LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
HELYI TANTERV Francia nyelv 2007. Készítette: HAVASI TIBOR
Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján.
I. KÉPZÉSI CÉLOK -A tanterv 5 osztályos gimnáziumi osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával indít, általános nyelvi képzést tűz ki célul, mely érettségivel zárul. Igény és lehetőség szerint nyelvvizsgára való felkészítés is beépíthető. -Célunk, hogy a tanulók kommunikatív készségét fejlesszük. Képesek legyenek idegen nyelven információt kérni, kapni. Célunk, hogy a célnyelv a kifejezés eszközévé váljon. -A nyelvtanulás és elsajátítás által kerüljenek közelebb tanulóink más népekhez, legyenek képesek kapcsolatot teremteni és fenntartani általa. -Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, más kultúra elfogadásához, tiszteletben tartásához. Ezt a célt szolgálja, hogy a tanulókkal nem csupán megtanultatni és megszerettetni akarjuk a nyelvet, hanem ezen keresztül bemutatni a célnyelv népeinek kultúráját, megismertetni őket gondolkodásukkal és életmódjukkal. -Szeretnénk felébreszteni tanulóinkban az igényt egyre több tudás megszerzésére. A jobb képességű tanulókat bíztatjuk a középfokú állami nyelvvizsga letételére, s a többieket is igyekszünk megfelelő sikerélményhez juttatni. (Idegennyelvű könyvtár, Internet használat, levelezés, stb.) -Mindezek megvalósításában igen lényeges a négy nyelvi alapkészség kiegyensúlyozott fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok eljussanak ebben a tanítási-tanulási folyamatban odáig, igényük legyen a további önálló tanulásra, ismeretszerzésre, önművelésre.
Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján.
Francia 9-13.
II. FELTÉTELEK -Az eredményes idegennyelv oktatás alapfeltétele a képzett nyelvtanár, akinek mind nyelvtudása, mind módszertani képzettsége magas szintű. Ennek érdekében szükséges, hogy rendszeresen vegyen részt továbbképzéseken. -Másik nagyon fontos alapfeltétel, hogy a nyelvtanítás csoportbontásban történjen, a csoportok létszáma ne haladja meg a 12-15 főt. -Fontos, hogy a diákok saját taneszközeit (könyv, munkafüzet, szótár) az iskola audio-, és videokazettákkal, egynyelvű szótárakkal illetve a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségű gyakorlókönyvekkel egészítse ki. -Rendkívül fontos egy helyi kiskönyvtár, amely különféle nehézségi fokú olvasmányokat tartalmaz, amely lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását. A könyvtárnak feltétlen biztosítania kell referencia anyagokat az országismeret, irodalom, történelem, kultúra tanításához. -A technikai eszközök között a legfontosabb a magnetofon és a videolejátszó, hiszen ezek segítségével sajátíthatják el a tanulók a helyes kiejtést és ezekkel fejleszthető beszédértési készségük is. Ezen kívül még elengedhetetlen a számítógép és a fénymásoló használata a saját fejlesztésű tananyag megszerkesztéséhez és sokszorosításához. - A munkaközösség fenntartja jogát, hogy jelen tantervet a beválás ellenőrzése során a hatékonyság fokozása érdekében módosítsa.
III. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS - Az eredményes tanítás-tanulás folyamat alapfeltétele a folyamatos, rendszeres ellenőrzés és értékelés, amelynek során képet kapunk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, s hol tartanak az alapkészségek fejlesztésében, milyen mértékben képesek teljesíteni a tantervi követelményeket. Az értékelés visszajelzést nyújt a tanárnak és a tanulóknak közös munkájuk sikerességéről, és egyben útmutatást szolgáltat a további munka megtervezéséhez is. - Ezen tantervben megfogalmazott követelmények 50 %-os teljesítése a felsőbb osztályba való továbbhaladás feltétele, maximális - itt 90 %-ban - való teljesítése a jeles tanulóktól várható el. - Az ellenőrzés és értékelés fontos célja, hogy a tanulókat alapos, szigorú ön-, valamint társaik kultúrált ellenőrzésére neveljük. Mindezek közben fontos a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát is szem előtt tartani. 2. oldal
Francia 9-13.
- Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre és készségekre. Formája szerint lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli ellenőrzés szempontjai: - szókincs - kiejtés, intonáció, folyamatosság - nyelvhasználat - nyelvhelyesség Az írásbeli ellenőrzés szempontjai: - információ mennyisége - szöveg megszerkesztettsége - szókincs választékossága - nyelvi helyesség - helyesírás - Az élő idegen nyelvek tanításának rendszere nem témazárókban gondolkodik. Egy tanév alatt a heti óraszámmal megegyező számú nagydolgozatot kell íratni, melynek érdemjegye pirossal kerül az osztálynaplóba, s a félévi / évvégi osztályzatok megállapításánál hangsúlyozott jelentéssel bír. Egy tanítási féléven belül minden tanulónak a heti óraszám duplájával egyenlő osztályzattal kell rendelkeznie, amelyen belül törekedni kell arra, hogy a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő arányát megőrizzük. A dolgozatok érdemjegyét a tanuló indokolt esetben, a tanár által megszabott feltételekkel egyszer javíthatja. Két javítatlan elégtelen nagydolgozat elégtelen félévi illetve év végi osztályzatot von maga után.
- A tanuló szóbeli teljesítménye lehet: hibátlan, illetve minimális hibával: jeles többé-kevésbé hibátlan: jó gyakoribb hibákkal, esetenként félreérthető: közepes hiányos, gyakori hibákkal, többször félreérthető: elégséges teljesen hibás, értelmetlen: elégtelen - A tanuló írásbeli teljesítménye lehet: 90% - jeles 50% - elégséges :
3. oldal
Francia 9-13.
IV. TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A taneszközök részben a tankönyvcsaládokból kerülnek ki, részben saját/helyi fejlesztésűek. Tankönyvek, tankönyvcsaládok megítélésének szempontjai 1. A célcsoport szempontjából -korosztály -a tanulás célja -felszereltség 2. A feltételrendszer szempontjából -a követelmények -a tanítás körülményei -felszereltség 3. Szaktárgyi szempontok -nyelvi és műveltségi tartalmak -szövegfajták -gyakorlattípusok -nyelvtani koncepció -szókincs minősége és mennyisége -készségfejlesztés kiegyensúlyozottsága 4. Módszertani szempontok -tanítási technikák -differenciálás Ezek figyelembe vételével a könyvek kiválasztása a tanár felelőssége, ugyanakkor ez pedagógiai szakaszokként engedélyezett.
4. oldal
Francia 9-13.
NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK A francia nyelv oktatásában használt segédeszközök: Tankönyvek: - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. - CLE International - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. CLE International Cahier d' exercices - Espaces 1-2. Hachette F.L.E. - Espaces 1-2. Cahier d' exercices Hachette F.L.E. - France Euro-Express 1-2-3. Nemzeti Tankönyvkiadó - France Euro-Express 1-2-3. Francia Munkafüzet 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó - Exerçons-nous 350 Exercices Niveau débutant/ moyen Hachette F.L.E. - Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak Nemzeti Tankönyvkiadó - Karakai Imre: 220 Nyelvtani gyakorlat Nemzeti Tankönyvkiadó - Baja Sándor: Kifejezésgyűjtemény és mintaszövegek ... Karcag, 1996. - Darabos Zsuzsanna-Kiss Sándor: Érettségi, felvételi, tanulmányi verseny tesztek Corvina Kiadó. - Oláh Tibor-Szendrő Borbála: J'aime les mots Szultán Bt. Budapest, 1993. - Szórakoztató francia munkafüzet Holnap kiadó, Usborne,1996. - Dési Ágnes-Kardos Géza: Feladatgyűjtemény a középfokú nyelvvizsgához Tankönyvkiadó, Budapest 1992. Szövegek fordításhoz, civilizációhoz: - Le Nouveau Guide France Hachette ( Michaud-Torres) - Tounier: Les contes du Médianoch de Saint-Exupéry: Le petit prince - A testvérrégió által készített anyagok: Profil de la région du Balaton 5. oldal
Francia 9-13.
Pays de la Loire ( Guides Visa) Pays de la Loire (Guides Bleus) Videó:
- Bienvenue en France Didier / Hatier
V. ÓRASZÁMOK 1., Négyosztályos képzés:
heti óraszám
évi óraszám
9. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
10. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
11. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
12. oszt. idegen nyelv 2.
3
99
heti óraszám
évi óraszám
9. oszt. idegen nyelv 2.
5
187
10. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
11. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
12. oszt. idegen nyelv 2.
3
111
13. oszt. idegen nyelv 2.
3
99
2. Ötosztályos képzés
-Az óraszámok mindenhol feltételezik a csoportosításos munkát. A célok 15 fő, vagy ennél magasabb létszám esetén nem valósíthatók meg. -A két utolsó évben minden esetben biztosítjuk tanulóinknak, hogy szükség szerint magasabb óraszámban tanulhassák a nyelvet, készülhessenek az érettségi vizsgára.
6. oldal
Francia 9-13.
9–13. évfolyam Célok és feladatok A francia mint idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat az öt tanév során alapszintű nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az előző évfolyamokon jellemzőnél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvből a 10. tanév végére az A1–A2 közötti szintet, a 13. évfolyam befejezésére pedig az A2–B1 közötti szintet elérjék a diákok. A célok és feladatok egybeesnek az első idegen nyelvnél kifejtettekkel.
Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témakörök: − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. − Az otthon. A szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási előkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidő és szórakozás: kedvenc sport; gyűjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. − A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életéről. − Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. − Aktuális témák. 7. oldal
Francia 9-13.
9-10. évfolyam TÉMAKÖRÖK
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK CSALÁD ÉS - bemutatkozás BARÁTOK - családtagok bemutatása - személyek azonosítása és megnevezése - információ kérés és adás az adott témában - köszönés, üdvözlés - bemutatkozás, bemutatás HÁZ ÉS LAKÁS - házimunka, házirend - információ kérés és adás dolgok azonosítása és megnevezése - tudás, nem tudás kifejezése - tetszés, nem tetszés kifejezése - elégedettség, elégedetlenség kifejezése
FOGALOMKÖR Létezés / nem létezés Etre / Il y a Birtoklás ne pas avoir Rámutatás voilá, c est / ce sont Helyviszonyok -helyhatározók -mozgás
MINDENNAPI ÉLET
- mindennapos / szokásos és pillanatnyi cselekvések -eredet megkülönböztetése - modalitások kifejezése: tiltás, -távolság,irány kötelezettség, engedély, képesség Időviszonyok -jelenidő -naptár,óra
AZ VILÁGA
ISKOLA -
iskolánk és osztályunk bemutatása -időpont,időtartam - az iskolai hagyományok ápolása helyeslés, rosszallás kifejezése - javaslat
8. oldal
Francia 9-13.
TÉMAKÖRÖK
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK VÁSÁRLÁS - vásárlás áruházban, piacon vásárlási lehetőségek városunkban üzletek és árucikkek megnevezése - vélemény kifejezése - segítség felajánlása/elfogadása - udvarias kérés ÉTKEZÉS - étkezési szokások és azok összehasonlítása élelmiszerek és ételek megnevezése és elkészítése - asztalterítés - étteremtípusok - rendelés, fizetés, reklamáció - tanácsadás, figyelmeztetés IDŐJÁRÁS, - évszakok ismertetőjegyei ÖLTÖZKÖDÉS - napi időjárás, időjárás-előrejelzés - öltözködés, izlés, divat - időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködés - bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése - rábeszélés, tanácslás, javaslat - remény, sajnálkozás kifejezése EMBERI - családi és nemzeti ünnepek, KAPCSOLATOK, hagyományok EMBER ÉS jókívánságok, születésnap, TÁRSADALOM névnap, évfordulók - meghívás, vendégvárás - öröm, bánat kifejezése SZŰKEBB ÉS lakóhelyünk, városunk TÁGABB bemutatása KÖRNYEZETÜNK - országunk nevezetességei, főbb turisztikai látványosságai - falusi és városi életforma összehasonlítása
9. oldal
FOGALOMKÖR Jellemzők -kor, külső megjelenés -jellemvonások - mennyiség,minőség,állapot Kohéziós eszközök -határozott, - határozatlan - birtokos - mutató determinánsok, - személyes névmások - személyes névmás tárgy-és részes esete -anyagnévelő -határozói névmás /en,y/ - vonatkozó névmás - prepoziciók -mutató névmás - kötőszavak Múlt idő -passé composé - imparfait
Francia 9-13.
TÉMAKÖRÖK TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK, KÖRNYEZETVÉDELEM
ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK
A MUNKA VILÁGA
SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS, UTAZÁS
TUDOMÁNY, TECHNIKA KULTÚRA
ÉS
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE BESZÉDSZÁNDÉK - növények és állatok felismerése és megnevezése - a fejlődő civilizáció káros hatásai: levegő-, víz- és talajszennyezés; globális felmelegedés; újrafeldolgozás, újrahasznosítás - érvelési szándék: vélemény kifejezése, elfogadása - érvek felsorolása - testrészek - gyakori betegségek - látogatás orvosi rendelőben, kórházban és gyógyszertárban - egészséges életmód, sport - egészséges étkezés - remény, együttérzés, öröm, bánat, félelem, sajnálkozás és hála kifejezése - foglalkozástípusok - érdeklődési kör - szellemi és fizikai munka összehasolítása - pénz, árak, megélhetés - rábeszélés, tanácslás, javaslat, óhajtás - hobbik - színház- és moziélményeim - kedvenc könyvem a könyvtárban - újságolvasás, TV, rádió - utazás: buszon, vonaton, repülőn - információkérés, tájékozódás - egy - egy kiemelkedő személyiség életútjának vagy egy - egy érdekesebb anekdóta ismertetése a kultúra, tudomány, technika területén - lakóhelyünk, Magyaország és Franciaország fő turisztikai nevezetességei, jellegzetességei
10. oldal
FOGALOMKÖR -közvetlen jövő idő -egyszerü jövő idő - igeidőegyeztetés
- Időpont - időtartam- gyakoriság Egyidejűség -érzelem - hogylét - külső megjelenés - belső tulajdonság
Műveltetés faire+infinitif középfok felsőfok Szenvedő szerkezet függő beszéd mennyiség összehasonlitás Mondatröviditések -pour+infinitif
Francia 9-13.
Évi óraszám: 111 9. évfolyam
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni; − egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; − egyszerű, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni.
11. oldal
Francia 9-13.
10. évfolyam
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megérteni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; − szövegből kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszerű párbeszédben részt venni; − beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − egyszerű, képpel illusztrált történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni; − ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszerű információt közvetítő szöveget írni; − különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni.
12. oldal
Francia 9-13.
11- 13. évfolyam A 11-12 évfolyamokon a beszédszándékot két részre osztottuk: I. alapkövetelmény mindenki számára II. követelmény azok számára, akik érettségi vizsgát akarnak tenni A közép és emelt szintű érettségi vizsgakövetelmények közötti különbségek a készségekben mutatkoznak meg (lásd. táblázat) TÉMAKÖR
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ BESZÉDSZÁNDÉK EMBER ÉS I. célországok és a magyar TÁRSADALOM lakhatási lehetőségek összehasonlítása (tipikus épületforma, berendezés, szállások, albérletek II. vásárlási lehetőségek, szolgáltatások, lakáshelyzet Magyarországon, lakáshiány oka - a társadalom hatása az emberi kapcsolatokra, generációs problémák HATÁRAINKON I. Magyarország és az angolszász INNEN ÉS TÚL országok államformája, politikai berendezkedése - nemzetiségek Magyarországon, szomszédaink II. nemzetiségi problémák általános közérdeklődésre számot tartó aktuális politikai és társadalmi témák a célországok nemzeti hagyományai és ünnepei TERMÉSZETI I. Magyarország és a célországok KÖRNYEZETÜNK földrajza és éghajlata - helyi és globális környezeti problémák II. Mit tehetünk a környezetvédelem érdekében egyéni, helyi és társadalmi szinten
FOGALOMKÖR - Függő beszéd
- Igeidők egyeztetése
- Plus-que-parfait -apres avoir -
Előidejűség, utóidejűség egyidejűség kifejezése
és
- Személytelen szerkezetek ( il pleut, il neige etc. ) - Időhatározós szerkezetek ( dans, en, il y a, depuis )
- Összetett előljárószók ( au milieu de, en face de ...)
- Összetett vonatkozó névmások ( lequel etc)
13. oldal
Francia 9-13.
TÉMAKÖRÖK ISKOLARENDSZER
A MUNKA VILÁGA
ÉLETMÓD EGÉSZSÉG-BETEGSÉG
SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ BESZÉDSZÁNDÉK I. nyelvtanulás célja, jelentősége, felhasználási területei, továbbtanulásban játszott szerepe II. Magyar iskolarendszer összehasonlítása a célországokéval I. pályaválasztási lehetőségek és problémák - a fizikai és szellemi munka értékei II. a társadalmi változások hatása a munkalehetőségekre - munkanélküliség - a pénz és vásárló értéke - a pénz beosztása
FOGALOMKÖR - Feltételes mód jelen és múlt időben (Conditionnel présent et passé) si + présent si + imparfait si + plus-que-parfait - Subjonctif - A subjonctif használata a mellékmondatban
- Okhatározói és célhatározói mellékmondatok infinitif és subjonctif használatával ( pour que, afin que ...) I. egészséges étrend - Subjonctif a főmondatban kialakítása - Adjectif verbal és participe - mozgás szükségessége présent használata - mások meggyőzése az egészséges életmód kialakításában - orvosnál, gyógyszertárban, kórházban, fogorvosnál - a magyar egészségügy helyzete, problémái, véleménynyilvánítás ezzel kapcsolatban II. Magyarország és a célországok egészségbiztosítási rendszerének összehasonlítása I. a, beszámoló színház illetve mozilátogatásról, kedvenc könyvről, könyvtárról - Gérondif hobbik b, utazás, városi közlekedés - szálláslehetőségek. hotelek, kempingek II. a médiák szerepe és hatása életünkben vélemény megfogalmazása
14. oldal
Francia 9-13.
13. évfolyam TÉMAKÖR
A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ BESZÉDSZÁNDÉK A CÉLORSZÁGOK I. Egy - egy költő, író, MŰVÉSZETE, IRODALMA zeneszerző fontosabb / ÉS KULTÚRÁJA érdekesebb életrajzi adatai - anekdoták, egy - egy könnyebb vers, elbeszélés ismertetése II. Adott témakörben önálló vélemény megfogalmazása TUDOMÁNY ÉS I. A technika szerepe TECHNIKA otthonunkban (háztartási gépek, számítógép) II. A célországok tudományos illetve technikai életében kiemelkedő jelentőségű alkotók fontosabb / érdekesebb életrajzi adatai, anekdoták KÖZÉRDEKRE I. Az éppen aktuális politikai, SZÁMOTTARTÓ gazdasági, kulturális stb. AKTUÁLIS TÉMÁK eseményekről való tájékozottság, ezekkel kapcsolatos információk adása II. Adott aktuális témákról való önálló véleményalkotás, érvelés
15. oldal
FOGALOMKÖR
- Összetett kötőszavak ( avant que, bien que, jusqu'a ce que, a condition que etc)
- Futur antérieur - Infinitif passé
- Szóképzés ( igéből főnevet)
Francia 9-13.
11. évfolyam Évi óraszám: 111
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − jórészt ismert nyelvi eszközöket használó beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásba bekapcsolódni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Íráskészség A tanuló legyen képes - gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; − különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − különböző közlésformákat (elbeszélés, jellemzés) használni. − egyszerű történetet megérteni 16. oldal
Francia 9-13.
.
12. osztály A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
17. oldal
Francia 9-13.
13. évfolyam A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 150-200 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; − kb. 150-200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150-200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb.250 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 2000 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; − kb. 250 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 250 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; − egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni; − különböző szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
18. oldal
Francia 9-13.
Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* C2
C1
B2
B1
A2
A1
*
Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.
19. oldal
Francia 9-13.
ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEK Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.
Európa Tanács
Érettségi vizsga
C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint
Emelt szint
B1 Küszöbszint
Középszint
A2 Alapszint A1 Minimumszint Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: B2 Megérti a változatos konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről. 20. oldal
Francia 9-13.
A dokumentum a francia nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.
21. oldal
Francia 9-13.
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
1.1 Készségek
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
A2:
• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszűrni. B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelő részletességgel megérteni, • a szerző álláspontjára következtetni, • a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
22. oldal
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
1.2 A szöveg jellemzői
Emelt szint
A vizsgarészben használt szöveg A vizsgán használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.
23. oldal
B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
1.3 Szövegfajták
Emelt szint
• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjesztő szövegek. • publicisztikai írások.
24. oldal
Francia 9-13. 2. Nyelvhelyesség
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó képes
2.1 Készségek
A vizsgázó képes
A2: • az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
B2:
• változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
25. oldal
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
2.2 A szöveg jellemzői
Emelt szint
A vizsgán használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. 3. Hallott szöveg értése 26. oldal
B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
3.1 Készségek
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
27. oldal
B2:
• gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
3.2 A szöveg jellemzői
Emelt szint
A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszerű.
28. oldal
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.
3.3 Szövegfajták
• közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), • utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • műsorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók.
29. oldal
B2: • változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.
• általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
Francia 9-13. 4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó képes
4.1 Készségek
• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, • egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,
30. oldal
A vizsgázó képes
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévő szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, • egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.
31. oldal
B2: • a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
4.2 Szövegfajták
Emelt szint
• rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlőlap, • meghívó, • magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
32. oldal
• olvasói levél, • cikk (diák)újság számára.
Francia 9-13. 5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Középszint
5.1 Készségek
Emelt szint
A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat A vizsgázó képes megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, • egyszerű, rutinszerű beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,
33. oldal
Francia 9-13.
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
B1: • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. B2: • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. 34. oldal
Francia 9-13.
B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.
TÉMAKÖR
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) 1. Személyes vonat- • Családi élet, családi kapcsolatok
kozások, család
• A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
2. Ember és társadalom
• Személyes tervek • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között
17. oldal
• A család szerepe az egyén és a társadalom életében • Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
• Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) • Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése • Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése • Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében • Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése • A fogyasztói társadalom, reklámok • Társadalmi viselkedésformák
Francia 9-13.
TÉMAKÖR
VIZSGASZINTEK Középszint
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
Emelt szint
• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 18. oldal
• A lakóhely és környéke fejlődésének problémái • A természet és az ember harmóniája • A környezetvédelem lehetőségei és problémái
• Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban • Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban • A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
• • • • •
Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai
Francia 9-13.
TÉMAKÖR
VIZSGASZINTEK Középszint
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
• • • • •
Emelt szint
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események
• • • •
A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai
• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközleke- • A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra dés • Az idegenforgalom jelentősége • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben hatása a társadalomra, az emberiségre
19. oldal
C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek
A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet
Szerep
Áruházban, üzletben, piacon
Vevő
Családban, családnál, baráti körben
vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben
vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen
ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, panzióban, szállodában
campingben, vendég
Iskolában
tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, vendég, látogató, egy társaság tagja sportlétesítményben, klubban Országhatáron
turista
Orvosnál
beteg, kísérő
Szolgáltató egységekben ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen
munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben
helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben
hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön utas, útitárs (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
20. oldal
Francia 9-13. 2. A kommunikációs szándékok listája
A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Merci beaucoup / Merci Madame; emelt szinten: Je vous remercie Madame / Monsieur stb. A hatodik csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.
1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Megszólítás és arra reagálás S’il vous plaît, pardon Madame / Monsieur, Madame, / Monsieur. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás
S’il te plaît. Oui ? Bonjour Paul / Madame / Monsieur. Bonjour. Ça va ? Au revoir madame / monsieur. Salut, ça va ? Ça va. A demain Paul.
Je m’appelle..., je suis... Bonjour... Salut. C’est ..., je te / vous présente..., permettez-moi de vous présenter... Enchanté(e) Madame / Monsieur... Telefonbeszélgetésnél meg- Bonjour Paul / Madame / Monsieur. C'est Dominique à l'appareil. szólítás, bemutatkozás, más Pierre est là ? Est-ce que je peux parler à Pierre, s.v.p. ? Je vous / te le passe. Il n’est pas là, vous lui laissez un message ? személy kérése, elköszönés Alors à la prochaine fois, au revoir, Paul / Madame / Monsieur.
és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben Cher Paul, Chère Lucie, ... Grosses bises, ŕ t’embrasse bien fort. megszólítás, elbúcsúzás
bientôt, ton ami, je
Monsieur, Madame, ... Veuillez agréer, Monsieur, / Madame, l’expression de mes sentiments distingués. Mes meilleures pensées ŕ Paul. Szóbeli üdvözletküldés Érdeklõdés hogylét iránt és Comment allez-vous ? Ça va. Et vous ? Ça va ? Ça va. arra reagálás
Köszönet és arra reagálás
Merci beaucoup, je vous remercie, Madame / Monsieur. Il n’y a pas de quoi, avec plaisir, je vous / t’en prie. arra Pardon, excuse-moi / excusez-moi, Madame / Monsieur. Ça ne fait rien, je vous / t’en prie, Madame / Monsieur.
Bocsánatkérés és reagálás Gratuláció, jókívánságok és Joyeux anniversaire, bonne fęte de, bon voyage, je te / vous félicite, toutes mes félécitations. azokra reagálás Merci beaucoup de tes / vos voeux, je te / vous remercie de, tu es / vous ętes (vraiment) gentil.
21. oldal
Francia 9-13.
2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Je vous suis trčs reconnaissant(e). Hála Sajnálkozás, csalódottság
Öröm Rokonszenv, ellenszenv Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés
Je regrette, je suis vraiment désolé(e). Je suis tout étonné(e), je m’y attendais pas. Je suis ravi, quel plaisir / quelle joie ! J’ai rarement vu quelqu’un d’aussi agréable / désagréable. Il est vraiment sympathique / antipathique. Je suis content / trčs heureux, c’est trčs bien. Je ne suis pas trčs content, ce n’est pas trop bien. Tiens, dis donc, vraiment ? Alors lŕ ! Quelle surprise ! J’espčre, tu y crois ? Je suis trčs inquiet, j'ai peur, je crains. Je suis (trčs) triste /désespéré(e). Mais enfin ! Ça alors ! Alors, lŕ ! Je suis de tout coeur avec vous, nous partageons votre douleur.
3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklõdés, érdektelenség
Példa Tu aimes / veux ? Ça te plaît ? Qu’est-ce que vous en pensez ? Super, pas mal / trop intéressant, je préfčre, j’adore / je déteste, ŕ mon avis, je pense que...
Qu'est-ce qui vous / t'arrive ? Qu’est-ce qu’il y a ? Raconte-moi... Ça ne m'intéresse pas trop, ce n'est pas mon problčme. J’aime beaucoup / je n’aime pas du tout, j’adore / je déteste, c’est trčs Tetszés, nem tetszés bien, ça me plaît pas mal, ça ne me plaît pas trop. Valaki igazának elismerése, Tu as / vous avez raison, c'est justement / exactement ça. Tu as / vous avez tort, tu te trompes, ce n’est pas du tout ça. el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Oui, d’accord, bien sűr, comme tu veux, je suis de ton / votre avis, c'est exactement ce que je pense. (Mais) non, (ce n’est) pas ça, pas maintenant, pas question. Excellente idée. Alors lŕ, c’est trčs mauvais / mal. Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés Par contre, au contraire, d’ailleurs, pourtant, tout de męme, surtout pas. visszautasítása
Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv
C’est bien / pas mal / génial, je le trouve magnifique, j'aime beaucoup, ça me plaît bien, bravo, félicitation, je vous félicite.
Ça m’est égal, cela n’a pas d’importance, comme vous voulez. C'est promis, je te / vous promets Je veux absolument, je tiens ŕ..., je refuse de..., on pense..., on projette..., on a l’intention de..., Je voudrais bien, j’aimerais, je souhaite que..., je serais content si… Kívánság, óhaj Képesség, lehetõség, On peut, je suis capable de..., il est possible, c'est faisable. szükségesség, kötelezettség Vous devez, il faut absolument, il est indispensable.
Bizonyosság, bizonytalanság Tout à fait, certainement / je ne sais pas, peut-être. Preferencia, érdeklõdési kör Ça te / vous paraît... ? Quelle est votre réaction ŕ cela ? 22. oldal
Francia 9-13. kifejezése, ill. érdeklõdés Lequel vous voulez ? Qu'est-ce qui vous intéresse dans la vie ? ezek iránt Il est sans intéręt, ça ne me plaît pas vraiment, ce n'est pas trop réussi, Kritika, szemrehányás c’est nul. Mais c'est scandaleux !
4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Voilŕ, ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat. Dolgok, személyek megnevezése Ils (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, c'est quelque Dolgok, események leírása Információkérés
Tudás, nem tudás Igenlő vagy nemleges válasz Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)
chose qui, c'est quelqu'un qui, ça sert ŕ... Cet aprčs-midi, il y a une semaine. C'était... Alors, moi, je lui dis… Comment t’appelles-tu ? Qu'est-ce que tu fais? Qui était-ce ? Oů est-il ? Pourquoi n’est-il pas venu ? Ça coűte combien ? Ça commence ŕ quelle heure ? Je voudrais savoir si..., Dis-moi / dites-moi comment ? Je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) te / vous dire. Oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça, en effet / pas tout ŕ fait, aucun problčme / pas du tout, c'est entendu / cela n'est pas possible, je ne peux pas vous dire cela. Je ne peux pas accepter votre réponse, cette réponse ne me convient pas, je n'en ai pas la moindre idée. Certainement, sűrement, sans (aucune) doute, ça me parait évident, peutętre, ça se peut, ça m'étonnerait, ce n'est pas si sűr que ça, je doute que cela soit vrai, rien ne le prouve. Je vois, je ne vois pas ce que vous voulez dire / de quoi tu parles. Je suppose. Je me rappelle, ça me fait penser... Parce que, pour que…
5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Példa Je voudrais, s'il te / vous plaît. Kérés, kívánság Il est interdit / défense de..., (ne) fais / faites (pas), veuillez patienter, Felszólítás, tiltás, parancs s.v.p, pričre de ne pas faire..., respectez... J’ai une idée, pourriez-vous..., voulez-vous..., que diriez-vous de..., c’est Javaslat és arra reagálás une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...) S’il vous plaît, je voudrais... Est-ce que je pourrais avoir... ? PourriezRendelés vous m’apporter... ? Tu viens ? Ça te dit ? Accepteriez-vous de ? Si on faisait qch ce soir ? Meghívás és arra reagálás Volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas. Tu veux ? Prenez-en encore... Je veux bien, non, merci. Kínálás és arra reagálás Tu es / vous ętes gentil, mais ... C'est scandaleux / inacceptable / inadmimissible. Reklamálás Tu devrais/vous devriez peut-ętre, ŕ ta /votre place, je... Tanácskérés, tanácsadás Attention ! Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, Je peux...? Tu me permets / vous me permettez de... ? Je vous / t’en prie.
23. oldal
Francia 9-13. Bien sűr, (Madame / Monsieur), si tu veux / vous voulez. Non, vous ne pouvez pas... Segítségkérés és arra reagálás S’il vous / te plaît. Merci beaucoup. Segítség felajánlása és arra Je te propose de..., veux-tu que je... Merci, (Madame / Monsieur), je suis trčs touché. reagálás
megtagadása
6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés nem értés Betûzés kérése, betûzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerõsítés, igazolás
Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása
Példa C’est (bien) ça ? Peux-tu / pouvez-vous répéter. Pardon, je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris. Comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile... Parlez un peu plus lentement / haut, s.v.p. Écoute / écoutez ça. Je pense, ŕ mon avis, ŕ ce propos, j'ajouterais, si vous voulez mon avis. Avez-vous vu ? Avez-vous entendu ? Si on parlait d'autres choses. Excusez-moi de vous interrompre. C'est bien ça ? Est-ce que j'ai bien compris ? C'est celui qui ? C'est tout ? Tu n'en veux vraiment pas ? Je ne sais pas exactement ça, mais c'est quelque chose. Tiens / tenez, par exemple, pour vous donner un exemple, c'est le cas de... D’accord, c’est entendu.
24. oldal
Francia 9-13.
D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó
A vizsgázó
A2: • általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: • megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, • ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.
B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.
25. oldal
Francia 9-13. A középszintű és emelt szintű követelmények egy táblázatban jelennek meg. A csak emelt szinten elvárt szerkezeteket csillag (*) jelzi. A leírások Patrick Charaudeau Grammaire du sens et de l’expression (Hachette, Párizs 1992) és Genevičve-Dominique de Salins Grammaire pour l’enseignement / apprentissage du FLE (Didier-Hatier, Párizs 1996.) című munkáinak terminológiáját követik. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mérő vizsgarészekben használt szövegekben előfordulhatnak a listán nem szereplő szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai francia köznyelvben előforduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szereplő szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük. 1. La présentation les présentateurs
c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà, il y a, il est
la focalisation
c’est ... qui / c’est ... que, ce qui... c’est / ce que... c’est, c’est ce que / c’est ce qui, voilà ce que / voilà ce qui
2. La personne les pronoms personnels „ sujets ” du verbe
je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous
les pronoms personnels de forme tonique
moi, toi, lui, elle... impératif, affirmatif / négatif
les pronoms personnels „ compléments ” du me, te, nous, vous, le, l’, la, les lui, leur verbe les pronoms „ adverbiaux ” 3. L’actualisation du nom commun
y, en
l’article défini
le genre et le nombre des noms le, l’, la, les + nom commun article contracté du / des, au / aux
l’article indéfini
un, une, des + nom commun
l’article „zéro”
article „zéro” + nom commun
la désignation
ce, cet, cette, ces + nom commun celui / celle / ceux / celles de + nom celui qui / celui que etc.
la dépendance
mon ma mes, etc. + nom commun le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc.
la quantification
du, de l’, de la + nom non dénombrable assez / beaucoup / peu de + nom quelques + nom dénombrable
26. oldal
Francia 9-13. autant / plus / moins de + nom commun le plus / moins de + nom commun oui, non, si, n’est-ce pas ? ne pas, ne... ni... ni, ne... pas... non plus, ne... jamais, jamais / toujours, ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours, pas toujours / toujours pas, ne... pas encore, déjà / pas encore quelqu’un / n’importe qui*, ne... personne quelque chose / n’importe quoi* ne... rien, tout, tous, toutes, chacun* quelque part / n’importe où* / partout ne... nulle part ne... que, seulement sauf, excepté
4. L’affirmation et la négation
5. L’interrogation et la forme interrogative
L’interrogation indirect
indirecte
et
le
est-ce que... ? qui / que... ? qui est-ce qui / qui est-ce que... ? qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ? inversion verbe-sujet
disocurs
discours indirect „ concordance ” des temps dire que demander si, demander qui / où / quand / comment, demander ce qui / ce que, demander de + infinitif demander que + subjonctif*
6. La qualification la détermination du nom par le complément du N1 de N2 (le fils du pharmacien) nom la détermination qualificatif
du
nom
la qualification par les relatives
par
l’adejctif adejctif qualificatif : genre et nombre adverbes en „ -ment ” comparatif, superlatif les propositions relatives qui, que, où, dont auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles, etc.* les relatives et l’indicatif les relatives et le subjonctif*
27. oldal
Francia 9-13. 7. La situation dans l’espace
où ? ici, là, là-bas, à / chez, article contracté au / aux au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu pour + nom de lieu entre... et... jusqu’à + nom de lieu en / y (pronoms de reprise d’un lieu)
8. La situation dans le temps et la vision du procès les indicateurs de temps liés à l’énonciation (déictiques)
hier, aujourd’hui, demain il y a + expression de la durée dans + expression de la durée depuis + date fixe depuis + expression de la durée
les indicatuers temporels non liés à l’énonciation (non déictiques)
il y a... que en / pendant en + date ou époque à + époque le + date à partir de / dès* / depuis avant / après
les autres marqueurs temporels : les adverbes et les conjonctions temporels, le gérondif, les propositions participales à valeur temporelle*
rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois tout à coup, alors, et puis, etc. en + participe présent tout en + participe présent* (une fois) le travail terminé... quand, lorsque* avant que, pendant que, après que jusqu’à ce que chaque fois que*, si + présent
les valeurs et les emplois des temps de l’indicatif
présent, passé composé, imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait), passé simple*, futur simple, futur antérieur*
les valeurs et emplois des autres modes
valeurs et emplois du conditionnel valeurs et emplois du subjonctif
le verbe et ses modificateurs
les verbes modaux : pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif il est possible de + infinitif, il est vraisemblable que* adverbes de manière, qualité, quantité plus / autant / moins que le plus / le moins
28. oldal
Francia 9-13. 9. Argumentation et opérations logiques l’explication cause / conséquence
pourquoi ? parce que si... c’est que*, car* à cause de, grâce à comme sous prétexte de* / que* étant donné que* / vu que* puisque d’où* c’est pour cela que, c’est pourquoi alors, donc par conséquent* si, tellement, tant*... que (consécutive)
l’explication téléologique
pour + infinitif / pour que + subjonctif de sorte que* + subjonctif
l’opposition et la concession
bien que + subjonctif, quoique* tandis que, alors que* mais, en revanche*, par contre malgré au lieu de avoir beau + infinitif* cependant, toutefois*
les traces argumentatives et les mots du discours d’abord, ensuite, enfin d’une part, d’autre part par ailleurs* en effet* quand même, tout de même* d’ailleurs, pourtant en tout cas, de toute façon du moins, au moins le factitif 10. L’approche sémantique du procès la voix passive
29. oldal
Francia 9-13. 2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
A vizsgázó
A vizsgázó
A2: • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, • jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, • a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb B2: kifejezőeszközt. • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.
A vizsga szókincsének alapjául a mai francia köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.
30. oldal
Francia 9-13.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész Írásbeli
Szóbeli
Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:
Időtartam (perc) 60 30 SZÜNET 30 60 15 ––
Arány (%) 22 12
Pont
22 22 22 100
33 33 33 150
33 18
A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés • • • • • • •
Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsga sikeres teljesítésének előfeltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
31. oldal
Francia 9-13.
Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2:
• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszűrni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjesztő szövegek. 32. oldal
Francia 9-13. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), • képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, • a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • szöveg részeinek sorrendbe rakása, • hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján, • rövid választ igénylő nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A vizsga három szövegből és három feladatból áll. Egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A szövegek hossza összesen körülbelül 700-900 szó. A feladatsor 20-25 itemet tartalmaz. Az egyes szövegek és feladatok lehetőleg különböző típusúak. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó A2: • az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet
•
nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, 33. oldal
Francia 9-13. • • • •
autentikus, esetleg szerkesztett, tartalma, szerkezete, nyelve világos, tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), • a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 2-3 szövegből és a hozzájuk kapcsolódó feladatból, összesen 18-20 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme körülbelül 150–200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. 34. oldal
Francia 9-13. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerű részinformációkat megérteni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, • tisztán artikulált, •
tartalmilag kifejezetten egyszerű,
B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, •
tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), • utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • műsorrészletek, • riportok, interjúk, 35. oldal
Francia 9-13. • beszámolók. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • nyomtatványok, űrlapok kitöltése, • táblázat kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • rövid választ igénylő nyitott kérdések, • ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 2 perc. A feladatsor körülbelül 20-25 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladat-meghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladat-meghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladat-meghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), 36. oldal
Francia 9-13. • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, • egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévő szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, • egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlőlap, • meghívó, • magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
37. oldal
Francia 9-13. A feladatok és a feladatsor felépítése A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, elbeszélő, leíró, esetleg véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 80-100 szót, a második feladatban körülbelül 100–120 szót kell írnia. A feladat-meghatározás, valamint a segédanyagok francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél, és ezek együttesen maximum 100 szó elolvasását igénylik. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független.
Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG
A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), 38. oldal
Francia 9-13. • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, • egyszerű, rutinszerű beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő: • bevezető beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyagok alapján, • szerepjáték feladat. A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és kidolgozásukhoz külön felkészülési idő nem áll rendelkezésére, de a feladatokat átolvashatja és végiggondolhatja. Az első feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák rövid kifejtésével, melyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A kérdések személyes jellege biztosítja azt, hogy a kérdések egyben bemelegítő kérdéseknek is tekinthetők. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. A második feladatban a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatához kapcsolható témákban véleményét hosszabban, összetett formában kifejteni vizuális vagy verbális segédanyagok alapján (hasonlóságok és különbségek kiemelése stb.). A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében tárgyalni, egyszerű kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböző kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra stb. A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje 39. oldal
Francia 9-13. azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.
Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.
40. oldal
Francia 9-13.
EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész Írásbeli
Szóbeli
Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:
Időtartam (perc) 70 50 SZÜNET 30 90 20 ––
Arány (%) 20 20
Pont
20 20 20 100
30 30 30 150
30 30
Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képességés tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.
Értékelés • • • • • • •
Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 15%-át kell teljesítenie. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
41. oldal
Francia 9-13.
Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben • • • • •
a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • utasítások (pl. használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjesztő szövegek, • publicisztikai írások. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.
42. oldal
Francia 9-13. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), • képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, • a szövegből kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • szöveg részeinek sorrendbe rakása, • hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése, • nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor három szövegből és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 900-1200 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, 43. oldal
Francia 9-13. • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), • a szövegből kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletből, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, körülbelül 25-30 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme kb. 200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
44. oldal
Francia 9-13.
HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
• • • •
gondolatmenetét részleteiben is követni, egyes tényszerű információkat megérteni, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
A vizsgán használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, • változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • közérdekű bejelentések, közlemények, • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő), • utasítások, • médiaközlemények (pl. rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • műsorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók, • általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. 45. oldal
Francia 9-13. A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • táblázatok kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • hiányos szöveg kiegészítése, • nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A faladatsor három szövegből és három feladatból áll. A szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 3 perc. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatsor 25-30 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
46. oldal
Francia 9-13. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt), • a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, • olvasói levél, • cikk (diák)újság számára. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.
47. oldal
Francia 9-13. A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják: • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 100–150 szót, a második feladatban körülbelül 2150–200 szót kell írnia. A feladat-meghatározás és a segédanyagok francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független. A dolgozatokat két értékelő javítja a megadott szempontok alapján.
Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG
A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó
• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), 48. oldal
Francia 9-13. • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát. A feladatok és a feladatsorok jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak elő: • bevezető beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyag alapján, • problémamegoldó feladat (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása). A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és bár kidolgozásukhoz külön felkészülési idő nem áll rendelkezésére, a feladatokat elolvashatja és végiggondolhatja. Az első feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák részletesebb kifejtésével, melyek elvontabb jelenségekhez, nem pedig a vizsgázó hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak, vagy többnyire az általánosítás szintjén értendők. A vizsga első, nyitó kérdése azonban mindig személyes jellegű, hogy a vizsgázó feszültségét oldja. A vizsga ilyen módon kíván bemelegítést biztosítani a vizsgázóknak. A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell gondolatait, véleményét részletesen és összefüggően kifejtenie. Ehhez verbális és/vagy vizuális segédanyagok állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket is. A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében (problémamegoldás) tárgyalni, változatos kommunikációs stratégiákat használni, a 49. oldal
Francia 9-13. társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböző kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra vagy rövid írott szöveg. A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.
Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli.
50. oldal