Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule PEDAGÓGIAI PROGRAM B.) HELYI TANTERV

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule

PEDAGÓGIAI PROGRAM B.) HELYI TANTERV

2013

HELYI TANTERV Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule

2013.

B.) HELYI TANTERV Tartalomjegyzék 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................ 4 1.1 Az iskolában alkalmazott óratervek .................................................................................. 4 1.1.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban ........................................................................................................................ 4 1.1.2 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű, német nemzetiségi osztályokban ......................................................................................... 5 1.1.3 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi német nemzetiségi osztályokban .................................................................................................... 6 1.1.4 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban ........................................................................................................................ 6 1.1.5 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban ........................................................................................................................ 7 1.1.6 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi osztályokban ........................................................................................................................ 8 1.2 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................. 9 2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának, a tankönyv ingyenes igénybevételének elvei ............................................. 9 2.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................... 9 2.2 Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei .................................................. 10 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 11 3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 11 3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása............................................... 12 3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 13 3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása............................................... 13 4. Mindennapos testnevelés ................................................................................................... 14 5. A kulcskopetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok ................................................ 15 5.1 Kulcskompetenciák fejlesztése ....................................................................................... 15 5.2 Kiemelt fejlesztési feladatok ........................................................................................... 17 5.3 Tanulásszervezés ............................................................................................................. 19 5.4. A kompetencia alapú oktatás implementációja .............................................................. 20 5.4.1 Kompetenciaterületek .............................................................................................. 20 5.4.2 Újszerű tanulásszervezési eljárások ......................................................................... 21 5.4.3 Digitális tartalmak .................................................................................................... 21 5.4.4 Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása ................................................................................................... 21 5.4.5 Fenntartási kötelezettség .......................................................................................... 22 6. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban (Az informatikai stratégia alapja) ............................................................................................... 23 6.1 A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések . 23 2


2013.

6.2 Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában ......................................................... 23 6.3 IKT az iskolai kommunikációban ................................................................................... 24 7. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása .............................. 24 8. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai ..................................................................................... 25 8.1 A házi feladat kijelölésének elvei ................................................................................... 25 8.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai ........................... 25 9. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei ......... 26 9.1 Az értékelés alapelvei ..................................................................................................... 26 9.2 Az ellenőrzés, értékelés formái ....................................................................................... 27 9.3 Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ................................................ 27 9.3.1 Iskolánkban a következő beszámoltatási formákat alkalmazzuk ............................. 27 9.3.2 A beszámoltatás rendje, szabályozása ...................................................................... 28 9.3.3 Az elmaradt írásbeli beszámoló pótlásának rendje .................................................. 28 9.4 Az értékelés módja .......................................................................................................... 29 9.4.1 Szöveges értékelés ................................................................................................... 29 9.4.2 Ötfokozatú skála....................................................................................................... 30 10. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái ... 31 10.1 Magatartás ..................................................................................................................... 31 10.2 Szorgalom ..................................................................................................................... 32 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................... 33 12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai .................................................................................................................................. 34 13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 35 14. Az iskola egészségnevelési programja ............................................................................ 39 14.1.Testi egészségünk ......................................................................................................... 39 14.2. Lelki egészségünk ........................................................................................................ 40 14.3. Felkészítés a családi életre ........................................................................................... 41 15. Az iskola környezeti nevelési programja ....................................................................... 42 15.1. Környezetbiztonság...................................................................................................... 42 15.2. Hulladék elhelyezése, tárolása, hasznosítása ............................................................... 43 15.3. Energiafogyasztás és gazdálkodás, takarékosság......................................................... 44 15.4. Közlekedés ................................................................................................................... 44 15.5. Természetvédelem ....................................................................................................... 45 15.6. Környezet-egészségügy ............................................................................................... 46 15.7. Erdei iskola, tanulmányi kirándulások, szabadidős rendezvények, táborok ................ 47

3


2013.

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások neve, valamint azok óraszámai 1.1 Az iskolában alkalmazott óratervek Az óratervi rendszer kialakításának főbb elvei ─

Pszichológiai elv:

fejlődés, fejlesztés összekapcsolása, a tanulók életkori jellemzőinek figyelembevétele.

─

Tartalmi elv:

koncentráció, tartalmi kapcsolatok az egyes tárgyak között.

─

Pedagógiai elv:

célok, követelmények összhangja.

─

Oktatáspolitikai elv: a

tantárgyi

rendszer

megfeleltetése

a

kerettanterv

követelményeivel. ─

Szerkezeti elv:

pedagógiai

szakaszok

összehangolása

a

tantárgyi

rendszerrel. ─

Ökológiai elv:

az

intézmény

követelményeinek,

feltételeinek,

lehetőségeinek figyelembe vétele. A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint szabadon felhasznált órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1.1.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv angol× Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Informatika szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló órakeret: összesen: maximálisan lehet: felhasználható még: ×

1. oszt. 7 2 4 1 1 2 2 1 5 1 2 25 26 27 1

2. oszt. 7 2 4 1 1 2 2 1 5 1 2 25 26 27 1

3. oszt. 7 2 4 1 1 2 2 1 5 1 3 25 26 27 1

4. oszt. 7 3 4 1 2 2 2 1 5 1 3 27 28 29 1

- csoportbontásban

4


2013.

A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. Az általános tantervű 1-2-3. osztályokban heti 1 óra informatika és 2 angol, 4. osztályban 3 angol és 1 informatika óra lép be. Az idegen nyelvi órákon lehetőség van az első három évben a szóbeli, játékos kezdőszakasz által nyújtott lehetőségek hatékony kihasználására, a nyelv megszerettetésére, gátlásoktól mentes alkalmazására. Az informatika tantárgy játékos módon történő tanulása hatékonyan készíti elő a későbbi informatikai ismeretek elsajátítását.

1.1.2. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgyak Nemzetiségi nyelv és irodalom× Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Népismeret (német nyelven) Környezetismeret (német nyelven) Ének-zene (német nyelven) Vizuális kultúra Technika Testnevelés (német nyelven) Informatika szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló órakeret:

×

1. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

2. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

3. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

2 25

2 25

3 25

4. oszt. 5 7 4 1 1 2 1 1 1 5 1 3 27

összesen:

27

27

27

29

maximálisan lehet: felhasználható még:

29 2

29 2

29 2

31 1

- csoportbontásban

Német nyelven: Nemzetiségi nyelv és irodalom, Népismeret, Környezetismeret, Ének-zene,

Testnevelés A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. 1. osztályban 1 óra környezetismeret és egy óra magyar nyelv és irodalom lép be. Az óraszámok emelése lehetővé teszi a tanultak gyakorlását és elmélyítését. Negyedik osztályban belép plusz egy környezetismeret óra. A német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban heti öt német és 1népismeret óra van, valamint 4. osztályban egy informatika óra. A mindennapok részeként is alkalmazott és egyben kiemelt munkaerőpiaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen feladatunkká vált. A nemzetiségi német nyelven kívül német nyelven is tanulják még a népismeret, környezetismeret, ének-zene és a testnevelés tantárgyakat. Heti egy délutáni testnevelés keretében német tánctanítás folyik.

5


2013.

1.1.3. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgyak Nemzetiségi nyelv és irodalom× Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Népismeret (német nyelven) Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika Testnevelés Informatika szabadon tervezhető órakeret: rendelkezésre álló minimális órakeret:

×

1. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

2. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

3. oszt. 5 7 4 1 1 1 1 1 1 5

2 25

2 25

3 25

4. oszt. 5 7 4 1 1 2 1 1 1 5 1 3 27

összesen:

27

27

27

29

maximálisan lehet: felhasználható még:

29 2

29 2

29 2

31 3

- csoportbontásban

Német nyelven: Nemzetiségi nyelv és irodalom, Népismeret A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. 1. osztályban 1 óra környezetismeret és egy óra magyar nyelv és irodalom lép be. Negyedik osztályban belép plusz egy környezetismeret és egy informatika óra. A nemzetiségi német nyelven kívül németül is tanulják a népismeret tantárgyat. 4. évfolyamon heti egy informatika óra lép be. A mindennapok részeként is alkalmazott és egyben kiemelt munkaerőpiaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen feladatunkká vált. Heti egy délutáni testnevelés keretében német tánctanítás folyik.

1.1.4 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv× Erkölcstan Hon- és népismeret Természetismeret

5. oszt. 4 4 2,5 3 1 1 2

6. oszt. 4 4 2 3 1

7. oszt. 4 4 2 3 1

8. oszt. 4 4 2 3 1

3

6


Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének Vizuális kultúra Technika× Informatika× Testnevelés és sport Osztályfőnöki szabadon tervezhető órakeret rendelkezésre álló órakeret: összesen: maximálisan lehet: felhasználható még:

2013.

1 1,5 1 1 5 1 3 28 28 31 3

1 1,5 1 1,5 5 1 3 28 28 31 3

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1,5 5 1 3 31 31 35 3

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 1,5 5 1 3 31 31 35 3

×

- csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gyakorlás, a tanultak elmélyítése magyar nyelv és irodalom, matematika és Természetismeret tantárgyakból. Rajz: A tartalmak részletesebb kidolgozása, készségfejlesztés Technika: munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek Informatika: Dokumentumkészítés: Word, Exel és Power Point, gyakorlás, a tanultak elmélyítése 1.1.5 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgy 5. oszt. × Német nyelv és irodalom (német nyelven) 5 Magyar nyelv és irodalom 4 Matematika 4 Fizika Kémia Ének (német nyelven) 1 Rajz 1 × Technika 1 × Informatika 1 Testnevelés (német nyelven) 5 Oszt.főn. (német nyelven) 1 szabadon tervezhető órakeret 1 rendelkezésre álló órakeret: 30 összesen: 30 maximálisan lehet: 34

6. oszt. 5 4 4

1 1 1 1 5 1 1 30 30 34

7. oszt. 5 4 4 1,5 1,5 1 1 0,5 1 5 1 2 33 33,5 37

8. oszt. 5 4 4 1,5 1,5 1 1 0,5 1 5 1 1 33 33,5 37

7


×

felhasználható még: kétnyelvű összesen:

2013.

4 13

4 13

3,5 12,5

3,5 12,5

csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Történelem, természetismeret, földrajz: A tantárgyak kétnyelvű oktatása miatt Technika: továbbtanulással kapcsolatos ismeretek, életre nevelés… Matematika: gyakorlás, a tanultak elmélyítése Technika: munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek 1.1.6 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgy 5. oszt. × Német nyelv és irodalom (német nyelven) 5 Magyar nyelv és irodalom 4 Matematika 4 Történelem 2,5 Erkölcstan 1 Honismeret (német nyelven) 1 Honismeret 0,5 Természetismeret 2 Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének 1 Rajz 1 × Technika 1 × Informatika 1 Testnevelés 5 Osztályfőnöki 1 szabadon tervezhető órakeret 1 rendelkezésre álló órakeret: 30 összesen: 30 maximálisan lehet: 34 felhasználható még: 4

6. oszt. 5 4 4 2 1 1

7. oszt. 5 4 4 2 1 1

8. oszt. 5 4 4 2 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 2 33 33 37 4

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 1 33 33 37 4

3

1 1 1 1 5 1 1 30 30 34 4

×

csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Matematika: gyakorlás, a tanultak elmélyítése Honismeret: kerettanterv szerinti tartalom Technika munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek 1.2 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 8


Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

2013.

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának, a tankönyv ingyenes igénybevételének elvei 2.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  Nevelő - oktató munkánk során a széles és egyre gazdagodó választékból a nyomtatott taneszközök /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ közül olyat választunk a tananyag feldolgozásához, amely szerepel az Oktatási Hivatal által elkészített és közzétett hivatalos tankönyvjegyzékben.  A választott taneszközöknek és programcsomagoknak meg kell felelniük az iskola helyi tantervének.  A választott taneszközök és programcsomagok elősegítik a kompetencia alapú oktatás lehetőségét.  A helyi tantervben meghatározott, adott tanévre szóló tananyagot tartalmazza.  Biztosított általa a folyamatosság, egymásra épülés (a le- és felfele kapcsolódó évfolyamokhoz).  A diákok tanulási tevékenységét segítse:  rendszerezett, tudományosan megalapozott, érthető, tanulható információkat tartalmaz  gyakoroltató  önálló munkára, munkáltatásra alkalmas  motiváló  esztétikus  jól tagolt  érthető nyelvezetű  jelrendszere világos  Tartós tankönyvnek alkalmas.  Mérsékelt ár.

9


2013.

 Segédeszköz a pedagógus számára.  Iskolánk tanítási hagyományaihoz legjobban illeszkedő.  A választott tankönyvekre, programcsomagokra, tanulmányi segédletekre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó döntések a tanév egészére érvényesek.  Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések év közbeni változtatására csak akkor kerülhet sor, ha az a szülő számára fizetési kötelezettséggel nem jár, vagy az iskola a többletköltséget magára vállalja.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket, programcsomagokat, tanulmányi segédleteket és egyéb felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A kötelezően előírt taneszközökről és felszerelésekről, a kompetencia alapú oktatást támogató programcsomagokról (tankönyv, füzet, íróeszközök stb.) a szülőket minden tanévkezdés előtt (szülői értekezlet vagy írásbeli lista segítségével) tájékoztatni kell.  A taneszközök és felszerelések beszerzése a szülők kötelessége, a beszerzés módjáról a szülő jogosult dönteni. 2.2 Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei  A tankönyvek a 2013/14-es tanévben az első évfolyamon ingyenesek, azután felmenő rendszerben folyamatosan ingyenessé válnak.  A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárban kell elhelyezni.  Az iskolai könyvtárban el kell helyezni megfelelő példányszámban tankönyvet, olyan ajánlott és kötelező olvasmányokat, vagy az oktatást segítő egyéb könyveket, amelyekre szükség lehet, és amelyekhez való hozzáférési lehetőséget az iskola oldja meg.  Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatást felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára.  Az iskola részére a tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv, programcsomag, ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag és kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani.

10


 Az

iskolai

tankönyvvásárláshoz

2013.

nyújtott

támogatásból

először

a

normatív

kedvezményeket kell biztosítani, majd a fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók.  Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével az iskola igazgatója határozza meg.  A tankönyvtámogatás odaítéléséről az iskolaszék és a diákönkormányzat véleménye alapján a nevelőtestület dönt.  A törvényi előírásoknak megfelelően az arra jogosult tanulóknak normatíva alapján biztosítani kell a tankönyvekhez való ingyenes hozzáférést:  Tankönyvkölcsönzés útján  A tankönyvek napköziben, tanulószobán történő elhelyezésével  Használt tankönyv biztosításával  Pénzbeli támogatással

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink:  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket vezetünk be, amelyek az egyes tanulók fejlesztését a leghatékonyabban segítik  Órákon lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek bátran kérdezzenek tanítóiktól, társaiktól egyaránt  Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés alkalmazását, a továbbhaladás tempóját és mértékét az egyéni teljesítmények alapján határozzuk meg  Fontos, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, törekszünk arra, hogy igényükké váljon az egymás iránt érzett felelős magatartás  Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése

11


2013.

 Hétköznapi helyzetekben és szituációs játékokban is gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit  Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a tanulók sikeres fejlesztése a pedagógussal és a szülőkkel való bizalom meglétével és jó kapcsolat kiépítésével valósítható meg 3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Feladataink: 

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani



Szituációs játékokban és életszerű helyzetekben alkalmazzuk és gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit

 Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az ismeretek megszerzésének lehetőségeit, módszereit, eszközeit  Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket alkalmazunk, amelyek hatékonyan segítik az ismeretek megszerzését és elmélyítését  Arra neveljük tanulóinkat, hogy feladataikat alaposan, igényesen oldják meg, szükség esetén tanítóiktól, társaiktól is kérhetnek segítséget  Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése  Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés és önértékelés, valamint egymás értékelésének alkalmazását  Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megtanulják az együttműködéshez szükséges magatartási normákat, együttműködési formákat 3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladataink:

12




2013.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása



Az önálló tanulás és az önművelés alapozása



Az életkori jellemzők figyelembevétele a tanulási stratégiák megválasztásában



Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.



Az önismeret alakítása



A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése



Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban



Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni



A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása



helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása

3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Feladataink: 

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása



Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait



Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat



A kreativitás fejlesztése



Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés



A tanulók egészséges terhelése



A tanulók érési folyamatának követése



A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése

13




A mentális képességek célirányos fejlesztése



Személyre szóló, fejlesztő értékelés



Hangsúlyt

fektetünk

a

mozgásigény

2013.

kielégítésére,

a

mozgáskultúra,

a

mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására.

4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelést a 2012/13-as tanévben szerveztük meg az 1. és az 5. évfolyamon, ettől kezdve alsó és felső tagozaton egyaránt felmenő rendszerben történik a mindennapos testnevelés bevezetése. Az alsó tagozatos német nemzetiségi és kétnyelvű nemzetiségi osztályokban a heti 5 testnevelés órából 1 órát a német tánc tesz ki, a többi osztályban heti 5 testnevelés óra Követelmények:  minden gyermek minden nap vegyen részt testnevelés órán A mindennapos testnevelés testnevelés órákon és sportfoglalkozáson történjen meg  a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése  legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna  legyenek betartva a gerinc és izületvédelem szabályai  minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is

5. A kulcskopetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok 5.1 Kulcskompetenciák fejlesztése Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a

14


2013.

kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló 15


2013.

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

16


2013.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 5. 2 Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 17


2013.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek

felismerésének

képessége,

az

egyenlő

bánásmódhoz

való

jog

felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. Környezettudatosságra nevelés Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség A pedagógusok készítsék a gyerekeket arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol18


2013.

és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. 5. 3 Tanulásszervezés A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport). Követelmény a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a kritikai gondolkodás fejlesztése (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás) A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport) A házi feladat formái: Gyűjtőmunka, kutatás, alkotás Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget. 

Önállóság mértéke szerint



Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint



munkatempó alapján



együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka)



aktivitási szint szerinti differenciálás



előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más feladat



gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján



a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint



alkalmazott módszerek. alapján



tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje szerint (mélységek)

19


2013.



óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka)



a számonkérés típusa szerint



a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll)



a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű)



a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő)



célok szintjén (mit szeretnék elérni?)



az értékelésben (egyéni teljesítmény)

5.4. A kompetencia alapú oktatás implementációja NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása, oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:A TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” projekt az iskolánkban. 5.4.1 Kompetenciaterületek 

Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása



Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító

kompetencia

alapú

oktatási

program,

programcsomag

bevezetése,

alkalmazása 

Idegen nyelv (német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

5.4.2 Újszerű tanulásszervezési eljárások 

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: magyar nyelv és irodalom műveltségterületen



Az oktatási programok, bevezetését, alkalmazását, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását segítő eljárások: o Három hetet meghaladó projekt megszervezése - Iskolánk névadójának, Dienes Valériának élete és munkássága o Témahét megszervezése - Lakóhelyünk Szekszárd - Tágabb környezetünk Tolna megye

20


2013.

o Moduláris oktatási programok megszervezése - Témák: Tavasz 5.4.3 Digitális tartalmak A digitális készségek fejlesztése érdekében a tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKTeszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

5.4.4 Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása 

Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele").



Szakmai

együttműködések,

referencia

intézményekkel

való

együttműködés

kialakítása, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybevétele. 

Az intézményünk saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. Pl.: oktatási projektek, fejlesztő programok, korszerű tanulásszervezési eljárások stb. kidolgozása, önálló programok, módszerek létrehozása, alkalmazása. Pl. egy többhetes projekt kidolgozása, témahét leírásának elkészítése, megszervezése, a tömbösített oktatást, tantárgyak bontása nélküli

műveltségterületi

oktatást

szolgáló

program/helyi

tanterv/tanmenet

kidolgozása. 

A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása (Átfogó intézményfejlesztés).

21


2013.

5.4.5 Fenntartási kötelezettség Biztosítanunk kell a projekt eredményeinek a projekt zárásától számított 5 éves fenntartását, különösen: 

A módosított helyi tantervnek és pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatása (legalább annyi tanulócsoportban, mint a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma)



A bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanának és eszközeinek megjelenítése és alkalmazása.



Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását, (Pl.: projektmódszer, tantárgytömbösített oktatási eljárások, kooperatív módszerek)



A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt problémák és az intézkedési tervben ezekre vonatkozóan tervezett beavatkozások ütemezett megvalósítása és az eredmények fenntartása a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében.

6. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban (Az informatikai stratégia alapja) 6.1 A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések 

tantárgyi ismeretek bővítése



IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása



a konstruktív munkaformákkal a kompetenciák fejlesztése



többszintű differenciálás



IKT-vel támogatott mérés-értékelés

Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája segíti a tanulókat az eligazodásban, tájékozódási pontokat ad, megfelelő értékszemléletet alakít ki, fejleszti műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Másrészt az alkalmazott munkaformák is átalakulnak. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a

22


2013.

megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhető formában való megosztása egyaránt fontos. 6.2 Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában 

Anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon



Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása



Kompetenciaterületek

összekapcsolása:

a

digitális

eszközök

használata

más

műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor 

Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés



Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor



Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához



Feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével



Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és válaszadó eszközök alkalmazásával

Az egyes műveltségi területek munkaközösségei mintatanmeneteket és óravázlatokat készítenek az egyes területeken felhasználható digitális tananyagok, szimulációs szoftverek, gyűjtemények megjelölésével. 6.3 IKT az iskolai kommunikációban Az iskola belső és külső kommunikációs kapcsolatainak fő színtere az iskola új portálfelülete lesz. Itt a diákok különböző közösségi eszközök segítségével (levelezés, chat, fórumok, tanulásszervező modul) beadhatják otthoni munkáikat, megvitathatják a tananyaggal kapcsolatos

problémáikat,

programokat

szervezhetnek,

megoszthatják

a

diákélettel

kapcsolatos képeiket, naplóbejegyzéseiket. Az iskola megoszthatja a legfontosabb információit a fenntartóval és a szülőkkel egyaránt.

7. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Cél: A lemorzsolódás elkerülése, a kirekesztődés megelőzése, személyközpontú, egyéni tanulási utak kialakítása. Az általános iskola általános műveltséget megalapozó funkcióját akkor képes betölteni, ha segíti a hátrányokkal induló gyermekeket a felzárkózásban, alapkészségeik kifejlesztésében.

23


2013.

Célunk a szociálisan hátrány, a magatartási és tanulási zavarok időbeni felderítése, az ezen zavarokból adódó nehézségek enyhítése. 

A beiratkozás után a tanítók óvodalátogatások során tájékozódnak a beilleszkedési és magatartási zavart mutató leendő elsősökről a személyes találkozás alapján, valamint az óvónőkkel folytatott konzultációk segítségével.



A magatartási és beilleszkedési zavarok okainak feltárására törekszünk a szakszolgálatok segítségével. Valljuk, hogy az időben nyújtott szakmai segítséggel az inadaptálódás megállítható, korrigálható.



Az alsó tagozaton minden tanuló igénybe veheti a napközit, ahol a sokszínű szabadidős

foglalkozásokban

megmutathatják

képességeiket,

sikerélményhez

juthatnak. A napköziben mintákat kapnak a társas együttélésre, gyakorolhatják a társas interakciók helye formáit. 

Fejlesztőpedagógiai és logopédiai foglalkozásokon a fejlesztésre szoruló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók órarendbe illesztve kapják meg a fejlődésükhöz szükséges felkészítést.



A nagy mennyiségű tananyag, a gyors haladási tempó, és az esetleges mulasztás miatt lemaradó tanuló felzárkóztatás korrepetáláson történik.



A fejlesztésre szoruló tanulók számának jelentős növekedése miatt, főállású fejlesztőpedagógust és részmunkaidős gyógypedagógust foglalkoztatunk.



Osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő játékokkal fejlesztjük önismeretüket, konfliktuskezelő technikákat sajátíttatunk el velük.

8. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 8.1 A házi feladat kijelölésének elvei 

A tanulóval közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait, a mulasztás következményeit.



Járuljon hozzá a tanulók felelősségének, önállóságának fokozásához.



A házi feladatot gondosan kell kijelölni.



Sikeresen megoldható legyen.



Kapcsolódjon az órai munkához, de ne a be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat befejezése legyen.



Az elsajátítottak gyakorlását, vagy a következő órai anyag előkészítését szolgálja.

24


2013.



Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között.



A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének; éljünk a differenciált, a gyakorlati, cselekvéses házi feladat alkalmazásával.



Rendszeres legyen (gyakran keveset, mint ritkán sokat).



Rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell.



A projekttel, témahéttel kapcsolatban otthoni feladat, adható, az egyéb házi feladatok figyelembe vételével, hogy az ne jelentsen túlzott megterhelést a tanulónak. Figyelembe kell venni az otthoni lehetőségeket pl. nem mindegyik tanulónak van még otthon internet elérési lehetősége, számítógépe. Értékelés: szóbeli, szöveges, érdemjegy.

8.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai  Az egy osztályban együtt tanító nevelőknek a házi feladatok mennyiségére, minőségére tekintettel kell lenniük. 

Egy tantárgyból az írásbeli és szóbeli házi feladatok arányára és mennyiségére ügyelni kell.



Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.



A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-2 óránál.



Olyan házi feladat adható, amely kapcsolódik az aznapi munkához, tananyaghoz.



Olyan házi feladat adható, amely a gyakorlást szolgálja.



Olyan házi feladat adható, melyet a tanulók önállóan vagy minimális segítséggel meg tudnak oldani.



Cselekvéses feladatok elkészítésére, memoriterek megtanulására, kiselőadásokra való felkészülésre több napot kell biztosítani.



A házi feladatok adásánál a mennyiségi és minőségi differenciálás lehetőségével élni kell.



Szervezett iskolai elfoglaltság esetén (színház, mozi, hangverseny) házi feladat nem adható.



Tanítási szünet idejére, hétvégére kendkívüli vagy többlet házi feladat nem adható.



A projekttel, témahéttel kapcsolatos szóbeli feladatok lehetnek egyénre vagy csoportra vonatkozóak. (gyűjtőmunka, kiselőadás, vitaindító, szituációs játék) Vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, képességeit, érdeklődését a feladatok 25


2013.

kiadásánál, valamint azt, hogy legyen elég idejük felkészülni egy-egy nagyobb lélegzetű beszámolóra, előadásra. Lehetőleg a tanulók az érdeklődésüknek megfelelő témákban készülhessenek fel. 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

9. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei 9.1 Az értékelés alapelvei  Folyamatos visszajelzés legyen tanuló, szülő, tanár számára az elvégzett munkáról. 

A tantárgyi követelményekre épüljön.



Legyen tárgyszerű – emelje ki az erősségeket, fejezze ki a fejlődésre szoruló területeket.



A beszámoltatás eredménye a tanuló, szülő és a többi pedagógus számára nyilvános.



A szóbeli és írásbeli beszámoltatás helyes arányára kell törekedni.



Az adott teljesítményt értékeljük, ne a személyiséget.



Félelemmentes, humánus légkörben történjen.



Sokoldalú, tervezett és megbízható legyen



Személyre szóló legyen



Fejlesztő, ösztönző, kompetencia alapú legyen



Ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.



A beszámoltatás eredményét érdemjeggyel, %-kal, szóbeli vagy írásbeli értékeléssel fejezzük ki.



A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

9.2 Az ellenőrzés, értékelés formái  szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. 

írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.



gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény



órai munka



tanulói kísérlet

26




projektmunka



részvétel, aktivitás témahéten, három hetet meghaladó projekt során



részvétel versenyeken, megmérettetéseken

2013.

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.(Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.)

9.3 Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 9.3.1 Iskolánkban a következő beszámoltatási formákat alkalmazzuk  Feladatlap – saját készítésű vagy tankönyvkiadók által közreadott – témát vagy időszakot tekintve: 

témazáró dolgozat



félévi dolgozat



év eleji dolgozat



év végi dolgozat (utóbbi három az alsó tagozatra jellemző)



Röpdolgozat



Írásbeli szövegalkotás



Olvasónapló



Esszé

9.3.2 A beszámoltatás rendje, szabályozása  Tanmenetben tervezett 

Várható idejét bejelentjük a tanulóknak



Az értékelés a tantervi követelmények alapján, az iskolában elfogadott módon történik (lásd: helyi tanterv) – a tanuló és a szülő számára világos tájékoztatást nyújt (pont, %)



A kijavított dolgozatokat a tanulók 10 napon belül megkapják; a szülők fogadóórán, szülői értekezleten vagy egyeztetett találkozó alkalmával megtekinthetik.



Az érdemjegy mellé – a tantárgy jellegétől függően – szóban vagy írásban szöveges értékelést is ad a tanár.



Az írásbeli beszámoló az aktuális tananyag elsajátítását kéri számon, mennyisége pedig az átlagos munkatempójú tanulók számára is befejezhető.

27


2013.



Fegyelmező eszközként nem használjuk.



A túlterhelés elkerülése érdekében az egy osztályban tanító kollégák egyeztetnek, hogy a tanulók napi két dolgozatnál többet ne írjanak.



A tanév utolsó napjaiban osztályzatot eldöntő írásbeli beszámoltatást nem végzünk.



Projektek, témahetek (erdei iskola) zárásakor a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük (írásban, szóban). A tanulói teljesítmények csak + irányban módosíthatják a projektek, témahetek tartalmához illeszkedő tantárgy félévi, év végi osztályzatát. Projektek témahetek alkalmával megszerzett ismereteket ellenőrzése, számonkérése csak szóban lehetséges.

9.3.3 Az elmaradt írásbeli beszámoló pótlásának rendje  Hosszabb hiányzás miatt kaphat felmentést a tanuló. 

A pótló beszámoltatás szóban vagy írásban történik.



A pótlásra, felkészülésre időt biztosítunk tanulóinknak.



Az egyéni beszámoltatás idejét, helyét a tanár a tanulóval egyezteti.



Az egyéni beszámoltatás körülményei hasonlóak az osztály beszámoltatásának körülményeivel (pl.: csend, ugyanannyi időtartam, nevelői felügyelet).

9.4Az értékelés módja 9.4.1 Szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a szöveges minősítést alkalmazzuk: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített a tanuló, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelés alapelvei: 

Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen.



A pedagógus legyen tisztában az értékelés céljával.



Minimalizálja a tanári szubjektivitást.



Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére.



Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció).



Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak.



Legyen érthető annak számára, akinek szól.



Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen.



személyre szóló legyen

28


2013.



fejlesztő, ösztönző legyen



legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás)

A szöveges minősítés fokozatai:  Kiválóan megfelelt: képességei jól fejlettek, önállóan, segítség nélkül is pontosan dolgozik. A tanult ismereteket jól elsajátította és tudja alkalmazni. Fejlődése gyors ütemű, lendületes.  Jól megfelelt: képességeinek fejlődése hosszabb időt vesz igénybe. Az ismereteket kis segítséggel elsajátította és kevés hibával alkalmazni is tudja. Fejlődése lassúbb ütemű, de egyenletes.  Megfelelt: képességei folyamatos fejlesztéssel formálódnak. A tanult ismeretek elsajátításában és alkalmazásában segítséget igényel. Önálló munkavégzés közben gyakran hibázik, pontatlan. Fejlődése átlagos tempójú, de nem egyenletes.  Felzárkóztatásra szorul A szöveges értékelés bevezetésére a 2004/2005-ös tanévtől 1. évfolyamon került sor és felmenő rendszerben teljesedett ki. Zárt és nyitott értékelés alkalmazása: 1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

Félévkor

Ny

Ny

Z

Z

Év végén

Z

Z

Z

osztályzat

A tanulók szöveges értékelése az alsó tagozatos munkaközösség által kidolgozott szempontsor és értékelő lapok segítségével, tantárgyanként történik. A féléves és tanév végi értékelésről értékelő lapot állítunk ki és juttatunk el a szülőkhöz. 9.4.2 Ötfokozatú skála A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja.

29


2013.

A 2. évfolyam végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból érdemjeggyel (1-5) történik a tanulói teljesítmény értékelése. Az osztályzat (érdemjegy) akkor  jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes.  jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.  közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.  elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel. A tantárgyi érdemjegyek száma havonta legalább egy. A tanulók írásbeli munkáit (a tantárgy sajátosságaitól függően) százalékos értékeléssel is elláthatjuk. Ennek osztályzatra átváltását a következő módon határozzuk meg:  minimum szintű mérés esetén: 90%-tól elfogadható 90% alatt elfogadhatatlan  minimumot meghaladó mérés esetén 0 – 39 %

elégtelen (1)

40 – 55 %

elégséges (2)

56 – 74 %

közepes (3)

75 – 90 %

jó (4)

91 – 100 % jeles (5) Ettől a szakmai munkaközösségek eltérhetnek, ha munkatervükben ezt rögzítették, a tanulókkal és szülőkkel ismertették. Az értékelés fajtái  Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztályban a tanuló önmagához viszonyított nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.

30


2013.

 Diagnosztikus és formatív értékelés Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése.  A diagnosztizáló, helyzetfeltáró, tájékoztató mérések osztályzat nélküliek.  Szummatív értékelés: A negyedik évfolyam végén az alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítási szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

10. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei,

a

tanuló

teljesítménye,

magatartása

és

szorgalma

értékelésének, minősítésének formái 10.1 Magatartás Az értékelésünk szempontjai: 

közösséghez való viszonya



közösségi munkája



társas kapcsolatai



iskolai környezethez való viszonya



felnőttekhez való viszonya



szabályok betartása



véleménynyilvánítás (beszédstílusa, hangneme)



fegyelme

A tanulók magatartásának értékelése a következő kifejezésekkel történik: 

példás



jó



változó



rossz

A magatartás értékelésének követelményei: 

megfelelés az iskolai norma- és követelményrendszernek, melyet a házirend rögzít



megfelelés az általános viselkedési normáknak



a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony



beszédstílus, véleménynyilvánítás, hangnem



szabálykövetés tanórán, foglalkozásokon, szünetekben, szabadidőben



segítőkészség, együttműködés, aktivitás

31




2013.

konfliktuskezelés

Az értékelést követően az osztályfőnök – az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba – a bejegyzést elvégzi (legalább kéthavonta). 10.2 Szorgalom Az értékelésünk szempontjai: 

tanuláshoz való viszonya



feladatvégzése



feladatmegoldó képessége



munkatempója



felszerelése



tanórai munkája



tanítási órákra való felkészülése

A tanulók szorgalmának értékelése a következő kifejezésekkel történik: 

példás



jó



változó



rossz

A szorgalom értékelésének követelményei: 

megfelelés az iskolai norma- és követelményrendszernek, melyet a házirend rögzít



részvétel a tanulási tevékenységben



egyéni képességeknek megfelelő eredmény elérése



a tudás megszerzésének igénye – motiváltság hozzáállás



feladattudat, kötelességtudat



felszerelés



többlet feladat vállalása

Az értékelést követően az osztályfőnök – az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba – a bejegyzést elvégzi (legalább kéthavonta).

11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az intézményben az iskola magasabb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból a tanítási év végéig az

32


2013.

előírtaknak megfelelően teljesítették. Az előírt követelményeket a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza.  Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.  Ha a tanuló eredményes felkészülése érdekében felzárkóztatásra szorul, lehetővé kell tenni, hogy egyéni foglalkozásokon vegyen részt.  Az 1-4. évfolyamon a szülő írásban benyújtott kérelme alapján az évismétlést az igazgató köteles engedélyezni.  5-8. évfolyamon írásbeli szülői kérelem alapján az igazgató határozhat az évfolyamismétlés engedélyezéséről abban az esetben is, ha a tanuló az elért teljesítménye alapján magasabb évfolyamba léphetne.  Annak az első évfolyamon tanuló gyermeknek, aki legkésőbb a hetedik életévében megkezdte tanulmányait, munkája előkészítő jellegűnek minősül, ha: - első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek - a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesül az értékelés és minősítés alól - a szakértői vélemény alapján az igazgató számára egyéni továbbhaladást engedélyez Ezekben az esetekben a tanuló tanulmányait a következő tanévben az első évfolyamon folytatja. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.  Az egyéni továbbhaladás az igazgató írásbeli engedélye alapján minden tantárgyból a 4. évfolyam végéig tarthat.  A magasabb évfolyamba lépéshez 4-8. évfolyamon a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



a Kt. 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

33




2013.

a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az igazgató mentesítheti a tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Erre az időre a tanuló számára egyéni foglalkozásokat kell szervezni, amelyek segítik a tanuló felzárkóztatását.

12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv, az informatika és a technika tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

13. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata Iskolánkban minden tanév elején és végén (az őszi és a tavaszi időszakban) sor kerül a tanulók fizikai állapotának mérésére. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődésének szempontjából szükséges intézkedéseket, fejlesztendő területeket és az ehhez szükséges gyakorlatokat. A tanulók fizikai állapotánakmérését és edzettségének vizsgálatát az alábbi motorikus próbák segítségével végezzük a testnevelési órák keretében. Az általános testi erőt, erőállóképességet és állóképességet mérik a testnevelő tanárok. Az ismételt mérésekkel nyomon követhető a változás, fejlődés iránya.

34


2013.

1-2. évfolyamon a felmérés 1+3 próbából áll. Abban különbözik az 1+4 motorikus próbától, hogy a fekvőtámaszban végezendő karhajlítás és nyújtás kimarad. A 3-8. évfolyamon 1+4 motorikus próbából áll a felmérésünk. Cooper-teszt, futással/kocogással A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással. Futáshoz (7-19 éves korig) minden korosztály számára saját mérési eredményeink alapján alakítottuk ki a pontértékelést. + 4 próba: Általános testi erő, erőállóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erőállóképességének mérésére) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erőállóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) Helyből távolugrás, páros lábbal Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött (a lábfejek úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítés előre) páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek

35


2013.

ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani, mert ezzel is segítjük a gerincszakaszok fokozatos felemelését, ill. leengedését.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet:a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjával megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem szabad leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) (Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 4 perc) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól a kéztámasz előrenéző újjakkal történik a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.

36


2013.

Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A motorikus próbákat sportöltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi véleményezés alapján az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.

37


A végrehajtás módja helyből távolugrás térdhajlítással és karlendítéssel erőteljes páros lábú elrugaszkodás hason fekvésből a hátizmok dinamikus erő- folyamatos végretörzsemelés és ellenállóképességének hajtás kifáradásig leengedés mérése (maximum 100 db) 4 perc hanyattfekvésből csípőhajlító és karizmok folyamatos végrefelülés térdérintéssel erő-ellenállóképességének hajtás kifáradásig mérése (maximum 120 db) 4 perc mellső a vállövi és a karizmok folyamatos végrefekvőtámaszban dinamikus erőhajtás kifáradásig karhajlítás és ellenállóképességének lányok:(max.25db) nyújtás mérése fiúk: (maximum 55db) 4 perc Cooper-teszt hosszú távú állóképesség 12 perc futás mérése

Évfolyam Motorikus próbák 1-8.

1-8.

1-8.

1-8.

2-8.

Vizsgált izomcsoport, terület az alsó végtag dinamikus erejének mérése

2013.

A mérés módja

Eszközök

az ugrás hosszának mérőszalag mérése 3cm-es tornaszőnyeg pontossággal a gyakorlat végrehajtásának száma (db) a gyakorlat végrehajtásának száma (db)

Értékelés A próbák mérése és értékelése a tanár irányításával a tanulókkal közösen történik – értékelő táblázatok alapján pontszámokkal

tornaszőnyeg

a gyakorlat végrehajtásának száma (db) az adott idő alatt - kimért pálya sík lefutott táv mérése terepen - stopper

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule

Iskolai egészségnevelési…

14. Az iskola egészségnevelési programja Mottó: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül a minden semmi.” A testi-lelki egyensúly életünkben rendkívüli jelentőséggel bír, ezért igen nagy súlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, az egészség megtartására, lelki egészségünk védelmére. 14.1. Testi egészségünk A testi nevelés irányuljon a gyermeki szervezet harmonikus fejlődési feltételeinek megteremtésére, az egészség fenntartására, a fizikai aktivitás megalapozására! Feladatok, tevékenységek: 

a test fizikai karbantartása testnevelési és szabadidős foglalkozásokon, minden napi testnevelésen



a munka és a pihenés arányának optimalizálása



higiénés ismeretek nyújtása, begyakoroltatása



a helyes étkezési és öltözködési gyakorlat kialakítása



alapvető egészségügyi ismeretek nyújtása



a szenvedélybetegségek megismerése, azok helyes kezelése



kapcsolattartás az illetékes intézményekkel



megismerik az egészséges táplálkozás alapjait – hagyományos étrend reform étrend bemutatása / Dienes nap/

Sikeres: 

ha igényesek testük és ruházatuk tisztaságára



ha a tanulók szokásává válik testük edzése, karbantartása



ha megszervezzük a minden napi testnevelést



ha a tanulók többsége megtanul úszni



ha évente egyszer közös gyalog- vagy kerékpártúrán vesznek részt



ha az iskola természetjáró szakkör működését biztosítja



ha alapvető ismeretekkel rendelkeznek a helyes táplálkozásról, a mozgás fontosságáról, részt vesznek az egészségügyi szűréseken



ha részt vesznek az osztályfőnöki órákon és tájékoztatást kapnak a prevencióról



ha a veszélyeztetett tanulók időben segítséget kapnak 39





ha biztosítani tudjuk tanulóinknak, hogy délután is több sporttevékenység közül választhassanak a nem élsportolók is.

A tanulók fizikai méréséhez szükséges módszerek meghatározása a helyi tantervben történik. 14.2. Lelki egészségünk A harmonikus testi fejlődés velejárója legyen lelki egészségünk védelme, karbantartása. A jó életminőség, és a kiegyensúlyozott lelki élet fogalomkörébe tartozó tényezők, amelyek fejlesztésére törekednünk kell. 

A tanulók legyenek harmóniában környezetükkel, a körülöttük élő emberekkel.

 Tudják, hogy mi teszi őket boldoggá.  Tudjanak küzdeni céljaikért, meg tudják valósítani önmagukat.  Tudják, hogy miből nyerhetnek energiát, mi szolgálja feltöltődésüket.  Tudjanak az életkoruknak megfelelő szinten problémákkal, konfliktusokkal megbirkózni, azokat kezelni.  Fontos, hogy szeressék önmagukat, és a körülöttük élő számukra fontos embereket.  Tudjanak egy adott helyzetben jó döntést hozni. Feladataink, tevékenységeink.: 

Tiszta, rendezett környezet létrehozása, fenntartása. ( A jobb közérzet eléréséhez.)



A kiegyensúlyozott étrend tudatosítása. A reggeli fontossága, minősége. Az iskolai büfé választékának kontrolálása. A folyadékfogyasztás fontosságának tudatosítása, ezen belül a víz fogyasztásának hangsúlyozása. ( A biológiai folyamatok rendkívül nagy szerepet töltenek be és kapcsolatban állnak a lélekben lejátszódó folyamatokkal.



A megfelelő időbeosztás kialakítása, a napirend fontossága. ( Ezzel is a stressz elkerülése.)



A napi rendszeres testmozgás, szabad levegőn való tartózkodás igényének felkeltése, kialakítása. ( A testmozgás boldogságérzetért felelős hormonokat szabadít fel. )



A kikapcsolódást, aktív pihenést szolgáló tevékenységek keresése.

40





A napi 8 óra alvás fontosságának a tudatosítása. A nyugodt, pihentető alvás feltételeinek megismerése, a gátló tényezők felismerése, kerülése. ( Számítógép, élénkítő szerek.)



A stressz pozitív és negatív hatásainak tudatosítása



Az egészséges önbecsülés kialakítása



A sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése



A jól működő közösségek kialakítása



Nyitottság az társas kapcsolatokban



A kortársakkal való kapcsolatok, az értékeken alapuló barátságok fontosságának erősítése.



Rossz közösségbe kerülés megelőzése, helyette a pozitív értékek erősítése, az önmegvalósítás segítése.



Az internet veszélyeinek felismerése, tudatosítása

Sikeres: 

ha a tanuló – főleg a kamasz - jóban van önmagával



ha képes a közösségen belüli konfliktushelyzeteken társai és nevelői segítségével túljutni



ha van önbecsülése, de nem önző



ha öntudatosan, de szerényen viseli sikereit



ha nevelői, közösségi segítséggel képes feldolgozni a sikertelenséget is



ha az iskolai közösség megtartó erejű és a tanuló elfogadja az itt közvetített értékrendeket

14.3. Felkészítés a családi életre Ismerje és készüljön fel a serdülőkorral járó testi és lelki változásokra, alakuljon ki helyes képe a család fontosságáról. Feladatok, tevékenységek: 

felvilágosító előadások szervezése



a családon belüli szerepekre való felkészítés



a gondoskodás, az együvé tartozás, egymás segítésének fontossága



az idősek tisztelete

41





az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelők a nehéz családi körülmények közé került tanulókra fordítsanak több figyelmet

Sikeres: 

ha a serdülő segítséget kap kamaszkori testi-lelki bajaiban



ha kialakul benne az igény, hogy kapcsolatait felelősséggel alakítsa



ha fogalma lesz a családon belüli munkamegosztásról, az egymásért érzett felelősség fontosságáról



ha tiszteli, segíti az időseket



ha természetessé válik számára a bajba jutott emberek segítése



ha pozitív értékrendű közösség alakul ki és abban a tanuló megtalálja a helyét

15. Az iskola környezeti nevelési programja Az ember a természet része. Csak a természet egyensúlyának megőrzése, védelme biztosítja számunkra az egészséges létfeltételeket. A környezet védelme, a környezet kultúrájának alakítása kiemelt szerepet kap. A környezeti nevelés összeköti a tantárgyakat és a tanórán kívüli nevelési helyzeteket. Fontos a tantestület folyamatos továbbképzése, az iskola alkalmazottainak motiválása. A fenntartható fejlődés elősegítése annak tudatosításával, hogy az emberi civilizáció a természeti környezetben csak úgy létezhet tartósan, ha földi környezetének erőforrásaival előrelátóan gazdálkodik és annak szennyezését az ökológiai rendszerek tűrőképessége alá szorítja. Ennek felelőssége mindannyiunké. Cél a környezet problémáira érzékeny, azok megoldásáért tenni kész fiatalok nevelése, szemlélet váltás kialakítása magunkban és a tanulóban.

Környezetbiztonság

15.1. Cél: 

Tanulóink ismerjék az iskola és környéke baleseti forrásait!



Legyenek képesek arra, hogy megelőzzék a baleseteket!



Vigyázzanak önmaguk és társaik testi épségére!

Feladatok, eszközök:

42





minden év elején baleseti és tűzvédelmi oktatást tartunk /osztályfőnöki órákon, szakórákon, napköziben/



tűzriadó évente



felügyelet biztosítása a szervezett szabadidőben



kíséret biztosítása az ebédeltetéshez



helyes eszközhasználat megtanítása



egymás iránti toleranciára nevelés

Sikeres:  ha a tanulók az iskolában egymásra és önmagukra figyelve fegyelmezetten elkerülik a baleseteket 

ha tudják, hogyan kell viselkedni vészhelyzetben

Hulladék elhelyezése, tárolása, hasznosítása

15.2. Cél: 

Legyen igényük a tiszta környezetre az iskolán belül és környékén! Óvják a természeti környezetet, ne szemeteljenek!



Ismerjék

a

hulladék

újrahasznosításának

fontosságát,

a

szelektív

hulladékgyűjtésből adódó gazdasági megtakarítás jelentőségét! 

Legyenek tisztában a veszélyes hulladékok fajtáival és azzal, hogy a helytelen hulladékgazdálkodás a talajt és a vizet elszennyezi!

Feladataink: 

elegendő hulladékgyűjtő elhelyezése az épületben és az udvaron



a tisztaság megtartása a tantermekben/különös tekintettel az étel-maradékokra – csótány- és patkányveszély/



papírgyűjtés szervezése



használt elemek gyűjtése szervezetten



kirándulásokon a szemetet a kijelölt tárolóba tegyék, vagy hozzák haza



a folyósokon elhelyezett és az iskola melletti szelektív hulladékgyűjtők használata

Sikeres: 

ha iskolánk tiszta



ha évente legalább egyszer minden osztály aktívan részt vesz a papírgyűjtésben vagy környezetszépítési akcióban

43





ha osztályfőnöki órákon ismereteket szereznek a tanulók a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságáról



ha kirándulásokon őrzik a természet tisztaságát

Energiafogyasztás és gazdálkodás, takarékosság

15.3.

A Föld energia forrásai végesek. Az áram, a tiszta víz előállítása drága, ezért takarékoskodni kell velük. Cél: 

Ne fogyasszunk feleslegesen áramot és vizet!



Felhasználóként válasszák az energia takarékos termékeket! Ismerjék meg a kevésbé környezetszennyező energiahordozókat (gáz, szél, napenergia)!

Feladatok: 

kapcsolják le a termekben, a folyosókon és a mosdókban a villanyt, ha nem feltétlenül szükséges égnie



ne folyjon, csöpögjön egy csap se



tudatosítsuk a tanulókban is ezek fontosságát, használjuk fel a tantárgyak adta lehetőségeket

Sikeres: 

ha a tanulók észreveszik a pazarlást és tesznek ellene

Közlekedés

15.4. Cél: 

A tanulók fokozatosan váljanak alkalmassá az önálló közlekedésre, ismerjék meg a balesetmentes közlekedés szabályait! Sajátítsák el a helyes magatartási formákat



Ismerjék fel a veszélyhelyzeteket és tudják azokat elhárítani!



Ismerjék a közlekedés környezetszennyező hatásait – válasszák a kevésbé környezetszennyező megoldásokat (kerékpárral, gyalog járjanak)!



Az iskola környékén található veszélyforrásokat ismerjék meg, óvatosan közlekedjenek!

Feladatok, lehetőségek: 

a gyalogos közlekedés, a tömegközlekedés (utasként), a kerékpáros közlekedés szabályainak megismertetése



kerékpár túrák szervezése 44





KRESZ és kerékpáros ügyességi versenyek szervezése



Dienes napi rendőrségi bemutató



további egyeztetés az Önkormányzattal, KPM-mel , Rendőrséggel az iskola környékének biztonságosabbá tételére (forgalomlassítás)



diákrendőri munka erősítése



kapcsolat tartás az iskolarendőr program keretében a városi rendőrkapitánysággal, előadások szervezése közlekedésbiztonsági témákban

Sikeres: 

ha a tanulóink balesetmentesen és udvariasan közlekednek, az iskola körüli közlekedés biztonságosabbá válik.

Természetvédelem

15.5. Cél: 

Javítsa a tanulóknak a környezetük iránti érzékenységét!



Alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat!



Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit!

Feladatok, tevékenységek: 

A szűkebb és tágabb környezet rendjének kialakítása



Az élő és élettelen természet szeretetének, védelmének kialakítása



Környezetbarát viselkedés



A védett természeti értékek és a világörökség részeit képező értékek megismerése



Kirándulás a környező Nemzeti Park /Duna-Dráva NP/ és tájvédelmi körzet területeire, séta a tanösvényeken



Ismeretek

nyújtása

a

témában

szaktárgyi

órákon,

szakkör

keretében

/természetismeret, földrajz, biológia, kémia, környezetismeret, fizika, technika/ 

Ismereteik bővítése a szabadidős tevékenységek keretein belül /kirándulás, táborozás, tanulmányi séták, erdei iskola/



Virágos iskola kialakítása /élő sarok, növények gondozása/



Állatvédelem- madarak téli gondozása



A témával kapcsolatos kiállítások rendezése

45





Jeles napokon vetélkedők, kirándulások, rajzpályázatok, papírgyűjtés stb. szervezése (A Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Tisztaság Világnapja)

Sikeres: 

ha a dekoráció ízléses, környezetbarát az iskolában



ha a tanulóink természetjáráson vesznek részt



ha a természetet járva őrzik annak tisztaságát



ha megerősödik a tanulókban a felelősség az élővilág iránt



ha a tantermek, zsibongók növényei gondozottak



ha szívesen töltik szabadidejüket a természetben és vigyáznak annak értékeire

Környezet-egészségügy

15.6. Cél:

Az iskolában egészséges körülményeket biztosítsunk a tanulók és dolgozók számára a minél jobb és eredményesebb munkavégzéshez!

Feladatok: 

a szellemi és fizikai terhelés egyensúlyának megteremtése



gyakori szellőztetés



megfelelő világítás



szabad levegőn való rendszeres mozgás



tisztálkodási lehetőségek biztosítása



a WC-k tisztaságának megőrzése



az életkornak megfelelő bútorzat biztosítása a tantermekben



helyes testtartás kialakítása



az egészségre káros divathóbortok mellőzése



kulturált étkezési körülmények biztosítása



a tanulók fizikai adottságainak figyelembevétele az ülésrend kialakításával



a zajártalom csökkentése

Sikeres: 

ha a tanulókban tudatosul, hogy a környezet hatással van egészségükre, munkavégző képességükre

46





a káros hatásokat igyekeznek megszüntetni, javítani és másokat is erre ösztönöznek

15.7. Erdei iskola, tanulmányi kirándulások, szabadidős rendezvények, táborok Cél: A tanulók tapasztalják meg, hogy a természet, a közösség, az egyén között kapcsolat van, függnek egymástól! Tudatosuljon bennük, hogy rajtuk is múlik a környezet tisztasága. Takarékosságukkal a vizek, a levegő szennyezettsége csökken. Megismerhetik a növényeket, állatokat, a környék történetét, tárgyi kultúráját, felfedezhetik nyelvi és kulturális értékeit, a hagyományos mesterségeket. Feladatok:  erdei iskola, táborok, kirándulások, túrák, szabadidős rendezvények szervezése 

8 év alatt egyszer lehetőleg minden tanuló jusson el erdei iskolába



az osztályfőnökök tanulmányi kirándulásokat szervezzenek



táborok szervezése iskola, illetve osztályszinten



a városi rendezvényeken való részvétel (túrák, természetjáró versenyek, sportnapok)



sítúrák



szabadidős és sportprogramok szervezése az iskolában



tanulmányi versenyeken való részvétel (biológia, földrajz, rajz stb.)



élménybeszámolók



pályázatokon való részvétel az anyagiak biztosításához

Sikeres:  ha közös élmények kialakítják a tanulókban a természet és a hazai táj szeretetét 

ha szívesen járnak kirándulni és vigyáznak a természet értékeire

A nevelőtestület a módosított pedagógiai programot 2013. március 26-án elfogadta. Szekszárd, 2013. március hó 28. A pedagógiai programot jóváhagyta: Farkas Pálné igazgató 47

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule PEDAGÓGIAI PROGRAM B.) HELYI TANTERV

Recommend Documents