Német nyelv Helyi tanterv

Német nyelv Helyi tanterv 5 – 8. évfolyam

Német 5-8. évfolyam 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti alaptanterv (Nat) (2012) többi műveltségi területének céljaival, tartalmával, és az Európa Tanács ajánlásaival. A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül. Az idegen nyelv tanulásának és tanításának alapvető célja a kommunikatív idegen nyelvi kompetencia kialakítása és fejlesztése. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2) a következő receptív és produktív készségek fejlesztését foglalják magukba: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, írás. Az általános iskola végére a Nat (2012) minden diák számára előírja legalább egy élő idegen nyelvből az A2-es, azaz az európai alapszint elérését. A nyelvoktatáson belül különbséget kell tennünk a kisgyermekkori, illetve a későbbi nyelvoktatás között: Az 1. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve a tanulók érdeklődésének felkeltése a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.

2

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A hallott szöveg értésének fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. A tanulók a kezdő szakasz végére elért nyelvi szintje KER szintben nem adható meg. A készségfejlesztés során a tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet. Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók már nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 4. évfolyamon megadott témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek az 5-8. évfolyamon.

3

A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére a tanulók nyelvtudása eléri azt a mérhető szintet (A2), mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt ve

2. A helyi tanterv tartalma Bár a kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket a 4. évfolyam kivételével kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg, helyi tanterv-javaslatunkban mi évfolyamokra bontva adjuk meg  az adott évfolyamon feldolgozandó témaköröket és tartalmakat  az éves óraszámot  az ajánlott tevékenységformákat  a követelményeket és  az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos javaslatokat

 Éves óraszámok

4



Kötelező

heti



5.évf.



6.évf.



7.évf.



8.évf.



3 óra



3óra



3 óra



3 óra



0,5 óra



0,5 óra



-



-



126 óra



126 óra



108 óra



108 óra

óraszám 

Szabadon

tervezhető

órakeret

terhére heti óraszám 

Éves óraszám

Éves óraszám:126 Heti óraszám: 3,5 5-6.évf. Tematikai egység

Alapóraszám

Szabadon

Összesen

tervezhető órakeret 1.Család

13

2

15

2.Otthon

10

2

12

3.Idő,időjárás

10

2

12

4.Iskola,barátok

10

2

12

5

5.Sport

11

1

12

6.Szabadidő,szórakozás

12

3

15

7.Természet,állatok

13

2

15

8.Ünnepek és szokások

8

2

10

Fantázia és valóság

9

1

10

Egészséges életmód

12

1

13

6

Témakör

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

15óra

15 óra

10 óra

10 óra

Otthon

12 óra

12 óra

3.

Idő,időjárás

12 óra

12 óra

10 óra

10 óra

4.

Iskola,barátok

12 óra

12 óra

10 óra

10 óra

5.

Sport

12 óra

12 óra

12 óra

12 óra

6.

Szabadidő,szórakozás

15 óra

15 óra

12 óra

12 óra

7.

Természet,állatok

15 óra

15 óra

12 óra

12 óra

8.

Ünnepek és szokások

10 óra

10 óra

10 óra

12 óra

9.

Fantázia és valóság

10 óra

10 óra

10 óra

10 óra

10.

Egészséges életmód

13 óra

13 óra

10 óra

10 óra

Témakör sorszáma 1.

Család

2.

Óraszám

7

12 óra

10 óra

5. évfolyam Kompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció

Témakörök, tartalmak 

Család  Családi események, közös programok.  Családi ünnepek.  Napirend.



Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem  Kedvenc játékaim.  Lakóhelyem, tágabb környezetem.



Idő, időjárás  Az óra.  Évszakok és hónapok.  A hét napjai és a napszakok.



Iskola, barátok  Iskolám.  Tantárgyaim, tanáraim.  Osztálytársaim, barátaim.  Tanórán kívüli közös programjaink.  Iskolai élet más országokban.

Énkép, önismeret A nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése A tanulás tanítása Hallás utáni értés és beszédkészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció A tanuláshoz szükséges emlékezet, koncentrációs képességek fejlesztése Hon- és népismeret Hallás utáni értés, beszéd-, olvasás- és íráskészscsoportosítása Képek kiegészítése, rajzolása hallott és olvasott szövegek alapján Képleírás egyszerű mondatokkal sz

8

Tevékenységformák

Éves óraszám

Ellenőrzés, értékelés

egyéni munka pármunka kooperatív technikák csoportmunka forgószínpad frontális osztálymunka drámajáték projektek

126

Család Én és a családom. Személyes bemutatkozás. Személlyel kapcsolatos kérdésekre válaszadás. Más személyekkel kapcsolatos adatgyűjtés. Üdvözlések. Családtagok bemutatása.



Sport  Sportok, sportfelszerelések.  Kedvenc sportom.



Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.  Közös időtöltés barátokkal.



Természet, állatok  Kedvenc állataim.  Állatok a ház körül.  Vadon élő és állatkerti állatok.  Állatok a nagyvilágban.  Kontinensek, tájegységek.



Ünnepek és szokások  Az én ünnepeim.  Ünnepek itthon és a nagyvilágban.



Fantázia és valóság  A képzeletem világa: fantáziaállatok.



Egészséges életmód  A rendszeres testedzés.

9



A helyes táplálkozás.

Kommunikációs eszközök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatkozás, megszólítás  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök:  véleménykérés és arra reagálás  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  információkérés, információadás,

10

 

igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök:  kérés,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök:  visszakérdezés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  szövegösszetartó eszközök.

11

6. évfolyam Kompetenciák

Témakörök, tartalmak


Éves óraszám


Idegen nyelvi kommunikáció



Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása.  Családi események, közös programok.  Családi ünnepek.  Napirend.

egyéni munka pármunka kooperatív technikák csoportmunka forgószínpad frontális osztálymunka drámajáték projektek

126



Otthon  Lakóhelyem, tágabb környezetem: Európa, az Európai Unió országai

Szövegértést ellenőrző feladattípusok:  igaz‒hamis,  feleletválasztós,  hozzárendelés (kép‒kép, kép‒szöveg, szöveg‒szöveg),  kiegészítendő kérdések.

Énkép, önismeret A nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése A tanulás tanítása Hallás utáni értés és beszédkészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció



A tanuláshoz szükséges emlékezet, koncentrációs képességek fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kompetencia

Környezettudatosságra nevelés Testi és lelki egészség



Beszédkészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  kiejtés.

Idő, időjárás  Évszakok és hónapok.  Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Íráskészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  helyesírás.

Étkezés  Napi étkezések.  Kedvenc ételeim, italaim.  Egészséges táplálkozás.  Receptek, főzés,

A szóbeli értékelés és ellenőrzés formái:

12

Honismeret – ismeretek fejlesztése



Hallás és olvasás utáni értés, beszédés íráskészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és  kifejezőképesség Kezdeményezőképesség kompetencia Matematikai kompetencia Kreativitás fejlesztése



Énkép, önismeret fejlesztése Hallás és olvasás utáni értés, beszédés íráskészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Öltözködés  Évszakok és ruhadarabok.  Kedvenc ruháim.  Divat.



Sport  Testrészek és mozgás.  Sportok, sportfelszerelések.  Kedvenc sportom.




Város, bevásárlás  Városok, települések, falvak.  Épületek, utcák.  Az én városom/falum.

rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése

Az írásbeli értékelés és ellenőrzés formái:  írásbeli házi feladat,  önellenőrző feladatlap,  feladatlap.

Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.  Közös időtöltés barátokkal.



Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kezdeményezőképesség kompetencia



sütés.

interkulturális

Félévkor és évvégén osztályzatot kapnak a tanulók.

13



Utazás, pihenés  Vakáció, nyaralás.  Táborok, osztálykirándulás.  Közlekedési eszközök.



Egészséges életmód  A rendszeres testedzés.  A helyes táplálkozás.

Kommunikációs eszközök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatkozás, megszólítás  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök:  véleménykérés és arra reagálás

14

  

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök:  kérés,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök:  visszakérdezés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés.

15

Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  szövegösszetartó eszközök.

16




Éves óraszám





Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása, családfa.  Családi események, közös programok.  Családi ünnepek.  Nagyszüleim világa.

egyéni munka pármunka kooperatív technikák csoportmunka forgószínpad projekt drámajáték frontális osztálymunka

108



Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem.  Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.  Lakóhelyem, tágabb környezetem.  Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban.

Szövegértést ellenőrző feladattípusok:  igaz‒hamis,  feleletválasztós,  hozzárendelés (kép‒kép, kép‒szöveg, szöveg‒szöveg),  kiegészítendő kérdések.

Énkép, önismeret A nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése A tanulás tanítása Hallás utáni értés és beszédkészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció Szociális kompetencia

Környezettudatosságra nevelés



Testi és lelki egészség Honismeret – interkulturális ismeretek fejlesztése Hallás és olvasás utáni értés,  beszéd- és íráskészség fejlesztése

Beszédkészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  kiejtés.

Étkezés  Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok.  Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban. Öltözködés

17

Íráskészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  helyesírás. A szóbeli értékelés és ellenőrzés formái:

  

Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kezdeményezőképesség kompetencia



Matematikai kompetencia Kreativitás fejlesztése

Énkép, önismeret fejlesztése



Hallás és olvasás utáni értés, beszéd- és íráskészség fejlesztése Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Kezdeményezőképesség kompetencia

Iskola, barátok  Iskolám  Osztálytársaim, barátaim.  Tanórán kívüli közös programjaink.  Iskolai élet más országokban.






Város, bevásárlás  Városok, települések, falvak.  Épületek, utcák.  Tájékozódás, útbaigazítás.

rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése, hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése.

Az írásbeli értékelés és ellenőrzés formái:  írásbeli házi feladat,  önellenőrző feladatlap,  feladatlap,  projektmunkák ellenőrzése.

Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.  Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.  Közös időtöltés barátokkal.



Matematikai kompetencia



Ruhadarabok Kedvenc ruháim. Divat világa.


18

  

Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Híres városok és nevezetességeik.



Utazás, pihenés  Táborok, osztálykirándulás.  Közlekedési eszközök.  Utazás belföldön és külföldön.



Fantázia és valóság  Kedvenc olvasmányaim, könyveim.



Múltunk és jövőnk  Családom múltja, gyökereim.

Kommunikációs eszközök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatás, bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,

19

  

bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök:  véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés,  akarat, kívánság, képesség. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  események leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök:  kérés,  javaslat és arra reagálás,

20

 

meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök:  visszakérdezés, ismétléskérés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök:  cselekvés, létezés, történés kifejezése.  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  szövegösszetartó eszközök.

21




Éves óraszám Ellenőrzés, értékelés




egyéni munka pármunka kooperatív technikák csoportmunka forgószínpad projekt drámajáték frontális osztálymunka

108

Énkép, önismeret A nyelvtanulás iránti érdeklődés  felkeltése A tanulás tanítása Hallás utáni értés beszédkészség fejlesztése

és

Idegen nyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Kezdeményezőképesség kompetencia  Matematikai kompetencia Kreativitás fejlesztése

Énkép, önismeret fejlesztése Hallás és olvasás utáni értés,

Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása, jellemzése. Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem.  Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.  Lakóhelyem, tágabb környezetem.  Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Idő, időjárás  Természeti katasztrófák.

Szövegértést ellenőrző feladattípusok:  igaz‒hamis,  feleletválasztós,  hozzárendelés (kép‒kép, kép‒szöveg, szöveg‒szöveg),  kiegészítendő kérdések. Beszédkészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  kiejtés.



Iskola, barátok  Osztálytársaim, barátaim.

Íráskészség:  kommunikációs készség,  szókincs,  nyelvhelyesség,  helyesírás.



Szabadidő, szórakozás  Szabadidős

A szóbeli értékelés és ellenőrzés formái:

Öltözködés  Ruhadarabok  Kedvenc ruháim.

22

beszéd- és íráskészség fejleszt Idegen nyelvi kommunikáció



Szociális kompetencia



Énkép, önismeret A nyelvtanulás iránti attitűd megteremtése

pozitív 

A tanulás tanítása Hallás utáni értés, beszéd-, olvasásés íráskészség fejlesztéseése



tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.


Környezetünk védelme  Szelektív hulladékgyűjtés.  Környezettudatos viselkedés.



Múltunk és jövőnk  Az én jövőm.  Lakóhelyem régen és most.  A jövő városa.  Földünk jövője. Média, kommunikáció





rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése, hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése.

Az írásbeli értékelés és ellenőrzés formái:  írásbeli házi feladat,  önellenőrző feladatlap,  feladatlap,  projektmunkák ellenőrzése.

Utazás, pihenés  Vakáció, nyaralás.  Táborok, osztálykirándulás.  Közlekedési eszközök.  Utazás belföldön és külföldön.






23

 

Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. A média szerepe a hétköznapokban.

Kommunikációs eszközök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatás, bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,  személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök:  véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés,  akarat, kívánság, képesség.

24

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  események leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök:  kérés,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök:  visszakérdezés, ismétléskérés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök:  cselekvés, létezés, történés kifejezése.  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,

25

   

minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Beszédkészség Évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló Szóbeli interakció 5. A tanuló  követni tudja a kissé évfolyam komplexebb formában  képes beszédszándékát elhangzó és kevesebb egyszerű nyelvi nonverbális elemmel eszközökkel, bővülő támogatott célnyelvi szókinccsel és óravezetést; nonverbális elemekkel támogatva kifejezni;  megérti az osztálytermi tevékenységekhez  képes egyszerű kapcsolódó, kevesebb kérdéseket feltenni nonverbális elemmel ismert témákról, illetve támogatott és bővülő egyszerű nyelvi szókinccsel eszközökkel válaszolni megfogalmazott, de a hozzá intézett továbbra is rövid, egyszerű kérdésekre; tanári utasításokat;  képes rövid beszélgetést folytatni  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, ismert témákról, egy-egy rövid mondatból egyszerű nyelvi álló kérdéseket, a néhány eszközökkel, rövid mondatból álló begyakorolt megnyilatkozásokat; beszédfordulatokkal; 26

Olvasott szöveg értése

Íráskészség

A tanuló  a megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és mondatokat;  megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;  egyszerű, autentikus szövegekből képes kiszűrni néhány alapvető információt;  el tudja végezni az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat;  a készségeket, képességeket kreatívan

A tanuló  képes ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat írni;  megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot;  írásbeli válaszokat ad személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;  elvégzi a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat;  részt vesz írásbeli nyelvi játékokban;







felismeri a mindennapi  képes rövid témakörökben elhangzó beszélgetést folytatni a rövid, egyszerű társakkal a tanult szövegekben az ismerős témákról; szavakat, fordulatokat,  közösen elő tud adni ezekből képes rövid, egyszerű következtetni a szövegek szövegeket; témájára;  kiejtése az ismert a megértést segítő szöveg célnyelvi feladatokra támaszkodva normákhoz közelít, képes kiszűrni a lényeget intonációja helyes és és néhány konkrét beszédtempója információt ismert témájú megfelelő. rövid, egyszerű szövegekből; Összefüggő beszéd egyre önállóbban alkalmaz A tanuló néhány, a megértést segítő  el tud mondani rövid, alapvető stratégiát. egyszerű szövegeket, illetve elő tud adni társaival közösen, tanári segítséggel párbeszédet;  egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást tud adni saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;  képes néhány egyszerű

27

használja az olvasott szövegek értelmezéséhez;  érdeklődése kialakul a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

 képes a meglévő szókincs, tudás kreatív alkalmazására az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásánál.

nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatára;  képes szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolására kötőszavakkal;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;  el tud mondani ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

6. évfolyam

A tanuló  követni tudja a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést;  megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de

Szóbeli interakció A tanuló  képes beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva kifejezni;  képes egyszerű kérdéseket feltenni ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszolni a hozzá intézett 28

A tanuló  a megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és mondatokat;  megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;  el tudja végezni az olvasott szövegre

A tanuló  képes ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat írni;  írásbeli válaszokat ad személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;  elvégzi a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat;









továbbra is rövid, kérdésekre; egyszerű tanári  képes rövid utasításokat; beszélgetést folytatni ismert témákról, megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi egy-egy rövid mondatból eszközökkel, álló kérdéseket, a néhány begyakorolt rövid mondatból álló beszédfordulatokkal; megnyilatkozásokat;  képes rövid beszélgetést folytatni a felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó társakkal a tanult rövid, egyszerű témákról; szövegekben az ismerős  közösen elő tud adni szavakat, fordulatokat, rövid, egyszerű ezekből képes szövegeket; következtetni a szövegek  kiejtése az ismert témájára; szöveg célnyelvi a megértést segítő normákhoz közelít, feladatokra támaszkodva intonációja helyes és képes kiszűrni a lényeget beszédtempója és néhány konkrét megfelelő. információt ismert témájú rövid, egyszerű Összefüggő beszéd szövegekből; A tanuló egyre önállóbban alkalmaz  el tud mondani rövid, néhány, a megértést segítő egyszerű szövegeket, alapvető stratégiát. illetve elő tud adni társaival közösen, tanári segítséggel párbeszédet;  egyszerű nyelvi eszközökkel

29

vonatkozó egyszerű feladatokat;  érdeklődése kialakul a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

 részt vesz írásbeli nyelvi játékokban.

Évfolyam 7. évfolyam

Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat;  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket;  felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és

megfogalmazott, összefüggő leírást tud adni saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;  képes néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatára;  el tud mondani ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Beszédkészség Szóbeli interakció A tanuló  kommunikálni tud egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;  kérdést tud feltenni kiszámítható, mindennapi helyzetekben, választ 30


Íráskészség

A tanuló  megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket;  megtalálja az alapvető információkat az egyszerű, hétköznapi szövegekben;  megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, képes a szövegekből az alapvető információk

A tanuló  összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;  az írást kommunikációs eszközként használja az egyszerű interakciókban;  képes a gondolatok kifejezésére egyszerű kötőszavakkal

ezekből következtet a ad a hozzá intézett szövegek témájára, kérdésekre, illetve tartalmára; rövid párbeszédeket folytat;  követi az ismert témakörökben elhangzó  törekszik a célnyelvi szövegekben a beszélők normához közelítő gondolatmenetét; kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.  egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő Összefüggő beszéd alapvető stratégiát. A tanuló  képes saját magáról és közvetlen környezetéről röviden, de egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggően beszélni;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;  el tud mesélni rövid, egyszerű történeteket;  meg tud fogalmazni egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat;  használ egyszerű nyelvtani

31

kiszűrésére;  elvégzi az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat;  egyre tájékozottabb a célnyelvi kultúráról;  érdeklődése fokozódik a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

összekapcsolt mondatsorokban;  felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

Évfolyam 8. évfolyam

Hallott szöveg értése A tanuló  megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat;  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket;  felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből következtet a szövegek témájára, tartalmára;

szerkezeteket és mondatfajtákat;  összekapcsolja a szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket lineáris kötőszavakkal;  alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót. Olvasott szöveg értése Beszédkészség Szóbeli interakció A tanuló  kommunikálni tud egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;  kérdést tud feltenni kiszámítható, mindennapi helyzetekben, választ ad a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédeket 32

A tanuló  megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket;  megtalálja az alapvető információkat az egyszerű, hétköznapi szövegekben;  megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, képes a szövegekből az alapvető információk kiszűrésére;  elvégzi az olvasott szövegekre vonatkozó

Íráskészség A tanuló  összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;  az írást kommunikációs eszközként használja az egyszerű interakciókban;  képes a gondolatok kifejezésére egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban;  a nyelvismeret

 követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét;  képes a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrésére az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva;  egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

folytat;  megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján;  egyre több kompenzációs stratégiát alkalmaz tudatosan a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében;  törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Összefüggő beszéd A tanuló  képes saját magáról és közvetlen környezetéről röviden, de egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggően beszélni;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;

33

feladatokat;  kreatívan használja a készségét az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;  egyre tájékozottabb a célnyelvi kultúráról;  érdeklődése fokozódik a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

kreatívan alkalmazza egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról;  felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

 el tud mesélni rövid, egyszerű történeteket;  meg tud fogalmazni egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat;  használ egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat;  összekapcsolja a szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket lineáris kötőszavakkal, és kifejezi az ok-okozati összefüggések;  alkalmazza a megértést segítő legfontosabb stratégiák;  alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

34

35

36

Beszédkészség Évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló Szóbeli interakció 5. A tanuló  követni tudja a kissé évfolyam komplexebb formában  képes beszédszándékát elhangzó és kevesebb egyszerű nyelvi nonverbális elemmel eszközökkel, bővülő támogatott célnyelvi szókinccsel és óravezetést; nonverbális elemekkel támogatva kifejezni;  megérti az osztálytermi tevékenységekhez  képes egyszerű kapcsolódó, kevesebb kérdéseket feltenni nonverbális elemmel ismert témákról, illetve támogatott és bővülő egyszerű nyelvi szókinccsel eszközökkel válaszolni megfogalmazott, de a hozzá intézett továbbra is rövid, egyszerű kérdésekre; tanári utasításokat;  képes rövid beszélgetést folytatni  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, ismert témákról, egy-egy rövid mondatból egyszerű nyelvi álló kérdéseket, a néhány eszközökkel, rövid mondatból álló begyakorolt megnyilatkozásokat; beszédfordulatokkal;  felismeri a mindennapi  képes rövid témakörökben elhangzó beszélgetést folytatni a rövid, egyszerű társakkal a tanult szövegekben az ismerős témákról; szavakat, fordulatokat,  közösen elő tud adni ezekből képes rövid, egyszerű következtetni a szövegek szövegeket;

37


Íráskészség

A tanuló  a megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és mondatokat;  megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;  egyszerű, autentikus szövegekből képes kiszűrni néhány alapvető információt;  el tudja végezni az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat;  a készségeket, képességeket kreatívan használja az olvasott szövegek értelmezéséhez;  érdeklődése kialakul a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

A tanuló  képes ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat írni;  megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot;  írásbeli válaszokat ad személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;  elvégzi a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat;  részt vesz írásbeli nyelvi játékokban;  képes a meglévő szókincs, tudás kreatív alkalmazására az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásánál.





témájára;  kiejtése az ismert szöveg célnyelvi a megértést segítő feladatokra támaszkodva normákhoz közelít, képes kiszűrni a lényeget intonációja helyes és és néhány konkrét beszédtempója információt ismert témájú megfelelő. rövid, egyszerű szövegekből; Összefüggő beszéd egyre önállóbban alkalmaz A tanuló néhány, a megértést segítő  el tud mondani rövid, alapvető stratégiát. egyszerű szövegeket, illetve elő tud adni társaival közösen, tanári segítséggel párbeszédet;  egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást tud adni saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;  képes néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatára;  képes szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolására

38

kötőszavakkal;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;  el tud mondani ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

39

Beszédkészség Évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló Szóbeli interakció 6. A tanuló  követni tudja a kissé évfolyam komplexebb formában  képes beszédszándékát elhangzó és kevesebb egyszerű nyelvi nonverbális elemmel eszközökkel, bővülő támogatott célnyelvi szókinccsel és óravezetést; nonverbális elemekkel támogatva kifejezni;  megérti az osztálytermi tevékenységekhez  képes egyszerű kapcsolódó, kevesebb kérdéseket feltenni nonverbális elemmel ismert témákról, illetve támogatott és bővülő egyszerű nyelvi szókinccsel eszközökkel válaszolni megfogalmazott, de a hozzá intézett továbbra is rövid, egyszerű kérdésekre; tanári utasításokat;  képes rövid  megérti az ismert beszélgetést folytatni témákhoz kapcsolódó, ismert témákról, egy-egy rövid mondatból egyszerű nyelvi álló kérdéseket, a néhány eszközökkel, rövid mondatból álló begyakorolt megnyilatkozásokat; beszédfordulatokkal;  felismeri a mindennapi  képes rövid témakörökben elhangzó beszélgetést folytatni a rövid, egyszerű társakkal a tanult szövegekben az ismerős témákról; szavakat, fordulatokat,  közösen elő tud adni ezekből képes rövid, egyszerű következtetni a szövegek szövegeket; témájára; 40


Íráskészség

A tanuló  a megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és mondatokat;  megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;  el tudja végezni az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat;  érdeklődése kialakul a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

A tanuló  képes ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat írni;  írásbeli válaszokat ad személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;  elvégzi a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat;  részt vesz írásbeli nyelvi játékokban.





a megértést segítő  kiejtése az ismert feladatokra támaszkodva szöveg célnyelvi képes kiszűrni a lényeget normákhoz közelít, és néhány konkrét intonációja helyes és információt ismert témájú beszédtempója rövid, egyszerű megfelelő. szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz Összefüggő beszéd néhány, a megértést segítő A tanuló alapvető stratégiát.  el tud mondani rövid, egyszerű szövegeket, illetve elő tud adni társaival közösen, tanári segítséggel párbeszédet;  egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást tud adni saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;  képes néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatára;  el tud mondani ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval

41

és beszédtempóban.

42

Évfolyam Hallott szöveg értése

Beszédkészség


Íráskészség

A tanuló 7. évfolyam  megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat;  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket;  felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből következtet a szövegek témájára, tartalmára;  követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét;  egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

Szóbeli interakció A tanuló  kommunikálni tud egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;  kérdést tud feltenni kiszámítható, mindennapi helyzetekben, választ ad a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédeket folytat;  törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

A tanuló  megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket;  megtalálja az alapvető információkat az egyszerű, hétköznapi szövegekben;  megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, képes a szövegekből az alapvető információk kiszűrésére;  elvégzi az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat;  egyre tájékozottabb a célnyelvi kultúráról;  érdeklődése fokozódik a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

A tanuló  összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;  az írást kommunikációs eszközként használja az egyszerű interakciókban;  képes a gondolatok kifejezésére egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban;  felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

Összefüggő beszéd A tanuló  képes saját magáról és közvetlen környezetéről röviden,

43

  

 



de egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggően beszélni; be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel; el tud mesélni rövid, egyszerű történeteket; meg tud fogalmazni egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat; használ egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat; összekapcsolja a szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket lineáris kötőszavakkal; alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

44

Évfolyam Hallott szöveg értése

Beszédkészség


Íráskészség

A tanuló 8. évfolyam  megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat;  megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket;  felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és ezekből következtet a szövegek témájára, tartalmára;  követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét;  képes a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrésére az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő,

Szóbeli interakció A tanuló  kommunikálni tud egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;  kérdést tud feltenni kiszámítható, mindennapi helyzetekben, választ ad a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédeket folytat;  megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján;  egyre több kompenzációs stratégiát alkalmaz tudatosan a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében;

A tanuló  megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket;  megtalálja az alapvető információkat az egyszerű, hétköznapi szövegekben;  megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, képes a szövegekből az alapvető információk kiszűrésére;  elvégzi az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat;  kreatívan használja a készségét az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;  egyre tájékozottabb a célnyelvi kultúráról;  érdeklődése fokozódik a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások

A tanuló  összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;  az írást kommunikációs eszközként használja az egyszerű interakciókban;  képes a gondolatok kifejezésére egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban;  a nyelvismeret kreatívan alkalmazza egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról;  felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit.

45

változatos feladatokra támaszkodva;  egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

 törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Összefüggő beszéd A tanuló  képes saját magáról és közvetlen környezetéről röviden, de egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggően beszélni;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;  el tud mesélni rövid, egyszerű történeteket;  meg tud fogalmazni egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat;  használ egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat;  összekapcsolja a szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket,

46

iránt.

történéseket lineáris kötőszavakkal, és kifejezi az ok-okozati összefüggések;  alkalmazza a megértést segítő legfontosabb stratégiák;  alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.

47

5. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vettük figyelembe: 

a nyelvtanulás célja,



a tanulók életkora, nyelvi fejlettségi szintje,



a tanítás feltételei, körülményei, környezete,



a tankönyv tartalmi jellemzői,



nyelvi-tartalmi szempontok,



a tankönyv, mint taneszköz.

Mivel mind alsó, mind felső tagozaton tanítunk német nyelvet, figyelnünk kell egyrészt a nyelvi órák céljainak kettősségére (vö. 2. A tantárgy általános céljai és feladatai), másrészt a zökkenőmentes, folyamatos átmenetek biztosítására az egyes évfolyamok, illetve az alsó és felső tagozat között. Ezek a célok abban az esetben valósíthatóak meg a legoptimálisabban, ha a tankönyvválasztás során tankönyvcsaládokban gondolkodunk. A felső tagozatos német nyelvoktatás során a következő tankönyvek alkalmazását javasoljuk, melyek közül a tanulók csak az alaptankönyveket kell megvásárolniuk: osztály

Alaptankönyv

Kiegészítő anyag

5.

Wir 2 (tankönyv + munkafüzet)

Das neue Deutschmobil 1-2 (tankönyv + munkafüzet)

6.


Das neue Deutschmobil 2 (tankönyv + munkafüzet)

7.


Das neue Deutschmobil 2-3 (tankönyv + munkafüzet)

8.


Das neue Deutschmobil 3 (tankönyv + munkafüzet) So geht’s (tankönyv)

48

A Wir 1-5. tankönyvön és munkafüzeten kívül szüksége van a tanulóknak németórán: 

tanulói füzetre,



szótárfüzetre,



irattartóra,



német-magyar kis-/kézi szótárra.

49

Német nyelv 7-8. évfolyam 2.idegen nyelv Célok és feladatok A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a két tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 8. tanév végére minden diák elérje az A1 szintet .A célok és feladatok egybeesnek az első idegen nyelvnél kifejtettekkel. A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.

50

7. évfolyam Óraszám:heti 1 óra,évi 36 óra Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Bemutatkozás

6 óra

2.

Nevek, jellemzések

6 óra

3.

Étkezés

8óra

4.

Személyes adatok, foglalkozások

4óra

5.

Család

5 óra

6.

Szabadidős tevékenységek

5 óra

7.

Egyéb-kiegészítő anyagok

2 óra

A heti 1 órát a szabadon tervezhető órákból használtuk fel a 7.és a 8. évfolyamon..

51

1. témakör: Bemutatkozás Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak feladatok Lexikai ismeretek: Énkép Bemutatkozás, számok Szociális kompetencia Kommunikációs szándék: Bemutatkozás, információkérés Idegen nyelvi kompetencia és adás Elnézéskérés és arra reagálás Igenlő válasz Érdeklődés Köszönés, elköszönés Nyelvtani fogalomkörök. Személyes névmások „heißen” ige ragozása Szabályos igék ragozás „sein” ige ragozása Egyenes szórend, fordított szórend Kérdő mondat határozott névelő

52

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

Szerepjáték

Anyanyelvi ismeretek

Magnóhallgatás

Idegen nyelvi ismeretek

Hallott szöveg ismétlése Mondatalkotás

2. témakör: Nevek, jellemzések Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Kezdeményezőképesség Szociális kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Beszédkészség Íráskészség Olvasott szöveg értése

Témák, tartalmak


Lexikai ismeretek: Nevek, számok, jellemző tulajdonságok Kommunikációs szándék: Ismerkedés, visszakérdezés, nem értés, betűzés, minősítés Mennyiségi viszonyok Vélemény kifejezése Tetszés, nem tetszés Egyet nem értés Meggyőzés Nyelvtani fogalomkörök: Határozott és határozatlan névelő A főnév többes száma Felszólítás Melléknév, mint névszói állítmány Tagadás


Szerepjáték (párban)


Íráskészség: egyszerű mondatok kiegészítése ragozott igével Párbeszédek írása

Anyanyelvi ismeretek Életvitel

Kérdések alkotása Kérdésfeltevés (válasz adott) Olvasott szöveg értése: Nyomtatvány alapján hibák keresése Interjúkészítés Átalakítás

3. témakör: Étkezés Fejlesztendő kompetenciák,

Témák, tartalmak


53


fejlesztési feladatok Szociális kompetencia Honismeret Aktív állampolgárságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hatékony önálló tanulás Beszédkészség Szövegértés Íráskészség Hallott szöveg értése

Lexikai ismeretek: Ételek nevei Étkezés helyszínei Étkezéssel, ételrendeléssel kapcsolatos szavak, kifejezések Fizetés, borravaló Kommunikációs szándék: Vélemény kifejezése Kívánság, javaslat, arra reagálás Kínálás és arra reagálás Információkérés és adás Borravaló Nyelvtani fogalomkörök: Főnevek tárgyesete viel, viele „möchte” Tőhangváltós igék Összetett főnevek Összetett mondat

Szerepjáték


Hallott szöveg alapján kérdésekre válasz

Anyanyelvi ismeretek Életvitel

Hallott szöveg alapján információk gyűjtése Képleírás Hiányos szöveg kiegészítése kérdőszavakkal, ragozott igealakokkal Szógyűjtés, felsorolás

4. témakör: Személyes adatok, foglalkozások Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hatékony, önálló tanulás

Témák, tartalmak Lexikai ismeretek: Személyes adatok, személyek neve, címe, foglalkozása, bemutatás

Tanulói tevékenységek Hallott szöveg információinak jegyzetelése

Kapcsolódási lehetőségek Idegen nyelvi ismeretek Anyanyelvi ismeretek

Hallott szöveg: igaz/hamis

54

Szociális kompetencia Esztétikai és művészetit tudatosság, kifejezőképesség Beszédkészség Hallott szöveg értése Íráskészség Olvasott szöveg értése

Életkor kifejezése Hogylét kifejezése

Rajz Névjegykártya készítése (esetleg számítógéppel)

Kommunikációs szándék: Információkérés és adás Érdeklődés Harmadik személy bemutatása Érdeklődés életkor iránt Kínálás Ismerkedés Dicséret Érdeklődés hogylét iránt Igenlő és tagadó válasz

Informatika

Képleírás- kiscsoportban Képek alapján párbeszédek készítése

Nyelvtani fogalomkörök Birtokviszony kifejezése von elöljárószóval Mein birtokos névmás Eldöntendő kérdés schon, noch E/3 személyes névmás tárgy esete Gyenge főnevek 5. témakör: Család Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak feladatok Lexikai ismeretek: Szociális kompetencia Családtagok jellemzése, családi állapotok, szabadidős Énkép, önismeret

55

Tanulói tevékenységek Olvasott szöveg alapján információk gyűjtése megadott szempontok szerint

Kapcsolódási lehetőségek Idegen nyelvi ismeretek Életvitel

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Logikus gondolkodás Olvasott szöveg értése Íráskészség Hallott szöveg értése Beszédkészség

tevékenységek Cselekvések, foglalkozások

Családfa rajzolása olvasott szöveg alapján

Kommunikációs szándék: Személyek megnevezése, leírása Beszélgetés a családról, család bemutatása Csodálkozás kifejezése Egyetértés, egyet nem értés Elégedettség, elégedetlenség Harmadik személy jellemzése Nyelvtani fogalomkörök: „haben” „kein,keine”tagadó névmás doch használata

Anyanyelvi ismeretek Hittan

Hallott szöveg alapján: igaz/hamis Hallott szöveg alapján táblázat kitöltése Kép alapján: mit gondol, ki lakik itt? Hiányos szöveg kiegészítése Párbeszédek írása Szerepjáték

6. témakör: Szabadidős tevékenységek Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak feladatok Lexikai ismeretek: Egyetemes kultúra Szabadidős tevékenységek A hét napjai Testi és lelki egészség Szabadidős helyszínek Napirend kifejezése Énkép, önismeret Logikus gondolkodás Beszédkészség



Kérdésekre válaszadás


Táblázat alapján események elmesélése

Életvitel Anyanyelvi ismeretek

Képek alapján vélemény alkotása

Kommunikációs szándék: Események leírása Bizonyosság, bizonytalanság

Szerepjáték

56

Hallott szöveg értése Szövegértés Íráskészség

Vélekedés Nyelvtani fogalomkörök: am időhatározókén in + tárgyeset helyhatározói jelentésben Tőhangváltós igék Elváló igekötők Időpont és időtartam kifejezése Uhr és Stunde sondern használata

Prospektus olvasása- magyarul válaszolás a kérdésekre (információk gyűjtése) Hallott szöveg alapján napirend jegyzetelése Hallott szöveg alapján nevek és kérdések párosítása Saját napirend írása

7. témakör: Egyéb- kiegészítő anyagok Ebbe az időkeretbe illeszthető a témakörök végén dolgozatírás előkészítése; kiegészítő anyagok feldolgozása; ünnepekhez kapcsolódó szókincs elsajátítása; internetes óra stb. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni.

57

Beszédkészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni.

58

8.. évfolyam Óraszám:évi36,heti 1 óra Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakör sorszáma

Témakör

Óraszám

1.

Lakóhely

6 óra

2.

Országok, nyelvek, nemzetiségek

6 óra

3.

Élelmiszerek

6 óra

4.

Étteremben

6 óra

5.

Öltözködés

5 óra

6.

Lakás, lakberendezés

5óra

7.

Egyéb- kiegészítő anyag

2 óra

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési

Témák, tartalmak


59


feladatok Hon és népismeret Európai azonosságtudat Egyetemes kultúra

Lexikai ismeretek: Lakóhely jellemzése Város helyszínei, cselekvések Nevezetességek Szabadidős helyek

Hallott szöveg értése igaz/hamis

Földrajz

Hallott szöveg alapján hiányos szöveg kiegészítése

Társadalomismeret Informatika

Képeslap írása barátoknak Szűkebb és tágabb környezet értékeinek feltárására, megóvására történő ösztönzés Digitális kompetencia Beszédértés Íráskészség Hallott szöveg értése Olvasott szöveg értése Szociális kompetencia

Kommunikációs szándék: Bemutatás Meghívás, meghívás elfogadása, elutasítása Sajnálkozás Program megbeszélése Véleménykérés Tudás, nem tudás Öröm

Idegen nyelvi ismeretek Szerepjáték: érdeklődés utazási irodában Országismeret: Berlin nevezetességei (internet)

Nyelvtani fogalomkörök: man es gibt wissen können, műssen Személyes névmások tárgyesete Elöljárók tárgyesettel erst és nur használata

2. témakör: Országok, nyelvek, nemzetiségek

60


Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Egyetemes kultúra Környezeti nevelés Hon és népismeret

Témák, tartalmak Lexikai ismeretek: Nyelvtanulás, nyelvtanulási szándék kifejezései Pontos idő Országok, nyelvek Színek

Európai azonosságtudat Szociális kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Kommunikációs szándék: Beiratkozás nyelvtanfolyamra Akarat, szándék kifejezése Időpontok egyeztetése Információkérés

Tanulói tevékenységek Olvasott szöveg alapján igaz/hamis

Nyelvtani fogalomkörök: wollen Pontos idő kifejezése Elöljárószók ország-és városnevek előtt keiner,keine,kein dieser, diese,dieses jeder, alle Országnevek, nyelvek

Földrajz Idegen nyelvi ismeretek

Olvasott szöveg tartalmi összefoglalása magyarul Hallott szöveg és prospektusok párosítása Hallott időpontok kikeresése felsorolásból Szerepjáték

Beszédkészség Íráskészség Hallott szöveg értése Szövegértés


Nyomtatvány kitöltése

3. témakör: Élelmiszerek

61

Anyanyelvi ismeretek Rajz

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Honismeret Testi és lelki egészség Szociális kompetencia 4. témakör: Étteremben Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Honismeret Európai azonosságtudat Testi és lelki egészség

Témák, tartalmak


Lexikai ismeretek: Étteremtípusok Ételek, italok Étkezési szokások (egyéni, nemzeti) Meghívás

Képek és kijelentések párosítása

Kommunikációs szándék: Vélemény kifejezése Elégedettség kifejezése Meghívás Beszélgetés étkezési szokásokról Javaslat és arra reagálás

Szöveg olvasása, majd kérdések alapján tartalmi összefoglalás

Éttermek prospektusa alapján szerepjáték Szerepjáték: pincér-vendég

Digitális kompetencia Szociális kompetencia Beszédértés Íráskészség Hallott szöveg értése Szövegértés

Szöveg elemeinek sorbarendezése Hallott szöveg alapján történet

62

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenys égek

Lexikai ismeretek: Élelmiszere k, ételkészítés Élelmiszer vásárlása piacon és boltban

Hallott szöveg alapján: elhangzott e vagy sem a szövegben ?

Hallott Kommunik szöveg: ki Kapcsolódásimit lehetőségek ációs szándék: vásárol? Életvitel Valaminek kedvelése, Hiányos Idegen nem nyelvi ismeretek szöveg kedvelése kiegészítés Anyanyelvi Felszólításismeretek e felszólító közös alakokkal Informatika cselekvésre Dicséret Egy Egyetértés magyar Meggyőzés étel Kérés, receptjéne javaslat k leírása Eladó/vevő kérdései, Szerepjáté

Kapcsoló dási lehetőség ek Életvitel Idegen nyelvi ismeretek Anyanyel vi ismeretek

Éttermi ételrendelés Események leírása

rekonstruálása

válaszai

k

Információ keresése interneten

Nyelvtani fogalomkör ök: Felszólító mód mögen Kötőszavak fordított szórenddel Valószínűs ég kifejezése nicht(s) mehr kein…..meh r tagadószav ak

Megkezdet t párbeszéd folytatása

Nyelvtani fogalomkörök: dürfen Részes eset Birtokos névmások dass kötőszó Beszédkészség Íráskészség Hallott szöveg értése Szövegértés

63

5. témakör: Öltözködés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak feladatok Lexikai ismeretek: Énkép, önismeret Öltözködés, ruhavásárlás Ruhadarabok Testi és lelki egészség Öltözködési szokások Ajándékvásárlás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hatékony, önálló tanulás Esztétikai tudatosság Beszédkészség Íráskészség Szövegértés Hallott szöveg értése

Tanulói tevékenységek Hallott szöveg alapján táblázat kitöltése

Kapcsolódási lehetőségek Életvitel Idegen nyelvi ismeretek

Kommunikációs szándék: Hovatartozás kifejezése Véleménykérés és arra reagálás Információkérés Tetszés, nemtetszés Ruha-és cipővásárlás Meggyőzés Kérés, bizonytalanság Elmesélés

Szerepjáték (Mit viselsz?)


Szerepjáték: Eladó-vevő

Házirend

Telefonálás hirdetés alapján

Rajz

Hiányos szöveg kiegészítése nyelvtani elemekkel Fordítás Kollázs készítése: a mai fiatalok öltözködési szokásai

Nyelvtani fogalomkörök: Személyes névmások részes esete Igék részes és tárgyesettel Részes esettel álló elöljárók

64

6. témakör: Lakás, lakberendezés Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési Témák, tartalmak feladatok Megismerési képességek fejlesztése Lexikai ismeretek: Lakás részei, bútorok Képi reprezentációk értelmezése Az ideális lakás A lakás berendezése Felkészülés a felnőtt életre Kommunikációs szándék: Helymeghatározás kifejezése Környezeti nevelés Kritika megfogalmazása Tetszés, nemtetszés kifejezése Egyetemes kultúra Beszédkészség Íráskészség Olvasott szöveg értése Hallott szöveg értése

Nyelvtani fogalomkörök: Hely- és irányhatározás genug denn viel, wenig Határozatlan számnevek liegen-legen stehen-stellen hängen-hängen

Tanulói tevékenységek „Én mondom, te rajzolod”szoba alaprajza, berendezése

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Életvitel

Olvasott szöveg alapján vélemény megfogalmazása


Szerepjáték


Képleírás Olvasott történet folytatása, befejezése Olvasott szöveg alapján igaz/hamis Hallott dolgok csoportosítása Hallott szövegrészletek képekkel való párosítása

W. témakör: Egyéb- kiegészítő anyag Ebbe az időkeretbe illeszthető a témakörök végén dolgozatírás előkészítése; kiegészítő anyagok feldolgozása; ünnepekhez kapcsolódó szókincs elsajátítása; internetes óra stb.

65

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; szövegből kikövetkeztetni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni; beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni.

66

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének továbbra is három fő célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.

Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér. Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.

A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.

Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.

Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.

67

A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.

A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.

68

Német nyelv Helyi tanterv

Recommend Documents