Helyi tanterv Szakmai program

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola képző-iparművészeti Képzés

Helyi tanterv Szakmai program OKJ szám: 54 211 08 0010 54 01 megnevezés: festő | általános festő szak OKJ szám: 54 211 09 0010 54 01 megnevezés: grafikus | alkalmazott grafikus szak OKJ szám: 54 211 10 0000 00 00 megnevezés: keramikus szak OKJ szám: 54 211 13 0010 54 05 szerkesztették: megnevezés: ötvös | fémműves szak Fejős Miklós képző-iparművészeti OKJ szám: 54 211 15 0010 54 03 tagozatvezető megnevezés: szobrász | kőszobrász szak Rajnai Richárd

OKJ száma: 54 211 16 0010 54 02 megnevezés: textilműves | kéziszövő szak:

igazgató

Pécs, 2011. június 25.

helyi tanterv | képző-iparművészeti képzés

415

A III. kötet tartalomjegyzéke 1. A szakképesítések országos képzési jegyzékben szereplő adatai................................................... 418 2. További adatok a szakképesítésről..................................................................................................... 418 3. A képzés szerkezete.............................................................................................................................. 420 4. Órakeret.................................................................................................................................................462 5. A tananyagelemekhez tartozó tantárgyak, tananyagok................................................................. 464 5.1 Rajz-festészet és rajz-mintázás.......................................................................................................... 464 5.2 Alkalmazott grafika szak | okj: 54 211 09 0010 54 01........................................................................483 5.3 Festő szak (általános festő) | okj: 54 211 08 0010 54 01..................................................................491 5.4 Kerámikus szak | okj: 54 211 10 0000 00 00 .....................................................................................508 5.5 Fémműves | okj: 54 211 13 0010 54 05................................................................................................. 519 5.6 Kőszobrász szak......................................................................................................................................555 5.7 Textilműves/kézműves Képzés...........................................................................................................568 5.8 Művészettörténet .................................................................................................................................580 5.9 Ábrázoló geometria.............................................................................................................................. 593 5.10 Színtan....................................................................................................................................................596 5.11 Népművészet ........................................................................................................................................598 5.12 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek.............................. 609 6. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében........................................... 612


416

Részletes tartalomjegyzék 1. A szakképesítések országos képzési jegyzékben szereplő adatai................................................... 418 2. További adatok a szakképesítésről..................................................................................................... 418 3. A képzés szerkezete.............................................................................................................................. 420 3.1 A Pécsi Művészeti Gimnáziumban folyó képző-iparművészeti szakképesítések követelménymoduljai.......................................................................................................................... 420 3.2 Feladatprofilok...................................................................................................................................... 421 3.2.1 Közös modulok...................................................................................................................................... 421 3.2.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01....................................................................................... 421 3.2.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01......................................................................................422 3.2.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00......................................................................................................422 3.2.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05......................................................................................................... 423 3.2.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03........................................................................................................ 425 3.2.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02..........................................................................................................426 3.3 Tulajdonságprofilok.............................................................................................................................427 3.3.1 Közös modulok......................................................................................................................................427 3.3.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01.......................................................................................429 3.3.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01...................................................................................... 431 3.3.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00......................................................................................................436 3.3.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05.........................................................................................................438 3.3.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03........................................................................................................442 3.3.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02..........................................................................................................447 4. Órakeret.................................................................................................................................................462 5. A tananyagelemekhez tartozó tantárgyak, tananyagok................................................................. 464 5.1 Rajz-festészet és rajz-mintázás.......................................................................................................... 464 5.1.1 Célok ..................................................................................................................................................... 464 5.1.2 Tananyag a 9. évfolyamon................................................................................................................. 468 5.1.3 Tananyag a 10. évfolyamon................................................................................................................. 471 5.1.4 Tananyag a 11. évfolyamon..................................................................................................................474 5.1.5 Tananyag a 12. évfolyamon..................................................................................................................478 5.1.6 Tananyag a 13. évfolyamon.................................................................................................................. 481 5.2 Alkalmazott grafika szak | okj: 54 211 09 0010 54 01........................................................................483 5.2.1 A célok és kompetenciák meghatározása .........................................................................................483 5.2.2 A témakörök és tananyagok beosztása ............................................................................................ 484 5.2.3 A kiértékelés módja ............................................................................................................................. 488 5.2.4 Az egységek általános anyag-és helyigényei .................................................................................... 488 5.2.5 Grafika ajánlott olvasmányok............................................................................................................ 488 5.3 Festő szak (általános festő) | okj: 54 211 08 0010 54 01..................................................................491 5.3.1 Célok és kompetenciák meghatározása............................................................................................491 5.3.2 A témakörök és tananyagok beosztása..............................................................................................493 5.3.3 Feladatcsoportok évfolyamonkénti lebontása................................................................................. 494 5.3.4 A kiértékelés módja...............................................................................................................................506 5.3.5 A program megvalósításához szükséges technikai feltételek........................................................506 5.4 Kerámikus szak | okj: 54 211 10 0000 00 00 .....................................................................................508 5.4.1 A képzés célja.........................................................................................................................................508


417

5.4.2 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása:.................................................................................508 5.4.3 A fejlesztendő képességek rendszere:................................................................................................509 5.4.4 A tantervi tartalom kiválogatása, elrendezése:..................................................................................512 5.4.5 A szakképesítés vizsgáztatási követelményei.................................................................................... 518 5.5 Fémműves | okj: 54 211 13 0010 54 05................................................................................................. 519 5.5.1 A pécsi szakközépiskolai ötvös-fémműves szakmai képzésről elöljáróban.................................. 519 5.5.2 Az ötvös oktatás céljai, feladatai, követelményei és értékelése......................................................520 5.5.3 Helyi tanterv évfolyamonként............................................................................................................ 523 5.5.4 Ötvös oktatás moduláris óraterve pécsi viszonylatokban..............................................................529 5.5.5. Az 54 211 13 0010 54 05 azonosító számú, Fémműves megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek és tananyagelem leírásai..........................531 5.6 Kőszobrász szak......................................................................................................................................555 5.6.1 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása:..................................................................................555 5.6.2. A fejlesztendő képességek:..............................................................................................................555 5.6.3 A tantervi tartalom és követelmények leírása:..................................................................................555 5.6.4 Értékelés.................................................................................................................................................560 5.6.5 Tananyag................................................................................................................................................ 561 5.7 Textilműves/kézműves Képzés...........................................................................................................568 5.7.1 A textilműves képzés célja:..................................................................................................................568 5.7.2 A textilműves képzés feladata: ...........................................................................................................570 5.7.3 A textilműves/kézműves képzés tananyaga:..................................................................................... 573 5.8 Művészettörténet .................................................................................................................................580 5.8.1 A tantárgy cél- és feladatrendszere: ..................................................................................................580 5.8.2 Fejlesztési követelmények ...................................................................................................................580 5.8.3 Tananyag................................................................................................................................................ 581 5.9 Ábrázoló geometria.............................................................................................................................. 593 5.9.1 Tananyag................................................................................................................................................ 593 5.10 Színtan....................................................................................................................................................596 5.11 Népművészet ........................................................................................................................................598 5.11.1 Követelmények a program elvégzése után: ......................................................................................599 5.11.2 Az értékelés módja:..............................................................................................................................600 5.11.3 Tananyag...............................................................................................................................................600 5.12 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek.............................. 609 5.12.1 A tantárgy célja .................................................................................................................................... 609 6. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében........................................... 612


1.

A szakképesítések országos képzési jegyzékben szereplő adatai

Festő | Általános festő szak

OKJ száma: 54 211 08 0010 54 01 hozzárendelt FEOR szám: 3729

Grafikus | Alkalmazott grafikus szak

száma: 54 211 09 0010 54 01 hozzárendelt FEOR szám: 3729

Keramikus szak


Ötvös | Fémműves szak


Szobrász | Köszobrász szak:


Textilműves | Kéziszövő szak:


Szakképzési évfolyamok száma:

5

Képzési forma:

párhuzamos oktatás

Elmélet aránya:

30 %

Gyakorlat aránya:

70 %

2.

418

További adatok a szakképesítésről

Festő | Általános festő A festő olyan vizuális, művészeti alapképzettséggel, rajzi, festészeti ismeretekkel rendelkező szakember, aki a festészet különböz területein (táblakép, murális feladatok) esztétikai, szakmai feladatokat lát el. Alkalmazza a kor követelményeinek megfelelő technikai eljárásokat. Ismeri a korszerű szakmai szemléleti elvárásokat. Széleskörű szakmai, művészi, művészettörténeti tudása képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, továbbá tanulmányai folytatására művészeti főiskolákon, egyetemeken. Grafikus | Alkalmazott grafikus A grafikus olyan vizuális és rajzi kultúrával rendelkező kreatív szakember, aki a grafika különböző szakterületein (képgrafika, alkalmazott grafika) önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas. Tervvázlatokat készít és azok variációit, majd kivitelezi a munkát, figyelembe véve a mai korra jellemző piaci igényeket, a megrendelők által támasztott követelményeket, illetve a kivitelezés szervezésének szakmai kritériumait Munkája során a számítógépes grafikai programok ismeretét és idegen nyelv tudását felhasználja Széleskörű művészeti és művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, amelyek képessé teszik alkotói feladatok megoldására. Az alkalmazott és művészi grafika területén, egyéni szemléletű, kifejező képi eszközök használatára törekszik. Tudása alapján alkalmas tanulmányai folytatására a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken.


419

Keramikus A keramikus olyan, fejlett formakultúrával, rajzi és plasztikai ismeretekkel valamint kerámiatechnikai tudással rendelkez szakember, aki igényesen valósítja meg a kerámia különböz területein adódó szakmai és szakesztétikai feladatokat. Önállóan elkészíti a kerámia szakmai feladatok terveit, majd a tervek alapján a kívánt szinten különféle alapanyagokból kivitelezi az adott kerámiatárgyakat, alkalmazva az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket. Ismeri és használja a kor követelményeinek megfelel technológiákat a kézmves, a gyári és autonóm kerámia területen és figyelembe veszi ezek szemléleti valamint szakmai elvárásait. Tudása alapján vállalkozóként, önálló kerámia tervezési és gyakorlati munkát végezhet, illetve tanulmányait a különböz mvészeti egyetemeken folytathatja. Ötvös | Fémműves Az ötvös olyan fejlett formakultúrával, rajzi és plasztikai ismeretekkel valamint fémtechnikai tudással rendelkező szakember, aki igényesen valósítja meg az ötvösség különböző területein adódó szakmai és szakesztétikai feladatokat. Önállóan elkészíti az ötvös feladatok terveit, majd a tervek alapján a kívánt szinten különböző anyagokból kivitelezi, ill. kivitelezteti a különféle ötvös tárgyakat, ill. azok alkatrészeit, alkalmazva az elsajátított, szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. A kor követelményeinek megfelelően ismeri és használja fel a tradícionális illetve modern technológiákat a kézműves és az ipari fémművesség területein és figyelembe veszi ezek szemléleti, valamint szakmai elvárásait. Tudása alapján vállalkozóként, önállóan ötvös (aranyműves, cizellőr, drágakőfoglaló, ezüstműves, fémműves, lánckészítő) gyakorlati munkát végezhet, illetve tanulmányait a különböző művészeti főiskolákon, egyetemeken folytathatja. Szobrász | Kőszobrász A szobrász a szakma területén képes önállóan, alkotó módon megoldani feladatokat, használni a szobrászat hagyományos és új anyagait (agyag, kő, fa, fém, gipsz, műanyagok) és eljárásait (mintázás, faragás, öntés, domborítás). Művészi és művészettörténeti ismeretei alapján képes bizonyos szintű tervezési és kivitelezési feladatok megoldására, valamint a tanulmányok folytatására a művészeti egyetemeken. A kőszobrász a felújítandó, védettség alatt álló alkotások és emlékművek kőszobrász restaurációs munkáit végzi a megfelelő szakember irányításával (művész, mérnök, műemlékvédelmi szakember). Kőből készít építészeti elemeket, sírköveket, külső- és beltéri szobrokat. Textilműves | Kéziszövő A textilműves vizuális műveltséggel, fejlett színérzékkel, rajzi és festészeti ismeretekkel valamint textiltechnikai tudással rendelkező szakember. Igényesen képes megvalósítani a textiltervezést (minta- és modellrajzolást), és a textiltárgy készítés során esztétikai és szakmai feladatokat ellátni a különböző műfajokban (kézinyomó, kéziszövő, kézműves, textilrajzoló és modelltervező asszisztens). Önállóan elkészíti a textíliák terveit a saját vagy a megrendelő elképzelése szerint, majd a tervek alapján a célnak legjobban megfelelő textil alapanyagból készíti vagy kivitelezteti a különféle textiltárgyakat. Alkalmazza a jelenkor követelményeinek megfelelő kézműves és kisüzemi technológiákat. Használja a számítógépes szakmai programokat a tervezés és kivitelezés során.


420

3. A képzés szerkezete 3.1 A Pécsi Művészeti Gimnáziumban folyó képző-iparművészeti szakképesítések követelménymoduljai követelmény- 54 211 08 0010 54 01 modul Általános festő

54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus

54 211 10 0000 00 00 Keramikus

Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat


0980-06


0981-06

Munkavállalással és a vállalkozás- Munkavállalással és a vállalkozás- Munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi sal kapcsolatos gazdasági és jogi sal kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek ismeretek ismeretek

0982-06

Kreatív szakmai tervezés


1016-06

Festés

0987-06 1030-06 1031-06 1032-06

0999-06


Számítógépes grafikai programok használata, grafikai, tipográfiai tervezés, képfeldolgozás Grafikai munka végzése Grafikai illusztrálás Kiadványok, reklámanyagok tervezése és kivitelezése

1001-06

Kerámia-porcelán el képek értelmezése, anyagok- és segédanyagok alkalmazása, eszközök- és gépek használata Kerámia tárgykészítés és égetés

követelmény- 54 211 13 0010 54 05 modul Fémműves

54 211 15 0010 54 03 Kőszobrász

54 211 16 0010 54 02 Kéziszövő



0980-06


0981-06

Munkavállalással és a vállalkozás- Munkavállalással és a vállalkozás- Munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi sal kapcsolatos gazdasági és jogi sal kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek ismeretek ismeretek

0982-06



1658-06

Technológia

1663-06

Fémművesség

1023-06 1025-06 1026-06 1029-06 0994-06 0996-06

Gipszformakészítés

Szobrok vagy díszek mozgatása, átadása Szobormintázás és készítés


Kő- vagy márvány szobor faragás

Textilműves alapfeladatok ellátása Kéziszövés


421

3.2 Feladatprofilok: 3.2.1 Közös modulok: 0980-06

Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat Szakmai munkájához eltanulmányokat folytat, vázlatokat készít Folyamatosan felhasználja, bővíti szakmai, művészeti és művészetelméleti ismereteit Kialakítja, karbantartja portfólióját

0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek Tájékozódik a munkavállalás, illetve a vállalkozások aktuális gazdasági - jogi feltételeiről Megtervezi, kialakítja, fejleszti szakmai eszközhátterét Kialakítja vevőkörét - piacot kutat, megrendelőt, megbízót keres Munkavállalói vagy vállalkozói tevékenységet folytat Költségkalkulációt készít Információs és adminisztratív tevékenységet folytat Munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előírásokat betart 0982-06 Kreatív szakmai tervezés Feladatait egyéni, kreatív módon közelíti meg Önállóan értelmezi, meghatározza a feladatot Forrásanyagot, információt gyűjt a munkához Tervet, vázlatot, makettet, virtuális 3D modellt készít vagy koncepciót alakít ki Technikai- és anyagkísérleteket végez Szükség szerint egyeztet a megbízóval, társtervezvel Munkafolyamatot tervez, időbeni ütemezést készít Pályázatokon indul

3.2.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01 1016-06 Festés Műanyag diszperziós alapot készít Mészalapot készít Enyves alapot készít Kazein alapot készít A rajzot arányosan felnagyítja Sablont alkalmaz Átmásolja a mintát a felületre Színmintát készít Freskótechnikát alkalmaz Szekko-technikát alkalmaz Szgrafitto-technikát alkalmaz Előkészíti a hordozófelületet Keretre feszíti a vásznat Vásznat, fatáblát, fémlapot és papírlapot a technikának megfelelően alapoz Beállítja a világítást, ellenőrzi a fényeket Megkomponálja a képet, megválasztja a képkivágást Olajfestéshez készít tanulmányokat, vázlatokat Temperafestéshez készít tanulmányokat, vázlatokat Tojástempera-festéshez készít tanulmányokat, vázlatokat Pasztelltechnikákhoz készít tanulmányokat, vázlatokat Olajfestményt készít Temperafestményt készít Tojástempera-festményt készít


422

Pasztellképet készít Fixálja, lakkozza, vagy konzerválja a képet Passzpartúrázza, installálja a képet

3.2.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01 0987-06

Számítógépes grafikai programok használata, grafikai, tipográfiai tervezés, képfeldolgozás Vektorgrafikus és képfeldolgozó szoftvereket, programokat alkalmaz Képeredetit digitalizál Feldolgozza a digitalizált képet Vázlatkészítés után, számítógéppel grafikai, tipográfiai elemeket, motívumokat tervez Szakszerűen dokumentál, archivál, prezentációt készít

1030-06 Grafikai munka végzése Egyedi grafikát készít Sokszorosított grafikai lapokat készít, nyomtat (fametszet, linómetszet, rézkarc, litográfia) Digitalizált képet feldolgoz Nyomdai technikákat alkalmaz Előkészíti, előkészítteti a nyomdai munkákat Figyelemmel kíséri a nyomdai munkafolyamatot 1031-06 Grafikai illusztrálás Nemesgrafikai technikákkal illusztrál Tervezőgrafikai (manuális, digitális) technikákkal illusztrál Egyedi grafikai technikákkal illusztrál 1032-06 Kiadványok, reklámanyagok tervezése és kivitelezése Cégarculatok grafikai tervét készíti el Különböző kiadványok grafikai tervét készíti el Magazinok grafikai tervét készíti el Prospektusok grafikai tervét készíti el Hirdetések grafikai tervét készíti el Plakátok grafikai tervét készíti el Termékarculatok grafikai tervét készíti el Kiadványszerkesztő-szoftvereket, programokat alkalmaz Illusztrációs terveket készít számítógépen A terveket levilágításra előkészíti A terveket nyomdai sokszorosításra előkészíti Tintasugaras próbanyomatot készít Lézernyomtatón próbanyomatot készít Felügyeli a nyomdai kivitelezést

3.2.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00 0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok- és segédanyagok alkalmazása, eszközök- és gépek használata Különféle agyag- és porcelánmasszákat, mázakat beszerez Öntőmasszát bekever, átszűr Színezőanyagokat, festéket előkészít, kimér, korongos masszát meggyúr Mázat előkészít, átszűr Egyéb segédanyagokat kiválaszt, beszerez Az alapanyagok hulladékait újra feldolgozza


Előkészíti a gépeket, berendezéseket, kéziszerszámokat Elkészíti a gipsz sokszorosító formákat Szárítja, összeállítja a gipszformákat Átvizsgálja, kitakarítja, javíttatja a kemencé(ke)t 1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés Gépi rá-, és bekorongolással sokszorosít Agyagmasszát formába présel Nyers kerámia tárgyat gipszformába öntéssel állít el Elektromos, vagy lábhajtású korongon tárgyat készít Agyaglapokból edényt, plasztikát épít Reliefet, plasztikát mintáz Nyers kerámiatárgyat összeilleszt, ragaszt Nyers kerámiatárgyat retusál A korongolt nyers tárgyat készre faragja, esztergálja Nyers kerámia tárgyat engóbbal bevon Nyers kerámiatárgyat szárít Félkész kerámia tárgyat öntéssel mázaz Félkész kerámia tárgyat mázzal befúj Kerámia tárgyat zsengél Mázas égetést végez Plasztikus díszítéssel látja el a nyers kerámia tárgyat Síkdíszítést alkalmaz nyers vagy félkész tárgyon Esetenként dekorégetést végez Kijavítja a mázhibákat, utómunkálatokat végez a kész tárgyon Szükség esetén újraégeti a kerámia tárgyat

3.2.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05 1658-06 Technológia A szükséges alapanyag mennyiségét kiszámolja Ötvözetet olvasztással előállít Ötvözet összetevőit beméri Ötvözetet olvaszt Kokillát előkészít Olvadékot kokillába önt Salakot leválaszt, elkülönít, öntvényt tisztít Összetételt, ötvözetet megállapít Fémes és nem fémes alapanyagokat kiválaszt, előkészít Segédanyagokat előkészít Cizellőrszurkot előkészít Viaszokat előkészít Vegyi anyagokat előkészít (pl. savakat, timsót, kénmájat) Munkaeszközöket előkészít Előkészíti a gépeket, berendezéseket, szerszámokat Gépeket, berendezéseket, szerszámokat karbantart Gépeket, berendezéseket, szerszámokat használ Mérőeszközöket használ (hossz, térfogat és súlymérték) Forgácsoló gépeket használ Fúrógépeket használ Köszörűgépeket használ Csiszológépeket használ Forrasztópisztolyokat használ Speciális célszerszámokat készít

423


Lánckészítéshez szükséges szerszámokat készít Fából és egyéb anyagokból alakítószerszámokat készít Egyszerűbb cizellőr szerszámokat készít Foglalószerszámokat készít Savakat használ Savakat tisztításra használ Savakat fémek alakítására használ Savakat felületkezelésre használ Fémeket alakít Fémeket darabol (fűrésszel és ollóval) Fémeket hidegen alakít Drótot (huzalt) húz Lemezt hengerel Lemezt, drótot hajlít Lemezt, drótot reszel Öntvényt reszel Fémeket csiszol, políroz (kézzel és géppel) Fémeket hántol Vésőket használ Lemezt domborít Lemezt és öntvényt cizellál Lemezt felhúz Csövet húz Fémeket melegen alakít (pl. kovácsol) Fémeket hőkezel Fémeket lágyít Fémeket edz Fémeket visszaereszt Mintadarabot készít, öntvényt tisztít Fém alkatrészeket illeszt, rögzít Oldhatatlan kötéseket képez Lágyforrasztással egyesít Keményforrasztással egyesít Szegecskötést képez Egyszerű foglalatokat készít, azokba a drágaköveket befoglalja Oldható kötéseket képez Ékszerzárakat készít Csavarkötéseket képez Láncokat fűz Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal 1663-06 Fémművesség Csipeszt készít Gyűrűmércét készít Forrasztáshoz szükséges egyszerű szerszámokat készít Piszkálótűt készít Klamnikat készít Dobozt tervez Doboz alkatrészeket előkészít (fűrészel, reszel, hántol) Doboz alkatrészeit rögzíti (kötöző drótot, klamnit használ) Doboz alkatrészeit összeforrasztja Doboz zárszerkezetét elkészíti (fedeles, zsanéros) Doboz felületét csiszolja, polírozza Feliratok, monogramok, emblémák tervezése Betű öntőminták készítése

424


Öntvények tisztítása, csiszolása Felirat összeállítása, felszerelése Betűket dobozoláshoz előkészít Mintát felrajzol Mintát kifűrészel A betűk palástját levágja A betűk palástját hántolja, hajlítja A betűk alkatrészeit rögzíti A betűket összeforrasztja A betűket csiszolja, polírozza Betűket felszereli Betű-intarziát készít Edényt tervez Edényt domborítással vagy felhúzással készít Edényt fémnyomott alkatrészekből készít Egyedi ékszert tervez Ékszerkollekciót tervez Foglalásokat, különleges foglalatokat tervez Zárszerkezeteket tervez Öltözék-kiegészítő tárgyakat tervez A tervezett ékszereket a megfelelő technikával kivitelezi Díjakat, érmeket tervez és készít

3.2.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03 1023-06 Gipszforma készítés Meghatározza és előkészíti a szerszámokat és az anyagot Stilárisan pontos ornamentikákat, díszeket mintáz meg Gipsznegatív darabformát készít többszöri gipszöntéshez Szilikon gumi negatívot készít Gipsz és műkő formákat sokszorosít Gipszet kever, kiönti a formát Műkő masszát kever, bedolgozza a formába Gipszstukkót rak fel Gipszlapba betűket farag Gipsz szobrot felület kezel, patináz, viaszol stb. Helyszínen és/vagy műhelyben restaurálást végez Épületek külső és belső terébe díszt épít be Kerámia- és porcelángyártáshoz negatív öntő- vagy présformát készít 1025-06

Szobrok vagy díszek mozgatása, átadása Szakszerűen csomagolja a mintarabot (szobrot vagy díszt) Rakodást, rögzítést, szállítást végez

1026-06 Szobormintázás és készítés Megmintázza, elkészíti és tálalja vázlattervét Felméri a munka területet helyszíni bejárást végez Megjeleníti a szobor környezetét Előkészíti a munkát, a műhelyt és a szerszámokat karbantartja Mintázó anyagot, eszközöket szerez be, készít elő Előkészíti a mintázáshoz szükséges vázat, kelléket Figurális és nonfiguratív szobrot mintáz Díszítőelemeket, önálló plasztikát készít gipszből Portrét, mellszobrot, egész alakot komponál, mintáz

425


Az agyagszobrot munka közben folyamatosan nedvesen tartja Befejezi a szobrot Agyagból (plasztilinből) vagy gipszből mintadarabot készít Gipsznegatívot készít egyszeri öntéshez A negatív formát megtisztítja Szobor-falvastagság szerint gipszformát önt A negatívot leemeli vagy lekopogja Szilikon és gipsznegatívhoz külső rögzítő gipszformát készít Előkészíti a gipszforma öntését Előkészíti a műkőforma öntését Fémvázat készít a szoborhoz A kész öntvényeket retusálja Gipszszoborhoz vázat készít A pozitív maszkot leönti, elkészíti Szoborról másolatot készít negatív darabformával A formából üreges és tömör öntvényeket készít Retusál, cizellál, csiszol, javít Gipszlapot önt Hegesztett fémszobrot, plasztikát készít Epoxigyanta-szobrot készít Fából szobrot farag Csontszobrot farag Szállítja (leszállíttatja), elhelyezi, átadja a munkát Szobrot, plasztikát posztamensre épít Ha szükséges, zsűrizteti a kész szobrot 1029-06

Kő- vagy márványszobor faragás Saját szobrát maga faragja, vagy megbízást ad a faragásra Mintáról farag A szobormintán fix pontokat tűz ki a pantográf számára A nyers kövön kijelöli a mérőpontokat Szobrot (érmet) pantográf segítségével kicsinyít vagy nagyít Stabil vagy forgó kőfaragó állványzatot készít A kiválasztott kőfajta mérete, anyaga szerinti szerszámokat használ Durva faragást végez Faragás közben, folyamatosan ellenőrzi a pontos méreteket Finomfaragást végez, betűt vés, színez A faragáskor keletkezett anyaghibát pótolja és javítja A megfaragott kő- vagy márványszobrot csiszolja, polírozza Felületkezelést, fényezést, impregnálást végez

3.2.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02 0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása Terveit önállóan, kreatívan, magas esztétikai igénnyel készíti A szakmai követelményeknek megfelelően alkalmazza rajzi és művészeti ismereteit Elsajátítja a szakmája technológiai folyamatait, anyagainak és eszközeinek ismereteit, és ezeket megfelelően alkalmazza a kivitelezés során Elsajátítja a tervezés, a szakmai rajz és a textilmintázás alapjait Megismeri szakmája történeti fejlődését Megismeri a textilipari alapanyagok előállításának módjait, fajtáit és tulajdonságait Megismeri a kelmegyártás módjait, a kelmék legismertebb fajtáit, és a jellemző tulajdonságait 0996-06 Kéziszövés Szabadkézzel vagy számítógépes programmal tervez

426


427

Ruházati alapanyagot vagy öltözködés kiegészítőt tervez Lakástextil felhasználású termékeket tervez az épített környezetnek és funkciónak megfelelően Fali- és tértextil alkotásokat tervez kreatív, egyéni módon Alapszövési és hagyományos szőnyegszövési technikát alkalmaz Egyéni anyaghasználatra, applikációra kísérleteket végez Tovább feldolgozza a szövött terméket (végterméktől függően) Elsajátítja a kéziszövés technológiai folyamatait, anyagainak és eszközeinek ismereteit Figyelemmel kíséri a technológiai folyamatokban történő változásokat Megismeri az általános és a szűkebb szakmája textiltörténetét

3.3 Tulajdonságprofilok 3.3.1 Közös modulok: 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat Szakmai kompetenciák: – A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: – A A művészettörténet stíluskorszakai és legújabb irányzatai az egyes időszakok szellemiségébe ágyazottan – B Jelentő alkotók, kiemelkedő alkotások – C Hazai műemlékek, műgyűjtemények anyaga, az egyetemes művészettörténet emlékanyagának lelőhelyei” – C Időszaki kiállítások, kortárs alkotók – B A műalkotások önálló értelmezési módjai, az ismeretek kreatív alkalmazási lehetőségei (kor-, stílus-meghatározás, műleírás, műelemzés) – C A néprajz és a népművészet alapfogalmai – C A magyar népművészet – C Az egyén, a közösség és a kultúra viszonya – B A kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatai – B A tárgyak és szokások korba és környezetbe illesztése – C Környezet- és tárgykultúra, azok változása – A A képkomponálás szabályai – A A különböző képi elemek felületképző lehetőségei – A A színek törvényszerűségei és kifejezőereje – B Fény-árnyék viszonyok megjelenítése, kontraszthatások - a tónusképzés lehetőségei – A A rajzolás és festés mestersége, különbözŐ technikái – B Egyszerű geometrikus formák és térelemek megjelenítése – B Természeti formák, növények és állatok megjelenítése, azok felépítése, arányai, mozgásai – B Az emberi test felépítése, anatómiai szerkezete, arányai, mozgása – B Az épített külső és belső környezet megjelenítése – B Különböző kompozíciók alkotása, montázs, kollázs, kevert és egyedi technikák alkalmazása – B A térábrázolás ismert geometriai rendszerei (perspektíva, axonometria, Mongerendszer) – B A különféle formák – térformák, emberi test stb. – kifejez kapcsolatai – B Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolása – B Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása – B Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata – B Az elkészült munkák kiállításra való előkészítése A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 4 Mitológiai, vallási jelképek értelmezése – 4 Néprajzi jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás


428

Személyes kompetenciák: – Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: – Motiválhatóság Módszerkompetenciák: – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása 0981-06 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek Szakmai kompetenciák: – B A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai – D A piackutatás és marketing alapjai – B A finanszírozás lehetőségei – C Az üzleti terv tartalma, felépítése – C A különböző vállalkozási formák jellemzői – D Az üzleti élet protokoll szabályai – D Jogi alapfogalmak, a jog különböző ágai – C A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások – D A szerzői jogi szabályok – C Pénzügyi, adójogi, munkajogi szabályok – B A költségvetés - költségterv alapelemei – D Dokumentáció és adminisztráció – B A vállalkozás szervezésének gyakorlati teendői – B Munkavédelmi előírások – C Egészség- és balesetvédelmi előírások – C Környezetvédelmi előírások A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés – 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése Személyes kompetenciák: – Önállóság – Döntésképesség Társas kompetenciák: – Kezdeményezőkészség Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Kontroll (ellenőrző képesség) – Problémaelemzés, -feltárás – Tervezési készség 0982-06 Kreatív szakmai tervezés Szakmai kompetenciák: – B Az információgyűjtés menete, formái – A A probléma vagy feladat meghatározásának módjai, menete – A Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel – B Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása – B Tanulmányrajzok alapján, vizuális memóriájára, belső látására támaszkodva kreatív tervek készítése – C A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció – C A feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztása és kreatív használata


429

– B Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl.: magyarázó, közlő rajzon) – C Tipográfiai alapszabályok – C A leggyakrabban használt betűtípusok – B Betű vagy szöveg megjelenítése kézírással és/vagy számítógépes program segítségével A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 5 Komplex jelzésrendszerek – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció – 4 Kézírás – 3 Információforrások kezelése – 4 Szakrajz olvasása, értelmezése – 4 Szakrajz készítése – 3 Műszaki rajz olvasása, értelmezése – 3 Műszaki rajz készítése Személyes kompetenciák: – Elhivatottság, elkötelezettség – Döntésképesség – Önállóság Társas kompetenciák: – Empatikus készség Módszerkompetenciák: – Kreativitás, ötletgazdagság – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Problémaelemzés, -feltárás – Tervezési készség

3.3.2 Általános festő | OKJ: 54 211 08 0010 54 01 1016-06 Festés Szakmai kompetenciák: – C Kémiai alapfogalmak, ásványtani alapismeretek – C Az ásványi eredetű pigmentek, kötőanyagok fajtái, tulajdonságai – C A szerves és szervetlen pigmentek, töltőanyagok fajtái, tulajdonságai – B Az olajos és a vizes-bázisú festékek fajtái, tulajdonságai – B Falfelületek, hordozóanyagok tulajdonságai – A A falfestészeti technikák anyagai, eszközei – A A táblakép-festészeti technikák anyagai, eszközei – B Mozaiktechnikák anyagai, eszközei – B tűzzománc technikák anyagai, eszközei – A A falfestészet története, alkotói az őskortól napjainkig – A A táblakép-festészet története, alkotói az ókortól napjainkig – C A forma és a funkció összhangjának megjelenése a festészetben – C Építészettörténeti és műemlékvédelmi alapismeretek – A A festészeti stílusok kronológiája, stiláris meghatározása – B Jelentős alkotók stílusjegyei, az adott kor viszonyában – C A figuralitás és a nonfiguralitás kifejezési lehetőségei – C A felületi, fakturális hatások a festészetben, ezek technikai megoldásai – C A különböző gesztus-, és jelrendszerek alkalmazása a festészetben – C A XX. század experimentális törekvései, jelentős alkotói – B Táblakép-festészeti technikák hordozóinak előkészítése – B A vászon keretre feszítése, alapozása a megfelelő technika számára – B Egyéb hordozók: papír, fatábla, fémlapok alapozása a megfelelő technika számára


430

– B Falfestészeti technikák mintarajzainak tervezése, átvitele a felületre – B Freskó, szekko, szgrafittó festése – A Olajtechnikák, tempera- és pasztellképek festése – C Mozaiktechnikák kivitelezése – C Tűzzománc technikák kivitelezése – C Színes (ólomkeretes) üvegablak elkészítése – C Experimentális technikák (kollázs, montázs, dekollázs) alkalmazása – B Állagmegóvás A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 3 Információforrások kezelése – 4 Figurális és nonfiguratív rajz olvasása, értelmezése – 4 Figurális és nonfiguratív rajz készítése – 4 Különböző térstruktúrákat megjelenítő rajz olvasása, értelmezése – 5 Különböző térstruktúrákat megjelenítő rajz készítése – 5 Munkavédelmi jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 4 Térérzékelés – 5 Falfestészeti eszközök, anyagok – 5 Táblakép-festészeti anyagok eszközök – 5 Egyéb murális technikák (tűzzománc, üvegablak, mozaik, márványozás, patinázás) eszközei, anyagai Személyes kompetenciák: – Állóképesség – Látás – Tapintás – Térlátás – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Megbízhatóság – Önállóság – Precizitás – Döntésképesség – Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: – Motiválhatóság – Prezentációs készség – Kompromisszumkészség – Kapcsolatfenntartó készség Módszerkompetenciák: – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Kreativitás, ötletgazdagság – Ismeretek helyén való alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Információgyűjtés – Problémaelemzés, -feltárás – Tervezés – Problémamegoldás, hibaelhárítás – Gyakorlatias feladatértelmezés – Nyitott hozzáállás


431

– Eredményorientáltság – A környezet tisztántartása – Módszeres munkavégzés – Intenzív munkavégzés – Figyelem-összpontosítás

3.3.3 Alkalmazott grafikus | 54 211 09 0010 54 01 0987-06 Számítógépes grafikai programok használata, grafikai, tipográfiai tervezés, képfeldolgozás Szakmai kompetenciák: – A Az elképzelések, ötletek vizuális megfogalmazásának módjai, technikái – B A pontos feladatfelmérés alapján, méretarányos, hagyományos megjelenítő és számítógépes technikával készülő látványterv, vagy makett készítése – B Grafika és tipográfia stiláris és jelentéstani egységének kialakítása – A A kézzel írható betűtípus kiválasztásának szempontjai – B Hardverismeret: alaplap, processzor, memóriatárak, perifériák – A A marketing- és reklámcélnak megfelelő térbeli dekoratőri áru- és látványrendezői feladatok kapcsolata a grafikai elemekkel – A Szoftverismeret: operációs rendszerek, internethasználat, DTP felhasználói programismeret – A Vektorgrafikus, pixelgrafikus és kiadványtervező programok alapismerete – A Fénytani, színtani alapismeretek, színrendszerek, színkezelés – A Képeredetik fajtái, digitalizálás – A Képfeldolgozás: méretezés, retusálás, korrekciós és átalakító jellegű műveletek – A A számítógépes nyomtatás, tintasugaras és lézerprintelés, digitális nyomdai sokszorosítás lehetőségeinek, előkészítésének alapismerete – A A digitális prezentáció lehetőségei A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek – 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció – 3 ECDL AM3 modul Szövegszerkesztés – Haladó szint – 3 ECDL Képszerkesztés – 5 Grafikai program használata – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése – 5 Információforrások kezelése – 5 Szabadkézi rajzolás – 4 Grafikatörténeti ismeretek kreatív alkalmazása – 5 Kép és téralakítási készség – 5 Grafika és tipográfia vizuális és jelentéstani egységének kialakítása – 4 Jel, jelkép, jelentés ismeret és értelmezés – 4 Tipográfiai törvényszerűségek alapjai Személyes kompetenciák: – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Elhivatottság, elkötelezettség – Önállóság – Szorgalom, igyekezet – Döntésképesség – Pontosság Társas kompetenciák: – Motiválhatóság – Prezentációs készség


432

Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés – Kreativitás, ötletgazdagság – Tervezési készség – Nyitott hozzáállás – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Információgyűjtés – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Problémaelemzés 1030-06 Grafikai munka végzése Szakmai kompetenciák: – A Az információgyűjtés menete, formái – A A probléma vagy feladat meghatározásának módjai - menete – A Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel – A Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása – A Tanulmányrajzok alapján - vizuális memóriájára, belső látására támaszkodva kreatív tervek készítése – A Az anyag- és technikai kísérletek folyamata, módszerei – A Szoftverismeret: operációs rendszerek, internetes programok – A Színprofilok, speciális programok – A Képfeldolgozó programok, rajzoló programok, szövegszerkesztő programok – A Hardverismeret: alaplap, processzor, memóriatárak – A Nyomtatók, szkennerek, levilágítók, digitális nyomógépek – B Fénytani, színtani alapismeretek, színrendszerek, színkezelés – A Képeredetik, vonalas eredetik, árnyalatos eredetik, színes eredetik – B Képek méretezése, retusálása, korrekciós műveletek – A Betűismeret: betűanatómia, betűcsaládok, betűváltozatok, betűtörténet – A Tipográfiai mértékrendszer, mértékrendszer-átváltások, nyomdai mértékrendszerek – A A tipográfia elemei: laptükör elemei, tipográfiai hatáskeltők – B Tördelési szabályok: sortörés, soregyen, sorcsoport, bekezdés, címszöveg-hierarchia – A A különböző kiadványok belső struktúrájának kialakítása – B Nyomtatványtípusok: könyv, folyóirat, napilap, akcidens nyomtatványok – A Tipográfiai tervezés: a klasszikus és a modern stílus alkalmazási területei – A A modulhálós tipográfiai tervezés elmélete, alkalmazása – A Az illusztráció típusai – A Illusztrációs technikák: rajz, festés, montázs, kollázs, fotó, applikációk – A Az illusztrációk felhasználási területei a különböző kiadványokban – A Az illusztráció alkalmazása a reklámgrafika különböző területein – B Általános nyomdaipari alapismeretek – B A papírgyártás technológiái, papírfajták – B Gépek, berendezések működése, nyomtatás előkészítése, nyomtatás, próbanyomtatás – B A nyomtatók kellékanyagai, technológiai folyamatok – B Minőségi követelmények, minőségbiztosítás – A Az eredeti grafika meghatározása, szempontrendszere, a képgrafikai szabályozó – A Az eredeti reprodukció, a reprodukciós grafika meghatározása, alkalmazási területei – A A művészi képsokszorosítás technikái, kialakulásuk, fejlődésük napjainkig – B Különleges, kísérleti grafikai eljárások, egyedi grafikai technikák – A A művészi technikáknak megfelelő papírfajták – B Festékfajták, segédanyagok, savak, oldószerek ismerete, alkalmazása – A A művészi képsokszorosítás anyagainak használata, eszközeinek, gépeinek kezelése – A A nyomtatás technológiai folyamata – A Fametszet, linómetszet, cinkográfia tervezése, kivitelezése – A Rézkarc, akvatinta, hidegtű, lágyalap, repesztés tervezése, kivitelezése – A Litográfia (kréta, toll, fröcskölés, mezzolitó) tervezése, kivitelezése


433

– A Monotíp-, kombinált-, kísérleti technikák tervezése, kivitelezése – A Egyedi technikák (rajzolt, festett, applikált) tervezése, kivitelezése – A A nyomatok kiállíthatósága, passzpartúzás, installálás A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek – 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció – 4 Kézírás – 4 Szemléltetőrajz olvasása, értelmezése – 4 Szemléltetőrajz készítése – 5 Grafikai jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 5 Rajzeszközök, kéziszerszámok használata – 4 Nyomtató és nyomógépek, berendezések használata Személyes kompetenciák: – Látás – Kézügyesség – Tapintás – Térlátás – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Felelősségtudat – Megbízhatóság – Önállóság – Döntésképesség – Pontosság – Rugalmasság – Szorgalom, igyekezet – Terhelhetőség Társas kompetenciák: – Konszenzus készség – Motiválhatóság – Prezentációs készség – Hatékony kérdezés készsége Módszerkompetenciák: – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Áttekintő képesség – Kreativitás, ötletgazdagság – Általános tanulóképesség – Információgyűjtés – Következtetési képesség – Tervezési képesség – Értékelési készség – Nyitott hozzáállás – Problémaelemzés 1031-06 Grafikai illusztrálás Szakmai kompetenciák: – A Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel – A Tanulmányrajzok alapján - vizuális memóriájára, belső látására támaszkodva kreatív tervek készítése – A Az anyag- és technikai kísérletek folyamata, módszerei


– A Szoftverismeret: operációs rendszerek, internetes programok – A Képfeldolgozó programok, rajzoló programok – A Képeredetik, vonalas eredetik, árnyalatos eredetik, színes eredetik – B Képek méretezése, retusálása, korrekciós műveletek – A Az illusztráció típusai – A Illusztrációs technikák: rajz, festés, montázs, kollázs, fotó, applikációk – A Az illusztrációk felhasználási területei a különböző kiadványokban – A Az illusztráció alkalmazása a reklámgrafika különböző területein – B Minőségi követelmények, minőségbiztosítás – A Az eredeti grafika meghatározása, szempontrendszere, a képgrafikai szabályozó – A Az eredeti reprodukció, a reprodukciós grafika meghatározása, alkalmazási területei – A A művészi képsokszorosítás technikái, kialakulásuk, fejlődésük napjainkig – B Különleges, kísérleti, grafikai eljárások, egyedi grafikai technikák – A A művészi technikáknak megfelelő papírfajták – B Festékfajták, segédanyagok, savak, oldószerek ismerete, alkalmazása – A A művészi képsokszorosítás anyagainak használata, eszközei, gépeinek kezelése – A A nyomtatás technológiai folyamata – A Fametszet, linómetszet, cinkográfia tervezése, kivitelezése – A Rézkarc, akvatinta, hidegtű, lágyalap, repesztés tervezése, kivitelezése – A Litográfia (kréta, toll, fröcskölés, mezzolitó) tervezése, kivitelezése – A Monotíp, kombinált, kísérleti technikák tervezése, kivitelezése – A Egyedi technikák (rajzolt, festett, applikált) tervezése, kivitelezése – A A nyomatok kiállíthatósága, passzpartúzás, installálás A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 4 Kézírás – 5 Grafikai jelképek értelmezése – 5 Számítógépes grafikai jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 5 Rajzeszközök, kéziszerszámok használata – 4 Nyomtató és nyomógépek, berendezések használata Személyes kompetenciák: – Látás – Kézügyesség – Tapintás – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság – Döntésképesség – Precizitás – Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: – Motiválhatóság – Közérthetőség – Prezentációs készség – Hatékony kérdezés készsége Módszerkompetenciák: – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Kreativitás, ötletgazdagság – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Információgyűjtés – Tervezési képesség

434


435

1032-06 Kiadványok, reklámanyagok tervezése és kivitelezése Szakmai kompetenciák: – A Az információgyűjtés menete, formái – A A probléma vagy feladat meghatározásának módjai, menete – A Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel – A Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása – A Tanulmányrajzok alapján - vizuális memóriájára, belső látására támaszkodva kreatív tervek készítése – A Szoftverismeret: operációs rendszerek, internetes programok – A Színprofilok, speciális programok – A Képfeldolgozó programok, rajzoló programok, szövegszerkesztő programok – A Hardverismeret: alaplap, processzor, memóriatárak – A Nyomtatók, szkennerek, levilágítók, digitális nyomógépek – B Fénytani, színtani alapismeretek, színrendszerek, színkezelés – A Képeredetik, vonalas eredetik, árnyalatos eredetik, színes eredetik – B Képek méretezése, retusálása, korrekciós műveletek – C Képek, táblázatok, diagramok elhelyezése – A Betűismeret: betűanatómia, betűcsaládok, betűváltozatok, betűtörténet – A Tipográfiai mértékrendszer, mértékrendszer átváltások, nyomdai mértékrendszerek – A A tipográfia elemei: laptükör elemei, tipográfiai hatáskeltők – B Tördelési szabályok: sortörés, soregyen, sorcsoport, bekezdés, címszöveg-hierarchia – A A különböző kiadványok belső struktúrájának kialakítása – B Nyomtatványtípusok: könyv, folyóirat, napilap, akcidens nyomtatványok – A Tipográfiai tervezés: a klasszikus és a modern stílus alkalmazási területei – A A modulhálós tipográfiai tervezés elmélete, alkalmazása – A Az illusztráció típusai – A Illusztrációs technikák – A Az illusztrációk felhasználási területei a különböző kiadványokban – A Az illusztráció alkalmazása a reklámgrafika különböző területein – B Általános nyomdaipari alapismeretek – B A papírgyártás technológiái, papírfajták – B Gépek, berendezések működése, nyomtatás előkészítése, nyomtatás, próbanyomtatás – B A nyomtatók kellékanyagai, technológiai folyamatok – B Minőségi követelmények, minőségbiztosítás A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek – 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés – 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció – 4 Kézírás – 5 Grafikai jelképek értelmezése – 5 Számítógépes grafikai jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 5 Rajzeszközök, kéziszerszámok használata – 4 Nyomtató és nyomógépek, berendezések használata Személyes kompetenciák: – Látás – Kézügyesség – Térlátás – Stabil kéztartás – Elhivatottság, elkötelezettség


436

– Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság – Döntésképesség – Pontosság – Precizitás – Rugalmasság – Szorgalom, igyekezet Társas kompetenciák: – Kapcsolatteremtő készség – Interperszonális rugalmasság – Meggyőzőkészség – Konszenzuskészség – Motiválhatóság – Kommunikációs rugalmasság – Közérthetőség – Prezentációs készség – Hatékony kérdezés készsége – Kompromisszumkészség – Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Áttekintő képesség – Kreativitás, ötletgazdagság – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Információgyűjtés – Tervezési képesség – Intenzív munkavégzés – Nyitott hozzáállás – Eredményorientáltság

3.3.4 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00 0999-06 Kerámia-porcelán előképek értelmezése, anyagok- és segédanyagok alkalmazása, eszközök- és gépek használata Szakmai kompetenciák: – C Az agyagművesség kialakulásának története, a porcelán felfedezése és gyártástörténete – C A különböző korok és kultúrák kerámia-porcelán művészete – C Az európai kerámia-porcelán története és fejlődése – C A kínai és japán porcelán jellegzetességei – C A magyar népi kerámia nagy tájegységeire jellemző stílus- és formajegyek – C A magyar porcelángyárak története - jellemző sílus- és formajegyei – B A XX. századi és kortárs kerámia-porcelánművészet – B A forma és funkció összhangjának megjelenése a tárgyakban – B Tárgytervezési - formálási feladatokhoz kapcsolódó elméleti ismeretek – B A tárgyak metszeti, pontos méretezésű műhelyrajzainak készítése – B A tárgytervezés gondolati- és munkafázisai – B A kerámia-, porcelángyártás műfajai – B A dekoráció előtanulmányai, a motívumrajzolás hagyományos és számítógépes módszerei – B Az ornamentális festés és díszítmények jellegzetességei – A Különböző rendeltetésű gipszformák készítési módjai – D A kerámia területén használatos fizikai és kémiai alapfogalmak – D Földtani és ásványtani alapismeretek – D A kerámia- porcelánipar nyersanyagai, csoportosítása, főbb tulajdonságai – D Plasztikus-, öntő-, présmasszák elkészítésének módja – C Kerámiaipari és tűzvédelmi szabályok, előírások


437

– C A anyag- és technológiai ismeretek kreatív felhasználási lehetőségei a tárgyformálásban – A Öntési eljárások – C Az anyaghasználat megválasztásának szempontjai – A Kerámia- porcelán gyártástechnológia – B A kerámiaipar nyersanyagai, csoportosítása, főbb tulajdonságai – B A mázak fogalma, szerepe, összetétele, nyersanyagai, fajtái, tulajdonságai – B A kőedény- és porcelánmasszák fajtái, összetétele, tulajdonságai – B Az égetés céljának, folyamatának és technológiájának kiválasztása – B Plasztikus-, öntő-, présmasszák előkészítésének módja – B Engóbok (színezett agyagmasszák) alapanyagai, fajtái, összeállítási módja – B Seger-képlettel kifejezett máz-számítások – B Az égetési segédeszközök fajtái – B Máz alatti és máz feletti kerámiafestékek alapanyagai, (fémoxidok - színtestek) fajtái – A A formai megoldások és a technológia közötti összefüggések – A A gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések a technológiai előírások – A A gépi korongolás technológiája A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés – 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció – 3 Labortechnikai eszközök használata – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése – 3 Információforrások kezelése – 3 Mennyiségérzék Személyes kompetenciák: – Tapintás – Szorgalom, igyekezet – Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: – Segítőkészség – Motiválhatóság Módszerkompetenciák: – Eredményorientáltság – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Hibakeresés (diagnosztizálás) – Kontroll (ellenőrző képesség) 1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés Szakmai kompetenciák: – A A kerámia tárgyformálás szakmai fogásai – A A formai megoldások és a technológia közötti összefüggések – A A gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések és technológiai előírások – A A kerámia tárgyformálás alapmveletei, gyakorlati fogásai – A A kézi- és gépi korongolás módjai, fogásai – A A gépi korongolás technológiája – A Öntési eljárások – B Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata – B Konkrét feladat önálló, térbeni elképzelése, rekonstruálása – B Máz alatti és máz feletti kerámiafestékek alapanyagai, (fémoxidok - színtestek) fajtái – B A szárítás folyamatának megtervezése


– B A célnak megfelelő mázazási műveletek – B Az égetés céljának, folyamatának, technológiájának kiválasztása – B Az égetési segédeszközök fajtái – A Az égetőkemencék használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 3 Mennyiségérzék – 4 Térérzékelés – 4 Kerámia kéziszerszámok használata – 3 Labortechnikai eszközök – 3 Kerámia gépek használata Személyes kompetenciák: – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Türelmesség – Tapintás – Állóképesség – Monotónia-trés – Önállóság – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Elhivatottság, elkötelezettség – Térlátás – Erős fizikum Társas kompetenciák: – Motiválhatóság – Prezentációs készség Módszerkompetenciák: – Gyakorlatias feladatértelmezés – Kreativitás, ötletgazdagság – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Tervezési képesség – Figyelemösszpontosítás – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Nyitott hozzáállás – Következtetési képesség – Módszeres munkavégzés – Hibakeresés (diagnosztizálás) – A környezet tisztántartása – Értékelés – Problémaelemzés, feltárás – Problémamegoldás, hibaelhárítás

3.3.5 Fémműves | 54 211 13 0010 54 05 1658-06 Technológia Szakmai kompetenciák: – A Műszaki rajz (kézzel, illetve számítógéppel) – A Munka előkészítés – A Megfelelő anyagok kiválasztása – A Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása – A Megfelelő technikák és azok sorrendjének megállapítása – A Anyagismeret – A Alapanyagok – A Fémes alapanyagok – A Nemfémes alapanyagok

438


439

– A Segédanyagok – A Savak – A Viaszok – A Szurkok, gyanták, műgyanták, műanyagok – A Gép- és szerszámismeret – A Gépek – B Forgácsoló gépek (pl. fúró, köszörű, eszterga, csiszoló gép, ostoros marógép) – B Kemencék – A Szerszámok és eszközök – B Forrasztó pisztolyok – B Alakító szerszámok (pl. henger, húzópad, húzóvasak, kalapácsok, formavasak, foglalószerszámok) – B Forgácsoló szerszámok (pl. fűrészek, reszelők, vésők, hántolók, csiszoló papírok) – A Mérőeszközök, sablonok – A Fémalakítási ismeretek – A Darabolás – A Fűrészelés – A Vágás – A Fémforgácsolás – A Fúrás, köszörülés, gépi csiszolás, polírozás – A Reszelés, vésés, hántolás, kézi csiszolás – B Hőkezelés – B Lágyítás – B Edzés – B Visszaeresztés – A Hidegalakítás – A Hajlítás – A Kalapálás (pl. domborítás, felhúzás, cizellálás) – A Melegalakítás – B Kovácsolás – A Öntés – A Mérés – A Illesztési, rögzítési ismeretek – A Oldhatatlan kötések – A Lágyforrasztás – A Keményforrasztás – A Szegecselés – A Oldható kötések – A Ékszerzárak – A Csavarkötések – B Zománcozási ismeretek – B Ötvöszománc technikák – B Rekesz, filigrán vagy sodronyzománc technikák – B Süllyesztett vagy plasztikus rekeszzománc technikák – B Azsúrzománc technika – B Beágyazott zománctechnika – B Szoborzománc technika – A Munkavédelem – A Munkavédelmi előírások – A Környezetvédelmi előírások – A Tűzvédelmi előírások A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 5 Olvasott szakmai szöveg megértése – 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 4 Szakmai nyelvű beszédkészség – 5 Piktogramok értelmezése


– 5 Kézügyesség – 5 Forgácsoló gépek használata – 5 Kemencék használata – 5 Forgácsoló eszközök használata – 5 Alakító szerszámok használata – 5 Forrasztó eszközök használata – 5 Mérőeszközök, sablonok használata – 5 Savak, vegyszerek használata Személyes kompetenciák: – Önfegyelem – Precizitás – Szorgalom, igyekezet – Türelem – Kitartás – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Térlátás – Tapintás – Monotóniatűrés – Felelősségtudat – Döntésképesség – Önállóság – Szervezőkészség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Elhivatottság, elkötelezettség – Szaglás Társas kompetenciák: – Motiválhatóság Módszerkompetenciák: – Módszeres munkavégzés – Figyelem-összpontosítás – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Következtetési képesség – Információgyűjtés – Rendszerezőképesség – Kritikus gondolkodás – Körültekintés, elővigyázatosság – Nyitott hozzáállás – Tervezési képesség – Gyakorlatias feladatértelmezés – Eredményorientáltság – A környezet tisztántartása – Baleset- és munkavédelem, környezetvédelmi szabályok betartása 1663-06 Fémművesség Szakmai kompetenciák: – A Fémműves ismeretek – A Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése – A Ékszerek – A Tároló edények – A Feliratok – A Speciális célszerszámok – A Forrasztó eszközök – A Mérőeszközök, sablonok – A Szaktörténeti ismeretek

440


A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 5 Olvasott szakmai szöveg megértése – 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 5 Információforrások kezelése 3-5 szint – 5 Műszaki rajz – 5 Piktogramok értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás 3-5 szint – 5 Elemi számolási készség – 5 Kézügyesség – 5 Forgácsoló gépek használata – 5 Kemencék használata – 5 Forgácsoló eszközök használata – 5 Alakító szerszámok használata – 5 Forrasztó eszközök használata – 5 Mérőeszközök, sablonok használata – 5 Savak, vegyszerek használata Személyes kompetenciák: – Precizitás – Szorgalom, igyekezet – Türelmesség – Kitartás – Megbízhatóság – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Térlátás – Tapintás – Döntésképesség – Önállóság – Szervezőkészség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Elhivatottság, elkötelezettség – Szaglás Társas kompetenciák: – Prezentációs készség – Határozottság Módszerkompetenciák: – Módszeres munkavégzés – Figyelem-összpontosítás – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Kreativitás, ötletgazdagság – Információgyűjtés – Kritikus gondolkodás – Körültekintés, elővigyázatosság – Nyitott hozzáállás – Tervezési képesség – Gyakorlatias feladatértelmezés – Lényegfelismerés (lényeglátás) – Rendszerben való gondolkodás – Értékelés – Eredményorientáltság – A környezet tisztántartása

441


442

3.3.6 Kőszobrász | 54 211 15 0010 54 03 1023-06 Gipszforma készítés Szakmai kompetenciák: – A Szobrászati műfajok – B A különböző korok szobrászati emlékei és jellegzetes stílusjegyei – B Az építészet szerkezetei és a díszítőszobrászat összefüggései – B Szobrász mintázó anyagok és eszközök használata – B A gipsz alapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai – D A műkőkészítés anyagai és technikai módozatai – B A gipszműhelyek berendezései, felszerelési tárgyai, szerszámai – B A gipszöntés járulékos segédberendezései és segédanyagai szerszámai – A Az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatívforma-készítés technikái – B Méretarányos építészeti műszakirajz-olvasás és rajzkészítés – C A mintázó anyagok és szerszámok tárolása, elhelyezése, karbantartása – C A mintázó és szobrász nyers- és segédanyagok szakszerű tárolása – D Félkész és kész gipszöntvények tárolása – B A mintázás alapműveletei - gyakorlati fogásai – A A kézi megmunkálás módjai, fogásai – B Stilárisan pontos ornamentikák, díszek mintázása agyagból – A A gipsz keverése formaöntésekhez, ragasztáshoz és retusáláshoz – A Egyszerű negatívforma-öntés gipszből és szilikon gumiból – A Sokszorosító darabforma-készítés gipsz negatívformával – A Sokszorosító darabforma-készítés gipszből, szilikon formával – B Egyszerű és összetett pozitív gipszminták öntése, készítése – B Egyszerű és összetett gipszminták kiegészítése, javítása – A Sablonkészítés gipszhúzáshoz, forgatáshoz – A Gipszlécek sík-, egyenes és köríves húzása sablonnal – A Forgástestek, formák egyközpontú sablonnal való forgatása, esztergálása – D Ellipszis alakú gipszforma (keresztsikló központú) sablon szerinti húzása – D Gipszforma szabadkézi sablonnal való húzása – B Egyszerűbb és bonyolultabb formák, makettek gipszminták felrakással, ragasztással és faragással – C A munka technikai előkészítése, szervezése a gipszöntés és megmunkálás technológiai sorrendje szerint – C Az öntőformák nyers- és segédanyagok előkészítése a célnak megfelelő öntéshez (szoborhoz, díszítőmintához és kerámiaformához) – D A célnak megfelelő gipsznegatív öntőforma és pozitív magforma előkészítése bronzöntéshez – D A műkőmassza, gipsz, szilikon gumi vagy betonformába való bedolgozásának technológiája – E Műkőformák és díszek sorozatöntése – B Gipsz-restaurálás és rekonstrukció gyakorlati tennivalói – B A gipszminta felületi retusálása, polírozás-technikái – D Állványépítés gipsz munkák elvégzéséhez – A A díszítőelemek architektúrába vagy posztamensre való helyszíni beépítése – A Felületvédő és megmunkáló technológiák, patinázási és aranyozási eljárások – C Munka-, baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelem előírásai – B Anyag- és költségkalkuláció árajánlatadás – B Egyeztetés a kivitelezővel vagy megrendelővel – D Részvétel a számla kiállításában és/vagy számlaadás A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 1 Elemi szintű számítógéphasználat – 5 Építészeti rajz olvasása, értelmezése – 4 Építészeti rajz készítése – 4 Szabadkézi rajzolás – 3 Mennyiségérzék – 3 Térérzékelés


443

– 5 Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata – 5 Mintázó és gipszmegmunkáló kéziszerszámok használata – 3 Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata – 4 Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása Személyes kompetenciák: – Kézügyesség – Precizitás – Stabil kéztartás – Szorgalom, igyekezet – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság Társas kompetenciák: – Irányíthatóság – Együttműködő készség Módszerkompetenciák: – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Módszeres intenzív munkavégzés – Figyelem-összpontosítás – Lényegfelismerés (lényeglátás) – Információgyűjtés – Logikus gondolkodás – Problémamegoldás, hibaelhárítás – Áttekintő képesség – Gyakorlatias feladatértelmezés – A környezet tisztántartása 1025-06 Szobrok vagy díszek mozgatása, átadása Szakmai kompetenciák: – B A nyers, illetve a kész gipszminta védelme (csomagolása) és szakszerű szállítása – B A gipszalapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai – C Csomagolási és rakodási szabványok alkalmazása – C A mintázó és szobrász nyers- és segédanyagok szakszerű tárolása – E A célnak megfelelő gipsznegatív-öntőforma és pozitív magforma előkészítése bronzöntéshez A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 1 Elemi szintű számítógéphasználat – 3 Mennyiségérzék – 3 Térérzékelés Személyes kompetenciák: – Állóképesség – Tapintás – Térlátás – Térbeli tájékozódás – Precizitás – Stabil kéztartás – Szervezőkészség Társas kompetenciák: – Határozottság – Irányítási készség Módszerkompetenciák: – Áttekintő képesség – Logikus gondolkodás – Figyelem-összpontosítás – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Módszeres munkavégzés


444

– Gyakorlatias feladatértelmezés – Intenzív munkavégzés – Körültekintés, elővigyázatosság 1026-06 Szobormintázás és készítés Szakmai kompetenciák: – A Szobrászati műfajok alapfogalmai – B A hagyományos szobrászati anyagok tulajdonságai – C A szobrászat kialakulásának története, fejlődése – B A különböző korok és kultúrák szobrászati emlékei, és jellegzetes stílusjegyei – C Az építészet szerkezetei és a szobrászat összefüggései – B Az ember és állat anatómiai felépítésének, továbbá működésének alapismeretei – B A plasztikai látásmód és láttatás kifejezőeszközei – B A mondanivaló tartalma, a forma és az anyag összhangjának megjelenítése – B Szobrász mintázó anyagok és eszközök – B A szobrász szakmában használt anyagok, fajtái, tulajdonságai és legfontosabb technológiái (agyagok, viasz, plasztilin, fafajták, kövek, gipsz, csont, fém és műanyagok) – B A szobrászműhely berendezései, felszerelési tárgyai – C A kőzetek, a kőanyagok fajtái, tulajdonságai és vizsgálati módszerei – C Kőfaragó technikák alkalmazásai, megmunkáló szerszámai, eszközei és gépi berendezései – D A fafajták tulajdonságai, megmunkálása és alkalmazásai – B Fafaragó-technikák, megmunkáló szerszámok, eszközök és gépi berendezések – C A bronzöntés és a kohászati eljárások alkalmazásának története – C Bronzöntő-technikák, megmunkáló szerszámok, eszközök és gépi berendezések – D Mai anyagok, szerszámok, gépek, eszközök és technológiák alkalmazása – B Szoborvázlatok, változatok méretarányos készítése (a végleges megoldás szerinti – B Méretarányos építészeti rajz olvasása és készítési menete, különböző ábrázolási rendszerekben – C Az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatívforma-készítés technikái – C A megmintázott vázlat vagy kész szobor, valamint plasztika környezetbe illesztése – C Szoborterv komplett dokumentációjának és prezentációjának elkészítése – B A szobrász műterem és műhely eszközeinek előkészítése – C A mintázó anyagok, szerszámok és azok előkészítése – C A célszerszámok készítési anyagai és technikái – C Szobor vagy plasztika mintázása agyagból és egyéb elasztikus anyagokból – B Negatív forma öntése gipszből, szilikon gumiból – B Sokszorosító darabforma készítése gipsz negatívformával – B Sokszorosító darabforma készítése gipszből, szilikon formával – B Egyszerűbb és bonyolultabb formák gipszminták felrakással és faragással – C A technológiai folyamat választása – A A szobormintázás alapműveletei, gyakorlati fogásai – B A kézi megmunkálás módjai, fogásai – C A gépi megmunkálás módjai, fogásai – B Felületmegmunkáló technológiák és eljárások – C A munka technikai előkészítése – C A megmunkálások technológiai sorrendje – C A mintázó- és a szobrászanyagok szakszerű tárolása – C Szoborrestaurálás és -rekonstrukció gyakorlata – D A nyers, illetve a végleges kész szobor mozgatása, védelme és szakszerű szállítása – C Az agyag, illetve terrakotta szobor gipsz-negatívforma készítése – D A szobor, illetve agyagforma üregelése, szárítása – D A forma öntése agyagból és a szárítás módja – D A kiszárított agyag retusálása – D Az agyagszobor égetése – D A kiégetett szobor retusálása, felületkezelése – C A célnak megfelelő kő vagy márvány anyag választása – B A célszerű kőmegmunkáló kéziszerszámok, gépek és eszközök alkalmazása


445

– D A gyártás és sorozatgyártás technikái – C A szobor arányos kicsinyítése és nagyítása – D Kész faragott szobor vagy díszítés szakszerű szállítása, védelme – D A kőszobor és díszítőelemek architektúrába vagy posztamensre való beépítése – D Állványépítés a kőfaragó munkák elvégzéséhez – C Egyéni kőfaragó védő- és balesetmegelőző eszközök használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek – 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek – 5 Olvasott szakmai szöveg megértése – 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 5 Szakmai nyelvű beszédkészség – 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése – 5 Műszaki rajz, szerkesztési rajz olvasása, értelmezése (Monge rendszerben) – 5 Axonometrikus és perspektivikus ábra árnyékkal szerkesztett látványrajz – 5 Szobrászati technológiai jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 3 Mennyiségérzék – 3 Térérzékelés – 5 Szobrászműterem anyagtároló, mintázó eszközei kéziszerszámai, stabil ás forgó állványainak használata – 5 Gipszöntőműhely vizesblokkot, márványasztal tároló berendezéseket, gipszöntő és megmunkáló kéziszerszámokat, valamint a sablonkészítésre szolgáló fa- és fémmegmunkáló kézi, illetve kisgépeket használ 3 Kőfaragó műhely megfelelő állványokkal, anyagmozgató berendezésekkel, valamint kézi és gépi – faragó szerszámok használata – 2 Bronzöntő műhelyben a formakészítő és az olvasztókemence anyagmozgató, légelszívó és balesetelhárító berendezéseinek és kéziszerszámainak használata Személyes kompetenciák: – Állóképesség – Tapintás – Térlátás – Térbeli tájékozódás – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság – Döntésképesség – Önfegyelem – Precizitás – Szervezőkészség Társas kompetenciák: – Kezdeményezőkészség – Határozottság – Irányítási készség – Prezentációs készség Módszerkompetenciák: – Áttekintő képesség – Logikus gondolkodás – Kritikus gondolkodás – Kreativitás, ötletgazdagság – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Információgyűjtés


446

– Problémamegoldás, hibaelhárítás – Tervezési képesség – Lényegfelismerés (lényeglátás) – Módszeres munkavégzés – Gyakorlatias feladatértelmezés – Körültekintés, elővigyázatosság – Figyelem-összpontosítás – Nyitott hozzáállás – A környezet tisztántartása 1029-06 Kő- vagy márványszobor faragás Szakmai kompetenciák: – A Szobrászati műfajok, alapfogalmak – B A hagyományos szobrászati anyagok tulajdonságai – C A szobrászat kialakulásának története, fejlődése – B A különböző korok és kultúrák szobrászati emlékei és jellegzetes stílusjegyei – C Az építészet szerkezetei és a szobrászat összefüggései – B Szobrász mintázóanyagok és eszközök használata – B A szobrászműhely berendezései, felszerelési tárgyai – C A kőzetek, a kőanyagok fajtái, tulajdonságai és vizsgálati módszerei – C Kőfaragó technikák alkalmazásai, megmunkáló szerszámai, eszközei és gépi berendezései – D Mai anyagok, szerszámok, gépek, eszközök és technológiák alkalmazása – B Méretarányos építészeti rajz olvasása és készítési menete különböző ábrázolási rendszerekben – B A kézi megmunkálás módjai, fogásai – C A gépi megmunkálás módjai, fogásai – B Felületmegmunkáló technológiák és eljárások – C A munka technikai előkészítése – C A megmunkálások technológiai sorrendje – C Szoborrestaurálás és rekonstrukció gyakorlati alapismeretei – D A nyers, illetve a végleges, kész szobor mozgatása, védelme és szakszerű szállítása – C A célnak megfelelő kő- vagy márványanyag választása – B A célszerű kőmegmunkáló kéziszerszámok, gépek és eszközök alkalmazása – D A gyártás és sorozatgyártás technikái – C A szobor arányos kicsinyítése és nagyítása – D Kész faragott szobor vagy díszítés szakszerű szállítása, védelme – D A kőszobor és díszítőelemek architektúrába vagy posztamensre való beépítése – D Állványépítés a kőfaragó munkák elvégzéséhez – C Egyéni kőfaragó védő- és balesetmegelőző eszközök használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 3 Kézírás – 5 Olvasott szakmai szöveg megértése – 5 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 5 Műszaki rajz, szerkesztési rajz olvasása, értelmezése (Monge-rendszerben) – 5 Axonometrikus és perspektivikus ábra árnyékkal szerkesztett látványrajz – 5 Szobrászati technológiai jelképek értelmezése – 5 Szabadkézi rajzolás – 5 Komplex jelzésrendszerek – 3 Mennyiségérzék – 3 Térérzékelés – 3 Kőfaragó műhely megfelelő állványokkal, anyagmozgató berendezésekkel valamint kézi és gépi faragószerszámok használata Személyes kompetenciák: – Állóképesség – Erős fizikum – Tapintás – Térlátás


447

– Térbeli tájékozódás – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság – Döntésképesség – Precizitás – Szervezőkészség Társas kompetenciák: – Határozottság – Irányítási készség Módszerkompetenciák: – Áttekintő képesség – Logikus gondolkodás – Kritikus gondolkodás – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Problémamegoldás, hibaelhárítás – Lényegfelismerés (lényeglátás) – Módszeres munkavégzés – Gyakorlatias feladatértelmezés – Intenzív munkavégzés – Körültekintés, elővigyázatosság

3.3.7 Kéziszövő | 54 211 16 0010 54 02 094-06 Textilműves alapfeladatok ellátása Szakmai kompetenciák: – A Textiltárgyak tervezésének, létrehozásának, mintázásának elméleti és stiláris megalapozása – C A textilművesség kialakulásának története, fejlődése – B Textiltörténeti ismeretek a különböző korokban és kultúrákban – A Rajzi ismeretek, (ritmusok, szimmetriák és aszimmetriák, zárt és folyamatos kompozíciók, raportok, színtani ismeretek) – C A források, információk elérési útja – B A tárgytervezés elmélete, a forma és funkció kapcsolata – A A tárgytervezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos műszaki rajzok – B A szálas anyagok eredete, fajtái, tulajdonságai, feldolgozásának módjai – B A szövött és nem szövött anyagok fajtái, tulajdonságai, feldolgozásának módjai – A A textil feldolgozása, megmunkálásának technológiája – B A festékek, színezékek, és segédanyagok fajtái, tulajdonságai, használatuk módjai – C Az anyaghasználat megválasztásának szempontjai – A A textilmegmunkálás, és a textilmintázás alapműveletei, technikai fogásai – A A textilmintázás alapműveletei, technikai fogásai – C Utómunkálatok műveletei A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 1 Elemi szintű számítógép-használat – 4 Képfeldolgozó program használata – 4 Vektoros grafikai program használata – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 3 Idegen nyelvű olvasott szöveg megértése – 5 Szakrajz készítése – 5 Szabadkézi rajz készítése


448

Személyes kompetenciák: – Kézügyesség – Látás – Stabil kéztartás – Szorgalom, igyekezet – Elhivatottság, elkötelezettség – Társas kompetenciák: – Empatikus készség – Prezentációs készség – Motiválhatóság Módszerkompetenciák: – Kreativitás, ötletgazdagság – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Nyitott hozzáállás – Tervezési képesség – Információgyűjtés – Ismeretek helyén való alkalmazása 0996-06 Kéziszövés Szakmai kompetenciák: – B Vázlatok, tervek, színvariációk készítése – A A tárgytervezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos műszaki rajzok. Karton- vagy kötésrajz készítése – B A szövési eljárás fajtájának kiválasztása – B Megfelelő színű, minőségű fonalak kiválasztása – A Felvetés készítése – A Az alapszövések technikája – A A hagyományos szőnyegszövés technikája (torontáli, svéd, szumák, görögszumák, csomózott, ógobelin, franciagobelin) – B Egyéni anyaghasználat, applikációs kísérletek – C Utómunkálatok, levágási, elcsomózási és elvarrási technikák – B Tovább-feldolgozási lehetőségek a funkciónak megfelelően – A A kéziszövési munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések, technológiai előírások, folyamatok – A Az anyag- és technológia kreatív felhasználási lehetőségei a tárgyformálásban – C Szövött textíliák a különböző korokban és kultúrákban – C Napjaink textilművészete A szint megjelölésével a szakmai készségek: – 2 ECDL 6. m. Prezentáció – 4 Képfeldolgozó program – 4 Vektoros grafikai program – 3 Olvasott szakmai szöveg megértése – 3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése – 3 Szakmai nyelvű beszédkészség – 4 Információforrások kezelése – 5 Szakrajz olvasása, értelmezése – 5 Szakrajz készítése – 5 Szabadkézi rajz készítése – 4 Textilműves kéziszerszámok használata – 4 Szövőszékek használata Személyes kompetenciák: – Kézügyesség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Látás – Önállóság – Stabil kéztartás – Elhivatottság, elkötelezettség


Társas kompetenciák: – Empatikus készség – Prezentációs készség – Motiválhatóság Módszerkompetenciák: – Kreativitás, ötletgazdagság – Absztrakt (elméleti) gondolkodás – Tervezési képesség – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Gyakorlatias feladatértelmezés – Információgyűjtés – Ismeretek helyén való alkalmazása

449


450

3.4 A szakképesítésekhez kapcsolódó tananyagegységek Tananyagegység száma

54 211 13 0010 54 05 Fémműves

54 211 10 0000 00 00 Keramikus

54 211 09 0010 54 01 Alkalmazott grafikus

54 211 08 0010 54 01 Általános festő

szakma száma, megnevezése

azonosítója

1.

042/1.0/0980-06

Általános vizuális művészeti alapismeretek

2.

042/1.0/0981-06

Vállalkozások, vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése

3.

042/1.0/0982-06

Általános tervezési alapismeretek

4.

042/1.0/1016-06

A festői munka előkészítése

5.

042/2.0/1016-06

A festői munka kivitelezése

6.

042/3.0/1016-06

A festői munka lezárása

7.

042/4.0/1016-06

A festői munka elmélete és általános gyakorlata

1.

042/1.0/0980-06


2.

042/1.0/0981-06


3.

042/1.0/0982-06


4.

045/1.0/0987-06

Számítógépes alapismeretek

5.

045/2.0/0987-06

Grafikai programismeret

6.

045/3.0/0987-06

Komplex számítógépes tervezés

7.

045/4.0/0987-06

Tipográfiai alapismeretek

8.

045/1.0/1030-06

A grafikai munka előkészítése

9.

045/2.0/1030-06

Számítógépes tervezés

10.

045/3.0/1030-06

Képgrafikai alkalmazások

11.

045/4.0/1030-06

Nyomdai ismeretek

12.

045/1.0/1031-06

Illusztrációs feladatok előkészítése

13.

045/2.0/1031-06

Az illusztrációk alkalmazási területei

14.

045/3.0/1031-06

Az illusztrációk nyomtatása

15.

045/1.0/1032-06

Tervezéselmélet

16.

045/2.0/1032-06

Kiviteli tervek készítése

17.

045/3.0/1032-06

A grafikai tervek nyomdai előkészítése

1.

042/1.0/0980-06


2.

042/1.0/0981-06


3.

042/1.0/0982-06


4.

048/1.0/0999-06

Kerámia szaktörténet és technológia

5.

048/1.0/1001-06

Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok

1.

042/1.0/0980-06


2.

042/1.0/0981-06


3.

042/1.0/0982-06


4.

063/1.0/1658-06

Ötvös technológia és műszaki ismeret

5.

063/2.0/1658-06

Műszaki rajz

6.

063/3.0/1658-06

Szaktörténet

7.

063/4.0/1658-06

Tervezés

8.

063/1.0/1663-06

Alapozó gyakorlatok

9.

063/2.0/1663-06

Fémműves gyakorlati feladatok

10.

063/3.0/1663-06

Vizsgamunka

megnevezése

54 211 16 0010 54 02 Kéziszövő

54 211 15 0010 54 03 Kőszobrász


451

1.

042/1.0/0980-06


2.

042/1.0/0981-06


3.

042/1.0/0982-06


4.

074/1.0/1023-06

Gipszforma előkészítése

5.

074/2.0/1023-06

Gipszforma kivitelezése

6.

074/3.0/1023-06

Utómunkálatok

7.

074/4.0/1023-06

Állagmegóvási ismeretek

8.

074/5.0/1023-06

Vállalkozási alapismeretek

9.

074/6.0/1023-06

Gipszforma stílusismeret

10.

074/1.0/1025-06

Raktározási és állagmegóvási ismeretek

11.

074/2.0/1025-06

Anyag-, és technológiai ismeretek

12.

074/3.0/1025-06

Raktározási és állagmegóvási elméleti ismeretek

13.

074/1.0/1026-06

Szobrászati munka előkészítése

14.

074/2.0/1026-06

Szobrászati munka kivitelezése

15.

074/3.0/1026-06

Szobrászati munka lezárása

16.

074/1.0/1029-06

A faragás előkészítése

17.

074/2.0/1029-06

A faragási feladat kivitelezése

18.

074/3.0/1029-06

A faragási feladat befejezése

1.

042/1.0/0980-06


2.

042/1.0/0981-06


3.

042/1.0/0982-06


4.

077/1.0/0994-06

Textilmintatervezés

5.

077/2.0/0994-06

Általános textil elmélet

6.

077/3.0/0994-06

Általános textiltörténet

7.

077/1.0/0996-06

A kéziszövés tervezés

8.

077/2.0/0996-06

A kéziszövés gyakorlata

9.

077/3.0/0996-06

Szakmai technológia

10.

077/4.0/0996-06

Szakmai elmélet


3.5 A szakképesítésekhez kapcsolódó tananyagelemek Közös modulok

Rajz, festés, mintázás

Népművészet

Művészettörténet

Tantárgy

Gazdasági és jogi ismeretek

Tananyagelem 045/1.1/0980-06

Művészettörténet a kezdetektől az ókorig

045/1.2/0980-06

A művészettörténet korszakai - a román stílus és a gótika

045/1.3/0980-06

A reneszánsz és a barokk művészete

045/1.4/0980-06

A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai

045/1.5/0980-06

A modern művészet 60 60 60

045/1.6/0980-06

Műalkotások elemzése

045/1.7/0980-06

Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése

045/1.8/0980-06

Hazai és külföldi műgyűjtemények

045/1.9/0980-06

Néprajz és népművészet alapfogalmai

045/1.10/0980-06

A magyar népművészet

045/1.11/0980-06

Szabadkézi rajzolás és festés alapjai

045/1.12/0980-06

Szabadkézi rajzolás és festés szabályai

045/1.13/0980-06

Összetett rajzi feladatok

045/1.14/0980-06

A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei

045/1.15/0980-06

Térbeli megjelenítés

045/1.16/0980-06

Betűrajz-tipográfia

045/1.17/0980-06

Térábrázolási rendszerek

045/1.18/0980-06

Térbeli szerkesztési feladatok

045/1.1/0981-06

A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

045/1.2/0981-06

Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere

045/1.3/0981-06

Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

045/1.1/0982-06

A tervezői szemlélet és problémamegoldás

045/1.2/0982-06

A tervezési munka fázisai


042/1.0/0981-06 042/1.0/0982-06


0981-06 Munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek 0982-06 Kreatív szakmai tervezés

Ábrázoló geometria


0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat

042/1.0/0980-06

Tananyagegység

452


Általános festő modul Tantárgy


Festészettechnika és anyagismeret

042/1.2/1016-06

A hordozó felület előkészítése

042/1.3/1016-06

Mintarajz utáni festés előkészítése

042/1.4/1016-06

Tanulmány, vázlatkészítés általános ismeretei

042/2.1/1016-06

Falfestészeti technikák

042/2.2/1016-06

Olajfestés technikája

042/2.3/1016-06

A temperafestés technikája

042/2.4/1016-06

A pasztelltechnika

042/2.5/1016-06

Kísérleti és egyéb technikák

042/3.1/1016-06

Konzerválás, installálás, állagmegóvás

042/4.1/1016-06

Festészettörténeti és stiláris ismeretek

042/4.2/1016-06

Festészettörténeti és stiláris ismeretek a XX. Században

042/4.3/1016-06

Festészettechnika

A festői munka lezárása A festői munka elmélete és általános gyakorlata

A festői munka kivitelezése

042/1.0/1016-06 042/2.0/1016-06 042/3.0/1016-06 042/4.0/1016-06

1016-06 Festés

A festői munka előkészítése

Tananyagegység

453


Alkalmazott grafikus modul

045/1.0/0987-06

Számítógépes alapismeretek Grafikai programismeret

Tantárgy

Tananyagelem

045/1.1/0987-06

Hardver, szoftver, perifériák és hálózat

045/1.2/0987-06

Motívumgyűjtés, vázlatozás, tervezés

045/2.1/0987-06

Vektorgrafikus programismeret

045/2.2/0987-06

Pixelgrafikus programismeret

Kiadványtervezési alapismeretek

045/3.2/0987-06

Előkészítés a késztermék kivitelezésére

Betűtervezés és alakítás

045/4.2/0987-06

Betű és grafikai elem kapcsolata

045/1.1/1030-06

A tervezés elméleti alapjai

045/1.2/1030-06

Képfeldolgozási ismeretek

045/2.1/1030-06

Illusztrációk tervezése, kivitelezése

045/2.2/1030-06

Tipográfiai alapismeretek

045/2.3/1030-06

Betű és kép kapcsolata

045/3.1/1030-06

Klasszikus képgrafikai ismeretek

045/3.2/1030-06

Klasszikus képgrafikai technikák alkalmazásai

045/3.3/1030-06

Egyedi képgrafikai technikák alkalmazásai

045/4.1/1030-06

Nyomtatás, prezentáció

Komplex számítógépes tervezés Tipográfiai alapismeretek A grafikai munka előkészítése Képgrafikai alkalmazások

Nyomdai ismeretek

045/3.0/1030-06

Számítógépes tervezés

045/3.0/0987-06 045/4.0/0987-06

045/4.1/0987-06

045/2.0/1030-06

045/3.1/0987-06

045/1.0/1030-06

045/4.0/1030-06

0987-06 Számítógépes grafikai programok használata, grafikai, tipográfiai tervezés, képfeldolgozás 1030-06 Grafikai munka végzése

045/2.0/0987-06

Tananyagegység

454

Illusztrációs feladatok előkészítése Az illusztrációk alkalmazási területei

Az illusztrációk nyomtatása Tervezéselmélet Kiviteli tervek készítése A grafikai tervek nyomdai előkészítése

045/2.0/1031-06 045/1.0/1032-06 045/2.0/1032-06 045/3.0/1032-06

1032-06 Kiadványok, reklámanyagok tervezése és kivitelezése

045/3.0/1031-06

1031-06 Grafikai illusztrálás

045/1.0/1031-06


045/1.1/1031-06

Az illusztráció tipusai

045/1.2/1031-06

Az illusztráció felhasználási területei

045/1.3/1031-06

Az erdeti grafika meghatározása

045/2.1/1031-06

A képanyag feldolgozása számítógépen

045/2.2/1031-06

Számítógépes alkalmazások

045/2.3/1031-06

Az illusztráció és a tipográfia kapcsolata

045/2.4/1031-06

Művészi grafikai alkalmazások

045/2.5/1031-06

Klasszikus nyomtatási eljárások alkalmazásai

045/3.1/1031-06

Digitális és analóg technológiák

045/1.1/1032-06

A reklám kialakulása

045/1.2/1032-06

A modern reklám fejlődése napjainkig

045/1.3/1032-06

A kiadványok tervezése

045/1.4/1032-06

Cégarculatok tervezése

045/1.5/1032-06

Termékarculatok tervezése

045/1.6/1032-06

Reklám anyagok és hirdetések tervezési szempontjai

045/1.7/1032-06

Kereskedelmi plakátok tervezése

045/1.8/1032-06

Kultúrális plakátok tervezése

045/2.1/1032-06

Kiadványok számítógépes tervezése

045/2.2/1032-06

Cégarculatok számítógépes tervezése

045/2.3/1032-06

Termékarculatok számítógépes tervezése

045/2.4/1032-06

Hirdetések, rekámanyagok számítógépes tervezése

045/2.5/1032-06

Kereskedelmi plakátok számítógépes tervezése

045/2.6/1032-06

Kultúrális plakátok számítógépes tervezése

045/3.1/1032-06

Nyomdaipari technológiák alkalmazása

455


456

Keramikus modul Tantárgy

Tananyagelem

048/1.1/0999-06

A kerámiakészítés története-korok, stílusok, műhelyek

048/1.2/0999-06

Kerámia alapanyagok és segédeszközök kiválasztása

048/1.3/0999-06

A kerámia tárgykészítés gondolati és technikai előkészületei

048/1.4/0999-06

A kerámiakészítés eszközeinek és berendezéseinek előkészítése

048/1.5/0999-06

A kerámiakészítés anyagainak előkészítő munkafázisai

048/1.1/1001-06

Nyers kerámiatárgy előállítása

048/1.2/1001-06

A nyers kerámia tárgykészítés befejező fázisai - ragasztás, szárítás, tisztítás

048/1.3/1001-06

Mázazási eljárások

048/1.4/1001-06

Síkdekorációs eljárások

048/1.5/1001-06

Plasztikus díszítési eljárások

048/1.6/1001-06

Égetési eljárások

Kerámia tárgykészítési eljárások és munkafázisok

048/1.0/1001-06

1001-06 Kerámia tárgykészítés és égetés

Kerámia szaktörténet és technológia

0999-06 Kerámia-porcelán el képek értelmezése, anyagok- és segédanyagok

048/1.0/0999-06

Tananyagegység


Fémműves modul

063/1.0/1658-06

Tantárgy

Műszaki rajz Szaktörténet Tervezés

063/2.0/1658-06 063/3.0/1658-06 063/4.0/1658-06


Fémtan

048/1.2/1658-06

Mérőeszközök használata

048/1.3/1658-06

Nyírás és darabolás

048/1.4/1658-06

Kézi forgácsolás

063/1.5/1658-06

Fémek hőkezelése

063/1.6/1658-06

Savazás, pácolás

063/1.7/1658-06

Lemez hengerlés

063/1.8/1658-06

Dróthúzás és csőkészítés

063/1.9/1658-06

Gépi forgácsolás

063/1.10/1658-06

Fémek oldhatatlan kötése

063/1.11/1658-06

Fémek oldható kötése

063/1.12/1658-06

Lánckészítés

063/1.13/1658-06

Foglalás

063/1.14/1658-06

Fémek ötvözése

063/1.15/1658-06

Tömb és rúdöntés

063/1.16/1658-06

Cizellőrszerszámok készítése

063/1.17/1658-06

Szurokgolyó el(ő)készítése

063/1.18/1658-06

Domborítás, cizellálás

063/1.19/1658-06

Felhúzás

063/1.20/1658-06

Zománcozási eljárások

063/1.21/1658-06

Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai) eljárások

063/1.22/1658-06

Ásvány- és drágakő ismeret

063/2.1/1658-06

Szakrajz

063/3.1/1658-06

Ötvös szaktörténet 1.

063/3.2/1658-06

Ötvös szaktörténet 2.

063/4.1/1658-06

Szakirányú tervezés

1658 Technológia


Tananyagegység

457

Alapozó gyakorlatok Fémműves gyakorlati feladatok Vizsgamunka

063/2.0/1663-06 063/3.0/1663-06

1663 Fémművesség

063/1.0/1663-06


063/1.1/1663-06

Monogram hajtogatás, fűrészelés

063/1.2/1663-06

Láncfűzés

063/1.3/1663-06

Gyűrűmérce (és egyszerű szerszámok)

063/1.4/1663-06

Doboz

063/2.1/1663-06

Cizellőrszerszámok készítése

063/2.2/1663-06

Cizellálás

063/2.3/1663-06

Dobozolt betűk, felirat

063/2.4/1663-06

Zománcozás

063/2.5/1663-06

Felhúzás, domborítás

063/2.6/1663-06

Ékszerfoglalások

063/2.7/1663-06

Ékszerkollekció

063/2.8/1663-06

Díj / Kilincs / Kopogtató / Evőeszköz

063/3.1/1663-06

Mesterremek

458


Kőszobrász modul

Utómunkálatok Állagmegóvási ismeretek Gipszforma stílusismeret Raktározási és állagmegóvási ismeretek Anyag-, és technológiai ismeretek

Vállalkozási alapismeretek

074/6.0/1023-06

074/1.0/1025-06

074/3.0/1023-06

074/4.0/1023-06

Gipszforma kivitelezése

074/1.0/1023-06

074/5.0/1023-06

074/2.0/1023-06

Tantárgy

074/2.0/1025-06

1023-06 Gipszformakészítés 1025-06 Szobrok vagy díszek mozgatása, átadása

Gipszforma előkészítése

Tananyagegység


Balesetvédelmi ismeretek

074/1.2/1023-06

Szakmatörténet

074/1.3/1023-06

Technikai előkészítés, műhelyismeret

074/1.4/1023-06

Technika és anyagismeret elmélete

074/2.1/1023-06

Mintázás, mintakészítés

074/2.2/1023-06

Negatív öntőforma és pozitív magforma készítése

074/2.3/1023-06

Műkő és beton öntése, megmunkálása

074/2.4/1023-06

Sablon készítése és használata gipszhúzáshoz

074/2.5/1023-06

Építészeti alapismeretek és termékkihelyezés

074/3.1/1023-06

Felületkezelés, csomagolás, szállítás

074/4.1/1023-06

Restaurálási alapismeretek

074/5.1/1023-06

Kivitelezéshez szükséges kommunikációs ismeretek

074/5.2/1023-06

Elemi üzleti ismeretek

074/6.1/1023-06

Gipszminta alkalmazástörténete a 17-18. században

074/6.2/1023-06

Gipszminta alkalmazástörténete a 19. században

074/6.3/1023-06

Gipszminta alkalmazástörténete a 20. században

074/6.4/1023-06

Gipszminta formatervezés

074/1.1/1025-06

Késztermék és nyersanyagok szakszerű tárolása

074/1.2/1025-06

Késztermék és nyersanyagok szakszerű szállítása

074/2.1/1025-06

Előkészítési és kivitelezési ismeretek

074/2.2/1025-06

Kiállításrendezési gyakorlati ismeretek

074/3.1/1025-06

Balesetvédelmi és biztonságtechnikai elmélet

074/3.2/1025-06

Raktározási, szállítási, kiállítási ismeretek

459

074/1.2/1026-06

Technikai előkészítés elmélet

074/1.3/1026-06

Technikai előkészítés

Szobrászati munka kivitelezése

074/2.1/1026-06

A mintázás alapfogásai, technikái és szabályai

074/2.2/1026-06

Gipsznegatív készítése

074/2.3/1026-06

Öntőforma készítése

074/2.4/1026-06

Az öntés technikája és sablonhasználat

074/2.5/1026-06

Terrakotta szobor készítése

074/2.6/1026-06

Szobor faragása

074/2.7/1026-06

Hagyományos és újszerű anyagok megmunkálása

Szobrászati munka lezárása

Szobrászati munka előkészítése

Vázlatkészítés és tervezés

074/3.1/1026-06

Tárolás, szállítás, kihelyezés

074/1.1/1029-06

Szakmatörténet és stiláris ismeretek

074/1.2/1029-06

A faragó munka technikai előkészítése

074/2.1/1029-06

A faragás megkezdése, méretezés, naggyázás

074/2.2/1029-06

A faragás finomítása, betűvésés, befejezés

074/3.1/1029-06

Felületkezelés, szállítás, állagmegóvás

A faragás előkészítése

074/1.1/1026-06

A faragási A faragási feladat befejezése feladat kivitelezése

074/2.0/1026-06 074/1.0/1029-06 074/2.0/1029-06 074/3.0/1029-06

1029-06Kő- vagy márvány szobor faragás

074/3.0/1026-06

1026-06Szobormintázás és készítés

074/1.0/1026-06


460


Kéziszövő modul

Textilmintatervezés Általános textil elmélet Általános textiltörténet

077/1.2/0994-06

A mintatervezés gyakorlata

077/2.1/0994-06

Textilipar általános anyag-, áruismeret

077/2.2/0994-06

Textilipar általános technológiaismeret

077/3.1/0994-06

Textiltörténet

077/1.1/0996-06

Tervezés és szakmai rajz

077/1.2/0996-06

Számítógépes tervezés és szakmai rajz

077/2.1/0996-06

A kivitelezés technikai megalapozása

077/2.2/0996-06

A tervezési munkák kivitelezésének előkészítése

077/2.3/0996-06

A tervezési munkák kivitelezése

077/2.4/0996-06

A vizsgamunka kivitelezése

077/3.1/0996-06

A kéziszövés technológiai folyamatai és anyagai

077/4.1/0996-06

Általános és szövött anyagok textiltörténete napjainkig

Kéziszövés tervezés

A mintatervezés sajátosságai

A kéziszövés gyakorlata

077/2.0/0996-06 077/4.0/0996-06 077/3.0/0996-06

077/1.1/0994-06

Szakmai technológia

Tananyagelem

Szakmai elmélet

077/1.0/0994-06 077/2.0/0994-06

077/1.0/0996-06

0994-06 Textilműves alapfeladatok ellátása 0996-06 Kéziszövés

Tantárgy

077/3.0/0994-06

Tananyagegység

461

gazdasági és jogi ismeretek

népművészet

művészettötrénet

ábrázoló geometria

színtan

betűrajz-tipográfia

szakmai elmélet

rajz, festés, mintázás

kerámia gyakorlat

festészet gyakorlat

alkalmazott grafika gyakorlat

szakképzés összesen

9.

17

629

6

222

7

259

1

37

1

37

2

74

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

alkalmazott grafikus 54 211 09

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

általános festő 54 211 08

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

keramikus 54 211 10

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

helyi tanterv | képző-iparművészeti képzés 462

4. Órakeret

17

629

6

222

7

259

1

37

1

37

2

74

0

0

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

gazdasági és jogi ismeretek

népművészet

művészettötrénet

ábrázoló geometria

színtan

betűrajz-tipográfia

szakmai elmélet

rajz, festés, mintázás

szobrászat gyakorlat

textil gyakorlat

ötvösség gyakorlat

szakképzés összesen

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

fémműves 54 211 13

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

kőszobrász 54 211 15

64

2

64

2

128

4

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

64

64

414

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

9.

0

0

74

2

37

1

37

1

259

7

222

6

629

17

10.

0

0

74

2

74

2

37

1

259

7

222

6

666

18

11.

0

0

64

2

32

1

256

8

224

7

576

18

12.

kéziszövő 54 211 16

64

2

64

2

64

64

414

4 128

136

74

74

207

1353

1146

3532

össz.

136

4

64

2

320

10

256

8

1032

30

13.

helyi tanterv | képző-iparművészeti képzés 463


464

5. A tananyagelemekhez tartozó tantárgyak, tananyagok 5.1 Rajz-festészet és rajz-mintázás Rajz-festészet és rajz mintázás tantárgyat a növendékeink az „Általános vizuális művészeti alapismeretek” tananyagegységben 9-13. osztályban tanulják, a 13. évfolyam végén szakmai vizsgát tehetnek. A rajz-festészetet órákon az általános festők, alkalmazott grafikusok és a textilesek, a rajz-mintázáson a keramikusok, kőszobrászok és a fémművesek vesznek részt. A 9-10. évfolyamon a hetente 7 órában, 11-12. évfolyamon 8 órában, a 13. évfolyamon 10 órában tanulják a diákok a tárgyat. A képzés struktúrája és az éves óraszámai az alábbi táblázatban látható: Tananyagegységek

Általános vizuális művészeti alapismeretek 042/1.0/0980-06 Rajz-festés-mintázás

9

10.

Minden szak 11.

12.

13.

Szabadkézi rajzolás és festés alapjai 045/1.11/0980-06

150

150

Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 045/1.12/0980-06

102

102

204

Összetett rajzi feladatok 045/1.13/0980-06

57

76

114

200

447

A rajzolás és festés tecnikai és kifejezési lehetőségei 045/1.14/0980-06

51

57

74

66

60

308

Térbeli megjelenítés 045/1.15/0980-06

51

36

36

76

60

259

252

252

288

256

320

1368

Tananyagelemek

ÖSSZESEN:

Helyi tervezett óraszám

5.1.1 Célok: A rajz-festés és a rajz- mintázás tantárgy tanításának célja a képző- és iparművészeti szakközépiskolákban az, hogy a tanulók az ötéves szakképzés befejezése után – rendelkezzenek jól megalapozott vizuális ismeretekkel, önállóan tudjanak élni az ábrázolóművészetek eszközeivel, – ismerjék azok elméleti, esztétikai és technikai lehetőségeit, önállóan tudják ábrázolni a természet és a tárgyi világ jelentéseit, – szubjektív vizuális élményeiket legyenek képesek megfogalmazni és megjeleníteni a festészet, mintázás és a rajzművészet valamennyi műfajában, – értsék a különféle ábrázolási módok közös jellemzőit és lényeges különbségeit, és munkájuk során legyenek képesek a feladatnak legmegfelelőbb módszer helyes megválasztására és alkalmazására, – ismerjék a festészet, a mintázás, a rajzművészet, valamint a tervezőművészetek történetileg kialakult műfajait és azok lehetőségeit, – legyenek képesek önálló elképzeléseiket, gondolataikat, élményeiket, ötleteiket a rajzolás, festés és mintázás eszközeivel mások számára felfogható formában közölni és megjeleníteni. A rajzoktatás célja az értékek közvetítése, a fiatalok értékszemléletének formálása, művészeti műveltségüknek, művészetekhez való viszonyuk alakítása. A növendékek életkoruknak megfelelő önálló hangvételű alkotások létrehozásával legyenek képesek a művészeti főiskolák, egyetemek felvételi követelményeinek megfelelni.


465

– A művészeti nevelés során a vizuális nyelvezet mellett a verbális kifejező készség is fejlődik. – A művészeti nevelés segítségével ismerjék fel a tanulók, hogy az alkotás az ember legnagyszerűbb képessége, valamint azt, hogy a művészet az embernek és az emberről szól, s általa az adott kor kérdései fejeződnek ki. A képzésre történő felvételre nem szükséges előképzettség. A képességfelvételen a térlátást, a kompozíciós képességet, rajzi előadásmódot, színérzékenységet, arányérzéket, kreativitást, plasztikai érzékenységet és a vizuális látásmódot vizsgáljuk. A tantárgy tanításának feladata Feladataink kitűzésében fontosnak tartjuk a megfigyelő, elemző, értelmező, megismerő készségek kialakítását, elmélyítését, valamint hogy önállóan is tudják alkalmazni megszerzett tapasztalataikat munkájuk során. Az általános vizuális ismeretek elsajátítása és azok korszerű, önálló, alkotó alkalmazása. A festészet, mintázás és rajzművészet esztétikai, tartalmi és technikai ismerete. A különféle műfajok követelményeinek megismerése. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy az ábrázolás síkján téri mélységet és a térben különféle térelemeket egyszerű és bonyolult formákat tudjanak biztonsággal ábrázolni. Ezért ki kell fejleszteni bennük: – a helyes arányérzéket – a formák szerkezeti felépítésének összefüggéseit felismerő képességet, – alkotásaik tartalmi kifejezésének érdekében a látvány lényeges és lényegtelen elemeinek felismerését, a kiemelés és elhagyás módozatait, – a rész és az egész bonyolult viszonya összefüggései feltárásának képességét, – az alá- és fölérendelés, a mellérendelés és kiemelés tudatos tervezésének igényét és képességét. – az általános vizuális alapismeretek elsajátítása, a sík, a tér, a forma törvényszerűségének ismerete rajzban és plasztikában, – fény és árnyék tanulmányozása, kiemelő és alárendelő szerepe, Ismerjék: – és a látványban ismerjék fel a megvilágítás, a fény és árnyék összefüggéseinek törvényszerűségeit, és ezeket tudják ábrázolni a tónusos rajz kifejező eszközeivel, – a fénynek, mint meghatározó vizuális elemnek formát és színt megjelenítő szerepét, és annak értelmezését, – a vonalak szerepét és kifejezési lehetőségeit az ábrázolásban, – az ábrázolás folyamatában a különböző elemek - forma, arány, rövidülés, tér, színek stb. - komplex egységét, és ezt legyenek képesek munkáikban érvényesíteni, – azokat az ábrázolási módszereket is, amelyek; nem a reneszánsz perspektíva elvei szerint működnek, és tudják őket alkalmazni, – a színek világát, ismerkedjenek meg a színelméletekkel, néhány fontos összefüggést gyakorlatuk során legyenek képesek alkalmazni, – a színek hangulati kifejező erejét, dekoratív, térformáló hatását, legyenek képesek ezek tudatos alkalmazására, – a színkontrasztok, illetve színharmóniák lényegét, és ezek fontosságát, mint a képző- és iparművészetek kifejezési lehetőségeit. Legyenek képesek a természettanulmányokból kiindulva elvonatkoztatásra, absztrahálásra. Legyenek képesek a látványból kiindulva a képi kifejezőeszközök tudatos alkalmazásával elvontabb ábrázolásra. Fel kell kelteni a tanulókban azt az igényt, hogy minél alaposabban ismerjék meg a művészetek történeti hagyományát és a kortárs művészet problémáit és alkotásait. Munkáikban tudják felhasználni ezek inspiráló hatásait, anélkül, hogy egyéniségüket feladva utánérzéseket hoznának létre. A képzés folyamatában nagyon fontos a növendékek egyéniségének felismerése, kiművelése, önálló alkotógondolkodásra nevelése. A helyes önértékelés túlzások nélküli kialakítása.


466

Követelmények a program elvégzése után A rajz-festészetet tanuló növendékek: A tanulók rendelkezzenek olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képesek legyenek önállóan ábrázolni a rajzolás és festés kifejező lehetőségeinek birtokában: – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket, – a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben, – tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve, – bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait. Ismerjék – a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét, – a festészet különféle technikáit, a rajzolás és festés mesterségét, – az emberi test arányvilágának mértékként! alkalmazását a tervező művészetekben. (Modulok az építészetben, bútor-, textil-, stb. tervezésben.) Legyenek képesek: – arckép rajzolására, festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával, – mozdulatok pillanatszerű (kroki) ábrázolására, – drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatainak megjelenítésére, – az épített külső és belső környezet ábrázolására, – a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is, – emlékezet utáni ábrázolásra. Tudjanak: megadott formátumba komponálni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot. A rajz-mintázást tanuló növendékek: A tanulók rendelkezzenek olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjanak ábrázolni: – geometriai testeket, – csendéletet, – enteriőrt, – külső tereket, utcákat, tájképet, – természeti formákat, – emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerjék Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait), – állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben), – drapériát, – portrét, – emberi alakot drapériával, – aktot, – emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is, – pillanatszerű mozgásokat (kroki). Mindezeket tudják művészileg átírni és absztrahálni is. Tudják kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illő rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot. Önállóan találják meg az alkalomhoz és témához legmegfelelőbb rajzi megoldásokat vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti-, magyarázó rajz formájában. Ismerjék meg a következő szobrászati műfajokat gyakorlatban: – érem, plakett, – dombormű (magas és mély dombormű), – kisplasztika, – portré, – szobortanulmány. Ismerjék elméletben: az emlékmű, síremlék, köztéri szobor fogalmát.


467

Tanuljanak meg a különböző anyagokkal bánni, ismerjék meg a legalapvetőbb szobrászati technikákat. Tudjanak agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottának előkészíteni, kiégetni. Tudjanak mintázófát faragni és szobrászgyűrűt készíteni. Ismerjék: A gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat. A szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot. Tanulmányaik befejezésekor a tanulók – Rendelkezzenek a vizuális információk befogadásához, feldolgozásához kommunikációs készségekkel, ismeretekkel. – Jellemezze őket vizuális érzékenység a téri, formai, színbeli, dinamikai jelenségek észlelésében. – Legyenek képesek a látvány különböző szempontú lényegének a kiemelésére, vizuális absztrakcióra, térgeometriai gondolkodásra. – Legyenek képesek önálló feladatmegoldásra: ismerjék fel a vizuális problémákat, tudják megválasztani a megfelelő eszközöket. – Legyenek minél kreatívabbak, gondolkodásukat jellemezze a több nyomon haladás. Legyenek felfedező kísérletező kedvűek. – Legyenek produktívak, és alkotó-alakító, ábrázolótapasztalataik által. – Legyen határozott képük önmagukról, lépességeikről. – Legyen személyiségükön átszűrt esztétikai befogadó és kifejezőképességük, rendelkezzenek képzőművészeti képzetekkel, ismeretekkel. – Képi kifejezőképességüket használják készségszinten személyes élményeik, érzelmeik, fantáziaviláguk, problémáik megfogalmazására. Értékelés: A célok közt szerepel a személyiségfejlődés elősegítése és ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés. Ez igen fontos, mivel az önértékelő képesség feltétele az önálló tanulásnak. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanár és a diákok közösen is elemzik a feladatokat. A rajzi-, festészeti, plasztikai munkák megkezdése előtt a tanár instrukciókat ad a megadott szempontok szerint. A munka megkezdése után már általában csak egyénenként korrigál. Az egyes témakörök zárásaként a tanár az elkészült anyagokat szóban értékeli, amelyeket egységes egészként osztályzattal is minősít. Az ötödik év végén a diákok gyakorlati vizsgát tehetnek a rajz-festészet és rajz-mintázás tantárgyból. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Az értékelés formái: közös értékelés, egyéni korrektúra, szóban, érdemjeggyel Tanórai munkarendet kiegészítő formák: – szakmai tanulmányutak – kiállítások látogatása – szakmai kurzusok – alkotótáborok Felhasznált segédanyagok: BODÓCZKY István, Vizuális nevelés, Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 2003 Az általános vizuális alapismeretek, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1997 http://gandalf.intrex.hu/bdp2010/ftp/oktatas/dokumentumok/SZMSZ/101_mell_Ped_prog_helyi.pdf Feladatcsoportok évfolyamonkénti lebontása tekintettel a „síkos” (festő, grafikus, textiles), és „plasztikus” (ötvös, keramikus, szobrász) rajzcsoportok sajátosságaira. A képzés ideje 5 év.


468

5.1.2 Tananyag a 9. évfolyamon tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 150 óra

Szabadkézi rajzolás és festés-mintázás alapjai 045/1.12/0980-06

1. feladatcsoport Festés: Ismerkedés: felmérő feladatok készítése: tárgyak csendéletszerü beállítás¬ ban. Fej- és mozdulatrajz. Tárgycsoport színes technikával A tér ábrázolásának alapjai: arányok, irányok, rövidülés helyes felismeré¬se, ellenőrzése Alapsík horizont-meghatározása rendszerbe rendezett (pl. a rajzterem alapsíkjára lerakott) szabályos síklapokkal A vázolás módszere ceruzával Mintázás: Ismerkedés, felmérő feladatok Egyszerű csendélet: asztal, drapéria, edény , Mozgástanulmányok egymásról (hangsúlyozva a vonalak, foltok, alakzatok dinamikus síkbeli rendjét) Bevezető gyakorlatok: alapsík meghatározása földre szórt papírlapokkal 2. feladatcsoport Festés: Egyszerű és bonyolultabb geometrikus térformák, szögletes testek szerke¬ zetes (vonalas) vázolása ceruzával A térforma alapja az egységnyi kocka, a rajzoló nézőpontjának megfelelő tanulmányrajza A kocka rajza után különféle alakzatok összeállítása és rajzolása különbö¬ző fokozatú rálátásban, horizontban és horizont fölött (konstrukció¬tanulmányok vonalas rajzolása) Mintázás: Kocka perspektivikus ábrázolása több nézetből (ceruza - vonalrajz) A tér fogalma. A tér ábrázolásának története Kompozíció, kalligrafika. Ikonográfia jelentése Kocka, kockák ábrázolása, különböző használati tárgyakkal (redukált tónus, krétarajz) A tér szerkezete, a testek szerkezete Mozgástanulmányok emberi figuráról, kockával (kroki - tollrajz vagy ceruza) Mozgás, nyugalom, mozgáslehetőségek és ezek érzetei, mozgás megjelenítése rajzban Függesztett kocka árnyékkal Egyensúly, dinamika, statika a testekben 3. feladatcsoport Festés: Térformák forgástestekből: álló és fekvő henger, kúp, csonkakúp, körgyűrű és hídforma stb. rajzolása után ezekből tárgycsoportok rajzolása horizont alatt és horizont feletti beállításban A körlap látszólagos ellipszissé torzulásának látszattam következményei (pl. körgyűrűn) Álló körlap ábrázolásának törvényszerűsége a horizont alatt és a horizon bán, a horizont felett; a tanultak alkalmazása pl. körgyűrű rajzolásával £ használati tárgyakon Mintázás: Kompozíció: mértani test + paraván + drapéria, közös beállítás műterem sarokban A látás, vizuális gondolkodás szerepe a rajzban. (A rajzolásnál lehetséges technikák áttekintése) A térbeli tájékozódás módjai A térről szerezhető információk értelmezése A látás és tapintás szerepe és funkciója a térábrázolásnál Krokizás ruhás alakról, különböző méretű tárgyakkal Az arány fogalma, arányösszefüggések és az emberi lépték


469

4. feladatcsoport Festés: A fény és az árnyék összefüggései A természetes és mesterséges megvilágítás fogalma A már megismert térformák tónusos rajza természetes és mesterséges megvilágításban Az árnyék keletkezése A fény, az árnyék és a forma kapcsolata Önárnyék, vetettárnyék, árnyékhatár, reflex fogalma, felismerése és ábrázolása Tónus-skála készítése és használata A gömb teljes tónusképe (ceruza, kréta) A tanultak komplex összefüggéseinek ábrázolása konstruktív rajzokban Mintázás: Természeti tárgyak, kocka fémvázában Forgástestek, henger, kúp, forgástestek árnyéka (önárnyék, vetett árnyék, reflex) Organikus és geometrikus formák, egyszerű és összetett formák elemzése Rajzbak drapériával A fénnyel és árnyékvetéssel kapcsolatos feladatok színnel (színelméleti alapfogalmak) 5. feladatacsoport Festés: A szabályos (geometrikus) térformákról áttérés a szabálytalan természeti formákra Szabályosság keresése a szabálytalanban A szerves (organikus) forma tulajdonságai Összegyúrt, felnyitott, felhasított kockák, hengerek, hasábok vonalas és tónusos rajza Gyűrött papír és papírcsík tónusos rajza Becsomagolt formák áttetsző fóliában és drapériában (ceruza, színes ceruza, kréta) Drapériás figura mozdulatrajza; mozdulatsor vázlatrajza Mintázás: Egyszerű tárgyak tanulmányrajza: asztalka drapériával, szék cipővel, fogas kabáttal stb. Szekrény belső tárgyakkal: domborműterv A dombormű története A dombormű különböző technikai megoldásai, művészettörténeti ismeretek alapján Múzeumlátogatás: dömbormüvek a Szépművészeti Múzeum különböző osztályain. (Illetve lehetőség szerint bármely más múzeumban.) Vázlatkészítés műelemzéssel 6. feladatcsoport Festés: Egyszerű alapformákra visszavezethető használati tárgyak és tárgy csoportok rajzolása és festése Ismerkedés a színekkel. A színelmélet alapjai, a színek csoportosítás£ hatástulaj donságai Néhány példaszerű gyakorlat után alkalmazásuk a gyakorlatban (akvarell, guache, tempera, színesceruza) Szimmetria és tükröződés tanulmányrajza Mintázás: Természeti formák rajza A természeti formák szerveződése, funkcionalitása A természeti formák csendéletszerű beállításban Különböző tárgyak lenyomatai agyagban (önálló kompozíciós feladat) Ritmusképződés és -képzés, dinamikus ritmusok Negatív és pozitív formák Természeti formák mintázása (agyagból vagy gipszből) A kiemelés és elhagyás, a művészeti átírás szerepe


470

7. feladatcsoport Festés: Nagyobb méretű tárgyak, csoportok belső térben Enteriőr ábrázolás az eddig tanultak felhasználásával, kontrasztos megvi¬lágításban (Kréta, lavírozott rajz) Mintázás: Madarak rajza Drótvázlat madarakról Képzelt madár (állat) fantáziarajza Képzelt madár (állat) mintázása drótvázra, gipszfelrakással A vizuális gondolkodás és manuális készség szerepe 8. feladatcsoport Festés: Belső nagy terek (pl.: lépcsőház) és külső térben épületegyüttesek (pl: ablakból házak, tetők, hidak, udvarok) ábrázolása Év végi kiértékelés. Kiállításrendezés szervezése Mintázás: Épületbelsők rajza Háztetők ablakokból A rajzolás kódrendszerei, a perspektívák Rajzolás a szabadban: utcán, parkban, természetben Év végi kiértékelés: kiállítás rendezése az egész évi anyagból válogatva tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi óraszám: 36

A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 045/1.14/0980-06

Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi: 36 óra


A látás, vizuális gondolkodás szerepe a rajzban. (A rajzolásnál lehetséges technikák áttekintése) A térbeli tájékozódás módjai A térről szerezhető információk értelmezése A látás és tapintás szerepe és funkciója a térábrázolásnál


471

Krokizás ruhás alakról, különböző méretű tárgyakkal Az arány fogalma, arányösszefüggések és az emberi lépték Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése. (Reneszánsz) Perspektíva értelmezése, összetett térformák ábrázolása egyiránypontos, kétiránypontos és háromiránypontos (béka és madár) perspektivikus rendszerben. Rekonstrukció, modellezés.

5.1.3 Tananyag a 10. évfolyamon tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 102 óra

Szabadkézi rajzolás és festés-mintázás szabályai 045/1.12/0980-06

1. feladatcsoport Festés: Felmérőrajz az I. évfolyamban tanultak felidézésére és alkalmazására: Nagyméretű formákból álló tárgycsoportok rajza; szerkezet, fény-árnyék, tónus, kompozíció komplex egységben Rajzolás és festés a szabadban Állatkerti tanulmányok; mozdulatrajzok az állatok jellegzetes karakterje¬gyeinek megfigyelésével, emlékezet után is. Mintázás: Évi munka megbeszélése. Felmérőrajz: enteriőr Épület rajza az előző évi ismeretek felhasználásával Tanulmány óriás mértani testekkel, drapériával Saját kompozíció beállítása: tanulmányrajz, majd a kompozíció rajza fejből az ellenkező oldalról A természet és az ember alkotta tér összehasonlító elemzése 2.feladatcsoport Festés: Drapéria tanulmányrajza Egy ponton, két ponton felfüggesztett drapéria vázlatos és tanulmányrajza. Különféle már korábban rajzolt térformákra és tárgyakra terített drapériák vázlatos és tanulmányrajza sokféle technikával: ceruza, kréta, szén, lavírozott rajz, tus, akvarell A drapéria esésének, mozgásának, szilárd formákkal történő kapcsolódásának tanulmányozása Különféle anyagokba (pl.: textildrapéria, nylon, papír, celofán, alufólia stb.) csomagolt tárgyak, térformák vázlatos és tanulmányrajza Különféle anyagok sajátos formaképződésének tanulmányozása, az anyagszerűség rajzi kifejezése. Mintázás: Viaszveszejtéses bronzöntés Viaszok beformázása. Bronzöntő műhely megtekintése - formák égetése, bronzöntése Cizellálás - cizelláló eszközök készítése Látogatás ötvösműhelyben Múzeumlátogatás. Rajzvázlat kisplasztikákról, műelemzéssel (pl.: Magyar Nemzeti Galéria, illetve lehetőség szerint bármely más múzeum) Kisplasztika mintázása - önálló téma, szabadon választott anyagban


472

3. feladatcsoport Festés: Használati tárgyak (a tanulók kedvenc tárgyainak) naturális, a tárgyak karakterét hangsúlyozó tanulmányrajza. A tárgyak környezetükből kiragadva legyenek beállítva. Feldolgozás változatos festő- és rajztechnikával Mintázás: Egyszerű csendélet hétköznapi tárgyakkal Csendélet használati tárgyakból és természeti formákból Csendélet organikus formákból, többféle megvilágításban A kivágás, keret, elvágás, kiemelés, részletkiemelés Egyensúly és kiegyenlítetlenség problémái. 4. feladatcsoport Festés: Csendélet rajzolása, festése Ismerkedés a műfajjal, klasszikus mesterművek és archív anyag elemzésével, a művekről kisméretű kompozíciós emlékeztető vázlatok készítése, vonalas és színes vázlatolással Sok tárgyból, drapériából, gyümölcsökből stb. álló beállítások után kompozíciós vázlatok készítése, színes és tónusos megoldással Ismerkedés a képkivágás és a kompozíció lehetőségeivel Legalább egy csendélettanulmány készítése, közösen kiválogatott kompozíciós vázlat alapján. Mintázás: Ablak csendélettel. Külső látvány és belső tér problémája Térlabirintus tervezése és kivitelezése makettező anyagokból Az élettér művészeti problémája - ember és környezete. Az enteriőr. 5. feladatcsoport Festés: Csendéletek nagyobb méretű tanulmányrajzai (1/2 íves rajzlap méretben), természetes és mesterséges megvilágítással (ceruza-, szén-, kréta- és vegyes technikával) Mintázás: A mozgás mint a világ alapsajátossága Tanulmányrajz drapériáról Gipszöntvény drapériáról Relief mintázása csendéletről drapériával Kroki drapériás emberi figuráról 6. feladatcsoport Festés: Csendélet festése, nagyobb (1/2 íves) méretben is, változatos formátumú kompozíciók kialakítása. Szín-tér-forma együttes formálása; a színek hangulati, kifejező erejének tanulmányozása Színkeverési technikák gyakorlása, színelméleti ismeretek tudatos alkalmazásával; akvarell, guache, tempera, olajfestés mesterségének gyakorlása Kollázskészítés Mintázás: Koponya rajzolása Koponya drapériával Részletrajzok különböző csontokról Szerkezetük, működéselemzés Kroki aktról Mozgásjellemzők, felépítés, csont- és izomszerkezetek, testarányok


473

7. feladatcsoport Festés: Tárgyak közel és távol; tárgycsoport nagy belső térben Tárgyak ablak előtt (ellenfényben) Csillogó, tükröző felületű tárgyak rajza (pl. krómozott, réz stb. használati tárgyak Feladat a témának megfelelő legalkalmasabb rajztechnika önálló megválasztása Mintázás: Bonyolult kockológiai feladat: műteremsarok mértani testek halmazával Enteriőr drapériás emberi figurával 8. feladatcsoport Festés: Ember- és drapériatanulmányok A drapéria és az emberi test kapcsolata. A drapéria, mint arányokat és mozgást kifejező tényező A vázlatok ceruzával, diófapáccal; a tanulmányok ceruza-, kréta- és vegyes technikával Év végi kiértékelés Mintázás: Tanulmányrajz fákról a szabadban Utcarészlet rajza, emberi figurákkal Kroki az utcán, téren, aluljáróban Rész és egész problémakörei, statikai és dinamikai kérdései Rajz köztéri szoborról A köztéri szobor fogalma Év végi kiértékelés tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 42


Különleges rajzi megoldást igénylő tárgyak csendéletszerű rajza Tárgyak tükörrel: a tükröződés rajzi megoldásai; tárgyak csoportja átlátszó, homályos vagy színes üveglapok mögött Tanulmányok, mozdulatrajzok élő modell alapján Próbabábu felöltöztetése: rajzban előre megtervezett elképzelés alapján, majd ezt követően erről tanulmányrajz készítése Gipszfej drapériával Különböző anyagú, törésű, súlyú drapériák mozgatása, gyürése. Ugyanez fémlemezekkel, drótokkal, papírlapokkal Rajzok a különböző fázisokról Kroki állatokról Mozgástanulmány állatokról fázisrajzokból Plasztilin-, viasz-, drótvázlatok állatokról A mozgás okai, alapvető természeti mozgások és lehetőségek Az élő szervezetek és a mozgás A mozgás szerepe a térérzékelésben


tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám:42

474

A rajzolás és festés-mintázás technikai és kifejezési lehetőségei 045/1.14/0980-06

Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó, szekkó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám:36


A látás, vizuális gondolkodás szerepe a rajzban. (A rajzolásnál lehetséges technikák áttekintése) A térbeli tájékozódás módjai A térről szerezhető információk értelmezése A látás és tapintás szerepe és funkciója a térábrázolásnál Krokizás ruhás alakról, különböző méretű tárgyakkal Az arány fogalma, arányösszefüggések és az emberi lépték Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése. (Reneszánsz) Perspektíva értelmezése, összetett térformák ábrázolása egyiránypontos, kétiránypontos és háromiránypontos (béka és madár) perspektivikus rendszerben. Rekonstrukció, modellezés.

5.1.4 Tananyag a 11. évfolyamon tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 72

Szabadkézi rajzolás és festés szabályai 045/1.12/0980-06

1. feladatcsoport Festés: Bevezetés a portré rajzolásához, festéséhez A portréművészet (rajzművészet, festészet, szobrászat) mesterműveinek elemző áttekintése Iskolai archív anyag korrektúraszerű elemzése Múzeumlátogatás; a látottakról vázlatos rajzi feljegyzések készítése Mintázás: Felmérő rajz: önarckép Tanulmányrajz fejről


475

Portré rajzolásának hagyományai, története A kifejezés és lélekábrázolás rajztechnikai összefüggései Az emberi arc a kommunikációban Múzeumlátogatás: portréábrázolások Múzeumi elemzések másolatvariációk készítésével 2. feladatcsoport Festés: Arcképvázlatok gipszfej és élő modell után A nyak-fej-váll együttesének mozdulatrajza A jellemző fejtartás megragadása A fej mint térforma. A fej „körüljárása” rajzban A fej tengelyeinek, rövidüléseinek sematikus ábrázolása Mintázás: Félaktvázlatok különböző fejmozdulatokkal A fej, váll, nyak plasztikai és szerkezeti összefüggéseinek vizsgálata a mozgáselemzések tanulságainak tükrében Félakt tanulmány Torzó vázlatok agyagban A torzók problémaköre, a hiány mint elem 3. feladatcsoport Festés: A fej szerkezeti, anatómiai felépítésének elemző feldolgozása. Koponya tanulmányrajza, több nézetből, majd emlékezet után is A legfontosabb anatómiai fogalmak megismerése A koponya leegyszerűsített sematikus alapformáinak kialakítása rajzban és mintázással (agyag, plasztilin) vagy papírkarton Mintázás: Hosszú tanulmányrajz portréról: drapériával borított fej A fej szerkezete a drapéria alatt Fej mintázása: kisméretű vázlatok A portrémintázás hagyományai, története: Szoborportrék múzeumokban (önálló múzeumlátogatás) Portrérajzolás egymásról: az eddig tanultak összegzése Szubjektív benyomások tükrözése a rajzon 4. feladatcsoport Festés: Arcrészletek: orr, szem, fül, száj gipszöntvények utáni rajzolása, utána emlékezetből is Modell utáni portrérajzolás; a teljes fej felvázolása után egyes arcrészletek kiemelt tanulmányrajza Mintázás: Érem tervezése, ismert író, költő portréjával Az éremkészítés története, hagyományai Éremgyűjtemény megtekintése múzeumokban Könyvtári gyűjtőmunka (önálló feladat) Érem mintázása, negatívok gipszöntése 5. feladatcsoport Festés: Klasszikus szoborportrék gipszöntvény másolatai után tanulmányrajzok készítése. Ceruza, kréta; háttérrel együtt nagyobb méretben is Önarckép. Megbeszélése a tanórán. Kivitelezése órán kívül pl. a karácsonyi szünetben.


476

Mintázás: Krokizás: kétfígurás beállítások a térben A térkoordinálás és a lépték A teljes tér és a térdarab-dimenziók, Félakt tükör előtt: tanulmányrajz A duplázott tér problémája 6. Feladatcsoport Festés: Portré rajzolása és festése az eddig tanultak önálló alkalmazásával A rajzolást előzze meg vázlatos képterv A festést előzze meg tanulmányrajz készítése Mintázás: A karakter plasztikai módszereiének megközelítése Minden emberi fejre érvényes összefüggések vizsgálata Az adott kornak tanulmányozása: szokások, viselet stb. Gyűjtő, vázlatkészítő munka a könyvtárban 7. feladatcsoport Festés: Kéztanulmányok A kéz mozgás közben: mozdulatrajzok modell után A kar és a kézfej arányai, mozgása, rövidülések A tanulók rajzoljanak egy tanulmány lapon különböző, lehetőleg ellentétes karakterű kezeket Egyéni érdeklődés szerint másolatok készítése Mintázás: Tanulmányrajzok végtagokról Portréfestés - kurzus keretében 8. feladatcsoport Festés: Félalak tanulmányrajza és festése Kompozíciós vázlatok készítése a megszokottól eltérő formátumban is Vonalas, tónusos és színes kompozíciós vázlatok, képtervek Kettősportré. Tanulmányilag karakterisztikus ellentétre épülhet: pl.: férfi-nő, öreg-fiatal, szoborfej-élőmodell stb. Térbeli elrendezése: pl.: közeli-távoli Nagyobb méretű rajz, előtte kompozíciós képterv Mintázás: Kroki különböző emberi karakterekről a tereken, utcán, aluljáróban stb. A pillanat megörökítésének problémája Év végi kiértékelés. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 66


A fej szerkezeti elemeit bemutató drótváz készítése Előtervezése rajzban, majd utána egy elkészült váz beállítás utáni rajzolása Életnagyságú portré mintázása Portré folytatása, előkészítése terrakottaégetéshez Karakterproblémák a portré művészetében. A jellemtípusok tudományos osztályozása. A tanulók karaktervázlatokat rajzolnak egymásról. Karikatúra, sziluett (árnykép) készítésére


477

Saját tenyér lenyomata. Kartonlapból történő kivágása után a kézfej (tenyér) ízületi hajlatainak modellezése; a kézfej síkjainak rajza A kéz és a kar anatómiai felépítése; csontváz rajza; néhány anatómiai fogalom ismertetése Klasszikus mesterek kéztanulmányainak elemzése. A kéz az archoz hasonlóan az ember jellemének kifejezője Egyes korok jellegzetes kéztartásai A tanulók személyre szabott program szerint dolgoznak Az arcképfestés: akvarell, tempera, színeskréta. Olajfestés csak egyéni igény szerint. A festőtechnikák ismertetése és gyakorlása Gipszöntvények készítése kezekről, lábakról Az emlékmű Tanulmány köztereken, temetőkben felállított emlékmüvekről Az emlékmű mint műfaj: önálló elemző feladat az elkészült rajz, művészettörténeti és bibliográfiai tanulmányok alapján A képtervek alapján tanulmányrajz és festmény nagyobb méretben is. Félalak különleges világításban (pl. ellenfényben). Tónusos rajz. Szén, kréta, színezett és fekete rajzlapon. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 48

A rajzolás és festés technikai és kifejezési lehetőségei 045/1.14/0980-06

Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó, szekkó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Technikák Ceruza, vízfesték, tempera; s egy sokszorosító grafikai technika alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású); festészeti technikák táblakép festészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém, mintázás, öntés, faragás) lényegének ismerete. Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, bogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú.


tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 36

478





1.Feladatcsoport Festés: Az emberi test mint a képzőművészetek témája Az emberi test mint az építészet és az alkalmazott művészetek meghatározó alapeleme, mértéke (Leonardo, Le Corbusier modulok, ergonómiai mértékrendszer) Művészettörténeti példák, iskolai archívgyűjtemény elemző áttekintése. Az emberi test művészi ábrázolásának története, a test minden irányú térbeli mozgatásának kibontakozása A bemutatott művekről rajzvázlatok készítése Nagyméretű (főleg 1/2 íves) mozdulatrajz-vázlatok modell után Egy lapra egy mozdulat készül, azért, hogy a tanuló megtanulja a mozdulat elhelyezését, komponálását adott felületre; a felvételi vizsgák kötött mérete általában 1/2 íves méret Álló (kontraposzt), ülő, fekvő figura, rövidülésekben is Mozdulatrajz emlékezetből is A kontraposzt egy külön is kiemelt feladatban Mintázás: Bemelegítő rajz, nyári munkák megbeszélése. Éves munkaterv ismertetése Portré igényű rajz, élő modell alapján Portrérajzolás fő problémakörei Tömeg - szerkezet - térbeli helyzet 2. feladatcsoport Festés: Az emberi test arányai, anatómiai felépítése Csontváz rajzolása beállított mozgás szerint; anatómiai alapfogalmak; a rövidülések a csontvázon is szemléletre Adott mozdulatba csontváz sablonos (nem teljes részletességű) berajzolása


479

Mintázás: Akt kroki (5-10 perc) Akt kroki drapériával Plasztikus vázlatok az előző órai anyagból, tetszőleges technikával (drótvázlat, terrakotta, viasz stb.) 3. feladatcsoport Festés: Lábfej, lábszár tanulmányrajza A láb mozgás közben: a test oszlopa. Súlyvonal A lábszár, lábfej rövidülései különböző nézetekből A lábfej rajza gipszöntvény és modell után Mintázás: Akt kontraposztban Kontraposztos beállítás különböző nézetekben, különböző megvilágításokban Testrészletek - részlettanulmányok (rész és egész viszonya) Akt különböző egyensúlyi helyzetben Súlyponteltolódás: támaszkodó akt, egyensúlyából kibillenő figura 4. feladatcsoport Festés: Akttanulmányok Álló (kontraposzt), ülő, fekvő alak tónusos rajza. Legalább egy feladat háttérrel együtt, teljes tónusképpel Mintázás: Ülő és fekvő akttanulmány Akttanulmányok drapériával, Relief készítése drapériás akttanulmányok alapján Reliefek folytatása, előkészítése égetésre vagy gipszöntése 5. feladatcsoport Festés: Akt: különleges megvilágításban (pl.: ellenfényben, alacsonyra helyezett lámpával stb.) háttérrel együtt, színezett vagy sötét színű papíron Mintázás: Akttanulmány tetszőleges, növendékek által választott beállításban Aktmintázás - szabadon választott mozdulatban (szabadon választott technika, negyedes vagy feles méretben) Aktmintázás folytatása Plasztika kivitelezése a végleges anyagban. Plasztikai összefoglalás 6. feladatcsoport Festés: Egy vagy két figura térben. Enteriőr, belső tér és emberi arányok. Rajzolás és festés. Előkészítése vázlatokkal Mintázás: Akttanulmány: kettős beállítás, térszituáció (Figurák egymáshoz való térbeli elhelyezése, aránya) Figura környezettel, drapéria, paraván, külső-belső, nyitott-zárt téri szituációban beállított figurák rajza Mozgástanulmányok, térbeli fázisrajzok Akt festése - kurzus keretében


480

7. feladatcsoport Festés: Félakt drapériával. Rajzolás és festés: tónusos és színes vázlatokkal, egy vázlat tanulmánnyá fejlesztése Félalak történelmi kosztümben Rajzolás és festés Éwégi kiértékelés Mintázás: Érem: a téma szabadon választott, de a szituáció figura vagy több figura a térben Érmek folytatása Többfigurás kisplasztika vagy figura a térben, szabadon választott téma vagy beállítás Kisplasztika folytatása Nemes anyagban kivitelezett érmek, kisplasztikák cizellálása, patinázása. Értékelés, kiállításrendezés tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 36


Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények asszociációkra épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy plasztikai megjelenítéssel. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig. Festészet fogalma, funkciója. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó, szekkó). A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Technikák Ceruza, vízfesték, tempera; s egy sokszorosító grafikai technika alkalmazása, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép) alkalmazása. Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású); festészeti technikák táblakép festészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém, mintázás, öntés, faragás) lényegének ismerete. Ajánlott művek A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, bogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira, illetve tartalmazzák a magas művészet mellett a populáris kultúra megnyilvánulásait. Ajánlatos nagy teret biztosítani a kortárs művek bemutatásának, a művészettörténetnek a tárgyalt műfaj szempontjából fontos alkotásai között. A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása kiemelt fontosságú. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 42


A látás, vizuális gondolkodás szerepe a rajzban. (A rajzolásnál lehetséges technikák áttekintése) A térbeli tájékozódás módjai


481

A térről szerezhető információk értelmezése A látás és tapintás szerepe és funkciója a térábrázolásnál Krokizás ruhás alakról, különböző méretű tárgyakkal Az arány fogalma, arányösszefüggések és az emberi lépték Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése. (Reneszánsz) Perspektíva értelmezése, összetett térformák ábrázolása egyiránypontos, kétiránypontos és háromiránypontos (béka és madár) perspektivikus rendszerben. Rekonstrukció, modellezés.



1. feladatcsoport A tanulók felkészültségének felmérése a tanórán készült feladatok és otthon készült munkák alapján. Lehetséges és kívánatos egyéni, személyre szóló tanulmányi program kialakítása, a tanárral közösen. A témákat úgy kell megválasztani, hogy azok a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelőek legyenek, és teljesítésüket komoly szakmai eredményként lehessen értékelni. A tanár személyre szólóan alakítson ki olyan feladatsorokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók a négy év során szerzett szakmai ismereteiket komplex módon alkalmazhassák. Ezeket a feladatokat a tanulók részben a tanórákon (40 óra), részben otthon vagy tanórán kívül az iskolában végzik. A tanórákon történik a feladat konzultálása, tervezése, a kivitelezés részletei. 2. feladatcsoport Az előző négy évben tanultak alkalmazása, elmélyítése, az egyéni hang kialakítása Felkészülés a különböző főiskolai, egyetemi felvételi vizsgákra Csendéletfestés: kompozíciós feladat legyen hangsúlyozottan. Különféle technikával. Megismerkedés az olajfestés és az olajtempera technikájával Portré: modell után, tónusos rajz és festés. Kettős arckép: kompozíciós és karakter tanulmány Félakt: drapériával. Rajz és festés. Félalak kezekkel történelmi kosztüm¬ben Akttanulmányok. Álló, ülő, fekvő figura, rövidülésekkel, háttérrel, teljes tónus képpel Kompozíciós feladatok emlékezetből, a belső látvány felidézése. Rajzi és festészeti feladatok 3. feladatcsoport A tanulók csoportos bemutatkozó kiállításának megtervezése: az iskolában adott konkrét kiállító térre vonatkoztatva. Ha lehetséges, akkor egyénenként elkülöníthető, kabinetszerű elrendezésben, a kiállítás megtervezése minden kötöttségtől mentes, ideális körülmények közé. A kiállítás konceptuális forgatókönyvének kialakítása mindkét esetben minden részletre kiterjedően. Tervrajz, makettet készítése. Katalógus nyomdakész összeállítása, meghívó tervezése. Bemutatkozó előszó, életrajz, esetleg egymás munkáit műkritikailag értékelő, elemző bevezető, (rövid) tanulmány írása Közös értékelés, kiállításrendezés a tanár irányításával.


tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 60

482


A tanulók személyre szóló feladatokat választanak. Saját témáikat tanáraikkal konzultálva állítják össze, beosztva a két félév alatt rendelkezésre álló időt. Felmérik anyagigényüket. A témákat lehetőség szerint úgy kell megválasztani, hogy azok komoly szakmai feladatok legyenek, melyeknél felhasználják az előző négy évben elsajátított mesterségbeli tudásukat. tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Éves óraszám: 60




483

5.2 Alkalmazott grafika szak | okj: 54 211 09 0010 54 01 5.2.1 A célok és kompetenciák meghatározása A tervezőgrafika a vizuális kommunikáció nyelve, melynek feladata adott tervezési feladatok gondolati és vizuális megfogalmazása. A képzőművészetekkel ellentétben sosem öncélú, bár a kommunikációs feladaton túl esztétikai minőséget is hordoz. Főbb területei: embléma- és arculattervezés, kiadványtervezés, reklámgrafika-tervezés, csomagolástervezés, illusztrációs feladatok elvégzése, interaktív felületek vizuális tervezése (web, CD-Rom), televíziós műsorok főcímének, spotoknak tervezése. A tervezőgrafika átfogó szakmai ismereteket igényel a rajz, a festészet, a színtan, a tipográfia, a művészettörténet, a nyomdatechnológia, a számítógépes technológia és a marketing területén. A tervezőgrafikus, más néven alkalmazott grafikus – bármilyen területen is dolgozik – munkájában az előbb említett szakmai szempontok vezérlik. A grafikai tervezés egy olyan folyamat, melynek különböző fázisai nem hagyhatók el és nem cserélhetők fel egymással. Fontos, hogy a grafikus rendelkezzen a munkájához szükséges információkkal, hogy ezek alapján el tudjon mélyedni az adott témában, és az is fontos, hogy elegendő idő álljon rendelkezésére elképzelései megvalósítására. Ha ezek bármelyike hiányzik, a végeredmény kétséges lehet. A tervezőgrafikus a technika (mind manuális mind számítógépes) segítségével megvalósíthatja azt, amit más csak elképzelni tud. Műveltségük, technikai képzettségük, ismereteik ezt lehetővé teszik számukra. A képzés során a tanulókat végigvezetjük a terv és a kész grafika közötti munkafolyamatokon, így átfogó képet kapnak arról, hogyan jut el egy ötlet a megvalósulásig. Megismerkednek a képpel, tipográfiával, mozgással, képesek lesznek tervezni print, multimédia vagy online felületekre is. A széleskörű ismeretek biztos alapot nyújtanak, hogy minden helyzetben a megfelelő eszközt tudják választani a cél eléréséhez. Céljaink, hogy a tőlünk kikerülő tanulók a szakterületükön biztonsággal álljanak helyt és megfeleljenek a munkaerő piaci elvárásoknak. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók először megismerkedjenek és elmélyedjenek a klasszikus, manuális technikákban, melyekre kiválóan építhetik a „nulldimenziós” technológiát. Folyamatosan lépést kívánunk tartani az új lehetőségekkel és azokat megismertetni a diákokkal (offline és online platformon egyaránt), hogy az öt év végeztével minőségi, megbízható vizuális kommunikációs szakemberekké váljanak.


484

5.2.2 A témakörök és tananyagok beosztása 9. évfolyam: Témakörök száma

Tanítási egység

Tananyag tartalma, témakörök

Taneszközök, technikák

Megjegyzés

1.

Gyakorlat

Csíkritmusok készítése

Ceruza, csőtoll, tuskihúzó, vonalzó, tempera, tus, körző

A/4 méret, vonalés kör ritmusok, papír feszítés

1.2

Gyakorlat Elmélet

Csíkritmus záró feladat

Ceruza, csőtoll, tuskihúzó, vonalzó, tempera, tus, körző

Első tervezési feladat

2.

Gyakorlat

Tárgyábrázolás

Ceruza, akvarell, színes A/4 méret, gyűjtő ceruza, akvarell ceruza, pausz, munka fedőfesték

2.2.

Gyakorlat Elmélet

Tárgyábrázolás záró feladat

Ceruza, akvarell, színes Illusztráció és szöceruza, akvarell ceruza, pausz, veg kapcsolata fedőfesték

3.

Gyakorlat Elmélet

Betű írás

Ceruza, csőtoll, tuskihúzó, vonalzó, tempera, tus, körző, pausz, fénymásoló

Különböző ABC-k festése

3.2.

Gyakorlat Elmélet

Betű írás záró feladat

Ceruza, csőtoll, tuskihúzó, vonalzó, tempera, tus, körző, pausz, fénymásoló

Tervezés

4.

Gyakorlat Elmélet

Betű és grafikai elem kapcsolata

Ceruza, akvarell, színes ceruza, akvarell ceruza, pausz, fedőfesték, tus

Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 36 | Gyakorlat: 216 1. Csíkritmusok: Ritmusgyakorlatok vonalakkal A/4-es méretben. Hossz, vastagság metszések, foltok és vonalak felhasználásával, pozitív negatív áthatások. Körből, téglalapból és részeikből álló fekete fehér alakzatok szerkesztése, variációs lehetőségeik. Alapvető kompozíciós ismeretekre (mozgás, irányok, metszéspontok, vonalak, foltok jellemzői, használatuk adott méretű felületen, fehér mező jelentősége) tesznek szert a diákok ezen feladatok elvégzése során. Pontos, precíz eszközhasználat, tiszta munkakörülmények, a kéz finommozgásos kontrolljának fejlesztése történik. Ismerkedés a szakma sokkal kisebb mértékegységeivel tized-század milliméter, és ebből adódó hibalehetőségekkel, melyek éppen pl. a későbbi nyomdai előkészítés alapkövetelményei is. Türelmes munkaigényes lapok a saját munkája iránti becsületet alakítja ki. Léniák, flekkek az alapvető grafikai elemek megismerése történik. 1.1 Csíkritmus záró feladat: Az előző feladatsor záró lapjaként egy önálló motívumrendszer kitalálása létrehozása. Motívumgyűjtés, vázlatozás és tervezési folyamat megismerése. A/4-es lapon négy elhatárolt egységben, egy hasáb csak egyenes vonalak felhasználásával, egy hasáb csak körvonalak felhasználásával, kettő hasáb vonal és kör alapú motívumok felhasználásával jelenik meg. Minden irányba duplikálható sormintát kell így készíteni, kvázi csomagolópapír minta jön létre. 2. Tárgyábrázolás: Természeti formák rajzi tanulmányozása, értelmezése. Választott tárgy motívum végig vitele különböző technikákkal és grafikai megfogalmazásokkal. Pl.: Levél ábrázolása fotó realisztikus grafit rajz, színes fotó realisztikus akvarell változat, tustoll keresztvonalas tónusozás, csőtoll pont tónusokkal, vonal raszterre bontás, fekete fehér kollázs, színes kollázs, 4 színű szürkeárnyalatra bontás, 4 színű színes bontás, egy színre bontás. A feladat során több jellegzetes grafikai absztraháló technikát ismerhetnek meg, forma és színképzés, elvont tárgyi ábrázolás formái. Mindeközben további fontos illusztrációs eszközök és technikák sorra vétele is megtörténik.


485

2.2 Tárgyábrázolás záró feladat: Az előző tárgyhoz illeszkedő szépirodalmi mű, vers illusztrálása, betű és grafikai elem kapcsolata. Az illusztráció elhelyezése, számítógépes perifériák, beviteli eszközök, DTP szoftverek segítségével a szöveg mellé. 3. Betű írás: Különböző betű típusok abc-i, kézzel történő megírása. A betűk megismerése, részeik, jelformáik feldolgozása, megértése a feladat célja. Párhuzamosan ismerjük meg a betűtörténetet, az írás kialakulását, és az alapvető tipográfiai fogalmakat, a betűanatómiát. 3.2. Betű írás záró feladat: Tipográfiai tervezési feladat. Saját logotípia tervezése. 4. Betű és grafikai elem kapcsolata: Illusztratív tervezési feladat, betű és grafikai elem kapcsolata. Feladatok lehetnek: Római kővéset imitáció Trajan betű típus alkalmazása kővésés technikájának elméleti megértése; tömbös, illusztrációkkal tagolt novella részlet saját játékos betűkkel egy téglalap formában kialakítva. 10. évfolyam: Témakörök száma

Tanítási egység


1.

Gyakorlat Elmélet

Saját grafikai stúdió arculat készítése, Ceruza, vektoros szoftver, arculati kézikönyv nyomtató

2.

Gyakorlat Elmélet

Csomagolás, hirdetés, reklám fotó

Vegyes technika, pixel grafikus szoftver, fényképezőgép

Élelmiszer ipari termék

3.

Gyakorlat Elmélet

Idegenforgalmi leporelló

DTP szoftverek, fényképezőgép, szabadon választott technika

Minimum 6 oldal

4.

Gyakorlat Elmélet

Magazin borító


Kulturális magazin vagy folyóirat

5.

Gyakorlat Elmélet

Oklevél tervezés



Megjegyzés Komplex tervezési feladat

Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 54 | Gyakorlat: 216 1. Saját grafikai stúdió arculat készítése, arculati kézikönyv: Komplex tervezési feladat, Az elképzelések, ötletek vizuális megfogalmazásának technikái. Embléma kialakítása, kisarculati elemek megtervezése (névjegy, boríték, levélpapír) 3-4 további arculati elem kitalálása, és az egész terv arculati kézikönyvbe illesztése. Színkódok, betűtípusok, használati lehetőségek, megfogalmazott szöveges kísérettel ellátott kézikönyv, A/4 spirálfűzött formában. 2. Csomagolás, hirdetés, reklám fotó: Termék csomagolás és a terméket bevezető hirdetések tervezése. Élelmiszeripari termék csomagolás terv elkészítése. Terv megvalósítása makett készítése megfelelő hajtási és stancolási elvek alapján. Teljes oldalas sajtóhirdetés készítése a termékről saját beállított, bevilágított, elkészített tárgyfotó felhasználásával. Célcsoport meghatározása, szlogen írása a reklám felülethez. 3. Idegenforgalmi leporelló: Leporelló készítése saját fotók és gyűjtött szöveg felhasználásával. Motívum- és anyaggyűjtés Internet használatával. Adott diák lakóhelyét bemutató kiadvány. Szabad illusztrációk grafikai elemek készítése. A tipográfia alapelemei, tördelési szabályok tisztázása, a modulháló megértése. Min 6 oldalas terjedelemben, szabad hajtás és forma kísérletek.


486

4. Magazin borító: Kulturális folyóirat, tematikus borító tervezése. Logotípia, címrendszer. 5. Oklevél: Oklevél tervezése adott aktuális témára. A grafika és a tipográfia stiláris és jelentéstani egysége. Kalligráfiai megoldások áttekintése, eszközök betűformák kapcsolata. Általános nyomdai ismeretek, dombornyomás, magasnyomás technikai lehetőségei. 11. évfolyam: Témakörök száma

Tanítási egység



Megjegyzés

1.

Gyakorlat Elmélet

Plakát


50x70 cm

2.

Gyakorlat Elmélet

Bélyeg

DTP szoftverek, szabadon választott technika, scanner

Az adott évhez aktuális témájú

3.

Gyakorlat Elmélet

Naptár

DTP szoftverek, szabadon választott technika

Falinaptár

4.

Gyakorlat Elmélet

Cd sorozat borító


5.

Gyakorlat Elmélet

Óra számlap és alkalmazásai


6.

Gyakorlat Elmélet

Opcionális aktuális pályázat, tanulmányi verseny

Szabadon választott technika

Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 54 | Gyakorlat: 216 1. Plakát: Kulturális plakát készítése megadott témára, technikák kötetlen felhasználásával 50 x 70 cm-es méretben. További két mutáció készítése, meghívó, hirdetés. Elméleti téren a plakáttörténet áttekintése, szitanyomás technikájának bemutatása. Klasszikus és kortárs példák, alkotók megismerése. Plakáttípusok, méretek összegzése. 2. Bélyeg: Bélyeg blokk vagy bélyeg sorozat tervezése, az adott év aktuális témájára. A plakát utáni meglehetős lépték váltás, kitűnő lehetőség az arányok és grafikai elemek méreteinek és lehetőségeinek megértéséhez. 3. Naptár: Kiadványtípusok egyik fontos tényezője a naptár. Egy reklámfalinaptár szerkezete, tipográfiai jellemzői, alkalmazható illusztrációk készítésének technológiájának áttekintése. Meghatározott témájú, hat lapból álló falinaptár koncepciótervének és makettjének készítése. 4. Naptár: Cd sorozat borító, vagy egyedi Cd album készítése. Adott együttes előadóművész produkciójához CD és vagy hanglemez borító tervezése és elkészítése szabványos méretben. Borítók, CD korong, ismertető füzet, tok tervezése. 5. Óra számlap és alkalmazásai: Karóra, asztali óra, falióra számlapjának tervezése, kivitelezése, a dekorativitás és a funkció grafikai alkalmazása. 6. Opcionális aktuális pályázat, tanulmányi verseny: Pályázatokon való részvétel, fontos életszerű tapasztalatok szerzésére alkalmas. Rendszeresen nyílik lehetőség részt venni különböző témájú kiírásokon melyek kiválóan beépíthetőek a tematikába.


487

12. évfolyam: Témakörök száma

Tanítási egység



1.

Gyakorlat Elmélet

Könyv teljes tervezése, tördelés, illusztráció

DTP szoftverek, linó, rézkarc, akvatinta, egyéb szabadon Minimum 24 oldal választott technika

2.

Gyakorlat Elmélet

Plakát


3.

Gyakorlat Elmélet

Borcímke


4.

Gyakorlat

OKTV


Megjegyzés

Változó tematikájú, 4db.

Téma kiírástól függő

Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 32 | Gyakorlat: 224 1. Könyv teljes tervezése, tördelése: Könyv részeinek megismerése. Borító és belső oldalpárok megtervezése kivitelezése. 24 oldal elkészítése. Oldaltükör, tördelés lehetséges problémáinak megoldása. Saját illusztrációk felhasználása beépítése az adott novelláskötethez. Sokszorosító grafikai technikák alkalmazása, linó, rézkarc, rézmetszet, papírduc, akvatinta. 2. Plakát: Plakátok stílusbeli megkülönböztetése, célközönségre való hangolása, plakát mint marketing eszköz. 4 db plakát elkészítése: kereskedelmi, színház vagy mozi, tipográfiai témájú autonóm plakát, fesztivál plakát. 3. Borcímke: Termék csomagolás, has, hát, nyakcímke. Borosüveg csomagolása. 4. OKTV: Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen való részvétel. Aktuális téma kidolgozása. Időbeosztás kidolgozása, munkanapló összeállítása. 13. évfolyam: Témakörök száma

Tanítási egység



Megjegyzés

1.

Gyakorlat Elmélet

Kiterjedt arculat tervezése, web, kiadvány

DTP szoftverek, fényképezőgép, szabadon választott technika, Flash

Animált embléma, banner

2.

Gyakorlat Elmélet

Portfólió készítés, Infografika

DTP szoftverek, fényképezőgép, szabadon választott technika, Flash

Saját web, interaktív cd rom, multimédia tartalmak

3.

Gyakorlat Elmélet

Szakmai vizsgamunka


Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 64 | Gyakorlat: 256 1. Kiterjedt arculat tervezése, web, kiadvány: Korábbi arculati feladatban ismertetett alapelemek elkészítése után, a téma weboldalának nyitólap és egy aloldal tervével is bővül. Webergonómiai alapismeretek, webes felületek kiviteli előkészítése. 2 féle oldalarányú Flash banner elkészítése. Monitorra optimalizált ikonok, gombok készítése.


488

2. Portfólió készítés, Infografika: Saját portfólió elkészítése. Fotózás és egységes megjelenés kialakítása. Saját weboldal terv elkészítése, interaktív cd-rom portfólió, infografikai elemek felhasználásával. 3. Szakmai vizsgamunka: Egyénileg választott téma teljes tervezése kivitelezése.

5.2.3 A kiértékelés módja A kiértékelések során mind elméleti mind gyakorlati jegyek kerülnek a naplóba. Tananyag elemenkénti értékelés: Az elméleti értékelés aspektusai: A leadott elméleti egységek elsajátításának mérése, adott alkalmanként az erre megfelelő anyagból írásos számonkérés formájában történik, egyéb esetekben szóbeli számonkérés alkalmazandó. Az elméleti értékelés szempontja továbbá a már ismertetett elsajátítandó eszközök-szoftverek alkalmazásának készsége, azok használata, birtokbavételének foka. Gyakorlati értékelés: Az elkészült munkák leadásakor az adott munkafolyamat és tanegység összetettségétől függően 1-3 érdemjegy szerepel az értékelésben. Az összetett jegyeket 3-as bontásban kell összesíteni. 3 as bontás: tervezés, eszközhasználat – kivitelezés, tipográfia (a tanuló számára árnyaltabb kifejezése a végső jegy kialakulásának, így pontosabban behatárolható az erősebben fejlesztendő terület) Féléves értékelés: A tanuló az adott félév munkáját mutatja be. Közös nyílt kiértékelés során először a diák mutatja be szóban a munkáit íly módon is megnyilvánulási módszereket sajátítva el, majd elhangzik a tanári értékelés, és jegyszabás.

5.2.4 Az egységek általános anyag-és helyigényei Felhasználandó fontosabb technikai és segédeszközök: Tantárgyi grafikai eszközök: Projector, Fénymásoló: A/3, (zoom 50%-tól 200%-ig 1%-os léptetési lehetőséggel), tábla (filc tábla), törlő kendő, több színű és formájú kréta(filc), tároló egységek, archív szekrények. Számítógéppark: 7 db az adott legújabb DTP programokkal felszerelt (párhuzamosan min. 3 program használatával)azok igényeit lefedő teljesítményű gépek alkalmazása. Személyes grafikai eszközök: Csőtoll készlet, retus eszközök, kör ecsetek, ceruzák, vonalzók, körzők, különböző méretű lapos ecsetek, rajz és lapos írótollak, festékek (fedő,víz,akril), tusok, különféle ragasztók, olló, szike, rajztábla B/2, papírok, 1 db cserélhető adathordozó Pendrive, pasztell készlet, stb. Helyigény: Diákokonként egy min 120x80cm alapterületű megfelelfő csiszolt asztalfelület, plusz tér a mozgásra messziről megnézhető rajzok, tábla a falon, vetítési felület biztosítása falon fehér felület vagy vetítővászon elférjen és mindenki szemből nézhesse min 2mx1,5m, külön téregység a számítógéppark elhelyezésére, hogy a tisztán manuális munkát ne zavarja „szennyezze” a gépek jelenléte (ma már kiemelt fontosságú hogy külön lehessen ezt választani!)

5.2.5 Grafika ajánlott olvasmányok Kötelező irodalom: Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Budapest, Tölgyfa k., 1996. Suzanne West: Stílusgyakorlatok UR kiadó, Budapest 1998. Szántó Tibor: A betű Akadémiai Kiadó, Budapest 1965 David Bann: Nyomdai megrendelők kézikönyve Scolar Kiadó 2007Arculat és identitás, Activium 2008


Radics Vilmos – Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia. Budapest, Atheneum Nyomda, 1976. Kassák Lajos: Reklám és modern tipográfia Zala Tibor: A grafika története Sárközi Róbert: Grafikai technikák Rudolf Arnheim: A vizuális élmény: az alkotó látás Johannes Itten: A színek művészete Goethe: Színtan Alice Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés?, A design kézikönyvei, Scolar kiadó, 2008 David Jury: Mi az a tipográfia?, A design kézikönyvei, Scolar kiadó, 2007 Matthew Healey: Mi az a branding?, A design kézikönyvei, Scolar kiadó, 2009 Scott Kelby: Photoshop Digitális fotósoknak 1-2. Perfact Kiadó, Budapest 2005 Adobe Indesign CS3-5 Tanfolyam a könyvben Perfact-Pro kft. Budapest, 2008 Adobe Illustrator CS3-5 Tanfolyam a könyvben Perfact-Pro kft. Budapest, 2008 Maczó Péter: Az infodesignról – Ön itt áll című könyv a Scolar Kiadó Ajánlott irodalom: Albert Kapr: Schriftkunst, 1971 Kéki Béla: Az írás története Vince kiadó, Budapest 2000. Elisabeth Hering: Az írás rejtéje Gondolat kiadó, Budapest, 1966 Simon Loxley: Titkok és történetek a betűk mögötti világból Akadémiai Kiadó, Budapest 2007 Lacza Tihamér: Az ókor emlékezete Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története, Széphalom Könyvmûhely, 2001 Jakó Zsigmond-Radu Manolescu: A latin írás története Fitz József: A magyar nyomdászat könyvkiadás és könyvkereskedelem története Jensen, Hans. 1970. Sign Symbol and Script. London: George Allen and Unwin Ltd. David Ogilvy: A reklám Tom Wolfe: Festett malaszt Frédéric Beigbeder: 1999 Ft Viktor Pelevin: P. Generáció Philip B. Meggs: A History of Graphic Design Rick Poynor (szerk): Typography Now I-III. Alison Cole: Perspektíva Susanne Alpers: The Art of Describing Michael Foucault: A tudás archeológiája Michael Foucault: A fantasztikus könyvtár Paul Virilio: Az eltűnés esztétikája BAE-Balassi, 1992. Vilém Flusser: Az írás Balassi Kiadó, 1997 Vilém Flusser: A fotográfia filozófiája (a hálón: www.artpool.hu/Flusser/Flusser.html) Bill Gardner –Catharine Fishel: Logótár 1-2-3 Scolar kiadó 2007-9 Embléma.hu, Stalker Stúdió 2004 Plakát.hu, Stalker Stúdió 2006 Névjegykártyadesign, Scolar kiadó 2010 John Foster: New masters of poster design, Rockport 2007 1000 újabb grafikai ötlet, Scolar kiadó 2009 Best of newspaper design Area 1-2, Phaidon Press David Carson: The End of Print David Carson: Fotografiks (text by P.B. Meggs) The Graphic Language of Neville Brody By Jon Wozencroft, Thames and Hudson 1991 Elfriede Laschitz: Calligraphy, Bruckmann KG, München TYPOGRAPHY Select from the Graphis Anuals Graphis Press Corp., Zürich 1994.

489

2010


GRAPHIS, Graphis Press Corp. GRAPHIS LOGO, Graphis Press Corp. GRAPHIS ANNUAL REPORTS, Graphis Press Corp. PRINT & PUBLISHING, Print & Publishing Kiadó, Budapest EMIGRE, Byron Preiss Visual Publ. Inc. Taschen: Illustration now volume 2-4.

490


491

5.3 Festő szak (általános festő) | okj: 54 211 08 0010 54 01 5.3.1 Célok és kompetenciák meghatározása A festés tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az ötéves szakképzés befejezése után – rendelkezzenek jól megalapozott vizuális ismeretekkel, önállóan tudjanak élni az festészet eszközeivel, – ismerjék a festészet elméleti, esztétikai és technikai lehetőségeit, önállóan tudják ábrázolni a természet és a tárgyi világ jelentéseit, – szubjektív vizuális élményeiket legyenek képesek megfogalmazni és megjeleníteni a festészet műfajában, – értsék a különféle ábrázolási módok közös jellemzőit és lényeges különbségeit, és munkájuk során legyenek képesek a feladatnak legmegfelelőbb módszer helyes megválasztására és alkalmazására, – ismerjék a festészet és festészettörténet kialakult műfajait és azok lehetőségeit, – legyenek képesek önálló elképzeléseiket, gondolataikat, élményeiket, ötleteiket ábrázolni és megjeleníteni a festészet eszközeivel. Az oktatás célja az értékek közvetítése, a fiatalok értékszemléletének formálása, művészeti műveltségüknek, művészetekhez való viszonyuk alakítása. A növendékek életkoruknak megfelelő önálló hangvételű alkotások létrehozásával legyenek képesek a művészeti főiskolák, egyetemek felvételi követelményeinek megfelelni. – A művészeti nevelés során a vizuális nyelvezet mellett a verbális kifejező készség is fejlődik. – A művészeti nevelés segítségével ismerjék fel a tanulók, hogy az alkotás az ember legnagyszerűbb képessége, valamint azt, hogy a művészet az embernek és az emberről szól, és általa az adott kor kérdései fejeződnek ki. A tárgy tanításának feladata: A festészet program célja, hogy a tanuló ismerje meg – azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei, – a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben, – a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit, – a szín és fény alapvető összefüggéseit, – a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit, – a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait, – a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló – sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, – szerezzen ismeretet a festészet, mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. A tanuló ismerje a szakma gyakorlásához szükséges jogi, etikai, gazdasági, baleset és munkavédelmi előírásokat, törvényeket. Követelmények a program elvégzése után: A festészetet tanuló növendékek rendelkezzenek olyan fejlett és kiművelt szemlélettel, hogy képesek legyenek önállóan ábrázolni a festészet kifejező lehetőségeinek birtokában: – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket, – a tárgyi világot csendéletszerű összefüggésben, – tárgyakat környezetüktől elkülönítve, azok felépítését, szerkezetét megjelenítve, – bonyolult természeti formákat, növényeket és állatokat, az emberi testet, felépítését, anatómiai szerkezetét, mozgását, arányait.


492

Ismerjék: – a színek törvényszerűségeit és kifejező erejét, – a festészet különféle technikáit, anyagait, eszközeit a festés mesterségét, – az emberi test arányvilágának mértékként alkalmazását a tervező művészetekben. Legyenek képesek: – arckép festésére, az ember karakterjegyeinek megragadásával, – drapériák és különféle formák - térformák, emberi test stb. – kifejező kapcsolatainak megjelenítésére, – az épített külső és belső környezet ábrázolására, – a realisztikus ábrázoláson túl különféle sajátos tartalmak kifejezése érdekében elvontabb ábrázolásra is, – emlékezet utáni ábrázolásra. Tudjanak: megadott formátumba komponálni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas festészeti technikát. Tanulmányaik befejezésekor a tanulók: – Rendelkezzenek a vizuális információk befogadásához, feldolgozásához kommunikációs készségekkel, ismeretekkel. – Jellemezze őket vizuális érzékenység a téri, formai, színbeli, dinamikai jelenségek észlelésében. – Legyenek képesek a látvány különböző szempontú lényegének a kiemelésére, vizuális absztrakcióra. – Legyenek képesek önálló feladatmegoldásra: ismerjék fel a vizuális problémákat, tudják megválasztani a megfelelő eszközöket. – Legyenek minél kreatívabbak, gondolkodásukat jellemezze a több nyomon haladás. – Legyenek felfedező kísérletező kedvűek. – Legyenek produktívak, és alkotó-alakító, ábrázolótapasztalataik által. – Legyen határozott képük önmagukról, képességeikről. – Legyen személyiségükön átszűrt esztétikai befogadó és kifejezőképességük, rendelkezzenek képzőművészeti képzetekkel, ismeretekkel. – Képi kifejezőképességüket használják készségszinten személyes élményeik, érzelmeik, fantáziaviláguk, problémáik megfogalmazására. A tanuló ismerje: – a hagyományos festészeti technikákat, – a technikák alkalmazásának módozatait, – a festészet történetének nagy korszakait, fejlődését, irányait – a festészeti technikák határterületeit (pl. montázs, kollázs, assemblage, combine painting, csapdakép), – a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló legyen képes – a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni, – a festészet gyakorlásával kapcsolatos eszközök, berendezések, szerszámok, anyagok rendeltetésük szerinti alkalmazására, – figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, – vázlatokat készíteni, és azok után festményeket alkotni, – síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni, – az elkészített munka önkritikus elemzésére, minősítésére, – véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.


493

5.3.2 A témakörök és tananyagok beosztása

A képzés struktúrája és az éves óraszámai az alábbi táblázatban látható: Festő szak

HELYI ÓRA13. évf. SZÁM ÖSSZEE GY SEN

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

E

GY

E

GY

E

GY

E

GY

Festészettechnika és anyagismeret (042/1.1/1016-06)

17

29

20

8

12

86

A hordozó felület előkészítése (042/1.2/1016-06)

25

15

10

7

7

64

Mintarajz utáni festés előkészítése (042/1.3/1016-06)

20

20

20

15

15

90

Tanulmány, vázlatkészítés általános ismeretei (042/1.4/1016-06)

34

26

20

30

20

130

ÖSSZESEN:

17

79

29

61

20

50

8

52

12

42

370

Falfestészeti technikák (042/2.1/1016-06)

15

25

25

25

90

Olajfestés technikája (042/2.2/1016-06)

25

20

25

30

25

125

A temperafestés technikája (042/2.3/1016-06)

30

25

30

20

105

A pasztelltechnika (042/2.4/1016-06)

25

25

20

20

90

Kísérleti és egyéb technikák (042/2.5/1016-06)

12

25

25

25

25

112

ÖSSZESEN:

0

92

0

110

0

125

0

120

0

75

522

A festői munka lezárása (042/3.0/1016-06)

Konzerválás, installálás, állagmegóvás (042/3.1/1016-06)

15

15

11

15

16

72

ÖSSZESEN:

0

15

0

15

0

11

0

15

0

16

72

Festészettörténeti és stiláris ismeretek (042/4.1/1016-06)

10

10

12

22

54

4

8

16

28

9

15

20

4

14

62

ÖSSZESEN:

9

0

25

0

34

0

24

0

52

0

144

A tervezői szemlélet és problémamegoldás (042/1.1/0982-06)

5

20

20

15

8

45

135

A tervezési munka fázisai (042/1.2/0982-06)

5

10

10

15

29

78

125

ÖSSZESEN:

10

30

0

30

0

30

0

37

0

123

260

MINDÖSSZESEN:

36

216

54

216

54

216

32

224 64 256

1368

Elvárt óraszám:

36

216

54

216

54

216

32

224 64 256

1368

Tananyagegységek

A festői munka előkészítése (042/1.0/1016-06)

A festői munka kivitelezése (042/2.0/1016-06)

Tananyagelemek

A festői munka Festészettörténeti és stiláris ismereelmélete és általános tek a XX. században gyakorlata (042/4.2/1016-06) (042/4.0/1016-06) Festészettechnika (042/4.3/1016-06) Általános tervezési alapismeretek (042/1.0/0982-06)

Elmélet:

240

Gyakorlat:

1128


494

5.3.3 Feladatcsoportok évfolyamonkénti lebontása 9. évfolyam Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 36 | Gyakorlat: 216 1. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 17 óra elmélet


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az általános festési munka közben alkalmazott anyagok elméleti ismerete. Hordozó felületek alapozó anyagok, pigmentek, festőanyagok és szerszámok ismerete. 2. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 25 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Különböző hordozófelületek előkészítésének módja. Az alkalmazott hordozó felület célnak, funkciónak, és a rá kerülő festéknek megfelelő kialakítása. 3. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Mintarajz készítése vagy készen kapott mintarajz tanulmányozása, a megfelelő technikához szükséges előkészületek módozatai. Falfestészeti, illetve egyéb murális technikák előkészületi technológiája. A kivitelezési célnak megfelelő festőtechnikai eszközök kiválasztása, előkészítése. 4. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 34 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A festői munka kivitelezéséhez szükséges vázlatozás, előrajzolás, másolás technikái. 5. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 25 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Olajfestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása.


6. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 30 óra gyakorlat

495


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A temperafestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozó felületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása a tempera technikában. 7. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 25 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A pasztellkép kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő rajzolási, felhordási technika alkalmazása. A felület állagának és a pigmentek kémiai összetevőinek figyelembevétele. A színkészlet kialakítása a pasztelltechnikában. Vegyes technikák alkalmazása. 8. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 12 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Frottázs, montázs, assamblage. Vegyes technikák alkalmazása. Az általánostól eltérő anyagok, eszközök, tárgyak beépítése, illetve használata. Technikai médiumok, eszközök használata (fotó, videó, szkenner, fénymásoló, projector, digitális eszközök). 9. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 15 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az elkészített munka anyagának megfelelő konzerválási eljárások ismerete. Tárolás, csomagolás, szállítás követelményei. Installálási, kiállítás-rendezési alapismeretek. 10. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 9 óra elmélet

Festészettechnika (042/4.3/1016-06)

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A festészettechnika alapjai. Pigmentek, festőszerek, adalékanyagok. A felhasznált anyagok kémiai és fizikai tulajdonságai a hordozótól az alapozáson és a kivitelezésen keresztül az állagmegóvásig. 11. feladatcsoport tananyagelem: A tervezői szemlélet és problémamegoldás tananyagelem azonosítója: (042/1.1/0982-06) Évi 5 óra elmélet, 20 óra gyakorlat


496

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása 12. feladatcsoport tananyagelem: A tervezési munka fázisai tananyagelem azonosítója: (042/1.2/0982-06) Évi 5 óra elmélet, 10 óra gyakorlat A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek alkalmazása 10. évfolyam Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 54 | Gyakorlat: 216 1. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 29 óra elmélet








A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A festői munka kivitelezéséhez szükséges vázlatozás, előrajzolás, másolás technikái.



497


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Falfestészeti, illetve egyéb murális munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző hordozó felületek megmunkálása, a festék felhordásának módjai. A felület és a festék állagának, és kémiai összetevőinek figyelembevétele. 6. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Olajfestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása. 7. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 25 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A temperafestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozó felületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai . A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása a tempera technikában. 8. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 25 óra gyakorlat




A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Frottázs, montázs, assamblage. Vegyes technikák alkalmazása. Az általánostól eltérő anyagok, eszközök, tárgyak beépítése, illetve használata. Technikai médiumok, eszközök használata (fotó, videó, szkenner, fénymásoló, projector, digitális eszközök).



498




A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Különböző festési technikák története. Nagy festőegyéniségek technikájának tanulmányozása. Festészeti kor- és stílusmeghatározás. 12. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 15 óra elmélet


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A festészettechnika alapjai. Pigmentek, festőszerek, adalékanyagok. A felhasznált anyagok kémiai és fizikai tulajdonságai a hordozótól az alapozáson és a kivitelezésen keresztül az állagmegóvásig. 13. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása. 14. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 10 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek alkalmazása. 11. évfolyam Óraszám összesen az évfolyamban: Elmélet: 54 | Gyakorlat: 216 1. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra elmélet



499











A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Olajfestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása.



500


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A temperafestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozó felületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása a tempera technikában. 8. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat




A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Frottázs, montázs, assamblage. Vegyes technikák alkalmazása. Az általánostól eltérő anyagok, eszközök, tárgyak beépítése, illetve használata. Technikai médiumok, eszközök használata (fotó, videó, szkenner, fénymásoló, projector, digitális eszközök). 10. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 11 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az elkészített munka anyagának megfelelő konzerválási eljárások ismerete. Tárolás, csomagolás, szállítás követelményei. Installálási, kiállítás-rendezési alapismeretek. 11. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 15 óra gyakorlat





501











A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Falfestészeti, illetve egyéb murális munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző hordozó felületek megmunkálása, a festék felhordásának módjai. A felület és a festék állagának, és kémiai összetevőinek figyelembevétele.



502


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Olajfestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása. 7. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A temperafestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozó felületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása a tempera technikában. 8. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 20 óra gyakorlat




A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Frottázs, montázs, assamblage. Vegyes technikák alkalmazása. Az általánostól eltérő anyagok, eszközök, tárgyak beépítése, illetve használata. Technikai médiumok, eszközök 10. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 15 óra gyakorlat


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Az elkészített munka anyagának megfelelő konzerválási eljárások ismerete. Tárolás, csomagolás, szállítás követelményei. Installálási, kiállítás-rendezési alapismeretek.


11. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 12 óra elmélet

503



Festészettörténeti és stiláris ismeretek a XX. században (042/4.2/1016-06)

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Különböző festési technikák története. Nagy XX. századi festőegyéniségek technikájának tanulmányozása. Festészeti kor- és stílusmeghatározás. 13. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 4 óra elmélet









504











A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Olajfestészeti munkák kivitelezése az előkészített felületen. A különböző típusú hordozófelületeknek megfelelő festési technika alkalmazása. A festék felhordásának módjai. A felület, a festék állagának és kémiai összetevőinek figyelembevétele. A gyorsabban és a lassabban megkötő festéktípusok alkalmazása. A kolorit („paletta”) kialakítása.



505


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Frottázs, montázs, assamblage. Vegyes technikák alkalmazása. Az általánostól eltérő anyagok, eszközök, tárgyak beépítése, illetve használata. Technikai médiumok, eszközök 8. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 15 óra gyakorlat





Festészettörténeti és stiláris ismeretek a XX. században (042/4.2/1016-06)

A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Különböző festési technikák története. Nagy XX. századi festőegyéniségek technikájának tanulmányozása. Festészeti kor- és stílusmeghatározás. 11. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 14 óra elmélet




A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása.



506


A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek alkalmazása.

5.3.4 A kiértékelés módja A kiértékelések során mind elméleti mind gyakorlati jegyek kerülnek a naplóba. Tananyag elemenkénti értékelés: Az elméleti értékelés aspektusai: A leadott elméleti egységek elsajátításának mérése, adott alkalmanként az erre megfelelő anyagból írásos számonkérés formájában történik, egyéb esetekben szóbeli számonkérés alkalmazandó. Az elméleti értékelés szempontja továbbá a már ismertetett elsajátítandó eszközök, technikák alkalmazásának készsége, azok használata, birtokbavételének foka. Gyakorlati értékelés: A szaktanár a tanuló teljesítményét, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az elkészült munkák bemutatásakor az adott munkafolyamat és tanegység összetettségétől függően 1-3 érdemjegy szerepel az értékelésben. Féléves értékelés: A tanuló az adott félév munkáját mutatja be. Közös nyílt kiértékelés során először a diák mutatja be szóban a munkáit ily módon is megnyilvánulási módszereket sajátítva el, majd elhangzik a tanári értékelés, és jegyszabás.

5.3.5 A program megvalósításához szükséges technikai feltételek Felhasználandó fontosabb technikai és segédeszközök: A festészethez használt technikai eszközök: Festőállványok (tanulószámnak megfelelő darabszám), festőbakok, tervezőasztalok, vetítő, halogén lámpák, hősugárzó, paraván, kompresszor, szórópisztoly, dekopír fűrész, gérvágó fűrész, pillanatszorítók, csiszológép, 2 lapos elektromos asztali tűzhely (rezsó), szemléltető tábla, stb. Kéziszerszámok: Rajztáblák, festőpaletták, harapófogók, vászonfeszítő fogók, ecsetek, alapozó ecsetek, tűzőgép, kalapácsok, vésők, vonalzók, simítók, edények, festőkések, reszelők, olló, stb. Anyagok: Festékek, festőanyagok, alapozó anyagok, hígítók, kötőanyagok, oldószerek, vászon, vakkeret, faanyagok, papírok, szegek, ragasztók. A tanulók személyes festészeti eszközei: Ceruzák, szén ceruzák, pasztell készlet, festékek (akvarell, tempera, akril, olaj, pigmentek) különböző méretű akvarell ecsetek, lapos ecsetek, kör ecsetek, vonalzó, különféle ragasztók, olló, szike, rajztábla, papírok (akvarell, karton) stb.


507

Helyigény: szükséges legalább két műterem, természetes fényű megvilágítással, megfelelő méretű tér a mozgásra, kellő távolságból nézhető alkotások, tábla a falon, vetítési felület biztosítása falon fehér felület vagy vetítővászon. Tanórai munkarendet kiegészítő formák: – szakmai tanulmányutak – kiállítások látogatása – szakmai kurzusok – alkotótáborok


508

5.4 Kerámikus szak | okj: 54 211 10 0000 00 00 A szakképesítés a párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a kilencedik évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig+ 1 szakképző évfolyam. – A képzés szakmai tantárgyai: – Rajz-festés, rajz-mintázás, – Művészettörténet, – Népművészet – Ábrázoló geometria, – Betűrajz, – Keramikus szakmai elmélet, – Keramikus szakmai gyakorlat, – Gazdasági és jogi ismeretek

Tananyagegységek

Általános vizuális művészeti alapismeretek 042/1.0/0980-06 Kerámikus szakképesítés

Minden szak 9.

10.

11.

12.

13.

HELYI TERVEZETT ÓRASZÁM

Művészettörténet 048/1.1/0980-06

60

60

60

60

91

331

Népművészet 048/1.9/0980-06

30

60

90

Ábrázoló geometria 048/1.170980-06

60

22

Rajz-festés, rajz- mintázás 048/1.12/0980-06

202

194

Gazdasági és jogi ismeretek 048/1.2/0981-06

15

Szakmai elmélet 048/1.1/0982-06

75

134

Szakmai gyakorlat 048/1.1/1001-06

135

ÖSSZESEN:

547

Tananyagelemek

82 196

180

209

982

30

26

71

135

90

85

519

135

125

126

228

749

575

576

486

639

2824

5.4.1 A képzés célja: Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatás, amelyek felkészítik a tanulót a keramikus szakmai követelmények teljesítésére, képessé teszik a szakma középfokú gyakorlására, a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására. A cél elérése érdekében a szükséges kompetenciák megszerzése úgy, hogy el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat. A középfokú művészeti szakember képzése olyan legyen, hogy alapozó és begyakorló ismeretei után képes legyen szakmai gyakorlat során,- rendeltetésszerű kerámia tárgyak, tárgy együttesek készítésére, egyedi és sorozatgyártásban egyaránt. Fejlessze a tanulókat alkotó gondolkodóvá, hogy mesterségbeli tudásukkal, alkalmasakká váljanak önálló vállalkozókká, vagy tehetségüket művészi fokon tovább folytathassák, más felsőfokú intézményben.

5.4.2 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása: A szakképesítés követelmény modul azonosítója 0980-06, művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat. A szakmai munkájához előtanulmányokat folytat, vázlatokat készít. Bővíti szakmai, művészeti és művészetelméleti ismereteit. Kialakítja portfólióját. A tanuló az ötéves szakképzés során rendelkezzen és képes legyen jól megalapozott vizuális ismeretek megszerzésére,- önállóan tudjon élni az ábrázoló művészetek eszközeivel. Tudja ábrázolni a természet és tárgyi világ formáit. Szubjektív élményeiket képesek legyenek megfogalmazni, vizuális eszközökkel megjeleníteni.


509

Ismerjék a különféle ábrázolási módokat. Ismerjék a művészeti műfajokat, azok történetét. A megfigyelő, értelmező, elemző készség kialakítása fontos, hogy a megszerzett tudással az önálló vizuális nyelv, kifejező készség kialakuljon Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek): – Az egyetemes művészettörténet ismerete, – Műalkotás elemzés ismerete (kor, stílus stb.), – Népművészet, magyar népművészet ismerete, – A kompozíció, komponálás szabályai, – A rajzolás, festés technikai ismeretei, csendélet, figura, portré, ruhás alak, drapéria, – Képi felület képzés, kontraszt-tónus, kicsinyítés-nagyítás ismerete, kiemelés-elhagyás, rész-egész viszony ismerete, – Egyszerű természeti formák, növények állatok, felépítésének, arányainak, mozgásának megjelenítése. – Egyszerű geometrikus formák megjelenítése, statika-dinamika viszonyainak ábrázolása szerkesztése, térelemek struktúrák, elemzése, – Az emberi test anatómiai ismerete, aránya, mozgása, – Az ismert geometriai rendszerek ismerete, perspektíva, axonometria, Monge rendszer ismerete. – Képes legyen ábrázolni a sík, tér, forma, szín törvényszerűségeit. – Ismerje a színelmélet alapjait, komplementerek, kontrasztok, reflexek, hideg-meleg színek, fényszín, lokál és valőr szín, – Ismerje a mintázás tér-formaalakítás lehetőségeit, anyag felület sajátosságait, – Ismerje a mintázás művészettörténeti stílusait, technikai bravúrjait, – Ismerje a dombormű, a plakett és az érem mintázását (pozitív és negatív formában), – A kisplasztika és a szobor fogalma, agyagplasztika készítési folyamat ismerete, – Ismerje a tárgyak, növények és állati formák, emberi figura, portré mintázását, – A kiállításokra való előkészítés, prezentáció ismerete, – Ismerje a szabadkézi rajzolást, amellyel gondolatokat rögzít, sorozatokat-folyamatokat modellez, a tervezéshez előtanulmányokat készít, – Ismerje a mitológia, vallási jelképek értelmezését, a néprajzi jelképek értelmezését, Személyes kompetencia: – Fejlődőképesség, önfejlesztés, állandó tanulás, – Társas kompetencia: – Motiválhatóság, közösségi munka módszer, – Módszerkompetencia: – Ismeretek helyén való alkalmazása, – Új ötletek, megoldások kipróbálása, – Kontroll (ellenőrző képesség) – Probléma elemzés,- feltárás, – Tervezési készség,

5.4.3 A fejlesztendő képességek rendszere: Kreatív szakmai tervezés (0982-06) A feladat, egyéni, önálló értelmezése, forrásanyag, információ gyűjtése, Vázlat, terv, makett, virtuális 3D modellt készít, vagy koncepciót alakít ki, Technikai-és anyag kísérleteket végez, Munkafolyamatot tervez, időbeni ütemezést készít Egyeztet a megbízóval, társtervezővel,


510

Szakmai kompetenciák: A feladat meghatározásának módja, menete, Információ gyűjtés, formái, Motívum keresés, gyűjtő munka, tanulmányok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel, Tervdokumentáció készítése, Tanulmányrajzok alapján, vizuális memóriájára, belső látásra támaszkodva kreatív tervek készítése Átlényegítés, absztrakció ismerete, A feladatnak, plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztása és kreatív használata, Vizuális jelek szimbólumok egyértelmű, következetes használata (magyarázó, közlő rajz) Tipográfiai alapszabályok ismerete, Betű típusok ismerete, szöveg megjelenítése kézírással,számítógépes program segítségével, A szakmai szint és készség: Komplex jelzésrendszerek ismerete, ECDL6. m. Prezentáció ECDL7. m. Információ és kommunikáció, Kézírás, Információforrások kezelése Szakrajz olvasása, értelmezése, Szakrajz készítése, Műszaki rajz olvasása, értelmezése Műszaki rajz készítése, Szak elmélet (0999-06) Ismerje az agyagművesség kialakulásának történetét, a porcelán felfedezését és gyártástörténetét. A különböző korok és kultúrák kerámia –porcelán művészetét ismerje meg. Európai kerámia-porcelán története és fejlődése, A kínai és japán porcelán jellegzetességei, A magyar népi kerámia nagy tájegységeire jellemző stílus- és formajegyek A magyar porcelángyárak története-jellemző stílus- és formajegyei A XX. Századi és kortárs kerámia –porcelán művészet A forma és funkció összhangjának megjelenése a tárgyakban Tárgytervezési-formálási feladatokhoz kapcsolódó elméleti ismeretek A tárgyak metszeti, pontos méretezésű műhelyrajzainak készítése A tárgytervezés gondolati- és munkafázisai A kerámia-, porcelángyártás műfajai A dekoráció előtanulmányai, a motívum rajzolás hagyományos és számítógépes módszerei, Az ornamentális festés és díszítmények jellegzetességei, Különböző rendeltetésű gipszformák készítési módjai, A kerámia területén használatos fizikai és kémiai alapfogalmak, Földtani és ásványtani alapismeretek, A kerámia-porcelánipar nyersanyagai, csoportosítása, főbb tulajdonságai, Plasztikus-, öntő-, présmasszák elkészítésének módja, Kerámiaipari és tűzvédelmi szabályok, előírások, Anyag –és technológiai ismeretek kreatív felhasználási lehetőségei tárgyformálásban, Öntési eljárások, Az anyaghasználat megválasztásának szempontjai, Kerámia-porcelán gyártástechnológia, A kerámiaipar nyersanyagai,csoportosítása, főbb tulajdonságai, A mázak fogalma, szerepe, összetétele,nyersanyagai, fajtái,tulajdonságai, A kőedény-és porcelánmasszák fajtái, összetétele, tulajdonságai, Az égetés céljának, folyamatának és technológiájának kiválasztása, Engóbok (színezett agyagmasszák) alapanyagai, fajtái, összeállítási módja,


511

Seger – képlettel kifejezett máz –számítások, Az égetési segédeszközök fajtái, Máz alatti és máz feletti kerámia festékek alapanyagai,(fémoxidok-színtestek) fajtái, A formai megoldások és a technológia közötti összefüggések, A gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi – és gépi szerszámok, berendezések a technológiai előírások, A gépi korongolás technológiája, Szakmai gyakorlat (kerámia tárgykészítés és égetés) (1001-06) Szakmai kompetenciák, (szakmai ismeretek) A kerámia tárgyformálás szakmai fogásai, A formai megoldások és a technológia közötti összefüggések, A gyakorlati munka végzéséhez szükséges kézi- és gépi szerszámok, berendezések és technológiai előírások, A kerámia tárgyformálás alapműveletei, gyakorlati fogásai, A kézi-és gépi korongolás módjai, fogásai A szakmai gyakorlat fogásai, követelménye: A gépi rá-, és bekorongozás, sokszorosítás, Agyagmassza formába préselése, Gipszformába öntési eljárással kerámia tárgyat készít, Elektromos és lábkorongon korongoz, tárgyat formál, Agyaglapokból edényt, plasztikát épít, Reliefet, plasztikát mintáz, Nyers kerámiatárgyat összeilleszt, ragaszt, Nyers kerámiatárgyat retusál, A korongolt nyers tárgyat készre faragja, esztergálja, Nyers kerámia tárgyat engóbbal bevon, Nyers kerámiatárgyat szárít, Félkész kerámia tárgyat mázzal befuj, Félkész kerámia tárgyat öntéssel mázaz, Kerámia tárgyat zsengél, Mázas égetést végez, Plasztikus díszítéssel látja el a nyers kerámia tárgyat, Síkdíszítést alkalmaz nyers vagy félkész tárgyon, Esetenként dekorégetést végez, Kijavítja a mázhibákat, utómunkálatokat végez a kész tárgyon, Szükség esetén újraégeti a kerámia tárgyat, Ismeri az égető kemencéket, használatát, tipusait, Tudja kiválasztani a célnak megfelelő égetési módot, technológiát, Azt is pontosan ismeri, hogy melyik anyaghoz, mely mázazási művelet szükséges, Ismeri a fémoxidok, szintestek hatásait, alkalmazhatóságukat, Ismeri a mázalatti és mázfeletti technológiát, Konkrét feladatot elképzel és modellez, Ismeri a domború és homorú szobor elvét, a plasztika készítés folyamatát, Ismeri és megfelelő érzékkel mér mennyiséget, formál tömeget, térérzete kifinomult, használja a kerámia kézi szerszámokat, kerámia gépeket(malom, keverő, mérleg, törő, prés stb.). A tanulmányok során fejlesztett kompetenciák: A tanulóknak rendelkezni kell a vizuális információk befogadásának,- feldolgozási képességével, A kommunikációs, térbeli, vizuális érzékenységgel, formai, dinamikai jelenségek észlelésével, Képesek legyenek a lényeg kiemelésére, vizuális absztrakcióra, térgeometriai gondolkodásra, Képesnek kell lenni önálló feladat megoldásra, Ismerjék fel a vizuális problémákat,- és tudják megválasztani a megfelelő eszközöket a témák megjelenítésére,


512

Legyenek felfedezők, kísérletezőek , kreatívak, Legyen személyiségükön átszűrt esztétikai befogadó és kifejezőképességűk, rendelkezzenek képzőművészeti képzetekkel, ismeretekkel, Képi kifejező képességüket használják készség szinten, személyes érzelmeik, élményeik, fantázia világuk, problémáik megfogalmazására. Az oktatás minőségi követelményei, az értékelés alapja: A személyiség fejlődése az önértékelést fejleszti. Mindig a pedagógus a tanuló teljesítményét az év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor, évvégén osztályzattal minősíti. A tanár instrukciókat ad, később korrigál. Majd szóban értékel,- és osztályzattal zár. Az ötödév végén a tanulónak gyakorlati,- vizsga remek tárgyat kell készíteni. A félévi és év végi osztályzatot, az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felső osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Értékelés formái: közös értékelés, egyéni korrektúra, szóban, érdemjeggyel. Tanórai munkarendet kiegészítő formák: Szakmai tanulmányutak, kiállítások látogatása, szakmai kurzusok, alkotótáborok . Gazdasági és jogi ismeretek: A tanulónak ismernie kell a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit, Az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait Legyen tisztában a piaci tényezőkkel, a piaci szereplőkkel és folyamatokkal, Rendelkezzen a kínálati piaci ismeretekkel, ismerje a piackutatás,- és marketing alapjait. A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit. A pénzügyi alapfogalmakat, a fizetési módokat ,a pénzkezelés szabályait,az adózási alapfogalmakat,

5.4.4 A tantervi tartalom kiválogatása, elrendezése: Keramikus szakképesítés azonosító száma: 542111000000000 A képzés időtartama 5 év 9. évfolyam tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 225 óra

Általános vizuális alapismeretek (048/1.0/0980-06)

Keramikus szakmai ismeret tantárgy (szak elmélet, szakgyakorlat) 1. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Bevezetés, alapfogalmak, alapismeretek (048/1./0981-06)

Elmélet: A kerámia szakterületeinek, a technikai környezet,a munkafeltételek ismertetése. Baleset,- munka,- tűz,- és környezetvédelmi előírások oktatása. Gyakorlat: (048/1.4/0999-06) A kerámia műhely berendezéseinek, gépeinek, kéziszerszámainak ismertetése. Egyszerű kerámia kéziszerszám készítése, eszközök és berendezések működtetésének gyakorlati ismertetése .


2. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

513

Kreatív tervezés (048/1.0/0982-06)

Tervezési alap gyakorlatok, technikai alapismeretek, az agyag tulajdonságainak, jellegének, alakítási lehetőség megismertetése. A tervezői szemlélet, és problémamegoldás. 3. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Szaktörténet, technológiai anyagismeret (048/ 1. 1/0999-06)

Elmélet: A kerámia fogalma, tárgyköre, felosztása Az őskori kerámia története Múzeum látogatás, (Szépművészeti Múzeum,ókori kerámiák) Gyakorlat: (048/0.2/0999-06) Massza előkészítés, agyaggyúrás, felrakási edényépítési feladatok. Őskori, karcolt,- és mészberakásos egyszerű edények tervezése, kivitelezése. 4. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A kerámia készítés alapanyagainak, anyagainak előkészítése, munkafázisai. (048/1. 5/0999-06)

Elmélet: Az egyiptomi kerámia története, agyagásványok keletkezése, felépítése. A mezopotámiai kerámia. Gyakorlat: A korongozási alapgyakorlatok, egyszerű hengeres testek készítése, különböző peremmel, festési alapgyakorlatok engóbokkal, Egyszerű engóbok (színezett fehér agyagmasszák) készítése, 5. feladatcsoport Elmélet: Kréta – Műkéné - i kerámia Az agyag csoportosítása, technológiai szempontból Gyakorlat: Alapformák tervezése, egyszerű edényformák korongozása. Edény esztergálási gyakorlatok, szárítási alapműveletek megismertetése, gyakoroltatása. 6. feladatcsoport Elmélet: A görög kerámia Az agyagok tulajdonságai, Gyakorlat: Korongozási gyakorlatok, méretnövelés, egyformaság, esztergálás, szárítási műveletek. A tárgyak égetésre történő előkészítése. 7. feladatcsoport Elmélet: Etruszk-római kerámia Múzeumlátogatás (Nemzeti múzeum, aquincumi gyűjtemény megtekintése) Az agyagásványok kitermelése


514

Gyakorlat: Mázazási alapgyakorlatok, égetési műveletek, A tervezési dokumentáció és az évben készült tárgyi anyag rendezése. Kiértékelés. 10. évfolyam tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 269 óra


Keramikus szakmai ismeret tantárgy (szak elmélet, szakgyakorlat) tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Tárgytervezési alapismeretek (048/1.0/0982-06)

Kézműves használati edények tervezése és kivitelezése, méretarányos szakrajz készítése Szaktörténet, technológia, anyagismeret, 1. feladatcsoport Elmélet: Az Iszlám kerámia Ásványi nyersanyagok vizsgálata Gyakorlat: Tervezési feladat megoldása, a célszerűség és használhatóság szempontjai szerint, műhelyrajz elkészítése. Füles kiöntőedény készítése korongolással, húzott füllel, fedeles kiöntőedény formálása korongon,esztergálás. 2. feladatcsoport Elmélet: Az európai kerámia fejlődése a középkortól a XX. századig( majolika,kőedény és porcelánipar kialakulása) A gipszásvány keletkezése és felhasználása. Gyakorlat: 048/1. 5/0999-06 A kerámia készítés anyagainak előkészítő munkafázisai Használati edény: teáskanna tervezése a vázlatrajzoktól a műhelyrajzig, Teáskanna kivitelezése, korongolással húzott és préselt füllel, korongozott és préselt csőrrel fedéllel. Esztergálás és a bőrkemény állapotú tárgyak ragasztásának gyakoroltatása 3. feladatcsoport Elmélet: Gipszmintakészítő szakmai ismeretek Gyakorlat: Gipszkeverés, gipszöntés gyakoroltatása, lapok és egyszerű présformák öntése. Préselés gipsz negatív formába, Kész tárgyak szárítása és zsengélése (terrakotta égetése) Mázazási alapgyakorlatok, kísérletek egyszerű összetételű mázakkal, Kemence berakási gyakorlatok, égetési műveletek. 4. feladatcsoport Elmélet: Múzeumlátogatás (Iparművészeti Múzeum kerámiagyűjtemény megtekintése)


515

Gyakorlat: A tervezési dokumentáció és az egész évi tárgyi anyag rendezése, kiértékelés. 11. évfolyam tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 260 óra


Keramikus szakmai ismeret tantárgy (szak elmélet, szakgyakorlat) (048/1.2/0982-06) Sokszorosító eljárások megismertetése, tárgytervezési feladatok Sokszorosítható használati edények (pontos műszaki rajzok), gipszmodellezés, pozitív-negatívformák, öntőformák, présformák készítése. 1. feladatcsoport tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Szaktörténet, technológia, anyagismeret. (048/1. 1/0999-06)

Elmélet: A magyar kerámia fejlődése a középkortól a XX. Századig (a majolika, a kőedény és a porcelánipar kialakulása), Porcelánkorongos szakmai ismeretek Gyakorlat: Edénytervezés ipari gyártásban történő sokszorosításra: tányér, tál sorozat, csésze, és alj, különböző rendeltetésű tároló edények, kávéskanna, teáskanna. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A tervezési munka fázisai. (048/1.2/0982-06)

Vázlat, látszatrajz, pontos műszaki rajz 1:1 léptékben Modellezés gipszből: esztergályozás gipszes korongon, ragasztott formarészek faragása, Sokszorozó öntőformák és présformák készítése gipszből. 2. feladatcsoport Elmélet: A habán kerámia A masszakészítés technológiája (présmasszák, öntőmasszák készítése) Gyakorlat: Nyersgyártás sokszorosító eljárásokkal, prototípusok készítése Szárító formák készítése gipszből. Sorozatöntés és préselés gipsz negatív formákból Nyersáru ragasztási és retusálási gyakorlatok 3. feladatcsoport Elmélet: A magyar népi kerámia A mázak fogalma, nyersanyagai Porcelángyár megtekintés,


516

Gyakorlat: Kész tárgyak szárítása és égetése 4. feladatcsoport Elmélet: (048/1. 3/1001-06) Mázkészítés, mázazási eljárások, A mázkészítés, a mázak összetétele,fajtái, tulajdonságai( a Seger képlet használata) mázszámítása Gyakorlat: A különböző mázfelhordási technikák gyakorlása széria tárgyakon: öntés, bemártás, porlasztásos mázfelvitel Dekortervezés használati sorozattárgyakra Dekorfestési gyakorlatok egyedi tárgyakon és készleteken 5. feladatcsoport Elmélet: Foglalkozási ártalmak a kerámia iparban: szilikózis ,ólomártalom A megelőzés és védekezés szabályai. Mázhibák és javításuk Gyakorlat: Mázas égetések A tervezési rajzanyagok és a tanévben készült tárgyi anyag rendezése, Kiértékelés. 12. évfolyam tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 186 óra


Keramikus szakmai ismeret tantárgy ( szakelmélet, szakgyakorlat) Építészetben alkalmazható, sokszorosítható burkolóelemek tervezése és kivitelezése, szaktörténet, technológia, anyagismeret. 1. feladatcsoport Elmélet: A Távol-Kelet kerámiája: Kína és Japán Az anyagok szárítása és égetése Gyakorlat: (048/1. 4/1001-06) Síkdekorációs eljárások Dekortervezés sima csempékre, kézifestésű, sablonfestésű és szitanyomású eljárásokra Csempék megfestése a tervek alapján Mázbeégetések 2. feladatcsoport Elmélet: (048/1. 6/1001-06) Égetőkemence kialakulása, fejlődése,fajtái,működése Gyakorlat: (048/1. 5/1001-06) Plasztikus díszítési eljárások Sima és plasztikus burkoló elemek tervezése (adott építészeti környezetben)


517

Modellezés gipszből, prototípusok készítése Burkolóelemek sorozatgyártása: préselés gipszformákból (vagy öntés) Szárítás, zsengélés 3. feladatcsoport Elmélet: (048/1. 6/1001-06) A dél-amerikai prekolumbiánus kerámia Égetési eljárások: égetési hőmérés, hőfok (a hőmérséklet színei), pirométer, tipusai Gyakorlat: (048/1. 2/1001-6) (048/1. 3/1001-06) Tervezési feladat: Burkolati felületek színvariációi és mintatervei, mázazás, készreégetések 1: 1 létékű kész elemekből burkolati felületek készítése, tervezési dokumentáció összeállítása, rendezése. Kiértékelése. 13. évfolyam tananyagelem: tananyagelem azonosítója: Évi 339 óra

Általános vizuális alapismeretek (048/1. 0/0980.06)

Általános vizuális alapismeretek Keramikus szakmai ismeret tantárgy (szak elmélet, szakgyakorlat) 1. feladatcsoport (048/1. 1/1001-06) Szabadon választott tárgykészítési feladatok, speciális technikák, technológiák megismertetése, gyakorlása, gyakorlati szakmai vizsgafeladat. Elmélet: A XX. század kerámiaművészete A szaktörténet és technológiai ismeretanyag ismétlése Szakmai vizsgatételek kidolgozása Gyakorlat: A négy év során tanultak magasabb szinten történő alkalmazása, a tervezési kivitelezési munkában Komplett tervdokumentációk elkészítése a tárgyegyüttesek megvalósításához A gyártási eljárásokban a hagyományos szakmai megoldások kiegészítéseképpen: különleges felrakási, mintázási módok, valamint speciális felületképzési és égetési technikák alkalmazása. A keramikus szakmaértékelés kompetenciák: A pedagógus a tanuló teljesítményét,- év közben: érdemjeggyel értékeli, -félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik A tanuló munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulók évközi munkájának értékelése az elméleti témákból szóban, vagy írásban a gyakorlati feladatokból, feladatcsoportokból pedig a határidőre elkészített, bemutatott munkák alapján történik. A tanult elméleti anyag egy témájáról a tanuló félévenként legalább egyszer számoljon be. A felelet tartalmazza a kérdés átfogó ismertetését, de térjen ki a részletekre is. A tantervben rögzített feladatcsoport utolsó 2-3 óráját ajánlott a feladatok értékelésére és az új témakör feladatainak megbeszélésére szánni, így a tanulóknak marad idejük az új feladatok vázlatainak, terveinek elkészítésére. A gyakorlati feladatok értékelése az összes tanuló által elkészített feladat bemutatása után kezdődhet el. A tanulók is értékeljék saját tevékenységüket. A szaktanár értékelje egyenként a bemutatott


518

feladatokat. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. A keramikus szakma általános ismeret kompetenciák: A szakképzési törvény alapján:”12.§[1](2)[2] A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik.

5.4.5 A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése,a vizsgarész megkezdésének feltétele a portfólio leadása a képző intézmény által megadott határidőre. A kerámia vizsgamunka készítése (vizsga remek), a képzőintézmény által megadott témakörökből. A vizsga remek kivitelezése a képzés utolsó 4 hónapjában történik. A vizsga remek kiállítása alkalmával a tanuló megmutatja, hogy mennyire volt képes elsajátítani az évek során a kerámia szakma elmélet,- és gyakorlat kompetenciáit. Az általános elméleti vizsgák, - humán képesség, képzettség kompetenciák, vizsga érdemjegyek pedig a megvalósuló tárgyak kulturáltságában testesülnek meg . A tanulók képessé válnak elméleti és gyakorlati tudásuk alapján egy magasabb szintű oktatási forma/ egyetem/felvételi kompetenciák minőségi szintjének elérésére. A szakképesítéssel a keramikus olyan vizuális képzettséggel, rajzi és plasztikus ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kerámia különböző területein esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas.


519

5.5 Fémműves | okj: 54 211 13 0010 54 05 5.5.1 A pécsi szakközépiskolai ötvös-fémműves szakmai képzésről elöljáróban A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában 54 211 13 OKJ számon belüli 54 211 13 0010 54 05 azonosítószám elágazású ötvös-fémműves szakmai oktatás folyik, 5 évfolyamon, általában heti egy teljes napos oktatással, melynek óraszáma évfolyamonként a képzés vége felé haladva emelkedik. Az 5. évfolyam végén tehet az ötvösséget-fémművességet tanuló diák szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgát, mellyel bizonyíthatja a szakmával kapcsolatos elméleti és gyakorlati felkészültségét és szerezheti meg a végzettséget. Diákjaink általában alapszintű vagy annál még szerényebb műhely- és szerszámismerettel érkeznek hozzánk, így az alapoktól kell indulnunk. Ezért az első évfolyam alapozása (mint általában az alapozás) különösen fontos, hiszen arra épülnek a következő évek fokozatosan megszerezhető ismeretei, így juthatnak el diákjaink egyre önállóbban egy tervezési és megvalósítási probléma véghezviteléhez. A képzés során nagy figyelmet fordítunk a térlátás és a téri manipulációk magas szintű fejlesztésére, egy adott problematika teljes szintre kiterjedő felgöngyölítésére és arra adott válaszok rajzbeli és térbeli bemutatására és megvalósítására. Diákjaink nagy része szakirányba igyekszik továbbtanulni, de ez nem minden esetben csak az ötvös szakmával kapcsolatos, hanem az ipari formatervező, építész és egyéb irányok is feltűnnek végzett diákjaink továbbtanulási terveiben. Az egyes évfolyamok helyi tanítási gyakorlata igyekszik a szakma egyes részterületeit lefedve logikusan felépített és középiskolai körülményekre hangolt programjával megismertetni első évfolyamtól a szakmát tanulókat az alapismeretekkel, a szakmára jellemző és a helyi műhelyben megtalálható és nem megtalálható technikák ismertetésével. A fémművesség szorosabban vett szakmai és nyitottabban vehető művészi oldalának párhuzamos megismertetésével szintén törekszünk komplex tudást átadni a diákoknak, hogy ne csak feltétlenül egy lehetőségben gondolkodva hagyhassák el iskolánkat az 5 tanulási év elvégzésével. Ilyen irányú munkánkat szépen mutatja az is, hogy a pécsi Művészetiben töltött ötvös évek után került ki tőlünk az ötvös szakmát folytatókon túl fémműves formatervező, ipari formatervező, szobrász, építész, tanár, de még fogtechnikus is. A moduláris képzési tervezetben (IV. bekezdés, 13. oldal) látható feladatfajták évfolyamonként és egyénenként eltérhetnek bizonyos diákoknál, van, akit a szakma manuális feladatai, technikái jobban érdekelnek, így ott más feladatfajták, vagy bizonyos feladatok mélyebben, alaposabban, esetleg technikai oldalról való jobb megismerése lehetséges (pl. lánckészítés). Bizonyos diákoknál a formálódó jövőkép és továbbtanulási szándék behozhat olyan kompromisszumos lehetőségeket, amelyek finom elágazást jelenthetnek a fémműves szakiránytól, de a feladat meghatározási mozgási szabadság lehetővé teszti, hogy mind a diák saját érdekei és elképzelési, mind a szakmai oktatás követelményei és elvárásai létrejöjjenek, így kerülhet pl. az ékszer kapcsolatba a szobrászi teljesítménnyel, vagy lehet egy írásra alkalmas golyóstoll-terv is megfelelő fémműves feladat. A diákok különböző képességekkel és gyorsasággal tudják megoldani az egyes feladatokat, a gyorsabb diákoknál az egy időben kiadott modul feladatok gyorsabb elkészítése miatt lehetőség adódik egy-egy feladattípus mélyítésére és kiszélesítésére, amely mind az egyes diáknak, mind a csoportban tanuló többi diáknak hasznos: a gyorsabb diáknak több megélt szakmai tapasztalatot jelent, többieknek pedig egyfajta követhető példa látható így. Rózsa Béla Sümeg, 2011. május 22.


5.5.2

520

Az ötvös oktatás céljai, feladatai, követelményei és értékelése

Az ötvös-fémműves oktatás során megfogalmazható célok Az ötvös-fémműves tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók az ötéves szakképzés befejezése után – rendelkezzenek jól megalapozott vizuális ismeretekkel, önállóan tudjanak élni az ábrázolóművészetek és a szakmai ábrázolás-fajták különböző eszközeivel, – ismerjék a szakma elméleti, esztétikai és technikai lehetőségeit, önállóan tudják ábrázolni az elképzeléseiket, ötleteiket, azok megvalósítására kreatív válaszokkal rendelkezzenek, – értsék a különféle ábrázolási módok közös jellemzőit és lényeges különbségeit, és munkájuk során legyenek képesek a feladatnak legmegfelelőbb módszer és megvalósítás helyes megválasztására és alkalmazására, – ismerjék az ötvösség, fémművesség, valamint a kapcsolódó tervezőművészetek történetileg kialakult műfajait és azok lehetőségeit, – legyenek képesek önálló elképzeléseiket, gondolataikat, élményeiket, ötleteiket a rajzolás és mintázás eszközeivel mások számára értelmezhető formában közölni és meg jeleníteni, valamint a tárgyakat a hagyományos és újabb technikákkal megfelelő minőségben megvalósítani. Az ötvös szakmai oktatás célja művészeti, szakmai és emberi értékek közvetítése, a fiatalok értékszemléletének formálása, művészeti műveltségüknek, művészetekhez való viszonyuk alakítása. A növendékek életkoruknak megfelelő önálló alkotások és munkadarabok létrehozásával legyenek képesek a művészeti főiskolák, egyetemek felvételi követelményeinek megfelelni. A művészeti nevelés során a vizuális nyelvezet mellett a verbális kifejező készség is fejlődik, amelyre a felsőbb évfolyamok felé haladva egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A művészeti nevelés segítségével ismerjék fel a tanulók, hogy bárminemű alkotás az ember legnagyszerűbb képessége, valamint azt, hogy az ötvös szakma jelentette mesterég és művészet az embernek és az emberről szól, s általa az adott kor kérdései és foglalkoztató problematikái fejeződhetnek ki. A képzésre történő felvételre nem szükséges ötvös szakmai előképzettség. A képességfelmérésen a térlátás, a kompozíciós képesség, rajzi előadásmód, arányérzék, kreativitás, plasztikai érzékenység és a vizuális látásmód vizsgálandó helyben kiadott feladatok megoldásával és az otthonról hozott anyagok megtekintésével. Az ötvös-fémműves oktatáshoz kapcsolódó feladatok Lényegében a feladatokat évfolyamokra lebontva, a helyi feladatokkal kiegészítve és a sorrendiséget bemutató rész olvasható e mostani dokumentum II. pontjában (2-8. oldal). Általánosságban a feladatok az ötvös szakmai oktatás kapcsán a következőek: Feladataink kitűzésében fontosnak tartjuk a megfigyelő, elemző, értelmező, megismerő készségek kialakítása és elmélyítése mellett azt, hogy az egyes feladatokra adott válaszaikat, elképzeléseiket be is tudják mutatni kifejezően, és hogy önállóan is tudják alkalmazni megszerzett tapasztalataikat szakmai gyakorlati munkájuk során a tárgy megvalósításának érdekében. A rajzi oktatás során megszerezhető általános vizuális ismeretek elsajátítása és azok korszerű, önálló, alkotó alkalmazása össze kell kapcsolódjék az ötvös szakirányra speciálisan jellemző ábrázolási feladatokkal, mint szakrajz, robbantott ábra, tervlapok készítése, etc. Az ábrázoláson túl lényeges feladat a tárgy 3D megvalósításának lehetősége és képessége, valamint a különféle műfajok követelményeinek, művészeti korok tárgyainak megismerése. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy az ábrázolni tudjanak egyszerűbb és összetett tárgyakat különböző módokon, törekedve a minél teljesebb megértetésre. Ezért ki kell fejleszteni bennük: – a helyes arányérzéket – a formák és tárgyak szerkezeti és logikai felépítésének összefüggéseit felismerő képességet, – tervezéseik és ábrázolásuk tartalmi kifejezésének érdekében a látvány lényeges és lényegtelen elemeinek felismerését, a kiemelés és elhagyás módozatait,


521

– a rész és az egész bonyolult viszonya összefüggései feltárásának képességét, – az alá- és fölé-rendelés, a mellérendelés és kiemelés tudatos tervezésének igényét és képességét, egy feladat vagy probléma elemző rendszerű és elvű bemutatását, kifejtését. A helyes ábrázolási ismereteken túl ismerniük kell az ötvös diákoknak: – a más, szakmai és közismeretei órákon az ötvös szakmához kapcsolható ismeretek alkalmazását (pl. alapvető matematikai, kémia, fizikai ismeretek és műveletek) – egy feladat tervezés utáni megvalósítási lépéseinek logikus átgondolását – az anyagok és technikát célszerű és szakszerű alkalmazását, az anyagok megfelelő ismeretét, a „hogyan” kérdéseire adandó válaszokat. Legyenek képesek az ötvös tanulók egy feladat-meghatározásból kiindulva elvonatkoztatásra, absztrahálásra, majd az egyéni ötletek bemutatására, és a megvalósításhoz, anyaghoz, technikához kapcsolódóan a tárgy elkészítésének lépés-szerű előzetes átgondolására, majd a tárgyak létrehozására. Fel kell kelteni a tanulókban azt az igényt, hogy minél alaposabban ismerjék meg az ötvös szakma történeti hagyományát és a kortárs ötvösművészet problémáit és alkotásait, itthon és nemzetközi területen. Munkáikban tudják felhasználni ezek inspiráló hatásait, anélkül, hogy egyéniségüket feladva utánérzéseket, plagizálást hoznának létre. A képzés folyamatában nagyon fontos a diákok egyéniségének felismerése, kiművelése, önálló tervezői és alkotógondolkodásra nevelése, kiegészítve és arányosan a megfelelő szakmai ismeretek megszerzésével, hogy ne csak az egyik oldal legyen erős. A helyes önértékelés túlzások nélküli kialakítása. Az ötvös-fémműves oktatás során elvárt követelmények A tanulóknak rendelkezniük kell olyan fejlett és kiművelt szemlélettel és megszerzett ismeretekkel, hogy képesek legyenek önállóan megtervezni, ábrázolni, és megvalósítani egy funkcionálisan vagy egyéb módon az elvárásoknak megfelelő tárgyat a rajzolás, modellezés és megvalósítás kifejező lehetőségeinek birtokában. Elvárás, hogy a diákok – egyszerű geometrikus formákat és bonyolult térelemeket látvány után, ill. különböző elképzelt mahinációk következményeként látvány nélkül is tudjanak ábrázolni. – meg tudják különböztetni és egymásnak meg tudják feleltetni a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolásmódokat. – tudják ábrázolni az emberi testet bizonyos tervezési helyzetekben és a hozzá kapcsolódó megjelenítésekben. – tudjanak megadott formátumba komponálni, önállóan megválasztani a feladathoz leginkább alkalmas ábrázolási módot. Tanulmányaik befejezésekor elvárandó, hogy a tanulók – Rendelkezzenek a vizuális információk befogadásához, feldolgozásához kommunikációs készségekkel, ismeretekkel. – Jellemezze őket vizuális érzékenység a téri, formai, színbeli, dinamikai jelenségek észlelésében. – Legyenek képesek a látvány különböző szempontú lényegének a kiemelésére, vizuális absztrakcióra, térgeometriai gondolkodásra. – Legyenek képesek önálló feladatmegoldásra: ismerjék fel a vizuális és tervezési problémákat, tudják megválasztani a megfelelő eszközöket és megoldásokat. – Legyenek minél kreatívabbak, gondolkodásukat jellemezze a több nyomon haladás. Legyenek felfedező kísérletező kedvűek. – Legyenek produktívak, és alkotó-alakító ábrázoló tapasztalataik által minél eredményesebbek. – Legyen határozott képük önmagukról, képességeikről. – Legyen személyiségükön átszűrt esztétikai befogadó és kifejezőképességük, rendelkezzenek képzőművészeti képzetekkel, ismeretekkel. – Képi kifejezőképességüket használják készségszinten személyes élményeik, érzelmeik, fantáziaviláguk, problémáik megfogalmazására.


522

Alapkövetelmény, hogy a végzős ötvös diákok ismerjék – az alapvető ötvös szakmai és technológia eljárásokat, és azokat tudják is alkalmazni, – a biztonságok munkavégzés munkahelyi körülményeit és feltételeit, és be is tartsák azokat, – a különböző veszélyességi osztályba tartozó anyagok és alapanyagokkal való munka szabályait, – a különböző szerszámépítési és alapvető műhely felépítési szabályokat, alapanyagok és eszközök beszerzési és tárolási lehetőségeit, – és betartsák a korszerű tárgytervezési és tárgykészítési etikai elveket, – a fémekre vonatkozó egészségügyi, fizikai és a nemesfémekkel való munkára és k e r e s k e d e lemre vonatkozó jogi és egyéb szabályokat, rendelkezéseket. Az ötvös-fémműves oktatás értékelés-e Az értékelés céljai közt szerepel a személyiségfejlődés elősegítése és ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, a szakmához való pozitív viszony fenntartása. Ez igen fontos, mivel az önértékelő képesség feltétele az önálló tanulásnak, a későbbi önálló fejlődésnek. A pedagógus a tanuló teljesítményét és előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel és a diákhoz intézett személyes szóbeli kiértékeléssel minősítheti, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal értékeli, meglátásait nyilvánosan az értékelő bizottság és a diák csoporttársai előtt megosztja. A tanár és a diákok bizonyos helyzetekben közösen is elemzik az egyes feladatokat. Az egyes tervezési és gyakorlati munkák megkezdése előtt a tanár szóbeli és/vagy írásos instrukciókat ad a megadott szempontok szerint. A munka megkezdése után már általában csak egyénenként korrigál, amelyhez hozzátartozik az egyik szaknapról a másik szaknapra hozott otthoni tervezési/rajzi munka kiértékelése, konzultációja is. Bizonyos helyzetekben egyes egyéni problematika értékelése a csoport többi tagjának is hasznos lehet. Az egyes témakörök zárásaként a tanár az elkészült anyagokat szóban értékeli, amelyeket egységes egészként osztályzattal is minősít. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Az ötödik év végén a diákok gyakorlati vizsgát tehetnek a szakmai gyakorlat és szakmai elmélet tantárgyakból. Az értékelés formái: egyéni korrektúra (szóban, érdemjeggyel), valamint a félévi/év végi közös kiértékelés.


523

5.5.3 Helyi tanterv évfolyamonként

Ezek a feladat-leírások a pécsi műhelyben lévő már meglévő és tervezett gyakorlatot igyekeznek bemutatni részleteiben, „olvasmányos” formában. Helyi tanterv az első évfolyamos ötvös diákoknak Az elsőként szakra érkező diákoknak meg kell ismerniük a helyi műhelyre jellemző szabályokat, alapvető szerszámhasználati követelményeket, a szerszámok elhelyezkedését és rendjét, valamint ezeken túl az alapvető szakmával kapcsolatos rajzi jellegű és tervezési feladatok alapjait, a dokumentálási, szakrajzkészítési, leltározási lehetőségeket és követelményeket. Feladatok: – Az első teendő az új diákoknak a szaki név- és adatlista kitöltése, amely szükséges a szakon kívüli kommunikációhoz, majd a balesetvédelmi oktatás, párhuzamosan a műhely, szerszámok és a gépek helyének és majdani alkalmazásának bemutatásával, a szerszámokra vonatkozó rend, és az általános műhelyszabályok megismertetése. A saját szerszámok és munkaruha meglétének ellenőrzése, majd ebben nyújtott segítség (reszelők benyelezése, esetleg a beszerzéssel kapcsolatos tanácsadás, helyi szerszámboltok felkeresése. etc.) – A legelső feladat vörösréz-védőpofák készítése a nagy (100-as) és/vagy a kis asztali satukhoz. Itt az anyagok leszabásával, egyszeri hajlításával, reszelésével, ill. a betű- és számbeütők használatával az egyéniesítés lehetőségével információk feltüntetése a munkadarabokon. Ehhez a feladathoz tartozik a fiókok kiosztása, hogy a diákok tudják hova elhelyezni saját eszközeiket és az első feladattal készített saját védőpofát. Szintén ehhez a feladategységhez tartozik ideiglenes fióktáblák készítése lemezből, ahol az előrajzolással, szám- és betűbeütők használatával, fúrással ismerkedhetnek meg. Az egyénileg zárható fiókok lakatjainak a kulcsos szekrénybe kötelezően beadandó kulcsaira kulcs-névtáblák készítése. (A fiókok előlapjának nem mindegyike van még jelenleg ellátva metrikus felerősítési lehetőséggel, az ennek az egységnek a kialakítása műszaki rajz értelmezésével, menetfúrással, forrasztással, majd a fiók-előlapra felhelyezéssel szintén ide tartozik, de ez a feladat majd egy idő után eltűnik a helyi gyakorlatból, amikor már mindegyik fiókon lesz ilyen felszerelési pont.) – Az első találkozásoknál kiadható a rajzi képességeket felmérő és szintre hozó iskolai és házi elkészítésű feladat (a vetület, az axonometria és rajzi eszközhasználat ellenőrzésére/fejlesztésére), valamint az első tervezési feladatként a majdani helyfoglalás-honfoglalás feladat, a fióklemez tervezése, és a karkötő feladat megbeszélése és kiadása. – Tolómérő, mikromérő használatának megismerése és ellenőrzése. Az ellenőrzés történhet az erre a célra kialakított számítógéppel elkészített számonkérő-lap segítségével és történhet tolómérőről való közvetlen leolvasással is. Ide tartozik a különleges, megszokottól eltérő sublerek megismertetése is (hosszabb, finomállítós, etc.). – Az első tervezési és szaki műveletek megismerését együttesen önmagába foglaló gyakorlati feladat a fűrészszál kímélést figyelembe véve egy alapanyag előkészítés – hajlítási – forrasztási – reszelési feladat, mely témája a karkötő vagy gyűrű. (Egy olyan kisléptékű, könnyen és rövid idő alatt elkészíthető feladat a cél, ahol használhatják már a saját tűreszelőiket, találkozhatnak a fémmel, lehet már kalapácsot, reszelőt, csiszolópapírt, etc. használni. Lehet a feladat szabadabb vagy szorosabban megadott, ha még a diákok kreativitása túlzottan a tanárra van utalva. Elsőként pl. kopjafa motívumainak felhasználása merülhet fel, mint reszelővel kialakítható formák, csak egyenes helyett karikába hajlítva.) Ehhez a feladat hajlítás részéhez négyzet vagy kör keresztmetszetű anyag javasolható, melyet hengerléssel és húzással lehet előkészíteni, ezzel megismertetni ezeket a műveleteket is. A reszeléssel kialakított feladathoz javasolt közös alapanyag a vörösréz, ebben az esetben kiindulási alapanyagként karkötőhöz kb. 8x8mm-es négyzetes anyagból meghajlított, kb. 60mm belső átmérőjű karika, gyűrűhöz 4x4-es négyzetanyagból saját ujjméretre meghajlított karika legyen. Amennyiben szükséges, lehet egy modellt vagy elő-feladatot készíteni fából vagy egyéb könnyen esztergálható és reszelhető anyagból. – A réz-gyűrű feladat a csoport haladását és tervezési potenciálját figyelembe véve kiegészíthető műanyag gyűrű reszelés feladattal is, amikor az esztergálással kialakított alapból, amely lehet


524

vastagabb/testesebb forma, lehet reszelővel elkészíteni. Érdekes anyagváltásra van lehetőség a diákoknak. E feladattal esztergálási alapműveleteket ismerhetnek meg a diákok, mint a külső és belső átmérő kialakítása, oldalazás. – A helyfoglalás feladathoz kapcsolódóan az előzetesen kiadott tervezési feladat eredményeként gyakorlati feladatként a fiókokra tervezett fióktáblák készítése (ami felváltja a korábban felhelyezett ideiglenest). Itt lehet alkalmazni a kiszerkesztést, lemezvágást, (esetleg lombfűrészelést), fúrást, betű- és számbeütők használatát. A feladat lényege, hogy legyen egy saját helyük, zárható fiókjuk – olyan jelzéssel, amely méltó iskolánk oktatási elveihez és színvonalához. Kiinduló alapanyag valamely színesfém, mérete kb. 40 x 80 x 1mm, de az egymástól 70-es lyuktávra elhelyezett 4-es furat az alap méret. – Szükség szerint beilleszthető a feladatok sorába (hogy ha nincs saját): karctű készítése (amely már az előző feladathoz is szükséges lenne, így sorrendisége áthelyezhető). Itt megismerhető folyamatok: hengerlés v. kalapálás, forrasztás (kemény hegy a tű elejére, ezüsttel), hajlítás, alap tervezési feladat: a karctű küllemének, végének kialakítása kör vagy négyzet keresztmetszetű sárgaréz- vagy vasrúdból. Lehet a karctűn egyénítésként reszelővel az első feladatban kipróbált, kitalált reszelési játékot elkövetni. – Gyűrűbőség mérő (későbbiekben gy.b.m) karika feladat csoportos elkészítése és ehhez kapcsolódóan egyéni jel és saját méretet mutató karika elkészítése. A választható gy.b.m. szabvány a 33 karikás francia vagy a kevesebb karikát tartalmazó Pacher, amelyet a diákok létszámának megfelelően kell meghatározni és elosztani. A fejenként kb. 4-6 karika mellett elkészítendő a saját ujjméretet mutató gy.b.m. karika, mely anyaghasználatában tér el a többitől, valamint a központi nagy gyűjtőkarikára felfűzendő, egy, a fióktáblától eltérő tervű monogram-jel feladat is, amelynek tervezése a hosszadalmasabb gyakorlati gy.b.m. feladat megvalósítása alatt kiadható kreatív tervezés. A kreatív rész kiegészíthető pl. a gyűjtőkarika záródásának megtervezésével, valamint pl. a „hogyan készül a gy.b.m. karika” c. lap elkészítésével. – Az év végéhez közeledő feladat, amelynek elkezdését a diákok munkasebessége határozza meg és esetleg tolhatja át a következő tanév első feladatának: cizellőrszerszámok kovácsolása, kialakítása, majd a lényegesen összetettebb munkafolyamatú cizellőrkalapács elkészítése. Ezzel megismerhetőek a forma-reszelés, illesztés, pontosság, kovácsolás, edzés, kalapács fej benyelezés műveletei. (A kalapácsfejeket előzetes előesztergált alapformából készülnek, melyek biztosítása tanári feladat). A szerszám saját használatban, de az iskolában marad. Amennyiben iskola végén, ötödévben kérik, ezt elvihetik. Ez a feladat kiegészíthető szaki kalapács-renoválással, amely jó gyakorlat a szakmai alázat és etika szempontjából is. – Előző feladat gyakorlati megvalósítása alatt már gyűjtési munkára foghatóak, amellyel a csoportvezető tanár által meghatározott témában (pl. centrális motívum, meghatározott növényi vagy állati minták, esetleg címerfeladat) szükséges elvégezni a cizellálási feladathoz, amelyet kb. 10 X 10 cm nagyságú vörösrézlemezen kialakítva, majd 12x12x1,5 cm-es fára szerelve, falra akasztós kivitelben készíthetnek el. Járulékosan megismerhető feladatok: mintázás plasztilinnel, gipsznegatív vétel és pozitív öntése, gipsz kaparása-vésése, lágyforrasztás ill. csavarkészítés – menetvágás, munka fával. – A drótkészítés és lánckészítés, pl. királylánc fűzésével, természetesen most még forrasztás nélkül (felhasználható vörös és sárgaréz közösen, ill. a diákok láncdarabjainak összeillesztésével egy közös „nyaklánc állítható össze). Tanári példa alapján a diák saját maga készíti a drótot és a láncot. A loop-in-loop lánc fűzése is következhet a láncfeladatnál a gyorsabban haladóknak (ebben az esetben pár javaslatot található a szaki könyv-állományban formára, spindlire és drótátmérőre). Gondolatmenet kiadható tervezésként a zárás megoldásaira, esetleges láncvonalvezetésekre, elágazásokra, etc. – Amennyiben a felsorolt feladatok elvégzése lehetővé teszi, akkor az alapvetően másodéves felhúzási feladat, melynek tervezését az előző feladat gyakorlati kivitelezési ideje alatt célszerű beiktatni. Először egy, majd több darabos felhúzási feladatok, amikor forrasztott alkatrészek is megjelenhetnek (tető, fül, kiöntő…). A szakon készített tárgyakat bemutató és lajtsromozó leltárkészítést, műszaki rajz készítését és a leltári dokumentálást az első feladattal (reszelt gyűrű vagy karkötő) kezdődően a diákoknak meg kell ismerni. A különböző ábrázolási fajták közötti átmenetet gyakoroltatni lehet velük: vetületi ábrázolásból axonometrikus kép készítése, és vissza.


525

Elmélet a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó témakörök (tételszámokra – tavalyi érettségi tételsor adatai szerint – lebontva: 1/A; 2/A; 3/A; 4/A; 6/A; 11/A; 12/A; 13/A) A leadott témakörökből írásbeli v. szóbeli számonkérés, mely alapján a szakelmélet jegy állhat össze. Külön kiemelném a könyvtári szakkönyvek megmutatását és olyan jellegű feladatok készítését, hogy szükséges legyen a könyvek és/vagy az internet szaki jellegű használata. Gyűjtési-, tervezési feladatok A/4-es könnyen fűzhető és lapozgatható mappába rendszerezése, amelynek hűen kell mutatni a félév vagy év során a diákok rajzi és gondolati fejlődését. Kitekintésként javasolt a Régészeti Múzeum anyagának ill. a Dóm kincstárának meglátogatása az év során. Helyi tanterv a második évfolyamos ötvös diákoknak – Első feladat: baleset és munkavédelem, nyári munkák ellenőrzése és értékelése, majd a szaki névés adatlista frissítése. – Az előző évben elkészített munkákkal esetlegesen elmaradt leltár táblázatok (kézi kész tárgy követő adatlap és a digitális tárgyleltár) kitöltése a diákokkal, lehetőség szerint számítógépes munkával (az üres leltár word file-t megtalálható a [email protected] c. postafiókban). Az esetlegesen még nem meglévő műszaki rajzok elkészítése, ezzel a tavalyi tanév tárgyainak képes és írásos számba vétele. Amelyik diáknak van digitális fényképezőgépe, az készíthet tárgyairól fényképeket a leltárfeladathoz, ezzel kapcsolódva az iskolai fotó oktatáshoz, ha nincs, úgy tanári segítséggel ez a feladat megoldandó. – A tavalyi félbehagyott, de még folytatható, szakmailag indokolt és szükséges szakmai ismeretek megszerzését és bizonyítását mutató tárgyak befejezése. Itt a gyűrűbőségmérők, a bőségmérőre felfűzendő egyéniesítő jel kivitelezése történhet, de elképzelhető, hogy a csoport lassabb haladása nem tette lehetősé a cizellőrkalapács, mint szerszám elkészítését és befejezését az előző tanévben. – Új elemként és helyi oktatási ízként bevezethető az évfolyamnak az előző tanévben elkészített névtáblákról, vagy új tervezésével és kivitelezésével egyéni, saját jelbeütő elkészítése. Ezzel párhuzamosan a fémjelek világának megismertetése történhet. A szakon található pantográf másolómarógép használatának megismerésével az egyszerűbb, fűrészeléssel készített fióktáblák akár sablonként is alkalmazhatóak, és lekicsinyítéssel és ezüstacélon való elkészítésével a korábbi, cizellőr poncoló szerszámok elkészítési technikájával egyfajta egyéni beütő szerszám készíthető. Az ötvösöknek egyfajta tárgyaláírásként az életben használt jelénél jóval nagyobb méretű, egyszerű beütő szerszámok készülhetnek, melyeket vagy maróval (vésés nélkül), vagy reszelővel lehet kivitelezni. Anyagszükséglet 7 vagy 8 mm átmérőjű ezüstacél, kb. 100 mm hossz/diák. A jelből és beütő szerszámból rendelkezésre álló idő esetén un. hajlított szerszám is készíthető, kisebb fejmérettel, amellyel pl. gyűrű belső felületére is elhelyezhető a jel. – Cizellálási feladat: gyűjtés, formakiválasztás, mintázás és a lemezzel való munka. A feladat kombinálható a felhúzás feladattal is. – A felhúzási feladat, melynek tervezését az előző feladatok (pótlások, befejezések, leltározás) gyakorlati kivitelezési ideje alatt célszerű beiktatni. Először egy darabból álló felhúzási feladat elkészítése javasolt, amelynél a kiinduló forma lehet a félgömb-gömb. A kezdeti félgömb méretének egyéni, a diák alkatának megfelelő kiválasztása után az alapvetően lassabb folyamat kivitelezésével lehetőség nyílik a hosszabb, akár több konzultáció alkalmas a tervezésre, a félgömböt tárgyként való átalakítására. Alapvető szempont lehet a tervezéskor a félgömb funkcionalitásával, megállításával (3 láb) vagy épp felfüggesztéssel való rajzbeli gondolkodás. – Miután a forrasztást a korábbi feladatokkal (pl. gy.b.m.) gyakorolták, olyan felhúzás feladat elkészítése a cél, amelyben csonkolással, esetleg több felhúzás összeillesztésével, oldható vagy oldhatatlan kötésekkel való összeillesztésével keletkeznek alapfunkciót kielégítő tárgyak. Olyan tárgyak tervezése, alapvetően az ezüstművesség témaköréből, ahol forrasztott alkatrészek is megjelenhetnek (tető, fül, kiöntő…). Természetesen a diákok egyéni érdeklődési irányai és tervezési útjai nagyban befolyásolják e tárgyakat, de a lényeg az, hogy valami funkciót kielégítő színvonalon „tudnia” kell a tárgynak (pl. folyadéktárolás, adagolás, elrejtés–persely…). Javasolt


526

feladat: persely; serleg; tervezett fedéllel, fogantyúval, funkcióval rendelkező doboz. Különböző anyagok (fa, csont, etc.) megismerésének és illesztésének gyakorlata színesítheti és egészítheti ki a tárgyat. – Év végi, vagy egyéni érdeklődési feladatként kapcsolódva a felhúzásokhoz (pl. függesztett kaspó) lehetőség van a drótkészítés és lánckészítésre és fűzésre, már forrasztással (felhasználható vörös és sárgaréz közösen). Tanári példa alapján a diák saját maga készíti a drótot és a láncot. A loop-inloop lánc fűzése is következhet a láncfeladatnál a gyorsabban haladóknak. Ezzel a feladatrésszel lehetőség van különböző kutatási munkákra, hogy különböző lánctípusok hogyan jelentek meg egyes művészeti korokban és tárgyakon. Elméletből az elsőévesek esetében felsorolt témakörök ellenőrzése és ismételt számonkérése, majd az 5/A; 7/A; 8/A; 9/A; 10/A technikai tételek leadása és számonkérése következik. Írásbeli számonkérés nyomtatott dolgozatok segítségével, rajzi térfejlesztő feladatokkal. Tervezési feladatok mappába rendszerezése, időrendi sorrendben. Dokumentációnak, leltár feladatnak a tárgyak elkészülését követniük kell. Helyi tanterv a harmadik évfolyamos ötvös diákoknak – Első feladat: baleset és munkavédelem, nyári munkák ellenőrzése és értékelése, majd a szaki névés adatlista frissítése. – Az előző évben készített tárgyak leltár táblázatainak kitöltése a diákokkal, lehetőség szerint számítógépes munkával. Az esetlegesen nem meglévő műszaki rajzok elkészítése, ezzel a tavalyi tanév tárgyainak képes és írásos számba vétele. – Csoportos feliratkészítés a tanévi indító feladat, amelynél nem szükséges tervezés, hanem egy pontos mintakövetés. Diákokkal egyeztetve választjuk ki (akár a szak szempontjából is fontos) rövid szót. (Pl. „TANÁRI” , a „MŰHELY” vagy a „LÁGYÍTÓ”, „MARÓGÉP” szavak lehetségesek, de lehet egy újabb „RAKTÁR” is az alagsori raktár ajtajára, melyek a korábbi RAKTÁR felirathoz hasonlóan az ajtóra kerülnek majd.) A betűk elosztása létszám és gyorsaság alapján, két körben. A betűk szalagját keményforrasztással és 45°-os illesztéssel, a fedlemez kapcsolatot lemezre téve, lágyforrasztással, majd körbefűrészeléssel lehetséges. A feliratot galvanizálás pécsi lehetőségeinek felkutatásával, és lehetőség szerint csoportos meglátogatásával lehet befejezni. – Egy régi lakathoz egyszerű kulcs készítése kiadott műszaki rajz alapján. A kulcs nyitófelülete, a kulcs tolla igen egyszerű, csak pontosan kell dolgozniuk, de az elfordításhoz szükséges fület, végződést kell megtervezni. Feladatkövetelmény, hogy a kulcsot el tudjuk könnyen fordítani, és fel lehessen azt akasztani egy 2-es szegre. Az ehhez a feladathoz szükséges tervezés az előző gyakorlati feladattal párhuzamosan végezendő. – Gyári húzott csőszelvényből doboz tervezése és készítése, 45°-os tetőillesztéssel. A tető és alj kapcsolata egyszerű cargnival, a tető ill. a doboz oldala mintát hordozhat, vagy alap csonkolási feladatokkal a henger forma megbontható. Lehet alkalmazni fa ill. fémintarziát. Járulékos ismeretek: alapvető esztergálási feladatok, menetmetszés. (A kulcs ill. a csőszelvény doboz készítésének sorrendje a csoport tagjainál akár felcserélve is lehet, hogy az esztergálási feladat miatt ne alakuljanak ki egymásra várakozások.) – Ezután doboz tervezése és kivitelezése tervezett tetőkapcsolattal, mely nem a hagyományos és egyszerű cargni-s illesztés (pl. alakkal zárás, mágnes, menet, etc.), amely biztosan zárja a dobozt. (Diákok munkamenetétől és terveitől függően e feladat több tárgyat is eredményezhet.) Lehetőség van (és a diákok szokták szeretni) az olyan egyszerű funkcióval való tervezést, mint pl. sótartó, cukortartó, és egyéb tartó. – A korábbi tervezést nem igénylő dobozolt szöveg feladat után következik a szintén előző feladat alatti tervezési metódussal a monogram-dobozolás feladat tervezése, amelynél meghatározott alapra, 14 X 14 cm-es fa vagy egyéb anyagra kell tervezni és kivitelezni a diák nevének kezdőbetűiből tervezett betű-képet, amit falra akasztós kivitelben kell elkészíteni. (Ehhez a feladathoz is kapcsolódhat monogramos beütő kivitelezése is, amely e monogram feladat eredményének átgondolását, miniatürizálását, vagy arra való tervezést jelentheti.)


527

– Amennyiben belefér a tanévbe, akkor zsanéros doboz tervezése és kivitelezése, valamint a következő feladat alap kaul-gyűrű készítése saját gyűrűméretre, tervezett fedlemezzel. Gyakorlati oktatás ki kell térjen az ezüst alapanyag olvasztására és öntésére valamint az ötvözetszámításokra és a nemesfémekre. Öntecs készítése és lemezkészítés. Elmélet: a technológiai tételek átismétlése és számonkérése. Második félévtől a szaktörténeti tételek (1/B; 2/B; 5/B; 10/B; 11/B tételek jöhetnek szóba). Diákoknak tételkidolgozás és személyes előadás feladat. Ennél az évfolyamnál már különösen fontos a számítógépes ismeretek tanfolyamszerű oktatása a szakórák utáni egy, másfél órában, ahol megismerkedhetnek a CorelDraw és a műszaki rajz, valamint egyéb számítógépes feladatokkal, mely ismereteket a szakos tervezéseik közben, a leltárfeladatok és dokumentáció kiadására is alkalmazhatják. Az itt megszerzett ismeretekkel a majdani továbbtanulásukat segíthetik, ahol olyan bemutatkozó és prezentációs anyagok elkészítése a cél, amellyel (számítógép segítségével) több lehetőség mutatkozik színvonalas anyag összeállítására. Tervezési feladatok folyamatos bővíthető és könnyen lapozgatható mappába rendszerezése, időrendi sorrendben. Dokumentáció, leltár feladatoknak a tárgyak elkészülését követniük kell. III. 4.) Helyi tanterv a negyedik évfolyamos ötvös diákoknak – Első feladat: baleset és munkavédelem, nyári munkák ellenőrzése és értékelése, majd a szaki névés adatlista frissítése. – Az előző évben készített tárgyak leltár táblázatainak kitöltése a diákokkal, lehetőség szerint számítógépes munkával. Az esetlegesen nem meglévő műszaki rajzok elkészítése, ezzel az előző tanév tárgyainak képes és írásos számba vétele. – Ezután az előző tanévben esetlegesen nem bejezett tárgyak, monogramok befejezése és az alaplemezekre való felszerelése következik, majd e tárgyak leltározása. – A tanév feladata az ékszer, ezen belül az indító feladat alap kaul-gyűrű készítése saját ujj méretére, tervezett fedlap ill. tető kialakításával. –A kaul feladat fejlesztése/továbbtervezése, amikor bátran eltérhetnek a már megismert arányoktól és formától. Ujjméret a tanár által meghatározott, szekrényes foglalás gyakorlati elkészítése kapcsolódhat ehhez a feladathoz is. – Foglalás feladat, amelyben egy szabályos térbeli testet kell ékszerbe foglalni. Hagyományos foglalási módok elméleti megismerése, szekrényes foglalás gyakorlati elkészítése köthető e feladattípushoz. Amennyiben nincs saját elképzelés, úgy meghatározott méretű csapágygolyót kell felhasználni. – Egyéni utakon haladva ékszercsalád tervezése, amelyek valami elven, módon kapcsolódnak egymáshoz, mely lehet formai, szellemi, felhasznált anyag miatt. – Ékszerdoboz tervezése egyik korábban elkészített saját ékszerhez. – Párhuzamos tervezési feladatként láncszemtervezés ill. láncvégződés és záródás tervezése folyamatosan. – Öntés homokformázó öntés segítségével, ha nem is eredményez tervezett tárgyat, de mint folyamatot, egyfajta stúdium szerűen meg kell tanulniuk. A diákok egymástól eltérő egyéni úton haladnak az év során. Cél, hogy minél gyorsabban, minél többfajta ékszertípusban kipróbálhassák magukat, azt megfelelő színvonalú kivitelezésen túl prezentálni is képesek legyenek megfelelő színvonalon, rajzban, tervlapokon, összeállított oldalakon, és szóbeli előadással. Az év során figyelni kell a kialakuló továbbtanulási szándékokra, arra való lehetőleg minél alaposabb felkészülésre. Elmélet: a technológiai tételek átismétlése és számonkérése az elején, a kimaradt témák befejezése. A történeti tételek közül a diákoknak egyéni tételkidolgozás és személyes előadás feladat. A negyedik évfolyamnál fontos a számítógépes ismeretek tanfolyamszerű oktatása a szakórák utáni egy, másfél órában, ahol megismerkedhetnek a CorelDraw és a műszaki rajz, valamint egyéb számító-


528

gépes feladatokkal, mely ismereteket a szakos tervezéseik közben, a leltárfeladatok és dokumentáció kiadására is alkalmazhatják. Az itt megszerzett ismeretekkel az ebben az évfolyamban már aktuális továbbtanulásukat segíthetik, ahol olyan bemutatkozó és prezentációs anyagok elkészítése a cél, amellyel (számítógép segítségével) több lehetőség mutatkozik színvonalas anyag összeállítására. Tervezési feladatok folyamatos bővíthető és könnyen lapozgatható mappába rendszerezése, időrendi sorrendben. Dokumentáció, leltár feladatoknak a tárgyak elkészülését követniük kell. Helyi tanterv az ötödik évfolyamos ötvös diákoknak – Első feladat: baleset és munkavédelem, nyári munkák ellenőrzése és értékelése, majd a szaki névés adatlista frissítése. – A tavaly készített tárgyak leltár táblázatainak ellenőrzése és az elmaradtak kitöltése a diákokkal, lehetőség szerint számítógépes munkával. Az esetlegesen nem meglévő műszaki rajzok elkészítése, ezzel a tavalyi tanév tárgyainak teljes képes és írásos számba vétele. – Ékszerkollekció tervezése és bizonyos elemeinek elkészítése. Az előző tanév feladatlehetőségeinek újragondolása. Kézi és gépi technológiák kombinált használata. Galvanizálás technikájának megismerése és lehetősége. – Ezüst feladat. 50 g ezüstből (esetleg saját anyag) ékszer tervezése és kivitelezése. Ezzel kapcsolatosan ötvözet számítási feladatok és ezüst alapanyag készítés ismételt gyakorlata. – Nagyobb lélegzetvételű munkák közül a diák habitusának megfelelő feladat kiválasztása és tervezése, ezzel készülve a második félév vizsgamunka feladattípusára. A gyakorlati munkája mellett tervben ki kell dolgoznia egy problémára adott választ, azt érzékletesen rajzban meg kell mutatnia több, egymáshoz szervesen kapcsolódó A/4-es oldal segítségével. Javasolt téma pl.: rács tervezése ablaknyílásra. – A diák iskolai tárgyaiból és terveiből kézbe fogható portfolió tervezése és kivitelezése. Ehhez kapcsolódik minimálisan a Photoshop, CorelDraw, Word programok magabiztos, problémát megoldani tudó használata. – Személyes tervek szerint a továbbtanulást figyelembe véve felkészítő, rövid határidejű tervezési feladatok elvégzése. – VIZSGAMUNKA tervezésének és kivitelezésének feladata, különös tekintettel a témaválasztásra és a továbbtanulási/továbblépési szándékokra – Bemutató oldalak, A2-es lapok összeállítása, kiválasztva a megfelelő merítés, bemutatandó téma mélységét. Személyes, szóbeli prezentációk gyakorlása. Elmélet: év eleji technikai tételek befejezése után a B tételek teljes mennyiségben, egy kiválasztott téma saját kidolgozásával. 2. félévben lehetőleg a tételek ismétlő számonkérése. Házidolgozatok készítése olyan témákban, mint pl. a cégérek, utcai portálok, szélkakas, művészi igényű zárak, kulcsok, vagy a diákokat személyesen mélyebben érdeklő témák, etc. Az év végén a vizsgamunka-naplóba és 2 db A2-es lapra rendezve vizsgamunkának teljes körű, szak részére készített dokumentációját le kell adni, mely tartalmazza a korai terveket, megfelelően bemutatja a tervezési folyamatot, az elkészített mű fényképes és műszaki rajz általi bemutatásával. A vizsgamunkát is leltárba kerül, ezért utolsó lépésként a dokumentáció elkészítésére figyelni kell.


529

5.5.4 Ötvös oktatás moduláris óraterve pécsi viszonylatokban A következő oldalakon az ötvös moduláris óraterv látható táblázatba szerkesztve, mutatva az egyes tananyagegységeket és tananyagelemeket, valamint azok elhelyezkedését és tervezett óraszámait a képzés során. Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola MODULÁRIS ÓRATERV 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig Tananyagegység és tananyagelem kiosztás a „KPPR063_Otvos” elnevezésű pdf file 450. oldalán található 5./B. táblázat idevonatkozó részei alapján. (Az 5./B. táblázat alcíme: Az 54 211 13 0010 54 05 azonosító számú, Fémműves megnevezésű elágazás párhuzamos oktatásra vonatkozó óraterve a kilencedik évfolyamtól a tizenharmadik évfolyamig)

Készítette: Rózsa Béla

(2009. június 4.)

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

HELYI ÓRASZÁM ÖS�SZESEN

A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. Baleset-, munka-, tűzés környezetvédelmi előírások (I./1.)

6

-

1

-

1

-

1

-

1

-

10

Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere (I./2.)

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

5

Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

5

Ötvös szak

(54 211 13 0010 54 05 számú fémműves megnevezésű elágazás)

Tananyagegységek

Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése (I.)

Tananyagelemek

összesen Általános tervezési alapismeretek (II.)

11. évf.

12. évf.

13. évf.

6

-

1

-

1

-

1

-

11

-

20

4

-

8

-

-

-

-

4

-

4

20

A tervezési munka fázisai (II./2.)

4

-

-

-

-

10

-

8

-

10

32

8

-

8

-

-

10

-

12

-

14

52

Fémtan (III./1.)

3

4

5

-

3

4

-

-

-

-

19

Mérőeszközök használata (III./2.)

1

4

1

8

-

-

-

-

-

-

14

Nyírás és darabolás (III./3.)

-

2

-

4

-

-

-

-

-

-

6

Kézi forgácsolás (III./4.)

-

3

-

14

-

-

-

-

-

-

17

Fémek hőkezelése (III./5.)

1

2

-

4

-

-

-

-

-

-

7

Savazás, pácolás (III./6.)

1

4

-

4

-

-

-

-

-

-

9

Lemez hengerlés (III./7.)

-

3

-

-

-

8

-

-

-

-

11

Dróthúzás és csőkészítés (III./8.)

-

3

-

-

-

4

-

8

-

-

15

Gépi forgácsolás (III./9.)

-

-

-

-

4

16

-

20

-

24

64

Fémek oldhatatlan kötése (III./10.)

1

6

2

16

-

-

-

-

-

-

25

Fémek oldható kötése (III./11.)

1

-

4

10

3

16

-

16

-

-

50

Fémek ötvözése (III./12.)

-

-

-

-

3

6

-

-

-

2

11

Tömb és rúdöntés (III./13.)

-

-

3

10

-

8

-

-

21

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

-

-

-

-

-

4

22

-

4

30

-

-

-

-

-

-

4

10

-

4

18

8

36

12

60

16

64

8

84

-

34

322

Szurokgolyó el(ő)készítése (III./14.) Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai) Eljárások (III./15.) Ásvány- és drágakő ismeret (III./16.) összesen

10. évf.

A tervezői szemlélet és problémamegoldás (II./1.)

összesen

Ötvös technológia és műszaki ismeret (III.)

9. évf.

helyi tanterv | képző-iparművészeti képzés Műszaki rajz– (IV.)

Szakrajz (IV./1.)

összesen Szaktörténet (V.)

2

12

-

8

-

8

-

8

46

2

12

-

8

-

8

-

8

46

6

-

23

-

10

-

-

-

-

-

39

-

-

-

-

20

-

12

-

30

-

62

6

-

23

-

30

-

12

-

30

-

101

Szakirányú tervezés (VI./1.)

2

-

4

-

6

-

8

-

10

-

30

2

-

4

-

6

-

8

-

10

-

30

Monogram hajtogatás, fűrészelés (VII./1.)

-

12

-

-

-

-

-

-

-

-

12

Láncfűzés (VII./2.)

-

8

-

-

-

-

-

8

-

-

16

Gyűrűmérce (és egyszerű szerszámok) (VII./3)

1

34

-

-

-

-

-

-

-

-

35

Doboz (VII./4.)

-

-

1

24

-

44

-

-

-

-

69

1

54

1

24

-

44

-

8

-

-

132

Cizellőrszerszámok készítése (VIII./1.)

-

40

-

10

-

-

-

-

-

-

50

Cizellálás (VIII./2.)

1

40

-

40

-

-

-

-

-

-

81

Dobozolt betűk, felirat (VIII./3.)

-

-

-

-

1

60

-

-

-

-

61

összesen

Fémműves gyakorlati feladatok (VIII.)

6 6

Ötvös szaktörténet 1. (V./1.)

összesen

Alapozó gyakorlatok (VII.)

2 2

Ötvös szaktörténet 2. (V./2.)

összesen Tervezés (VI.)

530

Zománcozás (VIII./4.)

-

-

3

30

-

30

-

-

-

-

63

Felhúzás, domborítás (VIII./5.)

2

40

-

40

-

-

-

-

-

-

82

Ékszerfoglalások (VIII./6.)

-

-

-

-

-

-

2

24

4

16

46

Ékszerkollekció (VIII./7.)

-

-

-

-

-

-

1

48

2

48

99

Díj / Kilincs / Kopogtató / Evőeszköz (egyéb összetettebb tárgy – kieg.) (VIII./8.)

-

-

-

-

-

-

-

40

2

40

82

Mesterremek (VIII./9.)

-

-

-

-

-

-

-

-

5

96 (?)

101

3

120

3

120

1

90

3

112

13

200

665

36

216

54

216

54

216

32

224

64

256

1368

36

-

54

-

54

-

32

-

64

-

240

-

216

-

216

-

216

-

224

-

256

1128

összesen (az „oraterv_100szazalék” c. file táblázata alapján) MINDÖSSZESEN Elmélet MINDÖSSZESEN az 5 év tekintetében: (az „oraterv_100szazalék” c file táblázata alapján) Gyakorlat MINDÖSSZESEN az 5 év tekintetében: (az „oraterv_100szazalék” c file táblázata alapján)

Kiegészítési javaslat az előbbiekhez Egy javaslat, az Újabb szakrajz technikák (Ú.SZ.T.) tananyagegység. A benne felsorakoztatott tananyagelemek nem hivatalosak, csak pluszidőben megoldható tevékenységek, melyek azonban a diákok és a szak archiválási és ábrázolás technikai szempontjaból elengedhetetlenek. A számítógépes óra pluszidőben kísérleti jelleggel működött az elmúlt évben, és vannak látható eredmények. RB2009. június 4. (* jelenti a 9-10.o.-n olvasható szakrajz tananyagegységet, amely után logikailag illeszthető az Ú.SZ.T.) Ötvös szak

(54 211 13 0010 54 05 számú fémműves megnevezésű elágazás)

e

gy h.ó.sz.: 6

e

gy h.ó.sz.: 7

e

gy h.ó.sz.: 8

13. évf.

gy h.ó.sz.: 6

12. évf.

e

11. évf.

gy h.ó.sz.: 6

10. évf.

Tananyag-elemek e

9. évf.

Tananyag egységek

Műszaki rajz*

Szakrajz

2

6

2

8

-

8

-

8

-

8

X

Számítógépes alapismeretek, egyszerűbb szerkesztések (Microsoft Word, Photoshop, CorelDraw programok használata)

3

8

3

20

-

20

-

20

-

20

X

Projekt bemutató lapok ill. felvételi mappa anyagának összeállítása

-

-

-

-

3

6

2

8

-

8

X

Kész tárgyak leltárba vételének gyakorlata

3

8

3

8

-

6

-

4

-

4

X

Újabb szakrajz technikák


531

Kiegészítés-i javaslat Újabb Szakrajz Technikák tanfolyamhoz Kiegészítési javaslat a moduláris óratáblázathoz, amelyhez viszont szaki keretek között nem rendelkezünk elegendő óraszámmal, így ezek főként órán kívüli foglalkozásként, szakkör jellegűen mennek, amelyek nem feltétlenül vannak sem a tanárok óraszámával sem a diákok óraszámával rendezve.

5.5.5. Az 54 211 13 0010 54 05 azonosító számú, Fémműves megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek és tananyagelem leírásai 1. tananyagegység: Vállalkozások vagy az egyéni alkotókörnyezet tervezése, szabályszerű működése 1.1 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A technikai környezet, a munkafeltételek ismerete. A vállalkozásokat vagy a közvetlen munkaterületet érintő baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások 063/1.1/0981-06

A munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások célja, szabályozási rendszere, hatósági felügyelete, a biztonságos munkavégzés feltételei. A kor technikai szintjének megfelelő munkakörülmények kialakítása. Tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok alkalmazása Tájékozódik a munkavállalás, illetve a vállalkozások aktuális gazdasági - jogi feltételeiről Információs és adminisztratív tevékenységet folytat Munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előírásokat betart Munkavédelmi előírások Egészség- és balesetvédelmi előírások Környezetvédelmi előírások Olvasott szakmai szöveg megértése Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Problémaelemzés, -feltárás Önállóság Döntésképesség Kezdeményezőkészség Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% 1.2 tananyagelem: Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, gazdasági háttere tananyagelem azonosítója: 063/1.2/0981-06 A vállalkozások tervezése, ütemezése, pénzforgalmi szabályai. Üzleti tervezés és marketing. Adatszolgáltatás számítógépes programokon keresztül Tájékozódik a munkavállalás, illetve a vállalkozások aktuális gazdasági - jogi feltételeiről Megtervezi, kialakítja, fejleszti szakmai eszközhátterét Kialakítja vevőkörét - piacot kutat, megrendelőt, megbízót keres Munkavállalói vagy vállalkozói tevékenységet folytat Költségkalkulációt készít Információs és adminisztratív tevékenységet folytat


Olvasott szakmai szöveg megértése A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A piackutatás és marketing alapjai A finanszírozás lehetőségei Az üzleti terv tartalma, felépítése Az üzleti élet protokoll szabályai A költségvetés - költségterv alapelemei A vállalkozás szervezésének gyakorlati teendői Ismeretek helyénvaló alkalmazása Tervezési készség Problémaelemzés, -feltárás Önállóság Döntésképesség Kezdeményezőkészség Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% 1.3 tananyagelem: Önálló alkotótevékenység vagy alkalmazotti munka szervezése, jogi háttere tananyagelem azonosítója: 063/1.3/0981-06 Állampolgári ismeretek – a vállalkozási és alkalmazotti környezethez kapcsolódó jogi ismeretek - munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok. A törvényi szabályozás szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok Tájékozódik a munkavállalás, illetve a vállalkozások aktuális gazdasági - jogi feltételeiről Információs és adminisztratív tevékenységet folytat Jogi alapfogalmak, a jog különböző ágai A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A különböző vállalkozási formák jellemzői A szerződéskötéshez kapcsolódó szabályok, előírások A szerzői jogi szabályok Pénzügyi, adójogi, munkajogi szabályok Dokumentáció és adminisztráció ECDL 3. m. Szövegszerkesztés Olvasott szakmai szöveg megértése Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kontroll (ellenőrző képesség) Problémaelemzés, -feltárás Döntésképesség Kezdeményezőkészség Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50%

532


2. tananyagegység:


2.1 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A tervezői szemlélet és problémamegoldás 063/1.1/0982-06

533

A tervezés metodikájának megismertetése, önálló véleményalkotásra, esztétikai és szakmai feladatok igényes megoldására alkalmas gondolkodásmód kialakítása Feladatait egyéni, kreatív módon közelíti meg Önállóan értelmezi, meghatározza a feladatot Szükség szerint egyeztet a megbízóval, társtervezővel Munkafolyamatot tervez, időbeni ütemezést készít A probléma vagy feladat meghatározásának módjai, menete Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázó, közlő rajzon) A látvány egyszerű lerajzolását meghaladó ábrázolási formák, átlényegítés, absztrakció Komplex jelzésrendszerek ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Információforrások kezelése Kreativitás, ötletgazdagság Problémaelemzés, -feltárás Tervezési készség Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség Önállóság Empatikus készség Olvasott szöveg önálló feldolgozása 20% Elemzés készítése tapasztalatokról 20% 2.2 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A tervezési munka fázisai 063/1.2/0982-06

A kiadott tervezési feladatok alapján a tervvázlatok, azok variációinak elkészíttetése, a tervezés munkamódszereinek elsajátíttatása. A tipográfiai ismeretek alkalmazása Forrásanyagot, információt gyűjt a munkához Tervet, vázlatot, makettet, virtuális 3D modellt készít vagy koncepciót alakít ki Technikai- és anyagkísérleteket végez Szükség szerint egyeztet a megbízóval, társtervezővel Pályázatokon indul Az információgyűjtés menete, formái Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása Tanulmányrajzok alapján, vizuális memóriájára, belő látására támaszkodva kreatív tervek készítése A feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztása és kreatív használata Tipográfiai alapszabályok A leggyakrabban használt betűtípusok Betű vagy szöveg megjelenítése kézírással és/vagy számítógépes program segítségével ECDL 6. m. Prezentáció Kézírás Szakrajz olvasása, értelmezése


Szakrajz készítése Műszaki rajz olvasása, értelmezése Műszaki rajz készítése Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Új ötletek, megoldások kipróbálása Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség Önállóság Empatikus készség Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Tervrajz készítése tárgyról 70% Tervrajz elemzése, hibakeresés 10% 3. tananyagegység:



Fémtan 063/1.1/1658-06

A fémek meghatározása. Az ötvösségben használatos fémek jellemző fizikai és technológiai tulajdonságai. Nemesfémek finomságának vizsgálata Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Mérőeszközöket használ (hossz, térfogat és súlymérték) Összetételt, ötvözetet megállapít Vegyi anyagokat előkészít (pl. savakat, timsót, kénmájat) Savakat használ Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása Anyagismeret Alapanyagok Fémes alapanyagok Mérés Munkavédelmi előírások Környezetvédelmi előírások Tűzvédelmi előírások Olvasott szakmai szöveg megértése Savak, vegyszerek használata Mérőeszközök, sablonok használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Fejlődőképesség, önfejlesztés Tapintás Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80%

534



Mérőeszközök használata 063/1.2/1658-06

Mérőeszközök csoportosítása, tolómérők, mikrométerek fajtái, jellemzésük és használatuk. Tömegmérés drágakövek, gyöngyök mérése Mérőeszközöket használ (hossz, térfogat és súlymérték) Olvasott szakmai szöveg megértése Mérőeszközök, sablonok használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Precizitás Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Információk önálló rendszerezése 10% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% 3.3 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Nyírás és darabolás 063/1.3/1658-06

Fém lemezek, drótok, tömbök darabolása. Ollók, lyukasztók, csípőfogók működése, használata Fémeket darabol (fűrésszel és ollóval) Munkaeszközöket előkészít Előkészíti a gépeket, berendezéseket, szerszámokat Gépeket, berendezéseket, szerszámokat karbantart Gépeket, berendezéseket, szerszámokat használ Forgácsoló gépeket használ Fúrógépeket használ Darabolás Vágás Forgácsoló gépek (pl. fúró, köszörű, eszterga, csiszoló gép, ostoros marógép) Szerszámok és eszközök Fűrészelés Fémforgácsolás Fúrás, köszörülés, gépi csiszolás, polírozás Kézügyesség Körültekintés, elővigyázatosság Baleset- és munkavédelem, környezetvédelmi szabályok betartása Ismeretek helyénvaló alkalmazása Precizitás Önfegyelem Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80%

535


3.4 tananyagelem: Kézi forgácsolás A tananyagelem azonosítója: 063/1.4/1658-06 Reszelők fajtái, élkiképzésük és használatuk. Daraboló és alakító fűrészezlés eszközei, szerszámai, anyagai, technikája. A kézi fúrás művelete. Hántolás fajtái, eszközei, szerszámai Fémeket hántol Vésőket használ Lemezt, drótot reszel Öntvényt reszel Fémeket csiszol, políroz (kézzel és géppel) Előkészíti a gépeket, berendezéseket, szerszámokat Gépeket, berendezéseket, szerszámokat karbantart Fémeket darabol (fűrésszel és ollóval) Szerszámok és eszközök Forgácsoló szerszámok (pl. fűrészek, reszelők, vésők, hántolók, csiszoló papírok) Fűrészelés Fémforgácsolás Reszelés, vésés, hántolás, kézi csiszolás Munkavédelem Munkavédelmi előírások Tűzvédelmi előírások Kézügyesség Forgácsoló eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Módszeres munkavégzés Figyelem-összpontosítás A környezet tisztántartása Térlátás Precizitás Kézügyesség Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.5 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Fémek hőkezelése 063/1.5/1658-06

Az ötvösségben használatos színes- és nemesfémek, acélok hőkezelése Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Fémeket hőkezel Fémeket lágyít Fémeket edz Fémeket visszaereszt Fémes alapanyagok Kemencék Forrasztó pisztolyok

536


Hőkezelés Lágyítás Edzés Visszaeresztés Tűzvédelmi előírások Kemencék használata Forrasztó eszközök használata Körültekintés, elővigyázatosság Döntésképesség Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.6 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Savazás, pácolás 063/1.6/1658-06

Az ötvösségben előforduló savak és vegyszerek ismerete, ezek biztonságos használata. Fémek tisztítása, alakítása savakkal. Galvanizálás, tüziaranyozás Savakat fémek alakítására használ Savakat felületkezelésre használ A szükséges alapanyag mennyiségét kiszámolja Segédanyagokat előkészít Vegyi anyagokat előkészít (pl. savakat, timsót, kénmájat) Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Savakat használ Savakat tisztításra használ Anyagismeret Alapanyagok Fémes alapanyagok Nemfémes alapanyagok Segédanyagok Savak Munkavédelem Környezetvédelmi előírások Piktogramok értelmezése Olvasott szakmai szöveg megértése Savak, vegyszerek használata Baleset- és munkavédelem, környezetvédelmi szabályok betartása Körültekintés, elővigyázatosság Szaglás Önállóság Felelősségtudat Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80%

537


3.7 tananyagelem: Lemez hengerlés A tananyagelem azonosítója: 063/1.7/1658-06 A hengerlés eszközei, lemezek és huzalok hengerlési technikája Lemezt hengerel Lemezt, drótot reszel Munkaeszközöket előkészít Fémeket hőkezel Fémeket lágyít Fémeket hidegen alakít Fémeket darabol (fűrésszel és ollóval) Gépeket, berendezéseket, szerszámokat használ Alakító szerszámok (pl. henger, húzópad, húzóvasak, kalapácsok, formavasak, foglalószerszámok) Forrasztó pisztolyok Gép- és szerszámismeret Gépek Anyagismeret Alapanyagok Fémes alapanyagok Nemfémes alapanyagok Alakító szerszámok használata Módszeres munkavégzés Szorgalom, igyekezet Türelem Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.8 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Dróthúzás és csőkészítés 063/1.8/1658-06

A dróthúzás és csőkészítés eszközei és technikája Drótot (huzalt) húz Csövet húz Keményforrasztással egyesít Lemezt, drótot hajlít Fémeket lágyít Fémeket hidegen alakít Fémeket darabol (fűrésszel és ollóval) Munkaeszközöket előkészít Alakító szerszámok (pl. henger, húzópad, húzóvasak, kalapácsok, formavasak, foglalószerszámok) Forrasztó pisztolyok Gép- és szerszámismeret Gépek Anyagismeret

538


Alapanyagok Fémes alapanyagok Nemfémes alapanyagok Alakító szerszámok használata Forgácsoló eszközök használata Következtetési képesség Szorgalom, igyekezet Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.9 tananyagelem: Gépi forgácsolás tananyagelem azonosítója: 063/1.9/1658-06 Fúrók bemutatása, jellemzése. Különböző furatok készítése és a hozzávaló eszközök. Gépi fúrás művelete. Köszörű- és csiszológépek működése, hozzávaló anyagok Előkészíti a gépeket, berendezéseket, szerszámokat Gépeket, berendezéseket, szerszámokat használ Forgácsoló gépeket használ Forgácsoló gépeket használ Fúrógépeket használ Köszörűgépeket használ Csiszológépeket használ Fémeket csiszol, políroz (kézzel és géppel) Piktogramok értelmezése Olvasott szakmai szöveg megértése Kézügyesség Forgácsoló gépek használata Mérőeszközök, sablonok használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Térlátás Precizitás Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.10 tananyagelem: Fémek oldhatatlan kötése A tananyagelem azonosítója: 063/1.10/1658-06 Keményforrasztás (diffúziós kötés), lágyforrasztás (adhéziós kötés) és szegecselés jellemzői, anyagai, eszközei, technikája

539


Forrasztópisztolyokat használ Fém alkatrészeket illeszt, rögzít Oldhatatlan kötéseket képez Lágyforrasztással egyesít Szegecskötést képez Keményforrasztással egyesít Forrasztó pisztolyok Lágyforrasztás Keményforrasztás Illesztési, rögzítési ismeretek Munkavédelmi előírások Oldhatatlan kötések Tűzvédelmi előírások Szegecselés Forrasztó eszközök használata Figyelem-összpontosítás Körültekintés, elővigyázatosság Ismeretek helyénvaló alkalmazása Precizitás Önfegyelem Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.11 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Fémek oldható kötése 063/1.11/1658-06

Csavarkötés, menetkészítés. Menetrendszerek, menetfúrás, menetmetszés, különféle ékszerzárak Oldható kötéseket képez Ékszerzárakat készít Csavarkötéseket képez Illesztési, rögzítési ismeretek Oldható kötések Ékszerzárak Csavarkötések Alakító szerszámok használata Mérőeszközök, sablonok használata Forgácsoló gépek használata Forgácsoló eszközök használata Tervezési képesség Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kézügyesség Precizitás Motiválhatóság

540


Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.12 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Fémek ötvözése 063/1.14/1658-06

Az ötvözet fogalma, különböző ötvözetek fajtái, tulajdonságai és azok finomságának számítása. Fémek ötvözeteinek olvasztása, előállítása A szükséges alapanyag mennyiségét kiszámolja Ötvözetet olvasztással előállít Ötvözet összetevőit beméri Ötvözetet olvaszt Kokillát előkészít Olvadékot kokillába önt Salakot leválaszt, elkülönít, öntvényt tisztít Összetételt, ötvözetet megállapít Megfelelő anyagok kiválasztása Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása Megfelelő technikák és azok sorrendjének megállapítása Anyagismeret Alapanyagok Kemencék Forrasztó pisztolyok Tűzvédelmi előírások Olvasott szakmai szöveg megértése Forrasztó eszközök használata Kemencék használata Savak, vegyszerek használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Precizitás Önfegyelem Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% Műveletek gyakorlása 20% Anyagminták azonosítása 10% 3.13 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Tömb és rúdöntés 063/1.15/1658-06

Az olvasztás eszközei (pisztolyok, kemencék), kokillák és öntési segédanyagok Fémes és nem fémes alapanyagokat kiválaszt, előkészít A szükséges alapanyag mennyiségét kiszámolja Ötvözetet olvasztással előállít Ötvözet összetevőit bemér

541


Ötvözetet olvaszt Kokillát előkészít Olvadékot kokillába önt Salakot leválaszt, elkülönít, öntvényt tisztít Melegalakítás Öntés Munka előkészítés Megfelelő anyagok kiválasztása Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása Munkavédelem Munkavédelmi előírások Tűzvédelmi előírások Kézügyesség Olvasott szakmai szöveg megértése Forrasztó eszközök használata Kemencék használata Körültekintés, elővigyázatosság Figyelem-összpontosítás Önfegyelem Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 20% Műveletek gyakorlása 10% Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 50% 3.14 tananyagelem: Szurokgolyó el(ő)készítése A tananyagelem azonosítója: 063/1.17/1658-06 Cizelláláshoz szükséges szurokgolyó elkészítése, szükséges anyagok és ezek ideális arányának ismerete Segédanyagokat előkészít Cizellőrszurkot előkészít Forrasztópisztolyokat használ Mérőeszközöket használ (hossz, térfogat és súlymérték) Viaszokat előkészít Munka előkészítés Megfelelő anyagok kiválasztása Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása Anyagismeret Alapanyagok Szurkok, gyanták, műgyanták, műanyagok Forrasztó pisztolyok Forrasztó eszközök használata Olvasott szakmai szöveg megértése Mérőeszközök, sablonok használata Körültekintés, elővigyázatosság Információgyűjtés

542


Elhivatottság, elkötelezettség Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 80% 3.15 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Sokszorosító (öntési, galvanoplasztikai) eljárások 063/1.21/1658-06

Különféle öntési eljárások (homokformázás, viaszveszejtés, szépia, stb.). Galvanoplasztika A szükséges alapanyag mennyiségét kiszámolja Ötvözetet olvaszt Munka előkészítés Megfelelő anyagok kiválasztása Viaszok Forrasztó pisztolyok Melegalakítás Öntés Munkavédelmi előírások Tűzvédelmi előírások Piktogramok értelmezése Szakmai nyelvű beszédkészség Forrasztó eszközök használata Kemencék használata Eredményorientáltság Körültekintés, elővigyázatosság Térlátás Szervezőkészség Precizitás Motiválhatóság Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 20% Műveletek gyakorlása 10% Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 50% 3.16 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Ásvány- és drágakő ismeret 063/1.22/1658-06

Az ásványok és drágakövek fizikai és kémiai tulajdonságai, kristályrendszere, tömegmértékrendszere és tömegmérésükre használt eszközök; sűrűségük és a sűrűség meghatározásának módszerei; keménységük és optikai jellemzőik. Ásványok és drágakövek fajtái, megmunkálásuk módjai, csiszolási formák. Szintetikus drágakövek és utánzatok Mérőeszközöket használ (hossz, térfogat és súlymérték) Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal

543


544

Munka előkészítés Megfelelő anyagok kiválasztása Anyagok mennyiségének, finomságának (minőségének) kiszámolása Anyagismeret Nemfémes alapanyagok Mérőeszközök, sablonok Környezetvédelmi előírások Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Olvasott szakmai szöveg megértése Mérőeszközök, sablonok használata Rendszerezőképesség Fejlődőképesség, önfejlesztés Precizitás Motiválhatóság Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10% (A következő, alább felsorolt tananyagelemek ebben a tananyagegységben nincsenek kifejtve, ugyanis más megnevezés és azonosítási szám alatt, de tökéletesen megegyező tartalommal, ismeretekkel és átadással az Alapozó gyakorlatok és a Fémműves gyakorlati feladatok tananyagegység tananyagelemei között megtalálhatóak. A most nem jellemzett tananyagelemek a következők: Lánckészítés - 063/1.12/1658-06, Foglalás - 063/1.13/1658-06, Cizellőrszerszámok készítése - 063/1.16/1658-06, Domborítás, cizellálás 063/1.18/1658-06, Felhúzás - 063/1.19/1658-06, Zománcozási eljárások - 063/1.20/1658-06. A tananyagelemek a helyükön, a 7. és 8. tananyagegységben találhatóak meg.) 4. tananyagegység:

Műszaki rajz


Szakrajz 063/2.1/1658-06

A készítendő tárgyról méretarányos és méretezett rajz készítése a műszaki rajz szabályai szerint Műszaki rajz (kézzel, illetve számítógéppel) Munka előkészítés Kézügyesség Olvasott szakmai szöveg megértése Piktogramok értelmezése Mérőeszközök, sablonok használata Tervezési képesség Térlátás Precizitás Stabil kéztartás Motiválhatóság


Műszaki rajz értelmezése 20% Műszaki rajz készítése leírásból 10% Műszaki rajz készítés tárgyról 50% Műszaki rajz kiegészítés 10% Műszaki rajz elemzése, hibakeresés 10% 5. tananyagegység:

Szaktörténet


Ötvös szaktörténet 1. 063/3.1/1658-06

Az ötvösség története a kezdetektől a gótikáig Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Olvasott szakmai szöveg megértése Rendszerezőképesség Információgyűjtés Szorgalom, igyekezet Elhivatottság, elkötelezettség Önállóság Motiválhatóság Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10% Anyagminták azonosítása 20% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10% 5.2 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Ötvös szaktörténet 2. 063/3.2/1658-06

Az ötvösség története a reneszánsz kortól napjainkig Fémjelzés története. Antik és modern magyarországi fémjelek. Névjel, felelőségjel, hivataljel, azonossági jel Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Olvasott szakmai szöveg megértése Rendszerezőképesség Információgyűjtés Szorgalom, igyekezet Elhivatottság, elkötelezettség Önállóság Motiválhatóság Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 30% Információk önálló rendszerezése 10% Anyagminták azonosítása 20% Szöveges előadás egyéni felkészüléssel 10%

545


6. tananyagegység:

Tervezés


Szakirányú tervezés 063/4.1/1658-06

A gyakorlati feladatok egyéni tervezése Adatokat összegyűjt, rendszerez, táblázatba foglal Megfelelő technikák és azok sorrendjének megállapítása Anyagismeret Alapanyagok Fémes alapanyagok Nemfémes alapanyagok Olvasott szakmai szöveg megértése Tervezési képesség Nyitott hozzáállás Információgyűjtés Elhivatottság, elkötelezettség Fejlődőképesség, önfejlesztés Motiválhatóság Olvasott szöveg önálló feldolgozása 10% Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Információk önálló rendszerezése 10% Vázlatrajzok készítése 40% Műszaki rajz készítése 10% 7. tananyagegység:

Alapozó gyakorlatok


Monogram hajtogatás, fűrészelés 063/1.1/1663-06

Drót- és lemezkompozíció készítése a saját kezdőbetűkből, különböző fémek felhasználásával. Anyagkísérletek Betű-intarziát készít Mintát felrajzol Mintát kifűrészel Feliratok, monogramok, emblémák tervezése Betűket felszereli Felirat összeállítása, felszerelése Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Feliratok Mérőeszközök, sablonok Kézügyesség Szabadkézi rajzolás 3-5 szint Mérőeszközök, sablonok használata Forgácsoló eszközök használata

546


Figyelem-összpontosítás Módszeres munkavégzés A környezet tisztántartása Precizitás Kitartás Kézügyesség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen írányítással 30% 7.2 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Láncfűzés 063/1.2/1663-06

Különböző kézi láncok készítése forrasztás nélkül és forrasztással Fémműves ismeretek Ékszerek Speciális célszerszámok Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Elemi számolási készség Információforrások kezelése Savak, vegyszerek használata Forrasztó eszközök használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Módszeres munkavégzés Kézügyesség Szorgalom, igyekezet Türelmesség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 7.3 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Gyűrűmérce (és egyszerű szerszámok) 063/1.3/1663-06

Gyűrűmérce és más, egyszerű szerszámok (pl. csipesz, piszkálótű, klamnik, karctű, sikattyú) készítése Csipeszt készít Gyűrűmércét készít Forrasztáshoz szükséges egyszerű szerszámokat készít Piszkálótűt készít Klamnikat készít

547


Fémműves ismeretek Forrasztó eszközök Speciális célszerszámok Mérőeszközök, sablonok Információforrások kezelése Elemi számolási készség Mérőeszközök, sablonok használata Forgácsoló gépek használata Alakító szerszámok használata Módszeres munkavégzés Értékelés Kézügyesség Kitartás Megbízhatóság Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 7.4 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Doboz 063/1.4/1663-06

Doboz készítése lágyforrasztással Dobozt tervez Doboz alkatrészeket előkészít (fűrészel, reszel, hántol) Doboz alkatrészeit rögzíti (kötöző drótot, klamnit használ) Doboz alkatrészeit összeforrasztja Doboz zárszerkezetét elkészíti (fedeles, zsanéros) Doboz felületét csiszolja, polírozza Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Tároló edények Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Forgácsoló gépek használata Szabadkézi rajzolás Forgácsoló eszközök használata Forrasztó eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Savak, vegyszerek használata Kritikus gondolkodás Új ötletek, megoldások kipróbálása Térlátás Szorgalom, igyekezet Prezentációs készség Határozottság

548


Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8. tananyagegység:

Fémműves gyakorlati feladatok


Cizellőrszerszámok készítése 063/2.1/1663-06

Cizelláláshoz szükséges szerszámok elkészítése Fémműves ismeretek Speciális célszerszámok Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Információforrások kezelése Elemi számolási készség Forgácsoló eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kézügyesség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8.2 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Cizellálás 063/2.2/1663-06

Már létező műtárgy, vagy saját terv alapján lemez cizellálás Fémműves ismeretek Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Mérőeszközök, sablonok használata Szabadkézi rajzolás Kézügyesség Alakító szerszámok használata Forrasztó eszközök használata Lényegfelismerés (lényeglátás) Figyelem-összpontosítás Ismeretek helyénvaló alkalmazása Kézügyesség Stabil kéztartás Tapintás Prezentációs készség Határozottság

549


Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8.3 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Dobozolt betűk, felirat 063/2.3/1663-06

Dobozolt betűk, feliratok készítése lágyforrasztással Betű öntőminták készítése Öntvények tisztítása, csiszolása A betűk palástját levágja A betűk palástját hántolja, hajlítja A betűk alkatrészeit rögzíti A betűket összeforrasztja A betűket csiszolja, polírozza Betűket dobozoláshoz előkészít Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Feliratok Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Műszaki rajz Forgácsoló gépek használata Alakító szerszámok használata Forrasztó eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Savak, vegyszerek használata Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Térlátás Kézügyesség Szaglás Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30%


Zománcozás 063/2.4/1663-06

Egyszerűbb zománcozott tárgyak készítése Fémműves ismeretek Ékszerek Speciális célszerszámok Forrasztó eszközök

550


Mérőeszközök, sablonok Kemencék használata Piktogramok értelmezése Olvasott szakmai szöveg megértése Elemi számolási készség Savak, vegyszerek használata Ismeretek helyénvaló alkalmazása Körültekintés, elővigyázatosság Döntésképesség Szervezőkészség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8.5 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Felhúzás, domborítás 063/2.5/1663-06

Félgömb, kis méretű edény felhúzása, kisebb tárgyak domborítása Edényt tervez Edényt domborítással vagy felhúzással készít Edényt fémnyomott alkatrészekből készít Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Tároló edények Speciális célszerszámok Mérőeszközök, sablonok Kézügyesség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Forrasztó eszközök használata Alakító szerszámok használata Módszeres munkavégzés Figyelem-összpontosítás Eredményorientáltság Szorgalom, igyekezet Döntésképesség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30%

551



Ékszerfoglalások 063/2.6/1663-06

Szekrényes és karmos foglalattal ékszerek készítése Foglalásokat, különleges foglalatokat tervez Egyedi ékszert tervez Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Ékszerek Speciális célszerszámok Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Kézügyesség Forgácsoló eszközök használata Alakító szerszámok használata Forrasztó eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Savak, vegyszerek használata Új ötletek, megoldások kipróbálása Figyelem-összpontosítás Precizitás Türelmesség Stabil kéztartás Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8.7 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Ékszerkollekció 063/2.7/1663-06

Stílusban és formavilágban összetartozó gyűrű, karkötő, nyaklánc, kitűző, fülbevaló készítése Egyedi ékszert tervez Ékszerkollekciót tervez Foglalásokat, különleges foglalatokat tervez Zárszerkezeteket tervez Öltözék-kiegészítő tárgyakat tervez A tervezett ékszereket a megfelelő technikával kivitelezi Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Ékszerek Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Szaktörténeti ismeretek

552


Kézügyesség Forgácsoló eszközök használata Alakító szerszámok használata Forrasztó eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Savak, vegyszerek használata Új ötletek, megoldások kipróbálása Rendszerben való gondolkodás Lényegfelismerés (lényeglátás) Fejlődőképesség, önfejlesztés Döntésképesség Prezentációs készség Határozottság Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással 10% Műveletek gyakorlása 60% Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 30% 8.8 tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Díj / Kilincs / Kopogtató / Evőeszköz 063/2.8/1663-06

Díj, kilincs, kopogtató, evőeszköz, vagy egyéb, komplex tárgy készítése Díjakat, érmeket tervez és készít Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Szaktörténeti ismeretek Műszaki rajz Forgácsoló eszközök használata Alakító szerszámok használata Forrasztó eszközök használata Mérőeszközök, sablonok használata Savak, vegyszerek használata Nyitott hozzáállás Gyakorlatias feladatértelmezés Elhivatottság, elkötelezettség Kézügyesség Prezentációs készség Határozottság Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 100%

553


8.9 tananyagelem: Mesterremek A tananyagelem azonosítója: 063/3.1/1663-06 A vizsga első részét alkotó mesterremek előkészítése A tervezett ékszereket a megfelelő technikával kivitelezi Díjakat, érmeket tervez és készít Fémműves ismeretek Egyedi tárgyak tervezése, kivitelezésük megtervezése Ékszerek Forrasztó eszközök Mérőeszközök, sablonok Szaktörténeti ismeretek Szabadkézi rajzolás Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Kreativitás, ötletgazdagság Információgyűjtés Tervezési képesség Önállóság Elhivatottság, elkötelezettség Prezentációs készség Határozottság Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett 100%

554


555

5.6 Kőszobrász szak

A szobrászat tantárgy tanításának célja, hogy a diák önállóan képes legyen a szobrászat körébe tartozó kihívásokra érvényes szobrászi válaszokat adni. Ismerje a szobrászat hagyományos és korszerű anyagait, az azokkal való bánást, a hagyományos és modern eszközöket és technológiát. Ismerje az építészeti alapfogalmakat, szakmai és művészettörténeti ismeretei alapján legyen képes a szobrászat területén felmerülő szakmai gyakorlati kérdések, feladatok megoldására.

5.6.1 A fejlesztendő kompetenciák meghatározása:

– Művészettörténeti, kortárs művészeti tájékozottság, nyitottság a világra, amely körülvesz bennünket. (társadalom, humanitás, kultúra, szellemi folyamatok) – A megtanulható szakmai tananyag és tartalmak elsajátítása. (nyitottság, érdeklődés, motiváció, elemzőképesség, döntésképesség, fejlett manuális készség, szerszámhasználat, anyagok ismerete, szakmai érvrendszer és fogalmak használata) – Humán és reál tantárgyak tapasztalatainak integrálása a szakmai munkában. – A 21. századi szobrászati módszerekben való jártasság. – Kreatív gondolkodás és cselekvés.

5.6.2. A fejlesztendő képességek:

– Az észlelés – érzékelés – látás – értékelés fejlesztése a szakmai gyakorlati munka folyamatában. – Manuális készségek, reproduktív képességek fejlesztése látvány alapú feladatokkal. – Nem látvány alapú (fogalmi) intellektuális gondolkodás képessége – A b. és c. pontokban megfogalmazottak komplex alkalmazására való képesség fejlesztése

5.6.3 A tantervi tartalom és követelmények leírása: Alapfogalmak, alapanyagok: – A szoborhoz (gipsz- vagy viaszmintát) majd homok öntőformát készít – Szobrászati műfajok, alapfogalmak – A hagyományos szobrászati anyagok tulajdonságai – Szobrász mintázó anyagok és eszközök – A szobrász szakmában használt anyagok, fajtái, tulajdonságai és legfontosabb technológiái (agyagok, viasz, plasztilin, fafajták, kövek, gipsz, csont, fém és műanyagok) A mintázás alapfogásai, technikái és szabályai: – Figurális és nonfiguratív szobrot mintáz – Díszítőelemeket, önálló plasztikát készít gipszből – Portrét, mellszobrot, egész alakot komponál, mintáz – Az agyagszobrot munka közben folyamatosan nedvesen tartja – Befejezi a szobrot – Gipszszoborhoz vázat készít – Az ember és állat anatómiai felépítésének, továbbá működésének alapismeretei – A plasztikai látásmód és láttatás kifejezőeszközei – A mondanivaló tartalma, a forma és az anyag összhangjának megjelenítése – Szobor vagy plasztika mintázása agyagból és egyéb elasztikus anyagokból – Egyszerűbb ás bonyolultabb formák gipszminták felrakással és faragással – A szobormintázás alapműveletei, gyakorlati fogásai – A kézi megmunkálás módjai, fogásai – Szobrász mintázó anyagok és eszközök – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Szobrászműterem anyagtároló, mintázó eszközei kéziszerszámai, stabil ás forgó állványainak használata


556

– Gipszöntőműhely vizesblokkot, márványasztal tároló berendezéseket, gipszöntő és megmunkáló kéziszerszámokat, valamint a sablonkészítésre szolgáló fa- és fémmegmunkáló kézi, illetve kisgépeket használ – Bronzöntő műhelyben a formakészítő és az olvasztókemence anyagmozgató, légelszívó és balesetelhárító berendezéseinek és kéziszerszámainak használata Gipsznegatív készítése – Agyagból (plasztilinből) vagy gipszből mintadarabot készít – Gipsznegatívot készít egyszeri öntéshez – A negatív formát megtisztítja – Szobor falvastagsága szerint gipszformát önt – A negatívot leemeli vagy lekopogja – Az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatívforma-készítés technikái – Negatív forma öntése gipszből, szilikongumiból – Sokszorosító darabforma készítése gipsz negatívformával – Sokszorosító darabforma készítése gipszből, szilikon formával – A gyártás és sorozatgyártás technikái – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Szobrászműterem anyagtároló, mintázó eszközei kéziszerszámai, stabil ás forgó állványainak használata – Módszeres munkavégzés – Gyakorlatias feladatértelmezés – Intenzív munkavégzés – Állóképesség – Erős fizikum – Pontosság – Motiváló készség – Visszacsatolási készség – Irányítási készség A kivitelezés technikája, és műhelyhasználat – A szobrász szakmában használt anyagok, fajtái, tulajdonságai és legfontosabb technológiák (agyagok, viasz, plasztilin, fafajták, kövek, gipsz, csont, fém és műanyagok) – A szobrászműhely berendezései, felszerelési tárgyai – Gipszöntő-technikák alkalmazása, megmunkáló szerszámok, eszközök és gépi berendezések – Az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatívforma-készítés technikái – Szabadkézi rajzolás – Elemi számolási készség – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Problémaelemzés, -feltárás – Problémamegoldás, hibaelhárítás – Módszeres munkavégzés – Kézügyesség – Stabil kéztartás – Pontosság – Közérthetőség – Irányítási készség Általános technológiai ismeretek – A szoborhoz (gipsz- vagy viaszmintát) majd homok öntőformát készít – Szobrász mintázó anyagok és eszközök – A hagyományos szobrászati anyagok tulajdonságai – A szobrász szakmában használt anyagok, fajtái, tulajdonságai és legfontosabb technológiái (agya-


557

gok, viasz, plasztilin, fafajták, kövek, gipsz, csont, fém és műanyagok) – Az egyedi és sokszorosításhoz szükséges negatívforma-készítés technikái – Szobrászati technológiai jelképek értelmezése – Szabadkézi rajzolás – Komplex jelzésrendszerek – Elemi számolási készség – Általános tanulóképesség – Felfogóképesség – Lényegfelismerés (lényeglátás) – Látás – Tapintás – Térlátás – Térbeli tájékozódás – Fogalmazó készség – Tömör fogalmazás készsége Térbeli megjelenítés – Folyamatosan bővíti szakmai, művészeti ismereteit – Kialakítja, karbantartja portfólióját – Formák térszerkezeti sajátosságainak, statikai-dinamikai viszonyainak térbeli ábrázolása – Tárgyak, növényi és állati formák, emberi figura, portré mintázása – Dombormű, szobor és plasztika készítési folyamata – Konkrét feladat önálló, térbeni elképzelése, rekonstruálása – Szabadkézi rajzolás – Kreatívitás, ötletgazdagság – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Motiválhatóság Terrakotta szobor készítése – Előkészíti a mintázáshoz szükséges vázat, kelléket – Figurális és nonfiguratív szobrot mintáz – Retusál, cizellál, csiszol, javít – Szállítja (leszállíttatja), elhelyezi, átadja a munkát – Szobrot, plasztikát posztamensre épít – Az agyag, illetve terrakotta szobor gipsz-negatívforma készítése – A szobor, illetve agyagforma üregelése, szárítása – A forma öntése agyagból és a szárítás módja – A kiszárított agyag retusálása – Az agyagszobor égetése – A kiégetett szobor retusálása, felületkezelése – A gyártás és sorozatgyártás technikái – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Szobrászműterem anyagtároló, mintázó eszközei kéziszerszámai, stabil ás forgó állványainak használata – Módszeres munkavégzés – Gyakorlatias feladatértelmezés – Intenzív munkavégzés – Precizitás – Állóképesség – Motiváló készség – Visszacsatolási készség – Irányítási készség


558

Újszerű anyagok, technológiák használata – Mai anyagok szerszámok gépek és eszközök és technológiák alkalmazása – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Figyelem-összpontosítás – A környezet tisztántartása – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Meggyőzőkészség – Határozottság – Irányítási készség – A gyártás és sorozatgyártás technikái – Mennyiségérzék – Térérzékelés – Módszeres munkavégzés – Gyakorlatias feladatértelmezés – Intenzív munkavégzés – Precizitás – Állóképesség – Motiváló készség – Visszacsatolási készség – Irányítási készség Szobor faragása – Kőből szobrot farag – Faszobrot farag – A célnak megfelelő kő vagy márvány anyag választása – A célszerű kőmegmunkáló kéziszerszámok, gépek és eszközök alkalmazása – A szobor arányos kicsinyítése és nagyítása – Kész faragott szobor vagy díszítés szakszerű szállítása, védelme – A kőszobor és díszítőelemek architektúrába vagy posztamensre való beépítése – Egyéni kőfaragó védő- és balesetmegelőző eszközök használata – Kőfaragó műhely megfelelő állványokkal, anyagmozgató berendezésekkel, valamint kézi és gépi faragó szerszámok használata. – A környezet tisztántartása – Intenzív munkavégzés – Állóképesség – Erős fizikum – Pontosság – Határozottság – Irányítási készség – A környezet tisztántartása – Intenzív munkavégzés – Állóképesség – Erős fizikum – Pontosság – Határozottság – Irányítási készség Tárolás, szállítás, kihelyezés – Szállítja (leszállíttatja), elhelyezi, átadja a munkát – Szobrot, plasztikát posztamensre épít – Ha szükséges, zsűrizteti a kész szobrot


559

– A megmintázott vázlat vagy kész szobor, valamint plasztika környezetbe illesztése – Szoborterv komplett dokumentációjának és prezentációjának elkészítése – Egyszerű és összetett gipszminták kiegészítése rekonstruálása – A mintázó- és a szobrászanyagok szakszerű tárolása – A nyers, illetve a végleges kész szobor mozgatása, védelme és szakszerű szállítása – Kész faragott szobor vagy díszítés szakszerű szállítása, védelme A tervezési munka fázisai – Forrásanyagot, információt gyűjt a munkához – Tervet, vázlatot, makettet készít vagy koncepciót alakít ki – Technikai- és anyagkísérleteket végez – Szükség szerint egyeztet a megbízóval, társtervezővel – Az információgyűjtés menete, formái – Motívumkeresés, gyűjtőmunka, tanulmányrajzok készítése hagyományos és számítógépes módszerekkel – Tervdokumentációk anyagainak elkészítése, összeállítása – Tanulmányrajzok alapján, vizuális memóriájára, belő látására támaszkodva kreatív tervek készítése – A feladatnak és a plasztikai célnak megfelelő anyagok megválasztása és kreatív használata – Kézírás – Szakrajz olvasása, értelmezése – Szakrajz készítése – Új ötletek, megoldások kipróbálása – Ismeretek helyénvaló alkalmazása – Kontroll (ellenőrző képesség) – Elhivatottság, elkötelezettség – Döntésképesség – Önállóság – Konszenzuskészség Műfaji és stiláris ismeretek – Szobrászati műfajok, alapfogalmak – A szobrászat kialakulásának története, fejlődése – A különböző korok és kultúrák szobrászati emlékei és jellegzetes stílusjegyei – Az építészet szerkezetei és a szobrászat összefüggései – A bronzöntés és a kohászati eljárások alkalmazásának története – Méretarányos építészeti rajzolvasás és készítési menet különböző ábrázolási rendszerekben – Tervezési készség – Információgyűjtés – Következtetési képesség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Önállóság – Döntésképesség – Önfegyelem – Kapcsolatteremtő készség – Kapcsolatfenntartó készség – Tolerancia Technika és anyagismeret elmélete – Meghatározza és előkészíti a szerszámokat és az anyagot – Gipszet kever, kiönti a formát – Kerámia- és porcelángyártáshoz negatív öntő vagy présformát készít – Szobrász mintázó anyagok és eszközök használata – A gipsz alapanyag tulajdonságai és alkalmazásának módozatai – A gipszműhelyek berendezései, felszerelési tárgyai, szerszámai


560

– A gipszöntés járulékos segédberendezései és segédanyagai szerszámai – Elemi szintű számítógép használat – Agyag és gipsztároló, valamint keverőedények használata – Sablonkészítő fa- és fémmegmunkáló szerszámok, kisgépek alkalmazása – Gipszműhely passzív háttérfelszereléseinek (márványasztal, medencés vizesblokk, tároló és raktározó eszközökkel, sablonkészítésre alkalmas felszerelések stb.) használata – Információgyűjtés – Logikus gondolkodás – Módszeres intenzív munkavégzés – Elhivatottság, elkötelezettség – Fejlődőképesség, önfejlesztés – Szorgalom, igyekezet – Irányíthatóság – Együttműködő készség

5.6.4 Értékelés A célok közt szerepel a személyiségfejlődés elősegítése és ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés. Ez igen fontos, mivel az önértékelő képesség feltétele az önálló tanulásnak. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanár és a diákok közösen is elemzik a feladatokat. A plasztikai munkák megkezdése előtt a tanár instrukciókat ad a megadott szempontok szerint. A munka megkezdése után már általában csak egyénenként korrigál. Az egyes témakörök zárásaként a tanár az elkészült anyagokat szóban értékeli, amelyeket egységes egészként osztályzattal is minősít. Az ötödik év végén a diákok gyakorlati vizsgát tehetnek a sszobrászat tantárgyból. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Az értékelés formái: közös értékelés, egyéni korrektúra, szóban, érdemjeggyel


561

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

E

GY

E

GY

E

GY

E

GY

E

GY

HELYI ÓRASZÁM ÖSSZESEN

4

5

7

16

24

56

8

10

25

25

42

110

8

10

25

43

A kivitelezés technikája, és műhelyhasználat

36

18

25

25

46

150

ÖSSZESEN:

4

52

5

38

7

75

16

50

24

88

359

Térbeli megjelenítés

30

18

48

A kőfaragás technikája

18

25

25

42

110

Terrakotta szobor készítése

31

18

49

Újszerű anyagok, technológiák használata

16

16

Szobor faragása

26

6

18

4

30

6

30

10

44

174

ÖSSZESEN:

0

87

6

88

4

55

6

55

10

86

397

A szobrászati munka lezárása

Tárolás, szállítás, kihelyezés

36

18

30

30

42

156

ÖSSZESEN:

0

36

0

18

0

30

0

30

0

42

156

A tervezési munka fázisai

10

6

9

7

6

10

48

Műfaji és stiláris ismeretek

7

16

24

47

Technika és anyagismeret elmélete

12

9

8

16

24

69

ÖSSZESEN:

22

6

18

0

22

0

38

0

58

0

164

MINDÖSSZESEN:

26

181

29

144

33

160

60

135

92

216

1076

Elvárt óraszám:

22

165

33

160

33

160

60

135

92

216

1076

Szobrász szak Tananyagegységek

Tananyagelemek

Alapfogalmak, alapanyagok A mintázás alapfogásai, techniSzobrászati mun- kái és szabályai ka előkészítése Gipsznegatív készítése

A szobrászati munka kivitelezése

A szobrászati munka elmélete és technikái

Elmélet:

240

Gyakorlat:

836

5.6.5 Tananyag A képzés időtartama 5 év 9. évfolyam évi 181 óra Szakelmélet A szobrászműterem és a gipszműhely „bejárása”, bemutatása - rövid tájékoztatás, balesetvédelmi oktatás A kezdetben használatos anyagok anyagtani ismertetése: – agyag, – gipsz. szükséges szerszámok bemutatása - nevei Rajz ás plasztika


562

Szakgyakorlat Tenyérnyi méretű nyomatok készítése agyaggal - faktúragyűjtés Egyszeri) tárgyak és a kéz nyoma agyagban Az első gipszelési gyakorlat, keverés A gipsz tulajdonságai a gyakorlatban Mintázófa-faragás Szakelmélet Pozitív ás negatív forma, ezek szabályos váltogatása (ritmus) A Fény ás árnyék szerepe Művészettörténeti példák az ókortól napjainkig: egyszerű ornamentika, díszítés geometrikus elemekből Könyvtári gyüjtőmunka, kutatás, a kiválasztott egyszerű ornamentika rajzolása Szakgyakorlat Gipszlap öntése, darabolása, vésés gipszlapba A kiválasztott geometrikus ornamentika megvalósítása A vésett negatívból lenyomatkészítés agyaggal Szakelmélet A könyvtári gyűjtőmunka folytatása: tetszés szerint kiválasztott növényi kompozíciójú geometrikus elem rajzolása (p1. arab vagy közé kori padlólap) Szakgyakorlat A választott burkolólap másolása, mintaöntés gipszből Vésés, lenyomatvétel agyagból, festés engobe-bal Sokszorosítási gyakorlat Szakelmélet A kőzetek anyagtani ismerete: Fajtái, lelőhelyei, tulajdonságai, kitermelése, megmunkáló szerszámok A különböző stíluskorszakok jelentősebb kőszobrai A stilizálás és a kompozíció fogalma, törvényszerűségei A díszítmények eredete Szakgyakorlat Növényi ornamentika mintázása, gipszbe öntése Szakelmélet A plasztikai kompozíciók szabályai (mélység, magasság) Kompozíciók bemutatása művészettörténeti alkotásokon Természeti formák Szakgyakorlat Gyűjtött növények kompozícióba rendezése Kísérlet, önálló ornamentika létrehozására Szakelmélet A jel mint a stilizálás speciális módja Kőfaragójelek, monogramok, címerek Saját jel, monogram tervezése Könyvtári és núzeuini gyűjtés: Ősi jelek, alkimista jelek, vallási jelek A kőfaragó műhely Műhelyberendezés Munkaterület kialakítása A kő kiválasztása, szállítása, előkészítése faragáshoz kb. 10 óra Megfelelő méret Hibák, hiányosságok feltárása


563

A kő faragási helyre szállítása A kő faragóbakra helyezése Kőfaragó-alapműveletek begyakorlása Indulósík kiválasztása Síkbanézés módszerének begyakorlása Élvonal faragása A faragás műveleti sorrendjének megbeszélése, bemutatása (sprengelés, spiccelés, fogasolás, stokkolás) sablonkészítés faragáshoz Munkavédelmi oktatás Kőszállítás, anyagmozgatás biztonságtechnikája Kőszállító eszközök használatának előírásai Védőfelszerelések, védőberendezések, egyéni védőeszközök 10. évfolyam évi 181 óra Szakelmélet Visszatekintés az előző évi munkára: a természeti formák tanulmányozása, formaalakító természeti erők, az élettelen és az élő természet Szakgyakorlat A különböző anyagok viselkedésének vizsgálata: növekedés - zsugorodás, kemény - lágy, kopás csiszolódás, Egyszerű szerves formák gyűjtése (csiga, kagyló), rajzolása - mintázása Szakelmélet A természeti formák szerkezeti funkciójának elemzése Szakgyakorlat Gyűjtött forma mintázása 1:1 méretben és sokszorosítása Nagyítás (p1. egy felnagyított csiga mintázása és sokszorosításra alkalmas negatív készítése szilikongumiból) Csigák öntése gipszből, megfestésűk: természetelvű, formát hangsúlyozó, formát eltakaró módon Szakelmélet A szín jelentősége a szobrászatban A festékek használata, ezek művészettörténeti példákon történő bemutatása Szakgyakorlat Struktúraelemzések Egyszerű szerkezetek építése drótból, dróthálóból, papírból Szakelmélet A természeti forma célja A célszerűség (funkció, életmód, mozgás, körülmények hatása) Szakgyakorlat Növény- és állattanulmányok A megfigyelés szerepe, jelentősége Rajzolás és mintázás (például állatkert, természettudományi múzeum)


564

Szakelmélet A természetes és mesterséges szerkezetek vizsgálata és összehasonlítása Az emberi lépték Szakgyakorlat Csontok formáinak vizsgálata, elemzése, mintázása Nagyítás Állatkoponyák mintázása 1:1 méretben és felnagyítva Szakelmélet Állatfigurák és az emberi figura a művészetben Stilizálás, deformálás mint a kifejezés eszköze Szakgyakorlat Gipszmaszk készítése (gipsznegatív készítése testrészletről, testről) Kőkiválasztás, -szállítás, -előkészítés Az első évfolyamon tanultak felelevenítése koncentrálva az elvégzendő feladatok sajátosságára Íves felületek faragása A kő indítósíkjának kiválasztása, megfaragása Minta berajzolása körző, vonalzó, derékszög és sablon segítségével Fordulók éleinek kialakítása Gipszminták készítése a díszes tagozatok kialakításához Sablon, körző, pontozógép alkalmazásának begyakorlása Felület-megmunkálások Munkavédelmi ismeretek Az előző pontban körülírt feladatsor megvalósítása során a már meglévő alapismeretekre támaszkodva speciális ismeretek szerzése 11. évfolyam évi 193 óra Szakelmélet Visszatekintés az előző évi munkára Az ember és a természet Szakgyakorlat Emberi koponya mintázása Szakelmélet Az ember működése a természetben Az ember és az épített környezet Építészeti alapismeretek Szakgyakorlat A műterem rajzolása Műteremrészletek domborművön Dombormű mintázása A térbeliség megjelenítésének fokozása „sűrítéssel” Szakelmélet A térbeliség ábrázolási módjai, lehetőségei A térbeliség értelmezése és megjelenítése a különböző kultúrákban


565

Szakgyakorlat Egy ókori, középkori, barokk dombormű másolása Szakelmélet Különböző korszakok környezetkultúrája, anyaghasználata A fa - mint a szobrászat ősi anyaga A fa fajtái, előfordulási helyei - kezelése, megmunkálása (műhelyek, szerszámok) A fa sajátosságai, alakítási lehetőségei A fa a szobrászatban és az építészetben a kezdetektől a napjainkig Szakgyakorlat Kompozíció fából és növényekből Különböző anyagok használata Emberi fej megformálása agyagból, gipszből, kifaragása fából Szakelmélet A különböző kultúrák sajátos anyaghasználata és ezek formai következményei A hitvilág és a reprezentáció összefüggései, követelményei Az emberi alak megjelenítése más-más kultúrákban Szakgyakorlat A vizsgálat tárgyait képező kultúra szobrászati emlékeinek elemzése Szakelmélet Enyvforma - darabforma Kő kiválasztása, vizsgálata, előkészítése faragáshoz A feladat jellegének, igényességének figyelembevételével Stilizált formák, díszítőelemek stb. faragása Különböző felületi megdolgozások gyakorlása (szemcsézés, rovátkolás, bordázás, csiszolás) Forgástestek faragása sprengelés, hegyeselés, fogasolás, ellenőrzés ellensablonnal Munkavédelmi oktatás A feladat jellegének megfelelő, az alkalmazott szerszámok, kisgépek sajátosságait figyelembe vevő alap ás kiegészítő ismeretekkel 4. évfolyam évi 195 óra Szakelmélet Visszatekintés az előző évben tanultakra Az emberi figura szobrászati problémái Szakgyakorlat Reneszánsz szobor (p1.: Michelangelo: Dávid) részleteinek mintázása Szakelmélet A portré a művészetben Szakgyakorlat Vázkészítés, portrémintázás Szakelmélet A természet „valósághű” ábrázolása A „valósághű” portré - látvány - benyomás, kifejezés


566

Szakgyakorlat Portré - mintázás Szakelmélet A stilizálás mint az időtlenség megjelenítésének eszköze A figura és a téri környezet problematikája A méretek és arányok tanulmányozása művészettörténeti példákon Szakgyakorlat Kéz (kar), láb mintázása élő modell után Szakelmélet A karakter (a személyiség plasztikai jellemzői) Szakgyakorlat Egy római portré másolása Szakelmélet A faktúra, a fény-árnyék szerepe a szobrászatban Szakgyakorlat 1/2-es méretű figura vázának elkészítése emberi alak rajzolása után Mintázás Szakelmélet A szobor és környezete A reprezentáció plasztikai megjelenítése Az épített tér és szobor kérdéseinek tanulmányozása művészettörténeti példákon Szakgyakorlat 1/2-es méretű figura mintázása Kő előkészítése faragáshoz Természeti formák faragása, dísztárgyak faragása stilizált díszítménnyel Mintázás, gipszöntvények készítése, átmásolása csigaház, fenyőtoboz faragása: három fő pont kijelölése (gipszmodell, kő), érintőpontok kijelölése a kövön, pontok összekötése Felület-megmunkálás Munkavédelmi oktatás A feladat jellegének megfelelő speciális ismeretek 13. évfolyam évi 308 óra Szakelmélet Visszatekintés az előző évre Az emberi figura mint a szobrászat tárgya Szakgyakorlat Étetnagyságú torzó mintázása Szakelmélet A töredék, a torzó problémája a művészetben Szakgyakorlat Torzó mintázása (folytatás)


Szakelmélet Konkrét terek díszítése szoborral, elemzés A reprezentációs tér Szakgyakorlat Teljes emberi alak mintázása - vázkészítéstől a készmunka gipszbe öntéséig Szakelmélet Intim és közösségi szobrászat Az esztétikai funkció Funkcionális szobrászat (ivókúttól a játszótéri plasztikáig) Gyakorlati vizsgamunka Reprezentációs tér szoborral Funkcionális tér szoborral Tervezés - makett – szobor kivitelezés gipszmodellben A kiválasztott kő előkészítése faragáshoz Befoglaló méret Kőhibák Minőség, megdolgozhatóság Dombormű faragása gipszminta alapján Portré vagy csendélet faragása mintáról négyzetháló segítségével átmásolva Kontúrok felrajzolása, felületmélyítés, mélységek ellenőrzése Felületi megdolgozások esztétikai és anatómiai szempontok szerint Emberi alak vagy fej faragása gipszmodellről Három fő pont kijelölése a mintáit és a kövön Felesleges részek sprengelése, spiccelése Pontok felvétele a kövön A test felületének kialakítása a pontok összekötésével Anatómiai részletek ellenőrzése Faragott felületek megdolgozása a megjelenítés figyelembevételével Kő előkészítése a vizsgamunkához

567


568

5.7 Textilműves/kézműves Képzés

5.7.1 A textilműves képzés célja:

Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót a textilműves szakmai követelmények teljesítésére, képessé teszik a szakma középfokú gyakorlására, a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására. A képzés célja, olyan magas színvonalú, vizuális kultúrával, rajzi és művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember képzése, aki képes önálló tervezési és gyakorlati feladatok elvégzésére, ismeri a korszerű technológiákat a kézműves, gyári és az autonóm textilesség területén. Magas színvonalon képes megoldani az egyedi és sokszorosító gyártási technológiákat megelőző műszaki folyamatok rajzi előkészítését. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei: Általános vizuális alapismeretek Rajz-festés, rajz-mintázás Művészettörténet Népművészet Ábrázoló geometria Betűrajz Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat A szakképesítés munkaterületei: A szakképesítés megnevezése és elágazásai: TEXTILMŰVES (tevékenység) textilműves/Kézműves textilműves/kéziszövő textilműves/kézinyomó Az iskolánkban folyó textilműves képzés elnevezése: Textilműves/kézműves A textilműves szakképesítés azonosító száma: 5421116 A textilműves szakképesítés elágazás megnevezése: KÉZMŰVES FEOR száma: 3729 A textilműves/kézműves olyan vizuális képzettséggel, rajzi, művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember, aki képes a textilművesség területén önállóan, kreatívan megoldani szakmai és esztétikai feladatokat. A területen használatos különféle anyagokból – kombinálva nem textiles anyagokkal is – egyedi és sokszorosított, használati és dísztárgyakat készít. Különböző rendeltetésű textilmunkákat magas esztétikai színvonalon tervez, és kivitelez, alkalmazva a szükséges szakmai ismereteket. A tárgyakat kézi műveletekkel készíti el, de különféle gépi eljárásokat is alkalmaz. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő technológiákat a kézműves, gyári és autonóm textilesség területén, és ezek szakmai, szemléleti elvárásait. Alapos szakmai, művészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési és gyakorlati feladatok megoldására, önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására különböző főiskolákon, egyetemeken. A textilműves képzés szakmai tantárgyai:


569

Rajz-festés, rajz-mintázás Művészettörténet Ábrázoló geomatria Betűrajz Textilműves szakmai elmélet Textilműves szakmai gyakorlat A képzés időtartama: A textilműves/kézműves tanulók, a helyi tanterv szerint, „Textil gyakorlat”, és „Textil elmélet” órákon vesznek részt. A 9. évfolyamon heti 7 órában, a 10. évfolyamon heti 7,5 órában, a 11. évfolyamon heti 7,5 órában, a 12. évfolyamon heti 8 órában és a 13. évfolyamon, hetente 10 órában tanulják a diákok a textilműves tantárgyat. A textilműves/kézműves szakmai képzés tantárgyai, heti és éves óraszámai az alábbi táblázatban láthatók: helyi tantervi óraszámok javasolt 1. A kötelező tárgyak és az azokra fordítható óraszámok Tantárgy/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13.

Összesen

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

textil gyakorlat

5

180

5

180

5

180

5

160

7

224

924

Rajz, festés

7

252

7

252

7

252

8

256

10

320

1332

Művészettörténet

2

72

2

72

2

72

2

64

4

128

408

Ábrázoló geometria

0

2

72

0

0

2

64

136

Népművészet

0

0

0

0

0

0

2

64

64

Színtan

0

0

0

0

0

0

0

0

2

64

64

Betűrajz

0

0

0

0

2

72

0

0

0

72

textil elmélet

2

72

2

72

3

108

3

96

3

96

444

Mindösszesen

16

576

18,5

666

18,5

666

18

576

30

960

3444

Tanítási hetek száma

36

9-11 évf.

Tanítási hetek száma

32

12-13 évf.

Összes óra

3444

Textil összes óra

1368

A textilműves/kézműves képzés strukturája: Követelménymodulok: Kreatív szakmai tervezés | azonosító száma: 0982-06 Textilműves alapfeladatok ellátása | azonosító száma: 0994-06 Textilkézműves termékkészítés | azonosító száma: 0997-06 A textilkézműves képzés további struktúrája és az éves tervezett óraszámok az alábbi táblázatban lát-


570

hatók:

Tananyagegységek

Textilműves/kézműves szak

Tananyagelemek 9.

10.

11.

12.

13.

16

20

36

40

30

70

A mintatervezés sajátosságai 077/1.1/0994-06

90

90

A mintatervezés gyakorlata 077/1.2/0994-06

90

90

Textilipari általános anyag- és áruismeret 077/2.1/0994-06

24

24

Textilipari általános technológiaismeret 077/2.2/0994-06

24

24

Textiltörténet 077/3.1/0994-06

20

20

Tervezés és szakmai rajz 077/1.1/0997-06

30

36

30

30

126

Számítógépes tervezés és szakmai rajz 077/1.2/0997-06

36

42

36

36

150

A kivitelezés technikai megalapozása 077/2.1/0997-06

36

40

46

24

146

Tervezési munkák kivitelezésének előkészítése 077/2.2/0997-06

50

56

44

150

Tervezési munkák kivitelezése 077/2.3/0997-06

40

46

50

10

146

A vizsgamunka kivitelezése 077/2.4/0997-06

150

150

Tervezői szemlélet és problémamegoldás Általános tervezési alapismeretek 077/1.1/0982-06 077/1.0/0982-06 A tervezési munka fázisai 077/1.2./0982/06 Textilmintatervezés 077/1.0/0994-06

Általános textil elmélet 077/2.0/0994-06

Általános textiltörténet 077/3.0/0994-06

Textil kézműves tervezés 077/1.0/0997-06

Textil kézműves gyakorlat 077/2.0/0997-06

Helyi tervezett óraszám

Szakmai technológia 077/3.0/0997-06

A textil kézműves technológia folyamatai és anyagai 077/3.1/0997-06

32

44

76

Szakmai elmélet 077/4.0/0997-06

Általános textiltörténet és a textil kézműves termékek története napjainkig 077/4.1/0997-06

12

38

20

70

252

288

256

320

1368

ÖSSZESEN:

5.7.2 A textilműves képzés feladata: Olyan magas színvonalú, vizuális kultúrával, rajzi és művészeti alapismeretekkel rendelkező szakember képzése, aki képes önálló tervezési és gyakorlati feladatok elvégzésére, ismeri a korszerű technológiákat, a kézműves gyári és autonóm textilesség területén. Magas színvonalon képes megoldani az egyedi és sokszorosítható gyártási technológiákat, megelőző műszaki folyamatok rajzi előkészítését. A textilműves tantárgy tanításának feladata, hogy a tanulókkal ismertesse meg:


571

– a textil sajátosságait, a szál és a szálasanyag jellemző tulajdonságait, – az állati, növényi és mesterséges szálasanyagokat, – őstextileket, szerkezet nélküli szövést, – fonalnemesítési eljárásokat: perzselést, fehérítést, mercerezést, festést, – a finomsági számokat, – fonóipari ismeretként: a fonalgyártást, fonalfajtákat, bálabontást, kártolást, nyújtást, előfonást, végfonást, cérnázást, – egy és két fonalrendszerrel kialakítható kelmék alaptechnikáit: fonatolást, kötést, hurkolást, szalagszövést, – a szövés előkészítő műveleteit: lánc, vetülék, különleges előkészítéseket, – a szövőgépek csoportosítását, szálképzés és szerkezeteink rendszerét, ősszerkezeteket, – a szövés műszaki rajzát, kötéstani alapfogalmakat, – alapkötéseket, a kötés műszaki rajzát, – levezetett kötéseket, színhatásos szöveteket, – mintázást fűzéssel és kártyával, – megerősített szöveteket, kettős szöveteket, – mintázást fűzéssel és kártyával, – megerősített szöveteket, – Jacquard kötéstant, különleges szöveteket: lánc-vetülék bársonyokat, mokettet, epinglét, frottírt, – kézi festésű eljárásokat, jávai és néger batikolást, – a textilnyomás technikáit: sablonnyomást, dúcnyomást, hengernyomást, síkfilmnyomást, rotációs hengernyomást, – a minta meghatározását, – a mintatervezés folyamatát, szabályszerűségeit, pl. rapportálást, – diapozitív és nyomóforma készítésének módozatait, – a kézi nyomás eljárásait, nyomógépek csoportosításait, – a nyomásnál használatos eszközök, vegyszerek, festékek használatát, – a textilkészítési eljárásokat, textíliák kémiai kikészítési sajátosságait, – kémiai és technikai rögzítést és utánkezelést, – a kézi- és gépi varrás alapfogalmait. Ismertesse meg továbbá a textilművészet történetének legfontosabb állomásait: – az ókor textilemlékeit, – Kopt textilemlékeket, – a szövőszék származását, – kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegeket, – a Bayeux-i kárpitot, – az Angers-i Apokalipszis kárpitsorozatot, – a középkori francia kárpitokat, – a flandriai kárpitokat a középkorban, – az újkori francia kárpitokat, – a gépi szövőipar kialakulását, az ipari forradalmat, – Ferenczy Noémi munkásságát, – a Gödöllői iskola jelentőségét, – a textilnyomóipar kialakulását, fejlődését – a modern külföldi és magyar textilművészeti törekvéseket. Követelmények a program elvégzése után: A tanulók ismerjék: – A textil fogalmát, eredetét, jellemző tulajdonságait, fajtáit, viselkedésmódját, – A szál- és szálasanyagok előállítási és felhasználási módjait, – A textilkészítéshez használatos eszközök, gépek lényegét, technológiáját és hatásmechanizmusát, – A textilkészítéshez használatos szálak, alapanyagok hovatartozását, és tulajdonságait, – A textil kézi festéséhez használatos festékek vegyszerek összetételét, tulajdonságait és kezelését, – A textilnyomás eszközeit, festékeit, vegyszereit,


572

– A textilt (szálat, szálasanyagot előállító és a textilterveket megvalósító ipar működését, és szerkezetét). A tanulók legyenek képesek: – bánni a megismert anyagokkal és technikákkal, – érzékelni e terület sajátos kifejezési lehetőségeit, – rajz, forma, stílus, szín és kompozíciós készséget igénylő tervezési feladatot önállóan megoldani, – a tervezéshez kapcsolódó, a tervezést kiegészítő műveletek elvégzésére, (pl. rapportálás, koloritok készítése), – a terv, gyártásra való előkészítésére, (pl. színrebontás, diapozitív készítése, jacquard kártyarajz, szőnyeg szakrajz, nyüstös anyagok szakrajzai), – biztos anyag-, festék- és vegyszerismeretre és kezelésre, – a szakmai feladatok művészi szintű, esztétikus megjelenítésére, kivitelezésére. Tanulmányaik befejezésekor – a tanuló rendelkezzen határozott és alapos rajzi, szakmai és vizuális ismeretekkel, – a tanuló legyen jártas a textiltervezés elméleti és esztétikai kérdéseiben, ami képessé teszi tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére, önálló vállalkozóként vagy tanulmányai folytatására művészeti vagy egyéb felsőoktatási intézményben. Értékelés: A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell a minél szabadabb megnyilatkozást, akár szóban, akár a kész munkákat illetően. A tanulók évközi munkájának értékelése elméleti témákból szóban/írásban, gyakorlati feladatokból, feladatcsoportokból pedig határidőre beadott kész munkák alapján történik. A munkák megkezdése előtt a tanár instrukciókat, szisztémákat és megfigyelési szempontokat ad, majd a meghatározott szempontok szerint értékel. A munka megkezdése után a tanár egyénenként korrigál. Az egyes témakörök és részfeladatok lezárásaként a tanár az elkészült munkákat szóban, majd érdemjegyben minősíti. A tanár és a diákok közösen is elemzik az elvégzett feladatokat. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanulók tudását, teljesítményét félévkor az osztálynaplóba, év végén a bizonyítványba kell jegyezni. Felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette. Az értékelés formái: közös értékelés, egyéni korrektúra, szóban, érdemjeggyel Negyedik év végén a diákok a párhuzamos oktatásban érettségi vizsgát tesznek, majd az ötödik év végén szakmai elméleti és gyakorlati vizsgát tehetnek a textilműves/kézműves tantárgyból. A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett. A textilműves szakmai vizsga részei: Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga két részből áll. A textilműves jelöltnek vizsgamunkát kell készítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt textil tárgy, tárgyegyüttes témakörökben, amelyet a szóbeli vizsga előtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervező intézmény határozza meg az alábbiak szerint. A kézműves/kézműves vizsgamunka tanári konzultációval, önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervvázlatokból, vázlatokból, a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, műszaki rajzából, kartonjából, kivitelezett tárgyból áll. A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül. Komplex rajz-festés, rajz-mintázás vizsgafeladat. A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt.


573

Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja. A textilműves/kézműves szakképesítés vizsgáztatási követelményei, azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal. A szóbeli vizsga tantárgyai: Művészettörténet Szakelmélet Szaktörténeti ismeretek Anyag- és technológiai ismeretek A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiket művészettörténetből, a másikat pedig szakelméletből, amelyet a vizsgabizottság külön-külön minősít. A felkészülési idő: tételenként 15-20 perc. A textilműves szakmai vizsga értékelése A szakmai gyakorlati osztályzatot, a rajz-festés rajz–mintázás vizsgarész érdemjegye és a textil tárgy, tárgyegyüttes témakör vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja. A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészből, vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak a z eredménytelen vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik művészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítő, vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelő szakképesítő bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés rajz-mintázás, valamint a művészettörténet tantárgyakból. A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A szakmai vizsga szervezése Szakmai vizsga csak a képző- és iparművészeti szakközépiskolai képzésben szervezhető. Tanórai munkarendet kiegészítő formák: szakmai tanulmányutak kiállítások szervezése kiállítások látogatása szakmai kurzusok alkotótáborok

5.7.3 A textilműves/kézműves képzés tananyaga:


574

Szakmai elmélet: A textilműves szakképesítés minden szakága azonos elméleti ismereteken alapul, csak a gyakorlat területén vannak szükségszerű tartalmi eltérések. Szaktörténeti ismeretek: Az ókor textilemlékei A szövőszék származása Kopt textilemlékek Kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegek Középkori francia gobelinkárpitok Flandriai kárpitok a középkorban Újkori francia gobelinek A gépi szövőipar kialakulása, az ipari forradalom A textilnyomóipar kialakulása, fejlődése A XX. század textilművészete Anyag- és technológiai ismeretek: A textilműves ismerje a szakmában használatos alapanyagokat, fajtáit, tulajdonságait, az alkalmazott fontosabb technológiákat, az alapműveletekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati összefüggéseket a textilműhely, szövőműhely, nyomóműhely berendezéseit, felszerelési tárgyait a szálasanyagok jellemzőit növényi, állati, mesterséges szálasanyagokat fonalnemesítési eljárásokat. perzselést, fehérítést, festést, mercerezést, a finomsági számokat, fonóipari ismeretként: a fonalgyártást, fonalfajtákat, bálabontást, kártolást, nyújtást, előfonást, végfonást, egy és két fonalrendszerrel kialakítható kelmék alaptechnikáit: fonatolást, kötést, hurkolást, szalagszövést, a szövés előkészítő műveleteit: lánc, vetülék, különleges előkészítéseket, a szövőgépek csoportosítását, szálképzés és szerkezeteinek rendszerét, őrszerkezeteket, a szövés műszaki rajzát, kötéstani alapfogalmakat, alapkötéseket, a kötés műszaki rajzát, levezetett kötéseket, színhatásos szöveteket, mintázást fűzéssel és kártyával, megerősített szöveteket, kettős szöveteket, a jacquard kötéstant, különleges szöveteket: lánc-vetülék bársonyokat, mokettet, epinglét, frottírt, kézifestésű eljárásokat, jávai és néger batikolást, dúcnyomást, textilkikészítési eljárásokat, textíliák kémiai sajátosságait, a cellulóz kémiáját, regenerált szálakat, (viszkóz, bemberg, acetát) a szintetikus textiliákat a kézinyomás eljárásait, nyomópépek csoportosítását, a diapozitív készítést, nyomóforma készítést, a szabás-varrás alapműveleteit. Munka- és környezetvédelem A textilműves ismerje és tudja alkalmazni az általános munka- és környezetvédelmi szabályokat, a munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzésének szabályait, a speciális szakmai védőfelszereléseket. Szakmai gyakorlat:


575

Tervezés és szakrajz A textilműves legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó rajzi tanulmányok (gyűjtés, motívumrajzok) tervvázlatok, színvázlatok, mintatervek, rapportálások, koloritok, színrebontások, szövés-, nyomás-, kötés szakrajzok, kartonrajzok, komplett tervdokumentációk rajzanyagainak az előkészítésére. Tárgykészítés A textilműves a gyakorlatban legyen képes anyag és technológiai ismereteit kreatív módon felhasználni és alkalmazni a tárgykészítés területén, a forma és technológiai összefüggések alkalmazására, a forma és funkció összhangjának megjelenítésére az elkészített textilekben, új technikai, technológiai ismeretek alkalmazására, összefüggésben az anyagokkal, mintázási, festési és egyéb szakmai eljárásokkal, a gyakorlati munka elvégzéséhez szükséges kézi és gépi szerszámok, berendezések szakszerű használatára.

9. évfolyam ajánlott óraszám: helyi óraszám: elmélet aránya gyakorlat aránya

évi 252 (heti 7 óra) évi 252 (heti 7,5 óra) 30% 70 %

Szakelmélet: kb. 66 óra Anyagismeret, szálasanyagok jellemzői, mikroszkópi kép Növényi, állati, mesterséges szálasanyagok Fonalnemesítés: perzselés, fehérítés, mercerezés, festés Finomsági szám Fonóipari ismeretek, fonalgyártás, fonalfajták, bálabontás, kártolás, nyújtás, előfonás, végfonás, cérnázás Tervezés, szakrajz: kb. 72 óra A tervezés alapproblémái Népművészeti gyűjtés, másolás Egyszerű vonal-, folt- és színritmus gyakorlatok Közvetlen- és kombinálttervezés a megismert technikákra Mintacsík megtervezése Szakgyakorlat: kb. 114 óra Egy- és két fonalrendszerrel kialakítható kelmék alaptechnikái fonatolás, kötés, hurkolás, szalagszövés Szőnyegszövési technikák, francia- és ógobelin Technikánként egy-egy mintadarab elkészítése 10. évfolyam


ajánlott óraszám: helyi óraszám: elmélet aránya gyakorlat aránya

576


Szakelmélet: kb. 72 óra Történet áttekintés a szövésről A gépi szövés technológiája A szövés előkészítő műveletei: lánc-, vetülék-, különleges előkészítés A szövőgépek csoportosítása Őrszerkezetek A szövés műszaki rajza Kötéstani alapismeretek: alapműveletek, alapkötések Kötések műszaki rajza, levezetett kötések Színhatásos szövetek, mintázás fűzéssel és kártyával Megerősített szövetek Kettős szövetek Jacquard kötéstan Különleges szövetek, lánc-vetülék bársonyok, mokett, epinglé, frottír Tervezés, szakrajz: kb. 100 óra Megismert szövéstechnikára használati- és díszítő textilek tervezése Speciális tervezési problémák analízise Textiltechnikákkal járó absztrahálási problémák Szabadon választott témák feldolgozása, gyűjtés, rajztanulmány, élményekből való kiindulás Nyüstös és jacquard anyagok tervezése kis rapportban Szakgyakorlat: kb. 80 óra Egy- és két fonalrendszerrel kialakítható textíliák elkészítéséhez konstrukciós kísérletek, különféle alapanyagokkal tervek szakszerű kivitelezése Szőnyeg és kisméretű kárpit szövése szövőszéken Szövet készítése nyüstösgépen 11. évfolyam ajánlott óraszám: helyi óraszám: elmélet aránya: gyakorlat aránya:


Szakelmélet: kb. 98 óra A kézi festés története, hagyományai A kézi festés eszközei Festékek: bázikus, savas, direkt, pigment, indigosol stb. A festékek hovatartozásának meghatározása Vegyszerismerete: denaturált szesz, aceton, benzin, ecetsav, glicerin, szalmiákszesz, karbamid, sztearin, és méhviasz stb. Mechanikai festőszerszámok és segédeszközök Textil alapanyagok és kémiai sajátosságaik Tervezés, szakrajz:

kb. 90 óra


Természetből, növényi gyűjtés alapján tanulmányok a tervezéshez Grafikai áttételek és színhatások Zárt kompozíció meghatározása és kritériumai Folyamatos kompozíció jellemzői Kiemelt mintaelem, pl. bordűr komponálása, zárt és folyamatos kompozícióba helyezése Szakgyakorlat: kb. 100 óra Festési eljárások, pl. futtatás, kontúrozás, ecsetfestés, tupfolás, festés csőtollal A batik jelentése, eredete, jellemző tulajdonsága Jávai batik, néger batik, ikat Viasz és csomózás használata Viasz eltávolítása Kémiai és mechanikai rögzítés, gőzölés, vasalás Utánkezelés, színtartósság növelés, mosás, öblítés 12. évfolyam ajánlott óraszám: helyi óraszám: elmélet aránya gyakorlat aránya

évi 256 (heti 8 óra) évi 256 (heti 8 óra) 30% 70%

Szakelmélet: kb. 88 óra A textilnyomás története (kékfestő, rezerv, india) Sablonnyomás (kelet, rizspapír, maszkolás) Textilnyomóipar kialakulása Hengernyomás, filmnyomás, síkfilm, rotációs hengernyomás A minta, a rapport fogalma, a mintatervezés sajátosságai, szabályai Stílustörténet, mintatörténet művészettörténeti példákkal Tervezés, szakrajz: kb. 80 óra Nyomhagyás, pl. tárgy lenyomat Nyomfelvevés, pl. frottázs, monotypia Esetleges és véletlen nyomokból tudatos tervezéssel konkrét minta tervezése Meghatározott felületen a mintaelem egyenletes elosztása A mintaelem meghatározott méret szerinti ismétlése Szakgyakorlat: kb. 88 óra Diapozitív készítése Dúcnyomás Maszkolás, nyomás kitakart mintával, üres szitával Fotózás, szitakészítés Szitaszövet, emulziók, rétegtelenítők megismerése és használata Síkfilm nyomás A varrás alapjai Kézi öltéstechnikák, fércöltés, jelölő öltés, szegőöltés, díszítő öltések, Hímzéstechnikák alapfokon 13. évfolyam

577


ajánlott óraszám: helyi óraszám: elmélet aránya gyakorlat aránya

578

320 (heti 10 óra) évi 320 (heti 10 óra) 30% 70%

Szakelmélet: kb. 96 óra A korábban elsajátított tananyag felelevenítése (szövés, kézi festés, nyomás technológiája) A textil stílustörténete (művészettörténeti ismeretek, alapján a textil sajátos megnyilvánulásai, stílusai) Modern textilművészeti törekvések (Lausanne-i Biennálé, Szombathelyi Biennálé, kortárs művészek, pl. Abakanowicz munkássága) A számítógépes textiltervezés alapjai (számítógép használata mintatervezésben, színrebontásban, diapozitív készítésében) Elméleti vizsgatémakörök kidolgozása Tervezés, szakrajz, gyakorlat: kb. 224 óra Az eddigi ismeretanyagot átfogó, a tanuló egyéniségére szabott komplex feladat Mintatervezés a környezetben fellelhető tárgyak, tárgyegyüttesek tudatos vizuális kompozícióvá alakításával Tervezés művészettörténeti ismeretek alapján: Egy enteriőr kiválasztása bármilyen korból, bármilyen stílusban legyen az festmény, rajz vagy fotó Tervezés ( gyűjtés, vázlat, tervdokumentáció) Egy olyan textil tárgy vagy tárgyegyüttes kivitelezése, amely a választott enteriőrbe megoldásában, stílusában, anyagában, technikájában beleilleszthető varrás: a gépi varrás elsajátítása, öltözék tervezése Különböző tulajdonságú textilfajták (szövött, hurkolt kelmék) összevarrása, pl. patchwork Kelmék eltisztázása, szegés varrógéppel Gyakorlati vizsgamunka tervezése, kivitelezése A textilműves tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival: A textilművesség, textiltervezés közvetlen kapcsolatban áll a szabadkézi rajz gyakorlásával, színelméleti ismeretekkel, a művészettörténettel és népművészettel (textil–stílustörténet, mintaelemek kialakulása stb.), az ábrázoló geometriával, kultúrtörténeti ismeretekkel, (pl. mitológia, technikatörténet, stb.),és természettudományos ismereteket oktató közismereti tárgyakkal,(pl. biológia: növényi és állati eredetű anyagok, színezékek, kémia: festékkémia, vegyszerismeret, mesterséges szálasanyagok). A felsorolt tárgyak az általános műveltség részeiként beépülve a tanulók ismeretanyagába, elősegítik és teljessé teszik szakemberré válásukat. Tárgyi feltételek: A textilműves szakmai ismeret tanításához szükségesek az alábbi eszközök, anyagok: Alapszövéshez: keretek, szorítók, villák, cecék, ollók, leverők (csomózáshoz), szálvágó ollók csomózáshoz. Szőnyegszövéshez: felvetőeszköz, -keret, álló szövőszékek, motringolók, motollák, csévélők. Szövetkészítéshez, anyagszövéshez: nyüstös szövőszékek, felvetődobok, keresztcséve állványzatok, keresztcsévélő gépek, vetélők, orsózók. Fonalak: a munkadarabtól függően különféle finomsági számúak. Szőnyeghez, kárpithoz: felvető, cérnázott, pamut láncfonal, vetülék: pamut, gyapjú stb. fonalak. Textilfestéshez: fonal- és anyagfestéshez porfestékek, savas, direkt festékkészítéshezvegyszerek, glicerin, karbamid, denaturált szesz, viaszok, méhviasz, és sztearin, szűrők, tölcsér, csávás festékhez edények, festéshez, festőkeret, festőgumi, gombostük, rajzszög, hurkapálca, batikpipa, vatta, vasaláshoz itatóspapír, vasaló, mosáshoz edények, szárító keret. Nyomáshoz: diakészítéshez; átvilágító asztal, film, abdeck; nyomóforma készítéshez szita, szitake-


579

ret, ragasztó, emulzió, felhúzókés, elektromos szárító, lakk, rétegtelenítő, síkfilmnyomáshoz; nyomóasztal, továbbító sín, sarokrögzítők, szita, rakli, nyomófesték, sűrítő, futásgátló, szita kimosásához; vizes blokk, műanyag alapú festékhez oldószer, szárításhoz; állványzat, szárító. Alapanyag: terészetes anyag; növényi alapú: pamut, len, kender, viszkózszövet, állati eredetű; hernyóselyem, gyapjúszövet. Varráshoz: cérnák, (műszál, pamut, férc), gombostű, centiméter, egyenes és derékszögű vonalzó, kellékek (csipkék, szegőszalag, gombok, pertli, gumi, kapcsok); varrógép, különféle szövött vagy hurkolt anyag. Általánosan használt eszközök: fonalmérleg, vegyszermérleg, festéktároló edények, porfesték tartó dobozok, festéktartó üvegek, rajzasztal, ecsetek, vonalzók, skiccpausz, bőrpausz, csomagolópapír, cellux, ragasztóanyagok, szórólakk, higítók, gumihenger. Felhasznált segédanyagok: Bodóczky István, Vizuális nevelés, Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskola nevelő-oktató munka tervezéséig Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 2003. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Textilműves szakképesítés központi tantárgyi programja, Budapest, 1997


580

5.8 Művészettörténet

5.8.1 A tantárgy cél- és feladatrendszere: A képi megismerés a látható (sőt a láthatatlan, a képzelet és az alkotó fantázia útján megközelíthető) világ kifinomult feltárásának kreatív, újrateremtő módja. A művészeti élményeknek befogadásán, átélésén, megítélésén túl a művészettörténet sajátos interdiszciplináris szerepet is betölt az oktatásban. A fejlett vizuális érzékelés, megfigyelőkészség, az ember alkotta környezet, és a képzőművészeti alkotások szépségeinek, jelenségeinek megismerése, a belső látás és modellteremtő képesség, a kreativitás, a térlátás és elemzőképesség valamennyi tantárgy tananyagának elsajátításában nélkülözhetetlen szerepet játszik. A műalkotások mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez szükséges képességek fejlesztése mellett a tantárgy különleges lehetőségeit kihasználva a megismerés módszereinek kompetenciái (a tanulás tanulása: a megfigyelés, a képzetalkotó-elemző megértés, a szemléletes megismerés képességei) fejlesztendők. A befogadóképesség, a művészeti-esztétikai kompetenciák fejlesztése a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes, az európai - benne a magyar - művészettörténet stíluskorszakainak, a kortárs építészeti-művészeti megnyilvánulásoknak, valamint a magyar népművészetnek a megismerésével valósulhat meg. A változatos képzőművészeti és tárgyalkotó technikák megismerése, a különböző anyagok ismerete és tisztelete, az elemző-értékelő-viszonyító gondolkodás fontos képességek, “kompetenciák” kialakítására, fejlesztésére alkalmas: a problémafeltáró és megoldó kritikus gondolkodás, az összehasonlítás és rendszerezés képessége, a lényegkiemelés és modellalkotás, valamint az összefüggések felismerésének intellektuális kompetenciái fejlesztése valósítható meg. A szóbeli kommunikáció mellett kiemelten fejleszteni kell a tanulók képi információk feldolgozásátsegítő kommunikációs kompetenciáit: a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztését kell célul tűzni. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie: a személyes és társas kompetenciák kialakításán keresztül így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást, a nemzeti és európai azonosságtudatot és társadalmi érzékenységet. . A tantárgy a természeti és művészeti szépség megismertetésén, ideálteremtő alkotások bemutatásán és elemzésén keresztül teremtse meg a diákok igényét a testi és lelki egészség, a harmonikus érzelmi élet megszerzésére, hogy ezen az empatikus viszonyuláson keresztül az önismeret és személyes értéktudat fejlesztésével segítse a felnőtt szerepre történő felkészülést.

5.8.2 Fejlesztési követelmények Művészeti-esztétikai kompetenciák, műelemző képességek A tanulók vizuális megismerő és befogadó képességeit - melyeket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a művészet tárgyi és képi világa iránti fogékonyság jellemez - tovább kell fejleszteni. A tudományos ismeretszerzés kompetenciái mellett képessé kell tenni az önálló ismeretszerzésre: mozgósítani kell érdeklődésüket, hogy képesek legyenek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére, a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Váljanak képessé a belső képekben, vizuális – művészeti - esztétikai képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben megnyilvánuló esztétikai hatást legyenek képesek elemezni, értelmezni; ismerjék fel az analógiákat, fedezzék fel az összefüggéseket, és oksági kapcsolatokat! Tegyük mindezzel képessé a tanulókat, hogy vizuális-művészeti képzeteiket és ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során: törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó ismeretek és vélemények alapján. Tegyük lehetővé, hogy esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződjék, ízlésítéleteiket képesek legyenek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. Elemzéseikben mindig próbálják az európai szemléleti, etikai, esztétikai – normákat érvényesíteni, ugyanakkor nyitott, empatikus, és felelős ítéletalkotásra, valamint harmóniát kereső pozitív gondolkodásra törekedjenek!


581

A tanulást segítő kompetenciák A vizuális művészetek a kulcskompetenciák kialakítására törekvő képességfejlesztő pedagógiában – elsősorban a szemléletesség biztosításában – fontos szerepet töltenek be; nélkülözhetetlenek a tanulás tanulásában, a művelődésben és a mindennapi élet művészeti-esztétikai (ízlésbeli) kihívásainak megoldásában. A művészettörténet interdiszciplináris szerepét kihasználva sajátítsa el a tanuló a többi tantárgy tanulásához is alkalmazhatóan a vizuális információk formáit, és forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban): így az anyanyelvi és vizuális”nyelvi” kompetenciák fejlesztése kiegészülhet a hatékony, önálló tanulás és - a szöveges rendszerezés, illetve műalkotásokról készült képek számítógépes feldolgozása, rendszerezése kapcsán - a digitális kompetenciák fejlesztésével. A közösen megvalósuló feltáró – kritikai - elemzések a kezdeményező-szervező képességek („vállalkozói” kompetenciák) valamint szociális kompetenciák kialakítását teszik lehetővé. Az élményszerű ismeretszerzés képessége mellett a tanulás motiváltságát, és a nemzeti és európai azonosságtudat fejlődését-kialakulását kell szolgálnia a művészettörténet tantárgynak.

5.8.3 Tananyag 9. évfolyam: 1. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Művészettörténet a kezdetektől az ókorig 045/1.1/0980-06

6. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Műalkotások elemzése 045/1.6/0980-06


Klasszikus és kortárs alkotók, életművek kiemelése 045/1.7/0980-06

1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Természettudományos és intellektuális kompetencia Nyelvi- és képi kommunikációs kompetencia Állampolgári aktivitás és környezettudatosság Egyetemes kultúra, európai -, nemzeti- és keresztény azonosságtudat Művészeti alkotó és kifejezőképesség Témák, tartalmak: Az őskor művészete – Az őskori ember művészete: építészet, szobrászat, barlangfestészet. – Az őskori ember tárgykultúrája, a fazekasság emlékei Az ókori Egyiptom művészete – Építészet és szobrászat kapcsolata a halotti kultusszal – Egyiptomi festészet; sírmellékletek szerepe Mezopotámia művészete – Az ókori mezopotámia népeinek művészete (sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa). Görög művészet – Prehellén művészet – Az ókori görögség építészete, szobrászata, iparművészete.


582

Római művészet – Etruszk művészet – Az ókori Római birodalom építészete, szobrászata, festészete, iparművészete. – Pannónia provincia művészetei emlékei Ókeresztény művészet – Katakombák művészete – kora keresztény építészet. – Bizánc és az iszlám világ művészete – Bizánc építészete, mozaikfestészet Az iszlám világ építészete és díszítőművészete. 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Európai és keresztény azonosságtudat Művészeti-esztétikai kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A vizuális nyelv sajátosságai- a képi-plasztikai, a verbális, a zenei kifejezés hasonlóságai, sajátosságai – Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a műelemzések során; – A vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata az elemzés során.; A vizuális minőségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra / struktúra) ismerete és megkülönböztetése; – A szerkezet, motívum, jelkép, ritmus felismerése a műveknél és történeti fejlődésének ismerete, a párhuzamok elemzésénél ezek használata. – Térábrázolási módok felismerése. Módszerek: Elemzés szóban és írásban Képelemzés digitális prezentáció készítésével Gyűjtés, kritikai elemzés Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Magyar és idegen nyelv Történelem Informatika 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Művészeti-esztétikai kompetenciák Kreativitás Összefüggések feltárása, rendszerezés Digitális kompetencia Tanulás tanulása Környezettudatosság


583

Témák, tartalmak: – Az építészet legjellemzőbb technikai megoldásai az ókorban és középkorban /STATIKA és LEFEDÉSEK meghatározó szerepe/ – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. Módszerek: Építészeti és képzőművészeti technikák megfigyelése, lejegyzése; Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Történelem Rajz, festés, mintázás 10. évfolyam: 2. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

Művészettörténet korszakai – a román stílus és a gótika 045/1.2/0980-06





1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Digitális kompetencia A testi és lelki egészség Hatékony önálló tanulás Témák, tartalmak: – Népvándorlás-kori népek művészete. – Honfoglaló magyarság művészete. Román kor művészete – Karoling- és Ottó-kori előzmények – Az európai román kor építészete, szobrászata és festészete. – Magyar román kor művészeti emléke – A magyar koronázási jelvények Gótika művészete – A gótika építészete, szobrászata, festészete és üvegfestészete. – A magyarországi gótika művészeti emlékei Módszerek: Tablók, képgyűjtemények készítése, rendszerezése (számítógépes táblázat, prezentáció) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Informatika (képek és információk dokumentálása, táblázatkezelők alkalmazása)


584

2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Európai és keresztény azonosságtudat Művészeti-esztétikai kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség) Társadalmi (szociális kompetenciák): egyéni és közösségi értéktudat, környezettudatos magatartás, kezdeményező- és alkotóképesség, problémamegoldó képesség; Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A vizuális nyelv sajátosságai- a képi-plasztikai, a verbális, a zenei kifejezés hasonlóságai, sajátosságai – Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a műelemzések során; – A vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata az elemzés során.; A vizuális minőségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra / struktúra) ismerete és megkülönböztetése; – A szerkezet, motívum, jelkép, ritmus felismerése a műveknél és történeti fejlődésének ismerete, a párhuzamok elemzésénél ezek használata. – Térábrázolási módok felismerése. – A térábrázolási módok ismerete és összehasonlító értelmezése az elemzés során A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (nézőpont, arányok) ismerete és alkalmazása A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, magában való, mennyiségi, minőségi) felismerése. – A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata a konkrét példán keresztül. – A vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggések, a kontextus felismerése és értelmezése az elemzés során. Művészeti ágak, műfajok: – A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete. – A képzőművészeti műfajok ismerete. A tárgy, a fogyasztói szokás és az életmód közötti kapcsolat értelmezése az elemzés során. Jelek, jelrendszerek, szimbólumok – A képi kommunikáció szerepe a keresztény művészetben; – Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok – és művészetföldrajzi területek – A legfontosabb jellemzők ismerete, összehasonlító elemzése. – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – Kormeghatározás évszázados pontossággal. – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése. 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Művészeti-esztétikai kompetenciák Kreativitás Összefüggések feltárása, rendszerezés Digitális kompetencia Tanulás tanulása


585

Környezettudatosság Kommunikációs és természettudományos kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Digitális kompetencia Tanulás tanulása Társadalmi (szociális kompetenciák), környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség Művészeti-esztétikai komp. Témák, tartalmak: – Az építészet legjellemzőbb technikai megoldásai az ókorban és középkorban /STATIKA és LEFEDÉSEK meghatározó szerepe/ – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. – A tömegkommunikáció és média eszközei – A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete, a fotó és a mozgókép műtípusai. – Tárgy és környezetének kapcsolata; különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése. Technikák ismétlése-rendszerezése műalkotásokhoz kötődően a művészettörténeti áttekintésben – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete Különleges művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) Módszerek: Tablók, digitális gyűjtemények, prezentációk A technikák megismerése, feladathoz rendelt kipróbálása vagy egyéni dokumentálása Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Néprajz Matematika, informatika 11. évfolyam: 3. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A reneszánsz és a barokk művészete 045/1.3/0980-06





1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi (kommunikációs) kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat) Művészeti-esztétikai kompetenciák Nemzeti és európai azonosságtudat


586

Társadalmi és művészeti értéktudat, kritikai szemlélet Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Témák, tartalmak: Művészettörténeti ismeretek Az építészet, mint a nagy művészeti korszakok társadalmi, kulturális szemléletének kifejeződése: – Az építészet anyagainak, szerkezeteinek, funkcióinak, hatásrendszerének áttekintése – Építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, ornamentika) az ókortól a barokkig Művészeti korszakok (stílusok és irányzatok) Reneszánsz – Az itáliai reneszánsz építészete, szobrászata, festészete. – A németalföldi és a német reneszánsz festészet és grafika. – A reneszánsz Mátyás király udvarában. – A manierizmus Európában – Barokk Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet. A magyarországi barokk művészeti emlékei. A rokokó kiemelkedő alkotói, alkotásai. 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Művészeti-esztétikai kompetenciák (problémamegoldó képesség) Önálló alkalmazások (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség, összefüggések meglátása, rendszerezés képessége) Környezet- és társadalomtudatos magatartás Szociális kompetenciák (egyéni és közösségi értéktudat) Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Művészeti-esztétikai kompetenciák (problémamegoldó képesség) Önálló alkalmazások (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség, összefüggések meglátása, rendszerezés képessége) Környezet- és társadalomtudatos magatartás Szociális kompetenciák (egyéni és közösségi értéktudat) Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A képi kommunikáció alkalmazása a keresztény művészetben; – Térábrázolások fejlődéstörténete; (Logikai térábrázolás, cavallieri-axonometria, perspektíva, optikai játékok, perspektíva-korrekciók;) – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – A kortárs művészet interdiszciplináris – Kormeghatározás félévszázados-évtizedes pontossággal. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése., az összefüggések felhasználása az elemzés során. – A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete, összefüggéseinek értelmezése és felhasználása az elemzés során.


587

Tárgy és környezetének kapcsolata – A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése A műelemzés eszközrendszere – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A képi kommunikáció alkalmazása a keresztény művészetben; – Térábrázolások fejlődéstörténete; (Logikai térábrázolás, cavallieri-axonometria, perspektíva, optikai játékok, perspektíva-korrekciók;) – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – A kortárs művészet interdiszciplináris – Kormeghatározás félévszázados-évtizedes pontossággal. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése., az összefüggések felhasználása az elemzés során. Módszerek: Szöveges és képi műelemző módok kombinált alkalmazása az építészet, képzőművészet, az alkalmazott művészetek, és a népművészet terén. Képelemek és elemző fogalomrendszer következetes használata az elemzésekben Fotó, videó, számítógép használata gesztusok, kifejezések, téri viszonylatok elemzésére Nyomtatott és digitális ismerethordozók önálló alkalmazása (Könyvtári és internetes adatgyűjtés) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Magyar nyelv (jelteremtés) Idegen nyelvek (szakszavak) Matematika és informatika (koordináták, perspektíva, egyszerű képalkotó-rajzoló programok használata az elemzésben) Történelem, filozófia Mozgókép és médiaismeret Módszerek: Szöveges és képi műelemző módok kombinált alkalmazása az építészet, képzőművészet, az alkalmazott művészetek, és a népművészet terén. Képelemek és elemző fogalomrendszer következetes használata az elemzésekben Fotó, videó, számítógép használata gesztusok, kifejezések, téri viszonylatok elemzésére Nyomtatott és digitális ismerethordozók önálló alkalmazása (Könyvtári és internetes adatgyűjtés) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz és vizuális kultúra Magyar nyelv (jelteremtés) Idegen nyelvek (szakszavak) Matematika és informatika (koordináták, perspektíva, egyszerű képalkotó-rajzoló programok használata az elemzésben) Történelem, filozófia Mozgókép és médiaismeret 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Kommunikációs és természettudományos kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség


588

Digitális kompetencia Tanulás tanulása Társadalmi (szociális kompetenciák), környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség Művészeti-esztétikai komp. Témák, tartalmak: Technikák ismétlése-rendszerezése műalkotásokhoz kötődően a művészettörténeti áttekintésben –A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. –A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete Különleges művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) Módszerek: Tablók, digitális gyűjtemények, prezentációk A technikák megismerése, feladathoz rendelt kipróbálása vagy egyéni dokumentálása Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Néprajz Matematika, informatika (szerkesztés, testhálók-makettek készítése, digitális tabló, prezentáció 12. évfolyam: 4. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A XVIII-XIX. század művészeti irányzatai 045/1.4/0980-06






Hazai és külföldi műgyűjtemények 045/1.8/0980-06

1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi (kommunikációs) kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat) Művészeti-esztétikai kompetenciák Nemzeti és európai azonosságtudat Társadalmi és művészeti értéktudat, kritikai szemlélet Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Digitális kompetenciák Témák, tartalmak: – Klasszicizmus és romantika Francia forradalmi építészet. Biedermeier, szentimentalizmus festészete.: Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei. A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. – Realizmus A XIX. században jelentkező realista törekvések a festészetben. Realista tendenciák Magyarország festészetében. – Plein air festészet Európában és Magyarországon.


589

– Impresszionizmus és posztimpresszionizmus: Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus festészetének törekvései, jelentős képviselőik – Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Az európai századforduló művészete, a szimbolizmus és a szecesszió festészete, a szecesszió építészete és iparművészete. A Nabis csoport művészete. Az angliai Arts and Craft’s mozgalom. A magyarországi századforduló művészete; szecesszió, szimbolizmus. – A magyarországi századforduló hivatalos művészeti irányzatai: historizmus, akadémizmus, eklektika 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Művészeti-esztétikai kompetenciák (problémamegoldó képesség) Önálló alkalmazások (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség, összefüggések meglátása, rendszerezés képessége) Környezet- és társadalomtudatos magatartás Szociális kompetenciák (egyéni és közösségi értéktudat) Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A képi kommunikáció alkalmazása a keresztény művészetben; – Térábrázolások fejlődéstörténete; (Logikai térábrázolás, cavallieri-axonometria, perspektíva, optikai játékok, perspektíva-korrekciók;) – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – A kortárs művészet interdiszciplináris – Kormeghatározás félévszázados-évtizedes pontossággal. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése., az összefüggések felhasználása az elemzés során. – A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete, összefüggéseinek értelmezése és felhasználása az elemzés során. Tárgy és környezetének kapcsolata – A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése Módszerek: Szöveges és képi műelemző módok kombinált alkalmazása az építészet, képzőművészet, az alkalmazott művészetek, és a népművészet terén. Képelemek és elemző fogalomrendszer következetes használata az elemzésekben Fotó, videó, számítógép használata gesztusok, kifejezések, téri viszonylatok elemzésére Nyomtatott és digitális ismerethordozók önálló alkalmazása (Könyvtári és internetes adatgyűjtés) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Magyar nyelv (jelteremtés) Idegen nyelvek (szakszavak) Matematika és informatika (koordináták, perspektíva, egyszerű képalkotó-rajzoló programok használata az elemzésben)


590

Történelem, filozófia Mozgókép és médiaismeret 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Kommunikációs és természettudományos kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Digitális kompetencia Tanulás tanulása Társadalmi (szociális kompetenciák), környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség Művészeti-esztétikai komp. Témák, tartalmak: Technikák ismétlése-rendszerezése műalkotásokhoz kötődően a művészettörténeti áttekintésben – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete Különleges művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) Módszerek: Tablók, digitális gyűjtemények, prezentációk A technikák megismerése, feladathoz rendelt kipróbálása vagy egyéni dokumentálása Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés, mintázás Néprajz Matematika, informatika (szerkesztés, testhálók-makettek készítése, digitális tabló, prezent 13. évfolyam: 5. tananyagelem: tananyagelem azonosítója:

A modern művészet 045/1.4/0980-06






Hazai és külföldi műgyűjtemények 045/1.8/0980-06

1. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi (kommunikációs) kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (művészet és társadalom összefüggései, kulturális azonosságtudat) Művészeti-esztétikai kompetenciák


591

Nemzeti és európai azonosságtudat Társadalmi és művészeti értéktudat, kritikai szemlélet Önálló alkalmazás (tanulás tanulása), modellalkotás Digitális kompetenciák Témák, tartalmak: – Avantgárd irányzatok a XX. század elején A fauves, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. – A XX. századi építészet irányzatai A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és organikus építészet jellemzői. – Művészet a két világháború között A szürrealista iskola. A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik. – A két világháború közti Magyarország művészeti csoportosulásai: Szentendrei iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör – Művészet a második világháború között A szürrealista iskola. A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik. – A két világháború közti Magyarország művészeti csoportosulásai: Szentendrei iskola, KÚT, Római iskola és a Gresham-kör – Művészet a második világháború után: Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, postpainterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera). – Művészeti csoportok és irányzatok Magyarországon a második világháború után (A neoavantgarde jelentkezése, a Zuglói kör és a gesztusfestészet, az Iparterv és a Szürenon csoport, a nyolcvanas évek transzavantgarde mozgalmának jelentős képviselői.) – A Pop art és egyéb jelenségek (combine painting, assemblage, environment, „Új realizmus”, hiperrealizmus). – Transzavantgarde és posztmodern művészeti irányzatok, kifejezési formák (akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, process art, mail art, Land art, Heftige Malerei, Újvad festészet, magánmitológiák). –Graffiti 2. Műelemzés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Nyelvi és képi kifejezés (kommunikációs kompetencia) Művészeti-esztétikai kompetenciák (problémamegoldó képesség) Önálló alkalmazások (tanulás tanulása), modellalkotás Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Állampolgári és vállalkozói kompetenciák (kezdeményezőképesség, összefüggések meglátása, rendszerezés képessége) Környezet- és társadalomtudatos magatartás Szociális kompetenciák (egyéni és közösségi értéktudat) Témák, tartalmak: A műelemzés eszközrendszere – A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. – A műalkotás kompozíciós elrendezésének felismerése, a kompozíció vonalainak bemutatása. – A képi kommunikáció alkalmazása a keresztény művészetben; – Térábrázolások fejlődéstörténete; (Logikai térábrázolás, cavallieri-axonometria, perspektíva, optikai játékok, perspektíva-korrekciók;) – A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílus-meghatározása. – A kortárs művészet interdiszciplináris – Kormeghatározás félévszázados-évtizedes pontossággal. – A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése., az összefüggések felhasználása az elemzés során.


592

– A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete, összefüggéseinek értelmezése és felhasználása az elemzés során. Tárgy és környezetének kapcsolata – A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése Módszerek: Szöveges és képi műelemző módok kombinált alkalmazása az építészet, képzőművészet, az alkalmazott művészetek, és a népművészet terén. Képelemek és elemző fogalomrendszer következetes használata az elemzésekben Fotó, videó, számítógép használata gesztusok, kifejezések, téri viszonylatok elemzésére Nyomtatott és digitális ismerethordozók önálló alkalmazása (Könyvtári és internetes adatgyűjtés) Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés mintázás 3. Művészeti technikák: Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok: Kommunikációs és természettudományos kompetenciák Alkotó és kifejezőképesség, problémamegoldó képesség Digitális kompetencia Tanulás tanulása Társadalmi (szociális kompetenciák), környezettudatos magatartás Kezdeményező- és alkotóképesség Művészeti-esztétikai komp. Témák, tartalmak: Technikák ismétlése-rendszerezése műalkotásokhoz kötődően a művészettörténeti áttekintésben – A művészetben használt alkotói technikák felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének ismerete. – A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete Módszerek: Tablók, digitális gyűjtemények, prezentációk A technikák megismerése, feladathoz rendelt kipróbálása vagy egyéni dokumentálása Kapcsolódás más tantárgyakhoz: Rajz, festés mintázás


593

5.9 Ábrázoló geometria A). Az ábrázoló geometria tantárgy célja: – Önálló gondolkodásra, tervszerűen ellenőrzött, pontos, igényes munkára való nevelés. – A tárgy tanulása kapcsán szerezzenek a tanulók képességet a térbeli alakzatok szabatos, rekonstruálható ábrázolására. – Ismerjék meg az ábrázolások geometriai módszereit. – A térszemlélet olyan fejlesztése, amely lehetővé teszi a gyakorlatban előforduló bonyolultabb térformák közötti eligazodást. – Megalapozza a műszaki és képzőművészeti ábrázolások geometriai tartalmának a megértését, és hozzásegít az e területen végzend ábrázolási feladatok megoldásához. Ezzel fontos részévé válik a vizuális kultúra terén folyó nevelésnek. – Segítséget nyújt az elektronikus gépi ábrázolás tervezéséhez és megszervezéséhez azzal, hogy megismertet a geometriai képalkotás módszereivel és alapvet tulajdonságaival. b) Fejlesztendő kompetenciák: – A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskör elemző vizsgálata. – A rajzi nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata. – Tárgyak, vizuálisan érzékelhet jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok megjelenítése. – A látás törvényszer ségeinek ismerete és ezen ismeretekkel értelmezni a látványt. – Vetületekből képes legyen rekonstruálni a látványt, a különböző leképezési rendszerek segítségével. – A tanult fontosabb leképezési rendszerek sokrét értelmezése, közös vonásainak bemutatása. – Megfelelő technikai készségek használata. – Értelmező, elemz munkája során a megfelel közlésformák kiválasztása. – A térgeometriához kapcsolódó szakkifejezések helyes használata. – A szerkesztési problémák önálló, kreatív megoldások. C) Fejlesztendő képességek: – Diszpozíciós képességek fejlesztése: észlelés, képzelet, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek. – A gondolkodási műveleteknél hangsúlyozva: analízis, szintézis, absztrahálás, összehasonlítás, összefüggés felfogása. – Gondolkodási képességek fejlesztése: feladatmegoldó, logikai gondolkodás, problémamegoldás.

5.9.1 Tananyag D) A tananyag tartalma. Heti 4 óra, egész tanévre 128 óra. Da) Síkmértani szerkesztések: – Alapszerkesztések, jelölések, axiómák. – Érintkező körívek Db) Térgeometria, két képsíkos ábrázolás: – Két képsíkos ábrázolás. (szabályok, összefüggések, törvényszer ségek.) – Térelemek ábrázolása. Képsíkok egyesítése. Projektivitás. – Egyenes és sík metszése, két sík metszése. – Képsík rendszer bővítése, transzformálás. – Síklapú testek síkmetszése. Ferde tengelyű hasáb, és gúla síkmetszése. (Az affinitás és a kollineáció geometriai rokonság elemzése.) – Árnyékszerkesztés. Dc) Görbe felületek ábrázolása. (Monge-ban.) – Egyenes és görbe felületek döféspontja. – Görbe felületek síkmetszése. (Alapformák metszése dőlt síkkal.) Dd) Axonometria. – Gyakorlati tengelykeresztek. – A kör ábrázolása. – Kúp és henger ábrázolása Cavalieri axonometriában.


594

De) Perspektivikus ábrázolás. (Az európai vetítési módszerrel.) – A centrális axiális kollineációhoz kapcsolódó fogalmak, összefüggések megismerése. – Térelemek ábrázolása. – Kocka ábrázolása egy és két iránypontos perspektívában. – Osztás és hozzáépítés síklapu testeknél. – Kör ábrázolása. Henger és kúp ábrázolása. – Árnyékszerkesztés perspektívában. – Rekonstrukciós feladatok. Df) Méretes feladatok szerkesztése: – Normális szerkesztése síkra és a különbségi háromszög megismerése, alkalmazása. Forgatás. – Egyszerű síklapú tárgyak ábrázolása. – Egyszerű felületek kiterítése. Dg) Rajzolvasás. Vetületek rekonstruálása. Dh) Egyszerű térkonstrukciók tervezése, és modellezése. Di) Síklapu testek áthatása. Dj) Szintetizáló, kreatív feladatsor készítése, tanulói tervezés alapján. – Síklapu és forgástestekből építkezve, csonkolással és hozzáépítéssel térkonstrukció létrehozása. – A konstrukció bemutatása, szerkesztése a tanult ábrázolási módokban és modellezése kartonpapírból. Dk) Az ábrázoló geometria nem direkt kapcsolatai más tantárgyakkal: – Matematika, mértan, rajzolás-festés, rajzolás-mintázás, művészettörténet, képző- és iparművészeti szakosztályok tantárgyai, informatika. E) Módszerek alkalmazása a tanórán: – Tanulásszervezési munkaforma általában frontális osztálymunka. – Az iskolatáblán vezetett szerkesztési módszerrel, az egyes téri helyzetek valós térben hurkapálcikával, kartonlappal, kerülnek bemutatásra. – A gyenge tanulók esetében egyénre szabott feladat jelentheti a tovább haladást. – Az elmélet és a gyakorlat nem válik élesen el, ezért a szerkesztéseket nem megfelelően végző tanulók részére, szabadkézi rajzoláshoz köthet feladat kiadása indokolt. – A tanulók a tananyagot, hagyományos szerkesztéssel, modellezéssel sajátítják el. F) Taneszközök alkalmazása: – Tanításhoz szerkesztésre alkalmas iskolatábla. Fehér és színes kréta. Vonalzók, körző. Projektor. – A tanulók szükséges eszközei: sima lapu füzet, egyenes vonalzó, derékszög vonalzó, körző ceruza. - Kötelező tankönyv: Pethes E.: 222 ábrázoló geometriai feladat. (az iskola könyvtárból 35 db kölcsönözhető.) – Ajánlott irodalom: Kólya Dániel: Geometria I., II., III. – Ajánlott e-jegyzet: Ábrázoló geometria szemléletesen. (Bancsik Zs., Juhász_Imre, Lajos S.) G) Követelmények Ga) Szerkesztések alkalmazása: – Thalész tétel, párhuzamos szelű k tétele. – Ötszög szerkesztése, aranymetszés, ellipszis szerkesztése. – Három középpontos kosárgörbe. – Egyenes és sík döféspontjának szerkesztése. – Transzformálás. – Transzformálás és forgatás. – Síkmetszés szeletel eljárással. – Axonometriában osztás, hozzáépítés és méretezés. – Perspektívában egyszerűbb alakzatok egy és két iránypontos ábrázolása. – Perspektívában osztás, hozzáépítés és a magasság helyes felvétele. Gb) Fogalmak ismerete és jelölésük: – Képsík, új képsík, vetít sugár, vetít sík, főegyenes. Általános helyzet síkok. – Térelemek jelölése és helyes használata.


595

– Árnyékhatár, önárnyék, vetett árnyék, bevetett árnyék. – Kúpszeletek és forgástestek. – Merőleges és ferde vetítéssel létrejövő tengelykeresztek. – Perspektivikus ábrázoláshoz kapcsolódó fogalmak: centrum, képsík, alapsík, horizontsík, főpont, iránypont. Gc) Összefüggések ismerete: – Összekötési és metszési axiómák – Képsíkok egyesítése előtti és utáni helyzet közötti kapcsolat felismerése. – Affinitás – Centrális kollineáció. – Euklideszi rendszerben az ábrázolásmódok közötti kapcsolat. Gd) Térbeli tájékozódás: - Térelemek rendezett viszonya, látható és nem látható élek megjelenítése. - Egyszer bb vetületi rajzok olvasása. – Térelemek rendezett viszonya, látható és nem látható élek megjelenítése. – Rekonstrukciós feladatoknál, az arányok és a formák helyes ábrázolása. H) Értékelés, ellenőrzés rendszere: – Konkrét szerkesztési feladathoz kapcsolódó feladatmegoldás szintje szerinti értékelés. – Szerkesztés tartalma, pontosság, tisztaság, a jelölések következetes alkalmazása. – Látható és nem látható élek egyértelm jelölése. – Térelemek közötti rendezett viszony megtartása. – Kreatív megoldások figyelembevétele. – Tanév közben a tananyag fontosabb részeihez kapcsolódó konkrét példák megoldása, a szerkesztés értékelése. – Félévkor és évvégén 1-től 5-ig terjedő osztályzattal minősítés.


596

5.10 Színtan A) A színtan tantárgy célja: – A színtan tanítása a tanulók esztétikai nevelésében fontos szerepet tölt be. Fejleszti az ízlést, a színkultúrát, a megfigyel képességet, valamint a logikus gondolkodást és az elvonatkoztatás iránti érzékenységet. – A színek, mint az emberi közlési lehetőségének, és mint alapvet esztétikai kategóriának a megismerése és gyakorlati használata. – Az általános színkultúra és vizuális kultúra szintemelésének el segítése. – Segítséget nyújt a képőművészet és iparművészet területén az alkotó és tervező tevékenységben, hozzá kapcsolódó munkaterületeken az elhelyezkedésben, illetve a továbbtanulók számára. B) Fejlesztendő kompetenciák: – A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskör elemző vizsgálata. – A színtanhoz kapcsolódó ismeretek megfelelő használata. – Vizuálisan érzékelhet jelenségek színtani elemzése, valamint elképzelt dolgok megjelenítése. – Értelmező, elemző tevékenysége során a megfelel közlésformák kiválasztása. – A színtanhoz kapcsolódó szakkifejezések helyes használata. – A színtani problémák önálló, kreatív megoldása. C) Fejlesztendő képességek: – Gondolkodási képességek fejlesztése: feladatmegoldó, logikai gondolkodás, problémamegoldás. – Kommunikációs képességek közül elsősorban, az önálló véleménynyilvánítás. – Észlelési képességek közül: formaészlelés, mozgásészlelés, térészlelés, térorientáció. – Különleges észlelési képességek közül, a színinger küszöb szintjének emelése. D) A tananyag tartalma a 13. évfolyamon. Heti 2 óra, egész tanévre 64 óra. Da) Általános színtani alapismeretek: – A színrendszerek kialakulásának és fejlődésének történeti áttekintése. – Színek fizikája, színek keverése, felhasználása, anyagtani ismeretek. – Színkontrasztok, színek térhatása. – Színharmóniák. – Coloroid színtest megismerése. Db) Általános színtani alapismeretekhez kapcsolódó, érdekes és tanulságos jelenségek, események megbeszélése. A tanulókkal előre megbeszélt témákban, a tanulók egyéni anyaggyűjtése alapján. Ez széles határok között mozoghat, de az alábbiak ajánlottak: – Művészettörténetből választott téma, de lehet pl. egy kiválasztott festőművész képeinek az elemzése. – Népművészet, öltözködéskultúra, színdinamika és anyagtan témaköréből. Dc) Színkeverési gyakorlatok. – főszínekből 12-es színkör készítése. – színeltalálási gyakorlatok – coloroid egy vertikális metszetének elkészítése. – coloroid egy horizontális metszetének elkészítése. De) Kompozíciós gyakorlatok, egyszer formákból. – Színkontrasztokra, majd színharmóniákra építve. Df) Tervezés a forma és szín kapcsolatának és a színek térhatásának bemutatására. – Különböző színes eszközökkel bemutatva. Kollázs készítése. Dg) Feladatsor készítése, az önharmonikus, kett s, hármas és négyes színharmóniára. – Fedőfestékkel létrehozott színkompozíciós gyakorlat, művészettörténeti példákkal kiegészítve. Dh) A tananyaghoz kapcsolódó kép és filmanyagok megtekintése, megbeszélése. – Múzeumlátogatás, pl. Vasarely, és a tananyaghoz kapcsolódó aktuális kiállítások.


597

E) A színtan kapcsolatai más tantárgyakkal: – közvetlen tantárgyi koncentráció nincs, de közvetett kapcsolata van az alábbi tantárgyakkal: – Rajzolás-festés, rajzolás-mintázás, művészettörténet, képző és iparművészeti szakosztályok tantárgyai, informatika. F) Módszerek alkalmazása a tanórán: – Tanulási célok megfogalmazása, a tárgy tanulásának rövid és hosszú távú hasznosságának kiemelése. – A tanulói kérdések, kérések, javaslatok tényleges beépítése a tananyagba. – Egyéni felelősség erősítése, közreműködés lehetősége a páros és csoportmunkában. – Önálló ötletek kifejezésének lehetősége, versenyhelyzet kialakítása. – Beszámolási, bemutatási kötelezettség. A tanulók alkotásaikat az osztály előtt bemutatják. G) Taneszközök alkalmazása: – A tanulók szükséges eszközei: festéshez fedőfestékek, (pl. tempera) ecsetek és egyéb színes eszközök, (pl. pasztellkréta, színes filc, színes ceruza). Rajztábla, rajzoláshoz és tervezéshez szokásos eszközök. Vázlatfüzet. – Tanári segédeszköz: projektor – Kötelez tankönyv: nincs – Ajánlott irodalom: Itten Johannes: A színek művészete; Kurt Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái H) Követelmények: A tanuló ismerje: – A különböző színek megválasztásának szempontjait, legyen színérzéke. – Ismerje a különböz színek alkalmazási lehet ségeit. – A színharmóniákban való alkalmazás szempontjait. – A legfontosabb színkontrasztokat. – Legyen tájékozottsága a színrendszerek fejlődéstörténetében. A tanuló legyen képes: – Adott minta után a színek kikeverésére. – Színharmóniák alkalmazására. – A szükséges anyagok és eszközök biztos használatára. – A feladatok igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére. Követelmény az órai munka során: – Színek alkalmazása konkrét feladatban. A tanulók számára mindig széles teret engedve a választás lehetőségének és a megoldásokban kifejezésre jutó kreativitásnak. – Az időigényesebb feladatok otthoni munkával egészülhetnek ki. I) Értékelés, ellenőrzés rendszere: – Konkrét színtani feladat, megoldás szintje és teljesítmény szerinti értékelése. – Az értékelés az elkészített gyakorlati munkák alapján. A tanulókkal együtt közös elemzéssel és megbeszéléssel. – Félévkor és évvégén 1-től 5-ig terjedő osztályzattal minősítés.


598

5.11 Népművészet A képzési idő 1 év. Összesen 74 óra, heti 2 óra. 1. A program célja, feladata: A tantárgy tanításának célja: – a kultúrák és társadalmak életének és működésének megismerése – a kultúra folyamatosságának megértése: a jelenben szükséges a múlt megismerése a jövő alakításához A tantárgy tanításának feladata: – a kultúrát nem, mint művészeti tárgyat, hanem mint működő rendszert megérteni – a magas kultúra és a népi, közösségi kultúra párhuzamba állítására, együttes értelmezésére való képesség – néprajzi és társadalomtudományi fogalmak megtanítása – a jelent foglalkoztató kérdésekre válasz keresése, nyitott, felelősségteljes gondolkodással, melyhez a népi kultúra, mint értékmegőrző hagyományos közösségi kultúra, melyben az egyéneknek fontos szerepe és felelőssége van, szolgáljon használható és továbbfejleszthető mintákkal – a néprajzi, antropológiai gyűjtés, a terepmunka módszereinek megismerése és alkalmazása projektmunka illetve kisebb gyűjtési feladatok keretében – az érdeklődés felkeltése, a további tájékozódáshoz szükséges irányok megadása, a folyamatos tájékozódás és tanulás iránti motiváció megteremtése – a (népi) kultúrával való foglalkozás során a korábban más tantárgyak keretében megszerzett művelődéstörténeti és társadalomtörténeti ismeretek összekapcsolása, és így egy átfogó, összefüggő kép kialakulása az európai és ezen belül a művelődéstörténetről, a hagyományos európai és magyar kulturális értékekről, és ezek változásairól A népművészet tantárgy keretében az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott legfontosabb tanulási-tanítási célok, illetve értékek, attitűdök: a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés, az önálló gondolkodás és cselekvés, az önművelés képességének kialakítására, fejlesztésére jó lehetőség nyílik. Az oktatási módszerek közül a tevékenységközpontú projektmódszer használatával ezek a képességek mind fejleszthetők. Módszerek: Projektmódszer: A módszer keretében néprajzi gyűjtést, a gyűjtött anyag feldolgozását és kiállítás-tervezést, ill. rendezést lehet megvalósítani. A munkát a tanév elején érdemes elkezdeni és az egész tanévet rászánni. A tananyag személyessé tétele és élményszerűsége, átélhetősége céljából a gyűjtést és kutatást a saját környezetben, családban, szakmában (más szakmákban is) célszerű végezni. A projektmunkát kisebb csoportokban (2-4 fő) érdemes végezni. A néprajzi terepmunka során a gyűjtési tevékenység témái: – önálló felmérések, gyűjtések a tárgyi kultúrával kapcsolatban – felmérés, rajzi bemutatás, anyag, technika, funkció, díszítmény vizsgálata (kapcsolódhat az életrajzi gyűjtéshez is) – kismesterségek, technikai folyamatok és eszközök leírása – ember és tárgy viszonyára irányuló megfigyelések – életrajzgyűjtés, a családon belül vagy az ismeretségi körben, a nagyszülők (dédszülők, szülők) generációjában A projektmunka során megvalósuló tanulói tevékenységek, fejlesztési feladatok: Előkészítés, tervezés A projektmódszer megismerése, a kitűzött célok és a feladatok megbeszélése. A feladatok ütemezésének megbeszélése.


599

A megadott kereteken belül önálló témaválasztás, kérdésfeltevés. A kutatandó személy vagy a kismesterség kiválasztása. A tárgygyűjtés és az életrajzi gyűjtés szempontjainak megbeszélése. Problémamegoldás: kutatás, gyűjtés A tanév során folyamatosan megszerzett ismeretek alkalmazása. A szakirodalom összegyűjtése: könyvtárhasználat, online könyvtári katalógus használata, internet használata. A terepmunka, a gyűjtés módszereinek megismerése és alkalmazása: interjúkészítés, fotózás, filmezés, (résztvevő) megfigyelés, tárgygyűjtés, rajzi vázlatok készítése. A technikai folyamatok, az eszközök, a tárgyak leírása. Összefüggések feltárása A gyűjtött anyag rendszerezése, a feltett kérdés megválaszolása az anyag elemzésével. Általánosságok, következtetések levonása. A gyűjtött anyag, és a kutatás bemutatása kiállítás keretében. További a tantárgy tanítása-tanulása során alkalmazott oktatási módszerek: Alapmódszerek: – tanári magyarázat: előadás illusztrációval (projektoros képvetítés, filmvetítés, zenehallgatás), kérdve kifejtő módszer, irányított beszélgetés – munkáltatás: házi feladatként kisebb témában néprajzi gyűjtés, olvasott tanulmány feldolgozása, esszéírás – individualizálás: egyéni feladatként önállóan választott témából kiselőadás készítése – motiváló módszer: vita, csoportmunkaként is – kiállítás, múzeum, skanzen látogatása Differenciálás módszere: – egyéni, csoportmunka – projektmunka során az együttműködés Fejlesztési követelmények: – önálló ismeretszerzés és az ismeretek feldolgozása, kritikai értelmezése, következtetések levonása, írásban való összefoglalása – szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, vitakultúra – forráskezelés, tudományos anyaggyűjtés, keresőprogramok ismerete – a néprajzi folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok ismerete, használata – tárgyi környezet elemzése – önálló kérdésfeltevés, a kultúrával és társadalommal kapcsolatos kérdésekben problémaérzékenység kialakítása

5.11.1 Követelmények a program elvégzése után: Ismeretek: – egyén, közösség és kultúra viszonya – a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatai – a néprajz és a népművészet fogalmai – a civilizációk kialakulása és specializálódása – a lakóterek, a népi tárgyi kultúra kialakulásának története – napjaink népi kultúrájának tárgyi megnyilvánulásai és kapcsolatai a hagyományos kézműves tárgyi kultúrával; a szubkultúrák tárgyi megnyilvánulásai Képességek: – tárgyat és megnyilatkozását annak létrehozójával együtt korába és környezetébe illeszteni – az európai és a nemzeti kultúrtörténetben, társadalomtörténetben, valamint napjaink globalizált világában való eligazodás, a globalizációval jelentkező problémák, konfliktusok felismerése – megértő módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrákhoz


600

5.11.2 Az értékelés módja: A félév során rendszeresen érdemjeggyel, félévkor, év végén osztályzattal. A projektfeladat miatt folyamatos konzultáció szükséges, ami az önállóan végzett tanulói tevékenység végigkísérését jelenti, és lehetővé teszi az egyes résztevékenységben felmerülő nehézségekben való segítségnyújtást, orientálást. Az egyes résztevékenységek értékelésre kerülnek. A projektmunka végén a tanulóknak maguknak is értékelnie kell saját munkájukat, illetve összegezniük, hogy milyen tevékenységekben tettek szert nagyobb jártasságra. Az osztályzat a következő tanulói teljesítményeket méri: – témazáró dolgozat minden témakör után – kiselőadások, beszámolók (önálló szóbeli szereplés) – tanórán kívül megoldandó írásbeli feladatok: szakbibliográfia készítése házi dolgozat formájában a projektmunka eredményeinek összefoglalása esszéírás tanulmány értelmezése irányított kérdések alapján – a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása – néprajzi gyűjtőmunka

5.11.3 Tananyag: Témakörök: Általános ismeretek (összesen 12 óra + 2 óra összefoglalás és témazáró) Mi a népművészet (összesen 16 óra + 2 óra összefoglalás és témazáró) Otthon, lakótér és tárgyi világa (összesen 13 óra + 2 óra összefoglalás és témazáró) Népi kerámia (összesen 10 óra + 2 óra összefoglalás és témazáró) Textilek, népi textilek (11 óra + 2 óra összefoglalás és témazáró) Általános ismeretek 4 óra A kultúra fogalmának körbejárása. Bevezető óra, ismerkedés a tantárggyal (témájával, céljaival és követelményeivel) és az egész évre szóló feladatokkal. fogalmak, összefüggések: Az emberi kultúra, a kultúrák. Történettudomány és társadalomtudomány. az emberi faj, a civilizáció és a kultúra kialakulása. A civilizáció és a kultúra fogalma(i), a kultúra fontos jegyei. Anyagi, szellemi, szociális kultúra. Természet és kultúra. A kultúra, mint modell. Kultúrák. A kulturális sokszínűség kialakulásának okai, a kultúra, mint adaptáció. A kultúra térben és időben való változása. A kulturális másság. Járulékos fogalmak: rassz, rasszizmus, előítélet, sztereotípia, etnocentrizmus, kulturális relativizmus. A Föld népeinek csoportosítása: kulturális, etnikai és nyelvi rokonságok. A fizikai antropológia. Társadalom és kultúra kapcsolata. Az első civilizációk kialakulása. Az Európán kívüli civilizációk. A néprajzi terepmunka módszere. résztéma: A kultúra fogalmának körbejárása. Bevezető óra, ismerkedés a tantárggyal (témájával, céljaival és követelményeivel) és az egész évre szóló feladatokkal. témakör: óraszám: résztéma:


témakör: óraszám: résztéma: fogalmak, összefüggések:


témakör: óraszám: résztéma: fogalmak, összefüggések: témakör: óraszám: résztéma: fogalmak, összefüggések:


601

Általános ismeretek 2 óra A kultúra változatai. A népi kultúra; a „népi, közösségi, csoport és egyéni” fogalmak, individuális és közösségi kultúra. A kultúra változatai: globális és szubkultúra, magas kultúra és populáris kultúra, hivatalos és ellenkultúra, népi kultúra. A nép fogalma. A népi kultúra közösségi jellege. Az individuum megjelenése és a magas kultúrában való megnyilvánulási formái. Korunk népi kultúrája: városi szubkultúrák közösségi megnyilvánulásainak jelenségei. A média szerepe ezekben. Általános ismeretek 2 óra Nemzeti kultúra és benne a népi kultúra szerepe. Nemzeti nyelv, nemzeti függetlenség. A néprajztudomány és kialakulása. A népművészet felfedezése: a népi kultúra iránti érdeklődés Európában a felvilágosodás és a romantika korában. Az érdeklődés esztétikai és politikai mozgatói, a közép–kelet európai sajátosságok. A népi kultúra szerepe a nemzeti kultúra megteremtésében. A szellemi és tárgyi kultúra legfontosabb gyűjtői, kutatói és gyűjteményeik, a gyűjtés céljának, szemléletének változásai a 19-20. században. Általános ismeretek 2 óra Otthon, otthonosság, anyanyelv, anyanyelvi kultúra. Identitás. Helyi kultúra, szocializáció. A kultúra, mint a világ megismerésének módja. A kultúra, mint tudáskészlet. (Anya)nyelv és gondolkodás, nyelv és mentalitás, nyelv és kultúra ös�szefüggései. Nyelvi változatosság. Az anyanyelv kultúraőrző szerepe. Általános ismeretek 2 óra A hagyományos népi kultúra: a hagyomány szerepe a kultúrában, a hagyomány, mint tudás. Az írott, hivatalos magas kultúra és a szóbeliségben élő népi kultúra egymás mellett élése, kölcsönhatásuk. Hagyományos paraszti kultúra – mint rendszer: rend, értékrend, kultúra, kontinuitás (természet – gazdálkodás – társadalom – szellemi kultúra). Két pillére: közösség és hagyomány. A hagyomány, mint népi tudás. Egyén és közösség. A népi kultúra szóbelisége és a folklór törvényszerűségei: anonimitás, közösségi jelleg, variálódás, alkalomhoz kötöttség, hagyományos jelleg, szinkretizmus. Az írásbeliség kialakulása és szerepe. A szájhagyományos és az írott kultúra egymás mellett élése és kölcsönhatásuk. Az írásbeliség megjelenése a hagyományos paraszti kultúrában. Mai városi folklór. A népművészet fogalma 2 óra Jel, jelfunkció az élővilágban. A feltételezés és a tapasztalat. Jel és megszemélyesítés. Megszemélyesítés a természeti népeknél. Az etológia fogalma. A kommunikáció, a tanulás. A jel, a jelentés, a megszemélyesítés és a szimbólum. A természeti népek lélekképzete, vallása.


602


A népművészet fogalma 1 óra Az egypólusú társadalmak kultúrája. A kevéssé rétegzett társadalmak. A kultúra egységessége, nem különül el hivatalos, magas és népi kultúrára. Szinkretizmus: a művészet, vallás, tudomány egysége; a művészeti ágak egysége. Szájhagyományos kultúrák, az írásbeliség hiánya. A szocializáció terepei.

témakör: óraszám: résztéma:

A népművészet fogalma 2 óra Magas művészet és népművészet viszonya (diakronikus magyarázat). Az irányító réteg művészete, mint a személyiség kifejezése, az irányított réteg közösségi kultúrája, mint a meglévő értékek, rendszerek védője. Önmegvalósítási tárgyalkotó kísérletek, életféltés (vasalt tojás, türelemüvegek stb.). A társadalmak differenciálódása, munkamegosztás, a mesterségek specializálódása. Az uralkodó rétegeket szolgáló hivatásos művészetek kialakulása, a magas művészetek (magas kultúra) és a népművészet (népi kultúra) szétválása, egymás mellett élése, kölcsönhatása. A magas művészet ágakra bomlása. A hivatalos, magas művészetek funkciói kezdetben. A magas művészet, mint a személyiség kifejeződése, az egyéniség előtérbe kerülésével a humanizmus korától. Az egyéniség kifejeződése a művelődéstörténet különböző korszakaiban, az újítás szerepe. A független, autonóm művészet, l’art pour l’art művészet kialakulása. A népi kultúra, népművészet lassabban változó, hagyományos jellege: a felhalmozott tudás hagyományozása. A közösség normatív, szabályozó szerepe az alkotásban. A népművészet funkcionalitása, alkalomszerűsége, szinkretimusa, alkalmazott művészet jellege. Az egyéniség megnyilatkozásának nagyobb teret adó műfajok a népművészetben. Napjaink városi népi kultúrájában a hagyományos népi kultúra vonásainak folytatódása. Folklorizmus.

fogalmak, összefüggések:

A népművészet fogalma 3 óra A tárgyi környezet funkciói: hétköznapi (profán), szakrális, esztétikai, kommunikációs. Funkcióváltozások bemutatása. Ikonográfia. Napjaink tárgykultúrája. fogalmak, összefüggések: A paraszti tárgyi kultúra funkcionalitása. A hétköznapi funkciójú tárgyak értéke a használatóság: megfelelő, jó alapanyag, a rendeltetés meghatározta forma. Másodlagos, esztétikai érték. A gyakorlati célú díszítmények. A szakrális funkció: mágikus-vallásos funkció (óvó-védő, segítő stb.); a díszítmények eredeti szerepe. A racionális gondolkodás, a tudományos világkép elterjedésével az esztétikai szerep súlya nő. Társadalmi-kommunikációs szerep: a díszes tárgy társadalmi státus-, presztízs kifejezője. E funkció fennmaradása. A népművészetben használt díszítmények tartalma, jelentése. Konkrét és elvont díszítmények. Elem, motívum, kompozíció, minta. Színhasználat, stilizálás. Stílus- és motívumtörténet. Napjaink tárgykultúrája: anyag, forma, funkció és díszítés viszonyulása. A hagyományos kézműves és mesterségek fennmaradásának lehetőségei, irányai, korlátai. A hagyományőrzés útjai, szerepe. Népművészet és populáris kultúra viszonya, kölcsönhatása. témakör: óraszám: résztéma:




603

A népművészet fogalma 3 óra A tapasztalatok, ismeretek és a saját személyiség kivetítése, ezek feltételezése az ismeretlenben. (A vallás kialakulás?) Jel, jelkép, istenek. Augustinus Aurelius és a keresztény monoteizmus (más monoteizmusok). A népi vallásosság (vallástörténeti párhuzamokkal pl. János evangéliuma, Aquinói Tamás, reformáció, szektásodás) A világról kialakított ismeretek, azok rendszerezése, képzetek, jelképek formájában való kifejezése. A különféle világképek kialakulása: mitikus, vallásos, tudományos világkép. A vallás(ok) kialakulása, fejlődésük története: animizmus, lélekképzetek, politeizmus, monoteizmus. Az öt nagy világvallás. A vallás funkciói. Szent Ágoston: a középkori keresztény ideológia gyökere, az antik filozófia továbbörökítője. A középkori keresztény világkép. A népi vallásosság: a népi vallási kultúrában a hivatalos egyházi tanítást kiegészítő vallási képzetek és gyakorlatok; ezek eredete. Keresztény irányzatok, napjaink keresztény megújulási mozgalmai, az új vallási mozgalmak, szekták, a „vallási piac” jelensége. A népművészet fogalma 5 óra A 20. század közepe körül a paraszti közösségek megszűnése. Az eddigi értékek összefüggéseinek és védettségének elvesztése. A népművészet formális továbblépése. technikai civilizáció és a közösségi kultúrák. A jobbágyfelszabadítást követő társadalmi változások: a feudális társadalmat felváltó polgári társadalom kialakulása. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a munkásosztály kialakulása, a városba áramlás, a mezőgazdaság részarányának fokozatos csökkenése. A kollektivizálás, és a hagyományos paraszti, falusi közösségek erőszakos átalakítása. A hagyományos falusi kultúra, mint rendszer alapjainak átalakulása, megszűnése. A hagyományos paraszti tudás hagyományozásának megszakadása. A népművészet formális továbbélése, a folklorizmus jelensége. A népművészet nemzeti szimbólummá emelése a 19. században. A kézművesség iránti érdeklődés, mint az ipari civilizáció elidegenítő hatásától szenvedő ember igénye. A népművészet gyűjtése, a kézműves háziipar intézményessé tétele, kereskedelmi célú átalakítására tett kísérletek. Ennek társadalmi–gazdasági hatása egyes paraszti közösségekben, illetve a tárgyi kultúrában a minőségre gyakorolt hatása. A hobbi kézimunkázás öröme. A közösségi ízlés szabályozó erejét helyettesítő specializált intézmények (művészeti tömegmozgalom, alkotótáborok). Népi kultúra a technikai civilizáció korában. A különféle szubkultúrák közösségi kultúrája (foglalkozási csoportok, ifjúsági zenei szubkultúrák, korcsoportok stb.). A média, és különösen a világháló hatása, szerepe a közösségi kultúrák formálódásában és az ízlés, a mentalitás alakításában. Új közösségi formák megjelenése. Zárt közösségek kultúrája (tetoválás, költészet, alkotás, térhasználat, közösség- és hierarchiaszerveződés).

témakör: Otthon, lakótér és tárgyi világa óraszám: 2 óra résztéma: Településtípusok fogalmak, összefüggések: Területi munkamegosztás. A falu néprajzi fogalma: települési és társadalmi egység, korlátozott önállóságú, mezőgazdasági jellegű kiste-


604

lepülés. Szoros kapcsolata a legközelebbi várossal. A város: specializálódott tevékenységek. Autonóm vezetésű társadalmi egység, piachely, gazdasági, igazságszolgáltatási és kulturális központja a környéknek. Jogi helyzete. A városfejlődés története Magyarországon. Szabad királyi város és mezőváros. Parasztpolgárok. A 19. századi közigazgatási reform. A településtípusok rendszerezése: zárt település, szórványtelepülés, tartozéktelepülés (tanya), szer. A településszerkezet fejlődése: szórt, halmazszerű a 10-13. sz-ban. 14. sz: a jobbágytelkekre épülő falu kialakulása. A falukép kialakítását meghatározó tényezők.

Otthon, lakótér és tárgyi világa 2 óra Nomadizálók lakóterei, kerek alaprajzú épületek: sátrak, jurta, gubba, hajma. Továbblépésük: mészégetők, halász- és pásztorkunyhók. A kerek és a szögletes alaprajzú, ősi eredetű építmények használata, bútorzata, szokásrendje. Kultikus tér, munkatér, diagonális elrendezés. A 9-10. századi lakóterek Magyarországon. fogalmak, összefüggések: A magyarság építőtevékenységének korai, honfoglalás előtti szakasza. Változatos, sokszínű építőkultúra. A szókészlet tanúságai, a finnugor korból származó szavak. A kúpos kunyhó finnugor kori öröksége, elemi gondolat terméke (univerzális, világszerte ismert, régi). A sátor használata a vándorlás idején is. Változatai: kupola alakú tető, rácsos favázzal (jurta), és kúpos alakú (haima, qubba). A jurta könnyen szállítható, és felállítható, a legfejlettebb. A váz borítása: állati bőrök, szőrme, nemez. Veremház: a magyaroknál félig földbe mélyített, felmenő falú ház a leggyakoribb változat, a teljesen földbe épített és a földszinti hajlék ritkább. A sövényfalú ház, nyeregtető, válaszfalak, nyílt tűzhely. A termelő tevékenység növekedésével változik a lakáskultúra. A kemence megjelenése. Fölbe mélyített kemencés veremházak. Előnye: a kemence jobban befűti, mint a nyílt tűzhely. A kúpos kunyhó továbbélése, és más, időszakos épületeké, amelyek a legeltető pásztorkodáshoz szükségesek. Térhasználat: átlós elrendezés, férfi–női, jobb–bal, ünnep–munka. Berendezés, bútorzat: tűzhely, oltár, a vagyon tárolása, fekvőhely, konyhai felszerelés. A tűzhely központi szerepe.



Otthon, lakótér és tárgyi világa 2 óra A födém és a füstelvezetés hatása a bútorok kialakulására és a lakótér alaprajzára, egy- és többosztatú lakótér. Kétirányú fejlődés: paraszti és polgári. A 14. századtól elterjed a földfelszíni, többosztatú háztípus és a 14-16. századtól a füstmentes, meleg lakótér. Az alaprajz összefüggése a tüzelőberendezéssel, a füstelvezetéssel, az építőanyaggal, a falszerkezettel. Kéthelyiséges és háromhelyiséges lakóház. Soros elrendezés. A második szoba és a tisztaszoba megjelenése a füstelvezetés megoldásával. A presztízs kifejeződése, polgárosodás. Az alföldi mezővárosok példája.



605

Otthon, lakótér és tárgyi világa 2 óra A bútorozott paraszti lakóház. Ács és asztalos fafeldolgozás, bútorkészítés. A ház, bútor, szerszám funkciója, a természetes anyagok felhasználása: szaru, fém, fa, háncs. Konvenciótisztelet és találékonyság. A ház egyes helyiségeinek használata, szerepe a paraszti életben és a bennük elhelyezett bútorok funkcióik szerint. Tároló-, ülőbútorok, asztal, ágy, bölcső. A bútorok elrendezése. A paraszti használatban lévő bútorok funkciójuk (mindennapi, ünnepi, reprezentáció) meghatározta elkészítése (házimunka, háziipar, asztalosmester, gyáripar). A házimunka és háziipar keretében elkészített természetes anyagú tárgyak, eszközök. A famegmunkálás és a növényi anyagok használatának hagyományai.

Otthon, lakótér és tárgyi világa 2 óra A 19. század: kiteljesedés és hanyatlás. A polgári minta hatása, utánzása. Lakótér, bútor, mint rangjelzés. fogalmak, összefüggések: A 19. századra a paraszti tárgyi világ kiszínesedése és gazdagodása. Társadalmi és gazdasági okok. Társadalmi rangjelzés: a presztízs kifejezése a tiszta szoba díszes tárgyai, bútorai és a viselet által. Polgári minták átvétele: polgárosulás és paraszti öntudat kifejeződése, a kelengye szerepe. A mezővárosi parasztpolgárság, a gazdaréteg és a földnélküliek eltérő mentalitása és annak a tárgyi kultúrájukban való kifejeződése. A 20. század elejétől a parasztság és hagyományos kultúrájának fokozatos megszűnése. témakör: óraszám: résztéma:




Otthon, lakótér és tárgyi világa 1 óra Az I. világháború és a II. világháború utáni tömegcikkek A gyáripari áruk elterjedése, a házimunkaként készült tárgyak visszaszorulása. Új alapanyagok és tárgyak megjelenése a paraszti használatban. A szabad földforgalom megszűnéséből következő életmódváltozások: a megtakarítás földbe fektetése helyett a lakáskörülmények javítása és a tartós fogyasztási cikkek felhalmozása. Újfajta bútorok, presztízstárgyak megjelenése. Korlátozott és felemás polgárosulás. Otthon, lakótér és tárgyi világa 2 óra A II. világháború után a városi bérlakás, mint alaprajzi minta. Új státusszimbólumok, kispolgári ideák és életforma tömeges megvalósulása. Panelház, a cselekvő önmegvalósítás lehetőségeinek megszűnése, kísérletezés világszerte a megoldásra (Makovecz Imre). A fiatal generáció városba költözése, a szocialista bérlakásépítés, az új embertípus lakáskultúrája. Az 1945 utáni lakásviszonyok, lakberendezés, lakótérhasználat: változik, de továbbra is három alapvető forma: polgári, munkás, paraszti. Alapanyag: tégla, városon panel. A települések építészeti képe megváltozik: a táji sajátságok eltűnnek. 60-as évek: sátortetős kockaház. 70-es évek: alpesi tetős házak, emeletes házak. Központi fűtés, víz-, szennyvíz, gázhálózat. Kispolgári minták a lakberendezésben és az életmódban. Presztízstár-






606

gyak, újfajta bútorok, bútorgyári termékek. Külön szoba mindenkinek. A díszítés új elemei: kézimunka, tv, dísztárgyak. A panelház, ás alternatívakeresés az építészetben. Népi kerámia 1 óra Az agyagművesség története, kialakulásának gazdasági feltételei. Az agyagedény készítés kezdetei a neolitikumban. A mesterség kialakulásának összefüggése a letelepedett életmóddal, és a zsákmányolásról a termelő életmódra való áttéréssel. Új szükséglet: főzőedény a gabonaételek számára, tárolóedény funkciónak is. A korábbi kőedény használatát váltja fel. Következmény: munkamegosztás és specializálódás – mezőgazdaság, kereskedelem, kézművesség. Nemek szerinti munkamegosztás: női, majd férfimunka. A korong és a fazekaskemence első emlékei: Mezopotámia, Kr. e. 4. évezred. Népi kerámia 2 óra Agyaglelőhelyek Magyarországon, a fazekasközpontok kialakulása. Fazekas, korsós, tálas, gölöncsér. Az agyagminőség meghatározó szerepe. Az agyag két fajtája: tűzálló és nem tűzálló edény készítésére alkalmas. Az agyagminőség és az adott tájegységben készített edények formája és funkciója közötti összefüggés. Tűzálló sütő-, főzőedények, kályhacsempe illetve korsók, tálasok. Agyaglelőhelyek és a rajtuk kialakult fazekasközpontok. Tűzálló agyag: az Alföldet körülvevő hegyvidéken. A híres gömöri tót fazék (vászonfazék). Korsós és tálas központok. A tűzálló edényeket nem vagy csak belül mázazzák, a kevés mázhasználat miatt nem céhes, hanem háziipari keretben készítik a fazekasok. A háziiparos gölöncsér. Népi kerámia 2 óra Országos típusok, technikai és vizuális jellemzők, főbb formák. A korongon készült edények főbb formái: forgástest, fennálló vagy öblös, és lapos edény. Fennálló: fazék forma és korsó forma. Fazék forma: fazekak, köcsögök, bögre, szilkék, bödönök. Korsófélék: szájforma szerint csoportok, korsók, kanták, butellák, kancsók, bokályok. Lapos edény: tálasedények (tálak, tányérok), sütőedények (serpenyő, lábas, tepsik, sütők). A leghíresebb központok és edényeik díszítőtechnikái, stílusai. Népi kerámia 2 óra Cserekereskedelem, kereskedelem, piacozás, kínálat és kereslet egymásra hatása. A fazekaskereskedelem – cserekereskedelem. Az edény űrtartalmának megfelelő termény (egyszer töltve, kétszer töltve). A régi és az új űrmértékrendszer. Az értékesítés módjai: faluzó, vásári és helyi kereskedelem. Vízi, távolsági kereskedelem (a mohácsi edény dunai útja). A felföldi fazekasok faluzó alföldi kereskedelme. Piaci körzetek. A kocsira rakodás.






607

Vásári kereskedelem: fazekasutca a vásárban. Céhszabályzat a lepakolás rendjéről. Híres vásárok. A céhes mesterek edénykereskedői. Céhek, fazekasok, korsósok, gerencsér. Sorozatgyártás (a folyóedény). A megrendelésre készített egyedi edények (boros- és pálinkásedények). Népi kerámia 2 óra Hétköznapi és ünnepi, férfi és női használatra készült tárgy, típus, forma, különleges funkció, edényfeliratok. Elsődleges, másodlagos, harmadlagos használat. A hétköznapi folyóedény és a barátságból, ajándékba, megrendelésre készített egyedi edények. Boros-, pálinkásedények: kancsó, kulacs, miskakancsó, csalikorsó, pálinkásbutella, A mázas edények korai, ünnepi szerepe. Céhek, faluközösségek, református egyházak nagy zöldmázas, feliratos, domborműves boroskancsói. Női használatú díszedények: cserépkosár, fésű-, tintatartó. Használatuk, szerepük a paraszti tárgykultúrában, megőrzésük, fennmaradásuk. Textilek, népi textilek 2 óra Az állatok fészkei, pókháló, a természetben található szövedékek, fonadékok, textúrák. Csapdák rácsozott fedése, az épületek fonott, szövött részei. A szövés kialakulása, a három dimenzió ismeretének eszközszerű használata. A halászat, vadászat, állattartás fonott, szövött eszközei. A természetben föllelhető növények alapanyagként való használata az állatok által és a neolitikum óta az ember által: építmények, használati tárgyak, eszközök, öltözetdarabok készítése. A kender és a len őshonossága. A növények feldolgozásának régebbi technikája a fonás, az egyik legősibb kézművesség. A szövés – a kender- és lenrost feldolgozásától eltekintve a magyarságnál csak a gyékényfeldolgozásban jellemző. Az első gyapjúszövetminták Kis-Ázsiából az i. e. 7. évezredtől. A gyapjúmunka a textilkészítés legrégibb ága, megelőzte a len- és kendermunkát, technológiája hatással volt e rostnövények feldolgozására. A fonás, szövés technikájának alkalmazása a vadászat, halászat és állattartás eszközkészletének elkészítésében. Textilek, népi textilek 3 óra A díszes textíliák szerepe az ünnepi alkalmakon: a naprendszer periódusosságára épülő naptári ünnepek és az emberi élet fordulópontjai: születés, házasságkötés, halál. Az ünnepek és az ünnepi rítusok szerepe a népi kultúrában. A naptári ünnepek és az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepi szokások. A díszített, szépen formált tárgyak funkciói, jelentése az ünnepi szokások keretében. A tisztaszoba „átöltöztetése” az ünnepi alkalmakon. A népi kultúra szinkretizmusa: a díszített tárgyak jelentéshordozó szerepét kiegészítő más jelentéshordozók. Rúdravalók, táji elterjedésük, használatuk hétköznap és ünnepnap. Kendők, abroszok, derékalj, párnahéj, vőfélykendő. A textíliákon megjelenő vallási és mágikus célú díszítmények. A feliratok és szerepük.


608

Textilek, népi textilek 3 óra A népviselet kialakulása, az új stílus a népművészetben: fokozott naturalizálódás. Polgári minták a 18. században. A 19. századi kiteljesedés, törekvések a polgárság utánzására, a viselet jelzőfunkcióinak továbbfejlődése. fogalmak, összefüggések: A parasztviseletek fejlődése: lassú változás a századok alatt; népi és elit viseletkultúra szétválása. A viseletdarabok számának gyarapodása. Nyugati hatások a magyar öltözködéskultúrában. A tájilag különböző ünnepi viseletek kialakulása a 18. század végétől. A társadalmi és gazdasági változások hatása a parasztság öltözködéskultúrájára. Az új stílus a népművészetben. A paraszti viselet bonyolult jelzőrendszerré válása. Etnikus és felekezeti hovatartozás, nem, kor, vagyoni állapot kifejeződése. Az életkor és a családi állapot kifejeződése: gyermekkor, eladósor, menyasszony, vőlegény, fiatal házasok, házasok, öregek viselete. Az egyéni sors kifejezése. Az ünnepi viselet, a mennyegzői ruha, a gyászviselet. A színszimbolika. témakör: óraszám: résztéma:

Textilek, népi textilek 3 óra A kivetkőzés. A házilag készült textíliák felcserélése rőfös árura. Törekvések a viselet mesterséges megtartására. A mesterségesen fenntartott konvenciók következményei: alaki formák, formális cselekvés, az összefüggések megszűnése. Napjaink divatja, a divat jelentése. A gyűjtés fontossága, szempontjai. fogalmak, összefüggések: A népviselet elhagyása a 20. században: a kivetkőzés. Városi, polgári öltözetre cserélése. A jelenség gazdasági-társadalmi okai és következményei. A gyári áru, a konfekcióruha megjelenése. Kívülről jövő törekvések a viselet megőrzésére, a viselet eredeti szerepének megszűnése, új funkciók kialakulása. Nemzeti szimbólum, hagyományőrzés, turizmus. Korunk öltözködéskultúrája, a divat jelensége. Divat és népviselet viszonya. A népviselet és a népművészet felhasználása napjaink öltözködéskultúrájában. Folklorizmus. témakör: óraszám: résztéma:


609

5.12 Munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek 13. évfolyam Összes óraszám: 64 óra, Heti óraszám: 2 óra

5.12.1 A tantárgy célja A gazdasági élet alapvető tényezőinek, jelenségeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók gazdasági szemléletének formálása. Pontos, alapvető összefüggések megértését biztosító szakmai szókincs kifejlesztése. Az alapvető közgazdasági összefüggések elsajátításával a gazdasági élet jelenségei közötti eligazodás megkönnyítése. Témakörök

Tartalmak

Össz. óra

I. Jogi alapismeretek A jogszabály

Jogszabály fogalma Jogszabály elemei A szerződés fogalma A szerződés fogalmának elemei A szerződés létrejötte A szerződés alakja A szerződés érvénytelensége

A szerződés

16

A szerződés módosítása A szerződés megszűnése A szerződés teljesítése A szerződés megszegése A szerződés megerősítése Biztosítékadás

II. Munkajogi ismeretek

A munkaviszony létesítése A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés érvénytelenítése A munkavégzés szabályai A munkaidő, munkabér Rendkívüli munkavégzés A munkavállaló pihenése A rendes szabadság A betegszabadság A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkaviszony megszűnése A munkaügyi jogvita A tanulószerződés

12


III. Vállalkozási ismeretek alapjai

610

A vállalkozási formák jellemzői Az üzleti terv tartalma, felépítése A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladatai A belső és külső források biztosításának lehetőségei A telephely kiválasztásának szempontjai A telephely külső/ belső arculata A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjai A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása Az áru – és vagyonvédelem biztosításának módjai

16

A humánerőforrás- gazdálkodás szerepe A munkatársak kiválasztása Pénzügyi számviteli fogalmak A finanszírozás lehetőségei A vagyonmérleg és eredmény-kimutatás A vállalkozás átszervezésének formái A vállalkozás megszüntetésének formái IV. Marketing

A marketing jelentősége, módjai A fogyasztói szokások felmérésének módszerei A piackutatás módszerei A piacelemzésének módszerei A piacszegmentálás módszerei A reklámtevékenység megtervezése, folyamata A reklám és értékesítési akciók Az értékesítést ösztönző módszerek A külső/belső PR

10


611

V. Munkavédelem Munkavédelem területei Biztonságos munkavégzés feltételei

A munkavédelem szabályozási rendszere, felügyelete Elsősegélynyújtás Balesetek és munkahelyi balesetek fogalma Megterhelés, igénybevétel, monotónia

Balesetvédelmem, munkavédelem eszközei

Pszichológiai igénybevétel és alkalmazkodás Munkahely biztonságos kialításának feltételei Üzemek telepítése Általános tűzvédelmi ismeretek A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi szabályok

Tűzvédelem

Használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok Tűzoltás módjai Dohányzás

10

Tűzoltó készülékek, eszközök, anyagok Munkaegészségügy célja, feladata Munkahigéné feladata Munkaegészségügy

Munkaártalmak Munkakörülmények egészségügyi vonatkozásai Alkalmassági vizsgálatok Környezetvédelem alapjai, feladata Ökológiai alapismeretek

Környezetvédelem

Környezeti ártalmak Környezetvédelem módszerei, területei, Hulladékgazdálkodás Környezetvédelem jogi szabályozása

Tanulói tevékenységformák: – Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása – Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása – Információk feladattal vezetett rendszerezése – Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban – Esetleírás készítése Az értékelés módja: – A tanuló évközi munkájának értékelése folyamatos és változatos módon történik. A szaknyelv elsajátítása érdekében törekedni kell a minél gyakoribb szóban történő feleltetésre (a jogi fogalmak, az összefüggések helyes használata, egy-egy anyagrész átfogó elmondása, szakirodalom ismertetése, kiselőadás tartása stb.). – Vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.


612

6. Felvételi képességfelmérések az általános felvételi eljárás keretében A képességfelmérés módja: – A képességfelmérés természet utáni rajzból és festésből (fej, csendélet, geometrikus térkonstrukció), illetve a tanulói kreativitást vizsgáló feladatból áll. Megnézzük a tanulók otthonról hozott munkáit is. – A szakképesítésekre történő beosztás a jelentkezéskor megjelölt igények, illetve a képességfelmérés alkalmával mutatott teljesítmény alapján történik. A szakmai alkalmasság kritériumai: – térlátás; – kompozíciós készség; – rajzi előadásmód; – színérzékenység; – arányérzék; – kreativitás; – plasztikai érzékenység; – vizuális látásmód Pontszámítás a képességfelmérés alkalmával: Általános iskolai eredmények a szakképzés esetében:

20 p

alkalmazott grafika

Képességfelmérés:

400 p

általános festő


400 p

fémműves


400 p

keramikus


400 p

kéziszövő


400 p

kőszobrász


400 p

FELVÉTELI ÖSSZPONTSZÁM A SZAKKÉPZÉS ESETÉBEN:

Összeállították: Ernszt András, Horváth M. Zoltán (rajz, festés, mintázás) Fejős Miklós, Makra Zoltán (festészet) Nagy Tamás, Molnár Tamás (alkalmazott grafika) Keményffyné Krawczun Halina, Boda Péter (kerámia) Rózsa Béla (fémműves) Somogy Klára (kéziszövő) Kuti László, Nyári Zsolt (szobrász) Szikra János (ábrázoló geometria, színtan) Békés Boglárka (népművészet) Rajnai Richárd (a képzés szerkezete című fejezet)

420 p

Helyi tanterv Szakmai program

Recommend Documents