Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda
Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: visszavonásig
Készítette:
Kelt: Szentes, 2009. szeptember 1.
………………………………….. Nemes Éva intézményvezető ………………………………….. nevelőtestület képviselője ………………………………….. szülői munkaközösség képviselője ………………………………….. diákönkormányzat képviselője Jóváhagyta: …………………………………
Kelt:
1. rész......................................................................................................................................................................... 5 Bevezető................................................................................................................................................................. 6 1.1 Az intézmény adatai......................................................................................................................................... 6 1.2 A szabályzat célja, feladata .............................................................................................................................. 6 1.3. A szabályzat hatálya........................................................................................................................................ 6 2. rész......................................................................................................................................................................... 8 Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások.................................................................... 8 2.1. Az intézmény neve.......................................................................................................................................... 9 2.2. Az intézmény típusa........................................................................................................................................ 9 2.3. Az intézmény székhelye és telephelye ............................................................................................................ 9 2.4. Az alapító okirat kelte, határozati száma......................................................................................................... 9 2.5. Alaptevékenységek ......................................................................................................................................... 9 2.5.1. Az intézmény feladata.............................................................................................................................. 9 2.5.1. Az intézmény alaptevékenysége ............................................................................................................ 10 2.5.3. Az intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység................................................ 10 2.6. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok ................................................................................................ 10 2.7. Alapító szerv(ek) neve és címe ..................................................................................................................... 11 2.8. A fenntartó szerv(ek) neve és címe ............................................................................................................... 11 2.9. Felügyeleti szerv(ek) ..................................................................................................................................... 11 2.10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások ......................................................................... 11 2.10.1. Az intézmény oktatási-nevelési funkciót tölt be .................................................................................. 11 2.10.2. Az iskolai évfolyamok/óvodai csoportok száma .................................................................................. 11 2.10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám ........................................................... 11 2.11. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultsága ....................... 12 2.12. A kötségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok............................................... 12 2.13. A szerv általános forgalmi adó alanyisága .................................................................................................. 12 2.14. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ...................................................................................... 13 2.15. Az intézmény megszüntetése ...................................................................................................................... 14 2.16. Szakmai önállóság....................................................................................................................................... 14 2.17. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje.............................................................................................. 14 3. rész....................................................................................................................................................................... 15 Az intézmény szervezeti-, működési rendszere, irányítása ........................................................................... 15 3.1. Intézményvezető ........................................................................................................................................... 16 3.2. Igazgatóság (vezetőség) ................................................................................................................................ 16 3.3. Vezetőhelyettesek ......................................................................................................................................... 16 3.4. Az intézmény kibővített vezetősége.............................................................................................................. 16 3.5. Szakmai munkaközösségek........................................................................................................................... 17 3.6. Nevelőtestület................................................................................................................................................ 19 3.6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása....................................................................... 19 Ó v o d a – I s k o l a ....................................................................................................................................... 19 3.7. Pedagógusok ................................................................................................................................................. 20 3.8. Nem pedagógus alkalmazottak...................................................................................................................... 20 3.9. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra) .................................................................................... 21 3.9.1. Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................................ 21 3.9.2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám........ 21 3.9.3. A szerv működési rendszere................................................................................................................... 22 4. rész....................................................................................................................................................................... 23 A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok........................................................................................ 23 4.1. A működés rendje ......................................................................................................................................... 24 4.1.1. A nevelési – és oktatási év helyi rendje ................................................................................................. 24 Ó v o d a .......................................................................................................................................................... 24 I s k o l a .......................................................................................................................................................... 24 4. 1. 2. Az intézmény működésének rendje...................................................................................................... 25 Ó v o d a .......................................................................................................................................................... 25 I s k o l a .......................................................................................................................................................... 26 4. 1. 3. Pedagógiai felügyelet ........................................................................................................................... 27 Ó v o d a .......................................................................................................................................................... 27 I s k o l a .......................................................................................................................................................... 27 4. 2. Belépés és benntartózkodás rendje.............................................................................................................. 28 Ó v o d a - I s k o l a........................................................................................................................................ 29
2
4.2.1 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................ 29 4.2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel .................................................................................................................................................... 29 Ó v o d a .......................................................................................................................................................... 29 I s k o l a .......................................................................................................................................................... 30 4. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .............................................................................................. 31 Óvoda - Iskola..................................................................................................................................................... 32 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben .................................................................................... 32 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak.................................................................................... 33 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái ....................................................................................... 33 4.4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje.................................................................................................................................................................... 37 A kapcsolattartás rendje ............................................................................................................................... 37 A kapcsolattartás formái: ............................................................................................................................. 37 4.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........... 38 4.5.1. Vezetők helyettesítése ............................................................................................................................ 38 Ó v o d a - I s k o l a........................................................................................................................................ 38 A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén............................................................................. 39 4.6. A kapcsolattartás rendje ................................................................................................................................ 39 Ó v o d a - I s k o l a............................................................................................................................................ 40 4.7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje..................................................................... 41 4.7.1. Az iskolaközösség.................................................................................................................................. 41 4.7.2. Az alkalmazotti közösség....................................................................................................................... 41 4.7.3. A szülői munkaközösség........................................................................................................................ 41 4.7.4. A diákönkormányzat .............................................................................................................................. 41 4.7.5. Az osztályközösségek ............................................................................................................................ 42 4.7.6. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje................................................................................. 43 4.7.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái......................................................................... 43 4.7.7.1. Szülői értekezletek .......................................................................................................................... 43 4.7.7.2. Tanári fogadóórák ........................................................................................................................... 44 4.7.9.3. A szülők írásbeli tájékoztatása ........................................................................................................ 44 4.7.9.4. A diákok tájékoztatása .................................................................................................................... 44 4.7.9.5.Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ........................................................................................ 45 4.7.9.6. A különös közzétételi lista .............................................................................................................. 45 4.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást............................................... 46 4.9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...................... 50 Ó v o d a .............................................................................................................................................................. 50 I s k o l a .............................................................................................................................................................. 50 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ............................................................................................. 51 4.9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje................................................................................................ 52 4.9.2. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények ........................................................... 53 4.9.3. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása .. 54 4.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje............................................................................... 54 Ó v o d a – I s k o l a ....................................................................................................................................... 55 4.11.1. Általános előírások................................................................................................................................... 55 4.11.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ..................................................... 57 4.11.3. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ......................................................... 59 4.12. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők............................................................ 60 A BOMBARIADÓ, TŰZ........................................................................................................................... 61 4.13. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel...................................................................................................... 62 Ó v o d a .............................................................................................................................................................. 62 I s k o l a .............................................................................................................................................................. 62 4.14. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, tankönyvellátás rendje ............................................................ 63 4.15. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályai ...................................................................... 64 4.16. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei ............................................................................................ 65 4.17. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai............................................... 65 5. rész....................................................................................................................................................................... 67 Az iskolára vonatkozó további szabályok ............................................................................................................ 67
3
5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái......................................................................................... 68 Óvoda .................................................................................................................................................................. 68 I s k o l a .............................................................................................................................................................. 68 5.2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje ............................................................................................................................................................... 70 Iskola ................................................................................................................................................................... 70 5.3. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.................................................................................................................................................... 71 Óvoda - Iskola..................................................................................................................................................... 71 6. rész....................................................................................................................................................................... 73 Záradékok............................................................................................................................................................... 73
4
1. rész A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre
5
Bevezető A közoktatási törvény 39.§ (1) bekezdésében és 40.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadja el:
1.1 Az intézmény adatai Név: SZENT ERZSÉBET KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA OM-azonosító: 029626 Székhelye és telephelye: 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. Az intézmény típusa: többcélú intézmény; közös igazgatású közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola
1.2 A szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza: - mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.), és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá - a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.
1.3. A szabályzat hatálya E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény dolgozóira, a nevelésioktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra és szüleikre illetve mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 6
A szervezeti és működési szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg a 2005. szeptember napján kelt szervezeti és működési szabályzat a hatályát veszti.
Az intézmény - a jogszabályi előírásoknak megfelelendő - alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.
A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával – a hivatkozott jogszabály 40. § (3) - válik érvényessé.
7
2. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások
8
2.1. Az intézmény neve Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda 2.2. Az intézmény típusa többcélú intézmény; közös igazgatású közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola Az intézmény OM azonosítója: 029626 2.3. Az intézmény székhelye és telephelye Az intézmény székhelye: Szentes város Erzsébet tér 1. házszám 6600 irányítószám Az intézmény telephelye(i): • Szentes város Erzsébet tér 1. házszám 6600 irányítószám 2.4. Az alapító okirat kelte, határozati száma •
kelte: 2008. július 1.
2.5. Alaptevékenységek 2.5.1. Az intézmény feladata Az alapfokú oktatás első szintjét megelőző oktatás (iskoláskor előtti oktatás): az óvodai nevelés és az iskolai életmódra való felkészítés Feladatai: •
óvodai nevelés, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások a gyermekek három éves korától két vegyes életkorú csoportban, keresztény szellemű nevelés a Katolikus Egyház hagyományai szerint 9
•
általános iskolai alapfokú nevelő-oktató tevékenység nyolc évfolyamon kereszttény szellemben a Katolikus egyház hagyományai szerint
2.5.1. Az intézmény alaptevékenysége • •
TEÁOR 8510 Iskolai előkészítő oktatás TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás
2.5.3. Az intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység • • • • • • • • • • • • • •
TEÁOR 8891 gyermekek napközbeni ellátása TEÁOR 8520 napközi otthonos és tanulószobai tevékenység TEÁOR 5629 egyéb vendéglátás: iskolai intézményi közétkeztetés TEÁOR 9101 iskolai könyvtár működtetése Tankönyvellátás biztosítása Iskola-egészségügyi szolgálat fenntartása Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése TEÁOR 9319 egyéb sporttevékenység: iskolai diáksport szervezése TEÁOR 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Pedagógus szakvizsga és továbbképzés szervezése Pedagógus szakkönyv vásárlásának támogatása Minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatok ellátása Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele
2.6. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok A SzeGeKIF által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, teljes jogkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat az intézmény székhelyén látják el. Az intézmény az adott költségvetés kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.
10
2.7. Alapító szerv(ek) neve és címe Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. 6701 Szeged, Pf. 178. Az intézmény a Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. 2.8. A fenntartó szerv(ek) neve és címe A fenntartó jogokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízása alapján a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság gyakorolja. 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. 6701 Szeged, Pf. 178.
2.9. Felügyeleti szerv(ek) • Csongrád Megye Főjegyzője • Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.
2.10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 2.10.1. Az intézmény oktatási-nevelési funkciót tölt be 2.10.2. Az iskolai évfolyamok/óvodai csoportok száma Iskola: (1-4. évfolyam x 26 fő/év x 2 osztály +5-8. évfolyam x 28 fő/év x 2 osztály) Óvoda: (2 csoport x 25 fő/csoport) 2.10.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám Iskola:
450 fő
Óvoda:
50 fő 11
2.11. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultsága Ingatlanvagyonnal az intézmény nem rendelkezik, a működéshez szükséges ingatlant a Szent Anna Egyházközség biztosítja, •
a Szentes, Erzsébet tér 1. szám alatt lévő 5624 hrsz-ú ingatlanon.
Az iskola a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Az ingóságok az intézmény tulajdonát képezik a vagyonleltár szerint. A feladatellátáshoz rendelkezésre állnak az intézmény tulajdonában levő leltár szerint nyilvántartott eszközök. A Szeged-Csanádi Egyházmegye és a szentesi Szent Anna Egyházközség jogköre az intézmény vagyona feletti rendelkezési jog. Az intézmény az ingatlant elidegeníteni, megterhelni, bérbe adni csak az alapító és a fenntartó hozzájárulásával jogosult. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót készít a fenntartó részére. Az ingóságokkal az intézmény vezetője rendelkezik.
2.12. A kötségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok A számlavezető pénzintézet neve: Raiffeisen Bank Zrt. Pénzintézet címe: 6600 Szentes, Kossuth Lajos u. 13. A bankszámla száma és neve: 12067008-00332580-00100008 Raiffeisen Bank Zrt. - Szentes
2.13. A szerv általános forgalmi adó alanyisága általános szabályok szerinti áfa alany
12
2.14. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző 1. (adószám nélküli): Felirata: Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. Tel:63/561-140, Fax:63/561-141
Lenyomata:
Hosszú bélyegző 2. (adószámmal ellátott): Felirata: Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. Tel:63/561-140, Fax:63/561-141 Adószám: 18475386-2-06
Lenyomata:
Körbélyegző: Felirata: Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Szentes
Lenyomata:
Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak köre: Körbélyegző: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes, - gazdaságvezető, - iskolatitkár - pénzügyi ügyintéző
Hosszú bélyegző (adószám nélküli): - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek, - gazdaságvezető, - iskolatitkár - pénzügyi ügyintéző
13
Hosszú bélyegző (adószámmal ellátott): - intézményvezető, - intézményvezető-helyettesek - gazdaságvezető, 2.15. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 2.16. Szakmai önállóság Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt. 2.17. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki határozott időtartamra. Felette a munkáltatói jogokat a SzeGeKIF igazgatója gyakorolja. Az intézmény vezetőjének kinevezésekor a Szent Anna Egyházközség plébánosának véleményezési joga van.
14
3. rész Az intézmény szervezeti-, működési rendszere, irányítása
15
3.1. Intézményvezető Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, felel az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. 3.2. Igazgatóság (vezetőség) Az intézmény igazgatóságát (vezetőségét) az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek (vezetők) alkotják: - 1-8. évfolyamintézményvezető-helyettes - óvodai intézményegységvezető-helyettes Az intézmény igazgatósága (vezetősége) hetente tart igazgatósági értekezletet, az aktuális feladatokról, valamint az elvégzett feladatok értékeléséről. Az igazgatósági (vezetőségi) értekezleteket az intézményvezető vezeti. 3.3. Vezetőhelyettesek Az intézményvezető munkáját - 1-8. évfolyam intézményvezető-helyettes - gazdaságvezető - óvodai intézményegységvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes és óvodai intézményegység-vezető csak az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Az intézményvezető-helyettesek és az óvodai intézményegység-vezető a munkájukat a munkaköri leírásuk szerint, az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. 3.4. Az intézmény kibővített vezetősége Az intézmény vezetőségének (kibővített intézményvezetés) tagjai: - Intézményvezető, - Intézményvezető-helyettes, - Gazdaságvezető - Óvodai intézményegységvezető-helyettes, - Szakmai munkaközösségek vezetői, - Ifjúságvédelmi felelős, - DÖK-segítő tanár 16
A kibővített intézményvezetés havonként tart vezetőségi értekezletet az aktuális feladatokról, valamint az elvégzett feladatok értékeléséről. A vezetőségi értekezletet az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az értekezletről írásbeli emlékeztető készül. 3.5. Szakmai munkaközösségek „A közoktatási törvény 58. § (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.” Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - tanítók munkaközössége (humán, reál) - osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógusok munkaközössége, - természettudományi tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége, - humán tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége. A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejlesztik az adott szakterület módszertanát, új tanítási-tanulási módszerek megismerését, kipróbálását, bevezetését kezdeményezik, - együttműködnek a többi munkaközösséggel különösen az adott műveltségterületen belül, valamint az egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozásában és közvetítésében, - törekednek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját (hospitálás, oktatási módszerek kiválasztása, fegyelmezési problémák kezelése), - szervezik és lebonyolítják az iskolai tanulmányi versenyeket, a tanév rendjében meghatározott programokat, - részt vesznek az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, Helyi tanterv, Házirend, SZMSZ) összeállításában, elkészítésében, - részt vállalnak a kompetenciaalapú képességfejlesztés feladatainak megvalósításában (az ötödik-hatodik évfolyamon folyó nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai), - segítik és szervezik a pedagógusok továbbképzését, önképzését, - javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint). A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. 17
A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető feladatai: - irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, - értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, hospitálás, óralátogatás, - beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület, az intézményvezető részére, - képviseli a szakmai munkaközösséget az iskolán kívül. Szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje: - Tanítói munkaközösség: humán munkaközösség-vezető: Csiszárné Bánszegi Zsuzsanna reál munkaközösség-vezető: Kovács Nóra - Osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógusok munkaközössége: munkaközösség-vezető: Hargitai Judit - Természettudományi tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége: munkaközösség-vezető: Papp Mária - Humán tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége: munkaközösség-vezető: Ráfiné Gáspár Annamária
A szakmai munkaközösségek együttműködése: - a kompetencia területek fejlesztésének összhangjában - a nem szakrendszerű oktatás gyakorlati megvalósításában, eredményeinek elemzésében, értékelésében, (próbamérés – OKÉV) - az alsós- felsős átmenet szakmai elősegítésében - iskolai dokumentumok, értékelések elkészítésében, korszerűsítésében, - a tanulói mérések tervezésében, kivitelezésében, elemzésében, - szakmai pályázatok írásában, megvalósításában. A kapcsolattartás rendje: - nevelőtestületi értekezletek előkészítésekor, ill. fogadó órák előtt; az aktuális feladatok megbeszélése a munkaközösség-vezetők részvételével, - szakmai fórumok, - az igazgató által meghatározott egyéb más esetekben. 18
3.6. Nevelőtestület Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - Pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus). A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik (rendszeres és rendkívüli értekezleteken). A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület-ha jogszabály másképp nem rendelkezik - akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. 3.6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek (döntési, véleménynyilvánítási, javaslattételi) gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, kivételt képez a döntési jogkörök közül a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, amely nem ruházható át. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlet…(osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az intézményvezető vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Óvoda–Iskola A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre - a diákönkormányzatra A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - foglalkozási program elfogadása - pedagógiai program elfogadása - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása 19
A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1. Döntési jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - jogszabályban meghatározott más ügyek. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában - az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál - más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3. Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 3.7. Pedagógusok Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény Pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásban foglalt rendelkezések szerint végzik. 3.8. Nem pedagógus alkalmazottak A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: - Dajka, - Pénzügyi ügyintéző 20
- iskolatitkár - gazdaságvezető, A gazdasági alkalmazottak kiemelt feladatait a munkaköri leírásuk részletezi. Kisegítő alkalmazottak: - Konyhai dolgozók, - Fűtő-karbantartó, - Takarítók 3.9. Az intézmény szervezeti felépítése (szervezeti ábra) 3.9.1. Az intézmény szervezeti felépítése Lehetséges szervezeti szintek (1)
1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint
3. Középvezetői szint
A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) Intézményvezető intézményvezető helyettes(ek)
A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) igazgató igazgató - helyettes óvodai intézményegység vezetőhelyettes
gazdasági vezető Munkaközösség-vezetők
Munkaközösség vezetők
3.9.2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám (A *-gal jelölt oszlopba az 3.10.1. pont táblázatának 3. oszlopában lévő vezetői munkaköröket kell beírni.)
Vezetői szinthez tartozó beosztások*
Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök
igazgató
igazgató-helyettes óvodavezető
igazgatóhelyettes
tanár tanító napközis nevelő munkaközösség-vezető
óvodai intézményegység óvónő vezető-helyettes munkaközösség-vezetők alsós tanítók felsős tanárok
A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként)
Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás)
2
5 4 18 15
21
3.9.3. A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
22
4. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok
23
4.1. A működés rendje 4.1.1. A nevelési – és oktatási év helyi rendje Óvoda Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: • az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: • az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, • a szünetek időtartamát, • a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, • a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. Iskola Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai éves munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: • az iskolai szülői szervezet (közösség) • a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: • az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását • a szünetek időtartamát • a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének módját • a nevelőtestületi értekezletek időpontját
24
Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 4. 1. 2. Az intézmény működésének rendje Óvoda Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: • nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, • a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A nyitvatartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A szorgalmi idő - a nevelési év szeptember 1-jén kezdődik és augusztus 31-ig tart. - oktatási év szeptember 1-jén kezdődik és május 31-ig tart. Június 1. és augusztus 31. között szervezett nyári élet folyik, óvodánk ekkor is fogadja a gyermekeket összevont csoportokban, a fenti nyitvatartási renddel. A nyári időszakban 4 hetes nyári leállásra kerül sor. A nyári leállás ideje alatt, illetve alkalmanként – az óvodai ellátás igényétől függően – tanítási szünetekben ügyeletet a város másik óvodájában biztosítunk a gyermekek számára (csak indokolt esetben). Az ügyeleti idő más óvodában a 2 hetet nem haladhatja meg. Az intézmény - reggel 6 órától - 17 óráig fogad gyermekeket. Óvodapedagógusi felügyelet az épületegységben 6:00-17:00 óra között biztosított. Ez időben a nevelési és oktatási feladatok ellátására 7:30 és 15:30 között kerül sor csoportbeosztás szerint, a heti- és napirendben meghatározottaknak megfelelően. 6:00 és 7:30 valamint 15:30 és 17:00 között felügyeletet tartunk összevont csoportban.
25
Az intézményből a gyermeket: - a foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 11 órától – 11:30 óráig, - ha ebédet igényel 12 órától – 12:30 óráig lehet - délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt.
Szorgalmi időben az óvodás gyermekek hivatalos ügyeinek intézése naponta a székhelyintézményben a titkárságon történik, illetve kijelölt napokon a gazdasági irodában. Szorgalmi időn túl az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon, heti egy alkalommal működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket e szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó alkalmazott a székhelyintézményben tartózkodik. Iskola Az intézmény iskolaépülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6:30-16:30 óráig tartanak nyitva. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitvatartást is elrendelhet. Pedagógus felügyelet az épületegységben 6:30-16:30 óra között biztosított. A tanítási órák 8:00-13:20 között kerülnek megtartásra órarend szerint. A tanítási órák 45 percesek az óraközi szünetek 5, 10, 15 percesek. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő, rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanórán kívül foglalkozások a tanulók órarendjéhez igazodva – az utolsó tanórát követően biztosítva az ebédeléshez szükséges időt – kerülhetnek megtartásra, melyeket legkésőbb 16:30 –kor be kell fejezni. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00 óráig tartanak, szülői igény esetén napközis felügyelet 16:30-ig biztosított. 26
Tanítási szünetek ideje alatt a nyitvatartás szünetel. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése naponta, a titkárságon történik, illetve kijelölt napokon a gazdasági irodában. Tanítási szünetek ideje alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és helyettese közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket e szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó alkalmazott a székhelyintézményben tartózkodik.
4. 1. 3. Pedagógiai felügyelet Óvoda A gyermek óvodában történő tartózkodása alatt óvodapedagógusi felügyelet biztosított, gyülekezés és távozás ügyelete és a foglalkozás (csoportfoglalkozás, szabadon választott foglalkozás) ideje alatt. Az óvodai ügyelet reggel 6:00-7:30 –ig tart, délután 15:30-17:00-ig tart. Ezekben az időszakokban az óvodában tartózkodó gyermekekre a beosztott óvodapedagógus felügyel, összevont csoportban.
Iskola Az intézményben szorgalmi időben, tanítási napokon 7:30- 16:00 óra között ügyelet működik. A szülő írásbeli kérelmére az iskola biztosítja 7:00-7:30, valamint 16:00-16:30 között is az ügyeletet. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épület- vagy udvarrészen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének és tisztaságának megőrzését, a tűz- és balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre épületegységenként meghatározott számban, időben és beosztás szerint végzik. Az ügyelet vállalása és ellátása minden pedagógus kötelessége. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja:
27
- a tanulók felügyelete a folyosókon, aulában, és az udvaron az óraközi szünetek alatt - beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is - az ügyeletes nevelők kötelessége Az iskolán kívül szervezett tanórák (foglalkozások) esetén a pedagógiai felügyelet a tanítási órát (foglalkozást) vezető pedagógus köteles biztosítani szervezett kísérettel. Az órarendi órák befejezése után a szervezett étkezést (menzát) igénybe vevő tanulók számára az intézmény biztosít pedagógiai felügyeletet, tanévenként beosztás szerint. A menzás tanulók ebédeltetésére beosztott nevelő köteles a tanulókat szervezett rendben az iskolából az ebédlőbe és onnan visszakísérni, illetve az ebédeltetés rendjére ügyelni. Az ebédeltetés rendjére ügyelni. Az ebédeltetési ügyeletet ellátja mindaddig, amíg a „hazajáró” tanuló elhagyja az iskola épületét. Tanuló az ebédlőbe nem mehet nevelői kíséret és felügyelet nélkül. Erre külön engedély nem adható. Amennyiben iskolai ügy (verseny, színház, egyéb) miatt nem tud csoportjával étkezni a tanuló, abban az esetben a programot szervező, illetve a programra kísérő pedagógusnak kell az étkező tanuló felügyeletét ellátni. A napközis ellátást igénylő tanulók pedagógiai felügyeletét a napközis nevelő köteles ellátni a csoportjába tartozó tanulók órarend szerinti utolsó órájának befejezésétől kezdődően a napközis foglalkozás befejeztéig, illetve igény szerint az azt követő felügyeleti idő végéig. A napközis ellátást igénylő tanulók étkeztetését a napközis nevelő, illetve a beosztott nevelő felügyeli. Ha a tanuló nem jelenik meg a napközis foglalkozáson vagy elkésik , továbbá engedély nélkül távozik, a napközis nevelő megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. A tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást vezető pedagógus köteles ellátni az azon résztvevő tanulók felügyeletét a gyülekezés időszakában, mely a foglalkozást megelőző 15 perc, a foglalkozás ideje alatt, illetve a tanulók iskola területéről való távozásig. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök, továbbá a mindenkori beosztás szerinti pedagógusok kötelesek ellátni.
4. 2. Belépés és benntartózkodás rendje Az intézmény területén csak az intézmény dogozói és a jogiszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók tartózkodhatnak. 28
A szülő (gondviselő) csak a gyermekével kapcsolatos ügyintézés céljából, és időtartama alatt tartózkodhat az intézmény területén. Külső munkavállalók csak a megbízás erejéig, a feladatellátás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Más nevelési és oktatási intézmények dolgozói, főiskolai hallgatók, valamint társintézmények képviselői csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhatnak az óvoda és iskola területén, ill. léphetnek be vagy vehetnek rész a tanítási órákon, csoportfoglalkozásokon (óralátogatás, hospitálás, nevelési-és tanítási gyakorlat). Hirdetéssel, „toborzással” senki nem zavarhatja a tanítási órák és óvodai foglalkozások rendjét, ennek betarttatásáért a mindenkor órát, foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Óvoda-Iskola
4.2.1 A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ezért a vezetőnek vagy helyettesének a nyitvatartási idő alatt az intézményben kell tartózkodnia, hogy felelősségi és intézkedési jogköre a - működéssel kapcsolatos - a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő - azonnali döntést igénylő ügyekre terjedjen ki Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét a mindenkor érvényes éves munkaterv rögzíti. 4.2.2 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
Óvoda Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:
29
- külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Iskola Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy.
30
A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. Portaszolgálat naponta 7:30-16:30-ig van.
Az intézmény területén csak az intézmény dolgozói és a jogviszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók tartózkodhatnak. A szülő (gondviselő) csak a gyermekével kapcsolatos ügyintézés céljából, és időtartama alatt tartózkodhat az intézmény területén. Külső munkavállalók csak a megbízás erejéig, a feladatellátás céljából tartózkodhatnak az intézményben. Más nevelési és oktatási intézmények dolgozói, főiskolai hallgatók, valamint társintézmények képviselői csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével tartózkodhatnak az óvoda és iskola területén, illetve léphetnek be vagy vehetnek részt a tanítási órákon, csoportfoglalkozásokon (óralátogatás, hospitálás, nevelésiés tanítási gyakorlat). Hirdetéssel, „toborzással” senki nem zavarhatja a tanítási órák és óvodai foglalkozások rendjét, ennek betarttatásáért a mindenkor órát, foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
4. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az intézményben folyó nevelő-oktató feladatellátás jogszerű, hatékony működtetése, az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követ helyes gyakorlat megteremtése. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény Éves munkatervében meghatározott Ellenőrzési terv szerint az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettes, az óvodai intézményegység-vezető és a szakmai munkaközösségek vezetői végzik.
31
Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - Pedagógusok munkafegyelme. - Tanórák, csoportfoglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, napközis foglalkozások pontos, tanmenet szerinti megtartása. - Gyermek-pedagógus kapcsolattartása, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. - Nevelő-oktató munka színvonala (előzetes felkészülés, tervezés; csoportfoglalkozás, óra felépítése, szervezése, egyénre szabott módszerek alkalmazása; a tanulók, a gyermekek, pedagógus munkafegyelme; az óra, csoportfoglalkozás, egyéb foglalkozás eredményessége-kiemelt figyelemmel a HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekekre, tanulókra). - A tanórán és csoportfoglalkozáson kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki és csoportvezetői tevékenység eredményessége: a személyiségfejlesztés, közösségformálás hatékonysága-kiemelt figyelemmel a HH-s, HHH-s és SNI gyermekekre, tanulókra. - Tanulói- és gyermekfelügyelet ellátása, szabadidős programok szervezése. - A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellátása. Az éves ellenőrzési terv alapján az ellenőrzést végzők Éves ellenőrzési ütemtervet készítenek, az ellenőrzések tapasztalatairól Feljegyzési naplót vezetnek. Az ellenőrzés tapasztalatairól havi rendszerességgel beszámolnak az intézményvezetőnek. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézményvezető haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
Óvoda - Iskola A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,
32
- a szülői közösség, és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: • az intézmény vezetője • az intézményvezető helyettesei A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: • szóbeli beszámoltatás, • írásbeli beszámoltatás, • értekezlet, • óralátogatás, • foglalkozás látogatás, • speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.
33
Vizsgált terület
Tanítási órák: – kötelező
Módszer / gyakoriság
Ki végzi (hatáskör)
Éves látogatási terv szerint
Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösségvezetők
Írásbeli jelentkezés vizsgálata (évente május 15-ig) Tanórán kívüli Éves látogafoglalkozások tási terv szerint Tanulók írásos dokumentumai: Félévente leg– Házi füzetek alább 1 alk. munkaterv szerint – Témazáró dolgozatok Tanév végén tantárgyanként (számszerűség, javíttatás) Pedagógusok írásos dokumentumai: Szakmai véleményezés – Tanmenetek Jóváhagyás
Igazgatóhelyettes
Dokumentálás
Információk felhasználása
Személyi füzetbe
Értékelések során (fejlesztő értékelés)
Beavatkozás (szükség esetén) Visszatérő ell. Mk.-vezetők segítése
– választott
– Foglalkozási naplók: -haladási rész mulasztások érdemjegyek
Félévente legalább két alkalommal Osztálynaplók Napközis naplók
Iktatott anyag
Mulasztások igazoltatása
Részvételi kötelezettség teljesítése Igazgató Személyi füzet- A foglalkozások Megszüntetés Igazgatóhelyettesek be további terve- Visszatérő ellenőrzés Mk-vezetők zése
Munkaközösségvezetők Igazgató Igazgatóhelyettesek Mk-vezetők
Írásos beszámoló a félévi és tanév végi zárás előtt Írásos beszámoló a zárásokhoz
Félévi, tanév végi értékelés
Ismételt ellenőrzés
Minőségi munkavégzéshez adatgyűjtés
Szankció
Mk-vezetők Munkaközösségi Foglalkozások Igazgatóhelyettesek füzetbe ellenőrzése soIgazgató rán Naplóba bejegyIgazgatóhelyettes I. zés Hiányok pótlása Igazgatóhelyettes II.
Korrigálás
Ismételt ellenőrzés
34
Terület
Pedagógiai program Munkaközösségi munkatervek megvalósítása Helyi tantervekhez kapcsolódó tanmenetek Igazgatóhelyettesek munkája Továbbképzés Tanári ügyelet Gazdálkodás
Szempont
Ellenőrző személy Az igazgatóság tagjai
Nevelési és oktatási célok, feladatok megvalósítása Szakmai mun- A munkaközösségka fejlesztése, ért felelős igazgaaz együttműtósági tag ködés erősítése
Időpont
Módszer
Eszköz
Forma
Tanévzáró Dokumentumok Kérdőívek értekezleten elemzése évente
Szóban, írásban
Tanév végén évente
Szóban, írásban
DokumentumKérdőív beelemzések, számoltatás beszélgetés, munkaközösségi értekezleteken részvétel (ig.) Minőségi MunkaközösségTanév Dokumentummunka tervevezetők, a munka- kezdetén és elemzés zése, a teljesí- közösségért felelős végén tés mértéke igazgatósági tag évente Minőségi Igazgató Folyamatos Megfigyelés, munka, szerbeszámoltatás, vezés, határdokumentumok idők betartása ellenőrzése Teljesítés Igazgató Folyamatos Dokumentum ellenőrzése Pontos ellátása Igazgatóhelyettesek Folyamatos Megfigyelés Gazdasági Gazdasági vezető munka ellenőrzési tervének teljesítése, költségvetés betartása, pályázat pénzek
Szóban, írásban Szóban
Szóban Szóban
Folyamatos Dokumentumok Beszámoltatás Szóban, ellenőrzése írásban
35
Munkáltatói feladatok Munkáltatói feladatok Az oktató – nevelő munka körülményei Tanügy igazgatási feladatok Tájékoztató és ellenőrző füzetek Tanulók tanórai (tanulmányi teljesítménye) felvételi Iskolai rendezvények, szabadidős tevékenységek, tanulmányi versenyek
Tevékenységi körök meghatározása Tevékenységi körök meghatározása Tantermek, szaktantermek állapota, dekoráció, leltárak pontossága
Igazgató Gazdasági vezető
Folyamatos
Dokumentumok Beszámoltatás Szóban, ellenőrzése írásban
Igazgató Gazdasági vezető
Félévente
Dokumentumelemzés
írásban
Megfigyelés bejárás leltározás
Szóban, írásban
Dokumentumvizsgálat
Szóban, írásban
Dokumentumvizsgálat
Szóban (of.) írásban (ig.tag) Szóban, írásban
Iskola bejárása évente, tantermek ellenőrzése folyamatos (of) Naplók, anya- Igazgatóhelyettesek Naplók könyvek, bihavonta, a zonyítványok többi dokuvezetése mentum tanév elején ill. végén Jegyek beírása osztályfőnök, az Félévente (érdemjegyek évfolyamért felelős v. osztályzaigazgatóhelyettes tok) Felkészültség, Szaktanárok, igaz- Folyamatos gondolkodás, gatóhelyettes év végi és elsajátítás félévi értemértéke, mikezleten nőségi munka felvételi arány Színvonal szervezés résztvevők száma
Osztályfőnöki munkaközösségvezető, igazgató, igazgatóhelyettesek
Igazgatóság
Megfigyelés, tevékenység (produktum) elemzése, dokumentumvizsgálat
Havonta Megfigyelés értékelés a beszélgetés tantestület előtt a félévi és az év végi értekezleten
Osztályozás, szöveges értékelés vizsgálati jegyzőkönyv Kérdőív
Írásban, szóban
36
Pedagógusok tevékenysége
Iskolaépület, bútorok Taneszközök Az iskola nevelő-oktató tevékenységével kapcsolatos elégedettség
Szakmai munka végzésének minősége, pályakezdő és új kollégák gyakoribb támogatása Az oktatás – nevelés feltételeinek számbavétele (javítás, csere) A törvény előírásai
Munkaközösség- Folyamatos Óralátogatás vezetők, dokumentumok Igazgatóság ellenőrzése, tagjai megfigyelés, beszélgetés
Szóban, írásban
Igazgató Gazdasági vezető Karbantartók
Szóban, írásban
Évente
Munkaközösség- Tanév vezetők végén
Eredmények, Szülői munkakö- Tanév elvárások, zösség diákok végén együttműködés, elégedettség
Megfigyelés bejárás
Leltározás
Kikérdezés
Beszerzési, fejlesztési ütemterv Interjú, kérdőív
Szóban, írásban Szóban, írásban
4.4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és az intézményegység-vezető helyettesnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseknél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. - Az intézményegység-vezető helyettes köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.
A kapcsolattartás formái: • személyes megbeszélés, tájékoztatás • telefonos egyeztetés, jelzés 37
• írásos tájékoztatás • értekezlet • a tagintézmény ellenőrzése 4.5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 4.5.1. Vezetők helyettesítése
Óvoda-Iskola A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: • vezetői • vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy • az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyetteseknek kell ellátnia • az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az 4.4.1 /1. számú mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: • a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett • a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott • a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet Az intézményvezetőt tartós akadályoztatása esetén – annak utasítására – az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. 38
Az intézményvezető-helyettes egyikének akadályoztatása esetén a másik helyettes lája el a vezető-helyettesi feladatokat. Tartós akadályoztatás, illetve mindkét intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén, a távollét időtartamára, az intézményvezető által kijelölt alkalmazott látja el a helyettesi feladatokat. Egyidejű akadályoztatásuk esetén az intézményvezetői, intézményvezetőhelyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt alkalmazott látja el. Az óvodai intézményegység-vezető akadályoztatása esetén az óvodai munkaközösség vezetője helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén feladataikat az intézményvezető által kijelölt alkalmazott látja el. A vezetők helyettesítését ellátó alkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, az óvodás gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetők helyettesítését ellátó alkalmazott a vezetők akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítése ellátása során tett intézkedéseiről. Az igazgatóhelyettesek akadályoztatása esetén az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el a vezető-helyettesi feladatokat. Tartós, illetve mindkét személy egyidejű akadályoztatása esetén, a távollét időtartamára, az intézményvezető által kijelölt alkalmazott látja el a helyettesi feladatokat. A gazdasági vezetőt tartós akadályoztatás esetén, az intézményvezető által kijelölt gazdasági-pénzügyi alkalmazott helyettesíti. A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató igazgató-helyettes intézményegységvezető-helyettes
A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) igazgató-helyettes intézményegységvezető-helyettes igazgató intézményegységvezető-helyettes igazgató igazgató-helyettes
4.6. A kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles. 39
Óvoda-Iskola A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Amennyiben szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának időpontját a melléklet tartalmazza. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. • Szülők, SZMK Igények felmérése a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Vélemények, ötletek kérése. Egységes álláspont, nevelési stratégia megfogalmazása és kialakítása. A törvény adta jogaik gyakorlásának biztosítása. Korrekt tájékoztatás, rugalmasság a problémák megoldásában. Rendszeres napi kapcsolat, fogadóórák biztosítása. Pontos tájékoztatás az iskolában folyó és várható tevékenységekről, rendezvényekről, elvárásokról. Tájékoztató kiadványok készítése. Honlap: www.szterzsebet-szentes.sulinet.hu A szülői szervezet/ek megnevezése Szülői szervezet megnevezése szülői munkaközösség (óvoda) szülői munkaközösség (iskola)
Megalakításának időpontja 2005. szeptember 2005. szeptember
40
4.7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 4.7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott alkalmazottaknak az összessége. 4.7.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők segítségével – az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: - szakmai munkaközösségek, - szülői munkaközösség, - iskolaszék, - diákönkormányzat, - osztályközösségek, 4.7.3. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a szülői munkaközösség (a továbbiakban: SZMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: - saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, - a képviseletében eljáró személyek megválasztása (például a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), - a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, Az SZMK munkáját az iskola tevékenységével az SZMK összekötő tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. 4.7.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki.
41
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, amelynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. 4.7.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezetet, a tanítási – nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
42
- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 4.7.6. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozóértekezletet tart a nevelőtestület. A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezletre a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 4.7.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 4.7.7.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 43
4.7.7.2. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermekek tanárával, akkor erre a – a rendkívüli eseteket leszámítva - telefonon vagy ellenőrző könyv útján történő időpont – egyeztetés után kerülhet sor. 4.7.9.3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyeknek az ellenőrző könyvben történő folyamatos vezetése a tanuló kötelessége, ellenőrzése (kiskorú tanuló esetén) a gondviselő felelőssége. Az ellenőrző könyv tartalmát negyedévenként az osztályfőnök köteles ellenőrizni, ezt a naplóban és az ellenőrző könyvben kézjegyével és az ellenőrzés dátumának bejegyzésével igazolja. Az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, illetve súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. 4.7.9.4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültekor, szóbeli feleltnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egyórás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, dön44
tésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.
4.7.9.5.Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: - alapító okirat - pedagógiai program - minőségirányítási program - szervezeti és működési szabályzat - házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 4.7.9.6. A különös közzétételi lista A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzétenni (különös közzétételi lista). A közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. A 2008. december 9-én hatályba lépett előírásoknak megfelelően honlapunkon – letölthető formában – „Különös közzétételi lista” címen közzétesszük az alábbi adatokat. - a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tantárgyfelosztáshoz rendelve, - a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége, - az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve, - az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói, - az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve, - szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetősége, - a hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai, - a tanév helyi rendje, - az osztályok szám, az egyes osztályokban tanulók létszáma.
45
4.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Intézményünk a feladatok teljeskörű elvégzése; a gyermekek egészségügyi-, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, beóvodázás, beiskolázás, valamint továbbtanulás és pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A kapcsolattartás módja: - hivatalos ügyintézés levelezéssel, - személyes megbeszélés, - megbeszélés telefonon (telefonon történő tájékoztatás nem adható gazda sági, pénzügyi adatközlés, tanulói adatközlés, levélbeni megkeresésre történő válasz céljából), - vezetői interjú (partneri elégedettség- és igényfelmérés céljából), - értekezlet, - szakmai előadás, - látogatás, - rendezvény. Rendszeres kapcsolattartás működik,: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: • fenntartóval, • más oktatási intézményekkel, • az intézményt támogató szervezetekkel - gyermekjóléti szolgálattal (gyermekorvos, védőnő), - szakértői rehabilitációs és bizottsággal, - helyi óvodákkal (önkormányzati és egyházi), - helyi és vidéki általános iskolákkal, - helyi és továbbtanulás szempontjából érintett vidéki középfokú oktatási intézményekkel, - helyi művészeti iskolákkal, - egyéb helyi intézményekkel (Városi Könyvtár, Művelődési Központ, Városi Sportcsarnok, Rendőrség),
A kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A kapcsolattartásban megállapodás szerint közreműködnek az igazgatóhelyettesek, meghatározott körében az iskolatitkár, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve az intézményvezető által megbízott alkalmazottak. Az intézmény életével, feladatellátásával kapcsolatos bármely ügyben, az intézményben történt eseményekről, programokról csak az intézményvezető utasításá46
ra, illetve előzetes beleegyezésével adható felvilágosítás, tájékoztatás újságoknak, egyéb hírközlő szerveknek. Valamennyi kapcsolattartási színtéren és formában kiemelt szereppel bír a BTMs, SNI, HH és HHH gyermekek, tanulók integrált ellátásának érdekében hozott kezdeményezés.
Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás
4.8.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére - az intézmény tevékenységi körének módosítására - az intézmény nevének megállapítására - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: • gazdálkodási, működési törvényességi szempontból • szakmai munka eredményessége tekintetében • az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint • a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: • szóbeli tájékoztatás adás • írásbeli beszámoló adása • egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel • a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából • speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
47
4.8.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kialakított kapcsolatai: • - szakmai: az egyházmegye és a város általános és középiskoláival • - kulturális: az egyházmegye és a város általános és középiskoláival • sport és egyéb: az egyházmegye és a város általános és középiskoláival A kapcsolatok formái: • rendezvények: Veni Sancte, Szent Erzsébet Nap, betlehemezés, farsang, nagyhét, Hála-Gála, Te Deum • versenyek: szaktárgyi: matematika, angol, francia, történelem, informatika,rajz, sport stb. A kapcsolatok rendszeressége: évenként ismétlődik. 4.8.3. Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány 2003. februárjától működik Célja: A szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola személyiségfejlesztő munkájának, tudományos és művészeti eredményeinek (előadások, konferenciák), tárgyi feltételeinek javítása, preventív mentálhigiéné megvalósítása. A keresztény európai és magyar kultúra hagyományainak ápolása, a vallásos élet elmélyítését segítő programok támogatása, népszerűsítése határainkon túl is, a tanulók testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének elősegítése. A Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány évente egy alkalommal, Szent Erzsébet napján (november 19.) jutalomban részesítheti azokat a nevelőket, munkatársakat, diákokat, akik az Alapítvány szellemiségének megfelelően kiemelkedő tevékenységet, teljesítményt nyújtottak. Tevékenysége: • az anyagilag hátrányos tanulók tanulmányi versenyre nevezése • katasztrófát elszenvedett családok támogatása (tűz, árvíz) • Szent Erzsébet Napok rendezvényeinek támogatása • az iskolákban rendezett vetélkedők jutalmazása, díjazása 4.8.4. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: • személyekkel 48
• intézményekkel és • hatóságokkal - Pedagógiai Szakszolgálat: Szentes, Jövendő u. 6. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 4.8.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. • Iskolaorvos: dr. Temesi Zsuzsanna • Védőnők: Horváthné Gál Terézia Líbor Éva • ÁNSZ szakemberei • Fogorvos: Dr. Vincze Gabriella és a fogászati asszisztens: Bartók Gabriella • Foglalkozás egészségügyi vizsgálatot végző orvos: dr. Zoltán László Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 4.8.6.Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 49
4.9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvoda Az óvoda bekapcsolódik valamennyi, az intézmény egészét érintő megemlékezésbe, rendezvénybe, programba az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Az intézmény névadójához kötődő rendezvényei teljes mértékben kiterjednek az óvodás gyermekekre is. Az óvodapedagógusokra kiterjed valamennyi, a tantestületet érintő rendezvény, program, ünnepség. Az óvodás korú gyermekek környezet-és természetvédelemhez kapcsolódó jeles napjai: - Állatok világnapja - Víz Világnapja - A Föld Napja - Madarak és Fák Napja Óvodai rendezvényeink között jelentős helyet foglalnak el az alábbi ünnepek: - Halottak Napja, Mindenszentek Ünnepe - Szent Erzsébet Nap - Mikulás-várás - Adventi készülődés - Karácsonyi ünnepély - Farsang - Betegek Világnapja - Március 15. megünneplése - Húsvét - Anyák Napja - Családi gyermeknap - Pünkösd Hagyományaink: - A gyermekek név-és születésnapjának megünneplése - Az iskolába lépő gyermekek búcsúztatása
Iskola Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét a liturgikus év alapján szervezzük. 50
Az ünnepély, megemlékezés hozzávetőleges időpontjának megjelölését a 4.8.1. számú melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az iskolai megemlékezéseken, ünnepségeken, rendezvényeken az iskola tanulóinak és a nevelőtestület tagjainak a megjelenése kötelező. Az intézményi szintű ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. Az ünnepi öltözet sötét alj (fekete vagy sötétkék nadrág, illetve szoknya) fehér felső (ing, illetve blúz). Iskolai megemlékezések: - Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) - Október 23. – nemzeti ünnep - Március 15. – nemzeti ünnep Iskolai ünnepségek: - tanévnyitó ünnepségek, - ballagási ünnepség, - tanévzáró ünnepség. Hagyományos rendezvények: - Szent Erzsébet napok A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: • megőrzése, illetve • növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: • ünnepségek, rendezvények, • egyéb kulturális versenyek, 51
• egyéb sport versenyek, • egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: • az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), • a felnőtt dolgozókat, • a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a 4.8.2. számú melléklet tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: • jelkép használatával • tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, • az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a 4.9.3. számú melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézményi hagyományápolással kapcsolatos események, rendezvények megnevezését, időpontját, a szervezési feladatokat és a felelősöket az Éves Munkaterv tartalmazza. 4.9.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
Veni Sancte
Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja szeptember 1.
Assisi Szent Ferenc
október 4.
Nemzeti ünnep
október 23.
Szent Imre
november 5.
Az ünnepély, megemlékezés neve
52
Szent Erzsébet Nap
november 19.
Advent
december eleje
Szent Miklós
december 6.
Karácsony
december 25.
Vízkereszt
január 6.
Farsang
február közepe
Nemzeti ünnep
március 15.
Nagyhét
húsvét előtt
Húsvét
április
Anyák napja
május első vasárnapja
Pünkösd
június eleje
Ballagás
június közepe
Te Deum
június közepe
4.9.2. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Veni Sancte Szent Erzsébet Nap Advent Farsang Anyák napja
A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja az iskola tanulói, szeptember 1. dolgozói, szülők az iskola tanulói, november 19. dolgozói, szülők az iskola tanulói, december eleje dolgozói, szülők az iskola tanulói, február közepe dolgozói, szülők az iskola tanulói, május első vasárnapja szülők A rendezvénnyel érintettek köre
53
Ballagás
az iskola tanulói, június közepe dolgozói, szülők az iskola tanulói, június közepe dolgozói, szülők
Te Deum
4.9.3. Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés
Leírás
ünneplő öltözet
fehér felső, sötét alj
ministránsruha / fehér pelerin jellegű
szentmiséken
a szolgálattevőhöz (scola, felolvasók stb.)
4.10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda- és iskolaorvosi felügyeletet és ellátást (kötelező orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások), a megelőző orvosi intézkedéseket, az óvoda- és iskolaorvos és a védőnő végzi. Az óvoda- és iskola- egészségügyi ellátásában közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens is. Az óvoda-, és iskola – egészségügyi ellátás éves rendjét az intézményvezető az óvoda- és iskolaorvossal, a védőnővel és a fogászatot ellátó fogorvossal egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézményvezető-helyettesek feladata, mely az iskolatitkár közreműködésével történik. A kötelező orvosi vizsgálatokat, szűrővizsgálatok, védőoltások időpontját lehetőség szerint úgy kell csoportonként, osztályonként megszervezni, hogy a délelőtti csoportfoglalkozásokat, tanítási órákat a lehető legkisebb mértékben zavarja. A tanulók lehetőség szerint az osztályfőnök kíséretével és felügyeletével vesznek részt az iskola-egészségügyi ellátásban. Az óvodában minden esetben a csoportvezető óvónő gondoskodik a gyermekek felügyeletéről az egészségügyi vizsgálatok ideje alatt.
54
4.11. Az intézményi védő, óvó előírások Óvoda – Iskola 4.11.1. Általános előírások A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében a nevelési- és oktatási év első nevelési, illetve tanítási napján általános balesetvédelmi-, balesetmegelőzési-, tűzvédelmi oktatásban (óvó, védő rendszabályok ismertetése, tűz- és baleset esetén szükséges teendők ismertetése) kell részesíteni az óvodás gyermekeket, a tanulókat, mely oktatás tényét a csoport-, illetve osztálynaplóban dokumentálni kell. Ezen megelőző oktatás a csoportvezető óvónő, illetve az osztályfőnök feladata a szorgalmi év kezdetének első nevelési-, illetve tanítási napján csoportfoglalkozás, illetve osztályfőnöki óra keretében. Továbbá valamennyi baleseti, egészségkárosító vagy egyéb veszélyforrást rejtő tantárgy – így: fizika, kémia, technika, számítástechnika, testnevelés – esetében a tanév első tanítási óráján tantárgy-specifikus balesetvédelmi-, baleset-megelőzési-, illetve egészségvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat. Ezen megelőző oktatás a szaktanár feladata a szorgalmi év kezdetének első szaktárgyi tanítási óráján, amelynek tényét az osztálynaplóban dokumentálni kell (az oktatás tervezetét, anyagát szerepeltetni kell – előre tervezetten – a tanmenetben). Az oktatás során szükséges ismertetni: - lehetséges baleseti- és egészségkárosító veszélyforrásokat, - tanúsítandó és tiltott magatartásformákat ezek elkerülése érdekében, - egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, - a gyermekek, tanulók felelősségét önmaguk és társaik iránt, - az intézmény óvó, védő rendszabályait, - megelőző magatartásformákat, - teendőket baleset, egyéb rendkívüli esemény fennállása veszélyének esetén, illetve megtörténtekor, - a csoportszoba, a tanterem, illetve épület elhagyásának rendjét és követelményeit (menekülési útvonal), Az óvoda, iskola területén kívül szervezett programok (kirándulás, túra, táborozás, üzemlátogatás és egyéb eltérő foglalkozás) megkezdése előtt a programot vezető pedagógus feladat a gyermekek, tanulók figyelmét felhívni az egészség- és balesetvédelemre, a tanúsítandó és tiltott magatartásformákra. Az intézmény területén tapasztalt valamennyi baleseti vagy egészségkárosító forrást az intézmény valamennyi dolgozója haladéktalanul köteles jelenteni a tűz- és
55
munkavédelmi megbízottjának vagy az intézmény vezetőjének, illetve helyettesének, a szükséges intézkedés megtétele érdekében. Az intézmény tűz- és balesetvédelmi megbízottja: - a nevelési- és tanév megkezdése előtt köteles: - tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni az intézmény dolgozóit, - ellenőrizni az épületek, helyiségek, berendezések, valamint az udvaron elhelyezett eszközök állapotát, melyről jegyzőkönyvet, illetve szükség szerint intézkedési tervet készít - a nevelési- és tanév közben köteles: - az új dolgozókat tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesíteni, azt jegyzőkönyvezni, - épületenként a gyermekek, tanulók menekülési útvonalát gyakoroltatni, azt jegyzőkönyvezni, - az újonnan beszerzett gépeket, eszközöket szabványossági szempontból ellenőrizni. A tanulók az iskolában a számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközöket, berendezéseket csak a szaktanár felügyelete mellett használhatnak. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Az óvodások az óvodában szúró, vágó, vagy arra alkalmas eszközöket csak az óvónő felügyelete mellett használhatnak. Az óvodába, iskolába – ha van rá szabvány – csak annak megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az óvodai, iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A csoportfoglalkozáson, a tanórán és a tanórákon kívüli foglalkozásokon a csoportfoglalkozást, az órát (foglalkozást) tartó pedagógus, óraközi (foglalkozás) szünetekben és az óvodai, iskolai rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. Az óvodában a vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében nem jelölhető ki dohányzóhely, így az óvoda épületében és annak udvarán tilos a dohányzás. Teendők gyermek- és tanulóbalesetek esetén: A felügyeletet ellátó pedagógus a gyermeket, tanulót ért baleset esetén köteles: - értesíteni a balesetet szenvedett óvodás gyermek, tanuló szüleit,
56
- tájékoztatni a tűz- és munkavédelmi megbízottat a baleseti jegyzőkönyv felvétele, az eset kivizsgálása, az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében, - tájékoztatni az intézményvezetőt a baleset tényéről, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A baleseti jegyzőkönyvet az iskolatitkár veszi fel. Szükség szerint az intézményvezető kivizsgálja a baleset okát, megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben további intézkedésekre van szükség (baleset súlyosságától függően), azt megteszi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. A gyermek- és tanulóbalesetek nyilvántartását, a jelentési kötelezettséget az óvoda – és iskolatitkár végzi a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
Óvoda A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 4.11.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
Az igazgatóhelyettes feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;
57
- hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.
Az óvodapedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető, igazgatóhelyettes felelős azért, hogy az intézmény területe, beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
Iskola A tanulókkal: - az iskolai tanítási év első napján, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, 58
- a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
4.11.3. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlaphegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: 59
- a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő eszközöket, anyagokat mindig zárják el. 4.12. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt vagy helyetteseit, valamint a tűz- és munkavédelmi megbízottat. Az intézményvezető vagy helyettesei a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, a fenntartót, - a szülőket, - megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók és alkalmazottak védelmét és biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény miatt ki kell üríteni az épületet, az intézmény Tűzvédelmi szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli esemény bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Teendők rendkívüli esemény esetén: A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető (intézményvezető-helyettes, tűz- és munkavédelmi megbízott) utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, illetve „gonggal” riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak és felnőtteknek a Tűzvédelmi szabályzat mellékletében található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekeknek a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodapedagógusok, illetve a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.
60
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből mindenkinek távoznia kell, ezért a csoportfoglalkozást, az órát, foglalkozást tartó, vagy ügyeletet ellátó pedagógusnak a tantermen, csoportszobán esetlegesen kívül (pl.: mosdó) tartózkodó gyermekről is gondoskodnia kell, - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - a csoportfoglalkozás, tanóra, tanórán kívüli foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt benn veszélyeztetett személy. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbiakról: - kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - közművezetékek elzárásáról, - víznyerési helyek szabaddá tételéről, - elsősegélynyújtás megszervezéséről, - rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról.
A BOMBARIADÓ, TŰZ (rendkívüli esemény, bombariadó) esetén szükséges teendőkről • értesíteni az intézményvezetőt • az érintett hatóságokat: Rendőrség Tűzoltóság Polgári védelem • SZEGEKIF - Barabás Hunorné • szülőket
- telefon honlap: www.szterzsebet-szentes.sulinet.hu
• szükséges intézkedések a tanulók biztonságáért 61
Intézmény kiürítése - Tűzriadó előírása alapján tűzvédelmi felelős igazgatóhelyettes Pedagósusok bevonása
4.13. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel
Óvoda A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján. b) egyetértési jog: - ha nem működik óvodaszék akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján.
Iskola A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján,
62
- ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. b) egyetértési jog: - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján
4.14. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelésért és tankönyvterjesztésért felelős személyt az igazgató bízza meg. A NAT és a Kerettantervek alapján elkészített Helyi tantervek követelményrendszerének megfelelő tanévenkénti tankönyvek intézményi szintű összeállítását a szakmai munkaközösségek végzik a intézményvezető és az igazgatóhelyettes irányításával. A szakmai munkaközösségek az igazgató-helyettes irányításával a tanévre vonatkozóan összeállítják az iskolai tankönyvlista alapján a tartós (kölcsönözhető) tankönyvek listáját, majd ezt követően iskolai formanyomtatványon (Igénylő tankönyvtámogatáshoz ) felmérik a tanulók körében a normatív kedvezményre jogosultak és tartós tankönyvek kölcsönzők számát, igényét. A felmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A tankönyvek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében közzétett kiadványokból rendelhetők. A hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvekre feltételesen tehető javaslat, azokat a „tankönyvjegyzékben nem szerepel” külön jelzéssel kell ellátni. A tanítók, tanárok által összeállított javasolt listát a munkaközösség vezetők ellenőrzi az alábbi szempontok figyelembe vételével: - megfelelés a helyi tantervnek, - tankönyvjegyzékben szerepel-e, - átfedések elkerülése az évfolyamok közötti tananyagban, - évfolyamok közötti egymásra épültség, - hasznosíthatóság mértéke, - ártényezők figyelembe vétele.
63
Az ellenőrzött tankönyvlistát az intézményvezető véleményezteti a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. A hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek tekintetében külön kikéri ezen szervezetek véleményét, illetve a szülői szervezetek egyetértési jogot gyakorolnak. Az évfolyamonkénti tankönyvárak maximalizált mértékét illetően is egyetértési jogot gyakorol a szülői szervezet. Az ellenőrzött és véleményezett intézményi tankönyvlista alapján a tankönyvfelelős elkészíti az osztályonkénti tankönyvlistát árakkal ellátva. A tankönyvfelelős összegzi a megrendelendő tankönyveket, elkészíti a hivatalos megrendelőket, jóváhagyásra és aláírásra átadja az intézményvezetőnek, majd postázza a megrendeléseket. A tankönyvfelelős –az intézményvezetővel történt egyeztetést követően – szükség szerint a megadott határidőn belül módosítja a tankönyvrendelést. A tankönyvek fogadásáról, értékesítéséről, a visszáruzásáról a tankönyvfelelős gondoskodik, s felel a vonatkozó jogszabályok betartásáért. A tankönyvek értékesítésének, illetve átadásának úgy kell megtörténnie, hogy a szorgalmi év első tanítási napját megelőzően megfelelő idő álljon a szülő rendelkezésére a tankönyvek borítására. A tankönyvárusítás (átadás) időpontjáról a helyben szokásos módon kell a szülőt tájékoztatni. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében az előzetes igényfelmérést követően, a szorgalmi év, a tankönyvátadás kezdete előtt (augusztus hónapban) a szülőknek igazolni szükséges az igényjogosultság tényét a megfelelő dokumentumok bemutatásával. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenes tankönyvellátást biztosítunk könyvtári kölcsönzés útján. Az állami tankönyvtámogatás összegének legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár állományába kerül.
4.15. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályai A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. 64
A kiemelt munkavégzésért járó kereset – kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kiegészítés évente két alkalommal kerül felosztásra. Abban az esetben, ha a pedagógus a munkaköri leírásán túlmenően • többletfeladatot lát el, • kimagasló eredményeket ér el tehetséggondozás vagy felzárkóztatás terén • innovációs tevékenységet végez, • nagyobb értékű sikeres pályázatot nyer kereset kiegészítés illeti meg. Ennek mértékét az igazgató állapítja meg a vezetőség tagjainak a véleményezése, valamint a gazdasági vezetővel történt egyeztetés után. Az intézményben működtetett teljesítményértékelés alapján értékelés alá vont vezető(k) és pedagógusok, akik az IMIP-ben meghatározott minősítési kategóriák közül a „Kiemelkedően jó” és a „Jó” minősítést kapták. A kereset-kiegészítés mindaddig évente két alkalommal megilleti őket, amíg az újabb értékelés más kategóriába nem sorolja, illetve nem követ el. 4.16. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei A teljesítménypótlék mindenkori alkalmazásáról, annak mértékéről, a fenntartó irányelveinek, utasításainak megfelelően az intézményvezető jogosult dönteni: • •
•
•
a vezetői pótlék esetében a törvény által megállapított „tól-ig” határ 130 %-a a magasabb vezetői pótlék esetében a törvény által megállapított „tól-ig” határ 230 %-a osztályfőnöki pótlék esetében a törvény által megállapított „tól-ig” határ 50%-a munkaközösség-vezetői pótlék esetében a törvény által megállapított „tól-ig” határ 20 %-a
4.17. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő - tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve - tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, de az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 65
A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az intézmény a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.
66
5. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok
67
5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Óvoda
Az óvodában szervezhető csoportfoglalkozásokon túli foglalkozások - fejlesztő foglalkozás (magatartási- és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek ellátása), - habilitációs, rehabilitációs foglalkozás (sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása), - a nevelési programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési-, egészségnevelési-, kulturális- és sportrendezvények, versenyek), - vízhez szoktatás, - táncfoglalkozás, - kézműves foglalkozás.
Iskola Az intézmény – a csoport, illetve a tanórai foglalkozások mellett – a gyermekek, tanulók érdeklődése, igényei szerint csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások tartását a gyermekek, tanulók közössége, a szülői szervezet, valamint a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. Az előzetes igényfelmérés, a jelentkezés és részvétel a Házirendben szabályozottak szerint történik. Az adott nevelési- és oktatási évben szervezett csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások az igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével történik, azt az Éves munkaterv tartalmazza. A foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, melyet a tantárgyfelosztásban, illetve foglalkozás-beosztásban rögzít. A foglalkozásokról előzetes éves tematikát kell készíteni, és foglalkozási naplót kell vezetni, rögzítve a foglalkozás anyagát, valamint a gyermek, tanuló esetleges távolmaradását. A csoportfoglalkozáson, tanórán kívüli foglalkozások helyét és időpontját az intézményvezető-helyettesek rögzítik az intézmény heti csoportfoglalkozások, illet68
ve tanórán kívüli foglalkozásainak órarendjében, terembeosztással együtt, az éves tantárgyfelosztásban rögzítetteknek megfelelően.
A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör (differenciált képességfejlesztő foglalkozás (tehetséggondozás, felzárkóztatás), énekkar, művészeti csoport; fejlesztő foglalkozás (tanulási- magatartási-és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók ellátása) c) az iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési-, egészségnevelési-, a kulturális-, és sportrendezvények, versenyek.
Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. b) szakkörök jellemzői: - a szakkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével.
69
c) az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. d) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. 5.2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Iskola A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;
70
- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.
5.3. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Óvoda - Iskola A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások. Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést az alábbiakban biztosítja: - a kötelező heti testnevelési órákkal, - szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokkal (tömegsport foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások), - 1 – 4. évfolyamokon (amely napokon nincs órarendi testnevelés óra ) a 30 perces testmozgással, - napközis foglalkozásokon a 45 perces szabadtéri testmozgással. A délutáni sportfoglalkozások a tanulók igényei és a testnevelési munkaközösség javaslata alapján szerveződnek, melyek rendje, szabályai megegyeznek a tanórán kívüli foglalkozásokéval. Az óvodás korú gyermekek részére minden nap 15 perces tartásjavító testmozgási gyakorlatot tart az óvodapedagógus.
71
Az 1 – 4. évfolyamokon a délelőtti tanítási órák közé iktatott, kidolgozott program szerint is történik a mindennapos testedzés megvalósítása, mely megtartása a mindenkori osztálytanító feladata. Az óvodás gyermekeket, tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az óvoda- és iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített - vagy gyógytestnevelésben kell részesíteni. A könnyített testnevelés során az érintett gyermek, tanuló részt vesz ugyan a hetiilletve órarendi testnevelési foglalkozásokon, órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre irányított óvodás gyermekek, tanulók gyógytestnevelő pedagógus által vezetett foglalkozásokon vesznek részt, ahol a számukra szükséges, speciális gyakorlatokat végzik.
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az egészséges gyermekeket, tanulókat a testnevelés foglalkozásról, óráról átmeneti időre csak az orvos mentheti fel. A felmentést köteles az óvodás gyermek szülője az óvónőnek, a tanuló pedig a testnevelő tanárnak átadni. Az intézményben iskolai diáksportkör működik. Az intézmény részéről az iskolai diáksportkör vezetésével az intézményvezető – helyettesek tartják fenn a kapcsolatot.
Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza.
72
6. rész Záradékok A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szülői Szervezete ………év, …………….hó, ………napján tartott ülésén véleményezte, annak előírásaival egyetértett, és Nevelőtestületi elfogadását javasolta.
Ph.
……………………………………. Szülői Szervezet elnöke Szentes, 2009………………
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Szülői Szervezete ………év, …………….hó, ………napján tartott ülésén véleményezte, annak előírásaival egyetértett, és Nevelőtestületi elfogadását javasolta.
Ph.
……………………………………. DÖK titkár Szentes, 2009………………...
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Nevelőtestülete…………év, …………….hó, …………napján tartott ülésén véleményezte, annak előírásaival egyetértett és elfogadta.
Ph.
……………………………………. Igazgató Szentes, 2009………………
73
