. – Az erő, a súly értelmezése. Erő a két test – Gyakorlottság megteremtése az ábrák közötti kölcsönhatásban – a munka értelmezésében, az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli értelmezése. leírásában. – Egyszerű gépek és használatuk a – Változások felismerése, okok keresése mindennapok gyakorlatában. irányítás mellett. – A hőmérséklet mérése. A testek felmelegedése, a hőtágulás jelenségei a – A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai mindennapokban. ismeretek alkalmazása a működtetés során. – A halmazállapot-változások hétköznapi – A fizika és a többi természettudomány közti példákkal. szoros kapcsolatot felismerése – tanári – Energia, energia-megmaradás észlelése irányítással. egyszerű példákon. – A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történő értelmezés. – Közlekedőedények működése egyszerű kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésből, a saját környezetből a gázok nyomására. – A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése.

80


c) Kémiai ismeretek – A kémia, mint tudomány. – Felfedezők, kutatók, tudósok. – Az anyagok csoportosítása – természetes anyagok, vegyipari termékek. – Szervetlen és szerves anyagok. – Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás. – Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. – Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belső energia. – Nem fémes elemek – a víz, a levegő –, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén – megismerésük kísérletek útján. – Nem fémes elemek és vegyületeik – szén, grafit, gyémánt. – Fémes elemek: vas – vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban – korrózióvédelem. – További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. – Szervetlen tisztítószerek: hypo, sósav. Mosószerek a háztartásban. – Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok). – A levegőszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok.

Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés – Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. – Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. – Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. – Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban. – A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése. – A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.

IV. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei – megszilárdító szakasz a) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége – A hormonok szerepe az emberi szervezet szabályozásában, a hormonhiány vagy túltermelés következményei. – A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai. – Hormonok az ivari működés szabályozásában. – Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás, családtervezés, terhesség. Az embrió fejlődése, a szülés, csecsemőápolás. A felnőttek szerepe, felelőssége a gyermek egészséges felnevelésében. – Az immunitás. Védőoltások.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről – Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. – Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. – Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. 81


– Vércsoportok. Környezet- és munka-egészségtani ismeretek – Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás. – Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. – Az egészséget veszélyeztető szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelőtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS. – Feszültségek, konfliktusok a családban. – A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. – Fertőző betegségek, járványok. – Idős ember a családban. – A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai. – Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás. – Az egészségbiztosítás rendszer, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság. b) Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek – A fény tulajdonságai. – A fény visszaverődése síktükörről és gömbtükörről. A fénytörés. – Fénytani lencsék, optikai eszközök. – A színek. – A hang jellemzői. A hang terjedése – hullámmozgás. A hallószerv védelme. – A hangszerek fizikája. Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük – Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. – A testek elektromos állapota. – Az elektromos áram, az áramkör – tanári demonstrációval. – Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. – Az elektromos felszültség elemi fogalma. – Az elektromos munka és teljesítmény. – Az elektromos ellenállás. – Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. – Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek

– Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait.

Fejlesztési feladatok Tapasztalatok a fizikai folyamatokról – Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. – A gondolkodási képesség, a gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. – A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. – Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. – A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. – A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. – A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.

82


– Mivel működik az atomerőmű? – Miért pusztít az atombomba – Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. – Sugárvédelem. c) Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek – Anyagszerkezet és periódusos rendszer értelmezése. – Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegő, szénmonoxid, kéndioxid a levegőben. – Az üveg és az építőanyagok. – Háztartási vegyszerek és használatuk. A szerves kémia – Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén. – Szénvegyületek, kőolaj, alkohol. – Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. – Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok – A természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai.

Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról – Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. – A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. – Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. – Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. – A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése.

Követelmények :

Az Ember és természet műveltségterület tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni. 6.4. Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik – a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. – A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. – A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. – Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. – Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. 83


– Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. – Kommunikációs képességek – kérdezni tudás, szakkifejezések használata. – Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. A Földünk és környezetünk műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai a) Ismeretek a térképről – A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. – Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen. b) Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről – A lakóhely természetföldrajzi adottságai. – Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői. – A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. – Nemzetközi kapcsolataink. – A magyar nép tájtörténeti tagozódása. c) A lakóhelytől a bolygónkig – A Föld alakja. – Természetföldrajzi folyamatok. – Elemi ismeretek az éghajlati övezetekről. – Kontinensek, óceánok. – Tipikus tájak, tájegységek és jellegzetességeik. – Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentősebb országai. – A Kárpát-medence és Európa. – Európa természet- és társadalomföldrajzi képe. – Az Európai Unió. – A Kárpát-medence földrajza – természeti, gazdasági jellemzői. d) A Föld természetföldrajzi képe – A Föld természetföldrajzi képe. – A napfogyatkozás. A világ gazdasági és társadalmi képe – A világnépesség változása, települések különbségei, változások a gazdasági folyamatokban. – A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése. – Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei.

Fejlesztési feladatok – Ismeretszerzés, tanulás – a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. – Tájékozódás a földrajzi térben és időben. – Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. – Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.

Fejlesztési feladatok – Ismeretszerzés, tanulás – a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések felfedezése, felismerése. – A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. – Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. – Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése. Fejlesztési feladatok – Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban – Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben – a természetföldrajzi övezetesség társadalmigazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. – A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai – példák segítségével.

Követelmények :

A Földünk és környezetünk műveltségterület tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni. 84


6.5. Művészetek A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. – Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. – Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. – A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. – Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. – A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. – A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. – A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. – Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. – Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. A Művészetek műveltségi terület részterületei és fejlesztési feladatai Ének-zene – Az éneklési öröm felkeltése, a szép, kifejező éneklés technikájának megismerése. Az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságának, az éneklés, a hangszeres játék élményt nyújtó funkciójának bemutatása. – A tanult ritmus, dallam, tempó és formai elemek alkotó módon történő felhasználása, értelmezése, együttes megszólaltatása. – A zeneirodalom értékes alkotásainak megismerése, különféle zenetörténeti stílusok és korszakok jellegzetességeinek megfigyelése. – A melodikus hallás (egyszólamú dallam) a harmonikus hallás (együtthangzó zenei hangok) felismerése és reprodukálása. – A zenei élményből kiindulva a zene alapvető összetevőinek: a ritmus, a dallam alkotóelemeinek jelölése, ezek felismerése és csoportos megszólaltatása, különféle zenei jelrendszerek megismerése.

Fejlesztési feladatok – Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismerése. – A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. – A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése. – Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak. – A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése. – A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel, – Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására. – A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. – Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus 85


mozgás fejlesztése mozgással, tánccal. Dráma és tánc Fejlesztési feladatok – Az énekes körjátékok, táncos kifejezési formák – A csoportos játékok, mozgások együttes tanulásával a mozgás, az egyensúly- és térérzés, élményével az alkotó- és kapcsolatteremtő valamint, a ritmusérzék fejlesztése. A párral és képességek kibontakoztatása. a csoporttal történő együttműködése – A testi, térbeli mozgás, valamint az idő és gyakorlása, mozgásos önkifejezés, ritmusérzék, az énkép fejlesztése. improvizáció gyakorlása. – A fantázia, a koncentráció, az észlelés – Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. finomságának fokozása. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, – Személyiségfejlesztés improvizációs dramatizált mesék. játékokkal, többféle kommunikációs – Történetek, dramatizált elbeszélések, helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek népszokások földolgozása a dráma megjelenítésével. eszköztárával. Fantáziajátékok. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. Vízuális kultúra Fejlesztési feladatok – Az érzéki tapasztalás, a környezettel való – A közvetlen érzékszervi tapasztaláson kapcsolat erősítése, az anyagokkal való alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, érintkezés tudatosítása. a természeti látványok területén. – A látás, hallás, a tapintás, a mozgás – a kéz célszerű működtetésének, a manuális készségek – Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. életkornak, fejlettségnek megfelelő fejlesztése. – Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése – A vizuális közlések felfogása, értelmezése. szabadkézi rajzban. – A vizuális nyelv alapelemeinek – pont, vonal, – A mozgásélmény megfogalmazása, az folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a időbeli folyamatok, változások közlésben, az alkotásban. megfigyelése, tudatosítása. – Téri helyzetek, időbeli folyamatok értelmezése, – Egyszerű közlő ábrák értelmezése. megfogalmazása, megjelenítése az oktatásban. – Segítségadás a művészeti alkotások – Művészeti alkotások elemzése, a megértés, a szépségének, üzenetének befogadásához, feldolgozás segítése. megértéséhez, átéléséhez. – Alkotó kifejezés – a fejlettségnek megfelelő – A kezdeményező, az alkotó magatartás mód és technika alkalmazásával. kialakítása, fejlesztése. – Az átélt élmény megjelenítése dramatizálással, – Fokozott önállóság a feladatok megoldásában reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre – – rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a fejlesztése. képi, a plasztikai műfajokból tanult módszerek, – Változatos technikák alkalmazása az eszközök alkalmazásával. önkifejezésben, az alkotásban. – Használati tárgyak készítése, az anyag-forma– Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a funkció egysége a tárgykészítésben. mesterséges környezetről. – A díszítő formálás elemei, mintái, – Egyszerű tárgyak készítésének készségei, csomagolástechnikák. kifejezőeszközeinek megismertetése, az – A tárgykészítés folyamata, gondolati és anyag-funkció-forma egysége. kivitelezési terv. – A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás – Az építészettel, a lakótérrel és berendezéssel alakítása. kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységek. – Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. – A tervező, az alkotó, a konstruáló képességek fejlesztése. Mozgóképkultúra és médiaismeret Fejlesztési feladatok – A tanulók fejlettségének megfelelő műsorok, – A megfigyelés, a tájékozódás, a 86


illetve azok részleteinek csoportos/kiscsoportos megtekintése.

rendszerezés, a kommunikációs és együttműködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése. – A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. – Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.

Követelmények :

A Művészetek műveltségterület tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni. 6.6. Informatika A műveltségi terület – igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz – középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Érzékszervi megismerések. – Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. – Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. – Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. – Csoportosítások, következtetések. – Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. – A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. – A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. – Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. – Analízis, szintézis. – Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai a) Számítástechnika – A számítógép története, magyar vonatkozásai; az elektronikus számítógépek fejlődése. – A kalkulátor használata; Számítógép-kezelési alapismeretek. Számítógép-kezelési alapismeretek – Operációs rendszer megismerése, futtatás, keresés, másolás; mágneslemez formázása. – A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések.

Fejlesztési feladatok – Ismeretek bővítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata.

Fejlesztési feladatok – A számítógép működési elvének megértése, műveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. – Adatbázisok eszközszintű kezelése. – A folyamatok megértése. 87


– Technológiák alkalmazása. – A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintű használat. Fejlesztési feladatok – A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is.

Algoritmusok – Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal – játékos számítógépes környezet alkalmazásával. – Egyszerű algoritmus kódolása, kipróbálása kész programokban. – Gyakori problémák algoritmusai. Dokumentumkészítés Fejlesztési feladatok – Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, – A rendelkezésre álló eszközök célszerű szoftverekkel; ikonok használata, egyszerű használatának elsajátítása. szöveg- és rajzkészítés. – A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. – Adatok gyűjtése a dokumentumok tartalmának bővítésére, pontosítására, színesítésére. Adatkezelés Fejlesztési feladatok – Az iskolai élet adatai, adatállományának – Eszközök, technikák mozgósítása az adatok elkészítése, az adatkezelés etikai szabályai. gyűjtésében. – Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása. Táblázatkezelés Fejlesztési feladatok – Az adatok célnak, feladatnak megfelelő – Kész táblázat gépbe vitele. feldolgozása. – Adatmódosítás a táblázatban. – Statisztikai adatok gyűjtése, bővítése. – Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. – Helyi adatok összevetése országos adatokkal. Számítógéppel segített problémamegoldás Fejlesztési feladatok – Paraméterek változtatása: matematikához, – Egy adott probléma megoldásához a fizikához kapcsolódó paraméterek közötti megszerezhető ismeretek mozgósítása, kapcsolatok. segítséggel, majd önállóan. Számítógépes hálózat Fejlesztési feladatok – A számítógépes hálózat funkciója, – A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok információszerzés egyszerű keresőprogrammal. építéséhez, problémák megoldásához. b) Könyvtárhasználati ismeretek Fejlesztési feladatok – Gyakorlati problémák megoldása a Dokumentumismeret dokumentumok készítésével. – Különböző dokumentumfajták megismerése, – Annak megtanulása, hogy a kész alkotások csoportosítása. egy átlátható rendezett formában legyenek – Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás tárolva a későbbi felhasználás, illetve a számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt könyvtár bővítése érdekében. feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. – Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása. Általános könyvtárhasználati ismeretek Fejlesztési feladatok 88


– A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák. – A betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. – Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva.

– Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.

Követelmények :

Az Informatika műveltségterület tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni.

6.7. Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai – Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. – Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. – Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. – A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. – A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. – A tartós figyelem, a fegyelmezett feladatvégrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. – Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. A Testnevelés és sport műveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör

Fejlesztési feladatok – A foglalkozások rendjének és a fegyelem a) Rendgyakorlatok szükségszerűségének felismerése saját – Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, élményen és tapasztalaton keresztül. alakzatok, alakzatváltoztatások. – A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. – A mozgásszervek általános képzése, b) Gimnasztika előkészítése, életfontosságú készségek – Egyszerű: nyak, kar-, törzs-, lábgyakorlatok. 89


– Összetett gyakorlatok, előkészítő, nyújtó és ernyesztő hatású gyakorlatok, kéziszer nélkül és kéziszerrel.

c) Természetes gyakorlatok – Járások, futások. Ugrások, dobások, emelések, hordások. – Küzdőgyakorlatok, kúszás, mászás, függeszkedés. – Egyensúly- és támaszgyakorlatok.

d) Atlétika – Járás tempóváltásokkal. – Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyar- és terepfutás. Váltófutás. – Rajtgyakorlatok: álló-, térdelőrajt. – Ugrások: távolugrás, magasugrás. – Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás, súlylökés. e) Torna – Testhelyzetek, támaszok talajon és szereken. – Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erő- és lendületi elemek.

f) Labdagyakorlatok – Egyedül: fogás, dobás, elkapás, labdavezetés kézzel, lábbal. – Gyakorlatok párban és társakkal. Páros gyakorlatok két labdával. g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési játékok

h) Természetben űzhető sportok (helyi

fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. – A szervezet sokoldalú előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. – A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. – A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. – Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. – Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel – vastagság, magasság. – Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. – Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. – A megfelelő futótechnika kialakítása. – A nehézségi erőt legyőző képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. – A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok. – Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. – Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. – Az alapvető fizikai képességek komplex módon, valamint külön-külön történő fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése. – A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. – Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. – Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. – A megosztott figyelem képességének automatizálása. – Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. – Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő 90


feladatsorok, ellenállóképességet, edzettséget növelő szervezett játékok. – Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, i) Könnyített testnevelés prevenciós és rehabilitációs feladatok, – Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre sporteszközök alkalmazásával is. szabottan, valamint a helyi tantervben rögzítettek közül a nem ellenjavallott – Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, tananyagok. kondicionálást biztosító gyakorlatok. – Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági j) Úszás (lehetőség szerint) gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai – A mell- és gyorsúszás rávezető gyakorlatai, a elemek, ciklikus mozgássorok mell- és gyorsúszás technikája, kapcsolódó rajtautomatizálása, távnövelő gyakorló és fordulótechnikák, vízi játékok. feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok. lehetőségek függvényében)

Követelmények :

A Testnevelés és sport műveltségterület tanulása során igyekszünk tanítványainkat a helyi tanterv minimum követelményeinek megfelelő szintre juttatni.

91


7. A sajátos nevelési igényű tanulók helyi tantervéhez javasolt tankönyvek és segédletek Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam Tankönyvek Meixner Ildikó: Játékház Képes olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Meixner Ildikó: Játékház Feladatlap I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Meixner Ildikó: Játékház Feladatlap II. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Meixner Ildikó: Játékház Betűtanítás I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Dr. Mátrainé Goda Katalin – Jászberényi Andrásné: Meseolvasó Képes Olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Mátrainé Goda Katalin – Jászberényi Andrásné: Meseolvasó Feladatlapok Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Meixner Ildikó: Játékház Betűtanítás II. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. Dr. Rédeiné Szécsényi Dóra: Nyelvi ismeretek 3.osztály Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Demeter Gáborné: Meseolvasás. Anyanyelvi munkafüzet Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Demeter Gáborné: Meseolvasás. Képes olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Kerekesné Belos Hajnalka: Kisiskolások olvasókönyve. Versek. Konsept –H Kerekesné Belos Hajnalka: Kisiskolások olvasókönyve. Mesék Konsept –H Dr. Rédeiné Szécsényi Dóra: Nyelvi ismeretek 4.o. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Kerekesné Belos Hajnalka: Kisiskolások olvasókönyve. Elbeszélések. Konsept –H Csikósné Monostori Erzsébet-Jeneiné Mezey Klára: Fogalmazás lépésről-lépésre I. Mozaik Oktatási Stúdió

Tanári segédkönyvek Dr. Gósy Mária: Beszédészlelés és megértés folyamata BGGYP.TK.F. 1992. Bittera Tiborné - Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1991. Csabay Katalin: Lexi Nemzeti Tankönyvkiadó 1997. Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz Nemzeti Tankönyvkiadó 1997. Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I.-II. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999 Binét Ágnes- Mérei Ferenc: Ablak Zsiráf. Képes gyermeklexikon Móra Kiadó 1998. Dr. Kovács Györgyné – Szebényiné Nagy Éva – Torda Ágnes: Mondd ki, írd le, törd a fejed. Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Kovács Györgyné – Torda Ágnes: Folytassuk! Mondd ki, írd le, törd a fejed. Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Kovács Györgyné: Folytassuk tovább! Mondd ki, írd le, törd a fejed Nemzeti Tankönyvkiadó 1995.

92


Magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyam Tankönyvek Hámor Jánosné: A magyar nyelv világa I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1997. Hámor Jánosné: A magyar nyelv világa feladatlapok Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Hámor Jánosné: Irodalmi olvasókönyv Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Hámori Jánosné – Tölgyszéky Papp Gyuláné: Irodalmi szöveggyűjtemény I. Konsept – H Fogalmazás lépésről -lépésre II. Apáczai Kiadó Rottmayer Jenő: Irodalmi Olvasókönyv 6. Nemzeti Tankönyvkiadó Széplaki Erzsébet: Fogalmazás feladatgyűjtemény 6. Apáczai Kiadó 1997. Ajtony Péter- Lőrik József: Nyelvi ismeretek 7. Nemzeti Tankönyvkiadó Rottmayer Jenő: Irodalmi Olvasókönyv 7. Nemzeti Tankönyvkiadó Széplaki Erzsébet: Fogalmazás feladatgyűjtemény 7. Apáczai Kiadó Hámori Jánosné – Tölgyszéky Papp Gyuláné: Irodalmi szöveggyűjtemény II. Konspet – H. Széplaki Erzsébet: Anyanyelvi munkatankönyv. Nyelvtan, helyesírás Apáczai Kiadó Devecsery László: Fogalmazás 8. feladatgyűjtemény Apáczai Kiadó

Tanári segédkönyvek N. Császi Ildikó: Példaszövegek 3–8. osztály Trezor Kiadó 1991. Ványi Ágnes- Shwalmné Navratil Katalin: Írd füllel! Calibra Kiadó Magassy László – Magassyné Molnár Katalin: Fogalmazási gyakorlatok 10-16 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó

Történelem 5–8. évfolyam Képes történelmi atlasz Cartográfia Tombor Gáborné: Történelem 5-6. oszt. számára Tankönyvkiadó Tombor Gáborné: Társadalmi ismeretek II. (7–8. oszt) Tankönyvkiadó Tombor Gáborné: Feladatlap I-II. Társadalmi ismeretek Tankönyvkiadó Dr. Arany Erzsébet – Koczor Margit: Társadalomismeret. Emberismeret 5-6. oszt. Számára Műszaki kiadó Horváth Péter: Miről mesél a múlt Társadalmi ismeretek 5-6. oszt. számára Tankönyvkiadó

Tanári segédkönyvek László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról Móra Kiadó Móra Ferenc: Történelmi elbeszélések Móra Kiadó

93


A király esküje: történelmi balladák, históriás versek. Szépirodalmi Könyvkiadó Závodszky Géza: Magyar történetek Korona Kiadó Tóth Dóra – Bena Károly: A magyar történelem nagy alakjai Aquila Illés György: Várak dicsérete Móra Kiadó A világ és az ember Képes enciklopédiája Móra Kiadó Videofilm: Honfoglalás, Középkor I-II. A rendszerváltó évek 1–4. Televideo

Matematika 1–4. évfolyam Tankönyvek Dr. Janza Károlyné: Mennyiség-, tér és formaismeret Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 1. tankönyv Schroedel- Nemzeti Takörnyvkiadó Rt. A számok világa 1. munkafüzet Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 2. tankönyv Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 2. munkafüzet Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Janza Károlyné – Tarnai Ottóné: Matematika 1. osztályosoknak (enyhén értelmi fogyatékosok számára) Konsept – H Kiadó Dr. Janza Károlyné – Tarnai Ottóné: Matematika 2. osztályosoknak (enyhén értelmi fogyatékosok számára) Konsept – H Kiadó Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a pénzváltás tanításához Fejlesztő munkalapok a számok világához Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Bernáthné Nagy Ágnes – Mátrai Józsefné – Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez I. Fejlesztő munkalapok a számok világához Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Bernáthné Nagy Ágnes – Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a mérés tanításához. Fejlesztő munkalapok a számok világához

Matematika 5-8. évfolyam A számok világa 3. tankönyv Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 3. munkafüzet Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 4. tankönyv Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A számok világa 4. munkafüzet Schroedel – Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Bernáthné Nagy Ágnes – Mátrai Józsefné – Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez I. Fejlesztő munkalapok a számok világához Schroedel - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Dr. Bernáthné Nagy Ágnes – Mátrai Józsefné – Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez II. Fejlesztő munkalapok a számok Schroedel - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a tükrösség tanításához

94


Fejlesztő munkalapok a számok világához Schroedel - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Mátrai Józsefné: Gyakorlólapok a törtek tanításához Fejlesztő munkalapok a számok világához Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a kerület és területszámításhoz Fejlesztő munkalapok a számok világához Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tálas Józsefné: Gyakorlólapok a síkidomok szerkesztéséhez Fejlesztő munkalapok a számok világához Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Környezetismeret Természetismeret – 1–4. évfolyam Szép Andrea: Környezetismeret – Természetismeret 1. osztályosoknak Nemzeti Tankönyvkiadó Arany Erzsébet – Olasz Árpádné: Környezetismeret az általános iskola 2. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Tölgyszéky Papp Gyuláné: Önismeret és környezetismeret kisiskolásoknak Nemzeti Tankönyvkiadó Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természeti olvasókönyv (3-4. oszt.) Nemzeti Tankönyvkiadó Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismereti munkatankönyv általános iskola 3-4 osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Borsi Vincéné: Környezetismeret az általános iskola 3. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Borsi Vincéné: Környezetismeret az általános iskola 4. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret az általános iskola 5. osztálya számára (4.oszt.) Nemzeti Tankönyvkiadó

Természetismeret 4–8. évfolyam Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret az általános iskola 5. osztály számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természeti ismeretek az általános iskola 6. osztály számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Természetismeret az általános iskola 6. osztály számára (Új) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Papházy Éva – Budai Rózsa: Természeti ismeretek a 13–15 éves tanulók számára (7.oszt.) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Papházy Éva – Budai Rózsa: Természeti ismeretek az általános iskola 8. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Földrajz Tölgyszéky Papp Gyuláné: Környezetismeret az általános iskola 5. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tarsoly Eszter: Földrajz az általános iskola 6. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tarsoly Eszter: Földrajz a 13–15 éves tanulók számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Tölgyszéky Papp Gyuláné: Földrajz az általános iskola 8. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

95


96

Szent József Katolikus Általános Iskola

Recommend Documents