PEDAGÓGIAI PROGRAM-HELYI TANTERV 1.
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények A mellékletben található
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola pedagógusai csak olyan tankönyvet használhatnak:
amelyhez minden tanuló hozzájuthat
amelyet minden tanuló beszerezhet
amelyről a tanuló időben értesül
amelyet a szülői szervezet elfogad
amely igazodik a tantervi kimenethez, az érettségi követelményekhez.
Tanítási év közben csak úgy változtatható a tankönyv, ha az a szülő számára nem jelent anyagi terhet. Egy munkaközösség egy évfolyamon belül egységes könyvet használhat.
3.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tantárgyi tudás értékelésére öt osztályzatot kell alkalmazni: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen A tanuló évfolyamonkénti továbblépésének feltétele, hogy legfeljebb két tantárgyból szerzett elégtelen osztályzatot a javítóvizsgán kijavítsa. Az a tanuló, aki három, vagy több tantárgyi elégtelen osztályzatot kap az évfolyamot megismételni köteles. A tizedik évfolyam végén az a tanuló, aki nem kívánja folytatni tanulmányait az érettségi vizsgáig, az alapfokú szakképzésben való részvétel feltételeként alapvizsgát köteles tenni az előírásoknak megfelelően. Alapvizsgát nem kell tenni azoknak a tanulóknak, akik a 11. évfolyamon folytatják tanulmányaikat. A speciális szaktantárgyi értékelési szempontokat az alábbiakban határozta meg a tantestület: Magyar nyelv és idegen nyelv
9. évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények a kerettantervben megszabott minimális teljesítményeinek a 9. évfolyam anyagára vonatkozó része. 10. évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények a kerettantervben megszabott minimális teljesítményeinek a 10. évfolyam anyagára vonatkozó része. 11. évfolyam: a középszintű érettségi vizsga 11. évfolyamra eső témaköreinek, követelményeinek minimális (elégséges) szintű* teljesítése. 12. évfolyam: a középszintű érettségi vizsga 12. évfolyamra eső témaköreinek, követelményeinek minimális (elégséges) szintű* teljesítése a végbizonyítvány megszerzésének és az érettségi vizsgára bocsátás feltétele. Magyar irodalom 9. évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények a kerettantervben megszabott minimális teljesítményeinek a 9. évfolyam anyagára vonatkozó része. 10. évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények a kerettantervben megszabott minimális teljesítményeinek a 10.évfolyam anyagára vonatkozó része. 11. évfolyam: a középszintű érettségi vizsga 11. évfolyamra eső témaköreinek, követelményeinek minimális (elégséges) szintű* teljesítése. 12. évfolyam: a középszintű érettségi vizsga 12. évfolyamra eső témaköreinek, követelményeinek minimális (elégséges) szintű teljesítése a végbizonyítvány, illetve az érettségi vizsgára bocsátás feltétele. Történelem, emberismeret-etika, társadalomismeret 9.évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények kerttantervben megszabott minimális teljesítményeinek a 9. évfolyam anyagára vonatkozó része. 10.évfolyam: az általános fejlesztési követelmények és a részletes követelmények kerettantervben megszabott minimális teljesítmények a 10. évfolyam anyagára vonatkozó része. 11.évfolyam: a középszintű érettségi vizsga 11. évfolyamra követelményeinek minimális (elégséges) szintű* teljesítése.
eső
témaköreinek,
12.évfolyam: A középszintű érettségi vizsga 12. évfolyamra eső témaköreinek, követelményeinek minimális (elégséges) szintű* teljesítése a végbizonyítvány, illetve az érettségi vizsgára bocsátás feltétele. Informatika
9. évfolyam: - Informatika: külön tantárgy, közismereti informatika - Informatikai alapismeretek: informatika gyakorlat és információ kezelés jegye 2:1 arányban 10. évfolyam: - Informatika: külön tantárgy, közismereti informatika - Informatikai alapismeretek: programozás gyakorlat és programozás elmélet jegye 1:1 Arányban 11. évfolyam: - Informatika: külön tantárgy, közismereti informatika - Informatika alapismeretek, programozás és hálózati ismeretek jegye 1:1 arányban 12. évfolyam - Informatika: külön tantárgy, közismereti informatika - Informatikai alapismeretek, programozás, hálózati ismeretek és informatika gyakorlat 1:1:1 arányban
A kerettantervben meghatározott minimális követelmény 11-12. évfolyam végén: a "Számítástechnikai gyakorlat" a "Számítástechnika" ill. az "Informatikai technológia" szakmai alapozó moduloknak a tantervben rögzített alapkövetelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. Közgazdasági szakmai tantárgyak A továbbhaladás feltétele mindig a féléves ill. éves tananyag teljesítése A közgazdasági szakmacsoportos alapozó tárgyaknál minden évfolyamon érvényes, hogy ha a tanuló bármelyik részjegye elégtelen, akkor a közgazdasági szakmacsoportos alapozó tárgy végső osztályzata is elégtelen. A szakmacsoportos alapozó tantárgyaknál a következőképpen értékelünk: -
9. évfolyamon a gazdasági környezetünk, az információkezelés és a viselkedéskultúra 3:1: 1 arányú súlyozott átlag,
-
A 10. évfolyamon a gazdasági környezetünk. az információkezelés és a kommunikáció 2:2: I arányú súlyozott átlag,
-
A 11. évfolyamon a közgazdaságtan és az üzleti gazdaságtan elméleti ismeretek és az üzleti gazdaságtan gyakorlatok 2:2: 1 arányban dönti el a végső jegyet
-
A 12. évfolyamon ez a végbizonyítvány megszerzésének és az érettségi vizsgára bocsátásnak feltétele
Ezek súlyozott számtani átlagát felfelé kerekítjük.
Testnevelés A
magasabb
évfolyamba
minimumkövetelményeinek
lépés
iskolai
teljesítése,
követelménye
ami
megegyezik
a
helyi a
tanterv
kerettanterv
minimumkövetelményeivel. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái, a tanuló teljesítménye minősítésének formája Magyar nyelv, magyar irodalom és kommunikáció A fenti tantárgyak írásbeli beszámoltatási formái: magyar irodalomból
dolgozatok (a helyi tanterv alapján)
röpdolgozatok
esszék
tesztek, feladatlapok
házi dolgozatok
szövegértést vizsgáló feladatok
célzott szempontok alapján gyűjtő munka és ehhez kötődő feladatok
vázlatkészítés magyar nyelvtanból
tesztjellegű feladatsorok (a leíró nyelvtan ellenőrzéséhez
tollbamondás
feladatlap
(helyesírási totó lottó stb.)
}
a helyesírás ellenőrzéséhez
kommunikáció
röpdolgozat
teszt
vázlatkészítés
Valamennyi írásbeli munkát elfogadjuk kézírással és technikai eszközökkel készülőként is. Természetesen az órai számonkérés formái (dolgozat, röpdolgozat, esszé, teszt, stb.) értelemszerűen hagyományos formában, kézírással készülnek. A munkaközösségen belüli egyeztetés a tartalom tekintetében létezik. Az új érettségi vizsga témaköreinek megfelelően valamennyien iratunk kétórás témazáró dolgozatokat. A megíratás időpontja igazodik az elvégzett tananyag időpontjával.
A tanulók az értékelés szempontjait ismerik. A teszt jellegű feladatlapok értékelése pontozással történik, a pontértékeket pedig az ötfokú osztályozású skálának megfelelően érdemjegyekre számítjuk át. A számításhoz a helyi tantervben található számítási módot alkalmazzuk:
0
-
50%
elégtelen
51
-
65%
elégséges
66
-
80%
közepes
81
-
90%
jó
91
-
100%
jeles
(ettől a számítástól esetenként, tanártól függően 7-10%-kal lehet eltérni. Az esszé jellegű írásbeli munkák értékeléséhez az érettségi vizsgának megfelelő rendszert alkalmazzuk. Ennek megfelelően a tartalmat, továbbá a szövegalkotást, a helyesírást, a nyelvhelyességet, stilisztikai jellemzőket egyaránt tekintetbe vesszük (az utóbbiak adják a magyar nyelvi érdemjegyet). Ezeket már 9. osztályban alkalmazzuk.
Az írásbeli munkáknak és értékelésüknek van nyoma a naplóban, sőt megállapodtunk, hogy minden írásbeli munkát osztályzattal értékelünk. Az írásbeli produktumok eltérő módon számítódnak, így a leghangsúlyosabb, vagyis kétszeres értékűnek számítjuk a témazáró dolgozatokat. Ezeket eltérő színnel jelöljük általában a naplóban (pl. pirossal). Az érettségi írásbeli számonkérése (az érettségi vizsgára történő felkészítés folyamán) szintén súlyozottan számítódnak. A „rangsorban” a következő értéket az írásbeli feleletek adják, míg az egyéb írásbeli munkák kisebb értéket jelentenek az osztályzatok kialakításában.
Megállapodtunk abban is, hogy a félévi, év végi osztályzatok megállapításakor nem átlagot számítunk, hanem az osztályzatok súlyozott értéke alapján számítjuk a megfelelő érdemjegyet. Abban is megegyezés született, hogy a féléves, éves tananyag elsajátítása jelenti a továbbhaladás feltételét. Az év végén bukásra álló tanulók esetén javaslatunk az, hogy legyen módjuk javítani oly módon, hogy az egész évi anyagból beszámolnak. Ennek alapján a kerettanterv, valamint az ennek alapján elfogadott helyi tanterv azon része jelenti, amelyik a továbbhaladás feltételeit tartalmazza, formája pedig egy erre épülő feladatsor.
A tervezett írásbeli beszámolók megíratásának idejét rögzítjük a tanmenetben, a tananyag beosztásában. A megíratás időpontja kapcsolódik az elvégzett tananyaghoz. (a tanmenetben rögzített írásbeli beszámolók az témazáró dolgozatokra vonatkoznak). Álláspontunk szerint a mérés metodológiai szempontból azonos dolgokat hasonlít össze, így az összehasonlítás teszt feladatokra vonatkozhat (pl. a magyar nyelvtan tárgy esetében). Maga a vizsgálódás az iskolavezetőség (igazgató, helyettes) vagy a munkaközösség-vezető természetes joga. A követelményt a pedagógiai program tartja számon.
Az írásbeli munkák szabályzása a munkaközösség feladata, a munkák összehangolását a szaktanárok végzik.
Az értékelésben az egységes követelmény az adott tantárgyra vonatkozóan érvényesül. Az értékelésben továbbra is az ötfokú osztályzási skálát tartjuk elfogadhatónak.
Az elégséges érdemjegy megszerzését, vagyis az elégséges szint feltételeit a kerettantervi minimum szint elérése jelenti. Problémás esetekben a tantárgyi
minimum–felmérő eredménye dönt. Ennek megíratását
javasolhatja, illetve kérheti a szaktanár, az iskola igazgatója, valamint a szülő.
Az otthoni felkészítéshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveiről Írásbeli Az iskola pedagógusai által igényelt otthoni írásbeli feladatok
magyar irodalomból kötelező olvasmányokhoz kérdősor (meghatározott szempontok szerint)
előre megadott szempontok alapján vázlatkészítés műelemzés
házi dolgozatok
gyűjtőmunka
magyar nyelvtanból
elemzői feladatok
készségfejlesztő feladatok
gyakorló feladatok
rendszerező feladatok
kommunikációból
vázlatkészítés
gyűjtő munka
Házi feladatokat rendszeresen adunk, bár gyakorisága az adott témakör feldolgozásától „nehézségétől” függ. A házi feladatok így elsősorban a tananyag gyakoriságát, rendszerezését, a tananyag bevésését, valamint bizonyos készségek (pl. helyesírási, fogalmazási, szövegalkotási, mondatelemzési, stb.) kialakítását, megerősítését célozzák, így a gyakoriság mindezekhez is igazodik. A feladat elvégzésének ellenőrzése a feladat jellegétől függ (történhet órán javítás, értékelés formájában, vagy a pedagógus otthoni javításával, stb.)
Az otthoni írásbeli feladatok a későbbi iskolai írásbeli munkát készítik elő, vagy készségfejlesztő feladatok, vagy a tananyag alaposabb megismerését, elmélyítését célozzák, így igen szoros kapcsolat van a kétféle írásbeli munka között.
Szóbeli
A tanulókban rendszeresen tudatosítjuk azt, hogy mit kell pontosan megtanulnia és az is, hogy a számonkérésre bármikor számíthat, hiszen az rendszeres. A tananyag nem csak a tankönyv, hanem egyéb segédanyag (segédkönyv, kötelező olvasmány, stb.) használatát is jelenti, a tanulókat erről is pontosan tájékoztatjuk, sőt arról is, hogy hol szerezheti be az adott segédanyagokat. Történelem, etika, társadalomismeret
A jelzett tantárgyak írásbeli beszámoltatási formái: feladatlap, esszé, röpdolgozat, célfeladatok, nem kötelező és tanórán kívüli gyűjtőmunkához kötődő feladatok. Elfogadjuk őket nem hagyományos formában is, ha ezek megfelelnek a feladat jellegének. Az értékelés a feladatlap jellegű, lehetőleg zárt végű kérdéseket tartalmazó munkák esetében pontozással történik. A pont értékeket ötfokú osztályozási skálára számítjuk át.
Pontszám
osztályzat
0 – 50
1
51 – 65
2
66 – 80
3
81 – 90
4
91 – 100
5
Természetesen az adott helyzettől függően (tanulócsoport színvonala, feladatsor nehézségi foka, … , stb.) 10% eltérést a szaktanár mérlegelésére bízzuk. Az esszé típusú feladatokat a hagyományos öt osztályzattal minősítjük. Az értékelés szempontjait a tanulók ismerik. Az esszé jellegű munkákra adott osztályzatokban rendszerint szöveges értékelést is társítunk akár az írásmű vitatott részeihez kötve, akár a munka végén. A pontozható feladatok esetében ez a gyakorlatunk ritkább, hiszen maga a pontozás jószerivel helyettesíti a szöveges értékelést. Minden írásbeli produktum osztályzattal történt értékelése bekerül a naplóba. Mivel a témazáró jegyeket kétszeres értékkel számítjuk be, ezeket eltérő módon (pirossal) jelöljük. A többi írásos munkaformát egy hagyományos szóbeli feleletnek számítjuk. A félévi és az év végi osztályzatok tendenciaszerűen az átlagokon alakulnak, de a szaktanári mérlegelést a pedagógiai munka szerves részének tekintjük. Javasoljuk, hogy az év végén bukásra álló tanulónak legyen módja javítani úgy, hogy az egész évi anyagból beszámol. Ennek a beszámolónak az alapja legyen a kerettanterv ill. az ennek alapján elfogadott helyi tanterv azon része, amely a továbbhaladás feltételeit rögzíti, formája pedig egy erre épülő feladatsor.
Szóbeli számonkérésre minden órán lehetőséget kell biztosítani, és arra kell törekedni (az osztálylétszámtól függően), hogy évente minden tanuló legalább kétszer szóban is felelhessen, hisz történelemből az érettségi vizsgán szóbeli számonkérésre is sor kerül.
Matematika Az írásbeli beszámoltatások készülhetnek: kézírással, számítógéppel, lehetnek teszt jellegűek vagy leíró jellegűek az adott feladattól függően.
Ezeket a beszámoltatásokat minden osztályban tanító tanár a tanmenet követelményeinek megfelelően állatja össze. Mivel a tanment évfolyamonként egységes nagy különbségek nem lehetnek. Ezt az egységes számonkérést segíti az évfolyamonként egy közös dolgozat megíratása
is,
amelyet
a
kollégák
közösen
szerkesztenek
és
az
éves
munka
visszaellenőrzésére is szolgál. Ez hajtóerő lehet a tanmenet követelményeinek teljesítéséhez. Gyakorlati megvalósítása a 12. évfolyamon az utolsó közös témazáró (próbaérettségi), alacsonyabb évfolyamon is egy közös két órás témazáró dolgozat (egy reggel 8 – 10 óra között ) és a felügyeletet az a tanár látja el, akinek órarend szerint az adott osztályban órája lenne. Egy napon természetesen csak egy tantárgyból lehet témazáró dolgozatot íratni. Ceruzával jelezzük egymásnak a témazáró időpontját. A tanulók ismerik az írásbeli beszámoltatások osztályozásának szempontjait: az elégségeshez 25%-ot a jeleshez 80%-ot kell teljesíteni. A további jegyeket a kettő között arányosan elosztva kell megállapítani. Az
értékelés pontozással történik és a pontok válthatók át
százalékokra. Az osztályzás értékeléssel is jár. Minden írásbeli produktumnak van értékelése, de nem feltétlen kerül a naplóba. Ha úgy látjuk, hogy még dolgozni kell akkor nem írjuk be. Annyi jegyet adunk egy félévben ahány óra van egy héten és a jegyeket folyamatosan vezetjük a naplóban. A témazáró dolgozatoknak nagyobb súlyúk van az év végi jegy megállapításában, mert több témát ölelnek fel, duplán számítanak. A témazáró dolgozatok megíratásának (körülbelüli) idejét a tanmentben rögzítjük. A félévi, év végi osztályzatok eddig kialakult gyakorlatán nem változtatnánk. Továbbra i a minimumkövetelmények teljesítése jelenti az elégségest. Pedagógiai mérlegelés nyomán elképzelhető adott esetben 1,6-os átlag esetén is elégtelen osztályzat, de a javasolt az elégséges. Szóbeli számonkérés is lehetséges. Feleletértékű.
Idegen nyelv Írásbeli beszámoltatások.
Jelenleg iskolánkban olyan írásbeli beszámoltatási formákat alkalmazunk, amelyek előkészítik és megalapozzák a kétszintű érettségire történő felkészülést. A feladatok mintegy 70%-ban számítógép segítségével készített feladatsorok, de lehetnek internetről leemelt, illetve tesztlapokból fénymásolt feladatok is. A tanulók általában kézírással oldják meg a feladatsorokat. A feladatok típusuk szerint a következők lehetnek:
Tesztek ( feleletválasztásos, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavak alapján ill. önállóan vagy hallott szöveg alapján)
Szógyűjtés megadott témakörökhöz, szógyűjtés képek alapján
Nyelvtani feladatok
Fordítások az adott nyelvre ill. magyarra
Értelem szerinti tömörítés
Levél, képeslap, önéletrajz, irányított fogalmazás írása
Fotók, képek, rajzok leírása
Formanyomtatványok kitöltése
Könyv, film, színdarab ismertetése
Képek alapján összefüggő történetek írása
Szövegértési feladatok lehetőleg autentikus szöveg felhasználásával
Halott szöveg értését vizsgáló feladatok
Minden fejezet lezárása után dolgozatot íratunk, a nagydolgozatokat pedig előre megbeszéljük. A nagydolgozatok íratásának időpontja azonos, minden diák azonos feladatsort kap, mely a nyelvi alapkészségekre terjed ki. Az értékelés minden esetben azonos százalékos kulcs alapján történik Pontszám
osztályzat
0 – 50%
1
51 – 64%
2
65 – 78%
3
79 – 89%
4
90 – 100%
5
A tanulók ismerik az értékelés szempontjait. A tanév első óráján megismerkednek az értékelés általános szabályaival. A nagydolgozatok feladatai mellett megtalálják az elérhető maximális pontszámot. A következő tanévtől az alapkészségek értékelési szisztémáját is kézbe kapják.
Igyekszünk az értékelést minél kézzelfoghatóbbá tenni, tehát minden lehetséges esetben pontozunk és az egyértelmű, százalékos átváltókulcsot alkalmazzuk. Írásbeli feladatoknál a kétszintű érettségin használatos. Európa többi országában is bevett értékelési séma alapján járunk el. A séma használatával a diák maga is képes saját teljesítményének megközelítően jó, reális értékelésére. Az írásbeli munkákat minden esetben javítani kell, a visszatérő hibákat gyakran kigyűjtjük, rákérdezünk a különös nehézséget kiváltó területekre. Ennek igen nagy a jelentősége a szövegértést ill. a hallott szöveg értését vizsgáló feladatoknál, ahol szótár használata egyáltalán nem lehetséges. A munkák javítása, közös értékelése után történik az osztályzatok bevezetése az osztálynaplóba. Mivel a nyelvórákon pluszok és mínuszok adása is lehetséges, kisebb esetleg egyénre szabott feladatok nem minden esetben jelennek meg azonnal a naplóban. Mivel a pluszok és a mínuszok összeadódnak minden írásbeli munkának – ha közvetetten is - megtörténik az értékelése. Minden dolgozat azonos súllyal esik értékelés alá, kivéve a nagydolgozatokat, amelyek duplán számítanak és jelentős szerepet játszanak mind a félévi, mind az év végi osztályzatok kialakításában. A nagydolgozatnak az alábbiakat kell tartalmazni:
Nyelvtani feladatsort
Írásos szöveg értését vizsgáló feladatokat
Hallás utáni értést vizsgáló feladatokat
11. évfolyamtól írásfeladatokat is
Az egy év alatt megíratandó nagydolgozatok száma 3. Szóbeli nagydolgozatnak megfelelő számonkérésből kettőt kell beiktatni:
párbeszéd értékelése
összefüggő felelet előre megadott témában
Az osztályzatok számának minimum a heti óraszámmal meg kell egyezniük félévenként. Az érdemjegyek eddigi rendszerét kívánjuk használni a továbbiakban is. Alapvető követelmény a tantervben meghatározott minimumszint teljesítése. Megállapodásunk alapján átlagszámítás esetén 1,8 felett a tanuló felsőbb osztályba léphet. Amennyiben a tanuló éves teljesítménye alapján nem tudja az elégséges szintet elérni, kb. 6 héttel a tanév lezárása előtt
kísérletet tehet a javításra. Amennyiben az egész tanév anyagából minimum 51-%-ra teljesít lehetősége van tanulmányaiban tovább haladni. Informatika Az informatika és számítástechnika oktatásában a beszámoltatási formák a következők: számítógéppel készített munkák, tesztek, kézírással készülő dolgozatok. Az írásbeli beszámoltatás idejét a tanév alatt a szaktanárok döntik el, figyelembe véve a házirendben foglalt szabályt, hogy 1 nap csak 1 írásbeli dolgozatot írhat egy osztály. A nagydolgozatokat ugyancsak a házirend szerint be kell jelenteni és ezt a tanár a naplóban is jelzi, ceruzával beírja, így tudatja a többi kollegával. A munkaközösség megegyezett, hogy a tanév végén adott tantárgyon belül évfolyamonként egységes írásbeli beszámoltatást végez. A beszámoltatást évfolyamonként egyidőben írják a tanulók, ennek megszervezését a vezetőség is segíti. A tanulók ismerik az értékelés szempontjait. A dolgozatok értékelése pontozással történi, az érdemjegy megállapítása százalékosan történik. A munkaközösség megegyezett az elégséges osztályzat minimális követelményében, ez a gyakorlati munkáknál 60%, az elméleti feladatoknál 40%, valamint a jeles osztályzat minimális követelményében, ez a gyakorlati munkáknál 90%, elméleti feladatoknál 85%. A programozás tantárgynál az elégséges jegy feltétele, hogy a beszámoltatás tárgyát képező, elkészítendő program induljon el. A tanuló minden esetben tudja miért kapta az osztályzatot, ismeri a pontozást és a ponthatárokat. Minden munkának van értékelése, de nem minden értékelés kerül a naplóba. Ennek elhatározása tanári döntés, ezeket a tanár figyelembe veheti a későbbi jegy kialakításában. A témazáró dolgozatok jegyeit kétszeres súlyozással veszi figyelembe a tanár a félévi, vagy év végi jegy kialakításában. A jegyet a naplóba pirossal írja be a tanár ezzel különböztetve meg a többi jegytől.
A félévi és év végi osztályzat a naplóba beírt jegyek átlaga alapján alakul ki. Az elégséges osztályzat minimális feltétele, hogy az átlag 2,00 legyen.
Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok
Informatika és számítástechnika tantárgyaknál az otthoni feladat lehet egy feladat megoldása, vázlat készítése megadott téma alapján, gyűjtő munka, vagy számítógépes gyakorlás.
A fent említett tantárgyaknál nem jellemző, hogy minden órára van házi feladat, ez a tantárgyi témától függ. A házi feladatot a tanár ellenőrzi (Pl. számrendszerek közti átváltás, folyamatábra készítés), ha adatgyűjtés volt a feladat, a tanuló felolvassa a gyűjtött anyagot.
Az otthoni munka értékelése, osztályozása tanári döntés.
Az írásbeli házi feladatok kiegészítő, szoros kapcsolatban vannak a későbbi írásbeli munkákkal.
Az informatika és számítástechnika tantárgyaknál a szóbeli számonkérés módszere gyakorlati és elméleti feladatok megoldása. A tanuló mindig tudja mit kell tanulnia, gyakorolnia otthon.
A tanulás forrása az órai jegyzet, és az év elején a tanár által választott könyv. Figyelembe kell venni, hogy nem mindenki rendelkezik otthon számítógéppel, ezért a számítógépes gyakorlatokra a tanórán belül kell biztosítani megfelelő gyakorlási időt. A követelmények színvonalának növekedése érdekében a munkaközösség támogatja az Internet használatát, a tanári magyarázat segítségére a kivetítők és projektorok használatát
Földrajz
Földrajzból otthoni munkára a tanulók az órán feldolgozott tananyag megtanulását, esetleg az anyaghoz kapcsolódó kutatómunka elvégzését kapják. Alkalmanként gyakorlati feladat térképek készítése, kirándulás tervezése stb. Az előzőekből következik, hogy szóbeli feladat minden órára, írásbeli pedig csak alkalmanként van.
A tananyag megértéséről, a tanuló gondolatainak rendezettségéről (lehetőleg minden órán) a szóbeli feleletek során győződünk meg. Alkalmanként egy-egy anyagrészből írásbeli felelettel adhatnak számot a diákok.
Szóbeli feladat alapja a földrajz tankönyv, ebből megtanulandó anyagot minden órán megadjuk. A kutatómunkához vagy megadjuk a forrásanyagot, vagy a forrásanyag
megkeresése is a diák feladata (többnyire önálló jelentkezés alapján lehet ilyen feladatot vállalni).
Egy-egy nagyobb anyagrész lezárása után írásbeli számonkérés alapján mérjük, illetve értékeljük a diákok munkáját. Az írásbeli beszámoltatás formái lehetnek teszt jellegűek, technikai eszközzel készült feladatlapok kitöltése, amelyben rajzos feladatok is előfordulnak. A feladatlapokat pontozással értékeljük, az osztályzatok megállapítására megadott ponthatárokat, az egyes feladatokra adható pontszámot közöljük a diákokkal, az elégséges osztályzat elérésére legalább 40% teljesítése a feltétel. Tanulóink minden írásbeli munkára kapnak érdemjegyet, amelyet a naplóba írunk. Ha ez az osztályzat kisebb energiát igénylő feladat elvégzéséből adódik, akkor megjelölt osztályzatként (karikás jegy, zöld színnel jelölt stb.) kerül beírásra. Ezeket a jeleket minden évben közöljük a tanulókkal és az osztályfőnökkel. Mivel minden nem jelölt érdemjegy megszerzése más információt ad a diákról mindegyik egyformán fontos a félévi és év végi érdemjegy kialakításában. Egy-egy nagyobb anyagrész lezárása utáni írásbeli számonkérés időpontját a tanmenetben rögzítjük. Biológia Az írásbeli beszámoltatások biológiából Középiskolában a biológia tantárgy szerepe elsősorban a korábban megszerzett ismeretek felelevenítése, majd annak összefoglalása és rendszerezése. A tananyag ezért a biológia nagyon sok területét magába foglalja, részletesen vagy érintőlegesen tárgyalja. Az írásbeli beszámoltatás formája a tananyag sokféleségének megfelelően sokféle, melyet még a beszámoltatás jellege (témazáró vagy kisebb dolgozat) is befolyásol. Egyaránt alkalmazunk leíró, illetve teszt jellegű beszámoltatást, melyek készülhetnek kézírással, rajzzal és a kettővel együttesen is. A tananyag egészét nézve a leíró jellegű, kézírással és rajzzal egyaránt készülők dominálnak. Az írásbeli számonkérések mindegyikével kapcsolatban történik valamiféle egyeztetés, ennek mértéke és kiterjedése pedig a dolgozat jellegétől függ. A nagyobb egységet lezáró, 45 perces témazáró dolgozat esetén az egyeztetés a tartalomra, a formára és az értékelésre terjed ki, az időpontra nem. A kisebb részekből, néhány anyagból írt röpdolgozat vagy kisdolgozat esetén
csak az értékelésre terjed ki. Az értékelés minden esetben a közösen meghatározott, százalékban megadott határok alapján történik, legyen az bármilyen dolgozat. A témazáró dolgozat tartalmát és formáját lényegében a lezárandó rész határozza meg, de e mellett a szaktanárok megegyezése alapján történik. Nem történik konkrét megegyezés az időpontokban, mert ez attól függ, hogy milyen az osztály érdeklődése az adott témakörhöz. Biológiában
az
értékelés
pontozással
történik,
melyet
a
közösen
meghatározott
százalékhatárok váltanak át egyértelműen az egytől ötig terjedő érdemjegyekre. Az elégséges osztályzathoz minimum 40%-ot kell teljesíteni, majd ezt követően 15%-onként érdemel a tanuló eggyel jobb jegyet. Ezek a százalékhatárok minden tanuló által ismertek és mindig tudják, hogy a dolgozatban szereplő kérdések egyenlő értékűek-e, és ha nem, akkor melyek súlyozottak.
A megírt dolgozatok értékelése, a súlyos tévedések javítása és az érdemjegy megállapítása is mindig megtörténik, de nem mindennek van nyoma a naplóban, vannak csupán tájékoztató jellegű felmérések. A félévi és év végi osztályzatok kialakításában minden érdemjegy egyenértékű a témazáró dolgozatokat kivéve, melyek piros színnel kerülnek be a naplóba. Ezek értéke pedig kétszerese az egyéb jegyekének.
Rendje: A tervezett írásbeli beszámolók közül csak a témazáró dolgozatok idejét kell a tanmenetben rögzíteni, melyet az iskola illetve a munkaközösség-vezetői alkalmanként ellenőriznek
Az értékelés formája a tantárgyban egységes. A félévi és év végi osztályzatok kialakítása a kerettantervben szereplő továbbhaladás feltételein alapul, és emellett a súlyozottan szereplő témazáró dolgozatok határozzák meg. A kétszeresen számolt témazárókkal kialakult átlagnak minimum 1,8-et kell elérnie az elégséges osztályzathoz, 1,8 esetén pedig az érdemjegy pedagógiai mérlegelésen múlik. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok biológiából
A biológia tantárgy jellegéből adódóan az otthoni feladatok zöme szóbeli, ám e mellett az írásbeli munkák jelentősége sem elhanyagolható, bár nem napi gyakoriságú. Jellegét tekintve
lehet válasz megadott kérdésekre, tankönyvi feladat megoldása, vázlatkészítés, leíró vagy elemző dolgozat és kutatómunka is. Otthoni írásbeli feladat biológiából nincs minden órára, kisebb feladatok heti-kétheti rendszerességgel fordulnak elő, leíró vagy elemző dolgozat illetve kutatómunka pedig havonta. Bármilyen jellegű legyen is az adott feladat, mindig a tanórai ismeretek előkészítésére, gyakorlására, elmélyítésére vagy a tananyagot kiegészítő információk szerzésére irányul. Az írásbeli feladatok ellenőrzése az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki, mely az óra keretein belül az osztállyal közösen vagy egyénileg történhet. Nagyobb írások, nehezebb feladatok ellenőrzése a tanórán kívül, általában érdemjegyben is kifejezve zajlik. Minden tanuló pontosan tudja, hogy mi az, amit meg kell tanulnia, mi az, amit gyakorolnia kell tanóráról-tanórára. A tanultak visszaidézésére pedig minden órán számíthat, bár ez nem mindig jelent szóbeli vagy írásbeli feleletet. Minden tanuló tudja, hogy a biológia tantárgyhoz kapcsolódó tudást a tanórai jegyzet és vázlat alapján, a tankönyvből és más, ajánlott könyvekből szerezheti meg.
Kémia Az írásbeli beszámoltatások kémiából Középiskolában a kémia tantárgy szerepe részben a korábban megszerzett ismeretek felelevenítése és annak összefoglalása, részben az alapvető, elsősorban a biológiához kapcsolódó szerves kémiai ismeretek átadása. A tananyag a kémia nagyon sok területét fogja össze, majd egyetlen területét tárgyalja részletesen. Az írásbeli beszámoltatás formája a tananyag sokféleségének megfelelően sokféle, melyet még a beszámoltatás jellege (témazáró vagy kisebb dolgozat) is befolyásol. Egyaránt alkalmazunk leíró, illetve teszt jellegű beszámoltatást, melyek készülhetnek kézírással, rajzzal és a kettővel együttesen is. A tananyag egészét nézve a leíró jellegű, kézírással készülők dominálnak. Az írásbeli számonkérések mindegyikével kapcsolatban történik valamiféle egyeztetés, ennek mértéke és kiterjedése pedig a dolgozat jellegétől függ. A nagyobb egységet lezáró, 45 perces témazáró dolgozat esetén az egyeztetés a tartalomra, a formára, az értékelésre és az időpontra terjed ki. A kisebb részekből, néhány anyagból írt röpdolgozat vagy kisdolgozat esetén pedig csak az értékelésre. Az értékelés minden esetben a közösen meghatározott, százalékban
megadott határok alapján történik, legyen az bármilyen dolgozat. A témazáró dolgozat tartalmát és formáját lényegében a lezárandó rész határozza meg, de e mellett a szaktanárok megegyezése alapján történik. Az időpontban történő egyeztetésnek azért van jelentősége, mert a kevés óraszám nem tesz lehetővé olyan nagymértékű szabadságot. Értékelése: A kémiában az értékelés pontozással történik, melyet a közösen meghatározott százalékhatárok váltanak át egyértelműen az egytől ötig terjedő érdemjegyekre. Az elégséges osztályzathoz minimum 40%-ot kell teljesíteni, majd ezt követően 15%-onként érdemel a tanuló eggyel jobb jegyet. Ezek a százalékhatárok minden tanuló által ismertek és mindig tudják, hogy a dolgozatban szereplő kérdések egyenlő értékűek-e, és ha nem, akkor melyek súlyozottak.
A megírt dolgozatok értékelése, a súlyos tévedések javítása és az érdemjegy megállapítása is mindig megtörténik, de nem mindennek van nyoma a naplóban, vannak csupán tájékoztató jellegű felmérések.
A félévi és év végi osztályzatok kialakításában minden érdemjegy egyenértékű a témazáró dolgozatokat kivéve, melyek piros színnel kerülnek be a naplóba. Ezek értéke pedig kétszerese az egyéb jegyekének.
Rendje A tervezett írásbeli beszámolók közül csak a témazáró dolgozatok idejét kell a tanmenetben rögzíteni, melyet az iskola illetve a munkaközösség-vezetői alkalmanként ellenőriznek és felhasználják a pedagógiai programban, a pedagógiai munka ellenőrzésénél és értékelésénél. Reálisan megfogalmazható követelmények: Az összes, az iskolában létező formára nem terjed ki a szabályozás, csak néhány, a továbbhaladás szempontjából kiemelten fontosakra. A megírás rendjét elsősorban a tanmenet határozza meg, összehangolását a naplóba történő előre beírás és a tanárok közötti egyeztetés biztosítja.
Az értékelés formája a tantárgyban egységes.
A félévi és év végi osztályzatok kialakítása a kerettantervben szereplő továbbhaladás feltételein alapul, és emellett a súlyozottan szerepelő témazáró dolgozatok határozzák meg. A kétszeresen számolt témazárókkal kialakult átlagnak minimum 1 ‚8 kell elérnie az elégséges osztályzathoz, 1,8 esetén pedig az érdemjegy pedagógiai mérlegelésen múlik.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok kémiából A kémia tantárgy ismétlő és az új ismereteket átadó jellegéből adódóan az otthoni feladatok szóbeli és írásbeli munkákat egyaránt jelentenek, melyek közül egyik sem elhanyagolható és napi gyakoriságú. Jellegét tekintve lehet teszt kitöltése, válasz megadott kérdésekre, tankönyvi feladat megoldása, vázlatkészítés és kutatómunka is.
Kémiából otthoni írásbeli feladat szinte minden órára van, kisebb feladatok heti rendszerességgel fordulnak elő, kutatómunka pedig kéthetente-havonta. Bármilyen jellegű legyen is az adott feladat, mindig a tanórai ismeretek előkészítésére, gyakorlására, elmélyítésére vagy a tananyagot kiegészítő információk szerzésére irányul. Az írásbeli feladatok ellenőrzése az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki, mely az óra keretein belül az osztállyal közösen vagy egyénileg történhet. Nagyobb írások, nehezebb feladatok ellenőrzése a tanórán kívül, általában érdemjegyben is kifejezve zajlik.
Minden tanuló pontosan tudja, hogy mi az, amit meg kell tanulnia, mi az, amit gyakorolnia kel! tanóráról-tanórára. A tanultak visszaidézésére pedig minden órán számíthat, bár ez nem mindig jelent szóbeli vagy írásbeli feleletet. Minden tanuló tudja, hogy a kémia tantárgyhoz kapcsolódó tudást a tanórai jegyzet és vázlat alapján, a tankönyvből, kiadott összefoglalókból és más, ajánlott könyvekből szerezheti meg.
Testnevelés
Tanulók értékelése
A kondícionális képességek teljesítményszintjének mérése pontozással és szóbeli értékeléssel, az atlétikán belül a 60 m, távolugrás, súlylökés mérése osztályzattal (lásd: 1sz., 2.sz.melléklet),
a sportági feladatok és mozgástechnikák ellenőrzése globálisan,
a tanulói aktivitás, magatartás, viselkedés értékelése globálisan félévenként, osztályzattal történik.
a tanórán kívüli rendszeres sporttevékenység ( tömegsport, szakosztályi munka és szabadidős sporttevékenység) a végső osztályzat kialakításában az érdemjegyet egy jeggyel megemeli.
Minden
tanulóról
nyilvántartást
vezetünk,
melyben
folyamatosan
rögzítjük
elért
eredményeiket. A javítási lehetőségeket figyelembe véve a végső osztályzatok a témakörök lezárása után kerülnek be a naplóba.
Tantárgyunkban az értékelés és a minősítés révén kaphatunk reális épet tanulóink testi felkészültségéről, ismereteiről, jártasságairól, készségeiről, sportági technikai, taktikai tudásáról, mozgáskoordinációjáról, kondíciójáról és teljesítményéről.
A testnevelés osztályzat összetevői: ismeret
teljesítmény
fejlődés
osztályzat
technika
szervezés
taktika
Az értékelés módjai: - a tanuló folyamatos megfigyelése - a tanulói aktivitás folyamatos ellenőrzése - tematikus ellenőrzések (előre meghatározott témában és időpontban) - objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése Az értékelés területei: - a motoros képességek /gyorsaság, állóképesség, erő, hajlékonyság, egyensúlyozás és a főbb testtájak /törzs, alsó és felső végtag/ teljesítményszintjének mérése - sportági feladatok, mozgástechnikák mérése - sportági iránymutató teljesítményértékek mérése - tanulói aktivitás, magatartás, viselkedés, cselekedet értékelése - tanórai és tanórán kívüli /tömegsport, szakosztályi munka/ tevékenység - szabadidős sporttevékenység: tanfolyamrészvétel, egyesületi munka versenyzés/, kocogás, túrázás, baráti sportösszejövetelek
Beszámoltatás: - a motoros képességek felmérése /évente kétszer, ősszel és tavasszal/ - a sportági feladatok, mozgástechnikák, eredmények felmérése félévenként és sportáganként akár 3-4 témában is /a lényeges tananyagrészek befejezését követően/ javasoljuk félévenként 1-1 sportági jegy adását - az aktivitást negyedévenként értékeljük 1-1 osztályzattal - a tanulók érdemjegyeik javítására folyamatos javítási lehetőséget kapnak Közgazdasági szakmai tantárgyak
Az írásbeli beszámoltatás formái: -
röpdolgozat
-
témazáró dolgozat
-
munkafüzet
-
rövid tartalom, lényegkiemelés kérése megadott szempontok alapján
-
gyakorló feladatok: tankönyvből vagy sokszorosított formában
A témazáró dolgozatok. átfogóak, összefüggéseket is számon kérőek, míg a röpdolgozatok a napi tananyag szintjén mozognak. Egy-egy témazáró formailag a következőket tartalmazhatja: -
feleletválasztás
-
I-H
-
leíró forma
-
kiegészítés
-
feladatmegoldás
-
definíciók
Pedagógiai cél: -
tananyag alaposabb megértése, ill. annak ellenőrzése,
-
legyen képes a tanuló önállóan a lényeg kiemelésére
-
a jártasság-, készségszint elérése
Ezek megoszlása tantárgycsoportonként. gyakorlati
elméleti
számvitel
írásbeli feladatmegoldás
leíró
statisztika
írásbeli feladatmegoldás
kifejtő
üzleti gazdaságtan
írásbeli feladatmegoldás
leíró, kiegészítő, teszt, I-H,
közgazdaságtan
írásbeli feladatmegoldás
leíró, kiegészítő, teszt, I-H,
gazdasági környezetünk
szemelvények feldolgozása
leíró, kiegészítő, teszt, I-H,
A munkaközösség egyeztet az írásbeli számonkérésben évfolyamonként, tantárgyanként, amely kiterjed: -
a tartalomra, (ez az időpontot is meghatározza)
-
formára,
-
értékelésre
A megíratás rendje és összehangolása szabályozva van a tanmenetekben munkaközösségi egyeztetéssel. Utóbbit az osztályban tanító tanárok között a bejelentés idejének kötelező betartása biztosítja. Ez az iskolai szintű szabályozás, de feltétlenül szükség lenne üzleti gazdaságtanból iránymutató példatárakra, feladatokra is az érettségire való felkészítéshez. Az egységes felkészítés érdekében ezt az érettségit szervező intézménytől várjuk. A követelmények elvi egységességét lehet garantálni tantárgyanként közép és emelt szinten Az írásbeli dolgozatokat egységes, a munkaközösség által elfogadott követelmények alapján pontozással értékeljük. Nem érettségi tárgyaknál csak a minimumkövetelményt határozzuk meg. Az érettségi tárgyaknál és az OKJ-s vizsgatárgyaknál ezen vizsgák előírt teljesítményszázalékához alkalmazkodunk. A tanulók
ismerik az értékelés szempontjait,
amely alkalmazkodik a tantárgyi
követelményekhez Az üzleti gazdaságtan elméleti moduljaiban illetve a közgazdaságtan és gazdasági környezetünk tantárgyaknál az esszé kérdések kifejtésének érékelése a logikai összefüggések felismerésére vonatkozik. A gyakorlati vizsgatárgyaknál részletes pontozással történik a feladatmegoldás értékelése. Átváltókulcs - minden tantárgynál - csak a minimum teljesítményre rögzített.
Munkaközösségünkben az érdemjegy megállapításának alapja az általános gyakorlat szerint az előre kidolgozott feltételrendszer, a részletezett pontszámok meghatározása. A kiemelkedően jó vagy feltűnően gyenge munkák esetén rövid szöveges értékelést is írunk.
Az értéskelésnek van nyoma a naplóban,. a beírás a megírás idejét is tükrözi. A témazáró dolgozatok érdemjegyét a megkülönböztetés érdekében pirossal, az egyéb írásbeli számonkéréseket kék tollal írjuk
A röpdolgozat egy érdemjegynek számít az átlageredménybe, de ennél nagyobb súllyal számítjuk be a témazárók, azaz a nagydolgozatok osztályzatát.
A 9. és 10. évfolyamon a szaktanár belátása szerint gyakoribb szóbeli és ritkább írásbeli számonkérésre kerül sor, amit a tanmenetben rögzítünk. A 11 - 12. évfolyamon közgazdaságtanból félévente kettő, üzleti gazdaságtanból a modulok függvényében 3-4 témazáró megíratását szerepeltetjük a tanmenetben évente.
Továbbra is öt érdemjeggyel kívánunk értékelni. A bukásra álló tanuló érdemjegyét nem lehet egyszerű átlagszámítással megállapítani az osztályzatok eltérő súlya miatt. Mindemellett f kell venni, hogy a tanuló osztályzatai romló vagy javuló tendenciát mutatnak. A bukás kritériumaként is ezt kell mérlegelnie a tanárnak. Esetenként 1,6-1,7-es átlag esetén is adható ezek alapján elégséges osztályzat. A reális értékeléshez szükséges az is, hogy megfelelő számú osztályzata legyen a tanulóknak. Ehhez teljesülnie kell a következőknek: Heti 2 órás tantárgynál félévente minimum 3 Heti 3 órás tantárgynál félévente minimum 4 Heti 4 órás tantárgynál félévente minimum 5 osztályzata legyen 0-39% elégtelen 40-59% elégséges 60-69% közepes 70-89% jó 90-100% jeles
Az otthoni felkészítéshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveiről, korlátairól -
ritkán vázlatkészítés az órai magyarázat alapján
-
kiselőadás kérése, melyhez a szaktanár megjelöli a forrás helyét (szakkönyv, szakfolyóirat, internet)
-
munkafüzet
-
rendszeresen: szemelvények feldolgozása, önálló gyűjtőmunka,
-
rövid tartalom, lényegkiemelés kérése megadott szempontok alapján
-
gyakorló feladatok: tankönyvből vagy sokszorosított formában
Ezeket mind hagyományos kézírásos mind számítógéppel készített formában elfogadja a munkaközösség. Pedagógiai céljaink elérése érdekében tantárgytól függően adunk házi feladatot: -
gazdasági környezetünkből néha - néha
-
üzleti gazdaságtanból modultól függően ill. néha — néha
-
közgazdaságtanból az egyes témakörökhöz kapcsolódóan
-
könyvvitelből és statisztikából rendszeresen
-
pénzügyi ismeretekből a pénzügyi számításoknál rendszeresen
A házi feladat ellenőrzése mind a feladat elkészítésének tényére mind annak tartalmára kiterjed, amelyre a szaktanár a következő módszereket használja: -
egy tanuló füzetét elkéri, azt ő javítja és minden tanuló tételesen eltérő színnel javítja a saját feladatát
-
ha általános problémát okozott vagy újra magyarázatra szorul a feladat, akkor a táblára is felkerül a helyes megoldás
-
kifejtős kérdés esetén több tanuló is felolvassa házi feladatát, amit közösen megbeszélünk
-
ha a tanuló nem készít házi feladatot, kis elégtelent és három ilyen eset után a naplóba beírt elégtelent kap
-
ha a megoldás hibás, nem büntetjük a tanulót, de köteles azt kijavítani
-
a jó megoldásokat a tanár megítélése szerint jutalmazhatja a naplóba beírt jeles osztályzattal is
-
a minősítéssel rendszeres munkához szoktatás és a gyakoroltatás, rögzítés a cél.
Az otthoni írásbeli feladatok a dolgozatokra való felkészítést szolgálják. Az előkészítés gyakorlással történik, a szemelvények gyűjtését, társított anyagok keresését kiegészítésre használjuk, az iskolai írásbeli munkát közvetlen megelőzi az otthoni készülés.
A fogalmak elsajátítása alapfeladat gazdasági környezetünkből, üzleti gazdaságtanból és közgazdaságtanból egyaránt. Általában a tanuló számára a tanórán rögzített vázlat adja meg, hogy mit kell a következő órára új anyagként megtanulni a tankönyv anyagával kiegészítve. Ezt a tanár jelöl ki. Egyedi esetekben tantárgyspecifikusan oldjuk meg. (pl. gazdasági környezetünk tantárgyból a
tankönyv végén témánként található összefoglaló kérdések és szemelvények erre a célra jól használhatók, közgazdaságtanból hasonló szerepe van a munkafüzet szemelvényeinek)
A
közgazdasági
szakmai
tárgyaknál
9-12.
évfolyamon
kiemelten
fontos
a
követelményrendszerhez igazodva a tartalom mellett az írásbeli munkák külső alakja, rendezettsége, áttekinthetősége és a szabályos javítás, a vonalzó használata. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata.
Információkezelés - gépírás A tantárgy jellegének megfelelően írásban történik a számonkérés és az értékelés is. 9. évfolyamon félévenként egy nagydolgozat és havonta egy röpdolgozat, tízperces másolás formájában. 10. évfolyamon havonta egy röpdolgozat, félévenként egy nagydolgozat. A második félévtől két rész feladatból áll: tízperces másolás és ügyirat v. levél formába öntése. A tanulók ismerik a megíratás előtt az értékelés és a követelmények szempontjait. Tanév elején tájékoztatást kapnak, hogy a tanteremben lévő hibatáblázatot hogyan használhatják. Az értékelés mindig egyéni teljesítmény alapján történik. Minden számon kérő írásbeli munka eredményéről a naplón és ellenőrzőn keresztül tájékoztatást kapnak. A tervezett írásbeli dolgozatok megíratásának idejét a tanmenetben, a tananyagbeosztásban is rögzítjük.
5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Magatartás, szorgalom minősítése
A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és a tanév végén az osztályozó értekezleten az osztályfőnök dönt az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok és az ODB észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével. A magatartás minősítésekor vizsgálni kell: az iskolai fegyelmi előírások (Házirend) betartásának következetességét, az érzelmi-indulati és társadalmi tényezők érvényesülését a tanulók viselkedésében (felelősségérzet, megbízhatóság, közreműködés az iskolai életben, a nemzeti és iskolai hagyományok fejlesztésében, helyzete az osztályban, együttműködése a társaival). A szorgalom minősítésekor vizsgálni kell: a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, eredményességét (kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, szakmai érdeklődés, tudásvágy), a
tanuló
egyéni
képességeit
és
ennek
változtatására
irányuló
törekvését
(emlékezőtehetség, felfogóképesség, figyelemkoncentráció). A magatartás és szorgalom minősítése legyen nevelő hatású, ösztönző, segítse a tanulót a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait. A magatartás és szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni: a magatartás esetében a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom esetében a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítést. Az értékelést az osztályfõk végzi kollégái javaslata alapján. Minden esetben figyelembe kell venni az ODB észrevételeit is.
Magatartás Példás magatartású az a tanuló, aki tudatosan, elmélyülten készül életpályájára, önmagát megismerve
törekszik
minél
több
értékkel
gazdagítani
egyéniségét.
Megnyilvánulásaiban őszinte, képes önmagát is kritikusan szemlélni, mások róla alkotott véleményét toleránsan kezelni. Közösségének felelős tagja, törődik társaival egyéniségének megfelelően közössége ügyeiben konstruktív, cselekvő. Hangneme megfelelő.
Szorgalom
Példás szorgalmú az a tanuló, akinek iskolai munkavégzésére céltudatosság jellemzõ, tanulmányi munkája egyenletes, vagy javuló tendenciájú. A tanórákon törekszik a tananyag
minél
sokrétűbb
megismerésére,
kérdéseivel,
problémafelvetésével
ismereteit pontosítani. Felkészülten vesz részt az órai munkában, önállóan vállalkozik többletfeladatok elvégzésére. Felismeri, hogy a memorizálás, felidézés önmagában kevés, az ismeretekkel való bánni tudás a legfontosabb cél, és maga is erre törekszik.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI
Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők: egyes tanulók vagy a tanulók különböző csoportjai. Ezek lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, szakkörök, diákkörök tagjai, iskolai sportkör tagjai stb.
A jutalmazás alapjai: a tanulmányi munkában elért eredmények, a közösségért végzett tevékenységek, a különböző szintű versenyeken elért eredmények, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek (pl. hagyományápolás, az élet más területén tanúsított kimagasló helytállás), minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység. A jutalmazás formái és fokozatai: szaktanári dicséret: egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
(órai vagy
versenytevékenység szóbeli dicséret, félévkor vagy év végén és év közben bármikor írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben, ill. a bizonyítványban, házi, városi tanulmányi sportversenyek 1-3. helyezéséért;
osztályfőnöki dicséret: szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért, írásbeli dicséret: a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változások alapján az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a tanév végén
adható
-
a huzamosabb
időn át
végzett
kimagasló
munkát
elismerő
-
ellenőrzőbe/bizonyítványba beírt dicséret; igazgatói dicséret: megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességeknek megfelelő tisztességes helytállás esetén; az OKTV és az OSZTV döntő fordulójába kerülés (behívás) esetén, megyei, városi, területi sportversenyek 1-3. helyezettjének, három osztályfőnöki dicséret után, az iskola hírnevét öregbítő, kimagasló tevékenységért. A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséreteket az osztálynaplóban is rögzíteni kell. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe kell venni. tantestületi dicséret: OKTV, OSZTV rangsorolt helyezéséért, országos sportversenyek 1-6. helyezéséért, az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért, a "Jó tanuló, jó sportoló" cím elnyeréséért. A jutalmazások lehetőség szerint mindig nagyobb közösség előtt történjenek (csoport vagy az osztály közössége előtt, tantestület előtt, iskolarádióban, iskolagyűlésen, ballagási vagy tanévzáró ünnepélyen). A tantestületi dicséreteket maradandó módon kell rögzíteni. Ennek módja lehet az iskola emléklapja, jutalomkönyvi bejegyzés. A tantestületi dicséret kihirdetése mindig iskolai ünnepélyen, nagyobb rendezvényen történjék.
A TANULÓK FEGYELMI FELELŐSSÉGE
Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanság miatt megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. (A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések kiszabásánál az erre vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók.)
A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. A testi fenyítés alkalmazása tilos.
A tanulók fegyelmi felelőssége kiterjed minden tanulóra az iskolába történő beiratkozás pillanatától az érettségi-képesítő vizsga eredményének kihirdetéséig, kivéve, ha közben a tanuló tanulmányait megszakította, kizárták, vagy törölték a tanulók sorából.
Fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedés lehet:
szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,
írásbeli intés,
írásbeli megrovás,
megbízatás visszavonása.
Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): a szaktárggyal kapcsolatos hanyagság, mulasztás (megkövetelt felszerelés hiánya, sorozatos készületlenség, órai fegyelmezetlenség). Osztályfőnöki intés: a Házirend normáinak ismétlődő megsértése, a Házirend normáinak előszöri, de szándékos megsértése, öt igazolatlan óra. Következménye: intés után a magatartás adott félévi jegye legfeljebb "jó" lehet. Igazgatói intés (írásbeli): az előző fokozatok utáni bármelyik Házirend-sértés, szándékos rongálás, károkozás, 10 igazolatlan óra elérése, dohányzás, engedély nélküli eltávozás.
Következménye: "változó" magatartás a tanév során. Igazgatói megrovás (írásbeli) az előző fokozatok utáni fegyelemsértés, az iskolai vagy iskolán kívüli erkölcsi vétség (lopás, alkoholos állapot, okirathamisítás stb.) esetén azonnal, a fokozatok figyelmen kívül hagyásával, 20 igazolatlan óra elérése. Következménye: "rossz" magatartási jegy.
Az igazgatói megrovás kiszabása határeset, a cselekmény súlyosságának függvényében e kategóriában már fegyelmi eljárás is kezdeményezhető a törvény 76.§ alapján.
A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatatásától, f) kizárás az iskolából (törvényi előírásokat betartva)
Tanköteles tanulóval szemben az e), f) pontok nem alkalmazhatók.
6. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok érékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Iskolánkban jelenleg nem folyik moduláris oktatás Amennyiben megfelelő számú diák jelentkezik emelt szintű érettségi vizsgára, biztosítjuk számukra a délelőtti oktatás keretében a törvény által meghatározott óraszámban a felkészülést Kis létszám esetén a délelőtti normál tanórai felkészülést kiegészíti a tanórán kívüli lehetőség. A diákok teljesítményét a tanórai és tanórán kívüli felkészülés során is értékeljük. A szerzett osztályzatok átlagolásával alakítjuk ki a félévi és az év végi osztályzatokat
