HELYI TANTERV NÉMET NYELV (FŐNYELV, ÉVFOLYAM NORMÁL TANTERV)

Győri Szolgáltatási SZC Baross Gábor Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Ügyviteli Szakgimnáziuma Cím: 9024 Győr, Bem tér 20-22. : 96/519-373, 20/803-5624 Fax: 96/526-893

OM-azonosító: 203038 Honlap: www.barossgyor.hu E-mail: [email protected]

HELYI TANTERV

NÉMET NYELV (FŐNYELV, 9-12. ÉVFOLYAM NORMÁL TANTERV)

1. Bevezetés Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk. A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének az elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, a korosztályok és a társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának a szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében

2|Old al

nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.

2. Óraterv A NAT lehetővé teszi az élő idegen nyelv emelt szintű oktatását is a helyi tantervben meghatározott, a kerettantervben előírt minimum 3 óránál magasabb óraszámban, hogy a tanulók igényeik szerint emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. évfolyam heti óraszám hetek száma éves óraszám KER szint

9.

10.

11.

12.

4

4

6

6

36

36

36

31

144

144

216

186

A2+

B1

B1+

B2

3|Old al

3. Tankönyvválasztás A kiválasztás elvei: 

A tankönyvrendelés a központi tankönyvlistáról történjen.



A tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő

gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteni. 

A tankönyvbeszerzés

legfontosabb szempontjai:

korszerűség, használhatóság,

tartósság, gazdaságosság. 

Minden esetben mérlegeljük, hogy feleslegesen ne rójunk nagy terheket a diákok családjára, így csak a szükséges könyveket rendeljük meg.



A tankönyvek kiválasztásánál – a szakmai, stilisztikai és esztétikai szempontok figyelembe vétele mellett – a tankönyvek árát is figyeljük.



Felmenő rendszerben lehetőleg nem vezetünk be más tankönyvcsaládot, hogy a diákoknak a tantárgy tanulása közben ne kelljen hozzászokniuk az új könyv szerzőjének sajátos stílusához.



A munkaközösség-vezetőink és a tanáraink tankönyvbörzéken és bemutatókon vehetnek részt minden évben több alkalommal, hogy mindig friss és naprakész információkkal rendelkezzenek a tankönyvpiac kínálatáról. Így kompetens és több évre szóló döntéseket tudnak hozni a munkaközösség-vezetők a tankönyvek kiválasztásánál.

Szempontok: 

Témakörei és azok kapcsolódási pontjai; készségenkénti fejlesztési céljai és feladatai, tartalma és szövegfajtái, szövegforrásai; kommunikációs eszközei; fogalomkörei és értékelési rendszere-módjai teljes mértékben megegyeznek az érvényben lévő NAT és kerettantervek előírásaival.



Témakörei és feladattípusai korosztály relevánsak.



Minden szempontból megfelelnek a kommunikatív nyelvoktatás elvárásainak.



Egyenletesen és fokozatosan fejlesztik az idegen nyelvi kulcskompetencia komponenseit.



Az integrált készségfejlesztés során minden kiadványunkban hangsúlyos a kultúra és civilizáció, mint ötödik készség.



Alkalmasak az idegen nyelvi kompetencia mellett a többi kulcskompetencia fejlesztésére is különös tekintettel a digitális kompetenciára.



Tartalmaznak „e-learning”-tananyagot.

4|Old al



Nem tartalmaznak negatív attitűdre buzdító, valamint erőszakra serkentő témákat, feladatokat.

5|Old al

4. Képzési szakaszok 9. évfolyam Az első idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz A2-B1 tudásszintre. Ez lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a felzárkózásra és a nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek figyelembevételére is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ugyancsak segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában.

Témakörök a 9. évfolyam számára Óraszám: 144 óra / év, 4 óra / hét 1. Személyes vonatkozások, család - 17 óra  A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.  Személyes tervek.  Családi élet, családi kapcsolatok.  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. 2. Személyes élmények, tapasztalatok - 17 óra  kalandok, utazás, túra  felfedezés, személyes élmény  - más kultúra megismerése 3. Utazás, turizmus - 16 óra  közlekedési eszközök  szállástípusok  idegen országok, népek kultúrájának megismerése  városi és vidéki élet

6|Old al

4. Tudomány és technika - 16 óra  a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben  találmányok  felfedezések  számítógép, Internet 5. Életmód - 16 óra  napirend, időbeosztás  étkezési szokások a családban  ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés  étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  ételrendelés telefonon és interneten 6. Szabadidő, művelődés, szórakozás - 16 óra  sportok  szabadidős tevékenységek  kulturális lehetőségek  mozi, színház  művészetek 7. Az iskola - 16 óra  saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. tagozatok, fakultációk)  tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban 1. Személyes vonatkozások, család

17 óra

2. Személyes élmények, tapasztalatok

17 óra

3. Utazás, turizmus

16 óra

4. Tudomány és technika

16 óra

5. Életmód

16 óra

6. Szabadidő, művelődés, szórakozás

16 óra

7. Az iskola

16 óra

8. Kultúrák

16 óra

Szabadon felhasználható órakeret  Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés  Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően  Nyelvtani alapok erősítése

14 óra

7|Old al

Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: 

a célnyelvi óravezetést követni: utasításokat követni



hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételek (tv program rádióműsorok) lényegét és konkrét információit megérteni



lassú és világos, hétköznapi párbeszédek lényegét megérteni (szereplők beazonosítani, kapcsolatokat feltérképezni)



a párbeszédekben szereplők közlési szándékait megérteni (híradás, panasz, véleménynyilvánítás, félelmek, segítségkérés, stb.)



ismerős témákról folyó hétköznapi beszélgetéseket követni (kollégák, munka, személyes élmények, nyelvtanulás, utazás, lakóhely, közlekedés, vásárlás, szabadidős tevékenységek, filmek, sportok, nyaralás, munka, ünnepek)



hivatalos közleményeket, bejelentéseket megérteni (repülőtéren)



telefonbeszélgetéseket megérteni és ezek alapján jegyzeteket készíteni



egyszerű történeteket megérteni: események sorrendjét, az állítások valódiságát eldönteni a hallott információ alapján



hirdetés alapján jegyzeteket készíteni (tanfolyamok)



alapvető stratégiákat alkalmazni: következtetni az ismeretlen szavakra, várható vagy megjósolható információkat megkeresni



a vizuális elemek (mimika, gesztusok, arckifejezések) felhasználása a megértésben

Szövegfajták, szövegforrások: 

hétköznapi párbeszédek



telefonbeszélgetések



média: rádió, tv műsorok, programok



közlemények, bejelentések



interjúk



dalok



rövid történetek

8|Old al

Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 

a célnyelvet tudatosan használni a tanórán a tanárral és a társakkal



személyes élményeket kifejezni: véleményt, tetszést, nemtetszést, tiltást, engedélyt, kötelességet



érzéseket kinyilvánítani: köszönet, érzelmek, tanács



mindennapi gyakorlati kérdéseket megvitatni: meghívás, programszervezés



ismerős témákban gondolatok, információkat cserélni: személyes tervek, élmények, kalandok, szállás, városok, utazás, lakóhely, berendezési tárgyak, ünnepek



ismert témákat megvitatni csoportban: kommunikáció, nyelvtanulás, túra, jövőkép, mobiltelefon, technikai találmányok, szórakozás, filmek



begyakorolt tranzakciókat lebonyolítani: utazás, vásárlás, egészség)



leírás készítése majd csoportos megvitatása (barátok, ételek, munkák)



kérdőív kérdéseit megválaszolni



történetet kitalálni és elmesélni a megfelelő kötőelemekkel, logikai viszonyokkal képi stimulus vagy újságcikk címek segítségével



kitalálós játékot eljátszani



szerepjátékokat játszani: interjú készítése, doktornál, ideális munkahely, állásinterjú, tanfolyamra jelentkező, turista egy idegen országban



reklámot készíteni

Szövegfajták, szövegforrások: 

szerepjátékok



társasjátékok



dramatizált jelenetek



rövid társalgás



véleménycsere



információcsere



tranzakciós és informális párbeszédek

Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 

egyre nagyobb szókinccsel egyszerű szövegeket elmondani



tartalmat mondani



rövid, összefüggő történetet elmesélni 9|Old al



mindennapi környezetet leírni (személyek, helyek)



személyes jellegű információkat megosztani: család, tervek, élmények, személyes tapasztalatok, napirend, preferenciák



összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat adni



csoportban, vagy párban létrehozott alkotást bemutatni

Szövegfajták, szövegforrások 

rövid történetek



témakifejtés



képleírás



élménybeszámoló



véleménynyilvánítás



bejelentés



csoportos előadás vagy prezentáció



projekt bemutatása

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1.

nyomtatott sajtó szövegeket megérteni

2.

digitális szövegeket megérteni, információkat keresni: weboldal, e-mail, blog, Internet fórum

3.

plakátokat, szórólapokat, hirdetéseket, reklámokat megérteni

4.

tájékoztató

jellegű

szövegeket

megérteni:

instrukciók,

felhívások,

hivatalos

közlemények, reklámok, receptek 5.

élménybeszámolókat, útleírásokat megérteni

6.

szépirodalmi művek részleteit megérteni

7.

táblákat, feliratokat megérteni

Szövegfajták, szövegforrások: 1.

hirdetések, plakátok, nyomtatványok, szórólapok

2.

egyszerű üzenetek, SMS, MMS

3.

útleírások, képeslapok

4.

feliratok

5.

egyszerű biztonsági előírások

6.

eseményeket leíró újságcikkek

7.

hagyományos és elektronikus magánlevelek

10 | O l d a l

8.

blog, weboldal

9.

internetes fórumok hozzászólásai

10.

ismeretterjesztő szövegek

11.

receptek

12.

egyszerűsített irodalmi szövegek

13.

történetek, versek, dalszövegek

Íráskészség A tanuló legyen képes: 1.

személyes információt adni írásban

2.

leírásokat készíteni: személyekről, helyekről

3.

történetet írni megtörtént eseményről

4.

baráti levelekben és e-mailekben információt cserélni, tanácsot adni és kérni, köszönetet nyilvánítani, elnézést kérni

5.

üzeneteket, jegyzeteket, kommenteket készíteni

6.

egyszerű mondatokkal rövid összefüggő szövegekben véleményt nyilvánítani, preferenciát kifejezni

7.

filmbeszámolót írni

8.

önéletrajzot írni

9.

receptet leírni

10.

írásbeli munkát megfelelően tagolni, kötőszavakat alkalmazni kötőszavak alkalmazásával

Szövegfajták, szövegforrások: 1. nyomtatott sajtó: újság- és magazincikkek 2. elektronikus szövegek: blog, e-mail, weboldal, Internetes főrum, Internetes profilok 3. képeslapok 4. poszterek 5. nyomtatványok, szórólapok 6. üzenetek, SMS, MMS 7. bejegyzések 8. instrukciók 9. bejelentések, közlemények 10. receptek 11 | O l d a l

11. történetek, elbeszélések, versek 12. dalszövegek Feladattípusok, tevékenységek minden fejlesztési egységnél: 1. rövid választ igénylő feladatok 2. párosítás 3. mondat- vagy szöveg kiegészítés 4. feleletválasztás (szöveges válaszok vagy képek közül) 5. sorrend felállítása 6. igaz / hamis állítások

12 | O l d a l

10. évfolyam Ezen az évfolyamon jelentősen bővül a tanulók szókincse és változatos nyelvi szerkezetekkel ismerkednek meg. Képesek hosszabb lélegzetű önálló szövegeket létrehozni szóban és írásban.

Témakörök a 10. évfolyam számára 144 óra /év, 4 óra / hét 1. A bennünket körülvevő világ - 17 óra  kultúrák, népek, országok, nyelvek  nevezetességek  nyelvtanulás  nyelvi különbségek  kommunikáció 2. Ember és társadalom - 17 óra  emberek külső és belső jellemzése  baráti kör  a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság  felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése  ünnepek, családi ünnepek  öltözködés, divat 3. Munka és szabadidő - 17 óra  szórakozás, hobbi, kedvenc időtöltés  sportok  színház, mozi, kiállítás, koncert  foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek  pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás  önéletrajz, állásinterjú 4. Földünk, környezetünk - 17 óra  növények és állatok a környezetünkben  időjárás, éghajlat  környezetvédelem  környezettudatosság  jövőkép 5. Utazás, turizmus --17 óra  utazás belföldön és külföldön  turisztikai célpontok  utazási eszközök  utazási előkészületek  szállástípusok 6. Tudomány és technika -17 óra  modern nyelvtanulási lehetőségek  számítógép, Internet  modern eszközök a mindennapokban

13 | O l d a l

7. Emberek, személyiségtípusok - 17 óra  személyiségvonások  babona, hiedelmek  személyes szokások  horoszkóp 1. A bennünket körülvevő világ

18 óra

2. Ember és társadalom

19 óra

3. Munka és szabadidő

19 óra

4. Földünk, környezetünk

19 óra

5. Utazás, turizmus

19 óra

6. Tudomány és technika

18 óra

7. Emberek, személyiségtípusok

18 óra

Szabadon felhasználható órakeret    

Kiegészítő ismeretek: a témakörök elmélyítése, szókincsbővítés, a helyi sajátosságokkal való kiegészítés Differenciálás, gyakorlás: az elsajátított ismeretek begyakorlása, elmélyítése a tanulók egyéni igényeinek megfelelően Nyelvtani alapok erősítése Kommunikáció a mindennapi élethelyzetben, szituációs gyakorlatok

14 óra

Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. ismerős témákról szóló rádió- és tévéműsorokat megérteni (interjú, rádiójáték, ismeretterjesztő műsorok) 2. mindennapi párbeszédekben a beszélőket azonosítani és a beszélők mondanivalóját megérteni 3. előadások főbb mondanivalóját megérteni és követni 4. a beszélők gondolatmenetét, magyarázatát, érvelését, és álláspontját megérteni 5. telefonbeszélgetéseket megérteni 6. instrukciókat, figyelmeztetéseket, részletesebb útbaigazításokat megérteni

14 | O l d a l

7. szövegértési stratégiákat alkalmazni: az ismeretlen szavakat kikövetkeztetni, a várható vagy megjósolt információkat megkeresni Szövegfajták, szövegforrások: 1. információk 2. instrukciók 3. üzenetek 4. útbaigazítás 5. műsorok a televízióban és a rádióban 6. rövid interjúk 7. reklámok 8. dalok, videók Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1. órai interakciókban, pármunkában magabiztosan részt venni a célnyelven 2. érzelmeit kifejezni és reagálni mások érzelmeire 3. mindennapi társalgásban aktívan részt venni: információt cserélni 4. ismert témákat, felmerülő problémákat a beszélgető partnerrel megvitatni 5. magyarázatot adni, véleményt nyilvánítani 6. elkezdett történeteket befejezni 7. választási lehetőségeket összevetni és a végén döntést hozni 8. utasításokat, útbaigazításokat adni, követni 9. ismerős témáról beszélgetni: hősök, szokatlan események, környezetvédelem, közlekedés, modern életmód, technikai eszközök, szórakozás 10. a fontosabb udvariasságokat ismerni és alkalmazni 11. a szövegösszetartó elemeket egyre biztosabban ismerni és alkalmazni 12. szókincs hiányosságait áthidalni 13. összefoglalni, a lényeget kiemelni 14. mindennapi szerepeket eljátszani Szövegfajták, szövegforrások: 1. személyes és telefonos társalgás 2. megbeszélés 3. tranzakciós és informális párbeszédek 4. utasítások 15 | O l d a l

5. interjúk 6. viták Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. ismert témákban összefüggően beszélni 2. beszámolni élményekről, személyes tapasztalatokról 3. részletesebb leírásokat adni 4. összehasonlítani képeket, épületeket, embereket 5. gondolatait összefoglalni 6. könyvek, filmek tartalmát összefoglalni 7. történetet kitalálni, elmondani 8. álláspontját, véleményét ismerős témákban kifejteni (idegen nyelvtanulás, életmód, hősök, hőstettek, szabadidős tevékenységek, stb.) 9. egyszerű és érthető érveket és ellenérveket felsorakoztatni (előny, hátrány) 10. mondanivalóját példákkal alátámasztani Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások 2. elbeszélő szöveg, érveléssor 3. előadás 4. prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján) 5. projektek bemutatása 6. könyvek tartalma Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. nyomtatott sajtótermékek cikkeit elolvasni, a lényeget és a konkrét információkat megérteni: cikkek, hírek 2. szépirodalmi szövegrészleteket olvasni 3. különbséget tenni a hétköznapi és az irodalmi stílus, a formális és informális között 4. hirdetéseket megérteni 5. elvontabb témákat feldolgozó szövegek lényegét megérteni 6. hosszabb ismeretterjesztő szövegeket megérteni, a főbb gondolatmenetet követni 7. az érveléseket megérteni 16 | O l d a l

8. egyszerű szövegfajták szerkezetének, felépítésének felismerése 9. online és hagyományos szótárakat, egy- és kétnyelvű szótárakat használni Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások) 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. egyszerű irodalmi szövegek 8. dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. baráti levelet és e-mait írni megadott szempontok segítéségével 2. leírást készíteni emberekről, eseményekről, helyekről 3. hivatalos levelet írni: pályázati levél 4. ismerni a hivatalos, félhivatalos regisztereket 5. cikket írni 6. történetet írni 7. esszét írni, melyben kifejti véleményét, álláspontját 8. szerkesztőhöz címzett levelet írni 9. könyvbemutatást írni Szövegtípusok, szövegforrások: 1. kérdőív 2. képaláírások 3. üzenetek; SMS-ek/MMS-ek 4. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok 5. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek 6. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 17 | O l d a l

8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. versek, dalszövegek

18 | O l d a l

11. évfolyam

Témakörök a 11. évfolyam számára Óraszám: 216 óra / év, 6 óra / hét 1. Ember és társadalom 24 óra  emberek közötti kapcsolatok: rokoni, baráti  kommunikáció, kapcsolattartás  fiatalok problémái, konfliktusai a kortársakkal és a felnőttekkel  életstílusok 2. Utazás, nyaralás 24 óra  utazási célpontok  nyaralási tevékenységek  aktív és passzív nyaralás  egyéni és társas utazások 3. Munka világa 24 óra  foglalkozások  karrier  pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás  önéletrajz, állásinterjú  diákmunka 4. Tudomány és technika 24 óra  a tudomány hatása a jövőnkre  találmányok  a tudomány területei  felfedezések, kutatások  virtuális valóság  technikai eszközök a mindennapokban 5. Szabadidő, szórakozás 24 óra  tematikus parkok  szórakozási lehetőségek  szabadidős tevékenységek: mozi, fesztivál  hobbik 6. Természet, környezetünk 25 óra  növények és állatok a környezetünkben  időjárás, éghajlat  környezetvédelem szűkebb környezetünkben és globálisan  Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?  ökoturizmus  állatvédelem, állatgondozás  természeti katasztrófák 7. Életmód 25óra  egészség, egészségmegőrzés  gyógymódok  wellness  egészséges ételek, táplálkozás  fitness, sportok

19 | O l d a l

8. Gazdasági élet 25 óra  vásárlás, boltok, bevásárló központok  hirdetések, reklámok  városi és a vidéki élet 1. Ember és társadalom

24 óra

2. Utazás, nyaralás

24 óra

3. Munka világa

24 óra

4. Tudomány és technika

24 óra

5. Szabadidő, szórakozás

24 óra

6. Természet, környezetünk

25 óra

7. Életmód

25 óra

8. Gazdasági élet

25 óra

Szabadon felhasználható órakeret    

prezentációs készség fejlesztése szövegalkotás önálló szóbeli megnyilvánulás vizuális eszközök segítségével projektmunka csoportban

21 óra

Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. ismerős témákról szóló rádiós és televíziós műsorokat főbb vonalakban megérteni 2. mindennapi helyzetekben zajló párbeszédeket megérteni, a főbb információkat kiszűrni 3. beszélők gondolatmenetét, érvelését, véleményét követni 4. telefonbeszélgetéseket megérteni 5. beszélgetések konkrét információit megérteni képek segítségével 6. leírásokat megérteni 7. egyszerű nyelvezetű filmeket megérteni 8. ismerős témájú előadást megérteni 9. szövegértési stratégiákat alkalmazni: ismeretlen szavakat kikövetkeztetni Szövegfajták, szövegforrások: 1. hosszabb használati utasítások 20 | O l d a l

2. információk 3. instrukciók 4. előadások, beszédek, viták 5. interjúk 6. dalok 7. visszaemlékezések 8. reklámok 9. tévé- és rádióműsorok 10. filmek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1.

felkészülés nélkül aktívan részt venni a társalgásban

2.

információt cserélni

3.

gondolatokat cserélni a beszélőpartnerrel

4.

megvitatni ismerős témákat

5.

ismerni a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket

6.

lehetőségek közül mérlegelni (előnyök, hátrányok) és dönteni

7.

összehasonlítani fényképeket

8.

problémákat közösen megoldani

9.

önállóan boldogulni a mindennapos szituációkban

10.

gondolatát, véleményét világosan kifejteni, példákkal alátámasztani

11.

udvariassági szokásokat ismerni és alkalmazni

Szövegfajták, szövegforrások: 1.

társalgás

2.

megbeszélés

3.

eszmecsere

4.

tranzakciók

5.

utasítások

6.

interjúk

7.

viták

21 | O l d a l

Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. megnyilatkozni az érdeklődésnek megfelelő témákról 2. gondolatait mélyebben, strukturáltabban, árnyaltabban kifejteni 3. egy gondolat vagy téma lényegét kifejteni 4. egy gondolat vagy téma mellet vagy ellen érvelni 5. részletes élménybeszámolót tartani 6. történetet elbeszélni 7. előadást, prezentációt készíteni ismerős témákban 8. kompenzációs stratégiákat alkalmazni 9. könyv, film cselekvéseinek összefoglalása, tartalom elmondása 10. szókincshiányosságát körülírással pótolni 11. közlendőjét megfelelően bevezetni, kifejteni és lezárni 12. önmagát ellenőrizni és korrigálni Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások, képleírások, 2. témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), 3. elbeszélő szöveg, 4. érveléssor, előadás, 5. prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), 6. projektek bemutatása, 7. versek, dalszövegek Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben a fontos és részinformációkat megérteni 2. újságcikkekben a főbb gondolatmenetet megérteni 3. hosszabb tájékoztató jellegű szövegeket (szórólapok, reklámok) megérteni 4. az egyszerű szövegfajták felépítését felismerni és alkalmazni 5. baráti és hivatalos leveleket megérteni 6. a feladatelvégzéshez szükséges információkat kigyűjteni 7. olvasási stratégiákat tudatosan használni

22 | O l d a l

Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások) 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. egyszerű irodalmi szövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. baráti levelet, e-mailt írni megadott szempontok alapján 2. leíró fogalmazást írni (hely) 3. történetet írni 4. hivatalos levelet írni: pályázati levél 5. véleményt kifejtő cikket írni (szerkesztőhöz írt levél) 6. esszét írni (problémamegoldás) 7. beszámolót írni (könyv, film) Szövegfajták, szövegforrások: 1. hagyományos és elektronikus képeslapok 2. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek 3. e-mailek vagy internes profilok 4. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek 5. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek 6. internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. riportok, cikkek 12. esszék

23 | O l d a l

12. évfolyam Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan, a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalttal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre és viszonyításra képesek. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során egész életükön át. Az első idegen nyelvből a 12. évfolyamának végére a tanulók jelentős részének el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) negyedik szintjére, azaz a B2 szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók felkészülhessenek igényeik szerint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára. Megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatok megoldásában is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, pl. a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és ok-okozati viszonyokat, következményeket feltáró feladatokkal.

24 | O l d a l

Témakörök a 12. évfolyam számára 186 óra /év, 6 óra / hét 1. Utazás, turizmus 24 óra  utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai  turisztikai célpontok  célnyelvi és más kultúrák 2. Ember és társadalom 24 óra  hasonlóságok és különbségek az emberek között  tolerancia, pl. fogyatékkal élők  konfliktusok és kezelésük  társadalmi szokások nálunk és a célországokban 3. Jövőnk 24 óra  életünk a jövőben: életmód, környezetünk 4. Szórakoztató ipar 24 óra  művészetek  hírességek  zene, tánc, fesztivál, koncert  mozi, színház, előadások 5. Önkifejezés 24 óra  ünnepek, fesztiválok  hagyományok  kommunikáció 6. Ép testben ép lélek 24 óra  orvoslás, gyógyítás  test és lélek harmóniája  alternatív gyógyászat 7. Gazdaság és pénzügyek 24 óra  családi gazdálkodás  a pénz szerepe a mindennapokban  vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)  üzleti világ, fogyasztás, reklámok 1. Utazás, turizmus

24 óra

2. Ember és társadalom

24óra

3. Jövőnk

24 óra

4. Szórakoztató ipar

24 óra

5. Önkifejezés

24 óra

6. Ép testben ép lélek

24 óra

7. Gazdaság és pénzügyek

24 óra

25 | O l d a l

Szabadon felhasználható órakeret   

vita, érvelés statisztika egyéni projektmunkák

18 óra

Fejlesztési célok és feladatok készségenként Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes 1. megérteni a köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédeket, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek 2. megérteni konkrét és elvont témájú üzeneteket, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak 3. követni az összetettebb érvelést, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető 4. viszonylag könnyedén követni az anyanyelvű beszélők közötti társalgást 5. az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános és részinformációit megérteni 6. a mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegét megérteni 7. rádiós dokumentumműsor és egyéb felvett vagy közvetített hanganyagokat megérteni standard dialektus esetén 8. konkrét és elvont témájú hírműsorokat, dokumentumfilmeket, televíziós műsorokat, színdarabokat, beszélgető műsorokat megérteni 9. megérteni a részletes, összetett érvelést ismerős téma esetén 10. anyanyelvű beszélők közötti társalgást viszonylag könnyedén követni 11. a beszélő hangulatát, hangszínét, nézeteit és attitűdjeit megérteni 12. szövegértési stratégiákat alkalmazni, pl. szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése Szövegfajták, szövegforrások 1. hétköznapi párbeszédek 2. telefonbeszélgetések 3. média: rádió, tv műsorok, programok 4. közlemények, bejelentések 5. interjúk 26 | O l d a l

6. dalok 7. filmek Szóbeli interakció A tanuló legyen képes: 1. általános és tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet. 2. pontosan kifejezi gondolatait, véleményét és érveit, valamint az érzelmek különböző fokozatait 3. hatékonyan részt venni a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben 4. stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. 5. az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben zökkenőmentesen kommunikációt kezdeményezni, fenntartani és lezárni vizuális és verbális segédanyagok alapján 6. érzelmek különböző fokozatait árnyaltan kifejezni, események, élmények személyes jelentőségét kifejezni 7. gondolatokat, problémákat felvetni, megvitatni, teendőket meghatározni, alternatív javaslatokat értékelni mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén 8. a tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben aktívan rész venni, információt cserélni, nézeteket kifejteni, indokolni, rákérdezni mások nézeteire, reagálni azokra. 9. elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm tartalmát összefoglalni, véleményt nyilvánítani, a témával kapcsolatos kérdéseket megválaszolni 10. vitákban saját érveit pontosan, meggyőzően indokolni, bizonyítani példákkal. 11. a partner érveit felismerni, elfogadni vagy meggyőzően cáfolni, ellenérveket pontosan megfogalmazni, indokolni és példákkal bizonyítani 12. közös munka során a részletes utasításokat megbízhatóan megérteni, megbeszélni, a partner véleményét kikérni 13. szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltéréseket megvitatni és

hatékonyan

megoldani 14. összetett információt és tanácsot megérteni és cserélni 15. több forrásból származó információkat és érveket összegezni, bemutatni, megvitatni 16. hatékonyan részt venni interjúban, folyamatosan kezdeményezni, gondolatokat kifejteni, tapasztalatokról beszámolni, saját kérdéseket megfogalmazni 27 | O l d a l

17. anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecserét megérteni és bekapcsolódni a beszélgetésbe 18. beszélgetésben elhangzottakat összefoglalni, a lényeget kiemelni, a megértést ellenőrizni,

félreérthető

megfogalmazásokat

javítani, körülírást,

szinonimákat

használni 19. a kommunikációs eszközök széles körét alkalmazni Szövegfajták, szövegforrások: 1. személyes és telefonos társalgás, 2. megbeszélés; 3. tranzakciós és informális párbeszédek, 4. utasítások, 5. interjúk, 6. viták 7. érvelések Összefüggő beszéd A tanuló legyen képes: 1. szisztematikusan kifejtett előadást bemutatni, a fontos gondolatokat kiemelni 2. érveket sorba rendezni, főbb pontokat megfelelően kiemelni és a gondolatokat alátámasztani példákkal, érvekkel 3. tényszerű és irodalmi szövegeket összefoglalni, megjegyzéseket hozzáfűzni 4. világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentéseket tenni a legtöbb általános témában 5. a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait kifejteni 6. ellentétes nézeteket és a főbb gondolatokat megvitatni 7. egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatát összefoglalni 8. kivonatokat készíteni olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak 9. mondanivalót megtervezni, beszéd eszközeit kiválasztani 10. ismerős szituációkban folyékonyan és könnyedén használni a nyelvet 11. szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságokat, valamint botlásokat és hibákat kompenzálni és kijavítani körülírással és átfogalmazással 12. jellegzetes hibákat feljegyezni, és a beszédet tudatos ellenőrizni a hibák alapján 13. mindezeket a szóbeli érettségi vizsgán történő felkészülésben alkalmazni 28 | O l d a l

Szövegfajták, szövegforrások: 1. leírások, képleírások 2. témakifejtés 3. elbeszélő szöveg 4. érveléssor 5. előadások 6. prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján) 7. projektek bemutatása 8. párbeszéd és társalgás 9. nyilvános viták és eszmecserék 10. telefonbeszélgetés 11. szerep eljátszása Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes: 1. az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezést, híreket, cikkeket elolvasni és a lényeget megérteni 2. érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú, összetett utasításokat, feltételeket és figyelmeztetéseket megérteni 3. különböző

tantárgyakkal

kapcsolatos

cikkeket

megérteni

esetenként

szótár

használatával 4. az önálló olvasást fejleszteni, olvasási stílust és sebességet változtatni a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően 5. a megfelelő forrásokat szelektíven használni 6. témák széles körében hírek, cikk és beszámolók tartalmának és fontosságát gyorsan meghatározni és eldönteni, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni 7. az író álláspontját, nézőpontját megérteni napjaink problémáival foglalkozó cikkekben és beszámolókban 8. széles körű szókincset kialakítani 9. ismeretlen kifejezéseket, fordulatokat kezelni, a jelentést szövegkörnyezetből, szövegösszefüggésből kikövetkeztetetni 10. online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárakat használni 11. felkészülni mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.

29 | O l d a l

Szövegfajták, szövegforrások: 1. utasítások (pl. feliratok, használati utasítások 2. tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám) 3. hagyományos és elektronikus levelek 4. újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport) 5. internetes honlapok, fórumok hozzászólásai 6. ismeretterjesztő szövegek 7. tantárgyakkal kapcsolatos szövegek 8. irodalmi szövegek 9. cikkek, publicisztikai írások 10. beszámolók 11. elbeszélő szövegek 12. modern szépirodalmi szövegek, dalszövegek Íráskészség A tanuló legyen képes: 1. világos, részletes szövegeket írni számos témakörben 2. több forrásból származó adatokat és érveket összegezni és értékelni, a fontos gondolatokat érthető közölni 3. tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzeneteket, információt közlő feljegyzéseket/üzeneteket írni a mindennapi életében szerepet játszó embereknek 4. híreket, nézeteket an kifejteni, reagálni mások nézeteire 5. esszét, beszámolót, riportot, film-, könyv-, színdarab ismertetőt írni 6. a különböző érzelmi fokozatokat kifejezni és az események és élmények személyes jelentőségét kiemelni levelezésben 7. megjegyzéseket megfogalmazni a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban 8. kreatív, önkifejező műfajokkal kísérletezni (pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve átírása) 9. gondolatokról és problémamegoldásokról értékelést készíteni 10. részletes leírást készíteni valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről 11. érvelés rendezetten kifejteni egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait kifejteni

30 | O l d a l

12. a lényeges pontokat és alátámasztó gondolatokat hangsúlyozni, a több forrásból származó információkat és érveket szintetizálni 13. a gondolatok közötti kapcsolatot világosan, összefüggően jelölni, az adott műfaj hagyományait követni 14. leveleket, cikkeket, beszámolókat, történeteket világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre tagolni (bevezetés, kifejtés, lezárás) 15. kötőszavakat,

kifejezéseket

hatékonyan

használni

a

szöveg

logikájának

megvilágítására és a könnyebb megértés támogatására 16. saját írásművet tudatosan ellenőrizni, javítani; a félreértést okozó hibákat helyesbíteni 17. a szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságokat kompenzálni körülírással és átfogalmazással. 18. a mondanivalót alátámasztani vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép). 19. az írásmű stílusát magabiztosan megválasztani, a formális, neutrális és informális stílus stíluselemet alkalmazni 20. a nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárakat használni 21. felkészülni az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására és az értékelésükre használt kritériumok megismerni Szövegtípusok, szövegforrások: 1. hagyományos és elektronikus képeslapok 2. személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek 3. e-mailek vagy internes profilok 4. tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek 5. személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek 6. internetes bejegyzések 7. egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók 8. egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék 9. rövid jellemzések 10. rövid leírások; jegyzetek 11. riportok, cikkek 12. esszék

31 | O l d a l

A fejlesztés várt eredményei: B2-es szint A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

32 | O l d a l

5. Értékelési rendszer Értékelési szempontok: minden készséget, és a nyelvhelyességet külön-külön értékelünk. Az értékelés módjai: 

önértékelés (Portfolio)



társértékelés (pár-, csoportmunkában)



szóbeli értékelés;



írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés;



minősítő-szelektáló (szummatív)



összegző-lezáró értékelés (osztályzás)

6. Kimeneti szint A 12. évfolyam kimeneti szintje: B2. 

A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi,

vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét. 

Részt vesz az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja

indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. 

Világos, részletes leírást ad az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről.

Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait. 

Elolvas a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat,

amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket. 

Több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák

széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. 

Nyelvtudása

megfelel

az

érettségi

vizsga

emelt

szintjének

és

követelményeinek.

33 | O l d a l

7. Függelék Az alábbi táblázatok az egyes KER szintekhez rendelten tartalmazzák azon kommunikációs eszközöket és fogalomköröket (nyelvi eszköztár), amelyeknek megvalósítására az adott szinten lehetőség van. A kommunikációs eszközök csoportosítása a következő: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök 6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök A fogalomkörök az alábbi viszonylatok kifejezésére szolgálnak: 1. Cselekvés, történés, létezés 2. Birtoklás 3. Térbeli viszonyok 4. Időbeli viszonyok 5. Mennyiségi viszonyok 6. Minőségi viszonyok 7. Logikai viszonyok

34 | O l d a l

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Megszólítás Entschuldigung… Guten Morgen / Tag! Köszönés, elköszönés Auf Wiedersehen! Tschüs! Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Ich heiße Martin. Bemutatkozás, bemutatás Ich möchte Ihnen Herrn Schulze vorstellen. Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt. Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Was fehlt dir? Ich habe Halsschmerzen. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Gute Besserung! Ich gratuliere Ihnen zum Geburtstag! Danke, sehr nett von Ihnen. Személyes levélben megszólítás, Lieber Karl! elköszönés herzlichst Deine…, viele Grüsse Együttérzés és arra reagálás Mein Beileid. Danke. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Wir sind Ihnen sehr dankbar dafür, dass Sie uns Hála geholfen haben. Sajnálkozás Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Öröm Es freut mich, dass… Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Csodálkozás Das kann doch nicht wahr sein! Remény Ich hoffe, du kannst kommen! Félelem Ich habe Angst, dass er es vergessen hat. Bánat Schade, dass… Bosszúság Das ist aber schlimm! 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Magst du Mathe? Ja. Meiner Meinung nach ist die Aufgabe zu Véleménykérés és arra reagálás schwer. Sind Sie damit einverstanden, dass ………? Valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht! Egyetértés, egyet nem értés Er ist anderer Meinung, das weiß ich!

35 | O l d a l

Das finde ich gut / blöd/ toll! Das gefällt mir. Sie haben Recht, aber… Ellenvetés és visszautasítása Sie mögen Recht haben aber trotz dem…. Ich will…, Ich will das nicht. Ich möchte…, Ich möchte nach Hause gehen. Akarat, kívánság, képesség Ich kann…, Ich kann jetzt mitgehen. Ich soll pünktlich zu Hause sein. Ígéret Ich mache das schon! Szándék, terv Ich will / werde schnell abwaschen. Toll! Echt! Blödsinn! Dicséret, kritika, szemrehányás Konntest du wirklich nicht früher kommen?! 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist mein Bruder. Meine Mutter ist schön. Tetszés, nemtetszés

események leírása

Zuerst erreichten wir den Berg, dann sind wir hochgestiegen, und zum Schluss haben wir die Burg besichtigt.

Információkérés, információadás

Wie ist das Zimmer? Prima. Wie alt bist du? 12. Können Sie mir bitte sagen….?

Igenlő vagy nemleges válasz

ja, nein, nicht kein, doch Ich habe kein Geld. Doch, ich spiele auch!

Tudás, nem tudás

Ich weiß (nicht).

Bizonyosság, bizonytalanság

Ich weiß es genau. Ich weiß nicht, ob es wirklich regnet oder nicht.

Ich erinnere mich (nicht) daran, dass (ob)……… 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Ein Buch, bitte! Kérés Gibst du mir ein Buch, bitte? Tiltás, felszólítás Öffne die Tür, bitte! Kommt spielen! Möchtest du einen Tee? Ja, gerne! Können wir Javaslat és arra reagálás gehen? Kommst du? Ja. Nein, leider nicht. Nein, es tut Meghívás és arra reagálás mir leid. Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Reklamálás Entschuldigung ich habe ein Problem Tanácskérés és adás, ajánlattétel Was sagst du dazu? Ich schlage dir vor,… Kann ich Ihnen helfen? Danke, ich schaffe es Segítség felajánlása, elfogadása schon. Emlékezés, nem emlékezés

36 | O l d a l

6. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Wie bitte? Können Sie es wiederholen, bitte? Visszakérdezés, ismétléskérés Sag es noch einmal! Nem értés Ich verstehe nicht. Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. Felkérés lassúbb, hangosabb beszédre Kannst du bitte lauter / langsamer sprechen? Beszélgetési szándék jelzése, Dabei fällt mir ein, ….. félbeszakítás, lezárás Darf ich hier hinzufügen……. Megerősítés Ja, aber natürlich. Völlig recht. Körülírás, példa megnevezése Das ist also ein Gegenstand, der ….

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejűség

Präsens

múltidejűség,

Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum

jövőidejűség személytelenség Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

irányok, helymeghatározás

Időbeli viszonyok

gyakoriság

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab.

Er liest das Buch vor. Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Perfekt Ich habe ein Eis gegessen. Futur Ich werde dieses Jahr nach Spanien fahren. sich-Verben Ich freue mich. es Es ist warm. Es schneit. haben Ich habe einen Bruder. Possessivpronomen Das ist meine Familie. gehören + D. Dieses Fahrrad gehört mir. von, -s Peters Vater besucht uns heute. Wessen Vater? Der Vater von Peter! hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. in, auf, vor, hinter, Ich lege das Heft auf den Tisch. neben (A/D) Er steht neben dem Bett. Präpositionen mit Kommen Sie die Strasse entlang! dem Akkusativ Präpositionen mit Die Zeitschriften sind bei meiner dem Dativ Freundin. Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, oft, immer, nie Ich mache Gymnastik zweimal einmal, zweimal am Tag. monatlich, Ich gehe wöchentlich zweimal wöchentlich schwimmen.

37 | O l d a l

Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

időpont

in, um, am, wann? jeder, dieser,, voriger gegen

időtartam

Wie lange? von … bis seit

számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség sorszámok

Minőségi viszonyok

hasonlítás

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

Logikai viszonyok

alárendelések

alles, viel, wenig, nichts viele, wenige erst, viert Wie?

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Vorigen Freitag fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause kommen. Ich war von 5 bis 6 in der Konditorei. Seit vier Jahren wohne ich in dieser Stadt. eins, zwei eine Portion Pommes Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Der vierte auf dem Foto bin ich. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch

Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklinatio n) so…, wie Er ist nicht so groß, wie mein als Bruder. Dieses Auto fährt schneller als ein Mercedes. möchte Ich möchte ein Eis. können, wollen Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. mögen, dürfen Ich mag nicht singen und ich kann auch nicht. Der Kranke darf noch nicht aufstehen. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt! Nominativ, Er zeichnet Bilder. Grete fragt Akkusativ uns, nicht ihn. Dativ, Genitiv Er gibt seinem Freund die Hand. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. Kausalsatz Wir sind müde, weil wir heute sehr viel gelernt haben. Objektsatz Ich weiß (nicht) dass (ob) dir das Temporalsatz schon klar ist. Als ich jung war,…. Immer wenn ich hier bin, gehe ich ins Schwimmbad. 38 | O l d a l

Szövegösszetartó eszközök

kötőszók névmások

Függő beszéd jelen időben

und/oder/aber/denn das ich, mich, mein, mir, dir dieser man Sie sagte, dass sie heute ins Kino geht.

39 | O l d a l